„…szinte áttekinthetetlen terjedelmű életfolyamatra utal, amelynek hullámzásai,

magasba-törő lendületei és a nagy távlatai, gazdasága és nemzeti létünk gyökereivel, állami

berendezkedésünk, népi műveltségünk alapjaival való szoros kapcsolata ámulatba ejti a
kutatót... 1” írja Karsai Géza cikke címére utalva (Szent István király tisztelete) amely a szent
király halálának 900. évfordulójára összeállított emlékkönyvben jelent meg. Ha meg nem
tudományos jelentőségű cikkre szeretnénk hivatkozni, valószínűleg egy magyar nemzetiségű
embernek sem kell különösebben részletezni, hogy kicsoda is volt István király. Nagy szerepet
kap alakja az egyházi, illetve a világi hagyományban is, a falképektől, a szobrokon át, az
énekek, népi mondákig ábrázolja a szent királyt2. Dolgozatomban ezekbe szeretnék bepillantást
nyújtani, térben inkább a magyarországi- illetve erdélyi területekre fektetve a hangsúlyt, időben
meg a 17-18. század időszaka kerül a középpontba.
A magyar szentek tisztelete, sokszor már haláluk után megkezdődik így Szent Istváné
is, de a tisztelet vallási megfogalmazása a 11. század után3 válik szélesebb körben is elterjedté,
miután VII. Gergely pápa 1083-ban Rómában szentté avatja Imre herceggel és Gellért
püspökkel együtt. Tisztelete nem csak a magyar nyelvterületeken terjedt el, csak hogy néhány
példát említsek, a bambergi dóm pillérjén az egyik lovas alakot Szent István alakjának
tulajdonítják4, a különböző külföldi zarándokhelyeken alapított magyar kápolnák elemei5 vagy
akár a regensburgi Alte Kapelle déli falának freskója, amely István és Gizella kölni esküvőjét
jeleníti meg6.
Széleskörű tiszteletének egyik oka, hogy ő volt az első fejedelem, akit később szentté
avattak, de történelmi szerepe is sokat nyom a latban, mivel a keresztény magyarság
megalapozója, „apostola”. Kultusza a török hódoltság miatt és az ellenreformáció
törekvéseként még nagyobb méreteket ölt, amelyre az is rásegít, hogy I. Lipót király és XI. Ince
pápa a török hódoltság alól való felszabadulást Szűz Mária és Szent István közbenjárásának
tulajdonítja.7
Magáról a királyról, korabeli, hiteles ábrázolás nem maradt fenn, ezért a mondákra,
hagyományokra alapozva alakult ki és minden korszak a maga képére formálja, alakja változik
a korszellemnek megfelelően8, a belső tulajdonságokat kifejezve, úgymint a fenségesség, a

1
KARSAI 1938, 157.
2
LEPOLD 1938, 8.
3
KARSAI 1938, 158.
4
KARSAI 1938, 253.
5
KARSAI 1938, 167-168.
6
JOÓ 1989, 324, 329.
7
LEPOLD 1938, 114.
8
KNAPP 2006, 214.
1
nyugodtság, bölcsesség, hallgatagság, isten parancsait követő, a 15. században legalábbis így
jellemzi Laskai Osvát is.9 A 13. századtól végétől, „tipizált” ábrázolásai jellennek meg, „…idős,
szakállas, koronás, jogarral és országalmával ábrázolt szent király…”10 Knapp Éva
tanulmányában az ábrázolásokat három csoportra osztja: önálló ábrázolások, csoportos
ábrázolások, illetve „Szent István élettörténetének ciklusszerű ábrázolásai”. Harmadikról leírja,
hogy kevés maradt fenn a 14. századból és nem teljesen az ő személyével foglalkozik, inkább
a királyság története kerül a középpontba, például Géza fejedelem álma, Koppány lefejezése
vagy Vazul megvakíttatása11. Leggyakoribbnak a csoportos ábrázolások tűnnek. Korábbinak
mondhatjuk a Szent István, Imre herceg, valamint Szent László együttest. Ezt a hármast „sancti
reges Hungariae”-nak is nevezik12. Az ország Boldogasszony oltalmába való ajánlás miatt a
Máriával való ábrázolás is gyakori, de előfordul Szent Imre mellett más magyar szentek
társaságában. Knapp Éva leírásából kiderül, hogy a királyhármas ábrázolást az Anjou
dinasztiának is köszönhetjük, ezzel is a család uralkodásának legitimitását, ősiségét próbálták
erősíteni.13
A korabeli mondákról sajnos nem maradtak írásos emlékeink, így csak későbbi
változatok maradtak meg, még a 20. század végén is gyűjtöttek a Gyimesekből Szent Istvánról
szóló mondákat. A magyarok mellett, a környező népek mondáikban is megjelenik. Egy
szlovák legendában is megjeleni, hogy a király egy csatában a „tótok segítségével
győzedelmeskedik”14.A hozzá való ragaszkodásunkat az is alátámasztja, hogy rengeteg falu-,
templomnépe igyekszik létezését visszavezetni a királyig. Noha nem mindenki ért egyet
ezekkel, mégis lehet, hogy van valamennyi valóságalapja, hiszen Szent István egyik rendelete
alapján, minden 10-15 falu templomot épített.15 A mondákhoz hasonlatosan a szentről szóló
énekek is születnek. Ezek közül sok még mai napig is él, illetve átformálódott, egyházivá is
vált, a liturgiánk része lett.
Szent István napjához különböző népi hiedelmek is kötődnek, érdekeségként
megjegyezném, hogy egy 19. századi hiedelem szerint augusztus 20. meg lehet találni a király
16
elásott kincsét, de a népi hiedelmek után térjünk vissza a kézzelfoghatóbb dolgok síkjára.

9
LEPOLD 1938, 115; KNAPP 2006, 216.
10
KNAPP 2006, 216.
11
KNAPP 2006, 217.
12
Magyar Régiség Művelődéstörténetének Adatbázisa, „A magyar szentek együttes tisztelete” szócikk
[http://mamul.btk.mta.hu/MAMUL_SZERK/mamul_view.php?editid1=5807]
13
KNAPP 2006, 217.
14
KARSAI 1938, 193-193.
15
KARSAI 1938, 190.
16
KARSAI 1938, 193.
2
Fentebb volt szó már az ország Szűzanyának való felajánlásáról. A felajánlás legendáját
Hartvik-püspök írta le valószínűleg a 12. század elején17 de a Nagyobb Legendában is szerepel,
a barokk korban ennek megfelelően ábrázolják a jelenetet: az uralkodói jelvények (korona,
jogar, országalma) mellett helyet kap a templom, vagyis az egyház jelképe, ezen kívül az ország
térképe, valamint az országcímer18. Egyes kutatók szerint ezt lehet az egyik legmagyarabb19
szimbólumnak tekinteni. A 12. század után ez a szimbólum egy kissé feledésbe merül, de
visszatér és mondhatni divattá válik a 17. században. Ennek korábbi változatait ismerhetjük fel,
a győri székesegyház rézreliefén20 is, ezt a töröktől való felszabadulás után állítják fel21. A kép
egy angyallal egészül ki, aki az ország címerét tartja a kezében. Szent István király
páncélöltözetet visel, de koronáját Mária elé a földre helyezi, s a győri székesegyház modelljét
nyújtja az ég felé.22
Győr a 16. században sok változáson megy keresztül, végvárként erődvárossá alakul, a
katonai, stratégiai szempontok vannak előnyben minden mással szemben. 1592-ben a lakosság
nagyrésze protestáns vallású, 1594-ben a törökök elfoglalják, ekkor tűnik el az egyházi
művészeti alkotások nagyrésze. A felszabadulás után a ferencesek térnek vissza, majd a
jezsuiták és a karmeliták is. A protestánsoktól erőszakkal is foglalnak vissza templomot, s
megkezdődik 1640 körül a székesegyház felújítása. A protestánsokat adminisztrációs
nehézségekkel terhelik, lehetetlenítik el, így a katolicizmus újra feljebb virágzik. A sokszínű
vallási életnek II. József vet véget, betiltja a körmeneteket, és más vallásos gyülekezéseket 23
A székesegyház felújításánál az aktuálpolitikai álláspontoknak is megjelenítették,
természetesen itt katolikus szemszögből: „Szent László és Szent Imre valamint Szent Adalbert
és Szent Márton - Máriát ábrázoló, Patrona Hungáriáé feliratú pajzsokkal védelmezik a
törökök nyilaitól az angyal tartotta címer képében megjelenített országot. Felettük, égi víziókén
az országfelajánlás jelenete látható: az agg, ősz szakállú István király teljes uralkodói díszben,
hermelingalléros palástban, térdre ereszkedve nyújtja át az országalmát a Szűzanyának s
ölében tartott Gyermekének. Az oromzati képen Mihály arkangyal sújt le lángpallosával a
törökökre és a melléjük állított protestáns prédikátorokra.”24 Ezt, ha kicsit sarkítva próbáljuk
lefordítani, akkor azt kaphatjuk eredményként, hogy a törökök a büntetés, a hitüket elhagyó

17
KRISTÓ 1990, 43.
18
BERTÉNYI 2016, 25.
19
SZILÁRDFY 1999, 71.
20
1. kép
21
SZILÁRDFT 1999,
22
SZÉKELY 2000, 162.
23
SZÉKELY 2000, 155-157.
24
SZÉKELY 2000, 158.
3
protestánsok miatt és az egyedüli megoldás rá, hogyha visszatérnek a katolikus hitre.25 A
katolicizmus propagandát megerősítő jezsuiták legitimizálni próbálják igazukat, a fentebb
említett rézreliefre is az 1033-as évszámot vésték rá. Ez egyesek szerint a győri székesegyház
Szent István általi alapítására utal, mások szerint pedig magára a templom építkezés
befejezésére.26
Győr más, Szent István ábrázolásokban is gazdag, ezeket szeretném még röviden
összefoglalni. Magyaros ruhában27, három másik szent mellett, címerrel szerepel a Mária-
oszlopon, amely Európában a protestánsok felett vívott győzelmet hivatott hirdetni,
Magyarországon viszont összefügg a Patrona Hungariae „mozgalommal”. 28 Ezt az oszlopot a
kordivathoz hűen, a 17. század utolsó évtizedeiben emelik. A bencés rendházának falképein is
feltűnik amely 1697-ben készült29. Buda ostrománál Lipót császárra és Lotharingiai Károly
herceggel, Szent Imrével Máriához imádkoznak30. Supanich György győri éneklőkanonok
imakönyvén is szerepel, a festett előlapon. A 18. században még sok helyen előfordul: a
karmeliták főoltárképén, a bencés monostor „dekorációs programjában” freskók és szobrok
formájában is több helyen megjelenik,31 az orsolyiták oltárképén, a kamillánusok főoltárán is.
A Szent István székesegyház természetesen, nevéhez híven, bővelkedik az uralkodó
ábrázolásokban: Jacob Gabriel Mollinaro, Patrona Hungariae oltárán, a kegyoltáron,
paddomborművön, a kórus Maulbertsch-grisaille-képén, utóbbi a 18 század végén készült és
látható rajta egy személetváltás, melyben az uralkodó egy nyájas, kegyes, ájtatos uralkodó képe
tárul elénk32, a „Magyar Szentek megdicsőülés33” című képén34. Ezt Székely Zoltán az
világiasság egyik első jeleként értelmezi.
Győr után térjünk át egy másik kultuszhelyre, következzen Székesfehérvár.
Henszlmann Imre 1862-ben Székesfehérváron megtalálja Szent István eredeti
temetkezésének a helyét. A képes krónika tanulsága szerint35 „Boldog István meghal és
Albában eltemetik.” Henszlmann a temetkezés helyének déli hajó keleti szélén feltételezi.
Megtalálja az István király eredeti sírját fedő mészkőtáblát, amely alól 1083-ban Szent László

25
SZÉKELY 2000, 158-159.
26
SZÉKELY 2000, 162.
27
2. kép.
28
SZÉKELY 2000, 160.
29
3. kép.
30
SZÉKELY 2000, 161; SZILÁRDFY 1999, 82-83.
31
SZÉKELY 2000, 163-170.
32
SZÉKELY 2000, 178.
33
4. kép.
34
JERNYEI KISS 2012, 255.
35
5. kép.
4
exhumáltatja a királyt, majd másodlagos temetkezési helyre temetteti. Az 1970-es és 1988-ban
végzett ásatások során a templom főtengelyében találtak egy építmény maradványt, amelyet
méretei illetve formája, mélysége alapján kriptának lehet titulálni. A Szent Istvánénak
tulajdonított szarkofágról Nagy Emese kutató kimutatta, hogy egy római szarkofágról van szó,
amelyet átfaragtak másodlagos felhasználásra. Ezekre nincs bizonyíték, mert Székesfehérvárra
a Krisztus utáni 10-11 századokban három Árpád-házi uralkodót is temettek, nem bizonyítható,
hogy István királyé lett volna36 a kutatók nem egyetértésének köszönhetően.
A székesfehérváron, a győrihez hasonló történettel találkozunk, csak itt még a kultusz
méreteinek nagyságához hozzájárul a király sírhelyének ittléte is. Itt is a törökök alól való
felszabadulás után a Szent István király kultusz felélesztése a cél. A plébániatemplomban
Johann Ignatz Cimbal bécsi akadémiai művész készíti a freskókat a jezsuita tervek alapján. Az
1758 és 1768 között zajló munkálatok során az intelmeit fiának magyarázó királyt ábrázolja,
allegórikus alakokkal akik a pogányság és a török felett aratott győzelmet hivatottak jelképezni
a korszaknak megfelelő jezsuita vonalon.37 A műalkotások nem mondhatók kivételes
alkotásoknak, de a főoltár képe38 mindenképp a „…a kor egyik lejobb alkotásai közé tartozik…”
A képet Vincenz Fischer festette, az építészeti részét meg Franz Anton Hillebrandt osztrák
építész tervezte, Mária Terézia jóváhagyásával. Kovács Pélter megjegyzi Galavics Géza
nyomán, hogy „II. Ferdinánd korától Mária Teréziáig egyszerűen nem hiányozhatott az a
jelenet, amikor Szent István felajánlja országát és koronáját Máriának.” 39 A festő az adatgyűjtés
alkalmával a megrendelőkhöz azzal az ötlettel fordul, hogy valósághűbb lenne fiatal korában
ábrázolni a királyt, majd egy másik levélváltással rajzot kér a Szent István által alapított
Székesfehérvári templomról. Az alkotás 1775 októberében kerül a helyére.
Mária Terézia nem csak az ehhez való hozzájárulásával támogatta a Székesfehérvári
egyházat, menyasszonyi ruhát miseruhának alakkítatja át, 1777-ben a Szent István fej-
ereklyét40 készíttet Sebastia Würth-tel.
Az 1776-1777-es Mária Terézia tevékenységei közé más egyházmegyék alapítása is
hozzátartozik a székesfehérvári mellett: a besztercebányai, a rozsnyói, a szepesi és a
szombathelyié is. A szombathelyi plébániatemplom, székesegyház felépítésével Hefele
Menyhértet, Magyarország egyik legjelentősebb későbarokk építészét bízzák meg. Az építési
munkálatok csak 1791-ben kezdődnek el, de már a díszítést is tervezi. A munkára Maulbertsch

36
KRALOVÁNSZKY 1996., 13-16.
37
KOVÁCS 1996, 42.
38
6. kép.
39
KOVÁCS 1996, 43-45.
40
7. kép.
5
festőművészt bízzák meg. A fő program Mária titulussal függ össze, a születése, angyali
üdvözlet, templomban való bemutatás41. A székesegyház díszítésének megalkotásában másik,
nayg szerepet Dorffmaister István kapta, tőle a Szent István, az országát Szűz Máriának
felajánló jelenetet kellett volna megfestenie, de Dorffmaister első vázlatában nem ez, hanem
egy alapításjelenet szerepel. Kifogásolta a megrendelő, de majd néhány változtatással meg
tudnak egyezni és elkészül a Pannonhalma megalapítását ábrázoló festmény42. Kostály László
szerint Dorffmaister, utolsó éveiben egy festői értelemben, lenyugszik, az addigi mozgalmas
barokkos alakok átalakulnak lehiggadt egyszerű, gyakran ismételt formákká43. Jól ábrázolja a
kezdeti nyugtalanságát, mozgalmasságát a kiskomáromi, felajánlás freskó44.
A koronafelajánlások mondanivalóját többféleképpen értelmezhetjük. Hoffmann Edith,
a 17. századról végzett kutatása során kijelenti, hogy a felajánlás ikonográfiája nem egy
kiforrott kép. Szerinte a művészek és a megrendelőik is keresik a megfelelő kompozíciót, de a
végeredménnyel egyik sincs igazából megelégedve45. A 18. században is többféle nézőpontból,
pontból is tekinthetünk rá. Kostály László a következőképpen fogalmazza meg őket:
„erős kezű és nagyhatalmú nemzeti király tisztelete:
a. nosztalgikus visszatekintés az „ideális” szentistváni berendezkedésre
b. a katolikus uralkodó iránti feltétlen lojalitás
c. az uralkodónak méltóvá kell válnia a szentistváni örökséghez (a szentség és
világi nagyság)
2. a király és nemeség mennyei eredetű kiváltsága (legitimitásuk megerősítése)
3. az ország a szentistván koronafelajánlástól kezdve Szűz Máriáé, vagyis minden
tekintetben katolikus (ellenreformáció)
4. az ország területi egységének és függetlenségének helyreállítója és védelmezője a
Szűzanya mint Patrona Hungariae, az ő tizteletének biztosítás emiatt is
elmaradhatatlan (törökellenesség)
5. az uralkodó által- az ő mennyei kapcsolata révén – Mária közbenjárásával maga
Krisztus király kormányozza az országot.”46
Az előző oldalakon a templomi ábrázolások, freskók, szobrok voltak a középpontba.
Egy másik vonalát megvizsgálva a Szent István ábrázolásoknak, találkozhatunk Knapp Éva

41
GALAVICS 1971, 11.
42
8. kép.
43
KOSTÁLY 1997, 53.
44
9. kép
45
KNAPP 2006, 201.
46
KOSTÁLY 1992, 200.
6
munkájával, ő a 17-18. századi sokszorosított grafikával foglalkozik 2006-ban kiadott
cikkében. Ebben a tanulmányban is találkozunk ugyanazokkal az elemekkel, változásokkal,
változatokkal, amelyet a falképeknél már megfigyelhettünk. Itt is egy erős uralkodó képe tárul
elénk, aki mindenekelőtt keresztény erkölcsökkel bír. Szerepel családi környezetben, más
magyar szentek társaságában, megjelenik a katonai sátor jelenete is, ahol a legyőzött pogányok
képe, utalva a kort jellemző ellenreformációra, illetve törökellenességre, a későbbiekben meg a
töröktől megszabadulásért való hálaadásra. Utóbbi esetben a képek nem támadójellegűek
annyira, inkább nyugalmat árasztanak.
Knapp Éva is arra a következtetésre jut, hogy a 17. századi rekatolizáció eredménye a
Szent István kultusz újbóli fellendülése. A jezsuita propaganda során a történeti hitelesség
háttérbe szorul, inkább a mondanivaló számított. Mindenféle szempontból pater patriae
maradt. 47
Karsai Géza, Szent István-király tisztelete című cikkében szerepel „A Szent István-
tisztelet helyrajza” című fejezet, amely külön bekezdéssel rendelkezik az erdélyi területekkel
kapcsolatban. Innen szeretném felsorolni a 17-18. században létesítetteket, bizonyítékként a
Szent István-tisztelet jelenlétére: Ákosfalva, 1714-ben plébánia templom, Barót, 1760 plébánia
templom főoltárán szobor, Csicsókeresztúr, 1720-ban, visszaállítják a templomot,
Csíkszentkirály, 1773-ban a község a régi templom helyére újat épít, Csöb: Bordos,1781-ben
plébániát alapítanak. Disznajón 1785-ben kápolnát építenek. Gyulafehérváron az 1601-ben
megszűnt plébániát 1693-ban visszaállítják. Kézdiszentléleken a Perkő hegyen kápolnát
állítanak 1736-ban, Királybányán Hunyadmegyei plébániát alapítanak 1789-ben,
Székelyszentkirályon 1796-ban templomot építenek.
Karsai leírja, hogy Vajdahunyad várának egyik falfestménye is Szent Istvánt ábrázolja.
Mivel ez 1938-as mű, sajnos már nem vagyok biztos ennek a létezésében. Tudtommal pár éve
felújították, de azóta sajnos nem volt szerencsém odalátogatni.

47
KNAPP 2006, 234-236.
7