ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK

1. A segítő szakma története, a szociálpedagógus szakmai tudása, ismeretei,

képességei, személyisége

2. A szociálpedagógus rendszerszemlélete, a humán ökorendszer. Alapelvek,

dilemmák, a szociális Munka Etikai Kódexe

3. A szociálpedagógus kompetenciái, feladatai, a gyermek és ifjúsági korosztály

tanulási, kapcsolati, szociális problémák kezelésében, a szabadidő szervezésében, az
erőforrások mozgósításában.

4. A szociális munka problémamegoldó modellje. Munkaformák, módszerek,

eljárások, eszközök. A segítő folyamat tervezése, értékelése, elemzése.

5. A gyermek - ifjú kor társadalmi megítélésének változása és pszichológiai jellemzői.

6. A szociálpedagógus munkáját segítő törvények, kormányrendeletek. Mutassa be,

hogy egyes munkakörökben hogyan képviseli a jogszerűség elvét.

7. A szociális, a gyermekvédelmi intézmények típusai, hálózata. A szociálpedagógus

feladatai a nevelési - oktatási intézményben, a gyermekvédelem - gyermekjólét, a
szociális ellátórendszer területén. A kompetencia határok ismeretében a partneri
kapcsolat kialakítása, a team munka, az esetmegbeszélés, a szupervízió.

8. A család történeti, társadalmi meghatározottsága. A család jelentősége a gyermek

életében. A nevelési - oktatási intézmények és a család együttműködésének
lehetőségei. Családpolitika, családsegítés, családgondozás.

9. A segítő kapcsolat folyamata az egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel végzett

munkában. Az emberi szükségletek, a prevenció, a krízisintervenció.

10. Társas befolyásolás, az interakció, a kommunikáció folyamata. A meggyőző

közlés, a szociális befolyásolás, a csoportszerveződés, csoportdinamikai törekvések.

11.-A kisebbség társadalmi mobilizációja, szociálpolitikai megoldások.

A szociálpedagógus szerepe a társadalmi helytállásuk segítésében. A kisebbségi
közoktatási törvény aktuális kérdései.

12.A speciális szükségletű gyermek nevelésének kérdései. Normalizáció, integráció,

autonómia elve a speciális szükségletű gyermekek ellátásában.

13.Az ifjúsági szubkultúrák és devianciák, a konformitás, a társadalom stigmái.

A szociálpedagógus feladatai a megelőzésben.
14. A mentálhigiénés szemlélet érvényesítése a szociálpedagógus munkájában. A
gyermekbántalmazás megelőzése.

15.A társadalom, a település szerkezete, rétegződése és mobilitása. A falu és a város

szociológiai problémái. Demográfiai változások. A marginalizáció megelőzése.

16.A társadalmi egyenlőtlenség, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzet okai, társadalmi

összefüggései. A társadalmi egyenlőtlenség kezelése szociálpedagógiai módszerekkel .
A szegregáció megelőzése.

17.A gazdaság, társadalom - családpolitika összefüggései.

Szociálpolitikai megoldások. A jóléti állam szociálpolitikája.

2
 1. tétel
A segítő szakma története, a szociálpedagógus szakmai tudása, ismeretei,
képességei, személyisége

I. A segítő szakma története

a., felebaráti szeretetből eredeztethető - e

b., ipari forradalom, munkanélküliség, szegénység
c., 19. század végén fordulat, a professzionalizálódás kezdete
d., a szociális munka jelenleg hol tart
e., a szociálpedagógiai tartalom, reformpedagógia
f., Magyarországi szakma történet
- 1859. szegényügyi törvény
- 1930-as években felsőfokú szociálisképzés
- szociális munkás szegénygondozásra
g., II. világháború után, 1973-ig, illetve napjainkig

II.A szociálpedagógus szakmai tudása

III.A szociálpedagógus ismeretei, képességei, személyisége

Felhasznált irodalom:
1., Müller Wolfgang: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá?
2., Pik Katalin : A szociális munka története Magyarországon , Esély 1998/2.
3., Hardy Emilia: A szociálpedagógus képességei, Esély 1992/2.

I. A segítő szakma története

A hivatásos szociális munka gyakorlatilag a felebaráti szeretet gyakorlásával kezdődött, az emberek

egymás felé irányuló szeretetéből származik. Minden táradalomban az emberiséggel együtt alakulnak
a hiányszükségletek is. A segítő szakma az emberisséggel egyidős. A 3 juttatás csirája már az Ókortól
megtalálható. A különféle korszakokban változik:
a., hogy kik szorulnak segítségre,
b., kik a segítők,
c., hogyan segítenek?
Fontos még az ipari forradalommal összefüggő munkanélküliség, szegénység.

KORSZAKOK:
1., Ókortól 1850 illetve 1893-ig: az önkéntes munkától a professzionálásig jutnak el.
1850. DISTERVEG nevéhez fűződik a szociálpedagógia fogalma.

3
Természeti népek korszaka: az önsegítés volt rá a jellemző. Az emberek különböző rituálékat
dolgoztak ki, áldozatokat hoztak. A segítést imáikba, bibliai hitbe, mágikus, rituális történetekbe
építették be.
Modern társadalom: az emberek elveszítik az önsegítési képességüket, ún. szakma csoportok
alakulnak ki, ezek segítenek egymáson. Megjelenik a hivatásos segítő szakma: az orvos, pedagógus,
lelkész.
Újkor: az ember eszménye kerül a középpontba. Felszínre hozza az emberi értékeket, megjelennek az
önmegvalósítási szükségletek. Az emberbe vetett hittel csorbul az istenbe vetett hit. A segítő szakma
differenciálódik, végkifejlete a szociális munka.
1860. ADAM SMIDT - szociáldarwinizmus. Különbséget tesz az érdemes és érdemtelen között.
1865-tól dologházak alakulnak ki - bürokratikus, a segítséget megtagadó hivatalok. Filantrópista
törekvések, nőmozgalmak.
1883. SETTLEMENT MOZGALOM - kezdeményező a BARNETT HÁZASPÁR:
Angliában jött létre az első ilyen mozgalom. A szakmát is ettől az időponttól számítjuk. Egyetemisták
költöztek be a szegénynegyedekbe, ahol tanítva tanulták a szegénység kezelését. 1904-től megindult a
szociális szakemberek képzése, nevelés, előadás, szupervízió.
1889 - JANE ADAMS CHICAGO-ban közösségi házat hoz létre, felnőtt nevelés.
1889. NEW YORK MARY RICHMOND BALTIMOR - ban az eseti munkán van a főhangsúly, a
professzionalizálódás kezdete 1915-től.
1893. ALICE SALOMON - NÉMETORSZÁGBAN / BERLINBEN / a nők szociális érzékenységére
épít. / önkéntes munka /.
1896. HERMAN HOFFMAN: a fiatalokkal végzett csoportmunka, mint nevelési eszköz felfedezése.
1899. a szociálismunkás - képzés első iskolájának megalapítása Amszterdamban. PAUL NATORP
Szociálpedagógik műve megjelent.
1910 - re már 14 iskola jött létre.

1860-ban Adam Smidt neveé hez fűű zőű dik az űé n. szőciaé ldarwinizműs, amely kűü lőü nbseé get
tesz eé rdemes eé s eé rdemtelen szegeé nyek, raé szőrűlőé k kőü zőü tt.
1865-től dőlőghaé zak alakűltak ki, melyeknek leé nyege, hőgy a segeé lyeé rt főlyamődőé
raé szőrűltakat prőé baé ra tegyeé k, hőgy valőé ban akarnak-e dőlgőzni, s hőgy embertelen műnkaé val elrettentseé k
őű ket a segeé lykeé reé srőű l. Ez egy szegeé nyseé get megtagadőé , bűü rőkratikűs rendszer vőlt.
A szőciaé lis műnka, mint szakma leé trejőü tte Angliában, USA-ban, Németországban kezdőű dőü tt
el az 1880-as években, pőntősan 1883-ban.
Samuel és Henrietta Barnett: A Settlement-mozgalom Londonban-Toynbee Hall
megalapítása /1883/
Samuel Barnett lelkipaé sztőr eé s feleseé ge Henrietta Barnett neveé hez fűű zőű dik a kelet-
lőndőni egyetemi telep (settlement-telep) alapíétaé saé nak őü tlete. Barnett szembefőrdűl az aé llami egyhaé z
tradiciőnaé lis megkőü zelíéteé seé vel, amely az egyetemek feladataé nak azt tartja, hőgy a nagyvaé rősi neé pesseé g

4
szegeé nyeinek „vaé rősi missziőé kat” szervezzen. Saműel Barnett egy szőrősabb, szemeé lyesebb kapcsőlatőt
keé pzelt el az eé rtelmiseé giek eé s a slűmmők lakőé i kőü zőü tt. Elkeé pzeleé seé nek leé nyege, hőgy Lőndőn
szegeé nynegyedeé be az egyetemistaé k bekőü ltőü znek eé s taníétva tanűljaé k a szegeé nyseé g kezeleé seé t. ÚÚ gy gőndőlta,
hőgy ily mőé dőn megeé rinti majd a diaé kőkat a szegeé nyek eé lete, őlyan dőlgőkat főgnak megtanűlni, amelyek
gőndőlkődaé sűkat főrradalmi mőé dőn vaé ltőztathatjaé k majd meg. A vezetőű feladata az vőlt, hőgy a hallgatőé kat
megismertette feladataikkal a nyőmőr-negyedben, valamint, kapcsőlatőt tartőtt az egyhaé zi, a kőrmaé ny- eé s
az egyesűü leti keé pviselőű kkel. A tapasztaltabb hallgatőé k a szegeé nygőndőzaé sban segíétettek, taníétőttak az
iskőlaé ban vagy fiatalőknak vezettek csőpőrtőkat. A Toynbee Hall minden egyetemi lakőé jaé t a Barnett
haé zaspaé r hetente egyszer feé lőé raé s beszeé lgeteé sre főgadta, hőgy szőciaé lis eé s szőciaé lpedagőé giai keé rdeé sekrőű l
beszeé lgessenek eé s tanaé csőt adjanak. (Ez vőlt a szűpervíéziőé előű dje.) Az egyetemi telep lakőé i a
nyőmőrnegyedben laknak, hőgy legalaé bb annyira tanűljanak is, amennyire taníétanak. Emellett eé lik sajaé t
eé letűü ket, veé gzik műnkaé jűkat, a peé nzt szakmaé jűkkal keresik. Barnetteé k abbőé l indűltak ki, hőgy a
szegeé nyeket, műnkaneé lkűü lieket eé s segíétseé gre szőrűlőé kat nem jőé teé kőnysaé gi adőmaé nyők (alamizsna)
ősztőgataé saé val szőlgaé ljaé k, hanem azzal, hőgy hőzzaé segíétik őű ket annak megtanűlaé saé hőz, hőgy hőgyan kell
eé letűü ket megszervezni eé s a szűü kseé ges javakat a magűk műnkaé jaé val előű teremteni. A neveleé sre helyezteé k a
hangsűé lyt, nem pedig az elijeszteé sre, baé r az ellenszőlgaé ltataé s neé lkűü li alamizsna eskűü dt ellenseé gei vőltak.
Veé lemeé nyűü k szerint ez a szegeé nyek őü nbecsűü leé seé t őü sszetőü ri, őü nbecsűü leé s neé lkűü l pedig senki sem kerűü lhet
őlyan helyzetbe, hőgy segíétsen sajaé t magaé n. Barnetteé k minden heé ten meghíévtak magűkhőz embereket
vacsőraé ra vagy kerti műlatsaé gra a szűü nidőű ben – a lakőssaé g minden reé tegeé bőű l. Vendeé geiket mindig mint
azőnős helyzetűű eket eé s azőnős főntőssaé gűé akat kezelteé k. A vacsőra űtaé n előű adaé sők, zene, eé nek kőü vetkezett.
Barnetteé k ismert kőrtaé rs műű veé szeket nyertek meg, hőgy felleé pjenek, hőgy keé peiket kiaé llíétsaé k. Barnetteé k
jaé tszőé tereket leé tesíétettek, gyerekek videé ki nyaraltataé saé t szervezteé k meg. Előű teé rbe kerűü lt a vasaé rnapi iskőla,
az esti iskőla eé s a felnőű ttkeé pzeé s. Tővaé bbkeé pzőű tanfőlyamait azőnős eé rdeklőű deé sűű ek szaé maé ra leé trehőzőtt
csőpőrtők vagy klűbők főrmaé jaé ban szervezte meg. A klűbők a felmerűü lőű kőü ltseé geket magűk fedezteé k,
Tőynbee Hall aé ltalaé ban csak a helyiseé get adta. Ilyen klűbők vőltak peé ldaé űl: Testneveleé si Egyesűü let,
Főtőé klűb, Sakk-klűb, Fűtballegyesűü let, EÚ letmentőű k Klűbja, Gyermekgőndőzaé si Klűb, Megesett Laé nyők eé s
Asszőnyők Taé rsasaé ga stb. Barnetteé k a kőü rnyeé k bizalmaé nak elnyereé se eé rdekeé ben jőé szőmszeé dőknak
bizőnyűltak eé s haé zűkat a kőü rnyeé k szellemi-kűltűraé lis kőmműnikaé ciőé s kőü zpőntjaé vaé tetteé k. Megalapíétőttaé k
sajaé t magaé n eé píéteé si taé rsasaé gűkat, s kb. 1000 ember szaé maé ra lakaé st teremtettek. Tanaé csadőé hivatalűkban
ingyenes jőgi tanaé csadaé st adtak, műnkakőü zvetíéteé st szerveztek, s őü sztőü ndíéj-bizőttsaé gőt alapíétőttak.
Vasaé rnapi iskőla szerveztek, valamint a műnkaé sők szaé maé ra nagyszaé műé felnőű ttkeé pzeé si kűrzűs főlyt. Taé rsas
eé let – keé pzeé s – szabadidőű : ehhez a metődikai haé rmasszabaé lyhőz Barnetteé k egeé sz teveé kenyseé gűü k sőraé n
szigőrűé an tartőttaé k magűkat.
Tőynbee Hall ma is aé ll eé s műű kőü dik, meé gpedig eredeti alakjaé ban. Ma kb. 50 residens eé s 30
kőü rnyeé kbeli időű s ember eé l itt. A fiatal eé rtelmiseé giek kőü zűü l sőkan őlcsőé n laknak eé s dőlgőznak ezen a helyen,
de nem vesznek reé szt a haé z kőü zőü sseé gi műnkaé jaé ban. Ma az indiai bevaé ndőrlőé k eé lnek legtőü bben itt, a ceé lja
pedig a Tőynbee Hall-beli műnkaé nak: az angől mint elsőű idegen nyelv elsajaé tíétaé sa, kőmpűtertaé bőrők
szervezeé se fiatalőknak, a lelakőtt lakőé haé zak mődernizaé laé sa eé s űé jraeé píéteé se kapcsaé n szakműnkaé sők taníétaé sa,
kőü zőü sseé gi kőlleé giűm felaé llíétaé sa a bengaé liak szaé maé ra.
 Jane Addams: Hull House-Közösségi ház Chicagoban /1889/

5
 Jane Addams 1888-ban ismerte meg Barnetteé ket eé s a Tőynbee Hall megismereé se űtaé n
arra a meggyőű zőű deé sre jűtőtt, hőgy "jőé lenne, ha lehetne egy haé zat beé relni egy (eé szak-amerikai) vaé rősban,
ahől valőé ban szűü kseé g van segíétseé gre, eé s ahől fiatal laé nyőknak, akik eddig kizaé rőé lag tanűlmaé nyaiknak
szentelteé k magűkat, alkalműk lenne a gyakőrlati műnka sőraé n megismerni a szűü kseé get szenvedőű k eé leteé t."
Megbeszeé lte a tervet baraé tnőű jeé vel eé s egykőri eé vfőlyamtaé rsaé val, Ellen Starr-ral, eé s 1889 januárjában Jane
Addams Chicagőé ba kőü ltőü zőü tt, kibeé relt egy haé zat, s ebben a haé zban hőztaé k leé tre a legismertebb eé szak-
amerikai szőciaé lis settlementet, amely a Hull House nevet kapta. Az alapíétőé k ceé lja, hőgy Hűll Hőűse a
jőü vőű ben emelkedett szelleműű taé rsas eé let kőü zpőntja legyen; tanűlaé s, műű velőű deé s eé s a filantrőé pia kőü ltőü zzőü n
falai kőü zeé , kűtassa eé s javíétsa Chicagő ipari kerűü leteiben az eé letfelteé teleket. Chicagő abban az időű ben New
Yőrk űtaé n a maé sődik legnagyőbb ipari vaé rős vőlt, lakőssaé gaé nak 2/3-a bevaé ndőrlőé vőlt, akik gettőé kban
laktak. Jane Addams eé s Ellen Starr előű szőü r a vaé rős liberaé lis nőű i klűbjaival eé píétetteé k ki kapcsőlataikat.
Elsőű sőrban az egykőri egyetemi hallgatőé nőű k klűbja íégeé rt teveé keny segíétseé gnyűé jtaé st. Jane eé s Ellen kőü zben
főlyamatősan laé tőgatta a chicagőé i bevaé ndőrlőé negyedeket, a cseh bevaé ndőrlőé k neé met nyelvűű vasaé rnapi
iskőlaé it. A Hűll Hőűse taé mőgatőé teveé kenyseé geé t a szabadidőű hőü z, a taé rsas eé lethez eé s a keé pzeé shez kapcsőlta.
Tővaé bbaé főntősnak tartőtta az ipari műnka refőrmjaé t, a műnkaveé delem javíétaé saé t, a műnkaidőű hataé rők kőü zeé
szőríétaé saé t eé s a nőű k vaé lasztőé jőgaé nak megadaé saé t. A Hűll Hőűse peé nzbeni taé mőgataé st nem nyűé jtőtt, viszőnt
leé trehőztak egy őé vődaé t, hőgy kőü nnyíétseé k a dőlgőzőé nőű k eé leteé t. Ezűtaé n alapíétőttak egy fiűé klűbőt, őlasz
leaé nyők szaé maé ra egy klűbőt, az őű slakős chicagőé i pőlgaé rők szaé maé ra egy veteraé nklűbőt, egyedűü laé llőé időű sebb
hőü lgyeknek videé ki nyaralaé sőkat szerveztek. Ezen kíévűü l harcőltak a műnkaneé lkűü li segeé lyeé rt, a
minimaé lbeé rekeé rt, a műnkaidőű rőü vidíéteé seé rt, a prőstitűé ciőé legalizaé laé saé eé rt, a szűü leteé s-szabaé lyőzaé s jőgaé eé rt.
Hűll Hőűse teveé kenyseé geé nek kiszeé lesedeé seé vel egyre tőü bb helyre vőlt szűü kseé gűü k, az ehhez szűü kseé ges peé nzt
aé ltalaé ban magaé nadakőzőé k teremtetteé k előű . Tőynbee Hall-lal szemben semmifeé le egyetem nem aé llt a
vaé llalkőzaé s mőü gőü tt, amely időű rőű l időű re szőciaé lis prőbleé maé k iraé nt eé rdeklőű dőű veé gzőű s hallgatőé kat kűü ldőü tt
vőlna residensnek. Magaé nak kellett gőndőskődnia műnkataé rsi gaé rdaé jaé rőé l. ÖÖ t eé v űtaé n Hűll Hőűse-nak maé r
15 residentje vőlt, tíéz eé v műé lva pedig 25, akikkel egyűü tt a szegeé nygőndőzaé sőn tűé l, rendszert dőlgőztak ki
arra, hőgyan lehet regisztraé lni egy-egy adőtt kőü rzetben a raé szőrűltakat, eé s milyen lehetőű seé gek vannak a
segíéteé sre.
Barnetteé kkel ellenteé tben Jane Addams űé gy gőndőlta, hőgy nem kell megtaníétani az embereket
eé letűü k alakíétaé saé ra, hiszen magűktőé l is keé pesek erre, ha a taé rsadalmi viszőnyők nem akadaé lyőzzaé k őű ket.
1961-ben az Illinőis Egyetem keé rte Hűll Hőűse terűü leteé t, a bíérőé saé g őda is íéteé lte. Az
egyetem az eredeti haé zat restaűraé lta, eé s műé zeűmnak rendezte be. A settlement műnkaé jaé t azőnban a Jane
Addams Center főlytatja, amelyet 1963-ban nyitőttak meg Chicagő eé szaki reé szeé n, az alapíétőé asszőny
szellemeé ben.
 Mary Richmond: Altamont Hotel: Az eseti munka központja Baltimore-ban (New
York) /1889/
Mary Richmond a settlement-mőzgalőmmal ellenteé tben nem a lakőé kőü rnyezet eé s a
műnkafelteé telek javíétaé saé t, hanem a prőbleé maé s csalaé dők egyeé ni eé let-, neveleé si-, eé s műnkakeé pesseé geé nek
rekőnstrűkciőé jaé t ceé lőzta meg analitikűs eé s pedagőé giai műnkaé val. Az eseti műnkaé t, a szemeé lyes tanaé csadaé s
főntőssaé gaé t hangsűé lyőzta. Az vőlt az aé llaé spőntja, hőgy a gőndőzőé k keé pzeé seé nek kőü zpőntjaé ba nem a
szegeé nyseé g aé ltalaé nős tőü rveé nyszerűű seé geinek, hanem az egyes eseteknek a kőnkreé t elemzeé sei kerűü ljenek.

6
Azt szerette vőlna, ha a szőciaé lis műnkaé sők indűlőé eé s bőű vűü lőű keé pzeé sűü k sőraé n azőkat az ismereteket szerzik
meg, melyek segíétseé geé vel meg tűdjaé k aé llapíétani, melyek is a „megfelelőű keé rdeé sek” eé s a „megfelelőű adatők”.
Ceé lja, hőgy a raé szőrűltsaé gőt a szőciaé lis tanűlaé s főlyamata sőraé n sőkkal jőbban el lehet majd tűü ntetni, mint
kőü zvetlen anyagi adőmaé nyőkkal. A szakma prőfessziőnalizaé laé saé t szerette vőlna eleé rni, s hőgy a szőciaé lis
szakmaé t iskőlaé kban taníétsaé k. (A szakma prőfessziőnalizőé laé daé saé t 1915-től szaé mőljűk.)
 Alice Salomon: Berlin elso szociális noiskolája /1893/
Alice Salomon 1893. december 5-én elment a Szociális Segítséget Nyújtó Leányok és
Asszonyok Csoportjai alapíétőé gyűű leé seé re, eé s 15 maé sik nőű vel egyűü tt beleé pett a szervezetbe, majd megalapíétőtt
egy űé j leaé nynapkőü zit, műnkaé t vaé llalt egy szőciaé lis infőrmaé ciőé s aé llőmaé sőn, eé s neé haé ny baraé tnőű jeé vel egyűü tt
Tőynbee Hall mintaé jaé ra megalapíétőtta az elsőű berlini nőű i műnkaé sőtthőnt. Elkezdteé k a műnkaé snőű ket
főglalkőztatni, keé ziműnkaé k, előű adaé sők, zene vagy szíénhaé z nyűé jtőtt felűü dűü leé st. Jeanette Schwerinnek eé s
Alice Salőmőnnak is a taé rsadalmi aktivista segíétőű nőű k keé pzeé se eé s tővaé bbkeé pzeé se vőlt a legfőntősabb
feladata. A feladat sikeres megőldaé saé nak teé tje az vőlt, hőgy a szőciaé lis műnka a nőű k szaé maé ra megnyíélik-e
hivataé skeé nt, vagy tővaé bbra csűpaé n taé rsadalmi műnkaé ban dőlgőzőé szegeé nygőndőzőé k lehetnek. 1899
júliusában meghalt Jeanette Schwerin, eé s Alice Salőmőnt kinevezteé k űtőé djaé űl. Elsőű teveé kenyseé ge a
szegeé nygőndőzaé s elsőű egyeé ves tanfőlyamaé nak megszervezeé se vőlt, a kőü vetkezőű leé peé s pedig a „szőciaé lis
csőpőrtők” eé s a jőé leé ti inteé zmeé nyek kőü zőü tti kapcsőlat kieé píéteé se. 1908-ban megalapították az első szociális
problémákkal foglalkozó nőiskolát Berlinben. Alice Salőmőn lett az igazgatőé nőű . Nyőlcvanan jelentkeztek a
keé pzeé sre. ÖÖ t eé vvel keé sőű bb a termek maé r szűű knek bizőnyűltak. A vilaé ghaé bőrűé kitőü reé sekőr a szőciaé lis műnka
egyre inkaé bb a nőű kre maradt. Alice Salőmőn nem tűdta eleé g győrsan kikeé pezni taníétvaé nyait, eé s ezeé rt
győrstalpalőé tanfőlyamőkat kellett beindíétania. ÖŐ maga a nemzeti nőű i szőlgaé latnaé l vett aé t feladatőkat, őtt
elsőű sőrban a műű veé szek eé s az eé rtelmiseé giek segeé lyprőgramjaieé rt vaé llalt felelőű sseé get. A pőlitikai eé s szőciaé lis
refőrmők, amelyekeé rt annyit harcőlt, reé szben megvalőé sűltak (a nőű k vaé lasztőé jőga, a 8 őé raé s műnkaidőű ,
őktataé si eé s főglalkőzaé si terűü letek megnyitaé sa a nőű k szaé maé ra, birődalmi ifjűé saé gi jőé leé ti tőü rveé ny). Alice
Salőmőn abbőé l indűlt ki, hőgy a szőciaé lis műnkaé sők szerepe, feladata egyre nőü vekszik a
csalaé dgőndőzaé sban, a kőü zegeé szseé gűü gyben, az egeé szseé ggőndőzaé sban, az űé jszűü lőü tt-ellaé taé sban eé s a
fiatalkőrűé ak bíérőé saé gaé naé l szaktanaé csadőé kkeé nt. Veé lemeé nye szerint egy, a szegeé nyseé get legyőű zni akarőé
teveé kenyseé gbőű l őlyan valőé di főglalkőzaé s alakűlt ki, amely az őrvősők, tanaé rők, bíérőé k hateé kőny műű kőü deé seé t
segíéti, mindazőkeé t tehaé t, akik az emberek eé leteé t egeé szseé gesebbeé , jőbbaé , tartalmasabbaé akarjaé k tenni. Alice
Salőmőn sőkat tett a szőciaé lis műnka mőé dszereinek fejleszteé seé eért, aé llaé spőntja az vőlt, hőgy a csalaé dőt meg
kell taníétani gőndőlkődni eé s dőlgőzni. Ceé lja: űé gy segíéteni a kliensnek, hőgy az alkalmazkődni tűdjőn a
kőü rnyezethez, vagy a kőü rnyezet kell megvaé ltőztatni, hőgy abban a kliens megtalaé lja a helyeé t.
A fiatalokkal végzett szociális munka: Herman Hoffmann: - Vándormadár
mozgalom, Kurt Löwenstein: - Gyermekbarát mozgalom
Herman Hoffmann eé s egyik taníétvaé nya Karl Fischer 1901. november 4-én őü t steglitzi
tanűlőé apjaé val eé s feé l tűcat egyetemi hallgatőé val megalapíétőtta a Wandervogel (Vándormadár) egyesületet,
mely a fiatalők űtazaé saé t, tűé raé zaé saé t vőlt hivatva taé mőgatni. A felnőű ttek nem avatkőzhattak az egyesűü let
belsőű űü gyeibe. Keé t eé vvel keé sőű bb maga a pőrősz Öktataé sűü gyi Miniszteé riűm is elismerte az egyesűü letet. A
Vándormadár mozgalom fűtőé tűű zkeé nt terjedt a berlini gimnazistaé k kőü reé ben. Ami űé j vőlt bennűü k, hőgy

7
csaknem kizaé rőé lag pőlgaé ri szaé rmazaé sűé gimnazistaé k tartőztak kőü reikbe, valamint hőgy az aé llammal eé s az
iskőlaé val szembekerűü lve a gimnazistaé k napi eé leteé ben kritikűs alternatíévaé t jeleníétettek meg. Keé t dőlgőt
adőtt a mőzgalőm a tagőknak: egykőrűé ak eé s azőnős eé rdeklőű deé sűű ek kőü zőü sseé geé nek megtapasztalaé saé t a
magűk vaé lasztőtta kis csőpőrtőkban, valamint az egeé sz testet, a szellemet eé s lelket megmőzgatőé
teveé kenyseé get. A mőzgalőm legjelentőű sebb kűltűraé lis teljesíétmeé nye az vőlt, hőgy az egykőrűé fiatalők
csőpőrtjaé ban leé vőű szőcializaé ciőé s őü nneveleé si lehetőű seé get adőtt. A kedvteleé sbőű l tűé raé zőé k kis, aűtőnőé m
csőpőrtjainak kerete alternatíév őü nneveleé st hőzőtt a gimnaé ziűmi pedagőé giaé ba, eé s kedvezőű vőlt a fiatalők
fejlőű deé se szempőntjaé bőé l. A Vaé ndőrmadarak mőzgalma a fiatal tagjainak individűaé lis szűü kseé gleteit akarta
fejleszteni teveé kenyseé gekkel, eé lmeé nyekkel eé s eé rzeé sekkel, minek sőraé n a csalaé dbőé l kiindűlőé neveleé si
tőü rekveé seket meghaladjaé k eé s az iskőla szemeé lyiseé get megsemmisíétőű hataé saé t mellőű zik.
Ez az egyseé g nem tartőtt ki az elsőű vilaé ghaé bőrűé alatt, meé gis a mődell egyes elemei
szaé zadűnk sők ifjűé saé gi mőzgalmaé nak alapelemeit alkőttaé k eé s alkőtjaé k ma is.
 1898-ban megjelenik Paul Natorp (1854-1924) Sozialpedagogik cíéműű műű ve.
 1899-ben megalapűl Amszterdamban az elsőű szőciaé lis műnkaé sőkat keé pzőű iskőla.
 1904-től megindűl a szőciaé lis szakemberek keé pzeé se Londonban.
 1910-re maé r 14 ilyen iskőla jőü n leé tre.

A segítő szakma kialakulása Magyarországon

1816-tól Magyarországon tömeges szegénység van, megkezdődik a szegénygondozás.

Egyesület látta el a természetbeni juttatást, pénzbeli segítést, munkahelyteremtést, koldulás
elleni programok, Kolduló gyerekek Oskolájá nyílt meg.
1827-ben A koldusokat összeírták, az idegeneket kitiltották az országból, a rászorultakat
elhelyezték, a nem rászorultaknak dolgozni kellett.
1859-ben született meg az első szegényügyi törvény, 1867-ben az Andrássy kormány első
szegénxyügyi rendelete, mely kimondja, hogy a település feladata: a helybeli szegények segítése. Az
1900-as évek elején minden figyelem a gyermekekre irányul.
1905. személyes szolgáltatás megjelenése
1920. a nagy gyárakban a dolgozók számára szociális ellátást biztosítottak. / pl. ma is van
Tiszaújváros /
1930-as években felsőfokú képzés, STEFÁNIA SZÖVETSÉG Hirshler Rezső nevével.
1945 után: a szociális gondoskodás állami feladattá vált. Szegény ember nincs, mert az állam
segít és ezt kötelező elfogadni. Pl. ingyenes orvosi ellátás.
1956 után javulás: teljes foglalkoztatás, ingyenes orvosi ellátás, megindul a lakások építése.
Ártámogatás, dotációkkal tartották alacsonyan a fogyasztási árakat.

8
 1970-es évek második fele: a gazdaság megtorpanásával a szociális biztonság is megrendült. A
piacgazdaságra való áttéréssel tömegessé vált a munkanélküliség, a szegénység óriási méreteket kezd
ölteni.

A képzés története Magyarországon:

Magyarországon a professzionális képzés 1973-ban indult a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Főiskola szervezésében szociális szervező szakot indított. Itt ifjúság és közösségszervezést tanultak.
1980. Ferge Zsuzsa kutatásai --- hazánkban nagyon sok szociális probléma van.
/ kábítószer, alkoholizmus /
1982-ben Szociálpolitikai Műhely beindítása / Solt Otília /---1990-ben megszűnt.
1985. ELTE szociálpolitikusokat képez, beindította az egyetemi és főiskolai szintű szociális
munkás képzést. Családsegítő központok megalakulása.
1990. Szekszárd 4 éves szociális munkás képzés.
1991. Esztergomban tanító - szociálpedagógus szakpárban, majd 1992-1996-ig:
Hajdúböszörményben óvodapedagógus - szociálpedagógus szakpárban.
Jelenleg 12 felsőfokú intézményben képeznek szociális szakembereket:
- felsőfokú 4 éves--- szociálpedagógus képzés, általános szociális munkás
- egyetemi 5 éves--- okleveles szociális munkás, szociálpolitikus, szociológia.
Jelenleg 8 főiskolán folyik szociálpedagógus képzés 1996-tól: Hajdúböszörmény, Eger,
Esztergom, Nyíregyháza, Győr, Zsámbék, Jászberény, Sopron.
Középfokú képzés: szociális asszisztens, gondozó, ápoló.

A szociálpedagógus szakmai tudása, ismeretei, képességei, személyisége

A szociális munka fogalma

William Schwartz szerint a szőciaé lis műnka kőü zvetíéteé s egy őlyan főlyamatban, ahől az egyeé n eé s a
taé rsadalőm kezet nyűé jtanak egymaé snak őü nnőü n kiteljesedeé sűü k kőü lcsőü nőü sen megleé vőű igeé nyeé bőű l fakadőé an.
Werner Bőehm szerint a szőciaé lis műnka ceé lja az, hőgy nőü velje az egyeé nek taé rsadalmi
fűnkciőé keé pesseé geé t őlyan cselekveé s reé veé n, amelynek a kőü zeé ppőntjaé ban az egyeé n eé s kőü rnyezete kőü zőü tti
kőü lcsőü nhataé s aé ll.
 csőü kkent keé pesseé gek helyreaé llíétaé sa
 egyeé ni eé s taé rsadalmi erőű főrraé sők előű teremteé se
 taé rsadalmi fűnkciőé zavar megelőű zeé se
Pierce szerint a szőciaé lis műnkaé nak egyreé szt az a feladata, hőgy nőü velje az emberek
prőbleé mamegőldőé , kőnfliktűskezelőű keé pesseé geé t. Előű mőzdíétja azőn inteé zmeé nyek hateé kőny eé s hűmaé nűs
műű kőü deé seé t, amelyek az embereknek anyagi taé mőgataé st eé s szőlgaé ltataé sőkat taé rsadalőm kőü zőü tt.
A sőprőni kőnferencia megfőgalmazaé sa: A szőciaé lis műnka őlyan prőfessziőnaé lis teveé kenyseé g,

9
amely egyreé szt segíét egyeé nek, csalaé dők, csőpőrtők eé s kőü zőü sseé gek eé let- eé s műű kőü dőű keé pesseé geé nek
javíétaé saé ban ill. helyreaé llíétaé saé ban. Maé sreé szt hőzzaé jaé rűl az ehhez szűü kseé ges kőmplex felteé telek
megvalőé síétaé saé hőz, vagyis javíétja a szőciaé lpőlitika fűnkciőnaé laé saé t. E teveé kenyseé g az ember eé s a kőmplex
mőé dőn eé rtelmezett kőü rnyezete kőü zőü tti viszőny javíétaé saé ra, tűdőé síétaé saé ra iraé nyűl.

Gőrdőn szerint a szőciaé lis műnka nem maé s, mint a szemeé ly ill. a kőü rnyezeti szitűaé ciőé kőü zőü tti
őü sszhang megteremteé se.

szőciaé lis műnka ceé lja:

1 vigasztalni,
2 vaé ltőztatni,
3 iraé nyíétani,
4 taé rsadalmi kőnfliktűsőkat kezelni.

A szociális munka fő célja: ha az egyeé n maé r kiprőé baé lta a termeé szetes taé maszőkat, de nem kapőtt
segíétseé get, eé s tővaé bbra is kőnfliktűs feszűü l az egyeé n eé s az őü kőrendszer valamely szintje kőü zőü tt, ehhez tűd a
szőciaé lis műnkaé s segíétseé get nyűé jtani azaé ltal, hőgy nőü velni az emberek prőbleé mamegőldőé -, lekűü zdőű -,
fejlőű deé si keé pesseé geit, előű mőzdíétani az inteé zmeé nyek emberkőü zpőntűé , hateé kőny, hűmaé nűs műű kőü deé seé t,
kapcsőlatőt teremteni az emberek eé s az ellaé tőé rendszer kőü zőü tt.
Hagyományos munkaterületek: egyeé ni esetkezeleé s, csőpőrtős szőciaé lis műnka, kőü zőü sseé gi szőciaé lis
műnka.
A szőc. műnka beavatkőzaé si strateé giaé jaé nak kőü zeé ppőntjaé ban a szemeé ly – szitűaé ciőé kőü lcsőü nhataé sa
aé ll. A szőc. műnka partnerkapcsőlat főrmaé jaé ban zajlik, a prőbleé mamegőldőé főlyamat kőü zőü s vaé llalaé saé val. A
szakmai strűktűé raé ban szőciaé lis műnkaé sők, eé s specialistaé k is szerepelnek. (őrvős, pszichőlőé gűs,
mentaé lhigieé nikűs)
A szociális munka eszközei: legfőntősabb eszkőü z a szőciaé lis műnkaé s sajaé t maga. Sajaé t hűmaé nűs
szemeé lyiseé ge, amely minden raé szőrűlőé emberi meé ltőé saé gaé t keé pes tisztelni. A szakmaé nak semmilyen nagy
ceé lt, űtőé piaé t nem kell sűgallnia, egyszerűű en megfelelőű egyensűé lyt kell leé trehőzni az ember keé pesseé gei eé s
szőciaé lis helyzete kőü zőü tt, hőgy felismerje a lehetőű seé geit, eé s segíétse azőkat, akik hasőnlőé ceé lőkat kőü vetnek.
A kliensnek szűü kseé ge van arra, hőgy:
1 egyeé nkeé nt, eé s ne tíépűskeé nt főglalkőzzanak vele,
2 pőzitíév eé s negatíév eé rzeé seit egyaraé nt kifejezhesse,
3 elfőgadjűk, mint meé ltőé saé ggal bíérőé embert,
4 amikőr kifejezi eé rzeé seit, akkőr megfelelőű főgadtataé sra, megeé rteé sre talaé ljanak,
5 se meg ne íéteé ljeé k, se el ne íéteé ljeé k őű ket azőkeé rt a neheé zseé gekeé rt, amelyekkel kűü zdenek,
6 magűk vaé lasszanak eé s hőzzanak dőü nteé seket a sajaé t eé letűü kre
vőnatkőzőé an, tartsűk titőkban a rőé lűk szőé lőé infőrmaé ciőé t.
A szociális munkás feladata „felvértezni” a klienst azzal a képességgel, hogy a továbbiakban
ne legyen szüksége segítségre.
A szőciaé lis műnkaé s eszkőü zei: szőlgaé ltataé s, taé mőgataé s (termeé szetbeni), peé nz.

10
 A szociális munka ismeretalapja:
Ismeretalap:
1 laé thatatlan ismeretanyag + intűíéciőé k,
2 letesztelt tűdaé sanyag,
3 segíétőű szakmaé k + szőlgaé ltatőé szakmaé k ismeret.
Az ismeretanyagők főrraé sai: szakirődalőm, kapcsőlőé dőé szakterűü letek főgalmai, gyakőrlati
szakemberek tapasztalatai.

A szőciaé lis műnkaé s ismeretalapja:

1. a szőciaé lis műnka aé ltalaé nős ismeretei,
2. adőtt gyakőrlati terűü let ismeretei,
3. egy adőtt inteé zmeé ny műű kőü deé seé nek ismeretei,
4. adőtt kliensrendszer ismerete,
5. egy bizőnyős interakciőé ismerete.
A szőciaé lpedagőé gűs keé pesíéteé st kap a fűü ggőű seé gben leé vőű kőrősztaé ly (0-18 eé vesek) eé s a
fűü ggőű seé gben maradt vagy szőcializaé ciőé jaé ban főgyateé kős egyeé nek (18-24 eé vesek) prőbleé maé inak kezeleé seé re.
A képzés célja őlyan szakemberek keé pzeé se, akik alkalmasak:
- a gyerek eé s ifjűé kőrősztaé ly kapcsőlati, tanűlaé si, szőciaé lis prőbleé maé it egyseé gben, kőmplex
rendszerben kezelni,
- az eé rintett szemeé lyekkel, csőpőrtjaival, csalaé djűkkal egyűü ttműű kőü dve, valamint a
kőü rnyezet erőű főrraé sait mőzgőé síétva segíét a gyermek, a fiatal eé s kőü rnyezete egyensűé lyaé t megtartani, illetve a
megbőmlőtt egyensűé lyaé t helyreaé llíétani.

A 6/1996. (I.10.) Kormányrendelet szerint a szőciaé lpedagőé gűs kompetenciakörei:

1. Tanűlaé si zavarők kezeleé se;
2. Kapcsőlati zavarők kezeleé se;
3. Szőciaé lis prőbleé maé k kezeleé se (anyagi, gazdasaé gbeli prőbleé maé k, a szegeé nyseé g kezeleé se);
+ Szabadidőű -szervezeé s.
(A neé gy kőmpetenciakőü r vőnalaé n lehetnek hangsűé lytőlőé daé sők, attőé l fűü ggőű en, hőgy hől dőlgőzik a
szőciaé lpedagőé gűs.)
A SZOCIÁLPEDAGÓGUS ISMERETEI
A szőciaé lpedagőé gűsnak tűdnia kell minden őü nmagaé rőé l, a szakmaé rőé l, a beavatkőzaé srőé l.
Ismernie kell a kőü rnyezeteé t, a prőbleé maé t vagy a megvaé ltőztatandőé terűü letet. Tűdaé ssal kell rendelkeznie
klienseé rőű l, a taé rsadalőmrőé l eé s a kűltűé raé rőé l.
Alfred Kadushin a szőciaé lis műnkaé t veé gzőű k szaé maé ra az ismeretek 5 csőpőrtjaé t kűü lőü nbőü zteti meg:
Ismeretek szélessége

Általános szociális munkás ismeretei

A hűmaé n őü kőrendszer heé t szintjeé nek baé rmelyikeé hez egy sőr elmeé leti terűü let ismeretei nyűé jtanak
tűdaé st. Szőciaé lpőlitikai

11
 szőlgaé ltataé sők (a taé rsadalmi prőbleé maé k megelőű zeé se, megőldaé saé ra leé trehőzőtt prőgramők,
inteé zmeé nyek).

Egy adott gyakorlati terület ismeretei

A szőciaé lis műnkaé sők kűü lőü nbőü zőű szitűaé ciőé kkal főglalkőznak, amelyek az emberi tapasztalat egeé sz
terűü leteé t felőü leli.
(gyermek, ifjűé , időű s, főgyateé kős, szenvedeé lybeteg, bűű nmegelőű zeé s, eé letminőű seé g)

Egy adott intézmény működésének ismeretei

Inteé zmeé ny prőfilja, peé nzfőrraé sa, vezeteé se, szervezeti feleé píéteé se, kliensekkel
kapcsőlatős elvek, szervezetei kapcsőlatők.

Egy kliensrendszer ismeretei

Egyeé n, csalaé d, csőpőrt, kőü zőü sseé g aktűaé lis helyzete, előű ideé zőű őkők,
speciaé lis szűü kseé glet, eé letkőri sajaé tőssaé gők.

Egy bizonyos interakció ismeretei

Az interakciőé őka, előű zmeé nye, eredmeé nye, jelenlegi interakciőé remeé lhetőű eredmeé nye.


Az ismeretek mélysége
(Egy adőtt prőbleé mahelyzet.)

A szőciaé lpedagőé gűsnak rendelkeznie kell: aé ltalaé nős műű veltseé ggel, szakmai műű veltseé ggel.

 Főntős, hőgy a szőciaé lpedagőé gűs ismerje:

o a taé rsadalmi kőü rnyezeteé t, kűltűé raé jaé t,
o az emberi eé letciklűsők, eé letszakaszők jellegzetes pszichikai helyzeteé t,
zavarait,
o az emberi kapcsőlatők szőciaé lpszichőlőé giai, taé rsadalmi, leé lektani
vaé ltőzaé sait, az embert, mint taé rsas leé nyt eé s a mikrőkőü rnyezeteé t, ahől eé l.

Kerfoot eé s Butler szerint a szőciaé lpedagőé gűsnak ismerni kell:

- a gyermekek nőrmaé l fejlőű deé seé t eé s egyes gyerekek speciaé lis szűü kseé gleteit,
- a leggyakőribb gyerek-, kamasz-, eé s ifjűé kőri feszűü ltseé gfőrraé sőkat,
- a szűü lőű i szőrőngaé s leggyakőribb őkait eé s azőkat a kedvezőű tlen hataé sőkat, amelyeket a
nem megfelelőű szűü lőű i gőndőskődaé s őkőz,
- azőknak a szervezeteknek a haé lőé zataé t, akik segíétseé get nyűé jtanak a gyermekek
taé mőgataé saé ban,

12
 - a vőnatkőzőé jőgszabaé lyőkat,
- a megfelelőű egyűü ttműű kőü deé si mőé dőkat az egyeé nekkel eé s csalaé dőkkal.

A 6/1996. Kormányrendelet meghataé rőzza a szőciaé lpedagőé gűs szűü kseé ges ismereteit:
Tanulmányi területek ismereteé nek araé nyai a rendelet szerint: - taé rsadalmismeret: 10%,
taé rsadalőm- eé s szőciaé lpőlitika: 10%, pszichőlőé giai: 15%, pedagőé giai: 20%, szőciaé lis műnka: 20%, jőg: 10%,
taé rsadalőm-egeé szseé gtan: 5%
A kőrmaé nyrendelet kőnkreé tan kimőndja azt is, hőgy melyek azők a szakmai ismeretek,
amik kiemelt helyet kapnak.
E szerint a szőciaé lpedagőé gűsnak ismernie kell: - a prőbleé maé k őkait, a klienskőü rt, az őü nismeretet,
a partneri kapcsőlatőkat, a rendszerszemleé letűű elemzeé st, a kőmpetenciahataé rőkat, a szakmai gyakőrlati
terepeket.
Az ismeretek a szőciaé lpedagőé gűs műnkaé jaé t csak abban az esetben segíétik, ha megfelelőű
keé pesseé gekkel, valamint szemeé lyiseé gjegyekkel is rendelkezik.
KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK
1. Kommunikációs képességek: kapcsőlatteremteé s, egyűü ttműű kőü deé s, eé rveleé s, a gyermekekkel
valőé beszeé lgeteé s keé pesseé ge.
2. Szociális képességek: empaé tia, tőlerancia, segíétőű keé szseé g, nyitőttsaé g, őü nsegíéteé s, kűdarctűű reé s,
előű íéteé letek kezeleé se, eé rzelmek kezeleé se.
3. Intellektuális képességek: tapasztalatők elemzeé se, meggyőű zeé s keé pesseé ge, dőü nteé shőzatal
keé pesseé ge, prőbleé mamegőldőé keé pesseé g.
4. Adminisztrációs képességek: szakmai jelenteé sek, jegyzőű kőü nyvek, keé rveé nyek elkeé szíéteé se,
naprakeé sz infőrmaé ciőé k, bizalmas adatkezeleé s.
A szőc.pedagőé gűsnak képesnek kell lennie: - a kliensek prőbleé maé inak beazőnősíétaé saé ra, a
kliensek prőbleé mamegőldőé keé pesseé geé nek javíétaé sa, az erőű főrraé sők mőzgőé síétaé saé ra a prőbleé maé k megőldaé sa
eé rdekeé ben
A szükséges készségek rendszere:
1. Adatgyűjtési készség: paé rhűzamősan fejlőű dik a gyakőrlattal,
2. Elemző készség, rendszerelmélet: az őü sszegyűű jtőü tt adatők elemzeé se, elhelyezeé se,
3. Fontossági sorrend kialakítása: szelektaé laé s,
4. Alternatívák, tervek felállítása: mineé l tőü bb variaé ciőé ja legyen,
5. Cselekvési terv összeállításának készsége,
6. Kérdező készség: megfelelőű en tűdjőn reagaé lni,
7. Visszakérdezés készsége,
8. Empátiás készség,
9. Interjúvolás készsége,
10. Kommunikációs készség,
11. Sokféle módszer kialakításának készsége.
A SZOCIÁLPEDAGÓGUS LEGFONTOSABB SZEMÉLYISÉGJEGYEI:

13
  empaé tia, hűmanitaé s, szeé leskőü rűű ismeret, felelőű sseé g, tisztesseé g, hitelesseé g, kitartaé s,
kőngrűencia, aktivitaé s, őptimizműs, kellőű főkűé tűü relem, szőciaé lis eé rzeé kenyseé g, tőlerancia, előű íéteé let-
mentesseé g, feszűü ltseé gkezeleé s, őü neé rteé keleé s.
Nem alkalmas szociálpedagógusnak, aki:
- tűé lzőttan aűtőriter (iraé nyíétőé , őü neé rveé nyesíétőű ),
- tűé lzőttan aktíév (mindent őű csinaé l),
- nem tűd maé s eé rteé krendet elfőgadni, csak a sajaé tjaé t,
- cselekvőű keé ptelen.
A szőciaé lpedagőé gűs műnkaé jaé ban a kőmpetencia hataé rők felismereé se szigőrűé kőü vetelmeé ny.
Az ismeretek csak megfelelőű keé szseé gek, keé pesseé gek megleé te eseteé n segíétik a szőciaé lpedagőé gűs műnkaé jaé t,
teveé kenyseé geé t. A szakmaé hőz aé tlag feletti emberszeretet, pszichőlőé giai eé rzeé k, leé nyeglaé taé s, eé rtelmesseé g kell.

A SZOCIÁLPEDAGÓGUS MUNKA TARTALMA / 1996-os kormányrendelet /

A szociálpedagógusi munka:
- hivatás,
- megelőzi, enyhíti a társadalmi problémákat,
- illetve az egyén és környezet megromlott viszonyát,
- javítja az egyén problémamegoldó képességét, életviszonyát, önsegítését,
- összekapcsol erőforrásokkal
Tömörebben:
1., megelőzés
2., problémakezelés
3., hiánypótlás
4., szükséglet-kielégítés
5., segítés - önsegítés.
A SZOCIÁLPEDAGÓGUS ESZKÖZEI:
a., értékek
b., ismeretek
c., készségek, képességek.
A., ÉRTÉKEK: a szociálpedagógus szakmája során valamilyen értéket képvisel illetve értékek
nevében cselekszik. Fontos: szem előtt kell tartania a szakma által megfogalmazott értékeket,
alapelveket.
A szociálpedagógusi szakma által képviselt értékek

ÁLTALÁNOS ÉRTÉKEK SAJÁTOS ÉRTÉKEK

1., egyenlőség: a szociálpedagógus nem 1., humanitás: emberi méltóság tisztelete
lehet előítéletes, minden embert egyenlőnek kell
tekintenie

14
 2., igazságosság: meg kell győződnie róla, 2., tolerancia: türelmesség mások
hogy ki mit kapott meg, és mit nem. véleménye iránt
3., jogszerűség: ismernie kell a 3., felelősség
jogszabályokat, törvényeket, közlönyöket.
/Szociális törvény, gyermekvédelmi törvény,
adatvédelmi törvény, esély törvény stb. /
4., szolidaritás 4., tisztesség
5., biztonság / a kliens érezze, hogy 5., autonómia
megbízhat a segítőben /
6., demokrácia / a kliens jogainak 6., empátia / belélő képesség /
tiszteletben tartása, egymás meghallgatása /
7., szabadság / döntési, választási 7., kompetencia
szabadság a kliens és a segítő számára is /
8., közösségiesség
Az általános értékek egymás nélkül nem A sajátos értékeket az etikai dilemmák
működnek, együtt van jelen! tartják fenn.

A szociális munkában szükséges tudás része:

1. terület: az emberi szükségletek ismerete és az, hogy azokat hogyan lehet kielégíteni.
2. terület: azoknak az intézményeknek és szociális forrásoknak az ismerete, amelyek
3. az előbbiek kielégítését szolgálják.
4. terület: annak tudása, hogy hogyan lehet ezeket az intézményeket és az emberek
5. szükségleteinek kielégítését egymáshoz igazítani.

ISMERETEK AZ 1996-os KORMÁNYRENDELET ÉRTELMÉBEN:

1., a társadalmi szükségletek szabályozása,
2., a problémák okai,
3., szükségletek,
4., veszélyeztető tényezők,
5., ember - környezet viszonyrendszere,
6., gyermeki fejlődés, szocializáció,
7., adekvát segítségnyújtás módszerei,
8., tervezés, ellenőrzés, értékelés,
9., kompetencia határok.

C., A SZOCIÁLPEDAGÓGUS KÉPESSÉGEI:

15
 1., A szakma alapkészsége: a KOMMUNIKÁCIÓ , egy jó szociálpedagógus másképpen beszél
a kliensekkel, a kollegákkal, intézménnyel, szakemberekkel. A kommunikáció nem csupán verbális
kifejezésekre, hanem írásos szintre is kiterjed. / szakmai jelentések, jegyzőkönyvek, kérvények stb. /
2., mások meghallgatásának képessége
3., önismeret képessége
4., adatgyűjtéshez szükséges készségek
5., fontossági sorrend, szelektálás képessége
6., intellektuális képesség
7., interpersonális képesség
8., adminisztrációs képesség
9., döntéshozó képesség
10., erőforrások használata.
A SZOCIÁLPEDAGÓGUS LEGFONTOSABB SZEMÉLYISÉGJEGYEI, amelyekkel a
szociálpedagógusnak rendelkeznie kell:
- kudarctűrő képesség
- konfliktuskezelő képesség
- problémamegoldó képesség
- együttműködő, kapcsolatteremtő képesség
- hiteles, empatikus, őszinte

16
 2. tétel
A szociálpedagógus rendszerszemlélete, a humán ökorendszer. Alapelvek, dilemmák, a
Szociális Munka Etikai Kódexe

VÁZLAT
I. A szociálpedagógus rendszerszemléletének részletezése
1., Welch a kölcsönhatás elmélete
2., Dean Pierce a humán ökorendszer
3., ökológiai szemlélet, a beavatkozás rendszere

II. Alapelvek, dilemmák

1., általános és szakspecifikus alapelvek
2., dilemmák
a., beavatkozás dilemmája
b., értékelés
c., elkötelezettségi, ún. lojalitás dilemmája
d., kontroll dilemma
e., autonómia dilemmája

III. A Szociális Munka Etikai Kódexe

1., Történeti áttekintés
2., Módosított kódex
3., Új elemek kiemelése

A szociálpedagógus rendszerszemléletének elemzése

RENDSZERELMÉLETEK

I.) A Welch-féle humán ökorendszer-elmélete segítségével megérthetjük az ember és a környezet

között fellépő kölcsönhatásokat. (A rendszerszemlélet lényege, hogy a csoportok rendszert alkotnak, egyik a
másik nélkül nem működik, ha az egyikbe beavatkozunk, változik a többi is.) Ronald Woods szerint a
humán ökorendszer szintjeit, mint "jól működő természetes támaszokat" kell értelmezni az alábbiak szerint:

SZINT JÓL MŰKÖDŐ TÁMASZ NEM JÓL MŰKÖDŐ TÁMASZ

Az alapvető fizikai szükségletek ki-

I. FIZIKAI SZINT Kielégített fizikai szükségletek. A test elégítetlenek. A betegség gyakoribb,
(az ember testileg) jól működik, a betegség kezelhető. mint az egészséges állapot.
Fogyatékosság is lehet.

17
 II. INTRAPERSZONÁLIS
SZINT
(eszme és érzelmek)
III. INTERPERSZONÁLIS
SZINT
(az egyes emberek közötti
interakciók)
IV. CSALÁDI SZINT
V. (HELYI) KÖZÖSSÉGI
SZINT
VI. KULTURÁLIS SZINT
VII. ÁLLAMI, NEMZETI
SZINT
Hangulat és érzelmek pozitívak, Hangulatok, érzések általában
önértékelés jó. Negatív érzelmek negatívak. Alacsony az önértékelés.
lehetségesek, de nem dominánsak. Problémamegoldás, döntés
fogyatékos.
Kapcsolatok vegyesek, de általában Hiányoznak az alapvető támaszt és
pozitívak. Küzdelem van, de szeretetet nyújtó kapcsolatok, illetve
kezelhető. Szexuális igények ha vannak, akkor destruktívak.
kielégítettek.
Hiányoznak a hozzátartozás élményét
A család vagy más kiscsoportok a biztosító csoportok vagy a család,
hozzátartozás érzését nyújtják, a vagy a bennük lévő kapcsolatok
probléma idején pedig támaszt. destruktívak. Nincs kihez fordulni a
problémával.
A helyi környezet intézményei és A helyi intézmények hiányoznak vagy
szervezetei alapvető társadalmi nem jól működnek. Alapvető szociális
szükségleteket elégítenek ki. (pl. igények részben vagy egészben
munka, oktatás, egészségügy stb.) kielégítetlenek.
Az egyén egy (valláson, A kulturális identitás zavart vagy
hagyományon alapuló) kultúra konfliktusos. Dominál a rasszizmus,
részének érzi magát, amely diszkrimináció és/vagy az egyén a
viselkedésmintát nyújt, különösen a peremre szorul. A gyors társadalmi
döntéshozatalok időszakában. változás kulturális vákumot vagy a
kultúra elsorvadását idézi elő.
Az adott ország törvényei és A szociális, politikai, gazdasági rend-
szociálpolitikája általában biztonság- szer nem működik, igazságtalan vagy
és igazságérzetet nyújt. Az élet- és totalitárius. Háború vagy polgárháború
vagyonvédelem megoldott. nehezíti az egyén életét.

Az interakciók az egyén és a szociális környezet szintjei között kétfélék. Az egyén belép a szociális
környezet különböző szintjeibe és ott cselekszik, valamint a környezet összeütközésbe kerül az egyénnel. Ez a
kétirányú cselekvés a szociális munka szakterülete.

VI.) Pincus és Minahan (1973) szerint a szociális munka gyakorlatában négy alapvető rendszernek van
lényegi szerepe:

a.) Változásközvetítő rendszer: azokból a szakemberekből áll, akik tervezett változást idéznek elő, e
rendszer részei a szakembereket alkalmazó szervezetek is.

b.) Kliensrendszer: azokból áll, akik kérték a változásközvetítő szolgáltatásait, vagy szankció fenyegeti
őket, ha azt nem veszik igénybe.

c.) Beavatkozási irányok rendszere: személyek, ügynökségek és/vagy szervezeti tevékenység,

amelyeket valaki mérhető módon meg akar változni a változásközvetítő célja érdekében.

d.) Tevékenység/cselekvésrendszer: azon dolgok, amelyekkel a szociális segítő dolgozik, hogy feladatait
teljesítse, illetve elérje célját.

Hogyan segítsünk a klienseken? Az a szociális munka nagy kérdése.

A rendszerszemléletű szociális munka jellemzői:

1. A rendszerszemlélet a megismerésnek, a megismerhetőségnek az egyik eszköze, egyik

folyamata. Attól, hogy valami sokfajta, logikátlannak tűnik kívülről, attól még
megismerhető.

18
 2. Kölcsönhatásokat vizsgál. Nemcsak arról van szó, hogy a segítő hat a kliensre, hanem
többfajta kapcsolatról. A kliens hat a segítőre, környezetésre, a segítő is hat a kliens
környezetére, stb. A szociális munka öt szereplője (mindenki mindenkivel)
kölcsönhatásban van.

3. Kétfajta rendszert különböztet meg: zárt, nyitott. Zárt rendszer: ha tudnánk olyan kört
rajzolni, amin belül zajlanak a folyamatok és a külső hatások nem zavarják. A szociális
munkában abszolút lehetetlen ennek megvalósítása. Egyetlen család sem fogható fel zárt
rendszerben. A totális intézmények kísérlik meg azt, hogy zárt rendszerként viselkedjenek.
Pl. szociális otthon, büntetés-végrehajtás. A bentlakásos intézet sokkal zártabb a
valóságban. A szociális munkában nyitott rendszerekkel kell foglalkoznunk, a szociális
rendszerek nyitottak, ahány eset, annyi fajta nyitottságot találunk. Mennyire nyitott és
mennyire zárt egy rendszer? A rendszereket le lehet zárni jogilag. A jog mindenkire
vonatkozik.

4. A rendszerszemléletű munka sokdimenziós eljárás. Mi nem rendszerszemléletű szociális

munka? Lineáris elmélet a rendszerszemlélet ellentéte: pl. ha jó tanuló vagyok, jó
munkahelyem lesz, jó jövedelmem lesz, biztonságos nyugdíjhoz fogok jutni. A lineáris
pálya egyvonalú fejlődés, a rendszerszemléletű szociális munka elágazó programok hálója,
nem egyvonalú.

A rendszerszemlélet és a lineáris szemlélet is működhet. Először a lineáris szemlélet alakult ki, fél
évszázaddal később (XIX. sz. közepén) a rendszerszemléletű szociális munka. A rendszerszemléletű
gondolkodás azt jelenti, hogy a valóságot egy bizonyos perspektívában képzeljük el. Bertalanffy az
általános rendszerszemlélet megalkotója. Azt írja le, miként szerveződnek rendszerek szerkezetileg és
folyamat szempontjából, és hogy milyen viszonyt alakítanak ki a környezetükkel szemben. A casework
klasszikus kliensközpontú egy alapvetően lineáris módszer, a gondolkodás és a cselekvés középpontjában a
kliens, valamint a szociális munkás és a kliens egyvonalú viszonya áll. Goldbrunner és munkatársai a
családgondozás területén olyan új koncepciókat tettek le az asztalra, melyek a rendszerszemléletű
családterápia módszertanát a szociális munkáéval egyeztetik, és a szociális munkának megfelelően
módosítják. Rendszerhez tartozás: az ember társas lény. Ez azt jelenti, hogy számtalan társas rendszerhez
tartozik, pl. családjához, vállalathoz, sportegyesülethez, kórházhoz – ha beteg, stb. A szociális munkának
központi érdeklődése a társas rendszerek az emberi interakcióiból kialakuló funkció együttesekre irányul.
Ezek lehetnek nagy képződmények, mint állammá szerveződött társadalom, de lehetnek egészen kis
közösségek, pl. munkacsoport vagy házaspár. A nyitott rendszer kapcsolatban van a környezettel. A
rendszerhatároktól függ, hogy valaki egy társas rendszerhez tartozik-e vagy sem, a rendszerhatárok pedig
környezeti elhatárolások. A rendszerhatárok és a rendszer és környezete közti határvonal rugalmassága igen
jelentős a szociális munkás számára, mert rajta áll, hogy felismerje a valódi összefüggéseket, és hogy mi
okozza a problémát.

Rendszer funkcionalitása: az élő rendszereknek értelmük van, ami kulturális értékekből és társas
normákból vezethető le. A különböző típusú rendszereknek megvan a maguk sajátos társas értelme.

19
 Amikor az emberi interakció – melyből a szociális rendszer áll – bizonyos funkciót lát el magára a
rendszerre, vagy környezetére vonatkozóan, ha ez a rendszercélra irányul. Az a rendszer, mely nem céljának
megfelelően működik, diszfunkcionális rendszer.

A diszfunkcionális rendszer fajtái:

- funkciókiesés: a rendszer egyik tagja hiányzik (állandóan távollévő apa, megbetegedő anya)

- hibás működés: a rendszer meghatározó tagjai diszfunkcionálisan működnek a rendszercél

szempontjából,

- működési konfliktus: a rendszeren belül konfliktus alakul ki – a rendszer hibásan működik, vagy
leáll.

A diszfunkcionális rendszer problémarendszernek számít, ilyenkor a szociális munkás figyelme nem

az egyénekre irányul, hanem a rendszer ellátott funkcióira.

Rendszerkapcsolat: a rendszerkapcsolat két vagy több olyan rendszer viszonyát jelenti, amelyek sem
al-, sem szuprarendszerei egymásnak. A szociális rendszerek sokrétű kapcsolatban állnak más szociális
rendszerekkel.

- Pozitív rendszerkapcsolatról akkor beszélünk, ha valamennyi résztvevő rendszer megfelel

értelmének, illetve céljának.

- A negatív rendszerkapcsolatnak három fajtája van: hiányos-, céltól idegen rendszerkapcsolat, és

rendszerkonfliktus.

A szociális munkás csak akkor képes optimális szociális munkát végezni, ha rendszerszemléletűen
gondolkodik és ténykedik. A rendszerszemlélet lényege: a rendszerek kapcsolatban állnak egymással, és
függésben is. Meg kell vizsgálni, milyen egységekből áll, hogyan hatnak egymásra.

Parsons: meg kell vizsgálnunk az elemeket, kölcsönhatásaikat, függőségi viszonyát is. Lehetnek zárt
vagy nyílt típusú rendszerek. Nyitott: nagyobb változási mutatókat mutatnak az elemek. Zárt elemek fixek.
Az egyéneknek alkalmazkodni kell a rendszerhez.

Gofman: totális intézmények rendszere: jelentősen befolyásolják, korlátozzák az ember életvitelét,

szükségleteit. Pl. katonaság, börtön, idősek otthona, oktatási intézmények, bentlakásos és átmeneti szociális
intézmények. Meg kell vizsgálni, hogy milyen mértékben befolyásolják az ember életét: börtön – nagyon,
intézményfüggőség alakul ki: úgy alkalmazkodik, hogy nem szívesen tér el a rendszertől. Gond, ha el kell
hagynia (állami gyermekvédelem, stb.) Peter Lüssi szerint: a lineáris típusú (egyén vagy kliens – segítő)
ellentétben áll a rendszerszemléletű szociális munkával. A problémákat rendszerszerűen kell megoldani, pl.
hajléktalanoknál meg kell vizsgálni a rendszer diszfunkcionális működését, a családi kapcsolatait, a lakhatás
hiányát, a szociális rendszer működését, stb. Ebben a rendszerben egyéni esetkezeléssel nem lehet
eredményt elérni, ha a hajléktalan rendszert nem veszi figyelembe. Meg kell ismerni a rendszereket,
egymásra hatásukat, így kell megtervezni a munkát. Milyen rendszereket kell vizsgálni?

20
 1973. Allen Pincus és Anne Minaham megírta A szociális munka gyakorlata: modellek és módszerek
c. könyvet, mely a rendszerelemzés szociális munkában való alkalmazásának elfogadott módszerét mutatta
be. Ők írták le azt az alapvető 4 rendszert, melynek a szociális munka gyakorlatában lényegi szerepe van.

- Változásközvetítő rendszer: intézményrendszer milyen változást akar kezelni (fogyatékosok eü-i

intézményben való kezelése) csak olyan mértékig végezzük, amíg szükségszerű változása meghatározza a
tevékenység rendszert is. Azokból a szakemberekből áll, akiket arra alkalmaznak, hogy tervezett változást
idézzenek elő. A rendszernek része az a szervezet is, amely ezeket a szakembereket alkalmazza. A
változásközvetítő személy olyan szakember, akit a tervezett változások elérése érdekében alkalmaztak.

- Kliensrendszer: mennyire egységes problémái vannak, vannak-e konfliktusok a rendszer elemei

között, kik érintettek a problémában (több érintett is van, problémája másokra is hat: gyermek, szülők,
hajléktalan társak). Azokból áll, akik kérték a változásközvetítő szolgáltatásait vagy szankció fenyegeti őket,
amennyiben nem veszik igénybe. Ők a szolgáltatás várható kedvezményezettjei. Elvárás, hogy ezeknek a
munkára szóló megállapodásuk vagy szerződésük legyen a változásközvetítővel.

- Beavatkozási irányok, technikák rendszere: milyen leírt, bevált, leszabályozott technikák vannak,
amit lehet használni, mi az, ami reálisan elérhető? Ha a beavatkozási irányok nem kötődnek a kliens
problémájához, diszfunkcionális lesz a rendszer. Személyekből, ügynökségekből és/vagy szervezeti
tevékenységekből áll, amelyeket valaki mérhető módon meg akar változtatni annak érdekében, hogy a
változásközvetítő céljait elérje. A beavatkozási irányok rendszere változásának elemzésével mérhetjük a
hatékonyságot, és mechanizmust hozhatunk létre az elszámoltatáshoz.

- Tevékenységrendszer: mi az, amit meg lehet tenni, és meg tudunk tenni? A szociális munkát végzők
intézményrendszerben dolgoznak, meghatározza számukra tevékenységük rendszerét, körét, működési
kereteket. A kifejezés azon dolgok körülírására szolgál, melyekkel a szociális munkás dolgozik, hogy
feladatait teljesítse, ill. elérje a változtatási erőfeszítések céljait. Időnként több különböző rendszert is be kell
vonni annak érdekében, hogy a változásközvetítő célt érjen.

Könnyen belátható, hogy ezek a rendszerek sok esetben átfedik egymást. A kliens része lehet a
beavatkozási irányok rendszerének, amikor pl. egy házassági probléma megvitatásában segítjük.

A Pincus-Minahan modell négy rendszerének kifejtése

Felkínált problémák – kliensrendszer –változásközvetítő rendszer. A beavatkozási irányok

rendszerében az adatok elemzése után meg kell határozni a kimeneteli célokat és beavatkozási irányokat. Ha
ez megvan, akkor az akciórendszerben a stratégiát, a módszerbeli célokat kell lefektetni, végrehajtani, majd
értékelni kell a kimenetelt.

A szociális munkás szakmája során valamilyen értéket képvisel, illetve értékek nevében
cselekszik. Fontos szem előtt tartani a szakma által megfogalmazott értékeket, alapelveket.

ÁLTALÁNOS ÉRTÉKEK SAJÁTOS ÉRTÉKEK

21
 1., egyenlőség: a szociálpedagógus nem 1., humanitás: emberi méltóság tisztelete
lehet előítéletes, minden embert egyenlőnek kell
tekintenie
2., igazságosság: meg kell győződnie 2., tolerancia: türelmesség mások
róla, hogy ki mit kapott meg, és mit nem. véleménye iránt
3., jogszerűség: ismernie kell a 3., felelősség
jogszabályokat, törvényeket, közlönyöket.
/Szociális törvény, gyermekvédelmi törvény,
adatvédelmi törvény, esély törvény stb. /
4., szolidaritás 4., tisztesség
5., biztonság / a kliens érezze, hogy 5., autonómia
megbízhat a segítőben /
6., demokrácia / a kliens jogainak 6., empátia / belélő képesség /
tiszteletben tartása, egymás meghallgatása /
7., szabadság / döntési, választási 7., kompetencia
szabadság a kliens és a segítő számára is /
8., közösségiesség
Az általános értékek egymás nélkül nem A sajátos értékeket az etikai dilemmák
működnek, együtt van jelen! tartják fenn.

A szociális munka dilemmái:

A szociális munkásnak tevékenysége során előzetesen át kell gondolnia minden lépését azok
várható következményeivel együtt. Ezért munkáját folytonos mérlegelés és indoklás kíséri: mit miért tesz és
miért nem.
A dilemmák – azaz eldöntendő kérdések – sora azzal kezdődik, hogy egyáltalán van-e joga
beavatkozni más ember életébe. A szociális munkás nap mint nap beavatkozik az egyéni, családi
élethelyzetbe, legbensőbb magánéleti szférába is. A másik ember életébe való beavatkozás akkor jogos az
etikai kódex szerint, ha ezáltal javulhat a kliens helyzete, ha bővülnek lehetőségei. Jogos a beavatkozás
krízishelyzetben is, ha veszély fenyegeti őt vagy környezetét. Ez a beavatkozási dilemma. Bármilyen
beavatkozást etikai döntések sora előz meg és kísér. Kérdések sorozata: Kin akarok segíteni? Mit akarok
tenni érte, értük? Mit tehetnének mások? Melyek az általam vallott értékek, s melyek a klienséi?
Fontos kérdés az értékelés dilemmája is. A döntésekben szerepet játszik a szociális munkás
saját értékrendje, kultúrája. Vallási értékrend, gyakorlat vagy tudományos meggyőződés. Hogyan ítéljük
meg az adott helyzetet? Vannak olyan szakemberek, akik úgy gondolják, hogy az arra érdemteleneket nem
kell támogatni. Szerintük szociális támogatást csak az arra érdemeseknek kell nyújtani. Fontos az előítélet-
mentesség, és az, hogy a szociális munkás ne azt vizsgálja, miért kell adnia, kinek ad, hanem azt, hogy mit
kellene és lehetne tennie a helyzet megoldásáért. Ez nagyon nehéz (etnikum).
A dilemmák közül jelentős az elkötelezettségi, ún. lojalitás-dilemma is. Kinek a pártján áll
egy-egy konfliktushelyzetben a szociális munkás? Ha a családban a családtagok egymással szembekerültek,
kinek hogyan segítsen? Például válás esetén.
Rendkívüli körültekintést igényel egy gyermek elhelyezésében való állásfoglalás, vagy
örökbefogadás is. Néhány eset:

22
  Egy kliens elárulja azt a szándékát a szociális munkásnak, hogy komoly vétket kíván
elkövetni.
 Egy fiatalkorú lány segítséget kér, segítsük őt abortusz iránti kérelmében.
 Egy bentlakásos detoxikáló egyik lakója potenciálisan agresszív, ezért veszélyes lehet a többi
bentlakóra.
 Egy szociális munkás tudomást szerez arról, hogy egy másik szociális munkás a gondozása
alatt álló súlyosan veszélyeztetett gyermek érdekében nem tesz meg mindent.
 Egy kliens akar egy szolgáltatást, amely hatással van a család egy másik tagjára, aki nem
akarja ezt a szolgáltatást: egy felnőtt fiú idős apját szanatóriumban akarja elhelyezni, de az apa otthon akar
maradni.
 A szociális munkás mind a hivatalát, mind a kliensét képviseli. Ez ellentétbe kerülhet
egymással.
 A szociális segély elosztásának ügyintézésének dilemmái. Nehéz választások elé kerülnek
olykor az önkormányzatok pénzügyi ügyintézői amiatt, hogy a pénzügyi keretek szinte soha nem elegendőek
arra, hogy minden kérelmezőt támogatásban részesíthessenek. Nagy terhet ró az önkormányzatok
költségvetésére.
 A fizikailag és érzelmileg elhanyagolt, súlyosan bántalmazott, a normák betartására nem
nevelt, bűnözésre kényszerített vagy kényszerült gyermekek és fiatalok esetében döntés eredménye a
családba való beavatkozás, vagy a családot sértetlen egységként kell elfogadni. Kényszeríteni kell a szülőket
magatartásuk megváltoztatására, vagy a velük való együttműködést választjuk. Értékdilemmáról van szó:
segítő kezekben tartó vagy korlátozó elveket követnek a gyermekek elleni erőszakkal foglalkozó segítő
szakmák. A veszélyeztetettség szélsőséges eseteiben fordul elő hatósági intézkedés, büntetőjogi felelősségre
vonás. A gyermekbántalmazás az elhanyagoláson túl megnyilvánulhat fizikai, pszichikai vagy szexuális
erőszakban.

A szociális szakember önmagával kapcsolatosan felmerülő kérdései, dilemmái a következők:

 Képes leszek-e segíteni másokon?
 Hogyan fogom tudni elválasztani a tanácsadói szerepet a barátságtól?
 Hogyan kerülhetem el, hogy érzelmileg túlzottan bevonódjam a kliens problémájába?
 Valóban szeretném a szociális munkát élethivatásként választani?

Az angolszász országokban azt vallják, hogy minden esetben segítséget kell nyújtani, ha azt
a kliens kéri, de csak akkor, ha a kliens saját helyzetével tisztában van, és ő is akarja a segítséget. Német
nyelvterületen viszont akkor is beavatkoznak, ha a kliensnek nincs problémarálátása.

DILEMMÁK összefoglalva:

23
 1. Beavatkozás dilemmája: Kin akarok segíteni?, Mit akarok tenni érte?. A jó szándékú rossz
döntések az eredetinél is nagyobb problémát okozhatnak. A beavatkozás módját mindig az eset határozza
meg, nincs két egyforma eset. Fontos, hogy a probléma melyik szakaszában avatkozunk be.
2. Értékelés dilemmája: (döntés) A szociális munkás/szociálpedagógus sokszor kerül olyan
helyzetbe, hogy azonnal kell döntenie. A döntésben szerepet játszik saját értékrendje, kultúrája, s vannak,
akik vallási értékrend alapján, mások gyakorlatból vagy ösztönösen döntenek. Vannak, akik úgy gondolják,
hogy az arra érdemteleneket nem kell támogatni. A szoc. munkásoknál is megtalálható az ún. szelekciós
mechanizmus, azaz érdemesség alapján döntenek. Az értékelésre a folyamat egész során szükség van.
Fontos: Minden esetben tisztelni kell az embert, még akkor is ha vétkes vagy annak látszik. Az értékelő
dilemma része, hogy összegezni kell, hogy hova jutott a kliens és a segítő a probléma megoldásában.
3. Kontroll dilemmája: Mennyire kell kontrollt tartani, kell-e az elvégzendő munkát
ellenőriztetni? Fontos, hogy a segítőnek legyen önkontrollja.
4. Autonómia dilemmája: Mennyire hagyom önállósodni a klienst? Meddig autonóm egy
személyiség? Meddig nem a probléma dönti el az autonómiát? Az autonómia dilemmáját a beavatkozás
dilemmájával lehet párhuzamba hozni. Fontos, hogy a kliensnek legyen meg az az érzése, hogy a döntését
önállóan hozta.
5. Elkötelezettségi dilemma: Kinek a pártján áll a segítő a konfliktushelyzetben? Kinek
hogyan segítsen? Fontos, hogy a segítő mindig az elesettebb, gyengébb helyzetben lévőnek kell, hogy
támaszt nyújtson. Férj-feleség esetében vigyázni kell az objektivitásunkra mindenképpen.

Az Etikai Kódex alkalmazása a szociálpedagógus munkájában

A kliens és a szakember közötti viszony szabályozása, valamint a későbbi kizsákmányolás
megelőzése érdekében minden modern szakma kidolgozta a maga etikai kódexét. Az etika nem mindig
determinálja viselkedést, de irányt mutat az értékek viselkedéssé transzformálásában. Ezt teszi valamennyi
szociális munkás is minden nap, még ha nincs is ennek tudatában. Ebben segíti az etikai kódex.
A szabadság és a biztonság közti konfliktus nem új jelenség. Minden korban voltak olyan
szakemberek, akik megpróbáltak megküzdeni az ebből a konfliktusból következő etikai kérdésekkel. Ezeket
a problémákat időről időre megvitatták az akadémiákon, míg mások etikai kódexeket írtak. Nincsenek
azonban végleges válaszok. A szociális munkások kötelessége, hogy munkájuk során mindent elkövessenek
az etikai kérdések tisztességes megoldása érdekében, még bizonyos kockázat vállalása árán is. Nincsenek
könnyű válaszok, de a gyakorlat etikus magatartás iránti jogos igényét mégsem kerülhetjük ki.

A szociális munka etikai kódexe

Előszó:
1. Az Etikai Kőé dex a szőciaé lis műnka gyakőrlaé saé t meghataé rőzőé főbb szakmai etikai normákat tartalmazza.

2. Az Etikai Kőé dex a szőciaé lis műnka főlyamataé ban reé szt vevőű k értékeinek és emberi méltóságának
megőrzését, (helyreállítását) és kiteljesítését szolgálja.

3. A szőciaé lis műnka szakmai tevékenység, amely a szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű szakmai
felelőű sseé geé t meghataé rőzőé etikai elveken alapűl.

24
 4. A szőciaé lis műnka államilag elismert oktatásra eé s szakmai gyakőrlat sőraé n elsajaé tíéthatőé ismeretekre és
készségekre épül.

5. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű felelőssége a kliensekkel, egymaé ssal, a műnkaadőé kkal, egyeé b
szakmaé k keé pviselőű ivel eé s a taé rsadalőm maé s tagjaival valőé együttműködésre terjed ki.

6. A szőciaé lis műnka célja, hőgy megelőű zze, enyhíétse eé s megakadaé lyőzza az egyeé nek, csalaé dők, csőpőrtők,
kőü zőü sseé gek neé lkűü lőü zeé seé t eé s szenvedeé seé t. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű felelőű sseé ge, hőgy megfelelőű
szőlgaé ltataé sőkat nyűé jtsőn, a szociális problémákat megelőzze és kezelje, valamint hőzzaé jaé rűljőn a taé rsadalmi tervezeé shez,
fejleszteé shez eé s cselekveé shez, taé mőgatva az egyeé neket, a csalaé dőkat, a csőpőrtőkat eé s a kőü zőü sseé geket.

7. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű felelősséget vállal a kliensek érdekeinek érvényesítésében,
igyekszik megelőű zni minden őlyan inteé zkedeé st, pőlitikai aé llaé sfőglalaé st, gyakőrlatőt, amely a kliensek baé rmely csőpőrtjaé nak
negatíév megkűü lőü nbőü zteteé seé t eredmeé nyezi.

Alapelvek:

8. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű tiszteletben tartja minden ember érdekét, méltóságát,
egyediségét.

9. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű megkülönböztetés nélkül működik együtt a
hozzáfordulókkal, az őű t alkalmazőé szervezet feladatkőü reé be tartőzőé kkal.

10. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű joga és kötelessége a döntést hozók, valamint a közvélemény
figyelmét felhívni mindarra, amiben a kőrmaé nyzat, a taé rsadalőm vagy egyes inteé zmeé nyek felelőű sek a neé lkűü lőü zeé s eé s a szenvedeé s
kialakűlaé saé eé rt, illetve amivel meggaé tőljaé k ezek enyhíéteé seé t.

11. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű beszámolással tartozik szakmai felettesének, eé s felelős azeé rt,
hőgy minőségi munkát végezzen.

12. A szőciaé lis műnkaé snak/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű nek e célokat integritással és szakmai hozzáértéssel kell
szolgálnia. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű elfogadja, hogy minden szakma kompetenciája véges eé s a kliens
eé rdekei megkíévaé njaé k mindazők egyűü ttműű kőü deé seé t, akik ősztőznak a klienseé rt viselt szakmai felelőű sseé gben.

13. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű szakmai teveé kenyseé ge sőraé n a titoktartást és az információk
felelős kezelését tartja szem előtt.
A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű műnkaé ja sőraé n tájékoztatja kliensét a segítségnyújtás előre látható
menetéről, formájáról, várható következményeiről annak eé rdekeé ben, hőgy a kliens aűtőnőé m dőü nteé st hőzhassőn. Kiveé telt
keé peznek az aűtőnőé m dőü nteé sre valamilyen őkbőé l keé ptelen kliensek eé s azők, akiket inteé zmeé ny kőü telez a szőciaé lis
műnkaé ssal/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű vel valőé kapcsőlatfelveé telre. Ilyen esetben a szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű a kliens
eé rdekeit keé pviseli.

15. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű a kliens függőségi helyzetével nem él vissza. Műnkaé ja sőraé n
nem a kőntrőll, hanem a segíétseé gnyűé jtaé s a dőü ntőű .

16. Az Etikai Kőé dexet alaé íérőé szervezeteknek biztősíétaniűk kell, hőgy tagjaik megfelelhessenek az etikai
elvaé raé sőknak eé s a szakmai kőü telezettseé geknek.

I. A kliens és a szociális munkás/szociális munkát végző kapcsolata:

17. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű a kliens – egyeé n, csalaé d, csőpőrt, kőü zőü sseé g, szervezet, inteé zmeé ny
– érdekeit tartja elsődlegesnek, de ez nem sértheti mások érdekeit.

18. A kliens eé s a szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű kapcsőlata a bizalmon alapul.

19. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű arra tőü rekszik, hőgy a szolgáltatások mindenki számára
elérhetők legyenek.

25
 20. A kliens vaé laszthat szőciaé lis műnkaé st/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű t, eé s a segítő kapcsolatot bármikor
megszakíthatja.
A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű – kűü lőü nleges (pl. őü sszefeé rhetetlenseé g, eé rdek-űü tkőü zeé s, veé szhelyzet… stb.)
esetben – alapős szakmai megfőntőlaé s űtaé n, lehetőű seé g szerint, esetátadással megszakíthatja a segítő kapcsolatot, hőgy a
kliens ne maradjőn szakmai segíétseé g neé lkűü l. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű mindent megtesz azeé rt, hőgy a
műnkaé jaé t főlytatőé kőlleé ga az esetre vőnatkőzőé lehetőű legtőü bb infőrmaé ciőé birtőkaé ban főlytassa műnkaé jaé t. A szőciaé lis
műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű biztosítja a kliens jogát a bizalmon, titoktartáson alapuló kapcsolathoz. Információt nem
ad ki a kliens tűdőmaé sa eé s beleegyezeé se neé lkűü l, kiveé ve ha ez sűé lyősan veszeé lyeztet baé rkit. Errőű l a dőü nteé seé rőű l azőnban a
kőü rűü lmeé nyeknek megfelelőű en taé jeé kőztatnia kell a klienst. (Lehetőű seé g szerint a dőü nteé si főlyamatba vőnja be a kőmpetens
kőlleé gaé kat.) A titőktartaé s minden szőé beli, íéraé sbeli, hang- eé s keé panyagra rőü gzíétett, eé s az azőkbőé l kikőü vetkeztethetőű infőrmaé ciőé ra
vőnatkőzik.

21. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön minden olyan
befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos megítélésen alapuló munkát gátolja.

22. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű a segíétőű főlyamat sőraé n nem létesít rokoni, baráti, üzleti
kapcsolatot a klienssel, űgyanakkőr nem létesít kliensi kapcsolatot család-taggal, rokonnal, baráttal és közvetlen
munkatárssal sem.

23. A kliensek számára készített, illetve juttatott javakból a szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű
semmiképpen nem részesülhet.

24. A raé szőrűltak reé szeé re jűttatőtt adőmaé nyők elősztaé saé rőé l (gőndőlva a taé rsinteé zmeé nyekre) az inteé zmeé ny belsőű
szabaé lyzataé ban egyeé rtelműű en eé s nyilvaé nősan hataé rőzzőn.

25. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű tájékoztatja a klienst az általa igénybe vett szolgáltatás
anyagi feltételeiről. Tőle semmiféle juttatást, szolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

26. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű nem használhatja fel a segítő folyamatot pártpolitikai célok,
vagy vallási meggyőződés befolyásolása érdekében.

II. A szociális munkás/szociális munkát végző és a szakma kapcsolata:

17. Az Etikai Kőé dex a szőciaé lis műnka szakmai standardjainak eé rveé nyre jűttataé saé t segíéti.

18. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű műnkaé ja sőraé n a kliens érdekeit tartja elsődlegesnek. Ez
azőnban nem seé rtheti egyeé ni, aé llampőlgaé ri, magaé neé leti eé rdekeit, jőgait.
Az őü nkeé ntesek, a laikűsők, a gyakőrnőkők aé ltal nyűé jtőtt szőlgaé ltataé sők minőű seé geé eért, őű ket a teveé kenyseé gbe bevőnőé
szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé s veé gzőű eé , illetve az inteé zmeé nyeé a felelőű sseé g. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű
törekszik megelőzni, hogy a jogosulatlanok és képzetlenek ellenőrizetlenül szociális munkát végezzenek.

19. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű a segítő folyamat minőségéért tartozik elsősorban
felelősséggel. Nem vaé llalhat el őlyan esetet:
 amelyben teveé kenyseé geé t visszaeé leé sre vagy emberellenes ceé lőkra hasznaé lhatjaé k fel,
 amellyel tűé lleé pi keé pzettseé ge, kőmpetenciaé ja hataé raé t,
 amellyel őü sszefeé rhetetlenseé get teremt.

20. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű arra törekszik, hogy a szociális szférában működő
intézmények, szervezetek és szakemberek együttműködjenek, szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat hozzanak létre.

III. A szociális munkás/szociális munkát végző és a munkatársak kapcsolata:

21. A szőciaé lis műnkaé ban alapvető érték az együttműködés.

22. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű munkatársaival való kapcsolatát a bizalom, a tisztelet és a
szolidaritás határozza meg.

26
 23. Szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai információit munkatársaival megosztja, kűü lőü nőü s
tekintettel a paé lyakezdőű kre.

24. Más szakmájú kollégáinak kompetenciahatárait tiszteletben tartja, együttműködésre törekszik,

azőnban ez sajaé t felelőű sseé geé t nem csőü kkentheti.

25. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t végző tiszteletben tartja munkatársai és a szakemberek övétől
eltérő véleményét és munkamódszerét, kritikaé jaé nak felelőű s mőé dőn (az eé rintett bevőnaé saé val) ad hangőt.

26. Műnkataé rsaival valőé magánjellegű kapcsolatai nem befolyásolhatják abban, hőgy szakmai teveé kenyseé geé t
legjőbb tűdaé sa eé s meggyőű zőű deé se szerint veé gezze.

27. Védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben.

28. Munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire és szakmai munkájára is.

IV. A szociális munkás/szociális munkát végző munkahelyéhez való viszonya és a társadalom kapcsolata:

29. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű arra törekszik, hogy munkahelyén az Etikai Kódex elvei,
értékei érvényesüljenek, eé s ezek a lehetőű seé g szerint a szervezeti eé s műű kőü deé si szabaé lyzatba is bekerűü ljenek. Amennyiben a
fenti ceé lők eleé reé seé ben hűzamősabb ideig akadaé lyőzzaé k, jőga eé s kőü telesseé ge a Szakmai Etikai Kőlleé giűmhőz főrdűlni.

30. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű az etikai normák alapján és szakértelemmel végzi munkáját,
felelőű sseé get vaé llal az aé ltala nyűé jtőtt szőlgaé ltataé sőkeé rt. Arra tőü rekszik, hőgy műnkahelye szakmapőlitikaé jaé t eé s gyakőrlataé t javíétsa,
nőü velve ezzel a szőlgaé ltataé sők hateé kőnysaé gaé t eé s szíénvőnalaé t. Ennek eé rdekeé ben joga és kötelessége részt venni szupervízión
és szakmai továbbképzésen.

31. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerülhet
közvetlen kliensközelbe.

32. A segíétőű műnka sőraé n a szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű védelemre jogosult a vele
(intézményével) vagy kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha e seé relem akaé r
inteé zmeé nyek, akaé r szemeé lyek reé szeé rőű l eé ri, veé delemeé rt műnkaé ltatőé jaé hőz, illetve annak fenntartőé jaé hőz eé s/vagy az Etikai
Kollégiumhoz fordulhat.

33. Ha hitelt eé rdemlőű en a szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű tűdőmaé saé ra jűt a kliens jőgseé relme,
baé ntalmazőttsaé ga, illetve fűü ggőű , kiszőlgaé ltatőtt helyzeteé vel valőé visszaeé leé s, vizsgálatot kezdeményez. Az Etikai Kőlleé giűmhőz
baé rki tehet bejelenteé st.

34. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű lehetőű seé ge szerint közreműködik a társadalompolitika
fejlesztésében, színvonalának javításában, új vagy jobb struktúra kialakításában.

35. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű kőü zszerepleé st vaé llalva minden esetben közli, hogy milyen
minőségben, kinek a nevében (egyeé n, műnkahely, szakma, paé rt, egyhaé z, szervezet… stb.) nyilatkozik vagy cselekszik.

36. A Szociális Munka Etikai Kódexe az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező.

37. A szőciaé lis műnkaé s/szőciaé lis műnkaé t veé gzőű kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, eé s
tőü rekszik annak betartaé saé ra.

38. Az alaé íérőé szervezetek kétévente vizsgálják felül az Etikai Kőé dexet, a nemzetkőü zi eé s a hazai szakmai
standardők vaé ltőzaé saé val őü sszhangban.

39. Ez a Szőciaé lis Műnka Etikai Kőé dexe, az eűrőé pai Emberi jőgők kőnvenciőé ira eé s a Szőciaé lis Műnkaé sők
Nemzetkőü zi Szőü vetseé geé nek szakmai kőé dexeé re taé maszkődik.

Az Etikai Kódexben megjelenik a humán ökorendszer, melynek szintjei a következők:

1. A legfelső szinten az ember van.

27
 2. A következő szint az intraperszonális szint: gondolkodás, képzelet.

3. Interperszonális szint: emberek közötti kapcsolat.

4. Közösségi kapcsolatok: család, mint kiscsoport (ha jól működik, nincs szükség
beavatkozásra).
5. Nagy közösségek: oktatás, egészségügy (itt már elképzelhető a beavatkozás).

6. Adott kultúra, értékek ismerete.

7. Nemzet, állam, társadalmi szint.

Minden szakma arra törekszik, hogy tökéletesítse szakmai etikai kódexét. Egy ilyen kódex
általában tartalmazza az etikai elvek összességét, amelyeknek a betartását az adott szakma képviselői
elvárják. A kódex kísérlet arra, hogy a szakmai értékeket átváltsák viselkedésbeli elvárásokká. Napjainkban
a szakmai etikai kódexek azt a célt szolgálják, hogy irányelvként használhassák őket minden lehetséges
helyzetben. Az etikai kódex munkavégzésünk eszköze, normaadó funkciót tölt be.
Elfogadásra került a Szociális Szakmai Szövetség 2005. április 29-i Küldöttgyűlésén.
Aláíró szervezetek: Hajléktalan Szolgálatok Tagjainak Országos Egyesülete, Hilscher Rezső
Szociálpolitikai Egyesület, Kurt Lewin Alapítvány, Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok
Országos Egyesülete, Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete,
Nonprofit Humánszolgáltatók Országos Szövetsége, Regionális Forrásközpontok Országos Egyesülete,
Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete, Szociális Intézmények Országos Szövetsége, Szociális
Munkások Magyarországi Egyesülete.

3. tétel
A szociálpedagógus kompetenciái, feladatai, a gyermek és ifjúsági korosztály
tanulási, kapcsolati, szociális problémák kezelésében, a szabadidő szervezésében, az
erőforrások mozgósításában.

I. A szociálpedagógus kompetenciái

1. A szociálpedagógus feladatai a tanulási problémák kezelésében

a., a tanulás definíciója, a tanulás zavarai
b., a szociálpedagógus feladata az életciklusok vonalán
- 0 - 6 éves korosztály
- 6 - 10 éves korosztály
- 10- 18 - 24 éves korban

2. A szociálpedagógus feladatai a szociális problémák kezelésében

28
 a., szociális problémák kezelése egyes életkorokban
- 0 - 6 éves korosztály
- 6 - 10 éves korosztály
- 10- 18 - 24 éves korban

3. A szociálpedagógus feladatai a kapcsolati zavarok kezelésében

a., a társas kapcsolatok jelentősége
b., a kapcsolati zavarok kialakulása, szintjei
c., a szociálpedagógus feladatai a kapcsolati zavarok kezelésében életcikluson vonalán
- 0 - 6 éves korosztály
- 6 - 10 éves korosztály
- 10- 18 - 24 éves korban

4. A szociálpedagógus feladatai a szabadidő szervezésben

5. A szociálpedagógus feladatai az erőforrások mozgósításában

a., természetes erőforrások
b., mesterséges erőforrások.

Felhasznált irodalom:
1., Szociális Munka elmélet és gyakorlata - 2. és 3.kötet
Szerkesztette: Tánczos Éva és Gosztonyi Géza
2., Herczog Tamás: A rekreáció hatásai a rehabilitációs intézetekben
Az 1996-ős kőrmaé nyrendelet szerint a szociálpedagógusok feladata és célja: őlyan szakmai
teveé kenyseé g ellaé taé sa, amely a gyermek eé s ifjűé kőrősztaé ly kapcsőlati, tanűlaé si, szőciaé lis prőbleé maé it
egyseé gben, kőmplex rendszerben kezelve, egyreé szt az eé rintett szemeé lyekkel, csőpőrtjaival, valamint
csalaé djűkkal egyűü ttműű kőü dve, maé sreé szt a kőü rnyezet erőű főrraé sait mőzgőé síétva segíét a gyermek, fiatal eé s
kőü rnyezete egyensűé lyaé t megtartani, illetve megbőmlőtt egyensűé lyaé t helyreaé llíétani, mellyel hőzzaé jaé rűl a
felnőü vekvőű gyermek eé s fiatal őptimaé lis eé letvezeteé seé hez.
 Tanulás definíciója: ismeretelsajaé tíétaé s, a szervezetben veé gbemenőű minden őlyan elvaé ltőzaé s,
amely tapasztalatszerzeé s, gyakőrlaé s, ismeé tleé s kőü vetkezteé ben megy veé gbe eé s viselkedeé svaé ltőzaé st
eredmeé nyez. Tanűlaé ssal sajaé tíétjűk el a magatartaé si szabaé lyőkat eé s az eé rzelmi reagaé laé sőkat is
(szereptanűlaé s). A szőcializaé ciőé főlyamata is tanűlaé ssal jőü n leé tre (beszeé dtanűlaé s), az egeé sz szemeé lyiseé g
fejlőű dik.
 A tanulási zavar értelmezése: Tanűlaé si zavarnak tekinthetjűü k azt az intelligencia szint alapjaé n
elvaé rhatőé naé l leé nyegesen alacsőnyabb tanűlaé si teljesíétmeé nyt. Ezek a reé szkeé pesseé g-zavarők alapvetőű en
nehezíétik az iskőlai tanűlaé s sőraé n az őlvasaé s, íéraé s eé s/vagy a matematika elsajaé tíétaé saé t. A tanűlaé si zavar a

29
legkőraibb időű szakban alakűl ki eé s tűü netei felnőű tt kőrban is fellelhetőű k. (Magyar Pszichológiai Szemle
1992/93. 3-4. szám)
A tanűlaé si zavar kőmplex jelenseé g, az őű sz-szemeé lyiseé g prőbleé maé ja. Baé r tőü bbnyire a veé gsőű
staé diűmban figyelűü nk fel raé (bűkaé s eseteé n), leé trejőü tte egy főlyamat kőü vetkezmeé nye, melynek kezdete
tőü bbnyire az elsőű őé vődaé s-iskőlaé s kőrra nyűé lik vissza. Az iskőlaé s gyermekek jelentőű s szaé zaleé ka kűü zd
valamilyen tanűlaé si prőbleé maé val – teljesíétmeé ny- eé s magatartaé si zavarőkkal annak elleneé re, hőgy nem
főgyateé kős, eé p eé rzeé kszervekkel rendelkezik, eé s intelligenciaé ja nőrmaé l zőé naé ba esik. Az előű ideé zőű őkők eé s
megnyilvaé nűlaé si főrmaé k igen kűü lőü nbőü zőű ek eé s őü sszetettek. A tanűlaé si zavarős gyerekek egyetlen kőü zőü s
jellemzőű je, hőgy a nőrmaé l ősztaé lytermi kőü rűü lmeé nyek kőü zőü tt aé ltalaé ban alkalmazőtt mőé dszerekkel nem
keé pesek tanűlni, lemaradnak az elsajaé tíétaé sban.

 A tanulási zavar speciális tanulásképtelenség, amely megmutatkozik:

- az őlvasaé s zavaraé ban (dyslexia),
- az íéraé s zavaraé ban (dysgraphia),
- a szaé mőlaé s zavaraé ban (dyscalkűlia),
- a ritműseé rzeé keleé s zavaraé ban (aritmia).
Hátterében az MCD (Minimaé lis Cerebraé lis Díészfűnkciőé , azaz kismeé rteé kűű agyi műű kőü deé si
zavar) aé ll. Ennek oka: sűé lyős agyi traűmaé k, szűü leé si seé rűü leé sek, fertőű zőű agyi betegseé gek, genetikai
rendellenesseé gek, eé s ezek egyűü ttesei lehetnek.

 Főbb tünetek:
 Magatartási zavarok: hiperaktivitaé s vagy hipermőtilitaé s, nagyfőkűé szőrőngaé s, agressziőé ,
visszahűé zőé daé s, figyelemfelkeltőű viselkedeé s.
 Figyelemzavarok: hűllaé mzőé , ingadőzőé figyelem, tűé lzőtt elterelhetőű seé g, figyelem
megtapadaé sa, őü sszpőntősíétaé si neheé zseé g.
 Érzékelés- és mozgászavarok: az akaratlagős mőzgaé s hiaé nya, nagy- eé s finőmmőzgaé sők
zavarai, kőőrdinaé ciőé s neheé zseé gek, hiaé nyős szem-keé z kőőrdinaé ciőé , Gestalt-laé taé s hiaé nya.
 Beszédtanulás zavarai: dadőgaé s, hadaraé s, eé letkőri beszeé dhibaé k, szervi eredetűű
beszeé dhibaé k, nem szőé lal meg a gyermek az őé vődaé ban (5 eé ves kőrig nem kell szakember).
 Nyelvi fejlettség zavarai: gyenge beszeé dartikűlaé ciőé , szegeé nyes szőé kincs, neheé zkes
kifejezeé smőé d.
 Szereptanulás zavarai: fiűé -laé ny szerepek nem alakűlnak ki, tűé lzőttan jaé teé kős, vagy
felnőű ttes viselkedeé s, retardaé ciőé .
 Részképesség hiányok: nem tűd rajzőlni, egy laé bőn űgraé lni, nem ismeri a teé ri helyzeteket.
 Téri orientáció problémái: nem alakűl ki a testkeé p, testseé ma, iraé nyteé veszteé s jellemzőű .
 Új képességek, ismeretek elsajátításának zavarai: mentaé lis retardaé ciőé , eé rtelmi
főgyateé kőssaé g, tűé lzőttan lassűé tempőé , memőé riazavar, feladattűdat hiaé nya.

30
 A tanűlaé si neheé zseé g előű szőü r a viselkedeé sben tűü krőü zőű dik. Ezek a gyerekek tűé lzőttan
mőzgeé kőnyak vagy nagyőn visszahűé zőé dőé ak. Nem kőü vetik az űtasíétaé sőkat. Teé tővaé znak, nem tűdjaé k
elkezdeni a feladatőt. Ha felszőé líétjaé k őű ket zavartan aé lldőgaé lnak, nem tűdjaé k mi vőlt a keé rdeé s. Felteé tlenűü l
meg kell keresni, mi hűé zőé dik meg az ilyen tanűlőé viselkedeé se mőü gőü tt.
Például: × Az íéraé s kűszasaé ga, szaggatőttsaé ga, a betűű k nagysaé gaé nak
egyetlenseé gei, a neheé zkes íéraé smőé d a szem-keé z kőőrdinaé ciőé jaé nak fejletlenseé geé vel hőzhatőé
kapcsőlatba.
× Egyes betűű k, szavak felismereé seé nek neheé zseé gei arra űtalnak, hőgy a
gyermekneé l nem alakűlt ki a Gestait-laé taé s.
× Ha a gyermek figyelmeé t nem a feladatra, hanem a kőü nyv egyeé b aé braé ira
őü sszpőntősíétja – a jelenseé g alapja, hőgy a gyermek figyelmeé t a haé tteé r ingerli, eé s eltereli a
leé nyeges infőrmaé ciőé rőé l.
× A betűű k, szőé tagők felcsereé leé se, a tűü kőü ríéraé s a teé reé rzeé keleé s hiaé nyőssaé gaé val
magyaraé zhatőé .

A tanűlaé si neheé zseé gek előű főrdűlaé sa megelőű zhetőű , eé s kőrai felismereé se űtaé n megfelelőű
fejlesztőű eljaé raé sőkkal minimaé lisra csőü kkenthetőű vagy teljesen megszűü ntethetőű . A megfigyelt
rendellenesseé get előű ideé zőű őkainak feltaé raé sa csak űé gy lehetseé ges, ha megismerjűü k ezeknek a gyerekeknek a
kőrai fejlőű deé stőü rteé neteé t, szőciaé lis kőü rűü lmeé nyeit. Vizsgaé latsőrőzattal ki lehet deríéteni, melyek a hiaé nyős
vagy rősszűl begyakőrőlt terűü letek, eé s megfelelőű teraé piaé val pőé tőlhatőé k a hiaé nyők. Ez a lemaradaé s
jelentkezhet egyetlen terűü leten, pl. az íéraé s, őlvasaé stanűlaé sban, de megműtatkőzhat egyidejűű leg tőü bb
elmeé leti tantaé rgyban is.
A hazai eé s nemzetkőü zi statisztikai adatők szerint a gyermekek 10-15%-a szenved tanűlaé si
zavarban, ezeé rt nagyőn főntős a tanulási zavarok prevenciója. Célja: az iskőlai kűdarcők megelőű zeé se. A
prevenciőé a tanűlaé si zavarők szűű reé seé n, azaz a hiaé nyőssaé gők pőntős megaé llapíétaé saé n alapűl. A prevenciőé t 5
eé ves kőrban ceé lszerűű elkezdeni. A prőbleé maé tőé l fűü ggőű en egyeé ni vagy csőpőrtős fejlesztőű prőgramőt kell
őü sszeaé llíétani. A fejlesztőű főglalkőzaé sők sőraé n a főkőzatőssaé g elveé t a figyelem sajaé tőssaé gait, kőrai faé radaé st
messzemenőű en figyelembe kell venni. A főglalkőzaé sőkat heti 2-3 alkalőmmal 4-6 főű s csőpőrtőkban
miniműm 10 perces, maximűm 45 perces időű tartamban eé rdemes megtartani. A csőpőrtős főglalkőzaé sők
strűktűé raé ja szigőrűé an meghataé rőzőtt. Tehaé t a tanűlaé si zavarnaé l nem megfőrdíéthatatlan haé traé nyrőé l van szőé ,
inkaé bb az intellektűaé lis eé rettseé g hiaé nyaé rőé l, amelyneé l speciaé lis eé s szemeé lyre szabőtt taé mőgataé s szűü kseé ges az
ismeretek elsajaé tíétaé saé hőz.
 A tanulási zavarok szűrése: A tanűlaé si zavar 5 eé ves kőrtőé l szűű rhetőű . A tanűlaé si zavarők
prevenciőé ja a zavarők szűű reé seé vel kezdőű dik. Az iskőlaeé rettseé gi tesztek mellett pszichőlőé giai tesztek,
pedagőé giai vizsgaé lőé eljaé raé sők alkalmazaé sa is javasőlt.

 Pszichológiai módszerek: intelligencia-teszt, Gestait-tesztek, vizűőmőtőrős

kőőrdinaé ciőé t vizsgaé lőé tesztek, dyslexia prőgnősztika teszt, anamneé zis alkalmazaé sa

1. Pedagógiai módszerek:

31
  megfigyeleé sek, teljesíétmeé nyelemzeé s, ősztaé lyzatelemzeé s
 Pőrkőlaé bneé Dr. Balőgh Katalin-feé le taé blaé zat alapjaé n lehet megaé llapíétani a
prőbleé maé t

Porkolábné Balogh Katalin a kőü vetkezőű sőrrendet javasőlja:

- nagymőzgaé s fejleszteé se, amelyben az őldalisaé g, az egyensűé lyeé rzeé keleé s eé s a nagymőzgaé s-
kőőrdinaé ciőé fejleszteé seé t ceé lzőé gyakőrlatőkra kerűü l sőr,
- manipűlaé ciőé fejleszteé se (pl. győü ngyfűű zeé ssel),
- papíér-cerűza feladatők,
- zenei ritműsős anyag.
A tanűlaé si zavar megaé llapíétaé sa űtaé n a megfelelőű szakember (lőgőpeé dűs, fejlesztőű
pedagőé gűs, pszichőpedagőé gűs) bevőnaé saé val kell a zavart megszűü ntetni.

 A tanulási zavarok kezelése:

1. Az olvasászavar: A gyermek lassan őlvas, a hasőnlőé főrmaé jűé maé ssalhangzőé t
őü sszeteé veszti, zőü ngeé st a zőü ngeé tlennel felcsereé li, nem keé pes a szavakat megfelelőű en betűű zni, felcsereé l
szőé tagőkat. Kezeleé se: lőgőpeé dűs segíétseé geé vel.
2. Az írászavar: A gyermek a papíérra nem balőldalőn, fent kezd el íérni, hanem jőbb őldalőn,
lent, nem balrőé l jőbbra, hanem jőbbrőé l balra. Kezeleé se: plasztikűsabbtőé l a szilaé rd anyagőkkal valőé
manipűlaé ciőé : nagy lendűü letűű mőzgaé sőktőé l a finőmabb ceé liraé nyős mőzgaé sők feleé . Gyűrmaé zaé s, ragasztaé s,
hőmőkba, agyagba rajzőlaé s paé lcaé val, ecsettel. Jaé teé kős főrmaé ban kell gyakőrőlni. A tűü kőü r előű tti pőé zőlgataé s is
segíéthet, pl.: jőbb keé z, jőbb laé b. Főntős, hőgy a balkezes gyermeket ne szőktassaé k aé t a jőbb keé z
hasznaé lataé ra.
3. A számolási zavar: A gyermek nincs tisztaé ban az elemi mennyiseé gi főgalmakkal (pl.
haé ny alma van a taé lőn), az őü sszehasőnlíétaé s rendellenes (mennyivel tőü bb cerűza van az egyik csőmőé ban,
mint a maé sikban). Kezeleé se: paé rősíétaé s, csőpőrtősíétaé s, halmazbőé l valőé kiemeleé s, melyhez hasznaé lhatűnk
kőrőngőt, győü ngyőü t, eé píétőű kőckaé t.
 A szociálpedagógus feladatai: 1. felismereé s, 2. szűű reé s, 3. infőrmaé ciőé kőü zvetíéteé s, 4. szervezeé si
feladatők.

Tővaé bbi feladatők: - gyenge, eé vismeé tlőű , iskőlafőé biaé s gyerekekkel, iskőlakerűü lőű kkel
gőndőzaé si terv keé szíéteé se a csalaé dők, szakemberek segíétseé geé vel, szűü lőű i eé rtekezletek kezdemeé nyezeé se,
tanaé csadaé s a szűü lőű knek, tantaé rgyi kőrrepetaé laé sők kezdemeé nyezeé se, felzaé rkőé ztataé s előű segíéteé se, tanűlaé si
technikaé k taníétaé sa, tantaé rgyi felmenteé sek előű keé szíéteé se, paé lyavaé lasztaé si tanaé csadaé s, tővaé bbkeé pzeé sek
szervezeé se a tanűlaé si zavarrőé l szűü lőű knek, pedagőé gűsőknak, szabadidőű s prőgramők szervezeé se, nyaé ri
taé bőrők szervezeé se, csalaé di haé tteé rvizsgaé lat kezdemeé nyezeé se, csalaé dlaé tőgataé s (figyelni kell a szőciaé lis
viszőnyőkat, csalaé dszerkezetet, csalaé dtagők kapcsőlataé t, gyermek helyeé t a csalaé dban, kűltűraé lis
viszőnyőkat), kapcsőlattartaé s.
A tanűlaé si zavarőknak 10 eé ves kőrra meg kell szűű nnie, a gyermeknek hőzzaé kell nőű ni a
tőü bbiekhez. Ha keé ptelen eleget tenni a kőü vetelmeé nyeknek teljesíétmeé nyprőbleé maé k, viselkedeé si gőndők

32
alakűlnak ki, ezeé rt szűü kseé gszerűű en rőntjaé k a kapcsőlataik alakűlaé saé t, szőciaé lis pőzíéciőé ikat, őü neé rteé keleé si,
emőciőnaé lis zavarőkat ideé znek előű .
A funkcionális analfabetizmus: Ölyan műű veltseé gi aé llapőt, amelyben az őlvasni-íérni tűdaé s
keé pesseé geinek megszerzett szíénvőnala egyre keveé sbeé alkalmas arra, hőgy hasznaé lhatőé legyen űé j
infőrmaé ciőé k befőgadaé saé ra eé s kőü zleé seé re, űé j tűdaé s megszerzeé seé re, feldőlgőzaé saé ra eé s kezeleé seé re, a
szemeé lykőü zi interakciőé k lebőnyőlíétaé saé ra. Az elnevezeé s nem az őlvasni-íérni tűdaé s keé pesseé geé nek teljes
hiaé nyaé ra űtal, hanem arra, hőgy a fűnkciőnaé lis analfabeé taé k nem keé pesek megvalőé síétani azőkat a ceé lőkat,
amelyekhez a veleszűü letett adőttsaé gaik megvannak, de ezeket nem keé pesek mőzgőé síétani, fejleszteni,
lehetőű seé geiket nem tűdjaé k kihasznaé lni. Az érintettek a mődern taé rsadalmak jelentőű s taé rsadalmi csőpőrtjai,
akinek rőmlanak az eseé lyeik az infőrmaé ciőé k befőgadaé saé ra, eé rteé keleé seé re, szelektaé laé saé ra, tehaé t a gazdasaé gi-
taé rsadalmi vaé ltőzaé sőkhőz tőü rteé nőű alkalmazkődaé saé ra. Kialakulásának és újratermelődésének okai: a
televíéziőé , a videőé , a szaé míétőé geé p tőü meghataé sa, az iskőlai őktataé sban a kőmműnikatíév zaé rtsaé g, az
űnifőrmizaé lőé dőé eljaé raé sők, az eé rintettek gazdasaé gi-taé rsadalmi helyzete műű velőű deé si-tanűlaé si lehetőű seé geivel,
szőkaé saival eé s igeé nyeivel.

A probléma megoldása történhet:

1. Prevenciőé val: - íéraé s-őlvasaé s alapjainak megtaníétaé saé ra tőü rteé nőű elegendőű időű
biztősíétaé saé val,
- őlvasaé seé rteé s eé s kifejezőű keé pesseé g főlyamatős fejleszteé seé vel,
- beszeé deé szleleé s, beszeé dmegeé rteé s fejleszteé seé vel,
- szőé kincs bőű víéteé seé vel,
- az iskőlaé kban lemaradőé kat rehabilitaé lni keé pes pedagőé giai prőgramőkkal.
2. Útőé kezeleé ssel: - a műnkaerőű piaci keé pzeé sben eé s aé tkeé pzeé sben akadaé lyőzőtt reé tegek
szaé maé ra az aé ltalaé nős alapkeé pzettseé g hiaé nyait pőé tlőé prőgramők kidőlgőzaé saé val.
A szociális kapcsolat őlyan szemeé lykőü zi kapcsőlat, amely a bizalőmra eé pűü l, amelynek a szeretet
az eé rzelmi alapja eé s a ragaszkődaé s az őü sszetartőé ereje. Ezek a kapcsőlatők alapvetőű szerepet jaé tszanak a
pszichikűm fejlőű deé seé ben. A kőü tőű deé si eé lmeé ny a gyermek szaé maé ra biztőnsaé gőt, veé delmet, neé lkűü lőü zhetetlen
szőciaé lis teret jelent. A gyermek szemeé lyiseé geé nek fejlőű deé se a szőcializaé ciőé 3 legfőntősabb rendszereé ben
zajlik: a csalaé dban, az iskőlaé ban eé s a kőrtaé rscsőpőrtőkban. Gőndőt jelent, ha e 3 rendszer kőü zőü tt nincs
őü sszhang. Azők a gyermekek, akik nem tűdnak eleget tenni a kőü vetelmeé nyeknek, aé ltalaé ban egyfelőű l a sajaé t
igeé nyeik eé s keé pesseé geik, maé sfelőű l pedig az iskőla, az őtthőn eé s a taé rsadalőm igeé nyei kőü zőü tti kőnfliktűst eé lik
meg stresszkeé nt. A gyermekek iskőlai prőbleé maé inak jőé reé sze ebbőű l fakad. IÚgy alakűlnak ki a kapcsőlati
zavarők is. Ezeknek a gyermekeknek nagy szűü kseé gűü k van a szőciaé lpedagőé gűs segíétseé geé re, aki segíét nekik
prőbleé maé jűk megőldaé saé ban, az ebbőű l adőé dőé esetleges kapcsőlati zavarők kezeleé seé ben.
Akkőr beszeé lűü nk kapcsolati zavarról, ha nincs kapcsőlat, ha a kapcsőlat megszakad,
hiaé nyős, illetve egyőldalűé .
Felismerése: aé ltalaé ban a pedagőé gűs, a gyerek vagy a szűü lőű reé szeé rőű l eé rkezett jelzeé s alapjaé n ismeri
meg a prőbleé maé t a szőciaé lpedagőé gűs. A felismereé st a pedagógiai-pszichológiai módszerek segíétik:
1. Megfigyelés: A gyermekek, szűü lőű k, pedagőé gűsők, nevelőű k viselkedeé seé re, egymaé shőz valőé
kapcsőlataé ra iraé nyűl.

33
 2. Beszélgetés: A kőü zvetlen kapcsőlat lehetőű seé get teremt a klienst leginkaé bb főglalkőztatőé
prőbleé maé k feltaé raé saé ra.
3. Felmérés: Gyakran tőü rteé nik keé rdőű íéves főrmaé ban, a keé rdeé sek a gyermekek neé zeteire,
eé rdeklőű deé seé re, eé rzelmi aé llaé sfőglalaé saira iraé nyűlnak.
4. Szociometria: A csőpőrt strűktűé raé jaé t vizsgaé lja, mely a sztaé r-, illetve peremhelyzetűű gyermekek
felmeé reé seé t szőlgaé lja.
 KAPCSOLATI ZAVAR KIALAKULHAT:
 szűü lőű -szűü lőű kapcsőlatban
 szűü lőű -gyermek kapcsőlatban
 gyermek-gyermek kapcsőlatban
 gyermek-pedagőé gűs kőü zőü tti kapcsőlataé ban
 szűü lőű -pedagőé gűs kapcsőlatban
 pedagőé gűs-pedagőé gűs kapcsőlatban
 pedagőé gűs-szőciaé lpedagőé gűs kapcsőlatban… stb.

 HIÁNYOK, PROBLÉMÁK A KAPCSOLATBAN, A KAPCSOLATI ZAVAR JELLEMZŐI:

 Nem jőü n leé tre a kapcsőlat (pl. ha az anya vagy a pedagőé gűs nem tűdja elfőgadni a
gyermeket).
 Egyőldalűé kapcsőlat.
 Tőrz kapcsőlat (pl. ha az anya a gyermek szereteteé t taé rgyhőz kőü ti).
 Kizsaé kmaé nyőlőé , elnyőmőé kapcsőlat (pl. szexűaé lis baé ntalmazaé s, kihasznaé laé s… stb.).
 Kőnfőrmitaé sőn alapűlőé kapcsőlat (ha az egyik feé l mindig enged a maé siknak a
beé kesseé g kedveé eért – megalkűvaé s).
 Ritűaé lis kapcsőlat (pl. szerelmi kapcsőlatban kifeleé szeretik egymaé st, kifeleé azt
műtatjaé k, hőgy minden rendben van, egymaé s kőü zőü tt pedig veszekednek).
 Kőü zőü mbőü s kapcsőlat (eé rzelmi tőü lteé s hiaé nya).
 Előű íéteé letes kapcsőlat (pl. cigaé nyőkkal, aé llami gőndőzőttakkal szemben).
 KAPCSOLATI ZAVAR A CSALÁDBAN, A GYERMEK ÉS SZÜLŐ KÖZÖTT, SZÜLŐ-SZÜLŐ
KÖZÖTT:
 Gyermek-szülő közötti kapcsolati zavar:
 Elutasítás: Főű keé nt leaé nyanyaé knaé l dőminaé l, ez az anya-gyermek kapcsőlat zavara.
 Túlzott aggodalmaskodás: Szőrőngőé anyaé knaé l eé s időű sebb kőrűé szűü lőű kneé l
gyakőri a megjeleneé se; (pl. feé kezik a gyermek mőzgaé sős aktivitaé saé t).
 Bűntető és kényeztető magatartás: Sőkszőr egyűü tt jelenik meg, a kőü vetkezetlen
szűü lőű i magatartaé s miatt. Ez sők prőbleé maé t vőnhat maga űtaé n. Főű leg az alkőhőlizaé lőé szűü lőű k
attitűű dje, mert gyakőriak a hangűlatvaé ltaé sők. Ha jőé kedve van, keé nyeztet, ha rőssz kedve van,
akkőr pedig bűü ntet.
 Anyahiány betegségek: Ide tartőzik a hőspitalizműs is. Spitz vizsgálatai: a
hőspitalizműs legsűé lyősabb vaé ltőzata; kőé rhaé zban leé vőű gyermekekneé l figyelteé k meg. Az anya

34
 jelenleé teé ben is leé trejőü het hőspitalizműs, pl. elhanyagőlaé s eseteé n. 3 eé ves kőrig meghataé rőzőé ,
dőminaé ns időű szak. A laé nyőkat elkíéseé rheti 14-16 eé ves kőrűkig.
A GYERMEK-SZÜLŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATI ZAVAR FELISMERHETŐ: - agresszivitaé sban,
- deprivaé ltsaé gban.
 A szülők közötti konfliktusok:
 A kőnfliktűsők miatti kapcsőlati prőbleé maé k jelen lehetnek szerepkonfliktusok, a szűü lőű i
szereppel valőé nem megfelelőű azőnősűlaé s.
 Ha az egyik szülő alkoholizál, sűé lyős prőbleé maé t őkőzhat a paé r kőü zőü tt.
 Ha valamelyik fél munkanélkülivé vaé lik, főű leg az apaé knaé l figyelhetőű meg az a jelenseé g,
hőgy nem tűdjaé k elfőgadni, hőgy a nőű lett a csalaé dfenntartőé . Elveszíéti gazdasaé gi szerepeé t, ingerűü ltteé
vaé lik, esetleg alkőhőlizaé lni kezd.
 A szülők szexuális kapcsolatában felleé pőű prőbleé maé k is kapcsőlati zavarhőz vezetnek.
A SZÜLŐ-SZÜLŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATI ZAVAR FELISMERHETŐ: - a gyermek megvaé ltőzőtt
magatartaé saé bőé l.
 KAPCSOLATI ZAVAROK AZ INTÉZMÉNYEKBEN (ÓVODA, ISKOLA):
1. A szülő-pedagógus közötti kapcsolati zavarok: eé rteé kek vőnalaé n.
 Alulmotiváltság – a szűü lőű taé plaé lhatja. Ha a gyermekben benne van az
alűlmőtivaé ltsaé g, a pedagőé gűs sőkat akar.
 Előítélet talajaé n is keé pzőű dhet kőnfliktűs (pl. cigaé ny gyermek ellen).
 Deviáns viselkedés.
A SZÜLŐ-PEDAGÓGUS KÖZÖTTI KAPCSOLATI ZAVAR FELISMERHETŐ: - a szűü lőű nem keresi a
kapcsőlatőt az iskőlaé val.
1. A gyermek-gyermek közötti konfliktusok:
 A gyermek nehezen tud a kőü zőü sseé gbe beilleszkedni pl. iskőlavaé ltaé s
miatt.
A szociálpedagógusnak különböző lépéseket kell tenni, hőgy a tanűlőé
alkalmazkődni tűdjőn:
 felmeé rni, hőgy a gyermek keé sz-e az űé j prőgramban valőé
reé szveé telre,
 segíéteni a gyermek felkeé szíéteé seé t a tervezeti vaé ltőzaé sra,
 felkeé szíéteni a szűü lőű t a tervezett vaé ltőzaé sra,
 felkeé szíéteni az ősztaé lyt a tanűlőé befőgadaé saé ra,
 a gyermek feleé nyűé lni annak eé rdekeé ben, hőgy szíévesen laé tőttnak
eé rezze magaé t.

 Hátrányos helyzetű gyermekkel szembeni előítélet kialakűlaé sa a

taé rsakban.
 A tűé l jőé l teljesíétőű , tehetseé ges gyermekek kiközösítése.
 Rivalizálás egymaé s kőü zőü tt.

35
 A szociálpedagógusnak és a tanárnak törekedni kell arra, hőgy a rivalizaé laé s a
veteé lkedeé s eé s versengeé s pőzitíév iraé nyaé ba terelőű djeé k aé t.
 Anyagi eltérések a taé rsak kőü zőü tt.

A GYERMEK-GYERMEK KÖÖ ZÖÖ TTI KAPCSÖLATI ZAVAR FELISMERHETÖŐ : - gűé nyneé vadaé sban,
kikőü zőü síéteé sben.
1. A pedagógus-szociálpedagógus közötti konfliktus

 A KAPCSOLATI ZAVAROK OKAI ÉS KEZELÉSE:

1. Gyermekek közötti kapcsolati zavar (iskolában, közösségben):
 A pedagőé gűs íéteé letei gyakran „jőé ” eé s „rőssz” gyermekekre bőntjaé k az ősztaé lyt. Az
űé gynevezett „jőé ” gyermekeknek kezdetben az ősztaé lytaé rsaik is keresik a kegyeit, a „rőssz”
gyermekektőű l viszőnt elfőrdűlnak – „beskatűlyaé zaé s”.
 A maé ssaé ggal szembeni intőlerancia leghagyőmaé nyősabb aé ldőzatai a cigaé ny
gyermekek – előű íéteé let.
1. Pedagógus-gyermek közötti kapcsolati zavar:
 A kapcsőlatőt befőlyaé sőlhatjaé k a szemeé lyes megismerkedeé s előű tti teé nyezőű k:
előű zetes infőrmaé ciőé k eé s a szemeé lyes tapasztalatők egyezteteé se őlykőr igen neheé z feladat.
 A pedagőé gűs keé teé rtelműű viselkedeé se nagyőn zavarja a gyermeket (ellenteé tes
kőmműnikaé ciőé eé s metakőmműnikaé ciőé ).

Ahhőz, hőgy egeé szseé ges kapcsőlat aé lljőn fenn tanaé r eé s diaé k kőü zőü tt szűü kseé g van kűü lőü nbőü zőű
alapvetőű kőmműnikaé ciőé s keé szseé gekre. Az egyik legfőntősabb keé szseé g a beszeé lgeteé s. EÚ rzőű dhet a tanaé rők eé s
diaé kők kőü zőü tti kapcsőlatban, hőgy a tanaé r bizalmatlan velűü k, elnyőmja, feé lreeé rti, erőű lteti, megszeé gyeníéti,
vagy elíéteé lőű en eé rteé keli őű ket. Alapvetőű teé nyezőű itt a magatartászavar, mivel a hőzzaé kapcsőlőé dőé reakciőé k,
eé rzeé sek, eé lmeé nyek szőrősan kőü tőű dnek egymaé shőz. A prőbleé ma megőldaé sa miatt nagyőn főntős a
szőciaé lpedagőé gűs teveé kenyseé ge szempőntjaé bőé l a fiatal megismereé se, prőbleé maé jaé nak, magatartaé szavaraé nak
megeé rteé se. A magatartaé szavarős fiatalra jellemzőű , hőgy az ismeretek elsajaé tíétaé saé ban, a szőciaé lis tanűlaé sban
bizőnyős mőé dőn elmarad hasőnlőé kőrűé taé rsaitőé l. Kűü lőü nleges baé naé smőé dőt igeé nyel, lemaradaé sa behőzhatőé
szakszerűű differenciaé lt főglalkőzaé ssal. Az ilyen fiatalőknaé l alapvetőű gőndőt őkőz magatartaé sűk, erkőü lcsi
eé letűü k, eé letvitelűü k eé s eé rzelmi eé letűü k kiszaé míéthatatlansaé ga. A szőciaé lpedagőé gűs iraé nyíétaé saé val veé gzett
kőrrekciőé s főglalkőzaé ssal szőciaé lis tanűlaé sűk előű segíéthetőű .

A szociálpedagógus feladatai ebben az esetben:

 Megismerni a gyermek magatartaé szavaraé t, majd eredmeé nyesen tűd hatni a
szőciaé lpedagőé gűs aé ltal alkalmazőtt szitűaé ciőé s beszeé lgeteé s.
 Meg kell taníétani a fiatalőkat arra, hőgy mikeé nt eé rtelmezzeé k sajaé t eé s maé sők
metakőmműnikatíév viselkedeé seé t.

36
  Főntős, hőgy a szőciaé lpedagőé gűs eé s a fiatal kőü zőü tt emberi kapcsőlat alakűljőn ki. Ezt a
kapcsőlatőt ne az egyenrangűé saé g, hanem az asszimetria jellemezze, amelyben a fiatal alaé rendelt
szerepet jaé tszik a szőciaé lpedagőé gűssal szemben, baé rmennyire nem ezt akarja is. Ha ezt a kapcsőlatőt
űé gy sikerűü l alakíétani, hőgy inkaé bb a kiegeé szíétőű jelleg lesz raé jellemzőű , a fiatal elfőgadja kettejűü k ilyesfeé le
viszőnyaé t.
 A szőciaé lpedagőé gűs feladata a fiatal kapcsőlatainak kőnfliktűsmentesseé teé tele, vagy
legalaé bb a kőnfliktűsők csőü kkenteé se, (kőnfliktűsai adőé dhatnak szűü leivel, csalaé djaé val, kőü rnyezeteé vel,
baraé taival, segíétőű jeé vel… stb.).
 A segíétőű a fiatal megvaé ltőztataé saé t ne parancsőlgataé ssal, űtasíétaé ssal, kiőktataé ssal prőé baé lja
megőldani, hanem igyekezzen őű t elfőgadni őlyannak, amilyen. A fiatal íégy űé gy eé rzi, bíézhat segíétőű jeé ben,
felszabadűltabb lehet, nem kell szőrőngania, íégy őű is azőn gőndőlkőzhat, hőgyan tűdnaé megvaé ltőztatni
eddigi zavarős magatartaé saé t.
1. Szülő-pedagógus közötti kapcsolati zavar:
 Vannak szűü lőű k, akik nem keresik a kapcsőlatőt az iskőlaé val (passzíév beletőü rőű dőű ),
űé gy veé lik, hőgy gyermekűü k neveleé se kizaé rőé lag az iskőla kőmpetenciaé ja.
 A szűü lőű esetenkeé nt a gyermek bűkaé sa, gyenge teljesíétmeé nye miatt a pedagőé gűs
ellen főrdűl.

A kapcsőlati zavar kialakűlaé saé nak rengeteg lehetőű seé ge eé s főrmaé ja van. A
szociálpedagógus feladatai kapcsolati zavarok kezelése esetén:
 Felismereé s, csalaé di haé tteé rvizsgaé lat.
 A kőnfliktűs tartalmaé nak, szereplőű inek megismereé se, melyet a gyermek
panaszaé nak meghallgataé saé val, őű szinte beszeé lgeteé ssel eé rhet el.
 A kivaé ltőé őkők, előű zmeé nyek feltaé raé sa, megszűü nteteé sűü kre valőé tőü rekveé s.
 Meg kell tűdnia kinek milyen szerepe, van a kőnfliktűsban (kezdemeé nyezőű , aktíév,
bekapcsőlőé dőé , passzíév, elszenvedőű ).
 Tőlerancia, taé rsadalmi eé rteé kek kőü zvetíéteé se eé s mintaadaé s a gyermeknek.
 Meg kell prőé baé lnia a gyermeket megvaé ltőztatni elfőgadaé ssal.
 Meg kell prőé baé lnia megtaníétania a gyereket, fiatalt őü nmaga eé s maé sők
megismereé seé re, hőgy kapcsőlatai kőnfliktűsmentesek legyenek.
 A gyermekbaraé ti kapcsőlatait taé mőgataé saé ra tőü rekveé s, főntőssaé gaé nak
elismerteteé se.
 A stigmatizaé ciőé , bűű nbakkeé pzeé s megelőű zeé se.
 Az erőű főrraé sők felkűtataé sa a csalaé dban, kőrtaé rscsőpőrtőkban.
 Szőciőcsőpőrtők szervezeé se.
 Kiraé ndűlaé sők szervezeé se.
 Kűü lőü nbőü zőű teraé piaé s mőé dszereket alkalmazaé sa a prőbleé ma megőldaé saé ra.
 A lezajlaé s mőé djaé nak figyelemmel kíéseé reé se.
 A tanűlsaé gők levőnaé sa.

37
  A „szereplőű kre” gyakőrőlt hataé s lemeé reé se.

A szociálpedagógus feladata, hőgy segíétsen eljűtni a megőldaé shőz. Ehhez mindig nagyőn
alapős helyzetismeretre van szűü kseé ge. Segíétseé get mindig a gyermek eé letkőri sajaé tőssaé gait ismerve eé s
figyelembe veé ve kell nyűé jtani. A dőlgők nyíélt megbeszeé leé se elengedhetetlen felteé tele a kezeleé snek.

Kapcsőlati zavarők tűü netei meé g: agresszivitaé s, visszahűé zőé dőé vagy figyelemfelkeltőű magatartaé s,
tanűlaé si zavarők, verekedeé s, bűű nbakkeé pzeé s, diszkriminaé ciőé , bandaé kba verőű deé s, kihíévőé őü ltőü zkőü deé s, alkőhől,
dőhaé nyzaé s, drőgőzaé s.
Fontos:
- Alsőé tagőzatban azőnős neműű ek baraé tkőznak, a maé sik nem kirekeszteé se NEM KAPCSÖLATI
ZAVAR!
- A kőrai űdvarlaé s (hajhűé zaé s) NEM KAPCSÖLATI ZAVAR!
- A gűé nyneé vadaé s NEM MINDEN ESETBEN KAPCSÖLATI ZAVAR!
A gyermekek fizikai bántalmazásából is eredhetnek kapcsolati zavarok: A
szociálpedagógusnak fel kell tűdni ismerni a gyermek rendszeres fizikai bántalmazását, amelynek jelei
aé ltalaé ban nyilvaé nvalőé ak. A szőciaé lpedagőé gűsra haé rűl a szűü lőű k taé jeé kőztataé sa, amit a lehetőű legnagyőbb
meé rteé kig taé mőgatőé mőé dőn kell megtenni. Főntős, hőgy minden szűü lőű szeretne bizőnyős meé rteé kig jőé szűü lőű
lenni. Az esetleges veszeé lyeztetettseé g bejelenteé se megerőű síéteneé inkőmpetenciaé jaé nak eé rzeé seé t, eé s gyakran
igaz űé gy kezeli a gyermekeé t, ahőgyan őű t kezelteé k, íégy nem eé rti viselkedeé seé nek nem helyes vőltaé t.
 MEGELŐZÉSI PROGRAMOK:
A szőciaé lpedagőé gűs feladata elsőű sőrban a prevenciőé . A kapcsőlati zavarők vizsgaé lataé t
szőciőmetriai vizsgaé latőkkal veé gezhetjűü k. Kisgyermekekneé l jaé teé kkal (pl. pőstaé s jaé teé k), nagyőbbaknaé l
kikeé rdezeé ssel. A sztaé r, illetve a peremhelyzetűű gyermekek kivizsgaé lhatőé k.

 A kapcsolati zavarok megelőzése érdekében a szociálpedagógus különböző programokat

szervezhet a gyermekek számára:
 Tini csőpőrt leé trehőzaé sa a kríézisek, prőbleé maé k megbeszeé leé se eé rdekeé ben.
 Herkűles-teraé pia.
 Kőrtaé rs teraé pia.
 Csőpőrtteraé pia.
 Szitűaé ciőé s jaé teé kők szervezeé se.
 Helyzetgyakőrlatők.
 ÖÖ nismereti jaé teé kők.
 Dramatikűs jaé teé kők szervezeé se a gyermekek kőü reé ben, ami segíéti a beilleszkedeé st, segíéti az
egymaé s elfőgadaé saé t, a maé ssaé g elfőgadaé saé t.
 A NAT-ban szereplőű „csalaé di eé letre valőé neveleé s” cíéműű tantaé rgyat bevezetni az iskőlaé ban.

 Szülők részére: Felvilágosítási programok szervezése a helyes gyermeknevelés érdekében:

38
  Az eé letkőri kríézisekre valőé felkeé szíéteé s.
 Helyes neveleé si mőé dszerek ismerteteé se.
 Az egeé szseé ges szűü lőű -gyermek kapcsőlatban valőé segíéteé s csalaé dlaé tőgataé ssal, a csalaé dőkkal
főlytatőtt prőbleé mafeltaé rőé beszeé lgeteé sek kezdemeé nyezeé seé vel.
 Szűü lőű k taé jeé kőztataé sa szőciaé lis prőbleé maé ik megőldaé sa eé rdekeé ben (igeé nybe vehetőű
taé mőgataé sők, kedvezmeé nyek… stb.)
A szabadidő-szervező - szociálpedagógus feladatai:

6/B. §
(1) A szabadidőű -szervezőű segíéti az iskőla pedagőé gűsainak eé s a tanűlőé k szabadidőű -szervezeé ssel,
kőü zőü sseé gi eé let kialakíétaé saé val őü sszefűü ggőű műnkaé jaé t. A szabadidőű -szervezőű feladata kűü lőü nőü sen:
a.) az iskőla pedagőé giai prőgramjaé hőz kapcsőlőé dőé tanőé raé n kíévűü li főglalkőzaé sők,
prőgramők előű keé szíéteé se, szervezeé se, a kőü rnyezeti neveleé ssel őü sszefűü ggőű teveé kenyseé g segíéteé se (erdei iskőla,
taé bőr stb.),
b.) a pedagőé giai prőgramhőz nem kőü tőű dőű szabadidőű s teveé kenyseé g előű keé szíéteé se,
szervezeé se, taé jeé kőztataé s nyűé jtaé sa a szabadidőű s prőgramőkrőé l,
c.) a tanűlőé kőü zőü sseé g, diaé kőü nkőrmaé nyzat prőgramjainak segíéteé se,
d.) a szűü lőű i szervezet (kőü zőü sseé g) műnkaé jaé nak segíéteé se,
e.) az iskőlai hagyőmaé nyők kereteé be tartőzőé főglalkőzaé sők előű keé szíéteé se, szervezeé se,
f.) az egeé szseé ges eé letmőé d, tővaé bbaé a szenvedeé lybetegseé gek megelőű zeé seé vel, valamint a
győé gyűlt szenvedeé lybeteg tanűlőé k beilleszkedeé seé vel őü sszefűü ggőű szabadidőű s teveé kenyseé g szervezeé se,
g.) az alapvetőű emberi eé rteé kek, a nemzeti, nemzetiseé gi, kisebbseé gi hagyőmaé nyők iskőlaé n
belűü li megismerteteé seé ben, a kűltűraé lis, etnikai stb. maé ssaé g megismerteteé seé ben eé s elfőgadtataé saé ban valőé
kőü zreműű kőü deé s,
h.) az iskőla hazai eé s nemzetkőü zi kapcsőlatai kieé píéteé seé nek, a partneriskőlaé kkal valőé
egyűü ttműű kőü deé seé nek segíéteé se,
i.) a hazai eé s a kűü lfőü ldi tanűlmaé nyi űtak szervezeé seé vel kapcsőlatős paé lyaé zati lehetőű seé gek
figyelemmel kíéseé reé se, a paé lyaé zatők elkeé szíéteé seé ben valőé kőü zreműű kőü deé s,
(2) A szabadidőű -szervezőű egyűü ttműű kőü dik a gyermek- eé s ifjűé saé gveé delmi felelőű ssel, a
diaé kőü nkőrmaé nyzatők műnkaé jaé t segíétőű vel.
(3) A szabadidőű -szervezőű segíéti az iskőlai tővaé bbtanűlaé si, paé lyavaé lasztaé si tanaé csadaé st,
kőü zreműű kőü dik, segíétseé get nyűé jt a műnkaé ba aé llaé ssal kapcsőlatős prőgramők megszervezeé seé hez,
taé jeé kőztataé st nyűé jt a tanűlőé k reé szeé re szervezett szabadidőű s prőgramőkrőé l.
(4) Az iskőla vezetőű je gőndőskődik a szabadidőű -szervezőű műnkaé jaé hőz szűü kseé ges felteé telekrőű l.
A 4/2001. OM rendelet 9. §-a értelmében: Ha nincs a gyermek keé pesseé geinek megfelelőű őé vőda
vagy iskőla, a telepűü leé s pőlgaé rmestere inteé zkedik, hőgy a megfelelőű inteé zmeé ny a gyermek rendelkezeé seé re
aé lljőn, ha ez maé s vaé rősban van, megőldjaé k a gyermek eljűtaé saé t, ha szűü kseé ges lehetőű veé teszi űtazőé
szakember (győé gypedagőé gűs) igeé nybeveé teleé t. A szakeé rtőű i eé s rehabilitaé ciőé s bizőttsaé g dőü nt abban az
esetben, ha a gyermek iskőlaé t akar vaé ltőztatni azőnős iskőlatíépűsőn belűü l.

39
 A 4/2001. OM rendelet 11. §-a kimondja: Ha a gyermek az iskőlaé ba leé peé shez szűü kseé ges
fejlettseé get nem eé rte el, a bizőttsaé g űé jabb vizsgaé lati időű pőntőt tűű z ki eé s eé rtesíéti a szűü lőű t, hőgy a gyermeknek
iskőlai eé letmőé dra felkeé szíétőű főglalkőzaé sőn kell reé szt vennie. Attőé l az eé vtőű l, amelyben a gyermek a hetedik
eé leteé veé t betőü lti, a szakeé rtőű i bizőttsaé g javaslataé ra maradhat aűgűsztűs 31. űtaé n meé g egy neveleé si eé vig az
őé vődaé ban: a szakeé rtőű i bizőttsaé g ilyen javaslatőt a szűü lőű keé reé seé re eé s az őé vőda nevelőű testűü leteé nek
egyeteé rteé seé vel tehet; a nevelőű testűü let egyeteé rteé seé t a szakeé rtőű i bizőttsaé g a gyermek vizsgaé lataé nak
megkezdeé se előű tt szerzi be.

A 14. § szerint: az őé vődaé ban maradaé sra a neveleé si tanaé csadőé is tehet javaslatőt a szűü lőű keé reé seé re
eé s az őé vőda nevelőű testűü leteé nek egyeteé rteé seé vel.

A szőciaé lis prőbleé ma jelen esetben anyagi jellegűű prőbleé maé t jelent, melynek kezeleé se a
szőciaé lpedagőé gűs egyik reé szterűü lete. A szociális munka célja, hőgy megelőű zze, enyhíétse eé s
megakadaé lyőzza az egyeé nek, csalaé dők, csőpőrtők, kőü zőü sseé gek neé lkűü lőü zeé seé t eé s szenvedeé seé t. Ezen a
területen a segítőnek képesnek kell lennie:
- Kűü lőü nbőü zőű szőciaé lis helyzetűű gyerekek, fiatalők eé s kőü rnyezetűü k szaé maé ra adekvaé t
segíétseé gnyűé jtaé s a szőciaé lis műnka, a gőndőzaé s, a neveleé s-őktataé s, a szabadidőű -pedagőé gia stb. kőrszerűű
eszkőü zeivel, e főlyamatők tervezeé se, kivitelezeé se, ellenőű rzeé se, eé rteé keleé se eé s elemzeé se.
- A gyerekek, fiatalők prőblematikűs eé lethelyzeteinek megelőű zeé se, javíétaé sa aé llami
inteé zmeé nyi eé s taé rsadalmi szőlgaé ltataé sőkkal eé s erőű főrraé sőkkal.
- Az Etikai Kódex 6. pontja alapján: a segíétőű ceé lja, hőgy megelőű zze, enyhíétse,
megakadaé lyőzza az egyeé nek, csalaé dők, csőpőrtők, kőü zőü sseé gek neé lkűü lőü zeé seé t eé s szenvedeé seé t. A szőciaé lis
műnkaé t veé gzőű felelőű sseé ge, hőgy a sajaé t kőmpetenciaé jaé n belűü l megfelelőű szőlgaé ltataé sőkat nyűé jtsőn, a
szőciaé lis prőbleé maé kat legjőbb tűdaé sa szerint előű zze meg eé s kezelje.
- Hőzzaé jaé rűljőn a taé rsadalmi tervezeé shez, fejleszteé shez eé s cselekveé shez, taé mőgassa az
egyeé neket, csalaé dőkat, csőpőrtőkat eé s kőü zőü sseé geket.
A szőciaé lis prőbleé ma kezeleé seé t keé t tőü rveé ny szabaé lyőzza:
1.) Az 1993. évi III. tv a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Előű tte Mő.-őn ilyen
jellegűű egyseé ges szabaé lyőzaé s nem vőlt.),
2.) Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról.
E keé t tőü rveé ny azőkat az alapvetőű szabaé lyőkat tartalmazza, amelyek szerint az aé llam, a
helyi őü nkőrmaé nyzatők eé s a gyermekek veé delmeé t ellaé tőé szemeé lyek, szervezetek meghataé rőzőtt ellaé taé sőkkal
eé s inteé zkedeé sekkel segíétseé get nyűé jtsanak a gyermek tőü rveé nyben főglalt jőgainak eé s eé rdekeinek
eé rveé nyesíéteé seé hez, a szűü lőű i kőü telesseé gek teljesíéteé seé hez.
A 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról őü sszefőglalja a
szociális juttatásra vonatkozó szabályokat. A törvény célja kettős:
1.) a szőciaé lis biztőnsaé g megteremteé se eé s megőű rzeé se,
2.) meghataé rőzza a szőciaé lis ellaé taé s főrmaé it, szervezeteé t, ezzel kapcsőlatős jőgősűltsaé gőn,
garanciaé t.

40
 A szőciaé lis prőbleé maé k megelőű zeé seé re eé s enyhíéteé seé re a két törvény szerinti különböző
juttatások lehetnek: - peé nzbeli jűttataé sők,
- termeé szetbeli jűttataé sők,
- szemeé lyes gőndőskődaé st nyűé jtőé alapellaé taé s, ill. szakellaé taé s.

1993. évi III. tv. (szociális törvény) juttatásai:

1. pénzbeli ellátások: - időű skőrűé ak jaé radeé ka, aé pőlaé si díéj, rendszeres szőciaé lis segeé ly, aé tmeneti
segeé ly, lakaé sfenntartaé si taé mőgataé s, temeteé si segeé ly.
2. Természetben nyújtott szociális ellátások:

Lehet eé lelmiszer, tankőü nyv, tűü zelőű segeé ly, kőü zűü zemi díéjak, vagy gyermekinteé zmeé nyek
teé ríéteé si díéjainak kifizeteé se, valamint a csalaé di szűü kseé gletek kieleé gíéteé seé t szőlgaé lőé , gazdaé lkődaé st segíétőű
taé mőgataé s (pl. főü ldhasznaé lati lehetőű seé g, mezőű gazdasaé gi jűttataé sők, műnkaeszkőü zőü k, szaktanaé csadaé s,
szakkeé pzeé s).
- lakaé sfenntartaé si taé mőgataé s, kőü ztemeteé s, aé tmeneti segeé ly, kőü zgyőé gyellaé taé s, temeteé si
segeé ly, egeé szseé gűü gyi szőlgaé ltataé sra valőé jőgősűltsaé g.

3. Személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások:

Személyes gondoskodást nyújtó alap eé s szakellátás:

- eé tkezteteé s, aé pőlaé st, gőndőzaé st nyűé jtőé inteé zmeé ny (idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek,
fogyatékosok, hajléktalanok otthona), haé zi segíétseé gnyűé jtaé s, rehabilitaé ciőé s inteé zmeé ny (pszichiátriai betegek,
szenvedélybetegek, fogyatékosok, hajléktalanok), csalaé dsegíéteé s, lakőé őtthőn (pszichiátriai betegek,
fogyatékosok), aé tmeneti elhelyezeé st nyűé jtőé inteé zmeé ny (idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek,
fogyatékosok, hajléktalanok éjjeli menedékhelye átmeneti szállása), nappali ellaé taé st nyűé jtőé inteé zmeé ny
(idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok, nappali melegedő), egyeé b speciaé lis szőciaé lis
inteé zmeé ny

Az 1993. eé vi III. (szőciaé lis) tv. tehaé t meghataé rőzza az aé llam aé ltal biztősíétőtt egyes szőciaé lis
ellaé taé sők főrmaé it eé s az azőkra valőé jőgősűltsaé g felteé teleit. A helyi őü nkőrmaé nyzatők e tőü rveé nyben
szabaé lyőzőtt ellaé taé sőkőn tűé l sajaé t kőü ltseé gveteé sűü k terheé re maé s ellaé taé sőkat is megaé llapíéthatnak. A helyi
őü nkőrmaé nyzatők szőciaé lis irődaé iban igeé nyelhetőű k ezek az ellaé taé sők, ahől megfelelőű taé jeé kőztataé ssal,
nyőmtatvaé nyők biztősíétaé saé val, azők kitőü lteé seé vel segíétik a raé szőrűlőé kat. A segeé lyezeé s 1993 őé ta hatőé saé gi
jőgkőü r. Az alanyi raé szőrűltsaé g elbíéraé laé saé rőé l a jegyzőű , a nőrmatíév eé s raé szőrűltsaé gi elbíéraé laé srőé l a
keé pviselőű testűü let dőü nt.

A szociális törvény a gyermek jogán biztosít:

- a termeé szetben nyűé jtőtt szőciaé lis ellaé taé sők kereteé ben tankőü nyvsegeé lyt, valamint kifizeti
a gyermekinteé zmeé nyek teé ríéteé si díéjait,

41
 - kőü zgyőé gyellaé taé si igazőlvaé nyt, az aé llami nevelt eé s a beteg gyermek reé szeé re, aki űtaé n emelt
őü sszegűű csalaé di pőé tleé kra jőgősűlt a szűü lőű (tőü rveé nyes keé pviselőű ),
- aé pőlaé si díéjat kap az a szűü lőű , aki tartőé san beteg 18 eé v alatti szemeé ly gőndőzaé saé t veé gzi,
- megelőű legezi a gyermektartaé si díéjat, ha a tartaé sdíéj őü sszegeé nek behajthatőé saé ga valami
miatt aé tmenetileg lehetetlen, vagy a gyermeket gőndőzőé nem keé pes a gyermek reé szeé re a szűü kseé ges tartaé st
nyűé jtani,
- alapellaé taé s (eé tkezteteé s, haé zi segíétseé gnyűé jtaé s, csalaé dsegíéteé s) kereteé ben gőndőskődik
azőkrőé l a gyerekekrőű l, akiknek nappali vagy bentlakaé sős inteé zmeé nyben tőü rteé nőű ellaé taé sa nem biztősíéthatőé .

A szőciaé lis tőü rveé ny mőé dősíétaé saé ban megjelenik az adőé ssaé gkezeleé si szőlgaé ltataé s bevezeteé se
2003-tőé l, amely a csalaé dők eladőé sődaé saé t kőmplex mőé dőn kezeli. A lakossági hátralékokkal kapcsolatos
szociális intervenciós módszer lényege: - a peé nzbeli taé mőgataé st tanaé csadaé ssal kapcsőlja őü ssze, mely
kiterjed:
 a haé ztartaé s gazdaé lkődaé saé ra,
 a főgyasztaé si szerkezeteé nek aé talakíétaé saé ra,
 a jőü vedelemszerzőű -keé pesseé g javíétaé saé ra.

(Azőkra vőnatkőzik, akiknek adőé ssaé ga az 50 e Ft-őt meghaladja, fennaé llőé tartőzaé sa legalaé bb 6 havi,
eé s akik vaé llaljaé k az adőé ssaé g eé s a taé mőgataé s kűü lőü nbőü zeteé nek megfizeteé seé t eé s az adőé ssaé gkezeleé si
tanaé csadaé sőn valőé reé szveé telt.)
Az 1997. évi gyermekvédelmi tv. a kőü vetkezőű alapvetőű szabaé lyőkat hataé rőzza meg:
- az aé llam, a helyi őü nkőrmaé nyzatők eé s a gyermekek veé delmeé t ellaé tőé szemeé lyek eé s szervezetek
meghataé rőzőtt ellaé taé sőkkal eé s inteé zkedeé sekkel segíétseé get nyűé jtsanak a gyermekek tőü rveé nyben főglalt
jőgainak eé s eé rdekeinek eé rveé nyesíéteé seé hez,
- a szűü lőű i kőü telesseé gek teljesíéteé seé hez,
- ill. gőndőskődnak a gyermekek veszeé lyeztetettseé geé nek megelőű zeé seé rőű l eé s megszűű nteteé seé rőű l,
- a hiaé nyzőé szűü lőű i gőndőskődaé s pőé tlaé saé rőé l,
- valamint a gyermekveé delmi gőndőskődaé sbőé l kikerűü lt fiatal felnőű ttek taé rs. beilleszkedeé seé rőű l,
veé delmeé rőű l.

A gyermekvédelmi törvény a gyermek jogán biztosít:

 Pénzbeni támogatásokat a gyermek részére:
- kiegeé szíétőű csalaé di pőé tleé kőt, hőgy megelőű zze a gyermek anyagi őkőkbőé l
tőü rteé nőű kiemeleé seé t a csalaé dbőé l,
- rendkíévűü li gyermekveé delmi taé mőgataé st, ha a gyermeket gőndőzőé csalaé d
időű szakős leé tfenntartaé si gőnddal kűü zd (3x/eé v).
 Az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek részére: - őtthőnteremteé si
taé mőgataé st.
 Természetben nyújtott támogatásokat: - tankőü nyvtaé mőgataé s, eé tkezeé si díéjkedvezmeé ny, űtazaé si
kőü ltseé g.

42
 A szociálpedagógus ezekben az esetekben tanaé csadaé st veé gez, segíétseé get nyűé jt az űű rlapők
beszerzeé seé ben, kitőü lteé seé ben tővaé bbaé : - felmeé ri a csalaé d szűü kseé gleteit, neheé zseé geit,
- kőü rnyezettanűlmaé ny keé szíét,
- infőrmaé ciőé t szőlgaé ltat,
- ismeri eé s ismerteti a tőü rveé ny aé ltal biztősíétőtt jűttataé sőkat,
- kezdemeé nyezi a tőü rveé nyi jűttataé st,
- ődafigyel a segeé ly felhasznaé laé saé ra,
- megakadaé lyőzza a szőciaé lis kőü rűü lmeé nyek rőmlaé saé t,
- paé lyaé zatőkat keé szíét pl. kedvezmeé nyes nyaraltataé s, csereakciőé k
szervezeé seé hez,
- csereakciőé kat szervez,
- adőmaé nyőkat gyűű jt eé s tővaé bbíét,
- kezdemeé nyezi a taé mőgataé st,
- figyeli annak főrmaé jaé t.

Az 1993. évi III. (szociális) törvény változásai (2001. eé vi LXXIX. tőü rveé ny): 2002. janűaé r 1-tőű l
mőé dősűlt!

1.) Időskorúak járadéka bővült: Nem csak magyar aé llampőlgaé r veheti igeé nybe, hanem az
Eűrőé pai Úniőé s Gazdasaé gi Teé rseé g aé llampőlgaé ra is.
2.) Rendszeres szociális segély: 2002. jan. 1-tőű l, aki az őü nkőrmaé nyzat aé ltal felkíénaé lt aé llaé st nem
főgadja el, az kiesik a rendszerbőű l eé s űé jra annyit kell dőlgőznia, mint a segeé lyre szőrűlaé s előű tt, hőgy
jőgősűlt legyen a taé mőgataé sra.
3.) Lakásfenntartási támogatás: Jelentőű s kőü zműű tartőzaé s eseteé n lehetőű seé g van a tőü rleszteé sre
(70% őü nkőrmaé nyzati, 30% sajaé t erőű ). Eddig az kapta meg, aki keé rte, mőstantőé l aűtőmatikűsan meg kell
aé llapíétani.
4.) Ápolási díj: A tőü rveé ny űé jraeé rtelmezte a definíéciőé kat. Mőst az a hőzzaé tartőzőé kapja, aki sűé lyősan
főgyateé kős, vagy tartőé san beteg 18 eé v alatti szemeé ly gőndőzaé saé t veé gzi.

Néhány szociális probléma és kezelése:

1. Munkanélküliség problémája: Nagyőn főntős a taé jeé kőztataé s, hőgy a műnkaneé lkűü liseé g eseteé n
hővaé főrdűlhat a raé szőrűlőé segíétseé geé rt, mik a lehetőű seé gei. (Műnkaűü gyi Kőü zpőntba iraé nyíétani)
Kezeleé se: műnkaneé lkűü li segeé ly, műnkaneé lkűü liek jőü vedelempőé tlőé taé mőgataé sa, aé llaé sbőü rze,
műnkaneé lkűü liek szaé maé ra szervezett aé tkeé pzeé sek.

2. Bérleti jogviszony megszűnésének problémája: Napjainkra jellemzőű , hőgy egyre nagyőbb

azőknak a lakőé telepen eé lőű embereknek a szaé ma, akik őü nhibaé jűkőn kíévűü l keé ptelenek a lakaé sfenntartaé s
kőü ltseé geé t kifizetni, íégy emiatt megszűű nik a beé rleti jőgviszőnyűk eé s fedeé l neé lkűü l maradnak.
Kezeleé se: Elsőű dleges a taé jeé kőztataé s, hiszen fel kell vilaé gősíétani a raé szőrűlőé t abban, hőgy hől eé s
milyen felteé telek mellett jűthat őlyan segíétseé ghez, amellyel esetlegesen elkerűü lhetőű a lakaé sűk beé rleti

43
jőgviszőnyaé nak a megszűü nteteé se. (pl. lakaé sfenntartaé si taé mőgataé ssal - amennyiben a fenntartaé s a jőü vedelem
35%-aé t meghaladja, vagy ha a jőgviszőny megszűű neé se meé gis bekőü vetkezik, akkőr albeé rlet vagy maé s
szaé llaé skereseé sben valőé segíétseé gnyűé jtaé ssal.)

3. Szülői deviancia problémája: Az alkőhőlizműs a leggyakrabban előű főrdűlőé deviancia.

Kezeleé se: Legfőntősabb a meggyőű zeé s, a gyermek eé rdekeé re valőé hivatkőzaé ssal. Taé jeé kőztatni kell a
szűü lőű t a győé gyűlaé s lehetőű seé geirőű l (pl. anőnim alkőhőlistaé k klűbja) eé s meg kell szaé maé ra szervezni az
űtőé gőndőzaé st, termeé szetesen, csak ha a szűü lőű beleegyezik.

A szabadidőű s teveé kenyseé get az ember szabadidejeé ben őü nkeé ntesen veé gzi. A szabadidőű szervezeé s
ceé lja a szabadidőű hasznős eltőü lteé seé nek megszervezeé se. A szabadidőű szerezeé s feladata felmeé rni az
igeé nyeket, lehetőű seé geket, rendelkezeé sre aé llőé peé nzeszkőü zőü ket pl. kűü lőü nbőü zőű paé lyaé zatők űé tjaé n, nőn prőfit,
civil szervezőű deé sek taé mőgataé saé nak bevőnaé saé val.
A szabadidős program 3 kritériuma: - megfelelőű szabadsaé g fők, őü nkeé ntesseé g,
- fejlesztőű hataé sűé legyen,
- rekreaé lőé , regeneraé lőé hataé sa legyen.
Rekreáció: a latin kifejezeé s szőé szerinti főrdíétaé sa: felfrissűü leé s, felűü dűü leé s, taé gabb
eé rtelemben az ember kőmfőrteé rzeé seé nek, egeé szseé geé nek, műnkakeé pesseé geé nek helyreaé llíétaé saé t jelenti. Szinte
mindennapős szűü kseé glet, mivel a ma elfaé radt embernek hőlnap is jőé szíénvőnalőn kell eé lni eé s dőlgőzni.

A rekreáció fajtái: 1. Pihenés: szőé rakőztatőé őlvasaé s, zenehallgataé s, szíénhaé z, mőzi,

kőncertlaé tőgataé s. 2. Kreatív szabadidő eltöltés: tanűlaé s, műzsikaé laé s, szíénjaé tszaé s, barkaé csőlaé s stb. 3. Fizikai
rekreáció: nem kőü telesseé gszerűű fizikai műnka, pl. a hőrgaé szat, vadaé szat. 4. Sportrekreáció: szabadidőű s
spőrt, mely rendszeres eé s őptimaé lisan intenzíév.
A szabadidő 3 funkciója: - lazíétaé s, szőé rakőzaé s, fejlőű deé s.
A gyermeknek szervezett szabadidőű s prőgramők 3 célnak vannak alaé rendelve: csőü kkenjenek a
tanűlaé si zavarők, csőü kkenjenek a kapcsőlati zavarők, anyagi terhet vegyen le a csalaé d vaé llaé rőé l.
Feladatok: - tervezeé s, kőőrdinaé laé s, főrraé steremteé s,szervezeé s, lebőnyőlíétaé s.
A szabadidő szervezés színterei lehetnek (heé tveé geé n, eé s a szűü netekben, esetleg az esti őé raé kban):
- kőrtaé rscsőpőrtők,
- iskőlakőü zőü sseé g,
- a gyermek eé s csalaé dja,
- neveleé si-őktataé si inteé zmeé nyek,
- bentlakaé sős inteé zmeé nyek,
- nappali ellaé taé st biztősíétőé inteé zmeé nyek,
- gyermekjőé leé ti szőlgaé latők,
- csalaé dsegíétőű kőü zpőntők.
A szociálpedagógus által szervezett szabadidős programok lehetnek: kiraé ndűlaé sők,
taé bőrőzaé sők, veteé lkedőű k, kűü lőü nbőü zőű teveé kenyseé gek szervezeé se a pedagőé gűsők bevőnaé saé val.

44
 A szociálpedagógus feladatai a szabadidő szervezésben:
- a gyengeé bb tanűlőé k szaé maé ra kőrrepetaé laé s megszervezeé se,
- deé lűtaé ni szakkőü rőü k megszervezeé se,
- spőrtrendezveé nyek, versenyek az egeé szseé gmegőű rzeé s kereteé ben,
- a szűü lőű k bevőnaé sa az iskőla eé leteé be - a szűü lőű -gyermek reé szeé re kőü zőü s
rendezveé nyeket szervezni,
- őü nismereti csőpőrt alakíétaé sa prőbleé maé s gyerekeknek,
- draé maé s csőpőrtők szervezeé se a prőbleé maé s gyerekeknek,
- a diaé kők tanaé csőt kaphatnak a szőciaé lpedagőé gűstőé l a szabadidőű jőbb,
hasznősabb felhasznaé laé saé hőz,
- kőü zműű velőű deé si inteé zmeé nyek feleé iraé nyíétja a gyerekeket,
- műű velőű deé si inteé zmeé nyek prőgramjait hőz az iskőlaé ba,
- pihentetőű , regeneraé lőé prőgramőkat szervez,
- felmeé reé sekkel a gyermekek igeé nye felőű l taé jeé kőzőé dik,
- pszichőszőciaé lis felmeé reé seket keé szíét, ami segíéti az iskőlaé t abban, hőgy a
prőbleé maé t meé lyseé geé ben, teljesen felmeé ri,
- az egyes ősztaé lyőkőn belűü l (kőrcsőpőrtőkban) feltaé rt hiaé nyőssaé gők, eé s a
gyermekek igeé nye alapjaé n a szűü lőű kkel ismereti a prőbleé maé t, íégy magűk a szűü lőű k is ismereteket
szerezhetnek, illetve ajaé nlaé sőkat kaphatnak sajaé t eé s gyermekűü k szabadidejeé nek hasznősabb eé s
hateé kőnyabb eltőü lteé seé hez.

A gyermekek inteé zmeé nyen kíévűü li, szabadidejeé ben veé gzett jaé teé ka az inteé zmeé nyes tanűlaé sőn
kíévűü l is főntős ahhőz, hőgy a gyerek fejlőű deé se eé s tanűlaé sa teljes legyen. A gyermek szabadidejeé nek hasznős
eltőü lteé seé ben főntős a csalaé d szerepe is. Sajnős ma a csalaé d egyűü tt tőü ltőü tt ideje minimaé lis időű keretben
mőzőg. Nincs eé lmeé ny-szerűű egyűü ttleé t, teveé kenyseé g, jaé teé keé lmeé ny, csőü kken az űtaé nzaé si alkalmak szaé ma. A
harmőnikűs csalaé di eé letben van időű a jaé teé kra is, ahől a szűü lőű k eé s a nagyszűü lőű k egyűü tt jaé tszanak a
gyerekekkel, őtt a gyermeki fejlőű deé s harmőnikűs, annak elleneé re, hőgy a csalaé dők a legjőbb szaé ndeé k
mellett sem talaé ljaé k meg az őtthőni jaé teé k űé jszerűű lehetőű seé geit. Ezeé rt a szűü lőű k megnyereé se, a velűü k valőé
egyűü ttműű kőü deé s alapvetőű feladat. Abban a csalaé dban, ahől a szabadidőű eltőü lteé s eé rteé ktűdati elemet keé pvisel,
őtt műű kőü dik ez a csalaé di fűnkciőé . Ahől nem talaé lkőznak ilyen eé rteé ktűdati elemmel, őtt a szűü lőű nem műtat
peé ldaé t az őü nműű veleé sre, felűü dűü leé sre, erőű gyűű jteé sre. Nincs sem ideje, sem ereje arra, hőgy egyűü tt
főglalatőskődjeé k gyermekeivel, fejlesztőű teveé kenyseé get szervezzen szaé műkra. A gyermekek 20%-aé naé l nem
figyelhetőű meg iraé nyíétaé s, csak a szabadidőű eltőü lteé seé nek szaé mőnkeé reé se. A gyermekek helytelen,
egeé szseé gtelen napirendjeé nek haé ttereé ben meghűé zőé dőé maé sik teé nyezőű sők esetben az, hőgy magűk a szűü lőű k
sem tűdjaé k, hőgyan kell eé rtelmesen, igeé nyesen eltőü lteni a szabadidőű t, mert őű ket sem taníétőttaé k meg erre.
Amennyiben a szűü lőű knek nincs mőtivaé ciőé s baé zisa a szabadidőű kűltűraé lt, egyűü ttes eltőü lteé seé re, nem vaé rhatőé
el, hőgy ez gyermekeé ben kifejlőű djeé k. A helyes szabadidőű s szőkaé sők kialakíétaé saé ban segíéthet a csalaé dőknak a
kőü zműű velőű deé si inteé zmeé ny, a pedagőé gűs, a szőciaé lpedagőé gűs.

45
 Herczog Tamás cikkeé ben a rekreaé ciőé hataé saival főglalkőzik a rehabilitaé ciőé s inteé zetekben, kiemeli
a spőrt eé s a műű veé szeti teveé kenyseé g hataé saé t. Ismerteti a taé rgyban veé gzett kűtataé sők eredmeé nyeit, melyek
bebizőnyíétőttaé k, hőgy:
- Az eé rtelmi főgyateé kősők rendszeres testedzeé se erőű síéti az identitaé stűdatőt, fejleszti a fizikai
aé llőé keé pesseé get, őü rőü mfőrraé skeé nt szőlgaé l, taé g terem nyűé jt a szabadidőű hasznős eltőü lteé seé hez eé s a
szőcializaé ciőé hőz.
- Az eé rtelmileg akadaé lyőzőtt szemeé lyek a spőrtteveé kenyseé gen keresztűü l kőü nnyebben
megkőü zelíéthetőű k.
- Gazdagődik a szemeé ly mőzgaé stapasztalata, jőbban űralja mőzdűlatait, javűl cselekvőű keé pesseé ge,
nőű az őü naé llőé saé ga.
- Az eé rtelmi főgyateé kősők eé s az alkőtőé műű veé szet kapcsőlatrendszereé ben a kreatíév aktivitaé s egyfajta
eé rzelmi felszabadűlaé s eé s kiegyenlíéteé s, amely előű segíéti a fűü ggetlenseé g eé rzeé seé t, a szőciaé lis egymaé sra hataé st, a
kőmműnikaé ciőé t eé s a gőndőlkődaé st.
- A kűltűraé lis főglalkőztataé s alkalmas arra, hőgy lehetőű seé get teremtsen űé j partneri kapcsőlatők
kialakíétaé saé ra, a reé giek elmeé lyíéteé seé re, a hasőnlőé eé rdeklőű deé sűű emberek egymaé sra talaé laé saé ra, a
kirekesztettseé g eé rzeé seé nek őldaé saé ra.
(Rehabilitáció: őrvősi, pedagőé giai, szőciaé lis műnka, melynek leé nyege a taé mőgatőé , a segíétőű , a
fejlesztőű főglalkőzaé sők, a szemeé lyre szőé lőé gőndősk ődaé s hataé saé ra a kliens aé llapőtaé ban az előű zőű neé l
kedvezőű bb vaé ltőzaé s kőü vetkezik be.)

A SZOCIÁLPEDAGÓGUS ERŐFORRÁSAI

Az erőforrás: Taé maszt nyűé jtőé szemeé lyek- eé s azők ismereteibőű l, tűdaé saé bőé l, keé pesseé geibőű l
fakadőé erőű k. A kliens eé s a szőciaé lpedagőé gűs egyaraé nt rendelkezik erőű főrraé sőkkal. Ezek szervesen
kapcsőlőé dnak egymaé shőz.
Fajtái:  Termeé szetes erőű főrraé s: az embernek prőbleé mahelyzetben anyagilag,
kríézishelyzetben eé rzelmi visszajelzeé ssel is tűd segíéteni a maé sik, azaz az egyeé n kőü zvetlen
kőü rnyezeteé ben eé lőű szemeé lyek taé mőgataé sa; ez a gyermekekneé l lehet apa, anya, testveé r,
nagyszűü lőű .
 Mesterseé ges/szakmai erőű főrraé s: szakmai segíétseé gnyűé jtaé st eé rtűü nk, azaz
szakemberek, hivatal, jűttataé sők. A hűmaé n szakma eé s a szőciaé lpedagőé gűs is ebbe a kőü rbe
tartőzik.
A prőbleé maé tőé l fűü gg, hőgy melyik erőű főrraé sra van szűü kseé ge az egyeé nnek. De a
kliens aé ltalaé ban akkőr főrdűl szakember feleé , ha a termeé szetes erőű főrraé sait kimeríétette. A kliens
ilyenkor segítséget kérhet: a kőü zőktataé si-, a tanaé csadőé i-, a gyermekveé delmi-, az egeé szseé gűü gyi
inteé zmeé nyektőű l, valamint egyhaé zi, civil eé s karitatíév szervezetektőű l eé s azők szakembereitőű l.
Faé biaé n Gergely egy Nyíéregyhaé zaé n veé gzett kíéseé rleteé bőű l a kőü vetkezőű k derűü ltek ki. A
kíéseé rlet leé nyege, hőgy kihez főrdűl az egyeé n, ha bajban van.

46
 Természetes erőforrások Mesterséges erőforrások
*0 csalaé d, *4 őü nkőrmaé nyzat,
*1 baraé t, *5 egyhaé z,
*2 műnkataé rs, *6 egyesűü let,
*3 szőmszeé dők. *7 keé pviselőű ,
*8 paé rtők.

Ha a termeé szetes taé maszők kimerűü lnek, akkőr a szőkőtt az egyeé n mesterseé geshez
főrdűlni. Ferge Zsűzsa is 1991-ben űé gy veé lte, hőgy szűü kseé g van a prőfessziőnaé lis segíétőű kre.
A szociálpedagógus erőforrásai:
*9 Belső erőforrás (a benne leé vőű elemek): empaé tia, meghallgataé s, a segíétőű
szemeé lyiseé ge. Hardi Emíélia szerint nem alkalmas szőciaé lpedagőé gűsnak, aki tűé lzőttan
őü neé rveé nyesíétőű eé s az őü veé tőű l nagyőn elteé rőű eé rteé krendet nem tűdja elfőgadni.
*10Külső erőforrás (segíétőű haé lőé zat): aé llami szektőr, nőnprőfit szektőr.
*11a kliens mikrő- eé s makrő kőü rnyezete,
*12a paé lyaé zatőkban rejlőű lehetőű seé gek,
*13az etikai kőé dex ismerete,
*14a szaklapők tűdaé sanyaga (Eseé ly, Szőciaé lis Műnka),
*15sajaé t műnkataé rsai (Team-műnka, esetmegbeszeé lőű csőpőrt),
*16reé szveé tel a szűpervíéziőé n,
*17szakmai kőnferenciaé k,
*18sajaé t csalaé dja.

Pincus és Minahan az erőű főrraé sőkat műű kőü deé sűü k szerint haé rőm kategőé riaé ba sőrőlta:
1. Nem hivatalos források: csalaé d, szőmszeé d, baraé t, rőkőn.
2. Hivatalos források: egy szervezet vagy inteé zmeé ny melynek tagja a kliens.
3. Szociális források: a szervezett szőlgaé ltataé sők eé s szőlgaé ltatőé inteé zmeé nyek (iskőlaé k,
kőé rhaé zak, szőciaé lis prőgramők, bíérőé saé gők, rendőű rseé gek).

A probléma megoldása érdekében az erőforrások felhasználása során a

szociálpedagógus feladata:
- kapcsőlatteremteé s mind a termeé szetes, mind a mesterseé ges taé maszt nyűé jtőé kkal;
- az egymaé s űtaé n kőü vetkezőű erőű főrraé sők őü sszehangőlaé sa, a szőlgaé ltataé sők megtervezeé se;
- a kliensek keé pesseé teé tele arra, hőgy kőü rnyezetűü kkel őlyan interakciőé t tűdjanak
kialakíétani, amely előű segíétik szűü kseé gleteik kieleé gíéteé seé t;

47
 - a kliensek kőü rnyezeti teé nyezőű inek javíétaé sa, űé j erőű főrraé sők teremteé se a kliensek teveé keny
reé szveé teleé vel.

Az információ közvetítés és tanácsadás metodikai elemek a munkánkban, mely szervezetten és

tervszerűen történik. Leginkább nevelési-oktatási intézményekben lehet megvalósítani ezt a
szervezettséget és tervszerűséget:
- ott a szoc.pedagógus tanácsadó szobát kérhet, lehetőleg ne szertár vagy orvosi szoba legyen, (a
tanácsadás állandó helyen történik)
- legyen elérhető, szolgáltatása folyamatos,
- szülői értekezleten mutatkozzon be és ajánlja magát és hozzáértését,
- tegye magát fontossá,
- személyes tanácsadás, az információközvetítés lehet írásos is (pl. tábla), de lehet szóban, telefonon
is,
- a tanácsadáshoz hozzáértés és személyközi kapcsolat szükséges (pl. a szülők felé),
- frissítés, aktualizálás fontos tényező,
- a gyakoriság szempontjából az a jó, ha inkább kevesebb időpontot ad meg, de mindig elérhető.

Információ közvetítés és tanácsadás nevelési-oktatási intézményekben:

- gyermek fejlődéséről,
- gyermekelhelyezésről,
- továbbtanulásról,
- tanulási, kapcsolati zavarok kezeléséről,
- társas kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről,
- szociális juttatásokról,
- anyagi helyzettel kapcsolatos kérdésekről,
- szabadidős programokról
- krízishelyzet esetén.

Gyermekvédelem, gyermekjólét, szociális ellátórendszer intézményeinél:

- juttatásokról,
- az intézménybe kerülésről,
- családba visszahelyezésről,
- helyettes nevelőszülői munkáról,
- gyermekek, szülők jogairól,
- védelembe vételről,
- családból kiemelésről,
- örökbefogadásról,
- lakóotthonba kerülésről.stb.

Lényeges a kompetenciahatárok, egyéb segítő szakemberek és egyéb segítő intézmények ismerete a
tanácsadáshoz.

Ahhoz, hogy a szociálpedagógus információ közvetítő és tanácsadó tevékenységét

megfelelően el tudja látni:
a.) A tanulás, kapcsolati és magatartási zavarok esetében nyújtandó tanácsadás érdekében: ismernie
kell a gyermekek fejlődéséből adódó speciális szükségleteiket (pszichológia, pedagógia,
fejlődéslélektan) és kapcsolatot kell tartani a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal.

b.) A szociális tanácsadás és segítségnyújtás érdekében: ismernie kell az oktatási törvényt, a szociális
törvényt, a gyermekvédelmi törvényt, a New York-i Egyezményt, az esélytörvényt, a kisebbségi
törvényt és kapcsolatot kell tartania a helyi önkormányzat szociális irodájával, a gyámhatósággal, a
családsegítő központtal, a gyermekjóléti szolgálattal.

48
c.) A pályaválasztási tanácsadás érdekében: fel kell mérnie, hogy melyek azok a szakmák, állások,
továbbtanulási intézmények, amelyek megfelelnek a tanulók érdeklődési körének és kapcsolatot kell
tartania a pályaválasztási tanácsadóval.

Információközvetítés történhet: A folyosón elhelyezett a többséget érintő írásos információ által is.
(pl. hirdetőtáblán is)

Az információ mindig legyen: - hiteles,

- áttekinthető,
- aktuális,
- pontos.
Erőforrás: A támasztó nyújtó személyekből és azok ismereteiből, tudásából, képességeiből
fakadó erőket jelenti. Mind a kliens, mind a szociálpedagógus számára azt jelenti, hogy ki honnan
merít erőt, energiát, lelki tartalékot, fizikai kapacitást a problémák megoldásában. A szocpedagógus
feladata, hogy az erőforrásokat a klienssel összehozza, ehhez persze alaposan kell ismernie azokat.

 A kliens erőforrásai: 1.) természetes támaszok: család, baráti kör, rokonság, munkatársak stb.,
azok, akik a kliensnek problémahelyzetben anyagilag is és érzelmileg is segíteni tudnak.

2.) mesterséges támaszok: a szakmai segítséget nyújtó intézmények, azaz a

segítőháló: a közoktatási, tanácsadói, gyermekvédelmi, egészségügyi intézmények, egyházi, civil és
karitatív szervezetek dolgozói, szakemberei.

Mindig a probléma határozza meg, hogy melyik
erőforrásra van szükség.

 A szakember erőforrásai: 1./ belső erőforrások: felkészültsége, képességei, személyisége,

empátiás készség, szellemi, fizikai és érzelmi tartalékai stb.

2./ külső erőforrások: a munkatársakkal való kapcsolat, a segítő hálózat,

konferenciák, esetmegbeszélések, etikai kódex, szupervízió, team-munka, folyóiratok, pályázatok,
stábülések stb.

 Anyagi erőforrás teremtése:

1. Pályázat: pályázati figyelő, szakminisztériumok, közlönyök, napilapok figyelemmel
kísérésével, majd a pályázat elkészítésével. A pályázatnak a szakmai követelményeknek mindig meg
kell felelnie.
2. Alapítvány
3. Jótékonysági bál
4. Adománygyűjtés (az etikai kódex betartásával)

 Szellemi erőforrás teremtése: 1. szakkönyvtár létrehozásának szorgalmazása,

2. pedagógusok továbbképzésének javaslása,
3. továbbképzések való részvétel,
4. jogszabályok begyűjtése,
5. egyesületben való részvétel,
6. önművelődés (folyóiratok, szakmai lapok olvasása stb.)
7. szupervízióban való részvétel,
8. esetmegbeszéléseken való részvétel.

A szociálpedagógus feladatai az erőforrás-teremtő tevékenység során:

 Kapcsolatteremtés mind a természetes, mind a mesterséges támaszt nyújtókkal.
 Az egymás után következő erőforrások összehangolása, a szolgáltatások megtervezése.
 Szoros együttműködés a már meglévő szociális szolgáltató intézményekkel.

49
 Új erőforrás megszervezésével való próbálkozás, ha nyilvánvaló, hogy egy adott közegben sok
embernek van olyan szükséglete, amelynek kielégítésére nincs lehetőség.
 A kliensek környezeti tényezőinek javítása, új erőforrások teremtése a kliensek tevékeny
részvételével.
 A kliensek képessé tétele arra, hogy környezetükkel olyan interakciót tudjanak kialakítani,
amely elősegíti szükségleteik kielégítését.

A kliensek jobban fogják hasznosítani, védeni és növelni az erőforrásokat,
ha tervezésükben és létrehozásukban részt vesznek.

Erőforrás-teremtő funkciók: - szervezés,

- vezetés,
- munkatárstoborzás,
- ellenőrzés.

50
12/B. TÉTEL: A pályázatírás tartalmi követelményei

A pályázatokat a pályázati figyelőben és a szakminisztériumok közlönyeiben lehet nyomon

követni. A pályázatokat közalapítványok, magánszemélyek (pl. Béres József, Soros György) és a
szakminisztériumok (pl. szociális és családügyi minisztérium) írják ki. A rendeletek végrehajtásából
lehet tudni, hogy milyen pályázatok várhatóak. Nagyon sokszor civil szervezet pályázik (a 2001. évi
pályázatoknál a is előnyben részesültek azok a pályázatok, amelyek civil szervezetekkel társultak). A
pályázatírás előtt előzetes feladat a pályázati kiírásban szereplő kritériumok megfigyelése,
tanulmányozása, továbbá a beadási határidő betartása.

Erőforrás-teremtő pályázat követelményei

1. Cím: Rövid, találó, a terv tartalmát leginkább kifejező, ami a legjobban tükrözi célunkat.

2. Helyzetkép: A pályázat kiírója feltételezhetően nem ismeri a pályázót, így előnyös rövid
bemutatót adnia következőkről: - település elhelyezkedése,
- lakosságszám,
- gazdasági-társadalmi vonatkozású adatok (pl.
munkanélküliek száma),
- hátrányos helyzetűek, etnikumhoz tartozók aránya,
- az előzőekből adódó jellegzetességek.

3. A pályázó eddigi tevékenysége: Ez már hosszabb bemutatkozó rész, amelyben maga a

pályázó mutatkozik be. A hozzáértést kell felvázolni.
Fontos adatok: - megalakulás ideje, körülményei,
- szakemberekkel való ellátottság
(megbízásos szerződésben alkalmazott szakemberek),
- pályázó feladata,
- elért eredmények,
- a gyakran előforduló problémák halmozódása  itt a
hangsúlyt a pályázni kívánt feladatkörre, a megoldandó feladat részletezésére kell helyezni (pl.
szabadidős program esetén: az "unatkozó bűnelkövetők" gyakorisága, oka, családi háttere,
ingerszegény környezete).

4. A cél: Fontos a rövid, szakszerű megfogalmazás, a lényegi kiemelés, a klienskör

megjelölése, továbbá, hogy mit kívánunk elérni a pályázott feladatcsoporttal. A célcsoport
megszervezésénél arra kell vigyázni, hogy ha kevés a létszám, nem tudjuk megvalósítani a
tervet, mert keveset adnak, ha nagy, a célcsoport kezelhetetlen. A cél megfogalmazása (pl. szabadidős
programnál a veszélyeztetett gyermek tartalmas időtöltésének biztosítása, unalomból elkövetett
bűncselekmények számának csökkentése, a játék iránti vágy felébresztése, képzett szakemberek
segítségével, jobb és tartalmasabb élet iránti vágy és igény felébresztése, ingerszegény környezet
pótlása).

A program szakmai lebonyolítása: A pályázott feladatok, kivitelezők felsorolása (pl. Gyermekjólét

intézmények munkatársai és önkéntes segítők felsorolása név, beosztás és végzettség alapján. A
példánál maradva bevonható a művelődési ház, a gyermekvédelmi felelősök, védőnők stb. Fontos a
programban közreműködők szakmai végzettsége, valamint különböző szakemberek bevonása,
alkalmazása).

6. A program részletezése: Itt kell munkatervet készíteni, benne részletezni a program

megvalósításának helyét, valamint azt, hogy mennyi időre tervezzük a programot, milyen
rendszerességgel kívánjuk megvalósítani. Célszerű táblázatba foglalni: - a témakört,
- a szervezetett programot,
- a megvalósítás módját, módszerét,
- az eszközöket.

51
 (pl. ismeretterjesztő program  könyvtárlátogatás, videózás
/természeti filmek/, önismeret  szabadtéri játékos program, készségfejlesztés  puzzle,
sportvetélkedő, hagyományőrző program, jeles napok, ünnepek  mentálhigiénés program, családi
életre nevelés  dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, bűnmegelőzés, filmvetítés a devianciákról és a
deviáns viselkedés következményeiről.)

7. Részletes költségvetés: A kiírt pénzösszeg teljes mértékére célszerű tervezni, időre

leosztva. Költséget takaríthatunk meg, ha a program lebonyolításában résztvevők, segítők
tevékenységüket díjazás nélkül vállalják pl. ingyenes előadás formájában.
Ha a programban résztvevők mégis díjazással vállalják a részvételt,
akkor a
Középfokú végzettségű önkéntes óradíja: 1500 Ft, a felsőfokú
végzettségű önkéntes óradíja: 2500 Ft. Ebben az esetben a költségvetésnek két oldala lesz:

- személyi oldal: megbízási díjak + közterhek,

- dologi oldal: sportszerek, ismeretterjesztő anyag (pl. könyv,

videófilm), műszaki segédeszközök (tv, videó, játékok, papír, írószer). Fontos, hogy figyelembe kell
venni, hogy a pályázati kiírás szerint milyen eszközökre nem adnak támogatást; adnak-e felhalmozásra
(mint pl. fűtésre, világításra, postázásra, telefonköltségre). Számba kell venni a saját erőt is.

Személyi  ÖNERŐ  Dologi

(önkéntesek munkája) (pl. nem kérnek bérleti díjat)

A költségvetésnél fel kell tüntetni a felhalmozást, ami később is megmarad. Fontos, hogy olyan
eszközökre pályázzunk, amelyeket a továbbiakban is tudunk hasznosítani.

8. Várható eredmény: Röviden, nagyon választékosan, szakszerűen, szakmai kifejezésekkel

tűzdelve, 5-6 mondatban kell kifejteni. (pl. a szabadidő tartalmassá tétele, ismeretek bővítése,
a program célcsoportját nyitottá tenni a világ dolgai iránt, erősíteni a
valahová tartozás
érzését, az értékítéletet stb.)

9. A pályázathoz csatolandó: - megbízási szerződések,

- megállapodások,
- iskolai végzettséget tanúsító okiratok,
- alapító okirat(ok),
- önkormányzat képviselőtestületének határozatát az önerőről,
- civil szervezeteknél az önkormányzat támogató nyilatkozatát,
- egyesületnél a nyilvántartásba vétel igazolását,
- egyháznál az egyházi fenntartást igazoló iratot.

FONTOS ODAFIGYELNI A KIÍRÁSNÁL: - Az iratkezelési, pénzkezelési szabályok betartására (A

pályázott összeggel a pályázatért felelős személy számol el, ezért fontos a számlákat 5 évig megőrizni.
A nyert pályázatokról szakmai és pénzügyi beszámolót kell készíteni. Ha kevesebb pénzt kapunk, akkor
módosítani kell a programot. a pályázat benyújtásánál fontos a pályázati jelszó (pl. családtámogatás),
és a bankszámlaszám az átutaláshoz.)

- Intézményünk megfelel-e a pályázati kiírásnak?

- Hány példányt kell beadni?

52
 - Mi az összeállítás sorrendje? (A pályázat elejére a
pályázati adatlap kerül, amelyen feltüntetjük a pályázati program kódját, a pályázó szervezet nevét,
címét, adószámát, a program felelősét, valamint az igényelt támogatás célját, röviden
megfogalmazva.)

Álláspályázat követelményei

- Szakmai önéletrajz: lehet hagyományos vagy modern amerikai típusú, kézzel írott vagy
gépelt (kérésnek megfelelően), melynek tartalmaznia kell a személyes adatokat (név, lakcím,
születési idő és anyja neve /családtagot csak akkor szerepeltetünk, ha annak kiemelkedő a pályához
kapcsolódó munkája), az iskola végzettséget, eddigi munkahelyeket, a munkakör betöltéséhez
szerzett korábbi munkatapasztalatokat, azt, ami miatt erre az állásra pályázunk és hogy mit
csinálnánk az adott munkakörben (Szakmai koncepció: táblázatokkal, grafikonokkal szemléltetem,
hogy mit akarunk megvalósítani.)

- Kísérőlevél: tartalmazza, hogy mire pályázunk, továbbá a mellékletek felsorolását.

- Mellékletek: 1. a végzettséget igazoló bizonyítványok, okmányok másolata,

2. referencia.

NAGYON FONTOS: - az aláírás,

- lakcím,
- melyik munkakörre pályázunk.

(Megjegyzés: A pályázat elkészítését megelőzően elmegyek az adott munkahelyre, felmérem a

személyi és a tárgyi feltételeket, az intézmény kapcsolatrendszerét, ezeket elemzem, és erre építem az
én koncepciómat.)

4. tétel
A szociális munka problémamegoldó modellje. Munkaformák, módszerek,
eljárások, eszközök. A segítő folyamat tervezése, értékelése, elemzése.

I. A szociális munka problémamegoldó modellje

1. A probléma tartalma

2. Az adekvát segítségnyújtás folyamata, a problémamegoldó modell

3. Aldersoni modell

II. Munkaformák, módszerek, eljárások, eszközök

1., Munkaformák / egyéni esetkezelés, krízisintervenció, csoportmunka, terápiák /

2., Módszerek
3., Menedzsment tevékenység

53
 III. A segítő folyamat tervezése, értékelése, elemzése

Felhasznált irodalom:
1., Tanulmányok a gyermekjólét köréből I. Szerkesztette: Budai István / Aldersoni modell /
2., A szociális munka elmélete és gyakorlata

A problémamegoldó folyamat

Az ügyféllel való együttműködés során ismertetni kell vele a problémamegoldó folyamatot, és annak
lényegét. Fontos elmagyarázni, hogy milyen előfeltételei vannak a sikeres problémamegoldásnak.
A problémamegoldó folyamat: olyan módszer, amely képessé teszi az ügyfelet az eredményes
együttműködésre a problémák megoldásában és a döntéshozatalban. 6 lépésből áll, ezek segítik a
problémák pontos meghatározását, több lehetséges megoldás kidolgozását teszik lehetővé. Ebből
kiválaszthatja azt, amelyik a legjobban kielégíti a szükségleteit. Javaslatokat tartalmaz az
együttműködés elősegítésére a viták elkerülése érdekében.

Amiért a problémamegoldás eredményes lehet:

1.) A beavatkozás eredménye attól függ, hogy az ügyfél mennyire bízik a problémamegoldás
sikerében. Ki kell fejezni a számára, hogy a beavatkozás hatásos, ez növeli a folyamatba vetett
bizalmat és fokozza a valószínűségét annak, hogy az ügyfél tőle telhetően kiveszi a részét a cél
megvalósításából.
2.) A beavatkozás hatásosságának hangsúlyosságával elsősorban az ügyfélre helyezzük a felelősséget
a végeredmény tekintetében. Ez csak akkor helyes így, ha a beavatkozás sikeréről meg vagyunk
győződve, és a megvalósítás módjához is értünk. Ilyen esetben, ha a végeredmény sikertelen,
akkor nem engedi azokat az ügyfeleket kibújni a felelősség alól, akik csak körülményesen
működtek közre a folyamat során.

I. Problémamegoldó modell

I. A kapcsolat felvételének fázisa: Ismerkedés, a probléma definiálása, előzetes célmeghatározás,

előzetes megegyezés, kikérdezés és adatgyűjtés

1. Ismerkedés, probléma definíciója (meghatározása)

a.) Első találkozás.
b.) A probléma, ahogy a kliens látja.
c.) A probléma, ahogy a kliens környezete látja (család, iskola, stb.) .
d.) A probléma a szociális munkás szerint.
e.) Közösen meghatározott probléma: a klienssel együtt definiálom a problémát, majd a következő
lépést, feladatot. Így jutunk el a készségek fejlesztéséhez (lásd következő táblázat) Ezek a
készségek kölcsönösek, azaz fontosak mind a kliens, mind a szociális munkás részéről.

54
 Lehet, hogy a kapcsolatfelvétel fázisával bezárul az első találkozás. Köszönetet nem kell elvárnunk
a klienstől, elég, ha azt mondja, hogy legközelebb is eljön. Itt le is zárulhat az esetkezelés, de
ugyanakkor folytatódhat is.

2. Előzetes cél meghatározása

a.) Kliens szerint:
 rövid távú célok (rövid távú cél pl. a probléma megbeszélése és a kliens el fog menni a
további tanácsadásra - pl. segély gyógyszertámogatáshoz)
 hosszú távú célok (pl. amikor úgy néz ki, hogy a kliens az én kliensem lesz; célt tűzhet ki
a szociális munkás, amikor meghatároz egy időpontot a találkozásra; vagy a kliens,
amikor abban az időpontban nem tud megjelenni a családjával a megbeszélésen, így
másik időpontot jelöl meg. Ekkor a szociális munkásnak több alternatívával kell
rendelkeznie, melyek nem utasításszerűek, hanem kérelemszerűek.)
b.) A kliens környezete szerinti megoldás.
c.) Mit vár a kliens a szociális munkástól, és az intézménytől a probléma megoldása érdekében?
d.) Melyek a szociális munkás céljai?
e.) Mi a szociális munkás elképzelése, mit tud ő és az intézmény felajánlani?

3. Előzetes megegyezés
a.) Realitások - korlátozások tisztázása.
b.) Döntés: kívánnak-e együtt dolgozni tovább?

Ha igen: kölcsönös megegyezés jogaikról, céljaikról, viszonylagos autonómiájukról a szociális

munkás beavatkozási lehetőségéről. A kliensek általában tisztában vannak a jogaikkal, de
kötelességeikkel nem (pl. segélykérés). Nem lehet kihasználni a kliens tájékozatlanságát. Elfogadom
a kliens problémáját olyannak, amilyen és megpróbálok segíteni rajta.

4. Kikérdezés, adatgyűjtés
a.) Kliens motivációja (indítékai): mi fáj? mit remél?
b.) A lehetőségek a cél elérése a kliensben.
c.) Lehetőségek a környezetben.

Az adatgyűjtés fontos, mert tudni kell, hol keressük a klienst gond esetén. Az adat-kiegészítést nem
a kliens szeme előtt kell végrehajtani, hanem miután elhagyta a helyiséget. Az adatgyűjtéshez
szükséges készségek: adatok elemzése, rendszerezése, fontossági sorrend felállítása, rálátás, figyelni
tudás készsége.

II. A szerződéskötés fázisa (mozzanata): értékelés-előkészítés-megállapodás, cselekvési terv

kidolgozása, prognózis

5. Értékelés (közös), előkészítés, megállapodás

a.) Hogyan viszonyulnak a problémák a kliens (rendszer) szükségleteihez?
b.) A főbb összetevők analízise (elemzése).
c.) Azon fontos tényezők figyelembevétele, amelyek a problémák fennmaradásához hozzájárulnak.
d.) A legfontosabb probléma (k) meghatározása, kölcsönös összefüggésük megértése, s azok
kiválasztása, amelyekkel először dolgozni fognak.
e.) Az elérhető források, erők, motivációk.
f.) Idevágó elméletek, tudás keresése.
g.) A szociális munkás rendszerezett véleménye az ügyről.

6. Cselekvési terv kidolgozása, azaz a beavatkozás kölcsönös irányítása

a.) Egy kivitelezhető cél meghatározása.

55
 b.) Alternatívák.
c.) Megfelelő szolgáltatás meghatározása.
d.) A változási erőfeszítés fókusza (kulcsa), a kliens vállalásai.
e.) A szociális munkás szerepe.
f.) A lehetséges külső erők figyelembevétele.
g.) A szociális munkás készségeinek és tudásának figyelembevétele.

Itt fontos egy cselekvési terv összeállításának képessége. Ebben a fázisban a problémák mélységéről
kell beszélnünk. Tájékozódom, hogy mik lesznek az én feladataim. A kliens irányítással elmondja a
problémáját, ill. a kiutat a problémából, ha van ilyen (pl. a gyermek mindig verekedik, az iskolában
– az anya elmondja, hogy szerinte mi lehet ennek az oka, vagyis ez a részletes problémaelemzés. Ez
egy hosszabb folyamat az esetkezelés folyamatában, ahol a legtöbb ismeretet lehet megszerezni a
problémáról.) A kliens folyamatos visszacsatolást kell, hogy kapjon, azaz tudja, hogy minket érdekel
a problémája. Lehet, hogy a kliens befejezi a velünk folytatott kapcsolatot, így az egész
esetkezelésnek vége lesz. Ekkor felajánlhatjuk, hogy ha a kliens később úgy látja, hogy
folytathatjuk, akkor ebbe mi belemegyünk. Lehet az is, hogy az én személyemet nem igényli a
kliens tovább, így másik szociális munkást választ, akinek elmondja a problémáját.

7. Prognózis: Mennyire bízik a szociális munkás a terv végrehajtásában?

III. A terv végrehajtásának fázisa: a terv kivitelezése, befejezés vagy folytatás, értékelés

8. A terv kivitelezése: beavatkozás, a szolgáltatás és a források hasznosítási módszereinek

felhasználása, ki mit tesz és mikor?

9. Befejezés (vagy folytatás)

a.) A feladatok végrehajtása és a folyamatok értékelése.
b.) A befejezés és elválás végrehajtása.
c.) Az elértek fenntartása.

10. Értékelés (saját magának)

a.) Az egész folyamaté.
b.) A célmegvalósításé.
c.) A választott módszereké.

E fázisban a megoldás lehet befejezés, amikor sikerült végigérni az esetkezelésen.

 értékelni kell a munkát a folyamatában és a végén is,
 értékelés lehet az, amikor összefoglalom a problémát különböző szempontokból,
nézőpontokból, majd továbblépek,
 értékelés lehet, amikor közösen értékelünk a klienssel, el kell mondani a pozitívumokat és
a negatívumokat is,
 az értékelésnél megfogalmazódik, hogy elértük-e a célt, ill. megfelelőek voltak-e az
alkalmazott módszerek,
 a kliens is értékelhet minket, mely lehet egyszerű visszacsatolás, amikor a kliens
megköszöni a szociális munkás munkáját,
 itt belép a szupervízió,
 fontos a visszakérdezés, kérdezés készsége, a megfelelő reagálás készsége.

A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MÓDSZEREI
 megfigyelés,

56
 strukturált, megszervezett interjú, mélyinterjú (pl. szakvéleményhez),
 beszélgetés - kérdéstípusok:
1. lineáris (egy gondolatot végigviszünk),
2. cirkuláris (oda-vissza történő kontrollálás, visszacsatolás),
3. stratégiai (ráveszem a klienst valamire),
4. befolyásoló vagy szuggesztív, (játékos elemeket tartalmaz),
5. reflektív (állandó visszajelzés: jó volt-nem volt jó),
6. jövőre irányuló (pl. iskolakezdés, pályaválasztás),
 tapasztalatok, elméletek elemzése,
 vitatkozás, érvelés,
 szerződéskötés (meggyőzés, rábeszélés),
 támogató kommunikáció, információ közvetítés, tanácsadás,
 adatfelvétel - tárolás - feldolgozás,
 szociális térkép, szociális anamnézis, anamnézis,
 felmérés (pl. szociometriai, kérdőíves),
 forgalmi napló vezetése, egyéni, családi gondozási tervek készítése.
 tanácsadás,
 lelki segély telefonszolgálat,
 adatfeldolgozás.

A módszerek mikrorészeit képezik a technikák:

 fókuszálás,  összefoglalás,
 kérdezés,  tájékoztatás,
 megerősítés,  tisztázás,
 értelmezés,  kérdezés,
 összefoglalás.

Módszerek metodikai jártasságok (készségek)

 interjútechnikák,
 vitatkozás, meggyőzés,
 konfliktus kezelés,
 közvetítés, mások képviselete,
 egyéni, családi, csoport, közösségi akciók tervezése, értékelése,
 nonverbális kommunikáció,
 térközszabályozás,
 támogató kommunikáció,
 az együttérzés helyes kifejezése,
 egyéni tanácsadás, felvilágosítás,
 csoportvezetés és közösségi munka,
 önsegítő csoportok támogatása,
 környezettanulmány készítése,
 helyi intézmények elemzése, problémák megfogalmazása,
 mintavételi eljárások ismerete,
 bizalmas ügyiratkezelés,
 szociális adminisztráció,
 a probléma definiálás módszerei,
 krízisintervenciós módszerek, technikák ismerete,
 egyéni, családi esetkezelés,
 az erőforrások felkutatásának, felhasználásának eszközei,
 szupervízióba bekapcsolódás.

57
A segítségnyújtáshoz szükséges további készségek: intellektuális, interperszonális,
adminisztrációs, döntéshozó képesség, erőforrások használata

1. Intellektuális:
 tapasztalatok elemzése, értékelése,
 elméletek elemzése,
 vitatkozás, érvelés,
 szerződéskötés.
2. Interperszonális (= emberek közötti kapcsolat):
 kapcsolatépítés,
 mások meghallgatása,
 együttérzés,
 segítőkészség,
 érzelmek kezelése.
3. Adminisztrációs:
 pontosság, tömörség,
 bizalmasság,
 információtárolás,
 beszámoló készítés,
 interjú felvétel,
 anamnézis felvétel.
4. Döntéshozó képesség:
 érdekképviselet,
 mások döntéseihez kapcsolódás,
 saját és intézményi érdekek kezelése,
 stábmunkában részvétel.
5. Erőforrások használata:
 szükségletazonosítás,
 saját, kliens, támogató intézményhálózat használata.

A SZOCIÁLIS MUNKÁS MUNKAFORMÁI

 Egyéni esetkezelés: Mary Richmond nevéhez fűződik (1917). 50 éven keresztül az egyéni
esetkezelés az uralkodó munkaforma a szociális segítésben. Az egyénre, az egyéni szükségletre
koncentrál és kétoldalú kapcsolat alakul ki a kliens és a segítő között. Két kategóriát különböztetünk
meg: segítő-támogató és értelmező munkát.

A támogató munka gyakran segíti át a szülőt vagy szülőket a gyermeknevelés egy-egy nehéz
periódusán. Sok esetben előfordul, hogy nehezen kezelhető és követelőző gyerekük nevelése -
megannyi erőfeszítésük ellenére - meghaladja erejüket és képességeiket, miközben a helyzet
megoldhatóságába vetett bizalmukat is kezdik elveszíteni. A támogató munka segít abban, hogy
buzdítással és bátorítással visszanyerjék önbizalmukat saját szülői képességeiket illetően, valamint jó
alkalmat teremt arra, hogy biztonságos és semleges környezetben megszűnjenek a szülőkben a
frusztrációt kiváltó csalódott és bosszús életérzések.

Az értelmező munka sokkal inkább hasonlít az egyéni pszichoterápiához, mivel célja az, hogy
segítsen megérteni a szülőknek az ok-okozati folyamatokat. A szociális munkás, - mint összekötő
kapocs, - elősegíti a tudatosság kialakulását a jelenlegi folyamatokban való érvényesülésében. Az okok
múlt és jelenbeli kihatásának felismerése és megértése erős motiváló tényező lehet a szülők számára
abban, hogy gyermekeikkel való kapcsolatukat új és kölcsönösen kielégítő mederbe tereljék.

58
 A gyerekekkel való egyéni foglalkozás tradicionálisan a gyermekpszichiátria működési körébe
tartozott. Az utóbbi években azonban nagyobb rugalmasság mutatkozott e téren, így ma már mind a
pszichológusok, mind a szociális munkások tevékenykednek ebben a formában. A játék a gyerek
természetes közege, ezért különböző technikákat alkalmazva speciális játékokat fejlesztettek ki. A
játék közvetítő szerepe rendkívül hasznos, mert segít a gyerek olyan érzéseit és viselkedéseit
kifejezésre juttatni, amelyek más módon talán rejtve maradnának. Az idősebb gyerekek és kamaszok
esetében az egyszerű pszichoterápia is alkalmazható az otthon előforduló konfliktusokat előidéző okok
felderítése.

Az esetkezelés folyamatának lényeges pontja:

 pozitív eredmények hangsúlyozása
 továbbra is előre tervezünk
 távlati lehetőségek vázolása
 az eset dokumentálása, feldolgozása, rendszerezése, kezelése
 többszöri dokumentáció - mert változhat a szituáció
 szociális háló ismerete
Az egyéni esetkezelés alkalmazásának lehetőségei

Az egyéni esetkezelés eredete a pszichiátriában gyökerezik, innen vette át a szakma.

Kapcsolódó irodalom: Mary Richmond - Szociális diagnózis (baj megállapítása) című műve (1917),
alcíme: Mi az esetmunka? Könyvében Mary Richmond a következőket írja a szociális segítésről:
 "A tevékenység abból tevődik össze, hogy saját megfigyelésekből és mások elbeszéléseiből
anyagokat gyűjtenek, a begyűjtött adatokat megvizsgálják és összehasonlítják, értékelik,
következtetéseket vonnak le - végül egy olyan összképet alkotnak, amely lehetővé teszi, hogy a
segítségnyújtás (kezelés) tervét el tudják készíteni. Az információszerzés anyagához tartozik. a
rászorulóról és családjáról minden olyan tény, amely azt segíti elő, hogy a szóban forgó személy
rendkívüli szükséghelyzetét és szociális rászorultságát megvilágítsa és megmutassa a nehézség
megoldását, eszközét. A könyv bemutatja a konfliktusban lévő családról a különböző
forrásokból beszerzett pozitív és negatív információkat: családtagok, rokonok, egészségügyi
alkalmazottak, tanárok és az iskola, a szomszédok, a munkaadók, a többi jótékonysági
egyesület, hivatalos dokumentumok, mind-mind az információszerzés forrásai.

 Eseti munka módszertana (Mary Richmond szerint):

- interjú,
- kontaktus felvétele a családtagokkal (gyereknél egyéni esetkezelés: gyerek + szülő),
- együttműködési készség biztosítása a családokkal,
- hipotézis felállítása,
- adatok értékelése, értelmezése, felülvizsgálata,
- kritikai szemlélet érvényesítése,

 Egyéni esetkezelés: Mary Richmond nevéhez fűződik (1917). 50 éven keresztül az egyéni
esetkezelés az uralkodó munkaforma a szociális segítésben. Az egyénre, az egyéni szükségletre
koncentrál és kétoldalú kapcsolat alakul ki a kliens és a segítő között. Két kategóriát különböztetünk
meg: segítő-támogató és értelmező munkát.
 A támogató munka gyakran segíti át a szülőt vagy szülőket a gyermeknevelés egy-egy nehéz
periódusán. Sok esetben előfordul, hogy nehezen kezelhető és követelőző gyerekük nevelése -
megannyi erőfeszítésük ellenére - meghaladja erejüket és képességeiket, miközben a helyzet
megoldhatóságába vetett bizalmukat is kezdik elveszíteni. A támogató munka segít abban, hogy
buzdítással és bátorítással visszanyerjék önbizalmukat saját szülői képességeiket illetően, valamint jó
alkalmat teremt arra, hogy biztonságos és semleges környezetben megszűnjenek a szülőkben a
frusztrációt kiváltó csalódott és bosszús életérzések.
 Az értelmező munka sokkal inkább hasonlít az egyéni pszichoterápiához, mivel célja az, hogy
segítsen megérteni a szülőknek az ok-okozati folyamatokat. A szociális munkás, - mint összekötő
kapocs, - elősegíti a tudatosság kialakulását a jelenlegi folyamatokban való érvényesülésében. Az okok

59
múlt és jelenbeli kihatásának felismerése és megértése erős motiváló tényező lehet a szülők számára
abban, hogy gyermekeikkel való kapcsolatukat új és kölcsönösen kielégítő mederbe tereljék.

Az egyéni esetkezelés folyamata:

- fogadás, - aktív figyelés,
- kapcsolat felvétel, - támogató kommunikáció,
- a probléma azonosítása, rangsorolása, - szerződéskötés,
- adatgyűjtés - megoldási alternatívák feltárása,
- dokumentálás, - új források keresése,
- kongruens (hiteles) kommunikáció, - visszahívás,
- tanácsadás, - lezárás.
- a saját viselkedés kontrollja,


NEM FONTOS A FELTÉTLEN SORRENDISÉG!

Az egyéni esetkezelés lényeges pontjai:

- pozitív eredmények hangsúlyozása,
- távlati lehetőségek vázolása, rendszerezése,
- előre tervezés,
- az eset folyamatos dokumentálása, feldolgozása,
- szociális háló ismerete.

Az egyéni esetkezelés során a problémával küzdő kliensek a segítőktől oly módon kapnak
támogatást, hogy a kliensek önerőből jussanak el a probléma megoldásához.

Ruth Bang: Célzott beszélgetés c. könyvében:

1. konstruktív kezdés
2. ott kell kezdeni, ahol a kliens tart
3. kérdezés, válaszolás
4. mindennapi események
5. érvek a tanácsadás ellen és mellett
6. beszélni, hallgatni, megfogalmazni
7. tudatelőttes tudatosítása
8. hogyan bánjunk a bűnnel, bűntudattal
9. vitatkozni, érvelni, beszélgetni egymással
10. a beszélgetés konstruktív befejezése

Esetmunka módszerei: A felmérés döntő szerepe:

A célok jellegét, s a megfelelő beavatkozások kiválasztását alapozzuk rá, sőt a választott
beavatkozások eredményessége, és az eset kimenetele is függ a felmérés pontosságától.

Felmérés: a szembeötlő adatoknak olyan formában való gyűjtése, elemzése és egybefoglalása, amely
a köv. fontos szempontokra van tekintettel:
1. ügyfél problémái
2. ügyfél és egyéb jelentős személyek (családtagok) problémamegoldó képességei
3. ügyfél problémáival kapcsolatos lényeges rendszerek, és azok közti kölcsönhatás természete
4. előteremtendő források
5. ügyfél motiváltsága a probléma megoldására

A felmérés folyamán a szoc. munkásnak lehet kizárólagos szerepe, amikor a felmérést önállóan végzi,
vagy végezheti egyéb szakmák képviselőinek közreműködésével is.

60
A felmérés folyamata:
A szociális munkás számára a felmérés, mint folyamat az ügyféllel való kezdeti kapcsolatfelvételtől a
záró találkozásig tart. A felmérés tehát változó dinamikus folyamat, amelyik új információk
szerzéséből, elemzésből, beépítésből áll.
Az első találkozáskor a szociális munkás nagy mennyiségű információt nyer és elemzi azokat. Amikor
rátér a probléma felderítés szakaszáról a problémamegoldó szakaszra a felmérés tovább folyik, noha
kisebb mértékben.
Egyes ügyfelek lényeges információkat tartanak vissza, mivel félnek attól, hogy a szociális munkás
elítéli, vagy megrója őket miattuk, s csak akkor tárják fel azokat, ha már bebizonyosodtak a szoc.
munkás megértéséről és segítő készségéről.
Még a segítő kapcsolat záró szakaszában is tart. A szociális munkás gondosan megbecsüli mennyire
kész az ügyfél a befejezésre, mennyi olyan nehézség maradt meg, ami a jövőben gondokat okozhat.

A felmérés mint eredmény:

A felmérés eredménye nem más, mint az ügyfél problémáinak, valamint problémával kapcsolatos
tényezőknek egy adott időben való megfogalmazása vagy leírása. A felmérést folyamatosan szükséges
felülvizsgálni és korrigálni.
A felmérés a későbbiek folyamán azt jelenti, hogy az új ismeretek felmerülésekor fokozatosan
változtatjuk, vagy újra alakítjuk az eredeti felmérést.

A szociális munkásnak az ügyfél erősségeire, nem pedig gyengéire kell építenie az

együttműködés során.

Információforrások:
A felmérés folyamata során figyelembe vett információnak többfajta forrása lehet:
1. Az ügyfél maga.
2. Az ügyfél által kitöltött kérdőívek.
3. Szóbeli beszámoló.
A legtöbb információnak az ügyfél szóbeli beszámolója a fő forrása. A szóbeli beszámoló a problémák
leírásából, érzelmek kifejezéséből, események elmondásából, vélemények közléséből és hasonlóakból
áll. Közvetett információforrás, mely megtévesztő lehet. Az események és a viselkedésmódok
legapróbb részletei iránt is érdeklődjünk.
4. A non-verbális viselkedés közvetlen megfigyelése.
Hibamentesebb az ügyfelek non-verbális viselkedésének megfigyelése, mivel kevésbé áll tudatos
irányítás alatt. Megbízható módon mutatják az érzelmi állapotokat és reakciókat. Pontos információkat
hordozhat a hanghordozás, a könnyezés, összeszorított öklök, hangremegés, kézremegés, ajak
összeszorítása, ajakbiggyesztés, különböző tekintetformák vagy gesztikulálás.
5. A házastársak, családtagok, csoporttagok közötti viselkedés (interakciók) közvetlen
megfigyelése.
A tényleges interakciók pontosabb megismerését segíti az „újrajátszás" módszere. Ez azt jelenti, hogy
az ügyfelekkel újra játszatjuk a konfliktust jelentő eseményt a beszélgetés folyamán. Nem mentes a
hibalehetőségektől, mivel az ügyfelek arra törekednek, hogy jó benyomást keltsenek, így esetleg nem
rájuk jellemző módon fognak viselkedni.
A másik hibaforrása az, hogy maga a megfigyelő is rosszul láthat dolgokat. Rendkívül időigényes.
6. Kiegészítő információk, rokonoktól, barátoktól, orvosoktól, tanároktól, munkáltatóktól,
valamint más szakemberektől.
Az olyan személyek, akik nincsenek közvetlenül érdekelve a problematikus helyzetben, nem lesznek
olyan módon részrehajlók, mint maga az ügyfél, s ezért olyan információt nyújthatnak, amely
megvilágítja a problematikus viselkedésnek egyébként tisztázatlan dinamizmusát.
Alapelvnek kell lennie, hogy más személyekkel nem lépünk kapcsolatba az ügyfél beleegyezése
nélkül, mert ez szükséghelyzetektől eltekintve, a szakmai etika súlyos megsértését jelenti.
7. Pszichológiai tesztek.
A közvetett információforrást jelentő pszichológiai tesztek hasznosak és célravezetők. A szociális
munkásnak jól kell ismernie a tesztmódszer elméletét és magukat az illető tesztfajtákat. Ki kell kérni
képzett pszichológusok véleményét az eredmény értékeléséről. Hozzá nem értő személyek kezében a

61
tesztek használata rendkívül veszélyes lehet!
8. A szociális munkás személyes tapasztalatai az ügyféllel való közvetlen kapcsolata során.
A különböző kliensek különbözőképpen hatnak ránk, és a saját reagálásuk megfigyelése nagy
segítséget nyújthat annak megértéséhez, ahogy ezen ügyfelek másokra is hatnak. Félrevezetők
lehetnek, szubjektívek és nagyban befolyásolják saját személyközi és észlelési sémáinkat.

A felmérés sokoldalúsága:
Az emberi problémák gyakran sok tényező bonyolult közrejátszásának eredményei. Egy probléma
forrásaként ritkán lehet megjelölni egyetlen személyt, vagy a személy környezetét. Ehelyett inkább
ember és környezete kölcsönös egymásra hatásáról beszélhetünk. Az egyén alakítja is a külvilágot, és
reagál is rá, s tetteinek minősége befolyásolja a reakciókat és fordítva.
Az emberi problémák sokoldalúsága annak a ténynek is következménye, hogy az emberek társadalmi
lények, s hogy szükségleteik kielégítésében függenek egymástól és más bonyolult társadalmi
intézményektől. Egy kliensrendszer problémáinak felmérése azt igényli, hogy alapos ismeretekkel
rendelkezzünk magáról a rendszerről, valamint figyelembe vegyük azokat a különböző rendszereket,
amelyek a kliensrendszerre hatással vannak (gazdasági, jogi, nevelési, egészségügyi, vallási,
társadalmi, társas) Az illető személy működését különböző szempontokból kell mérlegelni.

A probléma:
Az ügyfelekkel való kapcsolat kezdetén az első megteendő lépés a problémáik felderítése. Az ügyfelek
rendszerint azért kérnek segítséget, mivel kimerítették saját lehetőségeiket, vagy nem rendelkeznek a
megfelelő életvitelhez szükséges erőforrásokkal. Sok ügyfél valószínűleg próbálkozott megküzdeni
problémáival, amíg arra a belátásra nem jutott, hogy tevékenysége hiábavaló, esetleg egyre jobban
megnehezíti saját helyzetét. Miután az ügyfél energiáit kimerítette, szakemberhez fordul annak
reményében, hogy az valamilyen módon segítséget adjon a problémája megoldásában.

A probléma azonosítása:
Egy megbeszélés kezdetén, gyakran a bemutatkozás után, a szociális munkás megkéri ügyfeleit, hogy
ismertessék gondjaikat, problémáikat. Az ügyfél általazonosított probléma rendszerint valami
szükséges dolognak a hiánya, vagy valami nem kívánt dolognak a túlzott megléte. Mindkét esetben az
ügyfél egyensúlyi helyzete felbillen, és feszültséget, érzelmi zavarokat él át. A közölt probléma
jelentősége abban rejlik, hogy tükrözi, az ügyfél épp miben látja problémáját, elsődlegesen mi
késztette őt segítségkérésre. A probléma meghatározására végső soron az ügyfél hivatott. Nem mindig
fedik fel a kapcsolat kezdetén legsúlyosabb problémáikat. Itt az a lényeg, hogy fogadjuk el az ügyfél
probléma-meghatározását. A közölt probléma alapján következtethetünk arra, milyen területeket kell
ezután megvizsgálnunk. Olyan rendszereket határoz meg, amelyek összetevői a problémának.

A közölt probléma és a nem önkéntes ügyfél:

A beutalt vagy kötelezett ügyfelek, akik nem szívesen kérnek a segítségből, gyakran nem ismertetnek
problémát. Az ilyen ügyfelek tagadják, hogy problémájuk lenne. Neheztelnek arra a személyre, aki
kényszerítette őket, hogy eljöjjenek, és az illetőnek tulajdonítják problémájukat. Ilyen esetekben
fontos az ügyfél ellenséges hozzáállását megváltoztatni, ill. az ügyfél élethelyzetét megvizsgálni.
Ennek célja azt eldönteni, vannak-e olyan hiányérzetek vagy elégedetlenséget kiváltó területek,
amelyet az ügyfél meg tud jelölni. Ha végül az ügyfél elismer egy problémát a továbbiakban a
felmérés a szokásos módon folyik.

A környezeti tényezők tisztázása:

Amint az ügyfelek ismertetik nehézségeiket, olyan embereket vagy nagyobb rendszereket
azonosítanak, amelyek részét képezik a problémás helyzetnek. Azok a rendszerek, amelyekkel az
ügyfél kapcsolatban áll, rendszerint a következők:
1 A család és rokonság
2 Társadalmi hálózat (barátok, szomszédok, kollégák stb.)
3 Közintézmények
4 Személyi szolgáltatást nyújtó szakemberek

62
A fejlődési szükségletek és a kívánságok felmérése:
A ki nem elégített szükségletek meghatározás az első lépés azon erőforrások megtalálásához,
amelyeket fel kell használnunk, vagy létre kell hoznunk. Ha az erőforrások rendelkezésre állnak, de az
ügyfelek képtelenek voltak ezekkel eddig élni, fontos meghatározni milyen gátak állnak az erőforrás
felhasználásának útjába.
Vannak univerzális szükségletek, melyek létfontosságúak, és legalább részben ki kell elégíteni őket
ahhoz, hogy az emberi lény életben, egészséges fizikai és lelki állapotban legyen. A kívánságok olyan
erős vágyak, melyek a cselekvésre motiválnak, és ha teljesültek, fokozzák az elégedettséget és a
jóllétet. Jellegzetes kívánságok pl.: becsüljön meg a házastársam; a házasság valódi társas létet
jelentsen; több barátom legyen; ne jussak baja stb.

A felmerés során megválaszolandó kérdések

1. Milyen személyek és rendszerek képezik a problémát?
2. Hogyan kapcsolódnak a résztvevők a problémához?
3. Milyen kielégítetlen szükségletek és kívánságok képzik a probléma részét?
4. Milyen fejlődési fokozattal, ill. élethelyzet-változással kapcsolatos a probléma?
5. Hogyan értelmezi az ügyfél a problémát?
6. Hol fordul elő problematikus viselkedés?
7. Mikor fordul elő problémás viselkedés?
8. A problémás viselkedés gyakorisága
9. Mióta tart a probléma?
Ha tudjuk, hogy jött létre a probléma és milyen körülmények között, az további segítséget jelent a
probléma fokának megbecsülésében, és a megfelelő beavatkozás megtervezésében. A probléma
tartalmának gondos feltárása gyakran felszínre hozza annak előzményeit. Ezek gyakran olyan
jelentősek, mint maga a közvetlen problémás helyzet. Sokatmondóak az olyan előzetes események,
amelyek a segítségkérést közvetlenül megelőzik. Ezek e felgyorsító eseményeknek nevezett
előzmények, gyakran tartalmaznak értékes utalásokat olyan döntő stresszállapotokra, amelyeket
egyébként figyelmen kívül hagyhatnánk. A felgyorsító eseményeket rendszerint úgy tudhatjuk meg, ha
megkérjük az ügyfelet arra, hogy mondják meg az okát, miért éppen az adott időben kértek segítséget.
A vizsgálódás kiderítheti, hogy az ügyfél már évek óta küszködik problémákkal, és hogy közvetlen
probléma a hosszabb ideje tartó probléma-együttes súlyosbodása. Más esetekben a probléma hirtelen
kezdődött.
Az első esetben szerény célokat kell kitűzni, és közölhetjük, hogy hosszú időn át tartó rendszeres
segítségadásra lesz szükség. A második esetben egy rövid időt igénylő válságkezelés elegendő lehet
ahhoz, hogy visszaállítsa az ügyfél korábbi működési szintjét.
10. Az ügyfél érzelmi reakciói a problémára
Az embereknek gyakran megkönnyebbülést jelent, ha elmondhatják a problémával kapcsolatos zavaró
érzelmeiket. Jellegzetes reakcióik: aggódás, nyugtalanság, bosszankodás, félelem, lesújtottság,
tehetetlenség, reménytelenség stb.
Ha az ember kibeszélheti magából ezeket az érzéseket egy megértő és figyelmes személy jelenlétében,
az sok ember számára megkönnyebbülést jelenthet.
Az elfojtott érzések feltárása egy nehéz tehertől való megszabadulás érzését keltheti. Az érzelmek
erősen befolyásolhatják a viselkedést, hozzájárulhatnak a nehézségekhez.
Gyakran maga az ilyenfajta reakció az elsődleges probléma, amely mögött eltörpülnek az azt
megelőző problémás helyzetek. Pl.: vannak emberek, akik depresszióval reagálnak egy problémás
helyzetre.
Fontos, az érzelmi reakció és az így kiváltott viselkedés megértése szempontjából, hogy az ügyfél
milyen jelentést tulajdonít az előzményeknek.
11. Miként próbált az ügyfél megbirkózni a problémával és milyen készségek szükségesek
ezek megoldásához?
A problémával való küzdés módszere értékes felvilágosítást jelent a stressz mértékéről és az ügyfél
működőképességéről. A vizsgálódás kiderítheti, hogy az ügyfélnek a megküzdéshez szükséges
készségei nagyrészt hiányoznak, és olyan merev eljárásokat használ, amelyek legtöbbször
működésképtelenek. Egyes ügyfelek kibújási sémákat alkalmaznak: magukba zárkóznak,

63
megpróbálnak érzéketlenné válni, kábítószer vagy alkohol fogyasztásával próbálják magukat képessé
tenni a probléma elviselésére. Más ügyfelek hajlékony és eredményes sémákat alkalmazhatnak, mégis
a túl nagy stressz alatt összeroppannak, mert ez még az ő erejüket is meghaladja. Vannak olyan
ügyfelek, akik másoktól függő helyzetben remélik, hogy mások oldják meg problémáikat. Néha
kiderül, hogy hasonló problémával már megbirkóztak a múltban, de most mégsem képesek rá. Az
ügyfelek működésében történő változás is időnként csökkenti a problémamegoldó képességeiket. A
felmérés egy másik szempontját jelenti azon készségek meghatározása, amelyekkel az ügyfélnek
rendelkeznie kell a problémák megoldásához. Ha meghatározzuk a készségeket, akkor
megfogalmazhatjuk a megfelelő beavatkozási módot is.
12. Miféle készségekkel és erős oldalakkal rendelkezik az ügyfél?
Pl.:
 Képes vállalni annak kockázatát, hogy a problémát megossza egy idegennel: szociális
munkással
 Véleményeket és érzéseket nyíltan kifejez, ahelyett, hogy elkendőzné azokat
 Áldozatokat hoz gyermekeiért és másokért
 Szeretetet és gondoskodást tanúsít családtagjai iránt
 Függetlenségre törekszik
 Megpróbálja megérteni mások szükségleteit és érzéseit
 Képes önuralomra
 Képes értékítéletet megfogalmazni
 Képes másokkal szoros kapcsolatba lépni
 Milyen külső erőforrások szükségesek?
Amikor az ügyfelek szolgáltatásért folyamodnak egy szociális szolgálathoz, el kell döntenie, hogy a
kért szolgáltatások az intézmény feladatkörébe tartoznak-e, a szervezet személyzete rendelkezik-e
azokkal a készségekkel, amelyek magas színvonalú szolgáltatás nyújtásához szükségesek.
Sok ügyfélnek olyan szolgáltatásokra is szüksége van, amelyek már nem az illető szervezet
kompetenciája. Ilyen esetekben a szociális munkás közvetítő vagy ügynöki szerepet játszik. Ez
megköveteli, hogy ismerjük a lakóhelyen adott lehetőségeket vagy részletes és kielégítő
információhoz jusson.

Környezeti rendszerek felmérése

Az ügyfél környezetének felmérésekor a figyelmet a környezet azon oldalaira kell fókuszálni, amelyek
fontosak a problémás helyzet szempontjából. Az éppen lényeges tényezők az ügyfél különleges
szükségleteitől is függenek, amelyet meghatároz: személyisége, egészségi állapota, fejlettségi foka,
érdeklődése.
Az ügyfelek szükségletei különböznek, de bizonyos környezeti erőforrásokra általánosan szüksége
van. Különböző szükségletek, amellyel felmérhető, hogy mennyire megfelelő az ügyfél környezete:
- megfelelő társadalmi támogató rendszerek,
- lehetőség eü. szakellátásra,
- lehetőség napi gondozó szolgálatra,
- üdülési, szórakozási lehetőségek,
- társas kapcsolatok,
- veszélyektől biztonságot nyújtó lakás,
- egészséges és biztonságos munkakörülmények,
- a lényeges javak megvásárlásához szükséges anyagi erőforrások,
- megfelelő élelmezés,
- lehetőség az önmegvalósításra, művelődésre.

Társadalmi támogató rendszerek (TTR)

Döntő szerepük van az egyén társadalmi működési szintjének meghatározásában. Az egyének
személyes hálózatának tagjai biztosítják a következőket: - érzelmi kötődés, társadalmi betagolódás,
lehetőség mások gondozására, személyes értékesség igazolása, megbízható szövetség tudata, segítség
és irányítás a nehézségek megoldására.

64
Negatív támogató társadalmi rendszerek: igaz ez a negativitás a drogosok és az alkoholisták
közösségeire. Biztatják, buzdítják egymást, a megfelelés elismeréssel jár.

A célokban való megegyezés és a szerződés megfogalmazása

Wood arra hívja fel a figyelmet, hogy a bizonytalan vagy az ok nélkül nagy igényű célok kitűzésével
az ügyfelet kudarcnak tesszük ki.

A szerződés meghatározza:
Az elérendő célokat, azok elérési módját, tisztázza a résztvevők szerepeit, megteremti az SOS
segítségnyújtás feltételeit.
Célkitűzés:
Az ügyfél mit szeretne elérni, a probléma felderítésekor kívánságként, szükségletként fogalmazódik
meg.
Célok szerepe:
Biztosíték, hogy a kliens és segítő egyetértenek az elérendő eredményben, irányt és folytonosságot
adnak a folyamatban, megkönnyíti az eljárások kialakítását, kiválasztását, segítik a szoc. munkást és
ügyfelet, hogy követni tudják az előrehaladást, eredménymérő.
Célok fajtái:
1. különálló, egyszeri: Problémákat oldanak meg, vagy enyhítenek,
2. folytonos, folyamatos: Folytonosan ismétlődnek, megvalósításuk fokozatos (pl érzéseinket
nyíltak ki tudjuk fejezni).

Egyéni klienseknél a változás célozza az interperszonális alrendszereket és a környezetével való

interakcióit. Cél gyakran a nyílt és rejtett viselkedés megváltoztatása, pl. érzelmi működés. Pár, család,
csoport: kiterjednek a rendszerben élő minden érintett személyre, tagjai együtt tűzhetnek ki célokat.

A célok kölcsönös kiválasztásának és megfogalmazásának folyamata:

Készen áll-e az ügyfél, elmagyarázni, miért fontos, elmondatni céljait, további lehetséges célokat
javasolni, világosan megfogalmazni a célokat, meghatározni a kívánt változás mértékét, mennyire
megvalósíthatók a célok, előnyük, hátrányuk, segíteni kiválasztani, melyik cél mellett kötelezze el
magát, ügyfél érdekei szerint fontossági sorrendbe állítani a célokat.

A szerződés megfogalmazása:
1. megvalósítandó célok, rangsorolva,
2. résztvevők szerepe (kliens mit vár, mit remél, elmagyarázni a folyamat természetét,
elmondani, segíti az előrehaladást, ha a találkozások között is foglalkozik a nehézségekkel),
3. beavatkozások, módszerek,
4. találkozások gyakorisága, száma, időtartama (fontos a találkozások időpontjának betartása,
nem szabad kihagyni egy találkozást, ha valami felizgatta, meg kell beszélni, később
nehezebbnek találja az eljövetelt, ha kihagy egy találkozást),
5. haladás ellenőrzése,
6. szerződés újratárgyalása,
7. egyéb kérdések.

 Krízisintervenció: A freudi pszichoanalízis adott e munkaformának lendületet 1920-tól. Lényege,

hogy krízishelyzetben szociális intervenciót (pedagógiai, pszichológiai, jogi, szociális, egészségügyi
segítés) alkalmazunk. Egy időben a kliensre és a környezetére is hatunk, több szakember bevonásával.

Krízis helyzet: az egyén vagy a család belső egyensúlya felbomlik, feszültség keletkezik, és ez
azonnali beavatkozást, segítségadást igényel. Ha ezt nem tudjuk megadni, a feszültség tovább nő, mert
nincs megfelelő támogatás, támogató erő és problémamegoldási mód. A kliens feszültség alatt van,
szorong, gátlásai vannak, helyzete reménytelennek tűnik, lehangolt.

65
A krízisintervenció alapelvei:
× a feszültség csökkentése,
× segítségnyújtás,
× a kliens elmozdítása a mélypontról a vele járó együttműködéssel.

A krízisintervenció megoldási modellje: Hasonló a problémamegoldó modellhez.

1. Kapcsolat kialakítása (anamnézis)
2. Probléma - segítő formák
3. Megoldási terv
4. Lezárás, nyomkövetés

 Csoportmunka: a szociálpszichológia hatására jött létre. Ez lehet gyógyító, önsegítő, szabadidős

céllal létrejött csoport. Célja, hogy a kliensek hasonló problémáinak megoldásában segítsen, mégpedig
a csoportos interakciók és tevékenységek révén előmozdítja az egyén fejlődését és a célok
megvalósítását. Ebből a célból a csoportvezető segítségével közösséget igyekeznek formálni.
Irányulhat: a csoport tagjaira, vagy a csoport egészére.

A szociális munkás dönti el, hogy kikből állítja össze a csoportot:

- azokból, akiknek hasonlóak a problémái, azonban reakcióik különböznek,
- olyanokból, akiknek a kiváltó okok a mások.

 Terápiák: A pedagógiai pszichológia vezette be, célja valamilyen személyiségváltozás elérése,

lényege, hogy nem csak a környezetre kell hatni, hanem az egyén belső tartalékait, erejét is
mozgósítani kell. A terápia lehet pl. manuális, művészeti, játék, zene, verbális, pár, család, csoport,
viselkedésterápia stb.

Viselkedésterápia:
A viselkedésterápia - a pszichoterápiával ellentétben - az aktuális problémára, a változáshoz
szükséges képességre és motivációra helyez nagy hangsúlyt és rendszerint időben korlátozott. Az
effajta kezelés első szakasza a változtatni kívánt magatartásforma azonosítása, valamint a viselkedés
előfordulási gyakoriságának és intenzitásának megismerése. Ebből az adatból kiindulva,
szisztematikus módszerrel, megfigyelések és gyakorlatok szervezhetők - apró jutalmakkal díjazva a
gyermek minden erőfeszítését és eredményét.

Egy másfajta viselkedésterápia alkalmazásával segíthetünk a szülőknek abban, hogy a

gyereknevelésben nagyobb következetességet és jobb együttműködést valósítanak meg. A szülők meg
tanulhatják ellenőrizni és jobban irányítani a gyermek provokatív viselkedésére adott reakciókat.
Gyakran már ez maga után vonhatja a gyermek helyes és jutalmazandó magatartását - elhagyva a
helytelent -, sőt talán más újabb pozitív cselekedeteket is kiválthat belőlük.

Házaspárok terápiája:
Az nem vitás, hogy a gyerekek problémáinak okozója, vagy legalábbis súlyosbítója a szülők
egymás közötti állandó súrlódása. A közvetlenül a szülőkkel folytatott munka célja, hogy segítsen
nekik túljutni kapcsolatuk nehéz, feszültségteljes időszakán. Segítségével hozzáfoghatnak a régóta
fennálló nehézségek felszámolásához. Ahol kibékíthetetlenek az ellentétek a házasfelek között, a
szociális munka feladata lehet a partnerek közötti megegyezés elősegítése, a szétköltözés és válás
esetében.

Családterápia:
Napjainkban a családterápia közkedvelt módszerré nőtte ki magát az olyan esetekben, amikor
gyors segítségre van szükség. Célja a családon belüli érzelmi kapcsolatok feltárása, problémamegoldás
és tapasztalatok gyűjtése a legtöbb családi jelenséggel kapcsolatban. A családterápiák során gyakran
két terapeuta dolgozik egyszerre, vagy arra is akad példa, hogy egyikük - csak egy irányból átlátható -

66
üvegen keresztül figyeli, amíg a másik dolgozik. A munka általában rövid ideig tart. A szülő és a
terapeuta közti kölcsönös megegyezésen alapul.

Csoportterápia:
A fiatalok számára gyakran hasznos, ha egy csoport tagjai lehetnek, és a szociális munkások
számára is meghittebb, családiasabb egy ilyen jellegű beavatkozás. A csoportos terápia lehet
értelmező, segítő vagy problémamegoldó jellegű, de ezek kombinációja is. A szociális munkások
csoportterápiáinak nagyon fontos felvilágosító szerepe van, segít a fiataloknak megelőzni bizonyos
helyzeteket és megtanítja őket néhány módszer alkalmazására. A hasonló problémákkal küzdő
gyerekekből álló csoportoknál hasznos lehet a megelőző módszerek megismertetése és a
sebezhetőbbek támogatása. A csoportterápia kiterjeszthető a szülőkre is abból a célból, hogy
lehetőséget kapjanak megosztani tapasztalataikat más szülőkkel. Ezzel elősegíthető az is, hogy
változtassanak hozzáállásukon, a szülő-gyerek kapcsolatot illető véleményükön.
3., Menedzsment tevékenység:
Fontos, hogy a szociálpedagógus esetmenedzserként működjön. A menedzsment egyrészt
jelenti a szervezetet, a vezetők közösségét, a vezető emberek csoportját, másrészt magát a
tevékenységet.

A szociálpedagógus feladata:
1.) Az egymás utáni szolgáltatások megtervezése, összehangolása. Kapcsolatban kell állnia a
többi szolgáltatóval, mesterséges támaszt nyújtókkal, hogy az ügyfeleket sikeresen összehozza az
erőforrásokkal.
2.) Fel kell mérnie az ügyfél szükségleteit és erősségeit, képessé kell tennie őket a legnagyobb
önállóságra. Szükség van a szervezetek közötti interakcióra, az ügyfél a család vagy ügyfélcsoport
környezeti tényezőinek javításához. A környezeti tényező magába foglalja a személyi, tárgyi és
foglalkoztatási tényezőket.

3.) A tárgyi környezet és a politika, társadalmi körülmények változásával a

szociálpedagógusnak új erőforrásokat kell teremtenie. Az erőforrások teremtésénél szükség van a
képviseletre, olyan erőforrások kiaknázására amit egyébként nem kaphatnánk meg. A képviseleti
beavatkozásnál csak addig szabad a képviseletet vinni, ameddig az ügyfél kívánja.

4.) Képessé kell tenni a klienseket arra, hogy környezetükkel, olyan interakciókat tudjanak
kialakítani, amely elősegíti szükségleteik kielégítését, jólétüket és megelégedettségüket.

Menedzsment funkciók: szervezés, vezetés, munkatárs toborzás illetve az ellenőrzés.

MENEDZSERI SZEREPKÖRÖK:
Interpersonális Informális Döntéshozó
képviselő figyelő vállalkozó
vezető továbbító zavarkezelő
kapcsolattartó szóvivő erőforrás - elosztó
tárgyaló

67
 VEZETŐI TULAJDONSÁGOK: megfontolt, határozott, segítőkész, igazságos, objektív,
bizalmat ébreszt, lelkes, lelkesítő, hiteles, határozott, konfliktusokat kezelő, kapcsolatokat teremt,
képvisel, összehangol, forrásokat teremt, empatikus, megbízható.

III. A segítő folyamat tervezése, értékelése, elemzése

A szociálpedagógus munkájában tervezhető:
1.) a nevelési - oktatási intézményekben a szakmai program / évszakonként, szorgalmi
idő, a szünidő /
2.) tervezhető a tanácsadói munka ideje, az információközvetítés.
3.) tervezhető a team munka, az esetmegbeszélés, a stáb munka, a szupervízió.
4.) tervezhető az egyéni és családgondozás
5.) tervezhető a prevenciós munka
6.) a szabadidős program.

Nem tervezhető:
1.) a kliens forgalom
2.) a probléma megoldásának időtartalma.

5. tétel
A gyermek - ifjúkor társadalmi megítélésének változása és pszichológiai jellemzői.

VÁZLAT

I. A gyermek társadalmi megítélése

a. ókor

b. középkor

c. jelenkorban

II. A gyermek pedagógiai megítélése, hogyan jelenik meg a gyermek a nevelésben?

III. A gyermek pszichológiai megítélése, Nagy László korszakától kezdődően

IV. A gyermek jogi megítélése - 1991. LXIV. törvény, A gyermeki Jogok Egyezménye

Felhasznált irodalom:

68
 1. Tanulmányok a gyermekjólét köréből, Szerkesztette: Budai István, Hb. 1993.

2. 1991.évi. LXIV. törvény A gyermeki Jogok Egyezménye

A gyermek társadalmi és pedagógiai megítélése a nevelésben

1.) ŐSKÖZÖSSÉG: nincs intézményesített nevelés. Az életre való felkészülés játékos keretek
között folyt. A gyerekek már egészen kis koruktól kezdve a felnőttek szerszámainak és harci
eszközeinek élethű de kicsinyített változatával játszottak, gyakoroltak. A tanulás módszere: a gyerek
anyjuk vagy apjuk munkáját figyelve és utánozva sajátították el a gyakorlati készségeket. Az
utánzáshoz a bemutatás, a szemléltetés módszere társult.

2.) ÓKOR: már megjelenik az intézményes nevelés csirái. A nevelés során igen gyakran
alkalmazott módszer volt a testi fenyítés. Az óegyiptomiak felfogása a gyermekkorról: a gyermekkor a
tökéletlenség időszaka. A gyermek = kicsinyített felnőtt. A gyermeknek minél hamarabb felnőtté
kellett válniuk.

3.) KÖZÉPKOR: a gyermekkor rövid időszaka a 6-7 éves korig terjed. 7 éves kortól szinte
minden átmenet nélkül a felnőttek világába került. Felnőttként kezelték, felnőttes viselkedést vártak el
tőle. Nem törődtek azzal, hogy a gyermek fogékony lelke miként reagál a káros hatásokra. A vele való
foglalkozás főként az oktatásra és fegyelmezésre / verésre / korlátozódott.

4.) RENESZÁNSZ ÉS A HUMANIZMUS KORA / XIV-XVI. sz. /: A nevelés lényege: a

bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között. / Erasmus/. Montaigne: új
eszmény van kibontakozóban: a gyermeki ártatlanság, az erkölcsi védelemre szoruló gyermek
eszménye. Szerinte szeretetteljes szigorral kell nevelni a testi fenyítés helyett. A kisgyermek
védelemre szorul. A humanisták többsége határozottak a gyermekek verése ellen foglalt állást. Ezek az
igények nem váltak valóra , sőt a XVI. században elterjedtebbé vált a testi fenyítés. Nemcsak a kisebb
gyermeket verték, hanem a serdülő tanulókat, sőt néha a 20 év fölötti fiatalokat is.

5.) ÚJKOR: - Comenius: minden gyermek nevelhető. Az iskola fegyelem nélkül, olyan
mint malom víz nélkül. A bot, a vessző tehetséges emberhez nem méltó - mondta. A nevelés, a
fegyelem megteremtésének eszközei: jó példa, nyájas szavak, őszinte, nyílt állandó érzelemmel. /
Nagy Didactica Magna / Apáczai Csere János: Magyar Enciklopédia című műve: A tanító erkölcsösen
éljen, tanítványainak jó, dicséretes példát adjon. Elég tudós legyen hivatásának betöltésében. Tudását
jó lelkiismerettel másoknak is adja át. Tanítványait mint atyjuk szeresse. A gyermekfelfogás

69
fejlődésének újabb állomása volt az illemtankönyv megírása, melyben a gyermekek erkölcsi óvását,
nevelését sürgeti.

6.) FELVILÁGOSODÁS: - John Locke: hisz a nevelés emberalakító erejében. Gondolatok a

nevelésről, gyermeknevelésről című könyvében tanácsot ad a szülőknek, hogyan őrizhetik meg
gyermekeik egészségét. Locke magántanítóskodás híve. Nagyon fontos nála a szigorú nevelés , ami
nem egyenlő a veréssel, a verést csak legvégső esetben kell alkalmazni. Fontos a gyermekek vallási
nevelése.

A gyermekek tanulmányozása a XVIII. századba nyúlik vissza. Rousseau : A gyermek mint

természeti lény eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg. Emil, avagy a nevelésről című
pedagógiai regényében ír arról, hogy a gyermek gyermek legyen, mielőtt felnőtt lenne. A gyermek
jogainak védelmét szorgalmazza. “ Legyetek emberségesek, szeressétek a gyermeket!”

Herbart: a nevelés 3 korszakát különíti el:

a.) kormányzás: a nevelésre való felkészítés időszaka. A kormányzás eszközei:
parancsok, tilalmak, szabadságmegvonás, legvégső esetben a testi büntetés. Ez a jelen.
b.) Oktatás: jövőre irányul, a gyermek erkölcsi fejlődésére.
c.) vezetés: az oktatással párhuzamosan futó tevékenység, amivel a nevelés teljessé válik.
Eszközei: a gyengédség, jó kedély.

A gyermek pszichológiai megítélése

1.) A XIX. SZ., A SZÁZADFORDULÓ PEDAGÓGIÁJA: A XIX. sz. végén elérkezettnek

látják az időt, hogy Rousseau elveit valóra váltsák.

a.) WUNDT: - a lipcsei laboratórium felállításával új tudomány születik az

experimentális pszichológia, mely nagy hatást gyakorol a gyermek megismerését
szorgalmazó gyermektanulmányozásra. A kísérleti lélektan hatásra megindul a
kisgyermek tudományosabb megismerése, érzékszervi, mozgásos vizsgálata.
b.) DARWIN: a genetikus megfigyelés hatással van a gyermektanulmányozásra.
c.) PEREZ: A gyermek első 3 éve
d.) PREYER: A gyermek lelke címmel gyermeklélektani művek, gyermekleíró jellegű
tanulmányok jelennek meg.
A gyermektanulmányozás őshazája: Amerika. A gyermek megfigyelése

70
 laboratóriumokban folyik, pedagógusok, szülők bevonásával. 1902. Antwerpenben
létrejön a gyermektanulmányi intézet. A gyermeklélektani intézet vezetője:
STANHLEY HALL - aki folyóiratot, gyermek megfigyelésére felkészítő
tanfolyamot indít. A századfordulón született meg a BINET - SIMON féle
intelligencia teszt.
e.) NÉMETORSZÁG: 1895-től válik mozgalmi méretűvé a gyermektanulmányozás.
Hazánkban a gyermek tanulmányozásnak mozgalma a németek közvetítésével jut
el. A Berlinben megrendezett gyermektanulmányi kongresszus 1906-ban, STERN a
gyermeknyelv fejlődésére vonatkozó kutatása.

f.) MAGYARORSZÁG: a magyar gyermektanulmányi mozgalom kezdetét NAGY

LÁSZLÓ - tól ,akinek javaslatára a II. Egyetemes Tanügyi Kongresszus 1896-ban
felvette megtárgyalandó tételei közé a gyermekmegfigyelés ügyét.
A mozgalom kiemelkedő eseménye a két országos gyermektanulmányi kongresszus:
1., 1913. Több napos kongresszuson előadások hangzottak el a gyermektanulmányozás
legújabb irányelvei, nevelési, oktatási higiéniai, gyermekvédelmi kérdéseiről. ‘913-ban megalakul a
Gyermekirodalmi Bizottság.
2.) 1917 II. Gyermektanulmányi Kongresszus célja a hadiárvákról való gondoskodás,
tehetségek felismerése, a pályaválasztás volt. A gyermektanulmányozók kezdeményezésére a
minisztérium engedélyezte a lélektani oktatást segítő iskolai laboratóriumok felállítását. 1912-ben
megalakul a Pedagógiai Szeminárium, majd gyermektanulmányi iskola jön létre Dienes Valéria
vezetésével.

III. A gyermek jogi megítélése - 1991. LXIV. törvény, A gyermeki Jogok Egyezménye

A Gyermekek Jogairól szóló egyezményt az ENSZ közgyűlésén New Yorkban 1989.

november 20-án írták alá, 1990. szeptember 2-án lépett hatályba, a magyar parlament 1991-ben
fogadta el, és az 1991. évi LXIV. (64.) törvénnyel került kihirdetésre.

 A nemzetközi szerződés célja:

- a családok jogainak védelme,
- a gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének kibontakoztatása,
- a gyermekek felkészítése a későbbi életvitelre,
- a gyermekekre vonatkozó különleges védelem biztosítás.

 A nemzetközi szerződés arra épül, hogy kimondja: A társadalom alapegysége a család!

 Az egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha a
reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.

 A szerződés felépítése:
1. A nemzetközi szerződés gyermeki jogokra vonatkozó része
2. Az államokra vonatkozó része

71
 3. Záró rendelkezések

 Az egyezmény a bevezetésben kinyilvánítja, hogy:

- a gyermekek különleges segítségre és támogatásra jogosultak,
- A családoknak meg kell kapni azt a védelmet és támogatást, amelyre szükség van
ahhoz, hogy maradéktalanul betölthesse szerepét,
- Különös figyelmet kell fordítani minden országban a különösen nehéz körülmények
között élő gyermekekre,
- a gyermeknek a béke, az emberi méltóság, türelmesség, szabadság, egyenlőség,
szolidaritás szellemében szükséges nevelkednie,
- a gyermeknek - figyelemmel a fizikai és szellemi érettségének hiányára - különleges
védelemre és gondozásra van szüksége, nevezetesen megfelelő jogi védelemre
születése előtt és után egyaránt.

 Az egyezmény alapelve:
- a részes államok jogalkotói- és jogalkalmazó szervei a gyermeket érintő döntésben " a
gyermekek mindenek felett álló érdekét" kötelesek figyelembe venni, vagyis a
gyermek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg,
- kizár mindenfajta megkülönböztetést a jogok érvényesítésében.

Egyezmény I. része

Az egyezmény rendelkezéseit az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

1. polgári és politikai jogokra,
2. gazdasági, szociális és kulturális jogokra,
3. a gyermekek speciális védelmét biztosító jogokra,
4. a gyermekek speciális csoportjának védelmét biztosító jogokra,
5. a gyermekek védelmét biztosító jogokra rendkívüli helyzetekben.

1. POLGÁRI és POLITIKAI JOGOK

A gyermek speciális helyzetének, korának, érettségi fokának megfelelően biztosítják:

a jóléthez, a személyazonossághoz, a személyi biztonsághoz, az élethez, a szülői neveléshez, a jó
hírnév védelméhez való, az életben maradáshoz, a családegyesítéshez, a fejlődéshez, a
véleménynyilvánításhoz, az anyakönyvezéshez, a gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadsághoz, a
névhez, az egyesüléshez, az állampolgársághoz, a békés gyülekezéshez való jogot.

2. GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS JOGOK

Elismerik a szülők közös felelősségét a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért, ehhez

megfelelő segítséget kell nyújtani a gyermekjóléti intézmények, létesítmények, szolgáltatások
létrehozásával. Biztosítják a gyereknek:
- a szociális biztonsághoz,
- társadalombiztosítási juttatáshoz,
- olyan életszínvonalhoz való jogát, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki,
erkölcsi és társadalmi fejlődését.

Biztosítják a gyermek:
- oktatásához való jogát, nevezetesen, hogy az alapfokú oktatás mindenki számára
ingyenes és kötelező legyen, a középfokú oktatás különböző formáinak
megszervezését minden gyermek számára és a felsőoktatásba való bejutást.

A kulturális jogok biztosítják:

- az eltérő, a kisebbségi kultúrához,
- a pihenéshez,

72
 - a szabadidő eltöltéséhez,
- kornak megfelelő játékhoz,
- szórakoztató tevékenységhez való jogot.

3. A GYERMEK SPECIÁLIS VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ JOGOK alapján:

 A gyermeket meg kell védeni minden:

- elhanyagolástól,
- elhagyástól,
- gazdasági kizsákmányolástól,
- támadástól,
- durvaságtól,
- erőszaktól
- fegyveres konfliktusban való részvételtől,
- pszichotrop szerek fogyasztásától.

 Tiltják:
- a gyermek törvényellenes külföldre utaztatását és ott tartását,
- nemi kizsákmányolását,
- a gyermekkereskedelmet,
- gyermekrablást.

Az egyezmény előírásokat tartalmaz a bűncselekményt elkövető fiatalkorúakra vonatkozóan:

- szabadságától egyetlen gyermeket sem lehet törvénytelenül, önkényesen megfosztani,
- nem lehet kitenni megalázó büntetésnek, kínzásnak,
- ügyét a lehető legrövidebb időn belül független bíróságnak kell tárgyalnia,
- érvényesíteni kell az ártatlanság vélelmét.

4. A GYERMEKEK SPECIÁLIS CSOPORTJÁNAK (állami gondoskodásban élő, örökbefogadott,

fogyatékos és a kisebbséghez tartozó gyerekek) VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ JOGOK előírják, hogy:
- az a gyermek, akit ki kell emelni a családjából, az állam különleges védelmére és
segítségére jogosult, amelynek történhet családból való elhelyezés, örökbefogadás
vagy gyermekintézményben történő elhelyezés formájában (az örökbefogadás
haszonszerzéssel nem járhat),
- a gyerekeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát,
- valamint, hogy megfelelő egészségi ellátásban részesüljön (csökkenteni kell a
csecsemő- és gyermekhalandóságot, egészség ügyi alap- és szakellátással, egészséges
ivóvízzel, a szülők és gyermekek felvilágosításával küzdjenek a betegség és rosszul
tápláltság ellen),
- a fogyatékos gyermeknek joga van a különleges gondozáshoz (segítségnyújtási
kötelezettséget ír elő az oktatásukhoz, képzésükhöz, egészségügyi ellátásukhoz,
nevelésükhöz, munkára való felkészítésükhöz),
- a hatósági gondozásra, védelemre, illetve fizikai vagy elmeállapota miatt
ápolásra, elhelyezésre szoruló gyermeknek joga van arra, hogy időszakosan
felülvizsgálják az elhelyezésével kapcsolatos körülményeket, ezt követően pedig
dönteni kell az elhelyezés további indokoltságáról.

5. A GYERMEKEK VÉDELMÉT biztosító jogok RENDKÍVÜLI HELYZETEKBEN előírják, hogy:

- a menekült státuszú gyerekek kapják meg az emberi jogok érvényesüléséhez
szükséges védelmet és támogatást,
- a 15 éven aluli gyerek fegyveres konfliktusba ne vehessen részt, és nem sorozható be
katonának,
- a fegyveres konfliktus áldozatává vált gyerekek teljes rehabilitációját és a
társadalomba való beilleszkedését meg kell könnyíteni.
Egyezmény II. része

73
 - A részes államok vállalják, hogy az Egyezmény rendelkezéseit a felnőttek és
gyermekek legszélesebb körében ismertetik.
- Az Egyezményben vállalt kötelezettséget teljesítésének vizsgálatára megalakult a
Gyermek Jogainak Bizottsága, mely 10 tagú, megbízatásuk 4 évre szól.
- A részes államok kötelezik magukat, hogy e bizottságnak az egyezményben foglaltak
érvényesítése érdekében tett intézkedésekről a hatálybalépést követően 2 éven belül,
majd 5 évenként jelentést tesznek.

Egyezmény III. része

- Az egyezmény minden állam számára nyitva áll, megerősítő vagy csatlakozási

okiratát az ENSZ Főtitkáránál kell letétbe helyezni, az ezt követő 30. napon lép
hatályba, a felmondás 1 év elteltével lép életbe.
- Az egyezmény módosítását bármely részes állam javasolhatja az ENSZ Főtitkáránál,
hatályba lép, ha a közgyűlés jóváhagyta és a részes államok 2/3-os többséggel
elfogadták.

Megjegyzés:

A jogszabály tartalmaz a születés előtti időszakra vonatkozó rendelkezéseket is. A gyermekek

jogai csak részben térhetnek el a felnőtteket is megillető bármely jogoktól. Az egyezményben levő
rendelkezések fajra, nemre, felekezetre.stb. való tekintet nélkül minden gyermeket megilletnek. A
szülőknek, vagy a gyermekeket felügyelő hatóságoknak a döntéseiket a gyermekek érdekében kell
meghozniuk. Az állam és a hatóságok számára a szerződés szabályai a mérvadóak. Az államok
kötelessége, hogy a szerződésben elismert valamennyi jog biztosítására mindent meg kell tenni
(gazdasági lehetőségekhez mérten).

Az egyezmény kimondja, hogy a családon belül tiszteletben kell tartani a szülőknek a

gyermekekre irányuló jogait, és a hatóságoknak is azon jogait és kötelezettségeit, hogy a
gyermekeknek megfelelő iránymutatást adjanak az életre.

FONTOS: A szociális munkát végző tiszteletben tartja minden ember értékét, akaratát,
méltóságát, egyediségét és jogait. A szociálpedagógus munkája során tájékoztatja a klienseket
jogaikról és kötelezettségeikről és ügyel ezek betartására. Hozzásegíti a klienseket a törvényben
foglalt jogaik érvényesítéséhez.

6. tétel
A szociálpedagógus munkáját segítő törvények, kormányrendeletek. Mutassa be, hogy
egyes munkakörökben hogyan képviseli a jogszerűség elvét.

VÁZLAT

I., A szociálpedagógus munkáját segítő törvények, kormányrendeletek

1., 1991.LXIV. törvény - Gyermeki jogok egyezménye

2., 1992.évi.LXIII. törvény - Adatvédelmi törvény
3., 1993.évi.III. törvény - Szociális törvény

74
 4., 1993.évi. LXXVII. törvény - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
5., 1997.évi.XXXI.törvény a - Gyermekvédelmi törvény
6., 1998.évi. XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló törvény

II. A szociálpedagógus elhelyezkedési lehetőségei

a., 15/1998. sz. Népjóléti Minisztérium Rendelete

b., 1/2000. Szociális Családügyi Miniszter Rendelete

III. Mutassa be, hogy egyes munkakörökben hogyan képviseli a jogszerűség elvét.

1., Az 1997.évi XXXI. tv alkalmazása általános iskolában

2., A szociálpedagógus feladatai lakásotthonban az 1997.évi XXXI. törvény értelmében
3., A szociálpedagógus feladatai a gyermekjóléti szolgálatokban

Felhasznált irodalom:
1., Szociális törvény
2., Gyermekvédelmi Törvény
3., 15/1998. NM. rendelet
4., 1/2000. SZCSM rendelet

I., A szociálpedagógus munkáját segítő törvények, kormányrendeletek

1.) 1991. ÉVI. LXIV. TÖRVÉNY A GYERMEKI JOGOK EGYEZMÉNYE / 64. Tv. /

A nemzetközi egyezményt a magyar parlament 1991-ben ratifikálta. A szerződés bevezetése

nagyon hosszú, tartalmaz még érdemi és záró rendelkezéseket.

Felépítése:
1. A nemzetközi szerződés gyermeki jogokra vonatkozó része
2. Az államokra vonatkozó része.

75
 A nemzetközi szerződés arra épül, hogy kimondja: A társadalom alapegysége a család.

A nemzetközi szerződés célja:

- a családok jogainak védelme
- a gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének kibontakoztatása
- a gyermekek felkészítése a későbbi életvitelre
- a gyermekekre vonatkozó különleges védelem biztosítás.

A gyermek a törvény értelmében:

Az a személy , aki a 18. életévet nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok
értelmében nagykorúságát már korábban eléri.

A gyermekek alapvető jogai:

1., Minden gyermeknek veleszületett joga van az életre.
2., A gyermeket születésekor anyakönyvezik ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet
kapjon, állampolgárságot szerezzen.
3., A gyermeknek joga van családban történő neveléshez
4., joga van minden őt érintő kérdésekben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a
gyermek véleményét figyelembe kell venni a korára és érettségi fokára való
tekintettel.
5., Joga van lelkiismeret, gondolat, vallásszabadságra.
6., A gyermeknek joga van a tanuláshoz.
7., A gyermeknek joga van, hogy orvosi ellátásban részesüljön
8., Jóléthez való jog.

2.) 1992. ÉVI LXIII. TÖRVÉNY AZ ADATVÉDELMI TÖRVÉNY

A törvény célja: az hogy, személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű

adatokat mindenki megismerhesse.

Alapfogalmak:
személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (érintettel) kapcsolatba hozható adat,
az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai
véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre, az egészségi állapotra, a kóros
szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok.

76
 közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban
meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat
fogalma alá nem eső adat.
Adatkezelés:
- személyes adat, akkor kezelhető:ha ahhoz az érintett hozzájárul, ha azt a törvény vagy
önkormányzat elrendeli
- különleges adat kezelése: ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, ha a
nemzetközi egyezményen alapul, továbbá a nemzetbiztonság, bűnmegelőzés vagy bűnüldözés
érdekében törvény elrendeli.
Adatok továbbítása: abban az esetben, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy a törvény azt
megengedi.
Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az érintett jogainak megsértése
esetén bírósághoz fordulhat. A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás
a személyhez fűződő jogokat nem sértheti.

3.) 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS

ELLÁTÁSRÓL: / többször módosították: hatályba lépése óta elsődlegesen pénzbeli ellátásokat
illetően /1994-ben, 1996-ban /, 1999-ben pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátások
tekintetében. Az 1999.évi törvénnyel történő módosítással vette kezdetét a szociális intézményi
hálózat korszerűsítése.

A törvény célja:
- a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza:
a., az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit,
b., szervezetét,
c., a szociális ellátásban való jogosultság feltételeit,
d., valamint érvényesítésének garanciáit.

A törvény hatálya kiterjed:

a., Magyarországon élő magyar állampolgárokra
b., az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltra,
c., valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

A törvény hatálya nem terjed ki:

a., a társadalombiztosításról,
b., családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló
c., a foglalkoztatás elősegítéséről és

77
 d., a munkanélküliek ellátásáról szóló, hatálya alá tartozó ellátásokra.

A szociális törvény felépítése, főbb fejezetei: áll egy általános és egy különös részből. Az
általános rész meghatározza a törvény célját, hatályát, az általános rendelkezéseket, melyek
vonatkoznak a különös rész szabályozására.

A szociális ellátások formái a szociális törvény szerint:

Pénzbeli ellátás Természetben nyújtott ellátás Személyes gondoskodást

nyújtó ellátás
- normatív pénzbeli ellátás - a., lakásfenntartási támogatás 1., Alapellátás:
gyermekvédelmi támogatás - gyermekek napközbeni
ellátása
- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- családsegítés
- szociális rászorultságtól b., átmeneti támogatás 2., Szakosított ellátás:
függő pénzbeli ellátás: - közoktatási intézménynek
- lakásfenntartási támogatás nem minősülő bentlakásos
- ápolási díj intézmények
- átmeneti segély - ápolást - gondozást nyújtó
- temetési segély - rehabilitációs intézmények
- nappali ellátást nyújtó
- átmeneti elhelyezést nyújtó
- egyéb speciális, szociális
intézmények.
c., köztemetés
d., közgyógyellátás
e., egészségügyi
szolgáltatásra való jogosultság

4.) 1993.ÉVI LXXVII. TÖRVÉNY A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAIRÓL

Kisebbség: minden olyan Magyarországon élő, legálabb egy évszázada honos népcsoport,
melynek tagjai : magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája,
hagyományai különböztetik meg.
A törvény előírja :
1., a kisebbségi kultúra része a magyar kultúrának

78
 2., minden kisebbségi közösségnek joga van a szülőföldjén való élethez,
3., tilos a kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése, diszkriminációja
4., tilos a kisebbségek üldözése, erőszakos áttelepítése
5., tilos a nemzetbe való beolvasztása.

Jogaik:
1., a közéletben való részvételben nem korlátozható
2., joguk van a családi hagyományok tiszteletben tartására, családi ünnepeik anyanyelven
történő megtartására
3., joguk van anyanyelven és magyar nyelven történő óvodai neveléshez
4., joguk van országgyűlési képviseletre

5., GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNY 1997. ÉVI. XXXI. TÖRVÉNY:

A törvény célja:
- meghatározza a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit,
- a gyermekek védelmének rendszerét,
- alapvető szabályait.
A törvény hatálya kiterjed:
a., Magyarországon élő magyar állampolgárokra
b., az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltra,
c., valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre,
valamint szüleire.

A gyermekek védelmének rendszere

Pénzbeli Természetbeni Személyes gondoskodást

nyújtó ellátás

79
 - rendszeres gyermekvédelmi - tankönyv, tanszerellátás 1.,Gyermekjóléti
támogatás alapellátás
a., gyermekjóléti
szolgáltatás
b., gyermekek napközbeni
ellátása / bölcsőde, családi
napközi, házi
gyermekfelügyelet, /
c., gyermekek átmeneti
gondozása / helyettes szülő,
gyermekek átmeneti otthona,
családok átmeneti ottnona /
- rendkívüli gyermekvédelmi - étkeztetési díj 2., Gyermekvédelmi
támogatás szakellátás:
a., otthont nyújtó ellátás
b., nevelőszülő
c., gyermekotthon
d., területi szakszolgáltatás
-gyermektartásdíj - tandíj
megelőlegezése
- otthonteremtési támogatás - egészségügyi térítési díj

A gyermekvédelmi gondoskodás hatósági intézkedései:

1., védelembevétel
2., családba fogadás
3., ideiglenes elhelyezés
4., átmeneti nevelésbe vétel
5., tartós nevelésbe vétel
6., utógondozás elrendelése
7., utógondozói ellátás elrendelése.
Gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el:
1., védőnő, háziorvos, gyermekorvos
2., családsegítők
3., közoktatási intézmények
4., nevelési tanácsadók
5., rendőrség, ügyészség, bíróság
6., társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

80
 6.) AZ 1998-AS ESÉLY TÖRVÉNY:
A törvény 1999. január 1-jén lépett életbe.
A törvény a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségeinek biztosításáról szól.

Az tekinthető fogyatékosnak: aki érzékszervi, mozgásos, érzelmi kommunikációs

képességeiben jelentősen korlátozott.
A törvény értelmében 5 területen kell esélyegyenlőséget biztosítani a fogyatékos személynek:
1., egészségügy területén
2., oktatás, képzés területén
3., foglalkoztatás területén
4., lakóhely megváltoztatása területén
5., kultúra és a sport területén.

II. A szociálpedagógus elhelyezkedési lehetőségei

a., 15/1998. sz. Népjóléti Minisztérium Rendelete értelmében a szociálpedagógus az alábbi

területeken helyezkedhet el a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó
intézményekben:

Alapellátás területén:
1., Gyermekjóléti szolgáltatás területén: mint intézményvezető és családgondozó
2., Helyettes szülő: mint helyettes szülői tanácsadó
3., Gyermekek átmeneti otthona: mint vezető, nevelő, családgondozó
4., Családok átmeneti otthona: mint vezető, és családgondozó

Szakellátások területén:
1., Gyermekotthon: vezető, nevelő, utógondozó, családgondozó,
2., Területi gyermekvédelmi szakszolgálat: vezető, nevelőszülői tanácsadó, utógondozó,
családgondozó, örökbefogadási tanácsadó, gyámi, gondozói tanácsadó.
b., 1/2000. Szociális Családügyi Miniszter Rendelete értelmében a szociálpedagógus
elhelyezkedési lehetőségei:

Alapellátások területén:
1., Családsegítés területén: intézményvezető, családgondozó,

Szakellátások területén:
1., Fogyatékosok nappali intézménye: intézményvezető, terápiás munkatárs

81
 2., Bentlakást nyújtó intézmények: intézményvezető, szociális-mentálhigiénés
munkatárs, vezető pedagógus, pedagógus,
3., Módszertani osztályok: osztályvezető, szociális munkatárs, szakértő,
4., Lakóotthon: intézményvezető.

Szociálpedagógus elhelyezkedhet iskolában is.

III. Mutassa be, hogy egyes munkakörökben hogyan képviseli a jogszerűség elvét

1., A szociálpedagógus feladatai általános iskolában az 1997. évi XXXI. törvény értelmében

Törvényi háttere: Az 1991. évi. LXIV. törvény a Gyermeki Jogok Egyezménye és az 1997. évi
XXXI. törvény értelmében a gyermeknek joga van a testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét
biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez.
A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben
meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló
veszélyeztetettség miatt nem választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló
veszélyeztetettség miatt nem szabad a családjától elválasztani.

Mit lehet tenni ha a gyermeket kiszakítjuk a családból?

- védelembe kell venni,
- családba fogadás,
- ideiglenes hatályú elhelyezés,
- átmeneti nevelésbe vétel,
- tartós nevelésbe vétel.

Általános iskolás gyermekek esetében az 1997.évi törvény elsősorban szociális problémák

kezelésére irányul.
 rendszeres gyermekvédelmi támogatásra,
 rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra,
 gyermektartásdíj megelőlegezésére,
 napközi, illetve a családi napközi.

A szociálpedagógus feladatai ebben az esetben:

- családi háttérvizsgálat kezdeményezése,
- szükségletfelmérés,

82
 - családlátogatás,
- a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felkutatása,
- környezettanulmány elkészítése,
- családból kiemelés megelőzése,
- családba visszahelyezés előkészítése,
- gyámság kezdeményezése,
- gyermektartásdíj megelőlegezés kezdeményezése,
- lakáshelyzet elemzés,
- a családi változásokról adatok gyűjtése,
- a család átmeneti nehézségeinek felismerése,
- családgondozási terv készítése.

2.) A szociálpedagógus feladatai bentlakásos intézményben, ezen belül is a lakásotthonokban

az 1997. Évi XXXI. törvény értelmében

Törvényi háttere: Az 1991. évi. LXIV. törvény a Gyermeki Jogok Egyezménye és az 1997. évi
XXXI. törvény értelmében a gyermeknek joga van a testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét
biztosító saját családi környezetben történő nevelkedéshez.
A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben
meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló
veszélyeztetettség miatt nem választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló
veszélyeztetettség miatt nem szabad a családjától elválasztani.

Mit lehet tenni ha a gyermeket kiszakítjuk a családból?

- védelembe kell venni,
- családba fogadás,
- ideiglenes hatályú elhelyezés,
- átmeneti nevelésbe vétel,
- tartós nevelésbe vétel.

Az 1997.évi XXXI. törvény értelmében a családból kiszakított gyermeket a gyámhivatal

- nevelőszülőknél, speciális nevelőszülőknél, /fogyatékos gyermek esetében /
- helyettes nevelőszülőknél,
- gyermekotthonban, lakásotthonban helyezi el

Az ide vonatkozó törvényi szabályozás az 1997. évi XXXI. törvénybõl :

A gyermekvédelmi szakellátások célja:

83
 A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a
tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását,
valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását.
Otthont nyújtó ellátás:
Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti
és a tartós nevelésbe vett gyermek számára:
a) a gyermek teljes körű ellátását,
b) a családi környezetébe történő visszahelyezését vagy ha ez nem lehetséges, az
örökbefogadásának elősegítését,
a) a családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges
utógondozást.

A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását

biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között.
A lakásotthon célja:
 illeszkedjen a település szerkezetébe,

 ne szakadjon meg a gyermek kapcsolattartása az ismerősökkel,

 ne legyen elszemélytelenítő hatása,

 széles korhatárú (max. 24 év), koedukált,

 családias jellegű, de nem helyettesíthetők be a gondozók a családi szerepekbe.

A SZOCIÁLPEDAGÓGUS FELADATAI LAKÁSOTTHONKBAN

1. Esetkezelõ szolgáltatások:
 segítsünk megérteni és feldolgozni mindazt, ami vele és a családjával történt és a
lakásotthoni elhelyezéshez vezetett,
 fejlesszük a növendék önismeretét és problémakezelési képességeit,

 ezek részben belső és részben külső együttműködőkkel valósíthatók meg,

 az esetkezelések mindig egyéni megoldásokat igényelnek,

 a stresszkezelési képesség fejlesztése,

 a célok megalapozása, jövőtervezés,

 a személyes döntéshozatal képességének kialakítása,

 a családi problémák feldolgozása,

 a pozitív, erőt adó kapcsolatok formálása a családdal, a kortársakkal,

84
  foglalkozás a speciális problémákkal,

 tanácsadás szülőknek és más családtagoknak.

2. Nevelési szolgáltatások:
A lakásotthoni nevelés metodikai alapelvei 3 csoportba sorolhatók:
1. Alapfeladatok megvalósításának elvei:
 otthonosság megteremtésének elve

 közösségi támogatás által való nevelés elve

 egyéni különbözőség figyelembevételének elve

 demokratizmus elve

 nyitottság elve

2. A gyermekekkel kapcsolatos teendők megvalósításának elvei:

 korrekciós elvei

 kommunikációs és kapcsolati készség fejlesztés

 motivációk fejlesztésének elve

 alkotás, önmegvalósítás kibontakoztatásának elve

3. A nevelőszervezet folyamatos továbbfejlesztésének elvei:

 a lakásotthon működési feltételei fejlesztésének elve (anyagi, tárgyi, személyi)

 a csoportfolyamatok nyomon követésének elve

 az egyes gyermekek nevelési körülményei fejlesztésének elve

 oktatás.

3. Rekreációs szolgáltatások:
Meg kell tanítani, hogy fontos az ember fizikai és szellemi erejének a megújítása, a fáradtság,
a stressz, az érzelmi megterhelések után.
Rekreációs programok szervezése:
 szabadságfokukat tekintve lehetnek elkötelezettek (részvétel kötelező, de a döntés saját –
ha döntött, aztán kötelező a részvétel)
 lakásotthon által szervezett programban való részvétel
 külső intézmény által szervezett tevékenységben való részvétel
 szabadidős programok.
Intenzitásukat és irányukat tekintve lehetnek:

85
  aktívak: tanulás, művelődés, sport…stb.

 passzívak: művészeti és tudományos művelődés, társas együttlét…stb.

4. Étkezési és egészségügyi szolgáltatások:

A lakásotthon megszervezi a szükséges egészségügyi ellátást. Az étkezésnél fontos alapelv,
hogy ismerjék meg és kedveljék meg a korszerű táplálkozási szokásokat. A speciális ellátásra
szorulóknak biztosítani kell a speciális étkeztetést.

Napi életgyakorlat a lakásotthonban:

A helyben kialakított és a központilag előírt szabályok határozzák meg. A lakásotthonban élő
növendékeket életkoruk, képességeik, érdeklődésük figyelembevételével be kell vonni a lakásotthon
életébe.
 bevásárlás
 kerti tevékenységek
 ház körüli javítások
 háztartásvezetés
 önkiszolgáló tevékenységek.
A nevelőtestületnek figyelmet kell fordítani arra, hogy rendelkezzenek a neveltek megfelelő
ruházattal (évszaknak megfelelő és tiszta). Fontos a személyi higiéné. Gondoskodni kell a
tisztálkodási, testápolási szerekről, valamint a textíliákról. Figyelmet kell arra fordítani, hogy a
növendékek kielégítsék az alvásigényüket. A növendékek maguknál tarthassák személyes tárgyaikat,
emlékeiket (az otthonról hozottakat is). Rendelkezzenek saját tároló hellyel, szekrénnyel. A nagyobb
értékű tárgyak megőrzéséről gondoskodni kell. Rendelkezzenek zsebpénzzel, ezt maguk osztják be
(nyilván van tartva).

A szociálpedagógus feladatai a gyermekjóléti szolgálatban az 1997.évi XXXI. törvény

értelmében

Az 1997. évi XXXI. törvény értelmében a szociálpedagógus, személyes gondoskodást nyújtó

gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi
szakellátás törvénybe foglalt keretein belül - foglalkoztatható.

A szociálpedagógus szem előtt tartandó ÁLTALÁNOS ALAPELVEI, FELADATAI:

1., Ismerje a gyermekek, / fiatalok / szocializációját, személyiségfejlődését, eltérő
helyzetüket, a problémák kiváltó okait, a veszélyeztető tényezőket, az intézmény
hatáskörét, illetékességét.

86
 2., Vállaljon feladatot a segítségnyújtásban / intézményenként más jellegű:
családgondozás, szabadidő szervezés, tanácsadás, felvilágosítás, prevenció /
3., Az adott intézmény szociálpedagógiai munkájának tervezése, kivitelezése,
ellenőrzése, értékelése.
4., Alkalmazza az Etikai kódex alapelveit.
5., A személyes gondoskodás során tartsa tiszteletben a gyermeki és szülői jogokat.

A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS TERÜLETÉN

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban

történő nevelésének elősegítése érdekében:
a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való
tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a
káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal
való ellátása,
d) a szabadidős programok szervezése,
e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
érdekében:
a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése,
b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
c) - egészségügyi szolgáltatást / védőnői szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos /
- személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokkal / családsegítő szolgálat, családsegítő
központ /
- közoktatási intézményekkel / nevelési - oktatási intézmény, nevelési tanácsadó /
- rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, a menekülteket befogadó állmással, egyházakkal,
társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal való együttműködés megszervezése.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése
érdekében:
a) családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására,
b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a
gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás
kezdeményezése,

87
 d) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási
helyére vagy annak megváltoztatására.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése
érdekében:
a) a családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek
megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához.
b) az utógondozás biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

A szociálpedagógus feladatai a gyermekjóléti szolgálatban:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét,

veszélyeztetettségét,
b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges
intézkedést,
c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,
d) szervezi a helyettes szülői hálózatot,
e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,
f) felkérésre környezettanulmányt készít,
g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja
az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.
Ezek kiegészülhetnek speciális feladatokkal / utcai szociális munka, lakótelepi szociális
munka. /
Konkrét feladatok:
- vérszerinti szülő támogatása a gyermekkel való kapcsolattartásban
- személyes segítő kapcsolat kiépítése
- közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében
- életvezetési, háztartásvezetési tanácsadás.

A GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

A szülő kérelmére, vagy beleegyezésével, ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást kell
biztosítani, ha a szülő a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani, egészségügyi
problémája vagy indokolt távolléte miatt. Ha ilyen területen dolgozik a szociálpedagógus, részt kell
vennie az egyéni gondozási - nevelési terv elkészítésében.

Figyelembe kell venni:

88
 1., A gyermek testi, lelki állapotát, családi kapcsolatait, nemzetségi, vallási
hovatartozását,
2., az okokat,
3., a gyermekjóléti szolgálat eddig végzett családgondozói tevékenységét. A tervbe be
kell vonni a szülőt, vagy a gyermek törvényes képviselőjét.

Konkrét feladat: elő kell segíteni a gyermek és a vérszerinti szülő kapcsolattartását.

GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK

Ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek illetve
felnőttek utógondozását végzi a szociálpedagógus.
Feladatok:
1., Családgondozás: --cél: a gyermek minél hamarabb visszakerüljön saját családjába.

Ha ez nem eredményes, vagy nem lehetséges:

2., Az örökbefogadás elősegítése, illetve a gyermek testi, lelki, érzelmi, értelmi, erkölcsi
fejlődését elősegítő nevelés, gondozás / helyben, az intézményben /. Ennek keretében gondozási és
nevelési terv alapján végzik a szakemberek. Ez TEAM munkát jelent.
A TEAM tagjai:
a., a gyermek lakhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálat, aki a vérszerinti szülőkkel /
ha vannak / tartja a kapcsolatot.
b., A gyermekotthon családgondozója / aki a gyermek teljes ellátásáért felelős.

Konkrét feladatok:
a., a gyermeket családpótló ellátásban, és szülői gondozást helyettesítő védelembe kell
részesíteni
b., felkészíteni a gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, vagy az önálló
életkezdésre, pályaválasztásra, munkavállalásra
c., kapcsolattartás szabályozása / gondozott gyermek és hozzátartozó között /
d., fontos folyamatosan tájékoztatni a vérszerinti szülőt, vagy más hozzátartozót a
gyermek fejlődéséről és vele kapcsolatos eseményekről.
e., A gondozott gyermekkel és a szülőkkel közösen meg kell tervezni a gyermek
családba történő visszakerülését.

TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATON BELÜL FELMERÜLŐ

FELADATOK

89
 1., Ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek
gondozási helyének meghatározása.
/ elhelyezési javaslat elkészítése ----team munka /
2., nevelőszülői hálózat kiépítése
3., az örökbefogadások szakmai előkészítése /az örökbefogadók alkalmasságának vizsgálata,
tájékoztatása /
4., a gondozott gyermekek gyámsága
5., szaktanácsadás
6., nyilvántartás vezetése

7. tétel
A szociálpedagógus feladatai a nevelési - oktatási intézményben, a gyermekvédelem -
gyermekjólét, a szociális ellátórendszer területén. A kompetencia határok ismeretében a partneri
kapcsolat kialakítása, a team munka, az esetmegbeszélés, a szupervízió.

VÁZLAT
I. A szociális, a gyermekvédelmi intézmények típusai, hálózata

1. A szociális intézményrendszer típusai a finanszírozás alapján

a., államilag finanszírozott intézményrendszer
b., a profitorientált szerveződések
c., nonprofit érdekeltségű szerveződések
2. A szociális törvény alapján történő felosztás szerint
a., alapellátást nyújtó intézmények
b., szakosított ellátást nyújtó intézmények

3. Feladat szerinti felosztás

a., gondozást végző intézmények
b., nevelő intézetek
c., nevelést, oktatást végző intézmények
d., habilitáció intézmények
e., rehabilitációs intézmények

4. A szociálpedagógus elhelyezkedése szerinti felosztás

a., nevelési és oktatási intézmények
b., gyermekvédelem, gyermekjólét intézményei
c., szociális ellátó rendszer intézményei

II. A szociálpedagógus feladatai

90
 a., nevelési - oktatási intézményben
b., a gyermekvédelem, gyermekjólét területén
c., a szociális ellátórendszer területén

III. A kompetencia határok ismeretében a partneri kapcsolat kialakítása

IV. Team munka, esetmegbeszélés, a szupervízió

Felhasznált irodalom:
1., Gosztonyi Géza: Szupervízió
2., Budai István: Tanulmányok a gyermekjólét köréből
3., Bagdy Emőke: Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia?

A szociálpedagógus elhelyezkedése 4 területen lehetséges:

1. Nevelési-oktatási intézmények
2. Gyermekvédelem, gyermekjólét személyes gondoskodást nyújtó intézményei
*0 gyermekjóléti szolgálat,
*1 gyermekek átmeneti otthona,
*2 családok átmeneti otthona,
*3 gyermekotthon,
*4 területi gyermekvédelmi szolgálat
3. Önkormányzatok
 fővárosi önkormányzat,
 megyei önkormányzatok,
 helyi önkormányzatok
4. Szociális ellátórendszer személyes gondoskodást nyújtó intézményei
 családsegítő
 lakóotthon
 fogyatékosok nappali intézménye
 bentlakást nyújtó intézmények
 pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye

Betölthető munkakörök: - magasabb vezetői munkakör (több profilú intézményt irányít),

- intézményvezető,
- osztályvezető (több szakmacsoport összefogható),
- csoportvezető (kisebb egység vezetése),
- szociális és mentálhigiénés szakértő,
- vezető pedagógus és vezető családgondozó (több szakember munkájának
koordinálása),
- családgondozó,
- tanácsadó (helyettes szülői, nevelőszülői),
- szakértő (foglalkoztatás szervező),
- utógondozó,
- vagyonkezelő gondok.

A szociálpedagógus elhelyezkedési területei a 15/1998. NM rendelet alapján:

ELLÁTÁSI FORMA MUNKAKÖR KÉPESÍTÉS

Alapellátás

91
 Gyermekjóléti szolgáltatás
Helyettes szülő
Gyermekek átmeneti otthona
Családok átmeneti otthona
Nevelőszülői hálózat
Gyermekotthon
Területi Gyermekvédelmi
Szakszolgálat
magasabb vezető/vezető
családgondozó
helyettes szülői tanácsadó
magasabb vezető/vezető
nevelő
családgondozó
magasabb vezető/vezető
családgondozó
Szakellátás
nevelőszülői tanácsadó
utógondozó, családgondozó
magasabb vezető/vezető
nevelő
utógondozó, családgondozó
magasabb vezető/vezető
nevelőszülői tanácsadó
utógondozó, családgondozó
örökbefogadási tanácsadó
vagyonkezelő gondnok
gyámi, gondozói tanácsadó
szociálpedagógus
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség
felsőfokú szociális szakképzettség

Az 1/2000. Szociális Családügyi Miniszter Rendelete értelmében a szociálpedagógus elhelyezkedési

lehetőségei:

ALAPELLÁTÁSOK TERÜLETÉN:
1. Családsegítés területén: - intézményvezető,
- családgondozó.

SZAKELLÁTÁSOK TERÜLETÉN:
1. Fogyatékosok nappali intézménye: - intézményvezető,
- terápiás munkatárs.

2. Bentlakást nyújtó intézmények: - intézményvezető,

- szociális-mentálhigiénés munkatárs,
- vezető pedagógus,
- pedagógus.

3. Módszertani osztályok: - osztályvezető,

- szociális munkatárs,
- szakértő.

4. Lakóotthon: - intézményvezető.

Felsőfokú szociális alapvégzettség: 1. általános szociális munkás, 2. szociális munkás, 3. szociális szervező, 4.
szociálpolitikus, 5. szociálpedagógus

Elhelyezkedési lehetőségek felsőfokú szociális végzettség alapján:

A SZOCIÁLPEDAGÓGUS ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEKBEN

Ellátási forma Intézményi munkakör
Szociális konyha vagy népkonyha (főzőkonyha, intézményvezető
melegítőkonyha)
Családsegítés vezető családgondozó, intézményvezető, családgondozó
Fogyatékosok nappali intézménye intézményvezető, terápiás munkatárs

92
Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye terápiás munkatárs
Nappali melegedő utcai szociális munkás
Fogyatékosok otthona és rehabilitációs intézménye intézményvezető, részlegvezető
Pszichiátriai és szenvedélybetegek, kiskorú foglalkoztatás szervező, szociális és mentálhigiénés
fogyatékosok otthona csoportvezető/munkatárs, vezető pedagógus, pedagógus
Módszertani osztály osztályvezető, szociális munkatárs/szakértő
Lakóotthon/ gyermekotthon intézményvezető, nevelő, utógondozó, családgondozó,
lakóegység/lakóotthon vezető

(A nevelési és oktatási intézményekben elhelyezkedhetünk szabadidő-szervezőként és szociálpedagógusként.)

I. A szociális, a gyermekvédelmi intézmények típusai, hálózata

Hazánkban hosszú időn keresztül paternalistaszemlélet uralkodott. Tagadták a szociális ellátórendszer

kiépítésének szükségességét, majd a 80-as évek végére ezt a hibás szemléletet felváltotta a szociális felelősség
érzése. A szociális háló kiépítését célozták meg, melynek a legfelsőbb központi szerve a Népjóléti Minisztérium.

A., Magyarországon a finanszírozás alapján a szociális ellátás intézményrendszere három szektoros:

1., államilag finanszírozott intézményrendszer,
2., a profitorientált szerveződések,
3., nonprofit érdekeltségű szerveződések.

1., Az állami intézményrendszerben : az ellátás feladatát / a szociális törvény alapján / a megyei, városi
és települési önkormányzatok gyakorolják.
Megyei szinten:
a., gyermekvédelmi szakszolgálat
b., habilitációs és rehabiltációs intézmények
c., nevelőotthonok, gyermekotthonok, csecsemőotthonok, gyermekvárosok.

Városi szinten:
a., nevelési és oktatási intézmények,
b., családsegítő,
c., nevelési tanácsadó,
d., gyermekjóléti szolgálat
e., gyámügy.

Települési önkormányzati szinten:

-2000 vagy annál több állandó lakosú településen------idősek nappali ellátása
-10000 vagy annál több állandó lakosú településen--- idősek nappali ellátása + átmeneti ellátása
-20000 vagy annál több állandó lakosú településen----idősek nappali ellátása + átmeneti ellátása +
nappali ellátást nyújtó intézmények
-30000 vagy annál több állandó lakosú településen----- idősek nappali ellátása + átmeneti ellátása +
nappali ellátást nyújtó intézmények + átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények.

93
 2., Profitorientált szerveződések: a civil szerveződések körébe tartoznak, állampolgári kezdeményezésre
jönnek létre, egyéni vállalkozásban működtetik az intézményt. / BT, RT, KFT / keretében, többé - kevésbé
haszonszerzésre irányul.

3., Nonprofit szerveződések: nem profit orientált, saját bevételeit az intézmény működtetésére fordítja
vissza. Ebbe a körbe tartoznak az egyházi - karitatív szerveződések is. Pl: Református Misszió, Máltai
Szeretetszolgálat, Vöröskereszt, Ökumenikus Szeretetszolgálat.
Létrehozásához szükséges: alapító okirat, cégbírósági bejegyzés, cél meghatározás, tevékenységi kör
megjelölése, kuratórium megválasztása, pénzkezelő, adószám. APEH által ellenőrzött, befizetések után
adókedvezmény vehető igénybe. A rendszerváltás óta működik ilyen szektor, mely az 1989-es nonprofit törvény
szerint működik. A nonprofit szervezet lehet: egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, közalapítvány.

 A szociális törvény alapján történő felosztás szerint a szociális ellátórendszer intézményei:

ALAPELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK

- Bölcsődék, óvodák, iskolák,  Ápolást-gondozást nyújtó intézmények
- Napközi otthonok, - idősek otthona,
- Családsegítő központok, - fogyatékosok otthona,
- Nevelési tanácsadók, - pszichiátriai betegek otthona.
- Szociális étkeztetés.  Rehabilitációs intézmények
- pszichiátriai betegek otthona,
- szenvedélybetegek otthona,
- fogyatékosok otthona,
- szociális foglalkoztatók,
- megváltozott munkaképességűek
rehabilitációs intézménye.
 Nappali ellátást nyújtó intézmények
- idősek klubja,
- fogyatékosok nappali intézete,
- nappali melegedő,
- szenvedélybetegek nappali otthona,
- gyermekek nappali ellátása.
 Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
- gyermekek átmeneti otthona,
- gyermekvédelmi intézmény,
- időskorúak gondozóháza,
- hajléktalanok éjjeli menedékhelye és
átmeneti szállása.

 A szociális intézményrendszer típusai feladat-orientáció szerint:

1. Gondozást-nevelést ellátó intézmények: bölcsőde, óvoda.
2. Nevelést-oktatást ellátó intézmények: óvoda, iskola, napközi otthon.
3. Habilitációs-rehabilitációs intézmények: pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok,
fogyatékosok rehabilitációs intézménye.
4. Egészségnevelést ellátó intézmények.

 A szociális intézményrendszer típusai a szociálpedagógus elhelyezkedési

területei alapján:
1. Gyermekvédelem: gyámügyi hatóság, TGYSZ, rendőrség, krízis- és hajléktalanszálló.
Gyermekjólét intézményei: gyermekjóléti szolgálat, nevelőotthon, nevelőintézet.
2. Nevelési-oktatási intézmények: óvoda, iskola, napközi otthon.
3. Szociális ellátórendszer intézményei: családsegítő, szociális iroda, egyházi- és karitatív szervezetek.

94
 A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZER HÁLÓZATA
I. GYERMEKJÓLÉTI
ALAPELLÁTÁS
1. Gyermekjóléti szolgáltatás
2. Gyermekek napközbeni ellátása:
- bölcsőde
- családi napközi
- házi gyermekfelügyelet
3. Gyermekek átmeneti gondozása:
- helyettes szülő
- gyermekek átmeneti otthona
- családok átmeneti otthona
II. GYERMEKVÉDELMI III. GYERMEKVÉDELMI
SZAKELLÁTÁS GONDOSKODÁS KERETÉBE
TARTOZÓ HATÓSÁGI
INTÉZKEDÉSEK
1. Otthont nyújtó ellátás: - Védelembe vétel
- nevelőszülő - Tartós nevelésbe vétel
- gyermekotthon - Családba fogadás
- Utógondozás elrendelése
2. Területi gyermekvédelmi - Utógondozói ellátás elrendelése
szakszolgáltatás
- Átmeneti nevelésbe vétel
- Ideiglenes hatályú elhelyezés
3. Utógondozói ellátás - Örökbefogadás

I. A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS: hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi
fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megszűntetéséhez,
valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

I.1. Gyermekjóléti szolgáltatás

Feladatai: - a gyermek családban történő nevelésének elősegítése,
- a gyermek veszélyezettségének megelőzése,
- a gyermek veszélyezettségének megszüntetése,
- a védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok,
- a családjából kiemelt gyermek visszahelyezetésének elősegítése, illetve utógondozása,
- helyettes szülői hálózat szervezése.

Létszámnormatíva: 1. Gyermekjóléti szolgáltatási körzetben (700 fő gyerek): - családgondozó - 1 fő,

Gondozott létszám: 45 gyerek vagy 25 család

2. Önálló gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat feladatait ellátó

Családsegítő szolgálat (7000 fő gyerek): - családgondozó - 5 fő
Gondozott létszám: 45 gyermek vagy 25 család - gyógyped. vagy fejlesztő pedagógus
- 1 fő
- pszichológiai tanácsadó - heti 15 óra
- jogász - heti 5 óra
- asszisztens - 2 fő

I.2. Gyermekek napközbeni ellátása: a családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok
miatt ellátatlan gyermekek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, napközbeni ellátás keretében kell
biztosítani.

Létszám normatíva: 1. Bölcsődei ellátás: 3 éven aluli gyermekek gondozása, nevelése

 gyerekcsoportonként: - 2 gondozó,
- orvos - havi 6 órában
 5 vagy több csoport esetén: további 2 gondozó
 hetes bölcsödében: éjszakai szolgálatot teljesítő gondozó - 2 fő
 módszertani bölcsődében: szaktanácsadó - 1 fő

2. Családi napközi: Saját otthonban nyújt napközbeni ellátást. Az ellátható gyermekek

száma jogszabályban meghatározott.

95
 3. Házi gyermekfelügyelet: Olyan gyerek számára, aki nappali intézményben nem
helyezhető el, vagy a bölcsőde nyitvatartási idején túl felügyelet nélkül maradó gyermek számára.
- gondozó - 1 fő

I.3. Gyermekek átmeneti gondozása: A családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel
életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátást biztosító átmeneti
gondozásban kell részesíteni.

Létszám normatíva: 1. Helyettes szülői hálózat: - helyettes szülő - az ellátható gyermekek száma a
jogszabályban meghatározottak szerint

- helyettes szülői tanácsadó - 1 fő/45 gyerek vagy 25 család

2. Gyermekek átmeneti otthona: maximum 40 férőhely - 12 gyermek/csoport

Csoportonként: - nevelő - 1 fő
- gyermekfelügyelő - 2 fő
- gondozó - 2 fő
- családgondozó - 10 óra/hét

40 gyermekenként: - pszichológiai tanácsadó - 1 fő

- gyermekvédelmi ügyintéző - 1 fő

3. Családok átmeneti otthona: Együttes elhelyezést biztosít az otthontalanná vált

gyermek és szülő számára. Min. 12, max. 40 férőhely.
- családgondozó, gyermekgondozó - 5 fő
- pszichológiai tanácsadó - heti 15 óra
- jogász - heti 5 óra

II. GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK: Ennek keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett,

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek számára otthont nyújtó ellátást, illetve teljes körű ellátást, valamint
utógondozást és gyermekvédelmi szakszolgáltatást kell biztosítani.

Létszám normatíva:

I.1. Otthont nyújtó ellátás: 1. Nevelőszülői hálózat: - nevelőszülői tanácsadó - 1 fő/45 gyerek vagy 25 család
- családgondozó/utógondozó - 1 fő/45 gyerek
- hivatásos nevelőszülő - ellátható gyerekek száma a
jogszabályban meghatározottak szerint

2. Gyermekotthon: maximum 40 férőhely, maximum 12 gyerek/csoport

Csoportonként: - nevelő - 1 fő
- gyermekfelügyelő - 2 fő
- gondozó - 2 fő
- családgondozó - 10 óra/hét

2. a.) Lakásotthon: maximum 12 fő.

Lakásotthononként: - nevelő - 1 fő
- gyermekfelügyelő - 2 fő
- gondozó - 2 fő
- családgondozó/utógondozó - 10 óra/hét

2. b.) Speciális gyermekotthon: max. 15 férőhely, max. 8 gyerek/csoport

 Gyermekcsoportonként:
o - nevelő - 2 fő
- gyermekfelügyelő - 2 fő
- gondozó - 1 fő
- családgondozó/utógondozó - 10 óra/hét

96
  Speciális otthononként: - szakmai vezető - 1 fő
- pszichológus - 1 fő
- gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, orvos - fenntartói döntés alapján
- növendékügyi előadó, gyermekvédelmi ügyintéző - 0,5 fő

2.c.) Utógondozó otthon: max. 40 férőhely.

- szakmai vezető - 1 fő/intézmény
- nevelő - 5 fő/intézmény
- családgondozó/utógondozó - 2 fő/intézmény

40 gyermekre: - szakmai vezető - 1 fő

- pszichológus - 1 fő
- növendékügyi előadó - 0,5 fő
- gyermekvédelmi ügyintéző - 0,5 fő
- gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus - 1 fő

II.2. Területi gyermekvédelmi szakszolgálat

Feladatai: - gondozási hely meghatározása, megváltoztatása,
- egyéni elhelyezési terv készítése,
- ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölése,
- ideiglenes gondozást igénylő gyermekeket ellátó nevelőszülőt foglalkoztat,
- gyermekotthont és nevelőszülői hálózatot működtet,
- örökbefogadást készít elő,
- családgondozást, utógondozást nyújt,
- szaktanácsot ad,
- nyilvántartásokat vezet.

Létszám normatíva: - pszichológus - 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek

- gyógypedagógus - 1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő gyermek
- nevelőszülői tanácsadó - 1 fő/45 gyerek vagy 25 család
- családgondozó/utógondozó - 1 fő/45 gyerek vagy 25 család
- örökbefogadási tanácsadó - 1 fő/40 család
- hivatásos gyám - 1fő/40 gyermek
- eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok, gyámi, gondozói tanácsadó - fenntartói döntés
alapján
- jogász - fenntartói döntés alapján
- gyermekvédelmi ügyintéző - 5 fő/intézmény

EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról rögzíti a jelzőrendszer
tagjait, kötelező együttműködésüket, feladataikat. A gyermekjóléti szolgáltatás alapvető prevenciós feladata az
észlelő- és jelzőrendszer működésének biztosítása, mely lehetővé teszi mindazoknak a szakembereknek az
együttműködését, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyerekekkel.

Az észlelő és jelzőrendszer tagjai a következők: - egészségügyi szolgáltatást nyújtók, különösen a védőnői

szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos;
- személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, különösen a
családsegítő szolgálat és a családsegítő központ;
- közoktatási intézmények, különösen a nevelési, oktatási
intézmények, nevelési tanácsadó;
- rendőrség;
- ügyészség;
- bíróság;

97
 - menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti
szállása;
- a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

A fenti intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a

gyermekjóléti szolgálatnál. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége során együttműködik az észlelő- és
jelzőrendszer tagjaival, a helyi önkormányzat jegyzőjével, a gyermekek és családjaik számára döntést hozók
szervével vagy tagjaival, a városi gyámhivatallal, a gyermekvédelmi szakellátás tagjaival, adott esetben a
gyermek hivatásos pártfogójával, és bárkivel, aki a gyermek érdekében, ügyében segítővé válhat. A
gyermekjóléti szolgálat családgondozója, mint esetgazda kezeli, koordinálja, a szociális munka eszközeivel segít
az eset megoldásában, s ha kell, családgondozást végez. Az észlelő- és jelzőrendszer hatékony működésének
alapja az abban résztvevők korrekt együttműködése. A jelzőrendszeri tagok esetében a hatékony
együttműködésnek ad keretet, az információkat kicserélő, feladatokat szétosztó esetmegbeszélés, mely a
jelzőrendszerben nevesített szakemberek bevonásával történik. A kliensek érdekében együttműködésre kell
törekedni a társszakmák, gyermekvédelemben érintettek képviselőivel. Részvételükkel esetmegbeszélő csoport
vagy esetkezelési konferenciát kell szervezni, melynek formai kereteit mindenkor csoportra jellemzően kell
meghatározni. Legtöbbször a tagok személyes szükségleteinek kielégítése mellett egy vagy több csoportfeladatot
is szeretnének a résztvevők elvégezni. (Család Gyermek Ifjúság 2000/4 sz.)

C.)Feladatuk alapján megkülönböztetett típusok:

1., Gondozást végző intézmények: bölcsőde, idősgondozás, bentlakásos intézmények,

/ speciális szükségletű gyermekek és felnőttek /
2., nevelő intézetek: óvoda, gondozási - nevelési intézetek, nevelőotthonok.
3., nevelést, oktatást végző intézmények: minden iskola
4., habilitációs intézetek: a 18 - 24 éves korú értelmi fogyatékosok nappali és sokoldalú
foglalkoztatását szolgálja.
5., rehabilitációs intézetek: új képességek fejlesztését, a bentlakók önálló életvezetési
képességének kialakítását illetve helyreállítását szolgálják, előkészítik a családba, környezetre való
visszatérésre, reintegrációra.

D.) A szociálpedagógus elhelyezkedési / 1996-os kormányrendelet / területe szerint:

1., Nevelési és oktatási intézmények: óvodák, általános és középiskolák, gyermekeket

befogadó intézmények, integrált és szegregált intézmények /értelmi fogyatékosok, vakok, siketek
iskolája, mozgássérültek intézetei /.
2., Gyermekvédelem, gyermekjólét intézményei: bölcsőde, gyámügy, gyermekjóléti szolgálat,
helyettes szülői hálózat, nevelőszülői tanácsadó szolgálat, gyermekotthon,
3., Szociális ellátó rendszer: családsegítő, fogyatékosok elhelyezése, önkormányzatoknál a
szociális iroda

II. A szociálpedagógus feladatai

98
 a., nevelési - oktatási intézményben: Az 1996-os Kormányrendelet szerint. A szociálpedagógus
kompetenciája 3 területre irányul: a tanulási, kapcsolati zavarokra, szociális problémákra. Feladatai
közé tartozik a válságkezelés, illetve a szabadidő szervezés.

Feladatok nevelési-oktatási intézményekben:

ÓVODÁBAN ÁLTALÁNOS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI

1., 1993. Közoktatási törvény
értelmében az óvodai nevelés
célja: 3-6 éves korú gyermek
sokoldalú, harmonikus
fejlődésének elősegítése.
2. A szociálpedagógus segít
az óvodai csoportba való
beszoktatásban.
3.,A bölcsödéből való
átmenet zökkenőmentes
biztosítása, abban az esetben ha
a gyermek járt bölcsődébe.
ISKOLÁBAN
1., A szociálpedagógus
feladatai az iskoláskoron belül
két csoportra különíthető el. A
kisiskoláskorban / 6-10 év / a fő
feladatok a készségek,
képességek alakítása illetve a
tanulási, magatartási zavarok
kezelése, míg a 10-14 éves
korosztályban a családi
konfliktusok és az életkorból
adódó problémák nyújtanak
feladatokat.
2., Tanulási zavarok
prevenciója, korrepetálások
kezdeményezése.
3., A kapcsolati zavarok
kezelése: a beilleszkedés
elősegítése, a zavarok
felismerése, kezelése.
Szociocsoport szervezése,
önismereti játékok
kezdeményezése.
INTÉZMÉNYBEN
1., A beilleszkedési zavarok
prevenciója: az általános
iskolából való zökkenőmentes
átmenet biztosítása a
szakközépiskolába.
2., A kapcsolati zavarok
feltárása, kezelése , figyelembe
véve, hogy a zavar ki között
megy végbe:
gyerek-gyerek között,
pedagógus gyerek között, szülő-
gyerek, szülő pedagógus között.
3., Magatartási zavarok
okainak feltárása: /
családlátogatás útján, illetve
osztályfőnökkel, diákkal való
személyes elbeszélgetéssel
történi.

99
 4., Feladata az óvoda
kapcsolatrendszerében:
a., óvoda és család:
nagyon fontos a családdal
megtalálni kapcsolatot,
egyenrangú nevelőtársi viszonyt
kialakítani. Formái: nyílt nap,
fogadó óra, szülői értekezlet,
családlátogatás.
b., óvoda és az iskola:
- ismerni kell az első
osztályosokra vonatkozó
követelményeket, kapcsolatot
tartani a körzetben lévő
iskolákkal.
5., Szabadidő hasznos
eltöltése
Programok, vetélkedők,
kirándulások szervezése a szülők
bevonásával.
6., tanulási zavarok
előjeleivel már az óvodában
találkozik a szociálpedagógus.
Feladat: a prevenció, felmérés -
majd a részképesség hiányok
fejlesztése, szakemberekhez való
irányítása. Pl. gyurmázás,
építőkocka, papírtépegetés,
labdajátékok segítségével
7., Szociális problémák
kezelése: Tájékoztatni a szülőt a
lehetőségekről. Pl.
kedvezményes étkeztetés, ruha
és játék csereakciók
megszervezése, adományok
gyűjtése, pályázatok készítése
4., Szociális problémák
kezelése. Erőforrások feltárása,
pályázatok készítése,
adománygyűjtés szervezése,
ingyenes étkeztetés, tankönyv
segély családlátogatás,
környezettanulmány segítségével
a rászorultság megállapítása
5., Szabadidő szervezés
megszervezése kiterjed a
hétvégére, délutánra, szünidőre
is.
6., Szexuális felvilágosítás,
az iskolakerülés, csavargás
megakadályozása, deviáns
viselkedés kialakulásnak
prevenciója / pl. DADA program
/ környezettanulmány.
7., Végzős diákok számára
pályaválasztási tanácsadás.
4., tanulási zavarok
kezelése, tanulópárok,
korrepetálások megszervezése,
lebonyolítása.
5.,A deviancia megelőzése,
fókuszban az ifjúságvédelem áll.
6., Szociális segítségnyújtás,
tanácsadás a hátrányos helyzetű
diákok, családok részére. /
szociális ellátások
számbavételes,
7., Végzős diákok részére
pályaválasztási tanácsadás,
pályaorientációs tevékenység
végzése, kapcsolattartás a
Pályaválasztási Tanácsadóval.
Felmérni a tanulók érdeklődési
körét.
100
 8., Szabadidő szervezés:
kirándulások, vetélkedők,
társadalmi munka keretében
végezhetőtevékenység
megszervezése.

b., A szociálpedagógus feladatai a gyermekjóléti szolgálatban:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét,

veszélyeztetettségét,
b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges
intézkedést,
c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,
d) szervezi a helyettes szülői hálózatot,
e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,
f) felkérésre környezettanulmányt készít,
g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja
az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.

Ezek kiegészülhetnek speciális feladatokkal / utcai szociális munka, lakótelepi szociális

munka. /
Konkrét feladatok:
- vérszerinti szülő támogatása a gyermekkel való kapcsolattartásban
- személyes segítő kapcsolat kiépítése
- közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében

c., A szociálpedagógus feladatai a szociális ellátórendszer területén

A szociálpedagógus feladatai családsegítőben:

A szolgálat tevékenysége kettős jellegű, egyszerre szociális tevékenység és
mentálhigiénés tevékenység. Ez leírható úgy is, hogy a szolgálat egységesen törődik a társadalmi,
szociális kapcsolat rendezésével, az egyéni és szociális hiányok pótlásával és az egyéni, személyes
konfliktusok kezelésével.
Az egyénekkel, családokkal folytatott munka: 1. hosszabb ideig tartó, segítő
támogatással, családgondozással, 2. tanácsadással történhet.
Tevékenységébe és feladatkörébe tartoznak még a következő tevékenységek:

101
  A családsegítő szolgálat, mint nyitott intézmény, a családokat, személyeket érintő
szükségletek fókuszában működik, ezért, mint ilyen, alkalmas arra, hogy a szükségletekről jelzést
adjon az önkormányzatoknak, segítse ezzel tervező munkájukat.
 Mint a szükségletek, és a szociális ellátórendszer jó ismerője, azok megoldására
javaslatokat dolgozhat ki az önkormányzat számára, segítve annak döntéshozó munkáját.
 A családi kapcsolati zavarok miatt a hozzá fordulókat segítõen támogatja abban, hogy
a párok emberi, humánus megoldással rendezzék vitás ügyeiket, a család harmonikusabban működjön.
 Segítõ tanácsadással támogatja azokat, akik életviteli nehézségeik miatt rossz
helyzetben élnek, megpróbálja őket odáig eljuttatni, hogy önállóan, hatékonyan éljék életüket.
 Azokat a személyeket és családokat, akik nem képesek hivatalos ügyeik intézésére és
önmaguk képviseletére, támogatja abban, hogy megtanulják ügyeiket hatékonyan, önállóan intézni,
illetve ügyükben eljár helyettük, ha szükséges.
 Pszichológiai tanácsadást szervez vagy nyújt azért, hogy a hozzá fordulókon segítsen,
és megelőzzön komolyabb problémákat.
 Egészségügyi, felvilágosító, információs tanácsadást, elõadásokat szervez, a hozzá
fordulók és érdeklődők ismereteinek bővítésére azért, hogy felvilágosultak, informáltak legyenek,
gondot fordítsanak életminőségükre, és megelőzzenek nagyobb konfliktusokat.
 Megszervezheti ruhák, tárgyak és személyes segítések cseréjét azért, hogy anyagilag
segítse a hozzá fordulókat és bővítse a társadalom tagjainak kapcsolatát, az együttérzést, önállóságot,
felelősséget.
 Rászoruló családok számára megőrzést, felügyeletet, otthoni segítségnyújtást vállal
annak érdekében, hogy a szülőt tehermentesítse arra az időre, míg ügyeit intézi.
 A párkapcsolati problémával hozzá fordulók számára terápiás foglalkozásokat
szervezhet, segítve ezzel a család harmóniájának és integritásának visszaállítását, illetve a család
szétesésének megelőzését. A terápiás foglalkozásokhoz erre kiképzett szakembert alkalmazhat.
 Lényegi tevékenysége, hogy a hasonló szükséglettel és problémával küzdő
emberekből csoportokat szervez, hogy ezek az emberek megismerve egymás nehézségeit, egymást
támogatva önbizalmat nyerjenek és önállóan is könnyebben megbirkózzanak problémáikkal.
 Ha az emberi életet veszélyeztetni látják, közbeavatkoznak, és segítik a klienst
hozzájutni megfelelő védőhelyhez, ételhez, ruházathoz és pszichológiai tanácshoz.
 Rendezvényeket szervez, ahol a veszélyeztetett csoportok tagjai közös
tevékenységekben értelmes elfoglaltságot találnak és egymást segítik.
 Kezdeményezheti a településen még nem létező szolgáltatás megszervezését, vagy
önmaga megszervezhet ilyen szolgáltatást azért, hogy a település lakói ne maradjanak ellátás nélkül.
 Jogi tanácsadást szervezhet a rászoruló lakosok számára.

A szociálpedagógus feladatai önkormányzatoknál, szociális irodában:

102
 1., környezettanulmány készítése,
2., a segélyezésre való jogosultság feltérképezése, előkészítése / lakásfenntartási támogatás,
ápolási díjra, közgyógyellátásra, átmeneti segélyre beadott kérelmek esetében /
3., együttműködés a nevelési - oktatási intézményekkel, nevelési tanácsadókkal, családsegítő
központokkal,
4., tájékoztatni ezen intézményeket az önkormányzatok által kiírt pályázatokról
5., ruhagyűjtési - élelmiszergyűjtési akciók megszervezése, eljuttatása az érintett
személyekhez pl. az árvízkárosultak részére.
6., adminisztrációs tevékenység: az ellátásra jogosultak illetve az elutasítottak kiértesítése a
döntésről, illetve azok nyilvántartása.
7., Tanácsot ad, és tájékoztatja a lehetőségekről, a szolgáltatásokról, az igénybevétel módjáról
a szociális irodában megfordult személyeket.
8., Szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást
9., Segít a kérvények megfogalmazásában.

III. A kompetencia határok ismeretében a partneri kapcsolat kialakítása

A partneri kapcsolat elemei:
1., a szociálpedagógus
2., pedagógus / nevelők /
3., kliens
- gyermek
- szülő, gondozó
4., az iskola személyzete
5., iskola vezetősége
6., szakmai team
A partneri kapcsolat kialakítása a kliensekkel: RUTH BANG ad módszertani útmutatót.

1., Konstruktív kezdés:

- feszültségek feloldása
- megfelelő légkör kialakítása
- adjunk zöld utat a kapcsolatnak / érzelmi ajánlat tétele /
- megfelelő viszonyulás a klienshez
Nagyon fontos: a tekintélyélmény megteremtése, a mosolygás fontossága, tökéletesen
megérteni kifejezésre juttatása.

2., Ott kell elkezdeni, ahol a másik tart:

103
 - megismerni kliensem külső és belső állapotát,
- ebből történő kiindulás.
Probléma:
a., ha a kliens maga sem ismeri belső állapotát
b., ha ezt eltitkolni igyekszik.
Segíthet: hasonlatok, kísérleti léggömbök.
3., Kérdések: egyszerűek, nincs értelme a vallató, egyszavas választ adó kérdéseknek.
4., Mindennapos események: a kapcsolat szorosabbá tétele.
5., Tanácsadás:
a., a kliens nem érzi saját erejét, vagy csak részben értékeli sikernek.
b., a sikertelenség esetén visszautasítás
6., Bűntudattal való bánásmód: Ne keltsünk túlzott bűntudatot!
7., Tudatelőttes tudatosítása---- előrejelzés
8., Érvelni, vitatkozni, beszélgetni
9., hallgatni, beszélni, megfogalmazni: kinek kell többet beszélni a szociálpedagógusnak vagy
a kliensnek? Ezt a pillanat követelménye határozza meg.
10., Konstruktív befejezés

IV. Team munka, esetmegbeszélés, a szupervízió

A szupervíziót az 50-es évek elején az Egyesült Államokból hozták be Európába.
Hollandiában alakult ki először a szupervizor képzés önálló intézményi formája.

SZUPERVÍZIÓ: irányított szakmai tanácsadás, amely mind egyénileg, mind csoportban a

reflektív élményfeldolgozás lehetőségét teremti meg. Egyéni szupervízióban a szupervizor és a
résztvevő folyamatos élményfeldolgozása a cél, amely folyamattanulás eredménye. Csoportmunkában
a szupervizor mellett a tagok is aktív résztvevői az esetfeldolgozásnak. A szupervizor feladata: nem az,
hogy tanácsokat és új megoldásokat javasoljon a szupervizáltnak, hanem azoknak a feltételeknek a
megteremtése, ahol tudatos figyelem fókuszában kettőjük kapcsolata mozgásba hozza és élővé teszi
azokat a valódi, de rejtett tapasztalatokat, amelyek a változás irányában hatnak.
Típusai:

ANGOLSZÁSZ /KADUSCHIN / EURÓPAI TÍPUSÚ

104
 a., adminisztratív, kontroll szupervízió: Célja:
az intézmény érdekeit tartja szem előtt és a 1., hogy a mindennapi eseményeken
szupervizor munkáját ennek megfelelően ellenőrzi keresztüli tanulás elősegítése
2., mentálhigiénés célokat szolgál
3., kiégési szindróma bekövetkezését előzi
meg
b., szupportív, segítő szupervízió:
a szupervizált stresszfeldolgozását, mentális
védelmét szolgálja.
c., Oktatási, tanítási: a szupervizált elméleti
fejlődését és a problémaorientált szakmai munkáját
fejleszti.

A fő különbség az, hogy az angolszász területen működő szupervízornak e három funkciót úgy
kell ötvöznie magban, hogy egyszerre lehessen az intézmény érdekeinek a képviselője, és így a
kontroll szerepet is betöltsön valamint a szupervizált támogatója és oktatója is.

Az európai modell ezzel szemben az első két szempontot elkülönítve kezeli, vagyis a
szupervízor nem tagozódik be az intézmény hierarchikus rendjébe.
KESSEL szerint:
Az angolszász képzésben a szupervizor felelősségét a következő szempontok befolyásolják:

1. A szupervizor tagja a szupervíziós terep / intézmény / stábjának, ahol a szupervizált

dolgozik
2. A szupervizor kontrollálja a szupervizáltat az intézmény érdekeinek megfelelően.

3. A szupervizor felelős az esetért, a szupervizált munkájának a minőségéért.

Az európai modell szerint: a szupervizor független a tereptől, ahol a szupervizált dolgozik, és

így az adminisztratív, kontroll funkciót sem jeleníti meg.
A szupervizor :
a. Nem tagja a terep stábjának

b. Nem felelős a szupervizált munkájáért

c. Nem felelős a kliens kiszolgálásáért.

TÖRTÉNELME:
1., A szociális munkás szakma a fejlődésének korai fázisában a szupervízió elsődlegesen az
esetkezelésre vonatkozott.

105
 2., 1920-50-ig a szupervízió módszere: a pszichoanalízis
3., 1960-70-es évek: a szociológia oldal felerősödése / Weber, Simmel, Merton /
4., 1980-as évek: középpontba a pszichológiai módszerek kerültek ismét. / stressz,
kiégési szindróma /

Funkciói:
a., edukatív
b., támogató
3., menedzseriális funkció.

A SZUPERVÍZIÓ TÍPUSAI:
1., TUTORI: a szupervizand az oktató kurzus résztvevője.
Fő hangsúly: a képzésen van, a menedzseri és a támogatói funkciót más látja el a szupervizand
munkahelyén.
2., KÉPZÉSI: ez esetben is a képzésen van a hangsúly, de a szupervízor a szupervizand
munkahelyén dolgozik, felelős a szupervizand munkájáért, menedzseriális illetve normatív funkciót is
ellát.
3., MENEDZSERÁLIS: a szupervizor a szupervizand felettese, aki felelősséget visel a
szupervizand munkájáért.
4., KONZERVATÍV: a szupervizand megtartja a munkájáért viselt felelősséget, a
szupervizorral szükség esetén konzultál.
5., Kiegészül a tereptanári és oktatási szupervizió / szociális munkás /

SZUPERVIZOR KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON:

1. Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Klinikai - Pszichológiai Tanszék

2. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Szociális munkás képző

Tanszék
3. “ Gyakorló szupervizor ”, / önképzés /, Mentor Egyesület
SZUPERVÍZIÓ

A szupervízió az '50-es évektől ismert, az Egyesült Államokban alkalmazták először, innen

jutott el Hollandiába, ahol a '70-es évektől önálló szakmává vált. Angolszász területről indult és
Hollandiában alakult ki először a szupervízor képzés önálló intézményi formája. Míg Amerikában
módszerként használják, addig Európában (Hollandia) önálló szakmává vált a '70-es évektől. 1996-tól
a szociális főiskolai képzésben részt vevő hallgatók részére kötelező a szupervízió.

 Az Etikai Kódex a szupervízióról: Az Etikai Kódex kötelezővé teszi a szupervíziót. A

gyakornokok munkájáért és szupervíziójáért a tereptanár felelősséget vállal. A szupervízió a
munkakörhöz illeszkedően kötelező és a személyiség állapotához igazodó kell, hogy legyen.
Feltételeit az őt alkalmazó intézménynek kell biztosítani.

106
 A szupervízió definíciója: (Az 1996-os Kormányrendelet szerint - irányított szakmai tanácsadás.)
A szupervízió indirekt tanulás, személyiségfejlesztő módszer, amely hozzájárul az önismerethez és
segíti a tapasztalatok, élmények feldolgozását. Mások tapasztalataiból való tanulást segíti, megoldási
javaslatokat ad, de konkrét tanácsot nem. A kiégési szindrómát kezeli. (Kiégési szindróma: A
sikertelenség miatt alakul ki.)

A szupervízió nem eléggé letisztult tudományterület. Két modell van:

1. Angolszász modell jellemzői: - angol nyelvterületen terjedt el,

- metodikának tekinti a szupervíziót,
- a szupervíziót végző személy tagja az intézménynek,
felelősséggel tartozik a szupervízióval kapcsolatban, az intézmény érdekében végzi munkáját.

Fajtái: a.) Adminisztratív, kontroll szupervízió: Az intézmény érdekeit tartja szem előtt
és a szupervízor munkáját ennek megfelelően ellenőrzi.

b.) Szupportív, segítő szupervízió: A szupervízált stressz feldolgozását,

mentális védelmét szolgálja.

c.) Oktatási, tanítási szupervízió: A szupervízált elméleti fejlődését és

problémaorientált szakmai munkáját fejleszti.

Az angolszász területen működő szupervízornak e három funkciót úgy kell ötvöznie, hogy
egyszerre lehessen az intézmény érdekeinek képviselője, és így kontroll szerepet is betöltsön, valamint
a szupervízált támogatója, oktatója is legyen.

Az angolszász modellben a szupervízor: - tagja a szupervíziós terep stábjának, ahol a szupervízált

dolgozik,
- kontrollál az intézmény érdekeinek megfelelően,
- a szupervízor felelős az esetért, a szupervízált munkájának
minőségéért.

2. Európai modell jellemzői: - szakmának tekinti a szupervíziót,

- egy külső ember végzi a szupervíziót, független az intézménytől,
nem érdekelt abban, hogy a változás bekövetkezik-e az intézményben, ezért jobban tudja gerjeszteni a
változásokat az intézményben.
(Magyarország is ezt a modellt alkalmazza. A szupervízió
magyarországi képviselői Bagdi Emőke és Göncz Kinga.)

E modell célja: - a mindennapi eseményeken keresztüli tanulás elősegítése,

- mentálhigiénés célokat szolgál,
- megelőzi a kiégési szindrómát.

 A szupervíziót indokolja:
- az Etikai Kódex kötelezővé teszi,
- a szociálpedagógus saját személyével dolgozik, ezért szükséges, hogy egészséges
személyiségű legyen,
- nagy a veszélye a túlzott bevonódásnak (elvárás az empátia és a distancia
egymásmellettisége
- nehéz megtartani az egyensúlyt, a nagyfokú bevonódás az esetleges sikertelenség
miatt kiégési veszéllyel jár együtt. (distancia = kívül maradás)

 Szupervízor képzés Magyarországon:

107
 Szupervízor: A segítő szakember segítője, aki tapasztalataival segíti a problémamegoldást és
szakmai kontrollt biztosít. Feladat: azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek a változás
irányára hatnak. A szupervízor képzés Magyarországon Bagdy Emőke nevéhez fűződik.

TEAM MUNKA

Team munka definíciója: A klienst és a problémát jól ismerő más-más szakmabeliek munkája egy
ügyben. A szupervíziónál határozottabb forma, mivel ez esetben konkrétumokat is mondhatnak
egymásnak.

Team: kisebb csoport a munkahelyen belül. Indokolt esetben hívják össze. Csak azok dolgoznak
együtt, akik érdemben tudnak segíteni az adott üggyel kapcsolatban. Akkor működik jól, ha minden
munkatársnak megvan a maga kompetenciája. A szociálpedagógus képviseli saját álláspontját, részt
vesz a döntésben és figyelembe veszi mások véleményét is. Fontos a felkészültség, mivel jól át kell
gondolni az esettel kapcsolatos ismereteket. Az állandó team-ek naponta együtt dolgoznak. Az
alkalomszerű team-ek egy adott eset kapcsát ál össze.

Az Etikai Kódex előírja, hogy "Érték az együttműködés".

ESETMEGBESZÉLÉS

A szociálpedagógus vagy az intézményvezető kezdeményezésére történik, havi

rendszerességgel, állandó vagy változó tagokkal. Lényege, hogy a kliens ismerete nélkül adnak
egymásnak tanácsot a probléma felvázolása után, a titoktartási kötelezettség mellett. Ilyen
esetmegbeszélő csoport pl. a "Bálint csoport", ami az 50-es évek elején született Londonban. Ma már
elterjedt módszer.

Az ülés 3 fő része: - beszámoló (eset részletes ismertetése),

- megbeszélés (értelmezés, feldolgozás),
- lezárás (összegzés).

Az esetmegbeszélés kötelező alkalma pl. a Gyermekjóléti Szolgálatban a jelzőrendszer

működtetése kapcsán. Az esetmegbeszélést a probléma jellege is meghatározza. Néhány nagyobb
esetben (pl. védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés) szükséges.

Esetkonferencia: Több szakember részvételével egy adott probléma körbejárása nagy

szakszerűséggel.

ÖNISMERETI CSOPORTOK:
a. segít abban, hogy megtanuljuk elfogadni önmagunkat,

b. megtanít arra, hogy megtanuljuk másképpen látni önmagunkat

c. csökken a szorongásunk, félelmünk

d. milyen tudok lenni? Kérdésre nyitja meg lezárt világunkat.

A szociális munkában nagyon fontos a TEAM munka, a hatékony és sokoldalú kapcsolattartás
a szociálpedgógus és az intézmények között. / szociális iroda, nevelési-oktatási intézmények,
családsegítő, nevelési tanácsadó, gyámügy, rendőrség, munkaügyi központtal /.

108
 8. tétel
A család történeti, társadalmi meghatározottsága. A család jelentősége a gyermek
életében. A nevelési - oktatási intézmények és a család együttműködésének lehetőségei.
Családpolitika, családsegítés, családgondozás.

VÁZLAT
I. A család történeti, társadalmi meghatározottsága

1. A család definíciója

a. A család szociológiai értelmezése

b. Buda Béla és Hajnal Albert meghatározása szerint

c. Kulcsár Kálmán szerint

2. A családi funkciók változása

a. Bell és Vogel féle felosztás

b. Robert Winch féle felosztás

c. Cseh Szombati László és Utasi Ágnes féle felosztás

II. A család jelentősége a gyermek életében

a. Rutter szerint

b. Hill és Rogers / 8 életciklusa /

c. Nevelési stílusok a családban

III. A nevelési - oktatási intézmények és a csald együttműködésének lehetőségei

IV. Családpolitika, családsegítés, családgondozás

Felhasznált irodalom:
1. Cseh Szombathy László : Családszociológiai problémák és módszerek

2. Mérei Ferenc: Családterápiás olvasókönyv I. kötet

3. Családterápiás olvasókönyv II. Gill Gorell Barnes: Család, terápia, gondozás

109
 4. Bognár Gábor - Telkes József: A válás lélektana

5. Kelemen Lajos: A családgondozás alapjai

A család történeti, társadalmi meghatározottsága

1. A család definíciója

a. A család szociológiai értelmezése: ősi intézmény, amely évezredek óta valamennyi

kultúrában létezik valamilyen formában. Olyan együtt élő kiscsoport, melynek tagjait
házassági kapcsolat vagy leszármazás, más szóval vérségi kapcsolat kivételes esetben örökbefogadási
kapcsolat köt össze.

b. Buda Béla és Hajnal Albert meghatározása szerint: a csald intézmény, így érvényes
rá az emberi szervezetekre vonatkozó szabályszerűségek összessége. A családtagok állandó
kapcsolatban, interakcióban állnak egymással, ha a láncszem egyik része megbetegszik az az egész
család életében változást hoz.

c. Kulcsár Kálmán szerint: a család olyan csoport, amely legszűkebben egy férfi és
egy nő, valamint leszármazottak, utódaik tartós együttélését jelenti. Ez az együttélés a férfi és
a nő nemi kapcsolatán illetve a leszármazottaik vérségi kapcsolatán lapul, de tágabb értelemben
gazdasági közösséget jelent. A család a társadalom legkisebb egysége, közvetítő szerepet tölt be az
egyén és a társadalom között.

2. A családi funkciók változása

a , Bell és Vogel féle felosztás: A család nem zárt, hanem nyitott rendszer.
Funkcióját tekintve 4 csoportot különböztetnek meg:
a. reproduktív - szocializáció

b. gazdasági

c. politikai

d. közösségi funkciót.

b., Robert Winch : 5 funkciót különböztet meg:

110
 a. reprodukciós: a társadalom utánpótlása, melyben az egyének számára az utódok
biztosításával a “ halhatatlanság ” iránti vágy kielégítését jelenti.
b. gazdasági: cél a család fenntartása.

c. szocializáció: a gyermek felnevelését, a társadalomba való beillesztését jelenti.

d. politikai: a konfliktusok megoldásában, a társadalom egészéhez való alkalmazkodásában
valósul meg.
e. vallási: a társadalmi kontrollt segíti elő, az egyén szempontjából pedig a krízisek, a
szorongások elviselésére készít elő.
+ a járulékos funkciók tartoznak ide.

c. Cseh Szombati László és Utasi Ágnes féle felosztás

A család funkciói:

1., biológiai, szexuális funkció / népesség utánpótlása /

2., gazdasági funkció
3., az érzelmi egyensúlyt, a pihenést, a felfrissülést, a regenerálódást biztosító funkció
4., gondozó, nevelő, szocalizációs funkció
5., a családtagok státusát képező, azt meghatározó funkció
6., a családtagok irányító, ellenőrző, a családi vezetést ellátó, a konfliktusok kezelését és
megoldását biztosító
7., politikai
8., kulturális
9., vallási
10., jogi
11, a betegek, öregek ellátását biztosító funkció.

II. A család jelentősége a gyermek életében

a. Rutter szerint

b. Hill és Rogers / 8 életciklusa /

A család az elsődleges szocializációs színtér.

Elsődlegessége abban áll: hogy,
1., a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre,
2., érzelmi kötelékei, kapcsolati erőssége, hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési
modelleket vés be a személyiségbe és ezeket, mint diszpozíciókat továbbvisszük az életbe.

111
 3., Közvetítő funkciója: optimális esetben előkészíti a felnövekvő egyént arra, hogy teljes
értékűen vegyen részt a társadalom működésében.
4., Szociális funkciója többszintű:
a., ellátja a gyermek biológiai gondozását
b., biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az éréshez és a fejlődéshez szükségesek
c., meghatározott szerepmintákat, magatartási mintákat közvetít.

CSALÁD: a társadalom és az egyén között helyezkedik el a család. A család elsődleges

szocializációs színtér, a társadalom legkisebb alapegysége. Itt megy végbe a gyermek szocializációja,
mely során fejlődik személyisége és a normák elsajátításával, az értékek elfogadásával betagolódik a
társadalomba. / emberré válási folyamat /.

A család szerepe a gyermek életében:

a., születésétől kezdve hat az egyénre
b., érzelmi, viselkedési modelleket visz be a személyiségébe,
c., szokásokat, értékeket közvetít az egyén számára / előkészíti az egyént arra, hogy részt
tudjon venni a társadalom életében.
A családnak a társadalomban értékmegőrző, értékteremtő szerepe van.
A család mint rendszer működhet megfelelően és hibásan is. Hibás működés esetén a belső
diszharmónia a gyermeknek megmerevedett és célszerűtlen viselkedési mintákat közvetít, így azt a
fejlődésben megakadályozza.
A család működését befolyásoló tényezők, problémák:
1., válás
2., elszegényesedés / állami dotációk megszűntek, --lakásproblémák, devianciák
megjelenése /.
RUTTER 8 problémát említ a családban, melyből társadalmi problémák adódhatnak.
1., érzelmi kötelékek hiánya,
2., interakciók hiánya,
3., nevelés hiánya,
4., utánozható minta hiánya,
5., kommunikációs minta hiánya,
6., biztonság hiánya,
7., agresszió kezelése hiányos,
8., élettapasztalatok hiánya.

b., Hill és Rogers / 8 életciklusa /:

112
 A családot mint rendszert értelmezték. A család változását elsősorban azokra az eseményekre
vezeti vissza, amelyek alapvető változásokat hoznak a család egész életében. 8 szakasz különíthető el.
1., Újonnan házasodottak: = összehangolódás, összecsiszolódás időszaka. Korai házasság, a
fiatalok nincsenek felkészülve a házasságra. Két önálló individuum, egymással elkérő házassági
modellel, szerepelvárással próbálja elgondolásait érvényre juttatni, úgy hogy közben a másik fél
szempontjai is figyelembe veszi. Ez nehézséget okoz. Probléma: az egymáshoz való alkalmazkodás
mellett, a megoldatlan lakáskörülmények. Pl. a fiatalok a szülőknél laknak, hajszolt munkatempó,
ritkul a pár közös együttléte, melynek következménye lehet a válás.
2., Csecsemős család: az anya korábbi életmódja teljesen megváltozik. BÉBI BLUSE jelenség,
a környezeti elvárások nehézséget okoznak. Az először szült anyák bizonytalanok, ügyetlenek,
elégedetlenek önmagukkal szemben. Gyakran féltékenyek férjükre, a nagyszülőkre, hogy a gyermek
jobban szereti apjukat illetve nagyszüleiket. A mamákra magányosság, krónikus kimerültség /
kialvatlanság / jellemző. Az apa mellőzöttnek, elhanyagoltnak érzi magát. Az apa kielégítetlen lesz a
partner szerepben., előfordul, hogy barátnő után néz.
3., Kisgyermekes család: megváltozik a család napirendje.
a., A gyermek óvodába kerül, az anya munkába áll: A gyesen lévő anyukák zöme már nagyon
várja a munkába állással bekövetkező változatosabb életmódot. A beilleszkedés sok feszültséggel
járhat. Nem biztos, hogy örömmel fogadják, hiszen nem számíthatnak mindig rá. / az anya gyakran
táppénzre kényszerül gyermeke megbetegedése miatt.
b., a férj problémái: a nő, aki egy személyben anya, feleség, és dolgozó nő kevesebb ideje jut
az otthoni teendők ellátására. A férjnek részt kell vállalni a gyermeknevelésből, a házi munkából,
ugyanakkor a férj veszít presztízséből, családeltartó szerepéből. Ez nyílt konfliktusok forrása lehet,
4., Iskolás gyermeket nevelő család: A játék helyett a tanulás áll a középpontban. Az
iskolakezdés feszültséggel jár. Nehézséget okoz: a kamaszkori viselkedésváltozás, ami a szülőt
váratlanul érinti, a szülő nem tud mit kezdeni vele. Megjelenik a testvérféltékenység, új gyermek
születése a családban.
5., Serdülőt nevelő család: a probléma okozója a biológiai és pszichés változások. A gyermek
igyekszik önállósodni, nem találja helyét a világban, a gyerek igyekszik elszakadni a családtól. A
szülők görcsösen ragaszkodnak az aszimetrikus helyzethez, a régi értékekhez. Ez problémát okoz. ----
Deviancia, szekták, rossz társaságba keveredik a gyermek.
6., Felnövekedett gyermeket kibocsátó család: gyakori, hogy a kibocsátás csak elvi szinten
valósul meg. A gyerek szeretne függetlenedni, de nem tud, anyagilag a szülőktől függ. Ugyanazon
házba laknak az ifjú házasok és a szülők. A gyerekek kirepülnek, ez leginkább az anyának okoz
fájdalmat. / üres fészek /
7., Magukra maradt, még aktív házaspár: amikor a gyermekek elhagyják a szülői házat, ez
lényeges változást hoz. A szülők mindketten dolgoznak. Egyrészt pozitív változás érzését hozza
magával: az újra megtalált boldogságot, a szabadság örömet okozhat, több szabadidő. Negatív

113
változás: megnő a konfliktusok, feszültségek forrása, kiderül, hogy nincs egymásnak mit mondani,
elidegenednek egymástól, a háttérben levő problémák felszínre kerülnek. Új szerep megjelenése:
anyós, após, illetve a nagyszülői szerep.
8., Inaktív, öregedő házaspár: nyugdíjazás időszaka. Az ember úgy érzi már nincs szükség rá. /
hobbi, kiskert vigasztalást nyújthat! / Megözvegyülés időszaka, a házastárs elvesztése. Feldolgozása: a
család támogatásával lehetséges ez! Megjelenik a magánytól, a haláltól való félelem.

c. Nevelési stílusok a családban Ranschburg Jenő szerint:

1., Meleg-engedékeny: a szülők mélyen szeretik, megértik gyermeküket és együttműködnek
vele. Az engedékenység arra utal, hogy a szülők elvesztik irányító , támaszadó szerepüket, a
követelmények, normák felállításában és megtartásában. Ilyen családban nevelkedő gyermek
kamaszkorra negatív értékadó kortársak felé sodródhat.
2., Meleg-korlátozó: szeretetteljes, de túl félt, aggodalmaskodó, a gyermek minden
cselekedetét aprólékosan meghatározó nevelési stílus. A befelé forduló gyermek könnyebben
megszokja ezt a nevelési légkört, de nehezen tud kapcsolatot teremteni kortársaival. A kifelé forduló
nyíltan tiltakozik, fellázad, engedetlen lesz szüleivel szemben.
3., Hideg-engedékeny: az érzelmileg sivár, gyenge követelményeket állító szülők hatására a
gyermek nem érzi át kellő mértékben a családhoz való tartozás érzését. Ennek következtében túl korán
léphetnek az önállósodás útjára, lelkileg éretlenül, kötelességtudat nélkül indulnak el az életben.
4., Hideg-korlátozó: a szülők kemény szabályokat állítva, ridegen, szinte elutasítóan
parancsolnak. Itt is hiányzik a melegség, a gyengédség és az elérzékenyülés. A túl szigorú nevelés
hatására a gyermekek többsége ellenszegül.

III. A nevelési - oktatási intézmények és a család együttműködésének lehetőségei

A nevelési és oktatási intézmények / óvoda, iskola / csak a családdal együtt, a családi nevelés
funkcióját erősítve tudja nevelő hatását betölteni.
Az együttműködés feltételei:
a., az egyenrangú nevelőtársi viszony kialakítása,
b., alapja: a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás
c., a szülő találjon támaszt és segítőtársat a pedagógusban

A kapcsolattartás módja: szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, családlátogatás, kisebb

rendezvények ,programok megszervezése a szülők bevonásával együtt, közös kirándulások, ahol a
gyerek, szülő, pedagógus együtt van jelen.

114
 IV. Családpolitika, családsegítés, családgondozás
„… a családgondozás az egyéni esetkezelés olyan formája, mely hosszabb, megtervezett,
strukturált tevékenység. Időtartama változó, az egyén, a család mobilitásától függően 4-7 hónap. A
folyamat addig tart, amíg a család képessé nem válik az önálló életvitelre, amíg az alapproblémák
nem oldódnak meg. A kapcsolat alapját a feltétel nélküli elfogadás teremti meg, mind a segítő,
mind a segített részéről.”(forrás: Magyar Családsegítők Országos Kamarája, 1994)
„(…) A családsegítés, mint professzionális segítő tevékenység elméleti alapelvekre támaszkodik.
Így alapvető célja az egyének, családok működőképességének megőrzése, helyreállítása. A segítő
célzatú intervenció a család egységén alapul. Szemléletében a komplex, szociális és mentálhigiénés
családgondozás jelenik meg. (…)”(forrás:Család-Elégedettség-Segítés Győrben, Családsegítő
Szolgálat, Győr, 1997.)
„A szociális munka egyik módszere. A családban megjelenő problémákat egységben szemlélve
nyújt segítséget.”
„A családsegítő szolgálat a családok komplex segítését célzó intézményrendszer, ahol különböző
segítő foglalkozású emberek team munkában dolgoznak.”
(forrás: A szociális munka szótára, SZMME, 1998.)

„A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes

szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával
hozzájárul az egyének, családok, különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá
a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (…)”

„(…) Ezen szolgáltatások keretében segítséget nyújt a szociális és mentálhigiénés problémái vagy
krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek vagy családnak az okok megszűntetése valamint
az életvezetési képességek megőrzése céljából.”(forrás: 2001. évi LXXIX. trv. A szociális
igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. trv. módosításáról, 64.§ (1) és 64.§
(2) bekezdések)
Családsegítés
A családsegítő szolgáltatásban (→) nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás, amely a
szociális munka (→) eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a
családok (→), valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a
szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A szociális munka egyik módszere. A családban
(→) megjelenő problémákat egységben szemlélve nyújt segítséget. (Szoc. Tv. 64. § (1) Gosztonyi
Géza – Pik Katalin: A szociális munka szótára)

A családgondozás színterei: a nevelési - oktatási intézmények, Nevelési Tanácsadó,

Családsegítő Központ.

NEVELÉSI TANÁCSADÓ FELADATAI:

a., nevelési, pszichológiai tanácsadás
b., fejlesztő pedagógiai foglalkozás keretében részképesség fejlesztés
c., logopédiai szolgáltatás
d., iskolaérettségi vizsgálatok
e., pályaválasztás, továbbtanulási tanácsadás
f., hátrányos halmozottan hátrányos gyermekek fejlesztésében való részvétel

CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT FELADATAI

115
 Célja: a családok körében fellépő működési zavarok, szociális, mentális feszültségek okainak
feltárása, mentálhigiénés tevékenység.
Feladatkörei:
a., felderítés
b., tanácsadás
c., komplex családgondozás
d., szolgáltatások szervezése, működése
e., ismeretterjesztés, érdekérvényesítés.

A CSALÁDSEGÍTÉS, GONDOZÁS SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI:

A családgondozó munkájára szükség van minden olyan esetben, ahol a gyermek elhanyagolt,
gondoskodási, nevelési nehézség tapasztalható.

Követelmények a családpedagógus személyiségével kapcsolatban:

1., Nyitott, bizalomkeltő, barátságos legyen.
Cél: A segítő találkozásból segítő kapcsolat legyen!
2., Legyen önismerete!
3., Emberszerető, empatikus legyen!
4., Legyen megbízható és megértő!
5., Legyen pártatlan!
6., Őszinte
7., Kudarctűrő
8., Kongruens
9., Feltétel nélküli elfogadás!
Tárgyi feltételek:
a., jól megközelíthető legyen a helyiség, ahol fogadom a családot!
b., A család fogadáshoz: kényelmes asztal, adminisztrációs íróasztal, fotel, szék.
A gyermekek számára: íráshoz, rajzoláshoz szükséges eszközök, asztal, ehhez megfelelő szék.

CSALÁDGONDOZÁS FÁZISA:
1., Bizalomkiépítés, támogatás fázisa
2., Családi összefogás kiváltásának fázisa
3., Stabilizálás fázisa
4., Önállósítás fázisa., visszavonulás, befejezés.
Családgondozás, a családokkal végzett szociális munka:

116
 A családsegítés, mint, a szociális biztonsági rendszer személyes szociális szolgáltatást nyújtó
intézménye, alig két évtizedes múltra tekint vissza hazánkban. Az első, a családokat egységként és
rendszerként kezelő, szociális és mentálhigiénés irányultságú szolgáltató szervezet a családsegítő
szolgálat.
A családsegítés-családgondozás alapellátási feladat, melyet minden 2000 fő feletti
lakosságszámú települési önkormányzatnak meg kell szerveznie vagy családsegítő szolgálat
működtetésével, vagy más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében, annak önálló szakmai
egységeként.
A családsegítő szolgálatok tevékenységi rendszerét az 1993. évi III. törvény 64 §-a és végrehajtási
rendeletei szabályozzák.
A családsegítés célja:
A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzetek miatt
segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a
krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott
szolgáltatás.
Az egyének és családok életében jelentkező problémák megszüntetése érdekében:
Tájékoztatást ad a szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az
ellátáshoz való hozzájutás módjáról.
Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt.
Meghallgatja az egyén, a család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása
érdekében.
Családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve
konfliktusok megoldását.
Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez.
Tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal
küzdők, a fogyatékkal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a
kábítószer problémával küzdők illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére
tanácsadás.
A családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő,
mediációs programok és szolgáltatások biztosítása, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat
segítő szolgáltatás nyújtása.
Állandó szolgáltatások
← jogi tanácsadás
← pszichológiai tanácsadás
← mediációs tanácsadás
← adósságkezelési tanácsadás
A családsegítő központban kezelt problémák:
A gyakorlatban megjelenő, az ügyfelek által felkínált problémák megosztásáról az összesített
statisztika ad képet. A felkínált problémák vagy „hozott problémák” közlése a segítő kapcsolat
létrejöttének első mozzanata.
A rendszerszemléletű családi szociális munka célja:
A család dinamikai, illetve kommunikációs törvényszerűségének ismeretében a család segítése
abban, hogy erőforrásait használni tudja, tagjai képesek legyenek megelőzni vagy kezelni szociális
jellegű gondjaikat.
A szociális probléma enyhítése illetve megszüntetésére kialakítandó terv együttes elkészítése és
megvalósítása a családdal. A cél érdekében a szociális munkás segíti a családi működés változását,
valamint a család és közvetlen környezete közti kommunikáció javulását. A szociális munkás
tájékoztatja a családot a bevonható források elérhetőségéről és képviseli a család érdekeit. A segítés
folyamatában arra törekszünk, hogy ügyfeleinket megtanítsuk mindazokra a technikákra, melyek
segítségével képessé válnak ügyeik intézésére, konfliktusaik kezelésére.
Alkalmazott módszerek, technikák
 a helyi szükségletek és források felmérése, a szociálpolitikai tervezés-
stratégia, az intézményfejlesztés módszerei
 a családi életre nevelés, családtervezés módszerei
 prevenciós módszerek, a család támaszrendszerei

117
  a családokkal végzett szociális munka formái (az egyéni esetkezelés,
csoportmunka, közösségfejlesztés gyakorlati alkalmazása)
 a szociális munkában alkalmazható kríziskezelési és mediációs technikák
 a segítő és a család kapcsolata, a kapcsolat etikai alapelvei
 kiégést megelőző módszerek, a segítők segítése
Esetkonferencia:
Az esetmegbeszélés egyik formája. Egy adott család (→) ügyében tartott megbeszélés,
amelybe a családot, és a családdal foglalkozó szakembereket is be kell vonni. (15/1998. NM. r. )
Aktuális probléma megbeszélő csoport, melyet egy adott esettel kapcsolatosan - a gondozási folyamat
során akár több alkalommal is - az összes érintett (legalább 3 szakember, szülő, korától függően a
gyermek is) és a lehetséges támaszt jelentő személy intézmény bevonásával tartanak.
 Nem esetmegbeszélő csoport (személyes érzelmek megértése, egy szakma
képviselői vannak jelen, ugyanabból vagy más intézményből, közvetlen részvételük nem
szükségszerű az esetben, hosszabb távú együttműködés csoporttudattal és dinamikával)
 Olyan szakemberekkel dolgozik, akik mindegyike valamilyen szinten érdekelt
a gyermek/család problémájának megoldásában
 Közösen dolgozzák ki az akciótervet
 Ennek végrehajtásában tevőlegesen is részt vesznek
 Közösen döntenek arról, hogy kik, miben, és hogyan dolgoznak majd
 Jellemző rá az interprofesszionalitás (különböző szakmák részvétele) és az
intézményköziség
 Adott helyzetekre szerveződik: egy-egy esetre vonatkozóan
 Feladattudat és nem csoporttudat jellemzi
Az esetkonferencia feladatai
1. A probléma definiálása és szerződéskötés
 Információcsere: szakértelemmel és objektivitással a lehető
legtöbb információ közrebocsátása
 A gyermekkel/családdal kapcsolatos problémahelyzet
feltárása, problémairányok meghatározása
 Megosztott problémaértelmezés, sokszempontú megközelítés
 A problémák rangsorolása és a prioritások meghatározása
 Elköteleződés a megoldás irányába
2. Tervezési fázis
 A probléma kezelési terv különböző alternatíváinak
kidolgozása
3. Döntés egy alternatíva mellett
 Közös döntéssel annak az akciótervnek az elfogadása, amely
minden résztvevő szerint a leghatékonyabb megoldást kínálja a problémára
4. Az akcióterv elkészítése
 A munka egyes lépéseinek kidolgozása, amelyekben a
feladatok, szerepek és felelősségek fogalmazódnak meg
 A munka teljesítésének időbeni és formai kereteinek
meghatározása: visszajelzés, kommunikáció módjai
5. A konferencia zárása
 A résztvevők visszajeleznek és értékelést mondanak a közös
munkáról, és összefoglalják a konferencia eredményeit
Az esetkonferencia gyakorlata :
Az esetgazda felelős az esetkonferencián résztvevők találkozásának előkészítéséért,
megszervezéséért, valamint a szükséges írásos anyagok és az esetlegesen távolmaradóktól az írásos
nyilatkozatok beszerzéséért és ismertetéséért.
Az esetkonferencia célja:
Megszervezni a gyermeket gondozó családtagok és az érintett szakemberek találkozását.
Megvizsgálni, elemezni több szakma oldaláról a gyermekkel kapcsolatos információkat, a
gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének tekintetében.

118
 Felmérni a család lehetőségeit arról, hogy hogyan biztosítja a gyermek számára a:
• biztonságot,
• egészséget,
• megfelelő fejlődést.
Eldönteni, hogy a gyermeket fenyegeti-e, vagy várhatóan fenyegetheti-e
jelentős veszély.
Meghatározni, hogy:
• mit kell tenni a gyermek sorsának követése, jóllétének biztosítása
érdekében,
• milyen módon történjen a beavatkozás,
• milyen eredményt várunk a tervezett lépésektől.
Megjelölni a vállalt feladatok elvégzésének határidejét, az esetkonferencián
résztvevő tagok újbóli találkozásának idejét. Ekkor már a beavatkozások hatásának
értékelése lesz a csoport feladata.
Az összehívás időpontjának megválasztása függ:
• az eset sürgősségétől, a gyermek veszélyeztetettségének
súlyosságától,
• az érdemi információk összegyűjtésének idejétől.
Az esetkonferencia gyakorlati menete
Meghívottak köre:
Mindazok, akik jelentős információval szolgálhatnak:
pl. a családtagok (tág értelemben),
pl. minden olyan szakember a jelzőrendszer tagjai közül, aki a gyermekkel
kapcsolatban áll,
pl. a családdal kapcsolatban álló más szakemberek, társszakmák képviselői (pl:
mentálhigiénés szakember, családterapeuta, addiktológus stb.), valamint társadalmi
szervezetek.
A család bevonása:
El kell mondani a meghívott családtagoknak (gyermeknek is), a következőket:
• mi a célja a konferenciának,
• kik lesznek jelen,
• hogyan fog zajlani, mi a menete a megbeszélésnek.
Biztosítani kell a gyermek és a családtagok, ugyanakkor a résztvevő
szakemberek számára is a biztonságos, bizalmat keltő légkört, hogy ne riasztó
körülmények között kelljen megnyilvánulniuk. Amennyiben az eset vezetésében, a
társszakmák véleményének egyeztetésére az esetmegbeszélés alkalmával kerül sor,
célszerű a megbeszélést több lépcsőben megtartani. Így külön lehet választani a a
szakemberek egyeztető munkáját, a családdal történő megbeszéléstől.
Kizáró ok lehet (pl. családtagok esetében) a kommunikációt zavaró,
lehetetlenné tevő, vagy veszélyes valamely személy jelenléte (pl. agresszív, ittas,
zavart elmeállapotú stb.).
Amennyiben azt az ő egészségi állapota engedi, véleményét írásban ki kell
kérni és azt figyelembe venni.
Esetkonferenciának abban az esetben tekintjük a megbeszélést, ha a
gyermekjóléti szolgálat képviselőjén kívül még legalább két szakmacsoport, a
település gyermekjóléti ellátásában feladatot vállaló civilszervezet képviselője jelen
van.

119
 9. tétel
A segítő kapcsolat folyamata az egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel végzett
munkában. Az emberi szükségletek, a prevenció, a krízisintervenció.

VÁZLAT
I. A segítő kapcsolat folyamata az egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel

1. A segítő kapcsolat fogalma

2. A segítő folyamat általános jellemzői

II. Az emberi szükségletek / Maslow hierarchiája /

III. Prevenció
- korai prevenció
- elsődleges prevenció
- másodlagos prevenció
- harmadlagos prevenció
Prevenciós intézmények

IV. Krízisintervenció

a., A krízisintervenció fogalma, fajtái

b., A krízisintervenció fázisai, gyakorlati lépései
- a kapcsolat kialakítása
- a probléma, segítő források és a kliens énerejének vizsgálata
- megoldási terv kidolgozása, mobilizálás és feladatátadás
- lezárás és nyomon követés
c., krízisintervenciós alapelvek

Felhasznált irodalom:
1., Ruth Bang: A célzott beszélgetés
2., Ruth Bang: A segítő kapcsolat
3., Mérei Ferenc: Családterápiás olvasókönyv

120
 I. A segítő kapcsolat folyamata az egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel

1. A segítő kapcsolat fogalma

Buda Béla / 1985 / meghatározása szerint: segítő kapcsolatról, akkor beszélünk,
amikor valaki egy másik embernek abban segít, hogy önmagával és emberi kapcsolataival összefüggő
pszichológiai problémáit, viselkedési zavarait, nehézségeit, élményzavarait túlfejlődje, megoldani
legyen képes. Tehát a segítés a másik ember megváltoztatására irányul.

2. A segítő folyamat általános jellemzői

a.) Legfontosabb a kapcsolat kiépítése. Azt jelenti, hogy a másik emberrel rendszeres,
szabályszerű találkozásom van. Többségében a segítő munkája, a segítő találkozásokban van. Az első
találkozáskor a segítő bemutatkozik, emocionális ajánlatot tesz. “ Én abban tudok segíteni, hogy....
Nemcsak az számít, hogy mit tesz, hanem az is hogyan teszi.

b.) Az első találkozáskor a kliens általában minden olyan lényeges dolgot közöl, ami a segítés
folyamatában fontos lehet. Ezért minden apró részletre oda kell figyelni. A kliens gesztusaira,
öltözködésére, mimikájára stb. A segítő feladata: a kezdeti dac, ellenállás feloldása.

c.) Fontos kideríteni: mi az, ami a klienst motiválta, hogy hozzánk forduljon. Információt
nyújthat: ki hozta őt, miért? Magától jött, vagy sem? Milyen a kliens együttműködésre való
hajlandósága?

d.) A beszélgetést ott kell elkezdeni, ahol a másik ember tart.

e.) A beszélgetés legyen non - direktív. A segítő személy hagyja kliensét kibontakozni.

f.) Problémafeltárás: mert valójában a kliens maga sincs tisztában azzal, mi a probléma, hol
kezdjen hozzá a feltáráshoz.

g.) A jó együttműködés feltétele: a türelem, a jó légkör kialakítása.

h.) A segítő beszélgetés eredményes kimeneteléhez hozzátartozik, hogy a felek minél

pontosabban megértsék egymást.

121
 Empátia - distancia, a beleérzés és távolságtartás együttes megléte fontos a segítő
kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a segítő benne van a másikban, vele együtt rezdül, ugyanakkor
bizonyos távolságtartással kívül is van rajta.

i.) A segítő kapcsolat egyszer véget ér, befejeződik. A klienst fel kell készíteni az elválás
bekövetkezésére / megfelelő időzítés /

j.) A segítés nagyon nehéz. Az is lehet, hogy valaki akármennyit dolgozik az eredmény nagyon
csekély lesz. Nagyon sok ember, aki segítő foglalkozásban van, vagy segítő kapcsolatra vállalkozik,
emiatt dekompenzálódik, kiég. Ez az ún. KIÉGÉSI SZINDRÓMA. Emiatt állandó a lemorzsolódás.

Az emberi szükségletek / Maslow hierarchiája /

Maslow nevéhez fűződik az emberi szükségletek hierarchiája, mely szerint 5 csoportot

különböztet meg.

7. Esztétikai szükséglet

6. Megértés és tudás
iránti vágy

5. Önmegvalósítás

4. Kompetencia, megbecsülés igénye

3. Szeretet iránti igény

2. Biztonság igénye

1. Fiziológiai, biológiai szükséglet

Maslow szerint az 1., 2., 3., 4., hiányszükségletek, elsődleges szükségletek, az 5., 6., 7.,
fejlődési szükségletek, másodlagos szükségletek. A szükségletek hierarchikus viszonyban állnak
egymással.

122
 A hierarchikus rendszer 2 szempontból is fennáll:
1.) Amíg egy alapvetőbb szükséglet kielégítetlen, addig az egyén annak kielégítésére
törekszik. Más oldalról viszont akkor jelenik meg egy következő, magasabb lépcsőfokon álló
szükséglet kielégítésére való igény, amikor az annál alacsonyabb rendű már kielégített.
2.) Az egymásra épülés jelen van a gyermeki fejlődésben.

1.) Fiziológiai: a hierarchia legalsó fokát alkotják. A gazdaság a javak és a szolgáltatások

elosztásával az emberek fizikai szükségletének csak egy részét elégíti ki. Itt lép be a szociálpedagógus,
pl. segélyek, jövedelem kiegészítése.
Az az egyén aki már korábban nélkülözött nehezebben viseli el ezt a hiányérzete, mint akinek
azelőtt nem volt benne része.

2.) Biztonság szükséglete: ha az előző szükséglet már kielégített, akkor jelenik meg.
Jellemző a stabilitásra való törekvés, az ember előnybe részesíti a megszokottat, az ismertet az
ismeretlennel szemben. A gyermek igényli a biztonságot nyújtó védő - óvó közeget, ez legfőképpen: a
CSALÁD.
3.) Szeretet: a arát, az embertársak, szerelmes, házastárs iránti szeretet vágya.
4.) Kompetencia: az egyén rendelkezzen olyan értékkel, amely önmaga számára értéket jelent,
és a társadalom értékrendje szempontjából valamilyen elismerést, tiszteletet vált ki. Ha ez sikerül,
kevésbé fog a későbbiekben a társadalom értékeivel ellentétes normaszegő csoportban támaszt keresni.
5.) Önmegvalósító szükséglet: egyén azt tehesse, amit tud, használja képességeit. Ez általában
egybeesik a munkahellyel, vagy a hobbi tevékenységgel. Ha az egyén nem rendelkezik ezzel, akkor
elveszettnek érzi magát a társadalomban, ekkor nyúl valamilyen pótszer, pótcselekvés felé. Az emberi
szükségletnek sosincs vége, és ha az egyik szükséglet kielégül, rögtön támad helyette másik
szükséglet, amely kielégítésre vár. Ha egy szükséglet kielégítetlen az problémává válik.

I. Prevenció = megelőzés. A szociálpedagógus prevencióban dolgozik.

A megelőző munka lényege: a személyiségkárosodás elkerülhető vagy enyhíthető az idejében
történő szakszerű beavatkozással.
Ennek lényege:
a.) csökkenteni kell az ártalomforrásokat
b.) ki kell emelni a gyereket a károsító környezetből
c.) illetve ellenállóvá tenni az ártalmakkal szemben.

Korai prevenció: a terhesség alatti megelőzésről van szó.

Elsődleges prevenció: a lehető legkorábbi beavatkozás, amikor elébe megyünk az
eseményeknek.

123
 Másodlagos prevenció: akkor van szükség, ha a magatartásban, viselkedésben,
gondolkodásban vagy érzelmi életében személyiség sérülésnek a jelei mutatkoznak, Cél: a gyerek ne
sérüljön tovább.
harmadlagos prevenció: egyrészt gyógyító feladata van, másrészt egyidejűleg igyekszik
kiküszöbölni a további károsodásokat, illetve azok lehetőségeit.
Cél: a visszaesés megakadályozása.

Prevenciós intézmények:
a.) Elsődleges prevenciós intézmények: a család, a közoktatási intézmények / óvoda, iskola /

b.) Másodlagos prevenciós intézmények: rendőrség, gyámhatóság, nevelési tanácsadók,

gyermekgondozók

c.) Harmadlagos prevenciós intézmények: az átnevelő és gondozó intézményhálózat.

3. Krízisintervenció

10. tétel
Társas befolyásolás, az interakció, a kommunikáció folyamata. A meggyőző közlés, a
szociális befolyásolás, a csoportszerveződés, csoportdinamikai törekvések.

VÁZLAT

I. Az interakció, a kommunikáció folyamata

/ TK: Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei /

1., A kommunikációs hatások elemzése

2., A kommunikáció fajtái
a., verbális kommunikáció
b., nem verbális / nonverbális / kommunikáció
/ mimika, tekintet, gesztus, kinezika, proxemika, érintés, emblémák, vokális csatorna, /

II. A meggyőző közlés

a., fogalma
b., az emocionális illetve a racionális hatás

III. A társas befolyásolás folyamata

124
 a., azonosulás
b., behódolás
c., interiorizáció

IV. A csoportszerveződés
/ TK: Csepeli György: Szociálpszichológia /
a., A csoport fogalma MORTON DEUTCH szerint
b., A csoport kialakulásának feltételei, a csoporttá válás feltételei.

V. Csoportdinamikai történések
a., A csoportdinamika fogalma
b., A csoportdinamikai történések
- csoporttá alakulás folyamata
- csoportstrukturálódás
- csoportrendszerré szerveződés
- a csoport szakaszos fejlődésének folyamata
- csoport személyiségváltozást előidéző fázis.

Felhasznált irodalom:
1., Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei
2., Csepeli György: SzociálpszichológiaI. A kommunikáció folyamata

1.) A kommunikációs hatások elemzése:

Az emberek közötti bármiféle kapcsolat nem jöhet létre kommunikáció nélkül. A
kommunikációs helyzet résztvevői: van egy adó és van egy vevő. Az adó kódol valamilyen hírt, vagy
információt. A vevő pedig veszi az adást, azaz dekódol . Ezáltal kettőjük között interakció jön létre a
kommunikáció segítségével. A vevő a dekódolt információra válaszolni fog, most már ő lesz az adó, az
adó pedig a vevő. Az emberi kommunikáció csatornán keresztül folyik. / tv, sajtó /. Fontos, hogy a
kommunikációban résztvevők figyeljenek egymásra. Legyen egy közös kód, amely mindkét fél
számára egyformán érthető.

2.) A kommunikáció fajtái:

A., VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ: B., NONVERBÁLIS:
maga a beszéd írott, látott, hallott formája. a másik ellentéte.
a.) egyezményes jelrendszerről van szó a.) nincs egyezményes jelrendszer.
b.) közlési szándék minden esetben b.) megértése nem tudatos

125
 megtalálható c., indirekt
c.) megértése tudatos d., észlelése nem tudatos.
d.) legnagyobb részt direkt
e.) tudatos beszédészlelés.

A nonverbális kommunikáció kiegészíti, kiszínezi, hangsúlyozza, megerősíti, vagy gyengíti a

szóban elhangzottakat. Buda Béla foglalkozott behatóbban a kommunikációval : Az empátia, A
beleélés lélektana című könyvében.

Buda Béla szerint a nonverbális kommunikáció fajtái:

1.) Mimika, arcjáték: érzelmeinket, a másik emberhez való viszonyainkat tükrözi.
Jellemzői:
a., ősi, biológiai eredetű, / Darwin is foglalkozott a mosollyal, az ember és az állat
vigyorával /
b., a mosoly gyakorisága kultúránként más és más. Pl. a kínai mindenkire mosolyog, a
magyar ember ritkán mosolyog, az amerikai széles szájjal vigyorog.
c., a mimikában tanult elemek is megfigyelhetők / impriting /
d., a mimika kultúra és személyiségfüggő
e., mindig az összhatást kell nézni.

2.) Tekintet:
Jellemzői:
a., ősi, biológiai eredetű - jelen van az állatvilágban,
b., minden kultúrában szokások és tabuk kapcsolódnak hozzá / kulturális rituálék /
c., vannak tiltások Pl. araboknál a lányok arcát fátyol borítja.

3.) Gesztusok: legősibb reakciók egyike. A gesztusok a verbális eszközök nélkül is megállják
helyüket, azzal egyenértékű is lehet. Pl. ha valaki nagyon ideges babrálja a kezét.

4.) Kinezika, testtartás: sok mindent ki lehet belőle következtetni. Pl. nem kell az illetőnek,
ahhoz megszólalnia, hogy én tudjam, hogy milyen a hangulata.
5.) Proxemika, távolságtartás:
A., Bizalmas távolság:
a., közeli: amikor teljesen összeérnek / anya - gyermek, férj - feleség /
b., távoli: a távolság 15 - 45 cm a felek között / a kezek összeérnek /

B., Személyes távolság:

126
 a., közeli: a felek között 45 -75 cm a távolság
b., távoli: a felek között 75 -120 cm a távolság.

C., Konzultatív, társas távolság : pl. az előadás

a., közeli: 120 - 210 cm
b., távoli: 210 - 360 cm a távolság.

D., Nyilvános. Pl. a televízióból való sugárzás.

a., közeli: 360 - 750 cm a távolság.
b., távoli 750 cm vagy ennél több a távolság.

6.) Érintés: indirekt kommunikáció, az utódápolásban, a szexualitásban jelentős.

7.) Emblémák: csoporthoz való tartozást is jelenthet. Ide tartozik a smink, a tetoválás, frizura,
ékszer, jelvény.

8.) Vokális csatorna: hangszín és hangerő / érzelmi viszonyulást jelent.

Helen Northen megfogalmazás szerint (1969) „szociális interakció kifejezés az erők
azon dinamikus kölcsönhatását jelenti, melyben az emberek közötti kapcsolat a
résztvevők viselkedésének, vagy attitüdjének megváltozását eredményezi. A
kommunikáció során az emberek szimbólumokat használnak.

A kommunikáció áll:
1. az emberek észlelésének, gondolatainak és érzéseinek nyelvi, vagy más
jelekkel való kódolásából;
2. ezeknek a szimbólumoknak, vagy nyelvi jeleknek az átviteléből>
3. az üzenetnek egy másik személy által való dekódolásából.

A hatékony szocmunkás képes beavatkozni a már kialakult kommunikációs mintákba,

hogy segítse a csoport céljainak elérését.

A kommunikáció folyamata
Amikor az emberek együtt vannak egy csoportban, kommunikálnak egymással.
Csoporttagok nem csak információátadás céljából kommunikálnak egymással, hanem
számos más okból is:
1. mások megértése;
2. mások meggyőzése;
3. hatalom megszerzése és megtartása;
4. önmagunk megvédése;
5. mások reakciójának kiprovokálása;
6. benyomás keltése;

127
 7. kapcsolatok kialakítása és fenntartása;
8. egységes kép bemutatása.

Minden kommunikáció üzenetet hordoz. A szocmunkásnak tisztában kell vele lennie,

hogy az üzeneteket gyakran szelektíven fogjuk fel. A szelektív észlelés azt jelenti,
hogy az egyén az üzeneteket saját értékrendszerével összhangban megrostálja.

Az észlelést befolyásolja:
1. tapasztalatok és élethelyzetek;
2. sztereotípiák;
3. a közlő státusza és pozíciója;
4. feltevések és értékítéletek.

A kommunikáció el is torzulhat az átvitel során. A leggyakoribb átviteli problémák

közé sorolhatjuk a nyelvi akadályokat. A kommunikáció eltorzulásának megelőzésére
fontos, hogy a tagok visszajelzést kapjanak közlésükről. Ez egy ellenőrzési mód,
mellyel meggyőződhetünk arról, hogy a közölt üzeneteket helyesen értették-e meg.
1. tartalmaznia kell a viselkedés, vagy a kommunikáció tartalmát;
2. ahhoz kell eljutnia, aki az üzenet küldte;
3. tapintatosan kell kifejezni.

Az interakció mintái
A szociális munka szakirodalma számos interakciós mintát ír le.
1. „májusfa”: amikor a vezető áll az interakció középpontjában;
2. „a kör”: amikor a csoporttagok mindegyike egymást követően szólal
meg;
3. „a forró szék”; amikor egy tag és vezető között zajlik intenzív
kommunikáció;
4. „szabad áramlás”: amikor az összes tag vállalja a felelősséget és ennek
megfelelően vesz részt a kommunikációban.

A szociális munkásnak arra kell törekednie, hogy a vezető központú minták helyett a
csoportcentrikusat ösztönözze. Ilyenkor a tagok közötti interakció szabad, a
kommunikációs csatornák nyitottak. Ám a csoportcentrikus minták is lehetnek kevésbé
hatékonyak. Mivel néhány csoporttag közlése fölösleges lehet a csoport szempontjából
és eltérítheti a kommunikációt a tárgytól.
Az interakciós mintákat befolyásolják:
1. az interakció cserére vonatkozó utasítások és megerősítések;
2. kialakuló érzelmi kötelékek;
3. létrejövő alcsoportok;
4. a csoport mérete és fizikai elrendeződése;

II. A meggyőző közlés

A MEGGYŐZŐ KÖZLÉS

128
 A verbális kommunikációban alkalmazzuk a meggyőző közlést: célirányos kommunikáció (cél: a
másik személy befolyásolása).
A meggyőző közlés kibocsátóját forrásnak nevezzük. A személy, akire a meggyőző közlés irányul
a befogadó.
A forrás értékelése sorsdöntő a hatást illetően. Az értékelés mindenekelőtt a forrás hitelét érinti, a
hiteles forrás lényegesen nagyobb hatást fejt ki a befogadóra.
Fontos a közleményben foglaltak sorrendje: a meggyőzés szempontjából lényeges rész a
közlemény, elején vagy a végén (recepcia hatás) legyen, így jobban bevésődik a memóriába,
hatásosabb a meggyőzés. Ismétlés.
A meggyőző közlés lehet: - egyoldalú
- kétoldalú

Egyoldalú közlésnek nevezzük azokat a helyzeteket, ahol az ellenérvek nem jutnak szóhoz.
Akkor alkalmazzuk, ha a befogadó ingatag, bizonytalan; tájékozatlan; ha egyszerű dologról van
szó. Akkor hatékonyabbak, ha a befogadók várhatóan már eleve egyetértenek a forrással, illetve a
közlemény témája új, tehát nincsenek előzetes vonatkoztatási keretek rá vonatkozóan forgalomban.
Kétoldalú közlésről beszélünk akkor, ha felmerülnek az ellentétes álláspont mellett szóló
érvek is. Akkor alkalmazzuk, ha a másik személy tájékozott, illetve fontos számára a dolog. (Hagyni
kell, hogy a befogadó személy vonja le a következtetéseket. Ha ellentétes véleményű és a téma távol
áll tőle, akkor a közlőnek kell levonni a következtetéseket.) A kétoldalú közlés magasabb iskolai
végzettségű, illetve alternatív információkat ismerő személyek körében hatékonyabb. A kétoldalú
közlemények előnyösebbek a forrással szemben gyanakvó befogadók körében. Az ellenérvekre fel kell
készülni, különben bekövetkezhet a bumeránghatás.

A meggyőző közlés során lehet érzelmi és/vagy értelmi eszközöket használ:

- emocionális-érzelmi ráhatás -> valamilyen érzelmi hatást, feszültséget vált ki, lehet pozitív és
negatív.
- racionális-értelmi ráhatás -> a befogadó intellektusára, eszére hatunk.
Általában az érzelmi meggyőzés fölényét szokták kiemelni, de ez nem elég.
A közlés akkor hatásos, hogyha számítunk a befogadó aktivitására. A siker egyik záloga, ha a
közlést követően a befogadóra bízzuk a döntést. Siker, ha a számára fontos személyekkel, a
vonatkoztatási csoport tagjaival együtt hozhatják meg a döntést.

A TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS HATÁSA A SZEMÉLYKÖZI VISZONYOKBAN

A szociális befolyásolás három folyamata:

(Kelman nevéhez fűződik a leírás.)

129
 1. Behódolás: a befogadó személy azért veti alá magát a befolyásolásnak, mert:
1.1.1. azt reméli, hogy tetszést, kedvező reakciót vált ki a másikból
1.1.2. érdeke, hogy hozzájusson a jutalomhoz
1.1.3. el akarja kerülni a büntetést, amit a befolyásoló tart ellenőrzése alatt.
2. Azonosulás: Azért követi a másik viselkedést, mert
2.1. ez egy kellemes önmeghatározó viszonyt jelent a befolyásoló személlyel vagy
csoporttal szemben,
2.2. az azonosulás eszköz a másikhoz kapcsolódó kívánatos viszony
kialakításához,
2.3. fenntartjuk pozitív énképünket.
Klasszikus azonosulás: a befogadó személy egészben vagy részben átveszi a befolyásoló
személy szerepét annak távollétében is. (Pl. a gyerek felveszi édesanyja ruháit, szokásait).

3. Interiorizáció: Belsővé tétel. A befogadó azért fogadja el a befolyásolást, mert

egybevág saját értékrendjével.

A behódoló gyerek: csak addig viselkedik jól, amíg a szülő jelen van.
Az azonosuló gyerek: csak néha vét a szabály ellen.
Az interiorizáló gyerek: mással is betartatja a szabályokat.
Kölcsönös szerepviszony:
Ha elfogadom a befolyásoló közlését, akkor a szerepeink kölcsönösen kiegészítik egymást. (Pl.
férjszerep, feleségszerep).

A hatékony segítő hat tulajdonsága:

1. Intellektuális kompetencia: jó elméleti felkészültség, folyamatos önképzés
2. Energia
3. Hajlékonyság, rugalmasság: a kliens problémája határozza meg a teendőket,
nem a segítő módszertani jártassága
4. Humán segítő tényezők nyújtásának képessége: együttérzés, támogatás,
megerősítés, személyesség, figyelem, biztonságnyújtás, együttgondolkodás
5. Jóindulatú alapattitűd
6. Önismeret: személyesség – személyiség – felkészültség
Empátia: Az a képesség, hogy a másik emberrel való közvetlen, személyes kapcsolatban
beleéljük magunkat a másik lelkiállapotába, ezáltal megérezzük és megértsük a másik érzelmeit,
indítékait, törekvéseit, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki. (Buda Béla)

Folyamata:
 odafordulás, érdeklődés
 érzelmi ráhangolódás
 az érzelmileg felfogott élmény tudatosul, az összefüggéseket
megnevezzük és értelmezzük önmagunk számára.

130
III. A szociális befolyásolás folyamata

1.) Behódolásról akkor beszélünk, ha a másik személy azért veti alá magát az én akaratomnak,
véleményemnek, vagy a csoport akaratának, mert reméli, hogy a másikból vagy a csoportból kedvező
reakciókat vált ki. A behódolást a hatalom váltja ki. Addig van hatása, amíg a hatalmat képviselő
személy jelen van.

2.) Azonosulás / identifikáció /: az egyén kiválaszt egy neki megfelelő modellt, s megpróbál
olyan lenni, mint a kiválasztott személy. “ Bensőleg idomul ”a modellhez. A legteljesebb azonosulás
általában a korai gyermekkorban figyelhető meg, amikor a kisgyermek teljesen azonosul a szeretett
szülővel. Nem szükséges, hogy az identifikációs modell valódi személy legyen. Az ember modellként
választhat film vagy regényhősöket, de akár sajt képzeletének teremtményeit.

3.) Interiorizáció / belsővé tétel /: a szocializációs folyamat legmagasabb szintje. Amikor az

egyén, azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével.
Pl. gondoljunk itt a drogosra, aki bekerül egy vallási gyülekezetbe és Istenbe kapaszkodva kikerül a
drog függőségéből.

IV. A csoportszerveződés
Morton Deutsch foglalkozik a csoport és tömeg összehasonlításával.
A csoport megkülönböztető jegyei:
 A csoport 2 vagy több személyből áll.
 A tagokat valamilyen közös tulajdonság köti össze. Önmagukat
megkülönböztetett egységnek szemlélik (külső jegy, embléma, viselet)
 Bizonyos célok és érdekek kölcsönös függésben tartják a csoporttagokat.
 Mindezeknek érdekében állandó interakcióban állnak egymással.
 Együttesen törekednek a cél elérésére (valószínű, csoportok csak együtt
tudják elérni)
 Normák, szabályok jönnek létre a csoporton belül, amelyek meghatározzák a
tagok interakcióit.
 Ezek a szabályok egy szabály- és normarendszert alkotnak, amelyben
pontosan körvonalazódnak a jogok és kötelességek.

Kvázi csoport lehet például egy zenei stílus kedvelői, akik nem feltétlenül ismerik egymást,
nincsenek céljaik, és lehet, hogy egy évben csak egyszer találkoznak. Kvázi-csoport lehet még pl. a
loki-szurkolók tábora: 2-nél több személy, közös tulajdonság: szeretik a lokit, megkülönböztető jegy:
piros-fehérben járnak.

131
 Csoportformák:
Formális csoport: a szervezetek működése hozza létre (munkahely, csoport, család)
Informális csoport: a tagság önkéntes, a kölcsönös vonzalmon alapul. Nincs alá- és fölérendeltség
a csoportban, egymás mellé rendelt szerep van.
Vonatkoztatási vagy referencia csoport: a mércének tekintett csoport. Morton Deutsch szerint a
csoport két vagy több személyből áll. Csepeli György szerint kettőnél több személy alkotja a
csoportot.
Negatív vonatkoztatási csoport: Az egyén számára ellenszenves csoport, mely befolyásolásával,
a csoportéval ellentétes magatartást vált ki az egyénből (lázadó fiatalok-szülők).
Kortárscsoport: köthetők, oldhatók.
A csoporttá válás folyamata:
 A csoporttagok egymás jelenlétének tudatára ébrednek.
 Motívumok, érdekek, célok elérése érdekében inkább együttműködnek vagy
nincs más választásuk.
 Az interakciók kezdeményezése és viszonzása.
 A csoporttudat kialakulása.
A csoportdinamika a csoportban zajló tudatelőttes és tudattalan folyamatok
törvényszerűségeinek a tana.
A csoportdinamika ismerete elengedhetetlen mind a feladat, mind a terápiás
csoportokkal folytatott hatékony gyakorlathoz.

Minden rendszer elemekből és ezek interakcióiból épül fel. A feladat és terápiás

csoportokat, mint társadalmi rendszereket úgy definiálhatjuk, mint embereket és azok
interakcióit. Ezeket az interakciókat gyakran csoportfolyamatoknak nevezik. Ezek
olyan egyedülálló erőket indukálnak, melyek hatással vannak a csoport egészére. A
csoportfolyamat által indukált erőket nevezzük csoportdinamikának.

A szociális munkás egyik legfontosabb feladata, hogy felismerje és felhasználja a

csoport fejlődése közben kialakuló hatékony dinamikát. Helen Northen felhívja a
figyelmünket arra, hogy ez nem automatikus folyamat. A csoportdinamika megfelelő
alkalmazása pozitív eredményekhez vezethet a csoport és annak tagjai számára. Ha
nem figyelünk oda ezekre a dinamikákra, akkor a csoport irányát és célját veszítheti.
Ha pedig nem megfelelőképpen használjuk őket, akkor káros következményeket
idézhetünk elő.

A csoportok ugyanúgy tudnak káros, mint hasznos erőket felszabadítani. Pl. : II. Vh.
Hitlerjugend, vagy Ku-Klux-Klan (USA).

A csoportdinamika négy fő területe:

1. a csoporton belül kialakuló kommunikációs és interakciós minták;

132
 2. a csoport vonzereje a tagjai számár;
3. a csoportban kialakuló szociális kontroll;
4. a csoportban kifejlődő kultúra.

A „dinamika” fogalma azt jelenti, hogy minden egyes csoporton belül olyan folyamatok
játszódnak le, amelyek a csoporttagok egymás közötti, a résztvevők és más csoportok, személyek
közötti, valamint a csoportvezetővel szemben kialakult viszonyra épülnek.

Minden csoportban függetlenül a tanulmány tárgyától, a munka jellegétől, az intellektuális szinttől,

mindenkor megállapíthatók:
a. A csoport tagjai feltételezik, hogy vezetőjük mindenható és mindent tud. Teljes
mértékben függnek tőle.
b. A csoporttagok harcot próbálnak indítani egymás között és a vezetővel szemben,
feltételezik, hogy a harc során a résztvevők számának csökkenése érhető el és így az egyes
tagok elvárásainak kielégítése viszonylag nagyobb mértékben lehetséges.
c. A csoport egyes tagjai vagy az egész csoport megkísérli, hogy kitérjen az adott
feladat elől, oly módon, hogy másik témába vagy eltérő viselkedésmódba menekül.
d. A csoport tagjai elősegítik, támogatják, vagy éppen hátráltatják a páros kapcsolatok
kialakulását, azért hogy ennek következtében jobban meg fognak tudni birkózni tárgyukkal.
Normák:
A társadalom normái előírásokat, szabályokat jelentenek, amelyekhez az egész
társadalom, vagy annak egy része igazodik, amelyek szerint viselkedik.
A csoportnormák a csoporttagok viselkedését szabályozzák. Amikor a normák csak
egyik, vagy másik csoporttagra irányulnak, akkor szerepről beszélünk. a norma
lényege, hogy több személyre, azaz csoportra vonatkozik. A normákat a csoport
alakítja ki magának. Ha a vezető nem avatkozik bele ebbe a folyamatba, akkor éppen
ezzel befolyásolja a csoportot. E folyamat során kialakul a csoport egész kultúrája,
amelynek része a normaegyüttes.
Az egyén természetesen nem „tiszta lappal” lép a csoportba. Felnőtté válása során
számtalan elvárással találkozott. Csoportba lépésekor normái vagy megegyeznek a
csoportéval, s azonosság alakul ki, vagy nem egyezik meg, s deviáns taggá lesz.
Ilyenkor az egyén számára négyféle lehetőség kínálkozik:
1. igazodik a csoporthoz (csoportkonform viselkedés)
Az egyén konformitása akkor lesz valószínű, ha a norma tárgya kétértelmű, ha az
ellentétes véleményt képviselő többség nagy, a csoport különösen összetartó és saját
„közvéleményre” van szüksége.
2. megváltoztatja a csoport normáit
3. megmarad deviánsnak
Ez az út nagyon labilis. Egy ideig elnézheti a csoport, de végül önkéntelenül is
azonosulás lép fel a deviáns tag részéről.
4. elhagyja a csoportot

133
A csoport elhagyás komoly probléma lehet a vezető számára is, egyfajta kudarc. De
vannak esetek, mikor ez az egyetlen vihető út.
A normaképzés különösen a csoport kezdeti időszakában erős, és jelentős mértékben
függ a tagok előzetes elvárásaitól. A csoportnormákat akkor tekinthetjük kedvezőknek,
ha elősegítik a csoport céljainak megvalósulását, főképpen az önismeret-változást.

Minden csoportban meghatározott szerepek alakulnak ki, melyek azt biztosítják, hogy munkáját
folytatni képes legyen, valamint a csoport kialakuló társas rendszerét továbbfejlesszék.
Megkülönböztetünk feladat- és fenntartó, felépítő szerepeket, valamint a kettő keverékét.
Ezen túl vannak ún. diszfunkcionális szerepek is, melyek a csoport konstruktív munkájában
való részvétel ellen irányulnak.

Feladatszerep:
Olyan funkciók, amelyek a csoportfeladat kiválasztásához és véghezviteléhez szükségesek:
 kezdeményezés és aktivitás (megoldást javasol, új ötleteket ad, definiálja a
problémát, nekirugaszkodik, újraszervezi az anyagot),
 információgyűjtés (adatok, tények felderítése),
 véleményszerzés (érzelmi megnyilvánulások gyűjtése az értékek, javaslatok és
ötletek tisztázására),
 felvilágosítás (tényfeltárás),
 véleménynyilvánítás,
 kidolgozás,
 összehangolás,
 összefoglalás,
 bátorítás,
 szabályalkotás,
 engedelmeskedés.

Feladat- és fenntartó szerepek: csoport fenntartásában, értékeik, normáik megőrzésében van

szerepük.
 kiértékelés
 diagnosztizálás
 egyetértés megvizsgálása
 közvetítés
 feszültség csökkentése

134
 Diszfunkcionális szerepek: hátráltatják a csoportot céljaik elérésében. Elterelik a figyelmet a
feladatok végrehajtásáról.
 agresszív viselkedés
 akadályozás
 oda nem illő vallomások
 vetélkedés
 rokonszenv keresése
 bohóckodás
 elismerés keresése
 magába húzódás, passzivitás

CSOPORTOK, ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK A SZOCIÁLPEDAGÓGUS PÁLYÁN

A segítő résztvevők száma szerint végezhet egyéni, vagy csoportos terápiát, segítést. A csoport
lehet:

 zárt (mély, lelki tartalmak, önismeret, gyász stb.)

 nyitott (kevésbé mély tartalom kapcsán, drogprevenció stb.)
 félig nyitott, félig zárt
A segítő aktivitásától függően a csoport lehet:

 direktíven vagy
 nondirektíven irányított
A terápia célja szerint lehet:

 feltáró
 vagy tüneti
A kiegészítő terápiák lehetnek:

 tréning módszerek
 játékterápiák
 munkaterápia stb.
A csoport létszámától és összetételétől függően lehet:

 párterápia
 családterápia
 kiscsoportos
 nagycsoportos
(Ilyenek lehetnek: Anomim Alkoholisták Klubja.)

FONTOS A SZUPERVÍZIÓ!

135
 11. tétel
A kisebbség társadalmi mobilizációja, szociálpolitikai megoldások.
A szociálpedagógus szerepe a társadalmi helytállásuk segítésében. A kisebbségi és a
közoktatási törvény aktuális kérdései.

VÁZLAT

I. A kisebbség társadalmi mobilizációja

1. A kisebbség - cigányság helye a társadalomban

2. A cigányság eredete

3. A cigányok beilleszkedése

II. Törvények, rendeletek

a., 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti-etnikai kisebbségek jogairól

b., Kisebbségi és oktatásfejlesztési program 1995.
c., A művelődési és közoktatási minisztérium rendelete a cigányok óvodai - iskolai neveléséről
, a NAT alkalmazása
d., A kormány határozata 1999. A cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének
javításra irányuló középtávú intézkedéscsomag

III. A szociálpedagógus feladatai, szerepe a társadalmi helytállásuk segítésében

Felhasznált irodalom:
1., Szemán Józsefné: Útmutató a cigánygyermekek óvodai neveléséhez
2., Kisebbségi oktatásfejlesztési program
3. A kisebbségi törvényI. A kisebbség társadalmi mobilizációja

A kisebbség - cigányság helye a társadalomban

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól az 1993. évi LXXVII. kisebbségi törvény

rendelkezik. A kisebbségi létet és az oktatást segíti a kisebbségi oktatási és a közoktatási törvény.

136
 NEMZETI KISEBBSÉG: az a csoport, amely az államot alkotó nemzettel kisebbségben van.
Elszakadt eredeti országától, és megőrizte annak vallási, nyelvi és kulturális vonásait. A többséggel
gyakorlati és jogi egyenlőséget akar elérni.
KISEBBSÉG - nek tekinthető minden olyan a Magyar köztársaság területén legalább egy
évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a
lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg. Magyarországon 13
nemzetiség él: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén,
ukrán, cigány.
Magyarországon legnagyobb kulturális etnikai kisebbség a CIGÁNYSÁG, kb. 6 - 700 ezren
élnek hazánkban. A cigányság mögött nem áll anyanemzet. Egész életüket áthatja az üldözéstől való
félelem, a nyomor, a kirekesztettség.

2. A cigányság eredete
A cigányok őshazája: India. Kezdetben homogén népcsoport volt, együtt éltek,
vándoroltak, majd szétszóródtak. Ennek ellenére megőrizték származásuk közös vonásait. Pl. az ősi
foglalkozás elemeit, a zene szeretetét. Az állatok szeretete jellemzi a cigányságot. Pl. a ló, a kutya
vándorlás korában hű társuk volt, ma is értenek a ló és a kutyatartáshoz. Mondáikban, meséikben
megtalálhatóak: a kígyó, sárkány, az óriás ill. a a 7é s 24 fejű sárkány. A cigányokra jellemző a zene
szeretete. Nagyon babonások, hisznek a túlvilági életben, halottaikat tisztelik. Magyarországon a XV.
sz. óta élnek cigányok.
A cigányok 3 törzse:
a., kárpáti cigány - ők érkeztek leghamarabb az országba, jó az életfeltételeik iskolázottak.
b., oláh cigány: megélhetésük: teknő, kanál, villakészítés.
c., beás cigányok: ők őrzik gyökereiket, iskolázatlanok, jobban beszélik a cigány nyelvet a
családban, őrzik ősi hagyományaikat.

3. A cigányok beilleszkedése
A cigányság helyzete a többi kisebbséghez viszonyítva sajtos, hiszen nekik nincs
anyaországuk. Amíg a többi kisebbség az őt ért sérelmek esetén az anyaország segítségét kérheti,
addig a cigányság számra ez a lehetőség nem adott.

Törvények, rendeletek

Kisebbségnek tekinthető minden olyan a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada
honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, elszakadt eredeti
országától, magyar állampolgárok, de a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai
különböztetik meg. A többséggel gyakorlati és jogi egyenlőséget akar elérni.

137
 A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól az 1993. évi LXXVII. (77.) kisebbségi törvény
rendelkezik, amely évtizedek óta először rendezi a kisebbségek jogait. Kimondja, hogy a magyar
állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi
hagyományai önazonosságuk része; mindezek megőrzése, ápolása és gyarapítása a kisebbségek
alapvető joga és az állam érdeke is, mivel a kisebbségi kultúra része a magyarországi kultúrának.

A törvény hatálya nem terjed ki: - a menekültekre,

- a bevándorlókra,
- a letelepedett külföldi állampolgárokra,
- a hontalanokra.

A törvény célja, hogy megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes

alapokat, és a kisebbségi létből adódó hátrányok mérsékelje, felszámolja, és ehhez megteremtse a
megfelelő intézményrendszert.

A törvény előírja, hogy:

 minden kisebbségi közösségnek joga van a szülőföldjén való élet zavartalanságához,
valamint a szülőfölddel kapcsolattartás zavartalansághoz,
 a kisebbségeknek a közéletben való részvétele nem korlátozható,
 tilos a kisebbségek mindennemű hátrányos megkülönböztetése,
 tilos a kisebbség üldözése, erőszakos áttelepítése,
 tilos a nemzetbe való beolvasztása,

A törvény kinyilvánítja, hogy:

- a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok
részének
tekinti,
- a etnikum kultúrája része a magyarországi kultúrának,
- az állam biztosítja a kisebbségi oktatáshoz szükséges tankönyvek és taneszközök
megjelentetését és előállítását,
- az anyanyelvi pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat,
- az állam biztosítja az anyaországokkal és nemzetekkel való szabad, élő
kapcsolattartást.

A kisebbség jogai a törvény szerint:

 a szabad névválasztásra,
 joguk van a szabad véleménynyilvánításra,
a közéletben való részvételre,
 joguk van a családi hagyományok tiszteletben tartására, családi ünnepeik
anyanyelven történő megtartására,
 joguk van anyanyelven és magyar nyelven történő óvodai nevelést, alsó, közép,
felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni,
 Joguk van települési, helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozására (a
települési önkormányzat köteles a kisebbségi önkormányzat munkáját segíteni, továbbá a kisebbségek
helyi
szószólója jogosult javasolni a polgármesternek a kisebbséget érintő ügyek
tárgyalását),
joguk van az országgyűlési képviseletre, melynek feladata, hogy ellássa az általa
képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi képviseletét és védelmét,
 minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen
és fennmaradjon.

Az állam támogatja:

138
  a kisebbségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és
gyarapítását,
 a kisebbségi könyvkiadást és időszakos kiadványok megjelenését,
 a törvények és közérdekű közlemények kisebbségek anyanyelvén történő ismertetését,
 a kisebbségek családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő
lebonyolítását és az egyházak anyanyelven történő vallási tevékenységét.

A törvény lehetővé teszi a kisebbségek számára az anyanyelven történő oktatás jogát. Ez azt
jelenti, hogy egyazon kisebbséghez tartozó 8 diák szülőjének kérése esetén kisebbségi osztály vagy
tanulócsoport indítása kötelező, melynek költségét az állam (helyi önkormányzat) viseli. Az állam
továbbá biztosítja a kisebbségi anyanyelvű pedagógusok képzését, a kisebbség szükséges
tankönyveinek megjelentetését, taneszközök előállítását.

A nemzeti kisebbségi óvodai program alapján nevelt gyermekek száma az utóbbi időben
duplájára nőtt. Az általános és középiskolai oktatásban jelenleg 4 típusú kisebbségi oktatási program
folyik: nyelvoktató, kétnyelvű, anyanyelvű és cigány felzárkóztatási program, de a cigány gyermekek
alig vesznek részt ezekben a kisebbségi programokban.

Magyarországon legnagyobb kulturális etnikai kisebbség a cigányság (kb. 6-700 ezren), rajtuk
kívül németek, horvátok, szlovákok, románok, bolgárok, görögök, lengyelek, örmények, ruszinok,
szerbek, szlovének és ukránok élnek hazánkban. A magyarországi kisebbség gazdasági integrációja a
cigányság kivételével befejezettnek tekinthető. A kisebbségek az ország megyéiben szétszórtan élnek,
hagyományos közösségeik szétzilálódtak.

A magyarok és a cigányok konfliktusai a két nép különböző történelméből erednek. A

cigányság mögött nem áll anyanemzet, a XIV. században érkeztek hazánkba, ahol már szilárd, feudális
rendszer működött, a magántulajdon szentségén alapuló erkölcsökkel és a fizikai munka erkölcsi
felmagasztalásával. Mivel a cigányok állandó mozgásban, vándorlásban voltak, csak később tudtak
kialakítani tulajdonon alapuló erkölcsi szemléletét. A munkából főleg a munkavégzés szabad formái
voltak fontosak számukra, pl. a vályogvetés, kosár- és seprűfonás, teknővájás, de termékeik iránt az
iparosodással szűkült a kereslet, és 1945 után a nagyüzemi munka bevezetésével kétségbeejtő
helyzetbe kerültek. A cigányság megítélésénél figyelembe kell venni, hogy társadalmi fejlettségi
szintjük kb. 100-150 évvel le van maradva más európai nemzetekhez képest, életüket a nyomor és a
kirekesztettség jellemzi. Az iskolázatlanságból, a munkanélküliségből és a szegénységből eredő
hátrányok összeadódnak és az ehhez kapcsolatos előítéletesség konzerválja a cigányság társadalmon
kívüliségét. Ma a cigányháztartások több mint felében nincs egyetlen aktív kereső sem,
megélhetésüket a szociális juttatások biztosítják. Az iskola, az iskolázottság megszerzése lehetne a
kitörési pont a szegénységből. A cigányság szociális helyzetének ijesztő romlása átfogó válságkezelő
program kidolgozását igényli.

A 1047/1999-es kormányhatározat a cigányság életkörülményeinek és társadalmi

helyzetének
javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagot fogadott el, mely célul tűzi ki:

1. Oktatás területén:
- rendszeres óvodába, iskolába járatást,
- mulasztások csökkentését,
- jó tanulmányi eredményekhez kötött ösztöndíjakat,
- a lemorzsolódás visszaszorítását,
- az iskolából lemorzsolódottak szakképesítését és foglalkoztatását,
- a tehetségesek felkarolását,
- a romológia oktatásának ösztönzését,
- a kisebbségi oktatással kapcsolatos továbbképzések, kutatások ösztönzését és támogatását.

139
2. Kultúra területén:
- a cigányság kulturális tevékenységéhez kapcsolódó közművelődési intézményrendszer, és a
kulturális értékek
megőrzését szolgáló szakintézmények rendszerének fejlesztését,
- oktatási, kulturális és közművelődési szolgáltatások, könyvek, módszertani segédanyagok
anyanyelven történő
megjelentetését,
- a cigány közösséggel dolgozó szakemberek támogatását.

3. Foglalkoztatás, agrárgazdaság, térségfejlesztés területén:

- a hátrányos megkülönböztetés megelőzését,
- a sikeres foglalkoztatási programok publikálását,
- foglalkoztatási problémák megoldását,
- közhasznú és közmunka programok folytatását,
- szociális földprogram további működtetését, bővítését, kiterjesztését.

4. Szociális, egészségügyi és lakásprogramok területén:

- egészségi állapotuk javítását,
- a prevenció és a szűrő-gondozó szolgáltatások eredményességének javítását,
- a lakhatásra alkalmatlan életkörülmények megszűntetését, vagy fejlesztését
- a telepek újratermelődésének megakadályozását,
- ifjúsági és drogprevenciós programok létrehozását.

5. Diszkrimináció ellenes programok területén:

- a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazó jogszabályok betartásának folyamatos vizsgálatát,
- a rendőri magatartások jogszerűségének figyelemmel kísérését,
- az előítéletességből fakadó konfliktusok megelőzését és kezelését célzó technikák oktatását a
rendészeti
vezetőképzés szintjén.

6. Kommunikációs munka területén:

- a többségi társadalom reális cigányságképének kalakítását.

7. A melléklet 6 területet jelöl meg, ahol ezeket az intézkedéseket pontosítja, megszabja a kérdéskörért
felelőst és a véghezviteli határidőt.

A szociálpedagógusnak azért jelentős mind a kisebbségi törvény, mind a kormányrendelet

ismerete, mert fontos jogokat és lehetőségeket biztosít a kisebbség számára. Ezeket a jogait és
lehetőségeit a cigányság többsége nem ismeri. A szociálpedagógus egyik feladata, hogy
információközvetítés és tanácsadás keretében segítse a kisebbséget e jogaik és lehetőségeik
megismerésében. Azoknak, akik ismerik e jogokat és lehetőségeket, és élni szeretnének azokkal, de
nincsenek meg hozzá a megfelelő ismereteik és képességeik, segítsen az érdekeik érvényesítésében.

A szociálpedagógus feladatai:
- jogi tanácsadás, kérvények megírása,
- hagyományaik tiszteletben tartása,
- klubfoglalkozások szervezése,
- családi kapcsolataik ápolásának, családi ünnepeinek anyanyelven történő megtartásának biztosítása,
- egészségügyi szolgáltatások "népszerűsítése",
- a gyermekek korrepetálásának megszervezése,
- a szülők mentálhigiénés, szociális nézeteinek megváltoztatása,
- azonos tartalmú és mértékű műveltség, esélyegyenlőség,
- kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése,

140
- az anyanyelvű vagy két-nyelvi óvodai nevelés, alsó-, közép-, és felsőfokú oktatás, művelődés
feltételeinek megteremtése,
- sajátos országos nevelési-oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítása,
- a kisebbség anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismertetése, ápolása,
gyarapítása, továbbadása,
- segíteni a cigány fiatalok továbbtanulását, a cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak
csökkentése és ennek érdekében sajátos oktatási feltételek teremtése,
- a kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérése,
- az oktatás megszervezése (a kisebbségi anyanyelvű oktatáshoz pedagógusok képzésének biztosítása
állami feladat),
- a kisebbségi könyvtár biztosítása, ahol a kisebbség anyanyelvű irodalomhoz tud jutni,
- munkavállalás segítése,
- gyermeknevelési tanácsadás,
- pályázatok írása,
- a család és az intézmények (óvoda, iskola) közötti kapcsolatfelvétel és fenntartás segítése,
- devianciák kialakulásának megelőzése,
- a tehetséges gyermekek felkarolása, segítése,
- a szülők nevelési tanácsokkal való ellátása,
- fesztiválok, találkozók szervezése,
- előítélet-mentességgel forduljunk a családok felé.

13/B. TÉTEL: A kisebbségi oktatás irányelvei

 Kisebbségi és oktatásfejlesztési program 1995. (köznevelési vitát indított)

Stratégiai célok: - Kisebbségi óvodák, iskolák létrehozása,

- Átfogó cigány oktatás fejlesztési program előkészítése,
- Kisebbségi tantervek kidolgozása,
- A pedagógusok számára tanterv és programfejlesztés továbbképzések
megszervezése.

 A Nemzeti, Etnikai Kisebbség Óvodai - Iskolai nevelésének Irányelvei - 1997

 NEMZETI KISEBBSÉGI ÓVODA

A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelés hazán egységes nevelési-oktatási rendszerének

része, mely az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos
célkitűzéseit és feladatait.

A kisebbségi óvodai nevelés irányelve meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai

kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit, céljait, feladatait.
Az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség
nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és
fejlesztését szolgálja.

A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata:

- anyanyelvi környezetet biztosítás a gyermek számára,
- ápolja és fejleszti a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és
szokásokat,
- felkészíti a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására,
- segíti a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

141
 A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése: A gyermekek óvodai életét a kisebbség nyelvén
kell megszervezni, olyan óvodapedagógusok közreműködésével, akik beszélik a kisebbség nyelvét, és
ismerik hagyományaikat, szellemi és tárgyi kultúrájukat, szokásaikat.

A kisebbségi óvodai nevelés formái:

 Kisebbségi nyelvű óvoda: az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezik
meg, de lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, irodalmi és
kulturális értékekkel is megismerkedjenek.
 Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda: mindkét nyelv fejlesztését
szolgálja, a hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésén van.
 Cigány kulturális nevelést folytató óvoda: az óvodai nevelés folyhat a kisebbség
nyelvén, két nyelven és a cigány kulturális nevelés keretében magyar nyelven.
Oly módon készíti fel a gyermeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan
épít a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbségekre és
hasonlóságokra. Nevelési programja tartalmazza a cigány kultúrát, a művészetek
és hagyományok értékeit (cigány játékok, versek, mesék, dalok, sajátos szín- és
formavilág, tánckultúra).

 NEMZETI KISEBBSÉGI ISKOLA

A nemzeti kisebbségi iskolai oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános

céljait és feladatait. A kisebbségi oktatást végző iskola a Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai
kisebbség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit. A
kisebbségi oktatás hazánkban a közoktatás részeként valósul meg, s az iskolai nevelés-oktatás
általános céljai mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a
kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és
-teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A nemzeti kisebbségi iskolai oktatás célja és feladata segíteni a nemzeti, etnikai

kisebbségekhez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát,
elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit. További cél, hogy a tanulók számára
nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei és kialakuljon a reális nemzetkép és
kisebbségkép. Cél az is, hogy felismerjék az előítéleteket és a kirekesztés formáit, a jelenség hátterét,
veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét.

A kisebbségi iskola oktatás-nevelés formái:

1. Anyanyelvű oktatás: A magyar nyelv és irodalom kivételével az oktató és nevelő
munka a kisebbség nyelvén folyik, a tanterv szerint van: népismeret, anyanyelv és
irodalom tantárgy.
2. Kétnyelvű kisebbségi oktatás: A nyelvismeret elmélyítése és tanítási nyelvként való
alkalmazása a cél, népismeret, anyanyelv és irodalom tantárgy van. A magyar nyelv
és irodalom kivételével bármelyik tantárgy oktatható a kisebbség nyelvén és
legalább 3 tantárgyat a kisebbség nyelvén kell tanítani.

3. Nyelvoktató kisebbségi oktatás: nyelvtanítás, kisebbségi irodalom és népismeret

elsajátítása.
Két formája van:
 Hagyományos: A tanítás nyelve magyar, a kisebbségi nyelv és irodalom tanítása az
első évfolyamtól kezdődik, legalább heti 4 órában (német heti 5 órában).

 Bővített: A kisebbségi nyelv és irodalom heti 5 órában, illetve a kisebbség nyelvén

való tanulás legalább 3 tantárgynál egyidejűleg folyik.

142
 4. Cigány felzárkóztató oktatás: Biztosítja a tanulók számára a cigányság kulturális
értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról,
hagyományairól szóló ismeretek oktatását.

5. Interkulturális oktatás: A kisebbségi oktatási formák bármelyikét megvalósító

iskola szervezheti meg azok részére, akik az adott iskolában nem vesznek részt a kisebbségi
oktatásban, hogy közösen szervezett foglalkozások keretében megismerhessék az adott kisebbség
kultúráját.

A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptantervet veszi alapul,

biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevők a más iskolába járókkal azonos esély
mellett készülhessenek fel:

a.) az alapműveltségi és az érettségi vizsgára, ill. a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére,

b.) a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagából is

az alapműveltségi és érettségi vizsgára.

Követelmények a 10. évfolyam végére:

a.) Az anyanyelv és irodalom terén: tudja használni anyanyelvét minden helyzetben,

tudja alkalmazni a nyelv hangtani, szótani, mondattani szabályait, ismerje az anyanyelvű
irodalmat.

b.) A kisebbségi nyelv és irodalom terén: tudja használni kisebbségi nyelvét a

hétköznapi kommunikációs helyzetben, megértse a nyelvileg összetettebb szövegeket,
ismerjen néhány irodalmi alkotást a kisebbség kultúrájából.

c.) A kisebbségi népismeret terén: ismerje a kisebbség kulturális életének

kiemelkedő eseményeit, személyiségeit, műveit, az anyaországának történelmét, a kisebbség
magyarországi történelmét, a hazai kisebbségi és emberi jogok rendszerét.

A cigányság iskoláztatása
A gyermek nevelésében a családon kívül más intézmények is részt vesznek . Az 1970-
es években a cigány gyermekek 20-25% - a járt óvodába, 1990-es években ez az arány 70-80%-ra
emelkedett. Az általános iskolát az 1970-es években 35%, az 1990-es években már 50-60%-uk
befejezte. Az írni és olvasni tudás ma már kevés a társadalmi életben való eligazodáshoz, a
munkamegosztásban való részvételhez. Az általános iskola nem képesít semmire, de mégis
mindenfajta képzésnek az alapja. Pl. munkahelyi betanítás. A cigány gyermekek többsége ma már
tervezi az általános iskola befejezését, az érettségit kevesen, a főiskolába még kevesebben jutnak el.

c.) A kormány határozata 1999. A cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének

javításra irányuló középtávú intézkedéscsomag
Az 1997-es Kormányhatározat módosítása.
A.) AZ OKTATÁS TERÜLETÉN

143
 1., meg kell vizsgálni és ki kell dolgozni, hogy milyen eszközökkel lehet elősegíteni az óvodás
és iskoláskorú hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járását és az iskolai mulasztások
csökkentését.
2., A hátrányos helyzetű, cigánytanulók eredményes középfokú oktatásához szükséges a
kollégiumi férőhelyek növelése. Meg kell teremteni a cigány kisebbség igénye esetén a középfokú
oktatási központok létrehozásának feltételeit Budapesten és Észak - Kelet Magyarországon.

B.) FOGLALKOZTATÁS TERÜLETÉN, TÉRSÉGFEJELSZTÉS

1., A cigány emberek javára előnyös megkülönböztetést kell alkalmazni.
a., a pályakezdő cigány munkanélküli fiatalok munkába lépését segítse elő
2., A tartós munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek javítása érdekében folytatni kell a
közhasznú és közmunkaprogramokat.
3., Agrárgazdasági programok
- a szociális földprogram további működtetése, bővítése és kiterjesztése
- képzési, szaktanácsadási szolgálat elősegítése

C.) KULTÚRA TERÜLETÉN

1., Fejleszteni kell a cigányság kulturális tevékenységéhez kapcsolódó közművelődési
intézményrendszert, kulturális értékek megőrzését szolgáló szakintézmények rendszerét.
2., Hozzá kell segíteni a cigányság számára, hogy az oktatási, kulturális szolgáltatások,
könyvek anyanyelven való hozzáférhetőségét.

D.) SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS LAKÁSPROGRAMOK TERÜLETÉN

1., Bővíteni kell az a népegészségügyi szempontból is fontos, prevenciót szolgáló különböző
szűrő - gondozó szolgáltatások körét.
2., A cigány lakosság egészségi állapotának javítása érdekében kutatási programok beindítása.
3., Értékelni kell a hátrányos helyzetű cigány lakosság lakásproblémáinak megoldását,
javaslatot tenni a segítő programok továbbfejlesztésére.
E.)DISZKRIMINÁCIÓ ELLENES PROGRAMOK
1. A jogszabályok megalkotása során biztosítani kell a diszkriminációs gyakorlat
érvényesülését.
2. Figyelemmel kell kísérni a cigány kisebbséghez tartozókkal kapcsolatos rendőri
magatartás jogszerűségét.
3. A cigányság érdekérvényesítési lehetőségeinek javításának támogatása.

4. A cigánysággal kapcsolatos kommunikációs terv kidolgozása.

144
III. A szociálpedagógus feladatai, szerepe a társadalmi helytállásuk segítésében

 jogi tanácsadás,
 kérvények megírása,
 hagyományaik tiszteletben tartása,
 családi klubfoglalkozások szervezése,
 családi kapcsolataik ápolásának, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartásának
biztosítása,
 egészségügyi szolgáltatások „népszerűsítése”,
 a gyermekek korrepetálásának megszervezése,
 a szülők mentálhigiénés, szociális nézeteinek megváltoztatása,
 azonos tartalmú és mértékű műveltség, esélyegyenlőség,
 kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése,
 az anyanyelvű vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történő) óvodai nevelés,
alsó-, közép- és felsőfokú oktatás, művelődés feltételeinek megteremtése,
 sajátos országos nevelési-oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítása,
 a kisebbség anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismertetése,
ápolása, gyarapítása, továbbadása,
 segíteni a cigány fiatalok továbbtanulását, a cigány kisebbség iskolázottságbeli
hátrányainak csökkentése és ennek érdekében sajátos oktatási feltételek teremtése,
 a kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérése,
 az oktatás megszervezése (a kisebbségi anyanyelvű oktatásához pedagógusok képzésének
biztosítása állami feladat),
 a kisebbségi oktatáshoz tankönyvek biztosítása,
 kisebbségi könyvtár biztosítása, ahol a kisebbség anyanyelvű irodalomhoz tud jutni,
 munkavállalás segítése,
 gyermeknevelési tanácsadás,
 pályázatok írása,
 a család és az intézmények (óvoda, iskola) közötti kapcsolatfelvétel és fenntartás segítése,
 devianciák kialakulásának megelőzése,
 a tehetséges gyermekek felkarolása, segítése,
 a szülők nevelési tanácsokkal való ellátása,
 fesztiválok, találkozók szervezése,
 előítélet-mentességgel forduljunk a családok felé.

145
 12. tétel
A speciális szükségletű gyermek nevelésének kérdései. Normalizáció, integráció,
autonómia elve a speciális szükségletű gyermekek ellátásában.

VÁZLAT:
I. Fogalmak meghatározása

1. A speciális szükségletű gyermek fogalmának meghatározása

2. Fogyatékosság meghatározása

3. Fogyatékosság típusai
a., értelmi fogyatékosság
b., látási fogyatékosság
c., hallási fogyatékosság
d., mozgás fogyatékosság
e., érzelmi - akarati fogyatékosság

II. A speciális szükségletű gyermek nevelésének kérdései

a., Szegregált nevelés
b., Integrált nevelés
c., Csányi Ivonne - Zsoldos Márta: Világkonferencia a speciális szükségletűek neveléséről: A
befogadó iskola alapelve

III. A speciális szükségletűekről szóló törvények

a., A fogyatékosok jogai Magyarországon
b., 1993.évi. LXXIX. tv. a közoktatási törvény
c., 1993.évi III. törvény szociális törvény
d., A Nemzeti Alaptanterv
e., 1998.évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításról / ESÉLYEGYENLŐSÉG törvénye /

IV. A szociálpedagógus feladati a speciális szükségletű gyermekekkel

Felhasznált irodalom:
1., 1998. XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségeinek
biztosításáról
2., Csányi Ivonne - Zsoldos Márta: Világkonferencia a speciális szükségletűek neveléséről: A
befogadó iskola alapelve

146
 3., Nemzeti Alaptanterv

I. Fogalmak meghatározása
1993-tól UNESCO nemzetközi konferenciájának eredményeképpen a fogyatékos embereket speciális
szükségletű embereknek nevezzük.

Speciális szükségletű gyermekek, akik fejlődési vagy viselkedés zavar, ill. fogyatékosság
miatt csak speciális feltételek biztosításával képesek életkoruknak és kulturális körülményeiknek
megfelelő közösségben élni és tanulni, képességeikhez mérten fejlődni, és a mindennapi
életkövetelményeinek eleget tenni.

Fogyatékosság: az egyén veleszületett vagy szerzett a fizikai, a szellemi, lelki képességeket

akadályozó funkciózavar, amely a megszületés előtt, vagy a csecsemőkorban elszenvedett károsodások
következtében, vagy krónikus betegségek kapcsán jöhet létre, és a mindennapi élettevékenységek
kornak megfelelő végzését gátolja.

1998. ÉVI XXVI. TV. A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK JOGAIRÓL ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGÜK

BIZTOSÍTÁSÁRÓL

A törvény a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségeinek biztosításáról szól, közismert

neve: Esélytörvény. Ez a törvény 1999. január 1-jétől lépett életbe, s 1999. szeptember 30-ig kellett
kidolgozni hozzá a végrehajtási utasításokat. A teljes végrehajtásának 2005-2015-ig kell
megvalósulnia. A társadalom szemléletváltozását várják ettől a törvénytől.

A törvény szerint fogyatékos az a személy, aki érzékszervi (különösen látás-, - hallás-,

mozgásszervi-) képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve
kommunikációjában számottevően korlátozott és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben
való aktív részvétel során.

A fogyatékosság típusai:
1. Értelmi fogyatékosok: a központi idegrendszer sérülése miatt az általános értelmi képesség az adott
népesség átlagától elmarad, s e miatt az önálló életvezetés akadályozott. Fejlesztésükkel az
oligofrénpedagógia foglalkozik.
Vannak:
- enyhe
- középsúlyos  értelmi fogyatékosok
- súlyos

2. Hallási fogyatékosság: A hallási analizátor különböző károsító ok/okok miatt sérül.

Fejlesztésükkel a szurdopedagógia foglalkozik.
Megkülönböztetünk: - siketeket,
- nagyothallókat.

3. Látási fogyatékos: az, akinek a látási analizátora (szem, látóideg, látás agyi központja)
sérülése következtében a korrigált látás 33-90% közé esik. Fejlesztésükkel a
tiflopedagógia foglalkozik.
Fajtái:
- gyengénlátók (látásromlás 33%-90%),
- vakok (látásromlás 90%-100%)-

147
 4. Mozgásfogyatékosság: Idetartoznak a végtaghiányos vagy deformált, bénult emberek,
továbbá a törpenövésűek és a csonttörékenyek is. Fejlesztésükkel a szomatopedagógia foglalkozik.

5. Beszédfogyatékosság körébe tartozik a megkésett beszédfejlődés, a kiejtési zavarok, a

beszédritmus zavarai. Fejlesztésével a logopédia foglalkozik.

6. Érzelmi-akarati fogyatékosok: Idetartoznak az ínadaptációs zavarok (a neurózis, a

pszichopátia, a pszichózis). Fejlesztésükkel a pszichopedagógia foglalkozik.

A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal,

és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Hátrányaik
enyhítésére, esélyegyenlőségük megalapozására, ill. a társadalom szemléletmódjának alakítása
érdekében alkották e törvényt.

A törvény a következőket foglalja magába:

 Megfelelő környezet kialakítása (akadálymentes, érzékelhető, biztonságos) a fogyatékos
számára.
 Kommunikációs készség javítása (megsegített kommunikáció, a közérdekű információk
biztosítása).
 Esélyegyenlőség a közlekedésben (közlekedési rendszernek, a tömegközlekedési
eszközöknek, utasforgalmi
létesítményeknek alkalmasnak kell lenniük a biztonságos igénybevételre).
 Egészségi állapotuk romlásának megakadályozása
 Esélyegyenlőség az oktatás, képzés, foglalkoztatás terén.
 Védett munkahelyek biztosítása.
 Szabad lakóhely megválasztás (ne szociális otthonban).
 Esélyegyenlőség a kultúra és a sport területén.
 Biztosítani kell szükségleteiknek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, valamint
segédeszközöket.

Esélyegyenlőséget 5 területen kell számukra biztosítani:

 Egészségügyben: Biztosítani kell az állapotuk javításához, az állapotromlás megelőzéséhez

szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. Törekedni kell arra, hogy az ellátás elősegítse
a rehabilitációt, a társadalmi beilleszkedést.

 Oktatás, képzés területén: Joga van állapotának megfelelő és életkorától függően korai fejlesztésben,
gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban fejlesztő felkészítésben részt venni.
Abban az esetben, ha képességei kibontakoztatása céljából előnyös a fogyatékos személy az óvodai
nevelésben és iskolai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt vegyen részt,
akkor integráció szükséges. Az oktatási intézményt a szülő választja az egészségügyi szakértői
vélemény alapján.

A fogyatékosság a lakosság 3%-át érinti. Fontos kérdés az oktatásuk-nevelésük, mely történhet

szegregáltan (külön erre létrehozott intézményekben) vagy integráltan (a többi tanulóval együtt). Az
integrált nevelés lehet: - teljes integráció (egészséges és fogyatékos tanulók együtt tanulnak),
- részleges integráció (bizonyos tanórákon együtt tanulnak),
- fordított integráció (speciális iskolában tanul a nem fogyatékos gyermek).

148
 Foglalkoztatás: Lehetőleg integrált vagy védett foglalkoztatásban. Ha a speciális integrált
foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy speciális munkahelyek működtetését kell
biztosítani: védett munkahelyek kialakítása a normatív támogatásból.

 Lakóhely: Lakhatási (családi, lakóotthoni, intézményi) forma szabad megválasztása. Ne

tömegszálláson vagy szociális otthonokban éljenek.

 Kultúra, sport: Lehetővé kell tenni számukra a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú
létesítmények látogatását. Ezek használatát hozzáférhetővé kell tenni.

Feladat továbbá:
 Olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek legyenek
teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetők.
 Ebből a nehezített élethelyzetből adódóan segíteni kell a fogyatékosokat és azok környezetét.
 Az összes számukra szükséges erőforrásokat fel kell tárni.
 Befogadó óvodákat és iskolákat kell létrehozni számukra.
 Ezen gyermekeket integráltan fejleszteni kell.
 a Maslow-i szükségleti hierarchiától eltérő szükségletekből adódó feladatok pl.:
- speciális étkeztetés megoldása tej- vagy liszt érzékeny gyermekeknek,
- allergiás, asztmatikus, pszichoszomatikus gyermekek segítése,
- a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek segítése.
 Ezen családok anyagi és érzelmi támogatása.
 Állapotuk rosszabbodását kell megelőzni.
 A társadalom és a helyi közösség egyenirányú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a
feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.

A szociálpedagógus feladatai a speciális szükségletű gyermekekkel:

- a fogyatékosok, szüleik, ellátó intézményeik jogainak és kötelességeinek ismerete,

- a sérült gyermekek és fiatalok feltérképezése,
- a szülők mentális és szociális támogatása,
- a gyermek elfogadtatása környezetével,
- emberi méltóságuk megőrzésének segítése,
- a nehezített élethelyzetben segíteni, összekapcsolni a fogyatékost a környezete összes erőforrásával,
- speciális intézményekkel felvenni és fenntartani a kapcsolatot,
- alternatívák felkínálása a szülőknek gyermekük elhelyezésével kapcsolatban,
- az emberi méltóság megőrzésének segítése,
- partneri viszony kialakításának segítése a sérültek és az ép környezet között,
- támogatások kérésének, igénylésének intézése,
- a sérült gyerekek, fiatalok feltérképezése,
- a szülők tájékoztatása és bevonása a gyermek megfelelő elhelyezésének szakmai vizsgálatába,
- intézményes és családi kapcsolatok fenntartása,
- ismerni a szülők, intézmények jogait és kötelességeit,
- a sérült gyermekeknek táborok szervezése,
- a szülőknek tanácsadások, felvilágosítások szervezése,
- gyógyászati segédeszközök beszerzésének segítése,
- a gyermekeknek, fiataloknak ünnepségek, találkozók szervezése,
- sérült fiatalok párkapcsolatait segíteni, felvilágosítás, családtervezés segítése,
- iskolai előmenetel segítése, korrepetálás,
- közlekedésük megoldása,
- a szülőknek szakszerű gondozók ajánlása, hogy gyermekeiktől néhány órára elválhassanak és
pihenhessenek,

149
- a szülőknek és az ép testvéreknek pszichológiai segítség biztosítása,
- kiscsoportos beszélgetések,
- családgazdagító hétvége szervezése (sérült gyermekes családok gyűlnek össze, együtt tanulnak,
játszanak, segítik
egymást),
- segíteni az egyéni bánásmód kialakítását.

Megelőzés:
- egészségvédelem
- születés előtti és utáni gondozás
- táplálkozási felvilágosítás
- immunizációs kampányok
- biztonsági előírások
- balesetek elhárítását célzó programok

Megjegyzés: A Kormány fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását az Országos

Fogyatékosügyi Tanács segíti: véleményezi a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok
tervezeteit, részt vesz a koordinálásban, tájékoztatja a Kormányt a fogyatékosok
élethelyzetének alakulásáról. Kidolgozza az Országos Fogyatékosügyi Programot és
figyelemmel kíséri végrehajtását. A program a fogyatékos személyek
esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében
jött létre.

II. A speciális szükségletű gyermek nevelésének kérdései

Nagyon fontos a speciális szükségletű gyermekek nevelésében az, hogy milyen formában
történjen az oktatói - nevelési folyamat.

a., Szegregált nevelés lényege: sérülés specifikus intézmények létrehozása, ahol a sérülés
súlyosságtól függően differenciáltan foglalkoznak az emberekkel, gyerekekkel.
Teljes szegregáció: a teljes önellátásra képtelenek bentlakásos intézményekben valósul meg a
nevelés.
Részleges integráció: időleges elkülönítést jelent, az általános, normál környezetből a speciális
nevelési intézménybe. Pl. hétvégen haza mehet.
Előnye: hatalmas szakmai tudás halmozódik fel az évtizedek során, amit a legoptimálisabban
tudna felhasználni a sérült gyermekek érdekében.
Hátránya: mivel elkülönített nevelésről van szó, a sérülteket nem teszi képessé önálló
életvezetésre. Olyan alapvető dolgokat nem tudnak elsajátítani, amire a későbbi integrált életben
szükségünk lenne.

b., Integrált nevelés: a fogalom egyrészt jelenti a sérült ember társadalomba való
beillesztését, másrészt a fogyatékos és nem fogyatékos gyerekek közös fejlesztését megfelelő

150
feltételek biztosítása mellett. Ennek a folyamatnak több szinten is végbe kell menni a sikeres
integrációhoz:
- az egyén szintjén / elfogadom önmagam, és másokat /
- különböző személyek közötti integrációs szinten
- oktatás szintjén
- kulturális normák, értékek, társadalmi szintjén.

Az integrált nevelés típusai:

a., Részleges integráció: iskolán belül, külön osztályt, csoportot hoznak létre.
Jellemzője: a foglalkozások külön zajlanak, a szabadidő közös. Találkoznak az ép és
fogyatékos gyerekek.
b., Teljes integráció: az ép és fogyatékos gyerekek mindig együtt vannak.
c., Fordított integráció: nem fogyatékosok a fogyatékosok között.
Előnye:
a., A speciális iskolától távolabb lakóknak nem kell elszakadniuk családjuktól, megszokott
környezetüktől.
b., a beilleszkedést elősegíti a későbbiekben
c., igényesebb a követelmény.
Hátrány: a megfelelő feltételek, segítség hiánya, a gyermek nem megfelelő felmérése csak
formális integrációt eredményezhet. Jobban terhelve van a pedagógus.
1
Az 1960-as években indult el Dániából. Kezdetben csak az értelmi fogyatékossággal
élő gyermekek nevelésének, életfeltételeinek humanizálása volt a cél, de hamarosan az
egész fogyatékosságügy új filozófiai rendszerének alapelve lett. Magyarországon az 1990-
től a gyakorlatban is követésre talált.
Alapgondolata az, hogy az értelmileg akadályozott emberek részére olyan
életfeltételeket teremtsünk, melyek leginkább megfelelnek a normális életnek.
A normalizációs elv azt jelenti , hogy minden értelmileg akadályozott ember
számára olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket teszünk elérhetővé, melyek a
társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legnagyobb mértékben
megfelelnek.
A normalizáció azt jelenti , hogy részt lehet-venni a megszokott napirend
eseményeiben, az egyedüllét, a foglalkozás, a közösség és részleges felelősség lehetőségével,
rendszeres heti rend áll rendelkezésre, melyben egy lakóhely, egy iskola vagy rendszeres
elfoglaltság, valamint minimális személyközi kapcsolattartást biztosító szabadidős
tevékenység kap helyet, adott egy éves rendszer a család és a kulturális hagyományoktól
függően változó szokásokkal és eseményekkel, az évszakoknak megfelelően.
A normalizáció alkalmat biztosít ahhoz, hogy olyan tapasztala tokat közvetítsünk,
melyek az életciklus egészséges fejlődésének felelnek meg: védett, biztonságos gyermekkor,
azokkal a fejlődési lépcsökkel, melyek a kisgyermekkornak megfelelnek, iskoláskor, mely a
környezet megismerését, a képességek fejlődését és a tapasztalatok szerzését szolgálja,
ifjúkor, mely felkészít a felnőtt életre és az abban rejlő lehetőségekre.

151
 Ahogyan minden embernek, az értelmileg akadályozott embereknek is a környezet és
az életkörülmények egyértelmű megváltozásával kell megélniük a felnőtté válást és az
érettséget.
Ezt az elvet minden értelmileg akadályozott ember, esetében alkalmazni kell,
függetlenül attól, hogy milyen fokban sérültek, vagy hol élnek. Minden társadalomban és
minden életkorban felhasználható, jól alkalmazkodik a szociális változásokhoz, valamint
az egyéni fejlődéshez. A normalizációs elvnek tehát vezérfonalként kell szolgálnia az ezen a
területen végzett mindenfajta orvosi, pedagógiai, pszichológiai, szociális és politikai
tevékenységben, azok a döntések és eljárások, melyeket ezen elv alapján valósítunk meg,
gyakrabban lesznek helyesek, mint tévesek.
A normalizációs elv alkalmazása „nem teszi az értelmileg akadályozott embereket
normálissá" *, de életkörülményeiket a lehető leg normálisabbá teszi, a fogyatékosság
súlyossága, vagy komplexitása, a korábbi illetve szükséges fejlesztés, valamint a már elért
vagy még elérhető szociális képességek és érettség figyelembe vételével. Minden
fejlesztés és gondozás célja ugyanis annak megkísérlése, hogy a megfelelő társadalmi
beilleszkedést elérjük, ezért a nevelés egyenértékű része a normalizációnak .
A normalizációs elv néhány alapvető gondolata azokból a kísérletekből ered,
melyeket a skandináv országok súlyosan és középsúlyos fokban értelmileg akadályozottak
részére fenntartott intézmények építészeti adottságainak, felszerelésének és programjainak
elemzése, valamint a súlyosan és halmozottan sérültek részére létesült speciális kórházak
átvilágítása érdekében végeztünk.
A normalizációs elv összetevői
1. Szabályos, rendszeres napirend
2. Szabályos, rendszeres heti rend
3. Szabályos, rendszeres éves tevékenységek
4. Az életciklus normális tapasztalatai
5. A megfelelő tisztelet
6. Kétnemű világban élni
7. Megfelelő életszínvonal
8. Megfelelő környezeti feltételek

A normalizációs elv fent leírt különböző szempontjainak alkalmazásával sok értelmileg

akadályozott embernek lehet segíteni abban, hogy teljesen önállóak legyenek, és szociális
integrációban élhessenek. Sokuknak abban lehet segíteni, hogy az önállóság magas fokát
elérjék, bár esetleg egész életükben valamilyen speciális megsegítésre szorulnak. Még a
súlyos vagy legsúlyosabb fokban értelmileg akadályozott, vagy valamely bonyolult
orvosi, pszichés, esetleg szociális akadályozottsággal bíró emberek jelentősen kisebb számú
csoportja számára is lehetővé tehetjük a normalizációs elv alkalmazásával, hogy olyan
körülmények között, illetve olyan intézményben éljenek, melyek a leginkább közelítenek
az ép társadalom élete felé.
Nem utolsósorban a szülőket is segíti a normalizációs elv alkal mazása. Amint léteznek
megfelelő színvonalú, létszámú, helyzetű lakóintézmények és iskolák, az értelmileg
akadályozott emberek szülei könnyebben tudnak a fogyatékos ember szükségletei és a
család igényei alapján döntést hozni. Az intézményes elhelyezés melletti döntést
könnyebben és nyugodtabb lélekkel tudják meghozni, ahelyett, hogy a kisebbik rosszat
tudják csak választani.
1. Földrajzi (térbeli vagy fizikai) integráció
2. Funkcionális integráció
3. A szociális integráció
4. Személyes integráció

152
5. Társadalmi integráció
6. Organizatorikus integráció

a.) A fogyatékosok jogai Magyarországon:

Minden demokratikus állam alkotmánya tartalmazza azt a 3 alapvető jogot, hogy:
1., A fogyatékos, sérült ember emberi méltósága érinthetetlen.
2., A sérült embereknek joguk van személyiségük szabad kibontakoztatására
3., A sérült és nem sérült emberek egyenlőek a törvény előtt.

13. tétel
Az ifjúsági szubkultúrák és devianciák, a konformitás, a társadalom stigmái.
A szociálpedagógus feladatai a megelőzésben.
VÁZLAT
I. Az ifjúsági szubkultúrák, devianciák, a konformitás, a társadalom stigmái

Alapfogalmak tisztázása:
a., norma, normaszegés, konformitás, nonkonformitás
b., kultúra, szubkultúra, ifjúsági szubkultúra, szubkultúra elmélet
c., deviancia, deviáns jelenségek, társadalom stigmái

II. Deviáns jelenségek Magyarországon

a., öngyilkosság
b., bűnözés
c., drogfogyasztás
- Drogstratégiai program bemutatása
d., alkoholizmus

III. Ifjúsági szubkultúrák

a., szubkultúrával kapcsolatos vizsgálatok

b., szubkultúrák, csoportba sodródás okai
c., A szekták, mint szubkulturális jelenségek

IV. A szociálpedagógus feladatai a megelőzésben

a., szabadidős programok szervezése

153
 Felhasznált irodalom:
1., Rácz József. Ifjúsági szubkultúrák és ifjúságkori devianciák
2., 96/2000. Országgyűlési Határozat a drogstratégiai program
3., Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába

A kultúra egy nemzet által felhalmozott tárgyi, szellemi értékek (építészet, művészet, zene)
összessége.

A szubkultúra az intézményesen támogatott és elfogadott kultúra rendszerek értékeit

elutasító, gyakran azzal szemben álló, sokszor deviánsnak minősített viselkedési formák összessége;
valamely elkülönülő vagy jellegzetes társadalmi csoportot jellemző életmód, mely a bevett formákat
elutasítja.

Az ifjúsági szubkultúra általában a társadalom alsó rétegeiből kikerült fiatalok csoportjait

jelenti. A szubkultúra a fiatalok rossz társadalmi helyzetéből szükségszerűen következő problémákra
adott csoportszintű válasz. Ez a válasz a normasértő cselekmény elkövetése és egyfajta negatív
viszonyulás is lehet a társadalom érték- és normarendszeréhez képest. A '80-as évtized első jellegzetes
szubkultúrája a csövesek, majd a punkok és a skinheadek. A szubkultúra, a marginalizáció és a
deviancia szorosan összefüggnek egymással.

A marginalizáció a peremre kerülést jelenti. A marginalizáció során a deviancia egyes típusai

jellemzőkké válhatnak. Az ilyen gyermekek sokkal nagyobb arányban dohányoznak, fogyasztanak
alkoholt. A peremre szoruló rétegekből kikerülő serdülők világképe nagyon jellegzetes: egyfelől
kívülállásként elutasítják a környező világot, másfelől kirekesztettnek, elveszettnek érzik magukat.

A két világképet jellemezve az elsőben az emberek végtelenül anyagiasak, önzők,

kegyetlenek. Az öngyilkossági kísérletet elkövető fiatalok úgy érzik, hogy szinte egyedül ők az igazi
értékek, az emberség, a tisztaság hordozói, akik azonban egyedül gyengék, tehetetlenek. A világon
változtatásra nincs mód, a helyzet reménytelen, kilátástalan.

A másik esetben a serdülők az értékek egy bizonyos részét elsajátítják. Elfogadják, hogy a
sikeres életvitel érdekében hasonulniuk kellene ezeknek, azonban úgy gondolják, erre nincs
lehetőségük. Nem kapnak otthonról induló anyagi tőkét, nincsenek meg a megfelelő képességeik és
kapcsolataik. Mindkét csoportra jellemző, hogy sem önmagukat, sem közvetlen környezetüket nem
tartják felelősnek a kialakult állapotért, hanem általában az embereket, a társadalmat hibáztatják. A
fiatalok vagy beletörődnek, vagy a krízis tartóssá válásával valamely deviáns irányba fordulnak.

A szubkultúra fogalma az amerikai funkcionalista szociológia szerint: azok az alsó

osztálybeli fiatalok lépnek a szubkultúrába, akiknek a tapasztalatai alapján nem illenek össze a
társadalmi célok és az ezekhez vezető lehetőségek. Így válik lehetővé számukra, hogy alternatív
kritériumok alapján (pl. megfordított társadalmi normák szerint) magasabb státuszt érjenek el –
mondjuk, azért csavarognak, mert az a társadalmilag elfogadott iskolába járás „ellentéte”. Ezek a
fiatalok a szubkultúrán belül alakítják ki identitásukat.

A normasértőnek tekintett ifjúsági szubkultúrák nagy része az utcán éli életét. Ennek okai,
hogy nincs elég pénzük szórakozóhelyekre, illetve az ifjúsági szervezetek és az otthon társadalmi
ellenőrzés alatt állnak. Így az utca pozitív alternatívává válik.

154
 A szubkultúrákat a szocializáció szemszögéből is meg lehet közelíteni. Ugyanis a fiatalok
számára egyre több szocializációs útvonal alakul ki, mely őket a felnőtt társadalomba vezeti.
Ugyanakkor a szubkultúrák elkülönülése, mintegy leképezi a felnőtt társadalom változásait is.

A deviáns viselkedés formái: - az öngyilkosság,

- az alkoholizmus,
- a bűnözés,
- a kábítószer-fogyasztás,
- a mentális betegségek,
- és a gyermek- és ifjúkori veszélyeztetettség.

Minden pszichés megnyilvánulásnak előtörténete van, érvényes ez a deviáns viselkedésre is.

Ezeket a magatartásformákat nem a véletlen helyzet termeli ki, hanem mindig körülhatárolható, hogy
mi vitte az egyént a deviáns magatartásra.

A deviáns magatartás jellemző sajátosságai:

 pszichés labilitás (depresszió, csökkent kötődés a társakhoz, tanuláshoz),

 impulzivitás (elkóborlás, iskolakerülés, kalandvágy),
 agresszivitás (dühkitörések, tartós ellenkezés, támadás tárgyak és személyek ellen),
 bűnözés.

A deviáns magatartás általában hosszabb folyamat eredménye. Meg kell vizsgálni azokat az
előjeleket, amelyek figyelmeztethetnek, hogy valami nincs rendben a gyermeknél. Minél hamarabb
vesszük észre a problémát magatartásában, annál nagyobb az esély, hogy megfordítsuk a folyamatot.

A deviáns magatartási formák hátterében szűkebb-tágabb környezetben meghúzódó okok

találhatók. Rendszerint ezek mozgatják a gyermekek viselkedését. Éppen ezért nehéz eredményt elérni
a magatartás megnyilvánulásában, ha ezeket az okokat nem tudjuk megváltoztatni.

I.) A családi szocializáció deviáns viselkedésre hajlamosító hatásai:

 anya-gyermek kapcsolat nem megfelelő volta (érzelmi elhanyagoltság, szeretethiány),

 a helyes gondozás (táplálás, rend, szellemi tevékenykedtetés) hiányosságai,
 apa-gyermek kapcsolatban mutatkozó rendellenességek,
 testvérek közötti kapcsolat rendezetlensége (testvérféltékenység, irigység, érzelmi elzárkózás),
 a nagyszülőkre vagy hozzátartozókra áthárított gondozás ártalmai (kettős nevelés, túlzott
kényeztetés vagy túlzott szigor),
 a szülők hiányos vagy hibás nevelése,
 a rossz házasélet ártalmai,
 a válással kapcsolatos ártó hatások,
 a család züllött életmódja,
 árvaság.

A jó család védelmet nyújt a tágabb környezetkárosító hatásai ellen.
A diszfunkcionális család viszont maga is kedvezőtlenül hat, s felerősíti a külső negatív hatásokat.

II.) Nemcsak a család, de az iskolai körülmények, feltételek is vezető szerepet játszhatnak a

viselkedésformák kialakulásában. Okok:

 túlméretezett tananyag és tantervi követelmények, kudarcok,

 a napi tanórák túl magas száma,

155
  házi feladatok túlméretezettsége,
 nem megfelelő pedagógus-tanuló kapcsolat,
 motiválatlanság a tanulásban,
 rossz iskolai- illetve osztálylégkör.

Ezek a tanulóban a menekülés sokféle formáját alakíthatják ki.

III.) Bizonyos tágabb környezeti hatások szintén szerepet játszhatnak a deviáns magatartás
kialakulásában.

 a gyermeket érő csábítások,

 találkozás korcsoporti vagy idősebb gyermekekből álló galerikkal, csapatokkal,
 vagy lakótelepi viszonyok.

Ha meg akarjuk változtatni a gyermek viselkedését, meg kell változtatnunk ezeket a háttérelemeket is.

A deviáns személyiségfejlődés szakaszai POPPER PÉTER szerint

FÁZIS SZEMÉLYISÉGZAVAR

I. Diffúz, nem specifikus Érzelmi éretlenség

panaszok (vezető tünet, ennek rögzülése)
(8-10 év)

Szélsőséges reakciók Szociális éretlenség

II. Veszélyeztetettség
(11-13 év) Csökkent én-erők
Rossz frusztrációs tolerancia
(vezető tünet)

Súrlódás, csábulékonyság Csökkent élmény-

(szökés, csavargás) feldolgozó készség

Támadó reakciók Menekülő reakciók

III. Deviáció
(14-16 év) Normatív és értékorientációs zavar

Támadás a Támadás Menekülés a Menekülés

környezet ellen önmaga ellen környezetből önmagától

Kriminalitás Öngyilkosság Csövezés Alkohol, drog

Szubkultúrák

Kiegészítés az ábrához:

I. Diffúz, nem specifikus panaszok:

156
Neurotikus tünetek: nyugtalanság, figyelemzavar (nappali álmodozás, „órán nem figyel”, fantázia-
hazugságok), szorongás, gátoltság (Fontos: 1. nem a tünetből kell kiindulni! 2. érzelmi elfogadás!),
családi, beilleszkedési, önértékelési problémák, kapcsolatteremtési nehézségek.
II. Veszélyeztetettség:
Beilleszkedési képtelenség, teljesítményromlás, kritikátlan magatartás, támadó jellegű
csoportképződés, elmagányosodás, extravagáns viselkedés. „Lop, csal, hazudik ”.
Azonos típusú konfliktushelyzetek megoldás nélkül.
III. Deviáció:
Legális közösségekkel való szembefordulás, szélsőséges támadó-menekülő reakciók, önsorsrontás.
Fontos a megelőzés! A tünetek azért súlyosbodnak, mert nincs megelőzés a gyermek életében.

Néhány vizsgálat a fiatalok szubkultúrájával kapcsolatban:

1. A chicagói iskola vizsgálata:

A nagyváros egy élő organizmus, amely megbetegszik a fiatalok csoportosulásaitól, s így
dezorganizáció jön létre. Később rájöttek, hogy a fiatalok szubkultúrái szervezetten működnek,
szabályrendszerük van, csak eltérő társadalmi szerveződésről van szó.

2. Az 1970-es évekig nálunk „nincsenek” efféle bajok. A szocializmusban „minden rendben van”. A
'70-es évektől a hivatalos politika is elismerte, hogy vannak szubkultúrák Magyarországon.
Elkezdődtek Popper Péter kutatásai.

3. A legintenzívebben Rácz József – az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa – vizsgálta ezeket

a csoportokat. 1980-1985 között 234 fiatal (csövesek és punkok) körében folytatott vizsgálatot,
melyet Forgács Évával publikált "Az iskola hatása a marginális ifjúsági csoportokra" címmel.

A vizsgált kérdés: hogyan alakítják öltözködésüket, térhasználatukat, társulási formáikat.

A kutatás módszerei: résztvevő megfigyelés, illetve etnográfiai kutatás (vagyis a kutató beépül a
csoport életébe, részese a csoportfolyamatoknak).

A vizsgálat eredményei:
- A punkok körében több a csak 8 általánost végzett, ők sokkal rosszabbul érzik
magukat az iskolában, mint a csövesek; megkérdőjelezik az iskola, a tanulás értelmét, mert egyrészt
kilátástalannak tartják az elhelyezkedés lehetőségét az iskola elvégzése után, másrészt az alacsony
bérek miatt az előre jutás lehetőségét is.
- A tanárokhoz fűződő viszony a gyerekek 45%-ánál ellenséges, 32%-ánál közömbös,
23%-uk kedveli a tanárait, de a tanár-diák viszonyt leginkább a kölcsönös távolságtartás jellemzi.

- A fiatalok minősítése, elkülönítése, kirekesztése gyakoribb a középfokú

intézményekben. A minősítés oka az öltözködésük, a hajviseletük, az iskolán kívüli szabadidő
eltöltésük és társaságuk, az iskolán belüli viselkedésük, rendbontásuk.

- A minősítés akkor válik teljessé, ha a fiatal elköveti a balhét. Az iskola kétféleképpen

viszonyul a diákhoz: vagy utána nyúl a diáknak vagy szankcionálja, esetleg kizárja az iskolai
közösségből.

A cikk írói szerint törekedni kell arra, hogy növeljük a fiatalok oktatási rendszer iránti
elkötelezettségét az osztályközösség tevékenységében és az iskolai programokban való részvétel
fokozásával. Ezen túl az iskoláknak olyan tudás közvetítése is feladata kell, hogy legyen, amely
lehetővé teszi a kudarcok kiküszöbölését.

157
Punkok vizsgálata: Ez zártabb csoportosulás, vállaltabb ellenálló magatartás jellemző rájuk. A
bekerülés feltételhez kötött. Rettenetes fekete pesszimizmus jellemző rájuk. (Alkohol, szipuzás,
tabletták veszélye)

Tapasztalatok: A fiatalok azért csoportosulnak ilyenképpen, mert valahová tartozni akarnak.

Máshol nem értik meg őket. Nem tartják véglegesnek ezt az állapotot. A csoport együttlétében van
a lényeg, a közös élményekben és egymás társaságában.

Szubkultúrák, csoportba sodródás, a fiatalok háttere:

1. Szubkultúrák: csövesek, punkok, szekták, hajléktalanok (akik nem minden esetben választják
önszántukból ezen életmódot, legtöbbször ebbe a helyzetbe kerülnek), más csoportok: hippi,
skinhead, rock kedvelő stb.
2. A csoportba sodródás okai: szociális problémák, közösségkeresés, devianciák miatt kapcsolatba
kerülnek a peremcsoportokkal. A csoportba kerülés inkább egyénileg (legjobb baráttal esetleg),
mint csoportosan (osztálytársak, lakóhelyi barátokkal) történik.
A csövesekhez kerülés okai általában: vidékről a városba kerülés, otthonról elszökés, korai
csavargás.
A punkokhoz kerülés okai: korai csavargás, idősebbek példáját követő választás miatt.
3. A fiatalok szociális, mentális háttere: (felmérés alapján)
Az 1980-85 közötti interjú alapján, melyben szubkulturális csoportokat kerestek fel. A vizsgálat
eredményeképpen kiderült, hogy a rossz szociális, mentális hátterű fiatalok sokkal
veszélyeztetettebbek!
 családi háttér: az ilyen csoportokba került fiatalok többsége csonkacsaládban nevelkedett
(elváltak, szülők halála),
 a családban előforduló főbb devianciák: alkoholizálás, öngyilkosság, ideg- és elme-
betegség,
 nevelési légkör: általában elhanyagoló, hideg-engedékeny nevelés,
 lakás, lakhatás: legtöbben otthonukban, vagy rokonoknál élnek, de sokan alkalmi vagy
rendszeres csövezést folytatnak,
 a fiatalok foglalkozása: túlnyomó részt betanított- vagy segédmunkás, szakmunkás,
 iskolai végzettség: legtöbbjük csak 8 általánost végeztek (+ tanfolyam), sokan szakmunkás
végzettségűek, és magas az olyanok száma, aki félbehagyta a középiskolát.
 droghasználat: nagyjából egyenlő a rendszeres drogfogyasztók, és a droggal nem élők
aránya, az alkalmi drogosok elenyésző számban vannak,
 ivási szokások: legtöbbjük rendszeresen iszik, sokan alkalmanként,
 pszichés problémák: súlyos pszichés zavarokkal küzdenek a legtöbben, sokuk
öngyilkossági kísérletet próbált, és sokan valamilyen kórházi kezelés alatt állnak.

Prevenciós lehetőségek

Az elkövetkezendő időkben egymás mellett léteznek a különböző ifjúsági szubkultúrák és a

szubkulturális részvétel hangsúlyozódásához hozzájárulnak bizonyos intézményesülési folyamatok: pl.
a rockklubok, alternatív ifjúsági szórakozó helyek, kazetta és újság kiadók, stb.

A prevenció a társadalmi intervenció lehetséges útjai a marginális szubkultúrákban jelentkező

„devianciákkal” kapcsolatban.

Néhány lehetséges prevenciós és intervenciós lehetőség:

Lényeges momentumok:
– hogyan definiálják a problémát?
– hogyan történik a megoldás?

Ezek alapján kezelés és szolgáltatás jellegű intervenciókkal találkozhatunk.

158
Kezelés
A kezelés modell alapján speciális „problémáról”
van szó, ennek leküzdéséhez egyedi
tevékenységre, speciálisan képzett személyzetre
van szükség.
A probléma megjelenhet:
 deficitként (amikor az egyénben valami
hiányzik vagy gyengén fejlett, pl. galeri tagok,
narkósok, éretlen személyiségek)
 differenciaként (amikor az egyén a saját
(szub) kultúrájában jól szocializált, de más
kultúra szempontjából nem az).
Szolgáltatás
A szolgáltatás modell szerint a probléma nem
specifikálható, így az intervenció sem előre
tervezhető. Az individualizált szolgáltatásnak a
kliens egyéni szükségleteivel kell találkoznia,
ebből adódóan a személyzet nem is lehet erre
mindig alkalmas.
A cél itt: az, hogy a személyzet a különböző
közösségi és humán szolgáltatásokat a kliens
érdekében koordinálja.

A szociális és közösségi intervenció célja:

- A probléma deficitként való értelmezése esetén
az egyenlő szintre hozás,
- a probléma differenciaként való értelmezése
esetén a sok-féleség fenntartása.
(Az előbbi a kulturális homogenizáció, az utóbbi a
kulturális pluralizáció.)
A szociális és közösségi intervenciók a mentálhigiénés fogalomrendszerben a másodlagos
prevenció területén helyezkedik el.

A közösségi mentálhigiénés megközelítések módszerei:

 társadalompolitika,
 szociális gondozás,
 közösségi mentálhigiénés megközelítések,
 spontán kezdeményezések,
 terápiás közösségek.

Az ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatos magyarországi társadalmi intervenciók:

Korábban a rendőrségi feloszlatás, ellenőrzés és a fiatalok kiemelése (a szubkultúrából és a

környezetükből) volt a fő intervenciós módszer. Ezt követően pedig a gyermek- és ifjúságvédelem
intézményrendszerébe kényszerülnek, ahol a nagy létszámú intézményekben próbálkoznak meg
reszocializálásukkal, javító-nevelésükkel. A kiemelést megelőzheti az iskola vagy a gyámügyi szervek
által kezdeményezhető „veszélyeztetetté” nyilvánítás. Ebben az esetben preventív társadalompolitikai
beavatkozásokra is sor kerülhet (pl. nevelési segély). Egy újabb próbálkozás során társadalompolitikai,
családgondozói eszközökkel előzték meg a veszélyeztetett fiatalok állami gondozásba kerülését. Ebbe
a munkába bekapcsolódtak más intézmények is: nevelési tanácsadó, pártfogói hálózat, egészségügyi
intézmények.

Az iskola és az ott dolgozók feladatai a prevenció területén:

 Az iskola megelőzheti azt, hogy feltételrendszerével, légkörével maga is közvetlen kiváltó
okként szerepeljen a deviancia kialakulásában.
 Fontos, hogy a kallódó, csavargó életmód ki se alakuljon, ezért az iskolának olyan szabadidős
programokat kell szerveznie, ahol ezeknek a gyerekeknek megszűnik a feleslegessé vált érzésük.

A szociálpedagógus feladata a prevenció területén:

 A tájékozódás. Megismerni az adott intézmény összetételét, szerkezetét.
 A fiatalok helyzetének felmérése, kérdőívekkel, beszélgetéssel, osztályfőnöki órákon való
részvétellel, családlátogatással.
 A marginalizálódott, deviáns vagy szubkultúrákhoz tartozó fiatalokkal felvenni a kapcsolatot.
 Esetkezelés, beszélgetés a fiatalokkal, ok-feltárás.

159
 Meg kell próbálni korrigálni a család és más tényezők által tévútra vitt gyermeki
személyiségfejlődést.
 Az érzelmileg elzárt, ellenállásban lévő gyermekek érzelmi oldása, rokonszenvének és
bizalmának a megnyerése. Enélkül nincs esély arra, hogy ellensúlyozni tudjuk az egyéb
kedvezőtlen hatásukat.
 A korrekciós beavatkozás igazán csak a családdal való közös erőfeszítéssel lehet eredményes.
Állandó felvilágosító munkára és kapcsolattartás elengedhetetlen.
 Programok készítése.
 Önismereti csoport, drámás csoport létrehozása ilyen fiatalokkal.

(96/2000. (XII.1.) Országgyűlési határozat: Nemzeti Kábítószer-ellenes Stratégiai Program

Elsősorban a kábítószerrel foglalkozik, de nem lehet elválasztani az alkoholtól, dohányzástól.
A stratégiának 1 általános és 4 fő célja van:
Kiemelt fontosságú: az emberi méltóság, a testi-lelki-szociális jólét, az alkotóképesség.
Fő célok: 1. Váljon a társadalom érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt.
2. Esélyt teremtsen arra, hogy a fiatalok képesek legyenek visszautasítani.
3. Segíteni kell a drogproblémával küzdő egyéneket, csoportokat.
4. Csökkenteni kell a droghoz való hozzáférési lehetőségeket.

Vannak hosszú távú, középtávú és rövidtávú célok:

- Drogmentes szórakozási lehetőségek teremtése (helyi-saját stratégiák kidolgozása).
- Az intézményrendszer felmérése, értékelése (a problémához kapcsolódóan).
- Ki kell alakítani a gyógyult betegek szociális támogató rendszerét.
- Helyi prevenciós szolgáltatásokat kell létesíteni.

Lényeges prevenciók: 1. Rövid távú: felmérések a droghasználókról és prevenciós program számukra.

2. Középtávú: egyéniségfejlesztés.
3. Hosszú távú: csökkentetni kell a droghasználók számát.
Az ifjúsági szubkultúrák, devianciák, a konformitás, a társadalom stigmái

a.) norma, normaszegés, konformitás, nonkonformitás:

A társadalomban az emberek normák / szabályok összessége / szabályok szerint élnek.
Ezeket a szabályokat az egyének többsége elfogadja, kisebb része elutasítja.
Norma = viselkedési, magatartási szabály, amit egy társadalomban be kell tartani. Ha az
egyén, aki tud alkalmazkodni ezekhez a normákhoz KONFORM, akik nem tudnak alkalmazkodni
NONKONFORM.
Normaszegés = az aki ezeket a szabályokat elutasítja, nem tartja be.
Van POZITÍV NORMASZEGÉS: elveti a régit, de képes újat teremteni helyette.
Van NEGATÍV NORMASZEGÉS: ilyen pl. a deviancia
Konformitás: a latin conformare szóból származik, jelentése: alkalmazkodni.

b.) kultúra, szubkultúra, ifjúsági szubkultúra, szubkultúra elmélet

Kultúra: egy nemzet által felhalmozott tárgyi, szellemi értékek összessége.
Szubkultúra: az intézményesen támogatott és elfogadott kultúra rendszerek értékeit elutasító,
gyakran azzal szemben álló, sokszor deviánsnak minősített viselkedési formák összessége.

160
 Ifjúsági szubkultúra: általában a társadalom alsó rétegeiből kikerült fiatalok csoportjait
jelenti. Olyan csoportosulás, amelyek működésükben , társadalom felé való fordulásukban eltérést
mutatnak az átlagtól. A 80-as évtized első jellegzetes szubkultúrája a csövesek, majd a punkok és a
skinheadek.
Szubkultúra elmélet: azt gondolták a fiatalok csoportosulásairól, hogy mindenképpen van
egy domináns kultúra és a szubkultúra ezzel ellentétben szerveződik. A domináns kultúrát nem
fogadják el a fiatalok, hanem ellene létrehoznak egy más kultúrát.

c.) deviancia, deviáns jelenségek, társadalom stigmái

Deviancia: társadalmi beilleszkedési zavar. Negatív normaszegés, letérés az útról. Vannak
emberek, akik vagy nem akarják, vagy nem tudják betartani a normákat.
Van pozitív normaszegés: az ember úgy szegi meg a szabályokat, normákat, hogy közben
újakat teremt. Ez jó az emberiségnek.
Stigma: megbélyegzést jelent.

Van negatív normaszegés, melynek 3 jellegzetessége van:

a., a társadalom többsége elítéli,
b., tömegesen van jelen,
c., ön és közveszélyesnek minősül.

Miért lesznek deviánssá az emberek?

1., létfenntartási problémák,
2., emberi kapcsolatok hiánya,
3., családi problémák,
4., nem ért egyet az egyén a fennálló gazdasági és társadalmi rendszerrel,
5., kíváncsiság,
6., rossz családi körülmények.
A deviancia egyfajta megoldási lehetőség az ember számára, amikor úgy érzi, hogy egyedül
maradt, nem számíthat senkire.
A szociológia a deviáns viselkedés előfordulásainak okait 2 nagy csoportba sorolja:
a., azok az elméletek, amely az egyén, a család, más elsődleges csoportok szintjén,
b., azok az elméletek, amely a társadalom egészének szintjén keresik a deviancia okait.

Deviáns jelenséggé az lesz, amit a társadalom annak minősít.

1.) Az akut feszültséghelyzet szerepe: amikor egyes emberek életében azokat az okokat
keressük, amelyek a deviáns magatartás kialakulásában szerepet játszottak, akkor szinte minden

161
esetben fel lehet fedezni valamilyen akut feszültséghelyzetet. Pl: öngyilkosság esetében az
elmagányosodást, alkoholizmus mögött a ff és női kapcsolat megromlása állhat.
2.) Szocializáció zavarai: az akut stresszhelyzet azonban csak a közvetlen kiváltó tényező.
Meg kell keresnünk mögötte, a mélyebben fekvő okokat. A deviáns viselkedést tanúsító személy nem
képes a feszültségeket elviselni, azt okozó helyzeteket megoldani. E feszültségek megoldásához,
elviseléséhez egészségesen fejlődött , érett személyiség szükséges. Az egészséges
személyiségfejlődéshez, szocializációhoz, harmonikus családi háttér és kortársakkal való jó
kapcsolatok kívánatosak. Ha ezek hiányoznak szocializációs és személyiségfejlődési zavarok
léphetnek fel.
3.) A környezet kulturális normái és értékei: a különböző viselkedési normákat illetően eltérő
normák és értékek élhetnek egy-egy kisközösség kultúrájában . Pl. egyik helyen súlyosan elítélik a
lerészegedést, máshol nemcsak elnézik, hanem bizonyos helyzetekben szinte előírják.
4.) Anómia elmélete Durkheim nevéhez fűződik: leszögezi, hogy az öngyilkosság okait
kereshetjük a kérdéses személy lelki alkatában vagy közvetlen környezetében, de az adott társadalmon
belüli gyakoriságot csakis a társadalom egészének jellemzőivel lehet megmagyarázni. Anómia = a
társadalmi normák meggyengülésének állapota. Az ilyen magyarázat céljára fogalmazta meg az
anómia elméletét.
Merton: 1930. új anómia elmélet. Szerinte az anómia helyzet erősebb a társadalom
kedvezőtlenebb helyzetű rétegeiben és ezzel magyarázható , hogy ott gyakoribb a deviáns viselkedés.
5.) Minősítési vagy cikkezési elmélet: 1960-as években jelent meg ez az elmélet.
Ezen elmélet szerint a társadalomnak, valamint az erre kijelölt társadalmi intézménynek /
rendőrség, bíróság, pszichátriai intézmény / reakcióján múlik, hogy valamilyen viselkedés vagy
személy deviánsnak minősül.

II. Deviáns jelenségek Magyarországon

A., Öngyilkosság: a statisztika által kimutatott öngyilkossági arányszám 1960 óta

Magyarországon a legmagasabb. Azért kell a statisztikailag kimutatott kifejezést hozzátenni, mert
nem minden fejlett ország közöl adatokat,
nem biztos, hogy minden ország öngyilkossági adatai egyforma pontosak, / elhallgatják 1960-
as-80-as években magas az arány, 90-es évektől stagnál. Magyarországon Bács-Kiskun, Csongrád,
Jász - Nagykun - Szolnok, Szabolcs-Szatmár - Bereg vezet.
Nemek szerint: több a férfi, mint a nő. Az öngyilkosok 2/3-a férfi.
Családi állapot szerint: egyedül élők között gyakoribb.
Életkor szerint: együtt nő az életkorral.

Durkheim volt aki az öngyilkossággal foglalkozott. Fő műve: Az öngyilkosság.

162
 Kiindulási tételei: - az öngyilkosságnak társadalmi természete van,
hullámokban jelentkezik,
az egyes társadalmaknak meghatározott hajlamuk van az öngyilkosságra.
Hipotézise: a jelenség oka a társadalmi kapcsolatokban keresendő. Megcáfolja művében,
hogy a társadalmon kívüli tényezőknek szerepe lenne az öngyilkosság trendjének alakulásában,
elkövetésében.

Az öngyilkosság fajtái:
1., egoista öngyilkosság: gyengén integrált társadalomban alakul ki. Az egoista öngyilkos
nem látja az élet értelmét.
2., altruista öngyilkosság: túlintegrált társadalomban alakul ki. Az altruista öngyilkos a földi
életen kívül látja az élet értelmét.
3., anómiás öngyilkosság: felbomlik a régi értékrendszer, nincs még új, tehát
normanélküliség van. Az anómiás öngyilkos elveszítette tevékenysége szabályozóit.

B., Alkoholizmus: alkoholista az, aki függőségbe kerül az alkohollal. Az alkohol elkezdi
leépíteni a szervezetet. A nők és a gyerekek különösen veszélyeztettek. Nőtt a női alkoholisták száma.
Magyarország borivó nemzetből sör és égetett szeszesital fogyasztó nemzetté vált. Magyarországon
800 ezer és 1 millió közé esik az alkoholisták száma. Az elmúlt 10 évben megduplázódott az
alkoholisták száma. Magyarország 5-7. Helyen áll az alkoholizmus elterjedésének nemzetközi
sorrendjében.
Előfordulása:
1., leggyakoribb a felnőtt koruk derekán levő ff között
2., a nők körében egyre inkább terjed
3., a korösszetétel fiatalodik / ballagás, felavató ünnepségek /.

Hogyan válik valaki alkoholistává?

LINEÁRIS SZAKASZ ÖRDÖGI KÖR

1., találkozik az egyén az alkohollal 1., Farmakológiai, vegyi kör: a szervezet
fokozatosan hozzászokik az alkoholhoz, kialakul
a függőség.
2., próbálkozás szakasza 2., Önszabályozás gyengül: elveszíti
saját cselekedete felett a kontrollt.
3., kiegyensúlyozott integrált használat 3., Pszichés ördögi kör: érvényesül az
alkohol feszültségoldó hatása.
4., mértékvesztett használat 4., Szociális ördögi kör: az emberi
kapcsolatok szétmennek, tovább nő az ivás.

163
 5., kialakul a függőség

3., Bűnözés: Magyarország a fejlett országok között a közepes vagy valamivel alacsonyabb
bűnözési intenzitású országok közé tartozik. A bűnelkövetők többsége férfi, a fiatal férfi túlsúlyban
van. A bűncselekmények számának 30%-át már nem is jelentik az emberek. Több a bűneset, mint amit
feltárnak. A bűncselekmények száma 200000-ről 500000-re nőtt. A bűnözés szervetté vált.
A bűnözés kialakulásának okai: 1., személyiségzavarok,
2., családi-szocializáció zavar
3., környezeti hatás pl: kortárscsoport
Serdülőkorban gyakori a csoportos elkövetés.

4.) Kábítószerezés: az ifjak devianciája.

A kábítószerezés szakaszai:
a., 1960-as évek: a fiatalok virtusból próbálták ki a drogot. Az élvezete, a cinkosság,
összetartozás eszköze volt ekkor a drog. Főleg a fővárosban, nagyvárosban lakók éltek vele. A
fogyasztás módja: szórakozóhelyeken tablettára alkoholt ittak.
b., 1970-es évek elején történt a robbanás a drogfogyasztásban Magyarországon. A
drogfogyasztási szokásokban változás következett be. A fiatalok a menekülés, a társadalommal
szembeni passzív ellenállás eszközének tekintették. A kemény drog kezd elterjedni a kisvárosban is.
c., Ma már a drog árucikké lett. Inkább unalomból, kíváncsiságból próbálják ki a fiatalok.
Magyarországon 100 ezres nagyságrendre növekedett. Két formája fordul elő:
a., szipuzás: /ragasztó, oldószerek belégzése már általános iskolás korban /
b., különféle gyógyszerek nagy mennyiségű vagy alkohollal kombinált fogyasztása.

Két csoportot céloz meg: a., gazdag szeretett hiányos ifjak,

b., halmozottan hátrányosak—bűnöznek is mert kell a pénz

DROGSTRATÉGIAI PROGRAM: 96/2000. Országgyűlési határozat .

A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére.
Magyarországon a 90-es évek óta növekszik a drogokat kipróbálók, rendszeres drogfogyasztók,
drogfüggők, illetve a drogfogyasztással összefüggő halál esetek száma. Ez tette szükségessé a
drogstratégiai program kidolgozását, amelyet a magyar parlament 1996-ban fogadott el
Magyarországra nézve.

A program legfontosabb céljai:

1., Nagyon fontos szerepet a kábítószer probléma visszaszorításában az együttműködés, a
közösség.

164
 2., Esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus
kialakítására, és a drogok visszautasításra. Ez szolgálja a megelőzést.
3., Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket,
családokat: Pl. szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció.
4., Csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét.

Mi szociálpedagógusok a megelőzés színterén tevékenykedünk. A program felsorolja a

prevenciós színtereket:
a.) család: fontos, hogy a családtagok váljanak alkalmassá arra, hogy a nevelési feladataik
között a drogmentes életre felkészítsenek. A szülők közvetítsenek olyan értékeket, normákat, melyek a
drogmentes élet előnyeit tartalmazzák, képessé teszik a gyermekeket a konstruktív életstílus
kialakítására, drogok elutasítására.

b.) iskola: Az iskolai drog prevenció elsődleges prevenció. Fontos a beavatkozás, általában
megfelelő, külső szakemberek bevonásával. Pl. iskolaorvos, védőnő, pszichológus, nevelési tanácsadó,
drogambulancia.
Cél: az, hogy a fiatalok mit csináljanak, miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne
csináljanak.
Vannak ún. kurrikulumszerű programok: az iskolai tananyagba, illetve az osztályfőnöki órák
anyagába illeszkedő tanmenet az egészségfejlesztés, drog prevenció témakörben.
Nem kurrikulumszerű programok: Egészséges Nap, Drogellenes nap, típusú programok. A
drogokról folyó kommunikációt segítik elő.

c., Szabadidő: az iskolába járó fiatalok szabadidős program során végzett prevenció, a
veszélyeztetett fiatalok / pl. lógósok, iskolából kimaradók / számára alkalmazott prevenciós
programok tartoznak ide. Ki kell emelni a sport szerepét. Pl. éjszakai kosárlabda mérkőzések. /
közösségformáló szerepe is van az egészség fejlesztésen túl /

d., Egyházak: fontos szerepet játszik az egészséges életstílus kialakításában.

e., Média: a probléma iránti fogékonyságot növeli. Egyes esetekben azonban megfelelő
médiaeszközök felhasználásával preventív hatásuk is lehet. A média ugyanakkor olyan
üzeneteket is közvetíthet, amelyek közvetve vagy közvetlenül felhívhatják a fiatalokat a
droghasználatra. Szükséges ezeknek a hatsoknak a kivédése, az ilyen média üzenetek korlátozása, a
drogmentes értékeket közvetítő médiahatások erkölcsi , közösségi támogatása.

f., Rendőrség: DADA program oktatása.

165
 5.) Mentális betegségek: pl: pszichopátiák, neurózis, pszichózis.

III. Ifjúsági szubkultúrák

Néhány vizsgálat a fiatalok szubkultúrájával kapcsolatban:

1. A chicagói iskola vizsgálata: A nagyváros egy élő organizmus, amely megbetegszik

a fiatalok csoportosulásaitól, s így dezorganizáció jön létre. Később rájöttek, hogy a fiatalok
szubkultúrái szervezetten működnek, szabályrendszerük van, csak eltérő társadalmi szerveződésről
van szó.
2., Az 1970-es évekig nálunk „nincsenek” efféle bajok. A szocializmusban „minden rendben
van”. A '70-es évektől a hivatalos politika is elismerte, hogy vannak szubkultúrák Magyarországon.
Elkezdődtek Popper Péter kutatásai.
3.,A legintenzívebben Rácz József – az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa – vizsgálta
ezeket a csoportokat. 1985-ben azt vizsgálták, hogy mit csinálnak a csövesek az aluljárókban. 234
fiatallal folytatott vizsgálatot. A vizsgált kérdés: hogyan alakítják öltözködésüket, térhasználatukat,
társulási formáikat. A kutatás módszerei: résztvevő megfigyelés, illetve etnográfiai kutatás (vagyis a
kutató beépül a csoport életébe, részese a csoportfolyamatoknak).
4., Punkok vizsgálata: Ez zártabb csoportosulás, vállaltabb ellenálló magatartás jellemző rájuk.
A bekerülés feltételhez kötött. Rettenetes fekete pesszimizmus jellemző rájuk. (Alkohol, szipuzás,
tabletták veszélye.)
Tapasztalatok: A fiatalok azért csoportosulnak ilyenképpen, mert valahová tartozni
akarnak. Máshol nem értik meg őket. Nem tartják véglegesnek ezt az állapotot. A
csoport együttlétében van a lényeg, a közös élményekben és egymás társaságában.

Szubkultúrák, csoportba sodródás, a fiatalok háttere:

Míg egy fiatal eljut a marginalizálódásig, devianciáig kudarcok sorozata éri: iskolai
problémák, családi légkör elégtelensége, szeretetlenség, kilátástalan jövő, nyelvi nehézségek / rossz
kommunikáció , nem érti mit akar a másik /. Tehát a problémák kialakulásában elsődleges / családi /
és/vagy másodlagos / iskola, tágabb környezet / szocializációs közegek mulasztásai és káros hatásai a
felelősek.
A serdülőkor a gyermek legellentmondásosabb korszaka. Megváltozik a szülőkhöz való
viszonya is, eléggé konfliktusos lesz. Ez az ún. szülőről való leválás szakasza, amikor a kortársak
lesznek a legfontosabbak, a szülő háttérbe kerül. A serdülő önállósodni akar.
A szülők ilyenkor követik el a legnagyobb hibát a nevelésben: melynek következménye lehet
különböző normatív és értékorientációs zavar kialakulása. Az ebben szenvedő egyén menekül a

166
környezetétől, önmagától, melynek eredménye lehet a csövezés, a skinhead csoportokhoz, szektákhoz
való csatlakozás és a devianciák kialakulása.

1., Szubkultúrák: csövesek, punkok, szekták, hajléktalanok (akik nem minden esetben
választják önszántukból ezen életmódot, legtöbbször ebbe a helyzetbe kerülnek), más csoportok: hippi,
skinhead, rock kedvelő…stb.

2., A csoportba sodródás okai: szociális problémák, közösségkeresés, devianciák miatt

kapcsolatba kerülnek a peremcsoportokkal. A csoportba kerülés inkább egyénileg (legjobb baráttal
esetleg), mint csoportosan (osztálytársak, lakóhelyi barátokkal) történik.
A csövesekhez kerülés okai általában: vidékről a városba kerülés, otthonról elszökés, korai
csavargás.
A punkokhoz kerülés okai: korai csavargás, idősebbek példáját követő választás miatt.

3.,A fiatalok szociális, mentális háttere: (felmérés alapján)

Az 1980-85 közötti interjú alapján, melyben szubkulturális csoportokat kerestek fel. A
vizsgálat eredményeképpen kiderült, hogy a rossz szociális, mentális hátterű fiatalok
sokkal veszélyeztetettebbek!
 családi háttér: az ilyen csoportokba került fiatalok többsége csonka családban nevelkedett
(elváltak, szülők halála),
 a családban előforduló főbb devianciák: alkoholizálás, öngyilkosság, ideg- és elme-
betegség,
 nevelési légkör: általában elhanyagoló, hideg-engedékeny nevelés,
 lakás, lakhatás: legtöbben otthonukban, vagy rokonoknál élnek, de sokan alkalmi vagy
rendszeres csövezést folytatnak,
 a fiatalok foglalkozása: túlnyomó részt betanított- vagy segédmunkás, szakmunkás,
 iskolai végzettség: legtöbbjük csak 8 általánost végeztek (+ tanfolyam), sokan szakmunkás
végzettségűek, és magas az olyanok száma, aki félbehagyta a középiskolát.
 droghasználat: nagyjából egyenlő a rendszeres drogfogyasztók, és a droggal nem élők
aránya, az alkalmi drogosok elenyésző számban vannak,
 ivási szokások: legtöbbjük rendszeresen iszik, sokan alkalmanként,
 pszichés problémák: súlyos pszichés zavarokkal küzdenek a legtöbben, sokuk
öngyilkossági kísérletet próbált, és sokan valamilyen kórházi kezelés alatt állnak.
A csöves és a punk csoportok jellemzői:

CSÖVES PUNK

167
 Életmód: csöves punk
rock koncert punk koncert
szabadidő közös eltöltése, zenekar szervezése, vagy a körüli
találkozóhelyek szerveződés
Identitásk kis mértékű kifejezettebb
eresés:
Témák: közösségi agresszív, férfias témák – erőszak
kultusz
Kapcsolat: szociális kontroll kialakultabb, csoportjaik stabilabbak
Szerveződ kisebb, zártabb csoportok, kis csoport, ami a zenélés köré
és: ami klubok köré szerveződik. szerveződik.

A csöves és skinhead egyén semmilyen értékkel nem bír.

A szekták, mint szubkulturális jelenségek:

1., Sátánizmus, mint szekta képviselőire jellemző a fekete öltözék, a különféle rituálék,
állatkínzás, verekedés. Viselkedésük az istenhívők teljes tagadására épül.

2., Szaentológia szekta: a hivatalos normarendszer ellen működik. Ez a közösség tagjait

izolálja a megszokott baráti körtől, megtiltja a külső barátkozást, azt hirdeti a közéjük csalogatott
fiatalok számára, hogy nem kell tanulni, nem kell a családhoz tartozni.

A SZOCIÁLPEDAGÓGUS FELADATAI
SZUBKULTÚRÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ FIATALOKKAL

1., A szociálpedagógusnak elsősorban a prevenció területén, a megelőzésben van fontos

szerepe.
- az iskola megelőzheti azt, hogy feltételrendszerével, légkörével maga is közvetlen kiváltó
okként szerepeljen a deviancia kialakulásában
- meg kell próbálni korrigálni a család és más tényezők által tévútra vitt gyermeki
személyiségfejlődést.
Az érzelmileg elzárt, ellenállásban lévő gyermekek érzelmi oldása, rokonszenvének és
bizalmának a megnyerése. Enélkül nincs esély arra, hogy ellensúlyozni tudjuk az egyéb kedvezőtlen
hatásukat. A korrekciós beavatkozás igazán csak a családdal való közös erőfeszítéssel lehet
eredményes. Állandó felvilágosító munkára és kapcsolattartás elengedhetetlen.
A szociálpedagógus feladata a tájékozódás. Megismerni az adott intézmény összetételét,
szerkezetét. A fiatalok helyzetének felmérése, kérdőívekkel, beszélgetéssel, osztályfőnöki órákon való
részvétellel, családlátogatással.

168
 A marginalizálódott, deviáns vagy szubkultúrákhoz tartozó fiatalokkal felvenni a kapcsolatot.
Esetkezelés, beszélgetés a fiatalokkal, ok-feltárás. Programok készítése. Önismereti csoport, drámás
csoport létrehozása ilyen fiatalokkal.

2., A kapcsolati zavarok megelőzése illetve megszüntetése / szülő-gyerek, pedagógus -gyerek

között / illetve a tanulási zavarok megelőzése illetve megszüntetése: Az ilyen gyerekek jórészt
elmaradnak az ismeretek elsajátításában, a szociális tanulásban. Egyéni bánásmóddal, differenciált
foglalkozással, pozitív érzelmű támogatással és megfelelő szakemberhez való eljuttatással lehet
segíteni a kapcsolati javulást, ezáltal rendszerint a teljesítmény is javul.

3., A segítés folyamatában a gyermeket PARTNERKÉNT kell tekinteni. Szorongást csökkentő,

érzelmi megerősítést, szeretet, támaszt kell nyújtani. Megfelelő tevékenységhez kell segíteni, / pl.
agresszív gyerek--- küzdő sport /, mely levezet a feszültséget és kapcsolatteremtéshez is jó lehetőség.

4., Fontos, hogy a gyermek visszanyerje lelki egyensúlyát, önbizalmát. A szociálpedagógus

kapocs lehet a gyerek - szülő - iskola között. A családot szociálisan kell segíteni, fontos , hogy a
gyerek tanuljon.

5., A szociálpedagógus ezeken a fiatalokon RESZOCIALIZÁCIÓVAL segíthet. Pl. egyéni és

csoport programok szervezése a szűkebb illetve a tágabb társadalmi környezet bevonásával. A
reszocializáció három területe: az előgondozás, intenzív gondozás, utógondozás.

A SZABADIDŐS PROGRAMOK SZERVEZÉSE

A szabadidő kategória önkéntességen alapul, a kultúra kategóriába tartozik. A szabadidő
szervezés célja: a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, ezáltal a szubkultúrák, a devianciák
kialakulásának megakadályozása.

A napirend, a későbbi életmód helyes megszervezésében kiemelt szerepe van a családnak. Itt
válik a gyermek szociális lénnyé, itt tanulja meg a társadalomban érvényes alapvető normákat,
szokásokat, viselkedésmódokat, itt teremtődnek meg a fejlődés értelmi, érzelmi és morális bázisa.
Abban a családban, ahol a szabadidő eltöltés értéktudati elemet képvisel, ott működik ez a családi
funkció. Ahol nem találkoznak ilyen értéktudati elemmel, ott a szülő nem mutat példát az
önművelésre, felüdülésre, erőgyűjtésre. Nincs sem ideje, sem ereje arra, hogy együtt foglalatoskodjék
gyermekeivel, fejlesztő tevékenységet szervezzen számukra. A gyermekek 20%-ánál nem figyelhető
meg irányítás, csak a szabadidő eltöltésének számonkérése. A gyermekek helytelen, egészségtelen
napirendjének hátterében meghúzódó másik tényező sok esetben az, hogy maguk a szülők sem tudják,
hogyan kell értelmesen, igényesen eltölteni a szabadidőt, mert őket sem tanították meg erre.

169
Amennyiben a szülőknek nincs motivációs bázisa a szabadidő kulturált, együttes eltöltésére, nem
várható el, hogy ez gyermekében kifejlődjék.
A helyes szabadidős szokások kialakításában segíthet a családoknak a közművelődési
intézmény, a pedagógus, a szociálpedagógus.
A fiatalok szubkultúrákhoz való csapódásának sokféle oka lehet (családi, társadalmi). Ebben a
korban jelentős szerepet játszik a fiatalok életében a kortárscsoport, a valakihez tartozás, az elismerés,
a megfelelés és elfogadás érzése. A célvesztett, kiábrándult, unatkozó gyermekek galerikbe való
csapódása figyelhető meg. Olyan értékeket, programokat kell szervezni számukra, amely révén
megszűnik feleslegessé vált érzésük. Ezért fontos feladata a szociálpedagógusnak a
szabadidőprogramok szervezése.

A SZOCIÁLPEDAGÓGUS FELADATAI A SZABADIDŐ MEGSZERVEZÉSÉBEN

 a gyengébb tanulók számára korrepetálás megszervezése,

 délutáni szakkörök megszervezése,
 sportrendezvények, versenyek az egészségmegőrzés keretében,
 a szülők bevonása az iskola életébe – a szülő-gyermek részére közös rendezvényeket
szervezni,
 önismereti csoport alakítása problémás gyermeknek,
 drámás csoportok szervezése a problémás gyermeknek,
 a diákok tanácsot kaphatnának tőle a szabadidő jobb, hasznosabb felhasználásához,
 közművelődési intézmények felé irányítaná a gyermeket,
 művelődési intézmények programjait hozná be az iskolába,
 pihentető, regeneráló programokat szervezne.
 felmérésekkel a gyermekek igénye felől tájékozódna,
 pszichoszociális felméréseket készítene, ami segítené az iskolát abban, hogy a problémát
mélységében, teljességében felmérje,
 az egyes osztályokon belül (korcsoportokon) feltárt hiányosságok, és a gyermekek igénye
alapján a szülőkkel ismertetni a problémát. Így maguk a szülők is ismereteket szerezhetnének, illetve
ajánlásokat kaphatnának saját és gyermekük szabadidejének hasznosabb és hatékonyabb eltöltéséhez.

IV.A szociálpedagógus feladatai a megelőzésben

a., Elsődleges: mielőtt kialakul a deviáns viselkedés, a feladata: tájékoztatás, felvilágosító

előadások megszervezése, szórólapok terjesztése.

170
 b., Másodlagos: a veszélyeztetettség kialakulásakor, ha már kialakult, ne romoljon tovább.

c., Harmadlagos: rehabilitáció.

Mit tehet a szociálpedagógus?

Felismeri, szűri pályák feltérképezése pályaválasztáskor, erőforrások felkutatatása, egyéni

fejlesztés, szociális segítség felajánlása, aktometria, szociometriai vizsgálatok.

14. tétel
A mentálhigiénés szemlélet érvényesítése a szociálpedagógus munkájában. A
gyermekbántalmazás megelőzése.

VÁZLAT

I. A mentálhigiéné fogalma, általános jellemzői, célja

a. Buda Béla meghatározása szerint

II. A pedagógusok lelki egészségvédelmét biztosító tevékenységek

a. Mentálhigiénés konzultációk, Caplan 4 típusa

n esetközpontú vagy kliensközpontú konzultáció
n pedagógusközpontú konzultáció
n pedagógusközpontú adminisztratív konzultáció
n programközpontú adminisztratív konzultáció

b. Esetmegbeszélő csoportok, Bálint csoport

c. Önismereti csoportok

III.A kiégési szindróma jelensége a segítő pályán

IV.Mentálhigiénés tevékenység az iskolában

V.A gyermekbántalmazás

171
 a. fizikai bántalmazás

b. érzelmi bántalmazás

c. szexuális bántalmazás
Felhasznált irodalom:

1. Buda Béla: Mentálhigiénés tanulmányok

2. Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában

3. Telkes József: családgondozás-mentálhigiénés szempontok

A mentálhigiéné fogalma, általános jellemzői, célja

Buda Béla meghatározása szerint a MENTÁLHIGIÉNÉ a pszichés megbetegedések

és zavarok megelőzése, másrészt lelki egészségvédelem pozitív értelemben.

A mentálhigiéné fő feladata 3 prevenciós , megelőzési szintre bontható:

1.) Elsődleges megelőzés: a személyiségfejlődés zavartalanságáért felelős intézmények

/család, óvoda, iskola /. Célja: a harmonikus személyiségfejlődés biztosítása.
2.) Másodlagos megelőzés: a betegségek, zavarok korai felismeréséért / pl.
szűrővizsgálat /,azok kezeléséért, gyógyításáért felelős intézmények. / pl. a gyógyító
intézmények /.
3.) Harmadlagos megelőzés: a rehabilitációért felelős. Ennek intézményei: egyrészt a
gyógyítás intézménye, másrészt a szociális hálózat.

II.A pedagógusok lelki egészségvédelmét biztosító tevékenységek

Mentálhigiénés konzultációk, Caplan 4 típusa

n esetközpontú vagy kliensközpontú konzultáció: Ez a leggyakoribb forma.
Fő hangsúly: az eset jellemzőin van. Akkor hatékony, ha az esetről elegendő információ áll
rendelkezésre. Fontos a konzultációs kapcsolatban:
- a bizalom megszerzése és fenntartása
- a kommunikációs készségek fejlesztése
- önbizalom hiánya is probléma lehet
n pedagógusközpontú konzultáció:

172
 Megkezdéséhez sajátos szóbeli szerződés szükséges. A résztvevők megállapodnak abban,
hogy milyen időközönként találkoznak, mennyi ideig tart a beszélgetés, mikor fejezik be a
konzultációs kapcsolatot. A pedagógus van a központban. A konzultáció célja: a konzulens szakmai
munkáját hatékonyabbá tenni. A leggyakoribb szakmai hibák: tudás, ismeret, megértés hiánya,
önbizalomhiány, objektivitás hiánya. Egyik oka: témainterferencia = két ember egymásra hatása,
zavarai jelentik az elsődleges problémát.
n pedagógusközpontú adminisztratív konzultáció:
Célja: a konzulens segítése abban, hogy a programtervezésben, a lebonyolításban jelentkező
szakmai problémákat jól oldja meg.
n programközpontú adminisztratív konzultáció:
A mentálhigiénés program adminisztrációjában keletkező problémákkal foglalkozik.

Vannak az ún. ESETMEGBESZÉLŐ CSOPORTOK.

Ilyen esetmegbeszélő csoport a BÁLINT CSOPORT. A Bálint csoport az 50-es évek elején
született meg Londonban. Ma már elterjedt módszer az orvosok, pszichológusok, segítő foglalkozású
szakemberek képzésében. A csoportmunkában tanítók, tanárok vesznek részt, akik már találkoztak
olyan nevelési problémákkal, amelynek megoldásban kudarcot vallottak. Az esetismertető
megfogalmazza ezzel kapcsolatos véleményét. A csoporttagok közbeszólhatnak, kérdéseket tehetnek
fel, javaslatokat tehetnek a megoldásra.
A csoport azonban akkor képes aktívan részt venni, ha a beszámoló nagyon részletes. Nehéz
megnyílni a másik előtt, és kudarcot elmondani pályatársak előtt. Fontos, hogy a résztvevők ne egy
munkahelyről legyenek, így bátrabban el merik mondani történeteiket. A csoport tagjai titoktartást
vállalnak. Nálunk FÜRI ANNA 4 évig vezetett Bálint csoportot. Hetente 1-1,5 órás megbeszéléseket
tartottak. Az ülés 3 fő részre tagolódott.

a.) beszámoló / 30 perc /:az eset részletes ismertetése, a tagok kérdéseket tehetnek fel a
beszámoló tagnak.
b.) Megbeszélés: / 40 perc /: az eset értelmezése, feldolgozása.
c.) Lezárás: a csoportvezető összegzi a problémát, megoldási javaslatok összefoglalása.

ÖNISMERETI CSOPORTOK:
a. segít abban, hogy megtanuljuk elfogadni önmagunkat,

b. megtanít arra, hogy megtanuljuk másképpen látni önmagunkat

c. csökken a szorongásunk, félelmünk

d. milyen tudok lenni? Kérdésre nyitja meg lezárt világunkat.

173
 III.A kiégési szindróma jelensége a segítő pályán
Kiégési szindróma: = a foglalkozási megterhelések, stresszek következtében kialakuló
kimerülést, kifáradást jelent letöréssel, érdeklődésvesztéssel.

A kiégés 4 fázisa:
a.) lelkesedés
b.) stagnálás
c.) frusztráció
d.) apátia

A kiégés hosszabb folyamat eredménye: a kezdeti lelkesedést egyfajta megtorpanás, stagnálás

követi az életpályán, majd frusztráció a kevés siker és a halmozódó terhek miatt, végül apátia, a
reménytelenség, alkalmatlanság érzésével, a korábbi célok és ideálok elvesztésével.

A KIÉGÉS TÜNETEI:
1., A foglalkozással való elégedettség fokozatos megszűnése: Egyre gyakrabban ébredünk fel
reggelente azzal az érzéssel, hogy ma legszívesebben nem mennék be dolgozni. Lassan ráébredünk,
hogy a munka elveszítette korábbi izgalmát és élvezetét a számunkra.
2., A kisebb egészségügyi panaszok szaporodása: Egyre gyakrabban jelentkezik a fejfájás,
alvászavar, hányinger, megfázások.
3., A munkahelyi feladatok teljesítésével kapcsolatos zavarok: Fokozott érzékenység,
ingerlékenység a munkahelyen. Szaporodó konfliktusok a főnökkel, kollégákkal.
4., Csökkenő önbizalom és önértékelés: Úgy érezzük, hogy rosszul dolgozunk, szaporodnak a
konfliktusok, ebből következik, hogy valóban tovább csökken a munka színvonala.
5., A testi és érzelmi tünetek fokozódása.
6., Gyorsuló spirál, amely egyre rosszabbodó munkateljesítményekből, másrészt a depresszió
és az apátia állandósulásából áll.

7., Totális kiégés: állapotában a terápiás beavatkozás igen nehéz feladat, így égetően fontos,
hogy az iskolavezetői kísérjék figyelemmel a foglalkozási stressz következményeit, és
gondoskodjanak arról, hogy a veszélyeztetett kollégák a kiégési spirál korai stádiumában jussanak
segítséghez.

A KIÉGÉS MEGELŐZÉSÉNEK SZERVEZETI, TÁRSAS ÉS EGYÉNI LEHETŐSÉGEI:

1. Szervezeti intézkedések:

174
 a., Az első vonalban dolgozók bevonása az olyan döntésekbe, amelyek közvetlenül érintik
munkájukat.
b., forgórendszer kialakítsa a munkamegosztásban, amely lehetővé teszi, hogy az első
vonalban dolgozók időszakosan kikerüljenek a “ frontline pozícióból ,”és pihenőidőben az
adminisztrációban, a kiképzésben vagy más területen kapjanak feladatokat.
c., társas támogató rendszerek megerősítése a munkahelyeken, akár teamépítő módszerek
alkalmazásával, akár speciális megbeszélések szervezésével, amelyeknek explicit célja a munkahelyi
stresszek enyhítése, illetve feldolgozása.
d., munkahelyi mentálhigiénés programok a munkatársak lelki egészségnek védelmében.

2. Egyéni módszerek:
a., személyes támogató hálózat megerősítése, illetve a személyes és szakmai támogató
kapcsolatok ápolására való tudatos törekvés
b., megbeszélés más olyan személyekkel, akik hasonló helyzetben vannak
c., nem munkával kapcsolatos érdeklődések, elfoglaltságok, hobbik aktív alakítása
d., alkalmazkodási stratégiák kidolgozása az otthoni, családi élet és a munkahelyi problémák
teljes szétválasztására, legyünk képesek arra, hogy a munkaidő letelte után a munkahelyi problémákat
ne vigyük haza.
e., keményebb és egészségesebb életstílus kialakítása, beleértve fitness programokat, a
relaxációs módszereket és a helyes táplálkozás kombinációit.

IV.Mentálhigiénés tevékenység az iskolában

Az elsődleges megelőzés egyik fontos terepe az iskola. Az iskolai mentálhigiéné célja

hogy az iskola minden tagja /diák, pedagógus / egyaránt jól érezze magát., elégedett legyen,
egészséges kapcsolatok alakuljanak ki.
Az iskolai mentálhigiéné szempontjából nagyon fontos az ÖNSEGÍTŐ-TÁMOGATÓ
CSOPORTOK megléte.

Caplan a természetes támogató rendszerek három típusát különbözteti meg:

1. primer csoportot, a családot
2. a közösségi kapuőrök: pedagógusok, orvosok, lelkészek csoportját.
3. a szomszédsági , a lakóhelyi, baráti közösséget.
Az iskolai egészségvédelem feladatszintjei, ellátási kompetenciái:

Feladatok Ellátás illetékesei

175
 1. EDUKÁCIÓ: általános testi, lelki, szociális pedagógusok,
egészségvédelem és fejlesztés: a személyiség minden oldalú, szociálpedagógusok, iskola
harmonikus, egészséges fejlődésének szolgálata pszichológus
együttműködése
2. TÁMOGATÓ, SZUPPORTÍV TEVÉKENYSÉG: a Pedagógus önsegítő, self
pedagógusok tanulók és kapcsolati, közösségi problémák munka, célzott intervenciós
feldolgozása. A konfliktusok kezelése. programokkal,
iskolapszichológus
3. SZEMÉLYISÉGKORREKCIÓ, PÓTLÓ FEJLESZTÉS: Mentálhigiénés team:
tartóssá váló, alkalmilag tüneti viselkedés, állandósult pedagógus, családgondozó,
magatartásproblémák, teljesítményzavarok szociálpedagógus,
pszichológus gyámügy

4. RESZOCIALIZÁCIÓ, REINTEGRÁCIÓ, Átirányítással, az iskolán

EGÉSZSÉGHELYREÁLLÍTÁS TERÁPIA: ez már betegségi szint: a kívüli, gyógyító - nevelő
magatartás és személyiségzavar megoldása gyógyító szaksegítséget intézménybe: Nevelési
kíván. tanácsadó, gyermek és
ifjúsági ideggondozó,
családterapeuta.

V.A gyermekbántalmazás

a.) fizikai bántalmazás:

MOORE 3 csoportra osztja a fizikai bántalmazásban a veszélyeztető faktorokat:
n fizikai tényezők: a gyerek születési rendellenességgel születik, sokat sír, rosszul eszik,
amit a szülő nem tart normálisnak.
n rossz jelképévé vált gyerek: rossz házasságban a gyerek lesz a bűnbak.
n szülőkkel gyenge kötődésben lévő gyermek: elsősorban a fiatalabb, kisebb gyerekeket
bántják. Elsősorban az alkohol, a drogfogyasztó illetve az erőszakos konfliktuskezelő stratégiákkal
rendelkező szülők / engem is vertek / bántják gyermekeiket.

b.) Érzelmi bántalmazás:

n visszautasítás, amikor a szülő nem foglalkozik a gyerekével
n megfélemlítés
n izoláció / a szülő nem engedi sehová a gyereket, nem engedi barátkozni sem.
GARBARINO szerint a fő okok:
- kisiklott életek: azok a szülők, akik kudarcként élték meg saját életüket

176
 - hamis elképzelések a gyermek szükségleteiről,
- csökkent képesség - érzelmileg és értelmileg fogyatékos szülők,
- szadista pszichózis: ritka, de legsúlyosabb esetek.

A SZOCIÁLPEDAGÓGUS SZEREPE :
1., a közösség gyógyító hatású erejét felhasználni
2., önsegítő csoportok létrehozása
3., a kompenzáció lehetőségét biztosítani
4., segítség, jogi lehetőség elérése.

c. szexuális bántalmazás:
kényszerített, megvesztegetéssel vagy erőszakkal elért szexuális viselkedés egy fiatalabb és
egy idősebb személy között.
Fajtái:
1., magamutogatás
2., leskelődés
3., csókolózás
4., nemi szervek simogatása.
Tünetek:
1. szexuális jellegű viselkedés kortársakkal, állatokkal, játékokkal

2. szexuális szókincs, ismeretek váratlan kibővülése.

A trauma veszélye annál nagyobb, minél idősebb a gyerek ill. minél idősebb az elkövető, és
minél közelebb áll a gyerekhez.
Gyakori utóhatások:
1., csekély önbecsülés
2., érzelmi zavarok
3., depresszió
4., félelem
5., alvási panaszok
6., tanulási problémák
7., szexuálisan bántalmazott gyerekek, felnőtt korukban ők is bántalmaznak szexuálisan
gyerekeket.
8., Egyszer már szexuálisan bántalmazott gyerek hajlamosabb áldozattá válni újból, mint a
nem bántalmazott.

A SZOCIÁLIS SZAKEMBER SZEREPE:

177
 1., maximális tapintat
2., prevenció - tudatosítani a gyermekben azt, hogy el kell mondani, és azt hogy kinek
mondják el. Megnyugtatni, ha az egyik nem hiszi el, mondja el a másik felnőttnek.
3., Megtanítani a gyermeknek “ NEMET ” MONDANI
4., Intuíció - bízzanak a megértésükben
5., Érintéssel kapcsolatos titok nem titok.
6., pszichoterápia.
A bántalmazás fajtái:
 Fizikai bántalmazás: A családi erőszaknak kitett gyermekeknek gyakran vannak súlyos
beilleszkedési problémáik gyermek- és kamaszkorban, és később nagy valószínűséggel lesznek
bántalmazók vagy éppen áldozatok. Általában a bántalmazott nők maguk is verik a gyerekeiket.
Azok a gyerekek, akik szemtanúi az erőszaknak, maguk is olyan mélyen sérülhetnek, mint akit
vernek. Fizikai jelzőingerek: Nagyfokú szorongás, állandó éber figyelem a környezetre.
Önpusztító viselkedés, Visszahúzódás. Kellemetlennek érzi a fizikai érintkezést. Korai érkezés az
iskolába, késői távozás. Krónikus elszökés. Fájdalomról panaszkodik vagy nehézkesen mozog.
Nem az időjárásnak megfelelően öltözik (túlöltözik), hogy eltakarja a testét.
 Fizikai elhanyagolás: Fizikai jelzőingerek: Elhagyás. Nem kezelt orvosi
szükségletek. Tartós éhezés. Nem megfelelő öltözet. Hiányos higiénia. Tetvek, felfúvódott
gyomor.
Viselkedéses jelzőingerek: Rendszeres fáradtság, kedvtelenség. Ételt lop az osztálytársaitól.
Beszámol arról, hogy nincs otthon gondozó személy. Gyakori hiányzás. Önpusztítás. Kimaradás
az iskolából.
 Érzelmi bántalmazás: Sokkal rejtettebb, de következményei súlyosak lehetnek.
Fizikai jelzőingerek: Beszédzavar, fizikai fejlődésbeli elmaradás, fokozott komolyság a fennálló
feltételekben, asztma, allergia.
Viselkedéses jelzőinger: Viselkedéses zavarok (szopás, ringatózás). Antiszociális, vagy destruktív
(romboló) viselkedés. Neurotikus viselkedés (alvási zavar, gátlásosság a játékban). Túlzott
passzivitás vagy agresszív viselkedés. Bűnözés, fejlődés lemaradása.
 Szexuális bántalmazás: Fizikai jelzőinger: Szakadt, foltos vagy véres fehérnemű.
Fájdalom vagy viszketés a nemi szervek területén. Nehézségek a járásban. Zúzódások, vérzés a
külső genitáliák területén. Nemi betegség. Gyakori vizelés. Gombás fertőzés.
Viselkedéses jelzőinger: Visszahúzódó, tartósan lehangolt, depresszív viselkedés. Túlzott
mértékű csábíthatóság. Önbecsülés, magabiztosság hiánya. Problémák a kapcsolattartásban.
Öngyilkossági kísérlet. Nem helyénvaló szexuális játékot játszik (magamutogatás).
A bántalmazás rizikótényezői: anyagi vagy szellemi szegénység, alkoholizmus, rossz családi
légkör, feszültség a családtagok között, munkanélküliség, házasságon kívül született, fejlődési
rendellenességgel született, mentálisan retardált gyermek, felbomlott házasságok.

A bántalmazó férfiakra jellemző közös attitűdök: tanult viselkedés, félelemmel és fenyegetéssel

tartja uralma alatt áldozatait, verbálisan és fizikailag egyaránt támad, féltékenyek, provokációval

178
vádolják áldozataikat, nagyon bánják erőszakos viselkedésüket, mindent megígérnek a
megbocsátásért, hisznek a férfiak felsőbbrendűségében, de alacsony az önértékelésük, a legtöbb
érzelmet harag formájában fejezik ki, elszigeteltnek érzik magukat, családon kívül rendszerint nem
erőszakosak

Bántalmazott gyermekek

A szülők hajlamosak arra, hogy úgy neveljék gyermekeiket, ahogyan őket is nevelték. Sok szülő
fizikai eszközökkel torol meg minden rossz viselkedést és engedetlenséget.
A veréssel nevelt gyerekekben kifejlődik bizonyos igény, hogy kiprovokálja a büntetést. Elébe
mennek az elviselhető fizikai fájdalomnak, hogy elkerüljék az elviselhetetlen lelki szenvedést. Az
erőszakos családból származó gyerekek „természetesnek” veszik a bántalmazás tényét.
A bántalmazott gyerekek az iskolában szoronganak, zavarodottak és rettegnek az
elhagyatottságtól. Kínzó fájdalmat, és kétségbeesett félelmet éreznek.
Azok a lányok, akik látják, hogy apjuk veri anyjukat, e minta szerint interiorizálják az áldozat
szerepét.
Valamennyi korcsoportban a szélsőséges viselkedésekre kell figyelnünk, ez hívhatja fel a
figyelmet a problémákra.
Ha gyanítjuk, vagy tudjuk, hogy bántalmazzák a gyermeket, kezdeményeznünk kell a
beavatkozást.
A jó kapcsolat a pedagógus és a gyermek között, illetve a felelősségteljes pozíció sokat segíthet.
Táplálhatjuk a bizalmat a bántalmazott gyerekben, hogy tudja: van, aki őszintén törődik velük.
Hangsúlyozzuk a problémamegoldó stratégiákat. Segítsünk abban, hogy az iskola biztonságos
menedék legyen.
Szexuális bántalmazás

ABÚZUS: A gyermek testi-lelki károsodását azoknak a személyeknek (szülőknek, nevelőknek) a

durvasága, könyörtelensége idézte elő, akinek a gyermek ki van szolgáltatva. Egy lehetséges fordítása:
a megrontás.
Az erőszakos szexuális magatartás formái:

 Exhibicionizmus, amelynek során egy felnőtt felfedi nemi szerveit egy gyermek előtt.
 Voyerizmus, amelynek során egy felnőtt megfigyel egy gyermeket vetkőzés, fürdés
vagy vécézés közben.
 Csókolózás, amelynek során a felnőtt hosszú vagy intim csókot ad a gyermeknek,
különösen a szájára, esetleg úgy, hogy nyelvét a gyermek szájába dugja.
 Simogatás, amikor az elkövető megérinti, simogatja vagy dörzsöli egy gyermek nemi
szerveit vagy mellét, ill. a gyermeket hasonló érintésre bírja saját testén.
 Fellatio vagy cunnilingus, amikor egy felnőtt orális-genitális kapcsolatra kényszeríti
a gyermeket.
 Vaginális vagy anális aktus, amikor a felnőtt ujjal, péniszével vagy valamely tárggyal
behatol a gyermek anális vagy vaginális nyílásába.

179
  A pornográfia a gyermekkel szembeni szexuális erőszak különleges esetét alkothatja,
amennyiben képek, film vagy videofilm segítségével felnőttek, felnőttek és gyermekek, illetve
gyermekek közötti szexuális aktusokat jelenít meg.

Szexuális erőszak jellemzői:

- beleegyezés hiánya: annak, hogy egy gyermek visszautasíthassa a szexuális
érintkezést egy felnőttel, feltétele, hogy képes legyen ellenállni azoknak a csábításoknak és
fenyegetéseknek, amiket a felnőtt e kapcsolat megteremtéséhez felhasznál. A gyermekek nem
képesek beleegyezésüket adni a felnőttekkel való szexuális érintkezéshez. Az, hogy részt vesz
benne, az nem jelenti, hogy beleegyezését adta.
- Ambivalencia: kétértelműség: bár a legtöbb gyermek azt szeretné, hogy vége
szakadjon a vele szembeni erőszaknak, lehet, hogy szeretheti például a megkülönböztetett
figyelmet, jutalmat, amit ezért kap. Az is lehet, hogy néhány gyereknek kellemes, mert
különlegesnek érzik magukat tőle. Mások teljesen rossznak tartják, mégis túlságosan meg
vannak szeppenve, vagy valamiért úgy döntenek, hogy nem mondják el senkinek.
- Kihasználás: a felnőtt fejlettebb tudását, képességeit vagy lehetőségeit használja arra,
hogy a gyermeket szexuális viselkedésre kényszerítse, vagy ennek irányába manipulálja.
- Kényszer: egy Seattle-i tanulmány szerint a családon belüli esetek 16 %-a, családon
kívüli esetek 50 %-ban fordulnak elő. Néhány esetben állatokat ölnek le a gyermek előtt és azt
mondták neki, hogy hasonló sors vár rájuk és szüleikre, ha felfedik, mi történt velük.
Széttépték vagy eltemették a gyermekek játékállatait azzal fenyegetve, hogy ugyanez történik
velük, ha nem működnek együtt a felnőttekkel.
- Szándékosság: a mögötte meghúzódó szándék ismerete gyakran fontos annak
eldöntésénél, erőszaknak tekinthető-e az illető viselkedés.
- Titkosság: a legtöbb elkövető mindent megtesz, hogy az áldozatot titoktartásra bírja,
fenyegetések, kényszerítés, megvesztegetés eszközei révén.
A szexuális bántalmazás potenciális áldozatai szelíd, szófogadó kisfiúk és kislányok, akik szerető
emberi érintésre vágynak. A szexuálisan bántalmazott gyerekek haragot éreznek, ennek
feldolgozásában kell segítenünk a gyereket. Fontos, hogy a gyerekek erről tudjanak valakivel
beszélni.
A gyerekek főleg azért tartják titokban a szexuális bántalmazás tényét, mert: nagy része
családtagokat, barátokat érint, akikben megbíznak, s nyomást gyakorolnak a gyerekekre, hogy ne
beszéljenek róla. Kezdetben nincs szó erőszakról, csak burkolt fenyegetésről. Ha a gyerek
önértékelése alacsony, a bántalmazó kihasználhatja a szégyen és a bűntudat érzését, sok magányos
gyerek vágyik az érintésre, hogy valaki szeresse, arra gondolnak, hogy megszabadítják a bántalmazót
a boldogtalanságtól.
A kisebb gyermekek még nincsenek abban a fejlődési szakaszban, hogy felfogják, mi a
szexualitás. Ha azt hallják később, hogy segítséget kellett volna kérniük, még nagyobb bűntudatot
fognak érezni, amiért nem tették meg. A bűntudat interiorizálódik, a gyermek úgy érzi, ő volt a rossz,

180
hogy ez megtörténhetett vele. A szellemileg vagy testileg sérült gyermekek különösen ki vannak téve a
bántalmazásnak.
A bántalmazók típusai:
 Pedofil: a gyerekek hozzák izgalomba, gyerekekkel keresik a kapcsolatot. (játszótér).
Sokszor semmi külső jel nem utal belső zavarodottságukra. Sokan kisfiúkat szemelnek ki
áldozatul, akik, ha nem derül ki az igazság, és nem jutnak kezeléshez, a szexuális
bántalmazók következő nemzedékét alkothatják. Ezek az emberek olykor gyermeknek érzik
magukat, és szeretnek velük hasonló fejlődési szintűekkel kapcsolatot teremteni.
 Fixálódott szexuális bántalmazók: azt hiszik, csak úgy tudnak ragaszkodáshoz jutni,
ha annak egy gyerek az áldozata. Jogosnak látják, amit tesznek, és nem éreznek szégyent.
Kezelésük ritkán jár sikerrel
 Családon belüli bántalmazók: apa, nagyapa, mostohaapa. Közülük sokan maguk is
gyermekkori szexuális bántalmazás áldozatai. Ezek a felnőttek érzelmileg instabilak.
Stresszhelyzetben gyerekeknél keresnek együttérzést. Gyakran választanak olyan gyereket,
aki fél tőlük. Mély megbánást éreznek lelepleződéskor, kezelhetőek.
A bántalmazás rendszerint a kislányok 6-11 éves kora körül kezdődik. Az idősebb lányok sokszor
azért engednek apjuknak, hogy megvédjék kisebb testvéreiket.

A gyerekek reakciója
Sok gyermek hosszú ideig csendben tűri a bántalmazást, mások úgy élik túl, hogy elszakadnak
személyiségük szenvedő részétől, ez a többszörös személyiség szindrómája.
Akik már tudatában vannak a történteknek, kialakul bennük az az érzés, hogy elárulták őket,
valamint az elfojtott harag a szülővel szemben, aki nem nyújtott védelmet. Magányosságot éreznek.
Sokan külsőre nyugodtnak tűnnek, de mégis vannak figyelmeztető jelek (a gyerek csak a
szexualitással foglalkozik, fizikai tünetek egész sorát produkálja, melynek nincs orvosi magyarázata.
Regresszív vagy agresszív viselkedési megnyilvánulások).
Ha a gyermek felfedi titkát, nyugtassuk meg, hogy ezzel helyesen cselekedett. Ne engedjük, hogy
véleményünk visszatükröződjön arcunkon. Maradjunk nyugodtak. Soha ne ígérjünk titoktartást,
értesíteni kell a megfelelő szociális szervet.
Sok gyermek számára az igazság kiderülése hihetetlen megkönnyebbülést hoz.
De sokszor az áldozatok kerülnek a család felbomlásának, az érzelmi zűrzavarnak a központjába:
gyakran magukat okolják, bűntudat nyomasztja őket.
Minél nagyobb volt a bizalom a bántalmazó és az áldozat között, annál nagyobb a trauma, annál
nehezebb a felépülés.
Vannak túlélő típusú gyermekek, akik elviselik a nyomást. Mások eltemetik a bántalmazást, mert
másképp nem tudnak létezni. De újra összeroppanhat, ha az emlékek a felszínre törnek.

Megelőzés: A legtöbb prevenciós tevékenységben szerepelnek az alábbi fogalmak:

 A test fölötti rendelkezés joga. A gyermekeknek joguk van ellenőrzés alatt tartani a
testükhöz való hozzáférést. Testüket senki mással nem kötelesek megosztani.
 Érintési kontinuum. Az érintésnek különböző fajtái vannak. A legfontosabb, hogy ezt
megértessük a gyermekekkel, s tudatosítsuk, nem kötelesek az érintések minden fajtáját
tolerálni vagy elfogadni.

181
  Titkok. A gyermeket megtanítják, hogy a titok és a meglepetés különbözik. A
meglepetéseket egy idő után elárulják, az érintéssel kapcsolatos titkot nem kell megtartani.
 Intuíció. A gyermekeket arra bátorítják, hogy megbízzanak saját érzéseikben. Ha úgy
érzik, hogy egy helyzet rossz, valószínűleg igazuk van, ezért mondják el valakinek.
 Nemet mondani. A gyermekeket megtanítják nemet mondani, ha valaki megérinti
vagy meg akarja érinteni intim testrészeiket.
 Elmondás. A programok arra bátorítják a gyermekeket, hogy mondják el, ha valaki
megérinti, vagy meg akarja érinteni intim testrészeiket. Több személyt javasolnak, akiknek ezt
el lehet mondani, pl. szülő, tanár, a gyermek barátjának szülei.
A szociális szakemberek szerepe:

 Fizikai, érzelmi bántalmazás esetén: a közösség gyógyító hatású erejét felhasználni,

önsegítő csoport létrehozása, a kompenzáció lehetőségét biztosítani (sport klub), jogi segítség
lehetősége, bátorító beszélgetések a gyermekkel.
 Szexuális bántalmazás esetén: maximális tapintat, titok kezelése, prevenció:
tudatosítani a gyermekben azt, hogy el kell mondani az esetet és azt, hogy kinek mondják el, meg
kell tanítani a gyermeket, hogy mondjon „nem”-et, pszichoterápia, tudatosítani a gyerekben, hogy
a saját teste felett csak ő maga rendelkezhet.

15. tétel
A társadalom, a település szerkezete, rétegződése és mobilitása. A falu és a
város szociológiai problémái. Demográfiai változások. A marginalizáció megelőzése.

VÁZLAT

I. A társadalom szerkezete, rétegződés

1., Alapfogalmak meghatározása:
a., társadalmi szerkezet, hierarchia
b., társadalmi rétegződés
c., társadalmi osztályok
d., társadalmi réteg
e., társadalmi dimenziók
e., státuszcsoport
f., elit

2., A magyar társadalom szerkezete

/ Erdei Ferenc, Sztálin modell, Ferge Zsuzsa modellje, Szelényi Iván és Konrád György,
illetve Kolosi Tamás L-modellje /

182
II. A társadalom funkciói, azok zavarai
1. A társadalom és iskola összefüggései., problémák felvázolása

2. A társadalom és a család összefüggései , problémák felvázolása

III.A társadalmi mobilitás

1., társadalmi mobilitás
2., nemzedékek közötti mobilitás
3., nemzedéken belüli mobilitás
4., házassági mobilitás
5., kilépési mobilitás
6., belépési mobilitás
7., strukturális mobilitás
8., cirkuláris mobilitás

IV. A társadalom település szerkezete

1. A falu és város szociológiai problémái

2. Fogalmak meghatározása
a., tanya
b., külterületi, lakott hely
c., városodás
d., városiasodás
e. szuburbanizáció

3. Enyedi György ciklikus elmélete

4. Magyarország településhálózata

V.A társadalom demográfiai helyzete

1. Az idősek helyzete Magyarországon

2. Az ifjúság helyzete Magyarországon

VI.A marginalizáció megelőzése

Felhasznált irodalom:

183
 1. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába
2. Rácz József: Az iskola hatása a marginális ifjúsági csoportokraI
A társadalom szerkezete, rétegződés

1. Alapfogalmak tisztázása
A szerkezet egy egész, ami részekből áll, ezek a részek egymással és az egésszel is
kapcsolatban vannak. Mindennek van szerkezete, így a társadalomnak is.
Társadalmi struktúra, szerkezet: a társadalmon belül élő egyéneknek és családoknak nagy
tömbökbe rendeződése, amely tömbök különböznek egymástól demográfiai szerkezetükben, település
ill. a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyük alapján.
Jellemzői: meghatározott, viszonylag állandó, és öröklődik.
Meghatározottság: az egyén amikor megszületik egy csoportba születik bele.
Állandóság: - ha beleszületik egy csoportba,
- vagy nem tud átkerülni egy másik csoportba,
- vagy nagyon nehezen tud átkerülni egy másik csoportba.
Örökölhetőség: amikor átörökítődik egy adott helyzet a fiatalabb generációra.

Társadalmi hierarchia: a viszonylagos egyenlőség után kialakultak a társadalomban az alá

ill. fölérendeltségi viszonyok.
1., Van egy felső réteg az elit. A társadalmi hierarchia csúcsán lévő kis létszámú csoport. A
szociológiában legtöbbször hatalmi elitről beszélünk.
Az elit a társadalom csúcsán levő kis létszámú csoport, amikor anyagi, hatalmi, szellemi
előnyök párosulnak előnyökkel.
2., Középréteg: képzett, anyagilag rosszul álló réteg , ahol előnyök párosulnak hátrányokkal.
3., Peremre szorult réteg: rossz anyagi helyzet, tanulatlan réteg, ahol hátrányok párosulnak
hátrányokkal. / szegények, depriváltak, hátrányos helyzetű emberek /.
Társadalmi dimenziók: a társadalom szerkezete több dimenzióból áll:
1, van a települési szerkezete, /falu-város szintű /
2., van demográfiai szerkezete, /kor és nem szerint /
3., képzettségi szerkezete, /iskolázottsági szint /
4., munkáltsági szerkezet,
5., jövedelmi szerkezete.

Társadalmi rétegződés: különböző ismérvek / foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai

végzettség, lakóhely /alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus
sorrendje az életmód és az életkörülmények különböző dimenzióiban. Rétegződésnél
megkülönböztetünk osztályokat, rétegeket, kisebb társadalmi csoportokat.

184
 Társadalmi osztályoknak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált
kategóriákat.
Marx 3 alapvető osztályt különböztet meg:
1., munkásokat: akik termelőeszközöket nem birtokolnak.
2., kispolgárok vagy önállók: csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő
termelőeszközökkel rendelkeznek.
3., tőkések ill. nagybirtokosok: akik annyi termelőeszközt birtokolnak, hogy azokkal
bérmunkásokat foglalkoztatnak.
Társadalmi réteg: - nek nevezzük a foglalkozás, az iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem
nagysága alapján definiált társadalmi kategóriákat.

Státuszcsoport: Kolosi Tamás definíciója alapján olyan egyének vagy családok csoportja,
akik az általa használt dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak.
Ez a 7 dimenzió: 1., fogyasztás, 5., lakókörnyezet,
2., kultúra, 6., anyagi színvonal,
3., érdekérvényesítés, 7., munkamegosztás.
4., lakás,

A társadalmi struktúra elméleti kérdései:

Lenski amerikai szociológus szerint: 2 féle irányzatot különböztet meg.
1., Radikalista gondolkodók: a társadalmat az igazságtalan egyenlőtlenségek és ebből eredő
konfliktusok jellemzik, ezért a társadalmat alapvetően meg kell változtatni.
2., Konzervatív gondolkodók: a társadalmat az együttműködés, a harmónia jellemzi, az
egyenlőtlenségek szükségesek a társadalom jó működéséhez.
Cél: a status quo fennmaradása. /ún. harmóniaelmélet /
Jelentős képviselők:

1., Ótestamentum:
konzervatív képviselők: - zsidó királyok, főpapság,
radikális képviselők: - prófétiák.
2., Görög filozófusok:
konzervatív képviselők: - Arisztotelész,
radikális képviselők: - Platón.
3., Középkor, kereszténység:
konzervatív képviselők: - főpapság,
radikális képviselők: - újítók, változtatást követelők /Szent Ferenc /.

185
 A konfliktuselmélet képviselői:
1.) Marx és Engels: a társadalomban elfoglalt hely fő meghatározója: a termelőeszközhöz való
viszony.
a., a termelőeszközök tulajdonosai: rabszolgatartók, tőkések, nagybirtokosok.
b., termelőeszközzel nem rendelkezők: rabszolga, bérmunkás, jobbágy.

2.) Max Weber: 3 dimenzió a gazdasági, a hatalom az életvitel dimenziója mentén 3 féle
osztályt állít fel.
a., birtok szerinti /ez ugyanaz mint a Marx féle felosztás /
b., kereset szerinti: alacsony-ill. magas jövedelem
c., társadalmi /ezen belül könnyű a mobilitás, de annak határát nehéz átlépni /

3.) WRIGHT:3 féle osztályt állít fel: 1., burzsoázia,

2., proletariátus,
3., kispolgárság.

2. A mai magyar társadalom szerkezete

a., Magyarország társadalmi szerkezete a két világháború között

Az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt, mivel az iparosodás még csak kezdeti
szakaszban volt. A mezőgazdaságba való tőkeáramlás lényeges formája: a bérleti gazdálkodás.
Az iparra jellemző: a, egyik oldalon a kisipar nagy súlya,
b, a másik oldalon a nagyfokú koncentráció.
A koncentráció erősödését a nagyüzemek centralizációs, fúziós folyamata jelentette. Mo. a
közepesen fejlett országok közé tartozott. A középosztálynak nevezhető rész kicsi volt, a társadalom
1/5-ét alkotta. A társadalom legszegényebb rétegei a mezőgazdasági munkások, a mezőgazdasági
cselédek, és a kisbirtokos parasztok voltak. A jövedelemegyenlőtlenség igen nagy volt.

Erdei Ferenc: a két világháború között Magyarországon kettős társadalom létezett.

1., egy történelmi, nemzeti társadalom: /egyház, államhivatalnokok, történelmi arisztokrácia,
kispolgárság /
2., modern, polgári társadalom: /kapitalista vállalkozók, munkásság, kisipar,
kiskereskedelem /.
A parasztság és a mezőgazdasági munkásság Erdei szerint a társadalom alatt élt.

b., Magyarország társadalmi szerkezete a a II. világháború után

186
 1945-től kb. 20 éven keresztül az ún.: Sztálini-modell
a két osztály és egy réteg modell uralkodott.

Munkásosztály + termelőszövetkezeti +értelmiségi / szellemi /

Parasztság réteg

Ferge Zsuzsa felismerte a sztálini modell alkalmatlanságát, ő a társadalmi kategóriákat a

munka jellege alapján csoportosította, ún. Munkajelleg csoportokat hozott létre.
Ezek a csoportok:
1., vezető és értelmiségi5., betanított munkás
2., közép / szellemi / 6., segédmunkás
3., irodai 7., mezőgazdasági, fizikai dolgozó /paraszt /
4., szakmunkás
8., nyugdíjas.
Ezeket rétegeknek nevezte el. Ferge Zsuzsa vizsgálatai alapján arra a megállapításra jutott,
hogy nem feltétlenül az anyagi helyzet határozza meg az emberek helyzetét, hanem a
munkamegosztásban elfoglalt helye határozza meg. /műveltség, képzettség /.
1., Nő a szellemi foglalkozásúak, azon belül az értelmiségiek aránya
2., Nő a munkások, azon belül a szakmunkások aránya
3., Csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya.
Kemény István a csepeli gyár munkásait tanulmányozta és ún. szakmacsoportokat hozott
létre.
Kolosi Tamás ún. státuszcsoportokat állított fel, abból indul ki, hogy az egyén vagy a család
társadalmi helyzetét nemcsak és nem elsősorban a foglalkozás, hanem az életmód és életkörülmény
is meghatározza.
7 dimenziót állított fel:
1., fogyasztás, 5., lakókörnyezet,
2., kultúra, 6., anyagi színvonal,
3., érdekérvényesítés, 7., munkamegosztás.
4., lakás,

Ez alapján 12 státuszcsoportot állít fel:

1., elit család, 7., falusias középső,
2., városias felső réteg, 8., érdekérvényesítő alsó,
3., falusias felső réteg, 9., jó anyagi helyzetű falusias alsó,

187
 4., fogyasztói közép, 10., városias alsó,
5., városias, jómódú, 11., enyhén deprivált,
6., rossz anyagi helyzetű közép, 12., deprivált.

Szelényi Iván-Konrád György :a 1970-80-as években a magyar társadalom szerkezete 2

egymás mellett levő, egymást részben átfedő háromszögből áll. A nagyobb háromszög , melynek
csúcsa magasabban van, az állami redisztribúció elvei szerint működő gazdaságon alapul, a másik
kisebb háromszög a piacgazdaságon, ezen belül a 2.gazdaságon belül.

Állami redisztribúció
Káderelit--------Bürokratikus
Középosztály-------Piacgazdaság
Redisztributív--------- új vállalkozók
szektor munkásai--------- magánszektor
--------- magánszektor alkalmazottai

állami szektor / ők a 2. Gazdaságból is hasznot húznak /

Kolosi Tamás L-modell: ugyanaz mint Szelényi-Konrád modellje. A függőleges tengely
mentén a társadalmi kategóriák elhelyezkedését az állami redisztribúció dimenziójában, a vízszintes
tengely mentén piaci viszonyokban ábrázolta. Ezeket strukturális csoportoknak nevezte.

II.A társadalom funkciói, azok zavarai

A társadalom gyakorlatilag elsősorban a családra hat, és a család az, amely erős hatással van a
gyermekre. A szociálpedagógus az alrendszer felületén dolgozik. Tehát ő a családokkal
foglalkozik. Nem felülről változtat, hanem alulról gerjeszti a rendszer egymásra épülő elemeit.
A társadalom funkciói:
1., alkalmazkodás
2., célelérés
3., interakció
A társadalmi problémák:
1., rétegződés
2., szegregáció
3., elszegényesedés
4., elöregedés
5., elnéptelenedés.

A társadalom és az iskola összefüggései:

188
 A társadalmi problémák az iskolában is érzékelhetőek:
1. Az elszegényedés: a társadalom alsó rétegeiben élők sokszor nem tudják biztosítani
gyermekeik iskoláztatását, azonban ilyen esetekben az állam segítséget nyújt a szülőknek a
gyermekvédelmi rendszer keretein belül:
 rendszeres gyermekvédelmi támogatás
 rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
 étkeztetés
 ingyenes tankönyv
 utazási költségtérítés
2. A devianciák: deviáns szülők gyakran nem törődnek gyermekeikkel. Nem
foglalkoznak velük, sőt iskolába sem járatják őket. Azonban ezt a törvény szabályozza:
A szülőnek kötelessége a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez
szükséges ellátást biztosítása, illetve biztosítania kell az oktatáshoz való hozzájutást is. Ha ezt nem
teszi, és ez a gyermek fejlődését veszélyezteti, akkor a gyámhivatal megteszi a megfelelő
intézkedéseket:
 kötelezi a szülőket arra, hogy családgondozó segítségével próbálják megoldani a
problémát,
 ha a problémamegoldás nem sikerül az alapellátás keretei között, de feltételezhető, hogy
segítséggel a gyermek fejlődése családi környezetben biztosítható, akkor a települési önkormányzat
jegyzője a gyermeket védelembe veszi.
 ha ez sem vezet eredményre, átmeneti nevelésbe vétel történik.
2. A kisebbség: a kisebbség egy része nagyon nehezen integrálható (pl. oláh cigányok).
Ez az iskolai nevelésre is kihat. Előfordul, hogy a gyermekek sem az anyanyelvüket, sem pedig a
magyar nyelvet nem beszélik helyesen. Ezért oktatásuk és nevelésük sokszor nagyon nehéz. Ezzel
kapcsolatos intézkedések:
 óvodai csoportban roma nyelvet ismerő pedagógus alkalmazása,
 a gyermekek minél korábbi integrálása, ezáltal a gyermek jobban megtanulja azt a nyelvet,
ami a boldoguláshoz szükséges.
(A gyermekek 95%-a nem fejezi be a 8. osztályt.)

A társadalom és a család összefüggései:

A társadalmi problémák először a családban jelentkeznek. A következő társadalmi problémák
részesei vagyunk:
1. Kisebbség: egy részét nem tudjuk integrálni. A roma családok gyakran 8-10 gyermeket
felvállalnak, míg a családokban óriási a munkanélküliség, nagyon szegény körülmények között élnek,
sokszor az alapvető szükségleteiket sem tudják biztosítani.

189
 2. Szegregáció: leszakadó rétegek problémájának kezelése. Magyarországon a
nagycsaládokat és a munkanélküliek családját érinti. Ezeknek a családoknak a nagy része a
létminimum alatt él.
3. Elszegényedés: a rendszerváltozás után a két keresetre épülő családok egy részét
érintette. Állami segítséget kaptak pénzbeli és természetbeni ellátások keretében:
 rendszeres gyermekvédelmi támogatás,
 rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
 gyermektartásdíj megelőlegezése,
 otthonteremtési támogatás,
 étkeztetés,
 ingyenes tankönyv,
 utazási költségtérítés.
4. Elöregedés: Magyarországon nagy az idős emberek aránya a gyermekekkel szemben.
5. Elnéptelenedés: a kevésbé kvalifikált családok általában 6-8 gyermeket vállalnak, s itt
komoly megélhetési gondok jelentkezhetnek. A kvalifikált fiatalok külföldi munkavállalásával,
kevesebb gyermek vállalásával ez az arány még jobban eltolódik.
6. Rétegződés: a nagyon szegény és a nagyon gazdag réteg aránytalan megjelenése.
Társadalmi különbség mindig volt, de nem lenne szabad, hogy ekkora legyen. Nincs közép-,
polgárosodott réteg.

III. A társadalmi mobilitás:

Társadalmi mobilitás = társadalmi mozgás. Az a jelenség, amikor az egyén vagy a család

társadalmi helyzete megváltozik. Pl. parasztból munkás, vagy munkásból értelmiségi lesz. A mobilitás
vizsgálatában a nyitott és a zárt fogalompárt szokták használni.
1., Nyitott társadalom: tömegesen lehet az egyik helyről a másikba átkerülni.
2., Zárt társadalom: nem változtathatja az ember a helyét.

A mobilitás típusai:
1., Nemzedékek közötti / intergenerációs / mobilitás: amikor valakinek a társ. i. helyzete a
szüleikhez képest megváltozik. Pl: munkás fia mérnök lesz.
2., Nemzedéken belüli / intragenerációs / mobilitás: amikor valaki foglalkozási életpályája
folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe. Pl. egy szakmunkás elvégzi az egyetemet és mérnök lesz.
3., Házassági mobilitás: ha valaki a házasság kötésével lép át másik társadalmi helyzetbe. Pl.
egy ápolónő házasságot köt egy orvossal.

190
 4., Kilépési mobilitás: azt fejezi ki, hogy egy adott rétegből való kijutásnak milyen esélyei
vannak, a vizsgált rétegből származók, hogy oszlanak meg más rétegek között.
5., Belépési mobilitás: azt fejezi ki, hogy milyen az adott réteg származási összetétele, tehát a
tagok milyen társadalmi rétegből érkeztek.
6., Strukturális mobilitás: azt fejezi ki, hogy az egyénnek az egyik társadalmi. rétegből, a
másik rétegbe való átkerülését előidéző fő tényező: a foglalkozási struktúra megváltozása.
7., A nemzetközi szakirodalom megkülönböztet ún. cirkuláris mobilitást, amelyben az egyik
rétegből származók helyet cserélnek más rétegből származókkal.
Andorka szerint vannak: a., felfelé
b., lefelé mobil egyének.
A mobilitás egyik fajtája: a vándorlás: olyan lakóhely változtatás, amely településhatár
átlépésével jár.
állandó,
ill. ideiglenes vándorlás,
ingázás: ha valakinek más településen van a lakóhelye, mint a munkahelye.
Nemzetközi vándorlás: pl. a török munkások Németországban vállalnak munkát

IV. A társadalom település szerkezete

1. A falu és város szociológiai problémái

A társadalom települési szerkezeténél két alapvető települési típust kell megkülönböztetni: a
falut és a várost.
Város: az a település, amelynek lakossága a környezete /a környező falvak / számára központi
funkciót lát el. Tehát ahol szaküzletek , specializált orvosi ellátást lehet igénybe venni, ahol magasabb
szintű iskolák, művelődési intézmények működnek /könyvtár, színház /. A városok lakossága minden
szempontból heterogénebb, mint a falué , a kapcsolatok személytelenebbek, gyakoribb a deviáns
viselkedés. Viszont több lehetőség van szórakozásra, kulturális intézmények látogatására,
ismerkedésre, továbbtanulásra, ill. a közlekedés szempontjából előnyösebb. Hátránya: zaj, szmog,
zsúfoltság.
Falu: nincsen központi funkciója, a társadalom szerkezete homogénebb mint a városé. A
lakosság közötti kapcsolatok szorosak, bensőségesek, nyugodtabb, színesebb életmód, hagyományok
tiszteletben tartása. A lakók majdnem mindenkit ismernek, ez kedvez a pletykának. Hátrány: rosszak a
közlekedési viszonyok, az infrastruktúra fejletlenebb mint a városban, kirekesztetettség érzése.
Agglomeráció: azok a községek és kisebb városok, amelynek lakossága szoros mindennapos
kapcsolatban áll a nagyvárossal.

191
 2. A magyar szakirodalom által használt fogalmak:

1., Tanya: falvak és városok zárt beépítésű részén kívül fekvő, egyedül álló vagy csak kevés
lakóépületből álló települések és hozzájuk tartozó gazdasági épületek, amelyeknek lakói
mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak.
2., Külterületi, lakott hely: a lakóterületen kívül fekvő lakott helyek. Pl: üdülőkörzet,
bakterház.
3., Városodás: az a tendencia, ahol a városi népesség aránya nő.
4 Városiasodás : a település városias jellege emelkedik. A külföldi szakirodalom nem
különbözteti meg a 2 fogalmat, mindkettőt urbanizációnak nevezi.
5., Szuburbanizáció : a városok központi részeiben lakó népesség száma fogy, a városok
külső kerületeiben élő népesség száma nő.

Elméleti kérdések : Merre tart az urbanizáció tendenciája?

Az első nagyobb városok 5-6 ezer évvel ezelőtt alakultak ki, amikor a mezőgazdasági munka
termelékenysége annyira emelkedett, hogy lehetővé vált a nagyobb népességcsoportok
élelmiszerellátása a megtermelt többlet termékekből. Az ipari forradalom idején hirtelen felgyorsult a
városok számának és népességének növekedése. A II. világháború után a városi népesség arányának
növekedése a fejlett országokban kezdetben folytatódott , a fejlődő országokban is hirtelenül, nagyon
gyorsan megindult az urbanizáció.

Kérdés: Meddig folytatódhat az urbanizáció?

2 álláspont: a, néhány évtizeden belül a fejlett országok népességének többsége néhány nagy
MEGAPOLISZBAN , egymással összefüggő, sokmilliós városok övezetében fog élni. Ilyen
megapolisz: pl: USA keleti partvidékek Boston és Washington közötti része.
b., a tendencia lehetővé fogja tenni a munkahelyek nagyfokú decentralizációját, emellett
tökéletesedik a közlekedés, a távközlés. Ezek hatására a lakosság kisebb településeken fog
szétszóródni, mert a nagyvárosi élet jelenlegi előnyeit majd ugyanúgy élvezheti, viszont elkerülheti
annak hátrányait.

3. Enyedi György ciklikus elmélete:

1., ciklus :- a városrobbanás szakasza: rohamosan nő a városi népesség száma.

2., ciklus :- relatív dekoncentráció: a városnövekedés lefékeződik, helyenként a nagyvárosok
központjaiban csökken a népesség.
3., ciklus: dekoncentráció vagy dezurbanizáció : a városnövekedés megáll, a falusi népesség
száma és aránya nőni kezd. Hazánk jelenleg a 2. szakaszban van.

192
 Miben különbözik egymástól a városi és falusi életmód, a városi életmód jobb-e mint a falusi?
Wirth szerint: a nagyvárosok népességszáma, nagyfokú heterogenitása egyrészt elősegítik a
szabadságot, változatosságot, másrészt az emberi kapcsolatok elszemélytelenedését okozzák.
Más szociológusok: ennél továbbmenve azt emelték ki, hogy a városokban nagyobb fokú az
elidegenedés, az anómia, ennek következtében gyakoribb mindenféle deviáns viselkedés.
Gans: amerikai szociológus “ etnikai faluszigeteket” mutatott ki az amerikai nagyvárosokban,
amelyeknek lakói egy-egy etnikumhoz tartoznak, / pl : olaszok / és a nagyvároson belül olyan
életmódot élnek, olyan személyi kapcsolataik vannak, amilyeneket a falvak lakóira szoktak
jellemzőnek tartani.

A nagyvárosok egyes részei közötti társadalmi különbségek kutatása:

A., Burgess-koncentrikus körök elméletét fogalmazta meg.
- városközpont = üzleti övezet: / itt vannak a nagy áruházak, bankok, szállodák /.
városközpont körül van az ún. átmeneti övezet. Ez korábban viszonylag a jó lakásokat
magukban foglaló bérházak területe, most már Amerikában a színes bőrűek lakóhelyévé vált.
- bérházak: lakói: a jobb helyzetű munkások.
- családi házak
- új bérházak
- ingázók lakásainak övezete /családias külvárosi területek /
B., Egy másik város ökológiai elmélet a városokat szektorokra osztja.
C., Másik elmélet szerint a nagyvárosokon belül több városmag van, ezek köré egymástól
többé-kevésbé független városrészek szerveződnek.
Szegregáció: különféle társadalmi rétegek lakóhelyének elkülönülése.
Szukcesszió: - nak nevezik azt a folyamatot, amelynek során egy-egy városi kerület népessége
lassan kicserélődik. Pl: jobb módúak helyére egyre szegényebbek kerülnek.
Regionális különbségek kérdése: A fejlett régiót centrumnak, a fejletlen régiót mivel a
centrumtól távol helyezkedik el perifériának.
4. Magyarország településszerkezete:
1., 1867 a kiegyezés után: elsősorban Bp - et fejlesztették- nagy ipari beruházások folytak Bp.
mellett. / Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika /.
2., 1950-es évek: fejlesztési nehézségek merültek fel-vidéki nagy városokat és fejleszteni
kell /Miskolc, Db., Pécs, Győr /.
3., 1960-as évek a megyék nagyobb önállóságot kaptak, a fejlesztési erőforrásokat a
megyeközpontokba összpontosítják. A többi városok nem fejlődtek.
4., 1970. Településhálózati-fejlesztési koncepció ezen akart változtatni

193
 5., 1980-új elképzelések a kisebb községek fejlesztésére vonatkozóan, azonban még ma is
vannak az országnak olyan városhiányos részei, amelyeknek lakossága nem tud viszonylag kis
távolságon és időn belül a városok nyújtotta szolgáltatásokhoz hozzájutni.

V.A társadalom demográfiai helyzete

DEMOGRÁFIA= NÉPESSÉGLEÍRÁS
2 dimenzió: 1., nem szerinti összetétel /nők-férfiak aránya /
2., kor szerinti összetétel / csecsemőkortól - időskorig /
Az utolsó évtizedben a szociológiának viszonylag két új ágazata a fiatalok és az idősek
speciális problémáival, életkörülményeivel foglalkozik.
IFJÚSÁGON: - a 30 éven aluliakat,
IDŐSEKEN: - a nyugdíjkorhatáron levőket értjük.

1. Az idősek helyzete Magyarországon

I., Idősek: Laslett az időskort 2 szakaszra bontja.

1., A gazdasági aktivitás megszűnése utáni első időszak: amikor az idős ember még testi
erőinek és szellemi képességeinek többé-kevésbé teljesen birtokában
2., Igazi időskor: amelyben a testi egészség és a szellemi képességek hanyatlanak. Az idős
emberek a korábbi évszázadokban sokkal később és fokozatosabban váltak ki a jövedelmet biztosító
munkából, mint ma, amikor a nyugdíjazással többé-kevésbé abbahagyják az aktív kereső munkát.
Magyarországon az idősek helyzete:
1., Az idős népesség aránya állandóan nő.
Két oka van: 1., születéskor a várható élettartam növekedése,
2., születésszám csökkenése.
Az öregedés állapota felborulással fenyegeti a nyugdíjrendszert. A jelenleg érvényben lévő
nyugdíjrendszer összefog omlani. Ugyanis az adott évben az aktív népesség által befizetett
nyugdíjjárulékból fizetik ki a nyugdíjakat. Ez a rendszer addig működik jól, amíg az egymást követő
nemzedékek létszáma egyre nagyobb, ha egyre kisebb, akkor egyre kevesebb aktív keresőre jut egy
nyugdíjas.
Ez elkerülhető: - a nyugdíjkorhatár felemelésével,
- nyugdíjkulcsok csökkentésével.

2., A nyugdíjak nincsenek indexelve: vagyis nem emelkednek automatikusan az árszínvonal

emelkedése esetén. Kivétel: a legalacsonyabb nyugdíjakat.

194
 3., Idősek egészségügyi állapota: igen súlyos problémákat mutat. Ez megnyilvánul a
különféle krónikus betegségek igen magas előfordulási arányában.
4., Ellátás: az idős népesség 1,3%-a lakik szociális otthonban Magyarország.
2. Ifjúság helyzete /18-25-30 évig /
Az ifjúság az egy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi állapot. AIRES felfogása
szerint a korábbi évszázadokban nem volt elkülönülő fiatalkor, ifjúság. A 20.sz-ban az iskoláztatás
meghosszabbodásával a fiatalok felső korhatára kitolódott.
A felnőtt korba lépés szimbólumai:
- az érettségi bankett vagy
- diplomaosztó ünnepség.
Az ifjúság helyzete Magyarországon:
1., A házasságkötések száma csökken, egyre jobban terjed az élettársi közösségben való
együttélés. Ugyanakkor nő a válások száma.
2., Az 1970-es évek óta az iskolai végzettség emelkedése megállt.
Ok: az intézmények kötött számú hallgatót vehetnek fel, annak érdekében, hogy ne képezzünk
ki több fiatalt, mint ahányan el tudnak helyezkedni.
3., A fiatalok társadalmi mobilitása is megváltozott: annak ellenére, hogy ma több az
érettségi és a felsőfokú végzettségű, mint 1970-ben, a mai 30 éven aluli keresők közül több a fizikai
kevesebb a szellemi foglalkozású.
4., A felsőoktatási intézményekben a továbbtanulók összetétele is megváltozott: a nők
vannak többségbe, míg korábban a férfiak voltak.
5., Súlyos probléma: a fiatalok anyagilag sokáig szüleiktől függenek /kihúzódik minden: -
egzisztenciális bizonytalanság, az ifjúság 1/3-a nem tud elhelyezkedni, mert alacsony a végzettsége,
nem tud lakást venni. /
6., AZ életkorral párhuzamosan emelkedik az aktív keresők átlagos havi jövedelme: A
fiatalok hátrányos helyzetben vannak.
7., Lényegesen eltér az iskolába járó fiatalok és dolgozó fiatalok életmódja. Az iskolába
járóknak több szabadidejük van, és azt változatosabban tölti ki.
A dolgozó fiatalok: - házasság - gyermekvállalás - lakáshoz jutás.
8., Az ifjúság életére hatást gyakorol az, hogy a család mennyi időt, figyelmet szentel
gyermekére.
4 családtípus különböztethető meg:
1., felhalmozó család
2., vállalkozó család
3., tanulást elősegítő család
4., halmozott hátrányos helyzetű—deviáns veszély

195
 VI.A marginalizáció megelőzése

A marginalizáció kifejezés a margó / lapszél / szóból származik.

Marginális csoport : a társadalom peremére került, eredeti társadalmi rétegből kiszorult
egyének összessége. A fogalom hasonlóságot mutat a szegregáció fogalmával.
Ide sorolható: az iskolakerülés, csövezés , csavargás. .

16. tétel
A társadalmi egyenlőtlenség, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzet okai, társadalmi
összefüggései. A társadalmi egyenlőtlenség kezelése szociálpedagógiai módszerekkel . A
szegregáció megelőzése.

VÁZLAT

I. A társadalmi egyenlőtlenség, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzet okai, társadalmi

összefüggései:

1. A társadalmi egyenlőtlenség gyökerei

2. Fogalmak tisztázása
a., társadalmi egyenlőtlenség - Ferge Zsuzsa
b., szegénység
c., depriváció
- objektív
- relatív depriváció
d., Hátrányos helyzet
- többszörösen hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet
e., Veszélyeztetett helyzet - 1997. Évi. XXXI. törvény értelmében
f., elit

II.A társadalmi egyenlőtlenség kezelése

III.A szegregáció fogalma, megelőzése

Felhasznált irodalom:
1. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába

2. Ferge Zsuzsa : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből

196
 I. társadalmi egyenlőtlenség, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzet okai, társadalmi
összefüggései:

1. A társadalmi egyenlőtlenség gyökerei

A társadalmi egyenlőtlenség egyidős az emberiséggel, mindig volt kivéve az ősközösséget. A
társadalom elengedhetetlenül szükséges az emberiségnek az élethez, a fennmaradáshoz, a fejlődéshez.,
hiszen minden ember társas lény. A társadalmat alkotó egyének között különféle viszonyok alakulnak
ki, ezáltal más - más poziciókat foglalnak el, melyek a társadalom szerkezetét is adják egyben. Ezen
poziciók nem egyenlők. Még egyes pozíciókkal a hatalom, addig más pozíciókkal a szegénység jár.
Mindebből kiderül, hogy a társadalmat egyenlőtlenség jellemzi, amely egyre növekvő tendenciát
mutat.

2. Fogalmak tisztázása

a., Társadalmi egyenlőtlenség meghatározása ANDORKA RUDOLF szerint: társadalmi

egyenlőtlenségen azt értjük, hogy az egyének és a családok helyzete a társadalomban milyen nagy
különbséget mutat.
Az egyenlőtlenség létrejövetele:
n a jövedelem,
n a vagyon,
n a munka,
n a lakáskörülmény,
n a műveltség,
n a szabadidő eltöltése, módja, mennyisége,
n az egészségi állapot különbségeiben jelentkezik.

Szegénység fogalmát leginkább az alacsony jövedelem és az ebből adódó egyéb hátrányok

megjelölésére szokták használni. Pl. nem megfelelő táplálkozás, rossz lakásviszony.
Abszolút elszegényesedés: az egyén vagy a család a létminimum alatt van. A létminimumot
legtöbbször egy bizonyos főre jutó havi jövedelemben határozzák meg.
Relatív szegénység: az egyén vagy a család erősen lemarad az adott társadalom átlagos
viszonyaitól. Pl. az 1 főre jutó jövedelem kevesebb, mint az átlag 50 %-áé.

A társadalom legszélesebben vitatott kérdései közé tartozik : Mi a szegénység oka?

197
 Kétféle álláspont:

a., KONZERVATÍV TÁRSADALMI TUDÓSOK szerint: A társadalmi egyenlőtlenség az

emberek alapvető egyenlőtlenségéből ered. Az emberek közötti alapvető egyenlőtlenség oka a
biológiai adottságok öröklődése.

b., RADIKÁLIS TUDÓSOK szerint: a gazdasági, társadalmi rendszer jellegében,

működésében látta a szegénység okát, ezért ezt meg kell változtatni.
Ezen álláspontok mellett számos elmélettel is találkozunk a szociológiában:
- 1960-70-es években a szegénység fő oka: a műveltség és az iskolai végzettség terén fennálló
hátrányokban mutatható ki.
- egy másik álláspont szerint: a szegénység rossz testi, lelki egészség állapotára hívta fel a
figyelmet.
- van olyan álláspont, amely a csonka, egyszülős családok válnak szegényekké és képtelenek
ebből a helyzetből kiemelkedni. Ezek a családok gyermekeikre átörökíthetik a szegénység állapotát.

A szegénység életciklus jelenség.

Depriváció: = valamitől való megfosztottságot jelent. Pl. a gyermeknek a szülői szeretettől
való megfosztottsága is ide tartozik. Amikor a szegénység megjelölésére használják, többnyire:
- deprivált személy vagy család nélkülöz valamit, ami azt adott társadalomban a nagy többség
rendelkezésére áll,
- vagy amit az adott társadalomban mindenki számára elérendő minimumnak tartanak.

Fajtái:
1., objektív depriváció: az objektív jelző arra utal, hogy a szokásos, elfogadott szinthez és
körülményhez képest, milyen az egyén és a család helyzete.
2., relatív depriváció: szegénység és egyenlőtlenség problematikáját kapcsolja össze. Relatív
depriváció mindig lesz, amíg lesznek átlag alatt élők.

DEPRIVÁCIÓS CIKLUS: van olyan eset, amikor tartósan rossz társadalmi feltételek miatt a
szegénység ideiglenes, hanem tartós állapot: a gyerekek szegénységbe születnek, rossz körülmények
között nőnek fel, rossz iskolában járnak, rosszul tanulnak, azután jó esetben rosszul fizetett alkalmi
vagy segédmunkások lesznek, rossz esetben pedig munkanélküliek.

Ferge Zsuzsa a depriváció okai:

198
 1., természeti: / biológiai - fiziológiai / eredetű okok: amikor sem az egyén, sem a társadalom
nem tehet arról, hogy valaki szellemileg vagy testileg fogyatékosnak született, még kevésbé arról,
hogy megöregedett, vagy még gyermek. Mégis ezek az állapotok jövedelmi hátrányt jelentenek.
2., Társadalmi eredetű okok: társadalmi lejtőn való elhelyezkedés, társadalmi helyzet,
lakáskörülmény stb.
3., egyéni és társadalmi eredetű: leányanyák, felelőtlen gyermekvállalás, lumpolás, bűnözés,
alkoholizmus, a családi életet tönkretevő brutalitás.
4., egyéni eredetű okok: pl. deviáns viselkedés.

Hátrányos helyzet: = relatív lemaradást jelent, nemcsak jövedelemre, hanem egyéb

hátrányokra is vonatkozik. Pl. elmagányosodás, sokgyermekes, rossz a lakása, a munkája stb.
Megnyilvánulási formák és okok:
a., alacsony jövedelmi és fogyasztási szint
b., betegség, fogyatékosság, rokkantság,
c., rossz lakáskörülmények, lakókörnyezet
d., származás pl. etnikai kisebbségek
e., gyermeki felemelkedés veszélyeztetettsége.

Többszörösen hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet: olyan személyekre és

családokra vonatkozik, akiknél egynél több hátrány jelentkezik. pl. falusi, képzetlen, nő, etnikum.

Megnyilvánulási formák és okok:

1., nagy család
2., az 1 főre eső jövedelem kicsi
3., rossz lakásviszony
4., alacsony képzettségi szint
5., munkavállalási esélytelenség
6., nagyobb a devianciára, betegségre való hajlandóság
7., gondozatlanok az öregek stb.

Veszélyeztetett helyzet - 1997. Évi. XXXI. törvény értelmében: olyan magatartás, mulasztás
vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi, vagy
erkölcsi fejlődését gátolja vagy megakadályozza.

Kiváltó okok gyerekek esetében:

1., anyagi, családi jellegű okok
2., iskolai helyzet

199
 3., nehezített életvitel
4., testi- érzelmi, szexuális bántalmazás.

Különösen súlyossá válhat a hátrányos és veszélyeztetett helyzet, ha az abból való kitörés

lehetőségei beszűkültek vagy esetleg átörökítődtek a következő generációra. Egy adott társadalomban
a legrosszabb helyzetben a mindenkori szegények illetve depriváltak vannak. A mai tendencia ezen
tényezők rohamos elterjedését mutatják.
Elit: a hierarchia csúcsán lévő kiscsoport, akiknél előnyök - előnyökkel párosulnak.

A hátrányos helyzetű tanulók azok, akiket különböző környezeti tényezők gátolnak

adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségükben. Elsősorban tanulmányi, ill. képzési szempontból igaz
ez. Ez akadályozza a társadalmi mobilitást, a gyermekek felemelkedését. Későbbi életvitelük
társadalmilag pozitív, hiszen nevelésük pozitív. Hátrányuk, hogy külső körülményeik miatt nem tudják
kibontakoztatni személyiségüket.

 Pedagógiai szempontból hátrányos helyzetű az a gyerek, akit a szülő egyedül nevel, tanyasi
összevont iskolába jár, nem tanul idegen nyelvet, nincs szaktanterem, a szülő alacsony iskolai
végzettségű.

 Kulturálisan hátrányos helyzetűek azok a gyerekek, akik tanyán, falvakban élnek, a család
kultúraigénye alacsony, az olvasás, könyvtár, színház lebecsülése. A család együttes élményének
hiánya. Sok szülő nem rendelkezik azokkal a speciális ismeretekkel, amelyek biztosítanák a
felnövekvő nemzedéknek a megfelelő fejlődést.

 Anyagi szempontból hátrányos helyzetű az a gyerek, aki szegény. A szegénységen belül

megkülönböztetjük az abszolút szegénységet (aki a létminimum alatt van, nincs pénze, élelme, lakása,
ruhája) és a relatív szegénységet (a társadalmi átlag alatt van). Ezek az emberek depriváltak
(valamitől való megfosztottság).

 Halmozottan hátrányos helyzet: alacsony az egy főre jutó jövedelem, nagy család, rossz
lakáskörülmény, képzetlenség, munkanélküliség, nagyobb a devianciára való hajlamosság, nagyobb a
betegségveszély, gondozatlanok az öregek. Önállóan nem tudnak kitörni ebből a helyzetből. Nagy
szakmai felkészültség kell ehhez a réteghez.

A hátrányos helyzet társadalmi, pedagógiai alapjairól – napjainkban: (Papp János)

Az író szerint a hátrányos helyzet megjelölés a '60-as években vált divatossá. Egyfajta
gyűjtőfogalom (a cigány-probléma is beletartozik). Ugyanazt a populációt jelöli a hátrányos,
veszélyeztetett helyzetű, kudarcos, bukott, lemorzsolódott fogalom is. Köznapi nyelven szegények,
leszakadók, deviánsak. A cikk központi kérdése, hogy kiknek van társadalmi helyzetüknél fogva és
nem egyéni adottságaikból következően, kevés vagy úgyszólván semmi esélyük arra, hogy jól
felszerelt iskolákban, kiváló pedagógusok segítségével könnyen megtanuljanak mindent, hogy aztán a
társadalmi hierarchiában elfoglalják az egyébként megszolgált stabil és kedvező pozícióikat. A
hátrányos helyzet sokkarú polip. Az alacsony jövedelem határozza meg a hátrányos helyzet klasszikus
tartalmát. A segítés adekvát módja más és más. A '80-as években már halmozottan hátrányos helyzetről
van szó, beszél a szakirodalom is.

A hátrányos helyzet egyéb dimenziói:

*0 rosszul felszerelt, egészségtelen vagy szűkös lakáskörülmények,

200
*1 a szülők alacsony iskolai végzettsége,
*2 a deviáns mikrokörnyezet szocializációs ártalmai,
*3 a család vagy az egészséges családszerkezet hiánya,
*4 beteg vagy (halmozottan) korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekeik
megfelelő ellátására,

Az utóbbi két dimenzió a veszélyeztetettség fogalomkörébe is beletartozik.

A hátrányos helyzet könnyen vezethet iskolai kudarchoz. Ez pedig a biztos leszakadást

eredményezi.

Hátrányos helyzet Veszélyeztetett helyzet

*5 a szociális tartalom a hangsúlyos *7 a pszichikus tartalom a hangsúlyos
*6 Cél: az iskolai siker és a társadalmi *8 Cél: a személyiség egészséges fejlődése,
érvényesülés harmonikus kibontakoztatása

A veszélyeztetett helyzetben devianciák, életvezetési problémák, morális defektusok,

önértékelési zavarok jelentkezésének veszélyével kell számolni.

Okai: a szűkebb környezet, család életmódja, antiszociális viselkedése, érzelmi sivársága,

rendezetlen belső viszonya a szülőpár diszharmonikus viszonya, gyermekkel szembeni felelőtlensége.
Helyzetek is vannak, amikor a gyermekben magában ragadható meg a veszélyeztetettség oka
(karakterhiba, önértékelési zavar). A veszélyeztetett helyzetet felfoghatnánk a hátrányos helyzet egy
speciális válfajaként is. A veszélyeztetett helyzet egyben hátrányos helyzet is.

Napjainkban egyre több gyermek kerül hátrányos helyzetbe, mely negatívan befolyásolja mind
pszichés, szociális, értelmi fejlődésüket.

A hátrányos helyzet kialakulásának számtalan oka lehet:

*9 válás,
*10 munkanélküliség,
*11 halálozás,
*12 a család nem megfelelő kulturális szintje,
*13 a szülők nevelői alkalmatlansága,
*14 hajléktalanság,
*15 büntetett előélet, stb.

Sajnos, ezek a hatások többszörösen is érhetik a gyermekeket. Vannak olyan családok, ahol
halmozottan hátrányos helyzet figyelhető meg. Az ilyen helyzetű családoknál még tudatosabban és
nagy hozzáértéssel kell végezni munkánkat.

A szociálpedagógus feladatai:

*16 környezettanulmány készítése,

*17 jó kapcsolat kialakítása a családdal,
*18 állandó és folyamatos kapcsolat a szociális háló más intézményeivel,
*19 szociális támogatások biztosítása a családok számára, ha kell a gyermek érdekében csak úgy
folyósítani ezeket, hogy biztosan a gyermek kaphassa meg,
*20 segíteni munkát találni,
*21 pedagógiai segítségbiztosítása (korrepetálások),
*22 pszichológiai segítség biztosítása,
*23 a gyermekeknek és szüleiknek szabadidős programok szervezése,
*24 a gyermekeknek, ha szükséges, terápiás segítség nyújtása (pl. Herkules-terápia),
*25 devianciák megelőzése,
*26 jó kapcsolat kialakítás a gyermekekkel,

201
*27 hagyni, hogy az interakciós kapcsolatba a gyermek is adhasson,
*28 figyeljük, hogy ne kioktató stílusban beszéljünk a klienssel,
*29 ne csak a rossz tulajdonságokat vegyük észre benne,
*30 a gondokért ne kizárólag a fiatalokat, gyermekeket okoljuk,
*31 finoman oszlassuk el a gyermek tiltakozását,
*32 türelmesek, elfogadóak, figyelmesek legyünk a gyermekekkel szemben,
*33 fontos, hogy a gyermekekben lévő pozitív energiákat mozgósítsuk a kapcsolat során.

Összegzés:

A szociálpedagógusnak mindkét réteggel foglalkoznia kell. A segítés úgy lehet eredményes, ha

a gyermeket és a családot együttesen támogatják.

A hátrányos helyzetű tanulóknál a külső körülmények javításával sikert lehet elérni. A cél: a
hátrányt jelentő körülmények kiküszöbölése, enyhítése.

A veszélyeztetett helyzetű tanulóknál nem elég a körülményeken javítani, szükséges a család

belső szerkezetének átalakítása is. Ahol a külső ártalmak károsodást okoztak a pszichében, ott a
körülmények alakítása már nem elég pszichológiai segítségre is szükség van.

Törvényi rendelkezés:

Az oktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi munkáról a 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezik:

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - szociálpedagógus feladatai:

6. §
(1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és
megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez
kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja
megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

(3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

(4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről,
valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

(5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. a gyermek-
és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

a.) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban
fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,

b.) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a
veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,

c.) a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte
esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,

d.) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,

e.) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, ill. ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,

f.) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények
(pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefonon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, ill.
telefonszámát,

g.) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek
részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés
megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

202
(6) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a
gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

(7) Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai,
szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.

II.A társadalmi egyenlőtlenség kezelése

Nemzetközi tendencia: Minden fejlett társadalomban létezik szegénység, vannak hátrányos

helyzetűek. Míg a 19.sz-ban és az 1930-as nagy gazdasági válság idején általánosan elfogadott
megállapítás volt, hogy a népesség igen jelentős része szegény, a 2 világháború után a fejlett
országokban egy olyan derülátó felfogás terjedt el, hogy a gyors gazdasági növekedés következtében a
szegénység rövid időn belül eltűnik, vagy már meg is szűnt.
1960-as évek elején ismerték fel újra a szegénység meglétét.
USA: a világ leggazdagabb országának számított a népesség jelentős része szegény. A
szegénység elleni küzdelem így került bele Kennedy elnök programjába. Az USA-ban azóta is
rendszeresen kiszámítják a létminimumot és közlik az ennél alacsonyabb jövedelemből megélni
kényszerülők arányát. Ez a 60-as években csökkent, a 70-80-as években nőtt.
ANGLIA: relatív szegénység fogalmát alkalmazták. 1963-ban a szegénység mérésére sok
változóból összeállított indexet használtak, amelyek a szegények arányának növekedését mutatták.
SVÉDORSZÁG: 1968-ban végzett szegénységvizsgálaton sok dimenziós szegénység vagy
hátrányos helyzet fogalmat alkalmaznak, ezeket külön mérik hányan vannak hátrányos helyzetben.
A szegénység, hátrányos helyzet kezelése:
1., Legkézenfekvőbb a pénzbeli támogatás, ahol 2 alternatíva van:
a., állampolgári jogon biztosítják a rászorult családoknak a jövedelem kiegészítését.
b., a szociális háló gondozói eldöntik és megvizsgálják a családok helyzetét, hogy indokolt-e a
segély adás vagy sem.
Problémát jelent még ezenkívül:
1., Rendkívüli kiadás: pl: gyógykezelési költség, ez nem merül fel, ha ingyenes az
egészségügyi ellátás.
2., Magyarországon égető probléma: a lakáshoz jutás. Ez nem probléma, he nehézség nélkül
lehet olcsó bérlakáshoz jutni, ill. ahol a szociális gondozóhálózat automatikusan olcsó bérlakáshoz
juttatja a lakással nem rendelkezőket. Pl. Svédországban.
3., Továbbtanulás, munkahelytalálás. Megoldás: tanfolyam, továbbképzés, beiskolázás.
4., Mentálhigiénés ellátás kiterjesztése.
5., Szociális gondozó hálózat, családsegítő központok.
6., Munkahelyi szociális gondoskodás, nem állami intézmények /egyház, jótékony társulás /
tevékenysége: /ápolás, lelki támogatás. /

203
 7., Felzárkóztatás a tanulásban, korrepetálások megszervezése.
A szociálpedagógus módszerei:
1., egyéni esetkezelés
2., krízisintervenció
3., csoport módszer
4., terápia, verbális terápiát a szociálpedagógus is végezhet, de pszichoterápiát nem
5., szociocsoportok, szülőcsoportok kialakítása.
A szegénység Magyarországon
1., 1960-as évek elején a szegénység főleg a falvakban koncentrálódott, mára a falusi
szegénység csökkent, a városok és azon belül Budapesten a szegények száma némileg megnőtt.
2., Míg a 60-as évek elején több volt a szegény a mezőgazdasági fizikai dolgozók között, mint
a szakképzetlen munkások között , mára ez a különbség megfordult.
3., Míg a 60-as években a nyugdíjas háztartások között több élt a létminimum alatt, mint az
aktív kereső háztartások közül, mára a szegények aránya alig magasabb a nyugdíjasok között, mint az
átlagnépességben.
4., Mára a szegénység áttevődött az idősekről a gyermekekre, a 0-14 éves gyermekek közül
sokkal több él a szegénység körülményei között, mint a 60 évesek illetve az idősek közül.
III.A szegregáció fogalma, megelőzése

Szegregáció = elválasztás, elkülönítés.

A társadalmi egyenlőtlenség oka lehet pl. fogyatékosság. Ahhoz, hogy az ilyen embereket ne
különítsük el, felkészíthetjük az osztályt, hogy többet tudjanak meg a fogyatékosok helyzetéről. Ebben
a szociálpedagógus a tanári testülettel együttműködve kidolgozhat egy programot, ahol a testi hibákkal
kapcsolatos élményeket dolgozzák fel a diákok. Pl. mankóval járás, tolószék kipróbálása, vattával a
fülben megérteni mások beszédét, homályos lencsével a szem előtt közlekedni stb.

17. tétel
A gazdaság, a társadalom-családpolitika összefüggései. Szociálpolitikai megoldások. A
jóléti állam szociálpolitikája.

VÁZLAT

I. A gazdaság, a társadalom-családpolitika összefüggései

II.Szociálpolitikai megoldások

204
 1. A szociálpolitika értelmezése

a. Pragmatikus megközelítés

b. Funkcionalista megközelítés

c. Strukturális - dinamikus megközelítés

2. A szociálpolitikai változások

a. A kiegyezéstől / 1867-től / 1920-as évekig

b. A 2. világháború közötti időszak hivatalos szociálpolitikája

c. 1945-56 év szociálpolitikája

d. Szociálpolitika 1957-től máig

e. A rendszerváltás következményei

III.Szociálpolitika Magyarországon

IV.A jóléti állam

1. A jóléti állam kifejezés kialakulása, megfogalmazása

2. A jóléti állam modelljei

a. Angolszász típusú

b. Liberális jóléti állam

c. Konzervatív jóléti állam / etatista - korporatív / modell

d. Gazdasági - demokrácia modellje

e. Szociáldemokrata típusú modell

Felhasznált irodalom:
1.Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom
2. Ferge Zsuzsa: A jóléti állam
3. Az új jobboldal és a jóléti állam

I. A gazdaság, a társadalom-családpolitika összefüggései

Gazdaság: a társadalom anyagi létszférája. Az anyagi javak és szolgáltatások előállításával,

elosztásával, fogalmával és fogyasztásával kapcsolatos dolgok összességét jelenti. Ezek a gazdasági
jelenségek át - meg átszövik az emberi élet minden mozzanatát, kihatva a társadalom területeire. / pl. a

205
társadalmi struktúra, rétegződés, politika /. A gazdasági viszonyok függvényeként alakul ki : a
TÁRSADALOMPOLITIKA, amely a társadalmi viszonyok újratermelését, a társadalmi struktúra
alakulását befolyásolja. Az államnak a gyerekekre, illetve gyermekes családokra irányuló
tevékenységét a CSALÁDPOLITIKÁT sokféle társadalmi, gazdasági, politikai érdek motiválhatja. Pl.
női foglalkoztatás növelése illetve csökkentése, népességszám növelése.

II.Szociálpolitikai megoldások
1. A szociálpolitika értelmezése:
A szociálpolitikát nem lehet elkülöníteni a társadalompolitikától, mert egy
társadalomban, hogy milyen természeti viszonyok vannak és a társadalom milyen szerkezetet hoz
létre, attól függ hogyan értelmezik a szociálpolitika tartalmát.
Egy társadalom 3 lényeges dolog köré szerveződik:
a., tőke
b., tulajdon
c., tudás és ehhez kapcsolódó hatalom. Ha egy hatalom elismeri a 3 dolog fontosságát, akkor
ennek megfelelően fogja kialakítani szociálpolitikáját.
A mai szociálpolitika értelmezése: visszavezethető Polányi Károly munkásságára és Pokol
Géza kutatásaira, akik megállapították, hogy a társadalom különböző alrendszerekből épül fel. Minden
alrendszer önállóan működik, akkor ha a rendszer demokratikus. Ha az alrendszerek egymásba
csúsznak diktatúra van. Az alrendszerek különállóságából következtet Ferge Zsuzsa arra, hogy a
szociálpolitika csak akkor tudja feladatát megvalósítani, ha a társadalom politikává válik. A
szociálpolitikának sokféle körülírása, meghatározása létezik.

A.) PRAGMATIKUS MEGKÖZELÍTÉS:= a szociálpolitika cselekvési mező, amelyben

bizonyos történelmileg kialakult intézmények, tevékenységi rendszerek működnek.
Ide tartozik: 1., az egészségügyi ellátás,
2., oktatásügy,
3., a TB és közsegélyezés
4., állami lakásépítés
5., az ún. személyes szociális szolgálat
pl: szociális .munka, házi vagy intézményes gondozás, család-
és gyermekvédelem.

Újabban egyes felfogások szerint a szociálpolitikához tartozónak lehet tekinteni a munkaügyi

szolgáltatásokat, a környezetvédelem egy részét vagy egészét is.
TITMUS a szociális intézmények mellett a szociálpolitikához tartozónak tekinti:
- a pénzügyi vagy adópolitikát,

206
 - ill. a vállalati politikát.
Ún. redisztribúció elv alapján működik ez a fajta rendszer. A redisztribúció újraelosztást
jelent. Az állampolgár befizet valamilyen járulékot az állami költségvetésbe, s azt újra elosztja az arra
jogosult állampolgárok között. Jelentős az állam szerepe. Az állam egyrészt közvetlenül törvényekkel
vagy rendeletekkel szabályozza a rendszerek működését, másrészt közpénzekből fedezi működésüket,
a nyújtott szolgáltatásokat. A szociálpolitikához olyan állami tevékenységek tartoznak, melyek
általában a lakosság jólétét szolgálják. Egy másik felfogás szerint a szociálpolitikához tartozónak
tekinti a magánjótékonyságot.
NY - Európában a pragmatikus megközelítésbe beviszik azt az újraelosztó redisztribúciós
tevékenységet is, amelyet a vállalatok biztosítanak a dolgozóik számára. Pl. vállalati jóléti alapok,
vállalati pénzügyi politika, vállalati adópolitika.

B.) FUNKCIONALISTA MEGKÖZELÍTÉS: arra próbál választ adni, hogy milyen

társadalmi funkciók betöltésére jöttek létre a szociálpolitikai rendszerek. Az intézményeket a
bürokrácia jellemzi. Ha ezt a funkciót ellátja egy család, egy baráti közösség, egy osztály amit
szintén bele kell érteni a szociálpolitikai .hálóba, és ezt a nem intézményesített, de segítőcsoportot kell
az államnak segítenie.

C.) STRUKTURÁLIS-DINAMIKUS MEGKÖZELÍTÉS: a szociálpolitikát az

állampolgárok közötti változó viszonyként értelmezi. Végbemegy a jogok dekkomodifikációja, az
árutlanítás. Az egyénnek nem kell áruba bocsátania a munkáját ahhoz, hogy részesüljön szociális
ellátásból. Pl. Svédország

Magyarországon nincs általánosan elfogadott szociálpolitika értelmezés. Sokan azt tekintik

szociálpolitikának, amivel a szociális közigazgatás foglalkozik.

2. A szociálpolitikai változások
A., A szociálpolitika a kiegyezéstől /1867-től / 1920-as évekig:
a., 1867-től 1918-ig a polgári demokratikus forradalomig tartó időszak:
1910-től társadalmi szintű segítségadás: Az ipari fejlődés /iparosodás / városokba, gyárakba
tömörítette az embereket. Megkezdődik a város felé való áramlási folyamat, több koldus, bűnöző nő
ki. Már nincs meg az a rendkívüli nagy társadalmi elkülönültség, mint ami az 1910-es évek előtt. Ez
már modern társadalom, és nem a rendi társadalom. A közlekedés fejlődése, a postai forgalom, az
újságok terjedése nagy társadalmi lökés ahhoz, hogy egyes társadalmi csoportok közelebb kerüljenek
egymáshoz. Legjelentősebb célcsoport: a nagyipari munkásság, a társadalmi kispolgári csoport. 1884-
től bevezetésre kerülnek az ún. gyári törvények. 1899-től bevezetésre kerülnek a biztosítási
rendszerek: /öregségi, árvasági, özvegységi pótlék, családi pótlék /. Ezek a pótlékok a jövedelemmel

207
növekednek. Minden szociálpolitikai intézkedés leglényegesebb szempontja: az egyénnek elsősorban
önmagán kell segíteni, csak másodsorban az állam kötelessége a segítségnyújtás.

Községi törvények sorozata: a községeknek gondoskodni kell, azokról a szegényekről:

1, több éve a községben laknak, képtelen önmagát eltartani.
2., rokoni segítségre nem számíthat.
Ha bármely feltétel nem teljesül, nem tartoznak a községi törvény hatálya alá. Akik kiesnek a
törvény hatálya alól, azokon az egyházak, karitatív szervezetek /adományozó, jótékonykodó hölgyek
egyletei segítenek /.

1873.Cselédtörvény : Bevezetik a cselédkönyvet, melynek révén tagja lehet a

cselédpénztárnak, amely betegség esetén minimális juttatást ad.

b.) 1918.október 31. /a polgári demokratikus forradalom, őszirózsás forradalom /-

1919. március 21-ig /Tanácsköztársaság kikiáltásáig / tartó időszak.

Miniszterelnök: gróf Károlyi Mihály. Ez az időszak, amikor már nem szociálpolitikáról van
szó, megkísérelnek TÁRSADALOMPOLITIKÁT folytatni. Cél: az általános választójog, földosztás,
szociálpolitikai reformok, a háború befejezése.
Kiindulópont: a felső tízezernek a szemléletén kell változtatni, nekik kell példát mutatni a
társadalom többi csoportjai számára. Tudatosítani kell, hogy Mo. rendkívül nehéz gazdasági
helyzetben van, más lehetőség nincs csak a takarékoskodás /energiával, élelmiszerrel /. Megpróbálnak
foglalkoztatottságot biztosítani a falusi csoport számára. Különféle juttatások az árvák, özvegyek,
hadirokkantak számára.

c.)1919. március 21.- 1919. Augusztus 1. Proletárdiktatúra Magyarországon /133 nap/

Vezető: Kun Béla. Kiindulópont: nem kell semmilyen szociálpolitika hiszen minden ember
egyenlő.

Jelentős intézkedések:
1., Dolgozók helyzetének javítása / fizetésemelés, élelmiszerellátással igyekezett segíteni
helyzetükön.
2., Bevezetik a heti 48 órás munkaidőt, fizetett szabadságot, az egyenlő munkáért egyenlő bér
elvét.
3., Csökkentették a lakbéreket.
4., A TB kiterjesztése, ingyenes orvosi ellátás.
5., Államosított lakásokba munkáscsaládokat költöztettek be.

208
 6., Nagy gondot fordítanak az anya - és csecsemővédelemre.
7., Minden téren érvényesítették a nők egyenjogúságát.
8., Tervbe vették a 8 osztályos ingyenes általános iskolák megteremtését.
9., Iskolák államosítása, a tanulást lehetővé tenni, a művelődésből addig kizárt dolgozók
gyermekeinek a számára is!

B., A 2. világháború közötti időszak hivatalos szociálpolitikája

1920-as évek:1920.június 4. a Trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 282

ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökken. Ez sokkként érinti az embereket. Az itt maradt embereken
segíteni kell. Rengeteg menekülő jön az elcsatolt területekről, ezeket az embereket is el kell látni. A
társadalom álláspontja és az állam álláspontja megváltozik. Az államnak magára kell vállalnia a
szociálpolitikai funkciót, megjelenik a szegénység társadalmi problémaként való kezelése.

Dilemmák:
a., Állami feladat-e a szegénység enyhítése, vagy egyházi, társadalmi, magán jótékonyságé?
Mindkét álláspontnak vannak hívei.
Bevezetésre kerül az Egri norma 1927-ben Oswald Ráter ferencesrendi szerzetes dolgozta ki,
1936-tól kerül bevezetésre a magyar norma, egy négyosztatú rendszerben dolgozik az egri norma.
1., Szegényügyi Hivatal
2, Segélyezetteket elbírálók rendszere
3., Adománygyűjtő csoport
4, Adományelosztó csoport: külön pápai engedély kell megalapítanak egy ferences rendi női
apácarendet, ők viszik ki az adományokat.
A norma forrása: a közadakozás. Az alamizsnát az adománygyűjtő hölgyek házról-házra járva,
lista szerint gyűjtötték össze, az egyház szegénygondozói nővérei vitték házhoz az érdemes
szegényeknek.

A segélyt természetben adták, mert a norma lényege épp az volt, hogy megállapították a
fennmaradásához minimálisan szükséges jószágmennyiséget / liszt, só, bab / ezt osztották ki a
segélyezetteknek. A rendszer pozitív vonása: otthoni körülmények közt folyó gondozást helyezte
előtérbe.

Ebben az időszakban, amilyen politikai kormányzat van Magyarországon, az nyomja rá

bélyegét a szociálpolitika rendszerre is. A 2 világháború. között Magyarországon különböző stílusú
kormányzatok váltják egymást, egy dologban egyeznek meg. Ez a PRODUKTÍV
SZOCIÁLPOLITIKA RENDSZERE = bármilyen juttatást valamilyen produktumhoz kötnek.

209
 Pl: legyen keresztény, legyen katonaviselt—ff, nő—3-4 gyerek, legyen aktív egyház tag stb.
A munkához való jutást külön szabályok tartalmazzák.
Különbséget kell tenni: 1., munkaképtelen / szegények /
2., munkanélküli / Ínségesek /
3., munkakerülő között.

Munkaképtelen: az a vagyontalan személy, akinek nincs ellátásra köteles és képes

hozzátartozója, ő maga pedig testi vagy szellemi betegség, fogyatékosság miatt képtelen önmagáról
gondoskodni.
Munkanélküliek: akik rendkívüli gazdasági körülmények következtében időlegesen
keresőképtelenné váltak.
Munkakerülők: akik önhibájukból nem dolgoznak. Alapos környezettanulmány után
állapítják meg, hogy kik részesülnek ingyen segélyből. 1931-ben bevezetik a visszatérítési jogot.
Bevezetésre kerül:
1., Közhasznú munka: valamely gazdasági vagy kulturális cél érdekében végeztetett munka.
2., Szükségmunka: szorult helyzetben levő vállalatok-munkanélküliek foglalkoztatása
céljából.
3., Ínségmunka: csak arra szolgál, hogy az egyén foglalkoztatva legyen, akár teljesen
haszontalan, felesleges munkafolyamatok révén is. A legrosszabb körülmények között végzett,
legnehezebb munkák. Az ínségmunkás órabére nem lehetett alacsonyabb a napszámnál, de nem
lehetett magasabb sem, mert akkor mindenki ínségmunkára tódult volna. Az órabérek gyakorlatban a
napszámbér alatt voltak. Hivatalos órabér: 20 fillér. Szabályozták azt, hogy ki mennyi munkát
végezhet 1 hónap alatt. 1 hónapban 1 ínségmunkás maximum 12 napot dolgozhat. Erre szolgál az ún.
ínségigazolvány bevezetése.

1921-1931 közötti szociálpolitika

1921-1931 között Magyarországon gróf Bethlen István a miniszterelnök.
Magyarországon égető probléma a munkanélküliség kérdése: hiszen a lecsatolt területekről
az emberek visszajönnek, de ingóságuk nincs, foglalkoztatni kell őket. Feladat: olyan iparágat kell
kitalálni, ami jelentős munkaerőt tud foglalkoztatni és felveszi azokat is akik visszajöttek, akik a
leépített malomiparból munkanélküliek lettek. Bethlenék alatt elkezdődik a TEXTILIPAR fejlesztése,
ez az egyedüli olyan iparág, ami nagy létszámú munkaerőt igényel, és az indításához a feltételek
Magyarországon is adottak.
1924. a kapott népszövetségi kölcsönből oktatási és egészségügyi reformok sorozata indul el.
A kölcsön 80%-ból iskolákat építenek, általános, középiskolát, egyetemet egyaránt. Ekkor épülnek a
nagy egyetemek : Debreceni, Pécsi, Szegedi. A képzettség produktumban jelentkezik. Az oktatásban és
az egészségügyben a legfontosabb cél:

210
 n egészséges ivóvízzel való ellátottság,
n csecsemőhalandóság csökkentése,
n védőnői hálózat falvakba történő kiterjesztés.

Konkrét intézkedések: a kormányzat különválasztja a szociálpolitika juttatások terén a

parasztságot és a munkásságot.
3 osztatú szociálpolitikát folytat:
a., parasztság-------------------- legfőbb probléma: a földkérdés megoldásában
- a munkabérek és juttatások rögzítése
- a falusi egészségügy kialakításában
b., munkásság------------------a szociálpolitikát a BIZTOSÍTÁS megoldása jelenti.
c., szegénység kezelése------- szegénypolitika.

PARASZTSÁG: 1926-tól földreformok / Nagyatádi Szabó István féle / , 400 ezer igénylő jut
földhöz.

1., Telepítési programok: 20 holdas parcellát adnak 50-60 ezer embernek Azoknak is adnak
akik városban élnek, és értenek hozzá, + 200 négyszögöl kertet is.
2., Öntözési és fásítási program: a., jó a talaj számára
b., munkalehetőség / Duna-Tisza Köze /
Eredmény:
1., A falusi munkanélküliség mérséklődik.

2., Először rögzítik a szegődményesek bérét 1 évre 450 pengőt, 1800kg gabonát, 6 űrméter
tűzifát, naponta 1 liter tej, 300 négyszögöl veteményföldet, 1200-1600 négyszögöl tengeri földet kap.
Dunántúlon elterjedt az állattartás engedélyezése, megszabott keretek között 10-15 kacsa.

3., Szabályozzák az idény jellegű munkák bértét. / aratók /. 1 hétre kap: 8 kg kenyér, 1,2 kg
szalonna, 0,5 kg főzőliszt, 3 kg burgonya, 0,5 kg hús, 15 dkg só, 2,5 dl ecet. Ez 45000 kalória, és
70000 kalóriára lenne szükség. Azt hogy milyen bérezést kapnak nem rögzítik törvényben, az alku
tárgya általában egy mezőgazdasági munkás , aki 150 napot tud dolgozni / év, évi keresete 250 pengő
körül van.

Egészségügy: nagy a csecsemőhalandóság, biztosítani kell az egészséges ivóvizet, a

zöldkeresztes nővérek képzését. A falvakban nagy számban kell alkalmazni őket. Pl: tanácsadás,
gyermekápolás, nevelés, főzési tanácsadás. 1938-ra a falvak 80%-át el tudják látni zöldkeresztes látni
zöldkeresztes nővérekkel.

211
 MUNKÁSSÁG:----- a biztosítás megoldása.
1926.Országos Társadalmi Biztosítási Intézet. Baleseti, egészségügyi., öregségi
biztosítást lehet kötni.
1930-tól kiterjesztik a munkásokra is a családi pótlék rendszerét, ami gyerekenként 5 pengő,
ez jelentősen eltér a közalkalmazottak számára biztosított családi pótléktól, ahol 12-25 pengőig adták a
családi pótlékot. A családi pótlék a fizetéshez mérten emelkedett.

c. 1932-1939 közötti időszak hivatalos szociálpolitikája

Továbbra is a produktív szociálpolitika van érvényben. GÖMBÖS GYULA: 1932-1936 között
Magyarország miniszterelnöke .Új típusú szociálpolitikát hirdet meg, ami szerinte a szociálpolitika
összes időszerű feladatait megfogalmazza. Sok biztosítási feladatot felsorol, úgy tűnik az állami
szerepvállalást meg akarja változtatni. A munkanélküliségnél a foglalkoztatás irányítását tekinti állami
feladatnak, de ez addig is így volt.
1934 után: hogy jelentős tömegbázisa legyen, fokozottan figyel a falusi népességre, elindít egy
ún. TELEPÍTÉSI PROGRAMOT, ami azt jelenti, hogy kisparcellákat ad, és 150 ezer
kishaszonbérletet. A parcellák 5 holdasok, a bérlet 5-25 hold körül van.

2., DARÁNYI KÁLMÁN: 1936-1938 között Magyarország miniszterelnöke. A

szociálpolitikában a legnagyobb problémának a munkanélküliséget tartja. Telepítési-fásítási - öntözési
programot csinál, a résztvevők munkabérét 1 pengőben állapítja meg. 1 millió hold földet oszt fel,
ebből elsősorban az részesül, aki 3 gyermekkel rendelkezik, képesek 25 év alatt kifizetni a vételár
30%-át, rendelkeznek munkaeszközzel. Az 1 millió holdból semmi nem lesz, nincs honnan elvenni,
így 270000 holdat oszt ki. Az országos munkanélküliséget 17%-ra szorítja vissza.
1937.Az ipari munkások kapcsán kiterjeszti a biztosítást, minden 20 főn felüli ipari
üzemre és kereskedelmi vállalkozásra kötelezővé teszi. Ellenőrző rendszert dolgoz ki, hogy a
befizetések rendszeresen történnek - e az Országos TB felé, ennek a munkáltató nem örül. A
munkabéreket felemeli, 1 szakmunkás bére: 200-400 pengő, a betanított és segédmunkás bére 70
pengő. A közalkalmazottakat kiemelten fizeti minden területen.
A városokban nincs szükség szociálpolitikai intézkedésekre, maga a városi infrastruktúra
lévén jóval többet kap a kormányzattól a városban élő munkástársadalom.

3., IMRÉDY BÉLA: 1938-1939 között Magyarország. miniszterelnöke. A probléma: a

munkanélküliség. Infrastruktúrát, házakat épít a dolgozóknak. 1939-ben valóra akarja váltani a
parasztok földhöz jutását, a zsidóbirtok elvételével , azonban a zsidóbirtok nagysága nem felel meg a
valóságnak, mivel a haszonbérben levő földet is ide sorolják, így a birtok nem osztható ki, mivel a
zsidók nem tulajdonosok.

212
 c. 1945-56 év szociálpolitikája

1945-48: a koalíciós kormányzás időszaka volt Magyarországon:

Legfontosabb a gazdaság újjáépítése, a költségvetés 60%-át fordítják újjáépítési programokra,
40 % - ot pedig a közkiadások illetve a szociálpolitikára fordítják.
1945.évi rendeletek: létrejönnek a szociálpolitikai bizottságok, a szociálpolitikai
tanácsok, ennek koordinálására létrejön a NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM.
1945.FÖLDREFORM: 5, 6 millió hold földet osztanak ki, 640 ezer család jut földhöz,
és ebből 400 ezer az ún. újgazda /életében nem rendelkezett előtte földtulajdonnal / új a
birtokosok között. 1 fő 3 holdat igényelhetett, és az 1 háztartásban élők száma szerint alakult a
földbirtok nagysága.
A szociálpolitikában alapvető probléma: a kormány azzal, hogy földet adott, a parasztság
szociális helyzetét jelentősen javította, így őket más szociális juttatásban nem kell, hogy részesítse. A
gond ott kezdődik, hogy a 400 ezer új gazda semmivel nem rendelkezik. Pl. termelőeszközzel sem-így
a 40% közkiadásra fordítandó pénzt rájuk kell költeni. Ennek következménye a parasztság kiszorul
mindenféle más szociálpolitikai kedvezményből: pl: a betegbiztosítás, nyugdíj, családi pótlék stb. /
1953-tól van családi pótlék 3.gyerek után, 1961-től nyugdíj! /.
Néhány százezren kimaradtak a földosztásból, vagy azért mert az adott településen eleve nem
volt elég föld, vagy mert az igénylést nem nyújtották be. Ezt utóbbi csoportba tartozott a cigányság.
Senki nem akadt, aki a cigányokat földigénylésre biztatta volna. Így egészében kimaradtak ebből a
forradalmi változásból.

MUNKÁSSÁG számára hozott kedvezmény:

1947-es bértörvény: mely szerint az 1938-as bérekhez viszonyítva állapítják meg az egyes
foglalkozási ágak bérarányát.
1., A betanított és segédmunkás a 38-as bér 80%-át,
2., a szakmunkás 70%-át,
3., a mester 59%-át,
4., gyári alkalmazott 49%-át,
5.,köztisztviselő 37%-át,
6., értelmiség 35%-át kapja meg.

1948.Általános bérminimum megállapítása: 600 Ft/hó hivatalosan, valóságban a

munkásság 1/3-a kapja meg ezt a bért, a többi 600 Ft alatt van.
1948-ban mondják ki, hogy a rendszer proletárdiktatórikus és nincs szükség szociálpolitikai
tanácsra, bizottságra.
1950-ben megszűnik a Népjóléti Minisztérium.

213
 1949-1952 közötti időszak:
Az egészségügyön kívül a szociálpolitika a társadalombiztosításra és a munkavédelemre
szűkült.
A rendszer minden tette szociálpolitikaként értelmezhető, és aki ezt nem látja be az a rendszer
ellensége.
1., A munkásságon kívül minden más csoporttal szemben diszkriminatív és elnyomó politikát
folytattak ebben az időben. A szociálpolitikán belül a parasztságot másodrendű állampolgárként
kezelték, amely sokféle következménnyel járt:
a., nincs nyugdíj----az időskorúak ellátatlanok
b., a családi pótlék a parasztokat nem illette meg / 1953-tól jár, 1966-ig csak a 3.gyerektől
járt /
c., a gyógyítási költségeket előre ki kellett fizetni. 1 napi kórházi kezelés: 40-50 Ft, 1 műtét
30-300 Ft, 1 kórházi szülés.250-300 Ft között van. Ha nem tudja kifizetni, de szükséges, közadó
formájában behajtják.
MUNKÁSSÁG-ot szolgáló szociálpolitika ebben az esetben is a politikai megfélemlítések
időszaka volt.
Meg kell említeni a táppénzcsalókat. A táppénzcsalók elleni hajsza 1948-ban indult meg 52-
ig fokozódott. Pl. 477 Ft táppénzcsalásért 2 évi börtönbüntetés járt.
A szociálpolitika egésze azon alapszik : az állam áldoz, a dolgozók sokat kapnak, a vállalati
vezetőség sokat tesz a dolgozókért.
Tehát: az alulról jövő érdekképviseletre nincs szükség, hiszen fent mindent megtesznek a
dolgozókért. A szociálpolitikai jövedelmek és szolgáltatások nem jogok, hanem juttatások, ajándékok,
amelyet az állam “ saját pénzéből ”nyújt. Ez az ún. ajándékszemlélet elv.
Összefoglalva: 1949-52 között romlott a lakosság életszínvonala, a foglalkoztatottság
emelkedett. Nőtt a szegénység, nőttek az egyenlőtlenségek.
1955 új nyugdíjtörvény bevezetése: A nyugdíjakat maximalizálják: 320 Ft-ban. A nyugdíjak
nagy része 120 Ft- körül mozog, azért ilyen rendkívül alacsony, mert a 45 előtti munkaviszonyokat
nem hajlandó beszámítani.
A parasztság számára 53-55 között lehetővé teszik a befizetéseket az egészségügyi
biztosításba és a nyugdíjalapba.
Az autonómia kérdései 1957-től
1957-77 között: látványos és szinte töretlen volt a gazdasági és szociális fejlődés. A lakosság
helyzete részben javult a gazdaság javulásával, ami a gazdasági reformnak köszönhető, részben
tudatos szociális lépés történt.
A szegénység csökkentése nem önálló szegénypolitikával történt. A legfőbb eszköz: a
munkahely teremtés , a foglalkoztatás kialakítása volt.

214
 További lépések:
1., a TB-i jogosultságok jelentős kiterjesztése
2., a járandóságok szintjének emelése
3., 1968-at követően a lemaradó bérek és a legalacsonyabb nyugdíjak többszöri emelése
4., egységes összegű árkompenzálások
5., teljes foglalkoztatottság politikájának folytatása.
Probléma: nem tisztázódott a szociálpolitikai gazdasághoz, gazdaságpolitikához való
viszonya. Így a szociális intézkedések fékezték a gazdaság fejlődését. A gazdaság szószólói
elégedetlenebbek lettek a szociálpolitikával, miközben önálló szociálpolitika nem létezett , nem
történt meg az ajándékozási szemlélettel való szakítás sem.
1975.új TB törvény bevezetése: megszüntette a korábbi parasztellenes diszkriminációt.
1960-1980 között: a szociálpolitika fejlesztése nem volt célirányos. Az állampolgári jogú
egészségügy, ill. az univerzális társadalombiztosítási rendszerek azoknak is jutattak szociális ellátást,
akiknek erre nem volt szükségük. Azaz-e felfogás szerint pazarlás történt, ugyanakkor az egységes
elvű, normatív ellátások nem tették lehetővé az egyéni, speciális szükségletekhez való igazodást.

Kell-e szegénypolitika mai magyar feltételek mellett?

A megoldásnál többféle csúsztatás ment végbe:
1., csúsztatás: a., a TB - t leszűkítik, a leginkább rászorulónak nyújtandó segítségre,
holott ezek a rendszerek az általános létbiztonságát szolgálják.
b., társadalmi szolidaritás elve alapján a társadalom integrálását szolgálják.
2., csúsztatás: a hangsúly a felülről történő egyedi elbírálásra helyeződik
3., csúsztatás: a halmozottan hátrányos helyzet kategóriájának kialakulása eredményezi a 3.
csúsztatást. Csúsztatás történt: a szegénység, objektív-relatív depriváció, halmozottan hátrányos
helyzet jelenségei egybemosódnak.
Szét kellene választani ezeket a csoportokat.

A., Akiknél elsősorban anyagi, jövedelmi hiányok vannak:

- nyugdíjasok 40-50 % - a
- 2 gyermekesek fele
- több gyermekesek 70-90%-a
- nyugdíjjogosultságot nem szerzett idősek kb.150-200 ezer fő.
B., Akik valami miatt kiszorulnak a munkaerőpiacról vagy oda be sem jutottak.
C., Akiknél lakásprobléma van
D., Állandó gondozásra szoruló öregek, betegek
E., Akiknél súlyos életviteli problémák vannak.

215
 A rendszerváltás társadalmi következményei
1990-ben Magyarországon politikai rendszerváltás zajlott le. Az egy párti politikai rendszert
egy demokratikus többpárti parlamenti rendszer váltotta fel, létrejöttek a demokratikus politizálás
intézményei és jogi keretei, lezajlottak a szabad parlamenti változások. A társadalmi és gazdasági
rendszerváltás lassúbb folyamat, mint a politikai rendszerváltás. / pl: piacgazdaságra való áttérés, a
privatizáció megvalósítása /. Ezek mellett a társadalomnak számos kísérőjelenséggel kell
szembenéznie, mint pl: a munkanélküliség, jövedelmi különbségek növekedése.
I. VÁLLALKOZÁS ÉS MOBILITÁS VIZSGÁLATA
Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy egyesek már rövid távon jól járnak, míg mások
rosszul. Vannak és lesznek / átmeneti? / nyertesek és / átmeneti / vesztesek. A TÁRKI összehasonlító
elemzéseket végzett 1989-es évet ill. az 1991-es évet hasonlította össze.
1., Vállalkozás: 1988-ban--- minden 4. ember lenne szívesen vállalkozó, 1990-ben a lakosság
44%-a válaszolt igennel. A vállalkozási hajlandóság mindkét időpontban hasonló, eszerint inkább
férfiak, fiatalok, képzettebbek tűntek vállalkozóbb szelleműnek.
Jellegzetessége: vállalkozók inkább magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, tehát az
emberek érzékelik a vállalkozás tőkeigényességét. A vállalkozók legnagyobb része 42 % valamilyen
kisipari, kiskereskedelmi szolgáltatásba fogna, de sokan foglalkoznának állattenyésztéssel,
növénytermesztéssel, egyéb mezőgazdasági tevékenységgel. Akik nem akarnak vállalkozni: alkati,
adottságbeli okokra hivatkoztak.
Kik a vállalkozók? 1., férfiak és fiatalabbak.
2., iskolai végzettség szempontjából: érettségizettek, diplomások.
3., foglalkozást tekintve: önálló foglalkozásúak.
2., Foglalkozási mobilitás: lehetővé tette annak összehasonlítását, hogy mi volt a
megkérdezettek foglalkozása 1989-ben.
4 típus:
a., felfelé mobilitás: ha valaki fizikai dolgozóból felső vagy középvezetővé vált / 4% /
b., lefelé mobil: ha valaki szellemi foglalkozásúból fizikai dolgozó lett. / 2%/
c., önállóvá válás /2%/
d., immobilitási hányad / 92 %/.--- ha valaki a fizikai vagy szellemi foglakozásokon belül volt
mobil.
Nagyobb a mobilitás a férfiak és fiatalabbak esetében. Az iskolai végzettség szerint tekintve a
felfelé mobilitás azokra jellemző, akik érettségiztek vagy diplomások, az önállóvá válás a
szakmunkások mobilitási útja volt.

3., Munkahely jellege: a hagyományos munkáltatói szektor minden formájában / állami

intézmények, vállalatok, költségvetési szervek / csökkent a foglalkoztatottak aránya. Nőtt a másféle
munkáltatóknál dolgozók részaránya, a magángazdaságban foglalkoztatottak aránya megduplázódott.

216
 A munkahelyi mobilitás 3 kategóriája: 1., immobilitás 87 %
2., mobilitás szektoron belül 3%
3., mobilitás szektorok között 10%.
A férfiak és a fiatalabbak mobilabbak, az értelmiségiek és vezetők között nagyobb a szektorok
közötti mobilitás, a fizikai dolgozók között inkább a szektoron belüli mobilitás jellemző
Vesztesek: a munkanélküliek, a munkanélküliségtől rettegők.

1989. a negatív fordulat éve volt, 1989 óta fokozatosan emelkedett azoknak a száma
akik az elbocsátástól rettegtek. A férfiak és nők között nincs különbség. 1989-ben a 18 és 30
évesek a legbizakodóbbak, 1991-re veszélyeztetettebbeknek érzik magukat. Az iskolai végzettséget
tekintve 91-re már minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé fél az elbocsátástól.
Miért válhat valaki munkanélkülivé? 1., elbocsátás
2., vállalat megszűnése
3., munkahely átalakulása.
A lakosság a munkanélküliség problémájának megoldását a kormánytól reméli 1989-ben 52%,
91-ben 74%-a véli úgy, hogy a kormánynak kell biztosítani mindenki számára a munkalehetőséget.
Megjelenik az informális, szürke vagy fekete gazdaság. Jelenleg családok mindennapi helyzetén javít
valamit , de hosszú távú veszélyei vannak. / nyugdíj! /. A munkanélkülieket ellátó rendszer rosszul
működik , a segélyezés nem megoldott , nem szelektál a valóságos munkanélküli és a munkakerülő
között. A segély összege: csekély. De! alig több ennél a bérből és fizetésből élők jövedelme.----
társadalmi feszültséghez vezethet.

II. SZEMÉLYES JÖVEDELMEK ALAKULÁSA /1989-91 KÖZÖTT/

1., reáljövedelmek 1989-91 között lényegében változatlanok maradtak, átlagosan stagnáltak.
2., jelentősen nőtt: a jövedelmek differenciálódása--- a legkisebb és a legnagyobb jövedelmek
között 1989-ben 4,5-szeres volt a különbség, 1992-re 6,5-szeresére nőtt.
3., Azok akik korábban a felső jövedelmi kategóriába tartoztak, jobb eséllyel vannak fent, akik
korábban átlag alatti jövedelemmel rendelkeztek azok kevesen kerültek az átlag felé.
4., legnagyobb vesztes : a középréteg----ún. kényszervállalkozásokba kezdtek.
5., A családok jövedelmében nem következett be olyan nagymértékű differenciálódás, mint a
személyi jövedelemnél.
6., Jelentősen nőtt a létminimum alatt élők aránya, 198-ban 9 %, 91-ben 15 % volt,
bekövetkezett az, hogy aki kevéssel a létminimum felett éltek , lecsúsztak.
7.,
25 év alattiak----jövedelmi helyzet mérleghinta szerűen változik.

217
 36-45 év:--------nyertesek, kétszer többen tudnak javítani a jövedelmi pozícióikon, mint a
rendszerváltás előtt.
46-55------------elit pozíciót ér el.
Nyugdíj korhatáron lévők------- relatív stabil.

A privatizáció hatása:
a., a mezőgazdasági privatizáció hatása: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 8%-a
munkanélkülivé vált.
b., ipari privatizáció hatása: elmaradt a vagyon feltérképezése, a vállalatok piacait figyelmen
kívül hagyták---- a vállalati vezetés privatizálta a vállalatokat, ez 10%-os munkanélküliséget
eredményezett.
Társadalmi következménye: negatív, Magyarországon a 1990-es évek közepéig a lakosság 2/3-
a szegény 1/3-a gazdag, újabban 1/5-ös társadalom felé haladunk Ez azt jelenti: 5% társadalmi elit,
ennek lesz
5%-nyi holdudvara, akit megfizet, 90 % pedig szegényebb. Ez valószínű, hogy nem történik
meg, mert beszeretnénk lépni az Európai Unióba, de az EU nem érdekelt abban, hogy alacsony
fejlettségű ország legyen tagja.

III.Szociálpolitika Magyarországon

1., A magyar gazdaság a nagyrészt állami tulajdonon alapuló és a többé - kevésbé központilag
tervezett gazdasági rendszerből a magántulajdon túlsúlyán alapuló piacorientált rendszer felé halad.
Ez szükségessé teszi a szociálpolitika olyan átalakulását, hogy piackonformmá váljék, vagyis ne
akadályozza a piacgazdaság érvényesülését.
2., A szociális kiadások összességükben magasak, nagy megterhelést jelentenek az állami
költségvetés számára.
3., A szociális programok egy része nem hatékony abban az értelemben, hogy nem a
legmegfelelőbben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében e kiadásokat bevezették. Ez megnyilvánul
elsősorban abban, hogy nem a társadalom leginkább rászoruló rétegei részesednek szociálpolitikai
támogatásban.A SZOCIÁLPOLITIKA ÚJRAFELOSZTÁS RENDSZERE

1., Bevételek

Általános adóbevételek Címkézett, meghatározott célokra

elkülönített járulékok - közvetett adók
- közvetlen adók Közvetlen adók: egyik részét a gazdálkodó Ilyen
járulékok folynak be:

218
 szervezetek, pénzintézetek fizetik be a költség- - a TB alapba,
vetésbe, pl: vállalkozási - nyereség adó, - szolidaritási alapba.
másik részét a személyi jövedelemadó képezi. /lakosságtól származó befizetés /

Közvetett adók:
1., ÁFA: végső fogyasztást
2., FOGYASZTÁSI ADÓ: a központi kormányzat által luxuscikknek minősített javak
fogyasztását adóztatja meg.

2., Kiadások
1., Költségvetési intézmények:
oktatás: egyetem, főiskola, továbbképző intézetek.
egészségügy: orvosi ellátás, szakkórház, klinikák, mentőszolgálat.
szociálpolitika: központi szociális szakintézetek /vakok, mozgássérültek intézete /
2., Szakmai programok:
oktatás területén: oktatási felzárkózási program, tankönyvek, jegyzetek.
Egészségügy területén: megelőzési programok.
Szociálpolitika területén: mozgáskorlátozottak gépkocsi vásárlása, nevelési segélykeretek
kiegészítése.
3., Családi pótlék: 199O. áprilisától tartozik a költségvetés feladatai közé.
4., Önkormányzatok támogatása:
a., címzett és céltámogatások /Pl: pályázati alapon nyújtott kormányzati források- eü.i
intézmények fejlesztése /.
b., központosított előirányzatok különböző fejlesztésekre
c., normatív állami támogatások.

5., Önkormányzatok egyéb forrásai: az önkormányzatok bevételeit gyarapítják:

1991-től kivethető helyi adó: 1., vagyoni - ingatlanra kiróható
2., kommunális - idegenforgalmi
3., iparűzési adó.

Az önkormányzatok által fenntartott intézmények:

a., óvoda, általános iskola, zeneiskola, középfokú oktatási intézmény, diákotthon.
b., bölcsőde, kórházak egy része, egészségügyi ellátás.

SZOCIÁLPOLITIKA AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

219
 Szociális intézetek finanszírozása Rászorulók pénzbeli
támogatása
- idősek napközi otthona, - rendszeres segély,
- szociális otthonok, - rendkívüli segély,
- állami gondozottak intézménye, - egyéb segély.
- szociális intézetek /vakok, értelmi fogyatékosok /,
- egészségügyi gyermekotthonok /gyógypedagógiai intézetek /,
- nevelési tanácsadók, családsegítők.

6., A költségvetés lakáskiadásai

Korábban a támogatások finanszírozása a Lakásalapon keresztül történt. A Lakásalap
kötvényeket bocsátott ki, ezekkel fedezték az OTP-nek nyújtott kamattámogatásokat. 1991-ben
változás: az adósok a kölcsöneik visszafizetésére 2 lehetőség között választhattak:
a kölcsönök felét / magasabb kamatozású kölcsön esetén 1/3-át/ elengedték , a fennmaradó
részre piaci kamatot kell fizetni,
a kölcsön változatlan összegére 15%-os kamatot állapított meg.
Egyéb lakáscélú kiadás: szociálpolitikai támogatás, bérlakás szektor támogatása.

7., Foglalkoztatási alap: 1986-ban a költségvetésen belüli elkülönített alapként hozták létre.
Feladata: aktív foglalkozáspolitikai eszközök finanszírozása, /átképzés, közmunka, korengedményes
nyugdíjazás költségei, újrakezdési kölcsön kamatai, munkahely teremtési támogatás /. Az alapot a
Munkaügyi Minisztérium kezeli.

8., Szolidaritási alap: 1991-ben a megnövekvő munkanélküliségi segély finanszírozására

hozták létre.
9., Társadalombiztosítási alap: 1988.december 31-ig nem különült el a központi
költségvetéstől. 1989. Január 1-óta létezik önálló TB alap. 1990.január 1-től egészségügyi ellátást
finanszírozza.
10., Fogyasztási ártámogatások

IV.A jóléti állam

1. A jóléti állam kifejezés kialakulása, megfogalmazása

A jóléti állam kifejezést 1945 után kezdték el használni, a munkáspárti Anglia jellemzésére.
1., Az állam rutinszerű tevékenységévé válik az, hogy az állampolgárok jólétéről gondoskodik.

220
 2., Az állam mindent meg kell hogy tegyen azért, hogy a szociális jog dekkomodifikáció
alapján érvényesüljön.
Dekkomodikfikáció: árutlanítást jelent: minden szociális jog el kell, hogy veszítse áru jellegét
a tőkés társadalomban, tehát minden szociális jog állampolgári jogként igénybe vehető. Nem szabad,
hogy áru jellege legyen!

JÓLÉTI ÁLLAM: előre meghatározott módon, szervezett erővel /politika, igazgatás / lép fel,
annak érdekében, hogy a piaci erők szerepét legalább 3 irányban megváltoztassa.
- az egyéneknek minimális jövedelmet garantál anélkül, hogy figyelembe venné munkájuk
vagy tulajdonuk piaci értékét,
- erősíti az egyének és a családok védekezőképességét bizonyos kockázatokkal szemben
/betegség, munkanélküliség /,
- minden állampolgár számára igyekszik biztosítani a juttatások legmagasabb szintjét.
Az 1970-es évekig egyetlen államot sem tekinthetünk valódi jóléti államnak.

2., A jóléti állam modelljei

a., ANGOLSZÁSZ vagy LIBERÁLIS MODELL, szakszóval: REZIDUÁLIS MODELL:

azokon segít elsősorban, akik kiesnek a piaci területekről. Bármilyen segélyt az ilyen típusú modellek
mindig a befizetésekhez és járulékhoz kötik. Kötelezik a segélykapót bármilyen munka elvégzésére.
Amennyiben ezt megtagadja, akár 2 évre is letilthatják a segélyezést. A jelenlegi problémája a
modellnek, hogy a rendszerben működik az ún. szegénységi csapda vagy a jóléti gettó-függőség. A
munkanélküli segély összege bár kisebb mint a minimálbér, de mégsem igazán érdemes minimálbérért
munkát vállalni, mert a különböző levonások és a nem megkapott plusz juttatások miatt kevesebb
jövedelem lesz, mintha munkanélküli segélyt kapott volna. Jóléti gettófüggőség először Angliában
alakult ki. Az egyén hozzászokott, hogy segélyezett. Ezt örökíti a gyerekeire. Legfőképp az USA-ban
és Svédországban veszélyeztetett ez. A reziduális modellbe tartozik: ANGLIA, USA, KANADA,
AUSZTRÁLIA.
A segítségnyújtás egyéni módjait keresi. A társadalom anyagi jólétét rendkívül jelentős
adóbefizetésekből finanszírozzák. Akik ebből kiesnek, azon egyéni módon segítenek az egyházak,
alapítványok révén.

b., NÉMET KONZERVATÍV MODELL szakszóval KORPORATÍV MODELL: A jogokat

osztályhoz és státuszhoz kapcsolták. Működésében nagy szerepet játszik az egyház. A hagyományos
családmodell és a tradicionális női szerepek elkötelezettje. Erre a modellre a rendkívül sok szakmai
szervezet jellemző. A társadalom természetétől fogva hierarchizált. Ebből ki kell emelni egy jelentős
csoportot. Ez lesz a középosztály. Ezen belül a hivatalnokságot: közalkalmazott, köztisztviselő. Ezt jól

221
meg kell fizetni bérben. Ez az ún. LOHN. A középosztály a gazdaság motorjává válik. ----- új és új
munkahelyeket teremt. -------- csökken a szociálpolitikai rendszerre szorulók száma. Cél: a társadalom
egészét akarja felemelni. Ide tartozik: NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA, OLASZORSZÁG,
FRANCAIORSZÁG.

III. SVÉD vagy GAZDASÁGI DEMOKRÁCIA MODELL szakszóval BEVERIDGE: itt a

jogok dekkomodifikációjáról van szó. Nem kell a munkaerőt áruba bocsátani ahhoz, hogy ellátásban
részesüljön. A modell csak ott működik jól, ahol teljes foglalkozottságra törekszenek. Ide tartozik:
SVÉDORSZÁG, DÁNIA, NORVÉGIA, LUXEMBURG.

V.LIBERÁLIS JÓLÉTI ÁLLAM: a rászorultság igazoláshoz kötött segélyezés, a

társadalombiztosítási rendszerek játszanak domináns szerepet. A jogosultsági szabályok
szigorúak, gyakran stigmához kapcsolódnak, a juttatások szerények. Ide tartozik: USA, KANADA,
AUSZTRÁLIA.

V. SZOCIÁLDEMOKRATA TÍPUSÚ JÓLÉTI MODELL: legmagasabb szinten biztosít

egyenlőséget. Olyan jóléti állam, amely közvetlenül a gyerekeknek nyújt transzfereket, közvetlen
felelősséget vállal a gyermekek, idősek, önmagukon segíteni nem tudók gondozásáért. Megengedi
a nőknek, hogy munkát válasszanak a háztartás helyett. Ide tartozik: SKANDINÁVIA.

Jóléti állam
A polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állami felelősségvállalást jelent. A
minimumkövetelmény, hogy egy valódi jóléti államban az állam hétköznapi rutintevékenységének
többsége a háztartások jóléti szükségleteinek szolgálatára irányuljon.

Marshall szerint a szociális állampolgáriság alkotja a jóléti állam eszmei magját. A fogalomnak
tartalmaznia kell a szociális jogok biztosítását. Ha a szociális jogok sérthetetlenek lesznek és ha
állampolgári mivolt alapján járnak, akkor ezek az egyén piaccal szembeni státuszának árujellegtől való
megszabadítását, dekommodifikációját is megtestesítik.
A jóléti állam nem érthető meg pusztán az általa biztosított jogok alapján. Figyelembe kell venni, hogy
hogyan fonódnak össze az állami tevékenységek a piac és a család szociális ellátásban játszott
szerepével.

A jóléti államok típusai

Richard Titmuss:
a) reziduális jóléti állam: az állam felelőssége csak akkor érvényesül, ha a
család vagy a piac kudarcot vall. Az állam elkötelezettségét igyekszik a marginális,
rászoruló csoportokra korlátozni.
b) institucionális jóléti állam: a népesség egészére irányul, univerzális jellegű és a jólét
melletti intézményes elkötelezettséget testesíti meg.

222
Gosta Esping-Andersen:
a) Liberális jóléti állam:
Rászorultság igazolásához kötött segélyezés, szerény színvonalú univerzális transzferek vagy szerény
társadalombiztosítási rendszerek játszanak benne domináns szerepet. A juttatások elsősorban egy
alacsony jövedelmű, általában a munkásosztályhoz tartozó, az államtól függő helyzetben lévő
klientúráról gondoskodnak. A jogosultsági szabályok szigorúak és gyakran stigmához kapcsolódnak, a
juttatások tipikusan szerények. Az ilyenfajta állam támogatja a piacot. Az ilyenfajta működésmódú
állam minimalizálja a dekommodifikáló hatásokat, hatásosan korlátozza a szociális jogok terjedelmét,
és egy olyan rétegződési rendszert hoz létre, amely az állami jóléti ellátás alanyainak biztosított tisztes
szegénység relatív egyenlőségének, a többség számára nyújtott piac által differenciált jólétnek, és a
kettő közti osztálypolitikai dualizmusnak a keveréke.

b) konzervatív jóléti állam

Itt a korporatív-etista történeti örökséget felfelé korrigálták, hogy gondoskodjanak az új
posztindusztriális oszályszerkezetből eredő igények kielégítéséről. A státuszkülönbségek megőrzésére
való törekvés volt a domináns, a jogokat osztályhoz és státushoz kapcsolták. A magánbiztosítás és a
foglalkoztatáshoz kapcsolódó béren kívüli juttatások csak marginális szerepet játszanak. A
redisztribúciós hatás elhanyagolható. A korporatív működésmódú rendszerek formálódásában az
egyház is nagy szerepet játszik, így ezek erősen elkötelezettek a hagyományos családkép megőrzése
mellett. A társadalombiztosítás nem terjed ki a munkaviszonyban nem álló feleségekre, és a családi
pótlékok ösztönzik az anyaságot.

c) szociáldemokrata jóléti állam

Ezekben az országokban a szociáldemokrácia volt a szociális reform mögött álló domináns erő. Olyan
jóléti államra törekedtek, amely a legmagasabb szinten biztosít egyenlőséget, nem pedig csak a
minimális igények kielégítésének egyenlőségét garantálja. Ez azzal a következményekkel járt, hogy az
új középosztályok legkényesebb ízléseket is kielégítsék.
Ez a formula a dekommodifikáló és univerzalisztikus programok olyan keverékét jelenti, melyek
ugyanakkor figyelembe veszik a differenciált elvárásokat. Ez a modell kiszorítja a piacot, és ennek
következtében létrehoz egy alapvetően univerzális szolidaritást a jóléti állammal. Mindenki részesül a
juttatásokból, mindenki függő helyzetben van. Az ilyen működésmódú állam egyszerre veszi célba a
piacot és a hagyományos családot. Az alapelv az, hogy előre társadalmasítsuk a családi lét költségeit.
Az ideál az egyéni függetlenség elősegítése.
Az eredmény egy olyan jóléti állam, amely közvetlenül a gyerekeknek nyújt transzfereket, közvetlen
felelősséget vállal a gyermekek, az idősek, az önmagukon segíteni nem tudók gondozásáért.
Jellemzője a munka és a jólét összekapcsolódása.

Alapelvek és értékek
a) Szabadság
Korlátozott mások szabadsága által.
Amartya Sen kétféle szabadságot különböztet meg.
Negatív szabadság: a korlátozásoktól való szabadság.
Pozitív szabadság: szabadság valamire. Azt határozza meg, hogy az egyénnek mi áll
szabadságában és mi nem.

b) Egyenlőség
Szociálpolitikai szempontból elkülönülnek bizonyos értelmezések:

223
 1. Az esélyek egyenlősége
Ez a polgári társadalom legfontosabb követelése. Az embert nem korlátozhatja az, hogy
milyen társadalmi rendbe született. A jog előtt mindenki egyenlő, nincsenek kiváltságok.

2. A kimenetelek egyenlősége
A társadalom akkor igazságos, ha úgy biztosítja a rosszabb helyzetűek hátrányának
kompenzálását, hogy később a jó helyzetűekkel azonos valószínűséggel érjenek célba az élet bármely
területén.

3. Arányos vagy kvótás egyenlőség

Akkor tekintik például a nők és a férfiak politikai érvényesülésének esélyét egyenlőnek, ha a
nők is számukkal arányosan képviseltetik magukat a politikai testületekben.

4. A bánásmódok egyenlősége
Szorosan kapcsolódik a diszkrimináció kérdéséhez. Az igazságosság például megköveteli,
hogy az igazságszolgáltatás előtt mindenki legyen egyenlő. Ismert jelenség, hogy a jobb
helyzetűek több figyelmet és jobb ellátásokat kaphatnak például az iskolában vagy kórházban. Ez a
bánásmódok egyenlőtlensége, a negatív diszkrimináció legáltalánosabb esete.

c) Tolerancia
A másság elfogadását, a mással szembeni türelmet jelenti. A tolerancia alapkövetelmény a
szociálpolitikában és a szociális munkában is, mert a szociális munkának éppen az a lényege, hogy
elfogadja és igyekszik megérteni a másik életmódját, kultúráját, és elejét vegye a céltalan és megalázó
erőszakos jobbítási szándékoknak.

d) Szolidaritás
Általában a testvériséget értelmezzük szolidaritásként. A szolidaritás összetartozást fejez ki. A
szolidarisztikus közösségek valamilyen együttes, közös érdek mentén szerveződnek. Szerveződhetnek
mikroszinten, ilyen például a családi szolidaritás. A szolidaritás kölcsönös segítséget is jelent.
Általában egyenlők közösségén belül alakul ki, és valamilyen közös érdek köré szerveződik.
e) Igazságosság
Igazságosságelméletek

1. haszonelvű utilitárius elmélet

Eszerint az elmélet szerint az az igazságos, ami a társadalom számára hasznos. Az elosztás
akkor optimális, ha nem lehet úgy megváltoztatni, hogy senki ne járjon rosszul.

2. társadalmi igazságosság elmélete

Nem egységes elmélet. Bizonyos ideológiát vallók szemében nem elfogadható. Például a
libertariánusok szemében a legfontosabb, voltaképpen az egyetlen igazán fontos érték az egyéni
szabadság.

3. John Rawls elmélete

Nem vonja kétségbe a társadalmi igazságosságot.

224
 „Az igazságosság ugyanúgy a társadalmi intézmények legfőbb erénye, amint az igazság a
filozófiai rendszereké. Bármennyire is elegáns és frappáns egy elmélet, ha nem igaz, el kell vetni vagy
felül kell bírálni. Hasonlóképpen törvényeket vagy intézményeket, legyenek bármilyen hatékonyak
vagy jól felépítették, át kell alakítani, vagy el kell utasítani, ha nem igazságosak.”

f) Biztonság

a) Abszolút szociális biztonság: olyan fogyasztási szint biztosítása, amely a társadalom minden
tagja számára garantált. Nem feltétlenül korlátozódik a jövedelmi viszonyokra, kiterjedhet más
dimenziókra is (lakás, kultúra, munka, egészségügyi ellátás).
b) A relatív szociális biztonság azt az igényt fejezi ki, hogy valamilyen társadalmi kockázat
bekövetkeztekor, munkaképesség elvesztésekor, az egyén/család életszínvonala ne süllyedjen túl
nagyot, ne kelljen az addig elért szintet hirtelen feladni. Ennek biztosítására a legáltalánosabb
megoldás a keresettel arányos ellátásokat nyújtó kötelező társadalombiztosítás.

A jóléti állam típusai

Szociálpolitikai típusok

Titmuss:
 l. A reziduális jóléti modell:
 Főként a szegények segélyezése. Az egyén szükségletkielégítése a piac és a család csatornáin történik.
Ezeknek a csődjekor jelentkeznek a jóléti intézmények, átmenetileg szükségesek.
 2. Az ipariteljesítmény-modell:
 Az ellátások zömmel a munkavégzéshez kapcsolódnak (pl. a társadalombiztosítás). A jóléti
intézményeknek nagy szerepe van, a gazdaság kiegészítőjeként lépnek fel.
 3. Az intézményes redisztributív modell:
 Az állampolgári jogok dominálnak. A szociálpolitikát a társadalom egyik fő integráló intézményének
tartja. A szükségletekre alapozott szolgáltatásokat nyújt a piacon kívül.1

A jóléti állam és a jóléti politikák típusai

Gosta Esping-Andersen:
 l. Liberális jóléti államok:
 A piac logikája uralja, támogatja a piacot passzív módon, mert nem kínál állami ellátást, így a piacon kell
megvenni azokat, ill. aktív módon is, azzal, hogy pénzzel támogatja a piaci ellátást,
 jövedelem igazoláshoz kötött segélyezés,
 a jóléti ellátások nem gátolhatják a munkavállalási hajlamot,
 rászorultságra épülő segélyezés,
 szerény színvonalú univerzális ellátások,
 szerény TB-rendszer,
 szigorú szabályozás, stigmatizáló hatás,
 dekommodifikációs hatásokat ellensúlyozza,
 A szegények relatíve homogének, a többiek jólétét a piac viszont erősen differenciálja. (Pl. USA, Kanada)
 társadalmi szintek:
 egyenlősítő szegénységi szint,
 többség által igénybevett szint,
 keveredett szint.

 2. Korporatista-etatista (konzervatív) jóléti államok:

 A hagyományokra épül, erős egyházi hatásokkal,

1
Titmuss, 1974.

225
  nem túl nagy a piac szerepe,
 A hagyományos hierarchiák (státus differenciák) megőrzője. A "család-eszmény", a kisközösségek
önereje fontos, ennek kimerülésekor lehetséges a közbelépés. (pl. Németország, Olaszország)

 3. Skandináv típusú jóléti államok:

 univerzalizmus jellemzi,
 dekommodifikáció a középosztályra is kiterjed (a munkaerő "árutlanítása"),
 A szociális jogokat a középosztályokra is kiterjesztették, azaz a piac szabályozása a középosztályoknak is
kedvez,
 A jóléti rendszer és a foglalkoztatás összekapcsolódásával igyekeznek megteremteni a szolidaritást,
 célja a teljes foglalkoztatás,
 a legmagasabb szinten akar egyenlőséget teremteni,
 Az állam az összes állampolgár szociális jogainak az érvényesülését kívánja megteremteni,
 kiszorítja a piacot,
 magas az elvonása, kötelező adók formájában (pl. Svédország, Hollandia)2

 + Az ausztrál radikális modell

 Az univerzális ellátásokat nem a szegényekre korlátozták, hanem csak egy szűk, valóban gazdag réteget
nem fogadnak be. Jelentős az állam felelősségvállalása és a redisztributív törekvés. 3 (Ide tartozik Új-
Zéland is)4

A jóléti állam céljai:

 I. Hatékonyság
 1. makrohatékonyság
 a GDP minél magasabb %-át kell felhasználni a jóléti államban
 2. mikrohatékonyság
 a rendelkezésre álló források
 3. ösztöntzők
 a finanszírozás úgy történjen, hogy kiküszöbölje a foglalkoztatásra, munkaerő-kínálatra gyakorolt
káros hatásokat.

 II. Az életszínvonal megfelelő fenntartása

 4. a szegénység elleni védelem, és a szegénység enyhítése
 a létminimum alá senki ne kerüljön
 5. a megszokott életszínvonal védelme
 6. jövedelem kiegyenlítés.

 III. Az egyenlőtlenség csökkentése

 7. méltányosság
 vertikális méltányosság
 horizontális méltányosság

 IV. Tágabb társadalmi célok

 8. méltóság
 9. társadalmi szolidaritás

 V. Adminisztratív megvalósíthatóság
 10. érthetőség
 11. visszaélések elkerülése

Társadalmi jövedelmek
 1. formájuk szerint csoportosíthatjuk:
2
Gosta Esping-Andersen (1990): Mi a jóléti állam? IN: A jóléti állam
3
Castles-Mitchell, 1990.
4
Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai (A szociális szakképzés könyvtára, Bp. 1994.)

226
  címkézett pénzek:
 pénzbeli,
 természetbeli.

 2. tartalma szerint
 3. alanyai szerint:
 azok a társadalmi rétegek, amelyekre a jövedelem ellátás irányul.
 4. forrása szerint:
 az elsődleges jövedelem másodlagos elosztása
 5. elosztása szerint:
 univerzális:
 alanyi jogon (eü., közoktatás)
 biztosítási elven:
 a munka világához kapcsolódik
 szelektív módon:
 normatív módon,
 egyedi szelekció.

A jóléti kiadások alakulása

 I. hagyományos jóléti kiadások:
 oktatás,
 egészségügy,
 TB ellátások,
 nyugdíj,
 táppénz,
 családi támogatások,
 foglalkoztatáspolitika,
 önkormányzati szociális ellátások.
 II. Közvetlen támogatások:
 fogyasztási ártámogatás,
 lakásügyek támogatása.

A skandináv modell
A skandináv jóléti állam modelljét a jólét átfogó, intézményesített és univerzális jellege tette
nemzetközileg egyedivé. A szociális törvénykezés és társadalompolitika igyekezett a teljes népességet
szolidarisztikusan átfogni. A jólét intézményesülését az állam kiemelt szerepén keresztül biztosították.

A szociálpolitika fejlődése
A XIX. szd. első törvényei Skandináviában is a szegénytörvények voltak. Az iparosodással és a
munkásszervezetek megerősödésével a múlt szd. végére megnőtt a szociális törvénykezés jelentősége.
A liberálisok és a konzervatívok egyaránt a biztosítási alapú modell mellett álltak. A liberalizmus itt
szociálisan érzékenyebb, mint az angolszász országokban.
A nagy világgazdasági válságra hagyományos módon reagáltak:
 a költségvetési kiadásokat csökkentették,
 béreket visszaszorították,
 később a valutát leértékelték,
 védővámokat vezettek be.

A szociáldemokrata korszak azonban keynesi alapokon anticiklikus, keresletösztönző politikára tért át.
Közmunkák indultak be.
A háború után az univerzális társadalombiztosítási elemek átfogó rendszerét építették ki, majd a 60-as
évektől ezt kiegészítették jövedelemarányos juttatásokkal. A kialakult társadalombiztosítási rendszer
az intézményes jóléti államot testesítette meg. A skandináv országokban csak a munkanélküli- és

227
baleseti juttatások terén őrizték meg a biztosítási elvet. Egységesítették a nyugdíjakat és az életkor
maradt az egyetlen szempont a jogosultság figyelembevételénél.
Az állam felvállalt feladatait nem megbízással, vagy támogatásokon keresztül látja el, hanem
közvetlenül, ill. az önkormányzatok bevonásával. A kontinens legtöbb országában a jóléti állam
feladatvállalása elsősorban pénzügyi juttatásokon keresztül valósul meg, ezzel szemben a skandináv
jóléti rendszerben egyre kiemeltebb szerep hárult a szolgáltatásokra:
 ingyenes egészségügyi ellátás, és háziápolás,
 ingyenes oktatás (felsőfokú is),
 bölcsődék, óvodák alacsony díjazású, stb.
Az állam egyeduralma a szolgáltatásnyújtás terén azt eredményezte, hogy a közszektor kiadásai és
foglalkoztatásban betöltött szerepe folyamatosan növekedtek.
Az üzleti szféra képes lett volna az állam térnyerésének megakadályozására, de a politika és a
nagyüzemi munkásság erejét látva inkább hajlott a kompromisszumra, ami viszont elősegítette
nemzetközi versenyképessége megőrzését, fokozását.
A háború után a két alapcél a teljes foglalkoztatás és a magas növekedési ráta volt. A háború utáni
évektől kezdődően mintegy 2-3 évtizedig gyakorlatilag teljes körű volt a foglalkoztatás. Norvégiában
az alkotmány 1954-es kiegészítése a munkához való jogot rögzítette és az államot kötelezi ennek a
lehetővé tételére. A teljes foglalkoztatástól azt remélték, hogy a sok befizető és a kevés igénylő révén
segít a szociálpolitikát körülölelő szolidaritás megőrzésében, valamint a rendszer finanszírozásában.
Az aktív foglalkoztatáspolitika mindhárom országban közberuházási programokkal kezdte növelni a
munkaerő-keresletet. Külön bértámogatással ösztönözték a mozgássérültek és fogyatékosok
alkalmazását, a szezonális munkások munkanélkülivé válását pedig a munkaadókat segítő
programokkal (állami megrendelések, bértámogatások, stb.) igyekeztek megelőzni. A foglalkoztatás
szinten tartását segítendő beruházási alapokat hoztak létre. A foglalkoztatás megőrzése érdekében
végső esetben a vállalatok csődbejutását is igyekeztek megakadályozni.
A munkaerőpiaci politika feladata, hogy a munkaerőt a piacképesebb cégek és szektorok felé
közvetítse. A munkaerő magas alkalmazkodóképességéhez szükséges eszközök: az oktatás, a szakmai
továbbképzés, és az átképzési programok.
Az újraelosztásba bekerült források mértéke az adópolitika következtében meglehetősen bőségesnek
számított. A skandináv adórendszerjellemzője a magas adókulcsok és a széles adóalap. Ennek
köszönhetően az adóbevételek a GDP-nek több mint 40%-át tették ki. A magas adóterhekért a
kormány a hitelpolitikáján keresztül kárpótolta a vállalatokat. Az állam féken tartotta az inflációt és
olcsó hiteleivel elősegítette a közel teljes foglalkoztatást, annak a megvalósulása erősítette a sajátos
rendszert körüllengő politikai konszenzust.
A bérkiáramlás megakadályozásában és a hatékonyság ösztönzésében kiemelt szerepe volt a
szolidarisztikus bérpolitikának, melyet a központosított bértárgyalások biztosítottak. A bérek
emelkedésének centralizált rögzítésével a munkaerőpiac csúcsszervezetei szét tudták teríteni a
külgazdasági helyzetből származó hátrányokat és előnyeket a különböző ágazatok között. Ez
összhangban állt a szakszerevezetek bérkiegyenlítést célzó törekvéseivel. Nemcsak az eszköz, a
szolidarisztikus bértárgyalás számított sajátosan skandináv jelenségnek, hanem a kitűzött cél is, a
bérkiegyenlítés. Az iparágakon belül, ill. azok között jelentősen csökkentek a munkabérkülönbségek.
A 60-as évektől a szociális jövedelmek bérekhez viszonyított aránya megugrott, s a juttatások
indexálását vezették be.5

5
Gallai Sándor: A skandináv modell

228