Szerkesztő: Benke Róbert
IRODALOM
Művelődés- és irodalomtörténeti
vázlat
Korok, stílusok Társadalmi, szellemi környezet
Ősköltészet Mágikus világkép, totemizmus,
(i.e. IV. évezred) fetisizmus, animizmus.
Az ókori Kelet: Városok, állam létrejötte.
Mezopotámia, Politeizmus, monoteizmus.
Egyiptom, Palesztina,
India, Kína
(i.e. IV. – i.e. I.
évezred)
Antikvitás: görög, Rabszolgatartó társadalmak,
latin kultúra demokrácia, polisz, köztársaság,
(i.e. VIII. sz. – i.e. birodalom, császárság.
476.)
Politeizmus, materializmus, ide-
alizmus, metafizika, dialektika.
Középkor Feudalizmus.
(529 – 1492) Katolicizmus: transzcendens
világkép, duális gondolkodás
(evilág-túlvilág, test-lélek, bűn- delt.
erény, jelenség-lényeg, véges-
örök).
Patrisztika, skolasztika. Román és
gótikus stílus.
Gregorián.
Jellemzők
Nem különülnek el a
megismerésformák (tudomány-
vallás-művészet-mindennapi
megismerés) és a művészeti
ágak (zenetánc-irodalom).
Élet és művészet egysége.
Szóbeliség
A megismerésformák
elkülönülése, az írásbeliség
megjelenése.
Az ókori Kelet irodalmi
örökségének átformálása.
Emberközpontúság,
természetelvűség, harmónia és
arányosság, mértéktartás.
A tudomány, a művészet és a
filozófia az egységes
keresztény világképnek aláren-
Az egyház műveltségbeli
túlsúlya, meghatározó a latin
nyelvűség.
Értékek: hit, gondviseléstudat,
lélek, erény, öntökéletesítés,
aszkézis, örökkévalóság.
Névtelenség
1 www.elmki-jegyzet.atw.hu
Irodalom
Varázsének, vadászének,
munkadal, siratóének;
eredetmítoszok; rítusokhoz kötött
dramatikus elemek.
Alliteráció, gondolatritmus,
mondatpárhuzam
Himnuszok; kozmogóniai és
kozmológiai mítoszok,
katasztrófamítosz (vízözön),
mitológia, vallási, bölcseleti,
törvénykezési gyűjtemények,
Gilgames-eposz, Biblia.
Utóbb az európai irodalomban
klasszikusnak nevezett műnemek
és műfajok formálódása.
Epika: mítosz, eposz, fabula; líra:
himnusz, dal, óda, epigramma,
ekloga; dráma: tragédia,
komédia.
Rendszerszemlélet (Arisztotelész:
Poétika).
Összetettebb stílus, változatos
szókép és alakzathasználat,
időmértékes verselés.
Egyházi és világi irodalom.
Epika: gesta, intelem, legenda,
lovageposz, vallomás; líra:
himnusz, planctus, trubadúr-,
minnesänger- és vágánsköltészet;
dráma: misztérium, mirákulum,
moralitás, vásári komédia.
Műformák: ballada, rondó.
Jelképhasználat: allegória,
számmisztika, virágszimbolika.
 Szerkesztő: Benke Róbert

IRODALOM MŰVELŐDÉS- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI VÁZLAT

Korok, stílusok Társadalmi, szellemi környezet Jellemzők Irodalom

Reneszánsz A polgárosodás kezdetei (észak-
(XIV – XVI. sz.) itáliai városállamok, Erzsébet-kori
Anglia), Közép-Európában
feudalizmus. Humanizmus,
reformáció.
Életszerű filozófiák, újplatonizmus;
a hit és a megismerés
megkülönböztetése.
Manierizmus (a A reneszánsz klasszikus
kései reneszánsz harmóniaérzetének megbomlása.
stílusirányzata)
(1530 – XVI. sz.
vége)
Barokk A feudalizmus hanyatlása, spanyol
(XVI. sz. vége – és osztrák Habsburg monarchiák,
XVIII. sz. közepe) Itália és Dél-Amerika.
Ellenreformáció, a jezsuita rend
vezető szerepe, újraerősödő ka-
tolicizmus.
Tudatos szembehelyezkedés a
középkorral, az antikvitáshoz
való visszatérés.
Filológiai érdeklődés, görögös,
latinos műveltség.
A nemzeti nyelvű irodalmiság
elterjedése.
Értékek: emberközpontúság,
sokoldalú képzettség,
kíváncsiság, a földi élet örömei,
az egyéniség kitüntetett
szerepe, természetelvűség,
harmónia.
Nevesített szerzőiség.
A mai értelemben vett kritika
és esztétika születése.
Az egyes művészeti ágak
egymást támogatják.
Mozgalmasság, feszültség,
monumentalitás, színpadiasság,
dekorativitás, vallásos
telítettség.
Értékek: hősiesség, hit, játék,
pompa, érzékiség.
Antik témák (szerelem, barátság),
műfajok (epigramma, elégia,
fabula) felelevenítése,
kompozícióban való
gondolkodás.
Petrarcai, shakespeare-i
szonettforma; novella,
tájköltemény.
Bibliafordítások,
zsoltárparafrázisok, vitadráma.
A középkori dramatikus
hagyományokból kialakuló angol
dráma.
Pikareszk regény.
Mozgalmas kompozíció, nagy
méretek, dekorativitás, formai
virtuozitás, erotikus témák,
allegorizálás.
Klasszikus műfajok (eposz, óda,
szónoklat) és témák (mitológia)
újraalkotása.
Erőteljes képiség: allegorikus és
szimbolikus kifejezésmód,
látomásosság.
Formakultusz.
Erőteljes hangzásképletek,
festőiség, szónokiasság.
Az irodalom gyönyörködtető
szerepének túlhajtása.
Laza, ellentétekre épülő
szerkezet.

Rokokó (a barokk A feudalizmus válsága. A vallásos telítettség Műfajok: dal, elégia, levélregény.
túl-hajtásaként Felvilágosodás, empirizmus. mellőzése. Formai virtuozitás, egyéni
jelentkező Mesterkélt idill, kacér strófaszerkezetek, aprólékos
stílusirányzat) játékosság, túlfinomult erotika, díszítettség, virágszimbolika,
(XVIII. sz.) életvidámság. természeti képek, könnyed, dalla-
Báj, kecsesség, intimitás. mos ritmika, zeneiség.
Szimultán verselés.

2 www.elmki-jegyzet.atw.hu

IRODALOM MŰVELŐDÉS- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI VÁZLAT
Korok, stílusok Társadalmi, szellemi környezet
Klasszicizmus A polgári forradalmak kora, a
(XVII. sz. második közép-európai polgárosodás és
harmada – XIX. sz. nemzetté válás kezdetei.
eleje) Felvilágosodás, racionalizmus; a
klasszikus német filozófia.
A természettudományok fejlődé-
se.
Szentimentalizmus Felvilágosodás, empirizmus,
(XVIII – XIX. sz. szenzualizmus.
fordulója)
Romantika Nyugaton: klasszikus szabad
(1798 – XIX. sz. első versenyes kapitalizmus,
két harmada) kiábrándulás a polgári világból;
Közép-Európában: küzdelem a
nemzetállam megteremtéséért és a
polgárosodásért.
A klasszikus német filozófia
továbbhatása, irracionalizmus
(misztika), romantikus szabad-
ságfilozófiák, liberalizmus, naci-
onalizmus.
Realizmus Nyugat-Európában a
(XIX. sz. közepe és kapitalizmusból való kiábrándulás
második fele, Közép- („elveszett illúziók”); Közép-
Európában és Európában a torlódott gazdaság és
Oroszországban a társadalom, Oroszországban az
XX. század eleje) egyént elnyomó, a személyiséget
torzító despotikus elmaradottság
kritikája. Pozitivizmus, szocialista
eszmeiségű irányzatok.
Jellemzők
Antik minták mértékké és
szabállyá rögzülése, az alkotói
szubjektivitás háttérbe szorítása.
Az ábrázoló funkció (mimézis)
hangsúlyozása.
Értékek: józan ész, eszmények,
ízlés, mértéktartás, fegyelem,
ítélet, hit a fejlődésben.
Látnokszerep a közép-európai
irodalomban.
Az egyéniség belső érzelmi
gazdagsága felé fordul.
Szembehelyezkedés a
klasszicista poétikával és az áradó, patetikus, ironikus vagy
észelvűséggel.
Természet és ember
együttlátása, egyetemes
együttérzés.
Hangsúlyos történetiség,
nemzeti jelleg, népiség.
Érték: érzelmek szabadsága,
szenvedély, művészi szabadság, műfajok: ballada, elbeszélő
ihlet, egyéniség, egzotikum.
Váteszszerep a közép-európai
irodalomban.
Tükrözéselvű művészetfelfogás
(mimetikus).
Köznapiság, mindennapi
realitások.
Az ember társadalmi lény.
3 www.elmki-jegyzet.atw.hu
Szerkesztő: Benke Róbert
Irodalom
Klasszikus műfajok (tragédia,
komédia, óda, epigramma),
formai, tartalmi, verstani,
szerkezeti kötöttségek (pl.
hármas egység elve).
Az irodalom, a publicisztika és a
tudomány összekapcsolódása:
enciklopédia, pamflet, értekezés,
röpirat.
A tanító szándék hangsúlyos
szerepet kap.
Tézisregény.
Műfajok: vallomás, levél- vagy
naplóformájú énregény,
fejlődésregény.
A jellemábrázolás elmélyülése.
Képekben gazdag, zeneien
groteszk előadásmód; a végletek,
az ellentétek poétikája.
Hangsúlyozott megalkotottság,
töredékesség, eredetiség.
Szubjektivizmus: lírai
vallomásosság, óda, rapszódia,
verses és prózai énregény; kevert
költemény, drámai költemény,
verses kisepika.
Egyéb jellemző műfajok:
kalandregény, történelmi regény.
Alapműfaja a nagyregény,
alaptörténete a karrier.
Mindentudó elbeszélő, gyakran
ironikus hangnem,
értékbiztonság.
Széles körű társadalmi tabló, a
jellemek tárgyilagos, többnyire
társadalmi helyzetükkel
összefüggő tulajdonságainak
ábrázolása.
Pontos, gyakran részletező
környezetrajz, leírások,
társadalmi dokumentáció.
A szereplők cselekedeteiknek
okszerű összekapcsoltsága.
 Szerkesztő: Benke Róbert

IRODALOM MŰVELŐDÉS- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI VÁZLAT

Korok, stílusok Társadalmi, szellemi Jellemzők Irodalom

környezet

KLASSZIKUS Pozitivizmus, darwinizmus, A természettudomány Műfajok: regény, novella,

MODERNSÉG szociáldarwinizmus, módszereinek alkalmazása a
freudizmus. regényírásban (megfigyelés,
Naturalizmus
adatgyűjtés, távolságtartó
(XIX. sz. második fele lejegyzés).
– XX. sz. eleje)
Örökölt tulajdonságok, ösztönök,
szociális helyzet által
meghatározott létezés.
Szimbolizmus Irracionális életfilozófiák. Szakítás a realitások világával, a
(XIX. sz. utolsó valóságutánzó (mimetikus)
harmada – XX. sz. művészeti felfogással.
eleje) Hangsúlyozott művésziség és
személyesség.
Impresszionizmus Pozitivizmus. Természethűség.
(XIX. sz. vége – XX. Az érzéki tapasztalatok,
sz. eleje) pillanatnyi benyomások
fontossága.
Szecesszió Irracionális életfilozófiák. Elszakadás a mindennapi élettől,
(XIX. sz. vége – XX. a művészet és a művész
sz. eleje) szerepének hangsúlyozása,
természetstilizáció.
Érték: újítás, eredetiség, erotika,
dekadencia, szépség.
AVANTGÁRD Összekapcsolódik az olasz fa- Jövőközpontúság, szakítás a
Futurizmus sizmussal és az orosz kommu- hagyománnyal, elfogultság a
(1909 – 1923) nizmussal. technika iránt.
Kapcsolat a populáris kultúrával,
szociális érdekeltség.
Érték: erő, mozgás, sebesség.
Expresszionizmus Egyes irányai összekapcsolód- A világ „megjavításának” igénye,
(1910 – 1925) nak a szocialista mozgalmakkal. erős szociális érdekeltség.
Irracionális életfilozófiák, A szenvedő ember kiszabadítása
pszichoanalízis. a konvenciók szorításából.
A tudattalan, ösztönös, közvetlen
érzékelés kifejezése.
Szembehelyezkedik a
természetelvűséggel.
színmű.
Hősnélküliség, új, az élet
szélsőségeit ábrázoló témák:
külváros, nyomor, prostitúció stb.
Aprólékos, részletező leírások.
Elsősorban a lírára jellemző.
A jelkép a vers központi
alkotóelemévé válik,
dekorativitás, meglepő
szókapcsolatok.
Összetett jelentés,
jelentésszóródás. Kettős viszony
a hagyományhoz. A szabályos
mondattan fellazítása.
A vers- és elbeszéléstematika
egy-egy benyomás, hangulat köré
szerveződik.
Lirizált elbeszélés.
A chanson és a Lied
hagyományaihoz való
visszatérés. Fokozott zeneiség,
szín és hangképletek. Fellazuló
szerkezet.
A lírában és a szépprózában
jelentkezik. Formakultusz,
díszítettség.
Játékos nyelvi dekorativitás,
stilizáció, aszimmetria, indázó
mondatszerkezetek.
A prózában statikus cselekmény,
a lírában névszói stílus.
Elsősorban a költészetre
jellemző.
A hagyományos mondattan és
ritmikai elvek lerombolása.
Mozgalmasság hatását keltő
nyelvhasználat.
A lírában, a szépprózában és a
drámában is jelentkezik.
A mondattani szabályok
fellazítása, a szó szerepének
megnövekedése, igésítés,
indulatszók, torzítás.
Erőteljes hangzásképletek.

4 www.elmki-jegyzet.atw.hu

IRODALOM MŰVELŐDÉS- ÉS IRODALOMTÖRTÉNETI VÁZLAT
Korok, stílusok Társadalmi, szellemi
környezet
Dada Teljes tagadás.
(1916 – 1922)
Szürrealizmus Egyes csoportjai, alkotói a
(1920-as, 1930-as évek) baloldali eszmékkel és
mozgalmakkal tartanak
kapcsolatot.
Pszichoanalízis,
egzisztencializmus.
KÉSŐMODERNSÉG A XX. század különböző
Újklasszicizmus szellemi irányzatai.
(1920-a évek közepe –
1960-as évek
Újnépiesség Jobb- és baloldali társadalmi
(1920 – 1960-as évek) mozgalmakkal is
összekapcsolódik.
Tárgyias költészet Egzisztencializmus.
(1920-as évek közepe –
1960-as évek)
POSZTMODERN Informatikai forradalom,
(1960-as, ’70-es évektől) fogyasztói társadalom.
Hermeneutika, dekonstrukció,
konstruktivizmus.
Jellemzők
A logika és a kulturális
hagyományok teljes lerombolása,
a véletlen hangsúlyozása.
Botránykeltés.
A realizmuson való túllépés, a
tudatalatti (álom, képzelet,
önkívület) megszólaltatásának
igénye, a tudat kontrollja alól fel-
szabadított alkotófolyamat.
A hagyomány ellensúlyozása.
A folklórhoz, a népköltészet
archaikus formáihoz, szürreális
rétegeihez való fordulás.
A személyesség háttérbe
szorítása, megszüntetése, a
szövegszerűség középpontba
állítása.
Az egészelvű gondolkodás, a
modern személyiség és a
kommunikáció
válságtapasztalata.
A történetiség hangsúlyozása, a
hagyomány szabad kezelése.
5 www.elmki-jegyzet.atw.hu
Szerkesztő: Benke Róbert
Irodalom
A lírában jelentkezik.
Szélsőséges nyelvi
megnyilatkozás, a nyelvtani
szabályok kiiktatása. Esetleges,
véletlenszerű montázs.
Elsősorban a lírára jellemző.
Szabad képzettársítás, logikailag
indokolhatatlan kapcsolódások.
A szerkezet fellazítása.
A lírában jelentkezik.
Műfajok, témák, versritmusok
újraalkotása, fogalmibb
nyelvhasználat.
A szépprózában és a lírában
jelentkezik.
Archaikus ritmusok, motívumok
használata, témaválasztás.
A szépprózában és a lírában
jelentkezik.
A verset gyakran zárt
nyelvhasználat (hermetizmus)
jellemzi.
A műnemi, műfaji határok
feloldása, szövegközűség, nyelvi
lefokozottság, játék.
A befogadói szerep hangsúlyossá
tétele.