Professional Documents
Culture Documents
A Felnőttképzés Szerepe Hajdú-Bihar Megye Szakképzésében
A Felnőttképzés Szerepe Hajdú-Bihar Megye Szakképzésében
A Felnőttképzés Szerepe Hajdú-Bihar Megye Szakképzésében
szakképzésében
1
Tartalom
I. Bevezető ...................................................................................................................................... 3
II. Vezetői összefoglaló .................................................................................................................... 5
III. Hajdú-Bihar megye gazdaságának szakképzésre gyakorolt hatásai ........................................... 7
IV. Az iskolarendszerű szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében ............................................. 13
V. Hajdú-Bihar megye felnőttképzése a statisztikai adatok alapján.............................................. 21
V. 1. A felnőttképzés szerepe a szakképzésben............................................................................ 21
V. 2. A felnőttképzés jellemzői Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon ................................ 23
V. 3. Hiányszakmák ....................................................................................................................... 38
VI. A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján ...................................... 48
VI. 1. A felmérés célja, aktualitása, módszere .............................................................................. 48
VI. 2. A kutatás legfontosabb eredményei ................................................................................... 49
V. Foglalkoztatási paktum Hajdú-Bihar megyében ........................................................................... 71
V.1. Foglalkoztatási paktum – a foglalkoztatást erősítő eszköz .................................................... 71
V.2. Hajdú-Bihar megye munkanélküliségének és foglalkoztatási szerkezetének alakulása a
tervezett megyei foglalkozatási paktum szempontjából .............................................................. 74
V.3. Hajdú - Bihar Megye Foglalkoztatási paktumának kialakítása – előzmények, tervezet ........ 87
VI. Felhasznált források ..................................................................................................................... 92
VII. Melléklet..................................................................................................................................... 96
2
I. Bevezető
A koncepció célja
A tanulmány a „Hajdú-Bihar megye Szakképzés - fejlesztési koncepciója 2013-2020.”
bővítése, kiegészítése, frissítése végett készült. Alapvető célja az, hogy a közoktatásra
kiterjedő hatályú fejlesztési koncepció mellé a felnőttképzés jelenségét is megvizsgálja.
Praktikusan célunk, hogy a munkaerő-piac kínálati oldalának két összetevőjét, a kibocsátást
meghatározó iskolarendszerű szakképzést és a felnőttképzést egyszerre tekintsük át. Ezzel
támogatva azt, hogy az iskolarendszerű képzésre hatályos szabályozás a teljes szakképzési
spektrum egyben történő áttekintésével szülessen.
Módszertani gondolatok
A koncepció elkészítése óta eltelt idő változásainak áttekintésére teszünk kísérletet. Frissítjük,
súlypontozzuk a koncepcióban részletesen áttekintett gazdasági hátteret, próbáljuk felvázolni
a változásokat. Az összevethetőség kedvéért az iskolarendszerű szakképzés statisztikájának
áttekintését is elvégezzük, immár a feladatra koncentráló módon, a szakmacsoportok és a
fenntartók jellemzőire fókuszálva. A dolgozat nóvuma, központi eleme a felnőttképzés
jelenségeinek feltárása. Fontosnak látjuk, hogy a szakképzés minden szereplőjéről kellő
információval rendelkezzen a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság, mivel meglátásunk
szerint az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó döntéseit ez befolyásolhatja. A tanulmány
részét képezi egy aktuális adatgyűjtés, amelyben a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek
jövőképét, a szakképzéssel kapcsolatban kialakult véleményüket kérdeztük meg.
3
A szakképzés mellett ebben az összefüggésben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Munkaügyi Központ munkanélküliek szakmai végzettségére (számára) vonatkozó adatait, az
MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (későbbiekben: MKIK-GVI) előrejelzéseit
együtt kezeltük.
4
II. Vezetői összefoglaló
5
A felnőttképzés gazdasági hátterét nem az állami források adják (OSAP 1665). A megyében
3,8 százalék mindössze azoknak a száma, akik képzését állami (plusz szakképzési
hozzájárulás, munkaerő-piaci alap) forrásból finanszíroztak. Legnagyobb arányban (39,5
százalék) az Európai Unió forrásai, a képzésben résztvevők saját befizetései (25,9 százalék), a
munkáltatók invesztíciói (17,8 százalék) állnak a tanulmányok hátterében. Határozott területi
eltérések is felismerhetők, hiszen Debrecen esetében a regionális központokhoz hasonló
diverzifikált forrásrendszer azonosítható, míg a bihari kisfalvakban, a Tiszamentén szinte
kizárólagosan az Uniós források jelennek meg. Az országos adatgyűjtésből (Országos
Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) származó megyei statisztikát alátámasztják a saját
adatfelvétel adatai is.
A felnőttképzés szervezetei területileg kiterjedtebb hálózattal rendelkeznek, mint az
iskolarendszerű szakképzés. A szakképzés és a felnőttképzés esetében fontos szempont a
képző intézmények közelsége. Az „egyszerűbb szakmák” (alacsonyabb belépési
iskolázottságot igénylők, munkaerő-piacon kevésbé keresettek) kapcsán fontos, hogy a képzés
a tanulni vágyókhoz közel valósuljon meg. Esetükben a távolság gátat jelent, nem vállalják fel
a tanulással együttjáró költségeket és a bizonytalan (tanulásból következő) hasznot.
Amennyiben (közeli lehetőség hiányában) kimaradnak a szakképzésből, esélytelenek lesznek
a munkaerő-piacon is. A felnőttképzés ötvenhárom településen jelent meg, olyanokon, ahol az
iskolarendszerű forma hiányzik. Összességében a perifériák szakképzésbe történő bevonását
segítik a felnőttképzés vállalatai.
A felnőttképzések kapcsán megállapítható, hogy szerepük van a hiányszakmák (gépi
forgácsoló, hegesztő, szociális gondozó) képzésben. Konkrétan a fémipari szakmában többet
képeznek, mint az iskolarendszer. kétszáznegyvennyolc forgácsoló (százhetvenöt az
iskolarendszerű képzésben), kétszázkilencvenhét hegesztő (százkilencvenhat iskolarendszerű
képzésben) képzése/átképzése zajlik a felnőttképzésben. Utóbbi két szakma kapcsán talán
nem túlzás a rugalmasság kiemelése sem. Az ipar igényeire gyorsan reagálnak
(adottságaik révén) a felnőttképzők, gyorsabban, mint a komoly inerciával rendelkező
iskolarendszerű intézmények. Problémásnak látjuk a hiányszakmák kiválasztásának elveit.
A felnőttképzésre vonatkozó statisztikai adatokból nyert elképzeléseinket megerősítették
a kérdőíves adatfelvételünk válaszadói is. A jogszabályi környezet jelentős változása komoly
kihívást jelent mind az iskolarendszerű, mind a felnőttképzés szereplői számára.
6
III. Hajdú-Bihar megye gazdaságának szakképzésre gyakorolt hatásai
7
Valószínűsíthető, hogy a természeti adottságaiból következően a mezőgazdaság hosszabb
távon is fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Átalakulási folyamatai közül a termelési
integrációra törekvés, a bioüzemanyagok termelése irányába történő elmozdulás, a
hagyományos állattenyésztő ágazatok stabilitása feltétlenül előremutató. Az ágazat jövője
szempontjából a feldolgozás, logisztika, értékesítés feladatainak helyben tartása fontos
feladat, amivel az értékteremtő képesség érdemben növelhető. Az ágazat súlya indokolja a
mezőgazdasági szakképzés fejlesztését is.
A Hajdú-Bihar megyében előállított bruttó hozzáadott érték negyede származik az iparból,
ezzel a megyék iparosodottságát is jelző sorban az utolsó negyedbe tartozik.
Iparának természeti adottságai szűkösek, emiatt hagyományosan elmarad teljesítményével az
országos, sőt a vidéki megyék átlagától is. Ipari jellegű hasznosítás lehetőségét leginkább a
Nagyhegyes, Hajdúszoboszló térségében feltárt (felértékelődő) földgáz vagyon jelenti.
Sajátos (a szocialista időszakból örökölt) iparszerkezete, hatékonyságának,
exportorientáltságának alacsonyabb szintje miatt az ipar, építőipar veszít súlyából az
ezredforduló utáni időszakban. Jellemző, hogy a növekedést produkáló iparágak általában
értéktermelésüknél kisebb arányban részesednek a foglalkoztatottak köréből, illetve hogy az
országos szinten zászlóshajónak számító autóipari, elektronikai beruházások aránya alacsony
a megyében. Pozitív jelenség viszont, hogy a 2008-as válság kevésbé érintette, mint a
fejlettebb (exportorientált, autóiparban érintett) térségeket.
Az 1. számú ábra a megye iparában foglalkoztatottak magyarországi értékekkel történő
összevetését teszi lehetővé.
8
Látványosan kitűnnek a helyi jellemvonások. A vegyi termékek, gyógyszerek, fa-, papír-,
nyomdaipari termékek foglalkoztatotti aránya duplája az országosnak. Meghaladja azt az
élelmiszeriparban és a villamosenergia-, víz-, gáz-, gőzellátásban dolgozóké is. A másik
viszont oldalról teljesen hiányzik a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás, nukleáris fűtőanyag
gyártása a megyéből. Ötöde a járműgyártásban foglalkoztatottak, fele az elektronikai, optikai,
villamos berendezések gyártásában dolgozók aránya az országosnak.
Termelési volumen alapján a vegyi anyagtermék gyártása és a gyógyszergyártás
(harminchárom százalék) a legjelentősebb, melyet a gépipar (huszonhárom százalék), az
élelmiszeripar (tizenhét százalék), energiaipar (tizennégy százalék) követ a sorban.
Az ipari jellegű foglalkoztatás jellemzően városokhoz kötődik. Ettől a Debrecen, illetve
Tiszaújváros közelében lévő kisebb települések térnek el, ahol a nagyobb ipari koncentrációk
közelében lévő kis falvak foglalkoztatottjai az iparban dolgoznak.
Növekedésben az élelmiszeripar, vegyi anyag és gyógyszergyártás és a fémfeldolgozás
mutatói alakultak az elmúlt év során legszebben (2. számú ábra).
9
vonatkozásában. Az országosan mintegy hetvenhét milliárd Forintnyi értékű külföldi
építőipari értéktermelés kevesebb, mint nyolc százaléka (5,6 milliárd Forint) köthető a Régió
építőipari vállalkozásaihoz, ennek kétharmada Hajdú-Bihar megyében jelenik meg. A határ
romániai oldala jelent piacot az építőipari cégek számára, e tekintetben a megyék fekvése
játszhat fontos szerepet.
A Hajdú-Biharban székhellyel rendelkező építőipari vállalatok még Észak- és a Közép-
Magyarország felé építettek ki szorosabb kapcsolatokat. A saját megye negyvennyolc
százalékos súllyal bír az értéktermelésben. A Hajdú-Bihar megyében székhellyel rendelkező
építőipari cégek Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megyékben termeltek
egymilliárd feletti értéket 2011-ben. Jellemző azonban, hogy a Hajdú-Bihar megyében, a
megyén belül megvalósult építkezések értékének negyvenhárom - negyvennégy százaléka
megyén kívüli cégek tevékenységéhez köthető.
A lakásépítések vonatkozásában a megye városai valamivel jobb helyzetben vannak, mint a
kistelepülések. 2011-re a hajdúvárosok és Berettyóújfalu tudták csak megőrizni, szinten
tartani a lakásépítések ezredfordulón jellemző ritmusát. Az ágazat visszaesésének mértéke az
építési engedélyek számával mérhető (3. számú ábra). Hajdú-Bihar megyében 2003/2004.
után folyamatos a visszaesés. Az ezredforduló utáni legmagasabb értékről 18,8 százalékra
esett vissza az építések száma.
9000
3221 3241
8000 2951
2734
7000 3060
2641
6000
5000 1130 1098 1133 1153
4000 4055 2103
3779 3845 3634 1053 994
3000 1478
2646 2755 946
2000 964 1052
693 466 389
1000 1276 579 213
917 702 1227
587
0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok
10
A szolgáltató ágazat súlya Hajdú-Bihar megyében elmarad az országos átlagtól, de a vidéki
megyék átlagát meghaladja. A 2000. év utáni tíz évben 58,9 százalékról 63,3 százalékra nőtt
az aránya, miközben az országos érték 62,8 százalékról 64,9 százalékra emelkedett.
A szektoron belüli szerkezet látványos eleme az oktatás és az egészségügy, szociális ellátás
kiemelkedő értéke és utóbbi erős növekedése. Lényegesen meghaladja az országos átlagot,
ezzel az értéktermelést is befolyásolja (4. számú ábra).
Magyarország Hajdú-Bihar
11
A vendégéjszakák hatvankilenc százalék-a Hajdúszoboszlón, huszonöt százaléka
Debrecenben realizálódott. A vendégforgalom mindkét településen nőtt, a forgalom jórészt a
SZÉP kártyához kötődött. A szálláshelyeken a szállásdíjak huszonkilenc százalékát
egyenlítették ki a vendégek ezzel a fizetőeszközzel, mintegy háromszázkilencvenkét millió
Forint értékben.
12
IV. Az iskolarendszerű szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében
13
7. számú ábra: A megye szakképző intézményeinek feladat-ellátási helyei, fenntartók szerint
(forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-
Bihar megye 2013 - 2018.)
Nappali rendszerű
szakképzésben a
tanulók 76,3 százaléka
állami, 13,3 százaléka
magán, 10,8 százaléka
egyházi fenntartású
szakképző intézménybe
jár.
14
A városokban fellelhető szakképző intézmények feladat-ellátási helyeinek fele (ötven darab)
Debrecenhez köthető (9.a., és 9.b. számú ábra). A tizennégy település többségében (kilenc
darab település) csak állami szakképző intézmény található, Hajdúdorogon csak egyházi (ezen
kívül csak Debrecenben van egyházi fenntartású szakképző intézmény), Létavértesen csak
magán fenntartással működik intézmény. Kevés a magán intézmények száma és területi
elterjedése is szűk. Ezen túlmenően bár a magán szakképzőkre a gyors piaci reagálás
jellemző, így a képzési intézmények „gyorsmozgású” szervezeteit jelentik, ebből kifolyólag
alkalmanként infrastrukturális gondokkal is küzdenek. Az említetten kívül Debrecen,
Nádudvar és Berettyóújfalu térségében található ilyen típusú intézmény.
9.a. számú ábra: Hajdú-Bihar megye szakképző intézményei tanulói létszámok és fenntartók
szerint (2012.) térképes eloszláson
9.b. számú ábra: Hajdú-Bihar megye szakképző intézményei tanulói létszámarányosan és
fenntartók szerint
(forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-
Bihar megye 2013 – 2018.)
15
A megye szakképzésben résztvevő tanulóinak több, mint kétharmada (67,3 százalék)
Debrecenben tanul, 8,6 százalék az aprófalvas Bihar központjában, Berettyóújfaluban (egy
százalék alatti tanulói létszámmal van jelen a térségben még Biharkeresztes), 5,3 százalékkal
Hajdúböszörményben talált intézményt magának. három és négy százalék közötti értékkel
jelenik meg a szakképzésben Hajdúnánás, Hajdúszoboszló és Püspökladány. Alacsonynak
tűnik az 1,7 százalékos Polgárhoz köthető érték, valószínűleg Tiszaújváros viszi el a
jelentkezőket. A borsodi városhoz köthető munkahelyek és az azokat kiszolgáló képzések
hatást gyakorolnak a megyéhez tartozó, közeli településekre. Kétszázötvenkét szakiskolai
tanuló képzése folyik a városban, ebből száznyolcvanegy fő volt 2012-ben a bejáró. A
szakközépiskolákban (három feladat-ellátási helyen ötszáztizenkettő fő) tanulókból
kétszáznyolcvannyolc fő a bejárós.
Hasonló jelenség körvonalazható a megye északnyugati peremén Tiszafüreddel
összefüggésben is. A megye szakképzése vonatkozásában intézményhiányos terület igényeit a
Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő város elégíti ki. Három feladat-ellátási helyen
hétszáztizennégy tanuló szakképzése zajlik a városban (háromszázhatvanhat szakiskolai és
háromszáznegyvennyolc szakközépiskolai tanuló).
Hajdú-Bihar megyében kilenc olyan feladat-ellátási hely van, amely speciális szakiskolaként
működik, gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részesíti az odajáró háromszázkilencvenkilenc
tanulót.
A megye szakiskoláiban az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók létszáma
százhetvenöt fő, melynek kilencvenöt százaléka állami fenntartású intézménybe jár. A
beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók aránya a megyei állami fenntartású
intézményekben két százalék. Az egyházi és a magán fenntartású intézmények gyakorlatilag
nem vesznek részt ezen feladatellátásban.
Szakmacsoportonkénti vizsgálat
16
A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban rendkívül kevés a belépő országosan
és megyei szinten is. Ez nagyon meglepő, mivel a környezettudatos élet és gondolkodás, a
környezetvédelem Európában rendkívül hangsúlyos területté vált.
Arányaiban a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egészségügyi, valamint a
mezőgazdasági jellegű szakmai képzések határozott jelenléte is felismerhető.
Országos átlagtól való erős elmaradás érzékelhető két szakmacsoportban, a kereskedelem-
marketing, üzleti adminisztrációban; valamint a vendéglátás-turizmusban. Országosan a
belépők száma meghaladja a tízezer főt, Hajdú-Bihar megyében viszont alacsony az arányuk.
Az ügyvitel, szociális szolgáltatások, építészet, gépészet kisebb mértékben szorul háttérbe a
megyében. Elmarad az országos aránytól az építészet szakmacsoport képzése is.
17
Az egyházi fenntartású szakiskolák kiemelkednek a szociális szolgáltatások és az oktatás
vonatkozásában. Megjelennek azonban a „divatos” vendéglátás-turizmus és a kereskedelem-
marketing területén is. Érdekes, hogy a magánszféra is e kettőben és a közlekedésben,
valamint a gépészetben lát fantáziát. Az állami fenntartású intézmények képezik a művészet,
közművelődés, kommunikáció, a mezőgazdaság, az építészet, a könnyűipar, faipar,
élelmiszeripar és az elektronika szakmacsoportok egészét és meghatározóak a divatos
szakmák vonatkozásában is.
18
12. számú ábra: A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti
besorolása alapján
(forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-
Bihar megye 2013-2018.)
19
13. számú ábra: Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő
oktatás számadatai
(forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-
Bihar megye 2013-2018.)
Itt már a divatos területek vonatkozásában előtérbe kerültek a magán képző intézmények. A
vendéglátás-turizmus, az ügyvitel, a közgazdaság, a kereskedelem-marketing, a szociális
szolgáltatások területe piacképesnek tűnik, érkezett is a magántőke. Magas az arányuk a
kommunikáció és az egészségügy területén is.
20
V. Hajdú-Bihar megye felnőttképzése a statisztikai adatok alapján
V. 1. A felnőttképzés szerepe a szakképzésben
21
Amennyiben makroszintről vizsgáljuk a kérdést és nem intézményi oldalról, akkor úgy véljük,
hogy a hazai szakképzés vizsgálata nem lehet teljes körű a felnőttképzés ismerete és
figyelembevétele nélkül. A szakképzéstervezés hibás (számos további számos diszkrepanciát
okozhat), amennyiben a tervezést nem integráltan, a felnőttképzéssel együtt valósul meg.
Az, hogy milyen típusú felnőttképzésekre van szüksége a gazdaságnak szintén hangsúlyos
kérdés és alapos vizsgálatot igényel. A már említett legfejlettebb régiókban egyértelműen a
piaci szolgáltatók dominálnak és például kevésbé jelentősek az iskolarendszerű képzések,
másrészt a tendencia a rugalmas képzési formák irányába mutat, illetve az képzésen
kontaktóraszámainak csökkenését mutatják (Erdei 2014).
22
V. 2. A felnőttképzés jellemzői Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon
40068
28610
31123 24688
643964 690723
591127 574271
23
A munkaerő-piaci kereslet generálja elsődlegesen a szakmai végzettségek – áttételesen a
képzések - iránti keresletet. Mint sok más vonatkozásban, a felnőttképzés statisztikájában is
kiemelkedik környezetéből Debrecen a régióközpont. A 2013-as évben felnőttképzésben
megjelenő 40.030 tanulónak 69,7 százaléka a városban tanult. 24,1 százaléka a felsorolt
tizenkilenc településen és csak 6,2 százaléka a megye maradék hatvankét településén.
25
II. számú táblázat: A felnőttképzési létszámok változása néhány településen az elmúlt négy
évben Hajdú-Bihar megyében
(forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665)
26
A felnőttképzésben megjelenők iskolai végzettsége
(kívül:Magyaroszág, belül: Hajdú-Bihar megye
8 osztály, vagy alatta befejezett 8 általános, de nincs érettségi
szakmukásképző technikum
2%
felsőfok
33%
15%
26%
3%
3%
13% 38%
2% 33%
5%
13%
2%
Más oldalról közelítve a kérdéshez elmondható, hogy a beírtak iskolai végzettségei a megye
átlagos iskolázottságánál jobb képet mutatnak. Átlag alatt marad a befejezetlen általános
iskolai és a nyolc osztállyal rendelkezők együttes aránya (tizenöt százalék), de alacsony a
befejezetlen középiskolával rendelkezőké (három százalék) is. Harmincnyolc százalék
(16.169 fő) aki érettségivel, összességében tizenöt százalék (6.068 fő) aki szakmunkás
végzettséggel indul neki a felnőttképzésnek.
Az érettségivel rendelkezők között majdnem pontosan egyező arányban és számban vannak a
gimnáziumi (7.255 fő) és a szakközépiskolai képzésben (7.267 fő) érettségizettek.
A szakmai végzettséget szerzettek közül a szakmunkásképzésből (régebbről) származnak
lényegesen többen (tizenhárom százalék), nagyon kevesen (két százalék) vannak viszont, akik
a szakiskolákban szereztek bizonyítványt.
27
Ez akár jelentheti azt is, hogy az új szakképzés jobban készített fel a munkaerő-piacra, mint a
régi, másfelől pedig azt, hogy a szakmunkásképzőt végzettek bázisa még jelentősebb
létszámot képvisel és természetesen azt is, hogy az általuk – évtizedekkel ezelőtt megszerzett
szakmai tartalmak nagyobb részben értéktelenedtek (amortizálódtak) el.
A szélesebb értelemben vett harmadfokú képzést elvégzőkből kerül ki a felnőttképzésben
megjelenők közel harmada (huszonkilenc százalék, 11.179 fő). Ezen csoport részvételi
aktivitását több tényezővel magyarázhatjuk. Egyrészt a tanulási kultúra magasabb fokát érik
el, ahol a tanulás felnőttként is tudatosabb emberi magatartás, cselekvést jelent. Másrészt
felsőfokú tanulmányaik során tudatosul(hat) bennük a munkaerő-piacon is használható
szakma megszerzésének gondolata, így gyakran már felsőfokú tanulmányaik végzése mellett,
vagy nem sokkal ennek befejezése után kezdik el a szakmai képzettség megszerzését.
A felnőttképzés finanszírozása
A képzések finanszírozása több forrásból származhat (18. számú ábra). A 2013. szeptember 1-
jétől hatályos Szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) a
szakképzési hozzájárulás felhasználásának helyi lehetőségeit erősen korlátok közé szorította.
A piaci alapokon működő felnőttképzési vállalkozásokat ez hátrányosan érintette, az
iskolarendszerű képzések irányába terelte a fiatalokat.
28
18. számú ábra: A felnőttképzés finanszírozása Magyarországon, 2013.
(forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665)
Az országos és a Hajdú- Bihar megyei értékek összevetéséből kiderül, hogy mindkét területen
az uniós források dominálnak, de az országos adatokban nagyobb az önerős, és a cégek által
támogatott képzések aránya (19. számú ábra).
29
A finanszírozás határozott területi különbségeket mutat Magyarországon (20.a., 20.b., 20.c.,
és 20.d. számú ábra). A felnőttképzésben résztvevők finanszírozási módja (nem a befizetett
összeg mennyisége) alapján készített térképről leolvashatók az országot jellemző regionális
különbségek.
A háttérben lévő állami forrás ott lesz igazán jelentős, ahol a szakképzési hozzájárulás (a
termelés függvényében) magas. A 2013-as évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési
Program 1665-ös adatainkban még jelen van ez a finanszírozási forma is. Győr kiemelkedik a
nagyvárosaink közül e tekintetben. Az Uniós források jellemzően a vidéki, elmaradott
térségek Békés, Bihar, Szatmár, Bereg, Abaúj térségében dominálnak. A „befektetésből” állt
képzési költségekbe összevontuk a magán és a vállalati befektetéseket. Mindkét esetben
értelmezhető ez a humántőkébe történő beruházásként.
30
Ezek a beruházások a képzésbe fektetett pénzek haszonnal történő megtérülésének
reményében valósulnak meg. Amennyiben arányuk magas, akkor az anyagi terhet vállalók
(legyen az magánember, vagy cég) bíznak abban, hogy hasznuk származik a tanfolyamokból.
A magán ember a munkaerő-piaci pozícióinak javulását, a vállalkozás pedig a
termelékenyebb munkavállaló révén nagyobb profitot remél. Budapesten, Székesfehérvárott,
Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen úgy tűnik ennek van realitása. Debrecen nincs jó
helyzetben a regionális központok között, a városban zajló felnőttképzés finanszírozásának
szerkezete Pécshez hasonlítható. Figyelmet érdemel a beillesztett kistérkép (20.b. számú
ábra), amin a legnagyobb finanszírozók kerültek feltüntetésre. Az állami teljesen hiányzik, a
fejletlen területeken az Uniós források, a fejlettebb (városodott zónában) a befektetés jellegű
költségvállalás uralkodik.
Hajdú-Bihar megye esetében látható, hogy az állami források szinte teljesen hiányoznak a
rendszerből (21.a. számú ábra). A negyvenkétezer fő körüli tanulói létszámból 3,8 százalék
mindössze azoknak a száma, akiket állami (plusz szakképzési hozzájárulás, munkaerő-piaci
alap) forrásból finanszíroztak. Legnagyobb arányban (39,5 százalék) az Európai Unió forrásai
találhatók a háttérben. A képzések hasznát ítéli meg az a tény, hogy a negyedét (25,9
százalék) a tanulók fizették saját bevételeikből. Az ilyen képzéseket csak akkor vállalják fel a
munkavállalók, ha a befektetett tőke megtérülése rövid (vagy közép) távon belátható. Az
emberi tőkébe történő beruházás példája ez, ahol az egyén (homo oeconomicusként) a
gazdasági racionalitást követi elsődlegesen.
Hasonló gazdasági logika vezetheti azokat a cégeket és szervezeteket, amelyek a
munkavállalóik képzésébe invesztálnak. 17,8 százaléka a képzésben megjelenőknek ezt a
lehetőséget használta tanulmányai fedezésére.
Határozott megyén belüli területi különbségekre is fény derült (21.b. számú ábra).
31
21.a.számú ábra: A Hajdú-Bihar megyében folyó felnőttképzés finanszírozói településenként,
2013.
21.b. számú ábra: A folyó felnőttképzés finanszírozói Hajdú-Bihar megyében, 2013.
(forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665)
32
működésük nem terheli az állami büdzsét, pályázati (alapvetően Európai Uniós) forrásokat,
helyenként vállalati, néhol önerőt használnak fel.
A felnőttképzés szakmaszerkezete
33
A hiányszakmák közül három került be ebbe a körbe. A két fémmegmunkáló szakma
(vélhetően az érzékelhető ipari igények) és a szociális gondozó- és ápoló képzés (a perifériás
elhelyezkedés kapcsán megnövekedett igények és ehhez kapcsolódóan a másodlagos
munkaerő-piac kiterjedése okán). száz fő feletti képzéssel (104.) megjelenik a sorban (34.)
még a pék, és tizennyolc fővel a „mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója”
képzés (a 121 szakmából 95. helyen) is.
Az élmezőny vegyes képet mutat. huszonhárom szakmában képeznek kétszáz fő feletti
létszámokat. A gépjárművek vezetőinek, a könnyű- és nehézgépek, a mezőgazdasági gépek
kezelőinek képzése mellett az irodai, ügyviteli, könyvelői feladatokra képeznek nagy számban
szakmunkásokat. Keresettek még a közgazdasági képzések, a szolgáltatásokban az
ügyfélszolgálatos, az „elektromos hálózat szerelő- és javító” (lényegében villanyszerelő)
képzések, de előfordul (1.138 fővel) a növénytermesztő képzés is, és természetesen a belső
képzések, továbbképzések, vagy a kötelező hatósági képzések is értelemszerűen szerepelnek a
listán.
34
14.a. számú ábra: A szakképzés intézményeinek területisége Hajdú-Bihar megyében
(térképen)
14.b. számú ábra: A szakképzés intézményeinek megoszlása Hajdú-Bihar megyében (oszlop
diagram)
(forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665, Feladat-ellátási,
intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-Bihar megye 2013-2018.)
Tizenöt olyan település van ahol egyáltalán nincs szakképzés. Polgár (és Tiszaújváros)
közelsége Görbeháza és Újtikos ellátását, Debrecen közelsége Bocskaikert, Nyírmártonfalva,
Monostorpályi, Hajdúbagos és Hajdúszovát, Berettyóújfalu közelsége Mezőpeterd, illetve
Körösszegapáti ellátását biztosíthatja. Darvas és Újiráz valószínűleg Szeghalom irányába
vonzódik. Hencida, Gáborján, Bedő és Kokad tanulni vágyói valamivel távolabb (legalábbis
időben) jutnak lehetőséghez. Esetükben Debrecen és Berettyóújfalu nyújt alternatívát.
A felnőttképzés kiterjedt hálózata révén kiegészíti a szakképzés intézményhálózatát,
lehetőséget, esélyt teremt a perifériák hátrányos helyzetben lévő lakosságának iskolázására.
35
A mezőgazdasági jellegű szakképzések
Megkülönböztetett figyelmet adtunk a mezőgazdasági jellegű szakképzésnek (22. számú és
23. számú ábra).
22. számú ábra: A mezőgazdasági jellegű
szakközépiskolai képzés települései
(Feladat-ellátási, intézményhálózat-
működtetési és köznevelés-fejlesztési terv,
Hajdú-Bihar megye 2013-2018.)
Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón
zajlik a képzés nagyobb száz fő körüli
létszámokkal. Debrecenben (50) és
Berettyóújfaluban (30) kisebb számban.
Hajdúdorog, Püspökladány és Derecske
esetében tíz fő alatti létszámok a képzés kiegészítő jellegére utalnak.
Más a kép a felnőttképzés esetében (23. számú ábra).
36
Területi vonatkozásban kiterjedt a mezőgazdasági felnőttképzés. Az iskolarendszerű képzések
települései mellett is megjelennek a rövidebb periódusú, speciális képzést adó felnőttképzési
formák. Debrecen súlya azonban itt sem (és az iskolarendszerű mezőgazdasági képzésben
sem) olyan kiugró, mint más oktatási tevékenység kapcsán. Mindkét forma esetében
Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló került előtérbe a megyében. Az iskolarendszerű forma
kiegészítésének tűnik a kisebb települések mezőgazdasági felnőttképzése. A Biharban és a
Tiszamentén „házhoz jönnek” ezek a képzések. A tanulóknak nem kell nagyobb távolságra
utazniuk a képzések miatt. Jellemzően az „egyszerű” tematikájú képzések érik el ezeket a
vidékeket. Az „egyszerű mezőgazdasági foglalkozás”, illetve az „egyéb növénytermesztő
foglalkozás” kerül elő a növénytermesztésből.
A „dísznövény, virágkertész”, a „bionövény-termesztő” már a városokhoz kötődik
(Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény).
Az erdőgazdálkodás csupán „fakitermelőt” jelent Hajdúhadház képzési palettáján. A műszaki
jellegű, de mezőgazdasághoz köthető (tulajdonképpen szolgáltató tevékenységek) a
mezőgazdasági technikus, mezőgazdasági gép karbantartója, kezelője szakmák képzése ismét
koncentrálódik a városokban.
Hiányoznak az állattenyésztéshez kapcsolódó szakmák a felnőttképzés kínálatából is. Egyedül
a méhészet jelent meg, százhetvennyolc fővel a városok felnőttképzésében.
A mezőgazdasági jellegű, alapfokú végzettséghez kapcsolódó szakmákban is jelen van
párhuzamosan a munkanélküliség. negyvenöt szakmában, összesen 1.178 fő található a
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatbázisában. A huszonöt
fő/szakma átlag mellett a legnagyobb számban a következők találhatók (IV. számú és V.
számú táblázat):
IV. számú táblázat: A mezőgazdasági jellegű alapfokú végzettségre épülő szakmák (jelentős
számú) megjelenése a munkanélküliek között, 2013.
(Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ)
Szakma Létszám
Növénytermesztő gépész 217
Állattenyésztő 188
Mezőgazdasági gépész 90
Kertész 76
Baromfi- és kisállattenyésztő 66
Dísznövénykertész 62
Szarvasmarha-tenyésztő 56
Juhtenyésztő 39
Szőlő- és gyümölcstermesztő 39
Mezőgazdasági targoncavezető 34
37
A listában szerepel a mezőgazdasági gépész szakma is, ami a hiányszakmák között is
megjelenik.
A középfokú végzettséget igénylő mezőgazdasági jellegű szakmáknál (huszonnyolc
szakmában) csak kétszáztizenhárom fő szerepel a munkaügyi központ regisztrációjában.
V. számú táblázat: A mezőgazdasági jellegű középfokú végzettségre épülő szakmák (jelentős
számú) megjelenése a munkanélküliek között, 2013.
(Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ)
Szakma Létszám
Kertész- és növényvédelmi technikus 29
Mezőgazdasági technikus
29
Erdésztechnikus 27
Állattenyésztő és állategészségügyi technikus
23
Növénytermesztő és növényvédelmi technikus 20
A felsőfokú végzettséget igénylő mezőgazdasági jellegű szakmák között nincs a
munkanélküliek állományában senki 2013-ban.
V. 3. Hiányszakmák
39
24. számú ábra: A 2010-ben legalább két régióban hiányszakmák közé sorolt szakmák
megoszlása régiónként
(Mártonfí Gy., 2011)
40
A hiányszakmák listája évente módosulhat, de aki ilyen szakmában kezdett tanulni,
tanulmányai végéig kapja a szakiskolai ösztöndíjat akkor is, ha az adott szakma később
kikerül az ösztöndíjas képzések köréből.
A korábbi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a 2013/2014–es tanévre vonatkozóan
országosan a következő hiányszakmákat (támogatott szakmák) nevesítették: ács (tizennégy
megyében), asztalos (három megyében), bádogos (egy megyében), CNC gépkezelő (egy
megyében), elektromechanikai műszerész (két megyében), épület- és szerkezetlakatos
(tizenhárom megyében), gyártósori gépbeállító (egy megyében), gazda (négy megyében), gépi
forgácsoló (tizenkilenc megyében), húsipari termékgyártó (öt megyében), hegesztő (tizenhat
megyében), kerámia, porcelán készítő (a szakmairány megjelölésével (egy megyében), ipari
gépész (tizennégy megyében), karosszérialakatos (egy megyében), kőműves és hidegburkoló
(tizennégy megyében), kertész (két megyében), központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
(hét megyében), mechatronikus-karbantartó (egy megyében), mezőgazdasági gépész (tíz
megyében), mezőgazdasági gépjavító (egy megyében), női szabó (hét megyében), pék (három
megyében), szakács (két megyében), szerszámkészítő (tizenegy megyében), szociális gondozó
és ápoló (tizenhét megyében), villanyszerelő (tizennyolc megyében), víz-, csatorna- és
közmű- rendszerszerelő (két megyében). Elmondható, hogy összesen huszonhét hiányszakma
jelenik meg az ország tizenkilenc megyéjében, vagyis nem mutatkoznak karakteres
különbségek az egyes megyék és régiók között.
41
VI. számú táblázat: A 2013/2014-es tanévre Hajdú-Bihar megyében meghatározott
hiányszakmák munkaerő-piaci pozíciója 2009. és 2012. között
(Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ)
Pék 78
Szerkezetlakatos 335
Villanyszerelő 220
Gépi forgácsoló 47
Mezőgazdasági gépész 90
CNC-forgácsoló 16
42
A már említett mutatók mellett nem elhanyagolható, hogy ezen szakmákban a pályakezdő
álláskeresők is megjelennek. A fentiek tükrében megfontolandónak tűnik a hiányszakmák
meghatározásának folyamata, módszertana.
A támogatott szakmák az iskolarendszeren belüli és a felnőttképzésben történő megjelenését
vizsgáltuk.
43
Az iskolarendszerű szakképzésen belül a megyében (2013/2014-es tanévre) kiválasztott
hiányszakmák közül néhány feltűnik a felnőttképzésben is (26. számú ábra). Konkrétan a gépi
forgácsoló, a hegesztő, a pék, a szociális gondozó és ápoló szakmák azonosíthatók, illetve a
mezőgazdasági gépész helyett a „mezőgazdasági és ipari gép karbantartója, javítója” szakma
helyettesíthetőségét valószínűsítettük.
44
Jellemző ezeknél a kisebb településeken folyó képzéseknél, hogy nem minden évben
indulnak, csak akkor, ha a képzésre megfelelő számban jelentkeznek.
A 2014/2015-ös tanévre a következő szakmák kerültek a tízes listára: CNC gépkezelő, épület-
és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, gyártósori gépbeállító, húsipari termékgyártó, ipari
gépész, mezőgazdasági gépész, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, zöldség- és
gyümölcstermesztő.
Kikerült a támogatott körből a pék, a hegesztő és az ács. Helyettük belépett a körbe a CNC
gépkezelő, a gyártósori gépbeállító, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztő.
A CNC gépkezelő még három megyében (Heves, Komárom-Esztergom és Veszprém) került
nevesítésre. A gyártósori gépbeállító és a zöldség- és gyümölcs termesztő csak Hajdú-Bihar
megyében került a támogatott szakmák közé. A megyében kiválasztott szakmák országosan is
keresettek (VIII. számú táblázat).
VIII. számú táblázat: A Hajdú-Bihar megyében támogatott szakmák más megyékben való
megjelenése a 2014/2015-ös listán
A lista jellemzően férfiak számára jelent választási alternatívát. A szociális gondozó és ápoló
szakma, ahol a nők is szerepet kaphatnak. Azonban egyre több – korábban kétkezi –
munkakör már számítógépes ismereteket igényel, a fizikum háttérbe szorul a technológia
fejlődésével. Dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési
igazgatója szerint már Magyarországon is érvényesülhet a "girl go to tech", azaz "nőket a
technikai szakmákba" elv, ami mentén igyekeznek a vállalatok esztergályos- vagy CNC-
gépkezelő és - programozó, műszerész, illetve szerszámkészítő szakmákba nőket toborozni
(http://eduline.hu/felnottkepzes/2014/11/20/hianyszakmak_MKIK_LYCNFR).
A szakmák felsorolásából kitűnik, hogy többségük „tipikus”, szinte Magyarország nagy
részére jellemző. Az épület- és szerkezetlakatos, a gépész szakmák (ipari és mezőgazdasági
gépész), a fémmegmunkálás szakmái (gépi forgácsoló), a villanyszerelő és a szociális
gondozó és ápoló a megyék többségében hiányzó szakképzettséget jelent. A megye
mezőgazdaságának egyedi igényeihez kapcsolódik az újonnan nevesített zöldség- és gyümölcs
45
termesztő és a húsipari termékgyártó szakma. Ez csupán egy megyében (Csongrád) került fel
a listára.
A lista változását indokolhatja, hogy a kikerülő (ács, pék és hegesztő) szakmákban
folyamatosan magas az álláskeresők, sőt a pályakezdő álláskeresők aránya. E tekintetben az
épület- és szerkezetlakatos és a villanyszerelő szakmák helyzete sem jobb.
A megye iparának előrelépéséről tanúskodhat a CNC gépkezelő és a gyártósori gépbeállító
szakmák iránti igény emelkedése, bár utóbbi esetében a kongruencia/helyettesíthetőség
lehetőségét nagynak véljük.
A felnőttképzések kapcsán megállapítható, hogy szerepük van a hiányszakmák (gépi
forgácsoló, hegesztő és szociális gondozó és ápoló) képzésben. Konkrétan a fémipari
szakmában többet képeznek, mint az iskolarendszer. 248 forgácsoló (175 az iskolarendszerű
képzésben), 297 hegesztő (196 az iskolarendszerű képzésben) képzése/átképzése zajlik a
felnőttképzésben. Utóbbi két szakma kapcsán talán nem túlzás a rugalmasság kiemelése sem.
Az ipar igényeire reagálnak (adottságaik révén) gyorsan a felnőttképzők, gyorsabban, mint a
komoly inerciával rendelkező iskolarendszerű képzők.
46
Jelentős lehet a „helyettesíthetőség” (kongruencia) szerepe is a munkaerő-piaci hiány
kialakulásában. A felsorolt okok hatására a munkavállalók „jobb” (magasabb bérezésű,
könnyebb munkavégzést kínáló, stb.) lehetőségeket használnak ki és más, közeli
szakterületeken próbálnak elhelyezkedni.
Az alacsony bérek a szürke- és feketegazdaság irányába történő mozgást is elerősíthetik. A
feketén elvégzett munka és a támogatások együttesen könnyen felülmúlhatják a legális munka
minimálbéres jövedelmeit.
Kapcsolható a munkaerő-piac területi szegmentáltsága is a hiány jelenségéhez. Megyei
szinten is gondot okoz a mobilitási hajlandóság alacsony szintje. Az alapfokú szakmai
végzettségek és a hozzájuk kötődő alacsony bér (sok esetben minimálbér) már nem bírja el
30-50 kilométeres távolságba történő ingázást. A minimálbérből levonva az ingázás költségeit
alacsony nettó jövedelemhez jutunk, ami a szociális támogatások összege körüli.
Érdemes figyelmet fordítani a nemzetközi mobilitás jelenségére is. Kellően magas bérezés
esetén a magyar munkavállaló (majdnem) akadálytalanul juthat külföldi munkalehetőséghez
is. Amennyiben a speciális végzettséget (CNC gépkezelő), vagy akár a kellemetlenebb munka
körülményt (húsipari szakmák) lényegesen jobban fizetik Ausztriában, Németországban akkor
a kibocsátás növekedése mellett is állandósulhat a munkaerő-piaci hiány.
Komoly következményei lehetnek a szakmai tudás hiányosságainak is. Szakképzettség
birtokában, de a megfelelő ismeretek és kompetenciák hiányában kiszorulnak (be sem
kerülnek) a munkaerő-piacról a munkavállalók. Azt, hogy ennek hátterében a képzés és/vagy
a képzettek (vagy egyszerre mindkettő) „minőségének” problémái találhatók nehéz
kinyomozni.
Jelen állapotában a hiányszakmák kijelölése a célok tisztázatlansága miatt nem lehet egzakt.
Lehet mögötte szociális tartalmat feltételezni, mert a hiányszakmák képzéséhez kötődő
ösztöndíjrendszer lehetőséget teremthet az anyagi problémákkal küzdő családokból származó
fiatalok számára is az első szakképzettség megszerzésére. Az emelt normatíva révén az
iskolarendszerű szakképzés intézményei számára is mozgásteret biztosíthat és a vállalkozások
számára olcsó munkaerőt is teremthet.
Célszerű lenne újragondolni a hiányszakmák kijelölésének alapelveit.
47
VI. A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás
alapján
A VI. fejezet „A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján” adatai,
illetve ábrái az adatfelvételből származnak, külön forrás jelöléseket nem alkalmaztunk.
Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük röviden. (Szándékunk
szerint jelen ezen első elemzést követően a későbbiek során egy mélyebb, az összefüggésekre
részleteiben is koncentráló tanulmányozást végzünk. Jelen vizsgálatra és az ebből származó
elemzésre nagyon rövid időkeret állt rendelkezésre.)
Az alapítás éve
A válaszadók átlagosan tizenhét éve működnek. A legrégebbi intézmény 1867-ben jött létre,
míg a válaszadók között a legfiatalabbak 2012-es alapításúak. Az 1990-es rendszerváltás (és
körülményei) adott igazából kedvező terepet a felnőttképző szervezetek alapítására, ez a
statisztikákban is tükröződik. A másik növekedési időszak 2000. és 2009. közötti
intervallumban figyelhető meg (27.a. és 27.b. számú ábra). A válaszadók közel fele ekkor
alapította cégét, egyesületét, illetve intézetét. Az okok között egyrészt a felnőttképzés
általános expanzióját, valamint ennek kiterjedését figyelhetjük meg, másfelől a csatlakozást
követően jelentős Európai Uniós források jelentek meg a felnőttek képzésében (ez a tendencia
továbbra is folytatódni látszik). Az alapítási időpontok a szektorba való beágyazottság, a
felhalmozott tapasztalat és a professzionalizmus terén is figyelembeveendő szempont.
49
A fontosabb képzők székhelyei
27.a. számú ábra: A válaszadó felnőttképzők székhelyei alapításuk időszaka alapján (térképes
megjelenítés)
50
nehezen megközelíthető falvak a felnőttképzés teljes hiányával küszködnek Ezen helyzet,
illetőleg adottság ellenére időszakosan kísérletek történnek egy-egy a hátrányos térségekben
működő felnőttképző létrehozására, azonban tartósan ezekben a térségekben nem működnek,
inkább jellemző a debreceni központú szerveztek kihelyezett képzéseinek elindítása
(amennyiben az profitábilis). Az esetek többségében éppen ennek hiányában (profit képződés)
nem valósulnak meg képzések (28. számú ábra).
A kihelyezett képzések
51
A térképen ábrázoltakon kívül Hajmáskér, Hévíz és Sopronkőhida is bekerült a kihelyezett
képzések körébe. Három esetben az „ország egész területén”, egyszer a „Hajdú-Bihar
településein” választ kaptuk.
Úgy véljük éppen az Uniós források teszik lehetővé a megyei (és természetesen a hazai)
felnőttképzők térbeli dinamizmusának erősödését, illetve növekedésük egyik legfontosabb
szegmensének bizonyul ez a forrás. Megállapíthatjuk tehát, hogy a felnőttképzők többsége
igyekszik térben is rugalmas, „mozgékony” lenni.
Az infrastruktúra tulajdonviszonyai
52
A saját ingatlan hiányát (a válaszadók közel felénél tapasztaljuk ezt: 48,7 százalék)
ugyanakkor a szektort döntően uraló kiszámíthatatlansági tényező is okozza, hiszen akár a
piacon nagyobbnak számító felnőttképző is kerülhet olyan helyzetbe, amikor egy képzése sem
fut akár heteken, sőt hónapokon keresztül. Ebben a szituációban nem tűnik célravezetőnek
egy kihasználatlan infrastruktúrának a fenntartása, működtetése.
53
Mások – éppen a nagyobb szervezetek - a szervezetben megjelenő humán erőforrás bőség
(mennyiségben és kompetenciaprofilban) miatt képesek tevékenységük diverzifikálására,
portfóliójuk szélesítésére (több lábon állás esete), ezzel is csökkentve a szervezet piaci
sérülékenységét.
54
Ehhez kapcsolódó kérdés tettünk fel, akkor, amikor azon szervezetekre kérdeztünk, amelyek
eddig még nem szereztek engedélyezést. Tervezik-e ezt megszerezni (32. számú ábra)? Az
eddig engedéllyel nem rendelkező válaszadók kétharmada (68,3 százalék) jelezte az
engedélyeztetés megszerzésének szándékát. Azon szervezeti motivációk mögött, amelyben az
engedélyeztetés nem artikulálódik, a felnőttképzési tevékenység szüneteltetése, esetleg
befejezése állhat, illetve működnek olyan szervezetek, amelyek tisztán a piacról élnek, így
nem látják értelmét és előnyét ezen bürokratikus eljárás által biztosított előnyöknek.
55
Egy adott szakterület irányítását, alakulását jelentős mértékben alakíthatja át a döntéshozók
elképzelése és határozhatja meg az új irányt. Ennek eredményeként erősen megváltozhat a
szervezetek működési környezete és kihat egész tevékenységükre, sikeresebbé, vagy éppen
sikertelenebbé téve azt. A válaszadók közel fele (43,3 százaléka) jelezte azt, hogy a
szakpolitikai változások jelentős, negyede (25 százaléka) pedig a nagyon jelentős mértékű
változást (33. számú ábra). Így a szervezetek kétharmada kényszerül valamilyen mértékű
változtatásra. A kisebb mértékű változtatást a válaszadók több, mint egyharmada indikálta, s
mindössze egy jelezte, azt, hogy egyáltalán nem gyakorolt változtatási hatást a szervezet
működtetésében. Ezen eredmények birtokában egyértelműen kijelenthető, az elmúlt években
bekövetkezett változtatások jelentős irányváltásokat, és igazodásokat követeltek az ágazat
szereplőitől.
56
A képzési tevékenységek jellemzői
57
Képzés megnevezése OKJ szám
Hegesztő 34 521 06
Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 34 582 05
Kereskedő 54 341 01
Szociális asszisztens 54 762 01
Vállalkozási Mérlegképes könyvelő -
Vállalkozási és bérügyintéző -
Pénzügyi-számviteli ügyintéző -
Munkavédelmi technikus -
Óvodai dajka -
Építő és anyagmozgató gép kezelő 31 582 02
Nyomás-tartóedény gépész -
Motorfűrész kezelő -
Fakitermelő -
Kisgépkezelő -
Kőműves és hidegburkoló 34 582 08
Szobafestő 21 582 01
Húsipari termékgyártó 34 541 03
Építő- és anyagmozgató gép kezelője (+ 32 582 02
szakirányok)
Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó 31 341 01
Építő- és anyagmozgató gép kezelője 32 582 02
(Targoncavezető)
Építő- és anyagmozgató gép kezelője 32 582 02
(Emelőgépkezelő kivéve targonca)
Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Földmunka-, 32 582 02
rakodó- és szállítógép kezelő)
Szociális gondozó és ápoló 33 762 01
Közbeszerzési referens -
Diétás szakács -
Fogtechnikus gyakornok 5472401
Klinikai fogászati higiénikus 55 725 11
Szociális gondozó és ápoló 34 762 01
58
Képzés megnevezése OKJ szám
Sajtkészítő 31 541 07
Kosárfonó 21 215 01
Falusi vendéglátó 31 811 01
Targoncavezető 32 582 02
Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő 32 582 02
Emelőgépkezelő (kivéve targonca) 32 582 02
Egészségügy -
Szociális -
Kommunikáció -
Huszonkét képző szervezet jelezte az ötvennégy darab szakmai képzés tartását. A képzéseket
több szempontból lehet, és érdemes vizsgálni. Egyrészt a bemeneti iskolázottsági szint
követelményeit, másrészt a képzéseknek a megye gazdasági ágazataihoz való kapcsolódását.
Ez utóbbit négy dimenzión keresztül célszerű elemezni: 1. a megyei gazdasági ágazatokban
foglalkoztatottak számának (és arányának) változáshoz viszonyítva, 2. a munkanélküliség
struktúrájához, ennek változásához viszonyítva, 3. hiányszakmákkal történő összevetést, 4.
illetve az iskolarendszerű szakképzés kibocsájtási kapacitásait vizsgálva.
A következő képzési kategória a nyelvi képzések körét tartalmazza (X. számú táblázat).
angol 6
német 3
olasz 1
norvég 1
román 1
ukrán 1
59
Nyelv Képzési programok száma
portugál 1
török 1
cseh 1
magyar 1
Hét válaszadó indikálta nyelvi képzési programok tartását. Nem meglepő módon az angol
viszi el a prímet, ezt követi a német, majd egy sor ritka nyelvnek is tekinthető idegen nyelv
(például a norvég, a román, az ukrán, a portugál, a török és a cseh nyelv) jelenik meg. Ennek
oka elsődlegesen a debreceni multinacionális szolgáltató cégek által használt nyelvi
sokszínűség. Emellett megjelenik a magyar nyelv oktatása is.
kommunikáció
pályázatírás
konfliktuskezelés
marketing,
kultúra
kommunikációs készségfejlesztés
készség- és kompetenciafejlesztés
különböző tréningek
munkavállalásra felkészítő
60
kulcskompetenciákhoz kapcsolódó
munkakörhöz előírt
kompetenciafejlesztés
pedagógiai terület
szociális terület
menedzsment területeken
képzésre felkészítés
humán szolgáltatások
számítástechnikai klub
beilleszkedési tréning
tanulástechnika
motivációs klub
érzékenyítő tréning
Éppen a korábban említett változások, illetve ezek hatásai generálták azt a kérdést, amelyben
azt kérdeztük, szándékozik-e képzési profilját bővíteni (35. számú ábra). A válaszadók
háromnegyede jelezte ebbéli szándékát. A képzési profil bővítésének legkézenfekvőbb okát a
valós konjunktúra erősödésével magyarázhatjuk. A válaszadók magatartásából ezt
feltételezhetjük. Az előző kérdésben azt láttuk, hogy a válaszadók közel felét negatívan
érintette a változás, ami valószínűsíthetően bevételcsökkentést és zsugorodást (nem pedig
bővülést eredményez). A két választ összevetve tehát a válaszadók hozzávetőleg 30
százalékos köre válaszolta, azt, hogy bár bővül, de negatív hatással volt rá a változás.
Magyarázatul feltételezhetjük, a válaszadók interpretálásában a bővülés alatt változtatást
érthettek, amit a következő kérdésben tettünk föl (itt valóban a korábban is meglévő
tevékenyég növekedésére irányult a kérdés).
62
36. számú ábra: A képzési profil átalakításának szándéka
40,7
22,9
19,9
16,5
63
Egy oktatási-képzési intézmény szakmai tevékenységének vizsgálatakor célszerű látleletszerű,
keresztmetszeti elemzést végezni az adott év, illetve aktuális időszak oktatási-képzési
tevékenységeiről (37. számú ábra). Vizsgálatunkban a Felnőttképzési törvény (2013. évi
LXXVII. törvény a felnőttképzésről, továbbiakban: Fk.tv.) által megadott képzési körök
szerint gyűjtöttük az adatokat. A kapott statisztikák számos részletet nem tartalmaznak (pl. az
egyes képzések időtartamát, bár az OKJ-s képzések esetében ez egyértelműbben, de az egyes
képzésekben a résztvevők számát sem, valamint a képzési költségről sincs információ),
azonban így is egyértelműen kirajzolódik az általános felnőttképzés magas aránya, az összes
képzés több, mint negyven százaléka. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az általános
felnőttképzés az egyik legrugalmasabb képzés mind tartalmában, mind formájában és
megvalósulásában. Így például óraszám tekintetében nem vethető össze pl. az OKJ-s
képzésekkel e tekintetben. A nyelvi képzések az OKJ-s képzések számát megelőzve a
második a négy csoport közül. A debreceni multinacionális cégek aktuális és folyamatos
igényei mellett, itt országosan megvalósuló nagy nyelvi projektre is gondolhatunk. Az
államilag elismert, legnagyobb óraszámban és szakmai tartalommal futó képzések, az
államilag elismert képzések kerültek a harmadik helyre (darabszámban fele annyi képzéssel,
mint az általános képzések). Az egyéb szakmai képzések alkotják a következő kört, nem
sokkal lemaradva az OKJ-s képzésektől. Az OKJ-hez viszonyított magas szám pozitívnak
tűnik abban az értelemben, hogy az ezen típusú képzések jellemzően (legalábbis többségük)
piaci megrendelésből származik és szükségszerűen nem követi az állami elvárást.
Képzések finanszírozása
A finanszírozás az oktatáskutatások igen érdekes területe még akkor is, ha esetenként nem
kapunk pontos és mindenre kiterjedő eredményeket (részben az adatszolgáltatás hiányossága,
részben ennek megbízhatósága miatt). Felmérésünkben öt kategóriát adtunk meg: 1. a
résztvevők által befizetendő részvételi díjak, 2. a munkáltatók által befizetendő részvételi
díjak, 3. Európai Uniós pályázati források, 4. állami normatíva, támogatások, pályázati
források, 5. egyéb, éspedig (38. számú ábra).
64
41,4
28,9
20,7
7,3
1,7
Résztvevők által Munkáltatók által Európai Uniós Állami normatíva, Egyéb, éspedig
finanszírozott finanszírozott pályázati források támogatások,
részvételi díjak részvételi díjak pályázatok
A fenti ábrából az alábbi adatokat láthatjuk: a résztvevők által finanszírozott részvételi díjak
28,9 százalék, munkáltatók által finanszírozott részvételi díjak 20,7 százalék, Európai Uniós
pályázati források 41,4 százalék, állami normatíva, támogatások, pályázatok 7,3 százalék,
egyéb és pedig: 1,7 százalék. Egyértelműen elmondható, hogy az Uniós források teszik ki a
legjelentősebb arányt a finanszírozási formák között. Így felmérésünk is megerősíti azt az
információt, mely szerint az átalakított szakképzési hozzájárulás, illetve a finanszírozások
többségének az Uniós források irányából történő mobilizációja eredményeként az Európai
Uniós finanszírozás a szakmai fejlesztésen túl egyértelműen ágazat fenntartó szerepet tölt be.
A résztvevők általi finanszírozás megelőzi a munkáltatók támogatási arányát. Az egyéni
befektetések és tanulási motivációk erősebbnek mutatkoznak a munkavállalói oldalon, amely
egyfelől pozitív hír, hiszen a munkavállalók perspektívát látnak a felnőttkori tanulásban,
másfelől a megye gazdasági szereplőiről közöl további információt. A megye gazdasági
szereplőinek az egyénektől elmaradó finanszírozási aktivitása fakadhat a tevékenységükhöz
kapcsolódó alacsony technológia és alkalmazott tudásszinttel, melynek eredményeként nem
szükséges fejlesztési tényező a tudás és az ezt létrehozó tanulás. Másodsorban a térségben
működő gazdasági szervezetek szervezeti kultúrájában – kivétel a globális, a multinacionális,
65
illetve az ezekhez felzárkózást mutató hazai kis- és középvállalkozások - nem kap jelentős
helyet, illetve nem manifesztálódik a kompetenciafejlesztés, mint a legfontosabb stratégiai
termelési tényező. S végül a munkaszervezetek külső környezetében megjelenő potenciális
munkavállalók száma (és részben képzettsége) nem kényszeríti a munkaadókat a képzési
kiadások növelésére.
66
A felnőttképzés jelenlegi helyzetének megítélése
Korábban kérdések érintették a változások hatását, illetve ezek megítélését. Jelen kérdésünk
egy általánosabb, átfogóbb véleményalkotásra kérte a válaszadókat, amelyben azt kérdeztük,
hogyan ítéli meg a felnőttképzési ágazat helyzetét saját tapasztalatán keresztül, valamint a
szektorból hozzá eljutó információk alapján (40. számú ábra). A szektorból „hallható negatív
hangok”-at visszaigazolták a válaszadók. Közel háromnegyedük (73,4 százaléka) vélte úgy,
hogy romlott a helyzet, míg a másik oldalon egy bő egynegyed állt (26,7 százalék) ezzel
szemben, ezeknél a szervezeteknél kissé javult a helyzet. Ugyanakkor egyetlen válaszadó sem
gondolja úgy, hogy jelentősen javult az ágazat állapota.
67
Utolsó kérdések egyikeként rákérdeztünk a saját intézmény, cég, szervezet emberi erőforrás
adottságaira (41. száma ábra). Több aspektusból is fontosnak véltük ezt a kérdést. Adott
szervezet nehézségei fakadhatnak a nem megfelelő emberi erőforrásból, ennek mennyiségi,
vagy minőségi hiányosságából. Másrészt a megyében a Debreceni Egyetemnek két szervezeti
egységében is van (volt) andragógus képzés, ahol olyan fiatal szakembereket képeznek
(képeztek), akik alkalmasak és képesek a felnőttképzési szervezetekben minőségi és hozzáértő
szakmai munka végzésére.
Az eredmények elégedettséget tükröznek, ugyanis egy szervezet sem vélte azt, hogy nagyon
problémás lenne a rendelkezésre álló szakmai stáb képzettsége, hozzáértése, illetve ez
komolyan akadályozná a működést. Mindössze valamivel több, mint húsz százaléka vélte
úgy, hogy alkalmanként vannak gondjaik ezen a területen. Ugyanakkor a válaszadók fele
jónak, húsz százaléka pedig kimondottan erősnek és felkészültnek tekintette magát ebben a
kérdésben.
68
előzetesen (a kérdőív korábbi kérdései alapján) számítani lehetett. A válaszok közötti jelentős
különbsége és szórtság egyfelől jelzi, hogy több problématerület van jelen egyszerre, másfelől
nem emelkedik ki egy terület sem ezek közül, mint a problémagóc csúcspontja. Egy az állami
intézményrendszerből jövő válasz a meglévő infrastrukturális és humán erőforrás
kapacitásokat kihasználtságát fogalmazta meg miközben az iskola bérbe adja a termet és a
szaktanárait is. Másik vélemény szerint az ellenőrzéseket a Finy szerint kellene végezni,
akkor megfelelő kép alakulna ki a felnőttképzésről. Egy-két válaszadó fogalmazta meg a nem
megfelelő szakmaszerkezet erőltetésének tarthatatlanságát.
2.3. Összegzés
Összegzés
69
szolgáltatások tervezhetőségének, ennek kiszámíthatóságának problémakörét érinti.
Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a képzők egy körülbelül tíz - húsz százalékos köre,
amelyek – különböző okok miatt - nem tudnak, illetve nem képesek reagálni a változásokra.
A fennmaradás és a növekedés irányába tett rugalmassági szándékot mutatja a képzési
tevékenységek megszervezésének és megvalósításának térbeli dinamikája is. A képzők közel
kétharmada igyekszik szakmai tevékenységeit a meglévő székhely mellett más településeken
is folytatni.
A megyei intézmények közel kétharmada Debrecen városában működik. Ez nem lenne
indokolt a népességszám Hajdú – Bihar megyei megoszlását tekintve, egybevág viszont a
gazdasági teljesítmény mutatókkal.
A képzési struktúra a megyei intézmények körében kiegyenlítettnek tűnik és mind a négy
képzési kör jelen van megfelelő aránnyal. A képzők bevételeinek egyértelműen legnagyobb
százaléka Uniós pályázati forrásokból származik, és a munkaadói finanszírozási
hajlandóságot megelőzi a munkavállalók befektetési aktivitása.
A nyelvi képzések és az általános felnőttképzések jelentősnek mondhatók. Előbbire a főként
Debrecenben székelő multinacionális és globális cégek biztosítják a legnagyobb keresletet, az
általános képzésre pedig a megye perifériális térségeiben és az alacsonyabban iskolázottak
körében van „kereslet”.
A már többször említett szakpolitikai módosulás, amely a jogszabályi környezet és irányítás
formájában jelenik meg a képzők számára, nemcsak a rugalmasságot követeli, de a
válaszadók szerint jelentős bürokratikus és működési terhet ró a szervezetekre.
70
V. Foglalkoztatási paktum Hajdú-Bihar megyében
71
tekintetében. 4. A foglalkoztatást a helyi társadalom ügyként artikulálják. 5. Hatékony
információáramlás valósul meg a paktumban együttműködő partnerek között, valamint a
paktum résztvevői és a külső környezet között is. 6. Az erőforrás hatékony (ember, eszköz,
pénz) felhasználása a jellemző.
A foglalkoztatási paktum nem verseny, hanem méltányos együttműködés, melynek egyik
legfontosabb elve a partnerség. Az Európai Unió értelmezésében a partnerséget a 1083/2006
EK rendelet (a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális
Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános
rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről)
szabályozza (a partnerség résztvevői a regionális, a helyi hatóságok, az egyéb közhivatalok, a
gazdasági, a szociális partnerek, a civil szervezetek, az egyetemek, a képző és kutatóhelyek).
A partnerség dolgozza ki a stratégiai és operatív kapcsolatok rendszerét, valamint készíti elő a
programokat. A paktum szervezeti keretei a lokális munkaerő-piac releváns szereplőit
szólítják meg, melynek fő célja a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatás és
foglalkoztathatóság növelése. E cél elérése érdekében a szervezeti keret egyszerű és hatékony,
amely a döntéshozatali mechanizmusban is tükröződik, világos felelősségi viszonyokkal.
Nélkülözhetetlen a paktumban résztvevők folyamatos aktivitása, a szakmai színvonal
mennyiségi és minőségi biztosítása. A helyi partnerségnek helyi valós problémákra kell
koncentrálnia (szubszidiaritás elve). Az együttműködésből fakadó további előnyök: a közös
stratégia megalkotása, a közös akcióterv, a közös információs bázis, a közös erőforrások.
A pozitívumok mellett azonban a foglalkoztatási paktumok gyakran nehézségekkel is
szembenéznek. Az eddigi tapasztalatok alapján ezek a leggyakrabban: a változó
együttműködési hajlandóság, az eltérő működési részvétel és színvonal, a finanszírozási
problémák, a forrásszerző kényszer, a politikai sérülékenység, a szakmai-módszertani, a
támogatói háttér hiánya.
72
2010-ben (négy rendszertelenül működött, tíz formálisan működött, három nem létezett). A
legtöbb paktum a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön végezte tevékenységét. Első
esetben valószínűsíthetően az osztrák minták földrajzi közelsége miatt, utóbbinál pedig a
magas munkanélküliségi ráta is motiváló tényezőként jelenhetett meg, a felhalmozott szakmai
tapasztalat mellett. A hazai paktumok többsége területileg a kistérségi szinteken jöttek létre. A
paktumok létrehozásában a munkaügyi központok, valamint az önkormányzatok játszottak
döntő szerepet. A megalakult paktumok létrehozásában jelentős szerepet játszott a lehetséges
pályázati és egyéb pénzügyi források megszerzése. Kivételek ez alól elsősorban a dunántúli
(osztrák határ melletti) paktumok.
A paktumok kialakításában bár a vállalkozások (a munkaadók) partnerségi együttműködése
fellelhető, azonban a valós együttműködések operatív szintjeibe nem minden esetben
kapcsolódtak be. Így tulajdonképpen a legfontosabb szereplők (munkaadók) nem
involválódtak ezekbe a kezdeményezésekbe a szükséges és indokolt szinten.
A paktumok általában tíz - húsz taggal alakultak meg, majd ezt követően jelentős
létszámnövekedést realizáltak. A paktumok közel egyharmada 26-50 taggal működik, és az
összes szervezet kevesebb, mint huszonöt százaléka adja a 11-25 tagsági létszám közötti
kategóriát, valamint a legnagyobb létszámú (51-100) csoportot.
A paktumok jelentős többsége határozatlan időre szólt. Ennek a működési formának a
gyengéje a projektszemlélet hiánya. Ennek következtében tevékenységük aktivitása alacsony,
akár szétfolyó. A paktumok másik gyenge pontja a szakmai tevékenységek fenntartása és a
működtetés. A pályázati források bizonytalansága, hektikussága alapvetően nehezítette a
paktumok szisztematikus működését. A pályázat függőség mellett fontos említést tenni a
többcsatornás pályázati technikák alkalmazásáról is. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységeket
különböző pályázati forrásokból és típusokból igyekeztek biztosítani.
A vizsgálat szerint a paktumok meglehetősen vegyes szakmai teljesítményt nyújtottak. A
skála egyik végén a szakmailag kiválóan teljesítők, az adott térségbe sikeresen beágyazott és
igen hasznos munkát végző paktumtól egy adott térségben bár formailag működő, azonban a
lakosság és a vállalkozások által alig ismert paktumig széles skálán mozognak.
Megítélésünk szerint célszerű a hazai paktumokat elemző vizsgálatokat alaposan értékelni és
a konklúziókat, valamint a javaslatokat körültekintő figyelembe venni. A kialakítandó paktum
sikere az adott térség (járás, megye, régió) gazdasági igényeihez való minél tökéletesebben
illeszkedő igény kiszolgálás alapján valósulhat meg.
73
V.2. Hajdú-Bihar megye munkanélküliségének és foglalkoztatási szerkezetének alakulása
a tervezett megyei foglalkozatási paktum szempontjából
74
43. számú ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma és a pályakezdő álláskeresők aránya az összes
nyilvántartott álláskereső között
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
75
egyetem (pályakezdő) 261
egyetem 559
főiskola (pályakezdő) 213
főiskola 1278
technikum (pályakezdő) 209
technikum 999
szakközépiskola (pályakezdő) 1226
szakközépiskola 4019
gimnázium (pélyakezdő) 1037
gimnázium 4039
szakmunkásképző (pályakezdő) 1163
szakmunkásképző 13065
szakiskola (pályakezdő) 257
szakiskola 991
általános iskola (pályakezdő) 1972
általános iskola 17880
befejezetlen általános iskola… 247
befejezetlen általános iskola 2678
0 5000 10000 15000 20000
Láthatóan csak a költségvetési szféra adatai mutatnak előremozgást. Ott a 2008-as abszolút
mélyponthoz (35.165 fő) képest 2011-től datálható (összességében) 23,7 százalékos
növekedés (43.528 fő). A versenyszféra mutatói lényegesen gyengébbek.
76
Itt 2008-tól észlelhető csökkenő trend, ami a 111.210 fős csúcsról 102.725 főre történő
visszaesést mutat. A 2011-es átmeneti emelkedést újból csökkenés, majd az utolsó két lezárt
évben stagnálás jellemzi. Jelenleg a 2005-ös érték alatt van kettőezer-háromszázhatvan fővel
a foglalkoztatottak száma.
180000
160000
140000
120000
100000 93889 97842 100107 100389 99758 103901 101270 99938 105563
80000
60000
40000
43780 43158 42764 42585 40911 40225 39617 40480 38134
20000
9324 9077 8607 8477 8415 8318 8297 8418 8358
0
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
45. számú ábra: Hajdú-Bihar megye foglalkoztatási adatai 2005. és 2013. között
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Hajdú-Bihar megyei adatszolgáltatása)
77
A szolgáltató szektor létszámbővülése is tovább árnyalható. A statisztikai adatgyűjtés
2008/2009-es változásai nem teszik lehetővé a szektoron belüli változások teljesen egzakt
összevetését. A „gazdasági ágak” nevezéktana változott (bővült az adatgyűjtés köre) és ezzel
együtt a tartalmak is átalakultak. Ami követhető, változásoktól függetlenül idősorosan is
ábrázolható a XIII. számú táblázatban megjelenik.
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6177 6299 6237 6174 5 992 6 156 6 122 5 782 5 568
Szállítás, raktározás, posta, távközlés 10497 10669 10727 10512 9 156 9 166 8 930 8 915 8 629
Pénzügyi közvetítés 1702 1775 1919 2389 2 348 2 345 2 239 2 102 2 218
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8941 11121 13671 13380 11 504 11 511 11 169 11 017 10 847
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 12842 13056 10231 10843 14 281 10 873 9 382 10 084 10 101
Oktatás 17390 17280 18877 18396 18 035 18 447 18 076 17 731 17 029
Egészségügyi, szociális ellátás 9853 10361 9820 9365 10 543 15 908 14 246 15 610 19 279
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 4446 4586 4862 4809 6665 8563 8559 9094 9247
78
XIV. számú táblázat: A szolgáltatásokban foglalkoztatottak létszámváltozása két gazdasági
ágban
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
2008 2009 2010 2011 2012 2013
Információ, kommunikáció 2435 2042 3027 2975 3136 3365
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3927 3845 4389 4217 4617 4287
A foglalkoztatottak iskolázottsága
A foglalkoztatottak iskolai végzettségének vonatkozásában a megyék közötti különbségek
messze elmaradnak a Budapesttől való eltérésüktől. A fővárosban foglalkoztatják a
legnagyobb arányban a diplomásokat és az érettségizetteket, itt a legkisebb viszont a
szakiskolai és az általános iskolai végzettségűek súlya (46. számú ábra).
79
A foglalkoztatás településenkénti jellemzői
A megye települései közötti szektoronkénti eltérések jórészt visszavezethetők a természeti
tényezők különbségére (47. számú ábra). A jó mezőgazdasági adottságú (mezőségi talajokkal
jellemezhető) Hajdúhát térségében (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Balmazújváros), illetve a
minőségében rosszabb, de természetvédelmet élvező Hortobágyi Nemzeti Park területén
került előtérbe a mezőgazdasági tevékenység. Az ipari, illetve a szolgáltató szektor pedig
jellemzően a városokhoz kötődik. Ami a városok esetében pozitív (a szolgáltató szektor
jelentős súlya), az a kistelepülések esetében inkább a problémák következménye. Kevés
foglalkoztatott mellett a költségvetési szféra alkalmazottjai (pedagógusok, egészségügyi
dolgozók), illetve az alapszolgáltatásban (bolt, fodrász) dolgozók kerülnek túlsúlyba. A
versenyszféra foglalkoztatottjainak a hiánya eredményezhet ilyen helyzetet.
80
Ágazatonkénti áttekintés
A foglalkoztatás szempontjából fontos gazdasági szereplők áttekintésekor az ágazatokon
keresztül történő bemutatás logikáját alkalmaztuk.
Hajdú-Bihar megye gazdasági életében a mezőgazdaság fontosabb szerepet játszik, mint
általában Magyarországon. A rendszerváltás hatására az addig működő negyvenegy állami
gazdaság, és a nyolcvankét termelőszövetkezet helyett 2012-ben 41.009 vállalkozás végzett
mezőgazdasági tevékenységet. Közülük mindössze nyolcszázhetven társas vállalkozás,
ötvenhárom non-profit szervezet, a többi (40.086) egyéni vállalkozásként. A megye
peremterületein figyelhető meg az egyéni vállalkozások számának/arányának túlsúlya.
Viszonylag kevés a nagyobb gazdasági egységek száma. 2012-ben százhúsz vállalkozás
foglalkoztatott legalább tíz főt. Területi elhelyezkedésükre jellemző, hogy Debrecen és a
Hajdúság térségére koncentrálódnak. Ebben a térségben dolgozik a legalább kétszázötven
foglalkoztatottal nagyvállalat kategóriába tartozó három mezőgazdasági üzem is, a nádudvari
NAGISZ Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
(2.100 fő), a hajdúböszörményi BÉKE Agrárszövetkezet, és a debreceni Baromfi-Coop
Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság.
Az ipari tevékenység elsősorban Hajdú-Bihar megye centrumterületeire koncentrálódik. A
kétszázötven főnél több embert foglalkoztató nagyvállalatok jellemzően Debrecenben
találhatók. Élelmiszeripari vállalkozások közül a FrieslandCampina Hungária Kereskedelmi
és Termelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Hajdúsági Gabonaipari Zártkörűen
Működő Részvénytársaság, a Pentafrost Élelmiszeripari Korlátolt Felelősségű Társaság, a
gépiparból a FAG Magyarország Ipari Korlátolt Felelősségű Társaság, a Grampet Debreceni
Vagongyár Korlátolt Felelősségű Társaság és a National Instruments Hungary Kereskedelmi
Korlátolt Felelősségű Társaság, gyógyszeriparból a TEVA Gyógyszergyár Zártkörűen
Működő Részvénytársaság, a nyomdaiparból az Alföldi Nyomda Zártkörűen Működő
Részvénytársaság, és a közszolgáltató vállalatoknak (A.K.S.D. Városgazdálkodási Korlátolt
Felelősségű Társaság, Debreceni Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság, E.ON
Energiakereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság). Debrecenen kívül csak a
hajdúszoboszlói székhellyel bejegyzett TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zártkörűen Működő
Részvénytársaság, a hajdúnánási MODE 3H Textilipari Korlátolt Felelősségű Társaság
„Felszámolás alatt” (ruhaipar), illetve a Tégláson működő HAJDU Hajdúsági Ipari Zártkörűen
Működő Részvénytársaság (gépipar) említhető.
81
A város iparának leginnovatívabb eleme a gyógyszergyártás. A szocialista decentralizáció
eredményeként a Biogal Gyógyszergyár jelent meg a térségben először, 2012 áprilisában a
Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság biotechnológiai
üzeme nyitotta meg kapuit, majd az ágazat fejlesztése érdekében szerepet vállalt a
Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter megalapításában.
A gyógyszeripari klaszter céljaihoz illeszkedve jött létre Pharmapolis Innovatív
Élelmiszeripari Klaszter. A műszeripar hagyományait a Prizmatech Debreceni Műszergyártó
és Fejlesztő Klaszter (egészség-, és környezetipari műszerek), az informatikáért a Szilícium
Mező Regionális Informatikai Klaszter, illetve az Észak-alföldi Informatikai Klaszter
megszervezésével viszik tovább.
A megyei székhelyű klaszterek sorába korszerű energiagazdálkodás és a környezetvédelmi
ipar fejlesztésének szerveződései a Létesítményenergetikai Klaszter, a Termálenergia
Hasznosító és Innovációs Klaszter, a Zöld Technológia Klaszter és a cukorgyár helyére
tervezett Kabai Zöldipari Klaszter viszi tovább.
Az élelmiszeriparhoz hasonló súlyú szereplője a megye iparának az építőipar. Az építőipar a
foglalkoztatás vonatkozásában fontos szerepet játszik, hiszen a megyében 8.530 fő
foglalkoztatottal a negyedik a megyék sorában. A válság által megérintett ágazat megyén
kívüli (magyarországi) piacai erősen beszűkültek, talán a román határ túloldalán lehetőségek
nyílnak számukra.
Az építőipari tevékenységre a „szervezeti szétforgácsoltság” jellemző. Kevés
nagyfoglalkoztató mellett a mikro- és kisvállalkozások nagyszáma jellemzi az iparágat. Az
építőipar tevékenysége alapján két szegmensre osztható. Az első a helyi-, lakossági építő és
karbantartó tevékenység, ahol a vállalkozók (jellemzően mikrovállalkozások) helyi piaci
igényeket elégítenek ki, közvetlen kapcsolatban állva a megrendelővel. Épületek építését
végzik klasszikusan „kisipari„ körülmények között.
A másik szegmens tartalmaz minden további építőipari tevékenységet. Magas- és mélyépítést,
közmű építéseket és általában fővállalkozókon keresztül zajlik, akik részfeladatok elvégzésére
alvállalkozókat alkalmaznak. Utóbbi szegmens statisztikai vonatkozásban jobban
megragadható, a kis vállalkozások teljesítményéről és foglalkoztatási elképzeléseikről jóval
kevesebb információval bírunk. Statisztikai adataink értékelését ennek a bizonytalansági
tényezőnek ismeretében kell elvégeznünk.
Darabra kevés vállalkozás foglalkozik az infrastruktúraépítéssel, ez összességében mintegy tíz
- tizenkét százalék a vállalkozások (egy százalék körüli a számuk a vasút, vízi létesítmények,
híd, alagút, elektromos és híradástechnikai közműépítésben).
82
Jellemző azonban, hogy ezen kevesek között található a nagy árbevétellel rendelkező cégek
egy része. A debreceni KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
tartozik ebbe a kategóriába. Valamivel több (százas nagyságrendben) foglalkozik a csatorna-
és útépítéssel, itt a folyási székhelyű KIM-TECH Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt
Felelősségű Társaság a legnagyobb árbevétellel rendelkezők között van. A kétszáz feletti
számban megjelenő cégek között az építőipari szolgáltatások (Víz-, gáz-, fűtés-,
légkondicionáló szerelés (tíz százalék), villanyszerelés (tíz százalék), festés, üvegezés,
tetőfedés) dominálnak. Messze kiemelkedik a cégek számával a „lakó- és nem lakóépületek
építése” csoport, a cégek harmada ezt a tevékenységet végzi.
Hajdú-Bihar megye építőipari vállalkozásai nem tartoznak a nagyok közé még a régió
léptékében sem. Az Észak-Alföldi Régióban működő építőipari cégek közül a legnagyobb
foglalkoztatási kategóriában (500 – 999 fő foglalkoztatója) a jászkíséri MÁV FKG
Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Korlátolt Felelősségű Társaság (Főtevékenység: 4212)
„vasút építése” tevékenységgel szerepel csupán. A következő alkalmazotti létszám-
kategóriában (200-249 fő) sincs a megyéből vállalat, itt a nyíregyházi Fémszerkezet Építő és
Szerelő Korlátolt Felelősségű Társaság (Főtevékenység: 4120) és a jászberényi KÓD Műszaki
és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (Főtevékenység: 4531) szerepel.
Csak ezek után következik a sorban (152-199 fő közötti kategóriában) két vállalkozás Hajdú-
Bihar megyéből. A debreceni székhelyű KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt
Felelősségű Társaság található, (Főtevékenység: 4291) „vízi létesítmények építése”
tevékenységi körrel, valamint a folyási székhelyű KIM-TECH Kereskedelmi és Szolgáltató
Korlátolt Felelősségű Társaság található (Főtevékenység: 4221) „folyadék szállítására
szolgáló közmű építése” tevékenységi körrel.
Árbevétel vonatkozásában kicsit más a kép. Az egymilliárdos árbevétel feletti kategóriában a
Régióban huszonnyolc vállalkozás található. tizenkét darab Hajdú-Biharban, hat darab Jász-
Nagykun-Szolnok és tíz darab Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A négy milliárdot
meghaladó kategóriából kettő-kettő Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar, három pedig
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működik.
83
Az Észak-Alföldi Régió legnagyobb árbevétellel rendelkező huszonnyolc vállalkozásának
tevékenységi köre hasonló (48. számú ábra).
egyéb bontás
épületgépészeti 4%
szerelés lakó- és nem lakó
talajmintavétel, 7% épület építése
próbafúrás
43%
4%
egyéb speciális
szaképítés (MNS)
7%
víz- gáz-fűtés és
légkondicionáló
szerelés
4%
villanyszerelés
4%
építési terület
előkészítése
3%
vízi létesítmény
épírése folyadék szállítására
7% alkalmas közmű út, autópálya építés
építése vasút építés 3%
7% 7%
48. számú ábra: A legnagyobb árbevétellel (ötszáz millió felett) rendelkező vállalkozás
TEÁOR szerinti csoportosítása
(forrás: CégKódTár, 2010.)
84
Előremutató elem, hogy Hajdú – Bihar megye szolgáltató szektorában is jelentős külföldi tőke
befektetések jelentek meg. Az egyetemi végzettségű, fiatal, idegen nyelveket beszélő
munkaerőre a British Telecom, az IT Services Hungary Szolgáltató Korlátolt Felelősségű
Társaság nyitott debreceni telephelyet, sőt az iparban érintett National Instruments Hungary
Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság cégen belüli szolgáltató funkciókat (IT Fejlesztő
Központ, Customer Service Center, Pénzügyi Szolgáltató Központ, Európai Jogi Osztály)
hozott a városba.
A szolgáltató szektor (nem állami/önkormányzati) vállalkozásai is a centrum térségeket
preferálják elsősorban. Debrecenben, illetve a város környezetében (agglomeráció) kötődik a
legalább tíz főt foglalkoztató szolgáltató vállalatok kétharmada, a kétszázötvennél több
alkalmazottal működő nagyvállalatok hetven százaléka. A megyeszékhelyen kívül Ebesen,
Hajdúszoboszlón és Nádudvaron regisztráltak csak nagyvállalatot a szolgáltatásokban. Ezek a
cégek főként a szállítás-logisztika (DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűen Működő
Részvénytársaság, Hajdú Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Trans-Sped
Logisztikai Szolgáltató Központ Korlátolt Felelősségű Társaság) az idegenforgalom (Debreceni
Gyógyfürdő Korlátolt Felelősségű Társaság), Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és
Egészségturisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság), valamint a kereskedelem (Héliker
Zártkörűen Működő Részvénytársaság, KITE Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés
Korlátolt Felelősségű Társaság) területén működnek.
Debrecen után a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség a turizmus révén Hajdúszoboszlón, majd a
jelentősebb városokban (Balmazújváros, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás,
Polgár). Egyedi szolgáltató funkciókkal bír Debrecen a regionális központi szerepkör, illetve
az egyetemi oktatás területén, Hajdúszoboszló és Hortobágy a turizmus területén, valamint
Polgár a logisztika területén.
A foglalkoztatás vonatkozásában kiemelt jellemző az állami/önkormányzati szféra ágazati
jelenléte. 2010-ben állami finanszírozású a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a
szociális ellátás területén foglalkoztatottak 56,3 százaléka. A megye legnagyobb
foglalkoztatója a Debreceni Egyetem, ahol 2012-ben 6.215 fő dolgozott. Az egyetem hallgatói
fogyasztásukkal szolgáltatásokat igényelnek. A 27.553 magyar és 3.468 külföldi hallgató éves
szinten tíz milliárd Ft körüli fogyasztást generál a városban. A költségvetési szférán belüli
változások differenciáltak. A közigazgatás és az oktatás visszaszorult az elmúlt tíz évben, az
egészségügy és a szociális ellátás növelte a súlyát.
85
A fejlődés lehetőségét hordozza a megye turizmusa. Erős területi koncentrálódást
figyelhetünk meg Debrecen - Hajdúszoboszló - Hortobágy térségében, Debrecenben és
Hajdúszoboszlón található a szálláshelyek nyolcvanöt százaléka. Meghatározó szerepe van a
gyógyturizmusnak a megye életében. A megye kiváló adottságait jelzi, hogy tizenkét
településen van helyi-, Debrecenben és Hajdúszoboszlón pedig nemzetközi jelentőségű
gyógyfürdő. A gyógyturizmusban rejlő lehetőségeket jelzi, hogy 2009-ről (kilenc darab)
2010-re duplázódott a gyógyszállók száma.
Összegzésként a regisztrált vállalkozások számának változása által kirajzolt kép a friss
tendenciákat jeleníti meg (49. számú ábra).
86
V.3. Hajdú - Bihar Megye Foglalkoztatási paktumának kialakítása – előzmények, tervezet
Előzmények
A 2000-es években országosan több foglalkoztatási paktum jött létre. Hajdú-Bihar megyében
2005-ben indult el a megyei foglalkoztatási paktum kialakításának folyamata. Ennek főbb
lépései a következők voltak. Első nonprofit kezdeményezésként 2005-ben létrejött az Észak-
alföldi Regionális Nonprofit Foglalkoztatás Fejlesztési Paktum, melynek célja a szektorok
közötti együttműködés fejlesztése. 2005. szeptembere és 2006. decembere között a
Regionális Operatív Program 3.2.1. támogatásával valósult meg a FORTE „Regionális
modellértékű program a nonprofit foglalkoztatás fejlesztéséért” - című projekt A FORTE
program az Észak-alföldi Régióba tartozó három megyében (Hajdú- Bihar, Jász- Nagykun-
Szolnok, Szabolcs- Szatmár- Bereg) szektorok közötti összefogáson alapuló, modellértékű
regionális partnerségi hálózatot kívánt létrehozni. A regionális együttműködésbe a
foglalkoztatási célú non-profit szervezetek mellett bevonásra kerültek a Megyei Munkaügyi
Központok és a Megyei Önkormányzatok is. A program részeként a megyékben lezajlott
fókuszcsoportokon történő helyzetfeltárások eredményeként elkészült a non-profit szektorra
vonatkozó Regionális Foglalkoztatás-fejlesztési Stratégia, amely a megyei és regionális
szükségletekre építve, a releváns adatokkal alátámasztva szerves részét képezte a Nemzeti
Foglalkoztatási Akciótervnek.
2006-ban került sor a regionális szintű helyzetfeltárásra, melynek eredményeként 2006
decemberében elkészült az Észak-alföldi Nonprofit Foglalkoztatás-fejlesztési Stratégia (2007-
2013.). A Hajdú-Bihar megyei Foglalkoztatási Paktum 2007. szeptember 1-jén alakult meg
(kilenc szervezet aláírásával). 2007. szeptember 13-án került sor a Paktum Irányító
Csoportjának alakuló ülésére, a Paktum ügyrendjének, 2007. évi munkatervének és
költségvetésének elfogadására. 2008. április 1. és 2010. március 31-e között újabb források
kerültek bevonásra a Paktum fenntartásához. Így jött létre az OFA/FP/2007-7249/0022 -
„Foglalkoztatási Együttműködések Fejlesztése az Észak-alföldi Régióban” elnevezésű
projekt.
A folyamatban a megvalósítói kört a következő szervezetek alkották. Munkanélkülieket
Segítő Közhasznú szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ)
(főkedvezményezett), partnerek a civil szféra oldaláról: CSAT Egyesület (Hajdú-Bihar
megye), CONTACT Közhasznú Társaság (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Első Nyírségi
87
Fejlesztési Társulás (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Állami szektor szereplői: Megyei
Munkaügyi Központok, Megyei Önkormányzatok. Fő célkitűzései a következők voltak:
1. A Regionális foglalkoztatás fejlesztési politika: háttérdokumentumként szolgálhat a
további szakma specifikus tárgyalásokhoz
2. megalapozza a régiónkénti forrásallokációt
3. meghatározza a régió non-profit foglalkoztatás sajátosságait, a lehetséges fejlesztés
irányait, hogy azok a tervezés következő szakaszában beépülhessenek a következő
pályázati kiírásokba
4. segíti a régió non-profit foglalkoztatás-fejlesztés stratégiai céljaira összpontosító és
ahhoz illeszkedő projekt-fejlesztés folyamatát.
Az Észak-Alföldi Foglalkoztatási Paktum szerkezete:
A paktum alapítói:
1. a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége,
2. a CSAT Egyesület,
3. a Contact Munkarehabilitáció Kht.,
4. az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság,
5. az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ,
6. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat,
7. a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat,
8. a Debreceni Regionális Képző Központ
9. a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke.
10. A Paktum részét képezi azon hetven szervezet támogató nyilatkozata, amelyek a
megvalósításban szerepet vállaltak.
A Foglalkoztatási Paktum célkitűzései a korábban az Észak-alföldi Regionális Nonprofit
Foglalkoztatás-fejlesztési Stratégiában megfogalmazott célokhoz igazodnak.
Az együttműködés hosszú távon a régió területi különbségeinek csökkentését, a
foglalkoztatási színvonal minőségének növelését, a munkanélküliség csökkentését hivatott
elősegíteni. Az elképzelés szerint az aláíró felek tevékenységük összehangolásával elősegítik:
• új munkahelyek teremtését, a helyi foglalkoztatási viszonyok javítását,
• a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának támogatását,
• modell értékű regionális non-profit hálózat létrehozását, folyamatos bővítését,
szervezeti és tartalmi gazdagítását, minőségének növelését
• a non-profit szerepvállalás formáinak és módjainak feltérképezése,
88
• a non-profit szektor foglalkoztatási szegmensében való együttműködési rendszerek
kialakítása,
• a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit növelő programok
indítása és működtetése,
• az Európai Uniós pályázati lehetőségek kihasználása, eredményes pályázatokkal
források teremtése a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósulása érdekében,
• a foglalkoztatási színvonal emelése, atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével,
• a nemek közötti esélyegyenlőséget - elősegítő programok támogatása,
• a munkaerő-piaci információk gyors és torzításmentes áramlása, elősegítve ezzel a
hatékony döntéseket,
• a regionális non-profit foglalkoztatás-fejlesztési stratégia céljaira összpontosító és
ahhoz illeszkedő innovatív projekt-fejlesztés folyamata.
A Paktum megfogalmazott tevékenységei között a következők szerepelnek. Folyamatos friss
információk közvetítése a paktum weboldalán keresztül www.eszakalfoldipaktum.hu.
Kistérségi Szervezeti Adatbázis kialakítása és folyamatos aktualizálása, mely kistérségi
bontásban felsorakoztatja az adott térség releváns munkaerő-piaci szereplőit. Regionális
Szakértői Adatbázis összeállítása, mely folyamatos bővítésével lehetővé teszi a tudás és
kapcsolati tőke gyarapítását. Projektgeneráló találkozók lebonyolítása, mely szakemberek
bevonásával segíti a regionális non-profit foglalkoztatási stratégiában meghatározott
tevékenységek megvalósulását, azaz a non-profit szektor humánerőforrásának és
infrastrukturális hátterének fejlesztését, a szociális gazdaság típusú tevékenységek
támogatását. Információgyűjtés, rendszeres elektronikus hírlevél küldése az adatbázisban
szereplő szervezeteknek. On-line fórum működtetése meghívott szakértőkkel. Foglalkoztatási
fórumok lebonyolítása, melyek a paktum által felvállalt tevékenységek irányítását és
nyilvánosságát hivatottak szolgálni. Kiadványok elkészítése - a közös munka eredmények
terjesztése. Pályázati tanácsadás.
A Paktum további erősítésére fejlesztési lehetőségek, fejlesztési irányok kerültek
megfogalmazásra: a meglévő erőforrások allokációja – eszközök kihasználása (a közös
információs felület, a friss adatbázis, a szakértők, a potenciális partnerek; a regionális
partnerségi hálózat bővítése, a piaci szereplők aktivizálása; a döntéshozói szint érdekeltté
tétele; a hálózatosodás; a új - innovatív foglalkoztatás - bővítési elemek kimunkálása, a jó
gyakorlatok beemelése; a források közös felkutatása, a szakmai erők egyesítése.
89
A létrejött együttműködés nyitott szervezetként lehetőséget biztosít a csatlakozásra, melynek
feltételei a következők: 1. A paktumhoz bármely jogi személy szabadon csatlakozhat. 2. A
csatlakozási szándékot a paktum Irányító Csoportjának kell bejelenteni, s a csoport dönt a
csatlakozási szándék elfogadásáról. 3. A csatlakozás akkor érvényes, ha azt a jelenlevők
többsége, ötven százalék plusz egy fő, elfogadja, mely szerződés határozatlan időre szól. A
szerződést bármelyik fél a másik felekhez intézett jognyilatkozattal harminc napos határidővel
felmondhatja.
Az Észak-Alföldi Regionális Foglalkoztatási Paktum jelenleg is aktív honlapja egy működő
szervezetről tanúskodik. Az érintett három megyében - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok,
Szabolcs-Szatmár-Bereg – összesen hatvanegy partnerszervezet adja a tagságot (HB.:
harminckét tag, JNSZ.: tizennégy tag, SZSZB.: tizenöt tag) (www.eszakalfoldipaktum.hu).
90
50. számú ábra: A Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási paktum felépítésének intézményi
struktúrája (tervezet)
91
VI. Felhasznált források
Erdei Gábor (2014): Folyamatos szakmai képzés - európai kontextusban. in.: *Szak-és
felnőttképzés*, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, (megjelenés alatt) Budapest.
Juhász Á., Juhász J. & Borbély- Pecze T. B. (2009): Munkaerőhiány és kínálati többlet
azonos szakképesítéssel rendelkezők körében: a szakképzés lehetőségei. Budapest, Panta Rhei
Társadalomkutató Bt. 2009. március, p. 118.
http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPageReader&WG_OID=PAGfa9959790d415
b838
Tight, M. (2002): Key concpets in adult education and traning. Routledge, London-
New York.
92
CEDFOP (2012): Trends in VET policy in Europe 2010-12. Progress towards the Bruges
communiqué. Working paper no. 16. Publications Office of the European Union,
Luxembourg.
CEDEFOP (2012): Skill mismatch -The role of the enterprise. Research paper No 21.
Publications Office of the European Union, Luxembourg.
CEDFOP (2012): Skills supply and demand in Europe - Methodological framework. Research
paper No 25. Publications Office of the European Union, Luxembourg.
CEDEFOP (2012): Future skills supply and demand in Europe - Forecast 2012. Research
paper No 26. Publications Office of the European Union, Luxembourg.
European Union (2011): Supporting vocational education and training in Europe: The Bruges
Communiqué. Publications Office of the European Union, Luxembourg.
93
MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): A szakképző iskolát végzettek iránti
kereslet és kínálat várható alakulása– 2013. MKIK-GVI. Budapest.
http://www.oktatas.hu/kozneveles/egyeb_hatosagi_ugyek/tajekoztato_velemenyezes
http://eduline.hu/felnottkepzes/2014/11/20/hianyszakmak_MKIK_LYCNFR
https://www.nive.hu/index.php?option=com_jumi&view=application&fileid=4
https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=512
Felhasznált dokumentumok
Jogszabályi hivatkozások:
288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program
adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
331/2012. (XI. 28.) Kormányrendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó
szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben
szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes
szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi
LXXXVII. törvény
328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési
Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános
rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről
94
Adatbázisok
Cég-Kódtár 2012
Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai
Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2012/3
http://www.ksh.hu/interaktiv_moterkepek_lista
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepszelo2011.pdf
KIRSTAT 2012.
http://teir.vati.hu
www.nepszamlalas.hu
https://www.e-epites.hu/Altlek/statisztika/)
95
VIII. Melléklet
Kérjük, abban az esetben, ahol a kérdésnek nincs relevanciája írjon be egy 0-át a
válaszmezőbe (mivel ugrási lehetőséget a program nem biztosít), ugyanis csak így tud tovább
lépni.
Köszönjük segítségét!
96
Felmérés a Hajdú-Bihar megyei felnőttképzési szervezetek körében
……………..…… (év)
……………………………………………………………..…….…..
………………………………………………………..…….……......
……………………………………………………..…….…………..
…………………………………………………..………….………..
………………………………………………………….…………….
………………………………………………………………………..
igen nem
igen nem
97
6. Rendelkezik-e a hatályos Felnőttképzési törvény (2013. LXXVII.) által előírt,
felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel? (Kérjük, a választ karikázza,
vagy húzza alá!)
igen nem
9. Milyen területen folytat képzéseket? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!)
9.1.szakmai képzés: igen nem
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
…………………………………………….………….
……………………………………………….……….
………………………………………….…………….
…………………………………….………………….
………………………………….…………………….
98
9.3.általános képzés: igen nem
………………………………………………………………………………………………
……………………………......................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
99
12. Kérjük, adja meg százalékosan, hogy milyen arányban teszik ki szervezetének
felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos bevételeit az alábbi források!
bevételi forrás százalék az összes
sorszám
bevétel arányában
1. A résztvevők által fizetendő részvételi díjak
2. A munkáltatók által fizetendő részvételi díjak
3. Európai uniós pályázati források
Állami normatíva, támogatások, pályázati
4.
források
5. Egyéb, éspedig:……………………………..
Összesen: 100 százalék
15. Milyennek ítéli meg a szakmai (emberi erőforrás) hátterét? (Kérjük, a választ
karikázza, vagy húzza alá!)
101