Készült az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és

Szaktanácsadási Intézet megbízásából

Képlettár

Készült

az Élelmiszer-ipari mőveletek és folyamatok

tankönyvhöz

Összeállította:
Papp László

Lektorálta:
Kovács Gáborné

Budapest, 2009
FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Képlettár
1. Áramlási sebesség
s s = megtett út
v=
t t = idı
2. Átlagos áramlási sebesség
qv qv = térfogatáram
v=
A A = áramlási keresztmetszet
3. Térfogatáram
V V = térfogat
qv =
t t = idı
4. Tömegáram
m m = tömeg
qm =
t t = idı
5. Kapcsolat a térfogatáram és tömegáram között
qv = térfogatáram
qm = qv ⋅ ρ
ρ = sőrőség
6. Kapcsolat a kinematikai és a dinamikai viszkozitás között
υ = kinematikai viszkozitás
η
υ= η = dinamikai viszkozitás
ρ
ρ = sőrőség
7. Reynolds-szám
d = csıátmérı
v = áramlási sebesség
d ⋅v⋅ρ , d⋅v
Re = Re = υ = kinematikai viszkozitás
η υ
η = dinamikai viszkozitás
ρ = sőrőség
8. A folytonossági tétel általános alakja
qm1 = qm 2 = qm3 = qm 4 = áll. qm = tömegáram
9. A folytonossági tétel folyadékokra
v = áramlási sebesség
v1 ⋅ A1 = v2 ⋅ A2
A = áramlási keresztmetszet
10. A Bernoulli-egyenlet hosszúság-dimenziós alakja ideális közegre
h = vonatkozási szinttıl mért távolság
p v2 p v2
h1 + 1 + 1 = h2 + 2 + 2 = állandó p = nyomás
ρ ⋅g 2⋅g ρ ⋅ g 2⋅ g
v = áramlási sebesség
11. A Bernoulli-egyenlet nyomás-dimenziós alakja ideális közegre
v12 ⋅ ρ v22 ⋅ ρ
h1 ⋅ ρ ⋅ g + p1 + = h2 ⋅ ρ ⋅ g + p 2 + = állandó
2 2

1 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

12. A kifolyási sebesség állandó szintmagasság esetén

v = 2⋅ g ⋅h h = a folyadék szintmagassága
13. A tartály teljes kiürüléséhez szükséges idı
A = a tartály keresztmetszete
2⋅ A h
t= ⋅ A0 = a kifolyónyílás keresztmetszete
A0 2⋅ g
h = a folyadékszint kezdeti magassága
14. A súrlódási tag
λ = súrlódási tényezı
L = csıhossz
L v2 , L v2 ⋅ ρ
∆hs = λ ⋅ ⋅ ∆p s = λ ⋅ ⋅ D = csıátmérı
D 2⋅ g D 2
v = áramlási sebesség
ρ = sőrőség
15. A Bernoulli-egyenlet hosszúság-dimenziós alakja valóságos közegre
p1 v12 p2 v 22
h1 + + = h2 + + + ∆hs
ρ1 ⋅ g 2 ⋅ g ρ2 ⋅ g 2 ⋅ g
16. A Bernoulli-egyenlet nyomás-dimenziós alakja valóságos közegre
v12 ⋅ ρ1 v 22 ⋅ ρ 2
h1 ⋅ ρ1 ⋅ g + p1 + = h2 ⋅ ρ 2 ⋅ g + p 2 + + ∆p s
2 2

17. Relatív érdesség

εa εa = abszolút érdesség
ε=
D D = csıátmérı
18. Egyenértékő csıhossz
Le1; Le2;..= a beépített idomok
Le = Le1 + Le 2 + Le3 + ... és szerelvények egyenértékő
csıhosszai
19. Egyenértékő csıátmérı
A A = áramlási keresztmetszet
de = 4 ⋅
Kn Kn = nedvesített kerület
20. A súrlódási tag általános alakja
L + Le v 2 L + Le v 2 ⋅ ρ
∆h s = λ ⋅ ⋅ , ∆ps = λ ⋅ ⋅
De 2 ⋅ g De 2

2 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

21. A szivattyú szállítómagassága ideális közeg esetén (elméleti szállítómagasság)

pny = a nyomócsonkon mért nyomás
p − psz vny + vsz
2 2
psz = a szívócsonkon mért nyomás
h = ny +
ρ⋅g 2⋅ g vny = áramlási sebesség a nyomócsıben
vsz = áramlási sebesség a szívócsıben
22. A szivattyú szállítómagassága valóságos közeg esetén (összes szállítómagasság)
pny − psz vny
2
+ vsz2 hs1 = a szívócsı áramlási vesztesége
hössz = + + hs1 + hs 2
ρ⋅g 2⋅ g hs2 = a nyomócsı áramlási vesztesége
A szivattyú szállítómagassága valóságos közeg esetén a csıvezeték két végpontján mért
23. nyomásokkal számolva (összes szállítómagasság)
hsz = szívómélység
hsz = nyomómagasság
p p p1 = a szívótérben mért nyomás
hössz = hsz + hny + 2 − 1 + hs1 + hs 2
ρ⋅g ρ⋅g p2 = a nyomótérben mért nyomás
hs1 = a szívócsı áramlási vesztesége
hs2 = a nyomócsı áramlási vesztesége
24. Az ülepedésre alkalmazott Reynolds-szám
d = az ülepedı részecske átmérıje,
d ⋅ vü ⋅ ρ vü = ülepedési sebesség,
Re ü =
η ρ = az eloszlató közeg sőrősége,
η = az eloszlató közeg viszkozitása
25. Egyenértékő részecskeátmérı
d e = 1,24 ⋅ 3 Vr Vr = a részecske térfogata
26. Ülepedési sebesség lamináris ülepedés (Reü < 1) esetén
de = a részecske (egyenértékő) átmérıje
d ⋅ ( ρr − ρ ) ⋅ g
2
ρr = a részecske sőrősége
vü = e
18 ⋅ η ρ = a közeg sőrősége
η = a közeg viszkozitása
27. Ülepedési sebesség turbulens ülepedés (1 ≤ Reü ≤ 500) esetén
de = a részecske (egyenértékő) átmérıje
ρr = a részecske sőrősége
2 ⋅ g ρr − ρ 2
vü = ⋅ ⋅ ⋅ de ρ = a közeg sőrősége
λü ρ 3
λü = az ülepedés súrlódási tényezıje
(Reü > 500 esetén λü = 0,44)

3 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

28. A részecskére ható centrifugális erı

m = a részecske tömege
vk = kerületi sebesség
vk2
Fc = m ⋅ = m ⋅ r ⋅ ω 2 = m ⋅ r ⋅ ( 2 ⋅ π ⋅ n) 2 r = a részecske keringési sugara
r
ω = szögsebesség
n = a centrifuga fordulatszáma
29. A centrifuga jelzıszáma
Fc= a részecskére ható centrifugális erı
G = a részecskére ható gravitációs erı
Fc r ⋅ ( 2 ⋅ π ⋅ n) 2
Z= = ≅ 4 ⋅ r ⋅ n2 m = a részecske tömege
G g
r = a részecske keringési sugara
n = a centrifuga fordulatszáma (1/s)
30. Jelzıszám, ha a fordulatszámot 1/min mértékegységben adjuk meg
r ⋅ n2 d ⋅ n2
Z≅ =
900 1800
31. Centrifugális ülepedési sebesség
vg = a gravitációs ülepedési sebesség
Z = a centrifuga jelzıszáma
de ⋅ (ρr − ρ ) ⋅ g de = a részecske (egyenértékő) átmérıje
2
vc = vg ⋅ Z , vc = ⋅Z
18 ⋅ η ρr = a részecske sőrősége
ρ = a közeg sőrősége
η = a közeg viszkozitása
32. A ciklonban kialakuló ülepedési sebesség
vg = a gravitációs ülepedési sebesség
Z = a ciklon jelzıszáma
d = az eloszlatott részecskék átmérıje
d 2 ⋅ ∆ρ v 2
vc = vg ⋅ Z = ⋅ ∆ρ = a közeg és a részecskék közötti
18 ⋅η r
sőrőségkülönbség
η = a közeg viszkozitása
v = a közeg belépési sebessége
33. A szőrı teljesítménye
∆p = nyomáskülönbség
∆p ⋅ A A = szőrıfelület
qv =
η ⋅ω η = viszkozitás
ω = kapillárisok ellenállása

4 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

34. A keverı teljesítmény-szükséglete

n = a keverı fordulatszáma
d = a keverıelem átmérıje
P = k ⋅ n3 ⋅ d 5 ⋅ ρ
k = a keverıelem alaktényezıje
ρ = a folyadék sőrősége
35. Aprítási fok
D D = az aprítás elıtti szemcseméret
n=
d d = az aprítás utáni szemcseméret
36. Porozitás
V0 = a részecskék közötti térfogat
V0 Vh − Vn Vh = a szemcsés halmaz térfogata
ε= =
Vh Vh Vn = töltettérfogat (a szemcsék
össztérfogata)
37. A szemcsés halmazt alkotó részecskék össztérfogata (töltettérfogat)
Vh= a szemcsés halmaz térfogata
Vn = (1 − ε ) ⋅ Vh , Vn = n ⋅ Vr n = a részecskék darabszáma
Vr = részecsketérfogat
38. Fajlagos töltetfelület
n = az 1 m3-ben levı részecskék száma
a = n ⋅ Ar = n ⋅ d ⋅ π 2
Ar = egy részecske (gömb) felszíne
6
a= ⋅ (1 − ε ) d = a részecske átmérıje
d
ε = a halmaz porozitása
39. A szemcsék közötti hézagok egyenértékő átmérıje
2 ε
De = ⋅ ⋅d d = a részecskék jellemzı átmérıje
3 (1 − ε )
40. A szemcsés halmazon átáramoltatott közeg nyomásesése
L = a csıvezeték hossza
λ = súrlódási tényezı
λ a v ⋅ρ
2
a = fajlagos töltetfelület
∆p = L ⋅ ⋅ ⋅
4 ε 2 ε = porozitás
v = a közeg áramlási sebessége
ρ = a közeg sőrősége

5 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

41. A fluidizáció határsebessége

prács = rácsnyomás (= ∆p)
L = töltetmagasság
λ = súrlódási tényezı
8 ⋅ ε ⋅ prács
v= a = fajlagos töltetfelület
λ ⋅ L ⋅ a ⋅ ρl
ε = a töltet porozitása
v = a levegı áramlási sebessége
ρl = a levegı (közeg) sőrősége
42. Szlip a pneumatikus szállításnál
v −v vl = a levegı áramlási sebessége
S= l a
vl va = a szemcsék haladási sebessége
43. Hımennyiség
c = fajhı
Q = c ⋅ m ⋅ ∆t m = tömeg
∆t = hımérséklet-különbség
44. Fajlagos entalpia
H H = entalpia
h=
m m = tömeg
45. Fajlagos entalpiaváltozás, ha nincs halmazállapot-változás
Q
∆h = = h2 − h1 = c p ⋅ (t 2 − t1 ) cp = anyag fajhıje (állandó nyomáson)
m
46. Fajlagos entalpiaváltozás, ha van halmazállapot-változás
cp = anyag fajhıje (állandó nyomáson)
Q
∆h = = h2 − h1 = c p ⋅ (t 2 − t1 ) + r r = az anyag halmazállapot-változás
m
hıje
47. Hıáram, hıteljesítmény
Q Q = hımennyiség
Φ=
τ τ = idı
48. A hıvezetés egyenlete
λ = hıvezetési tényezı
λ δ = az anyag vastagsága
Φ= ⋅ A ⋅ ∆t
δ A = hıátadó felület
∆t = hımérséklet-különbség

6 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

49. A hısugárzás egyenlete

C = sugárzási tényezı
 T  4  T  4 
A = felület
Φ = C ⋅ A ⋅  1  −  2   T1 = a felület hımérséklete kelvinben
 100   100  
T2 = a környezet hımérséklete
kelvinben
50. A hıátadás egyenlete
α = hıátadási tényezı
Φ = α ⋅ A ⋅ ∆t A = hıátadó felület
∆t = hımérséklet-különbség
51. A hıátbocsátás egyenlete
k = hıátbocsátási tényezı
Φ = k ⋅ A ⋅ ∆t A = hıátadó felület
∆t = hımérséklet-különbség
52. Hıátbocsátási tényezı
1 α = hıátadási tényezı
k=
1 δ 1 λ = hıvezetési tényezı
+ +
α1 λ α2 δ = a falvastagság
53. A hıcserélıben átszármaztatott hımennyiség
k = hıátbocsátási tényezı
Φ = k ⋅ A ⋅ ∆tköz A = hıátadó felület
∆tköz = közepes hımérséklet-különbség
54. A közepes hımérséklet-különbség számítása
∆t1 − ∆t2 A hıfoklefutási diagram alapján:
∆tköz =
 ∆t  ∆t1 = hımérséklet-különbség belépéskor
2,3 ⋅ lg 1 
 ∆t 2  ∆t2 = hımérséklet-különbség kilépéskor
55. A közepes hımérséklet-különbség számítása
∆t1 + ∆t 2
∆t köz ≅ (ha ∆t1 < 2,5 ⋅ ∆t 2 )
2
56. A bepárlás anyagmérlege
qm be = az oldat tömegárama
q m be − q m ki = q m W 
 qm ki = a sőrítmény tömegárama
q m be ⋅ sbe qm ki ⋅ s ki 
=  sbe = az oldat szárazanyag-tartalma
100 100 
ski = a sőrítmény szárazanyag-tartalma

7 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

57. Az egyenlet-rendszer gyakoribb megoldásai

q qm be ⋅ sbe ,…
qm ki = m W , ski = q m W = q m be ⋅ 1 − be 
s ki qm be − qm W
−1
sbe
58. A bepárlás hımérlege
rgöz ⋅ qm göz = k ⋅ A ⋅ ∆t = rW ⋅ qm W
59. A hőtés során elvonandó hımennyiség
Q = c ⋅ m ⋅ (t1 − t 2 )
60. A fagyasztás során elvonandó hımennyiség
Q = x ⋅ w ⋅ rv ⋅ m
61. A fagyott áru tárolási hımérsékletre való hőtése során elvonandó hımennyiség
Q = c f ⋅ m ⋅ (t1 − t 2 )
 s 
 s ki 
rgız = a kondenzációshıje
qm gız = a főtıgız tömegárama
k = hıátbocsátási tényezı
A = főtıfelület
∆t = hımérséklet-különbség
rW = az oldószer (víz) párolgáshıje
qm W=az oldószer (víz) tömegárama
c = az áru fagypont feletti fajhıje
m = az áru tömege
t1 = az áru hımérséklete a hőtés
kezdetén
t2 = az áru hımérséklete a hőtés végén
x = az áru víztartalma
w = a megfagyott víz tömegaránya
rv = a víz fagyáshıje
m = az áru tömege
t1 = az áru hımérséklete a hőtés
kezdetén
t2 = az áru hımérséklete a hőtés végén
cf = az áru fagypont alatti fajhıje
m = az áru tömege
t1 = az áru hımérséklete a hőtés
kezdetén
t2 = a tárolási hımérséklet

8 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

62. Fick-törvény (molekuláris diffúzió)

m = átdiffundált molekulák össztömege
D = diffúziós állandó
 ∆c  A = keresztmetszet
m = −D ⋅ A ⋅   ⋅τ
 ∆x  ∆c = koncentrációkülönbség
∆x = diffúziós út
τ = idı
63. Gibbs-féle fázistörvény
F = fázisok száma
F + Sz = K + 2 Sz = szabadsági fok
K = komponensek száma
64. Kristályosodási sebesség
qm = a kristályosodás sebessége
k = kristályosítási állandó
q m = k ⋅ A ⋅ ( c − ct )
A = a kristályok felülete
c - ct = koncentrációkülönbség
65. A levegı relatív nedvességtartalma
pg = a vízgız parciális nyomása
pg pt = a telített levegıben levı vízgız
ϕ=
pt parciális
nyomása (tenzió)
66. A levegı abszolút nedvességtartalma
mvízgöz mvízgız = a vízgız tömege
y=
m száraz levegı msz lev. = a (száraz) levegı tömege
67. Kapcsolat a relatív és az abszolút nedvességtartalom között
p = a nedves levegı nyomása
y p
ϕ= ⋅ (a levegı össznyomása),
y + 0,622 pt
pt = a vízgız parciális nyomása (tenzió)
68. A nedves levegı fajlagos entalpiája
t = a levegı hımérséklete
hnedves lev. = t + y ⋅ (2500 + 1,9 ⋅ t )
y = a levegı abszolút nedvességtartalma

9 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

69. A szárítóberendezés anyagmérlege

qm be = a szárítandó anyag tömegárama
qm ki = a szárítmány tömegárama
qm be − qm ki = qm W  qm W = az elpárolgott nedvesség

wbe wki  tömegárama
qm be ⋅ − qm ki ⋅ = qm W 
100 100  wbe = a szárítandó anyag
nedvességtartalma
wki = a szárítmány nedvességtartalma
70. A nedves levegı tömegárama
L = a száraz levegı tömegárama
Ln = L ⋅ (1 + y ) y = a nedves levegı abszolút
nedvességtartalma
71. Fajlagos levegıszükséglet
L = a száraz levegı tömegárama
yki – ybe = absz. nedvességtartalom-
L 1
= változás
qm W y ki − ybe
qm W = az elpárolgott nedvesség
tömegárama
72. A szárításhoz szükséges hıáram
L = a száraz levegı tömegárama
Φ = L ⋅ (hki − hbe ) hki-hbe = fajlagos entalpiaváltozás
(a kaloriferben)
73. Fajlagos hıszükséglet
qm W = az elpárolgott nedvesség
tömegárama
L = a száraz levegı tömegárama
Φ L Φ h −h hki- hbe = fajlagos entalpiaváltozás
= ⋅ (hki − hbe ) ……. = ki be
q m W qm W qmW yki − ybe (a kaloriferben)
yki- ybe = absz. nedvességtartalom-
változás
(a szárítóban)

10 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Nomogram a szerelvények és idomok egyenértékő csıhosszának meghatározásához

11 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Nomogram a súrlódási tényezı meghatározásához

12 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet
A desztillált víz sőrősége (ρ), viszkozitása (η), és fajhıje (cp) a hımérséklet (t)
függvényében

13 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Nomogram a logaritmikus közepes hımérséklet-különbség meghatározásához

14 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet
Vízgıztáblázat – 1.

15 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet
Vízgıztáblázat – 2.

16 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Mollier-féle „h-y” diagram

17 /18 Papp László: Képlettár

FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Harmatpont
Relatív páratartalom (%)
30 35 40 45 % 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95
30 %
10,5 %
12,9 %
14,9 16, %18,4 %
20,0 %21,4 %
22,7 %
23,9 %
25,1 %
26,2 %
27,2 %
28,2 %
29,1
°C 8
29 9,7 12,0 14,0 15,9 17,5 19,0 20,4 21,7 23,0 24,1 25,2 26,2 27,2 28,1
°C
28 8,8 11,1 13,1 15,0 16,6 18,1 19,5 20,8 22,0 23,2 24,2 25,2 26,2 27,1
°C
27 8,0 10,2 12,2 14,1 15,7 17,2 18,6 19,9 21,1 22,2 23,3 24,3 25,2 26,1
°C
26 7,1 9,4 11,4 13,2 14,8 16,3 17,6 18,9 20,1 21,2 22,3 23,3 24,2 25,1
°C
25 6,2 8,5 10,5 12,2 13,9 15,3 16,7 18,0 19,1 20,3 21,3 22,3 23,2 24,1
°C
24 5,4 7,6 9,6 11,3 12,9 14,4 15,8 17,0 18,2 19,3 20,3 21,3 22,3 23,1
Levegıhımérséklet (°C)

°C
23 4,5 6,7 8,7 10,4 12,0 13,5 14,8 16,1 17,2 18,3 19,4 20,3 21,3 22,2
°C
22 3,6 5,9 7,8 9,5 11,1 12,5 13,9 15,1 16,3 17,4 18,4 19,4 20,3 21,2
°C
21 2,8 5,0 6,9 8,6 10,2 11,6 12,9 14,2 15,3 16,4 17,4 18,4 19,3 20,2
°C
20 1,9 4,1 6,0 7,7 9,3 10,7 12,0 13,2 14,4 15,4 16,4 17,4 18,3 19,2
°C
19 1,0 3,2 5,1 6,8 8,3 9,8 11,1 12,3 13,4 14,5 15,5 16,4 17,3 18,2
°C
18 0,2 2,3 4,2 5,9 7,4 8,8 10,1 11,3 12,5 13,5 14,5 15,4 16,3 17,2
°C
17 -0,6 1,4 3,3 5,0 6,5 7,9 9,2 10,4 11,5 12,5 13,5 14,5 15,3 16,2
°C
16 -1,4 0,5 2,4 4,1 5,6 7,0 8,2 9,4 10,5 11,6 12,6 13,5 14,4 15,2
°C
15 -2,2 -0,3 1,5 3,2 4,7 6,1 7,3 8,5 9,6 10,6 11,6 12,5 13,4 14,2
°C
14 -2,9 -1,0 0,6 2,3 3,7 5,1 6,4 7,5 8,6 9,6 10,6 11,5 12,4 13,2
°C
13 -3,7 -1,9 -0,1 1,3 2,8 4,2 5,5 6,6 7,7 8,7 9,6 10,5 11,4 12,2
°C
12 -4,5 -2,6 -1,0 0,4 1,9 3,2 4,5 5,7 6,7 7,7 8,7 9,6 10,4 11,2
°C
11 -5,2 -3,4 -1,8 -0,4 1,0 2,3 3,5 4,7 5,8 6,7 7,7 8,6 9,4 10,2
°C
10 -6,0 -4,2 -2,6 -1,2 0,1 1,4 2,6 3,7 4,8 5,8 6,7 7,6 8,4 9,2
°C
Példa:
Ha a környezeti levegı hımérséklete 24 °C , a relatív páratartalom pedig 65 %,
akkor a párakicsapódás 17 °C -on következik be (harmatpont).

18 /18 Papp László: Képlettár