Hidrogén okozta hidegrepedés

Ha hidrogén kerül a hegesztési varratba a hegesztés során, akkor a hegesztett szerkezet kristályszerkezetétől
és a felgyülemlett feszültség mértékétől függően úgynevezett hidrogén okozta hidegrepedés alakulhat ki.

Hidrogén elnyelés

A hidrogén forrása a heganyagban lehet:

- Nedvesség
Pl.: a légkörből, a védőgázból, az elektróda bevonatból, a huzal felületéről, és a fedőporból.
- Víz
Pl.: kötött ásványi anyagok a hozaganyagban.
- Organikus összetevő
Pl.: cellulóz bevonatú elektróda.

A hidrogén disszociál az ívben, és bejut az olvadt anyagba vagy atomos, vagy ionizált állapotban (1. ábra).

1. ábra

Először is a varratfém hidrogén elnyelő képessége függ a hidrogén parciális nyomásától és a hőmérséklettől.
A varratfém hidrogén oldó képessége 1800 ºC-os hőmérsékleten kb. 35cm 3 H 2 / 100 g varratfémben. A
hőmérséklet csökkenésével az oldott hidrogén nagy része felszabadul a hegfürdőből. Tehát a hidgogén
oldóképesség függ a hőmérséklettől (2. ábra). Valójában, a varratfém lehűlés után legtöbbször túltelített
atomos hidrogénből.

1/4
 2. ábra
Hidrogén okozta repedés

A valóságban, a varratfém megszilárdulása után a hidrogén jóval nagyobb mennyiségben van jelen, mint azt
az oldhatósági diagramm mutatja. Szobahőmérsékleten a zárványok és pórusok körül a hidrogén atomok újra
összeállnak molekulákká, és a kis alakváltozó képességű szövetszerkezeteknél (pl.: martenzit) a
megnövekedett gáznyomás repedéshez vezet. Ez a folyamat néhány perctől akár néhány hétig is tarthat.

3. ábra Hidrogén diffúzió a hegesztett kötésben

2/4
A hidrogén bejutásának korlátozása

A hidrogén okozta hidegrepedés megelőzhetjük úgy, hogy csökkentjük a varratfémbe bejutó hidrogén
mennyiségét.
- Tisztítás: biztosítani kell, hogy az összehegesztendő alkatrészek mentesek legyenek mindenféle
szennyeződéstől (pl.: zsírtalanítással). Alumínium hegesztés esetén például az összehegesztendő
alkatrészeket csak kesztyűben ajánlott megfogni.
- Elektróda (bázikus), fedőpor hegesztés előtti kiszárítása (250 – 350 ºC, 2 – 3 óra).
- A levegő páratartalmának csökkentése.
- A huzalelektróda zsírtalanítása.
- A hidrogén megkötése
A diffúzióképes hidrogén megkötését elősegíti a bevonatban, portöltetben, vagy fedőporban lévő
folypát ( CaF2 ), mivel a fluor (F) a hidrogénnel (H) a hegfürdőben oldhatatlan HF-et képez.

Hegesztés utáni hőkezelés

A gyakorlatban gáztalanító hőkezelés ajánlott a hegesztés után, meggyorsítva a hidrogén eltávozását a

varratfémből (pl.: 150 – 200 ºC-on, 2 órán keresztül).

Vastagabb, repedésre érzékeny anyagoknál célszerű hegesztés után 600 – 650 ºC-os hőmérsékleten
feszültségcsökkentő izzítást végezni, hogy
- elősegítsük a diffúzióképes hidrogén kijutását,
- csökkentsük a sajátfeszültséget és, hogy
- a keménységcsúcsok leépüljenek.

A munkadarab előmelegítése (MSZ EN 1011)

Előnyei:
- elősegíti a diffúzióképes hidrogén kijutását
- csökken a munkadarab lehűlése
- csökken a sajátfeszültség

Értéke:
- ötvözetlen C és C-Mn acéloknál: 100 – 250 ºC
- Cr-Mo, Cr-Mo-V acéloknál: 100 - 200 ºC

A hidrogén hatása a varratfémben

A megnövekedett hidrogén tartalom (ami a hegesztés közben jut be a varratfémbe) az anyag elridegedéséhez
vezet.

A halszem effektus a makroszkopikus és mikroszkopikus felvételeken tulajdonképpen egy rideg tört felület,
a közepén egy zárvánnyal, vagy pórussal, egy képlékeny környezetben (4. ábra).

A mikro repedések jellemzően egy rácshibánál keletkeznek.

Jellemzően azok a rideg szerkezetek vannak kitéve a mikro repedés veszélyének, aminek a környezetében a
hidrogén össze tud gyűlni. (Például a maradék ausztenit átalakulása martenzitté, vagy feritté + cementitté,
egy relatív magas hidrogén koncentráció mellett.) (5. ábra)

3/4
Késleltetett repedés (hideg repedés)

A hidegrepedés kialakulását számos tényező befolyásolja (pl.: hidrogén tartalom, hőkezeltségi állapot,
szövetszerkezet, a hegesztett kötésre ható terhelés).
Az a jelenség, hogy a nagy szilárdságú finomszemcsés szerkezeti acélokban késleltetve keletkeznek
repedések, a célja a különböző vizsgálatoknak, meghatározandó a hidegrepedési hajlamot és ezen repedések
viselkedését.

4. ábra

5. ábra

Forrás:
GSI-SLV The welding engineer’s current knowledge, Edition: 2010.
Hegesztési repedésképződés - Segédlet a nemzetközi hegesztőtechnológus tanfolyam hallgatói részére

4/4