Kristályosodási repedés

Hegesztési javítás egy öntvény kipufogó-vezetéken

A repedés fogalmát meghatározhatjuk úgy, mint egy törés okozta anyagfolytonossági hiányt, amit okozhat a
hűlés közben fellépő feszültség, vagy a szerkezetre ható erők. A repedés a legszélsőségesebb fajtája a
hegesztési hibáknak, ami miatt előfordulhat, hogy a teljes varratot el kell távolítani. A repedések nem csak
csökkentik a szerkezet szilárdságát azáltal, hogy csökken a varrat keresztmetszete, hanem könnyen terjednek
is, különösen dinamikus terhelés, vagy alacsony üzemi hőmérséklet hatásra.

Meghatározás
Vizuális megjelenés

A kristályosodási repedések általában könnyen megkülönböztethetőek más repedésektől, a következő

jellemzőik miatt:
- Csak a varratfémben fordulnak elő.
- Általában egyenes vonalként jelennek meg a varrat középvonala mentén (1. ábra), de esetenként
keresztirányúak is lehetnek, a megszilárdulás folyamatától függően.
- A végkráterben jelentkező kristályosodási repedés elágazó megjelenésű is lehet.
- Mivel a repedések gyakran nyitottak a felületre, ezért szabad szemmel is jól láthatóak.

1. ábra
Kristályosodási repedés a varrat középvonala mentén.

Acél és nikkel ötvözetek esetén, a felületre nyitott repedések felszíne gyakran kék színű, oxidált, jelezve,
hogy a repedés akkor alakult ki, amikor a varrat még meleg volt.

www.weld-technology.com 1/4 2012. április 24.

Metallográfia

A repedés a kristályhatárokon keletkezik. A morfológia tükrözi a megszilárdulási szerkezetet, és gyakran

találkozunk szemcsehatár menti kiválással.

Okok
A legfőbb oka a kristályosodási repedés kialakulásának az, hogy a megszilárdulási folyamat utolsó
szakaszában, a varrat szilárdsága nem elég nagy ahhoz, hogy ellenálljon a hegfürdő hűléséből adódó
zsugorodási feszültségnek. A következő tényezők növelik a kristályosodási repedés kialakulásának
kockázatát:
- Nem megfelelő varratméret, vagy varratforma.
- Az alkatrészek úgy vannak befogva, hogy nincs lehetőségük zsugorodni.
- Anyagtulajdonságok, mint például a magas szennyező tartalom, vagy a relatív nagy zsugorodás.

A kötés megtervezése jelentős mértékben befolyásolja a maradó feszültség mértékét. Az alkatrészek közötti
nagy rés növeli a megszilárduló varratfémre ható terhelést, különösen, ha a beolvadási mélység kicsi. Ezért a
kicsi mélység-szélesség aránnyal rendelkező varratok (az alkatrészek között nagy a hézag, és a varrat széles,
de vékony), érzékenyebbek lesznek a kristályosodási repedésekre, ahogy az a 2. ábrán látható. Ebben az
esetben a varrat közepe, ami utoljára szilárdul meg, egy keskeny zóna, ami nem képes ellenállni a
repedésnek.

2. ábra
A varrat beolvadása túl kicsi

A szennyeződések kiválása a varrat közepén szintén elősegíti a repedések kialakulását. A szennyezők nagy
koncentrációjú jelenléte a varrat közepén, egy alacsony olvadáspontú filmréteget eredményez. A
megszilárdulás közben ez a zóna könnyen törik, a normál zsugorodási feszültség hatására. Ha a folyékony
varratfém a hegfürdőből be tud jutni egy kezdődő repedésbe, akkor a kristályosodási repedés megelőzhető.
Ezért előnybe részesítjük az elliptikus alakú hegfürdőt. A gyors hegesztési sebesség, ami nagy távolságot
eredményez a hegfürdő és a kialakuló repedések között kerülendő, mert növeli a kristályosodási repedés
veszélyét.

Az alapanyag és a hozaganyag összetétele meghatározza a varratfém összetételét, ezért jelentős hatással

vannak a varrat repedési hajlamára.

www.weld-technology.com 2/4 2012. április 24.

Acél

A repedés gyakran szennyeződés hatására következik be, különösen kén és foszfor hatására, de a szén is
elősegíti, míg a mangán és szilícium csökkenti a repedés veszélyét. Ezért a repedésveszély csökkentése
érdekében célszerű alacsony szén és szennyező tartalmú, és viszonylag magas mangán és szilícium tartalmú
hozaganyagot használni. Általános szabály a C-Mn acélokra, hogy a kén és foszfor együttes mennyisége
nem lehet több mint 0,06%.

A varratfém összetételét elsősorban a hozaganyag összetétele határozza meg, és mivel a hozaganyag normál
esetben tisztább mint a hegesztendő alkatrészek, ezért a kisebb hígulást eredményező eljárásoknál – mint az
MMA (111) és MIG (131) eljárás – kisebb a repedés kialakulásának veszélye. Az alapanyag összetétele
nagyobb jelentőséggel bír, nagyobb hígulást eredményező eljárásnál, mint például tompa kötés gyök sorának
TIG (141) hegesztése, vagy fedett ívű (121) hegesztés esetén.

Fedett ívű hegesztés esetén a repedés kockázatát értékelni lehet a repedési érzékenység (Units of Crack
Suspectibility UCS) kiszámításával, az EN 1011-2 szabvány E függeléke szerint, a varratfém kémiai
összetétele alapján:

UCS = 230C * + 190 S + 75 P + 45 Nb − 12,3Si − 5,4 Mn − 1

*C tartalom, vagy 0,08 amelyik nagyobb.

Ha az UCS értéke kisebb mint 10, az kicsi repedési hajlamot jelent, míg ha nagyobb mint 30, akkor az anyag
repedés érzékenysége nagy. Ezen tartományon belül a repedés veszélye nő, ha nagy a varrat mélység-
szélesség aránya, továbbá ha a varrat nagy hegesztési sebességgel készült, vagy ha az illesztés rossz. Ha a
sarokvarrat mélység-szélesség aránya 1 körül van, és az UCS értéke 20, vagy több, az nagy repedési
kockázatot jelez. Tompavarratnál a 25 körüli UCS a kritikus. Ha a mélység-szélesség arány csökken 1-ről
0,8-ra, akkor a megengedett UCS kb. 9-el nő.

Alumínium

A nagy hőtágulás (megközelítőleg duplája mint az acélé), és a jelentős megszilárdulás közben fellépő
zsugorodás (általában 5%-al több, mint az ugyanolyan acél varraté), azt jelenti, hogy az alumínium
ötvözetek érzékenyebbek a repedésre. A repedés veszélye csökkenthető, repedésnek ellenálló hozaganyag
alkalmazásával (általában a 4xxx és 5xxx ötvözetcsoportból), de megvan az a hátránya, hogy a keletkező
varratfém szilárdsága kisebb, mint az alapanyagé.

Ausztenites korrózióálló acél

A teljesen ausztenites korrózióálló acél hajlamosabb a repedésre, mint amelyik tartalmaz 5-10% ferritet. A
ferrit jótékony hatását annak tulajdonítják, hogy képes bent tartani a káros szennyezőket a szemcsében, amik
ellenkező esetben kiválnának a szemcsehatáron, és alacsony olvadáspontjuk miatt kristályosodási repedést
eredményezhetnek. Ezért a hozaganyag kiválasztásánál fontos, hogy ellenálljon a repedésnek, tehát 1.4303-
as hozaganyaggal kell a 1.4301-es korrózióálló acélt hegeszteni.

www.weld-technology.com 3/4 2012. április 24.

A legjobb módszer a kristályosodási repedés megelőzésére
Eltekintve a megfelelő alapanyag és hozaganyag kiválasztástól, az alapvető technikák a kristályosodási
repedés elkerülésére a következők:
- Oda kell figyelni a kötés illesztésére, és csökkenteni kell a rést.
- Hegesztés előtt el kell távolítani a szennyeződéseket az alapanyagról.
- Győződjünk meg arról, hogy a hegesztési sorrend nem vezet termikus feszültség kialakulásához.
- Úgy válasszunk hegesztési paramétereket és technikát, hogy a varrat mélység-szélesség aránya, vagy
a beolvadás (sarokvarrat esetén) megfelelő legyen, biztosítva, hogy a varrat megfelelően ellen fog
tudni állni a zsugorodásból adódó feszültségnek (az ajánlott mélység-szélesség arány 1:2).
- Kerüljük el a nagy hegesztési sebességet (nagy áramerősséget), ami növeli kiválások mennyiségét és
a feszültséget, az egész varratban.
- A varrat végén biztosítsuk a megfelelő végkráter kitöltést, hogy elkerüljük a kedvezőtlen homorú
varratgeometriát.

Az átvételre vonatkozó szabványok

Mivel a kristályosodási- és kráterrepedések lineáris hibák, éles határokkal, ezért nem elfogadhatóak az MSZ
EN 5817 szabvány B, C és D minőségi osztályai szerint. A beolvadási kráter megengedhető a D minőségi
osztálynál, a méretétől függően.

Észlelés és javító intézkedés

A felületre nyitott repedések könnyen észrevehetőek szemrevételezéssel, penetrációs, vagy mágnesezhető
poros repedésvizsgálattal. A belső repedések kimutatásához ultrahangos vagy radiográfiai vizsgálat
szükséges.
A legtöbb szabvány kimondja, hogy a repedést el kell távolítani. A repedt alkatrész úgy kell megjavítani,
hogy a repedést el kell távolítani, rászámolva egy 5 mm-es biztonsági tartalékot a látható repedésen túl. Ezek
után újra kell hegeszteni a varratot, olyan hozaganyaggal, ami nem eredményez repedésre érzékeny varratot.

Fordította: Gaál András IWE

Az eredeti angol nyelvű cikk letölthető innen:

http://www.twi.co.uk/services/technical-information/job-knowledge/job-knowledge-44-defects-
solidification-cracking/

www.weld-technology.com 4/4 2012. április 24.