А NÁPOLYI MARGITLEGENDA.

(Felolvastatott а Magyar Academia 1867. jul. 15. ülésében.)

I.
„Cum nos - mondja IV. Bela királyl 1259-ben ­- me
diatorem Dei et hominum Christum Jesum et sanctissimam
eius genitricem, quae regni nostri specialis eœistit domina et
patrona, intendentes pro possibilitatis nostrae modulo totis
sincerae mentis aHectibus honorare, monasterium ad honorem
ipsius gloriosiss. Virginia in insuia leporum vocata construi
fecerimus seu fundari, sacrarum virginum religiosarumque
Dominarum coenobium cum AEpporum ct epporurn, ас alio
rum religiosorum consilio constituimus in eodem salubri Ра
!rum Deo amabilium, Fratrum Praedicatorum gubernandum
regimine, et doctrinis ac salutaribus consiliis informandum;
et Все: nos consideremus, creaturam non habere, quid pro
meritis respondere valeat Creatori: ut tamen aliqualiter ro
verentiae, quam erga ipsam magnam Dominam Virgînem ge
rimus gloriosam, exhibeamus expressius argumentum filiam
nostram Charissimam, Dominam Margaretham, inter sorores
in ipso monasterio sub religiosi habitus honestate, Domini по
stri et Genitricis eiusdem regina@ coelestis studuimus obsequiis
дериват; vt virgineae vocis organo landet virgine-m et a таи-в
misericordiae misericordiam satagat implorare. l)
Mint шарик, ez {ogadásból történt. Tudnillik 7,midön
szüz sz. Margitot az ö Annya még méhében viselné az Ta»

1) шаг Cod. dipl. 1v. и, 487. i.

u. sim. vA ш пиит. 36
562 KNAUz NÁNnoR.

tároknak kemény iildözésének idejében, szüz sz. Margit

пак Аппуа az fériével, ugymint a kìrályal togadást tönnek
nèminémö áldozatképpen magoknak, s országoknak megsza
badìtásaért fogadást tönnek, hogy (ha) az ur Isten ö nékik
leány magzatot айва, az sz. Apácza szüzek közé adnák azt,
mivel ez sz. szüzen kivül sohn az Magyar Királyok пешие
tibül senki Apácza nem lett vala.“ l)
És Margit hiven beteljesité szülei fogadalmát. Már ko
га éveìben jövö sz. életének oly liatározott jeleit adá, hogy
atyja a király máx' 1255. évben örvendczve e szavakat iria.
róla: „ñliam позы-ат, Dominam Margaretam, inter alias lí
beros 'nostros eo teneriorz' ampleœamur фот, quo certiora píae
et Deo placítae вопиет-заедали ¿u ea primar-dia cernebamus.“ 2)
És midönidö folytával szülei politikai tckintetekböl megfe­
ledkeztek fogadalmukról s Margitot minden módon házasságra.
ösztönözték; e szent szůz ekkor is állhatatos maradt-szülei
helyett! „Mynek utanna -mondia а magyar logenda- ez zent
züzet hozak ide bodog azzonnak clastromaba cz zygetben,
azutan keet eztendeuvel, akara az eu atya ez zent zuzet adnya
az cheb Kyralnak, es ez ideuteul fogva mindaddig, myg ez
zent zuz leun tizennyolc eztendeus, myndenkoron bantateek
az eu atyatul ez meg mondot hazasagert.“ S midön végre
minden rábeszélés sikertelen levén, atyja a köteles gyerme
ki engedelmességre -hívatkozott, a szelid, de állhatatos Mar
git ily erélyes választ adott: „En tegedet Kyralt atyamat
es en Uramat, es tegedet Kyralne azzont anyamat es en az
zonyomat, azokba, azaz oly dolgokba, melyek Isten zerent
es Istennel vadnak, azokba esmerlek, azokba. kedeg, kik Is
tennek ellene vadnak, sem tegedet, Kyral, atyamnak nem
mondlak, sem tegedet, Kyralne azzon, anyamnak nem mond
lak, mert meg vagyon irvan, ky einem hagyangya en eret

i) Mult ‚шва: életirat Pray Vita Elis. et Margen'. 252. l.

9) Fejér u. о. 321. l. és игуан е szavakkal 1258. évben (u. о. 454. l.)
E két okmány aligha nem игуана: в csak kelte van hibásan jelelve egyik
helyen.
 А NÁPoLYI MARGITLEGENDA. 563

tem atyat anyat, nem melto en ream nem lehet en tanelit

vanyom. l)
Margit elbájoló szende külsövel birt. A legendák ismé
telten kiemelik szépségét; „тег: vala ­ mondja a magyar
legenda ­ ige-n szep zuz testel, ­ — annera ragattatek el
ez cheb Kyral zent Margit azzonnak zepsegeben..“ "") „Нес
enim — mondja a mi nápolyi legendánk - roseo uullum co
lore perfusa pulcru. facie et uenusto aspectu orat formosa.
ualde ct incredibili pulcritudine Omnium oculis gratiosa et
amabilis videbatur, in tantum ut pulcritudincm candoris eius
omnis oculus miraretur,“ és „Ею! enz'm работа et decora ие
hemen-ter пЕтБэ,“ tovzíbbá. „Et quamvis dum uiueret, fuisset
pulcfra nimis ac uenusto aspectu.“ Szépségének hire messze
országokra elhatott; királyok llerczegek csengtek kezeért;
a szép királylcńnynak fény gazdagság, а világ minden örö
me mosolyogva intett, csak akarnia kclle, s mindcz rendel
kezésérc állandott... de szép testében még szebb Iélck ho
nolt, ö teljesen megvetette a. világot és örömcit. E szende
szelid nö teljescn le tudta. igázni testét. Margit, ki soha sen
kitmeg nem bántott, ki Мах-авт gcrjedni ncmis birt, kinek „za
yaból solle senky mde eu tellyes cletyben nem hallott va
lamy zernyu bezedet, avagy caromlast, магу valnmy boz
zu bezedet“, 3) ki mások legkisebb baján kescrves könyeket
hullatott, önmaga iránt majdnern kcgyctlen szigorral járt el
s valóban olvasván vérengzö önsanyargatásait, mnjdnem el
szomorodnunk kellene, ha. bámulatra. nem ragadna bcnnüu
ket ama. bármely hösiességet ieliilhnladó eróly, melylyel önma
gán teljesen uralkodott, s ama,nöbeu valóban hallatlan vaskitar
tás, melylyel kítüzöttutairól, minöket bármily jzímbor és az élet
legkeményebb szenvedésci által megedzett férñu is bizony
bizony csak igen паду nehezen birna meghaladni, egész él
tén át sohnl egy perczig le nem tért „Embery nyelv —
mondja társnéja Jolánta — nem eleg zent Машут azzonnak
zentseges clludalatos eletyt megmondani.“ 4)

1) Pray f. h. 281. 279. l. 2) Pray f. h. 277.1. 3) Pray f. h. 290.1.

_4) Pray Г. l1. 357.1.
36*
564 KNAUz NÁNDOR.

Nem свода tehát, ha. Margitot már életében a szentség

nimbusa folyta körül, ha már életében az egész ország örö
me, büszkesége7 vigasza lön; „nem chak az eu sorori tarsi ­
mondja a magyar legenda — avagy az zerzetnec {ratei-i, de
meeg ennek felette nagy netnes euzvegy azzonyok es 111111:
nak, ieiedelrneknek felesegy ez orzagban, kik выбег nagy ze
retettel zeretyk vala es ez orzagnak keulemb keulemb rezebul
junek vala egeteumben eu 110220, eutet Zatnya, ez mynd meg
epeultetnek vala az eu паду tystes erkeulcliben es ayanlak
vala eu magokat паду aylatossagal az eu ymadsagaban,
meg ternek vala. az eu hazayokban. Mew. el ozlot vala пети
лети malazt az eu orchayaban es пети лети, malaztos meg
ем erkeulc az eu tekentetyben.“ l)
Még termeszetesbnek fogjuk találni, hogy а szeretet,
mely életében köruyezé, halála után rögtön áitatos tisztelet
té változott. A lovagias magyar nép, sajnálkozással vegyült
csodálattal hallgatta az élte legszebb virágában elszenderült
gyengéd királyleánynak ritka vezeklésben eltöltött életét s
miután különben is megszokta. шаг lelkent kiralyában maga
sabb lényt tisztelni, e tisztelet fokozott mértékben átszállt a
jámbor királyleányra
összes magyar is, ugy
nép valótli hogy halála заела/сёл:
meggyözödélsböl után azonnal az
tisztelte

öt s minden baiaiban teljes bizalommal pártIogásáért esede

zett; nNe fely Uram semmyt — mondja. a magyar legendä
ban а küllöldön togságba került uráboz Magyarországból
visszatórt szolga - теге vagyon Mager Orzagban uy zent,
Zent Margit Azzo-n, Bela Kyralnak leanya, hog kl бегал
nagy sok choclakat; chonkakat es santakat meg gyogeht, va
koknak зета! ad, es туш! tellyes filager Orzag hozyaya fuut,
en. es ot падший”) És szentségéröl oly erössé lön a hit,
hogy például a közbenjárása folytán meggyógyultak róla,
mint egyéb szentröl, miséket akartak mondatni: „Petiuerunt
­­ mondje. a nápolyi legenda ­- а Iratrìbus (dömések,) ut pro
gratiarum actionibus celebrarcnt unam missam de sancta uirglne

1) Pray f. h. 255-6. l. 2) Pray f. h. 350. 1.

 А NÁPoLYI MARGITLEGENDA. 565

margareta. Sed quia nondum sancta uirgo erat canonizata, 112—

tres hoc renucrunt facere missamque de beata dei genitrice ce~
lebrauerunt.
„Oh -­ kiált fel a magyar legenda ­ mynemeu eureme
vala az jdeuben Istvan kyralnak, hogy lattya vala az eu buga
nak erdeme myat keulemb keulemb korsagbelyeket meggyo
gyulnij az Ur Istennek kegessege mya; seut nem chak Istvan
kyraly eureul vala, de mind tellyessegel Magyar Orzagbely
Uralc eureulnek vala zent Margyt azzonnak erdemenek“’)
Azért hogy az ország bizalma és kivánságának' elégté
tessék, V. István király X. Gergely pápánál hugának szentté
avattatását szorgalmazta.
A papa engedvén a király kérésének, kiküldött köve
tei által а в201<2зоз vizsgát megtartatá, melyet irásba foglal
va, a követek „Papanak bevivek', nekeunk is jrna (helyes
ben {та} hagyak, mykeppen jol lagyatok az eu Legendayatfm)
azaz egy példánya hazzinkban is hagyatott.
S ez alapon készültek a Margitlegendák.
De hogy ezeket közelebb meghatározbassuk, szükség
képen Margit születése-lialála óvéröl s a megtartott pápai
vizsgálatok idejekoráról kell tüzetesen szólanunk.

II.
Margit születési évét kronikáink fel nem jegyezték. Az
egyedüli forrást a legendák képezik. De e legendák is csak
halála évét s élete korát liatározzák meg, azonben némi
eltéréssel egymástól, azonfeliìl a magyar legenda, melyre ugy
látszik legtöbbet épitettek iróink, önmagának némileg ellen
mond. Mindamallett az irók, kettönek kivételével, 1242. év
re teszik születését.
Lassuk elöször a legendákat.
A magyar legenda, egy mult századi codexböl vett elsö
soraiban ezeket mondja: „Ez sz. szüz me'g két esztendb's le»

I) Pray f. ь. 34o. 1. 2) Pray f. ь. 316. 1.

566 KNAW. Миров.

vén, az Annya kérdésére meglelelvén jövendölt az nttya fe

löl, Bela Király telöl, hogy az Austriai Hertzeg ellen levö
hadban el nem vész, söt — — hogy - - a Herczeg el esîk
az hartzon.“ ') Mivel pedig e свата 1246. évben történt, 2)
Margit 1244. évben született volna. Ez aflatot kövctte,' ugy
látszik Timon 3) és az Acta Sanct. Hung.,4) Margit sziiletését
ez 1244. évre tevén.
Elöadván a magyar legenda, hogy a cseh király mi
dön Margitot a zárdában meglátta, nöül kérte, ezt tcszi utá
na: „Ez ideuben zent Margyt azzon vala tízen nyolcz ezten­
deus.“ 5) Pray szerints) Oltokár eseh király békckötés miatt
1261. évbcn jz'u't Budán; ha tehát 19 évet visszaszámitunk,
kijö 1242. év. Csakhogy Pray hibázott, midön 19 évet vesz,
holott a legenda csak 18-at mond s igy 1243 jöne ki, ha
csak a legenda szavait ugy nem értjüli, hogy Margit ekkor
mar betöltvén 18. évét, a l9-ikben volt.
Tüzetesen igy szól a magyar legenda Margit halála
évéröl: „Cristus zuletetynek utanna ezer keet шаг hetven еду
eztendeuben, ez zent zuznek kezleg huzon kylenc eztendeeben —
— - el nyugove'k urban.“ 7) E szerint született 1242. évben.
Végre egy csodát elbeszélvén, ezeket mondja: „Zent
Margyt nzzonnak lialala utan egy eztendeuvel es eut Íiolnappal,
- -mykoron jrnanak Ur zuletety uten ezer keet zaz hetven
keet cztendeuben.") Tehát e sorok szcrint szintén 1271-ben
halt meg s igy 1242­ben született.
A Guarini-féle legenda is csak halálát határozza meg
eképen : „Obiit autem a. D. MCCLXX anno aetatis suae 28.“9)
Tehát eszerint is 1242-ben szülctett.
Ranzán szintén csak halála idejétjelöli ki eképen : „Pie
exstincta est anno aetatis suae octavo et tricesimo, — - anno
ab ortu salvatoris LXXI. supra millesimum et ducentesimum.“‘°)

l) Pray i'. h. 252.1. 2) Katona Hist. Crit. V. 1073. l 3) Epitome

Chron. Claudiop. 1764. 67. l. 4) I. 73. l. 5) Pray f. h. 278. l. 6) U. o. 219. l.
7) Pray f. h. 302. l. Ei) U. о. 324. l. 9) Bollandistáknál II. 904.1. ш) Epito~
me rerum ung. Index XV.
 A NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 567

Eszerint 1243-ban született volna, ha csak Ranzánt is ugy

nem értjük, hogy Margit teljesen betölté 28-ik évét s mar a.
29-ben volt; ekkor ezen számitás szerint is l242-re esik szü
lctése.
Végre nápolyi legendánk eképen szól haláláról: „Tran
siuit autem ab incarnationc domini Millesimo ducentesimo
sewagesimo. — — Erat autem tunc circitcr annorum XXVIII.“
Itt azonban másolási hibának kell lappangania; mert a le
genda elsö feiezete szerint Margit a tatárok elvonulása után
tehát 1242-ben született, mely évszámhoz ha kiìelelt élte
éveit 28 hozzáadunk 1270. jö ki, mely évszámnak kell két
ségtelenül az eredetibcn állania.
A mondottakból tchat elég biztossággal állithatjuk, hogy
sz. Margit 1242. évben született s ez évet Íogadják el Schier l)
Katona, q) Ferrarius, a) Pray 4) gróf Majláth 5) Érdy б) és Rad
vúnyi. 7)
Hol és mily idötáiban született Margit?
Pray csak általában moudja, Dalmatiában. s) Ferrarius
шаг határozottan Clissa várát jelöli ki,”) e véleményt Kato
na is ellogadja. 10)Ellenben Radványi u) Veglíát mondje. szü
letésí helyének.
Mindez csak hozzávetésen alapszik. Egyèbiránt azt ki
lehet mutatni, hogy Margit, ha csakugyan Dalmathonban szüle
tett, nem születhetett másutt mint Clt'ssában.
Béla a szerencsétleu sajói csata után nejét és István
fiát Spalatóba küldé, de a királyné e város helyett Clissa.
várba. ment. Midön pedig a tatárok 1242-ben a befagyott
Dunán is átkeltek, Béla. is Zágrábból február havában Spa
latóba távozott, de itt sem érezvén magát biztonságban, ne
iével s kincseivel Trau város és Bua szigetre innen pedig
Veglia szigetre menekült, midön pedig a tatárok Trau alá

l) Багдаде Huug. 220. l. 2) Hist. Crit. V. 1072. l. és VI. 567. l.

3) De rebus Ord. Pmed. 222. l. д) F. h. 219. l. b) Taschenbuch Hormayr
Mednyánszky. 1824. 83. l. 6) M. Muzeum 1850. I. 133.1. 7) Margitsziget tört.
30. l. 5) F. h. 219. I. 9) F. h. 223. l. 1°, F, h. V.1073. l. u) F. f. 30. l.
 568 KNAUz NANDOR.

eljutottak, nagyobb biztonság végett nejét вы s kincseit bé

relt hajókra szállitá, ömaga pedig „in quodam residen li~
gno (az az kisebb bajón) advehebatur remigibus, inspectans
adversarias acies et rei eventum expectans.“ A tatárok el
vonulása után végre ol'szágába visszaindult; de а királyné
visszament Clissába s ott шагам „usque ad mensem Septem
brem.“ E másodszori clissai tartózkodása alatt haltak el ott
Kata és Margit leányai, kik а spalatói fötemplomban taka
rittattak el. 1)
А Clissában elhalt Margit, Vilmos, (Guilelmus) mont
forti márkgrót в III. Béla Margit nevü leánya iiának, volt
eljegyezve. 2)
Ezen Vilmos aráját követvén Trauban elhalt, még pe­
dig a. Farlati által közölt sirirat szerint 1242. apr. 20­án. 3)
Arája Margit ekkor még élt; mert az iménti sirirat szerint
az elhunytnak javait szegények és egyházaknak elosztogatta.
Tehát e Margit csak apr. 20. után halhatott meg Clissában
s igy a. mi Margitunk csak ennek halála után születhetett,
mert azt csak nem tehetjük fel, hogy IV. Bélának két Mar
git nevü leánya volt egy ugyanazon idöben, s miután anyja
а királyné, mint fönebb láttuk, csak september hóig maradt
Clíssában; szükségkép következik, hogy Margitunk, ha. csak
ugyan Dalmatiában született, csakis Clissában máj. ­ augusztus
közt születhetett.
De hát ha szeptember utáu született? Ezért mond
tuk tölebb, hogy Dalmatiában születése csak hozzávetésen
alapszik. Annyi azonban az imént moudottakból okvetlenül
következik, hogy Margit tekintetbe véve, miszerint 112121129.
kor a legendák szerint 28 ­ 29 éves volt, szükségképen 1242.
évben született.
Mindezekböl egyuttal azt is Iáthatjuk, hogy Timon 4)

l) Tamás föesperes Hist. Salonitana. Schwandtnemél scriptores rer.

hung. III. 610. 611. 613. és 614. l., Engel Gçsch. d. ungr. Reichs 4-0 II. 493.
l. Ráth Magy. Kir. Hndjárat. 2-ik kiadás 17. l. 9) Katona f. h. V. 1072. l. _
l’) Illyricum Sacr. IV.3„41. l. Fejér Cod. dipl. IV. I. 270. l. ‘) F. h. 67. l.
 A NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 569

és az acta Sanct. Hung. 1) hibáztak, midőn Margit születése

napját jan. 27-én: teszik.

III.
Halála évéről íönebb láttuk, hogy a. legendák 1270
1271. évek közt ingadoznak. Hasonlóan az irók is. 1270.
évhez szegődnek Bzovius, Coquetius, Matenesiusz) Ribade
neira,3) Timon ‘) csak „probabil'dzer“ teszi ez évre halálát,
Ferral-ius pedig nincs tisztában magával; mert mig a 269.
lapon határozottan állítja, hogy „iuxta communem computati
onem“ 1270. 28-ik évében balt meg, már a jövő lapon 1270
_1271. év közt haboz, a 291. lapon pedig 1271. évet fo
gadja el. i
Ellenben 1271. évhez állnak: Schier 5) Katona s) az
Acta Sanct. Hung. 7) gróf Majláth, 8) Érdy,9) Pauer, 10) és
Radványi.“) Pray végre annyit mond, hogy ez 1271. év
„maiori auctoritate et fide nititur“, 12) öt követi Szvorényi“)
„probabilius“-nak mondván ez évet.
Különös, hogy mig születési évét, bár nincs feljegyezve,
meglehetett határozni; halála éve, bár a legendák feljegyzek,
vita tárgya. Ez azonban kora éveinek kétféle értelmezéséből
s iróinknak kis ügyelmetlenségéböl eredhetett. Láttuk ugyan~
is, hogy a magyar legenda 29 évesnek-, Guarini, Ranzan és
a nápolyi legenda ellenben 28 évesnek mondják. Mindkét
résznek némileg igaza van; mert ha. 1270-ben január 18-án
(e halála napjáról alább bővebben szólandunk) halt meg,
akkor, miután 1242. év végbónapjai valamelyikén született,
27 éves s nehány hónapos, vagyis 28-ik évében volt, ha pe
dig 1271-et veszszük halála éveül, akkor is, de már teljes 28
éves, söt nebány hónappal öregebb, vagyis a magyar legen
da szerint, 29. évében volt. Ferrarius is ") így akarja e két

l) F. h. 73.1. 9) Ferrariusnál f. h. 335. 337. és 338. 8) Flos Sanctor,

п. 78. 4) Epis. 75.1. s) Regina@ 220. 1. 6) нм. Cm. v1. 667. 1. 7) F. h. 73. 1.
8) F. h. 93. l. 9) F. h. M. Muzeum 133. l. lo) Religio 1844. 12. sa. 93. l.
ll) Margit sziget 57. _L l2) F. h. 229. l. la) De duplici incolstu B. Mar
gar. 28.1- u) F. h. 270. l.
570 KNAUZ NÁNDOR.

különböző évszámot összeegyeztetni. Csakhogy ebből még

sem tudjuk meg, hogy tulajdonkép melyik évben halt meg.
Pedig ha ez írók kissé reflektáltak volna. arra, hogy a
legendák а pápai követek irataiból készültek, könnyen rájö
hettek vala, hogy e követek a római s általában olasz idő
számítást követték írataikban, vagy is az évet тата. 25-én
kezdték. E körülményre az egy Horvát Istvánon kívül, ki
erre már 1821-ben Egyelnûztetett l) „Az év régi kezdetéről
Magyarországban“ czimü czíkkében, íróink egyáltalában mind
ekkoráig nem figyeltek, pedig talán sok kétséges adat lenne
ez által felderíthető. Példa erre a jelen eset.
Guaríni, ki a pápai követek tanuvallatásai után írta le
gendáját, 1270. évre teszi halálát, hasonlag a nápolyi legen
da. is. Ha tehát azt állítjuk, hogy e kettő az olasz idöszámi
tást követte, akkor - miután az ö időszámításuk szerint az
1270. év csak márcz. 25. végződött - jan. 18-a, mely napra
teszik mindketten halálát, szükségképen a. mi időszámításunk
szerinti 1271. évre esik. És így az ö állításuk összeesik a
magyar legendáéval, mely a közönségesen elfogadott idöszá
шиш követte.
Hogy pedig ez állításunk nem puszta vélemény, hanem
biztos alapon nyugszik, határozottan mutatja nápolyi legen
dánk, mely I. 48 fejezeteiben ezeket írja: „Sed circa finem
anni uirgo Margareta debitum mortalítatis exsoluit.“ A 49.
fejezetben még világosabban: „Cima jinem ququ eiusdem an
ni, IX. die Januarü - - diem sui obitus reuelauit.“ Ez mín
den kétséget kizárólag bizonyítja {önebbi állításunkat s így
Margit halálát határozottan 1271. évre tehetjük.
Még halála napjáról kell szólanunk.
Ribadeneiraz) Balinghem, a Calendarium German. з)
jan. 28-ra teszik halálát; de ez, mint már Ferrarius megjegy
zé, 4) csak „per errorem scriptorum“ történt, 18 helyett hi
básan 28-at írván. Guarini, Ranzán, s a magyar és nápolyi

Í) Tud. Gyüjt. 1821 I. 58. l. 2) F. h. II. 75. 3) Fei'rariusnál 331

334. 1. 4) F. h. 270. 1.
 A NÁPomn MARGITLEGENDA. 571

legendák ugyanis ismételten mondìák, hogy sz. Piroska nap

ián, mely jan. 18­rn esik, halt meg. A napot igy határozza.
meg a nápolyi legenda: „Transiuît quoque sabato post com
pletorium circa principium domíníce noctís," az az óil'él után
vasárnapra virradóban, mely napra. esett 1271. évben jan. 18-a.
A magyar legenda kissé ellenkezik magával; mert halálát leir
ván, ezeket mondja: „Mykoron jutot volna ez zentseges zuz
az eu betegsegenek tyzen harmad napyara egy zombat пароп
completando ulanna, eleutg/kzokoron. (elö-tyúk-szókor) ­-­ — -
februar Давали/с tyzen euteuol парусил — — — elnyugovek ur
ban". ') Radványi2) e sorok után indulva, februar 15-ére te
szi halálát, pedig ha ugyanazon lapon nehány sorral tovább
olvas, észreveendette, hogy a. magyar legenda önmagát kii
gazitja, midön ezeket mondja: „Zent Prisca azzon napyayg,
mely napon ez zent zuz ky mult vala ez 'velagbolß Teliát föneb
bi soraiban tévedett a legendás, illetöleg csak roszul forditá
magyarra a pápai követek irataiban kétségkivül elöfordult
(valamint Ranzannál is elö eme kitételt: „ХУ. calendas
Februarií,“ mi szintén jan. lS-ára esik, mint Ranzán is igy
tanusitja: „XV. cal. Februarii, quo die celebrare solet Roma
na Ecclesia b. Priscae Virg. et Jilart. solemnitatem.“ A magyar
legenda még két helyen teszi „Zent Prisca azon napyara“
шиш 3) s igy nincs kétség, hogy a többiekkel egyezöleg ö
is e napot tartia halála napjának. Azonban 9. пар meghatá
rozásában ingadoz; igy lönebb idézett soraîn kivül, melyek
ben szombatra teszi, még két helyen ezeket mondje.: „Tehat
azon vasarnapon, rner vasarnap egel ez zent zuz ky mult vala
ez gyarlo velagbol.“ Es ismét: „zombaton eyel eleu tykzokoron
halt vala тег/Ц) E határozatlanság onnan fejthetö meg, hogy
Margit a. szombat és vasárnap közti éien halt meg.

IV.
. Szóljunk most а pápai követek által tartott vizsgálatok
idejéröl.

l) Pray f. ь. 302. 1. 2) F. h. 57. 1. 3) F. ь. 330. 34o. 1. 4) F. Ь.

304. 309.
572 ниши NÃNDOR.

Fönebb mondtuk már, hogy V. István király X. Ger

gely pápához fordult Margit szentté avattatása ügyében. А
pápa ennek folytán „paranchola Eztergamy Fylep Erseknek
es Vacy Pispeknek es Rakony Apat urnak, ') hog — — meg
tudakoznanak nagy ereus byzonsagnak es nagy hitnek alatta
zent Margyt azzonnak jozagos myelkeudetyreul erkeulchy
reul es choda tetelyreul.“2)
Fülöp érsek „secundum datam eis а Deo prudentiam
et interrogatorîa, quae ipsis sub bulla sua dictus praedeces
sor (Gergely) interclusa transmisìt,“3) el is kezdtc a vizsgá
latot, mint a magyar legenda ismételten bizonyitja: „Myko
ron ez Fylep Ersek -- _- tudakozneek zent Margyt azzon
nak chuda. tetelereul, zentsegereul, ime ez soror Alincha, —
- — nem akara menni Fylep ersek eleyben, hog bizonsagot
tenne;“ és „My azert juttcunk —— mondiák Candida sorornak
a megjelent szentek —— hog meg mongyuk Eztergamy Fylep
Ersek uruak, ky mostan keerdezkeudyk, tudakozyk zuz zent
Margyt azzonnak zentsegereul,” és midön Candida elmondá.
társnéinak látását, íelelének ezek: „Az te latasod nem hev
sagos latas, de seut byzonsagos dolog, mert maatan it va
gyon Eztergamy Fylep Ersek es tudakozyk zent Margyt az
zonnak zentsegereul.“‘) Azonban „mynek eleutte ez jambor
Eztergamy Fylep Ersek elvegezte volna szent Margyt az
zonnak zentseges eletynek byzonsag veteleet, annak eleutte
halallal eleul vetetek, meghala.“5)
A magyar legenda szerint István király akkor szorgal
mazta szentté avattatását „mykoron Z. Margyt megholt volna
es fenlenek choda teteleukel G) Mivel pedig Margit ugyane le
genda szerint „halala utan egy eztendeuvel es eut holnappal
— —- kezde — fenleny chocla tetcleukkel eleuzer — mykoron
jrnanak Ur zuletety utan 1272. eztendeuben Junius havanak
13. napian,“ és csak ez elsö csodának hirére „hoznak vala
____ О

l) V. Incze levelében: abbati de Baccon Ord. Cist. Fejér Cod. dipl. V.

11. 350.1. Farrar-ius azerint t'. h. 311. l. „Abbati Ord. Cist. de Bahon (Закону)
Beel.“ 2) Pray f. h. 315. I. 3) V. Incze szavai Feje'rnél f. h. 350. l. ‘) Pray
f. h. 316. 317. 318,1. 5) Pray f. h. 315. l. 6) Pray t'. h. 314.1.
 А NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 573

az tartomanyokból keulemb keulemb korsagbelyeket a'z ko

porsóhoz.“ l) Tehát István király csak ekkor küldhette kö
veteit Rómába, s mivel Fülöp érsek, mint más alkalommal
kimutattam,2) 1272. decz. l4-én emlittetik utolszor; tehát
az elsö vizsgálat 1272. jun.-­decz. közt indulhatott meg.
Gergely pápa Fülöp érsek helyébe Lodomér váradi püs
pökre bizta a vizsgálat (опутаны. Ki aztán a váczi püspök
és bakonyi apáttal az ügyet beiejezve'n, „inquisitionem, quam
super hoe fecerunt, eidem praedeeessori (Gergely) remittere
suis interelusam litteris curaverunt.“ а)
Mikor készült el Lodomér vizsgálatával, megmondani
nem tudjuk. Az ügy azonban lassan haladbatott, mert Ger
gely pápáról, ki pedig esak 1276. jan. 10. halt meg, eldön
tetlenül utódjára, V. Inczére muradt. A magyar legenda is,
mely azonban, mit esoda'llnunk kell, Lodomérröl mit sem tud,
mintegy panaszkodva mondje: „Ezenkeppen (Fülöp érsek
halála utá'n) z. Margyt azzonnak zentseges eletenek byzon
sag vetele vegtelen el'marada az ideuben. Halvan Papa Ezter
gamy Fylep erseknek halalat es ez dolognak vegtelen voltat,
es mykoron immaran ­ — Gerger papa es megholt volna
es ennek utanna leut vclna Innocentius Papa.“4)
Incze papa maga is dömés rendi szerzetes levén, nagy
hévvel karolta fel ez ügyet, azért mindjárt megválasztatása
után, 1276. mái. 14. 5) miután Lodomér és társainak beküldött
vizsgálatúból „de premissis plena instructio non poterat proue
nire“, 6) Blanc Umbert (Ubertus Blaneus) káplányát és De la
Corre mestert veronai kanonokokat 7) küldé a helyszinére, hogy
a külön bullában küldött kérdöpontok szerint, и] vizsgálatot

l) U. o. 324. 326. l. 2) Magyar Sion I. 12. 27. I. 3) V. Incze szavai f.

h. 350. l. 4) Pray f. h. 315. l. l5) Pridie idus Maii. Incze febr. 23..koronázta­
tott meg. Fejér f. h. 351. l. 6) Fejer i'. h. 350. l. 7) A magyar legenda e sze
mélyneveket hibůsan jegyzé föl, amennyiböl ez elsönek nevét szétválasztjn,
Corret pedig nem emliti: „Ez Innoe. Papa paranchola az eu zeretete(u) Cap
lanynak és fyaynak Umbertosnuk es Blancosnak, kyk valanak teurven kenn
beu zentelt Doctorok es Verouay Zentegyhaznak Cauonoky“ Pray t. h. 315
Ferrarius is f. h. 313. l. ily hibásnn adja e szexuélyneveket.
574 KNAUz NANDOR.

tartsanak, különösen meghagyva nekik, „quod depositiones te

stium, quos super lloc recipere, ac alia quae in eorum elucida
cìone vos reperire contigerit, illa prout et verba singulorum te
stium, per quae deposita fucrint, seriose, diffuse ac explicite,
eo ordine, quo illa protulerint, conscripturi, tam lucide, tamque
clare nobis per vestras litteras - — nuncietis.“ ')
А2 е levélben einlitett külön bulla pedig mái. 25. (octa
vo kal. Junii) kelt s ily kimeritö utasitást tartalmazott: „Testes
legitimas, — — prius praestito iuramento, diligenter examinare
curetis, et de omnibus, quae dixerunt interrogetis eosdem :
quomodo sciunt? (Feier: quomodo ‘? 111111111?) quo tempore?
quo mense? quo die? quibus praescntibus? quo loco? ad
cuius invocationem ‘B ct quibus verbis interpositis ? е1 de nomi
nibus illorum, circa quos miracula facta dicuntur. Et si eos
ante cognoseebant? et quot diebus ante cos viderint infirmes?
et quanto tempore fucrint íníirmi ‘P et quanto tempore visi sint
sani et de quo loco sunt oriundi, et interrogentur de omnibus
circumstantiis diligenter, et circa singula capitula liant, ut ex
pedit, et sit series testimonii, et ucrba testium, prout seriosc ac
ditïuse prolata fuerint, fideliter redigantur in scriptis.“ Ll)
Meg mielött e követek megbizatásukat teljesitheték, [по
eze pápa. jun. 22. mcghalt, utódja V. Adorján is aug. 1-7. 32111
ten meghalt. Utódja XXI. lenos papa megválasztatott szept.
15~én, s chez, nem pedig, mint Ferrariusß) lxibásan iria, Inczé
hez, küldék be iclentésüket.
E követek, mint levelükben mondják, személyesen vol
tak a margitszigcti zárdziban s ott „cum omni diligentia inqui
sitioneln feeimus,“ alltalmazkodva az ímént közölt kérdöpon
tokhoz, különösen a tanuk vallomásait oly rcndbcn s oly terjc
delmesen jegyzék fel, mint elöttük elmondattak. Aztán mindezt
Bosant Berthold nyilvános jegyzö által liiteles alakban leiratva,
a pápának megküldék. „Depositiones testium — mondják ki
sérö levelükbcn - quos super liaec ct alia, quae 111 eorum elu

l) Fejér f. h. 351.1. 2) Katona Hist. Crit. VI. G91. 1. Fejér f. h. 353. 1.

3) Ferrarius t'. 11. 313. l.
 A NÁPoLYI MARGxTLEGENDA. 575

cidacione recepimus, seriose, diffuse ae explicite et ordine, quo

illa fuerunt deposita. ceram nobis per manum publieam Berthol
di de Bosant notarii fideliter in scriptis redactis, sub sigillis
nostris vestrae sanctitati duximus intimandum.“ Egy másolatot
azonban, vagy talán magát az eredeti fogalmazatot lncze pápa
iönebbi két levelével a zárdában hatrahagyták; - „copiam ­­
folytatják ugyanis — niliilominus omninm eorum, quae Vestrae
sanet. transmittimns, de verbo ad verbum, nihil addentes, vel di
minuentes sub sigillis praedictis, una cum litteris fel. mem. Inno
centii V. praedecessoris vestri, nobis missis.“‘) E sorokból ugyan
kimaradtak az értelcmadó végszavak ,de hogy azokat szerintünk
kell érteni, ekép tanusitja amagyar legenda: „Куй ez iambor
Doctorok es Canouokok hyven mynd mcgteunek, es mend vegyg
el vegezeek es hyven meg irak, Papanak bevivek, nekeunk
es jrna (irva) hagyak, mykepen jol lagyatolc az eu. Legendayat.2)
Hunyadi Mátyás is mondja 1464 köiüli levelében, hogy a pá.
pai követek Margit csodáit „examinatis inde pluribus idoneis
testibus et tota protitente Hungaria comperisse, ас scriptum
rel'iquísse diuoscuntur.“ 3)
Incze papa megbizó levele", mint láttuk, 1276. évhen
kelt. Ebböl lehet ugyan Horvát Istvánnal következtetni, hogy
ekltor jöttek hazánkba a pápa követeì;“) de hogy e köve
tek miként Toldy állitiaâ) leljegyzéseikkel már ez évben
elkészültek volna, az teljességgel nem all. Láttuk ugyanis
hogy a pápától eléjök szabott kérdöpontok csak ez évi mai.
25. keltek; s igy a követck kezeibe még késöbb jutottak.
Ezek tehát csak máj. hó után {oghattak a tanuvallatáshoz.
Ez pedig igen lassan haladhatott, mert e követek nem in
dultak, miként Ferrarius állitja,6) a Fiilöp-Lodoniérféle
Vallatások után, hartem minden tanut külön személyesen ki
hallgattak. E végböl az egész országban közhirré tétették,
hogy a Margit sirjánál meggyógyultak elöttük jelenjenek

l) Bollandistâk II. 900 l. Pray f. h. 231. l. Katona Hist. Crit. VI. 694.
l. Fejér f. h. 354.1. 2) Pray t'. h. 316. l. 3) Pray f. h. 237.1. 4) Tud. Gyüjt.
1835. II. 112.1. 5) M. Muzeum 1850. П. XIII. l. 6) F. l1. 313. l.
576 KNAUz пыток.

meg. Igy tanusitia ezt nápolyî legendánk: „Dum sedis apo

stolice nuncij uenissent pro inquisitione de uita et miraculis
s. margarete virg. facienda, prior quinque ecelesiarum publica
proclamauit, quod quiconque всём: aliqua miracula facta fuísse
per lmerita. s. margarete, uem'ret ad pre/alos nuncios et eis dice
ret uerz'tatem.“ магмы érthetöleg hosszabb idöbe kerülhetett,
mig e tanuk egyenkint megjelentek és kihallgattattak. Hogy
pedig a tanuk személyesen megjelentek, a legendák ismétel
ten bizonyitják; igy a magyar legenda az apáczák tanutéte
lein kivül, melyeket a 311. 316. 356-376. lapokon emlit,
vidéki tanukról is emlékszîk; például a 338.1. egy pesti
ñu feltámadásáról irván, megjegyzi: „Annak utanna az Papa
keuvetynek es meg mutatak az gyermeukeuth.“ „Hij ambo
­ mondja egy gyógyulás elbeszélése után a. nápolyi legenda
­­ uiui et ualidi fuerunt illo tempore, quo inquisitores ad re
gionem uenerunt, eisque in huius rei testixnonium ostensi
fuerunt. Némely tanuk messze töldröl jelentek meg, igy pél
dául a 352. l. Ompud íöispán „megeskeuvek az eu kysded
fyaert Janosert z. Margyt azzon koporsoyanal, mert az eu
kysded fyat el nem hozhata az eu kysded voltaert az ko
porsohoz, ez az utnak mezze подаем es; mart ez names umak
lako hclyc vala az clastromhoz teub, hog nem menge feuldet egy
loven valo ember ky igethetne hat napon.“ Egy másìk pedig Ро
zsega vidékéröl jött s meggyogyulván, „ez dolgokat meg byzo
nehta alkalmas tanokkal ez beteg az Papa keuvety eleut by
zonsaggal.“ 342. l. Valamint ez iménti sorok szerint eme po
zsegavidéki, ugy mások is többek társaságában jelentek meg
tanutételre: „Annakutanna ­- olvassuk a 329. l. - egynehany
heet elmulvan, az eu megyes Plebanosa megyeevel euzve es ez
beteggel, kerezttel processiovaljuvenek Z. Marg. az. koporsoya~
hoz es byzonsagot teunek.“ A 352. l. pedig. „Eznek utanna ez
hefchegne azzon Anna azzon ez Albert Barmal euzve el juve
nek Z. Marg. az. koporsoyahoz es meg eslcuven meg mondal;
ez feylul meg mondot choda tetelt. Eu velek byzonehtak ez
choda tetelt Myklos prepost Syrymensisbely prepost, es Bo
cynay Ompud Ban.“ мазок ismét nem akartak mindjárt meg
jelenni, igy a 316. l. Alinka apáeza esak hat napi láz után
 А NÁPoLYI MARQITLEGENDA. 577

szánta rá magát a tanutételre. Igy a nápolyi legenda emliti,

hogy midön a pécsi prior által a Fónebbi sorok szerint történt
kihirdetés daczára György ur megjelenni vonakodott в e miatt
betegségébe visszaesett, magába szallva ezeket mondá.: „Vere
teneo, quod hoc acciderit, quia ­ me non exhibui inquisitori~
bus. Dolebat autem ­ lolytatja a legenda — multum, quìa il­
los iam recessisse credebat. ­ — Festinanter itaque ad ве
pulcrum venit et sponte se presentans inquisitoribus, mirabìlia
— — enarravit.“
Mind ez hosszadalmasb eliárásra mutat.
De számokkal is megtudiuk mutatni a legendákból, hogy
a tanuvallatás hosszabb idöt velt igénybe.
A magyar legendában bizonyságot lett apáczák кыш
négynél igy lehet az éveket meghatározni.
Az elsö soror Kata a veszprémizárdába lépett 7 éves ko
rában, ott töltött 37 évet, aztán Щеп: Margiltal a saigeti zardá
ba s tanuságot tön „mykoron volna ez soror Katerlnának het
ven eztendeye.“ 356. l.
Tehát szem elött lartva, hogy Margit 1245-ben lópett a
veszprémi s innen 1252 ben ment at a szigeti zárdaba, e Kata
1215¢ben ment a veszprémi zárdába s vallomását 1278. évben
tette le.
Eliana apácza, mikor bizonyságot tön, volt 60 éves, a
veszprémi zárdába 10 éves korában lépett, s innen Margittal
átment a szigeti zárdába 42. évében. Tehát ez Eliana 1220-ban
lépett a veszprémi zárdńba s vallott 1270. évben. 356. l.
Jolánta apácza negyven éves korában tett bizonyságot,
bement a veszprémi zárdába 7-ik évében, átjött onnan Margit
tal 14-ik évében. Tehát a veszprémi zárdába l245-ben lépett s
vallott 1278'. évben. 357. l.
Olympiades apácza 55. évében vallott, a vcszprémi ¿ár
dába 24. évében lépett, „es ele ez keet clastromban addyg, myg
ez z. zum-cul byzonsagot teun, harmyc egy eztendeut" 365. l.
Miután cz Olympiades Margittal együtt, tehát 1245-ben lépett
a veszprémi zárdába, vallomást tön 1276. évben.
Eliana apácza vagy nem jól emlékezett éveire, vagy a
legendás irta. le hibásan; mert hogy 1270­ben meg nem vall~
l. sm \‘. щ. vnl. ш. ' 37
 578 ниши NÁNDOR.

hatott, önkényt következik. Tehát ez itt tekintetbe nem vé

tethetik.
Kata apácza is roszul emlékezett Veszprémben töltött
éveiről; mert mint már másutt emlitém l) a veszprémi dö
més apáczazárda nem, mint Ferrarius mondja, 2) 1221. vagy
1222-ben, hanem az alapító levél megdönthetlen tanusága
szerint csak 1240. évben épült. a) Tehát Kata nem léphetett
1215. évben, sem Eliana 1220-ban eme zárdába. De élte évei
ben Kata nem hibázott, mert hogy 70. évében s igy 1278-ban
vallhatott, mutatja Jolánta apácza évszámitása, melyben sem
mi hiba nincs s ki szintén 1278-ban vallott.
Ezen 1278. évről tanuskodik a nápolyi legenda is eké
pen: midőn a íönebb említett György ur Margit koporsójá
hoz jött, „erat dies s. Prisce, qua die b. Marg. de mundo
migravit et ipsa hora pro illius anniversario celebrando con
uenerantvaciensís et gradiensís (így) episcopi ac cum eis innu
merabilis multitudo.“ Aztán hozzáadja: „Elapsis autem circiter
annis quinque, dum sedis apostolico nuneij venissent pro ín
quísitione.“E sorok első tekintetre 1276. év mellett szólnak; deha
meggondoljuk, hogy Magit halála után, mint már felebb mondtuk,
csak egy év és 5 hónappal „kezde tenleni choda tetelenkkel,“
akkor az itt említett anniversarium csak 1273-ban lehetett s így
hozzáadva az öt évet, kijő 1278. Csakhogy így értelmezvén
e' sorokat, azon nehézség támad, hogy akkor ez idézet ér
telmében azt kellene állítanunk, hogy a pápai követek csak
ez 1278. évben jöttek ide. Lehet azonban, hogy közben szü
netelvén, ismételten jöttek az országba. De bármiképen le
gyen is ez, annyi a mondottakból bizonyos, hogy a vizsga
lat 1276-ben elkezdetve, ekkor be nem fejeztetett, hanem még
1278-ban is folyt. '
Egyéb később tartott inquisitióról semmiféle adat sem
tanuskodván, a legendáknak e tanuvallatások alapján kellett
készülniök.

l) A magyar nyelv. tört. joga. Különnyomat a Sionból 121. l. 2) F. h.

212. 534. 542. l. 3) Fejér Cod. dipl. IV. I. 192. l.
 А нАгоып MARGITLEGENDA. 579

Most már áttérhetünk a legendákra, csak egy megjegy

zést szabadjon még tennünk:
Valamint kétségtelen az, bogy e tanuvallomások latin
nyelven iegyeztettek fel, ugy másrészt kétségtelen az is,
hogy magok a tanuk nem e latin nyelven vallottak. A ma
gyar legenda csak egyről jegyzé fel ritkaságképen, hogy
„bizonsagot teun eunen maga Alexander ur az Papa keuvety
eleut Dyaky nyelven“ (350. l.) Magok a fötanuk, az apáczák
sem tudtak latinul, mert bár mondja ugyan a magyar legen
da Katáról, hogy Margitot ö „tanebta eleuzer deakul“ (356.
L); de ezt mint már Horváth István megjegyzé ’) legfelebb
olvasásra lehet érteni. A magyar legenda még kettőről iel
jegyzi, bogy egyik „vala Nemet“ a másik pedig „vala Toot“
(331, 342. l.) Tehát a többi mind magyar volt, mit egy ör­
döngös leányról ily érdekesen tanusit a legenda: „Es myko
ron az lean annak eleutte nem tudot volna egyeb nyelveun
zolny, hanem cbak Magyarul, de maga az jdeuteul fogva,
bogy pokolbely eurdeg az leanban ment vala, cut egez bol
napyg zola ez lean Nemeteul, Totul es egyeb sok keulemb
keulemb nyelveken ;“ Margit koporsójáboz épen halála évfor
dulóján hozták, midőn V. István király is ott volt udvarával, ki
„chodalkozyk vala ari-el, hogy eu keulemb keulemb nyelve
ken zolna.“ Midőn e leány az nap meggyógyult, „az elebby
keulemb keulemb nyelvekeun valo zolasokat mynd elfelede
es chak Magyarul tud vala, mynt eleb.“ (339. l.)
Miután a pápa követei aligha tudtak magyarul, szük
ségképen magyar papokat kellett magok mellé venniök, kik
a tanuk vallomásait az eredeti magyar nyelven leirván, csak
utólag forditák át a követek számára latin nyelvre s ezt ily
nagy fontosságu kérdésnél inkább lehet elhinni, mint felten
ni azt, hogy a vallomásokat csak hallás után rögtönözve toll
alá. (оп-дашь. Előbbi esetben, s ebben áll reánk nézve e kér
dés fontossága, a Pray által kiadott magyar legendánál ré
gibb bővebb magyar kéziratnak volnánk nyomában, mely el

l) F. i. h. 114. l. .
37*
 580 KNAUz NANDOB

sö föforrását képezné mindeu késöbbî Margîtlegendának. Csak

hogy ezt annyìból nem merjük határozottan állitani, mert a
Prayféle magyar legenda világosan latin eredeti után készült.
Ama magyar papokróipedig, kik а követeket а tanuk
kihallgatásánál segithették, a magyar legendának talán e so
rai adnak felvilágositást: „Ez megholt gyerrneket, az ky Z.
Marg. azzonnak erdeme maga fel tamadot vala, nylvaan meg
mutataak o Buday Prepostuak es тупа az Captolonnak, es
az tiztelendeu atyaknak es Ux'aknak Vacy Pyspeknek es Va
тау Pyspeknek es Zent Bernald zerzetynek Apagyanak es az
Papa keuvetynek, kyk tudakozast teunek Z. Marg. azzonnak
zentsegereul.“ (336. l.) Tebát Lodomér Íváradí és Радар váczi
püspökök lehettek segitségökre, vagyis azok, kik már az el
sö inquisitiót tartották Fülöp érsekkel és utána s igy a har
madik is egy személy lesz az elsö vizsgánál emlitett bakonyi
apáttal.

V.
Eddig mindössze három Margitlegenda volt ismerve.
1. Guarini legendája. Erröl a bollandistáknál ezeket
olvassuk: „Legenda subscripts ­ — de rotulis seu diffusis
dictis testìum iuratorum coram praedictis Inquisitoribus a
sede apostolica super hoc datis, compendiose et quasi per
puncta extracta est A. D. 1340. in Curia Romana Auinîonis
per fr. Garinum Ord. Praed. Magistrum in Theologîa., de
mandato fr. Hugonis magistri 16. eiusdem Ordinis.“ Kilencz
feiezetre van osztva, melyek közöl az utolsó kettö a csodá.
kat tai'talmazza, de csak rövìd kivonatokban. Elöször kíadta
Surius, de irályváltozásokkal s csodák nélkül. A bollandis-A
см: I) egy paderborni kéziratból ваш; ki.
A második Ranzcíné, ki mint tudjuk Hunyadi Mátyás
nál követségben járt s munkájához a királyi levéltárt is
használta.
Harmadik а. Prayféle magyar legenda. Ez fenmaradt

евььюжъ
 A NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 581

egy 16. századi codexben, mely a szigeti apáczák által Nagy

szombatba vitetett. Ott lemásolta Némethi Jakab s oda köl
csönözte Ferrariusnak, kinek használatára lefordìttatá Káldy
Mihály sopronyi plebános késöbb györi olvasókanonok. Fer­
rarius többször idézett müvében a 220, 287, 317, 318, 330.
lapon többet közölt belöle. Nagyszombatból az apáczákkal
Pozsonyba vándorolt. Innen Pray birtokába került, ki fóneb
bi müvében kiadta 1770. évben, de mint Toldy mondje, sok
hibával в egész lapok felforgatott rendével, 12 év mulva uj
га kiadta Vajda. Ваши tihanyi apát a maga kora helyesirá
sával ’) Praytól grót' Viczay Mihály, ettöl pedig Jankovich
Miklós vette meg, kinek gyüjteményével végre a. nemzeti
muzeum birtokába. került.2) Horvát István 3) még egy kéz
iratra. ñgyelmeztet, melyet „ex pervetusto Manuscripto Cae
sareo codice membranes“ másolt Kovács Pál. Azonban Tol
dy 4) erösiti, hogy ezen codex „lapról lapra, betüröl betüre,
még törléseit is ide tudva," összeegyez a Prayfélével.
Mikor készült e legenda?
Horvát István 5) a legendának máx' idézett ime szavai
ból: „nekeunk is irma. hagyak, mykeppen iol lagyatok az
eu Legendayat," a hibás {та (irva hclyett) szavát elforgat
ván Virm'a-ra, azt következteti, hogy e legenda a. pápai köve
tek itt jártában, 1276 „idötájban“ máx’ leiratott. Erre Toldy ß)
megiegyzi, hogy az irnia „olvasás nyelvtanilag lehetetlen
„irnunk“ helyett s késöbbi korát idézetekkel mutatja meg.
Másutt 7) határozottabban igy nyilatkozik: „legalább egy
nemzedékkel utóbb, leghìbetöbben azon idétt, шахт Károly
király Margit szentesìttetését a pápánál sürgette s igy a XIV.
század elsö harmadában készült.“
A 272. lapon ezeket olvassuk: „Myert az ideuben (az
az sz. Margit éltében) az Sacramentum Cristusnak z. teste
fen feug vala. az zent kerezt oltara eleut.“ А 319. lapon:
„tuta egy kyt mezeuckere,kyt masta-n hyvonk clastrom keuzepínek,
az ideuben ot myelnek vala az sororok nyarban.“ A 321. lapon:
l) Магу. Irod. tört. 1851. I. k. 152. 1. 2) Ferrer. f. h. 220. l. Toldy f.
h. 150.1. 3) Tnd. Gyìijt. f, h.113.l. 4) M. Muzeum f. i. h. XLI. 5) F. h. 112.1'
6) M. Muzeum f. h. XII. l. 7) Irod. ат. f. h. 151. l.
532 KNAUz пыток.

„Mert az jdeuben az kutat nem kerehtetteek keurnynl ken

vel, mykeppen талан, es vala nz kut az nagy udvaron az
kolmya eleut, mert akoron az kys setet kohnyaban feuznek
vala.“ A 323. lapon: „Tahat elmene Z. Marg. azzon az en
kamrachkayaban az en jmadsugynak helyere, hog ky vagyon
az kar keuzeut es az keufal keuzeut, az az Тау: mastan hy
-i'fonlc Zent Margyt azzon helyenek.“
E sorok világosan mutatjúk, hogy a legenda iró a 11е—
lyiségekkel ismerös volt в alig csalódunk, ha e sorokból kö~
vetkeztethetjük, hogy dömés rendi szerzetes s valószinilleg
az apáczák gyóntatója irta e legendát; mert más alig ismer
hette volna eképen a zárda belsejét. S mégis midön Margit
halálát leirja, a helyet, hol kiteritve volt, már nem tudja
meghatározni: „Le tevek ­- mondja а 303. lapon. — az kar _
alat, yollehet altalyaban nem nevezy meg az Legenda he
lyet, hanem chak zent egyhaznak mongya, de menere az Le
gendanak folyasß targya, az kar allyat mongya. zent egyhaz
nak.“ Nem világosan bizonyitják e ногой, hogy szerzöjök
jóval az események után та? Jól mondje tehát Toldy, hogy
e legenda iratásakor, „Margit kortársai közöl immár egy
sem élt a szigeti klastromban, különben а helyet, melyen a
szent kiteritve volt, szemtanuktól tndhatá а magyar iró s
nem kelle azt deák legenda folyamatából kisütnie.“ 1) De val
jon helyesen teszi-e utána , hogy „sokkel sem készült
Margit halála után.“ Valjon az egykoruak legközelebbi utó­
dai már nem ismerték volna a zárdáiuk diszére, sz. Margit
ra vonatkozó egyes körülményeket? Pedig Toldy állitásából
ez következnék; mert ö а legenda iratásának legkésöbbi
idejét 1306 körülre szabia; ekkor pedig még az elsö utó
dok éltek, söt nagyon könnyen élhettek még Margitunk néhány
egykoru társnéi is; például Margit apácza, sz. Margitunk
unokája, ekkor meg 58, Erzsi pedig, István király leánya, csak
51 éves lett volnaß) ­
Véleményem szerint tehát, mind Horvát, mind Toldy

l) M. Museum f. h. XII. l. 2) 357. 358.

 A Nároxm MARGITLEGENDA. 688

kelleténél idösebbé teezik a шведам. Alább talán sikerülend

kijelölni az idöt, melyben valószinüleg irathatott. Azt egyéb
iránt okmányilag ki lehet mutatni, hogy 1290. évnél elöbb
semmi esetre sem iralhatott. A 359. lapon ugyanis monda
tik, hogy István király leánya „Erzsebet azzon temetteteek
az Capitulom hazban, az fezeulet eleut, mykepen ot es meg
jrtak.“ Tehát a legenda Erzsi halála után iratott. Ez Erzsé
bet tudtomra utoljára emlittetik IV. Lászlónak 1287. febr.
6. kelt azon levelében, melylyel ez ap'áczákat Pomáz birto
kában megerösiti, e szavakkal: Dominae Elisabeth Charissi
mae sororis nostrae. l) Tehát Erzsi csak ez év után halt meg.
Margit pedig, sz. Margitunk unokája, utolszor emlittetik szin
tén IV. László király levelében 1290. évben: Dominae Mar
garethae, sororis nostrae charissimae, {Шве Annae Ducissae“ 2)
Erröl ugyan mint élöröl emlékszik 357. lapon a legenda, de
miután, mint fenebb mondtuk, e legenda keletkeztekor sz.
Margit társnéi mar nem éltek, nem irathatott csak 1290. után,
mert ekkor e Margit még élt.
Hogy е magyar legenda n pápai követek irományai alap
ján készült, az eddig felhozott idézeteken kivül tanusitják még
e szavai: „Ugy vagyon meg iruan az eu zentseges eletyreul;“
„mykeppen eu neky eletebcn meg vagyon irvang“ „ez soror
Marianak mondasarol sem eztendeyreul semmyt nem irtak az
Legendaban egyebet, hanem chak azt ­­ — “ „Ez soror Ag
lentnek sem irtakA semmyt eztendeyreul, hanem azt;“ és „ez
sorornak sem irtak meg eztendeyt.“3) '
Hogy latin eredeti után этом, azt a számtalan latinos
szószerkezet határozottan mutatja; csak két példát szabadjon
felhoznom; Fülöp érsek a siránkozó apáczákat így vigasz
talja: „Nein kol tynekteuk syrnotok az eurek Kyralnak Le
anyan, de inkab eureulnetek kel, mert ímmar az menyey eurek
eurekseghnek jutalmat еще: vermye nylvan lagyuk.“ Alinkáról
niondja: „Ime nagy hertelen hydeg leles esek eu reaya hat
napig,ugy hogy дугу vala magat lenny hamer meg halandfmak.“‘)

l) Faja. coa. dipl. v.1n.518..2) U. о. 48.1.1.3) zes. 315. au. э1в. 1.

4) 304. aie. i.
584 ' шиши 'NÃNDom

Tehát a magyar iró az eredetinek egyes fontosabb vagy

neki iobban tetszö helyeit szóról szóra leforditá, mit egy he
lyet illetöleg be is tudunk bizonyitani: fönebb láttuk ugyanis,
hogy a pápai követek irományaik egy példányával Incze pá.
pának felhatalmazó levelét is hátrahagyták a zárdában. Ele
vélben mondatik, hogy István király részéröl „fuit humiliter
supplicatum, ut, quum Omnîpotens, qui salutis nostre eausam
misericorditer in sanctie suis operans, quos coronat in coelo
frequenter honorat etiam in mundo et ad eorum memoriam
signa facit atque prodigia, per quae pravitas haereticorum con
funditur et fides cath. roboratur, meritis recolendae memoriae
Margaritae Virg. ­ ­- ­ tot et tanta miracula operetur,
quod ipsius inter caeteros non invocare sufi'ragia sit indignum,
ipsam aggregare sanctorum catalogo dignaretur.“ ') Е soro
kat szóról szóra igy forditja le 814—315. lapon a magyar
legendás: „Alazatoson keunyergveen, hogy mykoron az men
denható ur Isten, ky embereknek iduessegenek okat irgalmas
son chodalotost mielkeudven az eu zentyben, es kyket az ur
Isten meg coronaz meny orzagban, gyakorta tyztely azokat
feulden ez velagban es, ez az eu emlekeuzeteukre az ur Is
ten nag chodakat tezen, mely choda teteleuknek myatta eret
neksegnek gonossaga meg gyalaztatyk es az kereztyen hyt
megereusehtetik, ezen irgalmas ur Isten ez tyztelendeu zent zuz
nek myatta, z. Marg. azzonnak erdemenek myatta anne nagy sok
chodakat myelkeudeut, hogy eu neki segedelmeet nem hivnya
egyeb zenteuknek keuzette, igen meltatlan; azert meltoltatneek
eu zentseges atyasaga zenteuknek keuzyben zamlalnya.“
A magyar irónak ez eljárása valamint egyrészt emeli
történeti hitelét, ugy más részt még sem fosztja öt meg az
eredetiségtöl s minden esetre tévedett Révay, midön e legen
dat egyszerü forditásnak tartotta.2) Az eredeti sokkal terie
delmesebb lehetett, тег: maga a. magyar iró bevallja, hogy
többeket elhagyott: „z. Marg. azzon ~­ olvassuk a 311. la
pon — sokaknak meg gyogyulasnak yo tetelyt atta, kyk [сег
zul sokakat el hagyvan, keveset meg mondog benne.

я) rejer Cod. dipl. v. и. 349. 1. 2) м. Museum f. ь. хш. 1.

 A NAPOLYI MARGITLEGENDA. 585

Tiszteljük szeretiük mi irodalmunknak eme kedélyes

ös bainokát, de azért még is nehány botlásaért rá. kell pirita
nunk. Margit halála s apáczatársnéinek évei körüli tévedéseit
már megemlítök. Most még egy botlására figyelmeztetünk: A
345. lapon IV. László királynak „mykoron volna tyzenharom
eztendeus“ tehát 1275- 6-ban, halálos betegségét emlitvén, az
agyat körülállottak közt elöfordul „Eursebet azzon Moyses Na
dor Ispan felese'ge.“ E Mózes mint nádor utolszor emlittetik
1272, ’) mint országbiró pedig — ha ugyanegy személy —
1276-ban.2) Neje Sabina, IV. Béla király leánya, tulélte öt;
тег: 1281. ian. 2-án megerösitteté ferie végrendeletét IV. László
által: ki igy nevezi öt „nobilis domina Sabina soror nostra
karíssíma, relicta magistn' Moysfm) Hogy nevezhette tebat a
magyar legendńs 1275-ben Mojzes nejét Erzsébetnek?
Ennyit e magyar legendáról. Áttérünk most, mely ezen
soraink megirására alkalmat adott, a nápolyí legendára.
VI.
Ováry Lipót hazánktìa mult óvben, ha iól emlékszem jun.
hóban, Nápolyból kelt levelében jelenté boldogult Scitovszky
János bibornokprimásnak, hogy egy margit-legendát fedezett
tel s egyuttal beküldte mutatványul a tartalmat s nehány
fejezet szövegét. Kiadatván nekem véleményezésül, leiratá.
sára felkértem a bibornokprimást, egyszersmind a küldött
mutatványnak a magyar legendávali összehasonlitásából kitünt
nehány hibájára tétettem figyelmessé Óváryt. Ezt mindjárt
felhozandó levelének megértésc végett sziikséges volt meg
iegyeznem. Jul. 23-kán nyert felhatalmazás folytán e kéziratot
a herczegprimás költségén lemásolta, s aug. 15-kén beküldte
eme levél kiséretében, melyben e kézirat körüli észrevételeit
igy adja elö.
„Sehol egész Európában nincs annyi нашим érdeklö
irott történeti emlék összehalmozva, mint Nápoly könyv- s
levéltárában; és annál becsesebbek ez emlékek hazai tudo-~
mányosságunkra nézve, miután azok többnyire oly korból

l) Fejér Cod. dipl. V. II. 59. l. 3) U. о. 340. 1. 3) Fejér Cod. dipl. V.

Ш. 78. l.
586 кыш: NANnon.

erednek, melyböl nekitnk az idö s viszonyok romboló hatalma

csak igen keveset, ugyszólván semmit, engedett megöriznünk;
s a hazai történelem különösen a 13., 14.. s 15. századbeli
legbeesesebb s legbiztosabb kutföit csakis a távol külföld régi
ségtáraiban lelheti töl. Ez oka, hogy én mar évek óta a leg
nagyobb szenvedélylyel iolytatom kutatásaimat e classicus vá~
rosban, s mig az Archivio Nazionale-ban mar több száz becsesnél
hecsesebb diplomaticai okmányt ­- az Árpád s Anjouházat
illetöleg -­ halásztam ki a 388 kötetböl álló Registri Angíoz'ní
czimü megbecsülhetetlen gyüjteményböl, a Museumban levö
Biblioteca Nazionale-ban viszont több igen nagy becsü kodexet,
különösen krónikakat fedeztem töl, mclyek töbhé kevésbbé
hazánk történetét érdeklik.
E könyvtár kézirattárában sok kézirat rendezetlenül he
ver még; s én egyszer külön engedélyt nyertem e rendezet
len pergamenek áttelrintésére. Ez alkalommal volt szerencsém
a nagy rendetlenül összezavart csonka kodexek, füzetek s
egyes lapok közt egy szétfoszlott külsejü, de belöl egészen ép,
csak néhol kissé elmosódott kéziratn kódexet találni, melynek
elsö lapja mindjárt elárulá. érdekes tartalmát: „Тёща seu rub
rica in uita S. lllargaríte de vngarz'a“ stb. Mohón ragadtam
ki onnét e nagybecsü könyvet, s minden egyebet abban hagy
ván, figyelmesen kezdém tanulmányozni. А kodex nem per
gamenböl hanem gyapot-papirból van, mi még inkább emeli
becsét. Évszám, iró neve nem jelzi a könyvet; esupán a zárda
neve, melynek e kodex tulajdona volt, van elöl s végül föl
jegyezve. A kézirat, a röviditési mód, mint Eminentiád az
дает: tacsimilékböl látni kegyes leend, a 13-ik s 14-ik 52:1
zadbeli paleogratiához hasonlitnak, söt röviditéseinek megfej
tése néha nagyobb nehézségeket nyujt mint a 13-ik századbeli
anjoui codexek.
Eredetére nézve igen helyesnek tartom Eminentiád azon
megas véleményét, hogy е legenda a Sz. Margit csodái meg~
vizsgálásara kiküldött pápai követek eredeti jelentése alapján
készült. Hogy eredeti-e vagy másolat, az irás után, különösen
az igen szabadon vont, néhol igen szépen körrajzolt s gyö
nyörù'en szinezett kezdöbetük után itélve eredetinek volna
 .i NÁroLx'i MARGITLEGENDA. 587

mondható. Tartalinára nézve különben meglehet hogy шиво

lat ;` ezt azonban meghatározni nem lehet.
А tulßid0n­ Bzemély- s helynevekben néhol fordulnak
elö hibák; ily hibául ismerem el magam is az Eminentiád
által f. é. mart. 14­ki mages leiratábsn kegyesen kijegyzett
passust a „lector comentas ianuensis“­t illetöleg. E hibák sze
rintem a legenda szerkesztésével vagyis inkább a sok oldal~
ról beérkezett ielentések összeállitásával megbiaott pápai kö
vetek által, kik mindenesetre idegenek voltak, lönek elkövetve.
En kötelességemnek tartottarn mindent eredetije szerint meg
hagyni, minthogy a legesekélyebb változtatás által maga a
codex vesztene jelleméböl“.
Az Óváry által küldött facsimile után itélve, e codex
legvalószìnübben a XV. században iratott. De azért itt is, mint
a magyar legendáról, állithatjuk, hogy e mii maga régibb s е
codex csak késöbbi másolat.
Azonban iratási korát ennek sem lehet biztosan meg
határozni.
Mit a szövegböl vett adatokkal meghatározhatunk,
ezekböl all:
Mindenek elött bizonyos, hogy V. István király halála
után iratott; igy mondja (II. 36. fej.) Elisabeth ñlia апатит
clare memorie Неврит: regis ungaríe“ „és presente clara memorie
rege Stephano“ (П. 47.) Hogy ennél is késöbben, Margit ha
lála után sok évvel iratott, eme szavai tanusitiák: A II. 38.
Гей. elöadván egy esodát, mely történt „in anno, quo s. virgo
de mundo transivit,“ utána teszi: „que multis postea annis
vixit“; a II. 39. fej. „Post hec annis pluribus superuixit,” és
II. 66. Те). „et multis postea annis superuixit.“ Hogy végre
a. pápai követek itt járta után iratott, az mutatis, mert e kö
vetekre s irataikra ismételten hivatkozik: „Dum primi mira
culoruminquisitores (Fülöp — Lodomért érti) uenerunt, se
ab eis totaliter occultauit — — - Audiens quoque rursus,
quod dominus papa seeundos inquisitores ad idem mitteret,
deliberauit -, quod se ­­­ ­ absentarat - - —— et post
hec uenientibus inquisitoribus - -— testis fuit." (П. 9. fej.)
„Tempore, quo ueniebant seoundi sedia apost. nuncij ad
588 KNAUz Щипок.

inquirendum“ (П. XV. fe). továbbá a II. 57. és 63. fej.).

Világosan hivatkozik pedig e követek irataira eme soraival:
„E quibus рапса de multi: ­-­- ­ rudi, sed veraei stilo
eulñciat enarrasse. Illa presertim, que certo -tide dignorum te
stimonio per жадеит sedís apostolica nuncz'orum eœamínatíonem
fuerunt luce clarius comprobata.“ E sorokból egy uttal azt is
láthatjuk , hogy az eredetinek ez is csak kivonata. Zársorai
végre összeegyeznek Guariniéval, jeleül, hogy mindketten egy
helyröl, az eredetiböl, meriték.
Szerzöje külfóldi volt, mit e sorok bizonyitanak: „sicut
moris est regionis дина“ (I. 43. щ.) és „nullam enim omnino
uocem preferre poterat, nisi ania, quod in `'tuz_<]w‘l'a senat mater“
(П. 33. fei.) Hogy olasz irta, onnan gyanitom, hogy a t be
tük helyett nem használ c-kets az um helyett pedig on-t sze
ret használni, például eirconstantes, circonspieiens.
Iratási koráról ez az én véleményem:
Toldy') szerint a magyar legenda azért nem készült
sokkal Margit halála. ищи, mert „a szentesitési iigyet nem
viszi tovább 1276~nál, holott ha az sokkal késöbbi volna, a
Robert Karoly harmincz évvel utóbbi lépéseit is alkalmasint
megemliti vala.“ E királynak ez ügybeni allitólagos lépéseiröl
csak két külföldi iró tanuskodik. Leander Albert ezeket mond
ja: „Andreas Hungarus ­- — сит in Gallias а Rege Hung.
ad Clementem V. missus fuisset, — — ut ­ — В. Marg.
iilia regis eiusdem Ragni - — inter dives relerretur, -­ -
Clemens eum Archiantistitem Antiliarensem continuo decla
ravit, a D. 1306.“ Hasonlót mond Fernandez Alfonz is. 2)
Ezen alapszik ez egész vélemény, mely mint elsö pil
lanatra látszik, nagyon bizonytalan. Ugyanis, melyik király
értetik itt? Pray 3) Róbert Károlynak tartja, mert ugymond ez
rokonságban volt a franezia királylyal. E véleményre hai-lik
Katona ‘) és Ferrarius is. Ellenben Fejér Ottónak mondje,
mert ugymond anyja Margitnak növére volt. 5) Hogy а zavar
még teljesebb legyen, elöáll Plodius és azt mondja, hogy nem
is a magyar, hanem a. franczia király szorgalmazta ekkor ez
') M. Muzeum f. h. XIII. l. 2) Ferrariusnál f. h. 314. l. 3) f. h. 236. l
4) Hist. Crit. VIII- 107. l. 5) Cod. dipl. VIII. I. 198. l.
 A NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 589

ügyet. ') Lehet hogy ez utóbbi állitás csak toll vagy sajtó
hiba; de kérdem, melyik magyar király volt 1306. évben
azon rózsás helyzetben, hogy önmagáérti küzdése mellett rá
ért volna ez ügyet szorgalmazni? De ha Leander fönebbi sza
vai igazak is; miután szerinte Endre, ki e szentesitési ügyben
V. Kelemennél járt, 1306. évben mindjárt követsége elején
(continuo) érsekké lett, magától értetőleg megszünt követsége,
ez ügybeni utódjáról pedig sehol említés nem tétetik; kö
vetkezöleg a szentesitési ügyben semmi olyas nem történt,
mit a magyar legendás, ha ez évnél későbbi is, feljegyezhe
tett Volna. Legvalószinübben Károly király kormányának utolsó
éveiben történtek ez ügyben ujabb lépések, mert Guarini vilá
gosan mondja, hogy „in Curia Romana Auinionis'tállitotta össze
legendáját; jeléül, hogy ekkor ez ügy a római Curiaban tár
gyaltatbatott, vagy legalább kérdés alá került s ezen időpontot
tartom én mind a magyar mind a nápolyi legenda iratási ko
rának, ngy, hogy eszerint Guarininak 1340-ben irt legendájával
egykoruak lehetnek.
E két legenda kölcsönösen kiegésziti magát. A magyar
inkább szárazon előadja az eseményeket, mig a nápolyi elmél
kedésekkel bövití, különösen majd minden fejezetet egy kis
bevezetéssel nyit meg, melyekbenns szétszórva a szövegben is
igen talpraesetten alkalmaz sz. irati mondatokat. Két könyvre
van elosztva, elsőben sz. Margit életét s élve tett csodáit, máso
dikban a holta utáni csodákat tartalmazza s itt mindenesetre
bővebb a magyar legendánál, sőt egy két helyen eltérőleg ettől
adja azokat elő, mi mindenesetre feltünő, ha meggondoljuk,
hogy ugyanazon forrásból keletkeztek. Ez eltéréseket majd az
illető helyeken fogjuk jegyzetekben kimutatni.
Végre kiadása körüli eljárásomat kell kimutatnom.
Nem állván rendelkezésemre az eredeti, természetesen
Óváry másolatát kellett elfogadnom. Ebben azonban több,
első pillanatra kilátszó hiba fordul elö. Az а kérdés most,
valjon benfoglaltatnak-e ezen hibák az eredetiben, vagy pedig
____ь.____—

l) Ред-гаданию f. h. 315. l.
590 IPOLYI ARNOLD.

Óváry kövctte el azokat? Ezt azonban az eredcti nélkül is

mét nem lehet meghatározni Óváry azon igen helyes eliárást
követte, hogy azon szavakat, melyekben kissé felakadts helycas
olvasásán kételkedett, mennyire töle telt, hl'í facsimilében is
mindannyiszor a, szöveg közé ìrta; de épen ezekböl látom,
hogy Óváry néhutt roszul olvasott. Ат: véltem tehát legczél
szeriibbnek, a szöveget egészen ugy, mint Óváry másoita,
közölni s a hibákat mindannyìszor jegyzetekben kimutatni, ki
véve alhelyesirási hibákat, melyek akár az eredetinek, akár
pedig Ovárynak botlásai legyenek is, a. szövegen nem változ
tatnak, ezeket tohát bent a szövegben kijavitám.
S most már lássuk magát egész terjedelmében a nápolyi
legendát.
(Folylutjuk.)
Knauz Nándo-r.

ADALÉKOK
А MAGYAR DOMONKOSOK TÖRTÉNETÉHEZ.
III.
Mintegy nyolcà év elött az 1859-dik év késö nyarán
történt, hogy a. segesvári domonkosok egykori monostorának
ielenleg mint mondók az ágostai evangelicusok plebániai
templomul használt egyházának javitása munkába vétetett.
Nevezetesen а szentélyt a hajótól elválasztó ugynevczett dia
daliv felett emelkedö, s a tetö alá. nyuló csúcsfalnak Пение
dése elrendeltetvén, miután а tömör köfal kártékonyan neheze
dett az egyház falaira, amint а. muukások lerontásával fog
lalkoztak, ugy az ezcn falba alkalmazott kia ajtónyilás fe
lett, mely a bajó és szentély радиан. közöttiátjárást közveti
té, két kö közé befalazva еду hatodfél ujnyi hosszu pléh
szelenczét leltek; mclyben mint az e felöl tudositó Fabritîus
mondje., nem ugyan aranyat vagy ezüstöt, de ennél jóval
becsesebb elsárgult s általok olvashatlan irományokat találtak.
Az érdekcs lelct а helybeli ágostai egyházközség pres
byteríumának átadatván, Fabritíus Károly által- ki а 1е|Ье
lyet is megtekîntvén, annak falazatán érdekes uiabb fal
 A NÁPOLYI MARGITLEGENDA.
(Рой/батя.)

Iste liber est monasterij sancte marie de angelis de

florentia ordinis Camaldulensìs.
Tituli seu rubrice in uita sancte nmrgarite de
Vngaria, de ordine sororum sancti dominici, lllie re
gis vngarie. Prima pars de uita eius et miraculis ante
mortem, continet sexaginta capìtula.
De conceptu et ortu eius . . . . . Cap. I.
qualiter oblata fuit monasterio Vesprimìensi . . II.
de profecta ipsius in intantia . . . . . III.
qualiter in pueritia ludos fugìebat . . . . IV.
de contempta terrene uoluptatis. . . . . V.
de translatione eius ad monasterium insule danubii. . VI.
de deuotione eius ad sanctam crucem . . . VII.
de deuotione eius ad nomen yhesu . . . . VIII.
de deuotione eius ad sacramentum altaris . . IX.
de deuotione eius ad beatam uirginem . . . X.
de humilitate eius in habitu et uestibus. . . . XI.
de asperîtate cilicij et interiorum indumentorum . XII.
de ucrberibus et disciplinis eius. . . . . XIII.
de lumine apparente super eam, dum uerberabatur . XIV.
qualiter lumen in tenebris apparere fecit . . . XV.
qualiter lunam et solem in media nocte uidit. . . XVI.
de abstinentijs eius et penitentia . . . . XVII.
de abstinentia et afñictìonibus eius in triduo ante pasea XVIII.
I. Slon Y. KG!` lx. lin
642 шиши NÁNDOR.

qualiter corpus eius propter penitentias alteratum ap

paruit. . . . . . . . . XIX.
де humìlitate eius in sororum obsequijs apparente . XX.
de humîlibus seruìtiis eine circa iniìrmas . . . XXI.
Qualiter nullius immondiciam horrebat aut abomina
batur. . . . . . . . . XXII.
de humilì obedientia ipsius . . . . . XXIII.
de benignitate et patientia ipsìus . . . . XXIV.
de amore uìrginitatìs XXV
Пе caritatîua compassione eius et elemosinis . . XXVI
de assiduitate orationum et speciuliter in nocie ­ XXVII»
qualiter diem in orationìbus expendebat . ­ XXVIII.
де orationibus ejus post completorîum XXIX
de orationibus in precìpuis uigilijs chrieti et beate
uirginis . . . . . XXX
de lacrimis eius deuotís . . . . XXXI'
de cnllis in genibus et ruptura in uestibus propter
prostraiiones . XXXII'
де deuotione еще et orationibus tempore, quo recoIi
tur memoria dominice passionis . . . XXXIII.
de martirij desiderio ­ XXXIV'
де eleuatione et raptu eius XXXV'
qualiter in издана omnium sanctorum pntauerunt еаш
mortuam . . . . . . . XXXVI
qualiter pluries uocata non audiuit neo intellexit XXXVII
de {маете eîus facîei post contemplationem арра
rente XXXVIII.
qualiter ignis Hamma apparuit super caput eius . XXXIX
qualiter oIIam ardentem manu nuda де igne extraxît
sine manus lesione . XL“
qualiter tripedem ardentem sine lesione tenuit .
qualiter precibus uentum sedauit.
de сих-ш precibus eius fraoto et reintegrato
de aIio curru simìliter Iracto et repm‘ato
qualiter pluuiam oratìonibus impetl‘nuit
de accessu et recessu miraculoso danubiì.
qualiter inundationem данный non timuit
 A NAPOLYI MARGITLEGENDA. 643

de liberatione puelle cadentis in fundum putei . . XLVIII.

qualiter murmurans lesa tuit in spatula et eius uerbo
curata fuit . . . . . . . XLIX.
qualiter curauit digitum sororis . . . . . L.
qualiter fratrem conuersum curauit a tebre quartana . LI.
qualiter sancta margarita claruit spiritu prophetie . LII.
qualiter predixit regis patris sui uictoriam . . LIII.
qualiter reuelans occultas cogitationes nouicie, eam a
temptatione liberauit et in amore ordinis confir
mauit . . . . . . . . LIV.
qualiter Consolata fuit sororem temptatam, reuelando
eí cogitationes . . . . . . . LV.
qualiter placauit iram sororîs, cogitationes detegendo . LVI.
aliud simile de quadam soi-ore . . . . . LVII.
qualiter obitum suum longe ante predixit et preuidit . LVIlI.
qualiter certum diem sui obitus determinate predixit LIX.
de felici obitu eius . . . . . . . LX.

Secunda pars de miraculis ostensis post transi

(щи eius, continet septuaginta capitula.
DE pulcritudine in eius facie post transitum apparente,
de odore ex eius corpora procedente . . I. l)
qualiter eius obitus fuit reuelatus lectori conuentus
ianuens'is 2) . . . . . . . II. (III.)
qualiter prefatum lectorem curauit a dolore dentium III. (IV.)
Simile
de quadam
de quadam
curata aalia
dolore
. capitis
. .. .. .. .. V.
IV. (VI.)

de tilia regis curata a febre acuta . . . . VI. (VII.)

de quadam alia a dicta iniirmitate curata з) . VII. (VIII.)

1) E tartalom nem egycz össze .s szöveg felosztásával. Azért zavar cl

keriilése végett minden fejezetliez oda teszszük zàrjelben azon szńmot, mely
мы: a szövegben a fcjezetck megtalalhatók.
9) Az Óváry ¿Ital hasonmásbsn is leirt eme végszót inkLbb : {аппен
sia-nek lehetne olvasni. Itt az eredeti minden esetre tollhibát. катет: el дань
rîemis helyett; mert. n magyar legenda e fejezet tartalmát elöadvńn, villigo
san mondja: „Nemeunemeu frater Peteur, ky vala Geureut (Györött) Lector“
(Praynál t’. h. 304. l.)
3) A szöveg szerint: De quadam alia curata a febre acuta.
41*
 644 пиши NANDOR.

de febre acuta et curatione illius, que testimonium su

qualiter
umcurauìt
pro sancta
regem
uirgine
а continua
dare noluit
mortali. . VIIII.
VIII. (XI.)

qualiter curauit quemdam comitem а febre continua. . X.

qualiter ourauit quamdam sororem а continua mori
entem . . . . XI. (XII.)
de quadam curata ab acuta febre, que uidit tres san
de sorore
ctorum
Elisabeth
ordinescurata.
sibi apparentes.
а quartana . . XIII.
XII. (XIV.)

1) de quadam alia curata а. quartana et tertiana. XIIII. (XVI.)

de ñlia regis a febre mortali curata. . . XV. (XVII.)
qualiter multi curati sunt de pane iuxta sepulcrum
inuento . . . . . . XVI. (XVIII.)
de quodam puero curato a tertiana per gustum illius
dc quodam
panis а .tertiana
. curato
. per
. eundem
. panem XVIII.
XVII. (XX.)

de
de quodam
quadam
quadam
quodam puero
curata
furiosa
liberato
ab
ab
curata
a.epylensia
demonio
epylensia.
. curato
.. .. . .. . XXII.
XVIIII.
XXI.
XX. (XXIV.)

qualiter ílluminauit quamdam mulierem cecam a. nati

uìtate sua . . . . . . XXIII. (XXV.)
de illuminatione mulierls, que fuerat ceca decem
annis . . . . . . XXIIII. (XXVI.)
de illuminatione cuiusdam, qui iuerat tribus annis
cecus . . . ' . . . XXV. (XXVII.)
de illuminatione cuiusdam, que fuerat ceca duobus
annis . . . . . . XXVI. (XXVIII.)
de quodam ceco illuminato et ab alijs infirmitatibus
de quodam
liberato
curato а graui
. .infirmitate
. .oculorum.
. XXVII.
XXVIII. (XXX.)

de curatione cuiusdam surdi contracti 2) . . XXVIIII.

1) Ide a szöveg szerînt ezen fcjezet következik: De quadam alia cu

rata n. quintana. Cap. XV.
2) Ezen fejezet a szövegben hiányzik, talán ugyanaz a XXXI. (XXXII.)
[аденомы s ide csak elvétésböl iratott.
 A NAPOLYI MARGITLEGENDA. 645

de conuersìone gentilis cumani propter recuperatio

de curatione
nem oculi
cuiusdam
equi sui
surdi
. et .contracti
. .. XXXI.
XXX. (XXXII.)

de quodam muto et contracto . . XXXII. (XXXIII.)

de curatione oculi lesi ex inñatione faciei XXXIII. (XXXIV.)
de quodam curato ab inñatione totius corporis XXXIV.
de filìa regis curata ab infirmitate gutturis XXXV. (XXXVI.)
de quadam alia curata a dolore gutturis XXXVI. (XXXVII.)
de curatione mulieris contracte . XXXVII. (XXXVIII.)
de quodam paralitico et contracto XXXVIII. (XXXIX.)
de quadam puella contracta manu et pede ex utero
matris sue . . . . . XXXIX. (XL.)
de quodam nobili viro paralitico . . . XL. (XLI.)
de quodam habente manurn contractam etbrachium l)XLI.(XLII.)

de quadam nobili domina contracta . . XLII. (XLIII.)

de quodam paralitico . . . . . XLIII. (XLIV.)
de quodam contracto in genibus . . . XLIIII. (XLV.)
de quodam puero contracto in genu . . XLV. (XLVI.)
de quodam patiente arriditatem manus et brachiiXLVI.(XLVII.)
de quadam contracte in utroque genu XLVII. (XLVIII.)
de
de quodam
quodam contracto
puero contracto
. ab
. . utero
. . matris
.. sue
. XLVIII.
. XLIX.
L. (LI.)

de quadam contracts post febrem acutam . . LI. (LII.)

de quodam puero scabioso et contracto . . LII. (LIII.)
de quodam paralitico . . . . . LIII. (LIV.)
de quadam contracta utroque pede . . LIV. (LV.)
de
de quodam
quodam contracto
alio contracto
et podagrico
. . .. .. LVI.
. LV. (LVII.)

de curatione cuiusdam
cuiusdam mulieris
a ruptura
a dolore. renum
. LVII.
LVIII. (LIX.)

de quadam muliere curata a fluxu sanguinis LIX. (LX.)

de quadam patiente dolorem cordis . . LX. (LXI.)
de quadam patiente muliere liberata a dolore partus LXI.(LXII.)

l) A szövegben hozzáadva: arridum.

646 KNAUZ NÁNDOR.

de quadam epylentiea liberata pariente semper abor

de quadam
tum languente
. . multis
. . egritudinibus.
. . X.
. septi
LXII.

manis . . . . . . LXIII. (LXIV.)

de suscitatione cuiusdsm puelle mortua in puteo LXIV. (LXV.)
de suscitatione cuiusdam pueri oppressi in lecto ma
tris sue . . . . . . . LXVI. l)
de suscitatione cuiusdam pueri mortui ex ruina do
mus eadentis super eum . . . . LXVII.
de quodam milite a captíuitate liberato. . . LXVIII.
de quodam liberato a hostibus in periculo mortis . LXIX.
qualiter beata margarita in omni necessitate succurrit
et ab omni periculo liberat . . . LXX.

ln nomine patris et tilij et Spiritus sancti Amen.

Incipit uita sancte Margarita uirginis sororis quon
dam in monasterio virginis Bende”) lnsnla папам],
diooesis Vesprimiensis, ordinis sancti dominici predi
catorum, tilio regis Vngarlc. Prima pars de uita eius
ct miraculis ante mortem, habet sexaginta capitulo.
De conceptu et ortu eius capitulum l.
Regnante sub domino nostro yhesu christo 3) vngarie
regno christianissimo rege Bela et eius fideli consorte regi
na maría, gens impia tartarorum christianorum fines ingre
diens graues persecutiones intulit et plurimas strages fecit.
Rex ergo catholicus pie considerans, quod in multitudine
non est exercitus belli, sed de celo uictoria est, ad dominum
exercituuml cuius et causam gerebat ob 4) ac fidem fidelesque

l) Ш: а LXV. azám kihagyatvbn, az innen végig következő fejezetek

számai összeesnek u szöveg felosztásával.
2) Óváry hibásan olvasta ezt ily értelem nélküli szónak. A facsimilébon
így van : Ben de; tehát csak a conlractîo jele maradt ki s más nem lehet,
mint: virginis Benedicta de insula -­ —.
3)_ Kimaradt : in
l) E szó az eredetiben három pont által kihagyandónak jeleltetik.
s
 А NÁPoLYx MARGITLEGENDA. 647

defendere cupiebat, totam spem suam et íiduciam erigens,

una cum regina uotum uouit domino, quod si deus omnipo
tens regnum suum ac populum suum а furore gentis tarta
rice liberaret, et filiam eis даты, Ipsam deo oñ'errent et cum
sanetimonialibus, sub сига fratrum predicatorurn uiuentibus
in perpetua uirginitate uicturam diuinis obsequijs mancipa.
rent. diuina igitur annuente clementia. exaudite sunt preees
eorum. Retrocesserunt hostes. et regina concepit. et peperit
ñliam, quam uocari uoluit ищут-бит.

Qualiter oblata fuit monasterio vesprimiensi cap. Il.

Lex 1) igitur et regina paois ac prolis etfecti competes
et in utroque diuiniter exauditi, puellam margaretam abla
ctatam a laete, auulsam ab uberibus, cum asset trium anno
rum et sea: circiter mensium вши“) Votum suum cum gaudio
deo reddentes, monasterio sanctimonialium vesprimiensium,
fundato in honorem gloriose uirginis Katerine, denote et hu
militer obtulerunt. Et ut teneritudini nobiiis et sanete puelle
prouiderent, ut cumque domina Olimpiadas comitissa,3) que
nutrix eius extiternt, amore yhesu Christi ac puelle margari
te monasterium cum eadem ingreditur, et ad illius educatio
nem et euetodiam а parentibus et sorori'ous monasterij de
putatur. Suseìpitur а sororibus illustris puella cum gaudio.
et quarta die post receptionem ipsius Olimpiades habitu sa.“
ere religionìs induitur et in sancta conuersatione permansit
deo et beate uirgini ac Sancte Katerine deuotc seruiens et
de tam precioso thesauro ac залоге Katerine 4) sue commisso
custodie solicitan] euram gerens.

l) Rex helyett.
2) Ennyìt. mond Guarini is (Bollandistáknàl II. 900. l.) A magyar le
genda ellenben: „Három esztendös, (спаду eyy kevéssé idò'sebb-nek mondje,
Капкан pcdig (f. i. h.) „ubi complevit tertium aetatis annum.“ A mi шведами
és Guarini szvrint a veszprémi zárdába 1244. jam-tebr. havakban léphetett.
3) A m. l. szerint „Bodomerey Tamas (vaarmegye) прав urnak fele
веде“ (364, l.)
‘) E háromszó alighanem hìbából шмыгают: ide ujra а fönebbi sorból.
648 киша uànnoa.

de protectu ipsius in infantili. capìtulum tercium.

Sancti spiritus gratie., que tarda nescit molimina, puel
lam electam diuinitus in illa tenerrima etate et infantilis in
nocentie sie rore sue benedictionis impleuit, quod mex, ut
ingressa est monasterium, pollore cepit innumeris actibus
sanctitatis. In ea namque morum maturitas, proiiciendi sedu
litas, eerdis et corporis humilitas, signa deuotienis, assidui
tas erationis, amor religionis, et obedientie promptitudo, pre
ter nature cursum et in alijs solitum apparcbant. Namque
uix adhue quui poterat, sic infra dimidium annum ab in
gressu, in diuine profecit officio, quod horas beate uirgi
nis plena didicit scivit corde tenus l) et cum alijs sororibus
deuote dixit.2) Mirabantur sorores mores senectutis in paruula.
mirabantur elegantiam senectutis ingenii et sedulitatem stu
(Щ in etate tenella.

Qualiter in puericia ludos fugiebat. capitulum quartum.

Sic eandem incanducrat diuinus amor, quod cuneta muu
di huius ohlectamenta spernens et fugiens, ac solius sponsi
uirginum desiderijs inardescens, iu eius delectabatur eloquijs
oratienibusque sedulis, aut couspectui diuine faciei iugiter
assistebat. Quod familiare est etatis tenere puellis, ludos ama
re et in ludis pro solatio recreari. Nam infantes alii exultant
lusibus, sancta uirgo ludos lugiens uel ut altera sarra cele
sti sponso preparata diuinitus, numquam cum ludentibus se

1) Én a beküldött fényképezett más ниш vente tenui! olvasom.

2) Ugyanigy Guarini is. A magy. leg. csak àltalábau mondja: Ezen
ideuben kezde Z. Marg. tunolny a b cet, ave Mariat es keves ideunek utanna
igen jol kende tanolny es enekleny az egyeb kysded leanyokal.“ (253-254..
l.) Ranzân azt mondja,hogyapriorissa Helena apaczát adb. melléje „ab ea voluit
(priorissa) educari puellam, ita nt ab ipsa disceret spiritualîa cantica et cae
tera, quibus Dee constitutis horis ac temporibus psallerct, ut dignîs Deo di
eatae Virgini moribus informaretur.“ Erröl a löbbì legenda mit sem tud. А щи.
gyar leg. szerint Kata „tauehta eutet eleuzer деды,“ (356. l.) a mar einli
tett Olimpiadas pedig „vala dayksya, neveleuye es mesterc, mend holtayg
Bem akara Z. M. azzon, heg eu mcsternek teleline alol ky keine.“ (364. l.)
 A NÁPoLYI выкапывании. 649

miscuit. sed dauitico more tota uirtute ludens in orationibus

ante dominum ludebat cum sponso. et collecto toto spiritu
in deum, uitabat omncm animi lcuitatem, preferens uera ua
nis et sez-ijs ociosa permutan's. Ob hoc altare paruulum par
uula sibi erexerat, ante cuius conspectum, uelut dauid ante
aream domini, deo preces humiles offerebat. Omnis ludus ei
noxius uidebatur, nisi orationem pretenderet, deuotionem aut
in diuinum amorem animum excitaret. Gaudium suum et
ludus suus crat rex uìrginum sponsus suus. Sie quando, ut
moris est, pro solatio etatis magistra puellas suas discipli
ne sue commissas licentiaret et ire permitteret ad ludendum,
Virgo margareta socias ad ludendum cum deo et beata uir
gine inuitabat. dieens: О socie carissime venite mecum. In
tremus ecclesiam. beatissimam mariam salutemus. Iste sit
ludus noster. Istud solatium habeamus. ') Sepe etiam puel
lis ludentibus, uirgo sancta clam fugiens, ceteris occupatis in
iocis, in aliquo secreto ecclesie loco latitans furtim orabat.
et dum a magistra, que super eam intendebat cura peruigili,
sic furtim orans inuenîebatur et quasi per uiolentíam detrahe
batur, ut corpus tener-(urn) cum coetaneis recrearct, puella cum
Hetìbus amaris obstabat et tamdiu ŕlebat, donec magistra de
solationi lacrimantis compatiens ae ipsius deuotioni congau
dens, libere manere in orationibus permittebat.
de contemptu terrene uoluptatis. cap. V.
Filie regum in honore paternì n'ominis, in recordatione
paterna nobilitatis exultare solcnt et de sublimítate prosapie
secundum mundum illustres inter homines gloriari. Beata
uirgo margarita nobilitatem carnis paruipendens et ei nobi
litatem preferens uirtuose mentis 2) sciens, quod nobilitas sola

l) Guerini : Inh'emus ecclesiam salutemus Deum et beatnrn Virginem,`

iste sit lusus nestor.“ A m. l. szerint: El hynk vala az мы gyermeket Z. M.
azzont jachodny, do Z. M. a. imadkozyk vala es иву mond vala as en novicia
tarsynuk: juyetek el en velem, ez menyeunk be az Zent egyllazban idvezel
yuk Azzonyonk Mariet, mongyonk Ave Mariet, ezcnkeppen jachogyonkf‘(363.l.)
2) A facsimile szerint lehet : mortis is.
650 KNAuz шипов.

est, animum que moribus hornat, terrenas puellarum uitans

glorias, dolebat et lugebat, si a quoquam regis ŕilia uocare
tur. nimirum paternam domum regiam preclaris circumspe
ctam honoribus reliquerat, ut eterni regis filia fieri mereretur.
Ideoque ad uituperium sibi cedere putabat, si uocaretur re
gis ñlìa terreni, relicto nomine paterno regis summi. _Nole
bat amplius patrem sibi uocare super terram, quia iam in
celis eligerat et acquisierat verum patrem. Flens igitur et
eiulans die quadam ad magistram et alias sorores antiquas`
accessit. querimoniam deposuit, quod a quibusdam sodalibus
sibi uituperium dictum fuisset, eo, quod eam filiam regis
nominassent. ') ОЬ hanc igitur causam uitabat modis omni
bus, quibus honeste poterat, regis patris sui colloquia, ne ex
inspecto familiari regis colloquio in memoria(m) assistentium
ueniret gloria regie maiestatis. et ipsa puella regalibus orta
natalibus, intuentium oculis gloriosior appareret 2) Raro et sa
tis breuiter loquebatur aliquando cum regina matre sua, dum
ad monasterium accedebat. Et soli ualde dulciter. Et sicut
olim sancta mater monica cum sancto ñlio, sic illa cum san
cta ñlia inhabitabant ore cordis pariter in superna. Huentia
fontis uite. Vilescebatque mundus iste inter uerba cum de
lectationibus suis. з) Sic quando germnnum suum ad mona
sterium. contingeret advenire, dum staret in orationibus oc
cupata, patris summi colloquium 'preferens terreni fratris
eloquijs, uocata uenire renuebat, donec germanus ad ipsam
personaliter et amicabiliter accedebat.‘) Parentes tamen earn

l) „Mykorou Z. M. azzont valaky kyral Leanyanak mongys. valaI ta

hat elmegyen vala Olympiadis azzonhoz es sirva ug mond vala: en edes
anyam, nagy tiszteletlenseget mondnak ennekem, azt mongyak, hog en kyral
leanya vagyok.“ (M. l. 255. 1.) Emliti Guarini is.
2) Guarini : „Raro cum parentìbus loqui volebat, ne cx eorum colloquio
gloriosior putaretur.“ (900. 1.)
3) Anyjâval ö egy melléképiiletben szokott talàlkozni; igy a m. leg.
„Ez dolgok valanak egy nemeunemeu hazban, mely liazban zokot vala ma
папуа, Kyralne azzon, Z. M. azzonnalr Anya, mykoron ju vala az clastrom­
hoz.“ (292. l.)
4) Itt V. István királyt órti: „Mykoron ez zentseges zuz zol vala az
eu atyaval es en batyaval Istvan kyralyval“ (284. l.)
 A NÃPoLm MARGITLEGENDA. 651

tenerrime diligebant et frequentius uisitabant, gaudentee et

gratias agentes deo, quod talem ac tantam uirginem deo et
hominibus amabilem gignere meruissent l) Sed quo ampliora
dilectionis signa monstrabant ñlie, eo amplias satagebat hu

1) Sziilei és bátyja igen szerették бы „Sokakban meghallgattatyk

vala Z. M. a. az eu atyatul Bela Kyraltul es atyafyaytul, inert az eu elety
nek nyilvan valo zentsegeert aleg hog valaky az en atyafyay kezzeul so
ha az eu akaratya ellen tent volna az ideuben.“ (M. l. 285. l.) Ennél~
fogva gyakrabban meg is látogattúk, kìilön'ósen mid'ón a cseh kirltly nöiil
шута: „Mikoron Bela Kirai Z. M. azzont es mennyekeuzeuert igen gya
karla. latoyutnaya.“ (М. 1. 279. l.) Okmányok szerint e szigeten, tehát
Мандаты, voltak: 1248. Maria kiralyné (Fejér Cod. dipl. IV. II. 36. l.);
1252. máj 11. szombaton pedig (u. o. 145. l. Theiner I. 233. l. hibásan
teszi 1254. évre,) továbbá 1263. sept. 30. vasárnapon, (u. o. IV, III. 128.
l.) Bela kirâly, ki István flâval kibékiilvéu, е szigetcn 1266. marcz. 23.
(nouo die Marcio exeunte Theiner I. 286. 287 l.) Fülöp esztergomi érsek
elött a között egyességre megeskiidtek. Ez eskíitét kétségteleniil az apé
czatemplomban történt s ekkor sz. Margit bizonyára „be mene az karban
az eu imadkozo helere, holot zokot vala allauy es imadkozny tytkon.“
(m. l. 291. l.) nézvén ez iinnepélyes szertatást в örömkönyeket hullatvńu
felette; mert a kitört viszályok alatt „ez Zent zuz felty vala az eu egy
mehbe tekent atyafyanak Istvan kyralnak halalut, kynek halalara igekeuz
nek vala, es igen kemenyen euldezyk vala“ (m. l. 294. l.) Ez aggodalma.
tehát ez ваше: Ыш! megszünt. Miután az eskütét napja huavét elötti
keddre esett, valószinü, hogy a két király itt tölté a husvéti iinnepeket.
Végre Béla király kedves leánya Margit közelében e szìgeten halt is meg
1270. màj. 3. szombaton (Капот: Hist. Crit. VI. 508. l. Rath Magy. kir.
шмяк. helyei II. kiad. 23. l. hibàsan teszi halítlůt: „ináj. 2. elött.“) Kü
lönös, hogy ez eseményröl egy legenda eem шииты eöt ellenkezöleg
Castillus és Ribadeneira azt allitják, hogy Margit temetésén voltak jelen
szülei, Béla és Mâria. E hìbás állitás, mint Pray megjegyzi (f. h. 229, l.)
onnan származhatott; mert ш hitték, hogy Margit 1270. elején, tehát Béla
elött halt meg. — Bátyja lstván Margit és Erzsébet leânyánál volt 1268.
marcz. 11. vasárnapon (Fejér Cod. dipl. IV. III. 464.1.) és 1270. sept. 25.
csiitörtökön (lm ugyan itt „apud insulam таупат,“ hol okmànya keit,
nem kell Csepcl szigetét érteniink.) De hogy ez okmányilag kimutathatott
napokon kiviil is többször meglátogatták öt, a m. l. mutatja: „Az keusseg
kyveul soha nem ezik vala, hanem chak mykoron az eu anya es nenyey
Hercegeknek felesegy juuek vala ez elastromban. ­ ­ ­ Ha mykorou ez
zent виз az zokot imadsngyt be nem tellesehthety vala, jeleseul az eu ш
leynek jelen подо/сем, tahat igen bankodyk vala.“ (257. l.)
652 KNAUz пыток.

milis apparere. ut quanto maior ab alijs putaretur, tanto hu

milior in omnibus haberetur. dixit aliquando cum eifusione
mirabili lacrimarum, vtînam deus hanc gratiam contulisset,
ut nequaquam regis, sed rustici pauperis fuisset filia, nequaquam
nobilis genere, sed pauper ancilla. quia tunc seruire posset
liberius et bumilius omnium creatori. Ecce ueraciter ancilla.
domini, que cum se nimium humiliat in conspectu hominum,
per humilitatis uirtutcm exaltata fuit sublimiter in cetibus
angelorum.
De translatione eius ad monasterium insule danubij
cap. Vl.
Post receptionem glorioso puelle in Vesprimiensi mo
nasterio, parentes драйве риеие íntuítu сбив едтсаиетипг so
lemne топает-гит in linsula штабу ad honorem beatissime
uirginis matr-is dei. Cumquo puella margareta decem annos
ctatis uel circiter impleuisset, de prefato vesprimiensi mona.
sterio ad nouum monasterium dicte insule cum XVIII. priorís
monasterzj soron'bus est translates. In die uero, quo dictum
monasterium de insula puella margarita intrauit, recepte fu
erunt ibidem ad ordinem ipsa procurante, usque ad cean
so'rm-es de nobilioribus totius regni, que nobilitatem carnis in
nobilitatem ’) cum muitìs pollentes uirtutibus conuerterunt.
Sancta uero margareta tam in priori monasterio, quam in
isto ibat de uirtute in uìrtutem et mira celeritate Semper
progrediens per semitas bonitatis, proticiens in uirtutibus et
succrescens, donec magna facts. uehementer nimìs apud al
tissimum magnum perfectionís apicem apprehendit. я)

l) Юты-вас nz érbclomadó szó, póldàul: animae.

.2) Ez apáczazárdát iróink összcvligó МИФ.“ szerint IV. Béla király
épité, ömaga is ezt mondja értekezésünk elsö somiban idézett szavaival.
Ugyanezt àllitju IV. László is 1274. évi eme szavaîval: „Quod — -— dominus
Bela, quondam Rox Ниццы-Еве — — in insula Danubii ad honorem B. V. _
—- monasterium et coonobium pro dicatis Deo Virginibus construi fecerit ope
re sumptuoso.“ (Fojér Codex dipl. V. II. 151.1.) És mégis nom igy van! E
zàrdát saiát költségén Mária királyné, BéIa neje, Margit auyja. épité és hogy
e :lu-da lakóinak ujabb tatárjárás osotéro biztos menhelyük legyen, ismét sa
 А NIPOLYI MARGITLEGENDA. 653

de deuetîone eins ad sanctam erucem capitulum VII.

Salvator omnium et redemptor quia asocnsurus orueis
ludibrium, prenunciauit, quod omnia traheret ad seipsum, hac
singulari dilectione puellam amauit et exquisiuît modis miris

ját költségén, magával hozott ékszerei és gyöngyeiböl felépité а vilegrádì

várat is. Mindezt maga IV. Bela világosan mondje egy 1259. évi, arany pe
cséttel erösitett leveléuek eme szavnival: Midön a «вшитая után „in loci!
defensioni hominum conuenientibus castm construi faceremus, Carissima cou
sors nostra domina Maria Regina Hung. quendam денег-гит топает in
.silva Pclys existente-m pro castro construendo ad defensionem viduarnm
et orphanorum a nobis instanter petiit sibi дай contra hostilitatem Tartari
cam, que cotidie formidabilis imminebat, nos autem - — Regine montem do
naviinns, quem petebat. In quo ipsa дот. Regina de auro suo proprio et or
uamentís, sertie videlîcet aurais et monilíbus, ac alíis rebus pretiosís весит
allatis, castrum de sumptuoso fecit opere construî. ­­ — Nos ituqne conside
rata magnitudine sumptuum, -- — ipsum castrum cum comitntu et districtu
de Pelys eidem — - contulimus, (oly kikötéssel, hogy „ipsum castrnm uni
ex liberis nostris, qui sue magis obsecntus fuerit voluntati in vita donare vel
in morte legare valent) ills maxime consideratione, quod cum ipsa d. Regina
Consors nostra mo'naate-ríum quodclam in insula Danubíi ad honorem con
struxerit virginie gloriose, uos---­­dominam Margaretam ñliam nostram in
ipso monasterio posuimus in suo perpetuo perpetuo virgini servituram. Ad quam
cum plurime virgines de baronum et nobilinm regni Hung. ûliabus — — in
ipso monasterio cîrciter centenarium numerum convenîssent, quis formidari
poterßt, ne personis talibus sancta simplicitate gaudentibus, periculi tempore
sine domo refugii derelictis, hostilis rabies noceret, volumus, ut eedem ingru
ente necessitatis tempore in ipso castro recipere se vnleant et in secretario
ipsius castri sine intermissione domino famulentur.“ IV. Orbán pápa 1263.
decz. 2l. a királynóhoz intézett levelébsn mindezeket hvlybenhagyván, vilá.
gosen mondje., hogya királyné a férje által neki adományozott hegyen, de
auto et oruamcntis proprìis, sertis videlicet aurais et monibilibus, ac alis re
bus pretiosis, que tecum de domo paterna ротный, castrum q u о d “Чв—
s e g r ad die i t u r , fecisti opere sumptuoso construi,“ és „tu quoddam
monasterìum in insula Danubii ad honorem glor. V. M. construi fecisses de
proprìis bonis tuis.“ Ugyunezt ismétli e pápa. 1264. jul. 15. levelében (Thei
ner I. 252, 253, 271. l.) Kétségtelonül következik tehát , hogy e zárdát s la
kosnéi kedveért legínkább в visegrfidi várat is Máriu királynó épité, azért a.
legendák is inkább megközelitik az igazságot, midön e zz'trda. épitését Margit
падете]: tnlajdonitjàk.
Épitési Ноты Schier (Buda S. 77. l.) után Katana (H. Crit. VI. 179. l.)
Fessler (Gesch. d. Ung. II. 577. 925. l.) és Fejér (Cod. dipl. IV. II. 146.1.)
654 KNAUz NÁNDOR.

et varijs, ne dum a iuuentute, sed ab infantia, ut sibi spon

sam assumeret. et amor sancte formositatis illius, quam ip
semet speciosus forma pre iiliis hominum electe uirgini con
tulit, signauit еаш lumine uultus sui. Impressit siquidem in
mente uirginis indelebilem amorei'n et iugem memoriam si
gnaculi sancte crucis. In quarto siquidem anno etatis uel cir
citer puella crucem quamdam aspiciens interrogauit quid es
set. Responderunt astantes, hoc esse uiuitice crucis signum,

1252. évre teszîk, legînkább onnan indulva ki, mert IV. Béla ez évben màj.
11. e szigeten ваш; ki okmanyát, szerintök ekkor azért tutózkodott itt,
inert az épitéssel volt elfoglalva. Azonban Margit, шведами s Guarini szerint
tiz éves „vel circiter“ korâban, a magyar leg. szerint pedig „mykoron im
mar volna tyz eztendeus“ (255. l.) korában, tehát 1252. aug. ими mtu- beköl
tözvén e тема, annak okvetleniil elöbb kellett elkésziilnîe. IV. Bélanak
imént idézett szavaiból látjuk, hogy Maris akkor kérte el töle a visegrůdí he
gyet várépitésre, midön nj tatárjárás „cotidie formidabilis immineret.“ Ennek
rémhire pedig, mint IV. Incze leveléböl látjuk, 1248. és 1247. években terjedt
el hazankban (Katona f. h. 6. 91. l.) Ez utóbbi évbeu felszólitá a papa az es z~
tergomi s kalocsai érsekeket, hogy дышат helyeken a kiraly jóvàhagyásával
épitsenek швы; IV. Bóla pedig fo'nebbi levelében szintén mondja, hogy e
czélra ö is varakat épitett s másoknak is ajándékozott alknlmas helyeket
„pro faciendis munitionibus;“ igy valószinií, liogy a visegrádi vár is, mely
nek szintén ezen czélja volt, ekkor épiilt, s miután Visegrád leginkúbb az
apàczák menhelyeiil épittetett, nagyon valószinü, hogy a zúrda is rgyszerre
a varral, шву azonnal befejezte utan kezdett. épülnî, ugy hogy ezek szerînt e
zbrda alspitási korlit biztosan 1247-1252 évek közé tehetjiik.
Hogy Margittal 18 apàcza jött lst Veszprémböl, egyediil a mi legen
dânk állitja, a magyar csßk határozatlanul mondjn., hogy „vele mogmaradt jo
sororoknak tarsossagaval“ jött at (255. l.) Az apâczâk elsorolása мышами
pedig csak Katát, Eliáníit, ломит, Bodcmérey Olimpiadest ós leánylit Erzsit,
Ipolt лианы, Czeczilia, Veszprémi Mojzes leánylit, Csàky Alexandrât, Kamik
Benedictát, Aglent Veszprémi Endre leányát, tehát tizet emlit.
Legendánk szerint az apliczák létsza'nna sza'izig terjedett. Ugyauenuyit
mond Béla is fönebbi soraiban. A magyar legenda ellenben, mig n 265. l. csak
hatarozatlanul mondja, hogy a betegek sokszor szńmosan voltak „az sororok
nak sok voltokert,“ addig n. 269. l. mbr hatarozottan mondje: „Hog kyk vu
lanak az ideuben ez clastrombnn гашиш! lietvencn ;“ a 366. 1. pedig még ta
nuvßl is bizonyitjn ezt: „Ez soror Agnes teut arról byzonsagot, hog Z. M. az
zon ideben az вод-ого]: hetvcuen voltanak, :olgaloktul megualvaan.“ Itt te
ш a két legenda eltér egymastól.
 А NÃPoLYI MARGITLEGENDA. 655

et arra salutis, in qua pro salute humani generis agnus im

maculatus dei iìlius seipsum obtulit deo patri uexillum, quo
rex eterni regis íìlius de hoste nostro diabolo pro nobis mi
rabiliter triumpbauit, ubi ipse redemptor et precium, sacer
dos et hostia pro nobis redimendis et saluandis preciosissi
mum sanguinem suum fudit. et per hoc aperuit íidelibus ia
nuam paradisi. Audito puella salutifero crucis misterio, amore
cruciŕixi in medullis cordis celitus estuans et conceptam de
uotionem ad ipsum celare non ualens, confestim positis ge
nìbus ante crucifixum prostrata deuotissime adorauit in spi
ritu et ueritate dominum deum suum. et mittebat planctus.
erumpebant gemitus. et uidebatur (igy) interioribus oculis
redemptorem suum quasi presentialiter clauis 111 cruce trans
tìxum, uidebat quasi nouis uulneribus sauciatum, attendens
hoc esse Ysignum dei uiui. et aspiciens illum ibi pendentem,
qui solus saluat sperantes in se, alta uoce lacrimabiliter ех—
clamauit et dixit. Domine deus noster, me tibi committo. ex
hac autem sic christo confixa fuit cruci. et sic impressum in
uisceribus crucifixi gestabat amorem, nt ante oculos cordis
uideretur habere uisibiliter nisi cum paulo christum ybesum
et hunc crucifixum, ubicunque signum crucis uidebat, qui
buscunque detineretur impedimentis, se solotenus prosterne
bat, gemebat, suspirabat, cum lacrimis adorabat. l) Vt autem
stare posset iuxta. crucem yhesu continue cum maria. matre
eins, crucem paruulam habentem particulam де uiuitica cru
cis ligno, collo gerebat, ut sic tolleret crucem suam post yhe
sum et eius signaculum super cordis et corporis hostium ра
tens foret. 2) Porro ceteris officio diuino peracto, de choro
l) A magy. leg. 021 általában a sz. képekre vonatkozólag mondja:
„Mykoron 112 refectorinmban be megan vala, az zenteknek kepeket 10 terde
pelven alazatost imng'ya vala. azonkeppcn egyebeut es valahol Uronk Jezus
mik, azzonyonk Mariauak es egg/eb zenteknek kepcket latya vala, le terde
pelven tyzteli vala, 1111111- mely hamar kellet es el menny, sohn el ncm battu“
(256. 1.) És „sohn ez z. zuz Uronk Jezusnak es 011 zuleenek zuz Mariansz ke
pcket el nem multa, kyk irattnnak az capitulom hazban, avagy egyebeut , hn
nem 10 terdopelven idvezelven euket, ugy megyen valu el.“ (273. l.)
2) „Az eleven z. kereztfat myndenkoron 011 nala vagy eu mallette
targya vals, ugy hogy nem chak vigyazvan, de meeg alvan es tyztelneyc
656 ниши NANDoR.

exeuntibus, ad refectionis locum pergentibus, uirgo margare

ta ante imaginem crucifixî que erat in ingressu capitali,‘)
prostrata manebat et tam diu in oratione sistebat, quod epu
larum oblita corporalium, solius cruciŕixi dulcedine recreata,
usque ad secundam comestionem pluries remaneb at. Quere
bat ubique yhesum crucifixum. et in hoc solo gloriari uole
bat, ut mundo moriens posset cum christo spiritualiter cru
ciñgi. Osculabatur iugiter. et deuotc saluiñce crucis signum.
et ex deuotionc, quam ad cruciñxum habcbat, duxit in con
suetudinem orare ante altare Sancte crucis uel imaginem
cruciñxi.

De deuotione eius ad nomen yhesu. cap. Vlll.

Et quia ex abundantia cordis os quuitur, nomen illud
suauissimum yhesu, quo non est aliud nomen datum homíni
bus, in quo saluos fieri credentes oporteat, sic habebat afû
xum in mente et in tabulis cordis dígito dei scriptum, quod
nomen ipsum et memoriale ipsius cum desiderio anime secum
Semper gestans in corde, quasi assidue resonabat in ore. Erat
enim dulce ualde cogitare de yhesu, „suaue nimis uerbis ex
primcre nomen yhesu. Nomen ipsum tamquam etfusum oleum
mire dulcedinis in omni cogitatu et sermone uirginis spargeba
tur. nec quicquam illi sapidum esse poterat, nisi suauitate huius
nominis interposita condiretur. Quotiens illud nomen. quod est
super omne nomen, in memoriam peruenisset, ad nominati peni
tentiam 2) ardenter aspirans, emittebat suspiria, leuabat Ocu
Ios ad celum, illic fixa tenens cordis desideria, ubi ucra sunt
gaudia, que per meritum et adiutorium dulcissimum yhesu шеи.
bus promittuntur.

az z. Хетты.“ (256. l.) E magy. leg. szerint e sz. kereszt ereklyát

egyebekkel együtt arany monstranciafélében tarta: „Падуе el hozny az en
aranybol снами tablayat, mely tablaban vadnak nagy sok zenteknek erek
Iyeeuk es az eleven zent Ветви/а“ (320. L)
1) Bizonyosan Capitalizkar.
2) Talan: presentiam.
 A NAPOLYI MARGITLEGENDA. 657

De deuotione eius ad sacramentum altaris. cap. IX.

Preciosum et admirabile sacramentum, in quo ñlius uirgi

nis in commemorationem sue passionis quotidie ofi'ertur deo
patri, uîrgo завета deuotione precipua uenerabatur. et ipsìus
singulari tacta dulcedine consolabatur et recreabatur. totisque
'precordiis suauissime fruebatur. Quotiensque enim corpus
christi sanctissimum in sacris missarum solemniis leuabatur,
puella. denote considerans illum esse regem celi, creatorem
mundi, humani generis redemptorem, iudiccm saluatorem, cu
ius maiestatì potestates angelice trementes assistant, in hac
pia meditatione exardescebat ignis amoris in uisceribus sue
mentis. In illius intuitu sic radius gratie cor eius penetrabat
medulitus, quod pre deuotionis exuberantia liquescebat anima.
eius. ex aspectu dilecti resoluebatur in lacrimas. mens et
affectus eius in deum totaliter ierebantur. et in talis deuo
tionis suauitate iugiter perseuerans ab hora consecrationis
usque quod sacerdos sacram communionem sumpsisset, abstra
cta a sensibus, et quasi mortua uîdebatur. Sed quid de com
munione sancte uirginis reieremus, si tantum earn pungebat et
delectabat intuitus, quantum putatis eam tangebat et alliciebat
gustus. Cum enim more sacro in monasteriìs solito sacram
communionem deberet recipere, uirgo sancta. ut semet ipsam
pararet eterno regi dignum habitaculum, mundum sacrariumr
templum Sacrum, die precedente communionem în pane et
aqua ieiunabat. в. uesperis tamen ipsins diei totum spiritum su
um in deuotione coiligens cantabat cum iubilo cordis. et tota
nocte sequente in orationibus pernoctabat. In illa. uero hora,
qua corpus sacratissimum sponsi sui intrabat in os eius, erurn
pebant ex oculis eius fontes lacrimarum. tantis quidem in gu
stando panem angelorum delicijs rcplebatur, tam míris deside
sìorum celestium dulcedinibus fruebatur, quod deficiebat spiri
tus eius iu salutari suo. cor ad eum leuabatur et corpus super
naturaliter sequebatur. hora siquidem sacre communionis
sic frequenter rapiebatur, ut quasi mortua. uideretur. Uide
runt eam pluries in sumptione sacri corporis sic abstractam
deuotione mentis, quod nullo sensu corporis utebatur, et cor
IL sion v. ш. lx. mi. 42
 658 KNAUZ Миров.

pus eius sequens cordís motum sursum а terra per unum cubi~
tum leuabatur, illius proculdnbio fulta subsidio, qui in sue san
cte mentis hospitio dignam elegerat mansionem Post dignam
uero et deuotam eucaristie sumptionem non contenta, nisi ite
rum uideret, quem diligebat animaI sua, ceteris ad communio
nem accedentibus, ante facies earum deuotissime tenebat ab
uno capite mappnlam subtus corpus ehristi , donec sacram
eommunionem omnes et singulc recepissent. Interrogata cur
hoc iaceret, respondit, ut possim iterum uidere corpus domini
yhesu ehi-isti. die quoque, qua sacram communionem sumpserat,
assidue in orationibus deuotis manebat et saciata pane 511211115
simo, qui de celo descendit, panem terrenum sumere non eu
rabat. Tantummodo circa. iinem diei pro necessitate refectionis
modicam ualde cibi portiuneulam assumebat. l)

l) A magyar leg. ezt szintén köriìlményesben íg'y adju elö: „Myko

ron akarya 711111 venny Cristusnak 2. testet, nunak eleutte egy nappal el
kezdy vala Z. M. n. vechernyeteul togvn es el 711111 imadsagban nag-y ay
tatossagnl es syralmal es mykoron el hyvattatyk az cantrixtul, hog meg
mongyn az ö verseet, tahat elmegyen valu. es meg mongya vals., azutan
esmeg meg teer valu 112 eu imadsagyra es игуан azon estve completanak
utanna. enekly vala igen aytatosson magas zoval es syralmakkal az Salue
Reginat. Azon aytntossagban n.1 vala veternyen es veternye utan nyugozyk
vala egy keveset es hnynalban esmeeg meg teer vala imadsagyrn mynd
myseyg es az mysen vezy vala Cristusnnk zent testet паду aytatossagal,
vezy vala kedeg Z. Margyt azzon Cristusnak zent testet (узел eutzer ez
tendeyg. de mykoron az sororok Z. Margyt azonnal euzve vezyk vala
Crist. Z. testet, Z. M. a. elteryezty valu eu magat az feuldre es паду sy
ralmakkal zeupegesekkel vnryn vala Cr. z. testet es ngy vezy vala eu hoz
za nagy edesseges aytatossággal, mynekutannn kedeg Z. M. а. vezy vala.
Cr. z. testet, vezy vala еду 1'е1еи1 az kezkeneut es targya vala. mynd на
dyg, mygnem nz egyeb sororok megcommunyealnak valu. es ezt tezy vala
паду aytxttossagal, mykoron meg kerdyk valu. az sororok Z. M. azzont,
hog myert tartanaye. ezenkeppen nz kezkeneut, ug mond vala Z. M. a.,
azert tartom, hog jobban lathassam Cr. 2. testet. Aznuk utanna ez z. zuz
тата vala mynd tellyes nap estyg aytatos syral(m)ban vechernyeyg es
olyhzt semmyt nem ezyk vala es incnb zcret valu. uitatossugal syrnya, hog
nem ennye, mykorou kedeg uz aztnlhoz mogen vala egyebekel, tnhat az
eu orchayat be fedy vala uz eu velomaval os eu kezcyt euzve tezy vala,
ezenkeppen imndkozyk vala ebedeud csaka etel nekeul.“ (288-289. l.)
 s NÁPoLYI MARGITLEGENDA. 659

De deuotione eius ad beatam nirgineln mariani. eapit. X.

Reginam quoque uirginum gloriosissimam matrem dei

dominam angelorum precipuo uenerabatur afïectu. deuotîs et
placidis salutationibus honor-abat. Per quemcunque enim locum
ipsam transire eontingeret, ubi imago beate uirginis occurrisset
regine celi reuerentiam corde et eorpore exhibens, fiexis geni
bus se prosternebat ad terram. et cadena in faciem, adorabat
illam salutatione angelica, per quam gaudium uenit in mundum.
per quam inenarrabilis iecunditas beate uirginis mentem reple
uit et uentrem glorioso matris representabat deuotissime. In
natiuitatis quoque uirginis et christi necnon annunciationis
et purificatiouis et assumptionis uigilijs, dum in capitulo pro
nunciabatur diei seguentis solemnitas, memorialia gaudiosa no
stre redemptionis cum mira deuotione audiebat. Prosternebatur
ad terram. erumpebant dulces lacrime. et erecta mente in ma
trem et filium orabat pro tam immensis beneficijs gratias agens
dee. Jubar superni gaudij, quod in preclaris illis solemnitatibus
letifieat ciuitatem dei cetum ciuium supernorum, sie irradiabat
subito mentem eins et tamquam ciuis sanctorum et domestica
dei cordis conversationem iam habens in celis, exultabat in
spiritu ex promptuario cordis pleno duleedine superni roris
prorumpebat in suaue iubilum laudis foris. Vt autem mens eius
ab omnibus, que delectare possent, in infimis deputata in
predictis sacris solemnijs liberius eelestia contemplari ac do
minam mundi laudare posset, liberius salutare, deuotius et
affectuosius uenerari, in praeiatis uigilijs in pane et aqua
omni tempore ieiunabat, ut cibo terreno uaeua, capacio
rem extenderet sinum ad recipiendum uirginis filium, qui
est panis angelerum, cibus uiatorum et refectio beatorum.
Porro in singulis solemnitatibus beatissime uirginis ofi'erre
cupiens uirgo uirginum exenium (xenium) spirituale, quod
et tante domine gratum foret, et afïectum puelle perampli
us in deuotione teneret atque in ardentiorem amorem
animum excitaret, preter erationes solitas diebus singu
Iis in uigilijs et infra singulas oetauas dierum solemnium
predictarum beate marie uirgini millesícs salutationem auge
42*
660 шиши NANDOR.

Z'ícam cum mille prostratíoníbzw oferebat. et dulcorabat quam

libet earum condimento spiritualium lacrimarum. ')

De humilitate eine in мыт et uestibus cap. Xl.

Uirtutum Omnium pax et deco!` humilitas in sancte pu
elle moribus eminenter refulsit. Seiebat enim uirgo sancta,
quod non in altitudine superbie deus queritur, sed in humi
litatis actibus et humilium cordibus iuuenitur, Cuius decus.
in hoc maxime apparuit, quia rex celorum et angelorum do
minus ancille suc beatissime uirginis humilitatem respexit,
et per eam corpus uere humilitatis assumens, humilitatem
uerbo docuit et in exemplis innumeris demonstrauit. hec con
siderans uirgo sancta, cogitans magnam struere fabricam cel
situdinis, tundamentum supposuit liumilitatis.2) Elegit abie­
eta fore pre cunctis in domo domini more dauid, immo su
pra quam dauid uilior orationibus in apparentia fieri uoluit,
ut in suis et aliorum oculis ueraciter humilis appareret. Et
quia habitus eorporis qualitatem mentis indicat, et ex amictu
corporis foris cognoscitur qualis intus animus habeatur, Vir
go regina perpendens, quod non eelcstis, sed terrestris re
gis digni decernuntur obsequijs qui ad uane glorie uietorem (?),
qui accuratis hornari gestiunt indumentis. nam qui mollibus
uestiuntur, in domibus regum sunt, que regiam domum pa
tris sui reliquerat et obliuioni tradiderat, ut eius decorem
concupisceret rex eternus. Non extrinsecus enitescere sed
hornata gaudebat in celesti iudicis obtuitu apparere nec ob~
lectabatur fuscata pulcritudine uestium. sed gloriabatur intus
rutilantium uarietate uirtutum, ut in uestitu deaurato carita»
tis assistens sponso circumdata uirtutum uarietatibus sponsi
eelestìs delectaret aspectum. Ab ineunte siquidem puericia
uestimentorum molliciem declinabat quia regnum mundi et
omnem hornatum secoli propter amorem regis benefici con

l) A magyar legenda ezt nehány sorral cmliti a 271. 272.1.

2) A legenda iró itt sz. Ágoston e szayair hasznalta fel: „Cogitas ma
gnum construere fabricam celsitudinis, de fundamento prins eogita humilitatis.“
 A NÁPoLn MARGITLEGENDA. 661

temnebat. Pannus, quo induehatur, rudior erat asperior et

uillior uestibus aliarum. Studebat et procurabat, ut uestes
aliarum Omnium haberet uestibus uilliores. Tamquam ue
ra paupertatis amica, paupertatem in uestibus precipuo pre
tendebat, parmis ueteribus laceratis et rapeciatis (?) indu
ta. О quando nouas uestes induere cogeretur, quod utique,
ualde raro nullatenus assentiebat, nisi prius ad deiormandum
eas ueteres pecie suerentur. Soror cuius erat officium distri
buere singulis indumenta, de uillitate uestium, quas gerehat
tanta puella regis filia erubescens, ipsam rogauit, ut tam uil
les uestes deponeret et nouam clamidem ei daret. Cui pau
per spiritu et humilis corde puella respondit. ego margarita
uestes nenas et clamìdem non accipiam, sed da mihi duas
ueteres clamídes. et ex illis unam clamidem mihi ordinabo.
et sic íactum est. Parentes ipsius et irater eam tenerrime
diligentes, mittebant ei frequenter pannum qualem decebat
filium regis delicatum, sed uirgo sancta, cuius omnis gloria
ab intus tamquam filie summi regis, de licentia priorisse
pannum preciosum dabat pauperibus sororibus uel ancillis.
et ipsa receptis ab illis pannis earum uillioribus utebatur.
Erant uestes eins pre uetustatc nimia quasi semper circa cu
bitos et genna lacerate. Vnde cum quadam die rex pater eius
uenisset ad monasterium et haberet tunice manicam laceratam,
cucurrit quantocius, et apponi fecit peciam, ne forte patrie in
dignationem incurreret, si fracturam uideret. Velum quoque de
subtili tela nusquam gestauit in capite. sed si dabatur ei sub
tile uelum, dabat illud sororibus, grossum et rude gerentihus.
et grossum ab eis receptum, suo capiti imponebat. Nusquam li
neis utebatur, nec in corpore nec in lecto. Per totam quadrage
simam uestem non mutabat. Alijs quoque temporibus raro ual
de mutabantur, rarissime lauabantur. Non curahat sordes habe
re corporis, dum tamen uitaret in omnibus sordos mentis. Si(c)
sancta sponsa cum suo yhesu uestibus induta sordihus et lutu
osis iacebat in illis et cum illis. Et quia de uestibus ueteribus
et immundis procedunt tinee, uermes scaturiunt, corpus sancte
uîrginis a multitudine pediculorum et uerminum rodebatur. ac
dormientibus alijs in quiete, ipsa vigilare puncturis uermium
662 гроши ARNOLD.

eogebaturänonnulle uitabant eius consortium, ne ex uicini

tate uestium super eas multitudo uerminum spargeretur. Plu
res amieabiliter rogabant eam, ut uestes впав a talibus sor
dibus permitteret emundari. Quibus humiliter respondebat.
Rego uos permittatis corpus meum amore domini mei yhesu
ab istie uerrnibus loco penitentie lacerari. Nulla ex uobis cu
rare debet, quia non uestrum corpus, sed corpus meum por
tat uestes istas. Ego sola curare debeo, que sola porto. Por
ro tantam et talem in uestibus uillitatem continuauit usque
ad ultimum uite sue, quod dum post transitum debuìt зере—
liri, priorissa et sorores erubescentes de uillîtate uestium,
quas tune indutas habebat, noluerunt earn cum 1am uillibus
uestibus sepeliri. sed amotis illis, apposuerunt alias meliores. ')
(Folytatjuk.).
Knauz Nándor.

ADALÉKOK
А MAGYAR помоыкозок TÖRTENETÉHEZ.
(Рои/гита.)
ХХ.
Item Dorothea relicta quondam Martini Crucz de Co
rona tempore Prioratus Venerabilis patrie fratris Petri de
Ruppe fecit proprijs suis in expensis fabricari Capellam ante
íorcs Ecclesia In honorem virginis gloriosissime Marine (sie)
atque beatissimi patria nostri Dominicj et beati Franciscj nec
non Beati Нарви} et Beatj Vldalricj Fecit denique testitudinem
siue Boltam fieri in eadem Capella et cum tabula pro 24 il. ог—
nari Insuper fecit ecciam tierj Calicem pro 26 il. et duas Casu
las de optimo serico wlgm-iter Damaszkyt Albo cum omnibus
pertinentijs et antipendìjs Dedit deinde conuentui 50 11. in pa.

l) A magyar leg. is feliiozza ezeket a 254. 250. 260. 261. és 267. 13—
pokon. Halála uthn a magy. log. szcrint csak scupuláréjltt cseréluâk fel job`
bal: „ky veve (еду) soror az scapulart Z. M. a. nyakabol, mert igen zeurnyu
sala az kohnyan valo zolgalatert, es пущ yo scapulart ada eu rem“ (303. 1.)
740 KNAUz шипов.

А NÁPOLYI MARGITLEGENDA.
(www...)
De asperìtate cillcu eins et interiorum indumentarum.
cap. XII.
Sed quid ­de interioribus indumentis putandum est cum
sic íoris magis luctui quam hornatui congrua gereret indu
menta. Proculdubio зашла puella. a. quinto anno aetatis decli
папа omnem mollîciem corporis, camisiam deposuit, et ex
tune nusquam lineis ad carnem in sanitate uel aegritudine
usa fuit. ') Circa septimum quoque annum cilicium grossum
latenter procuratum sub uestibus ad carnem clam induit.
Cumque magistra ipsíus deuotioni puelle congaudens ipsum
portare per dies aliquot permisisset, tandem teneritudini pu
elle compatiens et estimans, quod corpus tam tenerum tam du
ram ferre penitentiam non ualeret, cilieium ipsum clam ab
stulit et ne possit inueniri secretius ocultauit. Sed uirgo de
uota caute dissimulans ne si resisteret, intentionis suae propo
situm impediret, magistre fraudem pia fraude deludens et
aduertens ubi cilicium latebat repositum, clam ipsum resump
sit, ac pormittcnte mugistra rursus induit, et ex tune per
totam uitam cilicium ad cai-nem portauit. In aduentu domi
ni et quadragesima, Jeiuniis quatuor temporum, Christi, Item
virginia ac solemnium festivitatum quorumlibet sanctorum
uigilijs die ас nocte, Ceteris uero temporibus ас (аЬ helyett)
die iouis usque post completorium sabbati sequentis. Post duo
decimum uero annum, quo uotum professionis expressit,fra­
ter Marcellus confessor eins, sanctitatis et secretorum illius
couscius, Cilicium grossum et asperrimum de crinibus equo

l) A magy. leg. szeriut ё: éves korábau kért Olympiadestöl cilieíu

met, azonban „el nem viselhete, kevea ideunek utanna nevekeudven, ke
menb ruhakat es nemykoron ciliciom foltoclxkakat mezehtelen husan lassan
lassan zokot vala viselnij.“ (254. l.)
 А NÁPoLYr MARGITLEGENDA. '141

rum et pilis porcorum cum pluribus nodis intextum procura

bat pro 5011015 uirgine et eidem occulte tendebat. Satagebat
humilis uìrgo modis quibus poterat, ut de cilicio suo nullus
aduerteret. et ob hoc manicas petitas 5 cubito et infra fecit
inseri suis uestibus siliciuis. quodam uero die cum rex pa
ter suus, habito cum ea longo colloquio, manum super illius
humerum posuisset, post recessum eius ait beata uirgo fami
liaríter conlessori suo. Gaudeo multum ualde, quod pater
1110115 quando me super humerum tetigit, de meo cilicio non
perpendìt. ') Cupìens etiam habere corsortes in christo soda
les secretarias secretius hortabatur, ut amore Christi peni
tentiam facerent ас domarent ciliciis car-nem suam. Sic 1111
go sancta pro fascia pectorali, qua lìlie regum 011-311105 uti
5010111, sumpsit cilicium, 111 sanctum dei tabernaculum, quod
ipsa erat sagis ciliciis opel-tum, contra caruis 01 mundi mo
lestias ac irruentes impetus 05501 tutum.2) Quasi uero nec
ista sufñcerent, gerebat uirgo sancta circulum ferreum sub
cilicìo occultatum, quo caro 01115 tenerrima iugiter et fortiter
stringebatur.3) et pro cingulo nocturnali, quo cincte sorores
1) A magy. leg. slerìnt Erzsébet apáczu, V. István kîrńly leánya, „my
koron 7515 kysded 101111, 01 megyen vala. Z. M. azzonhoz, sz eu nenyhez es az
eu kezeet be tollyu 7515 Z. M. u. lmtubun, hog meg 111555 ha. Cilìciom vagyon
туш, 05 meg lely 711.15 rayta az Cilîciomot; Z. M. 5. kedeg el ему 011 101110,
mondvan : sly hatra, hog bekect 011 nekem.“ (358. l.)
2) Az áltula hasznâlt ciliciumoknt a magy. leg köriilményesben igy
irja le :„Egygyk ciliciumnnak fel rezechyunltatot lo zeurbeul es fele rese gyap
yubol es ciliciumot gyakorta vysely vala. Mus eilìciuma. vala, kyt 11011 vala as
Provincialistul, hog eu neky chynnltnsson lo fnrkbol 05 1011011 farkbol.(261. l.)
„Az ciliciumot kyt eleuzer vysel vala, semmynek alehta,avagy keves peny
tencîanak kemensegnek alehta, lmnem az zul dyznonak beuret chynultata meg
tytkonkeetsororokknl, kyknek egyk Priorissa leut 751502 clastromban, 52 muyk
kedeg vala zolgalo leyan, игуан 02011 keet sororok tartottak 7515 fel ezen cla
stromban az zul dyznokat, 05 ez keet sororokal chynaltatot 7515 maganak Z.
M. 5. keet uyne (ujnyì) 501011, avngy harom uyne zeleuen, пиву negy uyne ze
leuen az zul dyznonak beureben ogy 011701, 05 02 2111 dyznonak beureben chy
nalt euvel eu magnt mezehtelen 111151111, 501100701 befordehtvau, igen kemenyen
magst vele meg zorehgyu 75111“ (297. 1.)
3) „Ez ciliciomunk alola visel vala myndenkoron vasbol 011111511 011701,
kyvel euvechzy zorehgya vala magat nagy kemeusegel, mely vas ешь (öv)
тегу ma ее с: clam'omba vayyon“ .261. l.)
742 ниши NÁNnon.

dormiunt, cingebat corpus suum spinosa corigia de pellibus

cricinis. Nuda quoque brachia ligari taeiebat cum funibus ca
ballinis et in tantum constringi, ut funcs ipsi carnem intra
rent et cute rupta brachia uulnerihus lacet-arent. l) Ponebat
insuper infra. calccos suos clauillos parues ferreos et sic plan
te pedum clauorum cuspidibus tangentibus pungebantur. Vul
nerabatur ac grauissime quamuis inuisibiliter assidue torque
batur.2) quid plura? omnem carnis fugiens uoluptatcm, ra
ro balncis, raro unguentis, rarissime lot-ione capitis utebatur.
In quadragesima uero nunquam. з)

De uerberibus et disciplinis eius. cap. XIII.

Doctrix discipline dei sapientia discipulam bumilem
christi docuerat, quia nia uite custodienti disciplinam, et que
disciplinam abicit, infelix est. Nam deus proprio НПО suo
non pepercit proptcr nos, sed ut nos per cum saluos facc
ret, propter scelus populi percussit cum et diseiplinam pacis
nostre posuit super cum. Propterea uirgo sanctn cogitans

l) „Esmecg eg idenben Z. M. a. hyva el vele soror Annul, ХИМ: Ме

loan urnak lcyanyat, es cbynala eu vele kendcrbeul egy kentelet es kero Z.
M. а. cz sorort, hog ez kender keutellcl meg keutncye cs igen zorehtannya
mynd keet karynyt, Тайм ez soror vcve ez kender kenteth es meg kente Z. M.
a. egyk karynt, oly igen erenssen zorchtata Z. M. n. az eu karyat, hogy lat
ту): vala az kender koutel be шепну az en karyzmuk husnbau. Ennekntannl
esmeg az masyk karynt es meg ezcnkcppcn igen creusscn meg keuttete, zo
rehtata. Ez dolgok valnnak cgy ncmcnnemeu linzbsn, mely Малыш zokot va
la maradni в kiralync nzzon, Z. M. a. Annyn, mykoron iu valu ez clutromhoz,
es vala ez dolog Z. M. a. имам eleut cnt cztendeuvcl.“ (292. 371. l.)
2) „Ez z. zuz kere soror Aj/ncsf, hog euneky segellene chynalny еду
kapchat. mely kapchabnn beleul cz z. zuz tent, магу vnrrott vala apro he
gyes vas zegeket es ezenkcppen vysoly vala cu labnyban az nr istent паду
zerelmel“ (288. l.)
3) A magy. leg. szerint sohn. scm гад-абы: „meg furedny kedeg az en
Iabayt vagy megmosny bokaynak feuleutte az eu zemermussegenek пущ zu
zessegenek myatta, ez eu neky myndenesteul меде“ vala tîzennyolc eztendeyg
mykeppen mynd az tellyes convent bizonsagot tent rola, sohn az eu testet
meg fereztettc akar mely nchez korsngok ntan es, мне: gyakortn zenved vn
1a." (274. l.)
 А NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 743

eterni regis filium ante faciem pillati (igy) fuisse pro salute
hominum duris uerberibus tiagellatum, afíiictum scorpionibus,
uirgîs cesum, illius amore carnem suam sine intermissione
plagis multísque uerberibus Hagellabat. habebat corpus sem
per ad Hagella. paratum. Tundebat uerberibus dorsum et 1a
tera. cedebat scorpionibus totam carnem. Nocte qualibet post
qunm disciplinam cum sororibus alijs receperat in comuni,
secedens ad partem cum nutrìce uel alia, seque prosternens
ad tex-ram, petebat instanter disciplinari: sibi dari. Omni igi
tur nocte uerberabat et disciplinabat carnem suam tenerri
mam nunc cum uirgis, nunc cum virgultis spinosis, nunc
cum uirgulis arborum circum amictis spinosis pellibus cri
cinis. Si uires proprie non sufñcerent pro c'orpore uerbe
rando, sicut ei semper uidebatur et uere contîgit, quia per
quatuor annos debilitatem nimiam ín brachijs passa fuit,
aduocabat amicus secretas, quas cum instantie. et importu­
nìtate rogabat, ut carnem suam uerberibus Hagellarent. Cor
pus suum dabat percutientibus. csrnem uerberantibus expo
nebat. horrebant sorores. sed timentes resistere spiritui san
cto, qui sanctam agebat puellam, obediebant inuite. Verbe
rabant et eíulabant. percutiebant et Hebant. Huebant 111113311
guinis de plugis corporis lacerati. Caro cruentata cruore et
afñicta dolore manebat. sed exultabat eo uberius mens pu
elle, quo fuisset seuerius uerberata. Eligebat ad hoc crudele
tirocinium oculta loca., secreta latibula, nunc reiectorium,
nunc sacristiam, nunc cameram aliquam specialem. In qui
bus clausis hostiis, ut nullus preter secretarias tam dirorum
posset esse conscius Hagellorum. Afficiebatur tantis Над
gris corpus suum. Sorores alique uix eius ualentes satis
tacere uoluntati, adeo in uerberationibus laborabant, quod
pre labore nimio quasi uiribus destitute, uix respirare ualebant.
Et quamuis diebus singulis talium et tantorum uerberum multi
-tudìnem uirgineo preberent corpori, singulari tamen gratis die
sancto cene domini et per totum triduum ante singulis horis
nocturnis pariter et diurnis memor illorum, que tunc Christus
pertulit ñagellorum, corpus ipsum diris et durioribus Hsgellis
eedebat, ut sicut tunc pro ipsius et omnium salute christus san
744 KNAUz NANDOR.

guinem suum fudit, sie ipsa de proprio corpore sanguinem fun

deret in memoriam redemptoris. ‘)

De Iumine apparente super enm de попе, dum uerbe~

rnbatur. capitulum. XIV.

Lux нега, que illuminat omnem homiuem uenientem, que

suis olim promisit dilectoribus, quin sicut sol in ortu suo splen~
det, ita dìuinis radijs rutilare banc íiliam lucis et amicam di
gnam fecit in partem sortis sanctorum in lumine, uocans earn in
admirabiln lumen suum, impleuit dìuinis splendoribus animam
eins. Unde oportuit, ut quid miris fulgorìbus intus lucet, {oris
etiam per signa luminis appareret. Contigit ìgitur nocte quadam
aduesperascentc iam die in noctis umbria et caligine, sancta

I) A magy. Ivg. :zei-int Sabina Fel/lévvizi Damit urnnk leánya, ki

„1711111 Z. M. a. kyvslt keppen valo tytkosa“ (361. 1.), Erzse'bel. Sereunay
Lászlo' (fö)­ ispán leltnyn, Erzsébet Budemm'ey Тапки, (1'6)1зр‹1п és Olim
píadas les'mya, Вентили, С'апас Istuán leńnyn (369. 1.) npáczůk szokták
öt ostorozni. „Ez disciplinanak eu vezzeuy vnlunak keuzenseges discipli
nanak vezzeuy, nemykoron valannk tev(e)uìskes vezzeuk, es ez veresegeket
disciplinakat vezy valu nemykoron az refectorìumbn, az aytot jol berekezt
ven, es nemykoron uz capìtulom hazbnn“ (285-287. l.) „Ez 2111 dysno
nnk serteevel euzvc murndekat vezzeure keuteuze ez z. zuz es . . zolgalo
leal-mal gyakortu. disciplinut veut, mer disciplinauak vezzeuye az zul дуп
nonak beurevel serteevel euzvc, mecg 'ma es ez cluslromban vagyon“
(297. 1.) Halálos ńgyán Май/1111 Budaboruy Erzsébel priorísslmak (360.1.)
làdája kulcsát, melyben „valannk keet cillciomok, egyk megzakadozot valu
immar az gyakorta vnlo vyselesuek тунца, nz masyk cilicimn kedeg ny
vala., es vala eu benne vasbol cllynult env, kych euvcdeuzyk vals az ci
liciumnnk alolu nugy kemenseggel es egy vczzeut, kyre vala kenteuztet»
­veu az zeul dyznonak beure serteuevel euzve, kyvel ez zent zuz eu magst

ostorozya vala, es meeg vala oz ladaban keet nemeez kapcha, mely kap
chaknt be verteuek valu keet feleul apro hegyes vas zegekel, kyket ez 2112
visel vala eu labsyban.“ (301. 1.) Ez eszközökböl még 1635. évben is több
fenvolt Pozsonyban, mint а szemtnnu Ferrarius igy tunusitjn: „Vidi etiam
cingulum duorum digitorum latitudinis, quo virgo S. ad vivam carnem 111—
cingebntur; vidi praeterea partes cilíciì, eîus pmesertim, quod in modum
retis erst intextum, tiagellorum etiam et virgnrum particulas, quìbus se
virgo S. macerata et coedere consvevemt.“ (F. i. h. 329. l.)
 А NÃPOLYI MARGITLEGENDA. 745

uirgo secrete uocauit sororem sibi (щитах-ат nomine calerina'm.

Duxit eam secretius ad quamdam eameram, in qua. nulla per
manebat, ut illîc in umbroso loco de ipsius Katerine manîbus
duram more soluto recipcret disciplinam. Juerunt ambe pariter
in suam uium cunetis incognite manere putantes. due sorores
alie sequebantur a longe, sed latenter, ut uiderent et percipe
rent, qualiter Katerina uirginem uerberaret. Mox igitur ut pu
ella ad locum destinatnm peruenit, parans corpusculum ад На
gella, nudauit carnem, deposuit indumenta. Mirum dictu. statim
circum fulsit lux de celo apparuìt amicfa lumine sicut uesti
mento, et cum esset nox ualde tenebrosa, exortum est lumen in
tenebris mirabile. quasi lux meridiana. clara. resplenduit circa
cam. Virtus domini „мы et lumen refulsit in habitaculo. et
tota domus limpido illuminnbatur lumine. noctìs obscuritas in
meridianum splendorem diuinitus est conuersa. due uero soro
res, que interim ad portant camere steternnt expectantes, uiden
tes de celo supra splendorem solis circumfluxisse lumen et
exortam in tenebris понят lucem, ad lumen ejus ambulantes ac
currerunt. et introeuntes uiderunt nuflnm puellam lumine
circonscriptam Postquam uero Katerina carnem sanote vir
ginis diu fortiter uerberibus Hagellauit, uirgo sancta. uestes,
quas deposuerat, resumpsit et induit. statimque lumen епа
nuit. Et sicut prius fuerat locus obscurus remansit. due igi
tur sororcs que aduenerant, miraculi claritate perterrite, pros
trauerunt не ad pedes sanete margai'ete regantes едш, quam
probauerat deus per­ apparentiam luminis esse dilectam et san
ctam, ut pro eis dominum exoraret. Virgo nero senaper rogauit
et adiurauit easdem, ut nemini dicerent uisionem. Ipse tamen
postea per iuramentum coucte, ad laudem dei et honorem зап.
cte uirginis, quod uiderant, rettulerunt. Ecce igitur stella splen
dida, gemma rutilans, margarita fulgens et radiuns aurum mul
tis limatum percussionibus. ut esset паз fulgidum, пав admira
bile opus exeelsi. hec est illa domina, cui deus immensum
splendorem contulit et in qua splendorem suum, qui de celo
est, in perenni memoria sue bonitatis ostendit. hec est illa ci
uitas superna munda et nitida, summi regis sponsa splendida
746 KNAUZ NÁNDOR.

Ince fulgens et in splendoribus sanctorum coruscans, cui- lu

men infundebat agnus sponsus uirginum rex eternus. ')

qualiter lumen in tenebris apparere fecit capitulum xv.

Et quia de lumine sermo est factusi libet ad memoriam redu
cere signum mírabile, quod ad sancte margaret@ preces in sole do
minus demonstrauit. Accidit enim, dum adhuc in puerili maneret
etate, quod quadam die iuuencule sorores monasterii sancte marie
de insula simul ludebant in infirmatorio dicti loci. Erat autem
tempus obscurum ualde. nubes densissima celi celabat faciem et
caligo tenebrosa solis radios ocultabat. Adueniens igitur inno
cens uirgo cum innocentibus puellis et obscuritati compa
tiens, qua earum oculi tenebantur-p quasi sub ipsius imperio ra
dii solis essent, ait illis: uultisl quod faciam apparere uobis so
lem.Responderunt puelle, quomodo possetis facere. si tamen pote
ritis gaudebimus, quia cum tedio sumus in tenebris et delectabile
erit nobis uidere solaris luminis claritatem At illa demonstrans
eis cum digito certum locum, quasi ad longitudinem domusj in
qua puelle ludebanti subiunxit et dixit. Ibo ad locum illum et
reuertar ad nos, et ante quod reuersa fuero solem uidebitis cum
claritate luminis apparentem. Juit igitur et orauit dominum, ut
solem suum lucere faceret super eas. . Mox reiulsit sol, qui pri
us erat in nubilo. Cessauerunt tenebre. sol iliuminans per to
tam domum misit radios sue lucis.

Qualiter solem et lunam media nocte uidit cap. XVI.

Quadam quoque die, dum uirgo beata circa mediam no
ctem staret in deambulatorio, quod est ante dormitorium soro
гит. et eleuans in celum oculos in celestibus mentem habens,
dominum exoraret, apparuerunt ei noua et inaudita signa in
sole et luna. videbatur siquidem puelle, quod ante conspectum

l) Így adja elő Guarini is (f. h. 901. l.) A magy. leg. szerint ellen
ben Sabina ment vele umn. setét „hazba“ s ostorozta öt, a két titkon ki
sérö apáczáról mit sem tui. (287. 361. l.)
 А NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 747

suum sol et luna stabant in medio celi. Apparebat in noctis

medio sol In celo et luna in suo ordine cum claritate sui lumi
nis incedebat, illo mirabiliter operante, qui precipit soli et n0
ctem quam diem illuminat sue imperio uoluntatis. ')

De abstinentijs et ieiunijs eius cap. XVII.

Sciens uero, quod per penitentiam appropinquat regnum
celorum, et per artam uiam ad uitam perpetuam peruenitur, il
lìus sequens uestigia, quo maior inter natos mulierum nemo
surrexit, teneris sub annis fugiens seculi uoluptatem in sancte
religionis deserto tamen carnem suam spiritui sine quauis re
sistentia deseruire uarijs ieiuniorum et abstinentiarum austeri
tatibus castigauit. et (in) libel-am seruitntcm redegit, ut ad per
fectionem prodessct proiieiens suis operibus penitentie funda
mentum. Ipsa siquiclem plus celestibus quam terrenis escis cu
piens satiari, plus anime quain corporis desiderans alimenta,
multocicns dum еа 7) refectionis sedcret ad mensam cum alijs,
per majorem partcm temporis, quo alie ueseebantur, uelabat
faciem et dominum silenter orans delicijsl spiritualibus frueba
tur. Sie quando propter imbocillitatem etatis et nobilitatem ge
neris utpote qua regis lilia , cibus delicatior uel uinum melius
pararetur specialiter pro ea, irascebntur nixnium et accipere
recusabat.3) Regvlare ieiuníum ordinis ab exaltatione sancte
crucis usque ad pasea omni tempore obseruabat. Et si priorissa
uirgini tonelle eompatiens dispensando prohiberet, no tantum
ieiunijs aftligeret corpus suum, quod pre debilitate nimia spiri
tum redderet inliabilem et ineptum pro exequendis operibus
sanctitatis, Hebat Ша irremediabilibus lacrimis. et lacrimarum

1) E két fejezet шпации röviden Guarini is Теплота (902. l.) A

magy. leg. nem emliti.
2) Másolási hìba lesz: causa helyett.
3) „Az keussegnek etkeuel myndenkoron meg elegezyk vala, az
keusseg kyveul sohn nem ezik vala, hanem chak mykoron nz eu anya es
nenyey Herczegeknek felesegy junek vala ez clastromban; de ent es chak
aleg tezy valu az feidelmnck ketelenehtete туи, de ritkan.“ (257. l.)
 748 шиш NÁNDoR.

torrentibus priorissam vincebßt, ut ваш permitteret ad suum

beneplacitum ieiunare. Jeiunijs itaque istis et alijs niacerans
assidue corpus suum non solum in beate uirginis, uerum in na
tiuitatis Christi et pentecostes atque apostolorum et solemnium
quorumlibet sanctorum uigilijs, ас рег totam quadragesimam,
et omni quarta et sexta feria 1) continenter in pane et aqua ie
iunabat panem arlum et aquam brevem tantummodo cum ilari
corde sumens. 2) Ne forsitan occasione ieiunii папа gloria pul
saret animum, nel а uidentibus in facie laudnretur, a solo pntre,
qui uidet in abscondito, abstincntie sue mei'ccdem expectans,
illis dicbus ex speciali licentia a suis majoribus sibi 3) co
medebat in oculto, ne ab alijs uideretur. Sed quamuis ieiu
nantis intentie maneret penitus in oculto, sororibus tamen
eius sanctitati congaudientibus et solerter inuestigantibus quid
agebat, iiebant manifesta. sane ab esu carnium abstinuit toto
tempore uite sue, nisi graui et euidenti inûrmitate ipsam con
tingcret detineri. Sed et aliquando grauiter infirmatn suam ce
lauit egritudinem, ne propter eam ad iniirmariam mitterent
et carnes comedere cogeretur. Ipsa namque seniel quadra
ginta diebus grauem grauis fluxus infirmitatem habuit. et so
rori suorum conscie secretorum inhibuit, ne cuiquam hoc di
ceret, ne ueniret ad noticiam priorisse. Sicque omnibus illis
diebus continue in dormitorio, refectorio et oiñcijs stetit cum
alijs quasi запад)

l) Innen világosan látliatjuk , hogy ez тем а. szombat még nem

volt nálunk böjti nap, kiìlönben sz. Margit bizonyára mcgturtotta volna.
2) A magy. leg. szerint „mynden kurnchon estyn, — — azonkeppen
myndeu bodog пион estyn -— — beuhtel vala vìzzel, meeg hn. eleg erentelen
volt es, Pynkest estyn,“ tovlibbá „egyeb zenteknek es es Z. Apostololmak ее
tyn (beuhtel) vizzel." (271. l.) „soha ez z. zuz senkyt'meg nem bantot az eu
etkeert avagy eu italaert, магу valztmy zep edenert az мидия], mykeppen
zokasok az gyarlo elmeknek, uz azzony allntoknak, de keuz edenekkel meg
elegedik vala, es nemykorou meg hytvanb elvetett edenekkkel, шины, ta
nyerokkal, poharakkal elegedyk vala meg egycbeknek peldayam“ (282. l.)
„Gyakortn az en etkeet, kyt euneky nttßnuk sz “шипы, elkeuldy vala az be~
teg sororoknak, es eu maga gyukortu etlen kel vala fel az aztalteul“ (284. l.)
3) Kimuradt : concessa.
‘) „Еву ideuben Z. M. A. leun igen betog negven napiglan es vala en
 A NÁPoLYI MARGITLEGENDA. 749

De abstinentijs et afdictionibus eins in triduo ante

pasea. cap. XVIII.
Quarto denique anno, quando scilieet monasterium pri
miter est ingressa, cepit in die parasceves ieiunare, porro to
to triduo ante pasea. A feria quinta. scilicet. usque ad domi
nice resurrectionis diem ob passionis christi memoriam non
intrabat lecturn nec dormiebat. sed diebus et noctibus ueI
in choro stabat erecta oculis eleuatis in celum, uel in mo
dum crucis prostrata ante altare sancte crucis iacebat, nisi
dumtaxat dum ad catandum diuinum ofñcium cum alijs in
trabat chorum. orabat continue et legebat psalterium et Не
bat uberrime et sanctie meditationibus estuabat. circuibat ой—
uitatem dei gressibus et passibus amoris deuoti per totum
illud triduum querens dilectum et plorans iugiter astabat se
pulcro domini cum mai-ia. Memor quoque Bagellorum, que
christus pertulit, hijs diebus Hagellabat diris uerberibus cor
pus suum. Fluebat undique sanguis de corpore uirginali, ut
illum utrumque l) compensaret sanguinem, qui diebus illis
manauit de corpore redemptoris, demum toto illo triduo nulli
omnino quuebatur, expectans in spiritu cum iacobo fratre do
mini dominum resurgentem. 2)

гнуса. voer has. Mynd ez negven napiglan elzenvede cz nehez betegseget es

minden zolgalatot betellyesehto az refcctoriumbun ez betogeknel, mykeppen
egeb koren.“ (268. l.)
I) Helyesben : utcunquc.
2) Zent kerozt вирши! fogva kedeg husvetyg cbed utan ogy kevssse
meg mai-ad az sororokal es azutan el megyen vala az carban es al vala imad
sagogban nagy syralmal mynd coIlacioyg, azonkcppen tezen vala conpleta
utan es щупа addyg, myg nem be tezyk vala az cart es azutan el megyen va
la az eu cellayaban az eu agya eleut betellyesehty vala az eu imadsugit es
imadkozyk vala щупа eleu tyk 'zoyg, azutan le fekzík vala az агу eleut az
pagimeutomou egy gekenre.“ (258.1.) „Nngy Penteken kedeg mindenesteul
fogva semmit nem ezyk vala, scm izyk vala, sem aluzyk vala, sem zol vala
valamely cmbernck, vyselven щупа az telles. napot nagy aytatos syralmas
imadsagbnn syratvan Jezusnak artatlan z. шиш, mykoron kedeg nagy Pen
tcken az Pap fel emely az kereztfat es вы: mongya: Ecce lignum, az az Еще
hol vagyon az z. kereztfa; azkoron ez zentseges zuz, Z. M- в. 1е teryezty vala
750 KNAUz NANDOR.

Qualiter corpus eius propter penitentias alteratum ap

paruit. cap. XIX.
Qvamuis autem latere cuperet et quereret quod agebat,
tamen nitido colore uultus in pallorem mutato et genis olim
rubentibus eonlectis macie, quod uirgo latenter ageret, signis
forìs elamantibus pandebatur. Palor enim patens in facie, ma
cies in toto corpore, dolores et atflictiones oecultas eorporis
deelarnbat. Quedam enirn domina semel uidens uirginem no
bilem macilentam et pallidam, naturalis puleritudinis, quam
innatam habere solebat, prout ipsa domina вере uiderat, 111
anima reminiscens, ac supra modum eompatiens et admirans
ad unam de sodalibus exclamauit. Deus щепа, qualiter ista
domina tacta est maeilenta, bec enim roseo uultum colore
perfusa pulera lacie el: uenusto aspectu erat formosa ualde
et incrredibili puleritudine Omnium oculis gratiosa et amabi
lls uidebatur, in tantum, ut pulcritudinem candoris eius omnis
oculus miraretur. quomodo mutatus est color Optimus. quid
deuorauit pulcritudinem cutis eins? Ecce nitida cutis eins,
ecce nitida cutis aruit et talis uiror huius puelle defecit. Ad
hec sodalis illa respondit. ne mireris о domina tantam huius
puelle maciem. ne stupeas mundum palluisse colorem. quia.
si portares cilicium, sicut ipsa portat, et faceres alia, que
ipsa tacit, tu et in colore delìceres et mareesceres in uirtute.
Audiens hoe uirgo margareta, de reuelatione secretì sui do
luit. et sororem illam presente domina duleiter increpans,
ait illi. Soror mea, non bene fecisti, quod secretum meum ex
tranee reuelasti. alias te meorum non faeiam consciam se
cretorum. l)

eu magst az feuldre nngy syralmakal, ugy liogy nz eu паду syra(l)mat шее;

el ky es meg hulhattak az zent egylmzban, ezenkeppen marad vala mynd nap
estyg nag-y syralmakbnn.“ (270. l.)
l) „Egy ideuben juve Z. M. azzonhoz egy lean, es lata, hogy Z. M. A.
igen meg hervadot, топал ez lean soror Elenanak (Seserenyay leányànak) Z.
M. nzzonnak eleuttc: О Isten mynemeu lent zente (?) ez Margyt пион, es
mely igen meg fogyatkozot; telele az Soror Elena: hn te ciliciomot vyselneel
mykeppen eu visel, es uzokat tcnned, kyket en tezen, tallat te is megfogyat
 A NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 751

De humilitate eius in sororum obsequijs apparente.

cap. XX.
Et quin uirtus humilìtatis maxime in obsequijs pietatis, ')
nam et humilitatis magister rex celorum, cui angeli seruiunt,
non uenit ministrari, sed ministrare. et sue maiestatis altitu
dinem inclinans ad terram, stetit in medio hominum, insi
stens humilibus obsequijs et ministeriis caritatis. Ideo uirgo
summe mitis et humilis ultra quam dici potest ipsam exposuit hu
militatis ofiiciijs puritatem humilitatis pandens opere, que fulge
bat in mente. Ab ineunte siquidem puericia scopabat ecclesiam. et
in quibuscunque ministeriis poteratecclesie seruiebat. Crescente
quoque etate, semper in humilitate proficiens et succrescens,
scopabat omnes domos monasterij, dormitorium, retectorium,
claustrum et ceteras officinas. Exhibebat sororibus grata ser
uitia in refectorio et ubique honori caritatiui seruitij preueni
ens uniuersas, lauabat in coquina. scutellas et ollas. Exqua
mnbat pisces proprijs manibus et ex hoc frequenter in hye
me dum talia faciebat propter algorem frigoris cutis tenera
manuum rumpebatur. ac exinde fluebant gutte sanguinis ha
bundantis. Satagebat esse 2) frequens ministerium uelut шаг—
ta. Sed nequid perfectionis deesset, uacabat simul contempla
tiuis orationibus cum maria. Frequenter siquidem, dum in
refectorio seruiebat, seipsam “) аЬ eis et clandestine currens
ad ecclesiam, doncc comedissent, orationibus intullebat.‘)
et dum estimabat, eas suum edulum comedisse, clam reuerte
batur ad eas. sicque de reiectorio ad ecclesiam et de eccle
sia ad refectorium transiens, ministrabat illis. Assumebat li

koznal. Ezeket halvnn Z. M. a., monde. az sorornnk : atyamfya nemjol teut

ted, hog ky ielenteutted az en tytkomat, maskoron nem mondom teneked nz
en tytkomat. Mort nem kevannya'vala ez z. zuz az jo tetelekert az embery
dychyreteuket.“ (362. l.)
l) Kimarßdt az értelemzuló ige.
2) Hiba: circa helyctt
3) Itt ismét vagy az ige шагам ki, vagy e szó hibásan van itt: seces
sit helyett.
4) Hiba: incumbebat helyett.
752 KNAUz кивок.

benter aliarum labores. et pro sodalibus deputatis ad serui

endum per septimanas in reiectorio uel coquina, laboribus,
earum compatiens, seruiebat omnium uice laborans et im
plens in omnibus, que alie per seipsas implere personaliter
debuissent. Omni tempore feria quinta in cena domini exem
plum, quod dedît ipse magister et dominus sequi uolens, la­
uit pedes sororum et ancillarum seruitíalium monasterij. et
oseulabatur cum laerimis gaudiosîs. ac uelo capitis deterge
bat. et postea uclum ipsum deturpatum et madidum super
caput repositum gaudenter gestabat. Vt autem huiusmodi lo
tionem pedum annis singulis faceret toto tempore uite sue,
a priorissa deuotis precibus impetrauit. Ipsaque denique sa
riebat et mundabat ortum, Portabat onora, ligna, Palleas, an
nonas panes ad clibanum, lanam lauabat, sealpebat, nebat.
et quicquid ex humilitatis actibus dici potest, totum in ea
diuinitus splendebat. ’)

l) „Ez nemesseges z. zuz, magery kyraluak nemes leyanya, hetet tart

az eohnyán, feuz vala. az sororoknak, fazekat mos vala` talakat mos vala, az
halakat meg faraya vala паду liydegseg'nek ideyen, иву hogy az nagy jeges
viznek hydegsegeteul ez gyenge zuznek az eu kezenek beure meg hasadoz vala es
ver ky ju vala az eu kezebeul es nemykoron be keutyk vala. az eu kezet az
паду faydalmert, az kohnyat meg seupri vala, fat llord vala hutan, vizct те
reht vain. es eu maga. az colinyara vizy vala“ (274. l.) „Ezeknek {elette ez z.
zuz az refectoriumbnn es hetet tart vala, mcg seupry vala az refectoriumot,
aztalhoz zolga vala myndeneknek пиву zerelmel alazatossagal, sem czyk
vala addcg, myg az egyeb sororok t'el nem kelnec vala az aztaltul, щуко
ron kedeg nem vala myt zolgalny az sororoknak ebedkoron, каш elme
-gyen vala az capitulum lmzba es imadkozyk vala, myg az ногою]: fel kel~
nek vala uz aztultul, Z. M. a. kedeg ezyk vala masod aztalnal az zolga
lokkal, mykeppen zolgalo lean.“ (275. l.) „Ha vnlamely soror eu шаги
meg venza vala az keuzenscges dologtul, kyt nz Priorissa paranchol vala
tenuy, tahat ez zcut zuz meg ereuschty eutet jo peldat adran eu neky.“
(268. l.) „Es шее; ez ncmes z. zuz meg sepry vala az cart, es az кеш—
leut avagy ambitust es az dormitoriumot, azonlieppen az катке: es meg
tiztehgya vala, meg sepri vala, mikoron kedeg ez fele ulazatos dolgot nem
lel vala ez z. zuz, шла: el megycn vala es gyapynt mos vala, nemyko
ron kedcg gyapyat fon vala.“ (276. l.) „Nagy ceteurtekre jutvan kedeg
megmossa vala al sororok labayt nagy alazatossaggal, (259. 1.), hog kyk
valanak ez ideuben ez clastromban zammal hetvenen, — — de швед al
 A NAPOLI: MARGITLEGENDA. 753

De liumilibus seruîtijs еще circa inilrmas. cap. XXI.

Sic induta цепи electa dei sancta et dilecta uiscera mi
sericordie, benignitatem humilitatem caritatem nedum sanis,
uerum infirmis libentius et deuotius seruiebat. Siqua soror
не! ancilla in egritudinem incidisset, prima omníum aduerte
bat. et se statim ad eius obsequium oiì'erebat. Deuotíone pre
cìpua seruiebat inůrmis. et eis cibum et potum atque alia.
necessaria ministrabat. cibum pro egrotantibus propríjs para
bat manibus. In coquina accendebat ignem, hauriebat aquam
de puteo. eamque propr-ijs humeris baíulabat. Carnes pro in
ñrmis in suo gestabat capistegio uel ad collum. Coquebatque
et parabat eas secundum índigentiam inûrmarum. Aptabat
lectos earum. domum inůrmarie et‘subtus lectos infirmarum
scopabat. ac scopature sordes et immundicias propríjs mani
Ьив et humeris in coŕinis asportabat, ut merito uideatur im
pletum in ea uerbum prophetiticum. manus eius in coffino
seruierunt. Parabat balnea pro indígentibus aquam hauriens
et cum magnis laboribus aquam ipsam et "дна comportans.
debiles incedere non ищется portabat ad ecclesiam. inter
brachia reportabat. Impotentes gestabat ad sellam necessari
am. et illic humiliter et decenter aptabat. Se mouere non ua»
lentes propter debilitatem nimîam ponebat aptabat et цена
bat dulciter in grabatis. hec autem omnia et hijs similia ac
maiora врете faciebat, ut soli deo placeret et humilitatis ac
caritatis meritum obtineret. Inuenit ваш semel soror quedam

zûlgaloknak eu labokat meg-mossa vala. nagy миланцев! es aytatossagal

GB пану sîralommal, terden Миш megyen vala еду soror labntul nz mas
soror luhahoz es иду mossa vala es meg tereuly valu eu feyenek fedele
vel ее megchokoxyn vala, ez azutan игуан azun (едет avagy ruhat azon
keppen feyen visely vala, ezt меде; Z. M. n. hog meg moshnssn. шьет,
meg kery vala. az Priorissntul engedelmessegert тушит esztendeuben,
туш! mul ведра, hog Z. M. a. yo okossaga volt, az Prîorissa кеда; eureu
шт neky нагул vals.“ (269. l.) „Ислама. vain ez z. zuznek,­ hog паду
lok lyztet, halat hatara vezen vala es ugy vizy vala el oda, hova kel va
la.“ (361. l.)
l. Ilan \'. köl. X. IM.
754 ­ xmuz NANDon.

carnes assandas in ueru pro quadam înfirma rotantem. et ob

nixe rogauit, ut desisteret et ipsa ueru uolueret loco eius.
cui illa benigno respondit, non sie erit soror carissima, quia
si hoc humilitatis opus tibi dimitterem, tu tibi humilitatis
meritum obtineres, et ego tali merito priuata manor-em. Te
nebo quod habeo, ne alius accipiat coronam meam, quam
propter humilitatis expecto meritum. ‘)

Qualiter nullius ilumondiciam horrebat не! abominaba

tur. capit. XXII.
Nullius egrotantis horrebat immondiciam, uel fugiebat
fetorem. Sed memor fragilitatis humane, quanto patiens erst
immundîor et fetidior, tanto eidem assistebat deuotius. et se
dulius seruiebat. Capita puellarum scabieque sanieque et uer
mibus scatentia, proprijs radebat manibus et vnguento unge
bat. Vno etenìm die rasisse fertur et unxisse talia septem
capita. scabiosa. Quamdam quoque seruitialem deformiter sca
biosam, cuius carnes quasi plene lepore (?) rubebant etsanie de
ßuebant, proprijs manibus rasit et unxit ac in alijs necessa
rijs eidem denote seruiuit. Multociens compertum est, quod
dum egrotantibus assisteret sancta uirgo, si emittere uomi
tum habuissent et conca seu пав aliud ad recipiendum non
4haberetur in promptu, Virgo sancta proprijs recipiebat in
manibus uel in tunica. sua. et portabat illico longius, ne in
firmantium domus uel lectisternia fedarentur. Secretas etiam
egrotantium immundicias ad secretum locum deforis eferebat.
Sorori cuidam infiaturam in gutture patienti de consilio me
dicorum apponendum erat emplaustrum de bouis egestione
formaturu, horl'uerunt omnes, nec ulla inuenta est, que manum
apponeret, ut cum medicamento tam abominabili patientem
adiuuaret. Omnes abierunt retrorsum et earn solam relique

f) „Egy ideuben Z. M. а. hust sut vals az betegeknek es manda

vala neky soror Benedicta (Csnac) Istvan urnak Leyanya: Azzonyom agyad
ennekem az hust, en meg suœm, и. mert nem illic, hog te sussed. Monda
Z. M. u.: lm te sutned meg, tyed volna az erdem, de en nem akarom el
veztenem az en erdememet, uzert nem adorn nekeud.“ (266. l.)
 A изюма выкапывании. . 755

rant cum sui siilictione gutturis desolatam. At humilis uitge

nichil in mundum reputans, quod prodesse poaset ad humani
сыры-10 sanitatem, medicinam illam tractauit, ordinauit, dili
genter posuit et ligauit ') Inñrma quedam alia casum patiens
appetitus, desiderauit habere de intestinis seu de budellis 2)
porcinis. et saucte uirgini suum desiderium patefecit. Afflu
ens illa misericordia uisceribus budellos illos sibi procurauit
añ'erri. Allati sunt, et sicut de uentre porci tracti fuerant,
pieni sordibus ex negligentia deterentis. Euacuauit uirgo 1111—
milis humiliter sordos illas et quin in tali ministerio erat in»
experts, sparsa fuit super uestes eius immundicia, quam tra
etabat. Non tamen propter 1100 tunicam illsm deposuit. sed
sam sic tetidam et sordidam portauit. Parauit postea cibum
ìllum sicut nouerat 110110 sororem infirmam. et ei cum dili
gentia ministrauit.3) Alia. quedam soror octodecim annis gra
ui inñrmitate detenta, tandem patiens continuum tluxum uen
tris et oris uomitum, ad tantum debilitatem deuenit, quod
per seìpsam non potei-at se levare. Fatigate sorores ex la
boribus plurimis passie ratione egritudinis diuturne, non
libanth seruiebant eidem. quant potins ei prestare sutïragi
um recusabant. Accessit ad priorissam humilis Margareta,
petiuit humiliter, ut sibi in obedientia sororís illius custodi
am commendaret. Concessit. et ut sociam unam secum as
sumere deberet, imposuit. Accessit igitur ad inlirmam, leus
uit eam de lecto. et cum scapulari suo supra. concam sect-e»
tam locauit. Socia se retraxit ad partem, nam tetore Huxus
et uomìtus nimium grauabatur. ait illi dulciter pia uirgo. So
ror mea, si tu sustinere non potes, secedas et me solam di
mittas. Ego sola. ministerium mihi impositum adimplebo.‘)
l) „В! mseg vala агу 80101, kynek eu torkat kei vala. be keutny
tehen ganeval, kyt as soforok utalvan, senky be nem keute az betegnèk
torkat, hanem chak Z. м. n.“ (266. l.)
2) Az olasz budello szóbol, nnnyi, mint: intestins, belek.
3) A magy. legenda is omlîtì s. 266. l.
‘) „Az nagy dohnssagert es veer hasnak 05 vetesnek utalatossagnert
soror Alinchs (Ajkay Péter leánya) fel felure vona. magst, el nem zenvedhete
sz пасу dohoasagot. Ezsket Iatvan Z. M. a. monda a lomrnsk: zereteu (113711111
48*
756 « пиши NÁNnoR. Í" ь

Infirmam igitur braehijs suis dulciter apprehendit. portauit.

et in lectulo cum labore nimio collocauit. mirabatur socia
quod illam portare posset. еще enim mulier magna corpora
et propter modicitatem uirtutis plurimum ponderesa._’) Мох
uîrgo sancta concam cum immundicijs ad aquam portauit.
lauit proprijs manibus et mundauit. et idem eodem die fe
cit pluries, siout pro tali exigentia talis egritudinis fuerat
opportunum. Diseurrebat uirgo frequenter per elaustrum et
pluuiam dum pluebat uel ningebat per lutum et pluuiam, Vt
urgente Christi oaritate quereret, cui seruiret. Vestes eius
luto plerumque fedabantur. et egrotantium, quibus seruiebat
brodiaz) super eam frequentius fundebantur. sed non curans
nisi de sola mundicia. mentis, per diem incedebat et per no
ctem iacebat cum sic lutosis uestibus et immundis. Si ваш
contingeret infirmari, quantum poterat celabat infirmitatem
ne forsan impediretur exhibere ceteris infirmantibus carita
tem. Quod inter omnia summe llumilitatis obsequia magie
mirandum est et de regali puella minus credibile uideretur,
et humillima uirgo latrinam monasterij trequenter purgauit.
et dum per personas alias purgaretur, uellent nollent intrabat
cum eis, eisque adiutorium exhibebat. Multociens usque ad ge
nua in ceno illo letido se mergebat. et exiens ex hoc, ab ali
quibus abominabilis habebatur. sed quo magie se abieotam et
despectam uidebat, eo magis per humilitatis spiritum exul
tabat. 3)

ña, ha te el nem zenvedheteu(d), menyel fele, és нагула ennekem est ten

nem (268. l.)
l) Ezeket latvan ez воют, igen chudalkozyk vala, hogy M. A. el zen
vedhet valn. il nagy dohossagot ища: nekeul, es hogy `el birhßta illyen nagy
embert, mert ez beteg Eursebet igen паду einher vala“ (269. 1.)
2) Olasz szó: hús leve, vagy нишами viz. E szó középkori hasznlt~
laßt így irja le Brito szótarában: Jus profanum dieitur Brodinm, vel aqua.,
in qua. coquuntur carnes реющие, quae profanao sunt Judaeis. Du Carige
Glossar. I. 694. l.
3) „Az zuksegnek helyet, kit dunanok hyvonk, nagy gyakorta meg
tyztehgyn vala annera, hogy mykoron ez alazatos ша lry ju vala az zukseg
sekbenl, az en ruhay megferteztetven az мяу rutsagokkal ganeval, az soro
 А NÁPoLn шашисты. 757

De humili obedientia ipsius. cap. XXIII.

Magister iidelis et uerax, qui uiam dei in ueritate docuit,
artam obedientie semitamper exemplum propriì operis nobis
statuit. ut qui per inobedientie uitium a sublimitato superne pa
trie cecidirnus, ad hanc versis uestigiis de exilj nostri deiectio
ne per obedientiam redeamus. Sancta itaque puella saluatoris
in omnibus sequens uestigìa, per humilem obedientie semitam
gradiens, satagebat uoluntates proprias in cunctis irangere et
pre omnibus magia obediens apparere. Gaudebat quotiens obe
diendi materia occurrebat. Quando priorissa obedientiam ali
quam et indistincte sororibus imponebat, quicquid illud esset,
Margareta preueniebat omnes ad exequendum promptissime
opus incertum quantumquo laboriosum et darum. Confortabat
pusillanimes, que propter laboris angustiam ea, que facienda
essent, uel implere non poterant, uel nolebant. et exemplo pro
prii laboris ac prompti sui animi inducebat eas ad prompti
tudinem deuote parondi et imminens,*) quod uires, quae na
tura denegat, humilitas obedientie subministrat. Obseruantias
regulares peramplius et perfectius omnibus alijs ab infantia
per totum uite sue tempus humiliter custodiuit. Nolebat, neo
sustinebat, quod propter nobilitatem generis uel debilitatem
corporis sibi parceretur a penitentijs uel penis illis, que per
constitutiones ordinis comuniter imponuntur. Vnde cum ira
ter marcellus prior prouincialis a monte pesulano, rediens de
capitulo generali, ad monasterium ueniens predixisset quodam
sero, quod die seguenti sororibus, que fregissent silentium,
penam imponeret et in ea nullatenus dispensaret. Soror mar
gareta duos sorores misit 1) ad eundem juxta fenestram ro

rok keuzzul namelyek latvan entet illysn zeurnyen megferteztetven, elfutnßk

vala en eleule.“ (276.1.) Egyéb alázstos tetteit s betegek irànti szolgálatait
felhozza a 259. 265-267. és 276. l.
*) 'I'alánz inname.
l) „Ez Provincialis lele ez clastromnsk sororit az silenciumnuk ventag
segnek пазу teureseben, zegeseben; ezeket latvan az Provincialis, igen meg
haragnek az sororokra es be juve as kar als, igen kemenyen megfedde ­- —
oly igen megharagut vala az Provinciali: az eororokra, hog szon шаров Sem
mykeppen nem акт Ъе1уеЪ juni az clastromban, hanem onen keppoń Ng?
758 _ nmz шипов.

tundam et per eas humiliter supplicnuit, ut talem penam, qua.

lem alijs, sibi iniungeret, nec ei parceret quoquo modo, ne
forsan alie iudicarent, quod ei parceret eo, quod ñlia regis
esset. Sicque factum est. nam die sequenti plures sorores
in medium refectoriì in terram sedentes super nudam tabu
lam panem et aquam comederuut. et beata uirgo cum eis se
dit ac penitentiam eandem fecit. et sic quod non rapuit exo
luit tune. Ac innocens propter obedientie et humilitatis ex
emplum pena delinquentibus debita uoluntarie se afilixit.
De benignitate et работы eins. cap. XXIV.
Bonus suauis et benignus spiritus sapientie repleuernt
mentem uirginis puris et purissimis tructibus sue melliñue
lenitatis. Ею: enim mitissima inter omnes mulieres, que mo
rabantur in terra. Erat itaque simplex animo, dulcis eloquio
suauis et amicabilis in omni consortia, omnibus omnia sic
faciens, ut omnes ad deum traheret, uerbo pariter et exem
plo. Et quia summa uirtus christiani est inter turbulenla pre»
sentis seculi semper placabilem reperiri, uirgo clemens ln
iurias semper tolerans, non uindictam exoptans, iniurìam fn
cientibus erat adeo patiens et benigna, quod siqua soror са
su quocunque oñ'ensionis ei materiam ministrasset non mo
uebatur eius animus. sed in mansuetudine et patientia omnem
iniurantem humiliter supportabat. lesa preueniebat ledentem.
et ab illìs, que irrogauerant iuiuriam, prostrntn. petebat ue
niam. et satisfactoriam oñ'erebat emendam. Vera quoque dei
ñlia pacìñcata pacis amica que pacis sunt in omnibus con~
вешаю studebat. Si enim aliquando contigisset, ut habet hu
mane fragilitatis inñrmitas sororem aliquam contra aliam tur
bationis passione moueri, uirgo solicita serum-e inter eas uni
tatem spiritus in uinculo pacis, se mediam opponebat. иная.
que suaui mulcebat eloquio, et pei` dulce uerburn impetum
concìtati spiritus ad tranquillitatem, turbatosque irsscentium

BWP! 91 дата 01 шин и воюют а“ вы; Z- K. 4- ша— um un»

Вениамина ablqcrß "штраф одета: он Миши Olímpôdinl и
чет ”мучит ЧЩШМ' befçbßmk ¿my . hs nl» вщ ХИМ-щ
вши. v- вэз- l.
 A NÁPoLn MABGITLEGENDA. 759

animos conuertebat ad pacem. laborabat fideliter, ut omnes

sodales pace cuuctis optata mortalibus fruerentur. Contigit
semel, quod запоев uirgo seruiens in refectorio, uocauit quam
dam, ut eam iuuaret ad portandum extra refectorium et епа
cuandum цап quoddam aqua plenum. Erat quippe uns ma
gnum ualde. et illud sola portare propter grauitatem ponde
ris non ualebat. Illa uocata cum displicentia cordis uenit. et
renuere non audens, cum murmure ad margaretam iuit. Et
dum uae euacuaretur, turbata Sparsit aquam super pectus
uirginis margarete. Ac uirgo margareta patienter sustinens
iniuriam, sororem in spiritu bonitatis clementer corripuit, sub
rideus et dicens : О Ьопа soror, quare hoc fecisti? Tunc illa
culpam agnoscens et de tanta mansuetudine puelle tam no
bilis erubescens, penituit ac confusa discessit.’) Perpendìt
aliquando sancta uirgo, quod soror quedam per triduum, nul
lum sibi dixisset omnino uerbum. Existimans ergo, ne forte
haberet aliquid aduersus eam, humiliter ad illam accessit.
prostrata ueniam petijt. et si eam modo quolibet ofi'endisset,
emendam promisit. Il) hec et similia mansuetudinis et benig
nitatis indicia frequentius ostendebat, ex quibus patebat omni
bus euidenter, quod ipsa clausum gerebat in cordis habita
culo spiritum lenitatis, dum Omnium onere suportabat expan
sís humeris caritatis.
l) „Mykoron Z. M. A. egy napon zokasa zerent az mosdo viznek mos
lekat akarvan ki vinny az refectoriumbol, de nem vyhette el az viznek soka»
sagaert, hive bozza egy sorort hog segellene neky, soror chenget Водогон Is
pannak leyßnyat, шла: ez soror elmene es mykoron jutottak volna ez mos
lekkal az refectoriumnek kyveule, ez meg moudot soror kezde Z. M. azzont
arcbel (arczul) verny az moslek vizzel, de ez z. zuz mynd bekessegel el теп
vede es chak mosolulvan monde: zereteu atyam Гуд myt myelz." 276. l.
2) „Еву ideuben, mykoron az sororok Z. M. azzonval euzve mynd zent
ulpyan akarnanak meg gyonnys. es meg communykalny,­­­lele z. M. A. egy
sorort, hog ky eu neky nem zolt vala. harem napou, es kezde Z. M. A. ketel
keudny, hogy netalan valamiben megbantotta ez sorort. el mene Z. M. n.. es
ez sorornak labaynal eu magst le teryezte es ugy ker vala bochanatot; ezt
latvan egy soror, soror Katerina Едет-дату Senye Urnak Leanya, monde Z.
M. azzonnak : azzonyom myre teez ygen (igyen); monde Z. M. a. : bochanatot
kerek ez sorortul, hog ha valamyben en eutet meg bantottam, meg bochaesa
ennekem, тупо]: eleutte en meg gyonyam es comunjkalyam.“ 289. l.
760 пиши NLNnoa.
I

De amore uirgìnîtatis. caplt. XXV.

Qvia nero incorruptìo facit proximum esse deo, nec es
se potest digna ponderatio anime continentis, considerans pu
ella sancta per spiritum consìIij, quod ad eterna gaudia. ce
lestium nuptiarum adducentur regi uirgines, post illam beatis
simam uirginum primiceriam et regiuam. perpetui incorruptio»
nis meditationem in cox-dis uisceribus iixam gel-ens, proposuit
semet ipsam uîrginem castam exhibere christo, ut ei perenni~
ter desponsata, que sunt domini iugiter cogitaret et illi soli,
quem in sponsum elegerat placere studeret. Sciebat enim, quod
liliose uirginitatis Нов candens et redolens est decus ecclesiasti
ci germinis, Imago dei resplendens ad sanctimoniam et iIlu~
strior portie gregis christi. Cum igitur esset uirgo pulcerrima
corpore, sed pulcrior sancta mente, propter pulcritudinem cor~
poris et altitudinem generis a multis uiris sublimibus in coniu
gium petebatur. Petíuít dus: {Циан-Ев Polonia. petiuit. et ad hoc
nuncios solemnes misìt Nobilis rex et potens boemie. huic assen
serunt sub conditions parentes, ut per liuius puelle connubium
cum illo rege magnifico pactum federis ñrmaretur et regnum
ac gens ipsorum tranquillitate pacifica potirentur. Petiuit ваш
tandem Baronia sicilia rem magnificus et preclarus et si Puella
propter uotum promissionis, quod iam emiserat, assensum su
um forsitan denegaret, Promittebatur, quod in hoc noto solemni
continentie propter pacem tranquillam regnorum multorum
summus pontiiex dispensaret. Ad hec omnia puella mullis pul
sata uerbis et suasionibus, flens et eiulans, orauit dominum, ut
prius eam subtraheret ab hac uita mortali, quam corpus eins
permitteret ab incorruptione uirginea uiolari. Cunctis quoque
eam super hoc alloquentibus, constanter respondit. Absit,
inquit, ut sponsa christo domino desponsata, sponsum alium
habeat, preter christum. Ego prius nasuxn et labia mihi pre
seinderern, uel prescindi facerem et oculum utrumque eru
erem, ac excomunicationem quamlibet sustinerem, quam cu
iuscunque uìri, quantunque sublimis ac nobilis, coniugio con
sentirem. Melius enim esset mibi nasum labia et oculos non
habentem ad uitam intrare et ire in paradisum, quam pulera
 s :<an meins-oms. 761

labia, nasum et oculos habentem detrudì perpetuo in infernum,

Inuiolabiliter aeruabo fidem uirginitatis, quam promisi illi soli,
quem solum ex omnibus sponsum elegí. denique frat.i euidam
suasionibus multis, ut eonsentiret hertanti, et asserenti, quod
domina magna foret et regina magnifica, diuitijs, honoribus,
preeiosis uestibus, thesauris et iocalibus cunctisque uite 1101115
desiderabilibus affluens habundanter, Virgo sancta sue uirgini
tatis reputans uerum bestem, elisis euidenter suasionum sua
rum ratiunculis, ñdem et amorem unici sponsi sui uiriliter alle
gauit. Pudet inquit me iam terrenis incumbere, que per spei
desiderium ad celestem cepi gloríam festinare, que ad celesti
um nuptiurum delicias propere, terrene uoluptatis ceno prouol
ui. Prob pudor erubesco. que titulis angelice dignitatis horna«
ri in patria spero. dignitatis locum in hoc exilio non require.
5010 quod nequaquam incorruptionem corruptio possidebit. Va
cantes coníugiis in agone decertant, ut corruptibilem accipiant
coronam. Ego cum uirginibus mundo certamine triumpbabo, ut
coronam accipiam incorruptam, laborant alij ut ditentur et
inagniticentur ad tempus in terris. Seruabo ego cor et corpus
meuxn impolutum in hereditatem ineorruptibilem et incontami
natam et inmarcessibilem conseruatam in celis. Vt igitur san
cta uirgo magia in uirginitate tirmatum monstraret animum,
procurauit preter morem sui ordinis, quod strigoníensis episco
риз imposuit earn inter uotiuas uirgines benedixit et' celesti
sponso traditions annuli subarrauit et ut qui formose uirginis
nuptias concupiseerent, saltem sponsam christo consecratam
deinceps contingere non auderent. ‘) Videntes igitur tam paren
tes. quam alii ipsius animum in proposito uirginltatis tirmatum,
ваш super hoc amplius molestare uel impetere destiterunt. ")
Í) „Hyvatn bozza es ideubely Provincialist fr. Marcellust, akara es ke
10 Z. M. 5. hog az zent velommal meg velomostatneek, megfeketeeztetneek;
azert el hyvattatanak az tyztelendeu atyak es nugsagos Urak Eztergamy Er
„к n Vacy Piapek, Пуп-ау Piapek Z. M. Azzonnak feketezesere, ez z. zu
zet Z. M. aszont harem sororokksl eu atyafyayval eucheevel паду tyztessegel
es nagy inneplessel be feketeseek be zentelek nagy sok zerzetenseknek es egy-k
hazy zemelyelinek jelen voltara; Pinkesd harmed napyan, Z. Eursebet апоп
nak oltara cient.“ 281. l.
z) E fejeset tsrtalmát a magy. leg. is böven targyalja 277-282. l.
762 кыш: NÁNDOB.

Aliud quoque uirginitatis insigne patuit in puella. Cum enim

insonuisset rumor, quod tartari transeuntes siluas, iam regnum
vngarie introissent, essetque metus omnibus, quod ipsi ferali
ter in catholicos irruercnt et seuirent, stuprarent ferali more
uirgines, trucidarent omnes, nulli parcentes ordini sexui, uel
etati, Casta uirgo plus de conservatione uirginitatis, quam cor
poralis uite sollicite, sodalibus suis dixit. Scio, quid iaciam ut
in furore istorum intidelium uirginitas mea maneat illi'oata. la
bia namque mea et nasum truncabo. et sie cum deformata lacie
turpis eorum oculis apparebo, vt sicut bestialem gentem decor
in facie splendens alliciat, inspects. deformitate tugiant et me
dimittant intactam, dum sublatum tuerit, quod placebat. Felix
igîtur uìrgo mundo corde et corpore permanens et usque in ñ
nem tideliter perseuerans, „tandem hornatis lampadibus, cum
sanctis alijs uirginibus occurrit sponso nocte media uenienti.
ac pro mercede uirginalis incorruptionis in uestibus albis se
quitur` agnum christum quocunque ierit, cum iis, que incoinqui
nate uirgines permanserunt. ')

De caritativa compassione eius et elymosinis.

cap. XXVI.
Prouide quoque considerans uirgo sancta, quod lampas
uirginitatis non lucet, nec uirginum sponso placet, si non im»
pleta fuerit oleo caritatis. Quinimo cum sponsus aduenerit, ua
cuam gestanti claudetur ianua paradisi, curauit et custodiuît, ut
cum nitore uirginei pudoris adesset sibi grata formositas spiri
tualis amoris. Candescebat quidem, ut lilium mundicia uirginee
castitatis in corpore. sed cúm hoc Hammescere cupiebat colore
croceo gemine caritatis in mente. Alfiuens itaque caritatis et
misericordia uisceribus compatiebatur pauperum et egenorum
miserijs. et prout poterat et licebat, per elemosinarum largitio
nem subuenire misericorditer satagebat. Parentes eius вере
mittebant ei magna auri et argenti pondera, quondam 2) qua

\ l) Guarini is emliti (f. a. 963. l.) ellenben a magy. leg. nem.

3) Helyeqben: quandoque.
 А Nirole шатенки. 763

tuor uel quinque milia marcas argenti, pannes depietos uel bra
cteis aureis interiectis contextos. ') Sed uirgo sancta spiritu et
mente pauper, aurum et argentum reputans quasi lutum, nichil
eorum propriis manibus contingebat. sed per manum priorisse
uel alterius de priorisse licentie, dispergi et dari pauperibus
procurabat. Pars quidem talium ad preees uirginis manebat in
monasterio de insula. Pars dabatur vesprimíeusí monasterio, in
quo primo mansit. Ñonnunquam distribuebatur conuentui fra
trum predicatorum in alba fundato in honorem sancte uirginis
et martiris margarete. quondam monasterio шпон antomj, in
quo procw'auít altare eríyí in honorem beutíssímí Nicolai illo
anno, quo de hac uíta decessitß) Alijs quoque monasterijs et
ecclesijs pro emendis calicibus et ecclesiasticis indumentis.
Pauperibus etiam sacerdotibus aliqua portio frequenter daba
tur, ut eorum indigentia releuaretur et caritatis beneficio pro
uocati, ad celebrandum peculiares misses de beata uirgine et
quibusdam sanctis íuxtn deuotionem uirginis excitarentur Рге
quentius et promptiores haberentur. Si pannus preciosus, ut
decora regis tiliam uidebatur, a parentibus mittebatur ei pro
uestibus facìendis, recipiebat quidam, sed receptum sororibus
paupcribus erogsbat, earum uilles et pauperes uestes sumens.
Bespiciens corpus christi per fenestram chori, si casu uide­
ret pauperem, currebat ad prion-issam. rogabat ut de alimen
to uel indumento, secuudum qualitatem indigentie prouideret.

l) „Bell Kyrai, Kyralne Анод: es Istvan Kyraly es egyeb atyafyay

Z. M. Azzonnalr hoznsk vals arßnyat, ezeusteut, penzt, aranyss barsont.“
283. l.
9) „Elkeuldy an Priorissauak egyhaznak dolgara es egy rezebeul kery
vala az Provincialist, hog eu kspeben adna aiamisnat zegenyeknek az orang
mk keuleub keulenb reseben, mykorou menne visitainy. Jeleseul kedeg ze
шиши tytkou valo zegenyeknek es kyk zegenlenek kuldulny, nemykoron ke
рук az Prioriasauak aldomuaval keuld vala zegen zent egyhuaknak Predica
tor zerzstbelyeknek foyer varra egyhasy eultezeteukre, keleuhre (kehelyre)
el Puten Zent Антипы rakata. egy oltart Z. Myklos Pylpeknec tysteuege
re, elonkeppen еще!) zentegyhazakhoz; ezeket mynd ту vala ez z. sus
uokbol, kyket eu neky ц eu zuley styafyly ldnak vala, mort п elutromnek
juvsdelmobeui new illio vala valamyt никуда adnya, sem akujs vele.“
283. l.
764 тыл NÀNnos.

Semel quoqne uelut illius eximij martini soror et tilia, quod

exemplari tanti mortis С?) audierat, inspiciens et cupiens imi
tari, dum esset circa natiuìtatem domini frigus asperri
mum, uidens per fenestram chori pauperem nudum
nimium trigescentem, meliorem quam portabat tunicam depo
suit, et earn de licentie priorisse algenti pauperi nudo dedit.
dum audiebst seruitiales inñrmitate aliqua detineri, uestes et
lectisternia mittebat eisdem, fercula, que sibi apponebantur
in relectorio nec non et exenia specialia, que frequenter ei
dem a parentibns mittebantur, dispergebnt infirmis sororìbus
et ancillis in tantum, quod frequenter pastis alijs, de mensa
comunis refectorij ieiuna surgebat. Rogabat et hortabatur so
rores, ut quum unde elimosinas corporales possent tacere non
habebant, saltem spiritualia pauperibus impendentes, pro eo
rum calamitatibus dei misericordiam implorarent. Erst igitur
ualde compatiens super afñictos pia gestans (?) uirgo condo
lens accedebat ad ess, tamquam нега merentium consolatrix.
Non deerat plorantibus in consolatione. sed docta per spiri
tum cum paulo fiere cum ßentibus, consolabatur omnes lu
gentes, lugendo cum eis. Quando uidebat cecos, claudos, ar
ridos, et alios membris quibuslibet detormatos, compatiens
lngebat. et deo gracias agens dicebat. Ago et agerc debeo
gracias meo creatori, quia me cum talibus deformitatibus
fecisset si sue fuisset placitum uoluntati. ')

De assiduitate orationum eius specialiter in nocte

cap. XXVII.
Diuinus amor sic inflammauerat mentem eius, quod as
siduis meditationibus iei'ebatur in deum. Agitabatur continu

l) „Mykoron ez z. zuz al vala az ablachnal, kyn nezettetyk Cristnsnak

z. teste ez lagya vals. az beteg zegenyeket, mykeppen az mschkasok magokat
vonzak vala az pagymentomon, negy syralmakat tezen vals., al sororok meg
kerdyk vala. eu syralmanak okat, ugy mond Z. M. n. : azert syrok, hogy keu
nyerenlek ez beteg zegenyeken es bsnkodom zuvem zerent, hog en enket nem
segelhetenm egeszegekre, ezeknek felette hnlat sdok as en teremtemnek, hog
ky kenyereult en raytam es engemet egezzen темы es mynd es may napyk
ариец felnevelt, kynek oksert esmerem en magamat eu irgalmassaganak in
knb kentelesnek lenny hala навага.“ U. o.
 A изгои: MARGITLEGENDA. 765

ato desiderio caritatis. nec latere poterat quando toris se

proderet oratienibus, et lacrimis, gemitibus, et suspirijs, >ac
signis alijs ex camino prodeuntibus deuoti cordis. A septi
mo quidem etatis anno plena denis gratie septiformis, cum
adhuc esset paruula, cepit querere dominum cum Josya. Vbi»
cunque uidit sorores orantes, currebat, adiungebat se illis,
orabat et tiebat. ex tunc autem media nocte surgebst ad
confitendum domino et ad laudandum deum in matutinis et
uacandum sanctis meditationibus et diuinis. Vsque ad ulti
mum uite sue semper omni nocte ad ofticium matutinale sur
rexit. Nec unquam a matutinis, missa conuentuali et boris
canonicis se absentauit, ut earn grauis intirmitas impediret.
sed in omnibus boris nocturnis pariter et diurnis stans in
choro cum alijs, diuinum ofticium, quod ad plenum didice
rat, periecte sciebat, dicebat, legebat, cantabat solicite pari
ter et deuote. Preueniebut alias in laudibus creatoris. et quo
tiensconque ad ecclesiam pro diuinis Iaudibus accedendum
tuisset, ante omnes se agebat denota puella. Diu quoque an
te, quod campana pro matutinali officio pulsaretur, surgens
stabat in oratione fiexis genibus ante lectum. ’Audits uero
pulsations campane, se itcrum deponebat in lecto secretius an
te quod sorores alie surgerent, ne ipsam ante lectum uacan
tem orationibus inuenirent. Media itaquc nocte surgens ad
laudandum deum, ante quod de lecto se tolleret, inuicto cru
cis signo se premuniens, crucem paruulam quam habebat, tol
lebat in manibus, ponebat ante faciem oculis imprimebat.
portansque crucem, procedebat ante altare sancte crucis uel
imaginem cruciûxi, Ibi quoque preueniens in confessione luu
dis taciem dilecti sui, fundebat preces et gemitus et in lacri
mosis gemitibus orationibus persistebat, donec sorores cho
rum intrantes inciperent ofiicium matutinum. Post matutinum.
Post matutinas (Еву) uero communiter usque ad auroraxn uel
prope manebat in orationibus. et sic tota nocte parum dormiens,
sed quasi semper cum deo uigilans, somni tempus uigilijs et
orationibus occupabat. ‘)
l) Imádsúgairól ismételten emlékszik a magy. leg. а 256. 267. 258.
270. 271. 272. 290 ¿s 374. lßpûkon.
766 пиши NLNDoR.

Qualiter diem In orationibus expendebat. cap.

Ab ortu nero surgentis aurore ad opus sanetnm pro
grediens, quasi consurgens aurora, usque ad horam prandiì
missis et orationibus continue intendebat, et ne a quoqne
impediretur eius attentio, tam artum silentium ab aurora us
que ad prandium observabat, ut nulli omnino hominum loqui
nellet. Nec propter parenptum (igy) fratris, aut lororis, seu
nunciorum suorum presentiam orationes interrumpere nolebat,
nisi forte propter eornm reuerentiam aut aliam causam ne»
cessariam per priorisssm desistere cogeretur. Quadsm die
dum domina Anna soror eins ueniret ad eam, asser casu ce
cidit super caput eine orantis. nec proptercasnm, ac percus
sionem asseris, nec propter aduentum sororis ab oratione re
trahi potuit uel moueri. l) Fugiebat publicum saluatoris exem
plo, ne per uolatilem humani fauorís anram mercede debita
frustraretnr et se in ocultis abscondebat latibnlis, ne oran»
innotesceret alijs. sed clauso cordis hostie patrem crans, nt
a. solo patro, quem orabat in abscondito, uideretur. dum ac»
cedebat ad 'prandium semper premittebat orationìa denote fer
culum, orans et ñens in loco capituli ante imaginem crucifi
xi. Post modicum cibum sumptum, a. prandio usque ad незре
ras ocinm fugiens uirtutibus inimicum, laborabat manibus
nel lauando lanas nel nendo nel infirmsrum aut aliarum se
seruitijs occupando. 2) et nisi manibus laboraret, uel in ali
quibus necessarijs operibus occupata. foret, orationibus inten~
debat. In assiduitate orationis nullum unquam habebat fasti
dium. quia in illius dulcedine fontis immerserat gustum cor
dis, cuius suauitas quanto plus gustatur, tanto plus deside
ratur. et quanto plus percipitur, tanto plus optatur.
___-_.

l) Guarini is emliti (f. h.) s magy. leg. nem.

n) „Ebcdnek utanna kezy dolgot tezen vala, jeleseul zent eghazhoz
valo dolgot myvel es zentcknek erekleekhez valo ekessegeket, de maga at
eu kezy myviert az silenciomot az veztegsegtartast batra nem vety vnl.,
de igen ereussen meg targya vala.“ 257. l.
 A NÁPoLrI выкапывании. 767

De oratienibus eìus In precipuis uigilijs christ! et beate

uirginis. cap. XXIX. ')
Post completorium quoque totum spiritum suum in de
um colligens, manebat crans in ecclesia, донес ianua clau
deretur. et recedentibus aliis, non recedebat. sed amore di~
uino succensa, eius, quem amabat, ardebat desiderio cum
maria. Sicque cum suo dulci yhesu erat semper prima in ac
cessu et ultima in recessu. Rogabat frequenter oculte sacri
stam, ut eius amore tardius portam clauderet. quatinus sic
earn diucius ante faciem domini in orationibus liceret manere.
Clausis tandem ecclesie ianuis, ad capitulum recurrebat et
orabat ceram imagine erucitìxi. Cum autem nec illic amplius
manera lieeret, continuabat oratienum suarum sacriücium an
te lectum. Stabat uelut altera Judith ante lectum, orans cum
lacrimis in lectulo per noctes cum вредна, querebat illum,
quem diligebat anima sua. et sic usque ad gallorum cautum
sanctie orationibus insistebat.2) Audito uero gallicantu, exci
tabat sociam. ducebat eam ad locum et duram recipiebat de
ipsius manibus disciplinam. Prius autem quod lecto se tra
deret, circuibat silenter per dormitorium. scrutabatur, siqua

l) E fejezetnek az elöre bocsátott tartalomban helyesben ily czime van:

De vratiam'bus et'us post completorium.
2) „Al valu. imsdsagogban magy syralmal myud collacioyg, azonkepen
tezen vala conpleta utan es mynd addyg, myg be nem tezyk vala. az cart es az
utan el megyen vala az eu cellnyaban az eu agya eleut be tellyesehty vala az
eu imadsagit es imadkozyk' vala mind eleu tyk zoyg, azutan lotelxzyk vala az
аду eleut az pagimentomon egy gekenre." (258. l.) „Egyeb ideukben kedeg
az eyuek veztegseget mulatya vala el az eu. zokot imadsagyban, gyakorta eu
imadsagy utuu az nagy farntsagnak myatla az ou agya. eleut az gekenen (gyé- I

kéynen) leletyk vala meg az sororoktul alonnya; veternyenek eleutte esmeg

fel keel vala, kîreul byzonsagot teuttek az sororok, jelesseul soror Jolent, hog
ky vala secrestyeres soror, ugmond, hog eu nyolc eztendeig volt secrestyeres
es myndenkoron gyakorta lelte еще: imadsagban veternyenek eleute, mykoron
ez soror megyen vala az ara meglatny, hog ha ideye veternyet harangoznya."
('279.l. „Gyakorta ez zentseges zuz kery vala az secrestyeres sofort, hog
еще: az karban rekeztenye coupletanak utanna, mykoron zokas az kart be
tennye.“ 290. l.
768 ` шипя NANDoR.

soror uel Herat nel gemeret, aut aliquid pateretur. Si gemi

tum audiebat, accurrebat, consolabatur, inquirebat, siquid ge
menti deesset. quod deerat prouîdebat. ') et tunc accedebat
ad lectum. De lecto tamen eius Анна dicere non oportetß)
Vix enim nunquam sciri poterat si lectum intraret. sed ex
panso ante lectulum corio instar patriarce Jacob lapide capi
ti supposito dormiebat. nec unquam intrabat lectum, nisi ho
ra, que alie surgebant, ut per hoc in lecto iacuisse ab alijs
putaretur.

Idem cap. ХХХ.3)

Laudstur uir ille desideriorum, qui tribus temporibus
in die Hectebat- genus, et orabat, et qui lugobat tribus ebdo
madorum diebus. quanto magia puella. запаса dignis est lau
dibus extollenda. que nedurn tribus diebus, sed cunctis assi
due temporibus per diem et noctem et non tantum tribus
uicibus, sed quandoque millenis nudis postrata. genibus, do
minurn exorabat. In quibuslibet siquidem natiuitatis christi
uigìlijs millesies se prosternebat ad terrain, nudatis genibus
millesies dominicain orationem dicens.4) Annie quoque sin
gulis in uigilia penthecostes prostrationes totidem iaciens,
antiphonam ­ Veni Sancte spiritus, sancto spiritui totidem
uioibus offerebat. In quatuor uero sole nitatum uirginis glo
riose uigiliis cum totidem prostrationibus totidem salutationes
angelicas beatiesîme uirgini deuotissime presentabat. In eis

l) „Eyel fel kel vala. es ugy halgatys vala, ha vnlamely soror nyeg п
!я es bozza. megyen vala, meg kerdezy vala, nemelyeknek bort heveht vala,
nemelyeknek ruhut mclegeht vala. es oda tezy vala, hol az betegnek faydulma
vala.“ 259. l.
2) Ez zent. zuznek eu вдул. vala egy geken, egy liitvun lasnok es egy
vankos, nemykoron kedeg еду geken chak, nemykoron еду beurt tezen vala
chak feye ala. Az eu imadkozo helen ezen nyugozyk vala magery Kyraluak
Leyanya.“ 260. l.
3) Ide vuló a fönebbi fejezet czime.
4) „Mond valu ezer Pater noster es tezen vala eser venìst es beuhtel
vala vizzel." 271. l.
 A NÁPoLYI MARGITLEGENDA. 769

dem quoque christi ac beae uirginis uigilijs solemnitatibus

per totam noctem infra ecclesiam in orationibus et íletibus
pernoctabat.
(Folytatjuk.)
Knauz Nándor.

ADALÉKOK
A MAGYAR DOMONKOSOK TÖRTÉNETÉHEZ.
(Пуф)

Ezzel a könyvecske végzödik. A következö jegyzék is

mét Fabri irása
„Fratres conuentus Coloswariensis.
Fr. Symon baccalaureue S. t. prior
Fr. Michael Supprior.
Fr. Petrus organista
Fr. Blasius hungarus
Fr. Johannes Magister Conuersorum
Fr. Thadeus hyspanus in Villa
Fr. Michael de Brosz, confesser virginum et Magister
nouiciorum
Fr. Dominicus Cantor
Fr. Urbanus Lapieida
Fr. Ambrosius vngarus
Fr. Martinus Greb perminorius ')
Fr. Vincentius
Fr. Jeronimus terminarius
Fr. Dominicus Cantor

l) „Реп-шёпот, apud Ordines Mendicantes dìcuntur, qui habendis per

него: cuique conuentui addictos cancionibus destinantur. Habent enim singull
Ordinum istorum Connentus descriptos circumjecti territorii pagos, intra quos
duutaxat eleimosynas colligere licaat, ne cum jactura сад-Паш et periculo
scandali mutuis ofûciant commodis." Ducange VI, 547.
l. Sion \'. Ил. l. für..
 А szÉxELYröLD BÉGI вещих. 821

Item Georgina Sacerdos de Belen (Ватт) solvit 2 bana~

les antiguos.
Item Dominicus de Sancto Rege (Sepeí-Sz. кладу) solvit 4
denarios cum Aquilis.
Item Gregorius Sacerdos de Deck (ily nevü helység Sep
siszékben ma nincs) solvit Gidenarios.
Item Petrus Sacerdos de Buchan (Васгоп) solvit 1 vere
censem, et 2 denarîos cum aquilis. (Fölebb emlitettiik, hogy
két Baczon nevü hclység van egymás mellett, t. 1. Telegdí- és
Бери-Ваши, az elsö Bardócz- a második Miklósvár fiókszëk
ben fekszik, mcly a sepsi kerülethez tartozott.)
(Folylatjuk.)
Balássy Ferencz.

А NÁPOLYI MARGITLEGENDA.
(Рои/110643.)

De lacrimis eius deuotis. Cap. XXXI.

Omnia oratio Sancte uírginis impinguabatur spiritualium
dulcedine lacrimarum. Toto spiritu, tota mente, toto animo
orabat dominum, Hens largiter, uelut anna. plangebat, suspi
rabat, gemebat, postulabat suo spiritu, cogente diuino spiri
tu, gemitibus ìnenarrabílibus, uox lamentationis et Hetus,
planctus et gemitus eminus audiebatur. -Rígabatur lacrimis
stratum шиш deducebant oculi eins quasi torrentem fontem
lacrimarum per diem et noctern, eñ'undebant animam suam
in conspectu domini. Erumpebant dulces lacrime. Nitida cu
tis genarum adurebatur ardoribus defluentium lacrimarum. et
multis ei panniculis seu видят-113 opus erat pro assidua de
tersione earum. Velum capitis apparebat plerumque lacrima
rum atillicidijs madidatum, ac si fuisset in fontis plenitudine
madefactum et balneatum. ') rubentes et candida gene pate

1) „Mykoron eu imadkozyk vala, oly igen шагу syrast teun vala

hog u eu veloma, avagy kezkeneuye, kyvel nz en kennveet, syralmat el
822 пиши NÁNDoR.

bant decurrentium iugìter imbrium adustionibus denigrate.

pro hyemalibus quoque frigoribus ab erationibus non desi
stens adeo trigore stringebatur, ut sanguine ad interiora
uiscerum recurrente, in exterioribus membris quasi mortua
uideretur. 1) Sic seminauit in lacrimis, ut in gaudio meteret.
et ascensiones In corde suo disposuit in ualle lacrimarum
ante, ut post tantum cordis lavacl-um ante conspectum eterni
sponsi sui lota et decora mentis facie comparare ac dcum
deorum uidere mundo cordis oculo mereretur.

De callis in genihus et ruptura in vestibus propter pro

­ strationes. cap. XXXII.
Erat quoque uirgo sancta dum oraret quasi iugiter hu
mì iacens in tantum, ut ваш magistra sun quondam repre
henderet in hec uerba. О domina поз personam uestram de
struetis. quid facitis? uos stati.: tota. die in orationibus, te»
nendo super tex-ram nasum et iacíem quasi porcus. Nunquid
queritis deum in terra?2) hec et hijs similia uirgo frequen
tius audiebat. et omnia cum humilitate et patientia tolera
bat. Propter assiduam prostrationem super genua et cubitos
brachiorum babebat semper in illis partibus uestes ruptas.
rupta fuit quoque tenera pellis cutis, sicut cuidam sodali sue

ищу vala, annera vizeseul vala meg, hog annak utanna ez z. aux az
velomot avagy kezkeneut meg fachsrya vala es nz syralmnak vyze ky ju
vala beleule az velombol, mely nagy syralmaknak okuert ez z. zuznek eu
feye meg hydegeult vala es viscl vala nz eu feyen sok what.“ (271. l.)
l) „Oly ygen edessen jmadkozyk vala cz z. ш: mynden ideubcn,
hog akar n1er удел hydeg ideu volt, mykoron egyeb sororok Isteny zol
galat utnn mentenek magokat megmelegehteny zobaba, ez Z. M. a. meg
marmi vala as karbnn chak еду kentesben avagy capaban, sz пазу hydeg
segben, ugy hogy myndenesteul fog-va meg некем vala., xnykeppen holt,
ezenkeppen leletyk valu meg gyakorta az sororoktul az z. kerezt oltara
eleut az karban.“ (272. 1.)
2) „Egy ideubcn az en mestere Olimpiadis meg fedde Z. M. Azzont
az eu sok imadsagyrol es monda neky: te azzonyom elteured шведам,
myt myelz te, allaz mynden napon az te ìmadsagodba, тат-ан а: te or
chada!l es orrodat az feuldben, mykeppen az аута, my nem az feud
ben kereset (Еву) az Ur Istant.“ (290. 371. l.)
 A NÁPoLYI MARGITLEGENDA. 823

lamiliariter reuelauit. Tandem uero in superficie genuum in

durata est pellis. excreuit callorum duricies et caro superflua
sicut ovi testa super genuum orbitam eleuata. ')

De deuotione eius et orntionibus, tempore, quo recoll

tur memoria dominice passionis. cap. XXXIII.
Illis denique diebus, quibus in ecclesia recolitur memo
ria dominice passionis, quindecim diebus videlicet ante pa
все, totum illud tempus occupabat in contemplatione et me
moria dominice passionis. Et ut artius eius intigeretur ani
mo, que circa personam gesta fuerunt domini patientis, par
sionis historiam coram se legi et exponì uulgariter faciebat.°)
Audiebat deuote. compatiebatur pie. comprimebatur amare.
Bebat uberrime. et rugiebat a gemitu cordis sul, ac si uide
ret dominum presentialiter crueîñxum. Stabat hec audiens
erecto corpora uel prostrato. mens autom in supernis leuaba
tur. et erectis in celum luminibus dominum precabatur. In
dignum indicabat sedere uel quietem quamlibet corpori tri
bui, ubi recitabatur regem celox-um cum tanto ludibrio in cru»
ce suspendi. Audlta est aliquando uírgo sancta dominica in
ramis palmarum, dum cbristi passio in ecclesia legeretur,
tam uehementer atïectu deuote dilectionis tangi, ut plurel
estimarent cor eius pre dolore rumpi et ipsam uirginem do
lore simul et amore dilecti uulneratam et languentem subito
debere mori. quantis uero desiderijs quantis feruoribus age
bat in die sancto pai-asceues, dum crucis christi signaculum,
quod in quadragesima uelatum fuerat, nudatum populo mon
strabatur, uix lingua sufticeret enarrare. Ipsa siquidem more

l) „Az sok terdeplesekert es az gyakorta valo eu terdeenek meg

haytasyert az eu terdeenek kalnchy megdagattanak es meg kemenyeltenek
vals, mykeppen az eu mestere nemen euzvegy azzon olimpiadis es egyeb
sororok tytkon elteben holte. utan es nagy zeretettel meg neztek es пасу
ereus byzonehtassal megmondottak.“ (274. l.)
2) „Judica vasaxnaptul fogva паду zombatyg minden паров meg ol
vastagya vala. az Passiot Cristusnak kennyat, паду aytatosssgal es вунд
mal, labon alva.“ (258. I.)
824 ниши NÁNDoB.

suo prostrata solotenus in ipsa crucis eleuatione, quasi nono

uulnere sauciata, ac si patientis christi gladius ipsius animam
pertransiret. Conceptum deuotionis dolorem terre non susti
nens, plangebat, sic in uocem planctus erumpebat, ut ab alijs
qui foris erant eminus audiretux',') et tam uidentes, quam
audientes ad amorem crucis, compunctionem cordis, affectum
deuotîonis exemplarium euidentium stimulis urgebantur.
De desiderio martirij. cap. XXXIV.
Sanctorum merita martirumque gloriosa certamina, qui
in suis corporibus pro christo nimia pertulerunt tormenta, dum
recitabantur, audiebat auide. memoriamque ipeorum in cordis
tabulis imprimebat, meditando trequentius et ad eorum imitati
onem deuotum desiderium erigebat. А dominica- siquidem pas
aionis usque ad pasea, sicut dictum est, euangelia, que narrant
historiam dominice passionis, et in quibuslibet martirum solemni~
tatibus uitas et passiones eorum ac gloriosa quesitos (?) per marty
rium christi amore triumphos, taciebat sibi legi et in lingua ma
terna diligenter exponi. Audiens igitur et attendens seuas fui-ias
tirannorumjnñictas sanctie corporibus et duras plagas uulnerum,
dura verbera,durissima tormenta. tortorum inßictas manibus, im~
pias cedes sanctorum martirum, ci-uentas neces, Inter hec armis
ñdei munitas im motas prestitisse fidelium mentes, in laerimarum
imbres resoluebatur. urebatur animo. compatiebatur uoto. et ad
imitandum fernenti desiderio ferebetur. dum tot et tantarum nir
tutum insignia pre oculis admirationis exemplum situm eernebat,
ad illam beatitudinem, in qua noverat triumphatores mundi pro
laborem suoi-um remuneratione gaudere, toto studio tendere fe
stinabat. Еогцш uestigia tenere cupiebat in via, quorum societa
tem habere cupiebat inpatria. Sciebat7 quod si compatiemur, cor
regnabimus, quin qui socius tribulationis fuerìt, particeps etiam

l) „Mykoron kedeg nagy Penteken az Pap tel emely a kereztfat es

azt mongya: Ecce lignumy nz nz: Яше hol vagyon az zent kereztía, nz ko
гоп ez zontseges luz Z. M. a. leteryezty vala eu magst nz feuldre magy
siralmakal, иву hogy az eu пазу syra(l)mat шеек el ky es meg halhattak
az zent еду hazban.“ (270. l.)
 А NÁPoLYI MARGiTLEGENDA. l 825

eternorum gaudiorum erit. Sciebat ') beata uirgo martirium. et

dum recitabantur historie passionum, sororibus studio deuotio
nis ad eam frequenter accurrentìbus, ut “erba melliflua de ipsius
ore manantia ad ediñcationem audircut, dicebat: О utinam
nunc esset tempus alicuius persecutionis, ut mortem illam, quam
saluator dignatus est pro omnibus pati, possem ego in meo
corpore reddere redemptori. Vtinam in illo tempore fuissem,
quo persecutionibus tirannorum furentium inferebantur marti
ribus cruciatus. Vtinam tempus oportunum adesset, quo pos
зет pati martirium pro nomine yhesu chl-isti. Ego enìm omniuo
pro eius amore, lide et nomine uellem et libenter me permitte
rem membratim detruncari et comburi. et ut duraret dolor diu
cius, successiue et paulatim per membra singula laniari et omni
uellem genere martiriorum alfligi, ut per inhumanitatem marti
riorum peruenirem ad societatem et coronam ciuium superno
rum. “) Illas denique sanctus uil'gines, que pro christi nomine
martirium substinuerunt, in sexu fragili uictoriam de persecu
toribus acquirere meruerunt, singulariter laudabat. et ut earum
martirijs adiungi posset, feruenter optabat. Insonante quoque
rumore, quod tartari iam vngarie regnum intl-assent, ait mar
tirij desiderio feruens uirgo. Ego quidem pro populo christiano
oro et orabo, ut tartari nou ueniant, ne per ipsos periculum im
mineat 61101 christiane. sed quantum est pro me, uellem, quod

l) Helyesben: nitiebat.
2) A magy. legenda. ezt kissé eltéröleg igy adja elö: „Еву ideu
ben, mykoron Z. M. a. halgatnuya Z. Jakab martyrnak keunyat, mikep
pen ez z. martirt jzenkent elmeteltek, vagdaltak volna el nz poganok Cri­
stnsnak hytyert, meg gyulada az mennyeyjegennek zerelmeben, es monda az
eu tarsßnak soror Анис/шлак, Аусау Peter uruak leyanyanak : zereteu atyam
fya, kellcmeteuseuke ezek teuekeud, kyket hallaz, felele az soror : kellemeteu
sank azzonyom, de myt haznal ennekem, ha. en ilyen пиву kenokat nem пешей
heteuk, mikeppen ez z. martyr szenvedeut; monda z. ш. д. akartß volna az Ur
Isten, hogy en voltam volna az ideuben ez velngon es meteltettem volna izen
kent, foltoukent az en Uram Jézusnak zerelmert, ugy hogy as en kenom sok ide
yg let volna, es az en kenom vegezetyn el vagtak volna az en feyemet, ezeket
mykoron топнув. vala ez z. zuz, igen vygad vala, mert igen kevnnnya vals
az eu verset ky entteny Jezusuak az eu jegesenek vere kyeutteseert. Ex dol
gok kedeg valanak azon eztendeuben, kiben ez z. zuz meg hala.“ (273. 1.)
826 KNAUz шипов.

ipsi uenissent, ut per eorum manus martirium pro christi no

mine sustinerem. Felix igitur puclla, que etsi lictoris non sensit
gladium, tamen per uite meritum et martirij desiderium ad glo
riosam martirum cox'onam ucnire meruit et eorum optinere tri
umphum. Felix, nam quamuis gladius persecutoris non abstulit,
{агнец palmam martirij non amìsit.

De eleuatione et raptu eius. cap. XXXV.

Amor diuinue extasim iacìens huius sancte puelle cum
tanta veheruentia sursum agebat aifeclum, ut in illum ea relin
queret rerum sensibilium appetitum. Que sursum ducta per
spiritum haustu contemplationis gustauerat fontein deiflue bo
nitutis. Contemnebat quicquid esse possetinlerius transitorie
uoluptatis. gustato namque spiritu, uillescebat et desipiebat ei
omnîs caro. Tanto denique desiderio mens eius in celestia fere
batur, ut spiritu diuino supernaturaliter eleuante, motus corpo
ris sequeretur superius motum cordis. Contemplantis et aman
tìs (igy) а corporeìs sensibus abstrabebatur. et corpus diuini
ter In etheru ferebatur. Pluries siquidem in die sancto parasce
ues hora quasi sexta, dum crux nudata populo monstraretur,
et in lesto Omnium sanctorum et assumptionis beate uìrginis
uigilijs et solennitatibus, uideutibus multis sororibus, eleuaba
tur corpus eius in sublime а terra per идиш сиЫшш uel am
plius. el sic per satis longam moram inter celum et terram mn
nebat, illo solo molem corporis sustentantc, qui ponit humiles in
sublime. Et quoniam mortua erat mundo, uiuens autem deo, ad
apostolica perfectionis scandens fastìgium, uìuebat iam ipsa
iam non ipsa, quia Christus uiuebat in illa.. Vnde quod uita eius
in abscondito, cum christo sursum in celestibus habebatur et
cernebatur. ')
\

l) A magy. leg. ezt csak röviden igy emliti: „Gyakorta sz eu imadsa

gabon az eu zivenek kesereu nyeugele fazkodasa es soklasa keuzeut, mykep
pen nyilvnn megismerteek, hogy olyha neinykßppcn cu magnus keuvele ra
давишь es chudalatos siralmas zozatokat mond vala“ (364. l.) „mort el vala
ragattatvan eu imadsagabnu eu erzekensegenek kyveule.“ (364. l.)
 s NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 827

Qualiter in uìgìlla oumìum sanctorum putauerunt eam

mortnam. cap. XXXVI.
Quadam namque uice, in uigilia Omnium sanctorum, го
gauit, sicut pluries consueuerat, sorox'em Jolentam, que sacri
ste faciebat otŕicium, ut cetcris de ecclesia x'ecedentibus, mane
ret cum ea, донес orationum suarum pensum debitum persol
uisset. Mansit illa.'et oranti astitit diu ualde. deuota igitnr
margareta cum ante altare crucis orassct diucius cum gemiti
bus et suspirijs lacrimosis, subito, Jolenta uidente, cecidit nul
lisque motibus ac sensibus corporis utens qunsi merma. uide
batur. Et sic in deum rapta. tam diu mnnsit, donec dicta Jolenta.
perlegit totum psalteriuni, satis tractim, pi'ostrationes singulas
ad psalmos singulos luciendo, taciebat signum, commouebat in
circuitu iacentis sonorurn strepitum,ut illam, que uidebatur dormi
ens, excitaret. et non ernt uox neque sensus. puella. siquidem a.
sensibus abstracta corporis, nec signum uìdit, nec sonitum sensìt.
Ideo nec se monit penilus, nec surreXit. Existimans igitur puellam
esse coi-poraliter mortuam, horrens et admit-ans illico ad sororem
olimpiadem puelle magistram clam accessit. et que uiderat enm­~
rauit. Accessit ills. cum duabus sororibus. Venerth ad locum, et
eam adhuc ante altare iacentem, ut prius quasi mortuam nullis cor
poris sensibus inuenerunt, uìderunt, probauerunt. Post longam
itaque moi'am multis excitatis tumultibus, surrexit puella et re
dijt de illo sumno suauissimo ubi sopito corpora cor ejus ante
regis eterni faciem uigilabutlleprehendit earn inngistra. sua, quod
sic interñceret corpus suum. Soror, que eam associauerat, quod
sic perturbasset ipsius animuni. At Ша dulciter subridcns et
manum eius tenens ait illi. Noli turbnri soror carissima, quia
sic modicum steti ualde. Illi nimirum omno tempus, quo юрта
contemplationis dulcedine fruebatur, quantuncunque longum
esset, pre amoris magnitudine modicum uidebatur. ')

1) A magy. leg. is egészen igy adj n., azon különbséggel, hogy e szerint
olimpindes csnk maga jött oda. Margîtnak a, „штанам intézett szavsit
igy adja: Ne akary meg zomorodny, mort keveset allottam ezenkeppen.“ Az
tân hozzáadjn: „Ez dolgok leuttenek Z. M. впопад]: halala сдвиг egy высп
deuvel.“ (291. l.)
828 пиши NINDOB.

Qualiter поста pluries, non audiuit, nec intellexît.

capit. XXXVII.
In quadragesima quoque semel, dum frater marcellus pri
or prouìncialis ungarie misisset sororem quamdam nomine ste
phaniam, ut quereret et uocaret sanctam margaretam. Juit illa.
et eam in suo secreto loco ecclesie orantem inuenit. Vocauit. et
non respondit. Vocauit iterum atque iterum usque ad septem
uices. et illa in spiritu rapta vocern loquentis non audíuît.
Tandem octaua uice uocata, respondit. Et cum diceret ei
stephania, male feeistis domina, quod in uocando uos me la.
borare tanto tempore permisistis, Respondit illa: soror Karie
sima. Tu debebas me uocare. et ego sonum audiens loquen
tis, statim respondissem. ')

De fulgore faciei eìus post contemplationem apparente.

cap. XXXVIII.
Et quando in extasi perfundebatur mens eìus 11115014
bus maiestatis, de contemplatione rediens, preter solitum
apparebat pulcra facie et uenusto aspectu. Irradiabat facies
corporis. et inlimis splendoribus illustrate mentis splendida.
uidebatur lacies eius ad instar illius moysi post colloquium
summî regis. relucebat in eius facie tantus fulgor pulcritudi
nis, ut et sorores desiderarent quidem uidere uultum eius in
десоге sancto, sed admirantes nimium, ìllius celestem pul
critudinem uspicere non audebant. Erat enim pulcra et де—
cora uehementer nimis tamquam carissima in delicijs celesti
dulcedine pasta suauiter et hornata. 3)

Qualiter ignis Ilamma apparuit super caput eius.'

cap. XXXIX.
Fornax ardens amoris in camino ignis eordìs succensa

1) „Azzonyom — igy beszélteti a m. 1. Stephanàt Pósa leányát —

igen пиву bunt teul, hogy en velem ilyen {впадаем teteteel; monda Z. M. u.
teneked el kel vala engemet hynod.“ (363-4. 1.)
2) Emlìti Guarini f. h. 904. 1.
 А RÁPOLYI MARGITLEGENDA. 829

septuplum per infixionern gratie donorum septitormis sic oc

cultari nen potuit, quin ex Ша. quasi de medio carbonum
ignis ardentium corruscarent scintille Hammantes et procede
ret splendor. ignis ardens abscenditus. Anima siquidem eins
calida, quasi ignis ardens, abscenditum ignem in sinu te
nere non poterat, quin extra prodiret. et ignis diuinus, in
uirgiueis uiseeribus estuans, ferri non peterat, quin deforis
prosiliret. Sicut igitur olim super immaculatum animum et
nimis egregium uirginis innocentis abel dominus inflammauit,
sic super mundissimam uirginem, erationem impinguati cor­
poris in edorem suauitatis domino ofl'ei'entem, ignis de celo
descendit. et holocaustum denoti cerdis offerentem se diuini
ter approbare monstrauit. lampades ignis atque fiammarum
super варит uirginis descenderunt. Quadam etenim nocte in
adnentu domini, ceteris dormientibus, ad suum secretum ac
cedens Oratorium, ut priuate oraret, secretorum celestium, que
super ipsam erant futura diuiniter non ignara, rogauit quam
dam sororem, nomine helenam, ut prope locum staret, et quod
ìllic asset nemini reuelaret, nec quemconque accedere per
mitteret, qui earn aliquatenus impediret. Cum autem uirgo
sancta diucius orasset, subito globus igneus et magna llama
ignis apparait super caput orantìs. Timuit helena timore magno
et perterrita fugit. et quantncius ehoruni intrauit Ibi sorores
Katerinam priorissam et olimpiadem Orantes inuenit. Prodidit
eis misterium, quod uidel'at nunciauit. Aducneruut ambe cum
helena et Hammam ignis stantem super caput eins inuenerunt.
et uidentes stupuci'unt. Sicnt enim quondam apparuit moysi ru
bus ardens, qui non combnrebatur, sie super caput puelle pa
tebat Spiritus glorie domini, quasi ignis ardens diu super uerti
cem sanctam stetit. nec tamen, pilus ueli не! capitis urebatur.
Mens quidem ipsius tune miris nrderibus tangebatur. et in me
ditationibus exardescebat ignis amoris. sed quia erat ignis ille
diuinus non combureus, sed illuminans, non consumens sed lu
cens, que dudum застаю. pectora et corda diseipulorum diuinis
feruol'ibns inflammauitl Illud diuinum incendium non ledebat
foris. Post longam igitur inspectionem et admirationem tante
rei tres ille sorores fecerunt ei bis nel ter signum, ut eis ali~
830 ниши NÁNDOR.

quid responderet. Sed uirgo beata in spiritu sui-sum юрта, quid

signarent, quid dicerent non attendit. Tandem quasi de somno
rediens, respondit eis. tune dixerunt ei, О domina, ignis est su
per caput uestrum. At illa dolens, quod eius gloria fuisset eis
reuelata, subridens paululum, шипит capiti apposuit. et ad ta
etum sacre manus ignis ille disparuit. Rogavit autem intimo
atïectu sorel'es illas, ut nemini (licei-ent uisionem. Postquam
tamen fiamma disparuit, remansit in loco mire suauitatis odor
inestimabilis, aromala superans uniuersa. Nimirum quia spon
sam suam dilectam inti'oduxerat rex eternus in cellam aroma
tuln et inebriauerat in proinptuario superne ciuitatis. Idee mi
rum esse non debuit, si ex corde repleto sanelis aromatibus
odores mirabiles eìi'cuitu spargerentui'. ')

Qualiter ollnm nrdentem manu nuda de igne sine lua

nus lesione extraxit. cap. XL.
Innocentia quoque uirginis tantum potuit optinere uirtu
tis, ut ignem et flammes manu contingeret, ut eorum affligi le
sionibus non timeret. Erat enirn die quodam olla plena legumi
nibus ad focum in coquina, igue subito suecrescente accensa
olla ardebat undique. Soror, que coquine ministerio preerat,
manum ad liberandum ollam appenere non audebat. Aduenit

l) A m. l. kissé eltéröleg igy adia olii: „Esmeeg еду oyel veternyenek

eleutte be mene Z. M. a. az kai-ban nz eu imndkozo helere,‘ holot zekot vala
allany es imadkezny tytkon euneu magansk es eleutte valauak ez z. zuznek
mynden eu zep uranyss kepey, tablay es ereklyey, es monda Z. M. a.. soror
Elenanak : kerlek tegedet, йогу aly it es senkînek meg ne mongyad, hogy en
it vagyok es ne hagy valamely sororl. en ream juny. Es mykoron Z. M. a. se
kayg allot volna ezenkeppen eu ìmudsagìban, lata ezt sox-or Elena tuznek
lnngyat Z. M. nzzonnak leyen. Ezeket latvan ez soror, igen megiyede es feel
vala menny Z. M. azzonhoz, de maga ez soror lassusaggal elment Z. M. аз
zonhoz es monda neky: azzonyom tuz vagyon feyeden. Tahat Z. M. n. uz eu
kezet feyere vete e tapogat vala az eu feyen; monde. ez sorornak: senkynck
ez latnst meg ne mongyad. (МЛ—42. 362. l.) Guarini szerint ellenben (f. h.)
Ilka sorer „cucurrit ad Chorum, ubi multas soi-ores шатен invenit,a kik
mind мышек s lâták a шт Margit fején,
 А NÁPonYI MARGITLEGENDA. 831

uirgo sancta. eoquinam intrauit. et manum nudam extendit. et

ollam ardentem capiens, de incendio liberauit. illam tamen
omnino non tetigit ignis. neque centristauit. neque quidcunque
molestie intulit. sed nec manu. et uestibus nullam lesionem im
pressit. ')

Qualiter tripedem ardentem sine lesione tenuìt. cap.

XLI. '
Alia quoque uice7 dum ipsa et seror agnes de berge 2)
seruiret (Еву) in coquine et caseum pro soi'oribus assare uel
lent, nec locum, que id comode posset fieri, reperirent, Virgo
margin-eta considerans locum propter tripedem stantem in ignis
medio impeditum, manum extendit. Tripedem terreum et can
dentem de igne traxit. nec suam in aliquo manum lesit. Quod
uidens eius socia sei-or agnes, dixit illi, domina quid fecisti?
si ego sie fccissem manum ineam totam adustam ardore tripe
dis reportassem. Nimirum sicut instar illorum trium Juuenum
innocentium, ques ealide fornaeis non lesit ineendium, datum
est buie nirgini diuinitei', ut incontaminata uiuei'et. sie deus
(tires hely) innocentie isti sicut et illis digne contulit, ut ignis
incendie non sentiret. з)

Qualiter precibus uentum sedauit. cap. XLII.

Magniñcus deminus, qui ambulat super pennas uentorum
et tempestatem tranquillum facet-e consuevit, buie etiam dile
cte sue contulit potestatem, ut uentis posset imperare, debe
rentque puelle iussionibus obedire. Quadam etenim die, biennio
ante, quod uirgo transiret de mundo, uentis ualidis Ílantibus et
totam ceneientibus i'egienem, contigit, quod uentus ueliemens

l) A m. l. kissé eltéröleg igy шаг : „Egy ideuben mikoron soror Sn

byna (решета) Donat Urnak leyanya feuzne az sororoknak vachorara та
кое. (275. 1.)
2) aletta
nem kell Ezen sorort a m. l. nem ismeri, hacsak Berchy Plil leányát (366.
érteniìnk. ’ L) y

3) A m. 1. nem emliti, Guarini pedig (f. h.) csak nehány szóval.

832 KNAUz NÁNDOR.

irruit in monasterium de insula, concussit habitationem 501-0

rum et suo ímpetu cohoperturam domus capituli in pomerìum
transportauit. Ea uentorum tempestate curi'ente, soror Marga
reta portabat ad fui-num tabulam magnam tartris seu caseat'is l)
superpositis, una mappula cohopertis. et in ipsius adiutorium
ad portandum uenerat soror anna. 2) Ventum ualidum uenien
tem timuit et dix'it margurete. О domina, quid fecimus, quo
vadimus? Ventus iste destruet tartras istas et nostris etiam
corporibus interet nocumentum. Cui uirgo sancta respondit.
Noli timere. sta in pace, quia uentus in nullo penitus nos gra
uabit. Anna subiunxit. Quomodo non nocebit. nobis, qui sui
uehementia cohoperturam nostri capituli iam destruxit. Ad hec
illa inquit. eta in pace. et steterunt in loco illo per tantam mo
ram temporis, qua septem psalmi penitentiales integraliter di
ci possent. Interim sancto uirgo ornuit et orante illa, uentus
omnino cessauit In uoluntate 01115 siluit uentus. et ad 01115 1ш.
perium cessauit tempestas iuitque plena. tranquillitas et sereni
tas restituta. 3) —

De сипи precibus eìus frncto et reintegrato similiter

precibus eius. сар. XLIII.
Ut autem manitestis panderetur indiciis quomodo uirgo
sancta. ex deo esset, ео quod dei uerbum audiret libenter, а. ри
ericìa duxit in consuetudinem audire cum auiditate dei ucrbum.
Illamque contemplaliuam dilectam imitata mariani acuentcs
añ'ectionum secularium ioris strepituum tumultibus interna.
cans sedebat in contemplationis ocio delicato. ‘) Et ut divi~
ni pabuli speculatio contemplationem magia erigeret, diuinis
sermonibus iugiter intendebat. Siquis 1111101- veniret ad mona.
sterium, gratiam sermonis habens, nitebatur eum uirgo diu

l) Tartrajóformán Tartazkalács (Du Cnnge i. h. III. 1183. 1.), case

ata vagy cagata pedig snjt (U. o. I. 960. L); tehát vnlnmi sajtos 51110
mény. Guarini szerint (f. h.) „panes fermentutos ad clibnnnm.“
2) A m. l_ csak ogy Anna. sorort ismer Nítlray Mclean leányát, tehát
дым-111611 ezt kell itt érteniink.
s) Guarini (f. 11.) emliti röviden, a m. l. nem.
‘) Zavart az értelem, hibás lesz a màsolat.
 А NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 838

cius detinere, Vt uerbi sacri pabulum uicibus geminatis sibi

et aliis esurientibus erogaret. Uncle contigit, mirum dictu,
quod frater quidam nomine Benedictus predicator utique gra
tiosus, tempore, quo puella nouem erat annorum uel circiter,
ad Vesprimiensem monasterium, ubi tune adliuc morabatur,
causa predicationis accessít. Predicauit gratiosc. et prout per
subsequentia patuit fructuose. Post predicationem abil-e uo
luit, cupiens nlibi euangelizare regnum dei. Virgo sancta fra
trie illius delectata sel-monibus, obnixe rogauit, ut non rece~
deret, donec iterum uice alia predicasset. Negauit ille. nec
precíbus ñecti poluit, ut maneret. Tune uirgo celestis egre
ferons. quod frater ille celestis uerbi pabulum {cruenth esu
rieuti tamque denote poscenti negasset, ad aures summi pa~
trisiamilíns, qui cunclis esurientibus subuenit,` oratienem
emisit. Rogauit omnipotentem dominum, ut tale fratri para
те! impedimentum itineris, quod omnino recedere non ualeret,
donec orationc esurienti satisfaceret, et sanetis ucrbis semel
quod prestare uoluerat uoluntarius, prestare cogeretur inui
tus. liabebat autom pro ueliiculo debilis corporis Frater ille
curruln, sicut moris est regionis illiue. Orauit igitur uirgo
cliristum. et bentam uirgincm in hec uerba. Domine yhesu
christe et beatissima uirgo maria rogo uos, ut currus fratrie
istius fraugatur, qualcnus per defectum uelxiculi nobiscum
шапеге et dei uerbum iterum predicare cogatur. Orante san
ola, dominus Omnium inuisibiìiter iussit stare currum iam
ad proeedendum dispositum et paratum. subuerse sunt rote,
fracti sunt asseres cunctis, qui aderant, uidentibus, confregit
et collisit deus currum. et sessorem eius ne procederet re
tardauit, Illa utique operante uil-tute, que currum pliaraonis
et eius oxercitum in mare pruiecit. Fracto curru, quia pro
pter dobilitatem согрел-13 ct exigentiam regionis frater pedes
ire non ualuit, uellet nollet remansit. et in die crastino. so
lemnitate scilicet Sancti Benedicti grutiosissime predicauit.
Predicatione него perfecta, uoeari fecit uirginemlad fenestram.
et humilitcr rognuit cam, utun suis precibus currum destrui
procurauerat, ne recederet precibus renouatis apud deum,`
currurn reintegratum diuiniter procuraret, ut ad spargendum
l. Sm" Y. Ей! Xl. für.
834 швы»: JÁNos.

alibi divini uerbi semen impedimento sublato prodiret. Ad

hec illa lacrimari cepit. et deuotis orationibus cbristi cle
mentiam exorauit, quatenus currum fratri restitueret, ut abi
re posset. Oratione facta Fabricator Orbis manum apposuit.
Statim acecsserunt ligna ad ligna quodlibet ad iuncturam
suam. Rote nullo bominum impellente, «liuinitus mouebantur,
quin omnium artifex spiritus uite crat in relis, ct rote spiri
tus impetum scquebantur. Videntibus cunct-is, que aderant,
sororibus per fenestram, secularibus per curianl, curi-us per
fectissime reintegralus est, cuius perfecta opera solidior la
ctus est et fortior, quam alias extitisset. Recessit frater Ве
nedictus plurimuin eonsolatus. et de uiso miraculo deum lau
dauit ac laudem eius et uirginis publico predicauît.
(Fulytaljulc.)
Knauz Ná'ndor.

GYERK És PERESZLÉNY.
Gyerk, vagy а. ne'p nyelvén Gyerek, Hont megyének
e csinos községe а bátlli egyházkerülelben az lpoly jobb
partján feksaik. Jelenlegi покою—шаг: Horváthi és Тошра;
haidanta bozza штоком az Ipolyon tul fekvö Pereszlény is,
­ а mikor t. i. Horváthi ligegh-hez volt kapcsolva, —— mely
már most, onnét 1787­töl logva önálló plebániát képez.
Eme szoros viszonynál logra, mely e két egybázközsé~
get egymáshoz fuzi, helyón lenni látom mindkettöröl egy
folytonban megemlékezni.
Kezdjük Gyerkkel.
1262~ben Laszló master liouti föesperes és fivère МЕ
ltály „in ату“ birtokot vesznek Pousa-, Archilleus- és
Márkto'l 1) s a kövctkezö 1263­ik évben IV. Béla király
László honti löesperesnck ajándékozza ntotam terram castri
Huntensis in villa Ger/cy, ac in ejus tcrritoris iuxta Ipul

l) M. Sion II. k. ll. sz. 838. l.

920 f KNAUz Миров.

Ezekböl láthatni, hogy az elösorolt parochiák vagy

helységek csekély jelentöség'tinek látszó névsora is be
cses adalékul szolgál а Székelyföld régibb történetéhez,
és több oly nyomozásokra szolgáltat alkalmat, melyek
történelmi tekintetben figyelmet érdemelnek és több tör
ténelmi kérdésre világot deritenek.
Balássy Ferencz.

A NAPOLYI MARGITLEGENDA.
(Fulylultis.)

De alio сипи similiter Tracto et reintegrato. cap. XLIV

Simile quoque miraculum in eodcm monasterio conti
gisse narratur. Nam frater quidam, cum ad preces Sancte mar
garete uirginis remanere pro predicationìs ofñcio noluisset, et
iam usque ad iinem uille cum curru more solito processisset,
orante sancta uirgine, fractus est currus. et coactus ad mo~
nasterium redijt. die sequenti predicat. et predicatione pera
cta currus eius precibus uirginis reparatus fuit. ')

Qualiter pluuiam orationibus impetrauit. cap. XLV.

Obediebant itaquo uirginis huius imperio, parebant eius
iussionibus insensibilía elements. habebat quoque uim clau
dendì celum nubibus et apex-iendi portas eius, ut legem po
neret pluuijs et quando uellet, plueret super terrain. Quo

I) Guarini is emliti (f. h.) Feltiinö, hogy e nevezetes két fejezet tar
talmlu'ól a magy. leg. mit scm tud, pedig felemliti, hogy „Z. M. a. halgatya
vala nagy kevansaggal, zeretettel alkalmas ideun Istennek igyet, predicacyoyt,
Z. Atyaknak eleteket es egyeb zenteknek legendayokat, eleteuket es pelda
kat, — — —— ez felyul meg mondot predicncyot hnlgntya vala az vas nblucou
valamely sororral, nemykoron kcdeg az capitulum linzban frater desiderins
tul nvngy egyeb frntsrtcul, annuk utanna elmcgyen valu ez z. zuz nz sororok
hoz nz myveleu hazban, es megmongya vala nekyk az zenteknck eleteukct
avagy az napi evangelyomot es inty vala euket, hogy euk is azonkeppen el
цепей.“ (272. l.) De e szavak szigeti щитам/па vonntkoznnk.
 A Nápoer шнштьвевыш. 921

dam enim tempore, dum essct adhuc círciter annorum de

cem, circa festum sancti martini, venerunt ad ucsprimiense
monasterium, in quo tune uirgo manebnt, duo fratres predi«
calores quorum unus Erfordius uocabatur. hij cum predica
tionis officio iam ad sorores expleto, recedere vellent, ut
euangclizarent alibi uerbum, regnum dei, Et sancta puella,
de auditu uerbi dei sitibunda semper et anida, rogauit eos,
ne discederent, sed usque ad diem sequentem iterum predi
caturi manerent. Respondcrunt se nulla ratione mansuros.
Tunc uirgo de domini potestate confisa ubiunxit. Ego rogo
deum, quod det talem ас tantum pluuiam, ut recedere non possi
tis. ac illi dixcrunt, nulla omuino pluuia nos posset compel
lere ad manendum. Monusterium igitur exeuutes, aggressi
sunt iter. Beata autom uirgo, sicut promiserat, intrauit ec
clesiam. et orauit dominum in hec uerba. domine deus ad
meam consolationem te deprecor, quod pluat tam fortiter,
ut fratres non reuertantur et nobiscum manere cogantur. Erat
autcm tune tempus serenum ualde. nulliusque nubecule uesti
gium appnruit. Statim igitur ad uocem uirginis obtenebrati
sunt celi. Ille cuius nutu moyses aquam de petra produxit et
quo uolente, dum elyas orauit, celum dedit pluuiam, operit ce
lum nubibus et terre parauit pluuiam. Aperuit thesaurum suum
celum, ut plueret. et celi ac nubes stilaucruut aquas (Еду) Effu
dit imbres ad instar gurgitum, qui de nubibus elfiuxerunt. Са
tliaracte celi aperte sunt. ct tacta est pluuia super terrain.
latissimc tuudebantur aque. Subiti torrentes ceperunt decurr'e
re, qui non poterant transuadari. Fratres igitur illi sentientes
aquam intolerabilem, necessitate coacti de curru descenderuut,
redieruut ad monasterium, ne ipsos tam grandis pluuia occupa
ret. Sic uirtuosa uox uirginis super aquas appar-uit et per con
solationem mentis sue retiuuit urgente plunia fratrem illum, si
cut olim uirgo scolastica Beuedictum. 1)

De accessu et recessu miraculoso danubij cap. XLVl.

Creator aquarum, qui per suam prouidentiam legem aquis

l) Felemliti Guarini (f. h.) a magy. leg. ezt sem emliti.

922 шипя NANDOR.

posuit, ut 1) transire ualeant fines suos, ad laudem huius uirgi

nis antiqua miracula renouauit. Sicut enim gloriosa magniñca
tus est in mari rubeo, quando preter naturalem cursum, aquas
eius fecit stare, dum uoluit, rursusque, quando placuìt, ad alueum
redire coegit, et ut semel Josue coram filiis ysrael exaltaret,
aquas iordanis intumescere, stare, conuerti, retroi'sum mirabili
ter imperauit, sic huius uirginis sanctitatem cunctis nationibus
predioandam ostendit dum ad uocis illius imperium Huuius im
inensus supernaturaliter obediuit. Perth annos siquidem,
antequam uirgo sancta migraret ad christum 2) с1гса iinem
mensis maj,3) danubius, magnus utique fluuius, aluei sui ri
pas exiens, preter solitum inundauit. Intrauit et occupauit
curiam, in qua mulieres seruitiales monasterij morabantur. l‘)
sicque tribus diebus ac noctibus continuando permansit. Ela
psis autem postmodurn octo diebus à) trater marcellus, prior
provincialis ungarie, causa. visitationis ad monasterium acces
sit, cui uirgo Margareta, quod do Huuio nuper contigerat,
enai'rauit. Ipse uero, quod alias nec uiderat, nec audìerat,
impossibile reputans. puelle respondit et dixit. Quomodo pos
set hoc fieri? hoc ego non crederem ullo modo 6) Erubescens
uirgo sancta, uoritatis amica, cuius lingua nunquam coinqui
nata fuerat sermonibus falsitatìs, quo'l tantus pater estimaret
eam aliud dixisse, quam ueritatem, Hens et ad christum ac
beatissimam matrem uirgìnem se conuertens, orauit et dixit:
О domine Yhesu Christe et gloriosa uirgo maria, mater dul
._- „щ «—

1) Не1уевЬец: ne.
2) Tehz'it 1268-ban. .
3) A magy. leg. szerint „Knrachon utan“ (318, l.)
д) „Leun паду arvyz, ugy hog be juve ez clastromba az zolgalo lea
nyoknnk udvarara, az лигу udviu'ra“ (u. о.)
5) „Ezen ideubcn, Vyz [сотен atan.“ (u. o.)
б) „Monde Z. M. a. az Provincialisnnk: tyztelendeu atyam, my nagy
vezedelmben vngyonk az aar vizert, mert nz Dunn annera arradot vala meg,
hog el vette vala az clastromot, es megmutagya vala neky helet es az ar viz
nek, es ngy mond vnln: hova lent volna nekeunk tetemeunk es; felele an
Provincialis Z. M. azzonnak: menuyel, mennyel innen, ezt en nem hiszem.“
(и- о.)
 А NÃPOLYI MARGITLEGENDA. 923

cîssìma domini mei thsu Christi, bene scitis, quod ex ore

шео non consueuit exîre mendacium, est ueritas ehristi in
me, nec, unquam labia mea polluta fuerunt sordibus ialsitatis,
ut ergo patent, quod sunt absque mendacio sermones mei,
Rogo, quod sit dominus inter nos testis veritatis. Ostendite
tratri marcello uerum fuisse, quod dixi ') Мох igitur, ut ue
ritas probaretur, multiplicate danubij aque intumuerunt nimis
et inundauerunt et omnia repleuerunt, que erant in curia.
Irruit danubius, quasi fluuius uiolentus, quem spiritus domini
cogit. Ascendcrunt aque Huminis fortes, et inundatione facts,
illisum est flumen domui sororum. Intrauit claustrum, demos
et officinas earum. Videns autem sancta, tantum ad впав proces
miraculum subsecutum, Adiurauit sorores, que orationem eius
audierant, ut quod sic omsset, nomini revelarent. Timue
runt ualde sorores, estimantes suum monastcrium ímpetu aqua<
rum inundantium oppressum iri et timentcs ad solarium ascen
derunt. Sed et ipse frater marcellus, qui uisitandi causa
claustrum intrauerat, pedibus suis iam in aqua tinctis, com
pulsus fugere, super quoddam'grossum lignum conscendit et
de ligno super murum, quo columnarum bases per claustri
Ipsius ambitum sustentantur. Incepit autem hec inundatio
hora quasi tertia et ingrauescebat continue sic, ut iam perso
narum et rerum ищет) periculum cerneretur. Circa vesperes
vero sorores ad sanctam Margaretam uenerunt et rogauerunt
earn, ut oraret dominum, quatenus monasterium tam grandi
pericqu liberaret, quia iam danma plurima morasterio fecerat
Huuius et sorores timebant submergi. Tune uil-go cum lacrimis
alta uoce fudit preces ad dominum in hec uerba. domine
Yh'esu Christe et gloriosa virgo Maria., sicut me indignam
famulam uestram exaudistis pro inundatione istius aque, sic
et modo dignemini me exaudire, ut ista aqua ad suum alue
um reuertatur. Oratione finita statim aqua iluminis rctrccessit,
aque reuerse sunt in alueum et conuerse in siccum, qnod au
ditu mirabile est; infra horam matutinarum adeo fuit totum

l) A m. l. ily röviden : „Uram Jesus kerlek tegedet, hogy mutassad

meg` ez Provincialisnak, hog en igazat mondok.“ (U. o.)
924 xNAUz кишок.

desiccatum monastery spacium, ut aque ueluti nulla uestigia

remanerent, ') illo mirabiliter operante, qui conuertit mare
in aridam et congregatis aquis in locum unum; iussit ari
dam apparere, iiliosque israel transire fecit per siccum
in medio maris rubri. Sic per uim Huminis fncta sunt argu
menta diuinitcx' in testimonium uirgîneelueritatis, testis exti

tit Huuius, quod uerum uirgo dixerat, dum ad eius iussionem

accessit testis sue uirtuosc mentis, dum quando uoluit retro
cessit.

спите? inundationem damlby non timuit Сир“. XLVII.

Quadam quoque nocte tantum excreuerat danubius, ut
timerent sorores, quod monastery coquinam intrare deberet'
Sed uirgo завеса sperans in illoI qui dixit, cum ambulaucris
per aquas tecum его, sciens, quod eam pericnlo fluminîs libe
raret per (Маш 111аш noctcxn cum sorore quadam in coquina
stetit et qecunquc: necessaria erant infirmis sororibus pro die
sequenti solicite preparauit.
De liberaticne puelle cadentis in fundum putei cap.
XLVIII.
Viderunt opera domini mirabilia. eins in profundo, dum
ad preccs serui sui папаши: illos dans per mare rubrum et
eripuit illos ab altitudine inferorum. sed ecce renovatum no

l) „Tnhatjme chodalatos dolog, az Dunn nngy hertelensegel meg ara

ds. es kezde паду zugassal az viz bc juny az пашни, es kozde nagyon fel ne
vekedny az viz. Az Provincialis ez ideuben vala cgy kcrtbcn nz sororokkal,
halvan cs latvnn ez Provincialis az vyznek eu nagy zngnsat es hortelcn juve
seet, igen meg iyede, es el futamek nz kel'tbeul az kereuleuben, oda es utan
na mene az viz. Azutan be futa az Provincialis nu capitulum hnzban, de
ot sem mamdhnta. meg az viztenl. Ennek Маша fnta egy kys mczeuckere,
kyt. montan hyvonk clnstrom kenzepinek, nz ideuben ot niyeluek vala az so
поток nyarbzm, Ez kerben жигу mezeuckeben valanak nemeunemeu fak es
dezkak, kyvel nz kereuleut meg tamognttak vala, ezekre haga. fel al. Provin
cialis az viz eleul. ezenkeppon byzonsagot vt'un ezreul, hog Z. M. a. jgazat
mond volt ; ennek utanna az viz esmceg :nog tere as ou helyere, ugy hog ve
temyeyg chak nyomat jcleet sem lnthattak, en viznek arrndasa kedcg leut
vala vechernyenek elentte.“ (319. 1.)
 1 NÁPoLYI MAGRITLEGENDA. 925

uum prodigium, dum 1? preces sanete margarete uirginis puel

­lam quand-am deus de profunda uoragine putei liberauit. Anno
quoque septimo transitum uirginis precedente die dominiee re
surrectionis') post completorium, dum enm tenebre noctis
operuissent terram, stilante de ruderibus inundatione nimia
pluuiarum, sancta virgo quandam seruitualem suam, Agnetem,
vacauit eique imposuit, ut iret et afferet sibi quandam suam
tunicam, que in seruitualis alterius manibus habebatur. Id forte
per divinam prouidentiam agebntur, ut Virgo sancta, quo toto
illo die dcuotionis adipe iuerat impinguata, sancto miraculo
mirabilior appareret. Agnes igitur audito mandato, consi
derant quod tenebre crant super faciem terre et qui ambulat
in nocte, offenditur, prescrtim cum propter uehementiarn
imbrium per uiam lubricam transire deberet (doluit et c'um
displicentia. se, quamuis inuitam, ad obediendum parauit. In
noctis ergo tenebris et caligine eucurrit per curiam, quantum
celerius potuit. ut et impleret mandatum iubentis et uitare
posset impetum pluuie deiluentis. Ambulauit in tenebris et
non erat lumen ei, sed uia eins tenebre et lubricum. Erant
que tenebre tam intense, tam palpabilcs, ut siquis oceurrens
earn in facie percussissct, ipsum penitus non uidisset. Et
qua que festinat, pedibus ofi'enditur, proh dolor, lubricato
gressu ceeidit in puteum profundissimum, qui ante coquinam
claustri in ipso monasterio habebatur. Ferebatur agnes in pro
tundum. erat etenim aqua putei proiunda ualde. Absorbebat
еаш profundum. et urgebat super eam puteus os suum. Cum
autern redire tardaret, sol-ores de tanta tarditate mirantes
et assumptis cum ea sororibus multis ad puteum cum lumi
naribus accesserunt. Optabant suceurrere pereunti. sed quia
non suppetebant uires, ut earn extraherent de profundo. cucur
uerunt ad fenestram loeutory et clamauerunt. Inuocauerunt
frati-es in exteriori manentcs curia, ut celeriter accurrerent
in adiutorium morientis. Accurrunt fratres et deseendnnt in
puteum. querunt cum uicinis puellam in profundo putei palpi

l) Az az 1265. apr. 5.
 925 KNAUz NÁNDOR.

tantem et non inuenerunt. Siquidem’ intixa erat in ultimo

profundi et nulla spes de uita. sed que iam diu sub aqua
latuerat, mortua putabatur. heu inquiunt alta profunditas. et
quis inuestigabit, si corpus huius mulieris haberi non potest
uiuum, ut habeatur saltem mortuum, in sancto cimiterio cum
debitìs exequys tumulandum? laborantibus ita {таи-111115 in
inquisitione mulieris, que perdita putabatur. soror olimpiadas
morienti compasso. et indignata uirgini margarete, duris eam
sermonibus increpanit dicens, О domina male tecisti, quod tali
tempore bonam feminam misisti istam. Meminisse debueras
tenebrosi temporis et itineris lubrici propter imbres. Ecce
perdidisti animam tuam; et animam ac corpus illius. Cui
uirgo sancta dulciter respondit. Ne timeas mater, quiaipsa non
mbrietur modo. Tnnc Hexis genibus, cum lacrimis orauit, di
cens, O domine deus, si aliquantulum tibi placet seruitium
meum, rogo te, quod ista servitialis non moriatur, sed inue
niaturet uiua de pntev extrahatur, ut possim ab isto uituperiv
liberari. Statim oratio uirginis portas diuine misericordie
penetrauit. Ille, cuius nutu terrum de profundo supereminens
natauit super aquas precibus Eli'sei, qui petrum super aquas
sicco uestigio ambulare precepit, Qui ionam et paulum de
profundo maris potenter eripuit, Agnetem de profundis erep
tam super aquarum superficiem diuiniter apparere fecit. Vi
debatur super aquas, ferente eam diuino spiritu :et nullus
rei solide suffrajio nitcbatur. Comtestim igitur a fratribus
capitur. capta ligatur. et intra magnum ydriam ponitur ac cum
difticultate magna per sorores et fratrcs sursum trahitur, et
leuatur. Erant autem brachia pedes et ossa corporis ex col
lisione confracta. concussa, conquassata ac si securri fuissent
concisa: Collum fractum caput suscendare non poterat sed caput
super humerum instar mortui dependebat. Color liuidus, constricti
dentes, fractura colli, conquassatio corporis, infrigidatio папы-11115
coloris, priuatio sensus et motus manifesta dabant indicia, quod ab
omnibus deberet mortua reputari. dum igitur sic starei: in 001111110
tione in conspectu sororum, estimantes, quod ipsius insanabilis
fractura foret, et cam uero mortuam reputantes alta uoce clamare
ceperunt. Irruerunt iu sororem margaretam, Agresso sunt
 A NÁPOLYI MARGITLEGENDA. 927

eam uituperys. Exprobmbant ei, quod eam interfecerat, quod

causa fuerat mortis eius. Ad hec uirgo sancta improperium
exprobrantium obloquentium sibi patienter expectans a uoce
oxprobrantium et obloqucntium non ad iracundiam, sed ad
misericordiam prouocata respondebat exprobantibus sibi ver
bum salutis, quoniam spes eius erat in sermonibus ueritatis.
Sperabat enim et conñdebat. quod ille, qui cunctis uiuentibus
inspirat uitam et qui mortuam in parentum domo suscitauit
puellam, saluare posset etiam huius puelle uitam et ei plenam
reddere sanitatem. iterum igitur cum magnis lacrimis genu
fiectens orauit dominum alta uoce. et ut sicut olim sarram,
que audiuit improperium ab una ex ancilla patris sui expro
brando dicta est interfectrix illius mulieris dicta est igy ab
isto improperio liberaret orauit autem sic, domine deus, si
placeo tibi et gloriose uirgini matri tue benedicte, libera me
de isto improperio et liberetur ista seruitialis ex toto. Ora
tione finita, protinus Agnes uiua et sana surrexit. omnia
membra et ossa eius sic reintegrata et consolidata fuerunt,
ut nullum in quacunque corporis parte casus uel lesionis uesti
gium appareret. Statim igitur ad pedes uirginis procidit, deo
et beate uirgini ac sancte margarete pro sua liberatione gra
tias egit. longo quoque tempore et post transitum beate uir
ginis fortis et sana superuixit. Et seruiuit sororibusp ac illius,
quod in se fuerat exporta, miraculi ueridica testis fuit. Nar
rabat autem, quod cum in profundum putei cecidisset, uide
batur ei, quod soror margareta staret iuxta eam, et ipsam
dulciter contortaretp diccus: confortare, non morieris et libera
beris ab isto casu. luerat autem sic abtorta et pene mortua
ut dícebat, quod qualiter et per quos de puteo tracta et quid
circa. eam actum fuerata omnino non sensit. ')

l) A magy. leg. szerint ez Ágnes egy más társnéjával ment, de at

tól a setétben eltévedt „es eu maga be cseek az kntban, mert az ydeubenl
az kutat nem kcrehtetteek kournyul kcuvel, mykeppen mastan es vala. az
kut az nagy udvaron az kohnyn eleut, mert akoron az kys setet kohnyß
ban feuznek vala.“ A m. leg. nem említi, hogy a künlakó fratereket (szer
zeteseket) segítségül hívták, hanem hogy az apáczák magok vonták ki.
(320. 366. l.)
928 KNsUz 111110011.

Qualiter murmurans lesa fuit in spatula et eins uerbo

curata cap. XLIX.
Sapientis clamat autoritas, quoniam parata sunt deriso
ribus indicia, et illi, qui contra dei serunm murmurauerunt:
a serpentibus perierunt et mannam lepra percussit, qui contra.
moysem murmurauit, hoc deus circa uirginem euidenti, mira
culo declarauit. Quadam namque die, cum din in oratione stetis
set, ad terrain, deo permittente os de spatula dextra uirgi
nis dillocatum locumque proprium naturalem egrediens, gra
uissimam eidem intulît lesionem. Puella sensu doloris coacta
dissimulare non potuit, quando priorisse et quibusdam alìjs
quod acciderat indicaret. Audientes lesionem et dolorem uir
ginis, et ceperunt cogîtare de remedys, adhibere totis uiribus
medicaments. nitebantur. Intrauit autem Spiritus murmuris in
sororem quandam genere nobilem, nomine margaretam.’)
Videns autem tamtam sororum circa puellam sollicitudinem,
estiinans forsitan eam sanam et quod non egent, qui sani
sunt, medico, sed qui hebent, et curam superfluam reputatie
que circa corpus uirginis habebatur, intra se secreto immur
murabat, deridebat, detraliebat. loquebatur uerba tediy et mur
murationis dicens. thuicl perditio hee! Quare tot unguenta
pro nichilo eñ'undantur! Quarc tot sorores circa istius puelle
ministerium occupanturï'). Sed quis deus detrahentem se
creto proximo suo prose quitur, ut ostenderet quoniam non contra.
puellam, sed potins contra deum murmurans erat, subito
murmurantem et deridentem percussit plaga consimili, ut iusto
indicio dei per que peccaueret, per hcc etiam torqueretur.
Ossa spatule illius conturbata sunt et eommota de loco suo,
Ea parte, qua sancta uirgo receperat lesionem, per experien
tiam nouit, quod ossa eomminuit plagailingue. Perterrita nimíum
et intra se confusa, per doloris sensum coacta querere doloris

l) „Z. M. аноним: eucche, Istvan kyrnlnak huganak Anna aalen

nak leanya, Murgyt azzon.“ (286. 1.)
2) A ш. 1. szerint ezcket mondà: „Mychoda ez, hog ez egy 201261911:—
reul apacharol enne паду goud vagyon ez orvossagokert. (U. о.)
 A NÁPoLYx MARGITLEGENDA. 929

remedium, intra se penifens uero corde, statim ad sanctam Mar

garetam accessit. Prostrata ad pedes eius, cogitationis sue cul
pam humilites recognouit. ac ueniam postuiauit. heu, inquit,do­
mina, nunc in me tentio, qualcm et quantum dolorem seusisstis
murmura'oam et deridebam. et ob hoc diuinitus sum percussa.
Miseremini mei Domina, rogo, michique parcatis. Cui uirgo
respondit dulciter. deus parcat tibi. I) statimque ad uocem
illius penitus liberatam se sensit. Sic impleturn est inplendum.
Venient ad te et adorabunt ucstigia pedum tuorum, qui detrahe
bant tibi. 2).
Qualiter curauit digitum вон-01415, сар. L.
Digitus quoque dei omnipotentîe sue uirtutem ad lau
dem uìrginis in curatione multarum egritudinum patefecît.
Soror enim quedam, elyana nomine, cum grauem pateretur
egritudinem in uno dígito manus dextre, sic, quod dormire
uel requiescere non valeret, sororibus alijs iam. dormientibus
ad lectum sancte margarete confidenter accessit. et ваш iuxta.
lectum suum orantern inuenit. dolorem suum declarauit. et
ostendit ei digitum, de quo doloris occupatio nascebatur.
Rogauit earn, ut si haberet gemmam aliquam, que contra.
huiusmodi lesionem ualeret, illam ad sui doioris alleniatio
nem confcrret. Tune sancta. uirgo, Plus in uiuo lapide et pe
tra. adiutorij, qui Christus est, quam in quibuscunque gem
mis terrenis spem adhibens, manum sox'oris tenuit. digitum
dolentem strinxit. et dixit ei. Vade ad pausandum, quia cito
liberaberis. Soror ad lectum accessit. et se protinus sanatam
et ab omni dolore penitus liberatam inuenit.3)
l) „Zcreteu ntyamfya, ur Isten mogbochassa naked." (U. о.)
2) A m. l. hozzá adju: „Ez soror kedeg az eu gyogulasat meg топаз
soror Маге-аммиак, ky vala. moconyay Guillinius Herchegnek Leyanya, es
soror Eurscbetnek Istvau Куш! Leyanyanak, es soror Marianak, Myhal ur le
anyanak.“ (U. o.)
3) „Ez soror Eliananak ogy ideuben kezde jgeu fuyni job kezenek
еду]: uya, ug hog scmmykeppen nem alhatyk vala теще. Tahat ez soror el
mbne Z. M. azzonnak agyaho; es monda neky : kerlek tegedet, hog ha vagyon
nalad valamy io keu, agyad en пакет, mort igen {ау иуош Z. M. a.. foga es
meg zorehta az sorornak uyat es топаз neky : щепу е1 alogy el ; legottan cho
dakeppcu meg gyogyula ez sorornnk eu nya.“ (356. l.)
l- sion v. щ. xn. rm.. 59
930 KNAUz NÁNDoR.

Qualiter fratrem connor-sum зашит а febre quartana

cap. Ll.
Frater Marcellus dum asset prior prouincialis ungarie,
pro uiarum et ottici] sui laboribus весит ducere consueuit
quemdam tratrem conuersum Johannem nomine, uirum pro
uidum et 11опев111111.') Contigit autem dictum tratrcm Johan
nem pati grauem febrem quartanam а testo beati dominici
usque ad festum purificationis uirginis glorioee Cum autem
prior prouincialis illius soeietate plurimum indigeret, eo quod
ad uisitaudum loca. remota se transferre 111110 temporis inten
debat et ille laborem Itineris sustincre 11011 иа1епз, misit eum
ad uirginem margaretam et per eum huiusmodi uerba mau»
dauit eidem: Rogo te domina, beata. margareta, quod cum
orationibus tuis запев frutrem istum, quia multum eo índigeo
Juil: conuersus ad uirginem et uerba prioris prouincialis pro
posuit ei ad {enestram.2) At illa dixit, quando erit dies ac
cessionis tue. Respondit conucrsus hociie. Illa vero dixit ad
eum, Vadas et iuves te oratiouibus tuis. et ego cum meis
quantum potevo te iuuubo. et esto securus in domino yhesu
christo.3) Orauit uirgo,“) et ab illo die frater ille plenissime
наитие fuit, nec illam aut consimilem infirmitatem per tres

I) „Vala ogy fruter Predicator Zerzetbely es ez vala parazt frater, ne_

ky vala neve Jnuos eu valu hyvsegcs ember es uytatos frater.“ (322. l.)
2) „Manda neky az frater : nz te lelky atyad pr. Marcellus Provincialis
keuldet engcmet te hozzad, hog en ertem jmngy es hog,r engemet nz en keu
zel valo halalomtul meg zabadech jmadsagoddal.“ (U. о.) _
3) „Кулек Z. M. a.. kevesse halgutvan tclele: my Uronk J. Cristus
az, ky az betcghscgeuket el tavoztugya. es cgesseget ad, en kedeg mcnere
tehetem, meg tczeum 11.21, az my enuekem parancholvan vngyon az en lelky
atyamtul, de maga te es ушицу aytatosson te шакалам.“ (U. о.)
4) „Т1111111 elmcue Z. М. a. az cu kamorachknyabnn az eu jmadsagynak
helyere, hog ky vagyon az kar keuzeut es 112 keufal keuzeut, az az kyt mas
tan hyvonk Z. M. 11. helyeuek, mely belt Z. M. а. jgen zepen meg ekesehtveen
Uronk Jezusnnk l'czeulctyvol es zentekuek kepuvel targya vala. Ez helyre be
menven ez z. 2112, az eu aytutos jmadsugyval meg gyogehta ez fratert.“
(323.1.)
 A NÀPoLYI выкапывании. 931

annos sequentes habuit. yIn quibus obsequiis dicti prouincia

lis sanus et incolumis occupatus fuit.

Qualiter sanctn margareta claruit spiritu prophetie

cap. LII.
In tantam denique sublimitatis arcem intentionem men
tis erexerat, ut inspiratio omnipotentis ei daret diuinorum
intelligentiam arcanorum. et quod cunctis hominibus in mor
tali carne uiuentibus naturaliter manet incognituml in super
naturalis lucis radio fieret sibi notum, decebat enìm, ut qui
pollcbat singulari nitore santimonie, claresceret et spiritu pro
phetie; Annunciate, que futura sunt Propailare cogitationes
hominum, que nullis se signis exterioribus foris pandunt, non
humanitatis est sed diuinitatis. quia tamen uirgo mundissima
per transformaturam amoris uirtutem iam effecta fuerit diui
no consors nature, mirum esse non debuit, si etiam noticie
consors esset diuine. Euentus itaque uarios futurorum con
tingentiump Cogitationesque ocultas cordium, mortis diem,
quem lex diuine prouidentie cunctis clausum esse uoluit et
ocultum, spiritu sancto diuiniter inspirata preuidit. cognouit,
et in multorum audientia propalauit.

qualiter predixit uictoriam regis patris sui cap. Ы".

contigit enim, dum adhuc esset iuuencula, quod rex
Bela. pater eius processit ad bellum contra ducem austrie
cum exercitu copioso. Regina mater uirginis considerans, quod
uarius est euentus belli et summi regis imploratura. pro rege
suffragium, ad monasterium causa deuotionis et orationis ac
cessit. Quesiuit mater a filia quid facit nunc in exercitu pa
ter tuus? Cui puella, spiritu sancto monente et interius lo
quente, respondit. Pater meus occidit adueirsarium suum. et
principali cadente, omnes aduersarios suos efïugabit. Sicque
factum est. nam rex ducem occidit. et dum occidit. ceteri
{nger-unt. Rex cum gloria redijt, reportans gloriosum tropha
um de hoste. 1)

1) A m. legendához ez еду késb'bbi штаты van сады". (252.1.)

ser
932 KNAUz шипов.

Qualiter reuelans occultas cogîtationes nouicie, eam a

temptatione liberauit et in amore ordinis conlìrmat
cap. LIV.
Soror quedam, nomine petrouella, ') dum adhuc esset
nouicia, die quadam sedens in refectorio cum sororibus col
lationis liora, ceteris bibentibus, ab illo, qui contemptus la
tenter surgit in scandale, uanis et uariis pulsata temptationi
bus uanitatis, cogitare cepit in corde suo, quales uestes ge
reret, et quales in domo patria dimisisset. Gerebat enim ue
stes religiosas asperas. et uilles. In parentum domo dimise
rat preciosas, delicatas et molles. Cogitatioues ei uarie suc
cedebant, et dicebat in animo suo si mansissem iu seculo, po
tuissem habere uestimenta discoloria, uestita tuissem dupli
cibus hornamentis et ut sub palcritudine uestium magnam
pulcritudinem corporis habuissem, hec et similia loquebatur
cum corde suo, et humanum quod patiebatur in mente, dista~
bat ab ea plurimum, nec cam quoquomodo uidere poterat
sancta uirgo, Presertim quia iam propter imminentem nocteni
erat retectorium tenebris obumbratum, Recedentibus ergo so
roribus de refeetorio, per Sanctum edocta spiritum accessit ad
nouiciam et tenuit manum eius ac ridendo dulciter dixit illi.
О Petronella carissima es iam nimis pulci-a, nunquid appa
ruisti tibi multum pulcra uestimentis et hornamentis munda
nis? Tunc nouicia tenens fortiter manum cius rogauit, ut ei
diceret, qualiter talia protulisset. Sed illa solum a cogitatio
nibus uanis eam cupieus reuocari et propter humilitatem no
lens misterium ocultari, dicere recusauit. Tune petronela per
peudens, se in suis cogitationibus deprehensam, erubuit, et
uanis ac sordidís cogitatiouibus reiectis, cor suum in sanctas
meditationes transuexit. Extunc autem in amore ordinis con
ñrmata, omnem hornatum seculi contempsit propter amorem
domini yhesu christi.

l) „Vala egy zuz, ky vala tamadvan names nemzetbeul, eu neky vala.

neve Petronylla es vala Tougay Peter urnak leanya.“ (311. l.) E fejezet tar
talwát a m. l. is ugyauigy adja.
 A miroan плюшевым. 933

Qualiter consolatn [uit sororem temptatam, reuelando

ei cogitationes eius. capitulum LV.
Simile quoque contigit per tres annos ante quod san
eta uirgo margareta de mundo migraret. Nam dominica se
cunda in adventu domini, dum soror quedam genere nobili,
Aluisca nomine ') sederet in relectorio cum alys hora cene,
cepit affligi graui dolore cordis, et estimauit, quod nulla de
sororibus curam haberet de ea. et propter dolorem huiusmodi
urebatur. Intravit ergo in eam cogitatio, et cepitdicere intra se
heu me, si non essem soror et essem inter parentes meos, multo
haberem, qui curarent de me. Vtinam essem secularis in domo
patris mei. Sic reuertebatur animo ín egiptum. Et aspiciens retro,
in eptamse fecerat regno dei et paulominus habitasset in inter
no anima eius, nisi dominus adiuuasset. ceteris igitur post cenam
ad chorum euntibus, Illa. dolorem animi patiens, in refectorj
loco mansit, et accedens ad eam sancta margarita, dulciter
illam redarguit ac dulciter consolationem impendit, dícens. o
soror carissima, quid babes? Quid stas? quid pateris? Atilla
indignationem cordis plus,quam egritudinem patiens cordis
respondit iudignans et dixit. hic sum. Cui sancta uirgo sub-l
iuxit quid est, quod propter dolorem tuum uelles nonwesse in
ordine. Cor tuum fantasias patitur et que cogitas? Aufer ma
lum cogitationum tuarum ab oculis illius, qui nouit cogitationes
hominump quoniam uane sunt. Iacta. cogitatum tuum in do
mino, et ipse te enutriet. nec sine consolationis remedio de~
relinquet. 2) Incipiens autem a. principio, quicquid illa cogita
uerat, ei per ordinem enarrauit. Erubescens illa, consolationem
recepiti cogitationes noxias abiecit. et quia cordis eius oculta

l) „Vala egy soror, kynek veia neve Alincha es vala Aìkay Peteur
urnak leanya.“ (313. l.)
2) „My lelt tegedet, avagy mynemeu faydalmad vagyon teneked
ntyamfya? monda az beteg soror: шут. vagyok, ime hol vagyok en; felele Z.
M. a.: mychoda. dolog ez, hog ez te faydalmadert nem akarz zer-zetben
lenned, avagy hog ez kevees faydalmert banod xerzetben voltoda “
(314. l.)
934 пиши NÁNDOR.

uirgini sancte patuerant, îpsius faciem inspîcere per sequens

triduam ausa non fuit.

Qualiter plncnuit iram sororis cogitatiolles detegendo.

Cap. LVI.
In eodem quoque monasterio soror Katerina cantrix in
cidit in diram Ire passionem contra quandam sororem suam,
et dum ín refectorio pranderct cum alys, cepit uoluere et
reuoluere in animo suo, quam passa fuerat suo indicio lesio
nem. Cogitabat modos uarios, quibus uindicare posset iniuriam
et quibus uerbis uel lactis optinere posset de iniuriante uin
dictam, hec illa cogitante, statim post prandium pacifica marga
reta, per spiritum Sanctum docta, uocauit earn ad se dulciter.
Et dixit illi. Soror Katerina, quid cogitabas in prandio? Ego
scie malas cogitationes таз. Quid turbaris et cogitationes
ascendunt in eor tuum. Putas ne bene irasceris tu, utique quo
morabantur in te cogitationes noxie. Aufer iram de corde tuo
et ne dederis tristiciam animo tuo, ne forte si tenueris in corde
tuo cogitationes iracundie, depellas deum ate, cuius in pace
factus locus et in corde pacifico requiescit 1) Exposuit itaque
illi plane totius' sue cogitationis processum, et sic reprcnsio
inollis sancte uirginis fregit iram sororis. Tune eius uicta dul
cedine, seipsam uero corde humiliauit, et iniuriam indulsit.
Paeem et amicitîam bonam deinceps habuit cum sorore.

Aliud simile de qundam alia sorore. cap. LVII.

Soror etiam sabina quadam uice uehementer irata, nec
uincere prevalens motum ire, sed assiduis cogitationibus quasi
strue lignorum apposita maiorem iracundie Hammam succen
dens, rogabat dominum, ut ad paeem eius mentem rediuceret.
Clemons igitur margareta divinitus agnoscens egritudinem cor

l) A m. I. szószerint fel nem hozza, elienben szerinte Kata Margit

kérdésérs „hog myt gondolt volna az шлам,“ nem akarta neki meg
mondani, „hanem monda neky: ezem vala az aztalnal es az etekreul gon
dolkodom vala“ (312. I.) A 371. l. szerint ezen Kata. „Cantrix (volt) es
vala Vnrady Andras urnak leanya.“
 A NÃPoLYx MARGITLEGENDA. 935

dis eins, ad illam accessit, Qua de causa in illam ire pass ionem
inciderat et quecunque durante motu passionis illius cogitauerat,
per ordinem enarrnuit. ас рег dulces sermones turbatnm eins
placauit animum. et ad ueram pacem et tranquillitatem re
duxit.‘)

Qualiter obitum suum longe ante predixit et preuidit

cap. LVIII.
Quam mirabile autom est 1100, quod sponsus ille, qui pru
dentes uirgînes ad paradisi nuptias uocaturus 111 quarumlibet
earum transitu media nocte cum clamore subito tamquam furem
inperceptibiliter et nullo sciente uenturum asseruit. Et huic tam
завесе uirgini tempus et diem sui obitus pntefecit. Sed hoc illi
merito debebntur,que dum in amore sponsi firmissime fixa. consi
steret, agn oto cursus sui termino, desideria non torperet et quanto
proquiquîorem agnosceretadventum sponsi,tanto ad occursum ve
nientis posset precitior inueniri. Renouauit 1311111- 111 sponsa. spon
sus antique miracula.Et sicut 011111 amico suo moysi,sic huic :unice
sue dilecte tempustransitus reuelauit.0bitum namque suum longe
ante preuidit et patenter predixit.Per unum siquidem annum, ante
quod ex hoc seculouocaretur obyt in monasterioinsule soror que
dam nomine beata (?)die itaque sepultura illius uirgo saneta,qui­
busdam audientibus, sorori olimpiadi talía uerba. dixit. Postistam,
que nunc obyt, nulla soror liuius monasterij ante me morietur.
Sed ego mortis debitum prima soluam. 2). Quod rei postmodum
probauit euentus. Nam toto sequenti anno nulla soror obyt. sed
circa. finem anni uirgo Margareta debitum mortalitatis exsoluit.

Qualiter diem obitus sui determinate predixit. cap. LIX.

Circa finem quoque eiusdem anni, IX die Januarij, hora.
cene, dum plums ex sororibus essent in domo monastery, que

l) „Ez dolog kedeg vala azen eztendeuben, kyben Z. M. a. meg

hala.“ (288. 1.)
9) „Mykoron еду soror (nem nevezi meg) meg holt es Z. M. а.
volna az inñrmariaban az meg holt sorornal, monde. az en mesterenek:
en zerelmes anyam, en lezek elseu ez soror utan, ky meghalok ; kiezen
n keppen leun.“ (300. l.)
936 KNAUz NÃNDOR.

dicitur hospitale, et sancta margareta cum eis, Sancta uirgo

sana corpore, pront omnibus prima facie apparebat, diem eis sui
obitus reuelauit. et dixit. Scitote quod cito moriar Verum infra
X dies in testo sancte prisce. Rogo autem поз, quod me sepeliri
faciatis in choro nostro ante altare sante crucis, aut si forsitan
sepultara mea ante illud altare sororibus aliquod impedimentum
prestaret, sepeliar in illo loco, in quo orare eomuniter consueuit
et adiecit: non timeatis apporere ша nus ad sepeliendum cor
pus meum, quia de eorpore meo nullus fetor penitus 021110111—
bit. l) Eratigitur sponsa secretorum sponsi iam conscia, diei
transitus non ignara. Erat proculdubio iam secura de premio,
que preuidit et predixit, quod corpus suum nullis post mortem
seateret fetorihus in sepulcro.

De felici transitu eins cap. LX.

Tertia igitur die, postquam obitum suum uirgo predixerat,
infirmitate grani decubuit, que usque ad diem octauum­ con
tinuata. fuit, in hac uera sua ultima egritudine, quamuis corpore
debilis, spiritu tamen fortis. tota mente (100 seruiens et eius uo
eationem alaeri uultu cum magna cordis iocunditate desiderans
et expectans inpretermisse alacriter et deuotc leuatis iugiter ad
celum oculis cordis et corporis dominum precabatur. Appropin»
quante uero felici eursu eertaminis, sacratisimi corporis Christi
et extreme unetionis sacra cum instantia petyt.et cum maxima de
uotìone ac largissima lacrimarum ciïusione de manu fratris
Michaelis prioris prouincialís percepit. 2) Ad extremnm autcm
horam perueniens, 3) sancte crucis signaculo se muniuit. et

l) „Esmeeg ugy monda az cu hnlalarul eu eucchenek; en zereteu

atyamt'yay, en 111111101- meglmlok, es kerlck tyteket, hog temettcsseteuk en
gemet az karban 112 zeut kerezt oltara eleut, ha kedeg az kar aznak my
atta igen megzornl az sororoknnk, tchat tomettesseteuk engemet az en imad
kozo helemben es 110 felyetek azon, hogy al tosteumbeul valamynemeu (10`
hossag iune ky, mert az cn testembenl semmyncmeu (101105503- ky nem
ju, ky mynd ezcnkcppen mog tclyek, mert alig cre tyzenkeet napot, hog
ezutan cz artatlnn zent zuzet hydcg kezdo lclny.“ (U. o.)
2) „Es mcg kenctotcek 1111101- Marcellosnnk jelen voltare." (301. l.)
3) A 111. 1. itt 02 érdekos sorokat adju hozzá: Az utolsó kenct fe1~
 A изгои: щштьвввнш. 937

cum uultu leto ad sancte crucis presentem illio imaginem ocu

los deuote direxit. Illius quoque sui et Omnium saluatoris in
hora mortis sequens exemplum, cuius in sancte uíuendo fuerat
imitate uestigium, integro sensu atque aspectu, quasi parum
'uitleretur infirme, inccpit dicere psalmum illum dauiticum. In
te domine speraui. Non confundar in eternum etc. Cumque
dixisset In manus tuus domine commendo spiritum meum l)
coram positie sororibus et cum lacrimis multis orantibus ob
dormiuit in domino. ac feliccm animam ad celum transmisit
coronandam et copulandam perpetuo illi, quem Iideliter et
perseuerantur amauerat, eterno regi sponso uirginum yhesu
Christo. transiuiut autem ab incarnatione domini Mil/esimo du
centesz'vmo sescogcsímo in die sancte prisce, que decima fuit ab
illa, in qua se predixerat transituram, l) ut per cunctum se
quentem,(?) prenunciantis ueritas probaretur. Erst autem tunc
circiter aunorum XXVIII. Et in ordine quasi XXIV-or annie
uixerat et continuauerat sanctam uitam. Transiuit quoque sa
bato post completorium circa principium dominice поешь?)

vétele után r,Z. M. n. oda hyvata nz eu feyedelmet az Priorissnt, ky vala

Bndaboray Istvan Urnak Leanya, es neky ada az eu Ladnyannk ku(l)chat.
O zereteu atyamfyay — — —-— lassntok, nezzetek hayolyatok yol oda es
lassatok, myt lelc az Priorissn Magery Bela. kyralnak leanyanak en. ken
ches ladayaban, es myt дыме: Azzonyonk Marianak eu clastromaban. ez
zent zuznek eu lndayabun volt kencth ezek vulnnnk: eu benne vulanak
keet ciliciomok, egyk megzakadozot vala immar az gyakorta valo vyseles
nek miattu, az masyk cîlìcium kedyg ny vala, es vala eu benne vasbol
chynalt euv, kyvel euvedeuzyk vala az ciliciumnak alola nagy kemenseg
gel, es egy vezzeut, kyre vala keutenztetven az zeul dyznonsk beure ser
teucvel euzve, kyvel ez z. zuz eu magst ostorozyu vala, esmeeg vala az
ludaban keet nemeez kapchn, mely kupchakat be vertenek vala keet fe
leul apro hegyes vos zegekcl, куш ez z. zuz visel vala eu labayban.
Ezek valansk zereteu atyamfyuy Z. M. azzonnak az en dragalatos kenchey.“
(301. l.)
l) Ezt Guarini is emlìtì (f. h. 904. 1.), a 1n. l. ellenben nem.
2) A m. l. szerint betcgségének 13. napján halt meg. (302. 1.)
3) „Cristus zulctetynok utanna ezer keet zaaz hetven egy eztendeuben
ez z. zuznek kedeg huzon kyleno eztendeuben, februar linvanuk tyzen euteud
нарды“ vagy mint alább hslyesben mondje : sz. Piroska asszony napján, „mer
938 шиши NANDoR.

ut ostenderet deus, quod post requiem а laboribus suis tran

situra foret ad gloriam resurrectionìs Et illo prestante, qui
sanctos suos gloriñcat et (in) regno claritatis immarcessibili
gloria eternitatis coronatur. ‘) Cui est honor et gloria per in
finita secula seculorum.
(A második rész а jövö évfolyamban.)
Knauz Nándor.

А PozsoNYI KÁPTALANNAK KÉZIRATAI.

(82. мВт.)
Benediccio capselle et baculi peregrini - , benediccio
vini in die Johannis-, oereox'um In purificacione -‚ In die
Blasij exorcismus salia et aque —‚ Benediccio cinerum in
capite Jeiunij-, letania legatur in die palnarum -­ , Ехого
cismus frondium-, In sabbato s. bened. ignis, cerei, fontis
In die Pasche boned. carnis--, bened. lardi, casei-, be
ned. ad quemlibet, -­ Ad introducendnm mulierem ad eccle
siam, ­- In assumpcione b. Virg. bened. herbarum--, be
ned. noue occe — super peregrinos. — 7. l. Ily befejezéssel
а 106. lapon: Laus tibi xpte, quem liber explicit iste. A. d.
М°ссс°1ххх°п110 (1384.) E kie rituale-féle igen loutos.
Incipiunt prothemata de Sanctis, occurrencia per circu
lum anni et hec subscripta prothemata sunt communia, Et
sunt inchoata. sub A. d. m. l. xxx. v0 (1385.) sequenti feria.
4-а post fest. Michaelis. X Expliciuntur prothemata. —- —- Et
sunt finita a. lxxxvo in vigilia luce ewang. Elöfordul bennök:
Vndecim milia virginum Vrsule cum sodalibus suis, és de
S. Elyzabeth. 18. l.
Czím és befejezés nélküli adhortatíófélék, de miseri
cordia, deb. virg. 1. l. _

паров ez. z. zuz ky mult vala. ez vilagbol“ (309.. l.) Halála idej éröl bövebben
szóltunk e czikk bevezetésében.
I) Helyesben: coronal..