Professional Documents
Culture Documents
Sved Igek
Sved Igek
Sved Igek
Az igék alakjai
A svéd igéknek igenem (genus) szerint cselekvő (aktív) és szenvedő (passzív) ragozásuk
van. Az igealakok egy része (személyes névmással kapcsolódva, vagy anélkül) a cselekvő
személyét is megjelöli. Ezek az ige ún. finit alakjai, a többi igealak igenév. Ezek: a főnévi
igenév, a jelen idejű melléknévi igenév (presens particip), a múlt idejű melléknévi igenév
(perfekt particip) és a supinum.
A svéd nyelvben a főnévi igenév általában a-ra (egyes esetekben más magánhangzóra)
végződik. Ha az infinitívet önmagában akarjuk hangsúlyozni, az ige elé tehetjük
az att szót. Az főnévi igenévnek a segédigék használata, igei vonzatok, valamint
mellékmondati szerkezetek során lesz jelentősége. Pl.
A jelen pillanatban zajló esemény, általában fennálló körülmény vagy belátható időn
belül nem végződő esemény kifejezésére használatos. Pl.
A jövő idő kifejezésére is használatos a presens alak, ha a mondat valamely része utal a
jövőbeli időpontra. Pl.
· A supinum
A felszólító mód utasítás adására használatos. Az ige ilyenkor a mondat vagy tagmondat
elejére kerül. Pl.
imperfekt badade
supinum badat
imperativ bada
A második ragozási osztályba tartozó igék három alcsoportra oszthatók:
Az első alcsoporthoz olyan igék tartoznak, amelyeknek a szótöve mássalhangzóra, de
nem p-re, r-re, t-re, k-ra vagy s-re végződik. Pl. böja
2A presens böjer
imperfekt böjde
supinum böjt
imperativ böj
A második alcsoporthoz olyan igék tartoznak, amelyeknek a szótöve p-re, t-re, k-ra
vagy s-re végződik. Pl. köpa
2B presens köper
imperfekt köpte
supinum köpt
imperativ köp
imperfekt körte
supinum kört
imperativ kör
imperfekt sydde
supinum sytt
imperativ sy
A negyedik ragozási osztályba tartoznak az erős igék. A teljes igei szókincshez képest
számuk csekély, azonban igen gyakran használatosak. Jellemző rájuk, hogy preteritum
alakjuk ragtalan, viszont a szótőn belüli magánhangzó az egyes alakoknál változik,
valamint, hogy a supinum végződése it, a múlt idejű melléknévi igenév három alakjának
végződései pedig en, et és na. Pl. bita
4 presens biter
imperfekt bet
supinum bitit
imperativ bit
Az erős igék szótövének magánhangzója az egyes alakokban bizonyos rendszer szerint
változik. Például az alábbi típusok különböztethetők meg:
A négy ragozási osztály egyikébe sem sorolhatók a rendhagyó igék. Pl. göra:
presens gör
imperfekt gjorde
supinum gjort
imperativ gör
Az összetett igeidők
· A perfekt
A perfekt összetett múlt idő képzése a ha segédige jelen idejű alakjával és a supinummal
történik.
A perfekt igeidővel ki lehet fejezni, hogy az adott esemény lezárult és hatással van a
jelen állapotra, pl.
Jag har arbetat här i tre år. = Három éve dolgozom itt.
Vi har just kommit hem. = Épp most értünk haza.
· A plusquamperfekt
De sa att han redan hade gått hem. = Azt mondták, hogy már hazament.
A passzív
· Az s-passzív
· Az összetett passzív
A passzív kifejezésének másik módja a vara vagy bli segédige és a múlt idejű melléknévi
igenév használata, pl.
A feltételes mód
A feltételes mód kifejezésére a feltételes mellékmondatokban a preteritum és a
pluskvamperfekt alakok, a főmondatokban a ska segédige preteritum alakja (skulle) és a
főnévi igenév használatos, pl.
Om jag hade tid skulle jag arbeta mer i trädgården. = Ha lenne időm, többet
dolgoznék a kertben.
Hade han blivit vald till ordförande skulle han ha genomfört reformerna. = Ha
megválasztották volna elnöknek, végrehajtotta volna a reformokat.