Egyetemes állam- és jogtörténet

Jogász szak, nappali és levelező munkarend

Tételsor
2018-19. tanév

Kollokvium: 1-65. tétel

Alapvizsga: 1-130. tétel

1. Az egyetemes (általános) állam- és jogtörténet tantárgy funkciója, oktatásának története

Magyarországon. A „génbank” jelenség az egyetemes állam- és jogtörténetben.
2. Az ókori keleti államfejlődés általános és különös jellemzése.
3. Az ókori keleti államok jogforrási rendszere. A kodifikáció fogalma.
4. A jogi szekularizáció fogalma és a Codex Hammurabi.
5. A Tóra.
6. A szasztrák. A fa chia.
7. A poliszok alkotmányos berendezkedésének tipizálása. Az oligarchia és a rhétra.
8. Az oligarchikus államszervezet reformjai Athénban, a demokratizálódás folyamata. A mikté
politeia.
9. Az igazságosság értelmezése Hellász jogi kultúrájában. A jogforrások.
10. A poliszok jogéletének közös vonásai.
11. A poliszközi kapcsolatok jogintézményei.
12. Az Imperium Romanum. A birodalmi integráció eszközei.
13. A bizánci cezaropapizmus. Az állam-egyház viszonyának alakulása a Nyugatrómai
Birodalomban.
14. A bizantinizmus szűk és tág értelme.
15. Az Imperium Romanum kevert köztársasági alkotmánya.
16. A római jog továbbélése a Bizánci Császárságban és a leges Romanae barbarorum.
17. A hatalomgyakorlás külső megnyilvánulásai az Imperium Romanum hagyatékában.
18. A patrimoniális uralom. A Frank Birodalom államszervezete.
19. A rendi államszervezet. A rendiség végkifejlete és hatása a modern politikai-jogi gondolkodás
kibontakozására.
20. Az abszolút állammodell és értékelése.
21. Jogforrások a középkorban (a szokásjog, az általános érvényű írott jog, a privilégiumok, a
római jog újjáéledése és a középkori oklevéltan).
22. A hűbérjog és forrásai.
23. A földesúr és jobbágya közötti közjogi kapcsolat.
24. A hűbérbirtok, az allodiális birtok, a szabad parasztbirtok, a polgári birtok és a Mark-
közösségek.
25. A kereskedelmi jog és forrásai.
26. A középkori büntetőjog általános jellemzése.
27. A középkori eljárásjog. Az akkuzatórius és az inkvizitórius eljárás.
28. A középkori jogászrend és a középkori jog típusjegyei.
29. A középkori városok létrejötte és típusai. A városszövetségek.
30. A városi autonómia típusai és szimbólumai.
31. A középkori városok jogforrási rendszere.
32. A középkori városok hatása a modern állam- és jogéletre. A polgári városi önkormányzat.
33. A korai egyház jogállása az Imperium Romanumban. A korai egyházjog forrásai.
34. Az ortodox egyház és szervezete. Az ortodox egyházjog forrásai.
35. A nyugati kereszténység partikuláris nemzeti egyházai.
36. Az egyházállamiság. A pápaválasztás, a főpapi székek betöltése és a római
egyházkormányzat.
37. A kánonjog forrásai.
38. A territorializmus. A lutheri egyházalkotmány.
39. A kálvini egyházszervezet.
40. Az abszolút állam államegyháza.
41. A modern állam fogalma és ideáltípusa.
42. A polgári alkotmányosság elve. Az államhatalmi ágak elválasztása.
43. A monarchikus és a parlamenti szuverenitás, a népszuverenitás és a nemzetszuverenitás.
44. A végrehajtó hatalom felelőssége. A törvények uralma.A bírói függetlenség.
45. Az állam és az egyház elválasztásának modelljei.
46. A klasszikus szabadságjogok biztosítása. Az emberi méltóság és a szabadságjogok
érvényesülésének feltételei.
47. Az önkormányzatiság értelmezése a polgári modernizáció korában.
48. A modern polgári jog alapelvei.
49. A modern büntetőjog alapelvei.
50. A modern eljárásjogok alapelvei.
51. A patrimoniális angol állam.
52. A rendi állammodell létrejötte Angliában. A mintaparlament.
53. Az angol abszolutizmus sajátosságai. A Petition of Right.
54. I. Stuart Károly pere. A lordprotektorátus rendszere.
55. A Habeas Corpus Act.
56. A Bill of Rights és az Act of Settlement.
57. Az angol parlamentáris monarchia modellje.
58. A klasszikus polgári korszak közjogi reformjai Angliában.
59. Az angol jog jellemzői, fejlődési szakaszai és jogforrásai.
60. A gyarmatok típusai az angol gyarmatbirodalomban.
61. Az angol gyarmatosítás korszakai. A Westminsteri Statutum.
62. India az angol gyarmatbirodalomban.
63. Társadalmi struktúra és gyarmati kormányzat a 13 keleti parti amerikai gyarmaton.
64. A Függetlenségi Nyilatkozat. Az újjászerkesztett tagállami alkotmányok és a Konföderációs
Cikkely.
65. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának elvei.
66. Szabadságjogok az amerikai Bill of Rights-ban.
67. A rabszolgaság kérdése az amerikai alkotmányjogban.
68. Az őslakosok jogi helyzete az amerikai alkotmányokban.
69. A Homestead Act.
70. Az amerikai polgárháború jogi problémái.
71. A Madison-doktrina és a Monroe-elv.
72. A New Deal értékelése.
73. Az amerikai gyarmati jogfejlődés.
74. A független amerikai jogrend.
75. A hűbéri széttagoltság és a központosított monarchia korszaka a francia
alkotmányfejlődésben.
76. A rendi gyűlések típusai és a rendiség végkifejlete Franciaországban.
77. A francia abszolút állammodell értékelése.
78. A Joglemondó Nyilatkozat. Az Emberi és Polgári Jogi Nyilatkozat.
79. A francia alkotmányos monarchia rendszere. XVI. Lajos pere.
80. A francia I. köztársaság (1792-1804).
81. A francia I. császárság (1804-1814).
82. A restaurált francia alkotmányos monarchia (1815-1848).
83. A francia II. köztársaság (1848-1852).
84. A francia II. császárság (1852-1870). A Párizsi Kommün.
85. A francia III., IV. és V. köztársaság rendszere.
86. A középkori francia jogfejlődés.
87. A francia jogi modernizáció korszakai. A napóleoni kódexek.
88. A recipiált francia jog. A rajnai jog.
 89. Az utrechti unió és a holland parlamentáris monarchia.
90. Az arrasi unió és a belga alkotmányos monarchia.
91. A svájci Eidgenossenschaft. A polgári demokrácia kiépülése Svájcban.
92. Obligationsrecht. ZGB.
93. Az ibér alkotmányfejlődés és jogfejlődés sajátosságai.
94. A széttagolt Itália alkotmányfejlődése.
95. Az olasz egységmozgalmak. Az olasz alkotmányos monarchia és torzulása.
96. Az itáliai jogi kultúra.
97. A Sacrum Romanum Imperium közjogi rendszere.
98. A széttagoltság következményei a német térség alkotmánytörténetében.
99. A német térség középkori és újkori jogfejlődése.
100. A Porosz Királyság. A porosz modernizáció.
101. A német egységtörekvések (1806-1871). A Frankfurti Alkotmány.
102. A vilmosi Németország államszervezete.
103. A német térség 19. századi jogfejlődése. A BGB.
104. A weimari köztársaság.
105. A náci államépítési elvek.
106. A náci jogelvek.
107. A Habsburg dinasztikus politika kiépülése. A tartományok közötti közjogi kapcsolat.
108. Reformhullámok a Habsburg örökös tartományokban.
109. Az 1848-1867 közötti osztrák alkotmányos dokumentumok.
110. A dualizmus közjogi rendszere és reformjai.
111. Az OPTK.
112. Osztrák hatások a magyar állam- és jogéletben.
113. Az Országbírói Értekezlet és az ITSZ. Az osztrák jog továbbélése Magyarországon.
114. A skandináv-balti térség állam- és jogtörténetének alapvonalai.
115. A lengyel nemesi köztársaság és közjogi következményei.
116. A cseh államtörténet alapvonalai.
117. Európai-ázsiai kettősség az orosz államfejlődésben.
118. A rétegzett hatalomgyakorlás.
119. Az eszközjellegű orosz modernizáció.
120. A kommunista hatalomátvétel és a sztálinizmus. A szovjet államszervezet.
121. Az orosz jogfejlődés alapvonásai.
122. A Balkán állam- és jogtörténetének alapvonalai.
123. Az iszlám terjeszkedés korszakai. A kalifátus és a szultanátus.
124. A Saria.
125. A török és az iráni modernizáció.
126. A modernizáció modelljei, időbelisége és eszköztára.
127. Európai hatások az Európán kívüli modernizációkra I. (Kína, Japán)
128. Európai hatások az Európán kívüli modernizációkra II. (Latin-Amerika, Afrika).
129. A nemzetközi együttélés fejlődésének alapvonalai.
130. A jogalkotás és a jogalkalmazás hatékonyságának történeti vizsgálata.

Pécs, 2018. szeptember 3. Dr. Herger Csabáné

habilitált egyetemi docens