Professional Documents
Culture Documents
Aramlastan Elmelet
Aramlastan Elmelet
1. Milyen feltételek telhesülése szükséges ahhoz, hogy egy valóságos közeg folyadék
halmazállapotú legyen?
2. Mi a kontínum?
Az ideális folyadék homogén, nem molekuláris szerkezetű, súrlódásmentes közeg. Jellemző rá, hogy
tökéletesen összenyomhatatlan és bármely nyomáson és hőmérsékleten is folyékony halmazállapotú
marad.
Az ideális gáz homogén, nem molekuláris szerkezetű, súrlódásmentes közeg. Jellemző rá, hogy
tetszés szerinti mértékben összenyomható és bármilyen körülmények között megtartja gáznemű
halmazállapotát.
1
Értékelés: A felsorolt tulajdonságok alapján egyértelműen látható, hogy a valóságban ideális
folyadék nem létezik, de az olyan esetekben, ahol a közeg megközelíti az ideális esetet, ott jól
alkalmazhatók az ideális közegre vonatkozó törvényszerűségek.
7. Rajzolja fel egy valóságos közeg p-v diagramját és jelölje be rajta azt a tartományt, ahol a
közeg folyékony és légnemű halmazállapota egyensúlyban van!
A rajzon a karikákkal jelzett tartomány az, ahol a közeg folyékony és légnemű halmazállapota
egyensúlyban van.
8. Mi a kritikus pont?
A kritikus pont a valóságos közeg p-v diagramjának az a pontja, amelyhez tartozó nyomásértéknél a
gáz-cseppfolyós halmazállapot-változás azonnal, átmenet nélkül megy végbe.
9. Mit nevezünk alsó és felső határgörbe alatt egy közeg p-v diagramjában?
A különböző „T=áll” hőmérséklet mellett kapott görbék két helyen törnek. E töréspontok
összekötésével a diagram jobb és bal oldalán egy-egy határgörbét kapunk, amelyek a diagram felső
részében egy úgynevezett kritikus pontban találkoznak. A kisebb térfogathoz tartozó határgörbét
alsó, a nagyobb térfogathoz tartozó határgörbét felső határgörbének nevezzük.
10. Mit értünk stacionárius és instacionárius áramlás alatt? Mondjon példákat is!
Az áramvonal: olyan görbe, amelyet egy adott pillanatban a sebességvektor minden pontjában érint.
A nyomvonal: a tér egy pontján egymás után áthaladó folyadékrészeket egy adott pillanatban
összekötő görbe.
A pálya: A folyadékrész pályája egy kiszemelt pontszerű folyadékrész egymást követő pillanatokban
elfoglalt helyeit összekötő görbe.
2
Az áramcső egy speciális áramfelület, amelynél az áramvonalak egy zárt görbére illeszkednek (Az
áramfelületet egy kijelölt vonalra illeszkedő áramvonalak alkotják, amelyeket a sebességvektorok
érintik. Ezért az áramfelületen nincs átáramlás.)
1.
A stacionárius áramlásban a jellemzők (v, p, ρ, T) nem függenek az időtől, így a sebességteret a
v v (r ) alakú vektortér írja le, azaz a sebességvektorok az áramlási tér egyes pontjaiban adott
koordináta-rendszerből nézve időben nem változnak. 2. Stacionárius áramlás esetén az áramvonal, a
pálya és a nyomvonal egybeesik. 3. Stacionárius áramlásnál a pálya, a görbe és a nyomvonal
vizualizálható. 4. Stacionárius áramlásnál nem feltétlenül igaz, hogy konvektív gyorsulás nincs.
14. Mi az áramlástani jelenségek Lagrange-féle leírási módszerének lényege, előnye és
hátránya?
A Lagrange-féle leírási mód lényege, hogy az egyes részecskék mozgásának leírása különböző
függvények (sebesség-, út-, gyorsulás-függvény) segítségével történik. A módszer előnye, hogy az
egyes részecskék mozgását viszonylag egyszerű számításokkal meghatározhatjuk. Hátránya, hogy ha
az egész közeg mozgását akarjuk jellemezni, leírni, akkor ez a módszer nem alkalmazható. A
Lagrange-féle leírási mód az út-függvényből indul ki.
Az Euler-féle leírási mód szerint a gyorsulás a sebesség idő szerinti első deriváltja. A gyorsulás e
szerint a leírási mód szerint áll a lokális gyorsulásból, valamint a konvektív gyorsulásból.
dc c c
a c
dt t dr
↑ ↑
lokális konvektív
A sebességtér egy olyan vektor-függvény, amellyel a helytől és időtől függő sebességvektor írható le.
A vektortér meghatározható a cx, cy, cz vektorkom-ponens leírásával, azaz három skalártérrel.
Eszerint:
cx=cx(x,y,z,t,) cy=cy(x,y,z,t,) cz=cz(x,y,z,t,)
18. Mi a lokális gyorsulás? Írja fel metematikai formában vektoriálisan /x/y/z komponensét!
3
c x c y c z
t t t
A konvektív gyorsulás az a gyorsulás, amely akkor lép fel, ha a folyadéktér sebességének nagysága
és/vagy iránya a folyadékrész mozgásának irányában (azaz az áramlás irányában) változik. A
konvektív gyorsulás /x/y/z komponensei a következők:
c c c
cx x c y x cz x
x x z
c y c y c y
cx cy cz
x x z
c c c
cx z c y z cz z
x x z
A konvektív gyorsulást az egyszerűség kedvéért szokták Dc alakban, vagy c gradc alakban is írni.
Gyakorlati példa lehet a konvektív gyorsulásra egy hajó gyorsulása, amely a folyó folyásának
irányában halad.
20. Mit értünk szubsztanciális gyorsulás alatt? Írja fel matematikai formában vektoriálisan
/x/y/z komponensét!
21. Kizárólag a sebesség szempontjából vizsgálva egy áramlást, instacionárius-e az, ha a lokális
gyorsulás valamely pontban zérustól különböző?
Igen, mivel a lokális gyorsulás lényege az, hogy csak akkor különbözik zérustól, ha az áramlás „t”
időtől függ, vagyis instacionárius. Mivel a sebességtér időtől függ, ezért az áramlás biztosan
instacionárius.
Nem instacionárius, mivel a konvektív gyorsulás nem az időtől függ, és az instacionárius áramlás
jellemzője az, hogy a sebességtér függ a „t” időtől.
24. Igaz-e az a megfogalmazás hogy egyes esetekben a vonatkoztatási rendszertől függ, hogy
hogy az áramlás stacionárius, vagy instacionárius?
Igaz, mivel az egyes áramlások attól függően stacionáriusak vagy instacionáriusak, hogy milyen
koordináta-rendszerből vizsgáljuk azokat. Sőt az instacionárius áramlás egyes esetekben stacioná-
riussá tehető a koordináta-rendszer helyes megválasztásával.
26. Írja fel a kontinuitás törvényét általános formájában! Milyen feltételek mellett érvényes a
felírt egyenlet?
A kontinuitás
törvénye stacionárius áramlásra összenyomható és összenyomhatatlan közeg esetén:
ρ· c ·A=állandó
A kontinuitás törvénye instacionárius áramlásra összenyomható és összenyomhatatlan közeg esetén:
c div c 0
t t
28. Írja fel a kontinuitás törvényét összenyomhatatlan közeg csőben lezajló áramlására
vonatkozóan!
c grad div c 0 , ahol összefüggést a sűrűség lokális megváltozásának nevezzük
t t
és cgradρ pedig a sűrűség konvektív változása.
A nabla operátor egy matematikai operátor, melynek legfőbb hivatása, hogy az általa képviselt
összefüggést egyetlen jelöléssel helyettesítse. Ez a jelölés a . A nabla operátor által takart
összefüggés a következő:
i j k
x y z
5
30. Sorolja fel az elemi folyadékrész mozgásformáit!
1. Merev test szerű elmozdulás 2. Lineáris nyúlás 3. Merev test-szerű elfordulás (rotáció) 4.
deformáció (alakját és méretét is megváltoztatja)
31. Írja fel az elemi folyadékrész lineáris nyúlását x/y/z koordináta tengely irányában!
c x
x tengely irányában: x dt
x
c y
y tengely irányában: y dt
y
c z
z tengely irányában: z dt
z
32. Írja fel az elemi folyadékrész forgási szögsebességét vektoriálisan illetve x/y/z komponensét
a sebességtér összetevői segítségével!
Az elemi folyadékrész forgási szögsebessége vektoriálisan:
2
1
1
c rot c
2
A sebességtér összetevői segítségével:
1 c z c y
x
2 y z
1 c c y
y z
2 x z
1 c y c x
z
2 x y
33. Mi a rotáció?
34. Írja fel az elemi folyadékrész eltorzulásának (deformációjának) sebességét jelző vektor
x/y/z koordináta tengely irányában eső komponensét a sebességtér összetevivel!
c z c y
x tengely irányában: dt
y z
6
c c
y tengely irányában: z x dt
x z
c y c x
z tengely irányában: dt
x y
1
1 1
1. 2. 3. 4. 5.
Az egyenlet egyes részei:
1. Instacionárius tag; 2. Fajlagos mozgási energia 3. A hatóterek eredő potenciáljának eredője; 4. A
nyomáskülönbségből származó erők által végzett munka tömegegységre eső része; 5. A Bernoulli
egyenlet örvényes tagja.
7
2
c 2
2
p 2
U 0
2
1
1
1
Összenyomható / összenyomhatatlan ideális közegek örvényes stacionárius áramlására:
2
c 2
2 2
p 2
U ( c rot c )ds 0
2
1
1 1
1
Összenyomható / összenyomhatatlan ideális közegek örvénymentes instacionárius áramlására:
2
c2
U p 0
2 2
c 2
1 t ds
2
1
1
1
1
1 1
39. Írja fel az impulzus-tételt áramló folyadékokra vonatkozóan! Milyen feltételek mellett
érvényes a felírt egyenlet?
Az impulzus-tétel
általános alakja áramló
folyadékokra
a következő:
c c dA g dv pdA ds R
( A) ( A) ( A) ( A)
1. 2. 3. 4. 5.
Az egyenlet tagjai:
1. A ható erők; 2. Súlyerő; 3. Nyomásból származó erő; 4. Súrlódási erő; 5. Külső erő.
Az összefüggés ebben a formában akkor alkalmazható, ha az áramló folyadék összenyomható vagy
összenyomhatatlan és az áramlás súrlódásos vagy súrlódásmentes. Nagyon fontos feltétele az
alkalmazhatóságnak, hogy az áramlásnak kizárólag stacionáriusnak vagy kvázi stacionáriusnak kell
lennie.
40. Milyen összefüggéssel lehet számítható ki egy tartály kiürülési ideje? Milyen feltételek
teljesülése szükséges az összefüggés alkalmazhatóságához?
A 2 g H
T [sec], ahol
A0 g
T= a kiürülés ideje, A= a tartály keresztmetszete, A 0= a kifolyónyílás keresztmetszete, g= nehézségi
gyorsulás, H= a vízoszlop magassága.
Az összefüggés alkalmazhatóságának feltétele, hogy a tartály keresztmetszete a kiömlés során nem
változhat.
41. Mi az ellenőző felület szerepe az impulzus-tétel felírásakor?
8
42. Milyen irányú az impulzus erő az ellenőrző felületre vonatkoztatva? Miért?
Mivel az elemi impulzusok az ellenőrző térfogat belsejéből mindig kifelé irányuló, a helyi
sebességvektorral párhuzamos vektorok, ezért ugyanezeket a tulajdonságokat mondhatjuk el az
impulzus erőről is az ellenőrző felületre vonatkoztatva.
A szűk torkolatból kilépő ideális folyadék áramlása során keletkező veszteséget Borda-Carnot féle
veszteségnek nevezzük. Ez a fajta veszteség tehát még súrlódásmentes közeg áramlása során is
felléphet. A veszteség forrása az az örvénylés, mely a hirtelen keresztmetszet-változás miatt áll elő,
lévén hogy a közeg nem képes követni a hirtelen keresztmetszet-változást. A Borda-Carnot féle
veszteség a következő összefüggésből határozható meg:
c c 2
p Bc 1 2
2
44. Hogyan határozható meg a nyomás alatti tartályból kiáramló gáz sebessége? Mit értünk
kritikus nyomásviszony alatt?
Kritikus nyomásviszony:
p /p }nyomás<x , ennek van egy kritikus értéke, aminél kisebb érték alatt a sebesség nem
fog növekedni.
2 1
x krit
1
A Laval-fúvóka rövid szűkülő részből és hozzá csatlakozó kúpos, bővülő toldatból áll. Használata
jellemző például sugárszivattyúknál vagy sugárhajtóműveknél. Akkor szokásos alkalmazni, ha azt
kívánjuk, hogy a kiáramlás (expanzió) a kritikus nyomáson túl is folytatódjon és a sebesség az
átlagsebességnél nagyobb legyen. Több jellemző eset is lehetséges: 1. Az ellennyomás értéke
pE=<p=<p0 közé esik. 2. pL<p<pE közé esik: ekkor a gáz egy bizonyos „p”-nél kisebb nyomásig
expandál, és ezután ugrásszerűen nyomásnövekedés következik be. 3. pM<p<pL közé esik 4.
0<p=<pM nyomástartományban a fúvóka utáni nyomás csökkentése nem hat a fúvókában történő
áramlásra.
46. Mekkora sebességgel áramlik ki a összenyomható közeg egy egyszerű fúvókán át egy
tartályból, ha a nyomásviszony kisebb, mint a kritikus érték?
9
47. Igaz-e, hogy ideális folyadék áramlása során veszteség nem keletkezhet? Indokolja meg
válaszát!
48. Milyen feltétel teljesülése esetén lehet figyelmen kívül hagyni a nyomásból származó erőket
az impulzus-tétel felírásakor? Miért?
Akkor, ha a keresztmetszet állandó, mert ilyenkor a sűrűség is állandó. Ha ezek teljesülnek, akkor
p/ρ=állandó, vagyis akkor ennek integrálja p zérus lesz a nyomásból származó erők eredője
is zérus lesz.
Az impulzus-tétel áramló közegek esetében azt fejezi ki, hogy a mozgásmennyiség idő szerinti
megváltozása egyenlő a testre ható erők eredőjével. (Ez természetesen csak stacionárius vagy kvázi
stacionárius áramlás esetén igaz)
50. Írja fel a Navier-Stockes egyenletet! Milyen feltételek mellett érvényes a felírt egyenlet?
51. Írja fel a Navier-Stockes egyenletet és magyarázza el a benne szereplő tagok jelentését!
dc p U
c c
dt r r r
A Navier-Stockes egyenlet bal oldalán a szubsztanciális gyorsulás ρ-szorosa áll, bal oldalán a
kontínum egységnyi tömegére ható erők összege áll. A jobb oldal első tagja a nyomásból származó,
második tagja a térfogati, a többi tagja a súrlódásból származó erőt jelenti.
A valóságos folyadékok áramlásuk során máshogyan viselkednek szilárd test közelében, mint az
ideálisak: a határrétegben sebességük 0-ról c-re változik. Ennek az oka az adott folyadék
viszkozitása. A viszkozitás a folyadéknak azon tulajdonsága, amely az egymás mellett elmozduló
folyadékrétegek között ébredő csúsztatófeszült-ségekből adódik. Létezik dinamikai viszkozitás (μ)
és kinematikai viszkozitás (υ). A dinamikai viszkozitás mértékegysége: (N·sec)/m 2, a kinema-tikai
10
viszkozitásé: m2/sec. A viszkozitás régebben használt mértékegysége az Engler-fok, mely egy
tapasztalati mértékegység: azt mutatja meg, hogy az adott méretű és kialakítású nyíláson át
ugyanazon mennyiségű folyadék hányszor gyorsabban vagy lassabban folyik ki természetes úton,
mint a desztilált víz.
dc
F = τ·A [μ]=Ns/m2, ahol:
dy
μ = dinamikai viszkozitási tényező, τ = folyadékban az áramvonalakkal párhuzamos rétegekben
keletkező látszólagos súrlódási feszültség. Newton szerint a sebesség azért változik, mert a folyadék
súrlódással terhelt.
57. Rajzolja fel a réteges áramlás sebességeloszlását ideális és valóságos folyadék esetére
szilárd test közelében! Mit értünk határréteg alatt?
11
c
A Froude-szám kiszámítási módja: Fr l g
ahol c= sebesség, l= hossz, g= nehézségi gyorsulás.
A Froude-szám a domináns erők viszonyát fejezi ki. Általában hajómodellek vizsgálatánál, szabad
vizekben lejátszódó áramlások vizsgálatánál van jelentősége, mivel ekkor a hullámzás a döntő,
amelyet a súlyerő generál.
1
A Reynolds-szám kiszámítási módja: Re c
v
ahol c= sebesség, l= hossz, v= térfogat.
61. Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy egy modellen végzett mérések eredményeiből a
valóságos jelenségre lehessen következtetni?
1
1. Reynolds-szám: Re c
v
Jelentősége: Csőkeresztmetszetet teljesen kitöltő áramlások, szilárd testet körülölelő áramlások.
c
2. Froude-szám: Fr l g
Jelentősége: Hajómo-dellek vizsgálata, mivel a hullámzás a döntő, amelyet a súlyerő generál.
p
3. Euler-szám: Eu c 2
Jelentősége: Ha az áramlási tér peremén megfelelő nyomásértéket kell biztosítani, mint
peremfeltételeket.
c
4. Weber-szám: We l c 2
Jelentősége: Cseppek mozgása, porlasztása.
12
5. Geometriai hasonlóság: Méretarányos nagyítás, kicsinyítés. Áramlástanilag hasonló: a dinamikus
erők egymáshoz viszonyított aránya azonos legyen: tehetetlenségi erő - térerő, tehetetlenségi erő-
súlyerő.
M 1 c1 1
6. Tömegek hasonlósága:
M 2 c2 2
65. Milyen mennyiségek mérése útján és hogyan lehet következtetni a csövekben áramló
valóságos folyadék áramlási irányára?
66. Miért nem lehet megállapítani semmilyen számítási módszerrel sem, hogy az ideális
folyadék milyen irányba áramlik?
67. Létezhet-e, hogy a folyadék áramlási irányában a nyomás nő? Indokolja meg a választ!
Igen, létezik ilyen eset. Abban az esetben, ha a folyadék tágabb keresztmetszetből szűkebb
keresztmetszetbe áramlik át, akkor az áramlás irányában a nyomás nőni fog.
68. Igaz-e, hogy a csővezeték két pontja között mért nyomáskülönbség egyenlő a nyomásvesz-
teség nagyságával?
Ez az eset csak akkor áll fenn, ha az áramlás állandó keresztmetszetű csőben történik. A csúsztató
feszültség fékezi az áramlást, ebből származik egy nyomáskülönbség, ami egyensúlyt tart a súrlódási
erőkkel. Ez a nyomáskülönbség a nyomásveszteség. Például szűkítés esetén kevesebb a
nyomásvesz-teség, mint bővítés esetén és a nyomás nem biztos, hogy az áramlás irányába fog
csökkenni.
13
69. Mit értünk turbulens vagy gomolygó áramlás alatt?
Turbulens áramlás esetén a részecskéknek időben gyorsan változó, az áramlás irányára merőleges
összetevője is van, ami az intenzív keveredést eredményezi. A molekulák sebessége sosem állandó,
girbe-gurba, meghatározhatatlan áramlási vonal. Az áramlás magjában a sebességek átlagértéke
állandó. A határrétegben a sebesség rohamosan csökken.
Turbulens áramlás esetén a részecskéknek időben gyorsan változó, az áramlás irányára merőleges
összetevője is van, ami az intenzív keveredést eredményezi. A molekulák sebessége sosem állandó,
girbe-gurba, meghatározhatatlan áramlási vonal. Az áramlás magjában a sebességek átlagértéke
állandó. A határrétegben a sebesség rohamosan csökken.
74. Rajzolja fel a csővezeték valamely keresztmetszetében a sebesség változását lamináris
áramlás esetére! Milyen viszonyban van egymással a maximális és az átlagos sebesség? Miért?
75. Írja fel az egyenes csövekben keletkező nyomásveszteség kiszámítására szolgáló alap-
összefüggést és értelmezze a benne szereplő tényezőket!
l c2
p '
d 2
ahol: Δp'= a nyomásveszteség, λ= a csősúrlódási tényező, l= a cső hossza, d= a csőátmérő, c=
áramlási sebesség, ρ= sűrűség.
14
76. Hogyan változik a nyomásveszteség, ha a csőátmérőt a felére csökkentjük miközben
minden más tényezőt állandó értéken tartunk? Miért?
d 2 d d
77. Mi a csősúrlódási tényező?
A csősúrlódási tényező egyenes, hengeres csövek ellenállását fejezi ki. Jele: λ. A csősúrlódási
tényező elsősorban a Reynolds-számtól és a csőfal érdességétől függ.
Turbulens áramlás esetén a részecskéknek időben gyorsan változó, az áramlás irányára merőleges
összetevője is van, ami az intenzív keveredést eredményezi. A molekulák sebessége sosem állandó,
girbe-gurba, meghatározhatatlan áramlási vonal. Az áramlás magjában a sebességek átlagértéke
állandó. A határrétegben a sebesség rohamosan csökken. (Re>2300)
15
80. Rajzolja fel a csővezeték valamely keresztmetszetében a sebesség változását turbulens
áramlás esetére! Értelmezze az ábrát összehasonlítva azt az ideális folyadék esetére
vonatkozóval!
Hidraulikailag érdes a cső, ha a felületi érdesség nagyobb, mint a határréteg vastagságának az ¼-e.
k>δ/4, hidraulikailag érdes az a cső, melynek a folyadékkal érintkező felületén helyi kiemelkedések
és besüllyedések vannak.
83. Milyen esetben befolyásolja a csőfal fizikai érdessége a csőfalsúrlódási tényező értékét?
Ha a Reynolds-szám eléri a kritikus értéket (Rekr~100·(d/k)), akkor a csősúrlódási tényező már csak
a csőfal fizikai érdességétől függ (feltételezve, hogy a csősúrlódási tényező minimuma kb. 0,01).
84. Igaz-e, hogy a felületi érdesség nem feltétlenül van hatással a csősúrlódási tényezőre?
Miért?
Igaz. Erre a legjobb példát nyújtják a hidraulikailag sima csövek, melyeknél a csősúrlódási tényezőt
egyedül a Reynolds-szám befojásolja. Ennek okai elsősorban a hidraulikailag sima csövek
tulajdonságaiban keresendők.
86. Mit értünk egyenértékű vagy hidraulikai átmérő alatt? Mikor szükséges az alkalmazása?
88. Mikor nagyobb a diffúzor nyomásvesztesége mint egy ugyanolyan kialalkítású konfúzoré?
Mert a konfúzor esetén leválási veszteség nem lép fel, míg a diffúzornál igen. A csökkenő
sebességgel áramló folyadék-elemek egyre nagyobbodó nyomással kerülnek szembe, ami az áramlás
rendezettségét veszélyezteti. Az áramlás rendezetlensége miatt a veszteségek is tetemesen
megnövekednek.
1 c2 v 4 l 8
, ahol c 2 p' 5 2 v ,
2
Egyenes cső esetén: p '
d 2 d d
ahol: Δp'= a nyomásveszteség, λ= a csősúrlódási tényező, l= a cső hossza, d= a csőátmérő,
c= áramlási sebesség, ρ= sűrűség, v= térfogatáram.
c2
Egyéb elemek esetén: p ' ~ p1 p 2 , ahol ξ = Δpmért/(c2/2)·ρ
2
Csőív esetén: ar R/D viszony határozza meg a veszteségtényezőt.
90. Miért nagy az átmeneti elzárószelep veszteségtényezője?
91. Miért kisebb egy tolózár vagy egy gömbcsap veszteségtényezője mint egy átmeneti elzáró
szelepé.
Azért, mert míg a tolózárnál vagy a gömbcsapnál az áramló folyadéknak nem kell az átáramlása
során irányt változtatni, addig az átmeneti elzáró szelepnél igen.
Előnyök: 1. gyors nyitás és zárás 2. nyitott állapotban az áramló közeg törésmentesen áramlik
kicsi a veszteségtényező 3. olcsó 4. egyszerű 6. tömítettsége elég jó.
Hátrányok: 1. Mennyiségi szabályozásra, tört folyamat megvalósítására nem alkalmas 2. Hirtelen el
lehet zárni káros nyomás-visszalökések.
17
a térfogatáram függvényében történő csővezeték hidraulikai ellenállásának változását mutatja.
Jelentősége, hogy megtudhatjuk, hogy adott térfogatáram esetén a csővezeték mekkora mértékben
van megterhelve.
94. Milyen alapvető hatása van a csőátmérőnek egy csővezeték létesítési és üzemeltetési
költségeire?
Ha a csővezeték mérete nagyobb, akkor elkészítéséhez több anyagra van szükség valamint az
üzemeltetéséhez több energiára van szükség. Az első jellemző a létesítési költséget növeli, a második
az üzemeltetési költséget.
95. Hogyan lehet meghatározni illetve kiválasz-tani egy csővezeték átmérőjének optimális
értékét elméleti és gyakorlati körülmények között?
l 8
Elméleti: A „ p' v 2 ” összefüggés-ből kifejezve.
d 5
2
96. Miben különbözik a szabad felszínű csatornákban lezajló áramlás a zárt, keresztmetszetet
teljesen kitöltő csővezetéki áramlásoktól?
Míg a zárt csővezetékeknél az áramló közeg teljesen kitölti a rendelkezésére álló keresztmetszetet és
ez a keresztmetszet általában kör alakú, addig a szabad felszínű csatornákban az áramló közeg nem
biztos, hogy teljesen kitölti a rendelkezésére álló keresztmetszetet, és általában nem kör, hanem
inkább négyszögletű vagy trapéz alakú. Az első ipari áramlásoknál, a másik élő szabad vizek esetén
jellemző.
97. Milyen összefüggésben van egymással a szabad felszínű csatornában áramló folyadék
sebessége, a vízmélység és a csatorna lejtése?
ahol:
c= a folyadék áramlási sebessége, g= a nehézségi gyorsulás, d e= az egyenértékű átmérő, i= a
csatorna lejtése, m= a csatorna magassága, b= a csatorna szélessége, λ= a csősúrlódási tényező.
98. Mire következtet abból, hogy egy állandó szélességű csatorna két különböző keresztmetsze-
tében a vízmélység különböző?
Arra, hogy a csatorna e két különböző keresztmet-szetében az áramló folyadék sebessége különböző
lesz. Ez bizonyítható például a „c=v/(b·m)” összefüggés alkalmazásával a két keresztmetszetnél.
99. Mi a rohanás jelensége egy szabad felszínű csatornában lezajló áramlással kapcsolatban?
Mikor következhet be?
18
Ha a folyadék sebessége nagyobb, mint a hullám sebessége, akkor rohanó mozgásról beszélünk. Ezt
a jelenséget kerülni vagy korlátozni kell, mert nagy a meder-romboló hatása. A rohanás jelensége
bekövetkezik például akkor, ha ugyanazon folyadék-hozam ugyanazon energiatartalom mellett
ugyanabban a mederben kétféle mélységben képes lefolyni. A nagyobbik áramló, a kisebbik rohanó
mozgással szállítja a folyadékot.
100. Írja fel a szabadfelszínű csatornában kialakuló stacionárius áramlás sebességének
kiszámítására szolgáló alapösszefüggést és értelmezze!
i bm
c 2 g de ( ahol d e 4 )
2m b
ahol:
c= a folyadék áramlási sebessége, g= a nehézségi gyorsulás, d e= az egyenértékű átmérő, i= a
csatorna lejtése, m= a csatorna magassága, b= a csatorna szélessége, λ= a csősúrlódási tényező.
101. Hogyan számolható ki egy határolatlan méretű áramlásba helyezett testre ható
közegellenállási erő? Értelmezze a felírt összefüggést?
c2
F c A , ahol:
2
F= a közegellenállási erő, cω= áramlási sebesség, A= a testnek az a felülete, amely közvetlenül
érdekelt a közegellenállásban, c= a test sebessége, ρ= a sűrűség.
102. Mi az oka annak, hogy az autóbuszok, teherautók és más hasonló formájú járművek hátsó
felülete különösen erősen piszkolódik?
Nagyobb sebesség esetén a közegellenállási tényező csökken, így akár ugyanannak a járműnek is
lehet különböző sebességeknél különböző a közegellenál-lási tényezője.
104. Milyen két csoportba sorolhatók a különböző geometriai alakok a közegellenállási tényező
szempontjából?
1. csoport: A közegellenállási tényező (ce) nem függ Reynolds-számtól (Re). Az ilyen geometriai
alakoknál akármekkora az áramlás sebessége, a ce mindig ugyanakkora. Ide sorolhatók elsősorban az
élekkel rendelkező testek: a hasáb, kocka, félkör és gömbhéj alakú testek.
19
2. csoport: A ce az Re függvénye. Ezeknek a sajátossága, hogy az Re-től függően vándorol a leválási
pont. Ha a ce növekszik, akkor az Re csökken. Idetartoznak a gömb alakú testek, illetve azok a
henger alakú testek, amelyek a úgy áramlanak, hogy hossztengelyük az áramlás irányára merőleges.
105. Mi a magyarázata annak, hogy a gömb és más áramvonalas alakú testek közegellenállási
tényezője függ a Reynolds-számtól?
Domború felületek esetén a közegellenállási tényező függ a felületi érdességtől. Mivel az áramlásba
helyezett testek esetén turbulens áramlásokról beszélhetünk, ezért a Reynolds-szám a felületi
érdesség függvénye. Élekkel rendelkező testeknél az áramló közeg a tiszta homlokfelülettel
érintkezik, így a közegellenállási tényező nem függ a Reynolds-számtól.
A leválás egy olyan jelenség, amely az által jön létre, hogy az áramló közegekben álló vagy mozgó
test kiterjedéséből és formájából adódóan megtöri az áramló közeg áramvonalait. Ezek az
áramvonalak nem tudják követni a test görbületét és az áramlás rendezetlenné válik. A leválás
elsősorban élek közelében jelentkezik, ahol az áramvonalak megritkulnak, a sebesség megnő, a
nyomás pedig csökken és a határréteg leválik. Minél szögletesebb a test, annál nagyobb a leválási
buborék. Maga a leválás jelensége gazdasági szempontból kedvezőtlen, mivel a veszteségek
tetemesen megnagyobbodnak.
108. Milyen feltételeknek kell teljesülnie, hogy egy test közegellenállási tényezője kicsi legyen?
1. A dinamikus nyomás nagy legyen. 2. A homlokfelület nagy legyen. 3. A hatófelület kicsi legyen.
111. Mit értünk egy szárny szívott és nyomott oldala alatt? Melyik oldalon keletkeznek a
leválások?
A Bernoulli-törvény alapján a alulról nyomóerő, felülről szívóerő hat. A nyomott oldal lesz az,
amellyel az áramvonalak először érintkeznek. Így tehát a szárny alsó része a nyomott, a felső része a
szívott oldal. A szárny aszimmetrikus tehát a felső részén az áramló levegő sebessége nagyobb, mint
alul. A nyomott oldalon keletkeznek a leválások, mert ott kisebb a sebesség, így a nyomás nagyobb.
20
112. Rajzolja rá egy szárnyprofilra ható erőket! Jelölje be a megfúvási irányt!
A mérőfolyadék sűrűsége legyen nagyobb, mint a mérendő folyadéké, színe pedig másmilyen
legyen. Fontos, hogy jól elváló felszínek jöjjenek létre, melyeket könnyű leolvasni.
21
A ferdecsöves manométer segítségével nyomáskülönbséget tudunk mérni. A mért érték mindig
abszolút nyomásérték, vagyis a műszer a 0 nyomású térhez képest határozza meg a tartályban a
nyomáskülönbséget.
A csőrugós manométer egyik végén zárt, másik végével a nyomótérhez csatlakozó vékonyfalú
elliptikus vagy ovális keresztmetszetű rézből készített görbe cső, amelynek görbülete a belső
túlnyomás hatására csökken, vákuum hatására nő. Mind túlnyomás, mind pedig vákuum mérésére
használható. A csőrugó végének elmozdulásának mechanikai áttétel viszi át a mutató tengelyére.
122. Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy csőrugós manométer kiválasztásakor?
123. Mi a Prandtl-cső?
22
található az ott uralkodó nyomások mérésére. A cső orrpontjában a sebesség nulla, mert ott torlópont
keletkezik. A hengeres rész palástján az orrponttól távolabb a közeg sebessége és a statikus nyomás
is közel ugyanakkora, mint a cső odahelyezése nélkül. A Prandtl-cső alkalmas dinamikus nyomások
kivezetésére. Elsősorban repülőgépek sebességmé-résére használják.
A Pitot-cső egy „széllel” (áramlással) szembe fordított nyitott végű ferde cső, melyet össznyomás
mérésére alkalmaznak. A hozzá közeledő ferde áramlásra viszonylag érzéketlen. A Pitot-cső
segítségével ugyancsak megállapítható a sebesség:
c2 g
p2 h g c 2 h
2
125. Mire kell ügyelni a nyomásmérési hely kialakításakor?
1
D
2 2
c 2 c1
Δp=p1-p2 és h g p , valamint c1·A1=c2·A2.
2
23
az adott szintkülönbség mekkora nyomáskülönbségnek felel meg. Ellenőrzésképpen nézzük meg,
hogy ha a fenti műveletet elvégezzük, akkor valóban a kívánt mértékegységet kapjuk-e
eredményül?:
Δp=Δh·ρHg·g
kg m m 1 N
Pa m 3 2 kg 2 2 2 Pa , vagyis valóban Pa mértékegységet ad eredményül.
m s s m m
24