A Felnőttképzés Szerepe Hajdú-Bihar Megye Szakképzésében

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye
szakképzésében
(Kiegészítés Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési 2013-2020.

koncepciójához)
Készült: Debrecen, 2014. november 25.
Készítette: Dr. Erdei Gábor
Dr. Teperics Károly
1
Tartalom
I. Bevezető ...................................................................................................................................... 3
II. Vezetői összefoglaló .................................................................................................................... 5
III. Hajdú-Bihar megye gazdaságának szakképzésre gyakorolt hatásai ........................................... 7
IV. Az iskolarendszerű szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében ............................................. 13
V. Hajdú-Bihar megye felnőttképzése a statisztikai adatok alapján.............................................. 21
V. 1. A felnőttképzés szerepe a szakképzésben............................................................................ 21
V. 2. A felnőttképzés jellemzői Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon ................................ 23
V. 3. Hiányszakmák ....................................................................................................................... 38
VI. A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján ...................................... 48
VI. 1. A felmérés célja, aktualitása, módszere .............................................................................. 48
VI. 2. A kutatás legfontosabb eredményei ................................................................................... 49
V. Foglalkoztatási paktum Hajdú-Bihar megyében ........................................................................... 71
V.1. Foglalkoztatási paktum – a foglalkoztatást erősítő eszköz .................................................... 71
V.2. Hajdú-Bihar megye munkanélküliségének és foglalkoztatási szerkezetének alakulása a
tervezett megyei foglalkozatási paktum szempontjából .............................................................. 74
V.3. Hajdú - Bihar Megye Foglalkoztatási paktumának kialakítása – előzmények, tervezet ........ 87
VI. Felhasznált források ..................................................................................................................... 92
VII. Melléklet..................................................................................................................................... 96
2
I. Bevezető
A koncepció célja
A tanulmány a „Hajdú-Bihar megye Szakképzés - fejlesztési koncepciója 2013-2020.”
bővítése, kiegészítése, frissítése végett készült. Alapvető célja az, hogy a közoktatásra
kiterjedő hatályú fejlesztési koncepció mellé a felnőttképzés jelenségét is megvizsgálja.
Praktikusan célunk, hogy a munkaerő-piac kínálati oldalának két összetevőjét, a kibocsátást
meghatározó iskolarendszerű szakképzést és a felnőttképzést egyszerre tekintsük át. Ezzel
támogatva azt, hogy az iskolarendszerű képzésre hatályos szabályozás a teljes szakképzési
spektrum egyben történő áttekintésével szülessen.
A feldolgozás során törekedtünk a munkaerő-piaci viszonyok és a szakképzés mindkét

formájának együttes elemzésére. A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság
(későbbiekben: MFKB) számára a szakmaszerkezeti döntés kapcsán, az „irány-arány számok”
kijelölése kapcsán mérlegelhető háttér információkat szeretnénk nyújtani.
Módszertani gondolatok
A koncepció elkészítése óta eltelt idő változásainak áttekintésére teszünk kísérletet. Frissítjük,
súlypontozzuk a koncepcióban részletesen áttekintett gazdasági hátteret, próbáljuk felvázolni
a változásokat. Az összevethetőség kedvéért az iskolarendszerű szakképzés statisztikájának
áttekintését is elvégezzük, immár a feladatra koncentráló módon, a szakmacsoportok és a
fenntartók jellemzőire fókuszálva. A dolgozat nóvuma, központi eleme a felnőttképzés
jelenségeinek feltárása. Fontosnak látjuk, hogy a szakképzés minden szereplőjéről kellő
információval rendelkezzen a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság, mivel meglátásunk
szerint az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó döntéseit ez befolyásolhatja. A tanulmány
részét képezi egy aktuális adatgyűjtés, amelyben a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek
jövőképét, a szakképzéssel kapcsolatban kialakult véleményüket kérdeztük meg.
Az iskolarendszerű szakképzés és a felnőttképzés együttes kezelését a „hiányszakmák”

kijelölése kapcsán végeztük el.
3
A szakképzés mellett ebben az összefüggésben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Munkaügyi Központ munkanélküliek szakmai végzettségére (számára) vonatkozó adatait, az
MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (későbbiekben: MKIK-GVI) előrejelzéseit
együtt kezeltük.
A cél érdekében statisztikai adatgyűjtést, adatelemzéseket, on-line kérdőíves lekérdezést,

elemzést végeztünk, illetve interjúkat készítettünk. A felhasznált adatok részben a
nyilvánosan elérhető, nyitott adatbázisokból, részben pedig külön erre a célra készítetett
csoportosított adatokból származnak. A legfontosabb adatforrásokat a Központi Statisztikai
Hivatal (későbbiekben: KSH), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, TEIR, az Országos
Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP), valamint a KIRSTAT adatai jelentették.
Adatgyűjtésünk kiterjed a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának és
a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Internet alapú Szakképzési Integrált
Információs Rendszer adataira is. Primer adatfelvétellel és feldolgozással a felnőttképzés
intézményrendszerének elemzése kapcsán éltünk.
Az adatok feldolgozásakor adatbázis-kezelő programok (jellemzően Excel) és térinformatikai

eszközök (Mapinfo 10.5) is felhasználásra kerültek. Használtuk a TEIR interaktív eszközeit
is.
A tanulmány integrálja a különböző intézményekben (más-más céllal) összegyűjtött

szakképzésre vonatkozó elképzeléseket, tanulmányokat, elemzéseket. Szintézisükkel
következtetésekre jut a hatékony szakképzési rendszer kialakításának folyamatára.
Támaszkodtunk a korábbi regionális fejlesztési koncepciókra (szakképzés-fejlesztés,
területfejlesztés). Az iskolarendszerű szakképzés adatait feldolgozó fejezetben a „Feladat-
ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Hajdú-Bihar megye
2013-2018” című, Oktatási Hivatal által (Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatallal közösen)
készített terv, valamint (szélesebb viszonylatban) a „Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési
koncepciója 2013-2020.” anyagait használtuk fel.
4
II. Vezetői összefoglaló
A tanulmány Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának az iskolarendszerű

szakképzésre vonatkozó középtávú (2020-ig terjedő, uniós tervezési időszakkal
párhuzamosított) fejlesztési elképzeléseit egészíti ki. Áttekinti az elmúlt év gazdasági
változásait, háttér anyagot szolgáltat a koncepcióban nem érintett, a koncepció hatálya alá
nem tartozó szakképzés vonatkozásában. Feldolgozza a megye felnőttképzésének
jellegzetességeit, érinti az iskolarendszerű képzés „nem állami” fenntartású területeit.
Az elmúlt évek folyamatainak hatására növekedett a megye gazdasága. Ez kiterjedt a
jó időjárási viszonyok révén a mezőgazdaságra, de az iparban (az élelmiszeripar, a vegyi-
anyag feldolgozás, gyógyszeripar és a fémfeldolgozás ágazata révén) és a szolgáltató
szektorban is előrelépést tapasztalhattunk. Csökkent a munkanélküliek száma, emelkedett a
foglalkoztatottaké. Utóbbi vonatkozásban a szolgáltatásokhoz kapcsolódik érdemi emelkedés,
ebben a költségvetési szféra (azon belül is az egészségügyi, szociális ellátás, valamint a
gyűjtőkategóriát jelentő egyéb közösségi, személyi szolgáltatás) játszanak fontos szerepet. A
versenyszféra értékei még a 2005-ös szint alatt vannak. Az abszolút számok javulása mellett
az országon belüli regionális különbségek tovább nőttek.
A megye szakképzése 2013-ban az iskolarendszerű szakképzés 23.721 tanulója mellett
40.068 felnőttképzésben résztvevővel (képzések száma) zajlott. A felnőttképzés kapacitásai
lényegesen meghaladják az iskolarendszerű szakképzés mutatóit. A gazdaság igényeinek
kielégítésében betöltött szerepe megkerülhetetlen, célszerű ismerni jellemzőit az
iskolarendszerű szakképzés folyamatainak tervezése során. A felnőttképzés helyzete a fejlett,
tudásalapú gazdaságokban a jobban és konkrétan megfogalmazódó igények révén stabilabb. A
keresleti oldal minőségi erősödésével a felnőttképzési szektor is szakmailag színesebb
(letisztultabb, tudatosabb) ágazattá formálódhat.
Iskolázottság vonatkozásában jellemző, hogy a megye felnőttképzésében megjelenők
kétharmada (67 százalék) legalább érettségivel (26 százalékuk diplomával) rendelkezik. Ez
lehet annak a következménye, hogy az „eredeti” végzettségük nem megfelelő a munkaerő-
piacon és korrekcióra kényszerülnek, de akár annak is, hogy ők alkalmasak arra, hogy
rugalmasan reagáljanak a munkaerő-piac változásaira. Utóbbi érv mellett szól, hogy a
munkaerő-piaci pozíciók tekintetében legrosszabb helyzetben lévő alacsony iskolázottságú
lakosság aránya (nyolc általános és alatta: tizennégy százalék, szakiskolai, szakmunkás
végzettségű együtt: tizenöt százalék) kicsi ebben a képzési formában.
5
A felnőttképzés gazdasági hátterét nem az állami források adják (OSAP 1665). A megyében
3,8 százalék mindössze azoknak a száma, akik képzését állami (plusz szakképzési
hozzájárulás, munkaerő-piaci alap) forrásból finanszíroztak. Legnagyobb arányban (39,5
százalék) az Európai Unió forrásai, a képzésben résztvevők saját befizetései (25,9 százalék), a
munkáltatók invesztíciói (17,8 százalék) állnak a tanulmányok hátterében. Határozott területi
eltérések is felismerhetők, hiszen Debrecen esetében a regionális központokhoz hasonló
diverzifikált forrásrendszer azonosítható, míg a bihari kisfalvakban, a Tiszamentén szinte
kizárólagosan az Uniós források jelennek meg. Az országos adatgyűjtésből (Országos
Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) származó megyei statisztikát alátámasztják a saját
adatfelvétel adatai is.
A felnőttképzés szervezetei területileg kiterjedtebb hálózattal rendelkeznek, mint az
iskolarendszerű szakképzés. A szakképzés és a felnőttképzés esetében fontos szempont a
képző intézmények közelsége. Az „egyszerűbb szakmák” (alacsonyabb belépési
iskolázottságot igénylők, munkaerő-piacon kevésbé keresettek) kapcsán fontos, hogy a képzés
a tanulni vágyókhoz közel valósuljon meg. Esetükben a távolság gátat jelent, nem vállalják fel
a tanulással együttjáró költségeket és a bizonytalan (tanulásból következő) hasznot.
Amennyiben (közeli lehetőség hiányában) kimaradnak a szakképzésből, esélytelenek lesznek
a munkaerő-piacon is. A felnőttképzés ötvenhárom településen jelent meg, olyanokon, ahol az
iskolarendszerű forma hiányzik. Összességében a perifériák szakképzésbe történő bevonását
segítik a felnőttképzés vállalatai.
A felnőttképzések kapcsán megállapítható, hogy szerepük van a hiányszakmák (gépi
forgácsoló, hegesztő, szociális gondozó) képzésben. Konkrétan a fémipari szakmában többet
képeznek, mint az iskolarendszer. kétszáznegyvennyolc forgácsoló (százhetvenöt az
iskolarendszerű képzésben), kétszázkilencvenhét hegesztő (százkilencvenhat iskolarendszerű
képzésben) képzése/átképzése zajlik a felnőttképzésben. Utóbbi két szakma kapcsán talán
nem túlzás a rugalmasság kiemelése sem. Az ipar igényeire gyorsan reagálnak
(adottságaik révén) a felnőttképzők, gyorsabban, mint a komoly inerciával rendelkező
iskolarendszerű intézmények. Problémásnak látjuk a hiányszakmák kiválasztásának elveit.
A felnőttképzésre vonatkozó statisztikai adatokból nyert elképzeléseinket megerősítették
a kérdőíves adatfelvételünk válaszadói is. A jogszabályi környezet jelentős változása komoly
kihívást jelent mind az iskolarendszerű, mind a felnőttképzés szereplői számára.
6
III. Hajdú-Bihar megye gazdaságának szakképzésre gyakorolt hatásai
A megye jellegzetességét a mezőgazdaság szerepének magyar átlagnál nagyobb súlya adja

(I. számú táblázat).
I. számú táblázat: A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a
magyar GDP-ben, 2012.
(forrás: TEIR)
Primer Szekunder Tercier

Hajdú-Bihar 10,3 30,3 59,4
Országos 6,7 36,9 56,4
A Hajdúság nagy határral rendelkező mezővárosaiban arányaiban és számában is jelentős

népesség foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. Az ágazat részesedése a bruttó
hozzáadott értékből (10,3 százalék) és a foglalkoztatottakból (7,5 százalék) a megyében. Ez
magasabb, mint ami országosan jellemző. Kiemelkedő az ágazat súlya a fajlagos mutatók
esetén is. Az egy lakosra jutó mezőgazdasági értéktermelésben a megye értékei országosan a
legnagyobbak. Természeti okokat (jó mezőgazdasági adottságok) kell keresnünk az ágazat
ilyetén súlya mögött, és természeti okok miatt (magas termelékenység) lehet jelentős a
jövedelemtermelő képesség is.
Az adottságok a klasszikus kontinentális mezőgazdaság profilját mutatják. Gabona és ipari
növények szántóföldi termesztése, valamint az állattenyésztés adja a termelés fő vonulatát. A
gabonatermesztés stabil búza iránya mellett a rozs termőterületeinek csökkenése és a kukorica
előretörése figyelhető meg. Ipari növények vonatkozásában karakteres változás a kabai
cukorgyár leállása, ezzel együtt a cukorrépa termesztő körzet leépülése. Helyén kukorica
alapú bioetanol üzem építését tervezik. A gyümölcs és szőlő termesztése csökkenő, a
zöldségtermesztés emelkedő tendenciával jellemezhető. Hungarikum a Vámospércs, és a
Létavértes környéki tormatermesztés.
A megye az ország legnagyobb szarvasmarha, sertés (a sertésállomány 14,8 százaléka Hajdú
- Bihar megyében van) és juh állományával, harmadik legnagyobb baromfi állományával
rendelkezik. Sertés és szarvasmarha (országosan tizenöt százalék a szarvasmarha, harmincöt
százalék a sertés esetében az állomány csökkenése) tenyésztés az ezredforduló óta
bekövetkező országos változásoktól eltérően stabil.
Jellemző a takarmánytermesztés és állattenyésztés integrálása, ez országos értékeket
megelőző termelékenységet eredményez.
7
Valószínűsíthető, hogy a természeti adottságaiból következően a mezőgazdaság hosszabb
távon is fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Átalakulási folyamatai közül a termelési
integrációra törekvés, a bioüzemanyagok termelése irányába történő elmozdulás, a
hagyományos állattenyésztő ágazatok stabilitása feltétlenül előremutató. Az ágazat jövője
szempontjából a feldolgozás, logisztika, értékesítés feladatainak helyben tartása fontos
feladat, amivel az értékteremtő képesség érdemben növelhető. Az ágazat súlya indokolja a
mezőgazdasági szakképzés fejlesztését is.
A Hajdú-Bihar megyében előállított bruttó hozzáadott érték negyede származik az iparból,
ezzel a megyék iparosodottságát is jelző sorban az utolsó negyedbe tartozik.
Iparának természeti adottságai szűkösek, emiatt hagyományosan elmarad teljesítményével az
országos, sőt a vidéki megyék átlagától is. Ipari jellegű hasznosítás lehetőségét leginkább a
Nagyhegyes, Hajdúszoboszló térségében feltárt (felértékelődő) földgáz vagyon jelenti.
Sajátos (a szocialista időszakból örökölt) iparszerkezete, hatékonyságának,
exportorientáltságának alacsonyabb szintje miatt az ipar, építőipar veszít súlyából az
ezredforduló utáni időszakban. Jellemző, hogy a növekedést produkáló iparágak általában
értéktermelésüknél kisebb arányban részesednek a foglalkoztatottak köréből, illetve hogy az
országos szinten zászlóshajónak számító autóipari, elektronikai beruházások aránya alacsony
a megyében. Pozitív jelenség viszont, hogy a 2008-as válság kevésbé érintette, mint a
fejlettebb (exportorientált, autóiparban érintett) térségeket.
Az 1. számú ábra a megye iparában foglalkoztatottak magyarországi értékekkel történő
összevetését teszi lehetővé.
Villamos energia-, gáz-, gőz- és vízellátás 10,3

18,0
Egyéb feldolgozóipar 6,9
5,8
Járműgyártás 10,1
2,0
Gépgyártás 7,1
7,9
Elektronikai, optikai ipar, villamos… 14,1
5,8
Fémfeldolgozás 10,0
7,2
Gumi, műanyag, nemfém ásványi termékek… 9,0
5,4
Vegyi termékek, gyógyszerek gyártása 4,2
8,1
Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, nukleáris… 0,9
-
Fa-, papír- és nyomdaipar 5,9
13,1
Textil-, ruha-, bőr- és lábbeli-gyártás 6,4
7,7
Élelmiszeripar 14,5
18,7
Magyarország Bányászat 0,6
0,4
Hajdú-Bihar megye - 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 20,0
1. számú ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország
iparában (százalékos megoszlásban)
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
8
Látványosan kitűnnek a helyi jellemvonások. A vegyi termékek, gyógyszerek, fa-, papír-,
nyomdaipari termékek foglalkoztatotti aránya duplája az országosnak. Meghaladja azt az
élelmiszeriparban és a villamosenergia-, víz-, gáz-, gőzellátásban dolgozóké is. A másik
viszont oldalról teljesen hiányzik a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás, nukleáris fűtőanyag
gyártása a megyéből. Ötöde a járműgyártásban foglalkoztatottak, fele az elektronikai, optikai,
villamos berendezések gyártásában dolgozók aránya az országosnak.
Termelési volumen alapján a vegyi anyagtermék gyártása és a gyógyszergyártás
(harminchárom százalék) a legjelentősebb, melyet a gépipar (huszonhárom százalék), az
élelmiszeripar (tizenhét százalék), energiaipar (tizennégy százalék) követ a sorban.
Az ipari jellegű foglalkoztatás jellemzően városokhoz kötődik. Ettől a Debrecen, illetve
Tiszaújváros közelében lévő kisebb települések térnek el, ahol a nagyobb ipari koncentrációk
közelében lévő kis falvak foglalkoztatottjai az iparban dolgoznak.
Növekedésben az élelmiszeripar, vegyi anyag és gyógyszergyártás és a fémfeldolgozás
mutatói alakultak az elmúlt év során legszebben (2. számú ábra).
2. számú ábra: Az ipari termelés volumenindexe Hajdú-Bihar megyében

Az építőipar jelentőségét mutatja, hogy Hajdú-Bihar megye az alkalmazásban állók

tekintetében negyedik a magyar megyék sorában. Az Észak-Alföldi Régió építőipari érték
termelésének negyvenegy százaléka származik a megyéből, harminchárom százaléka
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, illetve huszonhat százaléka Jász-Nagykun-Szolnok
megyéből. Még szembetűnőbb a koncentrálódás a külföldön végzett építőipari tevékenység
9
vonatkozásában. Az országosan mintegy hetvenhét milliárd Forintnyi értékű külföldi
építőipari értéktermelés kevesebb, mint nyolc százaléka (5,6 milliárd Forint) köthető a Régió
építőipari vállalkozásaihoz, ennek kétharmada Hajdú-Bihar megyében jelenik meg. A határ
romániai oldala jelent piacot az építőipari cégek számára, e tekintetben a megyék fekvése
játszhat fontos szerepet.
A Hajdú-Biharban székhellyel rendelkező építőipari vállalatok még Észak- és a Közép-
Magyarország felé építettek ki szorosabb kapcsolatokat. A saját megye negyvennyolc
százalékos súllyal bír az értéktermelésben. A Hajdú-Bihar megyében székhellyel rendelkező
építőipari cégek Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megyékben termeltek
egymilliárd feletti értéket 2011-ben. Jellemző azonban, hogy a Hajdú-Bihar megyében, a
megyén belül megvalósult építkezések értékének negyvenhárom - negyvennégy százaléka
megyén kívüli cégek tevékenységéhez köthető.
A lakásépítések vonatkozásában a megye városai valamivel jobb helyzetben vannak, mint a
kistelepülések. 2011-re a hajdúvárosok és Berettyóújfalu tudták csak megőrizni, szinten
tartani a lakásépítések ezredfordulón jellemző ritmusát. Az ágazat visszaesésének mértéke az
építési engedélyek számával mérhető (3. számú ábra). Hajdú-Bihar megyében 2003/2004.
után folyamatos a visszaesés. Az ezredforduló utáni legmagasabb értékről 18,8 százalékra
esett vissza az építések száma.
9000
3221 3241
8000 2951
2734
7000 3060
2641
6000
5000 1130 1098 1133 1153
4000 4055 2103
3779 3845 3634 1053 994
3000 1478
2646 2755 946
2000 964 1052
693 466 389
1000 1276 579 213
917 702 1227
587
0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok
3. számú ábra: A kiadott építési engedélyek darabszáma az Észak-Alföldi Régióban 2002. és

2012. között
(forrás: https://www.e-epites.hu/Altlek/statisztika/)
Összességében az építőipari tevékenység (átmeneti fellendülések ellenére) még nem lépett túl
a válság okozta recesszión.
10
A szolgáltató ágazat súlya Hajdú-Bihar megyében elmarad az országos átlagtól, de a vidéki
megyék átlagát meghaladja. A 2000. év utáni tíz évben 58,9 százalékról 63,3 százalékra nőtt
az aránya, miközben az országos érték 62,8 százalékról 64,9 százalékra emelkedett.
A szektoron belüli szerkezet látványos eleme az oktatás és az egészségügy, szociális ellátás
kiemelkedő értéke és utóbbi erős növekedése. Lényegesen meghaladja az országos átlagot,
ezzel az értéktermelést is befolyásolja (4. számú ábra).
Magyarország Hajdú-Bihar
Egyéb szolgáltatás 3,1

3,3
Egészségügy, szociális ellátás 14,3
19
Oktatás 14,5
25
Közigazgatás, védelem, kötelező… 14,3
12,3
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások 13
8,4
Pénzügyi tevékenység 3,7
1
Szállítás, raktározás, posta, kommunikáció 13,7
7,1
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4,6
5,3
Kereskedelem, javítás 18,7
18,5
4. számú ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország

szolgáltató szektorában 2010-ben (százalékos megoszlásban)
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási adatbázis)
A szolgáltatásokban dolgozók negyedének (oktatás), illetve ötödének (egészségügy, szociális

ellátás) jellemzően az állam a foglalkoztatója. Figyelemre méltóak az országos átlagtól
elmaradó területek is. Legszembetűnőbb a pénzügyi tevékenységekben foglalkoztatottak egy
százalékos aránya (az országos érték közel negyede) és a szállítás, raktározás, posta,
kommunikáció 7,1 százalékos aránya (az országos érték fele). Hosszútávon a szektor súlyának
növekedése várható, bár a közigazgatási, egészségügyi, szociális és oktatási rendszer
várható/további átszervezése lényegesen befolyásolhatja a jövőképet.
Hajdú-Bihar megye Magyarország turizmusában betöltött súlya valamivel elmarad az ország
népességéből való részesedésétől (5,4 százalék). A kereskedelmi szálláshelyekből 4,6
százalékban részesedik. Az elmúlt évben a vendégéjszakák számának változása pozitív (5.
számú ábra). A fokozódó keresletet egyértelműen a belföldi vendégek növekvő száma
eredményezte.
11
A vendégéjszakák hatvankilenc százalék-a Hajdúszoboszlón, huszonöt százaléka
Debrecenben realizálódott. A vendégforgalom mindkét településen nőtt, a forgalom jórészt a
SZÉP kártyához kötődött. A szálláshelyeken a szállásdíjak huszonkilenc százalékát
egyenlítették ki a vendégek ezzel a fizetőeszközzel, mintegy háromszázkilencvenkét millió
Forint értékben.
5. számú ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának változása

A kiterjedő gyógyturizmus mellett érdeklődésre tartanak számot (jellemzően a Hortobágy

révén) a természeti értékek is. 86.828 hektár az országos jelentőségű védett terület nagysága a
megyében. A megyék közül csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van ennél nagyobb
kiterjedésben védelem alatt álló terület. A falusi turizmus a Biharban és a Hortobágy
környékén jelent bevételeket.
12
IV. Az iskolarendszerű szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében
A 2012/2013-as tanévben a megye középfokú intézményrendszerében tanulók száma 38.234

fő volt (6. számú ábra). A tanulók negyvenegy százalék szakközépiskolai, harmincnyolc
százalék gimnáziumi, húsz százalék szakiskolai és egy százalék speciális szakiskolai nevelés-
oktatásban vett részt.
Sorozatok 6. számú ábra: Hajdú-Bihar megye

Sorozatok 1; speciális középiskolai tanulóinak
1; szakiskola;
gimnáziu
intézménytípusonkénti megoszlása
399; 1%
m; 14552;
38% (forrás: Feladat-ellátási,
Sorozatok
intézményhálózat-működtetési és
1; köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-Bihar
szakiskola; megye 2013. – 2018.)
7611; 20%
Sorozatok A középfokú oktatás szereplőinek
1;
hatvankét százaléka, összesen 23.721
stakközépi
skola; fő vesz részt a szakképzésben, 15.676
15672;
fő (negyvenegy
41% százalék) szakközépiskolai, 7.646 fő (húsz százalék) szakiskolai, 399 fő (egy
százalék) speciális szakiskolai formában.
Területi elhelyezkedésük alapján a diákok számára elérhetőek az intézmények, azonban a
tanulók ötvenöt - hatvanöt százaléka nem a lakóhelyén találja meg az érdeklődésének
megfelelő szakképző intézményt, a statisztikai adatok alapján bejáró.
A megyében ötvenkilenc intézményben látnak el szakképzési feladatokat, kilencvenkilenc

feladat-ellátási helyen. Az intézmények ötvenkilenc százaléka állami tulajdonban van. 2013.
január 1-je után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vált a legnagyobb szakképző
intézményi fenntartóvá. A további szakképző intézmények harminc százaléka magán-,
tizenegy százaléka egyházi fenntartásban működő intézmény. A magán fenntartásban lévő
szakképző intézmények leggyakrabban alapítványi formában működnek (7. számú ábra).
13
7. számú ábra: A megye szakképző intézményeinek feladat-ellátási helyei, fenntartók szerint
(forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-
Bihar megye 2013 - 2018.)
A Nyíradonyi járás kivételével valamennyi járásban működik szakképző intézmény.

Országos összevetésben érdekes, hogy a lakosságszámhoz viszonyított szakközépiskolai (és
más vizsgálatban a szakiskolai tanulók) száma vonatkozásában Debrecen és Berettyóújfalu
szakképzése tartozik országos viszonylatban a jobbak közé, a hajdúvárosok értékei a
közepesnél gyengébbek (8. számú ábra).
8. számú ábra: A
szakközépiskolai
tanulók 1000 lakosra
jutó száma
Magyarországon, 2011.
(forrás: TEIR)
Nappali rendszerű
szakképzésben a
tanulók 76,3 százaléka
állami, 13,3 százaléka
magán, 10,8 százaléka
egyházi fenntartású
szakképző intézménybe
jár.
14
A városokban fellelhető szakképző intézmények feladat-ellátási helyeinek fele (ötven darab)
Debrecenhez köthető (9.a., és 9.b. számú ábra). A tizennégy település többségében (kilenc
darab település) csak állami szakképző intézmény található, Hajdúdorogon csak egyházi (ezen
kívül csak Debrecenben van egyházi fenntartású szakképző intézmény), Létavértesen csak
magán fenntartással működik intézmény. Kevés a magán intézmények száma és területi
elterjedése is szűk. Ezen túlmenően bár a magán szakképzőkre a gyors piaci reagálás
jellemző, így a képzési intézmények „gyorsmozgású” szervezeteit jelentik, ebből kifolyólag
alkalmanként infrastrukturális gondokkal is küzdenek. Az említetten kívül Debrecen,
Nádudvar és Berettyóújfalu térségében található ilyen típusú intézmény.
9.a. számú ábra: Hajdú-Bihar megye szakképző intézményei tanulói létszámok és fenntartók
szerint (2012.) térképes eloszláson
9.b. számú ábra: Hajdú-Bihar megye szakképző intézményei tanulói létszámarányosan és
fenntartók szerint
Bihar megye 2013 – 2018.)
15
A megye szakképzésben résztvevő tanulóinak több, mint kétharmada (67,3 százalék)
Debrecenben tanul, 8,6 százalék az aprófalvas Bihar központjában, Berettyóújfaluban (egy
százalék alatti tanulói létszámmal van jelen a térségben még Biharkeresztes), 5,3 százalékkal
Hajdúböszörményben talált intézményt magának. három és négy százalék közötti értékkel
jelenik meg a szakképzésben Hajdúnánás, Hajdúszoboszló és Püspökladány. Alacsonynak
tűnik az 1,7 százalékos Polgárhoz köthető érték, valószínűleg Tiszaújváros viszi el a
jelentkezőket. A borsodi városhoz köthető munkahelyek és az azokat kiszolgáló képzések
hatást gyakorolnak a megyéhez tartozó, közeli településekre. Kétszázötvenkét szakiskolai
tanuló képzése folyik a városban, ebből száznyolcvanegy fő volt 2012-ben a bejáró. A
szakközépiskolákban (három feladat-ellátási helyen ötszáztizenkettő fő) tanulókból
kétszáznyolcvannyolc fő a bejárós.
Hasonló jelenség körvonalazható a megye északnyugati peremén Tiszafüreddel
összefüggésben is. A megye szakképzése vonatkozásában intézményhiányos terület igényeit a
Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő város elégíti ki. Három feladat-ellátási helyen
hétszáztizennégy tanuló szakképzése zajlik a városban (háromszázhatvanhat szakiskolai és
háromszáznegyvennyolc szakközépiskolai tanuló).
Hajdú-Bihar megyében kilenc olyan feladat-ellátási hely van, amely speciális szakiskolaként
működik, gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részesíti az odajáró háromszázkilencvenkilenc
tanulót.
A megye szakiskoláiban az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók létszáma
százhetvenöt fő, melynek kilencvenöt százaléka állami fenntartású intézménybe jár. A
beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók aránya a megyei állami fenntartású
intézményekben két százalék. Az egyházi és a magán fenntartású intézmények gyakorlatilag
nem vesznek részt ezen feladatellátásban.
Szakmacsoportonkénti vizsgálat
Az országos és a megyei szint összevetésekor feltárható a megye szakképzésének néhány

főbb jellemzője. A szakmacsoportok vizsgálatkor a megye szakképzésében hangsúlyos
(országosan is jelentős) területek ismerhetők fel (10. számú ábra). Ilyenek a vegyiparhoz
kötődő szakmák (országos szinten ebben a szakmacsoportban a belépők száma összesen nem
éri el az ötszáz főt – de a végzettek számára nagyon jók az elhelyezkedési lehetőségek). A
nyomdaipari, valamint a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportokban is hasonló a
helyzet. Országosan ezekben is alacsony a belépők száma (százötven fő, illetve a száz fő), de
Hajdú-Bihar megye szakképzésében jelentős a súlyúk.
16
A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban rendkívül kevés a belépő országosan
és megyei szinten is. Ez nagyon meglepő, mivel a környezettudatos élet és gondolkodás, a
környezetvédelem Európában rendkívül hangsúlyos területté vált.
Arányaiban a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egészségügyi, valamint a
mezőgazdasági jellegű szakmai képzések határozott jelenléte is felismerhető.
Országos átlagtól való erős elmaradás érzékelhető két szakmacsoportban, a kereskedelem-
marketing, üzleti adminisztrációban; valamint a vendéglátás-turizmusban. Országosan a
belépők száma meghaladja a tízezer főt, Hajdú-Bihar megyében viszont alacsony az arányuk.
Az ügyvitel, szociális szolgáltatások, építészet, gépészet kisebb mértékben szorul háttérbe a
megyében. Elmarad az országos aránytól az építészet szakmacsoport képzése is.
10. számú ábra: A magyar szakképzés szakmacsoportonkénti arányai és a Hajdú-Bihar megyére

jellemző arányok összevetése
(Forrás: KIRSTAT 2012.; Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai)
A szakmacsoportok szakiskolai fenntartók szerinti bontása árulkodik a prioritásokról (11.

számú ábra).
17
Az egyházi fenntartású szakiskolák kiemelkednek a szociális szolgáltatások és az oktatás
vonatkozásában. Megjelennek azonban a „divatos” vendéglátás-turizmus és a kereskedelem-
marketing területén is. Érdekes, hogy a magánszféra is e kettőben és a közlekedésben,
valamint a gépészetben lát fantáziát. Az állami fenntartású intézmények képezik a művészet,
közművelődés, kommunikáció, a mezőgazdaság, az építészet, a könnyűipar, faipar,
élelmiszeripar és az elektronika szakmacsoportok egészét és meghatározóak a divatos
szakmák vonatkozásában is.
11. számú ábra: A szakiskolai képzés szakmacsoportonkénti és fenntartók szerinti bontása

Bihar megye 2013-2018.)
A szakközépiskolák szakmai képzései két adatsorral mutathatók be. „A tanulók száma a

szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján” adatsor (12. számú
ábra) a jelenleg 9. és 10. évfolyamra járó szakközépiskolai tanulók adatait jeleníti meg. Ők a
12. évfolyam után szakmai végzettséget szereznek, és egyéves képzéssel hozzájuthatnak a
technikusi végzettséghez is.
A „Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás
számadatai” (13. számú ábra) azokat a tanulókat jelölik, akik jelenleg a 11. és 12. évfolyamon
tanulnak, végzésükkor nem jutnak szakmai végzettséghez, technikusi szintet két év
továbbtanulással tudnak elérni.
18
12. számú ábra: A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti
besorolása alapján
Érdekes, hogy az egyházi fenntartású szakközépiskolák a vendéglátás-turizmus, közlekedés

szakmacsoportok igen, a szociális szolgáltatások területén nem jelennek meg komoly súllyal,
pedig a szakiskolai képzésben domináltak az utóbbiban.
19
13. számú ábra: Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő
oktatás számadatai
Itt már a divatos területek vonatkozásában előtérbe kerültek a magán képző intézmények. A
vendéglátás-turizmus, az ügyvitel, a közgazdaság, a kereskedelem-marketing, a szociális
szolgáltatások területe piacképesnek tűnik, érkezett is a magántőke. Magas az arányuk a
kommunikáció és az egészségügy területén is.
Érdekes a fenntartók szerinti megoszlás összevetése a gimnáziumi formával. A nyolcvan -

kilencven százalékos feltöltöttséggel rendelkező gimnáziumok közül a megyében negyvenegy
állami, nyolc egyházi és két magán fenntartóval működik. Állami intézményben a tanulók
83,9 százaléka, egyháziban 14,7 százaléka, magán fenntartásúban 1,4 százaléka tanul.
20
V. Hajdú-Bihar megye felnőttképzése a statisztikai adatok alapján
V. 1. A felnőttképzés szerepe a szakképzésben
Az európai országok felnőttképzési rendszerei eltérő mértékben irányulnak a szakképzésre.

Azon térségekben, ahol a liberális és humanisztikus felnőttképzésnek erősebb hagyományai,
gyökerei vannak, ott felnőttképzésnek ötven - hatvanöt százaléka irányuló gazdaságra,
munkaerő-piacra. Más országokban ez az aránya elér(het)i a nyolcvanöt - kilencven
százalékot. Másrészt a felnőttképzés és a felnőttkori tanulások, az ipari forradalom előtt nem
jelentettek számottevő részt az oktatás egyébként is szűkebb területén. Az ipari fejlődés
erőteljes dinamikája és a gazdaság konkrétan megfogalmazott kompetencia szükségletei
azonban a problémaorientált és gazdaságra irányuló felnőttképzés számára hatalmas
expanziós lehetőséget jelentettek és jelentenek mind a mai napig.
Az is nyilvánvaló azonban, hogy a mai technológia- és tudásvezérelt gazdaságban a

szakképzés valamikori, klasszikus ipari forradalmi képe fellazul, átalakul, és újra
strukturálódik (Tight, 2002). Így a szigorúan és szűken vett szakmai képzések („hard skills”) -
melyek az indusztriális korszak jellemzői, és amelyben leginkább a szakmai tartalmak
szerepeltek - mellett megjelentek azon kompetenciafejlesztések, amelyek a szakmai ismeretek
hatékonyságát erősítik. Ezek a lágy kompetenciák (soft-skills”) azonban a szakképzés
számára hasonló módon nélkülözhetetlenek.
A felnőttképzésnek az a képessége, hogy hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez nem új

felismerés, azonban folyamatosan erősödő. Azt is mondhatjuk, hogy a felnőttképzés az
oktatásnak az az ágense, amely kiváló példát szolgáltat az oktatás és munkaerőpiac szoros
együttműködésére, kapcsolatára. Az európai egységes munkaerő-piac, a globális folyamatok
az európai oktatási ágazatok és rendszerek konvergenciáját erősítik (Green -Leney – Wolf,
1999).
A hazai felnőttképzés szakképzésben betöltött szerepét nem kell különösebben bizonygatni,

elegendő a programok, a résztvevők és az intézmények számát megvizsgálnunk. A
felnőttképzés korrigáló, hiánypótló szerepet biztosíthat a korábban végzett generációk
számára, vagyis mindenképpen esélyt növelő tényező társadalompolitikai aspektusból.
Másfelől a felnőttképzés számára kiváló lehetőséget és terepet nyújt a szakképzésben betöltött
és betölthető szerep.
21
Amennyiben makroszintről vizsgáljuk a kérdést és nem intézményi oldalról, akkor úgy véljük,
hogy a hazai szakképzés vizsgálata nem lehet teljes körű a felnőttképzés ismerete és
figyelembevétele nélkül. A szakképzéstervezés hibás (számos további számos diszkrepanciát
okozhat), amennyiben a tervezést nem integráltan, a felnőttképzéssel együtt valósul meg.
A felnőttképzés a reálgazdaság számára fontos segítő a gazdaság konkrét szakmai igényeinek

kielégítésére. A Magyarországtól gazdaságilag fejlettebb régiókban a felnőttképzés a
gazdaság számára nélkülözhetetlen intermedier, egyben katalizátor.
Az, hogy milyen típusú felnőttképzésekre van szüksége a gazdaságnak szintén hangsúlyos
kérdés és alapos vizsgálatot igényel. A már említett legfejlettebb régiókban egyértelműen a
piaci szolgáltatók dominálnak és például kevésbé jelentősek az iskolarendszerű képzések,
másrészt a tendencia a rugalmas képzési formák irányába mutat, illetve az képzésen
kontaktóraszámainak csökkenését mutatják (Erdei 2014).
Anélkül, hogy tovább folytatnák a kérdéshez kapcsolódó felvetéseket és dilemmákat,

egyértelmű, hogy a szakképzés igazi expanziója a felnőttképzésben található. A
felnőttképzésnek a szakképzésben vállalt szerepe a tanuló társadalom társadalomértelmezést
is erősíti, illetve az életen át tartó tanulás egyik legfontosabb pillérének tekinthető.
22
V. 2. A felnőttképzés jellemzői Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon
A megye jellemzőinek bemutatásakor a magyarországi viszonyokkal végeztünk

összevetéseket.
A felnőttképzési létszámok alakulása
A Magyarországon folyó felnőttképzés statisztikai adatait az OSAP (Országos Statisztikai

Adatgyűjtési Program) 1665 rendszer segítségével tekintettük át. A felnőttképzésről szóló
2013. évi LXXVII. törvény értelmében „a felnőttképzést folytató intézmény tevékenységéről
az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra
kötelezett.” Az adatgyűjtés korábbról datálható, de napjainkra vonatkozó egységes metodika
egy 2009-es Kormányrendelet (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai
Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről) eredménye. Egységes, idősoros
vizsgálatokra 2010-től alkalmas a rendszer.
A magyar felnőttképzésben érinttetek létszámai és a megyei adatok változásai párhuzamosak
egymással (15. számú ábra). A megye 5,5 százalékos részesedése a felnőttképzés országos
értékből pontosan egybevág a lakosság arányával. Ebben a 2010 óta eltelt időszakban némi
javulás érzékelhető (5,1 százalék, 4,2 százalék, 4,1 százalék, 5,5 százalék), tulajdonképpen
felzárkózott az átlaghoz ezzel a megye.
Többi megye értékei Hajdú-Bihar m. értékei
40068
28610
31123 24688
643964 690723
591127 574271
2010 2011 2012 2013
15. számú ábra: A felnőttképzés létszámai 2010. és 2013. között

(forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665)
A megye felnőttképzésében meghatározó szerepet játszanak a városi funkciókkal bíró

települések (16. számú ábra). A felnőttképzési létszámok változásából következtethetünk a
települések gazdaságának dinamikájára.
23
A munkaerő-piaci kereslet generálja elsődlegesen a szakmai végzettségek – áttételesen a
képzések - iránti keresletet. Mint sok más vonatkozásban, a felnőttképzés statisztikájában is
kiemelkedik környezetéből Debrecen a régióközpont. A 2013-as évben felnőttképzésben
megjelenő 40.030 tanulónak 69,7 százaléka a városban tanult. 24,1 százaléka a felsorolt
tizenkilenc településen és csak 6,2 százaléka a megye maradék hatvankét településén.
16. számú ábra: A felnőttképzésben tanulók létszáma településenként, 2013.

Erősen hektikus a létszámok változása. Valószínűleg a piaci kereslet és a finanszírozás

pályázati feltételeinek, valamint a képzésre szánható pénzügyi forrás változásai eredményezik
azt, hogy évről-évre erősen eltérő létszámokkal indulnak a tanfolyamok. Optimális esetben is
néhány évre visszavetheti az újraindítás lehetőségét egy-egy sikeresen befejezett tanfolyam. A
képzések speciális jellege erősítheti ezt a jelenséget. A képző szervezetek/vállalkozások
profit-orientáltan működnek, ezek alól kivételt képeznek a megyében nagy számában található
és mind a képzési, mind a szolgáltatói tevékenységében jelentős szerepet játszó non-profit
24
szervezetek. A munkaerő-piacon megjelenő végzettek betöltik a helyeket, amely folyamat
számos esetben a kereslet csökkenésével jár együtt, emiatt akár néhány évig nem indokolt
ezen típusú képzések indítása (illetve a potenciális célcsoport nem jelenik meg megfelelő
számban) (II. számú táblázat). Önmagában ez a jelenség generálhat érdemi ingadozást a
tanfolyamok és a résztvevők számában egyaránt. Másfelől azonban több olyan
szakmacsoport, illetve ezen belül konkrét szakma, és a kapcsolódó szakképesítések köre is
megfigyelhető, amelyek minden évben folyamatosan megtalálhatóak a megye képzési
profiljában. Ez részben a valós igényekre támaszkodik, ugyanakkor vizsgálatunk szerint több
képzésben (amelyek akár hiányszakmaként kerültek megnevezésre), a jelentős meglévő
álláskeresői létszám mellett és ezek ellenére is minden évben visszatérően szerveznek
képzéseket. Mielőtt a képzési és munkaerő-piaci illeszkedés nem megfelelő megvalósulását
adnánk a fenti jelenség magyarázataként, mely értelmezés valószínűleg több esetben is
helytálló, három eltérő indoklást is célszerű körbejárni. Egyrészt az adott szakmát megszerző
felnőtt valójában nem is szándékozik elhelyezkedni a frissen megszerzett szakmájával (ezen
szándéka esetenként a képzésbe lépés pillanatában [akár már ezt megelőzően is]
megfogalmazódott, vagy meglehetősen gyakran a képzésben közben formálódik ilyen
irányban a felnőtt tanuló attitűdje). Második okként az adott szakmákban megfigyelhető
nagyon erős fluktuációt (munkakörülmények, bérek és egyéb számos ok) nevesíthetjük.
Ebben az esetben, bár valós piaci igénnyel találkozunk, azonban a fluktuáció egyrészt hiányt,
illetve keresletet, másrészt munkanélküliséget okoz. Harmadrészt a végzettek szakmai
ismerete, tudása nem elegendő a felkínált munkahelyek betöltésére, így „szakmával a kézben”
sem tud betölteni releváns és betöltésre váró munkakört. Ez utóbbi típus fontos üzenet a
képzők számára (többek között ezen problémákat és az ebben a kontextusban kialakuló
ellentmondásokat, kompetencia szakadékot („skills gap”) igyekszik csökkenteni a
szakképzésnek a vállatok irányába történő elmozdítását segítő szakpolitika).
A felnőttképzésben résztvevők számát időszakonként figyelemreméltóan befolyásolhatja egy-
egy országos szinten indított (jellemzően Uniós forrásból finanszírozott projekt). Ez
jelentősen emelheti a részvevők számát és olyan résztvevők is megjelennek a felnőttképzés
rendszerében, akiknek tanulási szándékaik, korábbi felnőttkori tanulási motivációik, illetve
ezek hiánya következtében nem vennének részt a képzés ezen szintjén és formájában.
Ilyennek tekinthetjük a TÁMOP 2.1.1. „Tudásod a jövő” elnevezésű projektet, amely több,
mint százezer felnőttet vont a képzésekbe, így az országos átlagban körülbelül tizenöt
százalékkal emelte a résztvevői statisztikai mutatót.
25
II. számú táblázat: A felnőttképzési létszámok változása néhány településen az elmúlt négy
évben Hajdú-Bihar megyében
(forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665)
2010 2011 2012 2013

Balmazújváros 2289 2206 1442 1485
Berettyóújfalu 1324 909 1119 1581
Biharkeresztes 115 258 85 215
Debrecen 19991 19731 18571 27921
Derecske 111 380 169 371
Hajdúböszörmény 1086 1796 914 1802
Hajdúdorog 973 43 262 68
Hajdúhadház 136 141 8 348
Hajdúnánás 986 1212 257 1237
Hajdúsámson 105 193 70 204
Hajdúszoboszló 2204 1082 1246 1384
Kaba 207 186 104 67
Komádi 173 206 160 371
Létavértes 43 25 22 15
Nádudvar 99 137 194 295
Nyíradony 258 111 44 172
Polgár 285 494 162 127
Püspökladány 272 378 143 457
Téglás 94 91 23 274
Tiszacsege 246 12 13 305
Néhány település kiemelkedik tartósan magas létszámaival. Debrecen, Berettyóújfalu,

Balmazújváros és Hajdúböszörmény ezek közé tartozik. Létavértes és Kaba az ellenpéldát
adják.
A nagyobb városok járnak élen az abszolút számok vonatkozásában. Érdekes Polgár,
Létavértes és Biharkeresztes várakozásnál alacsonyabb felnőttképzési tanulói létszáma.
A képzésekre beiratkozottak iskolai végzettsége

A felnőttképzés tanulóinak átlagos iskolai végzettsége kicsit elmarad az országos átlagtól (17.
számú ábra). Az érettségi alatt maradó képzettségek (a nyolc általános vagy kevesebb, és a
befejezetlen középiskolák vonatkozásában) viszonylatában magasabbak a megyei értékek.
Pontos egyezés van a szakiskolai, illetve a szakmunkásképzős végzettséggel rendelkezők
esetében. Az érettségizettek aránya öt százalékkal haladja meg az országos értéket, majd a
technikusnál kicsit (két százalék), a diplománál lényegesen (hét százalék) elmarad attól.
26
A felnőttképzésben megjelenők iskolai végzettsége
(kívül:Magyaroszág, belül: Hajdú-Bihar megye
8 osztály, vagy alatta befejezett 8 általános, de nincs érettségi
érettségi 12% szakiskola
szakmukásképző technikum
2%
felsőfok
33%
15%
26%
3%
3%
13% 38%
2% 33%
5%
13%
2%
17. számú ábra: A felnőttképzésben megjelenők iskolai végzettségei Magyarországon és

Hajdú-Bihar megyében
Más oldalról közelítve a kérdéshez elmondható, hogy a beírtak iskolai végzettségei a megye
átlagos iskolázottságánál jobb képet mutatnak. Átlag alatt marad a befejezetlen általános
iskolai és a nyolc osztállyal rendelkezők együttes aránya (tizenöt százalék), de alacsony a
befejezetlen középiskolával rendelkezőké (három százalék) is. Harmincnyolc százalék
(16.169 fő) aki érettségivel, összességében tizenöt százalék (6.068 fő) aki szakmunkás
végzettséggel indul neki a felnőttképzésnek.
Az érettségivel rendelkezők között majdnem pontosan egyező arányban és számban vannak a
gimnáziumi (7.255 fő) és a szakközépiskolai képzésben (7.267 fő) érettségizettek.
A szakmai végzettséget szerzettek közül a szakmunkásképzésből (régebbről) származnak
lényegesen többen (tizenhárom százalék), nagyon kevesen (két százalék) vannak viszont, akik
a szakiskolákban szereztek bizonyítványt.
27
Ez akár jelentheti azt is, hogy az új szakképzés jobban készített fel a munkaerő-piacra, mint a
régi, másfelől pedig azt, hogy a szakmunkásképzőt végzettek bázisa még jelentősebb
létszámot képvisel és természetesen azt is, hogy az általuk – évtizedekkel ezelőtt megszerzett
szakmai tartalmak nagyobb részben értéktelenedtek (amortizálódtak) el.
A szélesebb értelemben vett harmadfokú képzést elvégzőkből kerül ki a felnőttképzésben
megjelenők közel harmada (huszonkilenc százalék, 11.179 fő). Ezen csoport részvételi
aktivitását több tényezővel magyarázhatjuk. Egyrészt a tanulási kultúra magasabb fokát érik
el, ahol a tanulás felnőttként is tudatosabb emberi magatartás, cselekvést jelent. Másrészt
felsőfokú tanulmányaik során tudatosul(hat) bennük a munkaerő-piacon is használható
szakma megszerzésének gondolata, így gyakran már felsőfokú tanulmányaik végzése mellett,
vagy nem sokkal ennek befejezése után kezdik el a szakmai képzettség megszerzését.
A felnőttképzésben pályát korrigálók kétharmada (hatvanhét százalék) legalább érettségivel

rendelkezik. Ez lehet annak a következménye, hogy az „eredeti” végzettségük nem megfelelő
a munkaerő-piacon és korrekcióra kényszerülnek, de lehet az is a háttérben, hogy ők
alkalmasak arra, hogy rugalmasan reagáljanak a munkaerő-piac változásaira. Utóbbi érv
mellett szól, hogy a munkaerő-piaci pozíciók tekintetében legrosszabb helyzetben lévő
alacsony iskolázottságú lakosság aránya kicsi ebben a képzési formában.
A felnőttképzés finanszírozása
A képzések finanszírozása több forrásból származhat (18. számú ábra). A 2013. szeptember 1-
jétől hatályos Szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) a
szakképzési hozzájárulás felhasználásának helyi lehetőségeit erősen korlátok közé szorította.
A piaci alapokon működő felnőttképzési vállalkozásokat ez hátrányosan érintette, az
iskolarendszerű képzések irányába terelte a fiatalokat.
28
18. számú ábra: A felnőttképzés finanszírozása Magyarországon, 2013.
Az országos és a Hajdú- Bihar megyei értékek összevetéséből kiderül, hogy mindkét területen
az uniós források dominálnak, de az országos adatokban nagyobb az önerős, és a cégek által
támogatott képzések aránya (19. számú ábra).
19. számú ábra: A felnőttképzés finanszírozása Hajdú-Bihar megyében, 2013.

29
A finanszírozás határozott területi különbségeket mutat Magyarországon (20.a., 20.b., 20.c.,
és 20.d. számú ábra). A felnőttképzésben résztvevők finanszírozási módja (nem a befizetett
összeg mennyisége) alapján készített térképről leolvashatók az országot jellemző regionális
különbségek.
20.a. számú ábra: A felnőttképzés költségeinek megoszlása

20.b. számú ábra: kis térképen az országos viszonyok, domináns források, a legnagyobb
finanszírozó kiválasztásával
20.c. számú ábra: A legnagyobb felnőttképzési létszámokkal rendelkező városok
20.d. számú ábra: A források megoszlása országosan
A háttérben lévő állami forrás ott lesz igazán jelentős, ahol a szakképzési hozzájárulás (a
termelés függvényében) magas. A 2013-as évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési
Program 1665-ös adatainkban még jelen van ez a finanszírozási forma is. Győr kiemelkedik a
nagyvárosaink közül e tekintetben. Az Uniós források jellemzően a vidéki, elmaradott
térségek Békés, Bihar, Szatmár, Bereg, Abaúj térségében dominálnak. A „befektetésből” állt
képzési költségekbe összevontuk a magán és a vállalati befektetéseket. Mindkét esetben
értelmezhető ez a humántőkébe történő beruházásként.
30
Ezek a beruházások a képzésbe fektetett pénzek haszonnal történő megtérülésének
reményében valósulnak meg. Amennyiben arányuk magas, akkor az anyagi terhet vállalók
(legyen az magánember, vagy cég) bíznak abban, hogy hasznuk származik a tanfolyamokból.
A magán ember a munkaerő-piaci pozícióinak javulását, a vállalkozás pedig a
termelékenyebb munkavállaló révén nagyobb profitot remél. Budapesten, Székesfehérvárott,
Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen úgy tűnik ennek van realitása. Debrecen nincs jó
helyzetben a regionális központok között, a városban zajló felnőttképzés finanszírozásának
szerkezete Pécshez hasonlítható. Figyelmet érdemel a beillesztett kistérkép (20.b. számú
ábra), amin a legnagyobb finanszírozók kerültek feltüntetésre. Az állami teljesen hiányzik, a
fejletlen területeken az Uniós források, a fejlettebb (városodott zónában) a befektetés jellegű
költségvállalás uralkodik.
Hajdú-Bihar megye esetében látható, hogy az állami források szinte teljesen hiányoznak a
rendszerből (21.a. számú ábra). A negyvenkétezer fő körüli tanulói létszámból 3,8 százalék
mindössze azoknak a száma, akiket állami (plusz szakképzési hozzájárulás, munkaerő-piaci
alap) forrásból finanszíroztak. Legnagyobb arányban (39,5 százalék) az Európai Unió forrásai
találhatók a háttérben. A képzések hasznát ítéli meg az a tény, hogy a negyedét (25,9
százalék) a tanulók fizették saját bevételeikből. Az ilyen képzéseket csak akkor vállalják fel a
munkavállalók, ha a befektetett tőke megtérülése rövid (vagy közép) távon belátható. Az
emberi tőkébe történő beruházás példája ez, ahol az egyén (homo oeconomicusként) a
gazdasági racionalitást követi elsődlegesen.
Hasonló gazdasági logika vezetheti azokat a cégeket és szervezeteket, amelyek a
munkavállalóik képzésébe invesztálnak. 17,8 százaléka a képzésben megjelenőknek ezt a
lehetőséget használta tanulmányai fedezésére.
Határozott megyén belüli területi különbségekre is fény derült (21.b. számú ábra).
31
21.a.számú ábra: A Hajdú-Bihar megyében folyó felnőttképzés finanszírozói településenként,
2013.
21.b. számú ábra: A folyó felnőttképzés finanszírozói Hajdú-Bihar megyében, 2013.
A megye fejletlen, periférián elhelyezkedő településein az Európai Unió forrásai biztosítják a

felnőttképzés lehetőségeit. A Bihar kistelepülései (határ menti periféria) és a Tiszamente
(Egyektől Tiszagyulaházáig, „belső periféria”) egyaránt a közösségi forrásokat használja fel
elsődlegesen. A városokban kerül előtérbe az önfinanszírozás és a vállalkozások,
költségvetési szervezetek által finanszírozott forma. Különösen magas Balmazújváros és
Hajdúböszörmény esetében az önköltséges képzések aránya. Balmazújvárosban a
személygépkocsi, autóbusz és az egyéb gépjárművezetés, valamint a gépkezelői képzések
uralkodnak, ezekben kerül előtérbe a saját finanszírozás. Hajdúböszörményben összetettebb
képzési paletta mellett a mezőgazdasági, az erdészeti, az energetikai gépkezelői, a gépjavítói
képzések aránya magas, ez eredményezheti a jelenséget. Összességében a perifériák
szakképzésbe történő bevonását segítik a felnőttképzés vállalatai. Teszik mindezt úgy, hogy
32
működésük nem terheli az állami büdzsét, pályázati (alapvetően Európai Uniós) forrásokat,
helyenként vállalati, néhol önerőt használnak fel.
A felnőttképzés szakmaszerkezete
A leggyakrabban választott képzések között csoportokat alkothatunk (III. számú táblázat).

III. számú táblázat: A kétszáz főnél nagyobb létszámmal indított képzések Hajdú-Bihar
megyében
Szakma Tanulók száma (fő)
Egyéb járművezető és kapcsolódó foglalkozású 1290
Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású 1218
Egyéb növénytermesztési foglalkozású 1138
Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli 761
foglalkozású
Egyéb, máshova nem sorolható technikus 635
Könyvvizsgáló, könyvelő, könyvszakértő 435
Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő 411
Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője 378
Elektromoshálózat-szerelő, - javító 362
Egyéb szakképzett oktató, nevelő 318
Hegesztő, lángvágó 297
Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) 288
Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével) 274
Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású 259
Képzési és személyzetfejlesztési szakértő 249
Forgácsoló 248
Egyéb ügyintéző 242
Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató gép kezelője 234
Manikűrös, pedikűrös 229
Szociális segítő 226
Szociális gondozó, szakgondozó 212
Egyéb építési, szerelési foglalkozású 209
Számviteli ügyintéző 205
33
A hiányszakmák közül három került be ebbe a körbe. A két fémmegmunkáló szakma
(vélhetően az érzékelhető ipari igények) és a szociális gondozó- és ápoló képzés (a perifériás
elhelyezkedés kapcsán megnövekedett igények és ehhez kapcsolódóan a másodlagos
munkaerő-piac kiterjedése okán). száz fő feletti képzéssel (104.) megjelenik a sorban (34.)
még a pék, és tizennyolc fővel a „mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója”
képzés (a 121 szakmából 95. helyen) is.
Az élmezőny vegyes képet mutat. huszonhárom szakmában képeznek kétszáz fő feletti
létszámokat. A gépjárművek vezetőinek, a könnyű- és nehézgépek, a mezőgazdasági gépek
kezelőinek képzése mellett az irodai, ügyviteli, könyvelői feladatokra képeznek nagy számban
szakmunkásokat. Keresettek még a közgazdasági képzések, a szolgáltatásokban az
ügyfélszolgálatos, az „elektromos hálózat szerelő- és javító” (lényegében villanyszerelő)
képzések, de előfordul (1.138 fővel) a növénytermesztő képzés is, és természetesen a belső
képzések, továbbképzések, vagy a kötelező hatósági képzések is értelemszerűen szerepelnek a
listán.
Az iskolarendszerű szakképzés intézményei kapacitásainak és helyszíneinek, valamint a

felnőttképzés kapacitásának és helyszíneinek összevetése
Összességében az iskolarendszerben szakmát tanulók (szakközépiskolai létszámokkal együtt)

száma 23.682 fő. A felnőttképzés (rövidebb periódusban) évente (ingadozással) negyvenezer
fő feletti létszámot érint meg. Természetesen mindkét forma a nagyobb településeken
(városokban) tud nagyobb létszámmal működni (14.a. és 14.b. számú ábra). Az
iskolarendszerű szakképző intézménnyel ellátott településeken (14) is a felnőttképzés
létszámai a magasabbak. 37.306 fő, ami több, mint másfélszerese az iskolarendszerű képzés
tanulóinak.
A szakképzés és a felnőttképzés esetében fontos szempont a képző intézmények közelsége.
Az „egyszerűbb szakmák” (alacsonyabb belépési iskolázottságot igénylők, munkaerő-piacon
kevésbé keresettek) kapcsán fontos, hogy a képzés a tanulni vágyókhoz közel valósuljon meg.
Esetükben a távolság gátat jelent, nem vállalják fel a tanulással együttjáró költségeket és a
bizonytalan (tanulásból következő) hasznot. Amennyiben (közeli lehetőség híján) kimaradnak
a szakképzésből, esélytelenek lesznek a munkaerő-piacon is.
Ebből a szempontból érdekes, hogy ötvenhárom olyan település van Hajdú-Bihar megyében,
ahol csak felnőttképzési program érhető el. Háromezer-nyolcszázhuszonnégy tanuló (a teljes
létszám kevesebb, mint tizede) számára a helyben tanulás lehetőségét adja a felnőttképzés
kiterjedt hálózata.
34
14.a. számú ábra: A szakképzés intézményeinek területisége Hajdú-Bihar megyében
(térképen)
14.b. számú ábra: A szakképzés intézményeinek megoszlása Hajdú-Bihar megyében (oszlop
diagram)
(forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665, Feladat-ellátási,
intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-Bihar megye 2013-2018.)
Tizenöt olyan település van ahol egyáltalán nincs szakképzés. Polgár (és Tiszaújváros)
közelsége Görbeháza és Újtikos ellátását, Debrecen közelsége Bocskaikert, Nyírmártonfalva,
Monostorpályi, Hajdúbagos és Hajdúszovát, Berettyóújfalu közelsége Mezőpeterd, illetve
Körösszegapáti ellátását biztosíthatja. Darvas és Újiráz valószínűleg Szeghalom irányába
vonzódik. Hencida, Gáborján, Bedő és Kokad tanulni vágyói valamivel távolabb (legalábbis
időben) jutnak lehetőséghez. Esetükben Debrecen és Berettyóújfalu nyújt alternatívát.
A felnőttképzés kiterjedt hálózata révén kiegészíti a szakképzés intézményhálózatát,
lehetőséget, esélyt teremt a perifériák hátrányos helyzetben lévő lakosságának iskolázására.
35
A mezőgazdasági jellegű szakképzések
Megkülönböztetett figyelmet adtunk a mezőgazdasági jellegű szakképzésnek (22. számú és
23. számú ábra).
22. számú ábra: A mezőgazdasági jellegű
szakközépiskolai képzés települései
(Feladat-ellátási, intézményhálózat-
működtetési és köznevelés-fejlesztési terv,
Hajdú-Bihar megye 2013-2018.)
Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón
zajlik a képzés nagyobb száz fő körüli
létszámokkal. Debrecenben (50) és
Berettyóújfaluban (30) kisebb számban.
Hajdúdorog, Püspökladány és Derecske
esetében tíz fő alatti létszámok a képzés kiegészítő jellegére utalnak.
Más a kép a felnőttképzés esetében (23. számú ábra).
23. számú ábra: A mezőgazdasági jellegű szakképzés települései a felnőttképzésben

(Forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665)
36
Területi vonatkozásban kiterjedt a mezőgazdasági felnőttképzés. Az iskolarendszerű képzések
települései mellett is megjelennek a rövidebb periódusú, speciális képzést adó felnőttképzési
formák. Debrecen súlya azonban itt sem (és az iskolarendszerű mezőgazdasági képzésben
sem) olyan kiugró, mint más oktatási tevékenység kapcsán. Mindkét forma esetében
Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló került előtérbe a megyében. Az iskolarendszerű forma
kiegészítésének tűnik a kisebb települések mezőgazdasági felnőttképzése. A Biharban és a
Tiszamentén „házhoz jönnek” ezek a képzések. A tanulóknak nem kell nagyobb távolságra
utazniuk a képzések miatt. Jellemzően az „egyszerű” tematikájú képzések érik el ezeket a
vidékeket. Az „egyszerű mezőgazdasági foglalkozás”, illetve az „egyéb növénytermesztő
foglalkozás” kerül elő a növénytermesztésből.
A „dísznövény, virágkertész”, a „bionövény-termesztő” már a városokhoz kötődik
(Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény).
Az erdőgazdálkodás csupán „fakitermelőt” jelent Hajdúhadház képzési palettáján. A műszaki
jellegű, de mezőgazdasághoz köthető (tulajdonképpen szolgáltató tevékenységek) a
mezőgazdasági technikus, mezőgazdasági gép karbantartója, kezelője szakmák képzése ismét
koncentrálódik a városokban.
Hiányoznak az állattenyésztéshez kapcsolódó szakmák a felnőttképzés kínálatából is. Egyedül
a méhészet jelent meg, százhetvennyolc fővel a városok felnőttképzésében.
A mezőgazdasági jellegű, alapfokú végzettséghez kapcsolódó szakmákban is jelen van
párhuzamosan a munkanélküliség. negyvenöt szakmában, összesen 1.178 fő található a
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatbázisában. A huszonöt
fő/szakma átlag mellett a legnagyobb számban a következők találhatók (IV. számú és V.
számú táblázat):
IV. számú táblázat: A mezőgazdasági jellegű alapfokú végzettségre épülő szakmák (jelentős
számú) megjelenése a munkanélküliek között, 2013.
(Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ)
Szakma Létszám
Növénytermesztő gépész 217
Állattenyésztő 188
Mezőgazdasági gépész 90
Kertész 76
Baromfi- és kisállattenyésztő 66
Dísznövénykertész 62
Szarvasmarha-tenyésztő 56
Juhtenyésztő 39
Szőlő- és gyümölcstermesztő 39
Mezőgazdasági targoncavezető 34
37
A listában szerepel a mezőgazdasági gépész szakma is, ami a hiányszakmák között is
megjelenik.
A középfokú végzettséget igénylő mezőgazdasági jellegű szakmáknál (huszonnyolc
szakmában) csak kétszáztizenhárom fő szerepel a munkaügyi központ regisztrációjában.
V. számú táblázat: A mezőgazdasági jellegű középfokú végzettségre épülő szakmák (jelentős
számú) megjelenése a munkanélküliek között, 2013.
Szakma Létszám
Kertész- és növényvédelmi technikus 29
Mezőgazdasági technikus
29
Erdésztechnikus 27
Állattenyésztő és állategészségügyi technikus
23
Növénytermesztő és növényvédelmi technikus 20
A felsőfokú végzettséget igénylő mezőgazdasági jellegű szakmák között nincs a
munkanélküliek állományában senki 2013-ban.
V. 3. Hiányszakmák
Általános gondolatok a hiányszakmák kapcsán
A Pedagógiai Lexikon (1997) a következőképp határozza meg a „hiányszakma” fogalmát. A

hiányszakma „akkor keletkezik, amikor a munkaerőpiacon bizonyos képesítésű munkaerőből
kevesebb van, mint amennyire a nemzetgazdasági rendszernek szüksége lenne. E képesítések
szempontjából a szakképzési rendszer kibocsátása alacsonyabb a szükségesnél”.
A szócikk megfogalmazója munkaerő-tervezési rendszerben gondolkodott, miszerint ismert a
gazdaság munkaerő szükséglete és a szakképzés kibocsátása révén tervezhető annak
kivitelezése. Figyelmen kívül hagyva sok tényezőt, amelyek a kereslet és a kínálat
alakításában szerepet játszanak (alacsony bér, mobilitási akadályok, alacsony társadalmi
presztízs, munkakörülmények, rosszabb életesélyek). Sugallja a definíció azt is, hogy a
szakképzés alacsony kibocsátása okozza a zavart. A munkaerő-piac szereplői (munkaadók)
érdekeltek a szakképzési kapacitások növelésében, akkor is, ha nem ezek szintje okozza a
hiányt bizonyos területeken. A hiány értelmezhető a munkaadók oldaláról, de nem feltétlenül
a képzési kapacitás függvénye. A munkanélküliek között nagy számban találhatók olyanok,
akik a hiányszakma végzettségével bírnak, sőt az ilyen szakmai végzettséggel rendelkező
pályakezdő munkanélküliek száma is folyamatosan magas (Mártonfi Gy., 2011).
38
2009-ben új definíció is született: „Azokat a szakmákat, amelyekben folyamatos, illetve
visszatérő időszakos, a kínálatot meghaladó munkaerő-kereslet mutatkozik, keresett vagy
hiányszakmáknak nevezzük. A két fogalom sokszor keveredik, pontos definíciójuk nincs”
(Juhász Á., Juhász J. & Borbély-Pecze T. B., 2009).
Egy 2012-ben megszülető kormányrendelet praktikusan közelítette meg a kérdést. A

„hiányszakmák, hiány szakképesítések” kategória a nemzetgazdaságra területileg adott
időpontban, aktuálisan megjelenő és jelentős problémát okozó szakképzett munkaerőhiány
pótlására jött létre. Ennek megfelelően a hiányszakmák képzése prioritást élvez a képzési
területeken (331/2012. (XI. 28.) Kormányrendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó
szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai
tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú
kormányrendeletek módosításáról).
Hivatalos terminussá a hiányszakma elnevezés a 2006/2007-es OKJ megjelenése után vált.

Ennek egy mellékletében nevesítették a „hiányszakmákat” és képzésükhöz előnyöket
(kiegészítő normatíva) is társítottak (Mártonfi Gy., 2011). A hét régióban összesen
huszonhárom szakmát nevesítettek. Kőműves, ács-állványozó (négy-négy régió), gépi
forgácsoló, hegesztő, géplakatos (három-három), szerkezetlakatos (kettő) kerültek a listára.
Utóbbi négy a mai napig szerepel a megyék többségének felsorolásában. Az Észak-alföldi
régió listáján az ápoló, gépi forgácsoló, a géplakatos és az ács, állványozó jelent meg.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXVII.
törvény értelmében a regionális képzési és fejlesztési bizottságok (továbbiakban: RFKB)
döntöttek a beiskolázás irányairól és arányairól. Ezek a röviden csak „irány-arány”-nak
nevezett döntések a szakmákat három kategóriába sorolják: kiemelten támogatott (korlátlan
beiskolázási keretszámú), támogatott (a megelőző év szintjén beiskolázható) és nem
támogatott (csökkentett beiskolázási keretszámú) szakmákba. A kiemelten támogatott
szakmák jelentették a hiányszakmákat.
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok eltérő gyakorlatot folytattak a szakmák
nevesítése kapcsán. Az Észak-Alföldi RFKB a leghatározottabbak közé tartozott a hatvankét
támogatott és a kilencvennégy nem támogatott szakma nevesítésével. 2008. után tízre
csökkent a támogatott szakmák száma és 2010. februárjától ösztöndíjat is rendeltek mellé
(328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról).
39
24. számú ábra: A 2010-ben legalább két régióban hiányszakmák közé sorolt szakmák
megoszlása régiónként
(Mártonfí Gy., 2011)
2013-tól a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok hatáskörébe került az „irány-arány”

döntés feladata. A megyék többsége a „nem támogatott” kategóriába általában ötven - száz
közötti szakképesítést sorolt, sőt nem ritka a száz - százötven közötti szakképesítési szám
sem. A dunántúli megyék jellemzően bátrabban éltek a „nem támogatott” szakképesítés
lehetőségével, kategóriáival, mintegy tisztítva képzési rendszereiket. Hajdú-Bihar megyében a
megnevezett huszonhét szakképesítéssel – Pest megye után a - második abban a rangsorban,
ahol kevesebb „nem támogatott” képzést neveztek meg. A megyében huszonhét szakképesítés
került a „nem támogatott” kategóriába: avionikus, bányaipari technikus, erdészeti
gépésztechnikus, fegyverműszerész, fluidumkitermelő technikus, hajózási technikus, halász –
haltenyésztő, hídépítő és –fenntartó technikus, kályhás, kishajóépítő, és -karbantartó,
kohászati technikus, légi közlekedésüzemvitel-ellátó, matróz-gépkezelő, nonprofit menedzser,
nukleáris környezetvédelmi szaktechnikus, optikai üvegcsiszoló, repülőgépész, sommelier,
szőlész-borász, térképész szaktechnikus, útépítő, útépítő és –fenntartó technikus, vadászpuska
műves, vidékfejlesztési szaktechnikus, vízi közlekedésüzemvitel- ellátó, vízi sportmotor-
szerelő.
Hajdú-Biharban jelenleg nem működik olyan szakképzési ágazat, amely a „nem támogatott”
kategóriába esne.
40
A hiányszakmák listája évente módosulhat, de aki ilyen szakmában kezdett tanulni,
tanulmányai végéig kapja a szakiskolai ösztöndíjat akkor is, ha az adott szakma később
kikerül az ösztöndíjas képzések köréből.
A korábbi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a 2013/2014–es tanévre vonatkozóan
országosan a következő hiányszakmákat (támogatott szakmák) nevesítették: ács (tizennégy
megyében), asztalos (három megyében), bádogos (egy megyében), CNC gépkezelő (egy
megyében), elektromechanikai műszerész (két megyében), épület- és szerkezetlakatos
(tizenhárom megyében), gyártósori gépbeállító (egy megyében), gazda (négy megyében), gépi
forgácsoló (tizenkilenc megyében), húsipari termékgyártó (öt megyében), hegesztő (tizenhat
megyében), kerámia, porcelán készítő (a szakmairány megjelölésével (egy megyében), ipari
gépész (tizennégy megyében), karosszérialakatos (egy megyében), kőműves és hidegburkoló
(tizennégy megyében), kertész (két megyében), központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
(hét megyében), mechatronikus-karbantartó (egy megyében), mezőgazdasági gépész (tíz
megyében), mezőgazdasági gépjavító (egy megyében), női szabó (hét megyében), pék (három
megyében), szakács (két megyében), szerszámkészítő (tizenegy megyében), szociális gondozó
és ápoló (tizenhét megyében), villanyszerelő (tizennyolc megyében), víz-, csatorna- és
közmű- rendszerszerelő (két megyében). Elmondható, hogy összesen huszonhét hiányszakma
jelenik meg az ország tizenkilenc megyéjében, vagyis nem mutatkoznak karakteres
különbségek az egyes megyék és régiók között.
Hiányszakmák Hajdú-Bihar megyében

A 2013/2014-es tanévre Hajdú-Bihar megyében az ács, épület- és szerkezetlakatos, gépi
forgácsoló, húsipari termékgyártó, hegesztő, ipari gépész, mezőgazdasági gépész, pék,
szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő került fel a tizes listára.
A hiányszakmák kapcsán érdemesnek tartjuk megvizsgálni ezen képzettségek munkaerő-piaci
pozícióit, annál is inkább, mert a statisztikákat elemezve több szakma, illetve képzettség
esetében is diszkrepancia mutatkozik, az adott szakmák hiányszakmásítása és munkaerő-piaci
szereplését illetően. Egy adott évben nevesített (jelen esetben a 2013/2014-es tanévre
irányuló) hiányszakmákat tágabb kontextusban vizsgáltuk. Nevezetesen megnéztük, hogy
ezen tíz szakma, milyen statisztákat mutatott 2009. és 2011. között. A még pontosabb elemzés
kedvéért megnéztük az adott években az álláskeresőkön belül a pályakezdők számát és
arányát is. A 2013/2014-es tanévre megjelölt tíz hiányszakmában a munkanélküliség 2009. és
2012. között a következőképpen alakult (2012-re nem rendelkezünk pályakezdő álláskereső
adatokkal ebben a vonatkozásban). (VI. számú táblázat)
41
VI. számú táblázat: A 2013/2014-es tanévre Hajdú-Bihar megyében meghatározott
hiányszakmák munkaerő-piaci pozíciója 2009. és 2012. között
Hiányszakmákban álláskeresők pályakezdő álláskeresők pályakezdő álláskeresők pályakezdő álláskeresők

[fő] 2009 álláskeresők 2010 álláskeresők 2011 álláskeresők 2012
2009 2010 2011
ács 221 5 208 8 209 6 188

épület- és
299 19 311 18 297 18 267
szerkezet lakatos
gépi forgácsoló 13 0 20 2 24 7 38
húsipari
150 4 138 6 157 10 151
termékgyártó
hegesztő 466 19 462 23 430 16 380
mezőgazdasági
8 1 8 1 4 0 3
gépész
pék 59 21 73 26 74 21 74
szociális gondozó
64 1 91 1 88 2 106
és ápoló
villanyszerelő 188 11 183 16 197 20 197
A megnevezett tíz szakma közül négyben (ács, épület- és szerkezetlakatos, hegesztő,

villanyszerelő) a vizsgált időszak mindegyik évében száz fő fölötti volt az álláskeresők száma
(ács esetében kétszáz fő körüli, épület- és szerkezetlakatos esetében kétszáz fő közeli,
hegesztő esetében négyszáz fő körüli, míg a villanyszerelők esetében majdnem minden évben
kétszáz álláskereső jelent meg a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
Központjának adatbázisában). A 2013-as évre sem változott érdemben a helyzet (VII. számú
táblázat). A nagyságrend és a tendencia is megmaradt. Jelentős számban vannak
munkanélküliek a hiányszakmák végzettségével rendelkezők között.
VII.számú táblázat: A 2013. második negyedévi állományban lévő álláskeresők

Szakma Munkaügyi Központ állományában lévő szakmunkás
Hegesztő (Fogyóelektródás hegesztő. gázhegesztő) 493+61
Húsipari szakmunkás 147
Pék 78
Szerkezetlakatos 335
Villanyszerelő 220
Gépi forgácsoló 47
Szociális gondozó és ápoló 129
CNC-forgácsoló 16
42
A már említett mutatók mellett nem elhanyagolható, hogy ezen szakmákban a pályakezdő
álláskeresők is megjelennek. A fentiek tükrében megfontolandónak tűnik a hiányszakmák
meghatározásának folyamata, módszertana.
A támogatott szakmák az iskolarendszeren belüli és a felnőttképzésben történő megjelenését
vizsgáltuk.
25. számú ábra: A hiányszakmák szakiskolai képzési kapacitásai és a fenntartók szerinti

bontása
A tíz felsorolt hiányszakmából az ipari gépész-képzés teljesen hiányzik a képzési palettáról, a

mezőgazdasági gépész esetében a „mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító” képesítés adatai
kerültek feltűntetésre.
Minimális a kibocsátás az épület- és szerkezetlakatos és az ács szakmaterületen. Az építőipar
szakmai igényeit ezzel nem lehet ellátni. Hiányosnak tekinthető a gépgyártás szakterülete is.
Az ipari gépész képzés hiányzik, a gépi forgácsoló és a hegesztő alacsony létszámmal
működik. Az egyházi képzések a szociális gondozó és ápoló, a magánképzések a hegesztő
vonatkozásában jelentenek segítséget.
43
Az iskolarendszerű szakképzésen belül a megyében (2013/2014-es tanévre) kiválasztott
hiányszakmák közül néhány feltűnik a felnőttképzésben is (26. számú ábra). Konkrétan a gépi
forgácsoló, a hegesztő, a pék, a szociális gondozó és ápoló szakmák azonosíthatók, illetve a
mezőgazdasági gépész helyett a „mezőgazdasági és ipari gép karbantartója, javítója” szakma
helyettesíthetőségét valószínűsítettük.
26. számú ábra: A Hajdú-Bihar megyében folyó felnőttképzés szerepe a hiányszakmákban

Összességében nyolcszázhetvenkilenc fő részesült ilyen („hiánypótló”) képzésben. Területileg

jellemzően Debrecenhez kötődnek ezek, közel kétharmaduk, ötszázötvenhat fő a regionális
központban zajlik és a nagyváros igényeit próbálja kielégíteni. Az iparhoz köthető szakmák
közül a gépi forgácsoló teljes egészében (248 fő), a hegesztő nagyrészt (193 fő a 297-ből)
debreceni meghatározottságú. Utóbbi esetében a hajdúnánási (kilencvenkét fő) és a
balmazújvárosi (tizenkét fő) jelenik meg más településen. Érdekes, hogy a mezőgazdasági
gépszerelő képzés csak Debrecenben van, nem pedig a komolyabb súlyú agrárgazdasággal
jellemezhető Hajdúvárosokban. Szórt területi elhelyezkedés jellemzi a pék és a szociális
gondozó és ápoló képzéseket. Egészen kis településeken (Csökmő, Újszentmargita) is
előfordulnak ezek a szakmai képzések.
44
Jellemző ezeknél a kisebb településeken folyó képzéseknél, hogy nem minden évben
indulnak, csak akkor, ha a képzésre megfelelő számban jelentkeznek.
A 2014/2015-ös tanévre a következő szakmák kerültek a tízes listára: CNC gépkezelő, épület-
és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, gyártósori gépbeállító, húsipari termékgyártó, ipari
gépész, mezőgazdasági gépész, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, zöldség- és
gyümölcstermesztő.
Kikerült a támogatott körből a pék, a hegesztő és az ács. Helyettük belépett a körbe a CNC
gépkezelő, a gyártósori gépbeállító, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztő.
A CNC gépkezelő még három megyében (Heves, Komárom-Esztergom és Veszprém) került
nevesítésre. A gyártósori gépbeállító és a zöldség- és gyümölcs termesztő csak Hajdú-Bihar
megyében került a támogatott szakmák közé. A megyében kiválasztott szakmák országosan is
keresettek (VIII. számú táblázat).
VIII. számú táblázat: A Hajdú-Bihar megyében támogatott szakmák más megyékben való
megjelenése a 2014/2015-ös listán
Szakmák Megyék száma

Épület- és szerkezetlakatos 8
Gépi forgácsoló 17
Húsipari termékgyártó 1
Ipari gépész 10
Villanyszerelő 13
A lista jellemzően férfiak számára jelent választási alternatívát. A szociális gondozó és ápoló
szakma, ahol a nők is szerepet kaphatnak. Azonban egyre több – korábban kétkezi –
munkakör már számítógépes ismereteket igényel, a fizikum háttérbe szorul a technológia
fejlődésével. Dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési
igazgatója szerint már Magyarországon is érvényesülhet a "girl go to tech", azaz "nőket a
technikai szakmákba" elv, ami mentén igyekeznek a vállalatok esztergályos- vagy CNC-
gépkezelő és - programozó, műszerész, illetve szerszámkészítő szakmákba nőket toborozni
(http://eduline.hu/felnottkepzes/2014/11/20/hianyszakmak_MKIK_LYCNFR).
A szakmák felsorolásából kitűnik, hogy többségük „tipikus”, szinte Magyarország nagy
részére jellemző. Az épület- és szerkezetlakatos, a gépész szakmák (ipari és mezőgazdasági
gépész), a fémmegmunkálás szakmái (gépi forgácsoló), a villanyszerelő és a szociális
gondozó és ápoló a megyék többségében hiányzó szakképzettséget jelent. A megye
mezőgazdaságának egyedi igényeihez kapcsolódik az újonnan nevesített zöldség- és gyümölcs
45
termesztő és a húsipari termékgyártó szakma. Ez csupán egy megyében (Csongrád) került fel
a listára.
A lista változását indokolhatja, hogy a kikerülő (ács, pék és hegesztő) szakmákban
folyamatosan magas az álláskeresők, sőt a pályakezdő álláskeresők aránya. E tekintetben az
épület- és szerkezetlakatos és a villanyszerelő szakmák helyzete sem jobb.
A megye iparának előrelépéséről tanúskodhat a CNC gépkezelő és a gyártósori gépbeállító
szakmák iránti igény emelkedése, bár utóbbi esetében a kongruencia/helyettesíthetőség
lehetőségét nagynak véljük.
A felnőttképzések kapcsán megállapítható, hogy szerepük van a hiányszakmák (gépi
forgácsoló, hegesztő és szociális gondozó és ápoló) képzésben. Konkrétan a fémipari
szakmában többet képeznek, mint az iskolarendszer. 248 forgácsoló (175 az iskolarendszerű
képzésben), 297 hegesztő (196 az iskolarendszerű képzésben) képzése/átképzése zajlik a
felnőttképzésben. Utóbbi két szakma kapcsán talán nem túlzás a rugalmasság kiemelése sem.
Az ipar igényeire reagálnak (adottságaik révén) gyorsan a felnőttképzők, gyorsabban, mint a
komoly inerciával rendelkező iskolarendszerű képzők.
A hiányszakmák kérdéséhez kapcsolódó dilemmák

Abból adódóan, hogy a hiányszakmákban a munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek
között százas nagyságrendben fordulnak elő szakképzettséggel rendelkező potenciális
munkavállalók többé-kevésbé elfogadható az a gondolat, miszerint nem értelmezhető a
munkaerő-piaci hiánya egyes szakképzettségeknek kibocsátási hiányaként. Zajlik az érintett
területeken a képzés (jellemzően az iskolarendszeren belül és a felnőttképzésben is), de a
végzettek nem jelennek meg a munkaerő-piacon. A Hajdú-Bihar megyében 2013/2014-es
tanévre nevesített szakmák közül a villanyszerelő, a húsipari termékgyártó, hegesztő, ács,
épület- és szerkezetlakatos, a pék és a szociális gondozó és ápoló is idesorolható, sőt a 2013-
as adatok szerint a mezőgazdasági-gépész képzés és a kapcsolódó munkaerő-piaci probléma is
ilyen helyzetet mutat. Az ipari gépész, gépi forgácsoló és a 2014/2015-ös tanévre nevesített új
szakmák közül a CNC gépkezelő, gyártósori gépbeállító, zöldség- és gyümölcstermesztő
esetében a képzés kibocsátása is gondot jelenthet. A nagyon speciális végzettségek esetén ez
realitás, ott a helyettesíthetőség segíthet a helyzeten.
A jelenség hátterében több tényező húzódhat. A teljesség igénye nélkül felsorolt szempontok
jellemzően egymáshoz kapcsolódnak, egymásból következnek és felerősíthetik egymást. A
szakma presztízse, ebből adódóan a bérezése alacsony. Az elvégzendő tevékenység
körülményei, a hozzá kapcsolódó fizikai igénybevétel riasztja a munkavállalókat.
46
Jelentős lehet a „helyettesíthetőség” (kongruencia) szerepe is a munkaerő-piaci hiány
kialakulásában. A felsorolt okok hatására a munkavállalók „jobb” (magasabb bérezésű,
könnyebb munkavégzést kínáló, stb.) lehetőségeket használnak ki és más, közeli
szakterületeken próbálnak elhelyezkedni.
Az alacsony bérek a szürke- és feketegazdaság irányába történő mozgást is elerősíthetik. A
feketén elvégzett munka és a támogatások együttesen könnyen felülmúlhatják a legális munka
minimálbéres jövedelmeit.
Kapcsolható a munkaerő-piac területi szegmentáltsága is a hiány jelenségéhez. Megyei
szinten is gondot okoz a mobilitási hajlandóság alacsony szintje. Az alapfokú szakmai
végzettségek és a hozzájuk kötődő alacsony bér (sok esetben minimálbér) már nem bírja el
30-50 kilométeres távolságba történő ingázást. A minimálbérből levonva az ingázás költségeit
alacsony nettó jövedelemhez jutunk, ami a szociális támogatások összege körüli.
Érdemes figyelmet fordítani a nemzetközi mobilitás jelenségére is. Kellően magas bérezés
esetén a magyar munkavállaló (majdnem) akadálytalanul juthat külföldi munkalehetőséghez
is. Amennyiben a speciális végzettséget (CNC gépkezelő), vagy akár a kellemetlenebb munka
körülményt (húsipari szakmák) lényegesen jobban fizetik Ausztriában, Németországban akkor
a kibocsátás növekedése mellett is állandósulhat a munkaerő-piaci hiány.
Komoly következményei lehetnek a szakmai tudás hiányosságainak is. Szakképzettség
birtokában, de a megfelelő ismeretek és kompetenciák hiányában kiszorulnak (be sem
kerülnek) a munkaerő-piacról a munkavállalók. Azt, hogy ennek hátterében a képzés és/vagy
a képzettek (vagy egyszerre mindkettő) „minőségének” problémái találhatók nehéz
kinyomozni.
Jelen állapotában a hiányszakmák kijelölése a célok tisztázatlansága miatt nem lehet egzakt.
Lehet mögötte szociális tartalmat feltételezni, mert a hiányszakmák képzéséhez kötődő
ösztöndíjrendszer lehetőséget teremthet az anyagi problémákkal küzdő családokból származó
fiatalok számára is az első szakképzettség megszerzésére. Az emelt normatíva révén az
iskolarendszerű szakképzés intézményei számára is mozgásteret biztosíthat és a vállalkozások
számára olcsó munkaerőt is teremthet.
Célszerű lenne újragondolni a hiányszakmák kijelölésének alapelveit.
47
VI. A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás
alapján
VII. 1. A felmérés célja, aktualitása, módszere
A felmérés a Hajdú-Bihar megyei iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre irányult. A

vizsgálat több céllal rendelkezett. Az egyik legfontosabb kérdéskör az elmúlt években
jelentősnek mondható felnőttképzési (és a vizsgált ágazatot részben érintő szakképzési)
törvényi változások hatásait igyekszik megragadni, és azt, hogy ez milyen mértékben
befolyásolta a felnőttképzők működését. A kutatás további kérdései tulajdonképpeni ezen fő
problémafelvetés alkérdéseiként értelmezhetőek. Vagyis hogyan hatott a változás a képzés
szerkezetére. Milyen befolyást gyakoroltak a változások a válaszadó képzőkre. Hogyan ítéli
meg a felnőttképzési szektor helyzetét az ágazatból szerzett információk, valamint saját
tapasztalata alapján. Hogyan alakul a bevételek forrásstruktúrája. S a felsoroltakon kívül
számos – jelen felmérést készítők megállapítása szerint fontosnak nevezhető - szakmai kérdés
került felvetésre és megválaszolásra. Úgy véljük az eredmények hasznosítása is széles körben
valósulhat meg. Egyrészt a döntéshozók és a szakpolitikát alakítók számára hordoz üzenetet.
A megyei szakemberek által megfogalmazható vélemények friss empirikus munkával nyert
adatokra támaszkodva válnak hitelessé. Másrészt a szektorban képzőként működők részére is
fontos információkat hordoznak a kapott eredmények. Harmadsorban a felnőttképzéssel
foglakozó szakemberek, (oktatás)kutatók és a szakmai képzésekben résztvevő tanulók,
felsőoktatási hallgatók is haszonnal forgathatják jelen vizsgálat eredményeit.
Kvantitatív kutatásunk megvalósításához online kérdőíves módszert alkalmaztunk. A
lekérdezést 2014 novemberében végeztük el. Az összeállított adatbázis három csoportból
tevődött össze. Az elsőben szerepelnek azon felnőttképzési intézmények, melyek jelenleg
még érvényes akkreditációval rendelkeznek. Ezen lista forrása a www.nive.hu honlap,
melyben a kapott listánk az akkreditált intézmények listájából került szűrésre
(https://www.nive.hu/index.php?option=com_jumi&view=application&fileid=4).
A második csoport a már a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel
rendelkező képzők. Ezen lista forrása is a www.nive.hu, mely a felnőttképzési tevékenység
engedélyezése/engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásából lett szűrve.
https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=512)
48
A harmadik csoport, a Hajdú – Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara saját adataiból, az
Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer programból származik. Kigyűjtésre
kerültek azon felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek, amelyek székhelye nem Hajdú-Bihar
megyében található, de a Kamara felé vizsgajelentési kötelezettségük van (www.isziir.hu).
Így állt össze a százhuszonkét felnőttképzéssel foglalkozó szervezetet tartalmazó lista. A
célcsoport számára három alkalommal került kiküldésre az online kérdőív linkje. Ennek, és a
pozitív együttműködésnek köszönhetően, igen jónak mondható válaszadási hajlandóságot
tapasztaltunk: hatvan kitöltött és értékelhető kérdőív érkezett vissza a megadott határidőig,
amely nagyon magas (50,8 százalékos) válaszadási hajlandóságot jelentett (négy darab
szervezetet a kiküldött e-mailek nem értek el, egyéb elérhetőséget nem találtunk róluk).
Ezúton is köszönjük a megyei felnőttképzéssel foglalkozók együttműködését.
A VI. fejezet „A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján” adatai,
illetve ábrái az adatfelvételből származnak, külön forrás jelöléseket nem alkalmaztunk.
Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük röviden. (Szándékunk
szerint jelen ezen első elemzést követően a későbbiek során egy mélyebb, az összefüggésekre
részleteiben is koncentráló tanulmányozást végzünk. Jelen vizsgálatra és az ebből származó
elemzésre nagyon rövid időkeret állt rendelkezésre.)
VI. 2. A kutatás legfontosabb eredményei
Az alapítás éve
A válaszadók átlagosan tizenhét éve működnek. A legrégebbi intézmény 1867-ben jött létre,
míg a válaszadók között a legfiatalabbak 2012-es alapításúak. Az 1990-es rendszerváltás (és
körülményei) adott igazából kedvező terepet a felnőttképző szervezetek alapítására, ez a
statisztikákban is tükröződik. A másik növekedési időszak 2000. és 2009. közötti
intervallumban figyelhető meg (27.a. és 27.b. számú ábra). A válaszadók közel fele ekkor
alapította cégét, egyesületét, illetve intézetét. Az okok között egyrészt a felnőttképzés
általános expanzióját, valamint ennek kiterjedését figyelhetjük meg, másfelől a csatlakozást
követően jelentős Európai Uniós források jelentek meg a felnőttek képzésében (ez a tendencia
továbbra is folytatódni látszik). Az alapítási időpontok a szektorba való beágyazottság, a
felhalmozott tapasztalat és a professzionalizmus terén is figyelembeveendő szempont.
49
A fontosabb képzők székhelyei
27.a. számú ábra: A válaszadó felnőttképzők székhelyei alapításuk időszaka alapján (térképes
megjelenítés)
27.b. számú ábra: A válaszadó felnőttképzők megoszlása alapítási időszakuk alapján

(kördiagram)
A megyei intézmények többsége debreceni székhellyel Debrecenben működik. Debrecen

városa nemcsak más oktatási ágazatban, de a társadalmi, a gazdasági, a kulturális szakmai
tevékenységek, illetve az intézmények (és lehetőségek) vonatkozásában is uralja a megyét. A
válaszadók hetvennégy százaléka működik Debrecenben, illetve Debrecenből. Ugyanakkor a
más (elsősorban városi rangú) településen is tevékenykednek felnőttképzők. Ezzel együtt
korábbi vizsgálatainkra is alapozva megállapíthatjuk, hogy Debrecen városának egyértelműen
felnőttképzési túlsúlya van Hajdú-Bihar megye népességszámát tekintve, ugyanakkor a
megyeszékhely és a megye többi településének gazdasági teljesítményét, valamint ennek
arányát a felnőttképzés valójában valósághűen tükrözi. Debrecen képzési súlyával és gazdag
szolgáltató ellátottságával szemben a központtól távol eső térségek, peremterületek és
50
nehezen megközelíthető falvak a felnőttképzés teljes hiányával küszködnek Ezen helyzet,
illetőleg adottság ellenére időszakosan kísérletek történnek egy-egy a hátrányos térségekben
működő felnőttképző létrehozására, azonban tartósan ezekben a térségekben nem működnek,
inkább jellemző a debreceni központú szerveztek kihelyezett képzéseinek elindítása
(amennyiben az profitábilis). Az esetek többségében éppen ennek hiányában (profit képződés)
nem valósulnak meg képzések (28. számú ábra).
A kihelyezett képzések
28. számú ábra: A kihelyezett képzések
Ugyanakkor a fent leírtak ellenére, az is tapasztalható és kutatásunkban is látható, hogy a

debreceni és a megyei felnőttképzők egyre jelentősebb része mégis igyekszik a megye más
településein (jellemzően városokban) képzéseket indítani, a piaci lehetőségek tükrében és a
saját profit realizálásának reményében. A piaci rés egyik típusa ugyanis elsősorban ezeken a
településeken, illetve térségekben jelentkezik. A képzők egy kisebb, de nem jelentéktelen
csoportja a megyehatárt is átlépve próbál képzések megszervezésével és lebonyolításával.
Ezek iránya, felmérésünk alapján, elsősorban a környező megyéket érinti, de az Európai
Uniós forrást biztosító projektek, vagy vállalati megrendelések esetében akár a dunántúli
térségek is potenciális terepet jelentenek (28. számú ábra).
51
A térképen ábrázoltakon kívül Hajmáskér, Hévíz és Sopronkőhida is bekerült a kihelyezett
képzések körébe. Három esetben az „ország egész területén”, egyszer a „Hajdú-Bihar
településein” választ kaptuk.
Úgy véljük éppen az Uniós források teszik lehetővé a megyei (és természetesen a hazai)
felnőttképzők térbeli dinamizmusának erősödését, illetve növekedésük egyik legfontosabb
szegmensének bizonyul ez a forrás. Megállapíthatjuk tehát, hogy a felnőttképzők többsége
igyekszik térben is rugalmas, „mozgékony” lenni.
Az infrastruktúra tulajdonviszonyai
29. számú ábra: Az infrastruktúra tulajdonviszonyai
Infrastrukturális szempontból az oktatás szintjei között a felnőttképzés van a

legkedvezőtlenebb helyzetben, abban az értelemben, hogy a képzési helyszínek jelentős része
nincs saját tulajdonukban, így számottevő mértékű a kiszolgáltatottság ebben a tekintetben
(29. számú ábra). Ez a helyzet egyrészt fakad a hazai felnőttképzésre és a szektorra jellemző
tőkehiányból, hiszen jelentős tőke szükséges oktatásra alkalmas ingatlan vételéhez, ennek
kialakításához. Ugyanakkor talán lassú elmozdulást tapasztalhatunk felmérésünkben, hiszen a
válaszadók 33,3 százaléka jelezte a saját tulajdonú ingatlant, illetve a részben bérelt válaszok
is számottevőek.
52
A saját ingatlan hiányát (a válaszadók közel felénél tapasztaljuk ezt: 48,7 százalék)
ugyanakkor a szektort döntően uraló kiszámíthatatlansági tényező is okozza, hiszen akár a
piacon nagyobbnak számító felnőttképző is kerülhet olyan helyzetbe, amikor egy képzése sem
fut akár heteken, sőt hónapokon keresztül. Ebben a szituációban nem tűnik célravezetőnek
egy kihasználatlan infrastruktúrának a fenntartása, működtetése.
A szakmai tevékenységek köre
30. számú ábra: A szervezetek szakmai tevékenységének összetétele
A válaszadók számottevő része (68,3 százaléka) igyekszik a szakmai tevékenységén (és a

kötelező szolgáltatásokon) túl a tágabb kompetencia körébe eső tevékenységeket is folytatni
(30. számú ábra). Ezen bővítés és nyitottság mögött több tényező feltételezhető. A képzések
kontinuuma – különösen a kisebb szervezeteknél - sokszor kiszámíthatatlan, így a
képzéshiányos időszakban más (elsősorban közeli) szakmai tevékenységek irányába is
nyithatnak, így a felnőttképzést és a kötelező szolgáltatásokat megtartva más szakmai
területekre is „átlépnek” a szervezetek. Másrészt ismeretünk van olyan szervezetekről,
amelyek felnőttképzéssel kezdték szakmai tevékenységüket, de különböző okok miatt tovább
léptek a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a tréning, a coaching, a pályázatírás, illetve a
projektmenedzsment irányába, s ma már tevékenységük figyelemre méltó részét ezek adják.
Számos esetben ezeket a szervezeteket éppen a képzési programok indítása körüli
bizonytalanságok „tolták” az új szakmai tevékenységek irányába.
53
Mások – éppen a nagyobb szervezetek - a szervezetben megjelenő humán erőforrás bőség
(mennyiségben és kompetenciaprofilban) miatt képesek tevékenységük diverzifikálására,
portfóliójuk szélesítésére (több lábon állás esete), ezzel is csökkentve a szervezet piaci
sérülékenységét.
A felnőttképzési akkreditáció, illetve engedélyeztetés
31. számú ábra: Az intézményi akkreditáció kérdése
A vizsgálatban – a kamarai adatbázis kialakításának köszönhetően – jelentős csoportot

képeznek (88,3 százalék) a még érvényes felnőttképzési akkreditációval rendelkező
szervezetek (31. számú ábra). Az, hogy nem mindegyik válaszadó rendelkezett
akkreditációval, két indokkal magyarázhatunk. Egyrészt a válaszadók között vannak olyan
szerveztek, amelyek egy-két éve jöttek létre, amikor már értesülni lehetett arról, hogy a
felnőttképzési intézmények minőségbiztosítási eljárása változni fog (így ezen szerveztek
kivártak és nem törekedtek a már „kifutó” akkreditáció megszerzésére), másrészt a régebbiek
között voltak olyanok, amelyek (képzési sajátosságaik miatt) nem törekedtek az akkreditáció
megszerzésére, vagy alkalmasint korábban profiljukban más tevékenység volt hangsúlyos.
Ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, a válaszadók között a jelenleg engedélyezéssel
még nem rendelkező intézmények is megszerezhetik ezt, hiszen a törvény és kapcsolódó
rendeletek megjelenése után kezdődik egy talán nyugodtabbnak mutatkozó időszak, így a
jelenlegi, vizsgálati periódusunkat ebben az értelem még mindig átmenetinek tekinthetjük.
54
Ehhez kapcsolódó kérdés tettünk fel, akkor, amikor azon szervezetekre kérdeztünk, amelyek
eddig még nem szereztek engedélyezést. Tervezik-e ezt megszerezni (32. számú ábra)? Az
eddig engedéllyel nem rendelkező válaszadók kétharmada (68,3 százalék) jelezte az
engedélyeztetés megszerzésének szándékát. Azon szervezeti motivációk mögött, amelyben az
engedélyeztetés nem artikulálódik, a felnőttképzési tevékenység szüneteltetése, esetleg
befejezése állhat, illetve működnek olyan szervezetek, amelyek tisztán a piacról élnek, így
nem látják értelmét és előnyét ezen bürokratikus eljárás által biztosított előnyöknek.
32. számú ábra: Az akkreditációra vonatkozó tervek
A változások hatása a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetekre
A kérdőívben szerepelt néhány olyan kérdés, amely kimondottan az elmúlt években a

felnőttképzés irányításában bekövetkezett – jelentős – változásokat és ezek hatását vizsgálta
(33. számú ábra).
33. számú ábra: A felnőttképzésben bekövetkezett változások hatásai
55
Egy adott szakterület irányítását, alakulását jelentős mértékben alakíthatja át a döntéshozók
elképzelése és határozhatja meg az új irányt. Ennek eredményeként erősen megváltozhat a
szervezetek működési környezete és kihat egész tevékenységükre, sikeresebbé, vagy éppen
sikertelenebbé téve azt. A válaszadók közel fele (43,3 százaléka) jelezte azt, hogy a
szakpolitikai változások jelentős, negyede (25 százaléka) pedig a nagyon jelentős mértékű
változást (33. számú ábra). Így a szervezetek kétharmada kényszerül valamilyen mértékű
változtatásra. A kisebb mértékű változtatást a válaszadók több, mint egyharmada indikálta, s
mindössze egy jelezte, azt, hogy egyáltalán nem gyakorolt változtatási hatást a szervezet
működtetésében. Ezen eredmények birtokában egyértelműen kijelenthető, az elmúlt években
bekövetkezett változtatások jelentős irányváltásokat, és igazodásokat követeltek az ágazat
szereplőitől.
Következő kérdésünk logikailag az előzőhöz kapcsolódva, de már értékítéletet mondva

vizsgálja a változást (34. számú ábra). Vagyis azt kérdeztük, hogy ez a mélyreható átalakulás
mit hozott az egyes intézmények számára.
34. számú ábra: Milyen hatással voltak szervezetére a jogszabályi változások?
A válaszadók kiegyensúlyozottak ebben a kérdésben. A minimális billenés a pozitív irányba

mozdul (inkább pozitív [41,7 százalék] vagy egyértelműen pozitív [3,3 százalék] hatást
gyakorolt). Ugyanakkor a negatív (48,3 százalék), vagy nagyon negatív (6,7 százalék) hatást
jelző válaszok éppen csak elmaradnak az előző kategóriáktól. A változásoknak (mint
jellemzően minden mélyrehatóbb átalakításnak) vannak győztesei, de jelentős számban
vesztesei is.
56
A képzési tevékenységek jellemzői
Azon típusú kutatásokban, amelyek látleletszerűen igyekszenek vizsgálni az adott képzési

szektort, és a szektorból érkező információk hozzájárulhatnak a képzési szerkezet és a
munkaerő-piaci struktúrák minél tökéletesebb egymáshoz illesztéséhez (mely szándék a
felnőttképzés egyik legfontosabb minőségi mutatója), a vizsgálati időszakból nyert friss
információk nélkülözhetetlenek. Elkülönítve kérdeztünk a szakmai képzésekre (külön
feltüntetve, ha a képzés OKJ-s), a nyelvi képzésekre és az általános képzésekre (IX. számú
táblázat). 2014. őszén a következő szakmai képzési programok futottak a válaszadók körében
(a válaszadók egy része nem adta meg az OKJ-s számot, ezekben az esetekben hiányzik az
OKJ-s szám).
IX. számú táblázat: Szakmai képzések a megkérdezett szervezeteknél
Képzés megnevezése OKJ szám
Cukrász -
Tűzvédelmi előadó 52 861 10
Kutyakozmetikus 32 621 01
Bolti hentes 31 541 01
Építő - és anyagmozgató gép kezelője 32 582 02
(Emelőgépkezelő (kivéve targonca) 90 órás
Építő - és anyagmozgató gép kezelője 32 582 02
(Targoncavezető) 90 órás,
Közművelődési szakember I. 62 345 01
Közművelődési szakember II. 52 345 02
Magánbiztonság 32 861 01
Személy- és vagyonőr
Mozgássérültet segítő kutya kiképzője 53 810 02
Kárpitos 3454205
Tisztítás-technológiai szakmunkás 3285303
Informatikai rendszergazda 54 481 04
Számítógépes adatrögzítő 31 346 02
CNC gépkezelő 35 521 01
Gépi forgácsoló 34 521 03
57
Hegesztő 34 521 06
Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 34 582 05
Kereskedő 54 341 01
Szociális asszisztens 54 762 01
Vállalkozási Mérlegképes könyvelő -
Vállalkozási és bérügyintéző -
Pénzügyi-számviteli ügyintéző -
Munkavédelmi technikus -
Óvodai dajka -
Építő és anyagmozgató gép kezelő 31 582 02
Nyomás-tartóedény gépész -
Motorfűrész kezelő -
Fakitermelő -
Kisgépkezelő -
Kőműves és hidegburkoló 34 582 08
Szobafestő 21 582 01
Húsipari termékgyártó 34 541 03
Építő- és anyagmozgató gép kezelője (+ 32 582 02
szakirányok)
Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó 31 341 01
Építő- és anyagmozgató gép kezelője 32 582 02
(Targoncavezető)
Építő- és anyagmozgató gép kezelője 32 582 02
(Emelőgépkezelő kivéve targonca)
Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Földmunka-, 32 582 02
rakodó- és szállítógép kezelő)
Szociális gondozó és ápoló 33 762 01
Közbeszerzési referens -
Diétás szakács -
Fogtechnikus gyakornok 5472401
Klinikai fogászati higiénikus 55 725 11
Szociális gondozó és ápoló 34 762 01
58
Sajtkészítő 31 541 07
Kosárfonó 21 215 01
Falusi vendéglátó 31 811 01
Targoncavezető 32 582 02
Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő 32 582 02
Emelőgépkezelő (kivéve targonca) 32 582 02
Egészségügy -
Szociális -
Kommunikáció -
Huszonkét képző szervezet jelezte az ötvennégy darab szakmai képzés tartását. A képzéseket
több szempontból lehet, és érdemes vizsgálni. Egyrészt a bemeneti iskolázottsági szint
követelményeit, másrészt a képzéseknek a megye gazdasági ágazataihoz való kapcsolódását.
Ez utóbbit négy dimenzión keresztül célszerű elemezni: 1. a megyei gazdasági ágazatokban
foglalkoztatottak számának (és arányának) változáshoz viszonyítva, 2. a munkanélküliség
struktúrájához, ennek változásához viszonyítva, 3. hiányszakmákkal történő összevetést, 4.
illetve az iskolarendszerű szakképzés kibocsájtási kapacitásait vizsgálva.
A következő képzési kategória a nyelvi képzések körét tartalmazza (X. számú táblázat).
X. számú táblázat: A nyelvi képzések köre
Nyelv Képzési programok száma
angol 6
német 3
olasz 1
norvég 1
román 1
ukrán 1
59
Nyelv Képzési programok száma
portugál 1
török 1
cseh 1
magyar 1
Hét válaszadó indikálta nyelvi képzési programok tartását. Nem meglepő módon az angol
viszi el a prímet, ezt követi a német, majd egy sor ritka nyelvnek is tekinthető idegen nyelv
(például a norvég, a román, az ukrán, a portugál, a török és a cseh nyelv) jelenik meg. Ennek
oka elsődlegesen a debreceni multinacionális szolgáltató cégek által használt nyelvi
sokszínűség. Emellett megjelenik a magyar nyelv oktatása is.
A harmadik kategóriában az általános képzés, az általános felnőttképzés kategóriája szerepel

(XI. számú táblázat).
XI. számú táblázat: Általános felnőttképzési kategóriák
kommunikáció
pályázatírás
konfliktuskezelés
marketing,
kultúra
kommunikációs készségfejlesztés
készség- és kompetenciafejlesztés
különböző tréningek
munkavállalásra felkészítő
tréningeket, képzéseket, tanácsadásokat
60
kulcskompetenciákhoz kapcsolódó
munkakörhöz előírt
kompetenciafejlesztés
munkába állást segítő területek
pedagógiai terület
szociális terület
menedzsment területeken
szakoktatók pedagógiai képzése
munkaerő-piaci szolgáltatások - 30/2000 GM rendelet szerint
képzésre felkészítés
humán szolgáltatások
ismerkedés a régi mesterségek alapjaival
ismerkedés a munka világával
számítástechnikai klub
alap- és kulcsképesség fejlesztés
beilleszkedési tréning
tanulástechnika
motivációs klub
érzékenyítő tréning
Az általános felnőttképzéssel tizennégy szervezet foglalkozik. Ezen felnőttképzési típus

döntően a civil formában működő szervezetekre jellemző. Hajdú-Bihar megye hátrányos
helyzetű társadalmi csoportjaira, és leszakadó, vagy leszakadást mutató térségeiben –
elsősorban a pályázati forrásoknak köszönhetően – gyakoriak az általános felnőttképzési
61
programok. A „soft skills”-ekre irányuló képzések, tréningek másik „vevője” viszont éppen a
piaci szektor, annak is a leginkább a versenyhelyzetben lévő egységei. A különböző
tréningek, kompetencia-fejlesztések stb. a versenyszféra által elvárt kompetenciák erősítésére
irányulnak, így gyakran belső képzésekkel, máskor külső szolgáltató igénybevételével
valósítják meg ezen tevékenységeiket.
A bővítés, változtatás szándéka a képzési profilban
35. számú ábra: Bővítés szándéka a képzési profilban
Éppen a korábban említett változások, illetve ezek hatásai generálták azt a kérdést, amelyben
azt kérdeztük, szándékozik-e képzési profilját bővíteni (35. számú ábra). A válaszadók
háromnegyede jelezte ebbéli szándékát. A képzési profil bővítésének legkézenfekvőbb okát a
valós konjunktúra erősödésével magyarázhatjuk. A válaszadók magatartásából ezt
feltételezhetjük. Az előző kérdésben azt láttuk, hogy a válaszadók közel felét negatívan
érintette a változás, ami valószínűsíthetően bevételcsökkentést és zsugorodást (nem pedig
bővülést eredményez). A két választ összevetve tehát a válaszadók hozzávetőleg 30
százalékos köre válaszolta, azt, hogy bár bővül, de negatív hatással volt rá a változás.
Magyarázatul feltételezhetjük, a válaszadók interpretálásában a bővülés alatt változtatást
érthettek, amit a következő kérdésben tettünk föl (itt valóban a korábban is meglévő
tevékenyég növekedésére irányult a kérdés).
62
36. számú ábra: A képzési profil átalakításának szándéka
A válaszadók egyharmada szándékozik a képzési profilját átalakítani (36. számú ábra). A

korábbi kérdéseket összegezve megállapíthatjuk, bár a szakpolitikának az elmúlt években
történő átalakítása jelentős változásokat, több esetében negatív eredményeket hozott – ezen
eredményt és változást nem minden esetben „reagálják le” a képzők. Több kérdés
összefüggéseit elemezve, elmondható, hogy a válaszadók körében azonosítható egy körülbelül
húsz százalékos kör, akiknek bár „rosszabbul megy” mint korábban, mégsem nyúlnak a
változtatás eszközéhez.
A 2014-ben megvalósult, illetve jelenleg is folyamatban lévő képzések
40,7
22,9
19,9
16,5
OKJ-s képzés Egyéb szakmai Nyelvi képzés Általános

képzés felnőttképzés
37. számú ábra: A 2014-ben megvalósult képzések
63
Egy oktatási-képzési intézmény szakmai tevékenységének vizsgálatakor célszerű látleletszerű,
keresztmetszeti elemzést végezni az adott év, illetve aktuális időszak oktatási-képzési
tevékenységeiről (37. számú ábra). Vizsgálatunkban a Felnőttképzési törvény (2013. évi
LXXVII. törvény a felnőttképzésről, továbbiakban: Fk.tv.) által megadott képzési körök
szerint gyűjtöttük az adatokat. A kapott statisztikák számos részletet nem tartalmaznak (pl. az
egyes képzések időtartamát, bár az OKJ-s képzések esetében ez egyértelműbben, de az egyes
képzésekben a résztvevők számát sem, valamint a képzési költségről sincs információ),
azonban így is egyértelműen kirajzolódik az általános felnőttképzés magas aránya, az összes
képzés több, mint negyven százaléka. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az általános
felnőttképzés az egyik legrugalmasabb képzés mind tartalmában, mind formájában és
megvalósulásában. Így például óraszám tekintetében nem vethető össze pl. az OKJ-s
képzésekkel e tekintetben. A nyelvi képzések az OKJ-s képzések számát megelőzve a
második a négy csoport közül. A debreceni multinacionális cégek aktuális és folyamatos
igényei mellett, itt országosan megvalósuló nagy nyelvi projektre is gondolhatunk. Az
államilag elismert, legnagyobb óraszámban és szakmai tartalommal futó képzések, az
államilag elismert képzések kerültek a harmadik helyre (darabszámban fele annyi képzéssel,
mint az általános képzések). Az egyéb szakmai képzések alkotják a következő kört, nem
sokkal lemaradva az OKJ-s képzésektől. Az OKJ-hez viszonyított magas szám pozitívnak
tűnik abban az értelemben, hogy az ezen típusú képzések jellemzően (legalábbis többségük)
piaci megrendelésből származik és szükségszerűen nem követi az állami elvárást.
Képzések finanszírozása
A finanszírozás az oktatáskutatások igen érdekes területe még akkor is, ha esetenként nem
kapunk pontos és mindenre kiterjedő eredményeket (részben az adatszolgáltatás hiányossága,
részben ennek megbízhatósága miatt). Felmérésünkben öt kategóriát adtunk meg: 1. a
résztvevők által befizetendő részvételi díjak, 2. a munkáltatók által befizetendő részvételi
díjak, 3. Európai Uniós pályázati források, 4. állami normatíva, támogatások, pályázati
források, 5. egyéb, éspedig (38. számú ábra).
64
41,4
28,9
20,7
7,3
1,7
Résztvevők által Munkáltatók által Európai Uniós Állami normatíva, Egyéb, éspedig
finanszírozott finanszírozott pályázati források támogatások,
részvételi díjak részvételi díjak pályázatok
38. számú ábra: A képzések finanszírozásának forrásstruktúrája (százalékos megoszlásban)
A fenti ábrából az alábbi adatokat láthatjuk: a résztvevők által finanszírozott részvételi díjak
28,9 százalék, munkáltatók által finanszírozott részvételi díjak 20,7 százalék, Európai Uniós
pályázati források 41,4 százalék, állami normatíva, támogatások, pályázatok 7,3 százalék,
egyéb és pedig: 1,7 százalék. Egyértelműen elmondható, hogy az Uniós források teszik ki a
legjelentősebb arányt a finanszírozási formák között. Így felmérésünk is megerősíti azt az
információt, mely szerint az átalakított szakképzési hozzájárulás, illetve a finanszírozások
többségének az Uniós források irányából történő mobilizációja eredményeként az Európai
Uniós finanszírozás a szakmai fejlesztésen túl egyértelműen ágazat fenntartó szerepet tölt be.
A résztvevők általi finanszírozás megelőzi a munkáltatók támogatási arányát. Az egyéni
befektetések és tanulási motivációk erősebbnek mutatkoznak a munkavállalói oldalon, amely
egyfelől pozitív hír, hiszen a munkavállalók perspektívát látnak a felnőttkori tanulásban,
másfelől a megye gazdasági szereplőiről közöl további információt. A megye gazdasági
szereplőinek az egyénektől elmaradó finanszírozási aktivitása fakadhat a tevékenységükhöz
kapcsolódó alacsony technológia és alkalmazott tudásszinttel, melynek eredményeként nem
szükséges fejlesztési tényező a tudás és az ezt létrehozó tanulás. Másodsorban a térségben
működő gazdasági szervezetek szervezeti kultúrájában – kivétel a globális, a multinacionális,
65
illetve az ezekhez felzárkózást mutató hazai kis- és középvállalkozások - nem kap jelentős
helyet, illetve nem manifesztálódik a kompetenciafejlesztés, mint a legfontosabb stratégiai
termelési tényező. S végül a munkaszervezetek külső környezetében megjelenő potenciális
munkavállalók száma (és részben képzettsége) nem kényszeríti a munkaadókat a képzési
kiadások növelésére.
Az iskolarendszeren kívüli szakmaszerkezeti döntés hatása
39. számú ábra: A szakmaszerkezeti döntések hatása a szakmai képzésekre
A szakmaszerkezet, amely az aktuális és az előre jelezhető gazdasági igényekhez kapcsolódó

kompetencia szükségleteket határozza meg, jelentős irányító szerepet tölt be a képzésben (39.
számú ábra). Ez különösen igaz azokban a helyzetekben, amikor a gazdasági szereplők nem a
legfontosabb megrendelők. A hazai – így a megyei - felnőttképzési szereplők működésében és
az egész képzési ágazat alakításában a legerősebb tényezők vitathatatlanul az állami irányítás
és az Európai Uniós támogatás. Az állami szerepvállalás (álláskeresők képzése) és irányítás,
az Uniós források és az ezek megszerzésére irányuló szándékok a felnőttképzés formálásának
legerősebb aktorai. Ugyanakkor a felnőttképzők jelentős csoportja saját képzési területei, a
felhalmozott tapasztalatokkal igyekszik a piacon helytállni. Fenti ábránk is ezt a helyzet
illusztrálja.
66
A felnőttképzés jelenlegi helyzetének megítélése
40. számú ábra: A jelenlegi helyzet megítélése
Korábban kérdések érintették a változások hatását, illetve ezek megítélését. Jelen kérdésünk
egy általánosabb, átfogóbb véleményalkotásra kérte a válaszadókat, amelyben azt kérdeztük,
hogyan ítéli meg a felnőttképzési ágazat helyzetét saját tapasztalatán keresztül, valamint a
szektorból hozzá eljutó információk alapján (40. számú ábra). A szektorból „hallható negatív
hangok”-at visszaigazolták a válaszadók. Közel háromnegyedük (73,4 százaléka) vélte úgy,
hogy romlott a helyzet, míg a másik oldalon egy bő egynegyed állt (26,7 százalék) ezzel
szemben, ezeknél a szervezeteknél kissé javult a helyzet. Ugyanakkor egyetlen válaszadó sem
gondolja úgy, hogy jelentősen javult az ágazat állapota.
Az emberi erőforrás ellátottsága a felnőttképzőknél
41. számú ábra: A szervezetek emberi erőforrás ellátottsága
67
Utolsó kérdések egyikeként rákérdeztünk a saját intézmény, cég, szervezet emberi erőforrás
adottságaira (41. száma ábra). Több aspektusból is fontosnak véltük ezt a kérdést. Adott
szervezet nehézségei fakadhatnak a nem megfelelő emberi erőforrásból, ennek mennyiségi,
vagy minőségi hiányosságából. Másrészt a megyében a Debreceni Egyetemnek két szervezeti
egységében is van (volt) andragógus képzés, ahol olyan fiatal szakembereket képeznek
(képeztek), akik alkalmasak és képesek a felnőttképzési szervezetekben minőségi és hozzáértő
szakmai munka végzésére.
Az eredmények elégedettséget tükröznek, ugyanis egy szervezet sem vélte azt, hogy nagyon
problémás lenne a rendelkezésre álló szakmai stáb képzettsége, hozzáértése, illetve ez
komolyan akadályozná a működést. Mindössze valamivel több, mint húsz százaléka vélte
úgy, hogy alkalmanként vannak gondjaik ezen a területen. Ugyanakkor a válaszadók fele
jónak, húsz százaléka pedig kimondottan erősnek és felkészültnek tekintette magát ebben a
kérdésben.
Javaslat, illetve vélemény a válaszadók részéről
Az utolsó, nyitott kérdésben kértük a válaszadókat, járuljanak hozzá a Hajdú-Bihar Megyei

Szakképzés-fejlesztési koncepció gazdagításához és tegyék ezt meg, az általuk fontosnak
tartott információk megosztásával. A válaszadók huszonhét százaléka élt mindössze ezzel a
lehetőséggel. Meglehetősen alacsony véleménynyilvánítási foknak véljük ezt, különösen
annak fényében, amikor a felnőttképzési szabályozó rendszert és irányítását jelentős
mértékben átszabták és amikor a válaszadók közel fele jelezte a saját szervezetén és
felnőttképzési tevékenységén mérhető negatív hatásokat. Az alacsony arányt több tényezővel
magyarázhatjuk. A válaszadók többsége „becsülettel” megválaszolta a zárt kérdéseket, de
nem akart/tudott több időt szentelni az utolsó kérdésre. Egy lehetséges csoportot alkotnak,
akiknek ugyan van véleményük, de a szöveges kifejtés ilyen formája meghaladja a probléma
leírást. Mások úgy vélhették, semmi haszna ennek, míg megint mások, akiknek bár van
véleményük, de inkább nem írták le esetlegesen kritikusabb hozzászólásukat (lásd. „inkább
szóban” válasz).
A beérkezett válaszok közül nehezen tudnánk csoportokat képezni, ugyanakkor abban

megegyeznek a megjegyzések, hogy a kritikusak, alkalmanként negatív (elkeseredett,
lemondó) töltetet sugározók is az új szabályozásból fakadó nehézségeket és a bürokratikus
terheket említették. Azonban nem találkoztunk olyan mértékű negatívummal és sérelemmel a
megfogalmazások között, amelyek alkalmanként a szektorból „kihallatszanak”, s amelyekre
68
előzetesen (a kérdőív korábbi kérdései alapján) számítani lehetett. A válaszok közötti jelentős
különbsége és szórtság egyfelől jelzi, hogy több problématerület van jelen egyszerre, másfelől
nem emelkedik ki egy terület sem ezek közül, mint a problémagóc csúcspontja. Egy az állami
intézményrendszerből jövő válasz a meglévő infrastrukturális és humán erőforrás
kapacitásokat kihasználtságát fogalmazta meg miközben az iskola bérbe adja a termet és a
szaktanárait is. Másik vélemény szerint az ellenőrzéseket a Finy szerint kellene végezni,
akkor megfelelő kép alakulna ki a felnőttképzésről. Egy-két válaszadó fogalmazta meg a nem
megfelelő szakmaszerkezet erőltetésének tarthatatlanságát.
2.3. Összegzés
Összegzés
A Hajdú-Bihar megye felnőttképzésére irányuló empirikus vizsgálat olyan időszakban került

megvalósításra, amikor a szektort érintő jelentős törvényi változások utáni erősen turbulens
időszakban igyekeznek a szervezetek működésüket biztosítani. Az ilyen léptékű átalakítás
jelentős alkalmazkodóképességet kíván az érintettektől, és a folyamatnak várhatóan lesznek
nyertesei, ahogyan vesztesei is.
Vizsgálatunk a felnőttképzők működéséhez kapcsolódó, vagy abból fakadó legfontosabb
sajátosságokat, jellemzőket igyekezett vizsgálni, majd elemezni a válaszadók információi
alapján.
A megyében működő intézmények humán erőforrás ellátottsága összességében jónak
tekinthető, az infrastrukturális állapotok ugyanakkor vegyes képet mutatnak. Az intézmények
jelentős része bérleményben végzi tevékenységét, ami a felnőttképzési ágazatban
meglehetősen gyakori. Saját ingatlannal jellemzően a legnagyobb, illetve a legtőkeerősebb
képzők rendelkeznek.
A jogi környezet és irányítás jelentős változása miatt számos esetben rugalmasságot kell
mutatniuk a képzőknek, amely az intézményműködtetés legkülönbözőbb területein
jelentkezik. A válaszadó szervezetek többsége ezt képzési profiljának bővítésével és
átalakításával igyekszik megtenni, valamint a vállalt képzések és kötelező szolgáltatások
mellett a tevékenység portfólióját igyekszik bővíteni olyan területeken, amelyek nem állnak
nagyon messze a felnőttképzés működtetéséhez szükséges szakmai kompetenciákhoz, illetve
másfelől a szervezeti tudásvagyon alapján könnyen orientálódhatnak más szakmai
tevékenységek irányába. Ez a rugalmasság és nyitottság a felnőttképzési szektorban gyakran
megfigyelhető működési hektikuságból fakad, amely az indítható képzések és nyújtható
69
szolgáltatások tervezhetőségének, ennek kiszámíthatóságának problémakörét érinti.
Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a képzők egy körülbelül tíz - húsz százalékos köre,
amelyek – különböző okok miatt - nem tudnak, illetve nem képesek reagálni a változásokra.
A fennmaradás és a növekedés irányába tett rugalmassági szándékot mutatja a képzési
tevékenységek megszervezésének és megvalósításának térbeli dinamikája is. A képzők közel
kétharmada igyekszik szakmai tevékenységeit a meglévő székhely mellett más településeken
is folytatni.
A megyei intézmények közel kétharmada Debrecen városában működik. Ez nem lenne
indokolt a népességszám Hajdú – Bihar megyei megoszlását tekintve, egybevág viszont a
gazdasági teljesítmény mutatókkal.
A képzési struktúra a megyei intézmények körében kiegyenlítettnek tűnik és mind a négy
képzési kör jelen van megfelelő aránnyal. A képzők bevételeinek egyértelműen legnagyobb
százaléka Uniós pályázati forrásokból származik, és a munkaadói finanszírozási
hajlandóságot megelőzi a munkavállalók befektetési aktivitása.
A nyelvi képzések és az általános felnőttképzések jelentősnek mondhatók. Előbbire a főként
Debrecenben székelő multinacionális és globális cégek biztosítják a legnagyobb keresletet, az
általános képzésre pedig a megye perifériális térségeiben és az alacsonyabban iskolázottak
körében van „kereslet”.
A már többször említett szakpolitikai módosulás, amely a jogszabályi környezet és irányítás
formájában jelenik meg a képzők számára, nemcsak a rugalmasságot követeli, de a
válaszadók szerint jelentős bürokratikus és működési terhet ró a szervezetekre.
70
V. Foglalkoztatási paktum Hajdú-Bihar megyében
V.1. Foglalkoztatási paktum – a foglalkoztatást erősítő eszköz
A foglalkoztatási paktumok az Európai Unió által elindított olyan, a foglalkoztatás növelését

segítő, generáló fejlesztési politikák, amelyek megvalósulásaképpen az adott földrajzi térség
azon szereplői, amelyek a foglalkoztatás javításához hozzájárulhatnak, együttműködésre
lépnek e célok elérése érdekében. Ezek a kezdeményezések az Unió legjobb foglalkoztatási
gyakorlatai (Territorial Employment Pacts) között szerepelnek. Másrészt a foglalkoztatási
paktum a térségi foglalkoztatás erősítésének egyik legjobb eszköze, hiszen egy konkrét térség
foglalkoztatási problémáival és lehetőségeivel foglalkozik alulról jövő kezdeményezésként
helyi szereplők bevonásával, amely nyitott, dialógusra alapozott együttműködésen nyugszik.
A foglalkoztatási paktumok erősségei közé tartoznak a stakeholder szemléletek (lehetőség
szerint minél több érdekelt bevonása), a különböző szervezetek együttműködései során
alkalmazott módszerek, az ebből fakadó eltérő szakmai tapasztalatok. A feladat, a
foglalkoztatás javítása komplex probléma, így a megoldás is komplex, integratív szemléletet
feltételez, ennek megfelelően igényli az ilyen formában megvalósuló együttműködést. Ennek
a sokszínűségnek a létrejövő paktumokban – valamint a kapcsolódó partnerségekben -
egyértelműen szinergiát kell képeznie. Ennek hiányában a célok megvalósítása kérdésessé
válhat.
A foglakoztatási paktumok legfőbb sajátosságai

A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika szervezeti keretbe foglalt eszköze.
Működése a helyi partnerségen alapul, segítségével összhangot lehet teremteni adott térség
gazdaságfejlesztési, területfejlesztési és humán erőforrás fejlesztési céljai között. Főbb
elvárások a foglalkoztatási paktummal szemben: 1. Helyi kezdeményezések legyenek.
(Ugyanakkor fontos előzetesen tisztázni a territoriális egység szintjét: regionális, megyei,
kistérség, tekintettel arra, hogy az adott térség, adott regionális szintjein eltérő hatékonysággal
működhet egy paktum). 2. Széles körű és hatékony partnerségen alapuljanak. 3. Integrált és
innovatív stratégiával rendelkezzenek. 4. A résztvevők munkaerő-piaci és foglalkoztatási
szempontból erős legitimációval rendelkezzenek egymás előtt és a külső környezet irányába.
A sikeres együttműködésben megvalósuló eredmények a következők: 1. A térségi szereplők
együttműködésének új kultúrája jön létre. 2. Képesek lesznek a gazdaság humán erőforrás
szükségleteit meghatározni. 3. Legitimitást biztosítanak a munkaerő-piaci beavatkozások
71
tekintetében. 4. A foglalkoztatást a helyi társadalom ügyként artikulálják. 5. Hatékony
információáramlás valósul meg a paktumban együttműködő partnerek között, valamint a
paktum résztvevői és a külső környezet között is. 6. Az erőforrás hatékony (ember, eszköz,
pénz) felhasználása a jellemző.
A foglalkoztatási paktum nem verseny, hanem méltányos együttműködés, melynek egyik
legfontosabb elve a partnerség. Az Európai Unió értelmezésében a partnerséget a 1083/2006
EK rendelet (a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális
Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános
rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről)
szabályozza (a partnerség résztvevői a regionális, a helyi hatóságok, az egyéb közhivatalok, a
gazdasági, a szociális partnerek, a civil szervezetek, az egyetemek, a képző és kutatóhelyek).
A partnerség dolgozza ki a stratégiai és operatív kapcsolatok rendszerét, valamint készíti elő a
programokat. A paktum szervezeti keretei a lokális munkaerő-piac releváns szereplőit
szólítják meg, melynek fő célja a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatás és
foglalkoztathatóság növelése. E cél elérése érdekében a szervezeti keret egyszerű és hatékony,
amely a döntéshozatali mechanizmusban is tükröződik, világos felelősségi viszonyokkal.
Nélkülözhetetlen a paktumban résztvevők folyamatos aktivitása, a szakmai színvonal
mennyiségi és minőségi biztosítása. A helyi partnerségnek helyi valós problémákra kell
koncentrálnia (szubszidiaritás elve). Az együttműködésből fakadó további előnyök: a közös
stratégia megalkotása, a közös akcióterv, a közös információs bázis, a közös erőforrások.
A pozitívumok mellett azonban a foglalkoztatási paktumok gyakran nehézségekkel is
szembenéznek. Az eddigi tapasztalatok alapján ezek a leggyakrabban: a változó
együttműködési hajlandóság, az eltérő működési részvétel és színvonal, a finanszírozási
problémák, a forrásszerző kényszer, a politikai sérülékenység, a szakmai-módszertani, a
támogatói háttér hiánya.
A hazai foglalkoztatási paktumok néhány jellemzője

Ahhoz, hogy Hajdú-Bihar megye az elkövetkezendő időszakban sikeresen alakítson ki
foglalkoztatási paktumot, célszerű a korábbi időszak hazai tanulságait elemezni, ezek
eredményeit összegezni. Ebbéli munkánkat jelentős mértékben segíti egy 2010-ben elvégzett
országos felmérés (melyet a Pécsi Egyetem végzett az OFA {Országos Foglalkoztatási
Közhasznú Nonprofit Kft.} támogatásával). A felmérés célja egy országos összefoglaló
vizsgálat elkészítése a hazai paktumok helyzetéről. A vizsgálat a kutatás idején létező paktum
mindegyikét személyesen felkereste. A kutatás 47 paktumot azonosított, melyből 29 működött
72
2010-ben (négy rendszertelenül működött, tíz formálisan működött, három nem létezett). A
legtöbb paktum a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön végezte tevékenységét. Első
esetben valószínűsíthetően az osztrák minták földrajzi közelsége miatt, utóbbinál pedig a
magas munkanélküliségi ráta is motiváló tényezőként jelenhetett meg, a felhalmozott szakmai
tapasztalat mellett. A hazai paktumok többsége területileg a kistérségi szinteken jöttek létre. A
paktumok létrehozásában a munkaügyi központok, valamint az önkormányzatok játszottak
döntő szerepet. A megalakult paktumok létrehozásában jelentős szerepet játszott a lehetséges
pályázati és egyéb pénzügyi források megszerzése. Kivételek ez alól elsősorban a dunántúli
(osztrák határ melletti) paktumok.
A paktumok kialakításában bár a vállalkozások (a munkaadók) partnerségi együttműködése
fellelhető, azonban a valós együttműködések operatív szintjeibe nem minden esetben
kapcsolódtak be. Így tulajdonképpen a legfontosabb szereplők (munkaadók) nem
involválódtak ezekbe a kezdeményezésekbe a szükséges és indokolt szinten.
A paktumok általában tíz - húsz taggal alakultak meg, majd ezt követően jelentős
létszámnövekedést realizáltak. A paktumok közel egyharmada 26-50 taggal működik, és az
összes szervezet kevesebb, mint huszonöt százaléka adja a 11-25 tagsági létszám közötti
kategóriát, valamint a legnagyobb létszámú (51-100) csoportot.
A paktumok jelentős többsége határozatlan időre szólt. Ennek a működési formának a
gyengéje a projektszemlélet hiánya. Ennek következtében tevékenységük aktivitása alacsony,
akár szétfolyó. A paktumok másik gyenge pontja a szakmai tevékenységek fenntartása és a
működtetés. A pályázati források bizonytalansága, hektikussága alapvetően nehezítette a
paktumok szisztematikus működését. A pályázat függőség mellett fontos említést tenni a
többcsatornás pályázati technikák alkalmazásáról is. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységeket
különböző pályázati forrásokból és típusokból igyekeztek biztosítani.
A vizsgálat szerint a paktumok meglehetősen vegyes szakmai teljesítményt nyújtottak. A
skála egyik végén a szakmailag kiválóan teljesítők, az adott térségbe sikeresen beágyazott és
igen hasznos munkát végző paktumtól egy adott térségben bár formailag működő, azonban a
lakosság és a vállalkozások által alig ismert paktumig széles skálán mozognak.
Megítélésünk szerint célszerű a hazai paktumokat elemző vizsgálatokat alaposan értékelni és
a konklúziókat, valamint a javaslatokat körültekintő figyelembe venni. A kialakítandó paktum
sikere az adott térség (járás, megye, régió) gazdasági igényeihez való minél tökéletesebben
illeszkedő igény kiszolgálás alapján valósulhat meg.
73
V.2. Hajdú-Bihar megye munkanélküliségének és foglalkoztatási szerkezetének alakulása
a tervezett megyei foglalkozatási paktum szempontjából
A munkanélküliség helyzete Hajdú-Bihar megyében
A munkanélküliség vonatkozásában érdemben változott a helyzet az elmúlt években, a 2011-

es 12,7 százalékos ráta 10 százalékra esett vissza. Mindez az országos ráta csökkenésével
párhuzamosan történt, ennek következtében a relatív érték nem változott. Jelenleg is a
legrosszabb helyzetben lévő megyék közé tartozik Hajdú-Bihar (42. számú ábra).
42. számú ábra: A munkanélküliség aktuális helyzete megyénként 2014. júniusában

A sorrend is változatlan Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék

küzdenek nagyobb gondokkal. A divergáló munkanélküliség jele, hogy a 2011-es évhez
képest négyszeresről ötszörösre nőtt a legjobban teljesítő megye (Győr-Moson-Sopron) és
Hajdú-Bihar között a különbség.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a megyében 38 ezer álláskeresőt tartottak
nyilván a 2014. június végén, 8,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A
legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma 5,9 százalékkal, a
középfokú végzettségűeké 9,6 százalékkal, a diplomásoké pedig 14 százalékkal csökkent a
2013. júniusához képest (43. számú ábra).
74
43. számú ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma és a pályakezdő álláskeresők aránya az összes
nyilvántartott álláskereső között
Ugyanekkor nyolcezer-hétszáz betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván az állami közvetítő

szerv megyei kirendeltségein, csaknem kétszer annyit, mint egy évvel korábban. Így egy üres
álláshelyre négy álláskereső jutott.
A megye járásai közül háromban van a munkanélküliségi ráta a megyei átlag alatt: a
debreceni, a hajdúszoboszlói és a hajdúböszörményi járásban. Hajdúszoboszló és
Hajdúböszörmény esetében a kedvező eredményt nagy eséllyel Debrecen közelsége adja,
hiszen a két település állandó lakosai közül jelentős számban ingáznak dolgozni a
megyeszékhelyre. A Debrecentől és az országos főutaktól való távolság arányosan növeli a
munkanélküliségi rátát. Legkedvezőtlenebb helyzetben a hajdúhadházi és a berettyóújfalui
járás található.
A munkanélküliek iskolázottsági viszonyairól 2013-as adatokat tudtunk megjeleníteni (44.
számú ábra). Az alacsony iskolai végzettségűek arányaiban jobban kerülnek munkanélküli
helyzetbe. Közel negyvenöt százaléka az álláskeresőknek maximum nyolc általános iskolai
osztályt végzett el. Az alapfokú szakmai képzéseket elvégzők sem kerülnek védett pozícióba.
harminc százaléka az álláskeresőknek közülük kerül ki. A fennmaradó 25 százalékból 19,7
százalék kapcsolódik az érettségit adó képzésekhez (gimnázium; 9,7 százalék,
szakközépiskola; 10 százalék).
75
egyetem (pályakezdő) 261
egyetem 559
főiskola (pályakezdő) 213
főiskola 1278
technikum (pályakezdő) 209
technikum 999
szakközépiskola (pályakezdő) 1226
szakközépiskola 4019
gimnázium (pélyakezdő) 1037
gimnázium 4039
szakmunkásképző (pályakezdő) 1163
szakmunkásképző 13065
szakiskola (pályakezdő) 257
szakiskola 991
általános iskola (pályakezdő) 1972
általános iskola 17880
befejezetlen általános iskola… 247
befejezetlen általános iskola 2678
0 5000 10000 15000 20000
44. számú ábra: A munkanélküliek iskolázottsága Hajdú-Bihar megyében 2013. második

negyedévében
(Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat)
A megye foglalkoztatásának mutatói
A megye foglalkoztatásának közelmúltbeli alakulásában fontos mérföldkő a világgazdaságot

sújtó válság (XII. számú táblázat). Láthatóan ez a 2009-es évre eredményezett egy
mélypontot a foglalkoztatásban. A 2005-től tartó növekedés 2009-ben (majd átmeneti
nekilendülés után 2011-ben és 2012-ben újból) megtört. 2013-ban a 2010-es érték közelébe
került, innen remélhető egy kilábalási folyamat. A jelenlegi 152.054 fő foglalkoztatott
kicsivel a 2010-es érték alatt (háromszázkilencven fő) és kicsivel a 2008-as felett
(hatszázhárom fő) van.
XII. számú táblázat: Hajdú-Bihar megye foglalkoztatási adatai

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
versenyszféra 105085 107839 110259 111210 103824 103525 104028 102300 102725
költségvetési szféra 39764 39386 37435 35165 39430 41277 37759 39053 43528
Összesen 146993 150077 151478 151451 149084 152444 149185 148836 152054
Láthatóan csak a költségvetési szféra adatai mutatnak előremozgást. Ott a 2008-as abszolút
mélyponthoz (35.165 fő) képest 2011-től datálható (összességében) 23,7 százalékos
növekedés (43.528 fő). A versenyszféra mutatói lényegesen gyengébbek.
76
Itt 2008-tól észlelhető csökkenő trend, ami a 111.210 fős csúcsról 102.725 főre történő
visszaesést mutat. A 2011-es átmeneti emelkedést újból csökkenés, majd az utolsó két lezárt
évben stagnálás jellemzi. Jelenleg a 2005-ös érték alatt van kettőezer-háromszázhatvan fővel
a foglalkoztatottak száma.
A foglalkoztatás szektoronkénti változása
A foglalkoztatás szektoronkénti változása eltérő (45. számú ábra). A közelmúlt egyértelmű

veszteseként az ipar és az építőipar nevesíthető. A vizsgált időszakban (2005. és 2013. között)
43.780 főről 38.134-re esett vissza a foglalkoztatottak száma (mínusz 13 százalék). Valamivel
jobb helyzetben maradt a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat. Ez az ágazat tíz
százalékot kicsit meghaladó csökkenést szenvedett el. A szolgáltatásokban detektálható
csupán növekedés. Itt a (növekvő tendenciát megtörő) 2009-es és a 2011-es átmeneti
visszaeséseket emelkedés követte, 2013-ra 105.563 főre emelkedett a foglalkoztatottak száma,
ami 12,5 százalékos növekedést jelent.
[fő] Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatások
180000
160000
140000
120000
100000 93889 97842 100107 100389 99758 103901 101270 99938 105563
80000
60000
40000
43780 43158 42764 42585 40911 40225 39617 40480 38134
20000
9324 9077 8607 8477 8415 8318 8297 8418 8358
0
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
45. számú ábra: Hajdú-Bihar megye foglalkoztatási adatai 2005. és 2013. között
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Hajdú-Bihar megyei adatszolgáltatása)
77
A szolgáltató szektor létszámbővülése is tovább árnyalható. A statisztikai adatgyűjtés
2008/2009-es változásai nem teszik lehetővé a szektoron belüli változások teljesen egzakt
összevetését. A „gazdasági ágak” nevezéktana változott (bővült az adatgyűjtés köre) és ezzel
együtt a tartalmak is átalakultak. Ami követhető, változásoktól függetlenül idősorosan is
ábrázolható a XIII. számú táblázatban megjelenik.
XIII. számú táblázat: A szolgáltatások átalakulása 2005. és 2013. között.

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Kereskedelem, javítás 22041 22695 23763 24521 22 593 22 684 22 341 22 043 22 326
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6177 6299 6237 6174 5 992 6 156 6 122 5 782 5 568
Szállítás, raktározás, posta, távközlés 10497 10669 10727 10512 9 156 9 166 8 930 8 915 8 629
Pénzügyi közvetítés 1702 1775 1919 2389 2 348 2 345 2 239 2 102 2 218
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8941 11121 13671 13380 11 504 11 511 11 169 11 017 10 847
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 12842 13056 10231 10843 14 281 10 873 9 382 10 084 10 101
Oktatás 17390 17280 18877 18396 18 035 18 447 18 076 17 731 17 029
Egészségügyi, szociális ellátás 9853 10361 9820 9365 10 543 15 908 14 246 15 610 19 279
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 4446 4586 4862 4809 6665 8563 8559 9094 9247
Stabilnak tekinthető a kereskedelem és a javítás ága. huszonkétezer fő körüli létszáma a 2007-

ben és a 2008-ban bekövetkezett emelkedés, majd visszaesés mellett kicsivel több, mint 2005-
ben. Hasonló a helyzet a második legjelentősebb létszámot foglalkoztató oktatás esetében is,
itt tizenhétezer fő körül/felett mozog a szám. A közel tíz éves periódus demográfiai
visszaesése ellenére stabilnak látszik az oktatásban foglalkoztatottak létszáma.
Csökkenés jellemzi a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta,
távközlés, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatokat.
Mérsékelt növekedés a pénzügyi közvetítés és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások
területet. Határozott létszámemelkedés az egészségügyi, szociális ellátás területét, valamint a
gyűjtőkategóriát jelentő egyéb közösségi, személyi szolgáltatást. Utóbbi kettőnél a duplázódás
jelensége szembeszökő, ezeknek az ágazatoknak köszönhető a szektor pozitív egyenlege.
Külön kiemelendő, hogy az egyéb kategóriában az információ, kommunikáció és a szakmai
tudományos, műszaki tevékenység (amelyekre vonatkozóan 2008-tól gyűjtik külön az
adatokat) a kezdetektől jelentős az emelkedés (XIV. számú táblázat).
78
XIV. számú táblázat: A szolgáltatásokban foglalkoztatottak létszámváltozása két gazdasági
ágban
2008 2009 2010 2011 2012 2013
Információ, kommunikáció 2435 2042 3027 2975 3136 3365
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3927 3845 4389 4217 4617 4287
A foglalkoztatottak iskolázottsága
A foglalkoztatottak iskolai végzettségének vonatkozásában a megyék közötti különbségek
messze elmaradnak a Budapesttől való eltérésüktől. A fővárosban foglalkoztatják a
legnagyobb arányban a diplomásokat és az érettségizetteket, itt a legkisebb viszont a
szakiskolai és az általános iskolai végzettségűek súlya (46. számú ábra).
46. számú ábra: A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása megyénként.

(forrás: TEIR)
A megyék között a szakiskolai (érettségit nem adó középiskolai) végzettségek arányaiban a

legnagyobb a hasonlóság. Hajdú-Bihar a diplomás foglalkoztatás vonatkozásában az első
harmadba tartozik.
79
A foglalkoztatás településenkénti jellemzői
A megye települései közötti szektoronkénti eltérések jórészt visszavezethetők a természeti
tényezők különbségére (47. számú ábra). A jó mezőgazdasági adottságú (mezőségi talajokkal
jellemezhető) Hajdúhát térségében (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Balmazújváros), illetve a
minőségében rosszabb, de természetvédelmet élvező Hortobágyi Nemzeti Park területén
került előtérbe a mezőgazdasági tevékenység. Az ipari, illetve a szolgáltató szektor pedig
jellemzően a városokhoz kötődik. Ami a városok esetében pozitív (a szolgáltató szektor
jelentős súlya), az a kistelepülések esetében inkább a problémák következménye. Kevés
foglalkoztatott mellett a költségvetési szféra alkalmazottjai (pedagógusok, egészségügyi
dolgozók), illetve az alapszolgáltatásban (bolt, fodrász) dolgozók kerülnek túlsúlyba. A
versenyszféra foglalkoztatottjainak a hiánya eredményezhet ilyen helyzetet.
47. számú ábra: A foglalkoztatás szerkezete Hajdú-Bihar megye településein, 2012.

(forrás: TEIR)
80
Ágazatonkénti áttekintés
A foglalkoztatás szempontjából fontos gazdasági szereplők áttekintésekor az ágazatokon
keresztül történő bemutatás logikáját alkalmaztuk.
Hajdú-Bihar megye gazdasági életében a mezőgazdaság fontosabb szerepet játszik, mint
általában Magyarországon. A rendszerváltás hatására az addig működő negyvenegy állami
gazdaság, és a nyolcvankét termelőszövetkezet helyett 2012-ben 41.009 vállalkozás végzett
mezőgazdasági tevékenységet. Közülük mindössze nyolcszázhetven társas vállalkozás,
ötvenhárom non-profit szervezet, a többi (40.086) egyéni vállalkozásként. A megye
peremterületein figyelhető meg az egyéni vállalkozások számának/arányának túlsúlya.
Viszonylag kevés a nagyobb gazdasági egységek száma. 2012-ben százhúsz vállalkozás
foglalkoztatott legalább tíz főt. Területi elhelyezkedésükre jellemző, hogy Debrecen és a
Hajdúság térségére koncentrálódnak. Ebben a térségben dolgozik a legalább kétszázötven
foglalkoztatottal nagyvállalat kategóriába tartozó három mezőgazdasági üzem is, a nádudvari
NAGISZ Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
(2.100 fő), a hajdúböszörményi BÉKE Agrárszövetkezet, és a debreceni Baromfi-Coop
Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság.
Az ipari tevékenység elsősorban Hajdú-Bihar megye centrumterületeire koncentrálódik. A
kétszázötven főnél több embert foglalkoztató nagyvállalatok jellemzően Debrecenben
találhatók. Élelmiszeripari vállalkozások közül a FrieslandCampina Hungária Kereskedelmi
és Termelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Hajdúsági Gabonaipari Zártkörűen
Működő Részvénytársaság, a Pentafrost Élelmiszeripari Korlátolt Felelősségű Társaság, a
gépiparból a FAG Magyarország Ipari Korlátolt Felelősségű Társaság, a Grampet Debreceni
Vagongyár Korlátolt Felelősségű Társaság és a National Instruments Hungary Kereskedelmi
Korlátolt Felelősségű Társaság, gyógyszeriparból a TEVA Gyógyszergyár Zártkörűen
Működő Részvénytársaság, a nyomdaiparból az Alföldi Nyomda Zártkörűen Működő
Részvénytársaság, és a közszolgáltató vállalatoknak (A.K.S.D. Városgazdálkodási Korlátolt
Felelősségű Társaság, Debreceni Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság, E.ON
Energiakereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság). Debrecenen kívül csak a
hajdúszoboszlói székhellyel bejegyzett TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zártkörűen Működő
Részvénytársaság, a hajdúnánási MODE 3H Textilipari Korlátolt Felelősségű Társaság
„Felszámolás alatt” (ruhaipar), illetve a Tégláson működő HAJDU Hajdúsági Ipari Zártkörűen
Működő Részvénytársaság (gépipar) említhető.
81
A város iparának leginnovatívabb eleme a gyógyszergyártás. A szocialista decentralizáció
eredményeként a Biogal Gyógyszergyár jelent meg a térségben először, 2012 áprilisában a
Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság biotechnológiai
üzeme nyitotta meg kapuit, majd az ágazat fejlesztése érdekében szerepet vállalt a
Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter megalapításában.
A gyógyszeripari klaszter céljaihoz illeszkedve jött létre Pharmapolis Innovatív
Élelmiszeripari Klaszter. A műszeripar hagyományait a Prizmatech Debreceni Műszergyártó
és Fejlesztő Klaszter (egészség-, és környezetipari műszerek), az informatikáért a Szilícium
Mező Regionális Informatikai Klaszter, illetve az Észak-alföldi Informatikai Klaszter
megszervezésével viszik tovább.
A megyei székhelyű klaszterek sorába korszerű energiagazdálkodás és a környezetvédelmi
ipar fejlesztésének szerveződései a Létesítményenergetikai Klaszter, a Termálenergia
Hasznosító és Innovációs Klaszter, a Zöld Technológia Klaszter és a cukorgyár helyére
tervezett Kabai Zöldipari Klaszter viszi tovább.
Az élelmiszeriparhoz hasonló súlyú szereplője a megye iparának az építőipar. Az építőipar a
foglalkoztatás vonatkozásában fontos szerepet játszik, hiszen a megyében 8.530 fő
foglalkoztatottal a negyedik a megyék sorában. A válság által megérintett ágazat megyén
kívüli (magyarországi) piacai erősen beszűkültek, talán a román határ túloldalán lehetőségek
nyílnak számukra.
Az építőipari tevékenységre a „szervezeti szétforgácsoltság” jellemző. Kevés
nagyfoglalkoztató mellett a mikro- és kisvállalkozások nagyszáma jellemzi az iparágat. Az
építőipar tevékenysége alapján két szegmensre osztható. Az első a helyi-, lakossági építő és
karbantartó tevékenység, ahol a vállalkozók (jellemzően mikrovállalkozások) helyi piaci
igényeket elégítenek ki, közvetlen kapcsolatban állva a megrendelővel. Épületek építését
végzik klasszikusan „kisipari„ körülmények között.
A másik szegmens tartalmaz minden további építőipari tevékenységet. Magas- és mélyépítést,
közmű építéseket és általában fővállalkozókon keresztül zajlik, akik részfeladatok elvégzésére
alvállalkozókat alkalmaznak. Utóbbi szegmens statisztikai vonatkozásban jobban
megragadható, a kis vállalkozások teljesítményéről és foglalkoztatási elképzeléseikről jóval
kevesebb információval bírunk. Statisztikai adataink értékelését ennek a bizonytalansági
tényezőnek ismeretében kell elvégeznünk.
Darabra kevés vállalkozás foglalkozik az infrastruktúraépítéssel, ez összességében mintegy tíz
- tizenkét százalék a vállalkozások (egy százalék körüli a számuk a vasút, vízi létesítmények,
híd, alagút, elektromos és híradástechnikai közműépítésben).
82
Jellemző azonban, hogy ezen kevesek között található a nagy árbevétellel rendelkező cégek
egy része. A debreceni KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
tartozik ebbe a kategóriába. Valamivel több (százas nagyságrendben) foglalkozik a csatorna-
és útépítéssel, itt a folyási székhelyű KIM-TECH Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt
Felelősségű Társaság a legnagyobb árbevétellel rendelkezők között van. A kétszáz feletti
számban megjelenő cégek között az építőipari szolgáltatások (Víz-, gáz-, fűtés-,
légkondicionáló szerelés (tíz százalék), villanyszerelés (tíz százalék), festés, üvegezés,
tetőfedés) dominálnak. Messze kiemelkedik a cégek számával a „lakó- és nem lakóépületek
építése” csoport, a cégek harmada ezt a tevékenységet végzi.
Hajdú-Bihar megye építőipari vállalkozásai nem tartoznak a nagyok közé még a régió
léptékében sem. Az Észak-Alföldi Régióban működő építőipari cégek közül a legnagyobb
foglalkoztatási kategóriában (500 – 999 fő foglalkoztatója) a jászkíséri MÁV FKG
Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Korlátolt Felelősségű Társaság (Főtevékenység: 4212)
„vasút építése” tevékenységgel szerepel csupán. A következő alkalmazotti létszám-
kategóriában (200-249 fő) sincs a megyéből vállalat, itt a nyíregyházi Fémszerkezet Építő és
Szerelő Korlátolt Felelősségű Társaság (Főtevékenység: 4120) és a jászberényi KÓD Műszaki
és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (Főtevékenység: 4531) szerepel.
Csak ezek után következik a sorban (152-199 fő közötti kategóriában) két vállalkozás Hajdú-
Bihar megyéből. A debreceni székhelyű KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt
Felelősségű Társaság található, (Főtevékenység: 4291) „vízi létesítmények építése”
tevékenységi körrel, valamint a folyási székhelyű KIM-TECH Kereskedelmi és Szolgáltató
Korlátolt Felelősségű Társaság található (Főtevékenység: 4221) „folyadék szállítására
szolgáló közmű építése” tevékenységi körrel.
Árbevétel vonatkozásában kicsit más a kép. Az egymilliárdos árbevétel feletti kategóriában a
Régióban huszonnyolc vállalkozás található. tizenkét darab Hajdú-Biharban, hat darab Jász-
Nagykun-Szolnok és tíz darab Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A négy milliárdot
meghaladó kategóriából kettő-kettő Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar, három pedig
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működik.
83
Az Észak-Alföldi Régió legnagyobb árbevétellel rendelkező huszonnyolc vállalkozásának
tevékenységi köre hasonló (48. számú ábra).
egyéb bontás
épületgépészeti 4%
szerelés lakó- és nem lakó
talajmintavétel, 7% épület építése
próbafúrás
43%
4%
egyéb speciális
szaképítés (MNS)
7%
víz- gáz-fűtés és
légkondicionáló
szerelés
4%
villanyszerelés
4%
építési terület
előkészítése
3%
vízi létesítmény
épírése folyadék szállítására
7% alkalmas közmű út, autópálya építés
építése vasút építés 3%
7% 7%
48. számú ábra: A legnagyobb árbevétellel (ötszáz millió felett) rendelkező vállalkozás
TEÁOR szerinti csoportosítása
(forrás: CégKódTár, 2010.)
Uralja a foglalkoztatást a szolgáltató szektor. Legkevésbé a Hajdúnánás, Hajdúböszörmény,

Balmazújváros városokkal jelölhető mezővárosi sávban, ahol az ipar és a mezőgazdaság
ellensúlyt képez napjainkban is. A tercier szektor települések életében játszott szerepe
árnyaltan kezelendő. A költségvetési szervezetek (feladat-ellátási kötelezettségük miatt
egyenletes eloszlással) a kistelepülések esetén legnagyobb foglalkoztatóvá válhatnak. Ez
látszólag modern (tercier szektor túlsúlyával jellemezhető) foglalkoztatási szerkezetet
eredményezhet a statisztikában, pedig a valóságban a mezőgazdasági és ipari teljesítmény
alacsony szintjének a következménye.
84
Előremutató elem, hogy Hajdú – Bihar megye szolgáltató szektorában is jelentős külföldi tőke
befektetések jelentek meg. Az egyetemi végzettségű, fiatal, idegen nyelveket beszélő
munkaerőre a British Telecom, az IT Services Hungary Szolgáltató Korlátolt Felelősségű
Társaság nyitott debreceni telephelyet, sőt az iparban érintett National Instruments Hungary
Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság cégen belüli szolgáltató funkciókat (IT Fejlesztő
Központ, Customer Service Center, Pénzügyi Szolgáltató Központ, Európai Jogi Osztály)
hozott a városba.
A szolgáltató szektor (nem állami/önkormányzati) vállalkozásai is a centrum térségeket
preferálják elsősorban. Debrecenben, illetve a város környezetében (agglomeráció) kötődik a
legalább tíz főt foglalkoztató szolgáltató vállalatok kétharmada, a kétszázötvennél több
alkalmazottal működő nagyvállalatok hetven százaléka. A megyeszékhelyen kívül Ebesen,
Hajdúszoboszlón és Nádudvaron regisztráltak csak nagyvállalatot a szolgáltatásokban. Ezek a
cégek főként a szállítás-logisztika (DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűen Működő
Részvénytársaság, Hajdú Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Trans-Sped
Logisztikai Szolgáltató Központ Korlátolt Felelősségű Társaság) az idegenforgalom (Debreceni
Gyógyfürdő Korlátolt Felelősségű Társaság), Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és
Egészségturisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság), valamint a kereskedelem (Héliker
Zártkörűen Működő Részvénytársaság, KITE Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés
Korlátolt Felelősségű Társaság) területén működnek.
Debrecen után a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség a turizmus révén Hajdúszoboszlón, majd a
jelentősebb városokban (Balmazújváros, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás,
Polgár). Egyedi szolgáltató funkciókkal bír Debrecen a regionális központi szerepkör, illetve
az egyetemi oktatás területén, Hajdúszoboszló és Hortobágy a turizmus területén, valamint
Polgár a logisztika területén.
A foglalkoztatás vonatkozásában kiemelt jellemző az állami/önkormányzati szféra ágazati
jelenléte. 2010-ben állami finanszírozású a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a
szociális ellátás területén foglalkoztatottak 56,3 százaléka. A megye legnagyobb
foglalkoztatója a Debreceni Egyetem, ahol 2012-ben 6.215 fő dolgozott. Az egyetem hallgatói
fogyasztásukkal szolgáltatásokat igényelnek. A 27.553 magyar és 3.468 külföldi hallgató éves
szinten tíz milliárd Ft körüli fogyasztást generál a városban. A költségvetési szférán belüli
változások differenciáltak. A közigazgatás és az oktatás visszaszorult az elmúlt tíz évben, az
egészségügy és a szociális ellátás növelte a súlyát.
85
A fejlődés lehetőségét hordozza a megye turizmusa. Erős területi koncentrálódást
figyelhetünk meg Debrecen - Hajdúszoboszló - Hortobágy térségében, Debrecenben és
Hajdúszoboszlón található a szálláshelyek nyolcvanöt százaléka. Meghatározó szerepe van a
gyógyturizmusnak a megye életében. A megye kiváló adottságait jelzi, hogy tizenkét
településen van helyi-, Debrecenben és Hajdúszoboszlón pedig nemzetközi jelentőségű
gyógyfürdő. A gyógyturizmusban rejlő lehetőségeket jelzi, hogy 2009-ről (kilenc darab)
2010-re duplázódott a gyógyszállók száma.
Összegzésként a regisztrált vállalkozások számának változása által kirajzolt kép a friss
tendenciákat jeleníti meg (49. számú ábra).
49. számú ábra: A vállalkozások számának változása Hajdú-Bihar megyében, 2014.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar lassú előremozgása érzékelhető. A szolgáltató

szektor differenciáltabb képet mutat. A válság és a szabályozási környezet hatása érezhető. A
pénzügyi szolgáltatások, a vendéglátás és a szállítás, raktározás recesszióban van. Az
országos tendenciáktól eltérően az ingatlanügyletek esetében nincs visszaesés. Örvendetes,
hogy az információ, kommunikációs szolgáltatás 5százalék-os növekedést produkált egy év
viszonylatában.
86
V.3. Hajdú - Bihar Megye Foglalkoztatási paktumának kialakítása – előzmények, tervezet
Előzmények
A 2000-es években országosan több foglalkoztatási paktum jött létre. Hajdú-Bihar megyében
2005-ben indult el a megyei foglalkoztatási paktum kialakításának folyamata. Ennek főbb
lépései a következők voltak. Első nonprofit kezdeményezésként 2005-ben létrejött az Észak-
alföldi Regionális Nonprofit Foglalkoztatás Fejlesztési Paktum, melynek célja a szektorok
közötti együttműködés fejlesztése. 2005. szeptembere és 2006. decembere között a
Regionális Operatív Program 3.2.1. támogatásával valósult meg a FORTE „Regionális
modellértékű program a nonprofit foglalkoztatás fejlesztéséért” - című projekt A FORTE
program az Észak-alföldi Régióba tartozó három megyében (Hajdú- Bihar, Jász- Nagykun-
Szolnok, Szabolcs- Szatmár- Bereg) szektorok közötti összefogáson alapuló, modellértékű
regionális partnerségi hálózatot kívánt létrehozni. A regionális együttműködésbe a
foglalkoztatási célú non-profit szervezetek mellett bevonásra kerültek a Megyei Munkaügyi
Központok és a Megyei Önkormányzatok is. A program részeként a megyékben lezajlott
fókuszcsoportokon történő helyzetfeltárások eredményeként elkészült a non-profit szektorra
vonatkozó Regionális Foglalkoztatás-fejlesztési Stratégia, amely a megyei és regionális
szükségletekre építve, a releváns adatokkal alátámasztva szerves részét képezte a Nemzeti
Foglalkoztatási Akciótervnek.
2006-ban került sor a regionális szintű helyzetfeltárásra, melynek eredményeként 2006
decemberében elkészült az Észak-alföldi Nonprofit Foglalkoztatás-fejlesztési Stratégia (2007-
2013.). A Hajdú-Bihar megyei Foglalkoztatási Paktum 2007. szeptember 1-jén alakult meg
(kilenc szervezet aláírásával). 2007. szeptember 13-án került sor a Paktum Irányító
Csoportjának alakuló ülésére, a Paktum ügyrendjének, 2007. évi munkatervének és
költségvetésének elfogadására. 2008. április 1. és 2010. március 31-e között újabb források
kerültek bevonásra a Paktum fenntartásához. Így jött létre az OFA/FP/2007-7249/0022 -
„Foglalkoztatási Együttműködések Fejlesztése az Észak-alföldi Régióban” elnevezésű
projekt.
A folyamatban a megvalósítói kört a következő szervezetek alkották. Munkanélkülieket
Segítő Közhasznú szervezetek Magyarországi Szövetsége (MSKSZMSZ)
(főkedvezményezett), partnerek a civil szféra oldaláról: CSAT Egyesület (Hajdú-Bihar
megye)‫‏‬, CONTACT Közhasznú Társaság (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Első Nyírségi
87
Fejlesztési Társulás (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Állami szektor szereplői: Megyei
Munkaügyi Központok, Megyei Önkormányzatok. Fő célkitűzései a következők voltak:
1. A Regionális foglalkoztatás fejlesztési politika: háttérdokumentumként szolgálhat a
további szakma specifikus tárgyalásokhoz
2. megalapozza a régiónkénti forrásallokációt
3. meghatározza a régió non-profit foglalkoztatás sajátosságait, a lehetséges fejlesztés
irányait, hogy azok a tervezés következő szakaszában beépülhessenek a következő
pályázati kiírásokba
4. segíti a régió non-profit foglalkoztatás-fejlesztés stratégiai céljaira összpontosító és
ahhoz illeszkedő projekt-fejlesztés folyamatát.
Az Észak-Alföldi Foglalkoztatási Paktum szerkezete:
A paktum alapítói:
1. a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége,
2. a CSAT Egyesület,
3. a Contact Munkarehabilitáció Kht.,
4. az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság,
5. az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ,
6. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat,
7. a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat,
8. a Debreceni Regionális Képző Központ
9. a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke.
10. A Paktum részét képezi azon hetven szervezet támogató nyilatkozata, amelyek a
megvalósításban szerepet vállaltak.
A Foglalkoztatási Paktum célkitűzései a korábban az Észak-alföldi Regionális Nonprofit
Foglalkoztatás-fejlesztési Stratégiában megfogalmazott célokhoz igazodnak.
Az együttműködés hosszú távon a régió területi különbségeinek csökkentését, a
foglalkoztatási színvonal minőségének növelését, a munkanélküliség csökkentését hivatott
elősegíteni. Az elképzelés szerint az aláíró felek tevékenységük összehangolásával elősegítik:
• új munkahelyek teremtését, a helyi foglalkoztatási viszonyok javítását,
• a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának támogatását,
• modell értékű regionális non-profit hálózat létrehozását, folyamatos bővítését,
szervezeti és tartalmi gazdagítását, minőségének növelését
• a non-profit szerepvállalás formáinak és módjainak feltérképezése,
88
• a non-profit szektor foglalkoztatási szegmensében való együttműködési rendszerek
kialakítása,
• a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit növelő programok
indítása és működtetése,
• az Európai Uniós pályázati lehetőségek kihasználása, eredményes pályázatokkal
források teremtése a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósulása érdekében,
• a foglalkoztatási színvonal emelése, atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével,
• a nemek közötti esélyegyenlőséget - elősegítő programok támogatása,
• a munkaerő-piaci információk gyors és torzításmentes áramlása, elősegítve ezzel a
hatékony döntéseket,
• a regionális non-profit foglalkoztatás-fejlesztési stratégia céljaira összpontosító és
ahhoz illeszkedő innovatív projekt-fejlesztés folyamata.
A Paktum megfogalmazott tevékenységei között a következők szerepelnek. Folyamatos friss
információk közvetítése a paktum weboldalán keresztül www.eszakalfoldipaktum.hu.
Kistérségi Szervezeti Adatbázis kialakítása és folyamatos aktualizálása, mely kistérségi
bontásban felsorakoztatja az adott térség releváns munkaerő-piaci szereplőit. Regionális
Szakértői Adatbázis összeállítása, mely folyamatos bővítésével lehetővé teszi a tudás és
kapcsolati tőke gyarapítását. Projektgeneráló találkozók lebonyolítása, mely szakemberek
bevonásával segíti a regionális non-profit foglalkoztatási stratégiában meghatározott
tevékenységek megvalósulását, azaz a non-profit szektor humánerőforrásának és
infrastrukturális hátterének fejlesztését, a szociális gazdaság típusú tevékenységek
támogatását. Információgyűjtés, rendszeres elektronikus hírlevél küldése az adatbázisban
szereplő szervezeteknek. On-line fórum működtetése meghívott szakértőkkel. Foglalkoztatási
fórumok lebonyolítása, melyek a paktum által felvállalt tevékenységek irányítását és
nyilvánosságát hivatottak szolgálni. Kiadványok elkészítése - a közös munka eredmények
terjesztése. Pályázati tanácsadás.
A Paktum további erősítésére fejlesztési lehetőségek, fejlesztési irányok kerültek
megfogalmazásra: a meglévő erőforrások allokációja – eszközök kihasználása (a közös
információs felület, a friss adatbázis, a szakértők, a potenciális partnerek; a regionális
partnerségi hálózat bővítése, a piaci szereplők aktivizálása; a döntéshozói szint érdekeltté
tétele; a hálózatosodás; a új - innovatív foglalkoztatás - bővítési elemek kimunkálása, a jó
gyakorlatok beemelése; a források közös felkutatása, a szakmai erők egyesítése.
89
A létrejött együttműködés nyitott szervezetként lehetőséget biztosít a csatlakozásra, melynek
feltételei a következők: 1. A paktumhoz bármely jogi személy szabadon csatlakozhat. 2. A
csatlakozási szándékot a paktum Irányító Csoportjának kell bejelenteni, s a csoport dönt a
csatlakozási szándék elfogadásáról. 3. A csatlakozás akkor érvényes, ha azt a jelenlevők
többsége, ötven százalék plusz egy fő, elfogadja, mely szerződés határozatlan időre szól. A
szerződést bármelyik fél a másik felekhez intézett jognyilatkozattal harminc napos határidővel
felmondhatja.
Az Észak-Alföldi Regionális Foglalkoztatási Paktum jelenleg is aktív honlapja egy működő
szervezetről tanúskodik. Az érintett három megyében - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok,
Szabolcs-Szatmár-Bereg – összesen hatvanegy partnerszervezet adja a tagságot (HB.:
harminckét tag, JNSZ.: tizennégy tag, SZSZB.: tizenöt tag) (www.eszakalfoldipaktum.hu).
A Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum vázlatos tervezete

Jelen megyei szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazásra került egy megyei szintű
foglalkoztatási paktum kialakítása. Az új paktum kialakításánál célszerű figyelembe venni az
elmúlt közel tíz évben felhalmozott szakmai tapasztalatokat, annak érdekében, hogy a leendő
szervezet a támogatási forrásokkal biztosított működésen túl valóban hozzájáruljon a
megfogalmazott célok megvalósításához. Úgy véljük, hogy a leendő paktumnak a lehető
legközelebb kell lennie a lehetséges munkaadókhoz, ezen belül a gazdasági szférához. A
gazdasági szereplőkkel szükséges megtalálni a folyamatos konzultációs lehetőségeket, ezek
formáit, proaktív szolgáltató magatartással valódi együttműködést lehet kialakítani a
munkaadókkal, amennyiben szemléletében, módszereiben, rugalmasságában és
gyorsaságában valós, illetve megtermékenyítő együttműködés alakul ki a tervezett paktum
szereplői között.
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja generáló és koordináló
szerepet játszhat a jövendőbeli megyei paktum kialakításában. A Központ elképzelése szerint
a következő struktúrában jönne létre az együttműködés (50. számú ábra).
90
50. számú ábra: A Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási paktum felépítésének intézményi
struktúrája (tervezet)
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által tervezett paktumban

megfogalmazott célok:
1. A foglalkoztatási szint növelése.
2. A fiatal álláskeresők számának csökkentése.
3. A szakképzés piacorientáltságának erősítése.
4. A megyei gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása.
5. A helyi, illetve a közösségi szolgáltatások fejlesztése.
6. A megye adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése
7. A gazdaság munkaerő-piac kielégítésének segítése képzéssel, munkaerő-piaci
szolgáltatásokkal és közgazdasági eszközökkel (Hajdú – Bihar Megyei
Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2014).
91
VI. Felhasznált források
 Boros I. (2014): Szakképzés számokban. NMH Kutatási és Elemzési Főosztály,

Nemzeti Munkaügyi Központ. kézirat, Budapest.
 Green, A. – Leney, T. – Wolf, A (1999): Convergences and divergences in European

education and training systems: a research project commissioned by the European
Commission Directorate-General XXII. Luxembourg: Office for Official Publications
of the European Communities, Luxembourg.
 Fehérvári A. (szerk.): Szakképzés és lemorzsolódás. -

www.ofi.hu/download.php?docID=521
 Erdei Gábor (2014): Folyamatos szakmai képzés - európai kontextusban. in.: *Szak-és
felnőttképzés*, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, (megjelenés alatt) Budapest.
 Juhász Á., Juhász J. & Borbély- Pecze T. B. (2009): Munkaerőhiány és kínálati többlet
azonos szakképesítéssel rendelkezők körében: a szakképzés lehetőségei. Budapest, Panta Rhei
Társadalomkutató Bt. 2009. március, p. 118.
http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPageReader&WG_OID=PAGfa9959790d415
b838
 Márkus E. (2014): Az általános célú felnőttképzési intézmények és programok

kínálata két hazai régióban. Debreceni Egyetem, Neveléstudományok Intézet, kézirat,
Debrecen.
 Mártonfí Gy. (2011): Hiányszakmák.- Educatio 2011/3, pp.: 374-387.

http://www.hier.iif.hu/hu/educatio_reszletes.php?id=88
 Tight, M. (2002): Key concpets in adult education and traning. Routledge, London-
New York.
 A Tanács 2012. november 26-i következtetései – Az oktatás és a képzés szerepe az Európa

2020 stratégiában – az oktatás és a képzés hozzájárulása a gazdasági fellendüléshez, a
növekedéshez és a foglalkoztatáshoz (2012/C 393/02)
92
 CEDFOP (2012): Trends in VET policy in Europe 2010-12. Progress towards the Bruges
communiqué. Working paper no. 16. Publications Office of the European Union,
Luxembourg.
 CEDEFOP (2012): Skill mismatch -The role of the enterprise. Research paper No 21.
Publications Office of the European Union, Luxembourg.
 CEDFOP (2012): Skills supply and demand in Europe - Methodological framework. Research
paper No 25. Publications Office of the European Union, Luxembourg.
 CEDEFOP (2012): Future skills supply and demand in Europe - Forecast 2012. Research
paper No 26. Publications Office of the European Union, Luxembourg.
 European Union (2011): Supporting vocational education and training in Europe: The Bruges
Communiqué. Publications Office of the European Union, Luxembourg.
 European Union (2010): The Bruges Communiqué on enhanced European Coopeartion in

Vocational Education and Training for the pearion 2011-2020. Communiqué of the European
Ministers for Vocational Education and Training, the European Social Partners and the
European Commission, meeting in Bruges on 7 December 2010 to review the strategic
approach and priorities of the Copenhagen process for 2011-2020.
 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (2013): Hajdú-Bihar megye

2013. I. Negyedéves Munkaerő-gazdálkodás Felmérésének eredményei. Hajdú-Bihar Megyei
Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Debrecen.
 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (2013): Hajdú-Bihar megyei

álláskeresők statisztikái. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja,
Debrecen.
 MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2012): Rövid távú munkaerő-piaci prognózis

– 2013. MKIK-GVI. Budapest.
 MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): A pályakezdő szakmunkások

munkaerő-piaci helyzete 2013. MKIK-GVI. Budapest.
93
 MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): A szakképző iskolát végzettek iránti
kereslet és kínálat várható alakulása– 2013. MKIK-GVI. Budapest.
 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (2013): A nyilvántartott álláskeresők száma településenként

állandó lakóhelyük szerint településenként (2012. 12. 22. állapot)
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2012. letöltés 2013.
03. 20. 14:15
 http://www.oktatas.hu/kozneveles/egyeb_hatosagi_ugyek/tajekoztato_velemenyezes
 http://eduline.hu/felnottkepzes/2014/11/20/hianyszakmak_MKIK_LYCNFR
 https://www.nive.hu/index.php?option=com_jumi&view=application&fileid=4
 https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=512
Felhasznált dokumentumok
 Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Hajdú-

Bihar megye 2013-2018.
 Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020.
Jogszabályi hivatkozások:
 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program
adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről
 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
 331/2012. (XI. 28.) Kormányrendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó
szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben
szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes
szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi
LXXXVII. törvény
 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
 a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési
Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános
rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről
94
Adatbázisok
 Cég-Kódtár 2012
 Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai
 Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2012/3
 http://www.ksh.hu/interaktiv_moterkepek_lista
 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepszelo2011.pdf
 KIRSTAT 2012.
 http://teir.vati.hu
 www.nepszamlalas.hu
 https://www.e-epites.hu/Altlek/statisztika/)
95
VIII. Melléklet
1. számú melléklet: A felnőttképzéssel foglalkozó szervezeteknek kiküldött kérdőív
Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram!
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013-ban készítette el a megye

Szakképzés-fejlesztési koncepcióját (http://www.hbkik.hu/hu/szakkepzes-
mesterkepzes/hajdu-bihar-megye-szakkepzes-fejlesztesi-koncepcioja-9596). A szakképzés
nemcsak az iskolarendszerű szakképzésből áll, a felnőttképzés is szerves részét képezi ennek,
így a Koncepció jelen bővítési szándékával elsősorban a megyei felnőttképzés főbb
sajátosságát, jellemzőit igyekszünk megragadni. Megköszönjük, ha a rövid kérdőív (24
egyszerű kérdés) kitöltésével segíti munkánkat és egyben az Önök számára is hasznos
információkkal bővül Hajdú-Bihar Megye Szakképzés-fejlesztés koncepciója. A felmérésben
való részvétel önkéntes, az ebből készülő tanulmány biztosítja az anonimitást.
Kérjük, abban az esetben, ahol a kérdésnek nincs relevanciája írjon be egy 0-át a
válaszmezőbe (mivel ugrási lehetőséget a program nem biztosít), ugyanis csak így tud tovább
lépni.
Köszönjük segítségét!
Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
96
Felmérés a Hajdú-Bihar megyei felnőttképzési szervezetek körében
1. Mikor alapították az Ön felnőttképzési szervezetét?
……………..…… (év)
2. Melyik településen van a székhelye, és székhelyén kívül indít-e máshol is

képzés(eke)t?
Székhely (csak a település neve)

…………………………………………..………………….……….
Indít máshol is képzést? Ha igen, hol (település)?
……………………………………………………………..…….…..
………………………………………………………..…….……......
……………………………………………………..…….…………..
…………………………………………………..………….………..
………………………………………………………….…………….
………………………………………………………………………..
3. Milyen tulajdonban van a szervezetük állandó képzési helyszíne(i)? (Kérjük, a választ

karikázza, vagy húzza alá!)
saját tulajdonú bérelt részben saját, nincs állandó képzési

részben bérelt helyszín
4. Végeznek-e más tevékenységet a felnőttképzésen és a kötelező szolgáltatásokon kívül?

(Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!)
igen nem
5. Szerzett-e intézményi akkreditációt a korábbi felnőttképzési törvény (2001. CI.)

hatálya alatt? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!)
igen nem
97
6. Rendelkezik-e a hatályos Felnőttképzési törvény (2013. LXXVII.) által előírt,
felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel? (Kérjük, a választ karikázza,
vagy húzza alá!)
igen nem
Amennyiben nem, tervezi-e?

igen nem
7. Rákényszeríti-e Önt változtatásra az elmúlt években a felnőttképzésben bekövetkezett

változás? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!)
egyáltalán nem kis mértékben jelentősebb mértékben teljes

mértékben
8. Milyen hatással voltak a jogszabályi változások az Ön szervezetére? (Kérjük, a

választ karikázza, vagy húzza alá!)
teljes mértékben inkább inkább egyértelműen

negatív hatással negatív hatással pozitív hatással pozitív hatással
9. Milyen területen folytat képzéseket? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!)
9.1.szakmai képzés: igen nem
Amennyiben igen, mely szakma(ák)ban: (szakma megnevezése és OKJ száma)
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
9.2.nyelvi képzés: igen nem
Amennyiben igen, mely nyelv(ek)en:
…………………………………………….………….
……………………………………………….……….
………………………………………….…………….
…………………………………….………………….
………………………………….…………………….
98
9.3.általános képzés: igen nem
Amennyiben igen, mégpedig:

………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… …………………………………………
………………………………………… ……………………………………........
………………………………………… ............................................................…
10. Tervezi-e a képzési profilját bővíteni, átalakítani? (Kérjük, a választ karikázza,
vagy húzza alá!)
bővíteni: igen nem
Amennyiben igen, milyen területen?
………………………………………………………………………………………………
……………………………......................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
átalakítani: igen nem
Amennyiben igen, milyen területen?
………………………………………………………………………………………………
……………………………......................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
11. Hány képzési program fut/futott Önöknél 2014-ben?

………………..….. db
Ebből: OKJ-s szakmai képzés: …………....db

Nem OKJ-s szakmai képzés:………db
Nyelvi képzés: …………………….db
Általános képzés: ………………….db
Amennyiben szakmai képzés, ezek a következők:
OKJ-s szakmai képzés nem OKJ-s szakmai képzés
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
99
12. Kérjük, adja meg százalékosan, hogy milyen arányban teszik ki szervezetének
felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos bevételeit az alábbi források!
bevételi forrás százalék az összes
sorszám
bevétel arányában
1. A résztvevők által fizetendő részvételi díjak
2. A munkáltatók által fizetendő részvételi díjak
3. Európai uniós pályázati források
Állami normatíva, támogatások, pályázati
4.
források
5. Egyéb, éspedig:……………………………..
Összesen: 100 százalék
13. Saját szervezetén keresztül, illetve a felnőttképzési szektorból nyert tapasztalatok

alapján hogyan ítéli meg a felnőttképzés változásait? (Kérjük, a választ karikázza,
vagy húzza alá!)
jelentősen romlott a kissé romlott kissé javult jelentősen javult a

helyzet a helyzet a helyzet helyzet
14. Hogyan befolyásolja az iskolarendszeren kívüli szakmaszerkezeti döntés a

tervezett szakmai képzéseket? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!)
egyáltalán nem kis mértékben jelentősebb mértékben teljes mértékben
15. Milyennek ítéli meg a szakmai (emberi erőforrás) hátterét? (Kérjük, a választ
karikázza, vagy húzza alá!)
gyengének, hiányosnak vannak gondjaink jónak nagyon jónak
Amennyiben gyenge, hiányos, miben gyenge:

………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………..
Amennyiben nagyon jó, miben nagyon jó:
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
16. További közölni való, amely a megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció számára
hasznos lehet:
101

A Felnőttképzés Szerepe Hajdú-Bihar Megye Szakképzésében

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Felnőttképzés Szerepe Hajdú-Bihar Megye Szakképzésében

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye

(Kiegészítés Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési 2013-2020.

Készült: Debrecen, 2014. november 25.

Készítette: Dr. Erdei Gábor

Dr. Teperics Károly

A feldolgozás során törekedtünk a munkaerő-piaci viszonyok és a szakképzés mindkét

Az iskolarendszerű szakképzés és a felnőttképzés együttes kezelését a „hiányszakmák”

A cél érdekében statisztikai adatgyűjtést, adatelemzéseket, on-line kérdőíves lekérdezést,

Az adatok feldolgozásakor adatbázis-kezelő programok (jellemzően Excel) és térinformatikai

A tanulmány integrálja a különböző intézményekben (más-más céllal) összegyűjtött

A tanulmány Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának az iskolarendszerű

A megye jellegzetességét a mezőgazdaság szerepének magyar átlagnál nagyobb súlya adja

Primer Szekunder Tercier

A Hajdúság nagy határral rendelkező mezővárosaiban arányaiban és számában is jelentős

Villamos energia-, gáz-, gőz- és vízellátás 10,3

2. számú ábra: Az ipari termelés volumenindexe Hajdú-Bihar megyében

Az építőipar jelentőségét mutatja, hogy Hajdú-Bihar megye az alkalmazásban állók

3. számú ábra: A kiadott építési engedélyek darabszáma az Észak-Alföldi Régióban 2002. és

Egyéb szolgáltatás 3,1

4. számú ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország

A szolgáltatásokban dolgozók negyedének (oktatás), illetve ötödének (egészségügy, szociális

5. számú ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának változása

A kiterjedő gyógyturizmus mellett érdeklődésre tartanak számot (jellemzően a Hortobágy

A 2012/2013-as tanévben a megye középfokú intézményrendszerében tanulók száma 38.234

Sorozatok 6. számú ábra: Hajdú-Bihar megye

A megyében ötvenkilenc intézményben látnak el szakképzési feladatokat, kilencvenkilenc

A Nyíradonyi járás kivételével valamennyi járásban működik szakképző intézmény.

Az országos és a megyei szint összevetésekor feltárható a megye szakképzésének néhány

10. számú ábra: A magyar szakképzés szakmacsoportonkénti arányai és a Hajdú-Bihar megyére

A szakmacsoportok szakiskolai fenntartók szerinti bontása árulkodik a prioritásokról (11.

11. számú ábra: A szakiskolai képzés szakmacsoportonkénti és fenntartók szerinti bontása

A szakközépiskolák szakmai képzései két adatsorral mutathatók be. „A tanulók száma a

Érdekes, hogy az egyházi fenntartású szakközépiskolák a vendéglátás-turizmus, közlekedés

Érdekes a fenntartók szerinti megoszlás összevetése a gimnáziumi formával. A nyolcvan -

Az európai országok felnőttképzési rendszerei eltérő mértékben irányulnak a szakképzésre.

Az is nyilvánvaló azonban, hogy a mai technológia- és tudásvezérelt gazdaságban a

A felnőttképzésnek az a képessége, hogy hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez nem új

A hazai felnőttképzés szakképzésben betöltött szerepét nem kell különösebben bizonygatni,

A felnőttképzés a reálgazdaság számára fontos segítő a gazdaság konkrét szakmai igényeinek

Anélkül, hogy tovább folytatnák a kérdéshez kapcsolódó felvetéseket és dilemmákat,

A megye jellemzőinek bemutatásakor a magyarországi viszonyokkal végeztünk

A felnőttképzési létszámok alakulása

A Magyarországon folyó felnőttképzés statisztikai adatait az OSAP (Országos Statisztikai

Többi megye értékei Hajdú-Bihar m. értékei

2010 2011 2012 2013

15. számú ábra: A felnőttképzés létszámai 2010. és 2013. között

A megye felnőttképzésében meghatározó szerepet játszanak a városi funkciókkal bíró

16. számú ábra: A felnőttképzésben tanulók létszáma településenként, 2013.

Erősen hektikus a létszámok változása. Valószínűleg a piaci kereslet és a finanszírozás

2010 2011 2012 2013

Néhány település kiemelkedik tartósan magas létszámaival. Debrecen, Berettyóújfalu,

A képzésekre beiratkozottak iskolai végzettsége

érettségi 12% szakiskola

17. számú ábra: A felnőttképzésben megjelenők iskolai végzettségei Magyarországon és

A felnőttképzésben pályát korrigálók kétharmada (hatvanhét százalék) legalább érettségivel

19. számú ábra: A felnőttképzés finanszírozása Hajdú-Bihar megyében, 2013.

20.a. számú ábra: A felnőttképzés költségeinek megoszlása

A megye fejletlen, periférián elhelyezkedő településein az Európai Unió forrásai biztosítják a

A leggyakrabban választott képzések között csoportokat alkothatunk (III. számú táblázat).

Az iskolarendszerű szakképzés intézményei kapacitásainak és helyszíneinek, valamint a

Összességében az iskolarendszerben szakmát tanulók (szakközépiskolai létszámokkal együtt)

23. számú ábra: A mezőgazdasági jellegű szakképzés települései a felnőttképzésben

Általános gondolatok a hiányszakmák kapcsán

A Pedagógiai Lexikon (1997) a következőképp határozza meg a „hiányszakma” fogalmát. A