Károly Róbert Főiskola

Gazdaság és társadalomtudományi kar

Közgazdasági tanszék

Észak-Alföld munkaerőpiaci helyzete

1990-2010
Vállalkozások és globalizáció
Házi dolgozat

Gácsér Norbert
NAPPP021

2010
Gyöngyös
Tartalomjegyzék
1. Munkaerőpiac.................................................................................................................................3
2. Munkaerőpiac Magyarországon.....................................................................................................5
3. Az Észak-Alföldi munkaerőpiac.....................................................................................................14
3.1 Magyarországi régiók..................................................................................................................14
3.2 Az Észak-Alföldi régió jellemzői...................................................................................................15
3.3 Az Észak-Alföldi régió munkaerőpiaca 1990-2010.......................................................................15
4. Összefoglalás................................................................................................................................23
Felhasznált irodalom............................................................................................................................24
Ábrák jegyzéke......................................................................................................................................25

2
 1. Munkaerőpiac

A munkaerőpiac a munkaerő közgazdasági értelemben vett piaca, ahol az eladók

(munkavállalók) és a vevők (munkaadók) között a munkaerő cseréje zajlik. A
munkaerőpiac kínálati és keresleti oldala természetesen folyamatos mozgásban van, a
kettő közötti átmeneti egyensúly kialakulásának helye jelzi annak egészségi állapotát.
Ebben a vonatkozásban a munkaerő az áru, melynek cseréje önkéntes alapon, az eladó
a vevő, illetve képviselőik (Pl.: érdekvédelmi szervezetek) által kialkudott áron
történik, helyenként állami beavatkozással.

Mindamellett hozzá kell tenni, hogy a munkaerő, mint áru olyan sajátosságokkal bír,
amivel egyetlen más termelési tényező sem. Nem befolyásolható minden
vonatkozásában pusztán tőkével vagy kiadott utasításokkal, törvényekkel. A
munkaerőpiac kínálati oldalán emberek vannak, akik érzelmi költségeikkel és kialakult
elveikkel, hozzáállásukkal ugyanannyira befolyásoló hatással vannak, mint
(könnyebben mérhető,számszerűsíthető) képzettségükkel és bérigényükkel.

A munkaerőpiac elemzése nem történhet annak gazdasági és kulturális környezetének

ismerete nélkül, mivel az abban zajló folyamatok komplexitása ezen információk
nélkül nem vagy nem kellő mértékben feloldhatók.

Az országok,országokon belül kialakult régiók, regionális integrációk,

szupranacionális tömbök versenyképességének meghatározó tényezői közé sorolható a
munkaerő és a munkaerőpiac helyzete. Amikor versenyképességet meghatározó
tényezőként elemezzük a munkaerőpiacot arra úgy kell tekintenünk, mint erőforrásra,
mely a növekedési lehetőségeket (kisebb-nagyobb mértékben) predesztinálja. Porter a
versenyképességet a nemzet életszínvonalával azonosította, melynek legfontosabb
eleme az emberi munka termelékenysége. Ezen indokokból kifolyólag a munkaerőpiac
befolyásolása, fenntartható pályára állítása stratégiai szempont a versenyképesség
növelésében.

Ezt alátámasztandó kiemelnék néhány az Európai Únió munkaerőpiacának

befolyásolását célzó lépését.

- Európai Únió 1997 - Amszterdami szerződés: már Önálló fejezetként szerepel a

Foglalkoztatási Stratégia
- 1997 Luxemburg –Rendkívüli foglalkoztatási csúcsértekezlet (négy pillér)
- 2000 március (lisszaboni) Európai tanács csúcsértekezlete: célja a teljes
foglalkoztatás elérése hosszútávon

3
 - 2003 EU: a foglalkoztatási célok között kiemelt szerepet kap a nemek közötti
esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetűek integrációja, munkahelyteremtés,
illegális munkavállalás megszűntetése, időskorú aktivitás növelése, elmaradott
régiók fölzárkóztatása

A munkaerőpiac aktuális állapotának és várható tendenciáinak értékelése megannyi

szempont - és azok alapján képzett mutatószám - alapján lehetséges, én ezek közül
elemzésemben a következőket emelem ki:

- népesség száma és változása

- foglalkoztatási arány – foglalkoztatottak száma, nem foglalkoztatottak száma-
és munkanélküliség
- aktív és nem aktív népesség, eltartók-eltartottak aránya
- nemek aránya
- álláskeresők száma
- munkaerő képzettsége
- szektorok súlya a munkaerő kínálatában
és ezek dinamikája.

4
 2. Munkaerőpiac Magyarországon

1. Diagram
Forrás : Saját készítés, a KSH adatai alapján

Amint az a diagramból is érzékelhető a népesség száma csökkenő tendenciát mutat. Ez

önmagában is bír információtartalommal, de következtetésekre a munkaerőpiac
állapotáról csak egyéb adatok vizsgálatával juthatunk.

Munkaerőpiaci elemzés lévén a jogszabályok által behatárolt korosztálynak van

jelentősége, jelenleg a munkaképes kor Magyarországon (összefüggésben a
tankötelességgel) a 15. életévtől 74 éves korig terjed.

2. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

5
 Azaz a halmaz melyből kikerülhetnek gazdaságilag aktív tömegek mindössze a
teljes népesség átlag 72-78%-a !

Fontos tisztázni néhány alapvető fogalmat a következő adatsorok vizsgálata

előtt.

A következő kategóriákra bontható a (munkaképes korú) munkaerőpiac

keresleti oldala:

- Foglalkoztatottak
A Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO)megfogalmazásában
Magyarországon a vizsgált időszakban mindenki, aki legalább 1 óra jövedelmet
biztosító munkát végez, vagy munkájától csak átmenetileg van távol. Utóbbi
okai sokszínűek, lehet oka betegség, szabadság, elbocsájtás stb.
Magyarországon ezen belül megkülönböztetünk: Alkalmazottat, egyéni
vállalkozót és segítő családtagot.

- Munkanélküliek
Olyan személyek akik képesek és akarnak munkába állni, de nem találnak
munkát.

A KSH pontosítja a fogalmat, miszerint munkanélkülinek számít aki,

 a vizsgált időszakban nem dolgozott
 aktívan keresett munkát (ezzel megkülönböztetve a departicipatív
személyektől)
 nem dolgozik, de talált munkát és 90napon belül munkába áll
 rendelkezésre áll, azaz 2 héten belül munkába tudna állni

A munkanélküliek és foglalkoztatottak együtt alkotják a gazdaságilag aktív

népesség csoportját, mintegy lefedve a munkaerőpiac kínálati oldalát.

Ezzel ellentétes kategória a gazdaságilag inaktív népesség. Tagjai munkaképes

korú, de az aktív munkaerő-állományba nem tartozó személyek. Legnagyobb
részük 74 évnél fiatalabb nyugdíjas, többek között ezért van az, hogy a
statisztikák különválasztják a 65-74 éves korosztályt.

6
 3. Diagram
Forrás: saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

A munkaképes népesség száma ciklikus változást mutat 10 éves periódussal 1990 és

2009 között, a második 10 éven belül ezen réteg alacsonyabb szinten stabilizálódott és
aktuális tendenciák alapján további csökkenése várható.

Mindamellett a gazdaságilag aktív népesség aránya nem tudja kompenzálni az így a

munkaerőpiac kínálati oldaláról kieső tömeget.

4. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

7
A munkanélküliek száma a rendszerváltást követő első dekádban csökkent, majd újra
emelkedésnek indult. Ez részben külső hatásokkal magyarázható, hisz 2000-2001-ben
beköszöntött a világméretű, lassú recesszió, elcsendesedtek a világgazdaság
„motorjai”, mint az USA és Németország. Ezáltal mind exporttevékenységünk
(Németország, Ausztria), mind a beáramló tőke (befektetések – új üzemek)
csökkentek, a recesszió másodlagos hatásaként pedig erősödött a világméretű
árverseny, megnőttek a termelékenységi elvárások (leépítések).

Drasztikus növekedés látható még 2009. évben, mely a világgazdasági válsággal járó
újabb racionalizáció (elbocsájtások) magyarázható.

5. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

A foglalkoztatottak legnagyobb arányban a 25-64 éves korosztály. A 65 év felettiek

jórészt nem foglalkoztatottak vagy gazdaságilag inaktívak. Ez komolyabb problémát
vetít előre az öregedő társadalom tendenciáját tekintve. Jobb megértéséhez tekintsük
meg az eltartók és eltartottak arányát !

8
A következő táblázat a foglalkoztatottak arányát mutatja a teljes népességhez viszonyítva:

Év 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Eltartók %
39% 36% 36% 35% 35% 35% 36% 37% 38%
Eltartottak
% 61% 64% 64% 65% 65% 65% 64% 63% 62%
Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Eltartók %
38% 38% 39% 39% 39% 39% 39% 39% 38%
Eltartottak
% 62% 62% 61% 61% 61% 61% 61% 61% 62%
1. Táblázat
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

Eltartott minden személy, aki nem foglalkoztatott, függetlenül attól, hogy

megélhetését egy aktív munkavállaló vagy gazdaságilag aktív tömegek adó és
járulékbefizetéseiből az állam biztosítja. Így ide tartoznak a gyermekek, tanulók,
nyugdíjasok (öregségi és rokkant), munkanélküliek, Gyes-en Gyeden lévő kismamák
és háztartásbeliek.

Vagyis öregedő-fogyatkozó társadalmunkban, szűkülő munkaképes réteg mellett 10

emberből 4 tart el átlagosan 6-ot.A foglalkoztatottak korcsoport szerinti megoszlása
sejteti a pályakezdők és idősek gyenge foglalkoztatottságát. Ez a megállapított eddigi
és ezen paraméterek által előrevetített tendenciák alapján olyan problémára utal
aminek megoldása azonnali megoldást követel.

Érdemes megvizsgálni a képzettség helyzetét országos viszonylatban.

A 6.diagram alapján kijelenthető, hogy a legtöbb munkanélküli a vizsgált időszakban

az alacsonyabb (szakmunkásképző iskola vagy annál kevesebb) képzettségű
személyek közüli volt. Vagyis, igaz, hogy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési
lehetősége behatárolt és nehézkes, de még mindig könnyebben találnak munkát a
jobban képzettek és a KSH adatait tekintve kevésbé lesz munkájuk, munkalehetőségük
veszélyeztetve. A képzettség szerinti megoszlása a munkanélküli népességnek a 2000-
2001-es recesszió és a 2009. évi válság hatására sem módosult jelentős mértékben.

9
 6. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

7. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

Magyarország népessége kulturális tekintetben máig erősen kötődik a rendszerváltás

előtt megszokott, „előírt” és biztonságot jelentő „megmondják mit csináljak”
filozófiához. Ez látszik a foglalkoztatási szerkezetben döntően alkalmazotti státuszban
lévők számából is.

10
Vagyis a kapitalizmus úttörése ugyan folyamatos az elmúlt 20 évben, az országhatárok
átjárhatósága teljes, a beáramló (migráció- külföldi munkavállaló, betelepülő aki
magával hozza a kulturális örökségét ÉS az információ technológia fejlődésének ill.
médiakommunikációnak köszönhető ’propaganda’) változást indukáló hatások nem
bizonyultak elég erősnek a hozzáállás megváltoztatására. Ez részben az elöregedő
társadalommal is magyarázható.

8. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

A 8. diagram a 15-64 éves korosztály, vagyis az általában aktív kereső korosztály a

vizsgált időszakban foglalkoztatott részének nemek szerinti megoszlását tartalmazza.

Jól látható, hogy minimális eltérés van a nemek között a férfiak javára, változásra
utaló tendenciát hiába is keres az elemző. Meg kell azonban jegyezni, hogy az EU
célkitűzésétől (2003) ami a női foglalkoztatási rátára 2010évre 60%-ot írt elő az itt
megjelenő 46% nagyon távol van még.

11
 9. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

Tekintve a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását elmondható,

hogy a kereskedelem és a feldolgozóipar alkalmazza arányaiban legtöbb személyt
1998-tól napjainkig.

Tendencia egyedül a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatási mértékében figyelhető

meg.

12
 10. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés

A bérek tekintetében 1990 és 1996 között lineáris emelkedés volt megfigyelhető, mely
az ezt követő 12 évben is többé kevésbé fennmaradt. 2008-2009 között a bérek
stagnálása a válság hatásaként magyarázható.

Mobilitás

Szót érdemel még a munkáért, munkalehetőség érdekében történő vándorlási, és az

ahhoz szükséges hajlandóság.

Általánosan elmondható, hogy egy adott – munka kínálatában szegényebb – helyről

más helyre való áttelepülés akkor valósul meg, ha a költözés anyagi és „lelki”
költségei alacsonyabbak az elérhető kompenzációnál. Jelentős szerepe van a
tradicionális viselkedésmintának, mely lényege (elsősorban a fővároson kívül) a több
generáción keresztül egy család tulajdonában lévő lakóingatlanhoz való kötődés.

13
 3. Az Észak-Alföldi munkaerőpiac

3.1 Magyarországi régiók

Az EUROSTATáltal kidolgozott NUTS rendszer (Nomenclature of Territorial Units

for Statistics - Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) három szintre
bontja a különböző területeket:

- NUTS1 – Országrészek
- NUTS2 – Régiók

- NUTS3 – Megyék

Magyarország ezzel összhangban az 1999. évi XCII. tv. értelmében (ami az 1996. évi
XXI. tv. módosítása) 7 tervezési-statisztikai régióban (NUTS2) határozta meg
területének felosztását az EU-s támogatási rendszer igénybevételének érdekében.

Ezek a következők:

- Közép Magyarország

- Nyugat-Dunántúl

- Dél-Dunántúl

- Közép-Dunántúl

- Észak Magyarország

- Észak-Alföld

- Dél-Alföld

2. Ábra: Magyarország régiói

14
Forrás : Zentai László 2006.

3.2 Az Észak-Alföldi régió jellemzői

Észak alföld Magyarország Keleti csücskében fekszik, 3 megyét foglal magában, ezek:
Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Határos az
Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régiókkal ill.
Szlovákiával, Romániával és Ukrajnával. Legnagyobb városai Debrecen és
Nyíregyháza.

Területét és népességét tekintve a második legnagyobb és legnépesebb régió - az

egyéb vonatkozásokban is kiemelkedő – a Közép-Magyarországi régió után. Területe:
17.729 km2 , lakosainak száma meghaladja a 1,5 Millió főt (2005. közepén tartott
mikrocenzus alapján 1.540.424 fő).

3.3 Az Észak-Alföldi régió munkaerőpiaca 1990-2010

11. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

2006 és 2010 között az Észak-Alföldi régió népességének korosztály szerinti

megoszlása jelentősen nem változott a vizsgált évek alatt.

15
Az Észak-Alföldi népesség megoszlása korcsoportok szerint

Korosztály 2006 2007 2008 2009 2010

0-14 év 17% 17% 17% 17% 16%

15-64 év 68% 68% 68% 68% 68%

65-… év 15% 15% 15% 15% 15%
Összesen (Fő) 1 533 162 1 525 317 1 514 020 1 502 409 1 492 502
2. Táblázat
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

A népesség számának csökkenése (KSH adatai alapján, minden év január 1.-ére

vonatkozó értékek figyelembe vételével) még mindig a 3. legkisebb mértékű
Magyarországon. 2010 január 1. az első mért adat a lakosság számára nézve, mely
megállapította annak 1,5 millió fő alá való csökkenését.

12. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

Az országos átlaghoz képest rosszabb, alacsonyabb az Észak-Alföldi régióban a 15-64

korcsoporton belüli gazdaságilag aktív népesség aránya, ez alacsonyabb
foglalkoztatottságot sejtet.

16
 13. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

Az Észak-Alföldi régió népességének gazdasági aktivitása a munkaképes korcsoportra

vonatkoztatva időben ingadozó, hullámzó képet mutatott 1992-2009 intervallumban.

Tekintettel arra, hogy a régió teljes népessége folyamatos lassú csökkenést mutat, a
korcsoport szerinti megoszlás pedig a vizsgált időszakban majdnem teljesen
változatlan.

Ez a jelenség mélyrehatóbb elemzést kíván, így munkám ennek részekre bontásával

folytatom; vizsgálatom a régión belüli szektorális teljesítmény és foglalkoztatás, majd
a nemek szerinti foglalkoztatás és munkanélküliség, legvégül a képzettségbeli
tendenciák elemzési szempontjait részletezi.

17
 14. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

Könnyen észlelhető a mezőgazdaságban csökkenő foglalkoztatottság mértéke a teljes

vizsgálati időtartamban, kiemelten az 1992-2006-ig terjedő intervallumban.

15. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

18
A nemek arányát vizsgálva (15-64 korcsoportban) érdekesség, hogy a férfiak száma
gyakorlatilag konstans volt a vizsgált időszakban, míg a női nem képviselőinek száma
– fentebb említett - hullámzást mutat.

Ennek részben magyarázata részben következő kiegészítése a következő diagram:

16. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

Annak tudatában, hogy a férfi lakosság száma a 15-64 éves korosztályban konstans (és
nagyjából azonos trend figyelhető meg a korcsoport szerinti bontást elhagyva is)
könnyű elfogadni, hogy a nők száma, annak ingadozása okoz hullámzást a
gazdaságilag aktív népesség számában. Részben a fenti táblázat, azaz a belföldi
vándorlás is magyarázza ezt, szinte kivétel nélkül minden „vándorló” a női nemhez
tartozik.

19
 17. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

A vizsgált régió gazdaságilag aktív népessége folyamatosan javuló tendenciát mutat

legmagasabb végzettségét tekintve: csökken a 8. osztállyal bírók aránya és növekszik
az ennél magasabb iskolai végzettségűek aránya.

18. Diagram

Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

20
Az említett, a legmagasabb végzettség tekintetében mutató javuló tendencia ellenére az
Észak-Alföldi régió még mindig jelentős elmaradással bír a Magyarországi átlaghoz
képest.

19. Diagram

Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

20. Diagram
Forrás: Saját szerkesztés, a KSH adatai alapján

21
Abszolút számokban több férfi volt a vizsgált időszakban munkanélküli az Észak-
Alföldi régióban, azonban a népesség nemek szerinti arányában közeledés figyelhető
meg; 2006. évtől a munkanélküliek aránya nemek szerint majdnem tökéletesen
korrelál. Az eltérés 2006-2009-ig 1% alatti, azaz a statisztikai hibahányadon belül volt.

22
 4. Összefoglalás

Összegezve az eddig megfogalmazottakat kiemelem a legfontosabb következtetéseim:

- Az Észak-Alföldi régió fejlesztésében – elfogadva az emberi erőforrás

kulcsfontosságú szerepét a növekedési lehetőségek terén – kiemelten kell
foglalkozni a meglévő népesség oktatásával, a munkaképes réteg képzésével.

Figyelembe véve természetesen a szakemberképzés fontosságát, nem csak és

kifejezette a főiskolai/egyetemi képzettséget szeretném hangsúlyozni, de az
abban rejlő lehetőségek szélesebb skálát engednek a képességek és ezáltal
betölthető pozíciók terén.

Ez annál fontosabb, hogy elemzésemből kiderült a mezőgazdasági szektorból –

annak csökkenő foglalkoztatási adataira alapozva – elbocsájtott, az az által a
munkaerőpiacról fel nem vett tömegek más szakirányú tudás híján (tudásalapú
gazdaságunkban) nehezen, vagy egyáltalán nem tud elhelyezkedni.

- Ugyancsak fontos a régió munkaerőpiacán az eltartottak és eltartók, a

gazdaságilag aktív népesség és inaktív népesség arányának javítása. Ebben a
vonatkozásban is elmaradással küzd a régió az országos átlaghoz képest.

- Fent említett két következtetésem mintegy közös megoldásaként érdemes lenne

– az egyébként kiemelkedő K+F tevékenységre alapozva – a már meglévő
innovációs intézmények számát tovább növelni.

23
Felhasznált irodalom

- Schwertner János (1994): Regionális feszültségek a magyar munkaerőpiacon,

kézirat
- Vajsz Tivadar - Pummer László (2004): Regionális különbségek Magyarországon,
az eltérések elemzése, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
- 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

- http://www.tka.hu/upload/docs/kepzesek/10KTK2004/ZimmermannJ.pdf
- http://www.avacongress.net/ava2007/presentations/vms1/9.pdf
- http://www.tankonyvtar.hu/gazdasagtudomany/oktatas-gazdasagtana-080904-72
- http://www.bm.gov.hu/web/portal.nsf/dokumentumtar/7BD68008979A0D2BC1
25757E00380F0C/$file/eszak-Alfuld.pdf?OpenElement
- http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szak-Alf%C3%B6ld
- www.ksh.hu
- http://atomki.hu/k+f_innovacio/doc/EAR_Strategia_20060306.pdf__20070814
_094249.pdf

24
Ábrák jegyzéke

1. Ábra (Fedlap) : http://www.frekvencia.hu/radio-eszakalfold.htm

2. Ábra : Magyarország régiói : Zentai László 2006.
http://www.google.hu/imgres?
imgurl=http://lazarus.elte.hu/hun/maps/regio.gif&imgrefurl=http://ipartelep.lap.
hu/magyarorszag_regioi_hirek/11246690&h=488&w=776&sz=32&tbnid=seoY
_1ATmgJiBM:&tbnh=89&tbnw=142&prev=/images%3Fq%3Dmagyarorsz
%25C3%25A1g%2Br%25C3%25A9gi
%25C3%25B3i&zoom=1&q=magyarorsz%C3%A1g+r%C3%A9gi
%C3%B3i&hl=hu&usg=__JCKnE4rtoRCxbw5m5trIyWqYSbA=&sa=X&ei=Y
dHuTJfbCsiRswaaqoGACw&ved=0CCkQ9QEwAg

25