IMAGOLÓGIA

a másokról és önmagunkról alkotott mentális képek tudományos kutatása

• Összehasonlító irodalmi paradigma, tematológia (francia iskola), utazási regények,
romantikus egzotikum-keresés
• A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és reprezentációi (emlékezet- és
identitáskutatás)
• Mentális, kollektív képzetek
• Kulturális hagyományozódás
• Sztereotípia: szűrő, egyszerűsít, ismétlődik, merev (Walter Lipmann: Public Opinion,
1922)
• A megismerés nélkülözhetetlen eszköze kapott előítéleteink állandó fölülvizsgálata
(Gadamer)
• Kulturális, filozófiai, pszichológiai, antropológiai, társadalmi, politikai vonatkozások
Pszichológiailag és ontológiailag is megkerülhetetlen: a Másikkal szembesülni az egyéniség
formálódásának elengedhetetlen feltétele. Az Idegennel szemben határozza meg magát
mindegyik közösség.
Episztemológiai kérdés: Azt látjuk-e, amiről azt hisszük, hogy látjuk? (Manfred Beller)
Vizsgált kérdéskörök
- az etnikai, nemzeti, vallási és kulturális másság-képek alakulásának történeti változásai
- a sztereotípiák és előítéletek gadameri értelemben vett nélkülözhetetlensége és reflektálatlan
használatuk kockázatai
- milyen képet közvetítenek az idegenekről a történelmi források, hogyan használja fel
ezeket a forrásokat a történetírás
- mi a szerepe és felelőssége a sztereotipikus gondolkodás vagy az árnyalt másság-kép
terjesztésében az irodalomnak, filmművészeteknek, oktatásnak
- milyen sztereotípiákat használ, hogyan manipulál a média
- nyelvészeti megközelítés: hogyan befolyásolja a többnyelvűség az idegenekről alkotott
képet
- mítoszkutatási perspektíva: az idegenhez kapcsolódó diabolizálás vagy idealizálás
mechanizmusai
Az imagológiai paradigma gyökerei
Antikvitás:
- Apollón temploma: Ismerd meg magad!/ Oediposz és Narcisszosz mítosza
- Hérodotosz: Egyiptom- az idegen kultúra bemutatása, összehasonlítás
Reneszánsz:
Julius Caesare Scaliger: Poetices libri VII (1561) – rendszerezni a tudást, modern
értelemben vett nemzetkarakterológia:
„A luxus az ázsiaiak jellemzője, a kétszínűség az afrikaiaké, az okosság pedig (ha
megengedik) az európaiaké. A hegyi emberek faragatlanok, az alföldiek pedig finomkodók
és lassúak. […] A németek erősek, egyszerűek és nyíltak, igaz barátok és ellenségek. A
svédek, a norvégok, a grönlandiak és a gótok állatiasak, hasonlóképpen a skótokhoz és az
írekhez. Az angolok hitszegőek, felfuvalkodottak, mogorvák, gőgösek, gúnyolódó és
veszekedős természetűek, széthúzók, egyesülve harciasak, makacsok, önfejűek és
könyörtelenek. A franciák figyelmesek, mozgékonyak, éles eszűek, emberiek,
vendégszeretők, költekezők, tisztességesek, harciasok; megvetik ellenségeiket, és
meggondolatlanok önmagukkal szemben; fegyelmezettek, bátrak, nem túl állhatatosak, és
az összes közül a legjobb lovasok. A spanyoloknak szigorú életstílusuk van,
alkalmazkodnak, amikor más asztalánál ülnek, keményen isznak, bőbeszédűek, serények,
de pokolian arrogánsak és tiszteletlenek, elképesztően csípős nyelvűek; erősek a
szegénységben, vallásos állhatatosságuk felbecsülhetetlen, irigykednek minden nemzetre,
és minden nemzet irigykedik rájuk. Csupán egyetlen nemzet tesz túl rajtuk romlottságban,
akik még kevésbé nagylelkűek: ezek az olaszok.”
Felvilágosodás:
• Giambattista Vico: Principi di una scienza nuova d’intorno alla natura delle nazioni
(1725), Voltaire: Essai sur les moeurs et l’esprit des nations et sur les principaux faits
de l’histoire depuis Charlemagne jusqu’à Louis XIII (1756),
• Montesquieu: Lettres persanes (1721)- kultúrák szembesítése, auto- és heteroimázs,
De l’esprit des lois (1748)- a politikai és alkotmányos szervezetnek tükröznie kell a
nemzet specifikus karakterét, másfelől amit a nemzet fizikai környezete is befolyásol,
különösen az éghajlat.
- Johannes Zahn: Specula physico-mathematico-historica notabilium ac mirabilium
sciendarum (1696) - nemzeti jellemvonások szatirikus osztályozása
- Völkertapfel - 1690 és 1720 között Dél-Németországban és Ausztriában jó néhány
festett és nyomtatott példányban is elkészült nemzettípusokat ábrázoló tabló
A romantika és a pozitivizmus kora
• A 19. századra a nemzeti jellem tanulmányozása átvált a Volksgeist vagy Volksseele,
vagyis a nemzeti szellem történetének szemléletbe.
• Az imagológia elsődleges forrásai a 19. századi, nemzeti irodalmak szövegei
• A kollektív önmeghatározás intézményei
• Romantikus énkép és ellentétező vagy egzotikus idegenképek
• Szellemtörténet
Tudományos megközelítések a 20. században
 Az alteritásról alkotott kép modern kori tanulmányozását párhuzamosan, egymástól
függetlenül tűzte ki céljául az összehasonlító irodalomtudomány, a történettudomány,
a szociálpszichológia (Allport), a filozófia (Wittgenstein, Gadamer).
A szociálpszichológia
• az emberi interakciók felől közelít, a viselkedést szabályozó:
• Attitűdök (Herbert Spencer művei nyomán válik a tudományos gondolkodás részévé,
jelentése: stabil vonzalom vagy idegenkedés, pozitív/negatív viszonyulás
személyekhez, helyzetekhez, eszmékhez, kialakult hajlam arra, hogy egy dolgot
következetesen jónak vagy rossznak minősítsünk).
• Sztereotípiák (auto- és heterosztereotípiák) „a sztereotípia egy csoport tagjainak
jellemvonásairól, jellemző sajátságairól és viselkedéséről alkotott meggyőződés”
(Hilton - Hippel 1996.), a csoportközi egyenlőtlenségek igazolása
• Előítéletek – az attitűdökhöz hasonlóan előzetes pozitív vagy negatív viszonyulás
• Humánetológia (Csányi Vilmos: állati örökségünk az idegennel szembeni ellenséges
érzület)
Filozófia, társadalomfilozófia
• Hans Georg GADAMER: Igazság és módszer. Budapest, 1984- az előítéletek pozitív
szerepe a megismerésben
• Benedict ANDERSON : Imagined Communities. Reflections ont he Origins and
Spread of Nationalism. 1991- a kollektív identitások társadalmi kimunkálása
• Pierre NORA: Les lieux de mémoire – az emlékezet tárgyiasítása
• Miguel de UNAMUNO: amikor Pedro és Juan találkozik, akkor nem csupán a
„valóságos” Pedro és a „valóságos” Juan beszélget egymással, hanem Pedro önmagáról
alkotott képe is beszélget Juan önmagáról alkotott képével, ugyanakkor Pedro Juanról
alkotott képe is beszélget Juan Pedróról alkotott képével (Példás elbeszélések)
Történettudomány
• Lucian BOIA: Pentru o istorie a imaginarului, București, 2000
• GYÁNI Gábor: Relatív történelem, Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése
• Erik HOBSBAWM– Terence RANGER (szerk.):The Invention of Tradition,
Cambridge, 1983
• Melinda MITU–Sorin MITU: Românii văzuţi de maghiari: imagini şi clişee culturale
din secolul al XIX-lea. Cluj, 1998
• Melinda MITU: Problema românească reflectată în cultura maghiară din prima
jumătate a secolului al XIX-lea. Cluj,2000.
• Sorin MITU: Geneza identităţii naţionale la românii ardeleni. București, 1997
Összehasonlító irodalmi perspektíva
Daniel-Henri PAGEAUX az idegenekkel szemben az irodalomban kimutatható három
alapvető magatartástípus:
- mánia: a Másikat különbnek látja a csökkent értékű sajátnál,
- fóbia: burkoltan a Másik megsemmisítésére tör,
- filia: nem az alá-fölérendelés, a Másik és a saját egyneműségét emeli ki
RITOÓK Zsigmond: „A barbár az idegen, a másfajta. A barbár képe tehát
elválaszthatatlan egy közösség önértelmezésétől: amit a közösség magára jellemzőnek
tart, legyen az jó vagy rossz, annak hiányát hajlamos látni vagy feltételezni az idegennél.
Ami az irodalmat mint művészetet illeti, elsősorban nem az a kérdés merül fel, hogy
milyen adatokat tartalmaz a barbárra vonatkozólag, hogy ezek helyesek, egyoldalúak
vagy egészen hamisak-e, vagyis nem az, hogy mennyiben tükröződik a valóság
közvetlenül, hanem sokkal inkább az, hogy a költő, aki a közösségét megszólítja,
ezeknek a közösség tudatában élő – természetesen gyakran nem határozottan
megfogalmazott és nem is mindig egymással összhangban lévő – képzeteket
egyetértőleg vagy azokkal vitatkozva, miképp építi be művébe [...] milyen viszonyba
állítja egymással a másszerűséget és a hasonszerűséget, hogy ezáltal valamilyen
művészi célt érjen el.”
Imagológiai kutatások a XX. század végén és az ezredfordulón
BELLER, Manfred, LEERSEN, Joep: Imagology. The cultural construction and
literary representation of national characters. A critical survey. Amsterdam. 2007.
OIȘTEANU Andrei: Imaginea evreului în cultura română. Iași.2012.
Said, Edward W.: [1978] Orientalism. Concepţiile occidentale despre Orient.
Timișoara, 2001.
STANZEL, Franz K. et. al. (eds.) Europäischer Völkerspiegel: Imagologisch-
ethnographische Studien zu den Völkertafeln des frühen 18. Jahrhunderts. Heidelberg.
1999.
TAPODI Zsuzsa – PAP Levente (szerk.): Tükörben. Imagológiai tanulmányok.
Kolozsvár.2011.
TAPODI Zsuzsa – PAP Levente (szerk.): Interculturalitatea şi interetnicismul ieri şi
azi. Studii de contactologie şi imagologie, 2011.
PIELDNER- PAP- TAPODI- FORISEK- PAPP (szerk.) Kulturális identitás és
alteritás az időben, 2013;
CUSTURĂ- MIHÁLY -TAPODI(szerk.) Întâlnirea cu celălalt: studii de
contactologie şi imagologie , 2013;
MIHÁLY- TAPODI (szerk.) Călătorul și călătoria. Studii de contactologie culturală
2015;
TAPODI Zsuzsa (szerk.) Imagológiai olvasókönyv 2016;
LAJOS -TAPODI (szerk.) Az idegenség diskurzusai 2017;
AJTONY- HUBBES- LAJOS-TAPODI (szerk.) Străinul/Stranger 2017.

KÖNYVÉSZET
AJTONY Zsuzsanna A nemzeti sztereotípiák – a gondolkodás segítői vagy gátjai? In:
Tapodi Zsuzsa – Pap Levente (szerk.): Tükörben. Imagológiai tanulmányok.
Kolozsvár.2011.
ALBRECHT, Corinna: Idegen. In: Manfred Beller – Joep Leerssen (szerk.):
Imagológia. A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és irodalmi reprezentációi.
Kolozsvár, 2014.191–194.
BELLER, Manfred: Észlelés, kép, imagológia. In: Manfred Beller – Joep Leerssen
(szerk.): Imagológia. A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és irodalmi
reprezentációi. Kolozsvár, 2014. 19–35.
CSEPELI György: Szociálpszichológia. Budapest, 2005.
FRIED István: Imagológiai kérdések – komparatisztikai kétségek. In: Uő. Bevezetés
az összehasonlító irodalomtudományba. Budapest, 2012. 189–215.
HUNYADI György: Sztereotípiák a változó közgondolkodásban. Budapest, 1996.
LEERSSEN, Joep: Imagológia: történet és módszer. In: Manfred Beller – Joep
Leerssen (szerk.): Imagológia. A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és
irodalmi reprezentációi. Kolozsvár, 2014.37–54.
MITU, Sorin: Transilvania mea. Istorii, mentalități, identități. Iași, 2006.
OIȘTEANU, Andrei: Imaginea evcreului în cultura română, Iași.2012.
PAGEAUX, Daniel-Henri: Literatura generală și comparată. Iași, 2000.
PATAKI Ferenc: Identitás – személyiség – társadalom. In: Lengyel Zsuzsanna
(szerk.): Szociálpszichológia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Osiris, 1997.512–531.
RÁKOS Péter: Nemzeti jelleg a miénk és másoké. Öncsalások és előítéletek mint
történelemformáló tényezők. Pozsony. 2000.
RITOÓK Zsigmond: A barbár alakja az antik irodalomban. In: Uő: Vágy, költészet,
megismerés. Válogatott tanulmányok. Budapest, 2009. 247–259.
UNAMUNO, Miguel de: Tres novelas ejemplares y un prólogo. Madrid, Espasa
Capel. 1964.
WELLEK, René : Az összehasonlító irodalomtörténet fogalma. In: Lengyel Béla
(szerk.): Az összehasonlító irodalomtörténet klasszikusai. Szöveggyűjtemény.
Budapest, Gondolat, 1995.137–141.