Fizika

teljes rezgés: egy-egy szabályosan ismétlődő mozgásszakaszt teljes rezgésnek nevezünk

kitérés: a test egyensúlyi helyzetétől mért pillanatnyi távolsága

amplitúdó: a legnagyobb kitérés nagysága, jele A, csak akkor értelmezzük, ha a közeg minden

periódusidő: egy teljes rezgés létrejöttéhez szükséges idő, jele T

rezgésszám-frekvencia: megmutatja az egységnyi idő alatti teljes rezgések számát, jele f, mértékegysége: Hz

fonálinga: az egyik végén felerősített hosszú, nyújthatatlan zsineg, és a zsineg másik végére kötött
kisméretű, de a zsineghez viszonyítva nagy tömegű test (pl.: ólomgolyó) fonálingát alkot

mivel a fonálinga lengésideje nem függ az amplitúdótól, ezért időmérésre használható, felhasználható még
a gravitációs gyorsulás mérésére is

Foucault inga: 19. század, forgatható keretre felerősített fonálinga, ha a keretet függőleges tengelye körül
elfordítjuk, az inga lengési síkja nem fordul vele, változatlan marad

J, Foucault ezzel bebizonyította, hogy a Föld képzeletbeli tengelye körül forog

csillapított rezgés: a testek csökkenő amplitúdójú és csökkenő energiájú rezgését csillapított rezgésnek
nevezzük

csillapítatlan rezgés: a testre ható csillapító hatások egy másik hatással ki vannak egyenlítve, példa:

kényszerrezgés: egy test külső hatásra rezgésbe jön, kénytelen rezegni, példa:

csatolt rezgés: két rezgő rendszer kölcsönösen befolyásolja egymás rezgését

rezonancia: a gerjesztő hatás rezgésszáma megegyezik a kényszerrezgést végző rendszer

sajátrezgésszámával

rezonanciakatasztrófa: a kényszerrezgés amplitúdója olyan nagyra növekszik, hogy a rezgő rendszer

tönkremegy (pl.: hidak pontatlan tervezésekor a szél hatására az egész híd elkezd „hullámozni”)

mechanikai hullámok: a rugalmas közeg részecskéinek rezgése terjed térben és időben

transzverzális hullám: a rugalmas közeg részei az állapotváltozás irányára merőlegesen rezegnek

longitudinális hullám: a rugalmas közeg részei az állapotváltozás terjedési irányával párhuzamosan rezegnek

hullámhossz: megmutatja, hogy ugyanabban az időpillanatban a közeg két azonos fázisában lévő,
szomszédos pontja milyen távol van egymástól, jele 

hullám terjedési sebessége: minél távolabb van egy részecske a hullámforrástól, annál később jön rezgésbe,
jele c

hullámok visszaverődése: a visszavert hullám terjedési iránya a beeső sugár és a beesési merőleges által
meghatározott beesési síkban marad

a beesési szög egyenlő a visszaverődési szöggel

rugalmas kötélen haladó hullám a rögzített végről ellentétes fázisban, szabd végről azonos fázisban verődik
vissza

Teljes visszaverődés: a határszögnél nagyobb beesési szög esetében a hullám nem hatol be a ritkább
közegbe, hanem a közös felületről teljes mértékben visszaverődik

hullámok törése: ha a hullám új közeg határához ér, akkor ott egy része visszaverődik, egy másik része
pedig behatol az új közegbe – terjedés iránya megváltozik

A határfelületekhez érkező az új közegbe is a beeső sugár és a beesési merőleges által meghatározott

síkban halad tovább

Törési törvény: új közegben a hullám sebessége és hossza megváltozik

interferencia: ha a hullámok találkozása időben tartósan megmaradó mintázatot ad, akkor interferenciáról
beszélünk

maximális erősítés: a hullámok a hullámtér minden pontjában találkoznak és a rezgések egymást

erősíthetik, vagy gyengíthetik, ennek egy speciális esete a max. erősítés, feltétele: az eltolás a hullámok
között a félhullámhossz páros számú többszöröse legyen

max gyengítés feltétele: az úthosszkülönbség a félhullámhossz páratlan számú többszöröse legyen

állóhullámok: szembe haladó vonal menti hullámok interferenciája esetén a csomópontok és

duzzadóhelyek a kötél ugyanazon helyénél való maradását állóhullámnak nevezzük

elhajlás: keskeny részen át a hullám nemcsak az egyenesvonalú terjedésre való megfelelő tartományban
halad, hanem behatol az árnyéktérbe is

hanghullám keletkezése: rezgő test rezegteti a levegőt

hangerő: megmutatja a hang erősségét a hangtér egy pontjában, mértékegysége:

arányosan csökken a távolsággal