Március 15-én Petőfi Sándor vezetésével az egyetemisták kivonultak az utcára.

Kihirdették a Tizenkét pontot („Mit kíván a magyar nemzet?”, Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti
dalát.

Néhány óra múlva gyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum terére. ( Hagyomány lett, hogy a március 15.
megemlékezéseket itt tartják. Ekkor már a húszezres tömeg Budára vonult.

Vér nélkül győzött a forradalom, a bécsi udvar a pesti forradalom hírére megígérte.

V. Ferdinánd szentesítette a törvényeket, kimondta az ország önálló kormányzását. (Áprilisi

törvények.)

Az első független magyar kormány elnöke gróf Batthyány Lajos, miniszterek: Deák Ferenc, Eötvös
József, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Mészáros Lázár, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Esterházy
Pál.

Később az udvar ezeket az engedményeket visszavonta, kitört a fegyveres harc.

Sok dicsőt csata, és vereség mellett végül elbukott a forradalom. Ezt követte a megtorlás.

1949. október 6. Aradon kivégeztek 13 tábornokot, őket az aradi vértanúknak. Róluk is megszoktunk
emlékezni októberben.

A szabadságharc elbukott, de ennek köszönhetően sikerült majd később elérni Magyarország

függetlenségét.

Huszár:

A huszár (angolul hussar, lengyelül husaria) magyar eredetű könnyűlovassági fegyvernem katonája. A
huszár, mint lovas katona neve.

De voltak gyaloghuszárok is. Csákót hordat a fejükön belsejébe drótkarikákat varrtak, amelyek
ellenállóbbá tették, hogy védjen a kardvágás ellen, kabátjukat dolmánynak hívták arany
gombokkal é zsinórzattal, féloldalasan hordták a mentét, hosszú nadrág. Lovassági kard (szablya)
vállukra vetve, forgópisztoly, karabély, tarsoly, lőszertartó. Csizma a lábukon.