7..

Hagyománykövetés és újítás Balassi Bálint lírájában

I. - Jelentősége. Balassi Bálint 1554-ben született Zólyom várában, főnemesi családban. Tanítója Bornemissza
Péter volt. A kései hazai reneszánsz költője, a magyar nyelvű irodalom első nagy klasszikusa. A nyolc
nyelven beszélő tudós humanista költő nemcsak átlagon felüli műveltségével tűnt ki, de személyisége és
egész élete is rendkívüli. Részt vett a 16. századi törökellenes harcokban, vitézkedett és harcolt is. Az
irodalomtörténet azon alakjainak sorába tartozik, akiknél a nagyszerű életmű hátterében meglehetősen
zaklatott élet áll. Méltó társai legalább kétszáz évet késtek. 1594-ben, Esztergom ostromakor halt meg.
Költészetének nagy részét egy 17. századi kézzel másolt kódex, az ún. Balassi kódex őrizte meg, amely csak
1874-ben került elő. Balassi tudatosan komponálta versgyűjteményét. Dante-hoz hasonlóan a
számmisztikának is szerepe van benne. Énekverseket írt, azaz egy már meglévő dallamra írt szöveget.
Verseit témájuk szerint három csoportra lehet osztani, ezek a szerelmes versek, vitézénekek és Istenes
versek.

II. – Szerelmes versei . Balassi reneszánsz emberként a szerelmet tartotta az élet egyik legfőbb értékének.
Szerelmi lírája a középkori trubadúrköltészet és a reneszánsz szerelmi líra szintézise. Három korszaka van.
Az első házasságáig tart. Eleinte különféle erdélyi hölgyekhez, majd Losonczi Annához írta verseit. A
második szakaszt a Júlia-versek alkotják. Ezeket is Losonczi Annához írta, de a reneszánsz költőkhöz
hasonlóan más nevet adott szerelmének bennük. Ekkor születtek legszebb versei. A harmadik korszakot a
Célia-versek alkotják. Nem ismert, ezeket a verseket kihez írta, rövidebbek is mint korábbi művei.
HARMINCKILENCEDIK (HOGY JÚLIÁRA TALÁLA)
- Két részre tagolódik: 1 – első öt versszakig, 2 – hatodik versszak
- Az első versszak jelzi a konkrét vershelyzetet, ami egy tényleges találkozás Júliával, meglátja, köszönti s
bókol. Egy hatalmas szerelmi vallomást tartalmaz, csakis őt szeretné, nem kell neki más, a világ
értelmetlen nélküle.
- A következő négy versszakban metaforák sorozata következik, a szeretett lényt dicséri testi és lelki
értelemben is. Vannak fogalmi alapú azonosítások (kívánság, boldogság) és tárgyi alapúak is (drága
palota, viola).
- Kölcsönös a hatás Balassi és a népköltészet között.
- A 3. versszakban a virágszimbolika az uralkodó. A 4. versszak metonímiát tartalmaz, ami a rész egész
viszonyán alapuló költői kép, itt a fényszimbolika az uralkodó.
- Az 5. versszak a vers tetőpontja, a metaforák halmozása és a fokozás elragadtatott, heves érzelmeket
fejeznek ki.
- A 6. versszak elkülönül a többitől, múlt időbe vált, vagyis kiderül, hogy vallomása már megtörtént.
Megtörtént a bókolás mozzanata, ám a kegyetlen Júlia alakja jelenik meg: Balassi csalódott, Júliua
gúnyosan, elutasítóan fogadta azt. Ez a zárókép a trubadúrlíra jellegzetes helyzete.
- A mű verselése ütemhangsúlyos, felezőnyolcas.

III. – Vitézi versei . A katonaének sajátos magyar műfaj volt, a reneszánszban azonban ismeretlen,
Magyarországon a török uralom nyomás vált témává a hazáért és a kereszténységért vívott harc. Ezek a
költemények a végvári katonák életét örökítik meg.
HATVANEGYEDIK (EGY KATONAÉNEK )
- Műfaja katonaének, a vitézi élet szépségei, örömei jelennek meg, de a költő bemutatja a szenvedést, a
gyötrelmet és a pusztulást is. Részletesen bemutatja a katonák életét, a portyázásokat, a győzelmeket,
ugyanakkor a halált is.
- Szimmetrikus, harmonikus szerkezetű. Felépítését a 3-as szám határozza meg, mely a Szentháromságra
utal. Ez Balassi egyik legtökéletesebben megszerkesztett verse. Három pilléren nyugszik a költemény,
ezek az első, az ötödik és a kilencedik versszak.
- Az 1. vsz. megszólítással, költői kérdéssel indul (Mi lehet ennél szebb?), amely tulajdonképpen állítás,
benne van a válasz. A következő 3 vsz. a kérdést alátámasztja, indokolja, részletezi, igazolja mozgalmas
életképekkel. (ÉLETKÉP: A mindennapi élet egy-egy tipik.us helyzetét, jelenetét, szereplőjét ábrázolja a
legjellemzőbbnek vélt jegyek kiemelésével.)
- Az 5. vsz. erkölcsi ítéletet fogalmaz meg -> a vitézek a legmagasabb értékrend megtestesítői. Ezután
komor képek következnek, az életforma nehézségei kerülnek előtérbe, a halál beárnyékol mindent.
- Jókívánságokkal zárul.
- Verselése ütemhangsúlyos, Balassi-strófában íródott, azaz a versszakok 3 sorból állnak, amelyeket a
belső rímek további 3 részre, 6-6-7-szótagos elemekre tagolnak.
- A vers nemcsak a vitézi életet mutatja be, üzenet több: a szabadság és a természetesség szimbóluma
is.

IV. – Istenes versei . Balassi egész pályája során írt Istenes verseket. A legmaradandóbbak életének válságos
szakaszaiban születtek. (házassága unokatestvérével, Dobó Krisztinával -> érdekházasság, Losonczi Anna
visszautasítása) Ezen műveire jellemző, hogy életének kisiklásait, legszemélyesebb érzéseit, gondolatait
fogalmazza meg, megbánja vétkeit, bűnbocsánatért fohászkodik. Hit és kétség megfér egymás mellett.
ADJ MÁR CSENDESSÉGET
- Vallásos bujdosóvers, Lengyelországban írta, hazájától, barátaitól, szerelmétől távol.
- Műfaja: himnusz (Istenhez szóló magasztos, lírai hangvételű könyörgés) A költő belső vitája is ezen kívül.
- 3 nagyobb szerkezeti egység
- 1-2.vsz: Magányos emberként könyörög Istenhez bűnbocsánatért, kérdő értelmű, de felszólító módú
igealakok figyelhetők meg.
- 3-6.vsz: A könyörgés megindoklása, érveket hoz fel az irgalom elnyeréséért, párhuzamok s ellentéteket
figyelhetők meg.
- 7-8.vsz: Az egyezség bekövetkezik, megállapodnak az Úrral, a záró versszakban már nyugodt, csendes
halálért könyörög.
- Belső ellentétektől feszülő, izgatott menetű alkotás. Ezt a belső hullámzást jelzi a különböző
mondatformák állandó váltakozása (felszólító, kijelentő, kérdő, óhajtó).
- Rokonvers: Szappho: Aphroditéhoz