SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

A Changes in Sexual Functions Questionnaire Short

Form (CSFQ-14) pszichometriai jellemzői: reliabilitás - és
validitásvizsgálat
Személyiségpszichológia műhelymunka

Kószó Ádám
2017/18 2. félév
Témavezető: Bőthe Beáta

1
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

Absztrakt
A szexuális funkcionálás fontos szerepet játszhat az ember életében, a kapcsolatban áll
a párkapcsolati elégedettséggel, illetve olyan mentális zavarokkal, mint például a depresszió. A
Changes in Sexual Functions Questionnaire Short Form (CSFQ-14) egy szexuális funkcionálást
mérő kérdőív, amely rendelkezik egy női, illetve egy férfi verzióval is, a kettő között néhány
tétel jelenti a különbséget. Mindkét nem esetében öt alskálával rendelkezik a kérdőív. Ebben a
műhelymunkában egy 200 nőből és 104 férfiból álló mintán vizsgáltam a magyar nyelvű
verziók reliabilitását, faktorszerkezetét, illetve konvergens validitását. A feltáró faktoranalízis
szerint a női verziót tekintve három faktort kaptam, ezek alapvetően megegyeznek az eredeti
verzió három alskálájával: az Orgazmussal, a Szexuális arousallel, illetve a Szexuális
vágy/érdeklődéssel. Mind az egész skálára nézve, mind pedig külön-külön az alskálákat
tekintve megfelelő volt a reliabilitás. A férfi verzió esetén két faktort kaptam, egyikre a
Szexuális arousal skála tételei töltöttek, a másikon pedig vegyesen a Szexuális vágy/gyakoriság
és a Szexuális vágy/érdeklődés tételek vegyesen töltöttek. Mindegyik alskála és a teljes skála
esetén megfelelő volt a reliabilitás mértéke. A konvergens validitást a párkapcsolati, illetve a
szexuális élettel való elégedettséggel vizsgáltam. A női verzióban a várt eredmények születtek,
mind az egész skála, mind több alskála pozitív, közepes mértékű korrelációt mutatott az említett
konstruktumokkal. A férfi verzió esetén nem volt ennyire könnyen értelmezhetőek az
eredmények, negatív és közepes mértékű korreláció volt ugyanis az egész skála, illetve egy
alskála esetén is a párkapcsolati és szexuális elégedettséggel. Az eredmények szerint a CSFQ
megfelelő mérőeszköz lehet magyar mintán, azonban ehhez további kutatások szükségesek.

Kulcsszavak: faktorelemzés, reliabilitás, szexuális élettel való elégedettség, szexuális

funkcionálás, validitás

2
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

A Changes in Sexual Functions Questionnaire Short Form (CSFQ-14)

pszichometriai jellemzői: reliabilitás - és validitásvizsgálat

A szexuális diszfunkciókkal élő személyek esetén 130-210%-kal nő meg a depresszió

fennállásának valószínűsége (Atlantis & Sullivan, 2012). Ez is mutatja, hogy a szexuális
diszfunkcionálás nem egy más zavaroktól elszeparált probléma, ezért fontos a klinikai
gyakorlatban egy pontos és megbízható mérőeszköz a szexuális funkcionálás feltérképezésére.
Erre a továbbiakban ismertetett kutatási eredmények is még pontosabban rávilágítanak. Jelen
kutatás célja a Changes in Sexual Functions Questionnaire Short Form (CSFQ-14) magyar
nyelvre történő adaptálása, valamint reliabilitásának és validitásának vizsgálata.

Mentális zavarok és szexuális funkcionálás

Szexuális funkciók zavarával kapcsolatos kutatásokat végeztek például skizofréniával

kezelt páciensek esetében, Dossenbach és mtsai. (2005) hétezer fős mintát vizsgáltak, ahol a
páciensek több mint 50%-a számolt be valamilyen diszfunkcióról, leggyakrabban felmerült
probléma a libidó elvesztése volt (férfiaknál 48%, nőknél 44,2%). Fan és mtsai. (2007) a CSFQ-
t használták szintén skizofrén populáción, eredményeik szerint a férfiak 60%-a, illetve a nők
80%-a számolt be általánosságban szexuális funkciók romlásáról, azonban volt olyan alskála is
(Orgazmus), mely szerint a megkérdezett férfiak 94%-a mutat a szexuális működésében
gyengülést.

Gyakori téma a fentebb említett depresszió is a szexuális funkcionálás témakörében. A

szexuális válaszciklus három fázisát, a szexuális vágyat, az izgalmat, illetve az orgazmus
elérésének képességét (American Psychological Association, 1994) tekintve szignifikánsan
több probléma jelenik meg az unipoláris depressziós és a bipoláris zavarral élők esetén a
kontrollcsoporthoz képest, valamint a második és harmadik fázishoz tartozó tételek szignifikáns
pozitív együttjárást mutattak a szuicid hajlammal is (Dell’Osso és mtsai., 2009). Egy taiwani
mintán szintén depressziós személyeket hasonlítottak össze egészséges önkéntes jelentkezőkkel
(egyik mérőeszköz a kutatásban a CSFQ volt), itt is szignifikánsan különbség mutatkozott a két
csoport között, a depressziós személyeknek volt gyengébb a szexuális funkcionálása (Chen és
mtsai., 2009).

Gyakran nem a mentális zavar áll a szexuális diszfunkciók kutatásának középpontjában,

sok publikáció inkább a kezelésekre, illetve azok hatásaira teszi a hangsúlyt, mennyire
működnek, milyen hatásaik lehetnek ezen területre. Bobes és mtsai. (2002) spanyol, depressziós
férfiakból álló mintán vizsgálták különböző gyógyszeres kezelések hatását a páciens szexuális
funkcionálására. Clayton, El Haddad, Iluonakhamhe, Ponce Martinez, & Schuck (2014) pedig
egy szisztematikus áttekintőt készítettek szintén a depresszió kezeléséhez kötődő szexuális
funkcionálásról, benne írtak a különböző gyógyszerekkel kapcsolatos eddigi eredmények,
illetve a CSFQ helyéről a kezelés folyamatában.

A CSFQ reliabilitása, illetve validitása különböző vizsgálatokban

A Changes in Sexual Fuctions Questionnaire (CSFQ) alapvetően egy strukturált interjú

készítésére kifejlesztett mérőeszköz, mely indokolt esetben papír-ceruza kérdőívként is
használható. Célja a mentális zavarokkal kezelt emberek szexuális működésének (szexuális
vágy, aktivitás, illetve elégedettség) nyomon követése, hogyan reagál az adott páciens a
különféle gyógyszeres / nem gyógyszeres terápiákra. Emellett az eszköz használható általános

3
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

populáción is (Clayton, Mcgarvey, & Clavet, 1997). A következőkben a CSFQ, illetve CSFQ-
14 validitásának és reliabilitásának eddigi mérései kerülnek bemutatásra.

Kezdeném Clayton és mtsai. (1997) munkájával, akik kifejlesztették a CSFQ-t. Az

eredeti verzióban 36 kérdés vonatkozott a férfiakra, 35 pedig a nőkre, 21 tétel közös volt, ebbe
a vizsgálatba azonban azokat a tételeket vonták be, amelyek a jelenlegi szexuális funkciókra,
aktivitásra és vágyra vonatkoztak. Két mintán mértek, az egyik orvostanhallgatókból állt, a
másik pedig pszichiáter rezidensekből. Öt faktor volt mindkét nem esetében (12-12 tétel, ebből
hat közös), ezek elméleti alapon jöttek létre. Az eredményeik megfelelő mértékű belső
megbízhatóságot mutattak szinte minden faktor esetében (Cronbach-alfa nagyobb, mint 0,70),
a férfiak Orgazmus (0,45) és Szexuális vágy/Érdkelődés (0,69), illetve a nők Szexuális arousal
(0,64) skálája maradt el ettől.

Az ismétléses reliabilitás számításánál a férfiaknál 18, a nőknél 17 tételt elemeztek,

ebben benne van az említett faktorokhoz tartozó 12 item, a többi pedig ritka, vagy szokatlan
szexuális viselkedésre utal, végül három tétel esetén nem került sor elemzésre.
Orvostanhallgatókkal azt az eredményt kapták, miszerint a nem nemspecifikus tételek esetén
(ezek gyakorlatilag a Szexuális öröm, Szexuális vágy/Gyakoriság és a Szexuális
vágy/Érdeklődés faktorok) szignifikáns és magas, pozitív (0,60 feletti) együttjárást tapasztaltak.
A kizárólag férfiak által kitöltött tételeknél egyet kivéve mind szignifikáns korrelációt mutatott,
átlagosan 0,75-ös koefficienssel. A nőknél hasonló volt a helyzet, két item kivételével mind
szignifikáns volt átlagosan 0,79-es együttjárást mutatva. Pszichiáter rezidensek esetén a
mindkét nem, illetve a kizárólag nők által kitöltött résznél minden tétel szignifikáns volt,
előbbinél 0,75-ös, utóbbinál 0,86-os korrelációs értékkel. A férfiaknál három tétel nem volt
szignifikáns, a többi viszont igen, a korrelációs értékek átlaga 0,69.

A konkurrens validitást a Derogatis Interview for Sexual Functioning-Self Report

mérőeszköz segítségével tesztelték, mely a CSFQ-hoz hasonlóan a szexuális funkcionálást
méri, tehát magas korrelációt várhattak a két eszköz között. Az eredményeik szerint a két
kérdőív alskálái szignifikánsan korrelálnak egymással, ennek értéke 0,42 - 0,76 között változik,
tehát egy magas konkurrens érvényességről van szó.

A CSFQ spanyol verziójának pszichometriai elemzéseit Bobes és mtsai (2000) végezték

el, részben egészséges, részben pedig depressziós mintán. A belső megbízhatósága megfelelő
volt az eszköznek, a négy faktorból (az ötödik: Szexuális örömhöz csak egy tétel tartozik)
háromnál magasabb volt a Cronbach alfa értéke, mint 0,80, az egész skálát (ami az öt faktor +
kettő kérdés mindkét nem esetében) nézve pedig 0,92-es értéket vett fel. Az ismétlési reliabilitás
esetén szignifikáns eredmény született, 0,91 volt a korrelációs koefficiens.

A konstruktum validitást tekintve a férfi mintán reprodukálták az eredeti modell

faktorstruktúráját, egy tétel (a CSFQ-14-ben 6-os tétel) töltött át Szexuális vágy/Gyakoriság
skálára a Szexuális vágy/Érdeklődés skáláról. Azonban a depressziós férfiakra nézve csak két
faktor egyezett az eredeti öttel: a Szexuális arousal/izgalom (7-es, 8-as, 9-es tételek) és az
Orgazmus/beteljesülés (11-es, 12-es, 13-as tételek). A további három faktor teljesen másképpen
alakult, a számuk megegyezett, de a tételek vegyesen voltak az eredeti faktorokról (egyik faktor
tételei 3-as, 4-es, 6-osak voltak, másiké 1-es, 2-es, a harmadiké pedig egyedül az 5-ös). Amikor
a faktoranalízist az egész női mintán futtatták, egyedül az Orgazmus alskálát (CSFQ-14-ben
11-es, 12-es, 13-as tétel) kapták meg az eredeti modellből, mikor pedig a depressziós nők
adatait elemezték, négy faktort kaptak, az eredetiek közül pedig csupán egyet, a Szexuális
vágy/Érdeklődés alskálát (4-es, 5-ös, 6-os tétel). A további faktorok úgy alakultak, hogy az 1-

4
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

es, 11-es, 12-es, 13-as tétel töltött egyre, a 3-as, 7-es, 8-as és 9-es egy másikra, a 2-es tétel pedig
egy harmadikra.

A CSFQ rövid változatának (CSFQ-14) elemzését Keller, Mcgarvey, & Clayton (2006)
publikálta. Ebbe a verzióba az öt faktorhoz tartozó 12 tétel került be, valamint további kettő,
amely szintén részét képezte a hosszabb verziónak is. A mintát depressziós személyek alkották.
A faktoranalízis során nemek szerinti bontásban azt az eredményt kapták, mely szerint nők
esetében négy faktor van, az elsőn öt tétellel (1, 2, 3, 7, 8), a másodikon és a harmadikon
hárommal (11, 12, 13, illetve 4, 5 és 6), a negyedik faktorra a 10-es, valamint a 14-es tétel
töltött. A férfiaknál háromfaktoros modellt találtak, az elsőn hét tétellel (1, 7, 8, 9, 11, 12, 13),
a másodikon öttel (2, 3, 4, 5, 6), a harmadikra szintén a 10-es és 14-es tétel töltött. A résztvevők
magas számára tekintettel a nemek mellett a szexuális funkciók (normális vagy problémás)
alapján is almintákat képeztek. Ezeken szintén faktoranalízist végeztek, majd a tételek töltési
mintázata alapján állapították meg a faktorstruktúrát. Eszerint szinte hibátlanul megkapták az
eredeti modellben leírt faktorokat, egy tétel (7-es) töltött át a Szexuális arousal alskáláról a
Szexuális örömre.

A belső konzisztencia vizsgálatában külön elemezték a női, illetve a férfi kitöltőket,

előbbiek esetében a Cronbach alfa szélsőértékei 0,68 és 0,75 között voltak a négy faktor
esetében, míg a férfiaknál nézve az Orgazmus faktor kivételével (Cronbach alfa 0,45), a
maradék három faktoron 0,70 feletti értékek jelentek meg. A szexuális válaszciklus három
fázisát (vágy, arousal, orgazmus) nézve szintén megfelelő értékeket találtak, mind 0,70 feletti.
A CSFQ-14 egészét tekintve pedig a nőknél 0,90, a férfiaknál pedig 0,89 volt a Cronbach alfa
értéke.

Vallejo-Medina, Guillén-Riquelme és Sierra (2010) 104 olyan spanyol férfivel végzett

vizsgálatot, akiknek a múltban droggal kapcsolatos addikciójuk volt. Feltáró faktorelemzés után
három faktort kaptak, az Öröm faktor megegyezett az eredeti modellel (1-es tétel), emellett
kaptak egy Arousal-orgazmus skálát (7, 8, 9, 12, 13), valamint egy Vágy skálát (2, 3, 4, 5, 6,
11). Mindkét alskálának megfelelő volt a Cronbach alfa értéke, az Vágy skálának 0,73, az
Arousal-orgazmus skálának pedig 0,67. Az elemzések során kettő itemet (10 és 14) töröltek az
eszközből, mert nagyon alacsony érétkekekkel rendelkeztek a skála reliablitását tekintve (item-
totel korreláció < 0,15).

Szintén spanyol mintával dolgozott Garcia-Portilla és mtsai. (2011) egy 171 fővel
dolgoztak, benne 89 skizofrén, valamint 82 bipoláris zavarral élő személy. A CSFQ-14 belső
reliabilitását a szexuális válaszciklus három fázisa szerint vizsgálták, mindkét nem esetében
0,70 feletti Cronbach alfát ért el mind a vágy (5 tétel), az arousal (3 tétel), illetve az orgazmus
(3 tétel) skála is. A mérőeszköz egészét tekintve a Cronbach alfa a férfiaknál 0,91, a nőknél
pedig 0,87, tehát kifejezetten magas értékeket vettek fel. A férfi minta faktoranalízise során 14-
ből kilenc tétel töltött a Vágy/gyakoriság - arousal - orgazmus faktorra (1, 2, 3, 7, 8, 9, 11, 12
és 13), a Vágy/érdeklődés faktorra három (a Szexuális vágy/Érdeklődés faktorhoz tartozók - 4-
es, 5-ös, 6-os tételek), a Fájdalomra kettő (10, 14), míg a női vizsgálati személyek esetén az
első faktor szinte ugyanaz maradt, a 9-es tétel maradt ki, és töltött egy faktorra az 5-ös, illetve
14-essel, a harmadik faktort pedig a 4-es, 6-os és 10-es tétel alkották.

Portugáliában egy több mint 1400 fős nem klinikai mintával dolgoztak a CSFQ-14
vizsgálatánál (Pereira, Monteiro, Esgalhado, Afonso, & Loureiro, 2016). Megerősítő
faktoranalízist végeztek, mely során egy négy faktoros modellt kaptak, mely teljes mértékben

5
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

megegyezett az eredeti modellel, mindössze az egy tétellel mért Szexuális öröm skálát nem
kapták meg. Ami a reliabilitást illeti, magas (0,85) Cronbach alfa értéket találtak.

Egy iráni vizsgálatban szintén szerhasználó férfi populáción sztenderdizálták a CSFQ-

14-et (Mirzaei, Moradi, & Haghgoo, 2017). Feltáró faktoranalízist végeztek, mely során három
faktort találtak, az Arousal-orgazmus (7, 8, 9, 10, 12, 13, 14), Vágy (2, 3, 4, 5, 6 és 11), illetve
Öröm (1-es tétel). Mindkét skála magas belső megbízhatósággal bírt, előbbinél 0,90, utóbbinál
0,92-es Cronbach alfa értékkel.

Párkapcsolati, valamint szexuális elégedettség és szexuális funkcionálás

Egyedülálló finn női populáción végzett kutatás szignifikáns, gyenge, pozitív

együttjárást talált a párkapcsolati elégedettség, illetve a szexuális funkcionálás között, miszerint
a magasabb párkapcsolati elégedettség jobb szexuális funkcionálással párosul (Witting és
mtsai., 2008). Ezt részben megerősítő eredményt publikált McCabe és Cobain (1998), ők
szexuálisan megfelelően funkcionáló, illetve diszfunkciókkal élő személyeket hasonlítottak
össze pl. a párkapcsolati elégedettség mentén, nők esetében ők is szignifikáns eredményt
kaptak, férfiak esetén ugyanakkor nem, tehát a szexuális diszfunckióval élő nők kevésbé voltak
elégedettek a párkapcsolatukkal, mint a megfelelően funkcionálók. Izraelben női populáción
szintén szignifikáns együttjárást találtak a kapcsolati elégedettség és a szexuális diszfunkciók,
pontosabban az a szexuális arousal és az intimitás között, a magasabb kapcsolati elégedettség
a kisebb mértékű szexuális diszfunkcionálással párosult. A szexuális arousal esetén a kapcsolat
mértéke közepes (0,43), az intimitásnál pedig magas volt (Birnbaum, 2007). Amerikai mintán
a partnerrel való elégedettség és szexuális funkcionálás mérésénél mindkét nem esetében
szignifikáns, pozitív együttjárást mutattak ki (Laumann, Paik, & Rosen, 1999). Morokqff és
Gillilland (1993) azt találták mind a nők, mind a férfiak esetében, hogy a házassági elégedettség
szignifikánsan, gyenge-közepes mértékben együtt jár a szexuális élet mennyiségével.

Erektilis diszfunkcióval élő férfiak esetén szignifikáns magas (0,61-0,79) mértékű

korrelációt találtak a szexuális élettel való elégedettség és a diszfunkció között, mely szerint, a
nagyobb elégedettséggel jobb erektilis funkcionálás párosul (Abdo, Afif-Abdo, Otani, &
Machado, 2008). Egy több mint 1000 fős portugál mintán, vegyesen férfiakat és nőket nézve
szintén szignifikáns korrelációt találtak a szexuális jóllét és a szexuális funkcionálás között, a
korreláció mértéke közepes (0,29-0,38) volt, jobb szexuális jólléttel jobb funkcionálás is
párosult (Pereira és mtsai., 2016). Szexuálisan megfelelően funkcionáló és diszfunkcióval élő
nők esetén szignifikáns különbséget mutattak ki az orgazmussal kapcsolatos problémák
tekintetében, azonban sem a többi diszfunkciót nézve, sem pedig a hasonlóan összehasonlított
férfi résztvevők elemzése során nem mutatkozott további szignifikáns eredmény (McCabe &
Cobain, 1998). Birnbaum (2007) izraeli, kizárólag nőkből álló populáción végzett kutatásának
eredménye szerint a szexuális elégedettség mértéke korrelál az intimitás, a szexuális arousal,
illetve az orgazmus mértékével egyaránt, az együttjárás szignifikáns, az értékek közepesek
(0,46, 0,55, valamint 0,34) voltak.

Összefoglalás és a jelen kutatás célja

A fentebb ismertetett eddigi eredmények vegyes képet festenek a CSFQ-14-ről,

egymástól egészen eltérő eredmények születtek a faktoranalízisek nyomán, a mérőeszköz belső
struktúrája nem tisztázott. Egyes mérésekben a belső megbízhatóság sem volt megfelelő. A
jelen műhelymunkában magyar populáción vizsgálom meg a CSFQ-14 belső reliabilitását,
illetve validitását, utóbbit a párkapcsolati, illetve szexuális elégedettség segítségével.

6
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

Módszer

Résztvevők

Összesen 564 résztvevője volt a kutatásnak, melyekből végül 304 maradt, akiket az
elemzésbe bevontunk. A kizárás a következő kritériumok alapján történt: 6 egyén nem egyezett
bele a kutatásban való részvételbe, 1 személy volt 18 év alatti (annak ellenére, hogy elfogadta
a beleegyező nyilatkozatot), 253-an pedig nem, vagy csak hiányosan töltötték ki a kérdőívet.

A 304 vizsgálati személy között 104 férfi (34,20%) és 200 nő szerep elt, a résztvevők
átlagéletkora 25,76 év volt (SDkor=6,91). Ami a végzettséget illeti: kilencen (3,00%) 8
általánossal, vagy még kevesebbel, 11-en (3,60%) szakképesítéssel, 169-en (55,60%)
érettségivel, valamint 115-en felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A lakóhely szerint, 129
fővárosi (42,40%), 38 megyeszékhelyen élő (12,50%), 90 városi (29,60%), 47 községben vagy
faluban élő (15,50%) kitöltő volt. A legtöbben párkapcsolatban éltek (164; 53.90%), ezen felül
13 eljegyzett (4,30%) és 25 házas személy volt (8,20%), 97-en voltak egyedülállók (31,90%),
négyen elváltak (1,30%), volt egy személy, aki az „egyéb” kategóriát jelölte (0,30%). A
párkapcsolatban élők közül az elmúlt 12 hónapban hatan egyszer éltek szexuális életet (2,00%),
öten 1-6 alkalommal (1,60%), négyen 7-11 alkalommal (1,30%), ötenen havi egy alkalommal
(1,60%), további 29-en havonta 2-3-szor (9,50%), 40-en hetente 1-szer (13,20%), 80-an hetente
2-3-szor (27,30%), 25-en hetente 4-5-ször (8,20%) és hatan heti 6-7-szer (2,00%).

Eljárás

A kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának

etikai bizottságának engedélyével és a Helsinki Deklarációval egyetértésben készült 2017
őszén. Az adatfelvétel online, önkéntes és anonim módon történt, mielőtt a résztvevők
megkezdték volna a kérdőívek kitöltését, megkapták a szükséges tájékoztatást a kutatással
kapcsolatban, valamint elfogadták a beleegyező nyilatkozatot. A kérdőív kitöltése átlagosan 13
percet vett igénybe. A jelen műhelymunkában felhasznált (Changes in Sexual Functions
Questionnaire Short-form, szexuális élettel való elégedettség, illetve párkapcsolati
elégedettség) kérdőívek mellett egyéb kérdőívek is felvételre kerültek, azonban ezek nem
képezik a jelen dolgozat részét.

Mérőeszközök

Changes in Sexual Functions Questionnaire Short form (CSFQ-14). A CSFQ-14

(Keller és mtsai., 2006) a Changes in Sexual Functions Questionnaire (CSFQ) rövidített
változata, mely 14 tételből állt, illetve külön férfiakra és nőkre kidolgozott verzióval
rendelkezik, melyek néhány tételben térnek el egymástól. Mindegyik tétel a CSFQ-ból lett
átemelve. A kitöltők egy ötfokú Likert-skálán számolnak be a különböző szexuális
viselkedéseikről. Két különböző rendszerben nézve is értelmezhetőek az általa kapott
eredmények: egyrészről a CSFQ öt faktora is megjelenik benne (12 tétel), másrészről a
szexuális válaszciklus három fázisa (11 tétel). Az alskálákon nem értelmezett két tétel szexuális
funkciókkal járó fájdalmakra, negatív érzésekre koncentrál („Milyen gyakran tapasztalsz
fájdalmat orgazmus közben?”). A CSFQ öt faktorából az első a Szexuális vágy/gyakoriság (2-
es, 3-as tétel, pl. „Milyen gyakran élsz szexuális életet? (szexuális közösülés, maszturbáció,
stb.)”), mely alatt egyaránt értjük a közösülés és a maszturbáció gyakoriságát is, a második a
Szexuális vágy/Érdeklődés (4-es, 5-ös, 6-os tétel, pl. „Milyen gyakran vannak

7
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

szexszel/szexualitással kapcsolatos gondolataid (gondolkodás a szexről, szexuális fantáziálás)

manapság?”), ide tartozik a szexuális fantáziák gyakorisága, illetve az erotika által kiváltott
élvezet érzése, a harmadik a Szexuális arousal/Izgalom (7-es, 8-as, 9-es tétel, férfiaknak szóló
verzióban példa: „Milyen gyakran van szexuális tevékenységhez kapcsolódó, illetve ahhoz nem
kapcsolódó erekciód?”), melyhez az erekcióhoz/lubrikációhoz való eljutás tartozik, mennyire
gyakori, mennyire megy könnyedén, a negyedik az Orgazmus/Beteljesülés (11-es, 12-es, 13-as
tétel, nőknek szóló verzióban példa: „Milyen gyakran van orgazmusod?”), ez az alskála az
orgazmus gyakoriságát, az orgazmus elérésének képességét méri, az ötödik a Szexuális öröm
(1-es tétel: „Milyen gyakran találod élvezetesnek vagy örömet szerzőnek jelenleg a szexuális
életed, a legkielégítőbb szexuális együttléteidhez viszonyítva?”), amely a múltbéli élményekkel
veti össze a jelenlegi szexuális életének élvezeti szintjét. A szexuális válaszciklus három fázisa:
vágy (CSFQ öt faktorából: Szexuális vágy/Gyakoriság + Szexuális vágy/Érdeklődés), arousal
(Szexuális arousal/Izgalom) és orgazmus/beteljesülés (Orgazmus/Beteljesülés). A kérdőív
fordítása Beaton, Bombardier, Guillemin és Ferraz (2000) fordítási protokollja alapján készült.

Szexuális élettel való elégedettség. Egy ötfokú Likert-skálán (ahol az 1: egyáltalán

nem vagyok elégedett, 5: teljes mértékben elégedett vagyok) kellett döntést hoznia a
résztvevőknek a következő kérdéssel kapcsolatban: „Összességében mennyire vagy elégedett a
partnereddel való szexuális életeddel?” (Mark, Herbenick, Fortenberry, Sanders, & Reece,
2014).

Párkapcsolati elégedettség. A párkapcsolattal való elégedettség szintén egy ötfokú

Likert-skálán (ahol az 1: nem vagyok elégedett, 5: nagyon elégedett vagyok) egy tétellel
(„Általában mennyire vagy elégedett a párkapcsolatoddal?”) mért változó, mely a
Relationship Assesment Scale-ből lett kiemelve, és annak összpontszámával magasan (0,84-
0,86) korrelál (Bőthe, Tóth-Király, Demetrovics, & Orosz, 2017).

Statisztikai elemzés

A statisztikai eljárásokat az SPSS programmal végzem. Feltáró faktoranalízist végeztem

mindkét nem esetében, a kiemelés módszere: principal axis factoring, a forgatás módszere pedig
direct oblimin. Emellett vizsgálom az egész skála, illetve az alskálák reliabilitását is a kapott
Cronbach alfa értékeken keresztül (Nunnally, 1978). Miután kialakultak a skálák, a konvergens
validitást vizsgálatam meg korrelációs elemzéssel, ebben a CSFQ-14-et a párkapcsolati, illetve
szexuális élettel való elégedettség mértékét hasonlítom össze.

Eredmények

Feltáró faktoranalízis és reliabilitás - CSFQ-14 női verzió

A faktoranalízis során alapvetően négy faktor rajzolódott ki, egy tételnek volt 0,40 alatti
faktortöltése (14-es) illetve az egész skálára nézve a Cronbach alfa megfelelő, 0,80 felett volt.
Két faktor esetében a Cronbach alfa 0,70 alatt volt, az egyiket a 8-as, 9-es, 10-es, 14-es tétel
alkotta α = 0,65), a másik pedig az 1-es és 2-es (α = 0,64). Ezen eredmények alapján kizártam
a 14-es tételt, majd a 10-est, amely az előbbi kizárásával veszítette el a megfelelő faktortöltését.
Végül pedig a 3-as tételt vettem ki a magas kereszttöltés miatt (egyik faktorra 0,48-as, a másikra
0,36-os mértékben töltött). Ezzel kialakult egy 11 tételes faktorstruktúra (1. táblázat), mely
három faktort foglal magába (a KMO teszt eredménye 0,77; a Bartlett teszt pedig szignifikáns,
p < 0,001). Az első faktorra (ezt Arousal faktornak neveztem el) az 1-es, 2-es, 7-es, 8-as, 9-es,
a másodikra (Vágy/érdeklődés) a 4-es, 5-ös, 6-os, a harmadikra pedig a 11-es, 12-es és 13-as

8
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

tételek kerültek (Orgazmus). Ami a reliabilitást illeti, az egész skálát tekintve 0,80, az alskálákat
nézve pedig sorban 0,73, 0,75, 0,78 lett a Cronbach alfa értéke.

Feltáró faktoranalízis és reliabilitás - CSFQ-14 férfi verzió

Az előbbi verziótól eltérően a férfiak esetében 14 tétel esetében egy öt faktoros

eredményt kaptam a faktoranalízis során eredetileg, a 12-es tételt azért zártam ki, mert egyik
faktorra sem töltött (0,33 feletti értékkel), majd a 2-est túl magas kereszttöltés miatt (egyik
faktoron 0,43-as, egy másikon pedig -0,51-es volt a töltése). Ezután azonban az 1-es tétel nem
töltött egyik faktorra sem, így ezt is kizártam, a 13-as tételt szintén emiatt vettem ki. Maradt
négy faktor és 10 tétel, ezeken vizsgáltam meg a reliabilitást. Az egyik alskála (10-es és 14-es
tétel) esetén azonban sem a Cronbach alfa érétke nem felelt meg (0,48), illetve az egész skálát
tekintve az item-total korreláció is kifejezetten alacsony, kevesebb, mint 0,10 volt. Emiatt ez a
két tétel is kizárásra került. Végül pedig a 11-es tételt zártam ki, mert egyedüli tételként töltött
egy faktorra, így kialakult a végső hét tételes verzió (2. táblázat), két faktoros struktúra (KMO
teszt értéke 0,70, a Bartlett teszt szignifikáns, p < 0,001). Az első faktorra a 8-as és 9-es tétel
töltött (Arousal faktornak neveztem el), a reliabilitása pedig 0,71 volt, a második faktorra a 3-
as, 4-es, 5-ös, 6-os, valamint a 7-es itemek töltöttek (Vágy), a Cronbach alfa értéke 0,75 lett.
Mind a hét tételt tekintve a Cronbach alfa 0,71 lett.

Konvergens validitás - női verzió

A CSFQ-14 egészét és alskáláit is korrelációs elemzésnek vetettem alá a párkapcsolati,

valamint a szexuális élettel való elégedettséggel (3. táblázat). Az egész skála esetében azt
kaptam eredménynek, hogy szignifikáns pozitív, közepes mértékű együttjárást mutat mind a
szexuális elégedettséggel, mint a párkapcsolatival (előbbivel r(139) = 0,43; p <0,01, utóbbival
pedig r(139) = 0,20; p <0,01). A Vágy/érdeklődés alskála egyik konstruktummal sem mutatott
szignifikáns együttjárást. Az Arousal alskála esetében ismét mind a párkapcsolati, mind a
szexuális elégedettséggel pozitív, közepe mértékű korrelációt mutat (előbbivel r(139) = 0,48; p
< 0,01, utóbbival r(139) = 0,25; p < 0,01). Ehhez hasonló eredményt hozott az Orgazmus skála
is, a párkapcsolati elégedettséggel pozitív, közepes mértékű(r(139) = 0,20; p <0,05), a szexuális
élettel való elégedettség esetén úgyszintén közepes hatásméretű, pozitív együttjárást találtam (
r(139) = 0,34; p <0,01).

Konvergens validitás - férfi verzió

Előbbihez hasonlóan jártam el a férfi verzió vizsgálatakor is, ezt a 4. táblázat mutatja.
Az egész CSFQ-14 skála esetében szignifikáns, közepes mértékű, negatív korrelációt találtam
mind a párkapcsolati, mind a szexuális elégedettséggel kapcsolatban (előbbi esetén r(60) = -
0,34; p < 0,01, utóbbinál r(60) = -0,32; p < 0,05). A Vágy skála esetén szintén szignifikáns
negatív, közepes hatásméretű együttjárás mutatkozott, a párkapcsolati elégedettséggel r(60) =
-0,35; p < 0,01, a szexuális élettel való elégedettséggel pedig r(60) = -0,37; p < 0,01 volt ennek
mértéke. Az Arousal skála esetén nem mutattak semmiféle szignifikáns együttjárást az
eredmény.

Diszkusszió

A műhelymunkám célja a CSFQ-14 reliabilitás - és validitásvizsgálata volt magyar

mintán. Előbbihez kapcsolódóan egy feltáró faktoranalízis is készült, a női verzió esetén ennek
három faktor lett a végeredménye (Vágy/érdeklődés, Arousal, Orgazmus), a férfiak esetén

9
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

pedig két faktort kaptam (Vágy és Arousal). A validitás vizsgálata során a párkapcsolati, illetve
szexuális élettel való elégedettség és a szexuális funkcionálás együttjárását vizsgálatam, a női
verzió esetén alapvetően a várt eredmények (pozitív, közepes mértékű korreláció) születtek, a
férfiak esetén nem lett hasonlóan egyértelmű a helyzet (negatív, közepes hatásméretű
korrelációk).

Faktoranalízis

Mindkét nem esetében feltáró faktoranalízist végeztem, előbb a női mintán végzett
vizsgálatok értelmezését ismertetném. Három faktort kaptam, mindhárom esetén külön-külön,
illetve az egész skálára nézve is megfelelőnek találtam a reliabilitást. Az első faktorra az 1-es,
2-es, 7-es, 8-as, valamint a 9-es tétel töltött, azért neveztem el Arousalnek, mert az eredeti
verzióban (Keller és mtsai., 2006) is a 7-es, 8-as, 9-es tételek vannak ezen a skálán (az 1-es a
Szexuális öröm, a 2-es pedig a Szexuális vágy/gyakoriság skálához tartozott) , illetve a 7-es
tételnek a legmagasabb a faktortöltése is. A második faktoron a 4-es, 5-ös, illetve 6-os tételek
voltak, ez pedig teljesen megegyezett az eredeti verzió Szexuális vágy/érdeklődés skálájával.
Az elemzés során kapott harmadik faktor szintén megegyezett az eredeti verzió egyik
skálájával: az Orgazmussal, melyre a 11-es, a 12-es, illetve a 13-as tételek töltöttek.

Az eddigi eredményekkel összevetve az látszik, hogy a női vizsgálati személyek esetén

a Szexuális vágy/érdeklődés (pl. szexualitással kapcsolatos fantáziálások gyakorisága), illetve
az Orgazmus (pl. orgazmusok gyakorisága) skála is az eredeti formájában jelenik meg a
faktoranalízisek során (Bobes és mtsai., 2000; Keller és mtsai., 2006). Emellett
mintázatszerűnek mutatkozik az is, hogy az 1-es tétel (amely egyedül alkotja a Szexuális öröm
alskálát eredetileg) a Szexuális arousal tételeivel (7-es, 8-as, 9-es) tölt egy közös faktorra
(Bobes és mtsai., 2000; Garcia-Portilla és mtsai., 2011; Keller és mtsai., 2006).

A férfi verzió elemzése során a tételek fele kizárásra került, a bent maradó hét tételt
tekintve két faktort kaptam. Az egyik faktorra a 8-as, valamint a 9-es tétel töltött, ezt a faktort
Arousalnek neveztem el, hiszen az eredeti verzióban is ezek a tételek (a 7-es tétellel
kiegészülve) tartoztak ehhez az alskálához (Keller és mtsai., 2006). A másik faktoron öt tétel
volt, a 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os és 7-es. A 4-es, 5-ös, 6-os tételek eredetileg a Szexuális
vágy/érdeklődés skálához tartoztak, a 3-as tétel a Szexuális vágy/gyakorisághoz, a 7-es pedig a
Szexuális arousalhez. Ez alapján végül azt a döntést hoztam, hogy Vágy faktornak nevezem el
ezeket a tételeket.

A férfiak esetén nincsenek olyan jól elkülönült faktorok, melyek több kutatásban is
megjelennek, sokkal jobban összemosódnak a tételek egymással, ahogy ezt az általam kapott
eredmények is mutatják. A Szexuális vágy/gyakoriság (2-es, 3-as tétel) és a Szexuális
vágy/érdeklődés (4, 5, 6) skálák jelennek meg több kutatásban is közös faktoron (Bobes és
mtsai., 2000; Keller és mtsai., 2006; Mirzaei és mtsai., 2017; Vallejo-Medina és mtsai., 2010).

Összességében úgy látszik, hogy egyik nem esetében sem lehet egy egyértelmű, jól
megismételhető faktorstruktúráról beszélni, az eredmények mindkét esetben nagy
különbségeket mutatnak mind az eredeti verzióhoz, mind pedig egymáshoz képest. Az is
kirajzolódik az eddigi eredményekből, hogy a két nem esetében nem is pontosan ugyanaz a
faktorstruktúra működik, hiszen a nőknél például a Szexuális vágy/érdeklődés alapvetően
elkülönül, és tételei egy faktorra töltenek, addig a férfiak esetén ugyanez a faktor a Szexuális
vágy/gyakorisággal összemosódik.

10
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

Ha az eredményeket nem a CSFQ ötfaktoros struktúrája szerint elemezzük, hanem a

szexuális válaszciklus fázisaihoz viszonyítva (American Psychological Association, 1994),
mely három alskálája közül kettő (Orgazmus és Arousal) megegyezik a CSFQ öt skálájából
kettővel, a harmadikat (Vágy) pedig a Szexuális vágy/gyakoriság és Szexuális vágy/érdeklődés
tételei együttesen adják ki. A női verzió esetében azt láthatjuk, hogy ebből a háromból tisztán
az Orgazmus skála jelenik meg az eredményeimben, a férfiak esetében ennyire egyértelműen
egyik skála sem, viszont ahogy fentebb írtam, mind az én eredményimben, mind több eddigi
kutatásban is a férfiak esetén a Szexuális vágy/gyakoriság és a Szexuális vágy/érdeklődés
skálák tételei összemosódtak egy faktorra.

A szexuális funkcionálás összefüggései a párkapcsolattal és a szexuális élettel való

elégedettséggel

A konvergens validitást az egy tételes párkapcsolati elégedettséggel (Bőthe és mtsai.,

2017), illetve a szintén egy tételes szexuális élettel való elégedettséggel (Mark és mtsai., 2014)
vizsgáltam. Pozitív, közepes mértékű korrelációt vártam előzetesen a CSFQ-14, annak alskálái
és az említett konstruktumok között a korábbi kutatási eredmények alapján (Birnbaum, 2007;
Pereira és mtsai., 2016).

A női verzió esetén a várakozásaimnak megfelelően alakultak az eredmények. Az egész

skála esetén az látszik, hogy pozitív, szignifikáns, közepes mértékű együttjárást mutat mind a
párkapcsolati, mind a szexuális élettel való elégedettséggel. Ugyanez a kapcsolat volt igaz az
Arousal skála, illetve az Orgazmus skála esetében. A Vágy/érdeklődés skála esetén sem a
párkapcsolati, sem a szexuális elégedettséggel nem mutattak szignifikáns együttjárást az
eredmények. Ez a különbség az alskálák között azért alakulhatott ki, mert míg az Arousal és az
Orgazmus skála esetén olyan tételekről van szó, melyek az egyén fizikailag értendő szexuális
életére kérdeznek rá (pl. „Könnyen felizgulsz?”, vagy „Milyen gyakran van orgazmusod?”),
addig a Vágy/érdeklődés skála esetén inkább mentális tevékenységekre vonatkoznak a kérdések
(pl. „Milyen gyakran élvezetes vagy örömet okozó számodra a szexről való gondolkodás vagy
fantáziálás?”), amelyekre adott magasabb pontszám lehet annak következménye akár, hogy az
adott személy nem elégedett a kapcsolatával, vagy a szexuális életével. Összességében a kapott
eredményeim alapján megfelelő konvergens validitásról beszélhetünk a női verzió esetében.

A férfi verzió esetében nehezebben értelmezhető eredményeket találtam. Mind az egész

skála, mind a Vágy alskála esetében szignifikáns, közepes mértékű korrelációt kaptam, azonban
mindkét esetben negatív irányú volt ez. Ennek lehetséges oka (ahogy ez a női verzió esetén is
felmerült) az, hogy a Vágy skálára olyan tételek töltöttek, melyek a szexuális fantáziálásra
kérdeznek rá (pl. ezek gyakoriságára), illetve a 3-as tétel arra, hogy mennyiszer szeretne az
adott személy szexuális életet élni, vagyis az ezen tételekre (pl. szexuális fantáziák gyakorisága)
adott magas pontszám lehetett annak a következménye, hogy nem elégedettek a saját szexuális
életükkel. Az Arousal skála esetében nem volt szignifikáns eredmény egyik konstruktummal
sem. Összefoglalva a férfi verzió esetén nem várt eredmény született, nem lehet egyértelműen
kijelenteni, hogy megfelelő lenne a skála, vagy az alskálák validitása.

Limitációk és további kutatások

A limitációk között említeném az adatgyűjtés módját, hiszen online történt, amely

korlátozza az eredmények általánosíthatóságát, valamint a minta nem reprezentatív. Ugyanez a
kérdés merül fel a résztvevők életkorát tekintve is, hiszen 26 év alatt volt a vizsgálati személyek
átlaga. A férfi verzióban kizártam a 11-es tételt, hiszen egyedüli tételként töltött egy különálló

11
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

faktorra, tehát lehetséges, hogy valóban lenne a férfiak esetén is egy harmadik faktor, amit most
elvetettem. Egy következő kutatásban érdemes lenne erre a faktorra további tételeket írni, és
megnézni, hogyan is alakul, mi bontakozik ki belőle. A férfiaknál kapott ellentmondásos
eredmények (negatív korreláció a szexuális funkcionálás és párkapcsolati, illetve szexuális
elégedettség között) tisztázása is feladata lenne egy későbbi vizsgálatnak. Ez egy
keresztmetszeti vizsgálat volt, tehát ok-okozati összefüggések feltárására nem alkalmas.

Az említett reprezentativitási kérdésekre is ügyelhet majd egy következő kutatás,

például hogy korban kiegyensúlyozottabb minta álljon majd az elemzésekhez rendelkezésre.
Továbbá fontos lenne egy nagyobb elemszámmal rendelkező vizsgálat, melyben a most kapott
faktorstruktúrát egy megerősítő faktoranalízissel lehetne megvizsgálni. Emellett újabb
elemzéseket és konstruktumokat is érdemes lenne mind a validitás, mind a reliabilitás
pontosabb vizsgálatához bevonni, például az ismétléses megbízhatóság megállapításhoz két
különböző időpontban felvenni egy mintával a kérdőívet, illetve a konkurrens validitás
vizsgálata is segítené a magyar verzió pontosabb értelmezését.

Továbbá érdemes lenne klinikai populáción is felvenni a kérdőívet, ezzel pedig

lehetőség nyílna megnézni a differenciálóképességét, összehasonlítani a klinikai és a nem-
klinikai minta eredményeit. Emellett meg lehet vizsgálni azt, hogy egy klinikai mintán milyen
faktorstruktúra mutatkozna meg, és ez milyen viszonyban van a nem-klinikai minta
faktorszerkezetével.

Konklúziók és gyakorlati implikációk

Összességében a nők esetén egy három (Vágy/érdeklődés, Arousal és Orgazmus), a

férfiak esetén pedig egy kétfaktoros (Vágy és Arousal) eredményt kaptam, a szexuális élettel
való elégedettség és a párkapcsolati elégedettség pedig a nők esetén megfelelő mértékű
együttjárás is mutatott a szexuális működéssel. Pontosan emiatt, hogy a párkapcsolati
elégedettség és a szexuális funkcionálás kapcsolódik egymáshoz, a CSFQ-14 szerepet kaphat
akár egy párterápiában, ha a szexuális élettel való elégedettséget is nézzük (és annak viszonyát
akár a funkcionálással), akkor a szexuálpszichológia területén is alkalmazható mind gyakorlati,
mind kutatási célokra.

Irodalomjegyzék
.
Abdo, C. H. N., Afif-Abdo, J., Otani, F., & Machado, A. C. (2008). Sexual Satisfaction among
Patients with Erectile Dysfunction Treated with Counseling, Sildenafil, or Both. The
Journal of Sexual Medicine, 5(7), 1720–1726.
American Psychological Association. (1994). Diagnostic and statistical manual of mental
disorders (4th ed.). Washington, DC: Author
Atlantis, E., & Sullivan, T. (2012). Bidirectional Association Between Depression and Sexual
Dysfunction: A Systematic Review and Meta-Analysis. The Journal of Sexual
Medicine, 9(6), 1497–1507.
Beaton, D. E., Bombardier, C., Guillemin, F., & Ferraz, M. B. (2000). Guidlines for the Process
of Cross-Cultural Adaption of Self-Report Measures. Spine, 25, 3186-3191.
Birnbaum, G. E. (2007). Attachment orientations, sexual functioning, and relationship
satisfaction in a community sample of women. Journal of Social and Personal
Relationships, 24(1), 21–35.

12
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

Bobes, J., P Gonzalez, M., Rico-Villandemoros, F., T Bascaran, M., Sarasa, P., & Clayton, A.
(2000). Validation of the Spanish version of the Changes in Sexual Functioning
Questionnaire (CSFQ). Journal of sex & marital therapy, 26, 119–131.
Bobes, J., P González, M., T Bascarán, M., Clayton, A., Garcia, M., Rico-Villade Moros, F., &
Banús, S. (2002). Evaluating Changes in Sexual Functioning in Depressed Patients:
Sensitivity to Change of the CSFQ. Journal of sex & marital therapy, 28, 93–103.
Bőthe, B., Tóth-Király, I., Demetrovics, Z., & Gábor, O. (2017). The pervasive role of sex
mindset: Beliefs about the malleability of sexual life is linked to higher levels of
relationship satisfaction and sexual satisfaction and lower levels of problematic
pornography use. Personality and Individual Differences, 117.
Chen, K. C., Yeh, T. L., Lee, I. H., Chen, P. S., Huang, H., Yang, Y. K., … Lu, R. (2009). Age,
Gender, Depression, and Sexual Dysfunction in Taiwan. The Journal of Sexual
Medicine, 6(11), 3056–3062.
Clayton, A. H., El Haddad, S., Iluonakhamhe, J.-P., Ponce Martinez, C., & Schuck, A. E.
(2014). Sexual dysfunction associated with major depressive disorder and
antidepressant treatment. Expert Opinion on Drug Safety, 13(10), 1361–1374.
Clayton, A., Mcgarvey, E., & J Clavet, G. (1997). The Changes in Sexual Functioning
Questionnaire (CSFQ): Development, reliability, and validity. Psychopharmacology
bulletin, 33, 731–745.
Dell’Osso, L., Carmassi, C., Carlini, M., Rucci, P., Torri, P., Cesari, D., … Maggi, M. (2009).
Sexual dysfunctions and suicidality in patients with bipolar disorder and unipolar
depression. The journal of sexual medicine, 6, 3063–3070.
Dossenbach, M., Hodge, A., Anders, M., Molnár, B., Peciukaitiene, D., Krupka-Matuszczyk,
I., … McBride, M. (2005). Prevalence of sexual dysfunction in patients with
schizophrenia: international variation and underestimation. The International Journal
of Neuropsychopharmacology, 8(2), 195–201.
Fan, X., Henderson, D. C., Chiang, E., Briggs, L. B. N., Freudenreich, O., Evins, A. E., … Goff,
D. C. (2007). Sexual functioning, psychopathology and quality of life in patients with
schizophrenia. Schizophrenia Research, 94(1), 119–127.
Garcia-Portilla, M. P., Saiz, P. A., Fonseca, E., Al-Halabi, S., Bobes-Bascaran, M. T., Arrojo,
M., … Bobes, J. (2011). Psychometric properties of the Spanish version of the Changes
in Sexual Functioning Questionnaire Short-Form (CSFQ-14) in patients with severe
mental disorders. The Journal of Sexual Medicine, 8(5), 1371–1382.
Keller, A., Mcgarvey, E., & Clayton, A. (2006). Keller A, McGarvey EL, Clayton AH.
Reliability and construct validity of the Changes in Sexual Functioning Questionnaire
short-form (CSFQ-14). Journal of sex & marital therapy, 32, 43–52.
Laumann, E. O., Paik, A., & Rosen, R. C. (1999). Sexual Dysfunction in the United States:
Prevalence and Predictors. JAMA, 281(6), 537–544.
Mark, K. P., Herbenick, D., Fortenberry, J. D., Sanders, S., & Reece, M. (2014). A
psychometric comparison of three scales and a single-item measure to assess sexual
satisfaction. Journal of Sex Research, 51(2), 159–169.
McCabe, M. P., & Cobain, M. J. (1998). The impact of individual and relationship factors on
sexual dysfunction among males and females. Sexual and Marital Therapy, 13(2), 131–
143.
Mirzaei, R., Moradi, S., & Haghgoo, H. (2017). Standardization and Normalization of the
Changes in the Sexual Functioning Questionnaire in Male Addicts and a Comparing
Male Addict’s Sexual Functioning with Normal People. Journal of Addiction Research
& Therapy, 8(4), 1–5.
Morokqff, P. J., & Gillilland, R. (1993). Stress, sexual functioning, and marital satisfaction.
The Journal of Sex Research, 30(1), 43–53.

13
 SZEXUÁLIS FUNKCIONÁLÁS

Nunnally (1978), Psychometric Theory, 2nd ed., New York: McGraw-Hill.

Pereira, H., Monteiro, S., Esgalhado, G., Afonso, R., & Loureiro, M. (2016). Reliability and
Construct Validity of the Portuguese Version of the Changes in Sexual Functioning
Questionnaire - Short-Form (CSFQ-14) and Its Association with Subjective Sexual
Well-being. Archives of Current Research International, 5, 1–9.
Vallejo-Medina, P., Guillén-Riquelme, A., & Sierra, J. C. (2010). Psychometric Properties of
the Spanish Version of the Changes in Sexual Functioning Questionnaire-Short-Form
(CSFQ-14) in a Sample of Males with Drug Abuse History. Sexuality and Disability,
28(2), 105–118.
Witting, K., Santtila, P., Alanko, K., Harlaar, N., Jern, P., Johansson, A., … Sandnabba, N. K.
(2008). Female Sexual Function and Its Associations with Number of Children,
Pregnancy, and Relationship Satisfaction. Journal of Sex & Marital Therapy, 34(2), 89–
106.

14