&

ffiffiffiffiWMffi
5Z,EMMEL

A tuÉplA sZEREPE a unntÁr,HrcrÉnÉnnn,

n. nnnntÁr.rrrcrÉnÉnsÉryn n' mÉorÁnnn
Lz 1996. pncnMBER L0-r KoNFERENCTA AI\-YAGA
 A konferencia társre ndezőiz
Magjl ar Teleuízió Kö z alapítuány kuratóriuma,
Magjtar Teleuízió Részuénytá'rsasag,
Magjlar Mentalbigiénés Szöuetség

A konferencia fóvédnöke:
RéuészT. Mibá,ly,
az Orszagos Rádió- és Teleuíziótestület elnöke

Védnökök:
Bíró Sandor,
a Hungaria Teleuízió Ko zalapítu ány kuratoriumá,nak elnö ke,
Gyorgy Gábor,
a Magjlar Rádió Közalapítuá,ny kuratóriumanak elnöke,
Kouács Andras,
a Magjlar Teleuízió Közalapítuány kuratóriumá'nak elnöke

Ttrdományos szervezőb tzottsátg és a kötet szerkesztői:

Beötby-Molnár Andras
S oTE Magatartastudományi Intézet, Budapest

Buza Domonkos
Magjl ar Letki Etsős egély Telefons zolgalatok S zöuetsége, Budapest,
Grezsa Ferenc
MTE Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest

^-, ^Lt^^
aÁClil/lJ
lBrv"'
A televíziós dolgozők Lapja
Főszerkesztő: IÁNc TevÁs
Szerkesztő: KÉrpstZsorr
1997. február
A kiadvány képei a konferencián
készültek

<.......................
 Tartalomjegyzék

E'tősző .............7
Megnyító ........8
Grezsa Ferenc _ MTV KözaIapítvány, kuratórium

Előadások és korreferátumok

1. MÉDIA ÉsrÉr.Brrax

A média tömeglélektaní |tatásai .................... 10

Buda Béta_ SOTE Magatartástudományi Intézet, Budapest
Kiiüső képáelső kép; lélekvesztésvagy elaboráció .....15
_
Vekerdy Tamas országos Közoktatási Intézet, Budapest
Hamis identitások kultiváciőJa a médiában .................. 18
Csepeli Györgjl _ ELTE Szociológiai Intézet, Budapest

2. \.ESZÉLYEK ÉsÁnrerlrer

Ate|ev1ziőzás mintkátb1tőszet ......2o

Velkey lászló _ Gyermek-egészségügyi Központ, Miskolc
Ate|ev,niős műsorok szorongáskeltő hatása7 ............... 28
_
Beötby-Molnar András SoTE Magatartástudományi Intézet, Budapest,
MR Közalap íwány, kuratórium
Atelevíziózásveszé|yeigyermekkorban ........ ............... 35
Vetró Ágnes - SZAOTE gyermekps zichiátriai oszte|y, Szeged

3. KozszoLGÁIÁTIsÁG: ESÉLYÉsrnHnrosÉc

vfuiő az életigenló, proszociális médiáról .......... .......... 40

Győri László _ Zala Megyei Kőrház, pszíchiátriai osztá|y, Zalaegerszeg
Reklárn és értékközvetítés........ ....4/|
B ag d,y Em ó ke - HIETE Klinikai P szichológi aí T anszék, Budapest
Köiösségi lélekvédelemmint közszolgálat .............
Török Iuán_ NM Népjóléti KépzésiKözpont, Salgőtarján

4.llozznszóresor És zÁnszo ................ 50

Hajdu Istuán_Magyar Rádió Rt', elnok

Peták Istuán _ Magyar Televiziő Rt., elnök
Molnár Péter _ SOTE Magatartástudományi Intézet, Budapest

Utószó ...........56
E|őszó
Konferenci áztunk! Ennek a szőnak most gazda-
gabb tarta\ma vafl, mint máskor. Az eredeti la-
tifi szőtő (confero) többj elentésű. Ve gyük sorra:
,,Összebord, osszeg/újt,,: a tíznéIis több szak-
ember (pszichológusok, orvosok) egy egész
délutánt betöltő mennyiségű információt, gon-
dolatot gyűjtött csokorba tudományr.rk külön-
böző vtdékeiről - mindet a média köré csopor-
tosítva.
,, O dauisz, odauezet, odafordít,, : odahívtuk szá-
zon felüli Létszámban a média és a mentálhigié-
né szakembereit a Magyar Televíztó szék|tázá-
ba, s ezzel nemcsak az ő érdeklődésüket Yezet-
tük a média irányába, hanem reményeink sze-
rint a médiaszakembereket is odafordítottuk a
lelki egészségvédelemfelé.
,,Eglmas mellé tesz, megütközik,-1 nem tagadhatő,
hogy egymás mellé tett tudományos megállapítá-
sok, vizsgá7ati eredmények megütköztek a mé-
dia műsorainak valőságáva|, s kegyetlenül ke-
mény kritikát gyakoroltak felette (a lelki egész-
séget kikezdő hatása miatt).
,,Rábárít, felró ualakinek,,: anélkül' hogy bűn-
bakká kiáltottuk volna ki a te\evíziőt, tádiőt tár.
sadalmu nk lelki nyomo rűsá gáért (az ILy en v éIe.
ményeket a szamárságok tárába sorolhatjuk),
nem kerulhettük el, hogy rájuk is hárítsunk a fe-
lelósségből, s felrójuk hibáikat. Ennél is fonto-
sabbnak túnt az, hogy elóre tekintsünk, s a mű-
sorkészítésbenközreműködő minden szakem-
ber felelősségérzetétfelkeltsük, illewe megerő.
s ítsük : minden piI|anatban le gyenek tu datában,
hogy igen nagy mértékbenrajtuk is múlik a ma-
Tyar nemzet lelki egészsége!
,,Hozzájátl'll ualamibez, basznal, segít,,: a Ma-
gyar Mentálhigiénés SzÓvetség _ Íiatal szerve-
zetként keresve helyét, feladatait _ belátta,
lD
hogy segítenie kell' S úgy tud legjobban I.nsz-
náIni a köznek' ha az űj törvény tala1án a köz-
szo|gá|atí szerepet prőbáIgató média magára Ía-
IáIásához járu| hozzá, felmutatva a kózszo|gáIa-
tiság és a közösségi lélekvédelemlényegi azo-
nosságát. De jó alkalom volt ez magának a szö.
vetségnek is a bemutatkozásra, a nyilvánosság
elé lépésre.
,,Véleménytcserél, megbeszél,,: ez a konf'eren.-ilt
kifejezés leghétköznapibb jelentése. Annál in-
kább sajnáljuk, hogy ezenaz egy délutánon alig
kerülhetett rá sor, orulunk annak, hogy a Ma-
gyar Fládiő és a Magyar Te\eviztő elnökeinek
hallhattuk a témákra nyitott és együttműködő
hozzásző|ását' Nem tudtunk mindenre kiterje-
dóen véleménytcserélni a jelen \évő űjságirők-
kal, szerkesztőkkel, filmkészítőkkel (sót mi, a
mentálhigiéné képviselói egymással sem tud-
tuk megbeszélni az eIhangzott gondolatokat,
hacsak a rövid kávészünetben, esetleg a ruhatár
előtt sorakozYa nem nyílt alkalmunk egy kis
disputára). Eztehát mégháttavan' meg is ígér-
tük, hogy megszervezzúk a folytatást, ahol
ma)d a többi oldal is kifejtheti álIáspont1át, s az
előadások mellett vita is lesz. Biztosítékerre az
a teÍvezett együttmúködés, melyet szövetsé-
günk és az érintett részvénytársaságok közötti
megállapodásban kívánunk rögzíteni.
Végül a szövetség nevében köszönetemet feje-
zem ki a konferencia minden közreműködőjé-
nek, az MTV Rt'-nek és az MTV Rt. KÓza|apít-
vány kuratóriumának a kiváIő rendezésért s a
helyért, valamint a Telehírnek e kötet megjelen-
tetéséért.
Török luá,n,
a Magyar Mentálhigiénés Szövetség
elnöke
Budapest, 1997. lanuár
m
Ot
N
o
 GREZSA FEN.ENC
Tisztelt Elnök Ur, Tisztelt Elnokség,
Holgyeim és Uraiml
A tudományos életben szokványos alkalom a elérhetetlen lehetőségeivel frusztrá|ő, szoron-
mai, amelyet megrendezésének korülményei
talán mégis különlegessé avatnak. A lelki élet
rezdüléseire magát érzékenynekgondoló szak.
ember számára az elműIt hetekben úgy tűnt,
hogy az előkészületekben a Csapatmunka rutin-
ján tűI mintha bizonyos ügyszeretet is tükröző'
dött volna. Hiszen kissé szokatlan dolog avéd-
nöki fölkérést huszonn égy órán belül elvállalni,
vagy péIdául a szervezést - nem utasításra _ éj-
szakába nyúlóan végezni, jobbító ötletekkel is
segíteni. Mintha ma nem csupán konfe-
',egy''
renciát, hanem a ,,trr.ri,, konferenciánkat tarta-
nánk, nem csupán ,,egy'' teIeviziőban, hanem a
,,mt,, televiziónkban, s nemcsak ,,a'' lelki egész.
ségról, hanem a ,,rrri,, lelkűnk egészségérő1',
Mintha ez a progÍam a ,,miénk'' lenne, azé a
kilenc és fél millió honpolgáré' akiknek pusz-
Ó
z tán töredéke foglal most helyet a teremben.
o
= Amikor tehát a fővédnök és védnök uraknak.
(r
azMTY kuratóriumának. az MTV Rt.. valamint a
társmédia vezetóinek, továbbá valamennyi
közreműködónek ezúton is köszönetet nyilvá-
nítok, nemcsak a rendezés munkáiát köszönöm
meg, hanem elsősorban azt a midot, ahogyan
az me9törtcnt'
Hölgyeim és Uraim! A napjainkban átalakuIő,
azon belül társadalmasodó Magyar Televíziő
nyújt otthont a média és a lelki egészségkap-
csolódási pontjairól szóló eszmecserének. A
magyarság mentálhigiénés állapotát szemlélve
jó okunk lenne a kétségbeesésre.Talán nem ís
a jól ismert ,,kemény adatok,, miatt - gondol-
junk bár a níkotin-, az a|kohol-, a gyógyszer-
és kábítószerfiggők, illetve a neurotikusok
többmilliós Íáborára, arra,hogy évente eqy na.
gyobb falunyi népességhal meg öngyilkosság
miatt, hogy a depresszió lassan népbetegséggé
lesz, hogy terjed a biinözés és a prostitúció, s
még sorolhatnánk. A riadalomra e|sősorban az
e jelenségek hátterében meghúzódó fo|yama-
tok adhatnának okot. A normarendszer végle-
tesen föllazult, súlyos szakadék tátong a cél.
ként megfoga|maződő társada|mi elvárások és
beteljesülésük lehetóségei között. Milliók küz-
denek személyes és közosségi identitásuk
mély zavarával, önismeretük hiányosságaival.
Az egyéni életstratégiákban egyre inkább teret
nyer az önzés, a befelé fordulás, a ,,máSik',
iránti közömbösség. A bizonytalanná váló, l-
letve olyannak észlelt viIág a maga csábító, de
gató és agressziót keltó. S az agtessziő hallatán
ne csupán annak végletes megnyilvánu|ásaira:
abunözésre vagy az elhűződó, illetve azonna-
li önpusztítás eseteire gondoljunk! Idézzük
meg inkább (éppen az emberi jogok vIlágnap-
)á,) az erőszak jóval köznapibb és elterjed-
tebb formáit: a családi békétlenséget,a szitok-
szőt, a törtetést, a kapzsiságot, a türelmetlen-
séget is, az emberi kapcsolatok legkülonbö-
zőbb autoriter megnyilvánulásait, amelyek -
paradox módon politikai demokráciánk bon-
takozásávalpárhuzamosan _ egyre inkább te-
ret nyernek.
Mindezekről elmélkedve a tudományos, illet-
ve közgondolkodás elóbb-utóbb eljut az érté-
kek és az emberi együttéléskultúrájának fo-
ga|rnaihoz. Az értékekés a kultúra vllágához,
melyekről tudjuk, hogy részben viszonylago-
 sak, de amelyekról azt is tudjuk, hogy éppen
stabilitásuk, kiszámíthatóságuk jelenti a társa-
dalmak megtartó erejét. A mentálhigiéné jelen-
téstaÍtalma messze túlnó a le|ki zavarok foga-
iomkörén. Életigenlő, proszociális értékeket
és magatartást is értünk a|atta, végső fokon
olyan kultúrát, amely segíti az emberi kapcso-
latok fejlődését, az individuumok és a közös-
ségek kiteljesedését' Értékekés kultúra közve-
títése,valamint teremtése a sajtónak is alapfel-
adata' Nyilvánvaló tehát, hogy a mentálhigié-
né előbbi értelmezéseszerint a média a lelki
egészségkifejlesztéséreirányuló sÚatégia
egyik k ulcsszerepIője.
Tisztelt Konferencia| Bár az jmént utaltam a
pesszimista helyzetértékeléslehetőségére, a
mai alkalom megszervezését mégis a remény-
ség motiváIta, Az a meggyőződés, illewe tudo-
mányos tapasztalat, hogy a társadalmi folyama-
tok kedvezően is alakíthatók, az emberi t."p-
(D
cso]atok demokrattzáIhatők, a |étezésgondjaí _
noha nem kiküszöbölhetók _ mérsékelhetók,
és van lehetóség a lelki problémák konstruktív,
kreatív fö|oldására, vonző és reális jövókép fil-
mutatására. Az erre irányuló erófeszítésekben a
mentálhigiénés problémákkal hivatásszerŰ,en
fog|a|koző szakembereknek, illetve a média
szakembereinek együttműködó munkatársakká
kellválniuk' Kívánom, hogy _ a maj konferen-
ciánknak is köszonhetően _ elevenedjék meg e
megállapítás, váljék minél több jelenlévő szá-
mára v onző fólismeréss é és vá\lalt programmá.
Segítse ezt nagy írónk, Németh LászIő va\Iomá-
Sa: ,,En mindig tlgy láttam, hogy csak egy hai
szá)' az, amín az embernek, emberiségnek át
kell lépnie, hogy boldog legyen _ s báriudtam,
hogy ez ahajszálaz emberi természet, a szívem
mélyénnem hittem el. Itt van annak a (...) láz-
nak a forrása, mely bennem élt.''
E gondolat jegyében konferenciánkat megnyitom'

1. MÉon Ésr.Ér,rxteng
BTJDA BLELA
A médóa tömeglélektamö batósai
A sokféle jellemzés között, amelyet kotunkra a
társadalomfilozófusok adnak, az egyik leggya-
koribb, hogy napjainkban a médta v1lágában _
sokak szerint a média rabságában - élünk' A
bírszőr ő, tömegtá ék oztatő, tömegkommuniká-
j ezt együtt vitte be otthonainkba. A technikai
ciós eszközök ma mindenűtt jelen vannak és
működnek, és áItalános meggyózódés, hogy
mélyrehatóan befolyásolják életünket. Eléggé
elterjedt az a nézet is, hogy a média révénma-
nipulálnak bennünket. Még olyan nézetek is él-
nek, hogy új, kommunikációs diktatűrák aIa-
kulhatnak ki, vagy talán már létre is jöttek.
Bár a modern, nagyhaÍású médiumok _ a film,
a rádiő, a televiztő _ töfténete alig egy évszáza-
? dos, a kommunikációs tömegbefolyásolás his-
tőriá1a egyidős a civllizáciőval. Futárok háIőza-
.'t o
ta, írott utasítások szétküldése, hírláncok, táv-
írő, köz|Tnyök, majd újságok végezték a kóz-
i
ponti irányítás(t, áIlamt szabáIyozás funkcióit. A
z hírtartalmakat mindig szigorÚan kontrollálták,
(@
-
valamiféle cenzitra formájában, ez ma is élő do-
log, és egészen a közelmú|tig áIta|ánosan -
szinte vllágszerte _ je||emző folyamat volt. Elő-
ször a lapok teremtették meg a társadalmi nyil-
vánosság elenségét,amely kitá gította a korábbi
j
helyi nyilvánosságot, azagőra, a fórum terét, Az
események gyorsan közhírré vá|tak szinte az
egész világ vonatkozásában, korábban a helyi
nyilvánossá g ezekr ő| csak lassan tudott tájékoz.
tatást kapni. Mikes Kelemen képze|t nagy nénjé.
hez írott rodostói leveleiben már az európai la-
pok nyomán sz6| a kor mindennapi életének
érdekesebb fejleményeiról és viszonyIatairő|,
már ekkor ezek a dolgok általónos beszédté-
má.k vo\tak az emberek között, már bizonyos
fokig értékeket,viselkedésmintákat, normákat
közvetítettek. Részeivéváltak a közös tudás-
nak, amely kommunikációs kontextust terem-
tett, és amely az egyén társadalmi ,,kapcsolódá-
sát'' és a személyes érintkezéSeketsegítette elő.
E kontextus ,,szinkronizaciója'' gyorsult meg a
mítlt század már igen nagy pé|dányszámű fo-
|y őiratai, bulvárlapjai révén(ezeknek szerepét
illetően elég, ha az 1B4B előtti reformkori évti-
zed hazai vtszonyaka gondolunk) , és ez szinte
á|ta\ánossá és pillanatossá váIt a ródió nyomán.
A film avalőság sűrített leképezését(aszínház
korábbi,,ta|á|mány át,' és ú j s zimbólumstru ktú -
rák hatékony közvetítését tette lehetővé, a kö-
zelképek, az érze|mek és a szenvedélyek áb-
rázo\ása révén.Végül a teleuízió egyesítette
magában a rádiő és a film tulajdonságait, és
fejlódéssel párhuzamosan mindenhová elju-
tott az időközben hordozhatővá, járm.(ibe
építhetővéváIt rádiő és az olcsóvá és színessé
lett televíziő, a magnetofon és a uideo révén
,,konzerváIődott'' a két médium közlemény-
any aga, mégp edig egy f ajta,, interaktivitással'',
hiszen a fe|hasznáIő, a ,,fogyasztő,, haÍározza
meg, mit vesz fel, illetve meg. Ehhez már,
amint mondani szokták, csak ,,hab a tortán,, a
számítőgépek elterjedése és az Internet, a fax
vagy a mobiltelefon.
A média kontextusteremtó ereje így a minden-
na'pi tudatban igen nagy és valóban meghatá-
roző |ett. A hétköznapi személykozi kommuni-
káciőban ez mindinkább tükröződik, de a mé-
diatartaImak nyomon kóvethetók az egyéni fu-
:
datban, Íantáziában, sőt az álmokban is. Erre az
|
új, médiavezére\t, intenziv nyilvánosságra utalt
:
Marshall Mcluhan a ,,globális falu,,koncepciő-
iábanhiszena média révéna ,,fórum'' az ember
iegszemélyesebb lelki tereibe is behatolt, és a
világ mind nagyobb részéthoztabe. Atársada|-
ma- vizsgáló izakemberek aggódva mutatnak
rá a ,,médiafogjlasztas,,hata|mas méreteire, és
félnek a társada|om lelki ,,Gleichschaltung,,-já-
tól, uniformizáIődásátől. A média ,,Íogyasztásá-
va|,, átlagban sok órát töltünk el, és ha meggon-
doljuk, hogy a főbb médiákat gyakran egYszer-
re működtetjuk, az effektus várhatőan még na-
gyobb. A média újnyilvánossága annyirakitágí-
totta alátőteret, hogy a közvetlen valőságveszít
is értékéből,és ennek destruktív következmé-
nyei is vannak. Eltűnnek a helyi közösségeket
megtartó sajátosságok, pl. a helyi szokások, vi-
seláek, rítusok, dialektusok, ta!á|kozási mó-
dok, elhalványul a bagyomány - és benne a
mese' a legenda, a közmondás, a népdal és sok
más ósi dolog. E tekintetben gyakran említik,
hogy a kelet.afrikai törzsek ma átteszik törzsi
szeÍtartása\k időpontjait,ha azok éppen akkor-
ra esnének, mikor akenyaivagy tanzániai tele-
víztőban aDallas van műsoron'
Egyfajta tömegkultúrakeletkezikígy, és a mé-
día már régen nem elsósorban a központi társa-
da\mi szabáIyozás híreit hordozza, hanem szó-
rakoztató Íunkció1ánál fogva ezt a tömegkultú-
rát szolgá|ja. A centrális hírközlés a média sűrű
háIőzata miatt mind kevésbé kontrollálható. A
II. világháborúban még lehetséges volt a lapok
cenz'lrájavagY a rádiőkészulékek elkobzása, az
NDK-ban még tudták ellenórizni atelevíztős an-
tennák beá|Iításának irányát, de a rádiőhaszná-
|atotmár nem' ma pedig már ki kellene
ni a telefonközpontokat (mint 1981-ben Len- len, különösen, ha még ehhez Íiata|vagy éppen
gye|otszágban tették), vagy IeáIlítanl, a rádió- és gyerek, tehát olyan életkorban van, amikor
te\evízíiáI|omásokat, át)átszőkat a teljes hírzár- i közvetlen érzékt,gyakran ösztönkielégítő ín-
lat érdekében, ámakkor gyakorlati|ag megáIlna
az éIet, Egyébkénta hírek ma már túllépnek déspszichológiai eredetű stresszek és krízisek a
minden akadáIyon.
De nem ahír a média Íő Íe\adata, sokkal
a hétköznapi tár sadalmi tevékenys é get szerv ezi
és koordinálja informáciőszolgáItatásaivaI, a
legfóbb dolga pedig az emberek sajátos inger-
s z ú k s égl e t e i t e|é gítt ki, az ernlitett s zóra ko ztatá s
jegyében. A szabadidó kitöltése, a feszültségle-
vezetés, izgalomkeresés, motivációfokozás,
minta-, illewe modelligény, ismeretszetzés, va-
Iőságvizsgálat és sok más törekvés jelenik meg
i
ezekben az ingerszikségletekben, a média gya-
l kor|atában ez prőzai míifajokat, drámát, zenét,
filmet, spoÍtközvetítést, vetélkedóket, grandió-
zus sorozatokat, műsorstruktúrák at je|ent. Eze-
i
ken át az embereket érzelmi és motivációs
i
l
szempontból rendkívül releváns, a hétköznapi
benyomásoknál sokkal nagyobb intenzitású in-
I
gerhatások érik, amelyek valószínűleg erősen
.
f or má|ják lelkiállapotukat, élmén1ruilágu kat, sőt
:
viselkedésüket is, pl. belénk plántáIják azt a tö-
:
megkultúrát, amely társas életünk elsődleges
:
,,szövegkörnyezete,, |esz. Bármennyire sok tu-
i
dományos kutatás is irányul a médiahatásokra,
i
nem látunk egészen tisztán e téren, ezéfi.áIlitá-
i
saink nem lehetnek még teljesen bizonyosak' A
l
formáLő, befolyásoló hatás egyelőre fő|eg a
:
,,gazdaságt viselkedés'' terén bizonyított, első-
:
: sorban a vásár|ások vonatkozásában, ennek
l
megfelelően a médíaa ,,reklám helye,'. A diva-
tot már régen a média irányitja, gyakorlatilag a
s zázadf or dul ó ké pes magazinjaina k me g e lené-
l
j
l
se óta. Mind a reklám, mind pedig a divat a mé-
dia működésének és feilődésének erőteljes
:
:
mozgatőja,
l
Ez ahelyzet - quae cum ita sint - sokakbanva-
lamiféle ,6j cenzűra, új moralis szabályozás igé-
i
i
nyét veti fel. Felvetődik, szabad-e a média őriá-
i
si társadalmihatását a spontán fejlódésre, válto-
zásra bizni, Yá{Y a píaci viszonyokra hagynt,
.
vagyis aÍÍaa szabá\yozásra, amit a ,,fogyasztó,,
:
jelent, akiaszerint olvas, halr|gatvagy néz médi.
umokat, hogy mit talál érdekesnek vagy fontos-
I
nak. A szőrakozási igény miatt a médiafogyasz-
tási döntések nem értelmi megfontolásokon
.
l
kapcsol- alapulnak, emiatt a ,,Íogyasztő,, gyakran védte-
:
:
I
gerszükségletek a döntóek' és amikor a fe)|ő-
:
va\őságtőIvaló menekülés eszközévé is teszik a
:
modern kor jellegzetes médiumának, a televi
;
inkább ziőnak a használatát, 9
Törvényi, politikai szabáIyozást sürgetnek so-
kan, mert a ptací viszonyok annyira erősek, i
hogy a korábbi szabá|yoző elvek, morális meg- z
t--
fontolások megszíi,nőben, szétesőben vannak.
Ta\án azért is, mert a szabá|yozás eddigi f ormái-
ban főleg a szexua|itás társadalmi kezelésének
szempontjai voltak méwadőak (p1, az amerikai
film és televíziő féI évszázados ,,self-restraint',
elvében, amelynek jegyében egy időben még a
Miki egérre is kisnadrágot - ha pedig egérhölgy
szerepelt, még melltartót is - kellett rajzo|ni),
Csak később fordult a figyelem a teleuízios erő-
szakhatása felé, a filmben ez még nem túnt fel,
noha már ott is erőteljesen kezdett megnyilvá-
nulni a hatvanas évekre. Csak az utóbbi évtize.
dekben kezdték kapcsolatba hozni a világszer-
te, de különösen az erősen,,médiatelített'' régi-
ókban mutatkozó erőszakhullámot a te\evízió
va lóban elképes ztó méretúer ő szak-ábr ázoIásá-
val. Jóltudjuk, hogy már jó ideje a gyilkossá-
gok, testi sértések, szexuális támadások és más
agresszív jogsértések tömegét nézheti végig az,
aki rendszeresen órákat tölt a televíziő előn (a
gyerekek akár 4_6 őrát is eltoltenek átlagban),
és ma, aki ilyen műsorokat keres, a kábeltelevi
ziók csatornáit vá\togatva (,,zapptng,') az ilyen
ingereket még jelentósen felis dúsíthatja magá-
nak. Komoly félelem az utá,nzá'st ösztönző ha-
tás, a negatíu m,inta,adas lehetősége. Arra vo-
natkozőan vannak is kutatási adatok, hogy
sajnos a pszichoszociális fejlődésben retardáIt,
illetve károsodott fiatalok számára, akik a valő.
ság elől menekülve hasznáIják a médiát (elsó-
sorban teIevíziót, de itt más médiumok is szere-
pet kaphatnak - pL. a rádtő, a képregény,a vi-
deo- és magnetofonkazetták, illetve CD-k stb'),
a mintaadás hatékonyabb, és különösen az erő-
szak vonatkozásában figyeihető meg modellko-
vetés, Önkontroll-csökkenés, cselekvési sémák
átvétele. Elsősorban serdüló és Íiatal fiúk érzé-
kenyek erre, rájuk pl. különösen a szexuális
erőszak hat imitációt gerjesztő módon' de a Iá-
nyok vonatkozásában is lehetségesek veszélyes
hatások. Sokak szeÍint az erőszak eLfogadásá-
nak attitűdje is nagyon veszélyes, melt sajátos
,,lelki klímát,,, erőszakkultuszt is elósegíthet' A
pornografia is nagyon eluralja a médiát, és ha-
tá sának v izs gá|atai azt mutatiák, h o gy b i z o nyos
fiatalkorú és felnőtt rétegekben, csoportokban
? egyes szokatlan, rendellenes, illetve kóros inger-
o igények (pl. pedofília) a megfelelő médiatanal-
mak révénfelerősíthetók, és veszélyes imitáci-
ós batások állhatnak elő' Ha a kellemetlen kö-
vetkezmények keresztmetszetileg csekélyek is,
z a média folyamatban éri és befolyásolia atársa-
1@
da|mat, az aprő hatáselemek összeadódhatnak
és erősödhetnek, űi alakzatokat vehetnek fel.
Az erőszakos és szexuális műsorok korlátozó
szabá|yozása ugyanakkor igen nehéz gyakorla-
tilag is, politikailag pedig még inkább nehéz
döntéseket feltételez. A társadalom többsége
,,szőrakoz1k,,, és az erőszak vagy nemiség izgal-
mai révénfeszültséglevezetésben részesül, és
esetükben á|talában érvényesa médiahatások
magyarázatára hasznáIt,,katarztselv''. A korláto-
zások a sokféle technikai lehetőség, csatorna
miatt megkerulhetők (pI. az elmúlt két évtized-
ben a video terjedése, a ,,tiltott', kazetták meg-
szerzésének a lehetósége erósen csökkentette a
meglévő szabáIyozás értékét,még a fiatalokat
sem lehetett igazán megvédeni emiatt a nemkí-
vánatos hatásoktól). Sokan áItalá]r:an félnek a
korIátoző döntésektől, hiszen azok is megme-
revedhetnek, értelmüket veszíthetik, esetleg ér-
tékeket károsíthatnak. A korlátozások eIlenzői
gyakran rámutatnak, és alapjában igazuk van,
hogy a modern média nem feltaláIőja az erő_
szak-ábrázolás na k, illetve az a gr essziv készteté-
sek kiszolgáLásának, ez a göróg_római mitoló-
giában (lásd Graves ismefi kön1weit), a Grimm-
mesékben, a pon1wákban már megvolt, csak új
technikai dimenziókat adott neki. Ezenkívú7, az
erőszak-ábrázolásnak vannak fejlődéslélektani
funkciói (erről Bruno Bettelheim írt a gyermek-
mesé k a gres s zív tafialmáv aI kapcs olatosa n), to-
vábbá a tömegkultűrában a bűn és a bűnhődés
új mintastruktűráivaI mintegy helyettesíti az el-
halványuló (pl. a valiás térvesztése, a szekulari.
záciő miatt elhalványulő) jogérzékés morál
fenntanását, hiszen a hóssel, a jőval kell azono-
sulni, a bűn mindig elnyeri büntetését, a gonosz
meglakol. Különben is, mondják sokan _ társa-
dalomfilozófusok, szociológusok és média-
szakemberek egyaránt _, a média elsődlegesen
felerósít, nem kreál űjat, az erőteljesen zaj\őtár-
sadaimi mozgásokat nagyítja fel. Az erőszak
esetében a társadalmi agressziónak csupán fel-
nagyító ,,görbe tükre', a televíziős agresszió.
Még ha a korlátozás gondolatát nem is vetjük
eL, szakéftői szempontból nagyon nehéz meg-
mondani' mit és hogyan kellene változtatni, mi-
re kellene ügyelni' A meglévó tudományos ada-
tokból nehéz világos képet alkotni, hiszen a
médiahatás minden tényezője gyorsan' na1y-
mértékben és sokféle irányokban nozog, aIa-
kul. A legnagyobb hatások akkor észlelhetók,
amikor egy-egy médium felfutó időszakban
van. A két háború között a rádiő volt ilyen hely-
zetben, és ahol nagy szerepet kapott, ott fordult
eló olyan esemény, mint a nagy amerikai pá-
nikreakció orson \7elles ,,Világok háborí)a,, cí-
mú írásának rádiós megjelenítésekor (a jelen-
ségról írt tudományos kön1w magyarul is ki-
adásra került). A 1I. világháborÚ után a te\evízii
a készülékek bizonyos száma és a társadalmi fi.
gyelem bizonyos mértékemellett ért el ilyen
nagy hatást. Nálunk a társadalmi hatás zenitje a
televízió esetében a hatyanas_hetvenes évek-
ben lehetett (nem eléggékutatták, táÍták fel ak-
kor). Egyes médiumok' így atelevízió is, telítőd-
ni tudnak, vannak kiszorító hatások is, a sok
csatofna között megfigyelhető ez, pL. ateLevíziő-
ban. De ezek nem csak a média saját növekedé-
sének vá|tozói, a befogadő társadalom is válto-
zik. A társadalmi cselekvés aktív időszakaiban
egyes médlahatások erősodnek, mások gyen-
gülnek, a stagnáIő vagy feszüLt társada|mi szi-
tuációkban (esetleg régiókban) mindezek egé-
szen más konstellációkat alkotnak, más irányt
vehetnek. Yá|toznak maguk az emberek is,
nemcsak társadalmi helyzetükben, hanem men-
ta litásu kban is, médiafo gékonyság szempont1á-
ból negatív és pozitÍv irányba egyaránt (tehát pl.
egyformán figyelhetjük me1 az infantilizáciő és
az alto nő miaigény te rj edését).Ha tú ltekintünk
az erőszak probIémáján, olyan kérdések is fel-
merülnek, mint a fogyasztói értékek túlzott pro-
pagáciőja, az ízlésrom|ása, az önös érdekek
kultusza stb' _ mint a médiában felerósödő és
hátrány o san v isszahatő elenség, a politikai kul.
j építenilehet, összetett érzelmi-kognitív szerke-
túra ..virtual izáIődása,, a túlnövő médiaábrázolás
nyomán a gyors társadalmi átalakulásban Iévő
országokban (p1. nálunk), a kaotikus viszonyok
tükrözése miatti, a sző szoros értelmébenvett
tömeglélektani elbizon1'talanodás és regresszió'
akkor a médlaszabá|yozás és különöse n a korlá-
tozás még bonyolultabbá váIik.
EgyrészrőI kellene valamit tenni' másrészrő| na-
gyon sokszor primitív logikát és mögöttükvágy-
álmokat (és ezekből eredően esetleg veszélyes
követeléseket) rejt a média ,,hibáztatása,,. Ha
valaktt az utcán lefröcsköl az aÍta ha|adő autő,
áItalrában a v ezetőÍ e har agszlk, pedig az utak és
a csatornák á|Lapota taIán döntőbb tényezője az
eseményeknek, vagy neki magának kellett vol-
na jobban figyelni, hiszen Láthatta a tőCsákat az
úton és tudhatta, hogy azon autók fognak ke-
resztülhaladni. Ehhez hasonlóan az ifjűság
védelmétkönnyű a teIevíziőn számon kérni,
holott nyl|vánvalő, hogy inkább a valóságtőI
mene kü 1ő ..abuziv,, te\eviziőnézésre ke llene ha t-
ni, és ennek érdekébena családokat és a Íiata-
lok pozitív kortárscsoportjait, az isko|a humán
rendszerét kellene erősíteni, illewe,,outreach,'
munkával kellene elérni a problémás fiatalokat
és sajátos tanácsadási és csoportprogramokkal
kellene célba venni a veszélyes, káros ,,médiafo-
gyasztási,, formákat, élményfeldo|gozási módo-
kat. EnélküI a média síkján a korIátozás hatása
kétes, részben a problémás ingerigények köny-
nyij altetnatív kielégíthetősége miatt is' Jel|egze-
tes tény, hogy alig fogalmaződik meg azaköve-
telés, hogy legyen részletes előzetes tájékoztatas
a teIeviztóműsorokról, amelyek aIapján pI, a
szülők és családok esetleg dönthetnek a műsor
ajánlásár ő)', esetleg engedélyezésérólgyerekeik
számáta, pedig i|yenfajta követelés akár (\Ía1ta
párbeszéd kezdete is lehetne a médiák hatását
illetóen a médiapolitikai és műsorszerkesztó
szakemberek és a közvéleménv között.
Mivel a kontroll nehéz, sokan a pozitíu rnédia-
furtalmak preferenciá)et |átják járhatő útnak,
számítva a média kitüntetett hatására. Erre vo-
natkozőan is vannak adatok,hogy ez lehetséges.
E téren azonban a kutatások sajnos szegénye-
sebbek, mint a negatíV hatásokkal kapcsolatban'
Y árhatőan itt kisebb effektusokkal kell számolni,
hiszen a pozitív minták esetében nincs olyan ter-
mészetes emocionális és motiváciős alap, amire
zetekre kell hatni, nem egyszerűen pszich ofizio-
Iőgtai igényekre (mint pI, a szexuális ingerlés, az
agresszióerősítés, vagy az izgalomkeresés, a
,,sensation-seeking'' esetében). A,,nevelő,' mű-
sorok sokszot visszafelé sülnek el, a modern
ember autonómiaigénye, illetve a totalitárius
rendszerek bárgyű' manipulációi miatt ezekre so-
kan külön érzékenyekis. Pozitív műsorok csak
magas médiaszakmai, illetve művészi szinten
hatékonyak, és olyan vonatkozásokban, ame.
lyekre bizonyos csoportokban éppen van Íoga-
dó kés zs é g' pI. tár sadalmi mo z gások, fo \ya mato k
nyomán. A színvonaIat nehéz programozni, a o
t
Íogadőkészséget viszont ismerni kellene, tehát
érvényesés közvetlen valőságvízsgáIat lenne
ennek a feltétele, ez pedig vIIágszerte ,,hiány- :
cikk,'. Ma csak annyit tudunk, hogy aktív társa. z
 dalmi csoportok műkodó proszociális értékeit
képviselő biteles emberek képesek pozitív hatá-
sokat felerősíteni, közvetíteni a médíán, különö-
sen a televíziónát, Ők sem áIlandőan,vaIősziníj-
leg csak idószakos kisugárzással, rövid ,,felezési
idóvel''' A média irányításának demokratikus
pluralizmusa lehet itt 1ótékony befolyású, ha van
mód minél több médiaszereplőt műsorokhoz
engedni. A hagyományos,,televíziós szeméIyisé-
gek'' helyett a sokszínűség kellene' mert a rek-
Iám vagy a médiapolitika szempontjából esetleg
előnyös áIlandő médiaszemélyiségek kevésbé
alkalmasak mentálhigiénés hatások elérésére.
Ezthazai péIdákka| is alá lehet támasztani, de ez
Iátható pl. a RAi 7 áIlandőan felbukkanó televi
ziős ,,atyái,, esetében is. Ha már az egyházi mű-
sorokról van sző, Rapcsányi egyébként kitűnő
égyhází híradőja valószínűleg elmarad hatásá-
7
o
(@
ban az egyházak féIőrájátóI, ahol - nagyon
ügyesen - igyekeznek fiatal, lelkes, hiteles em-
bereket megszólaltatni.
Elóször persze a hatást magát kellene kutatni,
tisztázni és ehhez új típusúvizsgáIődások' új
szakembergárda, a negatíV és a pozitív média-
effektusok ma szinte áttekinthetetlen szakiro-
dalmának feldolgozása kellene, és ennek alap-
ján lehetne kezdeni valamiféle .űj párbeszédet a
közvéleménnyel. A médiának e téren fokozott
mértékben kellene ónreflexívnek lennie, egy-
szeffe figyelembe véve elméleti, elvi Szempon-
tokat és nagyon konkrét empirikus adatokat. Itt
és most, a magyar valóságban, a mai reménye-
ink, elóítéleteink és félelmeink közepette' Ta-
lán most itt, ezzeI a szakértői értekezlettel e té-
ren megindult vaiami.
VEI<BRDY TA]wÁs
I{iils ő kép -bel.ső kép ;
létekoesztés o4gy elaborá,cöó
Hölgyeim és Uraim, Elnök Úr,
i
Tisztelt Elnökség!
i val befogadott mesehallgatásban) nagyszerűen
Mindnyájunk előtt jól ismer1 az a tény, hogy leg-
l
kisebb gyerekkorunktól kezdve belső képekben
dolgoziuk fel a külvilágbóI és saját belsó vilá-
:
gunkból nyert benyomásainkat, tapasztalaÍaín.
kat. e kisgyerek zseniális belsőkép-készíÍ.ő,a
belső képek segítik hozzá, hogy elméiyedjen já.
tékában, így tagolatlan tapasztalatatt ebben a
számára legfejlesztőbb tevékenységben mindig
űjratago\ja, s iiyen módon integráIja, beépítse
.'"-ólyi'ége egészébe.De belső képeket készit
a gyerek a hallgatott meséhez is, s éppen így éri
el á mese fe\szabadító, vtgaszta\ó, oldó hatását'
Belső képeket készítünkmi is nappal, éber áI'
modozás kozben, és természetesen belsó képe-
ket jelenítünk meg azáIomban, amelyről mamár
ttrdjuk, hogy a pihenés és a feldolgozás szem-
pontiából alvásunk,,1egfontosabb,, szakasza. A
20-as évek őta arrőI is tudunk, hogy az ember-
ben egy folyamatos képáramlás van, mondhat-
nám. égy megszakítatlan képfolyam folylk, ez a
különböző szerzői elnevezések szerint (Iung,
Leuner, Schultz) aztmagtnativ vagy katatim kép.
sík, ahová esetleg a relaxáció merít le vagy emel
fei bennünket, gyoÍS pihenést adva és megerő-
E
sítve az én-erőket, az én-azonosság érzését.
Absztraháló, mechanikus, figyelmünket kifelé
fordító ctvi\izáciőnk le akar szoktatni bennűn-
ket erról a belsó képkészítésrőI_ vagy a spon-
tánul áram\ó belső képekre való meditatív oda-
figyelésről -1 s ez idónként sikerül is neki.
Ilyenkor nőnek fe\do|gozatlan indulataink és
szor o n gás arnk és e S e tl e g kontrollá h atatlan mő -
1
don törnek ki belólünk vagy sodornak maguk-
kal. Szerencsés - vagy szeÍencsétlen - esetben
bekerülünk a klintkára s terapeutánk relaxá.
cióban vagy más módon újra megtanít belsó ké-
peket tapaszta|ni és készíteni.
Mihelyt azonban feltűnik a külsó kép, a mozgő
külsó kép, a minket körulvevó képernyókön
(te\evíziő, video, számitőgép), a belső képké-
szités Ieá]lL, blokkolódik'
Nézzékmeg, mi is töfiénik a kisgyerekkel pél-
dáu1. A kisgyereknek nagyon nagY képéhsé-
^
ge, mert nagyon sok feldolgozni va\ő kül. és
belvilági tapasztalata van, sok minden kelt szo-
rongást és indulatokat benne és tudja, tapasztal-
tu, hogy ezeket a feszültségeket belső képkészí-
tésben (ami azt jelenti, hogy fantáziával átfutött
cselekvéses 1átékban va gy képte remtó f antáziá-
lehet felóldani, levezetni. De nem tud különbsé-
get tenni kútső és belső képek kózött! o csak azt
érzi, hogy fengeteg a feldoIgoznívalőja és hogy
ehhez a-fe\do|gozásához neki kép kell. De ha kí.
vülről megkapja ezt aképet, minden belső erő-
feszítésnélkül, akkor ez egyrészt csábítani fog-
ja; mint könnyű, kellemes fel- és megoldást ígé-
rő lehetőség' nem fog tudni tóle elszakadni;
másrészt: nemhozza meg a kíván(" hatást, a fe-
g e|ab or áctőját, go z ását. EIIenke ző -
s z ü lt s é f e 1d o 1
Ieg: a feszültség torlódik, fe|duzzad. Nézzenek
oda a képernyő eIőL szabadulni nem tudó gye-
rekre. Egy idő után azt láq^k, hogy ujiát szopja
vagy kormét rágja, netán kezét tördeli, körom.
ágy át kapirgál a, csipk edi, r ázkő dik ültében, 1á-
j
: bat rázza, ha1át csavargatja _ meft valami nem
i történlk meg, bár képeket Iát Íolyamatosan.
: Ésazt is tudjuk, hogy ezek a képek, már aml az
1
I agy elektromos hullámstruktű'rá)át illeti, egy

egés zen sa j átos agystru ktúr ába hullanak, amely
nagyon hasonlít a meditáciőban vagy a méIy
á|omban kialakuló agystruktűrához, amikor
azonban teljesen le vagyunk zárva a küluilag
felé és belső képeink mosnak át, töltenek eI az
én-azonoss ág érzetével, rendeznek és pihentet.
nek bennünket. Itt azonban, aképernyő eIőÍt, a
kü lvil á g v áIo gatatlan é s v is s za Lap o zhataÍIa n in-
gereinek tömege önt elminket egy uédtelen ál-
lapotban, egy másfa1ta kontextusban, mint ami
belőlünk kivetkezne, s mint ami szükséges vol-
na belsó áIlapotaink f eldoIgozásához.
Ennek az áIlapoÍnak a jellemzésére hasznáItam
korreferátumom címében az etnográfiábóI köI-
csönzött szőt, a lélekuesztésl.Nem belólem fa-
kad, nem én-azonos aképáramlás, ami a kép-
ernyőrőI hatol belém ,TaIán az óceántai népek-
nél találkoztak először ezzel a fogaIommal,
amivel ott az emberek egy olyan állapotot jelöl-
tek, amikor tulajdonképpen egészségesek,Iát-
szőlag semmi bajuk, de mégis va7amí nagy baj
van, mert ,,egy idő őta én nem én vagyok,vala-
ki a lelkemet elvítte, ésvagy üres vagyok belül,
bár működök, vagy valaki más szállt belém''.
Tehát: deperszonalizáctó, mondhatnánk ugye
modernebbül. Valami baj történt, és ezabajaz,
ami kiszolg áItat annak is, amit manipulációnak
nevezhetünk.
Sokat beszélünk az e4yre szabadabb tnformá.
cióáramlásról és a nagy tömegű informáciőhoz
va\ő hozzáférés egyre szélesebb körű lehetősé-
geiről. Ésezt persze joggal tesszük. Ne feled-
kezzűnk meg azonban arrllsem, hogy ennek
az információtömegnek, amelyet így veszünk
fel, elsősorban - én legaIábbis úgy gondolom'
és vitát is szeretnék ezze| provokálni _ dezin-
formáló hatása van! Egy látsző|agos informá-
ciópluszhoz utu nk. Az inf or mációplu s z v aIő sá-
j
gos. Az teszi azonban látszőIagossá, hogy sze-
mélyiségünkbe nem tudjuk megfelelő módon
belerendezni. Egy része bennünk marad össze-
rendezetlenül, jobb esetben keresztrejtvény-
kultúrát adva - Iásd: kvizfenomének L, rosz-
szabb esetben lazítva a személyiségintegritását.
(ott ülök egy tudományos konferencián, ahol
o az egy1k résztvevó boldogan mondja, hogy ,,én
- hallott mesét nem pótolja' (Ésesetleg: durván
délután lekopogom neked P árizsbőI az (lj tew et
és te máris olvasod Prágában, és még este vagy
reggelre már vá\aszolsz nekem a tanárképzés
i
z szűkséges reformjait illetően''. Micsoda sebes-
(@
-
sége a jobbnál jobb gondolatok cseréjének! A
sebesség megvan' de én _ elfogultan _ űgy Iá-
tom, hogy a jobbnáI jobb gondolatokból annál
kevesebb van, minél nagyobb a sebesség.)
De témámtól némileg elkanyarodtam,bár meg-
maradtam a képernyőnél. Egy kis pesszimiz-
must Szeretnék ugyanis itt és most a tisztelt hall-
gatőságba beoltani, és azt a megfontolást, hogy
vajon milyen ónmérsékletre intene mtnket az a
tény,ha tudomásul vesszük, hogy az embernek
jelentős mértékben van szüksége belsó képké-
szítésre,hogy megőrizze személyiségénekin-
te1ÍiÍását_ melyből minden va|ődi kreativitás is
Íakad -, és hogy ezt a |ehetőséget a külső ké-
pek áradata (itt mindaz fennáll, amit Buda Béla
már felsorolt), az összes képernyő elveszi tóle.
Elveszi, azt az i|I(lziőt keltve közben, hogy vala-
mi olyat ad - ugyanis képet -' amire, az ember
érzi, sziksége van.
Hadd idézzem azt az annak idején még nyu-
gatnémet vizsgáIatot - biztos sokan ismerik
önök közül _, amelyben jelentős összeget fizet.
ve bizonyos családoktól bevonták a te|evíztőt,
akIk ezt, mint kiderült, nem csak a pénz miatt
fogadták örömmel. ,,Most majd megint horgá-
szok, olvasok, kandallőtizet gyújtok, vagy ép-
penséggel kirándulok, sétálok, biciklizek -
ilyesmiket mondtak az emberek -, mindazt,
amit most már egy ideje abbahag1tam.,,Kiderült
azonban, hogy ezek a családok és családtagok
mindezt nemtették. Ellenben a meguoná.stüne.
tei mutatkoztak rajtuk, Íejfá)ás, depressziv áIIa-
potok stb. Tehát tudnunk kell róla _ s ezt más
vlzsgáIatok is alátámasztanilátszanak _, hogy 1é-
tezik egy i|yenfajta függés (,,kábítőszeres füg.
gés'') kialaku|ása, ami a külső képhez, a képer-
nyókhöz köt minket, és ez v aLő di v eszéI1t elent.
j
Va|on ez azt jelentené például, hogy azt mon.
dom, a gyerek soha ne nézzen televíziós me.
sét? Nem feltétlenül. Ennyire nem vagyok
dogmatikus. Allítom, hogy a hallott mese az
igazi, a vigasztalő, a feloldó, a lelki Szempont.
ból hatékony és fejlesztő mese a gyerekkor-
ban, de természetesen úgy gondolom, hogy a
képernyő is közölhet mesét, amely azonban a
érinti a gyereket, míg a Inaga áItaI készitett
képben mindig nagyon tapintatos ónmagával
szemben.) De például a magyaf népmesék so-
rozatában sikerült valami o|y anf ajta elbeszé-
lésmódot ta|áIni az egyet|en narrátorra| és a
kitűnó njzi megvalósításokka|, ame|yik el-
bangzasa utan bvAbb mozgathatta a gyerek
fantáziáját, olyasmi történt, mínt egy jó mese-
könyvnél, ahol egy-egy il|usztráció segíti a
belső kép készítését. (Mig a képregényszerű
f áziskép viszont lebénítja.)
A rendezők kértek minket, hogy a korreferátu-
mok legyenek rövidek. Remélem, elég rövid
voltam. Arra szerettem volna a figyelmet felhív-
ni, hogy itt - belső kép, külsó kép _ egy olyan
antagonizmus van' amelynek a felo|dását ma-
gam sem ismerem, de úgy gondolom, hogy ez-
zel feltétlenül foglalkoznunk kellene. Igen, a
lelki egészséget manapság már önmagá.ban a
kúlső képek aradata is fenyegeti. Ez egy olyan
tény, amivel számolnunk kellene. Hogy ho-
gyan, mikéPPen' erre itt most sebtében nem tu-
dok válaszolni.
De van egy reményem az emberiség nagyon
sok mindent áté|Í'már, pusztító és kevésbé
pusztító divatokat. Hadd mondjak egy közeli
péLdát. A 60-as években azt hallottuk, hogy aki
idegen nyelvet akar tanulni, annak sok millió, a
foldkerekség egészéttekintve sok millió dollá-
rért felszerelt nyelvi laboratóriumokba kell beül-
nie, és gombokat kell nyomkodnia a saját fülké-
jében vagy szavakat hangoztatnia és kis képer-
nyókön látja a kijelzéseket, hogy helyesen cse-
lekszik-e Vagy nem. Ez a jövó útia, ez a modern
1@
nyelvtanítás. Ésugye ma megint úgy tudjuk,
hogy a legmodernebb nyelvtanítás az, hogy egy
ember bemegy nyo\c-tíz másik ember közé és
esetleg visz magával egy kis magnetofont, hogy
bemutassa mondjuk a cockney-english-t is, de
régen leszerepeltek ezek az audiovizuális labo-
ratóriumok' Megint előtérbe lépett az ember; a
másik ember és az én belső munkám' Manapság
óriási üzleti érdekek vannak amögött, hogy azt
higgyük, most egy mindenestől új, merőben új
korszak jön, és akinek nincs évente cserélt, In-
ternetbe kapcsolt számítógépe, az míndenről,
ami a létben fontos, kárpótolhatatlanul |emarad.
Íjn a magam részérő|úgygondolom, hogy ez
nem igaz, ez az izleti hazugságok egyike. Sót
jelentős veszélyeket jelent, ha ennek az i||ű'ziő-
nak csak rövid időre is átadjuk magunkat. Per-
sze biztos, hogy most olyan évek, évtizedek kö-
vetkeznek, amikor mindenkinek kell majd,
hogy otthon legyen e1y YagY több ilyen kís ret-
tenetes szerkezete - rettenetes' mert személyte-
len - és egy talán még a zsebében is' de én nem
vagyok benne biztos, hogy ez nem divat lesz
csupán, abban pedig sajnos egyá|talán nem bí.
zom, hogy az emberiségalapvető gondjait a sza.
porodó képernyók világa fogja megoldani. In-
kább úgy gondolom - a fentiek értelmében -, e
gondokat még szaporítani is fogja. S mindezzeI
együtt azt htszem, hogy jelentős részben múlé-
kony divat lesz csupán.
Azt hiszem, elég provokatív voltam. A korrefe-
rátumnak ez a dolga, és a korreferens ezzel kí-
vánhat további ió munkát.
o
t
 E

c9EPELI GYÖRGY 1. Dekontextualizáció. E technika révéna be-

mutatásra kerüló személyt a bemutató kisza-
IIamös ödentítások kitja é|etrajzábő|, erósen megszűri a ténye-
kultíoácíója a nédöában ket, drasztikusan váLogat kapcsolatai között.
A szó szoros értelmébennincs szőhamisítás-
ró1, csak éppen egy eleve elrendelt séma
igényei szerint történik a szemé|y profiljának
felrajzolása' A minta eltávolodik az eredeti-
tól.

L. Perspektíuatorzítás. Aki már vol't szinház-

ban, az tudja, hogy egy egyszeru szinházi
látcsó segítségévelmennyire megváItoztat.
hatja magának a |átottakat. Hasonló hatások
érhetók el a perspektívatorzítás technikája
révén,amikor a bemutatandó szeméIyt tár-
sadalomlélektani szempontból túlságosan
távolrőI vagy túlságosan közelről mutatják
be' A távolság lehetetlenné teszi a részletek
megismerését(jóllehet, tudjuk, hogy az ör-
dög mindig a részletekben búvik meg)'
Ilyenkor a Látott személy tú lsá gos an idealizá.
lódik' pozitiv vagY ne1atív észlelésiskatu-
Iyák foglyaként jelenik meg, ami lehetetlen-
né teszi az individuális sorshelyzetbe való
betekintést. A közelség hatására összezava-
rodik a lényeg és a lényegtelen, az utóbbi
feltétlen túlsúlyamellett.

A ,,hamis', jelzőt terméSzetesen nem ismeretel- | 3, Non-direktiuitas.A bemutat ő kiszolgáItatja

méleti értelemben haszná]om. Pusztán arra cél- i
magát a bemutatott kényére-kedvére,miáltal
zok, l-rogy a tÖmegkommunikációban felbukka- . a narratíva kizárőIagosan az önigazoló motí-
nó személyiségek torekszenek arra, hogy a szá- vumokra összpontosul. Mivel a bemutatott
mukra legelőnyosebb színben jelenjenek meg,
i

.
szeméIy maga diktáLja azútemet, maga szab-
akárcsak a katonaság elől kibíljni szándékoző ja meg a bemutatás menetét' eIőadásában
Félix Krull a sorozőbizottság elótt. l l'ramisság
i

i
saját személye a társadalmllag elfogadott ér-
abban van, hogy a benyomáskeltés célpont1ai, tékek, különösképpen' és egészen peÍverz
adott esetben a nézők, a hallgatók, az olvasók
i

módon, éppen a morális értékekletétemé-

különféle tecl-rnikák révénmegfosztatnak attó1 a
i

. nyeseként tűnik fel. A helyzet ahhoz hason-

iehetőségtól, l.rogy a lehető legteljesebb infor- 1ó, mint amikor aváda\á vont szeméIy maga
mációmennyiség birtokában saját maguk for- vizsgáIja ki ügyét. oidipus kiráIy esete kivé-
.

málhassák meg véleményüket.A hamis bemuta- :

tel volt. A Magyar televiztóban rendszerint
tás megakadályozza óket abban, hogy átlássa- az történik, hogy a csaló a becsületrő| tart
nak a szitán
i

eIőadást, az éLet megbecstelenítóje az éIet

I

szentségét dicsőíti, a cserbenhagyó a segít-

A l.iamis identitás egyaránt lel.iet pozitív és
:

ségnyújtás etoszát hirdeti. Kifacsart dialekti-

negatív irányu1tságú. Angyalból ördög, ör.
I

kávaI a tisztességtelenség a tisztesség színét

dogből angyal könnyűszerrel ,,előáIítható''. A
i

o öIti.
most ismertetendó technikák szerecsen_
.

mosd,atasra alkalmasak, A befeketítés mőd- | Színlelt szembenallas, Az elóadottak na-

.

4.

i
szereinek ismertetésétegy másik alka]omra gyobb hitele kedvéérta bemutatott személy-
hagyjuk.
i

z r
lyel cinkoss ágot v áIIaIő bemutató (szerkesz-

(@
 tó, riporter, rendező) a bemutatott számára
könnyen vehetó akadá|yokat állít. A riporter
elviseli a kioktatást, a szemtelenséget, meg-
engedi, hogy a bemutatott folénybe keruljön
vele szemb en. Ezá|ta| az a |átszat keletkezik,
hogy a bemutatott személy megküzd elő-
nyös beállításáért, megérdemli a megdicsőü-
lést.
l Következmények
A Szonda-Ipsos vizsgá|atai azt mutatiák, hogy
magYar közönség nem hisz a |átható és hall-
^
ható reklámoknak' Különös hitetlenségrc szá-
míthatnak a mosóporreklámok, hiszen azok
'I
kipróbálhatók. Hisz-e a hamis portréknak?
Megveszi-e a hamis hősök bagiográfiáját zen-
gó műveket? (Pl. Meggazdagodott-e a vál|a|-
koző a Zemp|ényi-é|etrajz eladásábő|z) Usy
tűnik, hogy a váLasz nemleges. Még túl közel
vannak a tekintélyelvű és paternalista tömeg-
kommunikációs gyakorlatból oly jól ismert si-
kerpropaganda évei, amelyek 1990 előtt és
után ideológiai ihletéstől függetlenül azt ered-
ményezték,hogy a m^4yar közönség nem
hisz a hamis könnyeknek és mosolyoknak.
A demokratikus átmenet társadalmi mentálhi-
giénéjeszempontjábő| a hamis identitások
pÍezent^Ciőja három hatalmas veszélyt foglal
magába'
I. A média biteluesztése. A hamis identitások
ku ltivá c ió j á r a v á||a|kozó tö me gkoz 1é s i forrá -
sok hitele elvész, ami azza| a következ-
ménnyel jár, hclgy bármilyen üzenet továb-
bítására vá||a\kozzék az adott forrás, kudarc-
ra lesz ítélve'
2. Parbuzamos értékrendek.A demokratikus
viszonyok legitimálása lehetetlenné váLik,
mivel tovább folytatódik az autoriter-pater-
nalista hagyomány, melynek értelmébenaz
életvilág és a rendszer értéktendje között
nincs és nem is \ehet átjárás' Ha egyszeÍ va-
taki át\épi az é|etvi|ág hatátait, és bekerül a
rendszet á|ta| monopolizált jelek birodalmá-
ba, kapcsolata az éIette| örökre megszakad.
i e nyilvános megsző|a|ás értelmétveszti.
| 3. A szabadsá,g eluétele, A hamis identitások
: rendszereskultivációjánaklegsúlyosabbmen-
i tálhigiénéskövetkezménye,hogydiszfunkcio-
i nálissá vá|ik az autonóm nézeta|akitás, ftig-
i g"tl.'' és befolyásolástól mentes ítéletalkotás.
l A rendszewáltozás egzisztenctális értelemben ne-
i gativ következményei elkenilhetetlenek voltak. A
i rendszervá|tozást. követő tömegkommunikációs
; gyakorlat művelőit igen nagy felelósség terheli
i azérÍ,hogy a maguk külön po|gárháboruját víva
i megfeledkeztek a nézőkrő|, a hallgatókri| és az
: olvasókról, akik bajaLkban, ha más segítségre
i nem is, de jó szőra,megértésre, együttérzésre jog-
. ga| számíthattak volna. Mikor jön e| az ő őrájuk?
-
t
;
z
 2. YnszÉl.vnx ÉsÁnranulx

vELI{EY zÁszt,ó } testileg és/uag1,, lelkileg elbanyagolt, bóntal-

mazott qyermekek nöuekuő szá.ma;
A teleolzíózás *!o| ká,bítószer :

:
\ uálogatas nélküli, mértéktelen teleuízio- és
uideonézés;
} agresszivitás, magatartási, társadalmi beil-
leszkedési zavarok;
} szenvedélybetegségek;
} fokozódó fiatalkori bűnözés;
} öngyilkosság.
A felsorolt szomorú jelenségek jól ismertek.
Mindezek egymásból következve szinte törvény-
szerűen követik egymást, több generáciő é|etét
circulus vitiosusként veszélyezterve. Megelőzésük,
a Iánc megszakítása különböző életkorokban,
több ponton, sokak összefogásával történő tuda-
tos, felelóss éggel v égzett tevékenységet kíván.
Az élet _ a fogamzástól a biológiai lét végéig_
eg1lséges egész.
Az egyéni élet egyes szakaszainak történései
meghatározzák a további éIetszakaszok testi-
lelki-szellemi fejlódését, értékéts problémáit.
Hét éwel eze|őtt, nyugat-európai vezető gyer-
mekorvosok ötnapos szemináriumán egy ame-
rikai gyermekgyőgyász professzor által kivetí-
tett alábbi ábra mondani- és tennivalőjáról egy
egész napon át folyt a tudományos eszmecsere

t. aryra
A kÓrnyezet batasfoka a gjlermekre
l a válogatás nélkülí- igénytelen
_
és mértéktelen televízió- és videonézés
testi-lelki-szellemi károsító hatásai

Gyermekeink fejlődését, egészségétszámos

egymással összefüggó tény ező veszélyezteti:
} korai, felelőtlen, szabados szexuális élet, do-
hány zás, alkoholizáIás ;

} a nem kívánt terhességek megszakitása;

) a koraszülés, koraszülöttsúllyal születés;
} a károsodott, fogyatékos gyermekek nagy
száma;
} biológiai|ag, érzelmileg éretlen, egziszten- Kisdedkor Iskoláskor
ciálisan meg nem alapozott házasságok: a
N

szülői,,szeÍepre,, való alkalm at|anság;

} az örökéruény.ő értékrendek ismeretének,
I gy ako rlás á nak a híány a ;
) a család összetaftó erejének csökkenése, fel-
bomlása;

@
 A méhen belüli s a megszületés utáni fejlődés Marie \7inn amerikai gyermekpszichológus
meghatár ozőja a alad.
cs több éVtize des tapaszta|atát összefoglaló köny-
Egy bizonyos életkor után jelentős a tágabb vének címe: ,,A teleuízió és uideo mint elektro-
környezet _ a kortársak, az iskola_befolyása a mos drog,,, Könyvében a te\evíziót a gyermek
gyermekre, a serdülőre. és a csaIád szempontjábőI veszélyesebbnek
De a közgondolkodás, társadalmi morál, vagyis tartja, mint a va\idi drogokat. Ez utőbblak drá-
a tá,rsadalmi környezetalakítő szerepe alól sen- gák, beszerzésük veszélyes, árusításuk bünte-
ki sem mentes. tendő cselekmény' S a szenvedélybetegeket a
Ebben különös szerepe lehet a divatnak, a sző- társadalom többsége elítéli.
rakozóhe|yek színvonalának, s nem utolsósor-
ban a teleuíziónak,
L teleuízió és a uideohazánkbanis a legtöbb ott-
hon,,lakója'' lett. Hogy az űj,,családtag,,,,barat',
vagy ,,ellenség,,, az rajtunk múlik. Tőlünk függ,
hogy okosan élünk-e a technika ezen ,,csodájá-
val,,, jő| hasznosítjuk a tévényújtotta lehetósé-
geket, vagy rabjává váLunk, s átveszi a család
napirendjének, életénekirányítását, annak szá-
mos nemkívánatos, káros következményével.

Természetesen a televíziő adta lehetőségekkel

nem élni, a televíziőzást eleve és egészébeneI-
ítélniostobaság lenne.
Hiszen a teleuízio lebetőséget nyújt a uilaggal
u a l ó k ap cs o I a t t art ás ra, info rm a c i ó k át a d ás óra,

más népek s kultúrak megismerésére, s kúlönbö-

ző értékesmúuészeti, zenei, természeti, földra1
zi műsorokkal érdekes és étÍékesszórakozast'
műuelódést biztosít.
A tecbnika legújabb fejlód,ése áItal az oktatas,
tou áb bkép zés, egjléni tanulas, kutatás, tudomá'-
nyos munka is korlátlan lebetőségeket kapott,
De jelentósek a ueszélyei is, amelyek _ ba nem
isme(ük ezeket, ba nem figjlelünk rájuk _ be-
köuetkezbetnek az igénytelen, uálogatas nétkü-
Ii és mértéktelenteleuízió- s uideonézésköuet-
keztében neinden életkorban, de kúlönosen
gyermek- és serdüIőkorban.
Az l960-as évek politikai gyilkosságai, a véres
faji üldözések, egyetemi tüntetések, rskolai bru-
talitások, a ter1edő vandalizmus késztette az
Amerikai Egyesült Államok kormányát annak
ttsztázására, van-e összefüggés az erőszak terie-
dése - és a televízió egyes műsorai kozött. A fel-
tételezett összefüggést a Nielsen.jelentés bizo.
nyítottnak tekintette. A későbbiekben a vizsgá-
latok kíterjedtek az alkoholizmus, dohányzás,
szabados szexualitás, iskolai magatartás, a csa\á-
di életforma lazulása, a szenvedélybetegségek
terjedése, az öngyilkosság, valamint a tévéilyen
indíttatású műsorai közötti összefüggésekre.
Ezzel szemben atévéolcsó, bárki számárahoz-
záférhető, a társadalom részérőI elfogadott, igé_
nyelt - és ,,szalonképes''.
A mindennapos gyakorlat azt mutatia, hogy a
képernyóhöz valő kötődés, a függóség, ,de-
pendencia', a szenvedélybetegségekhez ha-
sonló.
A szakirodalomban olvasottakról akartam
meggyőződni saját tapaszÍalattal is. Ezért ,,kí-
sérletként', az egyébkéntértelmes, mozgé-
kony, kreatív unokáimnak bekapcsoltam a te- N
\evíztót s lefényképeztemóket. Megdöbbentő
a környezettőL, a valős vtlágtőI való elszaka-
dást mutató tekintetük. Hiába szóltam hozzá- i
juk, mutattam kedvenc iátékukat' kíná\tam
őket csokoládéval: nem láttak' nem hallottak

1D
 semmit, a teljes ,,dependencia'' á|Iapotába ke-
rültek.
A médiában bemutatott erőszak hatását vizs.
gáIő irodalom összefogIalását adja Ricbard Go-
ranson.
Négj,,fontos területet emelt ki:
> 1. A tanulásra kifejtett hatás.
) 2. Az érzelmivilrágra kifejtett hatások.
} 3. Katarzisélmény (át|. dráma).
y 4. Agresszív viselkedésre gyakorolt hatás'
Rotbenbergösszefoglaló közleményében olvas-
hatjuk, hogy az át|agos amerikai gyermek, mire
e|végzi a kozépisko|át,15 000 órát ül a képer-
nyő e\őtt, Ezen idő alatt 18 000 gyilkosság,
számtalan rab|ás, üldözés, kinzás, gyűjtogatás
jeleneteit Láthatja. Percenként egy ilyen jelenet
van a IO éven aluli gyermekek számára készült
rajzfilmekben.
Von Günter Mann a tévélehetséges ártalmait
négy pontban fogla|ja össze:
]'. Az intenziv te\evíziós kínálat behatárolja a
gyermek szabadságát. Kevesebb idő jut testi
és lelki kikapcsolódásra : sportra, játékra, krea-
tív és zenei fog|alkozásra, másokkal való tö.
rődésre. Izoláciőt jelent, a gyermek leszokik
az olvasásról, beszűkül a beszédkészsége.
2, A gyorsan vá|tozó programok tűLzott kíná|a-
ta miatt a gyermek nem tudja a kapott infor-
mációt feldolgozni. A felnőttprogramokban
megnyilvánuló brutalitás a gyetmekeknél
motoros nyugtalansá1ot, a koncentrálóké-
pesség csökkenését, a|vászavart, az emocio-
náIis ér zékenysé g elvesztését,a gresszivitást
vonhat maga után,
3. A felnőttek vi|ágárő\ hamis képet alakít ki a
gyermek.
4. Továbbigondot okoznakazoka hibás infor-
mációk, amelyeket a tévérek|ámok közvetí-
tenek.
A gyermekek Íantáziáját izgatő ilj és drága játé-
kok, a serdülőket csábítő ű1abb és újabb diva-
tok, szépitőszerek megvétele, illetve meg nem
vétele a családokban konfliktus forrása lehet.
I9$6-ban - mint országgyűIési képviselő _ a
N parlamenti sajtótörvényvitában így hivtam fel a
figyelmet nemcsak az irott, de az elektronikus
sajtó felelósségére:
,Az 7996-os Sa'tótörvény 3. $-ának 1', pontjában
I
egy szőva| szerepelt a közerkölcs' Az indoklás
= 10. oldalán a következő meghatározás olvasha-
1@
tó: "A közerkölcs megsértésétjelenti a megbot-
r ánko zást kiv á|tő, b rutá is, tr á gár, p o rno grá f e l-
1 j
|e gíi, a tár sada|mi, emberi kötelékeket semmibe
vevó életvitelt hirdetó saitótermékek közlése."
Hazánkb an az elműIt évti z e dekb e n e lto rzu lt p e -
dagő giai, ps zichológi ai, szo ciolőgiai elmélet, el-
képzeléskapott széles körű publikációs lehetó-
séget' amelynek kóros és káros hatásai, kinövé-
sei az életben rövidesen érezhetővé váltak. A
szabadságot, a rendszefi és a rendet családi és
iskolai nevelésben, életvezetésben, az emberi
kapcsolattartásban, életcélokban, munkakész-
ségben egyre inkább és egyre szélesebb körben
felváltotta a rosszul értelmezett'önmegvalósí-
tás" szülte szabadosság, célnélküliség,közöm-
bösség, a tár sada|om egészségét v eszé|y eztető
szokások és közérzetét veszélye zteÍő,tár sadaI-
mi beilleszk edési zav ar. terjedése.
Modernségre törekedve, annak áIarcában az
irodalomban is helyt kapott a közönségesség, s
"szalonképessé vált" a trágár beszéd egyes szín-
házi darabokban is, ami tovább rontotta a köz-
izlést. A teIevíztőban főműsoridőben sugárzott
filmek alkoholizmusra, dohányzásra, könnyű
életmódra, ösztönös, felelótlen szexuális szaba-
dosságra, agresszivitásra, s végsó fokon bűnö-
zésre adnak késztetést.az éreil'en' otthon kellő
erkolcsi alapot nem kapó rétegeknél.
A homo sapiens fogalrmáq a "kiművelt ember-
f ő " céIkitűzésétvé gletesen me gc súfolj a szőr a-
koztatő iparunk. T ánczenekaraink megj elené-
sével, öltözködésével, decerebrált, narkomá-
niás áIlapotra utaló magatartásáva| arra adnak
késztetést s példát. Az igazi és értékespolbea-
tet a tánczenék szövegeiben felváltotta a pri-
mitív íz\éstelenség,az örök emberi értékek
tagadása, azok gűnyolása, Hazánk jól ismert
romló egészségiáI\apotát javitani igyekvő
egészséges életmódra nevelés, egészségügyi
és pedagógiai erőÍeszítéseivelszöges ellentét-
ben á11ó életstílushirdetésével, azok effektusát
rontják.,,
A továbbiakban a nemzetközi irodalom alap-
ján, pontokba szedve foglalom össze a televí
ziőban láthatő műsorok potenciális ves zéIyeit.
> I. Csabító rossz példák, bamis ideálok
Alkoholfogyasztás, dohányzás, szabados
szexualitás, agresszivitás, bűnözés, drog-
fogyasztás.
y II.Afilmekben látbató, reálisan el nem érbe-
tő életmod miatti elégedetlenség,a kóro-
 san és karosanfokozódó anyagiassá'g kö-
uetkeztében
A harmonikus családi életet, együttlétet
veszé|yeztető, az egészségreis ártalmas,
túlhajszolt munka.
> ilI. Szorongást kiuá,ltó bíradók, filmek
Háborús események, terrorizmu s áIdoza-
tainak, balesetek, bűntények tűIzottan
naturalista bemutatása, akciő- és hor-
rorfilmek.
> Iv. A teleuízió rr.t'úsoráboz igazodó egjléni
és csaladi,,nnpirend,,
Rendszertelenséghez, a feladatok elmu-
lasztásához, a családi együttlétek, meghitt
beszélgetések ritkulásához, megszúnésé-
hez, a családi kohéziő fellazulásához ve-
zet, (Wideberg.',,Sóder Par.ty,,)
> V. A képernyő és a számítógép előtti
rendszeresen ülés, nézésúk
A gyermek természetes mozgásigényével
szemben aktivitását, kreativitását v eszé-
lyezteti, passzivitásra szoktatja, A filmek
nézéseközben,,kötelezó,, szőtlanság
mind a gyermek, mind a felnőtt verbális
elszegényedéséhez, az érzelmt élet elsi-
városodásához vezet,
> VI. A téuéés/uag,l a szómítógép képernyője
előtti furtós úlésa testi fejlődésben ualó
elmaradós oka lebet
Elmarad a szív, a vérkeringésnek az
életben elóforduló terhelésekre felké.
szító edzettsége.
_ A mozgáshiány miaÍt az izomzat egész-
séges fejlődése csökken (a katonai szol.
gá|atr a bevonultak 300/o-a a|kalmatlan),
_ A tartós egy helyzetben való ülés fá-
rasztő, ami hanyag tartáshoz yezeÍ. a
scoliosis romlását okozza,
- szem térbeli |átástbtztosító a|kalmaz-
A
kodási képességes egyéb funkciói
romlanak.
_ A gyors fény-színváltozások s a nagy
decibelű hang, a gyógyszeresen jól
beállított epilepsziás gyermeknél roha-
mot válthat ki, de az egészségesek
idegrendszerét is megviseli'
Marie Winnkönyvének számos érdekes fejeze-
te közül kiemelem azt, amelyben a televíziőt
elektromo s dajkának,,,,,babysitter', -nek neve Zi,
,,
s ennek elterjedt gy akorlatát hlbáztatja,
Ne gondoljuk azt,hogy ez csak a nyugati orszá-
gokban vanígy. Sajnos, hazánkban is egyre több
(ED
csa|ádban a,,gépi mese',,,,gépi zene,, szőrakoz-
tatja kisgyermekeinket. Ami pedig a televíziőban
láthatő meséket illeti, sajnos egyre ritkábbak az
érthető, kedves, szépre,jórá nevelő magYat vagy
más népek népmeséi. Ezek helyét elfoglalták az
üldözéssel, fenyegetéssel, durvasággal teli \izalt
Disney-filmek. A képek gyors változása, ordíto-
zása miatt a mese mondanivalőja a|ig kovethetó,
a gyermeket kifáraszt1a, magatartását rossz irány-
ba befolyásolja, agresszivitásra ad példát. Uno.
káim az értelmetlen ordítást, durva, kozönséges
beszédet ezekből a filmekből tanulták.
Meijer Van Putterl955-ben megjelent közlemé-
ny éb őI idéze m :,, Na gy- B rita nniáb an e gy r e gy ak-
r abb an k erü ne k p s zichiátr iai inté zetb e p s z i c hé s
1
problémákkal gyermekek, pszichózis, depresz-
szió és tápIáIkozást zavarok miatt.,,
Ricbard Harrington - a manchesteri egyetem
gyermekpszichiátriai professzora _ szerint a
gyermekek ki vannak téve a tévéés a médiu-
mok minde nf a)ta hatásÍr nak. A családi bes zélge -
tések, együttlétek háttérbe szorulnak, meÍt a
tévéáIlandóan üzemben áll. A depresszió a
gyermekeknél sokkal gyakrabban fordul elő,
mint hiszik' Az öngyilkosságok száma jeientő-
sen megnőtt, aml'ért a ,,televizíős kultúrát,, okol-
ják. Sok gyermek alig beszél már a szüieivel.
Nem beszélnek a félelmeikről, nyugtalanságuk
halmozódik, boldogtala nnak érzik magukat.
A tinédzserek egy felmérésszerint naponta átla-
gosan 2 őrát tÖltenek zenés videók nézésével.A
zenés videoclip ek 7 50/o-a s zexuálisan s zÜ88e sz-
tív any a got tartalmaz, 5 60/o-ban tafialmaz er ő sza-
kot, amely elsősorban a nők ellen irányul. A sze-
xua|itásr a ö sztönző filmekne k mindö ssze 7 0/o- a
hívta fel a figyelmet a korszerű védekezésmód-
jaira, a szexuális kapcsolat felelősségére. (Ame-
ican Academy of Pecliatrics, 1987.)
Az utolsó évtizedben számos közösség, társa-
dalmi szerv fejezte ki tiltakozását az Egyesült
Államokban az a gr e s szivitást, brutal iást, e gé sz-
ségtelen életmódra példát adó filmek gyártásá-
val és forga|mazásáva| szemben. Az egész em-
beriséget érintő probléma fontosságát felismer-
ve az Európa Tanács 1989. március 75-én
e gy ezményt fogadott el az or szághatárokat átIé- N
pő televíziózásrő|, Az egyezmény 7 ' cikkelye
szerlnt:
_
I
Tíszteletben kell tartani az emberi méltóságot.
Nem szabad, hogy indokolatlanul előtérbe
 he|yezzék az erőszakot vagy fajgyűlöletet
szítsanak.
_ A műsorszo|gáltatások olyan tételeit, ame-
lyek károsítbatják a gyermekek és serdülők
fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlódését,
nem szabad műsorra ttizni o\yankor, amikor
a véte] idejéból következóen va|őszínű,
hogy nézik óket.
II, Janos PáI pápa a vattkáni médiabizottságban
1995 márciusában tartott beszédében haÁgsú-
lyozta hogy a társadalom ellenérzése erősödik
az olyan tévéműsorokkal, filmekkel s videoka-
zettákka| szemben, amelyek aláássák az erkö!.
csöt s a kultúra értékeit.
Az Ameikai Gyerrnekgyógjtászati Akadémia
ajanlasai:
1. Módszereket kell kidolgozni, hogy fokozzuk
a gyermekorvosok és szülők oktatását a tévé
hatásáről.
2, A gyermekorvosok adjanak tanácsot a szu-
lőknek, hogy kritikusan (l) limitáliák
tévénézést napi 1-2 őrára.
3. A szülőket s a 8yermekeket buzdítsák egyéb
tevékenységre (olvasás, atIetizálás, fizikai
munka, hobbi).
4, A szijlőkvegyenek részt a pÍogÍamkiválasz-
tásában. Nézzékegyütt a tévét,s interpretál-
ják, hogy mit látnak.
5. A gyermekorvosok hassanak oda, hogy a
tévébenmegszűnjenek az agresszivitásra
késztető gyermekme sék, az a|koho1izá|ást,
felelőtlen szexualitást propagá\ő programok!
(American Academy of peiatrics ,,Childrens
Adolescents and Television,,, pediatrics 85.,
1990.)
A tömegkommunikációs médiumok többsége
nem járul hozzá a harmonikusabb é\et, az
egészségesebb társada)'om, a moráIis gazdag-
ság, a tisztább közélet kialakításához, ielentői-
nek látszik a tőkének való kiszol gáIta,r.ottsága.
(A Magjlar Katolikus Püspöki Kar kórleuele,
1996.)
Néhány évtizedes ,,Iemaradás,, után a nwgatl
országokban tapasztalt problémákkal, ielensé-
gekkel találkozunk hazánk|:an is, mind aköz-
életben, mind a kőrházi gyakorlatunkban. Az
N
agressziuitás, auandalizmus, a búnözés_ abi-
uatalos statisztikák szerint _ szamszerú emel-
I kedést mutatnak, mőd1ai egyre kegyetlenebbek
s megdobbentőek. Ugrásszeníen nő a fiata|ko-
rú bűnelkÓvetők száma. A nemrég megjelent
közvélemény-kutatás szerint a lakosság fele _
idézem _ ,,retteg, hogy része sévéválik vala-
milyen agresszív búncselekménynek,'. Ezt a
belyzetet 8o százalékban a romló életkörúl-
ményeknek, 74 százalékban a téuében,mozi-
ban látbató filmekben bemutatott Példaknak
t u l aj d o nítja . (Szo n d a-Ips os)
Saját kőrházi eseteink késztettek arra, hogy r eá-
lis képet kapjak gyermekeink s a
fiatalok
tévénézési szokásárő|. Ezért megyénkben B kö-
zépiskolában és 6 á|talános iskolában _ ktilön-
böző nagyságű, és jellegű településeken Iep-
Íezentatív értékűvtzs gálatot végeztünk
-
1. Velkey L.: Adatok ateIevízió-video nézéshazai
:
gyakorlatának és hatásának megismeréséhez.
Gyermekgúgyászat, 47, 3, 242-252., 1 996,
2. Velkey L.: A válogatás nélküli, igénytelen és
mértéktelente7ev íziő -v ideo nézéstesti-lelki-
szellemi károsító hatása. Gyermekgtógj,lá,-
a szat, 47. 3. 253_265., 1996.
oszlopdiagÍamon láthatjuk, mivel töltix sza-
badidejüket gyermekeink
.
i
4. sz. ábra
időtartam
(óra)
i
;
Tv+video beszélgetés
l
nézcs
|
j Kéttáblázaton az iskolai napon tévénézésseltöl-
i tött órák átlagát, illetve a munkaszüneti napokon
. tévénézésseltöItött őrák számát ..'tnto*
-b.'
@
 Tu- és uideonézettség (1995) Téué-és uideonézettségbétkoznapokon (1995)

Hány őrát. néznek 8 középiskola 6 általános iskola Hány őrát néznek 8 középiskola 6 á|ta|ános
munkanapokon át|aga átlaga munkanapokon át|aga isko|a át|aga
(1525) o03) (1.525) Q03)

0 7o/o 2o/o

1 480/o I5o/o 0 7o/o 2o/o

2 260/o 240/o 1 480/o I5o/o

5 190/, 1 2)o/o L 260/0 24o/o

4 rcv,
1Oo/o
J t9o/o 290/o

) 390/o 590/o 7vo I

L0o/o
| 39o/o
5o/o 1,60/o

6 5o/o
| 7%o 5o/o 7o/o

o 5o/o 7o/o

Tu- és uideonézettség (1995)

}Jány őrát néznek 8 középisko|a 6 általános iskola

iskolaszüneti át|aga átl.aga
napokon (1525) Q03) I Nézettségivizsgálatok

1 4o/o 5o/o : P ozitív an értékelendó mű sorok

z 1Oo/o 7o/o :

3 19o/, 760/o i Téma Középiskolák Általános iskolák

aI I9/o "1.8o/o :

i
(1.525) Q03)
5
'1.8o/o 72o/o 210/o
33o/o
i

íJ 30o/o Történelem 310/o 220/o

i
Fö|drajz 22o/o 2OVo
Mególlapíthato, bogjl qye?Tnekeink és fiatalja- : Tudományos 310/o 260/0

ink napi téuénézésejelentősen megbaladja az : Természeti 47o/o 47o/o

Amerikai Gyermekgjlógjlá,szati Akadérnia által, Irodalom 8o/o 7o/o

jauasolt _ az egészségrernég nern, ká'ros _ kép- Színháziközv. 19o/o 9o/o

ernyő elótt úIésóráinak szóftLat.

.

-l.Oo/o
: Nyelvgyakorlás 120/o

Elgondolkoztatő, figyelmeztető a különbözó i

könilmények között éló, külonböző isko|ázott- :

ságú gyermekek és fiatalok tévé-video haszná- P ozitív an értékelhetó mű sorok

igénytelensége.
:

|atának
i
Téma Középiskolák Altalános iskolák
Téué-és uideonézettség bét uégén (1999 :
(1.525) o03)

Hány 6rát néznek 8 középiskola 6 á|ta|ános Sport 43o/o 3Oo/o

iskolaszüneti át|aga iskola átlaga Híradó 33o/o I4o/o

napokon (t525) o03) Politika 73o/o

Gazdaságitémák L1o/o

Műszaki témák 6o/o

'1.40/o

1 4o/o 5o/o Vallási témák 5o/o 5o/o

z -1"0o/o
7o/o Művészeti témák 1.U/o Io/o N

3 I9o/o L60/0 Klasszikus zene 5o/o 5o/o

4
5 670/o |
I revo
78o/o 72o/o
[
1,8vo

2lo/o

I | I
6 aoro | 33Vo

@
 Kérdóieles értékűműsorok mőniát vagy diszharmőntát jelent a gyermekek
számára; megveti a testi-lelki egészségalapjait,
Téma Középiskolák Altalános iskolák vagY a betegségét.
(1.525) Q03) A csalá,d megszabja a viszonyulást az ember-
hez, a közösséghez, a munkához, értékitéletet,
Szőrakoztatő 55o/o 83o/o v llágnézetet, életszemléletetad.
Vetélkedó 370/o 480/o A csalad örömre, szeretetÍe' önzetlenségre, on-
Kaland 430/o 75o/o á|lő ságra, munkas zeretetf e, rendre, rends zeres-
Ifjúsági 8o/o 330/o ségre való készségetad, vagy mindezeknek az
Romantikus 480/o 260/0 ellenkezójét.
.Iánczene .l"00/o
170/o

l Mit segíthet aMagyat Te(elrfuiő?

Nem ajánlott músorok ].. orvendetes javulás észlelhetó az esti me.

sék összeáL|ításában, amelyek megn}'ugta-
Téma Középiskolák Altalános iskolák tőak, szépek, kedvesek, és a gyermekek pi-
(1.52) (703) hentető alvását eredményezlk. Jő lenne, ha
ez a tendencia nemcsak az esti mesékre
Sci-fi 390/o 370/o korlátoződna,
Krimi 5lo/o 7420/o 2. A műsorszerkesztők az eddiglnél kritikusab-
Akció 540/o 590/o ban, nagyobb felelósségérzésselválogassák
Horror 35o/o 35o/o me1a délutáni és a főműsoridőben sugárzott
Pornó 270/o L20/o műsorokat.
Nézésközben fél 160/o t8o/o ]' Adjon a Magyar Televíziő olyan színvonalas,
Rosszul alszik, álmodik 1'oo/o 19r/, értékes,szőrakoztatő, vonző filmeket, ame-
lyek elvonják a gyermekeket és fiatalokat a
káros hatású műholdvételi műsor- ós
videonézéstől.
Az adatokkal ,,tükröt'' igyekszem tartant 4' Közvetítsen a Magyar Televíziő gyakrabban,
mindazok elé, akiken közvetlenüI vagy köz- fóműsoridőben igényes, a családi közösség
vetve a jövő generáció testi-lelki-szellemi értékét'szépségeitbemutató míivészijáték-
egészségénekértéke,boldog élete s hazánk filmeket.
jövőie múlik. 5. Számos érdekes, hasznos és színvonalas mű-
sor mit sem sejtetó, lakonikusan rövid cím-
Berzsenyi ,,A magyarokhoz'' című költeménye a mel jelenik meg a műsorfüzetekben, ugyan.
mának is szól: akkor a krimikról, akciófilmekrő|, a soroza-
tokról (Dallas stb.) minden esetben hosszú,
,,Most lassu méreg, lassu balal emészt nézésre csábító ismertetéseket adnak.
Nézd a keuéIy tölgj,l, melyet az éjszaki széluész 6' Igen értékes,műveltségetadő zenei műsorok
le nem, dönt és szőrakoztató filmek 22'30_23 óra után ke-
benne termőférgek erős g1lökeret megőrlik nilnek műsorra'
s egJ/ g)/enge széltólÍoldre teríttetik, 7. A Magyar TeIeviziő jobban figyeljen a ma-
Íg3,l minden orszá,g tá.masza, talpköue gyar nyelv haszná|atának szépségére,gaz-
a liszta erkolcs dagságára és tisztaságára.
mely ba rneguész: Róma ledől
s rabigaba görbed,, Tisztelt Hallgatóim, olvasóim!
N Két amerikai otvos kiá|tását idézem
Mi a teendő, hogy Berzsenyi látnoki figyelmez-
'.''Mi, orvosok ésbarátaink, ölbe tett kézzel néz.
tetését elkeniljük? Kik a felelósek gyermekeink zük, hogy az ameríkai családok vacsora utáni
i
jelenéért és jövőjéért? szőrakozása egyébből sem áll, mint verekedések,
3 A család biztonságot YagY bizonytalanságot, kegyetlenségek nézésébőI,,,(Sornmers S, G,)
védettséget vagy kiszolgá|tatottságot, har- ,,A hallgatá.s beleegyezést jelent! Ha mi igazán

1@
aggódunk gyermekeinkéÍt, akkor nem hall-
gathatunk!" (Williarn Crane)
Mi, magjlar onlos ok, p e dagóguso k, gyermekein-
kéÍta4qodo szúlők sem ballgatbatunk, s a,z or-
szág jöuőjéért felelós uezetők sem!
Megköszönöm a Magyar Televíziő vezetésé-
nek, hogy módot adott gondjaink elmondására,
Nem ellenségkéntjöttem, hanem segítótársa.
kat, partnereket keresek és kérek a Magyar Te-
IeviziőtőL gyermekeink, hazánk kiegyensúlyo-
zottabb, boldogabb övó ének f ormáIásához.
j j
I Irodalom
Surgeon General Scientific Advisory
Committee on Television and Growing up.
@
The impact of television violence.
lü7ashington D.C.US Government Printing
Ofifice,7972.
Winn M.: The plug-in Drug. Television,
Children and the Family, Penguin Books Ltd.,
NewYork, 1977 and7985.
Michael B. Rothenberg, MD., Effect of televi-
sion violence on children and youth. JAMA,
Dec B, 1975 -YoI. 234, No. 10.
Mann V. G.: Fernsehen und sein Einfluss auf
unsere Kinder. Sozialpediatrie 9. 41,3-414.,
1,987.
Velkey L.: ,,Abántalmazott, megveft, megkín-
zott gYermek szindróma,' hazai elófordulása
és megelózésének szempontiai. Lege Artis
Medicinae 5. B. 58Á92. 7995.
Velkey L.: La ro7e de la television dans l'éduca-
tion des parents. Unesco Séminaire Sopron,
1,971, kiadvány
 B E ö T Ir Y.]a o L NÁ R AND RÁ s
A teleuízÖós míísorok
szorongáskeltő batá.saí
Mottó: ,,.. .a média átvehette
a ualósag leualtásanak napi gondját.,,
(Czakó, 1995)
A nyugati társadalmakban már évtjzedek őta
élénkkutatás vizsgálja a televízióban látott ag-
resszió hatását, és emiatt gyakran erős kritiká-
val is illették a televíziós műsorok szerkesztőit
és készítóit, mint azt a )e\en kotet többi tanul-
mányában és másutt is idézik előadőtársaim
(lásd pI. Vetró 1991; Velkey I996a, b). Viszony-
lag kevesebb szó esett a média egyéb lélektani
hatásairó|, mint például a szorongást keltó dí-
rekt és indirekt hatásáről, vagY a személyiség-
fejlódésben betöltött szerepérőI. Míndannyiunk
számára ismert, hogy alapvető szerepe van a
N mai gyermekek felnevelésébena médián ke-
resztül történó modell-tanulásnak (Bandura
1963, 1968; Buda 1971). A gyermek _ és sok-
I
Szor a felnőtt is - utánozza a f1lmekben látott
hósöket, az olvasott cselekményeket. A szocta-
lizáciőban és a kultúÍaátadásában egyaránt
(@
tontos szerepet játszanak a médiumok mint
közvetítőes zközök (Kopp 799 6a)'
Tanu|mányomban - a megadott címet némileg
kibóvítve - nem szorítkozom csupán a televí-
ziós műsorok hatásaira, hanem néhány megál-
|apítást tennék a minden médiárajellemzó mű-
sorfolyamról is. Először a szemé7yiségfejlődés
teniletéről hozok péIdát a televíziő szorongá-
sosságot alakító hatásárő|, ismertetve saját vtzs-
gálatom néhány eredményét, Azután a szoron-
gásos és depressziós zavarok hátterében fellel-
hetó gondolkodási jellemzőkr ő7 |esz sző, Vé gü l
pedig arrő|, hogy a mentálhigiénés állapotot
hogyan alakítja a gondolkodási mintáknak az
elterjedtsége, és milyen szerepet játszik ebben
szerintem a mai ma1yar média és a benne dol-
gozók sajátos helyzete.
A terjedelmi korlátok miatt gondolataimat csak
elnagyoltan fejthetem ki, s ezért néhol igaztala-
nul fogalmazok végletekben. Az egyszeríbb fo-
+almazás kedvéérttöbbször csak az elektroni-
kus sajtóról, műsorokról beszélek, de á|ta|ában
kisebb módosításokkal más közvetítóeszkö.
zökre is vonatkoztathatók a megáLlapítások.
lA műsorok befolyásoliák a tnagatartást
és a személytségalakulását
Az erőszakos cselekmény láwánya nemcsak ta-
nít és motivá| az agresszív cselekvésre, hanem
a nézőre rendszeresen közvetlenú| hatva ala-
kítja is a világ|átását és személyiségét.A pilla-
natról pil|anatra összerakód ő tapaszta|atok és
élmények- származzanak akár a valőságbóI,
akár p e dig a kö zv etített v aI ó s á gbó l _ e l ra ktá ro -
zódnak az em|ékezetben, és értelmező keretté
formálódnak. Ezek az érte\mezó keretek és
emlékképek azután aktiválődnak mínden - a
korábbiakhoz kicsit is hasonló _ valóságos
helyzetben, színezik az egyén észlelését,cse-
lekvését,érzelmeit, hangulatát' A médiumok
attitűdöket, világlátást és személyiséget befo-
|yáso|ő képességétma már nem kérdőjelezi
meg senki, legföljebb arról folynak viták, hogy
milyen tényezők módosítják és milyen irányba
e hatásokat.
Mindenki tudja saját tapasztalatából, hogy kü-
Iönböző érzelmeket válthatnak ki a filmen lá-
tott, a rádiőban hallott vagY az olvasott történe-
tek és az események szereplői. A közvetlen ér-
ze\mi hatás ténye nem kérdéses,de vajon mi-
lyenek a hosszú távú következmények? Mi az
eredménye annak, ha rendszeresen van kitéve
va|aki a média hatásainak? Ma szinte minden
felnóvekvó gyermek tapasztalatainak nagy ré-
szét a médiában közvetítik. Hogyan a|akit1a a
személyiségetez gyakorlat?
^ A matematikai modell elemzése (,,útelemzés',)
Kétéves követéses, ún. panelvizsgálatban aÍra a
kérdésrekerestem a v áIaszt, miként befolyásol-
iák a tévébenrendszeresen megnézett erősza-
kos tartalmak az általrános iskolások egyik sze-
mélyiségvonását, a teljesítményhelyzetben je-
lentkezó gát|ő szorongásosságot (debilizáló
,,trait anxiety'') (Beöthy-Molnár 1'994). Az ilyen
vizsgá|ati paradigma alkalmas arra, hogy ok-
okozati összefüggésekre derítsünk fényt, mivel
a vizsgá|at két hullámában azonosak a résztve-
vők, és így követhető a vá|tozás a többi mért
paraméter fuggvényében. A vizsgáIatban mér-
túkaz erőszakos taftalmú filmek (krimi, horror,
akció) nézésénekmennyiségét (Tv_92, Tv_94)
és a feladathelyzetekben jelentkező gátIő, ,,bu-
tító'' szorongásoss á got (deb|rizá|ő s zorongásos-
ság, DEB_92, DEB-94). Az első ábrán bemuta-
tom a vizsgáIat váItozőinak kapcsolatát, ahol a
vá|tozők közti hatások erősségéta nyilak vas-
tagsága szemlélteti (a nyilakon az ezt méró, ún.
,,standard parciális regressziós koefficiens''
számértékéttüntettük fel).
1.. á,bra
A téuénézésés a személyiség szorongásosságá,nak kapcsolata
.244
TV-92 + TV-94
DEB_92+DEB-941-
Ielölések:
".
Tv_92' Tv_94 = az adott évben az erószakos tartalmú műs-or nézésimennyisége
. DEB_92. DEB-94 = debilizá|ó. qátló szorongásosságaz adott évben
. A nyilak,Vasta gsága a vá|tozők Íapcsolatánák erósségét, irányuk a hatás irányát mutatja
1@
Láthatjuk, hogy az erőszakos tartalrn.Ú műsorok
nézése hosszú távon befolyásolja a gát|ő szo-
rongásosságot, s ez a hatás erősebb, mint az
adott időpontbeli hatás. Ez magyarázhatja meg
azt, hogy a szülók miért nem veszik észre,
amint gyermekük fokozatosan vá|tozik az i|yen
filmek hatására.
a|apján tehát arra következtethetünk,hogy nem
kis részben a tartősan és rendszeresen megné-
zett erőszakos tartalmú műsorok felelósek a
gyermekek személyiségébebeépülő gát|ő szo-
rongásosságért.
Az ismertetetthez hasonló s eddig csak ktilfoldön
v é gzett követés es v izs gá|atokba n más s zemélyi-
ségvonásokkal, attitűdökkel kapcsolatosan is bi-
zonyítottak oki hatásokat, Ezek közül csak jel-
zésszerően említek meg néhányat a hely bíányá-
ban, s mert a jelen kotet többi tanulmánya is ldéz
ilyeneket. Az agresszivitásra vonatkozőan péI-
dául kimutatták, hogy ér,tizedes távIatban erősza-
kosabbakká v áInak a sok agress ziőt néző fiatalok
(Eron 1972). Változik a szexualItáshoz való vi-
szony és beállítódás is a média hatásaira (Harris
1994). Például a szexua|rtás bizonyos formáit tar-
taImaző filmek aIapján a nézők hibás, eltúlzott
becslést adtak az egyes eltévelyedésekelterjedt-
ségére(ZilLmann I9B2, 1.984)'
.707
<-
.o57
.927
N
t
 A média fogyasztót az ábrázolt jelenségek alapján A neurotikus, többnyire szorongósos zauarok
an 33,Bo/o- r őI 3B0/o- r a emelke-
i

típusokat alkotnak, megvá|toztatják attitűdieiket, ar ány a a la kos sá gb

éitékeléseiket,s mindez azután átalakíÍ)a magaÍaÍ- dett az elmúlt időszakban, ez egyébként érthe-
I

tásukat a társakkal,módosítja kapcsolataikaÍ. a va- tően tetemes költségeket okoz az egészségbiz-

:

ló életben is (Isaacs 1996). A média Íartalma avi.

.

tosításnak.
IágIátást azáIta|befolyásol1a, hogy egy adott jelen-
!

séget akkor ítélünkgyakoribbnak gondolkodási 3. abra

hÁrisztikánk követkéztében, ha könnyebben al-
I

kotunk rá pé|dát (Taylor 1982, Tversky 1974)' A depressziós tünetegytittes megoszlása

a magyar lakosság körében
1988-ban, illetve'l 994/95-ben
.

érdeklődők
I

A műsorok áItalános hatásai iránt :

ö25
kön1wtárnyi idegen nyelvű irodalmat taláLhat- EN2n
.6 _'
nak, es néhány úttörő bazai írásból is tájéko-
.
N
i o._

ződhatnak (Buda 1966,1977), amelyek sok te-

o,-
\o
o ._

kintetben ma is aktuálisak. A következőkben x3ru

:

megnézzik, hogy milyen mentálhigiénés szem-

:

pontból az a mai társadalmt környezet, amely-

. 0
enyhe kÖzepes sulyos
depressziós tünetegyüttes sú|yossága szeÍinti
t-,' n média kifeiti hatását,
.

kategóriák
(FoÍás: Kopp,1996)
i

A gyakori szorongásos és depressziós

:

l :

zavatokés hátterük Az adatokaztmutatiák, hogy a lakosság növek-

.
vő hányada szenved depressziós tünetektől is:
1988.ban a lakosság 24,Jo/o-a, 7994-95-ben
:

MagyarországonamegeIőzőmentálhigiénés te-
Különösen tjesztő a több mint kétsze-
|

véklnységk..lo.'o'.'' fontos, mivel ijesztően 3l,Bo/o-a,

gyakoriak - s az elmúlt években még gyakorib- res novekedés a súlyos depressziós tünetegyüt-
i

bá váLtak _ a szoÍongásos és a depressziős za- tes kategórIájában, Vizsgáljuk meg röviden

.

varok (Kopp 1992,1,995). A szomorú statisztikai ezeknek a zavaroknak a hátterét.

adaÍok áItaIában ismertek, ezért a 2, ábrán csak A kognitív pszichoterápia egyik megaikotója,
i

a neurotikus és a külonböző súlyosságú dep- A. T. Beck amerikai pszichiáter évtizedekig ku-

I

tatta a depressziós betegek gondolkodásár.. Azt

:

ressziós tünetegyüttesek gyakoriságánakválto.

zását mltatom be az otszágos reprezentatív fel. ta!áIta, hogy a páciensek automatikusan, sok-
:

mérésekadataibőI, (Ezeket az adatokat részle- szot észrevétlenül is olyan áIIításokat tesznek a

tesebben elemzi: KoPP I996b.) helyzetükről, amelyeknek negatív érzelmi ko-
i

vetkezményeik vannak (Beck 197,. Beck há.

i

2, óbra rom csoportba sorolta ezeket a gondolatokat,

áIlitásokat a tematikájuk alapján, aszerint, hogy
A neurotikus tünetegyüttes gyakorisága a szeméIy önmagárőI, a világrőI vagy a jövórői
a magyar |akosság körében gondol valamit. osszefoglaIőan a szakemberek
1988-ban és 1994/95-ben
triád''-ként emlegetik ezt a három le-
"kognitív
hetséges áIlításformát (Tringer 1991), Beck
45
rendszerét és technikáit hatékonyan a|kalmaz-
40 zuk a depressziók kognitív pszichoterá ptájában
35 (Vaida 199I)' A kognitív triádot jellemző pél-
!
.o
EJU
N
^^ . aan.l a 4. ábrán mutatjuk be az áttekinthető-
\G
ség kedvéért.
\o
üzs
E
', Ai ábrát áttektntve logikusan hangzik _ s tudo-
gzv l mányos módszerekkel igazo\ták is (Beck 1979)
:
N !
it a.lttl

ne-
í^ l:',,t|
dl,r
',.).ti.ltl
i -, hogy az l|yen gondolatok következtében
10
atl :;:,:::
. gatív érzelmek keletkeznek, amelyek halmo-
: ződva nyomott hangulattá állnak össze. }{aavi-
<,: :::i:

t
i|attt
:ri.:

:::::,il.

: Iágban s a konkrét körülményekben oly sok a

rossz, s a iövóben is így marad, mert a szeméIy
0 (Forrás: Kopp,1996)

'

(@
4, ábra
A depressziós kognitíu triá'd
Az én
(pl.'Értéktelen vagyok,')
A világ, az aktuáIis tapaszÍa|atok
(pl. ,,A világ tele van rosszal, háborűval, betegséggel,
erószakka1,')
A iövő
(pl. ,,Minden tÓnkremegy''; ,A világ egyre rosszabb,')
magát tehetetlennek, cselekvésre képtelennek
Iátja, akkor természetesen á11 össze a reményte-
lenség élményes a depressziós tünetegyüttes.
A modern kognitív lélektani kutatás tipikus gon-
dol kodási zav ar okat taláIt a szorongáso s zav ar ok
hátterében is (Beck 7974), A szorongásos zavarok
esetén a szeméIy gondolkodásának hangsűIya a
könyezet ijesztő eseményein és kontrolláIhatat-
Ianságán van (Kopp 199,,A kivédhetetlennek
ítéltfenyegetés érkezhet kívülről (pl. tériszony-
ban) vagy a belső, testi környezetbőI (p1, pá-
nikbetegségben), a lényeg mindkét esetben a
helyzet sajátos észlelése,veszélyesnek minősíté-
se. Mindenki c.sak arra reagá|hat a va\őságbőI,
amit felfog. Ha valakt aktuálisan mozgósítható
készségeivelmegoldhatatlannak Iátja a felfogott
helyzetet, akkor növekszik a szotongása (Kopp
7996a). E szorongás anná| nagyobb, minél fenye-
getóbb az egyén számára ahelyzet, és minél fon-
tosabb ügyet érint. Az erős szorongás viszont gá-
tolja a cselekvést, debíItzáI, Az ilyen tehetetlen á1-
lapotot gyakran átéló ember végül azt is megta-
nulja, hogy á|ta|ában képtelen kontrollálni a hely-
zetét.Ezt nevezik a lélektan szakemberei a ..tanult
tehetetle nsé g,, áIIap otának (S eli gma n 797 7)
A fenti két nagy tünetcsoport különbségeinek
és átfedéseinek további részletezése helyett
menjünk még egy lépésseltovább, és nézzúk
mega fenti automatikus gondolatok néhány á|-
talános je|Lemzójét. Nem vagyunk gépek, a gon-
dolkodásunk korlátozo ttan r acionális, és követ-
keztetéseink sem teljesen determináltak' Ezért
az összképbe egyébkéntjól illeszkedő ered-
mény még akkor is elfogadhatónak túnik, ha
közben hibás logikai lépésekettettünk yagY té-
Vesen következtettünk. Ezeket a téves logikai
lépéseket, hibás következtetéseket,,kognitív
torzítások,, néven Íog|alják össze a pszicholó.
giában. A kognitív torzítások tehát olyan á|Iitá-
sokhoz vezetnek, amelyek erősen eltérnek a va-
lóságtól. A fent említett Le|ki zavarokban a kog-
nitív to r zítás ok az át\a go s náI gya koribbak, és te -
matikusan egy bizonyos irányba tolódnak el.
5. ábra
Példák a kognitíu torzítasokra
Túlzott általánosítás
Egy.két esetből általános következtetést von le'
Pl. elront valamit:
,,Hibáztam'' *,,Allandóan hibázom.,'
(De: van, amikor nem)
Szelektív absztrakció
A tapasztalatoknak csak negatív oldalát emeli ki.
Pl. a hírek közt betörésról szóló hírt hall:
,,Betörtek.,' *,,Csupa bűnözés az ország.',
(De: van, aki nem lop)
Végletekben gondolkodás
Mindent fekete-fehéren lát.
Pl. repülós balesetről hall:
,,A repülés kockázatos.'' * ,,A repülés egyáltalán nem
biztonságos','
(De: repülni biztonságosabb, mint autózni)
onkényes következtetés
Nem árnyalt átmenetekben' hanem,,minden vagy semmi''
alapon lát.
Pl. korrupcióról hall:
,,Ezt a politikust megvesztegették.'' * ,,Minden politikus
korrupt."
(De: van, aki becsületes és szegény marad politikusként is)
Automatikus gondolatok, kognitív torzítások
mindenkiben rendszeresen jelentkeznek, gyor-
san' sokszor észrevétlenül futnak végig a fejünk-
ben. A nap majd minden plllanatában teszünk
ilyen önkéntelen áLlításokat a helyzetünkről, ak-
kor is, ha nem fogalmazzuk meg azokat szavak-
kal. Eközben személyiségünktől, e|őző gyakor|a-
tunktól függően több-kevesebb logikai hibát is
ejtünk, téves következtetéseket is levonunk. Pél-
. dáu|részben ennek a jelenségnek a következmé-
nye a v1láglátás egyérlt színezete, eltolódása, tor-
zu|ása attól függően, hogy mennyire ténink el a
vaLőságtól (Beöthy-Mo|nár 7992, I993a). Termé-
szetesen ezek a világróI, másokról vagy önma-
gunkról tett állítások mindannyiunkban kivá\r)ák
a megfeleló érzelmeket is: aszerint mődosít1ák az
érzelmi állapotunkat, hangulatu nkat pozitív vagy
negatív irányba, hogy milyen a jel|emző tarta|-
muk. Pácienseimnek ezt egY fizlkai ana\ógiávaI N
úgy szoktam magyarázni, hogy a hangulat ha-
S onlatos a f izikai nyomás f o galmáho z. l,liné 1 tobb
részecske ütődik és minél nagyobb energlával az I
edény fa|ának, anná|nagyobb a nyomás' Hason- 3
lóan, minél több automatikus negatív gondolat
(@
 fut végig egY nap az ember fején, anná| inkább
nyomottá vá|ik a hangulata.
A teriedelem korlátai miatt nem térhetek ki itt
szorongásos és depressziős zavarck többi háttér.
tényezőjére, de egyet ezek közül feltétlenülmeg
kell még említenem, mert jelentósen összefügg a
tévénézéstszokásokka|. Ez a háttértényező a
tárcas tá,mogatas, A családja, barátai és ismerő-
sei körében é1ő ember rengeteg erót kap a kör-
nyezetéVel folyamatosan fenntartott kapcsola-
tokból. Ez alapvetően fontos a lelki egészség
megőrzésében, s hatékonyságára annál kisebb
az eséLy, minél kevesebb a ráfordított idő. A tele-
víziő előtt tÖltött napt át|agos ldő az elmúlt é-"ti-
zedekben nőtt (v. ö. Tomka 1978, Beöthy-Mol-
nár 1'996).
Az eddigieket figyelmünkben talÍva most vizs-
gáljuk meg, milyen belyzetben uannak nxa a,
médiumok, milyen képet festenek a uilágról, s
nézzuk meg azt is, miként befolyásolja ez a mé-
dia munkatársainak magataftását és mindeze-
ken keresztül a közönség lelki á|Iapotát,
l A tömegkommunikáció vi|ága
akarv a- akatatlanul míivilág
A sajtó, rádiő és televiziő _ ha különböző mér-
tékben is - bizonyítottan meghatározzák a be-
fogadók gondolkodásának tema:Jkqát (Lipp-
mann 1922,McCombs1.972,7976), Ha a műsor.
folyam egészében, a média áIta| ábrázoltvilág-
ban arányIag több a negativ esemény, mint a
va|őságban, akkor a befogadók téves képet al-
kotnak a vtlágről, Nézzünk meg effe néhány
pé|dát a mai magyar média gyakorlatábő|.
Tekintsük a bírek egyszeru pé|dáját. A hírszer.
kesztőt _ azthiszem, érthetően _ az a céIvezér-
li, hogy az érdekes, az űjdonságértékű esemé-
nyeket mutassa meg a közönségnek. Ha aváIo-
gatás szempontja ez, akkor óhatatlanul e\őál-
hat a következő paradoxon. A zavaró, a kelle-
metlen, a negativ eseményekre fog több figyel-
met szentelni, hasonlóan az elfog|alt szúIőböz _
N aki csak rosszalkodó gyerekére figyel fel -,
av a gy a mé diát e gyo l da lú a n kr itizáIő p s z ic ho ló-
gusokhoz. Ebból a figyelmi beáIlítődásból, a
i ne gatíY hírek elu ra lkodásából Viszont az köv et-
kezik, hogy az ilyen szerkesztő önkéntelenül is
abba az irányba mozdítja hallgatőságát, hogy az
torzult, arányaiban megvá|tozott világképet al.
kosson.
A saitó, a rádiő és a te|evízió tehát ebben az
a esetben nem azt mondja meg, miként gondol-
kodjunk, hanem azt, hogy miről, vagyis a 4on-
dolkodás tárglát, témá.jat batározza meg
(Lippmann 1922). Ha pedig a gondolkodás té-
májaként a közvetitett világ egésze és a bemu-
tatott összes esemény a valóságos eloszlástól el-
térően a negativ események, robbantások, bal-
esetek, bűntények irányába tolódik el, akkor ez
máris csökkentette a jő hangulatunkat, máris
hozzájáruIt aznapi hangulati görbénk lefelé
mozdulásához. Természetesen nem kívánha-
tunk, nem várhatunk eI _ a közelmúlt történel-
méből ismert ,,kézivezér|és,,mintájára _ á||andő
hurrá-optimizmust sugalló híradást, kötelezó
lelkesedést. Nyilván nem lehet a hírekben csak
pozitív eseményeket bemondani, de ta\án az
a rá nyo k on e hetne v álto ztatni, A hir any a g na gy
1
részétúgysem lehet közölni idő vagy hely hiá-
nyában, biztosan futna belőle egy-két robban-
tás helyett valami más hírre is. Külön szakmai
kibíuá,st jelent a músorkészítőkneka pozitíu
események, a mindennapi élet híreinek izgal-
mas megfogalmazasa, érdeklődést felkeltó koz-
uetítése.
A reklámokiskolapéldái annak, hogy rövid idő
alatt hogyan lehet lefuttatni egy ,,drámát,,, Az e|-
adás technológusai felkeltik és megragadják a Íi-
gyelmet, és pillanatok alatt kierőltetik az adoÍt
áru melletti döntést. A reklámokban leegyszerű-
sítetten ábrázo|t világ is sugallja a fekete-fehér
gondolkodást, a felszínes érvelésgyors elfoga-
dását (hiszen a reklámi dő drága) ' A reklám sze-
replóinek, a 1ó és a fossz mosópornak stb. kont-
rasztos szembe áI|ítása tanítja a közönséget a
kognitív torzításokra' a felszínes következteté-
sekre. A bevételi forrást jelentő, éppen ezért sza-
porodó reklámok aktívan, rámenősen terjesztik
a depresszióhoz vezető kognitív sémákat.
Éppen ezért is jelent paradoxont az,hogy a mé-
diatörvény közszolgá|atiságot vár el a rádlőtóI
és televíziótóI, miközben az ehhez feltétlenül
szükséges anyagi forrásokat a költségvetési tÖÍ-
vény nem biztosit1a, azaz a reklámbevételek
növelésére kényszeríti e közintézményeinket.
A korlátozott és drága músorid,ő másesetek-
ben is problémákat okoz. Egy-egy témára
gyakran csak pár peÍCet szánnak egyes szer-
(@
kesztők. Az éppen csak megpendített, meg-
érintett téma kife|tetlen marad, nem is történ-
het másképp a rászánt idő rövidsége miatt. Ez
sokszor zsúfoltsághoz vezet. Egyes magazin-
és hírháttérműsorokban egymáshoz nem Yagy
alig kapcsolódó témák kerülnek eló gyors
egymásutánban a minél magasabb nézettségi
mutató eléréseérdekében,aminek reklámbe-
vételi szempontbilnagy a jelentősége. A né-
zők és haltgatók gyakran csak kapkodják a fe-
jüket, nemkülönben a műsorvezetók, akik egy
zsonglór ügyességével prőbáIják áwezetni az
egyik témát a másikra. A téma \ezárására azon-
ban mindenképpen szükség van, és összekötő
szóvegre is a következő témához. E'z viszont
oda vezet, hogy hamar lekerekítésrekénysze-
rül a músorvezető, egyik témáró| a másikra
eróltetetten tér át, kapcsolatot foga|maz meg
ott is, ahol igazábőI csak a véletlen hozta egy-
más mellé a témákal Lz idő szorítő nyomásá-
ban érthetően gyakrabban követnek el indo-
kolatlanul á|talánosításokat, könnyebben Von-
nak le következtetéseket, teremtenek kapcso-
latot egymáshoz nem kötődó jelenségek és
események között. Az erőltetett végkövetkez-
tetés pedig kísértetiesen hasonló helyzetet te-
remt, mint a reklámok esetében már leírtuk:
elósegíti az indokolatlan á|Iításokat, a szelek-
tív ab sztr akció a|ka|mazás át, az elhamarkodott
következtetéseket, Ezzel pedig ismét nó az eI-
hangző kognitív zavarok száma. Ebben az
esetben tehát a témák rendezetlensége növeli
a hal'Igató fejében a rendetlenséget, s _ tiszte-
let a kivételnek - a m,ősowezetők zsonglórkö-
dő gondolkodása modellként jelenik meg a
nézők, hallgatók számár a'
A filmekkel kapcsolatban véleményem
uetített
szerint felmerul az eddig már említetteken túl-
menóen még egy probléma. TűI bosszú az az
adásidő, amelyet ki kell tölteni, ezért nehéz a
meglévő pénzbő| elegendő értékesműsort ké-
szíteni vagy vásárolni. A filmpiacon kapható o1-
csó filmek gyakran silányak. A filmtermést kí-
náIókata|őgusok pedig tömve vannak krimivel,
erőszakos tanalmű filmekkel, s alig taláIni köz-
tük értékesalkotást' Ez tsmét felveti a fent em-
|ített paradoxont a közszolgáIatiság és a költ-
ségvetésialulfinanszir ozás közótt.
osszefoglalva azt mondhatjuk, hogy a média és
szereplői erősen befolyásolják a társadalom
@
mentálhigiénés állapotát és ennek háttértény e-
z ó it. Na gy h até konys á ggal árthatnak v a gy javít-
hatnak. Nevezetesen a megjelenő és az elhang-
zi gondolatmenetek módosítják a közönség
gondolkodását, a gondolkodás tipikus témáit és
a kognitív torzitások gyakoriságát. A televízió
és a rádiő áIta| kÓzvetített magatartások, a sze-
replők gondolkodását túkröző beszéd mind
megannyi modell a nézőnek és hallgatónak.
Külonösen nagy ajelentósége ennek a gyerme-
kek és fiatalok esetében, akik a felnőtteknél
mégva|ószínűbben követik e mintákat, s gyak-
ran kritika nélkül átveszik és aIkaLmazzák aha-
sonló helyzetekben mint helyzetleírást és prob-
lémamegoldási módot. Másrészt a világképet
befolyásolja a média áItalnyűjtott tényszerű in-
formáció is. Mint azt kife'tettem' a vaIőságban
ritka, de médiában gyakrabban látott jelensé-
gek könnyebben érhetók el a heurisztikus gon-
dolkodás során, s emiatt gyakoribbnak becsül-
júk azokaÍ" ava|óságban is.
A fentiekbőI talán láthatő a médiában dolgoző
munkatársak számára felelósségük a mentálhi-
giénében, hiszen azáItal, amilyennek látjuk és
Iáttatjuk a világot, egy kicsit olyanná is tesszük.
I Irodalom
Bandura, A., I Walters, R. I{. (7963) Social
learning and personality development. New
York: Holt, Rinehart &'Winston.
Bandura, A. (1968) \X4rat TV violence can do to
your child. In Otto N. Larsen (szerk.) Violence
and the mass media. New York: Harper and Row.
Beck, A. 7., Laude, R., Bobnert, M. (1974)
Ideational components of anxiety neurosis.
Archives of General Psychiatry 31.
Beck, A. 7., Rusb, A. J., Sbatu B. F., Emery, G.
(I97, Cognitive therapy of depression. New
York: The Guilford Press.
Be öt b y -Moln á,r A' (1992) : P sztchiátriai betegek
szövegeinek szárnitőgépes vizsgálata. II.
Ma gy ar .\Ikalmazott Nyelvé eti Konf e re n c ia,
sz
szárnitőgép és nyelvészet szekció, Szeged.
Beötby-Molnar A. (1.993a): Pszichiátriai betegek
szövegjellemzői és az automatikus számítógé-
pes morfoló giai eLemzés. IiI' Magyar Alkalma- N
zott Nyelvészeti Konfe rencia, Miskolc.
Beotby.Molnálr A. (I993b): Television viewing.
habits and mental health of teenagers. The I
7th Conference of the European Health 3
Psychology Society, Brussels. 1993. szept. 1-3.
 Beötby-Molnár A. (7994) The impact of televi-
sion viewing-habits on anxiousness of ado-
lescents. 3rd International Behavioural Medi-
cine Conference, Amsterdam.
Beötby-Molnar A, (1996) Tömegkommunikációs
kérdéscsoport. In : Decentra\izáIt egészségügyi fi-
nanszírozás szükségletkommunikációs rendsze-
re II. (témavezető: Kopp M.), Végeken,7, évf .2. sz.
Buda B' (1966) A filmhatás szociálpszicholó-
gíájárő|. Filmkultúra, I. sz.
Bud,a B, (197I) A tömegkommunikáció szocio-
higiénés jelentősége és szerepe' Tömegkom-
munikációs Kutatóközpont. Magyar Rádió és
Televízió, belsó kiadvány,III, évf .6. sz.
Czakó G. (199, Mi a he|yzet? Gazdaságkor tit-
kai. Budapest: IGEN Egyesület.
Eron, L. D., Huesmann, L R., LeJkotuitz, M. M.,
Walder, L. O. (1'972) Does television violence
cause aggression? American Psychologist, 27,
253-263.
Harris R. I (1994) A cognitive psychology of
mass Communication (2, kiadás). Hillsdale,
NJ: Lawrence Erlbaum Associates.
Isaacs, D. (1996) A család és a média. Távlatok
32. sz. (1996/6).
Kopp M., Skrabski Á, (1992) Magyat lelkiál-
lapot. Budapest, Végeken AIapítvány,
Kopp M., Fóris N,(199) Aszorongás kognitívvi-
selkedéster ápiája, Bu dapest, Végeken sorozal
Kopp M., Skrabski Á, (1'99) Magyar lelkiállapot
(2, kiadás) . (,,A hét szabad művészet kön1,\tá-
ra,, sorozat) Budapest, Végeken Kiadó.
Kopp M., Skrabski Á, (tgg6a) Behavioural sci-
ences applied to a changing society. Biblio-
theca septem artium liberalium, Gödi Print.
Kopp M,, Skrabski Á., Ióke 1,, Szedmá'k S'
(1996b) Magyar lelkiállapot az átaIakulő társa-
dalomban. Századvég, 2.
(@
Lippmann, W. (1,922) Public opinion. New
York: MacMillan.
McCombs, M. 8, Shatu, D. L. (1.972) The agen-
da-setting function of mass media. Public
Opinion Quarterly, 36.
McCombs, M.E., Shaw, D. L.(1'970 Structuring
the 'unseen environment'. Journal of Commu-
nication 26 Q).
Taylor, S. (1982) The availability bias in social
perception and interaction. in D. Kahneman,
P. Slovic, & A. Tversky (szerk.) Judgment un-
der uncertainty: Heuristics and biases. Cam-
bridge: Cambridge Universiry Press.
Tornka M, (7978) Atévénézés és a rádiőhallgatás
a napi tevékenységek rendszerében. Tömeg-
kommunikációs kutatóközpont, Budapest'
Tringer L' (1991) A győgyítő beszélgetés. Vísel-
kedéstudományi T ársaság, Budapest.
Tuersky, A. & Kabnema.n, D. (1974) Judgment
under uncertainty: Heuristics and biases. Sci-
ence, 185.
Vajda M, (1991) A depresszió kognitív-viselke-
désterápiája. Budapest, Végeken Napítvány'
Velkey L. (I996a) Adatok a televíziő-, videoné-
zés hazai gyakor|atának és hatásának a meg-
ismeréséhez. Gyermek győgyászat 47 3),
Velkey L, (1996b) AváIogatás nélküli, igénytelen és
mértéktelen te\evízió-, videonézéstesti-lelki-szel-
lemi károsít ő hatása. Gyermekgy őgyászat 47 3),
Vetró Á,, Csapo Á. (I99I) A televízió és a gyer-
mek. Budapest, Animula.
Zillmann, D., Bryant, I (1982) Pornography,
sexual callousness, and trivialization of rape.
Journal of Communication 32 (4).
Zillmann, D., Bryant, l,(1984) Effects of massive
exposure to pornography. In N.M. Malamuth &
E. Donnerstein (szerk.), Pornography and
sexual aggression. Orlando: Academic Press.
VBTRő Áepns
A teI,eoízúó oeszétryeö
i r Atelevízió
:
Amikor megkérdezték B enj amin Sp oc kot, ho gy
a gyermeknevelésben vannak-e kerülendő dol-
gok, így felelt: ,,Abszolút kerülendő az erőszak
nézése a tévében. Az egész mostani Rambo-
szellem kétségbeeitő. Sok minden, amit a gyer-
mekek a képernyőn látnak, szexuálisan is bru-
talizá|. A k evé s bé tec hnic i z á lt tár s a daImakban a
gyermekek nem láthatják, hogy embereket so-
Íozatosan brutálisan ütlegelnek vagy meggyil-
kolnak. Mire az át|agos amerikai gyermek a 18.
éIetévételéri, már 18 ezer gyilkosságot látott a
tévében.Ugyanakkor tudjuk, hogy valahány-
szof egy felnőtt vagy egy gyermek brutalitások
szemtanűja lesz, az bizonyos csekély mérték-
ben őt magát ts brutalizálja, Yilágméretekben
erósen Vezetünk abőnözés terén, olyan cselek-
ményeknél, mint a családon belüli gyilkosság, a
nemi erőszak' kegyetlenkedés a feleséggel és a
gyermekkelszemben. S mégis egyre tobb gyer-
mek nó fel az erőszak szörnyű bősége közepet-
te, amelyet a tévébenIát, Ez igazánborzasztő,',
A híres amerikai gyermekgyógyász szavai Lla-
zánkban is nagyon aktuálisak. Hiszen rna már
Magyarországon is gyako/ratllas minden csa-
(@
|ádban v an te|evíziő, és a közvélemé ny -kltatá-
sok adatai szerint gyermekeink egyre több időt
töltenek eIatévéelótt. A műholdas adások és a
Vezetékes te|evíziő elterjedésével pedig egyre
nó nemcsak az ismeretterjesztő adások száma,
hanem azoké is, amelyek a fiz1káIis erőszakot
közvetítik a fiatalok felé. A videokészülékek el-
terjedésével pedig, ha nem vigyázunk, gyerme-
keink ,,mindennapi kenyerévé,,vá|hatnak a
horror-, akció- és pornófilmek is'
Ítatásaaz agfesszivitásra
Bfu a különböző országokban nagyok a kü-
lönbsé gek a tév énézésis zokás ok között, lénye-
gében minden gyermek ki van téve a tévéserő.
szaknak.
1. Á tévécsaknem minden gyermek számára
hozzáférhető' majdnem minden családban
vantévé,néhol kettő is'
2. A gyermekek sok időt töltenek el a készülék
előn.
3, Számos tévéműsor tartalmaz erőszakot, és
különÖsen a gyermekek részéresugárzott
műsorokban, valamint a fóműsorban sok az
agresszivitás'
4. A sznlrők a legtöbb gyermeknek megenge-
dik, hogy szinte korlátlanul nézze a műsoro-
kat, tekintet nélkül a tartalmukra, Számos
vizsgáIat az mvtatta, annak ellenére, hogy a
szülök aggódnak a tévénézés káros hatásai
miatt, áItalában mégsem korlátozzák a gyeÍ-
mekeket a tévénézésben'
Gerbner és munkatársai (1'982) 7967_79 között
figyelték a teIeviziős programokat az Egyesült
Allamokban, A13 évtgtartő megfigyelés aztb|-
zonyította, hogy az amerikai tévéfilmekbenaz
erőszak gyakran az e|őadás súlypontja. A vizs-
gáIt programok közel B}Vo-a tarta7mazott erő-
szakot, és ez sokszor indokolt, hatásos és jutal-
mazott formában jelent meg. Atévéjátékokban
az erőszakyagy a törvénytelen eszközok áIta|á-
ban célravezetóbbnek vannak beáIlítva, mint a
törvényesek. Amikor a filmben a ,,jő fiű,, erősza-
kot alkalmaz, nemcsak eléri a cé|ját, hanem to-
vábbi elónyoket is élvez: megdicsérik, előlépte- N
tik, híres |esz, anyagi haszna lesz stb.
A tévéserőszak megértéseváLtozik a néző érte|-
mi fejlődésévelés az éIettapasztalatok szapofo- I
dásáva\ vagyis a növekedéssel is. Az óvodás
csak elszigetelt agresszív cselekményeket lát,
 majd az áItaláno s is kol a els ő, má s od ik o s ztá|y á-
ban már az agressziv cselekményt és annak
közvetlen következményét is összefüggésbe
tudja hozni. Az ötödik, nyolcadik osztályos
gyermekek már mind az agÍesszvitás motivá-
ciőjára, mind pedig a rÓvid és hosszú távú kö-
vetkezményeire emlékeznek, azaz megértik a
cselekmény összefüggéseit is. Természetesen
rontja a megértést, ha a film _ mint a műholdas
adások áIta|ában _ idegen nyelvű' Nagyon fon-
tos tehát az is, hogy a gyermek milyen életkor-
ban és milyen nyelven ta|á|kozik az agresszív
jelenetekkel.

I Az agtesszív hatás kialakulásának

. feltételei
\ Az a.gresszor mint modell
Nem minden szerepló azonos modellértékű, és
a néző személye sem közömbös, hogy kit tart
utánzásra méltónak. Az erős, sikeres, a megfi-
gyeló számára attraktiv modellt különösen
gyakran utánozzák abizonytalan, könnyen be-
folyásolhat ő, tapasztalatlan nézők, mint amilye-
nek a gyermekek és fiatalkorúak is (Bauer
19B1). Főleg fiatalkorúaknál figyelhető meg: az
általuk csodált sztárral olyan mértékbenazono.
sulnak, hogy külső megjelenésükben, mozdu-
IaÍaikban, magataftásukban is utánozzák.
megjutalmaződnak (Bandura 196,, Isy a
gyermekek számára elfogadhatóvá váIik az
utánzás, Azonban, ha a filmnek nincs is ilyen su-
galmazása, a környezet helytelen attitűdjei elő-
hívhatják a gátlás aIőI a támadő erőszakos ma-
gataÍtást, A minta tehát ott ,,lapul'' az agresszív
músorokat néző gyerekekben, szinte ugrásra
készen.

) Az agresszíu cselekmény képt megjelenítése . Az agfesszív hatás kialakulásának

Az erőszak megjelenítési formája sem kozöm-
bös az utánozhatőság és a viselkedés befolyá-
solása szempontjából'
rttalában elmondhatjuk, hogy a realisztikus áb-
rázolást, könnyen utánozhatő, spontán, kelle-
metlen kÓvetkezmények nélküli erőszak hat
leginkább. Saját vizsgálataink is ezt támasztot-
ták aIá: a gyakori,,,szorga|mas,, tév énéző gyere-
kek - tekintet nélkül szociokulturális környeze-
tükre _ agresszívebbnek bizonyultak, mint az
ezeket a műsorokat nem nézők (Vetró és mtsai.
I9B7;Yetró 199,.
N ) A jutalmazott agresszió
A vizsgáIatok azt mutatták, hogy a gyermekek
i
és fiatalok azokat az agresszív cselekedeteket
utánozzák leginkább, ahol a film folyamán az
erős zakos megnyilvánulások tgazolást nyernek,
mechanizmusa
\ Kognitíu input elmélet
A téVéáltalkózvetített életközeli agresszív visel-
kedési minták azáIta| növelik a néző későbbi
agtesszív magatafiását, hogy a bőséges realitás-
közeli és szimpatikusnak beállíton erőszak egy-
feIőI igazságosnak, a prob|émák megoldására
elfogadhatónak és alkalmasnak értékelódik a
néző tudatában, és ezá|ta| gátlástalanabbu}'
megjelenhet a viselkedésében. Másfelől az ön-
védelem legmegfelelőbb - hatásos, gyors, ered-
ményes _ eszközeként tudatosulhat, és így a fia-
talok önvédelmi agresszívitását növeli. Bővíti a
gyerekek és fiatalok ismereteit az agresszió for-
máirőI, azaz agresszív viselkedés megtanulását
eredményezheti. EzáItal mind a támadő, mind
pedig a védekezó magatartásformák nyersebb,
brutális abb tartalmúa kk á v á|hatnak.

@
 } Az erőszak és az izgalmi altapot kapcsolata
A későbbi vizsgá|atok új komponens az arousal
(fokozott készenlétiizgalmi állapot) szerepét
bizonyítják az agÍesszívmúsorok hatásában
(Tannenba um 1'97 5), Mindenki saját tapaszta|a-
tából is tudhatja, hogy ha bármi fe7izgaua vagy
felidegesítette, akkor mások akadékosko dására
nyersebben válaszo|, ártat|an személyekre is
durván ráförmedhet. Az pedig nyilvánva!őan
vitathatatlan, hogy a gyermek vagy fiatal az ag_
resszív filmek élményehatására izgatottá vá\ik.
Fokozhatja az agresszivitásra való hailamot az
is, ha a néző az agresszív indulatát nem a film-
nek tulajdonítja, banem úgy érzi, az keltette
benne, aki valami miatt kellemetlen helyzetbe
hozta, azaz ftusztráIta.
} A kognitíu és az arousal elmélet kombinációja
Yalősz,Ínű, hogy a filmek agresszív hatásában
mind a két komponens részt vesz' Izgatottságot
okoző hatása növeli a gyermek és ifjú izgaImi
szintjét, ún. készenlétiáLlapotát, míg az ábrázolt
erőszak mintául szo|gáLhat arra, hogy ezt az iz-
galmat hogyan vezesse le. Gát|ásait az agÍesz-
sziővalszemben csökkenti az, hogy az ábrázolt
erőszak gyakran iutalmazott és a néző számára
elfogadható indokból keletkezik'
I Anéző elfásulása azagfesszíóval
szemben
A szocializációs vizsgá|atok azt mutatták, hogy
az ábrázo|t erőszak gyakori nézésenemcsak a
néző saját agresszivitását növeli meg, hanem
más ok agress zivitá sáv a\ szemben elfásulttá, kö-
zömbössé válik. Egyre tÖbb esetben fogadja eI
azagressziőt mint a konfliktusok normális meg-
oldási mődját. Fiatalkorú a kná| gyakru.''.'.gii-
gyelhetó, hogy ha sok erőszakos filmet !átnak,
társadalmi konfliktusok esetén is agresszívabb
taktikát vá7asztanak'
) Az agresszív tartatmír tévéadások
késői utóhatása
Huesmann és munkatársai (1'973) vizsgálatai
szerint különösen a B_10 éves kor a |eweszé-
lyesebb az agresszív tévéadások nézésJszem-
pontiából, mivel 30 éves korukig azok lesznek
a legnagyobb valószínűséggel erőszakos cse-
1@
lekmények elkövetői, akik ebben az é\etkorban
sok erószakos filmet néztek. Centenpall, B. S,
(|992) adatai arra utalnak, hogy Amerikában a
televiziőzás bevezetése az 1.95O-es években
10_15 év a|att megkétszerezte az elkövetett
gyilkosságok számát. Évente tehát minte gY tíz-
ezer gyilkosság írható a te\evíziő rovására. Meg-
figyelhető volt, hogy ahogy az e\ső televíziós
generáció kezdett felnövekedni, a súlvos eró-
szakos cselekmények száma először a
1yere-
kek között mutatott növekedést, néhány év
múlva a serdülőknél, majd a fiata|felnőnek ko-
rében és így tovább.
l A szorongfo, az öngyilkosság
és a televízió kapcsolata
A horrorfilmek lényege a szorongáskeltés. A jól
megkomponált horror pillanatnyi szünet nélkül
iszonyúan felfokozódott, feszült á||apotban
tartja a nézőt. A filmek vezérfonala nem elsó-
sorban egy eseménysor, történet, hanem abor-
zalmak Lánco|ata, Valaki vagy va|amL rettegés-
bentartja a film ,,á\dozat,,szereplóit. A nézők ltt
rendszerint az á|dozattal azonosulnak. Még fel-
nóttkorban is sokan vannak, akik nem tudiák
függetleníteni magukat az i|yen filmek hatásai-
tól, és képtelenek a film végénmegszabadulni
rossz közérzetüktól, szorongásuktól' A gyerme-
kek pedig még fokozottabban a hatásuk a|att
maradItatnak, és akár csak egy-egy ilyen film
megtekintése is hosszú hónapokra megronthat-
ja éjszakai nyu galmu k at, nap pali közérzetü ket.
Az öngyilkosság komplex emberi tevékenység,
amelynek létrejÖttében a ha1|am, élményekés
környezeti hatások egyatánt szerepet játszhat-
nak. Egy lehetséges környezeti tényező az
utánzás is, mely jelentóséggel bírhat az űn. ön-
gyilkossági jáwányokban is. A hatást anná|na-
gyobbnak mondhatjuk, minél híresebb, attrak-
tívabb az elkövetó és minél részletesebb ahalá-
láró1 valő beszámoló. Elgondolko dtató szá-
munkra az a tény, hogy az első magyar szép-
ségkirálynő ha|á|árőI írt könyv megjelenése
után csak a klinikánkon két imitációs öngyil-
kosságikísérletetész1eltünk,ésegyvidékiisko-<
la egyik osztályábanegyidejűleg két kislány kö-
Vetett el hasonló módon öngyilkosságot _ mi-
B'
ó
után a könywet elolvasta (Vetró és mtsa 1991). ;
Feltehető, hogy elsősorban az öngyilkosságra
!'
veszélyeztetett fiatalok reagá|nak ilyen egyér
telműen a szuicíd hírekre' Mintegy az utolsó lo-
i
x
 kést kapják meg, az ötletet az öngyilkosság el-
követésének mődjához, romE 5ZEKX.
l Szexuá|is íngeranyagok hatása
a te|ev.tziős műsorokban

Sokat panaszkodunk arról, hogy gyermekeink

szexuális ÍeIviIágosítása nem megoldott. Szülők,
pedagógusok, orvosok egymásra mutogatnak,
kinek is lenne ez a Íe|adata, s eközben a gyere-
kek egymástyi|á1osítják fel, idősebb társalk sza-
vaiból vagy elcsent videokazettákból. Már emli
tettük azt, milyen fontos, hogy egy gyermek bi.
zonyos ismeretanyaggal melyik életkorban és
milyen formában taláIkoz1k először. A nemiség-
gel kapcsolatos beállító dást így gyakran bizony-
taIanság, szorongás, negatív attitűdök jellemzik,
va4y a film- és olvasmányélmények batásáraton
elképzelésekalakulhatnak ki a gyermekben.
A pornográf irodalmi és filmélményeka gyer-
mekben a szexualitást a szeretet helyett az ag-
resszióval kapcsolhatják össze, és így _ a pozitív
élményektől megfosztva _ a nemt aktus techni
kai kérdéssédegradáIődhat. Rosszabb esetben
az agr ess ziv érzelemmel összekapcsolódva féle-
lemkeltő borzalommá vagy az erőszak egyfajta
kiélésimődjává vá|hat a képze|etben. A gyere.
kek és fiatalok _ fiúk és lányok egyaránt_ a por-
nográf élményekhatására úgy vélhetik, hogy a
szexualitásban a legmagasabb gyönyört az a8-
resszió nyűjtja, és így a normális szexua|itás a
NE \-6Y/
KoToNAL s_
.HÁst
ttD SZE'
KT ELKAPJh A>,
"ffiHá./[.Tn
szado-mazochizmus irányába torzulhat. Ennek
okaaz,hogy az elsőként látott képi élményimp
rintingszerűen rögzülhet, s mert a jelenetekbe a
fiatal beleé|i magát, így orgazmusa kötődhet a
rendellenes kiváltódási módhoz' A f antáztatev é-
kenységen át ugyanis a kóros ingerek hatása
erósödhet, és egyre inkább ezek a nem megfe-
lelő ingerek vá|nak a nemi izga|om specifikus
kiv áItőiv á (Buda I97 4),
l A televíziő lnatása a nemi szefepfe
Számos tanulmány bizonyítja, hogy a te|evíziő
műsoraiban bizonyos szereplótípusok, -csopor-

ffi."J,ffSiyer

,tid ,r csAj z

nATfltL?YUNK.L
V4Rl-.AÍ( A $Rd -

(@
 tok ritkábban szerepelnek' és ha fel is tűnnek a
képernyőn, megjelenítésük gyakran nem men-
tes a sztereotípiáktól. Ritkább a nőt szerep\ő,
mínt a férfi, mind a nappa|i, mind a főidejti,
mind pedig a gyermekprogramokban. Az adá-
sokban a férfiak á|ta|ában dominánsak a nővel
szemben, a női szerepek alárendeltek. A nőket
a hagyományos szeÍepekben kedvező színben
tüntetik fe|' Az egyedülálló nók viszont gyak-
rabban lesznek bűntény á|dozatai, mint a férie-
zettek, és a dolgozó nők erószakosabbak, mint
a háztartásbe|iek.
Azt, hogy nők és férfiak viselkedésmódját
mennyire képesek befolyásoln i a te|evíziőadá-
sok, az is mutatja, hogy a Linda sorozatot köve-
tóen jelentósen megnőtt a karatéra jelentkező
lányok száma, s azok a Lányok is karatemozdu-
latokat és kiáltásokathal|attak, akiknek a visel-
kedésérekorábban ez egyá|talán nem volt jel-
Iemző,
\ Nemzeti egészséguédelmiprograru.
kidolgozása
Ámerikában a dohányzás elleni kampány sike-
rein felbuzdulva az Amerikai Gyermekgyó.
gyász Tátsaság (American Academy of Pediat-
rícs) azt javasolja, hogy ahhoz hasonlóan, össz-
társada|mi szinten kellene fellépni az erőszakos
tévéadásokellen. Javasol1a az orvosoknak,
hogy csökkentessék a szülőkkel gyermekeik té-
vénézését,az ne haladja meg a napi egy, eset-
leg két őrát. A gyermekgyógyászok és a peda-
gógusok mondják el a szülőknek, hogy a fiata|-
kori agresszív adások nézéseéppúsyrászr:ktat-
batja a gyermeket az agresszióra, mint a gYer-
mekkorban elszívott cigaretta a későbbi do-
hányzásra. Helyes, ha az owosok és a pedagő-
gusok ebben is jó példáva|járnak elöl, és redu-
ká|)ák saját gyermekeik tévénézését is.
Hasonlóan a dobányzás elleni küzdelemhez, ia-
vasolják, hogy a rendelókben irják ki: ,,Ez tele-
víziómentes terület.''
A gyermekeknek a tévé,de különösen az erő-
szakos tévéadások áItali v eszé|yeztetettsége he-
lyet kell' hogy kapjon a nemzeti egészségvéde-
lemben. Hasonlóan avédőo\tásokhoz, a helyes
táp|á|kozáshoz, a biztonságos közlekedéshez
stb. Egyszeri kampány nem elég, csekély az ér-
téke. A népegészsé1tanrészévékellene vá|nia
mindennek (Centarwall, B. S. 1,98r.
1@
Hazánkban is abűnözés sosem észlelt emelke-
désévelnézünk szembe. Vajon milyen szefepe
lehet ebben egyéb hatások mellett atévéműso-
rainak és az egyre terjedó, agresszív tartalmú
videofilmeknek?
I Irodalom
American Academy of Pediatrics, Committee
on Communications. Children, adolescents,
and ielevision. Pediatrics, 1990 B5:71.I9.
Bandura, A. Ross, D. Rosg .S. S.; Imitation of
filmmediated aggressive models. J. Abnorm.
Soc. Psychol., 7963,66,3.
Bat!.er, M. Selg, H.: Geuraltdarstellungen im
Fernsehen Kennen wir die Folgen? BPS Re-
port,1981,4,6.
Buda B.; A szexualitás modern elmélete, II. ki-
adás. Tankönyvkiadó, Bp., t974.
Centertuall, B. S.: Television and Violence.
JAMA, L9g2,267 3059.
Centenuall,,8. S.; Exposure to television as a
cause of violence. In: Comstock G.ed.
Public Communication and Bebauior. Orlan-
do, Fla: Academic Press Inc. 1989:2l.
Erdélyi I,: Ateleviziő a csa|ádban. Tömegkom-
munikációs Kutatóközpont Budapest, 19BB.
Gerbner G. Gross, I. Morgan, M.: Health and
medicine on television. N. Eng. J. Med., 1982
305 90r.
Huesmann Z. R.; Psychological processes pÍo-
moting the relation between exposure to me-
dia violence and aggressive behavior bz the
viewer. J. Soc, Issues., 1986: 42 (3):1.25.
Singer, D. G. ZuckeTrnzn, D. Singer, J. I.: Hel-
ping elementary school children learn about
TV, J. Communications, 7980 30:84.
Tannenbaum, P. H.: Emotional arousal in the
facilitation of aggression through communi-
cation. Adv. Soc. Psychol. 1.975,8,1.49.
Vetró Á,, Csapó Á.: EÍfect of television on agres-
sivity of adolescents Int. J. of Adolescent Med.
and Health vol3 (4) 1989.
Vetró A, CsapoÉ.; Tömegkommunikáció és ifjú-
ság. Animula Kiadó, Budapest (I99I).
Vetró Á,, Csapó Á., Szitá,rdJ, Vargba M. Gergely N
M: Ate|evíziőhatása a gyermekek agresszivi-
tására, M' Pszichol. Szle.: 7987/BBI.41.
Vetró Á.: A tömegkommunikáciőhatása az ifjű- !
ságra. In: Benkó Zs.: Egészségfejlesztés.
JGYTF Kiadő, 141_752 (I99,.
 3. lKozszor.cÁr,errsÁc: nsÉr,y Ésr,nrrnrŐsÉc
GYőRr lÁszzl
VízÖó az életügenlő
pro s 3 o o í á.l ö s m é dú ár óI,
Az előadás címe önmagában is sok buktatót hor-
doz_annál is inkább, mivel implicit módon olyan
elfogultságokra utalhat, amelyeket mindenkép-
pen Szeretnénk elkenilni. Minden olyan próbálko-
zás, ame|y a kijelölő szerepében igyekszik tetsze.
legni, óhatatlanul korlátoző és behatárolt, már
csak a rendelkezésre áIIő ismeretek okán is' A vi
ziőkIÍe jezésszemantikai|agnegatívérzelmiössze-
o
N tevőkkel társul' ezért klzárólagosan annak je|zésé-
N
o re töre ks ze m hasznáIni, ho gy az a v áIto zás, amely-
o nek írányába a viIág és vele együtt a szewezetei és
I szereplői haladnak, oIyan váIaszokat és váIasztá-
n sokat tételez, amelyek sokfa1ta érdektől vezéreltek
és alig prognosztizáIhatók, Szeretném azonban
igazolni, hogy ebben a jövőképben egyik lehetsé-
ges összetevő a proszociális étékekCsopoftja.
T tiva 1968 után,3 Mások szeÍint az ökolőgiaiváI-
I
o\ Ugyancsak indokoltnak Látszik, hogy beszéI-
o jünk a társadalmilag elkötelezett médiumok
1@
kérdésköréről, de megegyezni abban, hogy
ezeknek milyeneknek is kellene lenniük _ és
ezt meg is valósítani _, az már más kérdés.Az
optimális egyensúly eléréseminóségben és
mennyiségben nem könnyű dolog. Az sem ki-
zárt, hogy a közszo|gálati médiumok kérdéskö-
re tisztán akadémikus szócséplés.2''1 Azt mond-
iák. kommunikációs forradalom küszöbén ál.
lunk és éppen az Internet hihetetlen terjedése
vagy valarni más a mai, áIta|unk ismert műsor.
szóró televíztót egy emberöltó alatt poros törté-
nelmi emlékkéteheti, amelyet egy még inkább
fogyasztóközpontú rendszer vált fel.
Az ezredvég képletesen és valóságosan isIezá-
rást és átmenetet hoz, a Sprengler á\tal ,,fausti
kultúra''-ként meghatározott korszak végét,9és
amelyet éppen meghatározatlansága okán a
posztmodernnek vagY poszthistoríe-nek neve-
zett korszak, az ltőtörténelem vált fel. Aligha
vitathatő, hogy ma még nem átfoghatő mélysé-
gű váItozás tanúi vagyunk a vaIőságmezők
szinte valamennyi teruletén.
A jóléti államok belső perspektívájábóI gondol-
kozó kutatók a csillogőnak |átsző fe|szín a|att
méIy válságot rögzítenek. Ch. Lasch Az önimá,-
dat társadalmá,-ban így ír: ,,A polgári társadal-
mak mindenütt kimerítettékalkotó eszméik
utolsó maradékát is. A kapitalizmus politikai
v áIsága a n1'u gati ku ltú ra á|ta|áno s v áIságát türk-
tözi, azt a kétségbeejtő felismerést, hogy a mo-
dern történelem menetét sem megérteni, sem
ésszerű irányba vezérelni nem lehet. A neo-
klasszikus közgazdaságtan nem tudja magya-
rázni a munkanélküliség és az inf7áció együttes
jelenlétét,a szocto|őgiavisszariad a modern tár-
sadalom elméleténekkörvonalazásátő|. A hu-
mantórák terén ez a demoralizá|ődás ma már
odáig fajult, hogy széles körben kimondják: a
humanióráknak egyszerűen nincs mivel hozzá-
járulniok a modern világ megérÍéséhez.,,'
A posztmodern kezdetét áItalában az I96B-as
prágai tayasz, illetve a 69-as diák|ázadások le.
zárődásához kötik _ abaloldaliság nem alterna-
ság fenyegetése eredményezi a posztmodern
világkép kibontakozását, hiszen ez nem egy
akár regioná|is, akár kulturális váIság részhal-
maza, hanem éppen az é|et megórizhetőségé-
nek kérdése.
A posztmodern társadalomelmélet egyik legna-
gyobb kérdésea szabadságjogok értelmezhető-
sége.'a Bibó szerint a demokratikus liberalizmus
intézményrends zere az e gy etlen politikai rend-
szer történelmünkben, amely a szabadság szá-
mottevó mennyiségétaránylag stabil módon
biztosítani képes. Ez az európai demokráciák
l e gj e l e ntős ebb ta|áImány a, amely nek á l dá s os és
hasznos voltához kétségnem fér. Ebben az in-
tézményIáncolatban benne van a jogbiztonság
követelménye, de nem egy bizonyos jogrend-
szer biztonságáé, így az bármilyen szabadságe|-
vő társadalmi és gazdasági rendszer stabilizálrá-
sára és humanizáIásra a|ka|mazható.,
A posztmodern gondolkodók szerint azonbana
szabadság és az egyenlőség eszméjének érvé-
nyesítése a kifejlett modernségben újabb tekin-
télyuralmat szült.8 Mégpedig annak az én-nek
va gy én-ek cs oportj ának tekintélyu r almát, arne-
lyek az én nevében a tudás egy bizonyos fajtá-
ját abszolittnak kiáltotta ki, amely önmagát a tu-
dás ktzárő|agos birtokosaként tételezte és egye-
düli legitim hatalomként mindenki más számá-
ra meghatározni kívánta az elfogadhatőság (a
jő, a szép, a hasznos stb.) kritériumait.
Az így kiépülő tekintélyuralom nem ismeri a
magára való refl ektálást.
A demokráciának is megvannak a maga hibái.
Az egyik legsúlyosabb a parlamenti demokrá-
ciában é1ő embernek az a tendenciája, hogy
végső fokon a kis, kevésbéfontos csoporthoz
legyen lojális a nagy, fontos Csoport helyett. Ez
a racionálisnak tekintett tagozódás, mozgásfo-
Iyamat azonban ellentétes azzal az emberi meg-
határozottsággal, amely minden emberi lény-
ben mindig és mindenütt]JgYanaz, mivel a vég-
ső, közös létalapbőL sarjadztk, és ott van min-
den emberi jelenség gyökerénél. Van egy réteg
az egyéni intuíció a|att, amelyben a tudattalan
oly anf ajta mítos zokat hoz létre, amelyeket Jung
ősképeknek nevezett. Miként a tudatos szintjén
való lelki műveletek, ezek a mítoszok is közö-
sek minden emberi lény tekintetében. Azonos
ősképek kerültek fe|színre sok különböző nép
szeÍtaÍtásaiban és folklórjában éppúgy,mint
különbözó civ1ltzáciőinak képvise|ői áIta| _
más-más korokban és más-más helyen írt kifi-
@
nomult színművek és regények cselekményé-
ben.'o Ezeka mítoszok organikus fejlődés ered-
ményei, vonulatuk végigkísérhetőszinte va|a-
mennyi népcsoport kulturális örökségében.
U ntv er za|izmusuk je|zi, ho gy közös szükségle-
teket elégítenekki, azonban éppen az ,,észha-
talma,, ellehetetlenítette szerves fejlődésüket.
Eredmény: ,,Újra feléledt az érdeklődés a legkü-
lönfélébb homályos, anekdotikus, gyakran bi-
zonyithatóan téves tanok iránt, ame|yek ha iga-
zak vo|nának, minden bizonnyaI érdekesebbé
tennék az uníverzumot, ha viszont nincsenek,
akkor olyan intellektuális felületes ségrő|, a
rendszeres gondolkodás olyan hiányáró| áruI-
kodnak és olyan energiapocsékolással iárnak
együtt, ami fönnmaradásunkat illetően nem túl
ígéretes'Az efféle tanok között van az asztroIő-
gia, a repüló csészealjakrőI szólő tudósítások,
az ósi asztronautákban való hit, az asztráI-kive-
títések, a spritizmus, az egyéb titokzatos tanok
és erők bóséges tárháza,,,,.
Nem kell különösen indokolnom, milyen hallatlan
elterjedtségnek örvendenek napjainkban a médiu-
mok híranyagaiközt is a hasonló hiedelmek.
A köz szo|gálatának szentimentális ided'őgiája
alkalmasnak tűnik magyaráző indokként az ef-
féle tudósításokhoz.
A valóság szigor(s'sága azonban egészen más.
Engedtessék meg nekem egy rövid kis történet-
tel illusztráIni ezt a későbbiekben kollektív
pszichózisként meghat ározandó jelenségkört.
Könilbelül másfél éwel ezelőtt az egyik helyi
ijságban nagyszám(s, ufó-megfigyelésről adtak
hírt, t é sz|etes beszámolókkal, rendkívü 1 plaszti-
kus esetleírásokkal. Megdöbbenve észleltük,
hogy a riportalany nevének kezdóbetűi és elő-
adott története egyezik egyik páciensünk kór-
történetével _ az alkoholmegvoná s os tünetcso-
port kapcsán kialakult remegéses tébolya, a de-
lirium tremens komplex érzékcsalódásaival.
A mentális patológia azonban éppúgynem kí- o,
N
méli a csoportot, mint az egyént' Napjainkban N
o
az emberek nagy többsége tapasztal meg köz- o
vetlen vagy közveÍ'ett erőszakot, bűnözést, faj. i
gyűlöletet' fanatizmust vayy éppen terroft. ú
Ezek a vt|ágszerte elterjedt normakísérő jelen- I
ségek e gy áIta|ános válsá gfolyamat eredményei
is egyben, amely az egYÍe nyi|vánvalőbbá váIó
ökológiai v eszéIyeztetettséggel társulva önger. T
iesztő kollektív félelmet generál. A történelem
I
o
folyamán a kozösségi félelmek tárgyai folyton o
 vá|toznak. Miközben szünet nélkül folyik ezek
sokarcú megújulása, s éppen ennek révén,túl
az egyes korszakokhozkötődő sajátos körülmé-
nyeken, a félelem fennmarad. Lehetséges, hogy
ez az áIlandóság meghatároző tényező, és az is,
hogy ez az érzelem tudtunkon kívül fontos sze-
repet játszik minden társadalom életében.ValG
ban felettébb csábító a kollektív félelmek vissza-
térését va la milyen okkult,,szüks églettel,, magy a-
rázní, amely áIlandőan megvan minden társada-
lomban. Tény,hogy az egyik félelem szinte szü-
net nélkül és fáradhatatlanul lép a másik nyo-
mába, ,,...mert a társadalom _ P, H. Jeucly meg-
fogalmazásával _ folyonosan csak arra vár,
hogy formát adhasson szorongásának. Ha egy
korszakot háború, járvány, gazdasági v á|ság za-
Vaf meg' ha a félelem nyomorúságbozvagy |ét-
btzonyalansághoz társul' máris mindenhonnan
előbukkannak a félelmetes szÓrnyek' Minden
ily en zav ar os idós zakba n, amikor végtelenségig
fokozódik az érzékenységés a hiszékenység, az
élet nehézségei összefonódnak a csodák iránti
szükséglettel és megsokszorozzák a félelmet
eIőidéző tény ezőket,,,1
A modern tömegkommunikáció és tájékoztatá-
si rendszer hatalmas eszközei egyértelműen
meghatározó szerepet játszanak ezeknek a hie-
delmeknek a terjesztésében. Sőt, bizonyos kö-
nilmények között alkalmasak arra, hogy kollek-
tív pszichőzist indítsanak el.
Ugyancsak ezek a hiperbolikus félelmek játsza-
nak szerepet a tömeges pánik és a rémület ki-
.$íelles
alakitásában is. Közismert orson törté-
nete, aki 793}-ban H. G. \7els A uilagok bábo-
rúja című regénye epiződjának r ádtőv á|tozatát
tolmácsolta. A kialakult kollektív pántk egymil-
lió emberre terjedt ki abból a hatmillióbő|, akt a
rádiőadást hallgatta.
Témakörunk s zempont jáb őI H, C ant rit,,, vizs gá-
lata érdekesebb inkább, hiszen az ő elemzései
igazo\ták, hogy a kollektív pánik létrejöttének
o
N
nagy veszélye akkor áII eIő, ha egy nagyobb
N
o
nagy ságrendű veszélye ztető hely zet e\ev e érzé-
c) kennyé teszi az embereket. Azok a társadalmi
i
váLtozások, átalakulások megrázkődtatásai,
amelyek sodrában élünk, valóságosan eredmé.
! nyezIk ezt az á\talános érzékenyítettséget.
Hiba lenne azonban úgy tekintenünk, hogy
ezek a félelmek - megadott határokon belül _
Í csak negatív értékűek.A kollektív szorongás
i
Or tárgyiasításán tűI fontos funkciót tÖltenek be a
c) csopoft Yagy a közösség szempontjából. A féle-
@
lem rávilágíthat a politikai Yagy a vallási hata-
lom hiányosságaira, aYagY túlkapásaira. A ha-
talmi vákuummal vagY a szélsóséges hatalom-
mal szembekerülve, megfosztva a megszokott
fogődzőktőI, az egyének tökéletesen ki vannak
szo|gá|tas,a szorongásuknak, és ez akrízis jelre,
Ha a csoportva1y közösség felelős Vezetői fel-
ismerik a félelem nÖvekedése rejtett tartalmát
és meg tudják őrizni kritikai szellemüket, saját
hasznu kra f or díthatják azt, E gY Í é s zt klhasznáI-
hatják politikai hatalmuk védelmére, elhallgat-
tathatják politikai ellenfeleiket, helyzetük meg-
e rő s ítését támo gató s zab áIy okat és re n d ele te ket
hozhatnak a félelmet keltó dolog valóságos
vagy vé|t veszélyeivel szemben. A félelem
eloszlathatja az elpuhulást és tespedést, kiránt-
hatja a c s op o rt ot kábulatáb ő1, vis s z a a dh atja teÍt-
rekészségétés dinami zmusát.,
Ezen felismerésnek és átÍ or dításna k lehetós é ge
hangolódik rá a krizlskezelés lehetósé geinek és
erőforrásainak kérdéskörére. A változás mint
lehets éges p ozitív krízisme goldás azonban csak
akkor adott, ha ez aválságkezelési stratégia má-
sodfokú váItozást cé|oz meg, hiszen az elsőfo-
kűvá|tozás során a rendszer nemváLtozik, csak
a rendszer viszonya váItozik a rendszerhez.
Vatzlawick'' ezen elméleti rrrregáIlapitáSa egy-
aránt érvényesakár egyéni, akár csoport- vagy
szervezeti sztntű beavatkozásról van szó.
Az ezr e gyértelmű síti, hogy azok a
dv é g v á|sá ga e
magatartási' vise lkedési normák, a melye k eddi g
hatékonyak voltak, túlnyomórészt elvesztették
hatékonyságukat. YáItoztatásuk kísérlete,ha az
természetes fejlődésükkel összefüggó, kÖnnyen
megvalósítható. A médiumok' érzékenységük-
nél és visszajelző sebességüknélfogva legalkal-
masabbak ezen rejtett mozgásfolyamatok feltér-
képezésére,felerősíthetik, szétterjeszthetik azt.
Előfordulhat, hogy éppen megkövült normák-
kal ellentétes vá|tozások szükségeitetnek - a
közszolgá|ati médiumoknak talán éppen ebben
teljesedhet ki legfontosabb szerepük. A hosszú
és türelmes erőfeszítéseket igénylő folyamato.
kat felgyorsíthatják, akut társadalmi krízishely-
zetekben a progresszió más eszközzel nem he-
lyettesíthetó vezérlői lehetnek (lásd például a
romániai forradalom története).
Toynbed, szeÍint az emberiség nagy árat fog fi-
zetni a bekövetkező váItozásokért, amelyet el-
engedhetetien feltételnek vél a jelenlegi kultúra
továbbélése szempontjából. A természeti ka-
tasztÍófák (LégkörváLtozás, Csernobil, o|aj-
szennyezés stb'), a társadalmi krízisek (balkáni
v áIsá g, Kö ze Kel e t, Észak_D éI p o|ar izá\tsá ga,
l -
szegénység, éhezés) e jóslat valőságtatalmát
Látszanak igazolni
Bizakodást a tágabb értelemben vett ethosz ad-
hat. A görögök csoportjelleget értettek alatta,
azon jellegzetes vonások összességét, amelyek
révénegy Csoport elnyeri egyéni jellegét és a
többi csoporttól megkülÖnböztethető.'0
Amennyiben elfogadhatjuk a darwini evolúció
gondolatmenetét, a humánetológiai megfigye-
lések eredményeit, akkor elégségesalapunk
van valamelyes optimizmusra. Az ember az
összes emlős közül kitúnik szociális vonződá-
sának rendkívüli intenzitásával. Különösen jól
megfigyelhetó ez korai gyermekkorban: az em-
bergyerek hajlandó tápláIékát megosztani má-
sokkal' Ilyen viselkedést á|latoknáI még az
egyébkéntigen szociális emberszabásű maj-
moknálsem figyeltek meg. A prokulturális em-
bert jellemezte továbbá a magasfokú kooperá-
ciós készség, bár a nyelv és a szimbólumok ki-
a\akulása izoláciős tényezőként jelent meg és
cs oportszelekciót eredménye zett, Ezze| e gyütt
azonban egy (lj szociális entitáS jelent meg,
amely nemcsak biológiai vonzalmon, hanem
közös ideakomponenseken is nyugodott'
Lorenz, Eibl-Eibestfeldt, Goodall, Morris*'6'''"
kutatásai teremtenek a|apot ahhoz az áI|ítás-
hoz, hogy az ember etosza ezen genetikai kód-
rendszeren alapszik, Amit a társada|om vagy
kozösség ráépíthet az tj kor hajnalán, azok a
posztmodern premisszák, amelyek tekintetbe
veszik az emberi dimenziót.
Ez az új értékrendemberi nézetek szerint te-
remt új világot, érvényesíta környezethez iIIő,
ún. szerves megoldásokat, a helyi döntéseket
támogatja a központiakkal szemben, tartózko-
dtk az erőszaktőI, attól, hogy a környezet jel-
lemzőthez képest idegen szempontoknak ren-
delje a|á a cselekvést, rehabiIitáIja a sajátost a
szabv ány osítottal szemben, lemond a kizár óla-
gosságra törekvó eljárásokról..'.8
olyan ideákat, szimbólumokat, mítoszokat fo-
galmaz meg, amelyekben a szociális vonzódás,
az együttes cselekvés, az altruizmus genetikai
adottságatképeződnek le és adnak biztonságot
a kollektív szorongás, félelem, a kollektív té-
boly ellen. E vezérIő elvek mentén alakulhat ki
@
egy etikai kontroll _ az örök emberi értékekel-
sődlegesség e a,,civilizátum,'-mal szemben.
TaIán nem tűnik hitelrontásnak, ha kihangsú-
|yozom, hogy a Magyar Te|evíziő csatornáinak
műsoraiban megtaláIhatók ezek a proszociális
értékek_ az elkötelezett néző arányuk növeke-
déséértés megtartásukért aggódik.
Zárógondolatként és szabáIytalan mottóként
engedjék meg, hogy a proszociális értékekés
az 7956-os évforduló okán Bibó, a magányos
államminiszter szavait idézzem az 1956. no-
vember 4-i nyilatkozatbőI:,,Megrendítő és cso-
dálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és
körültekinteni képes magatartása, amellyel cs u -
pán a Ieigázó idegen hatalom és a honi hóhér-
különítményesek ellen fordult.''
A ,,pozitív szabadság'' frommi tézisénekmeg-
valósulása, a magányos hós mítosszá nemesü-
1ő tette olyan pé|dázat, amelynek közös isme-
retté váIása ellentételezheti a jelen szkepticiz-
musát'
r I Irodalom
i Bibó 1.; Különbség. Budapest, 1990.
: Bud,a B.; A mentálhigiéné szemléleti és gyakor-
i tati kérdései.Budapest' 1985.
i Czakó G.; Mi ahe\yzet? Igen _ Katolikus Kultu-
: rális Egyesület, 1995'
i I. Eibl-Eibesfeldt: Die Biologie des menschli-
: chen Verhaltens. Piper GmbH München,
1984.
C. H. Iash.: Az öntmádat társadalma. Európa,
1984.
K. Lorenz: A civ|.izáIt emberiség nyolc halálos
bűne. IKVA-SZÁMALK, 19BB.
P. Mannoni: A félelem. Budapest' 1991.
Magtari Vince E.: Metszéspontok' Liget,
1991./4.
D. Morris:The Naked Ape. Mc Graw-Hills Ny.,
1968.
.W.
G. Summer; Népszokások. Budapest, 1978. o'
N
P. H. Tannenbaum: Ateleviziózás szociá7oszi- N
cholőgiája. Budapest, 1 9B5. c)
A, Toynbee és D, Ikeda:YáIaszd az é|etet! Buda-
pest,7992. =
I
J. Van Iauick-Goddal: Az ember árnyékában.
Budapest, 1980.
Vay T': A posztmodern Amerikában. Budapest,
199r. T
.Watzlauik
P, el al, : Yá|tozás. Budapest, 1990.
I
Or
c)
 BAGDY EMőI<E
Reklón és értékközoetítés
l A tömegtájékoztatás és a reklám
p s zicholó g iai at ca|ata1'
befolyásolás, hatáskiváttás, éfték-,
nof ma- é s ízlésmin ta- rneglnatáf ozó k
A televízió a szellemi befolyásolás nagyhatalma.
Média nélkül ma mát nem élhetünk, a képi,
szemléletes közvetítés pedig azizenet- és infor-
máciőátadás érzelmi szempontból leginkább
megérintő Íormája. A kép mindig sokjelentésű,
rétegzetten összetett, azaz sztmbólum, jelen-
téssűrítmény'A szimbólum ,,érzeImt kótő-
xo, anyag,,, a zslgeri, testi, érzékiva\őság és a racío-
N
N náIis, absztrakt, logikai (bal agyféltekei) foIya-
o
a) matok közti kapcsolat összekótője, jelentésfor-
má,lóe\eme. A jobb agyfélteke saját nyelve a ké-
::
piség. A szemléletes, életteli, ,,szaftos,, gondol.
a
kodást is képtudati, szimbolizmus jellemzi. Ez a
művészetek saját nyelve is. A képek tehát érze|-
mi nyelven szóIitanak meg bennünket, a jobb
agyfélteke külónleges, szemléletes, valőság- és
élményközeli tartalmaival. A hermeneutikosz
=
I
or
o (tolmács) szerepét betöltő jobb agyfélteke a tes-
tiségtól a ráciőig (és vissza) Yezeti érzelmi nyel-
ven közölt üzeneteit, s ezek rejtett kényszerítő
hatalomként szabják meg _ gyakorta akaratunk
ellenére - a viselkedésünket. A képi üzenet fel-
tétlenül elér a pszichikum valamely szintjére
(testi megélés, képzeleti mozgósítás vagy racio-
nális befolyásolás). Nincs hatás nélküli kép, ép-
penezéfi rendkívül nagY a felelőssége avizuáIis
csatornán (is) közölt üzeneteknek.
Az értékképzőlelki folyamatokban a közvetlen
(szülői, nevelői, személyes környezeti) minta-
nyújtáshoz szervesen kapcsolódik a közvetett
modellkínálat (p1. a média) formáIő hatása. A
társaslélekt ant,,div at,, -j elensé g az e gy éni ízIés-
mintákat közös(ségi) arculatűvá formálja, kor-
osztáIyl (p1. ifjúsági) és korszakjellemző (pl. a je-
len posztkommunista) identitáske11ékekkel
szimboltzáLj a, olykor unIf ormizálja. A számzár as
diplomatatáska a vállalkozői identitás szerep-
kelléke, a megfelelő autó státusszimbólum, a
szociális bouatartozá.s ielölóie. A ,,fekete ruhás''
fiatalok életérzésűkről üzennek az öltözékük.
kel, a ruházatí és a testi különbségek (body buil-
dinggel kifejlesztett izomzat, a férfiak ékszervi-
selése stb') a hovatartozás meghatározói. A ha-
tás,beÍo|yásolás, a láwány űtján a lélek mélyére
csempészett uzenet anná\ erósebb, minél na-
gyobb a befogadőban a belsó űr és zur, minél
kevésbévezérlik ót belső, saját indítékok,célok,
tervek, szt\árd értékek.A kereső számára akíná-
lat olyan, mtntaz éhesnek atáp|áIék, mohón fo'
gyaszqa. A képek befolyásoló hatalma, a kívül-
rő1 ,,táplá|tság,, vágyának klszolgáIása és a ,,be-
táplá|ás,, észrevétlen kényszerhatása teszi (tehe-
ti) a televíziót értékalakitő, ízlésmlnta-meg1-ntá-
I roző,személyiségformáló hatalommá.
' E vonatkozásban a hirdetések, reklámok pszi-
i chológiai vonatkozásairőL, ezek öt fő )eliremző.
1 jérőLszeretnék a továbbiakban szólni.
l A reklámokban a pszichológtai szak. és ember-
. ismeretet tudatosan hasznáIjuk fel a befogadó
: ember befolyásolására. Az a hatásmező, amitőI
: az adő tud, a befogadónak viszont nincs tudo-
. mása vagy tudatossága (önkéntelenül éri el a
. hatás), manipulációnak feleltethető meg. A rek-
. lám gyakorta manipulál' ,,A marketinghatalom a
: gazdasági élet óriáskerekét forgatő erő,, _ irja
: VárnyaiJudit aYezetéstudomány c. lap egy ta-
; nulmányában (I99), A telemarketing 1995-ben
. egytizedével nőtt az Eurőpai Uniő országaiban,
(@
és erősödő versenyágat ké- ben az autó - mint hamis
pez. Űj hirdetési úz|etágak szabadságszimbólum _ mel-
jelennek meg' Növekszik a lé a tűbe fűzhető alakű nőt
politikai marketíng fontossá- társítják szerelmi vágytárgy -
ga. A hirdetésigényesszol- ként. E molekuláris képzetté
gáItatások (pénzintézetek, egyesített f elsző|itő ingerpá-
turizmus) száma is nő. A ros azt sugallja, hogy a férfi
posztkommunista országok csakaz erót, hatalmat képvi-
és a jóléti társada\mak közt seló autóval és ilyen, anofe-
ma egy területen nincs kü- xoid nóvel lehet maradékta.
lönbség _ ez a vezető hirdetési ágak rangsora: lanul boldog.
1. élelmiszer; 2. kozmetikum, tisztítószerek és A férfi, aki lemond e tolakodó álszimbólumok
J, az autőipar termékei. hatására az önnön animája által ösztönzttt ke-
Az öt fő vonás, amely a reklámokra pszicholó- rekded formák kereséséról , ezá|ta| önmagátká-
giai szempontból feltétlenül jellemző: rosítja, saját maszkulin pólusát erőtleníti el.
s 1. Azt a biedelmet erősítik meg, bogjl amit A túlzó általánosítás is az álszimbólum-terem-

birdetnek, az feltétlenül jo, fogjlasztbató, kíuó-
natos, elónyos, értékess/l. Akinek a lelki élés-
kamrát üresek, az kontroll nélkül fogadja be és
tárolja a kívülről érkező tápot:
,,Érezzrá Amerika ízére,,a cigaret-
tában, amit sziv sz.,,Egyél chipset',,
,,menj a Burger Kingbe, egyél
hamburgert,,,,,igyá| Coca-Colát', _
ha valamire taftod magad, fiatal
vagy és korszerű akarsz lenni.
A hirdetés áIta|ánosítő önérték-mi.
nősítést sugall _ akkor ,,érzed,,
Amerikát, ha meghatározott ctga-
rettát szívsz. Akkor tarthatod ma-
gad valamire, ha ezt vagy azt fo-
gyasztasz, a reklámozott dolog ér-
téknövelőként jelenik meg. Ebból
következik a második iellemző.
egyszersmind veszély is.
> 2. A reklárn álszimbólumokat teremtbet' Mi-
vel a szimbólum összekapcsol, összeilleszt,
összeköt, egységgéalakít dolgokat (az azonos
érzelmi elentés szerkesztés i logiká1ának elvén),
j Az oralitás és szexualitás egyszerre szólít meg
az álszirnbóIum a va|őságban nem Szelvesen
öss zetartozó dolgokbóI is Láts zate gys éget alkot-
hat. Ilyen p|, az autóreklám, amelyet száguldő
ló jelképez, státusszimbólu-
mával, a teÍméSzeteserő ké-
3|
-*'#":ff ;i"3,'I- :,i, r:2!a,T:"#:":;
ha az ember számára adható és kapható
ban gondolkodunk. Mégis' ezt a
totális érvényességetse1teti a ká-
véreklám, mégpedig bújtatottan
és veszélyesen' a ,,kognitív hiba',
altg-alig vehető észre. Kínos be-
látnunk, hogy a ,,hasunkon át''
mennyire megfoghatók vagyunk,
hajlamosak vagyunk az öromök
orális szintre degradálására. Az
érzékiingerlés a reklám harmadik
jellemzője (és veszélye) felé ve-
zet:
}
3' Az orá'lis és érzékimegszólí-
tas ereje, A reklámok többsége az
érzékszervjcsatorna iz-illat, za-
mat, ennivaló, édességek tartományábanveti ki
,ránk a háIőját, Az érzékimegszólítás ereje foly-
tán a szexualitás is részévéváIik a reklámfogá-
soknak.
az ,,ettőI eIdőIsz,, hamburger reklámjában, a
Coca-Cola,,Aranyláz,' hirdetés pedig rafináI-
tan implikálja a Co|a ,,aranyértékének''vélel- o,
N
mét. Kincs sztmbőIumává N
o
teszi, különleges értékké, c)

pével elegyül' Ekképp a amelyre lázasan kell töre- f

száguldást, annak veszélyte- kedni.
len gyönyö rét, szabadságér- Az összetett és hamis ele- I
zetét éS erőfölényét isteníti, mekkel elegyített (ál)szim-
noha a valőságban a fékte- bólumképzés reklámfogása
len rohanás a bíztonságos kitűnóen beválik a kereső, T
közlekedésnek ellentmond. hiányérzésekkel küzdő em- I
Or
A férfinak szóló hirdetések- bernél, aki észrevétlenül te- C)

1@
 szi magáév^ a ,,tárt kapun át lelke
űr|ébe'' besétáló felszólításokat. A
jelenséget Kurt Leuin, a jeles
amerikai pszichológus,,felszólító
jelleg', foga|máva| tehetjük jól kö-
vethetóvé: ,,A környezeti dolgok
azon tulajdonságait, melyek a
szükségleteink keltette feszültsé-
gek feloldását ígérvea reakciók
ÍeLéirányítanak és valamely visel.
kedésre késztetnek, felszólító jel-
Iegnek nevezzük.'' Azvonz, amire
szükségem van' az csábít, az ké-
pez környezeti értéket, ami szub-
jektíve fontos, ami jelentőséggel
bír. S ha abe|yzet strukturálatlan, az alak, jelen-
tés nélküli helyzetekben maga a személyiség
alakít1a- f o r má|ja s aját s zü ks é glete i, fes zü lts é ge i
szerint a jelentéseket.
Kívülről me ghatár ozotts ág v ágy ának kiszolgá-
|ása és a kívülról vezéreltsésmint észrevétlen
kényszerhatás e kettő
ölelkezik a marketing rek.
|ámözönének hatásaiban. A
reklámokban megtestesüló,
a jelenünket meghatároző
hivalkodó és kényszerítő
fe|szőlítő jellegek a1yon-
nyomják a szeméIyiségsa-
ját, egyedi izlésvilágát. Szin-
te a kény szeretetés hatalmá-
val tesznek kényszeres fogyasztővá és uniformi-
zá\ják a v á|asztásokat.
De mit tehet az a fiatal, akinek identitásalakulá.
sába ilyen kényszerítő, betolakodő tartalmak
szőlnak b d'e? Az ev é s zav ar ok, az ano r exia-bu i-
mia spektrum betegségei világszerte terjednek
függetlenül a gazdasági rendsze-
rektől -, de nem függetlenúI az
egységesüló marketinghatalom-
tól, amelynek provokáló szerepet
N
tulaidoníthatunk e zavarok létre-
N
o hozásában, Nem kételkedhetünk
C) ebben, ha a British Medical Jour-
i
nal két évig tartő felmérésének
o
eredményeire gondolunk. Külön-
bözó idetg és gyakorisággd' reklá-
mozott gyógyszerek fogyasztását
és az e szerek nem megfelelő fo.
Í gyasztása által keltett biolőgiai ár-
i
Or talmak a\aku\ását vizsgáIták.
c) Egyetlen reklám 6_16o/o-kaI nóveli
afogyasztást és 4o/o-ka| növekedik a
szer áItaI előidézett ártalom. Tudo-
másom szerint eztaz ételreklámok-
kal összefüggésben még nem vizs-
gá|ták, hiszen a tűldozirozás azaz
túlevésritkán irányul egyetlen
éte|fajtára, A bulimiában azonban
nem ez a he|yzet. Egyik páciensem
csak tejet fogyaszt kenyérrel, ijesz-
tó mennyiségben. A másik ham-
burgert eszik végkimerülésig. Éle-
tük központi cselekvéslnditéka az
éhség,és legfőbb teljesítményük az
evés vagy éppen ennek me3taga.
dása. Minden az evés körül forog
ebben av1|ágban, Az evészavarban együtt mun-
kál a légies szépségideáInak az anorexiára pa-
rancsoló ereje és az evésre kényszeritő vonzető
hatalma, Az evészavarban szenvedők (túlnyo-
móan nők) a szó szoros értelmében betápláLt
ideáIképzetekkel élnek, parancs soványnak len-
n1 es parancs ennl vagy nem
enni' Ez itt az éIet fő kérdése'
Amit kényszer parancsol be,
attól kényszerhányás szaba-
dít meg. A parancsoló erő
büntető hatalommá válik'
; 4, Szőlnunk kell még a
reklámok dependenciafoko'
zó hatásárő| iS, amellyel
gyakorta társul az érzelmi
degradació veszélye.
Az oralitás (és társított szexualitás) szférájában
megszólított ember önkéntelenül,,engedel-
mes'', mivel személyes szükségleteinek hiány-
l területeivel a kínáIati csábítás tökéletes egysé-
- get alakot, így a fe|szólító jelleg hata|ma Íolytán
a lelki kiszolgáLtatottsága fokozi-
dik. Hisz a rek|ámnak és fogyaszt,
mert fokozottan függóvé vá|t attőI,
amiben osztöni-zsigeri-érzéki és
élettani (természetes) függésben lé-
tezik alapvetóen is (,,enni _ élni -
kell, szeretni szükséges és jó'' _ ez
,,életetadó'' erő), Az érzelrui degra-
clacio veszélye éppen azokon a te.
rületeken léphet fel, ahol a vulgari-
záIő ,,természetesség'' az ősi férfi-
nó nemi elkülönülést, bizonyos ne-
mi tabukat könnyedén átlépi. Ilyen
a szárnyasbetétek dicshimnusza és
a ,,nehéz napok', eseményeinek ke-
1@
resetlen kitá|a|ása, Az ósi tabu és humán szemé-
rem a nemi különbségekMl eredő ,,tisztaságiés
abs ztinenc i a,, szabá|yt s zigo rú a n ke zel i. F izikai-
lag is távol t^Ítják a nőt a férfitól e periódusok-
ban. A téma verbális szabadsága okta|an szaba-
dosság: a nók saját úgyéta nemi vonzás rová-
sára teszik telekommunikációs közüggyé. Bizo-
nyos, hogy ez nem hat a férfiakra afrodiziákum-
ként (ahogyan a tökéletesen mezítelen test sem
a,,legcsábítóbb'', ellenkezőleg).
> 5. Véglil ötödik jellemzőként emelhetjük ki a
reklámok kétségtelen fogjnsztósnöuelő hatását.
Ez a bizonyíthatő és bizonyított gazdasági ér-
dekszempont, amelyet már a győgyszerreklá-
mo k fo gya s ztá s növe lő hatá sának v izs gá|atában
idéztünk (lásd a British MedicalJournal követé-
ses vizsgálatát), rákényszerit a reklám szüksé-
gességéneke|fogadására. Számolnunk kell az-
za| a va|óságga|, amiben élünk, hogy média
nélkül már nem létezhetünk (Buda B.]'996),
ugyanakkor a megszőlító hatásokkal szemben
a gyerekek és az ifjűság a legvédtelenebb (Vel-
key L. 1996). Értékválságban vagyunk (Grezsa
F., 1'996), a te|eviziő pedig feltétlenül értékköz.
vetító médium (Vetró A., L996). A felelősség fel-
ismerései és kimondása az elsó lépés,amit e
konferencián mindannyian megteszünk, válla-
lunk (Vekerdy L. L996). Minden, a rettekre vo-
n^tkozó terv csak ezt követően formálódhat ki.
Kanal Zsuzsa költői megfogalmazásában fel.
adatunk első lépéseigy szől:,,Beszéljünk róla.
Vessük rá szemünk. Így! Most már egymás sze-
mébe nézhetünk!''
1@
I trodalom
Bagdy Emőke (1996): Mérei Ferenc-emlékeló-
adás. KI. Pszichológus Nagygyűlés, 1996.
május 24., Budapest.
Buda Béla (1996): A média tömeglélektani ha-
tásai. Elóadás a ,,A média a mentálhigiénében
- a mentálhigiéné esélye a médiában'' konfe-
rencián.
Grezsa Ferenc (7996): Megnyitó a ,,A média a
mentálhigiénében - a mentálhigiéné esélye a
médiában'' konferencián.
Heustone, M., Stobe W., Cod.al, J. P. Stepbenson
,G' M.: Szociálpszichológia, 33. p. Közgazda-
sági és Jogi könyvkiadő, Budapest'
Leuin, Kurt (7972): A mezőelmélet a társada-
lomtudományban. Gondolat, Bp.
Mérei Ferenc (1989): A pszichológiai labirintus.
Fondorlatok és kenilő utak a lelki életben.
Pszichoteam, Budapest.
Ványai Judit (1'99 ) : A marketingszolgáltatások
helyzete' Vezetéstudomány 2:27_28,
Vekerdy Tamás (1996): Külsó kép-belső kép,
lélekvesztésvagy elaboráció. Korreferátum a
,,A média a mentálhigiénében.,.'' konferen-
cián.
Velkey Laszló (1996): A televízió mint kábító-
szer. ,,A média a mentálhigiénében...'' konfe-
rencia e|őadása,
Vetró Ágnes (7996), A televízió veszélyei gyer-
mekkorban. ,,A média a mentálhigiénében - a
mentálhigiéné esélye a médiában'' konferen-
cia e|őadása,
x
N
N
o
{
I
o
o
 TORO I< TVAN
I( ii z ö s s é g ú l. é l. c k a é d e l e m
mön| kiiz2zo|sá
A háború utáni évtizedek unos-unta|anhangoz-
tatott jelszava volt a közösség, ideológiai bázisa
pedig a kollektív társadaiom. A közösség azon-
ban többnyire üres szőIam maradt, imama-
lomszerű ismételgetése pedig bumeránghatással
járt. S ahol tényleg közosséget akartak csinálni,
ott le ggyak r abban hozzáétté s nélkül, voluntaris-
ta módon eróltetve vagy eItorzítva történt.
Napjainkban viszont itt állunk egy szétesett tár-
sadalom közepén, amelyből nemcsak htányoz-
nak a közös sé gek, de az indtvidual izmus tú lha j -
tásatval szinte ellen is áll minden kozösséginek.
o Egyebek mellett ez a ktváItőja annak a premoÍ-
bid állapotnak, amelyet az erkölcsi válság, a
N
N köznapi robotjának sivárságát, egyhangúsá.
o
a) megromlott lelki egészségs a közszellem leala-
i
csonyodása jellemez. Sajnos nem nagy tűIzás
lesüllyedt nemzetrőI és lesüllyedt közösségek-
I ról beszélni általánosságban sem.
Sokan, sokféle módon keresik aválság megol-
dásának kulcsát, a lelki egészségromlást meg-
f eIőző gyógymódokat' Biztosak lehetünk azon-
I
Ol ban abban, hogy ilyen terjedelmű bajt Sem a
C) szakemberek százai, sem pedig a mainál jobb
(@
nevelő, győgyitő, mentálhigiénés intézmény-
rendszer sem tud rnegszüntetni' Csakis.az egész
társadalomi a nemzet, a nagyobb és kisebb ko-
zösségek öngyógyító erejében bizhatunk' Az
öngy őgyitő energiák fölszabadít ásáért azonban
felelós míndenki, aki közszolgáLatot vállal' s
minden intézmény,amely feltünteti homlokza-
tán a közszo|gá\atl jelleget.
Folyamatos párbeszédet kell folytatni a társada-
lommal saját problé máinak megoldásáról, felnótt-
nek tekintve még akkor is, ha megosztott, gyenge
és sok bajjal knzd. P árbeszédet folytatni azonban
csak azon a nyelven lehet, amin az emberek érte-
nek, olyan szavakkal, amiket őkishasznáInak, Az
orvosok, pszichológusok (saját szakmám!), szocio-
lógusok tolvajnyelve rosszul cseng a mindennapi
ember fulében, sűgy érzi, nem is hozzá szól. Ide-
je megkeresni azokat a Íoga|makat, kifejezéseket,
amelyek kozérthetően, egyúttal szemléletesen fe-
jezik ki a mentálhigiénével kapcsolatos társadalmi
akció legfontosabb feladatainak lényegét.Ebben
a kis eszmefuttatásban néhány ilyen kifejezést
a)án\ok az önök figyelmébe.
A korábban már említett Ielki lesüllyedéloő| kell
mindenekelőtt kiemelkednie a magyaÍ társada-
lomnak, s ebben emelők lehetnek segítségére.
Nevezzük ezeket egy szép, régi kifejezéssel
lélekemelőktek, némileg űj tarta\ommal töltve
meg a szót, A kihűlt társas kapcsolatokat pedig
át kéne melegíteni, csÖkkentve a lelki elidegene-
dettséget, a közösségl elbidegültséget, Erre a Ío-
|yamatrajól illik egy másik régikifejezés: a lélek-
melegítő, remélve, hogy előbb-utóbb nemcsak a
páIlnkáv aI melegíthetjük didergó szívünket.
A lélekemelók és a lélekmelegítők megfelelnek
egy-egy lesüllyesztó vagy elhidegító hatásnak:
vegyünk sorra néhányat közülük.
l Lélekemelők
\ Ünneplés. Az agyonhajszolt emberek hét-
gát az ünnepek teszik elviselhetóvé, az ún-
neplés ragyog1a be fénnyel. Segíteni kell te-
hát az embereket, hogy újra megtanuljanak
ünnepelni. Sajnos elfelejtódött mind a szemé.
lyes, mind pedig a családi, a társasági, a kö.
zösségi, a nemzeti illetve a történelmi ün-
neplés mődja (nem adjuk meg a módjátt.), az
ünnepek kiürültek vagy mé\tatlan tartalom-
mal telítődtek. Vissza kell találni az ünneoi
 szertartásokhoz és jelképekhez, űgy, hogy
megteljenek jelentéssel és valódi, hiteles ér-
zésekkel'
Es zmények. A mindenbőI kiábrándultságot,
a cinizmust megszüntetni képes emelő az
eszmények, ideálok visszaáIlítása, vagy űj,
korszerű, de valóban értékeseszmények ke-
resése. A túl iól sikenilt deheroizáLás után
vissza kéne hozni a hósök tiszteletét, a ki-
emelkedő életpéldákbemutatását, Yonzővá
tehetjük a hősiességet, a kisebb-nagyobb á1-
dozatok vá|Lalását másokért. S talán azért is
tehetnénk valamit, hogy ne legyen szégyen
a lelkesedés'
Méltóság. A lealacsonyító gyökértelenség-
bő|, a nemzeti és vallási közömbösségbő\,
sőt gyakran bűntudatból kisegító lélekeme-
ló a közosségi méltóságérzet erősítése. Ide
tartozik a nemzeti önérzet és büszkeség
váIla|ása (beleértve a nemzeti kisebbsége-
ket is), amely határtaIan magasságokba
emelhet. A történelmi emlékezet mozgósí-
tása, a pozitiv történelmi események gya-
kori felidézésea nemzeti önismeret nélkti-
lozhetetlen feltétele. Az egyéni Önismeret-
hez hasonlőan az identitás erősödését s
azon keresztúL a lelki egészséget szolgál-
hatja a sokféle közösségi önismeret. A kis
és nagy közösségeknek, a nemzetnek is fel-
tétel nélkül pozitívan kell elfogadnia önma-
gát, s akkor tudja majd nyitottan és biza-
lommal elfogadni a többi közösséget, illet-
ve más nemzeteket.
Transzcendens, A nélkülözhetetlen lélek-
emelők sorába tartozik a transzcenden-
ciával való kapcsolat, Az önmagába süly-
lyedt embereket ez tudja onmaguk fölé
emelni' s tarthatia ott huzamosan. Sokféle
hit lehet ennek az eszköze _ csak legyen
valamll
Rernény. Kitüntetett lélekemelő a remény is'
A kicsi hétköznapi reménykedéstől a hosszú
távű reményen át egészen az egzisztenciális
reményig minden a magasba mutat. Társa-
dalmunk tragédiája, hogy az egyének és a
közösségek nagy része tökéletesen remény-
Vesztett, csak a napi túlélésretörekszik' Von-
ző horizontok, nagy célok nélkül. Segítsünk
visszaszerezni az elveszett reménvt!
1@
) Közösség. A gazdag együttes élmények,a kö-
zösségi ,,eksztázis,, a magunkból való kilé-
pést szolgá|hatja, közeledést a többiek felé.
A szolidaritás átéLése,az egyúttérzősegítő
tevékenység talán minden másnáL hatáso-
sabb lélekemelő.
Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy
minden lélekemeló eltorzulhat, önmaga ellen
fordulhat. De a veszélyek miatt lemondani
haszná|atukról súlyos mulasztás'
I Lélekmelegítők
) Család és barátság' Ezek ősidók óta ismert
lélekmelegítők. Ne engedjük, hogy csak gú-
nyosan essék szó róluk.
} Találkozas, Az igaz| mély Ie|ki taláIkozás,
amikor maszkok, jelmezek nélkül lehetünk
együtt, amikor megérinthetünk valamit a má-
sik ember személyéneklegbensőbb lényegé-
ből. Teremtsünk minél több alkalmat az iIyen
taláLkozásokra,
\ Kedu. A himnusz legfontosabb sora: ,'iő-
kedwel, bőséggel''. Valóban jókedvre van
szüksége a mai közösségeknek: örömre, víg
hangulatra, pozitívabb gondolkodásta, el.
lenségességérzés nélküli kapcsolatokra.
Másrészt azonban egyszerűen kedvre is
szükség van: kedvre a közé|eti magataftás-
hoz, kedvre a gyerekszüléshez, kedvre a ta-
nuláshoz, kedvre az é|ethez, S végül szükség
van a kedvességre, a teljesen eldur-"rilt köz-
állapotok meglágyításár a.
) Gyermeki beállítódás. Az őszinteség, tiszta
spontaneitás, a hitelesség, a csodálkozni ké-
pes, jó értelemben vett naivitás és játékos
kedv nagyon hatékony lélekmelegítők le.
hetnek.
A kiragadott lélekemelők és lélekmelegítők aI-
kaImazása a médiában már szakmai feIadat. Azt
gondolom, a tapaszta\t és jól felkés zú|t hazai tö- o
megkommunikációs szakember kreatív módon
N
N
o
meg tudják keresni a lehetóségeket, hogy milyen o
műsorokban milyen eszközökkel lehet ezt az aI-
ka|mazást biztosítani. Egyet tartok nagyon fon- ő
tosnak : mindny ájan tudatos ítsák a felelósségü ket 9
azén,hogy á|Iandőan tegyenek valamit amagyaÍ
társadalom lelki egészségénekmegőrzéséért.
T
i
O!
 4. lt.ozzÉrszór.Ásor ÉszÁnszT
IIAJDa rsrvÁN
Nyútotta,k,,egyunk
A Magyar Rádió _ kis t(izással mondhatjuk
egy döcögó, ballagó és öregedő intézmény,és
remélem, egyetértenek azzal, hogy technikájá-
va l együtt örökölt konzervativ izmusáv d' s okkal
kisebb befolyásolási lehetőségekkel rendelke-
zik, mint korunk vizualitással is megvert és
megáldott médiumai. Úgy látjuk, hogy a rádiő
szerepében döntő az, ami ma itt már elhang-
Zott. Nevezetesen' hogy a rádió gondolkodásra
késztet. Rendkívül nehéz így hallgatni egy jól
szerkesztett - hangsúlyozom: közszo|gá|ati _
rádiőt, hogy ne segítsen azoknak a bizonyos
T belső képeknek a megélésében.Nem igaz ez a
o
N
N kereskedelmi rádiőkra. Számunkra a legna-
N gyobb kihívást az je)'enti, hogy megfelelő kiná-
latot kell tefemteni és megfele|ő alternativát
o
kell adni a rendkívüli mértékben előretöró, de
egysíkú időtöltést nyújtó kereskedelmi adások-
N
kal szemben. A jól pozicioná|t, de egysíkúze-
N
o nék hatalmas vonzerőt ielentenek. elsősorban a
fiata|abbaknak, a 14-18 év közötti korosztály-
nak. Őszintén meg kell mondani, hogy e réte-
get közszolgálati műsorokkal alig tudjuk elérni'
ÁItalános formában stratégíánk űgy ÍogaImaz-
ható meg, hogy be kell hatolni, be ke1lnyomul-
ni az emberek életmődiába, Más szavakkal:
egyre inkább nyilvánvaló, hogy a rádtó szerepe
jelentós részébena háttérrádiózásban nyilvá_
nulhat meg olyankor, amíkor az emberek ter-
mé s z ete s éle tviteléhe z, éIetmő djáho z alkalmaz_
kodva tudunk információt adni, gondolkodtatni
és szőrakoztatni. Ennek megfelelóen keressük
ezeket az alka|makat, keressük azt, ahol egyéb
tevékenységek mellett, háttérbő| érhetó utol a
rádió műsorával a hallgató.
A tárgyaIt témákhoz, a bemutatott problémák-
hoz kétfélemódon tudunk műsorrendünkkel
segítséget adni' Az elsó lehetóség a szakműso-
raink rendszere. E műsorokban a problémákat
szakszerúen, nagyobb összefüggésekben, na-
gyobb terjedelemben lehet megjeleníteni. A
gond az, hogy az ilyen műsorok hallgatottsága
áIta|ában kicsi. olyan műsoridókre is vagyunk
kénytelenek ezeket helyezni, amikor csak szű-
kebb rétegek hal|gat1ák a rádiőt, Tudni keII azt
is, hogy a szakműsorokban a szakemberek sok-
szor értékesen, hasznosan, ámde egymásnak
beszélnek.
- A másik lehetőség, hogy olyan műsorfolyamok-
ba, ame|yek nem kifejezetten szakműsorok, vi-
szünk be társadalmilag fontos, ugyanakkor.
népszerűen táIalt problémákat, Utalni Szeret-
nék arra, hogy mondjuk a Kossuth rádió Nap-
közben című műsora rendkívül hallgatott dél-
előtti músor. Számos életmód-, életvitel-, men-
tálhigiénésproblémát tudott úgy megjeleníteni,
hogy azzd. a mindennapokba hatolt be, hadd
mondjam így a nem szakmabeli hallgatók szá-
mára adott elsősorban valamit. Említhetem a
Konzílium című műsorunkat, amely szintén
rengeteget segített a kapcsolatteremtés, a prob-
Iémák,,kibeszélése''ügyeiben. Hasonló ktilde-
tése van a Petófi rádióban a Drogambulancia,
avagy ugyanitt a Kapaszkodó című műsorok-
nak. MindegYik jó pé|dája annak, hogy sokféle
problémát be lehet mutatni nagy haIlgatottságú
műsorokban, és nem kell mindent Valamely
szakműsorba erőltetni. Tehát azt ajánl1uk, éI-
(@
júnk azza| a kettósséggel, hogy a szakműsorok-
ban szűkebb közönséghez bővebben, mélyeb-
ben szóljunk, és a nem szakműsorok háIójában
s okféle hangon-mélysé gben, s okféle r ádiőha||-
gatőhoz juttassuk el mondaniv alőnkat.
TapasztaInunk kell, hogy ú1 műsorterjesztési
módok jelennek meg. A rádiőkat is egyre in-
kább nemcsak klasszikus rádióhallgatási mód-
szerrel, hanem műholdakon keresztül , valami-
ly en tév éháttérhez ka pcs olva va gy I ntern et-há-
lőzaton, számítőgépekkel kísérikfigyelemmel'
Ezeknek az .űi mődszereknek a hatásrendszerét
(@
még alig ismerjük, feltárásuk jelentós kutatási
tenilet lehet. A szakemberek eddiginél intenzi-
vebb jelenlétérenyitottak vagyunk e területen
is' Minél nagyobb számban vegyenek részt ne
csak a szakműsorokban, hanem a szolgáItatő
sáviaink műsoraiban is. A műsorkészítóket lás-
sák el szakszerő háttér-informáciőkka| arrőI,
milyen hatásokat vá|tanak ki műsoraikkal a
hallgatókban.
Ezeket látom az együttműködés legfontosabb
tenileteinek, lehetőségeinek.
T
o
N
N
N
o
o
 PBTÁK rsTVÁN
Rontbatunk oagy jaaítbatunk
Köszontök mindenkit e nagyon fontos alkalom
apr op őján, his zen a Magy ar T e]'eviziő történeté-
ben, hosszú-hosszú évek kihagyása után, vala-
mi új dolog kezdódik: közös gondolkodás - s
remélem, ez e|indít egy folyamatot.
Nagyon fontos a cé|: a közszolgáIati te\evízió _
amiről annyit beszélünk, és idónkéntaztmond-
juk, hogy ki tudia, micsoda -, amely csak akkor
fog kialakulni és csak akkor lesz eredményes a
működése' ha előtte közösen gondolkodunk.
Ebben atanácskozásban e közös gondolkodás
megindulását üdvÖzlöm.
Már az előzetes meghallgatások során megkér-
dezték tólem, el tudom-e képzelni, hogy a Ma-
gyar Teieviziőban lesz mentálhigiénés prog-
I
o
ram? Azt mondtam, igen, el tudom képzelni,
N
N
N
N
o
1@
egyébkéntmárvan is, de nem hiszem, hogy ez
a megoldás. Nem hiszem, hogy ,,letudhatő,, a
mentálhigiéné gondja egy szakmusorral, avagy
clipekkel. Ezek b tzony ára hozzásegítenek a kö-
zös gondolkodáshoz, egyfajta szemléletmód
elterjesztéséhez a társadalomban, de nem csu-
pán arúI van sző, hogy olyan műsorokat kelle-
ne indítanunk majd, amelyek a különböző
frusztráciőkat, lelki bajokat, mentáIhigiénés
gondokat megpróbálják elsimítani, Azt hiszem,
az |enne a legfóbb feladatunk, kötelességünk,
ha olyan te|eviziót tudnánk teremteni, amelyik
a megelőzésben segít. Avagy legalábbis segítő
tényező lenne, hogy a társadalom eleve egész-
ségesebb mentálhigiénés állapotba keniljön.
Az elődások mind arről sző|tak, hogy m|t áÍ-
tunk, mit rontunk a társadalom mentálhigiéné-
1én, Azt hiszem, nekünk arról kell nagyon sokat
gondolkodnunk, mit kelltennünk annak érde-
kében, hogy ne ilyen kép alakuljon ki rólunk.
Ez nem kis feladat lesz.
Természetesen az elóadások arról is szőItak,
hogy nagy a felelősségünk, s ezt nekünk, tele-
víziósoknak végig kell gondolni abból a szem-
pontból is, hogy társada|mi tényező vagyunk -
ha mi nem vagyunk is a nem tudom hanyadik
politikai hatalmi ág_, és így ronthatunkvagy ja-
víthatunk a demokrácia minőségén, a mentálhi-
giénéminőségén.Ebből következően ezt az ak-
tivitást, e társadalmi jelenlét felelősségét végig
kell gondolnunk. Meg kell hallgatnunk a szak-
értőket, hogy eredményesen művelhessük a
szakmánkat, segíthessük egy egészségesebb
tár sada|o m kialiakulá s át.
A szünetben beszélgettem kollégáimmal, akik
úgy éltékmeg, mintha az elóadók arról szőLtak
volna _ elnézéstkérek ezért_,hogy az ,,eszköz-
ze\,, önmagávalvanbaj. Az e|őzőekbőI is követ-
kezik' hogy ne az eszközÍ. szidjuk. Annak, hogy
most sokan az ,,eszközt,, szidják, talán mi is
okozói vagyunk, ezért mindent meg kell ten-
nünk, hogy ez az eszköz dicsérhető legyen.
KÖszönÖm, hogy ez a gondolkodás elindult.
MOLNÁR' PÉTER
Zárszó
Igen Tisztelt JelenléVők!
Nagyon nehéz, ugyanakkor felettébb érdekes,
kihívó feladatnak kell most megfelelnem'
Meggyőzódésem, hogy eglfolyamat kezdetét éI-
jük most az együttes gondolkodás első' alakuló
űlésénekvégéhezkozeledvén. S ha valóban fo-
Iyamatban vagyunk, zárszónak neYeznem mon-
dandómat, majdhogy képzavarnak minősíthető.
Mincüenesetre két bírem uan. Az egyik, a jő hír
az, hogy a Lap, amire ennek a folyamatnak
összesítését szeretnénk majd írni, az a kónyv,
amit ebból szerkeszteni fognak _ és ami nem-
csak nyomtatott anyag lesz, hanem hitem sze-
rint magunkkal vitt üzenet is _, tehát ez a lap
mór nem üres. A rossz hír pedig, amivel ugyan-
csak szembe kell néznünk, az, hogy az a pan-
nó, amit ezen a lapon látok, ami az imént el-
hangzott előadások során ra1zolődott ki ben-
nem, meglehetősen sötét, Hazánk mentálhigié-
nés állapota nem nagyon jó, s ha most mégis
pozitívan kívánok fogalmazni. azt kellene meg-
kérdeznünk, mit tehetúnk ezze| kapcsolatban
1@
á\talában, Számos pr őbá|kozásról tudunk vala-
mennyien' s mivel most a médiárőI beszélget-
tünk, a médiákban különösen.
Legyen szabad egy valőban jelentős szaktekin-
télyre hivatkoznom. A nagy tudós, akit idézni
kívánok, Karinthy Frigyes: ,,A láncnak bárrne-
lyik szemét fogom tneg, az egész láncot fogtam
meg.', S valóban, mentálhigiénéról sem lehet
úgy szólnunk, hogy leszűkítjuk kérdéseinket,
érdeklődésünket, vizsgá|ódásaink horiz ontját
egyes _ problémás _ lelki jelenségekre s azok
feltételezett okára, Ez már csak azérI sem sike-
rülhetett volna a mostani rendezvényen' mert
űgy érzem, az ltt elhangzott úzenetek messze
túImutattak a médiumokon, sőt azokközvet|en
határterületén is'
Gr ezsa Ferenc a mentálhig iénéf e|adatait vázol-
va a proszociális értékefelkutatását és ha kell,
vehemens védelmétjelölte meg közös teendó-
inkként. Ez a vona| több előadáson is végighú-
zidott, mégpedig nem levegőben lógva, nem a
a
szokásos biológiai vákuumban, hanem a Győri
LászIő doktor ragyogó előadásában említett és
Saiát kísérletes és elméleti kutató tevékenysé-
gemhez is közel áI1ő biológiai orökségünk a|a-
pozásával. Ez az egyik vonal, amelynek mentén
a mai ülés folytathatóságának reménye egészen
világosnak Látsz1k,
Ha tetszik nektink, ha nem, ha médiaszakem-
berekként ülünk itt, ha magatartás-kutatóként,
akár mit teszü nk, r észet va gyunk a Zeitgeistnek,
részesei annak a világnak, környezetnek,
amelyben dolgozunk. Modern világunkban is
hat ez az erő, ha sokak á|tal észrevétlenül is.
Persze' a valaki megkérdezné a halat, milyen a
víz, nem is értenéa kérdést.
A meghatároző, attit.ődformáló közeg, amiben
gondolkodunk, dolgozvnk, alkotunk, kuta-
tunk, műsorainkat készítjük és amiben befo-
gadjuk azokat, a Talcott Pzrsons, a század
egyik legjelentósebb szociológusa nevéhez köt.
hető nézet. Eszerint születésúnk egjtfajta ,,bar-
bár inuázio,,.
I mp oná l ó k é p _ cs ak igaztalan, azt ál|ítja u gy an-
is, hogy születésünkkor aszociális lények va- T
o
gyunk. Számos adatÍa is támaszkodik, fóleg N
N
olyan korábbiakra, amelyek szefint születé- N
o
sünkkor, így életünk legelső periódusában nem
látunk, nem hallunk, amolyan ,,se Lát, se hall o
DömÖtörök,' lennénk. A nézet azt suga|Ija: min-
denkori társadalomnak, közszolgáLati és nem N
közszolgáIaÍl szeÍvezeteinek, iskoláival, televí- N
o
 ziós Csatornáival, rádiőival az a |egfőbb fe\ada-
ta, hogy ezekbőL a barbár okból társas lényeket,
szociális egyedeket neveljen-faragjon, Ismét
gyönyörű kép - és ismét teljesen hamis. Azok a
kutatások a bumá'nteológiai, euolúciós pszicbo-
lógiai területen, amelyekre részben Győri
LászIő doktor is utalt, beleértve néhány olyan
kutatási pfogramot is, amelyekhez mi magunk
is hozzá tudtunk járulni, azt mutat)ák, hogy en-
nek a Talcott Parsons-i képnek egy elónye van,
nevezetesen az, hogy az ellenkezője azért igaz.
Kidenilt, hogy már születésünkkor szociális lé-
nyek vagyunk. Filogenetikus, törzsfejlődési
örökségként ueleszületett szocialitassal érke-
zünk _ ahogy errőI a pesti intézetben szerkesz-
tett, a regionális mentálhigiénés kutatások fo-
|yőiratában a Végeken-ben a közelmúltban ,,A
htányző emberkép nyomában,' című tanu|má-
nyunkban részletesen be is számoltam. Így vi-
szont a mindenkori környezetnek, niche-nek,
családnak, óvodának, iskolának,,,vill'anypász'
tornak" - hadd ne soroljam -, az a feladata,
hogy segítse valamennyiünket azzá váIni, amit
l e gs zebbe n ta|án K o s z t o l á' ny i f o galmazott me 8,
amikor az emberről mint ,,egj,,edúli példónyról,,
beszélt.
Mert bizony ama szúIetett ,,se lát, se hall Dömö-
tör',, ha jó kezekben Van (és az anyai kéz min-
dig jó kéz, az anya szeme pedig a szeretetváIa.
szoió szeme), akkor olyan várat\an készséget
mutat, ami korábbi nézetünket alapvetően
megkérdőjelezi. Kiderült, hogy nemcsak Iát az
újszülött, hanem utánoz is grimaszokat, sőt az
úgynevezetÍ',,alapernőciókbó1', (öröm, szomo-
rúság, meglepetés , harag, undor és félelem) az
elsó hármat tökéletesen uÍánozzák már életük
első perceitől. Tessék elképzelni egy néhány
perces csecsemőt, amint anyja meglepett arcát
Iátl'ta azt utánozza. Ennek a jelenségnek a me-
chanizmusa a veleszületett szocialitás, amirő}, az
imént már szőItam.
Valóságos csoda, hogy korábban nem hittünk
az anyáknak, akik pedig folyamatosan próbáI-
koztak azzal, hogy erre a filogenetikai örokség-
T re felhív|ák a tudomány képviselőinek figyel-
o
N
N mét. S vaIóban, ha valami nagyon fontos lehe-
N tett elődeink számára, most a darwini idókben,
o
tehát évszázezrekben gondolkodva, az az volt,
o
hogy újszülöttként az anyai szerepet kia|akít-
suk, az anya gondoskodását biztosítsuk. Ennek
N
elmaradása génáIlományos megsz akadását je-
N
o lentette.
1@
Azt szokták mondani, hogy a család is olyan,
mint a társadalom, pé|dával nevel, mégpedig jó
pél'dával és rossz példávd. A korábbi szak-
mámban, ahol idegrendszeri kutatással foglal-
koztam, megtanultam, hogy az embernek az a
gyonyörűszép agyi képlete, amit a tengeri csi-
kóhoz való hason|ősága miatt (legalábbis egy
korai anaÍ'őmus egyértelműen |átni véLte a ha-
sonlóságot) az a feladata, amint ezt Gfastyán
Endre professzor és munkatársai felismefték,
hogy bármit tanulunk, annak az el\enkezőjét is
megtanuljuk. Tehát ha rossz péIdát látunk' ak-
kor abba belelátjuk a jő példát is.
Ezért vagyok optimistább a televíziő hatásával
kapcsolatban. Csináltunk olyan kísérletet,amely-
ben megnézték,mi történik felnőtteknél, ha
olyan horrorfilmet néznek, mintaz Alten I. és Al-
ten II. Yárakozásunknak megfelelően azt vettük
észre, hogy ezeknek a filmeknek a megtekintése
erősen megmozgatja éIettani funkcióikat az ar-
'
cuk azonban kife|ezéstelen marad, hacsak nem
társaságban nézik a filmet' A uegetatíu lengések-
kel kís é rt fa arc tévénézésközben mentálhigiénés
szempontokkal is rendelkező emberek számára
meglehetősen ijesztő kép, A kísérletüzenete,
hogy a te|evíziőt nem szabadna egyedül nézni,
hacsak lehet, társaságban kellene nézni, hallgar
ni a médiákat, lehetóleg számunkra fontos, je-
lentős emberek társaságában, Ha ott a társ, meg-
jelenik az emőciő az arcokon' Ésennek a mege-
lent emóciónak van két tika, az egyik az, hogy
nagyon szépen követhetjük, pontosan mikor je-
lenik meg az érzelml' kifejezőmozgás: nem ak.
kor, amikor a szörnyet látom, arról ugyanis tu-
dom, hogy mechanikus, trükk, hanem amikor
e1y jó színészar cán v alődinak, hitelesnek elfoga.
dott ijedtséget, félelmet, rettenetet látok.
Más: hozzá nem értőként is érzékelekegy erós
feszültséget a mai nap során. Ez a feszúItséga
következő: Bagdy Emóke professzor asszony
csodálatos összefoglalőjában követhettük a
reklámok negatív hatását, amely olyan erős
volt, hogy még a vicc is csak késóbb jutott
eszembe, mely szerint annak a gyógyszernek,
amelynek nincs mellékhatása, főhatása sincs.
Tehát a feszültség a közszo|gálati elkötelezett-
ség és az anyagi lehetóségek között tapintható'
A reklám az, aminek megjelenéséértfizetnek,
így a televíziő _ akár közszolgálrati, akár nem az
- olyan reklámot kénytelen közvetíteni, ame-
lyért neki fizetnek és úgy fizetnek, hogy a folya-
matos pénzigyi hiányból esetleg pozitívumba
mehessen át.
A proszocialitás biológiai örökségként ben-
nünk van, tehát teljesen egyetértek azzaL, hogy
ez lenne valamilyen módon ta\án az elsó üze-
nete a sorozatnak' m€8 kellene nézni e felis-
merés következményeit különbözó, most már
gyakorlati szempontokból.
E hirtelen készítettzárszőban is megemlíthe-
tem, hogy talán kutatási pénzt is adhatnának
annak vizsgáIatára, mennyi szocialitás van
programjainkban. Ha vá|ogatni kell, mert azt
gondolom, hogy folyamatosan kella többé-ke-
vésbéegyformán jő vagy egyformán vacak _
mert csak ilyenre van pénzünk - külfÖldivagy
hazai filnek vetítésijogának megvétele kap-
csán, nagyon érdekes Szempont lehetne meg-
nézni, mit acl az illető program proszociális te.
kintetben, Mert ebbőla szempontból is sikeres
film vetítésekorhirtelen összejön a család, a
gyerekek hívják a felnóneket, avagy fordítva,
ezek az általános sikerre számot tartó filmek.
Tessék ellenőrizni a jő szombat-vasárnap dé!-
@
utáni ifjúsági programok felnőttnézettségét_
meggyőződésem, hogy ez a feltevés igazolódnt
fog. A családok együtt néztk, ha csak iehet, és
megélik azt, amit Mérei Ferenc nagyon találőan
egtúttes élménykéntmutatott fel. Ezekben a pil-
Ianatokban egészen csodáiatos dolog torténik,
amlhez Jungot kell idéznem: Ha két ember ta-
lálkozik egymással (ez a taláIkozás tÖrténhet
családon belül, de lehet egy adott film Szerep.
lőjének és a nézőnek a találkozása is), akkor
ugyanaz történik, mint amikor két elem talá\ko-
zik egymással. Ha a ta|áIkozás egyáIta\án létre-
jön, mind a kettő megváltozik. Hogyha embe-
rek közvetlenül, szemtől szembe taláIkoznak,
akkor ez a váItozás egyértelmű, de ha filmen,
képernyőn látom a másikat - társaságban néz-
Ve a programot _, akkor a kovetkező filmet már
ezzel a tula donítot t. v áItozás sal fogom me gnéz-
j
ni. Következésképpen és ilyen értelemben a T
o
mentálbigiénés programokat csak el kell kezde-
N
N
ni, azok önmagukat fog1ólk gerjeszteni' N
o
o
Jó volt itt lenni, várjuk a fo|ytatást.
o
N
U tó szó
Az utósző megirására szóló fölkérés kissé za-
varba eitett. Hitem szerint az ,,úzenet,', amelyet
a média és mentálhigiéné összefüggéseit tagla.
1ó konferencia megrendezésével közvetíteni kí-
vántunk, a most közreadott munkákban benne
foglaltatik. Majd tucatnyi, tudományos igényű,
e gyú tta 1 kö zérthetó é rte ke z é st tartalmaző kötet
zárő |apjaln nem fölösleges buzgólkodás-e nyil-
v ánv alő összefü ggésekre utaln i, v alamif éIe,,ta -
nulságokat'' levonni? A jó ügyek iránt elkötele-
zett, azokért lelkesedni is tudó emberek _ ami-
lyennek magamat is hiszem _, gyakran szÖvö-
getnek merész tetveket, gyakran ábrándoznak
arról, hogyan lehetne egyik-másik (szakmai) el-
képzelésüketmegvalósítani. Aztán egyszer
csak történik valami (például lezaj|ik egy kon-
ferencia, sőt egy magas pÍeszÍízsíí lap megje-
lenteti annak anyagát), és a ,,tervha1moző,,
mindjárt elbizonytalanodik' Kissé szemérmes
lesz, s nehezen tud valamit is kezdeni a ,,siker-
rel,,. Jól megrágja mondandóját, nehogy aprő-
pénzre vá|tsa gondolatait , szakmai törekvéseit.
Morfondírozik, hogy írása a lelki egészség
ügyéhez illó személyességentúlnem váIlk-e ér-
zelgőssé? Csakugyan o\yan fontos-e ez az
egész, mint amilyennek ő érzi és gondolja?
E ponton bizonyla|ansága bizonyossággá válto-
zik, A lelki egészségvédelme, fejlesztése na-
gyon komoly dolog. Különösen, ha a fogalmat
nem mindjárt dichotomikusan, a ,,betegség'' el-
lenpontjaként értelmezzűk. Hiszen a ,'lelki
egészség''nem pusztán tünetmentességet jelent
(jócskán maradna tehát tennivaIó még akkor is,
ha valami,,Csoda', folytán sikerulne jelentósen
mérsékelni a lelki betegségek drámaian magas
gyakortságát). Az individuum, a közösség, a
nemzet lelki egészségemindenekelőtt kultúra,
kelló önismeret, érzelm i gazdagság, kreativitás,
hatékony problémamegoldó készség, türelem
(@
és megértésa másik ember iránt. Aki lelkileg
egészséges,az nem magányos, életétvalóságos
családi, szomszédsági, baráti, munkatársi közös-
ségekben é|i, Számára a haza, a szüIőföLd, a
nemzet nem elvont, korszerűtle n kategőriák, ha-
flem azonosságtudatának integráns elemei.
Lelkileg egészségesnek lenni amolyan,,kegyel-
mi,, áLlapoq gyakran inkább cél, mintsem megélt
valőság' Főleg e borzalmakkal teli huszadik szá-
zadban, főIeg az ,,ezernyi fajta népbetegség', or.
szágában, ahol röpke két emberöItő alatt legke-
vesebb nyolcszor írták át a töft énelemkön1weket.
Ez akiadvány mindenekelőtt a közös felelősség
váI|a|ására ösztönöz. Többnyire negatív hatá-
sokra és veszélyforrásokra utal, de szerzői nem
borűlátőak. Bizonyosak abban, hogy az írott és
elektronikus tömegtájékoztatás nemcsak
passzívan, a hlbákat kerülve, hanem aktívan,
értékeketés megoldási mintákat felmutatva is
hozzá tud járulni egy lelkileg érettebb társada-
lom kialaku|ásához,
Szeretném hinni, hogy ez az ,,utősző,' egyben
,,előszava,,, nyitánya is lehet a média munkatár-
sai és más értelmiségi csoportok közötti e|emző
és alkotó párbeszédnek. Konferenciánk lezaj-
|ott, a televíziő Vezetóinek asztalán ott van már
a mentálhigiénésszövetség együttmúködésre
irányuló javaslata, amely konkrét megállapo-
dásban ölthet testet. Rendezhetünk újabb alkal-
makat, kiadhatunk újabb köteteket, szewezhe-
tünk tréningprogramokat, kutatásokat, közon-
s é gta|áIko zók a t é s tov ábbké p zés e k et, s mind e-
nekelőtt: valóságos eszmecseréket. Csak raj-
tunk múlik, szerkesztőkön, rende zőkön, űjság-
írókon, orvosokon, pszichológusokon, tanáro-
kon, történészeken, népművelőkön' nota bene:
kurátorokon. Megvalósíthatjuk mindazt, amit
nagy írónk nyomán osszefoglalóan úgy is ne-
vezhetünk, hogy az,,értelmiség hivatása,, .
Grezsa Ferenc