Értékelemzés

Az értékelemzés kialakulása

 alapító: Lawrence Delos Miles (GE elnöke)

o termék/szolgáltatás értéke akkor jó, ha a felhasználó számára megfelelő
a teljesítőképessége és a költsége
o érték nő, ha
 teljesítőképesség marad - költség csökken
 teljesítőképesség nő – költség nem nő
 teljesítőképesség nő – költség nő, de a vevő hajlandó és képes
megfizetni
o vállalat szempontjából: versenytársaknál jobb összetételben
 a II. világháború időszaka: helyettesítő anyagokat
 a háború után vissza akarnak térni, de a helyettesítők funkcionálisan és ár
alapján is jókfunkciók és költségek ismereteértékelemzés
 1947: Value Analysis módszertana
 1959: SAVE International
o szabvány
o ezt a módszertant a projektmunkák bármely szakaszában, többször
islegjobb, ha a tervező (koncepcionális) szakaszban
o cél: projekt, termék, szolgáltatás… értékének növelése
 1962: Értékelemzési előírások (DOD)
 1996: Clinton, USA: értékelemzés kötelező állami erőforrások felhasználásánál
 Magyar helyzet: 60-as évektől, probléma: nincs valós piaci helyzet (első: Ózd,
Kohászat 1963). 1984: Magyar Értékelemzők Klubja. 1990: Magyar
Értékelemzők Társasága.

DEFINÍCIÓK

Az értékelemzés, azaz a Value Analysis: (innováció menedzselése) bevált technikák

szisztematikus alkalmazása egy gyártmány vagy egy munkafolyamat funkcióinak
meghatározására abból a célból, hogy a funkciók értékelése alapján kialakított megoldásokkal
a szükséges funkciókat a legkisebb költséggel lehessen megbízhatóan kielégíteni (funkció-mit
tud? ;költség-funkció megalapozott, de ne túl drága; ösztönzi az alkotóképességet; vezetés-
szervezés módszertana, szellemi befektetés).

Termék: minden, ami valamilyen igény kielégítésére alkalmas és költsége van. Az

értékelemzés szempontjából terméknek nevezzük a gyártmányt, a gyártástechnológiát, a
szervezetet, a beruházási folyamatot stb., vagyis mindazt, ami az értékelemzés tárgyát
képviseli.

Funkció: mindaz, amit a vevő (fogyasztó, felhasználó)a terméktől elvár és igényel (technikai
funkciók, minőség, élettartam, megbízhatóság, könnyű karbantarthatóság, áttekinthetőség,
tetszetőség, egyszerűség, egyéb tulajdonság). A termék funkcióinak összessége adja a termék
használati értékét.

Költség: amit az értékelemzés tanulmányoz; az a pénzösszeg, amit a termékre, azaz a

funkcióra fordítunk. Az értékelemzés szemszögéből:

 a műszaki szervezési megoldások pénzbeli vetületét nevezzük költségnek

 közvetlen és közvetlenné tehető költségeket vizsgálunk

Funkcióköltség: a funkció teljesítéséhez szükséges élő-és holtmunka ráfordítások

pénzértékben kifejezve.

Csapatmunka: különböző szakterületek dolgozóiból kialakított olyan munkacsoport, amely

bonyolult feladatok komplex megoldására, önkéntesen vagy utasításra jön létre, és fe4ladatát
a közös cél érdekében, tökéletes összjátékkal, jó csapatszellemmel hajtja végre.

Az alkalmazás eredményei:

 ~10-30% költségmegtakarítás
 termékminőség, versenyképesség, termelékenység javulása
 átfutási idő csökkenése
 kapacitáskihasználás
 jobb vállalati együttműködés
 ráfordítások megtérülése

Alapok:

 értékelemző: nem ért a műszaki részhez, de bírál (szükséges,túl drága?...)

 műszaki team: hozzáértés
 veszély: nem találjuk meg a funkciót (termék elromolhat)
 alkotó bírálat (kritizálni lehet, de mondj jobbat): jó munkatársak-elavult
módszer…

Az értékelemzés tárgya

1. szempont
a. meglévő termékek értékelemzése (termék, technológia, szolgáltatás)- VALUE
ANALYSIS
b. új termékek értéktervezése (gyártmányok, beruházások)- VALUE
ENGINEERING
 c. értékellenőrzés (az értékelemzéses javaslat megvalósításának
eredményessége)- VALUE CONTROL
2. szempont
a. nem anyagi folyamatok értékelemzése (adminisztráció, logisztika)- VALUE
ADMINISTRATION
b. vezetési feladatok értékelemzése (szervezés, irányítás)- VALUE
MANAGEMENT
c. a fejlesztési tevékenységek, innovációs feladatok, újítások elemzése- VALUE
INNOVATION
3. szempont
a. értékelemzéses anyag-, illetve eszközbeszerzés- VALUE BUYING
b. kísérleti és laboratóriumi munkák értékelemzése- VALUE RESEARCH
c. fejlesztési programok (mérnöki munkák) értékelemzése- VALUE
IMPROVEMENT

Alkalmazási területek, célok

1. Termék
 versenyképesség javítása
 megfelelő funkcióval, árszinttel
 önköltség, fajlagos anyag-és energiaigényesség csökkentése

2. Gyártás
 minőségi problémák megszűntetése
 műveleti költségek, idő, anyag-és energiafelhasználás csökkentése
 kapacitás kihasználásának javítása
 nehéz fizikai munka kiváltása, egészség-és balesetvédelem, környezetvédelem

3. Beruházás
 funkciókhoz jól illeszkedő berendezések
 beruházási költségek, illetve az átfutási idő csökkentése ( zavartalan
fogadókészség)

4. Termelés (üzem) szervezés

 gyártási főfolyamat keresztmetszeteinek (ember – gép - munkaeszköz)
összehangolása
 segédfolyamatok illesztése (pl. karbantartás…)
 létszámigény csökkentése
 jó termelésirányítási rendszer

5. Szervezetfejlesztés
 funkciók és költségek racionalizálása
  munkamegosztás és hatáskör
 környezethez való alkalmazkodás
 szervezeten belüli párhuzamos és felesleges munkavégzések megszűntetése
 átfutási idő és az irányítási lánc hosszának csökkentése
 munkaterhelés egyenletessé
 koordináció, integráció, munkakörülmények javítása

A funkciók csoportosítása

a) a VEVŐ igénye szerint

 szükséges funkció: vevő igényel
 felesleges funkció: vevő nem igényel
 negatív funkció: szükséges rossz

b) a funkció TELJESÍTÉSE szerint (a vevő szemszögéből)

 főfunkció: amiért megvásárolják (erre tervezték)
 részfunkció: a főfunkció mellett igényel (pl. stabilitás)
 mellékfunkció: amely segíti a termék fő-vagy részfunkcióinak teljesítését (pl.
színezés, pótalkatrészek, nívós ipari formatervezés…)

c) az IGÉNY-KIELÉGÍTÉSE alapján
 használati funkció: alkalmassá teszi a terméket olyan feladat teljesítésére,
amelyet a vevő igényel
 számszerűsíthető (teljesítmény, fogyasztás…)
 nehezebben számszerűsíthető (minőség, megbízhatóság…)
 érvényesülési funkció: arra ösztönzi a vevőt, hogy a terméket birtokolja
(divatosság, aroma)

d) IDŐBELI ÁLLAPOT szerint

 tény funkció
 az értékelemzést megelőző állapotból
 terv funkció
 igényeken alapuló célkitűzésből levezetve (megoldáskeresés)

Funkcióköltség és értékesség

 nagysága attól függ, hogy milyen mértékben kívánjuk megvalósítani az adott

funkciót funkcióhordozók kialakítása
 értékessége: kedvezőbb, ha magasabb szinten teljesítjük, alacsonyabb
ráfordítás mellett É = 𝑭 ÷ 𝑲
Az értékelemzés főbb ismérvei és eszközei

1. A funkciók és a költségek rendszeres elemzése

 cél: funkciók MARADÉKTALAN teljesítése, az elérhető legkisebb költség
mellett ( piac szereplőinek magatartása, releváns piaci szegmensek)
 költségeket befolyásoló tényezők KÜLSŐK IS!!! (devizaárfolyam…)

2. A csapatmunka
 szakemberek, közös munkavégzés
 cél: szellemi tőke átfogó tudássá alakítása, alkotó gondolkodás
serkentésepolihisztor
 szinergia (teljesítménytöbblet)
 előnyei
 kizárja az egyoldalú érdekeltségi szempontokat
 csökken a lényeges szempontok elhanyagolása
 ellensúlyozza az üzemi vakságot (=mindenki csak a saját
szakterületére)
 speciális szellemi tőke +
 együttműködési készség
 hátrányai
 tagoksajátos szaknyelv probléma mindenkinek mást jelent
 esetenként nehezebb, mint az egyéni
 csökken a személyes becsvágy ösztönző szerepe
 alapvető szervezési teendők
 célmeghatározás
 vállalatvezetés támogatása
 tagok szakszerű kiválasztása (PROJEKTISMERET)
 megfelelő jogosítványokkal való felruházás
 megfelelő indíték
 arányos munkamegosztás
 a csapat vezetője
 centrális személy
 szükséges kommunikáció, irányítás
 csapatvezető közvetlen kapcsolatban a vezetőséggel (kérdések,
vállalatvezetés támogatása)
 első projektből a tapasztalatot a későbbiekbe beépíteni
 a csapattagok jogai
 véleménynyilvánítás, tárgyilagos megítélés
  diszkréció
 informálják egymást
 a csapattagok kötelességei
 lojalitás
 véleménynél: nincs ellenszenv, előítélet, rokonszenv
 közös érdekek „MI”
 határidők, feladatok
 a csapat létszáma általános érvénnyel nem határozható meg (opt. 5-7 fő)
 hatékonyság alkotó bírálat felhasználása (megakadályozza az üzemi
vakságot és a presztízs harcokat)
3. Az alkotó bírálat
 ismérvei
 objektivitás (megoldásra kell irányuljon, nem személyre)
 feltárja a hiányosságokat, megoldásra törekszik
 hátráltató tényezők
 megszokás
 presztízs
 régi megoldások
 beszűkült fantázia, közhelyek
4. Miles tanácsai
 kerüljük az általánosításokat
 költségadatok megszerzése
 legjobb forrásból származó információk
 probléma felbontása, tökéletesítés
 alkotókészség felhasználása
 akadályok feltárásamegoldás
 szakértők, tanácsadók
 értékeljük a főbb tűréseket pénzben
 funkcionális, hasonló termékek felhasználása
 szállítók ismeretét megfizetni
 speciális gyártási eljárások
 alkalmazható szabványok használata
 alkalmazni:”kiadnám-e ezen a módon a saját pénzemet?”

Az értékelemzés eljárás áttekintése és jellemzése

 logikai zártság, szigorú algoritmus

 a szemléletcél, eljáráseszköz
 munkaterv létrehozása
 SAVE modell (Amerikai Értékelemzők Társasága)
o ÉRTÉKELEMZÉSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS
 Felhasználói/fogyasztói igények összegyűjtéseigényelemzés
 cél: elsődleges vásárlói szokás, termékjellemzők
fontossága, hibák/vevőpanasz javítása, összehasonlítás a
konkurens termékekkel
 piaci információkból tárja fel az igényt, nem a
vállalkozás szabja meg
 elsődleges a felhasználói igény, de HATÓSÁGI… is
 Adatbázis kiegészítése
 elsődleges információforrások (emberek- marketinges,
tervező, építész stb., dokumentáció- rajz, projekt)
 másodlagos információforrások (hasonló termékek
szállítói, szabványok, hibajelentések stb.)
 Értékelési tényezők meghatározása
 mik az értékelési kritériumok? fontosságuk?
 egyezség a vevővel és a menedzsmenttel
 minimális információ szükséglet
 Témahatárok meghatározása
 mivel (nem) foglalkozunk
 siker alapja
 menete: cél - döntés - munkaterv összeállítása
 sokféle lehetőségrangsorolás!!!
o vállalatpolitikai szempontok
o a témakiválasztás nagyságrendbeli szempontjai
o fejlesztési szempontok mérlegelése
 Adatmodellek építése
 témahatárok rögzítése utánteam modelleket hoz létre
 költség – idő – energia folyamatábra és elosztási
modellek
 Csapatösszetétel meghatározása
 csapatvezető véglegesít
 értékelemző team (felsőszintű vezetőhöz) összetételét
meg kell vizsgálni+oktatás
 adatgyűjtési feladatok szétosztása
 megbízást írásban (vezetői körlevél)
 hierarchikus szervezet több csapat
VEZÉRCSAPAT v. BIZOTTSÁG
o ÉRTÉKELEMZÉSI PROJEKT FÁZIS
 Információs szakasz (adatcsomagok összeállítása, témahatár
módosítása)
 Funkcióelemzési szakasz (funkciók azonosítása/ osztályozása/
modellek kifejlesztése/ értékének illetve a költségek
meghatározása/ értékindex megállapítása/ vizsgálandó funkciók
kiválasztása)
 Alkotó szakasz (ötletek gyűjtése funkciónként)
Értékelési szakasz (alternatív ötletek kiértékelése -
FEJLESZTENDŐ ÖTLETEK)
 Fejlesztési szakasz (előnyelemzés, műszaki adatcsomagok
kiegészítése, bevezetési terv megtervezése, végső javaslatok
elkészítése)
 Prezentációs szakasz (szóbeli illetve írásbeli beszámoló)
o PROJEKT UTÁNI FÁZIS
 Változtatások kiegészítése
 Módosítások elvégzése
 Helyzet monitorozása