AutoCAD 2007 Felhaszno Kezikonyv-Hun PDF

AutoCAD®
2007
Felhasználói
kézikönyv
2006. május
Copyright © 2006 Autodesk, Inc.
Minden jog fenntartva
A jelen kiadvány, illetve annak bármely része semmilyen formában, módszerrel vagy céllal nem sokszorosítható.
AZ AUTODESK, INC. A JELEN ANYAGOKRA VONATKOZÓAN SEMMILYEN KIFEJEZETT VAGY VÉLELMEZETT GARANCIÁT
(FELELŐSSÉGET) NEM VÁLLAL, BELEÉRTVE AZ ELADHATÓSÁGRA VAGY EGY ADOTT FELADATRA VALÓ ALKALMASSÁGRA
VONATKOZÓ GARANCIÁT (FELELŐSSÉGET) IS, TOVÁBBÁ EZEN ANYAGOKAT CSUPÁN JELEN ÁLLAPOTUKBAN BOCSÁTJA
RENDELKEZÉSRE.
AZ AUTODESK, INC. SEMMILYEN ESETBEN SEM VONHATÓ FELELŐSSÉGRE OLYAN KÜLÖNLEGES, JÁRULÉKOS,
VÉLETLENSZERŰ VAGY KÖZVETETT KÁROKÉRT, AMELYEK A JELEN ANYAG MEGVÁSÁRLÁSÁBÓL, ILLETVE
HASZNÁLATÁBÓL EREDNEK. AZ AUTODESK, INC. TÁRSASÁGOT - AZ ELJÁRÁS TÍPUSÁTÓL FÜGGETLENÜL - CSAK ÉS
KIZÁRÓLAG AZ ITT ISMERTETETT ANYAGOK VÁSÁRLÁSI ÉRTÉKÉIG TERHELI FELELŐSSÉG.
Az Autodesk, Inc. fenntartja magának a jogot, hogy belátása szerint változtassa és javítsa a terméket. A jelen kiadvány a kiadásakor
érvényes állapotában mutatja be a terméket, ezért az nem tükrözi a termék későbbi, további tulajdonságait.
Autodesk védjegyek
A következők az Autodesk, Inc. bejegyzett védjegyei az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban: 3D Studio, 3D Studio
MAX, 3D Studio VIZ, 3ds Max, ActiveShapes, Actrix, ADI, AEC-X, ATC, AUGI, AutoCAD, AutoCAD LT, Autodesk, Autodesk Envision,
Autodesk Inventor, Autodesk Map, Autodesk MapGuide, Autodesk Streamline, Autodesk WalkThrough, Autodesk World, AutoLISP,
AutoSketch, Backdraft, Bringing information down to earth, Buzzsaw, CAD Overlay, Character Studio, Cinepak, Cinepak (logó), Civil
3D, Cleaner, Combustion, Design Your World, Design Your World (logó), EditDV, Education by Design, Gmax, Heidi, HOOPS, i-drop,
IntroDV, Lustre, Mechanical Desktop, ObjectARX, Powered with Autodesk Technology (logó), ProjectPoint, RadioRay, Reactor, Revit,
Visual, Visual Construction, Visual Drainage, Visual Hydro, Visual Landscape, Visual Roads, Visual Survey, Visual Toolbox, Visual
Tugboat, Visual LISP, Volo, WHIP! és WHIP! (logó).
A következők az Autodesk, Inc. védjegyei az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban: AutoCAD Learning Assistance,
AutoCAD Simulator, AutoCAD SQL Extension, AutoCAD SQL Interface, AutoSnap, AutoTrack, Built with ObjectARX (logó), Burn,
CAiCE, Cinestream, Cleaner Central, ClearScale, Colour Warper, Content Explorer, Dancing Baby (kép), DesignCenter, Design
Doctor, Designer's Toolkit, DesignKids, DesignProf, DesignServer, Design Web Format, DWF, DWFit, DWG Linking, DWG
TrueConvert, DWG TrueView, DXF, Extending the Design Team, GDX Driver, Gmax (logó), Gmax ready (logó), Heads-up Design,
Incinerator, jobnet, LocationLogic, ObjectDBX, Plasma, PolarSnap, Productstream, RealDWG, Real-time Roto, Render Queue,
Topobase, Toxik, Visual Bridge, Visual Syllabus és Wiretap.
Az Autodesk Canada Co. védjegyei
A következők az Autodesk Canada Co. bejegyzett védjegyei az Amerikai Egyesült Államokban és/vagy Kanadában és más
országokban: Discreet, Fire, Flame, Flint, Flint RT, Frost, Glass, Inferno, MountStone, Riot, River, Smoke, Sparks, Stone, Stream,
Vapour, Wire.
A következők az Autodesk Canada Co. védjegyei az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és/vagy más országokban:
Backburner, Multi-Master Editing.
Harmadik személyek védjegyei
Minden más márkanév, terméknév, és védjegy a megfelelő birtokosok tulajdona.
Harmadik személyek szoftvertermékei
ACIS Copyright © 1989-2001 Spatial Corp. Portions Copyright © 2002 Autodesk, Inc.
AnswerWorks 4.0 ©; 1997-2003 WexTech Systems, Inc. Ezen szoftver részei © Vantage-Knexys. Minden jog fenntartva.
Copyright © 1997 Microsoft Corporation. Minden jog fenntartva.
Copyright © 1988-1997 Sam Leffler.
Copyright © 1991-1997 Silicon Graphics, Inc.
Az AutoCAD ® 2007 és az AutoCAD LT ® 2007 fejlesztése a DIC Color Guide ® útmutatóból származó adatlicenc alapján történt,
mely útmutató készítője a Dainippon Ink and Chemicals, Inc. Copyright © Dainippon Ink and Chemicals, Inc. Minden jog fenntartva. A
DIC és a DIC Color Guide a Dainippon Ink and Chemicals, Inc. vállalat bejegyzett védjegye.
International CorrectSpell™ Spelling Correction System © 1995 by Lernout & Hauspie Speech Products, N.V. Minden jog fenntartva.
InstallShield™ 3.0. Copyright © 1997 InstallShield Software Corporation. Minden jog fenntartva.
A Macromedia ® és a Flash ® az Adobe Systems Incorporated védjegye vagy bejegyzett védjegye az Egyesült Államokban vagy más
országokban.
A szoftveralkalmazásban vagy a felhasználói dokumentációban megjelenő PANTONE ® színek nem feltétlenül egyeznek meg a
PANTONE által meghatározott szabványoknak. A pontos színt keresse meg a PANTONE színek aktuális kiadványaiban.
A PANTONE ® és más Pantone, Inc. védjegyek tulajdonosa a Pantone, Inc. © Pantone, Inc., 2002
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A Pantone, Inc. a tulajdonosa azon színadatok és/vagy szoftverek szerzői jogainak, amelyek terjesztésére vonatkozóan az Autodesk,
Inc. licenccel rendelkezik, ha annak célja kizárólag egyes Autodesk szoftvertermékekkel együtt történő felhasználás. A PANTONE
színadatok és/vagy szoftver nem másolható memóriába vagy másik lemezre, hacsak ez a művelet nem képezi részét ezen Autodesk
szoftvertermék futtatásának.
Portions Copyright © 1991-1996 Arthur D. Applegate. Minden jog fenntartva.

A jelen szoftver egyes részeinek fejlesztése az Independent JPEG Group munkáján alapszik.
RAL DESIGN © RAL, Sankt Augustin, 2002
RAL CLASSIC © RAL, Sankt Augustin, 2002
A RAL színek szerepeltetését jóváhagyta a RAL Deutsches Institut für Gütesicherung und Kennzeichnung e.V. (RAL German Institute
for Quality Assurance and Certification, re. Assoc.), D-53757 Sankt Augustin.
A Bitstream ® betűkészletkönyvtárból származó betűkészletek, copyright 1992.
Betűkészletek a következőtől: Payne Loving Trust © 1996. Minden jog fenntartva.
A nyomtatás és a Súgó létrehozása az Idiom WorldServer™ segítségével történt.
Kiadja
Autodesk, Inc., 111 McInnis Parkway, San Rafael, CA 94903 USA
Tartalom
Fejezet 1 Információ keresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

A termék telepítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
A súgórendszer hatékony használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Információ keresése a súgóban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
A Keresés panellap használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
A súgótémák felépítésének áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . 8
A felfelé mutató nyíl használata a súgótémákban történő
navigálásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Súgótémák nyomtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A Tartalom terület megjelenítése és elrejtése . . . . . . . . . . . . 10
További segítség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Az Info paletta Gyors súgójának használata . . . . . . . . . . . . . . . 11
A termék használatának elsajátítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
A Subscription Center elérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A Subscription Center áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A Vault integrációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Termékfrissítések és közlemények fogadása . . . . . . . . . . . . . . . . 17
A Kommunikációs központ áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . 18
Programfrissítések és közlemények beállításainak
testreszabása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Értesítések fogadása új információkról . . . . . . . . . . . . . . . 21
A termék Tudnivalók fájljának megtekintése . . . . . . . . . . . . . . . 21
Alkatrész 1 A felhasználói felület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
v
Fejezet 2 Eszköztárak és Menük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Eszköztárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Menüsor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Helyi menük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
A műszerfal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Fejezet 3 A parancsablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
Parancs beírása a parancssorba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Rendszerváltozók megadása a parancssorban . . . . . . . . . . . . . . 40
A parancsablakban történő mozgás és szerkesztés . . . . . . . . . . . . 41
Átváltás a párbeszédpanelek és a parancssor között . . . . . . . . . . . 43
A parancsablak rögzítése, átméretezése és elrejtése . . . . . . . . . . . . 44
Fejezet 4 DesignCenter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
A DesignCenter áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
A DesignCenter ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Tartalom elérése a DesignCenter használatával . . . . . . . . . . . . . . 51
Tartalom hozzáadása a DesignCenter használatával . . . . . . . . . . . 54
Tartalom letöltése a Webről a DesignCenter Online
használatával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
A DesignCenter Online áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
A DesignCenter Online tartalomtípusok áttekintése . . . . . . . . 61
Webes tartalom lekérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Fejezet 5 A rajzolási környezet testreszabása . . . . . . . . . . . . . . . . 65

A felhasználó felület beállításainak megadása . . . . . . . . . . . . . . 66
Feladat alapú munkaterületek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Menti és visszaállítja a Felhasználó felület beállításait (Profilok) . . . . . 77
Az indítás testreszabása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
Fejezet 6 Eszközpaletták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
Eszközök létrehozása és használata objektumokból és képekből . . . . . 84
Parancs eszközök létrehozása és használata . . . . . . . . . . . . . . . . 90
Eszközpaletta beállítások módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Eszköztulajdonságok megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
Eszközpaletták testreszabása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Eszközpaletták szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
Eszközpaletták mentése és megosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Alkatrész 2 Rajz létrehozása, felépítése és mentése . . . . . . . . . . . . . 111
Fejezet 7 Rajz létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113

Rajz létrehozása alapértékek felhasználásával . . . . . . . . . . . . . . 114
vi | Tartalom
Rajz létrehozása varázsló használatával . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Rajz létrehozása sablonfájl használatával . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Egységek és egységformátumok megadása . . . . . . . . . . . . . . . 120
Mértékegységek megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Hosszegység beállítások megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Szögméret beállítások megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Azonosító információ hozzáadása a rajzhoz . . . . . . . . . . . . . . . 125
Fejezet 8 Rajz megnyitása vagy mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

Rajz megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Nagy rajz egy részének betöltése (Részleges betöltés) . . . . . . . . . . 129
Többrajzos környezet használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
Rajz elmentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Rajzfájl keresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
Keresési útvonalak és fájlhelyek megadása . . . . . . . . . . . . . . . 138
Fejezet 9 Rajzfájlok javítása, visszaállítása vagy helyreállítása . . . . . . . 141

Sérült rajzfájl javítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
Biztonsági másolat fájlok létrehozása és visszaállítása . . . . . . . . . 144
Helyreállítás rendszerhiba esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
Fejezet 10 Szabványok alkalmazása a rajzokban . . . . . . . . . . . . . . . 149

A CAD szabványok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
Szabványok definiálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
Szabványsértések ellenőrzése a rajzban . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
Fólianevek és -tulajdonságok rendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
Fóliák konvertálása megadott rajzi szabványokhoz . . . . . . . . 162
A kiválasztott rajzi fóliák megtekintése . . . . . . . . . . . . . . 164
Hivatkozás nélküli fóliák tisztítása . . . . . . . . . . . . . . . . 164
Alkatrész 3 Rajznézetek vezérlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
Fejezet 11 Nézetek megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

Egy nézet eltolása vagy zoomolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170
Eltolás és zoomolás a Légi nézet ablak segítségével . . . . . . . . . . . 174
Nézetek mentése és visszaállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177
A 3D vetítés stílusának szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181
A párhuzamos és perspektivikus nézetek áttekintése . . . . . . . 182
Perspektivikus vetítés meghatározása (DNÉZET) . . . . . . . . . 182
Párhuzamos vetítés megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183
Előre definiált 3D nézetek kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . 185
Háromdimenziós nézet megadása koordinátaértékekkel vagy
szögekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
Átváltás az XY sík egy nézetére . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187
Modellek árnyalása és élhatások használata . . . . . . . . . . . . . . . 188
Tartalom | vii
Látványstílus használata a modell megjelenítésére . . . . . . . . 188
Fejezet 12 3D Nézeteszközök használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193

3D nézetek megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194
A 3D nézetek áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194
3D navigációs eszközök használata . . . . . . . . . . . . . . . . 194
Rajz szabad körbejárása és repülése . . . . . . . . . . . . . . . . 197
3D Dinamikus nézet (DNÉZET) létrehozása . . . . . . . . . . . . 200
3D Nézet definiálása egy kamerával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202
Kamerák áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202
Kamera létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203
Kamera-tulajdonságok módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . 203
Mozgási útvonal animációk létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
Kamera mozgási útvonal vezérlése . . . . . . . . . . . . . . . . 207
Mozgatási útvonal beállításainak megadása . . . . . . . . . . . . 208
Mozgatási útvonal animáció rögzítése . . . . . . . . . . . . . . 209
Fejezet 13 Több nézet megjelenítése a modelltérben . . . . . . . . . . . . 211

Modelltér nézetablakok beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
Az aktuális nézetablak kiválasztása és használata . . . . . . . . . . . . 214
A Modell lap nézetablak-beállításainak elmentése
és visszaállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215
Alkatrész 4 Munkafolyamat kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
Fejezet 14 Egynézetű rajzok létrehozása (modelltér) . . . . . . . . . . . . 221

Gyors áttekintés – Modelltér rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222
Rajzolás, méretezés és megjegyzések a modelltérben . . . . . . . . . . 222
Fejezet 15 Több nézettel rendelkező rajzelrendezések létrehozása

(papírtér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227
Gyors áttekintés – Elrendezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228
Az elrendezés folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228
A modelltér és a papírtér használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229
A Modell lap használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229
Az Elrendezés lap használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230
A modelltér elérése egy elrendezésbeli nézetablakból . . . . . . . 236
Elrendezésbeli nézetablakok létrehozása és módosítása . . . . . . . . . 238
Elrendezésbeli nézetablakok nézeteinek vezérlése . . . . . . . . . . . . 242
Nézetek léptékezése az elrendezésbeli nézetablakokban . . . . . 242
A láthatóság szabályozása az elrendezésbeli
nézetablakokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244
Vonaltípusok szabályozása az elrendezésbeli
nézetablakokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252
viii | Tartalom
Nézetek illesztése az elrendezésbeli nézetablakokban . . . . . . . 253
Nézetek elforgatása az elrendezésbeli nézetablakokban . . . . . . 256
Elrendezések és elrendezési beállítások újbóli felhasználása . . . . . . 257
Fejezet 16 Lapok használata lapkészletekben . . . . . . . . . . . . . . . . 261

Gyors áttekintés – Lapkészletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262
A lapkészlet kezelő felülete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262
Lapkészlet létrehozása és kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264
Lapkészlet létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264
Lapkészlet szervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268
Lapok létrehozása és módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
Lapokkal és lapkészletekkel tárolt információk . . . . . . . . . . 281
Lapkészletek közzététele, továbbítása és archiválása . . . . . . . . . . 284
Lapkészletek használata munkacsoportban . . . . . . . . . . . . . . . 289
Alkatrész 5 Objektumok létrehozása és módosítása . . . . . . . . . . . . . 293
Fejezet 17 Az objektumok tulajdonságainak módosítása . . . . . . . . . . 295

Az objektumtulajdonságok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . 297
Az objektumok tulajdonságainak megjelenítése és módosítása . . . . . 297
Tulajdonságok másolása objektumok között . . . . . . . . . . . . . . 300
Fóliák használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301
Fóliák áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301
Fóliák használata az összetett rajzok kezeléséhez . . . . . . . . . 303
Fóliák létrehozása és elnevezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313
Fóliabeállítások és fóliatulajdonságok módosítása . . . . . . . . 316
A fóliák listájának szűrése és rendezése . . . . . . . . . . . . . . 320
Fóliabeállítások mentése és visszaállítása . . . . . . . . . . . . . 325
Színek használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329
Aktuális szín megválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329
Objektum színének módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332
Színkatalógusok használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334
Vonaltípusok használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336
Vonaltípusok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336
Vonaltípusok betöltése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337
Az aktuális vonaltípus beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
Objektumok vonaltípusának módosítása . . . . . . . . . . . . . 341
Vonaltípus lépték vezérlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342
Vonaltípusok megjelenítése rövid szakaszokon
és vonalláncokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344
Vonalvastagságok vezérlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345
Vonalvastagságok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345
Vonalvastagságok megjelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348
Az aktuális vonalvastagság beállítása . . . . . . . . . . . . . . . 349
Egy objektum vonalvastagságának módosítása . . . . . . . . . . 350
Tartalom | ix
Bizonyos objektumok megjelenítési tulajdonságainak
szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351
Vonalláncok, sraffozások, átmenetes kitöltések,
vonalvastagságok és szövegek megjelenítésének vezérlése . . . 351
Fedésben lévő objektumok megjelenítésének vezérlése . . . . . . 354
Fejezet 18 Pontos rajzolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355

Koordináták és koordináta-rendszerek (FKR) használata . . . . . . . . 356
A koordináta-bevitel áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356
Kétdimenziós koordináták megadása . . . . . . . . . . . . . . . 358
Háromdimenziós koordináták megadása . . . . . . . . . . . . . 362
A Felhasználói koordináta-rendszer (FKR) . . . . . . . . . . . . . 367
3D (FKR) munkasíkok megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . 372
Felhasználói koordináta-rendszer hozzárendelése
nézetablakokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383
Felhasználói koordináta-rendszer ikon megjelenésének
vezérlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385
A Dinamikus adatbevitel használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388
Objektumok pontjainak megadása (tárgyraszterek) . . . . . . . . . . . 395
Tárgyraszterek használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395
Tárgyraszter menü . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398
Vizuális segédeszközök beállítása tárgyraszterekhez
(AutoSnap) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398
Tárgyraszter beállítások felülírása . . . . . . . . . . . . . . . . . 400
A mutatómozgás korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402
Háló és a háló raszter beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402
Merőleges rögzítés használata (Orto mód) . . . . . . . . . . . . 407
Poláris követés és poláris raszter használata . . . . . . . . . . . . 408
Szög rögzítése egy ponthoz (Szög) . . . . . . . . . . . . . . . . . 412
Pontok és koordináták kombinálása vagy eltolása . . . . . . . . . . . 412
Koordinátaértékek kombinálása (koordinátaszűrők) . . . . . . . 412
Pontok követése objektumokon (tárgyraszter-követés) . . . . . . 415
Ponthelyek eltolásának követése (Követés) . . . . . . . . . . . . 418
Távolságok megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419
Közvetlen távolságok beírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419
Eltolás ideiglenes referenciapontokból . . . . . . . . . . . . . . 420
Intervallumok megadása objektumokon . . . . . . . . . . . . . 420
Geometriai információk kiemelése objektumokból . . . . . . . . . . . 424
Távolságok, szögek, és pont helyek kinyerése . . . . . . . . . . . 424
Terület információk kinyerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425
Számológép használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430
A Gyors számológép használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430
A parancssori számológép használata . . . . . . . . . . . . . . . 448
Fejezet 19 Geometriai objektumok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . 451

Vonalas objektumok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452
Vonalak rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452
x | Tartalom
Vonalláncok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453
Téglalapok és poligonok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . 458
Többszörösvonal objektum rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . 460
Szabadkézi rajzolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463
Ívelt objektumok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466
Ívek rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466
Körök rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470
Ívelt vonalláncok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472
Gyűrűk rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 477
Ellipszisek rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478
Spline-görbék rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480
Csavarvonalak rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 483
Szerkesztővonalak és referenciageometria rajzolása . . . . . . . . . . . 484
Referenciapontok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484
Szerkesztővonalak (és sugarak) rajzolása . . . . . . . . . . . . . 485
Területek (lemezek) létrehozása és egyesítése . . . . . . . . . . . . . . 487
Revízió buborékok létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491
Fejezet 20 Blokkok létrehozása és használata (szimbólumok) . . . . . . . 495

Blokkok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 496
Blokkok létrehozása és tárolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 496
A blokktárolás és a rájuk való hivatkozás módja . . . . . . . . . 496
Blokkok létrehozása rajzon belül . . . . . . . . . . . . . . . . . 497
Blokk-könyvtárak létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 499
Rajzfájl létrehozása blokként történő használatra . . . . . . . . . 500
Blokkok szervezése az eszközpaletták segítségével . . . . . . . . 502
Dinamikus viselkedés hozzáadása blokkokhoz . . . . . . . . . . . . . 503
Gyors áttekintés – Dinamikus blokkok létrehozása . . . . . . . . 503
Dinamikus blokkok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504
A Blokkszerkesztő használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507
Dinamikus elemek hozzáadása blokkokhoz . . . . . . . . . . . . 518
Blokk elmentése a Blokkszerkesztőben . . . . . . . . . . . . . . 591
Blokkok szín- és vonaltípus-tulajdonságainak vezérlése . . . . . . . . 592
Beágyazott blokkok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 595
Blokkok beillesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596
Munka dinamikus blokkokkal rajzokban . . . . . . . . . . . . . . . . 600
Adatok csatolása a blokkokhoz (blokkattribútumok) . . . . . . . . . . 603
Blokkattribútumok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 603
Blokkattribútumok definiálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 604
Adatok kinyerése a blokk attribútumokból . . . . . . . . . . . . 606
Blokkattribútumok adatainak kinyerése (további
módszerek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 608
Blokkok módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 614
Blokkdefiníció módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 614
Blokkattribútumok módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 616
Szín és vonaltípus módosítása blokkban . . . . . . . . . . . . . . . . 622
Blokkreferencia szétvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 625
Tartalom | xi
Blokkdefiníciók eltávolítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 626
Fejezet 21 Meglévő objektumok módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 629

Objektumok kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 630
Objektumok kiválasztása egyenként . . . . . . . . . . . . . . . 630
Több objektum kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632
Objektumok kiválaszthatóságának megakadályozása . . . . . . . 635
Kiválasztási halmazok szűrése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 636
Az objektumkiválasztás testreszabása . . . . . . . . . . . . . . . 639
Objektumok csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 644
Hibák kijavítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 649
Objektumok törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 651
A Windows Kivágás, Másolás és Beillesztés funkcióinak
használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 653
Objektumok módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 656
Módszerválasztás az objektumok módosításához . . . . . . . . . 656
Objektumok mozgatása vagy elforgatása . . . . . . . . . . . . . 656
Objektumok másolása, eltolása és tükrözése . . . . . . . . . . . 665
Objektumok méretének és alakjának módosítása . . . . . . . . . 677
Objektumok lekerekítése, letörése, megtörése vagy
egyesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687
Fogók használata objektumok szerkesztéséhez . . . . . . . . . . 701
Összetett objektumok módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 711
Összetett objektumok szétvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . 711
Vonalláncok módosítása és egyesítése . . . . . . . . . . . . . . . 712
Spline-görbék szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 717
Csavarvonalak módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 720
Többszörösvonalak módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 721
Alkatrész 6 Munkavégzés 3D modellekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 727
Fejezet 22 3D modellek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 729

A 3D modellezés áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 730
3D szilárdtestek és felületek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . 731
A 3D szilárdtestek és felületek létrehozásának áttekintése . . . . 731
3D primitív testek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 732
Vlánctest létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 741
Szilárdtestek és felületek létrehozása vonalakból és
görbékből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 744
Szilárdtestek és felületek létrehozása objektumokból . . . . . . . 755
Szilárdtestek létrehozása felületekből . . . . . . . . . . . . . . . 757
Összetett szilárdtestek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . 758
Szilárdtestek létrehozása szeleteléssel . . . . . . . . . . . . . . . 760
Ellenőrizze a Szilárdtest modellen belül az ütközéseket . . . . . . . . . 762
Hálók létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 764
Drótváz modellek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 773
xii | Tartalom
3D vastagság hozzáadása objektumokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . 775
Fejezet 23 3D szilárdtestek és felületek módosítása . . . . . . . . . . . . . 779

3D szilárdtestek és felületek kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 780
Egyes szilárdtestek és felületek kezelése . . . . . . . . . . . . . . 780
Munka összetett szilárdtestekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . 783
3D alobjektumok kijelölése és módosítása . . . . . . . . . . . . . . . 787
3D alobjektumok kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 787
Alobjektumok mozgatása, elforgatása és léptékezése . . . . . . . 789
Lapok módosítása 3D szilárdtesteken . . . . . . . . . . . . . . . 791
Élek módosítása 3D szilárdtesteken . . . . . . . . . . . . . . . . 796
Csúcspontok módosítása 3D szilárdtesteken . . . . . . . . . . . 800
Körülhatárolt területek nyomása vagy húzása . . . . . . . . . . . . . 801
Fogóeszközök használata objektumok módosítására . . . . . . . . . . 802
A fogóeszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 802
A mozgató fogóeszköz használata objektumok
módosítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 805
A forgató fogóeszköz használata objektumok módosítására . . . 809
Élek és lapok hozzáadása szilárdtestekhez . . . . . . . . . . . . . . . . 811
Szilárdtestek elválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 812
Héjkészítés térbeli szilárdtestekből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 813
Térbeli szilárdtestek tisztítása és ellenőrzése . . . . . . . . . . . . . . . 814
Fejezet 24 Metszetek és 2D rajzok létrehozása 3D modellekből . . . . . . 817

3D szilárdtestek metszete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 818
Munkavégzés metszet objektumokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . 819
Metszet objektumok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 819
Metszet objektumok létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . 819
Metszet objektum állapotok beállítása . . . . . . . . . . . . . . 822
Metszet objektum fogók használata . . . . . . . . . . . . . . . . 822
A Metszet objektum helyi menü elérése . . . . . . . . . . . . . . 824
Metszet objektum tulajdonságok módosítása . . . . . . . . . . . 825
Metszet objektumok társítása nézetekkel és kamerákkal . . . . . 826
Metszet objektumok közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . 827
Metszet objektum elmentése Eszközpaletta eszközként . . . . . . 827
Töréspontok hozzáadása metszethez . . . . . . . . . . . . . . . 828
Élőmetszet-képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 829
Az Élőmetszet-képzés viselkedésének megértése . . . . . . . . . 830
2D és 3D metszetek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 832
Lapított nézet létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 833
Alkatrész 7 Sraffozások, megjegyzések, táblázatok és méretezés . . . . . . 837
Fejezet 25 Sraffozások, kitöltések és kitakarások . . . . . . . . . . . . . . 839

Áttekintés a sraffozási mintákhoz és kitöltésekhez . . . . . . . . . . . 840
Tartalom | xiii
Sraffozási határvonalak megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 846
Sraffozási határvonalak áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . 846
Szigetek sraffozásának szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . 846
Sraffozási határvonalak megadása nagyméretű rajzokban . . . . 848
Határ nélküli sraffozás létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . 850
Sraffozási minta és tömör kitöltés választása . . . . . . . . . . . . . . 851
Tömör kitöltésű területek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . 851
Átmenetes kitöltésű területek létrehozása . . . . . . . . . . . . . 855
Előre definiált sraffozási minták használata . . . . . . . . . . . . 857
Felhasználói sraffozási minta létrehozása . . . . . . . . . . . . . 858
Sraffozások és tömör kitöltésű területek módosítása . . . . . . . . . . 859
Üres terület létrehozása az objektumok eltakarásához . . . . . . . . . 862
Fejezet 26 Megjegyzések és címkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 865

Megjegyezések és címkék áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 866
Szöveg létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 866
Szöveg és mutatók létrehozásának áttekintése . . . . . . . . . . 866
Egysoros szöveg létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 867
Bekezdéses szöveg létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 870
Mutatókkal rendelkező szöveg létrehozása . . . . . . . . . . . . 892
Szöveg importálása külső fájlokból . . . . . . . . . . . . . . . . 896
Mezők használata a szövegben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 898
Mezők beillesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 898
Mezők frissítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 903
Hiperhivatkozások használata mezőkben . . . . . . . . . . . . . 905
Szövegstílusok használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 907
Szövegstílusok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 907
Betűtípusok hozzárendelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 908
Szövegmagasság beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 914
Szöveg dőlésszögének beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 915
Vízszintes vagy függőleges szövegtájolás beállítása . . . . . . . . 916
Szöveg megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 917
Szöveg megváltoztatásának áttekintése . . . . . . . . . . . . . . 918
Egysoros szöveg megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . 918
Bekezdéses szöveg megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . 919
Mutatóval rendelkező szöveg megváltoztatása . . . . . . . . . . 923
Szöveglépték és igazítás megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . 924
Helyesírás-ellenőrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 925
Külső szövegszerkesztő használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 928
Külső szövegszerkesztő használatának áttekintése . . . . . . . . 928
Bekezdéses szöveg formázása külső szövegszerkesztőben . . . . . 928
Fejezet 27 Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 933

Táblázat létrehozása és módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 934
Táblázatstílusok használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 939
Szöveg és blokkok hozzáadása táblázatokhoz . . . . . . . . . . . . . . 943
Képletek használata táblázatcellákban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 947
xiv | Tartalom
Fejezet 28 Méretek és tűrések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 955
A méretezés alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 956
A méretezés áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 956
A méretek részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 957
Asszociatív méretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 958
Méretstílusok használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 960
A méretstílusok áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 960
A méret stílusainak és változóinak összehasonlítása . . . . . . . 961
Méretgeometria szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 963
Méretszövegek beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 969
Méretek értékének beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 979
Lépték beállítása méretekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 987
Méretek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 989
Hosszméretek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 989
Sugárméretek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 996
Szögméretek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1001
Koordinátaméretek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . 1003
Ívhossz méretek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1004
Meglévő méretek módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1006
Új méretstílusok alkalmazása meglévő méretekre . . . . . . . . 1006
Méretstílus felülírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1007
Méretszöveg megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1009
Méretgeometria módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1012
Méretek csatolásának módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . 1015
Alak- és helyzettűrések létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1017
Az alak- és helyzettűrésezés áttekintése . . . . . . . . . . . . . 1017
Anyagterjedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1019
Bázisreferenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1019
Kilépő tűrésmező . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1020
Összetett tűrések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1020
Alkatrész 8 Rajzok nyomtatása és közzététele . . . . . . . . . . . . . . . 1023
Fejezet 29 Rajzok előkészítése nyomtatás és közzététel céljából . . . . . 1025

Gyors áttekintés – Rajzok nyomtatása és közzététele . . . . . . . . . 1026
Oldalbeállítások megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1026
Oldalbeállítások áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1026
Nyomtató vagy Plotter kiválasztása elrendezéshez . . . . . . . 1028
Az elrendezés papírméretének kiválasztása . . . . . . . . . . . 1030
Elrendezés nyomtatási területének beállítása . . . . . . . . . . 1034
Elrendezés nyomtatási eltolásának beállítása . . . . . . . . . . 1036
Az elrendezés nyomtatási léptékének beállítása . . . . . . . . . 1037
Az elrendezés vonalvastagság-léptékének beállítása . . . . . . . 1039
Nyomtatási stílus táblázat kiválasztása elrendezéshez . . . . . . 1040
Árnyalt nézetablak és nyomtatási opciók beállítása
elrendezéshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1043
Tartalom | xv
Elrendezés rajztájolásának megadása . . . . . . . . . . . . . . . 1045
Az elrendezések beállítása az Elrendezés létrehozása varázsló
használatával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1046
PCP vagy PC2 beállítások importálása az elrendezésbe . . . . . . . . 1047
Elnevezett oldalbeállítások létrehozása és használata . . . . . . . . . 1048
Elnevezett oldalbeállítások és lapkészletek együttes használata . . . . 1053
Fejezet 30 Rajzok nyomtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1055

Gyors áttekintés – Nyomtatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1056
Nyomtatás áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1056
Oldalbeállítás használata nyomtatási beállítások megadására . . . . . 1061
Nyomtató vagy plotter kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1062
A rajz nyomtatandó részének meghatározása . . . . . . . . . . . . . 1063
A papírméret beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1064
A rajzok elhelyezése a papíron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067
Nyomtatási terület megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067
A rajz elhelyezése a papíron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067
A rajz tájolásának beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1068
Az objektumok nyomtatásának beállításai . . . . . . . . . . . . . . . 1068
A nyomtatási lépték beállításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1068
Árnyalt nézetablak-nyomtatás beállításai . . . . . . . . . . . . 1071
Nyomtatott objektumok beállításai . . . . . . . . . . . . . . . 1074
Nyomtatási stílusok használata az objektumok nyomtatásának
beállításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1078
Színfüggő nyomtatási stílus táblázatok használata . . . . . . . 1085
Elnevezett nyomtatási stílus táblázatok használata . . . . . . . 1086
Nyomtatási stílusok beállításainak módosítása . . . . . . . . . 1093
Nyomtatási kép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1103
Nyomtatás más fájlformátumokba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1105
DWF fájlok nyomtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1105
Nyomtatás DXB fájlformátumba . . . . . . . . . . . . . . . . . 1106
Nyomtatás raszterfájl formátumba . . . . . . . . . . . . . . . . 1107
Adobe PDF-fájlok nyomtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1108
Adobe PostScript fájlok nyomtatása . . . . . . . . . . . . . . . 1110
Nyomtatási fájlok létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1112
Fejezet 31 Rajzok közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1115

Gyors áttekintés – Közzététel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1116
A közzététel áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1116
Rajzkészlet létrehozása és módosítása közzététel céljából . . . . . . . 1119
Papíralapú vagy fájlban tárolt rajzkészlet létrehozása . . . . . . . . . 1126
Elektronikus rajzkészlet közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1129
Lapkészlet közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1132
Rajzkészlet újbóli közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1138
Közzétett elektronikus rajzkészlet megtekintése . . . . . . . . . . . . 1139
Közzététel beállításainak megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1140
3D DWF közzététel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1149
xvi | Tartalom
DWF6 illesztőprogram konfigurálása (speciális) . . . . . . . . . . . . 1155
DWF6 konfigurációs fájlok létrehozásának és szerkesztésének
áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1155
A DWF fájl felbontásának beállítása . . . . . . . . . . . . . . . 1159
A DWF fájl tömörítésének beállítása . . . . . . . . . . . . . . . 1161
DWF fájlok betűtípus-kezelésének beállítása . . . . . . . . . . 1162
A DWF tollmintáinak szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . 1164
Alkatrész 9 Adatok megosztása rajzok és alkalmazások között . . . . . . 1167
Fejezet 32 Hivatkozás más rajzfájlokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1169

Hivatkozott rajzok (xrefek) áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . 1170
Hivatkozott rajzok csatolása és leválasztása . . . . . . . . . . . . . . 1170
Rajzhivatkozások (xrefek) csatolása . . . . . . . . . . . . . . . 1170
Referenciarajzok elérési útjának megadása . . . . . . . . . . . . 1174
Hivatkozott rajzok leválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1180
Hivatkozott rajzok frissítése és csatolása . . . . . . . . . . . . . . . . 1180
Hivatkozott rajzok beágyazása és rávetítése . . . . . . . . . . . 1180
Hivatkozott rajz mellékletek frissítése . . . . . . . . . . . . . . 1182
Archív rajzok, amelyek hivatkozott rajzokat tartalmaznak
(csatolás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1184
Kivágási határok értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1186
Hivatkozott rajzok és blokkok kivágása . . . . . . . . . . . . . 1186
Kivágási határok definiálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1187
Hivatkozott rajzok szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1189
Hivatkozott rajz szerkesztése külön ablakban . . . . . . . . . . 1189
Hivatkozott rajzok és blokkok kijelölt objektumainak
szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1189
A munkahalmaz használata a hivatkozott rajzok és blokkok
szerkesztéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1192
Szerkesztett hivatkozott rajzok és blokkok visszamentése . . . . 1194
Hivatkozott rajzok és blokkok szerkesztése beágyazás, OLE vagy
attribútumok alkalmazásával . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1196
Hivatkozott rajzok hibáinak feloldása . . . . . . . . . . . . . . . . . 1197
Hiányzó külső referenciák feloldása . . . . . . . . . . . . . . . 1197
Körkörös külső referenciák feloldása . . . . . . . . . . . . . . . 1198
Külső referenciák névproblémáinak kezelése . . . . . . . . . . 1199
A külső referencia műveletek nyomon követése (naplófájl) . . . 1201
Teljesítmény növelése nagy hivatkozott rajzok esetén . . . . . . . . . 1203
Igény szerinti betöltés áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . 1203
A külső referenciák törlése a memóriából . . . . . . . . . . . . 1203
Az igény szerinti betöltés használata . . . . . . . . . . . . . . . 1204
Fólia- és térindexek használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1205
Ideiglenes xref-másolatok elérési útjának beállítása . . . . . . . 1206
Alkatrész 10 Valósághű képek készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1209
Tartalom | xvii
Fejezet 33 Megvilágítás hozzáadása a modellhez . . . . . . . . . . . . . . 1211
A megvilágítás áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1212
Fények létrehozása és módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1212
A használni kívánt fénytípus kiválasztása . . . . . . . . . . . . 1213
A fények helyének és tulajdonságainak szabályozása . . . . . . 1217
Napfény szimulálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1222
Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1225
xviii | Tartalom
Információ keresése
1
A súgórendszer strukturált felépítése megkönnyíti az információ Ebben a fejezetben
megtalálását. ■ A termék telepítése
■ A súgórendszer hatékony
Ez az igen hatékony alkalmazás olyan eszközöket tartalmaz, használata
■ Az Info paletta Gyors súgójának
melyek lehetővé teszik a nagy hatékonyságú és termelékenységű használata
munkát. Ezt a szoftvert a Telepítő varázslóval telepítheti, mely ■ A termék használatának elsajátítása
■ A Subscription Center elérése
automatikusan elindul a termék CD-jének behelyezésekor.
■ Termékfrissítések és közlemények
fogadása
Az alkalmazás gyakran intuitív, de amikor mégis keresnie kell
■ A termék Tudnivalók fájljának
valamit, időt és fáradságot takaríthat meg, ha az információk megtekintése
felkutatásához a Súgó rendszert használja. A súgórendszer
strukturált felépítése megkönnyíti az információ megtalálását.
1
A termék telepítése
A programot könnyen telepítheti és konfigurálhatja az egyfelhasználós
munkaállomáson.
Helyezze a termék CD lemezét a CD meghajtóba. A Médiaböngésző Telepítés
lapján kattintson az Egyfelhasználós telepítés hivatkozásra. Ezután kattintson
a Telepítés gombra. A Telepítő varázsló végigvezeti Önt a telepítés folyamatán.
A Médiaböngésző ezen kívül a hálózati telepítésre vonatkozó utasításokat
tartalmazza, valamint hozzáférést biztosít a technikai támogatással és
licenckezeléssel kapcsolatos információkhoz.
Ha további információra van szüksége az AutoCAD® egyfelhasználós
változatának telepítéséhez, tanulmányozza át az Útmutató az egyfelhasználós
telepítéshez című útmutatót. Az útmutató eléréséhez kattintson a Médiaböngésző
Dokumentáció lapjára. Ekkor kattintson az Útmutató az egyfelhasználós
telepítéshez (PDF-re).
Az alkalmazás hálózatos használatával kapcsolatban további információt az
Útmutató hálózati rendszergazdáknak kiadványban talál. Az útmutató eléréséhez
kattintson a Médiaböngésző Dokumentáció lapjára. Ekkor kattintson az
Útmutató hálózati rendszergazdáknak (PDF-re).
A termék telepítése után az Útmutató az egyfelhasználós telepítéshez és az
Útmutató hálózati rendszergazdáknak kiadványokat elérheti a súgórendszerből.
Verzióléptető eszközök
A verzióléptető eszközök (Migration Tools) segítséget nyújtanak amikor egy
új verzióra szeretne áttérni. A verzióléptető eszközöket több nyelven is letöltheti
az Autodesk weboldaláról.
MEGJEGYZÉS Néhány felhasználói beállítás és fájl átvihető a Felhasználói beállítások

verzióléptetése párbeszédpanel használatával. A Felhasználói beállítások verzióléptetése
párbeszédpanelről további információt az Útmutató az egyfelhasználós telepítéshez
kiadványban talál.
Elérhető eszközök többek között:
■ Fóliaállapot-konvertáló
■ DWG TrueConvert
■ AutoLISP kompatibilitás vizsgáló
■ ScriptPro
2 | Fejezet 1 Információ keresése

Látogasson el az Autodesk® honlapra, a http://www.autodesk.com címre, és
keressen a Verzióléptető eszközökkel kapcsolatban információkat.
MEGJEGYZÉS Mivel ezek nyilvános eszközök, terméktámogatásuk az Autodesk

beszélgető csoportokra van korlátozva.
A súgórendszer hatékony használata

Sokkal többet hozhat ki a súgórendszerből, ha elsajátítja annak hatékony
használatát.
A Súgó rendszer tartalmazza az alkalmazás használatával kapcsolatos
információkat. A súgó ablakban a bal oldali területet használhatja az információ
keresésére. A bal oldali terület lapjai különböző lehetőségeket nyújtanak a
megtekinteni kívánt témák kereséséhez. A jobb oldali terület jeleníti meg a
kiválasztott témát.
Információ keresése a súgóban

A súgó ablak bal oldalának lapjai különböző módokat kínálnak az információ
keresésére.
Megadott szó vagy kifejezés kereséséhez az aktuális témakörben kattintson a
témakör szövegére, és használja a CTRL+F billentyűkombinációt.
Tartalom lap
■ Áttekintést ad az elérhető dokumentációkról egy témákat és altémákat

tartalmazó listában.
■ Lehetőséget nyújt a tallózásra a témák kiválasztásával és kibontásával.
■ Láthatóvá teszi a súgó szerkezetét, így mindig láthatja az adott téma helyét
a súgórendszerben, és gyorsan átléphet egy másik témára.
Tárgymutató lap
■ A Tartalom lapon megjelenített témákkal kapcsolatos kulcsszavak betűrendes

listáját jeleníti meg.
■ Gyors hozzáférést biztosít az információhoz, ha már ismeri a funkció,
parancs vagy művelet nevét, vagy ha tudja, milyen műveletet kíván a
programmal elvégeztetni.
A súgórendszer hatékony használata | 3

Keresés lap (Microsoft Keresés)
■ Teljes szöveges keresést biztosít a Tartalom lapon megjelenített összes

témában.
■ Mélyreható keresést biztosít a megadott szó vagy kifejezés után.
■ Olyan témák listáját jeleníti meg, melyek tartalmazzák a kulcsszó mezőben
megadott szót vagy szavakat.
Keresés lap (Természetes nyelvű keresés)
■ Mindennapi nyelven feltett kérdések használatával teszi elérhetővé az

információkat.
■ Olyan témák listáját jeleníti meg, melyek megfelelnek a kérdés mezőben
megadott szónak vagy kifejezésnek.
■ „Search the web” (Keresés a weben) hivatkozást tartalmaz, mely kérdést
küld egy webes keresőnek.
MEGJEGYZÉS A termék nyelvi verziójától függően, a Keresés lap biztosítja vagy a

hagyományos Microsoft keresést, mely kulcsszavakat és pontos kifejezéseket talál meg,
vagy a természetes nyelvű keresést, mely kifejezéseket vagy kérdéseket elemez.
A súgó elindítása
■ Kattintson a Súgó menü ➤ Súgó menüpontjára, vagy nyomja meg az F1

billentyűt.
A Fejlesztői súgóhoz kattintson a Súgó ➤ További források ➤ Fejlesztői súgó
menüpontjára.
MEGJEGYZÉS A súgó információinak megjelenítéséhez használhatja az F1 billentyűt a

parancssorban, egy párbeszédpanelben vagy egy parancson belüli promptban.
A súgó tartalomjegyzékének használata
1 Ha szükséges, kattintson a Megjelenítés nyomógombra a Súgó ablak bal

oldali területének megjelenítéséhez. Ezután válassza a Tartalom lapot a
Súgó Tartalomjegyzék megjelenítéséhez.
2 A Súgó Tartalom listájának kibontásához használja az alábbi eljárások
egyikét:
■ Kattintson duplán egy csukott könyv ikonra, vagy kattintson a mellette
lévő + ikonra.

■ Kattintson a jobb gombbal a Súgó tartalomjegyzékén. Kattintson az
Összes megnyitása menüpontra.
3 A Súgó Tartalom lista összezárásához használja az alábbi eljárások egyikét:

■ Kattintson duplán egy nyitott könyv ikonra, vagy kattintson a mellette
lévő - ikonra.
■ Kattintson a jobb gombbal a Súgó tartalomjegyzékén. Kattintson az
Összes bezárása menüpontra.
4 Egy téma megtekintéséhez kövesse az alábbi eljárások egyikét:

■ A Súgó Tartalom lapján kattintson a témára.
■ Kattintson az egyik témakörben bármelyik kék színű aláhúzott
szövegre.
A Keresés panellap használata

Használja a Keresés lapot a vonatkozó témák kereséséhez egy megadott szó
vagy kifejezés alapján.
A termék nyelvi verziójától függően, a Keresés lap biztosítja vagy a
hagyományos Microsoft keresést, mely kulcsszavakat és pontos kifejezéseket
talál meg, vagy a természetes nyelvű keresést, mely kifejezéseket vagy kérdéseket
elemez.
Azt, hogy a terméke melyik verziót használja, a háttérszín és prompt alapján
mondhatja meg.
■ A természetes nyelvű keresés kék háttérszínt használ és egy kérdés

megadására kéri meg önt.
■ A hagyományos Microsoft típusú keresés szürke háttérszínt használ és egy
vagy több szó megadását kéri.
Természetes nyelvű Keresés lap

Információ elérését teszi lehetővé mindennapi nyelven feltett kérdések
használatával.
Ezt a természetes nyelvű keresést egy kérdés, egy szó vagy egy kifejezés
megadásával hajthatja végre. Beírhatja például a következőt: How do I create
a layout?

Ha a keresett információ nem szerepel az első néhány témakörben, akkor
próbálja meg újrafogalmazni kérdését. A természetes nyelvű kérdés
kiterjeszthető a webre is.
Hagyományos Microsoft keresés lap

Az keresés alapszabályai a következők:
■ Kis- vagy nagybetűkkel is beírhatja a keresendő szót, a keresés nem

különbözteti meg a kis- és nagybetűket.
■ Betűk (a-z) és számok (0-9) bármilyen kombinációjának keresése.
■ Ne használjon központozást, például pontot, vesszőt, pontosvesszőt,
kettőspontot, kötőjelet vagy aposztrófot, mert ezeket kereséskor a program
nem veszi figyelembe.
■ Csoportosítsa a keresett elemeket kettős idézőjelek vagy zárójelek közé az
elemek elválasztása érdekében.
MEGJEGYZÉS A Keresés lap használatakor minden olyan témát felsorol a program,

melyek a megadott szót vagy kifejezést tartalmazzák. A keresés a témák címében is történik,
nemcsak a téma szövegében.
A Keresés lap részletes, teljes szöveges keresése lehetővé teszi a Boole műveletek
és helyettesítő karakterek használatát a keresésben. Korlátozhatja a keresést a
korábbi eredményekre, megegyező szavakra vagy témacímekre is. Ha többszavas
témákat keres, használjon kettős idézőjelet (" ") azon szavak csoportosítására,
melyeknek egymás mellett kell lenniük a megadott sorrendben. Például írja
be a "mérési egységek megadása" karakterláncot olyan témák
megjelenítéséhez, melyek ezeket a szavakat ebben a sorrendben tartalmazzák.
Ha nem használ idézőjeleket a szöveg körül, akkor a Súgó megpróbál
megkeresni minden témát, amely a felsorolt szavak egyikét tartalmazza, azaz
minden témát, amely tartalmazza a "mérési" az "egységek" és a "megadása"
szavakat.
Az AND, OR, NOT és NEAR operátorokkal pontosan meghatározhatja a keresést,
a keresett elemek közötti kapcsolatok létrehozásával. Az alábbi táblázat
bemutatja az operátorok használatát. Ha nincs megadva operátor, akkor az
AND operátort használja a program. A "keret nyomtatásának távolsága" kérdés
például megegyezik a "keret AND nyomtatásának AND távolsága" kifejezés
megadásával.
Keresés Példa Eredmények

Mindkét kifejezés "fa nézet" AND A témák mind a "fa nézet" mind a "paletta"
egy témakörben "paletta" szavakat tartalmazzák

Keresés Példa Eredmények
Témában levő bármelyik "raszter" OR "vektor" A témák tartalmazzák a "raszter" vagy a
elem "vektor", illetve mindkét szót
Az első elem a második "ole" NEM "dde" A témák tartalmazzák az "OLE" szót, de a
elem nélkül "DDE" szót nem
Mindkét kifejezés "felhasználó" NEAR A témák a "felhasználó" szót nyolc szónál

egy témakörben, egymás "mag" közelebb tartalmazzák a "mag" szóhoz
környezetében
MEGJEGYZÉS A |, & és ! karakterek nem működnek Boole operátorokként. Csak az

AND, OR és NOT használható.
A Súgóban lévő információ keresése (természetes nyelvű keresés)
1 A keresés lapon adja meg a kérdést, amire választ keres. Megadhat

kifejezést vagy egyetlen szót is.
2 Az eredmények pontosításához válasszon ki egy elemet vagy
dokumentációkészletet a komponensek listájából.
3 Kattintson a megjeleníteni kívánt téma hivatkozására.
MEGJEGYZÉS A jó lekérdezési eredmények megszerzésével kapcsolatos tanácsokért

kattintson a Lekérdezési tippek linkre a keresés lapon.
A kérdések kiterjesztése az Internetre (természetes nyelvű keresés)
1 Ha egy természetes nyelvű kérdésfeltevés eredményei nem tartalmazzák

a szükséges információkat, görgessen a kérdés eredményeként megjelenő
témakörök listájának aljára.
2 Kattintson a Keresés a Weben hivatkozásra a lista alján.
Webes keresőrendszer jeleníti meg a keresés eredményét.
MEGJEGYZÉS A jó lekérdezési eredmények megszerzésével kapcsolatos tanácsokért

kattintson a Lekérdezési tippek linkre a keresés lapon.
A Súgóban lévő információ keresése (Microsoft keresés)
1 Kattintson a Keresés lapra. Adja meg a keresni kívánt szót vagy kifejezést.

2 (Választható) Finomítsa a keresést Boole operátorok segítségével:
■ Kattintson a
nyomógombra, hogy Boole operátorokat adjon a kereséshez.

■ A Boole operátor után írja be a keresendő szót vagy kifejezést.
(Választható) Tovább finomíthatja keresését a Keresés lap alján található

jelölőnégyzetek segítségével:
■ Korábbi eredmények keresése. Pontosítja az előző keresés
eredményeit új keresési feltétel alkalmazásával.
■ Hasonló szavak illesztése. Kiterjeszti a keresést a keresési feltételhez
a hasonló szavakra ahelyett, hogy a keresést a pontos egyezésekre
szűkítené le.
■ Keresés csak címre. A keresést a témák címeire korlátozza ahelyett,
hogy a címekben és a témák tartalmában egyaránt keresne.
3 Kattintson a Témakörök nyomógombra, és válassza ki a kívánt témakört.

Kattintson a Megjelenítés nyomógombra.
4 A témalista sorba rendezéséhez kattintson a Cím, Hely vagy Sor oszlop
fejlécére.
Kizárólag a műveletek megtekintéséhez, kattintson a Cím oszlopfejre és

görgessen le azokhoz a tételekhez, amelyek a “To”
A súgótémák felépítésének áttekintése

A súgórendszer legtöbb témája három lapból áll, melyek a Súgó ablak jobb
oldalának felső részén láthatók. A lapok különböző típusú információt
jelenítenek meg.
A lapok különböző típusú információt jelenítenek meg.
■ Áttekintés lap. Bemutat egy szolgáltatást vagy funkciót. Amikor az

Áttekintés lapra kattint, a Súgó ablak bal oldalán lévő Tartalom lista kinyílik,
és kiemeli az aktuális témát. A Tartalom lapon így látható az adott témához
tartozó súgókörnyezet felépítése. A hasonló témájú oldalakat könnyedén
megjelenítheti, ha rájuk kattint a listában.
■ Eljárások lap. Az aktuális témához tartozó gyakori eljárásokról tartalmaz
lépésről-lépésre bemutatott eljárásokat. Az eljárás megjelenítése után

kattinthat az Eljárások lapra, az eljárások aktuális listájának ismételt
megjelenítéséhez.
■ Parancsok lap. Az aktuális témához tartozó parancsokat és
rendszerváltozókat sorolja fel, a kapcsolódó parancsok részletes leírására
mutató hivatkozásokkal. Ha egy bejegyzésre kattint a Parancsok lapon,
akkor a Parancsreferencia a kiválasztott parancsnál vagy rendszerváltozónál
nyílik meg.
Ha egy másik lapra kattint, a téma ugyanaz marad. Csak a megjelenített

információ típusa —fogalmak, eljárások, vagy parancslinkek— különbözik
Az Áttekintés lap felépítése

Az Áttekintés lapon kétféle információ jelenik meg: navigációs szöveg és célszöveg.
A navigációs szöveg rövid leírásokkal rendelkező hivatkozásokat jelenít meg.
A navigációs szöveg rendeltetése, hogy lépésről-lépésre elvezesse a felhasználót
a szükséges információhoz. A navigációs oldalakon található hivatkozások
további navigációs lapokon keresztül vezetik egyre mélyebbre a súgóban a
céllap eléréséig. Minden hivatkozás úgy épül fel, hogy egyre részletesebb
információt adjon.
Az Eljárások lap és a Parancsok lap felépítése

Ahogy a Tartalom lapon a súgó szerkezetében egyre mélyebb szintre kerül, az
Eljárások lap és a Parancsok lap információi specifikusabbak lesznek, és a
lapokon található bejegyzések száma csökken.
A megjelenített súgóinformáció típusának megváltoztatása
■ Kattintson az Áttekintés, Eljárások vagy Parancsok lapokra a Súgó ablak

jobb oldalán megjelenített információk típusának megváltoztatásához.
A felfelé mutató nyíl használata a súgótémákban

történő navigálásra
Egyes témáknál egy felfelé mutató nyíl jelenik meg a jobb felső sarokban.
Kattintson a nyílra, hogy az aktuális témából egy szinttel feljebb, egy
általánosabb információkat tartalmazó témába jusson.
Súgótémák nyomtatása
Az aktuális téma kinyomtatásának leggyorsabb módja, ha a jobb gombbal
kattint a témában, és a Nyomtatás nyomógombra kattint.

A Súgó eszköztár Nyomtatás gombja a következő nyomtatási beállításokat teszi
lehetővé:
■ A kiválasztott téma nyomtatása (javasolt)

■ A kiválasztott téma és minden altéma nyomtatása
MEGJEGYZÉS Ha a második beállítást választja, a nyomtatás sok lapból állhat attól

függően, hány altémát tartalmaz az aktuálisan kiválasztott téma.
Súgótéma kinyomtatásához
1 Jelenítse meg a nyomtatni kívánt témát.

2 Kattintson a jobb gombbal a témakör területén. Kattintson a Nyomtatás
gombra.
3 A Nyomtatás párbeszédpanelen kattintson a Nyomtatás gombra.
A kiválasztott fejezet és minden altéma kinyomtatásához
1 Jelenítse meg a kinyomtatni kívánt témát, és ellenőrizze, hogy a Tartalom

lap látszik.
2 A Súgó eszköztárban kattintson a Nyomtatás gombra.
3 A Témakörök nyomtatása párbeszédpanelen válassza A kiválasztott fejléc
alatti összes témakört beállítást.
4 Kattintson az OK nyomógombra.
A Tartalom terület megjelenítése és elrejtése

Használja az Elrejtés gombot a Súgó eszköztáron a Súgó ablak kompakt méretűre
csökkentéséhez a Tartalom, Index és Keresés lapot tartalmazó terület
elrejtésével.
A kisebb ablakméret a legjobb az eljárások munka közbeni megjelenítésére.
Használja a Súgó ablak Megjelenítés gombját a mező megjelenítéséhez, amely

a Tartalom, Index és Keresés lapokat tartalmazza. A kiterjesztett ablakméret

jobban használható az áttekintés valamint a referenciainformációk keresésére
és megjelenítésére.
További segítség
Számos további súgóforrást is elérhet.
■ Nyomja meg az F1 billentyűt egy parancs, rendszerváltozó vagy

párbeszédpanel használata közben. Teljes körű információkat jelenít
meg a Parancsreferencia alapján.
■ Kattintson a párbeszédpaneleken megjelenő kérdőjelre.
Megjeleníti a kiválasztott párbeszédpanel beállítás leírását.
■ Nézze meg a termék Tudnivalók témáját a súgóban. Itt a termékkel
kapcsolatos legfrissebb információkat olvashatja.
■ Az Info paletta Gyors súgójának megjelenítése. Egyetlen kisméretű
palettán jeleníti meg az aktuális parancshoz tartozó eljárásokat.
További források segítik az Autodesk termékekkel kapcsolatos információk

beszerzését és a szoftverrel kapcsolatos kérdések megválaszolását.
■ Autodesk honlap. Keresse fel: http://www.autodesk.com .

■ Helyi támogatás. Lépjen kapcsolatba a terjesztőjével vagy az
országos/helyi Autodesk irodával.
Az Info paletta Gyors súgójának használata

Az Info palettán a Gyors súgó megfelelő információt biztosít a súgó rendszerből.
A Gyors súgóval olyan minimális palettán jelenítheti meg az eljárásokat, amely
nagyon kis helyet foglal el a rajzterületből.
Az egyes parancsok végrehajtása során a Gyors súgó megjeleníti az aktuális
parancshoz elérhető eljárások listáját. A Gyors súgóban megjelenő eljárások
valamelyikére kattintva megjelenítheti az adott eljárást az Info palettán. Az
Info paletta kis méretűvé tehető, így nagyon kevés helyet foglal el a
rajzterületből.
Az Info paletta Gyors súgójának használata | 11

Gyakran a Gyors súgótól kapott útmutatás elegendő az ismeretlen és ritkán
használt műveletek elvégzéséhez.
Általában az Info paletta akkor frissíti a megjelenített Gyors súgó információt,
amikor új parancsot kezd. Mindemellett ha le szeretné fagyasztani a
megjelenített információt, lezárhatja az Info palettát.
A Gyors súgó megjelenítése
■ Kattintson a Súgó menü ➤ Info paletta menüpontra.

Parancssor: SEGÉD
Navigálás a Gyors súgóban
1 Kattintson a jobb gombbal az Info palettán.

2 Válassza a Kezdőlap, Vissza vagy Előre nyomógombokat a témák közötti
navigáláshoz, ahogy a webböngészőjében tenné.
Parancssor: SEGÉD
A Gyors súgó információ nyomtatása
1 Jelenítse meg azt a Gyors súgó információt, amelyet ki szeretne

nyomtatni.
2 Kattintson a jobb gombbal az Info palettán. Kattintson a Nyomtatás
menüpontra.
3 A Nyomtatás párbeszédpanelen kattintson az OK gombra.
A Gyors súgó rögzítése az aktuális témán
1 Jelenítse meg azt a Gyors súgó információt, amelyet látni szeretne.

2 Kattintson a jobb gombbal az Info palettán. Kattintson a Lezárás
menüpontra.
A megjelenített Gyors súgó információ az Info palettában rögzítve lesz
mindaddig, amíg fel nem oldja.
Parancssor: SEGÉD

A termék használatának elsajátítása
Autodesk Hivatalos Oktatóközpontok (Autodesk Authorized Training Centers)
® ®
Az Autodesk Authorized Training Center (ATC ) hálózata az Autodesk által
jóváhagyott, oktató által vezetett tanfolyamokat biztosít a tervező
szakembereknek, akik az Autodesk szoftvereit használják. Az Autodesk Hivatalos
Oktatóközpontokban tapasztalt és jól felkészült oktatók dolgoznak. Több mint
1200 ATC központ található világszerte, hogy kielégítse a tárgyspecifikus és
helyi képzéssel kapcsolatos igényeket.
A képzési központok helyével kapcsolatban forduljon a helyi Autodesk
irodához, vagy keresse fel a következő oldalt: http://www.autodesk.com/atc .
Hivatalos Autodesk oktatóanyagok (Autodesk Official Training Courseware)

A Hivatalos Autodesk oktatóanyagok (Autodesk Official Training Courseware,
AOTC) az Autodesk által kifejlesztett technikai képzési anyagok. Az AOTC,
amelyet a hagyományos, fél napostól 5 napos időtartamig terjedő, oktató által
vezetett osztálytermi képzések számára dolgoztak ki, és amelyet a hivatalos
oktatóközpontok és más Autodesk partnerek alkalmaznak, kiváló az egyéni
ütemezésű, önálló tanulásra is. A kézikönyvek aktív részvételt igénylő, lépésről
lépésre haladó, a valóságnak megfelelő feladatok révén fedik le a legfontosabb
fogalmakat és szoftverfunkciókat. Az AOTC a helyi nagy- és kiskereskedőtől
vásárolható meg, vagy megrendelhető az Interneten az Autodesk üzletben a
http://www.autodesk.com/aotc címen .
e-Learning
Az Autodesk Éves Szoftverkövetés felhasználóinak szóló Autodesk e-Learning
termékkatalógusba rendezett interaktív gyakorlatokat tartalmaz. Minden lecke
20-40 perces, aktív részvételt igénylő gyakorlatokat tartalmaz, s választani
lehet a szimuláció és a szoftveralkalmazás használata között. Használhat egy
internetes értékelő eszközt, amely azonosítja, hogy hol vannak hiányosságok
a jártasságban, meghatározza, hogy mely leckék a leghasznosabbak, és követi
a tanulási folyamatot.
Ha tagja az Autodesk szoftverkövetési programnak, az Autodesk termékén
belül érheti el az e-Learning és a szoftverkövetési szolgáltatásokat. Az e-Learning
terméken belül történő eléréséről további információ: “A Subscription Center
elérése” 14. oldal. További információt az Autodesk szoftverkövetési forrásairól
a következő címen talál: http://www.autodesk.com/subscription .
Autodesk fejlesztői hálózat

Az ADN (Autodesk Developer Network) tagjainak szóló Autodesk fejlesztői
program azoknak a professzionális fejlesztőknek nyújt támogatást, akik az
Autodesk termékein alapuló szoftvereket fejlesztenek. Az ADN tagjaként a
A termék használatának elsajátítása | 13

sikerhez szükséges üzleti, szoftveres és képzési támogatásban részesül.
Fejlesztőknek: http://www.autodesk.com/adn .
Autodesk Consulting
Az Autodesk Consulting a folyamatok kialakítását segítő szolgáltatásokat kínál,
illetve hatékonyságfokozó képzést, mely segíti a szoftvertermékek jobb
felhasználását. Az általános konzultációval, a rendszerintegrációval vagy a
felhasználói képzési szolgáltatásokkal kapcsolatban keresse fel a következő
oldalt: http://www.autodesk.com/consulting .
Társtermékek és szolgáltatások
Az Autodesk világszerte szoftverpartnerek ezreivel működik együtt. Ezen
partnerek olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, melyek kiegészítik
az Autodesk termékeket a tervező szakemberek igényeinek teljes lefedéséhez.
Látogasson el a http://www.autodesk.com/partnerproducts címen található
Társtermékek és Szolgáltatások lapra, ahol megtalálja az Ön Autodesk
termékéhez és iparágához elérhető forrásokat.
A Subscription Center elérése

A Subscription Center az előfizetési program tagjai számára a termékből érhető
el. Ha tagja az előfizetői programnak, a szoftverkövetési szolgáltatásokat a
Súgó menü Előfizetői források pontjára kattintva érheti el. További információt
az Autodesk szoftverkövetési programjáról a
http://www.autodesk.com/subscription címen talál.
A Subscription Center áttekintése

Az Autodesk szoftverkövetési programmal hozzájut az Autodesk szoftverek
legfrissebb verzióihoz, a járulékos termékjavításokhoz, személyre szabott webes
támogatást kaphat Autodesk technikai szakértőktől, és saját tempójában vehet
részt e-Learning képzésben. A szoftverkövetési szolgáltatások csak az előfizetői
ügyfelek számára elérhetők.
A Súgó menüre kattintva a tagok számára a következő lehetőségek érhetők el:
■ Szoftverkövetési e-Learning katalógus. Termékkatalógusokba

rendezett interaktív gyakorlatok. Minden lecke 15-30 percet és aktív
részvételt igénylő gyakorlatokat biztosít, amelyek segítségével szimuláción
lehet gyakorolni a tényleges szoftveres alkalmazás helyett. Használhat egy
internetes értékelő eszközt, amely azonosítja, hogy hol vannak rések a
jártasságban, meghatározza, hogy mely leckék a leghasznosabbak, és követi
a tanulási folyamatot.

■ Támogatási igény létrehozása. Személyes kommunikációt biztosít az
Autodesk támogató szakembereivel. Gyorsan kaphat kielégítő válaszokat a
telepítéssel, konfigurálással és hibaelhárítással kapcsolatos kérdéseire.
■ Támogatási igények megtekintése. Lehetővé teszi kérdései és a rá
adott válaszok nyomon követését és kezelését, az Autodesk korszerű
támogatási rendszerén keresztül.
■ Subscription Center profil módosítása. Lehetővé teszi szoftverkövetési
fiókjának beállítását és karbantartását.
A szoftverkövetési források és a személyes adatok védelme

A szoftverkövetési források interaktív termékszolgáltatásokat biztosítanak az
Interneten keresztül. Amikor elér egy szoftverkövetési forrást (például az
e-Learning vagy a Támogatási igény létrehozása szolgáltatást) az Autodesk
termék Súgó menüjéből, a termékinformációkat (például a sorozatszám, verzió,
nyelv és a szoftverkövetési szerződés azonosítója) a program elküldi az
Autodeskhez annak ellenőrzése érdekében, hogy a termék rendelkezik
szoftverkövetéssel.
Az Autodesk statisztikákat készít a szoftverkövetési forrásokhoz küldött adatok
alapján, és ezek segítségével megállapítja, hogyan kerülnek felhasználásra a
források, és hogyan lehetne azokat fejleszteni. Az Autodesk nem adja ki
harmadik félnek az Ön által szolgáltatott vagy Önnel kapcsolatos információkat,
összhangban a vállalat közzétett, személyiségi jogokra vonatkozó politikájával,
amely megtekinthető az alábbi címen: http://www.autodesk.com/privacy
Szoftverkövetési források engedélyezése

A CAD rendszergazda vezérlőpanel a Szoftverkövetési forrásoknak a Súgó
menüjében való be- és kikapcsolására használható. Az alkalmazás telepítésére
vonatkozó további információval kapcsolatban lásd a következőt: "A
Subscription Center (a CAD rendszergazda vezérlőpanel része) telepítése." Az
eszköz telepítés után történő használatáról további információt a CAD
rendszergazda vezérlőpanel súgójában talál.
A Subscription Center elérése a programban
1 Kattintson a Súgó menüre, majd kattintson az elérni kívánt

szoftverkövetési forrásra.
MEGJEGYZÉS A Subscription Center nem érhető el minden termékfelhasználó számára.

Ha a szoftverkövetési források nem érhetőek el a Súgó menüből, akkor arra a termékre
nem lehet a szoftverkövetést igénybe venni.
A Subscription Center elérése | 15

A Subscription Center (a CAD rendszergazda vezérlőpanel része) telepítése
1 Kattintson duplán a setup.exe fájlra a termék CD-n.

2 A Médiaböngészőben válassza a Telepítés lapot, majd válassza a Több
munkahelyes egyfelhasználós telepítés, vagy a Hálózati telepítés
lehetőséget.
3 A kiegészítő Eszközök Telepítése alatt kattintson az Autodesk CAD
Manager Tools 4.0-ra.
4 Az Autodesk CAD Manager Tools 4.0 alatt kattintson a telepítésre.
A CAD rendszergazda vezérlőpanel telepítése után azt a Start menüből
(Windows) érheti el.
A Vault integrációja
Ha éves szoftverkövetés keretében használja a szoftvert, akkor az Autodesk
Vault fájlkezelő kezeli és tárolja a dokumentumokat és a fájlokat. A Vault több
lehetőséget biztosít önnek a fájlok kezelésére és a változások követésére. A
mesterfájlok verziózott másolatait karbantartják, lehetővé téve a fájlok korábbi
verziónak elérését. Kijelölheti a szerkesztendő fájlokat, és később törölheti a
kijelölést. A mesterpéldányt sohasem lehet közvetlenül szerkeszteni. A bejelölési
folyamat során az Ön által végrehajtott változtatásokkal kapcsolatos
megjegyzéseket adhat hozzá, melyekkel informálja a többi felhasználót a
változásokról. Gyorsan megértheti egy projekt fejlesztési folyamatát és
előzményeit.
Az Autodesk Vault két szükséges komponensből áll: az Autodesk adatkezelő
szerverből és a Vault kliensből. Opcionálisan telepítheti a Vault Office
kiegészítést is.
A Vault használatával kapcsolatban olvassa el a Vault súgórendszerét.
MEGJEGYZÉS Az Autodesk Vault fő komponensei az Autodesk szoftverkövetési

weboldaláról tölthetők le.
Az Autodesk adatkezelő szerver

Az Autodesk adatkezelő szerver tárolja valamennyi dokumentuma és terve
mesterpéldányát. Az összes adat egy közös, központi helyen történő tárolásával
könnyen megoszthatja és kezelheti az információkat a tervezői csapatával.
A Vault kliens
A Vault kliensszoftver magában foglalja az Autodesk Vault Explorert. A Vault
Explorer egyfelhasználós alkalmazás, amely azokat az eszközöket biztosítja,
amelyeket az Autodesk Adatkezelő szerveren tárolt adatok eléréséhez

használhat. Az AutoCAD-en belülről közvetlenül a Vaultból jelentkezhet be
és ki, valamint nyithat és csatolhat fájlokat. A Vaultot a Vault Explorer
segítségével is elérheti. A Vault Explorer alkalmazással Ön
1 Kezelheti a Vaultot
2 Kezelheti a Vault felhasználói fiókokat
3 Beállíthatja a munkamappákat
4 Létrehozhat mappákat a Vaultban
5 Fájlok hozzáadása, bejelölése és vizsgálata (ideértve az Inventor- és a
DWG-fájltól eltérő fájlokat, de az AutoCAD Electrical fájljai kivételt
képeznek)
6 Fájlokat mozgathat a Vaultba
7 Fájlokat nevezhet át a Vaultban
8 Megtekintheti a tervezési változtatások előzményeit
9 Fájlhozzárendeléseket hozhat létre a Vaulton belül két vagy több fájl
csatolásával
10 Megvizsgálhatja egy fájl legutolsó verzióját
11 Úticsomagot használó csomagfájlok
A Vault Office kiegészítés (választható)

Ez az opcionális komponens hozzáférést biztosít a Vaultnak a Microsoft® Office
termékekhez való hozzáféréshez (Word, Excel). A Vault hozzáférése hasonlít
az AutoCAD-ben rendelkezésre álló Microsoft Office hozzáféréshez. E
komponens használatához a Vault klienst kell telepíteni.
Termékfrissítések és közlemények fogadása

A Kommunikációs központ friss termékinformációt, szoftverfrissítéseket,
terméktámogatási közleményeket és más, a termékekkel kapcsolatos
közleményeket jelenít meg a képernyőn. Az információk típusa és a
közlemények gyakorisága beállítható az igényekhez igazodva.
Termékfrissítések és közlemények fogadása | 17

A Kommunikációs központ áttekintése
A Kommunikációs központ a következő fajta közleményeket teszi közzé:
■ Online frissítési szervizcsomag alkalmazások. Automatikus

értesítések fogadása olyankor, amikor az Autodesk új szervizcsomag
alkalmazásokat tesz közzé.
■ Általános termékinformáció. Az Autodesk céggel kapcsolatos hírek és
termékbejelentések; visszajelzések közvetlenül az Autodesk cégnek.
■ Szoftverkövetési információ és kiegészítések bejelentése.Ha tagja
az Autodesk szoftverkövetési programjának, akkor értesülhet a programmal
kapcsolatos hírekről és a bejelentésekről a kommunikációs központon
keresztül (csak azokban az országokban/régiókban, ahol elérhető az Autodesk
szoftverkövetési programja).
■ Cikkek és tippek.Értesítés az Autodesk weblapokon elérhető legfrissebb
cikkekről és tippekről.
■ Terméktámogatási információ. Legfrissebb hírek az Autodesk
terméktámogatást végző csoportjától.
Az Üdvözöljük varázsló használatával adhatja meg a frissítések gyakoriságát,

a megjeleníteni kívánt információs csatornákat és az országot/régiót a
Kommunikációs központ működéséhez.
A Kommunikációs központ megnyitásához kattintson a Kommunikációs
központ ikonra az állapotsor jobb oldalán található tálcában.

Kommunikációs központ adatkezelési irányelvei
A Kommunikációs központ egy olyan interaktív szolgáltatás, melyben
internetkapcsolatra van szükség a tartalom és információ közvetítéséhez. A
Kommunikációs központ használatakor a program az Autodesk cégnek küldi
el az információkat, így a felhasználó a megfelelő információkat kapja vissza.
A program a személyes adatok védelme érdekében minden információt név
nélkül küld el.
Az alábbi információk kerülnek elküldésre az Autodesk cégnek:
■ TerméknévA termék neve, melyben a Kommunikációs központot használja

■ Termék verziószáma. A termék verziószáma
■ Termék nyelve.A termék nyelvi verziója
■ Ország/régió.A Kommunikációs központ beállításaiban megadott
ország/régió
■ A szoftverkövetési szerződés száma.Az az információ, melyet a
Hibajelentés párbeszédpanelen keresztül elküldött az Autodesk cégnek.
Az Autodesk statisztikát készít a Kommunikációs központból elküldött

információ felhasználásával annak követésére, hogyan használják azokat, és
hogyan fejleszthetőek. Az Autodesk nem adja ki harmadik félnek az Ön által
szolgáltatott vagy Önnel kapcsolatos információkat, összhangban a vállalat
közzétett, személyiségi jogokra vonatkozó politikájával, amely megtekinthető
az alábbi címen: http://www.autodesk.com/privacy.
A Kommunikációs központ be- és kikapcsolása

Az Autodesk CAD rendszergazda vezérlőpanellel kapcsolhatja be és ki a
Kommunikációs központot. Ha például el kívánja kerülni, hogy a
Kommunikációs központ információt küldjön az Autodesk cégnek,
kikapcsolhatja azt. Az eszköz használatával kapcsolatos információ az eszköz
telepítése és futtatása után, a CAD rendszergazda vezérlőpanel ablakban a Súgó
ikonra kattintva érhető el.
A Kommunikációs központ eszköz (a CAD rendszergazda vezérlőpanel része)

telepítése

lehetőséget.
Termékfrissítések és közlemények fogadása | 19

Programfrissítések és közlemények beállításainak

testreszabása
Egy Autodesk termék telepítése után a Kommunikációs központ az Üdvözöljük
varázsló használatával állítható be, melyben meghatározhatók a fogadni kívánt
információk.
■ Ország/régió. Meghatározza az országot/régiót, így a Kommunikációs

központ olyan információkat tud szolgáltatni, melyek speciálisan a
felhasználónak készültek.
■ A frissítés gyakorisága. Meghatározza, hogy milyen gyakran kívánja
szinkronizálni a Kommunikációs központot az Autodesk kiszolgálókkal.
■ Értesítő buborék. Bekapcsolja az értesítő buborékokat, így a
Kommunikációs központ üzenetei jelennek meg az állapotsor fölött, új
közlemény érkezésekor. Ha letiltja a tálca értesítő buborékjait, akkor a
Kommunikációs központ ablak Értesítő buborék beállítása is letiltásra kerül.
■ Csatornák.Meghatározza a Kommunikációs központban megjeleníteni
kívánt információt.
A Kommunikációs központ beállításainak testreszabása
1 Kattintson a Kommunikációs központ ikonra, mely a tálcán található az

állapotsor jobb oldalán.
2 A Kommunikációs központ ablakban válassza a Beállítások lehetőséget.
3 A Konfigurációs beállítások párbeszédpanelben válassza ki a használni
kívánt beállításokat, majd kattintson az Alkalmaz nyomógombra.
4 Kattintson az OK nyomógombra a Konfigurációs beállítások
párbeszédpanel bezárásához, majd zárja be a Kommunikációs központ
ablakot.

Értesítések fogadása új információkról
Amikor új információ érhető el, a Kommunikációs központ egy üzenet
buborékkal értesíti, mely az állapotsor felett jelenik meg.
Kattintson az üzenetre a Kommunikációs központ ablak megnyitásához. Ha

inkább azt szeretné, hogy a Kommunikációs központ ikonján keresztül értesítse
a program, akkor kapcsolja ki az Értesítő buborék beállítást a Kommunikációs
központ Konfigurációs beállítások párbeszédpanelén.
Ha az állapotsorban nem jelenik meg a Kommunikációs központ ikon, lépjen

kapcsolatba a hálózati rendszergazdával.
A Kommunikációs központ ablak megnyitása
■ Kattintson a Kommunikációs központ ikonra, mely a tálcán található az

állapotsor jobb oldalán.
A termék Tudnivalók fájljának megtekintése

A szoftverrel kapcsolatos legfrissebb információkat a Tudnivalók fájlban találja.
Ajánlott a Tudnivalók fájl átolvasása, mely az ajánlott hardvert, a frissített
telepítési információkat és az ismert szoftverproblémákat tartalmazza.
■ A Tudnivalók megtekintése
A termék Tudnivalók fájljának megtekintése | 21

22
Alkatrész 1
A felhasználói felület
2. fejezet Eszköztárak és Menük

3. fejezet A parancsablak
4. fejezet DesignCenter
5. fejezet A rajzolási környezet testreszabása
6. fejezet Mutatóeszközök
23
24
Eszköztárak és Menük
2
Különböző menüket, helyi menüket és eszköztárakat használhat Ebben a fejezetben
a gyakran használt parancsok, beállítások és módok eléréséhez. ■ Eszköztárak
■ Menüsor
■ Helyi menük
■ A műszerfal
25
Eszköztárak
A parancsok indításához, a leporelló eszköztárak és az eszköztippek
megjelenítéséhez használja az eszköztárak nyomógombjait. Megjeleníthet
vagy elrejthet, rögzíthet vagy átméretezhet eszköztárakat.
Az eszköztárak a parancsok indításához tartozó nyomógombokat tartalmazzák.
Ha az egeret vagy a mutatóeszközt az eszköztár egyik nyomógombja fölé viszi,
az eszköztipp megjeleníti a nyomógomb nevét. A nyomógombok jobb alsó
sarkában található fekete háromszög azt jelzi, hogy a leporelló menü
kapcsolódó parancsokat tartalmaz. Amikor a mutató az ikon felett van, tartsa
nyomva a bal gombot, amíg a leporelló eszköztár meg nem jelenik.
A rajzterület felett található Központi eszköztár alapértelmezésben megjelenik.
®
Az eszköztár hasonló a Microsoft Office programokban találhatókhoz. Olyan
®
gyakran használt AutoCAD parancsokat tartalmaz, mint a TULAJDONSÁGOK,
TOL és a ZOOM, valamint a Microsoft Office szabványos parancsait, mint
például az Új, a Megnyitás és a Mentés.
Eszköztárak megjelenítése vagy elrejtése, rögzítése és átméretezése

AutoCAD különböző eszköztárakat jelenít meg, például a következőket:
■ Központi eszköztár
■ Stílusok eszköztár
■ Fóliák eszköztár
Ezeket és a további eszköztárakat megjelenítheti vagy elrejtheti, a választásait

pedig munkaterületként mentheti el. Létrehozhatók felhasználói eszköztárak
is.
Az eszköztár lehet lebegő vagy rögzített. Lebegő eszköztár a rajzterület bármely
részén lehet, a lebegő eszköztár új helyre vontatható, átméretezhető vagy
rögzíthető. A rögzített eszköztár a rajzterület valamely széléhez van kapcsolva.
A rögzített eszköztárat vontatással egy új rögzítési helyre viheti.
Lásd még:
Feladat alapú munkaterületek létrehozása
“Eszköztárak testreszabása” az Alkalmazáshoz igazítási útmutatóban
Eszköztárak megjelenítése
1 Kattintson a jobb gombbal bármelyik eszköztárra, majd kattintson a

helyi menüben a kívánt eszköztárra.
26 | Fejezet 2 Eszköztárak és Menük

Eszköztárak rögzítése
1 Vigye az egérmutatót az eszköztár nevére vagy egy üres területre, ezután

tartsa lenyomva a mutatóeszköz kijelölő gombját.
2 Vontassa az eszköztárat egy rögzítési helyre a rajzterület tetején, alján,
vagy valamelyik oldalán.
3 Ha az eszköztár körvonala megjelenik a rögzítési területen, engedje fel a
kijelölő gombot.
Eszköztárnak egy rögzítési területre való helyezéséhez annak rögzítése
nélkül, nyomja le a CTRL billentyűt vontatása közben.
Eszköztárak rögzítésének megszüntetése
1 Vigye az egérmutatót az eszköztár végén lévő kettős vonalra, ezután tartsa

lenyomva a mutatóeszköz kijelölő gombját.
2 Vontassa el az eszköztárat a rögzítési helyéről és engedje fel a gombot.
Eszköztárak átméretezése
1 Mozgassa a mutatót a lebegő eszköztár széléhez, amíg a mutató vízszintes

vagy függőleges kettős nyíllá nem változik.
2 Tartsa lenyomva a kijelölő gombot, és mozgassa úgy a mutatót, hogy
az eszköztár a kívánt alakú legyen.
Eszköztárak bezárása
1 Ha az eszköztár rögzített, szüntesse meg a rögzítését.

2 Az eszköztár bezárásához kattintson az eszköztár jobb felső sarkában
található Bezárás nyomógombra.
Menüsor
A menüsor legördülő menüinek megjelenítéséhez különböző módszereket
használhat. Megadhat más menüket is.
A menük az AutoCAD rajzterületének tetején található menüsorból érhetők
el.
Megadhatja, hogy az alkalmazás milyen menüket jelenítsen meg, ehhez egy
CUI fájlt kell testreszabnia, és betöltenie a programba.
Menüsor | 27
Lásd még:
“Legördülő és helyi menük létrehozása” az Alkalmazáshoz igazítási útmutatóban
Menük használata
Válasszon egyet az alábbi módszerek közül:
■ A lehetőségek listájának megjelenítéséhez kattintson a menüsorban a

menünévre. A menüben kattintson egy lehetőségre vagy használja a LE
nyilat a listában való lefelé mozgásra, majd nyomja meg az ENTER
billentyűt.
■ Nyomja le az ALT billentyűt, és nyomja meg a menü nevében található
aláhúzott betűt, majd nyomja meg a lehetőség nevében aláhúzott betűt.
Például egy új rajz megnyitásához, nyomja le az ALT billentyűt és az F betűt,
ezt követően nyomja le az N betűt az Új lehetőséghez.
Helyi menük
A helyi menü megjelenítése gyors elérést biztosít az aktuális tevékenységhez
szükséges parancsokhoz.
A képernyő különböző területein történő jobb kattintással különböző helyi
menüket jeleníthet meg, például
■ A rajzterületen kiválasztott objektumokkal vagy kiválasztott objektumok

nélkül
■ A rajzterületen egy parancs futtatása közben
■ A szöveges- és a parancsablakokban
■ A DesignCenter területein és ikonjain
■ A helyben működő szövegszerkesztő területén és szövegében
■ Eszköztáron vagy eszközpalettán
■ A Modell vagy egy elrendezés lapon
■ Az állapotsorban vagy az állapotsor gombjain
■ Egyes párbeszédpaneleken
A helyi menük a következő lehetőségeket kínálják
■ Az utolsó megadott parancs ismétlése

■ Az aktuális parancs törlése

■ A korábbi felhasználói bevitelek megjelenítése
■ A Vágólap segítségével történő kivágás, másolás és beillesztés
■ Másik parancs lehetőség kiválasztása
■ Párbeszédpanel megjelenítését, mint például a Beállítások vagy a Testreszabás
■ Az utolsó megadott parancs visszavonása
A jobb gombos kattintást beállíthatja időérzékenyre, így egy gyors jobb gombos
kattintás ugyanaz, mint az ENTER billentyű megnyomása, és egy hosszabb
jobb gombos kattintás megjelenít egy helyi menüt.
A helyi menüket testreszabhatja egy testreszabási (CUI) fájl segítségével. A fő
CUI fájl megnevezése acad.cui alapértelmezésként.
Lásd még:
“Almenük létrehozása” az Alkalmazáshoz igazítási útmutatóban
Helyi menü megjelenítése
1 A Parancs promptban mozgassa a mutatót egy terület, funkció vagy ikon

fölé.
2 Kattintson a jobb gombbal vagy nyomja meg a megfelelő gombot a
mutatóeszközön.
A mutató helyétől függő helyi menü megjelenik. Ha egy vagy több
objektum kijelölése után kattint a jobb gombbal a rajzterületen,
egy szerkesztő parancsokat tartalmazó helyi menü jelenik meg. A TOL
és ZOOM parancs közben is megjeleníthet egy helyi menüt.
A rajzterületen megjelenő helyi menük kikapcsolása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Beállítások menüpontra.

2 A Beállítások párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapján található
Szabvány Windows viselkedés területen törölje a Helyi menük a
rajzterületen jelölőnégyzetet.
3 Az Alap, Szerkesztő és Parancs helyi menük egyenkénti vezérléséhez
jelölje be a Helyi menük a rajzterületen jelölőnégyzetet, majd válassza a
Jobb kattintás testreszabása lehetőséget.
4 A Jobb kattintás testreszabása párbeszédpanelen az Alapértelmezett
üzemmód vagy Szerkesztés üzemmód területen válassza a következő
Helyi menük | 29
lehetőségek valamelyikét annak vezérlésére, hogy mi történjen, ha a jobb
gombbal kattint a rajzterületen, és egyetlen parancs sincs folyamatban:
■ Az utolsó parancs megismétlése. Az utolsó parancsot megismétli.
Ezt a lehetőséget választva kikapcsolja az Alap és Szerkesztő helyi
menüket. A jobb gombos kattintás ugyanaz, mint az ENTER billentyű
megnyomása.
■ Helyi menü. Megjeleníti az Alapértelmezett vagy a Szerkesztés helyi
menüt.
5 A Parancs üzemmód területen válassza a következő lehetőségek

valamelyikét annak meghatározására, hogy mi történjen a jobb
kattintásnál a rajzterületen, miközben egy parancs folyamatban van:
■ Enter .Kikapcsolja a Parancs helyi menüt. A jobb gombos kattintás
ugyanaz, mint az ENTER billentyű megnyomása.
■ Helyi menü, minden esetben . Megjeleníti a Parancs helyi menüt.
■ Helyi menü: csak akkor használható, ha a
Parancsbeállítások elérhetők . Csak akkor engedélyezi a Parancs
helyi menüt, amikor a parancspromptban elérhető lehetőségek vannak.
A parancspromptban a lehetőségeket szögletes zárójelek fogják közre.
Ha nem állnak rendelkezésre lehetőségek, akkor a jobb gombos
kattintás ugyanaz, mint az ENTER billentyű megnyomása
Amellett, hogy a Központi, a Szerkesztés és a Parancs helyi menük ki-

és bekapcsolhatóak, alkalmazáshoz igazítható az is, hogy ezekben
a menükben milyen lehetőségek jelenjenek meg. Például olyan
lehetőségek adhatók a Szerkesztés helyi menühöz, amelyek csak körök
kijelölésekor jelennek meg.
Az időérzékeny jobb kattintás viselkedés bekapcsolása

2 A Beállítások párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapjának Szabvány
Windows viselkedés területén kattintson a Jobb kattintás testreszabása
gombra.
3 A Jobb kattintás testreszabása párbeszédpanelen válassza ki az Időérzékeny
jobb kattintás bekapcsolása jelölőnégyzetet.
Megadhatja a hosszú kattintás mértékét. Az alapértelmezés 250
ezredmásodperc.
4 Kattintson az Alkalmaz és bezár nyomógombra.
5 A Beállítások párbeszédpanelben kattintson az OK gombra.

Parancssor: BEÁLLÍTÁSOK
Az állapotsor tálcáján levő ikonok és figyelmeztetések megjelenítésének

beállítása
1 Kattintson a nyílra az állapotsor jobb oldali végén, és válassza a Tálca

beállítása menüpontot.
2 A Tálcabeállítások párbeszédpanelben válassza ki vagy törölje az alábbi
megjelenítési beállításokat:
■ Ikonok megjelenítése a szolgáltatásokhoz.Megjeleníti a tálcát
az állapotsor jobb oldali végében, és megjeleníti a szolgáltatások
ikonjait. Ha a beállítás törölve van, a tálca nem jelenik meg.
■ Szolgáltatások értesítéseinek megjelenítése.Megjeleníti a
szolgáltatások értesítéseit, mint például a Kommunikációs központét.
Ha az Ikonok megjelenítése a szolgáltatásokhoz beállítás törölve van,
a lehetőség nem érhető el.
3 Ha a Szolgáltatások értesítéseinek megjelenítése ki van választva, adjon

meg egy megjelenítési időt, vagy válassza a Megjelenítés bezárásig
lehetőséget.
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal az állapotsor egy üres területére, és

válassza a Tálca beállítása menüpontot.
Parancssor: TÁLCABEÁLL
Az állapotsori gombok megjelenítésének vezérlése
■ Kattintson az állapotsor jobb oldali végében lévő nyílra, és válassza ki

bármelyik gomb nevét a megjelenítés módosításához.
A jelöléssel ellátott elemek megjelennek az állapotsorban.

Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal az állapotsor egy üres területére, majd
kattintson egy nyomógomb nevére.
A koordináták megjelenítésének vezérlése az állapotsoron
■ Kattintson a nyílra az állapotsor jobb oldali végén, és válassza a Mutató

koordinátaértékei menüpontot.
A jelöléssel ellátott elemek megjelennek az állapotsorban.
Helyi menük | 31
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal az állapotsor egy üres területére, és
válassza a Mutató koordinátaértékei menüpontot.
A legutóbbi bevitel megjelenítésének vezérlése
1 A parancssorba írja be: inputhistorymode

2 Adja meg egy vagy több érték összegét a következők közül:
■ 0. A legutóbbi bevitel nem jelenik meg.
■ 1. A legutóbbi bevitel a parancssorban érhető el a Fel és Le nyilak
segítségével.
■ 2. Az aktuális parancshoz tartozó legutóbbi bevitel a helyi menüben
megjelenik.
■ 4. Az aktuális munkafolyamat összes parancsához tartozó legutóbbi
bevitel megjelenik a helyi menüben.
■ 8. A legutóbb bevitt ponthelyek jelölői megjelennek a rajzban.
Az alapértelmezett érték 15.

3 (Választható) A parancssorba írja be: cmdinputhistorymax
4 Adjon meg egy értéket annak vezérlésére, hogy hány különböző megadott
érték legyen tárolva és jelenjen meg az újabb beviteleknél.
A műszerfal
A műszerfal olyan speciális paletta, amely a feladat alapú munkaterülethez
kapcsolt nyomógombokat és szabályzókat jelenít meg. Főként a 3D
modellezéshez, megjelenítéshez és rendereléshez használatos.
Áttekintés
A műszerfal egy felhasználói felületelem a modellezési és renderelési
műveletekhez. Kiküszöböli annak szükségességét, hogy túl sok eszköztárat
kelljen megjeleníteni és csökkenti az alkalmazás ablak rendezetlenségét. Ezáltal
maximális méretűre növelheti a 3D munkafelületet, és egyetlen felületet
használhat a sebesség és kényelem érdekében.
A műszerfal a 3D Modellezés munkaterület használatakor automatikusan
megjelenik. A műszerfalat manuálisan is megjelenítheti az Eszközök ➤ Paletták
menü menüpontra kattintással vagy a MŰSZERFAL parancsnak a parancssorba
való beírásával.

A műszerfal elrendezése és működése
A műszerfal vezérlőpanelek csoportjaira van osztva. Mindegyik vezérlőpanel
kapcsolódó eszközöket és vezérlőket tartalmaz, amelyek hasonlóak a
párbeszédpaneleken lévő eszközökhöz és eszköztárakban lévő vezérlőkhöz.
A műszerfal bal oldalán megjelenő nagy ikonokat vezérlőpanel ikonoknak

hívják. Mindegyik vezérlőpanel ikon azonosítja a vezérlőpanel célját, és ha az
ikonra kattint, akkor ez megnyit egy legördülő panelt, mely további eszközöket
és vezérlőket tartalmaz. A nyitott legördülő panel automatikusan bezáródik,
amikor egy másik vezérlőpanel ikonra kattint. Egyszerre csak egy legördülő
panel jelenik meg.
Mindegyik vezérlőpanelhez egy eszközpaletta csoportot lehet rendelni. A
hozzárendelt eszközpaletta csoport megjelenítéséhez kattintson egy eszközre,
vagy nyissa meg a legördülő panelt.
A műszerfal testreszabása
A műszerfalat az alábbi módokon szabhatja testre:
■ Szabályozhatja, hogy az egyedi vezérlőpanelek megjelenjenek-e, ha jobb

gombbal kattintanak a műszerfalon vagy a helyi menüben, ha a
vezérlőpanelek nevére kattintanak, vagy törlik azokat.
A műszerfal | 33
■ A műszerfalon lévő mindegyik eszközpanelhez testreszabható eszközpaletta
csoportot rendelhet. Kattintson jobb gombbal a vezérlőpanelen a
rendelkezésre álló eszközpaletta csoportok listájának megjelenítéséhez.
■ A műszerfalat vízszintesen méretezheti. Ha nem áll elég hely rendelkezésre,
hogy az összes eszköz egy sorban jelenjen meg, akkor egy fekete lefelé
mutató nyíl jelenik meg, melyet túlcsordulás szabályzónak hívnak.
■ A műszerfal helyi menün az automatikus elrejtés, rögzítés és lehorgonyzás
tulajdonságait szabályozhatja.
A műszerfal lehorgonyzása azt eredményezi, hogy a műszerfal keskeny,

helytakarékos sávban jelenik meg a rajzterület bal vagy jobb oldalán. A paletták
és az ablakok rögzítésével és lehorgonyzásával kapcsolatos további
információkért lásd a következőt: A felhasználó felület beállításainak megadása
A műszerfal megjelenítése
■ Kattintson az Eszközök menü ➤ Paletták ➤ Műszerfal menüpontra.
Parancssor: MŰSZERFAL
A műszerfal legördülési viselkedésének módosítása
■ Kattintson az Automatikus elrejtés gombra a Műszerfal ablak címsorának

alján.
Érintéses viselkedés bekapcsolva.
Érintéses viselkedés kikapcsolva.
MEGJEGYZÉS Az érintéses viselkedés csak akkor áll rendelkezésre, amikor a Műszerfal

ablak nincs rögzítve, vagy amikor le van horgonyozva.
Vezérlőpanel megjelenítése vagy elrejtése
■ Kattintson jobb gombbal bárhol a Műszerfal ablakon belül. A helyi

menüben, a Vezérlőpanelek parancs alatt kattintson vagy törölje ki egy
vezérlőpanel nevét.

Legördülő panel megjelenítése vagy elrejtése
■ Kattintson egy vezérlőpanel ikonra a műszerfal bal oldalán.
Eszközpaletta csoport hozzárendelése egy vezérlőpanelhez
1 Kattintson jobb gombbal egy vezérlőpanelre a műszerfalon.

2 Kattintson az Eszközpaletta csoportra, majd kattintson a listában
megjelenő egyik eszközpaletta csoportra.
A műszerfal | 35
36
A parancsablak
3
A parancsok, rendszerváltozók, lehetőségek, üzenetek és Ebben a fejezetben
promptok egy rögzíthető és átméretezhető ablakban, a ■ Parancs beírása a parancssorba
■ Rendszerváltozók megadása
parancsablakban kerülnek megjelenítésre. A parancsablak alsó a parancssorban
sora a parancssor. A parancssor az éppen folyamatban levő ■ A parancsablakban történő mozgás
és szerkesztés
műveletet jeleníti meg, és belső képet ad arról, hogy pontosan ■ Átváltás a párbeszédpanelek és a
parancssor között
mit csinál a program.
■ A parancsablak rögzítése,
átméretezése és elrejtése
37
Parancs beírása a parancssorba
Parancsot a billentyűzet használatával adhat meg. Néhány parancs rövidített
névvel is rendelkezik. Ezek a parancs álnevek.
Parancs billentyűzettel történő megadásához gépelje be a parancs teljes nevét
a parancssorba, és nyomja meg az ENTER vagy a szóköz billentyűt.
MEGJEGYZÉS Ha dinamikus adatbevitelnél a dinamikus promptok megjelenítése be

van állítva, számos parancsot megadhat a mutató melletti eszköztippekben.
Néhány parancsnak emellett rövidített neve is van. Például a VONAL parancs

elindításához megadhatja az l parancsot, a vonal beírása helyett. A rövidített
parancsneveket parancsálneveknek hívják, és a acad.pgp fájlban kerülnek
meghatározásra.
További információk a saját parancs álnevek megadásáról: “Parancsálnevek
létrehozása” az Alkalmazáshoz igazítási útmutatóban.
Megkereshet egy parancsot, ha beírja annak kezdőbetűjét a parancssorba és
megnyomja a TAB billentyűt, amely megjeleníti az összes olyan parancsot,
mely a megadott betűvel kezdődik. Nyomja meg az ENTER vagy a szóköz
billentyűt. Ha újra akar indítani egy nemrég használt parancsot, kattintson a
jobb gombbal a parancssorban.
Parancsbeállítások megadása
Amikor a parancssorban parancsokat ad meg, az megjelenít egyes beállításokat
vagy egy párbeszédpanelt. Például, amikor beírja a kör parancsot a
parancssorba, a következő sor jelenik meg:
Adja meg a kör középpontját vagy [3P/2P/Éés (érintő, érintő, sugár)]:
Megadhatja a kör középpontját az X,Y koordináták beírásával, vagy
a mutatóeszközzel kijelölhet egy pontot a képernyőn.
Másik módszert is választhat, ekkor a szögletes zárójelben található lehetőségek
nagybetűit kell beírni. Beírhat kisbetűket vagy nagybetűket. Például, a három
pont lehetőség választása (3P) a 3p beírásával történik.
Parancsok végrehajtása
A parancsok végrehajtásához nyomja meg a szóköz vagy az ENTER billentyűt,
vagy írja be a parancsneveket vagy a promptokra adott válaszokat, és kattintson
a mutatóeszköz jobb gombjával. A Súgóban lévő utasítások feltételezik ezt a
lépést, és nem utasítják külön az ENTER billentyű megnyomására minden
egyes beírás után.
38 | Fejezet 3 A parancsablak
Parancsok ismétlése és visszavonása
Ha meg akar ismételni egy éppen használt parancsot, akkor nyomja meg az
ENTER vagy a szóköz billentyűt, vagy kattintson a mutatóeszköz jobb
gombjával a parancssorban.
Úgy is megismételhet egy parancsot, hogy beírja a többször parancsot, egy
szóközt, majd pedig a parancs nevét, ahogy azt a következő példa mutatja:
Parancs: többször kör
Folyamatban lévő parancs megszakításához nyomja meg az ESC billentyűt.
Parancs megszakítása egy másik paranccsal vagy egy rendszerváltozóval

Sok parancs használható transzparens módon: azaz beírható a parancssorba,
egy másik parancs használata közben. A transzparens parancsok főleg a
rajzbeállításokat vagy a megjelenítési lehetőségeket változtatják meg, például
a HÁLÓ vagy a ZOOM lehetőséget. A Parancsreferencia kiadványból tájékozódhat
arról, hogy az adott parancs használható-e transzparens módban (ha igen, egy
aposztróf van a neve előtt).
Transzparens parancsok használatához válassza ki az eszköztárból a parancs
nyomógombját, vagy írjon be egy aposztrófot a parancssorba (') és utána adja
meg a parancs nevét. A parancssorban kettős relációjel (>>) előzi meg az olyan
promptokat, melyeket a transzparens parancsokhoz jelenít meg. A transzparens
parancs befejezése után az eredeti parancs folytatódik. A következő példában
a felhasználó be fogja kapcsolni a ponthálót, és egy vonal rajzolása közben
egy egységnyi intervallumot fog beállítani hozzá, majd folytatni fogja a
rajzolást.
Parancs: vonal
Adja meg az első pontot: 'háló
>>Adja meg a háló kiosztást (X) vagy [Be/Ki/Raszter/Arány] <0,000>: 1
A VONAL parancs folytatása
Adja meg az első pontot:
Általában az olyan parancsok használhatók transzparens módon, melyek nem

választanak ki objektumokat, nem hoznak létre új objektumokat, illetve nem
fejezik be a rajzolási folyamatot. Transzparens módban megnyitott
párbeszédpanelekben végrehajtott változtatások csak a megszakított parancs
befejezése után lépnek életbe. Ehhez hasonlóan, ha egy rendszerváltozót
transzparens módban módosít, az új érték nem lép életbe addig, amíg
a következő parancsot el nem indítják.
Lásd még:
“Billentyűparancsok és ideiglenes felülírási billentyűk hozzáadása” az Alkalmazáshoz
igazítási útmutatóban
Parancs beírása a parancssorba | 39

Utoljára használt parancs másolása
1 Kattintson a jobb gombbal a parancssorban. Kattintson a Legutóbbi

menüpontra.
2 Kattintson a használni kívánt parancsra.
Rendszerváltozók megadása a parancssorban

A rendszerváltozók olyan beállítások, amelyek az egyes parancsok futását
vezérlik.
Be- vagy kikapcsolják például a Raszter-, Háló-, vagy az Orto módokat.
Beállíthatják sraffozási minták alapértelmezett értékeit. Az aktuális rajzról és
a programkonfigurációról tárolhatnak információt. Néha egy beállítás
megváltoztatásához, máskor az aktuális állapot megjelenítéséhez használhat
rendszerváltozókat.
Például a GRIDMODE rendszerváltozó kapcsolja be vagy ki a pontháló
megjelenítését, amikor megváltoztatja annak értékét. Ebben az esetben a
GRIDMODE rendszerváltozó gyakorlatilag megegyezik a HÁLÓ paranccsal. A
DATE egy csak olvasható rendszerváltozó, amely az aktuális dátumot tárolja.
Ezt az értéket meg tudja jeleníteni, de nem tudja megváltoztatni.
A rendszerváltozó beállításai megtekinthetők és megváltoztathatók egy másik
parancs használata közben is, a megváltozott értékek azonban csak
a félbeszakított parancs befejezése után lépnek életbe.
Rendszerváltozó beállításának megváltoztatása
1 A rendszerváltozó nevét írja be a parancssorba. Például, a háló

beállításainak megváltoztatásához írja be: gridmode
2 A GRIDMODE állapotának megváltoztatásához, írja be az 1 értéket a
bekapcsoláshoz, vagy a 0 értéket a kikapcsoláshoz. A rendszerváltozó
aktuális értékének megtartásához nyomja meg az ENTER billentyűt.
A rendszerváltozók teljes listájának megtekintése
1 A parancssorba írja be: változók

2 A változónév sorba írja be a ? karaktert.
3 Az Adja meg a listázandó változókat promptnál nyomja meg az ENTER
billentyűt.
Parancssor: VÁLTOZÓK
A parancsablakban történő mozgás és szerkesztés
A parancsablakban szöveget szerkeszthet a parancsok változtatásához vagy
ismétléséhez.
Használja az alábbi billentyűket:
■ FEL, LE, BALRA NYÍL és JOBBRA NYÍL

■ INS, DEL
■ PAGE UP, PAGE DOWN
■ HOME, END
■ BACKSPACE
Az aktuális munkafolyamatban használt bármelyik parancsot megismételheti:

a FELFELÉ MUTATÓ NYÍL és a LEFELÉ MUTATÓ NYÍL segítségével léptessen
a parancsok között, majd nyomja le az ENTER billentyűt. Alapértelmezésként
a CTRL+C átmásolja a kiemelt szöveget a Vágólapra. A CTRL+V megnyomása
beilleszti a szöveget a Vágólapról a parancs szövegablakába.
Ha jobb gombbal kattint a parancsablakban vagy a szöveges ablakban, az
megjelenít egy helyi menüt, amelyben hozzáférhet a hat leggyakrabban
használt parancshoz, másolhat szöveget vagy a teljes parancs előzményt,
szöveget illeszthet be, és elérheti a Beállítások párbeszédpanelt.
A parancssort és az azt megelőző két vagy három sort parancs előzménynek
nevezik, és a legtöbb parancs esetében ez elegendő a parancs megtekintéséhez
és szerkesztéséhez. Ha a parancs előzmény több sorát szeretné látni, gördítheti
a sorokat, vagy átméretezheti a parancsablakot a határvonalainak vontatásával.
A szövegkimenettel rendelkező parancsok esetén, mint például a LISTA,
nagyobb parancsablakra lehet szüksége, vagy az F2 megnyomásával
használhatja a szövegablakot.
A szöveges ablak használata

A szöveges ablak a parancsablakhoz hasonló ablak, ahová a parancsokat lehet
beírni, és ahol promptokat, illetve üzeneteket jelenít meg a program. A szöveges
ablak teljes parancs előzményt jelenít meg az aktuális munkafolyamathoz. A
szövegablakot az olyan hosszú kimenetű parancsok megtekintésére használja,
mint például a LISTA parancs, amely részletes információt jelenít meg a
kiválasztott objektumokról. A parancs előzményen belül történő mozgáshoz
kattintson az ablak jobb szélénél lévő görgetősávra.
Nyomja meg a SHIFT billentyűt egy gombbal együtt a szöveg kiemeléséhez.
Szöveg kijelöléséhez például nyomja meg a SHIFT+HOME billentyűkombinációt
A parancsablakban történő mozgás és szerkesztés | 41

a szöveges ablakban, ezáltal a kurzor helyétől a sor elejéig terjedő részt kijelöli
a program.
A szöveges ablak teljes tartalmának vágólapra másolásához használja
a PTMÁSOL parancsot.
Lásd még:
“A parancsablak rögzítése, átméretezése és elrejtése” 44. oldal
A Dinamikus adatbevitel használata
Szöveges ablak megjelenítése
■ Amikor a mutató a rajzterületen van, nyomja meg az F2 billentyűt.
A szöveges ablak megjelenítésre kerül a rajzterület előtt.

Parancssor: SZÖVKÉP
Szöveges ablak bezárása
■ A szöveges ablakban nyomja meg az F2 billentyűt.
A szöveges ablak bezáródik. A szöveges ablakot a szabványos Windows

vezérlőkkel is bezárhatja.
Parancssor: GRAFKÉP
Szöveg másolása a szöveges ablakból a parancssorba
1 Ha a szövegablak nem jelenik meg, akkor nyomja meg az F2 billentyűt

a megjelenítéséhez.
2 Jelölje ki a másolni kívánt szöveget.
3 Kattintson a jobb gombbal a parancsablakban vagy a szöveges ablakban.
Kattintson a Beillesztés a parancssorba menüpontra.
A szöveg átmásolódik a vágólapra, majd beillesztésre kerül a parancssorba.
Miután megnyomta az ENTER billentyűt, a program sorrendben
végrehajtja a parancsokat, mint egy forgatókönyvet. A CTRL+C és CTRL+V
billentyűt is használhatja a szöveg másolásához és beillesztéséhez.
Parancssor: VGMÁSOL, VGBEILL
Átváltás a párbeszédpanelek és a parancssor között
Párbeszédpanel használata helyett megjeleníthet promptokat a parancssorban,
vagy újra visszakapcsolhat. Ez a lehetőség elsősorban akkor hasznos, ha
forgatókönyveket használ.
Néhány funkció elérhető a parancssorból és párbeszédpanelből is. Sok esetben
a parancs előtt egy kötőjel beírásával felfüggeszthető a párbeszédpanel
használata, helyette promptok jelennek meg a parancssorban. A fólia parancs
parancssorba történő beírása után például megjelenik a Fóliatulajdonság-kezelő.
A -fólia parancs parancssorba történő beírásával a fóliatulajdonságok
beállításának parancssori megfelelője jelenik meg. A párbeszédpanel letiltása
nagyon hasznos az AutoCAD® korábbi verzióival való kompatibilitás és a
forgatókönyv fájlok használata miatt. A párbeszédpaneleken és a parancssorban
elérhető lehetőségek között lehetnek kisebb különbségek.
Az alábbi rendszerváltozók is befolyásolják a párbeszédpanelek megjelenítését:
■ Az ATTDIA rendszerváltozó beállítja, hogy az INSERT parancs használjon-e

párbeszédpanelt az attribútumértékek megadásánál.
■ A CMDNAMES rendszerváltozó megjeleníti a jelenleg aktív- és transzparens
parancs (angol) nevét.
■ Az EXPERT rendszerváltozó határozza meg, hogy egyes figyelmeztető
párbeszédpanelek megjelenjenek-e.
■ A FILEDIA rendszerváltozó meghatározza, hogy a fájlokat író és olvasó
parancsok megjelenítsenek-e párbeszédpanelt. Például, ha a FILEDIA értéke
1, akkor a MENTMINT parancs a Rajz mentése másként párbeszédpanelt
jeleníti meg. Ha a FILEDIA értéke 0, akkor a MENTMINT parancs parancssori
promptot jelenít meg. Az ebben a dokumentációban lévő műveletek
feltételezik, hogy a FILEDIA értéke 1. Még akkor is, ha a FILEDIA értéke 0,
megjeleníthet egy fájl párbeszédpanelt egy tilde (~) karakter beírásával az
első promptnál.
A FILEDIA és PROFI a parancsok forgatókönyvből való futtatásánál hasznos.
A parancs parancssori változatának használata
■ A legtöbb parancs esetében billentyűzzön be egy mínuszjelet (–) a parancs

elé.
■ A párbeszédpaneleknél, amelyek fájlokat nyitnak meg és mentenek el, állítsa
a FILEDIA rendszerváltozó értékét 0-ra.
Átváltás a párbeszédpanelek és a parancssor között | 43

A parancsablak rögzítése, átméretezése és elrejtése
Változtassa meg a parancsablak helyzetét és megjelenítését a végzett munka
módjának megfelelően.
A parancsablak rögzítése
Alapértelmezés szerint a parancsablak rögzített. A rögzített parancsablak
ugyanolyan széles, mint az AutoCAD ablak. Ha a beírt szöveg hosszabb,
mint a parancssor szélessége, akkor a parancsablak a parancssor elé kerül, hogy
a sorban található összes szöveg látható legyen.
A parancsablak rögzítésének feloldását vagy lebegtetését a rögzítési területről
való lehúzással valósíthatja meg. A rögzítési régió az AutoCAD
alkalmazásablaknak az a széle, amely lehetővé teszi az eszköztár, paletta vagy
a parancsablak rögzítését. A mutatóeszközzel a lebegő parancsablakot
a képernyő bármelyik részére elmozgathatja, valamint át is lehet azt méretezni
akár vízszintes, akár függőleges irányban.
Lebegő parancsablakot az AutoCAD ablak rögzítési területre való húzásával
rögzítheti újra.
A parancsablak lehorgonyzása
A parancsablak az AutoCAD ablak bal vagy jobb oldalára horgonyozható le.
A parancsablak lehorgonyzásával a parancsablak kis méretben marad ott a
képernyőn, amely lehetővé teszi, hogy akkor jelenítse meg, amikor szüksége
van rá. Ez a látható rajzterület méretének növeléséhez is hozzájárul. A
parancsablaknak a lehorgonyzási oldal kiválasztása előtt lebegnie kell. A
parancsablak lehorgonyzásához győződjön meg arról, hogy az ablak lebeg,
majd kattintson a jobb egérgombbal a címsorára, és válassza ki a Horgonyzás
balra vagy a Horgonyzás jobbra menüpontot.
A parancsablak átméretezése
A parancsablakot az osztóvonal vontatásával függőlegesen is átméretezheti;
az osztóvonal az ablak felső részén van, ha alsó rögzítésű, és az ablak alsó
részén, ha felső rögzítésű.
A parancsablak elrejtése
A parancsablakot az Eszközök menü ➤ Parancssorra való kattintással rejthet
el (vagy nyomja meg a CTRL+9 billentyűkombinációt). A parancssor elrejtése
esetén is megadhat további parancsokat. Néhány parancs és rendszerváltozó
azonban visszaállítja a parancssor értékeit, ezért ezekben az esetekben érdemes
megjeleníteni a parancssort. Ha a parancsablak rejtve van, akkor kattintson
az Eszközök menü ➤ Parancssor menüpontra (vagy nyomja meg a CTRL+9
billentyűkombinációt).
MEGJEGYZÉS A rögzíthető ablakok megjelenítési beálltásaival kapcsolatos

információkért (mint az automatikus elrejtés vagy az átlátszóság) lásd a “Rögzíthető ablakok
vezérlése” részt a következő fejezetben: A felhasználó felület beállításainak megadása.
A parancsablak lebegtetése
■ Kattintson a mozgatás fogóra (a kettős vonalra) a rögzített parancsablak bal

oldalán és vontassa el a parancsablakot a rögzítési területről, amíg a
körvonala vastag nem lesz. Ezután engedje el az AutoCAD ablak
rajzterületén.
Lebegő parancsablak átlátszóvá tétele
1 Kattintson a jobb gombbal a lebegő parancsablakban. Válassza az

Átlátszóság menüpontot.
2 Az Átlátszóság módosítása párbeszédpanelen a csúszkát balra mozgatva
a parancsablak átlátszóságát csökkentheti, a csúszkát jobbra mozgatva a
növelheti.
A skála az átlátszatlantól az átlátszóig terjed. Amikor az Átlátszóság
kikapcsolása minden palettán lehetőség kerül kiválasztásra, a parancsablak
nem tehető átlátszóvá.
A parancsablak rögzítése
■ Kattintson a címsorra, és vontassa a parancsablakot addig, amíg az AutoCAD

ablak felső- vagy alsó rögzítési területe fölé nem kerül. Ha a Parancsablak
az AutoCAD ablakkal egyező szélességűvé válik, a rögzítéshez engedje fel
az egér nyomógombját.
A rögzítési régió az AutoCAD alkalmazásablaknak az a széle, amely lehetővé
teszi az eszköztár, paletta vagy a parancsablak rögzítését.
■ Kattintson jobb gombbal a parancsablak címsorára, majd válassza ki a
Rögzítés engedélyezése menüpontot.
MEGJEGYZÉS A parancsablak rögzítését úgy irányíthatja, ha a jobb gombbal a
parancsablak címsorára, majd a Rögzítés engedélyezése menüpontra kattint.
A parancsablak rögzítése, átméretezése és elrejtése | 45

Rögzített állapotú parancsablak átméretezése
1 Vigye a mutatót a vízszintes osztósáv fölé, hogy kettős vonal és nyilak

formájában jelenjen meg.
2 Vontassa az elválasztó vonalat függőlegesen addig, amíg a parancsablak
mérete megfelelő nem lesz.
A parancsablak elrejtése
■ Kattintson a Parancssor menüpontra az Eszköz menüben.

MEGJEGYZÉS Néhány parancs és rendszerváltozó visszaállítja a parancssor értékeit,
ezért ezekben az esetekben érdemes megjeleníteni a parancssort. Ha a parancssor
rejtve van, akkor a megjelenítéséhez nyomja meg a CTRL+9 billentyűt, vagy kattintson
az Eszközök menü ➤ Parancssor menüpontra.
DesignCenter
4
A DesignCenter használatával a blokkok, sraffozások, xrefek és Ebben a fejezetben
más rajzi tartalom elérése rendezhető. Lehetséges tetszőleges ■ A DesignCenter áttekintése
■ A DesignCenter ablak
forrásrajzból származó tartalomnak az aktuális rajzba vontatása.
■ Tartalom elérése a DesignCenter
A rajzok, blokkok és sraffozások egy eszközpalettára vontathatók. használatával
■ Tartalom hozzáadása a
A forrásrajzok lehetnek a saját számítógépén, egy hálózati DesignCenter használatával
helyen vagy egy weblapon is. Ráadásul, ha több rajz van ■ Tartalom letöltése a Webről a
DesignCenter Online használatával
megnyitva egy időben, a DesignCenter használatával
gördülékenyebbé teheti a rajzolást a tartalom, mint például
fóliadefiníciók, elrendezések és szövegstílusok rajzok közötti
másolásával és beillesztésével.
47
A DesignCenter áttekintése
A DesignCenter használatával
■ Rajzi tartalmat kereshet, például rajzokat vagy szimbólumkönyvtárakat a

számítógépén, egy hálózati meghajtón vagy egy weblapon
■ Megtekintheti az elnevezett objektumok, például blokkok vagy fóliák
definíciótáblázatait bármelyik rajzfájlban, majd beillesztheti, csatolhatja,
vagy másolhatja és beillesztheti a definíciókat az aktuális rajzba
■ Frissíthet (újradefiniálhat) egy blokkdefiníciót
■ A gyakran használt rajzokra, alkönyvtárakra és Internet helyekre mutató
parancsikonokat hozhat létre
■ Tartalmat adhat a rajzhoz, például xrefeket, blokkokat és sraffozásokat
■ Rajzfájlokat nyithat meg egy új ablakban
■ Rajzokat, blokkokat és sraffozásokat egy eszközpalettára vontathat az
egyszerűbb elérhetőség érdekében
A DesignCenter ablak
A DesignCenter ablak mérete, helye és megjelenése változtatható.
A DesignCenter ablak elrendezése

A DesignCenter ablakban a fa nézet a bal oldalon, a tartalom terület pedig a
jobb oldalon található. A fa nézetet a tartalom forrásainak tallózására, valamint
a tartalom területen található tartalom megjelenítésére használhatja. A tartalom
területet elemeknek rajzhoz vagy egy eszközpalettához történő hozzáadására
használhatja.
A rögzítetlen DesignCenter ablak a képen látható módon jelenik meg.
48 | Fejezet 4 DesignCenter
A tartalom terület alatt megjelenítheti a kiválasztott rajz, blokk, sraffozási
minta vagy xref előnézetét vagy leírását. Az ablak felső részén található
eszköztár különböző lehetőségeket és műveleteket tartalmaz.
A DesignCenter ablak méretének, helyének és megjelenésének módosítása

A DesignCenter ablak mérete, helye és megjelenése változtatható. A lehetőségek
közül sokat be lehet állítani jobb gombos kattintással és helyi menüből való
kiválasztással.
■ Méretezze át a DesignCentert a tartalmi terület és a fa nézet közötti sáv

vontatásával, vagy az ablak sarkának vontatásával.
■ Rögzítse a DesignCenter ablakát az alkalmazás jobb vagy baloldali rögzítési
területére való ráhúzással, amíg be nem ugrik a rögzítési helyzetbe. A
DesignCenter ablakot a címsorán történő dupla kattintással is rögzítheti.
■ Szabadítsa fel a rögzített helyzetből a DesignCenter ablakot az eszköztárak
területe fölé történő vontatással. A CTRL vontatás közbeni lenyomása
megakadályozza a rögzítést.
■ Rögzítse a DesignCenter ablakát a helyi menüből a Horgony jobbra vagy
Horgony balra menüpont kiválasztásával. Lehorgonyzott DesignCenter
ablaka kigördül és becsukódik, ahogy a kurzor elhalad felette. Amikor egy
horgonyzott DesignCenter ablak nyitva van, akkor a tartalma átfedi a
rajzterületet. Nem lehet beállítani, hogy nyitva maradjon.
■ Amikor a DesignCenter ablaka lebeg, akkor használja az Automatikus
elrejtést annak beállítására, hogy automatikusan kigördüljön és bezáródjon,
amikor a kurzor elhalad felette.
A DesignCenter eszköztár
A DesignCenter eszköztár vezérli a fa nézetben és a tartalom területen történő
navigálást és az információ megjelenítését. A nyomógombokkal kapcsolatos
további információt az ADCENTER parancsnál talál. Ugyanazok a navigációs
A DesignCenter ablak | 49
és megjelenítési lehetőségek érhetők el a helyi menüben. Kattintson jobb
gombbal a DesignCenter tartalmi területén a menü megjelenítéséhez.
A DesignCenter automatikus elrejtésének megváltoztatása
1 Ha a DesignCenter még nincs nyitva, akkor kattintson az Eszközök menü

➤ DesignCenter menüpontra.
2 Kattintson jobb gombbal a DesignCenter címsorára. Kattintson az
Automatikus elrejtés menüpontra.
Ha a DesignCenter automatikus elrejtése be van kapcsolva, a
DesignCenter fa nézet és tartalom területe eltűnik, amikor a mutatót a
DesignCenter ablakról elmozgatja, és csak a címsor marad látható. Ha a
mutató a címsor fölé kerül, a DesignCenter ablak ismét megjelenik.
Központi eszköztár
Parancssor: ADCENTER
A DesignCenter rögzítésének letiltása

2 Kattintson, és tartsa a mutatót a DesignCenter címsorán. Tartsa lenyomva
a CTRL billentyűt az egér mozgatása közben.
A DesignCenter fa nézet megjelenítése vagy elrejtése

2 A DesignCenter eszköztárban kattintson a Fa nézet átkapcsolása gombra.
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal a tartalom terület hátterén, és válassza
a Fa menüpontot.
Tartalom elérése a DesignCenter használatával

A DesignCenter ablak bal oldalán található fa nézet és a négy DesignCenter
lap segítséget nyújt a tartalom keresésében és annak a tartalom területre történő
betöltésében.
Asztal lap
Az Asztal lap megjelenít egy struktúrát a navigálási ikonokról, melyek a
■ Hálózatok és számítógépek
■ Web címek (URL-ek)
■ Számítógép meghajtók
■ Hely
■ Rajzok és kapcsolt támogatott fájlok
■ Xrefek, elrendezések, sraffozási stílusok, és elnevezett objektumok, úgymint
a blokkok, fóliák, vonaltípusok, szövegstílusok, méretstílusok és nyomtatási
stílusok a rajzon belül.
Kattintson egy elemre a fa nézetben tartalmának a tartalom területen történő

megjelenítéséhez. A hierarchia további szintjeinek megjelenítéséhez, illetve
elrejtéséhez kattintson a plusz (+) vagy a mínusz (–) jelre. Egy elemre kétszer
kattintva szintén megjelenítheti az alsóbb szinteket. A fa nézetben a jobb
gombbal kattintva megjelenik a helyi menü a különböző kapcsolódó
beállításokkal.
Tartalom elérése a DesignCenter használatával | 51

Megnyitott rajzok, Előzmények, DC Online lapok
A Megnyitott rajzok, az Előzmények, és a DC Online lap segítségével más
módszerekkel találhat meg tartalmat.
■ Megnyitott rajzok.Megjelenít egy listát az aktuálisan nyitva lévő rajzokról.

Kattintson egy rajzfájlra, majd a listában lévő definíciótáblázatok egyikére
a tartalom betöltéséhez a tartalom területre.
■ Előzmények.Az Előzmények lap a DesignCenter használatával korábban
megnyitott rajzok listáját jeleníti meg. Egy rajzfájlra kétszer kattintva a
listában a rajzfájlhoz navigálhat az Asztal lap fa nézetében, és a tartalom
betöltésre kerül a tartalom területre.
■ DC Online.A DC Online a DesignCenter Online weblap tartalmához nyújt
hozzáférést, mely blokkokat, szimbólumkönyvtárakat, gyártók anyagait és
on-line katalógusokat tartalmaz.
Gyakran használt tartalom megjelölése

A DesignCenter lehetőséget biztosít a szükséges tartalom kereséséhez és gyors
eléréséhez. Mind a fa nézet, mind a tartalom terület tartalmaz olyan
beállításokat, melyek aktiválják a Kedvencek nevű mappát. A Kedvencek mappa
kapcsolatokat tartalmazhat a helyi vagy hálózati meghajtókhoz csakúgy, mint
az Internet helyekhez.
Ha kiválaszt egy rajzot, mappát vagy más tartalmat és a Hozzáadás
a Kedvencekhez menüpontot választja, az adott elemre mutató parancsikon
jön létre a Kedvencek mappában. Az eredeti fájl vagy mappa nem mozdul el;
valójában minden létrehozott parancsikon a Kedvencek mappában tárolódik.
®
A Kedvencek mappába elmentett parancsikonok a Windows Explorer
segítségével mozgathatók, másolhatók, vagy törölhetők.
A DesignCenter ablakban megjelenített tartalom forrásának megváltoztatása

2 A DesignCenter ablakban kattintson az alábbi lapok egyikére:
■ Asztal. Megmutatja a helyi és hálózati meghajtók listáját.
■ Megnyitott rajzok. Felsorolja a megnyitott rajzokat.
■ Előzmények. Felsorolja azt az utolsó 20 helyet, melyet a
DesignCenterben megtekintett.
■ DC Online. On-line tartalmat jelenít meg a webről.
A Kezdőlap nyomógombhoz tartozó mappa megváltoztatása a DesignCenter

ablakban

2 A DesignCenter fa nézetében navigáljon a kezdőlapként beállítani kívánt
mappához.
3 Kattintson jobb gombbal a mappán, majd válassza a Beállítás
kezdőlapként menüpontot.
Amikor a Kezdőlap gombra kattint, a DesignCenter automatikusan betölti ezt

a mappát.
Elemek hozzáadása a Kedvencek mappához a DesignCenterben

2 Kattintson jobb gombbal a tételre a DesignCenter fa nézetében vagy
tartalom területén. Kattintson a Hozzáadás a Kedvencekhez parancsra.
A Kedvencek mappa tartalmának megjelenítése a DesignCenterben

Tartalom elérése a DesignCenter használatával | 53

2 A DesignCenter eszköztárban kattintson a Kedvencek nyomógombra.
Ha a fa nézetben dolgozik, az Asztal lapot használhatja a Kedvencek
mappához történő navigáláshoz.
A DesignCenter Kedvencek mappa rendezése

2 A DesignCenter eszköztárban kattintson a Kedvencek nyomógombra.
3 Kattintson jobb gombbal a háttérre a tartalom területen. Kattintson a
Kedvencek rendezése pontra.
Az Autodesk Kedvencek mappa megjelenik egy ablakban.
Tartalom hozzáadása a DesignCenter használatával

A DesignCenter ablak jobb oldali része a megjelenített tartalmat kezeli.
A tartalom terület egy elemére kétszer kattintva a részletesség egymást követő
szintjei jelennek meg. Például egy rajzra kétszer kattintva különböző ikonok
jelennek meg, köztük a blokkok ikonja. Kétszer kattintva a Blokkok ikonra a
rajz összes blokkjának a képe megjelenik.
Tartalom rajzhoz adása

A tartalom terület tartalmát az aktuális rajzhoz adhatja különböző módszerek
használatával:
■ Vontasson egy elemet a rajzterületre az alapértelmezett beállítások

használatával történő hozzáadáshoz, ha léteznek ilyenek.
■ Kattintson a jobb gombbal egy elemre a tartalom területen a további
beállításokat tartalmazó helyi menü megjelenítéséhez.
■ Kattintson duplán egy blokkra a Beillesztés párbeszédpanel megjelenítéséhez.
Kattintson duplán egy sraffozásra a Határvonal-sraffozás és kitöltés
párbeszédpanel megjelenítéséhez.
Megjelenítheti a rajzi tartalom, például egy rajz, xref vagy blokk előnézetét a
tartalom területen, és megjelenítheti a szöveges leírást is, ha az elérhető.
Blokkdefiníciók frissítése a DesignCenter használatával

Az xrefektől eltérően, amikor a blokkdefiníció forrásfájlja módosul, a blokkot
tartalmazó rajzokban a blokkdefiníciók nem kerülnek automatikusan frissítésre.
A DesignCenter használatával eldöntheti, hogy egy blokkdefiníció frissítésre
kerüljön-e az aktuális rajzban. A blokkdefiníció forrásfájlja lehet rajzfájl vagy
beágyazott blokk egy szimbólum-könyvtárbeli rajzban.
A tartalom terület egy blokkjára vagy rajzfájljára jobb gombbal kattintva a
megjelenő helyi menüből válassza a Csak újradefiniálás vagy a Beillesztés és
újradefiniálás menüpontot a kiválasztott blokk újradefiniálásához.
Rajzok megnyitása a DesignCenter használatával

A DesignCenter segítségével megnyithat egy rajzot a tartalmi területről a helyi
menü használatával, ha lenyomja a CTRL billentyűt egy rajz vontatása közben,
vagy egy rajz ikonjának a rajzterület grafikus területén kívül eső részére
vontatáskor. A rajz neve hozzáadódik a DesignCenter előzmények listájához,
hogy a későbbi felhasználás során gyorsan elérhető legyen.
Elemek eszközpalettához adása a DesignCenter ablakból

Az aktuális eszközpalettához rajzokat, blokkokat és sraffozásokat adhat a
DesignCenter ablakból.
■ A DesignCenter tartalom területéről egy vagy több elemet is az aktuális

eszközpalettára vontathat.
■ A DesignCenter fa nézetében kattintson a jobb gombbal, és a helyi menü
használatával hozzon létre egy új eszközpalettát az aktuális mappából,
rajzfájlból vagy blokkikonból.
Ha rajzokat ad egy eszközpalettához, azok blokkokként kerülnek beillesztésre,

amikor az aktuális rajzba vontatja azokat.
MEGJEGYZÉS Több blokkot vagy sraffozást is kiválaszthat a tartalom területen azok

eszközpalettához adásához.
Tartalom hozzáadása a DesignCenter használatával | 55

DesignCenter tartalmat tartalmazó eszközpaletta létrehozása

2 Tegye a következők egyikét:
■ Kattintson jobb gombbal egy tételre a DesignCenter Fa nézetében,
majd kattintson az Eszközpaletta létrehozása parancsra. Az új
eszközpaletta tartalmazni fogja a kiválasztott elem rajzait, blokkjait
vagy sraffozásait.
■ Kattintson jobb gombbal a DesignCenter tartalom területének
hátterére, majd kattintson az Eszközpaletta létrehozása parancsra. Az
új eszközpaletta tartalmazni fogja a DesignCenter tartalom területének
rajzait, blokkjait vagy sraffozásait.
■ Kattintson a jobb gombbal egy rajzra a DesignCenter Fa nézetében
vagy tartalom területén, és válassza az Új eszközpaletta készítése
blokkokból menüpontot a helyi menüből. Az új eszközpaletta a
kiválasztott rajz blokkjait fogja tartalmazni.
A DesignCenter tartalom területéről további rajzokat, blokkokat vagy

sraffozásokat vontathat az eszközpalettára.
A tartalom terület feltöltése a DesignCenter Keresés párbeszédpaneléből

2 A DesignCenter ablakban használja az alábbi módszerek egyikét:
■ Vontassa az elemet a keresési eredmények listájából a tartalom
területre.
■ Kattintson duplán az elemre a keresési eredmények listájában.
■ Kattintson jobb gombbal az elemre a keresési eredmények listájában.
Kattintson a Betöltés a tartalomterületre menüpontra.
3 A DesignCenter tartalom területén kattintson duplán a Blokkok ikonra.
A DesignCenter tartalom területének feltöltése szimbólumkönyvtárral

2 A DesignCenter eszköztárban kattintson a Kezdőlap gombra.
3 A tartalom területen kattintson duplán a betölteni kívánt
szimbólumkönyvtár-rajzra, majd kattintson duplán a Blokkok ikonra.
A kiválasztott szimbólumkönyvtár betöltésre kerül a DesignCenter
tartalom területére.
MEGJEGYZÉS A kezdőlap mappát bármilyen mappára beállíthatja, mely

szimbólumkönyvtár-rajzokat tartalmaz. Ha a kezdőlap mappa egy másik útvonalra van
beállítva, keressen egy szimbólumkönyvtár-rajzokat tartalmazó mappát, majd kattintson
a jobb gombbal a mappára. Kattintson a Beállítás kezdőlapként parancsra.
A DesignCenter tartalom területének feltöltése sraffozási mintákkal

2 A DesignCenter eszköztárban kattintson a Keresés nyomógombra.
3 A Keresés párbeszédpanelben kattintson a Keresés legördülő listára, majd
válassza a Sraffozási minta fájlok elemet.
4 A Sraffozási minta fájlok lap Keresendő név mezőjébe írja be a * karaktert.
5 Kattintson a Keresés nyomógombra.
6 Kattintson duplán a megtalált sraffozási minta fájlok egyikére.
A kiválasztott sraffozási minta fájl betöltődik a DesignCenter ablakba.
Tartalom hozzáadása a DesignCenter használatával | 57

Rajz megnyitása a DesignCenter ablakból

2 A DesignCenter ablakban tegye a következők egyikét:
■ A DesignCenter tartalom területén kattintson a jobb gombbal a rajz
ikonjára. Kattintson a Megnyitás alkalmazás ablakban parancsra.
■ Nyomja le a CTRL billentyűt és vontassa a rajz ikonját a DesignCenter
tartalmi területéről a rajzterületre.
■ Vontassa a rajz ikonját a DesignCenter tartalom területéről bárhová,
az alkalmazás ablak rajzterületét kivéve. (Ha a rajz ikonját a
rajzterületre vontatja, egy blokk kerül létrehozásra az aktuális rajzban.)
Blokkdefiníció frissítése a DesignCenter használatával

2 Kattintson a jobb gombbal egy blokkra a DesignCenter tartalom területén.
Kattintson a Csak újradefiniálás vagy a Beillesztés és újradefiniálás
parancsra.
MEGJEGYZÉS Ha a blokk forrása, melyet frissíteni akar, inkább egy teljes rajzfájl,
mint egy blokkdefiníció egy rajzfájlon belül, akkor kattintson jobb gombbal a rajz
ikonjára a DesignCenter tartalmi területén. Kattintson a Beillesztés blokk alakban
parancsra.
Tartalom letöltése a Webről a DesignCenter Online

használatával
A DesignCenter Online elérést biztosít előre megrajzolt tartalmakhoz, például
blokkokhoz, szimbólumkönyvtárakhoz, gyártók tartalmához és on-line
katalógusokhoz.
A DesignCenter Online áttekintése

A DesignCenter Online elérést biztosít előre megrajzolt tartalmakhoz, például
blokkokhoz, szimbólumkönyvtárakhoz, gyártók tartalmához és on-line
katalógusokhoz. Ez a tartalom közös tervezési alkalmazásokhoz használható,
és segítséget nyújt a rajzok létrehozásában.
A DesignCenter Online eléréséhez kattintson a DC Online lapra a DesignCenter
ablakban. Ha a DesignCenter Online ablak meg van nyitva, a tartalmat
böngészheti, kereshet benne, és letöltheti a rajzoláshoz segédanyagként.
A DesignCenter Online ablakban két mező jelenik meg—egy jobboldali és egy

baloldali mező. A jobb oldali neve tartalom terület. A tartalom terület megjeleníti
a bal oldali panelben kiválasztott elemeket vagy mappákat. A bal oldali
panelben az alábbi négy nézet egyikét képes megjeleníteni:
■ Kategória listázása.Szabványos alkatrészek könyvtárait, gyártóspecifikus

tartalmat és gyűjtőoldalak tartalmát tartalmazó mappákat jelenít meg.
Tartalom letöltése a Webről a DesignCenter Online használatával | 59

■ Keresés. On-line tartalmat keres. Az elemek Boole és többszavas keresési
karakterláncok használatával kérdezhetők le.
■ Beállítások. Vezérli, hogy hány kategória és elem jelenjen meg a tartalom
terület egy lapján a keresés vagy a mappanavigálás eredményeként.
■ Gyűjtemények. Meghatározza a DesignCenter Online ablakban
megjelenített tudományág-specifikus tartalom típusait.
A nézetet a bal ablaktábla tetején található fejlécre kattintva választhatja ki.
Ha kiválaszt egy mappát a bal oldali panelben, annak minden tartalma be lesz
töltve a tartalom területre. A tartalom területen kiválaszthat tetszőleges elemet
az előnézet területre történő betöltéshez. Az elemek letölthetők az előnézet
területről a rajzba vagy egy eszközpalettára történő vontatással, illetve az
elemek számítógépre mentésével.
MEGJEGYZÉS Ha a DC Online lap nem érhető el a DesignCenter ablakban, és el

kívánja érni a DesignCenter Online szolgáltatást, lépjen kapcsolatba a hálózati vagy CAD
rendszergazdával.
DesignCenter Online adatbiztonság

A DesignCenter Online egy interaktív szolgáltatás, melynek kapcsolódnia kell
az Internetre a tartalom és információ közvetítéséhez. A DesignCenter Online
használatakor a program az Autodesk cégnek küldi el az információkat, így a
felhasználó a megfelelő információkat kapja vissza. A program a személyes
adatok védelme érdekében minden információt név nélkül küld el.
Az alábbi információk kerülnek elküldésre az Autodesk cégnek:
■ TerméknévA termék neve, melyben a DesignCenter Online szolgáltatást

használja
■ Termék verziószáma. A termék verziószáma
■ Termék nyelve.A termék nyelvi verziója
■ Véletlenszerű azonosító szám.A DesignCenter Online egy véletlenszerű
számot rendel hozzá minden személyhez, aki a szolgáltatást használja. Ezt
az azonosítót a DesignCenter Online mindenkori használatához tartozó
Gyűjtemények és Beállítások megtartásához használja a program.
Az Autodesk a DesignCenter Online által küldött adatokból statisztikát készít
annak követésére, hogy az mennyire használható, és hogyan fejleszthető. Az
Autodesk nem adja ki harmadik félnek az Ön által szolgáltatott vagy Önnel
kapcsolatos információkat, összhangban a vállalat közzétett, személyiségi
jogokra vonatkozó politikájával, amely megtekinthető az alábbi címen:
http://www.autodesk.com/privacy.
A DC Online lap ki- és bekapcsolása

A CAD rendszergazda vezérlőelem a DC Online lapot a DesignCenter ablakban
ki- és bekapcsolja. Az eszköz használatával kapcsolatos információ az eszköz
telepítése és futtatása után, a CAD rendszergazda vezérlőpanel ablakban a Súgó
ikonra kattintva érhető el.
A CAD rendszergazda vezérlőpanel telepítése

lehetőséget.
A DesignCenter Online tartalomtípusok

áttekintése
A DesignCenter Online használatakor a tartalom mappákban kerül
csoportosításra.
A DesignCenter Online mappákból tudományág-specifikus tartalmat nyerhet
ki. A kinyerhető tartalom az alábbiakat tartalmazza:
■ Szabványos alkatrészek.Általános, szabványos alkatrészek, melyeket

gyakran használnak a tervezés során. Ezen alkatrészek építészeti, gépészeti
és GIS alkalmazások blokkjait tartalmazzák.
■ Gyártók.Blokkok és 3D modellek, melyek elérhetők és letölthetők a gyártó
honlapjára mutató hivatkozásra kattintva.
■ Gyűjtemények Üzleti katalógusszolgáltatók elemtárainak listája,
melyekben alkatrészek vagy blokkok kereshetők.

Használja a Gyűjtemények nézetet a Kategória listázása nézetben megjeleníteni
kívánt on-line tartalom kategóriáinak kiválasztásához.
A Kategória listázása nézet on-line tartalom mappáinak áttekintése
■ A DesignCenter Online bal oldali paneljének tetején kattintson a fejlécre,

és válassza a Kategória listázása menüpontot.
A kategória mappák megjelennek az ablak bal oldalán.
Webes tartalom lekérése

A tartalom letölthető a webről, és felhasználható a rajzokban.
Tartalom keresése tallózással

Ha a Kategória listázása nézetet használja, a bal oldali panel mappáira kattintva
megtekintheti azok tartalmát. Ezek a mappák más mappákat is tartalmazhatnak.
Ha egy mappára vagy annak egy elemére kattint, a tartalom megjelenik a

tartalomterületen. Ha egy blokkra kattint, a blokk grafikus és leíró információi
megjelennek az előnézet területen.
Tartalom keresése
Ha on-line tartalmat keres a DesignCenter Online használatával, az elemeket
lekérdezheti Boole és többszavas keresési karakterláncokkal a Keresés nézetben.
A Keresés nézetet a Nagyító nyomógombra történő kattintással vagy a bal
oldali panel legördülő fejlécében található Keresés kiválasztásával érheti el.
Ugyanazon a lapon lévő kategóriák és elemek számának beállítása
A Beállítások nézet használatával megadhatja, hány kategória vagy elem
kerüljön megjelenítésre a tartalom terület egy lapján egy keresés eredményeként
vagy a mappák tallózásakor.
Gyűjtemények
A navigáláshoz és kereséshez kiválaszthatja a tartalom típusát. A Gyűjtemények
ablakban megadhatja azon tartalomtípusokat, melyek megjelenítésre kerülnek
a DesignCenter Online minden egyes megnyitásakor. Például, ha építészeti
blokkokat használ a rajzokban, kiválaszthatja az építészeti elemeket tartalmazó
gyűjteményeket. Ha egyszer elvégezte a kiválasztást, akkor a megadott
kategóriák megjelenítésre kerülnek.
Tartalom letöltése
A tartalom webről történő letöltéséhez keresse meg a használni kívánt tartalmat
tartalmazó mappát. Ezután kattintson a tartalom területen a tartalom ikonjára.
A tartalom megjelenik az előnézet területen a tartalommal kapcsolatos
információval együtt. A blokk az előnézet területről közvetlenül a rajzba vagy
egy eszközpalettára vontatható, illetve elmenthető a számítógépre későbbi
használatra.
Keresés a DesignCenter Online tartalomban
1 A DesignCenter Online bal oldali paneljének tetején kattintson a fejlécre,

és válassza a Keresés menüpontot.
2 A Keresés nézetben adjon meg egy vagy több szóból álló karakterláncot.
MEGJEGYZÉS A További segítség hivatkozás további információt tartalmaz a
kereséssel kapcsolatban, példákat mutatva Boole keresésre is.
Tartalomgyűjtemények megadása

és válassza a Gyűjtemények menüpontot.

2 A Gyűjtemények nézetben jelölje be a használni kívánt gyűjtemények
jelölőnégyzetét.
3 Kattintson a Gyűjtemények frissítése nyomógombra.
A kiválasztott kategóriák megjelennek a bal oldali panelben.
Tartalom letöltése a számítógépre

2 A Kategóriák mappákban kattintson egy tartalom elemre.
3 Az Előnézet területen a tartalom elem képe alatt kattintson a Szimbólum
mentése másként nyomógombra.
4 A Mentés másként párbeszédpanelben adja meg a helyet a számítógépen
és a fájl nevét.
5 Kattintson a Mentés gombra.
A tartalom letöltésre kerül a számítógépre.
Tartalom letöltése a rajzba

2 A Kategória mappákban kattintson egy tartalom elemre az Előnézet
területen történő megjelenítéshez.
3 Vontassa a képet az Előnézet területről a rajzba vagy egy eszközpalettára.
A rajzolási környezet
testreszabása
5
Ebben a fejezetben
■ A felhasználó felület beállításainak
Sok ablakot és rajzolási környezeti beállítást megváltoztathat a
megadása
Beállítások párbeszédablakban. Például, módosíthatja, hogy ■ Feladat alapú munkaterületek
létrehozása
milyen gyakran legyen a rajz egy ideiglenes fájlba
■ Menti és visszaállítja a Felhasználó
felület beállításait (Profilok)
automatikusan elmentve, és csatlakoztathatja a programot
■ Az indítás testreszabása
azokhoz a mappákhoz, amelyekben a gyakran használt fájljai
találhatók. Létrehozhat olyan munkatereket a rajzolási környezet
beállításával, amelyek sajátos rajzi igényeit kielégítik.
Kísérletezzen a különböző beállításokkal az igényeinek leginkább
megfelelő rajzolási környezet kialakításához.
65
A felhasználó felület beállításainak megadása
Az alkalmazás felhasználói felületét és a rajzfelületet a végzett munkának
megfelelően megváltoztathatja.
Számos beállítás elérhető a rendelkezésre álló helyi menükből és a Beállítások
párbeszédpanelből. A munkaterület néhány elemét, mint például az eszköztárak
és paletták jelenlétét és elhelyezkedését meg lehet adni és el lehet menteni a
Felhasználói felület testreszabása párbeszédpanelről.
A rajzterület beállítása
Néhány beállítás befolyásolja a rajzterületen végzett munkát:
■ Háttérszínek (Beállítások párbeszédpanel, Megjelenítés lap,

Színek). Megadhatja a modelltérben, az elrendezésekben és a
blokkszerkesztőben használt háttérszíneket. A modell lapon található
háttérszínek megváltoznak annak jelzésére, hogy a 2D tervezési
környezetben, a 3D modellezésben (párhuzamos vetítés) vagy a 3D
modellezésben (perspektivikus vetítés) dolgozik-e.
■ FKR ikon és szálkereszt kurzor (Beállítások párbeszédpanel, 3D
modellezés lap). Megadhatja, hogy a 3D megjelenítési lehetőségek és az
FKR-ikon címkéi a Beállítások párbeszédpanel 3D Modellezés lapján legyenek
beállíthatóak.
■ Az X, Y és Z tengelyhez rendelt színek (Beállítások
párbeszédpanel, Megjelenítés lap, Színek). A 3D nézetekben bármelyik
felhasználói felület elem, amelyik az FKR X, Y és Z tengelyéhez kapcsolódik,
egyedi színhozzárendeléssel rendelkezik. Az X tengely pirosra színezett, az
Y tengely zöldre, a Z tengely pedig kékre. Ezeket a színezéseket a Rajzolási
ablak színei párbeszédpanelen lehet be- vagy kikapcsolni.
■ Tiszta képernyő. A Rajz megjelenítési területének felnagyításához
kattintson a Nézet menü ➤ Tiszta képernyő menüpontra, hogy csak a
menüsor, állapotsor és a parancsablak legyen látható. A beállítás mellett
egy pipa lesz látható. Válassza újra a Tiszta képernyő menüpontot az előző
beállítás visszaállításához. A tiszta képernyő gomb az alkalmazás ablakának
jobb alsó sarkában található.
■ Átmenetek megtekintése. Szabályozhatja, hogy a nézetátmenetek
simítottak vagy azonnaliak legyenek-e, amikor tol, zoomol vagy átvált egyik
nézetből a másikba (lásd a NÁBEÁLL parancsot). Az alapértelmezés a simított
átmenet.
■ Eszköztippek.A eszköztippek előugró információt biztosítanak sok
vázlatkészítési segítséghez, mint például a tárgyraszterekhez és dinamikus
bemenetekhez. Az ESZKÖZTIPPEK rendszerváltozó az információ
66 | Fejezet 5 A rajzolási környezet testreszabása

megjelenítését be- és kikapcsolja. A TOOLTIPMERGE rendszerváltozó
kombinálja a megjelenő információt egy eszköztippé. Az eszköztippek
általános megjelenését az Eszköztippek megjelenése párbeszédpanel adhatja
meg.
3D Modellezés perspektivikus vetítéssel
■ Alapsík (Beállítások párbeszédablak, Megjelenítés lap,

Színek).Amikor a perspektivikus vetítés be van kapcsolva. akkor az FKR
XY síkja egy színátmenetes alapsíkként jelenik meg. Az alapsík egy
átmenetként jelenik meg az alaphorizont és az alapsík origója között.
■ Ég (Beállítások párbeszédpanel, Megjelenítés lap, Színek).Az alapsík
által nem takart terület az ég, mely egy átmenetes színként jelenik meg az
ég horizontja és az ég origója között.
■ Alapsík alatt (Beállítások párbeszédpanel, Megjelenítés lap,
Színek).Ha az alapsíkot a sík alól nézik, akkor az alapsík egy átmenetként
jelenik meg a föld horizont és a föld azimut között.
■ Alapsíkrács (Beállítások párbeszédablak, Megjelenítés lap,
Színek).Amikor a perspektivikus vetítés be van kapcsolva, akkor a háló
alapsíkrácsként jelenik meg. A színek a fő rácsvonalakhoz, a mellék
rácsvonalakhoz és a tengelyvonalakhoz vannak beállítva.
A felhasználó felület beállításainak megadása | 67

Váltás a modelltér és az elrendezések között
Beállíthatja, miként váltson a modelltér és egy vagy több elrendezés között.
A klasszikus felületen a Modell lap és egy vagy több elrendezési lap található.
A rajzterületen lévő hely optimalizálása érdekében kikapcsolhatja ezeket a
lapokat, és használhatja az állapotsoron lévő megfelelő gombokat. A kétféle
felületforma között a Modell és az elrendezés lap helyi menüjében található
kapcsolóval, valamint az állapotsor Modell/Elrendezés helyi menüjével válthat.
MEGJEGYZÉS A helyi menü beállítások kizárólag a lapokról érhetők el.
Az alkalmazás betűtípusának megadása
■ Betűtípus (Beállítások párbeszédablak, Megjelenítés lap).

Megváltoztatja az alkalmazás ablakában és a szövegablakban használt
betűtípust. Ez a beállítás nincs hatással a rajzban található szövegre.
A rögzíthető ablakok megjelenítésének szabályozása

Több ablak, mint például a Tulajdonságok paletta, az eszközpaletta és a
DesignCenter rögzíthető. Azaz, ezek rögzíthetők, lehorgonyozhatók és
lebegtethetők.

Az ezekhez és a többi lehetőséghez tartozó beállítások gyakran egy helyi
menüben módosíthatók, melyet úgy érhet el, ha az alkalmazás vagy paletta
címsorán kattint a jobb gombbal.
■ Átméretezés Vontassa az ablak egyik szélét az ablak méretének

megváltoztatásához. Ha az ablak több mezővel rendelkezik, a mezők közötti
elválasztót vontassa a mezők átméretezéséhez.
■ Rögzítés engedélyezése. Válassza ezt a beállítást, ha egy rögzíthető ablakot
akar rögzíteni vagy lehorgonyozni. A rögzített ablak az alkalmazás ablakának
valamelyik oldalához tapad, és a rajzterület újraméretezését okozza.
■ Horgony. Hozzárendel vagy lehorgonyoz egy rögzíthető ablakot, illetve
palettát a rajzterület jobb vagy bal oldalához. A lehorgonyzott ablak kigördül
és becsukódik, ahogy a kurzor elhalad felette. Amikor egy lehorgonyzott
ablak nyitva van, akkor a tartalma átlapolódik a rajzterületre. A
lehorgonyzott ablakot nem lehet úgy beállítani, hogy nyitva maradjon. A
rögzítés engedélyezése beállítást ki kell választani, mielőtt lehorgonyozna
egy ablakot.

■ Automatikus elrejtés. A lebegő ablak kigördül és becsukódik, ahogy a
kurzor elhalad felette. Ha ez a lehetőség nincs kijelölve, akkor az ablak
folyamatosan nyitva marad.
■ Átlátszóság. Az ablak átlátszóvá válik, így nem homályosítja el az alatta
lévő objektumokat. Ez a beállítás nem minden ablak számára érhető el.
Az eszköztárak megjelenítésének szabályozása

Eszköztárak megjelenítéséhez vagy elrejtéséhez kattintson jobb gombbal
bármelyik eszköztáron az eszköztárak listájának megjelenítéséhez. Az eszköztár
neve melletti pipa jelzi, hogy az megjelenítésre kerül. Kattintson egy eszköztár
névre a listában a pipa megjelenítéséhez vagy törléséhez.
Az eszköztár rögzíthető vagy lebegtethető. A rögzített eszköztár a rajzterület
valamely széléhez van kapcsolva. Oldja fel egy eszköztár rögzítését a kettős
vonalra való kattintással és a rajzterületre való vontatással. A címsorra kattintva
elvontathatja azt egy új pozícióba vagy rögzítheti. Lebegő eszköztár
átméretezése egy élének vontatásával történhet.
Eszköztárak és Rögzíthető ablakok helyzetének lezárása

Miután elrendezte az eszköztárakat, és a kívánt módon rögzítette, lebegtette
vagy lehorgonyozta az ablakokat, akkor rögzítheti a helyzetüket. Az így lezárt
eszköztárak és ablakok továbbra is megnyithatók és bezárhatók, és elemek
adhatók hozzájuk, vagy törölhetők belőlük. Lezárás ideiglenes
megszüntetéséhez nyomja le a CTRL billentyűt.
Lásd még:
A felhasználói felület testreszabása az Alkalmazáshoz igazítási útmutatóban
Beállítások megadása

2 A Beállítások párbeszédpanelben válassza ki a kívánt lapot.
3 Adja meg a kívánt beállításokat.
4 Végezze el a következők egyikét vagy mindkettőt:
■ Kattintson az Alkalmaz nyomógombra az aktuális beállítások
rögzítéséhez a rendszer regisztrációs adatbázisában.
■ Kattintson az OK nyomógombra az aktuális beállításoknak a rendszer
regisztrációs adatbázisában történő mentéséhez, és a Beállítások
párbeszédpanel bezárásához.

Az alkalmazás ablak elemek színének testreszabása

2 A Beállítások párbeszédpanel Képernyő lapján kattintson a Színek gombra.
3 A Rajzablak színek párbeszédpanelen válassza ki a kívánt kontextust,
majd a felhasználói felület elemet, amelyet meg akar változtatni.
4 Válassza ki a használni kívánt színt a Szín listából.
Felhasználói szín megadásához kattintson az Egyéb elemre a Szín listában.
5 Ha vissza akar térni az alapértelmezett színekhez, akkor kattintson az
Aktuális elem visszaállítására, az Aktuális kontextus visszaállítására vagy
a Minden kontextus visszaállítására.
6 Kattintson az Alkalmaz és bezár nyomógombra az aktuális beállítások
rendszer regisztrációs adatbázisba mentéséhez és a párbeszédpanel
bezárásához.
7 Kattintson az OK nyomógombra a Beállítások párbeszédpanel
bezárásához.
A Modell és elrendezés lapok állapotsori gombokká alakításához
■ Kattintson jobb gombbal a Modell lapra vagy az egyik elrendezés lapra.

Kattintson az Elrendezés elrejtése és a Modell lapra.
A Modell és elrendezés lapok bekapcsolásához
■ Jobb gombbal kattintson az állapotsorban található Modell vagy elrendezés

gombra. Kattintson az Elrendezés és Modell lapok megjelenítése parancsra.
A parancssor ablakban megjelenített betűkészlet megváltoztatása

2 A Beállítások párbeszédpanel Képernyő lapján az Ablakelemek alatt
kattintson a Betűtípusok nyomógombra.
3 A Parancssor betűtípusa párbeszédpanelben adja meg a megfelelő betűt,
betűtípust és méretet.
A kiválasztott betűkészlet mintája megjelenik a Parancssori betűtípus
előnézete területen.

4 Kattintson az Alkalmaz és bezár nyomógombra az aktuális beállításoknak
a rendszer regisztrációs adatbázisába történő mentéséhez, és a
5 Kattintson az OK nyomógombra a Beállítások párbeszédpanel
bezárásához.
Eszköztárak és rögzíthető ablakok elhelyezkedésének és méretének lezárása
■ Kattintson az Ablakok menü ➤ Hely lezárása menüponton.

■ Tegyen jelet a következő lehetőségek közül egy vagy több mellé, vagy
kattintson az Összes ➤ Lezárt menüpontra:
■ Lebegő eszköztárak
■ Rögzített eszköztárak
■ Lebegő ablakok
■ Rögzített ablakok
A tálcán egy lakat ikon jelzi, hogy eszköztárak vagy rögzíthető ablakok vannak-e
lezárva. Lezárás ideiglenes megszüntetéséhez nyomja le a CTRL billentyűt.
Parancssor: LOCKUI
Helyi menü: Kattintson jobb gombbal a Tálcán található lakat ikonra. Tegyen
jelet a lehetőségek közül egy vagy több mellé, vagy kattintson az Összes ➤
Lezárt menüpontra.
A rögzíthető ablak horgonyzásához
1 Kattintson jobb gombbal egy lebegő ablakra vagy paletta címsorra.

Kattintson a Rögzítés engedélyezése menüpontra.
2 Kattintson jobb gombbal az ablakra vagy paletta címsorra. Kattintson a
Horgony jobbra vagy Horgony balra menüpontra.
A lehorgonyzott ablak lebegtetéséhez

Tegye a következők egyikét:
■ Amikor a lehorgonyzott ablak nyitva van, vontassa el az ablak címsorát a

horgonyzás lap alapjától.
■ Kattintson duplán a horgony lapra.

■ Kattintson jobb gombbal az ablak címsorán. Törölje ki a Horgonyzás
engedélyezését.
Az ablak leválik a rajzterület oldaláról.
A horgonylap alapjának megváltoztatása

1 A lehorgonyzott ablakok ikonként való megjelenítéséhez kattintson jobb

gombbal a horgonylap alapjára. Csak az ikonokra kattintson.
2 A lehorgonyzott ablakok ikonjának és szövegének megjelenítéséhez,
kattintson jobb gombbal a horgony lap alapjára. Kattintson az ikonokra
és a szövegre.
Ablak vagy paletta rögzítéséhez
1 Kattintson jobb gombbal az ablakra vagy paletta címsorra. Ellenőrizze,

hogy a Rögzítés engedélyezése ki lett-e választva.
2 Vontassa az ablakot vagy palettát egy rögzítési helyre a rajzterület jobb
vagy bal oldalán.
3 Ha az ablak körvonala megjelenik a rögzítési területen, engedje fel a
gombot.
MEGJEGYZÉS Eszköztár rögzítési területre való rögzítés nélküli elhelyezéséhez
nyomja le a CTRL billentyűt annak vontatása közben.
Ablak vagy paletta rögzítésének feloldásához

Használja a következő módszerek egyikét:
■ Kattintson duplán az ablak oldalán vagy tetején lévő kettős vonalra.

■ Pozícionálja a kurzort az ablak tetején vagy oldalán található kettős vonalra,
tartsa lenyomva a bal oldali gombot a mutatóeszközön, és vontassa el az
ablakot a rögzítése helyéről.
Lebegő paletta vagy ablak automatikus elrejtésének ki- vagy bekapcsolásához

■ Kattintson jobb gombbal a lebegő paletta vagy ablak címsorára. Kattintson

az Automatikus elrejtésre.

■ Egy lebegő paletta vagy ablak címsorán kattintson az Automatikus elrejtés
gombra.
Ha az automatikus elrejtés ki lett választva, akkor a lebegő ablakok
kigördülnek és bezáródnak, ahogy a kurzor elhalad felettük. Ha ez a beállítás
nincs kijelölve, akkor az ablak folyamatosan nyitva marad.
MEGJEGYZÉS Ez az eljárás az Eszközpalettára, a DesignCenterre, a Tulajdonságok
palettára és néhány más palettára vonatkozik.
Nézetátmenetek megjelenítésének megváltoztatása
1 A parancssorba írja be: nábeáll

2 A nézetátmenetek párbeszédpanelben ellenőrizze a következő lehetőségek
egyikét vagy mindegyikét:
■ Animáció engedélyezése Eltoláshoz és Zoomoláshoz. Egyenletes
nézetátmenetet hoz létre eltolás vagy zoomolás közben.
■ Animáció engedélyezése elforgatáshoz. Egyenletes
nézetátmenetet hoz létre a nézetszög megváltoztatásakor.
■ Animáció engedélyezése forgatókönyv futtatásakor.
Egyenletes nézetátmenetet hoz létre a forgatókönyv futtatásakor.
3 Állítsa be az átmenet sebességét a csúszka mozgatásával.

4 Erőforrások lefoglalásához adja meg a minimális másodpercenkénti
sebességet az egyenletes nézetátmenetek megjelenítése érdekében. Ha az
egyenletes nézetátmenet nem valósítható meg ezzel a sebességgel, akkor
az azonnali átmenet lesz alkalmazva.
Feladat alapú munkaterületek létrehozása

A munkaterületek menük, eszköztárak és paletták készletei, amelyek úgy vannak
csoportosítva és szervezve, hogy egy személyre szabott, feladat alapú rajzolási
környezetben dolgozhasson.
Amikor egy munkaterületet használ, akkor csak a feladattal kapcsolatos menük,
eszköztárak és paletták jelennek meg. Ezen túl bizonyos munkaterületek
megjelenítik a műszerfalat, mely egy speciális paletta feladatspecifikus
vezérlőpanelekkel.
A műszerfal használatával kapcsolatos további információért lásd: A műszerfal.

Könnyen átválthat a munkaterületek között. A termékben a következő
feladatfüggő munkaterületek már meg vannak határozva:
■ 3D Modellezés
■ Klasszikus AutoCAD
Például, amikor létrehoz egy 3D modellt, akkor a 3D modellezés munkaterületet

használhatja, mely csak 3D-vel kapcsolatos eszköztárakat, menüket és palettákat
tartalmaz. A felhasználói felület elemei, melyek nem szükségesek a 3D
modellezéshez, rejtve maradnak, maximalizálva a képernyőn a munkához
rendelkezésre álló területet.
Amennyiben egy rajzi megjelenítést megváltoztat (például egy eszköztár vagy
egy eszközpaletta csoport mozgatásakor, elrejtésekor, vagy megjelenítésekor),
és a jövőben ezeket a megjelenítési beállításokat még használni szeretné,
elmentheti az aktuális beállításokat egy munkaterületbe.
Váltás munkaterületek között

Amikor más feladatba kezd, egyszerűen átválthat egy másik munkaterületre.
Munkaterület létrehozása vagy módosítása

Létrehozhatja saját munkaterületeit és módosíthatja az alapértelmezett
munkaterületeket. Munkaterület létrehozásához vagy megváltoztatásához
használja az alábbi eljárások valamelyikét:
■ Az eszköztárak és ablakok megjelenítése, elrejtése és újrarendezése, majd az

aktuális munkaterület mentése a Munkaterület eszköztárból vagy az Ablak
menüből, vagy a MUNKATERÜLET parancs használata.
■ Nagyobb mértékű változtatásokhoz nyissa meg a Felhasználói felület
testreszabása párbeszédpanelt a munkaterületi környezet beállításához.
Szabályozhatja az elmentett munkaterület megjelenítési sorrendjét, és a

Munkaterület beállításai párbeszédpanel többi beállítását.
Feladat alapú munkaterületek létrehozása | 75

Minta munkaterület kiválasztása
A termékben lévő minta munkaterülettel kísérletezhet. Ez az előre definiált
munkaterület azt demonstrálja, hogy hogyan használhat egy munkaterületet
a munkafeladatok gyorsítására.
A minta munkaterületet az alábbi helyen találhatja:
C:\Documents and Settings\<user name>\Application Data\Autodesk\AutoCAD
2007\R17.0\<product language>\Support\acadSampleWorkspaces.CU
A minta munkaterület használatához először át kell azt alakítani az Ön fő
testreszabási (CUI) fájljává. A munkaterületek átviteléről további információt
lásd az Testreszabások átvétele és átvitele pontot az Alkalmazáshoz igazítási
útmutatóban.
Munkaterek és Profilok
A munkaterületek együttműködnek és kiegészítik a profilok által biztosított
rajzolási környezet irányítását.
A Munkaterületek szabályozzák a menük, eszköztárak és paletták megjelenését
a munkaterületen. Ha egy munkaterületet vált vagy használatba vesz, azzal
megváltozik a rajzterület megjelenése. Felhasználói felület testreszabása
párbeszédpanelből kezelheti a munkaterületeit.
A Profilok elmentik a környezeti változókat, melyek számos felhasználói
beállítást, vázlatbeállítást, elérési utat és egyéb értékeket tartalmaznak. A
Profilok minden alkalommal frissülnek, amikor megváltoztat egy beállítást
vagy egyéb értéket. A profilokat a Beállítások párbeszédpanelből vezérelheti.
A profilokkal kapcsolatban további információ: Menti és visszaállítja a
Felhasználó felület beállításait (Profilok).
Váltás munkaterületek között
1 Kattintson az Ablakok menü ➤ Munkaterületek menüpontra.

2 A munkaterület listájából válassza ki azt, amelyre át szeretne térni.
Parancssor: MUNKATERÜLET
Munkaterület-beállítások megváltoztatása
1 Kattintson az Ablakok menü ➤ Munkaterületek ➤ Munkaterület

beállításai menüpontra.
2 A Munkaterület beállítások párbeszédpanelben módosítsa a beállításokat
szükség szerint.

Parancssor: MTBEÁLLÍTÁS
Munkaterület mentése
1 A rajzterületen a rajzi környezetet azoknak az eszköztáraknak és rögzíthető

ablakoknak a mozgatásával, törlésével vagy megjelenítésével rendezheti
el, amelyeket a jövőbeni használat céljára kíván megőrizni.
2 Kattintson az Ablakok menü ➤ Munkaterületek ➤ Aktuális mentése más
néven menüpontra.
3 A Munkaterület mentése párbeszédpanelbe írja be az új munkaterület
nevét vagy válasszon egy nevet a legördülő listából.
Parancssor: MTMENTÉS
Menti és visszaállítja a Felhasználó felület beállításait

(Profilok)
A profilok a rajzolási környezet beállításait tárolják. A különböző
felhasználókhoz és projektekhez profilokat hozhat létre, és megoszthatja a
profilokat ezek fájlként történő importálásával és exportálásával.
A profilok olyan beállításokat tartalmaznak, mint:
■ Alapértelmezett keresési és projektfájl útvonalak

■ Sablonfájlok elhelyezkedése
■ A fájlkezelő párbeszédpanelekben meghatározott kiindulási mappák
■ Alapértelmezett vonaltípus és sraffozási minta fájlok
■ Nyomtató alapértelmezések
A profilinformáció beállítása rendszerint a Beállítások párbeszédpanel Fájlok

lapján történik, a regisztrációs adatbázisban tárolódnak és szövegfájlba
(ARG-fájlba) exportálhatók.
Menti és visszaállítja a Felhasználó felület beállításait (Profilok) | 77

Profilok használata megosztott számítógépekhez vagy különböző projektekhez
Használja a Beállítások párbeszédpanelben található Profilok lapot a rajzolási
környezet beállításainak profilként történő létrehozásához és mentéséhez. Ha
a munkaállomását más felhasználókkal is megosztja, akik ugyanazt a
bejelentkezési nevet használják, beállításait visszaállíthatja a profil aktuálissá
tételével. Ezen kívül létrehozhat és menthet profilokat különböző projektekhez
történő használatra is. Alapértelmezésként az aktuális beállításai egy
UNNAMEDPROFILE nevű profilban vannak tárolva. A Beállítások
párbeszédpanelben jelenik meg az aktuális profil neve és az aktuális rajz neve.
Profilok átvitele számítógépek között

Ha ment egy profilt, az ARG fájl exportálható vagy importálható más
számítógépekre is. Ez hasznos a projektorientált munkák hálózaton történő
másolásához, visszaállításához vagy szabványosításához.
Ha változtatásokat eszközöl az aktuális profiljában egy munkafolyamat során,
és ezeket a változásokat egy ARG fájlban akarja menteni, akkor újra kell
exportálnia a fájlt. Ha exportál egy profilt az aktuális profil nevével, az ARG
fájl frissítődik az új beállításokkal.
A profilokkal kapcsolatos további információt a Parancsreferenciában a
BEÁLLÍTÁSOK parancs leírásánál talál.
Profil aktuálissá tétele

2 A Beállítások párbeszédpanel Profilok lapján válassza ki az aktuálissá
teendő profilt.
3 Kattintson az Aktuálissá tétel gombra.
Profil mentése

2 A Beállítások párbeszédpanel Profilok lapján kattintson a Listához adás
lehetőségre.
3 A Profil hozzáadása párbeszédpanelben adja meg a Profilnevet és a Leírást.
4 Kattintson az Alkalmaz és bezár nyomógombra az aktuális beállításoknak
a rendszer regisztrációs adatbázisába történő mentéséhez, és a

Parancssor: IONS
Profil aktuálissá tétele a program elindítása előtt
1 A Windows Asztalon kattintson a jobb gombbal az ikonra. Kattintson a

Tulajdonságok nyomógombra.
2 Az AutoCAD tulajdonságai párbeszédpanel Parancsikon lapján, a Cél
mezőben írja be a /p aktuálisprofil karaktersort az aktuális célkönyvtár
után. Például, a Felhasználó12 profil aktuálissá tételéhez adja meg a
következőt a Cél mezőben:
"c:\Program Files\<aktuális verzió név>\acad.exe"/p
Felhasználó12
A megadott profilnév lesz az aktuális profil a program minden
elindításakor.
Az indítás testreszabása
A parancssori kapcsolók különböző indítási rutinokat adhatnak meg minden
egyes projekthez.
Használhatja a parancssori kapcsolókat a program számos indítási beállításának
megadásához. Például, futtathat egy forgatókönyvet megadott rajzsablon
elindításához, és a rajz megnyílása után megadott nézet megjelenítéséhez. A
parancssori kapcsolókkal ezen kívül beállíthat különböző ikonokat, mindegyiket
különböző indítási beállításokkal.
A parancssori kapcsolók paraméterek, melyeket hozzárendelhet a acad.exe
® ®
parancssorához, amely egy Microsoft Windows ikonhoz vagy a Microsoft
Futtatás párbeszédpanelhez van társítva. Egy parancssorban több kapcsolót is
alkalmazhat. Az érvényes kapcsolók a következő táblázatban láthatók:
/b Forgatókönyv neve Kijelöl egy forgatókönyvet, mely a program indítása

után fut le (a "b" a kötegelt folyamatra utal).
A forgatókönyvek felhasználhatók rajzparaméterek
új rajzfájlban történő beállításához. A fájlt a
program automatikusan SCR típusúként kezeli.
/t Sablonfájl neve Új rajzot hoz létre egy sablon vagy prototípus rajz
alapján. A fájlt a program automatikusan DWT
típusúként kezeli.
Az indítás testreszabása | 79
/c Konfigurációs mappa A használni kívánt hardverkonfigurációs fájl elérési
útvonalát adja meg. Könyvtár és fájl egyaránt
megadható. A fájlt a program automatikusan CFG
típusúként kezeli.
Ha nem állítja be a /c kapcsolót, akkor a futtatható
könyvtárat a program keresni fogja, és az
ACADCFGW vagy az ACADCFG környezeti
változót fogja felhasználni a konfigurációs fájl és
könyvtár helyének meghatározásához.
/v Nézet neve Kiválasztja a rajz egy adott nézetét az indításnál

történő megjelenítéséhez.
/ld ARX vagy DBX alkalmazás Elindít egy meghatározott ARX vagy DBX
alkalmazást. Használja a következő formátumot:
<elérési út>\<fájlnév>.ARX
Ha az elérési út vagy a fájl neve szóközt tartalmaz,
akkor idézőjelbe kell tenni azokat. Ha nem ad meg
elérési utat, a program keresési útvonalát használja
a rendszer.
/s Kiegészítő mappák Az aktuális könyvtártól különböző kiegészítő

(support) könyvtárakat jelöl ki. A kiegészítő fájlok
közé a betűkészletek, a menük, az AutoLISP fájlok,
a vonaltípusok és a sraffozási minták tartoznak. Az
elérési útvonalban legfeljebb 15 könyvtárat lehet
megadni. Az egyes mappákat pontosvesszővel kell
elválasztani egymástól.
/r Alapértelmezett rendszer mutató Visszaállítja az alapértelmezés szerinti

eszköz mutatóeszközt. A program létrehoz egy új
(acad2007.cfg) konfigurációs fájlt, az előző
acad2007.cfg fájlt pedig acad.bak névre nevezi át.
/nologo Nincs AutoCAD bejelentkező Az AutoCAD a bejelentkező képernyő

képernyő megjelenítése nélkül indul el.
/p Felhasználói regisztrációs Felhasználói regisztrációs profilt határoz meg a

a program indításakor. A kiválasztott profil csak a
program indítási profilja program aktuális munkaszakaszában érvényes,
feltéve, hogy a munkaszakasz időtartama alatt a
Beállítások párbeszédpanelen nem tesz aktívvá
másik profilt.
A profilok létrehozása és importálása a Beállítások
párbeszédpanel Profilok lapjának használatával
megy végbe. A /p kapcsolóval csak azokat a
profilokat adhatja meg, amelyek a Beállítások
párbeszédpanelen megjelennek. Ha a profil nem
létezik, az aktuális profil lesz felhasználva.
/nossm Nincs Lapkészlet kezelő Indításkor nem jelenik meg a Lapkészlet kezelő
ablak ablak.

/készlet Lapkészlet Betölti az elnevezett lapkészletet indításkor.
Használja a következő formátumot:
<elérési út>\<lapkészlet adatfájl>.DST
/w Alapértelmezett munkaterületek Megadja, hogy a betöltött CUI fájlokban melyik

munkaterületet kell helyreállítani indításkor.
/pl Nyomtatás/közzététel a Rajzkészlet leírásokat tartalmazó (DSD) fájlokat

háttérben tesz közzé a háttérben. Használja a következő
formátumot:
<path>\<rajzkészletleírásokat tartalmazó fájl>.DSD
A parancssori kapcsolók használatának szintaxisa a következő:

"Meghajtó:elérési út\acad.exe" ["rajz név"] [/kapcsoló "név"]
Kapcsoló lehetőség használatakor a kapcsoló után egy szóköz következik, majd
a fájlnév, útvonal vagy a nézet, idézőjelek között. Például a következő bevitel
a programot a AutoCAD 2007 nevű mappából indítja a arch1 nevű
rajzsablonnal.dwt, visszaállít egy TERV1 elnevezett nézetet, és végrehajt egy
startup script (forgatókönyv) fájlt.scr.
"d:\ AutoCAD 2007\acad.exe”/t "d:\AutoCAD 2007\template\arch1" /v "plan1" /b "startup"
A környezeti beállítások felülíródnak a következő esetekben:
■ Ha parancssori kapcsolót használ a környezeti beállítások megadásához, a

parancssori kapcsoló felülírja a Beállítások párbeszédpanelben vagy a
környezeti változóban meghatározott beállításokat.
■ Parancssori kapcsolók hiányában a Beállítások párbeszédpanel megfelelő
értékei érvényesek a felhasználáskor.
■ Ha sem parancssori kapcsoló, sem Beállítások érték nincs megadva, a
környezeti változó kerül felhasználásra.
MEGJEGYZÉS A parancssori kapcsolók és környezeti beállítások csak a szoftver

aktuális indításakor írják felül a Beállítások párbeszédpanelen megadott értékeket. Ezek
a kapcsolók nem változtatják meg a regisztrációs adatbázist.
Parancssori kapcsolókkal történő program indítás
1 Kattintson a jobb gombbal a program ikonra a Windows Asztalon.

Kattintson a Tulajdonságok nyomógombra.
2 Az AutoCAD tulajdonságai párbeszédpanel Parancsikon lapjának Cél
mezőjében módosítsa a kapcsolók paramétereit a következő szintaktikát
használva:
"Meghajtó:elérési út\acad.exe" ["rajznév"][/kapcsoló"név"]
Az indítás testreszabása | 81
Az érvényes kapcsolók a következők:
b / Forgatókönyv neve (a b a kötegelt
folyamatra utal)
t / Sablonfájl neve
c / Konfigurációs mappa
v / Nézet neve
s / Kiegészítő mappák
r / Alapértelmezés szerinti mutatóeszköz
o g o l on / Nincs AutoCAD bejelentkező képernyő
p / Felhasználói regisztrációs profil
ms s o n / Nincs Lapkészlet kezelő ablak
t e l z s ék / Lapkészlet neve
w / Alapértelmezett munkaterületek
l p / Rajzkészlet leírásokat tartalmazó (DSD)

fájlok nyomtatása/közzététele a
háttérben
Például írja be: "d:\ AutoCAD 2007\ acad.exe " /t "d:\ AutoCAD
2007\template\arch1" /v "plan1" /b "startup"

Eszközpaletták
6
Az eszközpaletták az Eszközpaletták ablakban található, lapokból Ebben a fejezetben
álló területek, melyek a blokkok, sraffozások és egyéb eszközök ■ Eszközök létrehozása és használata
objektumokból és képekből
rendszerezésének, megosztásának és elhelyezésének hatékony ■ Parancs eszközök létrehozása és
használata
eszközei. Az eszközpaletták ezenkívül külső fejlesztők által
■ Eszközpaletta beállítások
biztosított felhasználói elemeket is tartalmazhatnak. módosítása
■ Eszköztulajdonságok megadása
■ Eszközpaletták testreszabása
■ Eszközpaletták szervezése
■ Eszközpaletták mentése és
megosztása
83
Eszközök létrehozása és használata objektumokból
és képekből
Létrehozhat egy eszközt, ha objektumokat húz át a rajzból az eszközpalettába.
Ezután az új eszköz az eszközpalettába áthúzott objektummal megegyező
tulajdonságú objektumok létrehozására használható.
Az eszközpaletták az Eszközpaletták ablakon belüli lapokra osztott területek.
Az eszközpalettához hozzáadott elemeket, eszközöknek nevezzük. Eszközök
létrehozásához húzza az alábbi elemek bármelyikét (egyszerre egyet) az
eszközpalettára:
■ Geometriai objektumok, például vonalak, körök és vonalláncok

■ Méretek
■ Blokkok
■ Sraffozások
■ Tömör kitöltések
■ Átmenetes kitöltések
■ Raszterképek
■ Külső referenciák (Xref-ek)
Ezután az új eszköz az eszközpalettába áthúzott objektummal megegyező

tulajdonságú objektumok létrehozására használható. Ha például egy 0,05 mm
vonalvastagságú piros kört húz át rajzból az eszközpalettára, az új eszköz egy
0,05 mm vonalvastagságú piros kört hoz majd létre. Ha egy blokkot vagy egy
xref-et húz az eszközpalettára, az új eszköz ugyanazokkal a tulajdonságokkal
illeszti be majd a blokkot vagy az xref-et a rajzba.
Amikor egy geometriai objektumot vagy egy méretet húz át egy eszközpalettába,
a program az új eszközhöz automatikusan létrehozza a megfelelő leporellót.
A méret-eszközleporellók például a méretstílusok készletét tartalmazzák. A
leporelló megjelenítéséhez kattintson az eszközpalettán az eszközikon jobb
oldalán elhelyezett nyílra. Ha egy leporellón lévő eszközt használ, a rajzban
létrehozott objektum ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik majd, mint
az eredeti eszköz az eszközpalettán.
Blokk- és xref-eszközöknél beállíthatja, hogy amikor blokkot vagy ref-et próbál
elhelyezni, a program kérje az elforgatási szöget (0-tól) a parancssorban. Ha
ezt a lehetőséget választja, az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel Elforgatás
mezőjében megadott szöget nem veszi figyelembe a rendszer. Az elforgatási
84 | Fejezet 6 Eszközpaletták
szög promptja nem jelenik meg, ha a blokkot vagy az xref-et mozgatja, vagy
ha az eredeti beillesztési parancssorba beírja a forgat parancsot.
Az eszközpalettáról vontatással elhelyezett blokkokat sokszor el kell forgatni
vagy át kell méretezni az elhelyezés után. Használhatja a tárgyrasztereket a
blokkok eszközpalettáról történő vontatásakor, azonban a háló raszter letiltásra
kerül a vontatás során. A blokk- vagy a sraffozási eszközhöz segédléptéket
állíthat be, amely felülírja a hagyományos léptékbeállítást az eszköz
használatakor. (A segédlépték az aktuális léptékbeállítást beszorozza a
nyomtatási léptékkel vagy a méretezési léptékkel.)
Blokkok automatikus léptékezése

Ha egy blokkot egy eszközpalettáról vontatott egy rajzba, automatikusan
léptékezésre kerül a blokkban és az aktuális rajzban megadott egységek
arányának megfelelően. Ha az aktuális rajz például méter egységet használ, a
blokk megadásánál pedig centimétert használt, az egységek közötti arány 1
m/100 cm. Ha a blokkot a rajzba vontatja, az 1/100 arányban kerül léptékezésre.
MEGJEGYZÉS A Beállítások párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapjának

Forrástartalom mértékegysége és Céltartalom mértékegysége beállítások kerülnek
felhasználásra, amikor a Vontatási léptéket Egység nélkülire állítja akár a forrás blokkon,
akár a cél rajzon.
Lásd még:
“Eszköztulajdonságok megadása” 95. oldal
“Eszközpaletták testreszabása” 99. oldal
“Feladat alapú munkaterületek létrehozása” 74. oldal
“Tartalom hozzáadása a DesignCenter használatával” 54. oldal
Az Eszközpaletták ablak megjelenítéséhez
■ Kattintson az Eszközök menü ➤ Paletták ➤ Eszközpaletták menüpontra.

Megnyomhatja a CTRL+3 billentyűkombinációt is.
Parancssor: ESZKÖZPALETTÁK
Eszközök létrehozása és használata objektumokból és képekből | 85

Eszköz létrehozása az aktuális rajz egyik objektumából
1 Válasszon ki egy objektumot az aktuális rajzban, például méretet, blokkot,

sraffozást, átmenetes kitöltést, külső referenciát (xref) vagy geometriai
objektumot.
2 Vontassa az objektumot az eszközpalettára, és az egérgomb felengedése
nélkül mozgassa a mutatót az eszközpalettán arra a helyre, ahová az
eszközt el kívánja helyezni.
A fekete vonal megmutatja, hova kerül az eszköz.
3 Engedje fel a mutatóeszköz gombját.
Geometriai objektumból létrehozott eszköz használata
1 Kattintson a megfelelő geometriai objektum eszközre az eszközpalettán.

2 Használja az eszközt úgy, mintha a Rajz menüből választotta volna ki a
megfelelő menüpontot vagy a Rajzolás eszköztárból az ikont, és kövesse
a parancssorban megjelenő utasításokat.
Az így létrehozott geometriai objektum az eszközpalettáról kiválasztott
eszközzel megegyező tulajdonságokkal rendelkezik majd.
Méret eszközből létrehozott eszköz használata
1 Kattintson a megfelelő méret eszközre az eszközpalettán.

2 Használja az eszközt úgy, mintha a Méretezés menüből választotta volna
ki a megfelelő menüpontot, vagy a Méretezés eszköztárból az ikont, és
kövesse a parancssorban megjelenő utasításokat.
Az így létrehozott méret az eszközpalettáról kiválasztott eszközzel
megegyező méretstílussal és tulajdonságokkal rendelkezik majd.
Eszközleporellón lévő eszköz használata
1 Az eszközpalettán kattintson a megfelelő méret vagy geometriai objektum

eszköz jobb oldalán lévő nyílra.
2 Válasszon egy eszközt a leporellón.
3 Használja az eszközt úgy, mintha egy menüből választotta volna ki a
megfelelő menüpontot vagy egy eszköztárból az ikont, és kövesse a
parancssorban megjelenő utasításokat.
A létrehozott objektum tulajdonságai azonosak azon eszköz
tulajdonságaival, amelynek ikonját az eszköz leporellón kiválasztotta.
Eszközleporelló hozzáadása vagy eltávolítása
1 Kattintson a jobb gombbal az eszközpalettán arra a geometriai objektum-

vagy méret eszközre, melyhez leporellót kíván adni, vagy melyről
leporellót távolítana el. Kattintson a Tulajdonságok nyomógombra.
2 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel Parancs területén kattintson a
Leporelló használata mezőre.
3 A legördülő listából válassza az Igen lehetőséget, ha leporellót adna hozzá
az eszközhöz, illetve válassza a Nem lehetőséget, a leporelló
eltávolításához.
MEGJEGYZÉS Ha eltávolítja egy eszköz leporellóját, majd újra hozzáadja azt,
akkor az eszközpalettán látható egyes eszközök képe, neve és leírása (eszköztippje)
pontatlan lesz. Ennek kijavításához vissza kell állítania a leporelló eszköz képét,
nevét és leírását az eredeti értékekre. Lásd: “Leporelló eszköz képének, nevének
és leírásának visszaállítása alapértelmezettre” 98. oldal.

Eszközleporelló testreszabása
1 Kattintson a jobb gombbal az eszközpalettán arra a geometriai objektum-

vagy méret eszközre, melynek leporellóját testre kívánja szabni. Kattintson
a Tulajdonságok nyomógombra.
2 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel Parancs területén kattintson a
Leporelló használata mezőre. Kattintson a [...] gombra.
3 A Leporellóbeállítások párbeszédpanelen válassza ki a leporellón
megjelenítendő eszközöket, majd kattintson az OK gombra. (Legalább
egy eszközt ki kell választania.)
4 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelen kattintson az OK gombra.
Sraffozásból létrehozott eszköz használata
1 Kattintson a sraffozás eszközre az eszközpalettán, majd vontassa a rajz

egyik objektumára.
2 Engedje fel az egérgombot, hogy a sraffozást az objektumra alkalmazza.
Az így létrehozott sraffozás az eszközpalettáról kiválasztott eszközzel
megegyező sraffozási stílussal és tulajdonságokkal rendelkezik majd.
Átmenetes kitöltésből létrehozott eszköz használata
1 Egy eszközpalettán kattintson az átmenetes kitöltés eszközre, és vontassa

egy objektumra a rajzon.
2 Engedje fel az egérgombot, hogy az átmenetes kitöltést az objektumra
alkalmazza.
Az így létrehozott átmenetes kitöltés az eszközpalettáról kiválasztott
eszközzel megegyező stílussal és tulajdonságokkal rendelkezik majd.
Blokkból, xref-ből vagy raszterképből létrehozott eszköz használata
1 Kattintson a rajzba illesztendő blokkra, xref-re vagy raszterképre az

eszközpalettán.
2 Vontassa a blokkot, xref-et vagy raszterképet a megfelelő helyre a rajzban.
3 Engedje fel az egérgombot a blokk, xref vagy raszterkép beillesztéséhez.
Az így létrehozott blokk, xref vagy raszterkép az eszközpalettáról
kiválasztott eszközzel megegyező stílussal és tulajdonságokkal rendelkezik
majd.
Elforgatási szög megadása, amikor blokkot vagy xref-et helyezne el egy

eszközpalettáról
1 Az eszközpalettán a jobb gombbal kattintson a blokk vagy xref eszközre.

2 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel Beillesztés területén, kattintson
az Elforgatás kérése mezőbe.
3 A kombinált legördülő listából válassza az Igen lehetőséget

MEGJEGYZÉS Ha ezt a lehetőséget választja, az Eszköz tulajdonságai
párbeszédpanel Elforgatás mezőjében megadott szöget nem veszi figyelembe a
rendszer. Az elforgatási szöget nem kéri be a rendszer, ha a blokkot vagy az xrefet
vontatja, vagy az eredeti beillesztési parancssorba beírja az alábbit: forgat.
Parancs eszközök létrehozása és használata

Létrehozhat olyan eszközt az eszközpalettán, mely egy parancsot vagy
parancsok sorozatát indítja el.
Eszközpalettákhoz adhatja a gyakran használt parancsokat. Amikor a
Testreszabás párbeszédablak nyitva van, akkor eszközöket húzhat át egy
eszköztárról egy eszközpalettára, vagy a Felhasználói felület testreszabása (CUI)
szerkesztőből eszközöket húzhat át egy eszközpalettára.
Miután hozzáadott egy parancsot az eszközpalettához, a parancs futtatásához
kattintson az eszközre. Az eszközpaletta Mentés eszközére kattintva például,
a program ugyanúgy elmenti a rajzot, mintha a Központi eszköztár Mentés
gombjára kattintott volna.
Létrehozhat egy olyan eszközt is, amely végrehajt személyre szabott programok
®
egy sorozatát, mint például egy AutoLISP rutin, egy VBA makró vagy
alkalmazás, vagy egy szkript.
MEGJEGYZÉS Ha a Felhasználói felület testreszabása (CUI) szerkesztő meg van jelenítve,

a palettákon lévő eszközökre rá lehet kattintani, ennek ellenére a végeredményt nem
mindig lehet előre tudni. Legjobb nem használni egy paletta eszközeit a Felhasználói felület
testreszabása (CUI) szerkesztő megjelenítése közben.
Parancseszköz létrehozása eszköztárgombról
1 Győződjön meg róla, hogy az eszközpalettához hozzáadni kívánt eszközt

tartalmazó eszköztár megjelenítésre került.
Ha a szükséges eszköztár nem került megjelenítésre, kattintson a jobb
gombbal az egyik eszköztáron, és válasszon ki egy másik eszköztárat a
listából.
2 Kattintson a jobb gombbal az eszközpaletta címsorára. A Testreszabás
párbeszédpanel megnyitásához kattintson a Paletták testreszabása
menüpontra.
MEGJEGYZÉS Még ha nem is végez módosításokat a Testreszabás
párbeszédpanelen az eljárás során, amikor parancsokat ad hozzá egy eszközhöz
vagy egy palettához, a párbeszédpanelnek meg kell jelennie.
3 Vontasson egy parancsot (gombot) egy eszköztárról egy eszközpalettára

az alkalmazásban, majd az egérgomb elengedése nélkül mozgassa oda a
kurzort, ahová az eszközt elhelyezné az eszközpalettán.
A fekete vízszintes vonal jelöli azt a helyet, ahová az eszköz kerül majd.
5 Kattintson a Testreszabás párbeszédpanel Bezárás gombjára.
Parancssor: TESTRESZAB
Parancseszköz létrehozása a Felhasználói felület testreszabásából

Review final design for any changes LA - 10/17/05
1 Kattintson a jobb gombbal az eszközpaletta címsorára. A Felhasználói

felület testreszabása (CUI) párbeszédablak megnyitásához kattintson a
Parancsok testreszabása menüpontra.
Ha az eszközpaletták ablak takarva van, akkor mozgassa ki oldalra a CUI
párbeszédpanelt.
2 A Parancslista mezőben vontasson egy parancsot az eszközpalettára és
az egér gombjának elengedése nélkül vigye a kurzort az eszközpalettán
arra a helyre, ahová az eszközt akarja helyezni.
A fekete vízszintes vonal jelöli azt a helyet, ahová az eszköz kerül majd.
4 A CUI párbeszédpanelen kattintson a Bezár parancsra.
Parancssor: CUI
Több parancsot, vagy testreszabott parancsokat elindító parancseszköz

létrehozása (haladó)
1 Kattintson a jobb gombbal az eszközpaletta címsorára. Kattintson a

Paletták testreszabása menüpontra.
Parancs eszközök létrehozása és használata | 91

2 Vontasson egy parancsot (gombot) egy eszköztárról egy eszközpalettára
az alkalmazásban, majd az egérgomb elengedése nélkül mozgassa oda a
kurzort, ahová az eszközt elhelyezné az eszközpalettán.
4 Az eszközpalettán kattintson a jobb gombbal az eszközön, majd kattintson
a Tulajdonságok pontra.
5 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelen változtassa meg a
parancssorozat nevét és leírását , AutoLISP rutinnak vagy forgatókönyvnek
megfelelő névre és leírásra.
6 A Parancs terület Parancs karakterlánc mezőjébe írjon be egy
parancsláncot vagy testreszabott parancsot, például egy AutoLISP rutint,
egy VBA makrót, egy alkalmazást vagy egy forgatókönyvet.
Parancs eszköz használatához
1 Kattintson a megfelelő parancs-eszközre az eszközpalettán.

2 Kövesse a parancssorban megjelenő promptok utasításait.
Eszközpaletta beállítások módosítása

Az eszközpaletták lehetőségei és beállításai azokból a helyi menükből érhetők
el, amelyek az Eszközpaletták ablak különböző területeire történő jobb
kattintásra jelennek meg.
Az Eszközpaletták ablak rögzíthető az alkalmazás ablakának jobb vagy bal
éléhez. Ha a CTRL gombot lenyomva tartja, elkerülhető a rögzítés, amikor az
Eszközpaletták ablakot mozgatja.
Az eszközpaletta beállítások a profilban kerülnek elmentésre.
Ezek a beállítások az alábbiak:
■ Rögzítés engedélyezése. Be- vagy kikapcsolja a palettaablakok rögzítését

vagy lehorgonyozását. Ha ez a lehetőség ki van választva, egy ablakot
rögzíteni lehet, ha ráhúzza egy rajz oldalánál lévő rögzítési területre. Az
alkalmazás ablakának egyik oldalához rögzített ablak tapad, a rajzterület
újraméretezését okozva. Ezt a lehetőséget választva bekapcsolja a Horgony
jobbra és a Horgony balra helyi menüt.
■ Horgony balra vagy Horgony jobbra. A palettát egy horgonylap alaphoz
csatolja a rajzterület jobb vagy bal oldalán. A paletta kigördül és becsukódik,
ahogy a kurzor elhalad felette. Amikor egy horgonyzott paletta nyitva van,
akkor a tartalma átlapolódik a rajzterületre. Lehorgonyzott palettát nem
lehet beállítani, hogy nyitva maradjon.
■ Automatikus elrejtés.Szabályozza a paletta megjelenését lebegés közben
Ha ez a lehetőség ki van jelölve, csak az eszközpaletta címsora jelenik meg,
amikor a kurzor elhagyja az eszközpalettát. Ha ez a lehetőség nincs kijelölve,
akkor a paletta folyamatosan nyitva marad.
■ Átlátszóság.Beállítja az Eszközpaletták ablak átlátszóságát, így nem takarja

el az alatta lévő objektumokat.
■ Nézetek.Megváltoztatja az eszközpaletta ikonjainak megjelenítési módját

és méretét.
Eszközpaletta beállítások módosítása | 93

Az Eszközpaletták ablak érintéses viselkedésének módosítása
■ Kattintson az Eszközpaletták ablakban, a címsor alján lévő Automatikus

elrejtés gombra.
Érintéses viselkedés bekapcsolva.
Érintéses viselkedés kikapcsolva.
MEGJEGYZÉS Az érintéses viselkedés csak akkor elérhető, ha az Eszközpaletták ablak

nem rögzített állapotban van.
Az Eszközpaletták ablak átlátszóságának módosítása
1 Kattintson a jobb gombbal az Eszközpaletták ablak címsorán, majd

kattintson az Átlátszóság menüpontra.
2 Az Átlátszóság módosítása párbeszédpanelen állítsa be az Eszközpaletták
ablak átlátszóságának mértékét. Kattintson az OK nyomógombra.
MEGJEGYZÉS Az átlátszóság viselkedés csak akkor elérhető, ha az Eszközpaletták
ablak nem rögzített állapotban van.
Az ikonok megjelenítési stílusának módosítása az Eszközpaletták ablakban
1 Kattintson a jobb gombbal az Eszközpaletták ablak egy üres területén.

Kattintson a Nézet beállításai menüpontra.
2 A Nézet beállításai párbeszédpanelen válassza ki a kívánt
ikonmegjelenítési beállítást. Az ikonok méretét is megváltoztathatja.
3 Kattintson az Alkalmazás területen a legördülő listára, majd válassza az
Aktuális paletta vagy a Minden paletta elemet.
Eszköztulajdonságok megadása
Az eszközpaletta bármely eszközének tulajdonságai módosíthatók.
Az eszközpalettán található eszközök tulajdonságai megváltoztathatók.
Módosíthatja például egy blokk beillesztési léptékét vagy egy sraffozási mintázat
szögét.
Az eszköz tulajdonságainak megváltoztatásához kattintson a jobb gombbal az

eszközre, majd a helyi menüből válassza a Tulajdonságok menüpontot, és
megjelenik az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel. Az Eszköz tulajdonságai
párbeszédpanel az alábbi két kategóriába csoportosítja a tulajdonságokat:
■ Beillesztés és Minta tulajdonságai.Objektum-specifikus tulajdonságokat

vezérel, például: lépték, elforgatás és szög.
■ Általános tulajdonságok.Felülírják a fólia, szín és vonaltípus, aktuális
rajztulajdonság beállításokat.
Eszköztulajdonságok megadása | 95
A nyíl gombokra kattintva kibonthatja, illetve összezárhatja a tulajdonság
kategóriákat.
Eszköz ikonjának frissítése

A blokk, xref vagy raszterkép ikonja az eszközpalettán nem kerül automatikusan
frissítésre, ha a definíciója megváltozik. Ha megváltoztatja egy blokk, xref vagy
raszterkép definícióját, frissítheti az ikont, ha jobb gombbal kattint az eszközre
a palettán, és kiválasztja az Eszközkép frissítése menüpontot. Az eszköz képének
frissítése előtt el kell mentenie a rajzot.
™
Alternatívaként törölheti az eszközt, majd kicserélheti a DesignCenter
használatával.
Felülírások megadása eszközpalettákhoz

Néhány esetben speciális tulajdonság-felülírásokat kell alkalmaznia egy
eszközre. Előfordulhat például, hogy automatikusan kíván elhelyezni sraffozást
az előre megadott fólián, az aktuális fóliabeállítás helyett. Ez a funkció időt
takarít meg, és csökkenti a hibalehetőségek számát a tulajdonságok automatikus
megadásával bizonyos objektumok esetén.
Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel területeket tartalmaz minden lehetséges
felülírható tulajdonsághoz.
A fóliatulajdonság felülírás hatással van a színre, vonaltípusra, vonalvastagságra,
nyomtatási stílusra és nyomtatásra. A fóliatulajdonság felülírás a
követezőképpen történik:
■ A rajz hiányzó fóliáját a rendszer automatikusan létrehozza.

■ Ha kikapcsolt vagy fagyasztott állapotban van az a fólia, melyhez tartalmat
ad hozzá, akkor a program ideiglenesen bekapcsolja vagy felolvasztja a
fóliát.
Eszköz tulajdonságainak megjelenítése az eszközpalettán
1 Kattintson a jobb gombbal egy eszközre az eszközpalettán. Kattintson a

2 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelen használja a görgetősávot az
összes eszköztulajdonság megjelenítésére.
Átméretezheti az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelt egyik szélének
vontatásával, vagy kibonthatja és összezárhatja a tulajdonság kategóriákat
a kettős nyíl gombokra kattintva.
Eszköz tulajdonságainak módosítása az eszközpalettán

2 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelen kattintson bármelyik
tulajdonságra a listában, és adjon meg új értéket vagy beállítást.
■ A Beilleszt vagy a Minta kategória alatti tulajdonságok a lépték,
elforgatás és szög típusú, objektum-specifikus tulajdonságok vezérlésére
alkalmasak.
■ Az Általános kategóriában felsorolt tulajdonságok az aktuális
rajztulajdonság beállításokat írják felül, például a fólia-, szín- és
vonaltípus tulajdonságokat.
■ A blokkok és sraffozások segédléptéke az eszköz használatakor felülírja
a hagyományos léptékbeállítást. (A segédlépték az aktuális
léptékbeállítást beszorozza a nyomtatási léptékkel vagy a méretezési
léptékkel.)
Átméretezheti az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelt egyik szélének

vontatásával, vagy kibonthatja és összezárhatja a tulajdonság kategóriákat
a nyíl gombokra kattintva.
MEGJEGYZÉS Ha képet, nevet vagy leírást ad meg egy leporellóval rendelkező
eszközhöz, akkor az a kép, név és leírás jelenik meg a leporelló összes eszközéhez.
Ha a leporelló eszköz képét, nevét és leírását alapbeállítására állítaná vissza, hagyja
a megfelelő dobozokat üresen az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelen.
Blokk eszköz képének frissítése az eszközpalettán
1 Kattintson a jobb gombbal egy eszközre az eszközpalettán.

2 Kattintson az Eszközkép frissítése menüpontra.
MEGJEGYZÉS Az eszköz képének frissítése előtt el kell mentenie a rajzot.
Eszköztulajdonságok megadása | 97
Eszköz képének módosítása az eszközpalettán
1 Kattintson a jobb gombbal egy eszközre az eszközpalettán.

2 Kattintson a Tulajdonságok nyomógombra.
3 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelen kattintson a jobb gombbal a
képterületre, majd válassza a Kép megadása menüpontot.
MEGJEGYZÉS Az AutoCAD szoftverben ez a lehetőség csak geometriai
objektumok, méretek és parancseszközök esetében érhető el.
4 Válassza ki a megfelelő képfájlt a Képfájl kiválasztása párbeszédpanelen.

5 Az új kép beillesztéséhez kattintson a Megnyitás gombra.
MEGJEGYZÉS Ha képet ad meg egy leporellóval rendelkező eszközhöz, akkor
az a kép jelenik meg a leporellóban található összes eszköz mellett. A leporelló
eszközképek visszaállításához lásd: “Leporelló eszköz képének, nevének és leírásának
visszaállítása alapértelmezettre” 98. oldal.
Leporelló eszköz képének, nevének és leírásának visszaállítása

alapértelmezettre

2 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelen kattintson a jobb gombbal a
képterületre, majd válassza a Kép törlése menüpontot.
3 Kattintson a Név mezőre, majd törölje a szöveget.
4 Kattintson a Leírás mezőre, majd törölje a szöveget.
MEGJEGYZÉS Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelen a Kép, Név és Leírás
mezők üresen hagyása a leporelló eszköz képét, nevét és leírását visszaállítja az
alapértelmezett beállításra.
Eszközpaletták testreszabása
Eszközöket sokféle módon adhat az eszközpalettákhoz.
Új eszközpalettákat hozhat létre az Eszközpaletták ablak címsorában lévő
Tulajdonságok gombbal. Az alábbi módszerekkel lehet eszközöket
eszközpalettákhoz adni:
■ Vontassa az alábbiak bármelyikét az eszközpalettára: vonalakhoz, körökhöz

és vonalláncokhoz hasonló geometriai objektumok; méretek; sraffozások;
átmenetes kitöltések; blokkok; xref-ek; raszterképek.
■ Vontasson rajzokat, blokkokat vagy sraffozásokat a DesignCenter-ablakból
az eszközpalettára. Az eszközpalettához hozzáadott rajzokat a program
blokként illeszti be, amikor azokat a rajzba vontatja.
■ A Testreszabás párbeszédpanel használatával hozzáadhatja a gyakran
használt parancsokat egy eszközpalettához, pontosan úgy, mintha egy
eszköztárhoz adná hozzá azokat.
■ A Felhasználói felület testreszabása (CUI) szerkesztő használatával húzzon
parancsokat egy eszközpalettára a Parancslista mezőből.
■ Eszközök egyik palettáról a másikra történő áthelyezéséhez és másolásához
használja a Kivágás, a Másolás és a Beillesztés műveletet.
■ Az eszközpaletták kezelésekor létrehozhat új palettákat, átnevezheti vagy
törölheti őket, továbbá mozgathatja a palettákat a helyi menüvel együtt.
MEGJEGYZÉS Nem javasolt eszközpaletták átnevezése vagy létrehozása, ha a
Felhasználói felület testreszabása (CUI) szerkesztő meg van jelenítve.
■ Hozzon létre egy előre kitöltött eszközpaletta lapot egy mappán, rajzfájlon
vagy blokkon a jobb gombbal kattintva a DesignCenter fa nézetében, majd
válassza az Eszközpaletta létrehozása menüpontot a helyi menüből.
Eszközpaletták testreszabása | 99
MEGJEGYZÉS Ha egy blokk, xref vagy raszterkép forrásfájlját áthelyezi egy másik
mappába, a hozzá tartozó eszközt is módosítania kell. Kattintson a jobb gombbal az
eszközre, és az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanelen adja meg a forrásfájl új mappáját.
Miután az eszközöket már elhelyezte az eszközpalettán, vontatással átrendezheti

őket. Az eszközpalettákhoz szöveget és elválasztó vonalakat is adhat.
Felfelé és lefelé mozgathatja egy eszközpaletta címkéjét a címkék listáján, az
eszközpaletta helyi menüjét vagy az Eszközpaletták lap Testreszabás
párbeszédpaneljét használva. Hasonló módon, törölheti az eszközpalettákat,
ha már nincs szükség azokra. A törölt eszközpaletták elvesznek, ha előzőleg,
a fájlexportálás során nem menti el azokat. Az eszközpalettákhoz tartozó
útvonalakat a Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján határozhatja meg. Ez
az útvonal lehet megosztott hálózati hely is.
Írásvédett eszközpaletták
Ha egy eszközpaletta fájl írásvédett attribútummal rendelkezik, egy lakat ikon
jelenik meg az eszközpaletta alsó sarkában. Ez azt jelzi, hogy a megjelenítési
beállításain és az ikonok újrarendezésén kívül nem módosíthatja az
eszközpalettát.
Ahhoz, hogy az írásvédett attribútumot alkalmazza egy palettán, kattintson
jobb gombbal az eszközpaletta (ATC) fájlra az alábbi helyen: C:\documents and

settings\<user name>\application data\autodesk\AutoCAD
2007\r17.0\enu\support\ToolPalette\Palettes. Kattintson a helyi menü
Tulajdonságok menüpontjára. Az Általános lapon válassza az Írásvédett
lehetőséget, majd kattintson az OK gombra.
Eszközpaletta létrehozása

Kattintson az Új paletta menüpontra.
2 A szövegdobozban adja meg az új paletta nevét.
3 Szükség esetén kattintson jobb gombbal a mező felett, és válassza a
Mozgatás fel vagy Mozgatás le gombot a lap megjelenési sorrendjének
megváltoztatásához.
Eszközpaletta létrehozása egy mappából vagy rajzból

➤ Paletták ➤Designcenter menüpontra.
2 A DesignCenter fa nézetében vagy tartalom-területén kattintson a jobb
gombbal egy mappára, rajzfájlra vagy blokkra. Kattintson az Eszközpaletta
létrehozása menüpontra.
A program új eszközpalettát hoz létre, mely tartalmazza a kiválasztott
mappa vagy rajz minden blokkját és sraffozását.
Eszközpaletta átnevezése

Kattintson a Paletta átnevezése menüpontra.
2 A szövegdobozban adjon meg egy új nevet a palettának.

Eszközpaletta törlése

Kattintson a Paletta törlése gombra.
2 Az eszközpaletta törléséhez a Paletta törlésének megerősítése
üzenetpanelben kattintson az OK nyomógombra.
MEGJEGYZÉS Az eszközpaletta törlése visszavonhatatlan művelet. Törlés előtt
célszerű először exportálni az eszközpalettát. Használja a Testreszabás
párbeszédpanel Export lehetőségét.
Eszközpaletta pozíciójának módosítása
1 Kattitntson arra a lapra, amely azt az eszközpalettát képviseli, amelyet

az Eszközpaletták ablakban mozgatni kíván. Kattintson a Mozgatás fel
vagy Mozgatás le gombra.
2 Annyiszor ismételje meg az 1. lépést, amíg az eszközpaletta a kívánt
helyre nem kerül.
MEGJEGYZÉS Az Eszközpaletta sorrendje a Megjelenített eszközpaletták
sorrendjének megváltoztatása egy csoporton belül használatával is megváltoztatható.

Szöveg hozzáadása eszközpalettához

Kattintson a Szöveg hozzáadása menüpontra.
2 A szövegmezőben adja hozzá az ablakban megjeleníteni kívánt szöveget.
3 Ha szükséges, vontassa a szöveget az ablak megfelelő helyére.
Elválasztó vonal hozzáadása eszközpalettához

Kattintson az Elválasztó hozzáadása menüpontra.
2 Ha szükséges, vontassa az elválasztót az ablak megfelelő helyére.
Elemek rendezése eszközpalettán
■ Kattintson a jobb gombbal az Eszközpaletták ablak egy üres területén.

Kattintson a Rendezés alapja ➤ Név vagy rendezés alapja ➤ Típus
menüpontra.
MEGJEGYZÉS Az elemeket a program szöveg-, elválasztó- vagy eszköz szerinti
sorrendben jeleníti meg.

Eszközpaletták szervezése
Az eszközpaletták csoportokba szervezhetők, és megadható, hogy mely
eszközpaletta csoportok jelenjenek meg.
Ha például több olyan eszközpalettával rendelkezik, mely sraffozási mintát
tartalmaz, akkor létrehozhat egy Sraffozási minták elnevezésű csoportot. Ezután
az összes olyan eszközpalettát hozzáadhatja a Sraffozási minták csoporthoz,
mely sraffozási mintát tartalmaz. Amikor a sraffozásminta csoportot aktuális
csoportként állítja be, csak a csoporthoz hozzáadott eszközpaletták jelennek
meg.
Eszközpaletta csoport létrehozása

2 A Testreszabás párbeszédpanel Eszközpaletták lapjának Palettacsoportok
területén kattintson jobb gombbal az alsó üres területre. Kattintson az
Új csoport menüpontra.
Ha nincsenek csoportok a Palettacsoportok területen, akkor úgy is
létrehozhat csoportot, hogy egy eszközpalettát az Eszközpaletták területről
átvontat a Palettacsoportok területre.
3 Adjon meg egy nevet az új eszközpaletta-csoportnak.
4 Kattintson a Bezárás nyomógombra.
Eszközpaletta hozzáadása egy eszközpaletta csoporthoz

2 A Testreszabás párbeszédpanel Eszközpaletták lapján vontasson egy
eszközpalettát a Paletták területről a Palettacsoportok terület egyik
csoportjába.
Eszközpaletta eltávolítása egy eszközpaletta csoportból


területén kattintson jobb gombbal az eltávolítani kívánt eszközpaletta
nevére. Kattintson az Eltávolítás pontra.
Eszközpalettát úgy is eltávolíthat egy csoportból, hogy átvontatja az
Eszközpaletták területre.
Eszközpaletta csoport megjelenítése
1 Kattintson a jobb gombbal az eszközpaletta címsorára.

2 A helyi menüben válassza ki a megjeleníteni kívánt eszközpaletta-csoport
nevét.
A Testreszabás párbeszédpanelen is megadhatja a megjelenítendő eszközpaletta

csoportot. Az Eszközpaletták lap Palettacsoportok területén kattintson a jobb
gombbal a megjeleníteni kívánt csoportra, majd válassza az Beállítás aktuálisra
menüpontot.
Eszközpaletta csoport törlése

területén kattintson a jobb gombbal a törölni kívánt eszközpaletta
csoportra. Kattintson a Törlés gombra.
MEGJEGYZÉS Nem törölheti az aktuális eszközpaletta csoportot. Az aktuális
palettacsoport törléséhez először egy másik csoportot kell aktuálissá tennie.
Minden eszközpaletta csoport törlése

Minden paletta menüpontra.
MEGJEGYZÉS Meg kell jelenítenie minden eszközpalettát, hogy egyik
eszközpaletta csoport se legyen aktuális.
Eszközpaletták szervezése | 105

3 A Testreszabás párbeszédpanel Eszközpaletták lapján a Palettacsoportok
területen kattintson a jobb gombbal egy eszközpaletta csoportra.
Kattintson a Törlés gombra.
4 A 3. lépést az összes eszközpaletta csoport törléséig ismételje.
5 Ha elkészült, kattintson a Bezárás gombra.
Eszközpaletta csoport átnevezése

területén kattintson jobb gombbal az átnevezni kívánt eszközpaletta
csoportra. Válassza az Átnevezés menüpontot.
3 Írjon be egy új nevet az eszközpaletta-csoportnak.
Eszközpaletta csoportok átrendezése

2 A Testreszabás párbeszédpanel Eszközpaletták lapján, a Palettacsoportok
területen kattintson egy eszközpaletta csoportra, és vontassa azt új
helyére.
A program az áthelyezett csoportban lévő összes eszközpaletta-csoportot
is áthelyezi.
MEGJEGYZÉS Nem vontathat eszközpaletta csoportot olyan csoportba, mely
az elmozgatott csoport részét képezi.

Eszközpaletta csoport létrehozása egy másik csoporton belül

területén kattintson jobb gombbal arra a csoportra, amelyhez hozzá kíván
adni egy új csoportot. Kattintson az Új csoport menüpontra.
3 Adjon meg egy nevet az új eszközpaletta-csoportnak.
Eszközpaletta másolása és beillesztése egy másik csoportba

2 A Testreszabás párbeszédpanel Eszközpaletták lapján a Palettacsoportok
területen válassza ki azt a palettát, melyet másolni kíván.
3 Tartsa lenyomva a CTRL billentyűt, és vontassa a kiválasztott
eszközpalettát egy másik csoportba.
Az egérgomb felengedésekor az eszközpaletta másolata megjelenik az új
helyen.
Megjelenített eszközpaletták sorrendjének megváltoztatása egy csoporton

belül

területén, húzzon egy eszközpalettát az új helyre, az eszközpaletta
csoporton belül.
Eszközpaletták szervezése | 107

Megjelenített eszközpaletták sorrendjének megváltoztatása, ha az összes
látható

2 A Testreszabás párbeszédpanel Eszközpaletták lapjának Paletták területén
húzza a palettát a megfelelő helyre.
Ha az összes paletta látható, akkor azok abban a sorrendben jelennek
meg, ahogyan ebben a listában láthatók.
Minden eszközpaletta megjelenítése
■ Kattintson a jobb gombbal az eszközpaletta címsorára. Kattintson a Minden

paletta menüpontra.
Eszközpaletták mentése és megosztása

Az eszközpaletta elmenthető és megosztható az eszközpaletta fájlként történő
exportálásával vagy importálásával. Eszközpaletta exportálásához és
importálásához kattintson az eszközpalettára a Testreszabás párbeszédpanelen,
majd kattintson az Exportálás vagy Importálás menüpontra. Az eszközpaletta
fájlok fájlkiterjesztése .xtp.
Bizonyos esetekben, amikor egy testreszabott eszköztárat exportál, akkor
automatikusan egy, az exportált eszközpalettával azonos nevű képmappa jön
létre, az XTP fájllal azonos helyen. Ez a képmappa tartalmazza az exportált
eszközpalettán használt ikonképeket. A mappa akkor jön létre, ha az alábbi
tételeket tartalmazó eszközpalettát exportál:
■ Felhasználó által létrehozott tartalom-eszközök

■ Felhasználó-specifikus (egyedi) eszközpaletta ikonokat (képeket) tartalmazó
parancseszközök
Amikor egy testreszabott eszközpalettát importál, akkor ennek a képmappának

ugyanazon a helyen kell lennie, mint az importált XTP fájlnak, hogy az ikonok
megjelenhessenek az eszközpalettán.
Az eszközpaletták kizárólag abban AutoCAD változatban használhatók,
amelyben azokat létrehozták. Nem használhatja például a(z) AutoCAD 2007
termékben létrehozott eszközpalettákat a(z) AutoCAD 2005 termékben.

Az eszközpaletta fájlok alapértelmezett mentési útvonala a Beállítások
párbeszédpanel Fájlok lapjának Eszközpaletta fájlok helyei területén van
megadva.
Az eszközpaletta csoportokat a program profilokban menti el.
Ha olyasvalakinek küld át eszközpalettát, aki az AutoCAD LT programot
használja, vegye figyelembe, hogy néhány, az AutoCAD szoftverben készített
eszköz nem ugyanúgy viselkedik vagy működik az AutoCAD LT rendszerben.
Vegye figyelembe az alábbi korlátozásokat:
■ Az AutoCAD színindextől (ACI) eltérő színt használó eszközök

színtulajdonsága AutoCAD LT rendszerben.
■ Az AutoCAD LT rendszerben az átmenetes kitöltés eszközök sraffozás
eszközzé alakulnak.
■ A raszterkép eszközök nem működnek az AutoCAD LT rendszerben.
MEGJEGYZÉS Ha egy eszközpaletta fájl írásvédett attribútummal rendelkezik, egy

lakat ikon jelenik meg az eszközpaletta alsó sarkában. Ez azt jelzi, hogy a megjelenítési
beállításain és az ikonok újrarendezésén kívül nem módosíthatja az eszközpalettát.
Lásd még:
Menti és visszaállítja a Felhasználó felület beállításait (Profilok)
Eszközpaletták mentése és megosztása | 109

110
Alkatrész 2
Rajz létrehozása, felépítése és mentése
7. fejezet Rajz létrehozása

8. fejezet Rajz megnyitása vagy mentése
9. fejezet Rajzfájlok javítása, visszaállítása vagy helyreállítása
10. fejezet Szabványok alkalmazása a rajzokban
111
112
Rajz létrehozása
7
Új rajzot többféle módon hozhat létre, többek között alapértékek Ebben a fejezetben
vagy egy sablonfájl felhasználásával. Minden esetben ■ Rajz létrehozása alapértékek
felhasználásával
kiválaszthatja a mértékegységeket és egyéb egységformátum ■ Rajz létrehozása varázsló
használatával
beállításokat.
■ Rajz létrehozása sablonfájl
használatával
■ Egységek és egységformátumok
megadása
■ Azonosító információ hozzáadása
a rajzhoz
113
Rajz létrehozása alapértékek felhasználásával
Új rajz gyors létrehozási módja a program alapértékek használata, amely egy
alapértelmezett sablonfájl beállításait használó rajzot hoz létre.
Alapértékek használatával hozhat létre rajzot az Új rajz létrehozása
párbeszédpanel, valamint a Sablon kiválasztása párbeszédpanel segítségével,
vagy akár párbeszédpanelek használata nélkül. Minden esetben az ÚJ vagy a
GYÚJ parancsot használja.
Az Új rajz létrehozása párbeszédpanel használata

Az Új rajz létrehozása párbeszédpanel a következő feltételek mellett jelenik
meg:
■ A STARTUP rendszerváltozót állítsa 1 (be) értékre.

■ A FILEDIA rendszerváltozót állítsa 1 (be) értékre.
■ A Fájl menü Új menüpontját, vagy a Központi eszköztár GYÚJ eszközét
használja, ha nincs megadva rajzsablon fájl a Beállítások párbeszédpanelen.
Az Új rajz létrehozása párbeszédpanel különböző módszereket biztosít az új

rajz elkezdéséhez.
Ha az Alapértékek opciót választja, megadhatja, hogy angolszász vagy metrikus
egységeket használjon-e a rajz. A választott beállítás sok rendszerváltozó
alapértelmezés szerinti értékét meghatározza, amelyek a szöveget, méreteket,
fogókat, követést és az alapértelmezés szerinti vonaltípust és sraffozási fájlt
vezérlik.
■ Angolszász . Az angolszász mértékegységrendszeren alapuló új rajzot hoz

létre. A rajz belső alapértelmezett értékeket használ, és az alapértelmezett
hálómegjelenítés határvonal, amelyet háló határoknak neveznek, 12 x 9
hüvelyk.
■ Metrikus .Metrikus mértékegységrendszeren alapuló új rajzot hoz létre.
A rajz a belső alapértelmezett értékeket használja, és az alapértelmezés
szerinti hálómegjelenítés mérete 420 x 290 milliméter.
A Sablon kiválasztása párbeszédpanel használata

A Sablon kiválasztása párbeszédpanel az alábbi feltételek mellett jelenik meg:
■ A STARTUP rendszerváltozót állítsa 0 (ki) értékre.

114 | Fejezet 7 Rajz létrehozása

■ Válassza a Fájl menü Új menüpontját, vagy a GYÚJ eszközt a Központi
eszköztárban.
A Sablon kiválasztása párbeszédpanel jobb alsó sarkában van egy Megnyitás

nyomógomb, mellette pedig egy nyíl nyomógomb. Ha a nyíl nyomógombra
kattint, két belső alapértelmezett rajzsablon közül választhat, ezek a metrikus
és az angolszász beállítások.
Alapértelmezett rajzsablon fájl használata

Egy új rajz elkezdésének leggyorsabb módja az alapértelmezett rajzsablon fájl
automatikus használata. Ezzel a módszerrel nem jelenik meg párbeszédpanel.
■ A STARTUP rendszerváltozót állítsa 0 (ki) értékre.

■ Egy alapértelmezett rajzsablon megadása a Beállítások párbeszédpanel Fájlok
lapján. Kattintson a(z) “Rajzsablonok beállítása” elnevezésű csomópontra
és adjon meg egy elérési utat és rajzsablon fájlt.
■ Kattintson az GYÚJ eszközre a Központi eszköztárban.
Ettől kezdve egy új rajz jön létre, amely a megadott rajzsablon fájlon alapul.
Ha nem adott meg sablonfájlt az Opciók párbeszédpanelen, akkor a GYÚJ
eszköz megjeleníti a Sablon kiválasztása párbeszédpanelt.
Rajz létrehozása alapértékekkel, a Rajz létrehozása párbeszédpanel

használatával
1 Ha szükséges, állítsa a STARTUP rendszerváltozót 1 értékre és a FILEDIA

rendszerváltozót 1 értékre. A parancssorba írja be a startup és az 1, majd
a filedia és az 1 értéket.
2 Kattintson a Fájl menü ➤ Új menüpontra.
3 Az Új rajz létrehozása párbeszédpanelen kattintson az Alapértékek
eszközre.
4 Az Alapértelmezett beállítások területen válassza az Angolszász vagy a
Metrikus beállítást.
Az új rajz rajz1.dwg néven jön létre. Az alapértelmezett rajznevek változása
jelzi a megnyitott rajzok számát. Ha például létrehoz egy újabb rajzot,
az alapértelmezés szerinti neve rajz2.dwg lesz.
Parancssor: ÚJ
Rajz létrehozása alapértékek felhasználásával | 115

Rajz létrehozása alapértékekkel, az alapértelmezett rajzsablon fájlból
1 Ha szükséges, állítsa a STARTUP rendszerváltozót 0 értékre, és a FILEDIA

rendszerváltozót 1 értékre. A parancssorba írja be a startup és a 0, majd
a filedia és az 1 értéket.
3 A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján a csomópontok listájában
kattintson a Sablonbeállítások melletti pluszjelre (+). Kattintson a
Rajzsablonok helye elem mellett lévő pluszjelre (+), és adjon meg egy
mappa útvonalat.
4 Kattintson az Alapértelmezett sablonfájl neve mellett lévő pluszjelre (+)
a GYÚJ parancshoz, és adja meg a rajzsablon fáj lnevét.
6 A Központi eszköztárban kattintson a GYÚJ ikonra.
Az új rajz rajz1.dwg lesz. Az alapértelmezett rajznevek változása jelzi a
megnyitott rajzok számát. Ha például létrehoz egy újabb rajzot, az
alapértelmezés szerinti neve rajz2.dwg lesz.
Parancssor: GYÚJ
Rajz létrehozása varázsló használatával

A beállításvarázslók az alapvető rajzi beállításokat lépésről lépésre jelenítik
meg.
A rajz beállításához két varázsló áll rendelkezésre.
■ Gyors beállítás varázsló . Beállítja a rajzi mértékegységeket,

a megjelenített mértékegységek pontosságát és a hálóhatárokat.
■ Részletes beállítás varázsló . Beállítja a rajzi mértékegységeket,
a megjelenített mértékegységek pontosságát és a hálóhatárokat. Ezen kívül
megad olyan szögbeállításokat, mint a méretezési stílus egységei, pontosság,
irány és tájolás.
Ezek a varázslók az Új rajz létrehozása párbeszédpanelen érhetők el.

Új rajz készítése varázsló használatával
1 Ha szükséges, állítsa a STARTUP rendszerváltozót 1 értékre és a FILEDIA

rendszerváltozót 1 értékre.
3 Az Új rajz létrehozása párbeszédpanelen kattintson a Varázslók opcióra.
4 Válassza a Gyors beállítás vagy a Részletes beállítás opciót.
5 Töltse ki a varázsló lapjait előre és hátra lépve a Tovább
és a Vissza nyomógombokra kattintva.
6 Az utolsó lapon kattintson a Befejezés nyomógombra.
Parancssor: ÚJ
Rajz létrehozása sablonfájl használatával

A sablonfájl szabványos beállításokat tartalmaz. Válasszon egyet
a megjelenő sablonfájlok közül, vagy hozza létre saját sablonfájlját.
A sablonfájlok .dwt fájlkiterjesztéssel rendelkeznek.
Ha egy meglévő sablonfájl alapján hoz létre egy új rajzot, és változtatásokat
végez rajta, akkor az új rajzon történt változtatások nincsenek hatással
a sablonfájlra. Használhatja a programhoz tartozó sablonok egyikét, vagy
létrehozhatja saját sablonfájljait.
Rajzsablon fájl létrehozása

Ha azonos konvenciókat és alapértelmezés szerinti beállításokat használó
rajzokat kíván létrehozni, időt takaríthat meg egy sablonfájl létrehozásával
vagy testreszabásával ahelyett, hogy minden új rajznál megadja a konvenciókat
és az alapértelmezés szerinti beállításokat. A sablonfájlban tárolt beállítások
általában a következők:
■ Egységek típusa és pontossága

■ Címpecsétek, szegélyek és logók
■ Fólianevek
■ Követés, Háló és Orto beállítások
■ Hálóhatárok
■ Méretstílusok
■ Szövegstílusok
Rajz létrehozása sablonfájl használatával | 117

■ Vonaltípusok
Alapértelmezés szerint a rajzsablon fájlok a template mappában kerülnek

tárolásra, ahonnan könnyen elérhetők.
Az alapértelmezett rajzsablon fájl visszaállítása

Ha a rajzsablon fájl acad.dwt vagy acadiso.dwt beállításai megváltoztak az
eredeti beállításokhoz képest, visszaállíthatja azokat egy új rajz létrehozásával
sablon használata nélkül, majd a rajz rajzsablon fájlként történő mentésével,
lecserélve az acad.dwt vagy acadiso.dwt fájlt.
Ha megadja a 3D Modellezés munkaterületet, akkor az alapértelmezett
sablonfájl az acad3d.dwt és az acadiso3d.dwt lesz.
Egy új rajzot az eredeti alapértelmezésekkel indíthat el az ÚJ használatával, a
Sablon kiválasztása párbeszédpanel megjelenítéséhez. Ehhez kattintson a nyílra
a Megnyitás gomb mellett, majd kattintson az egyik “nincs sablon” opcióra
a listából.
Rajz létrehozása sablonfájl kiválasztásával

2 A Sablon kiválasztása párbeszédpanelen válasszon ki egy rajzsablon fájlt
a listából, majd
3 kattintson a Megnyitás gombra.
A rajz rajz1.dwg lesz. Az alapértelmezett rajznevek változása jelzi a
megnyitott rajzok számát. Ha például egy újabb rajzot nyit meg a
sablonból, az alapértelmezés szerinti neve rajz2.dwg lesz.
Ha sablon használata nélkül kíván új rajzot létrehozni, kattintson a
Megnyitás nyomógomb melletti nyílra. Válassza ki az egyik “nincs sabon”
opciót a listáról.
Parancssor: ÚJ
Sablonfájl létrehozása meglévő rajz alapján
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Megnyitás parancsra.

2 A Fájl kiválasztása párbeszédpanelen válassza ki a sablonként használni
kívánt fájlt, majd
3 kattintson az OK nyomógombra.
4 Ha törölni akarja a létező fájltartalmat, kattintson a Módosítás menü ➤
Törlés menüpontra.

5 A Válasszon objektumot prompt megjelenésekor írja be a mind opciót,
majd válassza ki a szegélyt és a címpecsétet (amennyiben törölni kívánja
azokat), és írja be az e (Eltávolít) karaktert.
6 Kattintson a Fájl menü ➤ Mentés másként parancsra.
7 A Rajz mentése másként párbeszédpanel Fájltípus legördülő listájából
válassza a Rajzsablon fájltípust.
A DWT fájlokat az aktuális rajzfájl formátumában elmenteni. Régebbi
DWT formátumú fájl létrehozásához mentse a fájlt a kívánt DWG
formátumban, majd nevezze át a DWG fájlt DWT kiterjesztésűre.
8 Írja be a sablon nevét a Fájlnév szövegmezőbe.
10 Adja meg a sablon leírását, majd
11 kattintson az OK nyomógombra.
Az új sablont a program a template mappába menti.
Parancssor: MEGNYIT
Az alapértelmezett rajzsablon fájlok visszaállítása

2 A Sablon kiválasztása párbeszédpanelen kattintson a Megnyitás
nyomógomb melletti nyílra, és válasszon egy beállítást a legördülő
listából:
■ Megnyitás sablon nélkül - Angolszász (acad.dwt fájl visszaállítása)
■ Megnyitás sablon nélkül - Metrikus (acadiso.dwt fájl visszaállítása)
A rajzot a program az alapértelmezett beállításokkal nyitja meg.

4 A Rajz mentése másként párbeszédpanelen válassza a Rajzsablon fájltípust.
Mentse el a rajzot az eredeti néven, mely aclt.dwt az angolszász, vagy
acltiso.dwt a metrikus egységek esetében.
Rajz létrehozása sablonfájl használatával | 119

MEGJEGYZÉS A 3D Modellezés munkaterület esetében az alapértelmezett
sablonfájl az acad3d.dwt és az acadiso3d.dwt
Parancssor: ÚJ
Egységek és egységformátumok megadása

Mielőtt elkezdi a rajzolást, adja meg a rajzban használni kívánt
mértékegységeket, majd állítsa be a koordinátákban és távolságokban
alkalmazni kívánt formátumot, pontosságot és más konvenciókat.
Mértékegységek megadása
Minden objektum, amelyet létrehoz, rajzi egységekben mért. Mielőtt elkezdi
a rajzolást, attól függően, hogy mit szeretne rajzolni, el kell döntenie, hogy
egy rajzi egység minek felel meg. Ezután a rajzot valós méretben ezzel a
mértékegységrendszerrel hozza létre. Egy rajzi egység hossza például jelenthet
egy millimétert, egy centimétert, egy hüvelyket vagy egy lábat is valós
mértékegységekben.
Rajzi egységek konvertálása

Ha egy adott (angolszász vagy metrikus) mértékegységben kezdi el a rajzolást,
majd át kíván váltani egy másik mértékegységre, használja a LÉPTÉK parancsot
a modellgeometria megfelelő konverziós tényezővel történő léptékezéséhez,
hogy pontos távolságokat és méreteket kapjon.
Például egy hüvelykben készült rajz centiméterekre történő konvertálásához
2,54-es tényezővel kell léptékezni a modell geometriát. A centiméterek
hüvelykekre konvertálásának léptéktényezője 1/2,54, vagy másképpen 0,3937.
Lásd még:
“Lépték beállítása méretekhez” 987. oldal
A mértékegység formátumának és pontosságának beállítása
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Egységek menüpontra.

2 A Rajzi mértékegységek párbeszédpanel Hosszúság területén válassza ki
az egység típusát és pontosságát.
A Minta területen példa látható a mértékegység formátumáról az aktuális
pontosság mellett.

Parancssor: MÉRTEGYS
Rajz konvertálása hüvelyk mértékegységről centiméterre
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Léptékezés menüpontra.

2 A Válasszon objektumokat promptnál írja be: mind
A rajz összes objektumát kiválasztja.
3 Írja be a *0,0 bázispontot.
A léptékezés a világ koordináta-rendszer origójához viszonyítva történik,
és a rajz origója a VKR origójában marad.
4 Léptéktényezőként írja be a 2.54 értéket (ez 2.54 centimétert jelent
hüvelykenként).
A rajz minden objektuma 2.54-szeresére növekszik a centiméterekben
mért távolságnak megfelelően.
Módosítás eszköztár
Parancssor: LÉPTÉK
Rajz konvertálása centiméter mértékegységről hüvelykre

4 Léptéktényezőként írja be a 0.3937 értéket (2.54 centiméter/hüvelyk
reciprok értéke).
A rajz minden objektuma kisebb lesz a hüvelykben mért távolságnak
megfelelően.
Egységek és egységformátumok megadása | 121

Hosszegység beállítások megadása
A rajzolás megkezdése előtt adja meg a hosszegységek megadásakor és
megjelenítésekor használandó formátumot és a tizedesjegyek számát.
Több egyezményes szabályrendszer közül választhat a képernyőn a
megjelenítési stílus, valamint a távolságok és koordináták pontosságának
ábrázolásához. Attól függően, hogy mit ad meg, beírhatja és megjelenítheti
azt tizedes tört alakban, törtalakban vagy más formában. Ezek a beállítások
hatással vannak a következőkre:
■ Tulajdonságok paletta
■ Dinamikus adatbevitel
■ A LISTA parancs
■ Az ID parancs
■ Koordináta-megjelenítés az állapotsorban
■ Koordinátákat megjelenítő párbeszédpanelek
Az egységek típusát és pontosságát a Rajzi mértékegységek párbeszédpanel, a

Gyors beállítás varázsló vagy a Részletes beállítás varázsló használatával adhatja
meg.
A kerekítés és pontosság áttekintése

Egységek megjelenítési pontosságának megadásakor a koordináták és távolságok
értékei kerekítettek. Azonban a koordináták és távolságok belső pontossága
mindig megmarad, függetlenül a megjelenítés pontosságától.
Például ha a tizedes tört alakú egységek megjelenítési pontosságát 1-re (vagy
0.0-re) állítja, a koordináták egy tizedesjegy pontossággal jelennek meg. Így a
0.000,1.375 koordináták 0.0,1.4 koordinátákként jelennek meg, de a belső
pontosság megmarad.
Távolságok megadása angolszász építészeti formátumban

Az építészeti láb és hüvelyk formátumban a láb jelölése egyszeres idézőjel ('),
például 72'3. Nem kell beírnia idézőjeleket (“) a hüvelykek megadásához.
MEGJEGYZÉS Az egységek formátuma az objektumok létrehozásakor és felsorolásakor,

a távolságok mérésekor és a koordinátahelyek megjelenítésekor független a méretértékek
létrehozásához használt méretezési egységekétől.

Lásd még:
“Lépték beállítása méretekhez” 987. oldal
A mértékegység formátumának és pontosságának beállítása

2 A Rajzi mértékegységek párbeszédpanel Hosszúság területén válassza ki
az egység típusát és pontosságát.
A Minta területen példa látható a mértékegység formátumáról az aktuális
pontosság mellett.
Rajz konvertálása hüvelyk mértékegységről centiméterre
1 Ha szükséges, kattintson a Modell fülre a Modell lap aktuálissá tételéhez.

5 Léptéktényezőként írja be a 2.54 értéket (ez 2.54 centimétert jelent
hüvelykenként).
A rajz minden objektuma 2.54-szeresére növekszik a centiméterekben
mért távolságnak megfelelően.
Rajz konvertálása centiméter mértékegységről hüvelykre
1 Ha szükséges, kattintson a Modell fülre a Modell lap aktuálissá tételéhez.

Egységek és egységformátumok megadása | 123

5 Léptéktényezőként írja be a 0.3937 értéket (2.54 centiméter/hüvelyk
reciprok értéke).
A rajz minden objektuma kisebb lesz a hüvelykben mért távolságnak
megfelelően.
Szögméret beállítások megadása

A szögbeállítások tartalmazzák a 0 szög helyzetét és a mérés irányát: óramutató
járásával megegyező vagy ellentétes. Megadhatja a formátumot és a
tizedesjegyek számát.
Több egyezményes szabályrendszer közül választhat a rajzon a szög
megjelenítéséhez. Megadhatja, hogy a pozitív szögértékeket az óramutató
járásával megegyező vagy ellentétes irányban mérje a program, a 0 szög pedig
bármilyen irányúra beállítható (általában Kelet vagy Észak). A szögeket
újfokban, radiánban, geodéziai mértékegységben illetve fokban, szögpercben
és szögmásodpercben lehet megadni.
Munka geodéziai szögekkel

Amennyiben geodéziai szögeket kíván használni polárkoordináták
meghatározása során, akkor jelölni kell, hogy a geodéziai szögek északi, déli,
keleti vagy nyugati irányban értendők-e. Egy területhatár azon pontjának
koordinátáit például, amely az aktuális koordinátához képest 72 láb 8 hüvelyk
távol és 45 fok 20 perc 6 másodperc északi irányban van, az alábbi módon kell
meghatározni:
@72'8"<n45d20'6"e
A szög formátumának és pontosságának beállítása

2 A Rajzi mértékegységek párbeszédpanel Szög területén válasszon ki egy
szögtípust és szögpontosságot.

A Minta terület példát mutat a szög aktuális típusáról és pontosságáról.
3 A szögek tájolásának megadásához kattintson az Irány nyomógombra.
A szögmérés iránya határozza meg azt a pontot, melyből a szögek mérésre
kerülnek, és az irányt, amely szerint a szögmérés történik. Az
alapértelmezés szerinti kezdőszög 0 fok vagy másképpen 3 óra (vagyis
kelet), és a pozitív szögmérési irány az óramutató járásával ellentétes.
4 Válassza ki a használni kívánt beállítást.
5 Az összes párbeszédpanel bezárásához kattintson az OK gombra.
Azonosító információ hozzáadása a rajzhoz

Könnyebben követheti a rajzokat, ha kulcsszavakat vagy egyéb információkat
rendel hozzájuk.
Windows Intéző használata

A rajz tulajdonságai segítenek azonosítani a rajzot. Néhány rajztulajdonságot
az operációs rendszer tárol, például a rajz típusát, helyét és méretét. Ezek az
értékek csak olvashatóak a rajzfájlban, és csak a Windows Intézőn keresztül
változtathatók meg.
A Keresés eszköz használata

A Keresés eszköz az általános fájlkiválasztó párbeszédpanelen képes használni
ezeket az információkat, rákereshetünk például az egy adott napon létrehozott
összes fájlra, vagy az előző módosított fájlokra.
DesignCenter használata
Létrehozhat további tulajdonságokat a rajzfájlokban. Tárolhatja a szerzőt,
címet és a tárgyat, valamint kulcsszavakat, hiperhivatkozás címeket, alkönyvtár
útvonalakat és felhasználói tulajdonságokat rendelhet a rajzokhoz. Az Egyebek
lap a DesignCenter Keresés eszközében felhasználja ezeket a tulajdonságokat
a rajzfájlok megtalálásához. A DesignCenterről további információ: ADCENTER
parancs és “Tartalom elérése a DesignCenter használatával” 51. oldal.
Lapkészlet kezelő beállítások alkalmazása

A Lapkészlet kezelővel lapcímet, számot és leírást rendelhet a lapkészletben
lévő minden egyes laphoz. További információk a lapkészletekről: “Lapokkal
és lapkészletekkel tárolt információk” 281. oldal.
Azonosító információ hozzáadása a rajzhoz | 125

Tulajdonságok megjelenítése mezőkben
A rajz tulajdonságainak bármelyikét hozzárendelheti egy szövegobjektumban
egy mezőhöz. További információk a mezőkről: “Mezők használata a
szövegben” 898. oldal.
Az aktív rajz tulajdonságainak megjelenítése
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Rajztulajdonságok parancsra.

2 A Rajz tulajdonságai párbeszédpanelen válassza a különböző
információkat tartalmazó lapok egyikét.
Parancssor: ADATLAP
Rajztulajdonságok megadása
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Rajztulajdonságok parancsra.

2 A Rajz tulajdonságai párbeszédpanelen írja be a tulajdonság információkat
az alábbi lapokon:
■ Adatlap fül .Írja be a rajz címét, a tárgyat, szerzőt, kulcsszavakat,
megjegyzést és a rajzban lévő hiperhivatkozott adat alapértelmezés
szerinti címét. Hozzáadhatja például az Autodesk kulcsszót bizonyos
rajzfájlokhoz, és a DesignCenter ablakot használhatja a kulcsszót
tartalmazó rajzfájlok megkeresésére. Hiperhivatkozás bázisaként
megadhat egy Internet címet vagy egy hálózati meghajtón lévő
mappához tartozó útvonalat.
■ Egyéni fül. Kattintson a Hozzáadás gombra. A Felhasználói
tulajdonságok hozzáadása párbeszédpanelen adjon meg egy nevet és
egy értéket a felhasználói tulajdonságnak, majd kattintson az OK
nyomógombra. Az új felhasználói tulajdonság és értéke megjelenik
az Egyéni lapon. Ez az információ a részletes kereséskor használható
a DesignCenter ablakban.
Parancssor: ADATLAP

Rajz megnyitása vagy
mentése
8
Ebben a fejezetben
■ Rajz megnyitása
Több módon is megkereshet és megnyithat egy meglévő rajzot,
■ Nagy rajz egy részének betöltése
beleértve a sérült rajzokat is. A rajzok mentése és a biztonsági (Részleges betöltés)
■ Többrajzos környezet használata
másolatok készítése történhet automatikusan
■ Rajz elmentése
■ Rajzfájl keresése
■ Keresési útvonalak és fájlhelyek
megadása
127
Rajz megnyitása
Más Windows alkalmazásokhoz hasonlóan a rajzokat meg is nyithatja
munkavégzés céljából. Emellett számos alternatív módszer közül választhat.
A rajzok megnyitása a következő módokon lehetséges:
■ A Fájl kiválasztása párbeszédpanel megjelenítéséhez használja a Fájl menü

Megnyitás menüpontját.
■ Kattintson duplán egy rajzon a Windows Explorerben az AutoCAD®
elindításához és a rajz megnyitásához. Ha a program már fut, a rajz az
aktuális munkaszakaszban kerül megnyitásra, és nem indul el egy második
munkaszakasz.
■ Vontasson egy rajzot a Windows intézőből az AutoCAD szoftverbe.
Ha egy rajzot valahová a rajzterületen kívülre — például a parancssorba
vagy az eszköztárak melletti üres helyre — húz, akkor a rajz megnyílik.
Azonban ha a rajzot egy megnyitott rajz rajzterületére vontat, akkor az új
rajzot nem nyitja meg, hanem blokkreferenciaként beilleszti.
■ Rajzok megnyitása a DesignCenter opció használatával
■ A Lapkészlet kezelő használatával megkereshet és megnyithat rajzokat a
lapkészletben.
A rajz eredetiségének ellenőrzése

Ha a DWGCHECK rendszerváltozó beállítása Be (1), akkor a program leellenőrzi
a DWG fájlformátumot és egy figyelmeztető üzenetet jelenít meg, ha:
■ a rajzfájl formátuma AutoCAD LT 97 vagy újabb, vagy AutoCAD Release

14 vagy újabb, és
■ ha a fájl utolsó mentéskor nem AutoCAD LT 97 vagy újabb, vagy AutoCAD
Release 14 vagy újabb verzióval lett elmentve.
A rajz megnyitásakor végrehajtott fájleredetiség ellenőrzést kikapcsolhatja

a Mindig jelenjen meg ez a párbeszédpanel jelölőnégyzet törlésével,
a figyelmezetés megjelenésekor. Azonos eredményt ér el, ha a
DWGCHECKrendszerváltozó értékét Ki (0) értékre állítja.
A rajzok alapértelmezés szerinti mappájának megváltoztatása

Az AutoCAD program minden egyes indításakor a fájlkiválasztási
párbeszédpanel alapértelmezett útvonala a Dokumentumok könyvtárba mutat.
Másik megoldásként úgy konfigurálhatja az AutoCAD programot, hogy a
128 | Fejezet 8 Rajz megnyitása vagy mentése

REMEMBERFOLDERS rendszerváltozót használó alapértelmezett rajzmappát
mindig egy meghatározott útvonalra módosítsa.
Lásd még:
“A DesignCenter áttekintése” 48. oldal
“Az indítás testreszabása” 79. oldal
“Lapok használata lapkészletekben” 261. oldal
Rajz megnyitása

2 A Fájl kiválasztása párbeszédpanelen válasszon ki egy vagy több fájlt.
Kattintson a Megnyitás gombra.
A párbeszédpanel bal oldalán lévő ikonok lehetővé teszik a gyakran
használt fájlok és helyek gyors elérését. Az ikonok átrendezéséhez vontassa
azokat új helyükre. Ikon hozzáadásához, módosításához
vagy eltávolításához kattintson a jobb gombbal az ikonra a helyi menü
Parancssor: MEGNYIT
A rajzok alapértelmezés szerinti mappájának megváltoztatása
1 A parancssorba írja be a rememberfolders, majd a 0 értéket.

2 A Windows Asztalon kattintson a jobb gombbal az AutoCAD ikonra.
3 Kattintson a Parancsikon lapra.
4 Az Indítás helye mezőbe írja be a rajzok megnyitásakor és mentésekor
alapértelmezettként használni kívánt mappa útvonalát.
Nagy rajz egy részének betöltése (Részleges betöltés)

Ha nagy rajzokkal dolgozik, növelheti a teljesítményt, ha csak a használni
kívánt nézetet és fóliageometriát tölti be.
Nagy rajz egy részének betöltése (Részleges betöltés) | 129

Ha nagyméretű rajzokkal dolgozik, akkor a MEGNYIT parancs Részleges
megnyitás opcióját használhatja annak kiválasztására, hogy a rajz melyik
nézetével és fólia geometriájával (csak grafikus objektumok) akar dolgozni.
Például ha a TERJEDELEM nézetből és a HELYSZÍN fóliából tölt be alakzatokat,
akkor minden betöltődik a rajzba, ami a HELYSZÍN fólián van, és a Terjedelem
nézetbe esik.
Csak azt szerkesztheti, ami betöltődött a rajzfájlba, de a rajz összes elnevezett
objektuma elérhető a részlegesen betöltött rajzban. Az elnevezett objektumok
lehetnek fóliák, nézetek, blokkok, méretstílusok, szövegstílusok,
nézetablak-konfigurációk, elrendezések, FKR-ek és vonaltípusok.
A nagy rajzok tagolt nézetekbe szervezésével csak a szükséges részt kell
betöltenie és módosítania. Ha például egy várostérképet készít, és csak a
délkeleti körzetet (D3 körzet a képen) kívánja módosítani, betöltheti ezt a
rajzterületet egy előre definiált nézet megadásával. Ha csak a város nyomtatási
számait kívánja szerkeszteni, betöltheti pusztán a geometriát erre a bizonyos
fóliára.
Egy rajz részleges megnyitása után további geometria tölthető be egy nézetből,
kiválasztott területről vagy fóliáról a RÉSZBETÖLT parancs használatával. A
Részleges megnyitás lehetőség csak AutoCAD 2000 vagy újabb formátumban
készült rajzoknál elérhető.
Rajz részleges megnyitása

2 A Fájl kiválasztása párbeszédpanelen válasszon ki egy rajzot.
3 Kattintson a Megnyitás opció melletti nyílra. Válassza a Részleges
megnyitás menüpontot.
4 A Részleges megnyitás párbeszédpanelen válasszon ki egy nézetet; az
alapértelmezett nézet a TERJEDELEM.
Csak olyan modelltérbeli nézetekből tölthet be geometriát, melyeket az
aktuális rajzba mentettek.
5 Válasszon ki egy vagy több fóliát.
Ha nem választ ki fóliát a betöltéshez, nem lesz fóliageometria betöltve
a rajzba, de minden rajzfólia létezni fog a rajzban. Ha nem ad meg
betöltendő fóliageometriát, nem kerül betöltésre geometria, még akkor
sem, ha a geometriát egy nézetben kijelölte betöltésre. Ha olyan fólián
rajzol objektumokat, mely nincs betöltve, lehet, hogy a meglévő
geometriára fog rajzolni, mely nincs betöltve a rajzba.
MEGJEGYZÉS Az xref-függő fóliák csak akkor jelennek meg a Betölteni kívánt
fóliageometria listában, ha a kiválasztott rajz a VISRETAIN rendszerváltozó 1 értéke
mellett került elmentésre. Az olyan fólia, amely az xref-ben, annak betöltése után
jött létre, nem jelenik meg a Betölteni kívánt fóliageometria listában.
6 Ha a rajz térindexet tartalmaz, kiválaszthatja a Térindex alkalmazása

beállítást.
A térindex olyan lista, mely az objektumokat térbeli helyzetük alapján
rendezi. A beolvasni kívánt rajzrészlet helyének meghatározása térindex
alapján történik. Ez minimálisra csökkenti a rajz megnyitásához szükséges
időt.
7 Ha a rajz xrefeket tartalmaz, de nem akarja betölteni ezeket, akkor válassza
a Minden xref törlése a memóriából a megnyitáskor opciót.
MEGJEGYZÉS Ha csatolt xrefeket tartalmazó rajzot nyit meg részlegesen, akkor
az xrefnek csak azon része kerül csatolásra a részlegesen megnyitott rajzhoz, amely
betöltésre került (a kiválasztott nézet adja meg).
8 Kattintson a Megnyitás gombra.

Kiválaszthatja további információk betöltését is az aktuális rajzba, amíg
a rajz részlegesen van megnyitva.
Parancssor: RÉSZMEGNYIT
További geometria betöltése egy részlegesen megnyitott rajzba
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Részleges betöltés menüpontjára.
Nagy rajz egy részének betöltése (Részleges betöltés) | 131

A Részleges betöltés beállítás csak akkor érhető el, ha az aktuális rajz egy
részlegesen megnyitott rajz.
2 A Részleges betöltés párbeszédpanelen válasszon ki egy nézetet, vagy
kattintson a Terület kijelölése nyomógombra egy nézet megadásához.
Az alapértelmezés szerinti nézet a Terjedelem. Csak olyan modelltérbeli
nézetekből tölthet be geometriát, melyeket az aktuális rajzba mentettek.
3 Válasszon ki egy vagy több fóliát.
Ha nem választ ki fóliát a betöltéshez, nem lesz fóliageometria betöltve
a rajzba, de minden rajzfólia létezni fog a rajzban. Ha nem ad meg
betöltendő fóliageometriát, nem kerül betöltésre geometria, még akkor
sem, ha a geometriát egy nézetben kijelölte betöltésre. Ha olyan fólián
rajzol objektumokat, mely nincs betöltve, lehet, hogy a meglévő
geometriára fog rajzolni, mely nincs betöltve a rajzba. Nem törölhet az
aktuális rajzba betöltött geometriákat.
Parancssor: RÉSZBETÖLT
Többrajzos környezet használata

Az információk egyszerűen átvihetők az egy munkaszakaszban megnyitott
rajzok között.
Ha egy munkaszakaszban több rajzot nyit meg egyszerre, akkor a következőkre
nyílik lehetősége:
■ Más rajzokra mutató hivatkozások gyors létrehozása

■ Másolás és beillesztés a rajzok között
■ Kiválasztott objektumok áthelyezése a rajzok között a jobb egérgomb
segítségével működő "fogd-és-vidd" módszerrel
■ A Tulajdonságok másolása (TULMÁSOL) parancsot az egyik rajzban lévő
objektumok tulajdonságainak egy másik rajzban lévőkre történő másolására
használhatja
■ Tárgyraszterek használata, a Másolás alapponttal (COPYBASE) parancs és a
Beillesztés az eredeti koordinátákkal (PASTEORIG) parancs használata a
pontos elhelyezés biztosításához
A TASKBAR parancs 1 értékre állításával több megnyitott rajzot külön elemként

lehet megjeleníteni a Windows tálcán. Ezután az Alt+TAB billentyűkombináció
használatával gyorsan válthat a rajzok között. Ha inkább csak az aktív rajzot
kívánja megjeleníteni a Windows tálcán, állítsa a TASKBAR változót 0 értékre.

Rajzok közötti váltás
A megnyitott rajzok közötti átváltáshoz használja a következő lehetőségek
egyikét:
■ Kattintson a rajzon belülre az aktiváláshoz.

■ Használja a CTRL+F6 vagy CTRL+TAB billentyűzetkombinációt.
■ A TASKBAR parancs 1 értékre állításával több megnyitott rajzot külön
elemként lehet megjeleníteni a Windows tálcán. Ezután az Alt+TAB
billentyűkombináció használatával gyorsan válthat a rajzok között.
Parancssor: TASKBAR
Rajz elmentése
Más Microsoft Windows alapú alkalmazásokhoz hasonlóan elmentheti a
fájlokat későbbi használatra. Beállíthatja az automatikus mentést, biztonsági
másolat létrehozását vagy csak a kiválasztott objektumok elmentését.
Ha éppen dolgozik egy rajzon, célszerű azt gyakran mentenie. A mentés megvéd
az adatok elvesztésétől áramszünet, vagy más nem várt hiba esetén. Ha új
példányt kíván létrehozni a rajzról, mely nincs hatással az eredeti rajzra,
elmentheti azt más néven.
A rajzfájlok kiterjesztése .dwg, és ha nem módosítja az alapértelmezett
fájlformátumot, melyben a program a rajzokat elmenti, akkor a program a
rajzokat az utoljára használt rajzfájlformátumban menti el. Ez a formátum
tömörítésre és hálózatos használatra van optimalizálva.
A DWG fájlnév hosszának határa (beleértve az elérési utat is) 256 karakter.
Rajzfájl egy részének elmentése

Ha új rajzfájlt kíván létrehozni a meglévő rajz egy részéből, használhatja a
BLOKK vagy a BLOKKDEF parancsokat. Mindkét paranccsal kiválaszthat
objektumokat, vagy megadhat blokkdefiníciót az aktuális rajzban, és elmentheti
azokat egy új rajzfájlba. Leírást is elmenthet az új rajzzal.
Mentés más típusú rajzfájlba

A rajzot elmentheti a rajzformátum (DWG) egy előző verziójában, rajzcsere
formátumban (DXF) vagy sablonfájlként. A Rajz mentése másként
párbeszédpanel Fájltípus listájából válassza ki a kívánt formátumot.
Rajz elmentése | 133

A rajzfájl mentéséhez szükséges időtartam csökkentése
Csökkentheti a rajzfájl mentéséhez szükséges időt, ha növekményes mentést
állít be a teljes mentés helyett. A növekményes mentés csak a mentett rajzfájl
megváltozott részeit frissíti.
Ha a növekményes mentést használja, a rajzfájl a potenciálisan elhasznált tér
egy adott százalékát fogja tartalmazni. Ez a százalék növekszik minden
növekményes mentéskor, amíg el nem ér egy megadott maximumot, amikor
egy teljes mentést végez a program. A növekményes mentési százalékot a
Beállítások párbeszédpanel Megnyitás és mentés lapján vagy az ISAVEPERCENT
rendszerváltozó megadásával állíthatja be. Ha az ISAVEPERCENT
rendszerváltozó értékét 0-ra állítja, akkor minden mentés teljes mentés.
A rajzfájlok méretének csökkentéséhez javasolt a teljes mentés elvégzése (az
IPERCENTSAVE rendszerváltozó értékét 0-ra állítva), mielőtt elküld vagy
archivál egy rajzot.
Nemzetközi munka
Ha más országokban és régiókban lévő cégekkel oszt meg rajzfájlokat, akkor
a rajzfájl neve olyan karaktereket tartalmazhat, amelyek nem használhatók
más nyelveken.
Ha egy rajzfájl a Windows más nyelvű verziójában lett létrehozva, akkor az
alábbi történik:
■ Ha a nyelvi támogatás telepítve van, akkor a fájlnév karakterei a Windows

Intézőben is láthatóak.
■ Ha a nyelvi támogatás nincs telepítve, akkor a fájlnév karakterei négyzetek
sorozataként jelenik meg a Windows Intézőben, és a nyelvi csomag
telepítését felajánló párbeszédpanel jelenik meg.
Mindkét esetben meg tudja nyitni az AutoCAD 2007 vagy az AutoCAD LT

2007 programmal kezdődő rajzfájlokat, mivel ezek a programok az Unicode-dal
kompatibilis alkalmazások.
MEGJEGYZÉS Ha a termék előző verzióit használó cégekkel oszt meg rajzfájlokat,

akkor elkerülheti az ázsiai nyelvekkel és az ékezetes karaktereket használó nyelvekkel
kapcsolatos problémákat. Ilyen esetekben a fájlnév létrehozásakor ne használjon nagy
ASCII értékeket vagy 80 hexadecimálisnál hosszabb értékeket.
Lásd még:
“Rajz mentése korábbi fájlformátumba”
“Rajzok exportálása más formátumú fájlokba”
“Rajzfájl létrehozása blokként történő használatra” 500. oldal
“Azonosító információ hozzáadása a rajzhoz” 125. oldal

“Biztonsági másolat fájlok létrehozása és visszaállítása” 144. oldal
Rajzfájlok nemzetközi szintű megosztása
Rajz elmentése
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Mentés parancsra.

Ha a rajz mentése és elnevezése korábban megtörtént, minden módosítás
elmentésre kerül és újra megjelenik a parancssor. Ha még nem mentette
el a rajzot, megjelenik a Rajz mentése másként párbeszédpanel.
2 A Rajz mentése másként párbeszédpanel Fájlnév területén adja meg az
új rajz nevét; a fájlkiterjesztés megadása nem szükséges. Kattintson a
Mentés gombra.
Parancssor: MENT
Rajz automatikus mentése

2 A Beállítások párbeszédpanel Megnyitás és mentés lapján jelölje be az
Automatikus mentés jelölőnégyzetet.
3 A perc két mentés között beállításhoz adjon meg egy számot.
Biztonsági másolat készítése az előző változatról a rajz minden mentésekor

2 A Beállítások párbeszédpanel Megnyitás és mentés lapján jelölje be a
Biztonsági másolat készítése minden mentésnél jelölőnégyzetet.
Kiválasztott objektumok mentése új rajzfájlba
1 A parancssorba írja be: blokkdef.

2 A Blokk kiírása párbeszédpanel Objektumok területén válassza az
Objektumok opciót.
Rajz elmentése | 135

3 A Bázispont területen válassza a Pont kijelölése opciót.
4 Adjon meg egy bázispontot a rajzterületen, vagy írjon be koordináta
értékeket az X, Y, és Z mezőkbe.
5 Az Objektumok területen kattintson az Objektumok kiválasztása
nyomógombra.
6 Válassza ki az objektumokat a rajzterületen.
7 Az Objektumok területen válasszon egy opciót, mely meghatározza,
hogy megtartja, konvertálja vagy törli a kiválasztott objektumokat.
8 A Fájlnév mezőben adja meg az új rajzfájl nevét.
9 A Hely mezőben adja meg az új rajzfájl mappáját.
10 A Beillesztési egység legördülő listából kiválaszthat új mértékegységet.
Ez a beállítás lehetővé teszi az objektumok automatikus léptékezését az
új rajzfájlban.
A rajzban kiválasztott objektumok elmentésre kerülnek egy új rajzfájlba.
Parancssor: BLOKKDEF
Blokkdefiníció mentése új rajzfájlként

2 A Blokk kiírása párbeszédpanelen válassza a Blokk opciót.
3 Kattintson a Blokk opció melletti legördülő listára, és válassza ki a
menteni kívánt blokkdefiníciót.
4 A Fájlnév mezőben adja meg az új rajzfájl nevét.
5 A Hely mezőben adja meg az új rajzfájl mappáját.
6 A Beillesztési egység legördülő listából kiválaszthat új mértékegységet.
Ez a beállítás lehetővé teszi az objektumok automatikus léptékezését az
új rajzfájlban.
A megadott blokkdefiníció objektumai egy új rajzfájl objektumaiként
kerülnek elmentésre. A blokkdefiníció beillesztési pontja lesz az új rajz
kezdőpontja (0,0,0).

Rajzfájl keresése
Rajz keresésekor a keresés történhet név, hely és dátum szűrők használatával,
továbbá egyéb tulajdonságok, például a rajzhoz hozzáadott kulcsszavak vagy
adott szavakat, kifejezéseket tartalmazó szövegrészek, alapján.
■ Használja a Microsoft® Windows® Keresés eszközét a rajzok név, hely és

adatszűrés alapján történő keresésére. Megadhat továbbá a rajzfájlban
megtalálható szavakat vagy kifejezéseket. Kereshet minden szöveg jellegű
adat szerint, kivéve a rajzfájlokban található táblázatokban, mezőkben és
xrefekben szereplő szövegeket. A támogatott rajztípusok között található a
DWG, a DWF, a DWT és a DWS.
■ Használja a Keresés párbeszédpanelt a DesignCenter™ esetén a rajzhoz adott
olyan Microsoft Windows fájltulajdonságok keresésére, mint a cím és
kulcsszó.
■ Használja a Fájl kiválasztása párbeszédpanelt a MEGNYIT parancsnál a
rajzfájl előnézetének megjelenítéséhez. Ha a RASTERPREVIEW
rendszerváltozó Be értékre van állítva, a rajz mentésekor automatikusan
generálódik és tárolódik egy előnézeti raszterkép.
Lásd még:
“Azonosító információ hozzáadása a rajzhoz” 125. oldal
“Tartalom elérése a DesignCenter használatával” 51. oldal
Fájlok keresése

2 A Fájl kiválasztása párbeszédpanelen kattintson az Eszközök ➤ Keresés
menüpontra.
3 A Keresés párbeszédpanel Név és hely lapján adja meg a fájl típusát,
nevét és elérési útvonalát.
A fájlnév megadásakor használhat helyettesítő karaktereket is.
4 A Módosítás dátuma lapon válassza a Minden fájl vagy a Meghatározott
időszakban létrehozott vagy módosított fájlok opciót egy dátumszűrő
megadásához.
Kereshet adott időszakban, vagy bizonyos számú hónapon vagy napon
belül módosított rajzokat is.
5 Kattintson a Keresés opcióra.
Rajzfájl keresése | 137

6 A keresés eredményében válasszon ki egy vagy több fájlt. Kattintson az
OK nyomógombra.
7 A Fájl kiválasztása párbeszédpanelen kattintson a Megnyitás
nyomógombra.
Parancssor: MEGNYIT
Keresési útvonalak és fájlhelyek megadása

Megadhatja a kiegészítő fájlok, például szövegtípusok, rajzok, vonaltípusok és
sraffozási minták keresési útvonalait. Az ideiglenes fájlok útvonalát is
megadhatja, amely akkor fontos, ha hálózati környezetben dolgozik.
A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján adhatók meg azok a keresési
útvonalak, melyeket a program a kiegészítő fájlok, például betűtípusok, rajzok,
vonaltípusok és sraffozási minták keresésére használ. A MYDOCUMENTSPREFIX
rendszerváltozó tárolja az aktuális felhasználó Dokumentumok mappájának
helyét.
A rajz Support fájlok keresési útvonala megjeleníti azokat az elérési utakat,
amelyek érvényesek és léteznek az aktuális rendszer könyvtárstruktúrában
(ideértve a csatolt hálózati meghajtókat is). A fenti opciók használatával
növelhető a fájlok betöltésekor a teljesítmény kihasználtsága.
A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján megadhatja az ideiglenes fájlok
helyét is. Az ideiglenes fájlok a merevlemezes meghajtón jönnek létre, a
program bezárásakor ezek mindegyike törlődik. Az ideiglenes fájlok tárolási
helye megegyezik a Microsoft Windows által használt könyvtárral. Ha a
programot írásvédett könyvtárból kívánja futtatni (például hálózaton dolgozik
vagy CD-n lévő fájlokat nyit meg), adjon meg egy másik helyet az ideiglenes
fájlok számára.
Az ideiglenes könyvtár nem lehet írásvédett, és a könyvtárat tartalmazó
meghajtónak elegendő szabad hellyel kell rendelkeznie az ideiglenes fájlok
tárolásához. Ajánlott az ideiglenes fájlok rendszeres kézi törlése ebből a
könyvtárból, így mindig biztosított az ideiglenes fájlok számára szükséges
terület. Ha nincs elegendő terület az ideiglenes fájlok tárolására, akkor a
program működésében lehet, hogy hibák és bizonytalanságok jelennek meg.
Ha olyan fájlt kíván használni, amely felhasználói felületelemeket tartalmaz,
határozza meg azokat a Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján lévő

Testreszabási fájlelem használatával. Az alapértelmezett testreszabási fájl az
acad.cui.
Keresési útvonal módosítása

2 A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján kattintson a módosítandó
útvonal bal oldalán levő pluszjelre (+).
3 Válassza ki a módosítandó útvonalat.
4 Kattintson a Tallózás nyomógombra, majd keresse ki a meghajtókon és
a könyvtárakban a megfelelő útvonalat.
5 Válassza ki a használni kívánt meghajtót és könyvtárat.
Keresési útvonalak és fájlhelyek megadása | 139

140
Rajzfájlok javítása,
visszaállítása vagy
helyreállítása
9
Ebben a fejezetben
■ Sérült rajzfájl javítása
■ Biztonsági másolat fájlok
Ha egy rajzfájl sérült vagy a program váratlanul leáll, az adatok
létrehozása és visszaállítása
■ Helyreállítás rendszerhiba esetén
egy része, vagy akár az összes adat visszaállítható a hibák
megtalálását és javítását végző parancsokkal, illetve egy
biztonsági mentés fájlhoz történő visszatéréssel.
141
Sérült rajzfájl javítása
Ha egy rajzfájl sérült, az adatok egy része, vagy akár az összes adat visszaállítható
a hibák megtalálását és javítását végző parancsokkal.
Javítás és helyreállítás
Amennyiben hiba lép fel, a diagnosztikai információk az acad.err fájlban
tárolódnak, mely segítséget jelenthet a hiba jelentésében.
A rajzfájlok sérültként vannak megjelölve, ha adathibát észlel bennük a szoftver,
vagy ha programhiba fellépése után lettek elmentve. Ha a sérülés mértéke
csekély, akkor egyes esetekben a rajzot annak megnyitásával is helyreállíthatja.
Ellenkező esetben a következő lehetőségek közül választhat:
■ HELYREHOZ. A különféle rajzfájlok ellenőrzésére szolgál, és a megnyitást

is megpróbálja.
■ HLISTA. Megkeresi és kijavítja a hibákat az aktuálisan megnyitott rajzfájlban.
Példa: Fájlok ellenőrzése

A fájlok ellenőrzésekor a program jelentést készít a rajzfájlban előforduló
hibákról, és módszereket ajánl azok kijavítására. Az ellenőrzés elindításakor
meg kell adnia, kívánja-e kijavíttatni a szoftverrel az előforduló hibákat. A
jelentés hasonló a következő példához:
Ellenőrzés Fejléce
DXF neve Aktuális Érték Érvényesítés Alapérték
PDMODE 990 - 2040
UCSFOLLOW 811 vagy 0
Hiba a fejléc változók ellenőrzésekor
4 blokk megvizsgálva
1. menet 4 objektum megvizsgálva
2. menet 4 objektum megvizsgálva
Összes talált hiba 2 kijavítva 2
Ha nem választja a hibák javítását, az utolsó egység erre változik:
Összes talált hiba 2 kijavítva 0
A program a visszaállítási ellenőrzés eredményét az ellenőrzési naplófájlba

(ADT) írja, ha az AUDITCTL rendszerváltozó 1-re (be) van állítva.
A helyreállítás nem feltétlenül állítja helyre a rajzfájl magas szintű integritását.
A program annyi anyagot nyer ki a sérült fájlból, amennyit csak tud.
142 | Fejezet 9 Rajzfájlok javítása, visszaállítása vagy helyreállítása

Sérült rajzfájl javítása
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Rajzeszközök ➤ Helyreállítás menüpontra.

2 A Fájl kiválasztása párbeszédpanelben válasszon ki egy fájlt, majd
kattintson a Megnyitás gombra.
Az ellenőrzés után a HELYREHOZ parancs a könnyű hozzáférés érdekében
minden hibás objektumot az előző kiválasztási halmazban helyez el. A
program a visszaállítási ellenőrzés eredményét az ellenőrzési naplófájlba
(ADT) írja, ha az AUDITCTL rendszerváltozó 1-re (be) van állítva.
Parancssor: HELYREHOZ
Rendszerhiba miatt sérült rajzfájl javítása
1 Ha a program futása alatt hiba lép fel, és a munkaszakasz nem folytatható,

egy hibaüzenet és néhány ismert hiba esetén egy hibakód is megjelenik.
Jegyezze fel a kódszámot, amennyiben lehetséges mentse el a
módosításokat és lépjen ki a programból.
2 Indítsa újra a programot.
3 A Rajz helyreállítása párbeszédablak Biztonsági másolat fájlok területén
kattintson duplán a rajzhoz tartozó csomópontra a kibontáshoz. A listán
kattintson duplán a rajzfájlok vagy a biztonsági mentés fájlok
valamelyikére a megnyitáshoz.
Ha a program azt észleli, hogy a rajz sérült, egy üzenet jelenik meg a
művelet folytatásának megerősítésére.
4 A folytatáshoz írja be az i karaktert.
A program a rajz helyreállítása alatt egy diagnosztikai jelentést jelenít
meg. A program a visszaállítási ellenőrzés eredményét az ellenőrzési
naplófájlba (ADT) írja, ha az AUDITCTL rendszerváltozó 1-re (be) van
állítva.
5 A javítás sikerességétől függően a következő lépések közül választhat:
■ Ha a helyreállítás megtörtént, a rajz megnyitásra kerül. Mentse el a
rajzfájlt.
■ Ha a program nem tudja helyreállítani a fájlt, akkor erről egy üzenet
tájékoztatja. Ebben az esetben válasszon ki egy másik rajzfájlt vagy
biztonsági másolat fájlt a Rajz helyreállítása párbeszédablakban
felsoroltak közül és folytassa a 3. lépéstől.
Parancssor: HELYREHOZ
Sérült rajzfájl javítása | 143

Megnyitott rajz javítása
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Rajzeszközök ➤ Ellenőrzés menüpontra.

2 A Javítani kívánja a felderített hibákat? promptnál írja be az i vagy az n
karaktert.
A HLISTA parancs minden hibás objektumot az előző kiválasztási
halmazban helyez el a könnyű hozzáférés érdekében. A program a
visszaállítási ellenőrzés eredményét az ellenőrzési naplófájlba (ADT) írja,
ha az AUDITCTL rendszerváltozó 1-re (be) van állítva.
MEGJEGYZÉS Ha a rajz olyan hibákat tartalmaz, melyeket a HLISTA parancs
nem tud helyrehozni, akkor próbálja ki a HELYREHOZ parancsot. A HELYREHOZ
parancs kijavít minden megadott DWG fájlt, ha az nem az aktuális rajzfájl.
Parancssor: HLISTA
Rajz visszaállítása biztonsági másolat fájlból
1 Keresse meg a Windows Intéző program segítségével a .bak kiterjesztésű

biztonsági másolat fájlt.
2 Kattintson a jobb gombbal a biztonsági másolat fájlra. Válassza az
Átnevezés menüpontot.
3 Adjon meg egy új nevet a .dwg fájlkiterjesztéssel.
4 Nyissa meg a fájlt úgy, mint bármilyen más rajzfájlt.
Biztonsági másolat fájlok létrehozása és visszaállítása

A számítógép hardveres hibái, áramkimaradás, áramingadozás, felhasználói
hibák valamint szoftverproblémák okozhatnak hibákat egy rajzban. A munka
gyakori mentésével a rendszer bármely hibájából eredően elvesző adatok
mennyiségét minimálisra csökkentheti. Ha hibák lépnek fel, a visszaállítás a
biztonsági másolat fájl segítségével lehetséges.
Biztonsági másolatok használata

A Beállítások párbeszédpanel Megnyitás és mentés lapján meghatározhatja,
hogy a program a rajzok minden egyes mentésekor hozzon létre biztonsági
másolat fájlokat. Ebben az esetben a rajz minden egyes mentésekor annak
előzőleg elmentett verziója egy azonos nevű, .bak kiterjesztésű fájlba mentődik.
A biztonsági másolat fájlt a program az eredeti rajzfájllal azonos mappában
tárolja.

Ha vissza kíván térni a biztonsági másolat verzióhoz, egyszerűen át kell
neveznie a Windows Intéző programban a .bak kiterjesztésű fájlt .dwg
kiterjesztésűre. Ajánlott átmásolni a fájlt egy másik mappába az eredeti fájl
felülírásának elkerülése érdekében.
Rajz automatikus mentése meghatározott időközönként

Ha bekapcsolja az automatikus mentés beállítást, a rajz megadott időközönként
mentésre kerül. Alapértelmezés szerint az automatikusan elmentett fájl
ideiglenesen a fájlnév_a_b_nnnn.sv$ nevet kapja.
■ A fájlnév az aktuális rajz neve.

■ Az a az adott rajzfájl egy munkaszakaszban megnyitott példányainak száma.
■ A b az adott rajzfájl különböző munkaszakaszokban megnyitott
példányainak száma.
■ Az nnnn egy véletlenszerűen generált szám.
Ezek az ideiglenes fájlok automatikusan törlődnek, ha a rajzot normál módon

zárja be. Egy programhiba vagy áramkimaradás esetén ezek a fájlok nem
törlődnek.
A rajz egy előző verziójának az automatikusan mentett fájlból történő
helyreállításához nevezze át a fájlt .dwg kiterjesztésűre az .sv$ kiterjesztés
helyett, a program bezárása előtt.
Lásd még:
“Helyreállítás rendszerhiba esetén” 146. oldal
Rajz visszaállítása biztonsági másolat fájlból
1 Keresse meg a Windows Intéző program segítségével a .bak kiterjesztésű

biztonsági másolat fájlt.
2 Válassza ki az átnevezni kívánt fájlt. Nem kell megnyitnia.
3 Kattintson a Fájl menü ➤ Átnevezés menüpontra.
4 Adjon meg egy új nevet .dwg fájlkiterjesztéssel.
5 Nyissa meg a fájlt úgy, mint bármilyen más rajzfájlt.
Biztonsági másolat fájlok létrehozása és visszaállítása | 145

Helyreállítás rendszerhiba esetén
A hardver hibái, áramkimaradás és szoftverproblémák is okozhatják, hogy a
program váratlanul leáll. Ilyen esetekben a megnyitott rajzfájlok
visszaállíthatók.
Programhiba esetén az aktuális rajz egy másik fájlba menthető. Ez a fájl a
rajzfájlnév_recover.dwg formátumot használja, ahol a rajzfájlnév változó az
aktuális rajz fájlnevét jelöli.
Rajzfájlok feloldása
Egy program vagy rendszerhiba után az AutoCAD következő elindításakor
megnyílik a Rajzhelyreállítás-kezelő eszköz. A Rajzhelyreállítás-kezelő egy listát
jelenít meg, melyen szerepel a hiba bekövetkeztekor megnyitott összes fájl,
beleértve az alábbi fájltípusokat:
■ Rajzfájlok (DWG)
■ Rajzsablon fájlok (DWT)
■ Rajzi szabvány fájlok (DWS)
MEGJEGYZÉS A váratlan hiba időpontjában még nem mentett, megnyitott rajzokat

nem követi a Rajzhelyreállítás-kezelő. A megkezdett rajzokat rögtön mentse el, a
továbbiakban pedig rendszeresen végezze a mentést.
Minden rajz esetében megnyithat és választhat a következő fájlok közül,

amennyiben az létezik:
■ rajzfájlnév_recover.dwg
■ rajzfájlnév_a_b_nnnn.sv$
■ rajzfájlnév.dwg
■ rajzfájlnév.bak
MEGJEGYZÉS A rajzfájlok, biztonsági mentés fájlok és helyreállítás fájlok az

időbélyegzőjük alapján vannak listázva—az utolsó mentés ideje szerint.
Kattintson duplán a Biztonsági másolat fájlok területen található rajz felsőszintű

csomópontjára, mellyel megjelenik az előbb felsorolt négy fájltípus. Kattintson
a jobb gombbal a Biztonsági másolat fájlok területen bármelyik csomópontra
a helyi menü megjelenítéséhez.

Ha a Rajz helyreállítása párbeszédablakot az érintett rajzok feloldása előtt
bezárja, azt később a RAJZHELYREÁLL parancs segítségével nyithatja meg.
Automatikus hibajelentés küldése az Autodesk cégnek

Ha probléma merül fel, és a program váratlanul leáll, akkor hibajelentést
küldhet az Autodesk cégnek, segítve a szoftverrel kapcsolatos problémák
kijavítását. A hibajelentés információkat tartalmaz a rendszer állapotáról,
amikor a hiba előfordult. Más információkat is hozzáadhat, például azt, hogy
mit csinált, amikor a hiba jelentkezett. A hibajelentés szolgáltatás elérhetőségét
a REPORTERROR rendszerváltozó vezérli.
A Rajzhelyreállítás-kezelő megnyitása
■ Kattintson a Fájl menü ➤ Rajzeszközök ➤ Rajzhelyreállítás-kezelő

menüpontra.
Minden váratlan program- vagy rendszerhiba következtében visszaállítandó
rajz megjelenik a Biztonsági másolat fájlok területen.
Parancssor: RAJZHELYREÁLL
Rajz helyreállítása a Rajzhelyreállítás-kezelő segítségével
1 Szükség esetén nyissa meg a Rajzhelyreállítás-kezelőt.

2 A Rajzhelyreállítás-kezelő Biztonsági másolat fájlok területén kattintson
duplán a kívánt rajz csomópontjára az elérhető rajz- és biztonsági másolat
fájlok felsorolásához.
3 Kattintson duplán egy fájlra a megnyitáshoz.
Ha a rajzfájl sérült, a javítás automatikusan megtörténik, amennyiben
lehetséges.
Rajz eltávolítása a Rajzhelyreállítás-kezelőből
1 Szükség esetén kattintson a Fájl menü ➤ Rajzeszközök ➤

Rajzhelyreállítás-kezelő menüpontra.
■ Állítsa vissza a rajzot, majd mentse el.
■ Kattintson a jobb gombbal a rajz csomópontjára. Kattintson az
Eltávolítás pontra.
Helyreállítás rendszerhiba esetén | 147

Csomópontok kibontása és összezárása a Rajzhelyreállítás-kezelőben
■ Kattintson a jobb gombbal a Biztonsági másolat fájlok területen a

legutolsóként felsorolt rajzcsomópont alá. Válassza a Mindet összezárja
menüpontot.
Hibajelentés be- és kikapcsolása
1 A Parancssorba írja be a reporterror rendszerváltozót.

2 Adja meg a 0 értéket a hibajelentések kikapcsolásához, vagy az 1 értéket
a hibajelenések bekapcsolásához.

Szabványok alkalmazása a
rajzokban
10
Ebben a fejezetben
■ A CAD szabványok áttekintése
Az egységes szabványok alkalmazása megkönnyíti a rajzok
■ Szabványok definiálása
megértését. Beállíthat szabványokat a fólianevekhez,
■ Szabványsértések ellenőrzése a
rajzban
méretstílusokhoz és más elemekhez, majd ellenőrizheti meglévő
■ Fólianevek és -tulajdonságok
rajzait, hogy azok megfelelnek-e ezeknek a szabványoknak. A rendezése
nem megfelelő tulajdonságokat megváltoztathatja.
149
A CAD szabványok áttekintése
A szabványfájl létrehozása azt a célt szolgálja, hogy közös tulajdonságokat
adjon meg a rajzfájlok egységességének fenntartásához. A szabványok elnevezett
objektumok közös tulajdonságait határozzák meg, mint például a fóliák és a
szövegstílusok. A felhasználó vagy CAD rendszergazda az egységesség érdekében
szabványokat hozhat létre, alkalmazhat és ellenőrizhet a rajzokban. A
szabványok könnyebbé teszik a rajzok megértését a többi felhasználó számára,
ezért a szabványok főleg többfelhasználós környezetben hasznosak, amikor
sok felhasználó vesz részt egy rajz létrehozásában.
Elnevezett objektumok a szabványok ellenőrzéséhez

Az alábbi elnevezett objektumok számára hozhat létre szabványokat:
■ Fóliák
■ Szövegstílusok
■ Vonaltípusok
■ Méretstílusok
Szabványfájl
A szabványok definiálása után szabványfájlként kell az adatokat elmentenie.
Ezután a szabványfájlt egy vagy több rajzfájlhoz társíthatja. A szabványfájl
rajzhoz történő társítása után időszakonként ellenőriznie kell a rajzot,
meggyőződve arról, hogy az megfelel a szabványnak.
A szabványellenőrzés működése
Ha a rajzot szabványsértéseket keresve ellenőrzi, akkor minden megadott típusú
elnevezett objektum ellenőrzésre kerül a társított szabványfájl alapján. Például
minden fóliát a szabványfájl fóliáival hasonlítja össze a program.
A szabványellenőrzés kétféle problémát képes feltárni:
■ Egy nem szabványos névvel rendelkező objektum szerepel az ellenőrzött

rajzban. Például van egy FAL nevű fólia a rajzban, de nincs ilyen egyik
hozzárendelt szabványfájlban sem.
■ Egy rajzban lévő elnevezett objektum neve egyezik a szabványfájlban
szereplő egyik fóliáéval, de tulajdonságaik különböznek. Például a rajzban
a FAL fólia színe sárga, de a szabványfájl vörös színt határoz meg a FAL
fóliára.
150 | Fejezet 10 Szabványok alkalmazása a rajzokban

Ha nem szabványos névvel lát el objektumokat, a nem szabványos
objektumokat a program törli a rajzból. Az összes nem szabványos objektummal
társított rajzi objektum a megadott szabványos objektumra lesz lecserélve.
Például, kijavít egy nem szabványos fóliát, a FAL nevűt, és kicseréli a
szabványos ÍVES-FAL fóliával. Ebben a példában a Javítás kiválasztása a
Szabványok ellenőrzése párbeszédpanelben a FAL fólia összes objektumát
átviszi az ÍVES-FAL fóliára, majd törli a FAL fóliát a rajzból.
Szabványkövetés modulok
Az ellenőrzési művelet a szabványok moduljait használja, mely meghatározza
azon tulajdonságokra vonatkozó szabályokat, melyek az egyedi elnevezett
objektumok esetében ellenőrzésre kerülnek. A fóliák, méretstílusok,
vonaltípusok és szövegstílusok ellenőrzése mind a nekik megfelelő modul
alapján történik. Megadhatja, hogy milyen modulokat használjon a rajzok
szabványkövetési ellenőrzésénél. Az Autodesk vagy más külső fejlesztők további
szabványkövetés modulokat adhatnak egyéb rajztulajdonságok ellenőrzéséhez.
Minden modul ellenőrzi az egyes elnevezett objektumok minden tulajdonságát,
a fólia modul kivételével. A fólia modul használatakor a következő
fóliatulajdonságok ellenőrzése történik meg:
■ Szín
■ Vonaltípus
■ Vonalvastagság
■ Nyomtatási stílus módja
■ Nyomtatási stílus neve (ha a PSTYLEMODE rendszerváltozó 0 értékre van
beállítva)
A fólia modul a következő fóliatulajdonságokat nem ellenőrzi:
■ Be/Ki
■ Fagyasztás/Olvasztás
■ Lelakatolás
■ Nyomtatás/Nincs nyomtatás
A Szabványok beállításai
A CAD szabványok beállításai párbeszédpanelen több olyan beállítás érhető
el, mely hasznos lehet CAD rendszergazdák számára. Ez a párbeszédpanel a
Szabványkövetés ellenőrzése és a Szabványok beállításai párbeszédpanelek
Beállítások nyomógombjára kattintva érhető el.
A CAD szabványok áttekintése | 151

Szabványok definiálása
A szabványok beállításához olyan fájlt kell létrehoznia, amely megadja a fóliák,
méretstílusok, vonaltípusok és szövegstílusok tulajdonságait, majd a fájlt
szabványfájlként kell elmentenie.dws kiterjesztéssel.
A projektek rendezési elvétől függően lehetőség van egynél több, projekthez
tartozó szabványfájl létrehozására és társítására, egyedi rajz esetén. Amikor a
rajzfájlt ellenőrzi, ütközések lehetnek a szabványfájl beállításai között. Például,
egy szabványfájl azt adja meg, hogy a FAL fólia sárga, míg egy másik
szabványfájl szerint ez vörös. Ebben az esetben az elsőként társított szabványfájl
lesz meghatározó. Ha szükséges, módosíthatja a szabványfájlok sorrendjét
az elsőbbség megváltoztatásához.
Ha csak egy modult alkalmazva szeretne ellenőrizni rajzokat, a modult
megadhatja a szabványfájl definiálásakor. Ha például a legutóbbi változtatások
a rajzon csak szövegváltoztatások voltak, akkor elég csak fólia és szövegstílus
modulokkal ellenőrizni a rajzot. Alapértelmezés szerint a program minden
modult felhasznál, amikor a rajzokat szabványkövetési hibák szempontjából
ellenőrzi.
Szabványfájl létrehozása

2 Adjon meg egy sablonnevet, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt a
folytatáshoz.
3 Egy új rajzban hozza létre a szabványfájlhoz szükséges fóliákat,
méretstílusokat, vonaltípusokat és szövegstílusokat.
5 A Fájlnév területen billentyűzze be a szabványfájl nevét.
6 A Fájltípus listában válassza ki az AutoCAD rajzszabvány-fájl (*.dws)
elemet.
A DWS fájlokat az aktuális rajzfájl formátumában kell elmenteni. Régebbi
DWS formátumú rajzfájl létrehozásához mentse el a fájlt a kívánt DWG
formátumban, majd nevezze át a DWG fájlt .dws kiterjesztésűre.
Szabványfájl társítása az aktuális rajzhoz
1 A parancssorba írja be a szabványok parancsot.

2 A Szabványok beállításai párbeszédpanel Szabványok lapján kattintson
a pluszjel (+) nyomógombra (Szabványfájl hozzáadása).
3 A Szabványfájl kiválasztása párbeszédpanelen keressen meg és válasszon
ki egy szabványfájlt.
5 (Választható) További szabványfájlok aktuális rajzhoz történő társításához
ismételje meg a 2. és 3. lépést.
CAD szabványok eszköztár
Szabványfájl eltávolítása az aktuális rajzból

2 A Szabványok beállításai párbeszédpanel Szabványok lapján válassza ki
a szabványfájlt Az aktuális rajzhoz kapcsolódó szabványfájlok listából.
3 Kattintson az X nyomógombra (Szabványfájl eltávolítása).
4 (Választható) További szabványfájlok aktuális rajzból történő
eltávolításához ismételje meg a 2. és 3. lépéseket.
Az aktuális rajzhoz társított szabványfájlok sorrendjének megváltoztatása

2 A Szabványok beállításai párbeszédpanel Szabványok lapján válassza ki
Az aktuális rajzhoz kapcsolódó szabványfájlok listából azt a szabványfájlt,
amelynek a helyét módosítani kívánja.
■ A fájlnak a listában történő eggyel feljebb léptetéséhez kattintson a
felfelé mutató nyilat tartalmazó nyomógombra (Mozgatás felfelé).
Szabványok definiálása | 153

■ A fájlnak a listában történő eggyel lejjebb léptetéséhez kattintson a
lefelé mutató nyilat tartalmazó nyomógombra (Mozgatás lefelé).
4 (Választható) További szabványfájlok listában elfoglalt helyének

módosításához ismételje meg a 2. és 3. lépéseket.
A rajz ellenőrzésekor használni kívánt szabványkövetés modul megadása

2 A Szabványok beállításai párbeszédpanel Modulok lapján végezze el a
következők egyikét:
■ Válassza ki legalább az egyik modul jelölőnégyzetét, hogy a rajzot
szabványkövetési hibák szempontjából ellenőrizze.
■ Az összes modul kiválasztásához kattintson jobb gombbal a Modulok
listában. Kattintson a Mindegyik menüpontra. (Az összes modult
törölheti. Kattintson jobb gombbal a Modulok listában. Kattintson az
Összes törlése menüpontra.)
Szabványsértések ellenőrzése a rajzban

Ellenőrizheti a rajzfájlok szabványkövetését, majd kijavíthatja a hibákat. A
Kötegelt szabványellenőrző egy időben több fájlt képes ellenőrizni.
A szabványfájl rajzhoz társítása után időközönként ellenőriznie kell a rajzot,
meggyőződve arról, hogy az megfelel a szabványoknak. Ez főleg akkor fontos,
ha több felhasználó frissíti a fájlt. Egy több alvállalkozóval rendelkező projekt
esetében például az egyikük új fóliákat hozhat létre, melyek nem felelnek meg
az Ön által megadott szabványoknak. Ebben az esetben lehetősége van a nem
szabványos fóliák azonosítására és kijavítására.

Az értesítési szolgáltatás segítségével figyelmeztetheti a felhasználókat, hogy
a rajzon történő munka közben szabványkövetési hiba történt. Ez a szolgáltatás
lehetővé teszi, hogy a szabványkövetési hibát közvetlenül annak létrejötte
után javítsa ki, ezáltal könnyebb a szabványoknak megfelelő rajzok létrehozása
és fenntartása.
Egyetlen rajz ellenőrzése

A SZABVÁNYELLENŐRZÉS parancsot az aktuális rajzban lévő szabványkövetési
hibák megtekintésére használhatja. A Szabványkövetés ellenőrzése
párbeszédpanel minden nem szabványos objektumot megjelenít a javasolt
javításokkal együtt.
Választhat a megjelenített szabványsértések kijavítása vagy figyelmen kívül
hagyása között. Ha figyelmen kívül hagy egy jelentett szabványkövetési hibát,
akkor az megjelölésre kerül a rajzban. A figyelmen kívül hagyott problémák
megjelenítését kikapcsolhatja, hogy azok ne jelenjenek meg szabványkövetési
hibaként a rajz következő ellenőrzésekor.
Ha az aktuális szabványkövetési hiba javítására nem kapott javaslatot, akkor
a Cserelehetőség listában nem lesz kiemelt elem, és a Javítás nyomógomb nem
használható. Ha olyan szabványkövetési hibát javít, mely éppen látható a
Szabványkövetés ellenőrzése párbeszédpanelen, akkor a szabványkövetési hiba
nem törlődik a párbeszédpanelről, amíg meg nem nyomja a Javítás vagy a
Következő nyomógombot.
Ha az egész rajz ellenőrizve lett, megjelenik Az ellenőrzés befejeződött üzenet.
Ez az üzenet összegzi a rajzban talált szabványkövetési hibákat. Az üzenet azt
is megmutatja, hogy mely hibák lettek automatikusan javítva, melyeket
javították kézzel és melyeket hagyták figyelmen kívül.
MEGJEGYZÉS Amikor egy nem szabványos fólia esetében két különböző hiba jelenik
meg (egy hiba a nem szabványos fólianév miatt, egy pedig a nem szabványos
fóliatulajdonságok miatt), akkor mindkét hiba egyszerre lesz javítva, ha valamelyik hiba
javítását választja. Ez eltéréshez vezet Az ellenőrzés befejeződött figyelmeztetés
összefoglalójában: kevesebb talált szabványkövetési hiba lesz, mint amennyit a
Szabványkövetés ellenőrzése párbeszédpanel eredetileg jelentett.
Több rajz egyidejű ellenőrzése

A Kötegelt szabványellenőrzés segítségével több rajzot vizsgálhat meg, és a
Szabványkövetési hibákat egy HTML formátumú jelentésben foglalhatja össze.
Kötegelt szabványellenőrzés futtatása előtt létre kell hoznia egy
szabványellenőrzési (CHX) fájlt. A CHX fájl egy konfigurációs és jelentést
tartalmazó fájl, melyben rajzlista és szabványfájlok, valamint
szabványellenőrzési jelentés egyaránt megtalálható.
Szabványsértések ellenőrzése a rajzban | 155

Alapértelmezés szerint minden rajz a hozzá társított szabványfájlok alapján
kerül ellenőrzésre. Egyéb lehetőségként felülírhatja az alapértelmezett beállítást,
és más használni kívánt szabványkészletet is kiválaszthat.
Miután kész a kötegelt szabványellenőrzés, megtekinthet egy, az ellenőrzés
részleteit tartalmazó HTML formátumú jelentést. Létrehozhat olyan
megjegyzéseket is, melyek benne lesznek a HTML formátumú jelentésben. Ez
a jelentés exportálható és nyomtatható. Többfelhasználós környezetben
megoszthatja a jelentést a rajzolókkal, így ők is kijavíthatják a munkarészükben
lévő hibákat.
Szabványkövetési hibák értesítéseinek használata rajzokkal végzett munka

közben
Az értesítés opciókat a CAD szabványok beállításai párbeszédpanelben és a
STANDARDSVIOLATION rendszerváltozóval adhatja meg. Ha a
párbeszédpanelen a Figyelmeztetés szabványok megsértése esetén beállítást
választja ki, akkor a munka közben jelentkező szabványkövetési hibák esetén
egy figyelmeztetés jelenik meg. Ha a Szabványok állapotsori ikonjának
megjelenítése beállítást választja ki, akkor egy ikon jelenik meg, ha
szabványfájlhoz társított fájlt nyit meg, vagy nem szabványos objektumokat
hoz létre vagy szerkeszt.
Alapértelmezés szerint, ha egy társított szabványfájl hiányzik vagy
szabványkövetési hiba történik munka közben, egy helyi üzenet jelenik meg
az alkalmazás ablakának jobb alsó sarkában (az állapotsor tálcáján).
Az értesítési opciók használata előtt ellenőriznie kell a rajzokat a
Szabványkövetés ellenőrzése párbeszédpanel segítségével, szabványkövetési
hibák szempontjából. Ez meggátolja az értesítő figyelmeztetések előző
munkafolyamatokból történő áthozását. A rajzok ellenőrzése és javítása után
az értesítési opciók csak akkor hoznak létre figyelmeztető üzeneteket, ha új
szabványkövetési hiba történik.
Elnevezett objektumok figyelmeztetéseinek megjelenítése

Ha a Figyelmeztetés szabványok megsértése esetén beállítást választja, az
elnevezett objektumok (vonaltípusok, szövegstílusok, fóliák és méretek)
létrehozásakor és módosításakor értesítést kap a szabványkövetési hibákról.
Az olyan szabványkövetési hibák, melyek nincsenek hatással elnevezett
objektumokra, nem hoznak létre figyelmeztető üzenetet. Hasonlóan nem hoz
létre figyelmeztető üzenetet a továbbiakban az az elnevezett objektum, melyet
a Szabványkövetés ellenőrzése párbeszédpanelen figyelmen kívül hagyottként
jelölt meg, még akkor sem, ha az elnevezett objektum nem szabványos. A nem
szabványos elnevezett objektumok megváltoztatása - például egy nem
szabványos fólia aktuálissá tétele - figyelmeztető üzenetet vált ki.
A figyelmeztetés megjelenése után eldöntheti, hogy javítani kívánja-e a
szabványkövetési hibát. A szabványkövetési hibák javításának választása

megnyitja a Szabványkövetés ellenőrzése párbeszédpanelt. Ha az már meg van
nyitva, a párbeszédpanel azokkal a bizonyos szabványkövetési hibákkal
foglalkozik, melyek éppen bekövetkeztek. Miután válaszolt a legutóbbi
szabványkövetési hibákra, folytathatja korábbi munkáját a Szabványkövetés
ellenőrzése párbeszédpanelen. További lehetőség: ha nem kívánja javítani a
szabványkövetési hibákat, a figyelmeztetés elutasításához rákattinthat a Nem
javít nyomógombra.
Ha megnyit egy olyan rajzot, amely egy vagy több társított szabványfájllal
rendelkezik, az állapotsoron megjelenik a Társított szabványfájl(ok) ikon. Ha
egy szabványfájl hiányzik, az állapotsoron a Hiányzó szabványfájl(ok) ikon
jelenik meg. Ha kétszer kattint a Hiányzó szabványfájl(ok) ikonra, majd feloldja
a hiányzó szabványfájlt vagy visszavonja társítását, akkor a Hiányzó
szabványfájl(ok) ikon helyére a Társított szabványfájl(ok) ikon kerül.
MEGJEGYZÉS Ha a Szabványkövetés ellenőrzése párbeszédpanel, Figyelmeztetés

szabványok megsértése esetén opcióját választja és kijavít egy hibát, visszatérhet a
megszakított javítási művelethez. Ha a Szabványok állapotsori ikonjának megjelenítése
opciót választja és kijavít egy szabványkövetési hibát, akkor a további szabványjavítási
műveletet elölről kell kezdenie.
Rajz ellenőrzése szabványkövetési hibák szempontjából
1 Nyisson meg egy rajzot, mely egy vagy több társított szabványfájllal
rendelkezik.
Az állapotsoron megjelenik egy Társított szabványfájl(ok) ikon. Ha egy
szabványfájl hiányzik, az állapotsoron a Hiányzó szabványfájl(ok) ikon
jelenik meg.
MEGJEGYZÉS Ha rákattint a Hiányzó szabványfájl(ok) ikonra, majd feloldja a
hiányzó szabványfájlt, vagy visszavonja társítását, a Hiányzó szabványfájl(ok) ikon
helyére a Társított szabványfájl(ok) ikon kerül.
2 Az egy vagy több társított szabvánnyal rendelkező rajzon írja be a

szabványellenőrzés parancsot a parancssorba.
Megjelenik a Szabványkövetés ellenőrzése párbeszédpanel, mely a
Probléma területen az első megtalált szabványsértési jelentést tartalmazza.
■ Ha a Cserelehetőség listában választott elemet szeretné használni a
Probléma pont alatt megjelenített hiba kijavítására, akkor kattintson
a Javítás nyomógombra. A Cserelehetőség listában lévő ajánlott javítási
lehetőség be van jelölve. Ha nincs ajánlott javítás az aktuális
szabványkövetési hibára, akkor a Javítás nyomógomb nem
használható.

A Szabványkövetés ellenőrzése párbeszédpanel automatikusan
megjeleníti a Probléma területen a következő megtalált szabványsértést.
■ Javítsa ki kézzel a szabványkövetési hibát. A következő hiba
megjelenítéséhez kattintson a Következő nyomógombra.
■ Jelölje be A Probléma jelölése legyen "Átlépett" négyzetet. A következő
hiba megjelenítéséhez kattintson a Következő nyomógombra.
A Probléma jelölése legyen "Átlépett" négyzet bejelölése megjelöli a
szabványkövetési hibát, így megelőzhető, hogy a
SZABVÁNYELLENŐRZÉS parancs következő használatakor megjelenjen.
■ A következő szabványkövetési hiba megjelenítéséhez kattintson a
Következő nyomógombra.
4 Ismételje addig a 2. és 3. lépést, amíg végig nem ér az összes

szabványkövetési hibán.
A figyelmen kívül hagyott hibák megjelenítésének be- és kikapcsolása
1 Egy vagy több társított szabvánnyal rendelkező rajz esetében írja be a

szabványellenőrzés parancsot a parancssorba.
2 Kattintson a Szabványkövetés ellenőrzése párbeszédpanel Beállítások
nyomógombjára.
3 Jelölje be vagy törölje a CAD szabványok beállításai párbeszédpanel,
Átlépett problémák szerepeltetése jelölőnégyzetét.
A szabványkövetési hibák értesítésének be- és kikapcsolása

2 Kattintson a Szabványok beállításai párbeszédpanel Beállítások
nyomógombjára.

■ A szabványkövetési hibák értesítéseinek kikapcsolásához válassza ki
a Szabványértesítések letiltása gombot.
■ A felugró ablakkal történő figyelmeztetéshez válassza ki a
Figyelmeztetés szabványok megsértése esetén gombot.
■ Az állapotsoron megjelenő ikonnal történő figyelmeztetéshez válassza
ki a Szabványok állapotsori ikonjának megjelenítése rádiógombot.
A Kötegelt szabványellenőrzés elindítása
■ Kattintson a következőre: Start menü (Windows) ➤ Minden program ➤

Autodesk ➤ AutoCAD 2007 ➤ Kötegelt szabványellenőrzés.
MEGJEGYZÉS Ha a Kötegelt szabványellenőrzést DOS parancssorból a

DWGCHECKSTANDARDS parancs segítségével indítja, a Kötegelt szabványellenőrzés
több olyan parancssori paramétert elfogad, mely a kötegelt szabványellenőrzések kötegelt
elvégzéséhez használható.
Szabványellenőrző fájl létrehozása a Kötegelt szabványellenőrző számára
1 Indítsa el a Kötegelt szabványellenőrzés segédprogramot.

2 A Kötegelt szabványellenőrzésben kattintson a Fájl menü ➤ Új
ellenőrzésfájl menüpontra. (Az Új nyomógombra is kattinthat a Kötegelt
szabványellenőrzés eszköztárban.)
3 Kattintson a Rajzok lap + nyomógombjára (Rajz hozzáadása).
4 A Megnyitás párbeszédpanelen válasszon ki egy rajzot az ellenőrzésre.
5 (Választható) Ha további rajzokat kíván hozzáadni a szabványellenőrző
fájlhoz, ismételje meg a 3. és a 4. lépést.
6 Kattintson a Fájl menü ➤ Mentés másként parancsra. (A Mentés másként
nyomógombra is kattinthat a Kötegelt szabványellenőrzés eszköztárban.)
7 A Fájl mentése párbeszédpanel Fájlnév mezőjében adjon nevet a fájlnak.
8 Kattintson a Mentés nyomógombra.

Meglévő szabványellenőrző fájl megnyitása

2 A Kötegelt szabványellenőrzésben kattintson a Fájl menü ➤ Ellenőrzésfájl
megnyitása menüpontra. (A Megnyitás nyomógombra is kattinthat a
Kötegelt szabványellenőrzés eszköztárban.)
3 A Megnyitás párbeszédpanelen keresse meg és válassza ki a
szabványellenőrző fájlt.
Szabványok felülírásának megadása a szabványellenőrző fájlhoz

2 Hozzon létre egy szabványellenőrző fájlt vagy nyisson meg egy meglévőt.
3 A Kötegelt szabványellenőrzés ablakban, a Szabványok lapon, válassza
a Rajzok ellenőrzése az alábbi szabványfájlok alapján lehetőséget.
4 Kattintson a + nyomógombra (Szabványfájl hozzáadása).
5 A Megnyitás párbeszédpanelen válasszon ki egy szabványfájlt, melyet
felülírásként szeretne használni. Kattintson a Megnyitás nyomógombra.
6 (Választható) Ha további szabványfájlokat kíván hozzáadni felülírott
szabványként, ismételje meg az 5. és a 6. lépést.
7 A Kötegelt szabványellenőrzésben kattintson a Fájl menü ➤ Ellenőrzésfájl
mentése menüpontra. (A Mentés nyomógombra is kattinthat a Kötegelt
szabványellenőrzés eszköztárban.)
Rajzkészletben lévő szabványsértések ellenőrzése

2 Nyisson meg egy meglévő szabványellenőrző fájlt, vagy hozzon létre egy
újat.
3 A Kötegelt szabványellenőrzésben kattintson az Ellenőrzés menü ➤
Ellenőrzés elindítása menüpontra. (Az Ellenőrzés indítása nyomógombra
is kattinthat a Kötegelt szabványellenőrzés eszköztárban.)
Ha a kötegelt ellenőrzés készen van, a jelentés megjelenik a
böngészőablakban.
A Ellenőrzés leállítása nyomógombra kattintva bármikor megállíthatja
az ellenőrzési folyamatot.

MEGJEGYZÉS A Kötegelt szabványellenőrzés segítségével nem ellenőrizhet
titkosított fájlokat.
Megjegyzések hozzáadása a kötegelt ellenőrzés jelentéshez

3 A Kötegelt szabványellenőrzés ablakban, a Megjegyzések lapon írja be a
jelentéshez csatolandó megjegyzéseket.
4 Kattintson a Fájl menü ➤ Ellenőrzésfájl mentése ikonra. (A Mentés
Korábban létrehozott kötegelt ellenőrzési jelentés megtekintése

2 Nyissa meg a szabványellenőrző fájlt, amely létrehozta a megtekinteni
kívánt jelentést.
Jelentés megtekintése menüpontra. (A Jelentés megtekintése
A jelentés egy böngészőablakban jelenik meg.
4 Válassza a következő lehetőségek egyikét a jelentésben megjelenített
adatok szűréséhez:
■ Áttekintés.Összegzi az ellenőrzött rajzokban talált problémák számát.
■ Modulok.Összefoglalja a szabványok kötegelt ellenőrzésekor
felhasznált, rendszerre telepített kiegészítő modulokat.
■ Szabványok.Összefoglalja a kötegelt ellenőrzés során, a rajzok
ellenőrzéséhez felhasznált szabványfájlokat.
■ Problémák.Részletes információt nyújt a felmerült problémákról.
■ Átlépett problémák.Részletes információt nyújt a figyelmen kívül
hagyottként megjelölt problémákról.
■ Minden.Minden elérhető szabványellenőrzési információt megmutat.
5 A Rajzok listában válassza ki egyenként azokat a rajzokat, melyek

ellenőrzési információit meg szeretné tekinteni.

Kötegelt ellenőrzési jelentés exportálása

Jelentés exportálása menüpontra. (A Jelentés exportálása nyomógombra
is kattinthat a Kötegelt szabványellenőrzés eszköztárban.)
Fólianevek és -tulajdonságok rendezése

A Fóliarendezővel megváltoztathatja egy rajz fóliáit, hogy azok megfeleljenek
a beállított fóliaszabványoknak.
Fóliák konvertálása megadott rajzi szabványokhoz

A Fóliarendező használatával a megadott szabványnak megfelelőre
konvertálhatja a rajz fóliáit.
Például, ha egy olyan cégtől kap rajzot, amely nem követi az ön cégének
fóliával kapcsolatos szokásait, akkor átalakíthatja a rajz fóliáinak nevét és
jellemzőit a cége szabványának megfelelőre. Az aktuális rajz fóliáit leképezheti
egy másik rajz különböző fóliáiba vagy szabványfájljába, majd ezeket a
leképezéseket használva konvertálhatja az aktuális fóliákat. Ha a rajzok
egyforma nevű fóliákat tartalmaznak, a Fóliarendező automatikusan meg tudja
változtatni az aktuális fóliák tulajdonságait a másik rajz fóliáival egyezőre.
A fóliarendezési megfeleltetéseket elmentheti egy fájlba és más rajzoknál is
alkalmazhatja.
Egy rajz fóliáinak konvertálása szabványos fóliabeállításra
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ CAD szabványok ➤ Fóliarendező

menüpontra.
2 A Fóliarendező párbeszédpanelen válassza a következő módszerek egyikét:
■ A fóliák betöltéséhez rajzból, rajzsablonból vagy rajzi szabványfájlból
kattintson a Betöltés nyomógombra. A Rajzfájl kiválasztása
párbeszédpanelen jelölje ki a kívánt fájlt. Kattintson a Megnyitás
gombra.
■ Új fólia definiálásához kattintson az Új nyomógombra. Az Új fólia
párbeszédpanelben adja meg az új fólia nevét és tulajdonságait.
Kattintson az OK nyomógombra.

A 2. lépést korlátlanul ismételheti. Ha más, a Cél fólianevek listában
szereplővel egyező nevű fóliákat tartalmazó fájlt tölt be, az elsőként
betöltött fóliatulajdonságok megmaradnak, a kettőzött
fóliatulajdonságokat figyelmen kívül hagyja a program.
3 Készítse el az aktuális rajzban található fóliák megfeleltetését a konvertálás
alapjául szolgáló fóliákkal. A fóliák megfeleltetéséhez használja a
következő eljárások egyikét vagy mindegyikét:
■ A különböző nevű fóliák listákban történő megfeleltetéséhez kattintson
az Egyezőeket nyomógombra.
■ Az egyedi fóliák megfeleltetéséhez a Kiindulási fóliák listában válasszon
ki egy vagy több fóliát. A Cél fólianevek listában válassza ki azt a fóliát,
amelynek tulajdonságait használni kívánja. Kattintson a Megfeleltetés
nyomógombra. Ezt az eljárást minden megfeleltetni kívánt fólia vagy
fóliacsoport esetében megismételheti.
A megfeleltetés eltávolításához válassza ki azt a Fóliarendezési

megfeleltetések listából. Kattintson az Eltávolítás pontra. Az összes
megfeleltetés eltávolításához kattintson a jobb gombbal a listára.
Kattintson a Mindegyik eltávolítása menüpontra.
4 (Válaszható) A következő feladatokat is elvégezheti a Fóliarendező
párbeszédpanelen:
■ Egy megfeleltetett fólia tulajdonságainak megváltoztatásához a
Fóliarendezési megfeleltetések listában válassza ki azt a megfeleltetést,
melynek tulajdonságait meg kívánja változtatni. Kattintson a
Módosítás gombra. A Fólia módosítása párbeszédpanelen változtassa
meg a megfeleltetett fólia vonaltípusát, színét, vonalvastagságát vagy
nyomtatási stílusát. Kattintson az OK nyomógombra.
■ A fóliarendezés testreszabásához kattintson a Beállítások
nyomógombra. A Beállítások párbeszédpanelben jelölje ki a kívánt
opciót. Kattintson az OK nyomógombra.
■ A fóliamegfeleltetések fájlba mentéséhez kattintson a Mentés
nyomógombra. A Fóliarendezés mentése párbeszédpanelen írjon be
egy fájlnevet. Kattintson az OK nyomógombra.
5 A megadott fóliamegfeleltetések végrehajtásához kattintson a Végrehajt

nyomógombra.
Parancssor: FÓLIARENDEZŐ
Fólianevek és -tulajdonságok rendezése | 163

A kiválasztott rajzi fóliák megtekintése
A Fóliarendező használatával állíthatja be, hogy mely fóliák láthatók
a rajzterületen.
Választhat a rajz fóliáin lévő összes objektum, vagy csak a megadott fóliákon
lévő objektumok megjelenítése között. A kiválasztott fóliák megtekintésekor
vizuálisan ellenőrizheti a fóliák tartalmát.
A rajzterületen megjelenített fóliák megadása

menüpontra.
2 A Fóliarendező párbeszédpanelen kattintson a Beállítások nyomógombra.
3 A Beállítások párbeszédpanelben végezze el az alábbi műveletek
valamelyikét:
■ A rajz kiválasztott fóliáin lévő objektumok megjelenítéséhez jelölje
be a Fólia tartalmának megjelenítése a név kijelölésekor
jelölőnégyzetet. Csak a Fóliarendező párbeszédpanelben kiválasztott
fóliák lesznek megjelenítve a rajzterületen.
■ A rajz összes fóliáján lévő objektumok megjelenítéséhez törölje a Fólia
tartalmának megjelenítése a név kijelölésekor jelölőnégyzetet.
Hivatkozás nélküli fóliák tisztítása

A Fóliarendezőt a hivatkozás nélküli fóliák rajzban történő tisztítására (törlésére)
is használhatja.
Például ha a rajz használni nem kívánt fóliákat tartalmaz, eltávolíthatja ezeket.
A használt fóliák számának csökkentése a megmaradó fóliákkal történő munkát
könnyebben kezelhetővé teszi.

Az összes hivatkozás nélküli fólia törlése a rajzból

menüpontra.
2 A Fóliarendezés párbeszédpanelen kattintson jobb gombbal a Kiindulási
fóliák listában. Kattintson a Nem használt fóliák tisztítása menüpontra.
Az összes hivatkozás nélküli fólia törlésre kerül az aktuális rajzból.
Fólianevek és -tulajdonságok rendezése | 165

166
Alkatrész 3
Rajznézetek vezérlése
11. fejezet Nézetek megváltoztatása

12. fejezet 3D Nézeteszközök használata
13. fejezet Több nézet megjelenítése a modelltérben
167
168
Nézetek megváltoztatása
11
Felnagyíthatja a rajz egyes részleteit, vagy átválthat a rajz egy Ebben a fejezetben
másik részére. Ha elnevezi az egyes nézeteket, akkor később ■ Egy nézet eltolása vagy zoomolása
■ Eltolás és zoomolás a Légi nézet
visszaállíthatja azokat. ablak segítségével
■ Nézetek mentése és visszaállítása
■ A 3D vetítés stílusának
szabályozása
■ Modellek árnyalása és élhatások
használata
169
Egy nézet eltolása vagy zoomolása
Eltolhatja a nézetet a rajzterületen történő újrapozícionáláshoz, vagy zoomolhat
a nagyítás megváltoztatásához.
A TOL valós idejű opcióval dinamikusan tolhatja el a rajzot a mutatóeszköz
mozgatásával. Hasonlóan a kamerával történő eltoláshoz, a TOL nem változtatja
meg a rajzban lévő objektumok nagyítását vagy helyét; csak a nézetet
változtatja meg.
A nézet nagyítását megváltoztathatja a nagyítással és kicsinyítéssel, mely
hasonlít a kamerával történő nagyításhoz és kicsinyítéshez. A ZOOM nem
változtatja meg a rajzon az objektumok abszolút méretét, csak nagyítja vagy
kicsinyíti a nézetet.
Amikor apró részleteken dolgozik a rajzban, szükségessé válhat a gyakori
zoomolás, a munka egészének áttekintésére. Használja a ZOOM - Előző opciót
az előző nézethez való gyors visszatéréshez.
Az alábbiakban a leggyakrabban használt opciókról olvashat. Az összes ZOOM
opció leírása megtalálható a Parancsreferenciában.
kicsinyítés nagyítás
Zoomolás egy adott négyszögletű területre

Egy négyszögletű terület gyors zoomolásához adja meg az adott négyszög két,
átlósan ellentétes csúcsát.
1
zoom ablak
2
eredeti nézet új nézet
170 | Fejezet 11 Nézetek megváltoztatása

A megadott terület bal alsó csúcsa kerül az új képernyőn a bal alsó sarokba. A
nagyított terület alakjának nem kell feltétlenül pontosan összhangban lennie
az új nézettel, az illeszkedni fog a nézetablak alakjához.
Valós idejű zoom

A Valós idejű opcióval a nagyítás dinamikusan megy végbe, a mutatóeszköz
felfelé vagy lefelé történő mozgatása szerint. Ha jobb gombbal kattint, egy
helyi menüben további opciókat érhet el a nézet megváltoztatásához.
Zoomolás egy vagy több objektumra

Az Objektumok zoomolása opció a kiválasztott objektumokat tartalmazó,
lehető legnagyobb nagyítású nézetet jeleníti meg.
Zoomolás a rajz összes objektumának megjelenítéséig

A ZOOM - Terjedelem opció a rajz összes objektumát tartalmazó, lehető
legnagyobb nagyítású nézetet jeleníti meg. Ez a nézet tartalmazza a kikapcsolt
fóliák objektumait, de nem tartalmazza a lefagyasztott fóliák objektumait.
A ZOOM - Mind opció megjeleníti a felhasználó által megadott hálóhatárokat
vagy a rajzterjedelmet, bármelyik is a nagyobb.
aktuális nézet rajzterjedelemig nagyított nézet
teljes rajzot tartalmazó nézet

(mind)
Lásd még:
“A mutatóeszköz gombjai”
“Nézetek léptékezése az elrendezésbeli nézetablakokban” 242. oldal
Egy nézet eltolása vagy zoomolása | 171

“Eszköztárak” 26. oldal
Eltolás vontatással
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Tol ➤ Valós idejű menüpontra.

2 Amikor a kéz alakú mutató megjelenik, tartsa lenyomva a mutatóeszköz
gombját mozgatás közben.
Ha görgős egeret használ, tartsa lenyomva a görgőt és mozgassa az egeret.
3 Nyomja meg az ENTER vagy az ESC billentyűt, vagy kattintson jobb
gombbal a kilépéshez.
Parancssor: TOL
Eltolás pontok megadásával
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Tol ➤ Pont menüpontra.

2 Adja meg a bázispontot. Ez az a pont, ahol az eltolást végre kívánja
hajtani.
3 Jelölje ki a második (eltolási cél) pontot. Az elsőnek kiválasztott pontot
áthelyezi a megadott pontba.
Parancssor: TOL
Zoomolás vontatással
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Zoom ➤ Valós idejű menüpontra.

2 Amikor a kéz alakú mutató megjelenik, tartsa lenyomva a mutatóeszköz
gombját, és mozgassa függőlegesen a nagyításhoz, illetve kicsinyítéshez.
3 Nyomja meg az ENTER vagy az ESC billentyűt, vagy kattintson jobb
gombbal a kilépéshez.
Parancssor: ZOOM

Terület nagyítása határvonalak megadásával
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Zoom ➤ Ablak menüpontra.

2 Határozza meg a megjeleníteni kívánt négyszögletű terület egyik csúcsát.
3 Adja meg az átellenes csúcsot.
Automatikusan kiválasztja az Ablak opciót, amikor megad egy pontot
közvetlenül a ZOOM parancs elindítása után.
Parancssor: ZOOM
Helyi menü: Amikor a ZOOM parancs aktív, kattintson jobb gombbal a
rajzterületre. Kattintson a Zoom - Ablak menüpontra.
A rajzterjedelem megjelenítése zoomolással
■ Kattintson a Nézet menü ➤ Zoom ➤ Terjedelem menüpontra.
A rajz összes objektuma a lehető legnagyobb méretben jelenik meg, úgy, hogy
igazodik az aktuális nézetablakhoz vagy a rajzterülethez.
Parancssor: ZOOM
rajzterületre. Kattintson a ZOOM - Terjedelem menüpontra.
A hálóhatárok területének megjelenítése zoomolással
■ Kattintson a Nézet menü ➤ Zoom ➤ Minden menüpontra.
A rajzháló határai kitöltik az aktuális nézetablakot vagy a rajzterületet. A háló

határain esetlegesen kívül eső objektumok is megjelennek.
Egy nézet eltolása vagy zoomolása | 173

Parancssor: ZOOM
Az előző nézet visszaállítása
■ Kattintson a Nézet menü ➤ Zoom ➤ Előző menüpontra.
A ZOOM - Előző parancs csak az előző nézet nagyítását és helyzetét állítja

vissza, nem a módosított rajz korábbi tartalmát.
Parancssor: ZOOM
rajzterületre. Kattintson a Zoom - Eredeti menüpontra.
Eltolás és zoomolás a Légi nézet ablak segítségével

Egy nagyobb rajzban gyorsabban hajthat végre eltolást és nagyítást, ha van
egy olyan ablak, amely a teljes rajzot meg tudja mutatni.
A Légi nézet ablak segítségével gyorsan megváltoztatható a nézet az aktuális
nézetablakban. Ha a munka során nyitva tartja a Légi nézet ablakot, akkor
a nagyítási és eltolási műveleteket az aktuális parancs megszakítása nélkül is
végrehajthatja. Menüpontok kiválasztása vagy parancsok megadása nélkül is
létre lehet hozni nézetet.
Nézetdoboz használata eltoláshoz és zoomoláshoz

A Légi nézet ablakban található egy nézetdoboz, egy vastag négyszög, amely
az aktuális nézetablakban látható területet mutatja. A nézet megváltoztatható
a nézetdoboz változtatásával a Légi nézet ablakban. A rajz nagyításához tegye
a nézetdobozt kisebbé. A rajz kicsinyítéséhez tegye a nézetdobozt nagyobbá.
Az összes eltolási és nagyítási művelet bal gombos kattintással hajtható végre.
Kattintson a jobb gombbal egy eltolási vagy nagyítási művelet befejezéséhez.

aktuális
nézetdoboz
Légi nézet ablak aktuális nézet a rajzterületen
új nézetdoboz
Légi nézet ablak új nézet a rajzterületen
A rajz eltolásához mozgassa a nézetdobozt.
aktuális
nézetdoboz
Légi nézet ablak aktuális nézet a rajzterületen
új nézetdoboz
Légi nézet ablak új nézet a rajzterületen
Eltolás és zoomolás a Légi nézet ablak segítségével | 175

Nézet megváltoztatása a Légi nézet ablakon belül
A Légi nézet eszköztár gombjai segítségével a Légi nézet ablakon belül állítható
a kép nagyítása; a kép mérete lépésenként is változtatható. Ezek a változtatások
a rajzban használt nézetre nincsenek hatással.
A Légi nézet ablak használata több nézetablak esetén

Csak az aktuális nézetablakban érvényes nézet jelenik meg a Légi nézet
ablakban.
A Légi nézet képe frissítésre kerül, követi a rajz módosításait és a különböző
nézetablakok kiválasztását. Összetett rajzokban kikapcsolható a dinamikus
frissítés, ezáltal a rajzolás sebessége fokozható. Amennyiben kikapcsolja ezt a
funkciót, a Légi nézet képe csak akkor kerül frissítésre, ha aktiválja a Légi nézet
ablakot.
Zoomolás egy új területre a Légi nézet ablak segítségével
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Légi nézet menüpontra.

2 A Légi nézet ablakban kattintson a nézetdobozba, amíg a nyilat meg nem
látja.
3 Kicsinyítéshez vontassa jobbra. Nagyításhoz vontassa balra.
4 Kattintson a jobb gombbal a nagyítási művelet befejezéséhez.
Parancssor: DKNÉZŐ
Eltolás a Légi nézet ablak segítségével

2 A Légi nézet ablakban kattintson a nézetdobozba, amíg egy X-et nem
lát.
3 Vontassa a nézet megváltoztatásához.
4 Kattintson a jobb gombbal az eltolási művelet befejezéséhez.
Az egész rajz megjelenítése a Légi nézet ablakban

2 A Légi nézet ablakban kattintson a Nézet menü ➤ Globális menüpontra.

A Légi nézet képének nagyítása és kicsinyítése

2 A Légi nézet eszköztáron kattintson a Nagyítás, illetve a Kicsinyítés ikonra.
MEGJEGYZÉS Mikor az egész rajz megjelenik a Légi Nézet ablakban, akkor a Kicsinyítés
menüpont és nyomógomb nem használható. Amikor az aktuális nézet majdnem kitölti a
Légi Nézet ablakot, a Nagyítás menüpont és nyomógomb nem használható.
A dinamikus frissítés be- és kikapcsolása
■ A Légi nézet ablakban kattintson az Opciók menü ➤ Dinamikus frissítés

menüpontra.
Egy pipa jelzi, ha a Légi nézet ablak azonnal mutatja a bekövetkező
változásokat.
A nézetablak-frissítés be- és kikapcsolása
■ A Légi nézet ablakban kattintson az Opciók menü ➤ Automatikus nézetablak

menüpontra.
Egy pipa jelzi, hogy a Légi nézet az aktuális nézetablakot jeleníti meg
a nézetablakok közötti váltáskor.
Nézetek mentése és visszaállítása

Ha bizonyos nézetablakokat névvel ellátva ment, később újra előhívhatja
azokat elrendezésekhez és nyomtatáshoz, vagy bizonyos részletekre történő
hivatkozáshoz. A NÉZET vagy a KAMERA paranccsal nézeteket hozhat létre és
menthet el .
A NÉZET paranccsal létrehozott elnevezett nézet megadott nagyítást, pozíciót
és tájolást tartalmaz. Minden rajzolási munkamenetnél visszaállíthatja minden
egyes nézetablakban az utolsó maximum 10 nézetet.
Az elnevezett nézeteket és kamerákat egy rajzzal együtt menti el a program és
bármikor felhasználhatók. Amikor összeállít egy elrendezést, visszaállíthat egy
elnevezett nézetet vagy egy kamerát az elrendezésen lévő nézetablakba.
Nézetek mentése és visszaállítása | 177

Nézet mentése
Amikor elnevez és ment egy nézetet, a következő beállításokat menti el a
program:
■ Nagyítás, középpont és nézetirány

■ Nézetkategória, amelyet a nézethez rendelhet hozzá (választható)
■ A nézet elhelyezkedése (A Modell lap vagy egy megadott elrendezés lap)
■ Fólialáthatóság a rajzon a nézet mentésének pillanatában
■ Felhasználói koordináta-rendszer
■ 3D perspektíva
■ Élő metszetképzés
■ Látványstílus
■ Háttér
Elnevezett nézet visszaállítása

Egy névvel mentett nézet az aktuális nézetablakba állítható vissza. Az elnevezett
nézeteket a következőkre használhatja:
■ Elrendezés összeállítása.
■ Azt a nézetet állítja vissza, melyet gyakran használ a modelltérben végzett
munkájához.
■ Azt szabályozza, hogy melyik modelltér nézet jelenjen meg a rajz
megnyitásakor.
Az előző nézet megjelenítése
■ A központi eszköztárban kattintson a Zoom - Előző eszközre.
Parancssor: ZOOM
Az előző nézet megjelenítése Valós idejű eltolás és Valósidejű zoom közben
■ Kattintson a jobb gombbal a rajzterületen. Kattintson a Zoom - Eredeti

menüpontra.

Nézet elnevezése és mentése

■ Amennyiben több nézetablakot használ a modelltérben, kattintson
abba a nézetablakba, ahol a menteni kívánt nézet található.
■ Ha egy elrendezésben dolgozik, válassza ki a nézetablakot.
2 Kattintson a Nézet menü ➤ Elnevezett nézetek menüpontra.

3 A Nézetkezelőben kattintson az Új nyomógombra.
4 Az Új nézet párbeszédpanelen, a Nézet neve mezőben adja meg a nézet
nevét.
Ha a rajz egy lapkészlet része, az elérhető nézetkategóriák megtalálhatók
a listában. Hozzáadhat egy kategóriát vagy kiválaszthat egyet a listából.
5 A Határ részben válassza ki az alábbi opciók egyikét a nézet területének
megadásához:
■ Aktuális megjelenítés.A rajz teljes aktuálisan látható részét foglalja
magában.
■ Ablak megadása. Menti az aktuális megjelenítés egy részét. A
párbeszédpanel bezáródik, miközben a mutatóeszköz használatával a
felhasználó a rajzban megadja a nézet ellentétes sarkait. Az ablak
újradefiniálásához kattintson a Nézetablak megadása gombra.
6 Kattintson kétszer az OK gombra az új nézet elmentéséhez.
Parancssor: NÉZET
3D Navigáció panel, Előző nézet
Mentett nézet visszaállítása

■ Amennyiben több nézetablakot használ a modelltérben, kattintson
abba a nézetablakba, ahol a visszaállítani kívánt nézet található.
■ Ha egy elrendezésben dolgozik, válassza ki a nézetablakot.

3 A Nézetkezelő Nézetek listájában jelölje ki a helyreállítani kívánt nézetet.
Nézetek mentése és visszaállítása | 179

Nézet eszköztár
Parancssor: NÉZET
Nézet átnevezése

2 A Nézetkezelőben kattintson a módosítani kívánt nézetnévre. Ha a nézet
még nincs megjelenítve, akkor bontsa ki a megfelelő nézetlistát, és
kattintson a nézet nevére.
3 A Tulajdonságok panel Általános részében válassza ki a nézet nevét. Írjon
be egy új nevet.
Nézet eszköztár
Parancssor: NÉZET
Nézet tulajdonságainak megváltoztatása

2 A Nézetkezelőben kattintson a módosítani kívánt nézetnévre. Ha a nézet
még nincs megjelenítve, akkor bontsa ki a megfelelő nézetlistát, és
kattintson egy nézet nevére.
3 A Tulajdonságok panelen kattintson a megváltoztatni kívánt
tulajdonságra.
4 Adja meg az új tulajdonságértéket egy új érték megadásával vagy az
értékek listájából történő kiválasztással.
Nézet eszköztár

Parancssor: NÉZET
Elnevezett nézet törlése

2 A Nézetkezelőben kattintson a nézetre, majd a Töröl gombra.
Nézet eszköztár
Parancssor: NÉZET
Elmentett nézetablak elrendezések listájának megjelenítése
■ Kattintson a Nézet menü ➤ Nézetablakok ➤ Elnevezett nézetablakok

menüpontra.
A mentett nézetablakok listája megjelenik a Nézetablakok párbeszédpanel

Elnevezett nézetablakok lapján.
Nézetablakok eszköztár
Parancssor: NABL
A 3D vetítés stílusának szabályozása

Megtekintheti egy 3D modell párhuzamos és perspektivikus vetítését is.
A 3D vetítés stílusának szabályozása | 181

A párhuzamos és perspektivikus nézetek
áttekintése
Valósághű látványstílusokat hozhat létre egy rajzban a modell párhuzamos
vagy perspektivikus vetítésének megadásával.
A perspektivikus nézetek és a párhuzamos vetítések közötti különbség az, hogy
a perspektivikus nézet esetén szükség van egy távolságra az elméleti kamera
és a célpont között. Kis távolságok erős perspektivikus hatásokat
eredményeznek; nagy távolságok mérsékeltebb hatásokat.
A következő illusztráció ugyanazt a modellt mutatja párhuzamos vetítéssel és
perspektivikus vetítéssel. Mindkettő ugyanazon irányú nézeten alapul.
Ehhez a témához nem tartoznak eljárások.
Perspektivikus vetítés meghatározása (DNÉZET)

A perspektivikus vetítésekhez egy bizonyos távolságra van szükségük az elméleti
kamera és a célpont között. Kis távolságok erős perspektivikus hatásokat, míg
a nagy távolságok mérsékeltebb hatásokat eredményeznek.
A perspektivikus nézet addig marad érvényben, amíg a perspektivikus hatásokat
ki nem kapcsolja, vagy a helyén új nézetet nem definiál.
3D modell perspektivikus nézetének meghatározása a DNÉZET paranccsal
1 A parancssorba írja be: dnézet.

2 Jelölje ki a megjelenítendő objektumokat.
3 Írja be: ka (Kamera).
Az alapértelmezés szerint a kamerapont a rajz közepén helyezkedik el.
4 Állítsa be a nézetet úgy, mintha egy kamerát használna.
Egy ház ábrája mutatja a nézet aktuális szögét. A nézet dinamikusan
állítható a szálkereszt mozgatása és kattintások révén.

5 A szögmegadási módszerek között az m (Másik szögre kapcsol) parancs
beírásával válthat.
Beállíthatja a nézetet a két szögmegadási módszer egyikével is.
■ A Szög megadása az XY síkhoz képest opció használatánál adja meg
a kamera szögét felfelé vagy lefelé az aktuális FKR XY síkjához képest.
Az alapértelmezett értékkel (90 fok) a kamera pontosan felülről néz
lefelé.
Miután megadta a szöget, a kamera az adott magasságban rögzítésre
kerül, és a továbbiakban elfordítható a cél körül egy, az aktuális FKR
X tengelyétől mért elforgatási szöggel.
■ A Szög megadása az XY síkban az X tengelytől opció használata esetén
forgassa a kamerát a cél körül az aktuális FKR X tengelyétől mért
forgásszöggel.
6 A perspektivikus nézet bekapcsolásához írja be: tá (Távolság).

7 Adjon meg egy távolságot, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt a
perspektivikus nézet beállításához.
A csúszka segítségével állítható be a kamera és a kijelölt objektumok
távolsága, illetve megadható valós szám is. Ha a kamerapont és a cél
nagyon közel van egymáshoz (vagy erős a nagyítás), előfordulhat, hogy
a rajznak csak egy kis része látható.
Parancssor: DNÉZET
Perspektivikus nézet kikapcsolása a DNÉZET paranccsal

2 Jelölje ki a megjelenítendő objektumokat.
3 Írja be: k (Ki).
A perspektívát kikapcsolja, a nézet pedig visszatér a párhuzamos
vetítéshez.
Parancssor: DNÉZET
Párhuzamos vetítés megadása

A modelltérben pont vagy szög megadása:
■ Választhat egy előre beállított 3D Nézetet a Nézet eszköztárból.

■ Megadhatja nézőpontjának koordináta- vagy szögértékeit a háromdimenziós
térben.
■ Átválthat az aktuális FKR, egy mentett FKR, vagy a VKR XY síkjának
egy nézetére.
■ Dinamikusan megváltoztathatja a 3D nézetet a mutatóeszközzel.
■ Beállíthatja az elülső és hátulsó vágósíkokat a megjelenő objektumok
korlátozásához.
A háromdimenziós megjelenítés csak a modelltérben lehetséges. Ha a

papírtérben dolgozik, nem használhat 3D nézetparancsokat, mint a
NÉZŐPONT, DNÉZET vagy NNÉZET a papírtér nézetek meghatározásához. A
papírtér nézet mindig síkbeli nézet.
Párhuzamos vetítés dinamikus létrehozása

■ Válassza ki a megjelenítendő objektumokat és nyomja meg az ENTER
billentyűt.
■ Nyomja meg az ENTER billentyűt az objektumok kiválasztása nélkül,
hogy egy, az aktuális nézetszöget mutató ház ábráját jelenítse meg.
3 Írja be: ka (Kamera).

Az alapértelmezés szerint a kamerapont a rajz közepén helyezkedik el.
4 Állítsa be a nézetet úgy, mintha egy kamerát használna.
A nézet dinamikusan állítható a szálkereszt mozgatása és kattintások
révén.
5 A szögmegadási módszerek között az m (Másik szögre kapcsol) opció
beírásával válthat.
Beállíthatja a nézetet a két szögmegadási módszer egyikével is.
■ A Szög megadása az XY síkhoz képest opció használatánál adja meg
a kamera szögét felfelé vagy lefelé az aktuális FKR XY síkjához képest.
Az alapértelmezett értékkel (90 fok) a kamera pontosan felülről néz
lefelé.
Miután megadta a szöget, a kamera az adott magasságban rögzítésre
kerül, és a továbbiakban elfordítható a cél körül egy, az aktuális FKR
X tengelyétől mért elforgatási szöggel.

■ A Szög megadása az XY síkban az X tengelytől opció használata esetén
forgassa a kamerát a cél körül az aktuális FKR X tengelyétől mért
forgásszöggel.
6 Amikor befejezte a párhuzamos vetítés megadását, nyomja meg az ENTER

billentyűt.
Parancssor: DNÉZET
Előre definiált 3D nézetek kiválasztása

Az előre definiált szabványos ortografikus vagy izometrikus nézetek név és
leírás alapján is kiválaszthatók.
Egy előre definiált 3D nézet kiválasztása gyors módszer egy nézet beállítására.
Az előre definiált szabványos ortografikus vagy izometrikus nézetek név és
leírás alapján is kiválaszthatók. Ezek a nézetek gyakran használt beállításokat
valósítanak meg: Felülnézet, Alulnézet, Elölnézet, Bal oldali, Jobb oldali és
Hátulnézet. Ezenkívül, izometrikus beállítások alapján is megadható nézet:
DNy-i (délnyugati) izometrikus nézet, DK-i (délkeleti) izometrikus nézet, ÉK-i
(északkeleti) izometrikus nézet és ÉNy-i (északnyugati) izometrikus nézet.
Az izometrikus nézetek működésének megértéséhez képzelje el, hogy lenéz
egy doboz tetejére. Ha a doboz bal alsó sarka felé mozog, a dobozt a DNy-i
izometrikus nézetből látja. Ha a doboz jobb felső sarka felé mozog, a dobozt
az ÉK-i izometrikus nézetből látja.
felső
ÉNy ÉK felső
DNy-i izo
DNy DK
Előre definiált háromdimenziós nézet használata
■ Kattintson a Nézet menü ➤ 3D Nézetek menüpontra. Válasszon egy előre

definiált nézetet (Felülnézet, Alulnézet, Bal oldali nézet, stb.).
Nézet eszköztár
Parancssor: NÉZET

Háromdimenziós nézet megadása
koordinátaértékekkel vagy szögekkel
Egy nézet irányát megadhatja egy pont koordinátáinak megadásával, vagy egy
forgatás két szögének mértékével.
Ez a pont a felhasználó térbeli helyzetét reprezentálja, amint az origó (0,0,0)
felé nézve szemléli a modellt. A Nézőpont koordinátaértékek a Világ
koordináta-rendszerhez vannak viszonyítva, kivéve, ha megváltoztatta a
WORLDVIEW rendszerváltozót. A szabványos nézetek definiálásának
konvenciói különböznek az építészeti (AEC) és a gépészeti tervezésben. Az
AEC tervezésben az XY sík merőleges nézete a felső vagy a sík nézet, míg a
gépészeti tervezésben az XY sík merőleges nézete az elölnézet.
A nézet a DPNÉZŐPONT parancs segítségével forgatható el. Az alábbi ábrán a
VKR X tengelyéhez és XY síkjához viszonyított két szög által meghatározott
nézet látható.
Z
nézet iránya
nézőpont
Y
XY síkkal bezárt
szög
X tengellyel bezárt
szög
Nézet beállítása egy nézőpont koordinátájával
1 Kattintson a Nézet menü; 3D Nézetek ➤ Nézőpont menüpontra.

2 Kattintson az iránytűn belülre a nézőpont megadásához. A kijelölt
nézőpontból látható a rajz a 0,0,0 pont irányában.
Parancssor: NÉZŐPONT
Nézet beállítása egy forgatás két szögével
1 A parancssorba írja be: nézőpont

2 Írja be az f (Forgat) opciót egy új irány megadásához két szög alapján.
3 Adjon meg egy szöget az XY síkban az X tengely pozitív részéhez képest.
4 Adja meg azt a szöget az XY síkhoz képest, amely az Ön helyzetét jellemzi,
ha a modellt a 0,0,0 pont irányában szemléli.
Szabványos nézetek beállítása a NÉZŐPONT parancs segítségével (AEC

konvenció)

2 Adjon meg egy koordinátát a kívánt nézőponthoz képest:
■ Felülnézethez (normál nézethez) írja be: 0,0,1
■ Elölnézethez írja be: 0,–1,0
■ Jobb oldali nézethez írja be: 1,0,0
■ Izometrikus nézethez írja be: 1,–1,1
Szabványos nézetek beállítása a NÉZŐPONT parancs segítségével (gépészeti

tervezési konvenció)

2 Adjon meg egy koordinátát a kívánt nézőponthoz képest:
■ Felülnézethez írja be: 0,1,0
■ Elölnézethez írja be: 0,0,1
■ Jobb oldali nézethez írja be: 1,0,0
■ Izometrikus nézethez írja be: 1,1,1 Ez a nézet megegyezik
a függőlegesen 45, vízszintesen 35,267 fokkal elforgatott nézettel.
Átváltás az XY sík egy nézetére

Megváltoztathatja a jelenlegi nézetet az aktuális FKR, egy előzőleg elmentett
FKR vagy a VKR egy normálnézetére.

A síknézet olyan nézet, amely az origó felé néz (0,0,0) egy olyan pontból,
amely a Z tengely pozitív felén helyezkedik el. Ez az XY sík egy nézetét
eredményezi.
Visszaállíthatja azt a nézetet és koordináta-rendszert, amely alapértelmezett a
legtöbb rajz számára, ha az FKR irányát a Világra állítja, majd a háromdimenziós
nézetet normálnézetre váltja.
Az XY sík aktuális nézetének megváltoztatása
1 Kattintson a Nézet menü ➤ 3D Nézetek menüpontra. Kattintson a Normál

nézet menüpontra.
2 Válasszon egyet az alábbi opciók közül:
■ Aktuális (az aktuális FKR-hez)
■ Világ (a VKR-hez)
■ Elnevezett (egy elmentett FKR-hez)
MEGJEGYZÉS Az NNÉZET megváltoztatja a nézet irányát és elfordítja a

perspektívát, illetve a vágást; ugyanakkor nem változtatja meg az aktuális FKR-t. Az
NNÉZET parancs előtt megadott vagy megjelenített bármilyen koordináta relatív
marad az aktuális FKR-hez képest.
Parancssor: NNÉZET
Modellek árnyalása és élhatások használata

A vonalak elrejtése javítja a rajzot és tisztítja a tervet. Az árnyék hozzáadása a
modell valósághűbb képét hozza létre.
Látványstílus használata a modell megjelenítésére

A látványstílus beállítások gyűjteménye, amelyek egy nézetablakban
szabályozzák az élek megjelenítését és az árnyalást. A parancsok használata és
a rendszerváltozók beállítása helyett módosíthatja a látványstílus jellemzőit.
Amint alkalmaz egy látványstílust vagy megváltoztatja beállításait, láthatja a
hatást a nézetablakban.
A Látványstílus kezelő a rajzban rendelkezésre álló látványstílusok mintaképeit
jeleníti meg. A kiválasztott látványstílust egy sárga keret jelzi, és a beállításai
megjelennek egy mezőben a mintakép alatt.

Amikor a műszerfal látható, akkor közvetlenül vagy a Látványstílus kezelő
használatával megváltoztathat néhány gyakran használt beállítást.
A program öt alapértelmezett látványstílussal rendelkezik:
■ 2D Drótváz Az objektumokat a határvonalak érzékeltetéséhez vonalak és

ívek alkalmazásával jeleníti meg. A raszter és OLE objektumok, illetve a
vonaltípusok és vonalvastagságok láthatók.
■ 3D Drótváz (az ábrán balra fent) Az objektumokat a határvonalak
érzékeltetéséhez vonalak és ívek alkalmazásával jeleníti meg.
■ 3D takart (jobbra fent) Az objektumokat 3D drótváz módban jeleníti meg,
és eltakarja a hátsó lapokat alkotó vonalakat.
■ Valósághű (balra lent) Árnyalja az objektumokat, és elsimítja az éleket a
poligon lapok között. Megjelennek az objektumhoz rendelt anyagok.
■ Koncepcionális (jobbra lent) Árnyalja az objektumokat, és elsimítja az éleket
a poligon lapok között. Az árnyalás Gooch lapstílust használ, amely inkább
a hideg és meleg színek, mintsem a sötét és a világos közötti átmenetet
jelenti. A hatás sokkal kevésbé valósághű, de a modell részleteit könnyebben
láthatóvá teszi.
Az árnyalt látványstílusokban a lapokat két távoli fényforrás világítja meg,

amelyek a modell körüli mozgáskor az Ön nézőpontját követi. Ennek az
Modellek árnyalása és élhatások használata | 189

alapértelmezett megvilágításnak a célja a modell valamennyi lapjának
megvilágítása oly módon, hogy azok vizuálisan megkülönböztethetők legyenek.
Az alapértelmezett megvilágítás kizárólag akkor érhető el, ha az egyéb fények,
ideértve a napot is, ki vannak kapcsolva.
Bármikor kiválaszthat egy látványstílust és megváltoztathatja a beállításait.
Az elvégzett módosítások megjelennek a nézetablakban, amelyben a
látványstílus alkalmazva lett. A lapbeállításokkal, környezeti beállításokkal és
élbeállításokkal kapcsolatos további információkért lásd: Egy látványstílus
testreszabása. A látványstíluson végzett minden módosítás mentésre kerül a
rajzba.
Látványstílus mentése a rajzon
■ Írja be az lsment parancsot a parancssorba.
Látványstílus alkalmazása egy nézetablakra
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Paletták ➤ Látványstílusok menüpontra.

2 Kattintson a nézetablakra, annak aktuálissá tételéhez
3 A Látványstílus kezelőben kattintson duplán a látványstílus mintaképére.
A kiválasztott látványstílus lesz alkalmazva a nézetablakban lévő modellre.
A mintaképben lévő ikon jelzi, hogy a látványstílust az aktuális nézetablak
használja. Amikor megváltoztatja a nézetablakokat, az ikon megváltozik
annak jelzésére, hogy a látványstílust az aktuális rajz használja.
Látványstílus eszköztár:
Helyi menü: Jobb gombbal kattintson a látványstílusra a Látványstílus

kezelőben. Kattintson az Alkalmazás az aktuális nézetablakra menüpontra.
Parancssor: LÁTVÁNYSTÍLUSOK
Látványstílusok panel, Látványstílus kezelő
Látványstílus tárolása eszközpalettán

2 Kattintson az Eszközök menü ➤ Paletták ➤ Eszközpaletták menüpontra.
3 Az Eszközpaletták ablakban kattintson a Látványstílusok lapra.
4 A Látványstílus kezelőben válassza ki a látványstsílus mintaképét.

5 A képek alatt kattintson a Kiválasztott látványstílus exportálása az
eszközpalettára nyomógombra.

kezelőben. Kattintson az Exportálás az aktív eszközpalettára menüpontra.
Egy másik rajz látványstílusainak használata
1 Nyissa meg a használni kívánt látványstílust tartalmazó rajzot.

4 Az Eszközpaletták ablakban kattintson a Látványstílusok lapra.
5 A Látványstílus kezelőben válassza ki a látványstsílus mintaképét.
6 A képek alatt kattintson a Kiválasztott látványstílus exportálása az
eszközpalettára nyomógombra.
7 Nyissa meg a rajzot, melyben használni akarja a látványstílust.
8 Az eszközpalettán válassza ki a látványstílust.
9 Kattintson jobb gombbal és kattintson a Hozzáadás az aktuális rajzhoz
menüpontra.

kezelőben. Kattintson az Exportálás az aktív eszközpalettára menüpontra.
Egy alapértelmezett látványstílus kezdeti beállításának visszaállítása
Modellek árnyalása és élhatások használata | 191

2 Válasszon ki egy alapértelmezett látványstílust.
3 Kattintson a jobb gombbal, és kattintson az Alapértelmezés visszaállítása
opcióra.

3D Nézeteszközök
használata
12
Ebben a fejezetben
■ 3D nézetek megadása
Amikor 3D-ben dolgozik, gyakran lehet szüksége a különböző
■ 3D Nézet definiálása egy kamerával
nézetek megjelenítésére annak érdekében, hogy a rajzon lévő
■ Mozgási útvonal animációk
létrehozása
3D effektusokat megtekintse és jóváhagyja.
193
3D nézetek megadása
Szabályozhatja a 3D navigációs megjelenítési, vetítési és vizualizációs
eszközöket.
A 3D nézetek áttekintése
Létrehozhatja rajzának egy interaktív nézetét az aktuális nézetablakban.
A 3D megjelenítési és navigációs eszközök használatával keresztülnavigálhat
a rajzon, kamerát állíthat be egy megadott nézetre, és animációkat hozhat
létre a tervek másokkal való megosztása érdekében. A 3D modellt
körülkeringheti, körbeforgathatja, körülsétálhatja és körülrepülheti, kamerát
állíthat fel, előnézeti animációt hozhat létre és mozgatási útvonal animációkat
rögzíthet, amelyeket bemutathat másoknak, hogy vizuálisan is közölje a terv
lényegét.
3D navigációs eszközök használata

A 3D navigációs eszközök lehetővé teszik a rajzon lévő objektumok különböző
szögekből, magasságokból és távolságokból való megtekintését.
Használja a következő 3D eszközöket a 3D nézetben való keringéshez,
forgatáshoz, távolságbeállításhoz, zoomoláshoz és eltoláshoz.
■ 3D Keringés Egy cél körül mozog. A nézet célja rögzített marad, míg a
kamera helye vagy nézőpontja mozog. A célpont a nézetablak közepe, nem
pedig a megtekintett objektumok középpontja.
■ Kényszerezett keringés A 3D Keringést az XY sík, vagy a Z tengely
mentén kényszeríti végig. (3DKERINGÉS)
■ Szabad keringés. Keringések bármilyen irányban, a síkokra való hivatkozás
nélkül. A nézőpont nincs kényszerítve a Z tengely XY síkja mentén.
(3DSZKERINGÉS)
■ Folyamatos keringés Folyamatosan kering. Kattintson és vontasson abba
az irányba, amelyikbe a folyamatos keringést mozgatni kívánja, majd engedje
fel az egérgombot. A keringés tovább folytatódik abba az irányba.
(3DFKERINGÉS)
■ Távolság beállítása Módosítja az objektumok távolságát, amint az
egérmutatót függőlegesen elmozdítja. Beállíthatja, hogy az objektumok
nagyobbnak vagy kisebbnek látszódjanak, továbbá a távolságot is
módosíthatja. (3DTÁVOLSÁG)
194 | Fejezet 12 3D Nézeteszközök használata

■ Elforgatás. Eltolást szimulál a kamerával a vonatás irányába. A nézet
célpontja módosul. A nézetet elforgathatja az XY sík, vagy a Z tengely
mentén. (3DELFORGAT)
■ Zoom. A kamera objektum felé közeledő vagy az objektumtól távolodó
mozgásának szimulációja. A nagyítás közelebb hozza a képet. (3DZOOM)
Navigáció animálása
Bármelyik navigáció előnézeti navigációját elkészítheti. A mozgatási útvonal
animáció létrehozása előtt készítse el az előnézetet az animáció finomítása
érdekében. Létrehozhatja, rögzítheti, visszajátszhatja és mentheti az animációt.
Az animáció előnézetére vonatkozó további információval kapcsolatban lásd
a következőt:Előnézeti animációk létrehozása. A mozgatási útvonal animációk
létrehozására vonatkozó további információval kapcsolatban lásd a következőt:
Mozgási útvonal animációk létrehozása.
3D keringés nézet elindítása
1 Válassza ki azt vagy azokat az objektumokat, amelyeket a 3DKERINGÉS

paranccsal kíván megtekinteni vagy ne válasszon objektumot, ha a teljes
rajzot meg kívánja tekinteni.
MEGJEGYZÉS Az OLE objektumok és a raszterobjektumok nem jelennek meg
a 3D Keringés nézetben.
2 Kattintson a Nézet menü ➤ Keringés ➤ Kényszerezett keringés.

3 Az objektumok körüli keringetéshez használja az alábbi módszerek
egyikét:
■ Az XY sík körüli keringéshez kattintson a rajzra, majd vontassa a
mutatót balra vagy jobbra.
■ A Z tengely körüli forgatáshoz kattintson a rajzra, majd vontassa a
mutatót balra vagy jobbra.
■ Az XY sík és a Z tengely körüli kényszerezés nélküli keringéshez nyomja
le a SHIFT billentyűt a kurzor vontatásakor. Megjelenik egy ívkör és
használhatja a 3D Szabad keringés (3DSZKERINGÉS) műveletet.
4 Nyomja meg az ENTER billentyűt.
3D navigációs eszköztár
3D nézetek megadása | 195

Nézet menü: Keringés ➤ Kényszerezett keringés
Parancssor: 3DKERINGÉS
3D navigációs panel ➤ Kényszerezett keringés
Egy 3D navigálási mód kapcsolása

Párhuzamos vagy perspektivikus vetítés kiválasztása egy 3D nézetben
1 Indítsa el bármelyik 3D navigációs parancsot, majd kattintson a jobb

oldali egérgombbal a rajzterületen. Kattintson a Párhuzamos, vagy a
Perspektivikus opcióra.
Közvetlenül az aktuális vetületi opció mellett egy pipa jelenik meg.
Parancssor: 3DKERINGÉS, PERSPEKTÍVA

3D navigációs panel ➤ Perspektivikus vetítés vagy Párhuzamos vetítés
Látványstílus módosítása 3D nézetben

oldali egérgombbal a rajzterületen. Kattintson a Látványstílusok
menüpontra.
2 Jelöljön ki egy látványstílust.
A látványstílusokról további információkért lásd Látványstílus használata a

modell megjelenítésére.
Nézet menü: Látványstílusok
A folyamatos keringés indítása

oldali egérgombbal a rajzterületen. Kattintson az Egyéb navigálási módok
➤ Folyamatos keringés menüpontra.
2 Kattintson a rajzon belül, és vontassa az egérmutatót egy folyamatos
mozgás indításához. Amikor az egérmutatót elengedi, a keringés abban
az irányban folytatódik, amelyikbe vontatta.
Parancssor: 3DFKERINGÉS

Nézet visszaállítása
A program helyreállítja azt a nézetet, amely a 3D navigációs mód indításakor

eredetileg megjelent.
Alapbeállítási nézetek használata

oldali egérgombbal a rajzterületen. Kattintson az Előre beállított nézetek
menüpontra.
2 Kattintson rá egy nézetre.
3D navigáció: Nézet beállítása

3D menü: 3D nézetek
3D navigációs panel➤ Előző nézet
Elnevezett nézet megjelenítése

oldali egérgombbal a rajzterületen. Kattintson az elnevezett Nézetekre.
2 Kattintson egy elnevezett nézetre vagy kamerára.
Nézet menü: Nézetek

3D navigációs panel➤ Előző nézet
Rajz szabad körbejárása és repülése

Szimulálhatja a 3D rajz szabad körbejárását és repülését
A modell körbejárásakor az XY sík mentén halad A modell körberepülésekor
nem kényszeríti az XY sík, ezért úgy tűnik, mintha a modell területe felett
repülne.
Kattintson a lejátszás nyílra az animáció elindításához.

Szabad körbejáráskor és repüléskor használja a billentyűzetet és az egeret.
A rajz szabad körbejárásához és repüléséhez meghatározott billentyűket és
egérműveleteket használhat. A fel, le, balra és jobbra mozgáshoz használja a
négy nyílbillentyűt vagy a W, A, S és D billentyűt. A körbejárás és a repülés
közötti váltáshoz nyomja meg az F billentyűt. A nézet irányának megadásához
vontassa az egeret abba az irányba, amelybe tekinteni kíván.
Modell felülnézetének megjelenítése körbejáráskor vagy repüléskor

Az AutoCAD segítséget nyújt a 3D modellben a körbejárásakor vagy repülésekor
bejárt útvonalának nyomon követéséhez. A 3DSÉTA vagy a 3DREPÜL parancs
indításakor a Helymeghatározó Ablak a modell felülnézetét jeleníti meg. A
helymeghatározó a modellhez viszonyítva jeleníti meg az Ön helyét, a céljelölő
azt a modellt mutatja, amelyet körbejár vagy repül. A helybeállításokat a
körbejárás vagy repülés mód indítása előtt módosíthatja a Helymeghatározó
ablakban, vagy a modellben való mozgás közben.
MEGJEGYZÉS Ha a teljesítmény a Helymeghatározó ablak megjelenítésekor csökken,

akkor zárja be az ablakot.
Szabad körbejárás és repülés beállítások megadása

A szabad körbejárás és repülés beállításait a MŰSZERFAL 3D Navigál
vezérlőpanelen vagy a Szabad körbejárás és Repülés Beállítások
párbeszédpanelBeállíthatja az alapértelmezett lépésméretet, a lépések
másodpercenkénti számát és az egyéb megjelenítési beállításokat.
Szabad körbejárás és repülés navigációjának beállításai

Bármelyik navigáció előnézeti animációját elkészítheti, ideértve a rajz
körbejárását és repülését is. A mozgatási útvonal animáció létrehozása előtt
készítse el az előnézetet az animáció finomítása érdekében. Létrehozhatja,
rögzítheti, visszajátszhatja és mentheti az animációt. Az animáció előnézetére
vonatkozó további információval kapcsolatban lásd a következőt:Előnézeti
animációk létrehozása. A mozgatási útvonal animációk létrehozására vonatkozó
további információval kapcsolatban lásd a következőt: Mozgási útvonal
animációk létrehozása.
Sétamód indítása
■ Kattintson a Nézet menü ➤ Szabad körbejárás és repülés ➤ Szabad körbejárás

menüpontra.

Helyi menü: Indítsa el bármelyik 3D navigációs parancsot, kattintson jobb
gombbal a rajzterületre, majd válassza az Egyéb navigálási módok ➤ Szabad
körbejárás menüpontot.
Parancssor: 3DWALK
3D navigációs panel➤ Szabad körbejárás
Repülési mód indítása
■ Kattintson a Nézet menü ➤ Szabad körbejárás és repülés ➤ Repülés

menüpontra.
Helyi menü: Indítsa el bármelyik 3D navigációs parancsot, kattintson jobb

gombbal a rajzterületre, majd válassza az Egyéb navigálási módok ➤ Repülés
menüpontot.
Parancssor: 3DFLY
3D navigációs panel➤ Repülés
Szabad körbejárás és repülés beállítások megadása

Parancssor: SÉTAREPÜLBEÁLL
3D navigációs panel ➤ Szabad körbejárás ➤ Szabad körbejárás és repülés
beállítások
A megtekintési pozíció módosítása a Helymeghatározó ablakban
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Szabad körbejárás és repülés ➤ Szabad

körbejárás vagy Repülés menüpontra.
2 A Helymeghatározó ablakban az Előnézeti területen kattintson a
helymeghatározóra (amely egy színes pont) és vontassa új helyére.

3 Ha megjelenik a céljelölő, kattintson rá, majd vontassa az új célra.
4 Az Általános részben végezze el az aktuális beállítások módosítását.
5 Folytassa a modell körbejárását vagy repülését.
Parancssor: 3DSÉTA, 3DREPÜLÉS

3D navigációs panel ➤ Szabad körbejárás ➤ Körbejárás vagy Repülés
A Helymeghatározó ablak kikapcsolása
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Szabad körbejárás és repülés ➤ Szabad

körbejárás és repülés beállítások menüpontra.
2 A szabad körbejárás és repülés beállításai párbeszédpanelben szüntesse
meg a Helymeghatározó ablak megjelenítése melletti jelölőnégyzet
kijelölését.
Helyi menü: A 3D navigációs módban a jobb egérgombbal kattintson.

Kattintson a Szabad körbejárás és repülés beállítására.
Parancssor: SÉTAREPÜLBEÁLL
3D navigációs panel ➤ Szabad körbejárás ➤ Szabad körbejárás és repülés
beállítások
3D Dinamikus nézet (DNÉZET) létrehozása

Az eltolást és a zoomolást kombináló funkcióval az aktuális művelet
megszakítása nélkül tudja a nézetet módosítani.
A dinamikus nézetváltoztatás révén a nézőpont módosításának hatásai azonnal
láthatók. A módszer segítségével ideiglenesen egyszerűsíthető is a nézet, ha
csak azokat az objektumokat választja ki, amelyek a nézetet meghatározzák.
Ha objektumok kijelölése nélkül nyomja meg az ENTER billentyűt, a 3D
Dinamikus nézet egy kis ház modelljét jeleníti meg a tényleges rajz helyett.

Ezt a házat a nézet szögének és távolságának meghatározására használhatja.
Ha készen állnak a beállítások, és kilépett a parancsból, a változtatások a teljes
3D modellen a jelenlegi nézetben kerülnek alkalmazásra.
MEGJEGYZÉS A 3D-ben való dinamikus megtekintés sokkal hatékonyabb opciói a

3DKERINGÉS paranccsal érhetők el. További információ: 3D navigációs eszközök
használata.
Vágósíkok beállítása
Szelvények vagy metszetek hozhatók létre, melyek elülső és hátulsó vágósíkok
által meghatározott nézetek, amik az objektumok láthatóságát szabályozzák
egy képzeletbeli kamerától mért távolságuk alapján. A vágósíkok a kamera és a
tárgy (ahova a kamera fókuszál) által meghatározott irányra merőlegesen
mozgathatók. A vágás megszünteti az objektumok megjelenítését a vágósíkok
elejéről és hátuljáról. A következő illusztráció a vágósíkok működését mutatja
be:
hátsó vágósík
első vágósík
KAMERA
vágósíkok helye kamera helyzetéből számított nézet
MEGJEGYZÉS Beállíthat vágósíkokat is, amikor létrehoz egy kamera jelet. További
információ: Kamera-tulajdonságok módosítása.
Parancssor: DNÉZET
A vágósíkok beállítása (DNÉZET)

2 Jelölje ki a nézet alapját képező objektumokat.
3 A parancssorba írja be: M (Metszés).
4 Írja be az e karaktert egy első vágósík beállítására, vagy a h karaktert a
hátsó vágósík beállítására, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt.
5 Helyezze el a vágósíkot a csúszka húzásával vagy a céltól mért távolság
megadásával.

6 Nyomja meg az ENTER billentyűt a parancsból való kilépéshez.
MEGJEGYZÉS Beállíthat vágósíkokat is, amikor létrehoz egy kamera jelet. További
információ: Kamera-tulajdonságok módosítása.
Parancssor: DNÉZET
Az alapértelmezett nézet és FKR visszaállítása
1 Kattintson a Nézet menü ➤ 3D Nézetek menüpontra.

2 Kattintson a Normál nézet menüpontra.
3 Kattintson a FKR - Világ menüpontra.
Parancssor: NNÉZET
3D Nézet definiálása egy kamerával

Határozza meg a 3D nézetet a kamera modelltérbe helyezésével, majd a
kamerabeállításoknak a saját igényeihez állításával.
Kamerák áttekintése
Elhelyezhet kamerát egy rajzban 3D nézet definiálásához.
■ Hely. Azt a pontot definiálja, ahonnan egy 3D modellt néz.

■ Cél. Azt a pontot definiálja, melyet a nézet középpontjában a koordináta
megadásával néz.
■ Fókusztávolság. A kamera lencséjének nagyítási tulajdonságait definiálja.
Minél nagyobb a fókusztávolság, annál keskenyebb a nézetmező.
■ Elülső és hátsó vágósíkok. Megadja a vágósíkok helyét. A vágósíkok
határvonalak, melyek egy nézetet definiálnak, vagy metszenek. A kamera
nézetében minden rejtett, ami a kamera és az elülső vágósík között van.
Hasonlóképpen rejtett minden a hátsó vágósík és a cél között is.
Alapértelmezésként a mentett kamerák olyan neveket kapnak mint Kamera1,

Kamera2, és így tovább. Átnevezhet egy kamerát, nézetének jobb leírása
érdekében. A(z) Nézetkezelő a rajzban már meglévő kamerákat, valamint az
egyéb elnevezett nézeteket listázza ki.
Használja a Kamera jel megjelenése párbeszédpanel a kamera jelek színének
és méretének szabályozására.

Kamera létrehozása
Állítson be egy kamerát és célhelyet objektumok 3D perspektivikus nézeteinek
létrehozásához és elmentéséhez.
Kamera létrehozásához
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Kamera létrehozása menüpontra.

2 Kattintson a rajzon belül a kamera helyének megadásához.
■ Ha befejezte a kamera alapbeállítását, nyomja meg az ENTER billentyűt.
■ További kamera-tulajdonságok definiálásához kattintson a jobb oldali
egérgombbal és válasszon az opciós listáról. Ezután nyomja meg az
ENTER billentyűt a kamera beállításának befejezéséhez.
Nézet eszköztár
Parancssor: KAMERA
3D Navigációs panel, Kamera létrehozása
Kamera létrehozása az Eszközpalettáról

2 Kattintson a Kamera eszközpaletta lapra annak aktívvá tételéhez.
Parancssor: KAMERA
Kamera megjelenítése
Kamera-tulajdonságok módosítása
Módosíthatja a kamera fókusztávolságát, módosíthatja elülső és hátsó
vágósíkjait, elnevezhet egy kamerát, be-, vagy kikapcsolhatja egy rajzon az
összes kamera megjelenítését.
Amikor kijelöl egy kamerát, a Kamera előnézet párbeszédpanel nyílik meg a
kamera nézetének megjelenítéséhez.
3D Nézet definiálása egy kamerával | 203

■ Kattintson rá fogókra és vontassa azokat egy fókusztávolság, vagy nézetmező
áthelyezéséhez.
■ Használja a Dinamikus bevitel eszköztippet az X, Y, Z koordinátaértékek
beírásához.

Egy kamera fókusztávolságának módosítása
1 Ha még nincsenek a rajzon kamerák megjelenítve, kattintson a Nézet

menü ➤ Megjelenítés ➤ Kamerák menüpontra.
2 Kattintson a kamera jelre.
3 Kattintson egy Fókusztávolság/FOV fogó eszközre.
4 Mozgassa az egérmutatót, és kattintson tetszés szerinti helyre a lencse
elhelyezéséhez.
MEGJEGYZÉS A fókusztávolságnak pontos értékre módosításához kattintson
kettőt a kamera jelére a Tulajdonságok paletta megnyitásához. A Kamerák szakasz,
Fókusztávolság opcióban (mm), írjon be egy számértéket.
Parancssor: KAMERA
3D navigációs panel, Fókusztávolság
Kamera vágósíkjainak beállítása
Kamera átnevezése

3D Nézet definiálása egy kamerával | 205

2 Kattintson duplán egy kamera jelre.
3 A Tulajdonságok paletta, Általános szakasz, Név opción belül, írjon be
egy új nevet.
Parancssor: KAMERA
Kamera helyének megváltoztatása

2 Kattintson a kamera jelre, vontassa azt az új helyre, és egy kattintással
helyezze el a kamerát.
Parancssor: KAMERA
3D navigációs panel, Kamerapozíció
Kamera célpontjának módosítása

2 Kattintson arra a kamera jelre, amelynek célját módosítani akarja.
3 Kattintson a Célpont távolság fogó eszközre (a kék fogó középen),
vontassa azt az új helyre, majd kattintson a célpont elhelyezéséhez.
Parancssor: KAMERA
3D navigációs panel, Célpozíció
Kamera jel nyomtatásának megadása

2 Kattintson duplán egy kamerára.
3 A Tulajdonságok paletta, Kamera szakasz, Nyomtatás opción belül,
kattintson az Igen-re, vagy a Nem-re.
Parancssor: KAMERA

Mozgási útvonal animációk létrehozása
A mozgatási útvonal animációk, mint például a 3D animációs séták egy
modellen keresztül, lehetővé teszik egy modell vizuális bemutatását mind a
szakmai, mind pedig a nem szakmabeli hallgatóság számára. A tervezési cél
dinamikus közléséhez a navigációt rögzítheti és visszajátszhatja.
A mozgatási útvonal animáció létrehozásakor a következőket hajthatja végre:
Kamera mozgási útvonal vezérlése

Szabályozhatja a kamera mozgatását, és ezáltal az animációt, a kamerának és
céljának egy ponthoz, vagy útvonalhoz csatolásával.
Animáció mozgási útvonalakkal való létrehozásához kapcsolja a kamerát és
annak célját vagy egy ponthoz, vagy pedig az útvonalhoz. Ha azt akarja, hogy
a kamera mozdulatlanul maradjon, akkor kapcsolja ponthoz. Ha azt akarja,
hogy a kamera útvonal mentén mozogjon, akkor kapcsolja útvonalhoz.
Ha azt akarja, hogy a cél mozdulatlanul maradjon, akkor kapcsolja ponthoz.
Ha azt akarja, hogy a cél mozogjon, akkor kapcsolja útvonalhoz. A kamera és
a cél egyetlen ponthoz kapcsolása nem lehetséges.
Használja ugyanazt az útvonalat, ha azt kívánja, hogy az animációs útvonal
a kamera útvonalát kövesse. Ezt a célpont útvonalának Nincs-re állításával
teheti meg a Mozgatási útvonal animáció párbeszédpanelben. Ez az
alapértelmezett beállítás.
MEGJEGYZÉS A kamera vagy a cél útvonalhoz való kapcsolásához a mozgatási útvonal

animáció létrehozása előtt kell létrehoznia az útvonalobjektumot. Útvonal lehet egy vonal,
ív, elliptikus ív, kör, vonallánc, 3D vonallánc, vagy spline-görbe.
Mozgatási útvonal animáció létrehozása
1 Hozzon létre útvonalobjektumot a rajzon a kamera vagy a cél számára.

Útvonal lehet egy vonal, ív, elliptikus ív, kör, vonallánc, 3D vonallánc,
vagy spline-görbe.
MEGJEGYZÉS A létrehozott útvonal az animáción nem látható.
2 Kattintson a Menü ➤ Mozgatási útvonal animációk menüpontra.

■ Új kamerapont létrehozásához kattintson a Pont kijelölése
nyomógombra, majd adjon meg egy pontot a rajzon. Adja meg a pont
nevét. Kattintson az OK nyomógombra.
Mozgási útvonal animációk létrehozása | 207

■ Új kameraútvonal meghatározásához kattintson az Útvonal választása
nyomógombra, majd a rajzon adja meg az útvonalat. Írja be az útvonal
■ Meglévő kamerapont vagy -útvonal meghatározásához válassza ki a
legördülő listából.
4 A Mozgatási útvonal animáció párbeszédpanel Cél részében kattintson

a Pontra vagy az Útvonalra.
■ Új célpont létrehozásához kattintson a Pont kijelölése nyomógombra,
majd adjon meg egy pontot a rajzon. Adja meg a pont nevét.
■ Új célútvonal meghatározásához kattintson az Útvonal választása
nyomógombra, majd a rajzon adja meg az útvonalat. Írja be az útvonal
■ Meglévő célpont vagy -útvonal meghatározásához válassza ki a
6 Az Animációs beállítások részben módosítsa az animációs beállításokat

úgy, hogy az animáció az igényei szerint jöjjön létre.
7 Ha befejezte a pontok, az útvonalak és a beállítások módosítását, az
animáció megtekintéséhez kattintson az Előnézetre, vagy az OK
nyomógombra, ha menteni kívánja.
Parancssor: ANIMÚTVONAL
Mozgatási útvonal beállításainak megadása

Egy mozgatási útvonal animáció animációs fájlformátumát a Mozgatási útvonal
animáció párbeszédpanelben a beállítások megadásával határozhatja meg.
Az animáció képkocka-sebességét, időtartamát, felbontását, látványstílusát és
fájlformátumát különböző beállítások vezérlik.
Fordított mozgatási útvonal animáció megtekintése
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Mozgási útvonal animációk menüpontra.

2 A Mozgatási útvonal animáció párbeszédpanelben az Animációs
beállítások résznél kattintson a Fordított jelölőnégyzetre.

Az animáció sebességének és időtartamának szabályozása

beállítások résznél adja meg a képkocka-sebességet (KPM).
■ Adja meg a képkockák számát.
■ Adja meg másodpercben az időtartamot.
4 Kattintson az Előnézetre vagy az OK nyomógombra.

Az animációs felbontás beállítása

beállítások résznél válasszon felbontást a Felbontás legördülő listából.
A videoformátum beállítása

beállítások résznél kattintson a Formátum legördülő listában szereplő
valamelyik videoformátumra (AVI, MPG, MOV vagy WMV).
Mozgatási útvonal animáció rögzítése

Az animációt megtekintheti előnézetben rögzítés előtt, majd elmentheti a
kívánt formátumban.
Mozgatási útvonal animáció előnézete és mentése
Mozgási útvonal animációk létrehozása | 209

2 A Mozgatási útvonal párbeszédpanelen hajtsa végre a következőket:
■ Pont vagy útvonal megadása a kamerának.
■ Pont vagy útvonal megadása a célnak.
■ Animációs beállítások módosítása.
3 Az animáció előzetes megtekintéséhez kattintson az Előnézet

nyomógombra.
4 Az Animációs előnézet ablakban nézze meg az animációt. Ha az előnézeti
animáció kész van, zárja be az Animáció előnézete ablakot.
5 A Mozgatási útvonal párbeszédpanelen kattintson az OK nyomógombra.
6 A Mentés másként párbeszédpanelen adja meg a fájlnevet és azt a helyet,
ahová az animációs fájlt menteni kívánja.

Több nézet megjelenítése a
modelltérben
13
Ebben a fejezetben
■ Modelltér nézetablakok beállítása
Több nézet egyszerre történő megjelenítéséhez feloszthatja a
■ Az aktuális nézetablak kiválasztása
Modell lap rajzterületét külön nézetterületekre Ezek a modelltér és használata
■ A Modell lap
nézetablakok. A modelltér nézetablakok elrendezése elmenthető
nézetablak-beállításainak elmentése
és visszaállítása
későbbi használathoz.
A modelltér nézetablakok elrendezése elmenthető későbbi
használathoz.
211
Modelltér nézetablakok beállítása
A nézetablakok olyan területek, amelyek a felhasználó modelljét különböző
nézetekben jelenítik meg. A Modell lapon a rajzterület egy vagy több
szomszédos, négyszögletes nézetre osztható, melyeket modelltér nézetablakoknak
nevezünk. Nagy, illetve bonyolult rajz esetében, a különböző nézetek
alkalmazásával egyetlen nézethez képest lerövidül a zoomoláshoz vagy
eltoláshoz szükséges idő. Olyan hibák, melyek egyik nézetben esetleg
észrevétlenek maradnának, más nézetben nyilvánvalóvá válnak.
A Modell lapon létrehozott nézetablakok teljesen kitöltik a rajzterületet, és nem
fedik egymást. Az egyik nézetablakban végrehajtott módosítás maga után
vonja a többi automatikus frissítését. Az ábrán három modelltérbeli nézetablak
látható.
Nézetablakokat az elrendezés lapon is létrehozhat. Ezeket a nézetablakokat,

amelyeket elrendezés nézetablakoknak hívunk, egy lapon a rajz nézeteinek
elrendezésére használhatja. Az elrendezés nézetablakokat áthelyezheti és
átméretezheti. Az elrendezésbeli nézetablakok használatával jobban kezelhető
a képernyő, például, az egyes fóliák anélkül fagyaszthatók egy elrendezésbeli
nézetablakban, hogy az hatással lenne a többi nézetablakra. További információ
az elrendezésekről és az elrendezésbeli nézetablakokról: “Több nézettel
rendelkező rajzelrendezések létrehozása (papírtér)” 227. oldal.
212 | Fejezet 13 Több nézet megjelenítése a modelltérben

Modelltér nézetablakok használata
Modelltér nézetablakokkal a következőket teheti:
■ Eltolás, zoomolás, raszter, háló és FKR ikon módok beállítása és elnevezett

nézetek visszaállítása.
■ Felhasználói koordináta-rendszer állásainak elmentése önálló
nézetablakokkal.
■ Áthúzás egyik nézetablakból egy másikba parancs végrehajtásakor.
■ Nézetablak-elrendezés elmentése, hogy újból felhasználható legyen a Modell
lapon, vagy beilleszthető legyen egy elrendezés lapon.
Különböző koordináta-rendszerek felállítása az önálló nézetablakokban

általában nagyon hasznos, ha 3D modelleken dolgozik. Lásd: “Felhasználói
koordináta-rendszer hozzárendelése nézetablakokhoz” 383. oldal.
Modelltér nézetablakok felosztása és egyesítése

Az alábbi ábrák több alapértelmezett modelltér nézetablak-konfigurációt
mutatnak.
bal jobb vízszintes
függőleges felül alul
A modelltér nézetablakokat felosztással vagy egyesítéssel könnyen

módosíthatja. Két nézetablak egyesítésének feltétele, hogy legyen egy közös,
egyforma hosszú élük.
Modelltér nézetablakok beállítása | 213

A Modell lap nézetablakainak felosztása
1 Amennyiben több nézetablakot használ, kattintson a felosztani kívánt

nézetablakon belülre.
2 Kattintson a Nézet menü ➤ Nézetablakok menüpontra, majd ezt követően
2 nézetablak, vagy 3 nézetablak, vagy 4 nézetablak opcióra, hogy jelezze
azt, hogy mennyi modelltér nézetablakot kíván létrehozni.
3 A Következő promptban határozza meg az új nézetablakok elrendezését.
Parancssor: NABL
Két nézetablak egyesítése a Modell lapon
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Nézetablakok ➤ Egyesítés menüpontra.

2 Kattintson arra a modelltérbeli nézetablakra, amely a megtartani kívánt
nézetet tartalmazza.
3 Kattintson arra a szomszédos nézetablakra, melyet az első nézetablakkal
egyesíteni kíván.
Parancssor: NABL
A Modell lap egy nézetablakának visszaállítása
■ Kattintson a Nézet menü ➤ Nézetablakok ➤ 1 Nézetablak menüpontra.
Parancssor: NABL
Átváltás egy elrendezés lapról a Modell lapra
■ Kattintson a Modell lapra a rajzterület alján.
Parancssor: TILEMODE
Az aktuális nézetablak kiválasztása és használata

Amikor több nézetablakot használ, az egyik közülük az aktuális nézetablak,
amely fogadja a mutató műveleteit és a nézetparancsokat.
Az aktuális nézetablakban a mutató formája nyíl helyett szálkereszt, és a
nézetablak kerete kiemelve látható. Az aktuális nézetablak bármikor
megváltoztatható, kivéve, ha egy Nézet parancs éppen fut.

Egy nézetablak aktuális nézetablakká tételéhez kattintson rá, vagy nyomja
meg a CTRL+R billentyűkombinációt a meglévő nézetablakok közötti
átváltáshoz.
Ha például egy vonalat két modelltérbeli nézetablak használatával kíván
megrajzolni, akkor a vonal megrajzolását az aktuális nézetablakban kell
elkezdeni, majd a másik nézetablakot aktuálissá kell tenni a mutatóeszköz
segítségével, végül meg kell adni a vonal végpontját a második nézetablakban.
Nagy rajzon arra is alkalmas ez a módszer, hogy az egyik sarokból egy másik,
távoli sarokba vonalat húzzunk.
vonal kezdete
aktuális
nézetablak és a
vonal végpontja
Nézetablak aktuálissá tétele
■ Kattintson bárhol a nézetablak területén.
Nézetablakok közötti átváltás kattintás nélkül
■ Nyomja meg egymás után többször a CTRL+ R billentyűkombinációt.
A Modell lap nézetablak-beállításainak elmentése

és visszaállítása
A modelltérbeli nézetablakok elrendezései név alapján menthetők és állíthatók
vissza.
A Modell lap nézetablak-beállításainak elmentése és visszaállítása | 215

Nem kell beállítani a nézetablakokat és a nézeteket minden alkalommal, amikor
szükség van rájuk. A NABL paranccsal a nézetablak elrendezések elmenthetők,
és később név alapján visszaállíthatók. A következő beállításokat menti el
a szoftver a nézetablak-elrendezéssel együtt:
■ A nézetablakok száma és helye

■ A nézetablakban érvényes nézetek
■ A raszter és a háló beállításai nézetablakonként
■ Az FKR ikon megjelenítésének beállításai nézetablakonként
A meglévő nézetablak-elrendezések listázhatók, visszaállíthatók, és törölhetők.

Egy, a Modell lapon elmentett nézetablak-elrendezés beilleszthető egy
elrendezés lapra.
Nézetablak-elrendezés mentése és elnevezése
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Nézetablakok ➤ Új nézetablakok

menüpontra.
2 A Nézetablakok párbeszédpanel Új nézetablakok lapján adjon meg egy
nevet az Új név mezőben a nézetablak-elrendezés számára.
A név 255 karakter hosszúságú lehet, és tartalmazhat betűket,
számjegyeket, és speciális karaktereket: dollárjel ($), kötőjel (-), és aláhúzás
(_).
MEGJEGYZÉS Nézetablak-elrendezés csak a Modell lapon menthető el.
Parancssor: NABL
Elmentett nézetablak-elrendezés visszaállítása
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Nézetablakok ➤ Elnevezett nézetablakok

menüpontra.
2 A Nézetablakok párbeszédpanel Elnevezett nézetablakok lapján válassza
ki a nézetablak-elrendezést a listából.
Parancssor: NABL

Elmentett nézetablak-elrendezés törlése
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Nézetablakok ➤ Elnevezett nézetablakok

menüpontra.
ki a törlendő nézetablak-elrendezést.
Parancssor: NABL
Elmentett nézetablak elrendezések listájának megjelenítése
■ Kattintson a Nézet menü ➤ Nézetablakok ➤ Elnevezett nézetablakok

menüpontra a Nézetablakok párbeszédpanel megjelenítéséhez.
A rajzban elmentett összes nézetablak-elrendezés neve megjelenik az Elnevezett

nézetablakok lapon az Elnevezett nézetablak-elrendezések felirat alatt.
Parancssor: NABL
A Modell lap nézetablak-beállításainak elmentése és visszaállítása | 217

218
Alkatrész 4
Munkafolyamat kiválasztása
14. fejezet Egynézetű rajzok létrehozása (modelltér)

15. fejezet Több nézettel rendelkező rajzelrendezések létrehozása (papírtér)
16. fejezet Lapok használata lapkészletekben
219
220
Egynézetű rajzok létrehozása
(modelltér)
14
Ebben a fejezetben
■ Gyors áttekintés – Modelltér
Ha egy kétdimenziós rajz készítésére készül, melynek egyetlen
rajzolása
nézete van, az egész rajzot és a jegyzetét elkészítheti a ■ Rajzolás, méretezés és
megjegyzések a modelltérben
modelltérben. Ez a hagyományos módja rajzok létrehozásának
®
az AutoCAD programmal.
Ezzel a módszerrel az ábrázolni kívánt épületet, mechanikus
alkatrészt vagy földrajzi területet eredeti méretben (1:1) rajzolja
meg, de a szöveget, méretezést és a címpecsétet a rajzon abban
a méretben hozza létre, amely megfelel a tervezett nyomtatási
méretnek.
221
Gyors áttekintés – Modelltér rajzolása
A rajz modelltérben történő létrehozásának és nyomtatásának folyamata
nagyban eltér a kézi rajzolás folyamatától.
Az AutoCAD programban két eltérő munkakörnyezet van, amelyeket a Modell
és az elrendezés lapok jelenítenek meg. Ezek a lapok a rajzterület aljához közel
helyezkednek el.
Ha egy kétdimenziós rajz készítésére készül, melynek egyetlen nézete van, a
modellt és a jegyzetét is létrehozhatja teljes egészében a modelltérben, az
elrendezés lap használata nélkül. Ez a rajzok létrehozásának hagyományos
módszere az AutoCAD programmal. A módszer egyszerű, de több korlátja is
van, többek között:
■ Csak 2D rajzok létrehozására alkalmas.

■ Nem támogatja a többszörös nézetet és a nézetfüggő fóliabeállításokat.
■ A megjegyzés és a címpecsét átméretezése számításokat igényel.
Ezzel a módszerrel a geometriai objektumokat mindig a valós méretben (1:1)

rajzolja, és a szöveget, méretezést és egyéb megjegyzést abban a léptékben,
amely a rajz nyomtatásához megfelelő.
Lásd még:
“Több nézettel rendelkező rajzelrendezések létrehozása (papírtér)” 227. oldal
Rajzolás, méretezés és megjegyzések a modelltérben

Ha a modelltérben rajzol és onnan nyomtat, akkor léptéktényezőt kell
meghatároznia és alkalmaznia ahhoz, hogy a tárgyakat nyomtatás előtt
megjegyzésekkel láthassa el.
Rajzolhat és nyomtathat teljes egészében a modelltérből. Ez a módszer
elsősorban azoknál a kétdimenziós rajzoknál hasznos, melyeknek egyetlen
nézete van. A módszer használatához a folyamat a következő:
■ Határozza meg a mértékegységeket (rajzi egységeket) a rajz számára.

■ Adja meg a rajzi egység megjelenítési stílusát.
■ Számítsa ki és állítsa be a méretek, megjegyzések és blokkok léptékét.
■ Rajzoljon teljes méretben (1:1) a modelltérben.
222 | Fejezet 14 Egynézetű rajzok létrehozása (modelltér)

■ Készítse el a megjegyzést és illessze be a blokkokat a modelltérbe.
■ Nyomtassa ki a rajzot az előre meghatározott lépték szerint.
A mértékegység megadása
Mielőtt elkezdene rajzolni a modelltérben, adja meg a mértékegységeket (rajzi
egységeket), melyeket használni szándékozik. Eldöntheti, hogy az egységek a
képernyőn mit ábrázolnak: egy hüvelyket, egy millimétert, egy kilométert
vagy más mértékegységet. Ha például a rajz egy motoralkatrészé, dönthet úgy,
hogy egy rajzi egység egy milliméterrel egyenlő. Ha térképet rajzol, dönthet
úgy, hogy egy egység egy kilométernek felel meg.
A rajzi egységek megjelenítési stílusának megadása

Ha meghatározta a rajzi egységet a rajzhoz, meg kell adnia a rajzi egység
megjelenítési stílusát, mely tartalmazza az egység típusát és pontosságát.
Például egy 14,5-es érték megjeleníthető 14,500, 14-1/2, vagy 1'2-1/2" módon
is.
Adja meg a rajzi egységek megjelenítési stílusát a MÉRTEGYS paranccsal. Az
alapértelmezett rajzi egység típus a decimális.
Lépték megadása a megjegyzések és blokkok számára

Mielőtt rajzol, meg kell adnia a méretek, megjegyzések és blokkok léptékét a
rajzokban. Ezeknek az elemeknek az előre méretezése biztosítja, hogy helyes
méretűek lesznek a kész rajz nyomtatásakor.
A léptéket a következő objektumok számára kell megadni:
■ Szöveg. A szövegmagasságot a szöveg létrehozásakor megadott értéknek

vagy a szövegstílusban megadott rögzített szövegmagasságnak megfelelően
állíthatja be (STÍLUS).
■ Méretezések. A méretezések léptékét a méretezési stílusnak (MÉRETSTÍLUS)
vagy a DIMSCALE rendszerváltozó értékének megfelelően állíthatja be.
■ Vonaltípusok. A nem folytonos vonaltípusok méretezését a CELTSCALE
és a LTSCALE rendszerváltozókkal adhatja meg.
■ Sraffozási minták.A Sraffozási minták léptékét a Sraffozás és átmenet
párbeszédpanelen (HATCH) vagy a HPSCALE rendszerváltozóval adhatja
meg.
■ Blokkok. A blokkok számára a beillesztési léptéket megadhatja
beillesztéskor illetve beállíthatja a Beillesztés párbeszédpanelen (BEILL) vagy
a DesignCenter-ben (ADCENTER). A blokkok beillesztéséhez használt
Rajzolás, méretezés és megjegyzések a modelltérben | 223

rendszerváltozók az INSUNITS, az INSUNITSDEFSOURCE, és az
INSUNITSDEFTARGET. Ez érvényes a rajz szegélyére és címpecsétjére is.
Nyomtatási léptéktényező meghatározása

A rajz Modell lapról történő nyomtatásához úgy számíthatja ki a pontos
léptéktényezőt, hogy a rajzléptéket átváltja 1:n arányúra. Ez az
arány a kinyomtatott egységeket a rajzi egységekhez igazítja, mely a rajzolt
objektumok aktuális méretét jelenti.
Ha például olyan léptékben tervez nyomtatni, ahol 1/4 hüvelyk = 1 láb, a 48-as
léptéktényezőt a következőképpen számíthatja ki:
1/4" = 12"
1 = 12 x 4
1 (kinyomtatott egység) = 48 (rajzi egység)
Ugyanezen számítás felhasználásával az 1 centiméter = 1 méter léptéktényezője
100, és az 1 hüvelyk = 20 láb léptéktényezője 240.
Minta méretarányok
A táblázatban található építészeti léptéktényezők a modelltér szövegméreteinek
kiszámítására használhatók.
Léptékezés Léptéktényező Szövegméret Rajzszöveg

nyomtatása méretének
állítása a
következőre:
1 cm = 1 m 100 3 mm 30 cm
1/8" = 1'-0" 96 1/8" 12"
3/16" = 1'-0" 64 1/8" 8"
1/4" = 1'-0" 48 1/8" 6"
3/8" = 1'-0" 32 1/8" 4"
1/2" = 1'-0" 24 1/8" 3"
3/4" = 1'-0" 16 1/8" 2"
1" = 1'-0" 12 1/8" 1.5"
1 1/2" = 1'-0" 8 1/8" 1.0"
224 | Fejezet 14 Egynézetű rajzok létrehozása (modelltér)

Ha metrikus egységekkel dolgozik, a lap mérete lehet 210 x 297 mm (A4-es
méret), és a léptéktényező 20. A hálóhatárokat a következőképpen számíthatja
ki:
210 x 20 = 4200 mm
297 x 20 = 5900 mm
Lásd még:
“Egységek és egységformátumok megadása” 120. oldal
Rajzi egységek megjelenítési stílusának megadása

2 A Rajzi mértékegységek párbeszédpanelen állítsa be a rajznál
alkalmazni kívánt mértékegységek értékét.
3 Ha megváltoztatja a mértékegységek beállítását, a Minta területen
példákat láthat.
■ A Hosszúság területen válassza ki a mértékegység típusát és a pontosság
mértékét. Ez meghatározza a lineáris rajzi egységek megjelenítési
stílusát.
■ A Rajzi egységek a DesignCenter blokkokhoz mező alatt válassza ki
azt a mértékegységet, melyet a blokkok, képek vagy más, a rajzba
illesztett tartalmak léptékezéséhez kíván használni. Ha nem kívánja
léptékezni a beillesztett tartalmat, válassza az Egység nélkül elemet.
■ A Szög területen adja meg a szög típusát és pontosságát. Ez határozza
meg a szög rajzi egységek megjelenítési stílusát. Az alapértelmezett 0
fok kezdőszög 3 órára (azaz keletre) mutat.
■ A szög irányának megadásához kattintson az Irány nyomógombra,
majd válassza ki az alapirány szögét az Irány beállítása
párbeszédpanelben. A szögmérés iránya határozza meg a pontot,
melytől a szögek mérésre kerülnek, és az irányt, amerre a szögmérés
történik. Az Egyéb opció választásakor a felhasználó beírhatja a szög
értékét, míg az Irány nyomógombra kattintva a mutatóeszköz
segítségével adható meg a kezdőszög. Az alapértelmezett pozitív
szögmérték az óramutató járásával ellentétes.
4 Kattintson az OK gombra mindegyik párbeszédpanelen.
Rajzolás, méretezés és megjegyzések a modelltérben | 225

226
Több nézettel rendelkező
rajzelrendezések létrehozása
(papírtér)
15
Ebben a fejezetben
■ Gyors áttekintés – Elrendezések
■ Az elrendezés folyamat
Az elrendezésbeli nézetablakokat használja a modell nézeteinek ■ A modelltér és a papírtér
használata
megjelenítéséhez. Minden nézet különböző látószöggel, nézet
■ Elrendezésbeli nézetablakok
léptékkel és fólia megjelenítéssel rendelkezhet. létrehozása és módosítása
■ Elrendezésbeli nézetablakok
nézeteinek vezérlése
■ Elrendezések és elrendezési
beállítások újbóli felhasználása
227
Gyors áttekintés – Elrendezések
Két külön munkakörnyezet vagy “tér” van, amelyben objektumokat hozhat
létre egy rajzban.
Egy modell jellemzően a háromdimenziós térben, a modelltérben készült
geometriai objektumokból áll. A modell nézeteinek és jegyzeteinek a végső
elrendezése egy kétdimenziós térben, a papírtérben készül el. Ezek a terek két
vagy több lapon érhetők el a rajzterület aljához közel: a Modell lapon és egy
vagy több elrendezés lapon.
MEGJEGYZÉS Ezek a lapok lehetnek rejtettek, ilyenkor az alkalmazási ablak aljának

közepén, az állapotsoron gomb formájában jelennek meg.
A Modell lapon dolgozva a tárgy modelljét 1:1 arányban rajzolja le. Egy
elrendezés lapon dolgozva egy vagy több nézetablakot, méretezést,
megjegyzéseket és egy címpecsétet helyez el, amelyek egy rajzlapot alkotnak.
Az elrendezési lapon minden elrendezésbeli nézetablak egy képkerethez

hasonlít, amely a modell “fényképét” tartalmazza. Minden elrendezésbeli
nézetablak egy-egy nézetet tartalmaz, amely a modellt a felhasználó által
meghatározott léptékben és tájolásban mutatja meg. Azt is meghatározhatja,
hogy mely fóliák láthatóak az egyes elrendezésbeli nézetablakokban.
Miután befejezte az elrendezés kialakítását, kikapcsolhatja azt a fóliát, amely
az elrendezésbeli nézetablak objektumokat tartalmazza. A nézetek még
láthatóak, és ki is nyomtathatja az elrendezést a nézetablak határvonalainak
megjelenítése nélkül.
Az elrendezés folyamat
Amikor az elrendezés lapot használja a rajz nyomtatásra történő felkészítéséhez,
egy sor lépést hajt végre egy folyamatban.
Megtervezheti a rajz tárgyát a Modell lapon (a modelltérben), és felkészítheti
a nyomtatásra egy elrendezés lapon (a papírtérben).
228 | Fejezet 15 Több nézettel rendelkező rajzelrendezések létrehozása (papírtér)

A rajz ablak alján van egy Modell lap és egy vagy több elrendezés lap.

közepén, az állapotsoron gomb formájában jelennek meg.
Folyamat összefoglaló
Amikor elkészít egy elrendezést, jellemzően a következő folyamaton halad
végig:
■ Készítsen el egy modellt a témáról a Modell lapon.

■ Kattintson egy elrendezés lapra.
■ Az elrendezés oldalbeállításainak meghatározása, például a nyomtató,
papírméret, nyomtatási terület, nyomtatás léptéke és a rajztájolás.
■ Illesszen címpecsétet az elrendezésbe (kivéve, ha olyan rajzsablont használ,
amelynek már van címpecsétje).
■ Hozzon létre egy új fóliát az elrendezésbeli nézetablakok számára.
■ Elrendezésbeli nézetablakok létrehozása és elhelyezése az elrendezésben.
■ Állítsa be a tájolást, a léptéket és a fólia láthatóságot minden elrendezésbeli
nézetablakban.
■ Adjon igény szerint méretezéseket és jegyzeteket az elrendezéshez.
■ Kapcsolja ki az elrendezésbeli nézetablakokat tartalmazó fóliát.
■ Az elrendezés kinyomtatása.
Ebben a fejezetben a többi téma további részletekkel szolgál az elrendezések

és elrendezésbeli nézetablakok létrehozásával, használatával és módosításával
kapcsolatban.
A modelltér és a papírtér használata

Bizonyos feladatok végrehajtásához több szempontból is előnyös a modelltér
és a papírtér közötti váltás. A modellteret a modell létrehozásához és
szerkesztéséhez használhatja. A papírteret a rajzlap összeállításához és nézetek
definiálásához használhatja.
A Modell lap használata

A modelltérben a modellt 1:1 arányban rajzolhatja meg, és eldöntheti, hogy
egy egység milyen mértékegységnek feleljen meg: egy milliméternek,
A modelltér és a papírtér használata | 229

centiméternek, hüvelyknek, lábnak vagy bármi egyéb mértékegységnek, amely
kényelmes vagy megszokott.
A Modell lapon megnézheti és szerkesztheti a modelltér objektumait.
A szálkereszt az egész rajzterület fölött aktív.
A modelltérben elnevezett nézeteket is definiálhat, amelyeket egy elrendezésen

az elrendezésbeli nézetablakokban jelenít meg.
A Modell lap aktiválása

A Modell lap aktuálissá tételéhez végezze el a következő lépések valamelyikét:
■ Kattintson a Modell lapra.

■ Kattintson a jobb oldali egérgombbal bármely elrendezés lapra vagy a Modell
lapra. Kattintson a Modell lap aktiválása menüpontra.
■ Ha a Modell és elrendezés lapok rejtve vannak, kattintson az állapotsoron
a Modell gombra az alkalmazási ablak aljának közepén.
Az Elrendezés lap használata

Az elrendezés lapok egy papírtérnek nevezett területhez adnak hozzáférést. A
papírtérben elhelyezhet egy címpecsétet, létrehozhat a nézetek megjelenítéséhez
elrendezésbeli nézetablakokat, méretezheti a rajzát és jegyzeteket adhat hozzá.
A papírtéren egy egység a kinyomtatott lapon a papír távolságnak felel meg.
Az egység milliméter vagy hüvelyk lesz, a nyomtatóbeállítástól függően.
Egy elrendezési lapon megnézheti és szerkesztheti az elrendezésbeli
objektumokat, például az elrendezésbeli nézetablakokat és a címpecséteket.
Átmozgathat egy objektumot (például mutatót vagy címpecsétet) a modelltérből
a papírtérbe (vagy fordítva). A szálkereszt az egész elrendezési terület fölött
aktív.

közepén, az állapotsoron gomb formájában jelennek meg. A lapok megjelenítéséhez a jobb
oldali egérgombbal kattintson a Modell, vagy az elrendezés gombra és kattintson rá a helyi
menüben az Elrendezés és Modell lapok megjelenítése opcióra.
További elrendezés lapok létrehozása

Alapértelmezés szerint az új rajzok két elrendezés lapot tartalmaznak,
az Elrendezés1 és Elrendezés2 lapokat. Ha egy rajzsablont használ, vagy egy
létező rajzot nyit meg, az elrendezés lapok neve eltérhet ettől.
A következő módszerek bármelyikével létrehozhat egy új elrendezés lapot:
■ Adjon hozzá egy új elrendezés lapot beállítások nélkül, majd adja meg a
beállításokat az Oldalbeállítás párbeszédpanelben.
■ Használja az Elrendezés létrehozása varázslót az elrendezés lap
létrehozásához és a beállítások megadásához.
■ Másoljon át egy elrendezés lapot és a beállításait az aktuális rajzfájlból.
■ Importáljon egy elrendezés lapot egy létező rajzsablon (DWT) fájlból vagy
rajzfájlból (DWG).
Kattintson a jobb oldali egérgombbal egy elrendezés lapra az elrendezésekhez

tartozó helyi menü megjelenítéséhez.
MEGJEGYZÉS Egy rajzban több elrendezést is létrehozhat. Mindegyik elrendezés külön

nyomtatási beállításokkal és papírmérettel rendelkezhet. Mindemellett a rajzok átküldésekor
és közzétételekor az összetévesztés elkerülése miatt javasolt, hogy egy rajzhoz csak egy
elrendezést hozzon létre.

Az elrendezések beállítása az Elrendezés létrehozása varázsló használatával
Az Elrendezés létrehozása varázsló használatával új elrendezést hozhat létre.
Az Elrendezés létrehozása varázslóban meg kell adni az elrendezés beállításait,
úgymint
■ Az új elrendezés nevét
■ Az elrendezéshez társított nyomtatót
■ Az elrendezéshez használt papírméretet
■ A rajz tájolását a papíron
■ A címpecsétet
■ A nézetablakok beállítási információit
■ Az elrendezésbeli nézetablak-konfigurációjának helyét
A megadott információkat később szerkesztheti az elrendezés kiválasztásával

és a Fájl menüből az Oldalbeállítás menüpont választásával.
Oldalbeállítás megadása az aktuális elrendezéshez
■ Kattintson a jobb oldali egérgombbal az aktuális elrendezés lapra, majd az

Oldalbeállítás menüpontra.
Elrendezések eszköztár
Parancssor: OLDALBEÁLL
Új elrendezés létrehozása
1 Kattintson a Beillesztés menü ➤ Elrendezés ➤ Új elrendezés menüpontra.

2 Írja be az új elrendezés nevét a parancssorba.
Az új elrendezés lap létrejön. Az új elrendezésre történő átkapcsoláshoz
válassza ki az elrendezés lapot.
Parancssor: ELRENDEZÉS

Elrendezés importálása egy sablonból
1 Kattintson a Beillesztés menü ➤ Elrendezés ➤ Elrendezés sablonról

menüpontra.
2 A Sablon kiválasztása párbeszédpanelben válasszon egy DWT vagy egy
DWG kiterjesztésű fájlt az elrendezés importálásához.
4 Az Elrendezések beillesztése párbeszédpanelen válassza ki az importálandó
elrendezést.
Az új elrendezés lap létrejön. Az új elrendezésre történő átváltáshoz
kattintson az elrendezés lapra.
Új elrendezés létrehozása a varázsló használatával
1 Kattintson a Beillesztés menü ➤ Elrendezés ➤ Elrendezés varázsló

parancsra.
2 Az Elrendezés létrehozása varázsló oldalain válassza ki az új elrendezés
megfelelő beállításait.
Ezek után az új elrendezés lesz az aktuális elrendezés lap.
Parancssor: ELRENDEZÉSVARÁZSLÓ
Elrendezés másolása
1 Kattintson a jobb oldali egérgombbal a másolni kívánt elrendezéshez

tartozó lapon. Kattintson az Áthelyezés vagy másolás menüpontra.
2 Az Áthelyezés vagy másolás párbeszédpanelen válassza ki az új elrendezés
lap helyét.
3 Győződjön meg arról, hogy a Másolat létrehozása jelölőnégyzet be van
jelölve.
MEGJEGYZÉS A Modell lap nem másolható.

Elrendezés átnevezése
1 Kattintson a jobb oldali egérgombbal az átnevezni kívánt elrendezéshez

tartozó lapon. Válassza az Átnevezés menüpontot.
2 Az Elrendezés átnevezése párbeszédpanelen írja be az elrendezés új nevét.
MEGJEGYZÉS A Modell lap nem nevezhető át.
Elrendezés törlése
1 Kattintson a jobb oldali egérgombbal a törölni kívánt elrendezéshez

tartozó lapon, majd válassza a Törlés menüpontot.
2 A figyelmeztetés ablakban válassza az OK nyomógombot az elrendezés
törléséhez.
Az elrendezés törlésével minden, az elrendezéshez társított elnevezett
nézet is automatikusan törlésre kerül.
MEGJEGYZÉS A Modell lap nem törölhető.
Elrendezés lapok átrendezése
1 Kattintson a jobb oldali egérgombbal az áthelyezni kívánt elrendezéshez

tartozó lapon. Kattintson az Áthelyezés vagy másolás menüpontra.
2 Az Áthelyezés vagy másolás párbeszédpanelben a mozgatott vagy másolt
elrendezés lap kiválasztása után válassza ki az elrendezés lap helyét. Ha
az elrendezés lapot az elrendezés lapok listájának végére szeretné
mozgatni, válassza a Végére mozgatás elemet.
MEGJEGYZÉS A Modell lap nem mozgatható el.

Egy elrendezés aktuálissá tétele
Végezze el a következő lépések valamelyikét egy elrendezés aktuálissá tételéhez:
■ Kattintson az aktuálissá tenni kívánt elrendezéshez tartozó lapra.

■ Nyomja meg a CTRL+Page Down billentyűkombinációt az elrendezési lapok
közötti balról jobbra, vagy a CTRL+Page Up billentyűkombinációt a jobbról
balra léptetéshez. Az aktuálissá tenni kívánt elrendezési lapnál álljon meg.
Objektum mozgatása a modelltérből a papírtérbe (és megfordítva)
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Tércsere menüpontra.

2 Jelöljön ki egy vagy több objektumot a mozgatáshoz.
3 Nyomja meg az ENTER billentyűt a parancs befejezéséhez.
Parancssor: TÉRVÁLT
Az előző elrendezés aktiválása
1 Kattintson a jobb oldali egérgombbal bármely elrendezés lapra vagy a

Modell lapra.
2 Kattintson az Előző elrendezés aktiválása menüpontra.
Minden elrendezés kijelölése
■ Kattintson a jobb oldali egérgombbal bármely elrendezés lapra. Kattintson

a Minden elrendezés kijelölése menüpontra.
Elrendezés nyomtatása

■ Kattintson a jobb gombbal bármely elrendezés lapra. Kattintson a
Nyomtatás gombra.
■ Tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt több elrendezés lap kijelöléséhez.
Kattintson a jobb gombbal bármely elrendezés lapra. Kattintson a
Kiválasztott elrendezések közzététele menüpontra.
2 Adja meg a beállításokat a Nyomtatás vagy a Közzététel párbeszédpanelen.

Kattintson az OK vagy a Közzététel nyomógombra.

Parancssor: PLOT
A modelltér elérése egy elrendezésbeli

nézetablakból
A modelltérhez hozzáférhet az elrendezésbeli nézetablakból, hogy szerkeszthesse
az objektumokat, lefagyaszthassa és felolvaszthassa a fóliákat, és hogy
beállíthassa a nézetet.
Nézetablak objektumok létrehozása után hozzáférhet a modelltérhez a
következő feladatok végrehajtásához:
■ Objektumok létrehozása és módosítása a modelltérben az elrendezésbeli

nézetablakon belül.
■ Nézet eltolása az elrendezésbeli nézetablakon belül és a fólia láthatóság
megváltoztatása.
A modelltérhez történő hozzáférés módszere attól függ, mit kíván csinálni.
Objektumok létrehozása és módosítása egy elrendezésbeli nézetablakban

Ha objektumok létrehozását vagy módosítását tervezi, használja az állapotsoron
a gombot az elrendezésbeli nézetablak maximalizálásához. A maximalizált
elrendezésbeli nézetablak kitölti a teljes rajzterületet. A középpont és a fólia
láthatóság beállításai nem változnak, és a környező objektumok megjelenítésre
kerülnek.
A modelltérben a munka közben eltolhat és nagyíthat, de amikor visszaállítja
a nézetablakot a papírtérbe történő visszatéréshez, az elrendezésbeli
nézetablakban az objektumok helyzete és léptéke visszaáll.
MEGJEGYZÉS Ha a NYOMTAT parancsot használja, amíg egy nézetablak maximalizált,

a Nyomtatás párbeszédpanel megjelenése előtt az elrendezés lap visszaáll. Ha úgy menti
el és zárja be a rajzot, hogy egy nézetablak maximalizált, a legközelebbi megnyitáskor az
elrendezés lap visszaáll.
Ha úgy dönt, hogy átvált a Modell lapra változtatások végrehajtásához, a fólia

láthatóság beállítások a teljes rajzra fognak vonatkozni, nem arra az adott
elrendezésbeli nézetablakra. A nézet sem úgy lesz középre helyezve és
kinagyítva, mint ahogy az elrendezésbeli nézetablakban.

Nézet beállítása egy elrendezésbeli nézetablakban
Ha el kívánja tolni a nézetet és meg kívánja változtatni a fóliák láthatóságát,
kattintson duplán az elrendezésbeli nézetablakon belül a modelltérhez történő
hozzáféréshez. A nézetablak szegélye vastagabb lesz, és a szálkereszt mutató
csak az aktuális nézetablakban látható. Minden aktív nézetablak látható marad
a munkavégzés során. Lefagyaszthatja és felolvaszthatja a fóliákat az aktuális
nézetablakban a Fóliatulajdonság kezelőben, és eltolhatja a nézetet. A
papírtérhez történő visszatéréshez kattintson duplán egy üres területre az
elrendezésen, a nézetablakon kívül. A végrehajtott változtatások megjelennek
a nézetablakban.
Ha a léptéket az elrendezésbeli nézetablakban azelőtt állítja be, hogy átment
volna a modelltérbe, a módosítások megelőzése érdekében lezárhatja a léptéket.
Ha a lépték le van zárva, a modelltérben nem használható a ZOOM parancs.
A modelltér és a papírtér közötti váltás egy elrendezésen

Egy elrendezésen, használja a következő módszerek egyikét:
■ Ha a papírtéren van, kattintson duplán egy elrendezésbeli nézetablakon

belülre.
Most a modelltéren van. A kiválasztott elrendezésbeli nézetablak lesz az
aktuális nézetablak, és eltolhatja a nézetet, illetve megváltoztathatja a fólia
tulajdonságokat. Ha jelentős változtatásokat kell végrehajtania a modellen,
javasolt, hogy használja a NAMAX parancsot az elrendezésbeli nézetablak
maximalizálása érdekében, vagy váltson át a Modell lapra.
■ Ha egy elrendezésbeli nézetablakban a modelltéren van, kattintson duplán
a nézetablakon kívülre.
Most a papírtéren van. Létrehozhat és megváltoztathat objektumokat az
elrendezésen.
■ Ha a modelltérben van, és másik elrendezés nézetablakra kíván váltani,
akkor kattintson duplán egy másik elrendezés nézetablakban, vagy nyomja
meg a CTLR+R billentyűt a meglévő elrendezés nézetablakok közötti
átváltáshoz.

Szerkesztés maximalizált elrendezésbeli nézetablakban
1 Kattintson az elrendezésbeli nézetablak határvonalára a kiválasztásához.

MEGJEGYZÉS Maximalizálhat egy lezárt nézetablakot, és módosíthatja az
objektumokat. Ha visszaállítja a nézetablakot, újra zárolt lesz.
2 Az állapotsoron kattintson a Nézetablak teljes méretűvé tétele gombra.

Visszaállíthatja a nézetablakot és teljes méretűvé tehet egy másik
nézetablakot a Nézetablak teljes méretűvé tétele gomb melletti nyilak
egyikére kattintva.
3 Hajtsa végre a változtatásokat.
4 Az elrendezésbeli nézetablakhoz történő visszatéréshez kattintson a
Nézetablak kis méretűvé tétele gombra az állapotsoron.
A középpont és a nagyítás visszatérnek ahhoz a beállításhoz, amely
érvényben volt a nézetablak teljes méretűvé tétele előtt.
Állapotsor
Parancssor: NAMAX, NAMIN

Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal. Válassza a Nézetablak teljes méretűvé
tétele menüpontot.
Elrendezésbeli nézetablakok létrehozása és

módosítása
Létrehozhat egyetlen elrendezésbeli nézetablakot, amely kitölti a teljes
elrendezést, vagy létrehozhat több elrendezésbeli nézetablakot az elrendezésen.
Miután létrehozta a nézetablakokat, megváltoztathatja a méretüket,
tulajdonságaikat, és igény szerint átméretezheti, illetve áthelyezheti őket.
MEGJEGYZÉS Fontos, hogy az elrendezésbeli nézetablakokat a saját fóliájukon hozza

létre. Ha készen áll a nyomtatásra, kikapcsolhatja a fóliát és kinyomtathatja az elrendezést
az elrendezésbeli nézetablakok határvonalai nélkül.
Az MNÉZET paranccsal több lehetősége van egy vagy több elrendezésbeli

nézetablak létrehozására. A MÁSOL és a KIOSZT parancsokat is használhatja
több elrendezésbeli nézetablak létrehozásához.

Nem négyszögletű elrendezésbeli nézetablakok létrehozása
Szabálytalan körvonallal határolt nézetablakot hozhat létre, ha egy papírtérben
rajzolt objektumot elrendezésbeli nézetablakká konvertál.
Az MNÉZET parancs két lehetőséget kínál szabálytalan formájú nézetablak
létrehozásának támogatására.
Az Objektum opcióval kiválaszthat egy zárt objektumot, mint a papírtérben
létrehozott kört vagy zárt vonallánc objektumot, és átkonvertálhatja
elrendezésbeli nézetablakká. Az objektum a nézetablak létrehozása után a
nézetablakhoz társított nézetablak körvonalat jelenti.
A Poligon opcióval pontok kijelölésével hozható létre szabálytalan
elrendezésbeli nézetablak. Az egymást követő promptok ugyanazok, mint a
vonalláncok létrehozásakor előforduló promptok.
MEGJEGYZÉS Ha nem szeretné megjeleníteni egy elrendezésbeli nézetablak

határvonalait, a lefagyasztás helyett inkább kapcsolja ki a nem négyszögletes nézetablak
fóliáját. Ha egy nem négyszögletes elrendezésbeli nézetablak fóliája lefagyasztott, a
határvonal nem jelenik meg, de a nézetablak nincs vágva.
Elrendezés nézetablakok átméretezése

A nézetablak alakja a fogók használatával megváltoztatható. A fogókkal úgy
módosíthatja az elrendezésbeli nézetablak csomópontjait vagy méretét, ahogy
bármely más, fogókkal rendelkező objektum esetében.
Elrendezésbeli nézetablakok létrehozása és módosítása | 239

Elrendezés nézetablakok vágása
Egy elrendezésbeli nézetablak határvonala a NARÉSZ paranccsal definiálható
újra. Az elrendezés nézetablak vágása a mutatóeszköz használatával történhet
egy határvonalként funkcionáló meglévő objektum kiválasztásával, vagy az
új határvonal pontjainak közvetlen megadásával.
Új elrendezésbeli nézetablak létrehozása
1 Az elrendezés lapon kattintson a Nézet menü ➤ Nézetablakok ➤

1.Nézetablak opcióra.
2 Kattintson az új elrendezésbeli nézetablak egyik sarkának megadásához.
3 Kattintson az átellenes sarok megadásához.
Egy új elrendezésbeli nézetablak áll rendelkezésre, amely megjeleníti az
alapértelmezett nézetet. A nézet beállításához kattintson duplán az
elrendezésbeli nézetablakban, hogy hozzáférjen a modelltérhez.
Parancssor: NABL, MNÉZET
Nézetablak konfiguráció létrehozása egy elrendezésen
1 Kattintson egy elrendezés lapra.

menüpontra.
3 A Nézetablakok párbeszédpanel Új nézetablakok lapján válasszon ki egy
nézetablakot a listáról.
4 A Beállítás területen válassza ki a 2D vagy a 3D elemet.
A 3D opció kiválasztásakor a program a konfigurációban levő
nézetablakok mindegyikénél szabványos térbeli nézeteket alkalmaz.
5 A Nézetablakok távolsága mezőben adja meg, hogy mekkora helyet kíván
hagyni a nézetablakok között.
6 A nézet megváltoztatásához válasszon egy nézetet az előnézeti képben.
A Nézet átállítása mezőben válasszon egy nézetet a szabványos nézetek
listájából.
A lista tartalmazza a felül-, alul-, elöl-, hátul-, jobb-, bal- valamint
az izometrikus nézeteket éppúgy, mint a rajzzal elmentett elnevezett
nézeteket. A kiválasztott nézet megjelenik az Előnézet területen.

8 A rajzterületen adjon meg két pontot egy terület kijelöléséhez, amelybe
a nézetablak-konfiguráció kerül.
Parancssor: NABL
Elnevezett nézetablak-konfiguráció elhelyezése az elrendezésben

menüpontra.
ki az elnevezett nézetablak-elrendezést a listából.
5 Az elrendezésben jelölje ki az elnevezett nézetablak-konfiguráció helyét.
Parancssor: NABL
A nézetablak tulajdonságok módosítása a Tulajdonságok paletta használatával
1 Kattintson a módosítani kívánt tulajdonságokat tartalmazó elrendezésbeli

nézetablak határára.
2 Kattintson a jobb oldali egérgombbal, majd válassza a Tulajdonságok
menüpontot.
3 A Tulajdonságok palettán jelölje ki az értéket a módosítani kívánt
tulajdonsághoz. Adjon meg egy új értéket, vagy válasszon egy új beállítást
a felkínált listából.
Az új tulajdonság beállítást vagy értéket a szoftver az aktuális
nézetablakhoz rendeli hozzá.
Elrendezésbeli nézetablakok létrehozása és módosítása | 241

Parancssor: TULAJDONSÁGOK
Helyi menü: Válassza ki a nézetablakot, majd kattintson a jobb gombbal a
rajzterületen. Kattintson a Tulajdonságok nyomógombra.
Nézetablak határvonalának vágása
1 A parancssorba írja be: narész

2 Jelölje ki azt a nézetablakot, melyet vágni kíván.
3 A kivágási határok törléséhez írja be: t (töröl).
4 írja be: p (poligon).
5 Az nézetablak új határvonalának definiálásához adja meg a kívánt
pontokat, vagy jelöljön ki egy objektumot.
Parancssor: Válassza ki a vágni kívánt nézetablakot, majd kattintson a jobb

oldali egérgombbal a rajzterületen. Kattintson a Nézetablak vágása menüpontra.
Elrendezésbeli nézetablakok nézeteinek vezérlése

Elrendezés létrehozásakor elrendezésbeli nézetablakokat adhat az elrendezéshez,
amelyek a modelltérre nyíló ablakként működnek. Minden elrendezésbeli
nézetablakban szabályozhatja a megjelenített nézetet.
Nézetek léptékezése az elrendezésbeli

nézetablakokban
A nyomtatott rajz minden megjelenített nézetének pontos léptékezéséhez
állítsa be minden nézet papírtérhez viszonyított léptékezését.
A nézetablak nézet léptéke a következő eszközök használatával változtatható
meg:
■ A ZOOM parancsXPopciója
■ A Nézetablakok eszköztár

MEGJEGYZÉS A megjelenítési és nyomtatási léptéklistákban megjelenő léptékek listáját
a LÉPTÉKLISTASZERK parancs használatával módosíthatja.
Az elrendezés nézetablakban egy nézet léptéktényezője a nézetablakban

megjelenített modell valós mérete és az elrendezés mérete közötti arányt
tükrözi. Az arány kiszámolható a papírtérbeli egységek és a modelltérbeli
egységek hányadosaként. Egy egynegyed léptékű rajz esetében például egy
papírtérbeli egység felel meg négy modelltérbeli egységnek, amely számokkal
kifejezve: 1:4.
Az elrendezésbeli nézetablak határának léptékezése vagy nyújtása nem
változtatja meg a nézetablak tartalmának léptékét.
Elrendezésbeli nézetablakok léptékének lezárása

A nézetablak léptékének beállítása után a nézetablak léptékének módosítása
nélkül nem lehet nagyítani a nézetablakon belül. A nézetablak léptékének
lezárásával viszont különböző részletességű nagyítások is végrehajthatók, a
lépték módosítása nélkül.
A lépték zárolása rögzíti a kijelölt nézetablak léptékét. A lépték zárolása után
tehát továbbra is lehetséges a geometria módosítása a nézetablakban, a lépték
megváltozása nélkül. A nézetablakok léptékének zárolása után a legtöbb
nézetparancs, mint a NÉZŐPONT, DNÉZET, 3DKERINGÉS, NNÉZET és NÉZET,
nem használható abban a nézetablakban.
MEGJEGYZÉS A szabálytalan alakú nézetablakok léptéke is zárolható. A szabálytalan

alakú nézetablak zárolásához egy plusz lépést kell végrehajtania a Tulajdonságok palettán,
mert a nézetablak objektumot kell kijelölnie, nem a nézetablak vágási határvonalát.
Az elrendezésbeli nézetablak lépték módosítása a Tulajdonságok paletta

használatával
1 Győződjön meg arról, hogy egy elrendezés lap papírtérben van.

2 Kattintson az elrendezésbeli nézetablak határára, melynek léptékét
módosítani kívánja.
menüpontot.
4 A Tulajdonságok palettán válassza a Szabványos lépték elemet, majd
jelöljön ki egy új léptéket a listából.
A kiválasztott léptéket a program alkalmazza a nézetablakra.
MEGJEGYZÉS Egyedi méretarány használatához írjon be egy méretarányt a
Tulajdonságok paletta Egyedi méretarány mezőjébe.
Elrendezésbeli nézetablakok nézeteinek vezérlése | 243

Az elrendezésbeli nézetablakok léptékének rögzítése
1 Az elrendezésben kattintson arra a nézetablakra, amely léptékét le kívánja

lakatolni.
2 Ha szükséges, nyissa meg a Tulajdonságok palettát.
3 A Tulajdonságok palettán végezze el a következő lépések valamelyikét:
■ Téglalap alakú nézetablak kiválasztása esetén válassza a Megjelenítés
rögzítése opciót, majd kattintson az Igen nyomógombra.
■ Szabálytalan nézetablak kiválasztása esetén először kattintson a Minden
(2) elemre, majd válassza a Nézetablak elemet (1). Ezután válassza a
Megjelenítés rögzítése, majd az Igen menüpontot.
Az aktuális nézetablak léptéke zárolva van. Ha a nézetablak

léptéktényezőjét megváltoztatja, az csak a papírtér objektumokra van
hatással.
A láthatóság szabályozása az elrendezésbeli

nézetablakokban
Az elrendezésbeli nézetablakokban megjelenő objektumok láthatósága számos
eljárással szabályozható. Ezek a módszerek hasznosak egy rajz különböző
elemeinek hangsúlyozásához vagy elrejtéséhez, és a képernyőfrissítés idejének
lerövidítéséhez.

Megadott fóliák lefagyasztása elrendezésbeli nézetablakban
Az elrendezésbeli nézetablakok használatának egyik nagy előnye az, hogy
szelektíven fagyaszthat le fóliákat minden elrendezésbeli nézetablakban.
Megadhat egy alapértelmezett fólia láthatóság beállítást az új nézetablakokhoz
és fóliákhoz. Így az egyes elrendezésbeli nézetablakokban különböző
objektumokat láthat.
Az aktuális és későbbi elrendezésben a fóliák anélkül fagyaszthatók és
felolvaszthatók, hogy ez a többi nézetablakra hatással lenne. A fagyasztott
fóliák láthatatlanok. Nincsenek regenerálva és nyomtatva. Az ábrán
megfigyelhető, hogy a terepet mutató fólia az egyik elrendezésben le van
fagyasztva.
A felolvasztás visszaállítja a fóliák láthatóságát. Az aktuális nézetablakban

a fóliák lefagyasztásának vagy felolvasztásának a legegyszerűbb módja
a Fóliatulajdonság-kezelő használata.
A Fóliatulajdonság kezelőben, a jobb oldalon, használja az Aktuális NA
fagyasztás feliratú oszlopot egy vagy több fólia lefagyasztásához az aktuális
elrendezésbeli nézetablakban. Az Aktuális NA fagyasztás oszlop
megjelenítéséhez egy elrendezés lapon kell lennie. Adja meg az aktuális
elrendezésbeli nézetablakot úgy, hogy a szegélyein belülre bárhova kettőt
kattint.
Fóliák automatikus fagyasztása és felolvasztása új elrendezésbeli

nézetablakokban
A láthatóság alapértelmezés szerinti értékei beállíthatók az egyes fóliákra az új
elrendezésbeli nézetablakokhoz. Például korlátozhatja a méretek megjelenítését
a MÉRETEK fólia fagyasztásával az összes új nézetablakban. Ha mégis szükséges
a méretezések megjelenítése egy újonnan létrehozott nézetablakban, akkor az

alapértékek az aktuális nézetablakra nézve felülírhatók. Az új nézetablakok
alapértelmezéseinek megváltoztatása nincs hatással a már meglévő
nézetablakokra.
Új fóliák létrehozása, melyek minden elrendezésbeli nézetablakban fagyasztott

állapotúak
Olyan új fóliákat hozhat létre, melyek minden létező és új nézetablakban
fagyasztott állapotúak. A nézetablakban felolvaszthatja a megadott fóliákat.
Az így létrehozott új fólia csak egyetlen nézetablakban lesz látható.
Fóliák fagyasztása és felolvasztása az aktuális elrendezésbeli nézetablakban
1 Kattintson duplán arra az elrendezésbeli nézetablakra, melyet aktuálissá

kíván tenni.
2 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia parancsra.
3 A Fóliatulajdonság-kezelőben válassza ki a lefagyasztani vagy felolvasztani
kívánt fóliákat.
Több fólia kijelöléséhez tartsa lenyomva a CTRL billentyűt. Fóliák
sorrendjének kijelöléséhez tartsa lenyomva a CTRL billentyűt.
4 Kattintson az ikonra a Fagyasztás az aktuális nézetablakban oszlopban
az egyik kiválasztott fóliához.
Fóliák eszköztár
Parancssor: FÓLIA
Az aktuális elrendezésbeli nézetablakban lévő fagyasztott fóliák listájának

megjelenítése

2 Kattintson duplán arra az elrendezésbeli nézetablakra, melyet aktuálissá
kíván tenni.
4 A Fóliatulajdonság-kezelőben, a Fagyasztás az aktuális nézetablakban
oszlopban nézze meg a Fagyasztás/Olvasztás az aktuális nézetablakban
ikonját.

Parancssor: FÓLIA, NAFÓLIA
Fóliák fagyasztása és felolvasztása az összes nézetablakban

3 A Fóliatulajdonság kezelőben válasszon ki egy vagy több, lefagyasztani
vagy felolvasztani kívánt fóliát.
4 A Fagyasztás oszlopban kattintson az ikonra a lefagyasztáshoz vagy
felolvasztáshoz.
Parancssor: FÓLIA
Fagyasztás vagy felolvasztás a papírtérben

2 Győződjön meg arról, hogy a papírtérben van. (Az állapotsoron a PAPÍR
felirat látszik.)
4 A Fóliatulajdonság-kezelőben jelölje ki a fagyasztani vagy felolvasztani
kívánt fóliákat.
5 A Fagyasztás oszlopban kattintson rá az ikonra a fólia állapotának
módosításához. A nap ikon a fólia felolvasztott, a hópehely ikon a fólia
fagyasztott állapotát jelöli.

Parancssor: FÓLIA
Fóliák fagyasztása és felolvasztása az összes új nézetablakban

2 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia menüpontra.
3 A Fóliatulajdonságok-kezelőben válassza ki az új nézetablakban
automatikusan lefagyasztani vagy felolvasztani kívánt fóliákat.
4 Az Új VP Fagyasztás oszlopban kattintson az ikonra a fóliaállapot
módosításához. A nap ikon a fólia felolvasztott, a hópehely ikon a fólia
fagyasztott állapotát jelöli.
Parancssor: FÓLIA
Új fólia létrehozása, amely minden nézetablakban fagyasztott

3 Kattintson az Új fólia nyomógombra fólia létrehozásához.
4 Adjon új nevet a fóliának.
5 Kattintson az ikonra a Fagyasztás oszlopban a fólia állapotának
fagyasztottra módosításához. A nap ikon a fólia felolvasztott, a hópehely
ikon a fólia fagyasztott állapotát jelöli.

Parancssor: FÓLIA, NAFÓLIA
Objektumok telítettségének szabályozása az elrendezésbeli

nézetablakokban
A telítettség csökkentésével kevesebb tinta szükséges egy objektum
kinyomtatásához. Az objektum ezért halványabban jelenik meg a képernyőn
és a kinyomtatott papíron is. A telítettség alkalmazása segít megkülönböztetni
az objektumokat anélkül, hogy meg kellene változtatni az objektumok szín
tulajdonságait.
Az objektumhoz először hozzá kell rendelni egy nyomtatási stílust, hogy egy
telítettségi érték is megadható legyen. A telítettség értékét ebben a nyomtatási
stílusban kell meghatározni.
A telítettség értéke 1–100-ig terjedhet. Az alapértelmezett beállítás a 100,
ami azt jelenti, hogy az objektum normális intenzitással jelenik meg. A 0
telítettségi érték mellett az objektum kinyomtatása tinta nélkül történik, és az
adott nézetablakban láthatatlan.
Lásd még:
“Nyomtatott objektumok beállításai” 1074. oldal
Objektumok telítettségének alkalmazása az elrendezésbeli nézetablakban
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Nyomtatási stílus kezelő parancsra.

2 Kattintson a jobb gombbal egy CTB vagy STB fájlra, majd kattintson a
Megnyitás menüpontra.
3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Űrlap nézet lapján jelölje ki a
módosítani kívánt nyomtatási stílust.
4 A Telítettség mezőbe írjon be egy 1 és 100 közötti értéket.
5 Kattintson a Mentés és bezárás gombra.
6 Az elrendezésben kattintson a Fájl menü ➤ Oldalbeállítás menüpontra.

7 Az Oldalbeállítás párbeszédpanelen, a Nyomtatási eszköz lapon válassza
a módosított nyomtatási stílus táblázatot a Nyomtatási stílus táblázat
(tollhozzárendelések) listából.
8 Kattintson duplán arra az elrendezésbeli nézetablakra, amelyik azon
objektumokat tartalmazza, amelyek telítettségét meg kívánja változtatni.
9 Válassza ki azokat az objektumokat, melyek nyomtatási stílusát
10 Kattintson a jobb oldali egérgombbal a rajzterületen, majd kattintson a
Tulajdonságok menüpontra.
11 A Tulajdonságok palettán használja a következő módszerek valamelyikét:
■ Ha elnevezett nyomtatási stílus táblázatot használ, a Nyomtatási stílus
elem mellett jelölje ki a Nyomtatási stílus táblázat szerkesztőben a
módosított nyomtatási stílust. Amennyiben ez a nyomtatási stílus
nem látszik, válasszon egy másikat, és állítsa be az Aktív nyomtatási
stílus táblázatot a Nyomtatási stílus táblázat szerkesztőben szerkesztett
nyomtatási stílusra. A Nyomtatási stílus kiválasztása párbeszédpanel
Nyomtatási stílus listájából válassza ki a szerkesztett nyomtatási stílust.
■ Ha színfüggő nyomtatási stílus táblázatot használ, a Szín elem mellett
jelölje ki a Nyomtatási stílus táblázat szerkesztőben a szerkesztett
nyomtatási stílust.
Elrendezésbeli nézetablakok be- és kikapcsolása

Idő takarítható meg egyes elrendezésbeli nézetablakok kikapcsolásával, vagy
az aktív nézetablakok számának korlátozásával.
Nagyszámú aktív elrendezésbeli nézetablak megjelenítése csökkentheti a
számítógép rendszerteljesítményét, hiszen minden elrendezésbeli nézetablak
tartalmát újra kell generálni. Idő takarítható meg egyes elrendezésbeli
nézetablakok kikapcsolásával, vagy az aktív nézetablakok számának
korlátozásával. A következő illusztráción két elrendezésbeli nézetablak
kikapcsolásának hatása látható.

az összes nézetablak bekapcsolva két nézetablak kikapcsolva
Az új elrendezésbeli nézetablakok alapértelmezés szerint bekapcsolt állapotban

vannak. Ha kikapcsolja a használaton kívüli elrendezésbeli nézetablakokat,
másolhatja az elrendezésbeli nézetablakokat anélkül, hogy meg kellene várnia
az egyes nézetablakok újragenerálását.
Amennyiben nem kíván nyomtatni egy adott elrendezésbeli nézetablakot,
kikapcsolhatja azt.
Nézetablakok be- és kikapcsolása a Tulajdonságok paletta használatával
1 Győződjön meg arról, hogy egy elrendezés lap papírtérben van.

2 Kattintson a be- vagy kikapcsolni kívánt nézetablak határvonalára.
menüpontot.
4 A Tulajdonságok paletta Egyéb területén válassza a Be elemet, és utána
az Igen vagy Nem opciót a nézetablak be- vagy kikapcsolásához.
A nem téglalap alakú nézetablakok esetében válassza a Minden (2) elemet
a Tulajdonságok palettán, majd a Nézetablak (1) elemet a
nézettulajdonságok megváltoztatása előtt.
rajzterületen. Kattintson a Nézetablak objektumok megjelenítése menüpontra.

Vonaltípusok szabályozása az elrendezésbeli
nézetablakokban
A vonaltípus léptékezése megadható annak a térnek a rajzi egységei alapján,
amelyben az objektumot létrehozták, és a papírtérbeli egységek alapján is.
A PSLTSCALE rendszerváltozó beállítható úgy, hogy a program ugyanazt
a vonaltípus léptéket tartsa meg az elrendezésben és az elrendezésbeli
nézetablakokban megjelenített objektumok esetében, különböző nagyítási
tényezők mellett. Például a PSLTSCALE rendszerváltozó értékének 1-re
(alapértelmezés) állításával állítsa be az aktuális vonaltípust a szaggatottra,
majd rajzoljon egy vonalat egy papírtér elrendezésben. Ezután az elrendezésben
hozzon létre egy egyszeres nagyítású nézetablakot, tegye aktívvá az
elrendezésbeli nézetablakot, majd rajzoljon egy vonalat ugyanazzal a szaggatott
vonaltípussal. A két szaggatott vonalnak ugyanolyannak kell lennie. A
nézetablak nagyításának kétszeresre növelésével a szaggatott vonaltípus
léptékének az elrendezésben és az elrendezésbeli nézetablakban ugyanolyannak
kell lennie, függetlenül az eltérő nagyítási tényezőktől.
Bekapcsolt PSLTSCALE rendszerváltozóval is vezérelheti a vonalak hosszúságát
az LTSCALE és a CELTSCALE segítségével. A következő ábrán a bal oldali rajz
vonaltípus mintáinak léptékezése a nézet léptékének ellenére ugyanolyanra
lett beállítva. A jobb oldali ábrán látható rajz vonaltípusainak léptéke minden
nézetben azonos.
PSLTSCALE=1, a szaggatott vonalak PSLTSCALE=0, a szaggatott vonalak

léptéke a papírtérhez igazított léptéke a létrehozás téréhez igazított
Lásd még:
“Az elrendezés vonalvastagság-léptékének beállítása” 1039. oldal
Vonaltípusok globális léptékezése papírtérben
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Vonaltípus parancsra.

2 A Vonaltípus-kezelőben kattintson a Részletek nyomógombra.

3 A Globális léptéktényező mezőben írja be azt a globális léptéket, melyet
a vonaltípusokra kíván alkalmazni.
Parancssor: VTÍPUS
Nézetek illesztése az elrendezésbeli

nézetablakokban
A rajz elemeit rendezheti az elrendezésbeli nézetablakok tartalmának
egymáshoz illesztésével.
Elforgatott, vízszintes vagy függőleges igazításhoz, a megjelenített modelltér
geometria által meghatározott távolságokhoz viszonyítva tudja elmozgatni az
elrendezésbeli nézetablakokat.

2
1
vízszintes illesztések
függőleges illesztések
döntött illesztések
Ahhoz, hogy pontosan beállítsa a nézeteket az elrendezésen, létrehozhat egy

szerkesztési geometriát, használhatja az elrendezésbeli nézetablakban
megjelenített modelltér objektumokon a tárgyrasztereket, vagy használhatja
az állapotsoron elérhető kurzorszabály jellemzők egyikét.
Objektumok illesztése nézetablakok között szerkesztővonalak segítségével
1 Győződjön meg arról, hogy az elrendezés lapon van.

2 Kattintson a Rajz menü ➤ Szerkesztővonal menüpontjára.
3 Jelöljön ki egy pontot az első nézetablakban. Jelöljön ki egy másik pontot
az illesztéshez szükséges vonal megadásához.
Jelöljön ki egy pontot, mely illeszkedik az objektumokhoz a második
nézetablakban. A pontosság érdekében használjon tárgyrasztert.

4 Kattintson a Módosítás menü ➤ Mozgatás menüpontra.
5 Válassza ki az első nézetablakhoz illeszteni kívánt nézetablakot. Nyomja
meg az ENTER billentyűt.
6 Az alappont megadásakor jelöljön ki egy pontot a második nézetablakban.
Jelöljön ki egy pontot az első nézetablakban kiválasztott pontnak
megfelelően.
7 A második pont megadásakor tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt
és kattintson a jobb oldali egérgombbal. Válassza a Tárgyraszter menü
➤ Merőleges opcióját. Kattintson a létrehozott szerkesztővonalra.
Az első és második nézetablak, és a nézetablakok objektumai illesztve
lettek.
MEGJEGYZÉS Objektumok nézetablakokban történő illesztése során a
nézetablakok léptékezésének egyezniük kell.
Objektumok nézetablakok közötti illesztése az MNBEÁLL parancs segítségével
1 A parancssorba írja be: mnbeáll

2 írja be: i (igazít).
3 Válassza ki az alábbi illesztések valamelyikét:
■ Vízszintes .Az egyik nézetablakban levő pontot vízszintesen illeszti
a másik nézetablak alappontjához.
■ Függőleges .Az egyik nézetablakban levő pontot függőlegesen illeszti
a másik nézetablak alappontjához.
■ Nézetelforgatás .Az egyik nézetablakban levő pontot egy bizonyos
szögben és távolságban illeszti a másik nézetablak alappontjához.
4 Győződjön meg arról, hogy a rögzíteni kívánt nézet nézetablaka aktív,

ezután adja meg az alappontot.
5 Jelölje ki azt a nézetet tartalmazó nézetablakot, melyet illeszteni kíván,
majd adjon meg egy illesztési pontot ebben a nézetben.
6 A döntött illesztések esetében adjon meg egy távolságot és egy szöget az
alappont és az illesztési pont között.

Nézetek elforgatása az elrendezésbeli
nézetablakokban
Az FKR módosításával és az NNÉZET parancs használatával elforgathatja az
egész nézetet az elrendezésbeli nézetablakban.
Az FKR paranccsal az XY síkot tetszőleges szöggel forgathatja el a Z tengely
körül. Ha beírja az NNÉZET parancsot, a nézet úgy fordul el, hogy illeszkedjen
az XY sík tájolásához.
eredeti nézet elforgatott nézet
Gyorsabb módszer az MNBEÁLL parancs Nézet illesztése, majd a Nézet

elforgatása opciójának használata.
MEGJEGYZÉS A FORGAT parancs csak objektumokat forgat el, és nem használható

nézet elforgatására.
Nézet elforgatása az FKR változtatásával

2 Dupla kattintással jelölje ki azt a nézetablakot, melynek objektumait
forgatni kívánja.
3 Győződjön meg arról, hogy az aktuális FKR párhuzamos a forgatás síkjával
(az FKR ikonnak normál nézetben kell lennie). Ha az FKR nem
párhuzamos a forgatás síkjával, kattintson az Eszközök menü ➤ Új FKR
➤ Nézet menüpontra.
4 Kattintson az Eszközök menü ➤ Új FKR ➤ Z elemére. A nézetnek az
óramutató járásával megegyező irányban való elforgatásához írja be: 90.
A nézet óramutató járásával ellentétes, 90 fokkal történő elforgatásához
írja be: -90
5 Kattintson a Nézet menü ➤ 3D Nézetek ➤ Alaprajzi nézet menüpontra.
Kattintson az Aktuális FKR menüpontra.

A teljes nézet elfordul a nézetablakon belül. Újra megadhatja a nézetablak
léptékét.
FKR eszköztár
Parancssor: FKR
Nézet elforgatása az MNBEÁLL parancs segítségével
1 A parancssorba írja be: mnbeáll

2 írja be: i (igazít).
3 A nézet elforgatásához írja be: n (nézetelforgatás).
4 Jelölje ki azt a nézetablakot, amelynek tartalmát forgatni kívánja.
5 Adja meg az elforgatás alappontját.
6 Adja meg az elforgatás szögét.
A teljes nézet elfordul a nézetablakon belül.
Elrendezések és elrendezési beállítások újbóli

felhasználása
Elrendezés létrehozásakor egy már létező sablonban található információ is
használható.
Az elrendezéssablon egy .DWG vagy .DWT fájlból importált elrendezés.
Elrendezés létrehozásakor egy már létező sablonban található információ is
használható. A program rendelkezik minta elrendezés sablonokkal, amelyek
egy új elrendezés létrehozásához használhatók. Sablonon alapuló új elrendezés
létrehozásakor a szoftver a sablonban található papírtér objektumokat és
oldalbeállítást alkalmazza. Így az elrendezés objektumai az összes nézetablak
objektummal együtt a papírtérben jelennek meg. Meghatározhatja, hogy
megtartja-e az importált sablonban levő objektumok valamely részét, vagy
törli azokat. A modelltérbeli objektumokat a program nem importálja.
Az elrendezés sablonok .dwt fájlkiterjesztésűek. Az aktuális rajzba importálhat
egy elrendezéssablont, egy rajz elrendezését vagy egy rajzsablon elrendezését
is.
Elrendezések és elrendezési beállítások újbóli felhasználása | 257

Egy elrendezés sablon elmentése
Bármilyen rajzot elmenthet rajzsablonként (DWT fájl) az összes objektummal
és elrendezés-beállítással együtt. Az elrendezést elmentheti egy új DWT
kiterjesztésű fájlba az ELRENDEZÉS parancs Mentés másként opciója
kiválasztásával. A sablonfájl a rajzsablonfájl mappába lesz mentve, amit a
Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján adhat meg. Az elrendezés sablonnak
.dwt vagy .dwg kiterjesztése van, mint a rajzsablonnak vagy a rajzfájlnak, de
csak az elrendezésről tartalmaz információt.
Amikor új elrendezéssablont hoz létre, az elnevezett elemek, például a blokkok,
és méretstílusok, amelyeket az elrendezésben használ, a sablonnal együtt
kerülnek elmentésre. Ezek a definíciótábla elemek elrendezés-beállítások
részeként kerülnek importálásra, ha ezt a sablont egy új elrendezésbe importálja.
Új elrendezéssablon létrehozásához ajánlott az ELRENDEZÉS parancs Mentés
másként opciójának használata. Ha a Mentés másként opciót használja, a
definíciótábla nem használt elemei nem kerülnek elmentésre a fájllal, és nem
kerülnek be az új elrendezésbe, amelybe a sablont importálja.
Ha olyan elrendezést illeszt be egy rajzból, vagy sablonból, amelyiket nem az
ELRENDEZÉS parancs Mentés másként opciójának használatával hozott létre,
a rajzban használt, de az elrendezésben nem használt definíciótábla elemek
az elrendezéssel együtt illesztődnek be. A nem használt definíciótábla elemek
eltávolításához használja a TISZTÍT parancsot.
Elrendezés beillesztése a DesignCenter használatával

A DesignCenter™ használatával bármely rajzból bevontathat egy elrendezést
az objektumaival együtt az aktuális rajzba.
Amikor egy elrendezést egy rajzba illeszt a DesignCenter használatával,
a létrehozott új elrendezés tartalmazza a forrás elrendezés összes papírtér
objektumát, definíciótábláját, és blokkdefinícióját. A felesleges papírtér
objektumok törölhetők. A nem használt definíciótábla információjának
az új elrendezésből történő eltávolításához használja a TISZTÍT parancsot.
Elrendezés létrehozása elrendezéssablon használatával
1 Kattintson a Beillesztés menü ➤ Elrendezés ➤ Elrendezés sablonról

menüpontra.
2 A Sablonfájl kiválasztása párbeszédpanelben válasszon ki egy a
rajzsablonfájlt a listából.
4 Az Elrendezések beillesztése párbeszédpanelben válassza ki az elrendezés
sablont a listából. Kattintson az OK nyomógombra.

Egy új elrendezés jön létre a kiválasztott sablon alapján. Az új
elrendezéshez a program hozzárendeli az Elrendezés nevet a soron
következő számmal és az importált elrendezés nevével együtt.
Ha például egy ANSI D nevű elrendezést illeszt be egy elrendezés
sablonból és már van két elrendezés a rajzban (Elrendezés1
és Elrendezés2), akkor az új elrendezés neve Elrendezés3 – ANSI D lesz.
Helyi menü: Kattintson a jobb oldali egérgombbal az elrendezés lapra.
Kattintson a Sablon alapján menüpontra.
Elrendezés sablonok elmentése
1 A parancssorba írja be: elrendezés

2 Az aktuális elrendezés sablonként történő elmentéséhez írja be
a parancssorba: m
3 írja be az elmenteni kívánt elrendezés nevét.
4 Az Új rajz létrehozása párbeszédpanelben írja be az elmenteni kívánt
rajzsablon fájl nevét.
5 A Fájltípus listában válassza a Rajzsablon fájl (*.dwt) opciót.
Elrendezés beillesztése a DesignCenter használatával
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ DesignCenter menüpontra.

2 A fa nézetben keresse meg az újra használni kívánt elrendezést tartalmazó
rajzot.
3 A rajz nevén történő dupla kattintás után a rajz neve alatt megjelenik
annak tartalma.
4 Válassza az Elrendezések ikont a tartalom mezőben történő
megjelenítéshez.
5 Használja a következő módszerek egyikét az elrendezés aktuális rajzba
történő beillesztéséhez:
■ Vontassa be az elrendezés ikont a tartalom területről a rajzra.
Elrendezések és elrendezési beállítások újbóli felhasználása | 259

■ Jelöljön ki egy elrendezést a tartalom mezőben, és kattintson a jobb
oldali egérgombbal. Kattintson az Elrendezések hozzáadása
menüpontra.
■ Kattintson duplán az elrendezésre a tartalom területen.

Lapok használata
lapkészletekben
16
Ebben a fejezetben
■ Gyors áttekintés – Lapkészletek
A Lapkészlet kezelővel a rajzelrendezéseket elnevezett
■ A lapkészlet kezelő felülete
lapkészletekbe szervezheti. A lapok a lapkészletben egységként
■ Lapkészlet létrehozása és kezelése
továbbíthatók, közzétehetők vagy archiválhatók. ■ Lapkészletek közzététele,
továbbítása és archiválása
A lapkészletek segítik egy projekt rajzainak szervezését és ■ Lapkészletek használata
munkacsoportban
kezelését, és javítják a kommunikációt a munkacsoporton belül.
261
Gyors áttekintés – Lapkészletek
A lapkészlet lapok szervezett gyűjteménye több rajzfájlból. Egy lapot egy rajzfájl
egy kiválasztott elrendezése alkot.
A rajkészletek az elsődleges terjesztési formát jelentik a legtöbb tervezőcsoport
számára. A lapkészletek a projekt végeredményének közlésére szolgálnak, és
a projekt tervdokumentációját és részletes leírását adják. Mindemellett a
tervdokumentációt alkotó rajzkészletek manuális kezelése bonyolult és időrabló
folyamattá válhat.
A Lapkészlet kezelővel a rajzokat lapkészletként kezelheti. A lapkészlet több
rajzfájlból származó lapok elnevezett és szervezett gyűjteménye. Egy lapot egy
rajzfájl egy kiválasztott elrendezése alkot. Egy elrendezést bármilyen rajzból
számozott lapként beimportálhat a lapkészletbe.
A lapkészleteket egységként kezelheti, továbbíthatja, közzéteheti és

archiválhatja.
A lapkészlet kezelő felülete

A Lapkészlet kezelőben a vezérlőkkel létrehozhat, szervezhet és kezelhet lapokat
lapkészletekben.
262 | Fejezet 16 Lapok használata lapkészletekben

A következő lapokat és vezérlőket használhatja a Lapkészlet kezelőben:
Lapkészlet vezérlő. Megjeleníti az új lapkészlet létrehozásához, létező
lapkészlet megnyitásához és megnyitott lapkészletek közötti váltáshoz szükséges
vezérlőelemeket.
Laplista lap.Megjelenít egy szervezett listát a lapkészlet minden lapjáról.
Minden lap egy lapkészletben egy rajzfájl meghatározott elrendezése.
Lapnézetek lap. Megjelenít egy szervezett listát a lapkészlet minden
lapnézetéről. Csak az AutoCAD 2005 és újabb verzióval készített lapnézeteket
listázza.
Modellnézetek lap. A lapkészletben felhasználandó modelltérnézeteket
tartalmazó rajzok elérési útvonalait és mappaneveit listázza ki.
■ Kattintson az egyik mappára, hogy kilistázódjanak az abban a mappában

található rajzfájlok.
■ Kattintson egy rajzfájlra, hogy kilistázódjanak azok az elnevezett modelltér
nézetek, amelyek elérhetők elhelyezésre az aktuális lapon.
■ Kattintson duplán egy nézetre, hogy megnyíljon a nézetet tartalmazó rajz.
■ Kattintson a jobb gombbal a nézetre vagy vontassa azt az aktuális lapra
helyezéshez.
A lapkészlet kezelő felülete | 263

Nyomógombok. Kényelmes hozzáférést biztosít az aktuálisan kiválasztott
lapon leggyakrabban használt műveletekhez.
Fa nézet. Megjeleníti egy lap tartalmát.
Részletek vagy Előnézet. Megjeleníti a fa nézetben az aktuálisan kiválasztott
elem leíró információit vagy miniatűr előnézetét.
A Fa nézetben használt műveletek

A fa nézetben a következő műveleteket használhatja:
■ Kattintson a jobb gombbal ahhoz, hogy hozzáférjen az aktuálisan

kiválasztott elemre érvényes műveleteket tartalmazó helyi menükhöz.
■ Kattintson duplán az elemekre, hogy megnyíljanak. Ez kényelmes módszer
rajzfájlok megnyitására a Laplista lapról, vagy a Modellnézetek lapról. Kétszer
kattintson a fa nézetben az elemek kibontásához vagy összezárásához.
■ Kattintson egy vagy több elemre, hogy kijelölje őket az olyan műveletekhez,
mint a megnyitás, a közzététel vagy a továbbítás.
■ Kattintson egyetlen elemre, hogy megjelenjenek a leíró információk vagy
egy miniatűr előnézet a kiválasztott lapról, nézetről vagy rajzfájlról.
■ Vontassa az elemeket a fa nézeten belül, hogy átrendezze a sorrendjüket.
MEGJEGYZÉS A Lapkészlet kezelő hatékony használatához kattintson a jobb gombbal

a fa nézetben az elemekre, hogy hozzáférjen a vonatkozó helyi menükhöz. A rajzterületen
a lapkészlet műveletekhez szükséges helyi menük eléréséhez, jelölje be a Beállítások
párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapján a Helyi menük a rajzterületen jelölőnégyzetet.
Lapkészlet létrehozása és kezelése

Több módszer létezik egy lapkészlet felépítésére és szervezésére. A lapkészlethez
és összetevőihez releváns információkat is rendelhet.
Lapkészlet létrehozása
Lapkészletet a Lapkészlet létrehozása varázslóval lehet létrehozni. A varázslóban
vagy létező rajzokon alapulva vázlatból, vagy egy létező lapkészlet sablonként
történő használatával hozhat létre lapkészletet.
Elrendezéseket importál a lapkészletbe a megadott rajzfájlokból. A
hozzárendelések és információk, amelyek meghatároznak egy lapkészletet, a
lapkészlet adatfájlban (DST) tárolódnak.

Ha a Lapkészlet létrehozása varázslóval készít új lapkészletet, új mappa jön
létre alapértelmezett lapkészlet tárolási helyként. Ez az új mappa, amelynek
neve AutoCAD Sheet Sets a Dokumentumok mappában található. A lapkészlet
fájl alapértelmezés szerinti elhelyezése módosítható, és célszerű a DST
kiterjesztésű fájlt együtt tárolni a projektfájlokkal.
MEGJEGYZÉS A DST fájlt olyan hálózati helyen ajánlott tartani, mely a hálózat minden
lapkészlet felhasználója számára hozzáférhető, és becsatolására ugyanazt a logikai meghajtót
használják. Célszerű a DST fájlt és a laprajzokat ugyanabban a mappában tárolni. A teljes
lapkészlet mozgatása, vagy a szerver vagy a mappa nevének megváltoztatása esetén, a DST
fájl továbbra is képes megkeresni a lapokat a relatív útvonal információ segítségével.
Előkészületi feladatok
A lapkészlet létrehozásának megkezdése előtt, végezze el a következő
feladatokat:
■ Rajzfájlok konszolidálása. Javasoljuk, hogy a lapkészletben használandó

rajzfájlokat minél kevesebb számú mappába mozgassa át. Ez leegyszerűsíti
a lapkészlet adminisztrálását.
■ Törölje ki a többszörös elrendezés lapokat. Célszerű, hogy minden
rajznak, melyet a lapkészletben használni kíván, csak egy elrendezése legyen,
melyet lapként fog használni a lapkészlet. Ez fontos az olyan lapoknál,
amelyhez több felhasználó férhet hozzá. Egy rajzból egyszerre csak egy lap
nyitható meg.
■ Lapok létrehozásához használt sablon létrehozása.Hozza létre vagy
azonosítsa azt a rajzsablon (DWT) fájlt, melyet a lapkészlet az új lapok
létrehozásához fog használni. Ez a rajzsablon fájl az úgynevezett lapok
létrehozásához használt sablon. Ezt a sablonfájlt a Lapkészlet tulajdonságai
párbeszédpanelben vagy az Alkészlet tulajdonságai párbeszédpanelben
adhatja meg.
■ Oldalbeállítás felülírás fájl létrehozása.Hozzon létre vagy azonosítson
egy DWT fájlt a nyomtatási és közzétételi oldalbeállítások eltárolásához. Ez
a fájl az úgynevezett oldalbeállítás felülírás fájl arra használható, hogy
egyetlen oldalbeállítást lehessen alkalmazni a lapkészlet összes lapjára,
felülírva az egyes rajzokban tárolt egyedi oldalbeállításokat.
MEGJEGYZÉS Ugyanabból a rajzfájlból több elrendezést is lehet használni különálló

lapokként a lapkészletben, de nem ajánlott. Ez lehetetlenné teszi több felhasználó egyidejű
csatlakozását az elrendezésekhez. Ez a gyakorlat le is csökkenti a kezelési lehetőségeket
és bonyolítja a lapkészletek szervezését.
Lapkészlet létrehozása és kezelése | 265

Lapkészlet létrehozása lapkészlet példából
A Lapkészlet létrehozása varázslóban, amennyiben azt választja, hogy egy
példa alapján hoz létre lapkészletet, a lapkészlet példa adja a szervezeti
felépítését és az alapértelmezett beállításait az új lapkészletnek. Meghatározhatja
azt is, hogy a mappák a lapkészlet alkészlete tárolási útvonalainak megfelelően
legyenek létrehozva.
Miután ezzel a lehetőséggel létrehozott egy üres lapkészletet, importálhatja
az elrendezéseket vagy létrehozhatja a lapokat egyenként.
Lapkészlet létrehozása létező rajzfájlokból

A Lapkészlet létrehozása varázslóban, ha azt választja, hogy létező rajzfájlokból
hozza létre az új lapkészletet, meg kell adnia egy vagy több, a rajzokat
tartalmazó mappát. Ezzel a lehetőséggel megadhatja, hogy a lapkészlet alkészlet
szervezete duplikálja a rajzfájlok mappastruktúráját. Ezekből a rajzokból az
elrendezések automatikusan importálhatók a lapkészletbe.
Könnyen hozzáadhat további rajzokat tartalmazó mappákat a Tallózás gombra
kattintva minden további mappa esetén.
Lapkészlet adatfájlok biztonsági mentése és visszaállítása

A lapkészlet adatfájlban tárolt adatok jelentős mennyiségű munkát képviselnek,
ezért ugyanolyan gonddal kell biztonsági másolatot készíteni a DST fájlokról,
mint a rajzfájlokról.
DST fájl sérülés vagy komoly felhasználói hiba valószínűtlen esetében az
előzőleg elmentett lapkészlet adatfájl visszaállítható. Minden alkalommal,
amikor a lapkészlet adatfájlt megnyitják, az aktuális lapkészlet adatfájlról
másolat készül egy biztonsági másolat (DS$) fájlba. Ennek a biztonsági másolat
fájlnak ugyanaz a fájlneve, és ugyanabban a mappában található, ahol az
aktuális lapkészlet adatfájl.
A lapkészlet adatfájl előző verziójának visszaállításához először győződjön meg
arról, hogy senki más nem dolgozik a hálózaton a lapkészleten. Javasoljuk,
hogy ezután készítsen másolatot más fájlnévvel a létező DST fájlról. Végül
nevezze át a biztonsági másolat fájlt DS$ kiterjesztésűről DST kiterjesztésűre.
A Lapkészlet kezelő megnyitása
■ Kattintson az Eszközök menü ➤ Paletták ➤ Lapkészlet kezelő menüpontra.

Parancssor: LAPKÉSZLET
Új lapkészlet létrehozása
1 Új lapkészlet létrehozásához hajtsa végre a következők egyikét:

■ Kattintson a Fájl menü ➤ Új lapkészlet menüpontra.
■ A Lapkészlet kezelőben kattintson a Lapkészlet vezérlőre. Kattintson
az Új lapkészletre.
2 Kövesse a Lapkészlet létrehozása varázsló lépéseit.
Parancssor: ÚJLAPKÉSZLET
Lapkészlet megnyitása
1 Lapkészlet megnyitásához hajtsa végre a következők egyikét:

■ Kattintson a Fájl menü ➤ Lapkészlet megnyitása parancsra.
■ A Lapkészlet kezelőben kattintson a Lapkészlet vezérlőre. Kattintson
a Megnyitás menüpontra.
■ Kattintson duplán egy lapkészlet adat (DST) fájlra.
2 A Lapkészlet megnyitása párbeszédpanelben keresse meg azt a mappát,

amely a DST fájlt tartalmazza. Kattintson a DST fájlra, majd a Megnyitás
nyomógombra.
A Lapkészlet kezelő megjeleníti a lapkészlet adatait.
MEGJEGYZÉS Több lapkészletet is megnyithat és használhatja a Lapkészlet
vezérlőt a közöttük történő válogatáshoz.

Lapkészlet bezárása
1 A Lapkészlet kezelőben, a Laplista lapon kattintson a jobb gombbal a

lapkészlet pontjára (a lista tetejénél). Kattintson a Lapkészlet bezárása
menüpontra.
A lapkészlet többé nem jelenik meg a Lapkészlet kezelőben.
MEGJEGYZÉS Zárjon be egy lapkészletet, hogy csökkenjen a Lapkészlet
vezérlőben megjelenő lapkészletek száma. Ha bezár egy lapkészletet, amíg még a
lapkészlet egyes lapjai meg vannak nyitva, nem tudja majd frissíteni a Laplista
táblázatot és bizonyos mezőket.
Lapkészlet szervezése
Egy lapkészletet alkészletek és kategóriák hierarchiájának létrehozásával
szervezhet. A lapok alkészletnek nevezett gyűjteményekbe rendezhetők. A
nézetek kategóriának nevezett gyűjteményekbe rendezhetők.
Egy nagy lapkészletben elengedhetetlennek fogja találni, hogy a lapokat és
nézeteket a fa nézetben megszervezze. A Laplista lapon a lapok alkészlet
gyűjteményekbe rendezhetők. A Lapnézetek lapon a nézetek kategória
gyűjteményekbe rendezhetők.
Lap alkészletek használata

A lapok az alkészleteket gyakran egy-egy tudományággal kapcsolják össze,
mint építészet vagy mechanikai tervezés. Az építészetben például használhat
egy Strukturális nevű alkészletet, a mechanikai tervezésben pedig egy

Szabványos reteszek nevűt. Bizonyos esetekben hasznos lehet egy-egy alkészlet
hozzárendelése egy ellenőrzési vagy készültségi fázishoz.
Alkészleteket tetszés szerint beágyazhat más alkészletekbe. Miután létrehoz
vagy importál lapokat vagy alkészleteket, a fa nézetben vontatással átrendezheti
a sorrendjüket.
Nézetkategóriák használata
A nézetkategóriákat gyakran egy-egy funkcióval kapcsolják össze. Például az
építészetben használhat egy Homlokzatok nevű nézetkategóriát, a mechanikai
tervezésben pedig egy Robbantott nevűt.
Megjeleníthet nézeteket kategória szerint vagy a nézeteket tartalmazó lap
alapján.
Kategóriákat tetszés szerint beágyazhat más kategóriákba. Egy nézet egy másik
kategóriába történő mozgatásához vontassa át fa nézetben vagy válassza a
helyi menüből a Kategória beállítása menüpontot.
Lapok sorrendjének átrendezése a laplistában
■ A Lapkészlet kezelőben, a Laplista lapon, vontasson egy lapot fel vagy le a

listában.
A lapot áthelyezi a laplistában az előző helye fölé vagy alá. A lapot be lehet
mozgatni egy lap alkészletbe vagy ki lehet mozgatni belőle.

Laplistában új lap alkészlet létrehozása

lapkészlet csomópontjára (a lista tetejénél), vagy egy létező alkészletre.
Kattintson az Új alkészlet menüpontra.
2 Az Alkészlet tulajdonságai párbeszédpanelben, az Alkészlet neve mezőben
adja meg az új alkészlet nevét. Kattintson az OK nyomógombra.
Az új alkészletet bárhova vontathatja a laplistában, még másik alkészlet
alá is.
MEGJEGYZÉS Ha létező alkészlet alatt kíván alkészletet létrehozni, a jobb
gombbal rákattinthat a létező alkészletre. Kattintson a helyi menü Új alkészlet
menüpontjára.
Új nézetkategória létrehozása a nézetlistában
1 A Lapkészlet kezelőben, a Lapnézetek lapon kattintson a Kategória alapján

gombra.
2 Kattintson a jobb gombbal a lapkészlet csomópontjára (a lista tetejénél).
Kattintson az Új nézet kategória menüpontra.
3 A Nézet kategória párbeszédpanelben, a Kategória neve alatt adjon meg
egy nevet az új kategóriának.
4 Ha megjelenik egy blokklista, válassza ki azokat a megjegyzésblokkokat,
amelyeket az ebben a nézetkategóriában lévő nézetekhez használni kíván.
A Blokkok hozzáadása gombbal további blokkokat adhat hozzá a listához.
Alkészlet eltávolítása a laplistából
1 A Lapkészlet kezelőben, a Laplista lapon vontassa ki azokat a lapokat a

listából, amelyeket el kíván távolítani.

2 Kattintson a jobb gombbal arra az alkészletre, amit el kíván távolítani.
Kattintson az Alkészlet eltávolítása menüpontra.
Nézet kategória eltávolítása a nézetlistából
1 A Lapkészlet kezelőben, a Lapnézetek lapon kattintson a Kategória alapján

gombra.
2 Vontassa ki a nézet kategóriából az összes eltávolítani kívánt nézetet.
3 Kattintson a jobb gombbal arra az Nézet kategóriára, amit el kíván
távolítani. Kattintson a Kategória eltávolítása menüpontra.
Lapok létrehozása és módosítása

A Lapkészlet kezelőben több lehetőség van lapok létrehozására és nézetek
hozzáadására, akár a helyi menün, akár a lap gombok egyikén keresztül.
Alábbiakban leírjuk a gyakori lapműveleteket. A megfelelő helyi menü
eléréséhez a fa nézetben kattintson egy elemre. Itt elérheti a parancsokat.
■ Elrendezés importálása lapként. Miután létrehozott egy lapkészletet,

a létező rajzokból importálhat egy vagy több elrendezést. Ez egy gyors
módszer több lap létrehozására a meglevő rajzok elrendezéseinek
felhasználásával.
■ Új lap létrehozása. Létező lap importálása mellett új lapot is létrehozhat.
Ha ezen a lapon nézeteket helyez el, a nézetekhez társított rajzfájlok
xref-ként csatolódnak a lap rajzához. A laprajzfájl vagy az AutoCAD 2004
formátum, vagy pedig az AutoCAD 2007 formátum használatával hozható
létre, a Beállítások párbeszédpanel Megnyitás és Mentés lapján beállított
formátumtól függően.

■ Lap módosítása.Kattintson duplán a Laplistán egy lapra, hogy a
lapkészletből megnyíljon a rajz. Használja a SHIFT vagy a CTRL
nyomógombokat több lap kiválasztásához. Egy lap felülvizsgálatához a
helyi menü használatával nyisson meg egy rajzot Csak olvasható módban.
MEGJEGYZÉS Egy lap módosítását mindig egy a Lapkészlet kezelőben megnyitott
lapkészlet használatával kell végrehajtani. Ez biztosítja, hogy minden, a laphoz társított
adatot frissítenek.
■ Lap átnevezése és újraszámozása. A lap létrehozása után módosíthatja

a lap címét és számát. A laphoz másik rajzfájlt is társíthat.
■ Lap eltávolítása a lapkészletből. A lap eltávolítása a lapkészletből
megszünteti a lap lapkészlethez történő társítását, de nem törli a rajzfájlt
vagy az elrendezést.
■ Lap újratársítása. Ha a lapot áthelyezi egy másik mappába, újra kell
társítania a lapot a lapkészlettel a Lap tulajdonságai párbeszédpanelben
kijavítva az elérési útvonalat. Bármilyen áthelyezett lap rajz számára a Várt
elrendezés és a Megtalált elrendezés elérési útvonala megjelenik a Lap
tulajdonságai párbeszédpanelben. A lap újratársításához kattintson az elérési
útvonalra a Várt elrendezés mezőben majd kattintson a nyomógombra a
lap új helyének megkereséséhez.
MEGJEGYZÉS Gyorsan megerősítheti, hogy a lap a várt mappában van-e, ha a Laplista
alján rátekint a részletekre. Ha a kiválasztott lap nem a várt helyen van, mind a Várt
elrendezés, mind pedig a Megtalált elrendezés elérési útvonala megjelenik a Részletek
területen.
■ Nézet hozzáadása laphoz.A Modellnézetek lapról könnyen hozzáadhat

egy nézetet egy laphoz egy elnevezett modelltér nézet elhelyezésével, vagy
az egész rajznak az aktuális lapra helyezésével.
MEGJEGYZÉS Egy elnevezett modelltér nézet létrehozása után el kell mentenie a
rajzot, hogy a nézet hozzáadódjon a Modellnézetek laphoz. Kattintson a Frissítés
opcióra a Modellnézetek lapon a Lapkészlet kezelő fa nézetének frissítésére.
■ Címkeblokkok hozzáadása nézetekhez. A Lapkészlet kezelővel

automatikusan, az elhelyezéskor felcímkézheti a nézeteket és részleteket. A
címkék a hivatkozott nézethez társított adatokat tartalmaznak.

FÖLDSZINT ALAPRAJZ
Lépték: 1/8" = 1'-0"
■ Megjegyzésblokkok hozzáadása nézetekhez.A Megjegyzésblokk

kifejezés az olyan szimbólumokra, amelyek más lapokra hivatkoznak. A
megjegyzésblokkoknak sok iparág-specifikus nevük van, mint
referenciacímke, részlet kulcsok, részlet jelölők épületszakasz kulcsok és így
tovább. A megjegyzésblokkok olyan adatokat tartalmaznak, amelyek a
hivatkozott laphoz és nézethez vannak társítva.
MEGJEGYZÉS Ha egy lapon mezőket tartalmazó megjegyzés blokkot vagy egy
nézetet helyez el, ellenőrizze, hogy az aktuális fólia nyitva van-e.
1
A3
■ Hozzon létre egy címlapot és egy tartalomjegyzéket. Egy

lapkészletben az első lap általában egy címlap, amely tartalmazza a lapkészlet
leírását, és felsorolja a lapkészletben szereplő összes lapot. Ezt a táblázatot,
az úgynevezett laplista táblázatot, megnyitott lapon hozhatja létre. A táblázat
automatikusan magába foglalja a lapkészletben lévő összes lapot. Csak akkor
hozhat létre egy laplista táblázatot a lapkészlet szintű helyi menüből, ha
egy lap nyitva van. Ha a laplista táblázat létrejött, akkor a táblázat
cellatartalmát szerkesztheti, frissítheti vagy törölheti.
MEGJEGYZÉS A rajzterületen a laplista táblázat műveletekhez szükséges helyi menük
eléréshez, ellenőrizze, hogy a Helyi menük a rajzterületen jelölőnégyzet be legyen
jelölve a Beállítások párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapján.
Megjegyzés blokkok és Címke blokkok létrehozása (Egyebek)

Ha megjegyzés blokk vagy feliratblokk készítésére hoz létre blokkot egy
lapkészletben, használhat egy helyettesítő mezőt az olyan információk
megjelenítésére, mint a nézet címe vagy a lapszám. A megjegyzés blokkot vagy
feliratblokkot DWG vagy DWT fájlban kell definiálni, mely a Lapkészlet
tulajdonságai párbeszédpanelben van megadva. A későbbiekben beillesztheti
a megjegyzés vagy feliratblokkot a Lapkészlet kezelő Lapnézetek lapjának helyi
menüjéből.

Ahhoz, hogy a mező a megfelelő információkat jelenítse meg egy nézetről
vagy lapokról, melyekbe később beilleszti azt, a mezőnek egy
blokkattribútumon belül kell lennie, nem szövegben, amikor definiálja a
blokkot. A blokkattribútum definíció létrehozásához, illesszen be egy
helyettesítő mezőt értékként, jelölje ki az Alapbeállítások opciót, és adjon meg
egy címkét.
MEGJEGYZÉS Ha saját címkeblokkokat és megjegyzésblokkokat hoz létre, állítsa az

összes attribútum definíciót az Előre beállítottra, hogy ne kérje be őket a rendszer, amikor
elhelyezi a blokkokat a rajzon.
További információk a mezőkről: Mezők beillesztése.
Lap nézet elhelyezése (részletek)

A Lapkészlet kezelő automatizálja és fejleszti a nézetek lapokhoz adásának
folyamatát. Egy lapon egy nézet, az úgynevezett lap nézet több egybeeső
rajzelemből áll: egy külső hivatkozásból vagy geometriából a modelltéren, egy
elrendezésbeli nézetablakból a lapon, és egy elnevezett nézetből a papírtéren.
■ A lap nézet másik rajzfájlból is meg tud jeleníteni modellteret. Ebben az

esetben ez a rajz külső referenciaként van csatolva az aktuális rajzban. Annak
a rajzfájlnak a fóliái csak abban a lap nézetben jelennek meg, melyet
létrehoz.
MEGJEGYZÉS Az xref csatolása relatív útvonallal történik. Ha az útvonalat abszolút
útvonalra kell módosítania, akkor használja a Külső referenciál palettát.
■ Az aktuális lapon létrejön egy, a modelltér nézetet megjelenítő elrendezésbeli

nézetablak.
■ A papírtérben létrejön egy elnevezett nézet, amely körbeveszi az
elrendezésbeli nézetablak területét.
Ha egy lapon lapnézetet helyez el, az aktuális rajzban valamennyi fólia

(beleértve a 0 fóliát is) fagyasztott a nézet által létrehozott új nézetablakban.
A fóliákat fagyasztva mutatja a Fóliatulajdonságok kezelő Aktuális VP fagyasztás
oszlopa.
Ha el kíván távolítani egy lap nézetet a lapról, törölheti az elrendezésbeli
nézetablakot a nézet eltávolításához. Mindemellett minden használaton kívüli
elem eltávolításához meg kell szüntetnie a külső hivatkozást és törölnie kell
az elnevezett papírtér nézetet.
MEGJEGYZÉS A lap nézet közvetlenül az elhelyezés utáni eltávolításához a

legegyszerűbb módszer a VISSZA parancs használata.

Lásd még:
Elrendezések importálása létező rajzokból lapként

lapkészlet csomópontra, egy alkészlet csomópontra vagy egy lap pontra.
Kattintson az Elrendezés importálása lapként pontra.
2 Kattintson a Tallózás a rajzok között nyomógombra az Elrendezések
importálása lapként párbeszédpanelben és keresse meg azt a rajzot, melyet
használni kíván.
Több rajz kiválasztásához használja a SHIFT vagy a CTRL
nyomógombokat, amikor a rajzfájlokra kattint.
3 Kattintson a lapként importálandó elrendezések jelölőnégyzeteire az
aktuális lapkészletben. Kattintson a Bejelöltek importálása nyomógombra.
4 (Választható) A Laplista lapon kattintson a jobb gombbal egy most
importált lapra. Kattintson az Átnevezés & Átszámozás menüpontra.
5 (Választható) A Lapok átnevezése és átszámozása párbeszédpanelben
hajtsa végre a kívánt változtatásokat a lap számán és címén. Kattintson
az OK nyomógombra.
MEGJEGYZÉS A lap számán és címén végrehajtott változtatásoknak nincs hatásuk
a rajzfájl nevére, hacsak nem engedélyezi a fájl átnevezés opciót.
Új lap létrehozása

lapkészlet csomópontra, egy alkészlet csomópontra vagy egy lap pontra.
Kattintson az Új lap menüpontra.
2 Az Új lap párbeszédpanelben adja meg a lap számát és a lap címét.
Az új lap a Lapkészlet tulajdonságaiban az alapértelmezett új lap létrehozó
sablonnak megadott rajzsablon fájlból készül el.

MEGJEGYZÉS A Lapkészlet tulajdonságai vagy az Alkészlet tulajdonságai
párbeszédpanelből megváltoztathatja az új lapok alapértelmezett mappahelyét.
Rajzfájl megnyitása lapkészleten belül
1 A Lapkészlet kezelőben nyisson meg egy lapkészletet.

2 A Laplista lapon kattintson duplán egy lapra. Több rajz kiválasztásához
használja a SHIFT vagy a CTRL nyomógombokat, amikor a rajzfájlokra
kattint.
A lap rajzfájlja megnyílik. Bármilyen változtatást, amely a laplistához
tartozik, frissítenek a lapkészlet adat (DST) fájlban.
Rajzfájl megnyitása csak olvasható módban lapkészleten belül

2 A Laplista lapon kattintson a jobb gombbal egy lapra. Kattintson a
Megnyitás csak olvasásra menüpontra.
Lap eltávolítása a lapkészletből

2 A Laplista lapon kattintson a jobb gombbal az eltávolítani kívánt lapra.
Kattintson a Lap eltávolítása menüpontra.

A megadott lapot távolítja a laplistából. A lap és a rajzfájl nem törlődik
ki. A lapot hozzáadhatjuk egy másik lapkészlethez.
MEGJEGYZÉS A lappal társított DWG fájlnak nem kell hozzáférhetőnek lennie
a lap lapkészletből történő eltávolításához.
Lap újratársítása a lapkészlethez

2 A Laplista lapon nyissa meg az újratársítani kívánt lapot.
3 A Lapkészlet kezelőben kattintson a jobb gombbal a lapra. Kattintson a
Lap eltávolítása menüpontra.
4 Mentse el a rajzot.
5 A Lapkészlet kezelőben kattintson a jobb gombbal a lapkészletre.
Kattintson az Elrendezés importálása lapként pontra.
6 Az Elrendezés importálása lapként párbeszédpanelben kattintson a
Tallózás a rajzok között nyomógombra. Keresse meg a rajzot, melyet
használni kíván.
7 Kattintson a lapként újratársítandó elrendezés jelölőnégyzetébe az aktuális
lapkészletben. Kattintson a Bejelöltek importálása nyomógombra.
Nézet hozzáadása laphoz

2 A Laplista lapon hajtsa végre a következők egyikét:
■ Kattintson duplán a lapra a megnyitáshoz.
■ Hozzon létre egy új lapot és nyissa meg.

3 A Modellnézetek lapon kattintson a mappa melletti pluszjelre (+), hogy
megjelenjen a mappában lévő rajzok listája.
4 A rajzfájlok listájából hajtsa végre a következők egyikét:
■ Modelltér nézetnek a laphoz való adásához kattintson a rajzfájl melletti
pluszjelre (+) az elnevezett modelltér nézetek listázásához. Kattintson
a jobb gombbal egy modelltér nézetre.
■ Egy teljes rajz nézetként történő hozzáadásához a lapon, kattintson
a jobb gombbal egy rajzfájlra.
5 Kattintson az Elhelyezés a lapra menüpontra.

MEGJEGYZÉS Az előző két lépés alternatívájaként átvontathat a Modellnézetek
lapról egy modelltér nézetet, vagy egy rajzot a lapra.
6 Kattintson a jobb gombbal a lapra. Kattintson a lapnézet léptékére.

7 Adja meg a lapnézet beillesztési pontját.
A megadott nézetet hozzáadja a laphoz. Ha a lapkészlet tulajdonságainál
definiált egy nézet címkeblokk, a lapon automatikusan elhelyeződik egy
nézetcímke, amelyik megjeleníti a nézet-specifikus információkat.
Laplista táblázat hozzáadása

2 Kattintson a jobb oldali egérgombbal a lapkészlet nevére. Kattintson a
Laplista táblázat beillesztése menüpontra.
3 A Laplista táblázat beillesztése párbeszédpanelben végezze el az alábbiakat:
■ Állítsa be a Táblázatstílust a Táblázatstílus beállítások csoportban.
■ Adja meg a címszöveget a táblázat számára a Táblázat adatok beállításai
csoportban.
■ Hozzáadhat és eltávolíthat oszlopbejegyzéseket, és a sorrendet is
módosíthatja.
4 Kattintson az OK gombra a párbeszédpanel bezárásához és a táblázat

hozzáadásához a rajzhoz.

Laplista táblázat szerkesztése
1 Jelöljön ki egy cellát egy meglévő laplista táblázatban.

2 Kattintson a jobb gombbal a cellára. Kattintson a Laplista táblázat
szerkesztésére.
3 A Laplista táblázat beállításainak módosítása párbeszédpanelben végezzen
el egyet, vagy többet az alábbiak közül:
■ A Táblázatstílus módosítása, amennyiben nem kedveli a jelenlegi
formátumot.
■ A címszöveg szerkesztése a táblázat számára.
■ Hozzáadhat és eltávolíthat oszlopbejegyzéseket, és a sorrendet is
módosíthatja.
■ Oszlopbejegyzések adattípusának, vagy fejléc szövegének módosítása.
4 Kattintson az OK nyomógombra a párbeszédpanel bezárásához és a

táblázat rajzhoz való módosításához.
Helyi menü: Jelölje ki bármelyik cellát a laplista táblázatban ➤ A jobb oldali

egérgombbal kattintson a helyi menü megnyitásához ➤ Laplista táblázat
beállításainak módosítása.
Laplista táblázat frissítése
1 Jelöljön ki egy cellát egy meglévő laplista táblázatban.

2 Kattintson a jobb gombbal a cellára. Kattintson a Laplista táblázat
frissítésére.
Helyi menü: Jelölje ki bármelyik cellát a laplista táblázatban ➤ A jobb oldali

egérgombbal kattintson a helyi menü megnyitásához ➤ Laplista táblázat
frissítése.
Lapnézet megjegyzésekhez használandó blokk hozzáadása

2 A Lapnézetek lapon kattintson a jobb oldali egérgombbal a lapkészlet
csomópontra.
3 A Lapkészlet tulajdonságai párbeszédpanelben kattintson a Megjegyzés
blokkok mezőre. Kattintson a [...] gombra.
4 A Blokkok listája párbeszédpanelben hajtsa végre a következők egyikét :
■ Kattintson a blokkok listájában egy blokkra.
■ Kattintson a Hozzáadás nyomógombra, és adjon meg egy, a listához
hozzáadandó új blokkot.
A lapnézet címkékhez használt alapértelmezett blokk megváltoztatása

2 A Lapnézetek lapon kattintson a jobb oldali egérgombbal a lapkészlet
csomópontra.
3 A Lapkészlet tulajdonságai párbeszédpanelben kattintson a Feliratblokk
mezőre. Kattintson a [...] gombra.
4 A Blokk kiválasztása párbeszédpanelben adjon meg egy új blokkot, amely
az alapértelmezett feliratblokk lesz nézetekhez.
Megjegyzésblokk hozzáadása laphoz

2 A Lapnézetek lapon kattintson a jobb oldali egérgombbal arra a nézetre,
amelyhez feliratot kíván társítani. Kattintson a Megjegyzés blokk
elhelyezése menüpontra.
3 Adja meg a megjegyzésblokk beillesztési pontját.
A megjegyzésblokk elhelyeződik a lapon. A megjegyzésblokk
automatikusan megjeleníti annak a nézetnek a nézetspecifikus
információit, amelyhez társítva van.
Címlapon laplista táblázat létrehozása

2 A Laplista lapon kattintson duplán a címlapként használandó lapra.
3 Kattintson a jobb gombbal a lapkészlet pontjára. Kattintson a Laplista
táblázat beillesztése menüpontra.
4 A Laplista táblázat párbeszédpanelben adja meg a táblázat címét. Hajtsa
végre az összes szükséges formázási változtatást.
6 Adja meg a táblázat beillesztési pontját.
A laplista táblázat automatikusan létrehoz egy listát a lapkészletben
szereplő összes lappal.
Lapokkal és lapkészletekkel tárolt információk

A lapkészletek, alkészletek és lapok többféle információt tartalmaznak. Ezek
az információk, a tulajdonságok, magukban foglalják a címeket, leírásokat,
fájl elérési útvonalakat és olyan felhasználói tulajdonságokat, amelyeket
létrehoz.

Különböző tulajdonságok különböző szintekhez (tulajdonosokhoz)
A lapkészletek, alkészletek és lapok a szervezet különböző szintjeit képviselik,
és mindegyikük különböző tulajdonságokat tartalmaz. Akkor ad értékeket
ezeknek a tulajdonságoknak, amikor létrehozza a lapkészletet, alkészletet vagy
lapot.
Ezenkívül felhasználói tulajdonságokat is definiálhat a lapok és lapkészletek
számára. A lapok felhasználói tulajdonságainak értékei tipikusan az egyes
lapokra jellemzőek. Például egy lap egy felhasználói tulajdonsága tartalmazhatja
a tervező nevét. A lapkészletek felhasználói tulajdonságainak értékei tipikusan
az egyes projektekre jellemzőek. Például egy lapkészlet egy felhasználói
tulajdonsága tartalmazhatja a szerződésszámot.
Alkészletekhez nem lehet felhasználói tulajdonságokat létrehozni.
Tulajdonságok megtekintése és szerkesztése

A Laplista lapról megtekintheti és szerkesztheti a tulajdonságokat, ha a jobb
gombbal a lapkészlet, alkészlet vagy lap nevére kattint. Kattintson a helyi
menü Tulajdonságok menüpontjára. A Tulajdonságok párbeszédpanelben
megjelenített tulajdonságok és értékek attól függenek, hogy mit jelölt ki. A
tulajdonság értékét szerkesztheti az értékre történő kattintással.
Lapkészletek, alkészletek, lapok vagy nézetkategóriák tulajdonságainak

szerkesztése

■ A Laplista lapon kattintson a jobb gombbal egy lapkészlet, alkészlet
vagy lap pontjára.
■ A Lapnézetek lapon kattintson a jobb oldali egérgombbal egy
nézetkategóriára.

4 A megjelenő párbeszédpanelben kattintson bármelyik mezőbe és írja be
a változásokat.

Felhasználói tulajdonság létrehozása lapkészlethez

2 A Laplista lapon kattintson a jobb gombbal a lapkészlet pontjára.
3 A Lapkészlet tulajdonságai párbeszédpanelben kattintson a Felhasználói
tulajdonságok módosítása gombra.
4 A Felhasználói tulajdonságok párbeszédpanelben hajtsa végre a
következők egyikét :
■ Kattintson a Hozzáadás nyomógombra új felhasználói tulajdonság
létrehozásához a lapkészlethez. Kattintson a név és az alapértelmezett
érték mezőre, hogy megadhasson információt a mezőkben. Hogy ezt
a tulajdonságot hozzá tudja rendelni a lapkészlethez, győződjön meg
róla, hogy a Tulajdonos alatt a Lapkészlet legyen kijelölve.
■ Kattintson a név és az alapértelmezett érték mezőkre, hogy
megváltoztathassa ezeknek a mezőknek az információit.
■ Kattintson a listában egy felhasználói tulajdonságra. Kattintson a
Törlés gombra a tulajdonság eltávolításához.
Felhasználói tulajdonság létrehozása laphoz

3 A Lapkészlet tulajdonságai párbeszédpanelben kattintson a Felhasználói
tulajdonságok módosítása gombra.
4 A Felhasználói tulajdonságok párbeszédpanelben hajtsa végre a
következők egyikét :
■ Kattintson a Hozzáadás nyomógombra új felhasználói tulajdonság
létrehozásához a laphoz. Kattintson a név és az alapértelmezett érték
mezőre, hogy megadhasson információt a mezőkben. Hogy ezt a
tulajdonságot hozzá tudja rendelni a laphoz, győződjön meg róla,
hogy a Tulajdonos alatt a Lap legyen kijelölve.

■ Kattintson a név és az alapértelmezett érték mezőkre, hogy
megváltoztathassa ezeknek a mezőknek az információit. Ezzel a
módszerrel megváltoztathatja a lapkészlet lapjaihoz rendelt értékeket.
■ Kattintson a listában egy felhasználói tulajdonságra. Kattintson a
Törlés gombra a tulajdonság eltávolításához.
Lapkészletek közzététele, továbbítása és archiválása

Miután lapkészletekbe szervezte a rajzokat, a lapkészletet csomagként
közzéteheti, továbbíthatja és archiválhatja.
■ Lapkészlet közzététele. A Közzététel funkció használatával a

lapkészletből, vagy a lapkészlet egy részéből egy és többlapos Design Web
Format™ (DWF™) fájlokat készíthet. Alternatívaként kinyomtathatja a
lapkészletet. További információ: “Lapkészlet közzététele” 1132. oldal.
További információk a DWF fájlokról: “DWF fájlok nyomtatása” 1105. oldal.
■ Közzétett DWF fájlban menteni kívánt tulajdonságok beállítása.
Kiválaszthatja, hogy milyen típusú információt kíván megjelentetni közzétett
DWF fájljaiban. A menthető metaadatok típusai: lap és lapkészlet
tulajdonságok, blokk tulajdonságok és attribútumok, dinamikus blokk
tulajdonságok és attribútumok, és a felhasználói objektumok tulajdonságai.
Metaadatok csak DWF formátumban való közzététel esetén jelennek meg,
DWF formátumba történő nyomtatásnál nem elérhetők.
■ Lapkészlet átvitele. Csomagolja be és küldje el a lapkészletet vagy a
lapkészlet egy részét az Interneten. További információ: “Fájlkészlet
összecsomagolása internetes továbbításhoz”.
■ Lapkészlet archiválása.Csomagoljon össze egy lapkészletet vagy a
lapkészlet egy részét tárolási célból. Ez nagyon hasonlít egy küldeménykészlet
összecsomagolásához, kivéve, hogy meg kell adnia egy mappát az
archívumnak és hogy nem küldi el a csomagot. További információért lásd:
ARCHIVÁL parancs.

Oldalbeállítások használata
Az Oldalbeállítások a közzétételhez és nyomtatáshoz használt beállításokat
adják. Amikor létrehoz egy lapkészletet, megad egy rajzsablon (DWT) fájlt,
amely minden új lap számára egy vagy több oldalbeállítást tartalmaz. Ez a
DWT fájl az úgynevezett lapok létrehozásához használt sablon.
Egy másik DWT fájl, az úgynevezett oldalbeállítás felülírás fájl, olyan
oldalbeállításokat tartalmaz, melyeket az egyes lapokban található
oldalbeállítások felülírására definiálhat. Az oldalbeállítás felülírás fájlt a
Lapkészlet tulajdonságai párbeszédpanelben adja meg.
Lapkészlet közzétételéhez, használhatja az egyes rajzfájlokban definiált
oldalbeállításokat, felülírhatja az összes rajzfájl oldalbeállítását, vagy közzétehet
egy DWF fájlt. További információk az oldalbeállításokról: “Elnevezett
oldalbeállítások és lapkészletek együttes használata” 1053. oldal.
Lapok válogatásának elmentése

Kiválaszthatja a lapkészlet egy részét közzétételre vagy továbbításra. A Laplista
lapon kiválaszthat egyedi lapokat a szabványos Microsoft® Windows® kijelölési
módszerekkel — amikor rákattint az elemekre, nyomja le a CTRL vagy a SHIFT
billentyűt. Egy alkészleten belül mindegyik lapot megadhatja az alkészlet
csomópontjára kattintva.
Valószínűleg a lapkészletben ugyanazon a lapcsoporton kell majd ismételten
műveleteket végrehajtania. A lapok kiválasztásának meggyorsításához és annak
biztosításához, hogy minden alkalommal ugyanazokat a lapokat jelöli ki, a
Lapkészlet kezelő segítségével név alapján tudja a lapcsoportokat kijelölni.
Ezeket az elnevezett lapcsoportokat lapkiválasztásoknak nevezzük. A Laplista
lap tetején lévő Lapkiválasztások gombbal hozhat létre és kezelhet
lapkiválasztásokat.
Lapkiválasztás elmentése

2 A Laplista lapon kattintson azokra a lapokra és lapkészletekre, amelyeket
hozzá kíván adni a lapkiválasztáshoz.
Használhatja a CTRL, vagy a SHIFT billentyűket több elem megadásához
a listáról.
3 A Laplista kezelőben, a jobb felső sarokhoz közel, kattintson a
Lapkiválasztások gombra. Kattintson a Létrehozás menüpontra.
4 Az Új lapkiválasztás párbeszédpanelben adja meg a lapkiválasztás nevét.
Nyomja meg az OK nyomógombot.
Lapkészlet kezelő ablak
Lapkészletek közzététele, továbbítása és archiválása | 285

Lapkiválasztás visszaállítása

2 A Laplista lapon, a jobb felső sarokhoz közel, kattintson a
Lapkiválasztások gombra. Jelölje ki a visszaállítani kívánt lapkiválasztás
nevét.
A lapkiválasztás aktiválódik és elérhetővé válik a közzétételi és továbbítási
műveletek számára.
Lapkiválasztás átnevezése vagy törlése

Lapkiválasztások gombra. Kattintson a Kezelés menüpontra.
3 A Lapkiválasztások párbeszédpanelben kattintson egy lapkiválasztás
nevére és hajtsa végre a következők egyikét:
■ Kattintson az Átnevezés nyomógombra a lapkiválasztás átnevezéséhez.
Adja meg a lapkiválasztás új nevét.
■ Kattintson a Törlésre a lapkiválasztás nevének eltávolításához a listából.
Kattintson az Igen nyomógombra annak megerősítéséhez, hogy törölni
kívánja a lapkiválasztás nevet.

Létező lapkiválasztás módosítása
MEGJEGYZÉS Közvetlenül nem módosíthat egy lapkiválasztást. Ehelyett aktiváljon egy

lapkiválasztást, módosítsa azt, majd törölje a lapkiválasztás nevét, és utána a helyére hozzon
létre egy új lapkiválasztást.

Lapkiválasztások gombra. Jelölje ki a módosítani kívánt lapkiválasztás
nevét.
3 Használja a CTRL billentyűt elemek hozzáadására a lapkiválasztáshoz és
elemek eltávolítására a lapkiválasztásból.
lapkiválasztások gombra. Kattintson a Kezelés menüpontra.
5 Kattintson a Törlésre a lapkiválasztás nevének eltávolításához a listából.
Kattintson az Igen nyomógombra annak megerősítéséhez, hogy törölni
kívánja a lapkiválasztás nevet.
6 Kattintson az OK nyomógombra a Lapkiválasztások párbeszédpanel
bezárásához.
lapkiválasztások gombra. Kattintson a Létrehozás menüpontra.
8 Az Új lapkiválasztás párbeszédpanelben adja meg a lapkiválasztás nevét.
Nyomja meg az OK nyomógombot.
Fólia, blokk, lapkészlet és lapinformáció hozzáadása közzétett DWF-fájlhoz
1 A Lapkészlet kezelőben, a Laplista lapon jelölje ki azt a lapkészletet,

melyet közzé tenni kíván DWF fájlban.
2 Kattintson a Közzététel gombra. majd válassza a Lapkészlet közzétételi
beállításai menüpontot.
3 A Lapkészlet közzétételi beállításai párbeszédpanelben, a DWF
adatbeállítások alatt, attól függően, hogy mit kíván belefoglalni a
Lapkészletek közzététele, továbbítása és archiválása | 287

közzétett DWF fájlba, kattintson bármelyik pontra a következők közül,
hogy a beállítást a “Belefoglalás”
■ Fóliainformációk
■ Lapkészlet információ (mentésre kiválasztható attribútumok a leírások
és a felhasználói tulajdonságok)
■ Lap információ (mentésre kiválasztható attribútumok a lap címek, lap
számok, leírások, lapkészletek, alkészletek és a lap felhasználói
tulajdonságai)
■ Blokk információ
MEGJEGYZÉS Néhány laptulajdonságot mindig közöl a DWF fájlban (attól
függetlenül, hogy hogyan állítja be a Lapkészlet közzétételi beállításai
párbeszédpanel opcióit). Ezek a következők: lap neve, mérete, szerző, létrehozó,
létrehozási idő és módosítási idő.
Blokksablon fájl használata a blokk tulajdonságok és attribútumok mentéséhez

egy közzétett DWF fájlba
1 A Lapkészlet kezelőben, a Laplista lapon jelölje ki azt a lapkészletet,

melyet közzé tenni kíván DWF fájlban.
2 Kattintson a Közzététel gombra. majd válassza a Lapkészlet közzétételi
beállításai menüpontot.
3 A Lapkészlet közzétételi beállításai párbeszédpanelben, a DWF
adatbeállítások alatt, a Blokk információ mezőben kattintson a legördülő
listára, és jelölje ki a “Belefoglalás”
4 A DWF adatbeállítások területen, a Blokksablon fájl mezőben jelölje ki
azt a blokksablon fájlt, melyet használni kíván vagy hozzon létre egy
újat. Kattintson az OK nyomógombra.
A blokkokat és azok tulajdonságait és attribútumait definiáló blokksablon
fájl benne lesz a közzétett DWF fájlban.

Lapkészletek használata munkacsoportban

A lapkészletek használhatók munkacsoportban, mely magában foglalhat
hálózatos elérést, internetes együttműködést és e-mailben történő továbbítást.
A munkacsoportban olyan személyek is részt vehetnek, akiknek a szoftvere
nem tartalmazza a Lapkészlet kezelőt.
Munkavégzés Lapkészlet kezelőt használó munkacsoportban

Amikor a lapkészleteket munkacsoportban használja, minden csoporttagnak
hálózati hozzáférése kell, hogy legyen a lapkészlettel társított lapkészlet adat
(DST) fájlhoz és rajzsablon (DWT) fájlhoz. Minden csoporttag meg tudja nyitni
a lapkészletet, ezzel betöltve a lapkészlet információkat a DST fájlból a
Lapkészlet kezelőbe.
Bármelyik csoporttag által végzett bármilyen változtatás rövid időre megnyitja
a DTS fájlt és frissíti a benne tárolt információkat. A DTS fájl megnyitásakor
egy lakat ikon jelenik meg a Lapkészlet kezelő bal felső sarkában, a lapkészlet
neve mellett.
A lakat ikonban levő zöld pont azt jelzi, hogy a Lapkészlet kezelő
munkafolyamat ideiglenesen lezárta a DST fájlt a saját számítógépén.
A vörös pont pedig azt jelzi, hogy a Lapkészlet kezelő munkafolyamat ideiglenes
lezárta a DST fájlt a munkacsoport egyik tagjának számítógépén.
A sárga pont a lakat ikonban azt jelenti, hogy a lap különleges állapotban van;
például a fájltulajdonságait lehet, hogy Csak olvasható opcióra állították.
A munkacsoport többi tagja automatikusan követheti a lapkészlet változásait
a Lapkészlet kezelő fa nézetében.
Ha a munkacsoport minden tagjának van hozzáférése a lapkészlet DWT
fájlokhoz, az új rajzfájlok és azok lapjai ugyanannak a rajzsablon fájlnak a
használatával jönnek létre, és az oldalbeállítások ezekhez a rajzokhoz szintén
egységesek lesznek.
Lapkészletek használata munkacsoportban | 289

MEGJEGYZÉS Ha két vagy több felhasználó ugyanazokat a lapfájlokat különböző
logikai meghajtón keresztül éri el a hálózaton, mindegyiküktől kérni fogja a rendszer, hogy
újra mentsék el a lapkészletet a saját logikai meghajtójuk használatával. A szükségtelen
mentések elkerülése végett ajánlott, hogy minden felhasználó ugyanazon a logikai meghajtón
keresztül csatolja be a hálózati meghajtót, ha lehetséges.
Az aktuális lapkészlet lapjainak állapot adatai is elérhetők a többi munkacsoport

tag számára. Az állapot adatok a fa nézetben jelennek meg és következő
feltételek egyikét jelzik:
A lap szerkesztéshez hozzáférhető.
A lap lezárva.
A lap hiányzik, vagy egy váratlan mappahelyen található.

A többi csapattag aktív lapjainak állapotváltozásait automatikusan lekérdezi,
és a fa nézetet frissíti a Lapkészlet kezelő aktuális munkafolyamatában. A
lekérdezési folyamat kihagyja a lekérdezés szakaszát a munkafolyamatból, ha
egy parancs aktív. Lap állapotának frissítéshez kattintson a Lap állapotának
frissítése nyomógombra a Laplista lapon.
Bármelyik lapra kattinthat, hogy további információk jelenjenek meg a
Lapkészlet kezelő Részletek területén.
MEGJEGYZÉS Hamis lakat ikon jelenhet meg hálózati probléma esetén vagy ha a
program váratlanul összeomlik. Ha valamilyen problémára gyanakszik, kattintson a lapra,
hogy további információk jelenjenek meg.
Munkavégzés olyan munkacsoportban, amely nem használja a Lapkészlet

kezelőt
Bizonyos korlátokig csoportban használhatja a lapkészleteket azokkal a
munkatársaival, akik nem rendelkeznek hálózati hozzáféréssel, vagy nem
férnek hozzá a Lapkészlet kezelőhöz. Ezek a csoporttagok az AutoCAD LT
programot vagy az AutoCAD egy régebbi verzióját használják. Ezek között a
körülmények között nem mindegyik csoporttagnak lesz hozzáférése a DST
fájlhoz. Mindamellett a DST fájl információi eltárolódnak (ideiglenesen)
minden rajzfájlban, és megőrzi az olyan lapkészlet információkat, mint a
felhasználói tulajdonságok, amikor a rajzfájlt más csoporttagok is használják.

Ha a csoport egy tagja módosítja a DST-fájlban lévő információt, akkor esetleg
a különböző rajzfájlokban lévő információkat is frissíteni kell. Nyitott lapkészlet
mellett frissítse a lapot megnyitással és mentéssel.
Egy lapkészletben az összes lapot frissítheti automatikusan a lapkészlet helyi
menüjében az Összes lap mentése újra lehetőséggel. A korábbi
DWG-fájlformátumban mentett rajzfájlokat a formátum módosítása nélkül
menti a program.
MEGJEGYZÉS Hálózatos környezetben bizonyosodjon meg arról, hogy az aktuális

lapkészlet minden rajzfájlját bezárja, melyet más felhasználó megnyitott, mielőtt végrehajtja
az Összes lap mentése újra műveletet.
Egy lapkészletben az összes lap mentése újra

Kattintson az Összes lap mentése újra menüpontra.
A lapkészlet minden lapját újra menti. Ez frissíti azokat a lapkészlet
információkat, amelyek minden rajzfájlban tárolódnak.
Lapkészletek használata munkacsoportban | 291

292
Alkatrész 5
Objektumok létrehozása és módosítása
17. fejezet Az objektumok tulajdonságainak módosítása

18. fejezet Pontos rajzolás
19. fejezet Geometriai objektumok rajzolása
20. fejezet Blokkok létrehozása és használata (szimbólumok)
21. fejezet Meglévő objektumok módosítása
293
294
Az objektumok
tulajdonságainak módosítása
17
Ebben a fejezetben
■ Az objektumtulajdonságok
Szervezheti az objektumokat a rajzban, és vezérelheti
áttekintése
megjelenítésüket és nyomtatásukat a tulajdonságaik, például a ■ Az objektumok tulajdonságainak
megjelenítése és módosítása
fólia, a vonaltípus, a vonalvastagság és a nyomtatási stílus
■ Tulajdonságok másolása
objektumok között
módosításával.
■ Fóliák használata
A fóliák az átlátszó lapokhoz hasonlíthatók, melyeken ■ Színek használata
■ Vonaltípusok használata
különböző jellegű rajzi információ csoportosítható
■ Vonalvastagságok vezérlése
és szervezhető. A létrehozott objektumok közös
■ Bizonyos objektumok megjelenítési
tulajdonságainak szabályozása
tulajdonságokkal, például színnel, vonaltípussal,
vonalvastagsággal rendelkeznek. A fóliák a rajtuk létrehozott
objektumoknak átadhatják ezeket a tulajdonságokat, de az
objektumokhoz egyéni tulajdonságok is rendelhetők. A színek
a rajz hasonló elemeinek, míg a vonaltípusok a különböző
szerkesztési elemek, például a középvonalak vagy takart vonalak
megkülönböztetésében segítenek. A vonalvastagságok a rajzok
olvashatóságát növelik az objektumok méretének és típusának
295
jelképezésével. A fóliák, és azok objektumainak rendszerezése segíti a rajzi információ
kezelését.
296 | Fejezet 17 Az objektumok tulajdonságainak módosítása

Az objektumtulajdonságok áttekintése
Minden rajzolt objektum tulajdonságokkal rendelkezik. Egyes tulajdonságok
általánosak, és a legtöbb objektumnál léteznek, például: fólia, szín, vonaltípus,
és nyomtatási stílus. Más tulajdonságok objektum-specifikusak, például egy
kör tulajdonságai között megtalálható a sugár és a terület, egy vonal
tulajdonságai között pedig a hossz és a szög.
A legtöbb általános tulajdonság egy fólia segítségével, vagy közvetlenül
rendelhető hozzá egy objektumhoz.
■ Amikor egy tulajdonságot a FÓLIA értékre állítunk, az objektum azonos

értéket kap a fóliával, amelyre rajzolták.
Ha például egy, a 0 fóliára rajzolt vonalhoz a FÓLIA színét rendeli, a 0
fóliához pedig a Vörös színt rendeli, a vonal színe vörös lesz.
■ Ha egy tulajdonságot egy meghatározott értékre állít be, ez az érték felülírja
a fóliától átvett értéket.
Ha például egy, a 0 fóliára rajzolt vonalhoz a Kék színt rendeli, a 0 fóliához
pedig a Vörös színt rendeli, a vonal kék színű lesz.
Lásd még:
Blokkok szín- és vonaltípus-tulajdonságainak vezérlése
Az objektumok tulajdonságainak megjelenítése

és módosítása
A rajz bármely objektumának aktuális tulajdonságait a következő módokon
jelenítheti meg vagy módosíthatja:
■ Nyissa meg a Tulajdonságok palettát, ahol megtekintheti és módosíthatja

az objektum összes tulajdonságának beállítását.
■ Megnézheti és megváltoztathatja a Fóliák eszköztár Fólia vezérlőjének
beállításait, illetve a Tulajdonságok eszköztár Szín, Vonaltípus,
Vonalvastagság és Nyomtatási stílus vezérlőjének beállítását.
■ Használja a LISTA parancsot az információ megtekintéséhez a
szövegablakban.
■ A KOORD parancs segítségével egy koordinátahelyet jeleníthet meg.
Az objektumtulajdonságok áttekintése | 297

A Tulajdonságok paletta használata
A Tulajdonságok paletta a kiválasztott objektumok tulajdonságainak aktuális
beállítását sorolja fel. Minden olyan tulajdonságot megváltoztathat, melyet
egy érték megadásával lehet módosítani.
■ Egynél több objektum kiválasztása esetén, a Tulajdonságok paletta csak

azokat a tulajdonságokat jeleníti meg, melyek a kiválasztott csoport minden
objektumánál megtalálhatók.
■ Amikor nincsenek kiválasztva objektumok, a Tulajdonságok paletta csak
az aktuális fólia általános tulajdonságait, a fóliához kapcsolt nyomtatási
stílus táblázat nevét, a nézettulajdonságokat, és az FKR információit jeleníti
meg.
Ha a KÉTKATTEDIT rendszerváltozó be van kapcsolva (alapértelmezés), akkor

az objektumok többségére való kétszeri kattintással megnyitható a
Tulajdonságok paletta. A kivételekhez tartoznak a blokkok és attribútumok, a
sraffozások, a fokozatos kitöltések, a szöveg, a többszörösvonalak és az xref-ek.
Ha az objektumok bármelyikére kétszer kattint, a Tulajdonságok paletta helyett
egy objektum-specifikus párbeszédpanel jelenik meg.
MEGJEGYZÉS A KÉTKATTEDIT rendszerváltozónak bekapcsolva kell lennie és a

PICKFIRST rendszerváltozónak is bekapcsolva kell lennie (1-es állásba kapcsolva,
alapértelmezés) a dupla kattintással való munkához.
Lásd még:
Kiválasztási halmazok szűrése
A felhasználó felület beállításainak megadása
A Tulajdonságok paletta alján található leírómező eltüntetése
1 Az eszközpalettán kattintson a jobb gombbal a címsorra.

2 A jelölés eltüntetéséhez kattintson a helyi menü Leírás pontjára.
Egyetlen objektum tulajdonságainak megjelenítése
1 Jelölje ki az objektumot.
2 Kattintson a jobb gombbal a rajzterületen. Kattintson a Tulajdonságok
nyomógombra.
A Tulajdonságok paletta a kiválasztott objektum tulajdonságait jeleníti
meg.

Emellett szinte minden objektumra kétszer kattinthat a Tulajdonságok
paletta megjelenítéséhez.
Adatbázis információk felsorolása számos objektumhoz
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Lekérdezés ➤ Lista parancsra.

2 Jelöljön ki egy vagy több objektumot, majd nyomja meg az ENTER
billentyűt.
A jelentés a szövegablakban jelenik meg.
Lekérdezés eszköztár
Parancssor: LISTA
Pont koordinátaértékeinek megjelenítése
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Lekérdezés ➤ Pont koordinátái parancsra.

2 Határozza meg a pontot, melynek a koordinátaértékeit azonosítani
szeretné.
Az X, Y és Z értékek megjelennek a parancssorban.
Parancssor: KOORD
A Tulajdonságok paletta objektum tulajdonságainak megváltoztatása
1 Jelöljön ki egy vagy több objektumot.

nyomógombra.
Az objektumok tulajdonságainak megjelenítése és módosítása | 299

3 A Tulajdonságok palettán a címsor melletti görgetősáv segítségével fusson
végig a tulajdonságlistán. Az egyes kategóriák melletti nyilakra kattintva
kibonthatja vagy összecsukhatja a listát.
4 Jelölje ki a megváltoztatni kívánt értéket. A következő módszerek
egyikével változtassa meg az értéket:
■ Írjon be egy új értéket.
■ Kattintson a jobb oldali lefelé mutató nyílra, majd válasszon ki egy
értéket a listából.
■ Ha koordinátaértéket szeretne megváltoztatni, kattintson a Pont
kijelölése gombra, és a mutatóeszköz segítségével változtassa meg a
koordinátaértéket.
■ Kattintson a Gyors számológép gombra egy új érték kiszámításához.
■ Kattintson a balra vagy jobbra nyílra az érték növeléséhez illetve
csökkentéséhez.
■ Kattintson a [...] gombra, és módosítsa a tulajdonságértéket a
párbeszédpanelben.
A változtatások azonnal érvénybe lépnek.

5 Egy változtatás visszavonásához kattintson a jobb gombbal a
Tulajdonságok paletta egy üres területére. Kattintson a Vissza parancsra.
6 A kijelölés visszavonásához nyomja meg az ESC billentyűt.
Tulajdonságok másolása objektumok között

Egy objektum néhány vagy összes tulajdonsága átmásolható egy vagy több
objektumra a Tulajdonságok másolása paranccsal.
Másolható tulajdonság például a szín, a fólia, a vonaltípus, a vonaltípus lépték,
a vonalvastagság, a nyomtatási stílus és a 3D vastagság.
Alapértelmezés szerint az összes alkalmazható tulajdonságot átmásolja a parancs
az elsőnek kiválasztott objektumról a többi objektumra. Ha valamelyik
tulajdonságot nem szeretné átmásolni, akkor a Beállítások opció segítségével

letilthatja a másolását. A Beállítások opciót a parancs futása során bármikor
kiválaszthatja.
2
1
kiválasztott kiválasztott eredmény

forrásobjektum célobjektum(ok)
Tulajdonságok másolása egyik objektumból a másikba
1 Kattintson a Központi eszköztár ➤ Tulajdonságok másolása parancsra.

2 Jelölje ki azt az objektumot, melynek tulajdonságait másolni kívánja.
3 Ha szabályozni szeretné, hogy a program mely tulajdonságokat vigyen
át, írja be a b (beállítások) karaktert. A Tulajdonságok beállításai
párbeszédpanelben törölje azokat az elemeket, melyeket nem szeretne
másolni (alapértelmezésben mind ki van választva). Kattintson az OK
nyomógombra.
4 Jelölje ki azokat az objektumokat, amelyekre alkalmazni kívánja a kijelölt
tulajdonságokat, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
Parancssor: TULMÁSOL
Fóliák használata
A fóliák az átlátszó lapokhoz hasonlíthatók, melyeken különböző jellegű rajzi
információ csoportosítható és szervezhető.
Fóliák áttekintése
A fóliákat az információk funkció szerinti csoportosítására használják a rajzban
a vonaltípus, szín és más szabványok érvényesítésére.
Fóliák használata | 301

A fóliák megfelelnek a papíralapú rajzoláskor használt pauszpapírnak. A fóliák
az elsődleges rendezési eszközök a rajzokban. A fóliákat az információk funkciók
szerinti csoportosítására és a vonaltípus, szín és más szabványok érvényesítésére
használják.
falak
vezetékek
bútorzat
összes fólia
A fóliák használatával a hasonló típusú objektumokat is csoportosíthatja

azáltal, hogy ugyanahhoz a fóliához társítja őket. A szerkesztővonalakat,
vonalakat, szöveget, méretet és címpecséteket például külön-külön fólián
tárolhatja. Így vezérelheti, hogy
■ Az objektumok láthatók legyenek-e egy-egy nézetablakban

■ Nyomtassa-e a program az objektumokat, és ha igen, milyen módon
■ Milyen színe legyen az objektumoknak
■ Milyen alapértelmezett vonaltípusa és vonalvastagsága legyen egy fólia
összes objektumának
■ Módosíthatók-e a fólián lévő objektumok
Minden rajz rendelkezik egy 0 nevű fóliával. Ez a fólia nem nevezhető át, és
nem törölhető. Ennek kettős célja van:
■ Annak biztosítása, hogy minden rajz rendelkezzen legalább egy fóliával

■ Egy olyan fólia biztosítása, mely a blokkok színeinek vezérlésével áll
kapcsolatban
MEGJEGYZÉS A rajz 0 fóliájára rajzolás helyett ajánlott számos további fólia létrehozása,
melyekkel a rajz könnyen rendezhető, így nem szükséges a 0 fólián létrehoznia a teljes
rajzát.

Fóliák használata az összetett rajzok kezeléséhez
Fóliákat használhat az objektumok láthatóságának vezérlésére és a
tulajdonságok objektumokhoz rendelésére. A fóliákat le lehet zárni az
objektumok módosítása elleni védelem érdekében.
A megjelenített vagy nyomtatott objektumok vezérlésével csökkentheti a rajz
vizuális bonyolultságát, és növelheti a megjelenítés hatékonyságát. Használhat
fóliákat a hasonló objektumok, mint például elektromos alkatrészek vagy
méretek tulajdonságainak és láthatóságának szabályozására. Le is zárhat egy
objektumot, hogy megvédje a rajta lévő objektumokat a véletlen kiválasztástól
és módosítástól.
Objektumok láthatóságának szabályozása egy fólián

A rajzfóliákat láthatatlanná teheti a fólia kikapcsolásával vagy fagyasztásával.
A fóliák kikapcsolása vagy fagyasztása hasznos lehet, ha egy áttekinthetőbb
nézetre van szüksége részletek kidolgozásánál vagy egy bizonyos fólián vagy
fólia csoporton, vagy nem szeretne nyomtatni olyan részleteket, mint például
a referencia vonalak. Az, hogy fagyasztást vagy kikapcsolást választ-e, attól
függ, hogy hogyan dolgozik és mekkora a rajz mérete.
■ Be/Ki .A kikapcsolt fólián levő objektumok nem láthatók, de azok

eltakarhatnak objektumokat a TAKAR parancs használatakor. A fóliák ki-
és bekapcsolása során a rajz nem regenerálódik.
■ Fagyasztás/Olvasztás. A fagyasztott fólián levő objektumok nem láthatók
és nem takarják el a többi objektumot. Egy vagy több fólia felolvasztása a
rajz regenerálásával jár. A fóliák fagyasztása és felolvasztása több időt igényel,
mint a fóliák ki- és bekapcsolása.
Egy elrendezésben (papírtérben) néhány objektumot csak bizonyos

nézetablakokban tehet láthatóvá.
Alapértelmezett szín és vonaltípus kijelölése egy fóliához

Minden fóliához tartoznak alapértelmezett tulajdonságok, például a szín és a
vonaltípus, melyeket a fólia objektumai örökölnek. Például, ha a Tulajdonságok
eszköztárban a Szín vezérlés a FÓLIA opcióra van beállítva, az új objektumok
színét a Fóliatulajdonság-kezelőben megadott fóliaszín beállítás határozza
meg.
Ha beállít egy bizonyos színt a Színvezérlőben, a program azt a színt alkalmazza
minden új objektumhoz, felülírva az aktuális fólia alapértelmezett színét.
Ugyanez igaz a Tulajdonságok eszköztár Vonaltípus, Vonalvastagság, és
Nyomtatási stílus vezérlőire is.

A BLOKK beállítást csak blokkok létrehozására kell használni. Lásd: Blokkok
szín- és vonaltípus-tulajdonságainak vezérlése.
Egy fólián levő objektumok módosíthatóságának szabályozása

Amikor egy fólia le van zárva, a fólián található objektumok egyike sem
módosítható, amíg fel nem nyitja. A fóliák lezárása csökkenti az objektumok
véletlenül történő módosításának lehetőségét. Alkalmazhat tárgyrasztereket
egy lezárt fólián és végezhet egyéb olyan műveleteket, melyek nem módosítják
az objektumokat.
Kiválasztott fólia aktuálissá tétele
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Objektumok fóliájának

aktuálissá tétele parancsra.
2 Jelöljön ki egy objektumot az aktualizálni kívánt fólián.
Parancssor: FÓLIAAKTUÁLIS
Objektum másolása egy másik fóliára
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Objektumok másolása

az új fóliára parancsra.
2 Válassza ki a másolni kívánt objektumokat.
4 Jelöljön ki egy objektumot azon a fólián, ahová a másolt objektumot el
kívánja helyezni.
■ Adjon meg egy bázispontot, majd adjon meg egy második pontot az
objektum helyének a célfólián.
■ Adja meg a távolságot derékszögű, poláris, hengeres vagy gömbi
koordináta-rendszerben. Az elmozdulás második pontját kérő prompt
megjelenésekor nyomja meg az ENTER billentyűt.
Fóliák II eszköztár

Parancssor: FÓLIÁRAMÁSOL
Fóliák dinamikus megjelenítése
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fóliaállapotok

parancsra.
2 A Fóliaállapotok párbeszédpanelben kattintson egy fóliára az adott fólián
lévő objektumok megtekintéséhez. Egynél több fólia kijelöléséhez nyomja
meg a CTRL billentyűt, majd kattintson a megtekinteni kívánt fóliákra.
A rajz az objektumokat a kijelölt fóliákon jeleníti meg.
Parancssor: FÓLIAÁLLAPOTOK
Fólialista szűrése

parancsra.
2 A Fóliaállapotok párbeszédpanelben a Szűrő listában végezze el az alábbiak
egyikét:
■ Írjon be egy létező szűrőnevet, vagy jelöljön ki egy szűrőt a Szűrő
legördülő listáról.
■ Írjon be szűrési kritériumokat (helyettesítő karakterek használatával)
a szűrni kívánt fóliák listájának létrehozásához. Ha például a “0” és
“3” közötti elnevezésű fóliákat kívánja kiszűrni, írja be szűrési
kritériumnak: [0-3]*.
MEGJEGYZÉS A helyettesítő karakterekről további információhoz lásd a
“Helyettesítő karakterek” fejezetet A fóliák listájának szűrése és rendezése.
A fólialista a szűrőben meghatározott fóliákat jeleníti meg.


Fóliaszűrő létrehozása és mentése a Fóliaállapotok párbeszédablakban

parancsra.
2 A Fóliaállapotok párbeszédpanelben, a Szűrő listában írjon be szűrési
kritériumokat (helyettesítő karakterek használatával) a szűrni kívánt
fóliák listájának létrehozásához. Ha például a fóliákat “0” és “3” között
kívánja szűrni, írja be szűrési kritériumnak: [0-3]*.
MEGJEGYZÉS A helyettesítő karakterekről további információhoz lásd a
“Helyettesítő karakterek” fejezetet A fóliák listájának szűrése és rendezése.
3 Kattintson a jobb oldali gombbal, majd kattintson az Aktuális szűrő

mentése opcióra.
Aktív fóliaszűrő be- és kikapcsolása

parancsra.
2 A Fóliaállapotok párbeszédpanelben a Szűrő listában írja be egy létező
szűrő nevét, vagy jelöljön ki egy szűrőt a Szűrő legördülő listából.
3 Kattintson a Szűrő jelölőnégyzetére, a fólialistán lévő fóliák
megjelenítésére vagy elrejtésére, melyek az aktív szűrőben definiáltak. A
fóliák megjelenítése magában a rajzban nem változik.

A Mindig jelenjen meg opció be- és kikapcsolása a Fóliaállapotok

párbeszédpanelben

parancsra.
2 A Fóliaállapotok párbeszédpanelben a Fólia listában dupla kattintással
jelölje ki azt a fóliát, amelynél be kívánja állítani a Mindig jelenjen meg
opciót. Egynél több fólia kijelöléséhez nyomja meg a SHIFT billentyűt,
majd dupla kattintással jelölje ki a további fóliákat.
Egy csillag (*) jelenik meg minden olyan fólia bal oldalán, amelyet a
Mindig jelenjen meg opcióra állít be. Ezeket a fóliákat megjeleníti a
rajzban, függetlenül attól, hogy aktív szűrőben vannak-e vagy sem.
Hivatkozás nélküli fóliák tisztítása a Fóliaállapotok párbeszédpanel

használatával
1 Nyisson meg egy olyan rajzot, amely egy vagy több hivatkozás nélküli
fóliát tartalmaz, melyet tisztítani kíván.
parancsra.
3 Kattintson a jobb gombbal a Fóliaállapotok párbeszédpanelen. Kattintson
a Hivatkozás nélküli kiválasztása parancsra.
MEGJEGYZÉS A Tisztítás gomb csak akkor aktív, ha a kijelölt fóliák hivatkozás
nélküliek.
4 Kattintson a Tisztítás nyomógombra.

MEGJEGYZÉS A fóliákat tisztíthatja a Fóliatulajdonság-kezelőben is. Lásd Nem használt

fólia eltávolítása

Objektum mozgatása az aktuális fóliához
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Módosítás az aktuális

fóliára parancsra.
2 Jelölje ki azokat az objektumokat, amelyeket mozgatni kíván az aktuális
fóliára.
Parancssor: FÓLIAAKT
Fólia törlése a fólián lévő objektum kijelölésével
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fólia törlése parancsra.

2 Jelöljön ki egy objektumot a törölni kívánt fólián.
A kijelölt fólián valamennyi objektum, sőt maga a fólia is törölve lett.
Parancssor: FÓLIATÖRL
Fólia fagyasztása a fólián lévő objektum kijelölésével
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fólia fagyasztása

parancsra.
2 Jelöljön ki egy objektumot a fagyasztani kívánt fólián.
A kiválasztott fóliát a program lefagyasztja.

Parancssor: FÓLIAFAGY
Az összes fólia olvasztása
■ Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Az összes fólia olvasztása

parancsra.
A program valamennyi fóliát (a nézetablakban lévő fagyasztott fóliák
kivételével) felolvasztja.
Parancssor: FÓLIAOLV
A kijelölt fóliák megjelenítése az összes többi fólia kikapcsolása mellett
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fólia elkülönítése

parancsra.
2 Jelöljön ki egy objektumot az elkülöníteni kívánt fólián.
A kiválasztott fólia elkülönül.
Parancssor: FÓLIAELK
Fóliabeállítások visszaállítása a Fóliaállapotok párbeszédpanelből való

kilépéskor

parancsra.
2 A Fóliaállapotok párbeszédpanelben kattintson egy fóliára az adott fólián
lévő objektumok megtekintéséhez. Egynél több fólia kijelöléséhez
kattintson egy, a listán lévő fóliára, és vontassa át az egérmutatót a
megtekinteni kívánt fóliákon.
■ A párbeszédpanel bezárásakor az eredeti nézethez való visszatéréshez
győződjön meg róla, hogy a Visszaállítás kilépéskor jelölőnégyzet ki
legyen jelölve.
■ A rajzhoz csak a kijelölt fóliákkal együttesen történő visszatéréshez
győződjön meg arról, hogy a Visszaállítás kilépéskor jelölőnégyzet
üres legyen.

Rajz fóliaállapotainak visszaállítása egy fólia elkülönítését követően

Parancssor: FÓLIAELKKI
Objektum fóliájának elkülönítése az aktuális nézetablakhoz

2 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fólia elkülönítése az
aktuális nézetablakra parancsra.
3 Jelölje ki azt az objektumot, amelynek fóliáját el kívánja különíteni.
Nyomja meg az ENTER billentyűt.
A kiválasztott fólia az aktuális nézetablakot kivéve valamennyi
nézetablakban fagyasztódik.
Parancssor: FÓLIANAELK
Fólia be- és kikapcsolása a Fóliák eszköztár használatával
1 A Fóliák eszköztárban kattintson a Fóliatulajdonság-kezelő szabályozásra.

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben kattintson a jobb oldali égőre a fólia neve
előtt, amelyet szeretne be-, vagy kikapcsolni.
Ha a villanykörte sárga, a fólia be van kapcsolva.
Parancssor: FÓLIA

Az összes fólia bekapcsolása
Parancssor: FÓLIABE
Fólia kikapcsolása a fólián lévő objektum kijelölésével
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fólia ki parancsra.

2 Jelölje ki azt az objektumot, amelynek fóliáját ki kívánja kapcsolni.
Parancssor: FÓLIAKI
Tulajdonságok másolása az egyik fóliáról más fóliákra
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fólia egyeztetése

parancsra.
2 Jelölje ki azt az objektumot, amelynek fóliáját módosítani kívánja.
3 Jelöljön ki egy objektumot azon a fólián, ahová az objektumot mozgatni
kívánja.
Az objektumot átkerül a kijelölt fóliára.
Parancssor: FÓLIATÖBBVÁLT
Kijelölt fóliák egyesítése egy célfóliára
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fólia egyesítése

parancsra.
2 Jelölje ki bármely objektumot a törölni kívánt fólián. Nyomja meg az
ENTER billentyűt.
3 Jelölje ki bármely objektumot a fólián, ahová az első fóliáról az összes
objektumot egyesíteni kívánja.

Az első fólián lévő objektumokat átmozgatja a kijelölt fóliára, és az első
fóliát törli.
Parancssor: FÓLIAEGYES
Szín hozzárendelése fóliához

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben jelöljön ki egy fóliát, majd kattintson a
Szín ikonra.
3 A Szín kiválasztása párbeszédpanelben jelöljön ki egy színt.
4 Kattintson az Alkalmaz gombra a módosítások mentéséhez, vagy
kattintson az OK gombra a mentéshez és a párbeszédpanel bezárásához.
Parancssor: FÓLIA
Egynél több fólia tulajdonságainak megváltoztatása

2 A Fóliatulajdonság-kezelő lista nézetében használja a következő módszerek
egyikét a fóliák kiválasztásához:
■ Tartsa lenyomva a CTRL billentyűt és jelöljön ki fólianeveket.
■ Kattintson a jobb gombbal. Kattintson a Szűrők megjelenítése a
fólialistában parancsra a pipa megjelenítéséhez, majd válasszon egy
fóliaszűrőt.
3 Kattintson a módosítani kívánt tulajdonságok ikonjára.

Parancssor: FÓLIA

Fóliatulajdonság-kezelő fa nézetének elrejtése
■ Kattintson a lista nézetben a jobb gombbal, és törölje a Szűrő fa

megjelenítése opciót a megjelenő helyi menüben.
Fóliatulajdonság-kezelő egy oszlopának elrejtése
■ Vontassa a megfelelő oszlop elválasztó elemet balra, amíg az oszlop el nem

tűnik.
Az oszlop megjelenítéséhez vontassa a megfelelő oszlop elválasztó elemet

jobbra.
Fóliák létrehozása és elnevezése

Az objektumok megjelenítése és módosítása a fóliákra történő rendezéssel
gyorsan és hatékonyan vezérelhető.
Bármely koncepcionális csoport (például falak vagy méretek) számára külön
fólia hozható létre, és ezekhez a fóliákhoz közös tulajdonságok rendelhetők.
Az objektumok megjelenítése és módosítása a fóliákra történő rendezéssel
gyorsan és hatékonyan vezérelhető.
Egy rajzban létrehozható fóliák száma és az egy fólián létrehozható objektumok
száma gyakorlatilag korlátlan. Általában a fóliák az egyes koncepcionális
csoportokhoz lesznek kiosztva (mint falak vagy méretek). A fóliáknak maximum
255 karakterből álló alfanumerikus neve lehet. Sok esetben a választott
fólianeveket a testületi, ipari vagy kliens szabványok határozzák meg.
A Fóliatulajdonság-kezelő a fóliákat név szerint rendezi abc sorrendbe. Ha a
saját fóliáit sémába szervezi, legyen körültekintő a fólianeveknél. Ha közös
előtagokat használ az egymással kapcsolatban levő rajzi elemek fóliáihoz,
használhat helyettesítő karaktereket a fólianév szűrőkben, így gyorsan
megtalálhatja azokat a fóliákat.
MEGJEGYZÉS Ha következetesen alkalmaz egy meghatározott fólia sémát, felállíthat

egy sablonrajzot, melyen a fóliák, vonaltípusok és színek már ki vannak osztva. A sablonok
készítésével kapcsolatos további információ: “Rajz létrehozása sablonfájl használatával”
117. oldal.
Fóliák másolása másik rajzból

™
A DesignCenter használatával vontatás útján másolhat fóliákat egyik rajzból
a másikba. Például, egyik rajza tartalmazza egy projekthez szükséges alapvető
fóliákat. Létrehozhat egy új rajzot, és használhatja a DesignCenter eszközt az

előre definiált fóliák vontatására az új rajzba, ezáltal időt takarít meg és
biztosítja a rajzok egységes felépítését.
Ezenkívül vontathat vagy másolhat fóliákat, ha kétszer rájuk kattint vagy
a Beillesztés parancsot választja a helyi menüből.
MEGJEGYZÉS Meg kell oldania a többször szereplő fólianevek elnevezését, mielőtt

fóliákat vontatna az AutoCAD DesignCenter eszközből.
Fólia kiválasztása rajzoláshoz

Rajzolás közben az újonnan létrehozott objektumok helyet kapnak az aktuális
fólián. Az aktuális fólia lehet az alapértelmezett (0) vagy egy felhasználó által
létrehozott és elnevezett fólia. Az egyik fóliáról úgy válthat át egy másikra,
hogy a kívánt fóliát teszi aktuálissá. A későbbiekben létrehozott objektumok
az új aktuális fóliára kerülnek, és annak szín, vonaltípus és egyéb tulajdonságait
használják. Fagyasztott vagy xref-függő fólia nem tehető aktuálissá.
Fóliák eltávolítása
Eltávolíthatja a nem használt fóliákat a rajzból a TISZTÍT paranccsal vagy
a Fóliatulajdonságok-kezelőből történő törléssel. Kizárólag a hivatkozás nélküli
fóliák törölhetők. A hivatkozott fóliák közé tartozik a 0 és a DEFPOINTS fólia,
az objektumokat tartalmazó fóliák (a blokkdefiníciókba tartozó objektumokat
is beleértve), az aktuális fólia és az xref-függő fóliák.
FIGYELMEZTETÉS Fokozott figyelmet igényel a fóliák törlése, ha egy megosztott

projekthez tartozó, vagy egy fóliakezelési szabványkészleten alapuló rajzban dolgozik.
Új fólia létrehozása

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben kattintson az Új fólia gombra.
Egy fólianév, mint például a FÓLIA1, automatikusan hozzáadódik a
fólialistához.
3 Írjon be egy új fólianevet, felülírva a kiemelt fólianevet.
Egy fólianév legfeljebb 255 karaktert tartalmazhat: betűket, számokat,
valamint a dollár ($), kötőjel (-), és aláhúzás (_) speciális karaktereket.
Tegyen egy fordított idézőjelet (`) az egyéb speciális karakterek elé, hogy
azok ne helyettesítő karakterként legyenek értelmezve. A fólianevek nem
tartalmazhatnak szóközöket.
4 Kattintson az ikonokra a tulajdonságok módosításához.
A Szín, Vonaltípus, Vonalvastagság vagy Nyomtatási stílus gombokra
kattintva egy újabb párbeszédpanel jelenik meg.

5 (Választható) Kattintson a Leírás oszlopba, és írjon be egy leíró szöveget.
Parancssor: FÓLIA
Nem használt fólia eltávolítása
1 Kattintson a Fóliák eszköztár Fólia gombjára.

Fólia törlése gombra.
Azok a fóliák, melyekhez objektumok vannak rendelve, nem távolíthatók
el addig, amíg az objektumokat más fóliákhoz nem rendeli vagy nem
törli. A 0, a DEFPOINTS és az aktuális fólia nem távolítható el.
A kiválasztott fóliát a program eltávolítja.
Parancssor: FÓLIA
Használaton kívüli fóliák tisztítása
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Rajzi segédeszközök ➤ Tisztítás menüpontra.

A Tisztítás párbeszédpanel megjeleníti az objektumtípusok fa nézetét
a tisztítható (rajzból törölhető) elemekkel.
2 A hivatkozás nélküli fóliák tisztításához a következő módszerek egyikét
használja:
■ Az összes hivatkozás nélküli fólia tisztításához válassza a Fóliákat.
■ Meghatározott fóliák tisztításához kattintson duplán a Fóliák ikonra
a fastruktúra kibontásához. Jelölje ki a tisztítani kívánt fóliákat.

3 Ha a tisztítani kívánt elem nem szerepel a listán, kattintson a Nem
tisztítható elemek megtekintése gombra, kattintson a fóliára és olvassa
el a magyarázatot.
4 Üzenet jelenik meg a lista minden egyes elemének megerősítésére.
Ha nem kívánja megerősíteni az összes tisztítást, törölje a Tisztítandó
elemek jóváhagyása jelölőnégyzetet.
6 Minden egyes elem tisztításának megerősítéséhez az üzenet
megjelenésekor válassza az Igen-t vagy a Nem-et, vagy több kiválasztott
elem esetén az Igen, mindet válaszok egyikét.
Parancssor: TISZTÍT
Fóliabeállítások és fóliatulajdonságok módosítása

Megváltoztathatja a fólia nevét és többi tulajdonságát, ideértve a színét és
vonaltípusát, és hozzárendelhet objektumokat egyik fóliáról egy másikra.
Mivel a rajzban minden elem egy fóliához van társítva, egy rajz tervezése és
létrehozása folyamán valószínűleg szükséges lesz módosítani azt, amit a fóliára
helyez, illetve azt, hogy a fóliák milyen kombinációban legyenek láthatók.
Lehetséges
■ Objektumok újra kijelölése egyik fóliáról a másikra

■ A fólia nevének módosítása
■ A fólia alapértelmezett színének, vonaltípusának vagy egyéb tulajdonságának
módosítása
Egy objektum újra kijelölése egy másik fóliához hasznos, ha rossz fólián hozott
létre egy objektumot, vagy módosítani szeretné a fólia szervezést. Hacsak nem
állítja a színt, vonaltípust és más tulajdonságot közvetlenül az objektumhoz,
az újra kijelölt objektum az új fólia tulajdonságait veszi át.
A fóliatulajdonságokat módosíthatja a Fóliatulajdonság-kezelőben vagy a
Fóliák eszköztárban található Fóliavezérlőben. Kattintson az ikonokra a
beállítások módosításához. A fólianevek és színek csak a
Fóliatulajdonság-kezelőben módosíthatók, a Fóliavezérlőben nem.
Fóliabeállítások módosításának visszavonása

Az Előző fóliaállapot művelet segítségével visszavonhatja a fóliabeállítások
változtatásait. Például, ha több fóliát lefagyaszt, és egy rajz geometriájának

egy részét megváltoztatja, majd fel kívánja olvasztani a fagyasztott fóliákat,
ezt megteheti egyetlen paranccsal anélkül, hogy ez befolyásolná a geometriai
változtatásokat. Egy másik példában több fólia szín és vonaltípus beállításait
megváltoztatta, de később úgy dönt, hogy a régi tulajdonságokat választja, az
Előző fóliaállapot művelet segítségével visszavonhatja a változtatásokat, és
visszaállíthatja az eredeti fóliabeállításokat.
Az Előző fóliaállapot művelet visszavonja a Fólia vezérlő vagy a
Fóliatulajdonság-kezelő segítségével tett módosításokat. Minden, a
fóliabeállításokon végzett módosítást rögzít a program, és visszavonható az
Előző fóliaállapot művelet segítségével. A FÓLIAEMÓD parancs használatával
felfüggesztheti a fóliatulajdonságok követését, ha nincsen rá szüksége, például
amikor nagyméretű parancsfájlokat futtat. Az Előző fóliaállapot követésének
kikapcsolása némi teljesítménynövekedéssel jár.
Az Előző fóliaállapot nem vonja vissza a következő változtatásokat:
■ Átnevezett fóliák. Ha átnevez egy fóliát, és megváltoztatja tulajdonságait,

az Előző fóliaállapot művelet visszaállítja az eredeti tulajdonságokat, de az
eredeti fólianevet nem.
■ Törölt fóliák.Ha törölt vagy tisztított egy fóliát, a fólia az Előző opció
használata ellenére sem állítódik vissza.
■ Hozzáadott fóliák.Ha hozzáadott egy új fóliát a rajzhoz, a fólia az Előző
opció használata ellenére sem lesz eltávolítva.
Egy vagy több objektum fóliájának megváltoztatása
1 Válassza ki azokat az objektumokat, melyek fóliáját módosítani kívánja.

2 A Fóliák eszköztárban kattintson a Fóliavezérlőre.
3 Válassza ki azt a fóliát, melyet az objektumokhoz rendelni kíván.
4 A kijelölés törléséhez nyomja meg az ESC billentyűt.
Fóliához rendelt alapértelmezett vonaltípus módosítása

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben válassza ki a vonaltípust a módosítani
kívánt fóliához.

3 Ha a kívánt vonaltípus nem jelenik meg a Vonaltípus kiválasztása
párbeszédpanelben, kattintson a Betöltés gombra és használja a következő
módszerek egyikét:
■ A Vonaltípusok betöltése/újratöltése párbeszédpanelben válasszon ki
egy vagy több betölteni kívánt vonaltípust, majd kattintson az OK
gombra a Vonaltípus kiválasztása párbeszédpanelhez történő
visszatéréshez.
■ A Vonaltípusok betöltése/újratöltése párbeszédpanelben kattintson a
Fájl gombra egy további vonaltípus definíció (LIN) fájl megnyitásához.
Jelöljön ki egy vagy több betölteni kívánt vonaltípust, majd kattintson
az OK gombra a Vonaltípus kiválasztása párbeszédpanelhez történő
visszatéréshez.
4 Válassza ki a használni kívánt vonaltípust. A Fóliatulajdonság-kezelő

párbeszédpanelhez való visszatéréshez kattintson az OK gombra.
Parancssor: FÓLIA
Fólia átnevezése

nevére, vagy nyomja meg az F2 billentyűt.
3 Írjon be egy új nevet.
Parancssor: FÓLIA

Egynél több fólia átnevezése
1 A parancssorba írja be: átnevez

2 Az Átnevezés párbeszédpanel Elnevezett objektumok listájában válassza
ki a Fóliák elemet.
3 A Régi név mezőben adja meg a régi nevet a helyettesítő karakterek
segítségével. Írja be például a lépcsők$* kifejezést.
4 Az Új név mezőben adja meg az új nevet a helyettesítő karakterek
segítségével. Írja be például az l_* kifejezést.
A példaművelet eredménye a következő: a LÉPCSŐK$SZINT-1,
LÉPCSŐK$SZINT-2, LÉPCSŐK$SZINT-3 fóliák neve S_SZINT-1, S_SZINT-2,
S_SZINT-3 névre módosul.
5 A módosítások alkalmazásához és a folytatáshoz kattintson az Átnevezés
gombra, vagy kattintson az OK gombra.
Fóliabeállítások módosításának visszavonása
■ Kattintson a Fóliák eszköztár Előző fóliaállapot gombjára.
A parancssorban a következő üzenet jelenik meg: “Előző fóliaállapot

visszaállítva.”
MEGJEGYZÉS A FÓLIAE parancs nem állítja vissza a törléssel és tisztítással eltávolított

fóliákat, és nem törli a hozzáadott fóliákat. Ha átnevez egy fóliát, és megváltoztatja
tulajdonságait, az Előző fóliaállapot művelet visszaállítja az eredeti tulajdonságokat, de az
eredeti fólianevet nem.
Parancssor: FÓLIAE
Az Előző fóliaállapot követésének ki- és bekapcsolása
1 A parancssorba írja be: fóliaemód

Megjelenik az aktuális Előző fóliaállapot követési helyzete.
2 Az Előző fóliaállapot eszköz fóliaállapot-követésének bekapcsolásához
írja be a be opciót, illetve a kikapcsoláshoz a ki opciót.
Parancssor: FÓLIAEMÓD

A fóliák listájának szűrése és rendezése
Szabályozhatja, hogy mely fólianevek legyenek felsorolva a
Fóliatulajdonság-kezelőben és hogyan legyenek rendezve, név vagy tulajdonság,
például szín vagy láthatóság szerint.
A fóliaszűrő korlátozza a Fóliatulajdonság-kezelőben és a Fóliák eszköztárban
található Fóliavezérlőben megjelenített fólianevek számát. Egy nagyobb rajzban
a fóliaszűrők lehetővé teszik csak azon fóliáknak a megjelenítését, melyekkel
dolgozni kíván.
Kétfajta fóliaszűrő áll rendelkezésre:
■ Fólia tulajdonság szűrő: Kigyűjti azokat a fóliákat, melyek azonos névvel

vagy egyéb közös tulajdonsággal rendelkeznek. Meghatározhat például egy
szűrőt minden olyan fólia kigyűjtésére, mely vörös színű és a nevében
szerepel a gép karakterlánc.
■ Fólia csoportszűrő: Kigyűjti azokat a fóliákat, melyeket hozzáadott a
szűréshez annak létrehozásakor, függetlenül azok nevétől vagy
tulajdonságaitól.
A Fóliatulajdonság-kezelő fa nézete tartalmazza az alapértelmezett fóliaszűrőket,

és az aktuális rajzban a felhasználó által létrehozott és mentett szűrőket. A
fóliaszűrők melletti ikonok jelzik a szűrők típusát. Három alapértelmezett szűrő
jelenik meg:
■ Minden. Az aktuális rajz összes fóliáját megjeleníti.

■ Minden használt. Az aktuális rajz objektumokat tartalmazó fóliáit jeleníti
meg.
■ Xref. Amennyiben a rajzhoz xrefek vannak csatolva, megjeleníti a más
rajzokból hivatkozott fóliákat.
A fa nézetben kiválaszthat egy elnevezett és definiált fóliaszűrőt, mellyel

megjelenítheti a lista nézetben a fóliákat. Alkalmazhat szűrőt a Fóliák
eszköztárhoz is oly módon, hogy ezáltal a Fóliavezérlés csak az aktuális szűrőben
meghatározott fóliákat jeleníti meg.
A fa nézetben egy szűrő kiválasztása után a jobb gombbal kattintva a megjelenő
helyi menü opcióit használhatja a szűrők törlésére, átnevezésére és
módosítására. Konvertálhat például fóliatulajdonság szűrőket fóliacsoport
szűrőkké. Meg is változtathatja az egy szűrőben található összes fólia bizonyos
tulajdonságát. A Csoport elkülönítése opció kikapcsol a rajzban minden olyan
fóliát, mely nem tartozik a kijelölt szűrőhöz.

Fóliatulajdonság szűrő definiálása
A fóliatulajdonság szűrők a Fóliaszűrő tulajdonságok párbeszédpanelben
definiálhatók, ahol kiválaszthatja a következő tulajdonságok bármelyikét a
szűrő definícióba illesztéshez:
■ Fólianevek, színek, vonaltípusok, vonalvastagságok, és nyomtatási stílusok.

■ Használatban lévő fóliák
■ Ki- vagy bekapcsolt fóliák.
■ A fóliák az aktuális vagy az összes nézetablakban fagyasztottak vagy
felolvasztottak.
■ A fóliák lezártak vagy nyitottak.
■ A fóliák nyomtatásra vannak-e beállítva.
A fóliák név szerinti szűréséhez használjon helyettesítő karaktereket. Ha például

csak azokat a fóliákat szeretné megjeleníteni, amelyek neve a gép betűkkel
kezdődik, Írja be a gép* szót a Fólianév listába. A teljes listához lásd:
“Helyettesítő karakterek”
A fóliatulajdonság szűrőkben található fóliák a fóliatulajdonságok
módosításával változhatnak. Ha például egy olyan Helyszín nevű
fóliatulajdonság szűrőt határoz meg, amely tartalmaz minden fóliát, melynek
nevében szerepel a helyszín karakterlánc és egy CONTINUOUS (folyamatos)
vonaltípus, majd néhány ilyen fólia vonaltípusát megváltoztatja, akkor az új
vonaltípussal rendelkező fóliák a továbbiakban már nem részei a Helyszín
szűrőnek, és nem jelennek meg a szűrő alkalmazásakor.
A fóliatulajdonság szűrők beágyazhatók más tulajdonság szűrők vagy
csoportszűrők alá.
Fóliacsoport szűrő definiálása

A fóliacsoport szűrők csak azokat a fóliákat tartalmazzák, melyeket kifejezetten
hozzárendel. Ha a szűrőhöz hozzárendelt fóliák tulajdonsága megváltozik, a
fóliák továbbra is a szűrőhöz tartoznak. A fóliacsoport szűrők csak más
csoportszűrők alá ágyazhatók be.
Fóliaszűrő megfordítása
A fóliaszűrők megfordíthatók. Ha például egy rajzban minden helyszínrajzi
információt olyan fóliák tartalmazzák, melyek nevében a helyszín karakterlánc
megtalálható, a helyszínrajzi információ kivételével minden egyéb információ
könnyen megjeleníthető úgy, ha először létrehoz egy szűrődefiníciót, mely a
fóliákat név alapján szűri (*helyszín*), majd a Szűrő invertálása opciót használja.

Fóliák rendezése
A fóliákat létrehozásuk után szabadon rendezheti név vagy egyéb tulajdonság
szerint. A Fóliatulajdonság-kezelőben kattintson annak a tulajdonság oszlopnak
a fejlécére, amely alapján a fóliákat rendezni szeretné. A fólianeveket növekvő
vagy csökkenő módon lehet betűrendbe sorolni.
Helyettesítő karakterek
Használhat helyettesítő karaktereket a fóliák név szerinti rendezéséhez.
Karakter Leírás
# (kettős kereszt) Bármilyen számjegyet helyettesít
@ (kukac) Bármilyen karaktert helyettesít
. (Pont) Bármilyen nem alfanumerikus karaktert helyettesít
* (csillag) Egy karakterláncot (több karaktert) helyettesít és a keresési

kifejezésben bárhol használható
? (Kérdőjel) Bármilyen szimpla karaktert helyettesít, például, ?BC helyettesíti az

ABC, 3BC karaktereket és így tovább
~ (tilde) A megadott mintán kívül mindent helyettesít; például a ~*AB*

az összes olyan karakterláncot helyettesíti, amely nem tartalmazza
az AB karaktersorozatot
[] A zárójelek között található bármelyik karaktert helyettesíti, például

az [AB]C helyettesíti az AC és a BC karaktereket.
[~] Bármely karaktert helyettesít, mely nincs a zárójelek között, például

a [~AB]C helyettesíti a XC karaktert, de nem helyettesíti az AC
karaktert
[-] Egy karaktertartomány valamelyikét helyettesíti, például a [A-G]C

helyettesíti az AC, BC, stb. karaktereket egészen GC-ig, de nem
helyettesíti a HC karaktert
` (fordított aposztróf) A következő karaktert szó szerint értelmezi, például, a `~AB

helyettesíti a ~AB karaktert.
MEGJEGYZÉS Ha helyettesítő karaktereket használ az elnevezett objektumok nevében,

tegyen egy fordított idézőjelet (`) az ilyen karakterek elé, hogy ne helyettesítő karakterként
legyenek értelmezve.
Megjelenített fóliák gyors szűrése név szerint

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben a fa nézet alatt kattintson a Fólia keresése
mezőbe.
3 (Választható) A keresés szűkítése érdekében válasszon ki egy fóliaszűrőt
a fa nézetben.
4 Írjon be egy helyettesítő karaktereket tartalmazó karakterláncot.
A lista nézet minden olyan fóliát megjelenít, melynek neve tartalmazza
a karakterláncot. Ha például a *gép* kifejezést adja meg, minden olyan
fólia megjelenik, amelynek neve tartalmazza a gép karakterláncot.
A gyorsszűrés megszűnik a Fóliatulajdonság-kezelő bezárásával.
Megjelenített fóliák szűrése fóliatulajdonság szerint

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben kattintson az Új tulajdonságszűrő gombra.
3 A Fóliaszűrő tulajdonságai párbeszédpanelben írja be a szűrő nevét.
4 A Szűrő definíciója területen adja meg a szűrő meghatározásához
használni kívánt fóliatulajdonságokat.
■ A név szerinti szűréshez használjon helyettesítő karaktereket.
■ A tulajdonság szerinti szűréshez kattintson a kívánt tulajdonság
oszlopába.
Bizonyos tulajdonságok egy párbeszédpanelt jelenítenek meg, ha a
[...] gombra kattint.
■ Egy tulajdonsághoz egynél több érték megadása esetén kattintson a
jobb gombbal a szűrődefiníció sorába, válassza a Kettőzött sor
parancsot, majd válasszon egy másik értéket az adott tulajdonsághoz
a következő sorban.
Egy olyan szűrő definíciója például, mely csak a bekapcsolt és sárga
vagy vörös színű fóliákat jeleníti meg, két sorból áll. A szűrődefiníció
első sora a bekapcsolást jelző Be ikont és a vörös színt tartalmazza. A
második sor a bekapcsolást jelző Be ikont és a sárga színt tartalmazza.

Parancssor: FÓLIA

Megjelenített fólianevek szűrése fóliák kiválasztása alapján
1 Kattintson a Fóliák eszköztár Fóliatulajdonság-kezelő gombjára.

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben kattintson az Új csoportszűrő gombra.
A fa nézetben létrejön egy új fóliacsoport szűrő CSOPORTSZŰRŐ1 néven.
3 Adjon nevet a szűrőnek.
4 A fa nézetben kattintson a Mind elemre vagy az egyes csomópontokra
a fóliák listanézetben történő megtekintéséhez.
5 Válassza ki a lista nézetben a szűrőhöz hozzáadni kívánt fóliákat, és
vontassa azokat a fa nézetben található szűrő nevéhez.
Parancssor: FÓLIA
Fóliaszűrő beágyazása másik fóliaszűrő alá

2 A Fóliatulajdonság-kezelő fa nézetében válasszon ki egy fóliaszűrőt.
■ Beágyazhat egy új fóliatulajdonság szűrőt egy csoportszűrő vagy egy
másik fóliatulajdonság szűrő alá.
■ Egy új fóliacsoport szűrő csak egy másik csoportszűrő alá ágyazható
be.
3 Kattintson a jobb gombbal. Kattintson az Új tulajdonságszűrő vagy az

Új csoportszűrő parancsra.
4 Használja a következő módszerek egyikét:
■ Egy új tulajdonságszűrő esetén megjelenik a Fóliaszűrő tulajdonságai
párbeszédpanel. A Szűrő definíciója területen adja meg a szűrő
meghatározásához használni kívánt fóliatulajdonságokat. Kattintson
az OK nyomógombra.
■ Új tulajdonságszűrő esetén egy új szűrő adódik a fa nézethez. Nevezze
át, válasszon ki egy szülő szűrőt a szűrőben szereplő fóliák lista
nézetben történő megjelenítéséhez, és vontassa át a fóliákat a lista
nézetből az új fóliacsoport szűrőbe.

Parancssor: FÓLIA
Fóliatulajdonság-kezelő fólialisták rendezése
■ Kattintson valamelyik oszlopfejlécen.
A rendezési sorrend megfordításához kattintson még egyszer.

Parancssor: FÓLIA
Fólia eltávolítása egy fóliacsoport szűrőből

2 A Fóliatulajdonság-kezelő fa nézetében válasszon ki egy csoportszűrőt.
3 Jelölje ki az eltávolítani kívánt fóliát.
4 Kattintson a lista nézetben a jobb gombbal, majd válassza az Eltávolítás
a csoportszűrőből parancsot a megjelenő helyi menüben.
Parancssor: FÓLIA
Fóliabeállítások mentése és visszaállítása

A rajz aktuális fóliabeállításai elnevezett fóliaállapotként menthetők, és később
visszaállíthatók. A fólia beállítások mentése kényelmes megoldás, ha például
a rajzolás bizonyos fázisai során, illetve nyomtatáskor az összes fólia egy
bizonyos beállításához kell visszatérni.

Fóliabeállítások mentése
A fóliabeállítások tartalmaznak fóliaállapotot, például bekapcsolt vagy lezárt,
valamint fóliatulajdonságokat, például szín vagy vonaltípus. Egy elnevezett
fóliaállapotban kiválaszthatja, mely fóliaállapotot és fóliatulajdonságokat
kívánja később visszaállítani. Megadható például, hogy egy rajz fóliáinak csak
a Fagyasztott/Olvasztott tulajdonsága legyen visszaállítva. Az elnevezett fólia
állapotának visszaállításakor az összes beállítás változatlan marad, kivéve a
Fagyasztás/Olvasztás tulajdonságot.
A Fóliaállapot kezelő használatával az elnevezett fólia állapotok .LAS
kiterjesztésű fájlokba exportálhatók, majd felhasználhatók más rajzokban.
A külső hivatkozások fóliaállapotai nem exportálhatók.
Fóliabeállítások visszaállítása
Egy elnevezett fóliaállapot visszaállításakor a fólia beállítások (fóliaállapot és
fóliatulajdonságok), melyek a fóliaállapot mentésekor lettek meghatározva,
alapértelmezés szerint visszaállítódnak. Mivel minden fóliabeállítás az
elnevezett fóliaállapotban van mentve, visszaállításkor meghatározhat más
beállításokat is. A visszaállításra ki nem jelölt fóliabeállítások változatlanok
maradnak.
Emellett az a fólia, mely aktuális volt az elnevezett fóliaállapot mentésekor,
ismét aktuális fóliává válik. Amennyiben a fólia már nem létezik, az aktuális
fólia nem változik.
Az elnevezett fóliaállapot visszaállításán túl importálhat korábban .LAS
fájlokként mentett elnevezett fóliaállapotot.
Fólia beállítások mentése elnevezett fóliaállapotba

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben kattintson a Fóliaállapot-kezelő gombra.
3 A Fóliaállapot-kezelő párbeszédpanelben kattintson az Új gombra.
4 A Menteni kívánt új fóliaállapot párbeszédpanelben írja be az új
fóliaállapot nevét vagy válasszon egy nevet a listáról.
5 (Választható) Adjon meg egy leírást.
7 A Fóliaállapot-kezelőben jelölje ki az alapértelmezésben visszaállítani
kívánt fóliabeállításokat.
8 (Választható) Jelölje be a Fóliaállapotban nem található új fóliák
kikapcsolása jelölőnégyzetet.

Ha bejelöli ezt a jelölőnégyzetet és visszaállítja az elnevezett fóliaállapotot,
a rajz ugyanúgy fog megjelenni, mint amikor az elnevezett fóliaállapot
mentve lett.
9 A Fóliaállapot-kezelő bezárásához kattintson a Bezár gombra, majd
kattintson az OK gombra a Fóliatulajdonság-kezelő bezárásához.
Parancssor: FÓLIA
A mentett fólia beállítások exportálása

3 A Fóliaállapot-kezelőben jelöljön ki egy elnevezett fóliaállapotot.
Kattintson az Exportálás gombra.
4 A Fóliaállapot exportálása párbeszédpanelben adja meg a fájl nevét és
határozza meg a fóliaállapot (LAS) fájl helyét.
A program a .las fájlnév kiterjesztést a program automatikusan hozzáadja.
5 Kattintson a Mentés gombra a párbeszédpanel bezárásához.
Parancssor: FÓLIA
Fóliabeállítás visszaállítása

3 A Fóliaállapot-kezelőben jelöljön ki egy elnevezett fóliaállapotot.
4 Jelölje ki a visszaállítani kívánt beállításokat, majd kattintson a
Visszaállítás gombra.
Bezáródik a Fóliaállapot-kezelő.

Parancssor: FÓLIA
Elnevezett fóliaállapot módosítása

3 A Fóliaállapot-kezelőben jelölje ki a módosítani, átnevezni vagy törölni
kívánt elnevezett fólia nevét.
■ Az elnevezett fóliaállapot átnevezéséhez kattintson annak nevére, és
írjon be egy új nevet.
■ A leírás módosításához kattintson a leírásra, és írja be a szöveget.
■ A mentett fóliaállapot törléséhez kattintson a Törlés gombra.
■ Az alapértelmezésben visszaállítani kívánt fóliabeállítások
módosításához jelölje be vagy törölje a fóliabeállítások jelölőnégyzetét.

Parancssor: FÓLIA
Mentett fóliaállapot importálása másik rajzból

3 A Fóliaállapot-kezelő párbeszédpanelben kattintson az Importálás gombra.
4 A Fóliaállapot importálása párbeszédpanelben válassza ki a kívánt .las
kiterjesztésű fájlt. Kattintson a Megnyitás gombra.

5 Az elnevezett fóliaállapot azonnali visszaállításához kattintson az Igen
opcióra, vagy válassza a Nem opciót, ha a Fóliaállapot-kezelőhöz a
visszaállítás végrehajtása nélkül kívánja hozzáadni.
Ha visszaállítja az elnevezett fóliaállapotot, bezáródik a
Fóliaállapot-kezelő.
Parancssor: FÓLIA
Színek használata
A színek az objektumok vizuális csoportosításában segítenek. Színeket
fóliánként vagy egyénileg rendelhet az objektumokhoz.
Aktuális szín megválasztása

Használhat színeket az objektumok vizuális azonosításának megkönnyítésére.
Kijelölheti egy objektum színét a fólia szerint, vagy a fóliától függetlenül, a
szín egyértelmű megadásával.
Kijelölheti egy objektum színét a fólia szerint, vagy a fóliától függetlenül, a
szín egyértelmű megadásával. A fólia szerinti színkijelölés egyszerűsíti a fólia
azonosítását a rajzon belül. A közvetlen színkijelölés további megkülönböztetést
kínál a fólián levő objektumok között. A színt használják még a vonalvastagság
jelzésére is színfüggő nyomtatásnál.
Amikor színt rendel az objektumokhoz, többféle színpalettát használhat,
többek között:
■ AutoCAD színindex (ACI)

® ®
■ True Color , PANTONE
■ RAL™ Classic és RAL Design színkatalógus
®
■ DIC Színmutató
■ Importált színkatalógusokból származó színek.
Színek használata | 329

ACI színek
Az ACI színek az AutoCAD szabvány színei. Minden színt egy ACI szám
azonosít, mely egy 1 és 255 közötti egész érték. Szabványos elnevezéssel csak
az 1 és 7 közötti színek rendelkeznek. A színek kijelölésének módja a következő:
1 vörös, 2 sárga, 3 zöld, 4 világoskék, 5 kék, 6 bíbor, 7 fekete/fehér.
True Color
A True color színek 24 bites színdefiníciókat használnak a mintegy 16 millió
szín megjelenítéséhez. Amikor true color színeket ad meg, az RGB vagy HSL
színmodellt használhatja. Az RGB színmodell segítségével megadhatja a szín
vörös, zöld és kék komponenseit, a HSL színmodell segítségével megadhatja
a szín kontrasztra, telítettségre, és fényességre vonatkozó tulajdonságait.
Színkatalógusok
A program számos szabványos Pantone színkatalógust tartalmaz. Más
színkatalógusokat is importálhat, például a DIC színmutatót vagy a RAL
színkészleteket. A felhasználó által importált definiált színkatalógusok tovább
bővíthetik az elérhető színválasztékot.
MEGJEGYZÉS A Pantone új színdefiníciókat adott meg az Építészeti és belsőépítészeti

karton és az Építészeti és belsőépítészeti papír színkatalógusok számára. Ha használta
ezeket a színkatalógusokat az AutoCAD 2006 előtti verziókban, apró változásokat vehet
észre a színekben.
Színkatalógusokat a Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapja segítségével

telepíthet a rendszerbe. Egy színkatalógus betöltése után választhat belőle
színeket, és azokat a rajzaiban található objektumokra alkalmazhatja.
Minden objektum azzal az aktuális színnel jön létre, melyet a Tulajdonságok
eszköztár színvezérlése jelenít meg. Az aktuális szín beállítását is elvégezheti
a Színvezérléssel, vagy a Szín kiválasztása párbeszédpanelen.
Ha az aktuális szín a FÓLIA opcióra van állítva, az objektumok az aktuális
fóliához rendelt színnel jönnek létre. Ha nem szeretné az aktuális szín
hozzárendelését az aktuális fóliához, megadhat más színt.
Ha az aktuális szín a BLOKK opcióra van állítva, az objektumok a 7-es színnel
(fehér, vagy fekete) jönnek létre, míg azokat egy blokkba nem csoportosítja.
Amikor a blokkot a rajzba illeszti, az felveszi az aktuális színbeállítást.
ACI szín megadása az összes új objektumhoz
1 Kattintson a Tulajdonságok eszköztár Szín vezérlőjére.

2 Kattintson egy színre, ha minden új objektumot ezzel a színnel szeretne
rajzolni, vagy kattintson az Egyéb gombra a Szín kiválasztása
párbeszédpanel megjelenítéséhez és tegye az alábbiak egyikét:
■ Kattintson a Színmutató lapon egy színre, vagy adja meg egy szín
nevét vagy számát a Szín mezőben.
■ Kattintson a Színmutató lapon a FÓLIA beállításra az új
objektumoknak az aktuális fóliához rendelt színnel való rajzolásához.
■ Kattintson a Színmutató lapon a BLOKK beállításra az új
objektumoknak az aktuális színnel való rajzolásához mindaddig, míg
egy blokkba nem lesznek csoportosítva. Amikor a blokk beillesztésre
kerül a rajzba, a blokkban lévő objektumok örökölni fogják az aktuális
szín beállítást.
A Színvezérlés megjeleníti az aktuális színt.
Parancssor: SZÍN
True color szín megadása az összes új objektumhoz

2 A Szín kiválasztása párbeszédpanel megjelenítéséhez kattintson az Egyéb
gombra.
3 A Szín kiválasztása párbeszédpanel True Color lapján tegye az alábbiak
egyikét:
■ A Színmodell mezőben válassza ki a HSL színmodellt. Adjon meg
színeket színérték beírásával a Színmezőben vagy a Kontraszt,
Telítettség és Fényesség mezők értékeinek megadásával.
■ A Színmodell mezőben válassza ki az RGB színmodellt. Adjon meg
színeket színérték beírásával a Színmezőben vagy a Vörös, Zöld és Kék
mezők értékeinek megadásával.
Parancssor: SZÍN
Szín megadása színkatalógusból minden új objektumhoz

2 Kattintson a Szín kiválasztása gombra.
3 A Szín kiválasztása párbeszédpanel Színkatalógusok lapján válasszon egy
színt a Színkatalógus listából.
4 Egy színelemre kattintva Válasszon színt. A színkatalógusban történő
tallózáshoz használja a szín csúszka felfelé és lefelé mutató nyilait.
Parancssor: SZÍN
Objektum színének módosítása

Megváltoztathatja egy objektum színét annak egy másik fóliához történő
rendelésével, a tartalmazó fólia színének módosításával, vagy közvetlenül egy
új szín megadásával.
Három lehetőség áll rendelkezésre egy objektum színének módosítására:
■ Az objektum egy másik színnel rendelkező fóliához történő rendelésével.

Ha egy objektum színe a FÓLIA színéhez van beállítva, és az objektumot
újra rendeli egy másik fóliához, a színét az új fóliától veszi át.
■ Módosítsa annak a fóliának a színét, amelyikhez az objektum rendelve van.
Ha egy objektum színe a FÓLIA színéhez van beállítva, a színét a fóliájától
veszi át. Amikor megváltoztat egy fóliához rendelt színt, a fólián lévő
valamennyi, a FÓLIA színbeállításhoz rendelt objektum automatikusan
frissítődik.
■ Adjon meg egy színt az objektumhoz a fólia színének felülírásához.
Megadhatja minden objektum színét közvetlenül. Ha egy objektum fólia
által meghatározott színét felül kívánja írni egy másik színnel, változtassa
meg egy létező objektum FÓLIA beállítású színét egy meghatározott színre,
mint például vörösre, vagy egy true color színre.
Ha egy meghatározott színt szeretne beállítani minden ezt követően létrehozott

objektum számára, változtassa az aktuális szín beállítását a Tulajdonságok
eszköztárban a FÓLIA beállításról egy meghatározott színre.
Objektum fóliájának módosítása


Fóliához rendelt szín módosítása
1 A Fóliák eszköztárban kattintson a Fóliatulajdonság-kezelő nyomógombra.

2 A Fóliatulajdonság-kezelő párbeszédpanelben kattintson a módosítandó
színre.
3 A Szín kiválasztása párbeszédpanelben az alábbiak egyikét lehet
végrehajtani:
■ Az Index szín lapon válasszon ki egy színt, vagy adja meg az ACI
színszámot (1-255), vagy a Szín mezőben a szín nevét. Kattintson az
OK nyomógombra.
■ A True Color lapon válassza a HSL színmodellt a Színmodell opciónál,
és adjon meg egy színt egy színérték a Szín mezőbe történő beírásával,
vagy a megfelelő értékek megadásával a Kontraszt, Telítettség, és
Fénysűrűség mezőkben, majd kattintson az OK gombra.
■ A Színkatalógusok lapon válasszon színkatalógust a Színkatalógus
listából; a színkatalógusban való navigálással válasszon színt (a fel és
le mutató nyilak használatával), majd kattintson a színelemre.
Kattintson az OK gombra.
Parancssor: FÓLIA
Objektumszínek megváltoztatása, a fóliák színeinek felülírása
1 Válassza ki azokat az objektumokat, amelyek színét módosítani kívánja.

2 Kattintson a jobb gombbal az objektumok egyikére. Kattintson a
3 A Tulajdonságok palettán válassza ki a Szín tulajdonságot.
Egy nyíl jelenik meg a jobb oldali oszlopban.
4 Kattintson a nyílra és válasszon egy színt a listából, vagy a Szín
kiválasztása párbeszédpanel megjelenítéséhez kattintson a Szín

kiválasztása elemre. Ha a Szín kiválasztása elemre kattint, tegye az alábbiak
egyikét:
színszámot (1-255), vagy a Szín mezőben a szín nevét.
■ A True Color lapon a Színmodell opciónál válassza ki az RGB
színmodellt, majd adjon meg egy színt beírva annak színértékét a Szín
mezőbe, vagy a Vörös, Zöld és Kék mezőket a megfelelő értékre állítva.
listából; a színkatalógusban való navigálással válasszon színt (a fel és
Színkatalógusok használata
Amikor színeket rendel az objektumokhoz a programban, színeket választhat
a rendszerébe betöltött színkatalógusokból. Színkatalógusok használatakor
sokféle felhasználói színből választhat. A színkatalógusok külső fejlesztőktől
származó, vagy felhasználó által definiált fájlokat tartalmaznak, melyekben
elnevezett színminták találhatók. Ezek a színek arra használhatók, hogy javítsák
a bemutatórajzokat, illetve hogy optimalizálják a rajzok színeinek
változatosságát. Színkatalógusok színeit a Szín kiválasztása párbeszédpanel
Színkatalógusok lapjának használatával rendelhet a rajzaiban található
objektumokhoz.
Színkatalógusok telepítése
A színkatalógus fájloknak .acb kiterjesztéssel kell rendelkezniük ahhoz, hogy
a program felismerje őket. A színkatalógus színek Színek kiválasztása
párbeszédpanelről történő eléréséhez először át kell másolnia a
színkatalógusokat tartalmazó fájljait egy megadott színkatalógus útvonalra.
A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján adhatja meg a színkatalógus fájlok
tárolási helyét. Színkatalógusok elérési útvonalaként több útvonal is
megadható. Ezek a helyek a felhasználói profiljában vannak mentve.
Miután betöltött egy színkatalógust a rendszerbe, az új színek eléréséhez be
kell zárnia a Szín kiválasztása párbeszédpanelt, majd újra meg kell nyitnia azt.
Az új színkatalógus a Színkatalógusok lap Színkatalógus nevű legördülő

listájában jelenik meg. Ha betöltött egy színkatalógust, a katalógusban található
színeket alkalmazhatja a rajzaiban található objektumoknál.
Tallózás a színkatalógusokban
A színkatalógusok ábécérendben oldalakra tagoltak, melyeket végiglapozhat.
Egy oldal legfeljebb tíz színt tartalmaz. Ha a színkatalógus, melyben tallózik,
nincs oldalakra tagolva, az AutoCAD automatikusan oldalakra tagolja a
színeket, melyek legfeljebb hét színt tartalmaznak.
Színkatalógus telepítése

2 A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján válassza a Színkatalógusok
helye mappát.
3 Egy színkatalógust tartalmazó hely hozzáadásához kattintson a Hozzáadás
gombra.
4 Adja meg az új helyet az üres útvonal mezőben.
Színminták keresése egy színkatalóguson belül
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Szín parancsra.

2 A Szín kiválasztása párbeszédpanel Színkatalógusok lapján válasszon egy
színkatalógust a Színkatalógus listából.
A Szín szerkesztőmező aktiválásához először ki kell választania valamelyik
színmintát.
3 A Szín pont alatt adja meg a megkeresni kívánt színminták számát, majd
nyomja meg a TAB billentyűt.
A Szín szerkesztőmező és az új színelem a kért színt jeleníti meg vagy a
legközelebbi variánst.
4 A szín alkalmazásához kattintson az OK gombra.
Parancssor: SZÍN
A színkatalógust tartalmazó fájlok alapértelmezett helyének megváltoztatása

helye mappát.
3 Jelölje ki a következő alapértelmezett, színkatalógust tartalmazó helyet:
C:\Program Files\[current AutoCAD release number]\support\color
4 Kattintson a hely nevére az útvonal szerkesztéséhez.
5 Adja meg az új helyet az útvonal mezőben.
Több mappa megadása a színkatalógus útvonalához

helye mappát.
3 Egy színkatalógust tartalmazó hely hozzáadásához kattintson a Hozzáadás
gombra.
4 Adja meg az új helyet az üres útvonal mezőben.
Vonaltípusok használata
Az objektumok vizuális megkülönböztetéséhez és a rajz könnyebb megértéséhez
a vonaltípusokat használhatja.
Vonaltípusok áttekintése
Egy vonaltípus szaggatott vonalak, pontok és szünetek ismétlődő mintája,
mely egy egyenest vagy egy ívet jelenít meg. Kijelölhet vonaltípust az
objektumokhoz fólia szerint, vagy közvetlenül, a fóliáktól függetlenül.
A vonaltípus kiválasztásán kívül beállíthatja a léptékét, szabályozva a szaggatott
vonalak és a szünetek méretét, és létrehozhat saját vonaltípusokat is.
MEGJEGYZÉS Ezek a vonaltípusok nem tévesztendők össze az egyes plotterek által

használt hardveres vonaltípusokkal. A két különböző szaggatott vonal hasonló eredményt

biztosít. Ne használja mindkét vonaltípust egyidejűleg, mivel használata váratlan
eredményeket okozhat.
Lásd még:
“Felhasználói vonaltípusok” az Alkalmazáshoz igazítási útmutatóban
Vonaltípusok betöltése
A projekt indításakor a felhasználó betölti a projekthez szükséges
vonaltípusokat, így azok szükség esetén elérhetők.
Ha tudni szeretné, hogy milyen vonaltípusok állnak rendelkezésre,
megjeleníthet egy listát a rajzba betöltött vagy LIN (vonaltípus definíció)
fájlokban tárolt vonaltípusokról.
A program az acad.lin és az acadiso.lin vonaltípus definíciós fájlokat tartalmazza.
Az, hogy melyik vonaltípus megfelelő, attól függ, hogy angolszász vagy
metrikus mértékegységeket használ.
■ Az angolszász mértékegységekhez használja az acad.lin fájlt.

■ A metrikus mérésekhez az acadiso.lin fájlt használja.
Mindkét vonaltípus definíciós fájl számos összetett vonaltípust tartalmaz.

Ha egy olyan vonaltípust jelöl ki, amelynek a neve az ACAD_ISO taggal
kezdődik, nyomtatásnál alkalmazhatja az ISO tollvastagság opciót.
Eltávolíthatja a hivatkozás nélküli vonaltípus információt a TISZTÍT paranccsal
vagy a vonaltípus törlésével a Vonaltípus-kezelő párbeszédpanelből. A BLOKK,
FÓLIA és CONTINUOUS vonaltípusok nem távolíthatók el.
Vonaltípus betöltése

2 A Vonaltípus-kezelőben kattintson a Betöltés gombra.
3 A Vonaltípusok betöltése/újratöltése párbeszédpanelben válasszon egy
vonaltípust. Kattintson az OK nyomógombra.
Ha a szükséges vonaltípus nincs felsorolva, kattintson a Fájl gombra.
A Vonaltípus fájl kiválasztása párbeszédpanelben válasszon egy LIN fájlt,
amelynek vonaltípusait listázni szeretné, majd kattintson a Megnyitás
gombra. A párbeszédpanel megjeleníti a kiválasztott LIN fájlban tárolt
vonaltípus definíciókat. Válasszon ki egy vonaltípust. Kattintson az OK
nyomógombra.
Vonaltípusok használata | 337

Lenyomva tarthatja a CTRL billentyűt több vonaltípus, vagy a SHIFT
billentyűt vonaltípusok egy tartományának kijelöléséhez.
Parancssor: VTÍPUS
Aktuális rajzba betöltött vonaltípusok felsorolása
1 A Tulajdonságok eszköztárban kattintson a Vonaltípus-vezérlés gombra.

Az összes betöltött vonaltípus megjelenik a listában. Szükség esetén
használja a görgető sávot a teljes lista megtekintéséhez.
2 Kattintson bárhol a mezőn kívül a bezáráshoz.
Vonaltípus definíciós fájlban található vonaltípusok felsorolása

2 A Vonaltípus-kezelőben kattintson a Betöltés gombra.
3 A Vonaltípusok betöltése/újratöltése párbeszédpanelben kattintson a Fájl
gombra.
4 A Vonaltípus fájl kiválasztása párbeszédpanelben válassza ki azt a LIN
(vonaltípus definíciós) fájlt, amelynek vonaltípusait listázni szeretné.
Kattintson a Megnyitás gombra.
A párbeszédpanel megjeleníti a kiválasztott LIN fájlban tárolt vonaltípus
definíciókat.
5 A Vonaltípusok betöltése/újratöltése párbeszédpanelben kattintson a
Mégse gombra.
6 Kattintson a Mégse gombra a Vonaltípus-kezelő bezárásához.
Parancssor: VTÍPUS
Nem használt vonaltípus eltávolítása

2 A Vonaltípus-kezelőben jelöljön ki egy vonaltípust, majd kattintson
a Törlés gombra.
A kiválasztott vonaltípust a program eltávolítja. Bizonyos vonaltípusok
nem távolíthatók el: FÓLIA, BLOKK, CONTINUOUS, valamint bármely,
aktuálisan használatban lévő vonaltípus.
Parancssor: VTÍPUS

Használaton kívüli vonaltípus tisztítása

a tisztítható elemekkel.
2 A hivatkozás nélküli vonaltípusok tisztításához a következő eljárások
egyikét használja:
■ Az összes hivatkozás nélküli vonaltípus eltávolításához kattintson
a Vonaltípusok elemre a listában.
■ Adott vonaltípusok tisztításához kattintson duplán a Vonaltípusok
elemre a fa nézet megjelenítéséhez. Ezután válassza ki a tisztítandó
vonaltípusokat.
Ha a tisztítani kívánt elem nem szerepel a listán, kattintson a Nem

tisztítható elemek megtekintése nyomógombra.
Minden egyes elem tisztításának megerősítéséhez az üzenet
Az aktuális vonaltípus beállítása

Minden objektum az aktuális vonaltípussal jön létre, melyet a Tulajdonságok
eszköztár Vonaltípus vezérlője jelenít meg.
Az aktuális vonaltípust beállíthatja a Vonaltípus-vezérlővel is.
Ha az aktuális vonaltípus a FÓLIA opcióra van állítva, az objektumok az aktuális
fóliához rendelt vonaltípussal jönnek létre.
Ha az aktuális vonaltípus a BLOKK opcióra van állítva, az objektumok a
CONTINUOUS vonaltípussal jönnek létre, míg azokat egy blokkba nem
csoportosítja. Amikor a blokkot a rajzba illesztik, a blokkban levő objektumok
felveszik az aktuális vonaltípus beállítást.
Ha nem szeretné az aktuális vonaltípust használni aktuális fólia
vonaltípusaként, közvetlenül is megadhat másik vonaltípust.

A program nem jeleníti meg a következő objektumok vonaltípusát: szövegek,
pontok, nézetablakok, sraffozások és blokkok.
Újonnan létrehozott objektumok vonaltípusának beállítása

2 Ha további vonaltípusok betöltésére van szükség, kattintson a Betöltés
gombra, majd válasszon ki egy vagy több vonaltípust. Kattintson az OK
gombra.
3 A Vonaltípus-kezelő párbeszédpanelben tegye az alábbiak valamelyikét:
■ Válassza ki a használni kívánt vonaltípust, majd kattintson az Aktuális
gombra.
■ Jelölje ki a FÓLIA beállítást, hogy az új objektumokat az aktuális
fóliához rendelt vonaltípussal hozza létre.
■ Jelölje ki a BLOKK beállítást, hogy az új objektumokat az aktuális
fóliához rendelt vonaltípussal hozza létre. Amikor a program a blokkot
beilleszti egy rajzba, a blokkban lévő objektumok örökölni fogják az
aktuális vonaltípus beállítást.
MEGJEGYZÉS A Vonaltípus vezérlő megjeleníti az aktuális vonaltípust. Ha a használni

kívánt vonaltípus már be van töltve, a Vonaltípus vezérlőre kattintás után a vonaltípusra
kattintva az aktuálissá tehető.
Parancssor: VTÍPUS
Fóliához rendelt vonaltípus módosítása

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben válassza ki a módosítani kívánt vonaltípust.
3 A Vonaltípus kiválasztása párbeszédpanelben válassza ki a kívánt
vonaltípust, majd kattintson az OK gombra.
4 Kattintson ismét az OK gombra.

Parancssor: FÓLIA
Objektumok vonaltípusának módosítása

Megváltoztathatja egy objektum vonaltípusát, annak egy másik fóliához történő
rendelésével, a fólia vonaltípusának módosításával, vagy közvetlenül egy
vonaltípus megadásával.
Három választás áll rendelkezésre egy objektum vonaltípusának módosítására:
■ Ismét rendelje hozzá az objektumot egy másik vonaltípussal rendelkező

fóliához. Ha egy objektum vonaltípusa a FÓLIA vonaltípusához van beállítva,
és az objektumot újra rendeli egy másik fóliához, az vonaltípusát az új
fóliától veszi át.
■ Módosítsa annak a fóliának a vonaltípusát, amelyhez az objektum rendelve
van. Ha egy objektum vonaltípusa a FÓLIA vonaltípusához van beállítva,
az vonaltípusát a fóliájától veszi át. Amikor megváltoztat egy fóliához rendelt
vonaltípust, a fólián lévő valamennyi, a FÓLIA vonaltípus beállításához
rendelt objektum automatikusan frissítődik.
■ Adjon meg egy vonaltípust az objektumhoz a fólia vonaltípusának
felülírásához. Megadhatja minden objektum vonaltípusát közvetlenül. Ha
egy objektum fólia által meghatározott vonaltípusát felül kívánja írni egy
másikkal, változtassa meg egy létező objektum fóliájának vonaltípusát
FÓLIA típusról egy meghatározott vonaltípusra, mint például a
SZAGGATOTT.
Ha egy meghatározott vonaltípust szeretne beállítani minden ezt követően

létrehozott objektum számára, változtassa az aktuális vonaltípus beállítását a
Tulajdonságok eszköztárban a FÓLIA beállításról egy meghatározott
vonaltípusra.
kiválasztott objektum az eredmény - a

continuous vonaltípus
középvonalra változott

Fóliához rendelt alapértelmezett vonaltípus módosítása

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben válassza ki a módosítani kívánt vonaltípust.
3 A Vonaltípus kiválasztása párbeszédpanelben válasszon ki egy vonaltípust.
Ha a szükséges vonaltípus nincs felsorolva, kattintson a Betöltés gombra.
Válasszon egy vonaltípust, majd kattintson az OK gombra, vagy
kattintson a Fájl gombra egy további vonaltípus definíciós (LIN) fájl
megnyitásához.
Parancssor: FÓLIA
Objektum vonaltípusának módosítása a fólia vonaltípusának felülírásával
1 Válassza ki azokat az objektumokat, amelyek vonaltípusát módosítani

kívánja.
3 Válassza ki azt a vonaltípust, melyet az objektumokhoz kíván rendelni.
Parancssor: VTÍPUS
Vonaltípus lépték vezérlése

Használhatja ugyanazt a vonaltípust más léptékkel a vonaltípus
léptéktényezőjének globálisan, vagy minden objektumnál, egyenként történő
módosítással.
Alapértelmezés szerint mind a globális, mind a saját vonaltípusok léptéke 1.
0 értékre van állítva. Minél kisebb a lépték, a minta annál többször ismétlődik
rajzi egységenként. A 0.5 érték beállításával például a mintát kétszer ismétli
meg a vonaltípus definíciójában rajz egységenként. A rövid szakaszokon, ahol
egy teljes minta nem jeleníthető meg, az AutoCAD folytonos vonalként jeleníti
meg a mintát. Az ilyen vonalakhoz kisebb vonaltípus léptéket adhat meg.

A Vonaltípus kezelő a Globális vonaltípus-léptéket és az aktuális objektum
léptéket is megjeleníti.
■ A Globális léptéktényező értékét az LTSCALE rendszerváltozó vezérli, amely

az új és létező objektumok vonaltípus léptékét is megváltoztatja.
■ Az Aktuális objektumlépték értékét a CELTSCALE rendszerváltozó vezérli,
amely az új objektumok vonaltípus léptékét állítja be.
A CELTSCALE értéket megszorozza az LTSCALE értékkel a megjelenített

vonaltípus érték kialakításához. A vonaltípusok léptékét könnyen
megváltoztathatja az egész rajzra vagy az aktuális objektumra vonatkozóan.
Egy elrendezésben igazíthatja a vonaltípusok léptékét a különböző
nézetablakokban a PSLTSCALE segítségével.
Kiválasztott objektumok vonaltípus-léptékének módosítása
1 Jelölje ki azokat az objektumokat, melyek vonaltípus-léptékét módosítani

kívánja.
3 Válassza ki a Tulajdonságok paletta, Vonaltípus-lépték tulajdonságát,
majd adjon meg egy új értéket.
Új objektumok vonaltípus-léptékének beállítása

2 A Vonaltípus-kezelőben kattintson a Részletek gombra a párbeszédpanel
kibővítéséhez.
3 Írjon be egy értéket az Aktuális objektumléptéknek.
Parancssor: VTÍPUS

A vonaltípus-lépték globális módosítása

2 A Vonaltípus-kezelőben kattintson a Részletek gombra a párbeszédpanel
kibővítéséhez.
3 Írjon be egy új értéket a Globális vonaltípus léptéknek.
Parancssor: VTÍPUS
Vonaltípusok megjelenítése rövid szakaszokon

és vonalláncokon
Központosíthatja a vonaltípus mintáját a vonallánc mindegyik szegmensén,
és szabályozhatja a vonaltípus megjelenítését a rövid szakaszokon.
Ha egy vonal még ahhoz is túl rövid, hogy egy szaggatott párt tartalmazzon,
akkor a végpontok között egy folytonos vonal rajzolódik fel, ahogy az lent
látható.
Elhelyezhet rövid szakaszokat a vonaltípus léptéküknél kisebb értékek

használatával. További információ: “Vonaltípus lépték vezérlése” 342. oldal.
Vonalláncok esetén megadhatja, hogy a vonaltípus-minta központosítva
legyen-e minden szakaszon, vagy folyamatos legyen a csúcsokon át a vonallánc
teljes hosszában. Megteheti ezt a PLINEGEN rendszerváltozó beállításával.

PLINEGEN = 0 PLINEGEN = 1
központosított vonaltípus a vonaltípus folyamatosan halad

a vonallánc minden szakaszán a teljes vonalláncon
Vonaltípus megjelenítés beállítása az összes új vonallánchoz
1 A parancssorba Írja be: plinegen

2 Írjon 1 értéket a vonaltípus-minta folyamatossá tételéhez kétdimenziós
vonalláncok teljes hosszán, vagy írjon 0 értéket a vonaltípus-minta
minden szakaszon történő központosításához.
Parancssor: PLINEGEN
Vonaltípus megjelenítésének módosítása meglévő vonalláncokon
1 Kétszer kattintson arra a vonalláncra, melynek vonaltípus-megjelenítését

meg szeretné változtatni.
2 Kattintson a Tulajdonságok palettában a Vonaltípusok létrehozása
tulajdonságra, majd válassza ki az Engedélyezve vagy Letiltva beállítást.
Vonalvastagságok vezérlése
Jobban megkülönböztetheti az objektumokat a rajzban a vonalvastagságok
vezérlésével mind a rajzi megjelenítésben, mind nyomtatásban.
Vonalvastagságok áttekintése
A vonalvastagságok alkalmazásával vastag és vékony vonalak hozhatók létre
a metszetek kivágásának, a szintek mélységének, a méretvonalak és a vonások,
illetve a részletek különbségeinek megkülönböztetésére. A fóliákhoz történő
Vonalvastagságok vezérlése | 345

különböző vonalvastagságok hozzárendelésével könnyen különbséget lehet
tenni például az új, a meglévő és a lebontandó szerkezetek között. A
vonalvastagság csak akkor jelenik meg, ha az állapotsor LWT gombja ki van
választva.
A True Type betűtípusokon, raszterképeken, pontokon és tömör kitöltéseken
(2D szilárdtestek) kívül az összes objektum rendelkezhet vonalvastagsággal. A
vonalláncok szélességi értéke általában felülírja a vonalvastagság által
meghatározott szélességi értéket. A széles vonalláncok csak akkor jelenítik meg
a vonalvastagságot, ha nem normálnézet az aktuális. Az objektumok más
alkalmazásokba történő exportálása, vagy a vágólapra történő másolása a
vonalvastagság-információk megőrzésével történik.
Modelltérben a vonalvastagság képpontokkal jelenik meg, és nem változik
kicsinyítéskor vagy nagyításkor. Emiatt nem érdemes a modelltérben
vonalvastagságot használni egy objektum tényleges vastagságának ábrázolására.
Ha például egy 0.5 hüvelyk valódi szélességű objektumot szeretne rajzolni,
kerülje a vonalvastagságok alkalmazását. Érdemesebb ehelyett egy 0.5 hüvelyk
szélességű vonalláncot használni az objektum pontos ábrázolására.
Nyomtatni is lehet a rajzban lévő objektumokat egyéni vonalvastagság
értékekkel. Használja a Nyomtatási stílus táblázat szerkesztőt a rögzített
vonalvastagság értékek igazítására egy új értékkel történő nyomtatáshoz.
Vonalvastagság léptéke a rajzokban

A vonalvastagsággal rendelkező objektumok nyomtatása pontosan a hozzájuk
rendelt vonalvastagság értékkel történik. Ezen értékek számára a szabványos
beállítás a FÓLIA, a BLOKK és az Alapértelmezett. Ezen értékek hüvelykben
vagy milliméterben jelennek meg, a milliméter érték az alapértelmezett.
Mindegyik fólia kezdetben 0.25 mm értékre van állítva, melyet az LWDEFAULT
rendszerváltozó szabályoz.
A 0.025 mm vagy kisebb értékkel megjelenített vonalvastagság a modelltérben
egy képpont vastagságnak, nyomtatáskor pedig a megadott plotter lehető
legvékonyabb vonalának felel meg. A program a parancssorba beírt
vonalvastagságok értékeit a legközelebbi előre meghatározott értékre kerekíti.
A Vonalvastagság-beállítások párbeszédpanelben beállítható a vonalvastagság
mértékegysége, valamint a vonalvastagság alapértelmezett értéke. A
Vonalvastagság-beállítások párbeszédpanel a VVAST parancs használatával
érhető el, ha jobb gombbal az állapotsor LWT gombjára kattint, majd a
Beállítások parancsot választja, vagy a Beállítások párbeszédpanelen a
Felhasználói beállítások lapon a Vonalvastagság-beállítások parancsot választja.
Lásd még:
“Vonalláncok rajzolása” 453. oldal

Vastagság hozzárendelése vonalláncokhoz
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Vonallánc parancsra.

2 Adja meg a kezdőpontot az első szakaszhoz a vonalláncban.
3 Írja be: l (szélesség).
4 Adjon meg egy értéket a szélességnek a vonalszakasz kezdeténél.
5 Adjon meg egy értéket a szélességnek a vonalszakasz végénél.
6 Adja meg a vonallánc első szakaszának végpontját.
7 Írja be az l karaktert különböző szélességek megadásához a következő
szakasz számára, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt a parancs
befejezéséhez.
Rajzolás eszköztár
Parancssor: VLÁNC
Vonalvastagság hozzárendelése egy fóliához

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben jelöljön ki egy fóliát, majd kattintson
a fóliához társított vonalvastagságra.
3 A Vonalvastagság párbeszédpanelben jelöljön ki egy vonalvastagságot
a listáról.
Parancssor: FÓLIA
Vonalvastagságok megjelenítésének beállítása a Modell lapon
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Vonalvastagság parancsra.

2 A Vonalvastagság-beállítások párbeszédpanel Megjelenítési lépték
beállítása területén a lépték módosításához mozgassa a csúszkát.
Parancssor: FÓLIA, VVAST

Vonalvastagságok megjelenítése
A vonalvastagságok megjelenítése a modelltérben és a papírtérben
különbözőképpen történik.
■ Modelltérben a 0 értékű vonalvastagság egy képpont vastagsággal jelenik

meg, és a többi vonalvastagság a valódi érték arányos képpont szélességét
használja.
■ A papírtér elrendezésben a vonalvastagságok megjelenítése a nyomtatási
vastagságnak pontosan megfelel.
Vonalvastagságok megjelenítése modelltérben

Modelltérben a vastagsággal rendelkező csatlakozó vonalak véglezárás nélküli
gérvágású csatlakozást alkotnak. A vonalvastagságokkal rendelkező objektumok
csatlakozási és véglezárási stílusai a nyomtatási stílusok használatával állítható
be.
MEGJEGYZÉS Az objektumok különböző véglezárási és csatlakozási stílusai csak teljes

nyomtatási előnézetben jelennek meg.
A nagyítási tényező változásával a modelltérben nem változnak a

vonalvastagságok megjelenítései. A négy képponttal jelképezett vonalvastagság
például a rajz nagyításának mértékétől függetlenül mindig négy képpontként
jelenik meg. Ha azt szeretné, hogy az objektumok vastagabbnak vagy
vékonyabbnak látszanak a Modell lapon, használja a VVAST parancsot a
megjelenítési léptékük beállítására. A megjelenítési lépték módosítása nem
befolyásolja a kinyomtkinyomtkinyomtkinyomtatás értékeit.
A regenerálási idő megnő, ha a vonalvastagságok ábrázolása egynél több
képpontban történik. A program teljesítményének optimalizálásához kapcsolja
ki a vonalvastagságok megjelenítését. A vonalvastagság megjelenítését be-
vagy kikapcsolhatja, ha a Modell lapon az LWT-re kattint az állapotsorban.
Vonalvastagságok megjelenítése elrendezésekben

Az elrendezésekben és a nyomtatási képben a vonalvastagságok valódi méretben
látszanak, és nagyítás esetén a vonalvastagság megjelenítése változik. A
vonalvastagság nyomtatást és léptékezést a rajzban a Nyomtatás párbeszédpanel
Nyomtatási beállítások lapján vezérelheti.
A vonalvastagság megjelenítését be- vagy kikapcsolhatja, ha az elrendezésekben
az LWT-re kattint az állapotsorban. Ez a beállítás nem befolyásolja
a vonalvastagságok nyomtatását.

Vonalvastagságok megjelenítése
■ LWT-re váltás az állapotsorban.

■ Jelölje ki vagy törölje a Vonalvastagságok párbeszédpanel Vonalvastagság
megjelenítése jelölőnégyzetét.
■ Állítsa az LWDISPLAY rendszerváltozót 0 vagy 1 értékre a vonalvastagság
megjelenítésének ki-, vagy bekapcsolására.
Parancssor: VVAST
Az aktuális vonalvastagság beállítása

Az aktuális vonalvastagság az a vonalvastagság, melyet az objektumok
rajzolásához használ, amíg egy másik vonalvastagságot nem tesz aktuálissá.
Minden objektum az aktuális vonalvastagsággal jön létre, amelyet a
Tulajdonságok eszköztár Vonalvastagság vezérlője jelenít meg. Az aktuális
vonalvastagságot beállíthatja a Vonalvastagság vezérlővel is.
Ha az aktuális vonalvastagság a FÓLIA opcióra van állítva, az objektumok az
aktuális fóliához rendelt vonalvastagsággal jönnek létre.
Ha az aktuális vonalvastagság a BLOKK opcióra van állítva, az objektumok az
alapértelmezett vonalvastagság beállítást használják, míg azokat egy blokkba
nem csoportosítja. Amikor a blokkot a rajzba illesztik, az felveszi az aktuális
vonalvastagság beállítást.
Ha nem szeretné az aktuális fólia vonalvastagságát használni aktuális
vonalvastagságként, megadhat más vonalvastagságot, közvetlen módon.
Az AutoCAD korábbi verziójával létrehozott rajzokban található objektumokhoz
a FÓLIA vonalvastagság értéke rendelődik hozzá, és minden fólia az
ALAPÉRTELMEZETT beállítást kapja. Az objektumokhoz hozzárendelt
vonalvastagság az objektumhoz hozzárendelt színnel megrajzolt tömör
kitöltésként jelenik meg.
Aktuális vonalvastagság megválasztása az objektumok létrehozásához

2 A Vonalvastagság-beállítások párbeszédpanelben válasszon egy
vonalvastagságot.

MEGJEGYZÉS A vonalvastagság aktuális beállításnak megfelelő megjelenítéséhez a
Vonalvastagság megjelenítése párbeszédpanel Vonalvastagság megjelenítése opciójának
kiválasztott állapotban kell lennie.
Parancssor: FÓLIA, VVAST
Egy objektum vonalvastagságának módosítása

Megváltoztathatja egy objektum vonalvastagságát annak egy másik fóliához
történő rendelésével, a fólia vonalvastagságának módosításával, vagy
közvetlenül az objektumnak egy vonalvastagság megadásával.
Három lehetőség áll rendelkezésre egy objektum vonalvastagságának
módosítására:
■ Az objektum egy másik vonalvastagsággal rendelkező fóliához történő

rendelésével. Ha egy objektum vonalvastagsága a FÓLIA vonalvastagságához
van beállítva, és az objektumot újra hozzárendeli egy másik fóliához, akkor
vonalvastagságát az új fóliától veszi át.
■ Módosítsa annak a fóliának a vonalvastagságát, amelyhez az objektum
rendelve van. Ha egy objektum vonalvastagsága a FÓLIA vonalvastagságához
van beállítva, akkor vonaltípusát saját fóliájától veszi át. Amikor
megváltoztat egy fóliához rendelt vonalvastagságot, a fólián lévő
valamennyi, a FÓLIA vonalvastagság beállításához rendelt objektum
automatikusan frissítődik.
■ Adjon meg egy vonalvastagságot az objektumhoz a fólia vonalvastagságának
felülírásához. Megadhatja minden objektum vonalvastagságát közvetlenül.
Ha egy objektum fólia által meghatározott vonalvastagságát felül kívánja
írni egy másikkal, változtassa meg egy létező objektum FÓLIA beállítású
vonalvastagságát egy meghatározott vonalvastagságra.
Ha egy meghatározott vonalvastagságot szeretne beállítani minden ezt

követően létrehozott objektum számára, változtassa az aktuális vonalvastagság
beállítását a Tulajdonságok eszköztárban a FÓLIA beállításúról egy
meghatározott vonalvastagságra.
Vonallánc, gyűrű, négyszög vagy sokszög vonalvastagságának módosítása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Objektum ➤ Vonallánc menüpontra.

2 Jelöljön ki egy vagy több vonallánc objektumot.
3 Írja be az l (Szélesség) karaktert, és adjon meg egy új szélességet az összes
szakaszhoz.

Módosítás II eszköztár
Parancssor: VLEDIT
Bizonyos objektumok megjelenítési tulajdonságainak

szabályozása
Szabályozható az átfedő objektumok és bizonyos objektumok megjelenítése
és nyomtatása.
Vonalláncok, sraffozások, átmenetes kitöltések,

vonalvastagságok és szövegek megjelenítésének
vezérlése
Egyszerűsítheti bizonyos objektumtípusok megjelenítését a teljesítmény
gyorsítása érdekében.
A megjelenítési teljesítmény javul, ha széles vonalláncok és gyűrűk, tömör
kitöltésű sokszögek (kétdimenziós szilárdtestek), sraffozások, fokozatos
kitöltések és szövegek egyszerűsített formában jelennek meg. Az egyszerűsített
megjelenítés növeli a tesztnyomtatás létrehozásának sebességét is.
A tömör kitöltés kikapcsolása

Ha kikapcsolja a Kitölt módot, a széles vonalláncok, tömör kitöltésű sokszögek,
fokozatos kitöltések, sraffozások körvonalazott alak formájában jelennek meg.
A mintázott sraffozások és a fokozatos kitöltések kivételével a tömör kitöltés
automatikusan kikapcsolódik a háromdimenziós takart nézetek és térbeli
nézetek esetében.
Bizonyos objektumok megjelenítési tulajdonságainak szabályozása | 351

Kitöltés mód bekapcsolva Kitöltés mód kikapcsolva
Gyors szöveg használata

Amikor a sok szöveget komplex betűtípusokkal tartalmazó rajzoknál bekapcsolja
a Gyors szöveg módot, csak a szöveget határoló négyszögletes keret jelenik
meg, illetve nyomtatódik ki.
Gyorsszöveg mód kikapcsolva Gyorsszöveg mód bekapcsolva
Vonalvastagságok kikapcsolása
Minden olyan vonalvastagság, melyet egynél több képpont jelenít meg,
lassíthatja a megjelenítést. A megjelenítési teljesítmény növelhető a
vonalvastagságok kikapcsolásával. A vonalvastagságokat be- és kikapcsolhatja,
ha az állapotsorban kiválasztja az LWT gombját, vagy a
Vonalvastagság-beállítások párbeszédpanelt használja. A vonalvastagságok
mindig a valós értékükkel lesznek nyomtatva, függetlenül attól, hogy
megjelenítésük be vagy ki van kapcsolva.
A megjelenítés frissítése
Az új objektumok automatikusan használják az aktuális beállításokat a tömör
kitöltés és szöveg megjelenítéséhez. A vonalvastagságok kivételével a meglévő
objektumok megjelenítésének frissítésére ezekhez a beállításokhoz használni
kell a REGEN parancsot.
Lásd még:
“Fóliák használata az összetett rajzok kezeléséhez” 303. oldal
“Vonalvastagságok megjelenítése” 348. oldal

“TrueType betűtípus használata” 909. oldal
Tömör kitöltés megjelenítésének be- és kikapcsolása

2 A Beállítások párbeszédpanel Képernyő lapján a Megjelenési teljesítmény
területen jelölje be a Tömör kitöltés alkalmazása jelölőnégyzetet.
Egy ellenőrző jel mutatja, hogy a kitöltési mód be van kapcsolva.
4 A változtatások megjelenítéséhez kattintson a Nézet menü ➤ Regenerálás
parancsra.
Parancssor: BEÁLLÍTÁSOK, REGEN
Szöveg megjelenítésének be- és kikapcsolása
1 Kattintson az Eszközök ➤ Beállítások parancsra.

2 A Beállítások párbeszédpanel Képernyő lapján a Megjelenítési teljesítmény
területen jelölje be a Szövegeknél csak a keret megjelenítése
jelölőnégyzetet.
A jelölőnégyzet mutatja, hogy a szöveg négyszögletes keretként jelenik
meg.
4 A változtatások megjelenítéséhez kattintson a Nézet menü ➤ Regenerálás
parancsra.
Parancssor: BEÁLLÍTÁSOK, REGEN
Vonalvastagságok be- és kikapcsolása

2 A Vonalvastagság-beállítások párbeszédpanelben jelölje be vagy törölje
a Vonalvastagság megjelenítése jelölőnégyzetet.
Parancssor: VVAST
Bizonyos objektumok megjelenítési tulajdonságainak szabályozása | 353

Fedésben lévő objektumok megjelenítésének
vezérlése
Szabályozni lehet, hogy az átfedő objektumok közül melyik jelenjen meg
legfelül.
Általában az átfedő objektumok, mint a szöveg, széles vonalláncok és tömör
kitöltésű sokszögek a létrehozásuk sorrendjében jelennek meg, az újonnan
létrehozottak a meglévők elé kerülnek. Használhatja a MEGJREND parancsot
bármely objektum megjelenítési sorrendjének módosításához (mely a
megjelenítési és a nyomtatási sorrend is egyben). A SZÖVEGFELÜLRE parancs
a rajzban található minden szöveg és méretezés megjelenítési sorrendjét
megváltoztatja.
4 4
3 3
2 2
1 1
a téglalapok a harmadik téglalap

létrehozásuk hozzárendelt
sorrendjében kerülnek megjelenítési
megjelenítésre sorrenddel rendelkezik
MEGJEGYZÉS Az átfedő objektumok nem szabályozhatók modelltér és papírtér között.

Vezérlésük csak ugyanazon a téren belül lehetséges.
Átfedő objektumok megjelenítési sorrendjének módosítása
1 Kattintson a Megjelenítési sorrend eszköztár egyik megjelenítési sorrend

beállítására.
2 Jelölje ki az(oka)t az objektumo(ka)t, amely(ek) megjelenítési sorrendjét
módosítani kívánja, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
3 Jelölje ki a referenciaobjektumo(ka)t és nyomja meg az ENTER billentyűt.
(Ez a lépés csak az Objektum fölé és az Objektum alá opciók esetén
szükséges.)
Eszköz menü / Megjelenítési sorrend

Parancssor: MEGJREND
Helyi menü: Jelöljön ki egy objektumot és kattintson a jobb gombbal.
Kattintson a Megjelenítési sorrend parancsra.

Pontos rajzolás
18
A legkülönfélébb pontos rajzolást segítő eszközöket használhat Ebben a fejezetben
a rajzok gyors, pontos elkészítésére anélkül, hogy időrabló ■ Koordináták és
koordináta-rendszerek (FKR)
számításokat kellene végrehajtania. használata
■ A Dinamikus adatbevitel használata
■ Objektumok pontjainak megadása
(tárgyraszterek)
■ A mutatómozgás korlátozása
■ Pontok és koordináták
kombinálása vagy eltolása
■ Távolságok megadása
■ Geometriai információk kiemelése
objektumokból
■ Számológép használata
355
Koordináták és koordináta-rendszerek (FKR)
használata
A pontos koordinátabemenet biztosítására számos koordináta-rendszer-beviteli
módszert használhat. Használhat egy elmozdítható koordináta-rendszert is, a
felhasználói koordináta-rendszert (FKR) a kényelmes koordinátabevitelhez és
a munkasíkok létrehozásához.
A koordináta-bevitel áttekintése
Amikor a program felszólítja egy pont megadására, használhatja a
mutatóeszközt annak megadására, vagy beírhat egy koordinátaértéket
a parancssorba. A Dinamikus adatbevitel bekapcsolásával koordinátaértékeket
adhat meg a mutatóhoz közeli eszköztippeken. Kétdimenziós koordinátákat
vagy derékszögű (X,Y), vagy poláris koordinátaként írhat be.
Derékszögű és poláris koordináták

Egy derékszögű koordináta-rendszernek három tengelye van, az X, Y és Z.
Amikor megad egy koordinátaértéket, jelzi egy pont távolságát (egységekben)
és egy irányt (+ vagy –) az X, Y, és Z tengelyek mentén a koordináta-rendszer
kezdőpontjához (0,0,0) viszonyítva.
2D esetén pontokat ad meg azXY síkon, amelyet munkasíknak is nevezünk. A
munkasík hasonlít egy sima négyzetrácsos papírlapra. Egy Descartes-féle
koordináta X értéke vízszintes távolságot, míg az Y értéke függőleges távolságot
jelent. Az origó pont (0,0) jelöli a két tengely metszéspontját.
A poláris koordináták egy távolság és egy szög használatával adják meg egy
pont helyét. Mind a derékszögű, mind a poláris koordináták esetén megadhat
abszolút koordinátákat az origóhoz (0,0) viszonyítva, vagy relatív koordinátákat
az utoljára megadott ponthoz viszonyítva.
Egy másik módszer a relatív koordináták megadására a mutató mozgatása,
amivel egy irányt jelölünk ki, majd közvetlenül billentyűzzük be a távolságot.
Ezt a módszert közvetlen távolságmegadásnak hívjuk.
A szoftverben, a koordináták megadhatók tudományos, decimális, mérnöki,
építészeti, és tört jelölésmóddal. A szögeket újfokban, radiánban, geodéziai
mértékegységekben vagy fokban, szögpercben és szögmásodpercben lehet
megadni. A MÉRTEGYS parancs használatával adható meg a mértékegységek
formátuma.
356 | Fejezet 18 Pontos rajzolás

Koordináták megjelenítése az állapotsorban
A mutató aktuális elhelyezkedése koordináta értékként megjelenik az
állapotsorban.
Háromfajta koordinátamegjelenítés létezik: statikus, dinamikus, és távolság -

szög.
■ Statikus megjelenítés. Csak pont megadásakor frissít.

■ Dinamikus megjelenítés. A mutató mozgatásával frissül.
■ Távolság - szög megjelenítésA mutató mozgatásával a relatív távolság
(távolság<szög) frissül. Ez a lehetőség csak akkor használható, ha vonalakat
vagy olyan objektumokat rajzol, amelyekhez több pont megadása szükséges.
Lásd még:
Derékszögű koordináták megadása
Poláris koordináták megadása
Háromdimenziós koordináták megadása
Pont koordinátaértékeinek megjelenítése

2 Jelölje ki az azonosítani kívánt helyet.
Az X,Y,Z koordinátaértékek megjelennek a parancssorban.
Parancssor: KOORD
Pont helyének megjelenítése

2 A parancssorba írja be az elhelyezni kívánt pont koordinátaértékeit.
Ha a BLIPMODE rendszerváltozó bekapcsolt állapotban van, egy kis
kereszt (jelzés, blip) jelenik meg a pont helyén.
Koordináták és koordináta-rendszerek (FKR) használata | 357

Parancssor: KOORD
Az állapotsori koordináta-megjelenítés megváltoztatása

■ Kattintson a koordináta megjelenítésére az Adja meg a következő pontot

promptnál.
■ Nyomja meg a CTRL+L billentyűkombinációt.
■ Legyen a COORDS rendszerváltozó értéke 0 a statikus megjelenítéshez, 1 a
dinamikus megjelenítéshez, vagy 2 a távolság és szög megjelenítéshez.
Kétdimenziós koordináták megadása

Az abszolút és a relatív kétdimenziós derékszögű és poláris koordináták
az objektumok pontos helyzetét adják meg a rajzban.
Derékszögű koordináták megadása

Egyaránt használhatók abszolút és relatív Descartes-féle (derékszögű)
koordináták a pontok helyének meghatározásához az objektumok létrehozása
során.
Pont derékszögű koordinátaértékekkel történő megadásához billentyűzzön be
egy X és egy Y értéket, vesszővel elválasztva: (X,Y). Az X érték egy pozitív vagy
negatív távolság, rajzi egységekben, a vízszintes tengely mentén. Az Y érték
egy pozitív vagy negatív távolság, rajzi egységekben, a függőleges tengely
mentén.
Az abszolút koordináták alapja az FKR origó (0,0) pontja, mely az X és Y
tengelyek metszéspontja. Használjon abszolút koordinátákat, ha ismeri a pont
pontos X és Y értékét.
A dinamikus adatbevitel során abszolút koordinátákat adhat meg a # előtaggal.
Ha a koordinátákat a parancssorban adja meg az eszköztipp helyett, a # előtag
használatára nincs szükség. A #3,4 koordináta például megad egy pontot az
X tengely mentén 3 egység, és az Y tengely mentén 4 egység távolságra az
origótól. Tovább információ a dinamikus adatbevitellel kapcsolatban: A
Dinamikus adatbevitel használata.
A következő példa egy vonalat rajzol az X = -2 értéktől, az Y= 1 értékig és a 3,4
végpontig. Adja meg a következőt egy eszköztippben:

Parancs: vonal
Kezdőpont: #-2,1
Következő pont: #3,4
A vonal elhelyezkedése a következő:
-X X
-Y
A relatív koordináták az utolsóként megadott ponthoz viszonyítva

értelmezendők. Relatív koordinátákat akkor célszerű használni, ha egy pont
helyzete ismert az előzőleg meghatározott pont helyzetéhez képest.
Relatív koordináták megadásához kezdje a koordinátaérték megadást egy @
jellel. Például a @3,4 koordináta egy olyan pontot határoz meg, amely 3 egység
távolságra van az X, és 4 egység távolságra az Y tengely mentén az utoljára
megadott ponttól.
A következő példa egy háromszög oldalait rajzolja meg. Az első oldal a -2,1
abszolút koordinátáknál kezdődik, és azX tengely mentén 5, az Y tengely
mentén 0 egységre levő pontban végződik. A második oldal az első oldal
végpontjában kezdődik és azX tengely mentén 0, az Y tengely mentén 3
egységre levő pontban végződik. Az utolsó vonalszakasz relatív koordináták
segítségével tér vissza a kezdőponthoz.
Parancs: vonal
Kezdőpont: #-2,1
Következő pont: @5,0
Következő pont: @0,3
Következő pont: @-5,-3

Y
-X X
-Y
Abszolút derékszögű (Descartes) koordináták megadása (2D)
Amikor a program egy pont megadását kéri, írja be a koordinátákat az

eszköztippbe az alábbi formátum használatával:
#x,y
Ha a dinamikus adatbevitel ki van kapcsolva, a parancssorban adja meg a
koordinátákat a következő formátum használatával:
x,y
Relatív, derékszögű (Descartes) koordináták megadása (2D)
Amikor a program egy pont megadását kéri, írja be a koordinátákat az alábbi

formátumot használva:
@x,y
Poláris koordináták megadása

Egyaránt használhatók abszolút és relatív poláris koordináták (távolság és szög)
a pontok helyének meghatározásához az objektumok létrehozása során.
Egy pont poláris koordinátákkal történő megadásához adja meg a távolságot
és a szöget, egy (<) jellel elválasztva.
Alapértelmezésként a szög az óramutató járásával ellentétes irányban növekszik,
és vele megegyező irányban csökken. Az óramutató járásával egyező irány
megadásához negatív értéket adjon meg szögként. Például az 1<315 és az
1<-45 értékek megadása ugyanazt a pontot határozza meg. Megváltoztathatja
a szög beállítást az aktuális rajzban a MÉRTEGYS parancs segítségével.

Az abszolút poláris koordinátákat az FKR origó (0,0) pontjától méri, amely az
X és Y tengely metszéspontja. Akkor használja az abszolút poláris koordinátákat,
ha pontosan tudja a pont Távolság - szög koordinátáit.
A dinamikus adatbevitel során abszolút koordinátákat adhat meg a # előtaggal.
Ha a koordinátákat a parancssorban adja meg az eszköztipp helyett, a # előtag
használatára nincs szükség. Például a #3<45 megadása az origótól 3 egység
távolságra levő pontot határozza meg, az X tengellyel 45 fokos szöget bezáró
irányban. Tovább információ a dinamikus adatbevitellel kapcsolatban: A
Dinamikus adatbevitel használata.
A következő példa két vonal rajzolását mutatja be abszolút poláris koordináták
és a szögmérés alapértelmezett irányának használatával. Adja meg a következőt
egy eszköztippben:
Parancs: vonal
Kezdőpont: #0,0
Következő pont: #4<120
Következő pont: #5<30
A relatív koordináták az utolsóként megadott ponthoz viszonyítva

értelmezendők. Relatív koordinátákat akkor célszerű használni, ha egy pont
helyzete ismert az előzőleg meghatározott pont helyzetéhez képest.
Relatív koordináták megadásához kezdje a koordinátaérték megadást egy @
jellel. Például a @1<45 megadása a legutolsó ponttól 1 egység távolságra levő
pontot határozza meg, az X tengellyel 45 fokos szöget bezáró irányban.

A következő példa két relatív poláris koordinátákkal megadott vonal rajzolását
mutatja be. Mindkét ábrán a vonal a megelőző pontként jelölt helyen kezdődik.
Parancs: vonal
Kezdőpont: @3<45
Következő pont: @5<285
előző pont
előző pont
Abszolút poláris koordináták megadása (2D)
■ Amikor a program egy pont megadását kéri, írja be a koordinátákat az

# távolság < szög
távolság < szög
Relatív poláris koordináták megadása (2D)
■ Amikor a program egy pont megadását kéri, írja be a koordinátákat az alábbi

@ távolság < szög

A derékszögű, a henger vagy gömbi koordináták megadják a pontokat, amikor
objektumokat hoz létre a háromdimenziós térben.

Háromdimenziós derékszögű koordináták megadása
A 3D Descartes-féle (derékszögű) koordináták három koordinátaérték
használatával határozzák meg a pontos helyet: X, Y, és Z.
A térbeli Descartes-féle koordinátaértékek (X,Y,Z) megadása a síkbeli
koordinátaértékek (X,Y) megadásához hasonlóan zajlik. Az X és Y értékek
megadásán túl egy Z értéket is meg kell adnia az alábbi formátumot használva:
X,Y,Z
MEGJEGYZÉS A következő példákban a program feltételezi a dinamikus adatbevitel

kikapcsolását, illetve hogy a koordinátákat a parancssorban adják meg. A dinamikus
adatbevitel során abszolút koordinátákat adhat meg a # előtaggal.
A alsó ábrán látható 3,2,5 koordinátaértékek azt a pontot jelölik, amely

az origótól az X tengely pozitív irányában 3 egységre, az Y tengely pozitív
irányában 2 egységre, és a Z tengely pozitív irányában 5 egységre található.
+Z
+Y
-X
a VKR origója
-Y
+X
-Z
Alapértelmezett Z értékek használata

Ha a koordinátákat az X,Y formátumban adja meg, a Z értéke az utoljára
megadott pontról lesz átmásolva. Ennek eredményeként beírhat egy
koordinátát X,Y,Z formátumban és ezután az összes további koordinátát az
X,Y formátumot használva úgy, hogy a Z értéke konstans marad. Például, ha
a következő koordinátákat billentyűzi be egy vonalhoz:
Kezdőpont: 0,0,5
Következő pont: 3,4

a vonal mindkét végpontjának Z koordinátája 5 értékű lesz. Ha elkezd vagy
megnyit egy rajzot, a Z kezdeti alapértelmezett értéke 0 lesz.
Abszolút és relatív koordináták használata

Mint kétdimenziós koordinátáknál, beírhat abszolút koordinátaértékeket,
amelyek az origóhoz viszonyítottak, vagy beírhat relatív koordinátaértékeket,
amely az utoljára beírt ponthoz lesz viszonyítva. A relatív koordináták
megadásához használja a @ jelet előtagként. Például, használja a @1,0,0
karaktersort az előző ponthoz képest egy egységre a pozitív X irányba levő
pont megadásához. Abszolút koordináták parancssorban történő megadásához
nem szükséges előtag.
Koordináták digitalizálása
Ha digitalizálással ad meg koordinátákat, az FKR Z értéke minden koordináta
esetében 0. Használhatja a SZINT parancsot digitalizáláskor az alapértelmezett
magasság beállításához a Z = 0 sík felett vagy alatt az FKR mozgatása nélkül.
Abszolút koordináták megadása (3D)
Amikor a program egy pont megadását kéri, írja be a koordinátákat az

# x,y,z
x,y,z
Relatív koordináták megadása (3D)
Amikor a program egy pont megadását kéri, írja be a koordinátákat az alábbi

@x,y,z
Hengerkoordináták beírása
A 3D térbeli hengerkoordináták pontosan leírnak egy pontot az FKR origójától
az XY síkban mért távolság, az X tengelytől az XY síkban mért szög, és a Z
érték segítségével.
A hengerkoordináta a síkbeli poláris koordináta térbeli megfelelője. Megad
egy további koordinátát egy tengely mentén, amely merőleges az XY síkra. A
hengeres koordináták a pontokat egy XY síkban FKR origótól mért távolság,
egy XY síkban X tengelyben mért szög és egy Z érték alapján határozza meg.
A következő szintaxist használhatja pont meghatározásához:

X <[ szög az X tengelytől ], Z

A következő ábrán az 5<60,6 koordináta azt a pontot írja le, amely az aktuális
FKR origójától 5 egységre, az XY síkban az X tengelytől 60 fokra, és a Z tengely
mentén 6 egységre található. A 8<30,1 koordináta azt a pontot írja le, amely
az aktuális FKR origójától az XY síkban 8 egységnyire, az X tengelytől az XY
síkban 30 fokra, és a Z tengely mentén 1 egységre található.
Amikor valamely előző pont alapján kell megadnia új pontot, a @ jel

használatával relatív hengerkoordináta-értékeket is megadhat. Az alábbi ábrán,
a @4<45,5 relatív henger koordináta egy olyan pontot jelöl, amely 4 egységre
található az XY síkban az utoljára megadott ponttól, az X tengelytől 45 fokra,
és a Z tengely mentén 5 egységre.

utolsó
megadott pont
Relatív hengerkoordináták beírása
Amikor a program egy pont megadását kéri, írja be a koordinátaértékeket

az alábbi formátumot használva:
@ x < szög az x tengelytől , z
A @4<60,2 például azt a helyet írja le, amely 4 egységre található az X tengely
mentén az utoljára megadott ponttól, az X tengelytől 60 fokra, és a Z tengely
mentén 2 egységre.
Gömbi koordináták beírása

A térbeli gömbi koordináták az aktuális FKR origójától mért távolság, az X
tengellyel az XY síkon bezárt szög, és az XY síkkal bezárt szög alapján
határoznak meg egy helyet.
A gömbi koordináták háromdimenziós megadása hasonlít a kétdimenziós
poláris koordináták meghatározásához. Egy pont helyzetének
meghatározásához meg kell adni az aktuális FKR origójától mért távolságát,
az X tengellyel (az XY síkon) bezárt szögét, valamint az XY síkkal bezárt szögét,
minden szögérték előtt egy nyitó hegyes zárójelet (<) billentyűzve a következő
formátumban:
X <[ szög az X tengelytől ]<[ szög az XY síktól ]


A következő ábrán a 8<60<30 koordináta azt a pontot írja le, amely az aktuális
FKR origójától 8 egységre, az XY síkban az X tengelytől 60 fokra az XY síkban,
és az XY síktól 30 fokra a Z tengely mentén felfele található. Az 5<45<15
koordináta azt a pontot jelöli, amely az origótól 5 egységre és az X tengelytől
45 fokra az XY síkban, az XY síktól pedig 15 fokra felfele található.
8<30<30
5<45<15
Amikor valamely előző pont alapján kell megadnia új pontot, adjon meg
relatív gömbi koordinátaértékeket a @ jel kezdőkarakterként történő beírásával.
Relatív gömbi koordináták beírása
■ Amikor a program egy pont megadását kéri, írja be a koordinátaértékeket

az alábbi formátumot használva:
@x<szög az x tengelytől<szög az xy síktól
A @4<60<30 például azt a helyet írja le, amely 4 egységre található az utoljára
megadott ponttól az XY síkban, az X tengelytől pozitív irányban 60 fokra, és
az XY síktól 30 fokra.
A Felhasználói koordináta-rendszer (FKR)

A felhasználói koordináta-rendszer áthelyezhető és elforgatható a koordináták
kényelmes megadása, a hálómegjelenítés, a hálóraszter, az Orto mód és egyéb
rajzoló eszközök használata céljából.
A Világ és a Felhasználói koordináta-rendszerek

Két koordináta-rendszert különböztetünk meg: egy rögzített
koordináta-rendszert, melyet világ koordináta-rendszernek (VKR) hívunk, és

egy mozgatható koordináta-rendszert, melyet felhasználói
koordináta-rendszernek (FKR) hívunk. Alapértelmezés szerint ez a két rendszer
egy új rajzban egybevágó.
Normál esetben 2D nézetekben a VKR X tengelye vízszintes, és az Y tengelye
függőleges. A VKR origója az a hely, ahol az X és Y tengelyek metszik egymást
(0,0). Egy rajzfájlban valamennyi objektumot VKR koordinátáik határoznak
meg. Mégis rendszerint kényelmesebb az objektumok létrehozása és szerkesztése
a mozgatható FKR alapján.
Munka a felhasználói koordináta-rendszerrel

Virtuálisan valamennyi koordináta-bejegyzés, valamint sok egyéb eszköz és
művelet is hivatkozik az aktuális FKR-re. Az FKR helyétől és tájolásától függő
2D eszközök és műveletek közé az alábbiak tartoznak:
■ Abszolút és relatív koordináta-bevitel

■ Abszolút referenciaszögek
■ Vízszintes és függőleges meghatározása az Orto mód számára, poláris
követés, tárgyraszter követés, háló megjelenítés és háló raszter
■ A vízszintes és függőleges méretek tájolása
■ A szövegobjektumok tájolása
■ A nézet elforgatása a NNÉZET parancs használatával
Az FKR mozgatása, vagy elforgatása könnyebbé teheti a munkát egy rajz

bizonyos területein.

X
X
FKR a 3 pont FKR
VKR-en opcio
A felhasználói koordináta-rendszert áthelyezheti olyan módszerek segítségével,

mint az alábbiak:
■ Az FKR mozgatása egy új origó meghatározásával.

■ Az FKR illesztése egy meglévő objektumhoz.
■ Az FKR elforgatása egy új origó, és az új X tengelyen egy pont megadásával.
■ Az aktuális FKR elforgatása egy megadott szöggel a Z tengely körül.
■ Az előző FKR visszaállítása.
■ Az FKR visszaállítása, hogy egybevágó legyen a VKR-rel.
Ezek a módszerek mindegyike rendelkezik egy megfelelő opcióval az FKR

parancsban. Az FKR-t definiálása után mentheti, majd szükség esetén
visszaállíthatja.
Új FKR origó 2D definiálása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Új FKR ➤ Origó parancsra.

2 Adjon meg egy pontot az új origóhoz.
Az FKR origója (0,0,0) az Ön által megadott pontban definiálódik újra.

FKR eszköztár
Parancssor: FKR
Az FKR forgásszögének módosítása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Új FKR ➤ Z parancsra.

2 Adjon meg egy elforgatási szöget.
FKR eszköztár
Parancssor: FKR
Az FKR visszaállítása, hogy a VKR-rel egybevágó legyen
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Elnevezett FKR parancsra.

2 Az FKR párbeszédpanelben, az Elnevezett FKR lapon, válassza a Világ
opciót.
FKR eszköztár
Parancssor: FKRKEZ
Előző FKR visszaállítása

2 Az FKR párbeszédpanelben, az Elnevezett FKR lapon, válassza az Előző
opciót.
FKR eszköztár

Parancssor: FKRKEZ
FKR mentése

Az új FKR az FKR listában NÉVTELEN elemként jelenik meg.
2 Az FKR párbeszédpanelben az Elnevezett FKR lapon, jelölje ki a NÉVTELEN
elemet, és írjon be egy új nevet. (Kijelölheti a NÉVTELEN elemet is, majd
kattintson a jobb oldali egérgombbal. Kattintson az Átnevezés parancsra.)
A név hossza 255 karakter lehet, tartalmazhat betűket, számokat, valamint
a dollár ($), kötőjel (-), és aláhúzás(_) speciális karaktereket. Minden FKR
neve nagybetűkkel jelenik meg.
FKR eszköztár
Parancssor: FKRKEZ
Elnevezett FKR visszaállítása

2 Az FKR párbeszédpanel Elnevezett FKR lapján megtekintheti a felsorolt
FKR-ek origóját és tengely irányát. Válassza ki az FKR nevét. Kattintson
a Részletek parancsra.
Ha megtekintette a listát, kattintson az OK gombra az FKR
párbeszédpanelhez történő visszatéréshez.
3 Jelölje ki a visszaállítani kívánt koordináta-rendszert. Kattintson az
Aktuálissá tétel gombra.
FKR eszköztár
Parancssor: FKRKEZ

FKR átnevezése

2 Az FKR párbeszédpanel, Elnevezett FKR lapján válassza ki az átnevezni
kívánt koordináta-rendszert. (Kijelölheti a NÉVTELEN elemet is, majd
kattintson a jobb oldali egérgombbal. Kattintson az Átnevezés parancsra.)
3 Írjon be egy új nevet.
FKR eszköztár
Parancssor: FKRKEZ
Elnevezett FKR törlése

2 Az FKR párbeszédpanel, Elnevezett FKR lapján válassza ki a törölni kívánt
FKR-t.
Nem törölheti az aktuális FKR-t, vagy egy FKR-t az alapértelmezett
NÉVTELEN névvel.
FKR eszköztár
Parancssor: FKRKEZ
3D (FKR) munkasíkok megadása

A felhasználói koordináta-rendszer vezérlése lényeges a hatékony 3D modellezés
szempontjából.
A 3D Felhasználói koordináta-rendszer
Amikor 3D munkát végez, a felhasználói koordináta-rendszer hasznos a
koordináták beviteléhez, 3D objektumok létrehozásához 2D munkasíkokon
és az objektumok 3D elforgatásához.

Amikor 3D környezetben hoz létre, vagy módosít objektumokat, elmozgathatja
az FKR-t és módosíthatja az irányát a 3D modelltérben munkája
egyszerűsítéséhez. Az FKR XY síkját munkasíknak nevezzük.
Objektumokon 3D környezetben végzett, az FKR helyétől és tájolásától függő
fontos műveletek közé az alábbiak tartoznak:
■ Munkasík létesítése, amelyen objektumok létrehozása és módosítása

végezhető
■ Munkasík létesítése, amely tartalmaz háló megjelenítését és rasztert
■ Új FKR Z tengely létesítése, amely körül 3D objektumokat lehet elforgatni
■ Felfelé és lefelé irányok meghatározása mind vízszintesen és függőlegesen
az Orto mód számára, poláris követés és objektum raszterpontjainak követése
■ 3D nézet definiálása közvetlenül a munkasíkra a NNÉZETparanccsal
Z Z
2D objektum 2D objektum
egy 3D sikon megforgatva az X
tengelyen
A jobbkéz-szabály alkalmazása
Egy térbeli koordináta-rendszerben a jobbkéz-szabály használatával határozható
meg a Z tengely pozitív iránya, ha az X és Y tengelyek iránya ismert. Tartsa a
jobb kézfejét a képernyőhöz és hüvelykujjával mutasson az X tengely pozitív
irányába. Nyújtsa ki a mutató- és a középső ujját az ábra szerint, mutatóujja
mutasson az Y tengely pozitív irányába. A középső ujja jelzi a Z tengely pozitív
irányát. A kezének forgatásával nyomon követheti, hogyan forognak el az X,
Y és Z tengelyek az FKR megváltoztatása közben.
Használhatja a jobbkézszabályt egy, a 3D térben elhelyezkedő tengely körüli
forgás pozitív irányának meghatározására. A jobb kezének hüvelykujja
mutasson a tengely pozitív irányába és közben hajlítsa be az ujjait. Ujjai a
tengely körüli pozitív forgásirányba mutatnak.

Y
X
Z
MEGJEGYZÉS Alapértelmezés szerint ha megad egy 3D nézetet, az inkább a rögzített

VKR-hez viszonyítva létesül, mint a mozgatható FKR-hez.
VKR-hez viszonyított koordináták megadása
■ A koordinátaértékeket előzze meg egy csillag (*).
A @*2,0,0 karaktersor beírása a VKR X irányában az utoljára megadott ponttól

két egységnyire lévő pontot ad meg. A @2,0,0 karaktersor beírása az FKR X
irányában az utoljára megadott ponttól két egységnyire lévő pontot ad meg.
A gyakorlatban, a legtöbb koordinátát az FKR-hez viszonyítva írják be, nem a
VKR-hez.
Új FKR megadása három ponttal
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Új FKR ➤ 3 Pont parancsra.
2 Adjon meg egy új origópontot. Ez a pont (0,0,0) az új FKR-en van.

3 Adjon meg egy pontot az új FKR pozitív X tengelyén.
4 Adjon meg egy pontot az új FKR pozitívXY síkján.
FKR elforgatása egy fő tengely körül
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Új FKR ➤ Z (vagylagosan kattinthat az

X-re, vagy Y-ra is) parancsra.
2 Írjon be egy elforgatási szöget. A gyakori forgásszög 90 fok.

Felhasználói koordináta-rendszer vezérlése
három dimenzióban
A felhasználói koordináta-rendszer térbeli beállításának számos módja van.
Mentheti és visszaállíthatja a felhasználói koordináta-rendszerek
elhelyezkedéseit.
Meghatározhat egy felhasználói koordináta-rendszert (FKR) a 0,0,0 origópont
helyének, az XY sík helyének és elforgatásának, és az XY sík, vagy Z tengely
tájolásának megváltoztatására. Az FKR a 3D térben bárhová elhelyezhető és
tájolható, és tetszőleges mennyiségű FKR helyének meghatározása, mentése
és visszahívása lehetséges.
Z
Y
X
Y Y
X X Z
Elmozditott Megforgatott Athelyezett

FKR FKR FKR a Z
tengelyen
Ha több nézetablak aktív, több különböző FKR rendelhető minden egyes

nézetablakhoz. Az UCSVP rendszerváltozó bekapcsolt állapotában az FKR
automatikusan rögzíthető a nézetablakhoz, amikor a nézetablak aktuálissá
válik.
Az FKR helyének megadása

FKR-t a következő módokon definiálhat:
■ Adjon meg egy új origót (egy pont), új X tengelyt (két pont), vagy új XY
síkot (három pont).

Z
Y
Y
X
Y Z X
X
FKR origo UCS x-axis option FKR 3pont opcio
■ Illessze az FKR-t egy 3D szilárdtest objektumhoz egy lap kijelölésével. A

kijelölés történhet a szilárdtest egy lapján, vagy élén.
Y Y
Z Z Z
X X X
Y
FKR felulet FKR x-atforditas opcio Eredmeny

opcio
■ Illessze az új FKR-t egy meglévő objektumhoz. Az FKR origója abban a

csúcspontban helyezkedik el, amely a legközelebb van a kijelölt
objektumhoz.

Z Z
Y Y
X X
Z
Y
FKR origo FKR eredmeny

objektum
opcio
■ Illessze az új FKR-t az aktuális nézetirányhoz.
Z
Y
FKR origo FKR nezet

opcio
■ Forgassa el az aktuális FKR-t bármely három fő tengelye körül.

Z
Y Z
Y X
X X
Z Y
Uj FKR origo FKR elforgatva FKR elforgatva

180 fokkal az X 90 fokkal az X
tengelyen tengelyen
■ Tájolja újra az XY síkot egy új Z tengely megadásával.
Y
Z Z Y
Z
Y X X
FKR a FKR FKR

VKR-en ZTengely megforgatott
opcio ZTengely
opcio
Előre beállított FKR-ek használata

Ha nem kíván saját FKR-t definiálni, számos előre beállított koordináta-rendszer
közül választhat. Az FKR (nevezett) párbeszédpanel Ortografikus FKR-ek lapján
mutatják a rendelkezésre álló választási lehetőségeket.

Az alapértelmezett szint megváltoztatása
A SZINT parancs adja meg a Z alapértelmezett értékét új objektumok számára
a XY sík felett vagy alatt. Ez az érték az ELEVATION rendszerváltozóban
tárolódik.
MEGJEGYZÉS Célszerű a szint értékét nullán hagyni, az aktuális FKR XY síkját pedig
az FKR paranccsal szabályozni.
Az FKR megváltoztatása papírtérben

Definiálhat új FKR-t a papírtérben éppúgy, mint ahogy a modelltérben; bár
az FKR a papírtérben csupán a 2D kezelésre korlátozott. Bár a papírtérben is
megadhat 3D koordinátákat, azonban nem használhat olyan 3D nézet
parancsokat, mint például a NNÉZET és NÉZŐPONT.
FKR helyek mentése és visszaállítása név szerint

Ha hatékonyan szeretne dolgozni a térben, menthet elnevezett FKR helyeket,
amelyek más origóval, más elforgatással rendelkezhetnek a különféle
konstrukciós követelményeknek megfelelően. Újra elhelyezhet, menthet és
újból behívhat annyi FKR elhelyezkedést, ahányra csak szüksége van.
Új 3 dimenziós FKR origó definiálása

FKR eszköztár
Parancssor: FKR
Új FKR definiálása külön Z tengellyel
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Új FKR ➤ Z tengelyű vektor parancsra.

3 Adjon meg egy, a pozitív Z tengelyen fekvő pontot.
FKR eszköztár

Parancssor: FKR
Új FKR definiálása külön X és Y tengelyekkel

3 Adjon meg egy, a pozitív X tengelyen fekvő pontot.
4 Adjon meg egy, a pozitív Y tengelyen fekvő pontot.
FKR eszköztár
Parancssor: FKR
Az XY sík párhuzamos eltolása

2 Határozzon meg egy origó pontot az új FKR-hez (1).
Egy nagy rajzban például az origót célszerű a használandó munkaterület
közelében kijelölni.
3 Határozza meg az új FKR vízszintes tájolását jelölő pontot (2). Ez a pont
az új X tengely pozitív részén legyen.
4 Határozza meg az új FKR függőleges tájolását jelölő pontot (3). Ez a pont
az új Y tengely pozitív részén legyen.
Az FKR a hálóval együtt eltolódik, és megjelenik a meghatározott X és Y
tengely.
Y Y
3
X Z
1
X
2 Z
pontok uj FKR
meghatarozva

FKR eszköztár
Parancssor: FKR
Előre beállított FKR-ek választása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Ortografikus FKR ➤ Alapbeállítások

parancsra.
2 Az FKR párbeszédpanel ortografikus FKR lapján jelöljön ki egy FKR tájolást
a listáról.
Az FKR megváltozik a kiválasztott beállításnak megfelelően.
FKR II eszköztár
Parancssor: FKRKEZ
Az előző FKR helyének és elhelyezkedésének visszaállítása
■ A parancssorba írja be: fkr Majd írja be: e (Előző).
Az előző FKR visszaállításra kerül.

FKR eszköztár
Parancssor: FKR
Dinamikus FKR használata szilárdtest modellekkel

A dinamikus FKR funkcióval átmenetileg és automatikusan illesztheti az FKR
XY síkját egy szilárdtest modellen lévő síkkal objektumok létrehozása közben.
Amikor egy rajzolási parancsban van, az FKR-t az inkább egérmutatójának egy
lap éle fölé mozgatásával illeszti, semmint az FKR parancsot használná. A
parancs befejezése után az FKR visszatér az előző helyéhez és tájolásához.

A dinamikus FKR-t például téglalapnak egy szilárdtest modell ferde lapján való
létrehozására használhatja, ahogy azt az illusztráció mutatja.
Z
Y X
felulet kivalasztva a dinamikus FKR eredmeny

bazispontja es origoja
A bal oldali ábrán az FKR nincs illesztve a ferde laphoz. Az FKR áthelyezése
helyett kapcsolja be a dinamikus FKR-t az állapotsorban, vagy nyomja meg az
F6 billentyűt.
Ha teljesen átmozdítja az egérmutatót egy élen, ahogyan azt a középső

illusztráció mutatja, az egérmutató megváltozik, hogy mutassa a dinamikus
FKR tengelyek irányát. Könnyen létrehozhat objektumokat a ferde lapon,
ahogyan azt a jobb oldali illusztráció mutatja.
MEGJEGYZÉS Az XYZ címkék megjelenítéséhez az egérmutatón kattintson a jobb

oldali egérgombbal a DFKR gombra, és kattintson a Szálkereszt címkék megjelenítése
opcióra.
A dinamikus FKR X tengelye a lap egyik éle mentén helyezkedik el, és az X

tengely pozitív iránya mindig a képernyő jobb fele irányába mutat. A dinamikus
FKR egy szilárdtestnek csak az elülső lapjait észleli.
Az olyan parancstípusok, melyek dinamikus FKR-t használhatnak, az alábbiakat
foglalják magukba:
■ Egyszerű geometria. Vonal, vonallánc, négyszög, ív, kör

■ Szöveg. Szöveg, többsoros szöveg, táblázat
■ Referenciák.Beillesztés, xref

■ Szilárdtestek. Primitívek és VLÁNCTEST
■ Szerkesztés. Elforgatás, tükör, illesztés
■ Egyéb. FKR, terület, fogó eszköz kezelés
TIPP Könnyen illesztheti az FKR-t egy síkhoz egy szilárdtest modellen a dinamikus FKR
funkció bekapcsolásával, majd az FKR parancs használatával az origó elhelyezésére azon
a síkon.
Ha a Háló és Raszter mód be van kapcsolva, átmenetileg a dinamikus FKR-hez

illeszkednek. A háló megjelenítés határértékeinek beállítása automatikus.
Átmenetileg kikapcsolhatja a dinamikus FKR-t az F6, vagy a SHIFT + Z
billentyűkombináció megnyomásával, mialatt az egérmutatót átmozgatja egy
lapon.
MEGJEGYZÉS A dinamikus parancs csak akkor elérhető, amíg egy parancs aktív.
Az FKR dinamikus módosítása
1 Indítson el egy dinamikus FKR által támogatott parancsot.

2 Ha szükséges, kattintson a DFKR-re az állapotsoron a bekapcsolásához.
3 Mozgassa az egérmutatót egy szilárdtest modell lapjának éle fölé.
4 Fejezze be a parancsot.
Felhasználói koordináta-rendszer hozzárendelése

nézetablakokhoz
A különféle nézetekben történő objektumszerkesztések érdekében az egyes
nézetekhez különböző tájolású felhasználói koordináta-rendszerek
definiálhatók.
A különböző nézetablakok a modell különféle nézeteit jelenítik meg. Beállíthat
például olyan nézetablakokat, amelyek felül, elöl, jobb oldal, és izometrikus
nézeteket jelenítenek meg. Az objektumok különböző nézetekben való
szerkesztésének megkönnyítéséhez minden nézethez különböző FKR-t adhat
meg. Amikor egy nézetablakot aktuálisra vált, ugyanabban az FKR-ben kezdheti
meg a rajzolást, amelyet legutóbb használt, amikor az adott nézetablak aktuális
volt.
Minden nézetablakban az UCSVP rendszerváltozó szabályozza az FKR-t. Amikor
az UCSVP értéke egy nézetablakban 1-re van állítva, a nézetablakban utoljára

használt FKR-t menti el és állítja vissza, amikor a nézetablak újra aktív lesz.
Amikor egy nézetablakban az UCSVP értéke 0-ra van beállítva, az FKR mindig
megegyezik az aktuális nézetablak FKR-jével.
Például, a következő 3 nézetablak megadása esetén: felülnézet, elölnézet és
izometrikus nézet. Ha az UCSVP rendszerváltozó értékét 0-ra állítja az
izometrikus nézetablakban, használhatja a Felső FKR-t mind a felső
nézetablakban, mind pedig az izometrikus nézetablakban. Amikor a felső
nézetablakot teszi aktuálissá, az izometrikus nézetablak FKR-je visszatükrözi a
felső nézetablak FKR-jét. Ugyanígy, az elölnézet aktuálissá tételekor az
izometrikus nézetablakban lévő FKR megegyezik az elölnézet
koordináta-rendszerével.
Az alábbi ábrákon egy példa látható. Az első kép az izometrikus nézetablakban
az egyébként éppen aktuális bal felső, más néven felülnézeti ablak FKR-jét
tünteti fel.
X
Y
X
a felso nezetablak az FKRNP = 0; Az FKR jeloli az

aktualis aktualis nezetablak FKR-et
A második ábra azokat a változásokat mutatja, amelyek a bal alsó, vagyis

az elölnézeti ablak aktuálissá tételekor következnek be. Az izometrikus
nézetablakban lévő FKR az elölnézetben lévő FKR-nek megfelelő elhelyezkedést
veszi fel.

Y
X
Y
az elso nezetablak az aktualis FKRNP = 0; Az FKR jeloli az

aktualis nezetablak FKR-et
A korábbi verziókban az FKR egy globális beállítás volt az összes nézetablakra

a modell- illetve papírtérben. Korábbi verziók működési módjának
visszaállításához az UCSVP rendszerváltozó értékét 0-ra állíthatja valamennyi
aktív nézetablakban.
Aktuális FKR hozzárendelése más nézetablakokhoz
1 Győződjön meg róla, hogy az FKR, amit más nézetablakra alkalmazni

kíván, aktuális.
2 Kattintson az Eszközök menü ➤ Új FKR ➤ Alkalmazás parancsra.
3 A prompt megjelenésekor egy nézetablakba kattintva az aktuális FKR
az adott nézetablakhoz lesz rendelve, illetve a mind opció használatakor
az aktuális FKR beállításai az összes aktív nézetablakra érvényesek lesznek.
Parancssor: FKR
Felhasználói koordináta-rendszer ikon

megjelenésének vezérlése
A felhasználói koordináta-rendszer aktuális tájolásának jobb ábrázolása
érdekében megjeleníthető a felhasználói koordináta-rendszer ikonja. Ennek
az ikonnak számos verziója érhető el, és megváltoztathatja a méretét, helyét,
és színét,
Az FKR helyének és tájolásának jelzésére az FKR origójában, vagy az aktuális
nézetablak bal alsó sarkában jeleníti meg az FKR ikont.

A FKR jelölésére háromfajta ikon közül lehet választani.
Y Z
Z
Y
X
X
2D FKR ikon 3D FKR ikon arnyalt FKR

ikon
Használja az FKRIKON parancsot a 2D, vagy a 3D FKR ikon megjelenítése

közötti választáshoz. Árnyalt FKR ikont jelenít meg egy árnyalt 3D nézet
számára. Az FKR origójának és tájolásának jelzésére megjelenítheti az FKR
ikont az FKR origójában az FKRIKON parancs használatával.
Ha az ikon az aktuális FKR origójában van megjelenítve, az ikonon egy kereszt
(+) is látható. Ha az ikon az aktuális nézetablak bal alsó sarkában
van megjelenítve, az ikonon nincs kereszt.
Több nézetablak esetén minden egyes nézetablak a saját FKR ikonjával jelenik
meg.
Az FKR ikon számos módon jeleníthető meg, hogy segítsen a munkasík tájolását
láthatóvá tenni. Az alábbi ábra az ikon néhány lehetséges megjelenítését
mutatja.
Y Y Y Y
X X X X
2D UCS at WCS right side view iso view of 3D 2D UCS viewed

of 2D UCS UCS from below
Z Z Z Z
Y Y
Y
X X
3D UCS at WCS right side view iso view of 3D 3D UCS viewed

of 3D UCS UCS from below

A FKRIKON parancs használatával válthat a 2D FKR ikon és a 3D FKR ikon
között. Továbbá használhatja a parancsot a 3D FKR ikon méretének, színének,
nyílfej típusának, és az ikon vonalvastagságának megváltoztatásához.
Az FKR törött ceruza ikon helyettesíti a 2D FKR ikont, amikor a nézetirány egy
síkban párhuzamos az FKR XY síkjával. A törött ceruza ikon jelzi, hogy az XY
sík éle csaknem merőleges a nézetirányára. Ez az ikon figyelmezteti, hogy ne
használja mutatóeszközét koordináták megadására.
Ha a mutatóeszközt használja egy pont elhelyezéséhez, az normál esetben az
XY síkon található. Ha az FKR-t úgy forgatja el, hogy a Z tengely egy, a
nézetsíkkal párhuzamos síkon fekszik — vagyis ha az XY sík a nézőhöz képest
szélen van — nehéz lehet elképzelni, hová is lesz a pont elhelyezve. Ez esetben,
a pont egy olyan síkon fog elhelyezkedni, amely a nézetsíkkal párhuzamos,
és szintén tartalmazza az FKR origóját. Például, ha a nézeti irány az X tengelyen
fekszik, a mutatóeszközzel megadott koordináták az YZ síkon fognak
elhelyezkedni, mely tartalmazza az FKR origó pontját.
Annak 3D megjelenítése érdekében, hogy melyik síkra lettek a koordináták
vetítve, használja az FKR ikont; a 3D FKR ikon nem használ törött ceruza ikont.
FKR ikon megjelenítésének ki- és bekapcsolása
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Megjelenítés ➤ FKR Ikon ➤ Kijelölés

parancsra.
A pipa jelzi, hogy az ikon bekapcsolt, vagy kikapcsolt állapotban van-e.
Parancssor: FKRIKON
Az FKR ikon megjelenítése az FKR origójában
1 Jelölje ki a Nézet menü ➤ Megjelenítés ➤ FKR Ikon ➤ Origó parancsot.

Az FKR ikon a jelenlegi koordináta-rendszer origójában jelenik meg.
A pipa jelzi, hogy az opció bekapcsolt, vagy kikapcsolt állapotban van-e.
Parancssor: FKRIKON
FKR ikon megjelenésének változtatása
1 Kattintson a Nézet menü ➤ Megjelenítés ➤ FKR Ikon ➤ Tulajdonságok

parancsra.
2 Az FKR ikon párbeszédpanelben módosítsa a beállításokat.
Parancssor: FKRIKON

Dinamikus adatbevitel a mutatóhoz közeli parancsfelületet biztosít a
rajzterületre való összpontosítás segítése érdekében.
A Dinamikus adatbevitel bekapcsolásával eszköztippek jelennek meg a mutató
közelében, amelyeken az információ a mutató mozgatásával egyidejűleg frissül.
Ha egy parancs aktív, az eszköztippek helyet biztosítanak az adatok beviteléhez.
Miután beírt egy értéket egy beviteli mezőbe és megnyomta a TAB billentyűt,
a mező megjelenít egy lakat ikont és az egérmutatót korlátozza a bevitt érték.
Ekkor beírhat egy értéket a második beviteli mező számára. Esetleg ha beír egy
értéket és megnyomja az ENTER billentyűt, a második beviteli mezőt figyelmen
kívül hagyja, és az értéket közvetlen távolsági bevitelként értelmezi.
Egy parancs teljesítéséhez vagy a fogók használatához szükséges műveletek
hasonlóak a parancssornál alkalmazott műveletekhez. A különbség az, hogy
a figyelem a mutató környékére irányulhat.
A dinamikus adatbevitel nem a parancs ablak helyettesítésére szolgál. Elrejtheti
a parancs ablakot, hogy képernyőterületet adjon a rajzhoz, de néhány
művelethez mégis szükséges a megjelenítése. Igény szerint nyomja meg az F2
gombot a parancs promptok és a hibaüzenetek elrejtéséhez, illetve
megjelenítéséhez. parancs Ablak - Használja köv. módon: Automatikus elrejtés
rajzelemhez Tekercs Megnyit vagy Tekercs fent Ablak.
Dinamikus adatbevitel be- és kikapcsolása

Kattintson DIN gombra az állapotsorban a Dinamikus adatbevitel ki- vagy
bekapcsolásához. Az F12 gomb lenyomva tartásával lehetséges az ideiglenes
kikapcsolása is. A Dinamikus adatbevitel három összetevőből áll: mutató
bevitel, méretbevitel, és dinamikus promptok. Kattintson a jobb gombbal a
DIN gombra, majd válassza a Beállítások opciót annak megadásához, hogy
melyik összetevő mit jelenítsen meg a Dinamikus adatbevitel során.
Mutató bevitel
Ha a mutató bevitel bekapcsolt állapota esetén egy parancs aktív, a szálkereszt
helyzetének koordinátái megjelennek a mutatóhoz közeli eszköztippben.
Lehetséges a koordinátaértékek eszköztippben való megadása a parancssor
helyett.
A második és a rákövetkező pontok alapértékei relatív poláris koordináták
(relatív derékszögű a TÉGLALAP esetében). Ilyenkor nem szükséges az @ jel
beírása. Ha abszolút koordinátákat kíván használni, alkalmazza a kettős kereszt
jelet (#) előtagként. Például egy objektum origóba történő áthelyezéséhez a
második ponthoz tartozó promptba írja be: #0,0

A mutató bevitel beállításaival változtatható meg a koordináták alapértelmezett
formátuma, és vezérelhető a mutató bevitel eszköztippek megjelenítése.
Méretbevitel
A méretbevitel bekapcsolásakor az eszköztippek távolság és szög értékeket
jelenítenek meg, amikor egy parancs egy második pontra vár. A méretbeviteli
eszköztippeken az értékek a mutató mozgatásával változnak. Nyomja meg a
TAB billentyűt a módosítani kívánt értékre való váltásra. A méretbevitel az ÍV,
KÖR, ELLIPSZ, VONAL és VLÁNC esetén elérhető.
Egy objektum fogókkal való módosítása során a méretbeviteli eszköztippeken

a következő információk jeleníthetők meg:
Az eredeti hossz
A mutató mozgatása során frissülő hossz
A hossz változásának mértéke
A szög
A fogó mozgatásával a szögben beálló változás
Az ívek sugara
A Dinamikus adatbevitel használata | 389

A méretbevitel beállításaival adható meg, mely információk jelenjenek meg.
Egy objektum fogókkal való nyújtása vagy új objektum létrehozása során a
méretbevitel csak hegyesszögeket jelenít meg, vagyis minden szög 180 fok
vagy annál kisebb értékkel jelenik meg. Így egy 270 fokos szög 90 fokosként
jelenik meg, tekintet nélkül az ANGDIR rendszerváltozó beállítására (beállítható
a Rajzi egységek párbeszédpanelben). Új objektum létrehozása esetén a pozitív
szögmérési irányt a mutató helyzete határozza meg.
Dinamikus promptok
A Dinamikus promptok bekapcsolásakor promptok jelennek meg a mutatóhoz
közeli eszköztippben. Lehetséges a válaszok eszköztippben való megadása a
parancssor helyett. Nyomja meg a LEFELÉ NYÍL billentyűt a választási
lehetőségek megtekintéséhez és kijelöléséhez. Nyomja meg a FELFELÉ NYÍL
billentyűt a legutóbbi bevitel megjelenítéséhez.
MEGJEGYZÉS A VGBEILL dinamikus prompt eszköztippben való használatához,

billentyűzzön be egy betűt, majd törölje ki a bejegyzés beillesztése előtt. Egyébként a
bejegyzés, a rajzba másolódik szövegként.
Koordinátaértékek megadása beviteli eszköztippekben
1 Az állapotsoron ellenőrizze, hogy a Dinamikus adatbevitel ( DIN ) be

van-e kapcsolva.

2 Koordinátaértékek megadásához használja a következő módszerek egyikét,
vagy válasszon opciókat:
■ Poláris koordináták megadásához adja meg az első ponttól való
távolságot és nyomja meg a TAB billentyűt, majd adjon meg egy
szögértéket, és nyomja meg az ENTER billentyűt.
■ Derékszögű koordináták megadásához billentyűzzön be egy X
koordinátaértéket és egy vesszőt (,), majd adjon meg egy Y koordináta
értéket, és nyomja meg az ENTER billentyűt.
■ Ha egy lefelé nyíl ikon jelenik meg a prompt után, nyomja meg a
LEFELÉ NYÍL billentyűt, amíg egy pont nem jelenik meg az opció
mellett. Nyomja meg az ENTER billentyűt.
■ A legutóbbi koordináták eléréséhez nyomja meg a FELFELÉ NYÍL
billentyűt, vagy kattintson jobb gombbal és válassza a Legutóbbi
bevitel parancsot a helyi menüben.
MEGJEGYZÉS Miután megadott egy értéket egy beviteli mezőben és megnyomta a

TAB billentyűt, a mező megjelenít egy lakat ikont a méretbevitelhez, és a megadott érték
korlátozza a mutató mozgását.
Gépelési hibák javítása dinamikus adatbevitel eszköztippekben
■ Ha egy dinamikus beviteli eszköztipp megjeleníti a piros hiba kiemelést, az

aktuális bevitel ki van jelölve. A kijelölt szöveg cseréjéhez gépelje át.
Használhatja a JOBBRA NYÍL, BALRA NYÍL, BACKSPACE és DELETE
billentyűket bejegyzésének korrigálásához. A javítás után nyomja meg a
TAB, a vessző (,) vagy a hegyes zárójel (<) billentyűt a piros kiemelés
eltüntetéséhez és a koordináták megadásához.
■ Ha @, # vagy * előtagot ad meg egy mutató beviteli eszköztippben, majd
módosítani szeretné, csak írja be a kívánt karaktert. Nincs szükség törlés
használatára.
Relatív vagy abszolút koordináták megadása mutató bevitel eszköztippekben
■ Ha az eszköztipp relatív koordinátákat jelenít meg, abszolút koordináták

megadásához írja be a # jelet a DYNPICOORDS rendszerváltozó ideiglenes
felülírásához.
■ Ha az eszköztipp abszolút koordinátákat jelenít meg, relatív koordináták
megjelenítéséhez írja be a @ jelet a DYNPICOORDS rendszerváltozó
ideiglenes felülírásához.

■ Abszolút világ koordináta rendszer (VKR) koordináták megadásához írja be
a * karaktert.
MEGJEGYZÉS A mutató bevitel közben a # és * előtagok eléréséhez a helyi menü

használható.
Opciók kiválasztása dinamikus prompt eszköztippekben
1 Indítson el egy parancsot.

A szálkereszthez közeli eszköztippek a mutató helyének koordinátáit és
egy promptot jelenítenek meg.
2 Prompt megjelenése esetén nyomja meg a LEFELÉ NYÍL billentyűt az
opciók megjelenítéséhez.
3 Használja a LEFELÉ NYÍL vagy FELFELÉ NYÍL billentyűket a pont kívánt
opció mellé helyezéséhez. Nyomja meg az ENTER billentyűt.
Az ESC billentyű megnyomásával a legutóbbi művelet visszavonható.
4 Határozzon meg pontokat, és adjon meg opciókat a parancs befejezéséhez.
Az eszköztippek színének, méretének, átlátszóságának megváltoztatása
1 Kattintson jobb gombbal az állapotsorban a DIN gombra. Kattintson a

Beállítások opcióra.
2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Dinamikus adatbevitel lapján kattintson
a Rajzolási tipp megjelenése gombra.
3 Az Eszköztippek megjelenése párbeszédpanelben, a Szín területen
kattintson a Modell lap színe vagy az Elrendezés színe gombra a “Szín
kiválasztása párbeszédpanel” megjelenítéséhez, amelyben az új színt
határozhat meg az eszköztippek számára.
4 A Méret területen a csúszka jobbra mozgatásával növelheti, balra
mozgatásával csökkentheti az eszköztippek méretét. Az alapértelmezett
0 érték középen található.
5 Az Átlátszatlanság területen mozgassa a csúszkát. Minél alacsonyabb a
beállítás, annál átlátszóbb az eszköztipp. A 100 érték állítja átlátszatlanra
az eszköztippet.
6 Az Alkalmazás területen válasszon egy opciót:
■ Op. rendszer beállításainak felülírása a rajzolási tippekhez.
Minden eszköztippre alkalmazza a beállításokat, felülírva az operációs
rendszer beállításait.

■ Beállítások használata csak a Dinamikus bevitel tippekhez.
Csak a Dinamikus adatbevitel során használt rajzolási eszköztippekre
alkalmazza a beállításokat.
Parancssor: DYNTOOLTIPS
Az összes rajzolási eszköztipp információjának összefésülése egy eszköztippé
■ A parancssorba írja be: tooltipmerge.
Összefésüli eggyé azokat az eszköztippeket, melyek rajzolási információt

jelenítenek meg.
A Dinamikus adatbevitel ki- és bekapcsolása
■ Az Állapotsorban kattintson a DIN gombra, vagy nyomja meg az F12

billentyűt.
A Dinamikus adatbevitel ideiglenes kikapcsolásához tartsa lenyomva az F12

billentyűt munka közben.
MEGJEGYZÉS Az F12 ideiglenes felülíró billentyű nem kapcsolja be a Dinamikus

adatbevitelt.
Mutató bevitel beállításainak módosítása

2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Dinamikus adatbevitel lapján, a Mutató
bevitel területen kattintson a Beállítások gombra.
3 A Mutató bevitel beállításai párbeszédpanelen, válassza a poláris vagy
derékszögű formátumot alapértelmezettként.
4 Válassza ki a relatív vagy abszolút koordináta formátumot
alapértelmezettként.
5 A Láthatóság területen jelölje ki valamelyiket az alábbi opciók közül.
■ Amint beírom a koordináta-adatokat. A mutató bevitel
bekapcsolásakor csak a koordináta-adatok megadásának kezdetekor
jelenít meg eszköztippeket.

■ Ha egy parancs egy pont megadását kéri. A mutató bevitel
bekapcsolásakor mindannyiszor megjeleníti az eszköztippeket, ha egy
parancs egy pont megadását kéri.
■ Mindig—Még akkor is ha nem parancsban van. Mindig
megjeleníti az eszköztippeket, ha a mutatóbevitel bekapcsolt állapotban
van.

Parancssor: RAJZBEÁLL
Méretbevitel beállításainak módosítása

2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Dinamikus adatbevitel lapján, a
Méretbevitel területen kattintson a Beállítások gombra.
3 A Méretbevitel beállításai párbeszédpanelen válassza ki a poláris vagy
derékszögű formátumot alapértelmezettként.
4 A Láthatóság területen jelölje ki valamelyiket az alábbi opciók közül.
■ Csak 1 méretbeviteli mező megjelenítése egyszerre. Csak a
távolság méretbeviteli eszköztippet jeleníti meg egy objektum fogó
használatával történő módosítása közben.
■ 2 méretbeviteli mező megjelenítése egyszerre. A távolság és
szög méretbeviteli eszköztippeket jeleníti meg egy objektum fogó
használatával történő módosítása közben.
■ Következő méretbeviteli mezők megjelenítése egyszerre:. A
kiválasztott méretbeviteli eszköztippeket jeleníti meg egy objektum
fogó használatával történő módosítása közben. Jelöljön ki egy vagy
több jelölőnégyzetet.

Promptok megjelenítése az eszköztippekben


2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Dinamikus adatbevitel lapján, a
Dinamikus promptok területen, jelölje be a Parancspromptok és
parancsbevitel a szálkereszt mellett jelölőnégyzetet.
Objektumok pontjainak megadása (tárgyraszterek)

Koordináták beírása helyett, lehetséges pontok megadása meglévő
objektumokhoz, például vonalak végpontjaihoz, vagy körök középpontjaihoz
képest is.
Tárgyraszterek használata
A tárgyraszterek használatával pontos helyet határozhat meg az objektumokon.
Például, használhat egy tárgyrasztert vonal megrajzolására egy kör
középpontjából, vagy egy vonalláncszakasz felezőpontjából.
Bármikor meghatározhat tárgyrasztert, ha pont megadását kéri a program.
Alapértelmezett esetben a mutató egy objektum tárgyraszter helye fölé
mozgatása esetén megjelenik egy jelölő és egy eszköztipp. Ez a funkció, melynek
™
AutoSnap a neve, vizuális kulcsot használ annak jelzésére, hogy melyik
tárgyraszter van működésben.
A tárgyraszterek listájának megjelenítéséhez használja a TRASZTER parancsot.
Tárgyraszterek megadása
Tárgyraszter megadásához egy pont kérése esetén
■ Nyomja meg a SHIFT billentyűt és kattintson a jobb oldali egérgombbal a

Tárgyraszter helyi menü megjelenítéséhez
■ Kattintson egy tárgyraszter gombra a Tárgyraszter eszköztárban
■ Írja be egy tárgyraszter nevét a parancssorba
Objektumok pontjainak megadása (tárgyraszterek) | 395

Amikor egy tárgyrasztert határoz meg egy pont kérése esetén, a tárgyraszter
csak a következő megadandó pont számára működik.
MEGJEGYZÉS A Tárgyraszter csak akkor működik, ha a program pontok meghatározását

kéri. Ha a parancssorban próbál tárgyrasztert használni, egy hibaüzenet jelenik meg.
Futó tárgyraszterek használata

Amennyiben egy vagy több tárgyrasztert ismétlődően kell használnia,
bekapcsolhatja a futó tárgyrasztert. Beállíthatja például a Középpont futó
tárgyrasztert, ha több kör középpontját összekötő egyenest szeretne rajzolni.
Meghatározhat egy vagy több futó tárgyrasztert a Rajzbeállítások
párbeszédpanel Tárgyraszter lapján, mely elérhető az Eszköz menüből. Több
működő futó tárgyraszter esetén egynél több tárgyraszter is alkalmas lehet egy
hely megadására. Nyomja meg a TAB billentyűt a lehetőségek között való
léptetéshez, mielőtt a pontot megadja.
Az állapotsorban kattintson az OSNAP gombra, vagy nyomja meg az F3
billentyűt a futó tárgyraszterek be- és kikapcsolásához.
MEGJEGYZÉS Ha azt kívánja hogy a tárgyraszter figyelmen kívül hagyja a sraffozási

objektumokat, állítsa az OSOPTIONS rendszerváltozó értékét 1-re.
Tárgyraszterek használata háromdimenziós térben

Alapértelmezés szerint egy tárgyraszter Z értékének helyét az objektum térbeli
helye határozza meg. Mégis, épületek normálnézetében vagy alkatrészek
felülnézetében a tárgyraszterekkel való munka esetén egy állandó Z-érték
használata sokkal hasznosabb.
Az OSNAPZ rendszerváltozó bekapcsolásával minden tárgyraszter az aktuális
VKR XY síkjára, ha pedig a SZINT értéke nem nulla, egy az XY síkkal
párhuzamos, megadott magasságban levő síkra vetítik.
MEGJEGYZÉS Objektumok rajzolása, vagy módosítása esetén győződjön meg róla,

hogy az OSNAPZ be vagy ki van-e kapcsolva. Nincs látható emlékeztető, és váratlan
eredményeket kaphat.
Geometriai pont kijelölése egy objektumon a tárgyraszter segítségével
1 A pont megadása promptnál tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt, és

kattintson a jobb oldali egérgombbal a rajzterületen. Jelölje ki a használni
kívánt tárgyrasztert.
2 Mozgassa a mutatót a kívánt tárgyraszter hely fölé.

Ha az AutoSnap be van kapcsolva, a mutatót a tárgyraszter automatikusan
a kiválasztott helyhez rögzíti, és egy jelölés és egy eszköztipp jelöli
a tárgyraszter pontot.
3 Válassza ki az objektumot.
A mutató rögzül objektumon található, a kiválasztáshoz legközelebbi,
leginkább megfelelő helyhez.
Futó tárgyraszterek beállítása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Rajzbeállítások parancsra.

2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Tárgyraszter lapján válassza ki
a használni kívánt tárgyrasztereket.
Tárgyraszter eszköztár
Parancssor: TRASZTER
Helyi menü: Tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt és kattintson a jobb oldali
egérgombbal a tárgyraszter menü megjelenítéséhez. Kattintson a Tárgyraszter
beállítások opcióra.
Futó tárgyraszterek munka közbeni be- és kikapcsolása
■ Az Állapotsorban kattintson a Traszter gombra, vagy nyomja meg az F3

billentyűt.
Ha a futó tárgyrasztereket beállította, akkor a beállítások be vagy ki vannak

kapcsolva.
A futó tárgyraszterek ideiglenes be- vagy kikapcsolásához tartsa lenyomva az
F3 billentyűt munka közben.
Parancssor: TRASZTER
Tárgyraszterek beállítása a sraffozási objektumok kihagyására
1 A parancssorba írja be: osoptions.

2 Írja be az 1 karaktert.

Tárgyraszter menü
Helyi menüből gyorsan és könnyen tud egy tárgyrasztert meghatározni.
A tárgyraszter menü az egérmutató helyén jelenik meg ha lenyomva tartja a
SHIFT billentyűt, és az egér jobb oldali gombjával, vagy egy másik
mutatóeszköznek a megfelelő gombjával kattint.
Az alapértelmezett tárgyraszter menü tárgyraszter és követési opciókat
tartalmaz. Ha meg kívánja változtatni a beállításokat, módosíthat egy
testreszabási fájlt. A termékhez tartozó fő testreszabási fájl az acad.cui.
Lásd még:
“Legördülő és helyi menük létrehozása” az Alkalmazáshoz igazítási útmutatóban
Tárgyraszterek használata
A Tárgyraszter menü megjelenítése
1 Írjon be egy olyan parancsot, amelyben egy pontot kell megadni. Például
írja be: vonal.
2 A Pontból promptnál tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt, és kattintson
a jobb oldali egérgombbal.
A Tárgyraszter menü jelenik meg, így ki tud választani egy tárgyraszter
opciót.
Vizuális segédeszközök beállítása tárgyraszterekhez

(AutoSnap)
™
A tárgyraszterek magukba foglalják az AutoSnap nevű vizuális segédeszközt,
hogy a tárgyraszterek hatékonyabban megtekinthetők és használhatók
legyenek. Az AutoSnap a mutató egy tárgyraszter hely fölötti mozgatása esetén
megjelenít egy jelölőt és egy eszköztippet.
AutoSnap eszközök
Az AutoSnap a következő raszter eszközöket tartalmazza:
■ Jelölő.Megjelenít egy tárgyraszter helyet, amikor a mutató egy objektum

felett vagy közelében mozog. A jelölő alakja attól a tárgyrasztertől függ,
amit jelöl.
■ Eszköztipp.Leírja, hogy az objektum melyik részét jelöli ki a mutató kis
környezetében.

■ Mágnes.A mutatót a legközelebbi azonosított tárgyraszterponthoz vezeti
és rögzíti azt. Biztosítja a látható megjelenítést, mely hasonló a rácspontra
ugráshoz.
■ Céldoboz. Körbeveszi a szálkeresztet, és meghatározza a területet, amelyen
belül a tárgyraszterek értékelésre kerülnek. A céldoboz megjelenítése ki- és
bekapcsolható, a mérete pedig módosítható.
Az AutoSnap jelölések, eszköztippek és a mágnes alapértelmezés szerint

bekapcsolt állapotban vannak. Az AutoSnap beállítások a Beállítások
párbeszédpanel Rajzolás lapján módosíthatóak.
AutoSnap használata egy tárgyraszter megerősítésére vagy megváltoztatására

Ha egynél több futó tárgyrasztert állított be, a TAB billentyű megnyomásával
léptethet egy adott objektum számára rendelkezésre álló összes tárgyraszter
pont között.
AutoSnap beállítások megváltoztatása

2 A Beállítások párbeszédpanel Rajzolás lapján módosítsa a beállításokat,
ahogy szükséges:
■ Jelölő.Be vagy kikapcsolja a jelölőt.
■ Mágnes.Be vagy kikapcsolja a mágnest.
■ AutoSnap eszköztippek megjelenítése.Be vagy kikapcsolja az
eszköztippeket.
■ AutoSnap céldoboz megjelenítése.Be vagy kikapcsolja a céldobozt,
amikor egy tárgyrasztert ad meg. Ennek a beállításnak nincs hatása
a tárgyraszterre, amikor nem az AutoSnap-et használja.
■ AutoSnap jelölő színe. A jelölő színét változtatja meg.
■ AutoSnap Jelölés nagysága.A jelölő méretét állítja be.

Tárgyraszter beállítások felülírása
Munka közben a futó tárgyraszterek ideiglenesen be- és kikapcsolhatóak egy
felülírási billentyű használatával. Az ideiglenes felülírási billentyűk egyéb rajzi
segédeszközök esetén is használhatóak; például az Orto mód és Poláris Mód
esetén.
Például, a futó tárgyraszterek bekapcsolásakor az egy pont esetére való
kikapcsolásukhoz tartsa lenyomva az F3 billentyűt. Amint felengedi ezt a
felülírási billentyűt, visszaállítja a futó tárgyrasztereket.
Léteznek ideiglenes felülírási billentyűk az egyéni tárgyraszterekhez is. A
felülírási billentyűk úgy vannak beállítva, hogy a rajzról való felpillantás nélkül,
érintéssel is könnyen megtalálhatóak legyenek.
A következő ábrán található billentyűk az alapértelmezettek, de a
billentyű-hozzárendelések szükség szerint megváltoztathatók és újak is
hozzáadhatóak.
Tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt és az ábra valamelyik ideiglenes felülírási billentyűjét:
1 Tárgyraszter felülírás: Végpont 5 Minden raszterezés és követés kikapcsolása
2 Tárgyraszter kiválasztás végrehajtása 6 Tárgyraszter felülírás: Középpont
3 Tárgyraszter követés ki-/bekapcsolása 7 Tárgyraszter felülírás: Felezőpont
4 Tárgyraszter mód be-/kikapcsolása

(TRASZTER)

2 1 1 2
3 3
4 4
váltás váltás
5 5
6 6
7 7
Billentyûzet (USA és Japán)
2 1 1 2
3 3
4 4
váltás váltás
5 5
6 7 6
Billentyûzet (Európa) 7
Az ideiglenes felülírási billentyűk a “Rajzbeállítások párbeszédpanel” beállított

más rajzi segédeszközök számára is elérhetőek.
Lásd még:
“Háló és a háló raszter beállítása”
“Merőleges rögzítés használata (Orto mód)”
“Poláris követés és poláris raszter használata”
“A Dinamikus adatbevitel használata”
Billentyűparancsok és ideiglenes felülírási billentyűk hozzáadása az Alkalmazáshoz
igazítási útmutatóban
A futó tárgyraszter beállítások átmeneti felülírása
■ Tartsa lenyomva az F3 billentyűt miközben dolgozik.

Amikor felengedi a billentyűt, az aktuális futó tárgyraszter beállításokat
állítja vissza.
A billentyűzet válaszidejének módosítása az ideiglenes felülírási billentyűk

számára
1 A Windows Vezérlőpulton kattintson a Billentyűzet opcióra.

2 A Billentyűzet tulajdonságok párbeszédpanelben, a Sebesség fülön
vontassa az Ismétlési sebesség csúszkát a billentyűzet válaszidejének
módosításához. Ezután kattintson az OK gombra.
A mutatómozgás korlátozása
Számos eszköz áll rendelkezésre, amelyeket a mutatómozgás rögzítésére
és korlátozására használhat.
Háló és a háló raszter beállítása

A rajzolási sebesség és hatékonyság növelésére megjeleníthet egy négyzetrácsos
hálót. Vezérelheti annak osztását, szögét és illesztését.
A háló négyzetrácsos mintán elhelyezkedő pontokból, vagy vonalakból áll,
amely a háló határokként megadott területen túl nyúlik. A háló használata
olyan, mintha rajzoláskor a lap alá becsúsztatna egy pontrácsos papírt. A háló
segíti az objektumok egymáshoz igazítását, és a közöttük lévő távolság
felmérését. A hálót a program nem nyomtatja ki.
A Raszter mód a szálkereszt mozgását a felhasználó által megadott léptékekre
korlátozza. Amikor a rasztermód be van kapcsolva, úgy tűnik, mintha a mutató
csak egy láthatatlan négyzetes rács pontjain tudna mozogni. Ez a mód olyankor
hasznos, ha a billentyűzet vagy a mutatóeszköz segítségével méretpontosan
kell pontokat megadnia.
A Háló mód és Raszter mód függetlenek, azonban gyakran kapcsolnak be
egyszerre.
A háló megjelenítési stílusának és területének szabályozása

Alapértelmezés szerint az FKR X és Y tengelyei más színben jelennek meg,
mint a háló vonalai. A színt a Rajzolási ablak színei párbeszédablakban
szabályozhatja. Ez a párbeszédpanel a Beállítások párbeszédpanel Rajzolás
lapjáról férhető hozzá.
Az RHATÁR parancs szabályozza a rács által lefedett rajzterületet. Választási
lehetőségként felülírhatja a határértékeket, hogy a háló borítást a felhasználói
koordináta-rendszer (FKR) egész XY síkjára kiterjessze. Ezt a beállítási

lehetőséget a Rajzolási beállítások párbeszédpanelben érheti el, vagy használja
a GRIDDISPLAY rendszerváltozót.
MEGJEGYZÉS Amikor dinamikus FKR-t használ, a hálóhatárokat automatikusan állítja

be a szilárdtest kijelölt lapja és a rendelkezésre álló rajzolási terület méretéhez viszonyítva.
A fő hálóvonalak gyakoriságának szabályozása

Ha a hálót inkább vonalakkal, mint pontokkal jeleníti meg, a fő hálóvonalaknak
nevezett sötétebb vonalakat jeleníti meg szünetekkel. Amikor decimális
mértékegységekkel, vagy láb és inch használatával dolgozik, a fő hálóvonalak
különösen hasznosak a gyors távolságmérésre. A fő hálóvonalak gyakoriságát
a Rajzolási beállítások párbeszédpanelben szabályozhatja.
racshatarok
kisebb racsvonalak
fo racsvonalak
racshatarok
kisebb racsvonalak
fo racsvonalak
Racsfo = 5 Racsfo = 12
A fő hálóvonalak megjelenítésének kikapcsolásához állítsa a fő hálóvonalak

gyakoriságát 1-re.
MEGJEGYZÉS Amennyiben a háló vonalak formájában van megjelenítve, a háló

határvonalait szintén sötétebb vonalakkal jeleníti meg. Nem szabad összekeverni ezeket
a határvonalakat a fő hálóvonalakkal.
A mutatómozgás korlátozása | 403

MEGJEGYZÉS Amikor a háló vonalak formájában van megjelenítve és a SNAPANG
értéke nem 0-ra van beállítva, a háló nem jelenik meg. A SNAPANG nem érinti a pontozott
vonalú háló megjelenítését.
A háló dinamikus módosítása zoomolás során

Ha rajza méretét változtatja, a hálókiosztás automatikusan követi azt, hogy az
új nagyításhoz alkalmasabb legyen. Ezt nevezikadaptív háló megjelenítésnek.
Például hogyha defókuszál, a megjelenített hálóvonalak sűrűsége
automatikusan csökken. És megfordítva, ha fókuszál, további hálóvonalak
jelennek meg a fő hálóvonalakkal azonos arányban.
A háló és a raszter osztásának megváltoztatása

Munkája során be- és kikapcsolhatja a Háló- és a Rasztermódot,
és megváltoztathatja a háló és a raszter osztását. Egy felülírás kulcs segítségével
átmenetileg be- és kikapcsolhatja a Raszter módot.
A raszter kiosztásnak és a hálóosztásának nem kell megegyeznie. Használhat
hivatkozási alapnak nagyobb háló-, de a pontosság érdekében kisebb
raszterosztást.
A Háló, a raszter szöge és a bázis módosítása

Ha egy meghatározott illesztés, vagy szög mentén kell rajzolnia, módosíthatja
a háló és raszter szögét a felhasználói koordináta-rendszer (FKR) elforgatásával.
Ez az elforgatás újrailleszti a szálkeresztet a képernyőre az új szögnek
megfelelően. A következő példában az FKR 30 fokkal elforgatott, hogy
illeszkedjen a horgony rúdja szögéhez.
FKR 0 fokkal elforgatva FKR 30 fokkal

elforgatva
A háló és a raszter pontok mindig az FKR origójához illesztettek. Ha váltania

kell a háló és raszter origója között, mozdítsa el az FKR-t.
Lásd még:
“Izometrikus háló és raszter beállítása”

Látványstílus használata a modell megjelenítésére
Rács megjelenítése és a rácsosztás beállítása

2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Raszter és Háló lapján jelölje ki a Háló
Be opciót a háló megjelenítéséhez.
3 A Raszter típusa területen győződjön meg arról, hogy a Háló raszter és
Négyszögletes raszter opciók ki vannak jelölve.
4 A Háló X kiosztása számára írja be a vízszintes háló kiosztást egységekben.
5 Azonos érték használatához a függőleges háló kiosztás esetén nyomja
meg az ENTER billentyűt. Egyébként írjon be egy új értéket a Háló Y
kiosztása számára.
Rasztermód bekapcsolása és a raszterosztás beállítása

2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Raszter és háló lapján jelölje be a Raszter
Be jelölőnégyzetet.
3 A Raszter típusa területen győződjön meg arról, hogy a Háló raszter és
Négyszögletes raszter opciók ki vannak jelölve.
4 A Raszter kiosztás X irányban mezőbe írja be a vízszintes raszter kiosztási
értéket egységekben.
5 Azonos függőleges raszterosztás megadásához nyomja meg az ENTER
billentyűt. Egyébként írjon be egy új távolságot a Raszter Y kiosztás mező
számára.
Háló határvonalak beállítása
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Rajzhatárok parancsra.

2 A parancssorba írja be egy, a háló határok bal alsó sarkában lévő pont
koordinátaértékeit.

3 Egy pont számára írja be a kordinátaértékeket a háló határvonala jobb
felső sarkában.
A háló határértékek a két pont által meghatározott négyszögletes területhez

vannak beállítva.
Parancssor: RHATÁR
A Raszter mód átmeneti felülírása
■ Tartsa lenyomva az F9 billentyűt, miközben dolgozik.

Amikor felengedi a billentyűt, visszaállítja a Raszter módot.
A háló és a raszter szögének elforgatása és a bázispont módosítása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Új FKR ➤ Z parancsra.

2 Írjon be egy elforgatási szöget az FKR számára.
4 Adjon meg egy új origópontot az FKR számára.
Parancssor: FKR
A háló megjelenítés változtatása pontok és vonalak között
1 A parancssorba írja be: LSAKTUÁLIS.

■ A háló pontokként való megjelenítéséhez adja meg a 2D Drótváz
opciót.
■ A háló vonalakként való megjelenítéséhez adjon bármely egyéb opciót.
Parancssor: LSAKTUÁLIS
A fő hálóvonalak gyakoriságának módosítása
1 Ha szükséges, a parancssorba írja be az LSAKTUÁLIS parancsot, és adjon

meg bármely, a 2D Drótváztól eltérő látványstílust.
2 Kattintson az Eszközök menü » Rajzbeállítások parancsra.

3 A Rajzolási beállítások párbeszédpanelben a Raszter és Háló fülön, adjon
meg egy számot a Legyen fősor minden beállítási lehetőség számára.
Parancssor: LSAKTUÁLIS
Merőleges rögzítés használata (Orto mód)

A mutatómozgás vízszintesre és függőlegesre korlátozható az objektumok
kényelmes és pontos létrehozása, szerkesztése érdekében.
Az objektumok létrehozásakor vagy módosításakor az Orto mód használatával
a mutató mozgását vízszintesre vagy függőlegesre korlátozhatja. A mutató
mozgatása során a gumivonal követi a vízszintes vagy függőleges tengelyt,
attól függően, hogy melyik esik közelebb a kurzorhoz.
Az aktuális felhasználói koordináta-rendszer (FKR) tájolása határozza meg a
vízszintes és függőleges irányokat. A 3D nézetekben, az Orto mód tovább
korlátozza az egérmutató mozgását fel és le irányban. Ebben az esetben az
eszköztipp megjelenít egy +Z, vagy -Z értéket a szög számára.
TIPP Használja a közvetlen távolságbeírást bekapcsolt Orto móddal meghatározott

hosszúságú ortogonális vonalak létrehozásához, vagy objektumok meghatározott távolságra
történő elmozgatásához.
A rajzolás és szerkesztés során bármikor be- vagy kikapcsolhatja az Orto módot.

Ha koordinátákat ír be, vagy tárgyrasztert ad meg, az Orto módot nem veszi
figyelembe. Az Orto mód átmeneti be- vagy kikapcsolásához tartsa lenyomva
az átmeneti felülírás billentyűjét, a SHIFT-et. Amikor használja az átmeneti
felülírás billentyűjét, a közvetlen távolságmegadás metódus nem elérhető.
További információk olyan objektumok rajzolásáról és szerkesztéséről, amelyek
olyan szög alatt fekszenek, mely nem párhuzamos sem a vízszintes sem a
függőleges tengellyel: “Poláris követés és poláris raszter használata” 408. oldal.
Bekapcsolt állapotban az izometrikus raszter beállítás elsőbbséget élvez az
FKR-rel szemben a vízszintes és függőleges irányok meghatározásában.
MEGJEGYZÉS Az Orto mód és a poláris követés nem lehet egyszerre bekapcsolva.

Az Orto bekapcsolása kikapcsolja a poláris követést.
Lásd még:

Orto mód be- és kikapcsolása
■ Az állapotsorban kattintson az Orto feliratra.

Az Orto mód átmeneti be- vagy kikapcsolásához munkája során tartsa
lenyomva a SHIFT billentyűt. Amikor használja az átmeneti felülírás
billentyűjét, a közvetlen távolságmegadás metódus nem elérhető.
MEGJEGYZÉS Az Orto bekapcsolása automatikusan kikapcsolja a poláris követést.
Parancssor: ORTO
Poláris követés és poláris raszter használata

A poláris követés megadott szögekre korlátozza a mutató mozgását. A poláris
raszter egy poláris koordináta szöge mentén adott növekményekre korlátozza
a mutató mozgását.
Objektumok létrehozásakor vagy szerkesztésekor a poláris követés használatával
megjeleníthetők a beállított szögkoordináták által definiált ideiglenes illesztési
útvonalak. 3D nézetekben a poláris követés további illesztési útvonalat biztosít
felfelé és lefelé irányban. Ebben az esetben az eszköztipp megjelenít egy +Z,
vagy -Z értéket a szög számára.
A poláris szögek az aktuális felhasználói koordináta-rendszer (FKR) tájolásához
és egy rajzban a szokásos bázisszög beállításhoz viszonyítottak. A bázisszög
irányának beállítása a Rajzi egységek párbeszédpanelben lehetséges.
A PolarSnap™ (poláris raszter) használatával megadott távolságokra állíthatja
a rasztert az illesztési útvonal mentén. A következő ábrán látható példában
két egység hosszú vonalat húz az 1. pontból a 2. pontba, és utána a 3. pontból
rajzol egy vonalat 45 fokos szög mentén az előző vonalig. Ha bekapcsolja a
45 fokos szögkoordináta-növekményt, az egy illesztési útvonalat és egy
gyorstippet jelenít meg, amikor a mutató áthalad a 0 vagy a 45 fokos szögön.
Az illesztési útvonal és az eszköztipp eltűnik, amint a mutató más szögre áll.

3
illesztési útvonal
poláris:
1.5<45
1 2
távolság és szög
eszköztipp
A mutató mozgatása alatt, amikor a mutató a polárszögek közelébe jut, illesztési

útvonalak és eszköztippek jelennek meg. Alapértelmezésben a szög növekménye
90 fok. Az objektum megrajzolható az illesztési útvonal és az eszköztippek
használatával. Használhatja a Poláris követést a Metsző és a Látszólagos
metszéspont tárgyraszterekkel annak érdekében, hogy meghatározza a poláris
illesztési útvonal és más objektumok metszéspontját.
MEGJEGYZÉS Az Orto mód és a poláris követés nem lehet egyszerre bekapcsolva. A

poláris követés bekapcsolása kikapcsolja az Orto módot. Ugyanígy a poláris raszter és a
háló raszter sem lehet egyszerre bekapcsolva. A poláris raszter bekapcsolása kikapcsolja
a háló rasztert.
Poláris szögek megadása (Poláris követés)

A poláris követési szöget 90, 60, 45, 30, 22.5, 18, 15, 10 és 5 fokonkénti
növekedés esetében lehet használni, de más szögeket is be lehet állítani.
A következő ábrán látható, hogy az illesztési útvonalak miként jelennek meg
a mutató 90 foknyi mozgatása során, ha a poláris szög növekedése 30 fokos
növekedésre lett beállítva.
poláris:
Y poláris: Y Y 1.5<90
1.5<30
poláris:
1.5<60
X X X
A 0 tájolása a Rajzi mértékegységek párbeszédpanelen (MÉRTEGYS) beállított

szögtől függ. A raszter iránya (óramutató járásával megegyező vagy ellentétes)
a mértékegységek beállításánál megadott iránytól függ.

Egy felülírás billentyű segítségével átmenetileg be- és kikapcsolhatja a poláris
követést. A közvetlen távolságmegadás nem érhető el, ha a poláris követés
használata során használja az átmeneti felülírás billentyűt.
Poláris távolságok megadása (Poláris raszter)

A poláris raszter a megadott poláris távolság többszöröseire korlátozza a mutató
mozgását. Például ha egy 4 egység hosszú távolságot ad meg a mutató
az elsőként megadott ponttól 0, 4, 8, 12, 16, stb. távolságra ugrik. A mutató
mozgatása során gyorstipp jelzi a szomszédos poláris raszter egységet. A
pontmegadás poláris távolságokra történő korlátozásához mind a poláris
követésnek és a raszter módnak (poláris raszterre állítva) bekapcsolva kell
lennie. A felülírás billentyű segítségével átmenetileg kikapcsolhat minden
raszterezést és követést.
Lásd még:
Poláris követés be- és kikapcsolása
■ Nyomja meg az F10 billentyűt, vagy kattintson az állapotsoron a Poláris

opcióra.
A poláris követés átmeneti ki- vagy bekapcsolásához munkája során tartsa
lenyomva az F10 billentyűt.
Poláris raszter távolság beállítása

2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Raszter és háló lapján jelölje be a Raszter
Be jelölőnégyzetet.
3 A Raszter típusa területen jelölje ki a Poláris raszter opciót.
4 A Poláris kiosztás mezőbe írja be a poláris távolságot.
5 Válassza a Poláris követés lapot, és jelölje be a Poláris követés Be
jelölőnégyzetet.
6 Válasszon egy szöget a Szögnövekmény legördülő listából.
Megadhat saját szöget is a További szögek opciót választva, és utána az
Új gombra kattintva.

Objektumok rajzolása poláris követés használatával
1 Kapcsolja be a poláris követést, és indítson el egy rajzoló parancsot, mint

például az ÍV, a KÖR, vagy a VONAL.
A poláris követést szerkesztő parancsokkal együtt is használhatja, mint
például a MÁSOL és a MOZGAT.
2 Amint pontmegadás céljából a mutatót mozgatja, megfigyelhető a
pontozott poláris követési vonal, amely a megadott követési szögeknél
jelenik meg. A pont, melyet akkor ad meg, amikor a vonal megjelenik,
illeszkedik a poláris követési szöghöz.
Objektumok rajzolása poláris távolság használatával
1 Kapcsolja be a rasztert és a poláris követést.

A Rajzbeállítások párbeszédpanel Raszter és háló lapján győződjön meg
arról, hogy a Poláris raszter opció van-e kiválasztva.
2 Indítson el egy rajzoló parancsot, mint például a VONAL.
3 Amint mozgatja a mutatót, figyelje meg, hogy a pontozott poláris követési
vonal gyorstippet jelenít meg, amely a távolságot és a szöget mutatja.
4 Adjon meg egy pontot.
Az új vonal hossza illeszkedik a poláris távolsághoz.
Poláris követési szögek beállítása

2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Poláris követés lapján jelölje be a Poláris
követés Be jelölőnégyzetet.
3 A Szögnövekmény legördülő listából válassza ki a poláris követési szöget.
4 További szögek beállításához válassza a További szögek jelölőnégyzetet.
Kattintson az Új gombra. Adja meg a szög értéket a szövegmezőben.
5 A Poláris szög mérése területen adja meg, hogy a poláris követés
növekménye az FKR-en, vagy a legutoljára létrehozott objektumon
alapul-e.

Szög rögzítése egy ponthoz (Szög)
Megadható egy szög felülírás, amely rögzíti a mutatót a következő pont
megadásáig.
Szög felülírás megadásához billentyűzzön be egy kisebb jelet (<), majd utána
egy szöget, akárhányszor egy parancs pont megadását kéri. A következő
parancssorozat a VONAL parancs során megadott 30 fokos felülírást mutatja.
Parancs: vonal
Adja meg az első pontot: Adja meg a vonal kezdőpontját.
Adja meg a következő pontot vagy [Vissza]: < 30
Szög felülírás: 30
Adja meg a következő pontot vagy [Vissza]: Adjon meg egy pontot.
A megadott szög rögzíti a mutatót, felülírva a háló rasztert, az Orto módot, és

a poláris rasztert. A beírt koordinátáknak és a tárgyrasztereknek elsőbbségük
van a szögfelülírással szemben.
Pontok és koordináták kombinálása vagy eltolása

Egy új pont helyének megadásához több pont koordinátaértékeit is
felhasználhatja, vagy megadhat létező objektumoktól számított eltolásokat.
Koordinátaértékek kombinálása (koordinátaszűrők)

A koordináta-szűrők használatával egyszerre egy koordinátaérték emelhető ki
meglévő objektumokon található helyekből.
A koordinátaszűrők egy új koordináta helyét az X érték egy helyről, az Y érték
egy második helyről, 3D koordináták esetében pedig a Z érték egy harmadik
helyről történő kiemelésével határozzák meg. Amikor a tárgyraszterekkel együtt
használja a koordinátaszűrőket, azok egy létező objektumból emelnek ki
koordinátaértékeket.
A koordinátaszűrők általában használhatók négyszög középpontjának, és egy
háromdimenziós pontnak az FKR XY síkbeli vetületének meghatározására.
Szűrő parancssori megadásához billentyűzzön be egy pontot, és egyet vagy
többet az X, Y, és Z karakterek közül. A következő bevitel egy meghatározott
koordinátaértékre korlátozódik.
Példa: Koordinátaszűrők használata 2D környezetben

Az alábbi ábrán látható tartólemez furata a lemezt határoló vízszintes és
függőleges vonalszakaszok felezőpontjainak XY koordinátáinak kiemelésével
lett központosítva a téglalapban.

y felezőpont
x felezőpont eredmény
A parancssori folyamat a következő:

Parancs: kör
Adja meg a kör középpontját vagy [3P/2P/ÉéS (érintő érintő sugár)]: .x
rajzelemnek… _mid
rajzelemnek… Válassza a tartólemez alsó élének vízszintes vonalát.
rajzelemnek… (YZ megadása szükséges): _mid
rajzelemnek…Válassza a tartólemez bal oldalának függőleges vonalát
Adja meg a kör sugarát vagy [Átmérő]: Adja meg a furat sugarát
A koordinátaszűrők csak akkor működnek, amikor az alkalmazás egy pont
megadását kéri. Ha a parancssorban kísérel meg koordinátaszűrőt használni,
hibaüzenet jelenik meg.
Példa: Koordinátaszűrők használata 3D környezetben

Ez a példa azt mutatja be, hogyan használjuk a koordinátaszűrőket egy
pontobjektum létrehozására egy háromdimenziós objektum középpontjában
(súlypontjában). A takartvonalakat az átláthatóság érdekében eltávolították.
Az új pont X koordinátáját az elsőként megadott helyről, Y koordinátáját a
másodikként megadott helyről, Z koordinátáját pedig a harmadikként megadott
helyről veszi a szoftver. A három érték az új pont koordinátaértékeibe lesz
foglalva.
Parancs: pont
Pont: .x
rajzelemnek
kiválasztott objektum (1)
(YZ megadása szükséges): .y
rajzelemnek…
(Z megadása szükséges): fel
Pontok és koordináták kombinálása vagy eltolása | 413

2
1
pont
3
Koordinátaszűrők használata kétdimenziós pont megadásakor
1 A pontot kérő promptnál adjon meg egy koordinátaszűrőt (.x vagy .y).
Például, írja be a .x szűrőt az X érték elsőként történő megadásához.
2 Első koordinátaérték kihúzott megadásához adjon meg egy pontot.
Például, ha .x szűrőt adott meg az 1. lépésben, az X értéket ebből a
pontból határozza meg.
3 A következő koordinátaérték kiemeléséhez adjon meg egy másik pontot.
Az új pont helye a 2. és 3. lépésben megadott pontok koordinátaértékei
alapján határozza meg.
MEGJEGYZÉS A 2. és a 3. lépésben a pont megadása helyett beírhat egy számértéket.
Koordinátaszűrők használata háromdimenziós pont megadásakor
1 A pont megadását kérő promptnál billentyűzzön be egy koordinátaszűrőt

(.x, .y, .z, .xy, .xz vagy .yz).
Például írja be: .x, ha elsőként az X értéket kívánja megadni.
2 Meghatározott koordinátaérték(ek) kinyeréséhez adjon meg egy pontot.
Például, ha .x szűrőt adott meg az 1. lépésben, az X értéket ebből a
pontból határozza meg.
3 A parancssorban a fennmaradó koordináták megadásához tegye
az alábbiak egyikét:
■ Eredeztesse a fennmaradó koordinátaértékeket egy pont megadásával.
■ Írjon be egy másik koordinátaszűrőt, és térjen vissza a 2. lépéshez.
Például ha az első lépésben .x szűrőt adott meg, adjon meg egy második
pontot az Y és Z koordináták egyszerre történő kiemeléséhez, vagy írja
be a .y vagy .z parancsokat az Y és Z külön-külön történő megadásához.
Az új pont helye a 2. és 3. lépésben megadott pontok koordinátaértékei
alapján adja meg.

MEGJEGYZÉS A 2. és a 3. lépésben a pont megadása helyett beírhat egy számértéket.
Pontok követése objektumokon

(tárgyraszter-követés)
Rajzolhatók objektumok más objektumokkal adott szöget bezárva, vagy azokhoz
adott módon viszonyítva, bizonyos irányokban, melyeket illesztési
útvonalaknak nevezünk.
™
Az AutoTrack segítségével megadott szög alatt, vagy más objektumokhoz
való speciális kapcsolatban rajzolhat objektumokat. Ha az AutoTrack-et
bekapcsolja, ideiglenes illesztési útvonalak segítségével hozhat létre
objektumokat pontos helyeken és szögek mentén. Az AutoTrack két követési
opciót tartalmaz: a poláris követést és a tárgyraszter-követést.
A AutoTrack be-, és kikapcsolható az állapotsor Poláris és TRKövetés gombjaival.
Az átmeneti felülírás billentyűkkel be- és kikapcsolhatja a tárgyrasztert, vagy
kikapcsolhatja az összes raszter és követés funkciót. Tekintse át a következő
billentyűzet illusztrációt: Tárgyraszter beállítások felülírása.
A tárgyraszter követés a tárgyraszterekkel együtt működik. Be kell állítania
tárgyrasztert, mielőtt követhetné egy objektum raszterpontjait.
Tárgyraszter követés
A tárgyraszter-követés használatával követhetők illesztési útvonalak, melyek
tárgyraszter pontokon alapulnak. Az átmeneti referenciapontoknál megjelenik
egy kis pluszjel (+), és maximum hét követő pontot jelölhet ki egyszerre.
Miután felvett egy pontot, vízszintes, függőleges, vagy poláris illesztési
útvonalak jelennek meg az adott ponthoz viszonyítva, miközben a mutatót a
rajzi útvonalak felett mozgatja. Például kiválaszthat pontokat egy olyan útvonal
mentén, amelyik egy objektum végpontján, felezőpontján, vagy objektumok
metszéspontján alapul.
A következő ábrán a Végpont tárgyraszter van bekapcsolva. Egy vonal rajzolását
a kezdőpontjára (1) kattintással indíthatja el, átmozgatva az egérmutatót egy
másik vonal végpont felett (2), hogy referenciaponttá váljon, majd ezután
végigmozgatva a mutatót a vízszintes illesztés mentén, hogy elhelyezze a
rajzolás alatt álló vonal (3) kívánt végpontját.

illesztési útvonal
2 3
Végpont:
1 0.48<0
kezdőpont referenciapont végpont
Tárgyraszter-követés beállításainak megváltoztatása

A tárgyraszter-követés alapértelmezett beállítása ortogonális. Az illesztési
útvonalak a felvett objektumpontoktól 0, 90, 180, és 270 fokra jelennek meg.
Ehelyett azonban használhatók poláris követési szögek is.
A tárgyraszter-követés során az objektumok pontjait automatikusan jelöli ki.
Mégis választhatja azt a beállítást, hogy a pontok kijelölése csak a SHIFT
billentyű megnyomására történjen.
Illesztési útvonal megjelenítés megváltoztatása

Beállítható, hogy az AutoTrack hogyan jelenítse meg az illesztési útvonalakat,
valamint az, hogy az AutoCAD hogyan vegyen fel objektumpontokat a
tárgyraszter követéshez. Alapértelmezés szerint az illesztési útvonalak a rajzablak
széléig tartanak. A hosszuk csökkenthető, egészen a 0 értékig.
Tippek a tárgyraszter-követés használatához

Az AutoTrack (poláris követés és tárgyraszter-követés) használata során
felfedezhetők olyan technikák, amelyek egyszerűsítenek bizonyos tervezési
feladatokat. Íme néhány, amit érdemes kipróbálni:
■ A Merőleges, Végpont és Felezőpont tárgyraszterek, és a tárgyraszter-követés

együttes alkalmazása bizonyos objektumok vég-, vagy felezőpontjából az
objektumra merőleges irányban elhelyezkedő pontok megadására
használható.
■ Az Érintő és Végpont tárgyraszterek és a tárgyraszter-követés együttes
alkalmazása ívek végpontjából érintő rajzolására használható.
■ A tárgyraszter követést ideiglenes követési pontokkal használja. Egy pont
promptjánál írja be az ák rövidítést, majd adjon meg egy átmeneti követési
pontot. A pontnál egy kis + jel jelenik meg. A mutató mozgatásakor az
átmeneti pont körül megjelennek az AutoTrack illesztési útvonalai. A mutató
+ jel fölé történő visszaállításával a referenciapont megszüntethető.
■ Miután egy tárgyraszterpontból referenciapont lett, a közvetlen
távolságmegadás használatával a pontok a tárgyraszterpont körüli illesztési
útvonalak mentén pontos távolságokra helyezhetők el. Egy pont

megadásához jelöljön ki egy tárgyrasztert, mozgassa a mutatót az illesztési
útvonal megjelenítéséhez, majd billentyűzzön be egy távolságot a
parancssorba.
MEGJEGYZÉS A közvetlen távolságmegadás nem érhető el, ha a poláris követés
használata során használja az átmeneti felülírás billentyűt.
■ A Beállítások párbeszédpanel Rajzolás lapján beállított Automatikus és SHIFT

a megszerzéshez opciók használatával kezelheti a referenciapontok
kijelölését. A pontok kiválasztása alapértelmezésben Automatikus. Olyan
rajzokon, ahol a pontok nagyon közel vannak egymáshoz, a SHIFT billentyű
megnyomásával átmenetileg elkerülhető egy pont kijelölése.
Tárgyraszter-követés be- és kikapcsolása
■ Nyomja meg az F11 billentyűt, vagy kattintson az állapotsoron a TRKövetés

gombra.
A tárgyraszter követés ideiglenes be- vagy kikapcsolásához tartsa lenyomva
az F11 billentyűt, amíg dolgozik.
Az AutoTrack beállításainak megadása

2 A Beállítások párbeszédpanel Rajzolás lapján az AutoTrack beállítások
pontnál jelölje be vagy törölje a következő, az illesztési útvonal
megjelenítésére vonatkozó beállításokat:
■ Poláris követési vektor megjelenítése: Vezérli az illesztési
útvonalak megjelenítését a tárgyraszter-követés számára. A
jelölőnégyzet törölt állapotában poláris követési útvonal nem jelenik
meg.
■ A követési vektor teljes képernyős megjelenítése: Vezérli az
illesztési útvonalak megjelenítését a tárgyraszter-követés számára. Ha
nincs bejelölve, a poláris követés útvonala a tárgyraszter-ponttól
csupán a mutatóig jelenik meg.
■ AutoTrack eszköztipp megjelenítése: Az AutoTrack eszköztippek
megjelenítését vezérli. Az eszköztippek információt nyújtanak
a tárgyraszter típusáról (a tárgyraszter-követés esetében), az igazítás
szögéről és az előző ponttól mért távolságról.

3 A Követési pont kijelölése mezőben válasszon ki egy
referenciapont-kiválasztási módszert a tárgyraszter-követés számára:
■ Automatikus. Automatikusan veszi fel az objektumpontokat. Az
opció kijelölése esetén a SHIFT billentyű megnyomásakor nincs
objektumpont kiválasztás.
■ Shift megnyomásával.Csak akkor veszi fel az objektumpontokat,
ha megnyomja a SHIFT billentyűt, miközben a mutató egy tárgyraszter
pont felett van.
Ponthelyek eltolásának követése (Követés)

A követés egy pont meghatározására használható ideiglenes pontok sorozatának
függőleges és vízszintes eltolásával.
A követés bármikor használhatja, amikor egy pontot kell megadnia. A követés
a mutatóeszközt használja egy pont meghatározására ideiglenes pontok
sorozatának függőleges és vízszintes eltolásával. Ha elkezdi a követést egy
kezdeti referenciapont meghatározásával, a következő referenciapontot az
adott pont függőleges vagy vízszintes eltolásához kényszeríti. Az eltolás irányát
egy gumiszalag vonal jelöli. Az eltolás iránya a mutató referenciapont feletti
átvitelével változtatható meg. Tetszőleges számú pontot követhet. A követés
módszert jellemzően tárgyraszterrel vagy közvetlen távolságmegadással
kombinálva szokták használni.
A követés használható például egy téglalap középpontjának szerkesztővonalak
nélkül történő meghatározására. Indítsa el a követést, és adja meg az egyik
vízszintes vonal felezőpontját. Vontassa a mutatót függőlegesen, és adja meg
az egyik függőleges vonal felezőpontját (2). Nyomja meg az ENTER billentyűt
a téglalap közepén található pont (3) elfogadásához.
Követés használata egy pont meghatározásához
1 Indítson el egy parancsot, mint például a VONAL parancs.

2 Tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt és kattintson a jobb oldali
egérgombbal a rajzterületen. Kattintson a Követés parancsra.
3 Adjon meg egy pontot.
4 Mozgassa a mutatót egyenesen felfelé, lefelé, balra vagy jobbra, amíg
meg nem jelenik egy gumiszalag-szerű vonal.
A mozgás iránya befolyásolja a követés irányát. Figyelje meg, hogy a
mutató balról jobbra mozgatása után közvetlenül az előző pont felett

kell átvinni a mutatót, hogy lehetővé váljon annak felfelé vagy lefelé
mozgatása.
5 Adja meg a második pontot.
6 Nyomja meg az ENTER billentyűt a követés befejezéséhez.
A vonal kezdőpontja a megadott pontokon átmenő függőleges és
vízszintes vonalak meghosszabbításának képzeletbeli metszéspontjába
kerül. A pozíciót a mutató első pont meghatározása utáni mozgatási
iránya határozza meg.
Parancssor: KÖVETÉS (Parancsmódosító)
Távolságok megadása
Egy pont megadásakor beírhat távolságokat, eltolásokat, és mért szakaszokat.
Közvetlen távolságok beírása

Pont megadható a mutató mozgatásával – jelezve az irányt –, majd beírva a
távolságot.
Vonalhossz gyors megadásához, koordinátaértékek beírása nélkül, adjon meg
egy pontot, a mutató mozgatásával jelezve az irányt, majd írja be az első
ponttól számított távolságot. Beírhatja a Gyors számológép által számított
távolságokat. További információ: A Gyors számológép használata.
A távolsággal történő közvetlen megadás bármely olyan parancshoz
használható, amelyhez egynél több pont szükséges. Az Orto mód, vagy a poláris
követés bekapcsolt állapotában ily módon könnyedén rajzolhatók megadott
hosszúságú és irányú vonalak.
MEGJEGYZÉS A közvetlen távolságmegadás nem érhető el, ha az Orto mód, a

tárgyraszter-követés vagy a poláris követés során használja az átmeneti felülíró billentyűket.
Lásd még:
“Poláris követés és poláris raszter használata” 408. oldal
“Szög rögzítése egy ponthoz (Szög)” 412. oldal
Vonal rajzolása a közvetlen távolságmegadás használatával
1 Indítsa el a VONAL parancsot és adja meg az első pontot.

2 Mozgassa a mutatóeszközt, míg a gumivonal ugyanakkora szögben ki
nem terjed, mint a rajzolni kívánt vonal.
Távolságok megadása | 419

3 Írjon be egy távolságot a parancssorba.
A vonal rajzolása a megadott hossz és szög méretében megy végbe.
Eltolás ideiglenes referenciapontokból

Felvehető egy ideiglenes referenciapont, amely bázispontként használható a
további pontok eltolásához.
A Ponttól parancsmódosító egy ideiglenes referenciapontot vesz fel, amely
bázispontként használható a további pontok eltolásához. A Ponttól módszer
nem rögzíti a mutatót ortogonális mozgásba. A Ponttól módszer általában a
tárgyraszterekkel kombinálva használható.
Pont eltolása az átmeneti referenciapontokból
1 A pont megadását kérő promptnál írja be: ponttól

2 Ha el kíván tolni egy létező objektumot, adjon meg egy tárgyraszter
módot. Ezután válassza ki az objektumot.
3 Írjon be egy relatív koordinátát.
Nyomja meg a SHIFT billentyűt és kattintson a jobb oldali egérgombbal
a tárgyraszter menü megjelenítéséhez.
Intervallumok megadása objektumokon

Kijelölhetők egyenlő távolságok objektumok mentén.
Objektumok szakaszokra osztásának áttekintése

Áttekintést nyújt az egyenlő távolságok két opciójáról objektumok mentén.
Bizonyos esetekben szükség van pontok létrehozására vagy szimbólumok
(blokkok) beillesztésére egy objektum egyenlő szakaszai mentén.
A következő lehetőségek közül választhat:
■ Szakaszok hosszának megadása (BEOSZTÁS)

■ Az egyenlő hosszúságú szakaszok számának megadása (FELOSZT)

Beosztáshoz és felosztáshoz a vonal, ív, spline, kör, ellipszis és vonallánc
rajzelemeket lehet felhasználni. Mindkét módszerrel azonosíthatja a szakaszokat
blokk vagy pont beillesztéséhez.
Pontok megadásával használható a Pont tárgyraszter egyéb objektumok
illesztésére beosztott vagy felosztott objektumokon, adott távolságokra. Blokkok
használatával pontos geometria alakítható ki, vagy felhasználói jelek
helyezhetők el a megfelelő helyeken. A blokkok elforgathatók minden
beillesztési pontnál.
Blokk csak akkor illeszthető be, ha már definiálta a rajzban. Változó
attribútumokat nem tartalmazhat a blokk, ha blokkhivatkozást illeszt be.
Azok a pontok, vagy blokkok, melyeket a BEOSZTÁS, vagy FELOSZT parancs
használatával rajzol, egy kiválasztási halmazban vannak elhelyezve. Emiatt,
ha azonnal szerkeszteni szeretné őket, használhatja a KIJELÖL parancs Előző
opcióját.
Lásd még:
“Blokkok létrehozása és használata (szimbólumok)” 495. oldal
Objektumok beosztása megadott távolságokban

Kijelölhetők egyenlő hosszúságok egy kijelölt objektum egyik végétől.
A BEOSZTÁS parancs használatával jelölhető be egy objektum megadott
távolságonként. Ezek a szakaszok pontokkal vagy blokkokkal jelölhetők. Egy
felosztott objektum utolsó szakasza rövidebb lehet, mint a megadott tartomány.
A beosztás, illetve felosztás kezdőpontja az objektumok típusától függően más
és más. A vonalaknál, nyitott vonalláncoknál vagy vonallánc szakaszoknál a
kijelölő ponthoz legközelebb eső végponttól indul az osztás. Zárt
vonalláncoknál ez a vonallánc kezdőpontja. Köröknél ez annál a középponttól
mért szögnél van, mely egyenlő az aktuális raszterszöggel. Ha például a
raszterszög 0, a kör „három óra irányban”, és az óramutató járásával ellentétes
irányban növekszik.
Ha a pontjelző egyetlen pontként jelenik meg (alapértelmezett beállítás), nem
fogja látni a méretezett intervallumokat. Számos módszerrel megváltoztathatja
a pontjelzők stílusát. A pontok stílusának egy párbeszédpanelben történő
megváltoztatásához használhatja a DPPTÍPUS parancsot, vagy a Formátum
menüből válassza a Pontstílus parancsot. A PDMODE rendszerváltozó a pont
jelölők megjelenését is vezérli. A rendszerváltozó segítségével megadhatja,
hogy a pontok például keresztként jelenjenek meg. A PDSIZE rendszerváltozó
vezérli a pont objektumok méretét.

Pontok objektumra illesztése beosztott távolságban
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Pont ➤ Beosztás parancsra.

2 Válassza ki a kívánt vonal, ív, spline, kör, ellipszis vagy vonallánc
rajzelemet.
3 Írja be a szakasz hosszát, vagy adja meg a hossz kijelöléséhez szükséges
pontokat.
A pontokat az objektumon megadott közönként helyezi el.
Parancssor: BEOSZTÁS
Blokkok objektumra illesztése beosztott távolságban
1 Szükség esetén hozza létre a beilleszteni kívánt blokkot.

2 Kattintson a Rajz menü ➤ Pont ➤ Beosztás parancsra.
rajzelemet.
4 Válaszoljon a promptra a b (blokk) opció beírásával.
5 Írja be a beilleszteni kívánt blokk nevét.
6 Írja be az I karaktert a blokknak a beosztott objektumhoz igazításához.
Billentyűzzön be egy n karaktert a 0 fokos forgatási szög használatához.
7 Írja be a szakasz hosszát, vagy adja meg a hossz kijelöléséhez szükséges
pontokat.
A blokkokat megadott közökkel illeszti be az objektumon.
Parancssor: BLOKK, BEOSZTÁS
Objektumok felosztása egyenlő részekre

Egy kijelölt objektum felosztható meghatározott számú, egyenlő hosszúságú
részre.
Létrehozhatók pontok, vagy beilleszthetők blokkok egy objektumon
meghatározott számú egyenlő szakaszra. Ez a művelet valójában nem bontja
az objektumot önálló objektumokra, csak megállapítja az osztáspontokat, hogy
azokat geometriai referenciapontokként használhassa.

kiválasztott blokkok öt egyenlő kiválasztott pontok öt
objektum szakaszon objektum egyenlő
szakaszon
A beosztás, illetve felosztás kezdőpontja az objektumok típusától függően más

és más. A vonalaknál, nyitott vonalláncoknál vagy vonallánc szakaszoknál a
kijelölő ponthoz legközelebb eső végponttól indul az osztás. Zárt
vonalláncoknál ez a vonallánc kezdőpontja. Köröknél ez annál a középponttól
mért szögnél van, mely egyenlő az aktuális raszterszöggel. Ha például a
raszterszög 0, a kör „három óra irányban”, és az óramutató járásával ellentétes
irányban növekszik.
Ha a pontjelző egyetlen pontként jelenik meg (alapértelmezett beállítás), nem
fogja látni a szakaszokat. Számos módszerrel megváltoztathatja a pontjelzők
stílusát. A pontok stílusának egy párbeszédpanelben történő
megváltoztatásához használhatja a DPPTÍPUS parancsot, vagy a Formátum
menüből válassza a Pontstílus parancsot. A PDMODE rendszerváltozó a pont
jelölők megjelenését is vezérli. A rendszerváltozó segítségével megadhatja,
hogy a pontok például keresztként jelenjenek meg. A PDSIZE rendszerváltozó
vezérli a pont objektumok méretét.
Pontok beillesztése egyenlő szakaszok jelölésére
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Pont ➤ Felosztás parancsra.

rajzelemet.
3 Írja be a szakaszok számát.
A szakaszok között egy-egy pont van elhelyezve.
Parancssor: FELOSZT
Blokkok beillesztése egyenlő szakaszok jelölésére egy objektumon
1 Szükség esetén hozza létre a beilleszteni kívánt blokkot.

2 Kattintson a Rajz menü ➤ Pont ➤ Felosztás parancsra.
rajzelemet.
4 Válaszoljon a promptra a b (blokk) opció beírásával.

5 Írja be a beilleszteni kívánt blokk nevét.
6 Írja be az I karaktert a blokk felosztott objektumhoz elforgatással történő
illesztéséhez. Billentyűzzön be egy n karaktert a 0 fokos forgatási szög
használatához.
7 Írja be a szakaszok számát.
Parancssor: BLOKK, FELOSZT
Geometriai információk kiemelése objektumokból

A lekérdező és a számoló parancsok segítségével információk nyerhetők
a rajzbeli objektumokról, és hasznos számítások végezhetők.
Távolságok, szögek, és pont helyek kinyerése

Kiemelheti két megadott pont viszonyának információit, például a közöttük
lévő távolságot vagy az XY síkban bezárt szögüket.
Két pont viszonyának meghatározásához megjelenítheti:
■ Távolságukat
■ Szögüket az XY síkban
■ Szögüket az XY síktól
■ Delta, azaz az X, Y, és Z koordinátáik különbségeit
delta X
az XY síkkal bezárt
szög
szög az XY síkban
delta Y
delta Z
A KOORD parancs egy megadott pont X, Y és Z koordinátaértékeit sorolja fel.
Lásd még:
“A koordináta-bevitel áttekintése” 356. oldal

Szög és távolság kiszámítása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Lekérdezés ➤ Távolság parancsra.

2 Határozza meg a kiszámítani kívánt távolság első és második pontját.
Egy részletes jelentés jelenik meg a parancssorban.
Parancssor: TÁVS
Terület információk kinyerése

Megjeleníthető a kijelölt objektumok, vagy a pontok sorozata által
meghatározott terület és kerület.
Egy pontokkal vagy számos, a legkülönfélébb objektumokkal megadott
körbezárt rész területét és kerületét számíthatja ki.
TIPP 2D-ben a különböző objektumok által határolt terület gyors kiszámításának módja
a HVONAL parancs használata. A HVONAL paranccsal a területen belüli pontot kiválasztva
zárt vonalláncot vagy lemezt hozhat létre. Ezt követően a vonallánc vagy lemez területének
és kerületének megállapításához a Tulajdonságok palettát vagy a LISTA parancsot
használhatja.
Használja a TERÜLET parancsot

A TERÜLET paranccsal pontok sorozatát határozhatja meg, vagy kiválaszthat
egy objektumot. Ha több objektum együttes területét szeretné kiszámítani,
számon tarthatja az aktuális összeget, miközben hozzáad vagy elvesz – egyszerre
egy – területet a kiválasztási halmazból. Nem használhatja az ablak és metsző
ablak opciókat az objektumok kiválasztásához.
A teljes területet és kerületet az AREA és a PERIMETER rendszerváltozókban
menti el.
Megadott terület számítása

Az AutoCAD rendszer segítségével tetszés szerint kiválasztott pontok által
meghatározott lemez területe mérhető le. A pontoknak az aktuális FKR XY
síkjával párhuzamos síkban kell elhelyezkedniük.
Geometriai információk kiemelése objektumokból | 425

7
1
6
5
3 2
megadott pontok tetszés szerinti zárt

tartomány
Objektum területének és kerületének számítása

Kiszámítható körök, ellipszisek, vonalláncok, poligonok, lemezek, és AutoCAD
3D szilárdtestek befoglalt területe és kerülete. A megjelenített információk a
kiválasztott objektum típusának megfelelőek lesznek:
■ Körök.Megjelenik a terület és kerület.

■ Ellipszisek, zárt vonalláncok, poligonok, síkbeli zárt spline
görbék és lemezek.Megjelenik a terület és kerület. Széles vonalláncok
esetében ezen területet a szélesség középvonala alapján határozzák meg.
■ Nyitott objektumok, például nyitott spline görbék és nyitott
vonalláncok.Megjelenik a terület és hossz. A területet úgy számítja ki,
mintha egy egyenes vonal kötné össze a kezdőpontot és a végpontot.
■ AutoCAD 3D szilárdtestek.Megjelenik az objektum térbeli befoglalt
területe.

Példa: hogyan számítja ki a különböző területeket
kiválasztott
vonallánc
zárt vonallánc kiszámított terület
kiválasztott
vonallánc
széles vonallánc kiszámított terület
kiválasztott
vonallánc
nyitott vonallánc kiszámított terület
Együttes terület számítása

Pontok megadásával vagy további objektumok kiválasztásával több terület
is lemérhető. Lemérhető például egy terven szereplő kiválasztott szobák
összterülete is.
Terület kivonása az összegzett területből

Az AutoCAD rendszer az összetett területekből egy vagy több olyan terület
kivonását is lehetővé teszi, amelyeket az eredeti terület részeként már
kiszámított. A példában az alaprajz területét számítják ki, majd kivonnak egy
szobát.

Példa: területek kivonása egy számításból
A következő példában a zárt vonallánc két nagyméretű furattal rendelkező
fémlemezt ábrázol. Először a vonallánc területét számítja ki, majd minden
lyuk kivonásra kerül. Az egyes objektumok területét és kerületét megjeleníti,
egyes lépést követő részösszegzéssel.
Parancs: terület
Adja meg az első sarokpontot vagy [Objektum/Hozzáad/Kivon]: h
Adja meg az első sarokpontot vagy [Objektum/Kivon]: o
(HOZZÁAD mód) Válasszon objektumokat: Válassza ki a vonalláncot (1).
Terület = 0,34, Kerület = 2,71
Összegzett terület = 0.34
(HOZZÁAD mód) Válasszon objektumokat: Nyomja meg az ENTER billentyűt.
Adja meg az első sarokpontot vagy [Objektum/Kivon]: k
Adja meg az első sarokpontot vagy [Objektum/Hozzáad]: o
(KIVON mód) Objektumok kijelöléséhez: Jelölje ki az alsó kört (2)
Összegzett terület = 0,32
(KIVON mód) Objektumok kijelöléséhez: Jelölje ki a felső kört (3)
Összegzett terület = 0,30
(KIVON mód) Kör, vagy vonallánc kijelöléséhez: Nyomja meg az ENTER billentyűt
Határozza meg először a sarokpontot, vagy [Objektum/Hozzáad]: Nyomja meg az ENTER
billentyűt
3
1
2
összegzett terület
Ezen kívül, a LEMEZ parancs használatával a lap és a lyukak lemezekké

konvertálhatók, a lyukak kivonhatók, majd a Tulajdonságok paletta vagy a
LISTA parancs segítségével a lap területe kiszámítható.
TIPP A területegységek más mértékrendszerre való átváltásához használja a Gyors

számológépet. További információ: A Gyors számológép használata.
Lásd még:
“Területek (lemezek) létrehozása és egyesítése” 487. oldal
“Az objektumtulajdonságok áttekintése” 297. oldal

A meghatározott terület kiszámítása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Lekérdezés ➤ Terület parancsra.

2 Adjon meg pontokat olyan sorrendben, hogy meghatározza a lemérendő
terület kerületét, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
Az első és utolsó pontok összekötése zárt területet alkot, míg a terület és
a kerület méretei a MÉRTEGYS parancs által meghatározott módon
jelenítődnek meg.
Parancssor: TERÜLET
Egy objektum területének kiszámítása

2 A parancssorba írja be: o (Objektum).
A kiválasztott objektum területét és kerületét jeleníti meg.
Területek összeadása a számítás során

2 Írja be: h (Hozzáad).
■ Adjon meg pontokat a hozzáadni kívánt terület definiálásához, majd
nyomja meg az ENTER billentyűt.
■ Írja be: o (Objektum) és válassza ki a hozzáadandó objektumokat.
Az új területek méretei és a területek összege jelenik meg.
4 Nyomja meg kétszer az ENTER billentyűt a parancs befejezéséhez.

Területek kivonása a számításból
1 Mialatt egy összegzett terület jelenik meg, írja be: k (Kivon).

■ Adjon meg pontokat a kivonni kívánt terület definiálásához, majd
■ Írja be: o (Objektum) és válassza ki a kivonandó objektumokat.
Az új területek definiálásakor a területek összegét frissíti.

Számológép használata
Az alkalmazással történő munka során számológép funkciókat érhet el.
Használhatja a Gyors számológép felületet vagy a parancssori számológépet.
A Gyors számológép használata

A Gyors számológép kézi számológépre hasonlító felülete segítségével
matematikai, tudományos és geometriai számításokat végezhet el, konvertálhat
mértékegységeket, módosíthatja objektumok tulajdonságait és kiértékelhet
kifejezéseket.
A Gyors számológép áttekintése

A Gyors számológép a legtöbb matematikai számológép funkcióihoz hasonló
lehetőségeket biztosít. Továbbá a Gyors számológép rendelkezik néhány, az
AutoCAD termékhez kapcsolódó szolgáltatással, például geometriai funkciókkal,
egy Egységkonverziós és egy Változók elnevezésű területtel.

A legtöbb számológéptől eltérően a Gyors számológép kifejezéseket épít. A
nagyobb rugalmasság érdekében a számológép nem végez azonnal kiértékelést,
amikor egy függvényre kattint. Ehelyett létrehozhat egy könnyen szerkeszthető
kifejezést, és amikor végzett, rákattinthat az egyenlő jelre (=) vagy
megnyomhatja az ENTER billentyűt. Később kiemelheti a kifejezést az
Előzmények területről, módosíthatja azt és újraszámíthatja az eredményeket.
A Gyors számológép segítségével
■ Matematikai és trigonometrikus számításokat végezhet

■ Hozzáférhet a korábban bevitt számításokhoz és áttekintheti azokat
■ A számológép és a Tulajdonságok paletta együttes használatával
objektumtulajdonságokat módosíthat
■ Mértékegységeket konvertálhat
■ Megadott objektumokhoz kapcsolódó geometriai számításokat végezhet
■ Értékeket és kifejezéseket másolhat ki és illeszthet be a Tulajdonságok
palettára és a parancssorba
■ Vegyes számok (töredékek), láb és hüvelyk értékek számításait végezheti el
■ Számológép változókat definiálhat, tárolhat és használhat
■ Használhatja a KAL parancs geometriai funkcióit
Számológép használata | 431

A Gyors számológép méretének és megjelenésének megváltoztatása
A Nagyobb/Kisebb gombra kattintva a számológépen csak a beviteli mező és
az Előzmények terület jelenítődnek meg. A nyilak kibontásával és összezárásával
kinyithat és bezárhat területeket. Megváltoztathatja a Gyors számológép
méretét, helyét és megjelenését is. Lásd: “A felhasználó felület beállításainak
megadása” 66. oldal.

A beviteli mező törlése
■ A Gyors számológép eszköztárán kattintson a Töröl gombra.

■ A Gyors számológép számbillentyűzetén kattintson a Töröl gombra.
A beviteli mezőben található értékeket, vagy kifejezéseket törli, és az értéket
0-ra állítja vissza.
Alapvető matematikai funkciók használata a Gyors számológépben
1 A számbillentyűzeten kattintson egy számra.

2 Kattintson egy műveleti jel (+, -, *, /) gombra. Ezután adja meg a
következő számot, és így tovább.
3 Kattintson az egyenlő (=) szimbólumra.
Az eredmény megjelenik a beviteli mezőben. A kifejezés és az eredmény
megjelenik az Előzmények területen is.
A Gyors számológép tudományos funkcióinak használata
1 A számbillentyűzeten kattintson egy értékre.

2 A Tudományos területen kattintson egy függvényre.
3 A számbillentyűzeten kattintson az egyenlő (=) jelre.
Az eredmény megjelenik a beviteli mezőben.
Egy szám abszolút értékének meghatározása a Gyors számológép segítségével
1 Miközben az aktuális érték látható kattintson az abs gombra a

Tudományos területen.
Az abszolút érték jelenik meg a beviteli mezőben.
Egy szám kerekítése a legközelebbi egész számra a Gyors számológép

segítségével
1 Miközben az aktuális érték látható kattintson az rnd gombra a


A legközelebbi egész számra kerekített érték jelenik meg a beviteli
mezőben.
Egy szám egészrészének megjelenítése a Gyors számológép segítségével
1 Miközben az aktuális érték látható kattintson a trunc gombra a

A szám egészrésze a tizedes rész nélkül jelenik meg a beviteli mezőben.
Egy érték tárolása a Gyors számológép memóriájában
■ Miközben az aktuális érték látható kattintson az MS gombra.

Az előző értéket felülírja, és az új értéket tárolja a memóriában.
Az aktuális érték hozzáadása a Gyors számológép memóriájában tárolt

értékhez
■ Miközben az aktuális érték látható kattintson az M+ gombra.

Megjelenik az új érték és már a memóriában látható érték összege.
A Gyors számológép memóriájában tárolt érték visszaállítása
■ Miközben az aktuális érték látható kattintson az MR gombra.

A megjelenített érték vagy kifejezés eltűnik és megjeleníti a memóriában
tárolt értéket.
A Gyors számológép memóriájában tárolt érték törlése
■ Kattintson az MC gombra.
A memóriában aktuálisan tárolt értéket törli.
A Gyors számológép elérése és működésének megértése

Az alkalmazásban háromféleképpen dolgozhat a Gyors számológéppel:
■ Közvetlenül az Eszköz menüről, a Központi eszköztárról, egy helyi menüből

vagy a parancssorból
■ Átlátszó módon egy parancs használata során egy helyi menüből vagy a
parancssorból

■ Átlátszó módon a Tulajdonságok palettáról
A választott módszer attól függ, hogy hogyan használja a Gyors számológépet.
A Gyors számológép közvetlen használata

Amikor közvetlenül a Gyors számológéppel dolgozik, úgy végezhet számításokat
és mértékegység átváltásokat, ahogy azt egy asztali számológép segítségével
tenné. A Windows Vágólap segítségével (CTRL+C, CTRL+V) a számítások
eredményeit az alkalmazás más részeire vagy külső programokba emelheti át.
Az elvégzett számítások nincsenek hatással a rajzra, nem változtatják meg azt.
A Gyors számológépet közvetlenül két módon érheti el:
■ Az Eszközök menüben kattintson rá a Paletták, majd ezután a Gyszámol

parancsra
■ A Központi eszköztáron kattintson a Gyors számológép gombra
■ A rajzszerkesztőben (amikor egyetlen parancs sem aktív) kattintson a jobb
gombbal, majd kattintson a Gyors számológép opcióra
■ A parancssorba írja be: gyszámol, majd nyomja meg az ENTER billentyűt
A Gyors számológép transzparens használata egy parancsból

Egy parancs használata során a Gyors számológépet átlátszó módon a
következőképpen érheti el:
■ Kattintson a jobb gombbal a helyi menü megjelenítéséhez. Kattintson a

Gyors számológép pontra.
■ Írja be a parancssorba: 'gyszámol.
A parancsba átvezetett számítások hatással vannak a rajzra. Például ha a VONAL

parancs segítségével egy vonalat rajzol, és a számológépből egy kifejezést vezet
át a parancssorba, a vonal következő pontja használja az eredményeket, amik
jelenthetnek egy távolságot vagy koordinátaértéket is. A Gyors számológépen
kattintson az Alkalmaz gombra a kifejezés alapján létrehozott érték a rajzba
történő átvezetéséhez.
MEGJEGYZÉS Amikor a Gyors számológépet átlátszó módon használja egy közvetlen

távolságmegadáshoz, az Alkalmaz gomb az értéket a parancssorba viszi át. Az érték
használatához a szálkereszt segítségével határozza meg az irányt, majd nyomja meg az
ENTER billentyűt.

A Gyors számológép transzparens használata a Tulajdonságok palettáról
Amikor módosítani kívánja a tulajdonságokat, és a kiértékelt kifejezéseket
alkalmazni kívánja a rajz objektumainál, átlátszó módon érheti el a Gyors
számológépet a Tulajdonságok palettáról. Használja a következő módszert:
■ Kattintson egy numerikus értéket tartalmazó szövegmezőre a Tulajdonságok

palettán. Ezután kattintson a mezőben megjelenő Gyors számológép gombra.
■ Egy érték kiszámítása után az Alkalmaz gombra kattintva helyezze az
eredményt a Tulajdonságok palettára.
Az objektumot, vagy rajztulajdonságot módosítja, és a változások megjelennek

a rajzban.
Matematikai kifejezések kiszámítása egy párbeszédpanelben

Beírhat és kiértékelhet matematikai kifejezéseket egy párbeszédpanelben a
következő formátum használatával:=kifejezés<END>.
MEGJEGYZÉS Egy kifejezés párbeszédpanelben történő kiértékeléséhez, győződjön

meg arról, hogy a CALCINPUT rendszerváltozó értéke 1-re van állítva.
A Gyors számológép használata

■ A parancssorba írja be: gyszámol

■ Kattintson a jobb gombbal a rajzterületen egy helyi menü megjelenítéséhez.
Kattintson a Gyors számológép pontra.
■ Az Eszközök menüben kattintson rá a Paletták ➤ Gyszámol parancsra.
■ A Központi eszköztáron kattintson a Gyors számológép ikonra.
A Gyors számológép használata egy parancsban

■ A parancssorba írja be: 'gyszámol .

■ Kattintson a jobb gombbal a helyi menü megjelenítéséhez. Kattintson a
Gyors számológép pontra.
A Gyors számológép használata a Tulajdonságok palettával
1 Nyissa meg a Tulajdonságok palettát.

2 Jelöljön ki egy vagy több objektumot.
3 Kattintson egy numerikus tulajdonságot tartalmazó mezőre.
4 Kattintson a Gyors számológép gombra a mezőben.
Kifejezések megadása, kiértékelése és visszanyerése

A Gyors számológépben szabványos matematikai elsőbbségi szabályok
használatával adhat meg kifejezéseket, átalakíthatja és visszanyerheti ezeket
a számításokat az Előzmények területről, valamint megértheti az angolszász
mértékegységek (hossz, terület és térfogat) használatának szabályait.
A Gyors számológép a kifejezéseket a következő szabványos matematikai
műveleti sorrendi alapján értékeli ki:
■ Először a zárójelben lévő kifejezéseket, a legbelső kifejezéssel kezdve

■ Az operátorokat hagyományos sorrendben értékelik: először a hatványok,
másodszor a szorzás és az osztás, majd végül az összeadás és a kivonás
■ A megegyező sorrendű operátorokat balról jobbra értékelik ki
A számológép beviteli mezőjében adhatja meg a kifejezéseket, és innen

másolhatja ki azokat. A Gyors számológép segítségével kétféle módon is
megadhat adatokat a beviteli mezőben. Megadhat kifejezéseket a Gyors
számológép számbillentyűzetével, vagy használhatja a számítógép
billentyűzetét vagy numerikus billentyűzetét. A számítógép numerikus
billentyűzetének használatához be kell kapcsolnia a NUMLOCK-ot.
Egy kifejezés kiértékeléséhez kattintson az egyenlő (=) jelre a Gyors számológép
számbillentyűzetén, vagy nyomja meg az ENTER-t a számítógép billentyűzetén.
A kifejezések szintaktikája
A Gyors számológép kifejezéseinek szintaktikája megegyezik a parancssori
számológép kifejezéseinek szintaktikájával. Például ha az 5,2,0 koordináták
által meghatározott vektorral kíván egy műveletet elvégezni, a beviteli mezőbe
írja be: [5,2,0]
A GETVAR függvényt használhatja egy rendszerváltozó értékének leolvasására.
A szintaktika
getvar(változónév)
További információért lásd: KAL.

Az Előzmények terület használata
Az Előzmények területen feljegyzésre kerülnek a korábbi számítások, úgy, mint
a valódi asztali számológép papírtekercsén. Az Előzmények terület segítségével
áttekintheti a korábbi műveleteket, és újra a beviteli mezőbe illesztheti azokat,
hogy eltérő paraméterekkel végezze el a kiértékelést.
Mértékegységek megjelenítési és kezelési szabályai

A Gyors számológép használatára a következő szabályok vonatkoznak:
■ A számítások eredményeit mindig decimális formátumban fejezi ki, kivéve,

ha a távolságot lábban és hüvelykben adták meg
■ A beviteli mezőben megadott szög értékeket fokként értelmezi, függetlenül
a Rajzi egységek párbeszédpanel beállításaitól. Radián, grad vagy fok értékek
megadásához írja a szög érték mögé az r, g vagy d betűk egyikét.
■ A szögszámítások eredményeit mindig fokban, teljes AutoCAD pontossággal
fejezi ki.
Amikor a rajzi egységek építészeti mértékegységek, a számológép a számítások

eredményeit angolszász mértékegységekben, építészeti formátumban adja
meg, és kerekíti az értékeket a rajzban megadott pontosság (LUPREC) szerint.
Más számítások eredményeit decimális formátumban, teljes pontossággal
jeleníti meg.
A láb, hüvelyk és tört hüvelyk értékeket kötőjellel vagy szóközzel választhatja
el, de nem kötelező azokat elválasztani. A következő szintaktikák közül
bármelyiket használhatja az érvényes láb-hüvelyk formátumú értékek
megadásához:
■ 5' vagy 60"

■ 5'-9" vagy 5' 9" vagy 5'9"
■ 5'-1/2" vagy 5' 1/2" vagy 5'1/2"
■ 5'-9-1/2" vagy 5' 9-1/2" vagy 5'9-1/2"
■ 5'-9 1/2" vagy 5' 9 1/2" vagy 5'9 1/2"
A hossz-számítások esetén a hüvelyk értékek jelölésénél nem kötelező a kettős

idézőjelek (") használata. Például az 5'9-1/2" helyett leírhatja az 5'9-1/2
formátumot is.
FIGYELMEZTETÉS Az angolszász mértékegységeknél a Gyors számológép a mínusz-

vagy kötőjeleket elválasztójelként, nem a kivonás operátoraként értelmezi. A kivonáshoz

használjon legalább egy szóközt a mínuszjel előtt vagy mögött. Például ha 9"-t kíván kivonni
5'-ből, írja inkább az5' -9" formátumot, az 5'-9" helyett.
A Gyors számológép segítségével négyzetláb és köbláb értékeket is kiszámíthat.

Négyzet- vagy köbláb értékek megadásához a következő rövidítéseket
használhatja:
■ négyzet láb vagy négyzetláb

■ köb láb vagy köbláb
Értékek másolása és beillesztése a Gyors számológép beviteli mezőjében
■ Kattintson a jobb gombbal a beviteli mezőben található értéken. Kattintson

a Másolás gombra.
Az aktuális beírást a Vágólapra másolja.
■ Kattintson az új helyen, majd kattintson a jobb gombbal. Kattintson a
Beillesztés menüpontra.
Az értéket az új helyre másolja.
Érték másolása a Gyors számológép beviteli mezőjéből a parancssorba
1 A Gyors számológép eszköztárán kattintson az Érték beillesztése a

parancssorba gombra.
A beviteli mezőben található értéket beilleszti a parancssorba.
Az Előzmények terület törlése
■ A Gyors számológép eszköztárán kattintson a Történet törlése gombra.

Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal az Előzmények területen. Kattintson
a Történet törlése pontra.
A Gyors számológép Előzmények területén tárolt érték vagy kifejezés

többszöri használata
1 Szükség esetén kattintson a C gombra a beviteli mező törléséhez.

2 Az Előzmények területen kattintson duplán egy értéken vagy kifejezésen.
Az érték vagy kifejezés megjelenítésre kerül a beviteli mezőben.
MEGJEGYZÉS A mutatónak az értéken vagy a kifejezésen kell állnia annak
kiválasztásához.

A Gyors számológép Előzmények területén található értékek vagy kifejezések
betűtípus színének megváltoztatása
1 Kattintson a jobb gombbal az Előzmények területen. Kattintson az Érték

betűtípusának színe vagy Kifejezés betűtípusának színe pontra.
2 A Szín párbeszédpanelen válasszon az Alapszínek közül, vagy kattintson
az Egyéni színek definiálása gombra.
Az egyéni színek definiálása során kiválaszthat egy felhasználói színt, és
azt az Egyéni színekhez adhatja.
Az Előzmények terület értékeihez és kifejezéseihez kiválasztott színeket
megjeleníti.
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal a Kifejezés betűtípusának színe
vagy az Érték betűtípusának színe pontra. Válasszon az Alapszínek közül,
vagy kattintson az Egyéni színek definiálása gombra.
Egy kifejezés másolása és beillesztése a Gyors számológép Előzmények

területének segítségével
■ Kattintson a jobb gombbal a kifejezésre az Előzmények területen. Kattintson

a Másolás gombra.
Az aktuális beírást a Vágólapra másolja.
■ Kattintson a jobb gombbal az új helyen. Kattintson a Beillesztés menüpontra.
A kifejezést az új helyre másolja.
Egy érték vagy kifejezés hozzáadása a Gyors számológép beviteli mezőjéhez
■ Kattintson duplán az értéken vagy a kifejezésen az Előzmények területen.

Az érték vagy kifejezés megjelenítésre kerül a beviteli mezőben.
MEGJEGYZÉS A mutatónak az értéken vagy a kifejezésen kell állnia annak
kiválasztásához.
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal az Előzmények területen, és válassza

az Érték hozzáfűzése a beviteli területhez vagy a Kifejezés hozzáfűzése a beviteli
területhez parancsot.
Egy tulajdonság módosítása a Tulajdonságok palettán a Gyors számológép

segítségével

MEGJEGYZÉS Ha a Tulajdonságok palettával történő munka során a Gyors
számológép meg van jelenítve az asztalon, az átmenetileg rejtett, amíg a
Tulajdonságok palettához tartozó számológépet használja.
2 A Tulajdonságok paletta Geometria területén kattintson egy

tulajdonságértékre.
Egy kis számológép ikon jelenik meg az értéktől jobbra.
MEGJEGYZÉS Csak a fehér háttérrel megjelenített tulajdonságok változtathatók
meg.
3 Kattintson a számológép ikonra.

A Gyors számológép megjelenik, és megjeleníti az objektum aktuális
értékét a beviteli mezőben.
4 Végezze el a kívánt számítást a megjelenő értékkel, majd kattintson az
egyenlő (=) gombra.
Az új érték megjelenik a beviteli mezőben.
5 Kattintson az Alkalmaz nyomógombra.
MEGJEGYZÉS Az Alkalmaz gomb csak szerkeszthető, szám alapú tulajdonságok
esetén jelenik meg.
A számológép bezárul, és az új érték megjelenik a Tulajdonságok palettán.

Az objektum módosítása a rajzban.
Egy pont X, Y és Z koordinátaértékeinek kinyerése a Gyors számológép

segítségével
MEGJEGYZÉS A Gyors számológép eszköztár Koordináták lekérése pontja a cur

függvényt használja.
1 A Gyors számológép eszköztárán kattintson a Koordináták lekérése

gombra.
A Gyors számológép átmenetileg bezárul, és a parancssorban két pont
megadását kéri.
2 Kattintson egy pontra a rajzban.
A Gyors számológép megjelenik és megjeleníti a pont koordinátaértékeit
a beviteli mezőben.

Két pont távolságának mérése a Gyors számológép segítségével
MEGJEGYZÉS A Gyors számológép eszköztár Két pont távolsága gombja a távs(p1,p2)

függvényt használja.
1 A Gyors számológép eszköztárán kattintson a Két pont távolsága gombra.

megadását kéri.
2 A rajzban kattintson egymás után az első, majd a második pontra.
A Gyors számológép megjelenik és megjeleníti a két pont távolságát a
beviteli mezőben.
Egy két ponttal megadott egyenes szögének meghatározása a Gyors

számológép segítségével
MEGJEGYZÉS A Gyors számológép eszköztár Két ponttal megadott egyenes szöge

funkciója az ang(p1,p2) függvényt használja.
1 A Gyors számológép eszköztárán kattintson a Két ponttal megadott

egyenes szöge gombra.
megadását kéri.
2 Adja meg az első, majd a második pont koordinátaértékeit.
A Gyors számológép megjelenik, és a két pont által meghatározott szöget
a beviteli mezőben található érték vagy kifejezés végére illeszti.
Négy pont segítségével megadott szakaszok metszéspontjának meghatározása

a Gyors számológép segítségével
MEGJEGYZÉS A Gyors számológép Négy ponttal megadott két vonal metszéspontja

gombja az ill(p1,p2,p3,p4) függvényt használja.
1 A Gyors számológép eszköztárán kattintson a Négy ponttal megadott

két vonal metszéspontja gombra.
megadását kéri.
2 Adja meg az első vonal első pontjának, majd az első vonal második
pontjának koordinátaértékeit. Ezután adja meg a második vonal első
pontjának, majd a második vonal második pontjának koordinátaértékeit.
A Gyors számológép megjelenik, és a kiértékelt kifejezést a beviteli
mezőben található érték vagy kifejezés végére illeszti.

Mértékegységek konvertálása
A Gyors számológép Mértékegységek konvertálása területén meghatározhatja
az egyes mértékegységekben megadott értékek más mértékegységekkel megadott
értékeit.
A mértékegységek konvertálását hossz, terület, térfogat és szög értékek esetében
végezheti el. Aszerint, hogy milyen típusú mértékegységet választ ki,
kiválaszthatja egységek egy listáját a konvertálás forrásául, valamint a
konvertálás céljául is.
A Konvertálandó érték mező automatikusan megjeleníti a beviteli mezőben

található értéket. Megadhat egy eltérő értéket is. A mértékegység konverzió
eredményei a Konvertált érték mezőben jelenik meg. Ezt az eredményt
beillesztheti a beviteli mezőbe a Konvertált érték mező számológép ikonjára
kattintva.
MEGJEGYZÉS A Konvertálandó érték mezőben decimális értékeket adjon meg

mértékegységek nélkül.
Egységek konvertálása a Gyors számológép segítségével
1 A Mértékegységek konvertálása területen válasszon ki egy mértékegység

kategóriát a Mértékegység típusa listában.
2 A Forrás mértékegység listában válassza ki a konvertálás forrásául szolgáló
mértékegység típusát.
3 A Cél mértékegység listában válassza ki a konvertálás céljául szolgáló
mértékegység típusát.
4 A Konvertálandó érték mezőben adja meg a konvertálni kívánt értéket.
A konvertált érték megjelenik a Konvertált érték mezőben.
Egy mértékegység-konverzió eredményének másolása a Gyors számológép

beviteli mezőjébe
1 A Mértékegységek konvertálása részen kattintson a Konvertálás

eredményének átvitele a beviteli területre gombra.

A konvertált érték megjelenik a beviteli mezőben.
Radiánok fokká konvertálása a Gyors számológép segítségével
1 A számbillentyűzeten adjon meg egy radiánban vett értéket.

2 A Tudományos területen kattintson az r2d gombra.
Fok konvertálása radiánra a Gyors számológép segítségével
1 A számbillentyűzeten adjon meg egy fokban vett értéket.

2 A Tudományos területen kattintson a d2r gombra.
Számológép változók létrehozása és használata

A Változók területen definiálhatja, tárolhatja és kiválaszthatja a számológép
változóit. A számológép változói lehetnek konstans értékek
(koordinátán/vektorok, valós számok és egészek) és függvények is. A Változók
területen a következő lehetőségek állnak rendelkezésére
■ Rákattinthat egy számológép változóra információk, például értékek, típusok

és leírások a Változók terület alján található Részletek mezőben történő
megjelenítésére.
■ Kattintson duplán egy számológép változóra annak a Gyors számológép
beviteli mezőjébe történő betöltéséhez.
További műveletek a Változók terület helyi menüit használva érhetők el.

Új számológép változók létrehozása
Új számológép változókat a Változók terület helyi menüit használva hozhat
létre. A Változók definiálása párbeszédpanelen az új változók definiálása során
a következő szabályok érvényesek:
■ Állandók. Az Érték vagy Kifejezés szöveges beviteli mezőben megadott

kifejezéseket kiértékeli a számológép változójának tárolása előtt. Az
állandókként definiált számológép-változók “globálisan” elérhetők.” A
globális állandókat különböző rajzokban és munkafolyamatokban érheti
el és használhatja.
■ Függvények. Az Érték vagy Kifejezés szöveges beviteli mezőben megadott
kifejezéseket szövegként tárolja. A függvényeket akkor értékeli ki, amikor
azokat a Gyors számológép beviteli mezőjében használja.
Globális állandók létrehozása

A következő eljárásokkal hozhat létre globális állandókat:
■ Adjon meg egy kifejezést a beviteli mezőben a következő formátumban: $

változónév = érték. Például az aranymetszési arány 8 tizedesjegy pontossággal
egy Phi nevű globális állandóként történő tárolásához adja meg a következőt
a beviteli mezőben: $=1.61803399.
■ Kattintson az Új változó gombra a Változók terület címsorában. A Változók
definiálása párbeszédpanelen kattintson az Konstans rádiógombra, és töltse
ki a többi mezőt.
■ Kattintson a jobb gombbal a Változók területen. Kattintson az Új változó
pontra.
Globális állandók elérése

A globális változók eléréséhez és azok továbbításához a Gyors számológép
beviteli mezőjébe tegye a következőt:
■ Kattintson duplán a változón a Gyors számológép Változók területén.

■ Kattintson egy változóra a számológép változók listájában, majd kattintson
a Változó visszaadása a beviteli területre gombra.
■ Adjon meg egy dollár jelet ($) és azt követően a változó nevét, majd nyomja
Egy ablak vagy párbeszédpanel szöveges vagy számot tartalmazó beviteli

mezőjében a globális állandók használatához a következő szintaktikát kell
használnia: =$ változónév, amit az END billentyű megnyomása követ. Például

a korábban említett Phi globális változó használatához adja meg: =$Phi, és
nyomja meg az END billentyűt.
MEGJEGYZÉS A Gyors számológépben csak az állandókra lehet azok globális

változónevével hivatkozni az ablakok és párbeszédpanelek szöveges vagy számot tartalmazó
beviteli mezőiben.
Rövid függvények használata

Számos minta számológép változó előre definiált a Rövid függvények kategória
alatt. Ezek a geometriai kifejezések a KAL függvényeit és a Végpont raszter
módot egyesítik. A következő táblázat felsorolja a számológép Változók
területén elérhető előre definiált változókat.
Változó A rövidítése Leírás

dee távs(vég,vég) Távolság két végpont között
ille ill(vég,vég,vég) Négy végponttal megadott két vonal metszéspontja
mee (vég+vég)/2 Két pont súlypontja
nee nor(vég,vég) Két végpont által meghatározott egyenes normál

egységvektora az XY síkban
rad rad Egy kiválasztott kör, ív vagy vonallánc ív sugara
vee vee(vég,vég) Vektor két végpontból
vee1 vec1(vég,vég) Egységvektor két végpontból
Ezeket a számológép változókat könnyen módosíthatja, vagy létrehozhatja a

saját változóit. További információt a KAL parancsnál talál.
Változók kategóriákba szervezése

A számológép Változók területén található változóit számos kategóriába
szervezheti. Ennek az eredménye egy egyszintű fastruktúra. A Rövid függvények
kategória már korábban létrejött és számos függvényt tartalmaz.
A Változók terület helyi menüinek segítségével létrehozhat, átnevezhet vagy
törölhet változókategóriákat.
Előre definiált változó használata egy Gyors számológép kifejezésben
1 A Változók területen kattintson a használni kívánt változóra.

2 A Gyors számológép Változók címsorában kattintson a Változó
visszaadása a beviteli területre gombra.

A változó a beviteli mezőben található kifejezés részeként jelenik meg a
beviteli mezőben.
Egy új változó létrehozása a Gyors számológépben
1 A Gyors számológép Változók címsorában kattintson az Új változó

gombra.
2 A Változók definiálása párbeszédpanel Változó típusa részén válassza a
Konstans vagy Függvény opciót.
3 A Változók definiálása párbeszédpanel Változó tulajdonságai részének
Név mezőjében adjon meg egy nevet a változónak. A változónevek nem
tartalmazhatnak szóközöket vagy speciális karaktereket.
MEGJEGYZÉS Amikor a beviteli mezőből hivatkozik erre a változóra, a
változónévnek a dollár jellel kell kezdődnie ($), hogy az megkülönböztethető legyen
a helyi LISP változóktól.
4 A Változó tulajdonságai részen a Csoportosítás pontnál kattintson válassza

az Új opciót.
5 A Kategória megadása párbeszédpanel Kategória tulajdonságai részének
Név mezőjében adjon meg egy nevet az új kategóriához.
6 A Leírás résznél adja meg az új kategória leírását. Kattintson az OK
nyomógombra.
7 A Változók definiálása párbeszédpanel Érték vagy kifejezés részén adja
meg az új változó értékét vagy kifejezését.
8 A Leírás pont alatt adja meg az új változó leírását. Kattintson az OK
nyomógombra.
Az új változó most megjelenik a Változók területen.
Változó szerkesztése a Gyors számológépben
1 A Változók területen kattintson a szerkeszteni kívánt változóra.

2 A Gyors számológép Változók területének címsorában kattintson a
Változó módosítása gombra.
3 A Változók definiálása párbeszédpanelen végezze el a kívánt
módosításokat a változón. Kattintson az OK nyomógombra.
Változó törlése a Gyors számológépben
1 A Változók területen kattintson a törölni kívánt változóra.

2 A Gyors számológép Változók területének címsorában kattintson a Törlés
gombra.
Egy új globális állandó létrehozása a Gyors számológép beviteli mezőjében
1 A Gyors számológép beviteli mezőjében használja a következő

szintaktikát: $ változónév = érték.
Például megadhatja: $Phi=1.618
MEGJEGYZÉS A globális változók esetében nincsenek megkülönböztetve a kis-
és nagybetűk.
A Gyors számológép hozzáadja a globális állandót a Változók területen

található változólistához.
Egy globális állandó elérése egy párbeszédpanelből vagy ablakból
■ Egy szöveges vagy számot tartalmazó beviteli mezőben adja meg a kifejezést
a következő szintaktikát használva: =$ változónév, majd nyomja meg az
END billentyűt.
Matematikai kifejezések kiértékelése párbeszédpanelben
MEGJEGYZÉS Kifejezések kiértékeléséhez egy párbeszédpanelben a CALCINPUT

rendszerváltozót 1-re kell beállítani.
■ Egy párbeszédpanelben, egy olyan területen, ahol számértéket billentyűzhet

be, adjon meg egy matematikai kifejezést a következő formátumban:
=kifejezés (például, = 5+3).
■ Nyomja meg az END billentyűt.
A kifejezés kiértékelődik és az értéke megjelenik.
Parancssor: CALCINPUT
A parancssori számológép használata

Ha beír egy kifejezést a parancssorba, gyorsan megoldhatja a matematikai
problémákat, illetve gyorsan találhat meg pontokat a rajzban.
A KAL parancs segítségével egy háromdimenziós számológép-segédprogram
indítható el, mely vektorkifejezések (pontok, vektorok és számok kombinációi),
valamint valós és egész kifejezések kiértékelésére alkalmas. A segédprogram
végrehajtja a szabványos matematikai függvényeket. Ezen kívül néhány olyan

különleges geometriai függvényt is tartalmaz, amelyek pontokkal, vektorokkal
és az AutoCAD rendszerben használt geometriával kapcsolatos műveletek
végrehajtására alkalmasak. A KAL paranccsal elvégezheti az alábbi műveleteket:
■ Vektorok számítása két pont alapján, vektorhosszak, normálvektorok (az

XY síkra merőleges vektorok) és vonalakon elhelyezkedő pontok számítása
■ Távolság, sugár, vagy szög számítása
■ Pont megadása egy mutatóeszközzel
■ Az utoljára megadott pont vagy metszéspont felhasználása
■ Tárgyraszterek változóként történő használata a kifejezésekben
■ Pontok konvertálása az FKR és a VKR között
■ Vektorok X, Y és Z komponenseinek szűrése
■ Pontok elforgatása egy tengely körül
Kifejezések kiértékelése
A KAL parancs a kifejezéseket a szabályos matematikai műveleti sorrend alapján
értékeli ki.
Matematikai műveletek az elvégzési sorrend szerint
Operátor Művelet
() Kifejezések csoportosítása
^ Numerikus kitevő jelölése
*, / Számok szorzása és osztása
+, - Számok összeadása és kivonása
Pontok kiértékelése
A KAL parancsot bármikor használhatja, ha egy parancson belül egy pontot,
vagy számot kell kiszámítani.
Például beírhatja a (mid+cen)/2 kifejezést egy pont meghatározásához, amely
pontosan egy vonal felezőpontja és egy kör középpontja között található.
A következő példa a KAL parancsot szerkesztési segédeszközként használja.
Meghatározza egy új kör középpontját, majd kiszámítja egy meglévő kör
sugarának egyötödét.

1
2 és 3
(mid+cen)/2
kör
középpontja

Parancs: kör
Adja meg a kör középpontját vagy [3P/2P/Éés (érintő érintő sugár)]: 'kal
>> Kifejezés: (mid+cen)/2
>> Válasszon rajzelemet a MID tárgyraszter funkcióhoz: Válassza ki a letörési vonalat (1).
>> Válasszon rajzelemet a CEN tárgyraszter funkcióhoz: Válassza ki a nagyobbik kört (2).
Adja meg a kör sugarát vagy [Átmérő] <Sugár>: 'kal
>> Kifejezés: 1/5*rad
>> Válasszon kört, ívet vagy vonallánc ívet a RAD függvényhez: Válassza ki a nagy kört
(3).
Matematikai kifejezések kiszámítása egy párbeszédpanelben

Beírhat és kiértékelhet matematikai kifejezéseket egy párbeszédpanelben a
következő formátum használatával:=kifejezés<END>.
MEGJEGYZÉS Egy kifejezés párbeszédpanelben történő kiértékeléséhez, győződjön

meg arról, hogy a CALCINPUT rendszerváltozó értéke 1-re van állítva.

Geometriai objektumok
rajzolása
19
Ebben a fejezetben
■ Vonalas objektumok rajzolása
Sokféle geometriai objektum hozható létre az egyszerű
■ Ívelt objektumok rajzolása
vonalaktól és köröktől a spline-görbékig és ellipszisekig. Az
■ Szerkesztővonalak
és referenciageometria rajzolása
objektumok rajzolását általában pontok mutatóeszközzel vagy
■ Területek (lemezek) létrehozása
koordinátaértékek parancssorban történő megadásával lehet és egyesítése
■ Revízió buborékok létrehozása
elvégezni.
451
Vonalas objektumok rajzolása
A vonal, a legalapvetőbb objektum, lehet egyetlen szakasz, vagy egymáshoz
kapcsolt szakaszok sorozata.
Vonalak rajzolása
Az egymáshoz kapcsolt szakaszból álló vonalakban minden egyes szakasz
önálló vonal objektum.
A VONAL parancs használatával egymáshoz kapcsolt vonalszakaszok hozhatók
létre.
Minden egyes vonalszakasz a többitől függetlenül szerkeszthető.
A vonalszakaszok sorozatát bezárhatja oly módon, hogy az első
és utolsó szakaszt csatlakoztatja.
A vonalakhoz tulajdonságokat rendelhet hozzá, például színt, vonaltípust és
vonalvastagságot. További információk a beállításokkal kapcsolatban: “Az
objektumok tulajdonságainak módosítása” 295. oldal.
Pontosan megadható minden egyes vonal végpontját meghatározó hely.
Lehetséges
■ Egy végpont koordinátaértékeinek beírása abszolút vagy relatív koordináták

használatával
■ Egy tárgyraszter megadása egy létező objektumhoz viszonyítva.
Meghatározhatja például egy kör középpontját a vonal egyik végpontjaként.
■ Kapcsolja be a hálórasztert és igazodjon egy helyhez.
Vannak más módszerek is pontos vonalak meghatározására. Nagyon hatékony

technika egy vonal eltolása egy létező vonalból, majd annak levágása vagy
meghosszabbítása a kívánt vonalhossz eléréséhez.
Használjon vonallánc objektumokat vonal objektumok helyett, ha a
szakaszokat egymáshoz kívánja kapcsolni egyetlen objektum létrehozásához.
Lásd még:
“Koordináták és koordináta-rendszerek (FKR) használata” 356. oldal
“Tárgyraszterek használata” 395. oldal
“Háló és a háló raszter beállítása” 402. oldal
“Objektum eltolása” 673. oldal
“Objektum megtörése és egyesítése” 699. oldal
452 | Fejezet 19 Geometriai objektumok rajzolása

Vonalak rajzolása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Vonal menüpontjára.

2 Adja meg a kezdőpontot.
A mutatóeszközzel is megadhat koordinátaértékeket a parancssorban.
3 Fejezze be az első vonalszakaszt a végpont megadásával.
Az előző vonalszakasz visszavonásához a VONAL parancs során, nyomja
meg a v billentyűt, vagy kattintson az eszköztár Visszavonás opciójára.
4 Szükség esetén adja meg a következő szakaszok végpontjait.
5 Nyomja meg az ENTER billentyűt a befejezéshez, vagy az billentyűt egy
vonalszakasz sorozat bezárásához.
Új vonal indításához az utolsó megrajzolt vonal végpontjából, indítsa
el újra a VONAL parancsot és az Adja meg a kezdőpontot prompt
Parancssor: VONAL
Vonalláncok rajzolása
A vonalláncok olyan egymáshoz kapcsolódó vonalszakaszok, amelyek egyetlen
objektumként jönnek létre. Létrehozhat egyenes vonalszakaszokat,
ívszakaszokat, illetve ezek kombinációját.
cso szimbolum eltero

szelessegek
A több szakaszból álló vonalak az egy szakaszból álló vonalakhoz képest további
szerkesztési lehetőségeket kínálnak. Például módosíthatja a szakaszok görbületét
és szélességét. A vonallánc a létrehozást követően a VLEDIT parancs segítségével
Vonalas objektumok rajzolása | 453

módosítható, vagy a SZÉTVET parancs segítségével egymástól független vonal-
és ívszakaszokká alakítható. Lehetséges
■ Vonalláncra illesztett spline valódi spline objektummá alakítása a SPLINE

parancs használatával
■ Zárt vonalláncok sokszöggé alakítása
■ Vonalláncok létrehozása az átfedő objektumok határvonalából
Ívelt vonalláncok létrehozása

Ha ívszakaszokat rajzol vonalláncként, az ív első pontja megegyezik a megelőző
szakasz végpontjával. Meghatározhatja az ív szögét, középpontját, irányát és
sugarát. Az ív szerkesztése egy második pont és egy végpont meghatározásával
is elvégezhető.
Zárt vonalláncok létrehozása

Egy zárt vonallánc megrajzolásával sokszög hozható létre. Egy vonallánc
bezárásához adja meg az objektum utolsó oldalának kezdőpontját, nyomja
meg a z (beZár), majd az ENTER billentyűt.
Széles vonalláncok létrehozása

Változó vastagságú vonalláncok létrehozására is lehetőség van a Szélesség és a
Félszélesség opciók használatával. Az egyes szakaszok szélessége beállítható,
és a szakaszok fokozatosan elvékonyíthatók. Ezek az opciók a vonallánc
kezdőpontjának megadása után válnak elérhetővé.
változó szélesség egységes szélesség
A Szélesség és a Félszélesség opciók a következőként megrajzolt vonallánc

szakasz szélességét állítják be. A nulla (0) szélesség vékony vonalat állít be.
A nullánál nagyobb értékek megadásakor a vastag vonalak kitöltöttek lesznek,
ha a Kitöltés opció be van kapcsolva, és csak a körvonaluk jelenik meg, ha a
Kitöltés opció ki van kapcsolva. A Félszélesség opció a vonallánc szélességét a
közepétől a külső széléig számítva állítja be.
Szűkít
Ha a Szélesség opciót használja, a program a kezdő és a befejező szélesség
megadását is kéri. Eltérő értékek megadásakor a vonallánc szélessége
megváltozik a hossza mentén. A vastag vonallánc szakaszok kezdő- és

végpontjai a vonal közepében vannak. A szomszédos vastag
vonallánc-szakaszok metszéspontjai általában sarkítottak. A nem érintőirányú
ívszakaszok, hegyesszögek vagy pontvonal vonaltípust alkalmazó szakaszok
nem törlődnek.
Vonalláncok létrehozása objektumok határvonalából

Vonalláncot készíthet az átfedő objektumok zárt görbét alkotó közös
határvonalából. A határvonal módszerrel létrehozott vonallánc külön objektum,
független a létrehozáshoz felhasznált objektumoktól. Az ilyen vonalláncokat
a többi vonallánccal azonos módon szerkesztheti.
A határvonal kiválasztásának folyamatát lerövidítheti nagy rajzok esetén,
ha egy határvonal-készletnek nevezett határvonal-csoportot ad meg. A készlet
a határvonal definiálásához használni kívánt objektumok kiválasztásával
hozható létre.
kiválasztott belső
pont
határvonal
Lásd még:
“Téglalapok és poligonok rajzolása” 458. oldal
“Összetett objektumok módosítása” 711. oldal
“Vonalvastagságok vezérlése” 345. oldal
Egyenes szakaszokat tartalmazó vonallánc rajzolása

2 Adja meg a vonallánc első pontját.
4 Ha szükséges, adjon meg további szakaszvégpontokat.
5 Nyomja meg az ENTER billentyűt a befejezéshez, illetve a c billentyűt
a vonallánc bezárásához.
Új vonallánc indításához az utolsó megrajzolt vonallánc végpontjából,
indítsa el újra a VLÁNC parancsot és az Adja meg a kezdőpontot prompt

Parancssor: VLÁNC
Vonal- és ívszakaszokat egyaránt tartalmazó vonalláncok rajzolása

2 Adja meg a vonallánc-szakasz kezdőpontját.
3 Adja meg a vonalláncszakasz végpontját.
■ Váltson át Ív módba, a következő karakter beírásával: í (Ív).
■ A visszaváltáshoz Vonal módba, billentyűzze be: n (voNal).
4 Szükség esetén adjon meg további vonallánc szakaszokat.

Parancssor: VLÁNC
Széles vonallánc létrehozása

2 Jelölje ki a vonalszakasz kezdőpontját.
3 Írja be: l (Szélesség).
4 Írja be a vonalszakasz kezdő szélességét.
5 Határozza meg a vonalszakasz végének szélességét a következő módszerek
egyikének használatával:
■ Egyenlő szélességű vonalszakasz létrehozásához nyomja meg az ENTER
billentyűt.
■ Vékonyodó vonalszakasz létrehozásához adjon meg más szélességet.


Parancssor: VLÁNC
Vonallánc határvonal létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Határvonal menüpontjára.

2 A Határvonal létrehozása párbeszédpanel Objektum típusa listájában
válassza a Vonallánc elemet.
3 A Határvonalkészlet területen tegye az alábbiak valamelyikét:
■ A nézetablak összes látható objektumából készített határvonal-készlet
létrehozásához válassza az Aktuális nézetablak opciót. Kerülje az opció
használatát nagy, összetett rajzok esetén.
■ A határvonalkészlet által tartalmazott objektumok megadásához
válassza az Új opciót. Válassza ki azokat az objektumokat, melyeket a
határvonal létrehozására kíván használni. Az opció kiválasztása esetén
a program a Létező halmaz elemet automatikusan kiválasztja.
4 Kattintson a Pontok kijelölése nyomógombra.

5 Adjon meg pontokat az összes olyan területen belül, melyet határoló
vonalláncként kíván definiálni.
Ez a terület teljesen zárt kell legyen, tehát a határoló objektumok között
nem lehet hézag. Egynél több területet is kiválaszthat. Amennyiben belső
zárt területeket kíván létrehozni a határvonalkészletben, kattintson a
Szigetkeresésre.
6 Nyomja meg az ENTER billentyűt a vonallánc határvonal létrehozásához
és a parancs befejezéséhez.
A parancs a határvonal alakját követő vonalláncot hoz létre. Mivel az új
vonallánc fedi a létrehozásához felhasznált objektumokat, azok
láthatósága megszűnhet. Továbbra is lehetséges azonban mozgatásuk,
másolásuk, és módosításuk, ahogy bármely más vonallánc esetében.
Parancssor: HVONAL

Téglalapok és poligonok rajzolása
A téglalapok és poligonok gyorsan létrehozhatók. A poligonok létrehozásával
egyszerűen lehet megrajzolni az egyenlő oldalú háromszögeket, négyzeteket,
ötszögeket, hatszögeket, stb.
Két parancs, a TÉGLALAP és a POLIGON, hatékony módszert biztosít téglalapok
és szabályos sokszögek, mint például egyenlő oldalú háromszögek, négyzetek,
ötszögek, hatszögek, stb. létrehozására. Szükség esetén használhatja a SZÉTVET
parancsot a kapott vonalláncok egyszerű vonalakká konvertálására.
Téglalapok rajzolása
Téglalap alakú zárt vonalláncok létrehozására használja a TÉGLALAP parancsot.
Meghatározhat hossz, szélesség és terület és forgatás paramétereket.
Szabályozhatja a sarkok típusát is a téglalapon—lekerekítés, letörés, vagy
sarkítás formájában.
Szabályos sokszögek rajzolása

Zárt, 3 és 1024 közötti számú egyenlő oldallal rendelkező vonalláncok
létrehozására használja a POLIGON parancsot. Az alábbi ábrák a három
különböző módszerrel készült poligonokat szemléltetik. Mindegyik esetben
két pont meghatározása szükséges.
él kezdőpontja
2
2
1
1
él végpontja
beleírt köréírt él
Lásd még:
Körülírt poligon rajzolása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Sokszög menüpontjára.

2 A parancssorba billentyűzze be az oldalak számát.
3 Adja meg a sokszög középpontját (1).

4 Körülírt poligon rajzolásához billentyűzze be: k.
5 Billentyűzze be a sugár hosszát (2).
Parancssor: POLIGON
Sokszög rajzolása egy él meghatározásával

3 Billentyűzze be: é (Él).
4 Adja meg a sokszög egyik oldalának kezdőpontját.
5 Adja meg a sokszög oldalának végpontját.
Parancssor: POLIGON
Beleírt poligon rajzolása

3 Adja meg a poligon középpontját.
4 A megadott pontok által meghatározott körbe írt poligon rajzolásához
billentyűzze be: b
5 Adja meg a sugár hosszát.

Parancssor: POLIGON
Téglalap rajzolása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Téglalap menüpontjára.

2 Adja meg a téglalap első sarokpontját.
3 Adja meg a téglalap másik sarokpontját.
Parancssor: TÉGLALAP
Többszörösvonal objektum rajzolása

A többszörösvonalak 1-16 darab, elemeknek hívott párhuzamos vonalból
állnak.
Többszörösvonal rajzolásakor használhatja a STANDARD stílust, melynek két
eleme van, vagy megadhat egy korábban létrehozott stílust. A többszörösvonal
igazítása és méretaránya a rajzolást megelőzően szintén megváltoztatható.
A többszörösvonalak igazítása meghatározza, hogy a mutató egyik vagy másik
oldalára, vagy középre illesztve mindkét oldalra kerül a többszörösvonal.
A méretarány a többszörösvonal teljes szélességét határozza meg az aktuális
mértékegységek segítségével. A többszörösvonal méretaránya nem befolyásolja
a vonaltípus méretarányát. Ha a többszörösvonal méretarányát megváltoztatja,
elképzelhető, hogy a vonaltípus méretarányát hasonló mértékben kell majd
megváltoztatnia, nehogy a pontok és vonalkák mérete aránytalan legyen.
Többszörösvonal-stílusok létrehozása
A többszörösvonalak elemszámának, valamint az egyes elemek tulajdonságainak
kezelése érdekében névvel ellátott stílusokat lehet létrehozni. A
többszörösvonalak tulajdonságai közé tartoznak a következők:
■ Az elemek teljes száma és az egyes elemek helyzete

■ Az egyes elemek távolsága a többszörösvonal közepétől

■ Az egyes elemek színe és vonaltípusa
■ A vonalak és az ún. csatlakozások láthatósága a csúcspontokban
■ A felhasznált végződések típusa
■ A többszörösvonal háttérkitöltési színe
öt elem
tíz elem
véglezáró rész
három elem
Egy többszörösvonal-stílus maximum 16 elemet tartalmazhat. A pozitív

eltolással rendelkező elemek a többszörösvonal egyik oldalán, a negatív
eltolással rendelkező elemek a másik oldalán jelennek meg.
Lásd még:
“Többszörösvonalak módosítása” 721. oldal
Többszörösvonal rajzolása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Többszörösvonal menüpontjára.

2 A parancssorba billentyűzze be az st rövidítést a kívánt stílus
kiválasztásához.
3 Billentyűzze be a stílus nevét, vagy a rendelkezésre álló stílusok
felsorolásához billentyűzzön be egy ? karaktert.
4 A többszörösvonal igazítható az i billentyű lenyomásával, majd a felső
ponthoz, origóhoz vagy alsó ponthoz igazítás kiválasztásával.
5 A többszörösvonal léptékének megváltoztatásához billentyűzze be az l
karaktert és adja meg az új léptéket.
Ezután kezdje el rajzolni a többszörösvonalat.
8 Adjon meg további pontokat, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt.
Három vagy több pont meghatározása után a többszörösvonal
bezárásához billentyűzze be: z.

Parancssor: TVONAL
Többszörösvonal-stílus létrehozása
1 Kattintson a Formátum menü ➤Többszörösvonal-stílus menüpontra.
2 A Többszörösvonal-stílus párbeszédpanelben kattintson az Új

nyomógombra.
3 A Új többszörösvonal-stílus létrehozása párbeszédpanelben adjon nevet
a többszörösvonal-stílusnak, és kiindulási alapként válasszon egy
többszörösvonal-stílust. Kattintson a Tovább gombra.
4 Az Új többszörösvonal-stílus párbeszédpanelben válasszon paramétereket

a többszörösvonal-stílushoz. Megadhat egy leírást is.
A Leírás kitöltése nem kötelező, hossza szóközökkel együtt legfeljebb 255
karakter lehet.

6 A Többszörösvonal-stílus párbeszédpanelben kattintson a Mentés
nyomógombra a többszörösvonal-stílus fájlban tárolásához (az
alapértelmezett fájl az acad.mln). Több többszörösvonal-stílus
is elmenthető ugyanabba a fájlba.
Több többszörösvonal-stílus létrehozásakor mentse el az aktuális stílust
még az új stílus létrehozása előtt, mert ellenkező esetben az első stílus
módosításai elvesznek.
Szabadkézi rajzolás
A szabadkézi rajzolás szabálytalan alakú határvonalak készítése, illetve
digitalizálni kívánt vonalak bevitele során hasznos.
A SKICC parancs szabadkézi skiccek rajzolására használható. A szabadkézi
rajzolás szabálytalan alakú határvonalak készítése, illetve digitalizálni kívánt
vonalak bevitele során hasznos.

szabadkézi
vonalak
Vázlatok létrehozása
A szabadkézi rajzoláshoz használja tollként a mutatóeszközt, rákattintással a
“toll” lehelyezhető a képernyőre a rajzoláshoz, majd újbóli kattintással
felemelhető a rajzolás befejezéséhez. A szabadkézi rajzok vonalszakaszokból
állnak. Az egyes vonalszakaszok lehetnek különálló objektumok vagy
vonalláncok is. A rajzolás megkezdése előtt be kell állítani a minimális hosszt
vagy a szakaszok növekményét. Rövid vonalszakaszokkal nagyobb pontosságot
lehet elérni, ez azonban jelentősen megnövelheti a rajzfájl méretét. Ezért,
mértéktartó módon használja ezt az eszközt.
A szabadkézi rajzolás előtt ellenőrizze a CELTYPE rendszerváltozót, hogy
meggyőződjék róla, hogy az aktuális vonaltípus a FÓLIA. Ha pontokat, vagy
szaggatott vonalat tartalmazó vonaltípust használ, és a vázlat-vonalszakaszt
rövidebbre állítja be mint a hézagok, vagy a vonalszakaszok hossza, akkor nem
fogja látni a hézagokat, vagy a vonalszakaszokat.
A szabadkézi vonalak törlése

A szabadkézi vonalakat a SKICC parancs Radír opciója használatával lehet
törölni. Radír módban ugyanis valahányszor a mutató metszi a szabadkézi
vonalat, a metszéspont és a vonal végpontja között minden törlődik.
Ha szabadkézi vonalakat rögzít, nem szerkesztheti, vagy törölheti azokat a
SKICC parancs Radír opciójával. Használja a RADÍR parancsot a skiccelés
befejezése után.
Szabadkézi rajzolás Tábla módban

A Tábla mód a digitalizáló tábla egyik üzemmódja. A szabadkézi rajzolás
használata Tábla módban többek között papíron lévő térképvonalak rajzba
történő közvetlen bevitele esetén hasznos. A szabadkézi rajzolás során a Tábla
mód nem kapcsolható ki.
Ha a Tábla mód be van kapcsolva, a program konfigurálható úgy, hogy a
papírrajz koordináta-rendszerét közvetlenül a világ koordináta-rendszerébe
képezze le. Így közvetlen megfeleltetés hozható létre a szálkereszt látszólagos

koordinátái, a tábla koordinátái és az eredeti rajz koordinátái között. Ha a
program a papírrajzon lévő koordináták közvetlen egyeztetésére van
konfigurálva, előfordulhat, hogy a képernyőn látható terület nem egyezik meg
a kívánt területtel. Ez a probléma elkerülhető, ha a szabadkézi rajzolás
megkezdése előtt a ZOOM parancs segítségével a teljes munkaterületre nagyít.
Néhány digitalizáló esetében nem jelölheti ki a menüket, amíg a Tábla mód
bekapcsolt állapotban van. Ezzel kapcsolatban további információt a digitalizáló
tábla dokumentációjában talál.
A szabadkézi rajzolás pontosságának megtartása

A szabadkézi rajzolás pontosságának megtartásához a lassú számítógépeken,
a rögzítés növekményét negatív értékűre kell állítani. A SKICC parancs
pozitívként kezeli ezt az értéket, de a mutatóeszköztől kapott minden pontot
összehasonlít a rögzítés növekményének kétszeresével. Ha az utolsó két pont
távolsága nagyobb a rögzítési növekmény kétszeresénél, a számítógép
figyelmeztető hangjelzést ad, hogy a pontosság megtartása érdekében a
vonalhúzás sebességét csökkenteni kell. Ha a rögzítési növekmény értéke
például -1, akkor a mutatót maximum 2-es értékű növekményben mozdítsa
el. Ez a módszer nem lassítja le a vonalhúzást.
Szabadkézi vonalak rajzolása és rögzítése
1 A parancssorba billentyűzze be: skicc

2 A Rögzítés növekménye promptnál billentyűzze be a vonalszakaszok
minimális hosszát.
3 Kattintson a kezdőpontra a “toll” letételéhez.
A program a mutatóeszköz mozgását követve rajzolja meg a
meghatározott hosszúságú szabadkézi vonalszakaszokat. A SKICC parancs
nem fogad el koordináta-bevitelt. A parancs futása közben a szabadkézi
vonalak különböző színben jelennek meg.
4 Kattintson a végpontra a “toll” felemeléséhez, így a kurzort rajzolás nélkül
mozgathatja az egész képernyőn. Az új kezdőpontra kattintva a rajzolást
a mutató új pozíciójából folytathatja.
5 Nyomja meg bármikor az r billentyűt , hogy rögzítse (mentse) az
adatbázisban az éppen rajzolt vonalat, valamint a már megrajzoltakat.
Ha a „toll” le van téve, a rajzolás a rögzítést követően folytatható. Ha a
„toll” fel van emelve, a rajzolás folytatásához kattintson a mutatóeszköz
gombjával. A szabadkézi vonal mindig onnan indul, ahol a mutató
a kattintás pillanatában található.
6 Nyomja meg az ENTER billentyűt a szabadkézi rajzolás befejezéséhez és
a még nem rögzített vonalak rögzítéséhez.

Szabadkézi vonalak törlése
1 A SKICC parancs futása közben nyomja meg az r billentyűt (Radír).

Ha a toll le volt téve, akkor felemelkedik.
2 Vigye a mutatót az utoljára rajzolt vonal végpontjához, majd mozgassa
visszafelé addig, amíg a vonalat törölni kívánja.
3 A törlés befejezéséhez és a visszatéréshez a SKICC parancshoz, nyomja
meg a p billentyűt. A törlés érvénytelenítéséhez nyomja le az r billentyűt.
Ha az aktuális nézetablakot a szabadkézi rajzolás közben meg kívánja
változtatni, győződjön meg arról, hogy a toll fel van emelve, az addig
megrajzolt vonalak el vannak mentve, valamint a Tábla mód ki van
kapcsolva.
Ívelt objektumok rajzolása

Görbe objektumok az ívek, körök, vonallánc ívek, gyűrűk, ellipszisek és spline.
Ívek rajzolása
Íveket többféleképpen lehet rajzolni. Az első módszer kivételével az AutoCAD
az íveket az óramutató járásával ellentétes irányban rajzolja.
Ív rajzolása három pont meghatározásával

Egy ív megrajzolható három pont megadásával. Az alábbi példában az ív
kezdőpontja egy vonal végpontjához illeszkedik. Az íven lévő második pont
a kör középpontjához illeszkedik.
vonal végpontja
2
1 3
Ív rajzolása a kezdőpont, középpont és végpont meghatározásával

A kezdőpont, középpont és végpont ismeretében az ív létrehozása a kezdőpont
vagy a középpont meghatározásával is elkezdhető. A középpont annak a körnek
a közepe, aminek az ív része.

3
1
3 2
kezdőpont (1), középpont (1),
középpont (2), végpont kezdőpont (2), végpont
(3) (3)
Ív rajzolása a kezdőpont, középpont és szög meghatározásával

Ha van egy kezdőpont és egy középpont, amihez illeszteni lehet, és tudja
a bezárt szöget, használja a KezdőP, KözépP, Szög vagy KözépP, KezdőP, Szög
módszert.
bezárt szög
A bezárt szög meghatározza az ív végpontját. Használja a KezdőP, VégP, Szög

módszert, ha mindkét végpont ismert, de nem tudja az ív középpontját.
1
1
1 2
2
2
kezdőpont, középpont, középpont, kezdőpont, kezdőpont, végpont,
szög szög szög
Ív rajzolása a kezdőpont, középpont és a hossz meghatározásával

Amennyiben rendelkezik egy raszterhez használható kezdőponttal és
középponttal, és ismeri a húr hosszát, használja a KezdőP, KözépP, Hossz vagy
a KözépP, KezdőP, Hossz módszert.
Ívelt objektumok rajzolása | 467

húrhossz
1 1
2
2
húrhossz
kezdőpont, középpont, hossz középpont, kezdőpont,
hossz
Az ív húrjának hossza adja meg a központi szöget.
Ívek rajzolása a kezdőpont, végpont és iránysugár meghatározásával

Ha van egy kezdőpont és egy végpont, használja a KezdőP, VégP, Irány vagy
KezdőP, VégP, Sugár módszert.
A bal oldali ábrán egy olyan ív látható, amely a kezdő- és végpontja, valamint
a sugár meghatározásával készült. A sugarat a hossz beírásával, vagy a
mutatóeszközzel az óramutató járásával megegyező vagy azzal ellentétes
irányban a rajzterületre kattintva lehet megadni.
sugár
1 irány
2
1
kezdőpont, végpont, kezdőpont, végpont, irány
sugár
A jobb oldali ábrán egy olyan ív látható, amelynek rajzolása során a

mutatóeszközzel az ív kezdő- és végpontját, valamint egy irányt adtak meg.
Ha a mutatót a kezdő- és végpont fölé helyezi, akkor az ív az objektumhoz
képest konkáv lesz, amint az ábrán is látható. Ha a mutatót lefelé mozgatja,
akkor az ív az objektumhoz képest konvex lesz.
Folytonos ív- és egyenes vonalszakaszok rajzolása

Közvetlenül miután befejezett egy ívet, elindíthat egy érintő vonalszakaszt az
ívhez egy végpontnál a VONAL parancs elindításával és lenyomva az ENTER
billentyűt az Adja meg az első pontot promptnál. Mindössze a vonal hosszát
kell meghatározni.

ív végpontja
létrejövő vonal
Fordítva is működik: miután befejezett egy vonalat, elkezdhet egy érintő irányú
ívet egy végpontnál az ÍV parancs elindításával és az ENTER billentyű
lenyomásával az Adja meg a kezdőpontot prompt megjelenésekor.
Ívek sorozatát hasonlóképpen lehet létrehozni. Összekapcsolt íveket a Rajz
menü Ív menüpontjának kiválasztása után a Folytatás menüpont
alkalmazásával is lehet rajzolni. Minkét esetben a keletkező objektumok
érintőlegesek lesznek az előzőre. A Folytatás opció ismétlésére a helyi menü
is használható.
Lásd még:
Ív rajzolása három pont meghatározásával
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Ív ➤ 3 Pont menüpontjára.

3 Adjon meg egy pontot az íven.
4 Jelölje ki a végpontot.
Parancssor: ÍV
Ív rajzolása a kezdőpont, a középpont és a végpont meghatározásával
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Ív ➤ Start, Közép, Befejezés menüpontjára.

2 Jelölje ki a kezdőpontot.
3 Adja meg a középpontot.

Parancssor: ÍV
Ív folytatása érintőleges vonallal
1 Fejezze be az ívet.
3 Nyomja meg az ENTER billentyűt az első promptnál.
4 Adja meg a vonal hosszát és nyomja meg az ENTER billentyűt.
Parancssor: VONAL
Ív folytatása érintőleges ívvel
1 Fejezze be az ívet.
2 Kattintson a Rajz menü ➤ Ív ➤ Tovább menüpontra.
3 Adja meg az érintő ív második végpontját.
Parancssor: ÍV
Körök rajzolása
Köröket több módon lehet rajzolni. Az alapértelmezés szerinti módszer
a középpont és a sugár meghatározása. Három másik módszer létezik körök
rajzolására, melyeket a következő ábra mutat be.

középpont sugár
sugár
3
érintő
objektumok
1 2 1 2
középpont, sugár átmérő kerület érintő, érintő,

megadása két megadása három sugár
ponttal ponttal
Objektumokat érintő kör rajzolása

Az érintési pont az a pont, ahol egy objektum egy másikkal érintkezik, anélkül,
hogy metszené azt. Amennyiben olyan kört kíván rajzolni, amely más
objektumokat érint, adja meg az objektumokat, majd adja meg a kör sugarát.
A következő ábrán a készülő kört sötét színnel, az érintési pontokat pedig
számmal (1) és (2) jelöltük.
1 2 1 1
2
új kör sugara = 1 új kör sugara = 2 új kör sugara = 4
Három pontot érintő kör rajzolása előtt állítsa be az Érintő tárgyraszter módot
a TRASZTER parancs segítségével, majd alkalmazza a körszerkesztés
hárompontos módszerét.
Lásd még:
“Tárgyraszterek használata” 395. oldal
“Izometrikus körök rajzolása”
Körök rajzolása a középpont és a sugár vagy átmérő meghatározásával
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Kör ➤ Közép, Sugár (vagy Közép, Átmérő)

menüpontjára.

2 Adja meg a középpontot.
3 Adja meg a sugarat vagy átmérőt.
Parancssor: KÖR
Két objektumot érintő kör létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Kör ➤ Érintő, Érintő, Sugár menüpontjára.

A parancs az Érintő tárgyraszter módot indítja el.
2 Adja meg az első érinteni kívánt objektumot.
3 Adja meg a második érinteni kívánt objektumot.
4 Határozza meg a kör sugarát.
Parancssor: KÖR
Ívelt vonalláncok rajzolása

A vonalláncok olyan egymáshoz kapcsolódó vonalszakaszok, amelyek egyetlen
objektumként jönnek létre. Létrehozhat egyenes vonalszakaszokat,
ívszakaszokat, illetve ezek kombinációját.
cso szimbolum eltero

szelessegek
A több szakaszból álló vonalak az egy szakaszból álló vonalakhoz képest további
szerkesztési lehetőségeket kínálnak. Például módosíthatja a szakaszok görbületét
és szélességét. A vonallánc a létrehozást követően a VLEDIT parancs segítségével

módosítható, vagy a SZÉTVET parancs segítségével egymástól független vonal-
és ívszakaszokká alakítható. Lehetséges
■ Vonalláncra illesztett spline valódi spline objektummá alakítása a SPLINE

parancs használatával
■ Zárt vonalláncok sokszöggé alakítása
■ Vonalláncok létrehozása az átfedő objektumok határvonalából
Ívelt vonalláncok létrehozása

Ha ívszakaszokat rajzol vonalláncként, az ív első pontja megegyezik a megelőző
szakasz végpontjával. Meghatározhatja az ív szögét, középpontját, irányát és
sugarát. Az ív szerkesztése egy második pont és egy végpont meghatározásával
is elvégezhető.
Zárt vonalláncok létrehozása

Egy zárt vonallánc megrajzolásával sokszög hozható létre. Egy vonallánc
bezárásához adja meg az objektum utolsó oldalának kezdőpontját, nyomja
meg a z (beZár), majd az ENTER billentyűt.
Széles vonalláncok létrehozása

Változó vastagságú vonalláncok létrehozására is lehetőség van a Szélesség és a
Félszélesség opciók használatával. Az egyes szakaszok szélessége beállítható,
és a szakaszok fokozatosan elvékonyíthatók. Ezek az opciók a vonallánc
kezdőpontjának megadása után válnak elérhetővé.
változó szélesség egységes szélesség
A Szélesség és a Félszélesség opciók a következőként megrajzolt vonallánc

szakasz szélességét állítják be. A nulla (0) szélesség vékony vonalat állít be.
A nullánál nagyobb értékek megadásakor a vastag vonalak kitöltöttek lesznek,
ha a Kitöltés opció be van kapcsolva, és csak a körvonaluk jelenik meg, ha a
Kitöltés opció ki van kapcsolva. A Félszélesség opció a vonallánc szélességét a
közepétől a külső széléig számítva állítja be.
Szűkít
Ha a Szélesség opciót használja, a program a kezdő és a befejező szélesség
megadását is kéri. Eltérő értékek megadásakor a vonallánc szélessége
megváltozik a hossza mentén. A vastag vonallánc szakaszok kezdő- és
végpontjai a vonal közepében vannak. A szomszédos vastag

vonallánc-szakaszok metszéspontjai általában sarkítottak. A sarkítás azonban
nem vonatkozik a nem érintőirányú szakaszokra, hegyesszögekre vagy
pontvonal vonaltípust alkalmazó szakaszokra.
Vonalláncok létrehozása objektumok határvonalából

Vonalláncot készíthet az átfedő objektumok zárt görbét alkotó közös
határvonalából. A határvonal módszerrel létrehozott vonallánc külön objektum,
független a létrehozáshoz felhasznált objektumoktól. Az ilyen vonalláncokat
a többi vonallánccal azonos módon szerkesztheti.
A határvonal kiválasztásának folyamatát lerövidítheti nagy rajzok esetén,
ha egy határvonal-készletnek nevezett határvonal-csoportot ad meg. A készlet
a határvonal meghatározásához használni kívánt objektumok kiválasztásával
hozható létre.
kiválasztott belső
pont
határvonal
Lásd még:
“Spline-görbék szerkesztése” 717. oldal
“Vonalláncok módosítása és egyesítése” 712. oldal
Egyenes szakaszokat tartalmazó vonallánc rajzolása

2 Adja meg a vonallánc első pontját.
5 Nyomja meg az ENTER billentyűt a befejezéshez, vagy a c billentyűt a
vonallánc bezárásához.
Új vonallánc indításához az utolsó megrajzolt vonallánc végpontjából,
indítsa el újra a VLÁNC parancsot és az Adja meg a kezdőpontot prompt

Parancssor: VLÁNC
Vonal- és ívszakaszokat egyaránt tartalmazó vonalláncok rajzolása

2 Adja meg a vonallánc-szakasz kezdőpontját.
■ Váltson át Ív módba, a következő karakter beírásával: í (Ív).
■ A visszaváltáshoz Vonal módba, billentyűzze be: n (voNal).
4 Szükség esetén adjon meg további vonallánc szakaszokat.

Parancssor: VLÁNC

billentyűt.


Parancssor: VLÁNC
Vonallánc határvonal létrehozása

válassza a Vonallánc elemet.
3 A Határvonalkészlet területen tegye az alábbiak valamelyikét:
■ A nézetablak összes látható objektumának bevonásához válassza a
listáról az Aktuális nézetablak elemet. Kerülje az opció használatát
nagy, összetett rajzok esetén.
■ A határvonalkészlet által tartalmazott objektumok megadásához
válassza az Új opciót. Válassza ki azokat az objektumokat, melyeket a
határvonal létrehozására kíván használni. Az opció kiválasztása esetén
a program a Létező halmaz opciót automatikusan bejelöli.

5 Adjon meg pontokat az összes olyan területen belül, melyet határoló
vonalláncként kíván definiálni.
Ez a terület teljesen zárt kell legyen, tehát a határoló objektumok között
nem lehet hézag. Egynél több területet is kiválaszthat.
6 Nyomja meg az ENTER billentyűt a vonallánc határvonal létrehozásához
és a parancs befejezéséhez.
A parancs a határvonal alakját követő vonalláncot hoz létre. Mivel az új
vonallánc fedi a létrehozásához felhasznált objektumokat, azok
láthatósága megszűnhet. Továbbra is lehetséges azonban mozgatásuk,
másolásuk, és módosításuk, ahogy bármely más vonallánc esetében.
Parancssor: HVONAL

Gyűrűk rajzolása
A gyűrűk kitöltött karikák, vagy szilárdtest kitöltésű körök, melyek
tulajdonképpen szélességgel ellátott zárt vonalláncok.
A gyűrűk létrehozásához a külső és belső átmérőt, valamint a középpontot
kell megadni. Folytathatja további példányok létrehozását ugyanazzal
az átmérővel különböző középpontokat megadva, amíg az ENTER billentyű
megnyomásával be nem fejezi a parancsot. Tömör kitöltésű körök rajzolásához
a belső átmérő értékének 0-t kell megadni.
gyűrű
gyűrűk
kitöltött gyűrűk tömör kitöltésű körök
Gyűrű létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Gyűrű parancsra.

2 Határozza meg a belső átmérőt (1).
3 Határozza meg a külső átmérőt (2).
4 Jelölje ki a gyűrű középpontját (3).
5 Határozza meg egy másik gyűrű középpontját, vagy nyomja meg az
ENTER billentyűt a parancs befejezéséhez.

Ellipszisek rajzolása
Az ellipszis alakját két tengely határozza meg, melyek a szélességét és
hosszúságát vezérlik. Az ellipszisek hosszabb tengelyét nagytengelynek, míg
rövidebb tengelyét kistengelynek nevezzük.
távolság
távolság
első tengely
középpontja
nagytengely
első tengely végpontjai kistengely
Az alábbi ábrákon két ellipszis látható, amelyeket a tengely és a távolság

meghatározásával hoztak létre. A harmadik pont csak egy távolságot határoz
meg, és nem feltétlenül a tengely végpontját jelöli.
3
3
1 2
1 2
az első tengely a az első tengely a

nagytengely kistengely
Amennyiben látszólag háromdimenziós rajzokat készít, és ehhez izometrikus

síkokat használ, akkor a szög alatt megjelenő körök szemléltetésére ellipsziseket
használhat. Először szükséges az Izometrikus raszter bekapcsolása
a Rajzbeállítások párbeszédpanelben.
Lásd még:
“Izometrikus körök rajzolása”
Izometrikus kör rajzolása

2 A Rajzbeállítások párbeszédpanel Raszter és háló lapjának Rasztertípus
és stílus területén kattintson az Izometrikus raszter opcióra. Kattintson
az OK nyomógombra.
3 Kattintson a Rajz menü ➤ Ellipszis ➤ Tengely, vége parancsra.
4 Írja be az Izometrikus kör i rövidítését.
5 Jelölje ki a kör középpontját.
6 Határozza meg a kör sugarát vagy átmérőjét.
Parancssor: ELLIPSZ
Valódi ellipszis rajzolása a végpontok és egy távolság meghatározásával
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Ellipszis ➤ Tengely, vége parancsra.

2 Adja meg az első tengely első végpontját (1).
3 Adja meg az első tengely második végpontját (2).
4 Vontassa a mutatóeszközt a középponttól, majd kattintson a második
tengely félhosszúságának meghatározásához (3).
Parancssor: ELLIPSZ

Elliptikus ívek rajzolása a kezdő- és a végszög megadásával
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Ellipszis ➤ Ív menüpontjára.

2 Adja meg az első tengely végpontjait (1 és 2).
3 Adja meg a második tengely felének hosszúságát (3).
4 Adja meg a kezdőszöget (4).
5 Adja meg a végszöget (5).
A program az ívet a kezdőponttól a végpontig az óramutató járásával
ellentétes irányba rajzolja meg.
Parancssor: ELLIPSZ
Spline-görbék rajzolása
A spline-görbék olyan simított görbék, amelyek egy adott pontsorozatot
követnek. Megadható, hogy a görbe vonala milyen pontossággal illeszkedjen
a pontokra.
A SPLINE parancs egy adott típusú spline-görbét hoz létre, mely szabálytalan
arányosság alapú B-spline (nonuniform rational B-spline - NURBS) görbeként
ismert. A NURBS görbék a megadott kontrollpontok közé simuló görbéket
állítanak elő.

spline
objektumok
A spline objektumokat pontok megadásával lehet létrehozni. A spline-görbék

be is zárhatók, így a kezdőpont egybeesik a végponttal, és a görbe
érintőfolytonos lesz.
A tűrés azt határozza meg, hogy a spline-görbe milyen pontosan illeszkedik
az illesztési pontokhoz. Minél kisebb a tűrés, annál pontosabban követi a
spline a pontokat. A spline - nulla tűrés esetén - áthalad a pontokon. A spline
illesztési tűrése annak rajzolása közben is módosítható, így annak hatása
azonnal láthatóvá válik.
Kétféle módszert használhat spline-görbék létrehozására:
■ A VLEDIT parancs Spline opciójának használatával a VLÁNC parancs által

létrehozott vonalláncok simíthatók. Ilyen spline-illesztett vonalláncok
egyenlő csomóponti vektorokkal hozhatók létre, és általában olyan rajzok
tartalmazzák, amelyek a termék korábbi verzióiban készültek.
■ A SPLINE parancs használatával spline objektumok hozhatók létre (NURBS
görbék). A valódi spline-görbéket tartalmazó rajzok kevesebb memóriát
és merevlemez-területet igényelnek, mint a spline-illesztett vonallánc
objektumokat tartalmazók.
A simított vonalláncok egyszerűen valódi spline objektumokká konvertálhatók

a SPLINE paranccsal.
Lásd még:
“Spline-görbék szerkesztése” 717. oldal
Simított vonallánc spline objektummá alakítása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Spline menüpontjára.

2 Billentyűzze be: o (Objektum).
3 Válasszon ki egy simított vonalláncot, majd nyomja meg az ENTER
billentyűt.
A kiválasztott vonallánc objektumot a program spline objektummá
alakítja.

Spline-görbék konvertálása pontok meghatározásával
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Spline menüpontjára.

2 Adja meg a spline kezdőpontját (1).
3 Adjon meg pontokat (2-5) a spline létrehozásához és nyomja meg az
ENTER billentyűt.
4 Adja meg a kezdő- és végérintőt (6, 7).
2 4
1 3 5
Az alábbi spline ugyanazokat a pontokat használja más kezdő- és végérintőkkel.
6 7
Az alábbi spline ugyanazon pontok felhasználásával, de nagyobb tűréssel

és eltérő kezdő- és végérintővel készült.
2 4
1 3 5

Parancssor: SPLINE
Csavarvonalak rajzolása
A csavarvonal egy nyitott 2D, vagy 3D spirál.
Egy csavarvonalat útvonalként használhat a SÖPRÉS paranccsal. Például
végigsöpörhet egy kört egy csavarvonal elérési útvonalán egy rugó szilárdtest
modelljének létrehozásához.
Csavarvonal létrehozásakor meghatározhatja a következőket:
■ Alapsugár
■ Felső sugár
■ Magasság
■ Fordulatok száma
■ Fordulat magassága
■ Csavarodási irány
Ha ugyanazt az értéket adja meg az alapsugár és felső sugár számára is, akkor
egy hengeres csavarvonal jön létre. Alapértelmezés szerint a felső sugár
ugyanarra az értékre van beállítva, mint a bázissugár. Nem adhat meg 0 értéket
mind a bázissugár, mind pedig a felső sugár számára.
Ha különböző értékeket ad meg a felső sugár és az Alapsugár számára, akkor
egy kúp alakú csavarvonal jön létre.
Ha a fordulat magassági értékét 0-nak határozza meg, akkor egy lapos, 2D
spirál jön létre.
MEGJEGYZÉS A csavarvonal a valós csavarvonal splineközelítése. A hosszértékek nem

minden esetben pontosak. Azonban ha csavarvonalat alkalmaz söprési útvonalként, akkor
az eredő eredmények a közelítéstől függetlenül pontosak lesznek.
Lásd még:
“Csavarvonalak módosítása” 720. oldal
Szilárdtest vagy felület létrehozása söpréssel
Csavarvonal létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Csavarvonal menüpontjára.

2 Határozza meg a csavarvonal alapjának középpontját.

3 Adja meg a bázissugarat.
4 Adja meg a felső sugarat, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt az alap
sugarával azonos érték megadásához.
5 Határozza meg a csavarvonal magasságát.
Modellezés eszköztár
Parancssor: CSAVARVONAL
3D Építő panel (a kibontáshoz kattintson az ikonra), Csavarvonal
Szerkesztővonalak és referenciageometria rajzolása

A szerkesztővonalak és referenciapontok olyan ideiglenes objektumok, amelyek
a pontos rajzolást segítik elő.
Referenciapontok rajzolása
A pont objektumokat csomópontként vagy referencia-geometriaként
használhatja a tárgyraszterekhez és relatív eltolásokhoz.
A pontok stílusa és mérete megadható a képernyőhöz viszonyítva vagy abszolút
mértékegységben is. A pontok megjelenítési stílusának módosítása
■ Könnyen észrevehetővé teszi azokat és megkülönbözteti a háló pontjaitól

■ A rajz összes pont objektumának megjelenítését módosítja
■ A REGEN parancs használatát igényli a módosítások megjelenítéséhez
Pont stílusának és méretének megadása
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Pontstílus menüpontjára.

2 A Pont stílusa párbeszédpanelben válassza ki a kívánt pontstílust.
3 A Pontméret mezőben adja meg a méretet a képernyőhöz képest vagy
abszolút egységekben.
Parancssor: DPPTÍPUS

Pontobjektum létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Pont ➤ Egyetlen pont menüpontjára.

2 Adja meg a pont helyét.
Egy ponthoz a Pont tárgyraszter mód használatával lehet objektumokat
illeszteni.
Parancssor: PONT
Szerkesztővonalak (és sugarak) rajzolása

Az egy irányban a végtelenbe tartó vonalakat sugárnak, a mindkét irányban
a végtelenbe tartókat pedig szerkesztővonalnak nevezik, illetve referenciaként
használhatók további objektumok létrehozásához.
A szerkesztővonalak segítségével például meghatározható egy háromszög
középpontja, ugyanazon objektumról több egyidejű nézet készíthető, illetve
olyan ideiglenes metszéspontok hozhatók létre, amelyek felhasználhatók a
tárgyraszterekhez.
A szerkesztővonalak nem változtatják meg a rajzterjedelem beállításait, emiatt
a hozzájuk tartozó szerkesztő méretek nincsenek hatással a nagyításra és a
nézőpontokra, továbbá figyelmen kívül maradnak a rajz terjedelmére vonatkozó
parancsok esetében. A szerkesztővonalak ugyanúgy mozgathatók, forgathatók
és másolhatók, mint más objektumok. Célszerű ezeket a szerkesztővonalakat
egy szerkesztővonal-fóliára rajzolni, amely a kinyomtatást megelőzően
lefagyasztható vagy kikapcsolható.
Szerkesztővonalak
A szerkesztővonalak (szvonal) a háromdimenziós térben bárhol elhelyezhetők.
Az irányukat számos módszerrel meg lehet határozni. Az alapértelmezett a két
pont módszer: az irányt két pont megadásával lehet meghatározni. Az első
pont (a gyökérpont) a szerkesztővonal elméleti középpontja, a Középpont
tárgyraszter is ehhez a ponthoz illeszti a kurzort.
A szerkesztővonalakat számos más módszerrel is létre lehet hozni.
■ Vízszintes és függőleges. Olyan szerkesztővonalak, amelyek

keresztülhaladnak egy meghatározott ponton, és párhuzamosak az aktuális
FKR X vagy Y tengelyével.
Szerkesztővonalak és referenciageometria rajzolása | 485

■ Szög. A módszer segítségével szerkesztővonalak kétféle módon hozhatók
létre. Az első módszer esetén először egy referenciavonalat kell kiválasztani,
majd a szerkesztővonal ezen vonaltól értelmezett szögét kell meghatározni.
A vízszintes tengellyel megadott szöget bezáró szerkesztővonal
létrehozásához először a szöget kell megadni, majd azt a pontot, amelyen
a szerkesztővonalnak át kell haladnia.
■ Szögfelező. A szerkesztővonal a megadott szög szögfelezőjét alkotja.
A csúcspont kijelölése után a szög szárait alkotó vonalakat kell megadni.
■ Párhuzamos. A módszerrel olyan szerkesztővonalak hozhatók létre,
amelyek egy meghatározott bázisvonallal párhuzamosak. Ezen módszer
esetén először a párhuzamos eltolás távolságát kell megadni, majd
a bázisvonal kiválasztása következik, végül azt kell megadni, hogy
a szerkesztővonal a bázisvonal melyik oldalára kerüljön.
Sugarak
A sugár olyan vonal a térben, amely egy megadott pontban kezdődik és a
végtelenbe tart. A szerkesztővonalakkal ellentétben, melyek mindkét irányban
a végtelenbe tartanak, a sugár csak az egyik irányban végtelen. Ennek
eredményeképpen a sugarak alkalmazásával csökkenthető a sok szerkesztővonal
által okozott vizuális zűrzavar. A rajzterjedelmet megjelenítő parancsok a
sugarakat a szerkesztővonalakhoz hasonlóan figyelmen kívül hagyják.
1
2
három sugár
Szerkesztővonal létrehozása két pont megadásával
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Szerkesztővonal menüpontjára.

2 Adjon meg egy pontot a szerkesztővonal gyökének.
3 Adjon meg egy másik pontot, amelyen a szerkesztővonalnak át kell
haladnia.

4 Szükség esetén határozzon meg több szerkesztővonalat is.
Az összes további szerkesztővonal az elsőként megadott ponton halad
át.
Parancssor: SZVONAL
Sugár létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Sugár menüpontjára.

2 Adja meg a sugár kezdőpontját.
3 Adjon meg egy pontot, amelyen a sugárnak át kell haladnia.
4 Szükség esetén adjon meg további pontokat újabb sugarak rajzolásához.
Az összes további sugár az elsőként megadott pontból indul ki.
Parancssor: SUGÁR
Területek (lemezek) létrehozása és egyesítése

A lemezek olyan kétdimenziós zárt területek, amelyek olyan fizikai
tulajdonságokkal rendelkeznek, mint például a súlypont vagy tömegközéppont.
Egy terület kiszámításához a meglévő lemezek egyesítésével összetett lemezek
hozhatók létre
A lemezek zárt alakokból (vagy hurkokból) létrehozott kétdimenziós területek.
A hurkok vonalak, vonalláncok, körök, ívek, ellipszisek, elliptikus ívek és
spline-görbék kombinációi lehetnek. A hurkokat alkotó objektumoknak zártnak
kell lenniük, illetve zárt területet kell alkotniuk oly módon, hogy végpontjaik
érintkezzenek egymással.
A lemezeket az alábbi célokra lehet használni:
■ Sraffozást és árnyékolást lehet létrehozni.

■ Tulajdonságok (például terület) elemezhetők a FIZJELL parancs
használatával.
Területek (lemezek) létrehozása és egyesítése | 487

■ Olyan tervezési információk kaphatók meg, mint például a súlypont.
lemezek kialakítására alkalmas formák
Lemezeket összetett hurkokból, illetve olyan nyitott görbékből is lehet képezni,

amelyek végpontjai érintkeznek egymással, és így hurkokat alkotnak. Nem
alkothat lemezt olyan nyitott objektumokból, amelyek zárt területet alkotva
metszik egymást: például metsző ívek vagy önmagukat metsző görbék.
Lemezeket a HVONAL parancs használatával is létre lehet hozni.
Lemezek kivonásával, kombinálásával illetve metszetképzésével összetett
lemezek hozhatók létre. Az összetett lemezek létrehozása után besraffozhatja
vagy elemezheti azokat.
Az EGYESÍT parancs használatával egyesített lemezek:
kijelölt lemezek eredmény
A KIVON parancs használatával egyesített lemezek:
kijelölt lemezek eredmény – egy

összetett lemez
A KÖZÖSRÉSZ parancs használatával egyesített lemezek:

kijelölt metsző lemezek eredmény
Lemezek definiálásához
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Terület menüpontjára.

2 Válasszon ki objektumokat a lemez létrehozásához.
Ezen objektumok mindegyikének egy zárt területet kell alkotnia, mint
például kör vagy zárt vonallánc.
Egy parancssori üzenet tájékoztat az azonosított hurkok és a létrehozott
lemezek számáról.
Parancssor: LEMEZ
Lemez létrehozása határvonalak felhasználásával

válassza a Lemez elemet.
4 Határozzon meg rajzában egy pontot minden egyes zárt területen belül,
amelyet lemezként kíván definiálni, és nyomja meg az ENTER billentyűt.
Ezek a pontok lesznek a belső pontok.
MEGJEGYZÉS Létrehozhat új határvonalkészletet, hogy a határvonalat létrehozó
objektumok számát csökkentse.
Parancssor: HVONAL
Lemezek egyesítése összeadással
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Egyesítés

menüpontjára.
Területek (lemezek) létrehozása és egyesítése | 489

2 Adja meg az egyik egyesíteni kívánt lemezt.
3 Jelöljön ki egy másik lemezt.
Az egyesítendő lemezek tetszőleges sorrendben kiválaszthatók.
4 Folytassa a területek kiválasztását, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt
a parancs befejezéséhez.
A parancs a kijelölt területeket egy új, összetett területté konvertálja.
Parancssor: EGYESÍT
Lemezek egyesítése kivonással
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Kivonás

menüpontjára.
2 Jelöljön ki egy vagy több lemezt, amelyekből a kivonást végrehajtja, és
3 Válassza ki a kivonandó lemezt és nyomja meg az ENTER billentyűt.
A másodikként kiválasztott lemezek területeit a program kivonja
az elsőként kiválasztottakból.
Parancssor: KIVON
Lemezek egyesítése metszetek keresésével
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Metszet

menüpontjára.
2 Válassza ki a metszet egyik lemezét.
3 Válasszon ki egy másik metsző lemezt.
A lemezek közös metszetének meghatározásakor azok tetszőleges
sorrendben jelölhetők ki.
4 Folytassa a területek kiválasztását, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt
a parancs befejezéséhez.
A parancs a kijelölt lemezeket egy új, a kijelölt lemezek metszete által
meghatározott lemezzé konvertálja.
Parancssor: KÖZÖSRÉSZ

Revízió buborékok létrehozása
A revízió buborékok egymás utáni ívekből álló vonalláncok, amelyek a rajz
ellenőrzésekor annak egyes részeire hívják fel a figyelmet.
A rajzok ellenőrzése vagy korrigálása során a Revízió buborékok használatával
a megjegyzések kihangsúlyozhatók, ezáltal hatékonyabbá válik a munkavégzés.
A REVBUBORÉK parancs használatával buborék formájú, ívekből álló vonallánc
hozható létre. Válasszon ki egy stílust a revíziós buborékhoz: Normál vagy
Kalligrafikus. Ha a Kalligrafikus opciót választja, a revíziós buborék úgy néz
ki, mintha egy kalligrafikus tollal lenne megrajzolva.
Létrehozhat revíziós buborékot az alapoktól, vagy objektumokat konvertálhat,
például kört, ellipszist, vonalláncot vagy spline-görbét, revíziós buborékká.
Zárt objektum revízió buborékká konvertálásakor az eredeti objektum törlődik,
ha a DELOBJ rendszerváltozó értéke 1 (alapértelmezett beállítás).
Beállíthatók a minimum és maximum alapértékek a revízió buborékok
ívhosszaihoz. Revízió buborék rajzolásakor a kisebb ívszakaszokhoz használt
pontok kijelölésével változtatható az ívek mérete. A revízió buborék egyes ív-
és ívhúr hosszúságai is szerkeszthetők a pontok kijelölése beállításával.
A REVBUBORÉK parancs az utoljára használt ívhosszt a DIMSCALE
rendszerváltozó értékének többszöröseként tárolja, hogy a különböző léptékű
rajzok között egységességet biztosítson.
Győződjék meg róla, hogy a teljes REVBUBORÉK paranccsal kijelölendő

területet látja, mielőtt kiadja az utasítást. A REVBUBORÉK parancs nem az
átlátszó és valós idejű eltolás és zoomolás támogatására szolgál.
Revízió buborék létrehozása rajzvonalból
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Revízió buborék menüpontjára.

2 A parancs promptnál szabjon meg egy új minimum és maximum ívhosszt,
vagy határozza meg a revízió buborék kezdőpontját.
Revízió buborékok létrehozása | 491

Az alapértelmezés szerint a minimum és maximum ívhosszak 0.5000
egységre vannak beállítva. A maximum ívhossz nem lehet hosszabb a
minimum ívhossz háromszorosánál.
3 Vezesse a szálkeresztet a buborék útvonala mentén. Az ívek méretének
megváltoztatásához kattintson a pontok kijelölésére az útvonalon.
4 A revízió buborék rajzolásának befejezéséhez nyomja meg az ENTER
gombot.
A revízió buborék bezárásához térjen vissza a revízió buborék
kezdőpontjához.
Parancssor: REVBUBORÉK
Revíziós buborékok létrehozása kalligrafikus tollstílussal

2 A parancssorba billentyűzze be: stílus.
3 A parancssorba billentyűzze be: kalligrafikus.
4 Nyomja meg az ENTER billentyűt a kalligrafikus beállítás mentéséhez és
a parancs folytatásához, vagy nyomja meg ESC billentyűt a parancs
befejezéséhez.
Objektum revíziós buborékká konvertálása

2 A Parancssorban határozzon meg egy új minimális és maximális ívhosszt,
vagy nyomja meg az ENTER billentyűt.
Az alapértelmezés szerint a minimum és maximum ívhosszak 0.5000
egységre vannak beállítva. A maximum ívhossz nem lehet hosszabb a
minimum ívhossz háromszorosánál.

3 Válassza ki a revízió buborékká konvertálandó kört, ellipszist, vonalláncot
vagy zárt spline-görbét.
Az ívek irányának megváltoztatásához írja be az igen opciót a
parancssorba, és nyomja meg az ENTER billentyűt.
4 Nyomja meg az ENTER billentyűt a kiválasztott objektum revízió
buborékká változtatásához.
Az ívhosszak alapértékeinek megváltoztatása a revízió buborékon

2 A Parancssorban határozzon meg egy új minimális ívhosszt és nyomja
3 A Parancssorban határozzon meg egy új maximális ívhosszt és nyomja
A maximum ívhossz nem lehet hosszabb a minimum ívhossz
háromszorosánál.
4 Nyomja le az ENTER billentyűt a parancs folytatásához, vagy az ESC
billentyűt a parancs befejezéséhez.
Az egyes ív- és ívhúr hosszúságok szerkesztése a revízió buborékokban
1 A rajzában válassza ki a szerkeszteni kívánt revízió buborékot.

2 Helyezze át a pontok kijelölése a revízió buborék útvonala mentén az
ívhosszúságok és ívhúrok megváltoztatásához.
Revízió buborékok létrehozása | 493

494
Blokkok létrehozása és
használata (szimbólumok)
20
Ebben a fejezetben
■ Blokkok áttekintése
A blokk egy vagy több, egyetlen objektumba egyesített
■ Blokkok létrehozása és tárolása
objektum. A blokkok lehetővé teszik az objektumok ismételt
■ Dinamikus viselkedés hozzáadása
blokkokhoz
felhasználását a rajzon belül vagy másik rajzban.
■ Blokkok szín- és
vonaltípus-tulajdonságainak
vezérlése
■ Beágyazott blokkok
■ Blokkok beillesztése
■ Munka dinamikus blokkokkal
rajzokban
■ Adatok csatolása a blokkokhoz
(blokkattribútumok)
■ Blokkok módosítása
■ Szín és vonaltípus módosítása
blokkban
■ Blokkreferencia szétvetése
■ Blokkdefiníciók eltávolítása
495
Blokkok áttekintése
Blokkokat többféleképpen hozhat létre:
■ Blokkdefinícióba egyesítheti az aktuális rajz objektumait.

■ A Blokkszerkesztő segítségével dinamikus viselkedést rendelhet az aktuális
rajz blokkdefinícióihoz.
■ Létrehozhat egy rajzfájlt, melyet később blokként illeszthet be más rajzokba.
■ Létrehozhat egy rajzfájlt számos kapcsolódó blokkdefinícióval, melyet
blokk-könyvtárként használhat.
A blokk különböző fóliákon megrajzolt, különböző színű, vonaltípusú

és vonalvastagságú objektumokból állhat. Bár a program a blokkokat mindig
az aktuális fóliába illeszti, a blokkreferencia megőrzi a blokk objektumainak
eredeti fólia-, szín- és vonaltípus- tulajdonságaira vonatkozó adatait.
Megadhatja, hogy a blokk objektumai eredeti tulajdonságaikkal, vagy az
aktuális fólia-, szín-, vonaltípus- és vonalvastagság- beállításokkal szerepeljenek.
A blokkdefiníció olyan elemeket is tartalmazhat, amelyek dinamikus viselkedést
adnak a blokkhoz. Ezeket az elemeket a Blokkszerkesztőben rendelheti a
blokkhoz. A blokkhoz rendelt dinamikus viselkedés rugalmassá és intelligenssé
teszi a geometriát. Amikor dinamikus viselkedéssel felruházott blokkreferenciát
illeszt a rajzba, a blokk definiálásától függően, a geometriát felhasználói
fogókkal vagy egyedi tulajdonságok segítségével módosíthatja.
A TISZTÍT parancs segítségével távolíthatja el a nem használt blokkdefiníciókat
a rajzból.
Blokkok létrehozása és tárolása

A blokktárolás és a rájuk való hivatkozás módja
Minden egyes rajzfájl tartalmaz egy blokkdefiníciós táblának nevezett
láthatatlan adatterületet. A blokkdefiníciós tábla tárolja az összes
blokkdefiníciót, melyek a blokkokra vonatkozó összes információból állnak.
A program ezekre a blokkdefiníciókra hivatkozik, amikor blokkokat illeszt a
rajzba. Az alábbi ábrákon három rajzfájl konceptuális képe látható. Minden
egyes téglalap egy rajzfájlnak felel meg, és két részre van osztva: a kisebbik
rész a blokkdefiníciós táblát, a nagyobbik rész a rajz objektumait jelképezi.
496 | Fejezet 20 Blokkok létrehozása és használata (szimbólumok)

üres rajzfájl blokktáblában rajzterületre
blokktáblával tárolt beillesztett
blokkdefiníció blokkreferencia
A blokk beillesztésével blokkreferenciát illeszt be. A program az információt

nem egyszerűen átmásolja a blokkdefinícióból a rajzterületre, hanem a
blokkreferencia és a blokkdefiníció között hivatkozás jön létre. A blokkdefiníció
módosításakor ezáltal a program az összes hivatkozást automatikusan frissíti.
A rajz mérete a nem használt blokkdefiníciók törlésével csökkenthető.
Blokkok létrehozása rajzon belül

A blokk definiálása után a blokkreferenciát a rajzba tetszőlegesen, többször is
beillesztheti. Ez a módszer a blokkok gyors létrehozására használható.
Minden blokkdefiníció egy blokknevet, egy vagy több objektumot,
a beillesztéshez használt bázispont koordinátáit, és az attribútumadatokat
tartalmazza.
A blokk beillesztésekor a referenciapont szolgál az elhelyezés alapjául.
Tegyük fel, hogy a bázispont a blokk egyik objektumának bal alsó sarkában
van. Később a blokk beillesztésekor a program egy beillesztési pontot kér. Az
A blokk bázispontja a felhasználó által megadott beillesztési ponthoz van
illesztve.
Az ábrán látható blokkdefiníció egy nevet (PLUG_VALVE), négy vonalat, és
egy alappontot tartalmaz a két átlós vonal metszéspontjában. További
információk a sematikus ábrázolásról: “Blokkok áttekintése” 496. oldal.
objektumok a kijelölt
rajzterületen objektumokból
létrehozott
blokkdefiníció
Blokkok létrehozása és tárolása | 497

Az alábbi ábrán egy blokkdefiníció létrehozásának tipikus lépései láthatók.
létrehozott kiválasztott kiválasztott blokktáblába

objektumok beillesztési objektumok írt blokkok
pont
Rajzban elmentett blokkok létrehozásához használhatja a Blokkszerkesztőt is.

További információk a Blokkszerkesztő használatáról: “A Blokkszerkesztő
használata” 507. oldal.
Blokkdefiníció létrehozása az aktuális rajzban
1 Hozza létre a blokkdefinícióban szerepeltetni kívánt objektumokat.

2 A Rajz menüből válassza a Blokk ➤ Készítés menüpontot.
3 A Blokk definiálása párbeszédpanelben, a Név mezőbe írja be a blokk
nevét.
4 Az Objektumok területen válassza ki a Konvertálás blokká rádiógombot.
Amennyiben azt szeretné, hogy a blokk definiálásában szereplő eredeti
objektumok a rajzban maradjanak, a Törlés opciót ne válassza ki. Az
opció kiválasztása esetén a program az eredeti objektumokat törli
a rajzból. Ha szükséges, használhatja a HOPP parancsot a visszaállításukra.
5 Kattintson az Objektumok kiválasztása nyomógombra.
6 A mutatóeszköz használatával jelölje ki a blokkdefinícióban szereplő
objektumokat. Nyomja meg az ENTER billentyűt az objektum-kiválasztás
befejezéséhez.
7 A Blokk definiálása párbeszédpanel Bázispont területén adja meg a blokk
beillesztési pontját az alábbi módszerek valamelyikével:
■ Kattintson a Pont választása gombra majd a mutatóeszközzel adjon
meg egy pontot.
■ Adja meg a beillesztési pont X,Y,Z koordinátáit.

8 A Leírás mezőbe írjon be egy blokkdefiníciót jellemző szöveget. Ez a leírás
a DesignCenter™ ablakban jelenik meg (ADCENTER).
A blokkdefiníciót a program elmenti az aktuális rajzban, és bármikor
beilleszthető.
Parancssor: BLOKK
Blokk-könyvtárak létrehozása
A blokk-könyvtár egyetlen rajzfájlban tárolt blokkdefiníciók gyűjteménye.
Használhatja az Autodesk vagy más szállító által készített blokk-könyvtárak
valamelyikét, de létrehozhat sajátokat is.
A hasonló tulajdonságokkal rendelkező blokkdefiníciókat a könnyebb elérés
érdekében érdemes egy rajzban létrehozni. Az ily módon létrehozott fájlok
neve a blokk- vagy szimbólumkönyvtár. Ezen blokkdefiníciók bármelyike
beilleszthető egy másik rajzba. A blokk könyvtár rajzok nem különböznek más
rajzfájloktól, eltekintve a használat módjától.
Amikor a BLOKK parancs segítségével definiálja a blokkdefiníciókat a blokk
könyvtár rajzokban, csatolhatja a blokkok rövid leírását, melyeket később
megtekinthet a DesignCenter segítségével.
A blokkdefiníciókat úgy is dokumentálhatja, hogy azokat beilleszti a
könyvtárrajz rajzterületébe. A blokkgeometria mellett megadható szöveg
is, mely a blokk nevét, a létrehozás dátumát, az utolsó módosítás dátumát,
és további tájékoztatást tartalmaz. Ezzel a blokk-könyvtár rajzban található
blokkok vizuálisan is jobban követhetők.
blokk-könyvtár
rajzminták
A DesignCenter segítségével egyenként megtekintheti a blokkdefiníciókat és

átmásolhatja azokat a blokk-könyvtár rajzokból (vagy bármely meglévő másik

rajzból) az aktuális rajzba. A DesignCenter nem írja felül egy rajz meglévő
blokkdefinícióját egy másik rajzból származó blokkdefinícióval.
Blokk-könyvtár rajz létrehozása
1 Kezdjen el egy új rajzot.

2 Definiáljon egy blokkot.
3 Ismételje meg a 2. lépést annyi kapcsolódó blokkdefiníció számára,
amennyit létre kíván hozni.
4 Mentse el a rajzot egy olyan névvel, amiről tudni fogja, hogy ez egy
blokk-könyvtár.
A blokkok bármely rajzba beilleszthetők a DesignCenter alkalmazással
(ADCENTER).
Parancssor: BLOKK
Rajzfájl létrehozása blokként történő használatra

Létrehozhat különálló rajzfájlokat abból a célból, hogy azokat más rajzokba
blokként beillessze. Az egyes rajzfájlokat egyszerűen létrehozhatja, és a
blokkdefiníciók forrásaként könnyen kezelheti. Az szimbólumok gyűjteménye
tárolható egyedi rajzfájlokként és csoportosíthatók mappákban.
ajtó szimbolikus más rajzba

rajza beillesztett blokk

Új rajzfájl létrehozása
Kétféle módszer van a rajzfájlok létrehozására:
■ Az ELMENT vagy a MENTMINT parancsok segítségével egy teljes rajzfájl

hozható létre vagy menthető el.
■ Az EXPORT vagy a BLOKKDEF parancsok kizárólag az aktuális rajz
kiválasztott objektumait hozzák létre és mentik el az új rajzban.
Mindkét módszerrel egy szabályos rajzfájl hozható létre, amely blokként

beilleszthető bármely másik rajzfájlba. A BLOKKDEF parancs használata akkor
javasolt, ha egy szimbólum számos változatát kell előállítani különálló
rajzfájlokként, vagy a rajzfájlt az aktuális rajzból történő kilépés nélkül kell
létrehozni.
Blokként használt rajzok bázispontjának módosítása

Alapértelmezés szerint a VKR (világ koordináta-rendszer) origó (0,0,0) pontját
használja bázispontként a rajzfájlok blokk alakban történő beillesztéséhez. A
bázispont az eredeti rajz megnyitása és a BPONT parancs használata által egy
másik beillesztési bázispontra módosítható. A blokk következő beillesztésekor
az új bázispont kerül használatra.
A módosítások frissítése az eredeti rajzban

Ha a beillesztés után az eredeti rajzon módosításokat végez, azok nem jelennek
meg az aktuális rajzon. Ha az eredeti rajz várhatóan változik majd, és ezt az
aktuális rajzban is meg kívánja jeleníteni, érdemes azt külső referenciaként
beilleszteni, és nem blokként. További információk a külső referenciákról:
“Hivatkozás más rajzfájlokra” 1169. oldal.
Papírtér objektumok használata blokkban

Amikor rajzot blokként illeszt be, a program a papírtér objektumait nem veszi
figyelembe. Ha papírtér objektumait másik rajzba kívánja átvinni, készítsen
az objektumokból egy blokkot, vagy mentse el azokat egy külön rajzfájlban,
és úgy illessze be a blokkot vagy rajzfájlt egy másik rajzba.
Új rajzfájl létrehozása a kijelölt objektumokból
1 Nyisson meg egy meglévő rajzot, vagy hozzon létre egy újat.
3 A Blokk kiírása párbeszédpanelben kattintson az Objektumok kiválasztása
gombra.

Amennyiben azt szeretné, hogy az új rajz létrehozásában szereplő eredeti
objektumok a rajzban maradjanak, a Törlés a rajzból opciót ne válassza
ki. Az opció kiválasztása esetén a program az eredeti objektumokat törli
a rajzból. Ha szükséges, használhatja a HOPP parancsot a visszaállításukra.
4 Kattintson az Objektumok kiválasztása nyomógombra.
5 A mutatóeszköz használatával jelölje ki az új rajzban szereplő
objektumokat. Nyomja meg az ENTER billentyűt az objektum-kiválasztás
befejezéséhez.
6 A Blokk kiírása párbeszédpanel Bázispont területén adja meg az új rajz
origójának használt pontot (0,0,0) az alábbi módszerek valamelyikével:
■ Kattintson a Pont választása gombra majd a mutatóeszközzel adjon
meg egy pontot.
■ Adja meg a beillesztési pont X,Y,Z koordinátáit.
7 A Cél területen adja meg az új rajz fájlnevét és elérési útvonalát, vagy

kattintson a [...] gombra az általános fájlkiválasztási párbeszédpanel
A program a kijelölt objektumokból új rajzot hoz létre.
Új rajzfájl létrehozása egy meglévő blokkdefinícióból
1 Válassza a Módosítás menü Objektum ➤ Blokk leírása menüpontját.

2 A Blokk definiálása párbeszédpanel Név mezőjében válassza ki
a módosítandó blokk nevét.
3 A Név mezőbe írjon be egy új nevet.
4 A Leírás mezőbe írja be az új rajzfájlt jellemző szöveget, vagy módosítsa
azt.
Parancssor: BLOKK
Blokkok szervezése az eszközpaletták segítségével

Az eszközpaletták segítségével egy vagy több rajzfájl blokkjait szervezheti.
Ha blokkeszközt ad hozzá az eszközpalettához, könnyedén illeszthet a rajzba
blokkreferenciát, ha az eszközt az eszközpalettáról a rajzba vontatja, vagy

rákattint és elhelyezi a rajzon. További információk az eszközpaletták
szervezéséről és a blokkok beillesztéséről: Eszközök létrehozása és használata
objektumokból és képekből.
Dinamikus viselkedés hozzáadása blokkokhoz

Amikor dinamikus viselkedést ad blokkdefinícióhoz, rugalmassá és intelligenssé
teszi a blokkgeometriát. Így egy dinamikus blokkreferencia nem lesz rögzített
része a rajznak, hanem megváltoztatható és módosítható a munka során.
Gyors áttekintés – Dinamikus blokkok létrehozása

Új és már létező blokkdefiníciókhoz is rendelhet dinamikus viselkedést, ha a
Blokkszerkesztőben paramétereket és műveleteket ad a blokkhoz. Az alábbi
példában a Blokkszerkesztőben egy asztal blokkja látható. A blokk egy lineáris
paramétert tartalmaz, amely egy mérethez hasonlóan jelenik meg és a
“Távolság,” címkével rendelkezik, és tartalmaz egy nyújtási műveletet is, amit
egy villám és a “Nyújtás” címke jelenít meg.
Ahhoz, hogy a blokk dinamikus legyen, legalább egy paramétert hozzá kell
adnia. Ezután hozzáadhat egy műveletet, és azt a paraméterhez rendelheti. A
blokkdefiníciókhoz adott paraméterek és műveletek típusa határozza meg,
hogy hogyan működik majd a blokkreferencia a rajzban. A paraméterek és
műveletek blokkokhoz adásának bemutatóját az Új szolgáltatások bemutatóban
találja. Kattintson a Súgó ➤ Új szolgáltatások bemutató ➤ Létrehozás ➤
Dinamikus blokkok menüpontra.
A dinamikus blokkok készítésére vonatkozó további információval kapcsolatban
lásd:
■ “Dinamikus blokkok áttekintése” 504. oldal

■ “Dinamikus blokk elemek áttekintése” 519. oldal
Dinamikus viselkedés hozzáadása blokkokhoz | 503

Dinamikus blokkok áttekintése
A dinamikus blokk rugalmassággal és intelligenciával rendelkezik. A dinamikus
blokkreferenciák munka közben is könnyen módosíthatók a rajzban. A
dinamikus blokkreferenciákban található geometriát egyedi fogók és egyedi
tulajdonságok segítségével szerkesztheti. Ez lehetővé teszi, hogy a blokkot
szükség esetén helyben módosíthassa, így nem kell újabb blokkot beillesztenie,
vagy újradefiniálni a meglévőt.
Ha például beilleszt egy ajtó blokkreferenciát a rajzba, lehet, hogy meg kell
változtatnia az ajtó méretét a rajz szerkesztése közben. Ha a blokk dinamikus,
és állítható méretet határozott meg, egyszerűen az egyedi fogó vontatásával
vagy a Tulajdonságok palettán egy eltérő méret megadásával változtathatja
meg az ajtó méretét. Szüksége lehet az ajtó nyílási szögének módosítására is.
Az ajtó blokk tartalmazhat egy illesztési fogót is, amely lehetővé teszi az ajtó
blokkreferencia könnyű illesztését a rajz más geometria elemeihez.
Dinamikus blokkok létrehozását a Blokkszerkesztő segítségével végezheti el.

A Blokkszerkesztő egy speciális létrehozási terület, ahol hozzáadhatja a blokkot
dinamikussá tevő elemeket. Létrehozhat egy teljesen új blokkot, vagy
dinamikus viselkedést adhat egy már létező blokkdefinícióhoz. Ugyanúgy
hozhat létre geometriát, mint azt a rajzterületen tenné.

Paraméterek és műveletek hozzáadásával teheti a blokkokat dinamikussá. Amikor
dinamikus viselkedést ad egy blokkhoz, rugalmassá és intelligenssé teszi a
blokkgeometriát.
■ A paraméterek a dinamikus blokk egyedi tulajdonságait határozzák meg a

blokkgeometria pozícióinak, távolságainak és szögeinek megadásával.
■ A műveletek meghatározzák, hogy egy dinamikus blokkreferencia
geometriája hogyan mozog vagy módosul, ha a blokkreferenciát módosítja
a rajzban. Amikor műveleteket ad egy blokkhoz, azokat paraméterekhez és
általában geometriához kell rendelnie.
Amikor paramétert rendel blokkdefinícióhoz, az egyedi fogók és tulajdonságok

automatikusan hozzáadásra kerülnek a blokkhoz. Ezekkel az egyedi fogókkal
és tulajdonságokkal manipulálhatja a blokkreferenciát a rajzban.
Dinamikus blokkok létrehozása

Ha jó minőségű, a várt eredményeket biztosító dinamikus blokkokat kíván
létrehozni, ajánlott az alább leírt lépéseket követnie. Ezek a lépések segítenek
a dinamikus blokkok hatékony létrehozásában.
1. lépés A létrehozás előtt tervezze meg, hogy mit tartalmazzon a dinamikus

blokk
Dinamikus blokk létrehozása előtt fontos tudnia, hogyan fog az kinézni, és
hogyan használja majd a rajzban. Állapítsa meg, hogy a blokk mely objektumai
változnak meg vagy mozognak a dinamikus blokkreferencia manipulálása
során. Továbbá határozza meg azt is, hogyan fognak ezek az objektumok
megváltozni. Létrehozhat például átméretezhető dinamikus blokkokat.
Továbbá, egy blokkreferencia átméretezésénél további geometriát is
megjeleníttethet. Ezek a tényezők meghatározzák a blokkdefinícióhoz
hozzáadandó paraméterek és műveletek típusait, valamint azt, hogyan kell
egymáshoz rendelnie a paramétereket, a műveleteket és a geometriát.
2. lépés Rajzolja meg a geometriát

A dinamikus blokk geometriáját a rajzterületen vagy a Blokkszerkesztőben
rajzolhatja meg. Használhat a rajzban vagy egy létező blokkdefinícióban már
meglévő geometriát is.
MEGJEGYZÉS Ha láthatósági állapotokat használ a geometria megjelenítésének

szabályozására a dinamikus blokkreferenciában, lehet, hogy ennél a lépésnél még nem kell
minden geometriát megadnia. További információk a láthatósági állapotokról: “Láthatósági
állapotok létrehozása” 562. oldal.

3. lépés Tekintse át, hogyan fognak a blokk elemei együttműködni
Mielőtt paramétereket és műveleteket ad a blokkdefiníciókhoz, át kell látnia
azok egymástól és a blokk más geometriájától való függőségeit. Amikor műveletet
ad blokkdefinícióhoz, hozzá kell azt rendelnie egy paraméterhez és néhány
kiválasztott geometriai elemhez. Ezáltal függőségeket hoz létre. Amikor több
paramétert és műveletet ad egy dinamikus blokkreferenciához, a blokkreferencia
megfelelő rajzbeli működéséhez meg kell határoznia a megfelelő függőségeket.
Tegyük fel, hogy létrehoz egy néhány objektumot tartalmazó dinamikus
blokkot. Néhány objektumhoz egy nyújtás művelet van hozzárendelve. Emellett
azt szeretné, ha az összes objektum egy közös bázispont körül forogna. Ebben
az esetben a forgatási műveletet az összes többi paraméter és művelet
hozzáadása után kell hozzáadnia. Ha a forgatási művelet nincs hozzárendelve
az összes többi objektumhoz (geometriához, paraméterekhez és műveletekhez)
a blokkdefinícióban, a blokkreferencia egyes részei esetleg nem fognak forogni,
vagy lehetséges, hogy a blokkreferencia manipulálása váratlan eredményeket
hoz majd.
4. lépés Paraméterek hozzáadása

A parancssori promptok követésével adja hozzá a megfelelő paramétereket a
dinamikus blokkdefinícióhoz. További információk a paraméterek
használatáról: “Paraméterek használata dinamikus blokkokban” 521. oldal.
MEGJEGYZÉS A Blokk szerzői paletták Paraméterkészletek lapjának segítségével

egyszerre adhat hozzá egy paramétert és egy hozzárendelt műveletet. További információk
a paraméterkészletek használatáról: “Paraméterkészletek használata” 556. oldal.
5. lépés Műveletek hozzáadása

Adja hozzá a megfelelő műveleteket a dinamikus blokkdefinícióhoz. Kövesse
a parancssorban megjelenő promptokat, és győződjön meg róla, hogy a
műveleteket a megfelelő paraméterekhez és geometriához rendeli hozzá.
További információk a műveletek használatáról: “Műveletek használata
dinamikus blokkokban – áttekintés” 533. oldal.
6. lépés Definiálja a dinamikus blokkreferencia későbbi manipulálásának módját

Megadhatja, hogyan kerül majd manipulálásra a dinamikus blokkreferencia
a rajzban. A dinamikus blokkreferenciákban található geometriát egyedi fogók
és egyedi tulajdonságok segítségével szerkesztheti. Amikor létrehoz egy
dinamikus blokkdefiníciót, meghatározza, milyen fogók kerüljenek
megjelenítésre, és azok hogyan szerkesszék a dinamikus blokkreferenciát. Azt
is meg kell adnia, hogy a blokk egyedi tulajdonságai megjelenítésre kerüljenek-e
a Tulajdonságok palettán, és hogy ezek a tulajdonságok megváltoztathatók
legyenek-e a palettán vagy az egyedi fogókon keresztül.

7. lépés Mentse el a blokkot, majd próbálja ki azt egy rajzban
Mentse el a dinamikus blokkdefiníciót, majd lépjen ki a Blokkszerkesztőből.
Illessze be a dinamikus blokkreferenciát egy rajzba, és tesztelje a blokk
működését.
Lásd még:
“Blokk elmentése a Blokkszerkesztőben” 591. oldal
A Blokkszerkesztő használata
A Blokkszerkesztő segítségével dinamikus viselkedést adhat blokkokhoz. A
Blokkszerkesztő minden eszközt biztosít a blokkok intelligenssé és rugalmassá
tételéhez.
A Blokkszerkesztő áttekintése
A Blokkszerkesztő egy blokkdefiníciók speciális létrehozását és dinamikus
viselkedés hozzáadását lehetővé tevő terület.
A Blokkszerkesztő speciális Szerzői palettákat biztosít. Ezek a paletták biztosítják
a blokkok létrehozásához szükséges eszközök gyorselérését.
A Blokk szerzői paletták mellett a Blokkszerkesztő egy rajzterületet is biztosít,
ahol úgy hozhatja létre és szerkesztheti a geometriát, ahogy azt a fő
rajzterületen tenné. Megadhatja a Blokkszerkesztő rajzterületének háttérszínét.
MEGJEGYZÉS A legtöbb parancsot a Blokkszerkesztőben is használhatja. Amikor egy

olyan parancsot ad meg, mely nem elérhető a Blokkszerkesztőben, egy üzenet jelenik meg
a parancssorban.
A Blokkszerkesztő segítségével a rajz már létező blokkdefinícióihoz dinamikus

viselkedést rendelhet, vagy szerkesztheti a már hozzáadottakat. Az eszköz
segítségével új blokkdefiníciókat is létrehozhat.
A Blokkszerkesztőben egy speciális eszköztár jelenik meg a rajzterület felett.
Az eszköztár megjeleníti az aktuálisan szerkesztett blokkdefiníció nevét, és
eszközöket biztosít az alábbi műveletekhez:
■ A blokkdefiníció elmentéséhez
■ Paraméter hozzáadása
■ Művelet hozzáadása
■ Attribútumok definiálásához

■ A Blokkszerkesztő bezárásához
■ Láthatósági állapotok kezeléséhez
Bármilyen paramétert, fogót, műveletet vagy geometriai elemet kiválaszthat

a Blokkszerkesztőben, és megtekintheti annak tulajdonságait a Tulajdonságok
palettán. Amikor kiválaszt egy objektumot a Blokkszerkesztőben, a
Tulajdonságok palettán megjelenítésre kerülő koordináták a blokkdefiníciós
térre vonatkoznak.
Amikor a Blokkszerkesztőben dolgozik, a parancssornak meg kell jelennie. A
parancssor a dinamikus blokkok létrehozása során szinte minden lépésnél
megjelenít promptokat.
FKR a Blokkszerkesztőben
A Blokkszerkesztő rajzterületén megjelenik egy FKR ikon. Az FKR ikon origója
definiálja a blokk bázispontját. Egy blokk bázispontját megváltoztathatja, ha
a geometriát az FKR ikonhoz képest elmozgatja, vagy, ha hozzáad egy
bázispont-paramétert.
Az FKR parancs nem elérhető a Blokkszerkesztőben. Megnyithatja a létező 3D
blokkdefiníciókat a Blokkszerkesztőben, és paramétereket rendelhet a blokkhoz.
Ugyanakkor a paraméterek figyelmen kívül hagyják a blokk tér Z
koordinátaértékeit. Ebből következően a blokkreferencia nem szerkeszthető a
Z tengely mentén. Továbbá bár létrehozhat olyan dinamikus blokkot, ami
szilárdtest objektumokat tartalmaz, és hozzárendelhet műveleteket, például
mozgatást, forgatást vagy átméretezést is, nem végezhet szilárdtest szerkesztési
műveleteket egy dinamikus blokkreferencián belül (például nem nyújthat egy
szilárdtestet, nem mozgathat egy furatot a szilárdtesten belül, és így tovább).
Lásd még:
Blokkattribútumok definiálása
Egy létező blokkdefiníció megnyitása a Blokkszerkesztőben
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Blokkszerkesztő menüpontjára.

2 A Blokkdefiníció szerkesztése párbeszédpanelen végezze el az alábbi
műveletek egyikét:
■ Válasszon egy blokkdefiníciót a listából.
■ Válassza ki az <Aktuális rajz> elemet, ha a rajz a megnyitni kívánt
blokkdefiníció.

Parancssor: BSZERK
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal egy kiválasztott blokkon. Kattintson
a Blokkszerkesztőre.
Új blokkdefiníció létrehozása a Blokkszerkesztőben

2 A Blokkdefiníció szerkesztése párbeszédpanelen adja meg az új
blokkdefiníció nevét.
4 A Blokkszerkesztőben kattintson a Blokkdefiníció mentése eszközre.
MEGJEGYZÉS A blokkdefiníció akkor is mentésre kerül, ha nem adott hozzá
objektumokat a Blokkszerkesztő rajzterületén.
5 Kattintson a Blokkszerkesztő bezárása eszközre.
Parancssor: BSZERK
Blokk megnyitása eszközpalettáról a Blokkszerkesztőben
1 Ha az Eszközpaletták ablak még nincs megnyitva, kattintson az Eszközök

menü ➤ Paletták ➤ Eszközpaletták menüpontra.
2 Kattintson a jobb gombbal egy blokk ikonra.
3 Kattintson a Blokkszerkesztőre.
MEGJEGYZÉS Az eszközpalettán lévő blokk lehet, hogy egy másik rajzban található. A
blokkdefiníciót tartalmazó rajz megnyitásra kerül a Blokkszerkesztőben.

Blokk megnyitása a Blokkszerkesztő DesignCenter ablakából

➤ Paletták ➤Designcenter menüpontra.
2 Kattintson a jobb gombbal egy blokk ikonra.
3 Kattintson a Blokkszerkesztőre.
Egy (nem dinamikus) blokként elmentett rajz megnyitása a Blokkszerkesztőben
1 Nyissa meg a blokként elmentett rajzfájlt.

3 A Blokkdefiníció szerkesztése párbeszédpanelen válassza az <Aktuális
rajz> elemet.
Parancssor: MEGNYIT
Egy dinamikus blokként elmentett rajz megnyitása a Blokkszerkesztőben
1 Nyissa meg a blokként elmentett rajzfájlt.

Egy figyelmeztetés jelenik meg arról, hogy a rajzfájl szerzői elemeket
tartalmaz.
2 A rajz megnyitásához Blokkszerkesztőben, kattintson az Igen gombra a
figyelmeztetés párbeszédpanelén.

Parancssor: MEGNYIT
Egy blokkdefiníció tulajdonságainak megtekintése a Blokkszerkesztőben

■ Válassza ki az <Aktuális rajz> elemet, ha a rajz a megnyitni kívánt
blokkdefiníció.
4 Győződjön meg róla, hogy a Tulajdonságok paletta ablaka látható. Ha
az ablak nem jelenik meg, kattintson az Eszközök menü ➤ Paletták ➤
5 A Tulajdonságok paletta ablakában a Blokk résznél tekintse meg a
blokkdefiníció tulajdonságait.
Parancssor: BSZERK
Objektumok tulajdonságainak megtekintése a Blokkszerkesztőben
1 Válasszon ki egy objektumot a Blokkszerkesztőben.

2 Győződjön meg róla, hogy a Tulajdonságok paletta ablaka látható. Ha
az ablak nem jelenik meg, kattintson az Eszközök menü ➤ Paletták ➤
3 A Tulajdonságok paletta ablakában megtekintheti a kiválasztott objektum
tulajdonságait.
Parancssor: BSZERK
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal a kijelölt objektumra. Kattintson a

A Blokkszerkesztő bezárása
■ Kattintson a Blokkszerkesztő bezárása parancsra a Blokkszerkesztőben.
Blokkszerkesztő eszköztár
Parancssor: BBEZÁR
A Blokkszerkesztőhöz való hozzáférés letiltása
■ A parancssorba írja be a blockeditlock parancsot.

■ Írja be az 1 karaktert, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
A Blokk szerzői paletták használata

A Blokkszerkesztő három szerzői palettával rendelkezik: a Paraméterek, a
Műveletek és a Paraméterkészletek palettákkal.
A Blokk szerzői paletták ablak csak a Blokkszerkesztőben jelenik meg. A paletták
segítségével paramétereket és műveleteket adhat a dinamikus
blokkdefiníciókhoz.
Egyéni blokk szerzői eszközök létrehozása

Egyéni blokk szerzői eszközöket is létrehozhat. Érdemes létrehoznia egy új
palettát az egyéni blokk szerzői eszközök számára, így az alapértelmezett
eszközök megmaradnak a blokk szerzői palettákon. Ezután átmásolhat egy
paraméterkészlet eszközt a már létező paletták egyikéről az új palettára. Az
Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel megváltoztathatja az új eszköz
tulajdonságait, többek között az alábbiakat:
■ Eszköz leírását
■ Paraméter típusát
■ Hozzárendelt művelet(ek)et
■ Kulcspontot azon a paraméteren, melyhez a műveletet rendelte (ha
alkalmazható)
■ Eszközpaletta képét
Nem vontathat paramétereket és műveleteket a Blokkszerkesztőből az

eszközpalettákra.

Lásd még:
“Paraméterek használata dinamikus blokkokban” 521. oldal
“Műveletek használata dinamikus blokkokkal” 533. oldal
“Paraméterkészletek használata” 556. oldal
“Eszköztulajdonságok megadása” 95. oldal
“Eszközpaletták szervezése” 104. oldal
A Blokk szerzői paletták megjelenítése és elrejtése a Blokkszerkesztőben
■ A Blokkszerkesztő Blokkszerkesztő eszköztárán kattintson a Szerzői paletták

gombra.
Parancssor: BSZERZŐIPALETTA, BSZERZŐIPALETTABEZÁR
Paraméterkészlet másolatának elkészítése
1 A Blokkszerkesztő Blokk szerzői paletták ablakának Paraméterkészletek

lapján kattintson a jobb gombbal egy paraméterkészletre. Kattintson a
Másolás gombra.
2 Kattintson a jobb gombbal a paletta azon részén, ahova hozzá kívánja
adni a paraméterkészletet (ne kattintson egy már meglévő
paraméterkészletre). Kattintson a Beillesztés menüpontra.
Művelet hozzáadása paraméterkészlethez

lapján kattintson a jobb gombbal egy paraméterkészletre. Kattintson a
2 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel Paraméter részén kattintson a
Műveletek pontra, majd kattintson a [...] gombra.
3 A Műveletek hozzáadása párbeszédpanel Hozzáadni kívánt művelet
objektum területén válasszon ki egy műveletet a listából.
4 Kattintson a Hozzáadás gombra.
5 (Választható) Ismételje a 3. és 4. lépést további műveletek hozzáadásához.

Művelet törlése egy paraméterből vagy paraméterkészletből
1 A Blokkszerkesztő Blokk szerzői paletták ablakában kattintson a jobb

gombbal egy paraméterre vagy paraméterkészletre. Kattintson a
2 Az Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel Paraméter részén kattintson a
Műveletek pontra, majd kattintson a [...] gombra.
3 A Műveletek hozzáadása párbeszédpanel Hozzáadni kívánt művelet
objektum területén válasszon ki egy műveletet a listából.
4 Kattintson a Törlés gombra.
5 (Választható) Ismételje a 3. és 4. lépést további műveletek hozzáadásához.
Objektumok megjelenítésének módja a

Blokkszerkesztőben
A paraméterek, műveletek és azok viszonyának (függőségeinek) megjelenítése
különféleképpen történhet a Blokkszerkesztőben. Egyes elemekhez beállításokat
adhat meg.
Paraméterek
A Blokkszerkesztőben a legtöbb paraméter úgy néz ki, mint egy méret. Ha
létrehoz egy értékkészletet (értékek tartományát vagy listáját) egy paraméterhez,
pipák jelennek meg az értékek helyén.
A Blokkszerkesztőben az alábbi beállításokat adhatja meg a paraméterekhez:
■ Paraméter színét
■ Paraméter szöveg- és nyílméretét
■ Paraméter betűtípusát
■ Fogó színét
■ Paraméterekhez tartozó értékkészlet jelölők (pipák) megjelenítését
Amikor láthatósági paramétert használ egy dinamikus blokkdefinícióban,

megadhatja, hogy az egyes láthatósági állapotok esetében mely geometriai
objektumok kerülnek elrejtésre. Megadhatja, hogy a láthatatlanná tett
geometriai elemek megjelenítésre kerüljenek-e a Blokkszerkesztőben. Az alábbi

példában egy láthatósági állapot jelenik meg a Blokkszerkesztőben. A halványan
megjelenő geometriai elemek ebben a láthatósági állapotban elrejtésre kerülnek.
Műveletek
Egy művelet esetében annak neve és egy ikon (villám jel) jelenik meg a
Blokkszerkesztőben. Megadhatja a műveletek szövegének méretét és színét a
Blokkszerkesztőben.
Fogók
Megadhatja, hogy a fogók milyen méretben és színben jelenjenek meg a
Blokkszerkesztőben. Ez a beállítás nem befolyásolja a fogók méretét és színét,
ha azok egy rajzban blokkreferenciaként kerülnek megjelenítésre.
Függőségek
Amikor kiválaszt egy paramétert, fogót vagy műveletet a Blokkszerkesztőben,
kiemelésre kerülnek a hozzájuk rendelt objektumok vagy függőségek. Ezt
függőségi kiemelésnek nevezzük. A függőségi kiemelést ki- és bekapcsolhatja.
Az alábbi példa megmutatja, hogyan hoz létre a függőség kiemelése egy
fényhatást a hozzárendelt paraméter (Távolság felirattal) és művelet (Nyújtás
felirattal) esetében, ha kiválasztja az egyedi fogót a Blokkszerkesztőben.
Az alábbi táblázat leírja, milyen elemek kerülnek függőségi kiemelésre, ha

kiválaszt egy elemet a Blokkszerkesztőben.
A A függőség alapján kiemelt objektumok

Blokkszerkesztőben
kiválasztott
objektum
Paraméter Hozzárendelt fogók és műveletek

A A függőség alapján kiemelt objektumok
Blokkszerkesztőben
kiválasztott
objektum
Fogó Hozzárendelt paraméter és műveletek
Művelet Hozzárendelt paraméterek, fogók és a kiválasztási készlet

(geometria)
Paraméterek megjelenítési színének megadása a Blokkszerkesztőben
1 A parancssorba írja be a bparametercolor parancsot.

2 Írja be az alábbi értékek egyikét:
■ FÓLIA
■ BLOKK
■ Egész szám 1 és 255 között
■ Egy True Color szín, melyet három, 1 és 255 közötti egész számmal
kell megadni, az alábbi formátumban: RGB:000, 000, 000.
Paraméterek és műveletek szövegméretének megadása a Blokkszerkesztőben
1 A parancssorba írja be a bparametersize parancsot.

2 Adjon meg egy egész számot 1 és 255 között (képpontban).
Paraméterek betűtípusának megadása a Blokkszerkesztőben
1 A parancssorba írja be a bparameterfont parancsot.

2 Adjon meg egy, a rendszerben telepített TrueType vagy SHX betűtípust.
A műveletek szövegszínének megadása a Blokkszerkesztőben
1 A parancssorba írja be a bactioncolor parancsot.

■ FÓLIA

■ BLOKK
■ Egész számot 1 és 255 között.
A fogók megjelenítési méretének megadása a Blokkszerkesztőben
1 A parancssorba írja be a bgripobjsize parancsot.

2 Adjon meg egy egész számot 1 és 255 között (képpontban).
A fogók megjelenítési színének megadása a Blokkszerkesztőben
1 A parancssorba írja be a bgripobjcolor parancsot.

■ FÓLIA
■ BLOKK
■ Egész számot 1 és 255 között.
A szöveg és a fogók megjelenítési méretének frissítése a megadott értékekre

a Blokkszerkesztőben
1 A Blokkszerkesztőben a Blokkszerkesztő eszköztáron kattintson a

Paraméterek és műveletek szövegméretének frissítése eszközre.
MEGJEGYZÉS Amikor nagyítja vagy kicsinyíti a rajzot a Blokkszerkesztőben, a szöveg-

és fogóméret a nagyítási tényezőnek megfelelően változik. Ugyanakkor frissítheti a
Blokkszerkesztőt, hogy az a megadott értékek szerint jelenítse meg a szöveg- és
fogóméreteket.
Parancssor: REGEN

A láthatósági állapotban láthatatlan objektumok megjelenésének beállítása a
Blokkszerkesztőben
1 A parancssorba írja be a bvmode parancsot.

■ 0 A láthatatlan objektumok nem kerülnek megjelenítésre a
■ 1 A láthatatlan objektumok halványan kerülnek megjelenítésre a
A függőségi kiemelés be- és kikapcsolása a Blokkszerkesztőben
1 A parancssorba írja be a bdependencyhighlight parancsot.

■ 0 Kikapcsolja a függőségi kiemelést.
■ 1 Bekapcsolja a függőségi kiemelést.
Az értékkészlet jelölők (pipák) megjelenésének vezérlése
1 A parancssorba írja be a btmarkdisplay parancsot.

■ 0 Az értékkészlet jelölők nem kerülnek megjelenítésre.
■ 1 Az értékkészlet jelölők megjelenítésre kerülnek.
Dinamikus elemek hozzáadása blokkokhoz

Egy blokk dinamikussá tételéhez hozzá kell adnia bizonyos elemeket a
blokkdefinícióhoz.

Dinamikus blokk elemek áttekintése
Dinamikus elemeket a Blokkszerkesztőben adhat blokkdefinícióhoz. A
geometriai elemek mellett a dinamikus blokkok általában egy vagy több
paramétert és egy vagy több műveletet tartalmaznak.
■ Paraméterek. Egyedi paramétereket adhat a dinamikus blokkokhoz a

blokk geometriájához tartozó pozíciók, távolságok és szögek megadásával.
■ Műveletek. Megadhatja egy dinamikus blokkreferencia geometriájának
mozgását vagy módosítását, ha a blokkreferenciát a rajzban manipulálja.
Amikor műveleteket ad dinamikus blokkdefinícióhoz, paraméterekhez kell
hozzárendelnie azokat. Meg kell adnia a geometriák halmazát, amelyre a
művelet hatással lesz.
MEGJEGYZÉS A paraméterek és műveletek csak a Blokkszerkesztőben jelennek meg.

Amikor egy dinamikus blokkreferenciát illeszt egy rajzba, a program nem jeleníti meg a
benne található paramétereket és műveleteket.
Amikor egy paramétert ad egy dinamikus blokkdefinícióhoz, a paraméter

kulcspontjaihoz fogók kerülnek hozzáadásra. A kulcspontok egy paraméter azon
részei, amelyek segítségével manipulálhatja a blokkreferenciát. A
hosszparaméter például bázispontjánál és végpontjánál rendelkezik
kulcspontokkal. A paraméter távolságát bármelyik kulcspont segítségével
manipulálhatja.
A dinamikus blokkhoz adott paraméter típusa meghatározza, hogy milyen
típusú fogók kerülnek hozzáadásra. A különböző típusú paraméterek különböző
műveleteket támogatnak. Az alábbi táblázat bemutatja a paraméterek, fogók
és műveletek közötti kapcsolatokat.
Paraméter típusa Fogó típusa Paraméterekhez

rendelhető műveletek
Pont Általános Mozgatás, Nyújtás
Hossz Hossz Mozgatás, Léptékezés, Nyújtás,

Kiosztás
Poláris Általános Mozgatás, Léptékezés, Nyújtás,

Poláris nyújtás, Kiosztás,
XY Általános Mozgatás, Léptékezés, Nyújtás,

Kiosztás

Paraméter típusa Fogó típusa Paraméterekhez
rendelhető műveletek
Elforgatás Elforgatás Elforgatás
Átfordítás Átfordítás Átfordítás
Igazítás Igazítás Egyik sem (a műveletet a

paraméter tartalmazza)
Láthatósági készlet Keresési Egyik sem (A műveletet a

láthatósági állapotok
tartalmazzák és vezérlik.)
Keresési Keresési Keresési
Bázispont Általános Semmi
Dinamikus blokk létrehozása

■ Válassza az <Aktuális rajz> elemet, ha a rajzot dinamikus blokként
kívánja elmenteni.
■ A Létrehozni vagy módosítani kívánt blokk mezőben adjon meg egy
nevet az új blokkdefiníciónak.
4 A Blokkszerkesztőben szükség szerint adjon hozzá új-, vagy szerkesszen
már meglévő geometriát.
■ A Blokk szerzői paletták Paraméterkészletek lapjáról egy vagy több
paraméterkészletet is hozzáadhat, követve a parancssorban megjelenő
utasításokat. Kattintson duplán a sárga figyelmeztető ikonra (vagy
használja a BMŰVELETBEÁLL parancsot), és kövesse a parancssorban

megjelenő promptokat a művelet kiválasztott geometriákhoz rendelése
céljából.
■ A Blokk szerzői paletták Paraméterek lapjáról egy vagy több paramétert
is hozzáadhat, követve a parancssorban megjelenő promptokat. A
Műveletek lapról egy vagy több művelet hozzáadását is elvégezheti a
parancssorban megjelenő utasítások alapján.
6 A Blokkszerkesztő eszköztárán kattintson a Blokkdefiníció mentése

eszközre.
7 Kattintson a Blokkszerkesztő bezárása eszközre.
Parancssor: BSZERK
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal egy blokkra. Kattintson a
Blokkszerkesztőre.
Paraméterek használata dinamikus blokkokban

Egy dinamikus blokkdefinícióhoz a Blokkszerkesztőben adhat paramétereket.
A Blokkszerkesztőben a paraméterek a méretekhez hasonlóan jelennek meg.
A paraméterek a blokk egyedi tulajdonságait határozzák meg. A paraméterek
emellett pozíciókat, távolságokat és szögeket adnak meg a blokkreferenciában
található geometriai elemekhez. Amikor paramétereket ad egy dinamikus
blokkdefinícióhoz, a paraméter meghatározza a blokk egy vagy több egyedi
tulajdonságát.
Ha például egy elforgatás-paramétert ad hozzá egy dinamikus
blokkdefinícióhoz, az elforgatás paraméter a blokkreferencia Szög tulajdonságát
határozza meg. Így ha rajzban egy szék blokkját a szerkesztés során forgatni
kívánja, a paraméterek határozzák meg a blokk forgatásához használt tengelyt.
Ha egy pontparamétert ad egy dinamikus blokkdefinícióhoz, a pont paraméter
a blokkreferencia két felhasználói tulajdonságát határozza meg: a Pozíció - X
és Pozíció - Y tulajdonságokat (a blokkreferencia bázispontjához viszonyítva).
A dinamikus blokkdefiníciónak legalább egy paramétert tartalmaznia kell.
Amikor egy paraméter hozzáadásra kerül egy dinamikus blokkdefinícióhoz, a
paraméter kulcspontjaihoz rendelt fogók is automatikusan hozzáadódnak.
Ezután egy műveletet kell hozzáadnia a blokkdefinícióhoz, majd azt egy
paraméterhez kell rendelnie.

A blokkreferenciát a rajzban a Tulajdonságok palettán található fogókkal és
egyéni tulajdonságokkal manipulálhatja. Amikor egy fogó mozgatásával, vagy
a Tulajdonságok palettán egy egyéni tulajdonság értékének megváltoztatásával
egy blokkreferenciát manipulál a rajzban, a blokk egyéni tulajdonságát definiáló
paraméter értékét változtatja meg. Amikor megváltoztatja a paraméter értékét,
az hatással van a paraméterhez rendelt műveletre is, mely megváltoztatja a
dinamikus blokkreferencia geometriáját (vagy egy tulajdonságát).
A paraméterek a dinamikus blokkreferencia rajzban történő viselkedését
meghatározó értékeket is definiálják és korlátozzák. Néhány paraméter rögzített
értékhalmazzal, minimum és maximum értékekkel vagy növekmény értékekkel
is rendelkezhet. Például egy ablak blokkjában használt hosszparaméter
rendelkezhet a következő rögzített értékhalmazzal: 10, 20, 30 és 40. Amikor
beilleszti a blokkreferenciát a rajzba, az ablakot csak a fenti értékek egyikére
állíthatja be. Amikor értékkészlet rendel egy paraméterhez, meghatározhatja
a blokkreferencia manipulálásának módját a rajzban. További információk a
paraméterkészletekről: “Értékkészletek megadása dinamikus blokkokhoz” 581.
oldal.
A pont, hossz, poláris, XY és elforgatási paraméterek rendelkeznek egy Lánc
műveleteknek nevezett tulajdonsággal. További információk a paraméterek
esetében engedélyezett lánc műveletekről: Lánc műveletek engedélyezése
dinamikus blokkokban.
Kiemelhet paraméterértékeket az Attribútumok kiemelése varázsló vagy egy
attribútumkiemelési sablonfájl segítségével.
Az alábbi táblázat tartalmazza a dinamikus blokkdefiníciókhoz adható
paraméterek és a paraméterekhez rendelhető műveletek típusait és azok leírását.
Paraméter Leírás Támogatott

típusa műveletek
Pont A rajz egy X és Y helyét adja meg. A Blokkszerkesztőben egy Mozgatás, Nyújtás
koordinátamérethez hasonlóan jelenik meg.
Hossz Két rögzített pont távolságát jeleníti meg. Egy előre beállított Mozgatás,
szög mentén kényszerezi a fogó mozgását. A Léptékezés,
Blokkszerkesztőben egy illesztett mérethez hasonlóan jelenik Nyújtás, Kiosztás
meg.
Poláris Két rögzített pont távolságát és a megfelelő szög értéket jeleníti Mozgatás,
meg. A távolsági érték és a szög megváltoztatásához Léptékezés,
használhatja a fogókat és a Tulajdonságok palettát is. A Nyújtás, Poláris
Blokkszerkesztőben egy illesztett mérethez hasonlóan jelenik nyújtás, Kiosztás,
meg.
XY A paraméter bázispontjától számított X és Y irányú távolságot Mozgatás,

jeleníti meg. A Blokkszerkesztőben egy méretpárként (vízszintes Léptékezés,
és függőleges méretként) jelenik meg. Nyújtás, Kiosztás

Paraméter Leírás Támogatott
típusa műveletek
Elforgatás Egy szöget határoz meg. A Blokkszerkesztőben körként jelenik Elforgatás
meg.
Átfordítás Objektumok átfordítását hajtja végre. A Blokkszerkesztőben Átfordítás

egy tükrözési vonalként jelenik meg. Az objektumok
átfordításához ezt a tükrözési vonalat használhatja tengelyként.
Megjelenít egy értéket, ami jelzi, hogy a blokkreferencia
átfordításra került-e vagy sem.
Igazítás Egy X és Y helyet és szöget határoz meg. Az illesztési Egyik sem (A

paramétert a program mindig a teljes blokkra alkalmazza, és műveletet a
nem kell műveletet hozzárendelni. Egy illesztési paraméter paraméter
lehetővé teszi, hogy a blokkreferencia automatikusan forogjon tartalmazza.)
egy pont körül, és így illeszthető legyen a rajz más
objektumaihoz. Egy illesztési paraméter a blokkreferencia
forgatási tulajdonságát befolyásolja. A Blokkszerkesztőben
illesztési vonalként jelenik meg.
Láthatósági A blokk objektumainak láthatóságát vezérli. A program a Egyik sem (A

készlet láthatósági paramétert mindig a teljes blokkra alkalmazza, és műveletet a
nem kell műveletet hozzárendelni. Ha a fogóra kattint a rajzban, láthatósági
megjelenítheti a blokkreferenciában rendelkezésre álló állapotok
láthatósági állapotok listáját. A Blokkszerkesztőben egy tartalmazzák és
hozzárendelt fogóval rendelkező szövegként jelenik meg. vezérlik.)
Keresési Egyéni tulajdonságot határoz meg, melyet megadhat, vagy Keresési

meghatározhat egy definiált táblázat vagy lista elemei alapján.
Hozzárendelheti egy keresési fogóhoz. Ha a fogóra kattint a
blokkreferenciában, megjelenítheti a rendelkezésre álló értékek
listáját. A Blokkszerkesztőben egy hozzárendelt fogóval
rendelkező szövegként jelenik meg.
Bázispont A dinamikus blokkreferencia bázispontját határozza meg a Semmi

blokk geometriájához viszonyítva. Nem lehet hozzá műveleteket
rendelni, de tartozhat egy művelet kiválasztási A
Blokkszerkesztőben egy szálkeresztet tartalmazó körként
jelenik meg.
Lásd még:
“Értékkészletek megadása dinamikus blokkokhoz” 581. oldal
“Felhasználói tulajdonságok megadása dinamikus blokkokhoz - áttekintés” 578.
oldal
“Adatok kinyerése a blokk attribútumokból” 606. oldal
“Blokkattribútumok adatainak kinyerése (további módszerek)” 608. oldal

Pont paraméter hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz.
1 A Blokkszerkesztő Blokk szerzői paletták ablakának Paraméterek lapján

kattintson a Pont paraméter eszközre.
2 (Választható) Kövesse a parancssorban megjelenő utasításokat az alábbi
paramétertulajdonságok megadásához:
■ Név
■ Címke
■ Leírás
■ Lánc műveletek
■ A blokkreferencia megjelenített tulajdonságai
MEGJEGYZÉS Ezeket a tulajdonságokat később, a paraméter blokkdefinícióhoz

adása után is megadhatja és szerkesztheti a Tulajdonságok paletta segítségével.
3 A paraméter helyét az alábbi módokon adhatja meg:

■ Használja a mutatóeszközt.
■ Adja meg vesszővel elválasztva az X és Y koordinátaértékeket.
4 A paramétercímke helyét az alábbi módokon adhatja meg:

A sárga figyelmeztető ikon azt jelzi, hogy a hozzáadott paraméterhez
műveletet kell rendelnie.
5 Művelet azonnali hozzáadásához kattintson duplán a figyelmeztető

ikonra. Kövesse a megjelenő promptokat és társítson egy műveletet a
paraméterhez és a geometriai elemek egy készletéhez.
6 A Blokkszerkesztő eszköztárán kattintson a Blokkdefiníció mentése pontra.
7 Ha befejezte a Blokkszerkesztő használatát, kattintson a Blokkszerkesztő
bezárása pontra.
Parancssor: BPARAMÉTER

Hosszméret hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson a Hosszparaméter eszközre.
■ Név
■ Címke
■ Leírás
■ Értékkészlet

3 A paraméter bázispontjának meghatározásához tegye az alábbiak egyikét:

4 A paraméter végpontjának helyét az alábbi módokon adhatja meg:



bezárása pontra.

Poláris paraméter hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson a Poláris paraméter eszközre.
■ Név
■ Címke
■ Leírás
■ Értékkészlet





bezárása pontra.
XY paraméter hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson az XY paraméter eszközre.
■ Név
■ Címke
■ Leírás
■ Értékkészlet





bezárása pontra.
Elforgatás paraméter hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson az Elforgatás paraméter eszközre.
■ Név
■ Címke
■ Leírás
■ Értékkészlet


4 A paraméter sugarát az alábbi módokon adhatja meg:


■ Írjon be egy értéket.
5 Adjon meg egy alapszöget a paraméterhez.

Blokkreferencia kiválasztásánál a Tulajdonságok palettán megjelenő érték
a blokkdefinícióban megadott bázisszöghöz viszonyítva kerül mérésre.
6 A paraméter alapértelmezett elforgatási szögének meghatározásához
tegye az alábbiak egyikét:
■ Adjon meg egy szög értéket.


bezárása pontra.
Illesztés paraméter hozzáadása dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson az Illesztés paraméter eszközre.
2 A paraméter nevének megadásához kövesse a parancssorban megjelenő
promptokat.
3 Az illesztés paraméter bázispontját az alábbi módon adhatja meg:

A bázispont az illesztési paraméter fogójának alapértelmezett helye.
4 (Választható) Írja be a parancssorba: típus, és kövesse a promptokat a
paraméter merőleges vagy érintőleges típusának meghatározásához.
5 Az illesztés irányt az alábbi módokon adhatja meg:

bezárása pontra.
Átfordítás paraméter hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson az Átfordítás-paraméter eszközre.
■ Név
■ Címke
■ Leírás

3 Az átfordítás-paraméterhez tartozó tükrözési vonal első pontját az alábbi

módokon adhatja meg:
A tükrözési vonal első pontja az átfordítás-paraméter fogójának

alapértelmezett helye.

4 Az átfordítási paraméterhez tartozó tükrözési vonal második pontját az
alábbi módokon adhatja meg:


bezárása pontra.
Láthatóság paraméter hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson a Láthatóság paraméter eszközre.
■ Név
■ Címke
■ Leírás


Ez a láthatóság paraméter fogójának helye a blokkreferenciában.

bezárása pontra.
Keresési paraméter hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson a Keresési paraméter eszközre.
■ Név
■ Címke
■ Leírás



ikonra. Kövesse a promptokat és társítson egy keresési műveletet a
paraméterhez. Ez megjeleníti a Tulajdonságkeresési táblázat
párbeszédpanelt, amit most vagy később is kitölthet.

bezárása pontra.
Bázispont paraméter hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson a Bázispont paraméter eszközre.

bezárása pontra.
Műveletek használata dinamikus blokkokkal

A műveletek meghatározzák, hogy egy dinamikus blokkreferencia geometriája
hogyan mozog vagy módosul, ha a blokkreferencia egyedi tulajdonságait
módosítja a rajzban.
Műveletek használata dinamikus blokkokban – áttekintés
A műveletek meghatározzák, hogy egy dinamikus blokkreferencia geometriája

hogyan mozog vagy módosul, ha a blokkreferencia egyedi tulajdonságait

módosítja a rajzban. A dinamikus blokk általában legalább egy műveletet
tartalmaz.
Általánosságban amikor műveletet ad hozzá egy dinamikus blokkdefinícióhoz,
hozzá kell azt rendelnie egy paraméterhez, a paraméter egy kulcspontjához és
geometriai elemekhez. A kulcspont a paraméter azon pontja, amely módosítása
során a paraméterhez rendelt műveletet vezérli. A művelethez rendelt
geometriát kiválasztási készletnek nevezzük.
Az alábbi példában a dinamikus blokkdefiníció egy asztalt jelképező geometriai
elemet tartalmaz. Az asztal egy, az egyik végén fogóval rendelkező
hosszparaméterrel és egy nyújtás művelettel rendelkezik, amely a paraméter
egyik végpontjához és az asztal jobb oldali geometriájához van rendelve. A
paraméter végpontja a kulcspont. Az asztal jobb oldalán található geometria
a kiválasztási készlet.
Ha meg akarja változtatni a rajz blokkreferenciáját, mozgathatja a fogót, és az

asztal nyújtásra kerül.
A dinamikus blokkokban használt műveletek az alábbiak lehetnek:
■ Mozgatás
■ Léptékezés
■ Nyújtás
■ Poláris nyújtás
■ Elforgatás
■ Átfordítás
■ Kiosztás

■ Keresési
Ugyanazon paraméterhez és geometriai elemhez több műveletet is rendelhet.

Ugyanakkor nem ajánlott két vagy több egyező típusú műveletet rendelnie a
paraméter egyazon kulcspontjához, ha mindkét művelet ugyanarra a
geometriára van hatással. Ez a blokkreferencia váratlan viselkedését
eredményezheti.
Műveletek és paramétertípusok
Mindegyik művelettípus meghatározott paraméterekhez rendelhető. Az alábbi
táblázat bemutatja az egyes művelettípusokhoz rendelhető paramétereket.
Művelet típusa Paraméter

Mozgatás Pont, hossz, poláris, XY
Léptékezés Hossz, poláris, XY
Nyújtás Pont, hossz, poláris, XY
Poláris nyújtás Poláris
Elforgatás Elforgatás
Átfordítás Átfordítás
Kiosztás Hossz, poláris, XY
Keresési Keresési
Mozgatás művelet használata egy dinamikus blokkban
A mozgatás művelet hasonló a MOZGAT parancshoz. Dinamikus

blokkreferenciában a mozgatás művelet hatására az objektumok megadott
távolságra és megadott szögben mozdulnak el.
Dinamikus blokkdefinícióban a mozgatás műveletet az alábbi paraméterek
bármelyikéhez hozzárendelheti:
■ Pont
■ Hossz
■ Poláris
■ XY
Miután a mozgatás műveletet hozzárendelte egy paraméterhez, a műveletet

egy geometria kiválasztási készletéhez kell rendelnie.

Ha egy fogó vagy a Tulajdonságok paletta segítségével megváltoztatja a
mozgatás művelethez rendelt paraméter értékét, az hatással lehet a mozgatás
művelethez rendelt paraméter kulcspontjára. Ha a kulcspont módosul, a
mozgatás művelet kiválasztási halmazának geometriája is elmozdul.
Tegyük fel, hogy van egy széket jelképező dinamikus blokkunk. A blokk
tartalmaz egy pontparamétert és egy ahhoz rendelt mozgatás műveletet. A
mozgatás művelet kiválasztási halmaza a blokk (a szék) összes geometriai
elemét tartalmazza. Ha a pont paraméterhez rendelt fogó, vagy a Tulajdonságok
paletta Pozíció - X vagy Pozíció - Y pontjainak segítségével manipulálja a
dinamikus blokkreferenciát, az megváltoztatja a pont paraméter értékét. Az
érték megváltozásának hatására a szék elmozdul.
Az alábbi példában a szék blokkreferenciája a pont paraméter fogójának
vontatásával változik meg, a fogó új helyéről a Tulajdonságok paletta tájékoztat.
Távolság típusa tulajdonság megadása Mozgatás művelethez

Amikor egy mozgatás művelet egy XY paraméterhez kerül hozzárendelésre, a
művelet rendelkezik egy Távolság típusa nevű felülírás tulajdonsággal. Ez a
tulajdonság határozza meg, hogy a mozgatáskor alkalmazott távolság a
paraméter bázispontjától számított X értékre, Y értékre, vagy X és Y koordináta
értékekre vonatkozik.
Tegyük fel, hogy az X távolságot adja meg a Távolság típusa mezőben egy
dinamikus blokkdefinícióban. Ez azt jelenti, hogy a blokk csak az X tengely
mentén mozgatható. Így ha a blokkot az Y tengely mentén próbálja mozgatni,
az nem mozdul el.
Lásd még:
A Távolság szorzó és a Szög eltolás művelet-felülírások használata
Mozgatás művelet hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz
1 A Blokkszerkesztő Blokk szerzői paletták ablakának Műveletek lapján

kattintson a Mozgatás művelet eszközre.

2 A Blokkszerkesztő rajzterületén válassza ki a paramétert, amihez hozzá
kívánja rendelni a műveletet. (Egy mozgatás művelethez az alábbi
paramétertípusokat rendelheti hozzá: pont, hossz, poláris és XY.)
3 Válassza ki a művelethez rendelni kívánt objektumokat (a kiválasztási
halmazt).
5 (Választható) Kövesse a parancssorban megjelenő pontokat távolság
szorzó és szög eltolás megadásához.
6 A művelet helyét az alábbi módokon adhatja meg:
MEGJEGYZÉS Az, hogy a művelet hol helyezkedik el a blokkdefinícióban nincs

hatással a blokkreferencia megjelenésére vagy működésére.

bezárása pontra.
Parancssor: BMŰVELET
Távolság típusa tulajdonság megadása egy XY paraméterhez rendelt mozgatás

művelethez
1 A Blokkszerkesztőben válasszon egy mozgatás műveletet.

2 A Tulajdonságok paletta Felülírások területén a Távolság típusa mezőben
válasszon egy elemet a listából.
A Léptékezés művelet használata egy dinamikus blokkban
A léptékezés művelet hasonló a LÉPTÉK parancshoz. Dinamikus

blokkreferenciában a léptékezés művelet hatására a program léptékezi a blokk
kiválasztási halmazát a hozzárendelt paraméterfogók vagy a Tulajdonságok
paletta által történő szerkesztése esetén.

Dinamikus blokkdefinícióban a léptékezés műveletet egy teljes paraméterhez
és nem csupán annak kulcspontjához rendeli hozzá. A léptékezés műveletet
az alábbi paraméterek bármelyikéhez hozzárendelheti:
■ Hossz
■ Poláris
■ XY
Miután a léptékezés műveletet hozzárendelte egy paraméterhez, a műveletet

egy geometria kiválasztási készletéhez kell rendelnie.
A bázispont típusának megadása Léptékezés művelethez

A léptékezés művelet rendelkezik egy Bázis típusa tulajdonsággal. Ezzel a
tulajdonsággal megadhatja, hogy a léptékezési faktor bázispontja függő vagy
független típusú.
Ha a bázis típusa függő, a kiválasztási készlet objektumai a léptékezés
művelethez rendelt paraméter bázispontjához képest kerülnek léptékezésre.
Az alábbi példában a léptékezés művelet egy XY paraméterhez van rendelve.
A léptékezés művelet bázis típusa függő. Az XY paraméter bázispontja a téglalap
bal alsó sarkában található. Amikor egy felhasználói fogót használ a blokk
léptékezésére, az a téglalap bal alsó sarkához viszonyítva kerül léptékezésre.
Ha a bázis típusa független (a Blokkszerkesztőben egy X jelzi ezt), a bázispontot

a léptékezés művelethez rendelt paramétertől függetlenül adhatja meg. A
kiválasztási készlet objektumai a megadott független bázisponthoz viszonyítva
kerülnek léptékezésre. Az alábbi példában a léptékezés művelet egy XY
paraméterhez van rendelve. A léptékezés művelet bázis típusa független. A
független bázispont a kör közepén található. Amikor egy felhasználói fogót
használ a blokk léptékezésére, az a kör közepéhez viszonyítva kerül léptékezésre.

A Léptékezés típusa tulajdonság megadása Léptékezés művelethez
Amikor egy léptékezés művelet egy XY paraméterhez kerül hozzárendelésre,
az rendelkezik egy Léptékezés típusa nevű felülírás tulajdonsággal. Ez a
tulajdonság határozza meg, hogy az alkalmazott léptéktényező a paraméter
bázispontjától mért X távolság, Y távolság, vagy az X és Y koordinátatávolság
lesz.
Megadhatja például az X lépték opciót a léptékezés művelet Léptékezés típusa
tulajdonságaként egy dinamikus blokkdefinícióban. Ha egy rajzban a
blokkreferenciát az XY paraméter fogójának kizárólag Y irányú vontatásával
szerkeszt, a hozzárendelt geometria nem kerül léptékezésre.
Léptékezés művelet hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson a Léptékezés művelet eszközre.
kívánja rendelni a műveletet. (Egy léptékezés művelethez az alábbi
paramétertípusokat rendelheti hozzá: hossz, poláris és XY.)
3 Válassza ki a művelethez rendelni kívánt geometriát (a kiválasztási
halmazt).
5 (Választható) Kövesse a parancssorban megjelenő promptokat a bázispont
típusának megadásához.


bezárása pontra.
Egy független bázispont megadása egy léptékezés művelethez egy dinamikus

blokkdefinícióban
1 A Blokkszerkesztőben válasszon egy léptékezés műveletet.

2 A Tulajdonságok paletta Felülírások területén a Bázis típusa mezőnél
válassza a legördülő lista Független elemét.
Léptékezés típusa tulajdonság megadása egy XY paraméterhez rendelt

léptékezés műveletnél
1 A Blokkszerkesztőben válasszon egy XY paraméterhez rendelt léptékezés

műveletet.
2 A Tulajdonságok paletta Felülírások területén a Léptékezés típusa mezőben
válasszon egy elemet a legördülő listából.
A blokk léptékezés művelete az alkalmazott felülírás típusától függően
csak az X, csak az Y, vagy mindkét tengelyre vonatkozik.
Nyújtás művelet használata egy dinamikus blokkban
Dinamikus blokkreferenciában a nyújtási művelet az objektumokat megadott

távolsággal egy megadott irányban mozgatja és nyújtja.
Dinamikus blokkdefinícióban a nyújtás műveletet az alábbi paraméterek
■ Pont
■ Hossz
■ Poláris
■ XY

Miután egy paraméterhez rendelt egy nyújtás műveletet, megadhatja a művelet
nyújtási keretét. Ezután kiválaszthatja a nyújtás művelet kiválasztási halmazába
tartozó objektumokat. A nyújtási művelet meghatározza, hogy a keretben
található vagy a keret által metszett objektumok hogyan kerülnek szerkesztésre
a blokkreferenciában. A viselkedés hasonló a NYÚJT parancsnál használt
kiválasztási ablak megadásához.
■ A teljes mértékben a keretben található objektumok mozgatásra kerülnek.

■ A kereteket metsző objektumok nyújtásra kerülnek.
■ Azok a keretben foglalt vagy a keret által metszett objektumok, melyek nem
részei a kiválasztási készletnek, nem kerülnek nyújtásra vagy mozgatásra.
■ A kereten kívül eső, a kiválasztási halmazban található objektumok
mozgatásra kerülnek.
Az alábbi példában a nyújtási keret szaggatott vonallal, a kiválasztási készlet

pedig halványan kerül megjelenítésre. A felső kör, bár a nyújtási kereten belül
esik, nem része a kiválasztási halmaznak, így az nem kerül mozgatásra. Az alsó
kör teljes mértékben a kereten belül esik, és része a kiválasztási készletnek is,
így mozgatásra kerül. A kiválasztási halmazba tartozó téglalapot metszi a keret,
így az nyújtásra kerül.
Ha dinamikus blokkreferenciában egy fogó vagy a Tulajdonságok paletta

segítségével megváltoztatja a nyújtás művelethez rendelt paraméter értékét,
az hatással lehet a mozgatás művelethez rendelt paraméter kulcspontjára. Ha
a kulcspont módosul, a nyújtás művelet kiválasztási halmazának geometriája
is elmozdul.

Távolság típusa tulajdonság megadása Nyújtás művelethez
Amikor egy nyújtás művelet egy XY paraméterhez kerül hozzárendelésre, a
művelet rendelkezik egy Távolság típusa nevű felülírás tulajdonsággal. Ez a
tulajdonság határozza meg, hogy a mozgatáskor alkalmazott távolság a
paraméter bázispontjától számított X értékre, Y értékre, vagy X és Y koordináta
értékekre vonatkozik.
Tegyük fel, hogy az X távolságot adja meg a Távolság típusa tulajdonságként
egy dinamikus blokkdefinícióban. Ha a rajzon a blokkreferencia szerkesztése
során annak kulcspontját csak az Y tengely mentén mozgatja, a hozzárendelt
geometria nem mozog, mivel kiválasztotta azX tengelyt a Távolság típusa
felülírásnál.
Lásd még:
Nyújtás művelet hozzáadása blokkdefinícióhoz

kattintson a Nyújtás művelet eszközre.
kívánja rendelni a műveletet. (Egy mozgatás művelethez az alábbi
paramétertípusokat rendelheti hozzá: pont, hossz, poláris és XY.)
Ha egy pont paraméterhez rendelte hozzá a nyújtás műveletet, ugorjon
a 4. lépésre.
3 A művelethez társítandó paraméterpont kiválasztásához tegye az alábbiak
egyikét:
■ Kövesse a parancssorban megjelenő promptokat.
4 A nyújtási keret első sarokpontját az alábbi módokon adhatja meg:

5 A nyújtási keret ellenkező sarokpontját az alábbi módokon adhatja meg:

6 Válassza ki a kiválasztási készlet objektumait.


8 (Választható) Kövesse a parancssorban megjelenő pontokat távolság
szorzó és szög eltolás megadásához.
MEGJEGYZÉS Az, hogy a művelet hol helyezkedik el a blokkdefinícióban,
nincs hatással a blokkreferencia megjelenésére vagy működésére.

bezárása pontra.
A Távolság típusa tulajdonság megadása egy XY paraméterhez rendelt nyújtás

művelethez
1 A Blokkszerkesztőben válasszon egy XY paraméterhez rendelt nyújtás

műveletet.
2 A Tulajdonságok paletta Felülírások területén a Távolság típusa mezőben
válasszon egy elemet a legördülő listából.
A blokk nyújtás művelete az alkalmazott felülírás típusától függően csak az X,

csak az Y, vagy mindkét tengelyre vonatkozik.
Poláris nyújtás művelet használata egy dinamikus blokkban
A blokkreferenciákban a poláris nyújtás művelet az objektumokat egy megadott

szög és távolság mentén forgatja, mozgatja és nyújtja, amikor a hozzárendelt
poláris paraméter kulcspontja egy fogó vagy a Tulajdonságok paletta révén
módosításra kerül.
Dinamikus blokkdefinícióban egy poláris nyújtás műveletet csak egy poláris
paraméterhez rendelhet hozzá. A művelet nyújtási részéhez tartozó bázispont
a kulcsponttal ellentétes paraméter pont.

Miután egy poláris nyújtás paraméter műveletet hozzárendelt egy poláris
paraméterhez, meg kell adnia egy nyújtási keretet a poláris nyújtás művelethez.
Ezután kiválaszthatja a nyújtani és a forgatni kívánt objektumokat.
A teljes mértékben a keretben található objektumok mozgatásra kerülnek.

A kereteket metsző objektumok nyújtásra kerülnek.
A művelet kiválasztási halmazának azon objektumai, melyek csak forgatásra
lettek kijelölve, nem kerültek nyújtásra.
A kereten belül található objektumok hosszirányú mozgatásra kerülnek a
forgatás után.
A keretet által metszett objektumok forgatás után hosszirányú nyújtásra
kerülnek.
Azok a keretben foglalt vagy a keret által metszett objektumok, melyek nem
részei a kiválasztási készletnek, nem kerülnek nyújtásra vagy forgatásra.
■ A kereten kívül eső, a kiválasztási halmazban található objektumok
mozgatásra kerülnek.
Az alábbi példában a nyújtási keret szaggatott vonallal, a kiválasztási készlet

pedig halványan kerül megjelenítésre. A felső kör, bár a nyújtási kereten belül
esik, nem része a kiválasztási halmaznak, így az nem kerül mozgatásra. Az alsó
kör teljes mértékben a kereten belül esik, és része a kiválasztási készletnek is,
így mozgatásra kerül. A kiválasztási halmazba tartozó téglalapot metszi a keret,
így az nyújtásra kerül. A négyzet teljes mértékben a kereten belül található, és
része a forgatási kiválasztási készletnek, de a nyújtási kiválasztási készletnek
nem, így csak forgatásra kerül.
Ha egy dinamikus blokkreferenciában egy fogó vagy a Tulajdonságok paletta

segítségével megváltoztatja a poláris nyújtás művelethez rendelt paraméter
értékét, az hatással lehet a poláris nyújtás művelethez rendelt paraméter
kulcspontjára. Ha a kulcspont módosul, a poláris nyújtás művelet kiválasztási
halmazának elemeit a program a blokk definíciójától függően mozgatja vagy
forgatja.

Ha csak forgatni kívánja a blokkreferencia objektumait, ne helyezzen
objektumokat a nyújtási keretbe.
Lásd még:
Poláris nyújtás művelet hozzáadása blokkdefinícióhoz

kattintson a Nyújtás művelet eszközre.
2 A Blokkszerkesztő rajzterületén válassza ki a poláris paramétert, amit
hozzá kíván rendelni a művelethez. (Egy poláris nyújtás művelethez csak
poláris paramétert rendelhet.)
3 A művelethez társítandó paraméterpont kiválasztásához tegye az alábbiak
egyikét:
■ Kövesse a parancssorban megjelenő promptokat.
4 A nyújtási keret első sarokpontját az alábbi módokon adhatja meg:

5 A nyújtási keret ellenkező sarokpontját az alábbi módokon adhatja meg:

6 Válassza ki a nyújtani vagy mozgatni kívánt objektumokat.

8 Válassza ki a forgatni kívánt objektumokat.
(A 6. és 8. lépésben kijelölt objektumok alkotják a poláris nyújtás művelet
kijelölési halmazát.)

10 (Választható) Kövesse a parancssorban megjelenő promptokat a
távolságok és eltolások megadásához.


bezárása pontra.
Elforgatás művelet használata egy dinamikus blokkban
Az elforgatás művelet hasonlít a FORGAT parancshoz. Dinamikus

blokkreferenciában az elforgatási művelet a művelethez rendelt objektumok
elforgatását eredményezi, amikor a hozzárendelt paramétert fogók vagy a
Tulajdonságok paletta segítségével szerkeszti.
Dinamikus blokkdefinícióban egy elforgatás műveletet csak egy elforgatás

paraméterhez rendelhet hozzá. A forgatás művelet a teljes paraméterhez
hozzárendelésre kerül, nem csak a paraméter egy kulcspontjához.
Miután a forgatás műveletet hozzárendelte egy paraméterhez, a műveletet egy
geometria kiválasztási készletéhez kell rendelnie.

A Bázispont típusának megadása Elforgatás művelethez
Az elforgatás művelet rendelkezik egy Bázis típusa tulajdonsággal. Ezzel a
tulajdonsággal megadhatja, hogy a forgatás bázispontja a paraméter
bázispontja, vagy egy független, a blokkdefinícióban megadott bázispont
legyen.
Alapértelmezésben a Bázis típusa tulajdonság értéke Függő. Ez azt jelenti, hogy
a blokk a hozzárendelt forgatási paraméter bázispontja körül kerül elforgatásra.
Az alábbi példában a szék blokk egy forgatási paraméterrel és egy hozzárendelt
forgatás művelettel rendelkezik. Az elforgatási művelet Bázis típusa Függő. A
paraméter bázispontja a szék középpontjánál található. Így a szék saját
középpontja körül kerül elforgatásra.
Amikor a Bázis típusát Függetlenre állítja, az elforgatás művelethez a

hozzárendelt forgatás paraméter bázispontjától különböző bázispontot is
rendelhet. A független bázispontot a Blokkszerkesztőben egy X jel reprezentálja.
A független bázispont helye vontatással, vagy a Tulajdonságok paletta
Felülírások területén található Bázis X és Bázis Y értékek megváltoztatásával
módosítható.
Az alábbi példában a szék blokk egy forgatási paraméterrel és egy hozzárendelt
forgatás művelettel rendelkezik. Az elforgatási művelet Bázis típusa Független.
A független bázispont a szék bal alsó sarkánál található. Így a szék a bal alsó
sarka körül kerül elforgatásra.
Az alábbi példában a dinamikus blokkreferencia mindhárom téglalapja egy-egy,

a téglalapok bal alsó sarkában található független bázispont körül kerül
elforgatásra. Ennek eléréséhez egyetlen elforgatás-paramétert kell
hozzárendelnie. Ezután hozzá kell adnia három elforgatás műveletet. A program
az összes elforgatási műveletet az elforgatás paraméterhez rendeli hozzá. Ezt
követően a program mindegyik elforgatási műveletet egy-egy objektumhoz
rendeli hozzá, eltérő, független bázisponttal.

Ugyanezt az eredményt érheti el független bázispontok használatával,
mindegyik elforgatás művelet esetében különböző báziseltolást alkalmazva.
Ugyanakkor ha a téglalapokat később egymástól függetlenül kell mozgatnia
(például egy poláris vagy XY paraméterrel és egy mozgatás művelettel) a
blokkreferenciában, ajánlott független bázispontokat használnia az elforgatás
műveleteknél, ellenkező esetben a program nem megfelelően forgatja el az
objektumokat.
Elforgatás művelet hozzáadása blokkdefinícióhoz

kattintson az Elforgatás művelet eszközre.
2 A Blokkszerkesztő rajzterületén válasszon ki egy elforgatás-paramétert,
amit hozzá kíván rendelni a művelethez. (Elforgatás művelethez csak
egy elforgatás-paramétert rendelhet hozzá.)
halmazt).
5 (Választható) Kövesse a parancssorban megjelenő promptokat a bázispont
típusának megadásához.

bezárása pontra.
Átfordítás művelet használata egy dinamikus blokkban
Az átfordítás művelettel egy dinamikus blokkreferenciát egy ún. tükrözési

vonalat tengelyként használva fordíthat át.
Dinamikus blokkreferenciában az átfordítási művelet a művelethez társított
kiválasztási készletet is átfordítja egy tükrözési vonalnak nevezett tengely
mentén, amikor a hozzárendelt paramétert a fogó vagy a Tulajdonságok paletta
segítségével szerkeszti.
Dinamikus blokkdefinícióban az átfordítás műveletet csak egy

átfordítás-paraméterhez rendelheti hozzá. Az átfordítás művelet a teljes
paraméterhez hozzárendelésre kerül, nem csak a paraméter egy kulcspontjához.
Miután az átfordítás műveletet hozzárendelte egy paraméterhez, a műveletet
egy geometria kiválasztási halmazához kell rendelnie. Csak a kiválasztott
objektumok kerülnek átfordításra a tükrözési vonal mentén.
A következő illusztrációban például a két kör között látható vonallánc nem
része az átfordítás művelet kiválasztási halmazának. Amikor a blokkreferencia
átfordításra kerül, a vonallánc nem fordul át a többi geometriai elemmel együtt.

Átfordítás művelet hozzáadása blokkdefinícióhoz

kattintson az Átfordítás művelet eszközre.
kívánja rendelni a műveletet. (Egy átfordítás művelethez csak egy
átfordítás-paramétert rendelhet hozzá.)
halmazt).

bezárása pontra.
Kiosztás művelet használata egy dinamikus blokkban
Dinamikus blokkreferenciában a kiosztás művelet a hozzárendelt objektumokat

lemásolja és kiosztja egy téglalap alakú mintázatban, amikor a hozzárendelt
paramétert fogó vagy a Tulajdonságok paletta segítségével szerkeszti.

Dinamikus blokkdefinícióban a kiosztás műveletet az alábbi paraméterek
■ Hossz
■ Poláris
■ XY
Miután a kiosztás műveletet hozzárendelte egy paraméterhez, a műveletet egy

geometria kiválasztási készletéhez kell rendelnie.
Sorok és oszlopok meghatározása egy Kiosztás művelethez

Kiosztás művelet Hossz vagy Poláris paraméter, Új értékek Oszlopok távolsága
objektum. Az oszlopok távolsága meghatározza a kiosztott objektumok közötti
távolságot. Amikor szerkeszti a blokkreferenciában található paramétert, a
paraméter távolsága (a bázispont és a második pont távolsága) elosztásra kerül
az oszlopok távolságával az oszlopok számának (az objektumok számának)
meghatározásához.
Tegyük fel, hogy egy kiosztás műveletet hozzárendel egy hosszparaméterhez.
Megadhat 2 értékű oszloptávolságot a kiosztás művelethez. Amikor
megváltoztatja a dinamikus blokkreferencia hosszparaméterét 10-re, a
blokkreferencia oszlopainak száma 5 lesz.
Ha egy kiosztás műveletet egy XY paraméterhez rendel, meg kell adnia a sorok
távolságát is.
Paraméterek hozzáadása a Kiosztás művelet kiválasztási halmazához

Amikor paramétert ad hozzá egy kiosztás művelet kiválasztási halmazához,
annak nincs hatása a blokkreferencia viselkedésére. A paraméter nem kerül
másolásra a kiválasztási készlet más objektumaival együtt. A blokkreferenciában
nem jelennek meg további fogók.
Az alábbi példában egy parkolóban alkalmazunk kiosztást a rendelkezésre álló
parkolóhelyek létrehozásához. A függőleges vonal is elforgatható. Látható,
hogy a blokk annak kiosztása után is csak egyetlen elforgatás fogóval
rendelkezik.
Ugyanakkor ha a kiosztás művelet kiválasztási halmazába tartozó paraméter

fogóját szerkeszti, a paraméterhez rendelt művelet az objektum minden

példánya esetében módosul. Ugyanez történik, ha a paraméter nem része a
kiosztás művelet kiválasztási halmazának.
Az Elforgatás és Kiosztás műveletek használata egyazon dinamikus blokkban

A dinamikus blokk tartalmazhat egy közös kiválasztási készlettel rendelkező
kiosztás és elforgatás műveleteket. A blokkreferencia kiosztásának és
elforgatásának sorrendje hatással van a blokk megjelenésére.
Amikor először elforgatja, majd kiosztja a blokkot, a kiosztott objektumok
mindegyike külön-külön, saját bázispontja körül kerül elforgatásra.
Amikor először kiosztja, majd elforgatja a blokkot, a kiosztott objektumok

összes példánya egyetlen bázispont körül kerül elforgatásra.
Kiosztás művelet hozzáadása blokkdefinícióhoz

kattintson a Kiosztás művelet eszközre.
kívánja rendelni a műveletet. (A kiosztás művelethez hossz, poláris és
XY paramétereket rendelhet hozzá.)
halmazt).
5 Ha a kiosztás műveletet egy XY paraméterhez rendeli hozzá, tegye a
■ Adja meg a sorok közötti távolságot.

■ Adjon meg egy egységcellát két, vesszővel elválasztott érték
megadásával, vagy válassza ki a téglalap két ellentétes pontját a
rajzterületen, majd folytassa a 7. lépéstől.
6 Adja meg az oszlopok közötti távolság értékét.

7 Ha egy kiosztás műveletet rendel egy XY paraméterhez, adja meg a sorok
közötti távolságot.

bezárása pontra.
Keresési művelet használata egy dinamikus blokkban
Amikor egy keresési műveletet ad egy dinamikus blokkdefinícióhoz, és

hozzárendeli azt egy keresési paraméterhez, egy keresési táblázat jön létre. A
keresési táblázat segítségével felhasználói tulajdonságokat és értékeket rendelhet
egy dinamikus blokkhoz.
Keresési táblázatok hozzáadása dinamikus blokkokhoz műveletről, lásd: Keresési
táblázatok segítségével adatokat rendelhet dinamikus blokkokhoz.
Keresési művelet hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

kattintson a Keresési művelet eszközre.
2 A Blokkszerkesztő rajzterületén válasszon egy vagy több keresési
paramétert, melyet a művelethez rendelne. (A keresési paraméterekhez
csak keresési műveletet rendelhet hozzá.)

4 A Tulajdonságkeresési táblázat párbeszédpanelen töltse ki a táblázatot.

bezárása pontra.
Egyes műveletek rendelkeznek távolság szorzó és szög eltolás felülírás

tulajdonságokkal. A tulajdonságokkal megadhatja a paraméterértékek
növelésének vagy csökkentésének tényezőjét, amikor a paramétert dinamikus
blokkreferenciában szerkeszti.
A művelet-felülírások a műveletek tulajdonságai. Ugyanakkor nincsenek
hatással a blokkreferenciára mindaddig, amíg a blokkreferenciát nem
manipulálják a rajzban. Két típusú művelet felülírás létezik: a távolság szorzó
és a szög eltolás.
■ Távolság szorzó. A távolság szorzó tulajdonság segítségével egy megadott

tényezővel változtathatja meg egy paraméter értékét. Ha például a távolság
szorzót egy nyújtás műveletnél 2-re állítja, a blokkreferenciában hozzárendelt
geometria a fogó elmozdításának kétszeresével kerül elmozdításra.
■ Szög eltolás. A szög eltolás tulajdonsággal a módosított paraméterérték
szögének meghatározott mértékű növelését vagy csökkentését végezheti el.
Ha például egy mozgatás művelet szög eltolás tulajdonságát 90-re állítja, a
blokkreferencia a fogó szögelmozdulásánál 90 fokkal nagyobb szögben
mozog majd.

A művelet-felülírás tulajdonságokat a parancssori promptokat követve
határozhatja meg, amikor műveletek ad hozzá dinamikus blokkdefiníciókhoz.
Ezeket a tulajdonságokat a Tulajdonságok palettán is megadhatja, ha kiválaszt
egy műveletet a Blokkszerkesztőben.
Az alábbi táblázat felsorolja az egyes művelettípusok esetében rendelkezésre
álló felülírás tulajdonságokat.
Művelet típusa Rendelkezésre álló felülírás

tulajdonságok
Mozgatás Távolság szorzó, Szög eltolás
Léptékezés Semmi
Nyújtás Távolság szorzó, Szög eltolás
Poláris nyújtás Távolság szorzó, Szög eltolás
Elforgatás Semmi
Átfordítás Semmi
Kiosztás Semmi
Keresési Semmi
Távolság szorzó felülírás megadása egy művelethez
1 A Blokkszerkesztőben válasszon egy mozgatás, nyújtás, poláris nyújtás

vagy kiosztás műveletet.
2 A Tulajdonságok paletta Felülírások területén a Távolság szorzó mezőben
adjon meg egy értéket.
Szög eltolás felülírás megadása egy műveletnél
1 A Blokkszerkesztőben válasszon egy mozgatás, nyújtás, poláris nyújtás

vagy kiosztás műveletet.
2 A Tulajdonságok paletta Felülírások területén a Szög eltolás mezőben
adjon meg egy értéket.

Paraméterkészletek használata
A Blokk szerzői paletták Paraméterkészletek lapjával gyakran együtt használt
paramétereket és műveleteket adhat a dinamikus blokkdefiníciókhoz.
Paraméterkészletet ugyanúgy adhat hozzá a blokkhoz, ahogy azt egy paraméter
esetében tenné. A paraméterkészletben található művelet automatikusan
hozzáadásra kerül a blokkdefinícióhoz, és hozzárendelésre kerül a hozzáadott
paraméterhez. Ezután hozzá kell rendelnie egy kiválasztási halmazt (geometriát)
minden egyes művelethez.
Amikor először ad hozzá egy paraméterkészletet a dinamikus blokkdefinícióhoz,
egy sárga figyelmeztetés ikon jelenik meg az egyes műveletek mellett. Ez azt
jelzi, hogy mindegyik művelethez hozzá kell rendelnie egy kiválasztási halmazt.
Kattintson duplán a sárga figyelmeztető ikonra (vagy használja a
BMŰVELETBEÁLL parancsot), és a művelet hozzárendeléséhez egy kiválasztási
készlethez, kövesse a parancssori promptokat.
MEGJEGYZÉS Amikor egy keresési paramétert illeszt be és kétszer kattint a sárga

figyelmeztető ikonra, a Tulajdonságkeresési táblázat párbeszédpanel kerül megjelenítésre.
A Keresési műveletek nem egy kiválasztási készlethez, hanem a táblázat adataihoz kerülnek
hozzárendelésre.
Az alábbi táblázat megjeleníti a Blokk szerzői paletták Paraméterkészletek

lapján található paraméterkészleteket.
Paraméterkészlet Leírás
Pont Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt mozgatás művelettel rendelkező
mozgatás pontparamétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Hossz Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt mozgatás művelettel rendelkező

mozgatás hosszparamétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Hossz nyújtás Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt nyújtás művelettel rendelkező hosszparamétert
ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Hossz Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt kiosztás művelettel rendelkező

kiosztás hosszparamétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Hossz Két fogóval és egy-egy, a fogókhoz rendelt mozgatás művelettel rendelkező

mozgatási pár hosszparamétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Hossz nyújtási Két fogóval és egy-egy, a fogókhoz rendelt nyújtás művelettel rendelkező
pár hosszparamétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Poláris Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt mozgatás művelettel rendelkező poláris

mozgatás paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.

Paraméterkészlet Leírás
Poláris nyújtás Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt nyújtás művelettel rendelkező poláris
paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Poláris Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt kiosztás művelettel rendelkező poláris

kiosztás paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Poláris Két fogóval és egy-egy, a fogókhoz rendelt mozgatás művelettel rendelkező poláris
mozgatási pár paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Poláris Két fogóval és egy-egy, a fogókhoz rendelt nyújtás művelettel rendelkező poláris
nyújtási pár paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
XY mozgatás Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt mozgatás művelettel rendelkező XY

paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
XY mozgatási Két fogóval és egy-egy, a fogókhoz rendelt mozgatás művelettel rendelkező XY

pár paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
XY téglalap Négy fogóval és egy-egy, a fogókhoz rendelt mozgatás művelettel rendelkező XY

mozgatási paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
készlet
XY téglalap Négy fogóval és egy-egy, a fogókhoz rendelt nyújtás művelettel rendelkező XY

nyújtási paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
készlet
XY téglalap Négy fogóval és egy-egy, a fogókhoz rendelt kiosztás művelettel rendelkező XY

kiosztási paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
készlet
Elforgatás Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt elforgatási művelettel rendelkező

elforgatás-paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Átfordítás Egyetlen fogóval és egy hozzárendelt átfordítás művelettel rendelkező

átfordítás-paramétert ad a dinamikus blokkdefinícióhoz.
Láthatósági Egyetlen fogóval rendelkező láthatóság paramétert ad hozzá. Láthatóság paraméter

készlet esetén nincs szükség műveletekre.
Keresési Egyetlen fogóval és egy keresési művelettel rendelkező keresési paramétert ad a

dinamikus blokkdefinícióhoz.
Lásd még:
A Blokk szerzői paletták használata
Paraméterkészlet hozzáadása egy dinamikus blokkdefinícióhoz

lapján kattintson egy paraméterkészletre.

2 Kövesse a parancssorban megjelenő promptokat.
4 (Választható) Ha befejezte a Blokkszerkesztő használatát, kattintson a
Blokkszerkesztő bezárása pontra.
Fogók megadása dinamikus blokkokban

Amikor paramétert ad dinamikus blokkdefinícióhoz, a paraméter
kulcspontokhoz rendelt felhasználói fogói automatikusan hozzárendelésre
kerülnek a blokkhoz. A felhasználói fogókat a rajzban a dinamikus
blokkreferencia geometriai elemeinek manipulálására használhatja.
Minden paraméter rendelkezik egy Fogók száma elnevezésű tulajdonsággal
(kivéve az Illesztés paramétert, amely mindig egy fogóval rendelkezik). Amikor
kiválaszt egy paramétert a Blokkszerkesztőben, a Fogók száma tulajdonság
megjelenik a Tulajdonságok palettán. Ez a tulajdonság lehetővé teszi a
paraméter esetében megjeleníteni kívánt fogók számának kiválasztását egy
előre beállított listából.
Ha 0 fogót ad meg egy paraméterhez, a dinamikus blokkreferenciát továbbra
is szerkesztheti a Tulajdonságok paletta segítségével (ha a blokk így került
definiálásra).
Ha a dinamikus blokkdefiníció láthatósági állapotokat vagy egy keresési
táblázatot tartalmaz, definiálhatja úgy a blokkot, hogy csak a keresési fogó
kerüljön megjelenítésre. Amikor erre a fogóra kattint egy blokkreferenciában,
egy legördülő lista jelenik meg. Amikor kiválaszt egy elemet a listából, a
blokkreferencia megjelenítése megváltozik.
A program a fogókat automatikusan hozzáadja a paraméterek kulcspontjaihoz.

Egy fogót a hozzárendelt paraméter kulcsponttól függetlenül a blokktér bármely
területére áthelyezhet. Egy fogó áthelyezése után az továbbra is a hozzárendelt
kulcsponthoz tartozik. Nem számít, hogy a fogó hol kerül megjelenítésre a
blokkreferenciában, az továbbra is a hozzárendelt kulcspontra lesz hatással.
Ha mozgatja vagy megváltoztatja egy paraméter kulcspontját, a fogó
kulcsponthoz viszonyított helyzete változatlan marad. Mivel a fogók
segítségével manipulálhatja egy rajz dinamikus blokkreferenciáit, érdemes

meggyőződnie róla, hogy minden fogó logikus helyen került elhelyezésre. Ha
egy fogó helye nem logikus, annak működése esetleg nem a megfelelő
eredményt biztosítja majd.
A hossz és a poláris paraméterek fogószáma kettő, egy és nulla lehet. Amikor
úgy definiál egy lineáris vagy poláris paramétert, hogy az egyetlen fogót
jelenítsen meg, a fogó a paraméter végpontjánál kerül megjelenítésre. Csak
akkor érdemes műveleteket rendelnie ezen paraméterek végpontjaihoz, ha
csak egyetlen fogót kíván megjeleníteni. Egyébként nem tudja majd
manipulálni a referenciát (végrehajtani a műveleteket), mivel nem jelenik meg
fogó a művelethez rendelt kulcspontnál.
Ha áthelyezi egy dinamikus blokk fogóit, a BFOGÓKÉSZLET segítségével
visszahelyezheti a fogókat eredeti pozíciójukba.
A dinamikus blokkdefinícióhoz hozzáadott paraméter típusa meghatározza a
blokkhoz adott fogók típusát. A fogók használata vizuális támpontot képez a
blokkreferencia rajzi manipulációjának lehetőségeiről. Az alábbi táblázat
megjeleníti a dinamikus blokkokban használt fogók típusait, azok kinézetét
és a paramétereket, melyekhez a fogók hozzárendelésre kerülnek.
Fogó Fogó manipulálása egy rajzban Hozzárendelt

típusa paraméterek
Általános Egy síkban, bármelyik irányban Bázispont, Pont, Poláris és
XY
Hossz Előre és hátra egy megadott irányban vagy Hossz

egy tengely mentén
Elforgatás Egy tengely körül Elforgatás
Átfordítás Kattintson a dinamikus blokkreferencia Átfordítás

átfordításához
Igazítás Egy síkban, bármelyik irányban. Amikor egy Igazítás

objektum fölé kerül, az objektumhoz igazítja
a blokkreferenciát.
Keresési Kattintson egy elemlista megjelenítéséhez Láthatóság, Keresés
Fogók dinamikus blokkokba történő ciklikus beillesztésének megadása

A dinamikus blokkokban található fogók rendelkeznek egy speciális
tulajdonsággal, melynek neve Ciklikus. Ha ez a tulajdonság aktiválva van (Igen
értékre van állítva) a fogó a dinamikus blokkreferencia beillesztési pontjává

válik. A BCIKLUSSORREND parancs segítségével be- és kikapcsolhatja a fogók
ciklikusságát, és megadhatja a fogók ciklikus sorrendjét a dinamikus
blokkokban. Amikor dinamikus blokkreferenciát illeszt a rajzba, a CTRL
billentyű használatával lapozhat a rendelkezésre álló fogók között, és
kiválaszthatja, melyik fogó legyen a blokk beillesztési pontja.
Az egy paraméternél megjelenített felhasználói fogók számának megadása

egy dinamikus blokkban
1 A Blokkszerkesztőben válasszon egy paramétert.

2 A Tulajdonságok paletta Egyéb területén kattintson a Fogók száma
mezőre, majd válassza ki a paraméternél megjeleníteni kívánt fogók
számát.
Parancssor: BFOGÓKÉSZLET
Helyi menü: A Blokkszerkesztőben válasszon egy paramétert. Kattintson a
jobb gombbal a rajzterületen. Kattintson a Fogó megjelenítése ➤bármelyik
értékére.
Egy fogó áthelyezése egy dinamikus blokkdefinícióban
1 A Blokkszerkesztőben válasszon egy felhasználói fogót (ne a paraméter

kulcspontjához rendelt hagyományos fogót).
2 A fogó áthelyezéséhez tegye az alábbiak egyikét:
■ Vontassa a fogót a blokktér egy másik pontjára.
■ A Tulajdonságok paletta Geometria területén adja meg a Bázis X és
Bázis Y tulajdonságokat. (Ezek az értékek a paraméter bázispontjához
viszonyítva kerülnek meghatározásra.)

Fogók eredeti helyzetének visszaállítása egy dinamikus blokkdefinícióban
1 A Blokkszerkesztőben írja be a parancssorba: bfogókészlet.

2 Válassza ki azokat a fogókat, melyek eredeti helyzetét vissza kívánja
állítani.
3 A parancssorba írja be, hogy reposition, majd nyomja meg az ENTER
billentyűt.
Helyi menü: A Blokkszerkesztőben válasszon egy paramétert. Kattintson a

jobb gombbal a rajzterületen. Kattintson a Fogó megjelenítése ➤ Hely
visszaállítása menüpontra.
Egy felhasználói fogó ciklikus beillesztésének be- és kikapcsolása egy dinamikus

blokkreferenciában
1 A Blokkszerkesztőben írja be a parancssorba: bciklussorrend.

2 A Beillesztési ciklus sorrendje párbeszédpanelen válasszon egy fogót a
listából, majd kattintson a Ciklikus gombra a fogó ciklikusságának be-
és kikapcsolásához. (A Ciklikus oszlopban egy pipa jelzi, ha a ciklikusság
be van kapcsolva az adott fogó esetében.)
Helyi menü: A Blokkszerkesztőben válasszon egy dinamikus fogót. Kattintson

a jobb gombbal a rajzterületen. Kattintson a Ciklikus beillesztés menüpontra.
A felhasználói fogók beillesztési ciklus sorrendjének megváltoztatása egy

dinamikus blokkreferenciában
1 A Blokkszerkesztőben írja be a parancssorba: bciklussorrend.

2 A Beillesztési ciklus sorrendje párbeszédpanelen válasszon egy fogót a
listából, majd kattintson a Felfelé vagy Lefelé gombra. (A Ciklikus
oszlopban egy pipa jelzi, ha a ciklikusság be van kapcsolva az adott fogó
esetében.)
3 Ismételje a 2. lépést mindaddig, amíg meg akarja változtatni a fogók
ciklikus sorrendjét.

Láthatósági állapotok létrehozása

A láthatósági állapotok segítségével egy dinamikus blokk geometriai elemeit
láthatóvá vagy láthatatlanná teheti. Egy blokk tetszőleges számú láthatósági
állapottal rendelkezhet.
A láthatósági állapotok használata hatékony módja a több grafikus
reprezentációval rendelkező blokkok létrehozásának. Könnyedén
megváltoztathat egy több láthatósági állapottal rendelkező blokkot anélkül,
hogy egy másik blokkot kellene keresnie, vagy egy új blokkot kellene a rajzba
illesztenie.
Tegyük fel, hogy az alábbi négy különböző hegesztési szimbólumot használja.
A láthatósági állapotok segítségével ezt a négy hegesztési szimbólumot egyetlen

dinamikus blokkba egyesítheti. Az alábbi példa bemutatja a Blokkszerkesztőben
egyetlen dinamikus blokkdefinícióba helyezett négy hegesztési szimbólum
geometriáját.
Miután a Blokkszerkesztőben egyesítette a geometriai elemeket, hozzá kell

adnia egy láthatósági paramétert. Egy dinamikus blokkdefinícióhoz csak egy
láthatósági paramétert kell hozzáadnia. A láthatósági paraméterhez nem kell
műveleteket rendelni.

Ezután létrehozhat különböző láthatósági állapotokat az egyes hegesztési
jelekhez, és elnevezheti azokat (például WLD1, WLD2, WLD3 és WLD4).
Minden állapotban meghatározhatja, mely geometriai elemek kerüljenek
megjelenítésre és elrejtésre. Az alábbi példában a WLD1 láthatósági állapot
látható a Blokkszerkesztőben. A halványan megjelenő geometriai elemek a
WLD1 láthatósági állapotban elrejtésre kerülnek.
A láthatóság paraméter rendelkezik egy keresési fogóval. Ez a fogó mindig

megjelenítésre kerül a láthatósági állapotokat tartalmazó blokkreferenciákban.
Amikor a fogóra kattint a blokkreferenciában, egy legördülő lista megjeleníti
a blokkreferencia láthatósági állapotait. Amikor kiválaszt egy állapotot a
listából, az állapotban látható geometriai elemek megjelennek a rajzban.
A Blokkszerkesztő eszköztárán jobb oldalon megjelenítésre kerül az aktuális

láthatósági állapot neve. Minden blokk rendelkezik legalább egy láthatósági
állapottal. Az aktuális állapot nem törölhető. Az eszköztár ezen részén számos
további eszközt talál, melyet a láthatósági állapotokhoz hasznosíthat.
Amikor láthatósági állapotokkal dolgozik, szüksége lehet az adott állapotban
láthatatlan geometriai elemek megjelenítésére és elrejtésére. A Láthatóság mód
gomb (BVMODE) segítségével megjelenítheti vagy elrejtheti (halvánnyá teheti)
a láthatatlan geometriai elemeket. Amikor a BVMODE rendszerváltozó értéke

1, az aktuális állapotban láthatatlan geometriai elemek halványan jelennek
meg.
A láthatósági állapotok engedélyezése (láthatóság paraméter hozzáadása)

kattintson a Láthatóság paraméter eszközre.
■ Név
■ Címke
■ Leírás


Ez a láthatóság paraméter fogójának alapértelmezett helye.

Egy új, az aktuális láthatósági állapoton alapuló láthatósági állapot létrehozása
1 A Blokkszerkesztő eszköztáron kattintson a Láthatósági állapotok kezelése

eszközre.
2 A Láthatósági állapotok párbeszédpanelen kattintson az Új gombra.
3 Az Új láthatósági állapot párbeszédpanelen adja meg az új láthatósági
állapot nevét.

4 Kattintson a Létező objektumok láthatósága megmarad az új állapotban
opcióra.
A meglévő objektumok láthatósága nem változik az új állapotban.

Parancssor: BLÁLLAPOT
Olyan új láthatósági állapot létrehozása, amelyben minden objektum

láthatatlan

eszközre.
állapot nevét.
4 Kattintson a Minden meglévő objektum elrejtése az új állapotban opcióra.
Olyan új láthatósági állapot létrehozása, amelyben minden objektum látható

eszközre.
állapot nevét.
4 Kattintson a Minden meglévő objektum megjelenítése az új állapotban
pontra.

Láthatósági állapot aktualizálása
1 A Blokkszerkesztő eszköztáron kattintson a Láthatósági állapotok

legördülő listájára.
2 Válassza ki azt a láthatósági állapotot, melyet aktuálissá kíván tenni.
Helyi menü: A Láthatósági állapotok párbeszédpanelen kattintson a jobb
gombbal egy láthatósági állapotra. Kattintson az Aktuálissá tétel gombra.
Egy láthatósági állapot törlése

eszközre.
2 A Láthatósági állapotok párbeszédpanelen kattintson a jobb gombbal
egy láthatósági állapotra.
Helyi menü: A Láthatósági állapotok párbeszédpanelen kattintson a jobb
gombbal egy láthatósági állapotra. Kattintson az Állapot törlése menüpontra.
Egy láthatósági állapot átnevezése
1 Kattintson a Láthatósági állapotok kezelése eszközre a Blokkszerkesztőben.

3 Válassza az Átnevezés menüpontot.
4 Adjon meg új nevet a láthatósági állapot számára.
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal egy láthatósági állapotra a listában.
Kattintson az Állapot átnevezése menüpontra.
Objektumok láthatóvá tétele az aktuális láthatósági állapotban
1 A Blokkszerkesztő eszköztáron kattintson a Láthatóvá tétel eszközre.

2 A rajzterületen válassza ki az aktuális láthatósági állapotban megjeleníteni
kívánt objektumokat.
4 A parancssorba billentyűzze be az aktuális parancsot.
Parancssor: BLMEGJELENÍT
Helyi menü: A Blokkszerkesztő rajzterületén válasszon ki egy vagy több
objektumot. Kattintson a jobb gombbal a rajzterületen. Kattintson az
Objektumok láthatósága ➤ Megjelenítés az összes állapotban menüpontra.
Objektumok láthatóvá tétele az összes láthatósági állapotban
1 A Blokkszerkesztő rajzterületén válassza ki az összes láthatósági állapotban

láthatóvá tenni kívánt objektumokat.
2 Kattintson a jobb gombbal a rajzterületen.

3 Kattintson az Objektumok láthatósága ➤ Megjelenítés az összes
állapotban menüpontra.
Parancssor: BLMEGJELENÍT
Objektumok láthatatlanná tétele az aktuális láthatósági állapotban
1 A Blokkszerkesztő eszköztáron kattintson a Láthatatlanná tétel eszközre.

2 A rajzterületen válassza ki az aktuális láthatósági állapotban láthatatlanná
tenni kívánt objektumokat.
4 A parancssorba billentyűzze be az aktuális parancsot.
Parancssor: BLELREJT
Helyi menü: A Blokkszerkesztő rajzterületén válasszon ki egy vagy több
objektumot. Kattintson a jobb gombbal a rajzterületen. Kattintson az
Objektumok láthatósága ➤ Elrejtés az összes állapotban menüpontra.
Objektumok láthatatlanná tétele az összes láthatósági állapotban
1 A rajzterületen válassza ki az összes láthatósági állapotban láthatatlanná

tenni kívánt objektumokat.
2 Kattintson a jobb gombbal a rajzterületen.
3 Kattintson az Objektumok láthatósága ➤ Elrejtés az összes állapotban
menüpontra.
Parancssor: BLELREJT
Az egyes láthatósági állapotokban láthatatlan geometriai elemek megjelenítése

vagy elrejtése

eszközre.

Parancssor: BVMODE
A láthatósági állapotok sorrendjének megváltoztatása egy dinamikus

blokkreferenciában

eszközre.
3 Kattintson a Felfelé vagy Lefelé gombra a sorrend megváltoztatásához.
4 Ismételje a 2. és 3. lépéseket, amíg el nem éri a láthatósági állapotok
kívánt sorrendjét.
Az alapértelmezett láthatósági állapot megadása egy dinamikus

blokkreferenciában
1 Kattintson a Láthatósági állapotok kezelése eszközre a Blokkszerkesztőben.

3 Kattintson a Felfelé gombra, amíg a kiválasztott láthatósági állapot a lista
tetejére kerül.

Keresési táblázatok segítségével adatokat rendelhet
dinamikus blokkokhoz
A keresési táblázatok segítségével tulajdonságokat definiálhat és
tulajdonságértékeket rendelhet egy dinamikus blokkhoz.
Adatok hozzárendelése dinamikus blokkokhoz, keresési táblázatok

használatával - áttekintés
A keresési táblázatok segítségével tulajdonságokat definiálhat és

tulajdonságértékeket rendelhet egy dinamikus blokkhoz. A keresési táblázatok
segítségével hatékonyan rendelheti össze a dinamikus blokkreferencia
paraméterértékeit más megadott adatokkal (például egy termék- vagy
alkatrészszámmal). A rajzok blokkreferenciáiból ugyanúgy emelhet ki adatokat,
ahogy azt blokkattribútum adatok esetében tenné.
Amikor elkészült, a keresési tábla a hivatkozott dinamikus blokkreferenciához
annak rajzi manipulálásától függően rendel tulajdonságértékeket. Fordított
esetben megváltoztathatja a blokkreferencia rajzi megjelenítési módját, ha
megváltoztatja a blokkreferencia keresési tulajdonságát egy keresési fogó vagy
a Tulajdonságok paletta segítségével.
Az alábbi példa bemutatja egy világítótest dinamikus blokkreferenciáját. Ennél
a blokknál a Tulajdonságok paletta Felhasználói területe egy mérettulajdonságot
jelenít meg. Ez a tulajdonság a keresési táblázatban kerül definiálásra a
blokkhoz.
Ha megváltoztatja a világítótest méretét a rajzban (a felhasználói fogók

segítségével), a Tulajdonságok palettán látható méret tulajdonság is
megváltozik.

A keresési fogó segítségével is megváltoztathatja a blokkreferencia
megjelenítését. Amikor kiválaszt egy méretet a fogóra kattintáskor megjelenő
listából, a blokk geometriája megváltozik, és a Tulajdonságok paletta
Felhasználói részén megjelenik az új méret.
Keresési táblázat létrehozása

Miután megrajzolta a geometriát és hozzáadta a dinamikus blokk működéséhez
szükséges paramétereket és műveleteket, hozzáadhat egy keresési táblázatot a
blokkdefinícióhoz.
Amikor egy keresési paramétert ad a dinamikus blokkhoz, a rendszer egy üres
keresési táblázatot hoz létre, melyhez hozzáadhatja a keresési műveletet a
hozzá rendelendő keresési paraméterrel. A keresési táblázat párbeszédpanelen
a keresési táblázat jelenik meg.

Tulajdonságok és értékek hozzáadása keresési táblázathoz
A Tulajdonságkeresési táblázat beviteli tulajdonságokból és keresési
tulajdonságokból épül fel. Minden beviteli és keresési tulajdonságot a táblázat
egy oszlopa reprezentál.
■ Beviteli tulajdonságok. A nem keresési paraméterek (például a

“Szélesség”címkéjű hosszparaméter;). Létrehozhat egy oszlopot a Beviteli
tulajdonságok részen a blokkdefiníció minden paraméteréhez, kivéve a
keresési, igazítási és bázispont paramétereket.
■ Keresési tulajdonságok. Keresési paraméterek. Az összes olyan keresési
tulajdonság oszlop esetében hozzá kell adnia egy keresési paramétert a
dinamikus blokkdefinícióhoz, amiket szerepeltetni kíván a keresési
táblázatban. A keresési paraméter címke lesz a tulajdonság neve.
Miután hozzáadta a tulajdonságokat (oszlopokat) a táblázathoz, értékeket

adhat az egyes oszlopok celláihoz. Ehhez rá kell kattintania egy cellára, és meg
kell adnia egy értéket. Kövesse az alábbi irányelveket Értékek megadása keresési
táblázatokban.
Ha meghatároz egy értékkészletet egy beviteli tulajdonság (paraméter) esetében
a táblázatban, az oszlop egy cellájára kattintva egy legördülő lista jelenik meg,
mely tartalmazza a rendelkezésre álló értékeket.
Az alábbi keresési táblázat a korábban bemutatott világítótest blokkhoz készült.
A “Magasság” és “Szélesség” címkéjű hosszparamétereket beviteli paraméterként

adja hozzá a program. A “Méretet” keresési tulajdonságként adta hozzá a
program. A Magasság és Szélesség értékek a paraméterek esetében definiált
értékkészletekből kerülnek kiválasztásra. A Méret értékeit manuálisan kell
megadni.
Amikor egy dinamikus blokkreferencia paraméterértékei egyeznek a beviteli

tulajdonság értékek egy sorával, a táblázat megfelelő sorának keresési
tulajdonság értékeit a program hozzárendeli a blokkreferenciához. A keresési
tulajdonságokat és értékeket a program a Tulajdonságok palettán, a Felhasználói
területen jeleníti meg.
Ha például a világítótest blokkreferenciának 250 centiméteres magasságot és
500 centiméteres szélességet ad meg, a Tulajdonságok paletta Felhasználói
részén megjelenő Méret tulajdonság értéke 0.25 m x 0.50 m lesz.
A keresési táblázatban a beviteli tulajdonságok aljánál található egy <Nem
egyezik> címkéjű sor. Amikor a blokkreferencia paraméterértékei nem egyeznek
meg a blokk keresési táblázatában megadott beviteli tulajdonság értékek egy
sorával, a program a <Nem egyezik> sorban található tulajdonságértéket rendeli
hozzá a blokkreferenciához. Az alapértelmezett érték Felhasználói, de megadhat
más értékeket is a táblázatban az érték megváltoztatásával.
Fordított visszakeresés engedélyezése

Engedélyezheti egy keresési tulajdonság esetében a fordított visszakeresést is.
Ezzel egy keresési fogó kerül hozzáadásra a dinamikus blokkreferenciához.
Amikor rákattint erre a fogóra, a keresési tulajdonsághoz (a táblázat oszlopához)
tartozó keresési értékek legördülő listája jelenik meg. Amikor kiválaszt egy

értéket a listából a megfelelő beviteli tulajdonságértékek hozzárendelésre
kerülnek a blokkreferenciához. Ez a blokk definiálásától függően általában a
blokkreferencia geometriájának megváltozását eredményezi.
Egy keresési tulajdonság esetében a fordított keresés engedélyezéséhez a keresési

táblázat minden sorának egyedinek kell lennie. Miután tulajdonságokat és
értékeket ad a táblázathoz, ellenőrizheti azt hibák és üres cellák szempontjából,
ha az Ellenőrzés gombra kattint a Tulajdonságkeresési táblázat
párbeszédpanelen. A helyi menü opcióinak használatával is beilleszthet,
törölhet és újrarendezhet sorokat.
MEGJEGYZÉS Ha egy cellát üresen hagy a keresési tulajdonságok oszlopban, és a cella

egy hozzárendelt beviteli tulajdonsággal rendelkezik ugyanabban az oszlopban, a keresési
tulajdonság esetében nem lesz elérhető a fordított keresés.
Lásd még:
Adatok kinyerése a blokk attribútumokból
Blokkattribútumok adatainak kinyerése (további módszerek)
Keresési táblázat létrehozása egy dinamikus blokkhoz
1 A Blokkszerkesztőben, egy vagy több keresési paramétert adhat hozzá a

dinamikus blokkdefinícióhoz. Kövesse a “Keresési paraméter hozzáadása
egy dinamikus blokkdefinícióhoz” 532. oldal részben leírt lépéseket.
2 A Blokkszerkesztőben, keresési műveletet adhat hozzá a dinamikus
blokkdefinícióhoz. Kövesse a “Keresési művelet hozzáadása egy dinamikus
blokkdefinícióhoz” 553. oldal részben leírt lépéseket.
A Tulajdonságkeresési táblázat párbeszédpanel megjelenítésre kerül.

3 Az alábbi eljárások bármelyikével létrehozhat egy keresési táblázatot a
dinamikus blokkban:
■ Beviteli tulajdonságok hozzáadása egy keresési táblázathoz
■ Keresési tulajdonságok hozzáadása egy keresési táblázathoz
■ A fordított visszakeresés engedélyezése

Beviteli tulajdonságok hozzáadása egy keresési táblázathoz
1 A Blokkszerkesztőben kattintson duplán a dinamikus blokkdefiníció egy

keresési műveletére.
2 A Tulajdonságkeresési táblázat párbeszédpanelen kattintson a
Tulajdonságok hozzáadása pontra.
3 A Paramétertulajdonságok hozzáadása párbeszédpanel bal alsó sarkánál
válassza a Beviteli tulajdonságok hozzáadása opciót.
4 A Paraméter tulajdonságai listában válassza ki a keresési táblázathoz
hozzáadni kívánt paramétertulajdonságokat. Tartsa lenyomva a CTRL
billentyűt egyszerre több tulajdonság kijelöléséhez.
Parancssor: BKERESÉSITÁBLÁZAT
Keresési tulajdonságok hozzáadása egy keresési táblázathoz

2 A Tulajdonságkeresési táblázat párbeszédpanelen kattintson a
Tulajdonságok hozzáadása pontra.
3 A Paramétertulajdonságok hozzáadása párbeszédpanel bal alsó sarkánál
válassza a Keresési tulajdonságok hozzáadása opciót.

4 A Paraméter tulajdonságai listában válassza ki a keresési táblázathoz
hozzáadni kívánt keresési paramétertulajdonságokat. Tartsa lenyomva
a CTRL billentyűt egyszerre több tulajdonság kijelöléséhez.
Értékek hozzáadása egy keresési táblázathoz

2 A Tulajdonságkeresési táblázat párbeszédpanelen kattintson egy üres
cellára, és végezze el az alábbi műveletek valamelyikét:
■ Válasszon ki egy értéket a legördülő listából. (Csak akkor jelenik meg
egy legördülő lista, ha a paraméterhez definiált egy értékkészletet.)
■ Írjon be egy értéket.
3 Szükség esetén ismételje a 2. lépést a táblázat kitöltéséhez.

A fordított visszakeresés engedélyezése

2 A Tulajdonságkeresési táblázat párbeszédpanel Keresési tulajdonságok
oszlopának alján kattintson az Írásvédett elemre, majd válassza ki a lista
Fordított visszakeresés engedélyezése elemét.
MEGJEGYZÉS Csak akkor választhatja ki a Fordított visszakeresés engedélyezése
opciót, ha megadott adatokat az oszlopban.
Írásvédelem alkalmazása a keresési tulajdonságra


2 A Tulajdonságkeresési táblázat párbeszédpanel Keresési tulajdonságok
oszlopának alján kattintson az Írásvédett elemre, majd válassza ki a lista
Fordított visszakeresés engedélyezése elemét.
Hibák ellenőrzése egy keresési táblázatban
1 A Tulajdonságkeresési táblázat párbeszédpanelen kattintson az Ellenőrzés

gombra.
Egy létező keresési táblázat megnyitása
1 A Blokkszerkesztőben kattintson duplán egy keresési műveletre.
Értékek megadása keresési táblázatokban
Amikor a keresési táblázatban ad meg értékeket az alábbi szabályokat kell

betartania:
■ Használjon vesszőt az értékek elválasztására.

■ Tetszőleges számú vesszővel elválasztott egyedi értéket adhat meg. Például:
5,6,7 5.5,6.25
■ Egy intervallum megadásához használjon szögletes zárójeleket [ ], ha a
vesszővel elválasztott értékek részei a tartománynak, vagy használjon
zárójeleket ( ), ha a felsorolt és vesszővel elválasztott elemek nem részei a
tartománynak.
■ Folytonos intervallum esetén használjon vesszővel elválasztott, szögletes
zárójelek vagy zárójelek közé foglalt értékpárokat. A [3,10] kifejezés például
bármilyen értékre vonatkozik 3 és 10 között, beleértve a 3 és 10 értékeket,
míg a (3,10) kifejezés a 3 és 10 közötti értékekre utal a 3 és 10 nélkül.
■ Nyílt intervallum megadásához használjon egyetlen értéket és egy vesszőt
szögletes zárójelek vagy zárójelek között. A [,5] kifejezés például az 5-nél
kisebb vagy azzal egyenlő számokra, míg a (5,) kifejezés az 5-nél nagyobb
számokra vonatkozik.
■ Ne használjon 256 karakternél többet a táblázat egy cellájának kitöltésekor.

■ Használhat építészeti és gépészeti egységeket is a szintaktikában (például
15'1/4").
■ Ha érvénytelen formátumban ad meg egy értéket, a program a legutóbbi
értéket helyettesíti be, amikor a táblázat egy másik cellájára vált.
A keresési táblázatok az alábbiakat támogatják:
■ Minden numerikus paramétertulajdonságot (például hosszakat és szögeket

pont, hossz, poláris, XY és elforgatás paramétereknél)
■ Szöveges karakterlánc paramétertulajdonságokat (például átfordítás és
láthatóság paraméterértékeket)
Felhasználói tulajdonságok megadása dinamikus

blokkokhoz
Amikor létrehoz egy dinamikus blokkot, megadhat ahhoz tartozó felhasználói
tulajdonságokat. Megadhatja továbbá, hogy ezek a tulajdonságok
megjelenjenek-e a Tulajdonságok palettán, amikor blokkreferenciát választ ki
egy rajzban.
Felhasználói tulajdonságok megadása dinamikus blokkokhoz -

áttekintés
A Blokkszerkesztőben megadhatja egy dinamikus blokkdefinícióhoz tartozó

paraméter tulajdonságait. Néhány ezek közül a tulajdonságok közül
megjeleníthető a dinamikus blokkreferencia felhasználói tulajdonságaként, ha
az egy rajzban található. Ezek a tulajdonságok a Tulajdonságok paletta
Felhasználói területén jelennek meg.
A Blokkszerkesztőben megadhat paramétercímkéket. Amikor kiválasztja a rajz
egy dinamikus blokkreferenciáját, ezek a tulajdonságok megjelenítésre kerülnek
a Tulajdonságok paletta Felhasználói területén. Hasznos lehet a blokkon belül
egyedi paramétercímkéket használni.
A dinamikus blokkdefinícióban használt paraméterektől függően, a
Tulajdonságok paletta Felhasználói területén más paramétertulajdonságok is
megjelenhetnek, amikor a dinamikus blokkreferenciát a rajzban kiválasztja.
Például egy poláris paraméter rendelkezik egy szög tulajdonsággal, mely
megjelenik a Tulajdonságok palettán. A blokk definiálási módjától függően,
a tulajdonságok a kiválasztott blokkreferenciára vonatkozó értékeket, például
méreteket, szögeket és pozíciókat jeleníthetnek meg.

Megadhatja, hogy ezek a felhasználói tulajdonságok megjelenjenek-e, ha a
blokkreferenciát a rajzban kiválasztja. A tulajdonságokat az Attribútumok
kiemelése varázsló segítségével is kiemelheti.
A Tulajdonságok paletta segítségével a paraméterhez tartozó geometriai
tulajdonságokat is megadhat (például színeket, vonaltípusokat vagy
vonalvastagságokat). A tulajdonságok listája a Tulajdonságok palettán, a
Geometria alatt jelenik meg, amikor a Blokkszerkesztőben kiválaszt egy
paramétert.
Már paramétertulajdonságok, például az Értékkészlet tulajdonságok és a Lánc
műveletek meghatározzák a blokkreferencia működését a rajzban.
A Blokkszerkesztőben megadhatja, hogy a blokk szétvethető-e, és
engedélyezheti annak nem arányos átméretezését is.
Lásd még:
“Értékkészletek megadása dinamikus blokkokhoz” 581. oldal
Lánc műveletek engedélyezése dinamikus blokkokban
Paramétercímke megadása
1 A Blokkszerkesztőben kattintson az Eszközök menü ➤ Tulajdonságok

menüpontjára a Tulajdonságok paletta megjelenítéséhez.
3 A Tulajdonságok paletta Tulajdonság feliratok területén kattintson a
<Paraméter neve> címkére.
4 Adja meg a paraméter címkéjét.
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal a kijelölt objektumra. Kattintson a
Felirat átnevezése menüpontra. Adjon meg egy új nevet a paraméter számára,
majd nyomja meg az ENTER billentyűt.

Felhasználói tulajdonságok megjelenítésének beállítása egy dinamikus
blokkreferenciában

3 A Tulajdonságok paletta Egyéb területén kattintson a Tulajdonságok
megjelenítése mezőre.
4 A legördülő listában végezze el az alábbi műveletek egyikét:
■ Kattintson az Igen elemre a blokkreferencia felhasználói
tulajdonságainak megjelenítéséhez.
■ Kattintson a Nem elemre, ha nem kívánja megjeleníteni a
blokkreferencia felhasználói tulajdonságait.

Szétvetett dinamikus blokkreferencia meghatározása
1 Blokkdefiníciót a Blokkszerkesztőben az alábbi módokon nyithat meg:

■ Egy létező blokkdefiníció megnyitása a Blokkszerkesztőben
■ Blokk megnyitása a Blokkszerkesztő DesignCenter ablakából
2 Győződjön meg róla, hogy a Blokkszerkesztőben semmi nincs kiválasztva.

3 A Tulajdonságok paletta Blokk területén kattintson a Szétvetés
engedélyezése mezőre.
4 A legördülő listában válassza az Igen vagy a Nem opciót.

Parancssor: BSZERK
A nem arányos átméretezés megelőzése egy dinamikus blokkreferenciában
1 Blokkdefiníciót a Blokkszerkesztőben az alábbi módokon nyithat meg:

■ Egy létező blokkdefiníció megnyitása a Blokkszerkesztőben
■ Blokk megnyitása a Blokkszerkesztő DesignCenter ablakából
2 Győződjön meg róla, hogy a Blokkszerkesztőben semmi nincs kiválasztva.

3 A Tulajdonságok paletta Blokk területén kattintson az Egyenletes
léptékezés mezőre.
4 A legördülő listában válassza az Igen opciót.
Parancssor: BSZERK
Értékkészletek megadása dinamikus blokkokhoz
Megadhat egy definiált értékkészletet hossz, poláris, XY és elforgatás

paraméterekhez.
Az értékkészlet egy paraméterhez tartozó értékek tartománya vagy listája. Ezek
az értékek legördülő listaként is megjeleníthetők a blokkreferenciában, a
Tulajdonságok palettán, a Felhasználói alatt, a paramétercímkék mellett. Ha
egy paraméterhez értékkészletet definiált, a blokkreferencia manipulálásakor
a program a paramétert az adott értékekre korlátozza. Ha például egy ablakot
reprezentáló blokk esetében definiálja a 20, 40 és 60 elemeket tartalmazó
értékkészletet, az ablak csak 20, 40 és 60 egység széles lehet.
Amikor létrehoz egy értéklistát egy paraméterhez, a definícióban létező
paraméterérték automatikusan hozzáadásra kerül az értékkészlethez. Ez az
alapértelmezett érték érvényes a blokkreferencia rajzba illesztésekor.

Ha egy blokkreferenciában a paraméter értékét a listában nem szereplő értékre
változtatja, a paraméter a legközelebbi értékre módosul. Tegyük fel, hogy
definiál egy hosszparamétert a 2, 4 és 6 értékkészlettel. Amikor megpróbálja
megváltoztatni a paraméter értékét egy blokkreferenciában 10-re, az eredmény
a 6 érték lesz, mivel ez a legközelebbi érvényes érték.
Ha a dinamikus blokkban értékkészletet ad meg a paraméteréhez, pipa jelek
jelennek meg, amikor a blokkreferenciát a rajzban fogókkal kívánja szerkeszteni.
A pipák a paraméter érvényes értékeinek helyét jelzik.
MEGJEGYZÉS Ha újradefiniálja egy értékkészlet értékeit azután, hogy a

paramétertulajdonságokat hozzáadta egy keresési táblázathoz, frissítse a keresési táblázatot,
hogy annak értékei megegyezzenek az értékkészlet értékeivel.
Értékkészlet megadása hossz vagy poláris paraméterhez

2 A Blokkszerkesztőben válasszon egy hossz vagy poláris paramétert.
3 A Tulajdonságok paletta Értékkészlet területén kattintson a Távolság
típusa mezőre.
4 A legördülő listában válassza a Lista opciót.
típusa mezőre.
6 Kattintson a [...] gombra.
7 A Távolságérték hozzáadása párbeszédpanel Hozzáadni kívánt távolságok
beviteli mezőjében adjon meg egy értéket, vagy több értéket vesszőkkel
elválasztva.

Értékkészlet megadása egy XY paraméterhez

2 A Blokkszerkesztőben válasszon egy XY paramétert.
3 A Tulajdonságok paletta Értékkészlet területén kattintson a Vízsz. típusa
vagy a Függ. típusa mezőre.
5 A Tulajdonságok paletta Értékkészlet területén kattintson a Vízsz.
értéklista vagy a Függ. értéklista mezőre.
7 A Távolságérték hozzáadása párbeszédpanel Hozzáadni kívánt távolságok
beviteli mezőjében adjon meg egy értéket, vagy több értéket vesszőkkel
elválasztva.

Értékkészlet megadása egy elforgatás paraméterhez

2 A Blokkszerkesztőben válasszon egy elforgatás-paramétert.
3 A Tulajdonságok paletta Értékkészlet területén kattintson a Szög típusa
mezőre.
5 A Tulajdonságok paletta Értékkészlet területén kattintson a Szög értéklista
mezőre.
7 A Szög érték hozzáadása párbeszédpanel Hozzáadni kívánt szög beviteli
mezőjében adjon meg egy értéket, vagy több értéket vesszőkkel
elválasztva.
Értékek törlése egy paraméter értékkészletéből

2 A Blokkszerkesztőben válasszon egy hossz, poláris, XY vagy
elforgatás-paramétert.
3 A Tulajdonságok paletta Értékkészlet területén kattintson az alábbiak
egyikére:
■ Táv. értéklista
■ Szög értéklista
■ Vízsz. értéklista

■ Függ. értéklista

5 A Távolságérték hozzáadása vagy Szög érték hozzáadása párbeszédpanelen
válasszon ki egy törölni kívánt elemet a listából.
Növekmény érték megadása egy hossz, poláris, XY vagy elforgatás

paraméterhez

típusa, Szög típusa, Vízsz. típusa vagy a Függ. típusa mezőkre.
4 A legördülő listában válassza a Növekmény elemet.
növekménye, Szög növekménye, Vízsz. növekmény vagy Függ.
növekmény mezőre, majd adjon meg egy növekmény értéket a
paraméterhez.
6 Kattintson a Táv. minimum, Szög minimum, Vízsz. minimum vagy Függ.
minimum mezőre, majd adja meg a paraméter minimális értékét.
7 Kattintson a Táv. maximum, Szög maximum, Vízsz. maximum vagy
Függ. maximum pontra, majd adja meg a paraméter maximális értékét.

Minimális és maximális értékek megadása egy hossz, poláris, XY vagy elforgatás

paraméterhez

3 A Tulajdonságok paletta Értékkészlet területén kattintson a Táv.
minimum, Szög minimum, Vízsz. minimum vagy Függ. minimum
mezőre, majd adja meg a paraméter minimális értékét.
4 Kattintson a Táv. maximum, Szög maximum, Vízsz. maximum vagy
Függ. maximum pontra, majd adja meg a paraméter maximális értékét.
Lánc műveletek engedélyezése dinamikus blokkokban
A pont, hossz, poláris, XY és elforgatási paraméterek rendelkeznek egy Lánc

műveleteknek nevezett tulajdonsággal. Ez a tulajdonság akkor van hatással a
paraméter működésére, ha az része egy művelet kiválasztási halmazának.
Beilleszthet például egy pontparamétert egy hosszparaméterhez rendelt nyújtás
művelet kiválasztási halmazába. Amikor a hosszparaméter szerkesztésre kerül
egy blokkreferenciában, a hozzárendelt nyújtás művelet megváltoztatja a
kiválasztási halmazt. Mivel a pont paraméter része a kiválasztási készletnek, a
pont paraméter a hosszparaméter megváltoztatásával szerkeszthető.
Az alábbi példa egy blokkdefiníciót jelenít meg a Blokkszerkesztőben. A pont
paraméter (Hely felirattal) része a nyújtás művelet kiválasztási halmazának.

Ha a pont paraméter Lánc műveletek tulajdonsága Igen beállítású, a hossz
paraméter megváltozásának hatására a pont paraméterhez rendelt mozgatás
művelet megváltozik, ugyanúgy, mint ha a pont paramétert a
blokkreferenciában egy fogó vagy egy felhasználói tulajdonság segítségével
szerkesztette volna.
Ha a Lánc műveletek tulajdonság beállítása Nem, a pontparaméterhez rendelt

mozgatás műveletére nincsenek hatással a hosszparaméter változásai. Így a
kör nem kerül mozgatásra.

A Lánc műveletek tulajdonság megadása pont, hossz, poláris, XY vagy
elforgatás paramétereknél

3 A Tulajdonságok paletta Egyéb területén kattintson a Lánc műveletek
mezőre.
4 A legördülő listában válassza az Igen vagy a Nem opciót.
Dinamikus blokkdefiníciók módosítása

Miután definiált egy dinamikus blokkot, módosíthatja azt a Blokkszerkesztőben.
A Blokkszerkesztőben törölheti, hozzáadhatja és módosíthatja az alábbi
elemeket:
■ Paraméterek (lásd Paraméterek használata dinamikus blokkokban)

■ Műveletek (lásd Paraméterek használata dinamikus blokkokban Műveletek
használata dinamikus blokkokkal)
■ Geometria
■ Láthatósági állapotok (lásd Láthatósági állapotok létrehozása)
■ Keresési táblázatok (lásd Keresési táblázatok segítségével adatokat rendelhet
dinamikus blokkokhoz)
■ Fogók (lásd Fogók megadása dinamikus blokkokban)
■ Tulajdonságok (lásd Felhasználói tulajdonságok megadása dinamikus
blokkokhoz - áttekintés)

A BMŰVELETBEÁLL parancs segítségével is megváltoztathatja egy művelet
kiválasztási halmazát. Ha töröl egy művelethez rendelt paramétert, és a
műveletet egy másik paraméterhez kívánja rendelni, használja a BTÁRSÍT
parancsot.
Miután módosít egy dinamikus blokkdefiníciót a Blokkszerkesztőben, el kell
mentenie a változtatásokat (lásd Blokk elmentése a Blokkszerkesztőben).
FIGYELMEZTETÉS Ha újradefiniál egy dinamikus blokkot az AutoCAD 2005 vagy

korábbi verziójú termékben, a blokk elveszíti dinamikus működését.
Egy létező dinamikus blokkdefiníció megnyitása a Blokkszerkesztőben
1 Nyissa meg a dinamikus blokkdefiníciót tartalmazó rajzfájlt, vagy nyissa

meg a blokként elmentett rajzfájlt.
2 Kövesse a Egy létező blokkdefiníció megnyitása a Blokkszerkesztőben
lépéseit.
Parancssor: MEGNYIT
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal egy kiválasztott blokkon. Kattintson
a Blokkszerkesztőre.
Elem törlése egy dinamikus blokkdefinícióból
1 A Blokkszerkesztőben válassza ki a dinamikus blokkdefinícióból törölni

kívánt elemet.
2 Nyomja meg a DELETE billentyűt.
Egy művelet kiválasztási halmazának módosítása egy dinamikus

blokkdefinícióban
1 Válasszon ki egy műveletet a Blokkszerkesztőben.

2 A parancssorba írja be a bműveletbeáll parancsot, majd nyomja meg
az ENTER billentyűt.
3 Kövesse a parancssorban megjelenő promptokat.

Egy nyújtási, vagy poláris nyújtási művelet nyújtási keret halmazának

újradefiniálása egy dinamikus blokkdefinícióban
1 A Blokkszerkesztőben kattintson duplán egy nyújtás vagy poláris nyújtás

műveletre.
2 Új nyújtási keret definiálásához és objektumok
hozzáadásához/eltávolításához a kiválasztott műveletkészletből, kövesse
a parancssori promptokat.
Parancssor: BMŰVELETBEÁLL
Hibák kijavítása dinamikus blokkdefiníciókban

A Blokkszerkesztőben egy sárga figyelmeztető ikon jelzi, ha a dinamikus
blokkdefiníció hibákat tartalmaz vagy nem teljes. Ezeket a hibákat ki kell
javítania (vagy ki kell egészítenie a blokkot), hogy a blokkreferencia
megfelelően működjön a rajzban.
A sárga figyelmeztető ikon jelzi, ha a blokkdefiníció nem megfelelően került
definiálásra, vagy nem teljes. Ha például egy paraméter nincs hozzárendelve
egy művelethez, egy sárga figyelmeztető ikon jelenik meg. Ha egy művelet
nincs paraméterhez vagy kiválasztási készlethez rendelve, szintén megjelenik
egy figyelmeztető ikon.
A hibák kijavításához kattintson duplán a sárga figyelmeztető ikonra, majd
kövesse a parancssorban megjelenő promptokat.
Miután létrehoz egy dinamikus blokkdefiníciót a Blokkszerkesztőben, érdemes
azt elmentenie, és tesztelni a blokkreferencia működését egy rajzban. Ha a
blokkreferencia nem úgy működik, ahogy azt tervezte, nyissa meg a definíciót
a Blokkszerkesztőben, és ellenőrizze a használt paraméterek és műveletek
típusát, valamint azok függőségeit és tulajdonságait is.
Egy sárga figyelmeztető ikon által jelzett hiba kijavítása egy dinamikus
blokkdefinícióban
1 A Blokkszerkesztőben kattintson duplán egy sárga figyelmeztető ikonon.

2 A dinamikus blokkdefiníció hibáinak kijavításához kövesse a parancssori
promptokat.
Egy dinamikus blokkdefiníció függőségeinek megtekintése
1 A Blokkszerkesztőben válasszon ki egy paramétert vagy egy műveletet.

Ha kiválasztott egy paramétert, a program kiemeli az ahhoz rendelt
műveletet.
Ha kiválasztott egy műveletet, a program kiemeli az ahhoz társított
paramétert és geometriai kiválasztási készletet.
2 Amikor végzett a függőségek áttekintésével, nyomja meg az ESC
billentyűt.
Blokk elmentése a Blokkszerkesztőben

Amikor végzett a dinamikus blokkdefiníció elemeinek hozzáadásával a
Blokkszerkesztőben, mentse el a blokkdefiníciót.
A Blokkszerkesztőben elmentheti a blokkdefiníciót, ha a Blokkszerkesztő
eszköztár Blokkdefiníció mentése eszközére kattint, vagy ha a parancssorba
beírja a bment parancsot. Ezután érdemes elmentenie a rajzot, hogy biztosítsa
a blokkdefiníció elmentését a rajzban.
Amikor elment egy blokkdefiníciót a Blokkszerkesztőben, a geometriai elemek
és paraméterek aktuális értékei a blokkreferencia alapértelmezett értékei lesznek.
Amikor láthatósági állapotokat használó dinamikus blokkot hoz létre, a
blokkreferencia alapértelmezett láthatósági állapota a Láthatósági állapotok
párbeszédpanel legfelső láthatósági állapota lesz.
Ha elmentette a blokkdefiníciót, bezárhatja a Blokkszerkesztőt és a blokkot
rajzon próbálhatja ki.
MEGJEGYZÉS Ha a Fájl ➤ Mentés menüpontra kattint a Blokkszerkesztőben, a program

a rajzot, nem pedig a blokkdefiníciót menti el. Kifejezetten a blokkdefiníciót kell elmentenie
a Blokkszerkesztőben.

Blokkdefiníció elmentése a Blokkszerkesztőben

2 Kattintson a Fájl ➤ Mentés menüpontjára a blokkdefiníció mentéséhez
a rajzban.
Parancssor: BMENT
Az aktuális blokkdefiníció egy másolatának elmentése más néven a

Blokkszerkesztőben
1 A Blokkszerkesztő eszköztárán kattintson a Blokk mentése más néven

eszközre.
2 A Blokk mentése más néven párbeszédpanelen adja meg az új
blokkdefiníció nevét.
4 Kattintson a Fájl ➤ Mentés menüpontjára a blokkdefiníció mentéséhez
a rajzban.
Parancssor: BMENTMINT

Egy beillesztett blokk objektumai megtarthatják az eredeti tulajdonságaikat,
örökölhetik annak a fóliának a tulajdonságait, amelyikre be lettek illesztve,
illetve átvehetik a rajz aktuális tulajdonságait is.
Blokkok rajzba illesztésekor általában a blokk objektumai megtartják az eredeti
szín- vonaltípus- és vonalvastagság-beállításaikat, függetlenül attól, hogy mik

a rajz aktuális beállításai. Létrehozhatók azonban blokkok olyan objektumokkal
is, amelyek átveszik az aktuális szín-, vonaltípus- és
vonalvastagság-beállításokat. Ezek az objektumok lebegő tulajdonságokkal
rendelkeznek.
Háromféle módszer létezik arra, hogy a program hogyan kezelje a
blokkreferencia beillesztésekor az objektumok szín-, vonaltípus- és
vonalvastagság beállításait.
■ A blokk objektumai nem veszik át az aktuális szín-, vonaltípus- és

vonalvastagság beállításokat. A blokk objektumainak tulajdonságai nem
változnak az aktuális beállítások szerint.
Ha ezt választja, ajánlott, hogy a blokkdefiníció egyes objektumainál
külön-külön állítsa be a szín, vonaltípus és vonalvastagság tulajdonságokat:
ne használja a BLOKK vagy FÓLIA szín, vonaltípus vagy vonalvastagság
beállításokat az objektumok létrehozása során.
■ A blokk objektumai átveszik az aktuális fóliához rendelt szín-, vonaltípus-
és vonalvastagság beállításokat.
Ekkor, mielőtt a blokkdefinícióban szereplő objektumokat létrehozná, állítsa
az aktuális fóliát 0-ra, az aktuális szín-, vonaltípus- és vonalvastagság
beállításoknak pedig adja a FÓLIA értéket.
■ Az objektumok a fóliához rendelt szín-, vonaltípus- és vonalvastagság
beállításokat felülírják a saját szín-, vonaltípus- és vonalvastagság
beállításaikkal. Amennyiben nem adja meg ezeket a beállításokat, akkor az
aktuális fóliához rendelt szín-, vonaltípus- és vonalvastagság beállításokat
öröklik.
Ekkor, mielőtt a blokkdefinícióban szereplő objektumokat létrehozná, állítsa
az aktuális színt vagy vonaltípust BLOKK értékre.
Ha azt szeretné, hogy a Hozzon létre Az objektumokat

blokk objektumai objektumokat ezeken a a következő
fóliákon tulajdonságokkal hozza
létre
Megtartsák eredeti A 0 fólia kivételével bármelyiken A FÓLIA és BLOKK
tulajdonságaikat tulajdonságok kivételével
bármilyen
Örököljék az aktuális fólia 0 (nulla) FÓLIA

tulajdonságait
Előbb az egyéni, majd Bármelyik BLOKK

a fóliatulajdonságokat örököljék
Blokkok szín- és vonaltípus-tulajdonságainak vezérlése | 593

A program a lebegő tulajdonságokat a beágyazott blokkokra is alkalmazza,
ha a beágyazott blokkreferenciák és a bennük lévő objektumok a lebegő
tulajdonságokhoz szükséges beállításokat használják.
Az újonnan létrehozott objektumok színének beállítása

2 Kattintson egy színre minden új objektum ugyanazon színű
megrajzolásához, vagy pedig kattintson az Egyéb listaelemre a Szín
kiválasztása párbeszédpanel megjelenítéséhez, és hajtsa végre valamelyik
utasítást a következők közül:
■ Az Index szín lapon kattintson egy színre, illetve írja be az ACI
színszámot (1-255) vagy a nevet a Szín mezőbe, majd kattintson az
OK gombra.
■ A True Color lapon a Színmodell opciónál válassza ki a HSL
színmodellt, majd adjon meg egy színt, úgy, hogy beírja annak
színértékét a Szín mezőbe, vagy megadja a Kontraszt, Telítettség és
Fényerő mezők értékeit. Végül kattintson az OK gombra.
■ A Színkatalógusok lapon válasszon ki egy színkatalógust a
Színkatalógus mezőből, válasszon ki egy színt a színkatalógusból (a
fel és le nyilak segítségével) egy színmezőre kattintva, majd kattintson
az OK gombra.
■ Kattintson a FÓLIA tulajdonságra, ha azt kívánja, hogy az új
objektumokat a program az aktuális fóliához rendelt színnel hozza
létre.
■ Kattintson a BLOKK tulajdonságra, ha azt kívánja, hogy az új
objektumokat a program az aktuális színnel hozza létre mindaddig,
amíg egy blokkba nem csoportosítja azokat. Amikor a blokk
beillesztésre kerül a rajzba, a blokkban lévő objektumok örökölni
fogják az aktuális szín beállítást.
Parancssor: SZÍN
Újonnan létrehozott objektumok vonaltípusának beállítása
1 Válassza a Formátum menü Vonaltípus menüpontját.

2 Ha további vonaltípusokra van szüksége, kattintson a Betöltés gombra,
válasszon ki egy vagy több betölteni kívánt vonaltípust, majd kattintson
az OK gombra.
3 A Vonaltípus-kezelő párbeszédpanelben tegye az alábbiak valamelyikét:
■ Válassza ki a használni kívánt vonaltípust, majd kattintson az Aktuális
gombra.
■ Jelölje ki a FÓLIA beállítást, hogy az új objektumokat az aktuális
fóliához rendelt vonaltípussal hozza létre.
■ Jelölje ki a BLOKK beállítást, hogy az új objektumokat az aktuális
fóliához rendelt vonaltípussal hozza létre. Amikor a blokk beillesztésre
kerül egy rajzba, a blokkban lévő objektumok örökölni fogják az
aktuális vonaltípus beállítást.
A Vonaltípus vezérlő megjeleníti az aktuális vonaltípust. Ha a használni
kívánt vonaltípus már be van töltve, a Vonaltípus vezérlőre kattintás
után a vonaltípusra kattintva az aktuálissá tehető.
Parancssor: VTÍPUS
Beágyazott blokkok
A további blokkokat tartalmazó blokkreferenciákat beágyazott blokkoknak
neveik. A beágyazott blokkok az összetett blokkdefiníció egyszerűsítését teszik
lehetővé.
A beágyazott blokkok használatával egyetlen blokk számos komponensből
építhető fel. Például beilleszthető blokként egy gépészeti egység rajza, amelyik
házat, tartót és kötőelemeket tartalmaz, ahol mindegyik kötőelem egy
csavarból, alátétből és anyából álló blokk. Az egyetlen megszorítás a beágyazott
blokkokkal kapcsolatban az, hogy nem illeszthetők be olyan blokkok, amelyek
önmagukra hivatkoznak.
Beágyazott blokkok | 595

gépészeti egység a gépészeti egység blokkját alkotó blokkok
blokkja
kötőelem-blokk a kötőelem-blokkot alkotó blokkok
Blokkok beillesztése
A blokk léptékét X, Y és Z irányban adhatja meg. A blokk beillesztésekor egy
blokkreferencia objektum jön létre, ez az objektum csak hivatkozik a rajzban
tárolt blokkdefinícióra. A blokk előnézeti képének jobb alsó sarkában egy
narancssárga villám ikon jelenik meg, amely jelzi, hogy a blokk dinamikus.
alapértelmezett X lépték = .5 X lépték = 1 elforgatási

értékek Y lépték = 1 Y lépték = .5 szög = 45
Ha a rajzban megadott egységektől eltérő rajzi egységeket használó blokkot

illeszt be, a blokk automatikusan átméretezésre kerül a két egység arányának
megfelelően.
Ha szerkeszthető felhasználói tulajdonságokat vagy attribútumokat tartalmazó
blokkreferenciát illeszt be, akkor a blokk beillesztése során a Tulajdonságok
palettán módosíthatja e felhasználói tulajdonságok és attribútumok értékét.
A blokk felhasználói tulajdonságai és attribútumai szerkeszthetőek lesznek a

Tulajdonságok palettán, miután a blokkot a következők egyike révén
meghatározták:
■ A Beillesztés párbeszédpanel az OK nyomógombra kattintást követően.

■ A BEILL parancssor használata a blokknév bevitelét követően.
■ Kattintás egy blokkeszközre egy eszközpalettán
Rajzfájl beillesztése blokként

Amikor teljes rajzfájlt illeszt egy másik rajzba, a program a rajzinformációkat
blokkdefinícióként másolja be az aktuális rajz blokktáblázatába. A további
beillesztések erre a blokkdefinícióra hivatkoznak más-más hely, lépték és
elforgatás információkkal, amint azt az alábbi ábra mutatja.
kötőelem kötőelem példányai
A beillesztett rajzban található xrefek megjelenítése nem biztos, hogy

a megfelelő lesz, hacsak azokat már korábban nem csatolták, vagy illesztették
be a célrajzba.
Blokkok beillesztése eszköz-palettákból

Az eszközpalettákról blokkokat illeszthet be a blokkeszköz rajzra való
vontatásával, illetve a blokkeszközre kattintással, majd a beillesztési pont
megadásával.
Beállíthatja, hogy amikor blokkot próbál elhelyezni, a program a parancssorba
kérje be a (0-tól kezdődő) elforgatási szöget. Ha ezt a lehetőséget választja, az
Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel Elforgatás mezőjében megadott szöget
nem veszi figyelembe a rendszer. Az elforgatási szöget nem kéri be a rendszer,
ha a blokkot vagy az xrefet vontatja, vagy az eredeti beillesztési parancssorba
beírja az alábbit: forgat.
Blokkok beillesztése | 597

Az eszközpalettáról vontatással elhelyezett blokkokat sokszor el kell forgatni
vagy át kell méretezni az elhelyezés után. Használhatja a tárgyrasztereket a
blokkok eszközpalettáról történő vontatásakor, azonban a háló raszter letiltásra
kerül a vontatás során.
Ha egy blokkot egy eszközpalettáról vontatott egy rajzba, automatikusan
léptékezésre kerül a blokkban és az aktuális rajzban megadott egységek
arányának megfelelően. Ha az aktuális rajz például méter egységet használ, a
blokk megadásánál pedig centimétert használt, az egységek közötti arány 1
m/100 cm. Ha a blokkot a rajzba vontatja, az 1/100 arányban kerül léptékezésre.
MEGJEGYZÉS A Beállítások párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapjának

Forrástartalom mértékegysége és Céltartalom mértékegysége beállítások kerülnek
felhasználásra, amikor a Vontatási léptéket Egység nélkülire állítja akár a forrás blokkon,
akár a cél rajzon.
Blokkok beillesztése blokk-könyvtárakból

Egy vagy több blokkdefiníciót létező rajzokból is beillesztheti az aktuális rajzba.
Akkor válassza ezt a módszert, ha blokk-könyvtár rajzokból illeszti be az
információt. A blokk-könyvtár rajz hasonló funkciójú szimbólumok
blokkdefinícióit tartalmazza. Ezek a blokkdefiníciók egyetlen rajzfájlban
találhatók a könnyebb kezelhetőség és elérhetőség érdekében.
blokkdefiníció egy blokk-könyvtár

rajzból beillesztve
Blokk beillesztése DesignCenter használatával

Blokkok beillesztéséhez az aktuális rajzból vagy más rajzokból használjon
DesignCenter Ablakot. Vontassa a blokkneveket a megfelelő helyre a gyors
beillesztéshez. Kattintson duplán a blokk nevére a pontos hely, elforgatás és
lépték megadásához.
Nem adhatók blokkok a rajzhoz addig, amíg egy másik parancs aktív,
és egyszerre csak egy blokk illeszthető be vagy csatolható.

Blokkok beillesztése adott távolságokban
A blokkok egy kiválasztott objektum mentén egyenlő szakaszonként is
elhelyezhetők.
■ A BEOSZTÁS parancs használatával a program a blokkot megadott

szakaszonként illeszti be.
■ A FELOSZT parancs használatával a program a blokkot egy adott
intervallumon egyenlő szakaszonként illeszti be.
Lásd még:
“Rajzfájl létrehozása blokként történő használatra” 500. oldal
“Blokkok áttekintése” 496. oldal
“Blokk-könyvtárak létrehozása” 499. oldal
Munka dinamikus blokkokkal rajzokban
“Tartalom hozzáadása a DesignCenter használatával” 54. oldal
“Eszközök létrehozása és használata objektumokból és képekből” 84. oldal
Aktuális rajzban definiált blokk beillesztése
1 Válassza a Beilleszt menü Blokk menüpontját.

2 A Beillesztés párbeszédpanel Név mezőjében válasszon egy nevet
a blokkdefiníciók közül.
3 Ha a mutatóeszköz segítségével kívánja megadni a beillesztési pontot,
léptéket vagy elfogatást, válassza a Megadás a képernyőn opciót. Egyéb
esetben adja meg az értékeket a Beillesztési pont, Lépték és Elforgatás
területeken.
4 Ha a blokk objektumait nem egy blokként, hanem különálló
objektumokként kívánja beilleszteni, jelölje be a Szétvetés jelölőnégyzetet.
Beillesztés eszköztár
Parancssor: BEILL
Rajzfájl beillesztése blokként, vontatással
1 A Windows Intéző programból vagy más mappából vontassa a rajzfájl

ikont a rajzterületre.
A gomb felengedése után meg kell adnia egy beillesztési pontot.
Blokkok beillesztése | 599

2 Határozza meg a beillesztési pont, a lépték és az elforgatás értékeit.
Blokk beillesztése a DesignCenter használatával
1 Válassza az Eszköz menü DesignCenter menüpontját.

Megjelenik a DesignCenter ablaka.
2 A beilleszteni kívánt tartalom listázásának lehetséges módjai:
■ A DesignCenter eszköztárban kattintson a Fa nézet átkapcsolása
gombra. Kattintson a beilleszteni kívánt rajzfájlt tartalmazó mappára.
■ Kattintson egy rajzfájl ikonjára a fa nézetben.
3 A tartalom beillesztésének lehetséges módjai:

■ Vontassa a rajzfájlt vagy blokkot az aktuális rajzba. Akkor használja
ezt a lehetőséget, ha a blokkokat gyorsan kívánja beilleszteni, és csak
később kell azokat áthelyezni és elforgatni a megfelelő helyre.
■ Kattintson duplán a beilleszteni kívánt rajzfájlra vagy blokkra. Ez az
opció akkor hasznos, ha blokk beillesztésekor meg kell adni a pontos
helyet, elforgatást és léptéket. Akkor is ezt az opciót használja, ha egy
blokkreferenciát kíván frissíteni az eredeti rajzfájlból.
Munka dinamikus blokkokkal rajzokban

A dinamikus blokk rugalmassággal és intelligenciával rendelkezik. A dinamikus
blokkreferenciák munka közben is könnyen módosíthatók a rajzban. A
geometriai elemeket felhasználói fogók és felhasználói tulajdonságok
segítségével manipulálhatja. Ez lehetővé teszi, hogy a blokkot szükség esetén
helyben módosíthassa, így nem kell újabb blokkot beillesztenie, vagy
újradefiniálnia a meglévőt.
Ha például beilleszt egy ajtó blokkreferenciát a rajzba, lehet, hogy meg kell
változtatnia az ajtó méretét a rajz szerkesztése közben. Ha a blokk dinamikus,
és állítható méretet határozott meg, egyszerűen, az egyedi fogó vontatásával
vagy a Tulajdonságok palettán egy eltérő méret megadásával változtathatja
meg az ajtó méretét. Szüksége lehet az ajtó nyílási szögének módosítására is.

Az ajtó blokk tartalmazhat egy illesztési fogót is, amely lehetővé teszi az ajtó
blokkreferencia könnyű illesztését a rajz más geometria elemeihez.
A dinamikus blokk rendelkezhet felhasználói fogókkal és felhasználói

tulajdonságokkal. A blokk definiálási módjától függően, a felhasználói fogók
és felhasználói tulajdonságok segítségével manipulálhatja a blokkot.
Alapértelmezésben egy dinamikus blokk felhasználói fogója más színű, mint
a többi fogók. A felhasználói fogók megjelenítési színét a GRIPDYNCOLOR
rendszerváltozó segítségével adhatja meg. Az alábbi táblázat bemutatja a
dinamikus blokkban elhelyezhető felhasználói fogók egyes típusait.
Fogó Fogó manipulálása egy rajzban

típusa
Általános Egy síkban, bármelyik irányban
Hossz Előre és hátra egy megadott irányban vagy egy tengely mentén
Elforgatás Egy tengely körül
Átfordítás Kattintás után átfordítja a dinamikus blokkreferenciát
Munka dinamikus blokkokkal rajzokban | 601

Fogó Fogó manipulálása egy rajzban
típusa
Igazítás Egy síkban, bármelyik irányban. Amikor egy objektum fölé kerül,
az objektumhoz igazítja a blokkreferenciát.
Keresési Kattintás után megjeleníti az elemek listáját
Miután módosított egy dinamikus blokkot egy rajzban, visszaállíthatja azt

alaphelyzetbe. Amikor alapértelmezésre állít egy blokkreferenciát, a blokk
visszaáll a blokkdefinícióban megadott alapértékekre. Ha nem arányosan
átméretez vagy szétvet egy dinamikus blokkreferenciát, az elveszíti dinamikus
tulajdonságait. Visszaállíthatja a blokkot alapértelmezett értékeire, így az ismét
dinamikus lesz.
Néhány dinamikus blokk úgy kerül definiálásra, hogy a blokk geometriája a
blokkdefinícióban megadott bizonyos értékek felhasználásával szerkeszthető.
Amikor egy fogó segítségével szerkeszti a blokkreferenciát, pipa jelek kerülnek
megjelenítésre a blokkreferencia érvényes értékeinek helyén. Ha egy blokk
tulajdonságát egy, a definícióban nem szereplő értékűre változtatja, a paraméter
az ehhez legközelebb eső érvényes értéket veszi fel. Tegyük fel, hogy egy
definiált blokk lehetséges hosszai 2, 4 és 6. Amikor a hossz értéket 10-re
változtatja, a felvett érték 6 lesz, mivel az a legközelebb eső érvényes érték.
Dinamikus blokkok manipulálása felhasználói fogók segítségével
1 Válasszon ki egy dinamikus blokkreferenciát egy rajzban.

2 A fogók segítségével nyújthatja vagy módosíthatja a blokkot.
Dinamikus blokkok manipulálása felhasználói tulajdonságok segítségével

2 A Tulajdonságok paletta Felhasználói területén változtassa meg a
szükséges értékeket.
Blokkreferenciák visszaállítása egy rajzban

2 Kattintson a jobb gombbal a rajzterületen. Kattintson a Blokk
visszaállítása menüpontra.
MEGJEGYZÉS Ha egyszerre több blokkreferenciát kíván visszaállítani, használja
a BLOKKVISSZA parancsot.

Parancssor: BLOKKVISSZA
Felhasználói fogók megjelenítési színének megváltoztatása
1 A parancssorba írja be: gripdyncolor

2 Adjon meg egy 1 és 255 közé eső egész értéket (ACI színt).
Adatok csatolása a blokkokhoz (blokkattribútumok)

A blokkokhoz információ csatolható, amit később kigyűjthető darabjegyzékhez
vagy más jelentéshez.
Blokkattribútumok áttekintése
Az attribútum egy olyan címke vagy cédula, amelyekkel adatok társíthatók
egy blokkhoz. Attribútumban tárolt adatok például az alkatrész azonosító
száma, ára, megjegyzései és a tulajdonos neve. A nézetlépték meghatározásának
hatása megegyezik. Az alábbi ábrán a típus, gyártó, modell és ár címkék
láthatók.
SZÉK
CHAIR2000
310C-9000
76.00
TÍPUS SZÉK
GYÁRTÓ CHAIR2000
MODELL CH-0014-633-02
ÁR 129.99
A rajzból kinyert attribútum-információkat táblázatokban vagy adatbázisokban

használhatja alkatrészlisták vagy anyaglisták létrehozása céljából. A blokkhoz
több attribútum is csatolható, de ehhez minden attribútumnak külön címkével
kell rendelkeznie.
Változó attribútummal rendelkező blokk beszúrásakor a program kéri a blokkal
tárolandó adatok beírását. A blokkok szintén használhatnak állandó
Adatok csatolása a blokkokhoz (blokkattribútumok) | 603

attribútumokat, olyan attribútumokat, melyek értéke nem változik. Az állandó
attribútumok nem kérnek új értékeket a blokk beillesztésekor.
Az attribútumok láthatatlanok is lehetnek; A program a láthatatlan
attribútumokat nem jeleníti meg és nem nyomtatja, ettől függetlenül az
attribútum-információ el van tárolva a rajzban és kiírható egy kiemelési fájlba,
melyet azután felhasználhat, például adatbázis-kezelő rendszerekben.
Lásd még:
“Blokkattribútumok módosítása”
Blokkattribútumok definiálása
Ha attribútumot kíván létrehozni, először az attribútum jellemzőit leíró
attribútum-definíciót kell létrehozni. Ezek a jellemzők a címke (az attribútumot
azonosító név), a beillesztéskor megjelenített prompt, az érték,
a szövegformázás, a hely és az attribútum módok (Láthatatlan, Konstans,
Ellenőrző és Beállító).
Az attribútum-definíciót a létrehozás után a blokk definiálásakor ugyanúgy
választhatja ki, mint bármely más objektumot. Ezután minden blokk
beillesztéskor a program rákérdez az attribútumra a megadott szöveggel.
Minden egyes blokk példány beillesztésekor más-más értéket adhat meg az
attribútumnak.
Több attribútum együttes használatakor a létrehozás után ugyanabba a blokkba
kell beilleszteni őket. Definiálhat például olyan attribútumokat, melyek címkéje
„Típus”, „ Gyártó” “Modell,” és “Költség,” majd beillesztheti azokat egy SZÉK
nevű blokkba.
TÍPUS
GYÁRTÓ
MODELL
ÁR
Ha az attribútum-adatokat egy alkatrészlistában kívánja később felhasználni,

érdemes a létrehozott attribútumcímkékről egy listát összeállítani.
Erre a címke-információra később, az attribútum sablonfájl létrehozásakor lesz
szükség.
A blokkattribútumok definícióiban szereplő hibák kijavítása

Ha hibázik, használhatja a Tulajdonságok palettát, vagy a DPEDIT parancsot
az attribútum-definíció szerkesztéséhez, mielőtt azt egy blokkhoz rendelné

hozzá. A címke, a prompt és az alapértelmezett érték módosítására van
lehetőség.
Attribútumok csatolása blokkokhoz

Blokkhoz attribútumokat a blokk definiálásakor vagy újradefiniálásakor
rendelhet hozzá. Amikor a program a blokkdefinícióba felvenni kívánt
objektumok kiválasztását kéri, válassza ki a kijelölt beállításokból bármelyik
attribútumot, melyet a blokkhoz kíván csatolni.
Ha több attribútumot kell egyetlen blokkhoz csatolni, először definiálja
az attribútumokat, és utána csatolja azokat a blokkdefinícióhoz. Az
attribútumok kiválasztásának sorrendje határozza meg azt az a sorrendet,
amelyben a program az attribútumok információinak megadását kéri a blokk
beillesztésekor.
Az attribútum promptok sorrendje általában megegyezik a blokk létrehozásakor
az attribútumok kiválasztási sorrendjével. Metsző vagy ablak kiválasztás
használatakor azonban a promptok megjelenési sorrendje a fordítottja az
attribútumok létrehozási sorrendjének. A Blokkattribútum-kezelő segítségével
megváltoztathatja a blokkreferencia beillesztésénél az attribútum-információk
bekérésének sorrendjét.
Amikor a Blokkszerkesztőben dolgozik, használhatja az Attribútumok sorrendje
párbeszédpanelt a bekért attribútuminformációk sorrendjének
megváltoztatásához a blokkreferencia beillesztésénél. Ezt csak akkor teheti
meg, ha meg van nyitva egy blokkdefiníció a Blokkszerkesztőben.
Attribútumok használata anélkül, hogy azokat blokkokhoz csatolná

Létrehozhat önálló attribútumokat is. Az attribútumok definiálása és a rajz
mentése után, a rajz más rajzokba illeszthető. A rajz beillesztése során a program
kéri az attribútum-értékeket.
Attribútum-definíció létrehozása
1 A Rajz menüből válassza a Blokk ➤ Attribútum definiálása menüpontot.

2 Az Attribútum definiálása párbeszédpanelben határozza meg a beillesztési
pontot, állítsa be az attribútum módokat, írja be a címke információkat,
a hely és a szöveg opcióit.
Az attribútum-definíció a létrehozás után a blokkdefinícióba foglaláskor
objektumként kiválasztható. Ha az attribútum-definíció egyesítve van a
blokkal, bármely blokk beillesztésekor a program rákérdez az attribútumra
a megadott szöveggel. A blokk egymást követő előfordulásainál az
attribútumhoz különböző értékek rendelhetők.

Parancssor: ATTDEF
Attribútum-definíció módosítása, mielőtt azt blokkhoz rendelné hozzá
1 Válassza a Módosítás menü Objektum ➤ Szöveg menüpontját.

2 Válassza ki a módosítani kívánt attribútum-definíciót.
3 Az Attribútumdefiníció módosítása párbeszédpanelben határozza meg
az attribútum címkéjét, promptját és az alapértelmezett értékét, majd
kattintson az OK gombra.
Parancssor: DPEDIT
Attribútumdefiníciók sorrendjének megváltoztatása
1 A Blokkszerkesztőben válasszon ki egy blokkattribútumot.

2 Kattintson a jobb gombbal a Blokkszerkesztő rajzterületen.
3 Kattintson az Attribútumok sorrendje menüpontra.
4 Az Attribútumok sorrendje párbeszédpanelen válasszon egy
attribútumdefiníciót.
5 Kattintson a Felfelé vagy Lefelé gombra az attribútumdefiníciók
sorrendjének megváltoztatásához.
6 Ismételje a 2. és 3. lépéseket, amíg az attribútumdefiníciók sorrendje
megfelelő nem lesz.
Parancssor: BSZERK➤BATTSORREND

Ha attribútumokat csatol blokkokhoz, elvégezheti a
blokkattribútum-információk lekérdezését rajzokból, majd az eredményeket
elmentheti egy táblázatban vagy külső fájlban.
Az attribútum-információ kinyerésével gyorsan hozhat létre táblázatot vagy
anyagjegyzéket, közvetlenül a rajzi adatok alapján. Az épület rajzán
feltüntethetők például az irodai berendezéseket ábrázoló blokkok. Ha minden
egyes blokk tartalmazza a berendezés gyártóját és típusát azonosító
attribútumot, létrehozhat egy jelentést az irodai berendezések becsült
költségeiről.

Az Attribútumok kiemelése varázsló a rajzok, blokkok és blokkattribútumok
kiválasztásának lépésein vezet keresztül. A varázsló segítségével létrehozhat
egy .blk kiterjesztésű fájlt is, amely tartalmazza a beállításokat azok későbbi
felhasználása céljából.
Elmentés táblázatba
Ha egy táblázatba emeli az attribútumadatokat, a táblázat az aktuális rajz
aktuális terének (modell- vagy papírtér) aktuális fóliájára illesztődik be.
Amikor frissíti a táblázatot, az attribútum-információ ismét kiemelésre kerülnek,
és a táblázat adatsorai lecserélődnek az új adatokra. Ha a táblázatban címsort,
egy vagy több fejlécsort vagy egy összegző sort a táblázatban, azok nem
kerülnek frissítésre.
MEGJEGYZÉS A rajzterületen a táblázatok szerkesztéséhez és frissítéséhez szükséges

helyi menükhöz való hozzáféréshez ellenőrizze a Helyi menük a rajzterületen opciót a
Beállítások párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapján.
Mentés fájlba
Ha az adatokat egy külső fájlba kívánja elmenteni, a vesszővel tagolt (CSV),
tabulátorral tagolt (TXT), Microsoft Excel (XLS) és Microsoft Access (MDB)
formátumokat használhatja.
Amikor a pont (.), vessző (,) vagy kettős kereszt (#) karakterek egy Excel vagy
Access fájlba kerülnek, azokat Unicode megfelelőik helyettesítik.
Blokkattribútumok kiemelése egy táblázatba vagy fájlba
■ Kattintson az Eszközök menü ➤ Attribútumok kiemelése menüpontjára.

Az Attribútumok kiemelése varázsló kerül megjelenítésre. A varázsló lépésről
lépésre segíti az aktuális rajz vagy más rajzok blokkattribútumainak
kinyerését. Az információkból vagy egy táblázat jön létre az aktuális rajzban,
vagy azok elmentésre kerülnek egy külső fájlba.
Az “Attribútumok kiemelése varázsló” téma leírja a varázsló beállítási
lehetőségeit.
Parancssor: BATTKI

Egy attribútumkiemelési táblázat frissítése
■ Ha az “Az attribútumkiemelési táblázat frissítést igényel” figyelmeztetés

jelenik meg az állapotsorban, kattintson a Táblázat adatainak frissítése
pontra.
Az attribútumkiemelési táblázatok frissítési figyelmeztetésének kikapcsolása
1 Ha ki kívánja kapcsolni a figyelmeztetéseket a rajz összes figyelmeztetést

támogató táblázata esetében, kattintson a jobb gombbal az állapotsor
figyelmeztető ikonjára. Törölje az Elavult táblázatadatokkal kapcsolatos
értesítés engedélyezése opciót.
2 Egy kiválasztott táblázat figyelmeztetéseinek kikapcsolásához kattintson
a jobb gombbal. Kattintson az Értesítés letiltása ehhez a táblázathoz
menüpontra.
Az Attribútumok kiemelése varázsló használata során az értesítés opció

alapértelmezésben be van kapcsolva a Táblázatstílus lapon.
Blokkattribútumok adatainak kinyerése (további

módszerek)
A rajzból attribútum-információ nyerhetők ki, és külön szövegfájlok hozhatók
létre, melyet adatbázis-kezelő szoftverekkel használhatók. Ez a funkció olyan
anyaglisták létrehozásában hasznos, amelyek információit már tartalmazza a
rajz adatbázisa. Az attribútum-információ kinyerése nem befolyásolja a rajzot.
Alkatrészlista létrehozásához:
■ Hozzon létre és szerkesszen egy attribútum-definíciót.

■ Adja meg az attribútumok értékeit a blokkok beillesztésekor.
■ Hozzon létre egy sablonfájlt, majd vonja ki az attribútum-információkat
egy szövegfájlba.
Az attribútum információ kiemelésekor először hozzon létre egy attribútum

sablonfájlt bármely szövegszerkesztő használatával, azután az AutoCAD
segítségével állítson elő egy attribútum kiemelés fájlt, végül egy adatbázis
alkalmazásban nyissa meg azt. Ha az attribútum-információkat DXF (rajzcsere
formátum) formátumba kívánja kivonni, nem szükséges sablonfájlt létrehozni.
MEGJEGYZÉS Az attribútumkiemelési fájl és az attribútum sablonfájl neve nem egyezhet

meg.

Attribútumkiemelési sablonfájl létrehozása
Mielőtt az attribútum-információt kiemelné, létre kell hoznia a fájlszerkezet
meghatározásához egy ASCII sablonfájlt, mely a kiemelt attribútum
információkat tartalmazza majd. A sablonfájl a kivonni kívánt információhoz
tartozó címkenevekről, adattípusról, mezőhosszról és a tizedes jegyek számáról
tartalmaz adatokat.
A sablonfájl minden mezője információkat emel ki a rajz blokkreferenciáiból.
A sablonfájl minden egyes sora meghatároz egy mezőt a kivonatfájlban, és
tartalmazza a mező nevét, karakterekben mért hosszúságát és kijelzési
pontosságát. A kivonatfájl minden egyes bejegyzése minden megadott mezőt
tartalmaz, a sablonfájlban meghatározott sorrendben.
Az alábbi sablonfájl tartalmazza a 15 lehetséges mezőt. Az N jelentése
numerikus, a C jelentése karakter, a www jelentése a mező teljes szélessége 3
számjegyben, a ddd egy 3 jegyű szám, mely a tizedesponttól jobbra
megjelenített helyi értékeket jelenti.
BL:NAME Cwww000 (Blokknév)
BL:LEVEL Nwww000 (Blokk beágyazási szintje)
BL:X Nwwwddd (A blokk beillesztési pontjának X koordinátája)
BL:Y Nwwwddd (A blokk beillesztési pontjának Y koordinátája)
BL:Z Nwwwddd (A blokk beillesztési pontjának Z koordinátája)
BL:NUMBER Nwww000 (Blokkszámláló, ugyanaz, mint a TBEILL esetében)
BL:HANDLE Cwww000 (Blokk kezelő azonosító, ugyanaz, mint a TBEILL esetében)
BL:LAYER Cwww000 (Blokk beillesztési fóliája)
BL:ORIENT Nwwwddd (Blokk elforgatási szöge)
BL:XSCALE Nwwwddd (X léptéktényező)
BL:YSCALE Nwwwddd (Y léptéktényező)
BL:ZSCALE Nwwwddd (Z léptéktényező)
BL:XEXTRUDE Nwwwddd (A blokk kihúzásának X irányú összetevője)
BL:YEXTRUDE Nwwwddd (A blokk kihúzásának Y irányú összetevője)
BL:ZEXTRUDE Nwwwddd (A blokk kihúzásának Z irányú összetevője)
numeric Nwwwddd (Numerikus attribútumcímke)
character Cwww000 (Karakteres attribútumcímke)
A sablonfájl a felsorolt BL:xxxxxxx mezőnevek bármelyikét, akár mindegyiket
is tartalmazhatja, de legalább egy attribútumcímke mezőt kell tartalmaznia.
Az attribútum címkéje határozza meg, hogy mely attribútumok, és ezáltal
mely blokkok kerülnek a kivonatfájlba. Ha a blokk tartalmaz valamennyit a
megadott attribútumok közül, de nem az összest, a hiányzókat a program üres
karakterekkel vagy nullákkal tölti ki, attól függően, hogy a mező karakteres
vagy numerikus.
Az attribútum sablonfájl nem tartalmazhat megjegyzéseket.
Az illusztráció és a táblázat egy kivonni kívánt információtípusra mutat példát.
Ez jelen esetben a blokknév, gyártó, a modellszám és a költség.

TÍPUS
GYÁRTÓ
MODELL
ÁR
Mező Karakteres (C) Maximális Tizedes helyek

vagy Numerikus mezőhossz száma
(N) adat
Blokknév C 040 000
Gyártó C 006 000
Modell C 015 000
Költség N 006 002
Az adat használatától függően tetszőleges számú sablonfájl létrehozható. Egy

sablonfájl minden sora az attribútumkiemelési fájl egy mezőjét határozza meg.
Az alábbiakban a diaképek elkészítéséhez adunk további irányelveket:
■ Az attribútumcímke és a karakteres vagy numerikus adatok között mindig

legyen egy szóköz. A szóköz megadásához, a TAB helyett használja a SZÓKÖZ
billentyűt.
■ Minden sor végén, beleértve az utolsó sort is, nyomja meg az ENTER
billentyűt.
■ A kivonatfájl minden egyes bejegyzésének tartalmazni kell legalább egy
attribútumcímke mezőt, de ugyanaz a mező csak egyszer jelenhet meg a
fájlban.
Az alábbiakban egy mintafájl látható.

BL:NAME C008000 (Blokknév, 8 karakter)
BL:X N007001 (X koordináta, formátuma nnnnnn.d)
BL:Y N007001 (Y koordináta, formátuma nnnnnn.d)
SUPPLIER C016000 (Gyártó neve, 16 karakter)
MODELL C009000 (Modell száma, 9 karakter)
PRICE N009002 (Egységár, formátuma nnnnnnnn.dd)

MEGJEGYZÉS Egy numerikus mező formátumkódja a teljes mezőszélességben
tartalmazza a tizedespontot is. A 249.95 szám minimális mezőmérete például 6, és a
N006002 értékkel lehet ábrázolni. A karakteres mezők nem használják a formátumkód
utolsó három számjegyét.
Attribútumkiemelési fájl létrehozása

A sablonfájl létrehozása után az attribútum-információk az alábbi
formátumokban vonhatók ki:
■ Vesszőtagolt formátum (Comma-delimited format — CDF)

■ Szóköztagolt formátum (Space-delimited format — SDF)
■ Rajzcsereformátum (Drawing interchange format — DXF)
A CDF formátum egy olyan fájlt hoz létre, amely a rajz mindegyik
blokkreferenciájához egy bejegyzést tartalmaz. A bejegyzés minden mezőjét
egy vessző választja el, és szimpla idézőjelek fogják közre a karakteres mezőket.
Néhány adatbázis-kezelő alkalmazás ezt a formátumot közvetlenül tudja
olvasni.
Az SDF formátum szintén olyan fájlt hoz létre, amely a rajz mindegyik
blokkreferenciájához egy bejegyzést tartalmaz. A bejegyzés mezőinek hosszúsága
rögzített, és nincs szükség sem mezőelválasztókra, sem karakterlánc-határolókra.
A dBASE III Másolás . . . SDF művelet szintén SDI formátumú fájlokat
eredményez. A Hozzáfűzés. . .SDF művelet tudja olvasni a fájlt dBASE IV
formátumban, amit a FORTRAN nyelvben íródott felhasználói programok
könnyen tudnak kezelni.
A DXF formátum az AutoCAD rajzcsere fájlformátumban hoz létre fájlt, amely
csak blokkreferenciákat, attribútumokat és lezáró objektumokat tartalmaz. A
DXF formátum az adatkinyeréshez nem igényel sablont. A program az .dxx
kiterjesztés különbözteti meg a DXF formátumú kiemelési fájlt a hagyományos
DXF fájloktól.
Attribútumkiemelési fájl használata

A kivonatfájl a sablonfájlban meghatározott attribútumcímkék értékeit és más
információit sorolja fel.
Ha a sablonfájl használatával CDF formátumot adott meg, a kimenet az alábbi
módon jelenik meg:
'ASZTAL', 120.0, 49.5, 'ACME INDUST.', '51-793W', 379.95
'SZÉK', 122.0, 47.0, 'ACME INDUST.', '34-902A', 199.95
'ASZTAL', -77.2, 40.0, 'TOP DRAWER INC.', 'X-52-44',249.95

Alapértelmezés szerint a karakteres mezők aposztrófok közé zárva jelennek
meg. Az alapértelmezett elválasztó a vessző. Az alábbi két sablonbejegyzés
használható ennek felülírására:
C:QUOTE c (Karaktersor elválasztó)
C:DELIM c (Mezőelválasztó)
A C:QUOTE vagy C:DELIM mezőket követő első nem üres karakter lesz a
megfelelő elválasztó karakter. Ha a karaktersorozatokat idézőjelekkel kívánja
elválasztani, az attribútumkiemelési sablonfájlba a következő sort szúrja be:
C:QUOTE
Az idézőjel elválasztó nem állítható olyan karakterre, amely megjelenhet a
karaktermezőben. Hasonlóképpen a mezőelválasztó nem lehet olyan karakter,
amely numerikus mezőben megjelenhet.
Ha a sablonfájl használatával SDF formátumot adott meg, a kimenet az alábbi
módon jelenik meg:
(NÉV) (X) (Y) (SZÁLLÍTÓ) (MODELL) (ÁR)

ASZTAL 120,0 49,5 ASZTAL KFT. 51-793W 379,95
SZÉK 122,0 47,0 ASZTAL KFT. 34-902A 199,95
ASZTAL -77,2 40,0 SZÉK KFT. X-52-44 249,95
A mezők sorrendje megegyezik a sablonfájlok mezőinek sorrendjével. Ezek a

fájlok más alkalmazásokban, például táblázatkezelőkben is használhatók, és
az adatok szükség szerint rendezhetők és módosíthatók. Az attribútumkiemelési
fájl megnyitható például a Microsoft Excel programban, ahol minden mezőhöz
egy külön oszlop rendelhető. A kívülről származó adatok használatával
kapcsolatban további információk az adatbázis-kezelő program
dokumentációjában találhatók. Jegyzettömbben vagy más Windows
szövegszerkesztőben megnyitott fájlból az információ szövegként vissza
beszúrható a rajzba.
Beágyazott blokkok
A sablonfájl BL:LEVEL sora a blokkreferencia beágyazási szintjét adja meg. A
rajzba beillesztett blokk 1-es beágyazási szintű. Egy másik blokkba ágyazott
blokkreferencia 2-es beágyazási szintű, és így tovább.
Beágyazott blokkreferencia esetében az X,Y és Z koordinátaértékek,
léptéktényezők, kihúzási irány és elforgatási szög a világ koordináta-rendszer
szerinti valós helyet, méretet, irányt és állást jelentik.
Bizonyos összetett esetekben a beágyazott blokkreferenciákról nem készülhet
megfelelő jellemzés, csupán két léptéktényezővel és egy elforgatási szöggel,
mert a beágyazott blokkreferencia például a térben elforgatott. Ez esetben a
kivont fájlban megjelenő léptéktényezők és elforgatási szög nulla.

Hibakezelés
Ha a mező nem elég széles az elhelyezendő adatok számára, azokat a program
lerövidíti, és az alábbi üzenet jelenik meg:
** Mezőtúlcsordulás a következő bejegyzésben: <bejegyzés száma>
Ez például abban az esetben történhet meg, ha a BL:NAME mező szélessége 8

karakter, a rajzban szereplő blokknév viszont 10 karakter hosszú.
Attribútumkiemelési sablonfájl létrehozása
1 Indítsa el Jegyzettömböt.
Bármelyik olyan szövegszerkesztő használható, amelyik a szövegfájlt
ASCII formátumban tudja menteni.
2 Írja be a sablon információit a Jegyzettömb használatával. További
információ: “Blokkattribútumok adatainak kinyerése (további módszerek)”
608. oldal.
3 Mentse el a fájlt .txt kiterjesztéssel.
Meghatározott címkéhez tartozó adat kinyeréséhez illessze be a címke
nevét a „numerikus” vagy a „karakter” mezők helyére.
FIGYELMEZTETÉS Ne használjon tabulátor karaktereket, ha a sablonfájlt

szövegszerkesztővel hozza létre. Ha tabulátorokat használ a szöveg igazítására, az
attribútum-információs fájl nem jön létre. Az oszlopok igazításához használjon hagyományos,
a SPACE billentyűvel létrehozott szóközöket. A tabulátor karakterek használatával
pontatlan illesztés keletkezhet.
Attribútum-információk kinyerése
1 A parancssorba írja be: attki

2 Az Attribútumok kiemelése párbeszédpanelen adja meg a megfelelő
fájlformátumot: CDF, SDF vagy DXF.
3 Kattintson az Objektumok kiválasztása gombra és adja meg az
objektumokat, melyekből attribútumokat nyerne ki.
A rajz egyetlen vagy több blokkjának kiválasztása is lehetséges.
4 Határozza meg a használandó attribútum sablonfájlt úgy, hogy beírja a
fájl nevét vagy Sablonfájl gombra kattint és rákeres a fájlra.
5 Határozza meg a kimeneti attribútum-információs fájlt úgy, hogy beírja
a fájl nevét, vagy a Kimeneti fájl gombra kattint, majd rákeres a fájlra.

Parancssor: ATTKI
Blokkok módosítása
A rajzba beillesztett blokkdefiníciókat vagy blokkreferenciákat is módosíthatja.
Blokkdefiníció módosítása
Az aktuális rajz blokkdefiníciói újradefiniálhatók. A blokk újradefiniálása esetén
a blokk rajzban található összes referenciája, illetve a később beillesztett
blokkdefiníciók is az új definíció szerint frissítésre kerülnek.
A blokkdefiníció újradefiniálásának lehetséges módozatai:
■ Blokkdefiníció módosítása az aktuális rajzban.

■ Blokkdefiníció módosítása a forrásrajzban, majd beillesztése az aktuális
rajzba.
A választott módszer attól függ, hogy a módosítások elvégzése csak az aktuális

rajzban, vagy a forrásrajzban is szükséges.
Blokkdefiníció módosítása az aktuális rajzban

Egy blokkdefiníció módosításához hozzon létre egy új blokkdefiníciót,
és mentse el a módosítani kívánt definíció nevén. Ez a meglévő blokkdefiníciót
kicseréli, és a blokk rajzban található összes referenciája az új definíció szerint
frissítésre kerül.
A művelet úgy gyorsítható meg, ha az eredeti blokkot illeszti a rajzba, szétveti
azt, és a létrejövő objektumokat használja az új blokkdefiníció létrehozásához.
Rajzfájlból származó blokkdefiníció frissítése

A program a rajzfájl beillesztésével létrejött blokkdefiníciókat nem frissíti
automatikusan az eredeti rajzok megváltozásakor. A BEILL parancs segítségével
frissíthet egy blokkdefiníciót egy rajzfájlból.
Könyvtárfájlból származó blokkdefiníció frissítése (részletes)

A DesignCenter™ nem írja felül a rajz meglévő blokkdefinícióját egy
másik rajzból származó blokkdefinícióval. Könyvtárfájlból származó
blokkdefiníció frissítéséhez a BLOKKDEF parancs használatával hozzon létre
egy különálló rajzfájlt a blokk-könyvtárban szereplő blokkból. Ezután használja
a BEILL parancsot a blokkdefiníció a blokkot használó rajzban történő
felülírásához.

MEGJEGYZÉS A blokkleírások eltűnnek a BEILL parancs használatakor. Használja a
vágólapot a Blokk definiálása párbeszédpanelben megjelenő leírások blokkdefiníciók közötti
másolásra.
Blokk leírásának módosítása

A blokkdefiníció DesignCenter leírásának módosításához használja a BLOKK
parancsot. A Blokk definiálása párbeszédpanelben szereplő bármelyik blokkhoz
csatolhat leírást.
Blokkattribútumok újradefiniálása
Blokkhoz attribútumokat a blokk definiálásakor vagy újradefiniálásakor
rendelhet hozzá. Amikor a program a blokkdefinícióba felvenni kívánt
objektumok kiválasztását kéri, válassza ki a kívánt attribútumokat is. A
blokkdefiníció attribútumainak újradefiniálása az alábbi hatásokkal van a
korábban beillesztett blokkdefiníciókra:
■ A rögzített értékkel rendelkező állandó attribútumok elvesznek, és új állandó

attribútumokra cserélődnek.
■ A változó attribútumok változatlanok maradnak, akkor is, ha az új
blokkdefiníció nem rendelkezik attribútumokkal.
■ Új attribútumok nem jelennek meg a meglévő blokkreferenciákban.
Lásd még:
“Adatok csatolása a blokkokhoz (blokkattribútumok)” 603. oldal
“Dinamikus blokkdefiníciók módosítása” 588. oldal
Rajzfájlból származó blokkdefiníció frissítése
1 Válassza az Eszköz menü DesignCenter menüpontját.

2 A fa nézetben kattintson arra a rajzfájlt tartalmazó mappára, ahol a blokk
keletkezett.
3 A tartalom területén (jobb oldalon) kattintson a jobb gombbal a rajzfájlra.
4 A helyi menüben kattintson a Beillesztés blokk alakban menüpontra.
5 A Beillesztés párbeszédpanelben kattintson az OK gombra.
6 A figyelmeztető párbeszédpanelen kattintson az Igen gombra a már létező
blokkdefiníció felülírásához.
7 Nyomja meg az ESC billentyűt a parancsból való kilépéshez.
Blokkok módosítása | 615

Blokk leírásának módosítása
1 Válassza a Módosítás menü Objektum ➤ Blokk leírása menüpontját.

2 A Blokk definiálása párbeszédpanelben, a Név listából válassza ki annak
a blokknak a nevét, amelynek leírását módosítani kívánja.
3 A Leírás mezőbe írja be, vagy módosítsa a blokkot jellemző szöveget.
5 Egy figyelmeztető üzenet jelenik meg: „Ilyen nevű blokk már létezik
a rajzban". Újradefiniálja?” Kattintson az Igen gombra a blokk
újradefiniálásához.
Parancssor: BLOKK
Blokkattribútumok módosítása
A blokkdefiníciók attribútumértékeinek módosítására a Blokkattribútum-kezelő
használható. Többek között az alábbiak módosíthatók:
■ Azok a tulajdonságok, amelyek meghatározzák, hogy az értékek

hozzárendelése hogyan történjen egy attribútumhoz, és hogy a hozzárendelt
érték látható-e a rajzterületen.
■ Az attribútumszöveg rajzi megjelenését meghatározó tulajdonságok.
■ Az attribútum fóliáját, szín-, vonaltípus- és vonalvastagság értékét definiáló
tulajdonságok.
Alapértelmezés szerint az attribútumok módosításai az aktuális rajz összes

blokkreferenciáját érintik.
Meglévő blokkreferenciák attribútum-tulajdonságainak módosítása nincs
hatással a blokkokhoz rendelt értékekre. Ha például egy blokk az Ár attribútum
címkével rendelkezik, amelynek értéke 1000, ez az érték nem változik, ha az
Ár címke Egységár címkére módosul.
A dupla címkenévvel rendelkező attribútumok frissítése nem várt
eredményekhez vezethet. A Blokkattribútum-kezelőt használja a dupla címkék
megkereséséhez, és a címkenevek módosításához.
Ha módosításai a konstans vagy beágyazott attribútum blokkokra is
vonatkoznak, a REGEN paranccsal frissítheti az illető blokkok rajzterületi
megjelenítését.

Az attribútumértékek prompt-sorrendjének módosítása
Egy blokk definiálásakor az attribútumok kiválasztásának sorrendje határozza
meg azt az a sorrendet, amelyben a program az attribútumok információinak
megadását kéri a blokk beillesztésekor. A Blokkattribútum-kezelő
párbeszédpanel használatával ez a sorrend megváltoztatható.
Blokkattribútumok eltávolítása
Az attribútumokat az aktuális rajz összes blokkdefiníciójából és összes meglévő
blokkreferenciájából eltávolíthatja. A meglévő blokkreferenciák eltávolított
attribútumai nem tűnnek el a képernyőről addig, amíg a rajzot a REGEN
parancs használatával újra nem generálja.
Nem lehet egy blokk összes attribútumát eltávolítani, legalább egy
attribútumnak maradni kell. Ha az összes attribútum eltávolítására szükség
van, a blokkot újra kell definiálni.
Blokkreferenciák frissítése
Az aktuális rajz blokkdefinícióin elvégzett módosításokkal az összes
blokkreferencia attribútumai frissíthetők. Előfordulhat például, hogy
a Blokkattribútum-kezelőt használta az attribútum-tulajdonságok módosítására
a rajz több blokkdefiníciójában, de úgy döntött, hogy nem frissíti
automatikusan a meglévő blokkreferenciákat a módosításkor. Most, hogy az
attribútumok módosítása a megfelelő eredményeket hozta, a rajz összes
blokkjára alkalmazni lehet azokat.
Az ATTSZINK parancsot is használhatja a blokkreferenciákban lévő
attribútumtulajdonságok annak érdekében való frissítéséhez, hogy
illeszkedjenek a blokkdefiníciójukhoz, vagy a blokkpéldány frissítéséhez,
miután a BLOKK, -BLOKK vagy BSZERK használatával újradefiniálta a blokkot.
A blokkreferenciák attribútum-tulajdonságainak frissítése nincs hatással
az attribútumokhoz rendelt értékekre.
Attribútumok szerkesztése a blokkreferenciákban

Kiválaszthat egy attribútumot a blokkreferenciában, és a Tulajdonságok
palettával módosíthatja tulajdonságait, vagy a Bővített attribútumszerkesztőt
használhatja kiválasztott blokkreferencia valamennyi attribútumának
módosításához.
Lásd még:
“Blokkattribútumok definiálása” 604. oldal
“Blokkdefiníció módosítása” 614. oldal

Blokkdefinícióhoz rendelt attribútumok szerkesztése
1 Válassza a Módosítás menü Objektum ➤ Attribútum ➤

Blokkattribútum-kezelő menüpontját.
2 A Blokkattribútum kezelő párbeszédpanelben válasszon egy blokkot
a Blokk listából, vagy kattintson a Blokk kiválasztása gombra, és jelölje
ki a blokkot a rajzterületről.
3 Az attribútumok listájában kattintson duplán a módosítani kívánt
attribútumra, vagy válassza ki az attribútumot és kattintson a Módosítás
gombra.
4 Az Attribútum módosítása párbeszédpanelben végezze el a kívánt
módosításokat az attribútumokon, majd kattintson az OK gombra.
Parancssor: BATTKEZ
A módosítások alkalmazása a meglévő blokkreferenciákra

2 A Blokkattribútum kezelő párbeszédpanelben kattintson a Beállítások
gombra.
3 A Beállítások párbeszédpanelben végezze el az alábbi műveletek
valamelyikét:
■ Ahhoz, hogy a módosításokat a meglévő blokkreferenciákra
alkalmazza, jelölje be a Módosítások alkalmazása a már létező
példányokra jelölőnégyzetet.
■ Ha a módosításokat csak az új blokkreferenciákra kívánja alkalmazni,
törölje a Módosítások alkalmazása a már létező példányokra
jelölőnégyzetet.
Parancssor: BATTKEZ

Kettős attribútumcímkék kiemelése egy blokkban

2 A Blokkattribútum kezelő párbeszédpanelben kattintson a Beállítások
gombra.
3 A Beállítások párbeszédpanelben jelölje be a Már szereplő címkék
kiemelése jelölőnégyzetet.
Parancssor: BATTKEZ
Az attribútumértékek prompt sorrendjének módosítása

A kijelölt blokk attribútumait a program a promptok sorrendjében sorolja
fel.
3 Ha feljebb kívánja mozgatni az egyik attribútumot a promptok
sorrendjében, válassza ki az attribútumot, majd kattintson a Mozgatás
felfelé gombra. Ha lefelé kívánja mozgatni az attribútumot a
promptsorrendben, válassza ki az attribútumot, majd kattintson a
Mozgatás lefelé gombra.
MEGJEGYZÉS A Felfelé és Lefelé gombok a konstans értékekkel rendelkező
attribútumok (mód: C) esetében nem használhatók.
Parancssor: BATTKEZ

Attribútum eltávolítása egy blokkdefinícióból és az összes blokkreferenciából

3 (Választható) Ha a blokk meglévő példányaiból nem kívánja eltávolítani
az attribútumokat, kattintson a Beállítások gombra, majd a Beállítások
párbeszédpanelben törölje a Módosítások alkalmazása a már létező
példányokra jelölőnégyzetet.
4 A Blokkattribútum kezelő párbeszédpanelben válasszon egy attribútumot
a listáról, majd kattintson a Törlés gombra.
A meglévő blokkok eltávolított attribútumai nem tűnnek el a képernyőről
addig, amíg a rajzot a REGEN parancs használatával újra nem generálja.
Parancssor: BATTKEZ
A meglévő blokkreferenciák frissítése a módosított attribútumokkal

3 Kattintson a Szinkronizálás gombra az attribútum frissítéséhez a kijelölt
blokk minden blokkreferenciájában.
Parancssor: BATTKEZ

Egy kijelölt blokkdefiníció blokkreferenciáiban található attribútumok frissítése
1 A Módosítás II eszköztárban kattintson az Attribútumok szinkronizálása

gombra.
2 A parancssorban tegye az alábbiak valamelyikét:
■ Írja be a név opciót, majd írja be annak a blokknak a nevét, amelynek
referenciáit frissíteni kívánja.
■ Billentyűzzön be egy ? karaktert a blokkok listájának megjelenítéséhez,
majd írja be a név opciót, majd a blokk nevét.
■ Nyomja meg az ENTER billentyűt, és a mutatóeszköz használatával
jelöljön ki egy blokkot a rajzterületről.
Ha nem létező blokkot, vagy olyan blokkot ad meg, amelyik nem

tartalmaz attribútumokat, egy hibaüzenet jelenik meg.
Parancssor: ATTSZINK
Másik módszer
1 Válassza a Módosítás menü Objektum ➤ Attribútum ➤ Egyetlen

menüpontját.
2 A rajzterületen jelölje ki a módosítani kívánt blokkot.
3 A Bővített attribútumszerkesztő párbeszédpanelben jelölje ki a módosítani
kívánt attribútumot. Módosíthatja az attribútum értékét, vagy egy másik
lapra váltva más attribútum-tulajdonságokat módosíthat.
4 Végezze el az attribútumok kívánt módosításait, majd tegye az alábbiak
valamelyikét:
■ Kattintson az Alkalmaz gombra a módosítások elmentéséhez. A Bővített
attribútumszerkesztő párbeszédpanel nyitva marad.
Ha később a Mégse gombra kattint, mert kilépne a Bővített
attribútumszerkesztő párbeszédpanelből, az Alkalmaz gomb kiválasztása
előtt végzett módosításokat a program nem tartja meg.
■ Kattintson az OK gombra a módosítások elmentéséhez és a Bővített
attribútumszerkesztő párbeszédpanel bezárásához.
■ Kattintson a Válasszon blokkot gombra egy másik blokk
attribútumainak módosításához. Ha az aktuális blokkot megváltoztatta,

de nem mentette el a változtatásokat, a program az új blokk
kiválasztása előtt a módosítások mentését kéri.
Parancssor: BATTEDIT
Szín és vonaltípus módosítása blokkban

A lebegő tulajdonságokkal létrehozott objektumokat tartalmazó blokkok
felveszik annak a fóliának színét és vonaltípusát, amelyre kerülnek. A blokk
objektumainak létrehozási módjától függően, a blokkok lebegő szín és
vonaltípus tulajdonságokat is örökölhetnek a fóliabeállítások felülírására
megadott az éppen aktuálisnak beállított szín és vonaltípus értékektől.
Ha egy blokk objektumai nem rendelkeznek lebegő szín- és vonaltípus
tulajdonságokkal, az egyetlen módszer ezeknek a tulajdonságoknak
a módosítására a blokk újradefiniálása.
Lásd még:
“Blokkok szín- és vonaltípus-tulajdonságainak vezérlése” 592. oldal
Objektum fóliájának módosítása

Parancssor: FÓLIA
Fóliához rendelt szín módosítása

2 A Fóliatulajdonság-kezelő párbeszédpanelben kattintson a módosítandó
színre.
3 A Szín kiválasztása párbeszédpanelben alkalmazza az alábbi módszerek
egyikét:
■ Az Index lapon válasszon egy színt, majd kattintson az OK gombra.

■ Az Index szín lapon, kattintson egy színre, illetve írja be az ACI
színszámot (1-255) vagy a nevet a Szín mezőbe, majd kattintson az
OK gombra.
■ A True Color lapon a Színmodell opciónál válassza ki a HSL
színmodellt, majd adjon meg egy színt, úgy, hogy beírja annak
színértékét a Szín mezőbe, vagy megadja a Kontraszt, Telítettség és
Fényerő mezők értékeit. Végül kattintson az OK gombra.
■ A Színkatalógusok lapon válasszon ki egy színkatalógust a
Színkatalógus mezőből, válasszon ki egy színt a színkatalógusból (a
fel és le nyilak segítségével) egy színmezőre kattintva, majd kattintson
az OK gombra.
Parancssor: FÓLIA
Objektum színének módosítása a fólia színének felülírásával
1 A Központi eszköztárban kattintson a Tulajdonságok ikonra.

2 Válassza ki azokat az objektumokat, amelyek színét módosítani kívánja.
3 A Tulajdonságok palettán válassza ki a Szín tulajdonságot.
4 Kattintson a nyílra, majd jelöljön ki egy színt a listáról.
Fóliához rendelt vonaltípus módosítása

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben kattintson egy vonaltípus nevére, majd a
Betöltés gombra. A Vonaltípus kiválasztása párbeszédpanelben kattintson
egy vagy több vonaltípusra a betöltéshez, majd az OK gombra.
Szín és vonaltípus módosítása blokkban | 623

3 Válasszon egy fóliát a listáról, majd kattintson a Részletek gombra
a párbeszédpanel kibővítéséhez.
4 Jelöljön ki egy vonaltípust a Vonaltípus listáról.
A Fóliatulajdonság-kezelő megnyitásához kattintson a Formátum
menüben a Fólia menüpontra.
Parancssor: FÓLIA
Objektum vonaltípusának módosítása a fólia vonaltípusának felülírásával
1 Válassza ki azokat az objektumokat, amelyek vonaltípusát módosítani

kívánja.
3 Kattintson arra a vonaltípusra, melyet az objektumokhoz rendelni kíván.
Parancssor: VTÍPUS
Meglévő blokkdefiníció módosítása
1 Jelölje ki a módosítani kívánt blokkot.

2 Kattintson a jobb gombbal a blokkra, majd kattintson a Tulajdonságok
menüpontra a helyi menüben.
3 A Tulajdonságok palettán válassza ki és módosítsa X és Y irányban a
lépték és a forgatás értékeket, vagy egyéb tulajdonságokat.

Blokkreferencia szétvetése
Ha egy blokk valamely objektumát vagy objektumait külön kell módosítani,
a blokkreferencia az összetevő elemeire bontható szét, azaz szétvethető.
A módosítások elvégzése után:
■ Létrehozhat egy új blokkdefiníciót

■ Újradefiniálhatja a meglévő blokkdefiníciót
■ A komponens objektumokat egyéb célból külön is hagyhatja
A blokkreferenciák a beillesztéskor automatikusan is szétvethetők a Beillesztés

párbeszédpanel Szétvetés jelölőnégyzetének bejelölésével.
Blokkreferencia szétvetése
1 A Módosítás menüből válassza a Szétvetés menüpontot.

2 Válassza ki a szétvetni kívánt blokkot, majd nyomja meg az ENTER
billentyűt.
A blokkreferencia alkotó objektumaira bomlik szét, ugyanakkor a
blokkdefiníció megmarad a rajzban, és később is beilleszthető.
Parancssor: SZÉTVET
A tulajdonságok vezérlése egy objektum szétvetése során
1 Írja be: szétvet.

2 Válassza ki a szétvetni kívánt objektumokat.
3 Ha egynél több objektumot választott ki, az egyedi objektumok
tulajdonságának szabályozásához írja be az i karaktert, vagy pedig írja
be a g karaktert az összes kiválasztott objektum tulajdonságainak
kiválasztásához.
4 Írjon be egy opciót a módosítani kívánt tulajdonság számára.
A program a tulajdonságot az összetett objektumokra alkalmazza, és
ismét megjelenik a prompt.
Blokkreferencia szétvetése | 625

5 Írjon be egy másik opciót, vagy írja be az e betűt a kijelölt objektumok
szétvetéséhez.
A program szétveti a kiválasztott objektumokat és a felhasználó által
meghatározott tulajdonságokat az összetevőobjektumokra alkalmazza.
Blokkdefiníciók eltávolítása
A rajz mérete a nem használt blokkdefiníciók eltávolításával csökkenthető. A
blokkreferencia törölhető a rajzból, a blokkdefiníció azonban megmarad a rajz
blokkdefiníciós táblázatában. A nem használt blokkdefiníciók eltávolítására
és a rajz méretének csökkentésére használja a TISZTÍT parancsot a rajzolás
során.
A blokkdefiníció tisztítása előtt a blokk minden referenciáját törölni kell.
Lásd még:
“Blokkok áttekintése” 496. oldal
Blokkdefiníció eltávolítása
1 A Fájl menüből válassza a Rajzi segédeszközök ➤ Tisztítás menüpontot.

A Tisztítás párbeszédpanel megjeleníti az eltávolítható elnevezett
objektumok fa nézetét.
2 A blokkok tisztításához alkalmazza az alábbi módszerek egyikét:
■ Az összes nem hivatkozott blokk tisztításához jelölje be a Blokkok
elemet. Beágyazott blokkok tisztításához jelölje be a Beágyazott elemek
tisztítása jelölőnégyzetet.
■ Ha nem az összes blokkot kell tisztítani, kattintson duplán a Blokkok
elemre a Blokk fa nézet kibontásához. Jelölje ki a tisztítani kívánt
blokkokat.
Ha a tisztítani kívánt elem nem szerepel a listán, kattintson a Nem

tisztítható elemek megtekintése nyomógombra.
Minden egyes elem tisztításának megerősítéséhez az üzenet

5 Válasszon ki további tisztítandó elemeket, vagy kattintson a Bezárás
gombra.
Blokkdefiníciók eltávolítása | 627

628
Meglévő objektumok
módosítása
21
Ebben a fejezetben
■ Objektumok kiválasztása
Kiválaszthat objektumokat, megtekintheti és módosíthatja az
■ Hibák kijavítása
objektumtulajdonságokat, és általános vagy az objektumra
■ Objektumok törlése
jellemző módosítási műveleteket hajthat végre. ■ A Windows Kivágás, Másolás
és Beillesztés funkcióinak
használata
■ Objektumok módosítása
■ Összetett objektumok módosítása
629
Objektumok kiválasztása
A szerkesztési műveletek során az objektumok kiválasztását többféle módon
is elvégezheti.
Objektumok kiválasztása egyenként

A Válasszon objektumokat prompt megjelenésekor egyenként választhat ki
egy vagy több objektumot.
A céldoboz mutató használata

Ha a négyzet alakú céldoboz mutató egy objektum kiválasztásához megfelelő
helyzetben van, akkor az objektum kiemelten jelenik meg. A kijelöléséhez
kattintson az objektumra.
A céldoboz méretét a Beállítások párbeszédpanel Kijelölés lapján állíthatja be.
Egymáshoz közel lévő objektumok kiválasztása

Az egymáshoz közel lévő vagy egymáson fekvő objektumok kiválasztása
nehezebb. A példa két vonalat és egy kört mutat, amelyek a céldobozon belül
fekszenek.
első kiválasztott második kiválasztott harmadik kiválasztott

objektum objektum objektum
Ha a kijelölés előnézete bekapcsolt állapotban van, akkor a SHIFT billentyű

lenyomásával és nyomva tartásával a SZÓKÖZ billentyű folyamatos nyomva
tartása mellett lépkedhet az objektumok között, felülre gördítve az objektumot
a kiemeléshez. Ha a kívánt objektum kiemelten jelenik meg, a kijelöléséhez
kattintson rá a bal egérgombbal.
Ha a kijelölés előnézete kikapcsolt állapotban van, tartsa lenyomva a SHIFT +
SZÓKÖZ billentyűket, és kattintással lépkedhet sorban az egyik objektumról
a másikra, míg a kívánt objektum kijelölődik. A léptetés kikapcsolásához
nyomja meg az ESC billentyűt.
630 | Fejezet 21 Meglévő objektumok módosítása

Kiválasztott objektum eltávolítása
Az aktuális kiválasztási halmazból eltávolíthat objektumokat a SHIFT billentyű
lenyomva tartása mellett, újra kijelölve azokat.
Lásd még:
3D alobjektumok kijelölése és módosítása
Összetett szilárdtestek kezelése
Egyetlen objektum kiválasztása
1 A Bármely parancs Válasszon objektumokat promptjának megjelenésekor

a céldoboz mutatót mozgassa úgy, hogy az érintse a kiválasztandó
objektumot.
2 Kattintson az objektumra.
A kiválasztott objektum kiemelve jelenik meg.
3 Az objektum-kiválasztás befejezéséhez nyomja meg az ENTER billentyűt.
MEGJEGYZÉS Ha a PICKFIRST rendszerváltozó beállítása 1 (előválasztásos
kiválasztás), kijelölhet objektumokat a parancs beírását megelőzően.
A céldoboz mutató méretének megváltoztatása

2 A Kijelölés lapon, a Céldoboz mérete területen mozgassa a csúszkát a
kívánt céldobozméret eléréséig.
3 Kattintson az OK gombra.
Objektumok kiválasztása léptetéssel
1 A Válasszon objektumokat prompt megjelenésekor tartsa lenyomva a

SHIFT + SZÓKÖZ billentyűket. Kattintson a lehető legközelebb a kívánt
objektumhoz.
2 Addig folytassa a kattintást, amíg a kívánt objektum lesz kiemelve.
3 Az objektum kiválasztásához nyomja meg az ENTER billentyűt.
MEGJEGYZÉS Ha a kijelölés előnézete bekapcsolt állapotban van, akkor a SHIFT

billentyű lenyomásával és nyomva tartásával a SZÓKÖZ billentyű folyamatos nyomva
tartása mellett lépkedhet az objektumok között, felülre gördítve az objektumot a
Objektumok kiválasztása | 631

kiemeléshez. Ha a kívánt objektum kiemelten jelenik meg, a kijelöléséhez kattintson rá a
bal egérgombbal.
A kiválasztás eltávolítása az objektumok közül
■ Tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt. Kattintson arra az objektumra, amelyet

el kíván távolítani a kiválasztási halmazból.
Több objektum kiválasztása

A Válasszon objektumokat prompt megjelenésekor egyszerre több objektumot
is kiválaszthat.
Téglalap alakú kiválasztási terület megadása

Adja meg az ellentétes sarokpontokat egy téglalap alakú terület kijelöléséhez.
A területen belüli háttér megváltoztatja a színét és átlátszóvá válik. A mutató
vontatási iránya az első ponttól az ellentétes sarokig, meghatározza, hogy mely
objektumok legyenek kiválasztva.
■ Ablak kijelölés. Vontassa a mutatót balról jobbra azon objektumok

kiválasztásához, amelyek teljes egészében a négyszög területen belül
helyezkednek el.
■ Metsző kijelölés. Vontassa a mutatót jobbról balra azon objektumok
kiválasztásához, amelyek a négyszög ablakon belül helyezkednek el, vagy
metszik azt.

1
ablak kiválasztással kijelölt objektumok
metsző kiválasztással kijelölt objektumok
Ablak kijelölés esetén általában az egész objektumnak a kiválasztási ablakon

belülre kell esnie. Ha egy objektum nem folytonos (szaggatott) vonaltípusa
csak részlegesen látható a nézetablakban, és a vonaltípus összes látható vektora
benne van a kiválasztó ablakban, az objektum kiválasztódik.
Szabálytalan alakú kiválasztási terület megadása

Adjon meg pontokat a szabálytalan alakú terület definiálásához. Az ablakos
kiválasztást akkor használja, ha a kiválasztandó objektumok teljes egészükben
a kiválasztási területen belül vannak. Használja a metsző kiválasztást, hogy a
kiválasztási terület által körülvett vagy metszett objektumokat kiválassza.
ablak poligon eredmény

Felfűzéses kiválasztás megadása
Bonyolult, összetett rajzokban használja a felfűzéses kiválasztást. A felfűzéses
kiválasztás olyan, mint egy vonallánc, és csak az általa metszett objektumokat
jelöli ki. Az alábbi ábrán egy nyomtatott áramkör számos eleme van kiválasztva,
felfűzéses módszerrel.
felfűző kiválasztás kiválasztott objektumok

kiemelve
További kiválasztási beállítások használata

A Válasszon objektumokat promptnál a ? bebillentyűzésével megtekintheti
a további kiválasztási beállításokat. A kiválasztási beállítások leírását a KIJELÖL
parancs leírásánál találja.
Kiválasztás eltávolítása több objektum közül

Bebillentyűzhet egy k (Kivon) karaktert a Válasszon objektumokat promptnál
és bármelyik kiválasztási opciót használhatja az objektumok eltávolítására a
kiválasztási halmazból. Ha a Kivon opció használata után ismét objektumokat
kíván a kiválasztási halmazhoz adni, billentyűzze be a h (Hozzáad) karaktert.
Az aktuális kijelölési halmazból úgy is el lehet távolítani objektumokat, hogy
a SHIFT billentyűt lenyomva tartja és újra kijelöli azokat, vagy a SHIFT billentyű
lenyomva tartásával, majd kattintással és az ablak, vagy metsző kijelölések
vontatásával. A kiválasztási halmazhoz újból hozzáadhat és belőle ismételten
eltávolíthat objektumokat.
A Válasszon objektumokat prompthoz tartozó opciók listájának megtekintése
■ Írja be a következőt: ? az Objektumok kiválasztása promptnál.
Objektumok kiválasztása szabálytalan alakú területen belül
1 A Válasszon objektumokat promptnál billentyűzze be: ap (Ablak poligon).

2 Adja meg a kiválasztandó objektumokat tartalmazó terület pontjait.
3 Nyomja meg az ENTER billentyűt a sokszög kiválasztási terület
bezárásához és a kiválasztás befejezéséhez.

Objektumok kiválasztása szabálytalan alakú terület metszésével
1 A Válasszon objektumokat promptba billentyűzze be: mp (Metsző

poligon).
2 Adja meg a kiválasztandó objektumokat metsző vagy tartalmazó terület
pontjait.
3 Nyomja meg az ENTER billentyűt a sokszög kiválasztási terület
bezárásához és a kiválasztás befejezéséhez.
Objektumok kiválasztása felfűzéssel
1 A Válasszon objektumokat promptba billentyűzze be: f (Felfűz).

2 Adja meg a kiválasztandó objektumokat metsző felfűzés pontjait.
3 A kiválasztás befejezéséhez nyomja meg az ENTER billentyűt.
Több objektum eltávolítása a kiválasztási halmazból
1 Az objektumok kiválasztása után a Válasszon objektumokat promptra

billentyűzze be: k (Kivon).
2 Billentyűzzön be bármilyen kiválasztási opciót, mint például az mp
(Metsző poligon) vagy az f (Felfűz), és válassza ki a kiválasztási halmazból
eltávolítani kívánt objektumokat.
Ahhoz, hogy újabb objektumokat adjon a kiválasztási halmazhoz,
billentyűzze be: h (Hozzáad).
Objektumok kiválaszthatóságának megakadályozása

Meggátolhatja megadott fóliákon lévő objektumok kiválasztását és módosítását
fóliáik lelakatolásával.
Általában a részletes objektumokat tartalmazó fóliákat lelakatolására szolgál,
a véletlenszerű módosítás megakadályozására. A lelakatolt fólián a többi
művelet elvégezhető marad. Egy lelakatolt fólia például aktuálissá tehető, és
objektumok is hozzáadhatók. Használhat lekérdező parancsokat ( mint például
a LISTA) és a lelakatolt fólián lévő objektumok pontjainak meghatározására
tárgyraszter követést, és megváltoztathatja a lelakatolt fólián lévő objektumok
megjelenítési sorrendjét.
Fólia lelakatolása vagy feloldása
1 A Fóliák eszköztárban kattintson a Fóliatulajdonság-kezelő gombra.

2 A Fóliatulajdonság-kezelő párbeszédpanelben kattintson a lelakatolni
kívánt fóliák lakat ikonjára.
Ha a lakat zárva van, a fólia lelakatolt állapotba kerül, és a rajta lévő
objektumok nem választhatók ki.
Parancssor: FÓLIA
Fólia lelakatolása vagy feloldása egy objektum kijelölésével az adott fólián
1 Kattintson a Modell fülre.

2 Végezze el az alábbiak egyikét:
■ Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fólia lezárása
menüpontra.
■ Kattintson a Formátum menü ➤ Fólia eszközök ➤ Fólia felszabadítása
menüpontra.
3 Jelöljön ki egy objektumot a lezárni, vagy feloldani kívánt fólián.
Fólia II eszköztár
Parancssor: FÓLIAZÁR, FÓLIANYIT
Kiválasztási halmazok szűrése

Használhatja az objektumok tulajdonságait vagy az objektumok típusait hogy
az egyes objektumokat egy kiválasztási halmazba sorolja, vagy abból kizárja.
A kiválasztási halmaz szűkíthető bizonyos tulajdonságok (például szín) és az
objektum típusa szerint, a Tulajdonság palettán található Gyors kijelölés
(GYKIJELÖL) vagy az Objektumkiválasztó szűrők párbeszédpanel (SZŰRŐ)
segítségével. Kiválasztható például a rajz összes vörös köre anélkül, hogy más
objektum is kiválasztódna, vagy kiválaszthatja a rajz összes objektumát is, a
vörös körök kivételével.

A Gyors kijelölés funkció segítségével gyorsan meghatározhat egy kiválasztási
halmazt megadott szűrési feltételek alapján, és ha az Autodesk programot vagy
egy másik alkalmazást használt az objektumok osztályozására, az objektumok
kiválaszthatók osztályozási tulajdonság alapján is. Az Objektumkiválasztó
szűrők elnevezhetők, és későbbi használatra elmenthetők.
Akár a Gyors kijelölés opciót, akár az objektumkijelölő szűrőket használja
kiválasztási halmazának szín, vonaltípus, vagy vonalvastagság szerinti
szűréséhez, először ellenőrizze, hogy ezek a tulajdonságok nincsenek-e már
beállítva FÓLIA értékre valamelyik rajzobjektum számára. Előfordulhat például,
hogy egy objektum pirosnak látszik, mert a színe FÓLIA értékűre lett beállítva,
és a fólia piros.
Lásd még:
“Az objektumkiválasztás testreszabása” 639. oldal
“Fóliák használata” 301. oldal
Kiválasztási halmaz létrehozása Gyors kijelöléssel

Az alábbi példa a Gyors kijelölés használatával jelöli ki a rajz vörös objektumait.
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Gyors kijelölés menüpontra.

2 A Gyors kijelölés párbeszédpanel Hatókör listájából válassza a Teljes rajz
elemet.
3 Az Objektumtípus listából válassza a Többféle elemet.
4 A Tulajdonságok listából válassza a Szín elemet.
5 A Művelet listából válassza az Egyenlő elemet.
6 Az Érték listából válassza ki a Vörös elemet.
7 A Halmazkészítés módja területen válassza ki A feltételnek megfelelő
elemekből rádiógombot.
Minden vörös színű objektum kijelölődik és a Gyors kijelölés
párbeszédpanel bezárul. Azok az objektumok, melyek FÓLIA értékre lettek
beállítva, és pirosak, mert a fólia színe piros, nem kerülnek bele a
kiválasztási halmazban.
MEGJEGYZÉS Ha egy másik alkalmazást (például az Autodesk Map) használva látta

el az objektumokat sajátosság azonosítóval, és a kapcsolt azonosító (XML) fájl létezik,
kiválaszthatja az objektumokat tulajdonságok alapján. Az Objektumtípus mezőben
kiválaszthatja az azonosítót, a Tulajdonságok mezőben pedig a tulajdonságot.
Parancssor: GYKIJELÖL

Objektumok eltávolítása a kiválasztási halmazból
Az aktuális kiválasztási halmazból az objektumok a feltételnek meg nem felelő
elemekből opció használatával távolíthatók el. Az alábbi példában a már
kiválasztott objektumok közül eltávolítja az összes kört, amelyeknek sugara
1-nél nagyobb.
1 Több kijelölt objektum esetén kattintson az Eszközök menü ➤ Gyors

kijelölés menüpontjára.
2 A Gyors kijelölés párbeszédpanel Hatókör listájából válassza az Aktuális
kiválasztás elemet.
3 Az Objektumtípus listából válassza a Kör elemet.
4 A Tulajdonságok listából válassza a Sugár elemet.
5 A Művelet listából válassza a Nagyobb, mint elemet.
6 Az Érték mezőbe billentyűzze be: 1.
7 A Halmazkészítés módja területen válassza A feltételnek meg nem felelő
Minden olyan kört eltávolít a kiválasztási halmazból, amelynek 1-nél
nagyobb a sugara.
Objektumok hozzáadása a kiválasztási halmazhoz

A Gyors kijelölés eszköz az objektumok aktuális kiválasztási halmazhoz
csatolására is használható. Az alábbi példában az aktuális kiválasztási halmaz
megtartása mellett kiválasztódik az összes olyan rajzi objektum, melyben bld1_
névvel kezdődő hiperhivatkozások találhatók.
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Gyors kijelölés menüpontra.

2 A Gyors kijelölés párbeszédpanelben jelölje be a Hozzáfűzése az aktuális
kiválasztási halmazhoz jelölőnégyzetet.
3 Az Objektumtípus mezőben válassza a Többféle elemet.
4 A Tulajdonságok listából válassza a Hiperhivatkozás elemet.
5 A Művelet listából válassza a Helyettesítő karakterek illesztése elemet.
6 Az Érték mezőbe billentyűzze be: bld1_*.
7 A Halmazkészítés módja területen válassza ki A feltételnek megfelelő

Szűrt lista elnevezése és elmentése
1 A parancssorba billentyűzze be: szűrő.

2 Az Objektumkiválasztó szűrők párbeszédpanel Szűrő kiválasztása területén
válassza ki például a Vonal elemet.
3 Kattintson a Hozzáadás listához nyomógombra.
4 A Mentés másként területen billentyűzzön be egy fájlnevet, például:
Vonalszűrő.
5 Kattintson a Mentés másként nyomógombra.
6 Kattintson az Alkalmaz gombra.
A szűrés életbe lép, így ebben az esetben csak a rajzban található vonalak
közül választhat. Ha ablakkal választja ki az objektumokat, a program
minden objektum szűrését elvégzi a kiválasztási területen.
Parancssor: SZŰRŐ
Elnevezett szűrő használata
1 A Válasszon objektumokat promptnál billentyűzze be: 'szűrő. (Az

aposztróf a parancsot transzparenssé teszi.)
2 Az Objektumkiválasztó szűrők párbeszédpanel Szűrő kiválasztása területén
válassza ki a használni kívánt szűrőt. Kattintson az Alkalmaz gombra.
3 Használjon metsző ablakot a szűrni kívánt objektumok kijelölésére.
A metsző ablak által kijelölt objektumok közül csak azok lesznek
kiválasztva, melyek megfelelnek a szűrőfeltételnek.
Az objektumkiválasztás testreszabása
Az objektum kiválasztást számos szempont szerint elvégezheti, például úgy,
hogy a parancsot billentyűzi be, vagy az objektumokat választja ki előbb, a
céldoboz mutató méretét, valamint, hogy hogyan jelenjenek meg a kiválasztott
objektumok.
A Válasszon objektumokat promptot használó parancsok esetében
■ Előbb írja be a parancsot, majd válassza ki az objektumokat

■ Előbb válassza ki az objektumokat, majd írja be a parancsot
Választhatja azt is, hogy:
■ A kiválasztás során a kiválasztott objektumok előnézete megjelenjen

■ A kiválasztott objektumok kiemelten jelenjenek meg
■ Hogyan adja meg a kiválasztási területeket, és hogyan hozza létre
a kiválasztási halmazokat
Válassza előbb a parancs indítását

Ha egy szerkesztő parancsot használ, a Válasszon objektumokat prompt jelenik
meg, és a szálkereszt egy céldobozra vált át. A Válasszon objektumokat
promptra többféleképpen lehet válaszolni:
■ Válassza ki egyenként az objektumokat.

■ Kattintson egy üres területre, és vontassa a mutatót egy négyszögletes
kiválasztási terület megadásához.
■ Adjon meg egy kiválasztási opciót. Írja be a következőt: ?karaktert a
kiválasztási lehetőségek megjelenítéséhez.
■ Kombinálja a kiválasztási módszereket. Ha a grafikus terület majdnem
minden objektumát ki kell választani, akkor előbb válassza ki az összes
objektumot, majd távolítsa el azt, amelyeket nem kíván kiválasztani.
■ Elnevezett kiválasztási szűrő használatához billentyűzze be: 'szűrő Az
aposztróf a parancsot transzparens módon futtatja le.
Az objektum kiválasztása elsőként

Két módszer közül az egyiket használhatja az objektumok kiválasztására a
szerkesztőparancs elindítása előtt:
■ Használja a KIJELÖL parancsot, majd billentyűzzön be egy ? karaktert az

összes kiválasztási opció megjelenítéséhez. A kiválasztott objektumok az
Előző kiválasztási halmazba kerülnek. Az Előző kiválasztási halmaz
használatához billentyűzze be az e karaktert bármely későbbi parancs
Válasszon objektumokat promptjának megjelenésekor.
■ Ha az Előválasztás engedélyezése jelölőnégyzet be van jelölve, az
objektumokat a Parancs promptnál a parancsok, például a MOZGAT, MÁSOL
vagy RADÍR bebillentyűzése előtt választhatja ki. Ennél az eljárásnál csak
az egyenkénti kattintással vagy automatikus kiválasztással választhatja ki
az objektumokat.

■ A kiválasztás szűréséhez billentyűzze be a gykijelöl parancsot. Ezután
billentyűzze be az e karaktert bármely későbbi parancs Válasszon
objektumokat promptjának megjelenésekor.
Kiválasztandó objektumok kiemelése

Az objektumok kiemelődnek, amikor a céldoboz mutató elhalad felettük, egy
előnézetet szolgáltatva, így megtekintheti, hogy mely objektumok jelölődnek
ki, ha kattint.
Ha egy területet ad meg többszörös objektum kiválasztás végett, a terület

háttere átlátszóvá válik.
Ezek a kijelölés előnézet effektusok alapértelmezés szerint be vannak kapcsolva.
Kikapcsolhatja vagy módosíthatja a kijelölés előnézet megjelenítését (Beállítások
párbeszédpanel, Kijelölés lap). Ha a PICKBOX rendszerváltozó 0 értékre van
állítva, az objektum kijelölés előnézete nem érhető el.
Kiválasztott objektumok megjelenésének vezérlése

Alapértelmezésként a kiválasztott objektumok szaggatott vonallal jelennek
meg. A program futási sebességét növelheti a HIGHLIGHT rendszerváltozó 0
értékre állításával. A kiválasztás kiemelésének kikapcsolása nincs hatással a
kiválasztott objektumok fogóira.
Az alapértelmezés szerinti kiválasztási eljárások beállítása

A Beállítások párbeszédpanel Kijelölés lapján levő beállítások vezérlik az
alapértelmezett kiválasztási módszereket:
■ Használja a kijelölés előnézet és a kijelölés terület effektusok opciókat a

kijelölés előnézetének megjelenítésére.
■ Jelöljön ki objektumokat a parancs bebillentyűzése előtt (előválasztásos
kiválasztás) vagy után. (PICKFIRST)

■ Ahhoz, hogy objektumokat adjon a kiválasztási halmazhoz, nyomja meg
a SHIFT billentyűt. (PICKADD)
■ Kattintson és vontassa a mutatót egy kiválasztás ablak létrehozásához.
Egyéb esetben a kiválasztási ablak két pontját kell megadnia kattintással.
(PICKDRAG)
■ Ablak vagy Metsző kijelölést hozhat létre automatikusan, amikor egy üres
területre kattint. Egyéb esetben az m vagy a karakterek bebillentyűzésével
kell meghatároznia a kiválasztás módját. (PICKAUTO)
■ Változtassa meg a céldoboz méretét. (PICKBOX)
■ Egy csoport összes objektumát kiválasztja, amikor kiválaszt egy objektumot
az adott csoportból.
■ A határvonalat a kiválasztási halmazba foglalja, ha egy sraffozást jelöl ki.
A céldoboz mutató méretének megváltoztatása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Beállítások ➤ menüponton belül a

Kiválasztás fülre.
2 A Céldoboz mérete területen mozgassa a csúszkát a kívánt céldobozméret
eléréséig.
Az objektumkiválasztási beállítások módosítása

2 A Beállítások párbeszédpanel, Kijelölés lapján hajtsa végre a
változtatásokat a Kiválasztás előnézete és a Kiválasztási módok
területeken, és a Céldoboz méretében.
Kijelölés előnézet be- és kikapcsolása

2 A Beállítások párbeszédpanel, Kijelölés lapján jelölje be vagy törölje a
következő opciókat:
■ Jelölje be a Ha egy parancs aktív opciót a pipa megjelenítéséhez.
■ Jelölje be a Ha nincs aktív parancs opciót a pipa megjelenítéséhez.
■ Jelölje be mindkét opciót hogy bekapcsolja a kiválasztás előnézetét,
ha az elérhető.
■ Törölje mindkét opciót a kiválasztás előnézetének teljes
kikapcsolásához.
Parancssor: SELECTIONPREVIEW
Kiválasztás előnézet megjelenésének megváltoztatása

2 A Beállítások párbeszédpanel, Kijelölés lapján, kattintson a Vizuális
effektusok beállításai parancsra.
3 A Vizuális effektusok beállításai párbeszédpanelben válassza az alábbi
opciók egyikét:
■ Szaggatott. Szaggatott vonalakat jelenít meg.
■ Vastagított. Megvastagított vonalakat jelenít meg.
■ Mindkettő. Megvastagított és szaggatott vonalakat jelenít meg.
4 A kilépéshez kattintson az OK gombra mindegyik párbeszédpanelben.
Objektumok kizárása a kijelölés előnézetéből

3 A Vizuális effektusok beállításai párbeszédpanelben, kattintson a További
beállítások nyomógombra.
4 A További előnézet beállítások párbeszédpanelben válasszon a következő
opciók közül, hogy az objektumokat kizárja a kiválasztás előnézetből:
■ Zárolt fóliák objektumainak kihagyása
■ Xrefek
■ Táblázatok

■ Csoportok
■ Bekezdéses szöveg
■ Sraffozások
Kijelölés terület megjelenésének megváltoztatása

3 A Vizuális effektusok beállításai párbeszédpanelben módosítsa az alábbi
beállítások bármelyikét:
■ Kiválasztási terület jelölése. Jelölje be a kijelölési területek
effektusainak megjelenítéséhez.
■ Ablakos kiválasztás színe. Válasszon ki egy színt, vagy válassza a
Szín kiválasztását a “Szín kiválasztása párbeszédpanel”
megjelenítéséhez. (WINDOWAREACOLOR rendszerváltozó)
■ Metsző kijelölés színe. Válasszon ki egy színt, vagy válassza a Szín
kiválasztását a Szín kiválasztása párbeszédpanel megjelenítéséhez.
(CROSSINGAREACOLOR rendszerváltozó)
■ Kiválasztási terület átlátszatlansága. Használja a csúszkát a
kiválasztási terület átlátszóságának beállításához. Minél alacsonyabb
a beállítás, annál átlátszóbb a terület. A 100-as érték a területet
átlátszatlanná teszi. (SELECTIONAREAOPACITY rendszerváltozó)
Objektumok csoportosítása
A csoport az objektumok egy elmentett halmaza, melyet szükség szerint
egyenként vagy egyszerre választhat ki és módosíthat. A csoportok lehetőséget
nyújtanak kombinált rajzelemek egy egységként való kezelésére.
Lásd még:
“Blokkok létrehozása és használata (szimbólumok)” 495. oldal

Csoportok áttekintése
A csoport az objektumok egy elmentett halmaza, melyet szükség szerint
egyenként vagy egyszerre választhat ki és módosíthat. A csoportok lehetőséget
nyújtanak kombinált rajzelemek egy egységként való kezelésére. Létrehozhatja
ezeket gyorsan és alapértelmezett névvel.
TIPP A csoportok hasznosak a 3D szilárdtestek társítása folyamán, ha nem kívánja őket

Bool-művelettel összekapcsolni.
A csoportok alkotóelemeit megváltoztathatja objektumok hozzáadásával

és eltávolításával.
Néhány dologban a csoportok hasonlítanak a blokkokra, amelyek más eljárást
biztosítanak az objektumok elnevezett halmazba történő összekapcsolására.
A program például munkaszakaszról munkaszakaszra elmenti a csoportokat.
Ezért a csoportok egyedi elemeit sokkal könnyebben módosíthatja, mintha az
egy blokk része lenne, melyet előbb szét kell vetni. A blokkokkal ellentétben
a csoportok nem oszthatók meg más rajzokkal.
Csoportok létrehozása
Általában a csoport tagjainak szánt objektumok kiválasztásához megadhatja
a csoport nevét és leírását.
A csoportok létrehozása során a csoportnak nevet és leírást lehet megadni.
Egy csoport átmásolásakor a másolat alapértelmezés szerinti neve Ax lesz,
és a rendszer névtelennek tekinti. A névtelen csoportok nincsenek felsorolva
az Objektumcsoportok párbeszédpanelben, hacsak a Névtelen jelölőnégyzetet
be nem jelöli.
Ha kiválasztja egy létező csoport egy tagját, melyet egy új csoporthoz kíván
kapcsolni, az eredeti csoport minden tagja az új csoport részévé válik.
A rajz objektumai több csoportnak is lehetnek alkotóelemei, és a csoportok
is be lehetnek ágyazva más csoportokba. A beágyazott csoportot is
szétválaszthatja az eredeti csoportösszeállítás visszaállításához.
Az elnevezett csoportok nem maradnak meg, ha a rajzot külső referenciaként
használja, vagy ha azt blokként illesztik be. Mindazonáltal, a külső referenciát
összefűzheti majd szétvetheti vagy a blokkot is szétvetheti, hogy a csoportot
névtelen csoportként tegye elérhetővé.
MEGJEGYZÉS Kerülje a nagy, objektumok százait vagy ezreit tartalmazó csoportok

létrehozását. A nagy csoportok jelentősen rontják a program teljesítményét.

Csoport létrehozása
1 A parancssorba billentyűzze be: csoport.

2 Az Objektumcsoportok párbeszédpanel Csoportazonosító területén
billentyűzze be a csoport nevét és leírását.
3 A Csoport létrehozása területen válassza az Új opciót.
A párbeszédpanel átmenetileg bezárul.
4 Jelöljön ki objektumokat és nyomja meg az ENTER billentyűt.
Parancssor: CSOPORT
Csoportban lévő objektumok kiválasztása

Többféle eljárás létezik csoport kiválasztására, beleértve a csoport név alapján
történő kiválasztását és a csoport egy tagjának kiválasztását is.
A csoportok név szerint kiválaszthatók az Objektumok kiválasztása promptnál.
Ha a PICKSTYLE rendszerváltozó értéke 1 vagy 3, és a kiválasztandó csoport
néhány elemét kiválasztja, az AutoCAD az összes, a kiválasztási feltételnek
megfelelő elemet kiválasztja. Be- vagy kikapcsolhatja a csoport kijelölést a
CTRL+ H, vagy a SHIFT+CTRL+A billentyűkombináció lenyomásával.
A kiválasztható csoportok összes eleme akkor is kiválasztódik, ha ciklikus
objektumkiválasztást alkalmaz (például olyan esetekben, amikor egy olyan
objektumot kíván kiválasztani, amely közvetlenül egy másik objektum mögött
található). Ha olyan elemet választ ki, amely több kiválasztható csoportnak is
tagja, akkor a program az összes olyan csoport minden elemét kiválasztja,
amely a választott objektumot tartalmazza. Ahhoz, hogy a csoportokat fogókkal
szerkessze, a mutatóeszközzel segítségével is kiválaszthatja a csoportot a Parancs
prompt megjelenésekor.
Az összes csoportosított objektum egyedi kiválasztásának szabályozása

■ A parancssorba írja be a pickstyle parancsot. Nyomja meg az 1 billentyűt

a csoportkiválasztás bekapcsolásához. A csoportokon belüli objektumok
kizárólag csoportként választhatók ki, egyénileg nem.
■ A parancssorba írja be a pickstyle parancsot. Nyomja meg az 0 billentyűt
a csoportkiválasztás kikapcsolásához. A csoportokon belüli objektumok
kizárólag egyénileg választhatók ki, csoportosan nem.

■ Bármikor ki- és bekapcsolhatja a csoport kijelölését a CTRL+H, vagy a
CTRL+SHIFT+A billentyűkombináció lenyomásával.
Adott csoport kiválaszthatóságának szabályozása
Csoportok módosítása
A csoportokat számos módon módosíthatja, például tagságuk
megváltoztatásával, tulajdonságaik módosításával, a csoportok nevének és
leírásának felülvizsgálatával, valamint a rajzról való eltávolításukkal.
Objektumok módosítása csoportként

Ha a csoport kiválasztás be van kapcsolva, a csoportok mozgatása, másolása,
forgatása és módosítása az objektumok egyenkénti szerkesztéséhez hasonlóan
történik. Amennyiben egy csoporton belül kell módosítani objektumokat,
kapcsolja ki a csoport kiválasztást, vagy az egyes objektumok módosításához
használja a fogókat. További információért lásd: Csoportban lévő objektumok
kiválasztása.
Bizonyos esetekben célszerű azon sorrend szabályozása, amely szerint az azonos
sorrendbe tartozó csoportokat kiválasztják. Például az a felhasználói rutin,
amely a számjegyvezérléses eszközök szerszámútvonalát generálja, függhet az
egymás után meghatározott sorrendben következő objektumoktól.
A csoport tagjai két módon rendezhetők újra: vagy megváltoztatja a az egyes
csoporttagok vagy csoport tartományok numerikus pozícióját, vagy megfordítja
az összes tag sorrendjét. A csoportok első elemének sorszáma 0, nem pedig 1.
Csoport komponensek, név és leírás megváltoztatása

Az Objektumcsoportosítás párbeszédpanellel megadhatja a csoporthoz
hozzáadni, vagy a csoportból eltávolítani kívánt objektumokat.
Felülvizsgálhatja a csoport nevét vagy leírását is. Ha egy objektumot töröltek
vagy csoportjából eltávolítottak, így a csoport kiürül, a csoport még definiált,
ám tagnélküli marad.
MEGJEGYZÉS Az olyan objektum szétvetése, mint a csoporthoz tartozó blokkpéldány

vagy sraffozás nem adja automatikusan hozzá az eredő komponenseket más csoporthoz.
Csoportok eltávolítása
A csoportmeghatározást az Objektumcsoportosítás párbeszédpanelen lévő
"szétvet" opció használatával törölheti. Ez a művelet nem azonos a blokk,
sraffozás vagy méret szétvetésével. A szétvetett csoporthoz tartozó objektumok
a rajzon maradnak.

Ennek eredményeként a csoport feloszlik, ám a tagok semmilyen más módon
nem változnak.
Elnevezett csoport törlése

2 Az Objektumcsoportok párbeszédpanelben válassza ki a csoport nevét
a csoportok listából.
3 Kattintson a Csoport módosítása területen található Szétvetés
nyomógombra.
A csoport törlődik.
Parancssor: CSOPORT
A csoport elemeinek átrendezése

2 Az Objektumcsoportosítás párbeszédpanel Csoport módosítása menüpont
alatt kattintson az Átrendezés opcióra.
3 A Csoport rendezése párbeszédpanel Csoportnév területén jelöljön ki
egy átrendezni kívánt csoportot.
4 A csoport aktuális sorrendjének megtekintéséhez kattintson a Kiemelés
nyomógombra.
5 Az Objektumcsoportok párbeszédpanelben kattintson a Következő vagy
az Előző nyomógombra az objektumok megtekintéséhez. Az
objektumsorrend megtekintése után kattintson az OK nyomógombra.
6 A Csoport rendezése párbeszédpanel Pozícióból eltávolítás mezőjébe
billentyűzze be az objektum számát.
7 Az Adja meg az objektum új pozíciójának számát mezőben adjon meg
egy új sorszámot.
8 Az Objektumok száma mezőbe billentyűzze be az átrendezendő
objektumok sorszámát vagy számtartományát. Kattintson az Átrendezés
nyomógombra.
Parancssor: CSOPORT

Hibák kijavítása
Számos módszer alkalmazható a legutóbbi műveletek visszavonására.
Egyetlen művelet visszavonása

Egyetlen művelet visszavonásának legegyszerűbb módja a Központi eszköztár
Vissza ikonjának vagy a V parancsnak a használata. Sok parancsban
megtalálható a saját V (vissza) opció, így a hibákat a parancs megszakítása
nélkül is kijavíthatja. Ha vonalakat és vonalláncokat hoz létre, a v karakter
bebillentyűzése visszavonja az utolsó vonalszakasz megrajzolását.
MEGJEGYZÉS Alapértelmezésként az UNDOCTL rendszerváltozó úgy van beállítva,

hogy az egymást követő eltolás és zoom parancsokat egy műveletként kezelje vissza vagy
előre parancs esetén.
Több művelet egyidejű visszavonása

Használja a VISSZA parancs Kezdet opcióját a használni kívánt művelet
megjelölésére. Ekkor a VISSZA parancs Hátra opcióját használhatja valamennyi
művelet visszavonására, amely a megjelölt művelet után hajtódik végre.
Használja a VISSZA parancs Kezdet és Vége opcióit a csoportként definiált
műveletek visszavonására.
A Központi eszköztár Vissza listájának használatával több műveletet is
visszavonhat egyidejűleg.
A Vissza parancs hatásának visszavonása

Visszafordíthatja egy egyszeri V, vagy VISSZA parancs hatását az ELŐRE parancs
használatával, közvetlenül a V, vagy VISSZA parancs használatát követően.
A Központi eszköztár Előre listájának használatával több művelet visszavonását
is semmissé teheti egyidejűleg.
Objektumok törlése
Bármelyik megrajzolt objektumot törölheti. Ha véletlenül nem a kívánt
objektumot törölné ki, használhatja a VISSZA, vagy a HOPP parancsot a
visszaállításhoz.
További információért lásd: “Objektumok törlése” 651. oldal.
Parancs megszakítása
Visszavonhat egy parancsot annak befejezése nélkül az ESC billentyű
lenyomásával. A megszakító-billentyű megváltoztatásához törölje a Beállítások
Hibák kijavítása | 649

párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapján lévő Szabványos Windows
gyorsítóbillentyűk jelölőnégyzetet.
A legutóbbi művelet visszavonása
■ Kattintson a Szerkesztés menü ➤ Vissza menüpontra.
Parancssor: U
Meghatározott számú művelet visszavonása
1 Kattintson a Központi eszköztár Vissza lista nyílra.

Megjelenik egy lista a visszavonható műveletekről. A lista elején a
leggyakrabban szereplő művelet áll.
2 Vontassa a visszavonni kívánt műveleteket.
3 Kattintson a kiválasztott műveletekre azok visszavonásához.
Parancssor: VISSZA
Egy művelet visszaállítása
■ Kattintson a Szerkesztés menü ➤ Előre menüpontra.
Csak a VISSZA parancsot közvetlenül megelőző művelet fordítható vissza az

ELŐRE parancs használatával. Nem használhatja az ELŐRE parancsot más
parancs megismétlésére.
Parancssor: ELŐRE

Meghatározott számú művelet visszaállítása
1 Kattintson a Központi eszköztár Előre lista nyílra.

Megjelenik egy lista a visszaállítható műveletekről. A lista elején a
leggyakrabban szereplő művelet áll.
2 Vontassa a visszaállítani kívánt műveleteket.
3 Kattintson a kiválasztott műveletekre azok visszaállításához.
Parancssor: TELŐRE
Objektumok törlése
Számos módszer használható az objektumok törlésére a rajzból.
■ Törölje őket a RADÍR paranccsal.

■ Jelölje ki ezeket és vágja ki a Vágólappal, a CTRL+X billentyűkombináció
használatával.
■ Jelölje ki ezeket és nyomja meg a TÖRLÉS billentyűt.
A VISSZA parancs használatával visszaállíthatja a véletlenül törölt

objektumokat. A HOPP parancs visszaállít minden olyan objektumot, amelyet
a RADÍR, BLOKK, vagy BLOKKDEF legutóbbi használatával törölt.
Képernyő tisztítása
Eltávolíthatja a jeleknek hívott pluszjel alakú jeleket és a szórványos
képpontokat, amelyek néhány módosító művelet után maradtak vissza a
képernyőn.
■ A jelek eltávolítására használja a FRISSÍTparancsot.

■ Szórványos képpontok eltávolítására használja a REGEN parancsot.
Nem használt definíciók és stílusok eltávolítása

A nem használt elnevezett objektumok, például blokkdefiníciók, méretstílusok,
fóliák, vonaltípusok és szövegstílusok eltávolításához használja a TISZTÍT
parancsot.
Objektumok törlése | 651

Lásd még:
“Hibák kijavítása” 649. oldal
Objektum törlése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Radír menüpontra.

2 A Válasszon objektumokat prompt megjelenésekor használjon egy
objektumkiválasztási eljárást a törölni kívánt objektumok kiválasztásához,
vagy billentyűzzön be egy opciót:
■ Billentyűzze be az U (Utolsó) karaktert az utoljára megrajzolt objektum
törléséhez.
■ Billentyűzze be az e(Előző) karaktert az utolsó kiválasztási halmaz
törléséhez.
■ A rajz összes objektumának törléséhez billentyűzze be: mind.
■ Írja be a következőt: ? karaktert, és megjelennek az
objektumkiválasztási eljárások.
Parancssor: RADÍR
Az utoljára törölt objektum visszaállítása
■ A parancssorba billentyűzze be: hopp.
A program visszaállítja RADÍR, BLOKK, vagy BLOKKDEF paranccsal eltávolított

utolsó objektumokat.
Parancssor: HOPP
Objektumok kivágása a vágólapra
1 Válassza ki a kivágni kívánt objektumokat.

2 Kattintson a Szerkesztés menü ➤ Kivágás menüpontra. Lenyomhatja a
CTRL+X billentyűkombinációt is.
Az objektumokat most már más Windows alkalmazásokba is be lehet
illeszteni.

Parancssor: VGVÁG
A pluszjel alakú jelölések eltávolítása
■ Kattintson a Nézet menü ➤ Frissítés menüpontra.
Parancssor: FRISSÍT
Használaton kívüli vonaltípus tisztítása

a tisztítható elemekkel.
2 A hivatkozás nélküli vonaltípusok tisztításához a következő eljárások
egyikét használja:
■ Az összes hivatkozás nélküli vonaltípus eltávolításához kattintson
a Vonaltípusok elemre a listában.
■ Adott vonaltípusok tisztításához kattintson duplán a Vonaltípusok
elemre a fa nézet megjelenítéséhez. Ezután válassza ki a tisztítandó
vonaltípusokat.
Ha a tisztítani kívánt elem nem szerepel a listán, válassza a Nem

tisztítható elemek megtekintése lehetőséget.
4 Kattintson a Tisztítás gombra.
Az elemek tisztításának megerősítéséhez az üzenetek megjelenésekor
válassza az Igen, a Nem vagy – több kiválasztott elem esetén – az Igen,
mindet válaszok egyikét.
5 Kattintson a Bezárás gombra.
A Windows Kivágás, Másolás és Beillesztés

funkcióinak használata
Ha a rajzfájl objektumait más alkalmazásokban kívánja használni, kivághatja
vagy másolhatja az objektumokat a vágólapra, és beillesztheti azokat más
alkalmazásokba.
A Windows Kivágás, Másolás és Beillesztés funkcióinak használata | 653

Objektumok kivágása
A kivágás törli a kiválasztott objektumot a rajzból, és a Vágólapon tárolja azt.
® ®
Az objektumok ezzel rendelkezésre állnak, és más Microsoft Windows
dokumentumba beilleszthetők.
Objektumok másolása
A vágólap segítségével a rajzok egy részét vagy egészét át lehet másolni más
alkalmazásokba. Az objektumokat vektoros formátumban másolja, amely
megtartja a nagy felbontást a másik alkalmazásban is. Ezek az objektumok a
vágólapon WMF (Windows metafájl) formátumban tárolódnak. A vágólap
tartalma beágyazható más alkalmazásokba. Ha az eredeti rajzot frissíti, a
frissítések nem jelentkeznek a másik alkalmazásba ágyazott másolatban.
Objektumok beillesztése
A különböző alkalmazások eltérő belső formátumokat alkalmaznak a vágólapon
lévő információ tárolására. Amikor objektumokat másol a vágólapra, a program
minden lehetséges formátumban elmenti a kapcsolódó információt. Ha a
vágólap tartalmát beilleszti egy rajzba, a program azt a formátumot használja,
amely a legtöbb információ tartotta meg. Felülírhatja ezt a beállítást és
átkonvertálhatja a beillesztett információt AutoCAD formátumba.
Mivel az AutoCAD formátum a legegyszerűbben szerkeszthető formátum, ezért
az AutoCAD programból származó objektumok másolásának ez az
alapértelmezett formátuma. Ez a formátum megtartja az összes fontos
információt, beleértve a blokkreferenciákat és a 3D arányokat.
A Windows metafájl (kép) formátum képernyővektor-információt tartalmaz,
a fájlok léptékezhetők és nyomtathatók a felbontás megtartásával. Ezt a
formátumot objektumok beillesztésére használhatja a WMF fájlokat támogató
Windows alkalmazások esetében. Az AutoCAD programba illesztett metafájlok
jobb felbontással rendelkeznek, mint a bitképek (BMP fájlok), de nem lehet
olyan könnyen kezelni őket, mint az AutoCAD objektumokat. A bitképek
képpontmintákból álló raszterképek, melyek használata a képfeldolgozó és
-létrehozó alkalmazásokban elterjedt.
Az objektum színe nem változik a vágólapra másolás során. A fehér háttér elé
beillesztett fehér objektumok például nem láthatók. A WMFBKGND
és WMFFOREGND rendszerváltozók használatával megadható, hogy a háttér
és az előtér a metafájl objektumok esetében átlátszó legyen-e más
alkalmazásokba beillesztéskor.
A vágólapról csatolt és beágyazott objektumok illeszthetők be a rajzokba a
VGIRBEILL parancs segítségével. Ha a beillesztett információt átkonvertálja
AutoCAD formátumba, akkor a program az objektumot blokkreferenciaként
illeszti be. A beillesztett információ módosításához a blokkreferenciát szét kell
vetni alkotóelemeire. Amikor egy, a vágólapon tárolt Windows metafájlt

konvertál AutoCAD formátumba, az objektum elveszítheti a léptékbeli
pontosságát. A megfelelő lépték megtartásához mentse el az objektumokat az
eredeti rajzban blokkokként (BLOKKDEF), majd illessze be azokat az AutoCAD
programba a BEILL parancs segítségével.
Objektumok kivágása a vágólapra
1 Válassza ki a kivágni kívánt objektumokat.

2 Kattintson a Szerkesztés menü ➤ Kivágás menüpontra. Lenyomhatja a
CTRL+X billentyűkombinációt is.
Az objektumokat most már más Windows alkalmazásokba is be lehet
illeszteni.
Parancssor: VGVÁG
Objektumok másolása a vágólapra
1 Jelölje ki a másolni kívánt objektumokat.

2 Kattintson a Szerkesztés menü ➤ Másolás parancsra. Használhatja a
CTRL+C billentyűkombinációt is.
Parancssor: VGMÁSOL
Objektumok beillesztése a vágólapról
■ Kattintson a Szerkesztés menü ➤ Beillesztés parancsra. Használhatja a

CTRL+V billentyűkombinációt is.
Az éppen a vágólapon lévő objektumokat beilleszti a rajzba.
Parancssor: VGBEILL
Beillesztett információ rajzfájl formátumúvá konvertálása
1 Kattintson a Szerkesztés menü ➤ Irányított beillesztés vágólapról

parancsra.
2 Az Irányított beillesztés párbeszédpanelben válassza a Beillesztés opciót.
3 A formátumok listájából válassza a Kép elemet.
Parancssor: VGIRBEILL
A Windows Kivágás, Másolás és Beillesztés funkcióinak használata | 655

Objektumok módosítása
Könnyedén módosíthatja az objektumok méretét, alakját és elhelyezkedését.
Lásd még:
“Felhasználói és proxy objektumok használata”
Meglévő méretek módosítása
Módszerválasztás az objektumok módosításához

Könnyedén módosíthatja az objektumok méretét, alakját és elhelyezkedését.
A következő lehetőségek közül választhat:
■ Előbb beír egy parancsot, majd kiválasztja a módosítani kívánt

objektumokat.
■ Előbb kiválasztja az objektumokat, majd beír egy a parancsot az objektumok
módosításához.
■ Kijelölés és jobb-kattintás után egy, az objektumhoz kapcsolódó opciókat
tartalmazó helyi menü jelenik meg.
■ Egy dupla kattintással az objektumra megjelenítheti a Tulajdonságok
palettát, vagy néhány esetben egy, az adott objektumra jellemző
párbeszédpanelt vagy szerkesztőt. (Megadhatja a dupla kattintásos műveletet
minden egyes objektumtípus számára egy CUI fájl testreszabásával és
betöltésével a programba.)
Lásd még:
Szöveg megváltoztatása
“Objektumok kiválasztása” 630. oldal
“Az objektumok tulajdonságainak megjelenítése és módosítása” 297. oldal
“Felhasználói és proxy objektumok használata”
“Duplakattintásos művelet létrehozása” az Alkalmazáshoz igazítási útmutatóban
Objektumok mozgatása vagy elforgatása

Lehetséges az objektumok különböző helyre mozgatása, tájolásuk
megváltoztatása elforgatással egy szög vagy egy másik objektum körül.

Objektumok mozgatása
Mozgathatja az objektumokat az eredetihez képest megadott távolságra és
irányba.
Használja a koordinátákat, rasztert, tárgyrasztereket, és egyéb eszközöket az
objektumok pontos mozgatásához.
Távolság megadása két ponttal

Objektum mozgatása egy bázispont, és az azt követő második pont által
meghatározott távolságot és irányt használva. A következő példában az ablakot
ábrázoló blokk helyeződik át. Kattintson a Módosítás menü Mozgatás
parancsára, majd jelölje ki a mozgatandó objektumot (1). Adja meg a mozgatás
bázispontját (2), majd egy második pontot (3). Az objektum elmozdul a 2. és
a 3. pont által meghatározott távolságra és irányba.
3
2
Távolság megadása relatív koordinátákkal

Mozgathat objektumot egy relatív távolság használatával is, megadva az első
pont koordinátaértékeit és lenyomva az ENTER billentyűt a második pont
számára. A program relatív elmozdulásként használja a koordinátaértékeket,
nem pedig a bázispont koordinátáiként.
MEGJEGYZÉS Ne használja a @ jelet, ahogyan azt más esetben tenné relatív koordináták
esetén, mert a program eleve relatív koordinátaként kezeli a megadott értékeket.
Objektumok megadott távolságra másolásához használhatja a közvetlen

távolság megadást, az Orto üzemmód és a poláris követés használata mellett.
További információért lásd.: “Közvetlen távolságok beírása” 419. oldal
Nyújtás-Mozgatás használata
Használhatja a NYÚJT parancsot is objektumok mozgatására, amennyiben az
összes mozgatni kívánt objektum végpontja a kiválasztási ablakon belül fekszik.
Kapcsolja be az Orto módot vagy a Poláris követést objektum megadott szögben
mozgatásához.
Objektumok módosítása | 657

A gyakorlati példa egy ajtó mozgatása a falban. Az ajtó az illusztráción egy
metsző kijelölésen belül fekszik, miközben a fal vonalai csak részben vannak
a metsző kijelölési területen belül.
2
metszõ ablakkal Orto mód eredmény
kiválasztott bekapcsolásával és
objektumok közvetlen
távolságmegadással
elmozdított ajtó
Az eredmény az, hogy csak azok a végpontok mozdulnak el, amelyek a

kijelölésen belül fekszenek.
Alternatív módszerek használata

A fogók használatával gyorsan mozgathatók és másolhatók az objektumok.
Lásd: Fogók használata objektumok szerkesztéséhez.
Lehetőség van az objektumok kijelölésére és új helyre vontatására is. A CTRL
billentyű megnyomásával másolat készíthető. Ezzel a módszerrel objektumok
vontathatók megnyitott rajzok és más alkalmazások között. Ha a jobb
egérgombbal vontat a bal helyett, egy helyi menü jelenik meg. A menü
beállításai közé tartozik az Áthelyezés ide, Másolás ide, Beillesztés blokk
formájában és a Mégse opció. Lásd: OLE objektumok beágyazása a rajzokba.
Objektum mozgatása két pont használatával

2 Válassza ki a mozgatni kívánt objektumokat.
3 Adja meg a mozgatás bázispontját.
A kiválasztott objektumok a két pont által meghatározott iránynak
és távolságnak megfelelően mozdulnak el.
Parancssor: MOZGAT

Objektum mozgatása elmozdulás használatával

2 Válassza ki az áthelyezni kívánt objektumot.
3 Adja meg a távolságot derékszögű, poláris, hengeres vagy gömbi
koordináta-rendszerben. Ne használja a @ jelet, mert a program relatív
koordinátaértékeket feltételez.
4 A második pontot kérő prompt megjelenésekor nyomja meg az ENTER
billentyűt.
A program relatív elmozdulásként használja a koordinátaértékeket, nem
pedig a bázispont koordinátáiként. A kiválasztott objektumokat egy új
helyre mozgathatja a megadott relatív koordináták használatával.
Parancssor: MOZGAT
Objektum elmozgatása a modelltérből a papírtérbe (vagy fordítva)

2 Kattintson a Módosítás menü ➤ Tér módosítása menüpontra.
3 Jelöljön ki egy vagy több objektumot mozgatásra.
Az objektum az új térbe helyeződik, és annak megfelelően átméreteződik.
Parancssor: TÉRVÁLT
Mozgatás nyújtással
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Nyújtás menüpontra.

2 Metsző ablak használatával válassza ki az objektumot.
A metsző ablaknak tartalmaznia kell legalább egy csúcspontot vagy
a végpontot. A metsző ablakot kattintással, a mutatóeszköz jobbról balra
mozgatásával, majd ismételt kattintással adhatja meg.

■ Adja meg a mozgatás bázispontját, majd egy második pontot.
koordinátaértékeket feltételez. Az elmozdulás második pontját kérő
prompt megjelenésekor nyomja meg az ENTER billentyűt.
A program megnyújtja az összes olyan objektumot, melynek legalább

egy csúcspontja vagy végpontja a metszőablakban van. A program nyújtás
nélkül mozgatja el az összes olyan objektumot, mely teljesen benne van
a metszőablakban.
Parancssor: NYÚJT
Objektumok elforgatása
A rajz objektumait elforgathatja megadott bázispont körül.
Az elforgatás szögének megadásához billentyűzzön be egy szög értéket, vagy
vontassa a mutatót, vagy adjon meg egy referenciaszöget egy abszolút szöghöz
igazítva.
Objektum elforgatása megadott szöggel

Billentyűzze be az elforgatási szöget 0 és 360 fok között. Az értékeket radiánban,
fokban vagy geodéziai fokban adhatja meg. Pozitív szög megadása az
objektumokat a Rajzi egység párbeszédpanelben megadott Irány beállítása
beállítástól függően az óramutató járásával ellenkező vagy megegyező irányba
forgatja.
Objektum elforgatása vontatással

Vontassa az objektumot a bázispont körül és adja meg a második pontot.
Használja az Orto módot, poláris követést, vagy a tárgyrasztereket a nagyobb
pontosság érdekében.
Például elforgathatja egy ház normálnézetét az objektumok kiválasztása (1),
egy bázispont megadása (2) után, és egy elforgatási szög megadásával, olyan
módon, hogy egy másik pontba vontatja (3).

2
3
1
kiválasztott bázispont és elforgatási eredmény

objektum szög
Objektum elforgatása abszolút szöggel

A Referencia opció használatával objektumokat forgathat úgy, hogy egy
abszolút szöghöz illeszti azt.
Például az illusztráción látható alkatrész átlóinak elforgatásához 90 fokkal,
jelölje ki a forgatandó objektumokat (1, 2), adja meg a bázispontot (3), és
billentyűzze be a Referencia opciót. A referenciaszöghöz adja meg az átlós
vonal két végpontját (4, 5). Az új szöghöz billentyűzze be: 90
1
4
5 3
2 90
kiválasztott bázispont (3) , eredmény
objektumok referenciapontok (4, 5)
(1,2)
Objektumok elforgatása térben

Háromdimenziós objektumok elforgatásához mind a FORGAT, mind a
FORGAT3D parancsot használhatja.
■ A FORGAT paranccsal objektumokat forgathat el egy megadott bázispont

körül. A forgatás tengelye áthalad a meghatározott bázisponton, és
párhuzamos az aktuális FKR Z tengelyével.
■ A FORGAT3D paranccsal megadhatja a forgatás tengelyét vagy két pontot;
egy objektumot; az X, Y vagy a Z tengelyt; vagy az aktuális nézet Z irányát.

Lásd még:
“Nézetek elforgatása az elrendezésbeli nézetablakokban” 256. oldal
Objektum elforgatása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Forgatás menüpontra.

2 Válassza ki a forgatni kívánt objektumot.
3 Adja meg az elforgatás bázispontját.
■ Adja meg az elforgatás szögét.
■ Vontassa az objektumot a bázispont körül, és adja meg azon pont
helyét, amelyhez az objektumot forgatni kívánja.
■ Billentyűzzön be egy m karaktert a kiválasztott objektumok
másolatának létrehozásához.
■ Billentyűzzön be egy r karaktert a kiválasztott objektumok megadott
referenciaszögből egy abszolút szögbe forgatásához.
Parancssor: FORGAT
Objektum elforgatása abszolút szöggel
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Forgatás menüpontra.

2 Válassza ki az elforgatni kívánt objektumokat.
3 Adja meg az elforgatás bázispontját.
4 Billentyűzze be: r (Referencia).
5 Adja meg a referenciaszög értékét vagy két pontot.
Ez egy képzeletbeli vonalat határoz meg, amely egy új szöghelyzetbe lesz
elforgatva.
6 Billentyűzze be az új szöget, vagy adjon meg egy pontot.
Az érték, amit az új szög számára megad egy abszolút szög lesz, nem
pedig egy relatív érték. Alternatív megoldásként ha egy pontot ad meg,
a referencia szög ebbe a pontba fordul el.

Parancssor: FORGAT
Térbeli objektum tengely körüli elforgatása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ 3D művelet ➤ 3D elforgatás menüpontra.

2 Válassza ki az elforgatni kívánt objektumot (1).
3 Adja meg annak a tengelynek a kezdő- és végpontját, mely körül
az objektumokat forgatni kívánja (2 és 3).
A pozitív tengely iránya a kezdőpontból a végpontba mutat, az elforgatás
pedig a jobbkéz-szabályt követi (további információ: “A 3D Felhasználói
koordináta-rendszer” 372. oldal).
4 Adja meg az elforgatás szögét.
kiválasztott megadott elforgatási eredmény

elforgatandó objektum tengely
Parancssor: FORGAT3D
Objektumok illesztése
Lehetséges egy objektumot olyan módon áthelyezni, elforgatni illetve
megdönteni, hogy az illeszkedjen egy másik objektumhoz.
A következő példában két pár pontot használunk a 2D-ben lévő lista ILLESZT
paranccsal való illesztéséhez. Az objekum végpontja a csöveket pontosan
összeilleszti.

kivalasztott
objektum
1 3
2
forras- es celpontok eredmeny
3D-ben használja a 3DILLESZT parancsot legfeljebb három pontnak a forrássík

meghatározására való megadásához, amelyet a célsíkot meghatározó legfeljebb
három pont követ.
■ A program az objektumon az első, bázispontnak nevezett forráspontot mindig

az első célpontba helyezi át.
■ Egy második pont meghatározása akár a forrás, akár a cél oldalon, a kijelölt
objektumok elforgatását eredményezi.
■ Egy harmadik pontnak akár a forrás-, akár a céloldalon való meghatározása
a kijelölt objektumok elforgatását eredményezi.
TIPP A 3D szilárdtest modellek esetében célszerű bekapcsolni a dinamikus FKR-t a célsík

kiválasztásának felgyorsítása érdekében.
Két objektum 2D-ben való illesztése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ 3D műveletek ➤ Illesztés menüpontra.

2 Válassza ki az illeszteni kívánt objektumokat.
3 Adja meg a forráspontot majd a megfelelő célpontot. Az objektum
forgatásához adjon meg egy második forráspontot, amelyet a második
célpont követ.
A kiválasztott objektumok áthelyeződnek a forráspontból a célpontba,
és amennyiben meghatározta a második és harmadik pontot is, akkor
elforgatják és átbillentik a kijelölt objektumokat.
Parancssor: ILLESZT

Két objektum 3D-ben való illesztése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ 3D műveletek ➤ 3D illesztés

menüpontra.
2 Válassza ki az illeszteni kívánt objektumokat.
3 Határozzon meg először egy, két, vagy három forráspontot, majd ezután
a megfelelő első, második, vagy harmadik célpontot. Az első pont
megnevezése: bázispont.
A kiválasztott objektumok áthelyeződnek a forráspontból a célpontba,
és amennyiben meghatározta a második és harmadik pontot is, akkor
elforgatják és átbillentik a kijelölt objektumokat.
Parancssor: 3DILLESZT
Objektumok másolása, eltolása és tükrözése

Létrehozhatja a rajzbeli objektumok másolatát, melyek egybevágóak vagy
hasonlóak a kiválasztott objektumokkal.
Objektumok másolása
Létrehozatja az objektumok másolatait az eredetiektől megadott távolságra és
irányban.
Használja a koordinátákat, rasztert, tárgyrasztereket, és egyéb eszközöket az
objektumok pontos másolásához.
Távolság megadása két ponttal

Objektum mozgatása egy bázispont, és az azt követő második pont által
meghatározott távolságot és irányt használva. Ebben a példában egy
elektronikus alkatrészt reprezentáló blokkot fog másolni. Kattintson a
Szerkesztés menü Másolás menüpontjára, majd jelölje ki a másolandó eredeti
objektumokat. Adja meg a mozgatás bázispontját (1), majd egy második pontot
(2). Az objektum átmásolódik az 1. és a 2. pont által meghatározott távolságra
és irányba.

objektum másolata
eredeti objektum
kiválasztott objektum eredmény
Távolság megadása relatív koordinátákkal

Másoljon objektumot egy relatív távolság felhasználásával úgy, hogy az első
pont koordinátaértékeit megadja, és lenyomja az ENTER billentyűt a második
pont számára. A program relatív elmozdulásként használja a
koordinátaértékeket, nem pedig a bázispont koordinátáiként.
MEGJEGYZÉS Ne használja a @ jelet, ahogyan azt más esetben tenné relatív koordináták
esetén, mert a program eleve relatív koordinátaként kezeli a megadott értékeket.
Objektumok megadott távolságra másolásához használhatja a közvetlen

távolság megadást, az Orto üzemmód és a poláris követés használata mellett.
További információért lásd: “Közvetlen távolságok beírása” 419. oldal.
Többszörös másolatok létrehozása

A MÁSOL parancs ismétlődik, kényelmesebb kezelést kínálva. Nyomja meg az
ENTER billentyűt, hogy kilépjen a parancsból
bázispont
következõ pont
következõ pont
következõ pont
második pont
kiválasztott objektum eredmény
Alternatív módszerek használata

A fogók használatával gyorsan mozgathatók és másolhatók az objektumok.
Lásd: Fogók használata objektumok szerkesztéséhez.

Lehetőség van az objektumok kijelölésére és új helyre vontatására is. A CTRL
billentyű megnyomásával másolat készíthető. Ezzel a módszerrel objektumok
vontathatók megnyitott rajzok és más alkalmazások között. Ha a jobb
egérgombbal vontat a bal helyett, egy helyi menü jelenik meg. A menü
beállításai közé tartozik az Áthelyezés ide, Másolás ide, Beillesztés blokk
formájában és a Mégse opció. Lásd: OLE objektumok beágyazása a rajzokba.
Objektum mozgatása két pont használatával
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Másolás menüpontra.

3 Adja meg a bázispontot.
4 Adja meg a második pontot. Nyomja meg az ENTER billentyűt.
Parancssor: MÁSOL
Objektumok kiosztása
Az objektumokról négyszögletes vagy poláris minta alapján készíthet egyszerre
több másolatot.
Négyszögletű kiosztás esetén a sorok és az oszlopok számát, valamint a köztük
lévő távolságot kell meghatározni. Poláris kiosztásoknál megadhatja az
objektumok másolatainak számát és akár a másolatok elforgatását. Egyenlő
távolságra elhelyezkedő objektumok létrehozásához a kiosztás gyorsabb, mint
a másolás.
sorok közötti
1 távolság
kiválasztott objektum oszlopok közötti távolság

Négyszögletes kiosztás létrehozása
Egy négyszögletes kiosztást hoz létre egy bázisvonal mentén, melyet az aktuális
raszter forgatási szög határoz meg. A szög alapértelmezés szerinti értéke nulla,
így a négyszögletes kiosztás sorai és oszlopai merőlegesek az X és Y tengelyre.
Az alapértelmezés szerinti 0 szögérték megváltoztatható a MÉRTEGYS parancs
használatával.
elforgatás
szöge
kiválasztott
objektum
Poláris kiosztás létrehozása

Poláris kiosztás létrehozása során a kiosztás az óramutató járásával megegyező
vagy azzal ellentétes irányban történik, attól függően, hogy a kitöltendő szög
értéke pozitív vagy negatív.
A kiosztás sugarát az utoljára kiválasztott objektum referencia- vagy bázispontja

és a megadott középpont távolsága határozza meg. Használható az
alapértelmezett referenciapont (általában egy olyan tetszőleges pont,
amely egybeesik egy raszterponttal), vagy megadható egy új bázispont, amely
referenciapontként szolgál.
Térbeli kiosztás
A 3DKIOSZT parancs használatával objektumok térbeli négyszögletes, vagy
poláris kiosztását hozhatja létre. Az oszlopok (X irány) és sorok (Y irány)
számának megadása mellett a szintek számát is megadhatja (Z irány).

A kiosztások méretének korlátozása
Ha nagyszámú sort és oszlopot alkalmaz a kiosztásban, az jelentősen
megnövelheti a másolatok létrehozásának idejét. Alapértelmezés szerint egy
parancs által létrehozott kiosztási elemek száma legfeljebb nagyjából 100 000
lehet. Ezt a korlátozást a regisztrációs adatbázis MaxArray beállítása vezérli.
A korlátozás megváltoztatható a MaxArray rendszer-regisztrációs változó
használatával (setenv “MaxArray” “n”), ahol n egy 100 és 10.000.000
(tízmillió) közötti szám.
MEGJEGYZÉS A MaxArray beállítás módosításakor figyeljen a beállítás nevének nagy-

és kisbetűire.
Négyszögletes kiosztás létrehozása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Kiosztás menüpontra.

2 A Kiosztás párbeszédpanelben válassza a Négyszögletes opciót.
3 Kattintson az Objektumok kiválasztása gombra.
A Kiosztás párbeszédpanel bezárul. A program felszólítja az objektumok
kiválasztására.
4 Válassza ki a kiosztani kívánt objektumokat és nyomja meg az ENTER
billentyűt.
5 A Sorok és az Oszlopok mezőkbe billentyűzze be a kiosztás sorainak
és oszlopainak számát.
6 Adja meg az objektumok közötti vízszintes és függőleges eltolást az alábbi
eljárások egyikének használatával:
■ A Távolság és irány terület Sorok távolsága és Oszlopok távolsága
mezőibe billentyűzze be a sorok és az oszlopok közötti távolság értékét.
A plusz (+) vagy mínusz (-) jel hozzáadásával a kiosztás irányát lehet
meghatározni.
■ Kattintson a Mindkét távolság megadása nyomógombra a kiosztás
egységének megadásához a mutatóeszközzel. A megadott téglalap
meghatározza a sorok és oszlopok közötti vízszintes és függőleges
távolságot.
■ Kattintson a Sortávolság megadása vagy az Oszloptávolság megadása
nyomógombokra a vízszintes és függőleges eltolás értékeinek
megadásához a mutatóeszközzel.
A Minta területen megjelenik az eredmény.

7 A Kiosztás szöge mezőben megadható a kiosztás elforgatási szöge.

8 Az alapértelmezés szerinti 0 szögérték megváltoztatható a MÉRTEGYS
parancs használatával is.
9 Kattintson az OK nyomógombra a kiosztás létrehozásához.
Parancssor: KIOSZT
Poláris kiosztás létrehozása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Kiosztás menüpontra.

2 A Kiosztás párbeszédpanelben válassza a Poláris opciót.
3 A középpont megadásához tegye a következők egyikét:
■ Adjon meg egy X és egy Y értéket a poláris kiosztás középpontjának
■ Kattintson a Középpont megadása nyomógombra. Bezáródik a Kiosztás
párbeszédpanel és lehetővé válik az objektumok kiválasztása. A
mutatóeszköz használatával jelölje ki a poláris kiosztás középpontját.
4 Kattintson az Objektumok kiválasztása gombra.

Bezáródik a Kiosztás párbeszédpanel és lehetővé válik az objektumok
kiválasztása.
5 Válassza ki a kiosztani kívánt objektumokat.
6 A Módszer listából válassza az alábbi módszerek egyikét:
■ Elemek száma és kitöltött szög
■ Elemek száma és elemek közötti szög
■ Kitöltött szög és elemek közötti szög
7 Ha az Elemek száma mező elérhető, billentyűzze be az elemek számát

(beleértve az eredeti objektumot is).
8 Használja az alábbi módszerek egyikét:
■ Ha a mezők elérhetők, billentyűzze be a kitöltendő és az elemek közötti
szögeket. A Kitöltött szög határozza meg a kiosztás kerülete mentén
mért távolságot. Az Elemek közötti szög adja meg az egyes elemek
közötti távolságot.

■ Kattintson a Kitöltött szög megadása és az Elemek közötti szög
megadása nyomógombokra a kitöltött és az elemek közötti szög
megadásához a mutatóeszközzel.
A Minta területen megjelenik az eredmény.

9 Az alábbi beállítások bármelyikét megadhatja:
■ Az objektumok kiosztás közbeni elforgatásához jelölje be az Elemek
elforgatása másoláskor jelölőnégyzetet. A Minta területen megjelenik
az eredmény.
■ Az X,Y bázispont megadásához kattintson a Nagyobb nyomógombra,
törölje az Objektum alapértékének átvétele opciót, és billentyűzzön
be értékeket az X és Y mezőkbe, vagy kattintson a Bázispont megadása
nyomógombra, és használja a mutatóeszközt a pont megadásához.
10 Kattintson az OK nyomógombra a kiosztás létrehozásához.
Parancssor: KIOSZT
Objektumok térbeli négyszögletes kiosztásának létrehozása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ 3D műveletek ➤ 3D kiosztás

menüpontra.
2 Válassza ki a kiosztandó objektumot (1).
3 Válassza a Négyszögletes opciót.
4 Billentyűzze be a sorok számát.
5 Billentyűzze be az oszlopok számát.
6 Billentyűzze be a szintek számát.
7 Adja meg a sorok közötti távolságot.
8 Adja meg az oszlopok közötti távolságot.
9 Adja meg a szintek közötti távolságot.

1
kiválasztott kiosztandó eredmény

objektum
Parancssor: 3DKIOSZT
Objektumok térbeli poláris kiosztásának létrehozása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ 3D műveletek ➤ 3D kiosztás

menüpontra.
2 Válassza ki a kiosztandó objektumot (1).
3 Válassza a Poláris opciót.
4 Billentyűzze be a kiosztandó elemek számát.
5 Adja meg azt a szöget, melyet a kiosztott objektumoknak ki kell tölteni.
6 Nyomja meg az ENTER billentyűt az objektumok elforgatásához, amint
a program kiosztja azokat, vagy írja be az n karaktert a tájolásuk
megtartásához.
7 Adja meg annak a tengelynek a kezdő- és végpontját, mely körül
az objektumokat forgatni kívánja (2 és 3).
Parancssor: 3DKIOSZT

Objektum eltolása
A PÁRH parancs objektumot hoz létre, melynek alakja párhuzamos a
kiválasztott objektummal. A körök párhuzamos eltolásának eredményeképpen
az eltolás irányától függően nagyobb, illetve kisebb körök jönnek létre.
vonallánc párhuzamos
vonallánc
Igen hatékony rajztechnika a párhuzamos objektumok készítése, majd azok

végeinek metszése vagy meghosszabbítása.
párhuzamos párhuzamos vonalak eredmény

metszése és
hosszabbítása
Párhuzamost készíthet a következő objektumokból:
■ Vonalak
■ Ívek
■ Körök
■ Ellipszisek és elliptikus ívek (ovális alakú spline-görbék eredményei)
■ 2D vonalláncok
■ Szerkesztővonalak (szvonalak) és sugarak
■ Spline-görbék

Vonalláncok és Spline-görbék eltolásának speciális esetei
A 2D vonalláncok és spline-görbék automatikusan metsződnek, ha másképp
nem helyezhetők el a párhuzamosság távolsága miatt.
párhuzamos automatikus
metszés
Zárt 2D vonalláncoknál, amelyeket párhozamosan eltolunk egy nagyobb

vonallánc létrehozása érdekében, az eredmény vonalláncban hézagok
keletkezhetnek a szakaszok között. Az OFFSETGAPTYPE rendszerváltozó vezérli,
hogyan záruljanak ezek az esetleges hézagok.
lekerekítési sugár letörési távolság
OFFSETGAPTYPE=0 OFFSETGAPTYPE=1 OFFSETGAPTYPE=2
Objektumok párhuzamos eltolása távolság megadásával
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Párhuzamos menüpontra.

2 Adja meg az eltolás távolságát.
Bebillentyűzhet egy értéket, vagy használhatja a mutatóeszközt.
3 Válassza ki az objektumot a párhuzamos rajzoláshoz.
4 Adjon meg egy pontot azon az oldalon, amelyiken az új objektumot el
kívánja helyezni.
5 Jelöljön ki egy másik objektumot az eltoláshoz, vagy nyomja meg az
Parancssor: PÁRH

Objektum párhuzamos eltolása egy ponton keresztül
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Párhuzamos menüpontra.

2 Billentyűzze be: k (Kijelölt).
3 Válassza ki az objektumot a párhuzamos rajzoláshoz.
4 Adja meg azt a pontot, amelyen a párhuzamos objektumnak át kell
haladnia.
5 Jelöljön ki egy másik objektumot az eltoláshoz, vagy nyomja meg az
Parancssor: PÁRH
Objektumok tükrözése
Átfordíthatja az objektumokat egy megadott tengelyen, tükörszimmetrikus
objektum létrehozásához.
Ez főleg szimmetrikus objektumok létrehozásakor hasznos, mivel a teljes
objektum megrajzolása helyett elég csak a felét megrajzolni, majd azt tükrözni.
Az objektumokat egy tükrözési tengelynek nevezett vonalra tükrözi.
Ezt az ideiglenes tükrözési vonalat két ponttal adhatja meg. Az eredeti
objektumok törölhetők vagy megtarthatók.
1 4
tükrözési
vonal
2 3
ablak tükrözési vonal két az eredeti objektum
segítségével ponttal megadva megtartásával kapott
kiválasztott eredmény
objektum
Alapértelmezésként a szövegek, attribútumok és attribútum-definíciók

tükrözésekor, azok a tükörképen nem fordítva vagy fejjel lefelé jelennek meg.
A szövegnek ugyanolyan illesztése és igazítása van, mint az objektum tükrözése

előtt volt . Amennyiben a szöveget meg kívánja fordítani, állítsa a MIRRTEXT
rendszerváltozót 1-re.
tükrözés előtt tükrözés után tükrözés után

(MIRRTEXT = 1) (MIRRTEXT = 0)
A MIRRTEXT a SZÖVEG, ATTDEF, vagy MTEXT parancsokkal létrehozott

szövegekre; attribútum-definíciókra; és változó-attribútumokra hat. A program,
a blokk tükrözésekor megfordítja azokat a szöveg- és állandó attribútumokat,
melyek egy beillesztett blokk részei, a MIRRTEXT beállítástól függetlenül.
Térbeli tükrözés
A TÜKRÖZ3D paranccsal objektumok tükrözhetők egy megadott tükrözési
síkon át. A tükrözési sík az alábbiak egyike lehet:
■ Síkbeli objektum síkja

■ Egy kiválasztott ponton áthaladó, az aktuális FKR XY, YZ vagy XZ síkjával
párhuzamos sík
■ Három megadott pont (2, 3, és 4) által definiált sík
3
tükrözendő tükrözési sík eredmény
objektum megadása
Objektumok tükrözése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Tükrözés menüpontra.

2 Válassza ki a tükrözni kívánt objektumokat.
3 Határozza meg a tükrözés tengelyének első pontját.

5 Nyomja meg az ENTER billentyűt az eredeti objektumok megtartásához,
vagy írja be az i karaktert azok törléséhez.
Parancssor: TÜKRÖZ
Objektumok térbeli tükrözése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ 3D művelet ➤ 3D tükrözés menüpontra.

2 Válassza ki a tükrözni kívánt objektumot.
3 Adja meg a tükrözési síkot definiáló három pontot.
4 Nyomja meg az ENTER billentyűt az eredeti objektumok megtartásához,
vagy írja be az i karaktert azok törléséhez.
Parancssor: TÜKRÖZ3D
Objektumok méretének és alakjának módosítása

Több módszert is rendelkezésre áll a létező objektumok hosszának beállítására
a többi objektumhoz képest mind szimmetrikusan, mind aszimmetrikusan.
Objektumok metszése vagy nyújtása

Rövidítheti vagy meghosszabbíthatja az objektumokat a többi objektumok
éleihez illeszkedése érdekében.
Ez azt jelenti, hogy létrehozhat először egy objektumot, például egy vonalat,
majd más objektumokhoz pontosan illesztheti azt.
A vágóélként meghatározott objektumoknak nem kell metszeniük az elvágni
kívánt objektumokat. Objektumot metszhet vagy meghosszabbíthat egy vetített
él vagy egy kiterjesztett metszéspont használatával is. Ez az a pont, ahol az
objektumok metszenék egymást, ha meghosszabbítjuk őket.
Ha nem ad meg határvonalat és lenyomja az ENTER billentyűt a Válasszon
objektumokat parancssor megjelenésekor, az összes megjelenített objektum
potenciális határvonallá válik.
MEGJEGYZÉS Blokkokat magukba foglaló vágóélek vagy határélek kijelöléséhez csak

az egyedi, Metsző, Felfűzés, és a Minden kijelölése opció használható.

Objektumok metszése
Meghosszabbíthatja az objektumokat oly módon, hogy azok pontosan a más
objektumok által meghatározott határvonalaknál végződjenek.
Például két fal metszése egyszerűen kitisztítható a metszés használatával.
1
3
vágóélek kiválasztása metszeni kívánt eredmény

metsző módszerrel objektum kiválasztva
Bármely objektum lehet egyidejűleg az egyik vágóél és a vágásra kerülő

objektumok egyike is. Az alábbi ábrán látható lámpafoglalat esetén például
a kör a szerkesztővonalak vágóéleként szolgál, ugyanakkor saját maga is vágásra
kerül.
kiválasztott vágóélek metszésre eredmény

kiválasztott
objektumok
Összetett objektumok metszése esetén a megfelelő vágóéleket, illetve metszeni

kívánt objektumokat a különböző kiválasztási eljárások segítségével egyszerűen
ki lehet választani. A következő példában a vágóélek a metsző kiválasztással
vannak kiválasztva.
metsző módszerrel metszésre kiválasztott eredmény

kiválasztott élek objektumok

A következő példa a metszeni kívánt objektumokat felfűzéssel választja ki.
kiválasztott vágóélek felfűzéssel metszésre eredmény

kiválasztott
objektumok
Lehetséges az objektumok metszése más objektumokkal alkotott legközelebbi

metszéspontjukban. A vágóélek kijelölése helyett nyomja meg az ENTER
billentyűt. Ezután, a metszendő objektumok kijelölésekor a legközelebbi
megjelenített objektum fog vágóélként működni. Az alábbi példában a falak
metszése úgy valósul meg, hogy folytonos csatlakozásokat alkossanak.
minden objektum kiválasztott metszeni eredmény

kiválasztása az ENTER kívánt objektumok
megnyomásával
Az objektumok meghosszabbítása anélkül is megvalósítható, hogy a METSZ

parancsból kilépne. Tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt és jelölje ki a
meghosszabbítani kívánt objektumokat.
Objektumok meghosszabbítása
A meghosszabbítás művelet hasonlít a metszéshez. Kiterjesztheti az
objektumokat oly módon, hogy azok pontosan a más objektumok által
meghatározott határvonal éleknél végződjenek. A példában a vonalak pontosan
a határvonal élt képező körig nyúlnak meg.

kiválasztott kijelölt eredmény
határvonal meghosszabbítandó
objektumok
Az objektumok metszése megvalósítható anélkül is, hogy a HOSSZABBÍT

parancsból kilépne. Tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt és jelölje ki a metszeni
kívánt objektumokat.
Széles vonalláncok metszése és meghosszabbítása

2D széles vonalláncok a középvonalaiknál metsződnek el és hosszabbítódnak
meg. A széles vonalláncok végei mindig négyzet alakúak. Széles vonalláncok
szögbeli metszése a végek egyes részeinek a vágóélen túli meghosszabbodását
eredményezi.
Ha elvékonyított 2D vonallánc-szakaszt hosszabbít meg vagy metsz, a
meghosszabbított végződés szélességét a program oly módon korrigálja, hogy
az eredetileg meghatározott elvékonyítás vagy kiszélesítés az új végponttal
folytatódjon. Ha a korrekció eredményeképpen a szakasz végpontjában a
szélesség negatív értékű lenne, az AutoCAD a végpontbeli szélességet nulla
értékre módosítja.
kijelölt határvonal hosszabbítandó eredmény

vonalláncok
Spline-illesztett vonallánc metszése és meghosszabbítása

A spline-illesztett vonallánc metszése eltávolítja a görbe-beillesztés információit
és átváltoztatja a spline-illesztett szakaszait hagyományos vonallánc
szakaszokká.
A spline-illesztett vonallánc meghosszabbítása új csúcspontot ad a vonallánc
vezérlőkeretéhez.

Térbeli metszés és meghosszabbítás
Bármely objektummal metszhet, illetve meghosszabbíthat egy objektumot a
térben attól függetlenül, hogy az objektumok egy síkon vannak-e vagy
párhuzamosak-e a vágóélekkel. A METSZ és az ELÉR parancsoknál használja a
Vetítés és az Él opciókat a metszés, vagy a meghosszabbítás három lehetséges
vetítése közül az egyik kijelölésére:
■ Az aktuális FKR XY síkja

■ Az aktuális nézet síkja
■ Valós 3D, amelyik nem vetítés
Lásd még:
Objektum meghosszabbítása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Hosszabbítás menüpontra.

2 Válassza ki a határvonalként használni kívánt objektumokat.
Az összes megjelenített objektum potenciális határvonal élként történő
kijelöléséhez nyomja meg az ENTER billentyűt az objektumok kijelölése
nélkül.
3 Válassza ki a meghosszabbítani kívánt objektumokat.
Parancssor: ELÉR
Objektum metszése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Metszés menüpontra.

2 Válassza ki a metsző élként használni kívánt objektumokat.
Az összes megjelenített objektum potenciális vágóélként történő
kijelöléséhez nyomja meg az ENTER billentyűt az objektumok kijelölése
nélkül.
3 Válassza ki a metszeni kívánt objektumokat.

Parancssor: METSZ
Objektumok meghosszabbítása 3D drótváz modellekben
2 Válassza ki a határvonal-élt a meghosszabbításhoz (1).

3 Billentyűzze be: é (Él).
4 Billentyűzze be: h (Hosszabbít).
5 Billentyűzze be: ve (Vetítés).
6 Billentyűzze be: f (FKR).
7 Válassza ki a hosszabbítandó objektumot (2).
Parancssor: ELÉR
Térbeli metszés az aktuális nézetsík használatával
2 Válassza ki a metszéshez szükséges vágóélt (1).

4 Billentyűzze be: né (Nézet).
5 Válassza ki a metszeni kívánt objektumot (2).

2
Parancssor: METSZ
Objektumok metszése 3D drótváz modellekben
2 Válassza ki a metszéshez szükséges vágóéleket (1 és 2).

4 Billentyűzze be: ni (Nincs).
5 Válassza ki a metszeni kívánt objektumot (3 és 4).
1
3
Parancssor: METSZ
Objektumok alakjának megváltoztatása és átméretezése

Az objektumokat egy irányban hosszabbá vagy rövidebbé, vagy arányosan
kisebbé vagy nagyobbá teheti.
Meg is nyújthatja az objektumokat végpontjuk, csúcspontjuk vagy
kontrollpontjuk mozgatásával.

Objektumok meghosszabbítása
A HOSSZABBÍT paranccsal a következő objektumok befoglaló ívszögeit és
hosszát változtathatja meg:
■ Vonalak
■ Ívek
■ Nyitott vonalláncok
■ Elliptikus ívek
■ Nyitott spline-görbék.
Az eredmények az eléréshez, illetve a metszéshez hasonlóak. A következő

lehetőségek közül választhat:
■ Objektum végpontjának dinamikus vontatása

■ Az új hosszúság meghatározása a teljes hosszúság illetve szög százalékában
■ Az objektum végpontjától mért hossz- illetve szögnövekmény meghatározása
■ Az objektum teljes abszolút hosszának vagy szögének megadása
Objektumok nyújtása
A NYÚJTÁS paranccsal áthelyezi azon objektumok végpontjait, amelyek egy
metsző kijelölő ablakon belül, vagy annak határán fekszenek.
■ A program megnyújtja azon objektumokat, amelyek részben a metsző

ablakon belül helyezkednek el.
■ A program a nyújtás helyett mozgatni fogja azon objektumokat, amelyek
teljes egészükben a metsző ablakon belül helyezkednek el, vagy egyedileg
vannak kiválasztva.
Az objektumok nyújtása során a nyújtás bázispontját, majd az elmozdulás

pontját kell meghatározni.

1
3
2
4
metsző nyújtáshoz megadott eredmény
kiválasztással kijelölt pontok
objektumok
Pontos nyújtáshoz használja a tárgyrasztereket, raszterek és a relatív

koordinátákat.
Objektumok léptékezése egy léptéktényező használatával

A LÉPTÉK paranccsal egy objektumot egyenletesen nagyíthat vagy kicsinyíthet.
Objektum léptékezéséhez egy bázispontot és egy léptéktényezőt kell megadnia.
Alternatív módon egy megadott hosszt használhat léptéktényezőként, amely
az aktuális rajz mértékegységen alapul.
Egynél nagyobb lépték nagyítja az objektumot. A 0 és 1 közötti léptéktényező
kicsinyíti az objektumot.
A léptéktényező segítségével történő léptékezés során a rendszer a kiválasztott
objektum valamennyi méretét megváltoztatja. Egynél nagyobb lépték nagyítja
az objektumot. Egynél kisebb léptéktényező zsugorítja az objektumot.
2
1
kiválasztott objektum objektum léptékezése eredmény
0.5 léptéktényezővel
Objektumok léptékezése referenciatávolság használatával

Referencia alapján is léptékezhet. A referencia alapján történő léptékezés egy
meglévő méretet használ alapként az új hosszúsághoz. A referencia alapján
történő léptékezéshez adja meg az aktuális és a szükséges új méretet. Ha az
objektum oldala például 4.8 egység hosszú, és azt 7.5 egység hosszúra kívánja
megnyújtani, akkor referenciahosszként 4.8 értéket, új hosszként pedig
7.5 értéket kell megadnia.
A Referencia opció használatával az egész rajz is átméretezhető. Például ez az
opció használható akkor, ha a rajz eredeti mértékegységét meg kell változtatni.
Válassza ki a rajz összes objektumát. Ezután a Referencia opció használatával

jelöljön ki két pontot a kívánt távolság meghatározására. A program a rajz
összes objektumát átméretezi.
Lásd még:
Objektum nyújtása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Nyújtás menüpontra.

2 Válassza ki az objektumokat metszőablak használatával.
A metsző ablaknak tartalmaznia kell legalább egy csúcspontot vagy
a végpontot.
3 Végezze el a következőkegyikét:
koordinátaértékeket feltételez. Nyomja meg az ENTER billentyűt az
elmozdulás második pontját kérő prompt megjelenésekor.
■ Adja meg a nyújtás bázispontját, és utána adja meg a második pontot
a távolság és az irány meghatározásához.
A program megnyújtja az összes objektumot, melynek legalább egy

csúcspontja vagy végpontja a metszőablakban van. A program nyújtás
nélkül elmozgatja az összes objektumot, mely teljesen benne van a
metszőablakban.
Parancssor: NYÚJT
Objektum léptékezése léptéktényező használatával

2 Válassza ki a léptékezni kívánt objektumot.
4 Billentyűzze be a léptéktényezőt, vagy vontassa a mutatót és kattintson
az új lépték megadásához.

Objektum léptékezése referencia alapján

2 Válassza ki a léptékezni kívánt objektumot.
4 Billentyűzze be: r (Referencia).
5 Válassza ki az első és a második referenciapontot (3 és 4), vagy
billentyűzze be a referenciahossz értékét.
Objektum hosszának megváltoztatása vontatással

2 Billentyűzze be: di (Dinamikus vontatás mód).
3 Válassza ki a hosszabbítani kívánt objektumot.
4 Vontassa a kiválasztott ponthoz legközelebbi végpontot, majd határozza
meg az új végpontot.
A program meghosszabbítja vagy megrövidíti a kiválasztott objektumot,
helyének és tájolásának megváltoztatása nélkül.
Parancssor: HOSSZABBÍT
Objektumok lekerekítése, letörése, megtörése

vagy egyesítése
Az objektumok találkozó csúcspontjait ívekkel vagy vonalakkal kötheti össze.
Hézagokat is létrehozhat vagy megszüntethet az objektumokon.

Lekerekítések létrehozása
A lekerekítés két objektumot köt össze egy ívvel úgy, hogy az ív érintőleges az
objektumokkal, és megadott sugárral rendelkezik.
először kiválasztott a második eredmény

objektum kiválasztott objektum
Külső és belső lekerekítés létrehozására is használhatja a LEKEREKÍT parancsot.

Lekerekítheti a következő objektumokat:
■ Ívek
■ Körök
■ Ellipszisek és elliptikus ívek
■ Vonalak
■ Vonalláncok
■ Sugarak
■ Spline-görbék
■ Szvonalak
■ 3D szilárdtestek
A LEKEREKÍT parancs használható egy vonalláncon az összes sarok

lekerekítésére egyetlen parancs használatával.
MEGJEGYZÉS Vonal szakaszokból álló sraffozási határvonalnak a lekerekítése

megszünteti a sraffozás asszociativitását. Ha a sraffozás határvonala egy vonallánc, akkor
az asszociativitás megmarad.
Ha a lekerekített objektumok ugyanazon a fólián találhatók, akkor a lekerekítési

görbe is arra fóliára kerül. Ellenkező esetben a program a lekerekítési ívet az
aktuális fólián hozza létre. A fólia hatással van az objektum tulajdonságaira,
így a színre és vonaltípusra is.
Ha egynél több objektumhalmazon kíván lekerekítést végrehajtani, használja
a Többszörös opciót.

Lekerekítési sugár megadása
A lekerekítési sugár a lekerekített objektumokat összekötő ív sugara. A
lekerekítési sugár módosítása csak a sugár módosítását követő lekerekítésekre
van hatással. Ha a lekerekítési sugár értékének 0-t ad meg, a lekerekített
objektumokat a program azok metszéspontjáig metszi vagy meghosszabbítja,
de nem készít ívet.
két vonal a két vonal két vonal

lekerekítés előtt lekerekítése adott lekerekítése nulla
sugárral sugárral
Az objektumok kiválasztásakor a SHIFT billentyű lenyomva tartásával

felülírhatja az aktuális lekerekítési sugarat 0 értékre.
Lekerekített objektumok hosszabbítása és metszése

A Metszés opciót annak megadására használhatja, hogy a kiválasztott
objektumok metsződjenek vagy az eredmény ív végpontjaiig
meghosszabbítódjanak, vagy változatlanul maradjanak.
két vonal lekerekítése két vonal lekerekítése

a Metsz opció a Nemmetsz opció
alkalmazásával alkalmazásával
A lekerekítés helyének megadása

A megadott elhelyezkedéstől függően akár többféle lekerekítés is végrehajtható
a kiválasztott objektumok között. Hasonlítsa össze a kiválasztott pontokat és
az eredményül kapott lekerekítéseket az ábrákon.

kiválasztott pontok eredmény
lekerekítéshez
kiválasztott pontok eredmény

lekerekítéshez
Vonalak és vonalláncok kombinációinak lekerekítése

Vonalak vonallánccal történő lekerekítésekor, minden vonalnak vagy
meghosszabbításának legalább egy vonallánc vonal szakaszt metszenie kell.
Ha a Metszés opció bekapcsolt állapotban van, a lekerekített objektumok és a
lekerekítési ív egyetlen új vonalláncként jön létre.
kiválasztott vonallánc kiválasztott vonal eredmény
Teljes vonallánc lekerekítése

Lehetőség van teljes vonalláncok lekerekítésére, illetve az adott vonalláncban
lévő valamennyi lekerekítés eltávolítására.
Ha nullától különböző lekerekítési sugarat állít be, a LEKEREKÍT parancs egy
lekerekítési ívet illeszt a vonallánc minden olyan szakaszának csúcspontjába,
amely elég hosszú a lekerekítés befogadásához.
a lekerekíthető
vonallánc
vonalszakaszok
a vonallánc szakaszai
túl rövidek a
a lekerekítéshez eredmény lekerekítéshez
kiválasztott vonallánc

Ha egy vonalláncban két egyenes szakasz egy ívvel össze van kötve, a
LEKEREKÍT parancs eltávolítja az ívet és helyére egy új kerekítési ívet helyez
el.
lekerekítő ív
íves
vonallánc-szakasz
vonallánc
vonalszakasz
a lekerekítéshez az eredmény – a
kiválasztott vonallánc lekerekítő ív helyettesíti
az ívszakaszt
Ha a lekerekítési sugár értékét nullára állítja, a program nem helyez el

lekerekítési íveket. Ha a vonalláncban két egyenes szakasz egy íves szakasszal
van elkülönítve, a LEKEREKÍT parancs eltávolítja azt az ívet, és meghosszabbítja
a két egyenest, míg azok metszik egymást.
Párhuzamos vonalak lekerekítése

Párhuzamos vonalak, szerkesztővonalak és sugarak is lekerekíthetők. Az Az
aktuális lekerekítés sugara illeszkedik egy olyan ív létrehozása végett, amelyik
érinti mindkét objektumot, és mindkét objektum közös síkjában helyezkedik
el.
Az elsőként kiválasztott objektum vonal vagy sugár kell legyen, a második
azonban vonal, szerkesztővonal és sugár is lehet. A lekerekítési ív az ábrán
látható módon köti össze az egyeneseket.
elsőként kiválasztott másodikként eredmény

párhuzamos vonal kiválasztott
párhuzamos vonal
Objektum lekerekítése a háromdimenziós térben nem nulla vastagsággal

Lehetőség van közös síkban fekvő az aktuális FKR Z tengelye mentén nem
párhuzamos kihúzási iránnyal rendelkező objektumok lekerekítésére. A
LEKEREKÍT parancs a háromdimenziós térben a lekerekítési ív kihúzási irányát
határozza meg legközelebb az aktuális FKR Z tengelyirányához .
A lekerekítési sugár megadása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Lekerekítés menüpontra.

2 Billentyűzze be: s (Sugár).
3 Billentyűzze be a lekerekítési sugár értékét.
4 Válassza ki a lekerekíteni kívánt objektumokat.
Parancssor: LEKEREKÍT
Két vonalszakasz lekerekítése

2 Válassza ki az első vonalat.
3 Válassza ki a második vonalat.
Metszés nélküli lekerekítés

2 Ha szükséges, billentyűzze be a z (Metszés), majd az n (Nemmetsz)
karaktereket.
3 Válassza ki a lekerekíteni kívánt objektumokat.
Teljes vonallánc lekerekítése

2 Billentyűzze be: v (Vonallánc).

3 Válassza ki a vonalláncot.
Több objektumhalmaz lekerekítése

2 Billentyűzze be: t (Többször).
Megjelenik a fő parancssor.
3 Válassza ki az első vonalat vagy billentyűzzön be egy opciót, adja meg
a hozzá tartozó promptokat, majd válassza ki az első vonalat.
Ismét megjelenik a fő parancssor.
5 Válassza ki az első vonalat a következő lekerekítéshez, vagy nyomja meg
az ENTER, vagy az ESC billentyűt a parancs befejezéséhez.
Letörések létrehozása
A letörés két objektumot köt össze egy szög alatt hajló vonallal. Ez általában
ferde él megjelenítésére szolgál.
első kiválasztott vonal második kiválasztott vonal eredmény
Letörheti a következő objektumokat:
■ Vonalak
■ Vonalláncok

■ Sugarak
■ Szvonalak
■ 3D szilárdtestek
A LETÖR parancs egy vonallánc valamennyi sarkának ferde levágására

használható egyetlen parancs alkalmazásával.
MEGJEGYZÉS Vonal szakaszokból álló sraffozási határvonalnak a letörése megszünteti

a sraffozás asszociativitását. Ha a sraffozás határvonala egy vonallánc, akkor az asszociativitás
megmarad.
Ha a letörésben részt vevő mindkét objektum ugyanazon a fólián található,

akkor a letörési vonal is erre a fóliára kerül. Ellenkező esetben a program
a letörési vonalat az aktuális fólián helyezi el. A fólia hatással van az objektum
tulajdonságaira, így a színre és vonaltípusra is.
Ha egynél több objektumhalmazon kíván letörést végrehajtani, használja a
Többszörös opciót.
Letörés a távolságok megadásával

A letörési távolság az a hossz, amellyel az egyes objektumokat meg kell
hosszabbítani, vagy le kell vágni annak érdekében, hogy a letörési vonallal
találkozzanak, illetve egymást metsszék. Ha mindkét letörési távolság értéke
nulla, az objektumok levágása illetve hosszabbítása akkora, hogy azok
találkozzanak, de letörési vonalat nem rajzol a program. A SHIFT billentyű
lenyomva tartásával az objektumok kiválasztása közben az aktuális lekerekítési
sugár értékét 0-val írja fölül.
eredeti objektumok nulla letörési távolság nem nulla letörési

távolság
Az alábbi példában az első vonal letörési távolsága 0.5, míg a második vonal
letörési távolsága 0.25 értékű. A letörési távolság meghatározása után a példa
szerint ki kell jelölni a két vonalat.

elsõ távolság
második
távolság
elsõ kiválasztott második kiválasztott eredmény

vonal vonal
Letört objektumok hosszabbítása és metszése

Alapértelmezés szerint az objektumok metsződnek a letörést követően, de a
Metszés opció segítségével meg lehet tartani az metszés előtti állapotot is.
Letörés létrehozása megadott hossz és szög alapján

Két objektum élének letörése végrehajtható az elsőként kiválasztott objektumon
található letörési vonal kezdőpontjának meghatározásával, majd a letörési
vonalnak ezzel az objektummal bezárt szögének megadásával.
Az alábbi példában két vonal letörése úgy jön végre, hogy a letörési vonal
az első vonal végétől 1.5 egységnyire kezdődik, és 30 fokos szöget zár be az első
vonallal.
első vonallal
bezárt szög
első vonal menti

távolság
első kiválasztott második kiválasztott eredmény

vonal vonal
Vonalláncok és vonallánc-szakaszok letörése

Ha a letörésre kiválasztott két objektum egy vonallánc két szakasza, akkor
egymás mellett kell elhelyezkedniük, vagy csak egyetlen szakasz lehet köztük.
Ha egy ívszakasz választja el őket, mint azt az ábra is mutatja, a letörés törli
az ívet, és a letörési vonallal helyettesíti.

vonallánc ívszakasza
elsõ kiválasztott második kiválasztott eredmény-letörési

vonallánc szakasz vonallánc szakasz vonal a vonallánc íve
helyett
Teljes vonallánc letörése

Teljes vonallánc letörésekor a program valamennyi metszéspontot letöri.
Ilyen esetekben egyenlő letörési szakaszokat célszerű alkalmazni.
A példában a letörés értékei egyenlők.
egyenlő távolságú eredmény

letöréshez kiválasztott
vonallánc
Ha egy teljes vonalláncon letörést hajt végre, a program csak azokat a

szakaszokat töri le, amelyek elég hosszúak a letörés távolságának befogadására.
A következő ábrán látható vonalláncnak több, a letöréshez túl rövid szakasza
is van.
letört szakaszok
letöréshez túl rövid

kiválasztott vonallánc eredmény szakaszok
Letörési távolságok megadása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Letörés menüpontra.

2 Billentyűzze be: t (Távolság).
3 Billentyűzze be az első letörési távolság értékét.

4 Billentyűzze be a második letörési távolság értékét.
5 Válassza ki a letörni kívánt vonalakat.
Parancssor: LETÖR
Két egymással nem párhuzamos vonalszakasz letörése

2 Válassza ki az első vonalat.
Parancssor: LETÖR
Letörés a letörési hossz és a szög megadásával

2 Billentyűzze be: s (Szög).
3 Billentyűzze be az első vonalon a letörni kívánt csúcsponttól mért letörési
távolságot.
4 Billentyűzze be a letörési szög értékét.
5 Válassza ki az első vonalat. Válassza ki a második vonalat.
Parancssor: LETÖR
Letörés metszés nélkül

2 Billentyűzze be: z (Metszés).
3 Billentyűzze be: n (Nemmetsz).
4 Válassza ki a letörni kívánt objektumokat.
Parancssor: LETÖR
Teljes vonallánc letörése

2 Billentyűzze be: v (Vonallánc).
3 Válassza ki a vonalláncot.
A vonallánc éleinek letörése az aktuális letörési módszerrel és az
alapértelmezett távolságokkal hajtódik végre.
Parancssor: LETÖR
Több objektumhalmaz letörése

2 Billentyűzze be: t (Többször).
Megjelenik a fő parancssor.
3 Válassza ki az első vonalat vagy billentyűzzön be egy opciót, adja meg
a hozzá tartozó promptokat, majd válassza ki az első vonalat.
Ismét megjelenik a fő parancssor.
5 Válassza ki az első vonalat a következő letöréshez, vagy nyomja meg az
ENTER, vagy az ESC billentyűt a parancs befejezéséhez.

Parancssor: LETÖR
Objektum megtörése és egyesítése

Egy objektumot két objektummá törhet közöttük lévő hézaggal vagy anélkül.
Egyesíthet objektumokat egyetlen objektummá.
Objektumok megtörése
Használja a MEGTÖR parancsot egy objektumon egy hézag létrehozására,
amelynek eredménye két objektum és köztük a hézag lesz. A MEGTÖR parancs
gyakran blokk, vagy szöveg helyének létrehozására használható.
1 2
első megtörési pont második töréspont eredmény
Hézag létrehozása nélküli objektum megtöréshez adja meg mindkét töréspontot

ugyanarra a helyre. A leggyorsabb módja ennek, a @0,0 karaktersor
bebillentyűzése a második pontot kérő promptba.
Megtörést a legtöbb geometriai objektumokon létrehozhat kivéve:
■ Blokkok
■ Méretek
■ Tvonalak
■ Lemezek
Objektumok egyesítése
Használja az EGYESÍT parancsot hasonló objektumok egyetlen objektummá
kombinálásához. Ezek alapján létrehozhat teljes köröket és ellipsziseket ívekből
és elliptikus ívekből. Egyesíthetők:
■ Ívek

■ Vonalak
■ Vonalláncok
■ Spline-görbék
Azt az objektumot, amelyhez a hasonló objektumokat kötni szeretné forrás

objektumnak hívjuk. Az egyesítendő objektumoknak egy síkban kell
elhelyezkedniük. További korlátozások leírásai az egyes objektumtípusok
számára az EGYESÍT parancsnál találhatók.
MEGJEGYZÉS Két vagy több ív (vagy elliptikus ív) egyesítése esetén az ívek az óramutató
járásával ellentétes irányban egyesülnek a forrásobjektumtól kiindulva.
Lásd még:
Vonalláncok módosítása és egyesítése
Összetett objektumok módosítása
Objektum megtörése
1 Kattintson a módosítás menü ➤ Megtörés menüpontra.

2 Válassza ki a megtörni kívánt objektumot.
Alapértelmezés szerint az objektumon kiválasztott pont lesz az első
töréspont. Más megtörési pontpár megadáshoz billentyűzze be az e (Első)
karaktert, és adja meg az első megtörési pontot.
3 Adja meg a második töréspontot (2).
Objektum megtöréséhez hézag létrehozása nélkül, billentyűzze be a @0,0
karaktersort az előző pont megadásához.
Parancssor: MEGTÖR
Objektumok egyesítése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Egyesítés menüpontra.

2 Jelölje ki a forrásobjektumot, amellyel a többit egyesíteni szeretné.
3 Jelöljön ki egy vagy több objektumot a forrásobjektumhoz kapcsolásra.

Az érvényes objektumok az ívek, elliptikus ívek, vonalak, vonalláncok,
és spline-görbék. További korlátozások leírásai az egyes objektumtípusok
számára az EGYESÍT parancsnál találhatók.
Fogók használata objektumok szerkesztéséhez

A fogók kis négyzetek, melyek az objektumok fontosabb pontjain találhatók,
ha a mutatóval kiválasztja az objektumot. Ezeket a fogókat könnyen
vontathatja az objektumok közvetlen és gyors szerkesztéséhez.
Fogómódok használata
A fogók vontatásával nyújtási, mozgatási, elforgatási, léptékezési és tükrözési
műveleteket végezhet. A végrehajtásra kiválasztott szerkesztési művelet
elnevezése fogómód.
A fogók kis, tömör kitöltésű négyzetek, melyek az objektumok fontosabb
pontjain találhatók, ha a mutatóval kiválasztja az objektumot. A fogók
vontatásával gyorsan tud nyújtási, mozgatási, elforgatási, léptékezési és
tükrözési műveleteket végezni az objektumokon.
Ha a fogók bekapcsolt állapotban vannak, kijelölheti a módosítani kívánt
objektumokat mielőtt beírná a parancsot; ezután a mutatóeszközzel
módosíthatja az objektumokat.

kor ¦vonal vonallanc
spline blokk szoveg
A fogó üzemmód használatához jelöljön ki egy fogót (bázisfogó), amely a

művelet bázispontjául szolgál. (Egy kijelölt fogót aktív fogónak is neveznek.)
Ezután válasszon a fogómódok közül. Ezek között a módok között az ENTER,
vagy a SZÓKÖZ billentyűk megnyomásával léptethet. Használhatja a
billentyűparancsokat vagy kattinthat a jobb gombbal az összes mód és opció
megtekintéséhez.
Egynél több fogót is használhat alapfogóként a művelet számára. Ha egynél
több fogót jelöl ki (ezt nevezik több fogó aktiválásának is), az objektum alakja
érintetlen marad a kijelölt fogók között. Egynél több fogó kijelöléséhez nyomja
meg és tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt, és jelölje ki a megfelelő fogókat.
Körök és ellipszisek negyedelő pontjaiban található fogók esetében a távolság
mérése a középponttól történik, nem a kiválasztott fogótól. Nyújtás módban
például kiválaszthat egy negyedelő fogót a kör nyújtásához, majd a
parancssorban megadhatja az új sugár hosszát. A hosszt a kör középpontjától
méri, nem a kiválasztott negyedelő ponttól. Ha a középpontot választja ki a
kör nyújtásához, a kör elmozdul.
Ha egy 2D objektum nem az aktuális FKR síkjában fekszik, az objektum nyújtása
azon a síkon történik, amelyen létrehozták, nem az aktuális FKR síkjában.
A kiválasztott objektumokon megjelenő fogók száma korlátozható. A
GRIPOBJLIMIT rendszerváltozó letiltja a fogók megjelenítését, ha az aktuális
kiválasztási halmazban a megadottnál nagyobb számú objektum szerepel. Ha
objektumokat ad hozzá az aktuális kiválasztási halmazhoz, akkor ezekre nem
vonatkozik a korlátozás. Ha a GRIPOBJLIMIT értéke például 20-ra van állítva,
kiválaszthat 15 objektumot, majd hozzáadhat 25 további objektumot a
kiválasztási halmazhoz úgy, hogy megjelenik minden objektum fogója.

Nyújtás fogókkal
Egy objektum nyújtható olyan módon is, hogy a kiválasztott fogókat új helyre
helyezi át. A fogók szöveg, blokkreferencia, vonalak felezőpontja, körök
középpontja és pont objektumok esetén nyújtás helyett elmozdítják
az objektumot. Ez a módszer nagyszerűen használható blokkreferenciák
elforgatására és méretek beállítására.
Mozgatás fogókkal
Az objektumokat mozgathatja a fogókkal is. A kiválasztott objektumokat
a program kiemeli, és elmozgatja a megadott pont irányának és távolságának
megfelelően.
Forgatás fogókkal
A kiválasztott objektumokat elforgathatja egy bázispont körül vontatással
és egy pont megadásával. Megadhat szögértéket is. Ez a módszer nagyszerűen
használható blokkreferenciák elforgatására.
Léptékezés fogókkal
A kiválasztott objektumokat átméretezheti egy bázispont alapján. Az objektum
méretét a bázisfogótól való távolítással növelheti, a fogót ellenkező irányba
mozgatva csökkentheti. Másik lehetőségként relatív léptékérték is
bebillentyűzhető.
Tükrözés fogókkal
A kiválasztott objektumokat tükrözheti egy ideiglenes tükrözési vonalra.
Az Orto mód bekapcsolása segítséget nyújt függőleges vagy vízszintes tükrözési
tengely rajzolásában.
Lásd még:
“Munka dinamikus blokkokkal rajzokban” 600. oldal
Fogók bekapcsolása
1 Kattintson az Eszköz menü Beállítások menüpontjára.

2 A Beállítások párbeszédpanel Kijelölés lapján jelölje be a Fogók
engedélyezése jelölőnégyzetet.

A mutató alatt levő, nem kiválasztott fogó színének beállítása

2 A Beállítások párbeszédpanelen válassza a Kijelölés lapot, majd kattintson
a Mutatóval takart fogó színe opció alatti nyílra.
3 Válasszon ki egy színt, vagy válassza a Szín kiválasztása elemet a Szín
kiválasztása párbeszédpanel megjelenítéséhez.
A fogókkal együtt megjelenített objektumok számának korlátozása az aktuális

kiválasztási halmazban

2 A Beállítások párbeszédpanelen válassza a Kijelölés lapot, és billentyűzze
be az értéket az Objektum-kiválasztási határ a fogók megjelenítéséhez
mezőbe. A maximális érték: 32.767.
Ha objektumokat ad hozzá az aktuális kiválasztási halmazhoz, akkor
ezekre nem vonatkozik a korlátozás.
Fogótippek megjelenítése olyan felhasználói objektumoknál, amelyek

támogatják a fogótippeket

2 A Beállítások párbeszédpanel Kijelölés lapján jelölje be a Fogótippek
engedélyezése jelölőnégyzetet.
Fogókkal történő kiválasztás megszakítása
■ Nyomja meg az ESC billentyűt.
Objektum nyújtása fogók használatával
1 Válassza ki a nyújtani kívánt objektumot.

2 Válassza ki az objektum bázisfogóját.
A kiválasztott fogó kiemelten jelenik meg, és az alapértelmezés szerinti
fogó mód, a Nyújtás, aktívvá válik.
3 Mozgassa a mutatóeszközt, majd kattintson.
A program megnyújtja a kiválasztott objektumot, a fogó mozgását
követve.

MEGJEGYZÉS A kijelölt objektum nyújtás közbeni másolásához nyomja le a CTRL
billentyűt és tartsa lenyomva, amíg az objektumot nyújtja.
Nyújtás egynél több fogóval
1 Válassza ki a nyújtani kívánt objektumokat.

2 Tartsa lenyomva a SHIFT billentyűt és kattintson rá több fogóra, hogy
azok kiemelten jelenjenek meg.
3 Engedje fel a SHIFT billentyűt és rákattintással jelöljön ki egy fogót
bázisfogóként.
Az alapértelmezés szerinti Nyújtás fogómód aktív.
A kiválasztott fogók együttesen elmozdulnak, és az objektumok
megnyúlnak.
Objektumok mozgatása fogókkal
1 Válassza ki a mozgatni kívánt objektumokat.

2 Válassza ki az objektum bázisfogóját a fogóra kattintva.
3 Ciklikusan lépkedhet a fogómódok között az ENTER billentyű
megnyomásával, amíg a Mozgat mód megjelenik.
A mutatóeszköz jobb gombjával is kattinthat a módokat és opciókat
tartalmazó helyi menü megjelenítéséhez.
A kiválasztott objektumok a fogó mozgásának megfelelően elmozdulnak.
MEGJEGYZÉS A kijelölt objektum mozgatás közbeni másolásához nyomja le a CTRL

billentyűt és tartsa lenyomva, amíg az objektumot mozgatja.
Objektumok elforgatása a fogók használatával


megnyomásával, amíg a Forgatás mód megjelenik.
A kiválasztott objektumok elfordulnak a bázisfogó körül.
MEGJEGYZÉS A kijelölt objektum elforgatás közbeni másolásához nyomja le a CTRL

billentyűt és tartsa lenyomva, amíg az objektumot forgatja.
Objektumok léptékezése fogók használatával
1 Válassza ki a léptékezni kívánt objektumokat.

megnyomásával, amíg a Léptékezési mód megjelenik.
4 Billentyűzze be a léptéktényezőt, vagy vontassa a mutatót és kattintson
az új lépték megadásához.
MEGJEGYZÉS A kijelölt objektum léptékezés közbeni másolásához nyomja le a CTRL

billentyűt és tartsa lenyomva, amíg az objektumot léptékezi.
Objektum tükrözése fogók használatával

megnyomásával, amíg a Tükrözés mód megjelenik.
4 Adja meg a tükrözési vonal második pontját.
Az Orto mód bekapcsolása hasznos lehet az objektumok tükrözésekor.

Több másolat készítése fogók használatával
Az objektum több másolatát is létrehozhatja, bármely fogómóddal is végzi a
módosítást.
A Másol opció használatával például elforgathatja a kiválasztott objektumokat,
a mutatóeszközzel megadva minden olyan helyet, ahol másolatokat kíván
hagyni.
Több másolatot úgy is készíthet olyan módon, hogy nyomva tartja a CTRL
billentyűt az első pont kiválasztásakor. A Nyújtás fogómód használatával
például ugyanúgy megnyújthat egy objektumot, mintha egy vonal lenne,
majd a rajzterület bármely pontján másolatot készíthet róla. A többszörös
másolás folytatódik egészen addig, míg a fogókat ki nem kapcsolja.
Eltolási vagy elforgatási raszter megadása

Eltolási raszterek létrehozásával a másolatok egymástól egyenlő távolságokban
helyezhetők el. Az eltolási rasztert az eredeti objektum és az első másolat közti
távolság határozza meg. Az alábbi megvilágítási terven a fényforrás jelének
első másolatát két egységnyi eltolással helyezték el. Az összes többi másolat
ezután két egységnyi távolságra helyeződik egymástól.
2 4
1 3
kiválasztott bázisfogó másolat eltolásának eredmény

megadása
Ha a CTRL billentyűt lenyomva tartja a többszörös másolási pontok

mutatóeszközzel való kiválasztásakor, a grafikus mutató az utolsó két
kiválasztott pont által meghatározott raszterpontra ugrik. A következő ábrán
az 1. vonal felezőpontja a 8,5 koordinátaértékeknél található. Erre a
felezőpontra alapozva a 2. vonal a CTRL billentyű és a Nyújtás fogó mód

használatával másolódott, a felezőpontja a 9,5-nél van. A harmadik vonal a
10,5 koordinátaértékek által meghatározott raszterpontra ugrik.
a 3. vonal
felezőpontja: 10,5
az 1. vonal
felezőpontja: 8,5 a 2. vonal
felezőpontja: 9,5
Ezzel a módszerrel elforgatási raszter használatakor megadott

szög-intervallumonként is elhelyezheti a másolatokat. Az elforgatási rasztert
az objektum és a következő másolat által bezárt szög határozza meg az
Elforgatás fogómód használatakor. Tartsa lenyomva a CTRL billentyűt az
elforgatási raszter használatához.
fogókkal másoláshoz másolt és elforgatott az eredmény – négy

kiválasztott blokk blokk másolt és elforgatott
blokk
Másolatok készítése bármely fogómódban

megnyomásával, amíg a kívánt mód megjelenik.

4 Írjon be egy m karaktert (Másol), vagy nyomja meg és tartsa lenyomva
a CTRL billentyűt, amíg nyújt, mozgat, elforgat, vagy léptékez.
A másolás folytatódik egészen addig, míg a fogókat ki nem kapcsolja.
5 Billentyűzzön be vagy adjon meg egy, az aktuális fogómódhoz szükséges
bemenetet.
6 Az ENTER, SZÓKÖZ, vagy ESC billentyű megnyomásával kapcsolja ki a
fogókat.
Eltolási raszter létrehozása többszörös másolatokhoz fogók használatával

megnyomásával, amíg a Mozgat mód megjelenik.
4 Billentyűzze be: m (Másol).
5 Mozgassa a mutatót és kattintson.
Az eltolási rasztert a kiválasztott fogó és a másolat számára megadott
hely határozza meg.
6 Tartsa lenyomva a CTRL billentyűt és helyezzen el további másolatokat
további helyek megadásával.
Ezek a másolatok az utolsó másolatnak megfelelő eltolási raszterrel jönnek
létre.
fogókat.
Elforgatási raszter létrehozása többszörös másolatokhoz fogók használatával

megnyomásával, amíg a Forgatás mód megjelenik.

4 Billentyűzze be: m (Másol).
A forgatási raszter a kiválasztott fogó és a másolat számára megadott hely
által bezárt szög.
6 Tartsa lenyomva a CTRL billentyűt és helyezzen el további másolatokat
további helyek megadásával.
A másolatok az első másolat által meghatározott elforgatási raszterszög
felhasználásával illesztődnek be.
fogókat.
Objektumok tükrözése és az eredeti objektumok megtartása fogók

használatával

megnyomásával, amíg a Tükrözés mód megjelenik.
4 Tartsa lenyomva a CTRL billentyűt (vagy gépelje be az m karaktert a
Másoláshoz) az eredeti kép megtartásához és a tükrözési tengely második
pontjának megadásához.
Az Orto mód bekapcsolása hasznos lehet az objektumok tükrözésekor.
fogókat.
Blokkok fogóinak vezérlése

Megadhatja, hogy a blokkok egyetlen vagy több fogót jelenítsenek-e meg.
Megadhatja, hogy a kiválasztott blokkreferencia egyetlen fogót jelenítsen-e
meg annak beillesztési pontjában, vagy többet, a blokkba csoportosított
objektumoknak megfelelően.

beillesztési pont
blokkokon belüli blokkokon belüli

fogók kikapcsolva fogók bekapcsolva
Lásd még:
A blokkokon belüli fogók be- és kikapcsolása

2 A Beállítások párbeszédpanel Kijelölés lapján jelölje be vagy törölje
a Fogók engedélyezése blokkokon belül jelölőnégyzetet.

Az összetett objektumok, mint például a blokkok, méretezés, sraffozások
és vonalláncok esetében az általános módosítási műveletek is használhatók.
Lásd még:
3D modellek létrehozása
“Blokkok módosítása” 614. oldal
“Sraffozások és tömör kitöltésű területek módosítása” 859. oldal
“Szöveg megváltoztatása” 917. oldal
“Meglévő méretek módosítása” 1006. oldal
“Mezők frissítése” 903. oldal
“Táblázat létrehozása és módosítása” 934. oldal
“Raszterképek és képhatárok módosítása”
Összetett objektumok szétvetése

Az összetett objektumokat, például vonalláncokat, méreteket, sraffozásokat
vagy blokkreferenciákat egyedi elemekre konvertálhatja. Egy vonallánc
Összetett objektumok módosítása | 711

szétvetése például egyszerű vonalakká és ívekké bontja azt szét. Blokkreferencia
vagy asszociatív méret szétvetésekor kicseréli a blokkot vagy méretet alkotó
objektumokat azok másolataival.
Méretezések és sraffozások szétvetése

Ha méretezést vagy sraffozást vet szét, minden asszociativitás elvész, és a
méretezés vagy sraffozás objektum különálló vonalak, szöveg, pontok és
kétdimenziós szilárdtestek halmazává válik. A méretek létrehozásakor való
automatikus szétvetéséhez állítsa a DIMASSOC rendszerváltozót 0-ra.
Vonalláncok szétvetése
Egy vonallánc szétvetésekor minden kapcsolódó szélesség információ elvész.
Az eredményül kapott vonalak és ívek a vonallánc középvonalát követik.
Vonalláncot tartalmazó blokk szétvetése során a vonalláncokat külön kell
szétvetni. Gyűrűk szétvetését követően a keletkezett objektumok szélessége
nulla lesz.
Blokkreferenciák szétvetése
Attribútumokat tartalmazó blokk szétvetésekor az attribútumértékek elvesznek,
és csak az attribútum-definíció marad meg. A szétvetett blokkreferencia
objektumainak színe és vonaltípusa megváltoztatható.
Külső referenciák szétvetése

A külső referencia (xref) egy másik rajzhoz csatolt rajzfájl. A külső referenciák
és azok függő blokkjai nem vethetők szét.
Objektum szétvetése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szétvetés menüpontra.

2 Válassza ki a szétvetni kívánt objektumokat.
A legtöbb objektum esetében a szétvetésnek nincs látható hatása.
Parancssor: SZÉTVET
Vonalláncok módosítása és egyesítése

A vonalláncok alakjának megváltoztatásához az általános szerkesztési műveletek
is használhatók. Egyesíthet különálló vonalláncokat is.

A vonalláncok szerkesztését azok bezárásával illetve megnyitásával, valamint
az egyes csúcspontok áthelyezésével, hozzáadásával vagy törlésével végezheti.
A vonalláncok bármely két csúcspont között kiegyenesíthetők, vonaltípusuk
átállítható úgy, hogy az egyes csúcspontok előtt és után egy-egy szaggatott
vonalszakasz jelenjen meg. A teljes vonalláncra megadható azonos szélesség,
vagy az egyes szakaszok szélessége külön-külön is beállítható. Vonalláncból
egy spline lineáris közelítése is előállítható.
Egyesített vonallánc-szakaszok
Egy nyitott vonallánchoz vonal, ív vagy egy másik vonallánc egyesíthető,
ha a végeik összeérnek vagy egymáshoz közel vannak. Amennyiben a végek
nem érnek össze, de egy megadott keresési távolságon belül találhatók, azokat
a program metszéssel, meghosszabbítással vagy egy új vonalszakasz
beillesztésével egyesítheti.
Módosított vonalláncok tulajdonságai

Ha az egyesített objektumok tulajdonságai eltérnek, a létrehozott vonallánc
az elsőnek kijelölt objektum tulajdonságait veszi fel. Ha két vonal találkozik
egy vonallánccal Y alakban, az egyik kiválasztódik, és a vonallánchoz
kapcsolódik. Az egyesítés megszünteti a vonal görbeségét, ez az eredeti
vonallánc és bármely hozzácsatolt másik vonallánc spline-információjának
elvesztését okozza. Az egyesítés befejezését követően azonban egy új
spline-görbét lehet illeszteni az eredményül kapott vonalláncra.
Vonalláncok általános szerkesztési beállításai

A vonalláncokat a szokásos, minden objektumhoz rendelkezésre álló
eszközökön kívül a VLEDIT paranccsal is módosíthatja és egyesítheti.
■ Zár.A vonallánc első és utolsó szakaszát összekötő záró szakaszt hoz létre.
A vonallánc nyitottnak tekintett mindaddig, amíg a Zár opció alkalmazásával
be nem zárjuk azt.
■ Egyesít.Vonalakat, íveket vagy vonalláncokat ad hozzá a nyitott vonallánc
végéhez, és eltávolítja a görbe illesztést a görbeillesztett vonalláncokról. A
vonallánc és az egyesítendő objektum végpontjainak érintkezniük kell.
■ Szélesség.A teljes vonalláncra vonatkozó szélességértéket határoz meg. A
Töréspont szerkesztése opció Szélesség opciójával a kezdő- és végszakaszokat
módosíthatja.

kiválasztott vonallánc a szakaszok szélessége
eltérő a kezdő- és a
végpontban
■ Töréspont szerkesztése.Megjelöli a vonallánc első töréspontját a

képernyőn egy X kirajzolásával. Ha van megadott érintőirány ehhez a
törésponthoz, egy nyíl jelzi annak irányát.
■ Görbe.Ívekből álló simított görbét hoz létre a töréspontok között,
páronként. A görbe áthalad a vonallánc összes töréspontján, és a megadott
érintőirányokat használja.
■ Spline-görbe.A kiválasztott vonallánc töréspontjait kontrollpontként vagy
keretként felhasználva spline-illesztett vonalláncot hoz létre. Ha az eredeti
vonallánc zárt volt, akkor a görbe áthalad az első és utolsó kontrollponton.
vonallánc spline-görbévé alakított

vonallánc
■ Kisimít.Eltávolítja az illesztés vagy spline készítése során beillesztett

töréspontokat, és kiegyenesíti a vonallánc összes szakaszát.
■ VTgen.A vonallánc töréspontjain áthaladó folyamatos mintázatú
vonaltípust hoz létre. Ha ez az opció ki van kapcsolva, akkor minden
csúcspontban megszakított vonaltípust hoz létre.
Lásd még:
“Objektumok metszése vagy nyújtása” 677. oldal
Vonallánc módosítása

2 Válassza ki a módosítani kívánt vonalláncot.

Ha a kiválasztott objektum vonal vagy ív, a következő prompt jelenik
meg:
A választott objektum nem vonallánc.
Kívánja, hogy vonallánc legyen? <Y>:Írja be az i vagy az n betűt, vagy nyomja
Az i bebillentyűzésekor az objektum egy egyetlen szakaszból álló
szerkeszthető 2D vonallánccá alakul. A művelet vonalakat és íveket
vonallánccá kapcsol össze. Amikor a PEDITACCEPT rendszerváltozó
értéke 1, ez a prompt le van tiltva és a kiválasztott objektum
automatikusan vonallánccá alakul.
3 Módosítsa a vonalláncot az alábbi opciók bebillentyűzésével:
■ Zárt vonallánc létrehozásához billentyűzze be: z (Zár).
■ Folytonos vonalak, ívek vagy vonalláncok egyesítéséhez billentyűzze
be: e (Egyesít).
■ Új, az egész vonalláncra vonatkozó vastagság megadásához billentyűzze
be: sz (Szélesség).
■ Töréspontok szerkesztéséhez billentyűzze be: t (Töréspont szerkesztése).
■ Töréspont-párok közötti ívsorozatok létrehozásához billentyűzze be:
g (Görbe).
■ Spline közelítés létrehozásához billentyűzze be: s (Spline).
■ Az illesztés vagy spline-görbe létrehozásakor létrejött szükségtelen
töréspontok eltávolításához, és a vonallánc szakaszainak
kiegyenesítéséhez billentyűzze be: i (Kisimít).
■ A Vonallánc töréspontjain átmenő folytonos típusú vonaltípus
létrehozásához billentyűzze be: vt (Vtgen).
■ Írjon be egy v karaktert (Vissza), a műveletek visszafordításához a
VLEDIT parancs indításáig.
4 Írja be az x karaktert (Kilép) a parancsopció befejezéséhez. Nyomja meg

az ENTER billentyűt a VLEDIT parancsból való kilépéshez.
Parancssor: VLEDIT

Vonalláncok, vonalak és ívek egyesítése egyetlen vonallánccá

2 Válassza ki a módosítani kívánt vonalláncot, vonalat vagy ívet. Ha
kiválasztotta a vonalat vagy az ívet, nyomja meg az ENTER billentyűt a
kiválasztott vonal vagy ív vonallánccá való alakításához.
3 Írja be a j karaktert (Egyesítés).
4 Válasszon ki egy vagy több két végén összeérő vonalláncot, vonalat vagy
ívet.
A program ekkor mindegyik kiválasztott vonalláncot, vonalat vagy ívet
egyetlen vonallánccá egyesíti.
Parancssor: VLEDIT
Vonalláncon lévő csúcspont törlése

2 Válasszon ki egy vonalláncot.
3 Írja be a következőt: e (Csúcspont szerkesztése).
Az első csúcspontot X jelöli. Használja a Következő opciót az X-nek arra
a csúcspontra való mozgatásához, amely közvetlenül az Ön által törölni
kívánt előtt van.
4 Írja be a következőt: s (Egyenesít).
5 Használja a Következő opciót az X-nek arra a csúcspontra való
mozgatásához, amely közvetlenül az Ön által törölni kívánt mellett van.
6 Írja be a következőt: r (Rajta).
A vonalláncon lévő csúcspont törlődik. A törölt csúcspont mindkét
oldalán lévő csúcspontokat egy egyenes vonallánc köti össze.
7 A töréspontok szerkesztésének befejezéséhez billentyűzze be: k (Kilép).

Parancssor: VLEDIT
Egyes vonallánc-szakaszok elvékonyítása, illetve szélesítése

2 Válassza ki a módosítani kívánt vonalláncot.
3 Billentyűzze be: t (Töréspont szerkesztése).
Az első töréspontot egy kis kereszt jelöli. Mozgassa a keresztet a megfelelő
töréspontig a Következő és Előző opciók használatával.
5 Írja be az új kezdő- és végszélesség értékét és nyomja meg az ENTER
billentyűt a következő töréspontra mozgatáshoz. Ismételje a 4. és 5. lépést
valamennyi szakasz esetén.
6 Írjon be egy v karaktert (Vissza), a műveletek visszafordításához a VLEDIT
parancs indításáig.
7 A töréspontok szerkesztésének befejezéséhez billentyűzze be: k (Kilép).
Parancssor: VLEDIT
Spline-görbék szerkesztése
A spline-görbék alakjának megváltoztatásához az általános szerkesztési opciók
is elérhetők.
A spline-görbéket a szokásos, minden objektumhoz rendelkezésre álló
eszközökön kívül a SPLINEDIT paranccsal is módosíthatja.
■ Illesztési adat.Módosítja az illesztési adatokat és a tűrést, melyek a

spline-görbét definiálják.
■ Zár.A nyitott spline-görbét folytonos, zárt hurokká alakítja.
■ Töréspont mozgatása.Az illesztési pontot új helyre mozgatja.

■ Finomít.A spline definícióját módosítja kontrollpontok hozzáadásával,
a súlyozás módosításával és a spline rendjének növelésével.
■ Megfordít.A spline irányát változtatja meg.
A spline tűrését is módosíthatja. A tűrés azt határozza meg, hogy a spline-görbe

milyen pontosan illeszkedik az illesztési pontokhoz. Minél kisebb a tűrés,
annál pontosabban követi a spline a pontokat.
Spline módosítása fogókkal

Egy spline kiválasztásakor a fogók megjelennek az illesztési pontokban (a GRIPS
rendszerváltozó értékének 1-nek kell lennie). A fogókat a spline alakjának és
helyének megváltoztatására használhatja.
A műveletek után az illesztési pontok eltűnnek, és fogók jelennek meg
a kontrollpontok helyén. Ezek a műveletek magukba foglalják a spline
metszését is, elmozdítják a kontrollpontokat, és törlik az illesztési adatot. Ha
a spline vezérlőkerete be van kapcsolva (a SPLFRAME rendszerváltozó értéke
1), a fogók, a kontrollpontok és az illesztési pontok is megjelennek, ha
elérhetők.
kontrollpontok
kontrollpontok
illesztési illesztési
pontok pontok
spline illesztési tűrése = 0 spline illesztési tűrése = .5
Lehetőség van a spline-görbék illesztési pontjainak törlésére, további illesztési

pontok hozzáadására, valamint a spline-görbék alakjának módosítása érdekében
az illesztési pontok áthelyezésére. A spline-görbék nyithatók illetve zárhatók,
kezdő- és végérintőik módosíthatók. A spline-görbék iránya megfordítható. A
spline-görbék tűrése szintén megváltoztatható. A tűrés azt határozza meg, hogy
a spline-görbe milyen pontosan illeszkedik az illesztési pontokhoz. Minél
kisebb a tűrés, annál pontosabban követi a spline a pontokat.
Spline alakjának megváltoztatása

A spline pontosságának növelése a görbe valamely szakaszán a kontrollpontok
számának növelésével vagy az egyes kontrollpontok súlyának
megváltoztatásával lehetséges. Ha egy kontrollpont súlyát megnöveli, a

spline-görbe jobban fog közelíteni ahhoz a ponthoz. A spline-görbék a görbe
rendjének megváltoztatásával is finomíthatók. Egy spline rendje a spline
polinom fokszáma + 1. Egy harmadfokú spline például 4-ed rendű. Minél
magasabb egy spline rendje, annál több kontrolpontja van.
Tanulmányozza a következő példát. A földrajzi kontúrt egy egy spline
segítségével ábrázolt. A fogók be vannak kapcsolva, és a pontosság növeléséhez
a negyedik illesztési pontot át kell helyezni. A spline-görbe kiválasztását
követően a fogók megjelennek a kontrollpontokban. Ha a spline-görbét
pontokhoz illesztéssel hozta létre, és ezt az információt nem törölte a
SPLINEDIT parancs Tisztítás opciójának használatával, és kijelöli az Illesztési
adat opciót, akkor a fogók a kontrollpontok helyett a kijelölt spline illesztési
pontjain jelennek meg.
negyedik kiválasztott illesztési pont eredmény

illesztési pont áthelyezése
Lásd még:
Spline szerkesztése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Objektum ➤ Spline menüpontra.

2 Jelölje ki a módosítani kívánt spline görbét.

3 Módosítsa a spline görbét az alábbi opciók bebillentyűzésével:
■ A spline-görbét meghatározó illesztési adat módosításához billentyűzze
be: i (Illesztési adat).
■ Egy nyitott spline folytonos, zárt hurokká alakításához billentyűzze
be: z (Zár).
■ Egy illesztési pont új helyre mozgatásához billentyűzze be: ko
(Töréspont mozgatása).
■ A spline definíciójának módosításához kontrollpontok hozzáadásával,
a súlyozás módosításával és a spline rendjének növelésével billentyűzze
be: f (Finomít).
■ A spline irányának megfordításához billentyűzze be: e (Megfordít).
■ Az utolsó szerkesztési művelet visszavonásához billentyűzze be: v
(Vissza).
4 Billentyűzze be: k (Kilép), hogy kilépjen a parancsból.
Parancssor: SPLINEDIT
Csavarvonalak módosítása
Egy csavarvonal alakjának és méretének módosítására használhatja a fogókat,
vagy a Tulajdonságok palettát.
Egy csavarvonalon a fogókat a következők megváltoztatására használhatja:
■ Kezdőpont
■ Alapsugár
■ Felső sugár
■ Magasság
■ Hely
Ha egy fogót használ egy csavarvonal alapsugarának módosítására, a felső

sugár léptéket vált, hogy az aktuális méretarányt fenntartsa. Használja a
Tulajdonságok palettát, hogy az alapsugárat a felső sugártól függetlenül
módosítsa.

Használhatja a Tulajdonságok palettát más csavarvonal tulajdonságok
megváltoztatására, mint például
■ Fordulatok száma (Fordulatok)

■ Fordulat magassága
■ A csavarás iránya: az óramutató járásával megegyező (ÓJM) vagy az
óramutató járásával ellentétes (ÓJE)
A Kényszerítés tulajdonsággal előírhatja, hogy a csavarvonal Magasság,

Fordulatok, vagy Fordulási magasság tulajdonságai kényszerítettek legyenek.
A Kényszerítés tulajdonság van hatással arra, hogy a csavarvonal hogyan
módosul, ha a Magasság, Fordulatok, vagy a Fordulat magassága tulajdonságot
megváltoztatjuk, akár a Tulajdonságok paletta, akár a fogók szerkesztése útján.
Az alábbi táblázat a csavarvonal viselkedését mutatja, attól függően, hogy mely
tulajdonságot kényszerítették.
Kényszerített Módosítandó Az ezekre a csavarvonal-tulajdonságokra

tulajdonság tulajdonság gyakorolt hatás
Magasság Fordulatok Fordulat

magassága
Magasság Magasság Megváltozott Rögzített Megváltozott
Fordulatok Rögzített Megváltozott Megváltozott
Fordulat magassága Rögzített Megváltozott Megváltozott
Fordulatok Magasság Megváltozott Rögzített Megváltozott
Fordulatok Rögzített Megváltozott Megváltozott
Fordulat magassága Megváltozott Rögzített Megváltozott
Fordulat magassága Magasság Megváltozott Megváltozott Rögzített
Fordulatok Megváltozott Megváltozott Rögzített
Fordulat magassága Rögzített Megváltozott Megváltozott
Lásd még:
“Csavarvonalak rajzolása” 483. oldal
Többszörösvonalak módosítása
A többszörösvonal objektumok legalább 1 és legfeljebb 16 párhuzamos vonalból
állnak, amelyeket elemnek neveznek. A többszörösvonalak vagy elemeik

módosításához a szokásos szerkesztő parancsok, egy többszörösvonal
szerkesztésére szolgáló parancs, és többszörösvonal-stílusok használhatók.
A többszörösvonal szerkesztés speciális szolgáltatásai a TVEDIT paranccsal
érhetők el, amely magába foglalja a következőket:
■ Csúcspont hozzáadása vagy törlése

■ Sarokcsatlakozások láthatóságának vezérlése
■ Más többszörösvonalakkal történő metszés stílusának vezérlése
■ Hézagok nyitása vagy bezárása többszörösvonal objektumokban
Többszörösvonalak csúcspontjainak hozzáadása és törlése

A többszörösvonalakhoz új csúcspontokat lehet hozzáadni, illetve a meglévők
bármelyikét törölni lehet.
törölni kívánt vonallánc a

csúcspont csúcspont törlése
a többszörösvonalban után
Többszörösvonal metszéspontjainak módosítása

Ha egy rajzban két többszörösvonal találkozik, meghatározható metszésük
módja. A többszörösvonalak egymást keresztezve vagy T-alakban
találkozhatnak, a kereszteződések illetve a T-alakzatok zártak, nyitottak vagy
egyesítettek lehetnek.
zárt kereszteződés nyitott T elágazás egyesített

kereszteződés
Többszörösvonal-stílusok módosítása
Használhatja a TVSTÍLUS parancsot többszörösvonal-stílusok szerkesztéséhez,
többszörösvonal elemek vagy végződések vagy a háttér kitöltési
tulajdonságainak megváltoztatására a pótlólag létrehozott többszörösvonalak
esetén.

A többszörösvonalak stílusa az azokat alkotó vonalelemek számát, valamint
az egyes elemek színét, vonaltípusát és a többszörösvonal középvonalától
(origójától) mért párhuzamos eltolását vezérli. Módosíthatja az egyesítések,
véglezárások és a háttérkitöltés megjelenítését is.
A többszörösvonal-stílusoknak a következő korlátozásai vannak:
■ Nem módosíthatja a STANDARD többszörösvonal-stílus, vagy bármely, a

rajzban már használt többszörösvonal-stílus elem és többszörösvonal
tulajdonságait.
■ Egy meglévő többszörösvonal-stílus szerkesztését azelőtt kell elvégezni,
mielőtt ezzel a stílussal rajzolni kezdene.
MEGJEGYZÉS Ha a TVSTÍLUS parancsot használja többszörösvonal-stílus létrehozásához

annak elmentése nélkül, majd egy másik stílust jelöl ki, vagy új stílust hoz létre, akkor az
első TVSTÍLUS tulajdonságai elvesznek. A tulajdonságok megőrzéséhez minden egyes
többszörösvonal-stílust el kell menteni egy MLN fájlba.
Szokásos szerkesztőparancsok használata többszörösvonalakhoz

A legtöbb szokásos szerkesztőparancs használható a többszörösvonalakhoz is,
kivéve a következőket:
■ MEGTÖR
■ LETÖR
■ LEKEREKÍT
■ HOSSZABBÍT
■ PÁRH
Ezen műveletek végrehajtásához először használja a SZÉTVET parancsot, hogy

a többszörösvonal objektumot elkülönített vonal objektumokkal helyettesítse.
MEGJEGYZÉS Ha egy többszörösvonal objektumot metsz vagy hosszabbít meg, csak

az első találkozó határvonal objektum határozza meg a többszörösvonal végének alakját.
Többszörösvonal nem rendelkezhet összetett határvonallal a végpontjánál.
Lásd még:
“Többszörösvonal objektum rajzolása” 460. oldal

Csúcspont törlése többszörösvonalból
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Objektum ➤ Többszörösvonal

menüpontra.
2 A Többszörösvonal szerkesztő eszközök párbeszédpanelben válassza a
Töréspont törlése parancsot.
3 A rajzon jelölje ki a törölni kívánt csúcspontot. majd nyomja meg az
ENTER billentyűt.
Parancssor: TVEDIT
Zárt kereszteződés létrehozása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Objektum ➤ Többszörösvonal

menüpontra.
2 A Többszörösvonal szerkesztő eszközök párbeszédpanelben válassza a
Zárt kereszteződés parancsot.
3 Válassza ki azt a többszörösvonalat, melyet az előtérbe kíván helyezni.
4 Válassza ki azt a többszörösvonalat, melyet a háttérbe kíván helyezni.
A kereszteződés módosul. Folytathatja az egymást metsző
többszörösvonalak kiválasztását módosításra, vagy nyomja meg az ENTER
billentyűt a parancs befejezéséhez. Az ENTER billentyű újbóli
megnyomásával ismét megjelenik a Többszörösvonal szerkesztő eszközök
párbeszédpanel.
Többszörösvonal-stílus módosítása
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Többszörösvonal-stílus menüpontjára.

2 A Többszörösvonal-stílus párbeszédpanelben válassza ki a stílus nevét
a listából. Kattintson a Módosítás nyomógombra.
3 Kattintson az Elemtulajdonságokra.
4 A Többszörösvonal-stílus módosítása párbeszédpanelben változtassa meg
a beállításokat szükség szerint.
6 A stíluson végzett változtatások elmentéséhez az MLN fájlba, kattintson
a Többszörösvonal-stílus párbeszédpanelben található Mentés
nyomógombra.

Parancssor: TVSTÍLUS

726
Alkatrész 6
Munkavégzés 3D modellekkel
22. fejezet 3D modellek létrehozása

23. fejezet 3D szilárdtestek és felületek módosítása
24. fejezet Metszetek és 2D rajzok létrehozása 3D modellekből
727
728
22
Ebben a fejezetben
■ A 3D modellezés áttekintése
■ 3D szilárdtestek és felületek
létrehozása
■ Ellenőrizze a Szilárdtest modellen
belül az ütközéseket
■ Hálók létrehozása
■ Drótváz modellek létrehozása
■ 3D vastagság hozzáadása
objektumokhoz
729
A 3D modellezés áttekintése
A 3D modellezéssel a terv szilárdtest-, drótváz- és hálómodelljét készítheti el.
A háromdimenziós térben való modellezésnek számos előnye van. Lehetséges
■ A modell bármilyen nézőpontból megtekinthető

■ Automatikusan készíthet megbízható szabványos és segédvetületeket
■ Metszetek és 2D rajzok létrehozása
■ Eltávolíthatja a takart vonalakat és valósághűen árnyalhatja a modellt
■ Ütközések ellenőrzése
■ Megvilágítás hozzáadása
■ Valósághű renderelések létrehozása
■ Navigálás a modellen
■ A modell használata animáció létrehozására
■ Műszaki vizsgálat végrehajtása
■ Gyártási adatokat készíthet a modellből
Testmodellezés
Amikor szilárdtest modelleket hoz létre, akkor a szilárdtesteket és a felületeket
a modell építőelemeiként használja.
Egy szilárdtest objektum egy objektum teljes térfogatát szemlélteti. A 3D
modelltípusok között a szilárdtest modellek a leginformatívabbak és legkevésbé
félreérthetőek. Az összetett szilárdtest-alakzatok emellett a drótvázaknál és
síkhálóknál könnyebben szerkeszthetők és módosíthatók.
Lásd még:
3D (FKR) munkasíkok megadása
Dinamikus FKR használata szilárdtest modellekkel
730 | Fejezet 22 3D modellek létrehozása

3D szilárdtestek és felületek létrehozása
A 3D szilárdtestek és felületek létrehozásának
áttekintése
Alapvető 3D formákat (primitív testeket) hozhat létre: téglatesteket, kúpokat,
hengereket, gömböket, ékeket, gúlákat és tóruszokat (gyűrűk). Ezeket azután
kombinálhatja sokkal összetettebb szilárdtestekké az egyesítés, kivonás és
közösrész (átlapolás) műveletek használatával.
Lehetőség van 3D szilárdtest és felület objektumok létrehozására már meglévő
objektumokból, a következő objektumok révén:
■ Objektumok kihúzása
■ Objektumok söprése útvonal mentén
■ Objektumok elforgatása egy tengely körül
■ Pásztázás görbék sorozatán keresztül
■ Test szeletelése
■ Vastagsággal rendelkező sík objektumok átalakítása testekké és felületekké
A szilárdtestek és a felületek abban a látványstílusban jelennek meg, amelyek

a nézetablakra vannak alkalmazva.
A szilárdtesteket fizikai tulajdonságaik alapján elemezheti (térfogat,
tehetetlenségi nyomaték, tömegközéppont stb.) Adatokat exportálhat a
szilárdtest objektumokról olyan alkalmazásokba, mint az NC marás
(számjegyvezérléses marás) vagy a VEM elemzés (végeselem-módszer). A
szilárdtest szétvetésével a szilárdtestet lemezekre, testekre, felületekre és
drótvázobjektumokra bonthatja.
Az ISOLINES rendszerváltozó a drótváz görbe részeinek megjelenítéséhez
használt vonalkázások számát vezérli. A FACETRES rendszerváltozó az árnyalt
és takartvonalas megjelenítés finomságát állítja be.
Alapértelmezésként a 3D szilárdtestek rögzítik az eredeti formáik előzményeit.
Az előzmények lehetővé teszi az összetett szilárdtesteket felépítő eredeti formák
megtekintését. A szilárdtestekre és felületekre vonatkozó előzménybeállításokkal
kapcsolatos további információért lásd a következőt: Összetett szilárdtestek
eredeti alakjának megjelenítése.
3D szilárdtestek és felületek létrehozása | 731

3D primitív testek létrehozása
Téglatest alakú szilárdtest létrehozása
A TTEST Kocka parancsát egyenlő oldalú téglatest létrehozására használhatja.
Ha téglatest létrehozásakor a Kocka vagy a Hossz opciót használja, akkor

meghatározhatja a téglatestnek az XY síkban való forgását is, mikor a hosszúság
meghatározása miatt kattint.
Téglatestnek az adott középponttal való létrehozásához a Középpont opciót
is felhasználhatja.
Téglatest létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Téglatest menüpontjára.

2 Adja meg az alap első sarokpontját.
3 Adja meg az alap átellenes sarokpontját.
4 Adja meg a magasságot.
Parancssor: TTEST

3D Építő panel, Téglatest
Ék alakú szilárdtest létrehozása

Éket hozhat létre.
Az ék alapját az aktuális FKR XY síkjával párhuzamosan rajzolja meg úgy, hogy
a lejtős felület az első csúccsal van szemben. Az ék magassága párhuzamos a
Z tengellyel.
Az ÉK parancs Kocka opciójával egyenlő hosszúságú élekkel rendelkező éket

hozhat létre.
Ha az ék létrehozásakor a Kocka vagy a Hosszúság opciót használja, akkor a

hosszúság megadásakor való kattintáskor meghatározhatja az ék XY síkban
való elforgását is.
Éknek az adott középponttal való létrehozásához a Középpont opciót is
felhasználhatja.
Ék létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Ék menüpontjára.

2 Adja meg az alap első sarokpontját.
3 Adja meg az alap átellenes sarokpontját.
4 Adja meg az ék magasságát.

Parancssor: ÉK
3D Építő panel, Ék
Kúp alakú szilárdtest létrehozása

Alapértelmezésként a kúp alapja az aktuális FKR XY síkján fekszik. A kúp
magassága párhuzamos a Z tengellyel.
A KÚP parancs Tengelyvégpont opciójával meghatározhatja a kúp magasságát
és tájolását. A tengelyvégpont a kúp csúcspontja, illetve a felső lap középpontja,
amennyiben a Felső sugár opciót használja. A tengely végpontja bárhol lehet
a 3 dimenziós térben
A KÚP parancs 3P (három pont) opciójával három pontnak a háromdimenziós
térben való megadásával meghatározhatja a kúp alapját.
Használja a KÚP parancs Felső sugár opcióját olyan csonkakúp létrehozásához,
amely elliptikus vagy sík laphoz szűkül.
Olyan kúpos test létrehozásához, amely esetében meghatározott szög szükséges

az oldalak megadásához, rajzoljon egy kétdimenziós kört, majd használja a
KIHÚZ parancsot és a Szűkülési szög opciót a körnek a Z tengely mentén a
szögben való szűkítéséhez. Ez a módszer azonban kihúzott testet, és nem pedig
igazi kúpos primitív testet hoz létre.
Kör alapú kúp létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Kúp menüpontjára.

2 Adja meg az alap középpontját.
3 Adja meg az alap sugarát vagy átmérőjét.
4 Adja meg a kúp magasságát.

Parancssor: KÚP
3D Építő panel, Kúp
Ellipszis alapú kúpok létrehozása

2 Írja be: e (Elliptikus).
3 Adja meg az első tengely végpontját. Adja meg az első tengely
kezdőpontját.
4 Adja meg az első tengely másik végpontját. Ez az első tengely végpontja.
5 Adja meg a második tengely végpontját (hossz és forgatás).
Parancssor: KÚP
Csonkakúp létrehozása

4 Írja be a következőt: t (Felső sugár).
5 Adja meg a felső sugarat.
Parancssor: KÚP

A tengely végpontja által meghatározott magasságú és tájolású kúpos test

létrehozása.

4 A parancssorba írja be: a.
5 Adja meg a kúp tengelyének végpontját.
Parancssor: KÚP
Henger alakú szilárdtest létrehozása
Használja a HENGER parancs Tengely végpontja opcióját a kúp magasságának

és tájolásának meghatározásához. A tengely végpontja a henger felső lapjának
középpontja. A tengely végpontja bárhol lehet a 3 dimenziós térben.
A HENGER parancs 3P (három pont) opciójával három pontnak a
háromdimenziós térben való megadásával meghatározhatja a henger alapját.
Ha sajátos mintákkal rendelkező hengeres formát, például amelynek oldalai
hornyoltak, kíván létrehozni, hozza létre alapjának 2D profilját zárt VLÁNC
paranccsal, majd használja a KIHÚZ parancsot magasságának a Z tengely
mentén való megadásához. Ez a módszer azonban kihúzott testet, és nem
pedig igazi kúpos primitív testet hoz létre.
Kör alapú henger létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Henger menüpontjára.

4 Adja meg a henger magasságát.
Parancssor: HENGER
3D Építő panel, Henger
Ellipszis alapú henger alakú szilárdtest létrehozása

2 Írja be: e (Elliptikus).
3 Adja meg az első tengely végpontját. Adja meg az első tengely
kezdőpontját.
4 Adja meg az első tengely másik végpontját. Ez az első tengely végpontja.
5 Adja meg a második tengely végpontját (hossz és forgatás).
6 Adja meg a henger magasságát.
Parancssor: HENGER
A tengely végpontja által meghatározott magasságú és tájolású henger alakú

szilárdtest létrehozása.

4 A parancssorba írja be: a.
5 Adja meg a henger tengelyének végpontját.

Parancssor: HENGER
Gömb alakú szilárdtest létrehozása

A középpont meghatározásakor a gömb úgy helyezkedik el, hogy középtengelye
párhuzamos lesz az aktuális felhasználói koordináta-rendszerrel (FKR).
Gömb megadásához a GÖMB parancs bármelyik következő opcióját

használhatja:
■ 3P (Három pont). Három pontnak a háromdimenziós térben bárhol való

meghatározásával megadja a gömb kerületét. A három pont egyúttal a
kerület síkját is meghatározza.
■ 2P (Két pont). Két pontnak a háromdimenziós térben bárhol való
meghatározásával megadja a gömb kerületét. A kerület síkját az első pont
Z értéke határozza meg.
■ ÉÉS (Érintő, Érintő, Sugár) Két objektumot érintő megadott sugárral
adja meg a gömböt. A megadott érintési pontok az aktuális FKR-re vetülnek.
Gömb létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Gömb menüpontjára.

2 Adja meg a gömb középpontját.
3 Adja meg a gömb sugarát vagy átmérőjét.

Parancssor: GÖMB
3D Építő panel, Gömb
Három pont által meghatározott gömb alakú szilárdtest létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Gömb menüpontjára.

2 Írja be a következőt: 3p.
3 Jelölje ki az első pontot.
5 Adja meg a harmadik pontot.
Parancssor: GÖMB
3D Építő panel, Gömb
Gúla alakú szilárdtest létrehozása

Gúla alakú szilárdtestet hozhat létre. A gúla oldalainak száma 3 és 32 közötti
lehet.
A gúla tengelye végpontja helyzetének megadásához használja a GÚLA parancs

Tengely végpont opcióját. A tengelyvégpont a gúla csúcspontja, illetve a felső
lap középpontja, amennyiben a Felső sugár opciót használja. A tengely
végpontja bárhol lehet a 3 dimenziós térben. A tengely végpont meghatározza
a gúla hosszát és irányát.
Csonkagúla létrehozásához használja a Felső sugár opciót, amely ahhoz a felső
síkhoz szűkít, amely az alappal megegyező számú oldallal rendelkezik.

Gúla alakú szilárdtest létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Gúla menüpontjára.

4 Adja meg a gúla magasságát.
Parancssor: GÚLA
3D Építő panel, Gúla
Csonkagúla alakú szilárdtest létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Gúla menüpontjára.

4 Írja be a következőt: t (Felső sugár).
5 Adja meg a felső sugarat.
6 Adja meg a gúla magasságát.
Parancssor: GÚLA
3D Építő panel, Gúla

Tórusz alakú szilárdtest létrehozása
A tórusz két sugármérettel határozható meg. Az egyik a csőátmérő, a másik a

tórusz középpontjának és a cső középvonalának távolsága.
A TÓRUSZ parancs 3P (három pont) opciójával három pontnak a
háromdimenziós térben való megadásával meghatározhatja a tórusz kerületét.
A program a tóruszt az aktuális FKR XY síkjával párhuzamosan, és e sík által
kettészelve rajzolja meg (ez nem feltétlen igaz abban az esetben, ha a TÓRUSZ
parancs 3P [Három pont] opcióját használja).
Önmagát metsző tóruszt is létre lehet hozni. Az önmagát metsző tórusznak
nincs középső furata: a cső sugara nagyobb, mint a tórusz sugara.
Tórusz létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Tórusz menüpontjára.

2 Adja meg a tórusz középpontját.
3 Adja meg a tórusz sugarát vagy átmérőjét.
4 Adja meg a megforgatott tömlő sugarát vagy átmérőjét.
Parancssor: TÓRUSZ
3D Építő panel, Tórusz
Vlánctest létrehozása
Soklapú testet a vonallánccal azonos módon rajzolhat meg. Alapértelmezésként
a vlánctest négyszögletű profillal rendelkezik. Megadhatja a profil magasságát
és szélességét. Használja a VLÁNCTEST parancsot a modell falainak
létrehozásához.

A vlánctest rajzolásakor az Ív opcióval adhat ívszakaszokat a vlánctesthez. A
szilárdtestnek az első és az utolsó megadott pont közötti bezárásához a Bezárás
opciót használhatja.
A PSOLWIDTH rendszerváltozó beállítja a vlánctestek alapértelmezett
szélességét. A PSOLHEIGHT rendszerváltozó az alapértelmezett magasságot
állítja be.
Ha meglévő objektumot használ a vlánctest létrehozásához, akkor a DELOBJ
rendszerváltozó szabályozza, hogy az útvonal automatikusan törlődjön a
szilárdtest létrehozásával, vagy a program a felhasználótól kérjen utasítást az
objektum törlésére.
A vlánctestek söpört szilárdtestek (olyan szilárdtestek, amelyeket meghatározott
útvonal mentén, adott profillal rajzol a program), és söpört szilárdtestként
jelennek meg a Tulajdonságok palettán.
Vlánctest rajzolása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Vlánctest menüpontjára.

2 Jelölje ki a kezdőpontot.
3 Adja meg a következő pontot.
4 A megfelelő szilárdtest befejezéséhez ismételje meg a 3. lépést.

Parancssor: VLÁNCTEST
3D Építő panel, Vlánctest
Vlánctest létrehozása meglévő objektumból.
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Vlánctest menüpontjára.

2 Írja be a következőt: o, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
3 Jelöljön ki egy vonalat, 2D vonalláncot, ívet vagy kört.
A szilárdtest létrehozását követően az eredeti objektum törölhető vagy
megtartható, a DELOBJ rendszerváltozó beállításától függően.
Parancssor: VLÁNCTEST
3D Építő panel, Vlánctest

Szilárdtestek és felületek létrehozása vonalakból
és görbékből
Objektumok kihúzása
Ha zárt objektumot húz ki, akkor az eredő objektum szilárdtest. Ha nyitott

objektumot húz ki, akkor az eredő objektum felület.
A következő objektumok és alobjektumok kihúzása lehetséges:
■ Vonalak
■ Ívek
■ 2D vonalláncok
■ 2 dimenziós spline objektumok
■ Körök
■ Ellipszisek
■ 3D lapok
■ 2D tömörek
■ nyomvonalak
■ Lemezek
■ Síkfelületek

■ Szilárdtesteken lévő síkfelületek
MEGJEGYZÉS A szilárdtesteken lévő lapokat a CTRL billentyű megnyomásával és

nyomva tartásával választhatja ki, egyszerre több lapot is kiválaszthat.
A következők kihúzása nem lehetséges:
■ Átmenő vagy önmagát metsző szakasszal rendelkező vonalláncok

■ Blokkba foglalt objektumok
Ha a kiválasztott vonallánc szélességgel rendelkezik, az figyelmen kívül marad,

és a vonallánc a vonallánc középvonalától számítva kerül kihúzásra. Ha a
kiválasztott objektum szélességgel rendelkezik, az figyelmen kívül marad.
Ha vonalakat vagy íveket alkalmazó profilból kíván szilárdtestet létrehozni,
akkor használja a VLEDIT parancs Egybefűz parancsát ahhoz, hogy egyszerű
szilárdtest objektummá alakítsa át őket. A KIHÚZ használata előtt az
objektumok lemezzé alakíthatók.
Az objektumok kihúzásakor a következő opciók bármelyikét megadhatja:
■ Útvonal
■ Profilszög
■ Irány
Kihúzott szilárdtest útvonalának megadása

Az Útvonal opció segítségével objektumot adhat meg a kihúzás útvonalaként.
A kiválasztott objektum profilját a program a kiválasztott útvonal mentén
húzza ki a szilárdtest vagy felület létrehozásához. A legjobb eredmény
érdekében javasolt, hogy az útvonal a kihúzott objektum határán vagy azon
belül húzódjon.
A kihúzás eltér a söpréstől. Ha profilt húz ki egy útvonal mentén, akkor a
program az útvonalat a profilhoz mozgatja, ha még nem metszi a profilt.
Ezután a profilt a program végigmozgatja az útvonal mentén.
MEGJEGYZÉS Az útvonalnak a SÖPRÁS paranccsal együtt való használata jobb

irányíthatóságot és jobb eredményeket biztosít.
A kihúzott szilárdtest a profil síkjától indul és az útvonal végpontjában az

útvonalra merőleges síkban ér véget.

A következő objektumok lehetnek útvonalak:
■ Vonalak
■ Körök
■ Ívek
■ Ellipszisek
■ 2D vonalláncok
■ 3D vonalláncok
■ 3D spline görbék
■ Szilárdtestek éle
■ Felületek éle
■ Csavarvonalak
Kihúzott szilárdtest szűkülési szögének megadása

A kihúzás szűkítése azoknál a részeknél igazán hasznos, amelyeknek oldalai
szűkülnek, például egy öntödében a fémtermékek készítéséhez használt
öntőprofilnál. A nagy szűkülési szögek használata kerülendő Túl nagy szög
esetén a profil a meghatározott magasság elérése előtt összeszűkülhet egy
pontba.
Kihúzott szilárdtest irányának megadása

Az Irány opcióval két pont megadása révén meghatározhatja a kihúzás hosszát
és irányát.
Objektum kihúzása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Kihúzás menüpontjára.

2 Válassza ki a kihúzni kívánt objektumo(ka)t, majd nyomja meg az ENTER
billentyűt.
3 Adja meg a magasságot.
A kihúzást követően az eredeti objektum(ok) törölhetőek vagy
megtarthatóak a DELOBJ rendszerváltozó beállításától függően.

Parancssor: KIHÚZ
3D Építő panel, Kihúzás
Objektumok útvonal mentén történő kihúzása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Kihúzás menüpontjára.

2 Válassza ki a kihúzni kívánt objektumo(ka)t.
3 Írja be, hogy t (Útvonal), majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
4 Jelölje ki az útvonalként használni kívánt objektumot.
A kihúzást követően az eredeti objektum(ok) törölhetőek vagy
megtarthatóak a DELOBJ rendszerváltozó beállításától függően.
Parancssor: KIHÚZ
3D Építő panel, Kihúzás
Szilárdtest vagy felület létrehozása söpréssel

A SÖPRÉS paranccsal új szilárdtestet vagy felületet hozhat létre nyitott vagy
zárt síkbeli görbe (profil) 2D vagy 3D útvonal mentén való söprése révén.
Ha zárt görbét söpör az útvonal mentén, akkor az eredmény szilárdtest lesz.
Ha nyitott görbét söpör az útvonal mentén, akkor az eredmény felület lesz.
A söprés eltér a kihúzástól. Amikor az útvonal mentén söpri a profilt, akkor a
program a profilt az útvonalra merőlegesen (derékszögben) mozgatja és rendezi
el. Ezután a profilt a program végigmozgatja az útvonal mentén.
TIPP Az olyan profilok, mint a zárt vonallánc csavarvonal mentén való söpréséhez
mozgassa vagy forgassa a profilt a helyére, majd a SÖPRÉS parancsban kapcsolja ki az
Igazítás opciót. Ha modellezési hibát kap, akkor győződjön meg arról, hogy az eredmény
nem metszi önmagát.

Objektumok söprésekor az objektumok söprés közben elcsavarhatóak vagy
léptékezhetőek. A profil söprését követően a profil következő tulajdonságait
határozhatja meg a Tulajdonságok paletta használatával:
■ Profil elforgatása
■ Léptékezés útvonal mentén
■ Elcsavarás útvonal mentén
■ Dőlés (természetes elforgatás)
MEGJEGYZÉS A tulajdonságok paletta nem engedi e tulajdonságok módosítását, ha az

Igazítás opciót kikapcsolta a profil söprésekor vagy ha a módosítás modellezési hibát,
például önmagát metsző szilárdtestet eredményezne. Figyelmeztető üzenet nem jelenik
meg.
Egyszerre több objektumot is söpörhet, de ilyenkor ugyanazon a síkon kell

elhelyezkedniük.
A söpört szilárdtest vagy felület létrehozásakor a következő objektumokat és
útvonalakat használhatja:
Söpörhető objektumok Söprési útvonalként használható

(Profilok) objektumok
Vonal Vonal
Ív Ív
Elliptikus ív Elliptikus ív
2D vonallánc 2D vonallánc
2D görbe 2D görbe
Kör Kör
Ellipszis Ellipszis
3D lap 3D görbe
2D szilárdtest 3D vonallánc
Vastagvonal Csavarvonal
Lemez Szilárdtestek vagy felületek éle
Síkfelület
Szilárdtesteken lévő síkfelületek

A DELOBJ rendszerváltozó szabályozza, hogy az útvonal automatikusan

törlődjön a szilárdtest vagy a felület létrehozásával, vagy a program a
felhasználótól kérjen utasítást a profil és az útvonal törlésére.
Lásd még:
Csavarvonalak rajzolása
Szilárdtest vagy felület létrehozása objektum útvonal mentén való söprésével
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Söprés menüpontjára.

2 Jelölje ki a söprendő objektumokat.
4 Válassza ki a söprés útvonalát.
A söprés után az eredeti objektumokat a program a DELOBJ
rendszerváltozó beállításaitól függően törli vagy megtartja.
Parancssor: SÖPRÉS
3D Építő panel; Söprés
Szilárdtest vagy felület létrehozása pásztázással

A PÁSZTÁZ paranccsal 3D szilárdtestet vagy felületet hozhat létre két vagy
több keresztmetszeti görbén keresztül való pásztázással (szilárdtest vagy felölet
rajzolása).
Ha zárt keresztmetszeti görbék csoportján pásztáz keresztül, akkor az eredmény
szilárdtest lesz.

Ha nyitott keresztmetszeti görbék csoportján pásztáz keresztül, akkor az
eredmény felület lesz.
MEGJEGYZÉS A pásztázás során használt valamennyi görbének nyitottnak vagy zártnak

kell lennie. Nem használhat olyan kiválasztási csoportot, amely nyitott és zárt görbéket
egyaránt tartalmaz.
Megadhatja a pásztázási művelet útvonalát. Az útvonal megadásával jobban

kezelhető a pásztázott szilárdtest vagy felület alakja. Javasolt, hogy az
útvonalgörbe az első keresztmetszet síkjában kezdődjön és az utolsó
keresztmetszet síkjában érjen véget.
A pásztázás során vezérgörbéket is megadhat. A vezérgörbék a pásztázott

szilárdtest vagy felület alakja irányításának másik módját jelentik.
Vezérgörbéket használhat annak szabályozására, hogy a pontok miként
illeszkedjenek a megfelelő keresztmetszetekre a nem kívánt eredmények -
például az eredő szilárdtest vagy felület ráncai - kiküszöbölése érdekében.
Mindegyik vezérgörbének meg kell felelnie a következő kritériumoknak:
■ Mindegyik keresztmetszetet metszi

■ Az első keresztmetszetnél indul

■ Az utolsó keresztmetszetnél végződik
Bármennyi vezérgörbét választhat a pásztázott felülethez vagy szilárdtesthez.

Ha a pásztázott felület vagy szilárdtest létrehozásához kizárólag
keresztmetszeteket használ, akkor a Pásztázási beállítások párbeszédpanelben
található opciókat is használhatja a felület vagy szilárdtest alakjának
szabályozására.
Az alábbi táblázatban található következő objektumokat használhatja a
pásztázott objektum vagy felület létrehozásához.
Keresztmetszetként Pásztázó Útvonalként

használható útvonalként használható
objektumok használható objektumok
objektumok
Vonal Vonal Vonal
Ív Ív Ív
Elliptikus ív Elliptikus ív Elliptikus ív
2D vonallánc Spline 2D görbe
2D görbe Csavarvonal 3D görbe
Kör Kör 2D vonallánc
Ellipszis Ellipszis 3D vonallánc
Pontok (csak első és utolsó 2D vonallánc

keresztmetszet)
3D vonallánc
A DELOBJ rendszerváltozó azt szabályozza, hogy a keresztmetszetek, útvonalak

és vezérgörbék automatikusan törlődjenek a szilárdtest vagy felület
létrehozásakor, vagy a program a felhasználót kérje a profil(ok) és az útvonal
törlésére.
Szilárdtest vagy felület létrehozása keresztmetszetek csoportján keresztül

való pásztázással
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Pásztázás menüpontjára.

2 Válassza ki a keresztmetszeteket abban a sorrendben, amelyben a
szilárdtestet vagy a felületet át kívánja vinni a keresztmetszeteken.

■ Nyomja meg az ENTER billentyűt vagy írja be a c betűt a
keresztmetszetek kizárólagos használatához.
Megjelenik a Pásztázási beállítások párbeszédpanel. A párbeszédpanel
opcióival a szilárdtest vagy felület alakjának szabályozásához.
Módosítsa a módosítani kívánt beállításokat, majd kattintson az
Előnézetre a felület vagy szilárdtest előnézetének megtekintéséhez.
Kattintson az OK gombra, amikor végzett.
■ A vezérgörbék kiválasztásához írja be a g betűt. Válassza ki a
vezérgörbéket, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
■ Az útvonal kiválasztásához írja be a p betűt. Válassza ki az útvonalat,
A pásztázás után az eredeti objektumok a DELOBJ rendszerváltozó

beállításától függően törlődhetnek vagy megmaradhatnak.
Parancssor: PÁSZTÁZ
3D Építő panel, Pásztáz
Szilárdtest vagy felület létrehozása forgatással
Ha zárt objektumot forgat meg, akkor az eredmény szilárdtest lesz. Ha nyitott

objektumot forgat meg, akkor az eredmény felület lesz.
Egyszerre több objektumot lehet megforgatni.
Az objektumok megforgatásakor a következők bármelyikét adhatja meg azon
tengelyként, amely körül az objektum megfordul.
■ Az Ön által megadott két pont által meghatározott tengely

■ X tengely
■ Y tengely
■ Z tengely
■ Objektum által meghatározott tengely (Objektum opció)
Y tengely
X tengely
eredeti vonallanc megforgatva az X megforgatva az Y

tengely korul tengely korul
megforgatando tengely kivalasztva eredmeny

objektum
kivalasztva
A következő objektumokat alkalmazhatja a MEGFORGAT parancs

használatakor:
Megforgatható objektumok Forgástengelyként

használható objektumok
Vonal Vonal
Ív Lineáris vonallánc szakasz
Elliptikus ív Felület lineáris éle
2D vonallánc Szilárdtest lineáris éle
2D görbe
Kör
Ellipszis

Megforgatható objektumok Forgástengelyként
használható objektumok
3D lapok
2D szilárdtest
Vastagvonal
Lemez
Síkfelület
Szilárdtesten lévő síkfelület

Ha a szilárdtestet összeérő vonalakból felépített profilból hozza létre, akkor

használja a VLEDIT parancs Egyesít opcióját hogy egyszerű vonallánc
objektummá alakítsa őket a MEGFORGAT parancs használata előtt. Ha nem
alakítja ezeket az objektumokat egyszerű vonallánccá, akkor megforgatásukkor
felület jön létre.
Nem alkalmazhatja a MEGFORGAT parancsot blokkban lévő objektumok és
olyan vonalláncok esetében, amelyeknek egymást vagy önmagukat metsző
szakaszaik vannak.
Objektumok tengely körüli forgatása
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Megforgatás menüpontjára.

2 Válassza ki a megforgatni kívánt objektumo(ka)t.
3 Adja meg a forgástengely kezdő- és végpontját.
Adja meg a pontokat úgy, hogy az objektum a megadott forgástengely
pontok egyik oldalán helyezkedjen el. A pozitív tengelyirány a
kezdőponttól a végpontig mutat.
4 Adja meg a megforgatás szögét.
Parancssor: MEGFORGAT
3D Építő panel, Forgatás

Szilárdtestek és felületek létrehozása
objektumokból
A rajz meglévő objektumaiból felületeket hozhat létre.
■ 2D tömörek
■ Lemezek
■ Testek
■ Nyitott, nulla szélességű vonalláncok vastagsággal
■ Vonalak vastagsággal
■ Ívek vastagsággal
■ Sík 3D felületek
A SZÉTVET paranccsal az ívelt felülettel rendelkező 3D szilárdtestekből, mint

például a henger, hozhat létre felületeket.
A SÍKFEL parancsot síkfelület létrehozására használhatja. Használja az alábbi
módszerek egyikét:
■ Válasszon ki egy vagy több objektumot, amelyek egy vagy több körbezárt
területet alkotnak
■ Adja meg egy négyszög átellenes csúcsait
Amikor megadja a felület sarkait, a létrehozott felület párhuzamos a

munkasíkkal.
A KONVTESTTÉ parancsot a következő objektumok kihúzott 3D szilárdtestté

való alakítására használhatja:
■ Egységes szélességű, vastagsággal rendelkező vonalláncok

■ Zárt, nulla szélességű vonalláncok vastagsággal
■ Körök vastagsággal

MEGJEGYZÉS Nem használhatja a KONVTESTTÉ parancsot olyan vonalláncokra,
amelyek 0 szélességű csomópontokat vagy különböző szélességű szakaszokat tartalmaznak.
A DELOBJ rendszerváltozó szabályozza, hogy a kiválasztott objektumok

automatikusan törlődjenek-e, amikor a felület létrejön, vagy be lesz kérve az
objektumok törlése.
Egy vagy több objektum átalakítása felületté
1 kattintson a Módosítás menü » 3D műveletek » Felületté alakítás

menüpontjára.
2 Jelölje ki az átalakítani kívánt objektumokat.
Parancssor: KONVFELÜLETTÉ
3D Építő panel (kattintson az ikonra a felnagyításhoz), Átalakítás felületté
Síkfelület létrehozása meglévő objektumból
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Síkfelület menüpontjára.

2 Írja be az o betűt.
Parancssor: SÍKFEL
3D Építő panel, Síkfelület
Síkfelület létrehozása a felület csúcsainak meghatározásával
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Síkfelület menüpontjára.

2 Adja meg a felület első sarokpontját.
3 Adja meg a felület második sarokpontját.

Parancssor: SÍKFEL
3D Építő panel, Síkfelület
Vastagsággal rendelkező objektumok átalakítása kihúzott szilárdtestekké
1 Kattintson a Módosítás menü » 3D műveletek » Szilárdtestté alakítás

menüpontjára.
2 Jelöljön ki egyet vagy többet a következő, vastagsággal rendelkező
objektumok közül.
■ Egységes szélességű vonalláncok
■ Zárt, 0 szélességű vonalláncok
■ Körök
Parancssor: KONVTESTTÉ
3D Építő panel (kattintson az ikonra a felnagyításhoz), Átalakítás szilárdtestté
Szilárdtestek létrehozása felületekből

A felület megvastagításával bármilyen felülettípusból 3D szilárdtestet hozhat
létre.

A DELOBJ rendszerváltozó azt vezérli, hogy a kiválasztott objektum
automatikusan törlődik-e, amikor a felület létrejön, vagy a felhasználónak kell
döntenie az objektum törléséről.
Egy vagy több felület szilárdtestté alakítása
1 Kattintson a Módosítás menü » 3D műveletek » Vastagítás menüpontjára.

2 Jelölje ki a vastagítani kívánt felületeket.
4 Adjon meg a szilárdtest vastagságát.
Parancssor: VASTAGÍTÁS
3D Építő panel, Felület vastagítása
Összetett szilárdtestek létrehozása

megtekintését. A szilárdtestekre és felületekre vonatkozó előzménybeállításokkal
kapcsolatos további információért lásd a következőt: Összetett szilárdtestek
eredeti alakjának megjelenítése.
Az EGYESÍT parancs segítségével két vagy több test, illetve két vagy több lemez
térfogata egyetlen összetett objektummá egyesíthető.
1
2
egyesítendő objektumok eredmény
A KIVON paranccsal eltávolíthatja egy szilárdtest halmaz közös területét egy

másikból. A KIVON parancs használatával például hengerek kivonásával
furatokat készíthet az alkatrészre.

2
kisebbítendő kiválasztott kivonandó eredmény (az

objektum objektum érthetőség kedvéért
takartvonalasan)
A KÖZÖSRÉSZ paranccsal két vagy több átfedő szilárdtest közös térfogatából

összetett objektum hozható létre. A KÖZÖSRÉSZ parancs eltávolítja a nem
átfedő részeket, és a közös térfogatból egy összetett szilárdtestet hoz létre.
kiválasztott objektumok a eredmény

közösrészhez
Testek egyesítése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Egyesítés

menüpontjára.
2 Jelölje ki az egyesíteni kívánt objektumokat.
Szilárdtestek szerkesztése eszköztár
3D Építő panel, Egyesítés

Szilárdtest kivonása másik szilárdtestből
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Kivonás

menüpontjára.
2 Jelölje ki azokat az objektumokat, amelyekből ki akar vonni.
4 Jelölje ki azokat az objektumokat, amelyeket ki akar vonni.
Parancssor: KIVON
3D Építő panel, Kivonás
Két vagy több szilárdtest metszetéből álló szilárdtest létrehozása
1 Kattintson a Módosítás menü » Szilárdtestek szerkesztése » Metszet

menüpontjára.
2 Válassza ki a metszeni kívánt objektumokat.
Parancssor: KÖZÖSRÉSZ
3D Építő panel, Metszés
Szilárdtestek létrehozása szeleteléssel

A meglévő szilárdtestek szeletelésével új szilárdtesteket hozhat létre. A szelősíkot
többféleképpen megadhatja, például pontok megadásával, illetve felület vagy
síkbeli objektum kiválasztásával.

3
1
vágósíkot definiáló az objektum megtartott mindkét rész megtartva
három pont fele
A következő objektumok használhatók szelősíkként:
■ Felületek
■ Körök
■ Ellipszisek
■ Kör alakú vagy elliptikus ívek
■ 2D vonallánc szakaszok
Lásd még:
Szilárdtestek szelése
1 Kattintson a Módosítás menü » 3D műveletek » Szelés menüpontjára.

2 Válassza ki a szelni kívánt objektumokat.
4 Adja meg a szelősíkot definiáló két pontot.
5 Adja meg, hogy melyik oldalt kívánja megtartani, vagy írja be az m
karaktert mindkét oldal megtartásához.
Parancssor: SZEL
3D Építő panel (kattintson az ikonra a felnagyításhoz), Szelés
Szilárdtestek szelése síkbeli objektummal

4 A parancssorba írja be: o.
6 Szelősíkként való használathoz válasszon ki kört, ellipszist, ívet, 2D görbét
vagy 2D vonalláncot.
Parancssor: SZEL
Szilárdtestek szelése felülettel

4 A parancssorba írja be: s.
6 Jelöljön ki egy felületet a szelősíkként való használathoz.
Parancssor: SZEL
Ellenőrizze a Szilárdtest modellen belül az

ütközéseket
Az ÁTHATÁS parancsot a szilárdtestmodellen belüli ütközések (olyan területek,
ahol a 3D szilárdtestek metszik vagy átfedik egymást) két objektumcsoport
összevetésével, vagy valamennyi szilárdtest egymással való összevetésével
történő felderítésére használhatja.
Az ÁTHATÁS parancsot 3D szilárdtesteket tartalmazó blokkolok és blokkokba
beágyazott szilárdtestek esetén is használhatja.

Ha az ÁTHATÁS parancsot használja, akkor a program ideiglenes szilárdtesteket
hoz létre és emel ki a szilárdtestek metszési helyén.
Egyetlen kiválasztási halmaz (az objektumok egyetlen csoportja) megadásakor
az ÁTHATÁS parancs páronként megvizsgálja a halmaz minden elemét. Két
kiválasztási halmaz megadásakor az ÁTHATÁS parancs az első kiválasztási
halmazban lévő testeket összehasonlítja a második halmaz elemeivel.
Ha megkezdi az ütközések keresését, akkor az Áthatás Ellenőrzés párbeszédpanel

használhatja az ütközés objektumok közötti léptetéshez és a zoomoláshoz. Azt
is megadhatja, hogy az ütközésvizsgálat során keletkező ideiglenes ütközés
objektumok a párbeszédpanel zárásakor törlődjenek.
Az Ütközési beállítások párbeszédpanel lévő opciók használatával
meghatározhatja az ütközés objektumok megjelenítését.
Szilárdtest modellen belüli ütközések keresése
1 Kattintson a Módosítás menü » 3D műveletek » Ütközésvizsgálat

menüpontjára.
2 Válassza ki a modellben az első objektumcsoportot.
4 Válassza ki a modellben a második objektumcsoportot.
6 (Választható) Az Ütközésvizsgálat párbeszédpanelen kattintson a
Következő és az Előző nyomógombra az ütközés objektumok közötti
léptetéshez.
7 (Választható) Ha nem akarja, hogy az Ütközésvizsgálat párbeszédpanel
bezárásakor az ütközés objektumok törlődjenek, akkor szüntesse meg az
Ütközés objektumok törlése bezáráskor kijelölését.
Az ütközés objektumok törlődnek, ha az Ütközés objektumok törlése
bezáráskor ki van választva.
Parancssor: ÁTHATÁS
3D Építő panel (kattintson az ikonra a felnagyításhoz), Ütközésvizsgálat
Ellenőrizze a Szilárdtest modellen belül az ütközéseket | 763

Az ütközés objektumok megjelenítésének módosítása
1 Kattintson a Módosítás menü » 3D műveletek » Ütközésvizsgálat

menüpontjára.
2 Írja be a következőt: s.
4 Az Ütközés beállításai párbeszédpanelben módosítsa a következő
beállításokat:
Parancssor: ÁTHATÁS
3D Építő panel (kattintson az ikonra a felnagyításhoz), Ütközésvizsgálat
Hálók létrehozása
Poligon hálóformákat hozhat létre. Mivel a háló lapjai síklapok, ezért a program
görbült felületeket csak megközelítőleg tud létrehozni.
Használjon felülethálókat, amennyiben szüksége van a drótváz modelleknél
nem működő takarási, árnyalási és renderelési funkciókra, de nincs szüksége
a szilárdtest modellek nyújtotta fizikai tulajdonságokra (tömeg, térfogat,
tömegközéppont, másodrendű nyomaték, stb.).
A hálókat a szokatlan hálómintával rendelkező geometriák - például hegyvidéki
terep háromdimenziós topografikus modellje - létrehozására használhatja.
A látványstílus szabályozza, hogy a háló miként - drótvázasként vagy
árnyaltként - jelenjen meg. LÁTVÁNYSTÍLUSOK
Különböző típusú hálók létrehozására van lehetőség.
■ 3D lap. A 3DLAP parancs három vagy négy oldalú sík hálót hoz létre.
■ Szabályos háló. A SZABFEL parancs két vonal vagy görbe közötti szabályos
felületet ábrázoló poligonhálót hoz létre.
■ Tabulált háló. A TABFEL parancs egy vonal vagy görbe (ún. útvonal
görbe) adott irányban és adott távolsággal (ún. irányvektor) történő
kihúzásával meghatározott általános tabulált felületet ábrázoló poligonhálót
hoz létre.
■ Megforgatott háló. A FORGFEL parancs egy megforgatásból származó
felületet közelítő poligonhálót hoz létre, melynek során egy útvonal vagy
profil (vonalak, körök, ívek, ellipszisek, elliptikus ívek, vonalláncok,

spline-görbék, zárt vonalláncok, poligonok, zárt spline-görbék vagy gyűrűk)
megforgatása egy adott tengely körül történik.
■ Él által meghatározott háló. Az ÉLFEL parancs négy kapcsolódó éllel
határolt Coons felületfoltot hoz létre. A Coons felületfolt egy kétszeresen
gördülő felület, mely négy kapcsolódó (általános helyzetű) él közötti
interpolálással jön létre.
■ Előre definiált 3D háló. A 3D parancs általános geometriai alakzatokat
formáló poligonháló objektumokat hoz létre, például téglatestet, kúpot,
gömböt, tóruszt, éket és gúlát.
■ Általános hálók. A 3DHÁLÓ és a SOKLAP parancs tetszőleges alakú
háromdimenziós poligonhálókat hoz létre.
Hálók készítésének áttekintése

A háló sűrűsége beállítás szabályozza a felületen található lapok számát, és egy
M és N csomópontból álló mátrixként van definiálva a sorokból és oszlopokból
álló hálókhoz hasonlóan. Az M és N egy tetszőlegesen megadott csomópont
oszlop és sor pozícióját határozza meg.
A felületháló lehet nyitott és zárt. A felületháló az adott irányban akkor nyitott,
ha a felületháló kezdő és befejező éle nem érintkezik, amint az a következő
ábrákon is látható.
M nyitott M zárt
N nyitott N nyitott
M nyitott M zárt
N zárt N zárt
A hálók létrehozására számos módszer létezik.
Hálók létrehozása | 765

Szabályos háló létrehozása
A SZABFEL parancs használatával két vonal vagy görbe között hozhat létre
felülethálót. A szabályos felület éleinek meghatározásához két különböző
objektumot is meghatározhat: vonalak, pontok ívek, körök, ellipszisek,
elliptikus ívek, 2D vonalláncok, 3D vonalláncok vagy spline-görbék) Mindkét
objektumnak, amelyek a felület vezérgörbéi lesznek, nyitottnak vagy zártnak
kell lennie. A pontokat zárt és nyitott objektummal együtt is használhatja.
megadott görbék eredmény
A SZABFEL parancs végrehajtásához zárt görbék bármelyik két pontját

kijelölheti. A nyitott görbék esetében a program elkezdi a szabályos felület
szerkesztését a görbéken kijelölt pontok elhelyezkedése alapján.
megadott pont a megfelelő eredmény

oldalon
megadott pont az eredmény

ellentétes oldalon
Tabulált hálók létrehozása

A TABFEL parancs segítségével egy útvonalgörbe és egy irányvektor által
definiált általános tabulált felület felületi hálója hozható létre. Az útvonalgörbe

lehet vonal, ív, kör, ellipszis, elliptikus ív, 2D vonallánc, 3D vonallánc vagy
spline. Az irányvektor vonal illetve nyitott 2D vagy 3D vonallánc lehet.
A TABFEL parancs a hálót párhuzamos poligonok sorozataként építi fel
a megadott útvonal mentén. Az eredeti objektumot és az irányvektort előre
meg kell rajzolnia, amint azt az alábbi ábra is mutatja.
kijelölt objektum megadott eredmény

irányvektor
Megforgatott háló létrehozása

A FORGFEL paranccsal az objektum profiljának tengely körüli forgatásával
hozhat létre megforgatott hálót. A FORGFEL a forgásszimmetrikus
hálóformáknál hasznos.
megadott profil megadott megforgatási eredmény

tengely
A profilt más néven útvonalnak nevezik, mely a vonalak, körök, ívek,

ellipszisek, elliptikus ívek, vonalláncok, spline-görbék, zárt vonalláncok,
poligonok, zárt spline-görbék vagy gyűrűk bármilyen kombinációja lehet.
Élek által meghatározott hálók létrehozása

Az ÉLFEL parancs segítségével Coons felületfoltok hozhatók létre négy élnek
nevezett objektumból, ahogy az alábbi illusztráció is mutatja. Az élek lehetnek
ívek, vonalak, vonalláncok, spline-görbék és elliptikus ívek, melyeknek zárt
hurkot kell alkotniuk, vagy közös végpontokkal kell rendelkezniük. A Coons
folt a négy él (egy M irányú és egy N irányú görbe) közé interpolált negyedfokú
felület.

3
2
4
1 M N
négy kiválasztott él eredmény
Előre meghatározott 3D hálók létrehozása

A 3D parancs a következő alapvető formájú felülethálókat hozza létre:
téglatestet, kúpot, tálat, kupolát, hálót, gúlát, gömböt, tóruszt (gyűrűt) és éket.
A 3D paranccsal létrehozott objektumok szemléletesebb megjelenítéséhez
állítsa be a nézetirányt a 3DKERINGÉS, DNÉZET vagy a NÉZŐPONT paranccsal.
Az alábbi illusztrációkban a számok a hálók létrehozásához szükséges
megadandó pontok számát jelzik.
fedőlap sugara
4
3
magasság M
magasság
1 1 1
hossz szélesség N
alap sugara 2
sugár 3
1 1 1
sugár 2
sugár
csúcspont
4 magasság
1
1 3 1
hosszúság szélesség
2

Négyszögletű síkhálók létrehozása
A 3DHÁLÓ paranccsal négyszögletű felülethálók készíthetők az M és az N
irányokban (az XY sík X és Y tengelyéhez hasonlóan). A hálók a VLEDIT
paranccsal zárhatók be. A 3DHÁLÓ parancsot szabálytalan alakú létrehozására
használhatja. A 3DHÁLÓ parancsot forgatókönyvekben és AutoLISP rutinokkal
is lehet alkalmazni a háló pontjainak ismeretében.
A alábbi példában a parancssorba kell bebillentyűznie az egyes csomópontok

koordinátaértékeit az ábrán látható háló létrehozásához.
Példa:
Parancs: 3dháló
A háló M mérete: 4
A háló N mérete: 3
Csomópont (0, 0): 20, 5, –3
Csomópont (0, 1): 10, 5, 5
Csomópont (0, 2): 10,10, 3
Csomópont (1, 0): 15,1, 0
Csomópont (1, 1): 15, 5, 0
Csomópont (1, 2): 15,10, 0
Csomópont (2, 0): 20,1, 0
Csomópont (2, 1): 20, 5, -1
Csomópont (2, 2): 20,10 ,0
Csomópont (3, 0): 25,1, 0
Csomópont (3, 1): 25, 5, 0
Csomópont (3, 2): 25,10, 0

10,5,5
10,10,3 M irány
10,1,3
15,10,0
15,5,0 20,10,0
25,10,0
15,1,0
20,1,0 25,5,0
20,5,-1 25,1,0
N irány
Soklaphálók létrehozása
A SOKLAP parancs segítségével soklaphálók (sokszöghálók/poligonhálók)
hozhatók létre, amelyekben minden egyes lapnak számos csomópontja lehet.
A SOKLAP parancsot általában nem felhasználók, hanem alkalmazások
használják.
A soklaphálók létrehozása hasonlít a téglalap alakú hálók létrehozásához.
Soklapháló létrehozásakor a csomópontok koordinátáit kell megadnia. A lapok
úgy határozhatók meg, hogy a lapokhoz tartozó csomópontokat egymás után
bebillentyűzi. A soklapháló létrehozásakor bizonyos élek megjelenítését
láthatatlanra állíthatja, fóliákhoz rendelheti azokat, vagy színeket adhat hozzá.
A soklapháló élei úgy tehetők láthatatlanná, hogy az adott él kezdő
csomópontját negatív számként adja meg. Ha például a következő ábrán látható
derékszögű síkháló 5. és 7. csomópontja közötti élt kívánja láthatatlanná tenni,
a következő értéket kell bebillentyűznie:
Lap, 3. csúcspont 3: -7
Az ábrán az 1. lapot az 1, 5, 6 és 2 csúcspontok definiálják. A 2. lapot az 1, 4,

3 és 2 csúcspontok definiálják. A 3. lapot az 1, 4, 7 és 5 csúcspontok definiálják,
a 4. lapot pedig a 3, 4, 7 és 8 csúcspontok definiálják.
3. lap 7
8
5 4. lap
6 4
1. lap
3
1 2. lap

A láthatatlan élek megjelenítése a SPLFRAME rendszerváltozó segítségével
vezérelhető. Ha az SPLFRAME rendszerváltozó értékét nem nullára állítja be,
a láthatatlan élek láthatóvá válnak és módosíthatók lesznek. Ha az SPLFRAME
értéke nulla, a láthatatlan élek láthatatlanok maradnak.
SPLFRAME = 1 SPLFRAME = 0
Négyszögletű felületháló létrehozása
1 Rajzolás menü ➤ Modellezés ➤ Hálók ➤ 3D Háló.

2 Adja meg M nagyságát egy 2 és 256 közötti egész számmal.
3 Adja meg N nagyságát egy 2 és 256 közötti egész számmal.
4 Adja meg a csúcspontokat. A háló utolsó csúcspontjának a megadásával
a háló rajzolása befejeződik.
M hálóméret: 2 M hálóméret: 2 M hálóméret: 3

N hálóméret: 2 N hálóméret: 3 N hálóméret: 3
Parancssor: 3DHÁLÓ
Szabályos háló létrehozása
1 Rajzolás menü ➤ Modellezés ➤ Hálók ➤ Szabályos háló.

2 Jelölje ki az első definiáló görbét. Ezután jelölje ki a másodikat.
3 Szükség esetén törölje az eredeti görbéket.
Parancssor: SZABFEL

Tabulált háló létrehozása
1 Rajzolás menü ➤ Modellezés ➤ Hálók ➤ Tabulált háló.

2 Adja meg az útvonalgörbét.
3 Adja meg az irányvektort.
4 Szükség esetén törölje az eredeti objektumokat.
Parancssor: TABFEL
Megforgatott háló létrehozása
1 Rajzolás menü ➤ Modellezés ➤ Hálók ➤ Megforgatott háló.

2 Adja meg az útvonalgörbét.
Az útvonalgörbe (mely a háló N irányát határozza meg) lehet vonal, ív,
kör, ellipszis, elliptikus ív, 2D vonallánc, 3D vonallánc vagy spline. Kör,
zárt ellipszis vagy zárt vonallánc választása esetén a program bezárja a
hálót az N irányban.
3 Adja meg a forgástengelyt.
Az irányvektor vonal illetve nyitott 2D vagy 3D vonallánc lehet.
Vonallánc választása esetén a vektor a forgástengelyt az első
csúcspontjától az utolsó csúcspontjáig határozza meg. A program
figyelmen kívül hagy minden közbenső csúcspontot. A forgástengely
határozza meg a háló M irányát.
4 Adja meg a kezdőszöget. Ezután adja meg a középponti szöget.
Nem nulla kezdőszög megadásakor a szoftver eltolja a hálót az
útvonalgörbétől a megadott kezdőszöggel. A középponti szög azt
meghatározza, hogy a felület milyen mértékben legyen meghosszabbítva
a forgástengely körül.
5 Szükség esetén törölje az eredeti objektumokat.
Parancssor: FORGFEL
Élek által meghatározott Coons felületfoltok létrehozása
1 Rajzolás menü ➤ Modellezés ➤ Hálók ➤ Élháló.

2 Jelölje ki a négy élt tetszés szerinti sorrendben.
Az első kijelölt él szabja meg a háló M irányát.
Parancssor: ÉLFEL

Drótváz modellek létrehozása
A drótvázmodell a valódi térbeli objektum éleinek vagy vázának leírása
vonalakkal és görbékkel.
A drótvázmodell az alábbiakat teszi lehetővé:
■ A modell bármilyen nézőpontból megtekinthető

■ Automatikusan készíthetők megbízható szabványos és segédvetületek
■ Egyszerűen készíthetők szétvetett és perspektivikus nézetek
■ A térbeli összefüggések elemezhetők, beleértve a sarkok és élek közötti
legrövidebb utat és az ütközések ellenőrzését.
■ Az elkészített prototípusok száma csökken
A drótvázmodellek kizárólag az objektum éleit leíró pontokból, vonalakból és

görbékből állnak. Tekintve, hogy a drótvázmodelleket felépítő objektumokat
egymástól függetlenül kell megrajzolni és elhelyezni, gyakran ez a modellezési
módszer igényli a legtöbb időt.
Az ÉLKIEMEL parancsot a drótvázgeometria lemezekből, 3D szilárdtestekből
és felületekből való létrehozására használhatja. Az ÉLKIEMEL valamennyi élt
a kiválasztott objektumokra vagy alobjektumokra nyeri ki.
Tippek a drótvázmodellek használatához

A síknézetek elkészítésénél sokkal nehezebb és időigényesebb a 3D
drótvázmodellek létrehozása. A munka hatékonyabbá tételéhez az alábbi
tanácsokat érdemes betartani:
■ Tervezze meg és rendszerezze úgy a modellt, hogy egyes fóliákat ki lehessen

kapcsolni, ezáltal kevésbé bonyolult lesz a modell képe. A színek használata
segítheti az objektumok különböző nézetekben történő megjelenítését.
■ Használjon szerkesztővonalakat a modell alapvető formáinak
meghatározására.
■ Használjon több nézetet, leginkább izometrikus nézeteket a modell
megjelenítéséhez és az objektumok könnyebb kiválasztásához.
■ Szerezzen gyakorlatot az FKR rendszer térbeli kezelésében. Az aktuális FKR
XY síkja munkasíkként működik a síkbeli objektumok (például körök, ívek)
elhelyezésekor. Az FKR határozza meg a vágás, kiterjesztés, eltolás és forgatás
műveletek síkját is.
Drótváz modellek létrehozása | 773

■ Használja a tárgyrasztereket és a háló rasztert körültekintéssel, hogy a modell
megtartsa pontosságát.
■ Használja a koordináta-szűrőket a merőleges irányok kinyeréséhez és a térbeli
pontok helyének egyszerű meghatározásához más objektumok pontjaira
alapozva.
Módszerek a drótváz modellek létrehozására

Létrehozhat drótvázmodelleket bármely 2D sík objektum elhelyezésével a 3D
térben, az alábbi módszerek használatával:
■ 3D koordináták megadásával. A bebillentyűzött koordináták a pont X, Y,

és Z tengely szerinti helyét adják meg.
■ Az alapértelmezett szerkesztősík (az FKR XY síkja) meghatározásával, melyen
az objektum megrajzolása történik.
■ Az objektum létrehozása után a megfelelő térbeli helyre történő
áthelyezésével vagy másolásával.
A drótvázmodellek létrehozása gyakorlatot és tapasztalatot igényel.

A drótvázmodellek létrehozását először egyszerű modellekkel érdemes
begyakorolni, azután megpróbálni az összetettebbek elkészítését.
Merőleges vonal rajzolása egy térbeli ponttól az XY síkra

2 Valamelyik tárgyraszter használatával jelöljön ki egy olyan pontot,
amelyik nincs az aktuális FKR XY síkján.
Ez meghatározza a vonal első pontját.
3 Írja be .xy karaktereket majd egy @ jelet a „...rajzelemnek” promptra.
Ez a művelet kinyeri az első pont X és Y koordinátáit.
4 Írja be: 0 a Z érték meghatározására.
A koordináta-szűrők használatával a program az első pontból kapott
X és Y értékekhez kapcsolta az új Z értéket (0), a második pont
megadásához.
Drótvázgeometria létrehozása élek kiemelésével
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ 3D műveletek ➤ Élkiemelés

menüpontjára.

2 Válassza ki a következő objektumok tetszőleges kombinációját:
■ Szilárdtestek
■ Felületek
■ Lemezek
■ Élek (3D szilárdtesteken vagy felületeken)
■ Lapok (3D szilárdtesteken vagy felületeken)
Parancssor: ÉLKIEMEL
3D vastagság hozzáadása objektumokhoz

A vastagság bizonyos objektumok tulajdonsága, mely 3D megjelenést kölcsönöz
nekik.
Egy objektum 3D vastagsága az a távolság, mellyel az objektum meg van
hosszabbítva vagy vastagítva térbeli helye alatt vagy fölött. A pozitív vastagság
felfelé történő kihúzást (pozitív Z), a negatív vastagság lefelé történő kihúzást
(negatív Z) jelöl. A nulla (0) vastagság azt jelenti, hogy az objektum nem
rendelkezik 3D vastagsággal. A Z irányt az FKR tájolása határozza meg az
objektum létrehozásakor. A nem nulla vastagsággal rendelkező objektumok
árnyalhatók és eltakarhatják a mögöttük megjelenő objektumokat.
2D objektumok megváltoztatott szint vastagság

hozzáadása
A vastagság tulajdonság a következő objektumtípusok megjelenését módosítja:
■ 2D tömörek
■ Ívek
■ Körök
■ Vonalak
3D vastagság hozzáadása objektumokhoz | 775

■ Vonalláncok (beleértve a spline-illesztett vonalláncokat, téglalapokat,
poligonokat, határvonalakat és gyűrűket)
■ Szöveg (csak akkor, ha SHX betűtípus felhasználásával, egysoros
szövegobjektumként került létrehozásra)
■ nyomvonalak
■ Pontok
Más típusú objektumok vastagságtulajdonságainak módosítása nincs hatással

azok megjelenésére.
A létrehozásra kerülő új objektumok alapértelmezett vastagság tulajdonsága
a THICKNESS rendszerváltozó segítségével határozható meg. Meglévő
objektumok vastagsága a Tulajdonságok palettával módosítható. A 3D vastagság
az egész objektumra azonosan érvényes: egy objektum különböző pontjainak
vastagsága nem lehet eltérő.
Egy objektum vastagsága esetleg csak a nézőpont módosításával látszik.
Lásd még:
Szilárdtestek és felületek létrehozása objektumokból
Új objektumok 3D vastagságának beállítása
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Vastagság menüpontra.

2 A parancssorba írja be a vastagság értékét.
Az új objektumok egy meghatározott 3D vastagsággal jönnek létre.
Parancssor: THICKNESS
Létező objektumok 3D vastagságának módosítása
1 Válassza ki azokat az objektumokat, melyek 3D vastagságát módosítani

kívánja.
3 A Tulajdonságok palettán válassza ki a Vastagság elemet és adjon meg
egy új értéket.
A kiválasztott objektumok a meghatározott 3D vastagsággal jelennek
meg.

3D vastagság hozzáadása objektumokhoz | 777

778
3D szilárdtestek és felületek
módosítása
23
Ebben a fejezetben
■ 3D szilárdtestek és felületek
kezelése
■ 3D alobjektumok kijelölése és
módosítása
■ Körülhatárolt területek nyomása
vagy húzása
■ Fogóeszközök használata
objektumok módosítására
■ Élek és lapok hozzáadása
szilárdtestekhez
■ Szilárdtestek elválasztása
■ Héjkészítés térbeli szilárdtestekből
■ Térbeli szilárdtestek tisztítása és
ellenőrzése
779
3D szilárdtestek és felületek kezelése
A fogókat vagy a Tulajdonságok palettát használhatja a szilárdtestek és felületek
alakjának és méretének módosításához. A szilárdtest vagy felület típusa,
valamint létrehozásának módja határozza meg, hogyan lehet kezelni.
Egyes szilárdtestek és felületek kezelése

A fogókat vagy a Tulajdonságok palettát használhatja néhány egyedi szilárdtest
és felület méretének és alakjának módosításához.
A fogókat vagy a Tulajdonságok palettát használhatja primitív testek alakjának
és méretének módosításához, eredeti alapformájuk megtartása mellett. Például
megváltoztathatja egy kúp magasságát és alapsugarát, azonban az megmarad
kúpnak.
Ugyanígy, ha egy négyoldalú, egy pontban végződő gúlát egy nyolcoldalú,
síkfelületben végződő (csonka) gúlává módosít, az továbbra is gúla marad.
Kihúzott szilárdtestek és felületek

A KIHÚZ parancs segítségével hoz létre kihúzott szilárdtesteket és felületeket.
Kijelölésük esetén a kihúzott szilárdtestek és felületek profiljain fogók jelennek
meg. A profil az az eredeti forma, mely kihúzott szilárdtest vagy felület
létrehozására használható, és amely meghatározza az objektum alakját. Ezeket
a fogókat használhatja a szilárdtest vagy felület profiljának kezeléséhez, ami
megváltoztatja az egész szilárdtest vagy felület alakját.
Ha egy útvonalat használtak a kihúzáshoz, az útvonal megjelenítésre kerül és
fogókkal kezelhető. Ha egy útvonalat nem használtak, egy magassági fogó
jelenik meg a kihúzott szilárdtest vagy felület tetején, amellyel az objektum
magasságát lehet módosítani.
Soklapú testek
A fogókat használhatja soklapú testek alakjának és méretének módosítására,
beleértve a soklapú test profilját is. A fogók a szilárdtest XY síkjában
mozgathatók. Egy soklapú test profilja mindig szögletes (alapértelmezettként
négyszögletes).
Söpört szilárdtestek és felületek

A söpört szilárdtestek és felületek fogókat jelenítenek meg a söpört profilon,
valamint a söprési útvonalon is. Ezeket a fogókat használhatja a szilárdtest
vagy felület módosítására.
780 | Fejezet 23 3D szilárdtestek és felületek módosítása

Pásztázott szilárdtestek és felületek
Egy pásztázott szilárdtest vagy felület létrehozási módjától függően a szilárdtest
vagy felület fogókat jelenít meg a következő definiáló vonalakon vagy
görbéken:
■ Keresztmetszet
■ Útvonal
A szilárdtest vagy felület módosításához rákattinthat bármelyik, a definiáló

vonalakon vagy görbéken lévő fogókra és vontathatja azokat. Ha a pásztázott
szilárdtest vagy felület útvonalat tartalmaz, az útvonalnak csak azt a részét
szerkesztheti, amelyik az első és az utolsó keresztmetszet között van.
Használhatja a Tulajdonságok paletta Geometria területét is egy pásztázott

szilárdtest vagy felület kontúrjának módosításához annak keresztszelvényeinél.
Ha először jelöl ki egy pásztázott szilárdtestet vagy felületet, a Tulajdonságok
paletta Geometria területe megjeleníti azokat a beállításokat, amelyeket a
Pásztázási beállítások párbeszédpanel segítségével a szilárdtest vagy a felület
létrehozásakor meghatározott.
A vezérgörbékkel létrehozott pásztázott szilárdtestek vagy felületek
módosításához nem használhat fogókat.
3D szilárdtestek és felületek kezelése | 781

Megforgatott szilárdtestek és felületek
A megforgatott szilárdtestek és felületek fogókat jelenítenek meg a megforgatott
profilon a megforgatott szilárdtest vagy felület kezdeténél. Ezeket a fogókat
használhatja a szilárdtest vagy a felület profiljának módosítására.
Lásd még:
3D szilárdtestek és felületek létrehozása
Forgástengely áthelyezése egy megforgatott szilárdtest vagy felület számára
1 A rajzon jelöljön ki egy megforgatott szilárdtestet vagy felületet.

2 Jelölje ki a fogót a forgástengelyen.
3 Kattintson rá, hogy áthelyezze a forgástengelyt.
Pásztázott szilárdtest vagy felület körvonalának módosítása a Tulajdonságok

palettán keresztül
1 A rajzon jelöljön ki egy pásztázott szilárdtestet vagy felületet, melyet

keresztmetszetekkel hoztak létre.
2 Ha a Tulajdonságok paletta nem látható, kattintson az Eszközök ➤
Paletták ➤ Tulajdonságok parancsra.
3 A Tulajdonságok palettán a Geometria területen, módosítsa a
Felületnormálisok beállítást az alábbiak bármelyikére:
■ Szabályos. Megadja, hogy a szilárdtest vagy felület a keresztmetszetek
között szabályos, és a keresztmetszeteknél éles élei vannak.
■ Sima. Megadja, hogy egy sima szilárdtest vagy felület került
interpolálásra a keresztmetszetek között és a keresztmetszeteknél éles
élei vannak. A keresztmetszeteknél az érintő irányát a szomszédos
keresztmetszetek szabályozzák.

■ Első normális.Megadja, hogy a felületi normális az első
keresztmetszetre merőleges.
■ Utolsó normális. Megadja, hogy a felületi normális az utolsó
■ Végponti normális.Megadja, hogy a felületnormális az első és az
utolsó keresztmetszetre merőleges.
■ Valamennyi normális. Megadja, hogy a felületnormális valamennyi
■ Ferdeségi szögek használata.Szabályozza a pásztázott szilárdtest,
vagy felület első és utolsó keresztmetszetének ékszögét. A
ferdeségiszög-beállításokat az alábbi rendszerváltozók szabályozzák:
LOFTANG1, LOFTANG2, LOFTMAG1, és LOFTMAG2.
Munka összetett szilárdtestekkel

Az összetett szilárdtestek két vagy több egyedi szilárdtestből jönnek létre az
alábbi parancsok egyike segítségével: EGYESÍT, KIVON és KÖZÖSRÉSZ. (A
LEKEREKÍT és LETÖR parancsok szintén összetett szilárdtesteket hoznak létre.)
Kezelheti az eredeti egyedi szilárdtesteket, amelyek egy összetett szilárdtestet,
vagy az összetétel teljes alakját alkotják.
Lásd még:
Élek módosítása 3D szilárdtesteken
Összetett szilárdtestek eredeti alakjának megjelenítése

megtekintését.
Összetett szilárdtestek számára állítsa az Előzmények megjelenítése beállítást
Igen értékre, hogy megjelenítse az összetett testet felépítő eredeti egyedi
szilárdtestek eredeti formáinak (halványított) drótvázait.

Összetett szilárdtest előzményeinek megjelenítése az összetett szilárdtestek
módosításakor hasznos. A fogókat az eredeti formákon jeleníti meg, amelyek
az összetett testet alkotják. A fogók összetett szilárdtestek kezeléséhez történő
használatára vonatkozó további információt lásd: Összetett szilárdtestek
kezelése
A SHOWHIST rendszerváltozót használhatja az Előzmények megjelenítése
tulajdonság beállításának felülírására a Tulajdonságok palettán.
Egy összetett szilárdtest eredeti alkotórészeiről az előzmények rögzítéséhez az
eredeti egyedi szilárdtestek Előzmények tulajdonságát a Rekord opcióra kell
beállítani. Ez a tulajdonság a Rekord opcióra van beállítva alapértelmezésként,
azonban módosítható a Tulajdonságok paletta Szilárdtest előzmények területén
a SOLIDHIST rendszerváltozó segítségével.
Eltávolíthatja egy összetett szilárdtest előzményeit a szilárdtest kijelölésével,
majd az Előzmények tulajdonságának beállításával a Nincs opcióra.
Használhatja a BREP parancsot is az előzmények eltávolítására egy önálló,
vagy összetett szilárdtestből. Ha egy szilárdtest előzményeit eltávolította, a
szilárdtest eredeti részei nem jelölhetők ki és nem módosíthatók. Ezután
visszamódosíthatja a szilárdtest Előzmények beállítását a Rekord opcióra, újra
indítva a szilárdtest előzményeit az alapértékektől.

Egy összetett szilárdtest előzményeinek eltávolítása akkor lehet hasznos, amikor
igen bonyolult összetett szilárdtesteket hoz létre. Például szüksége lehet egy
komplex összetett szilárdtest létrehozására, amely további összetett szilárdtestek
alapjául szolgál. Ha elkészült az alapformával, eltávolíthatja az előzményeket.
Ezután visszaállíthatja az Előzmények tulajdonságot a Rekord opcióra, így
később szerkesztheti a további objektumok alakjait, amelyeket később ad hozzá
az összetételhez.

2 Jelöljön ki a rajzon egy 3D összetett szilárdtestet.
3 A Tulajdonságok palettán a Szilárdtest előzmények területen az
Előzmények megjelenítése részben válassza az Igen beállítást.

2 Jelöljön ki a rajzon egy 3D szilárdtestet.
Előzmények részben válassza a Nincs beállítást.
Parancssor: BREP

2 Egy rajzon jelöljön ki egy szilárdtestet.
Előzmények részben válassza a Rekord beállítást.

Összetett szilárdtestek kezelése
Kezelheti egy összetett szilárdtest teljes formáját, vagy a szilárdtestet alkotó
eredeti formákat.
Kijelölhet egy összetett szilárdtestet egy rajzon, és a fogó üzemmódok vagy a
fogó eszközök segítségével mozgathatja, léptékezheti vagy elforgathatja azt.
Ha a kijelölt egyedi forma nem tartalmazza az előzményeket, akkor

mozgathatja, elforgathatja, léptékezheti vagy törölheti a formát.
Egy összetett szilárdtest további összetett szilárdtestekből is felépülhet.
Kijelölheti szilárdtestek eredeti egyedi formáit a szilárdtesteken belül úgy is,
ha lenyomva tartja a CTRL billentyűt és a folytatja a formák kiválasztását.
Összetett szilárdtestek méretét és alakját is módosíthatja az egyedi lapok élek

és csúcspontok fogóira kattintással és vontatással. További információ: 3D
alobjektumok kijelölése és módosítása.
Lásd még:
Fogómódok használata
Több másolat készítése fogók használatával
Fogóeszközök használata objektumok módosítására
1 Nyomja meg és tartsa lenyomva a CTRL billentyűt.

2 Kattintson rá egyetlen szilárdtestre, amely része egy összetett
szilárdtestnek.
3 Ismételje a 2. lépést, amíg ki nem jelölte a kívánt formát.
3D alobjektumok kijelölése és módosítása

3D alobjektumok kijelölése
Kijelölhet alobjektumokat (lapok, élek és csúcspontok) szilárdtesteken a CTRL
billentyű megnyomásával és lenyomva tartásával, majd az alobjektumok
kijelölésével.
Az alobjektum egy szilárdtest bármely része: egy lap, egy él, vagy egy csúcspont.
Lehívhatja az eredeti egyedi formákat is, amelyek az összetett szilárdtesteket,
alobjektumokat alkotják. Ezek az eredeti formák szilárdtestek részei, és
ugyanolyan módon jelölhetők ki (a CTRL billentyű lenyomva tartásával), mint
a lapok, élek és csúcspontok.
Ha a lapok, élek és csúcspontok ki vannak jelölve, különböző típusú fogókat
jelenítenek meg.
Összetett szilárdtesteken lapokat, éleket és csúcspontokat kijelölhet a CTRL

billentyű megnyomásával és nyomva tartásával is. Mégis, ha az összetett
szilárdtest Előzmények tulajdonsága a Rekord lehetőségre van állítva, akkor
az első választásával kijelölhet egy eredeti szilárdtestet, amely része volt az
összetételnek. A CTRL billentyű folyamatos nyomva tartása mellett
kiválaszthatja újra egy lap, él, vagy csúcspont kijelölését azon az eredeti formán.
3D alobjektumok kijelölése és módosítása | 787

Létrehozhat olyan kiválasztási halmazt is, amely tetszőleges számú szilárdtestet,
felületet és alobjektumot tartalmaz.
Amikor az alobjektumok között átfedés van és a kiválasztási előnézet bekapcsolt
állapotban van, léptethet az alobjektumok között az alobjektum felülre
görgetésével annak kiemeléséhez, a CTRL billentyű megnyomásával és nyomva
tartásával, majd a SZÓKÖZ billentyű folyamatos nyomva tartásával. Amikor
a kívánt alobjektum kiemelt állapotban van, a bal egérgombbal rákattintva
kijelölheti azt.
Egy vagy több lap, él vagy csúcspont kijelölése egy szilárdtesten

2 Jelöljön ki egy lapot, élet, vagy csúcspontot.
3 Ismételje a 2. lépést, amíg ki nem jelöli a kívánt alobjektumokat.
Parancssor: KIJELÖL (Alobjektum opció)
3D objektumok és alobjektumok kiválasztási halmazának létrehozása
1 Jelölje ki a kívánt szilárdtesteket és felületeket.

3 Jelöljön ki egy lapot, élet, vagy csúcspontot.
4 Ismételje az 1-3. lépéseket, amíg ki nem jelöli a kívánt alobjektumokat.
Parancssor: KIJELÖL

Alobjektum eltávolítása egy kiválasztási halmazból
1 Nyomja meg és tartsa lenyomva a CTRL + SHIFT billentyűkombinációt.

2 Kattintson egy kijelölt lapra, élre vagy csúcspontra.
Lap, él vagy csúcspont kijelölése összetett szilárdtest egy eredeti formáján

2 Jelölje ki azt az eredeti formát, amelyen ki szeretne jelölni egy lapot, élet
vagy csúcspontot.
3 A CTRL billentyű nyomva tartása mellett kattintson egy lapra, élre vagy
csúcspontra.
Parancssor: KIJELÖL (Alobjektum opció)
Átfedésben lévő alobjektumok kijelölése és a köztük történő léptetés
1 Nyomja meg és tartsa lenyomva a CTRL + SZÓKÖZ billentyűkombinációt.

2 Kattintson a kívánt alobjektum közelébe amilyen közel csak lehet.
3 Addig folytassa a kattintást, amíg a kívánt alobjektumot ki nem jelölte.
4 Az alobjektum kijelöléséhez nyomja meg az ENTER billentyűt.
Alobjektumok mozgatása, elforgatása és

léptékezése
A fogóeszközök (3DMOZGAT és a 3DFORGAT) használatával vagy például a
MOZGAT, FORGAT és LÉPTÉK paranccsal az alobjektum fogójára kattintással
és vontatással mozgathatja, forgathatja és léptékezheti a 3D szilárdtesteken
lévő egyedi alobjektumokat.
Alobjektum mozgatásakor, forgatásakor vagy léptékezésekor az alobjektum
úgy módosul, hogy közben megtartja a 3D szilárdtest integritását. Például ha
élt mozgat (pirossal jelölve a következő ábrán), akkor az éllel szomszédos lapok
olyan módon igazodnak, hogy a lapok az éllel szomszédosak maradnak

A szilárdtest módosítása néha több lehetséges eredménnyel jár. Alobjektumok
mozgatásakor, forgatásakor vagy léptékezésekor a módosítási opciók
léptetéséhez való vontatáskor nyomja le a CTRL billentyűt. Az alábbi illusztráció
a lap mozgatásának (pirossal kiemelve) módosítási lehetőségeit mutatja.
A módosítási opciókra vonatkozó további információkkal kapcsolatban lásd:
■ Lapok mozgatása, elforgatása és léptékezése 3D szilárdtesteken

■ Élek módosítása 3D szilárdtesteken
■ Csúcspontok módosítása 3D szilárdtesteken
Alobjektumok mozgatása, forgatása és léptékezése összetett szilárdtesteken

Ha összetett szilárdtest esetében az Előzmények tulajdonsága Rögzítésre van
kapcsolva, akkor csak az összetett szilárdtestet alkotó egyedi primitíveken lévő
lapokat, éleket és csúcspontokat jelölheti ki, mozgathatja, forgathatja és
léptékezheti.
Ha összetett szilárdtest esetében az Előzmények tulajdonsága Semmire van
kapcsolva, akkor csak az egész szilárdtest (és nem pedig az összetett szilárdtestet
alkotó egyedi primitívek) lapjait, éleit és csúcspontjait jelölheti ki, mozgathatja,
forgathatja és léptékezheti.

Az alobjektumok mozgatásának, forgatásának és léptékezésének szabályai és
korlátozásai
A 3D szilárdtesteken lévő alobjektumokat csak akkor mozgathatja, forgathatja
és léptékezheti, ha a művelet megtartja a szilárdtest integritását. Az
alobjektumok mozgatására, forgatására és léptéjezésére a következő szabályok
és korlátozások vonatkoznak:
■ Amikor fogókat használ az alobjektumok módosításához, a fogók nem

jelennek meg a nem mozgatható, forgatható vagy léptékezhető
alobjektumokon.
■ A legtöbb esetben a sík és a nem sík felületek is mozgathatók, forgathatók
és léptékezhetők.
■ Csak az olyan él módosítható, amely egyenes vonal és amelynek legalább
egy sík szomszédos lapja van. A szomszédos sík lapok síkjait a program úgy
módosítja, hogy tartalmazzák a módosított élt is.
■ A lapok belsejére dombornyomott élek (vagy élek csúcspontjai) nem
mozgathatóak, forgathatóak és léptékezhetőek.
■ Csak az olyan csúcspont módosítható, amelynek legalább egy sík szomszédos
lapja van. A szomszédos sík lapok síkjait a program úgy módosítja, hogy
tartalmazzák a módosított élt is.
■ Ha alobjektumot vontat, a végeredmény eltérhet a módosítás során
megjelenített előnézettől. Ennek oka az, hogy a szilárdtestnek topológiája
megtartása érdekében igazodnia kellhet a módosításhoz. Bizonyos esetekben
a módosítás nem lehetséges, mivel a szilárdtest topológiáját túlzott
mértékben befolyásolná.
■ Ha a módosítás a spline felületek hosszabbodását okozná, akkor a művelet
rendszerint sikertelen.
■ A nem többirányú élek (két vagy több lap által megosztott élek) vagy nem
többirányú csúcspontok mozgatása, forgatása vagy léptékezése nem
lehetséges. Továbbá ha nem többirányú élek vagy csúcspontok találhatók
a módosítani kívánt lapok, élek és csúcspontok mellett, a művelet esetleg
nem végrehajtható.
Lapok módosítása 3D szilárdtesteken

Kijelölhet és mozgathat, elforgathat és léptékezhet lapokat 3D szilárdtesteken.
Törölheti, másolhatja, színezheti is azokat, és anyagokat is adhat hozzájuk.

Lapok mozgatása, elforgatása és léptékezése 3D
szilárdtesteken
Kijelölhet és módosíthat lapokat egy 3D szilárdtesten. A lapokat fogók,
fogóeszközök vagy olyan parancsok, mint a MOZGAT, FORGAT és LÉPTÉK
segítségével módosíthatja.
A MOZGAT, FORGAT és LÉPTÉK parancsokat úgy használhatja lapok

módosítására, mint bármely egyéb objektum esetében tenné. Nyomja meg és
tartsa lenyomva a CTRL billentyűt egy lap kijelöléséhez egy szilárdtesten.
Ha egy 3D primitív testen mozgat, elforgat vagy léptékez egy lapot, a primitív
test előzményeit eltávolítja. A szilárdtest már nem valódi primitív többé, és
nem is kezelhető akként (a fogók és a Tulajdonságok paletta használatával).
Lapmódosítási beállítások
Vontatás közben nyomja meg a CTRL billentyűt a módosítási lehetőségek
közötti léptetéshez.

Ha a lapot a CTRL lenyomása nélkül mozgatja, forgatja vagy léptékezi, akkor
a lap az élei mentén módosul, megtartva a lap és az élek alakját, de valószínűleg
a lappal szomszédos síkok síkja módosul.
Ha lapot mozgat, forgat vagy léptékez és a vontatás közben egyszer lenyomja
majd felengedi a CTRL billentyűt, akkor a lap az élei nélkül módosul. Ez
megtartja a szomszédos lapok felületeit, de valószínűleg módosítja a módosított
lap alakját (határát).
Ha lapot mozgat, forgat vagy léptékez és a vontatás közben kétszer lenyomja
majd felengedi a CTRL billentyűt, akkor a lap az éleivel módosul (azaz mintha
nem nyomta volna le a CTRL billentyűt). Azonban a módosított lappal
szomszédos síklapok szükség esetén háromszögletűek (két vagy több sík
háromszögletű lappá osztottak) lesznek.
Ha a CTRL billentyűt harmadszorra is lenyomja és felengedi, akkor a módosítás
visszatér az első opcióra, azaz mintha le sem nyomta volna a CTRL billentyűt.
Lásd még:
Alobjektumok mozgatása, elforgatása és léptékezése
Anyagok alkalmazása objektumokhoz és Lapokhoz
Lapok másolása, törlése és színezése 3D szilárdtesteken

A SZTESTSZERKESZT parancsot használhatja 3D szilárdtest objektum lapjainak
másolására vagy eltávolítására. A Tulajdonságok palettát használhatja 3D
szilárdtest objektumok lapszínének módosításához.
Lapok másolása és törlése

Ha a SZTESTSZERKESZT parancsot használja lapok másolásához egy 3D
szilárdtest objektumon, a kijelölt lapokat lemezek vagy törzsek formájában
másolja le. Ha két pontot ad meg, az első pont lesz a bázispont és egyetlen

másolat kerül elhelyezésre a bázisponthoz viszonyítva. Ha egyetlen pontot ad
meg, majd megnyomja az ENTER billentyűt, az eredeti kiválasztási pontot
bázispontként, a következő pontot pedig az elmozdulás pontjaként használja.
Olyan lapot, melyet egy síkba eső lapok vesznek körül, törölhet: vagy
kijelöléssel és a lap törlésével, vagy pedig a TÖRLÉS parancs használatával.
Használhatja a SOLIDEDIT parancsot is a lapok eltávolítására.
Lapok színezése
Módosíthatja egy lap színét egy 3D szilárdtesten a lap kijelölésével, majd a
Szín tulajdonság módosításával a Tulajdonságok palettán.
Szilárdtest lapjának másolása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Lapok

másolása parancsra.
2 Jelölje ki a másolni kívánt lapot (1).
3 Jelöljön ki további lapokat, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt a
másolás végrehajtásához.
4 Adja meg a másolás bázispontját (2).
5 Adja meg az elmozdulás második pontját (3).
6 A parancs befejezéséhez nyomja meg az ENTER billentyűt.
kiválasztott lap a bázispont és a a másolt lap

második kiválasztott pont
MEGJEGYZÉS A másolt lap kihúzásához a KIHÚZ parancsot használhatja.
Parancssor: SZTESTSZERKESZT

Szilárdtest lapjának törlése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Lapok törlése

parancsra.
2 Jelölje ki a törölni kívánt lapot (1).
3 Jelöljön ki további lapokat, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt a
törlés végrehajtásához.
kiválasztott lap a törölt lap
Szilárdtest lap színének módosítása

2 Kattintson egy lapra egy 3D szilárdtesten.
4 A Tulajdonságok palettán az Általános pont alatt kattintson a Szín
parancsra.
egyikét:

listából. A színkatalógusban való navigálással válasszon színt (a fel és
Élek módosítása 3D szilárdtesteken

Kijelölhet és módosíthat éleket egy 3D szilárdtesten.
Élek mozgatása, elforgatása és léptékezése
A MOZGAT, FORGAT és LÉPTÉK parancsokat úgy használhatja élek

módosítására, mint bármely egyéb objektum esetében tenné. Nyomja meg és
tartsa lenyomva a CTRL billentyűt egy él kijelöléséhez egy szilárdtesten.
Kijelölhetők élek lemezeken, azonban nem jelenítenek meg fogókat. Ezek az
élek szintén kezelhetők a MOZGAT, FORGAT és LÉPTÉK parancsok
használatával.
Törölhet olyan éleket is, amelyek teljesen kettéosztanak két egy síkba eső lapot,
akár kijelöléssel, majd az él törlésével, akár a TÖRÖL parancs használatával.
Ha egy 3D primitív testen mozgat, elforgat vagy léptékez egy élet, a primitív
test előzményeit eltávolítja. A szilárdtest már nem valódi primitív többé, és
nem is kezelhető akként (a fogók és a Tulajdonságok paletta használatával).

Élmódosítási beállítások
Vontatás közben nyomja meg a CTRL billentyűt a módosítási lehetőségek
közötti léptetéshez.
Ha az élt a CTRL lenyomása nélkül mozgatja, forgatja vagy léptékezi, akkor

az él a csúcspontjai mentén módosul, megtartva az él hosszát, de valószínűleg
az él csúcspontjaival szomszédos síklapok síkja módosul.
Ha élt mozgat, forgat vagy léptékez és a vontatás közben egyszer lenyomja
majd felengedi a CTRL billentyűt, akkor az él a csúcspontjai nélkül módosul.
Ez megtartja a szomszédos lapok felületeit, de valószínűleg módosítja a
módosított él hosszát.
Ha élt mozgat, forgat vagy léptékez, és a vontatás közben kétszer lenyomja
majd felengedi a CTRL billentyűt, akkor az él a csúcspontjaival módosul (azaz
mintha nem nyomta volna le a CTRL billentyűt). Azonban a módosított él
csúcspontjaival szomszédos síklapok síkjai háromszögletűek (két vagy több
sík háromszögletű lappá osztottak) lesznek, ha nem síkká válnának.
3D szilárdtestek lekerekítése és letörése

A LEKEREKÍT paranccsal térbeli szilárdtestek kiválasztott éleit kerekítheti és
törheti le. Az alapértelmezett módszer segítségével meghatározhatja a
lekerekítési sugarat, majd kijelölheti a letörendő éleket. Más eljárások esetében
minden lekerekített élhez meg kell adni az egyedi méreteket, majd lekerekíteni
az érintő éleket. Hasonlóan, a LETÖR paranccsal letörheti a kijelölt térbeli
szilárdtest kapcsolódó lapjai mentén kialakuló éleket.
A LEKEREKÍT vagy a LETÖR parancsok egy szilárdtesten történő használatát
követően kijelölheti a lekerekítést és a letörést, és módosíthatja tulajdonságaikat
a Tulajdonságok palettán.
Amikor egy szilárdtest élének lekerekítését vagy letörését alkalmazza, eltávolítja
a szilárdtest előzményeit.

Élek színezése
Módosíthatja egy 3D objektum élének színét az él kijelölésével , majd a Szín
tulajdonság módosításával a Tulajdonságok palettán.
Élek másolása
A 3D szilárdtest objektum élei önállóan másolhatók. Valamennyi él másolható
vonalként, ívként, körként, ellipszisként vagy spline-görbeként. Ha két pontot
ad meg, az első pont lesz a bázispont és egyetlen másolat kerül elhelyezésre a
bázisponthoz viszonyítva. Ha egyetlen pontot ad meg, majd megnyomja az
ENTER billentyűt, az eredeti kiválasztási pontot bázispontként használja, a
következő pontot pedig az elmozdulás pontjaként.
Lásd még:
Parancssor: LETÖR
Lekerekítés vagy letörés módosítása 3D szilárdtesten

2 Jelöljön ki egy lekerekítést vagy letörést egy 3D szilárdtesten.
4 A Tulajdonságok palettán módosítsa a lekerekítési vagy letörési
tulajdonságokat.
Szilárdtest élszínének módosítása

2 Kattintson egy élre egy 3D szilárdtesten.
4 A Tulajdonságok palettán az Általános pont alatt kattintson a Szín
parancsra.

egyikét:
■ A Színkatalógusok lapon jelöljön ki egy színkatalógust a Színkatalógus
mezőből, jelöljön ki egy színt a színkatalógusból (a fel és le nyilak
segítségével) egy színmezőre kattintva, majd kattintson az OK gombra.
Szilárdtest élének másolása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Él

dombornyomat menüpontra.
2 Jelölje ki a lap másolandó élét (1).
3 Jelöljön ki további éleket, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt.
4 Adja meg a mozgatás bázispontját (2).
5 Adja meg az elmozdulás második pontját (3).
2
1
3
kiválasztott él a bázispont és a második másolt él

kiválasztott pont

Csúcspontok módosítása 3D szilárdtesteken

Kijelölhet és módosíthat csúcspontokat 3D szilárdtesteken. Egy csúcspontra
kattintás és vontatás "megnyújtja" a 3D objektumot.
Módosíthatja a 3D szilárdtest teljes formáját is egy vagy több csúcspont fogóval,

fogóeszközzel, illetve a MOZGAT, FORGAT vagy LÉPTÉK paranccsal való
módosítása révén. Csúcspontok léptékezésekor kettő vagy több csúcspontot
kell léptékeznie ahhoz, hogy változást érzékeljen a szilárdtesten.
Ha egy 3D primitív testen mozgat, elforgat vagy léptékez egy vagy több
csúcspontot, a primitív test előzményeit eltávolítja. A szilárdtest már nem
valódi primitív többé, és nem is kezelhető akként (a fogók és a Tulajdonságok
paletta használatával).
Törölhet olyan csúcspontokat is, amelyek két párhuzamos és egy vonalba eső
élet kötnek össze, és nem fekszenek egyetlen más élen sem.
Csúcspontmódosítási beállítások
A csúcspont vontatása közben nyomja meg a CTRL billentyűt a módosítási
lehetőségek közötti léptetéshez.

Ha a CTRL billentyű lenyomása nélkül mozgatja, forgatja vagy léptékezi a
csúcspontot, akkor egyes szomszédos síklapok háromszögletűvé (két vagy több
sík háromszögletű lappá osztottak) válhatnak.
Ha csúcspontot mozgat, forgat vagy léptékez és a vontatás közben egyszer
lenyomja majd felengedi a CTRL billentyűt, akkor bizonyos szomszédos
síklapok módosulnak.
Lásd még:
Körülhatárolt területek nyomása vagy húzása

A CTRL + ALT billentyűkombináció megnyomásával és lenyomva tartásával,
majd a terület kiválasztásával lehetséges körülhatárolt területek nyomása vagy
húzása. A területet egy síkon lévő vonalaknak vagy éleknek kell határolniuk.
Nyomhat vagy húzhat olyan körülhatárolt területeket, melyeket az alábbi

típusú objektumok definiáltak:
■ Bármely terület, amely sraffozható egy pont kiválasztásával (nulla

hézagtűréssel)
■ Egy síkba eső, lineáris geometria keresztezése által bezárt területek, beleértve
az éleket és a blokkok geometriáját
■ Zárt vonalláncok, lemezek, 3D lapok, valamint 2D szilárdtestek, melyek
egy síkba eső töréspontokkal rendelkeznek
■ Geometria által létrehozott területek (beleértve a lapok éleit) egy síkba
rajzolva egy 3D szilárdtest bármely lapjára
Kattintson a lejátszás nyílra az animáció elindításához.
Körülhatárolt területek nyomása vagy húzása | 801

Amikor egy körülhatárolt terület nyomását vagy húzását végzi, nem szűkítheti
azt. Mégis kijelölheti egy körülhatárolt terület éleit annak nyomását, vagy
húzását követően, majd módosítsa az éleit, hogy ugyanazt a hatást elérje.
Az IMPLIEDFACE rendszerváltozó segítségével meghatározhatja, hogy
körülhatárolt terület kimutatható legyen-e vagy sem, és hogy nyomható vagy
húzható legyen-e.
Parancssor: nyomhúz
3D Építő panel, Nyomás-húzás

Fogóeszközöket használhat objektumok és alobjektumok mozgatásához és
elforgatásához 3D nézetben. A fogóeszközök akkor jelennek meg, ha
objektumokat és alobjektumokat jelöl ki 3D nézetben 3D alkalmazott
látványstílussal, vagy ha a 3DMOZGAT és 3DFORGAT parancsokat alkalmazza.
A fogóeszközök
A fogóeszközök olyan 3D nézetben használható ikonok, melyek objektumok
kiválasztási halmaza mozgatásának vagy elforgatásának egy tengelyhez vagy
síkhoz való könnyű kényszerítését teszik lehetővé.
A fogó eszközöknek két típusa van: a mozgató és az elforgató fogóeszköz.
Fogóeszközök megjelenítése a 3DMOZGAT, vagy 3DFORGAT parancsok

használatával vagy a műszerfalon a 3D Mozgatás, vagy 3D Forgatás gombokra
kattintva lehetséges.
Fogóeszköz bárhová elhelyezhető a 3D térben. Ez a hely (a fogóeszköz központi
dobozával [vagy bázisfogójával] jelölve) állítja be a az alappontot a mozgás

vagy az elforgatás számára. Ez megfelel az FKR helye átmeneti módosításának,
amíg mozgatja vagy elforgatja a kijelölt objektumokat. Ezután használja a fogó
eszközön lévő vonalakat (tengely fogókat) a mozgásnak vagy elforgatásnak
egy tengelyhez vagy síkhoz való rögzítésére.
Ha először kiválasztja az objektumokat, majd egy tengelyfogóra kattint és

elkezdi mozgatni a kiválasztott objektumokat, a SZÓKÖZ billentyű
lenyomásával válthat a fogóeszköz forgatására. A SZÓKÖZ ismételt
lenyomásával válthat vissza a fogóeszköz mozgatására. Ha a fogóeszközöket
ilyen módon váltja, akkor a mozgás a kiválasztott tengelyhez kényszerezett
marad.
Ha az objektumok kijelölése előtt elindítja a 3DMOZGAT és 3DFORGAT
parancsokat, a fogóeszköz az egérmutatóhoz rendelődik, miután kiválasztási
halmazát létrehozta. Ezután kattintással bárhol elhelyezheti a fogóeszközt a
3D térben. Egy fogóeszközt áthelyezhet, ha rákattint a központi dobozára
(bázisfogó), majd kattintással megadhatja az új helyet.
A fogóeszközök csak a 3D nézetben jelennek meg egy 3D látványstílus
alkalmazásával. Ha a 2D Drótváz látványstílust alkalmazta, a 3DMOZGAT és
a 3DFORGAT parancsok automatikusan módosítják a látványstílust a 3D
Drótváz stílusra.
Alapértelmezésként, ha először jelöl ki objektumokat, és csak utána indítja a
3DMOZGAT és a 3DFORGAT parancsokat egy fogó eszköz megjelenítéséhez,
a mozgatási fogóeszköz megjelenik és ugyanarra a helyre kerül, mint az FKR,
és hozzáillesztődik. A GTLOCATION rendszerváltozót fogóeszközök
alapértelmezett kezdeti helyének beállítására használhatja.
A GTAUTO rendszerváltozót annak meghatározására használhatja, hogy fogó
eszközök objektumok kijelölésekor automatikusan megjelenjenek-e vagy sem
egy parancs elindítását megelőzően 3D nézetben egy 3D látványtípusra
beállítva.
A GTDEFAULT rendszerváltozó szabályozza, hogy a 3DMOZGAT és 3DFORGAT
parancsok automatikusan elinduljanak-e vagy sem, amikor a MOZGAT és
FORGAT parancsok (külön-külön) 3D nézetben indultak el. Alapértelmezésként
a 3DMOZGAT és 3DFORGAT parancsok nem indulnak el automatikusan,
Fogóeszközök használata objektumok módosítására | 803

amikor a MOZGAT és FORGAT parancsok (külön-külön) 3D nézetben indultak
el.
Az alapértelmezett kiindulási hely beállítása fogóeszközök számára
1 A parancssorban írja be: gtlocation.

■ Írja be a 0 értéket, hogy a helyet ugyanarra állítsa be, mint az FKR
helye.
■ Írja be az 1 értéket, hogy a helyet az utolsó kijelölt objektum vagy
alobjektum helyének állítsa be.
Fogóeszköz áthelyezése
1 Kattintson a fogóeszköz központi dobozára (bázisfogó).

2 Kattintással új helyet határozhat meg.
A fogóeszköz típusának módosítása az objektumok mozgatása vagy forgatása

közben
1 A műszerfalon a 3D Építő vezérlőpultján kattintson a 3D Mozgatás vagy

a 3D Forgatás parancsra.
2 Jelölje ki a mozgatni vagy forgatni kívánt objektumokat és
alobjektumokat.
Nyomja meg és tartsa lenyomva a CTRL billentyűt alobjektumok
kijelöléséhez (lapok, élek és csúcspontok). Engedje fel a CTRL billentyűt
az objektumok kijelöléséhez.
3 Ha elvégezte az objektumok kijelölését, nyomja meg az ENTER billentyűt.
A mozgató vagy forgató fogóeszköz az egérmutatóhoz rendelten jelenik
meg.
4 Kattintson a mozgató fogóeszköz elhelyezéséhez, megadva a művelet
alappontját.
5 Húzza át az egérmutatót a fogóeszköz egyik tengely fogóján, míg az
sárgára nem változik és a vektor meg nem jelenik, majd kattintson a
tengely fogójára.
6 Nyomja meg az SZÓKÖZ billentyűt.

A SZÓKÖZ ismételt lenyomásával válthat vissza a másik fogóeszközre.
Ha a fogóeszközöket ilyen módon váltja, akkor a mozgás a kiválasztott
tengelyhez kényszerezett marad.
Parancssor: 3DMOZGAT vagy 3DFORGAT
A mozgató fogóeszköz használata objektumok

módosítására
A mozgató fogóeszköz teszi lehetővé objektumok és alobjektumok kiválasztási
halmazának szabad mozgatását vagy a mozgás egy tengelyre vagy síkra
korlátozását.
A mozgatni kívánt objektumok és alobjektumok kijelölését követően helyezze
el a fogóeszközt bárhová a 3D térben. Ez a hely (a fogóeszköz központi
számára, és átmenetileg módosítja az FKR helyét, amíg a kijelölt objektumokat
mozgatja.
Ezután szabadon mozgathatja az objektumokat a fogóeszköz kifelé vontatásával

vagy annak a tengelynek vagy síknak a megadásával, amelyre a mozgást
korlátozza.
MEGJEGYZÉS Ha egy parancs elindítása előtt létrehoz egy kiválasztási készletet 3D

nézetben 3D alkalmazott látványtípussal, alapértelmezésként automatikusan megjelenik a
mozgató fogóeszköz. Meghatározhatja, hogy a mozgató fogóeszköz ne jelenjen meg
automatikusan a GTAUTO rendszerváltozó értékének 0-ra állításával.
Mozgás korlátozása egy tengelyre

A mozgató fogóeszközt használhatja a mozgásnak egy tengelyre való
korlátozására. Húzza át az egérmutatót egy tengely fogóján a fogóeszközre,
míg a vektor a tengelyhez illesztve nem jelenik meg, majd kattintson a
tengelyfogóra.

Most az egérmutató vontatásával a kijelölt objektumok és alobjektumok csak
a megadott tengely mentén mozognak. Kattintással vagy egy érték beírásával
megadhatja a mozgás távolságát az alapponttól.
Mozgás korlátozása egy síkra

A mozgató fogóeszközt használhatja a mozgás egy síkra korlátozására. Húzza
át az egérmutatót azon a ponton, ahol a két vonal lefut a tengely fogóiról
(amelyek a síkot meghatározzák), egyesítse, míg a vonalak sárgára nem
változnak, majd kattintson rá arra a pontra.

a megadott sík mentén mozognak. Kattintással vagy egy érték beírásával
megadhatja a mozgás távolságát az alapponttól.

Objektumok mozgatása 3D térben egy megadott tengely mentén
1 A műszerfalon a 3D Építő vezérlőpultján kattintson a 3D Mozgatás

parancsra.
2 Jelölje ki a mozgatni kívánt objektumokat és alobjektumokat.
A mozgató fogóeszközt az egérmutatóhoz rendelten jeleníti meg.
4 Kattintson a mozgató fogóeszköz elhelyezéséhez, megadva a mozgatás
alappontját.
5 Húzza át az egérmutatót a fogóeszköz egyik tengely fogóján, míg az
sárgára nem változik és a vektor meg nem jelenik, majd kattintson a
tengely fogójára.
6 Kattintson rá egy értékre vagy írjon be egyet a mozgatás távolságának


Parancssor: 3DMOZGAT
Megadott síkra korlátozott objektumok mozgatása 3D térben
1 A műszerfalon a 3D Építő vezérlőpultján kattintson a 3D Mozgatás

parancsra.
2 Jelölje ki a mozgatni kívánt objektumokat és alobjektumokat.
A mozgató fogóeszközt az egérmutatóhoz rendelten jeleníti meg.
alappontját.
5 Húzza át az egérmutatót azon a ponton, ahol a két vonal lefut a tengely
fogóiról (amelyek a síkot meghatározzák), egyesítse, míg a vonalak sárgára
nem változnak, majd kattintson rá.
6 Kattintson rá egy értékre vagy írjon be egyet a mozgatás távolságának

Parancssor: 3DMOZGAT

A forgató fogóeszköz használata objektumok
módosítására
A forgató fogóeszköz lehetővé teszi objektumok és alobjektumok szabad
elforgatását vagy az elforgatás egy tengelyre korlátozását.
A forgatni kívánt objektumok és alobjektumok kijelölését követően helyezze
el a fogóeszközt bárhová a 3D térben. Ez a hely (a fogóeszköz központi
számára, és átmenetileg módosítja az FKR helyét, amíg a kijelölt objektumokat
forgatja.
Ezután szabadon elforgathatja az objektumokat a fogóeszköz kifelé történő

vontatásával vagy annak a tengelynek a megadásával, amelyre a mozgást
korlátozza.
Elforgatás korlátozása egy tengelyre

Az elforgató fogóeszközt használhatja az elforgatás egy tengelyre való
korlátozásához. Húzza át az egérmutatót az egyik tengely vonalán egy
fogóeszközön, míg az sárgára nem változik, és a sárga vektor a tengelyhez
illesztve nem jelenik meg. Ezután kattintson a tengelyvonalra.

az alappont körül fordulnak el a megadott tengely mentén. Rákattinthat vagy
beírhat egy értéket az elforgatás szögének meghatározásához.

Objektumok elforgatása a 3D térben egy megadott tengely mentén
1 A műszerfalon a 3D Építő vezérlőpultján kattintson a 3D Forgatás

parancsra.
2 Jelölje ki a forgatni kívánt objektumokat és alobjektumokat.
A forgató fogóeszközt az egérmutatóhoz rendelten jeleníti meg.
alappontját.
5 Húzza át az egérmutatót a fogóeszköz egyik tengelyfogóján, míg az sárgára
nem változik és a vektor meg nem jelenik, majd kattintson rá.
6 Kattintson rá egy értékre vagy írjon be egyet az elforgatás szögének


Parancssor: 3DFORGAT
Élek és lapok hozzáadása szilárdtestekhez

A térbeli szilárdtest lapjának megjelenését megváltoztathatja dombornyomat
készítésével egy, a kiválasztott lapot metsző objektum felhasználásával. A
dombornyomás az objektumot a lappal kombinálja, létrehozva ezzel egy élet.
A DOMBORNYOMAT parancs használatával új lapokat hozhat létre 3D
szilárdtesteken ívek, körök, vonalak, 2D és 3D vonalláncok, ellipszisek,
spline-görbék, lemezek, törzsek és 3D szilárdtestek dombornyomásával. Ha
például egy kör és egy 3D szilárdtest metszi egymást, a metsző görbéket a
szilárdtestre vetítheti. Az eredeti vetített objektumokat törölheti vagy
megtarthatja a további szerkesztéshez. A dombornyomathoz kiválasztott
objektumoknak metszenie kell egy vagy több lapot a kijelölt szilárdtesten.
Bizonyos esetekben nem lehetséges a következő alobjektumok mozgatása,
forgatása vagy léptékezése, továbbá a dombornyomott élek és lapok
eltűnhetnek a következő alobjektumok mozgatása, forgatása vagy léptékezése
során:
■ Dombornyomott éllel vagy lappal rendelkező lapok

■ Dombornyomott élt vagy lapot tartalmazó szomszédos oldallal rendelkező
élek vagy csúcspontok
Dombornyomat készítése 3D szilárdtestre
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Él

dombornyomat menüpontra.
2 Jelölje ki a 3D szilárdtestet (1).
3 Jelölje ki a rávetíteni kívánt objektumot (2).
4 Az eredeti objektumok megtartásához nyomja meg az ENTER billentyűt,
vagy írjon be egy y karaktert a törlésükhöz.
5 Jelöljön ki további objektumokat a rávetítéshez, vagy nyomja meg az
ENTER billentyűt.
Élek és lapok hozzáadása szilárdtestekhez | 811

1
a kiválasztott a kiválasztott objektum testmodellre

szilárdtest dombornyomott
objektum
Parancssor: DOMBORNYOMAT
3D Építő panel, dombornyomat
Szilárdtestek elválasztása
A térbeli szilárdtest objektumot elválaszthatja az azt eredetileg alkotó
szilárdtestekre.
Az összetett szilárdtesteket elválaszthatja (elemeire bonthatja). Az összetett
térbeli szilárdtest objektum nem rendelkezhet közös területtel vagy térfogattal.
A 3D szilárdtest elválasztását követően az egyes szilárdtestek megtartják eredeti
fóliáikat és színeiket. Minden beágyazott 3D szilárdtest objektum elválasztása
a legegyszerűbb alakjába történik.
Összetett szilárdtest elválasztása egyedi szilárdtestekké
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Elválasztás

menüpontra.
2 Jelölje ki a 3D szilárdtestet.

Héjkészítés térbeli szilárdtestekből
Egy szilárdtest objektumból héjat (üreges, vékony, megadott vastagságú falat)
hozhat létre.
Az új lapok, már létező lapoknak az eredeti pozíciójukhoz képest kifele vagy
befele történő párhuzamos eltolásával jönnek létre. Az érintőfolytonos lapokat
az eltolás során különálló lapként kezeli a program.
Héjképzés 3D szilárdtestből
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Héj

menüpontra.
3 Válassza ki a héjképzésből kihagyni kívánt lapot (1).
4 Jelöljön ki további kihagyandó lapokat, vagy nyomja meg az ENTER
billentyűt.
5 Adja meg a héj eltolásának értékét.
Pozitív eltolási érték esetén a héj pozitív lapirányban, negatív érték esetén
negatív lapirányban jön létre.
kiválasztott lap héj eltolás=0.5 héj eltolás=-0.5
Héjkészítés térbeli szilárdtestekből | 813

Térbeli szilárdtestek tisztítása és ellenőrzése
Az SZTESTSZERKESZT parancs használatával automatikusan eltávolíthatja a
3D szilárdtest felesleges lapjait, éleit és csúcspontjait, és meggyőződhet róla,
hogy a 3D szilárdtest érvényes-e.
Eltávolíthatja azokat az éleket vagy csúcspontokat, melyeknek ugyanaz a felület-
vagy csúcspont-definíciója az él vagy a csúcspont mindkét oldalán. A test, a
lapok vagy az élek a szilárdtest objektumon ellenőrizve lesznek és azok a
szomszédos lapok, amelyek közös felületet képeznek egyesítésre kerülnek. A
szilárdtest felesleges vetített és használatlan élei törlésre kerülnek.
Leellenőrizheti, hogy a 3D szilárdtest valóban érvényes szilárdtest-e. Érvényes
3D szilárdtesttel módosíthatja az objektumot anélkül, hogy a sikertelen
kísérletre figyelmeztető hibaüzenetek jelenjenek meg. Az érvénytelen 3D
szilárdtest nem módosítható.
3D szilárdtest tisztítása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Tisztítás

menüpontra.
2 Jelölje ki a 3D szilárdtestet (1).
a kiválasztott szilárdtest a letisztított szilárdtest

3D szilárdtest ellenőrzése
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Szilárdtestek szerkesztése ➤ Ellenőrzés

menüpontra.
Térbeli szilárdtestek tisztítása és ellenőrzése | 815

816
Metszetek és 2D rajzok
létrehozása 3D modellekből
24
Ebben a fejezetben
■ 3D szilárdtestek metszete
■ Munkavégzés metszet
objektumokkal
■ Élőmetszet-képzés
■ 2D és 3D metszetek létrehozása
■ Lapított nézet létrehozása
817
3D szilárdtestek metszete
A térbeli szilárdtestből keresztmetszetet hozhat létre. Az eredmény lehet egy
kétdimenziós objektum, amely a metszet alakját ábrázolja. Szintén lehetősége
van egy metszet objektum elnevezésű metszősík használatára, amely lehetővé
teszi a metszett szilárdtestek vágásprofiljának valós idejű megtekintését.
A KMETSZET parancs segítségével keresztmetszetet hozhat létre egy
szilárdtestben. Ön jelöli ki a keresztmetszet síkját meghatározó három pontot.
A keresztmetszeti síkot definiálhatja egy másik objektummal, az aktuális nézet,
aZ tengely, vagy az XY, YZ, vagy ZX sík segítségével is. A keresztmetszet síkja
az aktuális fóliára kerül elhelyezésre.
A METSZŐSÍK parancs segítségével egy metszet objektumot hozhat létre, amely
metszősíkként funkcionál szilárdtesteken, felületeken, vagy lemezeken (zárt
formákból, vagy hurkokból létrehozott kétdimenziós területek) keresztül.
Bekapcsolt élőmetszet-képzés esetén, a metszet objektumot a 3D modelltérben
mozgatva, az valós időben jeleníti meg belső részleteit.
Metszet objektum létrehozásához mozgassa a mutatót egy 3D modell bármely
lapjára, és kattintson rá, hogy automatikusan elhelyezze a metszet objektumot.
Pontok kijelölésével létrehozhat egyenes metszősíkot, illetve több pont
kijelölésével meghatározhat megtört szakaszokból állót is. Másik módszer
valamely vetületi nézet meghatározása, (pl. elöl-, felül-, vagy hátulnézet).
Szilárdtest keresztmetszetének létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Modellezés ➤ Metszet menüpontra.

2 Jelölje ki az objektumot a keresztmetszet létrehozásához .
3 Adja meg a keresztmetszeti síkot definiáló három pontot.
1
objektum kivalasztva es keresztmetszet vagosik keresztmetszet
harom pont megadva definialva elkulonitve es sraffozva
a tisztasag erdekeben
Parancssor: KMETSZET
818 | Fejezet 24 Metszetek és 2D rajzok létrehozása 3D modellekből

MEGJEGYZÉS Ha a metszősíkot be kívánja sraffozni, előtte mindig illessze az FKR-t a
metszősíkhoz.
Munkavégzés metszet objektumokkal

Létrehozhat metszeti nézeteket 3D modellekből annak alapján, hogy a metszet
objektumnak nevezett átlátszó metszősík hol metszi a modellt. Ha az
élőmetszet-képzés aktív valamely metszet objektumon, a modell belső részletei
láthatók, ha a metszősík rögzített, vagy ha mozgatja azt a 3D modellen
keresztül. Az élőmetszet-képzés lehetővé teszi a metszett szilárdtest
vágóprofiljának dinamikus módosítását.
Metszet objektumok áttekintése

Metszet objektumok létrehozása

Létrehozhat metszet objektumokat a METSZŐSÍK parancs használatával.
Az alapértelmezett módszer az, ha az egérmutatót a 3D modell felületére viszi,
majd rákattintva elhelyezi a metszet objektumot. A metszősíkot a program
automatikusan a kijelölt felületrész síkjához igazítja.
Metszet objektumot létrehozhat két pont kijelölésével is, amelyekkel egyenes
metszetvonalat határoz meg.
Ha megtört szakaszokból álló metszetvonalra van szüksége, a Metszet rajzolása
lehetőség segítségével meghatározhatja a pontok halmazát a 3D modellben.
Az Ortografikus lehetőség segítségével gyorsan létrehozhat egy metszet
objektumot, amely egy előre kiválasztott ortografikus síkhoz illesztett. A metszet
objektum létrehozása előtt s program a rajzban szereplő összes 3D objektumot
kiértékeli, és meghatározza kiterjedésük képzeletbeli 3D határvonalát. A metszet
objektum úgy kerül ekkor elhelyezésre, hogy átmenjen a 3D határvonal
közepén, és az Ön által kiválasztott ortografikus opcióhoz tájolt.
Munkavégzés metszet objektumokkal | 819

Metszet objektum létrehozása lap kijelölésével
1 Kattintson a Rajz menü » Modellezés » Metszősík menüpontra.

2 Rákattintva jelölje ki a modell egyik lapját.
A program létrehoz egy metszet objektumot a kijelölt lap síkjában.
3 Kattintson a metszetvonalra, hogy látható váljanak annak fogói.
4 Válassza ki a fogók valamelyikét, hogy a metszősíkot mozgathassa a 3D
objektumban.
A program létrehoz egy metszet objektumot a Metszősík állapotban. Az
élőmetszet-képzés be van kapcsolva.
Metszet objektum létrehozása két pont segítségével

2 Határozza meg a metszet objektum első pontját.
A metszet objektum létrehozása a két pont között történik. Az élőmetszet-képzés

ki van kapcsolva.

Metszet objektum létrehozása megtört szakaszokkal

2 Írja be: d (Metszet rajzolása).
3 Jelölje ki a metszet objektum kezdőpontját.
4 A második pont megadásával hozza létre az első megtört szakaszt.
Ebből a pontból nem hozhat létre egymást metsző szakaszokat.
5 Folytassa a szakaszvégpontok megadását, majd nyomja meg az ENTER
billentyűt.
6 Adjon meg egy pontot a metszeti vágás irányában.
A program olyan metszet objektumot hozott létre, amelynek több szakasza

van Metszet határvonala állapotban. Az élőmetszet-képzés ki van kapcsolva.
Metszet objektum létrehozása előre definiált ortografikus síkban

2 Írja be: o (Ortografikus).
3 Jelöljön ki egy illesztési lehetőséget.
A program olyan metszet objektumot hoz létre, melynek középpontja egy

képzetes, a rajzban szereplő összes 3D objektum köré húzható 3D határvonalon

belül található. Ez a kijelölt ortografikus síkon helyezkedik el. Az
élőmetszet-képzés be van kapcsolva.
Metszet objektum állapotok beállítása

A metszet objektumok három lehetséges állapota: Metszősík, Metszet
határvonala és Metszet térfogata. A választott állapottól függően, a vágósíkot
2D síkként, téglalapként, vagy téglatestként tekintheti meg. A fogók lehetővé
teszik a vágási terület hosszának, szélességének és magasságának módosítását.
■ Metszősík. Megjelenik a szakaszvonal és az átlátszó metszősík jelölő. A

vágósík kiterjedése minden irányban végtelen .
■ Metszet határvonala. Téglalap jeleníti meg a metszősík XY kiterjedését.
A metszősík a Z tengely mentén végtelen kiterjedésű.
■ Metszet térfogata.Téglatest jeleníti meg a metszősík terjedelmét minden
irányban.
Metszet objektum állapotának megváltoztatása a Menü fogó segítségével
1 A metszet objektum kijelölésével jelenítse meg annak fogóit.

2 Kattintson a Menü fogóra.
3 A metszet állapota menüben kattintson a kívánt állapotra.
A metszet objektum frissítése a kijelölt állapot nézetablakában történik.
Metszet objektum fogók használata

Ha kijelöl egy metszet objektumot, különböző típusú fogók jelennek meg,
melyek eltérő funkciókat hajtanak végre. Ezek a fogók a következők:

■ Bázis fogó. Bázisponti fogóként működik a metszet objektum esetében,
lehetővé téve annak mozgatását, léptékezését és elforgatását. Ez mindig a
Menü fogó mellett található.
■ Menü fogó . Megjeleníti a metszet objektum állapotok menüjét.
■ Irány fogó. Azt az irányt mutatja, amelyből a 2D metszetek létrehozása
és az élőmetszet-képzés megtekintése történik. A metszősík irányának
megfordításához kattintson az Irány fogóra.
■ Nyíl fogó . Elmozdítja a metszetvonal szakaszait önmagukra merőleges
irányban. A szakaszok mozgatásával azok hossza változik, a szomszédos
szakaszok által bezárt szög azonban állandó marad.
■ Második fogó. Elforgatja a metszet objektumot a Bázis fogó körül.
■ Szakaszvég fogók. Vonallánc fogóként viselkednek, azonban nem
mozgathatók úgy, hogy a szakaszok metsszék egymást. A Szakaszvég fogók
a megtört szakaszok végpontjainál találhatók.
MEGJEGYZÉS Egyszerre csak egy metszet objektum fogót lehet kijelölni.

A Metszet objektum helyi menü elérése
Előre kijelölt metszet objektum segítségével a helyi menü alábbi vezérlőihez
férhet hozzá, ha a jobb oldali egérgombbal a metszetvonalra kattint.
■ Élőmetszet-képzés aktiválása. Be-, illetve kikapcsolja az

élőmetszet-képzést a kijelölt metszet objektum esetében.
■ Eltávolított geometria megjelenítése. A Metszetbeállítások
párbeszédpanelben megadott megjelenítési beállításoknak megfelelően
bemutatja a kivágott geometriát. Ez a lehetőség akkor áll rendelkezésre, ha
az élőmetszet-képzés be van kapcsolva.
■ Élőmetszet beállítások. Megjeleníti a Metszetbeállítások párbeszédpanelt.
■ 2D/3D metszet létrehozása Megjeleníti a Metszet/Szint létrehozása
párbeszédpanelt.
■ Töréspont hozzáadása metszethez Egy további szakaszt, töréspontot
hoz létre a metszetvonalban.

Metszet objektum tulajdonságok módosítása

A metszet objektumok ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a
többi AutoCAD-objektum. A program a metszetvonalon tárolja a
tulajdonságokat, amelyek a Tulajdonságok palettán érhetők el.
Megváltoztathatja például a metszet objektum nevét, fólia- és vonaltípusát,
valamint a metszősík jelölő színét és átlátszóságát (azaz a metszet objektum
átlátszó metszősíkját).
Metszet objektum átnevezése
1 Kattintson a jobb oldali egérgombbal a metszet objektumra. Kattintson

2 A Metszet objektum alatt a Név mezőben adjon meg egy másik nevet.
Metszet objektum állapotának megváltoztatása a Tulajdonságok paletta

segítségével

2 A Metszet objektum alatt módosítsa a Típus értéket.
A metszet objektum frissítése a kijelölt állapot nézetablakában történik.
A metszősík jelölő átlátszóságának és színének módosítása

2 A Metszet objektum alatt, adjon meg egy 1 és 100 közötti értéket a Sík
átlátszósága mezőben. Az 1-es érték megadása átlátszatlanná teszi a
metszősík jelölőt.
3 Válasszon színt a Sík színe beállításhoz.
A metszősík jelölő frissítése a mintában történik.
A metszősík jelölő magasságának módosítása


2 A Geometria alatt módosítsa a Felső sík értékét. Ezzel módosítja a
metszősík felső éle és a metszetvonal közti távolságot.
3 Módosítsa az Alsó sík értékét. Ezzel módosítja a metszősík alsó éle és a
metszetvonal közti távolságot.
A metszősík jelölő frissítése a mintában történik.
Metszet objektumok társítása nézetekkel és

kamerákkal
A metszet objektumokat társítani lehet elnevezett nézetekkel és kamerákkal a
Nézetkezelő párbeszédpanelben.
Ha metszet objektumhoz társított, elnevezett nézet, vagy kamera aktív állapotba
kerül, a program bekapcsolja az élőmetszet-képzés szolgáltatást az adott metszet
objektum esetében. Több metszet objektummal rendelkező 3D modell esetében
hasznos lehet egy adott metszet objektumot valamelyik nézethez, vagy
kamerához társítani. A későbbiek során gyorsan visszaállíthat egy mentett
metszeti nézetet, vagy kamerát, amely automatikusan aktiválja az
élőmetszet-képzést a társított metszet objektum esetében.
A példa kedvéért tegyük fel, hogy két metszet objektumot adott meg, amelyek
különböző irányban szelik át a 3D modellt. Az A metszet objektum a szélessége
mentén, míg aB metszet objektum pedig a hosszúsága mentén szeli át a modellt.
Továbbá a metszeti szelvényhez képest merőleges irányú nézetet kíván
használni. Ha mindkét metszet objektumhoz társít egy nézetet, vagy kamerát,
az lehetővé teszi a két nézet közti gyors váltást, valamint a kívánt keresztmetszet
megjelenítését.
Nézet, vagy kamera társítása metszet objektumhoz
1 Kattintson a Nézet menü » Elnevezett nézetek menüpontra.

2 A Nézetkezelő párbeszédpanel bal oldali ablaktáblájában válasszon ki
egy elnevezett nézetet, vagy kamerát a Modellnézetek alatt.
3 Az Általános rész Élőmetszet legördülő listájában a neve alapján jelöljön
ki egy metszet objektumot.
A program elnevezett nézetet vagy kamerát társított a metszet
objektumhoz. Az elnevezett nézet, vagy kamera visszaállításakor a
program bekapcsolja az élőmetszet-képzés szolgáltatást a társított metszet
objektum esetében.

Metszet objektumok közzététele
Szabályozhatja a metszet objektumok láthatóságát, ha az Autodesk DWF Viewer
segítségével rendereli, nyomtatja, vagy megjeleníti azokat.
Metszet objektumok renderelése

Bekapcsolt élőmetszet-képzés esetén egy metszet objektum valamennyi vonalát
2D vonalként rendereli a program. A metszősík jelölő renderelése átlátszó
anyagként történik. Az átlátszóság mértékét a metszet objektum Tulajdonságok
palettája segítségével lehet szabályozni.
Metszet objektumok nyomtatása

Ha a metszet objektum állapota Metszet határvonala vagy Metszet térfogata,
a megjelenített vonalak nem szerepelnek a nyomaton. A metszősík jelölőt a
program átlátszó anyagú elemként kezeli a nyomtatás során, de a renderelés
során alkalmazottól eltérő felbontással. Ha nem kívánja kinyomtatni a
metszetvonalat, helyezze a metszet objektumot kikapcsolt állapotú fóliára.
Metszet objektumok megjelenítése az Autodesk DWF Viewer segítségével

Ha az élőmetszet-képzés aktív egy metszet objektum esetében, a DWF Viewer
által megjelenített 3D modell vizuális felbontása a lehető legnagyobb. Az
élőmetszet-képzés során a rejtett geometria rejtett marad a DWF Viewer-en
történő megjelenítéskor is. Az élőmetszethez társított megjelenítési beállítások
úgy jelennek meg a viewer-ben, ahogy a rajzban vannak. Például, egy 3D
modell metszeti területéhez társított a szaggatott vonaltípusok és egy sraffozási
minta úgy jelenik meg mint a DWF viewer-ben.
A metszet objektum nem látható a DWF Viewer-ben.
Metszet objektum elmentése Eszközpaletta

eszközként
Mint más objektumokat, eszközöket is létrehozhat az egyes metszet
objektumokból, amelyekhez egy eszközpalettáról férhet hozzá.
Több metszet objektumot is használhat, amelyek mindegyikének saját
tulajdonságkészlete van. Az egyes metszet objektumok eszközként történő
elmentésével gyorsan létrehozhat meszet objektumokat anélkül, hogy
beállításaikat minden alkalommal módosítania kellene.

Metszet objektum eszköz elmentése eszközpaletta eszközként
1 Jelölje ki a metszetvonalat egy metszet objektumon.

2 Vontassa a metszet objektumot az eszközpalettára, és az egérgomb
felengedése nélkül mozgassa a mutatót az eszközpalettán arra a helyre,
ahová az eszközt el kívánja helyezni.
A fekete vonal megmutatja, hova kerül az eszköz.
A metszet objektum eszközként került elmentésre az eszközpalettán.
Töréspontok hozzáadása metszethez

Létrehozhat több szakasszal (töréssel) rendelkező metszetvonalat, a METSZŐSÍK
parancs Rajzmetszet opciója használatával. Egy meglévő metszet objektumhoz
is hozzáadhat megtörést, a helyi menüben a Töréspont hozzáadása metszethez
opció használatával.
Megtört szakasszal létrehozott metszet objektum

Amikor megtörést adunk hozzá egy meglévő metszet objektumhoz, egy olyan
szakasz keletkezik, mely merőleges a kijelölt szakaszra és az Irányfogó irányában
van. Törések nem adhatók hozzá a metszet objektum oldalsó vagy hátsó
vonalaihoz. A Legközelebbi traszter ideiglenesen bekapcsolt állapotban van,
míg egy metszethez töréseket adunk hozzá.

A törések hozzáadását követően finomíthatja a megtört metszeteket a metszet
objektum fogóinak használatával.
Törések hozzáadása egy metszethez
1 Jelölje ki a metszetvonalat egy metszet objektumon.

2 Kattintson a jobb oldali egérgombbal a vonalra. Kattintson a Törés
hozzáadása a metszethez opcióra.
3 Mozgassa a kurzort a metszetvonalon túlra.
4 Jelöljön ki egy pontot a metszetvonalon, ahová megtörést kíván
elhelyezni a kijelölt szakaszra merőlegesen.
További törések létrehozásához ismételje meg ezeket a lépéseket.
MEGJEGYZÉS A program nem engedi, hogy olyan töréseket helyezzen el, ahol a vonal
önmagát metszené vagy bezárná. Ha ez fordul elő, a belépési pontot figyelmen kívül hagyja,
és hibaüzenet jelenik meg a parancssorban.
Élőmetszet-képzés
Amikor egy metszet objektum esetén bekapcsolt állapotban van az
élőmetszet-képzés, a modelltérben dinamikusan végezheti egy 3D modell
metszését. Ahogy a metszet objektumot átmozgatja a 3D modellen, az átlátszó
metszősík jelölő valós időben vágja át a szilárdtestet, a felületet, vagy a lemezt.
Élőmetszet-képzés | 829
Az Élőmetszet-képzés viselkedésének megértése
Az élőmetszet-képzés egy olyan analitikai eszköz, amely lehetővé teszi a kivágott
geometria megtekintését egy 3D szilárdtesten, felületen, vagy lemezen, ahol
a metszet objektum keresztezi a 3D geometriát.
Használhatja az élőmetszet-képzést egy modell analizálására is, a metszet
objektum hátra és vissza történő mozgatásával. Például, a metszet objektumnak
egy gépcsoporton való átcsúsztatása segíthet vizualizálni annak belső
alkotóelemeit.
Mielőtt elkezdene dolgozni az élőmetszet-képzéssel, van néhány fő szempont,
melyet meg kell értenie.
■ Az élőmetszet-képzés csak 3D objektumokban és területeken működik a

modelltérben.
■ Az élőmetszet-képzés be- vagy kikapcsolt állapotban van, a metszet objektum
létrehozási opciójától függően. Például, egy lap kijelölése létrehoz egy
metszet objektumot bekapcsolt állapotú élőmetszet-képzéssel; a Rajzmetszet
opció pedig egy metszet objektumot kikapcsolt állapotúval. Egy metszet
objektum létrehozását követően az élőmetszet-képzés az egyes metszet
objektumok számára manuálisan kapcsolható be vagy ki.
■ Több metszet objektumot is használhat egy rajzon; mégis az
élőmetszet-képzés egy időben csupán egyetlen metszet objektum számára
lehet aktív. Például az Ön modelljének két metszet objektuma van:A-jelű

Metszet és B-jelű Metszet. Ha az A-jelű Metszet számára az élőmetszet-képzés
bekapcsolt állapotban van, és Ön aktiválja az élőmetszet-képzést a B-jelű
Metszet számára, akkor az élőmetszet-képzés az A-jelű Metszet számára
automatikusan kikapcsolásra kerül.
■ Egy metszet objektum fóliájának kikapcsolása nem kapcsolja ki az
élőmetszet-képzést, azonban a fólia fagyasztását okozza.
■ Bekapcsolt állapotú élőmetszet-képzés mellett a fogók használatával
elcsúsztathatja a metszet objektum szakaszait, hogy megtekintse a hatását
a 3D modellben.
Élőmetszet-képzés be- és kikapcsolása
1 Jelöljön ki egy metszet objektumot.

2 Kattintson a jobb oldali egérgombbal a metszetvonalra.
3 A bekapcsolásához kattintson rá az Élőmetszet-képzés aktiválása opcióra.
Ha bekapcsolt állapotban van, rákattintással kapcsolja ki.
Eltávolított geometria megjelenítése
1 Jelöljön ki egy metszet objektumot.

2 Kattintson a jobb oldali egérgombbal a metszetvonalra. A bekapcsolásához
kattintson rá az Eltávolított geometria mutatása opcióra.
Az eltávolított geometria a Metszetbeállítások párbeszédpanel Előtér
vonalak beállításai szerint jelenik meg.
Élőmetszet-képzés | 831
2D és 3D metszetek létrehozása
Generálhatja a keresztmetszeti terület 2D vagy 3D blokk-megjelenítését, ahol
egy metszet objektum keresztez egy 3D modellt.
A Metszet létrehozása / Szint párbeszédpanel történő munka során
kiválaszthatja a létrehozandó blokk típusát. Ha a projektje 2D szintrajzokat
vagy 2D keresztmetszeteket kíván meg, akkor a 2D Metszet / Szint opció
lehetővé tesz egy pontos blokk-megjelenítést, amely készen áll a méretezésre.
Ha egy olyan előadást készít elő, amely a 3D modell kivágásának közzétételét
vagy renderelését igényli, akkor a 3D Metszet opciót alkalmazza.
További néhány szempont a metszetek generálásához.
■ Mind a 2D és 3D metszetek beilleszthetők a rajzba névtelen blokkonként,

vagy elmenthetők egy külső fájlba, mint wblock. A generált metszetek
létrehozása blokkonként történik, melyek átnevezhetők és szerkeszthetők
a BSZERK használatával.
■ A blokkok újraléptékezhetők és elforgathatók a rajz beszúrását megelőzően.
A beillesztési bázispont szintén módosítható.
■ 3D objektumok xref-ként és blokként beszúrva a rajzba használhatók
metszetek generálására.
■ A 2D metszetek létrehozása 2D vonalak, ívek, körök, ellipszisek,
spline-görbék és sraffozási minták felhasználásával történik.

■ A 3D metszetek létrehozása 3D szilárdtestek és felületek felhasználásával
történik, azonban 2D vonalakat használ a profilok külső vonalai és a
sraffozási minták létrehozásához.
■ A 2D metszet/szint blokkok és 3D metszet blokkok tulajdonságainak
megjelenítése a Metszet Beállítások párbeszédpanel segítségével
szabályozható.
2D vagy 3D metszet generálása
1 Jelölje ki a metszet objektumot. Kattintson a jobb oldali egérgombbal a

metszetvonalra, majd kattintson rá a 2D/3D metszet generálása opcióra.
2 A Metszet/Szint generálása párbeszédpanelben kattintson a 2D
Metszet/Szint vagy 3D Metszet opcióra.
3 Kattintson rá az Összes objektum befoglalása opcióra.
4 A Rendeltetés opció alatt, kattintson a Beillesztés új blokk formájában
opcióra.
5 Kattintson a Létrehozás menüpontra.
6 Adjon meg a képernyőn egy beillesztési pontot.
Egy 2D vagy 3D geometriát tartalmazó névtelen blokk került beszúrásra.
Lapított nézet létrehozása

A SÍKNÉZET parancs segítségével létrehozhatja az aktuális nézetben valamennyi
3D szilárdtest és terület lapított nézetét.
Az eredő nézet egy blokk, amely a 3D modell lapított megjelenítése, és az XY
síkra vetített. A folyamat arra hasonlít, mintha egy "pillanatfelvételt"
készítenénk fényképezőgéppel az egész 3D modellről, majd a fényképet
lefektetnénk. A blokk beszúrását követően az módosítható, mivel a lapított
nézet 2D geometriába van tömörítve. Ez a funkció különösen a műszaki
illusztrációk létrehozásánál hasznos.
A SÍKNÉZET használata előtt Ön nincs korlátozva egy meghatározott nézet
beállítására. Telepítheti a rajzot ortografikus vagy párhuzamos nézetben is.
Lapított nézet létrehozása | 833

A lapított nézet generálása a következő paraméterekkel történik:
■ A modelltér nézetablakban befoglalásra kerül valamennyi 3D objektum. A

befoglalni nem kívánt objektumokat helyezze el olyan fóliákon, melyek
kikapcsoltak, vagy fagyasztottak.
■ A lapított nézetek létrehozása blokkok formájában történik, melyek
átnevezése és szerkesztése a BSZERK paranccsal lehetséges.
■ A létrehozott blokk a Síknézet párbeszédpanelben az Előtér- és eltakart
vonalak opció megjelenítési beállításain alapul.
■ A rejtett vonalak befoglalása és megjelenítése abban a blokkban történik,
amely a megjelenítési beállításokat használja az Eltakart vonalak opció
számára a Síknézet párbeszédpanelben.
■ A metszet objektumok által felosztott 3D objektumok hiánytalanul
befoglalásra kerültek. A SÍKNÉZET befogja ezeket az objektumokat, mivel
nem kerültek felosztásra.
MEGJEGYZÉS 3D szilárdtestek profilképeinek papírtérben történő létrehozásához

használja a TESTVET parancsot.
3D modell lapított 2D nézetének előállítása
1 A 3D modell nézetének beállítása.

2 A Parancssorba gépelje be a síknézet szót.

3 A Síknézet párbeszédpanelben, a Célterület alatt kattintson az opciók
egyikére.
4 Módosítsa a szín- és vonaltípus beállításokat az Előtér- és eltakart vonalak
számára.
5 Kattintson a Létrehozás menüpontra.
6 Adjon meg a képernyőn egy beillesztési pontot a blokk elhelyezéséhez.
Módosítsa a bázispont, léptéktényező és forgatás beállításokat,
amennyiben szükséges.
2D geometriát tartalmazó blokk került létrehozásra, amely az aktuális
FKR XY síkjára vetített.
Lapított nézet létrehozása | 835

836
Alkatrész 7
Sraffozások, megjegyzések, táblázatok és
méretezés
25. fejezet Sraffozások, kitöltések és kitakarások

26. fejezet 3D modellek létrehozása
27. fejezet Táblázatok
28. fejezet Méretek és tűrések
837
838
Sraffozások, kitöltések és
kitakarások
25
Ebben a fejezetben
■ Áttekintés a sraffozási mintákhoz
Lásd még: és kitöltésekhez
■ Sraffozási határvonalak megadása
■ Sraffozási minta és tömör kitöltés
választása
■ Sraffozások és tömör kitöltésű
területek módosítása
■ Üres terület létrehozása az
objektumok eltakarásához
839
Áttekintés a sraffozási mintákhoz és kitöltésekhez
Sraffozás határvonalainak megadása
Számos módszer közül választhat a sraffozás határvonalainak megadásához.
■ Adjon meg egy pontot egy objektumok által körbezárt területen.

■ Jelöljön ki objektumokat, amelyek egy terület zárnak körbe.
■ Vontasson egy sraffozási mintát egy zárt területbe az eszközpalettából vagy
a DesignCenter-ből.
Sraffozáskor azokat a teljes vagy részleges objektumokat, melyek nem részei

az objektum-határvonalnak, a program figyelmen kívül hagyja.
Ha a sraffozás vonala találkozik egy szöveg, attribútum, vagy szilárdtest-kitöltés
objektummal, és az objektum a határvonalkészlet részként ki lett választva, a
SRAFFOZ parancs körbesraffozza az objektumot.
Autodesk Autodesk
szöveg objektum, szöveg objektum a

nem része a határvonalkészletben
határvonalkészletnek
MEGJEGYZÉS Amennyiben egy olyan területet kíván sraffozni, melynek határvonala

nem zárt, módosíthatja a HPGAPTOL rendszerváltozó értékét úgy, hogy a program egy
bizonyos határérték alatti hézagokat áthidaljon és a határvonalat zártként kezelje. A
HPGAPTOL csak olyan vonalak és ívek közötti hézagokra érvényes, amelyek
meghosszabbításuk esetén metszenék egymást.
A fájlméret csökkentése érdekében a sraffozási mintát a rajzi adatbázis egyetlen

grafikus objektumként tárolja.
Sraffozási minták és tömör kitöltések hozzáadása

Számos lehetősége van sraffozási mintáknak a rajzhoz történő hozzáadására.
■ A SRAFFOZ parancs nyújtja a legtöbb opciót.

■ Vontathat sraffozásokat az eszközpalettából. Ha nagyobb sebességre és
kényelemre van szüksége, használja az eszközpalettákat.
840 | Fejezet 25 Sraffozások, kitöltések és kitakarások

Ha meg van nyitva az Eszközpaletták ablak, jobb gombbal a minta eszközre
kattintva a helyi menün keresztül elérhető az Eszköz tulajdonságai
párbeszédpanel. Ez a párbeszédpanel számos olyan sraffozási minta beállítási
lehetőséget tartalmaz, amelyek a SRAFFOZ paranccsal szintén elérhetők.
Meghatározható például a sraffozási minta léptéke és sorköze.
■ Használhatja a DesignCentert is.
Sraffozás kezdőpontjának vezérlése

Alapértelmezés szerint a sraffozási minták mindig “igazodnak” egymáshoz.
Viszont néha szükséges lehet a sraffozás kezdőpontjának, más néven origó
pontjának mozgatása. Például egy tégla mintát hoz létre, és azt szeretné, hogy
a sraffozási terület bal alsó sarkában egy teljes téglával kezdődjön a sraffozás.
Ebben az esetben használja a Sraffozás kezdőpontja beállításait a Sraffozás és
átmenet párbeszédpanelben.
alapértelmezett új sraffozási
sraffozási kezdõpont
kezdõpont
A sraffozási minta elhelyezkedése és viselkedése a HPORIGIN, a

HPORIGINMODE és a HPINHERIT rendszerváltozóktól, valamint a felhasználói
koordináta-rendszer elhelyezkedésétől és tájolásától függ.
Sraffozási minta kiválasztása

A program támogatja a tömör kitöltéseket, valamint több mint 50 fajta, ipari
szabványban használt mintát, így ezeket felhasználhatja mind az objektumok
részegységeinek megkülönböztetésére, mind objektumanyagok jelölésére. A
program 14, az ISO (Nemzetközi Szabvány Szervezet - International Standards
Organization) szabványnak megfelelő sraffozási mintát is tartalmaz. ISO-minta
alkalmazásakor megadható a tollvastagság, mely meghatározza a minta
vonalvastagságát.
A Sraffozás és átmenet párbeszédpanel Sraffozás lapján, a Típus és minta
területen megjelenik minden olyan sraffozási minta neve, amelyek a acad.pat
szövegfájlban vannak definiálva. Új sraffozási mintákat adhat a
párbeszédpanelhez, ha hozzáadja azok definícióját a acad.pat fájlhoz.
Asszociatív sraffozások létrehozása

Egy asszociatív sraffozás a határvonal változtatásakor frissítésre kerül.
A SRAFFOZ paranccsal létrehozott sraffozások alapértelmezés szerint
asszociatívak. Ez a beállítás a HPASSOC rendszerváltozóban van eltárolva. Az
Áttekintés a sraffozási mintákhoz és kitöltésekhez | 841

eszközpalettákról vagy a DesignCenter™ eszközből húzással átvett mintákból
létrehozott sraffozások a HPASSOC beállítását használják. A sraffozás
asszociativitása bármikor megszüntethető, vagy a SRAFFOZ parancs segítségével
nem asszociatív sraffozás hozható létre. Amikor a HPGAPTOL rendszerváltozó
értéke 0 (alapértelmezett), az asszociativitás automatikusan törlődik, ha a
szerkesztés során nyitott határvonal jön létre.
A SRAFFOZ paranccsal nem asszociatív sraffozások is létrehozhatók, amelyek
függetlenek a határvonalaktól.
sraffozott objektum nem asszociatív asszociatív határvonal

határvonal módosításának
módosításának eredménye
eredménye
Megjelenítési sorrend hozzárendelése egy sraffozáshoz

Meghatározhatja egy sraffozás megjelenítési sorrendjét úgy, hogy az a sraffozás
határvonala mögé vagy elé kerüljön, illetve az összes többi objektum mögé
vagy elé kerüljön.
Egy sraffozás létrehozásakor a sraffozás alapértelmezés szerint a határvonal
mögött jelenik meg. Ezzel egyszerűbbé válik a sraffozás határvonalának
megtekintése és kijelölése. Megváltoztathatja a sraffozás megjelenítési sorrendjét
úgy, hogy az inkább a sraffozás határvonala elé kerüljön, illetve az összes többi
objektum mögé vagy elé kerüljön. Ez a beállítás a HPDRAWORDER
rendszerváltozóban van eltárolva. Az eszközpalettákról vagy a DesignCenter
eszközből húzással átvett sraffozási mintákból létrehozott sraffozások a
HPDRAWORDER megjelenítési sorrendjét használják.
Sraffozási minta sűrűségének korlátozása

Ha nagyon sűrű sraffozást hoz létre, a program visszautasíthatja a sraffozás
végrehajtását, ezt egy üzenet megjelenítésével jelzi, melyben jelzi a sraffozás
túl kicsi léptékét vagy a szaggatott vonal túl rövid szakaszhosszát. A sraffozási
vonalak maximális számát megváltoztathatja a MaxHatch rendszerleíró
adatbázis változó parancssorba történő beírásával (setenv “MaxHatch”
“n”), ahol n egy 100 és 10000000 (tízmillió) közötti szám. MaxHatch
alapértelmezett értéke: 10000.

MEGJEGYZÉS A MaxHatch értékének módosításakor, a MaxHatch rendszerváltozót
csupa nagybetűvel kell beírni.
Sraffozás határvonalának módosítása

Mivel a sraffozható objektumok kombinációinak száma túl nagy, a sraffozás
geometriájának módosítása váratlan eredményekhez vezethet. Nem kívánt
sraffozás létrehozásakor visszavonhatja a parancsot, elmetszheti a sraffozást,
vagy törölheti a sraffozási blokkot és újrasraffozhatja a területet.
Egyéni sraffozási minták létrehozása

Meghatározhatja saját sraffozási mintáját az aktuális vonaltípus és a Sraffozás
és átmenet párbeszédpanel Felhasználói minta opciójának használatával, vagy
létrehozhat összetettebb sraffozási mintákat.
Lásd még:
“A sraffozási minták definíciójának áttekintése” az Alkalmazáshoz igazítási útmutatóban
Sraffozási minták rajzba vontatása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Paletták ➤ DesignCenter parancsra.

MEGJEGYZÉS Ez a folyamat azt írja le, hogyan használhatja a DesignCenter
eszközt sraffozási minták saját rajzba történő vontatásához. Sraffozási mintákat egy
eszközpalettáról is tud vontatni.
2 A Mappák lapon kattintson a Keresés nyomógombra.

3 A Keresés párbeszédpanelen tegye a következőket:
■ A Keresés listából válassza a Sraffozási minták elemet.
■ A Hely listában válassza ki azt a merevlemezes meghajtót, ahova a
programot telepítette.
■ Jelölje be Az almappákban is opciót.
■ A Sraffozási minták lapon, a Keresendő név mezőbe írjon be egy *
(csillag) jelet.
4 Kattintson a Keresés nyomógombra.

Az alapértelmezett sraffozási minta fájl a acad.pat vagy a acadiso.pat. A
keresés eredménye ugyanazt a fájlt több helyen is mutathatja.

MEGJEGYZÉS A kényelmes elérhetőség kedvéért adja a PAT fájlt a Kedvencekhez
úgy, hogy kijelöli a fájlt, majd rákattint a Kedvencek nyomógombra. A DesignCenter
Asztal lapján a Kedvencek mappában megjelenik a PAT fájl parancsikonja.
5 A keresés eredményében kattintson duplán a fájlra, hogy a sraffozási

minták beillesztésre kerüljenek a DesignCenter Tartalom területébe.
6 (Választható) Kattintson a jobb gombbal egy mintára a következő
opciókkal rendelkező helyi menü megjelenítéséhez:
■ SRAFFOZ Megnyitja a Sraffozás és átmenet párbeszédpanelt.
■ Másolás. Eltárolja a sraffozási mintát a vágólapra.
■ Eszközpaletta létrehozása. Új eszközpalettát hoz létre, melyben
megjelenik a kiválasztott minta is.
7 A Tartalom területről vontasson át egy sraffozási mintát egy zárt

objektumra a rajzban vagy egy eszközpalettára.
MEGJEGYZÉS Ha a sraffozási minta léptéke túl nagy vagy kicsi, a program
megjelenít egy hibaüzenetet. Beállíthatja bármely sraffozási minta léptékét úgy, hogy
kétszer kattint a sraffozási mintára a Sraffozás és átmenet párbeszédpanel
Területek sraffozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Sraffozás parancsra.

2 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanelben kattintson a Hozzáadás: Pontok
kijelölése nyomógombra.
3 A rajzban jelöljön ki egy pontot minden sraffozni kívánt területen belül,
4 Válassza a Sraffozás és átmenet párbeszédpanel Sraffozás lapját, és
ellenőrizze az előnézetben megjelenő mintán, hogy az-e a használni
kívánt minta. A minta megváltoztatásához válasszon egy másik mintát
a Minta listáról.

A sraffozási minta megjelenésének előzetes megtekintéséhez kattintson
a Minta melletti [...] nyomógombra. Kattintson az OK nyomógombra,
ha be kívánja zárni a Sraffozási minta palettát.
5 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanelben végezze el a beállításokat, ha
szükséges.
Megadhat új sraffozási határvonalat a Határok eltávolítása vagy a
Határvonal újraépítése nyomógombra kattintva.
6 Válasszon egy elemet a Megjelenítési sorrend legördülő listán.
Megváltoztathatja a sraffozás megjelenítési sorrendjét úgy, hogy az a
sraffozás határvonala mögé vagy elé kerüljön, illetve az összes többi
objektum mögé vagy elé kerüljön.
Parancssor: SRAFFOZ
Kiválasztott objektumok sraffozása

2 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanelben kattintson a Hozzáadás:
Objektumok kiválasztása nyomógombra.
3 Jelölje ki a sraffozni kívánt objektumot vagy objektumokat.
Az objektumoknak nem kell zárt területet alkotniuk. Szigeteket is
meghatározhat, melyek nem kerülnek sraffozásra. Beállíthatja továbbá
a HPGAPTOL rendszerváltozót egy olyan objektumhalmaz kezelésére,
amely zárt sraffozási határként majdnem körülzár egy területet.
4 Válasszon egy elemet a Megjelenítési sorrend legördülő listán.
Megváltoztathatja a sraffozás megjelenítési sorrendjét úgy, hogy az a
sraffozás határvonala mögé vagy elé kerüljön, illetve az összes többi
objektum mögé vagy elé kerüljön.
Parancssor: SRAFFOZ

Sraffozási határvonalak megadása
Sraffozás létrehozható a sraffozni kívánt objektum kiválasztásával, vagy
határvonal megadásával és egy belső pont meghatározásával.
Sraffozási határvonalak áttekintése

A SRAFFOZ paranccsal sraffozhat egy körbezárt területet, vagy sraffozhat egy
meghatározott határvonalon belül. Alapértelmezés szerint a SRAFFOZ olyan
asszociatív sraffozásokat hoz létre, amelyek frissítődnek a határvonal
megváltozásakor.
Sraffozás létrehozható a sraffozni kívánt objektum kiválasztásával, vagy
határvonal megadásával és egy belső pont meghatározásával. A sraffozási
határvonal objektumok, úgymint vonalak, ívek, körök és vonalláncok
bármilyen kombinációja lehet, mely körbezár egy területet.
A sraffozás területén belüli elzárt területeket szigeteknek hívják. Besraffozhatja
vagy kihagyhatja őket a Sraffozás és átmenet párbeszédpanel Szigetek
beállításának függvényében.
Ha egy összetettebb rajzban egy kis területet kíván sraffozni, használhat
határvonalkészleteket a folyamat felgyorsításához.
Csak olyan objektumokat lehet sraffozni, melyek síkja az aktuális FKR XY
síkjával párhuzamos.
MEGJEGYZÉS Ha olyan területet kíván sraffozni, mely nem teljesen zárt, beállíthat egy
hézag tűrést (HPGAPTOL rendszerváltozó). Minden hézag, mely egyenlő, vagy kisebb a
hézag tűrésnél megadott értéknél, figyelmen kívül van hagyva, a határvonalat pedig zártként
kezeli a program.
Szigetek sraffozásának szabályozása

Meghatározhatja a szigetek, a sraffozási határvonalon belüli körbezárt területek,
sraffozását három sraffozási módszerrel: Normál, Külső, és Kihagyás. Ezen
sraffozási stílusok előnézete a Sraffozás és átmenet párbeszédpanel További
opciók részében tekinthetőek meg.
A Normál sraffozási mód (ez az alapértelmezett) segítségével a külső
határvonaltól befelé sraffozhat. Ha a sraffozási folyamat belső határvonallal
találkozik, a sraffozás szünetel addig, amíg egy másik határvonal következik.
Normál sraffozási mód használatakor a szigetek nem kerülnek sraffozásra, de a
szigeteken belüli szigetek sraffozásra kerülnek, ahogyan a lenti képen látható.

belső pont
kiválasztott belső felismert határok eredmény

pont
A Külső stílus a külső határvonaltól befelé sraffoz, és megáll az első

határvonalnál.
A Belső stílus az egész befoglalt területet sraffozza, függetlenül a belső
határoktól.
Normál Külső Belső
Bármelyik sziget eltávolítható a sraffozási területből.
Sraffozási határvonalak megadása | 847

belső pont
felismert határok eltávolítandó eredmény

szigetek (tömör
határvonalak)
Lásd még:
Szigetek eltávolítása a sraffozási területről

2 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanelben egy vagy több határvonal
hozzáadása után kattintson a Határok eltávolítása nyomógombra.
3 Jelölje ki az eltávolítani kívánt határvonalakat, és nyomja meg az ENTER
billentyűt.
4 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanelben, kattintson az OK
nyomógombra a sraffozás alkalmazásához.
Parancssor: SRAFFOZ
Sraffozási határvonalak megadása nagyméretű

rajzokban
Időt takaríthat meg összetettebb rajzban található kis terület sraffozásakor, ha
megadja a sraffozási határvonal meghatározásához használni kívánt
objektumok halmazát.
Alapértelmezés szerint a SRAFFOZ parancs a rajzban található összes zárt
objektum elemzésével határozza meg a határvonalat. A képernyőn teljesen

vagy részben látható határoló objektumok elemzése egy összetett rajz esetében
időt takaríthat meg. Összetett rajz kis területének sraffozásakor meghatározhat
egy, a rajzban található objektumokból álló halmazt, melynek neve
határvonalkészlet. A SRAFFOZ parancs nem elemzi azokat az objektumokat,
amelyek nincsenek a határvonalkészletben.
A tisztánlátás érdekében először nagyítsa fel a sraffozni kívánt területet.
terület a
sraffozáshoz
A Sraffozás és átmenet párbeszédpanel Kijelölések megtekintése opciója kiemeli

a rajzban azokat az objektumokat, amelyek meghatározzák a határvonalat.
Határvonalkészlet megadása egy összetett rajz esetén

2 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanelben, a További opciók
nyomógombra kattintás után, a Határvonalkészlet területen kattintson
az Új nyomógombra.
3 A Válasszon objektumokat promptnál adja meg a határvonal-készlet
szemközti pontjait, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
Ha keresztező kiválasztást használ, a pontok jobbról balra történő
megadásával, akkor kijelöl minden objektumot, melyet körbezár,
vagy amit keresztez.
4 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanelben kattintson a Határvonal
újraépítése nyomógombra. Ha szükséges, írjon be egy k karaktert a Belső
pont kijelölése opció megadásához.
5 Adja meg a belső pontot.
6 A sraffozás alkalmazásához kattintson az OK nyomógombra.
Sraffozási határvonalak megadása | 849

1 2
új határvonalkészlet belső pont eredmény
Parancssor: SRAFFOZ
Határ nélküli sraffozás létrehozása

Számos módszer áll rendelkezésre olyan sraffozás létrehozására, mely nem
jelenít meg sraffozási határvonalat.
■ Létrehozhat egy határvonal sraffozást a SRAFFOZ paranccsal, majd törölhet

néhány határvonal objektumot, vagy az összeset.
■ Létrehozhat egy határvonal sraffozást a SRAFFOZ paranccsal ügyelve arra,
hogy a határvonal objektumok a sraffozástól eltérő fólián legyenek. Ezután
kapcsolja ki vagy fagyassza le a határvonal objektumok fóliáját. Ez az
egyetlen olyan módszer, mely megtartja a sraffozás asszociativitását.
■ Egy létező sraffozást elmetszhet olyan objektumokkal, melyek metszési
határvonalként jöttek létre. A sraffozás metszése után törölje az
objektumokat.
■ Megadhat egy sraffozási határvonalat a -SRAFFOZ parancs Határ megrajzolás
opcióját a parancssorba gépelve és a határpontokat megadva.
A rajz egy nagy területének sraffozását például úgy is meg lehet mutatni, hogy
csak a terület egy kis részét tölti ki mintával, mint azt a következő ábra mutatja.

2 1
3
4
5 12
13 8 10
6
9 11
7
megadott pontok a sraffozási eredmény
határhoz
Választhatja a sraffozás létrehozása után a vonallánchatár megtartását; ebben

az esetben a vonallánchatár nem lesz megtartva.
Határvonal meghatározása pontok megadásával
1 A parancssorba írja be: -sraffoz

2 Adja meg a kívánt mintát. Például, az EARTH minta kiválasztásához írja
be: earth.
3 Adja meg a minta léptékét és szögét.
4 A Rajzolás beállítás specifikáláshoz írja be: w.
5 Adjon meg pontokat a határvonal meghatározásához. Írja be a z karaktert
a vonallánc határvonal bezárásához, majd nyomja meg az ENTER
billentyűt.
6 Gépelje be az nkaraktert a vonallánchatárok elvetéséhez, miután a
sraffozási terület meghatározásra került, vagy gépelje be az i karaktert
egy vonallánc létrehozásához.
Parancssor: -SRAFFOZ
Sraffozási minta és tömör kitöltés választása

Használhat egy előre meghatározott sraffozási mintát vagy tömör kitöltést,
vagy készíthet saját sraffozási mintát.
Tömör kitöltésű területek létrehozása

A szoftverben létre lehet hozni tömör kitöltéses területet:
■ Sraffozásként tömör sraffozási mintával (SRAFFOZ)
Sraffozási minta és tömör kitöltés választása | 851

■ 2D szilárdtestként (TÖMÖR)
■ Széles vonalláncként vagy gyűrűként (VLÁNC, GYŰRŰ)
tömören kitöltött
területek
Lásd még:
“Áttekintés a sraffozási mintákhoz és kitöltésekhez” 840. oldal
“Gyűrűk rajzolása” 477. oldal
Sraffozás létrehozása tömör mintával

kijelölése nyomógombra.
3 Jelölje ki a pontokat a rajzban az egyes besraffozni kívánt területeken
belül.
5 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanel Sraffozás lapján, a Típus legördülő
listában válassza az Előre definiált elemet.
6 Kattintson a [...] nyomógombra a minta mellett.
7 Válassza a Sraffozási minta paletta párbeszédpanel Egyéb előre definiált
lapján a Tömör opciót. Kattintson az OK nyomógombra.
8 Ha meg kívánja tekinteni a sraffozási minta előnézetét, kattintson az
Előnézet nyomógombra.
9 Ha befejezte a sraffozási minta előnézetének vizsgálatát, kattintson a
jobb gombbal vagy nyomja meg az ENTER billentyűt a sraffozás
alkalmazásához, vagy bármely más billentyű megnyomásával térjen
vissza a Sraffozás és átmenet párbeszédpanelhez.

10 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanelben végezze el a beállításokat, ha
szükséges. (Megadhat új sraffozási határvonalat a Határok eltávolítása
vagy a Határvonal újraépítése nyomógombra kattintva.)
Parancssor: SRAFFOZ
2D szilárd objektum létrehozása
1 A parancssorba írja be: tömör

2 Jelölje ki az első pontot.
3 Balról jobbra haladva, adja meg a második pontot.
4 Folytassa a pontok kijelölését. Ha az objektum elkészült, nyomja meg az
ENTER billentyűt.
Négyszögletű tömör kitöltésű területek készítése során a harmadik és a
negyedik pont sorrendje döntő hatással van az alakzat képére. Hasonlítsa
össze a következő ábrákat:
1 2 1 2
3 4 4 3
Figyelje meg, hogy négyszögletű terület létrehozásánál, mind a felső,

mind az alsó élek balról jobbra kerültek meghatározásra. Ha az első pontot
a jobb oldalon adja meg, a másodikat pedig a bal oldalon, akkor
a harmadik és negyedik pontot is a jobbról balra irányba szükséges
elhelyeznie. Ahogy további pontpárokat ad meg, figyeljen arra, hogy
folytatja-e ezt a cikk-cakk sorrendet, amivel biztosíthatja az elvárt
eredményt.
Parancssor: TÖMÖR


billentyűt.

Parancssor: VLÁNC
Gyűrű létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Gyűrű parancsra.

2 Határozza meg a belső átmérőt (1).
3 Határozza meg a külső átmérőt (2).
4 Jelölje ki a gyűrű középpontját (3).
5 Határozza meg egy másik gyűrű középpontját, vagy nyomja meg az

2
Parancssor: GYŰRŰ
Átmenetes kitöltésű területek létrehozása

Egy átmenetes kitöltés egy olyan tömör kitöltés, amely színhatásokkal
megvilágítást szimulál a felületen. Az átmenetes kitöltés segítségével a
kétdimenziós rajzok szilárdtest hatásúakká válnak.
Az átmenetes kitöltés lágy színátmenetet alkalmaz, világosból sötétbe vált át,
vagy sötétből világosba és vissza. Válasszon előre definiált mintát (például
lineáris, gömbfelületi vagy sugaras kiosztás) és határozza meg a minta szögét.
Kétszínű átmenetes kitöltés esetén az átmenet mind világosból sötétbe, mind
az egyik színből a másikba végbemegy.
Az átmenetes kitöltéseket ugyanúgy alkalmazhatók az objektumokon, mint a
tömör kitöltések és ugyanúgy asszociálhatók a határvonalaikkal. Egy asszociált
kitöltés automatikusan frissül, ha a határvonal változik.
A nyomtatási stílusok nem használhatók az átmenetes kitöltések nyomtatott
színének vezérlésére.
A módosításhoz kattintson duplán az átmenetes kitöltésre.
Egyszínű átmenetes kitöltés létrehozása

kijelölése vagy a Hozzáadás: Objektumok kiválasztása nyomógombra.
3 Adjon meg egy belső pontot vagy válasszon ki egy objektumot, és nyomja
4 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanel Átmenet lapján válassza az Egy
szín opciót.
5 Ha meg szeretné változtatni a színt, akkor kattintson a szín melletti [...]
nyomógombra.

6 A Szín kiválasztása párbeszédpanelben használja az Árnyalás/Színezés
csúszkát a szín beállításához.
■ Mozgassa a csúszkát a Világos felirat felé egy fehérbe tartó színátmenet
létrehozásához.
■ Mozgassa a csúszkát a Sötét felé egy feketébe tartó színátmenet
létrehozásához.
7 Kattintson a mintára a következő opciók beállításához:

■ Jelölje be a Középen beállítást szimmetrikus kitöltés létrehozásához,
vagy törölje a jelölést a “kiemelés” felfelé és balra mozgatásához.
■ Adjon meg egy szöget a “kiemelt” területhez.
8 Az átmenetes kitöltés előzetes megtekintéséhez kattintson az Előnézet

nyomógombra. Nyomja meg az ENTER billentyűt vagy kattintson a jobb
gombbal a párbeszédpanelhez történő visszatéréshez és a módosítások
végrehajtásához.
9 Ha elégedett, a Sraffozás és átmenet párbeszédpanelen kattintson az OK
nyomógombra az átmenetes kitöltés létrehozásához.
Parancssor: SRAFFOZ
Kétszínű átmenetes kitöltés létrehozása

3 Adjon meg egy belső pontot vagy válasszon ki egy objektumot, és nyomja
4 A Sraffozás és átmenet párbeszédpanel Átmenet lapján válassza a Két
szín opciót.
A második szín a kiemelt terület színe az átmenetes kitöltésben.
5 Akármelyik szín módosításához kattintson a szín melletti [...]
nyomógombra a Szín kiválasztása párbeszédpanel megnyitásához.

6 Kattintson a mintára a következő opciók beállításához:
■ Jelölje be a Középen beállítást szimmetrikus kitöltés létrehozásához,
vagy törölje a jelölést a “kiemelés” felfelé és balra mozgatásához.
■ Adjon meg egy szöget a “kiemelt” területhez.

végrehajtásához.
Parancssor: SRAFFOZ
Átmenetes kitöltés módosítása
■ A módosításhoz kattintson duplán az átmenetes kitöltésre.
Előre definiált sraffozási minták használata

A program támogatja a tömör kitöltéseket és mintegy 50 iparági szabvány
sraffozási mintáját, melyek anyagjelölésként funkcionálnak, jelölhetnek például
földet, téglát vagy agyagot.
Tizennégy sraffozási minta felel meg a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
(ISO) szabványainak. ISO-minta alkalmazásakor megadható a tollvastagság,
mely meghatározza a minta vonalvastagságát.
A program által támogatott mintákon túl használhat külső mintakönyvtárakból
származó mintákat. Ezek a minták név szerint felsorolásra és megjelenítésre
kerülnek a Sraffozási minta paletta párbeszédpanelben.
Előre definiált sraffozási minta használata
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Sraffozás parancsra

3 Adjon meg egy belső pontot, vagy jelöljön ki egy objektumot.

4 Válassza a Sraffozás és átmenet párbeszédpanel Sraffozás lapján a Típus
legördülő listából az Előre definiált elemet.
5 A Minta legördülő listából válasszon egy mintát.
Parancssor: SRAFFOZ
Felhasználói sraffozási minta létrehozása

Amellett, hogy használhat előre definiált sraffozási mintát, meghatározhat
egy egyszerű, az aktuális vonaltípuson alapuló sraffozási mintát is. A sraffozási
vonalak távolságának vagy szögének megváltoztatásával határozhat meg
mintát.
Felhasználói sraffozási minta létrehozása
1 Határozza meg a felhasználói sraffozási minta vonaltípusát a vonaltípus

aktuálissá tételével.
4 Adjon meg egy belső pontot, vagy jelöljön ki egy objektumot.
5 Válassza a Sraffozás és átmenet párbeszédpanel Sraffozás lapján a Típus
legördülő listából a Felhasználói elemet.
6 Adja meg a sraffozási minta szögét és sortávolságát.
7 Ha keresztező vonalakat szeretne használni a mintában, válassza a Dupla
sraff opciót.
Parancssor: SRAFFOZ

Sraffozások és tömör kitöltésű területek módosítása
Mind a sraffozás határvonalát, mind a kitöltés mintáját módosíthatja. A tömör
kitöltésű területeket is módosíthatja, de a használt eljárás függ attól, hogy a
tömören kitöltött terület egy tömör sraffozás, széles vonallánc vagy gyűrű. A
sraffozás megjelenítési sorrendjét is megváltoztathatja.
A sraffozás sűrűségének vezérlése

A sraffozást nagy mennyiségű vonal- és pontobjektum is alkothatja. Bár ezek
sraffozási objektumokként kerülnek tárolásra, ezek a vonal- és pontobjektumok
lemezterületet vesznek igénybe, és létrehozásuk időt igényel. Ha viszonylag
kis léptéktényezőt használ egy terület sraffozásakor, a sraffozás milliónyi
vonalból és pontból állhat, melyek létrehozása igen sok időt igényel, és
kimerítheti a rendelkezésre álló forrásokat. Ez a probléma megakadályozható
a SRAFFOZ paranccsal létrehozott objektumok számának korlátozásával. Ha
egy bizonyos sraffozáshoz szükséges objektumok száma (a határvonalak
meghosszabbítása, a kiosztás és a léptékezés figyelembe vételével) eléri a
határértéket, a SRAFFOZ parancs egy üzenetet jelenít meg arról, hogy a sraffozás
léptéke túl kicsi vagy a szaggatott vonal szakaszai túl rövidek, és a sraffozás
parancs nem lett végrehajtva. Ebben az esetben alaposan vizsgálja meg a
sraffozás beállításait. A lépték is lehet hibás, és szükséges lehet annak illesztése.
A sraffozási objektumok maximális mennyiségét a MaxHatch környezeti
beállítás határozza meg, amely a rendszer regisztrációs adatbázisában kerül
tárolásra. Alapértelmezés szerinti érték 10 000. A korlátozás megváltoztatható
a MaxHatch rendszerleíró adatbázis változónak a (setenv “MaxHatch” “ n
&cquote) használatával történő megadásával, ahol n egy 100 és 10000000
(tíz millió) közé eső szám.
A sraffozási tulajdonságok módosítása egy meglévő sraffozásban

Módosíthatók egy létező sraffozás tulajdonságai, mit például a minta, a lépték
és a szög. A következő lehetőségek közül választhat:
■ Sraffozás módosítása párbeszédpanel (javasolt)

Lehetőség van tulajdonságok egyik sraffozásból a másikba történő másolására

is. A Sraffozás módosítása párbeszédpanelben található Tulajdonságok öröklése
nyomógomb segítségével az összes sraffozási tulajdonság, beleértve a sraffozás
kezdőpontját, átmásolható egyik sraffozásból a másikba. Használja a
Tulajdonságok másolása párbeszédpanelt általános és sraffozási tulajdonságok
(a sraffozás kezdőpontját kivéve) egyik sraffozásból a másikba történő
másolásához.
Sraffozások és tömör kitöltésű területek módosítása | 859

A SZÉTVET parancs használható egy sraffozásnak összetevő objektumaira való
szétbontásához.
Sraffozási határvonal módosítása

A sraffozási határvonalak másolhatók, áthelyezhetők, nyújthatók, elmetszhetők
illetve más hasonló műveletekkel szerkeszthetők. A fogók segítségével a
sraffozási határvonalak és a hozzájuk kapcsolódó sraffozások a többi
objektumhoz hasonlóan nyújthatók, áthelyezhetők, forgathatók, léptékezhetők,
illetve tükrözhetők. Ha a módosítás során a határvonal zártsága megmarad,
az asszociatív sraffozás automatikusan követi azt. Ha a szerkesztés során nyitott
határvonal jön létre, a sraffozás elveszíti asszociativitását a határvonallal és
változatlan marad. Az asszociativitás elveszhet a határvonal módosítása
folyamán úgy is, ha a módosítás közben a sraffozási minta fájl nem elérhető.
Ha metsz egy sraffozást, és a sraffozási minta (PAT-) fájl már nem érhető el, a
sraffozás eltűnik.
A sraffozás asszociativitása attól függ, hogy bejelölte-e az Asszociatív opciót
a Sraffozás és átmenet (SRAFFOZ) és a Sraffozás módosítása (SRAFFEDIT)
párbeszédpaneleken. A nem asszociatív sraffozások határvonaluk módosításakor
nem kerülnek frissítésre.
A meglévő sraffozások asszociativitását bármikor meg lehet szüntetni, de azután
már nem lehet azt visszaállítani. A sraffozást újra létre kell hozni az
asszociativitás helyreállításához vagy egy új határvonalat kell létrehozni és
asszociatívvá tenni a sraffozással.
Egy nemasszociatív vagy határvonal nélküli sraffozás határvonalának
létrehozásához a Sraffozás és átmenet párbeszédpanelben használja a
Határvonal újraépítése nyomógombot. Ezzel az opcióval megadhatja, hogy az
új határvonal asszociatív legyen a sraffozással.
Tömör kitöltésű területek módosítása

A tömör kitöltésű területek lehetnek
■ Sraffozások (tömör sraffozási minta)

■ 2D tömörek
■ Átmenetes kitöltések
■ Széles vonalláncok vagy gyűrűk.
Ezek mindegyikét ugyanúgy módosíthatja, mintha azok bármilyen más

sraffozások, 2D lemezek, széles vonalláncok vagy gyűrűk lennének. A
TULAJDONSÁGOK parancs mellett használhatja a SRAFFEDIT parancsot 2D
testek tömör vagy átmenetes kitöltéséhez és fogószerkesztéséhez, valamint a
VLEDIT parancsot a széles vonalláncok és gyűrűk esetében.

Sraffozás megjelenítési sorrendjének módosítása
Egy sraffozás módosításakor megváltoztathatja annak megjelenítési sorrendjét
úgy, hogy az a sraffozás határvonala mögé vagy elé kerüljön, illetve az összes
többi objektum mögé vagy elé kerüljön.
A sraffozás szögének módosítása
1 Válassza ki a sraffozási mintát.

2 A jobb gombbal kattintson a sraffozásra. Kattintson a Tulajdonságok
nyomógombra.
3 A Tulajdonságok palettán adja meg a Szög új értékét.
A sraffozási mintában lévő objektumok számának korlátozása
■ A parancssorba írja be: (setenv “MaxHatch” “n”)
ahol az n egy 100 és 10 000 000 (tízmillió) közötti szám. Nagyobb érték
részletesebb sraffozási mintát tesz lehetővé.
MEGJEGYZÉS A MaxHatch átállításakor ügyeljen a kis- és nagybetűk pontos beírására.
Átmenetes kitöltés módosítása
1 Kattintson duplán a módosítani kívánt átmenetes kitöltésre.

2 A Sraffozás módosítása párbeszédpanelen válassza az Átmenet lapot, és
végezze el a módosításokat.
végrehajtásához.
Sraffozások és tömör kitöltésű területek módosítása | 861

Üres terület létrehozása az objektumok eltakarásához
Az objektumok kitakarása egy olyan szögletes terület, amely elfedi az alatta
található objektumokat az aktuális háttérszínnel. A területet a kitakarás keret
szegélyezi, mely szerkesztéskor be-, nyomtatáskor kikapcsolható.
A kitakarás objektumok létrehozása egy szögletes terület pontjainak
meghatározásával, vagy egy zárt vonallánc kitakarás objektummá
konvertálásával történhet.
Követelmények és korlátozások
Ha egy vonalláncot használ a kitakarás objektum létrehozására, annak zártnak
kell lennie, csak egyenes szakaszokat tartalmazhat és nulla vastagsággal kell
rendelkeznie.
Létrehozhat kitakarás objektumokat egy papírtérben található elrendezésben
a modelltérben levő objektumok elfedéséhez; azonban a Nyomtatás
párbeszédpanel Nyomtatási beállítások lapján a Papírtér nyomtatása utoljára
opciót törölni kell a nyomtatás előtt, biztosítandó azt, hogy a kitakarás
objektum megfelelőképpen legyen kinyomtatva.
Mivel a kitakarás objektum hasonló a raszterképhez, ezért ugyanazok a
követelmények a nyomtatásával szemben: raszter nyomtatásra alkalmas plotter
egy ADI 4.3 rasztert értelmező meghajtóval vagy egy rendszernyomtató
meghajtóval.
Lásd még:
Fedésben lévő objektumok megjelenítésének vezérlése
Létező objektumok elfedése üres területtel
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Kitakarás parancsra.

2 Határozza meg az elfedni kívánt terület határait alkotó pontokat.
3 Nyomja meg az ENTER billentyűt a befejezéshez.
Parancssor: KITAKAR

Az összes kitakarás keret ki- és bekapcsolása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Kitakarás parancsra.

2 Írja be a parancssorba a k (keretek) karaktert.
3 Írja be: be vagy ki, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
Parancssor: KITAKAR
Üres terület létrehozása az objektumok eltakarásához | 863

864
Megjegyzések és címkék
26
Különböző típusú szövegeket hozhat létre, és módosíthat, Ebben a fejezetben
beleértve a mutatóval rendelkező szövegeket is. A szöveg ■ Megjegyezések és címkék
áttekintése
megjelenéséhez tartozó legtöbb beállítást szövegstílusok ■ Szöveg létrehozása
meghatározásával vezérelheti. ■ Mezők használata a szövegben
■ Szövegstílusok használata
■ Szöveg megváltoztatása
■ Helyesírás-ellenőrzés
■ Külső szövegszerkesztő használata
865
Megjegyezések és címkék áttekintése
Szöveg létrehozásának sokféle módja van. A rövid, egyszerű bejegyzésekhez
használja az egysoros szöveget. Hosszabb, belső formázással ellátott szövegekhez
használja a bekezdéses szöveget (más néven bszöveg). Létrehozhat mutatóval
rendelkező bekezdéses szövegeket is.
Bár minden beírt szöveg az aktuális szövegstílust használja, mely az
alapértelmezett betűtípus- és formátumbeállításokat tartalmazza, a szöveg
megjelenítése egyénileg is meghatározható. Számos eszköz áll rendelkezésre,
melyekkel megváltoztathatja egy szöveg méretét és igazítását, kereshet és
lecserélhet szövegeket, valamint ellenőrizheti a helyesírási hibákat.
Méretben vagy tűrésben található szöveget a méretezési parancsok használatával
hozhat létre.
Szöveg létrehozása
A szükségleteitől függően, számos módszerrel hozhat létre szöveget.
Lásd még:
“Mezők használata a szövegben” 898. oldal
Szöveg és mutatók létrehozásának áttekintése

A rajzokba illesztett szövegek sokféle információt hordoznak. Ezek lehetnek
összetett meghatározások, címpecsétek, címkék vagy akár a rajz részei.
Egysoros szöveg
Rövid bejegyzésekhez, melyek nem igényelnek több betűtípust vagy sort,
hozzon létre egysoros szöveget. Címkék létrehozáshoz egysoros szöveg
használata a legalkalmasabb.
Bekezdéses szöveg
Hosszú és összetett bejegyzést célszerű bekezdéses szövegként létrehozni.
A bekezdéses szövegek tetszőleges számú, de meghatározott szélességű
szövegsorból vagy bekezdésből állnak, hosszúságuk azonban tetszés szerinti
lehet.
A sorok számától függetlenül, minden bekezdés, mely egy szerkesztési
egységben kerül létrehozásra, egy objektumot alkot, melyet mozgathat,
forgathat, törölhet, másolhat, tükrözhet vagy méretezhet.
866 | Fejezet 26 Megjegyzések és címkék

A bekezdéses szöveghez az egysoros szövegnél több szerkesztési lehetőség áll
rendelkezésre. Az aláhúzás, a betűtípus, a szín és a szövegmagasság beállításai
például mind megváltoztathatók egy bekezdés karakterei, szavai vagy mondatai
esetében.
Mutató objektumok
A mutató objektum egy olyan vonal vagy spline, melynek egyik végén egy
nyílfej van, a másikon pedig egy bekezdéses szöveg objektum. A mutató
objektum a bekezdéses szöveg objektumhoz társított, ezért ha a szövegobjektum
mozgatásra, forgatásra vagy méretezésre kerül vele együtt frissítődik a mutató
objektum is. Ugyanígy, ha bekapcsolja a társított méretezést, és tárgyrasztereket
használ a mutatónyílfej elhelyezéséhez, a mutató objektum társításra kerül
minden olyan objektummal, melyhez csatolva van a nyílfej.
Másolhat egy a rajzban máshol használt szöveget és ehhez mutatót is illeszthet.
MEGJEGYZÉS A mutatóobjektum nem tévesztendő össze a méretsegédvonallal,

mely automatikusan létrejön a méretvonal részeként.
Egysoros szöveg létrehozása

Használjon egysoros szöveget (SZÖVEG) egy- vagy többsoros szöveg
létrehozásához, és az egyes sorok végén nyomja meg az ENTER gombot. Minden
szövegsor egy önállóan áthelyezhető, újraformázható, vagy más módon
megváltoztatható objektum.
Ha egysoros szöveget hoz létre, akkor ehhez szövegstílust és illesztést rendelhet.
A szövegstílus állítja be a szövegobjektum alapértelmezett tulajdonságait. Az
illesztés pedig meghatározza, hogy a szöveg mely részéhez illeszkedik a
beillesztési pont. Használja a SZÖVEG parancsot a szöveg beírásához a
beillesztési pontban, vagy írja be a -szöveg parancsot a parancssorba a szöveg
beírásához a parancssorba.
Beilleszthet egy mezőt az egysoros szövegbe. A mező olyan szöveg, mely olyan
adat megjelenítését szolgálja, amely később változhat. Ha a mező frissítésre
kerül, a mező legutolsó értéke jelenik meg.
Ugyanazok a szövegstílusok használhatók az egysoros szöveghez mint
a bekezdéses szöveghez. Szöveg létrehozásakor úgy rendelhet létező stílust
a szöveghez, hogy a nevét beírja a Stílus promptba. Ha formázást szeretne
alkalmazni önálló szavakra és karakterekre, használja a bekezdéses szöveget
az egysoros szöveg helyett.
Az egysoros szövegeket tömörítheti is, hogy azok beilleszthetők legyenek
megadott pontok közé. Ez az opció a szöveget úgy nyújtja szét vagy nyomja
össze, hogy a szöveg kitöltse a számára kijelölt helyet.
Szöveg létrehozása | 867

A DTEXTED rendszerváltozó adja meg az egysoros szöveg szerkesztésére
megjelenített felhasználói felületet.
Egysoros szöveg illesztése

Amint létrehoz egy szöveget, azt illesztheti is. Vagyis, igazíthatja a következő
ábrán látható igazítási opciók alkalmazásával. A balra igazítás az
alapértelmezett. A balra illesztéshez nem kell opciót megadni az Igazítás prompt
megjelenésekor.
FF (Fent felező)
FB (Fent bal) FJ (Fent jobb)
KB (Közép bal) KJ (Közép jobb)
AB (Alsó bal) AJ (Alsó jobb)
KF (Közép felező)
AF (Alsó felező)

balra igazított szöveg
jobbra igazított szöveg
középre igazított
szöveg
középpontba
igazított szöveg illesztett
szöveg
Lásd még:
Egysoros szöveg létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Szöveg ➤ Egysoros szöveg parancsra.

2 Határozza meg az első karakter beillesztési pontját. Ha megnyomja az
ENTER billentyűt, a program az új szöveget közvetlenül az előzőleg
létrehozott szövegobjektum alá helyezi, ha volt ilyen.
3 Adja meg a magasságot. Ez a parancs csak akkor jelenik meg ha az aktuális
szövegstílusban a szövegmagasság értéke 0.
Egy gumiszalag vonal húzódik a szöveg beillesztési pontjától a mutatóig.
Határozza meg a szöveg magasságát a gumiszalag hosszával, melyet
kattintással adhat meg.
4 Adja meg a szöveg elforgatási szögét.
Megadhat egy szögértéket, vagy használhatja a mutatóeszközt.
5 Írja be a szöveget. Minden sor végén nyomja meg az ENTER gombot. Írja
be a további szövegeket.

MEGJEGYZÉS Az egyébként nehezen olvasható (kisméretű, nagyon nagy vagy
elforgatott) szöveg olvasható méretben és vízszintesen jelenik meg, így könnyen
olvasható és szerkeszthető.
Ha ez alatt a parancs alatt meghatároz egy másik pontot, a mutató erre

a pontra ugrik és folytathatja a gépelést. Minden alkalommal, amikor
megnyomja az ENTER gombot vagy megad egy pontot, a program
létrehoz egy új szövegobjektumot.
6 Nyomja meg az ENTER billentyűt egy üres sorban a parancs befejezéséhez.
Parancssor: SZÖVEG
Stílus megadása egysoros szöveg létrehozásakor

2 Írja be az s (stílus) rövidítést.
3 A Stílusnév promptnál írjon be egy létező szövegstílus nevet.
Ha először a szövegstílusok listáját szeretné megtekinteni, írja be a ?
karaktert és nyomja meg kétszer az ENTER billentyűt.
4 Folytassa a szöveg létrehozását.
Parancssor: SZÖVEG
Egysoros szövegek igazítása létrehozáskor

2 Írja be az i (igazít) rövidítést.
3 Írjon be egy illesztési opciót. A szöveg jobb alsó sarokba történő
igazításához például írja be: aj
4 Folytassa a szöveg létrehozását.
Parancssor: SZÖVEG
Bekezdéses szöveg létrehozása

Egy objektumként kezelhető az olyan bekezdéses szöveg (bszöveg) objektum,
mely egy vagy több bekezdésből áll.

Bekezdéses szöveg áttekintése
Létrehozhatók egy vagy több bekezdésből álló bekezdéses szövegek (bszöveg)
a Bekezdéses szövegszerkesztőben (vagy egy alternatív szövegszerkesztőben)
vagy a parancssorban, promptok használatával. Szintén beilleszthető ASCII
vagy RTF formátumban elmentett fájlból származó szöveg.
A szöveg beírása vagy importálása előtt meghatározandó a szöveg befoglaló
téglalapjának két ellenkező sarka, mely bekezdéses szöveg objektum esetén
meghatározza a bekezdések szélességét. A bekezdéses szöveg objektum hossza
a szöveg mennyiségétől függ, nem a befoglaló mező méretétől. Használhatja
a fogókat a bekezdéses szöveg objektum mozgatásához és forgatásához.
A Bekezdéses szövegszerkesztő a befoglaló téglatestet vonalzóval és a
Szövegformázás eszköztárral a tetején jeleníti meg. A Bekezdéses
szövegszerkesztő átlátszó azért, hogy a szöveg létrehozásakor látható legyen,
hogy a szöveg átfed-e más objektumokat. Ha a munka során ki szeretné
kapcsolni az átlátszóságot, jelölje be az Átlátszatlan háttér opciót a Beállítások
menüben. A befejezett bekezdéses szövegobjektum háttere átlátszatlanná
változtatható és megadható a háttér színe.
Ha tabulátorokat és behúzásokat ad meg, azzal irányíthatja a bekezdések
megjelenését a bekezdéses szövegben.
A bekezdéses szöveget elláthatja mezőkkel is. A mező olyan szöveg, mely olyan
adat megjelenítését szolgálja, amely később változhat. Ha a mező frissítésre
kerül, a mező legutolsó értéke jelenik meg.
Szövegstílus
A szöveg legtöbb tulajdonságát a szövegstílus határozza meg, mely beállítja
az alapértelmezett betűtípust és más opciókat, mint sorköz, igazítás és szín.
Használhatja az aktuális szövegstílust vagy kiválaszthat egy újat. Az
alapértelmezett a STANDARD szövegstílus.
A bekezdéses szöveg objektumon belül felülírhatja az aktuális szövegstílust
olyan formázási műveletekkel, mint például az aláhúzás, félkövér betűkkel
szedés vagy más betűtípus alkalmazása. Létrehozhat törtalakú szöveget, például
törteket, alaktűrésezést, és beilleszthet különleges karaktereket is, beleértve a
TrueType betűtípusok karaktereit.
MEGJEGYZÉS Nem minden SHX és TrueType betűtípus támogatja az Unicode

karaktereket.

Szöveg tulajdonságok
A Tulajdonságok palettán megtekintheti és módosíthatja a bekezdéses
szövegobjektumok tulajdonságait, beleértve azokat a tulajdonságokat, melyek
kizárólag a szövegekre vonatkoznak.
■ Az igazítás beállítás határozza meg a beírás közben, hogy a szöveg a befoglaló

téglatesten belül hol helyezkedjen el, és megadja annak haladási irányát.
■ A sorköz beállítások szabályozzák a szöveg sorai közötti helyet.
■ A Szélesség opció határozza meg a befoglaló téglatest szélességét, és vele
együtt a szöveg új sorba törésének helyét.
■ A Háttér beállítás egy átlátszatlan hátteret illeszt a szöveg mögé, ezzel a
szöveg mögötti objektumok kitakarásra kerülnek.
Bekezdéses szöveg létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Szöveg ➤ Többsoros szöveg parancsra.

2 Adja meg a befoglaló téglalap két ellentétes sarokpontját a bekezdéses
szöveg objektum szélességének meghatározásához.
Megjelenik a Bekezdéses szövegszerkesztő.
3 Minden bekezdés első sorának behúzásához vontassa az első sor behúzása
csúszkát a vonalzón. A bekezdések többi sorának behúzásához vontassa
a bekezdés behúzása csúszkát.
4 A tabulátorok beállításához kattintson a tabulátorok végpontjainak
helyére a vonalzón.
5 Ha az alapértelmezettől különböző szövegstílust kíván alkalmazni,
kattintson az eszköztáron a Szövegstílus vezérlő melletti nyílra, és válassza
ki a megfelelő stílust.
6 Írja be a szöveget.
MEGJEGYZÉS Az egyébként nehezen olvasható (kisméretű, nagyon nagy vagy
elforgatott) szöveg olvasható méretben és vízszintesen jelenik meg, így könnyen
olvasható és szerkeszthető.
7 Az aktuális szövegstílus felülírásához válassza ki a szöveget a következő

módon:
■ Egy vagy több betű kijelöléséhez kattintson, és vontassa
a mutatóeszközt a karakter fölé.
■ Egy szó kijelöléséhez kattintson duplán a szóra.

■ Egy bekezdés kijelöléséhez kattintson háromszor a bekezdésre.
8 Az eszköztáron hajtsa végre a formátum módosításait a következő módon:

■ A kijelölt szöveg betűtípusának megváltoztatásához válasszon ki egy
betűtípust a listából.
■ A kijelölt szöveg magasságának megváltoztatásához írjon be egy új
értéket a betűméret mezőbe.
■ A TrueType betűtípusok félkövér vagy dőlt formátumú használatához,
vagy bármely betűtípus alá- vagy föléhúzásához kattintson az eszköztár
megfelelő nyomógombjára. Az SHX betűtípus nem támogatja a félkövér
vagy dőltbetűs írásmódot.
■ A kijelölt szöveg színének módosításához válasszon egy színt a Szín
listából. Kattintson a Több szín nyomógombra a Szín kiválasztása
9 A módosítások elmentéséhez és a Bekezdéses szövegszerkesztő bezárásához

alkalmazza a következő módszerek egyikét:
■ Kattintson az eszköztáron az OK gombra.
■ Kattintson a rajzra a szövegszerkesztőn kívül.
■ Nyomja meg a CTRL+ENTER billentyűkombinációt.
Parancssor: BSZÖVEG
Rajzjelek és más különleges karakterek beillesztése a bekezdéses szövegbe
1 A Bekezdéses szövegszerkesztő megnyitásához Kattintson duplán a

bekezdéses szöveg objektumra.
2 A kibővített eszköztáron kattintson a Rajzjelek nyomógombra.
3 Válassza a menü valamelyik menüpontját, vagy az Egyéb menüpontot
a Karaktertábla párbeszédpanel megjelenítéséhez.
A Karaktertábla párbeszédpanel eléréséhez rendelkeznie kell telepített
charmap.exe alkalmazással. A programok rendszerhez adásáról a
® ®
Microsoft Windows Súgóban talál információt.
4 A Karaktertábla párbeszédpanelben válasszon ki egy betűtípust.

5 Válasszon ki egy karaktert és használja a következő módszerek egyikét:
■ Egyetlen karakter beillesztéséhez vontassa a kijelölt karaktert a
szerkesztőbe.
■ Több karakter beillesztéséhez kattintson a Kijelölés nyomógombra
mindegyik karakter esetében a Másolandó karakterek mezőbe
illesztéshez. Amikor beillesztette az összes karaktert, kattintson a
Másolás nyomógombra. Kattintson a jobb gombbal a szerkesztőben.
Kattintson a Beillesztés menüpontra.

Átlátszatlan háttér vagy kitöltés hozzáadása a bekezdéses szöveg objektumhoz

2 Kattintson a jobb gombbal a szövegszerkesztőben. Kattintson a
Háttérmaszk menüpontra.
3 A Háttérmaszk párbeszédpanelben válassza a Háttérmaszk használata
jelölőnégyzetet.
4 Adjon meg egy értéket a Határvonal eltolási tényezője mezőben.
Az érték a szövegmagasságtól függ. Az 1,0 értékű lépték pontosan
illeszkedik a bekezdéses szöveg objektumhoz. Az 1,5 értékű
(alapértelmezett) lépték esetén a háttér a szövegmagasság 50 százalékával
túlnyúlik.
5 A Kitöltési szín területen tegye az alábbiak valamelyikét:
■ Válassza a Rajz háttérszínének használata jelölőnégyzetet.
■ Válasszon ki egy háttérszínt vagy válassza az Egyéb elemet a “Szín
kiválasztása párbeszédpanel” megnyitásához.

6 Kattintson az OK nyomógombra, a szerkesztőhöz való visszatéréshez.
Az átlátszatlan háttér akkor kerül alkalmazásra, amikor kilép a

szerkesztőből.
A Windows betűtípus-simítás beállításának módosítása a szöveg Bekezdés

szövegszerkesztőben való jobb láthatósága érdekében
1 A Windows Asztalon kattintson a jobb gombbal. Kattintson a

2 A Rajz tulajdonságai párbeszédpanelben kattintson az Megjelenés lapra.
3 Kattintson a Hatásokra.
4 A Hatások párbeszédpanelen kattintson A képernyőn megjelenő
betűtípusok simítása opcióra a beállítások használjon a törlésére.
5 A Hatás párbeszédpanelből történő kilépéshez kattintson az OK
nyomógombra.
6 Kattintson az OK nyomógombra a Megjelenítés tulajdonságai
Bekezdéses szöveg igazítása

Az Igazítás vezérli a szöveg illesztését és a szövegfolyamot a szöveg beillesztési
pontjához viszonyítva. A szöveg balra vagy jobbra igazított a határoló
téglalaptól függően, mely meghatározza a szöveg szélességét. A szöveg
a beillesztési ponttól kezdődik, mely a létrehozott szövegobjektum közepén,
alján vagy tetején található.
Bekezdéses szövegek esetében kilenc igazítási beállítás áll rendelkezésre.

Ha egyetlen szó hosszabb a bekezdés szélességénél, az a szó a bekezdés határán
túlra fog nyúlni.
fent bal: balra fent felező: fent jobb: jobbra

igazított, lefelé középre igazított, igazított, lefelé
folyik lefelé folyik folyik
közép bal: balra közép felező: közép jobb: jobbra

igazított, felfelé középre igazított, igazított, felfelé és
és lefelé folyik felfelé és lefelé lefelé folyik
folyik
alsó bal: balra alsó közép: alsó jobb: jobbra

igazított, felfelé középre igazított, igazított, felfelé
folyik felfelé folyik folyik
Bekezdéses szöveg igazítása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Tulajdonságok parancsra.

2 Válassza ki a bekezdéses szöveg objektumot.
3 Válasszon ki egyet az Igazítási beállítások közül a Tulajdonságok palettán.
4 Kattintson a Tulajdonságok palettán kívülre.

Bekezdéses szövegen belüli karakterek formázása
Amint létrehoz egy bekezdéses szöveget, felülírhatja a szövegstílust,
és különböző formázásokat alkalmazhat az önálló szavakhoz és karakterekhez.
A formátumban alkalmazott változtatások csak a kijelölt szövegre érvényesek,
az aktuális szövegstílus azonban változatlan marad.
Meghatározhat különböző betűtípusokat és szövegmagasságokat, és alkalmazhat
félkövér, dőlt, aláhúzott, föléhúzott formátumot és betűszínt. Beállíthatja a
dőlésszöget, változtathat a karakterek közti távolságon, és keskenyebbé vagy
szélesebbé teheti a karaktereket. A Beállítások menü Formázás eltávolítása
menüpontját választva visszaállíthatja a kiválasztott szövegben a karakter
attribútumokat az aktuális szövegstílusnak megfelelően és a szövegszínt is
visszaállítja a bszöveg objektum színének megfelelően.
A szövegmagasság beállítása határozza meg a nagybetűs szöveg magasságát.
A magasság kiszámításáról további információt a BSZÖVEG parancs leírásánál
talál.
Lásd még:
“Külső szövegszerkesztő használata” 928. oldal
Bekezdéses szövegen belüli karakterek formázása

2 Jelölje ki a formázni kívánt szöveget:
■ Egy vagy több betű kijelöléséhez kattintson, és vontassa
■ Egy bekezdés kijelöléséhez kattintson háromszor a bekezdésre.

■ A TrueType betűtípusok félkövér vagy dőlt formátumú használatához,
vagy bármely betűtípus alá- vagy föléhúzásához kattintson az eszköztár
megfelelő nyomógombjára. Az SHX betűtípus nem támogatja a félkövér
vagy dőltbetűs írásmódot.

listából. Kattintson az Egyéb elemre a “Szín kiválasztása
párbeszédpanel” megjelenítéséhez.
■ A szövegben alkalmazott dőlésszög beállításához írjon be egy értéket
-85 és 85 között. Pozitív érték a szöveget jobbra dönti. Negatív érték
a szöveget balra dönti.
■ A kijelölt szövegben a betűköz megváltoztatásához írjon be egy új
értéket.
■ A kijelölt szövegben a karakter szélesség megváltoztatásához írjon be
egy új értéket.

Listák készítése bekezdéses szövegben

A bekezdéses szöveg sorai listaként formázhatók. Ha hozzáad vagy töröl egy
elemet, vagy felfelé illetve lefelé mozgatja egy szinttel, a lista sorszámozása
automatikusan hozzáigazodik. Eltávolíthatja és újraalkalmazhatja a felsorolást
a legtöbb szövegszerkesztőben használatos módszerekkel formázva.
Automatikus felsorolásformázás alkalmazása

Alapértelmezésben minden listaként megjelenő szövegre a lista formázás
érvényes. A program azokat a szövegeket tekinti listának, amelyek megfelelnek
a következő kritériumoknak:
■ A sor egy vagy több betűvel vagy számmal vagy egy szimbólummal kezdődik.
■ A betűk vagy számok után központozási jel áll.
■ A központozási jel után a TAB billentyűvel létrehozott üres hely következik.

■ Az üres hely után következő szöveg végén az ENTER vagy a SHIFT+ENTER
billentyűkombináció alkalmazása történt.
MEGJEGYZÉS Ha nem szeretné, hogy a program az előző kritériumoknak megfelelő

összes szöveget listaként formázza, törölje a Felsorolások és listák engedélyezése opció
kijelölését. (Kattintson a jobb gombbal a Bekezdéses szövegszerkesztőben, válassza a
Felsorolások és listák menüpontot, majd törölje a Felsorolások és listák engedélyezése
opció kijelölését.) Ha a Felsorolások és listák engedélyezése beállítás nincs bejelölve, nem
hozható létre új formázott felsorolás a többsoros szövegben.
Lista létrehozásához használja a következő módszerek valamelyikét:
■ Használja a lista formátumot az új vagy a kijelölt szövegre.

■ Használja az Automatikus lista opciót (alapértelmezésben be van kapcsolva),
és írja be a lista elemeit.
■ Az Automatikus lista opció kikapcsolt állapotában írja be a lista elemeit, és
zárja be majd nyissa meg ismét a szövegszerkesztőt, a szöveg listává
alakításához.
Számozás bekapcsolása opció használata

A listaformázás alkalmazásakor megadható kitöltött kör, nagy- vagy kisbetűk
illetve számok. A kiválasztott lista típusra az alapértelmezett beállítások
érvényesek. A betűket vagy számokat pont karakter követi. A beágyazott listák
dupla kitöltött kört, betűt vagy számot használnak. Az elemek behúzása a
Bekezdéses szövegszerkesztő vonalzóján található tabulátorok segítségével
történik.
Használja az Automatikus lista opciót egy lista beírásához.

Az Automatikus lista bekapcsolt állapotában a listát az írással egyidejűleg lehet
létrehozni. Lehetőség van betűk, számok vagy szimbólumok használatára.
Például, beírhatja a 421. számot, megnyomja a TAB billentyűt, majd írja be
a szöveget. Az ENTER billentyű megnyomása után a következő sor a 422
számmal kezdődik, amelyet egy vessző, és egy TAB szóköz követ.
A következő karakterek használhatóak írásjelként számok vagy betűk után
listák beírásakor, de felsoroláshoz nem alkalmazhatóak:
Karakter Leírás
. Pont
: Kettőspont

Karakter Leírás
) Bezáró zárójel
> Bezáró hegyes zárójel
] Bezáró szögletes zárójel
} Bezáró kapcsos zárójel
Lista beillesztése más dokumentumból

Ha a Microsoft Word programból egy beágyazott, pontozott listát (lista a
listában) másol egy bekezdéses szövegbe, az üres körökkel kezdődő felsorolások
nem formázhatóak úgy, mint a többi felsorolás a bekezdéses szövegben. Ez
azért van, mert a Word az o betűt használja a felsorolásjel helyett a beágyazott
felsorolásokhoz. Lehetséges a formázás eltávolítása a beágyazott listákból, majd
annak újbóli alkalmazása, hogy a felsorolásjelek duplán jelenjenek meg.
Bekezdéses szöveg listaként történő formázása

3 A Szövegformázás eszköztár kibontásához kattintson a Beállítások ➤
Beállítások megjelenítése menüpontra.
4 Ha bekezdéses szöveget konvertál listává, jelölje ki a bekezdéseket.
MEGJEGYZÉS A listaformázás csak akkor lehetséges, amikor a Felsorolások és
listák engedélyezése opció be van jelölve (ez az alapértelmezés).
5 A kibontott eszköztáron kattintson a Sorszámozás, Felsorolás vagy

Nagybetűk nyomógombra.
■ Sorszámozás. A lista egyes elemei előtt szám és azt követően pont
áll.
■ Felsorolás. Kitöltött kört vagy más karaktert használ a lista elemeihez.
■ Nagybetűk. A lista egyes elemei előtt nagybetű és azt követően pont
áll. Ha a lista több elemet tartalmaz, mint amennyi betűt az ábécé
tartalmaz, a felsorolás dupla betűk használatával folytatódik. A kisbetűk
használatához kattintson a jobb gombbal a szerkesztőben. Kattintson
a Felsorolások és listák ➤ Számozott ➤ Kisbetű parancsra.
6 Ha új elemeket ad a listához, írja be a szöveget.

7 A lista befejezéséhez nyomja meg az ENTER billentyűt, amivel új sort
kezdhet. Kattintson arra a nyomógombra, amivel a listát kezdte.
A lista formázás eltávolítása a bekezdéses szövegből

2 Jelölje ki a lista elemeket.
4 A kibontott eszköztárban kattintson az aktív lista menüpontra, amely
kikapcsolja a Számozás, a Pontozás vagy a Nagybetűk opciót.
MEGJEGYZÉS Ha a lista kisbetűket használ, kattintson a Nagybetűk pontra, ami
nagybetűssé alakítja át a listát. Ezután az inaktiváláshoz kattintson a Nagybetűk
pontra.


Betűjeles vagy számozott lista beírása bekezdéses szövegekben

4 Kattintson a Felsorolások és listák menüpontra. Ellenőrizze, hogy az
Automatikus lista engedélyezése és a Felsorolások és listák engedélyezése
opciók be vannak-e jelölve.
5 Írjon be egy betűt vagy egy számot és egy pontot (vagy más írásjelet).
A következő karakterek használhatóak írásjelként betűk vagy számok
után: pont (.), kettőspont (:), bezáró zárójel ()), bezáró hegyes zárójel (>),
bezáró szögletes zárójel (]) és bezáró kapcsos zárójel (}).
6 Nyomja meg a TAB billentyűt.
7 Adja meg a lista elem szövegét. Nyomja meg az ENTER billentyűt, ha a
következő elemre szeretne lépni, vagy nyomja meg a SHIFT+ENTER
billentyűkombinációt, ha bekezdést szeretne beszúrni a következő elem
elé.
Az elem automatikusan betűjeles vagy számozott sorba rendezésre kerül.
8 Nyomja meg az ENTER billentyűt kétszer a lista befejezéséhez.
Pontozott lista beírása bekezdéses szövegben

4 Kattintson a Felsorolások és listák menüpontra. Ellenőrizze, hogy az
Automatikus lista engedélyezése és a Felsorolások és listák engedélyezése
opciók be vannak-e jelölve.
5 Egy sort úgy kezdhet el, ha beírja a következőt: \U+2022 (az Unicode
karakterlánc a kitöltött kör számára) vagy válassza ki a kitöltött kör
karaktert vagy egyéb szimbólumot.
A következő karakterek nem használhatók írásjelként betűk vagy számok
után: pont (.), kettőspont (:), bezáró zárójel ()), bezáró hegyes zárójel (>),
bezáró szögletes zárójel (]) és bezáró kapcsos zárójel (}).
6 Nyomja meg a TAB billentyűt.
7 Adja meg a lista elem szövegét. Nyomja meg az ENTER billentyűt, ha a
következő elemre szeretne lépni, vagy nyomja meg a SHIFT+ENTER
billentyűkombinációt, ha bekezdést szeretne beszúrni a következő elem
elé.
A kitöltött kör karakter automatikusan hozzáadódik a következő elemhez.
8 Nyomja meg az ENTER billentyűt kétszer a lista befejezéséhez.
Listaelem mozgatása egy szinttel lejjebb bekezdéses szövegben

2 A mutatót helyezze egy lista elem elé és nyomja meg a TAB billentyűt.
Az elem egy szintet mozdul el lefelé és egy beágyazott listát kezd.

3 Az azonos szinten lévő következő elem megkezdéséhez nyomja meg az
ENTER billentyűt vagy az elem egy szinttel feljebb történő mozgatásához
nyomja meg a SHIFT+TAB billentyűkombinációt.
Egy létező lista elválasztása

2 Jelölje ki a listaelemek egy sorát vagy helyezze a mutatót annak az
elemnek a kezdetére, ahol az új listát kezdeni szeretné.
3 Kattintson a jobb gombbal a szerkesztőben. Kattintson a Felsorolások és
listák ➤ Újraindítás menüpontra.
A kijelölt elemek új számozást kapnak, mint különálló sorozat. Ha egy
lista közepén jelöl ki elemeket, az alattuk lévő nem kijelölt elemek is az
új lista részét fogják képezni.
4 Ahhoz, hogy az eredeti listát folytatni tudja az új lista alatt, jelölje ki az
első elemet az új lista alatt.
listák ➤ Folytatás menüpontra.
A kijelölt elem, és az utána következők új számozást kapnak az eredeti
lista folytatásának megfelelően.

Bekezdéses szöveg objektumban szereplő listák konvertálása egyszerű

szöveggé

listák menüpontra. A Felsorolások és listák engedélyezése opciónál törölje
a kijelölést.
Az egyszerű szöveges listák megtartják a pontozást, számozást vagy
betűzést. Ha egy elemet hozzáad a listához, a számok vagy betűk sorrendje
nem változik.
Bekezdéses szöveg behúzása és a tabulátorok használata

Megadhatja, hogy a bekezdések milyen behúzással rendelkezzenek egy
bekezdéses szöveg (bszöveg) objektumban. A Bekezdéses szövegszerkesztő
vonalzója az aktuális bekezdés beállításait tükrözi.
Azok a tabulátor és behúzás beállítások, melyeket a szöveg beírása előtt
megadott, az egész bekezdéses szöveg objektumra vonatkoznak. Bizonyos
bekezdések esetén más tabulátor és behúzás beállítások alkalmazásához
kattintson egy vagy több bekezdésre, majd változtassa meg a beállításokat.
A vonalzón található csúszkák mutatják a szöveg behúzását a befoglaló téglatest
bal éléhez viszonyítva. A felső csúszka a bekezdés első sorának, az alsó a
bekezdés többi sorának behúzását szabályozza.
A vonalzón látható hosszabb vonalak az alapértelmezett tabulátorvégződéseket
mutatják. A vonalzóra kattintva megadhatja a saját tabulátorvégződéseit, a
vonalzón ezek a felhasználói tabulátorvégződések kisebb, L alakú vonallal
vannak jelölve. A felhasználói tabulátorvégződést úgy törölheti, hogy annak
jelét kivontatja a vonalzóból.

Bekezdések létrehozása függő behúzással

2 Jelölje ki a behúzni kívánt bekezdéseket.
3 A vonalzón húzza a felső behúzásjelet oda, ahol a bekezdések első sorát
kezdeni szeretné.
MEGJEGYZÉS A vonalzó mutatja a kiválasztott bekezdés, vagy ha nincs kijelölt,
akkor a mutató helyén levő bekezdés tabulátorainak és behúzásainak beállításait.
A vonalzón látható hosszabb vonalaknál végződnek a tabulátorok az alapértelmezés
szerint. Felhasználói tabulátorvégződés beállításához kattintson a vonalzónak arra
a pontjára, ahova a tabulátor végét helyezni kívánja.
4 Húzza az alsó behúzásjelet oda, ahol a bekezdések többi sorát kezdeni

szeretné.
Ezzel behúzta az egy sornál hosszabb bekezdések első utáni sorkezdéseit.
5 A behúzás megváltoztatásához jelölje ki a módosítani kívánt bekezdéseket,
majd kattintson a vonalzóra új tabulátorok elhelyezéséhez, és helyezze
át a behúzás jeleket.

Sorköz meghatározása bekezdéses szövegen belül

Bekezdéses szöveg sorköze a szöveg egy sora (alsó) alapvonala és a következő
sor alapvonala közötti távolság. A sorköz a teljes bekezdéses szövegre érvényes
beállítás, nemcsak a kijelölt sorokra.
Beállíthatja a távolság növekményét az egyszeres sorköz többszörösére vagy
egy abszolút távolságértékre. A szimpla sortávolság a karakterek magasságának
1.66-szorosa.
Az alapértelmezett sorközstílus, a Legalább, automatikusan azokhoz a
karakterekhez igazítja a sorközt, amelyek a legnagyobbak a bekezdéses szöveg
objektumban. Használja a másik sorközstílust, a Pontosan nevűt, a szöveg
táblázatos felsorakoztatásához.
Ha mindegyik bekezdéses szöveg objektumban ugyanazt a sorközt kívánja
használni, használja a Pontosan opciót, és állítsa be a Sorköz értékét ugyanarra
minden bekezdéses szöveg objektumban.
MEGJEGYZÉS A Pontosan opció használata esetenként azt okozhatja, hogy a

szomszédos sorok nagyobb méretű karakterei takarják egymást.
A bekezdéses szöveg sortávolságának módosítása

Megjelenik a Tulajdonságok paletta.
2 Válassza ki a módosítani kívánt bekezdéses szöveget.
3 A Tulajdonságok palettán, a Sorközstílus opcióban válassza a következők
egyikét:
■ Legalább:A szöveg sorait automatikusan beállítja a sor legmagasabb
karaktere alapján. Magasabb karakterek hozzáadása esetén a sorközök
nagyobbak lesznek. Ez az alapértelmezett beállítás.
■ Pontosan:A bekezdéses szöveg objektum összes sorközének nagyságát
ugyanakkora értékűre állítja, a formátumbeli különbségektől, például
a betűtípustól vagy a szövegmagasságtól függetlenül.

4 Módosítsa a sorközt egy új érték megadásával vagy a következő opciók
egyikének választásával. A két sorköz beállítás különböző módot kínál
ugyanannak a beállítására:
■ Sorköz.A sorközt a szimpla sortávolság többszörösére állítja. A szimpla
sortávolság a karakterek magasságának 1.66-szorosa.
■ Sorköz távolság.A sorközt egy rajzi egységben megadott abszolút
értékkel határozza meg. Az érték legyen 0,0833 és 1,3333 között.
MEGJEGYZÉS A Tulajdonságok paletta bezárása után az egyéb sorköz beállítás a

megadott sorköz értékre frissült.
Törtalakú karakterek létrehozása bekezdéses szövegen

belül
A törtalakú mértékegységeket vagy tűréseket megjelenítő karakterek
átformázhatók úgy, hogy megfeleljenek számos szabványnak.
A törtalakú szöveg tűréseket vagy mértékegységeket jelző szöveg vagy tört.
Használjon különleges karaktereket annak jelzésére, ahol szükség van a kijelölt
szöveg formájának törtalakúra állítására.
■ A perjel függőleges irányú, vízszintes vonallal elválasztott törtet hoz létre.

■ A kettős kereszt átlós irányú, átlós vonallal elválasztott törtformátumot
alkalmaz.
■ A kalap szimbólum tűrésformátumot jelent, mely nincs vonallal elválasztva.

.054-.057ÁTM-2 FURAT ÁTM-2 FURAT
egyszerű tűrés
szöveg
GALV. ACÉL OSZLOPOK Ø GALV. ACÉL

OSZLOPOK
átlós tört függőleges tört
Beállítható, hogy a program automatikusan törtalakra hozza a perjel, kettős

kereszt vagy kalap előtti és utáni numerikus jeleket. Az 1#3 beírása után
például, ha azt nem numerikus karakter vagy szóköz követi, az AutoStack
beállításai párbeszédpanel a szöveget átlós törtté alakítja. Megváltoztathatja a
beállításokat a formázási beállításoknak megfelelően.
Az AutoStack csak akkor alakítja át a numerikus karaktereket törtalakúvá,
ha azok közvetlenül a kalap, a perjel vagy a kettős kereszt karakterek előtt vagy
után szerepelnek. Nem numerikus jelek vagy szóközzel rendelkező szövegrész
törtalakra hozásához jelölje ki a szöveget, és válassza a Törtalak nyomógombot
a Szövegformázás eszköztárban.
Lásd még:
“Külső szövegszerkesztő használata” 928. oldal
Törtalakú szöveg létrehozása

3 A Bekezdéses szövegszerkesztőben szükség szerint beállíthatja a
szövegstílust és a bekezdéses szöveg más tulajdonságait.
4 Írja be a szöveget, melyet törtté szeretne alakítani az egyik alábbi
karakterrel elválasztva:
■ A perjel függőleges irányú, vízszintes vonallal elválasztott törtet hoz
létre.
■ A kettős kereszt átlós irányú, átlós vonallal elválasztott törtformátumot
alkalmaz.
■ A kalap szimbólum tűrésformátumot jelent, mely nincs vonallal
elválasztva.
Törtformátum karakterekkel elválasztott számok beírása után és a SZÓKÖZ

billentyű megnyomását vagy nem numerikus karakterek beírását követően
megjelenik az AutoStack beállításai párbeszédpanel.
5 Az AutoStack beállításai párbeszédpanelben megadhatja, hogy a program
automatikusan törtalakra hozza a számokat (a nem numerikus szövegeket
nem) és eltávolítsa az előttük álló szóközt. Ezenkívül megadható, hogy
a perjel átlós vagy függőleges törtet hozzon létre. Ha nem kívánja
használni az AutoStack eszközt, kattintson a Mégse nyomógombra a
6 Jelölje ki a szöveget, melyet törtalakra kíván hozni, majd válassza a
Törtalak nyomógombot az eszköztáron.
Törtalak tulajdonságok megváltoztatása
1 Kattintson duplán a módosítani kívánt bekezdéses szövegre.

2 A Bekezdéses szövegszerkesztőben jelölje ki a törtalakú szöveget.
3 Kattintson a jobb gombbal a szerkesztőben. Kattintson a Tulajdonságok
nyomógombra.
4 A Törtalak tulajdonságai párbeszédpanelben változtassa meg
a beállításokat, ha szükséges.
5 Az automatikus törtalakra hozás tulajdonságainak beállításához kattintson
az AutoStack nyomógombot.
Szöveg kibontása
1 Kattintson duplán a módosítani kívánt bekezdéses szövegre.

2 A Bekezdéses szövegszerkesztőben jelölje ki a törtalakú szöveget.
3 Válassza a Szövegformázás eszköztár Törtalak eszközét.

Mutatókkal rendelkező szöveg létrehozása
Létrehozhat egy vagy több mutatóval rendelkező szöveget.
Mutatókkal rendelkező szöveg áttekintése

A mutató objektum egy olyan vonal vagy spline, melynek egyik végén egy
nyílfej van, a másikon pedig egy bekezdéses szöveg objektum. Bizonyos
esetekben, egy rövid vízszintes vonal, az úgynevezett hurokvonal köti össze a
szöveget és az alaktűrés kereteket a mutatóvonallal.
A mutatóvonal a bekezdéses szöveg objektumhoz társított, tehát ha a
szövegobjektum áthelyezésre kerül, a mutatóvonal azzal együtt megnyúlik.
Mikor az asszociatív méretezés bekapcsolt állapotban van, és tárgyrasztereket
használ a mutató nyílfejek elhelyezésére, a mutató társításra kerül a tárggyal,
melyhez a nyílfej csatolva van. Ha az objektumot áthelyezi, a nyílfej is
áthelyezésre kerül, és ezzel együtt a mutatóvonal is megnyúlik.
Másolhat egy a rajzban máshol használt szöveget és ehhez mutatót is illeszthet.
Lásd még:
“Mutatóval rendelkező szöveg megváltoztatása” 923. oldal
Mutatóvonal létrehozása
Egy mutató objektum általában egy nyílfejből, egy mutatóvonalból vagy
-görbéből és egy bekezdéses szöveg objektumból áll.
Mutatóvonalat a rajz bármelyik pontjához vagy objektumához rajzolhat,
és vezérelheti annak megjelenését. A mutatók egyenes vagy spline szakaszokból
állhatnak. A mutató színét a méretvonal színe határozza meg. A mutató léptékét
az aktuális méretstílusban beállított teljes méretlépték definiálja. A nyílfej
típusát és méretét az aktuális méretstílus első nyílfeje adja meg.
A MUTATÓ parancs komplex mutatóvonalakat hoz létre, amelyek kettőnél
több vonalszakaszból épülhetnek fel. A MÉRETÁTMÉRŐ és MÉRETSUGÁR
parancsok egyszerű automatikus mutatóvonalakat hoznak létre, amelyek két
vonalszakaszt tartalmaznak a körök és ívek számára.

Mutatók csatolása objektumokhoz
Amikor az asszociatív méretezés bekapcsolt állapotban van (DIMASSOC),
a mutató nyílfejet egy objektumon található helyhez rendelheti tárgyraszter
használatával. Ha az objektumot újra áthelyezi, a nyílfej az objektumhoz
csatolt marad és a mutatóvonal megnyúlik, viszont a bekezdéses szöveg nem
kerül áthelyezésre.
Egyenes vonalakkal létrehozott mutató
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Mutató menüpontra.

2 Nyomja meg az ENTER billentyűt a Mutatóbeállítások párbeszédpanel
megjelenítéséhez, majd végezze el a következő kiválasztásokat:
■ A Mutatóvonal és nyílfej lapon válassza az Egyenes rádiógombot. A
Pontok száma területen válassza ki a Nincs korlátozás jelölőnégyzetet.
■ A Megjegyzés lapon jelölje ki a Bszöveg opciót.
■ Kattintson az OK nyomógombra.
3 Adja meg az Első mutatópontot és a mutatóvonal Következő pontjait.

4 Nyomja meg az ENTER billentyűt a mutatópontok kiválasztásának
befejezéséhez.
5 Határozza meg a szöveg szélességét.
6 Írja be a szövegsort. Nyomja meg az ENTER billentyűt további szövegsorok
beírásához.
Amint befejezte a GYMUTATÓ parancsot, a szöveg megjegyzés bekezdéses
szöveg objektummá alakul.
Méretezés eszköztár

Parancssor: GYMUTATÓ
Szöveggel rendelkező két szakaszból álló spline mutató létrehozása

2 Nyomja meg az ENTER billentyűt a Mutatóbeállítások párbeszédpanel
megjelenítéséhez, majd végezze el a következő kiválasztásokat:
■ A Megjegyzés lapon jelölje ki a Bszöveg opciót.
■ A Mutatóvonal és nyílfej lapon válassza a Spline opciót. A Pontok
száma alatt a Maximum mezőbe írja be: 3 Ha szükséges, szüntesse meg
a Nincs Korlátozás jelölőnégyzet kijelölését.
4 Határozza meg az első, második és a harmadik (választható) mutatóvonal
pontot.
5 Határozza meg a szövegoszlop szélességét.
6 Írja be a szöveg első sorát. Ha további sorokat szeretne megadni, nyomja
meg egyszer az ENTER billentyűt.
SZINTVONAL
Több mutatóvonal létrehozása egy megjegyzéshez
1 Válassza ki a mutatót, majd a mutató nyílfej fogóját.

2 A Másolás opció kiválasztásához a parancssorba írja be: m
3 Határozza meg a további mutatóvonalak végpontjait, majd nyomja meg
az ENTER billentyűt.

4 Az új mutató végének a talpvonalhoz helyezéséhez törölje a fogókat az
ESC billentyű megnyomásával, jelölje ki az új mutatóvonalat, válassza
ki a mutatóvonal-fogót, és helyezze a fogót a hurokvonalhoz.
Szöveg hozzáadása mutatóhoz

A segítségével két módon tud mutatószöveget létrehozni. Szöveget írhat be a
parancssorba, vagy szövegbekezdéseket hozhat létre a Bekezdéses
szövegszerkesztő segítségével. Ha bekezdéses szöveget hoz létre, akkor a
formázást önálló szavakra vagy betűkre is alkalmazhatja. Ezenkívül létező
megjegyzés másolatait is hozzáfűzheti a mutatóhoz.
A szöveg automatikusan a mutató végpontjától meghatározott távolságra
kerül. Az eltolás távolságát a Méretstílus módosítása párbeszédpanel Szöveg
lapján a Szöveg elhelyezése opció alatt határozhatja meg. Az alaktűrés keret
automatikusan a mutató végpontjához kerül. A blokkok arra a helyre, és olyan
léptékkel és elforgatással kerülnek beillesztésre, melyet megadott.
Használja a Méretstílus módosítása kezelő Szöveg lapján, a Szöveg elhelyezése
területen a Függőleges beállításokat a megjegyzés mutatóhoz történő függőleges
illesztéséhez. A következő illusztráció a Felső függőleges igazításra mutat egy
példát.
6 x 12
RETESZHORONY
Szöveg körüli keret létrehozásához állítsa a DIMGAPrendszerváltozót negatív

értékre. A szöveg és a keret közötti távolság a DIMGAP abszolút értéke.
Mutató létrehozása a Bekezdéses szövegszerkesztővel

2 Adja meg az Első mutatópontot és a mutatóvonal Következő pontjait.

3 Nyomja meg az ENTER billentyűt a mutatóvonal befejezéséhez.
4 Határozza meg a szöveg szélességét.
5 Az Adja meg a megjegyzés első sorát promptnál nyomja meg az ENTER
billentyűt.
6 A Bekezdéses szövegszerkesztőben írja be és formázza a szöveget.
A szöveg a mutató végpontjához lett hozzáfűzve, a Méretstílus-kezelőben

(MÉRETSTÍLUS) megadott eltolási távolságra).
Szöveg importálása külső fájlokból

Lehetőség van TXT vagy RTF kiterjesztésű szövegszerkesztőben létrehozott
szövegfájlok beillesztésére a rajzba, ha beolvastatja a szöveget, vagy bevontatja
a fájl ikonját a Windows Intéző programból.
TXT vagy RTF fájlok más forrásból történő importálása nyújtja a legnagyobb
rugalmasságot. Létrehozható például egy olyan szabványos feljegyzésekből
álló szövegfájl, amit a rajzhoz mellékelni lehet. A beolvasott szöveg egy
bekezdéses szöveg objektummá válik, melyet ezután módosíthat és
újraformázhat. TXT fájlból importált szöveg örökli az aktuális szövegstílust.
RTF fájlból importált szöveg örökli az aktuális szövegstílus nevét, de megtartja
az eredeti betűtípusait és formátumát. Importált szövegfájlok hossza maximum
32 KB, formátuma pedig .txt vagy .rtf lehet.
Ha szövegfájlt vontat a rajzba, a szöveg szélességét az eredeti dokumentum
sortörései határozzák meg. RTF fájl rajzba vontatásakor a szöveg OLE
objektumként illesztődik be.
Ha vágólapot használ szöveg más alkalmazásból történő beillesztésekor,
a szöveg OLE objektum lesz. Ha a vágólapot használja másik fájlból származó

szöveg beillesztéséhez, a szöveg blokkreferenciaként kerül beillesztésre, és
megtartja eredeti szövegstílusát.
Lásd még:
“OLE objektumok importálása”
Szövegfájlok importálása

3 Kattintson a jobb gombbal a szerkesztőben. Kattintson a szöveg
importálása menüpontra.
A beolvasható fájl maximális mérete 32 KB.
4 A Fájl kiválasztása párbeszédpanelben kattintson duplán a beolvasni
kívánt fájlra, vagy jelölje ki a fájlt, és kattintson a Megnyitás
nyomógombra.
A szöveg beillesztése a mutató elhelyezkedésének megfelelően történik.
5 Végezze el a szükséges változtatásokat a szövegen.
Szövegfájl beillesztése fogd és vidd módszerrel
1 Nyissa meg a Windows Intézőt, de figyeljen arra, hogy az ne foglalja el

a teljes képernyőt.
2 Nyissa meg azt a mappát, ahol a szükséges TXT vagy RTF fájl található.

3 Vontassa a TXT vagy RTF fájl ikonját az rajzba. A TXT fájlok bekezdéses
szöveg objektumokként lesznek beillesztve, az aktuális szövegstílust
használva. Az RTF fájlok OLE objektumokként lesznek beillesztve.
Mezők használata a szövegben

A mező egy olyan frissíthető szöveg, mely a rajz élettartama során változó adat
megjelenítésére szolgál. Ha a mező frissítésre kerül, a mező legutolsó értéke
jelenik meg.
Mezők beillesztése
A mező egy olyan szöveg, mely a rajz élettartama során várhatóan változó
adat megjelenítésére utasításokat tartalmaz.
Amikor a mező frissítésre kerül, a legutolsó adat jelenik meg. A FileName
(fájlnév) mező értéke mindig a fájl aktuális neve. Ha a fájl neve változik, az új
fájl neve jelenik meg a mező frissítése után.
A mezőkbe beilleszthető bármilyen típusú szöveg (kivéve a tűréseket), beleértve
a táblázat cellában található szövegeket, attribútumokat és
attribútumdefiníciókat. Ha bármely szövegparancs aktív, a Mező beillesztése
opció a helyi menüben érhető el.
Bizonyos lapkészlet mezők illeszthetők be helyettesítőként. Beillesztheti például
a SheetNumberAndTitle kifejezést helyettesítőként. Később, ha az elrendezés
hozzáadódott a lapkészlethez, a helyettesítő mező a megfelelő lap számot és
címet jeleníti meg.
Blokkhelyettesítő mezőket használhat a blokkattribútum-definíciókban,
miközben a következőben dolgozik: Blokkszerkesztő.
Azok a mezők, melyek nem rendelkeznek elérhető értékkel, kötőjeleket
jelenítenek meg (----). A Szerző mező például, melyet a Rajztulajdonságok
párbeszédpanelben lehet megadni, üres lehet. Az érvénytelen mezőben kettős
keresztek láthatók (####). Az CurrentSheetName mező például, mely csak a
papírtérben érvényes, kettős kereszteket jelenít meg, ha a modelltérben kerül
beillesztésre.
Mező megjelenésének módosítása

A mező szöveg ugyanazt a szövegstílust használja, mint a szövegobjektum,
amelybe be lett illesztve. Alapértelmezés szerint a mezők világos szürke háttérrel
jelennek meg, amely nem kerül nyomtatásra (FIELDDISPLAY rendszerváltozó).
A Mező párbeszédpanelben található Formázási beállítások szabályozzák a
megjelenő szöveg tulajdonságait. Az elérhető opciók a mező típusától függenek.

A dátum mezők formátuma például tartalmaz beállítási lehetőségeket a hét
napjára vagy az időre vonatkozóan, az elnevezett objektum mezők pedig a
nagybetűs írásmódra tartalmaznak beállításokat.
Mező módosítása
A mező a szövegobjektum része és szövegszerkesztővel szerkeszthető. A mező
szerkesztésének legkönnyebb módja az, ha a mezőt tartalmazó
szövegobjektumra kattint, majd - a Mező párbeszédpanel megjelenítése
érdekében - kétszer a mezőre kattint. Ezek a műveletek a helyi menükből is
elérhetőek.
Ha a továbbiakban nem kívánja frissíteni a mezőt, megtarthatja az aktuálisan
megjelenített értéket a mező szöveggé konvertálásával.
A mező kifejezés, mely tagoló karakterekből és egy mezőkódból áll, a Mező
párbeszédpanelben tekinthető meg, de nem szerkeszthető.
Mező beillesztése szövegbe
1 Kattintson duplán a szövegre a megfelelő szövegszerkesztési

2 Vigye a mutatót a mezőszöveg kívánt megjelenési helyére és kattintson
a jobb gombbal. Kattintson a Mező beillesztése menüpontra.
A billentyűzet eléréséhez nyomja meg a CTRL+F billentyűkombinációt.
3 A Mező párbeszédpanelben található Mezőkategória listában válassza a
Mind elemet, vagy válasszon egy kategóriát.
A kiválasztott kategóriához tartozó mezők jelennek meg a Mezőnevek
listában.
4 Válasszon egy mezőt a Mezőnevek listában.
A legtöbb mező aktuális értéke megjelenik egy árnyalt szövegmezőben
a Mező kategória lista jobb oldalán. A dátum mező aktuális értéke a
Példák listában jelenik meg.
5 Válasszon egy formátumot és bármilyen más beállítást.
Ha például a NamedObject mező van kiválasztva, kiválaszthat egy típust
(például szint vagy szövegstílus) és egy nevet (például 0 a szint esetében,
vagy STANDARD a szövegstílus esetében).
A Mező kifejezés terület mutatja a mező mögött található kifejezést. A
mező kifejezés nem szerkeszthető, de a terület vizsgálatával
tanulmányozható a mezők felépítése.
6 A mező beillesztéséhez kattintson az OK nyomógombra.
A mező az aktuális értéket jeleníti meg a szövegben a Mező
párbeszédpanel bezárásakor.
Mezők használata a szövegben | 899

Mező beillesztése táblázatba
1 Kattintson duplán egy táblázat cellájába a szerkesztéshez történő

kiválasztáshoz.
3 A Mező párbeszédpanelben válassza a Mind elemet vagy válasszon egy
kategóriát.
4 Válasszon egy mezőt a Mezőnevek listában.
A mező aktuális értéke megjelenik egy árnyalt szövegmezőben a
Mezőkategória lista jobb oldalán.
5 Válasszon egy formátumot és bármilyen más beállítást.
6 A mező beillesztéséhez kattintson az OK nyomógombra.
A mező az aktuális értékével jelenik meg, amikor a következő cellára lép.
Mező használata egy objektum tulajdonságának megjelenítésére
1 Kattintson duplán egy szövegobjektumra a megfelelő szövegszerkesztési

3 A Mező párbeszédpanel Mezőkategória listájában válassza a Mind elemet,
vagy válasszon egy kategóriát.
4 Válassza az Objektum elemet a Mezőnevek listában.
5 Az Objektum típusa területen kattintson az Objektum kijelölése
nyomógombra, és válasszon ki egy objektumot a rajzban.
6 A Mező párbeszédpanel Tulajdonság listájából válassza ki a tulajdonságot,
mely értékét meg kívánja jeleníteni a szövegben.
A mező megjelenítheti például egy kijelölt kör sugarát.
7 Válasszon a szöveghez egy formátumot.
Az objektumtulajdonság aktuális értéke megjelenik a szövegben.
Egy lapkészlet helyettesítő mező beillesztése
1 A Rajz menüből válassza a Blokk ➤ Attribútum definiálása menüpontot.

2 Az Attribútum definiálása párbeszédpanelben, a Mód területen válassza
ki a Beállító jelölőnégyzetet. Adjon meg bármilyen szövegbeállítást.
3 Az Attribútumok menüpontban a Címke mezőben adja meg a mező
nevét.
4 Kattintson az Érték mező mellett jobb oldalon található Mező beillesztése
nyomógombra.
5 A Mező párbeszédpanel Mezőkategória listájából válassza a Lapkészlet
elemet.
6 Válassza a SheetSetPlaceholder elemet a Mezőnevek listában.
7 A Helyettesítő típusa listából válassza ki a kívánt mezőtípust.
Az Ideiglenes érték mezőben megtekinthető a helyettesítő mező előnézete.
8 A Formátum listában válasszon egy írásmód stílust a helyettesítő
mezőhöz.
Amikor a mező frissítésre kerül, ugyanez a stílus kerül felhasználásra a
mező értékéhez.
9 (Választható) Válassza ki a Hiperhivatkozás társítása jelölőnégyzetet, ha
a mezőt egy helyre mutató hiperhivatkozásként kívánja használni.
MEGJEGYZÉS A Hiperhivatkozás társítása jelölőnégyzet nem elérhető a
Nézetablak Lépték mező esetében.
10 A Mező párbeszédpanelből történő kilépéshez kattintson az OK

nyomógombra.
A helyettesítő mező saját nevét jeleníti meg a Mező párbeszédpanel
bezárásakor, például: Lapszám. Később, ha megtörténik a blokk
beillesztése a Lapkészlet kezelő Nézetlista lap helyi menüjében, a mező
megjeleníti annak a lapnak az értékét, melybe beillesztésre kerül: például
a lapszámot.
11 Kattintson az OK nyomógombra az Attribútum definiálása
párbeszédpanelben. Adja meg a mező szöveg helyét, ezáltal megjelenik
a létrehozott geometria mellett és a Lapkészlet kezelő megjegyzés
blokk-ként vagy feliratblokk-ként használhatja.
12 Hozzon létre egy blokkot, ami tartalmazza az újonnan létrehozott
attribútum objektumot a blokkhoz tartozó geometriával együtt.
Mező érték formázása


2 Kattintson duplán a formázni kívánt mezőre.
Megjelenik a Mező párbeszédpanel. Ha az adott mező formázható,
megjelenik a Mezőformátum nyomógomb.
3 Kattintson a Mezőformátum opcióra.
A További formátum párbeszédpanelben megjelenik a mező aktuális
értéke. Ha kiválaszt egy opciót, az eredmény megjelenik az előnézetben.
4 Adjon meg egy átváltási faktort, amit alkalmazni kíván az aktuális értékre.
Például, a hüvelyk milliméterré történő átváltásához a következőt adja
meg: 0.03937.
5 A mező érték elé vagy mögé bármilyen szöveget beírhat.
Például, írja be a következőt: mm, ha milliméterről van szó.
6 Válasszon tizedesjelet. Az ezredek elkülönítéséhez válassza ki a Semmi
vagy a Vessző opciót.
7 Válasszon ki egy opciót a nullák letiltásához:
■ Elöl: minden tizedes mezőértékben letiltja az elöl lévő nullákat. Például
a 0.5000-et .5000-dé alakítja.
■ Hátul: minden tizedes mezőértékben letiltja a hátul lévő nullákat.
Például, a 12.5000-et 12.5-dé, és a 30.0000-at 30-cá alakítja.
■ 0 Láb: Az olyan lábban és hüvelykben megadott mező értékek esetében,
amelyek nagysága kisebb, mint egy láb, letiltja a lábban megadott
értéket. Például, a 0'-6 1/2" értéket 6 1/2"-ké alakítja.
■ 0 Hüvelyk: Az olyan lábban és hüvelykben megadott mező értékek
esetében, amelyek nagysága lábban megadva egész szám, letiltja a
hüvelykben megadott értéket. Például az 1'-0" értéket 1'-bá alakítja.
A Mező párbeszédpanelben a mező érték az Előnézetben a megadott
formátumban jelenik meg.
Mező módosítása

2 Kattintson duplán a módosítani kívánt mezőre.
Megjelenik a Mező párbeszédpanel.
3 Hajtsa végre a szükséges változtatásokat.

4 A Mező párbeszédpanelből történő kilépéshez kattintson az OK
nyomógombra.
5 Lépjen ki a szövegszerkesztőből.
Mezők frissítése
Beállíthatja a mezők rajz megnyitásakor, mentésekor, nyomtatásakor,
regenerálásakor vagy az EKÜLD eszközzel küldésekor történő automatikus
frissítését.
A Felhasználói beállítások lap (Beállítások párbeszédpanel) Beállítási
lehetőségeivel szabályozhatja, hogy a mezők frissítése automatikus legyen,
vagy csak utasításra történjen (FIELDEVAL rendszerváltozó). A Dátum mező
a FIELDEVAL rendszerváltozó beállításától függetlenül nem frissíthető
automatikusan.
MEGJEGYZÉS Ha a DEMANDLOAD rendszerváltozó értéke 2, a mezők nem

frissíthetők a MEZŐ vagy a MEZŐFRISSÍT parancsok kiadásáig.
Környezetfüggő mezők blokkokban és xrefekben

Bizonyos mezők környezetüktől függenek, ami azt jelenti, hogy értékük
különböző lehet attól függően, hogy melyik térben vagy elrendezésben vannak.
Mivel például minden elrendezéshez különböző oldalbeállítás van csatolva, a
PlotOrientation mező által megjelenített érték különböző lehet a rajz egyes
elrendezéseiben.
Környezetfüggő mezők listája

CurrentSheetCustom CurrentSheetTitle
CurrentSheetDescription DeviceName
CurrentSheetNumber PaperSize
CurrentSheetNumberAndTitle PlotDate
CurrentSheetSet PlotOrientation
CurrentSheetSetCustom PlotScale
CurrentSheetSetDescription PageSetupName
CurrentSheetSubSet PlotStyleTable
Azért, hogy kompatibilisek legyenek az előző verziókkal, a blokkokban és

xrefekben lévő környezetfüggő mezők nem frissülnek egy rajzba történő
beillesztés során, ehelyett a mező az utolsó kapott értéket jeleníti meg. Ezért

ha környezetfüggő mezőt kíván használni egy blokkon, például egy
címpecséten belül, a mezőt attribútumként kell beilleszteni. A címpecsét
például használhatja az CurrentSheetNumber mezőt egy attribútumként. Ha
beilleszti a címpecsétet, a mező annak a lapnak a lapszámát jeleníti meg,
amelybe a címpecsét beillesztésre került.
A legtöbb mező nem környezetfüggő és frissül a blokkokban és xrefekben. Az
xrefekben található mezők a fogadó fájltól függően frissülnek, nem a forrás
xreftől függően. Ezeket a mezőket nem kell attribútumokként elhelyezni. Az
a mező például, amelyik egy lapkészlet bizonyos lapjának lapszámát jeleníti
meg és frissül, ha a lap száma megváltozik, a lapkészlet tulajdonsága. Ha egy
mező létrehozásakor kiválasztja a Lapkészlet mezőnevet, kiválasztja a
lapkészletet és a lapot a fa nézetben, majd kiválasztja a Lapszám tulajdonságot
a mező által megjelenítendő értéknek. A mező a laphoz tartozó lapszámot
mutatja akkor is, ha a mezőt egy blokkba helyezi és egy másik rajzba illeszti.
Ha a lapot törli a lapkészletből, a lapszám megszűnik, a mező pedig
érvénytelenné válik és kettős keresztek jelennek meg benne.
Bizonyos lapkészlet mezők illeszthetők be helyettesítőként. Felhasználói
megjegyzés blokkok és címke blokkok létrehozásakor például beillesztheti a
Lapszám mezőt helyettesítőként. Később, ha megtörténik a blokk beillesztése
a Lapkészlet kezelő Nézetlista lap helyi menüjében, a mező megjeleníti a rajz
lapszám értékét.
Kompatibilitás az AutoCAD LT programmal és az &PRODNAME korábbi

verzióival;
Ha egy mezőket tartalmazó rajzot az &FULLPRODNAME_2004 programmal
vagy annak korábbi verziójával nyit meg; a mezők nem frissülnek, azt az értéket
jelenítik meg, melyet a rajz megnyitása előtt utoljára mutattak. Ha nem végez
módosításokat a mezőn, általában akkor kerül újra frissítésre, ha a rajz újra
olyan verzióban kerül megnyitásra, amely támogatja a mezőket.
A mezők nem érhetők el az AutoCAD LT programban. Ha a mezőket tartalmazó
rajzot az AutoCAD LT programban nyitja meg, a mezőket a FIELDEVAL
rendszerváltozó beállításaitól függően a szoftver újraértékeli, de a FIELDEVAL
rendszerváltozó nem érhető el.
Lásd még:
“AutoCAD rajzok használata az AutoCAD LT programban”
Mező manuális frissítése
1 Kattintson duplán a szövegre.

2 Jelölje ki a frissíteni kívánt mezőt és kattintson rá a jobb gombbal.
Kattintson a Mező frissítése menüpontra.

Több mező manuális frissítése
1 A parancssorba írja be a mezőfrissít parancsot.

2 A Válasszon objektumokat promptnál válassza ki azokat az objektumokat,
amelyek a frissíteni kívánt mezőket tartalmazzák, és nyomja meg az
ENTER billentyűt.
A kiválasztott objektumokban szereplő összes mező frissítésre kerül.
Mező automatikus frissítése
1 A parancssorba írja be a fieldeval rendszerváltozót.

2 Írjon be egy bitkódot, mely a következő értékek bármelyikének összege:
■ 0: Nem frissített
■ 1: Frissítés megnyitáskor
■ 2: Frissítés mentéskor
■ 4: Frissítés nyomtatáskor
■ 8: Frissítés az EKÜLD parancs használatakor
■ 16: Frissítés regeneráláskor
Ha a mezőket csak a fájl megnyitásakor, mentésekor vagy nyomtatásakor

kívánja frissíteni, írja be a 7 értéket.
Hiperhivatkozások használata mezőkben

A hiperhivatkozás ugyanúgy működik, mint egy objektumhoz csatolt
hiperhivatkozás. Ha a mutatót a szöveg fölé viszi, megjelenik egy
hiperhivatkozás mutató, valamint egy eszköztipp, mely leírja a
hiperhivatkozást. A hivatkozás követéséhez a CTRL billentyű megnyomása
közben kattintson a hivatkozásra.
MEGJEGYZÉS A Hiperhivatkozás mező abszolút útvonalat használ a fájlok

megtalálásához, a HHIVATKOZÁS parancs segítségével létre tud hozni relatív útvonallal
rendelkező hiperhivatkozást.
A lapokra, nézet címekre és számokra mutató mezőkhöz rendelhet

hiperhivatkozást azok létrehozásakor. Ha ezeket az elemeket módosítja vagy
mozgatja a Lapkészlet kezelőn belül, a hozzárendelt hiperhivatkozások továbbra
is a megfelelő helyre mutatnak.

A mezőkben található hiperhivatkozásokat DWG fájlokra hivatkozásból DWF
fájlokra hivatkozássá konvertálja a szoftver, ha a rajzot többlapos DWF
fájlformátumban közzéteszi.
Hiperhivatkozás mező hozzáadása szöveghez

2 Vigye a mutatót a hiperhivatkozás szöveg kívánt megjelenési helyére.
3 Kattintson a jobb gombbal a szerkesztőben. Kattintson a Mező beillesztése
menüpontra.
4 A Mező párbeszédpanel Mezőkategória listából válassza a Hivatkozás
elemet, vagy válasszon egy kategóriát.
5 Válassza a Hiperhivatkozások listából a Mezőnevek listában.
6 A Hiperhivatkozás beillesztése párbeszédpanelben a hely
meghatározásához használja a következő módszerek egyikét:
■ Az Írja be a fájl vagy weblap nevét mezőben adja meg a
hiperhivatkozáshoz társítani kívánt fájl elérési útvonalát és nevét.
■ A Tallózás területen kattintson a Fájl, Weblap vagy Könyvjelző
nyomógombok egyikére. Keresse meg a hivatkozni kívánt helyet.
Kattintson a Megnyitás vagy az OK nyomógombra.
7 (Választható) A Megjelenő szöveg listában adja meg a megjelenítendő

alapértelmezett szöveget, és írja be a hivatkozás bszöveg objektumban
megjeleníteni kívánt szövegét.
A hiperhivatkozás a bszöveg objektumban a megadott hivatkozás

szöveggel jelenik meg. A CTRL+kattintás alkalmazásával nyissa meg a
hiperhivatkozás helyét.

Szövegstílusok használata
Amikor a rajzba szöveget illeszt be, az aktuális szövegstílus meghatározza
a szöveg betűtípusát, méretét, szögét, irányát és más szövegtulajdonságokat.
Szövegstílusok áttekintése
Minden szöveg, amely az rajzban szerepel, rendelkezik egy hozzárendelt
szövegstílussal. Amikor a rajzba szöveget illeszt be, a program az aktuális
szövegstílus segítségével határozza meg a szöveg betűtípusát, méretét,
dőlésszögét, irányát és más szövegtulajdonságokat. Ha más szövegstílussal
rendelkező szöveget szeretne létrehozni, akkor aktuálissá tehet egy másik
szövegstílust. A táblázat a STANDARD szövegstílus beállításait mutatja.
Az aktuális szövegstílus beállításai megjelenítésre kerülnek a promptoknál
a parancssorban. Használhatja vagy módosíthatja az aktuális szövegstílust,
vagy létrehozhat és betölthet egy újat. Egy stílus létrehozása után módosíthatja
annak tulajdonságait, átnevezheti, vagy törölheti is, ha már nincs szüksége
rá.
Szövegstílusok létrehozása és módosítása

Az alapértelmezett STANDARD stílus kivételével az összes használni kívánt
stílust létre kell hozni.
A szövegstílus neve maximum 255 karakter hosszú lehet. Tartalmazhat betűket,
számokat és speciális karaktereket, mint a dollárjel ($), kötőjel (-), és aláhúzás
(_). Ha nem ad meg szöveg-stílusnevet, az egyes szövegstílusok automatikusan
a Stílus nevet kapják, ahol n helyére számok kerülnek 1-től kezdődően.
Meglévő szövegstílus a Szövegstílus párbeszédpanel beállításainak
megváltoztatásával módosítható. Beállítható, hogy a módosított szövegstílussal
írt meglévő szövegek is frissítésre kerüljenek a végzett módosításoknak
megfelelően.
Bizonyos stílusbeállítások különbözőképpen hatnak a bekezdéses és az egysoros
szövegobjektumokra. Ha például megváltoztatja a Fejjel lefelé és a Hátrafelé
opciókat, ezeknek nincs hatása a bekezdéses szövegobjektumokra. A Szélességi
tényező és a Dőlésszög megváltoztatásának nincs hatása az egysoros szövegekre.
Ha átnevez egy létező szövegstílust, minden szöveg, mely a régi nevet használja,
átveszi az új szövegstílus nevét.
Eltávolíthatja a rajzából a hivatkozás nélküli szövegstílusokat a TISZTÍT parancs
használatával, vagy úgy, hogy törli azokat a Szövegstílus párbeszédpanelből.
A STANDARD szövegstílus eltávolítása nem lehetséges.
Szövegstílusok használata | 907

Szövegstílus megváltoztatása
Amikor megváltoztatja egy bekezdéses szöveg szövegstílusát, a frissített
beállítások az egész objektumban alkalmazásra kerülnek, és lehetséges, hogy
néhány egyéni karakter formázása elveszik. Az alábbi táblázat szövegstílus
megváltoztatásának hatásait írja le a karakterek formázására.
Formázás Megmarad?
Félkövér Szegélyek nélkül
Szín Igen
Betűtípus Szegélyek nélkül
Magasság Szegélyek nélkül
Dőlt Szegélyek nélkül
Törtalakra konvertálás Igen
Aláhúzott Igen
Az aktuális szövegstílus beállítása
■ Válassza a Stílusok eszköztárat a Szövegstílus vezérlőben, kattintson a nyílra

és válasszon egy szövegstílust a listáról.
Parancssor: STÍLUS
Betűtípusok hozzárendelése
A szövegstílus-definíció részeként betűtípus hozzárendelése lehetséges. Számos
tényező függ a szöveg típusától, melyet éppen használ.
Betűtípusok hozzárendelésének áttekintése

A betűtípusok határozzák meg a karakterkészletek elemeinek, a karaktereknek
a megjelenését. Az összeállított SHX betűtípus mellett használhatja a TrueType
betűtípusokat is.
Egy betűtípust több szövegstílus is használhat. Amennyiben vállalata
szabványos betűtípusokat használ, egyéb stílusbeállítások megváltoztatásával
egy teljes stíluskészlet hozható létre, ahol mindegyik stílus ugyanazt a
szabványosított betűtípust használja, de eltérő módon alkalmazza. A következő
ábrán a stílusok ugyanazt a betűtípust különböző dőlésbeállításokkal
alkalmazzák.

Hozzárendelhet betűtípust egy szövegstílushoz, ha kiválaszt egy fontfájlt
a Szövegstílus párbeszédpanelben található listáról.
TrueType betűtípus használata

Több tényező befolyásolja a TrueType betűtípus rajzban történő megjelenítését.
A TrueType betűtípus a rajzon mindig kitöltve jelenik meg, nyomtatás során
a kitöltés a TEXTFILL rendszerváltozótól függ. Alapértelmezésben a TEXTFILL
értéke 1, így a kitöltött betűtípusok kerülnek kinyomtatásra.
A Bekezdéses szövegszerkesztő csak a Microsoft Windows által felismert
betűtípusokat képes megjeleníteni. Mivel az SHX fontokat nem ismeri fel a
Windows, ha egy SHX vagy más nem TrueType betűtípust használ, a program
egy TrueType betűtípusnak megfelelő betűtípust támogat a Bekezdéses szöveg
szerkesztőben.
Lásd még:
“Szövegmagasság beállítása” 914. oldal
TrueType betűtípus hozzárendelése egy szövegstílushoz
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Szövegstílus menüpontra.

2 A Szövegstílus párbeszédpanelben a Stílusnév területen válassza az Új
nyomógombot.
3 Az Új szövegstílus párbeszédpanelben adjon meg egy stílusnevet az új
szövegstílusnak. Kattintson az OK nyomógombra.
4 A Betűtípus neve legördülő listából válasszon egy TrueType betűtípust.
A TrueType betűtípusok neve előtt látható egy TrueType ikon.
5 A különböző karakterek hatásainak megtekintéséhez írjon be egy szöveget
a mintaszöveg mezőbe, mely az Előnézet nyomógomb bal oldalán
található. Kattintson az Előnézet nyomógombra.
6 Az aktuális szövegstílushoz tartozó szövegek frissítéséhez kattintson az
Alkalmaz nyomógombra.
Stílusok eszköztár
Parancssor: STÍLUS

Szövegfontok használata nemzetközi munkához
Több tényező befolyásolja a nemzetközi szöveg kiválasztását, beírását és
megjelenítését a rajzban.
A program támogatja az Unicode szövegkódolási szabványt. Egy Unicode
szabvány szerint kódolt SHX betűkészlet akár több karaktert is tartalmazhat,
mint amennyi az adott rendszerben választható, ezért a billentyűzet segítségével
közvetlenül nem beírható karakterek beírása a \U+nnnn billentyűkombinációval
lehetséges, ahol nnnn az adott karakter hexadecimális Unicode-értéke.
Az AutoCAD 2007-tel kezdődően a Big Font betűtípusok kivételével valamennyi
SHX alakú betűtípus az Unicode szabvány szerint kódolt. Amikor egy
nemzetközi munka betűtípusát kell kiválasztani, a TrueType vagy a Big Font
is használható.
Ázsiai Big Font SHX-fájlok

Az ázsiai ábécék több ezer nem ASCII-karaktert tartalmaznak. Az ilyen szövegek
támogatásához a program egy különleges típusú alakmeghatározást biztosít,
amely Big Font fájl néven ismert. A stílusokhoz a hagyományos és a Big Font
fájlok egyaránt hozzárendelhetők.
Ázsia nyelvek Big Font karakterei a termékben
Betűtípusfájl neve Leírás

@extfont2.shx Japán függőleges írású betűtípus (néhány karaktert el
kellett forgatni, hogy megfeleljen a függőleges íráshoz)
bigfont.shx Japán betűtípus, karakter-alhalmaz
chinese.shx Hagyományos kínai betűtípus
extfont.shx Japán bővített betűtípus, 1. szint
extfont2.shx Japán bővített betűtípus, 2. szint
gbcbig.shx Egyszerűsített kínai betűtípus
whgdtxt.shx Koreai betűtípus
whgdtxt.shx Koreai betűtípus
whtgtxt.shx Koreai betűtípus
whtmtxt.shx Koreai betűtípus
Ha STÍLUS parancssor használatával határoz meg betűtípusokat, a program

úgy veszi, hogy az első név a normál betűtípus, a másik pedig (vesszővel
elválasztva) a Big Font. Ha csak egy nevet ad meg, a program azt normál

betűtípusnak tekinti és bármilyen kapcsolódó Big Font fájlt eltávolít. A
betűtípusfájlok nevének megadásakor kezdő- vagy végpozícióban elhelyezett
vesszőkkel megváltoztathatja az egyik betűtípust anélkül, hogy a másikra
hatással lenne. A következő táblázat ezt mutatja be:
Betűtípusok és Big Fontok meghatározása a parancssorban
Írja be ezt... Hogy meghatározza ezt...

[betűtípus neve],[big font neve] A normál betűtípusok és a Big Fontok
[betűtípus neve], Csak egy normál betűtípus (Big Font változatlan)
,[big font neve] Csak egy Big Font (normál betűtípus változatlan)
[betűtípus neve] Csak egy normál betűtípus (Big Font, ha van, eltávolítva)
ENTER (null válasz) Nincs változás
MEGJEGYZÉS A hosszú fájlnevek, amelyek vesszőket tartalmaznak nem fogadhatóak

el betűtípus-fájlnévként. A vessző az SHX-font - Big Font páros elválasztó jeleként van
értelmezve.
Lásd még:
“Helyettesítő betűtípusok” 912. oldal
Egy ázsiai nyelv SHX betűtípusának hozzárendelése egy szövegstílushoz

2 A Szövegstílus párbeszédpanelben a Stílusnév területen válassza az Új
nyomógombot.
3 Az Új szövegstílus párbeszédpanelben adjon meg egy stílusnevet az új
szövegstílusnak. Kattintson az OK nyomógombra.
4 A Betűtípus neve rész alatt válassza ki egy SHX font fájl nevét, majd
jelölje be a Big Font használata jelölőnégyzetet az ázsiai nyelvű big font
használatához.
A Big Font használata jelölőnégyzet ellenőrzése után a Betűstílus mező
átvált Big Font mezővé. Csak SHX fontokat lehet kiválasztani, és a Big
Font mezőben csak a Big Font betűtípusok nevei látszanak.
5 A különböző karakterek hatásainak megtekintéséhez írjon be egy szöveget
a mintaszöveg mezőbe, mely az Előnézet nyomógomb bal oldalán
található. Kattintson az Előnézet nyomógombra.
6 Az aktuális szövegstílushoz tartozó szövegek frissítéséhez kattintson az
Alkalmaz nyomógombra.

Parancssor: STÍLUS
Helyettesítő betűtípusok
A program úgy jeleníti meg azt betűtípust, amely pillanatnyilag nem része a
rendszernek, hogy helyettesíti egy másik betűtípussal.
Helyettesítő betűtípus megadása

Ha a rajz olyan betűtípust tartalmaz, ami pillanatnyilag nem elérhető a
rendszeren, azt a program automatikusan egy alternatív betűtípusként
kiválasztott betűtípussal helyettesíti. Alapértelmezésben a simplex.shx fájl kerül
alkalmazásra. Ha szeretne maghatározni egy másik betűtípust, a FONTALT
rendszerváltozó megváltoztatásával adhat meg egy alternatív betűtípus
fájlnevet. Big Fontot használó szövegstílust a FONTALT rendszerváltozó
segítségével lehet helyettesíteni. Ez a rendszerváltozó txt.shx, bigfont.shx
alapértelmezett fájlpárosokat használ. További információ: “Szövegfontok
használata nemzetközi munkához” 910. oldal.
®
A korábbi verziókban lehetőség volt PostScript betűtípusok megjelenítésére
a rajzban. Mivel a későbbi verziók nem tudják megjeleníteni a PostScript
betűkészletet, az Autodesk TrueType betűtípus megfelelőket támogat. Ezt a
PostScript betűkészletet a program a megfelelő TrueType betűtípusokra cseréli
egy betűtípus helyettesítő fájlban, ami a programhoz tartozik.
Proxy betűtípus megjelenítése

Az olyan külső forrásból származó vagy egyéni SHX betűtípusokat, amelyeknek
nincs TrueType megfelelőjük, a program a számos különböző, Proxy fontnak
nevezett TrueType betűtípusok egyikével helyettesíti. A Bekezdéses szöveg
szerkesztőben a proxy betűtípusok másképp jelennek meg, mint az általuk
helyettesített betűtípusok annak jelölésére, hogy a proxy betűtípusok a rajzban
használt betűtípusok helyettesítése miatt vannak a rajzban.
Az egyéni SHX betűtípusok nem jelennek meg a Szövegformázás eszköztár
Betűtípus listájában. Ha karaktereket szeretne formázni ezen betűtípusok
egyikének hozzárendelésével, először hozzon létre egy szövegstílust, mely a
betűtípust használja, majd ezt a szövegstílust alkalmazza a karakterekhez.

Fontcserefájlok használata
Előfordulhat, hogy a rajzban felhasználható betűtípusok körét korlátozni
szeretné, vagy esetleg a jelenleg használt betűtípusokat más betűtípusokká
szeretné konvertálni. Az ehhez szükséges helyettesítési táblázatok bármely
szövegszerkesztővel létrehozhatók.
Ezek a táblázatok használhatók a cég betűtípusszabványainak betartatására,
vagy a fájlokba történő nyomtatás megkönnyítésére. Például, ha egy rajzot
konzulensekkel oszt meg, szüksége lehet egy fontcsere-táblázatra annak
meghatározására, hogy mely betűtípus cserélhető ki, ha egy másik fonttal
létrehozott szöveggel találkozik. A rajz szerkesztésekor használt gyorsabban
megjeleníthető SHX betűtípusoknak a végső nyomtatás alkalmával történő
összetettebb betűtípusokra történő váltáshoz olyan fontcsere-táblázatok
hozhatók létre, melyek minden egyes SHX betűtípust egy megfelelő betűtípussal
cserélnek le.
A fontcsere-táblázatok egyszerű ASCII (FMP) szövegfájlok, soronként egy
bejegyzéssel. Mindegyik sor tartalmazza a betűtípusfájl nevét (könyvtárnév
vagy útvonal nélkül), egy pontosvesszőt (;) és a helyettesítő betűtípusfájl nevét.
A helyettesítő fájl neve tartalmazza a fájl kiterjesztését is, mint például .ttf.
A következő bejegyzés használható például egy fontcsere-táblázatban a
romanc.shx betűtípusfájl times.ttf TrueType betűtípusfájllal történő
lecseréléséhez:
romanc.shx;times.ttf
A program rendelkezik egy alapértelmezett fontcserefájllal. Ezt a fájlt bármelyik

ASCII szövegszerkesztővel módosíthatja. Meghatározhat fontcsere fájlt a
Beállítások párbeszédpanelben a FONTMAP rendszerváltozó használatával is.
A következő táblázat megmutatja azokat a betűtípus kicserélési szabályokat,
melyek akkor kerülnek alkalmazásra, ha egy betűtípusfájl nem található a rajz
megnyitásakor.
Betűtípusok helyettesítése
Kiterjesztés Első szintű Második szintű Harmadik szintű Negyedik

helyettesítés helyettesítés helyettesítés szintű
helyettesítés
.ttf Használjon betűtípus Használja A Windows egy hasonló
helyettesítő táblázatot a szövegstílusban betűtípust használ
definiált betűtípust
.shx Használjon betűtípus Használja Használja a FONTALT Új betűtípus kérése

helyettesítő táblázatot a szövegstílusban rendszerváltozót
definiált betűtípust

Betűtípusok helyettesítése
Kiterjesztés Első szintű Második szintű Harmadik szintű Negyedik

helyettesítés helyettesítés helyettesítés szintű
helyettesítés
.pfb Használjon betűtípus Használja a FONTALT Új betűtípus kérése
helyettesítő táblázatot rendszerváltozót
Fontcserefájl megadása

2 A Fájlok lapon, a listában, kattintson duplán a Szöveg szerkesztő-, szótár
és fontfájlok nevei menüpontra.
3 Kattintson duplán a Fontcsere fájl elemre.
A acad.fmp fájl alapértelmezésben adott.
4 A Fontcserefájl megváltoztatásához kattintson duplán a nyílra a Fájl
kiválasztása párbeszédpanel megnyitásához. Válassza ki a fájlt,
és kattintson a Megnyitás nyomógombra. Kattintson az OK
nyomógombra.
5 A parancssorba írja be a regen utasítást a szövegek átkonvertálásához
az új betűkészlet alapján.
Alapértelmezett alternatív betűtípus megadása
1 A parancssorba írja be a fontaltrendszerváltozó nevét.

2 Írja be a kiegészítőként használni kívánt betűtípusfájl nevét.
Szövegmagasság beállítása
A szövegmagasság határozza meg az alkalmazott betűtípus betűinek
rajzegységekben megadott méretét. A TrueType betűtípust kivéve ez az érték
általában a nagybetűk méretét jelöli.
Ha meghatározott egy rögzített magasságértéket egy szövegstílus részeként,
egysoros szöveg létrehozása során a Magasság prompt át lesz lépve. Ha a
magasság értéke nullára van állítva a szövegstílusban, a program rákérdez a
magasságra minden alkalommal, amikor egy egysoros szöveget hoz létre.
Amennyiben a magasságot változtatni kívánja a szöveg létrehozásakor, akkor
állítsa a magasság stílusbeli értékét 0-ra.

TrueType betűtípusok
A TrueType betűtípusnál a szövegmagasságra megadott érték a nagybetűk
magasságát és egy plusz területet jelöl, mely a hangsúly jelnek, és más, nem
angol nyelvekben használt jeleknek van fenntartva. Ezt a relatív részét
a szövegmagasságnak, mely a nagybetűkhöz és magas karakterekhez kerül
hozzárendelésre, a betűtípus tervezésekor, annak megalkotója határozza meg,
következésképpen, betűtípusról betűtípusra változik.
A nagybetűk magassága és a felső plusz területen kívül, melyek a
szövegmagasságot alkotják, a TrueType betűtípus rendelkezik egy alsó területtel
is azon karakterek számára, melyek egy része a szöveg beillesztési vonala alá
nyúlik. Ilyenek például y, j, p, g, és q karakterek.
Ha felülír minden szövegmagasságot a szerkesztőben, a teljes bekezdéses szöveg
objektum mérete megváltozik, beleértve a szélességét is.
A szövegstílus szövegmagasságának beállítása

2 A Szövegstílus párbeszédpanelben válasszon egy stílust a Stílusnév listából.
3 A Betűtípus területen, a Magasság mezőben adja meg a szövegmagasságot
rajzegységekben.
4 Létező szöveg frissítéséhez, mely ezt a betűtípust használja, válassza az
Alkalmaz nyomógombot.
Parancssor: STÍLUS
Szöveg dőlésszögének beállítása

A dőlésszög a szöveg előre vagy hátrafelé dőlését határozza meg. A szög a 90
fokos függőlegestől való eltérést jelenti.

0 fok elforgatás
0 fok dőlés
-30 fok elforgatás

-30 fok dőlés
30 fok elforgatás
-30 fok dőlés 30 fok elforgatás
30 fok dőlés
A –85 és 85 között megadott érték határoz meg dőlt szöveget. Pozitív dőlésszög
a szöveget jobbra dönti. Negatív dőlésszög a szöveget balra dönti.
Dőlésszög beállítása a szövegstílusban

3 Az Effektusok területen írjon be egy -85 és 85 fok közötti szöget a
Dőlésszög mezőbe.
Pozitív érték a szöveget jobbra dönti. Negatív érték a szöveget balra dönti.
Parancssor: STÍLUS
Vízszintes vagy függőleges szövegtájolás beállítása

A szöveg sorainak függőleges vagy vízszintes tájolása lehet. A szövegnek csak
akkor lehet függőleges tájolása, ha a társított betűtípus támogatja a kettős
tájolást. Többsornyi függőleges szöveg is létrehozható. Az egymás után

következő szövegsorok az előző soroktól jobbra kerülnek megrajzolásra. Az
irány elforgatás nélküli alapértéke a függőleges szövegeknél 270 fok.
függőleges szöveg
MEGJEGYZÉS A függőleges tájolást a TrueType betűtípusok és szimbólumok nem

támogatják.
A szövegstílus függőleges tájolásának beállítása

3 Az Effektusok területen válassza a Függőleges menüpontot.
Parancssor: STÍLUS
Szöveg megváltoztatása
Megváltoztathatja a szöveg tartalmát, formázását és olyan tulajdonságokat,
mint például a méretezés és az igazítás.
Szöveg megváltoztatása | 917

Szöveg megváltoztatásának áttekintése
A SZÖVEG, BSZÖVEG, MUTATÓ, vagy GYMUTATÓ parancsokkal létrehozott
szöveg bármilyen más objektumhoz hasonlóan módosítható. Lehet mozgatni,
elforgatni, törölni és másolni. A szöveg tulajdonságai a Tulajdonságok palettán
változtathatók meg.
A létező szöveg tartalmát is módosíthatja, és tükörképét is létrehozhatja.
A MIRRTEXT rendszerváltozó vezérli, hogy a szöveg is fordítva jelenjen-e meg
az objektumok tükrözésekor a rajzban. A szöveg módosításainak eljárásai
enyhén változhatnak, attól függően, hogy a szöveg milyen módon lett
létrehozva.
Egysoros szöveg megváltoztatása

Egysoros szöveget megváltoztathat a DDEDIT és TULAJDONSÁGOK parancsok
segítségével. Használja a DPEDIT parancsot akkor, amikor csak a szöveg
tartalmát kell megváltoztatnia, a formátumát és a szövegobjektum
tulajdonságait nem. Használja a TULAJDONSÁGOK parancsot, ha a tartalmat,
szövegstílust, elhelyezést, tájolást, méretet, igazítást és más tulajdonságokat
szeretne megváltoztatni.
Szövegobjektumokhoz mozgatásra, léptékezésre és elforgatásra használható
fogók is tartoznak. Az egysoros szövegobjektumok fogói a bázisvonal bal alsó
sarkánál és az igazítási pontban találhatók.
illesztési pont
jobbra igazított szöveg
fogói
illesztési pont
középpontba igazított
szöveg fogói
A parancs hatása a kiválasztott fogótól függ.

Egysoros szöveg módosítása
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Objektum ➤ Szöveg ➤ Szerkesztés

parancsra.
2 Válasszon ki egy egysoros szövegobjektumot.
3 A bekezdéses szöveg szerkesztőben adja meg az új szöveget.
5 Válasszon másik szövegobjektumot is módosításhoz, vagy nyomja meg
az ENTER billentyűt a parancs befejezéséhez.
Parancssor: DPEDIT
Egysoros szövegobjektumok tulajdonságainak módosítása
1 Válasszon ki egy egysoros szövegobjektumot.

2 Kattintson a jobb gombbal a kijelölt objektumra. Kattintson a
3 A Tulajdonságok palettán írja be a szöveget, majd változtassa meg a
formázást és más tulajdonságokat szükség szerint.
Bekezdéses szöveg megváltoztatása

A bekezdéses szöveg objektumok elhelyezését és tartalmát a Tulajdonságok
paletta, a Bekezdéses szöveg szerkesztő és fogók segítségével változtathatja
meg. A KERES parancs segítségével könnyen kereshet és cserélhet szövegeket.
Miután létrehozott egy bekezdéses szöveget, használhatja a Tulajdonságok
palettát a módosításokhoz.
■ Szövegstílus hozzárendelés
■ Igazítás
■ Szélesség
■ Elforgatás

■ Sorköz
Ezen kívül használhatja a Bekezdéses szöveg szerkesztőt egyedi formázások

módosításához, például félkövér vagy aláhúzott szedés beállítására és a
bekezdéses szöveg objektum szélességének módosítására.
A szöveg helyének módosítása

Használhatja a fogókat a bekezdéses szövegek mozgatásához vagy a sorok
szélességének módosításához. A bekezdéses szöveg objektumok egy-egy fogóval
rendelkeznek a szövegdoboz négy sarkán, néhány esetben pedig az igazítási
ponton is.
Ha a Tulajdonságok palettát használja a bekezdéses szövegek mozgatására,
egyúttal módosíthatja azok tartalmát és más tulajdonságait is.
Olyan parancsok, mint például a MÉRETHOSSZ vagy a MUTATÓ automatikusan
létrehoznak bekezdéses szöveget anélkül, hogy szövegdobozt kellene
meghatározni. Ezeknek az objektumoknak csak az igazítási ponton van egy
fogója.
Szöveg keresése és cseréje

Szöveg kereséséhez és lecseréléséhez használja a KERES parancsot. A csere a
szöveges tartalmon alapul, a karakter formázása és a szöveg tulajdonságai
változatlanok maradnak.
A KERES paranccsal helyettesítő karaktereket is használhat a keresésben.
Karakter Leírás
# (kettős kereszt) Bármilyen számjegyet helyettesít
@ (kukac) Bármilyen karaktert helyettesít
. (Pont) Bármilyen nem alfanumerikus karaktert helyettesít
* (csillag) Egy karakterláncot (több karaktert) helyettesít és a keresési

kifejezésben bárhol használható
? (Kérdőjel) Bármilyen szimpla karaktert helyettesít, például, ?BC helyettesíti az

ABC, 3BC karaktereket és így tovább
~ (tilde) A megadott mintán kívül mindent helyettesít; például a ~*AB*

az összes olyan karakterláncot helyettesíti, amely nem tartalmazza
az AB karaktersorozatot
[] A zárójelek között található bármelyik karaktert helyettesíti, például

az [AB]C helyettesíti az AC és a BC karaktereket.

Karakter Leírás
[~] Bármely karaktert helyettesít, mely nincs a zárójelek között, például
a [~AB]C helyettesíti a XC karaktert, de nem helyettesíti az AC
karaktert
[-] Egy karaktertartomány valamelyikét helyettesíti, például a [A-G]C

helyettesíti az AC, BC, stb. karaktereket egészen GC-ig, de nem
helyettesíti a HC karaktert
` (fordított aposztróf) A következő karaktert szó szerint értelmezi, például, a `~AB

helyettesíti a ~AB karaktert.
Egy meghatározott szót vagy kifejezést tartalmazó rajzfájl kereséséhez használja

a Microsoft® Windows® Keresés eszközét. A Keresés eszköztárat minden szöveg
jellegű adat esetében használhatja, kivéve a rajzfájlokban található
táblázatokban, mezőkben és xrefekben szereplő szövegeket.
Lásd még:
“Szövegstílusok használata” 907. oldal
“Vonalláncok, sraffozások, átmenetes kitöltések, vonalvastagságok és szövegek
megjelenítésének vezérlése” 351. oldal
Bekezdéses szöveg megváltoztatása
1 Válasszon egy bekezdéses szöveg objektumot.

2 Kattintson a jobb gombbal a kijelölt objektumra. Kattintson a
3 A Tulajdonságok palettán írjon be szöveget, és változtassa meg a formázást
és más tulajdonságokat szükség szerint.
Adott szöveg keresése rajzban
1 Kattintson a Szerkesztés menü ➤ Keresés parancsra.

2 A Mit keres mezőben írja be a keresendő szöveget.
3 A Keresés helye listában válassza a Teljes rajz elemet, vagy kattintson a
Válasszon objektumokat nyomógombra egy vagy több szövegobjektum
kiválasztásához.

4 A Beállítások nyomógombra kattintva megadható a keresett szöveg típusa,
egész szavas keresés, valamint a kis- és nagybetűk megkülönböztetése.
5 Kattintson a Keresés gombra.
A Szövegkörnyezet terület a megtalált szöveget a környező szöveggel
együtt jeleníti meg.
6 A rajzban a keresett szöveg kinagyításához kattintson a Ráállás
nyomógombra.
Parancssor: KERES
Szöveg cseréje
1 Kattintson a Szerkesztés menü ➤ Keresés parancsra.

2 A Mit keres mezőben írja be a keresendő szöveget.
3 A Keresés helye listában válassza a Teljes rajz elemet, vagy kattintson a
Válasszon objektumokat nyomógombra egy vagy több szövegobjektum
kiválasztásához.
4 A Beállítások nyomógombra kattintva megadható a keresett szöveg típusa,
egész szavas keresés, valamint a kis- és nagybetűk megkülönböztetése.
5 A Mire cseréli mezőben írja be azt a szöveget, amire a megtalált szöveget
ki akarja cserélni.
6 Kattintson a Keresés gombra.
A Szövegkörnyezet terület a megtalált szöveget a környező szöveggel
együtt jeleníti meg.
7 Használjon egyet az alábbi módszerek közül:
■ Ha csak az éppen megtalált szöveget kell kicserélni, kattintson a Csere
nyomógombra.
■ Ha a Mit keres mezőben található szöveg összes előfordulását ki akarja
cserélni, kattintson a Mindet cseréli nyomógombra.
A csere a párbeszédpanel alján, az állapot területen kerül visszaigazolásra.

Parancssor: KERES

Egy bekezdéses szöveg objektum szélességének módosítása
1 Kattintson duplán a bekezdéses szöveg objektumra.

2 A Bekezdéses szöveg szerkesztőben használja a következő módszerek
egyikét:
■ Mozgassa a mutatót a vonalzó jobb vége felett addig, amíg az kettős
nyíllá változik. Ahogy jobbra vontatva nyújtja a vonalzót, egy
eszköztipp mutatja a szélesség értékét. Ha elengedi, az új szélesség
alkalmazásra kerül.
■ Kattintson jobb gombbal a vonalzó aljára. Kattintson a Bszöveg
szélesség beállítása nyomógombra. A párbeszédpanelben adja meg a
szélességet rajzegységekben.

Mutatóval rendelkező szöveg megváltoztatása

A mutató objektumok szövegkomponensét és a mutató geometriai
komponensét is megváltoztathatja.
A mutatóvonalak átméretezése nyújtás és léptékezés segítségével történhet.
A nyújtás megváltoztatja az eltolást a mutató végpontja és megjegyzése között.
A méretezés csak a kijelölt objektum léptékét frissíti. Ha például méretezi a
mutatót, a megjegyzés ugyanabban a helyzetben marad a mutató végpontjához
képest, de nem kerül méretezésre. A mutatók szolgálhatnak a letörés vagy
nyújtás éleként, de nem lehet őket letörni vagy nyújtani.
Mutatószöveg módosítása
1 Kattintson duplán a módosítani kívánt szövegre.

A Bekezdéses szöveg szerkesztő egysoros és bekezdéses szöveg esetében
is megjelenik A Szövegformázás eszköztár egysoros szöveg esetében nem
elérhető.
2 Módosítsa a szöveget.

Másik lehetőség, ha kijelöli a szöveget és rákattint a jobb gombbal.
Kattintson a Tulajdonságok nyomógombra. Módosítsa a szöveget a
Tulajdonságok palettán.
A mutatóvonalak megjegyzésén végzett olyan módosítás, mely
megváltoztatja annak helyét vagy csatolt pontjait, a mutatóvonal
végpontra is hatással van. A megjegyzések elforgatása a mutatóvonal
talpvonalának elforgatásához vezet.
Parancssor: DPEDIT
Szöveglépték és igazítás megváltoztatása

Megváltoztathatja szövegek és attribútum objektumok léptékét vagy beillesztési
pontját egyidejűleg, anélkül, hogy az objektumok elhelyezése megváltozna.
Több szövegobjektum léptékének megváltoztatása

Egy rajz több száz szövegobjektumot is tartalmazhat, melyek léptékezésére
lehet szükség, és az egyenkénti léptékezés rengeteg időt venne igénybe.
Használja a SZÖVEGLÉPTÉK parancsot egy vagy több szövegobjektum, mint
például szöveg, bekezdéses szöveg vagy attribútumok léptékének
megváltoztatására. Meghatározhat egy relatív méretarány-tényezőt vagy egy
abszolút szövegmagasságot, vagy méretezheti a kijelölt szöveget, hogy az
illeszkedjen egy létező szöveg magasságához. Mindegyik szövegobjektum
méretezése ugyanazzal a léptéktényezővel történik, és mind megtartják
az aktuális helyzetüket.
Szövegmagasság konvertálása a modelltér és a papírtér között

A TÉRMÉR parancs átkonvertálja a távolságokat modelltér egységek és papírtér
egységek között. A TÉRMÉR parancs transzparens használatával parancsokat
adhat egy másik térhez viszonyított távolságbejegyzésekkel. Létrehozhat egy
olyan szövegobjektumot a modelltérben, melynek magassága megegyezik az
elrendezés másik szövegének magasságával. A modelltérből beírhatja:
Parancs: szöveg
Adja meg a szöveg kezdőpontját vagy [Igazít/Stílus]: 1,3
Adja meg a magasságot <0,375>: 'térmér
>>Adja meg a papírtér távolságot <1,000>: 3/8
A SZÖVEG parancs folytatása
Adja meg a magasságot <0,375>: 1,173
Amikor a parancsot befejezte, a modelltérben 1,173 magas szövegobjektum

került létrehozásra, mely az elrendezésből nézve 3/8-nak látszik.
További információk a parancsok transzparens megadásáról: “Parancs beírása
a parancssorba” 38. oldal.

Szövegobjektumok igazításának módosítása a helyük megváltoztatása nélkül
Használja a SZÖVEGIGAZÍT parancsot, ha a szöveg elmozdítása nélkül szeretné
újradefiniálni a szöveg beillesztési pontját. Egy táblázat vagy napirend
tartalmazhat például olyan szöveget, mely helyesen került elhelyezésre, de
későbbi bejegyzésekhez vagy módosításokhoz szeretné, hogy a táblázatba
került összes szövegobjektum balra igazított helyett jobbra igazított legyen.
Helyesírás-ellenőrzés
A rajzban található összes szöveg helyesírás-ellenőrzését elvégezheti, beleértve
a következőket:
■ Egysoros szöveg
■ Bekezdéses szöveg
■ Attribútumértéken belüli szöveg
■ Blokkreferenciákon és a hozzájuk társított blokkdefiníciókon belüli szöveg
■ Beágyazott blokkokon belüli szöveg
A helyesírás-ellenőrzés csak az aktuális kiválasztási halmazon belüli

objektumokban kerül végrehajtásra. Ha az objektumok kijelölésénél megadja
a Minden opciót, a helyesírás-ellenőrzés végrehajtásra kerül a modelltér
és minden elrendezés összes objektumában. A méreteken belüli szövegekben
és a kijelöletlen blokkreferenciák blokk hivatkozásaiban a helyesírás-ellenőrzés
nem kerül végrehajtásra.
Szótárváltás
A program számos főszótárt tartalmaz, melyek elérhetők különböző nyelveken.
A fő szótárak szólistákat tartalmaznak, melyek az egyéni igényekhez igazíthatók.
A helyesírás ellenőrzése közben a program összeveti a rajzban található szavakat
az aktuális főszótárban szereplőkkel. Az ellenőrzéskor hozzáadott szavak az
éppen aktuális szótárban tárolódnak. Például, hozzáadhat a szótárhoz sajátos
neveket, amelyeket a program ezután már nem fog hibának tekinteni.
A helyesírás más nyelven történő ellenőrzéséhez át kell váltani más helyesírási
főszótárra. Létrehozhat tetszőleges számú felhasználói szótárt és szükség esetén
átkapcsolhat azokra.
Válthat a szótárak között párbeszédpanel segítségével, vagy a DCTMAIN vagy
DCTCUST rendszerváltozók számára megadhatja a szótár nevét. A
szótárfájlnevek felsorolását a DCTMAIN rendszerváltozó leírása tartalmazza.
Helyesírás-ellenőrzés | 925
Egyéni szótárak létrehozása és módosítása
Az egyéni szótár a felhasználó által meghatározott helyesírási kivételek listája.
Ezeket a szótárakat tartalmazó fájlok.cus kiterjesztéssel rendelkeznek. Bármely
ASCII szövegszerkesztő felhasználható a szavak hozzáadásához és törléséhez
vagy a szótárak kombinálásához. Ha egy szó előtt hullámjel áll (~), a program
azt mindig helytelen szónak jelzi.
Létrehozhat és módosíthat szótárakat a programon belülről is.
Helyesírás-ellenőrzés
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Helyesírás parancsra.

2 Jelölje ki az ellenőrizni kívánt objektumokat, vagy írja be: mind, hogy
kijelölhesse az összes szövegobjektumot.
3 Ha a program nem talál elírt szót, egy üzenet jelenik meg. Ha a program
elírást talál, a Helyesírás-ellenőrzés párbeszédpanel azonosítja a hibás
szót.
■ Egy szó kijavításához válasszon egy másikat a Javaslatok listából,
vagy írjon be egy szót a Javaslatok mezőbe. Kattintson a Cseréli vagy
Mindet cseréli nyomógombra.
■ A szó változatlanul hagyásához kattintson az Átugorja vagy Mindet
átugorja nyomógombokra.
■ A szó változatlanul hagyása és az egyedi szótárhoz történő hozzáadása
a Hozzáadás nyomógombra kattintással lehetséges. (Ez a nyomógomb
nem elérhető, ha még nem jelölt ki egyedi szótárt.)
5 Ismételje meg a 4. lépést minden hibás szónál. A kilépéshez kattintson

az OK vagy a Mégse nyomógombra.
Parancssor: HELYESÍR
Átkapcsolás a szótárak között a helyesírás ellenőrzése közben

2 Jelölje ki az ellenőrizni kívánt szöveget, és nyomja meg az ENTER
billentyűt.
3 A Helyesírás-ellenőrzés párbeszédpanelben kattintson a Szótárváltás
nyomógombra.

■ A fő szótár megváltoztatásához válasszon ki egy szótárt a Fő szótár
listából.
■ Az egyéni szótár megváltoztatásához írjon be egy nevet a Felhasználói
szótár mezőbe.
■ A szótárlistából történő választáshoz kattintson a Tallózás
nyomógombra.
5 Kattintson az Alkalmaz és bezár nyomógombra.
Egyéni szótárak létrehozása vagy módosítása a helyesírás ellenőrzése alatt

2 Jelölje ki az ellenőrizni kívánt szöveget, és nyomja meg az ENTER
billentyűt.
3 A Helyesírás-ellenőrzés párbeszédpanelben kattintson a Szótárváltás
nyomógombra.
4 A Szótárváltás párbeszédpanel Felhasználói szótár mezőjében határozza
meg a módosítani kívánt szótárt a következő módszerek egyikével:
■ A szótár meghatározásához írja be a .cus kiterjesztést.
■ A mappalistából történő választáshoz kattintson a Tallózás
nyomógombra.
■ Új egyéni szótár létrehozásához írja be a szótár nevét. Használja a .cus
fájlkiterjesztést.
5 Egy szó hozzáadásához írja be a szót a Felhasználói szótár szavai listába.

Kattintson a Hozzáadás gombra.
6 Egy szó eltávolításához válassza ki azt a listából, Kattintson a Törlés
gombra.
Helyesírás-ellenőrzés | 927
Külső szövegszerkesztő használata
Az alapértelmezés szerinti szövegszerkesztő a Bekezdéses szöveg szerkesztő, de
választhatók más szövegszerkesztők is, melyek ASCII formátumban mentik el
a fájlokat.
Külső szövegszerkesztő használatának áttekintése

Az alapértelmezés szerinti szövegszerkesztő a Bekezdéses szöveg szerkesztő, de
választhat másikat is, ha megadja a szövegszerkesztőt az MTEXTED
rendszerváltozóval. Bármilyen szövegszerkesztőt használhat, például Microsoft
Jegyzettömböt, mely a fájlokat ASCII formátumban menti el.
Ha külső szövegszerkesztőt használ a bekezdéses szöveghez, akkor először adja
meg a bekezdéses szöveg objektum tulajdonságait a parancssorban. Ezután
megnyílik a szövegszerkesztő a szöveg megadásához. Amikor bezárja a
szövegszerkesztőt, a program beilleszti a szöveget a meghatározott szélességen
belülre.
Külső szövegszerkesztő használatakor az egyedi kódokat kell megadni a
formátumbeállításokhoz.
Ha külső szövegszerkesztővel módosít szöveget, használja ugyanazt a formázási
kódot. A formázási információk megtartásához a szöveg létrehozásához használt
szövegszerkesztőt kell alkalmazni.
Bekezdéses szöveg formázása külső

szövegszerkesztőben
Külső szövegszerkesztő használatakor a formátumbeállításokat formátumkódok
beírásával lehet megadni. A szöveg aláhúzható, vonal húzható a szöveg fölé,
és törtalakú szöveg alakítható ki. Módosíthatja még a színt, a betűtípust és a
szövegmagasságot. Megváltoztatható a szöveg karakterei közötti távolság, és
megnövelhető maguknak a karaktereknek a szélessége. A
formátumbeállításokhoz a következő táblázatban található formátumkódok
használhatók.
Bekezdések formátumkódjai
Formátumkód Cél Írja be a következőt: … A következő …

létrehozásához
\0...\o Föléhúzás bekapcsolása Autodesk \OAutoCAD\o
és kikapcsolása Autodesk AutoCAD


létrehozásához
\L...\l Aláhúzás bekapcsolása Autodesk \LAutoCAD\l
és kikapcsolása Autodesk AutoCAD
\~ Nem törő szóköz Autodesk AutoCAD\~LT

beillesztése Autodesk
AutoCAD LT
\\ \ karakter beillesztése Autodesk \\AutoCAD
\{...\} Nyitó és záró kapcsos zárójel Autodesk \{AutoCAD\}

Autodesk {AutoCAD}
beillesztése
\Cérték; Váltás a Autodesk \C2;AutoCAD

megadott színre
\Fájlnév; Váltás a Autodesk \Ftimes; AutoCAD

megadott betűtípusfájlra
\Hérték; A szövegmagasság Autodesk \H2;AutoCAD

változásainak megadása
rajzi egységekben
\Hértékx; A szövegmagasság váltása Autodesk \H3x;AutoCAD

többszörösére Autodesk
az aktuális szövegmagasság AutoCAD

többszörösére
\S...^...; A következő szöveg 1,000\S+0,010^-0,000;

törtalakúvá tétele a /, # vagy ^
szimbólumoknál
\Térték; A karakterek közti távolság \T2;Autodesk

növelése 0.75 és 4-szeres
érték között
Külső szövegszerkesztő használata | 929


létrehozásához
\Qszög; Dőlésszög megváltoztatása \Q20;Autodesk
\Wérték; Szélességi tényező \W2;Autodesk

megváltoztatása
\A Igazítás értékének \A1;1\S1/2

megváltoztatása; érvényes
értékek: 0, 1, 2
(alsó, középső, felső)
\P Bekezdés vége Autodesk\PAutoCAD

Autodesk
AutoCAD
A zárójelek nyolc szint mélységig ágyazhatók egymásba.

A formátumkódokat speciális karakterek, például tűrés vagy méretezési
szimbólumok hozzáadására is használhatja. A témával kapcsolatban további
információt a BSZÖVEG parancs leírásánál talál.
Példa: Szöveg formázása külső szövegszerkesztőben

A példa bemutatja a következő illusztrációban szereplő szöveg létrehozásának
módját.

Nagy szöveg
felső szöveg/ alsó szöveg
1
Alulra: 1 2
1
Középre: 1 2
Felülre: 1 1
2
+0.010
Tűrések: 1.000-0.000
Építészeti: 9-11 /16"
Minden sor egy külső szövegszerkesztőbe került beírásra.

{{\H1.5x; Nagy szöveg} \A2; szöveg fölött\A1;/\A0; szöveg alatt}\P
{\A0;Bázisvonal: 1 \S1/2;}\P
{\A1;Közép: 1 \S1/2;}\P
{\A2;Felső vonal: 1 \S1/2;}\P
{Tűrések: \A1;1.000\H.75x;\S+0.010^-0.000;}\P
{Építészeti: 9-{\H.666x;\A2;11\A1;/\A0;16}\A2;"}\P
Külső szövegszerkesztő megadása
1 A parancssorba írja be: mtexted

2 A parancsnál végezzen el egyet a következők közül:
■ Adja meg a futtatható fájl nevét és elérési útvonalát az ASCII
szövegszerkesztőhöz, melyet a bekezdéses szöveg létrehozásához vagy
módosításához használni szeretne.
■ Adja meg a Belső értéket a szövegszerkesztő visszaállításához.
Külső szövegszerkesztő használata | 931

Bekezdéses szöveg létrehozása külső szövegszerkesztővel
1 Szövegszerkesztő meghatározásához írja be a parancssorba a Bszöveg

kifejezést. majd adja meg a használni kívánt szerkesztő útvonalát.
3 Határozza meg a bekezdéses szöveg határoló keretének első sarokpontját.
4 Határozza meg a bekezdéses szöveg határoló keretének átellenes
sarokpontját.
5 Írja be a szövegszerkesztőbe a szöveget. Írja be a \P jelet egy bekezdés
befejezéséhez, és az új bekezdés következő sorban történő elkezdéséhez.
(Figyeljen arra, hogy a P nagybetű legyen.)
6 Ha befejezte a szöveg beírását, mentse el a változtatásokat, és lépjen ki
szövegszerkesztőből.

Táblázatok
27
A táblázat a cellák olyan négyszögletes halmaza, melyek Ebben a fejezetben
megjegyzéseket, elsősorban szöveget, de blokkokat is ■ Táblázat létrehozása és módosítása
■ Táblázatstílusok használata
tartalmaznak. A táblázatok több eltérő formában jelennek meg
■ Szöveg és blokkok hozzáadása
több lapon, melyek rajzkészleteket alkotnak. Az AEC iparágban táblázatokhoz
■ Képletek használata
a táblázatokat gyakran “konszignációknak” nevezik, és azok a táblázatcellákban
tervezett épület anyagszükségletéről tartalmaznak információt.
A gyáriparban általában “anyagjegyzék“ néven ismert.
A táblázatobjektum a célnak megfelelő bármilyen méretben
hoz létre táblázatot, amit a közzétételre szánt rajzkészlet
listájaként vagy mutatójaként tartalmaz.
933
Táblázat létrehozása és módosítása
A táblázat egy olyan objektum, mely sorok és oszlopok formájában tartalmaz
adatokat. Táblázat objektum létrehozásakor először egy üres táblázatot kell
létrehoznia, majd tartalommal kell megtöltenie a táblázat celláit.
A táblázat létrehozása után a hálóvonalak bármelyikére kattintva kiválaszthatja
azt, és módosíthatja a Beállítások paletta vagy a fogók segítségével.
áthelyezi a megváltoztatja
táblázatot a táblázat
szélességét
szélesít vagy
keskenyít egy
oszlopot
megváltoztatja a megváltoztatja a
táblázat táblázat
magasságát magasságát és
szélességét
Amikor megváltoztatja egy táblázat szélességét vagy magasságát, a sorok és

oszlopok arányosan változnak. Ha megváltoztatja egy oszlop szélességét, a
táblázat a változást követve szélesedik vagy szűkül. A táblázat szélességének
fenntartásához nyomja meg a CTRL billentyűt az oszlopfogó használata közben.
Táblázatcella módosítása
Egy cellára kattintva kiválaszthatja azt. A fogók a cella határvonalainak közepén
jelennek meg. Egy másik cellára kattintva a kiválasztást is áthelyezi. Egy cella
fogóit vontatva a cellát és oszlopát megnagyobbíthatja vagy lekicsinyítheti.
Egynél több cella kiválasztásához kattintson, és vontassa a mutatót több cellán
keresztül A SHIFT billentyűt nyomva tartva és egy másik cella belsejében
kattintva kiválaszthatja a két cellát és a közöttük lévő cellákat.
Ha egy cella ki van választva, kattintson a jobb gombbal, majd a helyi menü
opcióinak segítségével illeszthet be vagy törölhet oszlopokat és sorokat,
kombinálhat szomszédos cellákat, vagy végezhet más módosításokat. Ha cellák
ki vannak jelölve, a CTRL+Y billentyűkombinációval megismételheti az utolsó
műveletet, így a Tulajdonság palettán végzett változtatásokat is.
934 | Fejezet 27 Táblázatok

Táblázat hozzáadása az eszközpalettához
Amikor táblázatot ad hozzá az eszközpalettához, a táblázat tulajdonságai
(például a táblázat stílusa és a sorok és oszlopok száma) és a
cellatulajdonság-felülírások (például az igazítás és a szegély vonalvastagsága)
az eszközdefinícióban vannak tárolva. A szöveg vagy blokk tartalma és a
karakter formázása figyelmen kívül hagyásra kerül.
Lásd még:
“Szöveg és blokkok hozzáadása táblázatokhoz” 943. oldal
Táblázat létrehozása
1 Kattintson a Rajz menü ➤ Táblázat parancsra.

2 Az Táblázat beillesztése párbeszédpanelben válasszon ki egy táblázatstílust
a listából, vagy kattintson a […] nyomógombra új stílus létrehozásához.
3 Válasszon ki egy beillesztési módot:
■ Adja meg a táblázat beillesztési pontját.
■ Adjon meg másik ablakot a táblázat illeszkedéséhez.
4 Állítsa be az oszlopok számát és az oszlopok szélességét.

Ha az ablakos beillesztés módszerét választotta, kiválaszthatja az oszlopok
számát, vagy az oszlopok szélességét, de mindkettőt egyszerre nem.
5 Állítsa be a sorok számát és az oszlop magasságot.
Ha az ablakos beillesztési módszert választotta, kiválaszthatja a sorok
számát, vagy a sormagasságot, de mindkettőt egyszerre nem.
Fogók használata táblázat módosításához
1 Kattintson egy hálóvonalra a táblázat kiválasztásához.

2 Használja a következő fogók egyikét:
■ Bal felső fogó. Áthelyezi a táblázatot.
■ Jobb felső fogó. A táblázat és az összes oszlop szélességét arányosan
változtatja meg.
■ Bal alsó fogó. A táblázat és az összes sor magasságát arányosan
változtatja meg.
■ Jobb alsó fogó. Megváltoztatja mind a táblázat magasságát, mind
a szélességét, és vele arányosan az oszlopokat és sorokat.
Táblázat létrehozása és módosítása | 935

■ Oszlop fogó (az oszlop fejlécek soránál). Megváltoztatja a fogótól
balra eső oszlop szélességét, és szélesíti vagy keskenyebbé teszi a
táblázatot a változásnak megfelelően.
■ CTRL+oszlopfogó. Szélesebbé vagy keskenyebbé teszi a szomszédos
oszlopokat a táblázat szélességének megváltoztatása nélkül.
A minimális oszlopszélesség egyetlen karakter szélessége. A minimális

sormagassága egy sornyi szöveg magassága plusz a cella margói.
Fogók használata táblázatcellák módosításához
1 Válasszon ki egy vagy több cellát egy táblázatban, melyet a következő

módszerek egyikével meg szeretne változtatni:
■ Kattintson egy cella belsejében.
■ A SHIFT billentyűt nyomva tartva és egy másik cella belsejébe kattintva
kiválaszthatja a két cellát és a közöttük lévő cellákat.
■ Kattintson a kiválasztott cellában, vontassa a mutatót a kiválasztani
kívánt cellákig, majd engedje el.
2 A kiválasztott cellák sormagasságának megváltoztatásához vontassa a

felső vagy alsó fogót.
Ha egynél több cella kerül kiválasztásra, a sormagasság minden egyes sor
esetében azonos mértékben változik meg.
3 A kiválasztott cellák oszlopszélességének megváltoztatásához vontassa a
bal oldali vagy jobb oldali fogót.
Ha egynél több cella kerül kiválasztásra, az oszlopszélesség minden egyes
oszlop esetében azonos mértékben változik meg.
4 A kiválasztott cellák összekapcsolásához kattintson a jobb gombbal, majd
válassza a Cellák egyesítése menüpontot.
Ha egynél több sor vagy oszlop kerül kiválasztásra, egyesítheti őket sor
vagy oszlop szerint.
A Tulajdonságok paletta használata táblázat módosításához


3 A Tulajdonságok palettán kattintson az értékre, melyet meg kíván
változtatni, majd adjon meg vagy válaszon ki egy új értéket.
A tulajdonság megváltoztatásra kerül a kiválasztott táblában.
4 Vigye a kurzort a Tulajdonságok palettán kívülre, majd nyomja meg az
ESC billentyűt a kijelölés törléséhez.
Oszlopszélesség vagy sormagasság megváltoztatása táblázatban
1 Kattintson egy cella belsejére a megváltoztatni kívánt oszlopban vagy

sorban.
A SHIFT billentyűt nyomva tartva és egy másik cella belsejébe kattintva
3 A Tulajdonságok paletta Táblázat területén kattintson a táblázat
magasságának vagy szélességének értékére, majd adjon meg egy új értéket.
Oszlopok vagy sorok hozzáadása táblázathoz
1 Kattintson egy cella belsejébe, ahova sort vagy oszlopot kíván beilleszteni.
Egynél több cella kiválasztásával egynél több sort vagy oszlopot lehet
hozzáadni.
2 Kattintson jobb gombbal, és használja a következő lehetőségek egyikét:
■ Oszlop beszúrása ➤ Jobbra. Oszlopot illeszt be kiválasztott cellától
jobbra.
■ Oszlop beszúrása ➤ balra. Oszlopot illeszt be kiválasztott cellától
balra.
■ Sor beszúrása ➤ fölé. Sort illeszt be a kiválasztott cella fölé.
■ Sor beszúrása ➤ alá. Sort illeszt be a kiválasztott cella alá.
Táblázat létrehozása és módosítása | 937

Cellák egyesítése táblázatban
1 Válassza ki a cellákat egy táblázatban, melyeket a következő módszerek

egyikével egyesíteni szeretne:
■ Válasszon ki egy cellát, majd a SHIFT billentyűt nyomva tartva és egy
másik cella belsejébe kattintva kiválaszthatja a két cellát és a közöttük
lévő cellákat.
■ Kattintson egy kiválasztott cellában, vontassa a mutatót a kiválasztani
kívánt cellákig, majd engedje el.
Az eredményül kapott egyesített cellának négyszögletűnek kell lennie.

2 Kattintson a jobb gombbal. Kattintson a Cellák egyesítése menüpontra.
Ha egynél több egyesített cellát kíván létrehozni, használja a következő
lehetőségek egyikét:
■ Soronként: Vízszintesen egyesíti a cellákat törölve a függőleges
rácsvonalakat, és érintetlenül hagyva a vízszintes rácsvonalakat.
■ Oszloponként: Függőlegesen egyesíti a cellákat törölve a vízszintes
rácsvonalakat, és érintetlenül hagyva a függőleges rácsvonalakat.
3 Kezdje el a szöveg beírását az új egyesített cellába, vagy nyomja meg az

ESC billentyűt a kijelölés törléséhez.
Oszlopok vagy sorok törlése táblázatból
1 Kattintson egy cella belsejébe a törölni kívánt oszlopban vagy sorban.

2 Kattintson jobb gombbal, és használja a következő lehetőségek egyikét:
■ Oszlopok törlése. Törli a megadott oszlopokat.
■ Sorok törlése. Törli a megadott sorokat.
Táblázat exportálása
1 A parancssorba írja be: táblázatexport

2 Válassza ki az exportálni kívánt táblázatot.
Megjelenik egy szabványos fájlkiválasztási párbeszédpanel.
3 Adjon meg egy fájlnevet, és válasszon ki helyet a fájl számára.

A táblázatadatok vesszővel ellátott (CSV - comma-separated)
fájlformátumban kerülnek exportálásra. Minden táblázat- és
szövegformázás elveszik.
Parancssor: Egy táblázat kiválasztása után kattintson a jobb gombbal, majd

kattintson az Exportálás nyomógombra.
Táblázatstílusok használata
A táblázat megjelenését a táblázat stílusa határozza meg. Használhatja az
alapértelmezett táblázatstílust (STANDARD), vagy létrehozhatja saját
táblázatstílusait.
A táblázatstílus meghatározhatja a cím, az oszlopfejléc és az adatsorok
formázását. A STANDARD táblázatstílusban például az első sor egy címsor,
amely egy egyesített cellákból álló sor, amelyben a szöveg középre van
rendezve. A második sor az oszlopfejléceké, és minden más sor adatsor.
A táblázatstílus minden sor számára különböző módon adhatja meg a szöveg
és rácsvonalak igazítását és megjelenését. Például egy táblázatstílus megadhat
nagyobb szöveget a címsor számára vagy középre igazítást az oszlopfejlécek
sorának számára és balra igazítást az adatsorok számára.
A táblázat olvasható fentről lefelé vagy lentről felfelé. A sorok és oszlopok
száma szinte végtelen.
A táblázatstílus szegélytulajdonságai szabályozzák a rácsvonalak megjelenítését,
melyek a táblázatot cellákra osztják. A címsor szegélyei, az oszlopfejlécek sora,
és az adatsorok eltérő vonalvastagsággal és színnel rendelkezhetnek, és
megjeleníthetők vagy elrejthetők. A Táblázatstílus módosítása párbeszédpanel
előnézeti képe frissül a szegélybeállítások kiválasztása közben.
A táblázatcellák szövegének megjelenését az aktuális táblázatstílusban megadott
szövegstílus határozza meg. A rajz szövegstílusainak bármelyikét használva
létrehozhat egy újat. A DesignCenter segítségével szintén másolhat
táblázatstílusokat más rajzokból.
Meghatározhatja az adatokat és a cím, az oszlopfejléc és az adatsorok
formázását. Lehetőség van az egyes cellák adatainak és formázásának felülírására
is. Megadhatja például az oszlopfejléc-sorok formázását a szöveg nagybetűs
megjelenítéséhez, majd kiválaszthat egy cellát, amely kisbetűs szöveget
tartalmaz. Az adott sorban megjelenített adattípus és az arra a típusra vonatkozó
formázás megadása a Táblázat cellaformázás párbeszédpanel beállításaival
történik.
Lásd még:
“Szövegstílusok használata” 907. oldal
Táblázatstílusok használata | 939

Táblázatstílus definiálása és módosítása
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Táblázatstílus parancsra.

2 A Táblázatstílus párbeszédpanelben kattintson az Új nyomógombra.
3 Az Új táblázatstílus létrehozása párbeszédpanelben adjon meg nevet az
új táblázatstílus számára, válasszon ki egy táblázatstílust az Alapja
legördülő listából az új táblázatstílus alapértelmezett beállításai
megadásához, majd kattintson a Tovább nyomógombra.
4 Az Új táblázatstílus párbeszédpanelben állítsa be a következő opciókat
az új táblázatstílus számára:
■ Általános Állítsa be a táblázat irányát a Le vagy a Fel kiválasztásával.
A Felfelé opció alulról felfelé olvasandó táblázatot hoz létre; a címsor
és az oszlopfejlécek a táblázat alján találhatók.
■ Cella margói. Adjon meg értéket a cella szegélye és cella tartalma
közötti vízszintes és függőleges hely számára. Az alapértelmezett
beállítás az adatsorok szövegmagasságának egyharmada, a maximum
pedig az adatsorok szövegének magassága.
5 Az adatcellák, oszlopfejléc-cellák, vagy a címcella megjelenésének

beállításához válassza ki a megfelelő lapot.
6 Ha fel akar venni egy címsort vagy fejlécsort, a Cím lapon vagy az
Oszlopfejlécek lapon (amelyik megfelelő), válassza ki, vagy törölje a
következő opciókat:
■ Címsor használata. Ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, a táblázat
első sora egyelten cella, mely a Cím lapon beállított megjelenéssel
rendelkezik.
■ Fejlécsor használata. Ha ez a jelölőnégyzet be van jelölve, a táblázat
első sora minden oszlopban egy oszlopfejlécsor, mely az Oszlopfejlécek
lapon beállított megjelenéssel rendelkezik.
Ha mindkét opció ki van választva, a táblázat első sora címsor, a második

sora pedig fejlécsor.
7 Bármelyik lapon a következő cellatulajdonság-opciókkal szabályozhatja
a cellatartalmát:
■ Szövegstílus. Válasszon ki egy szövegstílust, vagy kattintson a […]
nyomógombra a Szövegstílus párbeszédpanel megjelenítéséhez és új
szövegstílus létrehozásához.
■ Szöveg magassága. Adjon meg magasságot a szöveg számára. Ez az
opció csak akkor elérhető, ha a kiválasztott szövegstílus
szövegmagassága 0. (Az alapértelmezett szövegstílus (STANDARD)

szövegmagassága 0.) Ha a kiválasztott szövegstílus rögzített
szövegmagasságot ad meg, ez az opció nem elérhető.
■ Szöveg színe. Válasszon ki egy színt, vagy válassza az Egyéb elemet
a “Szín kiválasztása párbeszédpanel” megjelenítéséhez.
■ Kitöltési szín. Válassza ki a Nincs elemet vagy egy háttérszínt, vagy
válassza az Egyéb elemet a “Szín kiválasztása párbeszédpanel”
■ Igazítás. Igazítást ad meg cellatartalom számára. A Középre beállítás
a vízszintes igazításra vonatkozik, a Középen beállítás a függőleges
igazításra vonatkozik.
■ Formátum Adja meg az adattípust és a formázást egy táblázat
adataihoz, oszlopfejlécéhez vagy címsoraihoz. Kattintson a [...] gombra
a Táblázatcella formátum párbeszédpanel megjelenítéséhez, ahol
tovább pontosíthatja a formázási beállításokat.
8 A következő szegélytulajdonság-opciók szabályozzák a rácsvonalak

megjelenését:
■ Szegélymegjelenítési nyomógombok. Egy nyomgombra kattintva
vonalvastagság- és színbeállításokat alkalmazhat egy cella összes
szegélyére, a külső szegélyekre, a belső szegélyekre (nem érhető el a
Cím lapon), az alsó szegélyre vagy szegélyek nélkülivé teheti. A
párbeszédpanelben látható előnézet frissítésre kerül a hatás bemutatása
érdekében.
■ Háló vonalvastagsága. Adja meg a megjelenítésre kerülő szegélyre
alkalmazandó vonalvastagságot. Ha vastag vonalakat használ, lehet,
hogy meg kell változtatnia cella margóit, hogy a szöveg látható legyen.
■ Háló színe. Válasszon ki egy színt az összes megjelenített szegély
számára, vagy válassza az Egyéb elemet a “Szín kiválasztása
9 Kattintson egy másik lapra a táblázatstílus definiálásának folytatásához,

vagy kattintson az OK gombra a párbeszédpanelből történő kilépéshez.
Új táblázatstílus alkalmazása egy táblázatra

3 A Tulajdonságok paletta Táblázat területén kattintson a Táblázatstílus
elemre, és válasszon ki egy táblázatstílust.
Az új táblázatstílus alkalmazásra kerül a táblázatra.
Táblázatstílusok használata | 941

MEGJEGYZÉS Ha az előző táblázatstílus tartalmazott címsort, és az új nem, a
cím a táblázat első cellájába kerül, az első sor többi cellája pedig üresen marad.
4 A kijelölés visszavonásához nyomja meg kétszer az ESC billentyűt.
Az új táblázatokra alkalmazott táblázatstílus megváltoztatása

2 A Táblázatstílus párbeszédpanelben válasszon ki egy táblázatstílust, majd
kattintson az Aktuálissá tétel nyomógombra.
Az aktuális táblázatstílus alkalmazásra kerül a létrehozott új táblázatokra.
Egy táblázat adattípusának és formázásának meghatározásához

2 A Táblázatstílus párbeszédpanelen a következő lehetőségek közül
választhat:
■ Kattintson az Új gombra. Az Új táblázatstílus létrehozása
párbeszédpanelen adja meg az új stílus nevét. A Kezdő mezőben
válassza ki az új táblázatstílus alapértelmezett beállításaiként használni
kívánt stílust. Kattintson a Tovább gombra.
■ Kattintson a Módosítás nyomógombra.
3 Az Új táblázatstílus párbeszédpanelen vagy a Táblázatstílus módosítása

párbeszédpanelen kattintson az Adat, az Oszlopfejléc vagy a Címsor fülre.
4 A Cella tulajdonságai részben kattintson a Formátum mezőtől jobbra
lévő [...] gombra.
5 A Táblázat cellaformázás párbeszédpanelen adja meg az adattípust, a
formátumot és a kiválasztott táblázatsor többi beállítását.
A kijelölt táblázatcellák adattípusának és formázásának definiálásához
1 A táblázatban kattintson azokba a cellákba, amelyekben az adatokat és

a formázás újra definiálni kívánja.
2 Kattintson az egér jobb gombjával, és a helyi menüben válassza a
Formátum parancsot.

3 A Táblázat cellaformázás párbeszédpanelen adja meg az adattípust, a
formátumot és a kiválasztott táblázatcellák többi beállítását.
4 Írjon be adatokat a kijelölt cellákba. A kiválasztott adattípus és formátum
fogja meghatározni, hogy az adatok hogyan jelenjenek meg.
Szöveg és blokkok hozzáadása táblázatokhoz

A táblázatcellák adata lehet szöveg vagy blokk.
Ha a táblázat létrehozásra került, az első cella kiemelésre kerül, megjelenik a
Szövegformázás eszköztár, és elkezdhető a szöveg bevitele. A cella sormagassága
úgy növekszik, hogy megfeleljen a szövegsorok számának. A következő cellára
történő lépéshez nyomja meg a TAB billentyűt vagy használja a balra, jobbra,
fel és le nyilakat.
Amikor táblázatot illeszt egy táblázatcellába, vagy a blokk illeszthető
automatikusan a cella méretéhez, vagy a cella igazodhat a blokk méretének
megfelelően.
A cella belsejében a nyílbillentyűk mozgatják a mutatót. Az eszköztár és a helyi
menü segítségével szöveget formázhat, szöveget importálhat, vagy
változtatásokat végezhet a cella szövegén.
Lásd még:
“Bekezdéses szöveg létrehozása” 870. oldal
Szöveg megadása táblázatban
1 Kattintson egy táblázatcellába, majd kezdje el a szöveg megadását.

A Szövegformázás eszköztár megjelenítésre kerül.
2 A nyílbillentyűk segítségével mozgassa a mutatót a cellában lévő
szövegben.
3 A cellán belül sortörés létrehozásához nyomja meg az ALT+ENTER
billentyűkombinációt.
4 A táblázatstílusban megadott szövegstílus felülírásához kattintson a
szövegstílus vezérlő melletti nyílra, majd válasszon ki egy új szövegstílust.
A kiválasztott szövegstílus alkalmazásra kerül a cella szövegére, és minden
új szövegre, amit a cellában megad.
Szöveg és blokkok hozzáadása táblázatokhoz | 943

5 Az aktuális szövegstílus formázása felülírásának először válassza ki a
szöveget a következők szerint:
■ Egy vagy több karakter kijelöléséhez kattintson, és vontassa
■ A cella összes szövegének kijelöléséhez kattintson háromszor a
cellában. (Kattinthat a jobb gombbal is, majd válassza a Mindet kijelöli
menüpontot.)

■ A TrueType betűtípusok félkövér vagy dőlt módú használatához, vagy
bármely betűtípus aláhúzásához kattintson az eszköztár megfelelő
nyomógombjára. Az SHX betűtípus nem támogatja a félkövér vagy
dőltbetűs írásmódot.
listából. Kattintson az Egyéb elemre a “Szín kiválasztása
7 A billentyűzet segítségével lépjen celláról cellára:

■ Nyomja meg a TAB billentyűt a következő cellára lépéshez. A táblázat
utolsó cellájában új sor hozzáadásához nyomja meg a TAB billentyűt.
■ Nyomja meg a SHIFT+TAB billentyűkombinációt az előző cellára
történő visszalépéshez.
■ Ha kurzor egy szöveges cella elején található, a nyílbillentyűk
segítségével a kurzort a szomszédos cellákra mozdíthatja el. Szintén
használhatja a CTRL+bármely nyíl billentyűkombinációt.
■ Ha a szöveg kiemelésre kerül egy cellában, nyomjon meg egy
nyílbillentyűt a kijelölés visszavonásához és a mutatónak a kurzornak
a cella elejére vagy végére mozgatásához.
■ Nyomja meg az ENTER billentyűt az egy cellával lejjebb történő
lépéshez.
8 A változtatások mentéséhez és a kilépéshez nyomja meg az OK gombot

az eszköztáron, vagy nyomja meg a CTRL+ENTER billentyűkombinációt.

Táblázatcellák tulajdonságainak megváltoztatása
1 Kattintson a megváltoztatni kívánt cella területére.

■ Egy vagy több tulajdonság megváltoztatásához kattintson a
Tulajdonságok paletta azon értékére, melyet meg kíván változtatni,
és adjon meg vagy válasszon ki új értéket.
■ Az alapértelmezett tulajdonságok visszaállításához kattintson a jobb
egérgombbal. Kattintson a Tulajdonság-felülírások eltávolítása
menüpontra
Egy cella tulajdonságainak másolása más cellákba
1 Kattintson egy olyan táblázatcellába, melynek tulajdonságait másolni

szeretné.
2 (Választható) A kiválasztott táblázatcella aktuális tulajdonságainak
megtekintéséhez nyomja meg a CTRL+1 billentyűkombinációt, amely
megnyitja a Tulajdonságok palettát.
A cellák minden tulajdonsága másolásra kerül, kivéve a cella típusát,
mely szöveg vagy blokk.
3 Kattintson a jobb gombbal. válassza a Cella tulajdonságainak másolása
menüpontot.
A mutató ecset ikonra változik.
4 A tulajdonságoknak a rajz más táblázatcellájába történő másolásához
kattintson a cella területére.
5 Kattintson a jobb gombbal, vagy nyomja meg az ESC billentyűt a
tulajdonságok másolásának megszakításához.
A táblázatcellák szegélyei vonalvastagságának vagy színének megváltoztatása
1 Kattintson a megváltoztatni kívánt cella területére.

2 Kattintson a jobb gombbal. Válassza a Cella szegélye menüpontot.
3 A Cellaszegély tulajdonságai párbeszédpanelben válasszon ki egy
vonalvastagságot és színt.
Szöveg és blokkok hozzáadása táblázatokhoz | 945

A BYBLOKK elem segítségével állíthatja be a szegélytulajdonságokat a
táblázatra alkalmazott táblázatstílus beállításaival azonosra.
4 Kattintson a szegélytípus nyomógombok egyikén annak megadásához,
hogy a cella melyik szegélyei kerüljenek módosításra, vagy válasszon ki
egy szegélyt az előnézeti képen.
6 Vigye a kurzort a Tulajdonságok palettán kívülre, majd nyomja meg az
ESC billentyűt a kijelölés törléséhez, vagy jelöljön ki egy másik cellát.
Szöveg szerkesztése táblázatcellában
1 Kattintson duplán azon a cellán belül, melynek szövegét módosítani

szeretné, vagy válassza ki a cellát, majd kattintson a jobb gombbal, és
válassza a helyi menüből a Cella szövegének szerkesztése menüpontot.
2 Végezzen változtatásokat a Szövegformázás eszköztár vagy a helyi menü
segítségével.
3 A változtatások mentéséhez és a kilépéshez nyomja meg az OK gombot
az eszköztáron, nyomja meg a CTRL+ENTER billentyűkombinációt, vagy
kattintson a cella területén kívülre.
4 A táblázatcellák kijelölésének megszüntetéséhez nyomja meg az ESC
billentyűt.
Blokk beillesztése táblázatcellába
1 Kattintson a cellán belül, annak kiválasztásához, majd kattintson a jobb

gombbal. Kattintson a Blokk beillesztése menüpontra.
2 A Blokk beillesztése táblázat cellájába párbeszédpanelben válasszon ki
egy blokkot a blokkok listájából a rajzon, vagy kattintson a Tallózás
nyomógombra egy blokk megkereséséhez egy másik rajzban.
3 Adja meg a következő tulajdonságokat a blokk számára:
■ Cella igazítása. Megadja a blokk igazítását a táblázatcellában. A
blokk közép, felső vagy alsó illesztésű lehet a cella felső és alsó
szegélyeihez viszonyítva. A blokk középső, bal oldali vagy jobb oldali
igazítású, figyelembe véve a cella bal oldali és jobb oldali szegélyeit
is.
■ Lépték. A blokkreferencia léptékét adja meg. Adjon meg egy értéket,
vagy válassza ki az Automatikus méretezés opciót a blokknak a
kiválasztott cella méretéhez illeszkedő méretezéséhez.
■ Elforgatási szög. Forgatási szöget ad meg a blokk számára.

Ha a blokk csatolt attribútumokkal rendelkezik, megjelenik az
Attribútumok módosítása párbeszédpanel.
Mező beillesztése táblázatcellába
1 Kattintson duplán a táblázatcella területére.

2 Kattintson a jobb gombbal. Kattintson a Mező beillesztése parancsra,
vagy nyomja meg a CTRL+F billentyűkombinációt.
3 A Mező párbeszédpanelben válasszon ki egy kategóriát a Mezőkategória
legördülő listából a mezőneveknek ebben a kategóriában történő
4 Válasszon ki egy mezőnevet.
5 Válassza ki a formátumot vagy a többi ezen mező számára elérhető opciót.
Képletek használata táblázatcellákban

A táblázat cellái tartalmazhatnak képleteket, amelyek számításokat hajtanak
végre a táblázat más celláinak értékeivel. A táblázatcella kijelölése után
beilleszthet képleteket a helyi menüből. Ezenkívül megnyithatja a Bekezdéses
szöveg szerkesztőt és kézzel írhatja be a képletet a táblázatcellába.
Képlet beillesztése
Képletekben a cellákra az oszlop betűjelével és a sor számával hivatkozhatunk.
Például a táblázat bal felső cellája az A1. Egyesített cellák esetén a cella azt a
számot használja, ami a bal felső cella lenne. Egy cella tartományt az első és
az utolsó cella ad meg, közöttük egy kettősponttal. Például az A5:C10
tartomány magába foglal minden olyan az 5. és a 10. sor közötti sorban
található cellát, ami az A, B, és C oszlopban helyezkedik el.
Egy képletet az egyenlőségjellel (=) kell kezdeni. Az összeg, az átlag, és a
példányszám meghatározására szolgáló képletek átugorják az üres cellákat és
azokat is, amelyek nem numerikus értékeket tartalmaznak. Egyéb képletek
hibát (#) jeleznek, ha bármelyik cella az aritmetikus kifejezésben üres, vagy
nem numerikus adatot tartalmaz.
Használja a helyi menü Cella opcióját ugyanabban a rajzban található másik
táblázat cellájának kiválasztására. A cella kiválasztása után megnyílik a
Bekezdéses szöveg szerkesztő, amelybe beírhatja a képlet maradékát.
Képletek használata táblázatcellákban | 947

Képlet másolása
Ha egy képletet másol a táblázatban egy másik cellába, a tartomány
megváltozik, tükrözve az új elhelyezkedést. Például, ha az A10 cellában
található képlet összegzi az értékeket A1-től A9-ig, amikor azt a B10 cellába
másolja, a tartomány megváltozik úgy, hogy B1-től B9-ig összegzi az értékeket.
Ha nem akarja, hogy a cellacím megváltozzon a képlet másolásakor és
beillesztésekor, akkor íjon dollár jelet ($) a cím oszlopa vagy sora elé. Például
ha a $A10 címet billentyűzi be, akkor az oszlop megmarad, és a sor változik.
Ha a $A$10 címet írja be, akkor az oszlop és a sor is ugyanaz marad.
Oszlop betűjelek és sor számok megjelenésének testreszabása

Alapértelmezésként a Bekezdéses szöveg szerkesztő megjeleníti az oszlop
betűjeleit és a sorok számait, amikor a táblázatcellát kiválasztjuk szerkesztésre.
Használja a TABLEINDICATOR rendszerváltozót a megjelenítés ki- és
bekapcsolásához. Új háttérszín beállításához, jelölje ki a táblázatot, kattintson
a jobb gombbal, majd válassza a Táblázat jelölő színe menüpontot a helyi
menüből. A szöveg színt, méretet, és stílust és a vonal színt az aktuális
táblázatstílus oszlopfejléc beállításai vezérlik.
Lásd még:
Táblázat cellatartomány értékek összegzése
1 Jelöljön ki egy táblázat cellát, bele kattintva, ahová a képletet el akarja

helyezni.
2 Kattintson a jobb gombbal. Kattintson a Képlet beillesztése ➤ Összeg
parancsra.
A következő prompt jelenik meg:
Válassza ki a táblázatcella tartomány első sarokpontját:
3 Kattintson a tartomány első cellájába.
Válassza ki a táblázatcella tartomány második sarokpontját:
4 Kattintson a tartomány utolsó cellájába.
Megnyílik a Bekezdéses szöveg szerkesztő és megjeleníti a képletet a
cellában.
5 Módosítsa a képlet, ha szükséges.

A cella megjeleníti a cellatartomány értékeinek összegét. Az üres cellák

és azok, amelyek nem numerikus értéket tartalmaznak figyelmen kívül
lesznek hagyva.
Táblázat cellatartomány értékek átlaga

helyezni.
2 Kattintson a jobb gombbal. Kattintson a Képlet beillesztése ➤ Átlag
parancsra.
cellában.
A cella megjeleníti a cellatartomány értékeinek átlagát. Az üres cellák és

azok, amelyek nem numerikus értéket tartalmaznak figyelmen kívül
lesznek hagyva.

Cellák száma a táblázat egy oszlopában vagy sorában

helyezni.
2 Kattintson a jobb gombbal. Kattintson a Képlet beillesztése ➤
Példányszám parancsra.
cellában.
A cella megjeleníti a cellatartományban levő összes cella számát.
Más táblázatban található cella használata a képletben

helyezni.
2 Kattintson a jobb gombbal. Kattintson a Képlet beillesztése ➤ Cella
parancsra.
Válasszon táblázatcellát:
3 Kattintson a másik táblázat cellájában.
Megnyílik a Bekezdéses szöveg szerkesztő és megjeleníti a cella címét.
4 Írja be a képlet maradékát.

A cella megjeleníti a számítás eredményét.
Képlet manuális megadása a táblázatcellában

Megnyílik a Bekezdéses szöveg szerkesztő.
2 Adja meg a képletet (egy függvényt vagy egy aritmetikai kifejezést), a
következő példáknak megfelelően:
■ =sum(a1:a25,b1). Összegzi az A oszlop első 25 sorában és a B oszlop
első sorában levő értékeket.
■ =average(a100:d100). Kiszámítja az első 4 oszlop 100. sorában
található értékek átlagát.
■ =count(a1:m500). Megjeleníti a cellák teljes számát az A-tól M-ig
terjedő oszlopokban, az 1-től a 100-ik sorig.
■ =(a6+d6)/e1. Összeadja az A6 és D6 cella értékeit, majd az összeget
elosztja az E1 cella értékével.
Használja a kettőspont karaktert cellatartományok, és a vessző karaktert
egyes cellák megadásához. A képletet egy egyenlőségjellel (=) kell
indítani és utána a következő jelek bármelyikét tartalmazhatja:
összeadás (+), kivonás (-), szorzás (*), osztás (/), hatványozás (^), és a
zárójel ().

Táblázat oszlop betűjel és sor szám megjelenítésének kikapcsolása
1 A parancssorba billentyűzze be a tableindicator parancsot.

2 Az Adja meg az új értéket promptba írja be: 0.
Ha a TABLEINDICATOR rendszerváltozó értéke 1, akkor a Bekezdéses szöveg

szerkesztő megjeleníti az oszlopok betűjeleit és a sorok számát, abban az
esetben, ha a táblázat cellája ki van jelölve.
Táblázat oszlopbetűjelek és a sorszámok háttérszínének megváltoztatása
1 Kattintson a táblázat egy vonalára a táblázat kiválasztásához.

2 Kattintson a jobb gombbal. Kattintson a Táblázat jelölő színe
menüpontra.
3 A Szín kiválasztása párbeszédpanelben jelöljön ki egy színt.
A szöveg színt, méretet, és stílust és a vonal színt az aktuális táblázatstílus
oszlopfejléc beállításai vezérlik.
Képlet mező beillesztése táblázatcellába

2 A Bekezdéses szöveg szerkesztőben kattintson a jobb gombbal. Kattintson
a Mező beillesztése menüpontra.
3 A Mező párbeszédpanel Mezőkategória listában, válassza az Objektum
elemet.
4 A Mezőnevek területen válassza a Képlet pontot.
5 Képlet megadásához használja a következő módszerek bármelyikét egyszer
vagy többször:
■ Kattintson az Átlag, Összeg, vagy Példányszám nyomógombra. A
párbeszédpanel átmenetileg bezárul. Értéktartomány megadásához
kattintson az első és az utolsó cellába. Az eredmény hozzácsatolódik
a képlethez.
■ Kattintson a Cella nyomógombra. A párbeszédpanel átmenetileg
bezárul. Jelöljön ki egy táblázatcellát a rajzban. A cella címe
hozzácsatolódik a képlethez.
6 (Választható) Válasszon formátumot és tizedes jelölőt.



954
Méretek és tűrések
28
Sokféle méretező parancs áll rendelkezésre a méretek rajzon Ebben a fejezetben
történő elhelyezéséhez. A méretstílusok használatával a méretek ■ A méretezés alapfogalmai
■ Méretstílusok használata
gyorsan formázhatók, továbbá könnyen kezelhetők az ipari
■ Lépték beállítása méretekhez
szabványok vagy a projekt saját méretezési szabványai. ■ Méretek létrehozása
■ Meglévő méretek módosítása
■ Alak- és helyzettűrések létrehozása
955
A méretezés alapfogalmai
Létrehozhat több mérettípust, és szabályozhatja a megjelenésüket méretstílusok
beállításával vagy az önálló méretek szerkesztésével.
A méretezés áttekintése
A méretezés olyan folyamat, melynek során méreteket tartalmazó
megjegyzéseket ad a rajzhoz.
Többfajta méretezést hozhat létre objektumtípustól és céltól függően. Az
alapvető méretezési típusok a következők:
■ Hossz
■ Sugár (sugár és átmérő)
■ Szög
■ Koordináta
■ Ívhossz
A hosszméretek lehetnek vízszintesek, függőlegesek, illesztettek, elforgatottak,

bázisvonalasok vagy láncméretek. Az illusztrációban néhány egyszerű példa
látható.
szög vízszintes hossz
illesztett
átmérõ
függõleges
hossz 20
R
bázisvonalas
sugár
lánc
MEGJEGYZÉS A rajz elrendezése és a méretek léptékezése leegyszerűsíthető, ha a

méreteket elrendezéseken hozza létre, nem pedig a modelltérben.
956 | Fejezet 28 Méretek és tűrések

Méret létrehozása
1 Hozzon létre egy külön fóliát a méretek részére és állítsa be aktuális

fóliaként.
2 Az alkalmazás ablakának bal alsó sarkának közelében kattintson az
Elrendezés lapra.
3 Kattintson a Méret menüre és válasszon ki egy méretezési parancsot.
4 Kövesse a parancssori utasításokat.
Parancssor: MÉRETHOSSZ, MÉRETSUGÁR, MÉRETSZÖG
A méretek részei
A következő lista a méretek részeit és leírását tartalmazza.
A méreteknek számos eleme van: méretszöveg, méretvonal, nyílfej és
segédvonal.
méretszöveg
méretvonal
60.00
nyílfej
segédvonal
mutató
RÚD 30cm
A méretszöveg olyan karakterlánc, mely általában a rajzi egységben mért értéket

tartalmazza. A szöveg tartalmazhat előtagokat, utótagokat és tűréseket is.
A méretvonal mutatja a méret irányát és terjedelmét. A szögméretek esetében
a méretvonal egy ív.
A nyílfejek, más néven végződésjelek minden méretvonal végén megjelenítésre
kerülnek. A nyílfejekhez vagy pipajelekhez különböző formákat és méreteket
határozhat meg.
A segédvonalak, más néven vetítővonalak az alakzattól a méretvonalig terjednek.
A középpontjel egy kis kereszt, mely egy kör vagy ív középpontját jelöli.
A méretezés alapfogalmai | 957

A középvonalak megtört vonalak, amik a kör vagy ív középpontját jelölik.
középvonalak
középpontjel
Asszociatív méretek
A méretek lehetnek asszociatívak, nem asszociatívak vagy szétvetettek. Az
asszociatív méretek igazodnak a mért geometriai objektumok változásaihoz.
A méretasszociativitás a geometriai objektumok és a távolságukat vagy szögüket
megadó méretek közötti viszonyt definiálja. Három fajta asszociativitás létezik
a geometriai objektumok és a méretek között.
■ Asszociatív méretek .Automatikusan igazodnak a csatolt objektumok

helyéhez, irányához, és méretértékeihez. Egy elrendezés méretei asszociatívak
lehetnek a modelltér objektumaival. A DIMASSOC rendszerváltozó értéke
2.
■ Nem asszociatív méretek .A mért geometriával kerül kiválasztásra
és módosításra. A nem asszociatív méretek nem változnak, amikor az általuk
méretezett geometriai objektumok módosulnak. A DIMASSOC méretváltozó
értéke 1.
■ Szétvetett méretek .Elkülönített objektumok gyűjteményét tartalmazza
egyetlen méretobjektum helyett. A DIMASSOC méretváltozó értéke 0.
Azt, hogy egy méret asszociatív vagy nem asszociatív úgy határozhatja meg,
hogy kiválasztja a méretet, és a következők egyikét teszi:
■ Használja a Tulajdonságok palettát a méret tulajdonságainak

■ Használja a LISTA parancsot a méret tulajdonságainak megjelenítéséhez.
Az asszociatív és nem asszociatív méretek kiválasztásának szűréséhez a Gyors

kijelölés párbeszédpanelt is használhatja. Egy méretet csak akkor lehet
asszociatívvá tenni, ha az egyik vége egy geometriai objektumhoz van rendelve.

A MÉRETÚJRACSATOL parancs megjeleníti egy méret asszociatív és nem
asszociatív elemeit.
Speciális helyzetek és megkötések

Szükség lehet a MÉRETREGEN parancs használatára az asszociatív méretek
frissítéséhez görgős egérrel történő eltolás vagy nagyítás után, olyan rajz
megnyitása után, mely egy korábbi verzióval lett módosítva, vagy egy olyan
rajz megnyitása után, mely módosított külső referenciákat tartalmaz.
Bár az asszociatív méretek támogatják a legtöbb objektumot, melyek méretezése
valószínű, nem támogatják a következőket:
■ Sraffozások
■ Többvonalas objektumok
■ 2D tömörek
■ Nem nulla szélességű objektumok
Objektumok méretezésre történő kiválasztásakor győződjön meg, hogy a

kiválasztott objektumok nem tartalmaznak egy olyan közvetlenül egybeeső
objektumot, amely nem támogatja az asszociatív méretezést, például egy
kétdimenziós szilárdtestet.
Az asszociativitás nem marad meg egy méret és egy blokkreferencia között, ha
a blokk újradefiniálásra kerül.
Az asszociativitás nem marad meg egy méret és egy 3D szilárdtest között, ha
a 3D szilárdtest módosításra kerül.
A QDIM paranccsal létrehozott méretek nem asszociatívak, de egyenként
asszociatívvá tehetők a DIMREASSOCIATE paranccsal.
MEGJEGYZÉS Az AutoCAD 2002 verziót megelőző programverziókban az asszociatív

és nem asszociatív méretek definíciói különbözőek voltak, és a DIMASO rendszerváltozó
szabályozta őket. A méretek viselkedését most a DIMASSOC rendszerváltozó szabályozza.
Az asszociatív méretek korábbi verziókban történő használatával kapcsolatos

információkat a “Rajz mentése korábbi fájlformátumba” talál.
Lásd még:
“Méretek csatolásának módosítása” 1015. oldal
A méretasszociativitás alapértékének megváltoztatása
A méretezés alapfogalmai | 959

2 A Beállítások párbeszédpanel Felhasználói beállítások lapjának Asszociatív
méretezés területén jelölje be vagy törölje Az új méretek legyenek
asszociatívak jelölőnégyzetet.
3 Végezze el a következők egyikét vagy mindkettőt:
■ Kattintson az Alkalmaz nyomógombra az aktuális beállítások
rögzítésére a rendszer regisztrációs adatbázisában.
■ Kattintson az OK nyomógombra az aktuális beállítások a rendszer
regisztrációs adatbázisában történő elmentéséhez, és a Beállítások
Az ezt követően a rajzban létrehozott méretek az új beállításokat fogják

használni. A többi beállítástól eltérően a méretasszociativitás a rajzfájlban
kerül tárolásra a rendszer regisztrációs adatbázisa helyett.
Méretstílusok használata
A méretek megjelenését a beállítások megváltoztatásával szabályozhatja.
Kényelmi okokból és a méretszabványok kezelésének támogatása érdekében
ezeket a beállításokat méretstílusokban lehet tárolni.
A méretstílusok áttekintése
A méretstílus a méretezések megjelenését vezérlő méretezési beállítások
elnevezett gyűjteménye, vezérli például a nyílfej stílusát, a szöveg elhelyezését
és a tűréseket. A méretstílusok létrehozása azért célszerű, hogy a méretek
formátumának megadása egyszerű legyen, továbbá hogy a méretek
illeszkedjenek az ipari és projekt szabványokhoz.
■ Egy méret létrehozásakor az aktuális méretstílus beállításai kerülnek

alkalmazásra.
■ Ha egy méretstílus beállításait módosítja, a rajzban szereplő és az adott
méretstílust használó összes méret automatikusan frissül.
■ Létrehozhat méretezési részstílusokat, melyek bizonyos mérettípusok esetén
eltérnek az aktuális méretstílustól.
■ Szükség esetén ideiglenesen felülírhatja a méretstílusokat.

Az aktuális méretstílus beállítása
■ Kattintson a Stílusok eszköztár Méretstílusok-beállítások elemében a nyílra,

és válasszon ki egy méretstílust a listából.
Parancssor: MÉRETSTÍLUS
A méret stílusainak és változóinak összehasonlítása

Egy méretstílus minden beállítását megtekintheti. A külső referencia rajzokban
használt méretstílusok elkülönülnek az aktuális rajzban definiáltaktól.
Kilistázhatja az aktuális rajz méretstílusait. Kilistázhatja az összes méretezési
rendszerváltozót és azok pillanatnyi állapotát vagy csak a méretstílust érintő
változókat.
Amikor megjeleníti az összes mérethez kapcsolódó rendszerváltozó aktuális
értékét, a program megjelenít minden, az aktuális méretstílusra alkalmazott
érvényes felülírást. Kilistázhatja az elnevezett méretstílusok és az aktuális
méretstílusok közötti különbséget is.
Külső referenciákban található méretstílusok használata

A program ugyanolyan szintaktikát használ a külső referencia
méretstílusnevekhez, mint más külső függéssel rendelkező objektumok
esetében. Amikor külső referencia méretstílusokat tekint meg a
Méretstílus-kezelő segítségével, az xref neve a Stílusok listájában Xref:rajz neve
formában jelenik, ahol minden xref stílus a rajz neve alatt jelenik meg. Ha
például az alaplemez.dwg rajzfájlnak van egy TÖRT-1 nevű méretstílusa, és
csatolja az alaplemez.dwg rajzfájlt xrefként egy új rajzhoz, akkor az xref
méretstílus megjelenik a Méretstílus-kezelő Stílusok listájában
Xref:alaplemez.dwg néven, és TÖRT-1 lesz látható a rajznév alatt.
A külső referenciákban található méretstílusok megvizsgálhatók, de nem
módosíthatók és nem tehetők aktuálissá. A külső referencia méretstílust
sablonként használhatja új méretstílusok aktuális rajzban történő
létrehozásához.
Az aktuális méretstílushoz tartozó összes méretbeállítás felsorolása
1 Kattintson a Méret menü ➤ Stílus parancsra.

2 A Méretstílus-kezelőben válassza ki a méretstílust a Stílusok listából.
3 Kattintson az Összehasonlítás nyomógombra.
A felsorolásban a méretezési rendszerváltozók aktuális értékükkel és rövid
leírásukkal együtt láthatók. A felülírások szintén megtalálhatók.
Méretstílusok használata | 961

Méretezés vagy Stílusok eszköztár
Meglévő méretstílus beállításainak felsorolása

2 A Méretstílus-kezelőben válasszon egy méretstílus nevet vagy válasszon
egy méretet, aminek a méretstílusát vizsgálni kívánja.
A felsorolásban az érintett változók beállításukkal és rövid leírásukkal
együtt láthatók. Nem tartalmazza a felülírásokat.
Az aktuális rajz méretstílusainak felsorolása

2 A Méretstílus-kezelőben a Szűrőlista területen válassza a Minden stílus
vagy a Felhasznált stílusok elemet.
Méretstílusok összehasonlítása

2 A Méretstílus-kezelőben válassza ki az összehasonlítandó stílust a Stílusok
listából.
Megtörténik az adott és az aktuális méretstílus összehasonlítása.

Méretgeometria szabályozása
Vezérelheti a méretvonalak, méretsegédvonalak, nyílfejek és középpontjelek
megjelenését.
Méretvonalak vezérlése
Beállíthatja a méretvonalak tulajdonságait, például a vonalvastagságot és az
eltolást.
Több szempont szerint is vezérelhet egy méretvonalat. Lehetséges
■ Beállíthat külön színt és vonalvastagságot a megjelenítéshez és a

nyomtatáshoz
■ Elrejtheti a teljes méretvonalat vagy - ha a méretvonalat megszakítja a
szöveg - csupán egyik vagy mindkét felét.
elsõ méretvonal letiltva második méretvonal

letiltva
■ Vezérelheti az egymást követő méretvonalak közötti térközt a bázisvonalas

méreteke esetében.
méret eltolása
bázisvonalas szögméretezés bázisvonalas hosszméretezés

■ Vezérelheti a méretvonal segédvonalhoz mért túlnyúlását építészeti vonás
(ferde vonal) nyílfejek esetén.
méretvonal
meghosszabbítása
a
segédvonalakon
túl
Méretvonalak megjelenítésének módosítása

2 Válassza ki a Méretstílus-kezelőben a módosítani kívánt stílust. Kattintson
a Módosítás nyomógombra.
3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanelben a Vonalak lapon, a
Méretvonalak területen szükség szerint módosítsa a beállításokat.
5 Kattintson a Bezár nyomógombra a Méretstílus-kezelőből történő
kilépéshez.
Segédvonalak vezérlése
A segédvonalak különböző tulajdonságai vezérelhetők, például a szín,
vonalvastagság, túlnyúlás és a kezdőpont eltolása.
Több szempont szerint is vezérelheti a méretsegédvonalakat. Lehetséges
■ Beállíthat külön színt és vonalvastagságot a megjelenítéshez és a

nyomtatáshoz
■ Elrejthet egy vagy több segédvonalat, ha azok nem nélkülözhetetlenek,
vagy ha nincs számukra elegendő hely.

elsõ méretvonal letiltva második méretvonal
letiltva
■ Megadható, hogy a segédvonal meddig tartson a méretvonalon túl

(túlnyúlás).
méretvonal
meghosszabbítása
a
segédvonalakon
túl
■ Vezérelhető a segédvonal kezdőpontjának eltolása, vagyis a segédvonal

kezdőpontja és a méretvonal felőli kezdete közötti távolság.
eltolás
■ A segédvonalhoz megadhat állandó hosszt, mely a méretvonal felől a

segédvonal kezdőpontja felé van értelmezve.
segédvonal
túlnyúlása
■ Meghatározhat nem folytonos vonaltípust, tipikusan a középvonalakhoz

alkalmazható ilyen.
középpontjel középvonalak
■ Módosíthatja az egy méretvonalhoz tartozó segédvonalak szögét, így

dönthető a méretezés.

Rögzített hosszúságú segédvonalak
A Méretstílus-kezelő Vonalak lapján meghatározhat olyan méretstílust, melyben
adott a segédvonalak hossza a méretvonaltól a segédvonal kezdőpontja felé
értelmezve.
16 17 16 22 13
rögzített hosszúságú segédvonalak
A segédvonalak kezdőpontjának eltolása sohasem lehet kisebb értékű a

DIMEXO rendszerváltozóban megadott értéknél.
Lásd még:
“Méretek létrehozása dőlt segédvonalakkal” 995. oldal
Méretsegédvonalak megjelenítésének módosítása


3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Vonalak lapjának Segédvonalak
területén módosítsa szükség szerint a beállításokat.
kilépéshez.
Méretezési nyílfejek vezérlése

Vezérelheti a méretekhez tartozó nyílfej szimbólumok tulajdonságait, például
azok típusát, méretét és láthatóságát.
Választhat több különböző szabványos nyílfejtípus közül, vagy felhasználói
nyílfejeket hozhat létre. Mindezeken túl lehetősége van:
■ A nyílfejek megjelenítésének letiltására, vagy egyetlen nyílfej használatára

■ Alkalmazhat különböző nyílfejeket a méretvonalak végein
■ Beállíthatja a nyílfejek méretét
■ A méret helyi menüje segítségével átfordíthatja a nyílfej irányát
MEGJEGYZÉS Az átfordított nyílfejek megtartják megjelenésüket az AutoCAD 2002

verziónál újabb szoftverekben. Amennyiben azonban egy átfordított nyílfejeket tartalmazó
rajzot módosít egy AutoCAD 2006 verziónál korábbi szoftverben, a nyílfejek iránya visszaáll
az eredeti irányba.
Lásd még:
“A nyílfejek testreszabása” 968. oldal
Nyílfej kiválasztása

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Jelek és nyilak lapjának Nyílfejek
területén válassza ki a méretvonal első végéhez tartozó nyílfejtípust.

A második nyílfej automatikusan az első típus alapján kerül beállításra.
4 A méretvonal második végéhez eltérő nyílfej beállításához válasszon egy
nyílfejtípust a Második listából.
5 A Nyílfej mérete mezőben írjon be egy méretet a nyílfejnek.
kilépéshez.
Nyílfej irányának átfordítása
1 Válasszon ki a rajzterületen egy önálló méret objektumot az átfordítani

kívánt nyílfej közelében
2 Kattintson a jobb gombbal. válassza a Nyíl átfordítása menüpontot.
A nyílfejek testreszabása
Létrehozhatók testreszabott nyílfejek.
A nyílfejek tárolása blokkdefiníciókként történik. Saját nyílfejek használatához
adja meg egy létező blokkdefiníció nevét. További információk a blokkok
létrehozásával kapcsolatban: “Blokkok létrehozása rajzon belül” 497. oldal.
A nyílfejméret meghatározása az általános léptéktényezőre épül. Egy méret
létrehozásakor a blokk arra a helyre van beillesztve, ahova általában a nyílfejek
kerülnének. Az objektum X és Y léptéktényezőt a program a következőre állítja:
nyílfejméret általános lépték. A méretvonalak a x szöveghézag általános léptéke
egységekkel lesznek metszve mindkét végpontjukban. A méretvonal
metszéséhez a szoftver a jobb oldali blokkot nulla elforgatási szöggel illeszti
be vízszintes méret esetén. A bal oldali blokk beillesztése 180 fokkal elforgatva
kerül beillesztésre.
Ha papírtérbeli léptéket használ, a program kiszámítja a léptéktényezőt, mielőtt
alkalmazná azt a nyílfej nagyságának értékére.
Saját nyílfej használata

3 A Méretstílus-kezelőben a Jelek és nyilak lap Nyílfejek területén válassza
a Felhasználói opciót az Első nyílfej listából.
4 A Felhasználói nyílfejblokk kiválasztása párbeszédpanelben adja meg
a blokk nevét, Kattintson az OK nyomógombra.
5 Ha a második nyílfejhez egy eltérő felhasználói nyílfejblokkot kíván
kiválasztani, ismételje meg a 3. és 4. lépést, és ennek során a Második
listából válassza a Felhasználói nyíl elemet (választható).
kilépéshez.
Méretszövegek beállítása
Beállíthatja a méretszövegek nyílfejekhez és mutatóvonalakhoz,
méretvonalakhoz és segédvonalakhoz képest történő elhelyezését.
Méretszövegek illesztése segédvonalakra

A méretszöveg és nyílfejek rendszerint azok között a segédvonalak között
jelennek meg, ahol elegendő hely van. Megadhatja ezeknek az elemeknek az
elhelyezését, ha kevés a hely.
Sok tényező, többek között a segédvonalhézag és nyílfejméret, befolyásolja
azt, hogy a méretszöveg és a nyílfejek elférnek-e a méretsegédvonalakon belül.
A szoftver általában a rendelkezésre álló terület alapján a legjobban illeszkedő
méretűt alkalmazza. Ha lehetséges, a szöveg és a nyílfejek is a
méretsegédvonalak között kapnak helyet, függetlenül a választott illesztési
opciótól.
Új méretek létrehozásakor a szöveg elhelyezése történhet egy koordináta
megadásával vagy az egér használatával. Ezt a módszert szövegek felhasználói
elhelyezésének nevezik. A másik lehetőség, hogy a szoftver kiszámíthatja a
szöveg elhelyezkedését. A szöveg és nyílfejek automatikus elhelyezésére szolgáló
opciók megtalálhatók a Méretstílus-kezelő Illesztés lapján. Megadhatja például,

hogy a szöveg és a nyílfejek együtt maradjanak. Ebben az esetben, ha nincs
elég hely mindkettőnek a méretsegédvonalak között, mindkettő kívül kerül
elhelyezésre. Megadhatja, hogyha csak a szövegnek vagy a nyílfejeknek van
hely, melyik kerüljön a méretsegédvonalak közé.
A következő ábrák azt mutatják be, hogy a szoftver hogyan alkalmazza a
„legjobb illeszkedést” a nyílfejek és szöveg esetében.
szöveg és nyílfejek belül, szöveg belül, szöveg és

nyílfejek belül szöveg kívül nyílfejek kívül nyílfejek kívül
Ha nincs elég hely a szövegnek a méretsegédvonalak között, létrehozathat

automatikusan egy mutatóvonalat. Ez hasznos lehet, amikor a
méretsegédvonalon kívüli szöveg ütközik egy másik geometriával, például
láncméretekben. Azt, hogy a szöveg jobbra vagy balra kerül megrajzolásra a
mutatótól, a Méretstílus módosítása/Új méretstílus párbeszédpanel Szöveg
lapja szabályozza. Illesztheti a szöveget és a nyílfejeket a méretük változtatásával
is.
Még ha a nyílfejek a méretsegédvonalakon kívül is esnek, rajzoltathat vonalakat
a méretsegédvonalak közé. A következő kép ezt mutatja be.
belső vonal megrajzolása

Átmérőméret szövegének illesztése
A szövegelhelyezési beállításoktól, a Szöveg lap Vízszintes beállításaitól és az
Illesztés lap Méretvonal mindig a segédvonalak között beállításától függően
különböző átmérőméreteket rajzolhat.
alapértelmezett felhasználói vízszintes Szöveg és nyilak belül

vízszintes elhelyezés — méretvonal a Belső szöveg
elhelyezés— szöveg és nyilak, nincs középjel, vízszintes opció
kívül kör, középjel, belső vonal kiválasztásával
nincs belső vonal
Szöveg elhelyezése a méretsegédvonalak közé

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Illesztés lapján az Illesztési
opciók területen válasszon egy opciót.
kilépéshez.
Ha van elég hely, a szöveg a méretsegédvonalak közé lesz illesztve.
Belső vonal megrajzolása és illesztési opció választása

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Illesztés lapján a Finomhangolás
területen válassza a Méretvonal mindig a segédvonalak között opciót.
4 Az Illesztési opciók területen válasszon egy opciót.
kilépéshez.
A méretszöveg helyének beállítása

A méretszöveget elhelyezheti kézzel, és megadhatja igazítását és irányát.
A program számos illesztési beállítást kínál a nemzetközi szabványok
követésének elősegítéséhez, és lehetővé teszi a szöveg helyének igény szerinti
megadását is.
szöveg elhelyezése szöveg középre szöveg balra igazítva

a méretvonal igazítva vízszintesen a méretvonal fölött
közepére és függőlegesen
A legtöbb beállítás egymástól függ. A Méretstílus-kezelőben látható mintaképek

automatikusan frissítésre kerülnek mutatva, hogyan néz ki a szöveg a beállítások
módosítása esetén.

Méretszöveg illesztése
Attól függően, hogy a szöveg a méretsegédvonalon kívül vagy belül esik,
választani lehet, hogy a méretvonalhoz legyen igazítva, vagy vízszintes
maradjon. A következő példák ezen opciók két lehetséges kombinációját
mutatják be.
szöveg a segédvonalakon szöveg a segédvonalon

belül, vízszintes irányban kívül, a méretvonalhoz
illesztve
Az alapértelmezett igazítása a vízszintes méretszöveg, még függőleges

méreteknél is.
Méretszöveg vízszintes elhelyezése

A szöveg elhelyezése a méretvonal mentén a méretsegédvonalakhoz képest
történik. Szövegnek egy méret létrehozásakor történő manuális elhelyezéséhez
használja a Méretstílus módosítása/Új méretstílus párbeszédpanel Illesztés
lapjának Szöveg kézi elhelyezése méretezéskor jelölőnégyzetet. Szövegnek a
méretvonal közepénél, a segédvonalak valamelyikénél, vagy a segédvonalak
valamelyike felett történő automatikus elhelyezéséhez használja a Szöveg lap
Szöveg elhelyezése területének opcióit.

vízszintes igazítás az első vízszintes igazítás az első
segédvonal felett, szöveg segédvonal felett, szöveg
függőleges igazítása, Középen a függőleges igazítása, segédvonal
segédvonalon Felett
Az első és második segédvonalat a segédvonalak kezdőpontjainak a méret

létrehozásakor megadott sorrendje határozza meg. A szögméretek esetében a
második méretsegédvonal az elsőtől az óramutató járásával ellenkező irányban
található. A következő illusztráción az 1 az első segédvonal kezdőpontja, a 2
pedig a második.
1 1
2 2
1
szöveg vízszintesen vízszintes szöveg az vízszintes szöveg

és középen egy első segédvonalnál a második
méretvonal mentén. segédvonalnál
Ha a szöveget kézzel helyezi el a méret létrehozásakor, akkor bárhol elhelyezheti

a méretvonal mentén, a méretsegédvonalakon kívül vagy belül is. Ez az opció
rugalmasságot biztosít, és különösen hasznos kevés hely esetén. A Vízszintes
elrendezés opció használata azonban nagyobb pontosságot és áttekinthetőséget
biztosít a méretek között.

Méretszöveg elhelyezése függőlegesen
A szöveg méretvonalhoz viszonyított helyzete a függőleges szövegelhelyezés.
A szöveg elhelyezhető a méretvonal felett vagy alatt, vagy a méretvonal
közepére helyezhető. Az ANSI szabványokban a középre helyezett szöveg
általában kettévágja a méretvonalat. Az ISO szabványokban a méretszöveg
általában a méretvonalon fölé vagy azon kívül kerül. Az ISO szabvány emellett
megengedi a szögméret szövegének megjelenését bármilyen látható helyen.
ANSI szabványos ISO szabványos szöveg a méretvonalhoz

szöveg középen szöveg a méretvonal igazítva, és azon
a segédvonalakon felett középre állítva
belül
Más beállítások, például a Szöveg illesztése, hatással vannak a szöveg függőleges

elhelyezésére. Ha például Vízszintes illesztés került kiválasztásra,
a méretsegédvonalakon kívüli szöveg és a méretsegédvonalak között
központosított szöveg vízszintes, ahogy a bal szélső ábrán látható fent. A szöveg
vízszintes lesz akkor is, ha a méretvonal nem vízszintes.
Szöveg méretvonalhoz illesztése

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Szöveg lapján a Szöveg illesztése
területen válassza a Méretvonalhoz illesztve opciót.
kilépéshez.

Szöveg elhelyezése a második segédvonalnál

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Szöveg lapján a Szöveg
elhelyezése területen válassza a Második méretsegédvonalra opciót a
Vízszintes listából.
A módosítások megjelennek a mintaterületen.
kilépéshez.
Méretszöveg elhelyezése kézzel

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Illesztés lapján a Finomhangolás
területen válassza a Szöveg kézi elhelyezése méretezéskor opciót.
kilépéshez.
Ahogy létrehozza a méreteket, mozgathatja a szöveget a méretvonal
mentén. Használja a mutatóeszközt vagy írja be a koordinátákat a
méretvonal és a szöveg helyének megadásához.

Szöveg elhelyezése a méretvonal fölé

elhelyezése területen válassza a Felülre opciót a Függőleges listából.
A módosítások megjelennek a mintaterületen.
kilépéshez.
A méretszöveg megjelenésének beállítása

A méretekben elhelyezhet előtagokat, utótagokat és felhasználó által megadott
szövegeket. Szabályozhatja a méretszövegben használt szöveg stílusát és
formátumát.
A program támogatja a felhasználó által megadott szövegek, a méretstílus által
előállított előtagok és utótagok, és a szoftver által generált egységek együttes
használatát. Például megadható előtagnak egy átmérőjel, utótagként pedig a
mértékegység rövidítése, például a mm. A szöveg ebben az összefüggésben utal
az összes méretszövegre, előtagra és utótagra, elsődleges és alternatív
mértékegységekre, és a tűrésekre. Az Alak- és helyzettűrésezések függetlenül
kerülnek meghatározásra.
A méretszöveget egyszerű karakterláncként kezeli a program, melyet
szövegszerkesztővel hozhat létre és módosíthat.

Szövegstílus vezérlése a méretekben
A méretszöveg megjelenését a Méretstílus-kezelő Szöveg lapján kiválasztott
szövegstílus irányítja. Méretstílus létrehozása közben kiválaszthat egy
szövegstílust, és az aktuális szövegstílus magassági beállításától függetlenül
megadhat egy szövegszínt és szövegmagasságot. Megadhatja a hézagot is az
alap méretszöveg és az azt körülvevő keret között.
A méretezéshez használt szövegstílus ugyanaz, amit a rajzban létrehozott összes
szöveg használ.
További információ: “Szövegstílusok használata” 907. oldal.
Felhasználói szövegek elhelyezése méretekben

Az elsődleges és az alternatív mértékegységekhez megadott előtagokon
és utótagokon kívül megadhat még saját szöveget a méret létrehozásánál.
Mivel az előtag, utótag és a felhasználó által megadott szövegek egyetlen
karakterláncot alkotnak, a szövegszerkesztő segítségével megjeleníthet tűréseket,
és megváltoztathatja a szöveg betűtípusát, méretét és egyéb tulajdonságait.
Ha felhasználói szöveget kíván a méretvonal fölé vagy alá helyezni, használja
a \X elválasztó jelet. A karaktereket megelőző szöveg a méretvonalhoz és fölé
lesz illesztve. A \X karaktereket követő szöveg a méretvonalhoz és alá lesz
illesztve. A méretvonal és a szöveg közötti hézagot a Méretstílus-kezelő Szöveg
lapjának Eltolás a méretvonaltól mezőjébe beírt érték határozza meg.
Példa: Felhasználói szöveg méretekben

Ebben a példában az elsődleges méret értéke 5.08, az alternatív méret értéke
2.00. Az elsődleges mértékegységek a H7/h6 toldalékot, az alternatív
mértékegységek a hüvelyk toldalékot kapják.
A szöveg promptnál a méret létrehozása közben írja be a következő formázó
karakterláncot:
H7/h6\XLásd: 26. megjegyzés\P[ ]
A hegyes zárójelek az elsődleges mértékegységeket, a szögletes zárójelek az
alternatív mértékegységeket jelentik. A \X elválasztja a méretvonal fölötti
szöveget a méretvonal alatti szövegtől. A \P egy bekezdés vége jel.
Az eredményszöveg a következő módon jelenik meg:
5.08 H7/h6
Lásd: 26.
megjegyzés
[2.00 hüvelyk]

Szövegstílus vezérlése a méretekben
1 Kattintson a Méret menü ➤ Méretstílus parancsra.

megjelenése területen válasszon egy szövegstílust.
4 Ha az aktuális szövegstílusnak nincs rögzített magassága, írja be
a méretszöveg magasságát a Szöveg magassága mezőbe.
5 A Tűrések lapon írjon be egy magasságot a tűrés értékeknek a Magasság
léptéke mezőbe.
6 A Szöveg lapon az Eltolás a méretvonaltól mezőbe írjon be egy értéket a
méretszöveg körüli hézaghoz.
7 Válasszon ki egy színt a Szöveg színe mezőből.
kilépéshez.
Méretek értékének beállítása

A méretekben megjelenő értékek számos módon jelenhetnek meg. Azt is
szabályozhatja, hogy a numerikus távolságok hogyan legyenek ábrázolva.
Méretezési egységek megjelenítésének beállítása

A méretek számszerű értékei megjeleníthetők egy egységgel vagy két
mértékegységrendszer szerint. Az első esetben szabályozni lehet a numerikus
értékek ábrázolásának részleteit.
Az elsődleges mértékegység beállítása a méretértékek megjelenítését határozza
meg, beleértve az egység formátumát, a numerikus pontosságot és a
tizedesjegy-elválasztó stílusát. Megadhatja például az átmérő rajzjelet előtagként
az illusztráción látható módon. Minden megadott előtag lecseréli a szoftver
által megjelenített átmérő- és sugárjeleket (Átmérő (unicode 2205) és R stb.).

átmérő jel
Ezek a beállítások elérhetők a Méretstílus-kezelő Elsődleges mértékegység

lapján.
Alternatív mértékegységek megjelenítésének beállítása

Egyszerre két mértékegységrendszerben hozhat létre méreteket. Ezzel a
funkcióval láb és hüvelyk méreteket adhat a metrikus rendszerben készített
rajzokhoz. Az alternatív mértékegységek szögletes zárójelben ([ ]) látszanak a
méretszövegben. Alternatív mértékegységek nem alkalmazhatók
szögméretekhez.
Ha az alternatív mértékegység méretezés be van kapcsolva egy egyenes méret
szerkesztésekor, a méret megkétszereződik a megadott alternatív lépték értékkel.
Ez az érték adja meg az alternatív és az aktuális mértékegységek hányadosának
számát. Az alapértelmezett érték az angolszász mértékegységekhez 25.4, mely
a hüvelykenkénti milliméterek száma. Az alapértelmezett érték a metrikus
mértékegységekhez 0,0394, amely hüvelykek/mm értéket jelent. A tizedes
jegyek száma az alternatív mértékegységek pontosságával van megadva.
Ha az alternatív lépték beállítása például az alapérték, és az alternatív pontosság
0.00, a méret úgy jelenhet meg, mint a következő ábra.

Elsődleges mértékegységek hozzáadása és formázása

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Elsődleges mértékegységek
lapjának Hosszméretek vagy Szögméretek területen válasszon ki egy
mértékegység-formátumot és pontossági értéket az elsődleges
mértékegységhez.
4 A Hosszméretek területen adjon meg valamilyen előtagot vagy utótagot
a megjelenített mérethez.
kilépéshez.
Alternatív mértékegységek hozzáadása és formázása

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Alternatív mértékegységek
lapján válassza ki az Alternatív mértékegységek megjelenítése
jelölőnégyzetet.
4 Az Alternatív mértékegységek lapon
■ Válasszon egy mértékegység-formátumot a listából.
■ Válasszon pontosság értéket az alternatív mértékegységekhez.
■ Adjon meg egy előtagot és utótagot a megjelenített mérethez, beleértve
a szóközt is, ha hézagot kíván hagyni a méret és az előtag, valamint
az utótag között.

kilépéshez.
Méretértékek kerekítése
A méretek és tűrések értékeit kerekítheti.
Minden méretértéket kerekíthet, a szögméreteket kivéve. Ha például egy
0.25 értékű kerekítést határoz meg, akkor valamennyi távolság a legközelebbi
0.25 egységnyi osztáshoz kerekítve jelenik meg. A tizedesjel után megjelenő
jegyek száma az elsődleges és alternatív mértékegységekhez, illetve a tűrésekhez
beállított pontosságtól függ.
alapértelmezett alapértelmezett alapértelmezett

kerekítési érték (0) kerekítési érték 25 kerekítési érték: 1
Méretértékek kerekítése

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Elsődleges mértékegység lapján
a Hosszméretek területen adja meg a kerekítési értéket.
kilépéshez.

A nullák letiltása a méretekben

A méretszövegek számszerű részének kezdeti és záró nulláit letilthatja.
Ha letiltja a tizedes tört méretek esetében használt kezdeti nulla használatát,
a 0.500 érték .500 formában jelenik meg. Mindkettő letiltásakor a 0.5000
eredménye: .5, a 0.0000 pedig 0 lesz.
A táblázat bemutatja mindegyik opció kiválasztásának hatását és példát mutat
az építészeti mértékegység stílusra. Ha a lábat egy tört értékű hüvelyk követi,
akkor nullaként jelenik meg, függetlenül a kiválasztott opciótól. Ezért a 4'-3/4"
méret 4'-0 3/4" méretre alakul.
A láb és hüvelyk mértékegységek nulláinak letiltása
Opció Hatás Példák

Nincs Láb nulláinak megtartása 0'-0 1/2" 0'-6" 1'-0" 1'-0 3/4"
kiválasztott és hüvelyk nulláinak letiltása
opció
0 hüvelyk Nulla hüvelyk letiltása (nulla láb 0'-0 1/2" 0'-6" 1' 1'-0 3/4"
kiválasztva megjelenítése)
0 láb Nulla láb letiltása (nulla hüvelyk 1/2" 6" 1'-0" 1'-0 3/4"
kiválasztva megjelenítése)
0 láb és 0 Nulla láb letiltása 1/2" 6" 1' 1'-0 3/4"

hüvelyk és hüvelyk nulláinak letiltása
kiválasztva
Nullák letiltása méretértékekben

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Elsődleges mértékegység vagy
Alternatív mértékegység lapján a Nullák letiltása területen válasszon
a következő opciók közül:
■ Elöl:Letiltja a kezdő nullákat a decimális értékekben.

■ Hátul:Letiltja a záró nullákat a decimális értékekben.
■ 0 láb:Letiltja a 0 láb megjelenítését a láb és hüvelyk értékekben.
■ 0 hüvelyk:Letiltja a 0 hüvelyk megjelenítését a láb és hüvelyk
értékekben.
kilépéshez.
A tűrések megjelenítése
A tűrések olyan értékek, melyek a mért távolságok lehetséges megváltozását
jelzik. Szabályozhatja, hogy a tűrések megjelenítésre kerüljenek-e, és számos
tűrés stílust választhat.
A tűrés megadja azt a nagyságot, amivel a méret eltérhet a névleges értéktől.
A tűrés megadásával a gyártásnál szabályozni lehet az alakzathoz szükséges
pontossági fokozatot. Egy alakzat az alkatrész jellemző része, például pont,
vonal, tengely vagy felület.
A tűréseket közvetlenül hozzáfűzheti egy méret méretszövegéhez. Ezek a
mérettűrések a méret megengedett legnagyobb és legkisebb méretét jelzik.
Alkalmazhat alaktűréseket is, például alak, profil, irány és kifutás eltérést
jelöléséhez.
A tűrések az elméletileg pontos méretekhez adhatók meg. Ezeket
alapméreteknek nevezik, és egy keret van köréjük rajzolva.
Ha a méretérték eltérhet mindkét irányba, a megadott plusz és mínusz érték
hozzáadódik a méretértékhez, mint tűrés eltérések. Ha az eltérési tűrések
egyenlők, akkor ± jellel jelennek meg, és szimmetrikusnak tekintjük őket.
Egyébként a plusz érték megelőzi a mínusz értéket.

tűrés eltérés szimmetrikus tűrés
eltérés
Ha a tűrések határokkal lettek megadva, akkor a szoftver a felhasználó által

megadott plusz és mínusz értékeket használja a maximum és minimum értékek
kiszámításához. Ezek az értékek lecserélik a méretértéket. Ha korlátokat ad
meg, a felső korlát az alsó fölé kerül.
0.98
0.91
0.56
0.49
Oldalirányú tűrések formázása

Szabályozhatja a tűrésértékek függőleges elhelyezését a fő méretszöveghez
képest. A tűrések igazíthatók a méretszöveg tetejéhez, közepéhez vagy aljához.
felső közép alsó

Akárcsak az elsődleges és alternatív mértékegységeknél, beállíthatja a nullák
letiltását. A nullák letiltásának hasonló az eredménye, mint az elsődleges és
alternatív mértékegységeknél. Ha letiltja a kezdő nullákat, akkor a 0,5
eredménye ,5 lesz, ha letiltja a záró nullákat, a 0,5000 értéke 0,5 lesz.
Lásd még:
“Alak- és helyzettűrések létrehozása” 1017. oldal
Módszerek megadása tűrésekhez
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Méretstílus parancsra.

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Tűrések lapjának Tűrés
formátuma területen válasszon ki egy módot a Mód listából, és hajtsa
végre következő műveletek valamelyikét:
■ Ha a Határok módot választotta, írjon be alsó és felső eltéréseket
az Alsó érték és a Felső érték mezőkbe.
■ Ha szimmetrikus tűréseket választott, az Alsó érték nem érhető el,
mivel csak egy tűrés értéket kell megadni.
■ Ha Tájékoztató módot választ, írjon be egy értéket az Eltolás a
méretvonaltól mezőbe (a Szöveg lapon) a hézag megadására a szöveg
és az azt körülvevő keret között.
kilépéshez.
Nullák illesztése és letiltása a tűrésértékekben


3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Tűrések lapján a Tűrés
formátuma területen válasszon illesztést a Függőleges elhelyezés listából.
4 A nullák letiltásához az elsődleges és az alternatív mértékegységekben,
a Nullák letiltása területen válassza az Elöl opciót a kezdő nullák
letiltásához. Válassza a Hátul értéket a záró nullák letiltásához.
kilépéshez.
Lépték beállítása méretekhez

A rajzban megadhatja a méretek nagyságát. A méretek nagyságának beállítása
függ az elrendezésnél és nyomtatásnál alkalmazott módszertől.
A méretlépték befolyásolja a méretgeometria nagyságát az objektumokhoz
viszonyítva a rajzban. A méretlépték hatással van a mérete elemeinek méretére
is, például a szövegmagasságra és nyílfejméretre, és az eltolásokra, például a
méretsegédvonal kezdőpontok eltolására. Olyan értékre kell beállítani ezeket
a méreteket és eltolásokat, amik az aktuális nyomtatási méretet ábrázolják. A
méretlépték nem alkalmazza az általános léptéktényezőt a tűrésekhez és a mért
hosszakhoz, koordinátákhoz és szögekhez.
A méret lépték beállítása függ a rajz elrendezésétől. Három módszer használatos
a méretek létrehozására egy rajzi elrendezésben.
■ Modelltérbeli méretek a modelltérben történő nyomtatáshoz.

Hagyományos módszer egyetlen nézetet tartalmazó rajzokhoz. A
nyomtatáskor helyesen léptékezett méretek létrehozásához állítsa a
DIMSCALE rendszerváltozót a kívánt nyomtatási lépték inverzére. Ha például
a nyomtatási lépték 1/4, a DIMSCALE rendszerváltozó értékét 4-re kell
beállítani.
■ Modelltérbeli méretek a papírtérben történő nyomtatáshoz. Az
AutoCAD 2002 verzió előtt ez volt az előnyben részesített módszer komplex,
többnézetes rajzok esetében. Akkor használja ezt a módszert, amikor a
rajzban levő méretekre egy másik rajz (xref) hivatkozik, vagy amikor
izometrikus méreteket hoz létre 3D izometrikus nézetekben. Annak
elkerülésére, hogy az egyik elrendezésbeli nézetablakának méretei egy másik
Lépték beállítása méretekhez | 987

elrendezésbeli nézetablakában is megjelenjenek, hozzon létre egy méretezési
fóliát mindegyik elrendezésbeli nézetablakhoz, mely le van fagyasztva az
összes másik elrendezésbeli nézetablakában. A papír térbeli elrendezésében
történő megjelenítéshez automatikusan meghatározott méretek
létrehozásához állítsa a DIMSCALE rendszerváltozó értékét 0-ra.
■ Méretezés elrendezésekben. Ez a legegyszerűbb méretezési módszer.
A méretek papírtérben jönnek létre modelltérbeli objektumok kiválasztásával
vagy tárgyraszter helyek megadásával a modelltérbeli objektumokon.
Alapértelmezésben a papírtérméretek és a modelltér-objektumok közötti
asszociativitást kezeli a program. Nincs szükség további léptékezésre a
papírtér elrendezésben létrehozott méretekhez: a DIMLFAC és a DIMSCALE
rendszerváltozók alapértelmezett 1,0000 értékét nem szükséges módosítani.
MEGJEGYZÉS Amikor asszociatív méretek segítségével papírtérben méretez

modelltérbeli objektumokat, a program automatikusan egyenként beállítja a méretértékeket
az összes nézetablak megjelenítési léptékéhez. Ez a beállítás együtt érvényes a DIMLFAC
változó aktuális beállításával, és a LISTA parancs méretstílus felülírásként értelmezi. Nem
asszociatív méreteknél kézzel kell beállítani a DIMLFAC változót.
Lásd még:
“Rajzolás, méretezés és megjegyzések a modelltérben” 222. oldal
Az általános méretezési lépték beállítása

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Illesztés lapján a
Méretobjektumok léptéke területen írjon be egy értéket a globális
léptéknek.
kilépéshez.

Méretezési lépték beállítása az elrendezések modelltérbeli méreteihez

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Illesztés lapján a
Méretobjektumok léptéke területen válassza a Méretek léptékezése az
elrendezéshez (p.tér) opciót.
kilépéshez.
Méretezési lépték beállítása méretek létrehozásához egy elrendezésben
1 Válassza az elrendezés lapot a papírtérre váltáshoz.

2 Méretek papírtérben, a helyes modelltér méretértékekkel történő
létrehozásához használjon tárgyraszter módokat a modelltérbeli pontok
kijelöléséhez a papírtérből, vagy válassza ki közvetlenül az objektumokat.
A DIMLFAC rendszerváltozó megváltoztatható, hogy a hosszúságértékek
angolszász és metrikus mértékegységrendszer közötti konvertálása
szükséges.
Méretek létrehozása
Minden szabványos típusú méretet létrehozhat.
Hosszméretek létrehozása
Hosszméreteket vízszintes, függőleges, és illesztett méretvonalakkal hozhat
létre. Ezek a hosszméretek megtörhetők vagy létrehozhatók egyben.
Méretek létrehozása | 989

Áttekintés a hosszméretek létrehozásáról
A Hosszméretek lehetnek függőlegesek, vízszintesek, vagy illesztettek.
Az illesztett méreteknél a méretvonal párhuzamos a méretsegédvonalak
kezdőpontjai közötti (képzeletbeli vagy valódi) egyenessel. A bázisvonalas
(vagy párhuzamos) és a folyamatos (vagy lánc) méretek egymást követő méretek
sorozata, amik a hosszméreten alapulnak.
Mind a négy illusztrációban a méretsegédvonalak az 1. pont és a 2. pont
megadásával lettek kijelölve. A méretvonal helye a 3. pontra kattintással került
megadásra.
3
1 1
2 2
3
vízszintes függőleges
1 1
3
3
2
2
illesztett 315 fokkal elforgatott
A hosszméretek létrehozásánál módosíthatja a szöveg tartalmát, a szöveg szögét

vagy a méretvonal szögét.
Vízszintes és függőleges méretek létrehozása

Méreteket csak a megadott objektumok vagy helyek vízszintes vagy függőleges
komponenseinek segítségével hozhat létre.
A program automatikusan a megadott segédvonal-kezdőpontoknak vagy a
kiválasztott objektum helyének megfelelően alkalmaz vízszintes vagy függőleges
méretet. Ezek azonban felülírhatók a méret létrehozásakor úgy, hogy

meghatározza, hogy a méret vízszintes vagy függőleges legyen. A következő
ábrán például alapértelmezésben vízszintes méret kerül megrajzolásra, hacsak
függőlegeset nem adnak meg.
40
vízszintes méret függőleges méret megadva

alapértelmezés szerint
létrehozva
Vízszintes vagy függőleges méretek létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Hosszirányú parancsra.

2 A méretezni kívánt objektum kiválasztásához nyomja meg az ENTER
billentyűt, vagy adja meg az első és második segédvonal kezdőpontját.
3 A méretvonal helyzetének meghatározása előtt felülírhatja a méretezés
irányát és szerkesztheti a szöveget, a szöveg szögét vagy a méretvonal
szögét.
■ A segédvonalak forgatásához írja be az f (forgatás) karaktert, majd
adja meg az elforgatás szögét.
■ A szöveg szerkesztéséhez írja be: b (bekezdéses szöveg). A Bekezdéses
szöveg szerkesztőben javítsa ki a szöveget. Kattintson az OK
nyomógombra.
A hegyes zárójeleken (<>) belüli módosítás vagy annak felülírása
megváltoztatja vagy törli a szoftver által kiszámított méretértéket. A
zárójelek elé vagy mögé beírt szöveg a méretérték elé vagy mögé kerül.
■ A szöveg elforgatásához írja be a d (Dőlésszög) karaktert. Ezután írja
be a szöveg szögét.
4 Határozza meg a méretvonal helyét.
Parancssor: MÉRETHOSSZ

Illesztett méret létrehozása
Olyan méreteket is létrehozhat, melyek párhuzamosak a megadott helyekkel
vagy objektumokkal.
Az illesztett méretekben a méretvonal párhuzamos a segédvonalak
kezdőpontjaival. Az alábbi ábra az illesztett méretezésre mutat példákat.
A kiválasztott objektum (1) és a méret helye (2) lett megadva. A segédvonalak
megrajzolása automatikus.
2 2
1
Illesztett méret létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Illesztett parancsra.

3 Mielőtt megadja a méretvonal helyét, módosíthatja a szöveget, vagy
megváltoztathatja a szöveg szögét. A hegyes zárójeleken (<>) belüli
módosítás vagy annak felülírása megváltoztatja vagy törli a szoftver által
kiszámított méretértéket. A zárójelek elé vagy mögé beírt szöveg a
méretérték elé vagy mögé kerül.
■ Ha bekezdést szeretne a szövegbe helyezni, írja be: b(bekezdéses
szöveg). A Bekezdéses szöveg szerkesztőben javítsa ki a szöveget.
■ Ha egysoros szövegként szeretné szerkeszteni a szöveget, írja be: s
(Szöveg). Ellenőrizze a szöveget a parancssorban, majd nyomja meg
az ENTER billentyűt .
■ A szöveg elforgatásához írja be a d (Dőlésszög) karaktert. Ezután írja
be a szöveg szögét.

Parancssor: MÉRETILLESZT
Bázisvonalas és láncméretek létrehozása

A bázisvonalas méretek az azonos bázisvonalról induló méretek. A láncméretek
az egymás után következő méretek. A bázisvonalas és láncméretek létrehozása
előtt készítenie kell egy hossz-, illesztett vagy szögméretet. A bázisvonalas
méreteket az előzőleg létrehozott méret után, egyenként, sorba haladva
hozhatja létre.
.457 .488 .554
Mind a bázisvonalas, mind a láncméretek az előző méretsegédvonal alapján

készülnek, hacsak nem ad meg egy másik pontot bázispontként.
Bázisvonalas hosszméret létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Bázisvonalas parancsra.

Alapértelmezés szerint az új bázisvonalas méret első segédvonala az
utolsónak létrehozott hosszméret kezdete. A program a második
méretvonal megadását kéri.
2 Használjon tárgyrasztert a második méret-segédvonal kezdőpontjának
kiválasztásához, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt egy méret
bázisméretként történő kiválasztásához.
A szoftver automatikusan elhelyezi a második méretvonalat a
Méretstílus-kezelő Vonalak és nyilak lapjának Méretvonalak távolsága
mezőjében megadott távolságra.

3 Használjon tárgyrasztert a következő méretsegédvonal kezdőpont
megadására.
4 Folytassa szükség szerint a méretsegédvonal kezdőpontok kiválasztását.
Parancssor: MÉRETBVONAL
Láncméretek létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Folytatás parancsra.

A program az első segédvonal kezdeteként a második segédvonal kezdetét
használja.
2 Használjon tárgyrasztereket további méretsegédvonal kezdőpontok
megadásához.
Parancssor: MÉRETFOLYTAT
Elforgatott méretek létrehozása

Az elforgatott méretek esetében a méretvonal a segédvonal-kezdőpontokhoz
képest valamilyen szöggel elforgatva kerül elhelyezésre. Az ábra egy példát
mutat az elforgatott méretre. A példában a méret elforgatásához megadott
szög egyenlő a nyílás szögével.

Elforgatott méretek létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Hosszirányú parancsra.

3 A méretvonal elforgatásához írjon fo (Forgat) karaktereket. majd adja
meg a méretvonal szögét.
Parancssor: MÉRETHOSSZ
Méretek létrehozása dőlt segédvonalakkal

Méretvonalakat létrehozhat olyan segédvonalakkal is, melyek nem merőlegesek
a méretvonalaikra.
A méretsegédvonalak a méretvonalra merőlegesen jönnek létre. Amennyiben
a méretsegédvonalak a rajz más objektumaival zavarnák egymást, a szögeik
megváltoztathatók a méret megrajzolása után.
Az új méretekre nincs hatással a meglévő méretek megdöntése.

Méretsegédvonalak megdöntése
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Döntött parancsra.

2 Jelölje ki a méretet.
3 Írjon be egy szögértéket vagy adjon meg két pontot.
Parancssor: MÉRETEDIT
Sugárméretek létrehozása
A sugárméretek az ívek és körök sugarának beméretezésére szolgálnak
középvonalakkal vagy középpontjelekkel, vagy anélkül.
A sugárméreteknek két típusa van.
■ A MÉRETSUGÁR parancs egy ív vagy kör sugarát méri meg, majd a

méretszöveget az R előtaggal együtt jeleníti meg.

■ A MÉRETÁTMÉRŐ parancs egy ív vagy kör átmérőjét méri meg, majd a
méretszöveget egy ármérő szimbólummal együtt jeleníti meg.
Vízszintes méretszöveg megadásakor, ha a sugár méretvonal szöge 15 foknál

nagyobb a vízszinteshez képest, egy szögtörés jön létre a méretszöveg mellett,
melynek hossza megegyezik a nyílfej hosszával.
Középvonalak és középpontjelek vezérlése

A méretstílus beállításaitól függően a középpontjelek és középvonalak
automatikusan létrejönnek az átmérő és sugárméretezések megadásakor. Csak
akkor jönnek létre, ha a méretvonal a körre vagy az íven kívülre esik. A
középvonalak és középpontjelek közvetlenül a MÉRETKÖZÉP paranccsal
hozhatók létre.
középvonalak
mérete
középpontjel
középvonalak
A középvonalak és középpontjelek mérete és láthatósága a Méretstílus

módosítása párbeszédpanel Jelek és nyilak lapjának Középjelek területén
vezérelhető. Ez a beállítás elérhető a DIMCEN rendszerváltozó segítségével is.
A középvonal mérete a középvonal kört vagy ívet elhagyó szakaszának hossza.
Ugyanakkor ez a méret megegyezik a középjel és a középvonal kezdete között
található távolsággal is.
A középpontjel mérete a kör vagy ív középpontja és a középpontjel végpontja
közötti távolság.

Megtört sugárméretek létrehozása
A MÉRETTÖRT paranccsal megtört sugárméretek, ún. “rövidítve ábrázolt
sugárméretek” hozhatók létre, amelyben az ív vagy kör középpontja a lapon
kívülre esik, ezért az nem ábrázolható valós helyén. A méret kezdőpontja egy
sokkal kényelmesebb helyen határozható meg, ez az eljárás a középpont helyének
felülírása.
0
R30
A megtörés alapértelmezett szöge a Méretstílus módosítása párbeszédpanel

Jelek és nyilak lapjának Sugárméret megtörése területén szabályozható.
0
R30
méretvonal
45°
megtörési szög
segédvonal
A megtört sugárméretezés létrehozása után a töréspont és a középpont helyének

felülírása az alábbiak szerint történhet:
■ Fogók alkalmazása sajátosságok mozgatására

■ Sajátosságok helyének módosítása a Tulajdonságok paletta segítségével
■ A NYÚJT parancs használata
MEGJEGYZÉS A megtört sugárméretek az AutoCAD 2006 verzió előtti szoftverekben

megtekinthetők, de nem szerkeszthetők. Ha nagymértékű változtatásokat eszközöl a
kapcsolódó geometriában, a megtört sugárméretezés eredménye kiszámíthatatlan lehet.

Lásd még:
“Méretszövegek illesztése segédvonalakra” 969. oldal
Átmérőméret létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Átmérő parancsra.

2 Válassza ki az ívet vagy a kört a méretezéshez.
3 Adjon meg opciókat szükség szerint:
■ A méretszöveg szerkesztéséhez írja be az s (Szöveg) vagy b (többsoros
szöveg) karaktert. A hegyes zárójeleken (<>) belüli módosítás vagy
annak felülírása megváltoztatja vagy törli a szoftver által kiszámított
méretértéket. A zárójelek elé vagy mögé beírt szöveg a méretérték elé
vagy mögé kerül.
■ A méretszöveg szögének módosításához írja be a d (Dőlésszög)
karaktert.
Parancssor: MÉRETÁTMÉRŐ
Sugárméret létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Sugár parancsra.

2 Válasszon ki egy ív, kör vagy íves vonallánc-szakaszt.
vagy mögé kerül.
■ A méretszöveg szögének szerkesztéséhez írja be a d (Dőlésszög)
karaktert.

Parancssor: MÉRETSUGÁR
Megtört sugárméretezés létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Megtört parancsra.

2 Válasszon ki egy ív, kör vagy íves vonallánc-szakaszt.
3 Adja meg a méretezés kezdőpontját (a középpont helyének felülírását).
4 Adjon meg egy pontot a méretvonal szögéhez és a méretszöveg helyéhez.
5 Adjon meg egy további pontot a méret töréspontjaként.
Parancssor: MÉRETTÖRT
Középvonalak automatikus létrehozása sugárméretek mentén

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Jelek és nyilak lapján
a Középjelek területen jelölje ki a Vonal rádiógombot. A módosítások
megjelennek a mintaterületen.
4 A méret mezőbe írja be a középvonal méretét.
Középvonalak vagy középpontjelek létrehozása ívekhez és körökhöz

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanel Jelek és nyilak lapján
a Középjelek területen jelölje ki a Vonal rádiógombot. A módosítások
megjelennek a mintaterületen.
4 A méret mezőbe írja be a középvonal méretét.
5 Kattintson a Méretezés menü ➤ Középpontjel parancsra.
6 Válasszon egy ívet vagy kört.
Parancssor: MÉRETKÖZÉP
Szögméretek létrehozása
A szögméretek két vonal vagy három pont által megadott szöget jelölnek.
Egy kör két sugara közötti szöget is beméretezéséhez válassza ki a kört és adja
meg a szög végpontjait. Más objektumok esetén válassza ki az objektumokat,
majd adja meg a méret helyét. Megadhat szögméretet a szög csúcspontja
és végpontjai segítségével. A méret létrehozásakor módosíthatja a szöveg
tartalmát és igazítását a méretvonal megadása előtt.
MEGJEGYZÉS Bázisvonalas és lánc szögméreteket létrehozhat meglévő szögméretekhez

képest relatívan. A bázisvonalas és lánc szögméretek 180 fokra vagy kevesebbre vannak
korlátozva. 180 foknál nagyobb bázisvonalas vagy lánc szögméretek megalkotásához
használjon fogó szerkesztést, ezáltal nyújtva egy meglévő bázisvonalas vagy láncméret
segédvonalának helyét.
Méretvonalak
Ha egy szög meghatározása két nem párhuzamos egyenes segítségével történik,
a méretvonal a két vonal között ível át. Ha a méretvonal íve nem találkozik
az egyik vagy mindkét méretezett vonallal, a program egy vagy több
segédvonalat rajzol a méretvonallal történő metszéshez. Az ív mindig a 180
foknál kisebb szöget fogja át.

Körök és ívek méretezése
Ha egy szög megadásához egy ívet vagy kört vagy három pontot használ, a
szoftver megrajzolja a két segédvonal közötti méretvonalívet. A program
a méretsegédvonalakat a szög végpontjaitól az ívelt méretvonalig húzza.
kör vonalak vonalak megadott csúcspont
A méretvonal íve számára megadott hely határozza meg a méretezett szög

irányát.
Szögméretek létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Szög parancsra.

■ Kör méretezéséhez válassza ki a kört a szög első végpontjánál, majd
adja meg a szög második végpontját.
■ Minden más objektum méretezéséhez válassza ki az első vonalat,
majd válassza ki a második vonalat.

vagy mögé kerül.
■ A méretszöveg szögének szerkesztéséhez írja be a d (Dőlésszög)
karaktert.
4 Határozza meg az ívelt méretvonal helyét.

Parancssor: MÉRETSZÖG
Koordinátaméretek létrehozása
A koordinátaméretek megadják a merőleges távolságot a bázisnak nevezett
kezdőponttól egy méretezett alakzatig, például egy furatig egy alkatrészben.
Ezek a méretek csökkentik a hibalehetőséget, mivel az alakzatok helyének
meghatározása mindig a bázishoz képest történik.
koordinátaméretek
A koordinátaméretek egy X vagy Y értékből és egy mutatóvonalból állnak. Az

X irányú koordináták egy alakzat bázistól mért távolságát jelentik az X tengely
mentén. Az Y irányú koordináta az Y tengely menti távolságot méri. Ha megad
egy pontot, a program automatikusan meghatározza, hogy az X- vagy Y-bázisú
koordinátaméret. Ezt automatikus koordinátaméretnek nevezik. Ha a távolság
nagyobb az Y értéknél, a méret az X értéket méri. Egyébként pedig az Y értéket
méretezi.
Y koordináta
X koordináta

A szoftver az aktuális FKR abszolút koordinátaértékét használja a
koordinátaértékek meghatározásához. A koordinátaméretek létrehozása előtt
a felhasználó általában visszaállítja az FKR kezdőpontot a bázishoz.
FKR origó
A méretszöveg a koordináta mutatóvonalhoz kerül igazításra, függetlenül

az aktuális méretstílus által meghatározott szöveg irányától. Elfogadhatja
az alapértelmezett szöveget vagy módosíthatja azt.
Koordinátaméretek létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Ordináta parancsra.

2 Ha egyenes koordináta mutatókra van szükség, kapcsolja be az Orto
módot.
3 Az Adja meg az objektum helyét promptnál adja meg egy pont helyét.
4 Írja be az x (Xméret) vagy y (Yméret) karaktert.
Ezt a lépést kihagyhatja, ha meggyőződik róla, hogy a koordinátamutató
végpont közel függőleges egy X bázis estében vagy közel vízszintes egy
Y bázis estében.
5 Adja meg a koordináta-mutató végpontot.
Parancssor: MÉRETKOORD
Ívhossz méretek létrehozása

Az ívhossz méretek egy ív vagy egy vonallánc ív szakaszának hosszát határozzák
meg.
Az ívhossz méretek általános felhasználási területe például egy bütyök körüli
mozgás hosszának vagy egy kábel hosszának meghatározása. A hossz- és

szögméretektől történő megkülönböztetés érdekében az ívhossz méretek
alapértelmezés szerint egy ív szimbólummal jelennek meg.
1.60
Az ív szimbólum (más néven kalap vagy sapka) általában a méretszöveg felett

vagy előtt jelenik meg. Az elhelyezés stílusát a Méretstílus-kezelő segítségével
lehet meghatározni. Az elhelyezés stílusa az Új méretstílus vagy a Méretstílus
módosítása párbeszédpanel Jelek és nyilak lapján módosítható.
Az ívméretek segédvonalai merőlegesek vagy sugárirányúak lehetnek.
0.90 0.97
88° 94°
MEGJEGYZÉS A segédvonalak csak akkor lehetnek merőlegesek, ha az ív bezárt szöge

kisebb 90 foknál.
Ívhossz méret létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Ívhossz parancsra.

2 Válasszon ki egy ív- vagy íves vonallánc-szakaszt.
Parancssor: MÉRETÍV

A rajz összes meglévő részét módosíthatja egyenként, vagy méretstílusok
használatával.
Új méretstílusok alkalmazása meglévő méretekre

Meglévő méreteket különböző méretstílusok alkalmazásával módosíthat.
Ha változtat valamit egy méretstílusban, választhat, hogy frissítésre kerüljenek-e
a méretstílushoz rendelt méretek.
Méret létrehozásakor a program az aktuális méretstílust használja. A méret
megtartja a méretstílust, hacsak nem alkalmaz hozzá egy másik méretstílust,
vagy nem állít be méretstílus-felülírást.
Meglévő méreteket különböző méretstílusok alkalmazásával módosíthat.
Ha változtat valamit egy méretstílusban, választhat, hogy frissítésre kerüljenek-e
a méretstílushoz rendelt méretek.
Visszaállíthat egy meglévő méretstílust vagy alkalmazhatja az aktuálisat,
beleértve valamennyi méretstílus felülírást a kiválasztott méretekhez.
Az aktuális méretstílus alkalmazása meglévő méretekhez
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Aktuális parancsra.

2 Válassza ki a méreteket, amiket frissíteni kíván az aktuális méretstílusra.
Méretstílus visszaállítása

2 A Méretstílus-kezelőben válassza ki a visszaállítani kívánt méretstílust.
Kattintson az Aktuálissá tétel gombra.

Másik módszer
■ Kattintson a Stílusok eszköztár Méretstílusok vezérlője nyilára, és válasszon

ki egy méretstílust.
Méretstílus felülírása
A méretstílusok felülírásának segítségével ideiglenesen egy méretezési
rendszerváltozót az aktuális méretstílus megváltoztatása nélkül módosíthat.
A méretstílus-felülírások az aktuális méretstílus egyes beállításainak módosításai.
Ez egyenértékű a méretezési rendszerváltozó megváltoztatásával az aktuális
méretstílus módosítása nélkül.
A méretstílus-felülírásokat megadhatja egyedi méretekhez vagy az aktuális
méretstílushoz.
■ Önálló méreteknél szükség lehet felülírásokra a méretsegédvonalak

letiltásához vagy a szöveg módosításához és a nyílfej elhelyezéséhez úgy,
hogy különböző méretstílusok létrehozása nélkül se takarják a rajz
geometriáját.
■ Emellett az aktuális méretstílus számára is beállíthatók felülírások. Mindegyik
méret, amit egy stílusban létrehoz, tartalmazza a felülírásokat mindaddig,
amíg nem törli a felülírásokat, nem menti a felülírásokat egy új stílusba,
vagy egy másik stílust nem állít be aktuálisnak. Ha például a
Méretstílus-kezelőben a Felülírás nyomógombra kattint, és a Vonalak lapon
megváltoztatja a segédvonalak színét, az aktuális méretstílus változatlan
marad. Az új szín értéke viszont tárolódik a DIMCLRE rendszerváltozóban.
A következő méret, aminek méretsegédvonala van, az új színnel jön létre.
Elmentheti a méretstílus felülírásokat egy új méretstílusként.
Néhány mérettulajdonság az egész rajzra vagy a méretek egy adott típusára

érvényes, állandó méretstílus-beállításként használható. Más tulajdonságok
inkább az egyes méretekhez tartoznak, és sokkal hatékonyabban alkalmazhatók
felülírásként. Egy rajzban például általában egyféle nyílfejtípust használnak,
ezért a nyílfejtípust a méretstílus részeként érdemes definiálni. A
méretsegédvonalak letiltása viszont legtöbbször csak egyedi esetekben kerül
alkalmazásra, erre alkalmasabb a felülírás.
Meglévő méretek módosítása | 1007

Számos lehetőség van méretstílus felülírások beállítására. Módosíthatja
az opciókat a párbeszédpanelekben, vagy megváltoztathatja a rendszerváltozó
beállításokat a parancssorban. A felülírás fordítottja a módosított értékek
eredeti értékekre történő visszaállítása. A felülírások az éppen létrehozott
méretre, és az adott stílust használó későbbiekben létrehozott méretekre
kerülnek alkalmazásra a felülírás megszüntetéséig vagy egy másik méretstílust
aktiválásáig.
Példa: Méretstílus-felülírás módosítása a parancssorban

Felülírhatja az aktuális méretstílust méret létrehozása közben, ha beírja
bármelyik méretezési rendszerváltozó nevét valamelyik promptnál. Ebben a
példában a méretvonal színe változik meg. A változtatás kihat az összes később
létrehozandó méretre, amíg a felülírás megszüntetéséig vagy egy másik
méretstílus aktiválásáig.
Parancs: mérethossz
Adja meg az első segédvonal kezdőpontját vagy <válasszon objektumot>: dimclrd
Írjon be új értéket a méretváltozónak <blokk>: 5
Adja meg az első segédvonal kezdőpontját vagy <válasszon objektumot>: Adja meg az
első segédvonal kezdőpontját vagy válasszon egy objektumot a méretezéshez
Méretstílus-felülírások beállítása

2 A Méretstílus-kezelőben a Stílusok listában válassza ki a méretstílust,
amihez felülírást kíván készíteni. Kattintson a Felülírás opcióra.
3 Az Aktuális stílus felülírása párbeszédpanelben végezze el a méretstílus
módosításait a megfelelő lapok kiválasztásával.
4 Kattintson az OK nyomógombra a Méretstílus-kezelőhöz történő
visszatéréshez.
A megadott méretstílus felülírások felsorolásra kerülnek a stílus leírásában.
Méretstílus-felülírások alkalmazása

2 A Méretstílus-kezelőben kattintson a Felülírás nyomógombra.
3 Az Aktuális stílus felülírása párbeszédpanelben adja meg a stílus
felülírásokat. Kattintson az OK nyomógombra.
A szoftver a <stílus felülírásokat> a Méretstílus-kezelő párbeszédpanelben
jeleníti meg a méretstílus neve alatt. A méretstílus felülírások létrehozása
után a méretstílusok módosításával és más méretstílusokkal történő
összehasonlításával folytathatja a munkát, a felülírásokat pedig
átnevezheti vagy törölheti.
Méretszöveg megváltoztatása
Ha létrehozott egy méretet, elforgathatja a meglévő szöveget, vagy lecserélheti
egy új szövegre. Elmozgathatja a szöveget egy másik helyre vagy vissza az
eredetire, mely az aktuális méretezési stílusban van megadva. Az alábbi ábrán
az eredeti elhelyezkedés a méretvonal fölött középen van.
méretszöveg elforgatva méretszöveg visszakerült

a kezdő pozícióba
Ha elforgat vagy elmozgat egy méretszöveget, először adja meg a változtatás

értékét, például elforgatáshoz a forgatási szöget. Ha elmozdítja a méretszöveget,
a méret is elmozdul.
Elmozdíthatja a méretszöveget a méretvonal mentén balra, jobbra vagy középre,
vagy bármilyen irányba a méretsegédvonalakon belül és kívül. A leggyorsabb
és legegyszerűbb módszer erre a fogók használata. He felfelé vagy lefelé

mozgatja a szöveget, a szöveg a méretvonalhoz viszonyított aktuális vízszintes
illeszkedése nem változik meg, így a méret- és segédvonalak ennek megfelelően
módosulnak. A következő ábra bemutatja szöveg mozgatását lefelé és jobbra.
A szöveg függőlegesen középen marad a méretvonalhoz képest.
18.93 18.93
szöveg függőlegesen a szöveg jobbra és a
középre igazítva a segédvonalakon kívülre
méretvonalon mozgatásának eredménye
Lásd még:
“Méretszövegek beállítása” 969. oldal
Méretszöveg forgatása
1 Kattintson a Méret menü ➤ Szöveg igazítása ➤ Szög parancsra.

2 Válassza ki a szerkeszteni kívánt méretet.
3 Írjon be egy új szöget a szöveghez.
Parancssor: MÉRETSZEDIT
Méretszöveg eredeti pozícióba helyezése
1 Kattintson a Méret menü ➤ Szöveg igazítása ➤ Szög parancsra.

2 Válassza ki a méretszöveget, amit vissza kíván helyezni az eredeti
pozíciójába.

Meglévő méretszöveg lecserélése egy új szöveggel
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Objektum ➤ Szöveg ➤ Szerkesztés

parancsra.
2 Jelölje ki azt a méretszöveget, melyet módosítani kíván.
3 A Bekezdéses szöveg szerkesztőben adja meg az új méretszöveget.
Szöveg eszköztár
Parancssor: DPEDIT
Szöveg mozgatása a méretvonal bal oldalára
1 Kattintson a Méret menü ➤ Szöveg igazítása ➤ Balra parancsra.

2 Jelölje ki a méretet.
A méretszöveg balra lesz igazítva a méretvonal mentén, a segédvonalakon
belül. Választhatja a Középre vagy Jobbra opciókat a szöveg középre vagy
jobbra mozgatásához a méretvonalon.
Méretvonal-hézag beállítása bázisvonalas és láncméretekhez

3 A méretstílus módosítása párbeszédpanel Vonalak lapján a Méretvonalak
területen írja be a Méretvonalak távolsága mezőbe a méretvonalak közötti
eltolás távolságot bázisvonalas és láncméretekhez.

kilépéshez.
Méretsegédvonal kezdőpont eltolásának módosítása

3 A Méretstílus módosítása párbeszédpanelben a Vonalak lapon
a Segédvonalak területen adja meg az új értéket az Eltolás a kezdőponttól
mezőben.
kilépéshez.
Méretgeometria módosítása
A fogó szerkesztés a méretelemek megváltoztatásának leggyorsabb és
legegyszerűbb módja. A méretek szerkesztésének módja a méret
asszociativitásától függ.
A méreteket a szerkesztési parancsokkal és a fogó szerkesztés segítségével
változtathatja meg. A méretek módosítása legegyszerűbben fogók használatával
valósítható meg. A méretek szerkesztésének módja a méret asszociativitásától
függ.
Asszociatív méretek módosítása

Az asszociatív méretek megtartják asszociativitásukat a méretezett
objektumokhoz, ha a méret és a csatolt geometria is kiválasztásra került, és

egyetlen parancs működött. Ha például egy méretet és a hozzá csatolt
geometriát mozgatták, másolták, vagy kiosztották ugyanabban a parancsban,
mindegyik méret megtartja az asszociativitását a megfelelő geometriával.
Bizonyos körülmények között a méretek automatikusan elveszítik
asszociativitásukat, például a következő esetekben:
■ Ha a csatolt geometriai objektum törlésre került

■ Ha a csatolt geometriai objektum egy Boole-művelet, például az EGYESÍT
vagy KIVON parancs része
■ Ha fogó műveletet használtak egy méret nyújtására a méretvonalával
párhuzamosan
■ Ha a csatolás a geometriai objektumhoz Látszólagos metszés tárgyraszter
használatával lett megadva, és a geometriai objektum elmozdult, így a
látszólagos metszés már nem létezik
Más esetekben a méret részben csatolttá válhat. Ha például egy hosszméretet

csatolnak két objektum végpontjához, és az objektumok egyike törlésre kerül,
a maradék asszociáció megmarad. A csatolást elvesztett hosszméret végpontja
csatolható egy másik geometriai objektumhoz a DIMREASSOCIATE parancs
segítségével.
MEGJEGYZÉS A program figyelmeztető üzenetet jelenít meg, ha egy méret elveszíti

asszociativitását.
Nem asszociatív méretek módosítása

Nem asszociatív méreteknél a méretezett objektumok szerkesztésekor a
meghatározó méretdefiníciós pontokat is ki kell választani, ellenkező esetben
a méret nem frissül. A definíciós pontok a méretek helyét határozzák meg.
Például egy méret nyújtásához be kell venni a megfelelő definíciós pontokat
a kiválasztási halmazba. A definíciós pontok kiválasztását leegyszerűsíti a fogók
bekapcsolásával és az objektumok kiválasztásával, így a fogók kiemelésre
kerülnek.
A definíciós pontok mindegyik mérettípushoz jelölve vannak a következő
ábrákon. A méretszöveg felezőpontja egy definíciós pont minden
mérettípushoz.

Hossz: a méretsegédvonal kezdőpontjai,
valamint az első segédvonal és a
méretvonal metszéspontja
Átmérő: a kijelölt pont és az azzal Sugár: a kijelölt Koordináta:

szemben lévő pont pont és a az alakzat helye
középpont és mutató
végpontja
Hárompontos szög: a szög Kétpontos szög: a méretsegédvonal

csúcspontja, a méretsegédvonal kezdőpontja és a méretvonal íve
kezdőpontja, és a méretvonal íve
Ha nem jelenik meg szöghöz tartozó csúcspont, a szoftver a szöget alkotó

vonalak végén definíciós pontokat helyez el. A kétvonalas szöget bemutató
példában a program egy definíciós pontot helyez el a méretezett ív
középpontjában.
MEGJEGYZÉS A definíciós pontok egy nem nyomtatható fólián, a DEFPOINTS nevű

fólián találhatóak.
Szétvetett méretek módosítása

A szétvetett méreteket a többi objektumhoz hasonlóan módosíthatja, mivel
a szétvetett méret a következő típusú elkülönülő objektumok gyűjteménye:

vonalak, 2D tömörek és szövegek. Néha szükséges lehet egy méret szétvetésére
a módosításhoz, például egy méretvonal vagy segédvonal megtöréséhez. Ha
egy méretet szétvetettek, nem lehet azt újra csatolni a méretobjektumhoz.
Lásd még:
“Méretgeometria szabályozása” 963. oldal
Méretek csatolásának módosítása

Számos olyan körülmény adódhat, amikor a méretek asszociativitását meg
kell változtatnia, beleértve a korábbi verziókban készített méretek asszociatívvá
tételét.
Sok esetben szükség lehet a méretek asszociativitásának módosítására, például
a következő esetekben:
■ Azoknak a méretcsatolásoknak újradefiniálása, amik jelentősen módosultak.

■ Asszociativitás adása olyan méreteknek, amik részben elvesztették
az asszociativitásukat.
■ Asszociativitás hozzáadása korábbi formátumú rajzok méreteihez.
■ Asszociativitás eltávolítása olyan rajzok méreteiből melyeket, az AutoCAD
2002 verziónál korábbi verziókban használnak, de nem szeretnék proxy
objektumok jelenlétét a rajzokban.
Méretek újracsatolása különböző objektumokhoz

A DIMREASSOCIATE paranccsal kiválaszthat egy vagy több méretet,
és végigmehet minden méret segédvonalának a kezdőpontján. Mindegyik
méretsegédvonal kezdőponthoz megadhat egy új csatolási pontot egy geometriai
objektumon. A csatolási pontok meghatározzák a méretsegédvonalak
csatlakozási helyét a geometriai objektumokon.
MEGJEGYZÉS Amikor létrehoz vagy módosít asszociatív méreteket, lényeges, hogy a

csatolási pontjaikat körültekintően határozza meg, így a későbbiekben végzett tervezési
módosításnál a módosított geometriai objektumok módosítani fogják a hozzájuk csatolt
méreteket is.
A DIMREASSOCIATE parancs használatakor egy jelző jelenik meg, amely

megmutatja, hogy a méret egymást követő méret-segédvonalainak kezdőpontja
asszociatív-e vagy sem. Egy bekeretezett X azt jelenti, hogy a pont csatolt egy
objektum helyével, míg a keret nélküli X azt jelenti, hogy az a pont nincs
asszociálva objektumhoz. A segédvonal-kezdőpont új hozzárendelésének
specifikáláshoz használjon objektumraszter, vagy nyomja meg az ENTER
billentyűt a következő segédvonal-kezdőpontra történő lépéshez.

MEGJEGYZÉS A jelölés eltűnik, ha eltol vagy nagyítást végez az egérgörgővel.
Nem asszociatív méretek módosítása asszociatívra

Megváltoztathatja a rajzban az összes nem asszociatív méreteket asszociatív
méretekre. Az összes nem asszociatív méret megadásához használja a
GYKIJELÖL parancsot, majd a MÉRETÚJRACSATOL parancsot a méretek közötti
mozgáshoz úgy, hogy mindegyiket egy geometriai objektumon található
helyhez társítja.
Asszociatív méretek módosítása nem asszociatívra

Megváltoztathatja a rajzban az asszociatív méreteket nem asszociatív méretekre.
Az összes asszociatív méret kijelöléséhez válassza ki a GYKIJELÖL parancsot,
majd a MÉRETLEVÁLASZT paranccsal konvertálja őket nem asszociatív
méretekké.
Lásd még:
“Asszociatív méretek” 958. oldal
“Rajz mentése korábbi fájlformátumba”
Méret asszociatívvá tétele vagy újracsatolása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Méretek újracsatolása parancsra.

2 Válasszon ki egy vagy több méretet a csatoláshoz vagy újracsatolásához.
■ Adja meg a méretsegédvonal-kezdőpont új helyét.
■ Írja be a v karaktert és válasszon egy geometriai objektumot, amihez
a méretet csatolja.
■ Nyomja meg az ENTER billentyűt a következő segédvonal-kezdőpontra
történő ugráshoz.
■ Nyomja meg az ESC billentyűt a parancs befejezéséhez az addig
létrehozott összes csatolás megtartásával.
4 Ismételje meg az előző lépést szükség szerint.
Parancssor: MÉRETÚJRACSATOL
Méret asszociativitásának törlése
1 A parancssorba írja be: MÉRETLEVÁLASZT

2 Válasszon ki egy vagy több méretet, amelyek asszociativitását törölni
kívánja, majd nyomja meg az ENTER billentyűt.
Alak- és helyzettűrések létrehozása

Az alak- és helyzettűréseket az alakzatok, profilok, tájolások, helyek és kifutások
elfogadható eltéréseinek meghatározásaként adhatja hozzá.
Az alak- és helyzettűrésezés áttekintése

Az alak- és helyzettűrések az alakzatok, profilok, irányok, helyek és kifutások
elfogadható eltéréseinek megadására szolgálnak. Az alak- és helyzettűrésezést
az alaktűrés-keretekben adhatja meg. Az alaktűrés-keretek tartalmazzák az
egyes méretekhez tartozó összes tűrésinformációt. Az alaktűrések létrehozhatók
mutatóvonalakkal vagy azok nélkül, attól függően, hogy a TŰRÉS vagy a
MUTATÓ parancsot használja.
Az alaktűrés-keretek egy vagy több sorból állnak. Az első keret egy alakjelet
tartalmaz, amely azt az alakot jelöli, amelyhez a tűrést előírja. Ez lehet például
helyzet, profil, alak, irány vagy ütés. A forma tűrések az egyenesség, sík felület,
körkörösség és hengeresség ellenőrzését teszik lehetővé, valamint a vonalak
és felületek profiljait határozzák meg. Az ábrán szereplő tulajdonság a pozíció.
tűrésérték
anyagterjedelem a tűrésben
első, második és
harmadik
bázishivatkozási betűk
nem kötelező átmérőjel

anyagterjedelem az
irányokban
alakjel – ebben az esetben az
egyenesség
Alak- és helyzettűrések létrehozása | 1017

A legtöbb szerkesztőparancsot használhatja az alaktűrés-keretek módosítására,
melyeket tárgyraszter módok használatával is beilleszthet, továbbá fogók
használatával is módosíthat.
MEGJEGYZÉS A méretektől és mutatóvonalaktól eltérően az alaktűrések nem

csatolhatók objektumokhoz.
Alaktűrések létrehozása
1 Kattintson a Méretezés menü ➤ Tűrés parancsra.

2 Az Alak- és helyzettűrésezés párbeszédpanelben kattintson az első
négyzetre a Jel felirat alatt, és válasszon egy jelet a beillesztéshez.
3 Az 1. tűrés területen kattintson az első fekete mezőre egy átmérőjel
beszúrásához.
4 A szövegmezőbe írja be az első tűrésértéket.
5 Anyagterjedelem megadásához (választható) kattintson a második fekete
mezőre és kattintson egy jelre az Anyagterjedelem párbeszédpanelben.
6 Az Alak- és helyzettűrésezés párbeszédpanelben egy második tűrésérték
(választható) ugyanúgy adható meg, mint az első tűrésérték.
7 A 1. bázis, 2. bázis és 3. bázis feliratok alatti mezőkbe írja be a bázisok
betűjelét.
8 Kattintson a fekete mezőre anyagterjedelem jel beillesztéséhez.
9 A Magasság mezőbe írja be a kívánt magasságot.
10 Kattintson a Kilépő tűrésmező mezőre a jel beillesztéséhez.
11 A Bázisbetű mezőben adjon egy bázist.
13 Jelölje ki az alaktűrés-keret helyét a rajzban.
Parancssor: TŰRÉS
Alaktűrés létrehozása mutatóval
1 A parancssorba írja be: mutató

2 Adja meg a mutató kezdőpontját.

3 Adja meg a mutató második pontját.
4 Nyomja meg kétszer az ENTER billentyűt a Méretjelölés beállítások
5 Írja be a t karaktert (Tűrés), és hozzon létre egy alaktűrés-keretet.
Az alaktűrés-keret a mutató végpontjához csatlakozik.
Parancssor: MUTATÓ
Anyagterjedelem
Az anyagterjedelem-jelek az olyan alakzatokra vonatkoznak, melyek mérete
eltérhet az előírttól.
A második részben a tűrésérték található. A tűrés típusától függően a
tűrésértéket megelőzi egy átmérő jel és követi egy anyagterjedelem-jel.
Az anyagterjedelem-jelek az olyan alakzatokra vonatkoznak, melyek mérete
eltérhet az előírttól:
■ A legnagyobb anyagterjedelem (M rajzjel, más néven MMC) esetén az alakzat

a határok biztosította legnagyobb anyagmennyiséget tartalmazza.
■ A legnagyobb anyagterjedelem esetén, a furatok minimális átmérővel
rendelkeznek, a csapok viszont maximális átmérővel.
■ A legkisebb anyagterjedelem (L rajzjel, más néven LMC), az alakzat a határok
biztosította legkisebb anyagmennyiséget tartalmazza.
■ LMC esetén a furatok maximális átmérővel rendelkeznek, a csapok viszont
minimális átmérővel.
■ A Mérettől függetlenül (az S jel, másképpen RFS) azt jelenti, hogy az alakzat
bármilyen méretű lehet a megadott határokon belül.
Bázisreferenciák
A tűrésértékeket a keretekben maximum három lehetséges bázisbetű és azok
módosító jelei követik. A bázis olyan elméletileg pontos pont, tengely vagy
sík, amelytől kiindulva a méretezést végre lehet hajtani, és a méreteket
ellenőrizni is lehet. Általában két vagy három kölcsönösen merőleges sík
valósítja meg legjobban ezt a feladatot. Ezek együttes neve báziskeret.
A következő ábrán az alkatrész méreteinek ellenőrzésére szolgáló báziskeret
látható.

második
koordinátasík harmadik
koordinátasík
első koordinátasík
Kilépő tűrésmező
A kilépő tűrésmező a helyzettűrések mellé adható meg a tűrések pontosításához.
A kilépő tűrésmező például egy beillesztett alkatrész merőlegességének
tűrésmezőjét vezérli.
A kilépő tűrésmező jelét (
) egy magasságérték előzi meg, mely meghatározza a minimális kilépő

tűrésmezőt. A vetített toleranciazóna magassága és szimbóluma a sajátosságot
szabályozó keret alatt jelenik meg, ahogy azt a következő ábra mutatja.
Összetett tűrések
Az összetett tűrések segítségével egy alakzat, vagy eltérő tulajdonságokkal
rendelkező alakzatok ugyanazon geometriai jellemzője számára két tűrést lehet
megadni. Az egyik tűrés az alakzatok elrendezésére, a másik pedig az

elrendezésen belüli alakzatok tűrésére vonatkozik. Az egyes alakzatok tűrése
sokkal több megkötést tartalmaz, mint az elrendezés tűrése.
A következő ábrán az A és B koordinátasíkok metszésvonala határozza meg
azt a koordinátatengelyt, ahonnan az elrendezés elhelyezkedése számítható.
A alapsík
B alapsík
Egy összetett tűrés megadhatja furatkör átmérőjét és az egyes furatok átmérőjét

is, ahogy az a következő ábrán látható.
0.375
Amikor összetett tűréseket ad egy rajzhoz, meg kell adnia az alaktűrés-keret

első sorát, majd ki kell választania ugyanazt az alakjelet az alaktűrés-keret

második sora számára. Az A geometriai jel keret mindét vonal fölé kiegészült.
Ezután hozhatja létre a tűrésjelek második sorát.

Alkatrész 8
Rajzok nyomtatása és közzététele
29. fejezet Rajzok előkészítése nyomtatás és közzététel céljából

30. fejezet Rajzok nyomtatása
31. fejezet Rajzok közzététele
1023
1024
Rajzok előkészítése
nyomtatás és közzététel
céljából
29
Ebben a fejezetben
■ Gyors áttekintés – Rajzok
nyomtatása és közzététele
■ Oldalbeállítások megadása
A rajzot oldalbeállítások megadásával kell előkészítenie a
■ Az elrendezések beállítása az
nyomtatásra és közzétételre. Ezek a beállítások az elrendezéssel Elrendezés létrehozása varázsló
használatával
együtt kerülnek tárolásra a rajzfájlban. Ha egy elrendezés már
■ PCP vagy PC2 beállítások
létrehozásra került, módosíthatók a hozzá tartozó importálása az elrendezésbe
■ Elnevezett oldalbeállítások
oldalbeállítások, vagy más másik oldalbeállítás alkalmazható létrehozása és használata
rájuk. ■ Elnevezett oldalbeállítások és

lapkészletek együttes használata
1025
Gyors áttekintés – Rajzok nyomtatása és közzététele
Egy rajz előkészítése nyomtatásra vagy közzétételre több, a rajz kimenetét
definiáló beállítás megadását teszi szükségessé. Ezek a beállítások menthetők
elnevezett oldalbeállításként.
Az Oldalbeállítás kezelő segítségével egy elnevezett oldalbeállítást több
elrendezésre alkalmazhat. Lehetősége van továbbá egy elnevezett oldalbeállítás
importálására egy másik rajzból, majd alkalmazására az aktuális rajz
elrendezéseire.
Ha ugyanazokat a kimeneti opciókat kívánja megadni számos elrendezés vagy

lap számára, használjon elnevezett oldalbeállításokat.
Oldalbeállítások megadása
Az oldalbeállítások az elrendezésekhez kapcsolódnak, és a rajzfájlban kerülnek
tárolásra. Az oldalbeállításokban megadott beállítások meghatározzák a végső
kimenet megjelenését és formátumát.
Oldalbeállítások áttekintése
Az oldalbeállítások a nyomtatási eszközökre vonatkozó és más beállítások
gyűjteménye, melyek hatással vannak a végső kimenet megjelenésére és
formátumára. Ezek a beállítások módosíthatók, és alkalmazhatók más
elrendezésekre.
Miután elkészítette a rajzot a Modell lapon, hozzákezdhet a nyomtatni kívánt
elrendezés létrehozásához egy elrendezés lap kiválasztásával. Amikor először
1026 | Fejezet 29 Rajzok előkészítése nyomtatás és közzététel céljából

választ ki egy elrendezési lapot, egyetlen nézetablak kerül megjelenítésre.
Szaggatott vonal jelzi a papír nyomtatható területét az aktuálisan beállított
papírméret és nyomtató mellett.
Az elrendezés beállítása után meg kell adnia az elrendezés oldalbeállításait,
amely tartalmazza a nyomtatási eszközök beállításait és olyan más beállításokat,
amelyek befolyásolják a kimenet megjelenését és formátumát. Az
oldalbeállításban megadott beállítások a rajzfájlban kerülnek tárolásra az
elrendezéssel. Az oldalbeállításokat bármikor módosíthatja.
Alapértelmezés szerint minden megkezdett elrendezés rendelkezik egy társított

oldalbeállítással. Egy elrendezés akkor számít megkezdettnek, ha az
oldalbeállításban megadott papírmérete nem 0 x 0. Egy elrendezéssel együtt
mentett oldalbeállítást alkalmazhat egy másik elrendezésre. Ez új oldalbeállítást
hoz létre az elsővel azonos beállításokkal.
Amennyiben az Oldalbeállítás kezelőt meg kívánja jeleníteni minden új
elrendezés elkezdésekor, jelölje be a Beállítások párbeszédpanel Képernyő
lapján az Oldalbeállítás kezelő megjelenítése új elrendezésekhez jelölőnégyzetet.
Ha nem kíván automatikusan nézetablakot létrehozni minden egyes új
elrendezéshez, törölje a Beállítások párbeszédpanel Képernyő lapjának
Nézetablak létrehozása új elrendezésekben jelölőnégyzet kijelölését.
Egy elrendezés oldalbeállításainak módosításához
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melynek oldalbeállításait

módosítani szeretné.
2 Kattintson a Fájl menü ➤ Oldalbeállítás parancsra.
Oldalbeállítások megadása | 1027

3 Az Oldalbeállítás kezelő Oldalbeállítások területén válassza ki a
módosítani kívánt oldalbeállítást.
4 Kattintson a Módosítás nyomógombra.
5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanelben módosítsa a szükséges beállításokat.
6 Az Oldalbeállítás kezelőben kattintson a Bezárás nyomógombra.
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal bármely elrendezés lapra. Kattintson
az Oldalbeállítás kezelő menüpontra.
Egy elrendezés elnevezett oldalbeállításának másik oldalbeállításhoz történő

alkalmazásához
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, amelyhez egy másik

elrendezés oldalbeállításait kívánja alkalmazni.
3 Az Oldalbeállítás kezelő Oldalbeállítások területén válasszon ki egy
elnevezett oldalbeállítást, melyet a rajzterületen kiválasztott
oldalbeállításra alkalmazni szeretne.
Nyomtató vagy Plotter kiválasztása elrendezéshez

Elrendezés létrehozásakor ki kell választania egy nyomtató- vagy plottereszközt
az Oldalbeállítás párbeszédpanelen, hogy az elrendezés kinyomtatásra kerüljön.

Egy eszköz kiválasztása után megtekintheti az eszköz nevét és helyét, és
megváltoztathatja az eszköz konfigurációját.
Az Oldalbeállítás párbeszédpanelben kiválasztott nyomtató vagy plotter
meghatározza az elrendezés nyomtatható területét. Ezt a nyomtatható területet
a szaggatott vonal jelöli az elrendezésben. Ha megváltoztatja a papírméretet
vagy a nyomtatót vagy plottereszközt, az megváltozathatja a rajzoldal
nyomtatható területét.
Lásd még:
“Nyomtató vagy plotter kiválasztása” 1062. oldal
“A PC3 fájl eszköz- és dokumentum-beállításainak módosítása” a Meghajtóprogramok
és perifériák kézikönyve kiadványban
Nyomtató vagy Plotter kiválasztása elrendezéshez
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melyhez nyomtatót vagy

plottert szeretne megadni.
5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területén válasszon
ki egy nyomtatót vagy plottert a listából. Kattintson az OK gombra.
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal az elrendezés lapra, és válassza
az Oldalbeállítás kezelő menüpontot.
Egy oldalbeállításban megadott nyomtató vagy plotter konfigurációjának

megváltoztatása
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melyhez nyomtatót vagy

plottert szeretne megadni.

5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területén kattintson
a TulajdonságOK gombra.
6 A Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő párbeszédpanelben változtassa meg
a szükséges beállításokat. Kattintson az OK gombra.
7 Az Oldalbeállítás párbeszédpanelen kattintson az OK gombra.
Az elrendezés papírméretének kiválasztása

A papírméretet egy szabványos listából választhatja ki. A listában elérhető
papírméretet az elrendezéshez aktuálisan kiválasztott nyomtatási eszköz
határozza meg. Amennyiben a nyomtató raszter kimenetre van konfigurálva,
akkor a kimeneti méretet képpontokban kell megadni. A
nyomtatókonfiguráció-szerkesztő segítségével hozzáadhat felhasználói
papírméreteket, melyek a nyomtatókonfigurációs (PC3) fájlban kerülnek
tárolásra.
Amennyiben rendszernyomtatót használ, akkor a papírméretet a Windows
Vezérlőpultban beállított alapértelmezett dokumentumbeállítások határozzák
meg. Új elrendezés létrehozásakor az alapértelmezett papírméret az
Oldalbeállítás párbeszédpanelben jelenik meg. Amennyiben az Oldalbeállítás
párbeszédpanelben megváltoztatja a papírméretet, az új papírméretet a program
elmenti az elrendezéssel, és felülírja a nyomtatókonfiguráció (PC3) fájlban
elmentett méreteket.
Lásd még:
“A PC3 fájl eszköz- és dokumentum-beállításainak módosítása” a Meghajtóprogramok
és perifériák kézikönyve kiadványban

Papírméret megadása az elrendezés számára
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, amely papírméretét be

szeretné állítani.
5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Papírméret területén válasszon ki egy
papírméretet a legördülő listából, majd kattintson az OK gombra.
A nyomtatókonfiguráció-szerkesztő elindítása
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Plotterkezelő parancsra.

2 A Plotterkezelő párbeszédpanelben kattintson duplán arra a PC3 fájlra,
melynek a konfigurációját módosítani kívánja.
Megjelenik a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő.
Parancssor: PLOTTERKEZELŐ
Felhasználói papírméret hozzáadása

3 A Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő párbeszédpanel Eszköz- és
dokumentumbeállítások lapján kattintson duplán a Felhasználói
papírméretek és kalibráció elemre a kalibráció és papírméret beállítások
4 Válassza a Felhasználói papírméretek elemet.

5 A Felhasználói papírméretek területen kattintson a Hozzáadás
nyomógombra.
6 A Felhasználói papírméret varázsló Első lépés lapján válassza
az Alapértékek opciót. Kattintson a Tovább gombra.
7 A Médiahatárok lap Egység listájából válassza ki a papírméretre vonatkozó
hüvelyk vagy milliméter pontot.
Méret nélküli raszterfájl nyomtatásakor (ilyen például a BMP vagy TIFF)
a rajz mérete képpontokban, nem hüvelykben vagy milliméterben adható
meg.
8 A Szélesség és Magasság mezőkben adja meg a papír szélességét
és magasságát. Kattintson a Tovább gombra.
MEGJEGYZÉS Az egyes plotterek nyomtatási területét a plotter papírrögzítőinek
helyzete és a tollak mozgásterülete határozza meg. Ha a Felhasználói papírméret
varázsló által ajánlott papírméreteknél nagyobb papírméretet készít, ellenőrizze,
hogy a plotter képes-e az új méretek kirajzolására.
9 A Nyomtatható terület oldal Felső, Alsó, Bal és Jobb opciói segítségével

adja meg a nyomtatható területet. Kattintson a Tovább gombra.
10 A Papírméret neve lapon írja be a papírméret nevét. Kattintson a Tovább
gombra.
11 A Fájl neve lapon írja be a PMP-fájl nevét.
12 A Befejezés lapon adja meg, hogy a papír forrása Lapadagoló vagy Tekercs
legyen.
13 Kattintson a Tesztoldal nyomtatása nyomógombra a felhasználói
papírméret ellenőrzéséhez.
Az nyomtat egy keresztet a papírméret, és egy téglalapot a nyomtatandó
terület meghatározásához. Ha a téglalap valamelyik éle nem látható,
növelje a nyomtatási területet.
14 Kattintson a Befejezés nyomógombra a Felhasználói papírméret
varázslóból történő kilépéshez.
Felhasználói papírméret hozzáadása meglévő papírméretek alapján


3 A Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő, Eszköz- és dokumentumbeállítások
lapján kattintson duplán a Felhasználói papírméretek és kalibráció elemre
a kalibráció és papírméret beállítások megjelenítéséhez.
5 A Felhasználói papírméretek területen kattintson a Hozzáadás
nyomógombra.
6 A Felhasználói papírméret varázsló Első lépés lapján válassza a Létező
méret alapján opciót.
7 A már meglévő, szabványos papírméretek listájából válasszon ki egy
olyan papírméretet, melynek alapján a felhasználói papírméret el fog
készülni.
8 Kövesse a “Felhasználói papírméret hozzáadása ” 1031. oldal található
utasításokat a Felhasználói papírméret varázsló folytatásához.
Az új papírméret nem szabványos, hanem felhasználói méret lesz.
Felhasználói papírméret módosítása

5 A Felhasználói papírméretek listából válasszon egy papírméretet.
Kattintson a Módosítás gombra.
6 A Felhasználói papírméret varázslóban módosítható a papírméret,
nyomtatási terület, az egyéni papírméret, a nevek, valamint a források.

Felhasználói papírméret törlése

5 A Felhasználói papírméretek listából válasszon egy papírméretet.
Szabványos papírméret módosítása

4 Válassza a Szabványos papírméretek (nyomtatási terület) módosítása
elemet.
5 A Szabványos papírméretek módosítása területen válassza ki a módosítani
kívánt papírméretet. Kattintson a Módosítás nyomógombra.
6 A Felhasználói papírméret varázslóban módosítsa igény szerint
a nyomtatási terület méretét. Kattintson a Befejezés nyomógombra a
Felhasználói papírméret varázslóból történő kilépéshez.
Elrendezés nyomtatási területének beállítása

A Modell lap és elrendezés lapok nyomtatása esetén egyaránt beállítható
a nyomtatási terület. Megadható, hogy mi kerüljön a lapra. Új elrendezés
létrehozásakor az alapértelmezett Nyomtatási terület beállítás az Elrendezés.
Az Elrendezés beállítás használatával a program a megadott papír nyomtatási
területén belül található összes objektumot kinyomtatja.

A Képernyő Nyomtatási terület beállítás minden, a rajzban megjelenített
objektumot kinyomtat. A Terjedelem Nyomtatási terület beállítás minden, a
rajzban látható objektumot kinyomtat. A Nézet Nyomtatási terület beállítás
egy elmentett nézetet nyomtat ki. Az Ablak Nyomtatási terület beállítás
segítségével meghatározható a nyomtatandó terület.
Lásd még:
“A rajz nyomtatandó részének meghatározása” 1063. oldal
A nyomtatási terület és a megjelenítés beállítása
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, amely nyomtatási területét

be szeretné állítani, és megjelenítését igazítani szeretné.
5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtatási terület területen válassza
ki a következő opciók egyikét:
■ Elrendezés:A papír nyomtatható terület területén belül lévő minden
objektumot kinyomtat. Ez az opció kizárólag az elrendezés lapokról
érhető el.
■ Határok:Az aktuális háló határait nyomtatja ki. Ez az opció kizárólag
a Modell lapról érhető el.
■ Terjedelem:A rajz összes objektumát kinyomtatja.
■ Képernyő:A rajzterület összes megjelenített objektumát kinyomtatja.
■ Nézet:Elmentett nézetet nyomtat ki. Válasszon ki egy elnevezett
nézetet a listából.
■ Ablak.A megadott objektumokat nyomtatja ki. Válassza ki az Ablak
elemet, majd adja meg a kinyomtatni kívánt területet. Kattintson az
Ablak nyomógombra a megadott terület módosításához.

Elrendezés nyomtatási eltolásának beállítása

Egy rajzlap nyomtatható területét a kiválasztott kimeneti eszköz határozza
meg, és szaggatott vonal ábrázolja az elrendezésben. Ha megváltoztatja a
kimeneti eszközt, megváltozhat a nyomtatható terület.
Az nyomtatási eltolás a nyomtatási terület eltolását adja meg a nyomtatható
terület bal alsó sarkához (az origóhoz) vagy a papír éléhez képest, a Beállítások
párbeszédpanel Nyomtatás és közzététel lapján található Nyomat eltolásának
megadása a következőhöz képest opció beállításának függvényében. A
Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatás eltolása területe zárójelben jeleníti meg
a megadott nyomtatási eltolást.
A geometriát papíron az X és Y eltolási mezőkben pozitív vagy negatív számot
megadva tolhatja el. Ez azonban azt eredményezheti, hogy a nyomtatási terület
vágva lesz.
Ha nem az egész elrendezést kívánja kinyomtatni, középre is igazíthatja
a nyomatot a papíron.
alap pozíció
nyomtatás 0,0 kezdőponttal
a papír bal alsó sarka
nyomtatás -1.0, -0.5 kezdőponttal
Elrendezés nyomtatási eltolásának beállítása
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melynek nyomtatási eltolását

be szeretné állítani.

5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtatás eltolása területén adjon
meg értéket az X vagy az Y vagy mindkét opcióhoz. Kattintson az OK
gombra.
Az elrendezés nyomtatási léptékének beállítása

A rajz kinyomtatásához megadható egy pontos lépték, vagy a kép a papírhoz
igazítható.
Az elrendezések nyomtatása általában 1:1 arányban kerül léptékezésre. Az
elrendezés más arányú léptékezéséhez adja meg az elrendezés nyomtatási
léptékét az Oldalbeállítás vagy a Nyomtatás párbeszédpanelen. Ezeken a
párbeszédpaneleken kiválaszthat egy léptéket a listából, vagy beírhatja a
léptéket.
MEGJEGYZÉS A léptékek listáját a LÉPTÉKLISTASZERK parancs segítségével

módosíthatja.
Egy korábbi vázlat újbóli átnézésekor nem mindig fontos a pontos lépték. A
Papírlapra illesztés beállítás segítségével az elrendezést a papíron még elférő
legnagyobb méretben nyomtathatja ki.
Lásd még:
“Rajzolás, méretezés és megjegyzések a modelltérben” 222. oldal
Nyomtatás léptékének megadása az elrendezésben
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melynek nyomtatási léptékét

be szeretné állítani.

5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtatás léptéke területén válasszon
ki egy léptéket a Lépték legördülő listából.
Az alapértelmezett lépték elrendezés nyomtatásakor 1:1. Felhasználói
nyomtatási lépték beállításához adjon meg értékeket a Hüvelyk vagy
Milliméter mezőkben, és az Egységek mezőben. A mértékegység típusát
a papírméret határozza meg, de a listában is megváltoztatható.
az Oldalbeállítás menüpontra.
A Papírlapra illesztés opció beállítása nyomtatáskor
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melynek nyomtatási léptékét

a Papírlapra illesztés opcióval kívánja beállítani.
5 A Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtatás léptéke területen válassza ki
a Papírlapra illesztés opciót.
MEGJEGYZÉS Ha a Nyomtatási terület beállítása Elrendezés, akkor nem
választhatja ki a Papírlapra illesztés opciót.

Az elrendezés vonalvastagság-léptékének beállítása

A vonalvastagságokat léptékezheti a nyomtatási léptéknek megfelelően.
A vonalvastagság általában a nyomtatott objektumok vonalainak szélességét
határozza meg, és ezek a vonalvastagságok a nyomtatási léptéktől függetlenül
jelennek meg a nyomtatásban. Az elrendezés kinyomtatásakor a leggyakrabban
használt lépték az alapértelmezett 1:1 lépték. Ha például egy E méretű
elrendezést kell kinyomtatni, amely úgy van léptékezve, hogy ráférjen egy
A méretű papírlapra, a vonalvastagságok úgy is megadhatók, hogy azok léptéke
az új nyomtatási léptékkel legyen arányos.
Lásd még:
Elrendezés vonalvastagságának léptékezése
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melynek vonalvastagságát

léptékezni szeretné.
5 A Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtatás léptéke területen válassza ki
a Vonalvastagságok léptékezése jelölőnégyzetet.
Az aktuális elrendezésben levő vonalvastagságok léptéke a megadott
nyomtatási léptékkel arányos. A Modell lapnál ez a beállítás nem érhető
el.

Nyomtatási stílus táblázat kiválasztása

elrendezéshez
A nyomtatási stílus táblázat a Modell laphoz vagy egy elrendezéshez csatolt
nyomtatási stílusok gyűjteménye. Nyomtatási stílus egyenlő objektum
tulajdonság, hasonló vonaltípushoz és színhez, mely objektumhoz vagy
fóliához rendelhető hozzá. A nyomtatási stílus az objektumok nyomtatási
tulajdonságait állítja be.
Lehetősége van arra is, hogy új nyomtatási stílus táblázatot hozzon létre az
elrendezés oldalbeállításába történő mentésre, vagy módosítson egy meglévő
nyomtatási stílus táblázatot.
Ha a Stílusok megjelenítése opciót választja a Nyomtatási stílus táblázat
(Tollhozzárendelések) területen, az objektumokhoz rendelt nyomtatási stílusok
a kiválasztott elrendezésben kerülnek megjelenítésre.
Lásd még:
“Az objektumok nyomtatásának beállításai” 1068. oldal
Nyomtatási stílus táblázat kiválasztása elrendezéshez
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, amelyhez nyomtatási stílus

táblázatot kíván kiválasztani.
5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtatási stílus táblázat területén
válasszon ki egy nyomtatási stílus táblázatot a listából.

Új nyomtatási stílus táblázat létrehozása elrendezéshez
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melyhez új nyomtatási

stílus táblázatot kíván létrehozni.
válassza ki a lista Új elemét.
6 Kövesse a varázslóban megjelenő utasításokat (a Színfüggő nyomtatási
stílus táblázat hozzáadása vagy az Elnevezett nyomtatási stílus táblázat
hozzáadása varázsló jelenik meg).
Nyomtatási stílus táblázat szerkesztése elrendezéshez
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melynél nyomtatási stílus

táblázatot kíván módosítani.

válassza ki a szerkesztendő nyomtatási stílus táblázatot a legördülő
listából.
6 Kattintson a Szerkesztés nyomógombra.
7 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő párbeszédpanelben végezze el a
szükséges változtatásokat. Kattintson a Mentés és bezárás nyomógombra.
Nyomtatás stílusok megjelenítése elrendezésben
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melynek nyomtatási stílusait

meg szeretné jeleníteni.
válassza ki a Stílusok megjelenítése jelölőnégyzetet.

Árnyalt nézetablak és nyomtatási opciók beállítása

elrendezéshez
Az árnyalt nézetablak és nyomtatási opciók befolyásolják az objektumok
nyomtatását. Az árnyalt nézetablak nyomtatás lehetőséget biztosít a
háromdimenziós tervek megjelenítéséhez. A tervezői szándék közlésének
színvonalát a nézetablakok nyomtatási módjának kiválasztásával, és a felbontási
szintek megadásával emelheti.
Árnyalt nézetablak nyomtatási opciók

Az árnyalt nyomtatás beállításaival megadhatja nyomtatás módját a
Megjelenítés szerint, Drótváz, Takartvonalas vagy Renderelt opciók
használatával.
Az árnyalt nézetablak-nyomtatási beállítások alkalmazhatók minden
objektumra, melyek a nézetablakokban vagy a modelltérben láthatók. Ha az
Árnyalt vagy Renderelt opciót használja, az oldalbeállításban megadott
nyomtatási stílus táblázatok nincsenek hatással a nyomtatásra. A Renderelt
opció használatakor kétdimenziós drótváz objektumok, például a vonalak,
ívek és szövegek, nem látszanak a nyomaton.
MEGJEGYZÉS Az árnyalt nézetablak nyomtatás raszteradatok fogadására képes eszközt

igényel. A legtöbb modern plotter és nyomtató képes raszteradatok fogadására.
Nyomtatási opciók
A következő, elrendezésekhez megadható beállítások befolyásolják az
objektumok nyomtatásának módját.
■ Vonalvastagságok nyomtatása.Az objektumokhoz és fóliákhoz rendelt

vonalvastagságok nyomtatásának megadása.
■ Nyomtatási stílusok alkalmazása.Meghatározza, hogy a rajz
nyomtatása nyomtatási stílusok használatával történjen. Az opció
kiválasztása esetén a program a vonalvastagságokat automatikusan
kinyomtatja. Ha nincs bejelölve az opció, a program nem használja a
nyomtatási stílus felülírásokat, hanem saját tulajdonságaik alapján nyomtatja
ki az objektumokat.
■ Papírtér nyomtatása utoljára.Meghatározza, hogy a modelltér
objektumai a papírtér objektumai előtt kerüljenek nyomtatásra.

■ Takartvonalas nyomtatás.Megadja, hogy a takartvonalak számítása
megtörténjen-e a papírtérbeli nézetablak objektumaira. Ez az üzenet csak
egy elrendezési lap esetében érhető el. Ez a tulajdonság befolyásolja a
nyomtatási előnézetet, az elrendezés megjelenítését azonban nem.
Lásd még:
“Árnyalt nézetablak-nyomtatás beállításai” 1071. oldal
“Nyomtatott objektumok beállításai” 1074. oldal
Árnyalt nézetablak opciók beállítása elrendezéshez
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melyhez árnyalt nézetablak

opciókat szeretne beállítani.
5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Árnyalt nézetablakok beállításai
területen válassza ki a szükséges beállításokat.
Az elrendezés nyomtatási beállításainak megadása
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melyhez nyomtatási

beállításokat szeretne megadni.

5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtatási opciók területén válassza
ki a szükséges beállításokat.
Elrendezés rajztájolásának megadása

A rajz tájolása a papíron a Fekvő és Álló beállítások segítségével adható meg.
A Fekvő beállítás úgy tájolja a rajzot, hogy a papír hosszú oldala vízszintes,
míg az Álló úgy tájolja a papírt, hogy annak rövid oldala vízszintes. A tájolás
megváltoztatásának olyan hatása van, mintha elforgatnánk a lapot a rajz alatt.
A Fekvő és Álló tájolásnál egyaránt bejelölheti a Nyomtatás fejjel lefelé
jelölőnégyzetet, hogy a rajz alját vagy tetejét nyomtassa ki először.
Bár a rajz tájolását az Oldalbeállítás és a Nyomtatás párbeszédpanelben is meg
lehet adni, az Oldalbeállítás módosításait az elrendezésben a program mindig
elmenti és megjeleníti. A Nyomtatás párbeszédpanel beállításai mindössze
egyetlen nyomtatás erejéig írják felül az Oldalbeállítás párbeszédpanelben
megadott beállításokat, és az ilyenkor alkalmazott beállításokat a program
nem menti el az elrendezéshez. A Nyomtatás párbeszédpanel segítségével
alkalmazott beállítások mentéséhez kattintson az Alkalmazás elrendezésre
nyomógombra a Nyomtatás párbeszédpanelen.
Ha megváltoztatja a rajz tájolását, az elrendezés origója az elforgatott
nyomtatási terület bal alsó sarkában marad.
A nyomtatott rajz tájolásának beállítása
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melyhez be kívánja állítani

a rajz tájolását.

5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Rajz tájolása területén végezze el a
■ Vízszintes rajz esetében válassza a Fekvő rádiógombot.
■ Függőleges rajz esetében válassza az Álló rádiógombot.
■ A kép 180 fokos elforgatásához válassza az Álló vagy a Fekvő
rádiógombot, majd jelölje be a Nyomtatás fejjel lefelé jelölőnégyzetet.
Az elrendezések beállítása az Elrendezés létrehozása

varázsló használatával
Az Elrendezés létrehozása varázsló használatával új elrendezést hozhat létre.
Az Elrendezés létrehozása varázslóban meg kell adni az elrendezés beállításait,
úgymint
■ Az új elrendezés nevét
■ Az elrendezéshez társított nyomtatót
■ Az elrendezéshez használt papírméretet
■ A rajz tájolását a papíron
■ A címpecsétet
■ A nézetablakok beállítási információit
■ Az elrendezésbeli nézetablak-konfigurációjának helyét

A varázslóban megadott információt az elrendezés kiválasztásával, az
Oldalbeállítás kezelőnek a Fájl menüből történő kiválasztásával, és az
Oldalbeállítás kezelő Módosítás nyomógombjára kattintva módosíthatja.
Új elrendezés létrehozása a varázsló használatával
1 Kattintson a Beillesztés menü ➤ Elrendezés ➤ Elrendezés varázsló

parancsra.
2 Az Elrendezés létrehozása varázsló oldalain válassza ki az új elrendezés
megfelelő beállításait.
Ezek után az új elrendezés lesz az aktuális elrendezés lap.
Parancssor: ELRENDEZÉSVARÁZSLÓ
PCP vagy PC2 beállítások importálása az elrendezésbe

Ha az AutoCAD Release 14 programban vagy korábbi verziójában létrehozott
rajzokkal dolgozik, importálhat egy PCP vagy PC2 fájlban tárolt beállításokat,
majd alkalmazhatja azokat az aktuális elrendezésre. A .PCP vagy .PC2 fájlokban
elmentett beállítások az alábbiak lehetnek:
■ Nyomtatási terület
■ Elforgatás
■ Papírméret
■ Méretarány
■ Nyomtatás origója
■ Nyomat eltolása
A .PC2 fájl szintén tartalmaz minden olyan, a felbontásra vonatkozó

információt, amely a nyomtató kalibrálása során módosításra került. A
Tollhozzárendelés információ is beolvasható és elmenthető egy nyomtatási
stílus táblázatba a Nyomtatási stílus hozzáadása varázsló használatával.
A nyomtatási eszköz és a toll beállítások információ beolvasása során
használhatja a PCP vagy PC2 nyomtatási beállítások beolvasása varázslót a
beolvasni kívánt beállításokat tartalmazó PCP vagy PC2 fájl kijelöléséhez. Az
importált beállítások bármelyike módosítható az Oldalbeállítás
párbeszédpanelből is.
PCP vagy PC2 beállítások importálása az elrendezésbe | 1047

PCP vagy PC2 beállítások importálása az aktuális elrendezésbe
1 A parancssorba írja be: pkbevarázsló

2 A PCP vagy PC2 nyomtatási beállítások beolvasása varázslóban válassza
az aktuális elrendezésbe beolvasni kívánt beállításokat tartalmazó PCP
vagy PC2 fájlt.
Elnevezett oldalbeállítások létrehozása és használata

A nyomtatási eszköz beállításait és további oldalbeállításokat elnevezett
oldalbeállításokként mentheti, melyek módosíthatók, és más rajzokba
importálhatók.
Létrehozhat elnevezett oldalbeállításokat, és a rajz más elrendezéseire
alkalmazhatja őket. Az elnevezett oldalbeállítások a rajzfájlban kerülnek
mentésre, és más rajzfájlokba importálhatók, illetve alkalmazhatók más
elrendezésekre. Az elnevezett oldalbeállításokat bármikor módosíthatja is. Ha
módosít egy elnevezett oldalbeállítást, eldöntheti, hogy a módosítások az
aktuális elrendezésre kerüljenek-e alkalmazásra, vagy az aktuális rajz összes
elrendezésére, mely az elnevezett oldalbeállítást alkalmazza.
Ha egy elrendezést többféle módon szeretne kinyomtatni, vagy különböző
elrendezésekhez ugyanazokat a kimeneti beállításokat szeretné megadni,
használja az elnevezett oldalbeállításokat.
Egy elrendezéshez több, különböző oldalbeállítást is elmenthet különböző
célból történő nyomtatáshoz. Például létrehozhatja a következő táblázatban
létrehozott oldalbeállításokat a léptékek és papírméretek beállításához.
Oldalbeállítás Leírás
neve
NoScaling Nyomtatás 1:1 méretarányban, A0
méretben
1:2 lépték Nyomtatás 1:2 méretarányban, A2

méretben
Vázlat Vázlatminőségű nyomtatókhoz
Végleges Jó minőségű nyomtatókhoz
Illesztés a papírhoz Illesztés a papírhoz, A méretű lap
Ha megadott egy elnevezett oldalbeállítást egy elrendezéshez, az elrendezés

minden egyes nyomtatásakor vagy közzétételekor, az az elrendezéshez megadott
oldalbeállításnak megfelelően kerül nyomtatásra vagy közzétételre.

Új elnevezett oldalbeállítás létrehozása

2 Az Oldalbeállítás kezelő Oldalbeállítások területén kattintson az Új
gombra.
3 Az Új oldalbeállítás párbeszédpanelben írja be az új oldalbeállítás nevét.
4 Az Alapja mezőben válasszon ki egy oldalbeállítást a listából. A
kiválasztott oldalbeállítás beállításai az Oldalbeállítás párbeszédpanelben
jelennek meg, miután rákattint az OK gombra.
6 Az Oldalbeállítás párbeszédpanelen módosítsa a szükséges beállításokat.
Az új oldalbeállítás az Oldalbeállítás kezelő Oldalbeállítások listájában
jelenik meg.
7 Az új oldalbeállításnak az aktuális elrendezésre történő alkalmazásához
kattintson az Oldalbeállítás kezelő Aktuálissá tétel nyomógombjára.
Egy elnevezett oldalbeállítás alkalmazása egy másik oldalbeállításra
1 Kattintson annak az elrendezésnek a lapjára, melyre elnevezett

oldalbeállítást kíván alkalmazni.
oldalbeállítást a listából.
MEGJEGYZÉS Az olyan oldalbeállítások, melyek nincsenek elnevezve, az
elrendezésének neve mellet jobb vagy bal oldalon szereplő csillaggal jelenik meg az
Oldalbeállítás kezelőben. Egy névtelen oldalbeállítás nem rendelkezik az elnevezett
oldalbeállítások összes funkciójával. Ha például egy névtelen oldalbeállítást állít be
egy másik elrendezés aktuális oldalbeállításaként, az értékek alkalmazásra kerülnek
Elnevezett oldalbeállítások létrehozása és használata | 1049

az elrendezésre. Ha változtatásokat végez az eredeti névtelen oldalbeállításon, a
változások nem kerülnek az elrendezésbe, melyre a névtelen oldalbeállítás
alkalmazásra került.

Új elnevezett oldalbeállítás módosítása

oldalbeállítást a listából.

4 Az Oldalbeállítás párbeszédpanelen végezze el a szükséges módosításokat.

Elnevezett oldalbeállítások importálása másik rajzból

2 Az Oldalbeállítás kezelőben kattintson az Importálás nyomógombra.
3 Az Oldalbeállítás kiválasztása fájlból párbeszédpanelben válasszon ki egy
rajzot, melyből egy vagy több elnevezett oldalbeállítást kíván importálni.
Kattintson a Megnyitás nyomógombra.
4 Az Oldalbeállítások importálása párbeszédpanelen válasszon ki egy vagy
több oldalbeállítást importálásra. Kattintson az OK gombra.
Ha egy oldalbeállítás már létezik a rajzban azonos névvel, újradefiniálhatja
a meglévő oldalbeállítást az importált oldalbeállítással, vagy
megszakíthatja a műveletet.
Az importált oldalbeállítások az Oldalbeállítás kezelő oldalbeállítások
listájában kerülnek megjelenítésre.
MEGJEGYZÉS Egyszerre importálhatja mind a modelltérbeli mind az
elrendezésbeli oldalbeállításokat. Az importált modelltérbeli oldalbeállítások azonban
csak akkor jelennek meg az Oldalbeállítás kezelőben, ha a modell lap aktív volt az
Oldalbeállítás kezelő megnyitásakor. Hasonlóképpen, az importált elrendezésbeli
oldalbeállítások csak akkor jelennek meg az Oldalbeállítás kezelőben, ha az elrendezés
lap aktív volt az Oldalbeállítás kezelő megnyitásakor.
Új elnevezett oldalbeállítás törlése

2 Az Oldalbeállítás kezelő Oldalbeállítások területén kattintson a jobb
gombbal a módosítani kívánt oldalbeállításra. Kattintson a Törlés gombra.
Elnevezett oldalbeállítások létrehozása és használata | 1051

Oldalbeállítások átnevezése

2 Az Oldalbeállítás kezelő Oldalbeállítások területén kattintson a jobb
gombbal az átnevezni kívánt oldalbeállításra. Válassza az Átnevezés
menüpontot.
3 Adjon meg új nevet az oldalbeállítás számára.


Elnevezett oldalbeállítások és lapkészletek együttes

használata
Az elnevezett oldalbeállítások segítségével ugyanazokat a kimeneti beállításokat
adhatja meg egy lapkészlet összes lapja számára.
A Lapkészlet kezelő segítségével az elejéről kezdve hozhat létre egy lapot, majd
alkalmazhat egy elnevezett oldalbeállítást az elrendezésre.
A lapkészlet oldalbeállítás-felülírási (DWT) fájljában tárolt elnevezett
oldalbeállításokat használhat egyetlen lapra vagy egy egész lapkészletre egy
egyszeri közzétételhez.
Lásd még:
“Elnevezett oldalbeállítások létrehozása és használata” 1048. oldal
Elnevezett oldalbeállítás alkalmazása egy elejétől létrehozott lapra
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Lapkészlet megnyitása parancsra.

2 A Lapkészlet megnyitása párbeszédpanelen válasszon ki egy lapkészletet.
3 A Lapkészlet kezelőben kattintson a jobb gombbal a Lapok területre.
Kattintson az Új lap menüpontra.
4 Az Új lap párbeszédpanelben adjon meg egy számot és egy lapcímet.
5 A Lapkészlet kezelő Lapok pontja alatt kattintson duplán az új lapra.
oldalbeállítást a listából. Kattintson az Aktuálissá tétel nyomógombra.
Az elnevezett oldalbeállítások nincsenek csillagok közé foglalva.
Elnevezett oldalbeállítások és lapkészletek együttes használata | 1053

Elnevezett oldalbeállítások alkalmazása felülírásként lapok közzétételekor
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Lapkészlet megnyitása parancsra.

2 A Lapkészlet megnyitása párbeszédpanelen válasszon ki egy lapkészletet.
3 A Lapkészlet kezelő Lapok területen válasszon ki egy lapkészletet,
alkészletet vagy közzétételre szánt lapot.
4 A Lapkészlet kezelőn kattintson a Közzététel nyomógombra.
5 A helyi menüben mozgassa a mutatót a Közzététel az oldalbeállítások
felülírásával menüpontra.
6 Az almenüben kattintson a használni kívánt elnevezett oldalbeállításra.

Rajzok nyomtatása
30
A rajzot létrehozása után többféle formában tárolhatja. A rajz Ebben a fejezetben
kinyomtatása mellett lehetséges egy másik alkalmazás ■ Gyors áttekintés – Nyomtatás
■ Nyomtatás áttekintése
formátumában történő mentés is. Mindkét esetben meg kell
■ Oldalbeállítás használata
adni a nyomtatási beállításokat. nyomtatási beállítások megadására
■ Nyomtató vagy plotter kiválasztása
■ A rajz nyomtatandó részének
meghatározása
■ A papírméret beállítása
■ A rajzok elhelyezése a papíron
■ Az objektumok nyomtatásának
beállításai
■ Nyomtatási kép
■ Nyomtatás más fájlformátumokba
1055
Gyors áttekintés – Nyomtatás
Egyetlen elrendezés vagy egy rajz részletének nyomtatásához használja a
Nyomtatás párbeszédpanelt.
A rajz kimenetének definiálásához használjon elnevezett oldalbeállítást vagy
a Nyomtatás párbeszédpanel oldalbeállításait.
Egynél több rajz kimenetre küldéséhez használja a Közzététel párbeszédpanelt.
Lásd még:
“Gyors áttekintés – Közzététel” 1116. oldal
Nyomtatás áttekintése
A nyomtatással kapcsolatos kifejezések és fogalmak megértése könnyebbé teszi
az első nyomtatás elvégzését a programban.
Plotterkezelő
A Plotterkezelő a számítógépre telepített nem rendszerszintű nyomtatók
konfigurációs (PC3) fájljait kezelő eszköz. Nyomtatókonfigurációs fájlok
®
létrehozhatók Windows rendszernyomtatókhoz is, ha a Windows által
használtaktól eltérő alaptulajdonságokat kíván alkalmazni. A
plotterkonfigurációs beállítások határozzák meg a port információkat, a raszter-
és vektorgrafika minőségét, a papírméreteket és a nyomtató felhasználói
beállításait.
A Plotterkezelőben található Plotter hozzáadása varázsló a plotterkonfigurációk
létrehozásának alapvető eszköze. A Plotter hozzáadása varázslóban a beállított
plotterhez tartozó információk adhatók meg.
Elrendezések
Az elrendezés a kinyomtatott papírlap elektronikus megfelelője. Tetszőleges
számú elrendezés hozható létre. Minden elrendezést külön elrendezés lapon
ment el a szoftver, és saját oldalbeállítás rendelhető hozzájuk.
1056 | Fejezet 30 Rajzok nyomtatása

Azok az elemek, melyek csak a nyomtatott lapon jelennek meg, mint például
a Címpecsétek és a megjegyzések, az elrendezések papírterében van megrajzolva.
A rajzi objektumok létrehozása a modelltérben, a Modell lapon történik. Ezen
objektumok megjelenítése az elrendezésben elrendezésbeli nézetablakok
létrehozásával lehetséges.
Oldalbeállítások
Egy elrendezés létrehozásakor meg kell adni a nyomtatót és a nyomtatás
beállításait (például papírméret és nyomtatási irány). Ez a beállítások egy
oldalbeállításban kerülnek mentésre. Az elrendezések és a Modell lap ezen
beállításai az Oldalbeállítás kezelő párbeszédpanelben is módosíthatók. Az
oldalbeállítások elnevezhetők és elmenthetők, így más elrendezésekhez is
felhasználhatók.
Ha az Oldalbeállítás párbeszédpanelben nincs megadva az összes beállítás az
elrendezés létrehozásakor, közvetlenül a nyomtatás előtt is megadhatók az
oldal beállításai. Nyomtatáskor lehetőség van az oldalbeállítások felülírására
is. Az új oldalbeállítás felhasználható csak az aktuális nyomtatáshoz, vagy el
is menthető.
Nyomtatási stílusok
A nyomtatási stílus azt vezérli, hogy az objektum vagy fólia milyen nyomtatási
tulajdonságokkal (vonalvastagság, szín, kitöltési minta) legyen kinyomtatva.
A Nyomtatási stílus táblázat a nyomtatási stílusok egy csoportját tartalmazza.
A Nyomtatási stílus kezelő egy ablak, amely a programban elérhető összes
nyomtatási stílus táblázatot mutatja.
Kétféle nyomtatási stílus létezik: színfüggő és elnevezett. Egy rajz csak egyféle
nyomtatási stílus táblázatot használhat. A táblázatok átkonvertálhatók egyik
fajtából a másikba. A rajz által használt nyomtatási stílus táblázat megadása
után lehetőség van annak módosítására is.
Színfüggő nyomtatási stílus táblázatok esetében az objektum színe határozza
meg a nyomtatás módját. Ezek a nyomtatási stílus táblázatok egy .ctb
kiterjesztésű fájlban kerülnek elmentésre. A színfüggő nyomtatási stílusokat
nem lehet közvetlenül objektumokhoz rendelni. A nyomtatás beállításai
az objektum színének megváltoztatásával módosíthatók. Például a rajz összes
vörös színű objektuma azonos módon kerül kinyomtatásra.
Az elnevezett nyomtatási stílus táblázatok a közvetlenül az objektumokhoz
és fóliákhoz rendelt nyomtatási stílusokat használják. Ezek a nyomtatási stílus
táblázatok egy .stb kiterjesztésű fájlban kerülnek elmentésre. Használatuk
lehetővé teszi, hogy színtől függetlenül az egyes objektumok különbözőképpen
legyenek kinyomtatva.
Nyomtatás áttekintése | 1057

Nyomtatási pecsétek
A nyomtatási pecsétek olyan szövegsorok, melyek a nyomtatásban
megjelennek. Azt, hogy ez a szöveg hol jelenjen meg a nyomtatásban, a
Nyomtatási pecsét párbeszédpanelen lehet megadni. Kapcsolja be ezt a beállítást
meghatározott nyomtatási információk — például rajznév, elrendezésnév,
dátum és idő stb. — hozzáadáshoz bármely eszközön kinyomtatott rajzhoz.
Választhatja a nyomtatási pecsét információ naplófájlba mentését a rajzban
történő megjelenítés helyett vagy mellett.
MEGJEGYZÉS Ha a rajzfájlt vagy rajzsablon fájlt egy oktatási verzióval készítették, akkor
a nyomtatás mindig a következő nyomtatási pecséttel történik: AUTODESK TERMÉK
OKTATÁSI VERZIÓJÁVAL KÉSZÜLT. Az oktatási verzióval létrehozott, de kereskedelmi
verzióban használt blokkok és xrefek is az oktatási nyomtatási pecsét nyomtatását fogják
eredményezni.
Lásd még:
“A felhasználói tulajdonságok súgójának megtekintése” a Meghajtóprogramok és perifériák
kézikönyve kiadványban
Rajz nyomtatása
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Nyomtatás parancsra.

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területén alatt válasszon
ki egy plottert a Név legördülő listából.
3 A Papírméret területen válasszon ki egy papírméretet a Papírméret
4 (Választható) A Példányszám pont alatt adja meg a nyomtatandó
példányok számát.
5 A Nyomtatási terület nevű részen határozza meg a rajz nyomtatandó
területét.
6 A Nyomtatás léptéke területen válasszon egy léptéket a listából.
7 További beállításokat a További opciók gombra kattintva érhet el.
8 (Választható) A Nyomtatási stílus táblázat területen válasszon ki egy

nyomtatási stílus táblázatot a legördülő listából.
9 (Választható) Az Árnyalt nézetablakok beállításai és Nyomtatási opciók
területen alatt válassza ki szükséges beállításokat.
MEGJEGYZÉS A Nyomtatási pecsét a nyomtatáskor kerül a rajzra, és nem kerül
elmentésre a rajzzal.
10 A Rajz tájolása területen válasszon egy tájolási módot.

Parancssor: PLOT
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal a Modell lapra vagy egy elrendezés
lapra, és kattintson a Nyomtatás menüpontra.
Ha párbeszédpanel helyett parancssorból szeretne nyomtatni, használja a
-PLOT parancsot.
A háttérnyomtatás ki- és bekapcsolása
Nyomtatás áttekintése | 1059

2 A Beállítások párbeszédpanel Nyomtatás és közzététel lapjának
Háttérfeldolgozás beállításai területén jelölje be vagy törölje a
Háttérnyomtatás engedélyezése: Nyomtatás jelölőnégyzetet.
MEGJEGYZÉS Amikor a háttérben nyomtat, azonnal visszatérhet a rajzhoz. Amíg
egy nyomtatási feladat feldolgozás alatt van a háttérben, úgy vizsgálhatja meg a feladat
állapotát, hogy a mutatót az állapottálca nyomtatóikonja fölé viszi. Megtekintheti az
aktuális program munkaszakaszban sikeresen elvégzett összes feladat részleteit is.
A háttérben éppen feldolgozás alatt álló nyomtatás állapotának ellenőrzése
■ Az állapottálcán vigye a mutatót a nyomtatóikon fölé. Az eszköztipp

megjeleníti a nyomtatási feladat állapotát.
Állapotsori tálca
A háttérben éppen feldolgozás alatt álló nyomtatás egészének vagy egy

részének megszakítása
1 Az állapotsori tálcán kattintson a jobb gombbal a plotterikonra.

Kattintson a Lap közzétételének megszakítása <lapnév> vagy Teljes feladat
megszakítása gombra.
Állapotsori tálca
Részletek megtekintése a nyomtatott feladatokról

■ Kattintson a Fájl menü ➤ Nyomtatási és közzétételi információk
megtekintése parancsra.
■ Az állapottálcán kattintson a nyomtatóikonra.
2 A Nyomtatás és közzététel részletei párbeszédpanelen tekintse meg a

nyomtatott feladatok részleteit.

Parancssor: NYOMTRÉSZLETEK
Helyi menü: Az állapotsori tálcán kattintson a jobb gombbal a plotterikonra.
Kattintson a Nyomtatási és közzétételi információk megtekintése menüpontra.
Oldalbeállítás használata nyomtatási beállítások

megadására
Az oldalbeállítás használatával megadhatja a nyomtatási feladat beállításait.
Amikor oldalbeállítást választ ki a Nyomtatás párbeszédpanelen, az
oldalbeállítások hozzáadásra kerülnek a Nyomtatás párbeszédpanelen. Dönthet
úgy, hogy ezekkel a beállításokkal nyomtat, vagy egyenként megváltoztat
egyes beállításokat és azután nyomtat.
Minden beállítást, melyet a Nyomtatás párbeszédpanelen megad, menthető
új elnevezett oldalbeállításként úgy, hogy az Oldalbeállítás terület Hozzáadás
nyomógombjára kattint.
Minden olyan beállítást menthet az elrendezésbe a következő nyomtatás
alkalmára, amelyet a Nyomtatás párbeszédpanelen megad attól függően, hogy
az Oldalbeállítás lista egyik oldalbeállítását alkalmazta-e, vagy egyenként
megváltoztatta a beállításokat.
Rajz nyomtatása az oldalbeállításban megadott beállítások segítségével

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Oldalbeállítások pontja alatt válasszon ki
egy oldalbeállítást a legördülő listából.
3 (Választható) Változtasson meg tetszőleges egyedi beállításokat a
Nyomtatás párbeszédpanelen.
4 Ezen beállításoknak az elrendezésbe történő mentéséhez kattintson az
Alkalmazás elrendezésre gombra.
5 Kattintson a Nyomtatás gombra.
Parancssor: PLOT
Oldalbeállítás használata nyomtatási beállítások megadására | 1061

Nyomtatási beállítások mentése új elnevezett oldalbeállításként

2 A Nyomtatás párbeszédpanelben módosítsa a szükséges beállításokat.
3 Az Oldalbeállítás területen kattintson a Hozzáadás gombra.
4 Az Oldalbeállítás hozzáadása párbeszédpanelen adjon meg egy nevet az
új elnevezett oldalbeállítás számára, majd az kattintson az OK gombra.
Parancssor: PLOT
Nyomtatási beállítások mentése az elrendezésbe
1 Amikor egy elrendezés lap aktív, kattintson a Fájl menü ➤ Nyomtatás

parancsra.
2 A Nyomtatás párbeszédpanel Oldalbeállítás területén válasszon ki egy
oldalbeállítást, vagy adjon meg egyedi beállításokat.
3 Kattintson az Alkalmazás elrendezésre gombra.
Parancssor: PLOT
Nyomtató vagy plotter kiválasztása

Az eszköz kiválasztása után a Nyomtatás párbeszédpanel alapbeállításaival is
könnyedén kinyomtathatja a rajzot.
Nyomtató vagy plotter kiválasztása


Egy a kiválasztott plotter által nem támogatott papírméret kijelölésekor
figyelmeztetés jelenik meg, hogy a plotter által támogatott papírméret
kerül alkalmazásra. Kattintson az OK gombra, ha a megjegyzés megjelenik.
3 Miután kiválasztotta a nyomtatót, megadhatja a papírméretet, illetve
ha a papírméret helyes, kattintson az OK gombra a rajz nyomtatásához.
Parancssor: PLOT
A rajz nyomtatandó részének meghatározása

Nyomtatáskor meg kell adni a rajz nyomtatási területét. A Nyomtatás
párbeszédpanel a következő opciókat kínálja a Nyomtatási terület területen:
■ Elrendezés vagy Határok. Egy elrendezés nyomtatása során a program

mindent a megadott papírméret nyomtatási területén belülre nyomtat, az
elrendezés 0,0 pontjától számított kezdőponttal. A Modell lap nyomtatása
esetén az egész rajzterületet kinyomtatja a hálóhatárok alapján. Ha az
aktuális nézetablak nem normálnézet, akkor a hatás megegyezik a Terjedelem
opció választásával.
■ Terjedelem. Az aktuális tér objektumokat tartalmazó részét nyomtatja ki.
Az aktuális tér teljes geometriája ki lesz nyomtatva. Az Előfordulhat, hogy
a nyomtatás előtt a program újragenerálja a rajzot a terjedelem
kiszámításához.
■ Képernyő. A Modell lap aktuális nézetablakának vagy egy elrendezés lap
aktuális papírterének nézetét nyomtatja ki.
■ Nézet. A NÉZET paranccsal a korábban elmentett nézetet nyomtatja ki. A
listából kiválasztható egy elnevezett nézet. Ha nincs elmentett nézet a
rajzban, az opció nem áll rendelkezésre.
■ Ablak. A felhasználó által meghatározott tetszőleges részt nyomtatja ki
a rajzból. A nyomtatni kívánt terület átellenes sarokpontjai az Ablak
listaelemre történő kattintás után a mutatóeszköz használatával jelölhetők
ki, illetve a sarokpontok koordinátaértékei beírhatók.
A nyomtatási terület meghatározása a nyomtatáskor
A rajz nyomtatandó részének meghatározása | 1063

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatási terület területén adja meg a
rajz nyomtatni kívánt részét.
3 Szükség esetén módosítsa a többi beállítást. Kattintson az OK gombra a
rajz kinyomtatásához.
Parancssor: PLOT
A papírméret beállítása
A Nyomtatás párbeszédpanelen válassza ki a használni kívánt papírméretet.
Elrendezésből történő nyomtatás esetén a papírméret kiválasztása az
Oldalbeállítás párbeszédpanelben már megtörtént. A Modell lapról történő
nyomtatáskor viszont meg kell adni egy papírméretet a nyomtatás előtt. A
Nyomtatás párbeszédpanelen válassza ki a használni kívánt papírméretet. A
papírméretek listája a Nyomtatás vagy Oldalbeállítás párbeszédpanelen
megadott nyomatótól vagy plottertől függ. Azok a nyomtatók használhatók,
melyek a Windows rendszerben elérhetők, vagy amelyekhez nem rendszerszintű
illesztőprogramok vannak telepítve.
A legtöbb nyomtató esetében a hozzá tartozó PC3 fájl szerkesztésével az új
elrendezések alapértelmezett oldalbeállítása is megadható. A Windows
rendszernyomtatók esetében használhatja ezt a technikát különböző
alapértelmezett papírméretek megadásához a Windows rendszerhez és ehhez
a programhoz.
MEGJEGYZÉS Ha a PAPERUPDATE rendszerváltozó értéke 0, a program figyelmeztet,

ha a kiválasztott nyomtató az elrendezés papírméretét nem támogatja. Ha a PAPERUPDATE
rendszerváltozó 1 értékűre van állítva, a papírméret automatikusan aktualizálásra kerül,
hogy megfeleljen a kiválasztott nyomtató papírméretének.
Felhasználói papírméret használata

A Nyomtatás vagy az Oldalbeállítás párbeszédpanelben fel nem sorolt
papírméretek a nem rendszerszintű nyomtatók esetében a
Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő használatával adható meg. A Windows
rendszernyomtatók számára általában nem adható meg felhasználói papírméret,
mivel a megengedett papírméreteket és nyomtatási területeket a gyártó
határozza meg. Ezeknél a nyomtatóknál viszont módosítható a papírmérethez
tartozó nyomtatható terület.

Papírméret kiválasztása az aktuális nyomtatás számára

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területén válasszon ki
egy plottert a Név legördülő listából.
3 A Papírméret legördülő listából válasszon egy papírméretet.
A felsorolt papírméretek köre a kiválasztott plottertől függ.
Parancssor: PLOT
Alapértelmezett papírméret megadása az elrendezés számára

2 Az Oldalbeállítás kezelő párbeszédpanel Oldalbeállítások területén ki kell
választania az elrendezést, melyhez be kívánja állítani a papírméretet.
Ha nem, válassza ki az elrendezést, majd kattintson a Módosítás gombra.
3 Az Oldalbeállítás párbeszédpanel Papírméret területén válasszon ki egy
papírméretet a legördülő listából, majd kattintson az OK gombra.
A felsorolt papírméretek köre az oldalbeállításban megadott plottertől
függ.
4 Kattintson az Oldalbeállítás kezelő párbeszédpanel Bezárás
nyomógombjára.
Az elrendezés követi a módosításokat.
Alapértelmezett papírméret megadása a plotter számára

A papírméret beállítása | 1065

Megjelenik a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő.
4 Az alapértelmezett papírméret megadása a következő módszerek egyikével
lehetséges:
■ Nem rendszernyomtató esetében a Média területen kattintson a Forrás
és méret elemre.
■ Rendszernyomtató esetében a fa nézetben kattintson a Felhasználói
tulajdonságok elemre. Az Egyéni párbeszédpanel területen kattintson
a Felhasználói tulajdonságok gombra.
5 Válassza ki a megfelelő papírméretet.

MEGJEGYZÉS A rendelkezésre álló papírméretek a nyomtató vagy plotter
típusától függnek. Egyes gyártók más módon kezelhetik a papírméretet
a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben.
Felhasználói papírméret létrehozása és szerkesztése nem rendszerszintű

nyomtatóhoz

2 A Plotterkezelőben kattintson duplán arra a PC3 fájlra, amelynek
a konfigurációját módosítani kívánja.
3 A Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő Eszköz- és dokumentum-beállítások
lapjának Felhasználói papírméretek és kalibráció területén válassza
a Felhasználói papírméretek elemet.
4 Az új papírméret beállítása a következő módszerek egyikével lehetséges:
■ Felhasználói papírméret hozzáadásához kattintson a Hozzáadás
gombra, és kövesse a Felhasználói papírméret varázsló utasításait.
Megadható a papír mérete, a nyomtatható terület nagysága és az új
papírméret neve is.
■ Meglévő papírméret szerkesztéséhez a Felhasználói papírméretek
területen jelölje ki a papírméretet, majd kattintson a Módosítás
gombra. Megnyílik a Felhasználói papírméret varázsló. A papírméret
bármely beállítása megváltoztatható.

A PC3 fájl kiválasztásakor az új vagy a módosított papírméret
rendelkezésre áll a Nyomtatás és az Oldalbeállítás párbeszédpanelekben.
MEGJEGYZÉS A nem rendszerszintű nyomtatóhoz tartozó felhasználói
papírméret létrehozásakor a program egy nyomtatási modell paraméter (PMP) fájlt
csatol a plotterkonfigurációs (PC3) fájlhoz. Ez a fájl tartalmazza az egyéni
plotterkalibrációt és a felhasználói papírméretre vonatkozó információkat.
Alapértelmezés szerint a PMP fájlok tárolása a Drv mappában történik.
A rajzok elhelyezése a papíron

A rajzot számos módon lehet elhelyezni a lapon. Megadhatja a nyomtatási
területet, beállíthatja a nyomtatás helyét, és beállíthatja a rajz tájolását.
Nyomtatási terület megadása

A program a nyomtatási területet az elrendezésben egy szaggatott vonallal
jelöli. A nyomtatási terület méretét a kiválasztott nyomtató és papírméret
határozza meg.
FIGYELMEZTETÉS Ha beállítja a plottert a papírtakarékos funkciók, például

nyomtatott terület vagy beágyazás használatához, a nyomtató valószínűleg nem fogja
használni a nyomtatható terület és a nyomat eltolása beállításokat.
Ha a plotter nem a megfelelő nyomtatási területet jelzi az adott papírmérethez,

akkor azt a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő Eszköz- és
dokumentumbeállítások lapján a Szabványos papírméretek (nyomtatási terület)
módosítása opcióval, a Szabványos papírméretek módosítása területén lehet
beállítani.
MEGJEGYZÉS A szabványos papírméretek módosítása nincs összefüggésben a margókkal.

A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatás eltolása területén adja meg, hogy a rajz hova
kerül kinyomtatásra.
A rajz elhelyezése a papíron

Egy rajzlap nyomtatható területét a kiválasztott kimeneti eszköz határozza
meg, és szaggatott vonal ábrázolja az elrendezésben. Amikor egy másik kimeneti
eszközre vált, a nyomtatható terület megváltozhat.
A rajzok elhelyezése a papíron | 1067

A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatás eltolása területének beállításai a bal
alsó sarokhoz (az origóhoz) vagy a papír széléhez képest adják meg a
nyomtatható terület eltolását, attól függően, hogy mi lett beállítva a Nyomat
eltolásának megadása a következőhöz képest opcióban (Beállítások
párbeszédpanel, Nyomtatás és közzététel lap). A Nyomtatás párbeszédpanel
Nyomtatás eltolása területe zárójelben jeleníti meg a megadott nyomtatási
eltolást.
Úgy tolhatja el a rajzot a papíron, hogy pozitív vagy negatív értéket ad meg
az X és Y eltolási mezőkben. Ez azonban azt eredményezheti, hogy a nyomtatási
terület vágva lesz. Ha a Nyomtatási terület beállítása nem Elrendezés
(Terjedelem, Megjelenítés, Nézet vagy Ablak), akkor kiválaszthatja a Nyomat
középre igazítása opciót is.
A rajz tájolásának beállítása

A tájolás határozza meg, hogy a rajz fekvő (a hosszabbik oldala vízszintes)
vagy álló (a hosszabbik oldala függőleges) helyzetű legyen-e. A tájolás a
kiválasztott papírmérettől függ. Lehetséges a rajz fejjel lefelé történő
kinyomtatása is.
Az objektumok nyomtatásának beállításai

Az objektumok nyomtatása a nyomtatási léptékkel, a nyomtatási stílussal és
nyomtatási stílus táblázattal, valamint az objektum elrendezésével vezérelhető.
A nyomtatási lépték beállításai

Amikor léptéket ad meg a kimeneti rajz számára, választhat a valós léptékekből,
megadhatja saját léptékeit, vagy kiválaszthatja a Papírlapra illesztés opciót a
kiválasztott papírmérethez illeszkedő lépték megadásához.
Az objektumok megrajzolása általában valós méretben történik. Ez azt jelenti,
hogy a mértékegység megválasztása után (hüvelyk, milliméter, méter stb.) a
rajzolás 1:1 arányban történik. Például milliméter mértékegység kiválasztása
esetén minden rajzi egység egy milliméternek felel meg. A rajz kinyomtatásakor
megadható egy pontos lépték, illetve a kép mérete a papírhoz igazítható.
A végső rajzok kinyomtatása legtöbbször pontos lépték alapján történik.
A nyomtatási lépték kiválasztási módja attól függ, hogy a Modell lap vagy
pedig egy elrendezés kinyomtatása történik:
■ A Modell lapon a Nyomtatás párbeszédpanelen adhatja meg a léptéket. A

lépték a kinyomtatott egységek és a rajz valódi mértékegységeinek arányát
fejezi ki.

■ Az elrendezésekben kétféle lépték használatos. Az egyik a rajz általános
elrendezésére van hatással, és a papírmérettől függően általában 1:1 arányú.
A másik az elrendezésbeli nézetablakokban megjelenített modell lépték. A
nézetablakokban megjelenő lépték a papír és a nézetablakban lévő modell
méretének arányát fejezi ki.
MEGJEGYZÉS A megjelenítési és nyomtatási léptéklistákban megjelenő léptékek listáját

a LÉPTÉKLISTASZERK parancs használatával módosíthatja.
Lépték beállítása
Amikor nyomtat, a kiválasztott papírméret határozza meg az egység típusát,
mely hüvelyk vagy milliméter. Ha például a papír mérete mm egységű, az 1
érték megadása mm értéknek, és a 10 érték megadása az Egység pont alatt
olyan rajzot eredményez, melyben minden rajzolt milliméter 10 valós
millimétert jelent.
Az ábrán egy izzó látható három különböző méretarányban kinyomtatva.
1=1 léptékkel .5=1 léptékkel 1.5=1 léptékkel nyomtatva

nyomtatva nyomtatva
Rajz léptékének illesztése a papírmérethez

Korábbi vázlatok újbóli átnézésekor nem mindig fontos a pontos lépték. A
Papírlapra illesztés opció segítségével a papírlapon még elférő legnagyobb
lehetséges méretben nyomtathatja a nézetet. A program a rajz magasságát
vagy szélességét a papír megfelelő magasságához vagy szélességéhez igazítja.
Modelltérbeli perspektivikus kép nyomtatásakor a program a nézetet akkor
is a lap méretéhez illeszti, ha a léptékezés meghatározott.
Ha kiválasztja a Papírlapra illesztés opciót, a szövegdobozok úgy változnak
meg, hogy megfeleljenek a nyomtatott mértékegység és a rajzi mértékegység
arányának. A program ezt minden olyan alkalommal frissíti, amikor a
Nyomtatás párbeszédpanelben a felhasználó megváltoztatja a papírméretet,
Az objektumok nyomtatásának beállításai | 1069

a nyomtatót, a nyomtatás kezdőpontját, a tájolást vagy a nyomtatási terület
méretét.
MEGJEGYZÉS Ez az opció nem érhető el, ha a Nyomtatási terület beállítása Elrendezés.
Nyomtatás valódi méretaránnyal

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatás léptéke területén válasszon ki
egy léptéket a lépték legördülő listában.
3 Kattintson az OK gombra a rajz kinyomtatásához.
Parancssor: PLOT
Nyomtatás egyéni léptékkel

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatás léptéke területén adjon meg
egy felhasználói léptéket. A lépték két értéke a kinyomtatott egységek
(hüvelyk vagy milliméter) és a rajzi egységek aránya. A mértékegység
típusát a papírméret határozza meg, de a listában is megváltoztatható.
Felhasználói lépték megadása esetén a Lépték listából a program
automatikusan a Felhasználói lépték elemet választja ki, akkor is,
ha az megegyezik a lista valamelyik szabványos értékével. Az egyéni
lépték a nyomtatott és a rajzi egységek aránya. Az 1:12 és a 2:24 értékek
eredménye például megegyezik.
Parancssor: PLOT
Rajz léptékének illesztése a papírmérethez

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatás léptéke területén jelölje be a
Papírlapra illesztés jelölőnégyzetet.
Az eredményképp létrejövő lépték számítása automatikus. A kinyomtatott
mértékegységek és rajzi mértékegységek aránya a felhasználói lépték
mezőkben jelenik meg.
MEGJEGYZÉS Ez az opció nem érhető el, ha a Nyomtatási terület beállítása Elrendezés.
Parancssor: PLOT
Árnyalt nézetablak-nyomtatás beállításai

Árnyalt és renderelt nézetablakok nyomtatásához különböző opciók közül
választhat. Kinyomtathat egy nézetablakot az aktuális megjelenítés szerint,
drótvázként, takartvonalasan vagy renderelve.
Az egyes nézetablakokhoz külön-külön megadhatja a nyomtatás módját, és a
beállításokat elmentheti a rajzzal. A nyomtató felbontásának értékéig választhat
felbontást, és a felbontásbeállításokat is mentheti a rajzzal.
Árnyalt nézetablak-nyomtatás áttekintése

Az árnyalt nézetablak nyomtatás lehetőséget biztosít a háromdimenziós tervek
megjelenítéséhez. A tervezői szándék közlésének színvonalát a nézetablakok
nyomtatási módjának kiválasztásával, és a felbontási szintek megadásával
emelheti.
Az árnyalt nyomtatás beállításaival megadhatja, hogy az árnyalt objektumok
csoportját Megjelenítés szerint, Drótváz, Takartvonalas vagy Renderelt opciók
használatával nyomtassa a program. Az árnyalt és renderelt nézetablakok teljes
árnyalással és rendereléssel történő nyomtatási előnézet megjelenítéshez,
nyomtatáshoz, fájlba történő nyomtatáshoz és közzétételhez használhatók.
A bemutatókhoz létrehozhat valósághű képeket a képernyőn történő
megjelenítésnek megfelelően, vagy más beállításokkal.
Az árnyalt nézetablak-nyomtatási beállítások alkalmazhatók minden
objektumra, melyek a nézetablakokban vagy a modelltérben láthatók. Ha az
Árnyalt vagy Renderelt opciót használja, az oldalbeállításban megadott
nyomtatási stílus táblázatok nincsenek hatással a nyomtatásra. A Renderelt

opció használatakor kétdimenziós drótváz objektumok, például a vonalak,
ívek és szövegek, nem látszanak a nyomaton.
MEGJEGYZÉS Az árnyalt nézetablak nyomtatás raszteradatok fogadására képes eszközt

igényel. A legtöbb modern plotter és nyomtató képes raszteradatok fogadására.
Árnyalt nyomtatás beállítások megadása

Egy háromdimenziós szilárdtesteket tartalmazó rajz árnyalt nyomtatásakor
vezérelheti a rajz kinyomtatásának módját.
A következő opciókból választhat:
■ Megjelenítés szerint. A tervet az aktuális megjelenítés szerint nyomtatja

ki, minden árnyalás megmarad.
■ Drótváz.Vonalakat és görbéket jelenít meg objektumok határainak
ábrázolására.
■ Takartvonalas.Letiltja más objektumok mögött elhelyezkedő objektumok
nyomtatását.
■ Látványstílusok A kiválasztott látványstílusnak megfelelően nyomtatja
a tervet.
■ Renderelt. A nyomtatás előtt beállított renderbeállítások, vagy a renderelési
alapbeállítások alapján a nyomtatás előtt rendereli az objektumokat.
A modelltér és elrendezés esetében is megadhat nyomtatási opciókat. A

modelltérből a Tulajdonságok palettán és a Nyomtatás párbeszédpanelben
érhetők el ezek a beállítások. Az elrendezésből egy nézetablak kijelölése után
a helyi menüből és a Tulajdonságok palettáról érhetők el ezek a beállítások.
Mindkét módszer használatakor elmentheti a beállításokat a rajzzal.
MEGJEGYZÉS A Renderelt opció kiválasztásakor a nyomtatás előtt adja meg a

renderelés beállításait. Ha a Renderelt opciót egy bonyolult objektumkészlethez használja,
előfordulhat, hogy a kimenet csak a nézetablak határait tartalmazhatja.
Nézetablak árnyalt nyomtatás beállításának módosítása

2 Kattintson duplán a módosítani kívánt nézetablak határvonalára.
3 A Tulajdonságok paletta Egyéb területén válassza ki az Árnyalt nyomtatás
elemet, majd válasszon egy opciót a nyomtatáshoz.

rajzterületen. Kattintson az Árnyalás beállításra.
Árnyalt nyomtatás beállítás módosítása a modelltérben
1 Bizonyosodjon meg arról, hogy a modelltérben van, és nincs objektum

kijelölve.
3 A Nyomtatás párbeszédpanel Árnyalt nézetablakok beállításai pontja
alatti Árnyalt nyomtatás legördülő listájából válasszon ki egy opciót.
Parancssor: PLOT
Felbontási szint megadása árnyalt nyomtatáshoz

Az árnyalt nyomtatás felbontásához megadhat egy felbontásbeállítást, mellyel
gyorsabb nyomtatási sebességet vagy nagyobb részletgazdagságot érhet el.
A megfelelő plotter kiválasztása után megadhatja nyomtatott kimenet minőségi
szintjét. A minőség szintje meghatározza a hüvelykenkénti pontok számát
(dpi). A minőségi szintnek megfelelő dpi érték a kiválasztott plottertől függ.
Az elérhető maximális dpi érték is a kiválasztott plottertől függ. Megadhat egy
egyéni minőségi szintet, és közvetlenül megadhatja a dpi értéket 100 és a
plotter maximális dpi értéke között.
Minél magasabb a felbontás, annál több memóriára van szükség, és a nyomtatás
is annál tovább tart. Nem feltétlenül szükséges nagy felbontást megadni,
általában 300 és 600 dpi közötti felbontás megfelelő a legtöbb feladathoz.
Felbontási szint megadása árnyalt nyomtatáshoz

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Árnyalt nézetablakok beállításai pontja
alatti Minőség legördülő listából válasszon ki egy opciót.
Egy felhasználói dpi érték megadásához válassza a Felhasználói opciót,
és adjon meg egy dpi értéket a DPI mezőben.
Parancssor: PLOT

Nyomtatott objektumok beállításai
A Nyomtatás és az Oldalbeállítás párbeszédpaneleken választhat az objektumok
nyomtatását befolyásoló opciók közül.
■ Árnyalt nézetablak nyomtatás. Megadja az árnyalt nyomtatás

beállításokat: Aktuális megjelenítés, Drótváz, vagy Takartvonalas. Ez a
tulajdonság befolyásolja a nyomtatási előnézetet, az elrendezés
megjelenítését azonban nem.
■ Vonalvastagságok nyomtatása.Az objektumokhoz és fóliákhoz rendelt
vonalvastagságok nyomtatásának megadása.
■ Nyomtatási stílusok alkalmazása.Meghatározza, hogy a rajz
nyomtatása nyomtatási stílusok használatával történjen. Az opció
kiválasztása esetén a program a vonalvastagságokat automatikusan
kinyomtatja. Ha nincs bejelölve az opció, a program nem használja a
nyomtatási stílus felülírásokat, hanem saját tulajdonságaik alapján nyomtatja
ki az objektumokat.
MEGJEGYZÉS A nyomtatási stílusok nem elérhetőek az olyan objektumok esetében,
amelyeknél az Élvibrálás-módosítót (LÁTVÁNYSTÍLUSOK) alkalmazzák.
■ Papírtér nyomtatása utoljára.Meghatározza, hogy a modelltér

objektumai a papírtér objektumai előtt kerüljenek nyomtatásra.
■ Takartvonalas nyomtatás.Megadja, hogy a takartvonalak számítása
megtörténjen-e a papírtérbeli nézetablak objektumaira. Ez az üzenet csak
egy elrendezési lap esetében érhető el. Ez a tulajdonság befolyásolja a
nyomtatási előnézetet, az elrendezés megjelenítését azonban nem.
■ Nyomtatási pecsét be.Bekapcsolja a nyomtatási pecséteket, és nyomtatási
pecsétet helyez el minden rajz sarkán és/vagy fájlba naplózza azt. A
nyomtatási pecsét beállításai a Nyomtatási pecsét párbeszédpanelen kerülnek
megadásra, ahol megadhatja nyomtatási pecsétben alkalmazni kívánt
információt, például a rajz nevét, a dátumot és időt, a nyomtatási léptéket,
stb. A Nyomtatási pecsét párbeszédpanel megnyitásához jelölje be a
Nyomtatási pecsét be jelölőnégyzetet a Nyomtatás párbeszédpanelen, majd
kattintson a Nyomtatási pecsét beállításai gombra.
■ Elrendezés változásainak mentése. Menti a változásokat, melyeket a
Nyomtatás párbeszédpanelen végez, ha az OK gombra kattint.
Árnyalt nyomtatás beállítása a Modell laphoz

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Árnyalt nézetablakok beállításai területén
az Árnyalt nyomtatás legördülő listából válasszon ki egy opciót.
Parancssor: PLOT
Árnyalt nyomtatás opció beállítása egy elrendezés lapon
1 Válasszon egy elrendezésbeli nézetablakot.

2 Kattintson duplán a nézetablak határára a Tulajdonságok paletta
3 A Tulajdonságok palettán válassza az Árnyalt nyomtatás elemet.
4 Az Árnyalt nyomtatás legördülő listában válasszon egy opciót.
Helyi menü: Jelölje ki a nézetablakot, kattintson a jobb gombbal a rajzterületre,
majd válassza az Árnyalt nyomtatás menüpontot.
Takartvonalak eltávolítása a Modell lapról nyomtatás során

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Árnyalt nézetablakok beállításai területén
az Árnyalt nyomtatás legördülő listából válassza ki a Takartvonalas elemet.

nem eltávolított takartvonalak eltávolított takartvonalak
Parancssor: PLOT
Takartvonalak eltávolítása egy elrendezés lapról nyomtatás során
1 Válasszon egy elrendezésbeli nézetablakot.

2 Kattintson duplán a nézetablak határára a Tulajdonságok paletta
3 A Tulajdonságok palettán válassza az Árnyalt nyomtatás elemet.
4 Az Árnyalt nyomtatás legördülő listában válassza a Takartvonalas opciót.
nem eltávolított takartvonalak eltávolított takartvonalak

rajzterületen. Kattintson az Árnyalt nyomtatás menüpontra.
Vonalvastagságok nyomtatása

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatási opciók területén jelölje be a
Vonalvastagságok nyomtatása jelölőnégyzetet.
Ez az opció csak akkor módosítható, ha a Nyomtatási stílusok alkalmazása
jelölőnégyzet nincs bejelölve.
Parancssor: PLOT
Nyomtatási stílusok kikapcsolása

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtatási opciók területén törölje a
Nyomtatási stílusok alkalmazása jelölőnégyzetet.
Parancssor: PLOT
Az objektumok kinyomtatási sorrendjének módosítása

Papírtér nyomtatása utoljára jelölőnégyzetet. Törölje a Papírtér
nyomtatása utoljára jelölőnégyzetet, ha a papírteret szeretné először
kinyomtatni.
Parancssor: PLOT
Papírtér objektumok elrejtése egy elrendezés lap nyomtatása során

Takartvonalas nyomtatás jelölőnégyzetet.
Parancssor: PLOT
Nyomtatási stílusok használata az objektumok

nyomtatásának beállításához
A nyomtatási stílusok használatával az objektumok kinyomtatásának módja
sokféleképpen szabályozható.
Nyomtatási stílusok áttekintése

Nyomtatási stílus egyenlő objektum tulajdonság, hasonló vonaltípushoz és
színhez, mely objektumhoz vagy fóliához rendelhető hozzá. A nyomtatási
stílus az objektumok következő tulajdonságait állítja be:
■ Szín
■ Árnyalás

■ Szürkeskálás
■ Tollszám
■ Virtuális toll
■ Telítettség
■ Vonaltípus
■ Vonalvastagság
■ Vonalvégződés stílusa
■ Vonalkapcsolódás stílusa
■ Kitöltési stílus
A nyomtatási stílusok használata nagy rugalmasságot biztosít, mivel más

objektumtulajdonságokat lehet velük felülírni, vagy szükség esetén ezt
a felülírást kikapcsolni.
A nyomtatási stílusok tárolása: Színfüggő (CTB) vagy Elnevezett (STB). A
színfüggő nyomtatási stílus táblázatok az objektumok színe alapján állítják be
a stílust. Az elnevezett nyomtatási stílusokat a színtől függetlenül lehet az
objektumokhoz rendelni.
MEGJEGYZÉS A nyomtatási stílusok nem elérhetőek az olyan objektumok esetében,

amelyeknél az Élvibrálás-módosítót (LÁTVÁNYSTÍLUSOK) alkalmazzák.
Nyomtatási stílus táblázat típusának kiválasztása

A nyomtatási stílus táblázat a Modell laphoz vagy egy elrendezéshez csatolt
nyomtatási stílusok gyűjteménye. Kétféle nyomtatási stílus táblázat létezik:
Színfüggő nyomtatási stílus és az Elnevezett nyomtatási stílus táblázat.
A színtől függő nyomtatási stílus táblázatok (CTB) az objektum színe alapján
határozzák meg a tulajdonságokat, például a vonaltípust. A program a rajz
minden vörös objektumát azonos módon nyomtatja. Egy színfüggő nyomtatási
stílus táblázatban a nyomtatási stílusok módosíthatók, nem lehet viszont
újakat létrehozni vagy törölni. Egy színfüggő nyomtatási stílus táblázatban
256 nyomtatási stílus létezik, egy-egy darab minden egyes színhez.
Az elnevezett nyomtatási stílus táblázatok (STB) a felhasználói nyomtatási
stílusokat tartalmazzák. Az elnevezett nyomtatási stílus táblázat használatakor
az azonos színnel rendelkező objektumokat a hozzájuk tartozó nyomtatási
stílus alapján különböző módon lehet kinyomtatni. Az elnevezett nyomtatási
stílus táblázat tetszőleges számú nyomtatási stílust tartalmazhat. Az elnevezett

nyomtatási stílus táblázatokat az egyéb tulajdonságokhoz hasonlóan lehet az
objektumokhoz és fóliákhoz rendelni.
Nyomtatási stílus táblázat típusának beállítása új rajzoknál

2 A Beállítások párbeszédpanel Nyomtatás és közzététel lapján kattintson
a Nyomtatási stílus táblázat beállítások gombra.
3 A Nyomtatási stílus táblázat beállításai párbeszédpanelben válassza a
Színfüggő nyomtatási stílusok alkalmazása vagy az Elnevezett nyomtatási
stílusok használata opciót.
4 (Választható) Az Alapértelmezett stílus táblázat listából válasszon
egy alapértelmezett nyomtatási stílus táblázatot.
5 (Választható) Az Elnevezett nyomtatási stílusok használata opció
bekapcsolt állapotában válassza ki a 0 fólia és az új objektumok számára
alkalmazni kívánt nyomtatási stílusokat.
MEGJEGYZÉS Az új rajzok számára beállított nyomtatási stílus táblázat típusa a
meglévő rajzokra nincsen hatással.
Nyomtatási stílus táblázat típusának megváltoztatása

A rajzban használt nyomtatási stílus táblázat típusa (színfüggő vagy elnevezett)
módosítható.
A KONVERTNYSTÍLUS parancs segítségével módosíthatja a rajzban használt
nyomtatási stílus táblázat típusát (színfüggő vagy elnevezett) .
Amikor színfüggő nyomtatási stílus táblázatot használó rajzot konvertál
elnevezett nyomtatási stílus táblázatot használó rajzzá, minden olyan színfüggő
nyomtatási stílus táblázat, mely elrendezésekhez van csatolva a rajzban, törlésre
kerül, és elnevezett nyomtatási stílusok lesznek csatolva a helyükön. Ha a
színfüggő nyomtatási stílus táblázatban megadott stílusokat szeretné használni,
miután elnevezett nyomtatási stílus táblázatokat használva konvertál, először
minden színfüggő nyomtatási stílus táblázatot elnevezett nyomtatási stílus
táblázattá kell konvertálnia.
Az elnevezett nyomtatási stílus táblázat használatáról a színfüggő nyomtatási
stílus táblázatok használatára történő átváltás során a rajz objektumaihoz
csatolt nyomtatási stílus nevek elvesznek.

A rajz által használt nyomtatási stílus táblázat típusának megváltoztatása
mellett a KONVERTCTB parancs segítségével konvertálhat színfüggő nyomtatási
stílus táblázatokat elnevezett nyomtatási stílus táblázatokká. Azonban nincs
lehetőség színfüggő nyomtatási stílus táblázat elnevezett nyomtatási stílus
táblázattá történő konvertálására.
Rajz konvertálása az elnevezett nyomtatási stílusok használatára
1 A parancssorba írja be: konvertnystílus

2 A figyelmeztető párbeszédpanel megjelenésekor kattintson az OK gombra.
3 A Fájl kiválasztása párbeszédpanelben válasszon egy elnevezett nyomtatási
stílus táblázatot a Modell laphoz és bármely olyan elrendezéshez, amely
azonos nevű nyomtatási stílus táblázatokat használ.
A rajz konvertált állapotának visszaigazolásához megjelenik egy üzenet.
MEGJEGYZÉS Ha a Stílusok megjelenítése opció már be volt jelölve
a párbeszédpanelben, a regen parancs beírásával lehet a nyomtatási stílus beállításait
megtekinteni.
Rajz konvertálása a színfüggő nyomtatási stílusok használatára

A rajz konvertált állapotának visszaigazolásához megjelenik egy üzenet.
Színfüggő nyomtatási stílus táblázat konvertálása elnevezett nyomtatási stílus

táblázattá

2 A Fájl kiválasztása párbeszédpanelben jelölje ki a konvertálandó
nyomtatási stílus táblázat nevét, majd kattintson a Megnyitás gombra.
Alapértelmezés szerint a nyomtatási stílus táblázatok a Plot Styles mappába
kerülnek elmentésre.
3 Írja be az új nyomtatási stílus táblázat nevét, majd kattintson a Mentés
gombra.
4 A figyelmeztető párbeszédpanel megjelenésekor kattintson az OK gombra.

MEGJEGYZÉS Győződjön meg arról, hogy a nyomtatási stílusoknak új, kifejező nevet
adott a Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő használatával az új nyomtatási stílus
táblázatban, még a nyomtatási stílus felhasználása előtt.
Parancssor: KONVERTCTB
Nyomtatási stílus táblázatok csatolása elrendezésekhez

A rajz egyes elrendezéseihez különböző nyomtatási stílus táblázatokat rendelhet
az objektumok kinyomtatásának vezérléséhez. A nyomtatási stílus táblázat a
modelltérben és a papírtérben is érvényes. Ha a rajzot a nyomtatási stílusok
használata nélkül szeretné kinyomtatni, a nyomtatási stílus táblázat legördülő
listájából válassza a Nincs elemet.
Az elnevezett nyomtatási stílus táblázatok használatakor a rajz objektumai
vagy közvetlen hozzárendelésű nyomtatási stílussal rendelkeznek, vagy pedig
a fóliájuk nyomtatási stílusát öröklik.
Az elrendezések nyomtatási stílusai által eredményezett változások
megjelenítéséhez az Oldalbeállítás párbeszédpanel Nyomtatási stílus táblázat
területén jelölje be a Stílusok megjelenítése jelölőnégyzetet.
MEGJEGYZÉS Egy xref aktuális rajzba történő illesztésekor a program az összes definiált
nyomtatási stílus táblázatot is beilleszti. Az objektumok nyomtatási képét a Nyomtatási
stílus táblázat szerkesztőben a hozzárendelt nyomtatási stílus táblázat szerkesztésével
módosíthatja.
Nyomtatási stílus táblázat hozzárendelése egy elrendezéshez
1 Válassza ki azt a Modell vagy elrendezés lapot, melyhez a nyomtatási

stílus táblázatot hozzá szeretné rendelni.
3 Kattintson az Oldalbeállítás kezelő párbeszédpanel Módosítás
nyomógombjára.
4 A Nyomtatási stílus táblázat területen válasszon ki egy nyomtatási stílus
táblázatot a legördülő listából.
5 A Kérdés párbeszédpanelben kattintson az Igen vagy Nem gombra annak
meghatározásához, hogy a kiválasztás csak az aktuális lapra legyen
érvényes, vagy pedig az összes elrendezésre.
Ez az üzenet csak a Modell lap esetében jelenik meg.
6 A nyomtatási stílus táblázat hatásainak az elrendezésben történő
megtekintéséhez jelölje be a Stílusok megjelenítése jelölőnégyzetet.

Ez az opció kizárólag az elrendezés lapok esetén jelenik meg.
nyomógombjára.
MEGJEGYZÉS Ha a Stílusok megjelenítése opció már be volt jelölve

a párbeszédpanelben, a regen parancs beírásával lehet a nyomtatási stílus beállításait
megtekinteni.
Nyomtatási stílus táblázat hatásainak megtekintése egy elrendezésben
1 Kattintson arra az elrendezés lapra, amelyikben a nyomtatási stílus

táblázat hatásait meg szeretné tekinteni.
3 Kattintson az Oldalbeállítás kezelő párbeszédpanel Módosítás
nyomógombjára.
4 Az Oldalbeállítás párbeszédpanelben a Nyomtatási stílus táblázat területén
jelölje be a Stílusok megjelenítése jelölőnégyzetet.
nyomógombjára.
A nyomtatási stílus táblázat hatásai megjelennek az elrendezésben.
Nyomtatási stílus táblázatok kezelése

A Nyomtatási stílus kezelő használatával lehetséges a nyomtatási stílus
táblázatok létrehozása, törlése, átnevezése, másolása és szerkesztése.

A színfüggő (CTB) és az elnevezett (STB) nyomtatási stílus táblázatok
alapértelmezés szerint az Plot Styles mappában találhatók. Ez a mappa
más néven a Nyomtatási stílus kezelő.
A Nyomtatási stílus kezelő használatával lehetséges a nyomtatási stílus
táblázatok létrehozása, törlése, átnevezése, másolása és szerkesztése. A
nyomtatási stílus kezelő felsorolja az összes elérhető nyomtatási stílus
táblázatot.
Nyomtatási stílus táblázat létrehozása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Varázslók ➤ Nyomtatási stílus táblázat

hozzáadása parancsra.
2 Olvassa el az első lapot. Kattintson a Tovább gombra.
3 Az Első lépés oldalon kiválaszthatja, hogy a tollbeállítások beolvasásához
egy konfigurációs fájlt (CFG) vagy egy plotterkonfigurációs fájlt (PCP
vagy PC2) használjon, illetve a létrehozás egy létező nyomtatási stílus
táblázat vagy a program alapértékei alapján jöjjön létre. Meglévő
nyomtatási stílus táblázat használatakor az új nyomtatási stílus táblázat
ugyanazt a táblázattípust használja, mint az eredeti. Kattintson a Tovább
gombra.
4 A Táblázat típusa lapon válassza a Színfüggő nyomtatási stílus táblázat
vagy az Elnevezett nyomtatási stílus táblázat opciót.
5 Egy PCP, PC2 vagy CFG fájl tollbeállításainak importálásakor, illetve
az új nyomtatási stílus táblázat régi alapján történő létrehozásakor a Fájl
keresése lapon adja meg a fájl nevét. CFG-fájl használatakor lehet, hogy
ki kell választani, hogy melyik nyomtató konfigurációját kívánja
importálni. Kattintson a Tovább gombra.
6 A Fájl neve lapon írja be az új nyomtatási stílus táblázat nevét. Kattintson
a Tovább gombra.
7 A Befejezés lapon módosítható a nyomtatási stílus táblázat a Nyomtatási
stílus táblázat szerkesztő gombra történő kattintással. Az új nyomtatási
stílus táblázat minden rajzban felhasználható.
8 Kattintson a Befejezés gombra.
Az új nyomtatási stílus táblázat rendelkezésre áll az összes színfüggő
nyomtatási stílus táblázatot használó rajzhoz a Nyomtatás és az
Oldalbeállítás párbeszédpanelekben.
Nyomtatási stílus táblázat átnevezése

2 A jobb gombbal kattintson az átnevezni kívánt nyomtatási stílusra,
majd válassza az Átnevezés menüpontot.
3 Írja be az új fájlnevet. A név után feltétlenül a megfelelő kiterjesztést írja
be (.ctb vagy .stb). A befejezés után nyomja meg az ENTER billentyűt.
Az átnevezett nyomtatási stílus táblázat rendelkezésre áll az azt használó
összes rajzhoz a Nyomtatás és az Oldalbeállítás párbeszédpanelekben.
Parancssor: STÍLUSKEZELŐ
Nyomtatási stílus táblázat leírásának megváltoztatása

2 Kattintson duplán arra a nyomtatási stílus táblázatra, melynek leírását
3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Általános lapján írja be
a nyomtatási stílus táblázat új leírását.
Nyomtatási stílusok szerkesztése egy nyomtatási stílus táblázatban

2 Kattintson duplán a módosítani kívánt nyomtatási stílus táblázatra.
3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Űrlap nézet lapjának Nyomtatási
stílusok listájában válasszon egy nyomtatási stílust, és módosítsa annak
beállításait.
Színfüggő nyomtatási stílus táblázatok használata

Ha a rajzban színfüggő nyomtatási stílusokat használ, nem lehet az
egyes objektumokhoz vagy fóliákhoz nyomtatási stílust hozzárendelni.
Egy objektumhoz stílusbeli tulajdonságokat rendelni az objektum vagy fólia
színének módosításával lehet.
A színfüggő nyomtatási stílus táblázatok az elrendezésekhez is rendelhetők.
Használható a számos előre definiált nyomtatási stílus táblázat, a meglévő
táblázatok módosíthatók, és saját táblázat is létrehozható.

A színfüggő nyomtatási stílus táblázatok a Plot Styles mappában találhatók,
.ctb kiterjesztéssel.
Előre definiált színfüggő nyomtatási stílus táblázatok használata

A program számos színfüggő nyomtatási stílus táblázatot telepít a Plot Styles
mappába, amely Nyomtatási stílus kezelő néven is ismert.
Táblázat Leírás
acad.ctb Alapértelmezett nyomtatási stílus táblázat
fillPatterns.ctb Az első 9 szín az első 9 kitöltési mintát használja, a többi

az objektumkitöltést
grayscale.ctb Az összes szín szürkeárnyalatos nyomtatása
monochrome.ctb Az összes szín fekete színű kinyomtatása
Semmi Nincs alkalmazott nyomtatási stílus tábla
Screening 100%.ctb 100%-os tinta használata az összes szín esetében
screening 75%.ctb 75%-os tinta használata az összes szín esetében
MEGJEGYZÉS Egy színfüggő nyomtatási stílus táblázat csak akkor rendelhető hozzá
egy elrendezéshez, ha a rajz ehhez a nyomtatási stílus táblázat típushoz lett beállítva.
Lásd még:
“Nyomtatási stílus táblázatok csatolása elrendezésekhez” 1082. oldal
Elnevezett nyomtatási stílus táblázatok használata

Nyomtatási stílusokat csak létrehozni, törölni és alkalmazni lehet egy elnevezett
nyomtatási stílus táblázatban. A rajz nyomtatási stílusainak száma tetszőleges.
Elnevezett nyomtatási stílusok használata

Az elnevezett nyomtatási stílusokat éppúgy lehet az objektumokhoz
és fóliákhoz rendelni, mint például a vonaltípust és a színt.
A FÓLIA nyomtatási stílusú objektumok a fóliájuk nyomtatási stílusát öröklik.

Egy objektum nyomtatási stílusának megváltoztatásához a Tulajdonságok
palettát, egy fólia nyomtatási stílusának megváltoztatásához pedig a
Fóliatulajdonság-kezelőt használja.
Mivel az egyes elrendezések számára különböző nyomtatási stílus táblázatok
adhatók meg, és egy elnevezett nyomtatási stílus táblázat számos nyomtatási
stílust tartalmazhat, egy objektumhoz vagy fóliához rendelhető olyan
nyomtatási stílus, mely nem szerepel minden nyomtatási stílus táblázatban.
Ebben az esetben a nyomtatási stílus hiányzik a Nyomtatási stílus kiválasztása
párbeszédpanelen; az objektum alapértelmezett nyomtatási tulajdonságai
kerülnek alkalmazásra. A Stílus1 elnevezett nyomtatási stílus táblázat például
az „A” és „B” nyomtatási stílusokat tartalmazza. A Stílus2 nevű elnevezett
nyomtatási stílus táblázat a „B” és „C” nevű nyomtatási stílusokat tartalmazza.
Egy Stílus1 táblázatot használó elrendezésben az összes „C” stílust használó
objektum hiányzó nyomtatási stílusúként jelenik meg. Ezeket az objektumokat
a program az alapértelmezett beállítások szerint nyomtatja ki.
Objektum nyomtatási stílusának módosításához

Az objektum nyomtatási stílusa csak akkor módosítható, ha a rajz elnevezett
nyomtatási stílus táblázatokat használ. Ha a rajz színfüggő nyomtatási stílus
táblázatokat használ, az objektum színének módosításával változtatható meg
annak nyomtatott képe.
1 Válasszon ki egy vagy több objektumot, amelyek nyomtatási stílusát

nyomógombra.
3 A Tulajdonságok palettán válasszon egy nyomtatási stílust a rendelkezésre
álló nyomtatási stílusok listájából. Kattintson a Nyomtatási stílus elem
mellett található nyílra.
A felsorolásban az objektumok által már használt és az aktuális
elrendezéshez hozzárendelt nyomtatási stílusok találhatók.
4 A nyomtatási stílus egy másik nyomtatási stílus táblázatból történő
kiválasztásához válassza az Egyéb opciót. Az Aktuális nyomtatási stílus
párbeszédpanelben az aktuális elrendezéshez más nyomtatási stílus
táblázatot lehet csatolni, majd abból nyomtatási stílust kiválasztani.
5 A kiválasztott nyomtatási stílus táblázat módosításához kattintson
a Szerkesztő gombra.
6 Kattintson az OK gombra, amikor végzett.
A Tulajdonságok palettán végrehajtott bármely változtatás azonnali. Az
aktuális elrendezés nyomtatási stílus táblázatának módosítása a modelltér
és a papírtér objektumaira is hatással van.

Fólia nyomtatási stílusának megváltoztatásához

2 A Fóliatulajdonság-kezelőben válassza ki azt a fóliát, amelynek nyomtatási
stílusát módosítani kívánja.
3 A Nyomtatási stílus oszlopban kattintson az aktuális nyomtatási stílusra.
Válassza ki a használni kívánt nyomtatási stílust.
4 Ha más nyomtatási stílus táblázatból kíván nyomtatási stílust kiválasztani,
jelölje ki azt az Aktív nyomtatási stílus táblázat listából.
Megjelenik a kiválasztott nyomtatási stílus táblázat nyomtatási stílusainak
listája.
a Szerkesztő gombra. Végezze el a szükséges módosításokat,
majd kattintson a Mentés és bezárás gombra.
Egy elrendezés nyomtatási stílusa csak akkor módosítható, ha a rajz
elnevezett nyomtatási stílus táblázatokat használ. Ha a rajz színfüggő
nyomtatási stílus táblázatokat használ, a fólia színének módosításával
lehet a rajta található objektumok nyomtatott képét megváltoztatni.
MEGJEGYZÉS A nyomtatási stílus FÓLIA értékének esetén az objektum
a fóliájához rendelt nyomtatási stílust örökli.
Parancssor: FÓLIA
Az aktuális nyomtatási stílus beállítása
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Nyomtatási stílus parancsra.

2 Az Aktuális nyomtatási stílus párbeszédpanelben válasszon egy nyomtatási
stílust a listából.

A lista az aktuális nyomtatási stílus táblázatban található nyomtatási
stílusokat jeleníti meg.
3 Ha más nyomtatási stílus táblázatból szeretne nyomtatási stílust
választani, jelölje ki azt az Aktív nyomtatási stílus táblázat listából.
Megjelenik a kiválasztott nyomtatási stílus táblázat nyomtatási stílusainak
listája.
a Szerkesztő gombra. Végezze el a szükséges módosításokat,
majd kattintson a Mentés és bezárás gombra.
A rajzban létrehozott új objektumok az aktuális nyomtatási stílust fogják
használni.
Az aktuális nyomtatási stílus csak akkor módosítható, ha a rajz elnevezett
nyomtatási stílus táblázatokat használ. Ha a rajz színfüggő nyomtatási
stílus táblázatokat használ, az objektumok és fóliák színének
módosításával lehet azok nyomtatott képét megváltoztatni.
MEGJEGYZÉS Az aktuális nyomtatási stílus FÓLIA értékének esetén az objektum
az aktuális fóliához rendelt nyomtatási stílust örökli.
Parancssor: NYOMTSTÍLUS
Elnevezett nyomtatási stílusok kezelése

Elnevezett nyomtatási stílus táblázatban a Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő
használatával lehet a nyomtatási stílusokat létrehozni, törölni, másolni,
átnevezni.
A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő használatával nemcsak az elnevezett,
hanem a színfüggő nyomtatási stílus táblázatok nyomtatási stílus beállításai
is módosíthatók.
MEGJEGYZÉS A NORMÁL nyomtatási stílus nem törölhető és nem módosítható.

Nem lehetséges ezenkívül az elnevezett nyomtatási stílus táblázatok nyomtatási stílusainak
létrehozása, törlése, másolása vagy átnevezése, ha színhozzárendelési táblázat van hozzájuk
csatolva. Egy színhozzárendelési táblázat minden nyomtatási stílust egy ACI színnel társít.
Lásd még:
“Nyomtatási stílusok beállításainak módosítása” 1093. oldal

Elnevezett nyomtatási stílus létrehozása

2 Kattintson duplán arra az STB fájlra, melyhez nyomtatási stílust kíván
hozzáadni.
3 (Választható) Ha meg szeretné adni az új nyomtatási stílus listában
elfoglalt helyét az Űrlap nézet lapon, kattintson arra a nyomtatási stílusra,
amely után az újat el kívánja helyezni.
4 Az Űrlap nézet vagy a Táblázat nézet lapon válassza a Stílus hozzáadása
opciót.
5 A Nyomtatási stílus hozzáadása párbeszédpanelben írja be a nyomtatási
stílus nevét.
MEGJEGYZÉS A NORMÁL nyomtatási stílus nem módosítható.
Elnevezett nyomtatási stílus másolása

2 Kattintson duplán a szerkeszteni kívánt STB fájlra.
3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Űrlap nézet lapján kattintson a
jobb gombbal a másolni kívánt nyomtatási stílusra. Kattintson a Másolás
gombra.
4 Kattintson a jobb gombbal egy nyomtatási stílusra. Kattintson a Beillesztés
menüpontra. Ha meg szeretné adni az új nyomtatási stílus listában
elfoglalt helyét, kattintson a jobb gombbal arra a nyomtatási stílusra,
amely után az újat el kívánja helyezni.
5 A Nyomtatási stílus hozzáadása párbeszédpanelben írja be a nyomtatási
stílus nevét.
MEGJEGYZÉS Ha a nyomtatási stílus táblázat színhozzárendelési táblázatot használ, a

nyomtatási stílusokat nem lehet másolni, emellett egy színfüggő nyomtatási stílus táblázatban
sem lehetséges a nyomtatási stílusok másolása.

Nyomtatási stílus leírásának megváltoztatásához

2 Kattintson duplán arra a nyomtatási stílus táblázatra, amely tartalmazza
azt a stílust, melynek leírását módosítani kívánja.
3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Űrlap nézet lapján jelölje ki azt
a nyomtatási stílust, melynek leírását módosítani kívánja.
4 A Leírás mezőben módosítsa a nyomtatási stílus leírását.
Kiválaszthatók további nyomtatási stílusok, és azok leírását és beállításait
is módosítani lehet.
MEGJEGYZÉS A NORMÁL nyomtatási stílus nem törölhető és nem módosítható.
Egy elnevezett nyomtatási stílus átnevezése

2 Kattintson duplán arra az STB fájlra, amelyik az átnevezni kívánt
nyomtatási stílust tartalmazza.
3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Űrlap nézet lapján kattintson a
jobb gombbal arra a nyomtatási stílusra, amelynek nevét módosítani
szeretné. Válassza az Átnevezés menüpontot.
4 Írja be a nyomtatási stílus új nevét.
MEGJEGYZÉS A NORMÁL stílus nem nevezhető át. A színfüggő nyomtatási stílus

táblázatokban nem lehetséges a nyomtatási stílusok átnevezése.
Elnevezett nyomtatási stílus törlése

2 Kattintson duplán a szerkeszteni kívánt STB fájlra.
3 A Nyomtatási stílus táblázat kezelő Űrlap nézet lapján válassza ki a listából
a törölni kívánt nyomtatási stílust.

4 Kattintson a Stílus törlése gombra.
MEGJEGYZÉS A NORMÁL nyomtatási stílus nem törölhető és nem módosítható. Ha

a nyomtatási stílus táblázat színhozzárendelési táblázatot használ, a nyomtatási stílusok
nem törölhetők. A színfüggő nyomtatási stílus táblázatból nem lehet törölni a nyomtatási
stílusokat.
Előre definiált elnevezett nyomtatási stílus táblázatok

használata
A program egy további elnevezett nyomtatási stílus táblázatot telepít az
alapértelmezett nyomtatási stílus táblázat mellett. Az elnevezett nyomtatási
stílus táblázatok .stb kiterjesztésű fájlokban kerülnek elmentésre.
■ acad.stb: Alapértelmezett nyomtatási stílus táblázat

■ Monochrome.stb: Az összes szín feketével történő nyomtatása
■ Nincs: Nincs alkalmazott nyomtatási stílus táblázat
MEGJEGYZÉS Az elnevezett nyomtatási stílus táblázatok csak akkor érhetők el, ha a

rajz úgy lett beállítva, hogy elnevezett nyomtatási stílus táblázatokat használjon.
Lásd még:
“Nyomtatási stílus táblázatok csatolása elrendezésekhez” 1082. oldal
Színhozzárendelési táblázatok törlése

A hozzárendelési táblázat törlésekor a nyomtatási stílus táblázat egy közönséges
nyomtatási stílus táblázattá alakul, és többé nem lesz használható a régi
rajzokhoz a nyomtatási stílusok hozzárendelésére.
A CFG, PCP vagy PC2 fájlok használatával létrehozott elnevezett nyomtatási
stílus táblázatok az előző verziók tollhozzárendeléseiből létrehozott
színhozzárendelési táblázatokkal rendelkeznek. A színfüggő nyomtatási stílus
táblázatok szintén tartalmaznak színhozzárendelési táblázatokat. Az A
színhozzárendelési táblázatok a nyomtatási stílusokat színekhez, így az adott
színű objektumokhoz rendelik az AutoCAD 2000 előtti verziókból származó
rajzok megnyitásakor. Így szimulálható a rajzok egy korábbi verzió szerinti
kinyomtatása.

Amíg a színhozzárendelési tábla létezik, addig a nyomtatási stílusokat nem
lehet hozzáadni, törölni vagy átnevezni abban a táblázatban.
A hozzárendelési táblázat törlésekor a nyomtatási stílus táblázat egy közönséges
nyomtatási stílus táblázattá alakul, és többé nem lesz használható a régi
rajzokhoz a nyomtatási stílusok hozzárendelésére. Továbbra is alkalmazható
viszont új rajzok esetén.
FIGYELMEZTETÉS Színhozzárendelési táblázat törlésekor a nyomtatási stílusok nem

jelölődnek ki automatikusan objektumként régi rajzok első megnyitásakor.
Színhozzárendelési táblázat törlése

3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Általános lapján kattintson az
AutoCAD Release 14 színhozzárendelési táblázat törlése gombra.
4 Olvassa el a figyelmeztető szöveget. Kattintson az Igen gombra a
színhozzárendelési táblázat törléséhez, vagy a Nem gombra a
megtartáshoz.
Nyomtatási stílusok beállításainak módosítása

A nyomtatási stílusok a Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő használatával
módosíthatók. A nyomtatási stíluson végrehajtott változtatások az adott
nyomtatási stílust használó objektumokra vannak hatással.
Nyomtatási stílusok beállításai

A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő a Plotterkezelőben egy CTB vagy STB
fájlra történő dupla kattintással nyitható meg. A Nyomtatási stílus táblázat
szerkesztőben megjelennek a megadott nyomtatási stílus táblázatban szereplő
nyomtatási stílusok.
Az Általános lapon a táblázattal kapcsolatos alapvető információk találhatók.
A Táblázat nézet és Űrlap nézet lapok kétféle lehetőséget nyújtanak a
nyomtatási stílus beállításainak módosítására. Általában, ha kevés nyomtatási
stílussal dolgozik, akkor a Táblázat nézet lap az alkalmasabb. Sok nyomtatási
stílus használata esetén az Űrlap nézet lap lehet a jobb választás.

Egy elnevezett nyomtatási stílus táblázatban a NORMÁL nyomtatási stílus
az objektumok alapértelmezett tulajdonságait jelenti (nincs hozzárendelt
nyomtatási stílus). A NORMÁL stílust nem lehet sem törölni, sem módosítani.
A nyomtatási stílusok beállításainak módosítása

3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Űrlap nézet lapjának Nyomtatási
stílusok listájában válassza ki a módosítandó nyomtatási stílust.
4 A Tulajdonságok területen kattintson a módosítani kívánt tulajdonság
melletti nyílra, és válasszon egy opciót a listából.
5 Szükség esetén módosítsa a többi tulajdonságot vagy nyomtatási stílust.
Szín, telítettség, szürkeárnyalat és összemosás beállítása

nyomtatási stílus táblázatokban
A nyomtatási stílus használatával lehetőség van a szín, telítettség, szürkeskála
és színösszemosás tulajdonságainak beállítására.
Nyomtatási stílus színek hozzárendelése

A nyomtatási stílus szín alapértelmezett értéke az Objektum alapján. A beállítás
szerint az objektum a saját vagy fóliája színét használja. A nyomtatási stílus
színének meghatározása esetén a szín nyomtatáskor felülírja az objektum
színét. Kijelölhet egyet az 255 ACI színből, egy true color színt, vagy egy
színkatalógus színt. True Color nyomtatási stílusok használata esetén a plottert
True Color színmélység használatához kell beállítani.
MEGJEGYZÉS Ha egy AutoCAD 2000 vagy újabb verzióban mentett nyomtatási stílus
táblázatot használ, a True Color értékek az aktuális verzió palettáján lévő legközelebbi
értékre változnak.
A telítettség használata
Kiválaszthat egy színtelítettség beállítást a nyomtatás során a papírra vitt
tintamennyiség meghatározásához. Ennek értéke 0 és 100 között lehet. A 0
érték megadásával a szín teljesen fehér lesz. A 100 érték a színt teljes
intenzitással jeleníti meg. A telítettség csak akkor érvényes, ha a plotter a színes

vagy szürkeskálás nyomtatásra van beállítva. továbbá az árnyalás bekapcsolt
állapotában használható.
A színösszemosás használata
A színösszemosás használatakor a nyomtató a színeket pontmintákkal közelíti,
így tintáinak színeinél látszólag több szín nyomtatására van lehetőség.
Ha a nyomtató nem támogatja a színösszemosást, akkor ez az opció hatástalan.
A színösszemosás kikapcsolásának leggyakoribb oka a vékony vonalak hibás
nyomtatásának kiküszöbölése és a halvány színek láthatóbbá tétele. Az
színösszemosás kikapcsolásakor a színek nyomtatása a legközelebbi színnel
történik, így a nyomtatás színeinek száma korlátozott. A színösszemosás
választható az objektum színének használatakor vagy egy nyomtatóstílus-szín
hozzárendelésekor.
MEGJEGYZÉS A színösszemosás használatakor az egyesítésvezérlés nem alkalmazható.
Szürkeárnyalatos konvertálás
A szürkeárnyalatos konvertálás kijelölésekor az objektum színei
szürkeárnyalatosra változnak, ha a plotter támogatja a szürkeárnyalatos
nyomtatást. A világos színek, például a sárga, világos szürke értékekkel, a sötét
színek sötétszürke értékekkel kerülnek nyomtatásra. Ha törli a Szürkeárnyalatos
konvertálás beállítást, akkor az RGB-értékek kerülnek alkalmazásra az objektum
színeihez. A szürkeárnyalatosra történő konvertálás használata az objektum
saját színének és a nyomtatási stílus színének alkalmazásakor is lehetséges.
Nyomtatási stílus szín hozzárendelése

3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Táblázat nézet lapján jelölje ki a
módosítani kívánt nyomtatási stílus Szín mezőjét.
4 A Szín legördülő listában jelölje ki az alkalmazni kívánt színt, vagy
kattintson a Szín kiválasztása gombra a párbeszédpanel megjelenítéséhez,
és hajtsa végre a következő lépések valamelyikét:
színszámot (1-255), vagy a Szín mezőben a szín nevét. Kattintson az
OK nyomógombra.
■ A True Color lapon a Színmodell listából válasszon ki egy színt. (Adjon
meg egy színértéket a Szín mezőben, vagy jelöljön ki értékeket a

Kontraszt, Telítettség és Fényerő mezőkben.) Kattintson az OK
nyomógombra.
■ A Színkatalógusok lap Színkatalógus mezőjében jelöljön ki egy színt
(használja a fel és le nyílbillentyűket, és kattintson egy színmintára).
A telítettség használata

a nyomtatási stílust, melyet módosítani kíván.
4 A Telítettség mezőbe írjon be egy 1 és 100 közötti értéket.
5 Végül kattintson a Mentés és bezárás gombra.
A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő párbeszédpanelben több
nyomtatási stílus módosítása is végrehajtható.
MEGJEGYZÉS A telítettség használatakor általános gyakorlat az egyes stílusok
nyomtatási színének feketére állítása, így a telítettség a fekete szín aránya lesz.
Az árnyalás be- és kikapcsolása

3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Űrlap nézet lapján válassza ki
a módosítani kívánt nyomtatási stílust, majd válassza a Diterelés opciót.
4 Kattintson a Be vagy a Ki elemre.

A Konvertálás szürkeskálára opció be- és kikapcsolása

a módosítani kívánt nyomtatási stílust, és kattintson a Szürkeárnyalatos
gombra.
4 Kattintson a Be vagy a Ki elemre.
Tollszámok és virtuális tollak megadása nyomtatási stílus

táblázatokban
Az nyomtató által alkalmazott tollhozzárendelések attól függnek, hogy
a nyomtatóeszköz egy tollas plotter vagy egyéb, például lézernyomtató.
Tollak hozzárendelése a nyomtatási stílusokhoz

A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Tollszám beállítása megadja, hogy a
plotter fizikailag melyik tollat használja az egyes nyomtatási stílusokhoz. A
plotter tollainak leírása a plotterkonfigurációs (PC3) fájlban található. Tollas
plotter használatakor meg kell adni minden toll színét, sebességét és vastagságát
a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő Fizikai tollak konfigurációja részében.
A Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben, a Fizikai tollak jellemzői részben
adhatja meg, hogy például az 1-es toll fekete és 0.10 milliméteres, a 2-es toll
pedig vörös és 0.20 milliméteres. A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztőben
az 1-es toll hozzárendelhető például a VÍZVEZETÉK nyomtatási stílushoz, a
2-es toll pedig a CSATORNÁZÁS nyomtatási stílushoz.
Egy toll nyomtatási stílushoz történő hozzárendelése a Tollszám mezőben
található 32 tollszám egyikének kiválasztásával történik. Az alapértelmezett
érték 1. Ha a nyomtatási stílus színe az Objektum alapján értékre van állítva,
vagy egy színfüggő nyomtatási stílus táblázatban lévő nyomtatási stílust
szerkeszt, nem változtatható meg a hozzárendelt tollszám.
Ha 0 értéket ad meg, a mezőben az Automatikus felirat jelenik meg. A program
a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő Fizikai tollak jellemzői területén megadott
információt használja a nyomtatandó objektum színéhez legközelebb eső
tollszín kiválasztásához.

Tollbeállítások hozzárendelése toll nélküli nyomtatókhoz
Sok olyan nyomtató, mely nem tollakat használ, képes a tollplotterek
működését a virtuális tollak segítségével szimulálni. Egyes eszközök virtuális
tollhasználatát szoftver segítségével lehet beállítani, míg másoknál ezt
a nyomtató kezelőpultján a hardverrel lehet megadni.
Amennyiben engedélyezi a tollak szoftveres beállítását, a Nyomtatási stílus
táblázat Vonalvastagság, Vonaltípus, Telítettség, Vonalvégződés stílus,
Vonalegyesítés stílus és Kitöltés stílus értékei felülírják a nyomtató
vezérlőpultján megadott értékeket.
A tolltulajdonságok szoftveres vezérlésének kikapcsolásakor (általában
a plotteren) a szoftver használható a virtuális tollak kiválasztására, de nem
használható a vonalvastagság, vonaltípus, vonalvégződés-stílus,
vonalkapcsolódási stílus, kitöltési stílus vagy szín vezérlésére. A programban
a hardveres (virtuális toll) vezérlést a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben
adhatja meg, az Eszköz- és dokumentum-beállítások lap Vektorgrafika
opciójának Színmélység területén, a 255 virtuális toll opció kiválasztásával.
Más színmélység megadása esetén a szoftveres vezérlés lép érvénybe.
A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Virtuális tollszám listájából lehet egy 1
és 255 közötti számú tollat kiválasztani. Adjon meg 0 vagy Automatikus
értéket a virtuális tollhozzárendelés ACI alapján történő elvégzéséhez.
A nyomtatási stílus táblázat létrehozásánál fontos figyelembe venni, hogy
a táblázat számos különböző plotterrel használható. A plotter és annak módja
határozzák meg, hogy a program a nyomtatási stílus táblázat mely részeit
alkalmazza.
■ A felhasználói tollbeállításokkal rendelkező tollas plotter használata esetén

a virtuális tollszámok és színhozzárendelések nincsenek érvényben.
■ Az automatikus tollhozzárendelés használata esetén a tollak kiválasztása
a rajzelem színe és vonalvastagsága alapján történik. A virtuális tollszámokat
a szoftver nem veszi figyelembe.
■ Raszterplotter raszter módban történő használata esetén a fizikai és a virtuális
tollszámok nincsenek érvényben.
■ Raszterplotter virtuális toll módban történő használata esetén a szoftver
a virtuális tollszámokon kívül minden opciót figyelmen kívül hagy.
MEGJEGYZÉS Ha más alkalmazást használ a nyomtatási fájlok feldolgozásához a

programban történő létrehozás után, és módosítja a tollattribútumokat, a virtuális tollak
használata nélküli nyomtatás azt eredményezi, hogy a nyomtatási fájl tollszámai nem
feleltethetők meg egyszerűen a program objektumszíneinek. Ez megnehezíti a további
tolltulajdonságok alkalmazását.

Virtuális tollszám megadása

a módosítani kívánt nyomtatási stílust, majd válassza a Virtuális tollszám
opciót.
4 Virtuális tollszám mezőben adjon meg egy 1 és 255 közötti számot, vagy
válassza a 0 vagy az Automatikus értéket, hogy a program a
nyomtatandó objektum ACI színét hozzáadja a virtuális tollhoz.
A vonalvastagság és vonaltípus beállítása nyomtatáskor

A vonalvastagság és a vonaltípus megadható objektumtulajdonságként, illetve
beállítható a nyomtatáskor egy nyomtatási stílus használatával. A nyomtatási
stílus felülírja az objektumok vonalvastagság- és vonaltípus-beállításait
nyomtatáskor.
Vonalvastagságok hozzárendelése és megjelenítése

A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztőben a Vonalvastagságok mező
kijelölésekor a program megjelenít egy vonalvastagság mintát annak számszerű
értékével együtt. A nyomtatási stílus alapértelmezett vonalvastagság értéke az
Objektum alapján. Ha a szükséges vonalvastagság nem áll rendelkezésre,
lehetőség van egy már meglévő megváltoztatására.
Az elrendezésekben megadott nyomtatási stílusok vonalvastagságainak
megjelenítéséhez az Oldalbeállítás párbeszédpanelben, a Nyomtatási stílus
táblázat lapon jelölje be a Stílusok megjelenítése jelölőnégyzetet.
Vonaltípusok hozzárendelése
A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztőben a Vonaltípus mező kijelölésekor a
program megjelenít egy listát a mintákkal és minden vonaltípus nevével. A
nyomtatási stílus vonaltípus alapértelmezett beállítása az Objektum alapján.
A vonaltípus objektumtulajdonságként, illetve nyomtatási stílusként történő
megadásakor is lehetséges az Adaptív igazítás opció beállítása. Ez az opció úgy
igazítja a vonaltípus léptékét, hogy a mintázat teljes legyen. Ha az Adaptív
beállítás nincs bejelölve, akkor a vonal a minta közepénél is befejeződhet.

Kapcsolja ki az Adaptív igazítás opciót, ha a vonal léptéke fontos. Kapcsolja
be az Adaptív igazítást, ha a teljes vonaltípus-minták fontosabbak, mint a
helyes vonaltípus-léptékezés.
Alkalmazhat globális léptéktényezőt a nyomtatási stílusban szereplő nem
ISO vonaltípusokra és kitöltési mintákra.
Lásd még:
“Vonaltípusok használata” 336. oldal
Nyomtatott vonalvastagság beállítása

4 Kattintson a Vonalvastagság listára, majd jelöljön ki egy elemet a listából.
Ha szeretné megadni, hogy a program az objektum vonalvastagságát
használja, válassza az Objektum vonalvastagsága alapján opciót.
Nyomtatott vonaltípus beállítása

4 Kattintson a Vonaltípus listára, majd jelöljön ki egy elemet a listáról. Ha
szeretné megadni, hogy a program az objektum vonaltípusát használja,
válassza az Objektum vonaltípusa alapján opciót.
5 A vonaltípus-lépték oly módon történő igazításához, hogy a teljes
mintázat látszódjon, az Űrlap nézet lapon válassza az Adaptivitás listában
a Be értéket.

A nem ISO vonaltípusok és kitöltési minták léptékezése

3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Általános lapján válassza a Globális
léptéktényező alkalmazása nem ISO vonaltípusokra opciót.
Ez az opció a vonaltípusokat és kitöltési mintákat a megadott érték szerint
léptékezi.
4 A Léptéktényező mezőbe írja be az alkalmazni kívánt léptéket.
Nyomtatott vonalvégződési és vonalkapcsolódási stílusok

hozzárendelése
Lehetőség van vonalvégződési és vonalkapcsolódási stílusok beállítására
a vonalvastagsággal rendelkező objektumok számára, legyen az
objektumtulajdonság vagy nyomtatási stílussal történő felülírás.
Vonalvégződési stílus hozzárendelése

A program a következő vonalvégződés stílusokat tartalmazza:
■ Tompa
■ Négyzetes pöttyök
■ Kerek
■ Hegyes
A Vonalvégződési stílus alapértelmezett értéke az Objektum alapján (kerek).

A vonalvégződés nyomtatási stílusban történő megadása esetén az objektum
alapértelmezett vonalvégződési stílusa nyomtatáskor felülíródik.
MEGJEGYZÉS Az SHX szövegek nyomtatásakor a kerek végződési és kapcsolódási

stílus használata biztosítja a legjobb eredményt.

Vonalkapcsolódási stílus hozzárendelése
A program a következő vonalegyesítés stílusokat tartalmazza:
■ Derékszög
■ Letört
■ Kerek
■ Hegyes
A Vonalkapcsolódási stílus alapértelmezett értéke az Objektum alapján (kerek).

Az objektum alapértelmezett vonalkapcsolódási stílusának a nyomtatáskor
történő felülírásához jelöljön ki egy vonalkapcsolódási stílust egy nyomtatási
stílusban.
Vonalvégződési és vonalkapcsolódási stílus hozzárendelése

3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Táblázat nézet lapján kattintson
a Vonalvégződés stílusa vagy Vonalkapcsolódás stílusa mezőre a
változtatni kívánt nyomtatási stílushoz.
4 Válasszon egy opciót a legördülő listából.
Nyomtatási kitöltési stílusok hozzárendelése

A program a következő kitöltési stílus opciókat biztosítja széles vonalláncok,
gyűrűk, tömör kitöltéssel sraffozott objektumok, és tömörek nyomtatásához:
■ Test
■ Sakktáblamintás
■ Keresztsraffozott
■ Rombusz
■ Vízszintes vonalak
■ Balra döntött
■ Jobbra döntött

■ Négyzetes pöttyök
■ Pontozott
■ Függőleges vonalak
Az alapértelmezett beállítás a kitöltési stílushoz az Objektum alapján. Az

objektum kitöltési stílusának a nyomtatáskor történő felülírásához jelöljön ki
egy kitöltési stílust egy nyomtatási stílusban.
Alkalmazhat globális léptéktényezőt a nyomtatási stílusban szereplő nem
ISO vonaltípusokra és kitöltési mintákra.
Lásd még:
“Sraffozási minta és tömör kitöltés választása” 851. oldal
Kitöltési stílus hozzárendelése

3 A Nyomtatási stílus táblázat szerkesztő Táblázat nézet lapján kattintson
a Kitöltési stílus mezőre a változtatni kívánt nyomtatási stílushoz.
4 Válasszon egy kitöltési stílust a legördülő listából.
Nyomtatási kép
A rajz kinyomtatása előtt érdemes megtekinteni az előnézetet. Az előnézetek
használatával időt és papírt lehet megtakarítani.
A rajz előnézetét megtekintheti a Nyomtatás párbeszédpanelről. Az előnézet
pontosan azt mutatja, hogy nyomtatáskor milyen lesz a rajz, a
vonalvastagságok, kitöltési minták és egyéb nyomtatási stílus beállítások
használatával.
Amikor a rajz előnézetét tekinti meg, az aktív eszköztárak és eszközpaletták
rejtve maradnak, és egy ideiglenes Előnézet eszköztár jelenik meg, mely
nyomógombokat kínál a nyomtatáshoz, eltoláshoz és nagyításhoz.
Nyomtatási kép | 1103

A Nyomtatás és Oldalbeállítás párbeszédpaneleken szintén megjelenik egy
kicsinyített előkép, mely a rajz nyomtatható területét és az oldalon történő
elhelyezkedését mutatja meg.
Rajz előnézte

2 A Nyomtatás párbeszédpanelen kattintson az Előnézet gombra.
Megnyitásra kerül egy előnézeti ablak, és a mutató valós idejű
nagyítókurzorrá válik.
3 Ha a jobb gombbal kattint, megjelenik egy helyi menü, a következő
opciókkal: Nyomtatás, Eltolás, Zoom, Zoom - Ablak vagy Zoom - Eredeti
(az eredeti előnézeti nagyítás visszaállításához).
4 Nyomja meg az ESC billentyűt az előnézet bezárásához és a Nyomtatás
párbeszédpanelhez történő visszatéréshez.
5 Szükség esetén végezzen el további módosításokat a nyomtatással
kapcsolatban, majd ismét tekintse meg a rajz előnézetét.

6 Ha a beállítások megfelelőek, kattintson az OK gombra a rajz
kinyomtatásához.
Parancssor: PLOT
Nyomtatás más fájlformátumokba

Többféle formátumban exportálhat vagy nyomtathat ki rajzokat, köztük a
DWF, DXF és Windows metafájl (WMF) formátumban. Lehetséges emellett,
különleges plottermeghajtók használatával, a rajz képformátumokba történő
mentése is.
Minden esetben egy nem rendszerszintű plottermeghajtó használatával történik
a kimeneti fájl létrehozása. A nem rendszerszintű meghajtók felhasználói
tulajdonságait a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztővel lehet megadni. Specifikus
segítség is elérhető az egyes meghajtókhoz az egyedi meghajtók különböző
Tulajdonság párbeszédpanelen (melyek a Plotterkonfiguráció szerkesztőből
érhetők el) a Súgó nyomógomb használatával.
Lásd még:
“Rajzok közzététele” 1115. oldal
DWF fájlok nyomtatása

A programot használhatja Design Web Format (DWF-) fájlok létrehozására is.
A DWF fájl olyan 2D vektoros fájl, melynek segítségével közzéteheti rajzát a
világhálón vagy egy intranet hálózaton. Minden DWF fájl egy vagy több
rajzlapot tartalmazhat.
A DWF fájlokat bárki megnyithatja, megtekintheti és nyomtathatja az
® ®
Autodesk DWF™ Composer vagy az Autodesk DWF™ Viewer segítségével.
Az Autodesk DWF Composer vagy Autodesk DWF Viewer segítségével is
®
megtekintheti DWF-fájlokat a Microsoft Internet Explorer 5.01 vagy újabb
verziójával. A DWF fájlok támogatják a valósidejű eltolást és valósidejű
nagyítást, továbbá a fóliák és az elnevezett nézetek megjelenítését.
Lásd még:
“Rajzok közzététele” 1115. oldal
Nyomtatás más fájlformátumokba | 1105

DWF fájl nyomtatása

2 Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területének Név legördülő
listájából válassza ki a DWF6 ePlot.pc3 konfigurációt.
3 Szükség esetén állítsa be a DWF fájl nyomtatási jellemzőit.
5 A Tallózás a nyomtatási fájl megadásához párbeszédpanelen válasszon
ki egy helyet, és adjon meg egy fájlnevet a DWF fájl számára.
Parancssor: PLOT
Nyomtatás DXB fájlformátumba

A DXB (drawing interchange binary – bináris rajzcsere) formátumú fájlokat
a DXB fájlok nem rendszerszintű meghajtója támogatja. Ez általában a térbeli
rajzok síkba ”simítására“ használható.
A kimenet kompatibilis az AutoCAD DXBBE parancsával és az AutoCAD korábbi
verzióival szállított ADI DXB meghajtóval. A DXB meghajtóra is érvényesek
az ADI meghajtó ezen korlátozásai.
■ A meghajtó 16 bites, csak vektorokat tartalmazó egész DXB fájlokat hoz

létre.
■ A DXB kimenet monokróm; minden vektor 7-es színű.
■ A meghajtó a raszterképeket és OLE objektumokat nem támogatja.
■ A meghajtó nem veszi figyelembe az objektumok és nyomtatási stílusok
vonalvastagságait.
Lásd még:
“Kimeneti formátumok konfigurálása” a Meghajtóprogramok és perifériák kézikönyve
kiadványban

DXB fájl létrehozása
1 Győződjön meg arról, hogy konfigurált egy plottermeghajtót a DXB fájl

kimenethez. (Lásd: Kimeneti formátumok konfigurálása a
Meghajtóprogramok és perifériák kézikönyve kiadványban.)
3 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területének Név listájából
válasszon egy DXB formátum konfigurációt.
4 Szükség esetén állítsa be a DXB fájl nyomtatási jellemzőit.
ki egy helyet, és adjon meg egy fájlnevet a DXB fájl számára.
Parancssor: PLOT
Nyomtatás raszterfájl formátumba

A nem rendszerszintű raszter meghajtó számos raszterfájl-formátumot támogat,
beleértve a Windows BMP, CALS, TIFF, PNG, TGA, PCX és a JPEG
formátumokat. A raszter-illesztőprogram leggyakrabban a DTP-kiadványokban
felhasznált képek készítéséhez használatos.
A meghajtó által támogatott fájlformátumok egyetlen kivétellel “méret nélküli”
raszterfájlokat hoznak létre, melyek mérete hüvelyk vagy milliméter helyett
képpontban van megadva. A méretezett CALS formátum olyan nyomtatókhoz
készült, melyek fogadnak CALS fájlokat. Ha a nyomtató támogatja a CALS
fájlokat, meg kell adni a tényleges papírméretet és a felbontást. A felbontást
dpi értékben adhatja meg a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő Vektorgrafika
részében.
Alapértelmezés szerint a rasztermeghatjó csak fájlokba nyomtat. Kiválaszthatja
azonban a Minden port megjelenítése opciót a Plotter hozzáadása varázsló
Portok lapján, vagy a Port lapon a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben; így
a számítógépen levő összes port rendelkezésre fog állni a konfigurációhoz. Ha
a meghajtó portra nyomtatáshoz van konfigurálva, a program egy fájlba fog
nyomtatni, majd kimásolja ezt a fájlt a megadott portra. A sikeres nyomtatás
érdekében győződjön meg arról, hogy a konfigurált porthoz kapcsolódó eszköz

képes fogadni és feldolgozni a fájlt. További tudnivalók az eszköz
dokumentációjában találhatók.
A raszterfájl típusa, mérete és színmélysége határozza meg a végleges
fájlméretet. A raszterfájlok mérete esetenként igen nagy lehet, ezért a feltétlenül
szükséges képpontméreteket és színmélységet nem érdemes túllépni.
A háttérszín a raszternyomtatáshoz a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben,
a Felhasználói tulajdonságok párbeszédpanelben adható meg. A háttérszín
módosítása esetén az ezzel megegyező színű objektumok láthatatlanok lesznek
a nyomtatásban.
Lásd még:
kiadványban
Raszterfájl létrehozása
1 Győződjön meg arról, hogy konfigurált egy plottermeghajtót a raszterfájl

kimenethez. (Lásd: Kimeneti formátumok konfigurálása a
3 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területének Név legördülő
listájából válasszon ki egy raszterformátum konfigurációt.
4 Szükség esetén állítsa be a raszterfájl nyomtatási jellemzőit.
ki egy helyet, és adjon meg egy fájlnevet a raszterfájl számára.
Parancssor: PLOT
Adobe PDF-fájlok nyomtatása

A DWG PDF-illesztőprogramhoz történő alkalmazásával Acrobat Portable
Document Format (PDF) fájlok hozhatók létre AutoCAD rajzokból.
Az Adobe® Portable Document Format (PDF) az elektronikus információcserére
szolgáló szabvány. A PDF-fájlok az Adobe weboldaláról térítésmentesen

letölthető Adobe Reader programmal könnyen terjeszthetők a megtekintés és
nyomtatás céljára. A PDF-fájlok használatával gyakorlatilag bárkivel
megoszthatja a rajzokat.
A DWF6-fájlokhoz hasonlóan a PDF-fájlok is vektor alapú formátumban jönnek
létre a pontosság megtartása érdekében. A PDF formátumúvá konvertált rajzok
könnyen megoszthatók az Adobe Reader 6-os vagy későbbi verzióival való
megtekintésre és nyomtatásra.
A kimenet felhasználói beállításai a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben,
a Felhasználói tulajdonságok párbeszédpanelben adhatók meg. A
párbeszédpanel megjelenítéséhez az Eszköz- és dokumentumbeállítások lap fa
nézetében válassza a Felhasználói tulajdonságok opciót. Az Egyéni
párbeszédpanel területen kattintson a Felhasználói tulajdonságok gombra.
A PDF-kimenetet a felbontás meghatározásával tudja testre szabni. A
Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben a Felhasználói tulajdonságok
párbeszédpanelen lehet megadni a vektor- és raszterképek felbontását 150 dpi
és max. 4800 dpi között. A vektor-, kitöltés-, szín- és fekete-fehér kimenet
felbontását is testre szabva adhatja meg.
MEGJEGYZÉS Bár az átlátszó objektumok és a kitakarások helyesen jelennek meg a

PDF-megtekintőben, az alapértelmezett nyomtatási beállításokkal nem minden esetben
nyújtják ugyanazon vizuális felbontást. Ha a rajz átlátszó objektumokat tartalmaz, akkor
előfordulhat, hogy az Adobe Acrobat bizonyos beállításait módosítania kell. Állítsa az
Átlátszatlanság simítását a "Nyomtatás képként"-re vagy csökkentse a
Raszter-/Vektoregyensúlyt az Adobe Acrobat programban. További információt az Adobe
dokumentációjában talál.
Lásd még:
kiadványban
PDF-fájl nyomtatásához

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területén a Név mezőben
válassza a DWG - PDF.pc3 konfigurációt.
3 Szükség esetén adja meg a PDF-fájl nyomtatási beállításait.
5 A Tallózás nyomtatási fájl megadásához párbeszédpanelen válassza ki a
PDF-fájl helyét és adja meg a nevét.

Parancssor: PLOT
PDF-fájl nyomtatásához vízszintes tájolásban

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területén a Név mezőben
válassza a DWG - PDF.pc3 konfigurációt.
3 A Papírméret részben válassza azt a papírméretet, amelynél előbb a
hosszabb méret van megadva. Például ANSI A (11,00 x 8,00 hüvelyk).
5 A Tallózás nyomtatási fájl megadásához párbeszédpanelen válassza ki a
PDF-fájl helyét és adja meg a nevét.
Parancssor: PLOT
Adobe PostScript fájlok nyomtatása

Az Adobe PostScript meghajtó segítségével számos kiadványszerkesztő
és dokumentumkezelő (például az Adobe Acrobat Portable Document Format)
program számára válnak elérhetővé a DWG rajzok.
A nem rendszerszintű PostScript meghajtó a rajzok PostScript nyomtatóra
és PostScript fájlba történő nyomtatására használható. A PS fájlformátumot
nyomtatókhoz, az EPS formátumot fájlok létrehozásához alkalmazhatja.
Ha számítógép egyik portjára nyomtat, a kimenet automatikusan PS
formátumú. Használja a PS kimenetet fájlba történő nyomtatás esetén, ha
később a nyomtatóra szeretné azt másolni.
A kimenet felhasználói beállításai a Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben,
a Felhasználói tulajdonságok párbeszédpanelben adhatók meg. A
párbeszédpanel megjelenítéséhez az Eszköz- és dokumentumbeállítások lap fa
nézetében válassza a Felhasználói tulajdonságok opciót. Az Egyéni
párbeszédpanel területen kattintson a Felhasználói tulajdonságok gombra.

A PostScript meghajtó három PostScript típust támogat:
■ Level 1: A legtöbb nyomtatóhoz használható.

■ Level 1.5: A színes képek nyomtatását támogató nyomtatókhoz használható.
■ Level 2: Ha a nyomtató támogatja a PostScript Level 2 szintet, akkor
ez az opciót ajánlatos használni kisebb fájlok készítésére, amiket gyorsabban
lehet kinyomtatni.
A PostScript felhasználói tulajdonságok párbeszédpanel PostScript kód bináris

tokenekké alakítása és Tömörítés opciói csökkentik a kimeneti fájl méretét, és
növelik a nyomtatási sebességet azoknál az eszközöknél, melyek támogatják
ezeket az opciókat. Ha problémák merülnek fel a nyomtatásnál, próbálja meg
törölni ezeket az opciókat. Ha a nyomtatás sikeres minden optimalizálás nélkül,
egyszerre egyet-egyet bekapcsolva kipróbálható, hogy a nyomtató melyik
opciókat támogatja.
Egyes kiadványszerkesztő alkalmazások csak a PostScript Level 1 szintet
támogatják. Ha az EPS fájlok használatakor problémák merülnek fel, próbáljon
egy alacsonyabb PostScript szintet alkalmazni, és kapcsolja ki a fent leírt
optimalizálásokat.
Az előnézetek mentése jelentős mértékben megnöveli az EPS fájlok méretét,
de gyors előnézetet biztosít bizonyos alkalmazások számára. A WMF előnézet
Windows rendszerben használható; az EPSF előnézet pedig Macintosh és egyéb
platformokon.
MEGJEGYZÉS Mindkét előnézeti kép elhelyezése a fájlban háromszorosára is növelheti

a fájl méretét.
Lásd még:
“PostScript fájlok exportálása”
kiadványban
PostScript fájl nyomtatása
1 Győződjön meg arról, hogy konfigurált egy plottermeghajtót a PostScript

fájl kimenethez. (Lásd: “Kimeneti formátumok konfigurálása” a
3 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területének Név legördülő
listájából válasszon egy PostScript formátum konfigurációt.
4 Szükség esetén állítsa be a PostScript fájl nyomtatási jellemzőit.

ki egy helyet, és adjon meg egy fájlnevet a PostScript fájl számára.
Parancssor: PLOT
Nyomtatási fájlok létrehozása

A nyomtatási fájlok létrehozásához bármelyik plotterkonfigurációt
használhatja. Ezeket a fájlokat háttérnyomtató alkalmazásokhoz használhatja,
vagy elküldheti egy bérnyomtatással foglalkozó céghez.
A HP-GL és HP-GL/2 formátumú fájlokat például köztes formátumként
használhatja az illusztrációs vagy gyártástechnológiai alkalmazásokhoz,
a dokumentumok archiválásához és számos kimeneti eszközhöz.
A nem rendszerszintű HP-GL meghajtó a HP-GL (Hewlett-Packard Graphics
Language – Hewlett-Packard grafikai nyelv) nyelvet támogatja, mely egy széles
körben elterjedt, csak vektorok feldolgozására alkalmas, tollas plotterekhez
használható nyelv. A HP-GL eszközmeghajtó a raszter objektumokat nem
támogatja.
A nem rendszerszintű HP-GL/2 meghajtó a HP-GL/2 tollas és tintasugaras
plottereket támogatja. Ez egy általános HP-GL/2 illesztőprogram, amely nincs
optimalizálva egyetlen gyártó egyetlen modelljéhez sem. Például nem küld
PJL parancsokat az eszközöknek, amint azt egy valódi Hewlett-Packard meghajtó
tenné. A HP-GL/2 meghajtó támogatja az elavult tollas plottereket, illetve a
nem Hewlett-Packard gyártmányú újabb plottereket is.
Lásd még:
“Eszközspecifikus konfigurációk beállítása” a Meghajtóprogramok és perifériák kézikönyve
kiadványban
Nyomtatási fájl létrehozása

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területen válasszon ki
egy plotterkonfigurációt a Név legördülő listából.

3 Ha a nyomtatás fájlba jelölőnégyzet használható és nincsen bejelölve,
jelölje be.
4 Szükség esetén állítsa be a nyomtatott fájl nyomtatási jellemzőit.
ki egy helyet, és adjon meg egy fájlnevet a nyomtatási fájl számára.
Parancssor: PLOT

1114
Rajzok közzététele
31
A közzététel előnyös alternatívát jelent több rajz Ebben a fejezetben
kinyomtatásával szemben. A Lapkészlet kezelőből könnyedén ■ Gyors áttekintés – Közzététel
■ A közzététel áttekintése
közzétehet egy egész lapkészletet egy halom papírrajzként vagy
■ Rajzkészlet létrehozása és
egyetlen többlapos, elektronikus Design Web Format (DWF) módosítása közzététel céljából
■ Papíralapú vagy fájlban tárolt
fájlként. rajzkészlet létrehozása
■ Elektronikus rajzkészlet
Egy elektronikus rajzkészletet DWF-fájlként közzétéve időt közzététele
takaríthat meg, és növelheti a termelékenységet azzal, hogy ■ Lapkészlet közzététele
■ Rajzkészlet újbóli közzététele
pontos, tömörített rajzos reprezentációkat biztosít egy könnyen
■ Közzétett elektronikus rajzkészlet
terjeszthető és megtekinthető fájlban. A DWF-fájlokat bárki megtekintése
■ Közzététel beállításainak megadása
megtekintheti és kinyomtathatja egy ingyenesen letölthető
® ■ 3D DWF közzététel
DWF-fájlnézegető, az Autodesk DWF™ Viewer segítségével. ■ DWF6 illesztőprogram
konfigurálása (speciális)
1115
Gyors áttekintés – Közzététel
A rajkészletek az elsődleges terjesztési formát jelentik a legtöbb tervezőcsoport
számára. Rajzkészlet létrehozása átnézési célú terjesztés számára bonyolult és
időrabló lehet.
A Közzététel párbeszédpanel segítségével könnyűszerrel összeállíthat egy
rajzgyűjteményt, és egy kattintással hozhat létre egy papírrajzkészletet, vagy
egy elektronikus rajzkészletet.
™
Az elektronikus rajzkészleteket a program Design Web Format (DWF™)
formátumú fájlként menti. A DWF-fájlok egy ingyenes DWF-fájlnézegetővel,
®
az Autodesk DWF™ Viewer segítségével tekinthetők meg vagy nyomtathatók.
Egyelten rajz kimenetre küldéséhez használja a Nyomtatás párbeszédpanelt.
Lásd még:
“Gyors áttekintés – Nyomtatás” 1056. oldal
A közzététel áttekintése
A közzététel egyszerű módot kínál a papírlapkészlet vagy elektronikus lapkészlet
létrehozására. Egy elektronikus rajzkészlet a nyomtatott rajzok készletének
digitális megfelelője. Elektronikus rajkészletet rajzoknak Design Web Format™
(DWF™) fájlba történő közzétételével hozhat létre.
A Lapkészlet kezelő segítségével egy egész lapkészletet tehet közzé. A lapkészletet
egyetlen többoldalas DWF-fájlban való közzétételével egyetlen kattintással
hozhatja létre az elektronikus rajzkészletet.
1116 | Fejezet 31 Rajzok közzététele

Lapkészletet úgy hozhat létre, hogy a lapkészletet az egyes lapok
oldalbeállításában megadott plotter számára közzéteszi.
A Közzététel párbeszédpanel segítségével összeállíthat egy közzéteendő
rajzgyűjteményt, majd a listát Rajzkészlet leírások (Drawing Set
Descriptions-DSD) fájlként mentheti. Ezt a rajzgyűjteményt testreszabhatja
egy meghatározott felhasználó számára, lapokat adhat hozzá és törölhet, ahogy
a projekt előrehalad. Ha már létrehozta a rajzlapok listáját a Közzététel
párbeszédpanelen, a rajzokat a következő helyek bármelyikén közzéteheti:
■ Az egyes lapok oldalbeállításában megadott plotter (beleértve a fájlba

nyomtatni kívánt rajzokat)
■ Egyedi, 2D és 3D tartalommal is rendelkező többlapos DWF- vagy PDF-fájl
■ Több, 2D és 3D tartalommal is rendelkező egylapos DWF-fájl
3D DWF-közzététel esetén elkészítheti és közzéteheti térbeli modelljeinek

DWF-fájljait, és megtekintheti azokat az Autodesk DWF Viewer eszközzel.
A 3D DWF-fájlok közzétételéről további információ a 3D DWF közzététel
részben olvasható.
Egy elektronikus rajzkészletet DWF-fájlként közzétéve időt takaríthat meg, és
növelheti a termelékenységet azzal, hogy pontos, tömörített rajzos
reprezentációkat biztosít egy könnyen terjeszthető és megtekinthető fájlban.
Ez fenntartja az eredeti rajzok integritását is.
DWF-fájlok közzétételekor vektor alapú DWF6 fájlok jönnek létre, (kivéve a
beillesztett raszterkép-tartalmat), így biztosítva a pontosság megőrzését. A
® ™
DWF-fájlokat egy ingyenes DWF fájlnézegető, az Autodesk DWF Viewer
segítségével lehet megtekinteni vagy kinyomtatni. A DWF fájlok terjeszthetők
e-mail, FTP, projekt webhelyek vagy CD révén.
Megadhatja, hogy mely blokkhoz kapcsolódó tulajdonságokat és
attribútumokat kívánja elérhetővé tenni azok számára, akik a közzétett DWF
fájlok megtekintéséhez és nyomtatásához Autodesk DWF Viewer eszközt
használnak. Közzétehet például egy olyan DWF fájlt a vízvezeték rendszer
kivitelezője számára, amely tartalmazza a blokkattribútum-információkat a
rajzadatokban meghatározott vízvezeték szerelési tartozékokról. Továbbá
ugyanabból a lapkészletből hozzáadhatja csak a világítótestekre vonatkozó
blokkattribútum adatokat a villamos rendszer kivitelezője számára.
Alapértelmezés szerint a közzétett feladatokat a szoftver a háttérben dolgozza
fel, így azonnal visszatérhet a rajzhoz. Csak egy közzétett feladat dolgozható
fel egyszerre a háttérben. Mialatt egy feladat fut a háttérben, úgy vizsgálhatja
meg az állapotát, hogy a mutatót az állapotsor jobb oldalán található
plotterikon fölé viszi. Megtekintheti továbbá az összes sikeresen befejezett
A közzététel áttekintése | 1117

feladat részletezését, amelyeket az aktuális munkafolyamatból tett közzé vagy
nyomtatott.
Lásd még:
“Lapkészletek közzététele, továbbítása és archiválása” 284. oldal
“Oldalbeállítások megadása” 1026. oldal
“3D DWF közzététel” 1149. oldal
A háttérben futó feldolgozás alatt álló közzétételi feladat állapotának

ellenőrzése
■ Vigye a mutatót az állapotsori tálcán a plotterikon fölé. Egy eszköztipp

megjeleníti a feladat állapotát.
Állapotsori tálca
Az aktuálisan a háttérben feldolgozás alatt álló közzétételi feladat egészének

vagy egy részének megszakítása
1 Kattintson a jobb gombbal a plotterikonra az állapotsori tálcán.

Kattintson a Lap közzétételének megszakítása <lapnév> vagy Teljes feladat
megszakítása gombra.
Állapotsori tálca
Részletek megtekintése a közzétett feladatokról

■ Kattintson a Fájl menü ➤ Nyomtatási és közzétételi információk
megtekintése parancsra.
■ Az állapotsori tálcán kattintson bal gombbal a plotterikonra.
2 A Nyomtatás és közzététel részletei párbeszédpanelen tekintse meg a

közzétett feladatok részleteit.
Parancssor: NYOMTRÉSZLETEK
Helyi menü: Az állapotsori tálcán kattintson a jobb gombbal a plotterikonra.
Kattintson a Nyomtatási és közzétételi információk megtekintése menüpontra.

A háttérben futó közzététel ki- és bekapcsolása

2 A Beállítások párbeszédpanel Nyomtatás és közzététel lapjának
Háttérfeldolgozás beállításai területén jelölje be vagy törölje a
Háttérnyomtatás engedélyezése: Közzététel jelölőnégyzetet.
Rajzkészlet létrehozása és módosítása közzététel

céljából
Egy rajzlapgyűjteményt összegyűjtve közzéteheti azt nyomtatón,
™
nyomtatófájlokban vagy egy DWF -fájlban. A rajzkészletet testreszabhatja
egy meghatározott felhasználó számára, és hozzáadhat, törölhet, átrendezhet
másolhat és átnevezhet lapokat a rajzkészletben, ahogy a projekt halad.
A rajzkészletet közzéteheti közvetlenül papíron, vagy egyetlen DWF fájl vagy
több fájl formájában, mely terjeszthető e-mail, FTP-címek, projekt webhelyek
vagy CD segítségével. Mentheti egy olyan rajzkészlet leírását, amelyet egy
rajzkészletleírás- (Drawing Set Descriptions - DSD-) fájlban való közzétételhez
gyűjtöttek össze.
Rajzkészlet létrehozása a közzététel céljából
1 A rajz megnyitása után kattintson a Fájl menü ➤ Közzététel parancsra.

Megjelenik a Közzététel párbeszédpanel. Ha az Elrendezés lapok
jelölőnégyzetet bejelölte a helyi menüből vagy a Közzététel
párbeszédpanelen, akkor az aktuális rajz minden elrendezése fel van
sorolva a laplistában.
2 A Közzététel párbeszédpanelen a szükségleteknek megfelelően
módosíthatja a lapok listáját, ha következők egyikét elvégzi:
■ Lapok hozzáadása.Más rajzok lapjainak hozzáadásához kattintson
a Lapok hozzáadása gombra (vagy vontasson át rajzokat az Asztalról).
A Kiválasztott rajzok párbeszédpanelen jelöljön ki rajzokat, majd
kattintson a Kiválaszt gombra, hogy hozzáadja azokat a Rajzlapok
közzététele párbeszédpanelen található rajzlaplistához. A rajz összes
elrendezése önálló lappá változik a rajzlapok listájában. Eltávolíthat
egyes rajzlapokat, amelyeket nem kíván a rajzkészlet részévé tenni.
Az elrendezéseket inicializálni kell (papírméretüket az oldalbeállításban
Rajzkészlet létrehozása és módosítása közzététel céljából | 1119

a 0 x 0 mérettől eltérő méretűre kell állítani), mielőtt közzétehetők
lennének.
MEGJEGYZÉS Ha szeretné az összes elrendezést felhasználni, amikor lapokat

ad egy rajzkészlethez, győződjön meg róla, hogy az Elrendezés lapok jelölőnégyzet
be van jelölve a helyi menüben vagy a Közzététel párbeszédpanelen.
■ Modell elrendezések felvétele. Ha egy el nem kezdett (az

oldalbeállításban meg nem adott, vagy 0 x 0 méretűre állított)
modellelrendezést felvesz, az a laplista Státusz oszlopában Az elrendezés
nincs inicializálva jelzést kap. Nyomtatható, ha kiválaszt hozzá egy
felülírt oldalbeállítást a Közzététel párbeszédpanelen az oldalbeállítás
legördülő listában az Oldalbeállítások oszlopban a laplistában.
MEGJEGYZÉS Ha szeretné a modellt felhasználni, amikor lapokat ad egy

rajzkészlethez, győződjön meg róla, hogy a Modell lap jelölőnégyzet ki van választva
vagy a helyi menüben vagy a Közzététel párbeszédpanelen.
■ Lapok eltávolítása. Ahhoz, hogy lapoknak távolítson el a listából,

válasszon egy vagy több lapot a listában, majd kattintson a Lapok
eltávolítása gombra. Az összes lap eltávolításához kattintson a jobb
gombbal, majd válassza a Mindegyik eltávolítása menüpontot.
■ Lapok újrarendezése. A lapoknak a listában egy pozícióval feljebb
vagy lejjebb mozdításához válasszon ki egy lapot, és kattintson a Lap
mozgatása felfelé vagy a Lap mozgatása lefelé gombra. A rajzkészlet
lapjai a listában látható sorrend szerint tekinthetők meg vagy
nyomtathatók ki.
■ Lapok átnevezése. Lapok átnevezéséhez válasszon a listából,
kattintson a jobb gombbal, majd válassza a Lap átnevezése
menüpontot. Adja meg az új lapnevet.
■ Oldalbeállítás megváltoztatása. Egy elrendezés oldalbeállításának
megváltoztatásához jelölje ki a lapot, majd az Oldalbeállítás listában
válasszon ki egy elnevezett oldalbeállítást a listából, vagy válasszon
ki egy vagy több lapot és kattintson a jobb gombbal. Kattintson az
Oldalbeállítás megváltoztatása menüpontra. Az Oldalbeállítás listából
válasszon ki egy oldalbeállítást, vagy válassza ki az Importálás elemet,
hogy az oldalbeállításokat más rajzokból importálja. Az
Oldalbeállítások importálása párbeszédpanelen válasszon ki egy rajzot
egy vagy több oldalbeállítással, majd kattintson az Importálás gombra.
Az Oldalbeállítás listában válasszon ki egy elnevezett oldalbeállítást.

MEGJEGYZÉS Fontos, hogy minden elrendezés oldalbeállítását megváltoztathatja
a kívánt kimenetnek megfelelően. Modelltér-beállítások csak a modelltér rajzlapjaira,
papírtér-oldalbeállítások pedig csak a papírtér-lapokra alkalmazhatók.
■ Lapok másolása.Egy vagy több rajzlap másolásához válassza ki a

lapokat a lapok listából, majd kattintson a jobb gombbal. Kattintson
a Kiválasztott lapok másolása menüpontra. A másolt rajzlapok a lista
végéhez kiemelten adódnak hozzá. Ha egy lap másolódik, a neve az
eredeti lapnév végéhez kapcsolódó -Másolat(n) toldalékkal jön létre.
Például ha egy Vízvezeték nevű lap másolatát hozza létre, a másolt lap
neve Vízvezeték-Másolat(1)lesz. Minden alkalommal, amikor ugyanazt
a lapot másolja, az n számláló értéke eggyel nő. A lapok másolatainak
létrehozásával ugyanazokat a rajzlapokat különböző oldalbeállításokkal
és egyéb beállításokkal helyezheti el a fájlba.
3 Amikor a rajzlaplista a kívánt elektronikus rajzkészletnek megfelelően

van összeállítva és beállítva, kattintson a Lista mentése gombra.
4 A Lista mentése másként párbeszédpanel Fájlnév mezőjében adjon meg
nevet a listának, majd kattintson a Mentés gombra.
A rajzkészlet lista DSD (Drawing Set Descriptions - rajzkészlet-leíró)
fájlként mentődik.
Parancssor: KÖZZÉTESZ
Lapok hozzáadása rajzból egy közzétételre szánt rajzkészlethez
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Közzététel parancsra.

2 A Közzététel párbeszédpanelben kattintson a Lapok hozzáadása gombra.
3 A Kiválasztott rajzok párbeszédpanelen jelöljön ki rajzokat, majd
közzététele párbeszédpanelen található rajzlaplistához.
MEGJEGYZÉS Lehetősége van rajzokat az asztalról a Közzététel párbeszédpanelre
nyomtatva is hozzáadni őket a listához.
A rajz összes elrendezése önálló lappá változik a rajzlapok listájában.

El kell távolítania azokat a rajzlapokat, amelyeket nem kíván a rajzkészlet
részévé tenni. Az elrendezéseket inicializálni kell, hogy közzétehetők

legyenek. (Egy elrendezés akkor számít inicializáltnak, ha az
oldalbeállításában megadott papírméret nem 0 x 0.)
Lapok hozzáadása DSD fájlból egy rajzkészlethez

2 A Közzététel párbeszédpanelben kattintson a Laplista betöltése gombra.
3 A Rajzlapok listájának betöltése párbeszédpanelben válasszon ki egy DSD
fájlt, majd kattintson a Betöltés gombra.
4 A Lecserélés vagy hozzáfűzés párbeszédpanelen kattintson a Lecserélés
gombra, hogy az aktuális lapokat a DSD fájl lapjaira cserélje, vagy
kattintson a Hozzáfűzés gombra, hogy a DSD fájl lapjait a Közzététel
párbeszédpanel laplistájához adja hozzá.
Lap eltávolítása hozzáadása egy közzétételhez szánt rajzkészletből

2 A Közzététel párbeszédpanelen győződjön meg róla, hogy az eltávolítani
kívánt lapok szerepelnek a listában.
3 A Közzétenni kívánt lapok listájában válasszon ki egy vagy több törlendő
lapot, majd kattintson a Lapok eltávolítása gombra.

Az összes lap eltávolítása egy közzétételre szánt rajzkészletből

2 A Közzététel párbeszédpanelen győződjön meg róla, hogy az eltávolítani
3 A Közzétenni kívánt lapok listájában kattintson a jobb gombbal, majd
válassza a Mindegyik eltávolítása menüpontot.
MEGJEGYZÉS Az összes lap eltávolítását nem lehet visszavonni.
Lapok újrarendezése egy közzétételre szánt rajzkészletben

2 A Közzététel párbeszédpanelen győződjön meg róla, hogy az újrarendezni
3 Válasszon ki egy lapot. Kattintson a Lap mozgatása felfelé vagy a Lap
mozgatása lefelé gombra.
MEGJEGYZÉS A rajzkészlet lapja a Közzététel párbeszédpanelen látható sorrend
szerint tekinthető meg vagy nyomtatható ki.
Lapok másolása egy közzétételre szánt rajzkészletben

2 A Közzététel párbeszédpanelen győződjön meg róla, hogy a másolni

3 Válasszon ki egy vagy több lapot a Közzétenni kívánt lapok listájában,
majd kattintson a jobb gombba. Kattintson a Kiválasztott lapok másolása
menüpontra.
A másolt rajzlapok a lista végéhez kiemelten adódnak hozzá. Ha egy
lapot másol, a neve az eredeti lapnév végéhez kapcsolódó -Másolat(n)
toldalékkal jön létre. Például ha egy Vízvezeték nevű lap másolatát hozza
létre, a másolt lap neve Vízvezeték-Másolat(1)lesz. Minden alkalommal,
amikor ugyanazt a lapot másolja, az n számláló értéke eggyel nő. A lapok
másolatainak létrehozásával ugyanazokat a rajzlapokat különböző
oldalbeállításokkal és egyéb beállításokkal helyezheti el a fájlba.
Lapok átnevezése egy közzétételre szánt rajzkészletben

2 A Közzététel párbeszédpanelen győződjön meg róla, hogy az átnevezni
3 Válasszon ki egy lapot a Laplistából, majd tegye a következők egyikét:
■ Kattintson a jobb gombbal. Válassza a Lap átnevezése menüpontot.
■ Nyomja meg az F2 billentyűt.
4 Adja meg az új lapnevet.
Közzétételre szánt rajzkészletben egy lap oldalbeállításának megváltoztatása

2 A Közzététel párbeszédpanelen győződjön meg róla, hogy a lap, melynek
oldalbeállítását meg kívánja változtatni, szerepel a listában.
3 Válasszon ki egy lapot a Laplistában.

4 Az Oldalbeállítás oszlopban válasszon ki egy oldalbeállítást, hogy a
rajzlapra alkalmazza azt.
Közzétételre szánt rajzkészlet egy vagy több lapjához tartozó oldalbeállítás

megváltoztatása

2 A Közzététel párbeszédpanelen győződjön meg róla, hogy a lapok,
amelyek oldalbeállításait meg kívánja változtatni, szerepelnek a listában.
3 Válasszon ki egy vagy több lapot a listából, majd kattintson a jobb
gombbal. Kattintson az Oldalbeállítás megváltoztatása menüpontra.
4 Az Oldalbeállítás listából válasszon ki egy oldalbeállítást, hogy azt a
rajzlapokra alkalmazza.
a kívánt kimenetnek megfelelően. Csak modelltér beállítások alkalmazhatók a
modelltér rajzlapjaira, és csak papírtér oldalbeállítások alkalmazhatók a papírtér
lapokra.
Oldalbeállítás importálása másik rajzból közzétételre szánt rajzlapon történő

felhasználás céljából

2 A Közzététel párbeszédpanelen győződjön meg róla, hogy a lap, melynek
oldalbeállítását meg kívánja változtatni, szerepel a listában.
3 Válasszon ki egy lapot a Laplistában.
4 Az Oldalbeállítás oszlopban válassza ki a lista Importálás elemét.

5 Az Oldalbeállítások importálása párbeszédpanelen válassza ki a rajzot,
melynek oldalbeállításait importálni kívánja, majd kattintson a Beolvasás
gombra.
Több elrendezés közzététele egy rajzban
1 A rajzterületen kattintson egy közzétenni kívánt elrendezés lapra.

2 Nyomja meg és tartsa nyomva a CTRL billentyűt, majd kattintson a többi
közzétenni kívánt elrendezés lapra.
3 Kattintson a jobb gombbal az egyik kiválasztott elrendezés lapra, majd
válassza a Kiválasztott elrendezések közzététele menüpontot.
4 A Közzététel párbeszédpanelen változtassa meg a kiválasztott elrendezések
bármelyikét.
5 Kattintson a Közzététel gombra.
Papíralapú vagy fájlban tárolt rajzkészlet létrehozása

Rajzkészletet közzétehet nyomtatón vagy nyomtatási fájlban.
A rajzlapokat összeállíthatja egy testreszabott rajzkészletbe, majd közzéteheti
a lapokat az egyes lapok számára megadott oldalbeállításban megnevezett
nyomtatón. Ha az oldalbeállításban megadott nyomtatási eszköz egy papíralapú
nyomtató, akkor a kimenet egy papírra készült rajzkészlet lesz.
Ha a nyomtató úgy van beállítva, hogy fájlba nyomtasson, a lapok fájlként
mentődnek, a Közzététel beállításai párbeszédpanelen megadott nyomtatási
fájl helyre. A szoftver minden rajzlap nyomtatási fájlját a lappal azonos néven
menti, a fájlnak megfelelő kiterjesztéssel (például .plt, .jpg vagy .bmp). Az
alapértelmezett hely a Beállítások párbeszédpanel Nyomtatás és közzététel
lapjának Nyomtatás fájlba területén változtatható meg.
Lásd még:
“Közzététel beállításainak megadása” 1140. oldal

Papíralapú vagy nyomtatási fájlban tárolt rajzkészlet létrehozása és közzététele

2 A Közzététel párbeszédpanelen a rajzlapok fel vannak tüntetve a
Laplistában. Rajzkészlet létrehozásához módosítsa a rajzlapok listáját a
következők egyikével:
elrendezése önálló lappá változik a rajzlapok listájában. Eltávolíthat
egyes rajzlapokat, amelyeket nem kíván a rajzkészlet részévé tenni.
Az elrendezéseket inicializálni kell (papírméretüket az oldalbeállításban
a 0 x 0 mérettől eltérő méretűre kell állítani), mielőtt közzétehetők
lennének.


oldalbeállításban meg nem adott, vagy 0 x 0 méretűre állított) modell
elrendezést felvesz, az a laplista Státusz oszlopában Az elrendezés nincs
inicializálva megjelölést kap. Akkor lesz nyomtatható, ha egy
oldalbeállítást felülír.
MEGJEGYZÉS Ha szeretné a Modellt felhasználni, amikor lapokat ad egy

rajzkészlethez, győződjön meg róla, hogy a helyi menüben a Modell lap jelölőnégyzet
be van jelölve.
■ Lapok eltávolítása. Ahhoz, hogy lapoknak távolítson el a listából,

válasszon egy vagy több lapot a listában, majd kattintson a Lapok
eltávolítása gombra. Az összes lap eltávolításához kattintson a jobb
gombbal, majd válassza a Mindegyik eltávolítása menüpontot.
nyomtathatók ki.
Papíralapú vagy fájlban tárolt rajzkészlet létrehozása | 1127

■ Oldalbeállítás megváltoztatása.Egy elrendezés oldalbeállításának
megváltoztatásához válassza ki a lapot. Az Oldalbeállítás listában
egy vagy több lapot a listából, majd kattintson a jobb gombbal.
Kattintson az Oldalbeállítás megváltoztatása menüpontra. Az
Oldalbeállítás listából válasszon ki egy oldalbeállítást, vagy válassza
ki az Importálás elemet, hogy az oldalbeállításokat más rajzokból
importálja. Az Oldalbeállítások importálása párbeszédpanelen válasszon
ki egy rajzot egy vagy több oldalbeállítással, majd kattintson az
Importálás gombra. Az Oldalbeállítás listában válasszon ki egy
elnevezett oldalbeállítást.

a kívánt kimenetnek megfelelően.

3 Amikor a rajzlaplista a kívánt papíralapú vagy nyomtatási fájlban tárolt

rajzkészletnek megfelelően van összeállítva és beállítva, kattintson a Lap
mentése gombra.
nevet a rajzkészlet listának, majd kattintson a Mentés gombra.
5 A Közzététel párbeszédpanel Közzététel célja területén válassza az
Oldalbeállításban szereplő nyomtató választókapcsolót.
6 Kattintson a Közzététel gombra a folyamat elindításához.
Ha engedélyezte a háttérben futó közzétételt, az állapotsor jobb oldalán
látható animált plotterikon jelzi, hogy a közzétételi feladat folyamatban
van: papírrajzok vannak nyomtatásban, vagy nyomtatási fájlok állnak
létrehozás alatt.
7 A feldolgozás alatt álló közzétételi feladat információinak megtekintéséhez
kattintson a jobb gombbal az állapotsor jobb oldalán található

plotterikonra, majd válassza a Nyomtatási és közzétételi információk
megtekintése menüpontot.
Elektronikus rajzkészlet közzététele

Elektronikus rajzkészletet a Design Web Format formátumban tehet közzé.
Rajzlapokat összeállíthat egy testreszabott elektronikus rajzkészletté. Egy
elektronikus rajzkészlet a nyomtatott rajzok készletének digitális megfelelője.
Egy elektronikus rajzkészlet egyetlen többlapos DWF fájlként kerül mentésre,
és megosztható az ügyfelekkel, beszállítókkal, vagy a saját vállalat embereivel,
akiknek vizsgálat vagy rögzítés céljából van szüksége a rajzokra.
A közzétett elektronikus rajzkészletet elküldheti e-mail mellékleteként is,
megoszthatja egy projekt munkacsoportos webhelyén, mint például az
® ®
Autodesk Buzzsaw helyen, vagy elhelyezheti egy webhelyen. Az Autodesk
DWF Viewer segítségével megtekintheti vagy kinyomtathatja a szükséges
elrendezéseket.
A rajzkészletet közzéteheti egy önálló egylapos DWF fájl formájában minden
egyes lap esetében.
Amikor DWF fájlban tesz közzé, a DWF6 ePlot.pc3 nyomtatási konfigurációs
fájlt használja. Használhatja az alapértelmezett DWF6 ePlot.pc3
plottermeghajtót a telepített formában, vagy megváltoztathatja a konfigurációs
beállításokat, például színmélységet, megjelenítési felbontást, fájltömörítést,
betűtípus-kezelést és más beállításokat. Ha megváltoztatta a DWF6 ePlot.pc3
fájlt, minden jövőbeni nyomtatás és DWF fájl-közzététel esetén érvényes lesz
a módosítás.
FIGYELMEZTETÉS Mielőtt változtatásokat végez az eredeti DWF6 ePlot.pc3 fájlban,

győződjön meg róla, hogy készített biztonsági másolatot arra az esetre, ha vissza szeretne
térni az alapértelmezett beállításokhoz.
Lásd még:
Elektronikus rajzkészlet közzététele | 1129

Elektronikus rajzkészlet létrehozása

Megjelenik a Közzététel párbeszédpanel. Ha az Elrendezés lapok
jelölőnégyzetet bejelölte a helyi menüből vagy a Közzététel
párbeszédpanelen, az aktuális rajz minden elrendezése fel van sorolva a
laplistában.
2 A Közzététel párbeszédpanelen a szükségleteknek megfelelően
módosíthatja a lapok listáját, ha következők egyikét elvégzi:
elrendezése önálló lappá változik a rajzlapok listájában. El kell
távolítania azokat a rajzlapokat, amelyeket nem kíván a rajzkészlet
részévé tenni. Az elrendezéseket inicializálni kell (papírméretüket az
oldalbeállításban a 0 x 0 mérettől eltérő méretűre kell állítani), mielőtt
közzétehetők lennének.


oldalbeállításban meg nem adott, vagy 0 x 0 méretűre állított)
modellelrendezést felvesz, az a laplista Státusz oszlopában Az elrendezés
nincs inicializálva jelzést kap. Nyomtatható, ha kiválaszt hozzá egy
felülírt oldalbeállítást a Közzététel párbeszédpanelen az oldalbeállítás
legördülő listában az Oldalbeállítások oszlopban a laplistában.
MEGJEGYZÉS Ha szeretné a modellt felhasználni, amikor lapokat ad hozzá egy

DWF-fájl rajzkészletéhez, ügyeljen arra, hogy a Modell bevétele a lapok
hozzáadásakor beállítás ki legyen jelölve vagy a helyi menüben, vagy a Közzététel
párbeszédpanelen.
■ Lapok eltávolítása.Ahhoz, hogy lapoknak távolítson el a listából,

kattintson egy vagy több lapra, majd kattintson a Lapok eltávolítása
gombra. Az összes lap eltávolításához kattintson a jobb gombbal, majd
válassza a Mindegyik eltávolítása menüpontot.

nyomtathatók ki.
■ Oldalbeállítás megváltoztatása. Egy elrendezés oldalbeállításának
megváltoztatásához jelölje ki a lapot, majd az Oldalbeállítás listában
ki egy vagy több lapot és kattintson a jobb gombbal. Kattintson az
Oldalbeállítás megváltoztatása menüpontra. Az Oldalbeállítás listából
válasszon ki egy oldalbeállítást, vagy válassza ki az Importálás elemet,
hogy az oldalbeállításokat más rajzokból importálja. Az
Oldalbeállítások importálása párbeszédpanelen válasszon ki egy rajzot
egy vagy több oldalbeállítással, majd kattintson az Importálás gombra.
Az Oldalbeállítás listában válasszon ki egy elnevezett oldalbeállítást.

a kívánt kimenetnek megfelelően. Csak modelltér beállítások alkalmazhatók a
modelltér rajzlapjaira, és csak papírtér oldalbeállítások alkalmazhatók a papírtér
lapokra.

3 Amikor a rajzlaplista a kívánt elektronikus rajzkészletnek megfelelően

van összeállítva és beállítva, kattintson a Lista mentése gombra.
nevet a listának, majd kattintson a Mentés gombra.
5 A Közzététel párbeszédpanel Közzététel célja területén válassza ki a
többlapos DWF fájl rádiógombot! Kattintson a Közzététel gombra.
Elektronikus rajzkészlet közzététele | 1131

6 A DWF fájl kiválasztása párbeszédpanelen adjon meg egy fájlnevet! A
DWF fájl nevének és célhelyének megadásához kattintson a Kijelölés
nyomógombra!
MEGJEGYZÉS Megadhat URL-címet is, így a fájlt egy FTP- vagy HTTP webhelyre
töltheti fel.
7 Az elektronikus rajzkészlet létrehozásának megkezdéséhez kattintson a

Mentés gombra.
van.
8 A feldolgozás alatt álló közzétételi feladat információinak megtekintéséhez
kattintson a jobb gombbal az állapotsor jobb oldalán található
plotterikonra, majd válassza a Nyomtatási és közzétételi információk
megtekintése menüpontot.
A Nyomtatás és közzététel részletei párbeszédpanel szintén mentésre
kerül a Nyomtatási és közzétételi naplófájlba.
9 Ha engedélyezte a háttérbeli nyomtatást, megtekintheti a közzétett DWF
fájlt. Az állapottálca jobb oldalán kattintson jobb gombbal a
nyomtatóikonra, majd válassza a DWF fájl megtekintése menüpontot!
Lapkészlet közzététele
A Lapkészlet kezelőből könnyedén tehet közzé egy egész lapkészletet, vagy
lapkészlet alkészletét, vagy egyetlen lapot. Ha olyan lapkészletet kíván
közzétenni, amelyet beállított a Lapkészlet-kezelőben, akkor sokkal gyorsabb,
ha a lapkészletet közvetlenül a Lapkészlet-kezelőből teszi közzé, és nem a
Közzététel párbeszédpanelről.
Amikor a Lapkészlet kezelőből tesz közzé, közzétehet egy elektronikus
lapkészletet úgy, hogy DWF fájlban tesz közzé, vagy közzétehet egy
papírkészletet az egyes rajzlapok oldalbeállításában megnevezett nyomtatóra
közzétéve. Közzéteheti a lapjait egy olyan oldalbeállítás használatával is, mely
a lapkészlethez csatolt oldalbeállítás felülírások DWT fájljában van mentve.
Ez az oldalbeállítás felülírja az adott közzétételi feladat aktuális oldalbeállítását.

Amikor a Lapkészlet kezelőből nyitja meg a Közzététel párbeszédpanelt, a
Közzététel párbeszédpanel automatikusan megjeleníti a lapkészletben
kiválasztott lapok listáját. Ilyenkor módosíthatja a közzétételre szánt
lapkészletet.
Lásd még:
“Elnevezett oldalbeállítások és lapkészletek együttes használata” 1053. oldal
Lapkészlet közzététele DWF fájlban
1 A Lapkészlet kezelő Lapok területén válassza ki a lapkészlet csomópontját

vagy nevét.
2 A Lapkészlet kezelő jobb felső sarkában kattintson a Közzététel DWF
formátumban gombra.
MEGJEGYZÉS A lapkészletek nem tartalmazhatnak 3D DWF-bejegyzéseket.

van. Erre az ikonra a jobb gombbal kattintva a DWF fájl megtekintési
lehetőségeit vagy a közzétételi feladattal kapcsolatos információt érhet
el.
TIPP A közzétételi teljesítmény a háttérben folyó közzététel letiltásával növelhető.
A háttérben folyó közzététel letiltható a Beállítások párbeszédpanel “Nyomtatás
és közzététel lap (Beállítások párbeszédpanel)”.
Parancssor: Az egér jobb gombjával kattintson a lapkészlet-csomópontra vagy
a lapkészlet nevére. Kattintson a Közzététel ➤ Közzététel DWF formátumban
parancsra.
Lapkészlet közzététele | 1133

Lapkészlet nyomtatása PDF-fájlba
1 A Lapkészlet kezelőben kattintson a jobb gombbal a lapkészletre vagy a

csomópont nevére. Kattintson a Közzététel ➤ Oldalbeállítások kezelése
menüpontra.
2 Az Oldalbeállítás-kezelő párbeszédpanelen kattintson az Új menüpontra.
3 Az Új oldalbeállítás párbeszédpanelben írja be a PDF oldalbeállítás nevét
az Új oldalbeállítás neve menüpontba. Kattintson az OK nyomógombra.
4 Az Oldalbeállítás párbeszédpanelen a Nyomtató/Plotter rész alatt válassza
ki a DWG to PDF.pc3 konfigurációs fájlt.
Ha a Papírméret nem található párbeszédpanel jelenik meg, akkor válassza
ki a lapkészletre vonatkozó papírméret-beállítást.
5 Az Oldalbeállítás párbeszédpanelen állítsa be a kívánt oldalbeállítást.
7 A Lapkészlet kezelőben kattintson a jobb gombbal a közzétenni kívánt
lapkészletre. Kattintson a Közzététel ➤ Közzététel az oldalbeállítások
felülírásával ➤ az Ön által létrehozott oldalbeállítás menüpontra.
A program a PDF-fájlt a Nyomtatás és közzététel részletei
párbeszédpanelbenNYOMTRÉSZLETEK szereplő könyvtárba nyomtatja.
TIPP A közzétételi teljesítmény a háttérben folyó közzététel letiltásával növelhető.
A háttérben folyó közzététel letiltható a Beállítások párbeszédpanel “Nyomtatás
és közzététel lap (Beállítások párbeszédpanel)”.
Lapkészlet alkészletének vagy egy önálló lapnak a közzététele DWF fájlban
1 A Lapkészlet kezelő Lapok területén válassza ki egy alkészlet vagy önálló

lap csomópontját vagy nevét.
2 A Lapkészlet kezelő jobb felső sarkában kattintson a Közzététel DWF
formátumban gombra.

MEGJEGYZÉS Ha engedélyezte a háttérben futó közzétételt, az állapotsor jobb
oldalán látható animált plotterikon jelzi, hogy a közzétételi feladat folyamatban van.
Erre az ikonra a jobb gombbal kattintva a DWF fájl megtekintési lehetőségeit vagy
a közzétételi feladattal kapcsolatos információt érhet el.
Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal egy alkészlet vagy önálló lap
csomópontjára vagy nevére. Kattintson a Közzététel ➤ Közzététel DWF
formátumban parancsra.
Lapkészlet lapjainak közzététele a lap oldalbeállításában megadott nyomtatóra
1 A Lapkészlet kezelő Lapok területén válassza ki egy lapkészlet, alkészlet

vagy önálló lap csomópontját vagy nevét.
2 A Lapkészlet kezelő jobb felső sarkában kattintson a Közzététel gombra,
Kattintson a Közzététel nyomtatón parancsra.

Helyi menü: Kattintson a jobb gombbal egy lapkészlet, alkészlet vagy önálló
lap csomópontjára vagy nevére. Kattintson a Közzététel ➤ Közzététel
nyomtatón parancsra.

Lapkészletben található lapok közzététele egy oldalbeállítás felülírási fájl
oldalbeállításának használatával

Kattintson a Közzététel az oldalbeállítások felülírásával ➤ <fájlnév.dwt>
parancsra. (Minden mentett oldalbeállítást, az oldalbeállítás felülírási
DWT fájlban, szerepel a listában.)
A kiválasztott oldalbeállítások elsőbbséget élveznek a kiválasztott

lapokhoz aktuálisan beállított oldalbeállításokkal szemben (felülírják
azokat). Az oldalbeállítás felülírási beállítások csak erre az egy közzétételi
feladatra vonatkoznak.
lap csomópontjára vagy nevére. Kattintson a Közzététel az oldalbeállítások
felülírásával ➤ <fájlnév.dwt> parancsra.
Nyomtatási pecsét használata lapkészlet közzétett lapjain
■ A Lapkészlet kezelő jobb felső sarkában kattintson a Közzététel gombra,

majd válassza a Nyomtatási pecsét használata menüpontot.
A nyomtatási pecsét az összes közzétett lapon szerepelni fog.
MEGJEGYZÉS A nyomtatási pecsét beállításainak megváltoztatásához kattintson a

Közzététel gombra, majd válassza a Nyomtatási pecsét beállításai menüpontot.

lap csomópontjára vagy nevére. Kattintson a Közzététel ➤ Nyomtatási pecsét
használata parancsra.
Beállítások megadása lapkészletek közzétételéhez

majd válassza a Lapkészlet közzétételi beállításai menüpontot.
2 A Lapkészlet közzétételi beállításai párbeszédpanelen módosítsa a

beállításokat a szükségleteknek megfelelően.
lap csomópontjára vagy nevére. Kattintson a Közzététel ➤ Lapkészlet közzétételi
beállításai parancsra.
A Közzététel párbeszédpanel megnyitása a Lapkészlet kezelőből, és a

lapkészlet módosítása közzétételhez

majd a Közzététel párbeszédpanel menüpontra.
A Közzététel párbeszédpanel megjelenik, és megjeleníti a Lapkészlet

kezelőben kiválasztott lapok listáját.

3 A Közzététel párbeszédpanelen a szükségleteknek megfelelően módosítsa
a laplistát és beállításokat.
4 Kattintson a Közzététel gombra a módosított lapkészlet közzétételéhez.
lap csomópontjára vagy nevére. Kattintson a Közzététel ➤ Közzététel
párbeszédpanelre.
Rajzkészlet újbóli közzététele

Az olyan rajzlaplistákat, amelyeket korábban Drawing Set Descriptions (DSD
- rajzkészlet-leíró) formátumban mentett, könnyedén ismét közzéteheti.
Miután a rajzok frissültek, előfordulhat, hogy újból közzé kíván tenni egy
rajzkészletet megtekintésre vagy nyomtatásra. Könnyedén újból közzéteheti
a lapkészleteket (DST fájlokat) vagy rajzlapkollekciókat, amelyek leírását
korábban Drawing Set Descriptions (DSD - rajzkészlet-leíró) formátumban
mentette. A BP3 (Batch Plot - kötegelt nyomtatás) fájlokat szintén betöltheti
és újból közzéteheti.
Rajzkészlet újbóli közzététele

Ha megnyitott egy rajzot, a rajz minden elrendezésre láthatóvá válik a
Közzététel párbeszédpanel laplistájában . Kattintson a jobb gombbal a
laplistára, majd válassza a Mindegyik eltávolítása menüpontot, hogy az
elrendezéseket törölje a rajzlapok listájából.
2 A Közzététel párbeszédpanelben kattintson a Laplista betöltése gombra.
3 A Rajzlapok listájának betöltése párbeszédpanelen keresse meg a DSD
vagy BP3 fájl helyét, majd kattintson a Betölt gombra.

A mentett rajzkészlet rajzlapjai a Közzététel párbeszédpanel laplistájában
jelennek meg.
4 A Közzététel párbeszédpanelben végezze el az alábbi műveletek
valamelyikét:
■ Ha DWF fájlban kívánja közzétenni a laplistát, a Közzététel célja
területen válassza ki a DWF fájl választókapcsolót.
■ Ha a rajzkészletet egy plotteren vagy nyomtatón kívánja közzétenni,
a Közzététel célja területen válassza ki az Oldalbeállításban szereplő
nyomtató választókapcsolót.

van.
6 Ha engedélyezte a háttérben futó nyomtatást, megtekintheti a feldolgozás
alatt álló közzétételi feladattal kapcsolatos információkat. Az állapotsori
tálca jobb oldalán kattintson a jobb gombbal a plotterikonra, majd
válassza a Nyomtatási és közzétételi információk megtekintése
menüpontot. A Nyomtatás és közzététel részletei párbeszédpanel
információi szintén mentődnek a Nyomtatási és közzétételi naplófájlba.
Közzétett elektronikus rajzkészlet megtekintése

A közzétett elektronikus rajzkészlet az Autodesk™ DWF™ Viewer segítségével
tekinthető meg és nyomtatható.
A közzétett rajzkészlet az eredeti rajzok papírnyomatának digitális megfelelője.
A rajzkészletet, amelyet Design Web Format™ (DWF™-) fájlként mentettek,
bárki megtekintheti és kinyomtathatja az Autodesk DWF Viewer programmal.
Az Autodesk DWF Viewer segítségével megnyithatja, megtekintheti és
kinyomtathatja az összes DWF fájlformátumot és más raszterformátumú
képeket. Lehetősége van a rajzkészletek és nézetablakok külön-külön eltolására,
nagyítására és megtekintésére. A fóliainformációkat, a lap- és lapkészlet
információkat, a blokk információkat és attribútumokat, valamint a felhasználói
tulajdonságokat is megtekintheti, ha a DWF fájl tartalmazza ezeket. Ahogy a
mutatót a megtekintőben a DWF geometria felett mozgatja, az objektumok a
kapcsolódó adatokkal vörösen kiemelve jelennek meg.
Közzétett elektronikus rajzkészlet megtekintése | 1139

A DWF formátumú rajzkészletek címzettjeinek nem kell rendelkeznie a
programmal, vagy ismernie azt. Az Autodesk DWF Viewer segítségével jó
minőségben lehet megtekinteni és nyomtatni az elrendezéseket, bárhol a
világon.
Az Autodesk DWF Viewer program önállóan vagy bármely olyan alkalmazásba
beágyazva is működik, amely támogatja az ActiveX-vezérlők használatát,
amilyen például a Microsoft® Internet Explorer.
Az Autodesk DWF Viewer programmal kapcsolatos termékinformációval és a
letöltési linkkel kapcsolatban keresse fel az Autodesk honlap Termékek oldalát.
Az Autodesk DWF Viewer program használatával kapcsolatban további
információt az Autodesk DWF Viewer Súgóban talál.
A legutoljára közzétett DWF fájl megtekintése az Autodesk DWF Viewer

programban
■ A programban kattintson a jobb gombbal az állapotsori tálca jobb oldalán

a plotterikonra, majd válassza a DWF fájl megtekintése menüpontot.
MEGJEGYZÉS Ez a beállítás csak akkor használható, ha engedélyezte a háttérben futó

közzétételt.
Közzététel beállításainak megadása

A közzétételhez megadhat beállításokat, például a kimeneti fájl helyét, a DWF
típusát, a többlapos DWF névbeállításait, a DWF védelmét (jelszóvédelmét),
és a fóliainformációk bevételét vagy kihagyását. Kiválaszthatja azt is, hogy
milyen típusú információt kíván megjelentetni a közzétett DWF fájljaiban.
A következő metaadat-típusokat tartalmazhatják a DWF fájlok:
■ Lapkészlet tulajdonságai (a Lapkészlet kezelő használatával kell közzétenni)

■ Lap tulajdonságai (a Lapkészlet kezelő használatával kell közzétenni)
■ Blokk általános tulajdonságai, valamint blokk felhasználói tulajdonságai
és attribútumai
■ Felhasználói objektumok tulajdonságai
Blokksablon (BLK) fájl használatával meghatározhatja, mely blokkok és

tulajdonságok kerüljenek a közzétett DWF fájlba. A blokksablon (BLK) fájl
beállításainak létrehozását és módosítását a Blokksablon közzététele
párbeszédpanelen végezheti el. Továbbá használhat az Attribútumok kiemelése
varázslóval létrehozott BLK fájlokat is.

Amikor megváltoztatja a Közzététel beállításai párbeszédpanel beállításait,
mentheti a beállításokat Drawing Set Descriptions (DSD - rajzkészlet-leíró)
fájlba, hogy azok újra felhasználhatók legyenek a rajzok következő
közzétételénél. Mentheti a beállításokat csak a DSD fájlba is.
Közzétett DWF és nyomtatási fájlok alapértelmezett kimeneti helyének

megváltoztatása

2 A Közzététel párbeszédpanel Közzététel célja területén válassza az
Oldalbeállításban szereplő nyomtató vagy a DWF fájl rádiógombot, majd
kattintson a Közzétételi beállítások nyomógombra.
3 A Közzététel beállításai párbeszédpanel Alapértelmezett kimeneti hely
(DWF vagy fájlba nyomtatás) részén végezze el a következők egyikét:
■ Kattintson a Hely beállításra, és válasszon egyet a legördülő listából.
■ Kattintson a [...] gombra, és a Kimeneti mappa kiválasztása
párbeszédpanelen válasszon ki egy mappát, majd kattintson a
Kiválasztás gombra.
4 A Közzététel párbeszédpanelen kattintson az OK gombra.
A DWF fájl kimenet típusának beállítása egylapos DWF fájlra vagy többlapos
DWF fájlra

2 A Közzététel párbeszédpanel Közzététel célja területén válassza a DWF
fájl rádiógombot, majd kattintson a Közzétételi beállítások nyomógombra.
3 A Közzététel beállításai párbeszédpanel Általános DWF beállítások
területének DWF típusa mezőjénél válasszon egyet az alábbi legördülő
listából:
■ Egylapos DWF. Megadja, hogy egy egylapos DWF fájl kerül
létrehozásra minden egyes lap számára.
■ Többlapos DWF. Megadja, hogy egy többlapos DWF fájl kerül
létrehozásra.
Közzététel beállításainak megadása | 1141

5 A Közzététel párbeszédpanelen folytathatja a feladatok közzétételét vagy
bezárhatja a párbeszédpanelt.
Név megadása többlapos DWF fájlok számára

fájl választókapcsolót, majd kattintson a Közzétételi beállítások gombra.
területén a DWF típusa mezőnél válassza a Többlapos DWF elemet a
legördülő listából!
4 A Közzététel beállításai párbeszédpanel Többlapos DWF beállításai
területén a DWF elnevezés mezőnél válassza a Név megadása elemet a
legördülő listából!
A többlapos DWF fájlok nevét kérő prompt beállítása

3 A Közzététel beállításai párbeszédpanel Általános DWF beállításai
területének DWF típusa részében válasszon egy többlapos DWF fájlt a

4 A Közzététel beállításai párbeszédpanel Többlapos DWF beállításai
területén válassza a Név kérése elemet, hogy a prompt kérje a fájlnevet
minden egyes alkalommal, amikor DWF fájlba tesz közzé.
A DWF fájlok jelszavas közzétételének megadása

területén a Jelszavas védelem mezőnél válasszon egyet az alábbi legördülő
listából:
■ Válassza a Jelszó megadása elemet, és a Jelszó melletti mezőben adjon
meg egy, a DWF fájlhoz használandó jelszót.
■ Válassza ki a Jelszó kérése elemet. A program egy jelszót vagy kifejezést
kér a közzétett DWF fájl megnyitásához.
A DWF jelszavak érzékenyek a kisbetű-nagybetű különbségre. A jelszó

vagy többszavas kifejezés állhat betűkből, számokból, írásjelekből vagy
nem ASCII kerekterekből.
FIGYELMEZTETÉS Ha elveszíti vagy elfelejti a jelszót, az nem nyerhető vissza.
Tartsa a jelszavakat és a hozzájuk tartozó DWF fájlneveket biztonságos helyen.

Fóliainformáció beillesztése a közzétett DWF fájlba

3 A Közzététel beállításai párbeszédpanel DWF adatbeállítások területén a
Fóliainformációk mezőnél kattintson a legördülő listára, és válassza a
Mentés elemet.
MEGJEGYZÉS Alapértelmezés szerint a Fóliainformációk beállítása Kihagyás a
közzétételhez szükséges idő csökkentésére. Ha megváltoztatja ezt a beállítást a
fóliainformáció felvételével, ki- és bekapcsolhat egyes fóliákat a DWF fájlok
megtekintésekor és nyomtatásakor.
Blokk információ beillesztése közzétett DWF fájlba

Blokk információnál kattintson a legördülő listára és válassza a Mentés
beállítást.
MEGJEGYZÉS Alapértelmezés szerint a Blokk információ beállítása a Kihagyás.
Ha megváltoztatja ezt a beállítást a blokk információ felvételével, a megtekintő
használatával megnézheti vagy kinyomtathatja a DWF fájlban levő blokk
tulajdonságokat és az attribútum információkat.

Blokksablon információ beillesztése közzétett DWF fájlba
MEGJEGYZÉS Használhat a Közzététel beállításai párbeszédpanellel létrehozott

blokksablon (BLK) fájlokat vagy az Attribútumok kiemelése varázsló használatával
létrehozott BLK fájlokat.

2 A Közzététel párbeszédpanel Közzététel célja területén válassza ki a DWF
fájlt. Kattintson a Közzétételi beállítások gombra.
Blokk információ mezőnél kattintson a legördülő listára annak
megjelenítéséhez, majd válassza a Mentés elemet.
Blokksablon fájlnál kattintson a legördülő listára annak megjelenítéséhez.
Válassza ki azt a blokksablon (BLK) fájlt, amely a közzétett DWF fájlban
elérhetővé tenni kívánt tulajdonságokat és attribútumokat tartalmazza.
MEGJEGYZÉS A lista tartalmazza a Létrehozás és Módosítás beállításokat is. A
Létrehozás beállítás megnyitja a Blokksablon közzététele párbeszédpanelt, ahol
létrehozható egy új blokksablon fájl. A Módosítás beállítás megnyitja a Közzétételi
Sablon Szerkesztése párbeszédpanelt, ahol kiválaszthat egy létező blokksablon fájlt
a módosításhoz.

Blokksablon (BLK) fájl létrehozása

beállítást.
4 A DWF adatbeállítások területen a Blokksablon fájl mezőnél kattintson
a legördülő listára annak megjelenítéséhez, és válassza a Létrehozás
beállítást.
A Blokksablon közzététele párbeszédpanel tartalmaz egy Blokkok
forrásrajzai területet, amely megjeleníti az aktuális rajzot.
MEGJEGYZÉS E listában a rajzok munkahalmaza teljesen független a Közzétételi
művelet rajzaitól.

■ Ha ez a rajz tartalmazza azokat a blokktulajdonságokat, amelyeket
bele kíván venni a közzétett DWF fájlba, kattintson a Blokkok keresése
gombra.
A program végigpásztázza a DWF fájlt és megkeresi az összes egyedi
blokkdefiníciót valamint a kapcsolódó tulajdonságaikat és
attribútumaikat.
■ Ha ez a rajz nem tartalmazza a blokktulajdonságokat, amelyeket bele
kíván venni a közzétett DWF fájlba, kattintson a Hozzáadás gombra.
Megjelenik a Rajzok kiválasztása párbeszédpanel. Válasszon ki rajzokat
a blokk forrásrajzok listához adásához. Továbbá hozzáadhat és
eltávolíthat cél blokkokat tartalmazó rajzokat, amelyek tulajdonságait
bele kívánja venni a közzétett DWF fájlba. Kattintson a Blokkok
keresése gombra.
A program megkeresi a DWG fájlban az összes egyedi blokkdefiníciót
és a kapcsolódó tulajdonságokat és attribútumokat.
MEGJEGYZÉS Alapértelmezés szerint a szoftver tartalmazza a beágyazott
blokkok és az xrefekben található blokkok blokkbeállításait. Ha nem kívánja
alkalmazni ezeket a blokkbeállításokat, kattintson a Beállítások gombra a
Blokksablon közzététele párbeszédpanelen, majd törölje a kapcsolódó
jelölőnégyzeteket.

6 A Blokksablon közzététele párbeszédpanel Közzétenni kívánt blokkadatok
Egyedi blokkok a forrásrajzokból területén a Jelölje be a közzétenni kívánt
blokkokat: listában jelölje be a blokkok nevét, amelyeket bele kíván venni
a közzétett DWF fájlokba. A jobb gombbal kattintva kiválaszthatja vagy
törölheti az összes mezőt.
7 A Közzétenni kívánt blokkadatok Kiválasztott blokkok tulajdonságai
területén a Jelölje be a közzétenni kívánt tulajdonságokat: listában
válassza ki a tulajdonságokat, amelyeket bele kíván venni a közzétett
DWF fájlokba. A jobb gombbal kattintva kiválaszthatja vagy törölheti az
összes mezőt.
A lista megjeleníti az összes kiválasztott blokk tulajdonságainak
egyesítését.
MEGJEGYZÉS Ha kiválaszt egy blokkot a blokkok listájából és törli a blokk összes
tulajdonsága melletti jelölőnégyzetet, akkor a szoftver csak a blokk nevét teszi közzé
a létrehozott DWF fájlban, tulajdonság információk nélkül.
8 Kattintson a Mentés gombra a blokksablon fájl elnevezéséhez és

mentéséhez. Kattintson az OK nyomógombra.
Az új blokksablon fájl most már elérhető a Közzététel beállításai
párbeszédpanel DWF adatbeállítások területén.
Blokksablon (blk) fájl módosítása

beállítást.
4 A DWF adatbeállítások területen a Blokksablon fájl mezőnél kattintson
a legördülő listára annak megjelenítéséhez, és válassza a Módosítás elemet.

5 A Blokksablon kiválasztása párbeszédpanelen kattintson a módosítani
kívánt blokksablon (blk) fájlra, majd válassza a Kijelölés gombot.
MEGJEGYZÉS E listában a rajzok munkahalmaza teljesen független a Közzétételi
művelet rajzaitól.
6 A Blokksablon közzététele párbeszédpanelen kattintson a Blokkok keresése

gombra.
A program végigpásztázza a DWF fájlt és megkeresi az összes egyedi
blokkdefiníciót valamint a kapcsolódó tulajdonságaikat és
attribútumaikat.
MEGJEGYZÉS Alapértelmezés szerint a szoftver tartalmazza a beágyazott blokkok
és az xrefekben található blokkok blokkbeállításait. Ha nem kívánja alkalmazni ezeket
a blokkbeállításokat, kattintson a Beállítások gombra a Blokksablon közzététele
párbeszédpanelen, majd törölje a kapcsolódó jelölőnégyzeteket.
7 A Közzétenni kívánt blokkadatok Egyedi blokkok a forrásrajzokból

területén a Jelölje be a közzétenni kívánt blokkokat: listában válassza ki
vagy törölje azon blokkneveket, amelyeket bele kíván venni a közzétett
DWF fájlokba.
8 A Közzétenni kívánt blokkadatok Kiválasztott blokkok tulajdonságai
területén a Jelölje be a közzétenni kívánt tulajdonságokat: listában
válassza ki a tulajdonságokat, amelyeket bele kíván venni a közzétett
DWF fájlokba.
Ez a lista megjeleníti az összes kiválasztott blokk tulajdonságainak unióját.
MEGJEGYZÉS Ha kiválaszt egy blokkot a blokkok listájából és törli a blokk összes
tulajdonsága melletti jelölőnégyzetet, akkor a szoftver csak a blokk nevét teszi közzé
a létrehozott DWF fájlban, tulajdonság információk nélkül.
9 Kattintson a Mentés gombra. Kattintson az OK nyomógombra.

A módosított blokksablon fájl most már elérhető a DWF adatbeállítások
területen a Közzététel beállításai párbeszédpanelen.

3D DWF közzététel
Elkészítheti és közzéteheti térbeli modelljei DWF-fájljait, és megtekintheti
azokat az Autodesk® DWF™ Viewer eszközzel.
Létrehozhatja a háromdimenziós modellek DWF-fájljait majdnem ugyanolyan
felbontással, mint az eredeti DWG-fájlok. Létrehozhat olyan egy- vagy
többlapos DWF-fájlt, amely 2D és 3D modelltér objektumokat is tartalmazhat.
A 3D DWF közzététel eléréséhez használja a 3DDWF, az EXPORT vagy a
PUBLISH parancsokat.
A 3D DWF-fájlok címzettjei ezeket a fájlokat az Autodesk DWF Viewer
programmal tekinthetik meg és nyomtathatják. Az Autodesk DWF Viewer
programmal kapcsolatos termékinformációval és a letöltési linkkel kapcsolatban
keresse fel az Autodesk honlap Termékek oldalát.
További információt az Autodesk DWF Viewer használatáról az Autodesk DWF
Viewer súgó rendszerében talál.
Egy és több 3D DWF-fájl közzététele

Egy 3D DWF-fájl közzétételéhez használja az EXPORT vagy a 3DDWF parancsot.
Ha ezek közül a parancsok közül az egyik fut, akkor az éppen munkában lévő
modellt 3D DWF-fájlként mentheti.
Ahhoz, hogy több 3D DWF-fájlt egyszerre tegyen közzé, használja a PUBLISH
parancsot. A Közzététel párbeszédpanel tartalmazza az éppen megnyitott
rajzfájlokban lévő lapok neveinek listáját. A Lap neve listában lapok
hozzáadásával vagy eltávolításával meghatározhatja, hogy mely lapok legyenek
közzétéve 3D DWF-fájlként.
MEGJEGYZÉS A Közzététel párbeszédpanel Lap neve listájában megjelenő lapok a

PUBLISHALLSHEETS rendszerváltozóval határozhatók meg. Alapértelmezés szerint az
összes megnyitott rajz valamennyi lapja megjelenik.
Anyagok közzététele
Ha burkolatminta-anyagokat rendelt hozzá a modellekhez, akkor ezek az
anyagok közzétehetők a 3D DWF-fájllal. A rajzszerkesztőben beállított
burkolatminta-tájolás megmarad a közzétett 3D DWF-fájlban.
Az anyagok közzétételére bizonyos korlátozások érvényesek.
■ A Diffúz térkép csatorna az egyetlen minta, amely közzétételre kerül. Ha az

anyagban Átlátszatlansági, Fényvisszaverődési vagy Felületi térképeket
használ, azok nem kerülnek bele a közzétételbe.
3D DWF közzététel | 1149

■ Procedurális anyagok, mint például a fa vagy a márvány nem kerülnek
közzétételre.
MEGJEGYZÉS Mivel a DWF Viewer és a renderelő eszköz eltérőek, a burkolatminták

a DWF Viewer programban kissé másképp fognak megjelenni.
Section clipping and Xclipping were scoped but may return for Spago - BP
1/13/06
Szakaszkivágás és Xkivágás
A 3D modell tartalmazhat olyan metszet objektumot, amely aktív élő
szakaszolással rendelkezhet. Amikor egy metszet objektum élő metszet funkciója
engedélyezve van, a 3D modell metsződik.
Ha közzétesz egy 3D DWF-fájlt, amikor az élő metszetkészítés engedélyezve
van, a kapott DWF-fájl a kivágott geometriát fogja mutatni. Az élő
metszetkészítéssel elrejtett geometria a DWF Viewer programban is rejtett lesz.
A kiegészítő képi megjelenítéssel láthatóvá tett geometria, például a szaggatott
vonal, a DWF Viewer programban ugyanazzal a módszerrel jelenik meg. A
metszet objektum a nézegetőben nem látható.
Az Xkivágást 3D DWF-fájlokban alkalmazzák. Amikor az XCLIP segítségével
készít egy xref kivágást, a kapott 3D geometria a 3D DWF-fájlban szintén
kivágódik, ugyanannak a profilnak megfelelően. Egy 3D objektum kivágásakor
a szilárdtest egy olyan kiegészítő éllel látható, amely párhuzamos az xkivágás
vonalával. A DWF Viewer programban azonban nem lehet be- vagy kikapcsolni
a kivágott területek láthatóságát.
A 3D DWF Modellek simaságának fokozása

A 3D DWF Modellek simasága a FACETRES rendszerváltozó értékének
módosításával fokozható. A 3DDWFPREC beállítási értéktartománya 1 és 6
közötti. A magasabb értékű beállítások nagy mértékben javítják az objektumok
megjelenését a DWF Viewer-ben.
MEGJEGYZÉS A 3DDWFPREC olyan globális beállítás, amely a 3D modellben minden

objektumra hatással van. Ezért a magasabb értékek nagyon nagy méretű 3D DWF-fájlokat
fognak eredményezni.
A teljesítmény fokozása nagyobb modellek esetében

DWF-fájl közzétételekor a modellben lévő minden objektumot feldolgoz a
program. Ha nagy modellekkel dolgozik, akkor blokkok használatával nagy
mértékben javíthatja a közzétételi teljesítményt. Például az irodamodell az
alap fülkés elrendezésben tartalmaz nyolc elválasztó falat, egy asztalt és egy
széket. E tíz objektum feldolgozása önmagában nem igényel sok időt. Azonban

ha ezt az alap fülkés elrendezést százszor használjuk fel, ez azt jelenti, hogy
1000 objektumot kell feldolgozni és a közzétételi idő ennek megfelelően
növekszik. Ha az alap fülkés elrendezést egyetlen blokként illesztjük a modellbe,
akkor azt a tíz objektumot a program egyszer dolgozza fel mindegyik
beillesztésre vonatkozóan.
A közzétételi teljesítményt tovább fokozhatja, ha különböző objektumokat
ideiglenes blokkokba csoportosít. Ha a közzététel elkészült, akkor szétvetheti
a blokkokat, majd így folytathatja a munkát az objektumokon.
Ahogy a tervezés a végéhez közeleg, a modell kevesebb további szerkesztést
igénylő részeiből álló blokkokat hozhat létre. Ha az irodamodell első szintje
nem fog sokat változni, akkor hozzon létre az ennek valamennyi összetevőjét
tartalmazó blokkot. A közzététel során a program a blokkot az ezen a szinten
lévő egyedi objektumok egyenkénti feldolgozása helyett egyetlen objektumként
dolgozza fel.
3D DWF nem támogatott tartalom

3D DWF-fájl közzétételekor előfordulhat, hogy bizonyos rajzi tartalmak nem
láthatók a DWF Viewer-ben. A következő táblázat tartalma nem támogatott,
ha a kimenet egy 3D DWF-fájl.
Nem támogatott tartalom Részletek

Animációk és szabad körbejárások
Betűtípusok (különbözőek) Lásd a "Támogatott szövegfontok" című

táblázatot
Fokozatos átmenetek (sraffozások)
Rejtett élek
Hiperhivatkozások
Képek
Fóliainformációk
Fények és Árnyékok

Nem támogatott tartalom Részletek
Anyagkomponensek ■ Felület-, átlátszatlansági és csillogási textúra
térképek
■ Procedurális anyagok (fa és márvány)

■ Tükröződés és fénytörés
■ Saját fény
■ Fényesség
■ Áttetszőség
Bszöveg (részleges) A félkövér és a dőlt szöveg nem támogatott
Elnevezett nézetek és kamerák
OLE objektumok
Sugarak és x-vonalak
Szakaszkivágás és Xkivágás
Szövegvastagság
Látványstílusok
Támogatott szövegfontok
Több szövegfont nem támogatott a 3D DWF-fájl közzétételekor. A következő
táblázat a közzéteendő betűtípusokat sorolja fel.
Arial
Arial Black
Comic Sans MS
Courier New
Impact
Lucinda Console
Lucinda Sans Unicode
Martlett

Tahoma
Times New Roman
Verdana
Verdana Italic
Webdings
Wingdings
Egy 3D DWF-fájl közzététele
1 A parancssorba írja be a 3ddwf parancsot.

2 A 3D DWF exportálása párbeszédpanelen adja meg a DWF-fájl nevét és
helyét. Kattintson a Mentés gombra.
Alapértelmezés szerint a szoftver az összes modelltér objektumot
közzéteszi a 3D DWF-fájlban, és ha a rajz xrefeket tartalmaz, akkor a
Csoportosítás xref hierarchia szerint beállítás aktív.
3 (Választható) Kattintson az OK gombra az Autodesk DWF Viewer
elindításához és a közzétett 3D DWF-fájl megtekintéséhez.
Parancssor: 3DDWF
3D DWF-fájl exportálása
1 Kattintson a Fájl menü ➤ Exportálás parancsra.

2 Az Adat exportálása párbeszédpanelen adja meg a DWF-fájl nevét és
helyét.
3 Ha szükséges, válassza a 3D DWF (*.dwf) típust a Fájltípus listában.
Kattintson a Mentés gombra.
Alapértelmezés szerint az összes modelltér objektum exportálódik a 3D
DWF-fájlba, és ha a rajz xrefeket tartalmaz, a Csoportosítás xref hierarchia
szerint beállítás aktív.
4 (Választható) Kattintson az OK gombra az Autodesk DWF Viewer

Parancssor: EXPORT
Több 3D vagy kombinált 2D és 3D DWF-fájlok közzététele

2 A Közzététel párbeszédpanelen a Közzétenni kívánt lapok részben jelölje
ki azokat a lapokat, amelyeket szeretne közzétenni, majd az Oldalbeállítás
/ 3D DWF beállítást változtassa 3D DWF beállításra.
A Közzétenni kívánt lapok csoportban megjelenő lapok megadása a
PUBLISHALLSHEETS rendszerváltozóval lehetséges.
3 A Közzététel menüpontban válassza a DWF-fájlt, ha még nem aktív.
4 Kattintson a Közzétételi beállítások gombra. Az Általános DWF-beállítások
részben a DWF-típus beállítása legyen Többlapos DWF.
5 Adja meg azt is, ha anyagokat kíván közzétenni. Kattintson az OK
nyomógombra.
Egy modellben kiválasztott objektumok közzététele 3D DWF fájlban
■ Kattintson a Fájl menü ➤ Export parancsra.

■ Az Adat exportálása párbeszédpanelen adja meg a DWF-fájl nevét és helyét.
■ Kattintson a jobb felső sarokban lévő Eszközök gombra.
■ Kattintson az Eszközök menü ➤ Beállítások parancsra.
■ A 3D DWF közzététel párbeszédpanelen az Objektumok közzétételre részben
kattintson a Kiválasztott modelltérbeli objektumok pontra, majd kattintson
az Objektumok kiválasztása gombra.
■ A modellben válassza ki a közzétenni kívánt objektumokat.
■ Ha kiválasztotta az objektumokat, nyomja meg az ENTER vagy a SZÓKÖZ
billentyűt.
■ A 3D DWF közzététel párbeszédpanelen kattintson az OK gombra.
■ Az Adat exportálása párbeszédpanelen kattintson a Mentés gombra.

■ (Választható) Kattintson az OK gombra az Autodesk DWF Viewer
Parancssor: EXPORT
3D DWF-fájl megtekintése és nyomtatása
■ Ha szeretne megtekinteni egy 3D DWF-fájlt, végezze el az alábbi műveletek

egyikét:
■ Közvetlenül a 3D DWF fájl közzététele után megjelenő "Meg szeretné
tekinteni most?" kérdésre válassza az Igen gombot. Az Autodesk DWF
Viewer megnyitja a 3D DWF fájlt.
■ A Windows Intézőben kattintson duplán a 3D DWF fájlra az Autodesk
DWF Viewer elindításához és a fájl megtekintéséhez.
■ Indítsa el az Autodesk DWF Viewer alkalmazást. Kattintson a Fájl menü
➤ Megnyitás parancsra. Válassza ki a megtekinteni kívánt 3D DWF-fájlt.
■ Ha nyomtatni kíván egy 3D DWF-fájlt, az Autodesk DWF Viewer

alkalmazásban kattintson a Fájl menü ➤ Nyomtatás parancsra. Tovább
információ az Autodesk DWF Viewer Súgójában található.
DWF6 illesztőprogram konfigurálása (speciális)

Nem valószínű, hogy gyakran változtatja a DWF6 ePlot beállításai
párbeszédpanel beállításait. Ha azonban finom változtatásokat kíván végezni
a DWF6 ePlot konfigurációjában, azt megteheti a DWF6 ePlot beállításai
párbeszédpanel segítségével. Beállításokat adhat meg a színmélység,
megjelenítési felbontás, fájltömörítés, betűtípusok kezelése, tollbeállítások és
más beállítások számára. DWF6 fájlok létrehozásakor olyan
plotter-konfigurációs fájl tartozik mely a DWF6 meghajtóra épül. A DWF6
fájlok nyomtatásához a DWF6 ePlot.pc3 fájlt kell használnia.
DWF6 konfigurációs fájlok létrehozásának és

szerkesztésének áttekintése
A közzététel csak a DWF6 ePlot.pc3 plotterkonfigurációs fájlt használja.
Használhatja az alapértelmezett DWF6 ePlot.pc3 nyomtatási konfigurációs fájlt
a telepített formában, vagy módosíthatja azt, a Nyomtatás párbeszédpanel
Tulajdonságok gombjának használatával. Ez elindítja a pc3 szerkesztőt, melynek
segítségével közvetlenül módosíthatja a DWF6 ePlot.pc3 fájlt. Bár a Nyomtat
parancshoz más néven is mentheti a DWF6 ePlot.pc3 fájlokat, a Közzététel
DWF6 illesztőprogram konfigurálása (speciális) | 1155

paranccsal más név nem használható. Minden, a DWF6 ePlot.pc3 fájlban
megejtett módosításokat mindaddig alkalmazza nyomtatáskor vagy
közzétételkor, amíg a DWF6 ePlot.pc3 fájl beállításait újra meg nem változtatja.
MEGJEGYZÉS Ha változtatásokat kíván tenni a DWF6 ePlot.pc3 fájlban, először

készítsen biztonsági másolatot a fájlról arra az esetre, ha később használni kívánja az
alapbeállításokat. Szükség esetén az alapértelmezett DWF6 ePlot.pc3 fájl újra létrehozható
a Nyomtató hozzáadása varázslóval.
Ezek a beállítások megváltoztathatják a fájl méretét és a nyomtatás minőségét

a Design Web Format™ (DWF™-) fájl forrásául szolgáló rajzfájl tartalmától
függően. A következő beállításokat adhatja meg, amikor a DWF6 ePlot.pc3
konfigurációs fájlt szerkeszti:
■ Színmélység
■ Megjelenítési felbontás
■ Tömörítési beállítások
■ Betűtípusok behelyezése és kezelése
■ Háttér színe
■ Virtuális tollbeállítások és minták
■ Fóliainformáció behelyezése
■ Papírszélek behelyezése
■ Mentett előnézetek behelyezése
MEGJEGYZÉS A nyomtatásra szánt DWF fájlokat fehér háttérszínűre kell beállítani.

Ha a háttérszín feketére van állítva, a 7-es színű objektumok fehéren nyomtatódnak ki.
Minden más háttérszín esetében a szoftver feketén nyomtatja a 7-es színnel létrehozott
objektumok.
Plotterkonfigurációs fájl létrehozása DWF fájl kimenethez

2 Kattintson duplán a Plotter hozzáadása varázsló ikonra.
3 A Plotter hozzáadása varázsló bemutatkozó oldalán kattintson a Tovább
gombra.
4 A Plotter hozzáadása varázsló Első lépés oldalán válassza ki a Sajátgép
elemet. Kattintson a Tovább gombra.

5 A Plotter típusa lapon a Gyártó listában válassza az Autodesk ePlot (DWF)
elemet. A Típus pont alatt válassza ki a létrehozni kívánt DWF6 ePlot
fájlt. Kattintson a Tovább gombra.
6 (Választható) Ha meglévő plotterkonfigurációt kíván importálni, a
Pcp/Pc2 importálása oldalon kattintson a Fájl importálása gombra, majd
válassza ki az importálni kívánt PCP vagy PC2 fájlt. Kattintson az
Importálás gombra.
7 Kattintson a Tovább gombra.
8 A Portok lapon válassza a Fájlba választókapcsolót. Kattintson a Tovább
gombra.
9 A Plotter neve lapon írja be a plotterkonfigurációs fájl nevét. Kattintson
a Tovább gombra.
10 A Befejezés oldalon kattintson a Befejezés gombra.
Egy új plotterkonfigurációs (PC3) fájl jön létre.
Kinyomtatott DWF fájlok beállításainak megadása vagy módosítása

2 A Nyomtatás párbeszédpanel Nyomtató/plotter területén a Név listában
válasszon egy DWF nyomtatási eszközt, majd kattintson a Tulajdonságok
gombra.
lapján válassza ki a fa nézeti ablak Felhasználói tulajdonságok elemét.
4 Kattintson a Felhasználói tulajdonságok gombra.
5 A DWF6 ePlot beállításai párbeszédpanelen válassza ki a kívánt
beállításokat, majd kattintson az OK gombra.
6 A Nyomtatókonfiguráció-szerkesztőben kattintson az OK gombra.
7 A Nyomtatókonfigurációs fájl módosítása párbeszédpanelen végezze el
az alábbiak egyikét, majd kattintson az OK gombra.
■ Válassza a Módosítások alkalmazása csak az aktuális rajzra beállítást
ahhoz, hogy a konfigurációs beállítások csak egy alkalomra
módosuljanak, és ne mentődjenek az ePlot konfigurációs fájlba.
■ Válassza a Módosítások elmentése a következő fájlba választókapcsolót
a konfigurációs módosítások DWF konfigurációs fájlba mentéséhez.

8 A Tallózás a nyomtatási fájl megadásához párbeszédpanel Mentés helye
listából válassza ki a DWF fájl nyomtatási helyét, majd kattintson a
Mentés gombra. Kattintson az OK nyomógombra.
Parancssor: PLOT
A nyomtatott DWF-fájlok színmélységének beállítása

2 A Nyomtató/plotter terület Név listájában válasszon egy DWF nyomtatási
eszközt, majd kattintson a Tulajdonságok gombra.
lapján bontsa ki a fa nézeti ablak Grafika csomópontját.
4 Kattintson a Vektorgrafika beállításra.
5 A Színmélység területen válasszon színmélységet. Kattintson az OK
nyomógombra.
módosuljanak, és ne mentődjenek a DWF konfigurációs fájlba.

Parancssor: PLOT

A DWF fájl felbontásának beállítása
Megadhatja a létrehozandó DWF6 fájl vektor- és rasztergrafikájának felbontását.
Minél nagyobb a felbontás, annál nagyobb a pontosság, de ezzel együtt a
fájlméret is.
FIGYELMEZTETÉS A raszter és átmenet felbontás beállítások nem haladhatják meg

a vektor felbontás beállítását.
A következő lista mutatja a vektor és raszter felbontások alapértelmezett

értékeit:
■ Vektorfelbontás: 1200 dpi

■ Felhasználói vektorfelbontás: 40000 dpi
■ Átmenetek felbontása: 200 dpi
■ Felhasználói átmenet felbontás: 200 dpi
■ Színes és szürkeskálás felbontás: 200 dpi
■ Felhasználói színes és szürkeskálás felbontás: 200 dpi
■ Fekete-fehér felbontás: 400 dpi
■ Felhasználói fekete-fehér felbontás: 400 dpi
Amikor DWF fájlokat hoz létre nyomtatás céljából, ki kell választania a

nyomtató vagy plotter felbontásának megfelelő felbontást. A magas felbontások
(2400 dpi felbontás felett) nézet céljára szolgálnak. Ha például sok részletet
tartalmazó rajzokból, például egy nagyméretű régió térképészeti térképéből
hoz létre DWF fájlokat, a DWF fájl nagyobb részletessége érdekében használjon
nagyobb felbontású beállítást. Rendkívül nagy felbontásokat (40 000 dpi feletti)
csak szükség esetén használjon: elfordulhat, hogy nagyon nagyméretű fájlokat
hoznak létre. Ahogy növeli a beállított felbontást, a raszterképminőség javul,
a nyomtatás sebessége csökken és a memóriaszükséglet nő.
A DWF felbontási beállításai közötti különbség megértéséhez képzelje el a világ
térképét, amelyet DWF fájlként kíván elkészíteni a bemutatáshoz. Közepes
felbontással ezen a térképen láthatóvá teheti Magyarországot. Nagyobb
felbontással már egy város is kinagyítható. Egy igen nagy felbontással pedig
esetleg már épületek is megtekinthetők.
DWF fájl felbontásának meghatározása

4 Az Egyéni párbeszédpanel területen kattintson az Felhasználói
tulajdonságok beállításra.
MEGJEGYZÉS Megadhat bármely 150 és 100 000 000 közötti egész számot a
színes és szürkeskálás felbontás beállításoknak azzal a feltétellel, hogy nem haladják
meg a vektor felbontás beállítását.
5 A DWF6 ePlot beállításai párbeszédpanel Vektorok és átmenetek

felbontása (DPI) területén válasszon beállításokat a Vektorfelbontás és
az Átmenetek felbontása listákból, vagy válassza a Felhasználói beállítást,
és adja meg az egyedi beállításokat. Kattintson az OK nyomógombra.
6 A DWF6 ePlot beállításai párbeszédpanel Raszterképek felbontása (DPI)
területén válasszon beállításokat a Színes és szürkeskálás felbontás vagy
a Fekete-fehér felbontás listákból, vagy adja meg az egyedi beállításokat.
módosuljanak, és ne mentődjenek a DWF konfigurációs fájlba.

Parancssor: PLOT

A DWF fájl tömörítésének beállítása
Alapértelmezés szerint a létrehozott DWF fájlok tömörített bináris
formátumúak. A tömörítés nem jár adatvesztéssel, ez a legtöbb DWF fájl
ajánlott kimeneti formája. Létrehozhat zip-tömörítésű, ASCII-kódolt,
kétdimenziós, csak szöveget tartalmazó fájlokat is. Ezeket a beállításokat a
DWF konfigurációs fájl létrehozásakor vagy szerkesztésekor kell megadnia.
DWF fájl tömörítésének megadása

5 A DWF6 ePlot beállításai párbeszédpanel További kimeneti beállítások
területén a DWF formátum listából válasszon egy fájltömörítési beállítást.
módosuljanak, és ne mentődjenek a DWF6 konfigurációs fájlba.

Parancssor: PLOT

DWF fájlok betűtípus-kezelésének beállítása
Amikor DWF fájlokat hoz létre, megadhatja, hogy a hogyan kezelje és ágyazza
be a betűtípusokat. Alapértelmezés szerint a betűtípus-kezelés a DWF6 ePlot
beállításai párbeszédpanelen Felhasználtak tárolása beállítású, és megadhatja
a DWF fájlban a tárolásra alkalmas betűtípusokat is. Ez az ajánlott beállítás.
MEGJEGYZÉS A DWF méretét befolyásolhatják a betűtípus-kezelési beállítások, a

DWF fájlban használt szöveg mennyisége, valamint a betűtípusok száma és típusa. Ha a
DWF fájl mérete túl nagy, akkor próbálkozzon a betűkészlet-kezelési beállítások
megváltoztatásával.
DWF fájl betűtípus-kezelésének megadása

5 A DWF6 ePlot beállításai párbeszédpanel Betűtípus-kezelés területén
válasszon egy betűtípus-eltárolási beállítást, majd kattintson az OK
gombra. Kattintson az OK nyomógombra.
módosuljanak, és ne mentődjenek a DWF6 konfigurációs fájlba.


Parancssor: PLOT
A DWF fájlban eltárolható betűtípusok listájának szerkesztése

5 A DWF6 ePlot beállításai párbeszédpanel Betűtípus-kezelés területén
válassza a Felhasználtak tárolása beállítást.
6 Válassza a Betűlista módosítása gombot.
MEGJEGYZÉS A betűtípusok tárolása a DWF fájlokban a fájlméret növekedését
okozza. A fájlméret minimalizálása érdekében, azok a TrueType betűtípusok, amelyek
minden Microsoft® Windows® alapú rendszerben megvannak, nincsenek bejelölve
a listában. Bár ezen a betűtípusok mellett nincs jelölés, azok mégis megjelennek a
DWF6 fájlban, ha Windows operációs rendszert használ. Minden más telepített
TrueType betűtípust ki kell választania ahhoz, hogy biztos lehessen benne, hogy a
betűtípus a DWF6 fájlba beágyazottan tárolódik. Csak a szükséges betűtípusok
ágyazódnak be a fájlba.
7 Az Elérhető TrueType betűtípusok párbeszédpanelen válassza ki azokat

a betűtípusokat, amelyeket hozzáférhetővé kíván tenni a DWF fájlban.
8 A DWF6 ePlot beállításai párbeszédpanelen kattintson az OK gombra.
9 A Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő párbeszédpanel kattintson az OK
gombra.

Parancssor: PLOT
A DWF tollmintáinak szerkesztése

A Tollkészlet szerkesztése párbeszédpanelen a tollmintát, szélességet, alakot,
különleges hatást és más beállításokat adhat meg, például a léptéket és a teljes
tollszélességet. A tollkészlet szerkesztése párbeszédpanelen végzett módosítások
a plotterkonfigurációs fájlba mentődnek.
MEGJEGYZÉS Ahhoz, hogy a tollmintákat módosítsa a DWF6 ePlot használata során,

a 255 Virtuális toll beállítást kell választania színmélységnek.
A Tollkészlet szerkesztése párbeszédpanel módosítása a DWF fájl számára

lapján bontsa ki a fa nézeti ablak Grafika csomópontját. Vektorgrafika
kijelölése. A Színmélység területen válassza a 255 virtuális toll beállítást
színmélységnek, majd válassza ki a fa nézet Felhasználói tulajdonságok
elemét.
5 A DWF6 ePlot beállításai párbeszédpanelen kattintson a Minták
módosítása gombra.
6 A Tollkészlet szerkesztése párbeszédpanelen kattintson a jobb gombbal
egy mezőre.
7 Válasszon az általános beállításokból, vagy kattintson a Tulajdonságok
gombra a Toll szám (n) párbeszédpanel megjelenítéséhez, ahol egyenként
megváltoztathatja a tollkészletek tulajdonságait.
8 A tolltulajdonságok párbeszédpanelen kattintson az OK gombra.
9 A toll szerkesztése párbeszédpanelen kattintson az OK gombra.
10 A DWF6 ePlot beállításai párbeszédpanelen kattintson az OK gombra.
11 A Nyomtatókonfiguráció-szerkesztő párbeszédpanel kattintson az OK
gombra.

12 A Nyomtatókonfigurációs fájl módosítása párbeszédpanelen kattintson
az alábbiak egyikére:
■ Módosítások alkalmazása csak az aktuális rajzra
■ Módosítások mentése a következő fájlba. (Írja be a fájlnevet.)

Parancssor: PLOT

1166
Alkatrész 9
Adatok megosztása rajzok és alkalmazások
között
32. fejezet Hivatkozás más rajzfájlokra
1167
1168
Hivatkozás más rajzfájlokra
32
Egy teljes rajzot csatolhat az aktuális rajzhoz hivatkozott Ebben a fejezetben
rajzként (xref). Külső referenciák használatakor a hivatkozott ■ Hivatkozott rajzok (xrefek)
áttekintése
rajz változásai megjelennek az aktuális rajzban. A beillesztett ■ Hivatkozott rajzok csatolása és
leválasztása
xrefek csatoltan, és nem ténylegesen beillesztve vannak jelen
■ Hivatkozott rajzok frissítése és
egy másik rajzban. Ebből következően az xrefekkel anélkül csatolása
■ Kivágási határok értelmezése
készíthet rajzokat, hogy azzal jelentősen növelné a rajz fájl
■ Hivatkozott rajzok szerkesztése
méretét.
■ Hivatkozott rajzok hibáinak
feloldása
■ Teljesítmény növelése nagy
hivatkozott rajzok esetén
1169
Hivatkozott rajzok (xrefek) áttekintése
Hivatkozott rajzok használatával a következőket teheti:
■ Összehangolhatja saját munkáját a többiekével a rajzban a munkacsoport

más rajzaira való hivatkozásokkal a többi felhasználó által végzett
módosítások folyamatos követéséhez. Olyan összeállítási rajz is készíthető,
amelyben a projekt előrehaladása folyamán minden pillanatban frissítheti
az összetevő rajzok változásait.
■ Győződjön meg arról, hogy a hivatkozott rajz legfrissebb verziója van
megjelenítve. Egy rajz megnyitásakor a program minden hivatkozott rajz
automatikusan újra betöltődik, így az a hivatkozott rajzfájl utolsó állapotát
fogja tükrözni.
■ Megtartható a fóliák, méretezési stílusok, szövegstílusok és más elnevezett
elemek neve a rajzban, elkülönítve a hivatkozott rajzok hasonló elemeitől.
■ Korlátlanul összevonhat (összefűzhet) csatolt hivatkozott rajzokat az aktuális
rajzzal, amikor a projekt elkészült és archiválásra kész.
MEGJEGYZÉS Akárcsak a blokkreferencia, az xref is egyetlen objektumként jelenik

meg az aktuális rajzban. Azonban az xref csak a csatolást követően vethető szét.
Lásd még:
“DesignCenter” 47. oldal
Hivatkozott rajzok csatolása és leválasztása

Többféle műveletet hajthat végre hivatkozott rajzfájlokon (xref-fájlokon).
Kezdje a csatolással, útvonalak megadásával és leválasztással.
Rajzhivatkozások (xrefek) csatolása

Amikor egy rajzot mint xref-et csatol, akkor a hivatkozott rajzra mutató
hivatkozást ad az aktuális rajzhoz; a hivatkozott rajzon végzett bármely
módosítás megjelenik az aktuális rajzon, annak megnyitásakor vagy újbóli
betöltésekor.
Egy rajz xrefként egyszerre több rajzhoz is csatolható. Ezzel szemben igaz az
is, hogy több rajz is csatolható hivatkozott rajzként egyetlen rajzhoz.
1170 | Fejezet 32 Hivatkozás más rajzfájlokra

MEGJEGYZÉS Az aktuális rajzhoz csatolt xrefben lévő objektumok csak modelltér
objektumok. Az xrefet a modelltérben és a papírtérben is beillesztheti az aktuális rajzba.
Bármely helyen, bármilyen méretben és bármilyen módon elforgatva csatolhatók.
A külső referenciák beillesztésének eszközei

Xref csatolásához használja a KÜLSŐREFERENCIÁK parancsot, amely megnyitja
a Külső referenciák palettát, válassza ki a Nézet menüben a DWG
referenciapontot, vagy használja az XCSATOL parancsot.
™
Xrefeknek egy rajzhoz csatolásához használhatja a DesignCenter eszközt is.
Használja a DesignCenter eszközt egyszerű csatolásokhoz, a külső referenciák
és azok leírásainak megtekintéséhez és húzással történő gyors elhelyezéshez.
Beilleszthet egy xrefet a DesignCenter ablakból vontatással vagy az Xref
illesztése menüpontra kattintással a helyi menüben.
Az xref megadásához az elmentett útvonal lehet egy abszolút (teljesen
meghatározott) útvonal, egy relatív (részlegesen meghatározott) útvonal vagy
útvonal nélküli.
Ha egy xref tartalmaz bármilyen változó blokkattribútumokat, akkor azokat
a program nem veszi figyelembe.
MEGJEGYZÉS A Külső referenciák paletta használatakor javasolt az Automatikus

elrejtés bekapcsolása vagy a paletta horgonyzása. A program a külső referencia beillesztési
pontjának megadásakor automatikusan elrejti a palettát.
Figyelmeztetés xref illesztésekor

Az xrefek rajzhoz illesztésekor egy xref ikon jelenik meg az alkalmazás ablak
(állapotsor tálca) jobb alsó sarkában.
Az xref ikonhoz magyarázat van csatolva, ha egy vagy több xrefet nem talál
vagy ha bármely xref frissítésre szorul. Ha az Xref ikonra kattint, megjelenik
a Külső referenciák paletta.
Hivatkozott rajzok csatolása és leválasztása | 1171

Láthatóság, színek és vonaltípus
Az xref fóliáinak láthatósága, színe, vonaltípusa és más tulajdonságai
ideiglenesen vagy véglegesen is módosíthatóak. Ha a VISRETAIN
rendszerváltozó beállítása 0, a program ezeket a módosításokat csak az aktuális
rajz munkafázisában alkalmazza. A munkafázis befejezésekor, vagy az xref
frissítése illetve leválasztása során törlődnek.
Xrefek vágási határvonalai

A rajzok tartalmazhatnak vágott xrefeket. Bekapcsolható az XCLIPFRAME
rendszerváltozó, ha látni kívánja a vágás határvonalát.
Működés egydokumentumos felület üzemmódban

Az xrefek gondozása eltér ettől, ha az egydokumentumos felület üzemmódban
futtatja.
Ha az egydokumentumos felület (SDI) üzemmódot választja, a Külső referenciák
palettáról nem lehet kezelni a rajzhoz csatolt referenciákat. Az
egydokumentumos felület üzemmód beállítása az SDI rendszerváltozóval
valósul meg.
Ha a Külső referenciák paletta látható, amikor az SDI-üzemmód engedélyezve
van, akkor a Külső referenciák paletta látható marad ugyan, de nem lesz aktív.
Az egyetlen vezérlési lehetőség a paletta bezárása vagy elrejtése.
A Külső referenciák paletta megnyitására tett kísérlet eredményeként megnyílik
a régi Xref kezelő párbeszédpanel. Az XREF parancs is meg fogja nyitni az Xref
kezelő párbeszédpanelt. A Külső referenciák paletta ismét aktívvá tehető, ha
az SDI rendszerváltozó értékét 0-ra változtatja.
Csatolások oktatási verziókból

Egy Autodesk termék oktatási verziójában készült xref megnyitásakor,
beillesztésekor vagy illesztésekor a nyomtatandó rajzok a következő fejlécet
tartalmazzák: “KÉSZÜLT AZ AUTODESK OKTATÁSI VERZIÓJÁVAL.”
Lásd még:
“Hivatkozott rajzok beágyazása és rávetítése” 1180. oldal
“Hivatkozott rajzok és blokkok kivágása” 1186. oldal
“Referenciarajzok elérési útjának megadása” 1174. oldal
“DesignCenter” 47. oldal
“A felhasználó felület beállításainak megadása” 66. oldal
Külső referencia beillesztése
1 Kattintson a Beillesztés menü ➤ DWG-referencia parancsra.

2 A Referenciafájl kiválasztása párbeszédpanelen válassza ki a csatolni
kívánt rajzot, majd kattintson a Megnyitás gombra.
3 A Külső referencia párbeszédpanel Referencia típusa területén válassza
az Illesztés beállítást.
4 Határozza meg a beillesztési pontot, a léptéket és az elforgatás szögét.
Jelölje be a Megadás a képernyőn jelölőnégyzetet a mutatóeszköz
használatához.
A beillesztés az összes beágyazott xrefet érinti.
Referencia eszköztár
Parancssor: XILLESZT
Xref illesztése vagy rávetítése DesignCenter használatával
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Paletták ➤ DesignCenter parancsra.

2 A tartalom mezőben vagy a Keresés párbeszédpanelen keresse meg a
csatolni vagy rávetíteni kívánt DWG-referenciát.
3 Kattintson a jobb gombbal. Húzza a DWG-referenciát a megnyitott rajzba.
4 Engedje el a jobb gombot. Kattintson a Csatolás Xrefként menüpontra.
5 A Külső referencia párbeszédpanel Referencia típusa területén válassza
az Illesztés vagy az Rávetítés beállítást.
6 Írja be a Beillesztési pont, Lépték és Elforgatás értékeit, vagy jelölje be a
Megadás a képernyőn jelölőnégyzetet.
Beilleszthet egy xrefet ezenkívül vontatással vagy az Xref csatolása
menüpont választásával a helyi menüből.

A hivatkozott fájlok referencia szerinti megtekintése a Külső referenciák
palettán
1 Kattintson a Beillesztés menü ➤ Külső referencia parancsra.

2 A Külső referenciák palettán a Fájlreferenciák ablakban kattintson a Lista
nézet nyomógombra.
3 Kattintson az Ikon oszlopra
A program típus szerint válogatja a csatolt hivatkozott fájlokat a lista
nézetben.
Parancssor: KÜLSŐREFERENCIÁK
Referenciarajzok elérési útjának megadása

Megtekintheti és szerkesztheti azt a fájlnevet és elérési utat, amelyet a program
egy rajzreferencia helyének meghatározásakor használ. Akkor érdemes ezt az
opciót használni, ha a hivatkozott fájl neve vagy helye az első beillesztés óta
megváltozott.
Illesztett referenciával való mentéskor háromféle mappa útvonal információból
választhat: abszolút elérési út, relatív útvonal és útvonal nélkül.
Egy abszolút útvonal meghatározása

Az abszolút útvonal egy teljesen meghatározott mappahierarchia, amely
megadja a fájlreferenciát. Az abszolút elérési út tartalmazza a helyi
merevlemez-meghajtó betűjelét, egy webhely URL-címét vagy egy hálózati
szerver betűjelét. Ez a legspecifikusabb, de legkevésbé rugalmas beállítás.
Egy relatív útvonal meghatározása

A relatív útvonalak részlegesen meghatározott mappa útvonalak, amelyek
elfogadják az aktuális meghajtó betűjelét, vagy a gazdarajz mappáját. Ez a
legrugalmasabb beállítás, és lehetővé teszi, hogy az aktuális meghajtóról
áthelyezzen egy sor rajzot egy ugyanazon mappaszerkezetet használó eltérő
meghajtóra.
A relatív útvonal beállítás nem elérhető, ha a hivatkozott fájl egy eltérő helyi
meghajtón vagy egy hálózati kiszolgálón helyezkedik el.
Egy relatív mappaútvonal meghatározásának szabályai a következők:

\
Tekintsen bele a gazdarajz meghajtójának forrásmappájába
útvonal
A gazdarajz mappájából kövesse a meghatározott útvonalat
\útvonal
A forrás mappából kövesse a meghatározott útvonalat
.\útvonal
A gazdarajz mappájából kövesse a meghatározott útvonalat
..\útvonal
A gazdarajz mappájából lépjen egy mappaszinttel feljebb, és kövesse a
meghatározott útvonalat
..\..\útvonal
A gazdarajz mappájából lépjen két mappaszinttel feljebb, és kövesse a
meghatározott útvonalat
MEGJEGYZÉS Ha a hivatkozott fájlokat tartalmazó rajzot más elérési útra, másik helyi
meghajtóra vagy másik hálózati kiszolgálóra helyezett át vagy mentett, az új helynek
megfelelően kell módosítania a relatív útvonalakat, vagy át kell helyeznie a hivatkozott
fájlokat.
Útvonal nélkül beállítás meghatározása

Ha az illesztett külső referenciával nincs útvonal-információ elmentve, a
program a következő keresést az alábbi sorrendben kezdeményezi:
■ A gazdarajz aktuális mappája

■ A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján és a PROJECTNAME
rendszerváltozóban megadott projekt keresési útvonalak.
■ A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján megadott Keresési útvonalak
támogatása
® ®
■ A Microsoft Windows -ban meghatározott mappa az alkalmazások
számára.
Az útvonal nélkül beállítás meghatározása hasznos egy rajzhalmaz

átmozgatásakor egy különböző vagy egy ismeretlen hierarchia mappába.

Hivatkozott rajz áthelyezésének felismerése
Ha az éppen használatos rajz egy eltérő mappába áthelyezett xrefet tartalmaz,
a rajz betöltésekor egy üzenetet jelenik meg. Az üzenet közli, hogy az xref nem
tölthető be a régi útvonal használatával. Az új útvonal megadásakor a program
frissíti az xrefet a rajzban.
Projektnevek használata hivatkozott rajzok útvonalainak definiálására

A projektnevek megkönnyítik a külső referenciák kezelését olyan esetekben,
amikor a rajzokat az ügyfelek egymás között cserélik, vagy ha a szerver egyazon
helyére különböző meghajtó-hozzárendelések vannak érvényben. A projekt
neve a regisztertár egy szakaszára mutat, amely egy vagy több keresési útvonalat
tartalmaz minden definiált projektnévhez.
Ha a program nem talál külső referenciát az elmentett útvonal által
meghatározott helyen, akkor az előtagot leválasztja az útvonalról (ha van).
Ha a rajz PROJEKTNÉV értéke be van állítva és van megfelelő bejegyzés a
regisztrációs adatbázisban, a program a projektútvonalaknak megfelelően kéri
a fájlt. Ha az xref továbbra sem található, a program a keresési útvonalat
ismételten végigpásztázza.
A regisztrációs adatbázisban található projektnevek hozzáadhatók,
eltávolíthatók vagy módosíthatók. A mappa keresési útvonalak a projektnév
alatt is hozzáadhatók, áthelyezhetők vagy módosíthatók.
A projekt neve mögötti keresési útvonal megadható, kiegészíthető, eltávolítható
vagy a projektnevekhez hasonlóan módosítható. A mappák keresési sorrendje
is módosítható. A projektek és azok keresési útvonalai csak a Beállítások
párbeszédpanel Fájlok lapján módosíthatók. A projektek nevei nem
szerkeszthetőek a parancssorban.
A projektnév és az ahhoz kapcsolni kívánt keresési útvonal meghatározása
után a projektnév az aktuális projekthez rendelhető. A program végigkeresi a
jelenleg aktív projekttel kapcsolatos, keresési útvonalakat, a meg nem talált
xref-ek után kutatva a teljes keresési útvonalon, az aktuális rajzmappában vagy
a program támogató útvonalakon.
Referencia elérési utak módosítása több rajzban (speciális)

Amikor rajzfájlokat, illetve olyan külső fájlokat helyez át, amelyek a rajzokra
hivatkoznak, beleértve más rajzfájlokat, betűtípusokat, képeket és nyomtatási
konfigurációkat is, a rajzban mentett referencia elérési utakat frissíteni kell.
Az Autodesk Referenciakezelő felsorolja a kijelölt rajzokban lévő hivatkozott
fájlokat, valamint eszközöket biztosít ahhoz, hogy a mentett
referencia-útvonalakat az egyes rajzfájlok megnyitása nélkül lehessen
módosítani. A Referenciakezelő felhasználható a feloldatlan referenciák
azonosítására és kijavítására.

A Referenciakezelő önálló alkalmazás, saját súgórendszerrel. Elérése: Start menü
(Windows) ➤ Minden program ➤ Autodesk ➤ AutoCAD ➤ Referenciakezelő.
Ha hálózatban dolgozik, akkor lehet, hogy nincs telepítve a számítógépére.
FIGYELMEZTETÉS A Referenciakezelő elsősorban olyan CAD-menedzserek számára

készült, akik alaposan ismerik az útvonalakat. Egyszerre több elérési utat módosít, és a
műveletek nem vonhatók vissza. Járjon el rendkívüli figyelemmel, különösen akkor, ha
hálózatban dolgozik.
DWG-referencia elérési útjának módosításához

2 A Külső referenciák palettán jelölje ki a DWG referencianevet.
3 Az Elérési út területen a következő lehetőségek közül választhat:
■ Módosítsa közvetlenül az xref elérési útvonalát.
■ Kattintson a Tallózás gombra. Jelölje ki az xrefet az új elérési
útvonalában.
A program frissíti az xrefet, majd regenerálja a rajzot az xrefekkel.
Az aktuálisan definiált projektnevek megjelenítése

2 A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján kattintson duplán
a Projektfájlok keresési útvonala sorra.
3 Kattintson a projektnév mappákra a hozzájuk rendelt keresési útvonal
4 Kattintson az OK (vagy Alkalmaz) gombra.
Projektnév hozzáadása

a Projektfájlok keresési útvonala sorra. Kattintson a Hozzáadás gombra.
A program egy projektx mappát hoz létre (ahol az x a következő
rendelkezésre álló számot jelöli) a projektfájlok keresési útvonala
mappában.
3 Írjon be egy új nevet, vagy nyomja meg az ENTER billentyűt a projektx
név elfogadásához.
A projekt neve legfeljebb 31 karakter hosszú lehet, és nem tartalmazhat
szóközt a név elején vagy végén.
Projektnév eltávolítása

3 Válasszon projekt nevet. Kattintson az Eltávolítás pontra.
Projektnév módosítása

2 A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján jelöljön ki egy projekt nevet.
Írjon be egy új nevet.
A projekt nevét módosíthatja, ha kiválasztja azt a projektmappában és
lenyomja az F2 billentyűt.
Keresési útvonal hozzáadása

Kattintson a Hozzáadás gombra.
3 Rendeljen új keresési útvonalat a projekt nevéhez az új útvonal beírásával,
vagy kattintson a Tallózás gombra, és jelöljön ki új útvonalat.
A projekt neve mögé eltolva bekerül az új útvonalnév.

Keresési útvonal törlése

Kattintson az Eltávolítás pontra.
Keresési útvonal módosítása

Kattintson a Tallózás gombra.
3 A Mappa keresés párbeszédablakban válasszon egy új útvonalat.
A keresési útvonal megváltoztatható a projekt útvonalának kiválasztásával
és az F2 billentyű megnyomásával is.
Projekt aktuálissá tétele

3 Válasszon projekt nevet. Kattintson az Aktuálissá tétel gombra.
Az aktuális projektet megadhatja úgy is, hogy a projectname
projektnevet beírja a parancssorba, és új nevet ad meg.
Projekt aktuális beállításának megszüntetése

2 A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján kattintson a Projektfájlok
keresési útvonala sorra.
3 Kattintson a Nem aktuális nyomógombra.
Ez megszünteti az aktuális rajzhoz tartozó beállítást.
Az aktuális projekt törölhető a projectname rendszerváltozó a
parancssorba való beírását követő promptnál egy pont (.) beírásával is.

Hivatkozott rajzok leválasztása
Az xref-ek teljes eltávolításához azokat le kell választani. Az xref-ek törlése
nem távolítja el például a hozzájuk tartozó fóliadefiníciókat. A Leválasztás
beállítás nemcsak az xrefeket törli, hanem az összes hozzájuk kapcsolódó
információt is.
Xref leválasztása

2 A Külső referencia palettán válassza a DWG referenciát.
3 Az egér jobb gombjával kattintson a kiválasztott DWG-referenciára, majd
a helyi menüben válassza a Leválasztás parancsot.
Hivatkozott rajzok frissítése és csatolása

A hivatkozott rajzok (xrefek) csatolásán és leválasztásán túl lehetőség van a
rajzreferenciák frissítésére és összefűzésére is.
Hivatkozott rajzok beágyazása és rávetítése

Az xrefek beágyazhatók más xrefekbe: azaz beilleszthető egy olyan xref is,
amely már tartalmaz egy másik xrefet. Egy xref-nek tetszőleges számú másolata
illeszthető be, mindegyik eltérő elhelyezéssel, léptékkel és elforgatással
rendelkezhet.
A következő ábrában a mester.dwg fájl hivatkozik az a.dwg és a b.dwg fájlra. Az
a.dwg rajzfájl hivatkozik a c.dwg fájlra. A mester.dwg fájlban található c.dwg fájl
egy beágyazott xref.

mester.dwg a.dwg c.dwg
b.dwg
Egy xref a rajzban rávetítéssel is elhelyezhető. A beillesztett xreftől eltérően

az alávetített xrefet tartalmazó rajz egy másik rajzba illesztésekor vagy
alávetítésekor a rajzhoz illesztett alávetítések nem jelennek meg. Az alávetítéses
külső referenciák kialakításának célja az adatok hálózati megosztásának
elősegítése. Egy xref rávetítésével megtekinthető egy saját rajz és más rajzok
csoportjainak kapcsolata anélkül, hogy a saját rajzot egy xref beillesztésével
módosítani kellene.
A következő ábrában néhány ember a mester.dwg fájlhoz kapcsolódó rajzokon
dolgozik. Az a.dwg fájlon dolgozó felhasználónak látnia kell a b.dwg fájlon
dolgozó felhasználó munkájának befejezését, de nem kívánja csatolni a b.dwg fájlt,
mert akkor az kétszer jelenne meg a mester.dwg fájlban. Ehelyett rávetíti a
b.dwg nem csatolt fájlt, amikor a mester.dwg fájl az a.dwg fájlra hivatkozik.
c.dwg mester.dwg a.dwg
alávetítés
b.dwg b.dwg
Hivatkozott rajzok frissítése és csatolása | 1181

Relatív elmentett útvonal és a beágyazott xrefek
Az xrefhez tartozó elmentett útvonal lehet egy abszolút (teljesen
meghatározott), relatív (részlegesen meghatározott) útvonal vagy útvonal
nélküli. A relatív útvonal a beágyazott xrefhez mindig az eredeti forrás helyére
utal, és nem feltétlenül az aktuális megnyitott rajzra.
Xref rávetítése
1 Kattintson a Beillesztés menü ➤ DWG-referencia parancsra.

2 A Referenciafájl kiválasztása párbeszédpanelen válassza ki a csatolni
kívánt rajzot, majd kattintson a Megnyitás gombra.
3 A Külső referencia párbeszédpanel Referencia típusa területén válassza a
Rávetítés beállítást.
4 Határozza meg a beillesztési pontot, a léptéket és az elforgatás szögét.
Jelölje be a Megadás a képernyőn jelölőnégyzetet a mutatóeszköz
használatához.
A Rávetítés beállítás használata kizár minden beágyazott xrefet.
Parancssor: XILLESZT
Hivatkozott rajz mellékletek frissítése

Egy rajz megnyitásakor az összes xref automatikusan frissül. Használja a Külső
referenciák paletta Újratöltés gombját az xrefek frissítéséhez, valahányszor
biztosítani szeretné, hogy a rajzban a legfrissebb verziók jelenjenek meg.

illesztett xrefet tartalmazó rajz a hivatkozott rajz újratöltött xrefet tartalmazó
megváltozott rajz
Egy hálózati környezetben valahányszor módosít és elment egy külső

referenciával ellátott rajzot, mások számára azonnal elérhetők lesznek a
módosítások, ha a megnyitott rajzba újra betöltik az xrefeket.
Figyelmeztetés xrefek változtatásakor

Az xrefek rajzhoz illesztésekor a program rendszeres időközönként ellenőrzi,
hogy a hivatkozott fájlok megváltoztak-e az xrefek utolsó betöltése vagy
frissítése óta. A XREFNOTIFY rendszerváltozó vezérli az xrefekről érkező
értesítéseket.
Alapértelmezés szerint, ha egy referencia fájl megváltozik, egy buboréküzenet
jelenik meg az alkalmazás ablak (állapotsor tálca) jobb alsó sarkában közel az
xref ikonhoz. Az összes megváltozott xref újratöltéséhez a buborékban
kattintson a csatolásra.
Ha újratöltés nélkül zárja be a buboréküzenetet, egy felkiáltójel jelenik meg

az xref ikonban. Ha az Xref ikonra kattint, megjelenik a Külső referenciák
paletta.
Alapértelmezés szerint a program minden öt percben ellenőrzi, hogy
megváltoztak-e az xrefek. Megváltoztathatja az ellenőrzések között eltelő percek
számát a rendszerleíró adatbázis XNOTIFYTIME változójának a (setenv
"XNOTIFYTIME" " n ") képletben való alkalmazásával, ahol n a percek száma
1 és 10080 (7 nap) között.

MEGJEGYZÉS Az XNOTIFYTIME rendszerváltozó értékének megváltoztatásakor
nagybetűvel írja be az XNOTIFYTIME rendszerváltozót.
A külső referenciák frissítése az igény szerinti betöltés bekapcsolt állapotában

Ha az igény szerinti betöltés be van kapcsolva egy xref betöltése vagy újratöltése
során
■ Ha az XLOADCTL rendszerváltozó beállítása 1, a hivatkozott rajz megnyitott

és lezárt állapotba kerül. Senki más nem módosíthatja a hivatkozott rajzot.
■ Ha az XLOADCTL változó beállítása 2, a program a hivatkozott fájl legutóbb
elmentett változatának egy ideiglenes másolatát nyitja meg és zárolja. Mások
is megnyithatják és módosíthatják a hivatkozott rajzot.
További információk az igény szerinti betöltésről: “Teljesítmény növelése nagy

hivatkozott rajzok esetén” 1203. oldal.
Beillesztett xref frissítése

2 A Külső referenciák párbeszédpanelen jelölje ki az újra betölteni kívánt
referenciát.
3 Kattintson a jobb gombbal, majd válassza a Újratöltés menüpontot.
MEGJEGYZÉS Ha a kijelölt rajz módosult a megnyitás óta, a program az xrefet újra

betölti.
Archív rajzok, amelyek hivatkozott rajzokat

tartalmaznak (csatolás)
Az xrefeket tartalmazó végleges rajzok archiválásakor két választás van:
■ Az xref rajzok tárolása a végleges rajz mellett

■ Az xref rajzok csatolása a végleges rajzhoz

Az xref rajzok tárolása megköveteli, hogy a rajzok mindig elérhetők legyenek
egymás számára. Az eredeti hivatkozott rajz megváltozása folyamatosan
tükröződik a végleges rajzban is.
Ahhoz, hogy elkerülje az archív rajzokban a hivatkozott rajzok módosításai
nyomán fellépő későbbi, nem szándékos frissítéseket, a hivatkozott rajzokat
érdemes a végleges rajzokhoz csatolni.
Egy xref rajzhoz csatolása az xref-et a rajz állandó részévé teszi, így az többé
már nem egy külső referenciafájl lesz. Az xref rajz teljes adatbázisa, beleértve
az összes xref-függő elnevezett objektumait (blokk, méretstílusok, fóliák,
vonaltípusok és szövegtípusok), csatolható az XREF Csatolás beállítás
használatával. További információ: “Külső referenciák névproblémáinak
kezelése” 1199. oldal.
Az xrefek csatolása akkor is célszerű, ha a rajzot korrektorhoz kell küldeni. A
rajznak az összes hivatkozott rajzzal együtt való elküldése helyett az xrefek a
Csatolás beállítással a mester rajzba ágyazhatók.
MEGJEGYZÉS Proxy objektumokat tartalmazó xrefek nem csatolhatóak. További

információ: “Felhasználói és proxy objektumok használata”.
Xref csatolása az aktuális rajzhoz

2 A Külső referenciák palettán jelölje ki az újra csatolni kívánt referenciát.
3 Kattintson a jobb gombbal, majd válassza a Csatolás menüpontot.
4 Az Xrefek csatolása párbeszédpanelben válassza az alábbi beállítások
egyikét:
■ A Csatolás beállítás az xref objektumait blokkreferenciává konvertálja.
Az elnevezett objektum-definíciók hozzáadódnak az aktuális rajzhoz
egy blokknév$n$ előtaggal.
■ A Beillesztés beállítás az xref objektumait szintén blokkreferenciává
konvertálja. Az elnevezett objektum-definíciók egyesülnek az aktuális
rajzzal, előtagok hozzáadása nélkül.

Kivágási határok értelmezése
A kivágási határok segítségével egy hivatkozott rajzmelléklet vagy
blokkbeillesztés bizonyos részeit jelenítheti meg.
Hivatkozott rajzok és blokkok kivágása

Ha a rajzot xref-ként vagy blokként illeszti be, az XVÁG paranccsal kivágási
határok definiálhatók. A vágási határok meghatározzák a blokk vagy xref egy
részét, míg a határvonalakon kívüli geometriát figyelmen kívül hagyják. A
kivágás csak az xref egy adott példányára vonatkozik, és nem magára az xref
definíciójára. A külső referenciának vagy blokknak a vágási határvonalon belüli
része látható marad, míg a referencia vagy a blokk többi része láthatatlanná
válik. A hivatkozott geometria nem, csak az xref megjelenítése módosul.
Az XRÉSZ parancs használható új vágási határok létrehozásához, létező
határvonal törléséhez vagy a kivágási határvonal csomópontjaival egybevágó
vonallánc-objektumok generálásához. Az xref vágás be- és kikapcsolható. Ha
a vágási határvonal ki van kapcsolva, a határvonal nem látható, és a teljes xref
láthatóvá válik, feltéve, hogy a geometria egy bekapcsolt és olvasztott fólián
található. Ha a vágási határvonalak ki is vannak kapcsolva, attól még léteznek,
és bekapcsolhatók. A kivágási határvonalak törlése ezzel szemben végleges.
Az xref vagy blokk a kivágás után módosítható, mozgatható vagy másolható,
a kivágatlan xref-hez vagy blokkhoz hasonlóan. A határvonal a referenciával
együtt mozog. Ha egy xref beágyazott vágott külső referenciákat tartalmaz,
azok a rajzban is vágva jelennek meg. A szülő xref vágásával a beágyazott xref
szintén vágottan jelenik meg.
Bekapcsolható az XCLIPFRAME rendszerváltozó, ha látni kívánja a vágás
határvonalát. Az XCLIPFRAME határozza meg, hogy egy kivágási határkeret
megjelenik-e vagy sem. Ha a kivágási keret bekapcsolt állapotban van (vagyis
értéke 1), akkor az objektum részeként kiválasztható és kinyomtatható.
Vágási határvonalak beállításai

Az xref vágási határvonala lehet téglalap, sokszög alakú vagy vonallánc ablak.
Egy vonalláncot is kiválaszthat a vágási határvonal meghatározásához. A
határvonal bárhol elhelyezhető a háromdimenziós térben, de a keret mindig
az FKR síkján helyezkedik el. Vonallánc kijelölésekor a vágási határvonal a
vonalláncot tartalmazó síkra kerül.

Kivágási határok definiálása
Négyszögletű vágási határvonal
Négyszögletű vágási határvonal megadásakor a program a téglalap
sarokpontjainak kijelölését kéri. A téglalap élei az aktuális FKR megfelelő
tengelyeivel párhuzamosak, a program a vágási határvonalat az azt tartalmazó
síkra merőlegesen alkalmazza.
Poligon vágási határvonal

Poligon vágási határvonal megadásakor a program a határvonalat kijelölő
pontok megadását kéri. A pontok meghatározásakor a program megrajzolja a
sokszög utolsó szakaszát, így a határvonal mindig zárt lesz. Amennyiben egy
külső referenciában lévő képen poligon vágást végez, akkor a program a vágási
keret képre eső részén a keret befoglaló téglalapját alkalmazza, nem pedig a
megadott körvonalat.
Vonallánc típusú vágási határvonal

Vonallánc típusú határvonal megadásakor a program egy kétdimenziós
vonallánc-objektum kiválasztását kéri. A vágási határ a vonallánc mentén jön
létre. Érvényes határvonalnak számítanak az egyenes vagy spline szakaszokból
álló kétdimenziós vonalláncok. A vágási határvonal definiálásához
ívszakaszokat is tartalmazó vonalláncok és görbére illesztett vonalláncok is
használhatók. Ha a vonallánc íveket tartalmaz, a program úgy hozza létre a
vágási határvonalat, mintha kiegyenesítette volna a görbét a vágási határvonal
létrehozása előtt. A nyitott vonalláncokat a program úgy kezeli, mintha azok
zárt vonalláncok lennének.
Vágási mélység
A külső referenciák elülső és hátsó vágási síkjait a Vágás mélysége beállítással
lehet beállítani. A külső referenciát előzetesen vágni kell ahhoz, hogy a vágás
mélységét meg lehessen határozni. A vágás mélységét a program a vágási
határvonal síkjára merőlegesen számítja. A vágási mélység megadásakor a
program felszólítja, hogy adja meg elülső és a hátsó pontot vagy a vágási síkhoz
viszonyított távolságot. A mélységet a program az aktuális FKR-től függetlenül,
a vágási határvonallal párhuzamosan számítja.
Kivágási határok értelmezése | 1187

létező rajzok hivatkozott hasonló rajz
külső referencia kivágva, csak eredményként kapott vágott külső

a konferenciaasztalok láthatók referencia
Referencia vágása
1 A parancssorba írja be: xclip.
2 Jelöljön ki egy referenciát.

3 A promptnál válassza az Új határvonal beállítást az ENTER billentyű
megnyomásával.
4 Válassza a négyszögletű vagy a poligon vágási beállítást. Határozza meg
a határvonal csúcsait.
Az AutoCAD program levágja a kép kijelölt területen kívüli területét,
és elrejti az xref vágási határvonalon kívül eső részeit.
Parancssor: XRÉSZ

Hivatkozott rajzok szerkesztése
A hivatkozott rajzok szerkesztése azok közvetlen megnyitásával lehetséges,
vagy szerkesztheti az xrefet a helyén, az aktuális rajzon belülről. Közvetlenül
szerkeszthet egy blokk definíciót bármely Blokk kiválasztása referenciából.
Hivatkozott rajz szerkesztése külön ablakban

Az xrefek szerkesztésére a legegyszerűbb és legközvetlenebb módszer, ha a
hivatkozott fájlt egy külön ablakban nyitja meg. Ez a módszer a hivatkozott
rajzban az összes objektumhoz hozzáférhetőséget biztosít.
Ahelyett, hogy az xref-et a Fájl kiválasztása párbeszédpanel segítségével keresné,
kiválaszthatja az xrefet és megnyithatja a hivatkozott rajzot. Ahhoz, hogy
ezzel a módszerrel szerkessze az xref-eket, használja a Külső referenciák palettát
vagy az XMEGNYIT parancsot.
Xref szerkesztése külön ablakban

2 A Külső referenciák palettán jelölje ki a szerkeszteni kívánt referenciát.
3 Kattintson a jobb gombbal, majd válassza a Megnyitás menüpontot.
4 A kijelölt rajzreferencia új ablakban nyílik meg, ahol szerkesztheti a
rajzot, mentheti, majd bezárhatja azt.
Hivatkozott rajzok és blokkok kijelölt

objektumainak szerkesztése
A külső referenciák módosítása és a blokkok újradefiniálása az aktuális rajzon
belül a referenciák közvetlen módosításával lehetséges. A blokkok és az xrefek
is referenciáknak tekinthetők.
A referencia közvetlen módosításával azt az aktuális rajz vizuális környezetén
belül maradva lehet módosítani.
Hivatkozott rajzok szerkesztése | 1189

Egy rajz gyakran tartalmaz egy vagy több külső referenciát éppúgy, ahogy több
blokkreferenciát is. A blokkreferenciákkal végzett munka során kiválaszthat
egy blokkot, módosíthatja azt, megtekintheti és szerkesztheti a tulajdonságait,
majd frissítheti a blokkdefiníciót. A TBEILL paranccsal beillesztett
blokkreferencia nem szerkeszthető.
Az xrefekkel való munka során kiválaszthatja a referenciát, amellyel dolgozni
kíván, módosíthatja objektumait, és elmentheti a változásokat a hivatkozott
rajzba. A kisebb változtatások a rajzok közötti átváltások nélkül elvégezhetők.
MEGJEGYZÉS Ha a referencia nagyobb mértékű módosítására van szükség, nyissa meg

a hivatkozott rajzot, és közvetlenül azon belül hajtsa végre a változtatásokat. A számottevő
változtatások a referencia helyben szerkesztése során jelentősen megnövelhetik az aktuális
rajzfájl méretét a referencia helyben szerkesztése munkaszakasz alatt.
A munkahalmazok
A rajzterületen belül csak azok az objektumok választhatók ki, amelyek a
kijelölt referencia részét képezik. A kijelölt referenciából kiválasztott
objektumokat a program kiemeli és elérhetővé teszi az aktuális rajzban történő
módosításra. A kiemelt objektumhalmaz vagy a munkahalmaz módosítható
és azután visszamenthető, ezáltal az xref vagy blokk definíció frissíthető. A
munkahalmazt képező objektumok megjelenítése elkülönül a rajz többi
objektumától. Az aktuális rajz összes objektuma, kivéve a munkahalmazon
kívülieket, elhalványodik.
Objektumok fakultságának vezérlése

A XFADECTL rendszerváltozó vezérli, hogyan jelenjenek meg az objektumok
egy referencia helyben szerkesztése alatt. A referenciából kiemelt objektumok
megjelenítése normális. A rajz többi objektuma (beleértve az aktuális rajz
minden objektumát és a munkahalmazhoz nem tartozó referenciák objektumait
is) elhalványodik. Ez az érték jelzi a munkahalmazba nem tartozó objektumok
megjelenésének intenzitáscsökkenését. Minél nagyobb az XFADECTL
rendszerváltozó értéke, annál halványabbak ezek az objektumok.

szerkesztéshez kijelölt
referencia objektumok
rajzokban
a rajz további
objektumai
MEGJEGYZÉS A munkahalmazon kívülre eső objektumok nem fakulnak a referencia

helyben szerkesztése alatt, kivéve ha az ÁRNYALÁSMÓD rendszerváltozó egy 2D drótváz
értékéhez van beállítva.
A Referencia szerkesztése eszköztár használata

Miután kijelöli a szerkeszteni kívánt beágyazott objektumot, megjelenik és
aktiválódik a Referencia szerkesztése eszköztár. A Referencia szerkesztése
eszköztár gombjai segítségével hozzáadhat és eltávolíthat objektumokat a
munkahalmazból, és visszamentheti vagy elvetheti a munkahalmaz
változtatásait. Ha nem rögzített, a Referencia szerkesztése eszköztár
automatikusan eltűnik a visszamentés vagy a munkahalmazon végrehajtott
változtatások elvetése során.
Xref vagy blokkreferencia közvetlen módosítása
1 Kattintson az Eszközök menü ➤ Xref és blokk helyben szerkesztése ➤

Referencia szerkesztése helyben parancsra.
2 Jelölje ki az aktuális rajzban a módosítani kívánt referenciát.
Ha a kijelölt objektum beágyazott referenciákhoz tartozik, az összes
kiválasztható referencia megjelenik a Referenciák szerkesztése
párbeszédpanelben.
3 A Referenciák szerkesztése párbeszédpanelen jelölje ki a szerkeszteni
kívánt referenciát.

A referenciafájl le van zárva, így elkerülhető, hogy több felhasználó
egyszerre nyissa meg. Így egy másik felhasználó által éppen használt fájl
módosítása nem lehetséges.
5 Jelölje ki a referenciában szerkeszteni kívánt objektumokat, és nyomja
A kijelölt objektumok munkahalmazzá válnak. Alapértelmezés szerint
minden más objektum zárt és fakított.
6 Módosítsa a munkahalmazban az objektumokat. Kattintson a
Referenciaszerkesztés eredményének elmentése gombra.
A munkahalmaz objektumai mentődnek a referenciába, és az xref vagy
blokk frissül.
Parancssor: REFSZERK
A munkahalmaz használata a hivatkozott rajzok és

blokkok szerkesztéséhez
Ahhoz, hogy egy hivatkozott rajzot az aktuális rajzban szerkesszen, a
munkahalmaz használatával választhatja el az xref-hez vagy blokkdefinícióhoz
tartozó objektumokat az aktuális rajz objektumaitól.
Egy referencia közvetlen szerkesztése során a munkahalmaz objektumaihoz
objektumokat lehet hozzáadni és azok közül elvenni. Ha a referencia közvetlen
módosításakor egy új objektumot hoz létre, akkor az majdnem minden esetben
automatikusan hozzáadódik a munkahalmazhoz. Azok az objektumok, amelyek
hozzáadása a munkahalmazhoz nem történt meg, a rajzban halványan jelennek
meg.
Ha egy új objektum a munkahalmazon kívüli változások miatt jön létre, akkor
az nem adódik hozzá a munkahalmazhoz. A rajz például tartalmaz két vonalat,
amelyek nem tartoznak a munkahalmazhoz. A LEKEREKÍT paranccsal
módosítva a vonalakat egy új ív hozható létre közöttük. Az új ív sem válik a
munkahalmaz részévé.
Amennyiben a referenciaobjektum egy munkahalmaz része, akkor még abban
az esetben is kijelölhető módosításra, ha az a referenciafájlban egy lezárt fólián
található. Feloldhatja az objektum elrendezését és végrehajthatja a
módosításokat. Az objektumon végzett változtatások elmenthetők,
és a referenciafájl fóliája megmarad eredeti nyitott vagy zárt állapotában.
A munkahalmazból eltávolított rajzot a program hozzáadja a befogadó rajzhoz,
a változások visszamentésekor pedig eltávolítja a referenciából.
A munkahalmazhoz hozzáadott objektumot a program eltávolítja a befogadó

rajzból, a változások visszamentésekor pedig a hozzáadja a referenciához.
A létrehozott vagy törölt objektumokat a program automatikusan hozzáadja,
illetve eltávolítja a munkahalmazból. Egy referencia közvetlen módosításakor
például a RADÍR parancs használatával a törölt objektumokat a program
a munkahalmazból is eltávolítja. Hogy egy objektum egy munkahalmazhoz
tartozik-e, vagy sem, a megjelenítésének módjáról dönthető el: ha halvány,
akkor nem eleme a munkahalmaznak.
Egy referencia közvetlen módosításakor megjelenik a Referencia szerkesztése
eszköztár A kijelölt referencia neve az eszköztárban jelenik meg. Az eszköztáron
található szerkesztőikonok (Hozzáadás a munkahalmazhoz, Eltávolítás a
munkahalmazból, Referencia bezárása, Referenciaszerkesztés eredményének
elmentése) csak egy referencia közvetlen módosítása során aktívak. A Blokk
vagy xref szerkesztése gomb akkor érhető el, ha az eszköztár meg van jelenítve,
és nincs már folyamatban lévő referencia-szerkesztés az aktuális rajzon. A
Referencia szerkesztése eszköztár a referenciában elvégzett módosítások
elmentése vagy elvetése után automatikusan eltűnik.
Objektumok hozzáadása a munkahalmazhoz

Hozzáadás a munkahalmazhoz parancsra, vagy a parancssor promptjánál
írja be: refset.
2 Miután a refhalmaz parancsot beírta a parancssorba, kattintson
a Referencia szerkesztése eszköztár Objektumok hozzáadása a
munkahalmazhoz gombjára.
3 Jelölje ki a hozzáadni kívánt objektumokat. A PICKFIRST rendszerváltozó

1-re állításával a kiválasztási halmaz a Hozzáadás beállítás használata
előtt is létrehozható.
A REFHALMAZ parancs csak abban a térben (papírtérben vagy
modelltérben) lévő objektumokkal használható, amelyben a REFSZERK-et
inicializálták.

Objektumok eltávolítása a munkahalmazból

Eltávolítás a munkahalmazból parancsra, vagy a parancssor promptjánál
írja be: refset.
2 Miután a refhalmaz parancsot beírta a parancssorba, kattintson
a Referencia szerkesztése eszköztár Eltávolítás a munkahalmazból
gombjára.
3 Jelölje ki az eltávolítani kívánt objektumokat. A PICKFIRST

rendszerváltozó 1-re állításával a kiválasztási halmaz az Eltávolítás beállítás
használata előtt is létrehozható.
A REFHALMAZ parancs csak abban a térben (papírtérben vagy
modelltérben) lévő objektumokkal használható, amelyben a REFSZERK-et
inicializálták.
Szerkesztett hivatkozott rajzok és blokkok

visszamentése
A blokkreferencia közvetlen módosítása során a módosítások visszamenthetők
vagy elvethetők. Ha visszamenti egy referencia módosításait, a rajz
regenerálódik.
Ha a program a változásokat visszamenti, a blokkdefiníció újradefiniálódik,
és ezen változások alapján a blokk összes előfordulása regenerálódik. A
változások elvetésekor a munkahalmaz megszűnik, és a blokkreferencia visszatér
eredeti állapotába.
Hasonló módon, az xref közvetlen módosítása során is visszamenthetők vagy
elvethetők a változások. A munkahalmaz objektumainak megmaradnak azon
tulajdonságai, amelyeket eredetileg nem az xref határozott meg. Egy xref
például az A, B és C, a rá hivatkozó rajz pedig a D fóliát tartalmazza. Ha az új
objektumokat a D fólián hozza létre a referencia helyben szerkesztése során
és a változásokat visszamenti a referenciába, a program a D fóliát átmásolja
az xref rajzba.
Ha a munkahalmazból objektumokat távolít el, és a változásokat elmenti,
az objektumok a referenciából átkerülnek az aktuális rajzba. Az aktuális rajz
objektumain végzett módosítások (nem pedig az xref-en vagy blokkon) nem
vesznek el. Ha egy olyan objektumot töröl, amely nem eleme a
munkahalmaznak, akkor az objektum a változások elvetése esetén sem állítható
helyre. A rajz eredeti állapotába a VISSZA parancs használatával állítható vissza.

Ha egy xrefnél nemkívánatos módosításokat végzett és a REFBEZÁR parancsot
használja a változások visszamentésére, a VISSZA parancsot kell használja,
hogy a referencia-szerkesztési munkaszakaszban ejtett változásokat visszavonja.
A nemkívánatos változások visszavonása után a REFBEZÁR parancs
használatával lehet a változásokat menteni, hogy az xref fájl az eredeti
állapotába visszaálljon.
FIGYELMEZTETÉS Referencia közvetlen szerkesztése esetén egy munkaszakaszhoz

nem tartozó objektum törlése nem vonható vissza a változtatások elvetésével a
referenciaszerkesztési szakasz bezárásakor.
Az aktuális rajz xref által meghatározott tulajdonságokat öröklő objektumai

megtartják az új tulajdonságaikat. A referenciákból származó tulajdonságok
az aktuális rajzhoz vannak csatolva. Például, a WEBHELY nevű xref elrendezés
az aktuális rajzban $#$WEBHELY néven jelenik meg, ha egy nem
munkahalmazbeli objektumhoz van hozzárendelve. Ha a BINDTYPE
rendszerváltozó értéke 0, a $#$ előtag jelenik meg a referencia nevében az
aktuális rajzban. Ha a BINDTYPE értéke 1, a referencianevek változatlanok
maradnak az aktuális rajzban a beillesztett objektumok neveihez hasonlóan.
MEGJEGYZÉS Egy xref közvetlen módosítása és elmentése esetén az eredeti rajz

előnézete nem fog megjelenni a hivatkozott rajz megnyitásáig és elmentéséig.
Változtatások visszamentése szerkesztett xrefekből és blokkokból
■ Kattintson az Eszközök menü ➤ Xref és blokk helyben szerkesztése ➤

Referenciaszerkesztés eredményének elmentése parancsra, vagy kattintson
a Referenciaszerkesztés eredményének mentése gombra a Referencia
szerkesztése eszköztárban.
Referencia szerkesztése eszköztár
Parancssor: REFBEZÁR
Minden változtatás elhagyása a szerkesztett xrefekből és blokkokból
■ A Referencia szerkesztése eszköztárban válassza a Változtatások elvetése

referenciában nyomógombot.
Referencia szerkesztése eszköztár

Parancssor: REFBEZÁR
Helyi menü: Ha a közvetlen referenciaszerkesztés során nincs kijelölve
objektum, jobb gombbal kattintson a rajzterületre. Kattintson a REFSZERK
munkaszakasz bezárása menüpontra.
Hivatkozott rajzok és blokkok szerkesztése

beágyazás, OLE vagy attribútumok alkalmazásával
Ha az aktuális rajz hivatkozott rajzai és blokkjai beágyazott objektumokat
tartalmaznak, bizonyos korlátozások lépnek életbe.
Ha a módosításra kijelölt referencia külső referenciákkal vagy blokkdefiníciókkal
rendelkezik, a referencia és annak beágyazott referenciái a Referencia
szerkesztése párbeszédpanelben választhatók ki. A beágyazott referenciák csak
akkor jelennek meg, ha a kijelölésre kiválasztott objektum egy beágyazott
referencia része. Egyszerre csak egy referencia választható ki módosításra. OLE
objektumokat tartalmazó referencia módosításakor az OLE objektumok
megjelennek, de szerkesztés céljából nem választhatók ki.
Ha egy attribútumokkal rendelkező blokkreferenciát választ ki szerkesztésre,

a referencia attribútumdefiníciói megjeleníthetők, és szerkesztés céljából
elérhetők. Az attribútumok láthatatlanná válnak, és az attribútumdefiníciók
a kiválasztott referenciageometriával együtt módosíthatók. Ha a módosításokat

visszamenti a blokkreferenciába, az eredeti referencia attribútumai
változatlanok maradnak. Az új vagy megváltozott attribútumdefiníciók csak a
blokk későbbi előfordulásait érintik, a meglévő blokkban található attribútumok
változatlanok maradnak.
Hivatkozott rajzok hibáinak feloldása

Ha egy hivatkozott rajz nem tölthető be a rajz megnyitásakor, hibaüzenet
jelenik meg.
Hiányzó külső referenciák feloldása

Ha egy hivatkozott rajz nem kereshető meg a rajz megnyitásakor, hibaüzenet
jelenik meg. Ilyen esetben számos dolgot lehet tenni.
A program tárolja a rajz elérési útját, amely a hivatkozott rajz létrehozásához
használatos. A rajz minden betöltésekor vagy nyomtatásakor, vagy az
Xref-kezelőben a Külső referencia paletta Újratöltés beállítással való frissítésekor
a program ellenőrzi ezt az útvonalat a hivatkozott rajzfájl nevének és helyének
meghatározásához. Ha a rajzfájl neve vagy helye megváltozott, a program nem
tudja frissíteni az xrefet.
Ha a program nem tud frissíteni egy xrefet a rajz betöltésekor, hibaüzenet
jelenik meg. Ebben a példában a program nem találja a HÁZ nevű xrefet:
"\acad\dwg\ház.dwg": A fájl nem nyitható meg
Feloldás xref ház.dwg.
A hivatkozott rajz minden egyes beillesztéséhez a program megjeleníti a
hiányzó xref útvonalát tartalmazó szöveget (az eredeti referencia helyénél,
léptékénél, és elforgatási szögénél). Az XREF Útvonal beállítás használható
az útvonalnév frissítéséhez vagy javításához.
Az ilyen hibák elkerülésének egyik módja az, hogy ha a másoknak küldött
fájlok xrefeket tartalmaznak, akkor az összes hivatkozott fájlt is csatolja.
Beágyazott xref útvonalak módosítása

A rajz ismételt megnyitásakor és a beágyazott xref betöltésekor a program
először megkísérli megtalálni az xrefet az eredeti xref útvonalon. Ha az xref
nem található, a következő keresés indul el a jelzett sorrendben:
■ A gazdarajz aktuális mappája

■ A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján és a PROJECTNAME
rendszerváltozóban megadott projekt keresési útvonalak.
Hivatkozott rajzok hibáinak feloldása | 1197

■ A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján megadott Keresési útvonalak
támogatása
® ®
■ A Microsoft Windows -ban meghatározott mappa az alkalmazások
számára.
A sorrend biztosítja, hogy a külső referencián végzett legfrissebb változtatások

jelenjenek meg az aktuális rajzban, és egyúttal lehetővé teszi az xref
áthelyezésének nyomon követését.
Tételezzük fel például, hogy az „A” aktuális rajz xref faszerkezete „A”>„B”>„C”.
A „B” rajz tulajdonosa megváltoztatja a „C” xref-ét, hogy az a C1.dwg rajzra
mutasson. Az „A” rajz újbóli megnyitásakor már tükrözi a „B” rajz útvonalának
változását, és megjeleníti a C1.dwg rajzot. Azonban ha a C1.dwg rajz nem
található, a program megkeresi a „C” xref-et az „A” rajzban utoljára elmentett
helyen.
Lásd még:
“Hivatkozott rajz mellékletek frissítése” 1182. oldal
Xref elérési útvonalának módosítása

2 A Külső referenciák palettán válassza ki a külső referenciát.
3 Az Elérési út területen a következő lehetőségek közül választhat:
■ Módosítsa közvetlenül az xref elérési útvonalát.
■ Kattintson a [...] gombra, majd tallózással keresse meg az xrefet az új
útvonalon.
Körkörös külső referenciák feloldása

Körkörös referenciának nevezzük az olyan referenciákat, amelyek olyan
beágyazott referenciákat tartalmaznak, amelyek végül az eredeti fájlra utalnak
vissza. Ha például az „A” rajzhoz a „B” rajz illeszkedik, a „B” rajzhoz a „C”
rajz, amely ismét az „A” rajzhoz van illesztve, akkor az „A>B>C>A”
referenciasorozat körkörös referenciának minősül.

Ha a program észlel egy körkörös referenciát xref illesztése közben, egy
figyelmeztetéssel rákérdez, hogy kívánja-e folytatni a műveletet. Igen válasz
esetén a program beilleszti az xrefet és minden beágyazott xrefet arra a pontra,
ahol a körkörösséget észlelte. Nem válasz esetén viszont a program megszakítja
a folyamatot, és nem illeszti be az xrefet.
Ha a rajz betöltésekor körkörös referencia jelentkezne, akkor egy hibaüzenet
jelenik meg és a program megszakítja az aktuális munkaszakasz körkörös
referenciáját. Ha például „A>B>C>A” jellegű körkörös referencia lép fel, és
megnyitja az a.dwg fájlt, a program észleli és megszünteti a körkörösséget a
c.dwg és az a.dwg fájlok között. A következő hibaüzenet jelenik meg:
A körkörös referencia megtörése a C rajztól az aktuális rajzhoz.
Külső referenciák névproblémáinak kezelése

Egy xref beillesztésekor a rajzban található blokkokat, méretstílusokat, fóliákat,
vonaltípusokat és szövegstílusokat a program megkülönbözteti az aktuális
rajzban találhatóktól.
Az átlagos xref definíció objektumokat (például vonalakat, íveket) tartalmaz.
Szintén tartalmazza blokkok xref-függő definícióit, méretstílusokat, fóliákat,
vonaltípusokat és szövegstílusokat. Egy xref illesztésekor a program
megkülönbözteti ezen xref-függően elnevezett objektumok neveit az aktuális
rajzban lévőktől, kiegészítve azok neveit a hivatkozott rajzok neveivel és a
függőleges vonal karakterekkel ( | ). Például a Fóliatulajdonság-kezelőben a
lépcső.dwg hivatkozott rajz xref-függően elnevezett objektuma, amely egy ACÉL
nevű fólia, LÉPCSŐ|ACÉL formában jelenik meg.
Az xref illesztésekor a függő elnevezett objektumok definíciói nincsenek állandó
módon hozzáadva a rajzhoz. Ehelyett ezek a definíciók a hivatkozott rajzfájlból
töltődnek be minden egyes frissítés során.
Xref-függő definíciók csatolása

Egy xref-függő elnevezett objektum definíciója megváltozhat, ha a hivatkozott
rajzfájl módosul. Például egy hivatkozott rajzban egy fólianév a hivatkozott
rajz módosításával megváltozhat. A fólianév akár el is tűnhet, ha törlik a
hivatkozott rajzból. A program ezért nem engedi egy xref-függő fólia vagy
egyéb elnevezett objektum közvetlen használatát. Például az aktuális fóliába
nem illeszthet be egy xref-függő blokkot, vagy xref-függő fóliát és nem kezdhet
el új objektumokat sem létrehozni rajta.
Az xref-függő elnevezett objektumokon korlátozásainak elkerüléséhez
csatolhatja őket az aktuális rajzába. A csatolás a kiválasztott xref-függő
elnevezett objektumokat az aktuális rajz állandó részévé teszi.
A csatoláson keresztül az xref-függő elnevezett objektum egy rajzzal való
egyesítésekor ugyanúgy használhatja őket, mint ahogy egy rajz saját elnevezett

objektumait használja. Egy xref-függő elnevezett objektum összefűzését
követően a névben lévő függőleges vonal karakter ( | ) helyére két dollárjel
($$) kerül, köztük egy számmal, amely rendszerint nulla: például a
LÉPCSŐ|ACÉL nevű hivatkozott fólia új neve LÉPCSŐ$0$ACÉL lesz. Ezután
használhatja az ÁTNEVEZ parancsot a LÉPCSŐ$0$ACÉL név ACÉL névre
változtatásához.
Ha egy olyan fóliát ad meg, melynek a társított vonaltípusa nem
CONTINUOUS, a program csatolja a hivatkozott vonaltípust is. Ha az XCSATOL
parancsot alkalmazza egy blokk esetében, a program csatolja az összes
elnevezett objektumot is, melyre a blokkban lévő objektumok hivatkoznak.
Ha a blokk xref hivatkozást tartalmaz, a program azt és az összes függő
definícióját is csatolja.
Az xref-függő elnevezett objektumok csatolása az aktuális rajzba
1 Kattintson a Módosítás menü ➤ Objektum ➤ Külső referencia ➤

Összefűzés parancsra.
2 Az Xcsatol párbeszédpanelben kattintson a pluszjelre (+) egy külső
referencia mellett.
Megjeleníti az öt elnevezett objektumdefiníció típust (Blokk, Méretstílus,
Fólia, Vonaltípus és Szövegtípus).
3 Kattintson az egyik definíciótípus pluszjelére (+).
Megjeleníti a definíció-tábla bejegyzéseinek neveit.
4 Jelöljön ki egy elnevezett objektumdefiníciót. Kattintson a Hozzáadás
gombra.
Az elnevezett objektum definíció a Csatolni kívánt definíciók alatt jelenik
meg.
5 Ha szükséges, ismételje meg a 3. és 4. lépést.
Parancssor: XCSATOL
Fóliák, méretstílusok és más elnevezett objektumok neveinek módosítása
1 Kattintson a Formátum menü ➤ Átnevezés parancsra.

2 Az Átnevezés párbeszédpanelben válassza ki az elnevezett objektumtípust,
majd az átnevezni kívánt elemet.
3 Írja be az új nevet az Új név mezőbe, a régi név alá.
4 Kattintson az Új név nyomógombra. Kattintson az OK gombra.

Parancssor: ÁTNEVEZ
A külső referencia műveletek nyomon követése

(naplófájl)
A program fenntarthat egy eseménynaplót a külső referenciák beillesztéséhez,
leválasztásához és frissítéséhez, valamint a külső referenciát tartalmazó rajzok
betöltéséhez tartozó műveletekhez. A naplóba csak akkor kerül bejegyzés, ha
az XREFCTL rendszerváltozó értéke 1. Az alapérték 0.
A naplófájl egy közönséges ASCII típusú szövegfájl. Ugyanaz a neve, mint
az aktuális rajzfájlnak és kiterjesztése .xlg. A program például keres egy minta.xlg
nevű naplófájlt az aktuális mappában, ha betölt egy rajzot a minta.dwg
fájlnévvel. Ha a fájl nem létezik, a program létrehoz egy új fájlt azzal a névvel.
Miután létrehozták a naplófájlt a rajzhoz, a program folytatja az információk
hozzácsatolását. A program egy címpecsétet ír a naplófájlba a fájl minden
megnyitásakor. A fájl a túlzottan nagy méret megelőzése érdekében törölhető.
Példa: címpecsét egy xref naplófájlból

A címpecsét tartalmazza az aktuális rajz nevét, a dátumot, az időpontot és a
végzett műveletet.
=============================
Rajz: részlet
Dátum/Időpont: 99/09/28 10:45:20
Művelet: Xref-illesztés
=============================
A törlés vagy frissítés művelete alatt a program az összes érintett xrefek

beágyazási szintjét közvetlenül a címpecsét után nyomtatja ki. Az aktuális rajz
xref-eit bemutató referencia-faszerkezet megtekintéséhez a Törlés vagy Frissítés
gombok egyikére kell kattintani, ezt követően ellenőrizhetők a naplófájl
bejegyzései.
Példa: beágyazott xrefeket tartalmazó naplófájl bejegyzés

A következő példában a BEVITEL_DR xref két beágyazott külső referenciát
tartalmaz: HARDVER és PANELEK. A HARDVER és PANELEK elnevezésű külső
referenciák mindegyike két további külső referenciát tartalmaz.
==============================
Rajz: részlet
Dátum/Időpont: 99/10/05 15:47:39
Művelet: Xref frissítése
=============================
Referencia fa a ”BEVITEL_DR” számára:
BEVITEL_DR Xref

-HARDVER Xref
--MEREVL Xref
--HAJLL Xref
-PANELEK Xref
--FELSŐ Xref
--ALSÓ Xref
A program egy bejegyzést ír a naplófájlba minden egyes xref-függő elnevezett

objektum ideiglenes hozzáadásakor az aktuális rajzhoz valamint akkor, amikor
hiba történik. A legtöbb hibaüzenet mind a képernyőn, mind a naplófájlban
megjelenik.
Példa: xref beillesztésének eredményét bemutató naplófájl bejegyzés

A következő példában annak a naplófájlnak a részleges listázása látható, melyet
a program a LÉPCSŐ xref teszt.dwg munkarajzhoz kapcsolásakor készített. A
naplófájl listázza az érintett tábla-definíciókat (szimbólum) és a hozzáadott
definícióneveket az állapotüzenetekkel együtt.
==============================
Rajz: teszt
Dátum/Időpont: 99/12/18 14:06:34
Művelet: Xref-illesztés
=============================
A LÉPCSŐ: \ACAD\DWGS\LÉPCSŐ.dwg Xref illesztése
A(z) ACAD keresésre kijelölt könyvtárának vizsgálata
A blokk szimbólumtábla frissítése:
Szimbólum hozzáfűzése: LÉPCSŐ|CSAVAR
Szimbólum hozzáfűzése: LÉPCSŐ|CSAVAR-FÉL
...
blokk frissítése kész.
A vonaltípus szimbólumtábla frissítése:
Szimbólum hozzáfűzése: LÉPCSŐ|SZAGGATOTT
Szimbólum hozzáfűzése: LÉPCSŐ|KÖZÉP
Szimbólum hozzáfűzése: LÉPCSŐ|FANTOM
vonaltípus aktualizálása kész.
A fólia szimbólumtábla frissítése:
Szimbólum hozzáfűzése: LÉPCSŐ|ACÉL-TAKART
Szimbólum hozzáfűzése: LÉPCSŐ|TÖLGY
...
fólia aktualizálása kész.
”LÉPCSŐ” betöltve.
Az xref naplófájl használata
1 A parancssorba írja be: xrefctl

2 Az 1 érték beírásával be-, a 0 érték megadásával pedig kikapcsolható a
naplózás.
A naplózás alapértelmezésben ki van kapcsolva.

Teljesítmény növelése nagy hivatkozott rajzok esetén
Több olyan szolgáltatás van, amellyel javítható a teljesítmény nagyméretű
hivatkozott rajzok esetén.
Igény szerinti betöltés áttekintése

Az igény szerinti betöltés használata növeli a teljesítményt nagy hivatkozott
rajzok használatakor.
A program a teljesítmény növelésére használja az igény szerinti betöltést és a
rajzmentést az indexekkel, a program használatával vágott vagy sok, fagyasztott
fólián levő objektumot tartalmazó nagy hivatkozott rajzokkal végzett munka
esetén. Az igény szerinti betöltéssel a program a hivatkozott rajzból csak az
aktuális rajz megújításához szükséges adatot tölti be a memóriába. Más
szavakkal, a hivatkozott anyag beolvasása “igény szerint történik.” Az
INDEXCTL, XLOADCTL és a XLOADPATH rendszerváltozók együttesen
szabályozzák az igény szerinti betöltést.
A külső referenciák törlése a memóriából

Ha az xref-et törli a memóriából az aktuális rajzban, a rajz megnyitása sokkal
gyorsabb lesz, és kevesebb memóriát fog igénybe venni. Az xref definíciója
nem töltődik be a rajzzal, de a hivatkozott rajzra utaló mutató megmarad. Az
xref nem jelenik meg és az xref-függő nemgrafikus objektum-információk sem
jelennek meg a rajzban. Azonban az összes információ visszaállítható az xref
újbóli betöltésével. Ha az XLOADCTL (igény szerinti betöltés) rendszerváltozó
értéke 1, a rajz eltávolításakor az eredeti rajz lelakatolása megszűnik.
A memóriából törölni akkor ajánlott, ha a hivatkozott fájlra nincs szükség az
aktuális rajzolási fázisban, de szükség lehet rá például egy nyomtatáskor.
A rajzfájlban szereplő referenciák dinamikusan törölhetők a memóriából, majd
ezeket a program a felhasználás időpontja előtt automatikusan visszatölti.
Xref törlése a memóriából

2 A Külső referenciák palettán válassza ki a kiemelni kívánt hivatkozás
nevét.
3 Kattintson a jobb gombbal, majd válassza a Memóriából törlés
menüpontot.
Teljesítmény növelése nagy hivatkozott rajzok esetén | 1203

Az igény szerinti betöltés használata

Az igény szerinti betöltés segítségével a program csak az aktuális rajz
frissítéséhez szükséges adatokat tölti be a memóriába a hivatkozott rajzból.
Az igény szerinti betöltés előnyeinek maximális kiaknázásához a hivatkozott
rajzot fólia- és térindexekkel kell elmenteni. Az igény szerinti betöltés
teljesítményt növelő előnyei a következő esetekben szemmel láthatók:
■ Az xref kis részének megjelenítéséhez vágja az xrefet a programmal. A

program a térindexet a külső referenciarajzba menti.
■ Fagyassza le az xref több fóliáját. A program a külső referenciarajzot a
fóliaindexszel menti.
Ha az igény szerinti betöltés engedélyezett, és térbeli indexekkel mentett

kivágott xrefekkel rendelkezik, akkor a kivágási területen belül eső hivatkozott
rajz adatbázisban lévő objektumok alkotják a rajzba beolvasott objektumok
többségét. A kivágási terület módosításakor az objektumok körének igény
szerinti bővítését a referencia rajzból végzi a program. Hasonlóképp, ha a külső
referenciában több fólia is lefagyasztott állapotú, és a rajz tartalmaz
fóliaindexet, akkor a program az aktuális rajzba csak az olvasztott fóliák
objektumait emeli be. Ha a hivatkozott rajz xref-függő fóliái olvasztottak, a
program beolvassa azokról a kívánt geometriát.
Ha az igény szerinti betöltés be van kapcsolva, a program lakatot helyez az
összes hivatkozott rajzra, így bármilyen igény szerinti geometriát be tud olvasni.
Más felhasználók megnyithatják ezeket a referenciarajzokat, azonban nem
tudják elmenteni változtatásaikat. Amennyiben szükség van arra, hogy a külső
referenciák más felhasználók számára is teljesen hozzáférhetők legyenek,
célszerű az igény szerinti betöltés funkció Engedélyezve másolással beállítását
választani.
Ha bekapcsolja az igény szerinti betöltést az Engedélyezve másolással
beállítással, a program készít egy ideiglenes hivatkozott rajzot, és igény szerint
betölti az ideiglenes fájlt. Ezáltal az xref szükség szerint betölthető, és egyúttal
az eredeti referenciarajz is elérhető a módosítások számára. Ha az igény szerinti
betöltés ki van kapcsolva, a program beolvassa a teljes hivatkozott rajzot a
fóliák láthatóságára vagy a vágási példányokra való tekintet nélkül.
A(z) AutoCAD Release 14 és AutoCAD LT 97 verziók kiegészültek fólia- és
térindexekkel. Ha kívülről hivatkozik korábbi verziókkal létrehozott rajzra,

nem tapasztalható az a teljesítménybeli növekedés, ami az indexekkel elmentett
rajzoknál látható. A maximális teljesítményhez használja a fóliákkal és
térindexekkel mentett, hivatkozott rajzok igény szerinti betöltését bekapcsolva
a(z) AutoCAD Release 14, AutoCAD LT 97, vagy az ennél újabb verziókban.
Az igény szerinti betöltés bekapcsolása

2 A Beállítások párbeszédpanel Megnyitás és mentés lapján a Külső
referenciák területen válassza a Kikapcsolva, Engedélyezve vagy az
Engedélyezve másolással beállítást.
Fólia- és térindexek használata

Az igény szerinti betöltés legjobb kihasználásához ajánlott a külső
referenciákként használt rajzokat a fólia- és térindexekkel együtt elmenteni.
A fóliaindex fóliájuk alapján rendezi az objektumokat. Ez a rendezés akkor
használható, ha a program a beolvasni és megjeleníteni kívánt objektumok
meghatározásához az igény szerinti betöltéssel együtt hivatkozik a rajzra. A
program nem olvassa be a hivatkozott rajz lefagyasztott fóliáin lévő
objektumokat, ha a hivatkozott rajzhoz fóliaindex tartozik és igény szerinti
betöltéssel töltődik be.
A térindex az objektumokat a térbeli elhelyezkedésük alapján rendezi.
A rendezés használatával hatékonyan meghatározhatók azok az objektumok,
amiket az igény szerinti betöltés és vágás során külső referenciaként be kell
olvasni. Ha az igény szerinti betöltés bekapcsolt állapotban van, és a rajz
xrefként illesztett és vágott, a program a térindexet használja a külső
referenciarajzokban a vágási határvonalon belül fekvő objektumok
meghatározására. A program ezek után csak azokat az objektumokat olvassa
be az aktuális munkaszakaszba.
A tér- és fóliaindexek leginkább azokban a rajzokban hasznosak, amelyek olyan
rajzok számára szolgálnak xref-ként, amelyekben az igény szerinti betöltés be
van kapcsolva. Azon rajzok esetében, amelyek nem lesznek xref-ek, a tér- és
fóliaindexek használata nem jár előnnyel.
A rajz elmentése fólia- és térindexekkel

2 Kattintson a Rajz mentése másként párbeszédpanelben az Eszközök menü
➤ Beállítások parancsra.

3 A Mentés másként beállítások párbeszédpanel Index típusa listájából
válassza a Fólia, a Tér vagy a Fólia és tér beállítást. Kattintson az OK
nyomógombra.
MEGJEGYZÉS Egy olyan részlegesen megnyitott rajz mentése esetén, amely még
nem tartalmaz fólia- és térindexeket, ez a beállítás nem elérhető.
Ideiglenes xref-másolatok elérési útjának beállítása

Ha az igény szerinti betöltés másolás engedélyezett, az XLOADPATH
rendszerváltozó használatával lehet megadni azt az elérési utat, ahová a külső
referenciarajzok másolatai kerülnek. A megadott útvonal minden rajzolási
munkaszakaszra érvényes mindaddig, amíg nem jelöl ki egy újabb útvonalat.
Ha az XLOADPATH rendszerváltozónak nincs megadott értéke, az ideiglenes
fájlmásolatok a szabvány mappába kerülnek ideiglenes fájlként.
Ha a hivatkozási rajzokat egy hálózaton lassúnak találja, ajánlott az
XLOADPATH rendszerváltozót egy helyi mappára mutató hivatkozásra
beállítani, továbbá a XLOADCTL rendszerváltozót 2 értékre állítani a külső
referenciafájlok igény szerinti betöltéséhez a helyi gépről. Viszont a több
felhasználó által ugyanarra a rajzra hivatkozva létrehozott ideiglenes fájlok
számának csökkentéséhez a felhasználók beállíthatják az XLOADPATH
rendszerváltozót úgy, hogy az egy közös mappára mutasson. Ily módon a
program több munkaszakasza osztozhat ugyanazon az ideiglenes
referenciarajz-másolaton.
Az XLOADPATH rendszerváltozó beállításához és a külső referenciafájl
másolatok elhelyezési útvonalának megadásához a Beállítások párbeszédpanel
is használható.

Az xref másolatok elérési útvonalának beállítása

2 A Beállítások párbeszédpanel Fájlok lapján válassza az Ideiglenes külső
referenciafájlok helye mappát.
A kibontott fastruktúra jelzi azt az útvonalat, ahová az xref-fájlok
kerülnek. Ha nincs megadva útvonal, a program az ideiglenes fájlok
másolatait az Ideiglenes rajzfájlok helye által meghatározott mappába
helyezi el.
3 Jelölje ki az útvonalat, nyomja meg az F2 billentyűt és írja be az újat.
4 Kattintson az OK (vagy az Alkalmaz) nyomógombra az útvonal
beállításához.

1208
Alkatrész 10
Valósághű képek készítése
33. fejezet Megvilágítás hozzáadása a modellhez
1209
1210
Megvilágítás hozzáadása a
modellhez
33
Ebben a fejezetben
■ A megvilágítás áttekintése
Megvilágítás hozzáadására van lehetőség a modell láthatóvá
■ Fények létrehozása és módosítása
tételéhez munka, illetve a modell rendereléshez való előkészítése
■ Napfény szimulálása
közben.
1211
A megvilágítás áttekintése
A jó megvilágítás kritikus tényező egy árnyalt 3D modell megjelenítése
szempontjából a munkánál és renderelés létrehozásához.
Alapértelmezett megvilágítás
Amikor egy 3D árnyalt nézettel egy nézetablakban dolgozik, az alapértelmezett
megvilágítás két távoli forrásból érkezik, amelyek a nézőpontot követik,
ahogyan a néző körüljárja a modellt. A modellben minden felület úgy van
megvilágítva, hogy jól megfigyelhető legyen. Szabályozható a fényerő és a
kontraszt, de nincs szükség újabb fények létrehozására vagy elhelyezésére. Az
alapértelmezett megvilágítást ki kell kapcsolni, hogy a megvilágítás a
felhasználó által definiált fénnyel vagy a napfénnyel történjen.
Felhasználói fények
A megvilágítás jobb szabályozásához létrehozhat pontszerű fényforrásokat,
reflektorokat és távoli fényeket a kívánt hatások elérése érdekében. Elforgatásuk
fogóeszközökkel történhet, be- és kikapcsolhatók, és megváltoztathatók a
tulajdonságaik, például a színük. A módosítások hatásai azonnal láthatóak
lesznek a nézetablakban.
A reflektorok és a pontszerű fények különböző fényforrás jellel vannak jelölve.
A távoli fényeket és a napot a rajzon nem jelölik jelek. Munka közben be- és
kikapcsolhatja a fényforrás jelek megjelenítését. Alapértelmezés szerint a
fényforrás jeleket nem nyomtatja ki a program.
A Nap
A Nap egy speciális fény, hasonló egy távoli fényhez. A napfény szögét a
modellhez megadott földrajzi hely, valamint a megadott dátum és időpont
határozza meg. Lehetőség van a nap fényerejének és az általa kibocsátott fény
színének módosítására.
A korábbi változatokban létrehozott megvilágítások konvertálása az AutoCAD

2007 megvilágítási formátumaira
Fények létrehozása és módosítása

Hozzáadhat pontszerű fényforrásokat, reflektorokat és távoli fényeket, valamint
beállíthatja azok helyeit és tulajdonságait.
1212 | Fejezet 33 Megvilágítás hozzáadása a modellhez

A használni kívánt fénytípus kiválasztása
Minden fénytípusnak más-más hatása van a rajzra.
Parancs segítségével létrehozhat egy fényt, vagy használhat egy gombot a
Fények eszköztáron vagy a Fények panelen a műszerfalon. Használja a
Tulajdonságok palettát a kiválasztott fény színének vagy más tulajdonságainak
módosításához. Egy fény és annak tulajdonságai eszközpalettán is tárolhatók,
majd ismét felhasználhatók ugyanabban vagy egy másik rajzban.
Pontszerű fényforrások
A pontszerű fényforrás minden irányban sugározza a fényt. Egy pontszerű
fényforrás erőssége a távolsággal csökken, hacsak a gyengülés nincs kikapcsolva.
Általános fényhatásokhoz alkalmazzon pontszerű fényforrásokat.
Reflektorok
A reflektor irányított fénykúpot bocsát ki. Szabályozhatja a fény irányát és a
fénykúp méretét. A reflektor fényerőssége a távolság növekedésével csökken.
A reflektorfény a modell különleges tulajdonságainak és területeinek
kiemelésére alkalmas.
Fények létrehozása és módosítása | 1213

Távoli fények
A távoli fény egységes párhuzamos fénysugarakat bocsát ki egy irányban. A
fény irányának meghatározásához adjon meg a nézetablakban bárhol egy
kezdő és egy végződési pontot. Nincs olyan fényforrás jel a rajzon, amely távoli
fényt jelölne.
Egy távoli fény erőssége nem csökken a távolság növekedésével; minden
felületen ugyanolyan erősségű, mint a forrásnál. A távoli fények objektumok
vagy egy háttéranyag egyenletes megvilágításához alkalmasak.
1 Kattintson a Nézet menü » Render » Fény » Új pontszerű fényforrás

menüpontjára.
2 Kattintson a rajzon a fény helyének megadásához.
3 Írja be: n, és adjon meg egy nevet.
Válassza ki a fényt, majd a fogóeszközök és a Tulajdonságok paletta
segítségével módosítsa a tulajdonságait.
Fények eszköztár
Parancssor: PONTFÉNY
Fények panel (kattintson a kinyitáshoz), Pontszerű fényforrás létrehozása
1 Kattintson a Nézet menü » Render » Fény » Új reflektor menüpontjára.

3 Kattintással határozza meg a célt.
Válassza ki a fényt, majd a fogóeszközök és a Tulajdonságok paletta
segítségével módosítsa a tulajdonságait.
Fények eszköztár
Parancssor: REFLEKTOR
Fények panel (kattintson a kinyitáshoz), Reflektor létrehozása
1 Kattintson a Nézet menü » Render » Fény » Új távoli fény menüpontjára.

3 Kattintással határozza meg a célt.
Írja be: fénylista a Fények a modellben ablak megnyitásához. Válassza
ki a fényt, majd a Tulajdonságok paletta segítségével módosítsa a színét
és más tulajdonságait.
Fények eszköztár
Parancssor: TÁVOLIFÉNY
Fények panel (kattintson a kinyitáshoz), Távoli fény létrehozása
1 Kattintson az Eszközök menü » Paletták » Eszközpaletták menüpontra.

2 Jelölje ki azt a pontfényt vagy reflektort, amelynek tulajdonságait az
eszközhöz fel kívánja használni.
3 Húzza a fényt az aktív eszközpalettára.
Az új fény eszköz megtartja a fény valamennyi tulajdonságát, kivéve a
helyére vonatkozó tulajdonságokat.

A fényforrás jelek megjelenésének szabályozása
1 Kattintson az Eszközök menü » Beállítások » Rajzolás lap » Fényforrás

jelek beállításai menüpontjára.
2 A Fényforrás jel megjelenése párbeszédpanelen kattintson a Pont vagy
a Reflektor elemre az aktuális pontfény vagy reflektor jelének, előnézetben
történő megjelenítéséhez.
3 A színek módosításához a Jel színeinek szerkesztése parancsra kattintva
nyissa meg a Rajzablak színei párbeszédpanelt.
További információért lásd.: Az alkalmazás ablak elemek színének
testreszabása
4 A rajzban a jel méretének megváltoztatásához használja a Jelméret
csúszkát.
A fényforrás jelek megmutatásához vagy elrejtéséhez
1 Kattintson az Eszközök menü » Paletták » Műszerfal menüpontra.

2 A Fény panelen kattintson a nyílra a kibontáshoz.
3 A fényforrás jelek megjelenítéséhez a Fényforrás jelek be parancsra,
elrejtésükhöz a Fényforrás jelek ki parancsra kattintson.
A megjelenítési beállítások nem befolyásolják a fényforrás jelek
nyomtatását.
Parancssor: FÉNYJELMEGJELENÍT
Fényforrás jelek nyomtatása
1 Kattintson az Eszközök menü » Paletták » Tulajdonságok menüpontjára.

2 Válasszon ki egy pontfényt vagy egy reflektort.
3 A Tulajdonságok palettán módosítsa a Fényforrás jel nyomtatása
tulajdonságot Igenre.

A fények helyének és tulajdonságainak szabályozása
A rajzhoz hozzáadott valamennyi fény, név és típus szerint van felsorolva a
Fények a modellben ablakban (FÉNYLISTA). A blokkok és külső referenciák
fényei, a Nap és az alapértelmezett megvilágítás nem szerepel.
Amikor kiválaszt egy fényt a listából, akkor az a rajzban is ki lesz jelölve, és
fordítva. A listában lévő fények tulajdonságait rajzonként menti a program.
Minden tulajdonság megváltoztatható a Tulajdonságok palettán. Amikor
kiválaszt egy fényt a rajzon, a fogóeszközökkel mozgathatja vagy forgathatja
a fényt, és megváltoztathatja néhány egyéb tulajdonságát is, például a teljes
és az állandó megvilágítás kúpját a reflektorokban. A hatás a modellen azonnal
látható, amint megváltoztatja egy fény tulajdonságait.
A következő tulajdonságok a listában szereplő minden fényre érvényesek:
■ Állapot. Azt szabályozza, hogy a fény kibocsát-e fényt, amikor az

alapértelmezett megvilágítás ki van kapcsolva.
■ Árnyékok. Azt szabályozza, hogy a fény vessen-e árnyékot. A
megjelenítéshez az árnyékoknak bekapcsolva kell lenniük az adott
nézetablakra alkalmazott látványstílusban. Kapcsolja ki az árnyékokat a
teljesítmény fokozásához.
■ Intenzitás. Megad egy többszörözőt, amely a fényességet szabályozza. Az
intenzitás nincs kapcsolatban a gyengüléssel.
■ Szín. Megadja a kibocsátott fény színét.
A Pozíció feliratú fogóeszközzel lehet mozgatni egy pontfényt vagy reflektort,

illetve meghatározhatja a helyet a Tulajdonságok palettán. A Pozíció fogóeszköz
elmozdítja a fényt, de nem változtatja meg a célpontot. Ha a fényt és a hozzá
tartozó célpontot is mozgatni kívánja, fogja meg magát fényforrás jelet.

Egy távoli fényhez szükség van egy irányra, amelyet egy forrásvektor
megadásával lehet beállítani. A mutató eszközzel megadhatja a KIINDULÁSI
pontot és a CÉL pontot, de megadhatja ezek koordinátáit is.
Gyengülés (pontfények és reflektorok)

A gyengülés azt szabályozza, hogy a távolság növekedésével hogyan csökkenjen
a fényerő. Minél távolabb van egy objektumtól egy fény, annál sötétebb a
megjelenő objektum. Megadhat nulla gyengülést vagy inverz lineáris vagy
inverz négyzetes függvényt (PONTFÉNY, REFLEKTOR).
A fény kiindulási és végpontja másképpen a határértékkel határozható meg.
A határértékek vágási síkokként működnek és azt szabályozzák, hogy hol megy
végbe a fény első kibocsátása, és hol áll meg. A határértékek használata fokozza
a teljesítményt, mert a programnak nem kell kiszámítania azokat a
fényszinteket, ahol a fény már gyakorlatilag láthatatlan.
MEGJEGYZÉS A gyengülési határok csak renderelés esetén támogatottak,

nézetablakokban nem. Az OpenGL illesztőprogram wopengl9.hdi) nem támogatja a
gyengülés kezdő és záró határait. Az illesztőprogram azonosításához írja be: 3dconfig, és
kattintson a Kézi hangolás parancsra. Nézze meg a kiválasztott illesztőprogram nevét a
Kézi teljesítményhangolás párbeszédpanelen.

Állandó és teljes megvilágítás (Reflektorok)
Ha a reflektor fénye egy felületre esik, a maximálisan megvilágított területet
egy kisebb intenzitású terület veszi körül.
■ Állandó megvilágítás kúpszöge. Meghatározza a fénysugár legfényesebb

részének terjedelmét. Másik elnevezése fénysugár nyílásszöge.
■ Teljes megvilágítás kúpszöge. Meghatározza a fény teljes kúpját. Másik
elnevezése mezőszög.
■ Fényerő-csökkenési terület. Az állandó és a teljes megvilágítási szög
közötti területből áll.
Minél nagyobb az állandó és a teljes megvilágítási szög közötti különbség,

annál lágyabb a fénysugár. Ha az állandó és a teljes megvilágítási szög majdnem
egyenlő, a fénysugár preme éles. Mindkét szög 0 és 160 fok közötti értékeket
vehet fel. Ezek az értékek közvetlenül, az Állandó megvilágítás és Teljes
megvilágítás fogókkal állíthatók be.

Fény kiválasztása
Fény törlése
Gyengülés beállítása pontszerű fényforrás vagy reflektor esetében

2 Kattintson a fényforrás jelre vagy válassza ki a fényt a Fények a modellben
ablakban.
3 A Gyengülés rész alatt a Tulajdonságok palettán állítsa a Határértékek
használata beállítást Igen értékre, vagy válassza ki a gyengülést típusát:
■ Nincs. Nincs gyengülés meghatározva. A pontszerű fényforrástól távol
található objektumok ugyanolyan fényesek, mint a közeliek.
■ Inverz lineáris gyengülés. Úgy állítja be a gyengülést, hogy a
fénytől való lineáris távolság inverze legyen. Például, 2 egység
távolságra a fény fele olyan erős, mint a pontfény közvetlen közelében;
4 egység távolságra a fényerő már csak a negyede. Az inverz lineáris
gyengülés alapértelmezés szerinti értéke a maximális intenzitás fele.
■ Inverz négyzetes gyengülés. Úgy állítja be a gyengülést, hogy a
fénytől való távolság négyzetének inverze legyen. Például, 2 egység
távolságra a fény negyed olyan erős, mint a pontfény közvetlen
közelében; 4 egység távolságra a fényerő már csak a tizenhatoda.
4 Ha a Határértékek használata beállítás értéke Igen, akkor adja meg a

következő értékeket a tulajdonságok palettán, vagy használja a rajzban
a fogóeszközt a határértékek beállításához:
■ Határérték-eltolás kezdete. Meghatározza azt a pontot, ahol a
fény kezdődik, eltolásként a fény középpontjától. Az alapértelmezett
érték 0.
■ Határérték-eltolás vége. Meghatározza azt a pontot, ahol a fény
véget ér, eltolásként a fény középpontjától. Ezen a ponton túl nincs
fényvetülés.
MEGJEGYZÉS A gyengülés kezdő és záró határértékeit nem támogatja az
OpenGL illesztőprogram (wopengl9.hdi). Az illesztőprogram azonosításához írja
be: 3dconfig, majd kattintson a Hangolási napló megtekintése parancsra. A
Teljesítményhangolási naplóban nézze meg az Illesztőprogram sort.
Távoli fény forrásvektorának meghatározása
1 Kattintson a Nézet menü » Render » Fény » Fénylista menüpontjára.

2 A Fények a modellben ablakban válassza ki a távoli fényt.
4 A Geometria alatt a Tulajdonságok Palettán használja a következő
módszerek egyikét az érték módosítására:
■ Írjon be egy értéket a cellába.
■ A Gyors számológép használatához kattintson a Számológép gombra.
■ Kattintson a Kiválasztás a rajzon gombra, majd a mutatóeszközzel
adjon meg egy kezdőpontot és egy végződési pontot. A rajzon
megjelenő vonal jelenti a vektort.
Fények eszköztár
Parancssor: FÉNYLISTA
Fények panel, Fénylista
Egy pontfény vagy reflektor mozgatása
1 Válassza ki a fényforrás jelet, vagy válassza ki a fényt a Fények a

modellben ablakban.
2 Válassza a Pozíció fogóeszközt.
A Pozíció fogóeszköz egy reflektor alsó részén, illetve egy pontfény
közepén található.
3 Húzza a fényt az új helyre, és kattintással helyezze el ott.
MEGJEGYZÉS A reflektor mozgás közben elfordul, hogy folyamatosan a célpontra
vetüljön. Ha a forrást és a célt is mozgatni kívánja, nem a Pozíció fogóeszközt,
hanem magát a fényforrás jelet kell húzni.
Fény színének módosítása

2 Válassza ki a fényforrás jelet, vagy válassza ki a fényt a Fények a
modellben ablakban.
3 A Tulajdonságok palettán kattintson a Szín cellába, és válasszon egy
színt. Kattintson a Színválasztás elemre a Szín kiválasztása párbeszédpanel
megnyitásához.

Napfény szimulálása
A Nap olyan fény, amely a napfény hatását szimulálja, és segítségével
bemutathatók a szerkezetek által a környezetre vetett árnyékok.
A napsugarak párhuzamosak és minden távolságból azonos erősségűek. Az
árnyékok be- és kikapcsolhatóak. A teljesítmény növeléséhez kapcsolja ki az
árnyékolást, ha nincs rá szükség. A program a földrajzi hely kivételével a Napra
vonatkozó összes beállítást nem rajzonként, hanem nézetablakonként menti.
A földrajzi helyet rajzonként menti a program.
A napfény szöge a modellhez megadott földrajzi hellyel, valamint a dátummal
és az időponttal szabályozható. Ezek a nap tulajdonságai, amelyek
megváltoztathatók aNap jellemzői ablak és a Földrajzi elhelyezkedés
párbeszédpanel. Az alkalmazott időzóna a helytől függ, de attól függetlenül
is beállítható (az IDŐZÓNA rendszerváltozóval).
A Nap be- és kikapcsolása a rajzban
1 Kattintson a Nézet menü » Render » Fény » Naptulajdonságok

menüpontjára.
2 Az Általános beállítások lapon kattintson az Állapotbeállítás elemre, és
válassza a Be vagy Ki parancsot.
Fények eszköztár
Parancssor: NAPTULAJDONSÁGOK
Fény panel, Nap helyzete
A Nap fényességének módosítása

menüpontjára.
2 Az Általános beállítások lapon kattintson a Fényerősség beállításra, és
válasszon új értéket.
Fények eszköztár

Fény panel (kattintson a kibontáshoz), Fényesség csúszka (a nézetablak
valamennyi fényét érinti)
A modell földrajzi helyének módosítása
1 Kattintson a Nézet menü » Render » Fény » Földrajzi hely menüpontra.

2 A Földrajzi hely párbeszédablakban használja a következő módszerek
egyikét:
■ A Régió részben válasszon ki egy területet. Jelölje be a Legközelebbi
nagyváros jelölőnégyzetet. Kattintson az interaktív térkép egy pontjára.
■ A Régió részben válasszon ki egy területet. A Legközelebbi város részben
válasszon ki egy várost.
■ Adjon meg egy földrajzi szélességet és annak irányát, valamint egy
földrajzi hosszúságot és annak irányát.
3 Ellenőrizze az időzónát, és ha hibás, a listából válassza ki a megfelelő

időzónát.
4 Északi irányban kattintson az interaktív képre vagy adjon meg egy értéket
az északi szög meghatározásához a rajzban a világ koordináta-rendszer
(WCS) XY-síkján. A diagram aktualizálódik a jelenlegi beállításnak
megfelelően.
Fények eszköztár
Parancssor: FÖLDRAJZIHELY
Fény panel (kattintson a kibontáshoz), Földrajzi hely
A Nap szögének módosítása

menüpontjára.
2 A Napszög-kalkulátor beállításaiban kattintson a Dátum beállításra, majd
válasszon új dátumot.
3 Kattintson az Idő beállításra, és válasszon új időpontot.
Szükség esetén alkalmazza a Nyári időszámítás beállítást.
Napfény szimulálása | 1223

Fények eszköztár
Fény panel, Dátum csúszka és Időpont csúszka
A nap színének módosítása

menüpontjára.
2 Az Általános beállításokban kattintson a Színbeállításra, és válasszon egy
színt.
Kattintson a Színválasztás elemre a Szín kiválasztása párbeszédpanel
megnyitásához.
Fények eszköztár
Fények panel, a Nap szerkesztése

Tárgymutató
^ (beszúrás jel) 888 /t parancssori kapcsoló 79
átrendezett szöveg jelölője 888 /v parancssori kapcsoló 80
- (kötőjel) 898 /w parancssori kapcsoló 81
nincs érték a mező # (kettős kereszt) 322, 388, 391, 888,
megjelenítésben 898 898, 920, 947
- (kötőjel), párbeszédpaneleket letiltó abszolút koordináták bevitele mutató
karakter 43 bevitellel 388
- (mínuszjel), DesignCenter fa nézet szint átrendezett szöveg jelölője 888
megjelenítése gomb 51 előtag a mutató bevitelben,
- (mínuszjel), fa nézet szint megjelenítése elérés 391
gomb 51 érvénytelen mező megjelenítése 898
? (kérdőjel) 322, 920 helyettesítő karakter 322, 920
helyettesítő karakter 322, 920 képlethiba megjelenítése 947
. (pont) 322, 920 + (pluszjel) 51, 415–416
helyettesítő karakter 322, 920 DesignCenter fa nézet szint
.dws kiterjesztés szabványfájlokhoz 152 megjelenítése gomb 51
.dxx fájlnév-meghosszabbítás 611 követési pontok jelölője 415–416
(L) legkisebb anyagterjedelem jel 1019 = (egyenlőség jel) 947, 951
{ } (kapcsos zárójelek, nyitás és zárás) 929 képletkezdő karakter 947, 951
formátumkódok 929 | (függőleges vonal) 1199
@ (kukac jel) 322, 359, 361, 364–365, függő objektumnév
367, 699, 920 elválasztója 1199
helyettesítő karakter 322, 920 ~ (tilde) 322, 920, 926
relatív koordináta helyettesítő karakter 322, 920
meghatározója 359, 361, helytelen szó jelölése 926
364–365, 367 $ (dollárjel) 947, 1199
töréspont hézag jel nélkül 699 csatolt elnevezett
* (csillag) 391, 920 objektumnév-elválasztók1199
előtag a mutató bevitelben, képlet cellacím előtagja 947
elérés 391 $#$, csatolt xref név előtag 1195
helyettesítő karakter 920 0 fólia 302
* (csillag), helyettesítő karakter 322 2D Descartes koordináták (X, Y
/ (perjel), átrendezett szöveg jele 888 koordináták) 299, 356–360,
/b parancssori kapcsoló 79 412, 414
/c parancssori kapcsoló 80 abszolút értékek 356, 358, 360
/ld parancssori kapcsoló 80 beírás 358, 360, 412, 414
/nologo parancssori kapcsoló 80 koordinátaszűrőkkel 412, 414
/nossm parancssori kapcsoló 80 koordinátaértékek 299
/p parancssori kapcsoló 80 pontértékek, megjelenítés 357
/r parancssori kapcsoló 80 ponthelyek, megjelenítés 357
/s parancssori kapcsoló 80 relatív értékek 356, 359–360
/set parancssori kapcsoló 81 X, Y értékek 358
Tárgymutató | 1225
2D drótváz látványstílus 189 3D kiosztások 668, 671–672
2D képek vetítése 3D objektumfelületekre. létrehozás 668, 671–672
Lásd képfájl leképezése 3D koordináták 364–367
2D koordináták 356, 360 gömbi koordináták 366–367
poláris koordináták 356, 360 hengerkoordináták 364–366
2D objektumok 832 3D modellek (képek) 188, 194, 202, 207–
metszetképzés 832 209, 730, 762–763, 773–774, 829,
2D tömörek 351, 853, 860, 959 1211–1212, 1222–1223
egyszerűsített megjelenés 351 animáció rögzítése 209
és asszociatív méretezés 959 áttekintés 730
létrehozás 853 drótvázak 773–774
módosítás 860 élőmetszet-képzés 829
3D blokkok 507 interaktív 3D nézet 194
Blokkszerkesztő és 507 kamerák és 202
3D Descartes koordináták (X, Y, Z látványstílusok
koordináták) 186, 299, 357, látványstílusok és 188
363–364, 412, 414 létrehozás
3D nézetek megadása 186 megvilágítás 1211–1212
abszolút értékek 364 metszési problémák 762–763
beírás 363–364, 412, 414 modellek földrajzi helyei 1222–1223
digitalizálással 364 mozgás útvonala 207–208
koordinátaszűrőkkel 412, 414 szilárdtest modellezés 730
koordinátaértékek teljesítményproblémák és
megjelenítése 299 3D modellezés 32
pontértékek, megjelenítés 357 műszerfal és 32
ponthelyek, megjelenítés 357 3D nézetek 185–186, 188, 194–200, 202,
relatív értékek 364 207–209, 351, 375, 383, 802,
Z érték alapértéke 363 805, 809
3D drótváz látványstílus 189 alapértelmezett nézet
3D DWF fájlok 1149, 1153–1155 visszaállítása 188, 202
exportálás 1153 animációk rögzítése 209
közzététel 1153–1154 animációs beállítások
közzétett fájlok megtekintése és beállítás 186
nyomtatása 1149, 1155 elforgatási szögekkel 186
objektumok közzététele a nézőpont koordinátáival 186
következőn 1154 definiálás 186
3D DWF közzététel 1117, 1149 dinamikus megtekintés 200
3D élek. Lásd elforgatás 186
élek (3D szilárdtestek) elnevezett nézetek 197
3D felületek. Lásd még felületek előre beállított nézetek 185, 197
3D FKR ikon 386–387 építészeti és gépészeti tervezési
megjelenés módosítása 387 egyezmények 186
3D izometrikus nézetek 185 fogóeszközök a következőben 802
3D keringés nézet 194–195 indítás 195
indítás 195 interaktív 3D nézet 194
interaktív 3D nézet 194 izometrikus nézetek 185
1226 | Tárgymutató
Kitöltés mód opció 351 3D szilárdtestek 426, 507, 731, 741, 745–
látványstílusok 196 747, 749, 751, 754–755, 757–764,
megadás 194 768, 773–776, 780–783, 785–786,
interaktívan 194 791, 797, 801, 811–815, 818
mozgás útvonala 207–208 a következő típusai 731, 780
navigációs módok módosítása alobjektumok. Lásd 3D szilárdtest élek
nézet alaphelyzetbe állítása alobjektumok. Lásd 3D szilárdtest
objektumok elforgatása 809 lapok
objektumok mozgatása a alobjektumok. Lásd 3D szilárdtest
következőben 805 csúcspontok
párhuzamos/perspektivikus dinamikus blokkokban 507
vetítés 196 dombornyomat készítése
repülés a modellek között 197 objektumokból 811
szabad körbejárás a modellek drótvázak 773–774
között 197–199 élek be
többszörös nézetablakok 375, 383 ellenőrzés 814–815
váltás normálnézetre 188 előzmények 731
3D objektumok 200–201, 207, 668, 671, elválasztás eredeti alakokra 812
773–776, 780–782, 829 hálók 764, 768
drótvázak 773–774 héjak 813
élőmetszet-képzés 829 interferencia ellenőrzése 762–763
kiosztás 668, 671 keresztmetszetek 818
Lásd még kihúzás 745–747, 780
3D szilárdtestek irányban 746
drótvázak objektumokból 746, 780
felülethálók objektumokból
megtekintés 200 szűkítési szögekből 746
dinamikusan 200 útvonalakból 745, 747
mozgás útvonala és 207 körülhatárolt területek nyomása vagy
pásztázás 781–782 húzása 801
söprés 780 lekerekítés 797
takart vonalak. Lásd takart vonalak letörés 797
(3D objektumok) létrehozás 747, 749, 751, 754–755,
vágás 201 757–758, 780–782
vastagság 775–776 áttekintés
3D objektumok 2D nézetei 833 felületekről 757–758
3D szilárdtest csúcspontok 789, 791, megforgatással 754, 782
800, 814 objektumokból 755, 757
elforgatás 789 pásztázással 749, 751, 781–782
léptékezés 789 söpréssel 747, 749, 780
módosítás 800 manipulálás 780
mozgatás 789 metszetképzés 818
munkavégzés összetett szilárdtestek 759–760,
redundáns csúcspontok 783, 785–786
tisztítása 814 pásztázás 781–782
szabályok és korlátozások 791 primitívek
szabályok és korlátozások 791 3D tér 200, 372–373, 375, 379, 396,
szeletelés 760–762 661, 676–677, 681–683, 691
teljes terület számítása 426 dinamikus megtekintés 200
tisztítás 814 FKR-ek áthelyezése 373
vastagság 775–776 FKR-ek definiálása 375
vlánctestek 741, 780 lekerekítés, objektumok 691
3D szilárdtestek élei 787–789, 791, 797– objektumok elforgatása 661
799, 811, 814 objektumok meghosszabbítása 681–
dombornyomat készítése 682
objektumokból 811 objektumok metszése 681–683
elforgatás 789 objektumok tükrözése 676–677
kijelölés 787–788 síkok rajzolása 372, 379
lekerekítés 797–798 megadás 372
léptékezés 789 tárgyraszterek használata 396
letörés 797–798 3DDWFKÖZZÉTESZ parancs 1117, 1149
másolás 798–799 hálózatban és egyfelhasználós
mozgatás 789 telepítésnél 1117
munkavégzés 3DELFORGAT parancs 195
redundáns élek tisztítása 814 3DFKERINGÉS parancs 194, 196
szabályok és korlátozások 791 3DFORGATÁS parancs 803
színezés 798 fogóeszközök és 803
3D szilárdtestek elválasztása eredeti 3DHÁLÓ parancs 769, 771
alakokra 812 3DKERINGÉS parancs 194–195
3D szilárdtestek körülhatárolt indítás 195
területei 801 interaktív navigáció 194
3D szilárdtestek körülhatárolt területeinek 3DKIOSZT parancs 668
húzása 801 3DMOZGATÁS parancs 803
3D szilárdtestek körülhatárolt területeinek fogóeszközök és 803
nyomása 801 3DSZKERINGÉS parancs 194–195
3D szilárdtestek lapjai 787–789, 791– 3DTÁVOLSÁG parancs 194
795, 811, 814 3DTOL parancs
dombornyomat készítése 3DZOOM parancs 195
objektumokból 811
elforgatás 789, 792
kijelölés 787–788
A
léptékezés 789, 792 a grafikus hardver és szoftver
másolás 793–794 jóváhagyása
mozgatás 789, 792 ablak kijelölések 632
munkavégzés Ablak nyomtatási területe opció
redundáns lapok tisztítása 814 (Oldalbeállítás
szabályok és korlátozások 791 párbeszédpanel) 1035, 1063
színezés 793, 795 ablakok 66, 68, 70–72, 92–93, 632, 935
törlés 793, 795 alkalmazás ablak 66, 71
3D szilárdtestek tisztítása 814 átlátszóság vezérlő 68
3D takartvonalas látványstílus 189 átméretezés 68
betűtípus kiválasztása 68, 71
felgördítés/kibontás 68 adatbázis információ (objektumok),
horgonyozva 68, 72, 93 listázás 299
kiválasztási ablak 632 adatbázis-bejegyzések
lezárás 70, 72 megtekintés
rögzítés 68 szűrt alkészletekben. Lásd
rögzített 92 lekérdezések
táblázatok beillesztése 935 mezők, adatcímkék. Lásd
ablakok felgördítése és kibontása 68 címkék (adatcímkék)
ablakok rögzítése 68, 92 szerkesztés
ablakpoligon kiválasztások 633–634 Lásd még
abszolút érték függvény (Gyors adatbázistábla-adat
számológépben) 433 adatbázisok
abszolút koordináták 356, 358, 360– külső. Lásd
362, 364, 388, 391 külső adatbázisok
beírás 356, 358, 360–362, 364 adatbázistábla-adat
Descartes 358, 360, 364 Lásd még
poláris 361–362 adatbázis rekordok
megadás mutató bevitellel 388 adatbázistáblák
megadás, mutató bevitel Lásd még
eszköztippekben 391 adatbázistábla-adat
abszolút útvonalak 1174 oszlopok. Lásd
xrefekhez/blokkokhoz 1174 adatbázistábla-oszlopok
abszolút világ koordináta-rendszer (VKR) sorok. Lásd
koordináták 391 adatbázis-bejegyzések
megadás, mutató bevitel adatcímkék. Lásd
eszköztippekben 391 címkék
acad.err fájl 142 adatforrások
acad.exe 81 Lásd még
parancssori kapcsolók 81 külső adatbázisok
ACI színek (számok) 330 Adatlap lap (Rajz tulajdonságai
beállítás (új objektumokhoz) 330 párbeszédpanel) 126
Acrobat PDF-fájlok 1108 adattípusok táblázatokban 939, 941–942
nyomtatás 1108 adatvédelem 19, 60
adaptív hálómegjelenítés 404 DesignCenter Online 60
Adaptív igazítás opció (Nyomtatási stílus és Kommunikációs központ 19
táblázatszerkesztő) 1099 Adobe Acrobat PDF-fájlok 1108
adaptív szegényítés nyomtatás 1108
teljesítmény és Adobe PostScript illesztőprogram 1110
Adaptív Szegényítés és aktív fogók 702
Teljesítményhangolás definiálva 702
párbeszédpanel több fogó aktiválása 702
adat (alak- és helyzettűrésezéshez) 1017, Aktuális objektum léptékértéke
1019 (vonaltípus-lépték) 343
referenciabetűk 1017, 1019 alakjelek 1017
referenciakeretek 1019 alaktűrés keretek 1017, 1019
rekeszek 1017, 1019
alakzatok (objektumoknál), állandó megvilágítás kúpszöge
anyagterjedelem-jelek 1017, (reflektorok) 1219
1019 beállítás 1219
Alapértelmezett helyi menü 29 állandók
megjelenítés 29 számológép változók. Lásd globális
alapértelmezett látványstílusok 189, 191 állandók
alapértelmezett munkaterületek 81 állapotsor 31, 357, 1128, 1132
betöltés parancssori kapcsolóval 81 ikon és értesítés megjelenítése 31
alapértelmezett rajzmappa 128–129 megjelenítés 31
módosítás 128–129 mutató helyének
alapértelmezett rajzsablon fájl 115–116, koordináta-megjelenítése357
118–119 mutató koordináta-megjelenítés 31
rajzok elindítása 115–116 nyomtatóikon 1128, 1132
visszaállítás 118–119 álló tájolás 1045, 1068
alaphelyzetbe állítás 39–40, 602 beállítás 1045
blokkreferenciák 602 álnevek 38
nézetbeállítások parancsok megadása 38
rendszerváltozók 39–40 alobjektumok (3D szilárdtestek). Lásd 3D
átlátszóan 39–40 szilárdtest élek
alaphorizont 67 alobjektumok (3D szilárdtestek). Lásd 3D
megjelenítési beállítások 67 szilárdtest lapok
alapméretek 984, 986 alobjektumok (3D szilárdtestek). Lásd 3D
alapsík alatt Lásd szilárdtest csúcspontok
alapsík alatt (3D modellezés) általános méretezési lépték, beállítás 988
alapsík rács 67 alternatív betűtípus 912, 914, 929
megjelenítési beállítások 67 megadás 912, 914, 929
alapvető matematikai függvények (Gyors formátumkód 929
számológépben) 433 alternatív mértékegységek
használat 433 (méretekhez) 978, 980–981
alávetítések. Lásd fóliák hozzáadás és formázás 981
alkalmazás ablak 66, 68, 71 jel 978, 980
betűtípus kiválasztása 68 konvertálási értékek 980
elemek színezése 66, 71 alulra, objektumok mozgatása 354
alkalmazások 612 AND operátor, súgótémák keresésében 6
attribútumkiemelés fájlok megnyitása ANGDIR rendszerváltozó 389
más alkalmazásokban 612 és méretbevitel 389
cél. Lásd befogadó alkalmazások angolszász mértékegységek 114, 120–
(cél-alkalmazások) 123, 337, 980
forrás. Lásd szerver alkalmazások láb és hüvelyk megadása 122
alkatrészek (tudományág-specifikus) 59– megadás, metrikus egységekben 980
64 metrikus mértékegységek
hozzáférés 59, 62 konvertálása 120–121,
letöltés 60, 63–64 123, 980
alkatrészlisták, létrehozás 608 rajzok indítása ez alapján 114
alkotóélek vonaltípus-definíciós fájl 337
él megjelenítése animáció időtartama 208–209
animáció sebessége 208–209 árnyékok 1217
animációk 74, 207–209 hardveres gyorsítás és
3D nézet beállítások látványstílusok
eltoláshoz és zoomoláshoz 74 megvilágítás és 1217
exportálás 209 ARX alkalmazások 80
forgatókönyvek futtatásához 74 betöltés /ld parancssori
lejátszás kapcsolóval 80
mentés 209 asszociatív méretek 958–959, 1012–
mozgás útvonala 207–209 1013, 1016
tömörítés 209 automatikus leválasztás 1013
Animációs előnézet párbeszédpanel asszociativitás. Lásd asszociativitás
anyagkimutatások 606 (méreteké)
anyagok frissítés 959
textúrák. Lásd textúrák kiválasztások szűrése 958
anyagok színattribútuma. Lásd diffúz szín konvertálás nem asszociatív
(anyagoknál) méretekké 1016
anyagterjedelem elve 1019 módosítás 1012
anyagterjedelem jel 1017, 1019 nem asszociatív méretek
APoligon (ablakpoligon konvertálása 1016
kiválasztások) 633–634 támogatott/nem támogatott típusú
aposztróf 39 objektumok 959
transzparens parancs karakter 39 asszociatív sraffozások 712, 842, 860
archiválás 284, 1184 szétvetés 712
lapkészletek 284 asszociativitás (méreteké) 958–959,
rajzok xrefekkel 1184 1013, 1015–1016
AREA rendszerváltozó 425 meghatározás 958
ARG (profilszöveg) fájlok 77 módosítás 959, 1015–1016
árnyalás.Lásd alapérték 959
árnyalt képek részleges 1013
ÁRNYALÁSMÓD parancs 1191 szabályozó rendszerváltozó 959
árnyalatok típusok 958
lapok átfedő objektumok 354, 762–763
árnyalt FKR ikon 386 3D szilárdtestek 762–763
árnyalt képek 189 megjelenítési sorrend 354
árnyalás testreszabása módosítás 354
árnyalás testreszabása átfordítás 968
látványstílusok és 189 nyílfejek 968
Lásd még árnyalás átfordítás műveletek 549–550
árnyalt nézetablakok 1043–1044, 1071– hozzáadás dinamikus
1074 blokkdefiníciókhoz 549–
nyomtatás beállítások 1043–1044, 550
1071–1074 támogatott paraméterek 549
beállítás 1072–1073 átfordítás paraméterek 519, 521, 530,
felbontás 1073 556
Renderelt opció 1072 fogó típus 519
Árnyék megjelenítésének tulajdonságai
hozzáadás dinamikus átmérőméretek 956, 971, 996, 999, 1013
blokkdefiníciókhoz 530 definiálópontok 1013
készletek 556 létrehozás 996, 999
támogatott műveletek 519, 521 méretszöveg elhelyezése 971
átfordítás. Lásd átnevezés 106, 134, 180, 205, 234, 272,
tükrözés 286–288, 316, 319, 328, 372,
Átfordítási készlet paraméterkészlet 556 566, 825, 1052, 1084, 1091,
átfordító fogók 558, 601 1093, 1120, 1124, 1127, 1131,
átfordított nyílfejek 967 1200
megjelenés korábbi verziókban 967 elnevezett nyomtatási
ÁTHATÁS parancs 763 stílusok 1091, 1093
áthelyezés, FKR-ek 369, 373 elnevezett objektumok 1200
háromdimenziós térben 373 elnevezett oldalbeállítások 1052
átkapcsolás 75–76 elrendezések 234
munkaterületek 75–76 eszközpaletta csoportok 106
átlátszóság 45, 68, 93–94, 392, 825, 871 FKR-ek 372
ablakok 68 fóliabeállítások 328
bekezdéses szöveg objektumok 871 fóliák 316, 319
Eszközpaletták ablak 93–94 kamerák 205
eszköztippek 392 kétbájtos/speciális karakterek
helyben működő használatával elnevezett
szövegszerkesztő 871 rajzok 134
lapok lapkiválasztások 286–288
metszősík jelölő 825 lapok (lapkészletekből) 272
parancsablak 45 láthatósági állapotok 566
átmenetes kitöltések 84, 351, 855–857, metszet objektumok 825
861 nézetek 180
egyszerűsített megjelenés 351 nyomtatási stílus táblázatok 1084
eszközök létrehozása 84 rajzlapok (rajzkészletekben) 1120,
létrehozás 855–856 1124, 1127, 1131
módosítás 857, 861 átrendezett szöveg (bekezdéses
átméretezés 27, 41, 44, 46, 49, 68, 70, szöveg) 888–891, 929
176–177, 239, 392, 630–631, 642, átrendezés megszüntetése 891
683, 923, 935 létrehozás 888–889, 929
ablakok 68 formátumkódok 929
DesignCenter 49 szerkesztés 890
elrendezésbeli nézetablakok 239 Áttekintés lap (Súgó ablak) 8–9
eszköztárak 27, 70 információtípusok 9
eszköztippek 392 attribútumcímkék 604, 609, 616, 619
jelölődoboz mutató 630–631, 642 definiálva 604
Légi nézet ablak képe 176–177 kettős címkék 616, 619
objektumok 683 kiemelés 616, 619
parancsablak 41, 44, 46 mezők attribútum kiemelési
spline mutatóvonalak sablonfájlokban 609
létrehozása 923 attribútumdefiníciók 604–606, 1196
táblázatok 935 létrehozás 604–605
referencia helyben szerkesztése 1196 lekérdezés 606–607
sorrend megváltoztatása 606 megadás DWF fájlok
szerkesztés 604, 606 közzétételéhez 1116
attribútumértékek 616–617, 619 megjeleníthető. Lásd
promptok sorrendjének címkék
módosítása 617, 619 módosítás 616–618, 621
Lásd még attribútuminformációk blokkdefiníciókban 616, 618
attribútumkiemelési fájlok 611–613 blokkreferenciákban 617, 621
beágyazott blokkok 612 változások elmentése a
formátumok 611 blokkreferenciákba 618
hibakezelés 613 önálló 605
létrehozás 611 referencia helyben szerkesztése 1196
megnyitás más újradefiniálás 615
alkalmazásokban 612 változó. Lásd változó attribútumok
Lásd még attribútumkiemelési Attribútumok kiemelése varázsló 607
sablonfájlok attribútumpromptok 605
attribútumkiemelési sablonfájlok 609– rend 605
611, 613 ATTSZINK parancs 617
attribútumcímke mezők 609 Autodesk DWF Composer 1105
elemek 609 Autodesk DWF Viewer 827, 1105, 1115–
létrehozás 609, 613 1116, 1140
mintafájl 610 DWF fájlok megtekintése 1140
oszlopok illesztése 613 megtekintés, közzétett fájlok 1115
számszerű mezőformátum metszet objektumok és 827
kódok 611 Autodesk e-learning leckék 13
attribútumkiemelési táblázat 608 Autodesk Express Viewer. Lásd
frissítés 608 Autodesk DWF Viewer
attribútumok (blokkokban) 603–608, Autodesk Hivatalos Oktatóközpontok
613, 615–618, 620–621, 1116, (Autodesk Authorized Training
1196 Centers) 13
áttekintés 603 Autodesk honlap 11
csatolás blokkokhoz 603, 605 Autodesk oktatótermékek 1172
definiálás 604–605 Autodesk szoftverkövetés 14
eltávolítás 617, 620 Autodesk termékek 11, 21
exportálás. Lásd attribútumok információ erőforrás
(blokkokban), információ legfrissebb információ 11, 21
kinyerése támogatás. Lásd terméktámogatás
frissítés 616–617 Autodesk Vault 16–17
használat 603 áttekintés 16
információk kiemelése 604, 608, Vault Adatkezelő Szerver 16
613 Vault kliens szoftver 16
jellemzők 604 Vault Office kiegészítés 17
kijelölés 605 AutoLISP kompatibilitás vizsgáló
kivitel fájlokba 607 (verzióléptető eszköz) 2
láthatatlan 604 Autolista. Lásd Automatikus lista
láthatóság 604
Automatikus elrejtés lehetőség 68, 74, bázispontok 404, 497, 501, 507, 538,
93–94 540, 547
automatikus elrejtési viselkedés 34, 49– blokkok beillesztéséhez 497, 501
50, 93–94 dinamikus blokk bázispontja 507
DesignCenter 49–50 független bázispontok 538, 540, 547
Eszközpaletták ablak 93–94 függő bázispontok 538, 547
műszerfal 34 raszter alappont 404
Automatikus lista 879 bázisvonalas méretek 956, 990, 993,
automatikus mentés 135, 145 1011
megadás 135, 145 Lásd még
AutoSnap 395, 398–399 méretek
beállítások 399 létrehozás 993
eszközök 398 méretvonalak eltolása 1011
futó tárgyraszter megjelenítési beágyazott blokkok 595, 612, 1186, 1196
beállítások 399 attribútumkiemelési fájlokban 612
AutoStack 889 definiálva 595
AutoStack tulajdonságai referencia helyben szerkesztése 1196
párbeszédpanel 890 vágott 1186
AutoTrack 415, 417 beágyazott fóliaszűrők 324
beállítások 417 beágyazott xref útvonal 1182
Az ellenőrzés befejeződött figyelmeztetés beágyazott xref útvonalak,
összefoglalója változás 1197–1198
(szabványellenőrzés) 155 beágyazott xrefek 1180, 1182, 1186,
azonosítási információk rajzokban. Lásd 1196–1198
rajz tulajdonságok referencia helyben szerkesztése 1196
azonosító tulajdonságok, objektumok útvonalak 1182
kiválasztásának alapja 637 útvonalak, módosítás 1197–1198
ázsiai betűtípusok. Lásd Big Font vágott 1186
betűtípusok beállítás varázslók 116–117
rajzok elindítása 117
Beállítások párbeszédpanel 70, 81, 138
B Fájlok lap 138
BAK fájlnév kiterjesztés 144 felhasználó felület beállítások
bal egérgomb. Lásd kijelölő gomb (egér) megadása 70
bázis (koordinátaméretekhez) 1003 Környezeti beállítások, sorrend 81
Lásd még beállítások. Lásd rendszerváltozók
koordinátaméretek befoglaló téglatest (bekezdéses
bázis típusa tulajdonság 538, 547 szöveghez) 871–872
elforgatás műveletekhez 547 rajz 871–872
lépték műveletekhez 538 behúzás 885–886
bázisfogók 702, 823 bekezdések 885–886
bázispont paraméterek 519, 521, 533 függő behúzások 886
fogó típus 519 beillesztés 128, 258–259, 421–423, 597,
hozzáadás dinamikus 599, 654–655, 873–874, 896–900,
blokkdefiníciókhoz 533
támogatott műveletek 519, 521
929, 935, 937, 943, 946–948, koordinátaértékek 390
950, 952 dinamikus adatbevitel
blokkok 943, 946 eszköztippekben 390
táblázatcellákban 943, 946 koordináták 356, 359, 361, 374, 387
blokkok. Lásd blokkok beillesztése relatív értékek 356, 359, 361
elrendezések 258–259 törött ceruza ikon
DesignCenter használata 258– figyelmeztetés 387
259 VKR-hez képest 374
képletek 947–948, 950 módosító parancsok 640
táblázatcellákban 947–948, 950 objektumok kiválasztása
mezők (képletekben) 952 előtt 640
táblázatcellákban 952 objektumok kiválasztása
mezők (szövegben) 898–900, 947 után 640
helyőrzőkként 898, 900 parancsok 38, 43
táblázatcellákban 900, 947 parancssorban 38
nemtörő szóközök, párbeszédpanelek letiltása 43
formátumkód 929 promptok megjelenítése a
objektumok, rajzokba 654–655 parancssorban 43
oszlopok/sorok táblázatokban 937 rendszerváltozók, a
pontok 421–423 parancssorban 40
egyenlő szakaszok készítése szöveg 943
objektumokon 421– táblázatcellákban 943
423 bejegyzések. Lásd
kimért szakaszok megjelölése adatbázis-bejegyzések
objektumokon 421– bekezdések 872
422 kijelölés 872
rajzfájlok blokként 128, 597, 599 bekezdések (bekezdéses szöveg) 877,
RTF fájlok 896–897 885–886, 930
speciális karakterek bekezdéses behúzás 885–886
szövegben 873–874 függő behúzások 886
szöveg, más alkalmazásból 896 formátumkódok 930
szövegfájlok 896–897 kijelölés 877
táblázatok 935 bekezdéses szöveg 866–867, 870–880,
beillesztési pont 497, 559, 561, 935 885–888, 907–908, 914–917, 919–
blokkokhoz 497 922, 925, 928–930
ciklikus beillesztés 559, 561 aláhúzás 877, 929
táblázatokhoz 935 formátumkódok 929
beillesztési tulajdonságok, eszközpaletta átrendezett 888, 929
eszközöké 95 formátumkódok 929
beillesztett információ 654–655 behúzás 885–886
konvertálás rajzfájl függő behúzások 886
formátumba 654–655 bekezdés vége formátumkód 930
beírás 38, 40, 43, 356, 359, 361, 374, betűtípusok simítása 875
387, 390, 640, 943, 947, 951 betűtípusok, módosítás 877
képletek 947, 951 dőlésszög 916, 930
táblázatcellákban 947, 951 formátumkód 930
dőltbetűs szedés 877 szerkesztés 867, 919, 921, 928
félkövér betűs szedés 877 alternatív
formátumkódok 930 szövegszerkesztőkben928
formázás színezés 872, 878, 929
alternatív formátumkód 929
szövegszerkesztőkben928 tabulátorok, beállítás 885
listaként 880 tájolás 917
Lásd még szövegstílusok tulajdonságok 872
föléhúzás, formátumkódok 928 bekezdéses szöveg aláhúzása 877, 929
igazítás 875–876, 925 formátumkódok 929
illesztés 875–876, 930 bekezdéses szöveg félkövér szedése 877
függőleges igazítás bekezdéses szöveg föléhúzása,
formátumkódjai 930 formátumkódok 928
karakterformázás 908 bekezdéses szöveg objektumok 866–867,
szövegstílusok módosításának 871–872, 892
hatása 908 definiálás 871–872
karaktertávolság, formátumkód 929 háttérbeállítások 871
keresés 920–921 mutató asszociativitás 867, 892
kijelölés 872, 877 Lásd még bekezdéses szöveg
lecserélés 920, 922 Bekezdéses szövegszerkesztő 885–886,
létrehozás 871–872, 920, 928 909, 928
alternatív megjelenített betűtípusok 909
szövegszerkesztőkben928 vonalzó 885–886
befoglaló téglatest nélkül 920 beleírt poligonok 458–459
listák 879 rajz 458–459
elválasztó karakterek 879 bemenet előzmények megjelenítése 32
tiltott karakterek listákban 879 Bemenet mező (Gyors számológép) 433,
magasság 877, 914–915, 929 437, 439–440, 443–444, 448
beállítás 914–915 értékek beillesztése a
formátumkódok 929 parancssorba 439
módosítás 877 értékek másolása 439
módosítás (megváltoztatás) 872, értékek vagy kifejezések hozzáfűzése
919–921 az Előzmények
mozgatás 920–921 területről 439–440
objektumként. Lásd bekezdéses szöveg globális állandók megadása 448
objektumok mértékegység konvertálás
sorköz 887 másolása 443
sorszélesség 871–872 számológép változók betöltése 444
definiálás 871–872 tisztítás 433
speciális karakterek beillesztése 873– betöltés 56, 131, 318, 337
874 DesignCenter tartalom terület 56
stílusok geometria részlegesen megnyitott
felülírás 877 rajzokba 131
nincs hatással 907 vonaltípusok 318, 337
Lásd még szövegstílusok
széles szöveg, formátumkód 930
xrefek BLOKK beállítás 304, 330, 339, 349, 593
igény szerint. Lásd igény szerinti szín érték 330
betöltés vonaltípus érték 339
betűjeles listák 878, 880–884 vonalvastagság érték 349
bekezdéses szöveg formázása 880 blokk definíciós tábla 496
elem mozgatása egy szinttel blokk helyőrző mezők a blokkattribútum
lejjebb 883 definíciókban 898
elemek elválasztása 884 BLOKK parancs 133, 135–136
létrehozás gépelés közben 878, 882 blokkdefiníciók mentése 133, 136
lista formázás eltávolítása 881 kiválasztott objektumok
betűk 872, 877 mentése 133, 135
kiválasztás 872, 877 blokk szerzői eszközök 512
betűkészlet fájlok 912–914 testreszabás 512
alapértelmezett táblázat 914 Blokk szerzői paletták 507, 512–513
megadás 914 blokk-könyvtár rajzok
PostScript betűtípusokhoz 912 (szimbólumkönyvtár
betűtípusok simítása 875 rajzok) 598, 614
beviteli tulajdonságok (Tulajdonságkeresési blokkdefiníciók beillesztése 598
táblázat) 570, 572, 575 blokkdefiníciók frissítése 614
hozzáadás a keresési blokk-könyvtárak
táblázatokhoz 572, 575 (szimbólumkönyvtárak) 499–
bezárás 27, 42, 268 500
eszköztárak 27 létrehozás 499–500
lapkészletek 268 blokkattribútum információ 606–608
Szövegesablak 42 frissítés táblázatban 608
Big Font betűtípusok 910–911 értesítés kikapcsolása 608
betűtípusfájl 910 kiemelés 607
hozzárendelés kimenet fájlba 607
szövegstílusokhoz 911 blokkattribútumok. Lásd attribútumok
megadás 910 (blokkokban)
BINDTYPE rendszerváltozó 1195 BLOKKDEF parancs 133, 135–136, 501,
bitképek (BMP képek) 654 614
leképezés 3D objektum felületekre. blokkdefiníciók mentése 133, 136
Lásd képfájl leképezése kiválasztott objektumok
Lásd még BMP (bitkép) fájlok mentése 133, 135
biztonsági másolat fájlok 135, 144–145, blokkdefiníciók 55, 58, 133, 136, 496–
266 500, 502, 508–509, 589, 591–592,
fájlnév kiterjesztés 144 614–616, 618, 624, 626, 1189
lapkészlet adat (DST) fájlok 266 dinamikus. Lásd
mentés 135, 144 dinamikus blokkdefiníciók
rajzok mentésekor 135, 144 eltávolítás 626
rajzok visszaállítása 144–145 frissítés 55, 58, 614–615
BLK fájlok. Lásd könyvtárak 499–500
blokksablon (BLK) fájlok létrehozás 497–498, 509
block definitions a Blokkszerkesztőben 509
displaying properties másolás 499
megnyitás 508 495–502, 509–510, 592, 595–599,
megnyitás 589 603–605, 614–615, 617, 620–622,
mentés 591–592 625, 832, 834, 903, 943, 946,
mentés rajzfájlként 133, 136 959, 1144, 1189, 1191, 1194–
módosítás 614, 624, 1189 1195
módosítás 614 3D objektumok 2D nézetei 834
módosítás, attribútumok 616, 618 átméretezés automatikusan 85, 598
rajzfájlok létrehozása 502 attribútumok csatolása 603, 605
táblázatok 496 bázispontok 497, 501
blokkeszköz kép frissítése beágyazott blokkok 595
eszközpalettán 97 beillesztés 502, 596–597, 943, 946
blokkeszközök 84, 97, 597 eszközpalettákkal 502, 597
elforgatási szög kérése 84, 597 módszerek 596
eszközpaletta képének frissítése 97 táblázatcellákban 943, 946
blokkok 128, 495, 645, 710, 712, 896, blokk információ mentése közzétett
1186, 1188, 1196, 1200 DWF fájlokban 1144
attribútumok. Lásd attribútumok definiálás 497–498, 604
(blokkokban) definiálva 495, 497
beágyazott. Lásd még beágyazott dinamikus. Lásd
blokkok dinamikus blokkok
beillesztés. Lásd még blokkok elhelyezés 85, 598
beillesztése elhelyezés eszközpalettáról 89
beillesztett szöveg 896 elforgatási szög kérése 89
csoportokhoz képest 645 eszközök létrehozása 84
fogókhoz 710 frissítés 501, 617, 620–621
hivatkozott objektum helyben szerkesztés 1189, 1191
csatolása 1200 hozzáadás eszközpalettákhoz 55
kiválasztási halmazok, belső hozzáférés 51, 59
objektumoké. Lásd on-line 59
munkahalmaz környezetfüggő mezők 903
leírások. Lásd blokkleírások léptékezés 223, 225
módosítás letöltés 60, 63–64
Lásd még létrehozás 496–502, 596
referencia szerkesztése blokk-könyvtárakban 499–500
helyben blokkreferenciák 596
OLE objektumok 1196 módszerek 496–498
rajzfájlok 128 rajzfájlok 501–502
beillesztés 128 rajzfájlok 500
rajzfájlok beillesztése 128 létrehozott eszköz használata 89
szerkesztés. Lásd még másolás 499, 501
referencia szerkesztése helyben blokkdefiníciók 499
szétvetés 712 papírtér objektumok, rajzok
vágás 1188 között 501
vágott 1186 megnyitás 509–510
blokkok (blokkreferenciák) 51, 55, 59– mentés, változtatások
60, 63–64, 84–85, 89, 223, 225, visszamentése 1194–1195
metszetképzés 832 rajzfájlokból 501
módosítás 614, 617, 621 változó attribútumokkal 603
blokkattribútumok 617, 621 blokkok leírása 615–616
objektumtulajdonság beillesztési módosítás 615–616
beállításai 592 blokkokhoz kapcsolódó metaadatok
rajzfájlok 500–502, 510, 597, 599, beállításai közzétett DWF
614–615 fájlokhoz 1140
beillesztés 597, 599 blokkokhoz kapcsolódó tulajdonságok és
blokkdefiníciók frissítése 614– attribútumok 1116
615 megadás DWF fájlok
létrehozás 500–502 közzétételéhez 1116
megnyitás 510 blokkpéldányok. Lásd blokkok
referenciaként rajzokban 596 blokkpéldányok. Lásd blokkok
szervezés 502 (blokkreferenciák)
szétvetés 625 blokkreferenciák
színek 592, 622 blokkok. Lásd még blokkok
újradefiniált 959 blokkreferenciák. Lásd blokkok
változások elvetése 1195 (blokkreferenciák)
vonaltípusok 592, 622 blokksablon (BLK) fájlok 1140, 1145–
vonalvastagságok 592 1147
xrefekhez képest 501 információ mentése közzétett DWF
blokkok (blokktulajdonságok) 597 fájlokban 1145
rajzfájlok 597 létrehozás 1146
beillesztés 597 szerkesztés 1147
blokkok beillesztése 223, 421–423, 497, Blokkszerkesztő 504, 507–518, 588–589,
501–502, 592, 596–600, 603 591–592
a következőre használt 3D blokkok és 507
rendszerváltozók 223 bezárás 512
áttekintés 596 Blokk szerzői paletták 513
bázispontok 497, 501 blokkdefiníció tulajdonságok
blokk-könyvtár rajzokból 598 megjelenítése 511
blokkreferenciák és 497 blokkdefiníciók létrehozása 509
DesignCenter használatával 598, blokkdefiníciók megnyitása 508,
600 589
eszközpalettákkal 502, 597 blokkdefiníciók mentése 591–592
megadott távolságonként blokkok megnyitása 509–510
objektumokon 421–423, definiálva 504
599 dinamikus blokkdefiníciók
egyenlő szakaszok módosítása 588
készítése 421–423 dinamikus blokkok megnyitása 510
kimért szakaszok eszköztár 507
megjelölése 421–422 FKR parancs 507
módszerek 599 fogók megjelenítése 515, 517
objektumtulajdonság függőségek kiemelése 515, 518
beállítások 592 hozzáférés letiltása 512
rajzfájlok 597, 599
láthatatlan objektumok CAD szabványok beállításai
megjelenítése 518 párbeszédpanel 151, 156
méretek. Lásd CAD szabványok. Lásd
paraméterek ( dinamikus szabványok (elnevezett objektumoké)
blokkokhoz) CALCINPUT rendszerváltozó 436
műveletek megjelenítése 515–517 CDF (vesszőtagolt formátumú)
szövegméret frissítése 517 fájlok 611
szövegméret megadása 516 célalkalmazások. Lásd
szövegszín megadása 516 befogadó alkalmazás
objektumtulajdonságok céldoboz (AutoSnap) 399
megjelenítése 511 cella és sor jelölő megjelenítése
paraméterek megjelenítése 514, (táblázatokban) 951–952
516–517 be-/kikapcsolás 951
beállítások áttekintése 514 háttérszín vezérlés 952
betűtípus megadása 516 cella tulajdonságai 945
szín megadása 516 másolás másik cellába 945
szöveg- és nyílfej méret módosítás/alapértelmezés
megadása 516 visszaállítása 945
szövegméret frissítése 517 cellacím formátuma 947
parancsok használata nem képlet cellacím előtagja 947
megengedett üzenet 507 cellák (táblázatok) 934, 936, 938, 940–
rajzfájlok megnyitása 941
blokk-ként 510 margók 940
rajzterület 507 módosítás 934, 936
Blokkszerkesztő rajzterület 507 összefésülés 936, 938
BLOKKVISSZA parancs 602 rácsozat 941
több blokkreferencia alaphelyzetbe cellák (táblázatokban) 900, 943, 945–
állítása 602 948, 950–952
BMP (bitkép) fájlok blokkok beillesztése 943, 946
Lásd még bitképek, (BMP képek) cellák megszámolása 950
Boole-operátorok 6 címformátum 947
súgótémák keresése 6 képletek 947–948, 950–952
BP3 fájlok. Lásd beillesztés 947–948, 950
kötegelt nyomtatási listák beírás 947, 951
bszöveg. Lásd bekezdéses szöveg másolás másik cellába 947
buborékok. Lásd revízió buborékok mezők beillesztése 952
(jelölések) képletek beillesztése 947–948, 950
képletek másolása másik cellába 947
képletek megadása 947, 951
C mezők beillesztése képletekbe 952
CAD rendszergazda vezérlőpanel 61 mezők beillesztése szövegbe 900,
DC Online lap 947
be-/kikapcsolásához 61 mutató mozgatása cellákon
hozzáférés 61 belül/cellák között 943
telepítés 61 sortörések 943
szegély tulajdonságai 945
szerkesztés, szöveg 943, 946 CONTINUOUS vonaltípus 302
szöveg 900, 943, 946–947 Coons felületfolthálók 767, 772
beírás 943 CTB fájlnév kiterjesztés 1057
formázás 943 CTRL+A billentyűk, csoportkiválasztás
kijelölés 943 átkapcsolása 646
mezők beillesztése 900, 947 CTRL+ENTER billentyűk 943
sortörések 943 táblázat változtatásainak
szerkesztés 943, 946 mentése 943
szöveg formázása 943 CTRL+kattintás, léptetés objektumok
szöveg kiválasztása 943 között 631
szöveg megadása 943 CTRL+R billentyűk 215
tartományok. Lásd váltás nézetablakok között 215
cellatartományok csapatok 289–290
tulajdonságok 945 állapotadatok az aktuális lapkészlet
másolás másik cellába 945 lapjaihoz 290
módosítás/alapértelmezés állapotváltozásokhoz lekérdezett
visszaállítása 945 munkaszakaszok 290
szegély tulajdonságai 945 korlátozott hozzáférés a DST fájlokhoz
tulajdonságok másolása másik Lapkészlet kezelő használata
cellába 945 nélkül 290
cellatartományok 947–948, 950–951 lapkészletek használata 289
cellák megszámolása 950 lapkészletek használata a Lapkészlet
értékek átlagának számítása 948 kezelő nélkül 290
értékek összegzése 948 lapkészletek használata a Lapkészlet
formátum 947, 951 kezelőben 289
cellatartományok átlagának logikai meghajtók lapkészletek
számítása 948 használatához 290
cellatartományok celláinak tagok hozzáférése a DST és DWT
megszámolása 950 fájlokhoz 289
cellatartományok összegzése 948 csatolás 207, 603, 605, 1171–1173,
célpontok 206–207 1180–1181, 1184–1185, 1199–
csatolás útvonalakhoz 207 1200
kameracélok definiálva attribútumok blokkokhoz 603, 605
módosítás kamerákra 206 függő elnevezett objektumokat,
CELTSCALE rendszerváltozó 343, 464 rajzokba 1199–1200
centiméter 121, 123 kamerák útvonalakhoz 207
hüvelyk konvertálása erre 121, 123 xrefek 1171–1173, 1180–1181
konvertálás hüvelykbe 121, 123 DesignCenter
ciklusismétlési tulajdonság 559 használatával 1171,
címke blokkok (lapnézetekhez) 272, 1173
274, 280 eszközök 1171
módosítás 280 Xrefek rávetítése 1181
prompt elkerülése elhelyezéskor 274 xrefek rajzokhoz 1184–1185
címlapok 273, 281 Lásd még csatolás
laplista táblázatok létrehozása 281 csatoláshoz képesti pontok
címsorok táblázatokban 939–942 (méretek) 1015
csatolások (adatbázisban) sablonrajzok. Lásd
Lásd még rajzsablonok/sablonfájlok
adatbázis-csatolások saját menük 138
csatolt címkék megadás 138
Lásd még címkék sárga figyelmeztető ikonok 590
csatornák, Kommunikációs központ 20 segédvonal kezdőpontjának
csavarvonalak 483, 720 eltolása 1012
módosítás 720 módosítás 1012
rajz 483 segédvonalak 957, 964, 966, 976, 990,
csillag (*) 391, 920 996, 1004, 1015
előtag a mutató bevitelben, dőlt 996
elérés 391 ívhossz méretek 1004
helyettesítő karakter 920 méretszöveg elhelyezése a
csillag (*), helyettesítő karakter 322 másodiknál 976
csillogás színe (anyagoké) módosítás 966
Lásd még csillogás visszaverődése origó 990, 1015
csillogás visszaverődése (kiemelések) rögzített hosszúságú vonalak 966
Lásd még csillogás színe tulajdonságok 964
csoportkiválasztás, átkapcsolás 646–647 vezérlési beállítások 964
csoportok (objektumoké) 645–648 segédvonalak kezdőpontja 990, 1015
blokkokhoz képest 645 csatoláshoz képesti pontok 1015
csoportkiválasztás átkapcsolása 646– sérült rajzfájlok 142–143
647 javítás 142–143
eltávolítás (csoport felbontása) 648 setenv AutoLISP függvény, a MaxHatch
kijelölés 646 rendszerleíró adatbázis változó
léptetés objektumok között 646 értékének beállítására
létrehozás 645–646 használatos 842, 859, 861
objektumok eltávolítása 647 sík objektumok 761
objektumok hozzáadása 647 szilárdtestek kivágása 761
objektumok újrarendezése 647–648 síkbeli zárt spline görbék 426
szerkesztés 647 területek/kerületek számítása 426
csökkenő 303 síkfelületek 755–756
vizuális bonyolultság 303 síkok 356, 806, 808
csúcspontok 714, 722, 724 mozgás kényszerezése a
többszörösvonalak 722, 724 következőre 806, 808
vonalláncok 714 munkasík 356
CSV (comma-separated - vesszővel vágás. Lásd még vágósíkok
elválasztott formátumú) sima lapok
fájlok 939 simított megvilágítás
skiccelés (szabadkézi vonalak) 463
soklaphálók 770
Cs létrehozás 770
sablonok 265, 285, 313 sokszög-hálók. Lásd
lapok létrehozásához használt felülethálók
sablonok 265, 285
létrehozás 313
sokszögek szerkesztés 717–719
szabálytalan. Lásd fogókkal 718
zárt vonalláncok terület/hossz számítása 426
sorköz, bekezdéses szöveg 887 tűrés 481, 718
sorok (adatbázistáblákban). Lásd spline görbék (NURBS-görbék) 674
adatbázis-bejegyzések párhuzamos rajzolása 674
sorok (kiosztási műveletekben) 551 spline illesztett vonalláncok. Lásd
eltolás 551 görbeillesztett vonalláncok
sorok (táblázatokban) 935–942, 948, 950 spline mutatók, létrehozás 894
cellák megszámolása 950 spline-illesztett vonalláncok 481, 680,
címsorok 940 714
értékek átlagának számítása 948 konvertálás spline görbékké 481
értékek összegzése 948 létrehozás 481, 714
fejlécsorok 940 metszés és meghosszabbítás 680
formázás 939, 941–942 sraffozás 840, 843–846, 852
hozzáadás 937 objektumok 845
módosítás 935–937 sraffozási minták vontatása
szám beállítása 935 rajzokba 840, 843
törlés 938 területek 844, 846, 852
sortörések 943 tömör mintával 852
táblázatcellákban 943 sraffozás asszociativitása 842, 860
söprés 780 eltávolítás 842, 860
objektumok létrehozása 780 elvesztése 842, 860
speciális karakterek 134, 873–874, 907 visszaállítás 860
beillesztés bekezdéses szövegbe 873– sraffozás határvonala 688, 693, 840,
874 843–844, 846, 848–851, 860
elnevezett rajzok átnevezése 134 definiálás 840, 844, 846, 848–851,
objektumok elnevezéséhez 907 860
Lásd még az index Speciális karakterek belső pontokkal 844
című részét határvonal pontokkal 850–851
spirálok 483, 720 határvonal-készletekként 848–
módosítás 720 849
rajz 483 újradefiniálás 860
spline görbék hézagok áthidalása 840, 846
Lásd még spline illesztett vonalláncok hézagtűrés 840, 846
spline görbék (NURBS görbék) 207, 426, lekerekítés 688
481–482, 717–719 letörés 693
alak finomítása 718 módosítás 860
illesztési pontok 718 szerkesztés 843
kontrollpontok 718 takarás 850
konvertálás 481 újra létrehozás 860
spline-illesztett sraffozás objektumok 397
vonalláncok 481 tárgyraszterek beállítása
mozgás útvonala és 207 kihagyáshoz 397
rajz 481–482 sraffozás szöge 861
rend 718 módosítás 861
sraffozási határvonalak asszociatív. Lásd
bonyolult rajzokban. Lásd asszociatív sraffozások
határvonal-készletek asszociatív. Lásd asszociatív
körülzárt területek. Lásd sraffozások
szigetek (sraffozási területekben) asszociativitás 842, 860
Lásd még egyszerűsített megjelenés 351
határvonal-készletek határok. Lásd
sraffozási minták 57, 223, 840–843, 852, sraffozási határvonalak
857–859, 861 hozzáadás eszközpalettákhoz 55
alapértelmezett fájl 843 kezdőpont 841
DesignCenter tartalom terület Lásd még
betöltése 57 sraffozás
egyéni minták definiálása 843 sraffozási területek
előre definiált minták 841, 857 létrehozás, eszközök létrehozása 84
használat 857 létrehozás. Lásd
felhasználói minták 858 sraffozás
hely 841 létrehozott eszköz használata 88
hozzáadás a program megjelenítési sorrend 842, 861
könyvtárakhoz 841 módosítás 861
hozzáadás rajzokhoz 840 metszés 850, 860
ISO minták 841, 857 minták. Lásd
körülzárt területek. Lásd sraffozási minták
szigetek (sraffozási területekben) módosítás 859
léptékezés 223 nem asszociatív sraffozások 842, 860
módosítás 859 nem határolt sraffozások 850
sűrűség határ 842, 859, 861 szigetek. Lásd szigetek
beállítás 842, 859, 861 tömören kitöltött sraffozások 852,
szög 861 860
módosítás 861 statikus koordinátamegjelenítés 357
tömör kitöltések 852 stílusok
tömör, Lásd még átmenetes kitöltések látvány. Lásd látványstílusok
választás 841, 857 sugarak 485–487
viselkedés 841 névjegy 485–486
vontatás rajzokba 840, 843 rajz 487
sraffozási területekben 844, 846, 848, sugárkövetéses renderelő. Lásd
852, 860 Fotorealisztikus sugárkövetett
belső lyukak 860 (renderelő)
sík követelmény 846 sugárméretek 956, 996, 999–1000, 1013
sraffozás 844, 846, 852 definiálópontok 1013
tömör mintával 852 középvonalak létrehozása
szigetek ezen belül 846, 848, 860 automatikusan 1000
eltávolítás 848 Lásd még
létrehozás 860 méretek
sraffozások 55, 84, 88, 351, 841–842, létrehozás 996, 999–1000
850, 852, 859–861 rövidített. Lásd
asszociatív sraffozások 842, 860 megtört sugárméretek
típusok 956, 996 fájlnév kiterjesztés 152
súgótémák 3–7 használat 150
megjelenítés 3–4 létrehozás 152
index 3 mentés 152
tartalom lista 3–4 prioritás 152–153
szavak/kifejezések keresése 3, 6–7 átrendezés 153
aktuális témában 3 társítás rajzokkal 152
egyszerű keresés szabályai 6 ütközések 152
részletes keresés szabályai 6 Lásd még szabványellenőrzés fájlok
természetes nyelvű kérdések és témák szabványfájlok prioritási sorrendje 152–
keresése 5 153
support fájlok 138–139 átrendezés 153
keresési útvonalak megadása 138– szabványkövetés modulok 151–152, 154
139 megadás 151–152, 154
keresési útvonalak. Lásd keresési szabványkövetési hibák 150–151, 154–
útvonalak 158, 160
szabad keringés 3D Keringés figyelmen kívül hagyott problémák
nézetben 194–195 megjelenítése 155, 158
szabad körbejárás a modellek be- és kikapcsolás 158
között 197–199 figyelmeztető értesítések 155–156,
beállítások 158
szabad körbejárás mód indítása 198– be- és kikapcsolás 156, 158
199 javítás 151, 155–157
szimuláló 197 rajzok ellenőrzése 150, 154, 157,
szabadkézi vonalak (vázlatkészítés) 464– 160
466 típusok 150
eltávolítás 464, 466 szabványok (elnevezett
mentés 465 objektumokhoz) 150–152, 154,
pontosság lassú számítógépeken 465 156, 162
Tábla módban 464 beállítás 151–152
vonaltípusok 464 szabványopciók 151
szabályos hálók 766, 771 elnevezett objektumok típusai,
szabályos poligonok. Lásd poligonok melyekhez létrehozhatók
szabálytalan 633–635 szabványok 150
nézetablakok. Lásd nem négyszögletes fenntartás munkacsoportos
nézetablakok környezetekben 150, 154,
területek kiválasztása, objektumok 156
kiválasztása 633–635 fóliák konvertálása 162
szabálytalan poligonok. Lásd követési hibák. Lásd szabványkövetési
zárt vonalláncok hibák
szabványellenőrzés fájlok 155, 159–160 Lásd még szabványfájlok
felülírások, megadása 160 szabványok ellenőrzése 150, 154–155,
létrehozás 159 157, 160
megnyitás 160 kötegelt ellenőrzés 155, 160
szabványfájlok 150, 152–153, 156 szabványos fogók 558, 601
eltávolítás rajzokból 153 szakaszvégi fogók 823
szálkereszt 66, 388 széles vonalláncok 346, 351, 454, 456,
koordináta-megjelenítés 388 473, 475, 680, 717, 854, 860
eszköztippekben 388 egyszerűsített megjelenés 351
színezés 66 elvékonyodás 854
számítás 225, 424–426, 429, 436, 448 létrehozás 854
hálóhatárok 225 metszés és meghosszabbítás 680
kerület 426 módosítás 860
kerületek 426 rajz 454, 456, 473, 475
matematikai kifejezések szakaszok szűkítése 454, 473, 717
párbeszédpanelekben 436, vonalvastagság-megjelenítés 346
448 szélesség 935, 937
pont koordinátaértékek 424 oszlopok táblázatokban 935, 937
szögek 424–425 szelvényekre bontott nézet 130
távolságok 424–425 szerkesztés 41, 238, 282, 304, 328, 447,
területek 425–426, 429 604, 606, 647, 656, 701, 717–
számok csonkolása (Gyors 720, 722, 724, 786, 792–793,
számológépben) 434 800, 812, 843, 867, 899, 919,
számok kerekítése (Gyors 921, 925–927, 935, 1033, 1041,
számológépben) 433 1066, 1085, 1094, 1147, 1163,
számológép változók (Gyors 1189, 1191
számológépben) 444–447 3D szilárdtest csúcspontok 800
betöltés a Bemenet mezőbe 444 3D szilárdtestek élei
előre definiált változók 446 3D szilárdtestek elválasztása eredeti
információ megjelenítése 444 alakokra 812
létrehozás 445, 447 3D szilárdtestek lapjai 792–793
szerkesztés 447 attribútumdefiníciók 604, 606
szervezés 446 bekezdéses 722, 867
típusok 445 stílusok 722
törlés 447 szöveg 867
számológépek. Lásd Gyors számológép bekezdéses szöveg 919, 921
számozott listák 878, 880–884 betűtípusok a mentési listához 1163
bekezdéses szöveg formázása 880 blokk referenciák, helyben 1189,
elem mozgatása egy szinttel 1191
lejjebb 883 blokksablon (BLK) fájlok 1147
elemek elválasztása 884 csavarvonalak és spirálok 720
és formázott listák létrehozása 878 csoportok 647
létrehozás gépelés közben 878, 882 elrendezésbeli nézetablakokban 238
lista formázás eltávolítása 881 felhasználói papírméretek 1033,
szavak 872, 877, 925–927 1066
hozzáadás/törlés szótárakból 925– fólia 328
927 beállítások 328
kijelölés 872, 877 fóliák, vezérlés 304
szegélyek (táblázatcelláké) 939, 941 lapok/lapkészletek
széles szöveg (bekezdéses szöveg), tulajdonságai 282
formátumkód 930 mezők (szövegben) 899
nyomtatási stílus táblázatok 1041, objektumok 712
1085 összetett objektumok 625, 711–712
nyomtatási stílusok 1085, 1094 asszociatív sraffozások 712
objektumok 656, 701 blokkok 625, 712
fogókkal 701 gyűrűk 712
módszerek 656 vonalláncok 712
összetett szilárdtestek 786 xrefek 712
parancsablakban 41 szétvetett méretek 958, 1014
spline görbék 717–719 módosítás 1014
fogókkal 718 szigetek (sraffozott területeken) 846,
sraffozás határvonala 843 848, 860
számológép változók 447 eltávolítás 848
szerkesztés dupla kattintással 656 létrehozás 860
szótárak (felhasználói) 925–927 szilárdtest modellek 730
szöveg. Lásd szövegszerkesztés Lásd még
táblázatok 935 3D szilárdtestek
többszörösvonal-stílusok 722, 724 létrehozás 730
xrefek 1189, 1191 szilárdtest primitívek 731
helyben 1189, 1191 a következő típusai 731
különálló ablak 1189 létrehozás
Lásd még módosítás szilárdtestek 782, 812
szerkesztés dupla kattintással 298, 656 elválasztás eredeti alakokra 812
szerkesztés, szöveg 890, 918–919, 923, létrehozás 782
943, 946 MEGFORGAT paranccsal 782
átrendezett szöveg 890 szilárdtestek szeletelése 760–762
egysoros szöveg 918–919 szilárdtestek, 3D. Lásd 3D szilárdtestek
mutató szöveg 923 szimbólumkönyvtár rajzok. Lásd blokk
táblázatcellákban 943, 946 könyvtár rajzok
szerkesztősík. Lásd XY sík (szerkesztősík) szimbólumkönyvtárak 57, 59
szerkesztővonalak (szvonalak) 254, 484– Lásd még blokk könyvtárak
486 DesignCenter tartalom terület
objektumok illesztése különböző betöltése 57
elrendezésbeli hozzáférés 59
nézetablakokban 254 szimmetrikus tűrések 984, 986
párhuzamos rajzolása 486 szín nevek 330
rajz 485–486 színek 295, 297, 303, 312, 316, 329–
szögek felezése 486 330, 332–333, 402, 516, 592,
szerverek 594, 603, 622–623, 637, 654,
Lásd még címtár szerverek 704, 793, 795, 798, 825, 941,
szervezés 104, 125, 268, 302, 316, 502 1095–1097, 1217, 1221, 1224
blokkok 502 3D lapok
eszközpaletták 104 aktuális szín 330
fóliákon lévő objektumok 302, 316 beállítás (aktuálissá tétel) 594
lapkészletek 125, 268 beállítás (új objektumokhoz) 297,
szétvetés 580, 625, 711–712 329–330
dinamikus blokkok 580 blokkokban 592, 594, 622
blokkparaméterek 516 színfüggő nyomtatási stílus
diterelés (összemosás) 1095–1096 táblázatok 1057, 1079–1081,
felhasználói fogók, módosítás 603 1085–1086, 1092
fogókhoz 704 előre definiált táblázatok 1086
hálószín 402 fájlnév kiterjesztés 1057
használat 329 konvertálás 1081
háttér. Lásd háttérszín elnevezett nyomtatási stílus
hozzárendelés 297, 303, 312, 329– táblázatok 1081
330, 793, 795, 798 nyomtatási stílusok 1079
3D szilárdtest rajzok konvertálása elnevezett
alobjektumokhoz 793, táblázatokká 1080–1081
795, 798 rajzok konvertálása elnevezett
fóliákhoz 303, 312 táblázatokról 1080–1081
objektumokká 297, 329–330 és színhozzárendelési
kiválasztási halmaz szűrésének táblázatok 1092
alapja 637 színfüggő nyomtatási stílusok 1057,
konvertálás 1079–1081
szürkeárnyalatossá 1095, rajzok konvertálása elnevezett
1097 stílusokká 1080–1081
látványstílusok és rajzok konvertálása elnevezett
másolás 654 stílusokról 1080–1081
metszősík jelölő 825 színhozzárendelési táblázatok 1092–
módosítás 316, 332–333, 622–623 1093
fóliákhoz 622 törlés 1093
fóliaszínek 316, 332–333 színkatalógus színek 335
objektumszínek 332, 623 keresés színkatalógusokban 335
objektumokhoz. Lásd objektumszínek színkatalógusok 330–331, 333–336
táblázat háttérszíne 941 fájl elérési útvonala 335–336
táblázat szegélyei vagy módosítás 335
hálóvonalai 941 több mappa megadása 336
táblázatszöveg 941 színek beállítása (új
világos színek 1217, 1221, 1224 objektumokhoz) 331, 334
Lásd még fóliaszínek színek keresése 335
Lásd még színezés színek módosítása 333–334
színek száma. Lásd ACI számok fóliaszínek 333
színezés 66, 71, 392, 872, 878, 929, 945 objektumszínek 334
alkalmazás ablak elemei 66, 71 tallózás 335
bekezdéses szöveg 872, 878, 929 telepítés 330, 334–335
formátumkód 929 színmélység 1158
eszköztippek 392 DWF nyomtatási fájlokhoz 1158
objektumok. Lásd objektumszínek beállítás 1158
táblázatcella szegélye 945 színminták 335
Lásd még színek keresés, színkatalógusokban 335
színpaletták 329
szint (alapértelmezett Z érték) 379
FKR-ekben 379
szoftveres gyorsítás megadás 225, 360
szótárak a helyesírás-ellenőrzőhöz 925– poláris koordinátákhoz 360
927 szögletes zárójelek 322, 920, 978, 980
átkapcsolás 925–926 alternatív mértékegység
felhasználói 925–927 jelölése 978, 980
létrehozás 927 helyettesítő karakter 322
szerkesztés 925–927 helyettesítő karakterek 920
szög eltolás művelet felülírás szögletes zárójelek kötőjellel 920
tulajdonsága 554–555 helyettesítő karakterek 920
definiálva 554 szögletes zárójelek tildével 920
megadás 554–555 helyettesítő karakterek 920
szög felülírások 412 szögméretek 956, 1001–1002, 1013
műveletek prioritással 412 definiálópontok 1013
pontok megadása 412 Lásd még
szög mértékegysége konvenciók 124 méretek
beállítás 124 létrehozás 1001–1002
szög mértékegységek 124, 225, 356 szöveg 41, 223–224, 351–352, 354, 675,
beállítás 124, 225 866–867, 872, 875, 877, 896–897,
típusok 356 906, 916–918, 920–922, 924, 930,
szögek 124, 186, 360, 404, 409, 411– 939, 941–943
412, 424–425, 442, 486, 861, átfedő, megjelenítési sorrend 354
916, 930, 1223 beillesztés más
3D nézetek megadása 186 alkalmazásokból/AutoCAD
egységek. Lásd szögegységek fájlokból 896
felezés, szerkesztővonalak beírás 943
használatával 486 táblázatcellákban 943
geodéziai szögek 124 betűtípusok simítása 875
irány. Lásd dőlésszög 916, 930
szögirány formátumkód (bekezdéses
lezárás, pontok megadása 412 szöveg) 930
méretezés. Lásd egyszerűsített megjelenés 351–352
szögméretek formázás 939, 941–943
napfény 1223 táblázatcellákban 939, 941–943
poláris koordinátákhoz 360 hiperhivatkozás mezők
poláris szögek 409, 411 hozzáadása 906
poláris. Lásd poláris szögek importálás 896–897
raszterszög 404 keresés 920–921
sraffozás szöge 861 bekezdéses szöveg 920–921
számítás 424–425 kijelölés 41, 872, 877, 943
szöveg dőlésszöge 916, 930 bekezdéses szöveg 877
formátumkód (bekezdéses táblázatokban 943
szöveg) 930 lecserélés 920, 922
vonal szögének megjelenítése 442 bekezdéses szöveg 920, 922
szögirány 124, 225, 360 léptékezés 223–224, 924
beállítás 124 megjelenítési sorrend 354
módosítás 354
nagyobbítás (nyújtás) 867 importálás 896–897
széles (bekezdéses szöveg), szövegformázás
formátumkód 930 Lásd még szövegstílusok
tájolás 917 szövegirány, beállítás 917
típusok 866 szövegkeretek,
tömörítés 867 megjelenítés/nyomtatás 352
tükrözés 675, 918 szövegmagasság 877, 914–915, 924, 929
szöveg átrendezésének beállítás 914–915
megszüntetése 891 bekezdéses szöveg 877, 929
szöveg beszorítása 867 formátumkódok 929
szöveg dőlésszöge 916, 930 módosítás 877
beállítás 916, 930 konvertálás modelltér és papírtér
szöveg formázása 867, 871–872, 877, között 924
880, 888, 898, 908, 928, 939, szövegmezők. Lásd
941–943 mezők (szövegben)
átrendezett szöveg 888 szövegobjektumok 918–919, 924–925
bekezdéses szöveg 871–872, 877, fogók 918
880, 928 igazítás változtatása a helyzet
alternatív megváltoztatása nélkül 925
szövegszerkesztőkben928 léptékezés 918, 924
listaként 880 módosítás 918–919
karakterformázás 908 egysoros
mezőkben 898 szövegobjektumok 918–
táblázatcellákban 939, 941–943 919
szöveg igazítása, bekezdéses szöveg 875– mozgatás 918
876, 925 szövegstílusok 867, 870–871, 877, 898,
szöveg illesztése 868, 875–876, 930 907–909, 914–917, 940, 978–979
bekezdéses szövegekben 875–876, bekezdéses szöveghez 871, 877
930 felülírás 877
függőleges igazítás betűtípus stílusa 909
formátumkódjai 930 betűtípusok hozzárendelése 909
egysoros szövegben 868 dőlésszög 916
Lásd még szövegigazítás egysoros szöveghez 867, 870
szöveg széthúzása 867 megadás 870
szöveg tömörítése 867 elnevezés 907
szövegdobozok, mutató szöveghez 895 létrehozás 907
szövegesablak 41–42, 68 magasság 914–915
átkapcsolás parancsablakról 41 méretszöveghez 978–979
betűtípus kiválasztása 68 mezőkben 898
bezárás 42 módosítás 907–908
kiválasztás (kiemelés), szöveg 41 orientáció 917
megjelenítés 42 stílusok nincsenek hatással
összes szöveg másolása 42 egysoros/bekezdéses
szöveg másolása a parancssorba 42 szövegre 907
szövegfájlok 896–897
beillesztés 896–897
szabványok. Lásd D
szabványok (elnevezett
objektumoké) DBX alkalmazások 80
táblázatokban 940 betöltés /ld parancssori
törlés 907 kapcsolóval 80
szövegszélesség 867, 930 DC Online lap (DesignCenter) 52, 61
széles szöveg (bekezdéses szöveg), DCTCUST rendszerváltozó 925
formátumkód 930 DCTMAIN rendszerváltozó 925
tömörítés/kibontás 867 definiálópontok (méretekhez) 1013
szövegszerkesztők (bekezdéses definíciós pontok. Lásd
szöveg) 928 definíciós pontok (méreteké)
alapértelmezés 928 definíciós táblázat elemei 258
alternatív 928 Lásd
megadás 928 még elnevezett objektumok
szerkesztés, szöveg 928 szükségtelen elemek kitörlése 258
szöveg formázása 928 DELOBJ rendszerváltozó 491
szöveg létrehozása 928 DEMANDLOAD rendszerváltozó 903
szűkítési szögek 746 Descartes koordináták 356, 390
objektumok kihúzása 746 megadás a dinamikus adatbevitel
szűrés 161, 305–306, 313, 322–324, 636, eszköztippekben 390
640 Design Web Format fájlok. Lásd
beágyazott fóliaszűrők 324 DWF (Design Web Format) fájlok
fóliák, fóliatulajdonságok Design Web Format fájlok. Lásd DWF
alapján 323 (Design Web Format) fájlok
fóliák, név szerint 322 DesignCenter 48–49, 51, 53–55, 57–58,
fólianevek 305–306, 313 125, 499, 510, 598, 600, 614, 843
fólianevek fóliák kiválasztásával 324 blokkdefiníciók frissítése 55, 58
kiválasztási halmazok 636 blokkdefiníciók másolása 499, 614
kötegelt hibalista jelentés blokkleírások megtekintése 499
adatok 161 blokkok beillesztése 598, 600
objektumok kiválasztása 640 blokkok megnyitása a
szürkeskála 1095, 1097 Blokkszerkesztőben 510
színek konvertálása 1095, 1097 elemek eszközpalettákhoz adása 55
szűrők 305–306, 320, 636, 639 eszköztár 49
elnevezett objektumok kiválasztása használat 48, 125
szűrők 636, 639 horgonyozva 49
fóliaszűrők 305–306, 320 Kezdőlap gomb mappa,
Lásd még megváltoztatás 53
koordinátaszűrők kezdőlap mappa 57
mentés 306 beállítás egy
szűrt listák, mentés 639 szimbólumkönyvtár-rajzokat
tartalmazó
mappára 57
rajzok megnyitása 58
sraffozási minták vontatása
rajzokba 843
tartalom elérése 51 DIMASO rendszerváltozó 959
tartalom hozzáadása 54 DIMASSOC rendszerváltozó 958–959
tartalom terület 54 DIMCEN rendszerváltozó 997
részlet megjelenítése 54 DIMGAP rendszerváltozó 895
tartalom terület betöltése sraffozási DIMSCALE rendszerváltozó 988
mintákkal 57 DIN nyomógomb (állapotsor) 388
tartalom terület betöltése Dinamikus adatbevitel 388, 393
szimbólumkönyvtárakkal 57 be- és kikapcsolás 388, 393
tartalom-meghatározó lapok 51 használat 388
DesignCenter ablak 48–50, 101, 258– dinamikus adatbevitel eszköztippek 390–
259, 1171, 1173 391
átméretezés 49 gépelési hibák javítása 391
automatikus elrejtési viselkedés 49– koordinátaértékek megadása 390
50 dinamikus blokkdefiníciók 504, 506,
elrendezések beillesztése 258–259 519, 521, 524–533, 535–537, 539–
eszközpaletták létrehozása 101 540, 542–543, 545–546, 548–550,
fa nézet. Lásd fa nézet (DesignCenter) 552–553, 556, 558, 562, 570, 588–
Lásd még 590
DesignCenter elemek törlése 589
rögzítés 49–50 javítás 590
megelőzés 50 megnyitás 589
rögzítés feloldása 49 módosítás 588
tartalom terület 48 műveletek hozzáadása 504, 506,
xrefek illesztése 1171, 1173 519, 533, 535–537, 539–540,
xrefek rávetítése 1173 542–543, 545–546, 548–550,
DesignCenter Online 59–62 552–553, 570
adatvédelem 60 átfordítás műveletek 549–550
be- és kikapcsolás a CAD áttekintés 504, 519, 533
rendszergazda elforgatás műveletek 546, 548
vezérlőpanellel 61 keresési műveletek 553, 570
tartalom kinyerése a Weben 62 kiosztás műveletek 550, 552
tartalom terület 59 lépték műveletek 537, 539
tartalomspecifikus nézetek 59 módszerek 506
tartalomtípusok 61 mozgatás műveletek 535–536
diffúz visszaverődés nyújtás műveletek 540, 542
Lásd még poláris nyújtás műveletek 543,
diffúz visszaverődés színe 545
(anyagok) paraméterek hozzáadása 504, 506,
diffúz visszaverődés színe (anyagok) 521, 524–533, 556, 558, 562
Lásd még átfordítás paraméterek 530
diffúz visszaverődés áttekintés 504, 521
digitális aláírások bázispont paraméterek 533
Lásd még aláírt fájlok elforgatási paraméterek 528
digitalizálás 364 fogók és 558
térbeli Descartes-féle koordináták hossz paraméterek 525
megadása 364 illesztési paraméterek 529
keresési paraméterek 532 tulajdonságok. Lásd
láthatósági paraméterek 531, művelet felülírás tulajdonságok
562 paraméter tulajdonságok
módszerek 506, 556 viselkedés 496
poláris paraméterek 526 dinamikus eltolás (Valós idejű
pont paraméterek 524 opció) 170
XY paraméterek 527 dinamikus koordinátamegjelenítés 357
paraméterkészletek hozzáadása 556 dinamikus megtekintés (3D
dinamikus blokkdefiníciók javítása 590 objektumoké) 200
dinamikus blokkok 496, 503–507, 510, dinamikus promptok
515, 518, 520, 570, 574, 576, (eszköztippek) 390, 392, 394
580–581, 590–591, 600, 602 megjelenítés 394
3D szilárdtestek 507 opciók kiválasztása 392
adat hozzárendelése 570 dinamikus zoomolás (Valós idejű
alaphelyzetbe állítás változtatás opció) 171
után 602 diterelés (összemosás) 1095–1096
áttekintés 504 kikapcsolás 1095–1096
bázispontok 507 dobozok
dinamikus blokkreferenciák 600, Lásd még jelölődoboz mutató
602 Dokumentumok mappa 128, 138–139
elemek hozzáadása. Lásd keresési útvonal megadása 138–139
dinamikus blokkdefiníciók dollárjel ($) 947, 1199
fogók. Lásd csatolt elnevezett
fogók (paraméterekhez) objektumnév-elválasztók1199
(felhasználói fogók) képlet cellacím előtagja 947
függőségek (elemkapcsolatok) 506, dombornyomat készítése objektumokból
591 3D szilárdtesteken 811
függőségek kiemelése 515, 518 dőlésszög (szöveg) 916, 930
geometria megrajzolása 505 beállítás 916, 930
keresési táblázatok 574 formátumkód (bekezdéses
léptékezés 581 szöveg) 930
létrehozás 503–504, 518, 520 dőlt 996
manipulálás 602 segédvonalak 996
megnyitás 510 dőlt betű 877
műveletek. Lásd bekezdéses szöveg formázása 877
műveletek (dinamikus Lásd még
blokkokhoz) szöveg dőlésszöge
paraméterek. Lásd DPEDIT parancs 918
paraméterek ( dinamikus drawing interchange binary fájlok. Lásd
blokkokhoz) DXB (drawing interchange binary)
szerkesztés a keresési tulajdonságok fájlok
módosításával 576 drawing interchange fájlok. Lásd
szétvetés 580 DXF (drawing interchange format)
társított adat módosítása 570 fájlok
tervezés 505
tesztelés 507, 590
Drawing Set Descriptions - rajzkészletleíró tulajdonság-beállítások 284
(DSD) fájlok 1116, 1122, 1140 közzétett 288
közzétételi beállítások mentése 1140 laptulajdonságok 288
rajzlapok hozzáadása közzétett fájlok. Lásd
rajzkészletekhez 1122 közzétett DWF fájlok
drótvázak 682–683, 773–774, 1072 lapkészlet alkészleteinek
áttekintés 773 közzététele 1134
élek kiemelése és 774 lapkészletek közzététele 1133–1134
létrehozás 774 megjelenített fóliák 1105
nyomtatás 1072 megnyitás/megtekintés/nyomtatás1105
objektumok meghosszabbítása 682 megtekintés 1115–1116, 1140
objektumok metszése 683 Autodesk DWF Viewer
tervezési tippek 773 alkalmazásban 1115,
ZY sík és 774 1140
DS$ (lapkészletadat biztonsági másolat) méret minimalizálása 1162–1163
fájlok 266 nézegetők 1105
DST (lapkészlet adat) fájlok 264, 289 nyomtatás 1106, 1116
adatfrissítés a csapattagok nyomtatási fájlok Lásd
változtatásaival 289 DWF nyomtatási fájlok
csapattagok hozzáférése 289 (kinyomtatott DWF
DWF (Design Web Format - webes fájlok)
formátumú terv) fájlok 284, tollbeállítások 1164
288, 1105–1106, 1115–1116, szerkesztés 1164
1129, 1131, 1133–1134, 1140– tömörítés 1161
1141, 1143, 1159, 1161–1164 megadás 1161
betűtípus-kezelés 1162–1163 DWF nyomtatási fájlok (kinyomtatott
betűtípusok szerkesztése a DWF fájlok) 1141, 1155, 1157–
mentési listához 1163 1158
megadás 1162 beállítások 1155, 1157–1158
elektronikus rajzkészletek 1116, megadás 1157
1129, 1131 színmélység 1158
elnevezett nézetek háttérszín 1155
megjelenítése 1105 kimeneti könyvtár 1141
elosztási beállítások 1116 alapértékek módosítása 1141
eltolás/zoomolás 1105 DWF6 eplot.pc3 nyomtatókonfigurációs
felbontás 1159 fájlok 1129, 1155–1159, 1161–
megadás 1159 1163
formátum 1105 alapértelmezett fájl létrehozása
jelszóbiztonság 1143 újra 1155
megadás 1143 beállítások 1155, 1157–1159, 1161–
kimenet típusa 1141 1163
beállítás 1141 betűtípus-kezelés 1162–1163
kimeneti könyvtár 1141 fájl tömörítés 1161
alapértékek módosítása 1141 felbontás 1159
közzététel 284, 1115 megadás 1157
elosztáshoz 1115 színmélység 1158
létrehozás 1155–1156 egyedi szótárak
DWF6 fájlok 1116, 1155 (helyesírás-ellenőrző) 925–927
Lásd még létrehozás 927
DWF (Design Web Format) fájlok szerkesztés 925–927
nyomtatás 1155 Egyéni lap (Rajz tulajdonságai
DWF6 plottermeghajtók 1155 párbeszédpanel) 126
konfigurálás 1155 egyéni sraffozási minták 843
Lásd még definiálás 843
DWF6 eplot.pc3 egyenletes megvilágítás
nyomtató-konfigurációs egyenlő oldalú háromszögek 458–459
fájlok rajz 458–459
DWG - PDF illesztőprogram 1108 egyenlőségjel (=) 947, 951
DWG fájlnév kiterjesztés 133, 258 képletkezdő karakter 947, 951
DWG fájlok. Lásd DWG (rajz) fájlok EGYESÍT parancs 488, 758–759
DWG TrueConvert (verzióléptető egyesítés 214, 488–490, 713, 716
eszköz) 2 lemezek 488–490
DWG- (rajz-) fájlok modelltéri nézetablakok 214
alávetítések. Lásd DWG-alávetítések vonalláncok vonalakká, ívekké vagy
DWGCHECK rendszerváltozó 128 vonalláncokká 713, 716
DWT (sablon) fájlok 289 egylapos DWF fájlok 1141
csapattagok hozzáférése 289 megadás 1141
Lásd még rajzsablonok/sablonfájlok egysoros szöveg 866–870, 907, 916–919
DWT fájlnév kiterjesztés 117, 257 dőlésszög 916
DXB- (bináris rajzcsere) fájlok 1106– illesztés 868, 870
1107 létrehozás 867, 869
formátum 1106 mezők 867
létrehozás (nyomtatás) 1107 objektumok, módosítás 918–919
DXB-illesztőprogram 1106 stílusok 867, 870, 907
DXF (rajzcsere fájl formátum) fájlok 611 megadás 870
formátum 611 nincs hatással 907
szerkesztés 918–919
tájolás 917
E tömörítés 867
e-Learning katalógus lehetőség, Lásd még szöveg
Subscription Center 14 egysoros szöveg. Lásd egysoros szöveg
e-learning leckék (Autodesk) 13 egyszínű átmenetes kitöltések 855
ég (3D modellezés) 67 létrehozás 855
megjelenítési beállítások 67 ékek 731, 733, 780
ég horizont 67 3D szilárdtestek 731
megjelenítési beállítások 67 létrehozás 733
ég zenit 67 primitív testekként 780
megjelenítési beállítások 67 élek 677–678, 767, 772
egér nyomógombjai hálók élei 767, 772
Lásd még kijelölő gomb (egér) Coons felületi
útvonalhálók 767, 772
határélek 677–678
vágóélek 677–678 elforgatás műveletek 546–548, 552
élek (3D szilárdtestek) bázis típusa tulajdonság 547
kijelző testreszabása hozzáadás dinamikus
élek által meghatározott hálók 767, 772 blokkdefiníciókhoz 546,
elektronikus jelölő szolgáltatás. Lásd 548, 552
jelölők (jelölő objektumok) támogatott paraméterek 546
elektronikus lapkészletek 1132 elforgatási készlet paraméterkészlete 556
közzététel 1132 elforgatási paraméterek 519, 521, 528,
elektronikus rajzkészletek 1115–1116, 556, 578, 584–586, 588
1129–1131, 1140 értékkészletek 584–585
közzététel 1115–1116, 1129, 1131 fogó típus 519
DWF fájlokba 1116, 1129, 1131 hozzáadás dinamikus
elosztáshoz 1115 blokkdefiníciókhoz 528
közzétett készletek készletek 556
megtekintése 1140 Lánc műveletek tulajdonság 521,
közzétett készletek nyomtatása 1140 578, 586, 588
létrehozás 1130 minimum és maximum értékek 586
ELÉR parancs 679, 681 növekményes értékek 585
ÉLFEL parancs 767, 772 támogatott műveletek 519, 521
elforgatás 186, 195, 256, 368, 374, 404, elforgatási szög 89, 370
406, 660–663, 703, 705, 789, figyelmeztetés blokk vagy xref
792, 800, 803, 809–810, 1009– eszközpalettából való
1010 elhelyezésekor 89
3D nézetek 186, 195 FKR-ek 370
3D szilárdtest alobjektumok 789, elforgatott méretek 990, 994
792, 800 Lásd még
FKR-ek 368, 374 méretek
fogóeszközök és 803 segédvonalak kezdőpontja 990
háló 406 Eljárások lap (Súgó ablak) 8–9
kamerák 195 információ mélysége 9
méretszöveg 1009–1010 eljárások, keresés súgótémákban 8
nézetek 256 ellenőrzés 16, 128, 150, 154, 157, 160,
elrendezésbeli 814–815, 925–926, 1118
nézetablakokban 256 3D szilárdtestek 814–815
objektumok fájlok ki és be 16
háromdimenziós térben 661 helyesírás-ellenőrzés
abszolút szöggel 661–662 más nyelven 925
fogóeszközök és 809 nem ellenőrzött szöveg 925
fogókkal 703, 705 Lásd még szótárak
forgatás kényszerezése 809–810 közzétételi folyamat állapota 1118
megadott szöggel 660 rajzfájlok 128
tengely körül 663 eredetiséghez 128
vontatással 660 rajzok 150, 154, 157, 160
Lásd még tükrözés szabványkövetési hibák
raszterszög 404, 406 szempontjából 150,
elforgatás fogók 558, 601 154, 157, 160
ELLIPSZ parancs 389 elnevezett nézetek 177–181, 826
méretbevitel 389 átnevezés 180
ellipszisek 426, 478–479 mentés 178–179
Lásd még elmentett beállítások 178
objektumok metszet objektumok és 826
rajz 478–479 törlés 181
területek/kerületek számítása 426 visszaállítás 178–179
elliptikus alapú hengerek 737 elnevezett nyomtatási stílus
elliptikus alapú kúpok 735 táblázatok 1057, 1079–1081,
elliptikus ívek 207, 480 1087, 1089, 1092
mozgás útvonala és 207 fájlnév kiterjesztés 1057
rajz 480 nyomtatási stílusok 1087
elmentett nézetek 179 nyomtatási stílusok kezelése 1089
visszaállítás 179 rajzok konvertálása színfüggő
elnevezés 134, 179–180, 205, 216, 313, táblázatokká 1080–1081
322, 825, 907 rajzok konvertálása színfüggő
fóliák 313 táblázatokról 1080–1081
kamerák 205 színfüggő nyomtatási stílus táblázatok
metszet objektumok 825 konvertálása 1081
nézetablak-elrendezések 216 és színhozzárendelési
nézetek 179–180 táblázatok 1092
objektumok, helyettesítő karakterek elnevezett nyomtatási stílusok 1057,
használatával 322 1079–1081, 1089–1093
rajzok 134 átnevezés 1091, 1093
nemzetközi használathoz 134 előre definiált stílusok 1092
szövegstílusok 907 kezelés 1089
Lásd még átnevezés leírás, módosítás 1091
elnevezett létrehozás (hozzáadás) 1090, 1093
lekérdezések. Lásd tárolt lekérdezések másolás 1090
nézetablak-elrendezések. Lásd rajzok konvertálása színfüggő
nézetablak-elrendezések stílusokká 1080–1081
objektumok rajzok konvertálása színfüggő
függő. Lásd függő elnevezett stílusokról 1080–1081
objektumok (xref-ekben) törlés 1091, 1093
szabványok. Lásd elnevezett objektumok 130, 150–152,
szabványok, elnevezett 155–157, 651, 653, 907, 1200
objektumok átnevezés 1200
oldalbeállítások elérhetőség részlegesen megnyitott
Lásd még oldalbeállítások rajzokban 130
elnevezett csoportok 645, 648 nem szabványos 150–151, 156
törlés 648 javítás 151
elnevezett FKR-ek 371, 379 nevek, speciális karakterek 907
visszaállítás 371, 379 szabványkövetési hibával rendelkező
elnevezett fóliaállapotok 325–326 objektumok javítása 151,
mentés 326 155–157
visszaállítás 326
típusok, melyekhez létrehozhatók előzmények 783–785
szabványok. 150 eltávolítás a 3D
tisztítás 651, 653 szilárdtestekből 784–785
vonaltípusok 653 összetett szilárdtestek
tulajdonságok megadása 152 előzményei 783, 785
elnevezett objektumok kiválasztása szilárdtestek előzményeinek
szűrők 636, 639 rögzítése 785
elnevezett oldalbeállítások 1026–1028, Előzmények lap (DesignCenter) 52
1048–1054, 1062 Előzmények terület (Gyors
alkalmazás 1027–1028, 1048–1049 számológép) 438–440
más elrendezésekre 1027–1028 érték vagy kifejezés betűtípus színének
alkalmazás elejétől létrehozott megváltoztatása 440
lapra 1053 értékek vagy kifejezések
alkalmazás felülírásként lapok másolása 439–440
közzétételekor 1054 tisztítás 439
alkalmazás több elrendezésre 1026 Előző fóliaállapot, fóliamódosítások
átnevezés 1052 visszavonása 316–317
használat lapkészletekkel 1053 nem visszavonható
importálás 1051 változtatások 317
importálás egy rajzból 1026 előző nézetek 170, 174, 178
létrehozás 1027, 1049, 1062 visszaállítás 178
módosítás 1050 zoomolás 170, 174
törlés 1051 előző verziók formátumai
élőmetszet-képzés 818–819, 826, 829– (AutoCAD) 904
831 mezők kompatibilitása 904
be- és kikapcsolás 831 Elrejtés nyomógomb (Súgó eszköztár) 10
definiálva 818 elrendezés környezet. Lásd
eltávolított geometria 831 papírtér
funkciók 830 elrendezés lapok 68, 214, 228, 230–231,
kamerák és 826 234, 236, 265, 1072, 1074–1076,
névjegy 819, 829 1078
előnézet 60, 63, 137, 1083, 1103–1104 átkapcsolás a Modell lapra 68, 214
nyomatok 1103–1104 munkavégzés 228, 230
nyomtatási stílus táblázat effektusok nyomtatás 1072, 1074–1076, 1078
elrendezésekben 1083 árnyalt nézetablak nyomtatási
on-line tartalom 60, 63 opciók 1072, 1075
rajzok 137, 1103–1104 papírtér objektumok
nyomtatáshoz 1103–1104 elrejtése 1074, 1078
előnézeti képek (rajzok) 137 takartvonalak eltávolítása 1076
mentés, rajzok 137 többszörös lapok törlése lapkészletek
előre beállított nézetek 185, 197 számára 265
3D nézetek 185, 197 új létrehozása 231
előre definiált 3D hálók 768 újrarendezés 234
ELŐRE parancs 649 maximalizált nézetablakokból
visszaállítva 236
Elrendezés létrehozása varázsló 232– objektumok telítettsége (szín
233, 1046–1047 intenzitás) 249
Elrendezés nyomtatási területe opció szerkesztés 238
(Oldalbeállítás tulajdonságok, módosítás 241
párbeszédpanel) 1034–1035, vágási határvonalak 240, 242
1063 vonaltípusok léptékezése 252
elrendezés-sablonok 257–259 elrendezések 232–236, 240–241, 247,
elrendezések létrehozása 257–258 257–259, 265, 275, 303, 348,
fájlnév kiterjesztések 257–258 988, 1026–1031, 1034–1037,
létrehozás 258 1040–1048, 1056–1057, 1062–
mentés 258–259 1065, 1068, 1071, 1074, 1082–
elrendezésbeli nézetablakok 212, 228, 1083, 1086, 1127, 1130
236–254, 256, 1027, 1057 aktiválás (aktuálissá tétel) 235
átméretezés 239 árnyalt nézetablak nyomtatási
be- és kikapcsolás 250–251 opciók 1043–1044, 1071,
elnevezett nézetablak-konfigurációk 1074
elhelyezése átnevezés 234
elrendezésekben 241 beállítások 232
fagyasztott fóliák listájának beillesztés 258–259
megtekintése 246 DesignCenter használata 258–
fóliák automatikus 259
fagyasztása/olvasztása 245 elkezdett elrendezések 1027
fóliák fagyasztása 212, 245–248 elnevezett oldalbeállítások
lefagyasztott fóliák alkalmazása 1027–1028
létrehozása 246, 248 előző aktiválása (előző elrendezés
fóliák olvasztása 245–248 aktuálissá tétele) 235
lépték lezárása 237 fóliák fagyasztása a papírtéren 247
lépték rögzítése 243–244 fóliák láthatósága 236, 303
létrehozás 238, 240, 1027 fóliák olvasztása a papírtérben 247
maximalizálás 236 importálás 233, 275
minimalizálás 236 lapokként 275
modelltér elérése belőlük 236 sablonokból 233
nem négyszögletes. Lásd nem ismételt felhasználás 257
négyszögletes nézetablakok kezdeti megjelenítés 1026
nézet léptéktényezője 242 létrehozás 232–233, 257–258, 1046–
nézetablak-konfigurációk létrehozása 1047
elrendezésekben 240 Elrendezés varázslóval 232–
nézetek elforgatása 256 233, 1046–1047
nézetek illesztése 253 sablonokkal 257–258
nézetek léptékezése 242–243 másolás 233
nézetek módosítása 237, 242 megkettőzés 233
objektumok illesztése különböző méretezés 988
nézetablakokban 254 modell elrendezések 1127, 1130
objektumok láthatósága 244 bevétel rajzkészletekbe 1127,
objektumok rajzolása és 1130
módosítása 236
nézetablak konfigurációk 1076, 1120, 1122–1123, 1127,
elhelyezése 241 1130, 1178, 1192, 1194
nézetablak-konfigurációk blokkattribútumok 617, 620
létrehozása 240 blokkdefiníciók 626
nyomat eltolása 1036 előzmények a 3D
nyomtatás 235 szilárdtestekből 784–785
nyomtatási léptékek 1037, 1068 eszközleporellók 87
nyomtatási opciók 1043–1044 használatlan elnevezett
nyomtatási stílus táblázatok 1040– objektumok 651, 653
1041, 1083 vonaltípusok 653
effektusok előnézetének jelölők 651, 653
megtekintése 1083 lap alkészletek 270
kijelölés 1040 lap nézetkategóriák 271
létrehozás 1041 lapok (lapkészletekből) 272, 276
szerkesztés 1041 objektumok 631–632, 634–635,
nyomtatási stílus táblázatok 647, 789
hozzárendelése 1082, 1086 csoportokból 647
nyomtatási stílusok, kiválasztási halmazokból 631–
megjelenítés 1042 632, 634–635, 789
nyomtatási terület 1034–1035, 1063 objektumok
nyomtatók/plotterek munkahalmazokból 1192,
kiválasztása 1028–1029 1194
objektumok megtekintése 1057 ottmaradt képpontok 651
objektumok mozgatása a modell- és a projektnevek 1178
papírtér között 235 rajzlapok (rajzkészletekből) 1120,
oldalbeállításbeli nyomtatási 1122–1123, 1127, 1130
beállítások mentése 1062 sraffozás asszociativitása 842, 860
összes kiválasztása 235 szabadkézi vonalak 464, 466
papírméret 1030–1031, 1064–1065 szabványfájlokat rajzokból 153
PCP/PC2 eszközbeállítások szigetek (sraffozott területekből) 848
beolvasása 1047–1048 takart vonalak. Lásd takart vonalak
rajz tájolása 1045, 1068 eltávolítása 3D
több 265 objektumokban
lapokként egyedi takartvonalak 1075–1076
rajzfájlokból 265 nyomtatás a Modell lapról 1075
törlés 234 nyomtatás elrendezés
vonalvastagság 348 lapokról 1076
megjelenítés 348 visszavonás 649
elsődleges mértékegységek Lásd még törlés
(méretekhez) 978–979, 981 eltávolított geometria 831
hozzáadás és formázás 981 eltolás 74, 170, 172, 174–176
jel 978 3D nézet
eltávolítás 87, 153, 270–272, 276, 464, animáció bekapcsolása 74
466, 617, 620, 626, 631–632, 634– dinamikus (Valós idejű opció) 170
635, 647, 649, 651, 653, 784– Légi nézet ablakkal 174–176
785, 789, 842, 848, 860, 1075– pontok megadásával 172
vontatással 172 értékkészletek (paraméterekhez) 514,
eltolás doboz. Lásd nézetdoboz (Légi nézet 518, 521, 581–585
ablak) a Blokkszerkesztőben 514, 521
éltúlnyúlás hatás értékek törlése 584
elválasztó karakterek, bekezdéses megadás 581–585
szövegekben 879 pipa megjelenítése 518, 581
elvékonyodás 454, 473, 717, 854 értesítés 31, 155–156, 158, 1171, 1176,
széles vonallánc szakaszok 454, 1183
473, 717 xref illesztése 1171, 1176
széles vonalláncok 854 frissített xrefek 1176
elvetés 1195 xrefek változtatása 1183
változtatások a referencia helyben szabványkövetési hibákról 155–156,
szerkesztéséhez 1195 158
élvibrálás hatás ki/be kapcsolás 156, 158
ENTER billentyű 38–39, 943 szolgáltatásokból 31
mozgatás egy cellával lejjebb 943 értesítő buborék, Kommunikációs
parancsok ismétlése 39 központban 20–21
parancsok végrehajtása 38 kikapcsolás 21
enter gomb (egér) ESC billentyű 39, 649
Lásd még jobb egérgomb parancsok megszakítása 39, 649
építészeti blokkok, gyűjtemények Eszköz tulajdonságai párbeszédpanel 840
elérése 63 sraffozási minta beállítások 840
építészeti mértékegységek 122, 983 eszközleporellók 84, 87–88, 98
letiltás, nulla láb/hüvelyk alapértelmezett beállítások
értékekhez 983 visszaállítása 98
megadás 122 eszközök használata 87
EPS- (Encapsulated PostScript) hozzáadás/eltávolítás 87
fájlok 1110–1111 testreszabás 88
formátum 1110 eszközök 356
nyomtatás 1110–1111 precíziós rajzeszközök 356
értékek (Gyors számológépben) 433– eszközök, eszközpalettákon. Lásd
434, 439–441 eszközpaletta eszközök
abszolút értékek megjelenítése 433 eszközpaletta csoportok 34–35, 104–
beillesztés a parancssorba 439 107, 109
betűtípus szín megváltoztatása az átnevezés 106
Előzmények területen 440 eszközpaletták átrendezése 107
koordinátaértékek eszközpaletták eltávolítása 104
megjelenítése 441 eszközpaletták hozzáadása 104
másolás a Bemenet mezőből 439 eszközpaletták másolása egymás
másolás az Előzmények között 107
területről 439–440 létrehozás 104, 107
memória függvények. Lásd Gyors más csoportokon belül 107
számológép memória megjelenítés 105
számok csonkolása 434 mentés 109
számok kerekítése 433 műszerfal és 34–35
értékkészlet tulajdonságok 578 törlés 105
újrarendezés 106 használat a létehozáskor használttól
eszközpaletta eszközök 84, 86, 88–100 eltérő
átmenetes kitöltésekből létrehozott termékverziókban 108
eszközök használata 89 hozzáadás eszközpaletta
blokkeszközök képének frissítése 97 csoportokhoz 104
blokkokból/xref-ekből/raszterképekből importálás 108
létrehozott eszközök lakat ikon 100
használata 89 lapok, mozgatás 100
ikon-frissítések 96 létrehozás 55–56, 99, 101
ikon-megjelenítés stílusa 93–94 DesignCenter tartalommal 55–
képek, módosítás 98 56
létrehozás objektumokból 84, 86, másolás eszközpaletta csoportok
99 között 107
méretekből létrehozott eszközök mentés 100, 108
használata 86 összes megjelenítése 108
módosítás 100 parancseszközök 90
objektumokból létrehozott eszközök rajzok hozzáadása 55
használata 86 sraffozási minták vontatása 840
parancseszközök 90 szervezés 104
parancseszközök használata 92 törlés 100
parancseszközök létrehozása 90–91 újrarendezés 107–108
sraffozásokból létrehozott eszközök eszközpaletta csoportokban 107
használata 88 Lásd még Eszközpaletták ablak
tulajdonságok 95–97 Eszközpaletták ablak 83, 85, 92–94
felülírások 96 beállítások 92–94
megjelenítés 96 átlátszóság 93–94
módosítás 95, 97 felgördülő viselkedés 93–94
újrarendezés 100 ikon-megjelenítés stílusa 93–94
eszközpaletta fájlok 108–109 megjelenítés 85
alapértelmezett elérési útvonal 109 eszköztárak 26–27, 49, 70, 72, 74, 507,
fájlnév kiterjesztés 108 1191, 1193
lakat ikon 109 átméretezés 27, 70
eszközpaletta lapok, mozgatás 100 bezárás 27
eszközpaletták 55–56, 83–84, 86, 90, 99– Blokkszerkesztő eszköztár 507
101, 104, 107–108, 502, 509, DesignCenter eszköztár 49
597, 840 fóliák lelakatolása/feloldása 70, 72
blokkok beillesztése 502, 597 megjelenítés 26, 70
blokkok megnyitása 509 munkaterületekhez
blokkok szervezése 502 munkaterületekben 74
elemek hozzáadása 55 Referencia szerkesztése
eltávolítás eszközpaletta eszköztár 1191, 1193
csoportokból 104 rögzítés 27
eszközök hozzáadása 84, 86, 99 rögzítés feloldása 27, 70
eszközök. Lásd eszközpaletta eszközök eszköztippek 66, 388–390, 392–394, 398
exportálás 108 átlátszóság vezérlő 392
átméretezés 392
AutoSnap 398 F
be- és kikapcsolás 66
Dinamikus adatbevitelben 388 F1 billentyű, súgóinformációk 11
dinamikus promptok, opciók F12 billentyű, Dinamikus
kiválasztása 392 adatbevitel 388, 393
koordináta-megjelenítés 388 F2 billentyű, átkapcsolás parancsablakról
koordinátaértékek megadása 390 szöveges ablakra 41
Lásd még F3 billentyű 396
dinamikus promptok futó tárgyraszterek
(eszköztippek) be-/kikapcsolása 396
méretbeviteli eszköztippek fa nézet 48, 50–51, 264, 313, 320
mutató bevitel eszköztippek DesignCenter 48, 50–51
megjelenés 66 megjelenítés 50
méretbevitel 389 névjegy 48
pontok megadása 389 szintmegjelenítő gombok 51
promptok megjelenítése 394 Fóliatulajdonság-kezelő 313, 320
rajzok összefésülése 393 takarás 313
színezés 392 Lapkészlet kezelő 264
export fájlformátumok kattintási és vontatási
Lásd még műveletek 264
nyomtatási fájlformátumok FACETRES rendszerváltozó 731
EXPORT parancs 501 fagyasztás 212, 245–248, 303, 308, 1204
exportálás 78, 108, 162, 191, 209, 327, fóliák 212, 245–248, 303, 308, 1204
938, 1108, 1153–1154 elrendezésbeli
animációk 209 nézetablakokban 212,
animációs fájlok 245–248
blokkattribútumok. Lásd papírtérben 247
attribútuminformáció kinyerése xrefek 1204
eszközpaletták 108 fagyasztott fóliák 245–246, 248, 303,
fóliabeállítások 327 308–309
környezeti profilok 78 létrehozás 246, 248
kötegelt hibalista jelentések 162 fájl tömörítés 1161
Lásd még DWF fájlok 1161
exportálási fájlformátumok megadás 1161
látványstílusok 191 fájlformátumok 611, 654, 1105–1106,
objektumok 1154 1108, 1110, 1112
3D DWF fájlokká 1154 attribútumkiemelési fájlok 611
rajzok 1108, 1153 CDF fájlok 611
3D DWF-fájlokként 1153 DWF fájlok 1105
PDF-fájlokként 1108 DXB-fájlok 1106
táblázatok 938 DXF-fájlok 611
exportálható fájlok formátuma 611, 654 HP-GL formátum 1112
CDF fájlok 611 HP-GL/2 formátum 1112
DXF-fájlok 611 PDF-fájlok 1108
SDF fájlok 611 PostScript fájlok 1110
WMF formátum 654 SDF fájlok 611
WMF-fájlok 654 típusok 601
fájlkezelés Lásd Autodesk Vault átfordítás 601
fájlok 607–608, 1106–1108, 1110–1112 elforgatás 601
aláírás. Lásd digitális aláírások hosszirányú 601
attribútum sablonfájlok 608 illesztés 601
blokkattribútumok 607 keresés 601
ideiglenes. Lásd ideiglenes fájlok standard 601
nyomtatás 1106–1108, 1110–1112 táblázat 601
DWF fájlok 1106 felhasználói fogók (paraméterek). Lásd
DXB-fájlok 1107 fogók (paraméterekhez) (felhasználói
nyomtatási fájlok 1112 fogók)
PostScript fájlok 1110–1111 felhasználói léptékek 1070
raszterfájlok 1108 nyomtatás 1070
támogatás. Lásd kiegészítő fájlok felhasználói papírméretek 1031–1034,
fájlok biztonsága 1143 1064, 1066
jelszóbiztonság DWF fájlok számára, hozzáadás 1031–1032, 1064, 1066
megadás 1143 szerkesztés 1033, 1066
Fájlok lap (Beállítások törlés 1034
párbeszédpanel) 138 felhasználói tulajdonságok 282–283,
fakítás 1190 504, 506, 578, 580, 601–602
munkahalmazokon kívüli dinamikus blokkokban 504, 506,
objektumok 1190 578, 580, 601–602
fejlécsorok táblázatokban 940 áttekintés 504
fekvő tájolás 1045, 1068 blokkok manipulálása 506,
beállítás 1045 601–602
felbontás 209, 1073, 1109, 1159 kiemelés 578
animáció 209 megjelenítés/elrejtés 578, 580
árnyalt képek nyomtatásához 1073 lapoké/lapkészleteké 282–283
DWF fájlok 1159 létrehozás 283
PDF-fájlok 1109 felosztás szakaszokra 421–423
Lásd még pontosság objektumok 421–423
felezés 486 egyenlő szakaszokra 421–423
szögek, szerkesztővonalak felsorolásos listák 878, 880–884
használatával 486 bekezdéses szöveg formázása 880
FELFELÉ NYÍL billentyű, korábbi bevitelek elem mozgatása egy szinttel
megtekintése a dinamikus lejjebb 883
promptokban 390 elemek elválasztása 884
felhasználói felület beállításai 70 létrehozás gépelés közben 878, 882
beállítás 70 lista formázás eltávolítása 881
felhasználói fogók (dinamikus pontok 878
blokkok) 601–603 felületek 730, 746–747, 749, 751, 754–
dinamikus blokkok 758, 762, 764, 780–782
manipulálása 602 2D képek leképezése. Lásd képfájl
megjelenítési szín módosítása 603 leképezése
szín megváltoztatása 601 hálók 764
lapokra bontott. Lásd beállításai/Szabványkövetés
felülethálók ellenőrzése
fény halványodása párbeszédpanelek) 156–157
létrehozás 730, 747, 749, 751, 754– FILEDIA rendszerváltozó 43
758, 780–782 fizikai memória
3D modellek számára 730 FKR ikon 66, 385–387, 507
3D szilárdtestek 757–758 3D FKR ikon 386–387
megforgatással 754, 782 árnyalt FKR ikon 386
objektumokból 755–756 be- és kikapcsolás 387
pásztázással 749, 751, 781–782 Blokkszerkesztő rajzterület ikon 507
söpréssel 747, 749, 780 kereszt 386
manipulálás 780 kétdimenziós FKR ikon 386
normálisok 782 megjelenítés az origóban 386–387
objektumok kihúzása 746, 780 módosítás 387
pásztázás 781–782 megjelenés 387
söprés 780 stílusok 386–387
szilárdtestek szeletelése 762 átkapcsolás közöttük 387
Lásd még lapok színezés 66
felülírás 265, 285, 400–401, 404, 406, törött ceruza ikon 387
691, 694, 1045 FKR origó 369, 379, 386–387
lekerekítés sugara 691 definiálás 2D-ben 369
letörési távolságok 694 definiálás 3D-ben 379
oldalbeállítások 265, 285, 1045 FKR ikon megjelenítése 386–387
lapkészletekhez 265, 285 FKR parancs 507
raszter (háló raszter) 404, 406 a Blokkszerkesztőben 507
tárgyraszterek 400–401 FKR-ek (felhasználói
futó tárgyraszterek 400–401 koordináta-rendszerek)
felülírási billentyűk 400, 410 origó. Lásd FKR origó
felülírások. Lásd méretstílus-felülírások FKR-ekhez (felhasználói
felülre, objektumok mozgatása 354 koordináta-rendszerek) 256,
objektumok megjelenítési 367–375, 378–381, 383, 385
sorrendje 354 2D műveletek 367
fény halványodása. Lásd 3D műveletek 372
fény gyengülése áthelyezés 369, 373
fényerő 1222 háromdimenziós térben 373
Lásd még átnevezés 372
fényerő definiálás 367, 369, 374–375, 379–
napfény 1222 380
fényerő-csökkenési terület 1219 három ponttal 374
fénygyengülés háromdimenziós térben 375
Lásd még teljes megvilágítás szöge speciális tengelyekkel 379–380
(reflektorok) elforgatás 256, 368, 374
fényjelek 1212, 1216 nézetek 256
fénysugár nyílásszöge (reflektorok) 1219 tengelyek körül 374
Figyelmeztetés szabványok megsértése előre beállított rendszerek 378, 381
esetén opció (CAD szabványok kijelölés 381
forgatási szögek 370 fogóeszközök 3D nézetben
használat 375 Lásdfogóeszközök
hozzárendelés használat méretbevitellel 389
nézetablakokhoz 383, 385 kamera fogók 204
mentés 371, 379 kijelölés 702
mozgatás 368 megjelenítés korlátozása 702, 704
papírtér korlátozások 379 metszet objektumok 822
síkok rajzolása 372, 379 mozgatás 703, 705, 1009
megadás 372 méretszöveg 1009
szint 379 objektumok 703, 705
több nézetablakban 375 objektumok elforgatása 703, 705
törlés 372 objektumok léptékezése 703, 706
visszaállítás 369–371, 379, 381 objektumok másolása 707–708
elnevezett FKR-ek 371, 379 objektumok nyújtása 703–705
előző FKR-ek 369–370, 381 objektumok tükrözése 703, 706, 710
VKR-hez 370 eredeti példányok
FKRIKON parancs 386–387 megtartása 710
FMP (fontcsere) fájlok 913 paraméterekhez. Lásd
fogó tippek, megjelenítés 704 fogók (paraméterekhez)
fogóeszköz forgatása 802, 809 (felhasználói fogók)
fogóeszköz mozgatása 802, 805 quadráns fogók 702
fogóeszközök 802, 804–805, 809 szerkesztés 701, 718
3D nézetekben 802 objektumok 701
a következő típusai 802, 804 spline görbék 718
alapértelmezett hely 804 szöveges objektumokhoz 918
mozgatás 804 táblázatcellák 934–936
objektumok forgatása a tippek 704
következővel 809 több fogó aktiválása 702
objektumok mozgatása a fogók (paraméterekhez) (felhasználói
következővel 805 fogók) 515, 517–519, 521–522,
fogók 204, 389, 506, 701–708, 710, 718, 558–561
780, 787, 822, 918, 920, 934– alaphelyzetbe állítás 558, 560
936, 1009 áthelyezés 558, 560
3D szilárdtest alobjektumok 787 áttekintés 521
3D szilárdtestek és 780 Blokkszerkesztőben
aktív fogók 702 megjelenítve 519
bázisfogók 702 ciklikus beillesztés 559, 561
be- és kikapcsolás 703 függőségek kiemelése 515, 518
bekezdéses szöveg mozgatása 920 megadás 522, 558, 560
blokkokban 710 megjelenítés a
definiálva 701 Blokkszerkesztőben 515
dinamikus blokkok és 506 méret megadása 517
felületek és 780 módosítási sorrend 561
fogó kiválasztás megszakítása 704 szín megadása 517
fogó színe 704 típusok 519, 558
Fogók száma tulajdonság 558
fogómódok 702–703 fóliák eltávolítása 325
átváltás 702 FÓLIAELKKI parancs
fok 444 fóliaindexek (xrefek) 1204–1205
konvertálás radiánra 444 mentés, rajzok 1204–1205
radián konvertálása 444 fóliák 130, 162–165, 212, 236, 245–248,
FÓLIA beállítás 297, 303, 330, 332, 339, 295, 297, 301–319, 321–325, 332,
341, 349–350, 593 341, 345, 347, 350, 622, 635–
szín érték 330, 332 636, 831, 1144, 1172, 1204
vonaltípus érték 339, 341 0 fólia 302
vonalvastagság érték 349–350 aktuálissá tétel 304, 314
fólia modul, ellenőrzött átnevezés 316, 318–319
tulajdonságok 151 be- és kikapcsolás 303, 307, 309–311
fólia nyomtatási stílusok 303, 316, 1087– beállítások változtatásának
1088 visszavonása 316
beállítás 1088 beállítások. Lásd fóliabeállítások
hozzárendelés 303 dinamikus megjelenítés 305
módosítás 316, 1088 elnevezés 313
fólia rendezés 162 élőmetszet-képzés és 831
fólia vonalvastagságok 303, 316, 345, elrendezésbeli nézetablakokban 246
347, 350 lista megtekintése 246
felülírás 350 elszigetelés 309–310
hozzárendelés 303, 345, 347 eltávolítás a fóliacsoport
módosítás 316, 350 szűrőből 325
fólia-vonaltípusok 303, 316–317, 340– fagyasztás 212, 245–248, 303, 308,
342, 623–624, 1172, 1200 1204
alapértékek módosítása 317 elrendezésbeli
felülírás 341–342, 624 nézetablakokban 212,
hivatkozott vonaltípusok 245–248
csatolása 1200 kiválasztott objektumokkal 308
hozzárendelés 303 láthatatlanság és 303
módosítás 316, 340–342, 623 papírtérben 247
xrefekben 1172 xref fóliák 1204
Fóliaállapot párbeszédpanel 305, 307 fagyasztott fóliák 245–246, 248, 303
Fóliaállapot-konvertáló (verzióléptető létrehozás 246, 248
eszköz) 2 feloldás 636
fóliaállapotok 325 fóliainformáció mentése közzétett
fóliabeállítások 309, 316, 326–328 DWF fájlokban 1144
exportálás 327 fóliák lelakatolása/feloldása 303–
importálás 328 304, 635–636
mentés 326 fóliaszűrők beágyazása 324
módosítás 316 fóliatulajdonság szűrőkben 321
szerkesztés/átnevezés/törlés 328 hozzárendelés 303, 312, 316, 341,
változtatások visszavonása 316 345, 347, 350
visszaállítás 309, 326–327 nyomtatási stílusok 303
fóliacsoport szűrők 320–321, 324–325
definiálás 321, 324
objektumok más színek. Lásd fólia színek
fóliákhoz 316, 341, szűrés 305–306, 313, 322–324
350 fóliák kijelölése szerint 324
színek 303, 312 fóliatulajdonság szerint 323
vonaltípusok 303 helyettesítők 305–306
vonalvastagságok 303, 345, 347 név szerint 322
indexek. Lásd fóliaindexek nevek 305–306, 313
kijelölés 304, 314 tisztítás 164–165, 307, 315
konvertálás rajzi szabványokká 162 nem használt fóliák 315
Lásd nem hivatkozott fóliák 164–
még elnevezett objektumok 165, 307, 315
láthatóság 236, 303, 1172 törlés 314–315
leképezés szabványos fóliákra 162– törlés objektum kijelölésével 308
163 tulajdonságok hozzárendelése 297,
létrehozás 313–314 303, 312, 345, 347
másolás 311, 313 nyomtatási stílusok 303
rajzok között 313 színek 303, 312
tulajdonságok 311 vonaltípusok 303
megjelenítés 164, 307 vonalvastagságok 303, 345, 347
kiválasztott fóliák 164, 307 tulajdonságok. Lásd
módosítás 317, 332, 622 fóliatulajdonságok
kiválasztott vonaltípusok. Lásd fólia-vonaltípusok
objektumokhoz 317, vonalvastagságok. Lásd fóliák
332, 622 vonalvastagsága
névjegy 301 xref-függő fóliák 130
nyomtatási stílusok. Lásd fólia zárt fólia műveletek 635
nyomtatási stílusok fóliák elszigetelése 309–310
objektumok (kiválasztott) 317 Fóliák eszköztár 297, 310, 314–315, 317–
módosítás 317 319
objektumok hozzárendelése más és Előző fóliaállapot 319
fóliákhoz 332 fólia alapértelmezett vonaltípusának
objektumok másolása 304 módosítása 317
objektumok rendezése a következők fólia átnevezése 318
szerint 295, 302 fóliabeállítások változtatásainak
objektumok szervezése 316 visszavonása 319
objektumtulajdonságként 297 fóliák be-/kikapcsolása 310
olvasztás 245–248 és Fólia vezérlő 297
elrendezésbeli nem használt fólia eltávolítása 315
nézetablakokban 245– objektum fóliájának módosítása 317
248 új fólia létrehozása 314
papírtérben 247 fóliák rendezése 322, 325
összefésülés 311 helyettesítő karakterek
rendezés 322, 325 használatával 322
szabványok. Lásd fólianevek 313, 316
szabványok (elnevezett módosítás 316
objektumoké) szűrés 313
választás 313 színek 316, 332–333
fóliaszínek 303, 312, 316, 332–333, 622– több fóliához 312
623, 1172 vonaltípusok 316, 340–342
felülírás 332–333, 623 vonalvastagságok 316, 350
fóliához hozzárendelt szín nyomtatási stílusok. Lásd fólia
megváltoztatása 622 nyomtatási stílusok
hozzárendelés 303, 312 öröklés, blokk beillesztésekor 593
módosítás 316, 332–333 színek. Lásd fólia színek
xrefekben 1172 vonaltípusok. Lásd fólia-vonaltípusok
fóliaszűrők 306, 320–321, 323–324 vonalvastagságok. Lásd fóliák
be- és kikapcsolás 306 vonalvastagsága
beágyazás 324 xrefekben 1172
definiálás 321, 323–324 Fóliavezérlés (Fóliák eszköztár) 297
invertálás 321 folyamatos keringés 3D Keringés
fóliaszűrők invertálása 321 nézetben 194, 196
fóliatulajdonság szűrők 320–321, 323 folytatott méretek
definiálás 321, 323 Lásd még
Fóliatulajdonság-kezelő 312–313, 322, méretek
325 FONTALT rendszerváltozó 912
fa nézet elrejtése 313 fordított idézőjel 322, 920
fóliák kijelölése 312 helyettesítő karakter 322, 920
fóliák rendezése 322, 325 fordított keresés 573, 576
oszlop elrejtése 313 forgástengely 782
tulajdonságok hozzárendelése 312 áthelyezés 782
fóliatulajdonságok 96, 151, 297, 303, forgatás raszterek, objektumok
311–312, 316, 332–333, 340–342, másolása 707, 709
345, 347, 350, 593, 623–624, forgatókönyvek 74, 79, 91
1172 animáció bekapcsolása
eszközpaletta eszköz felülírások 96 forgatókönyvek
felülírás 332–333, 341–342, 350, futásakor 74
623–624 indítás, indításkor 79
színek 332–333, 623 parancseszközök létrehozása
vonaltípusok 341–342, 624 végrehajtáshoz 91
vonalvastagságok 350 forgatott felületek 782
fólia modul által ellenőrzött FORGFEL parancs 767, 772
tulajdonságok 151 formátumkódok, bekezdéses szöveg 930
hozzárendelés 297, 303, 312, 345, forrásalkalmazások
347 Lásd még szerveralkalmazások
nyomtatási stílusok 303 Forrásrajzok lap (Lapkészlet kezelő) 263
színek 303, 312 fő hálóvonalak 403, 406
vonaltípusok 303 főablak. Lásd alkalmazásablak
vonalvastagságok 303, 345, 347 föld azimut 67
másolás 311 megjelenítési beállítások 67
módosítás 312, 316, 332–333, 340– föld horizont 67
342, 350 megjelenítési beállítások 67
nyomtatási stílusok 316 földalatti (3D modellezés) 67
főrajzjel 122 függőleges vonal 947, 951
láb meghatározó 122 cellatartomány karakter 947, 951
Frissít opció (XREF parancs) 1182 függőleges vonal (|) 1199
frissítés 55, 58, 176–177, 608, 614–617, függő objektumnév
620–621, 822, 904–905, 959, elválasztója 1199
1170, 1182, 1184 függőségek (dinamikus blokkok elemeinek
asszociatív méretek 959 kapcsolatai) 506, 591
attribútumkiemelési táblázat 608 áttekintés 506
blokkattribútumok 616–617 megtekintés 591
blokkdefiníciók 55, 58, 614–615 függőségek kiemelése 515, 518
blokkreferenciák 617, 620–621 a Blokkszerkesztőben 515
Légi nézet ablak képe 176–177 be- és kikapcsolás 518
metszet objektum állapotok 822 függvények 445
mezők 904–905 számológép változók 445
nézetablakok, a Légi nézet
ablakban 177
több mező 905
G
xrefek 1170, 1182, 1184 geodéziai szögek 124
frissítés, képernyő 352 megadás 124
frissített xrefek, figyelmeztetés 1176 geometria 131, 505, 562, 567–568, 957
futó tárgyraszterek 396–397, 399–401 betöltés részlegesen megnyitott
átváltás 399 rajzokba 131
be- és kikapcsolás 396–397 dinamikus blokkokhoz
beállítás 397 Lásd még
felülírás 400–401 műveletek kiválasztási
független bázispontok 538, 540, 547 halmazai
függő bázispontok 538, 547 megjelenítés/elrejtés 562, 568
függő behúzás, létrehozás 886 objektumok láthatatlanná tétele
függő elnevezett objektumok láthatósági
(xrefekben) 1199–1201 állapotokban 568
csatolás rajzokhoz 1199–1200 objektumok láthatóvá tétele
Lásd láthatósági
még elnevezett objektumok állapotokban 567
listázás 1201 rajz 505
névütközések 1199 méretgeometria 957
referencia, lehetetlen 1199 geometriai 984, 1017–1018, 1020
függő szimbólumok jellemzők 1017
Lásd még pontok. Lásd
függő elnevezett objektumok pontok (geometriai)
(xrefekben) tűrések 984, 1017–1018, 1020
függőleges méretek 956, 990–991 kilépő tűrésmező 1020
létrehozás 991 létrehozás 1017–1018
segédvonalak kezdőpontja 990 létrehozás mutatókkal 1018
függőleges szöveg 917 összetett tűrések 1020
beállítás 917 geometriai objektumok 84, 86
létrehozott eszköz használata 86
rajz, eszközök létrehozása 84 gyártói tartalom 59–61, 63–64
gépészeti blokkok, gyűjtemények hozzáférés 59
elérése 63 letöltés 60, 63–64
getvar AutoLISP függvény 437 gyengülés, fény 1218, 1220
GIS blokkok, gyűjtemények elérése 63 pontszerű és reflektorfények 1218,
globális állandók 445, 448 1220
hozzáférés 445 GYKIJELÖL parancs 636
hozzáférés párbeszédpanelből vagy GYMÉRET parancs 959
ablakból 448 Gyors beállítás varázsló 116–117
létrehozás 445 rajzok indítása 117
megadás a Gyors számológép Bemenet Gyors kijelölés párbeszédpanel, méretek
mezőjében 448 szűrése 958
Globális léptéktényező érték Gyors kiválasztás, kiválasztási halmazok
(vonaltípus-lépték) 343 szűrése 636
Gooch lapstílus Gyors súgó (Info paletta) 11–12
gömb koordináták, megadás 366–367 információ nyomtatása 12
gömbök 731, 738–739, 780 lezárás 12
3D szilárdtestek 731 megjelenítés 12
létrehozás 738–739 navigálás 12
primitív testekként 780 Gyors számológép 430, 432–436, 438–
görbeillesztett vonalláncok, 442
létrehozás 714 abszolút érték függvény 433
görbék. Lásd alapvető matematikai
ívek függvények 433
grafikus ablak. Lásd alkalmazásablak Bemenet mező tisztítása 433
grafikus kártyák Előzmények terület törlése 439
grafikus mutató. Lásd szálkereszt elrendezés 430
grafikus objektumok. Lásd függvények 430
objektumok hozzáférés 434–436
grafikus terület. Lásd közvetlenül 435–436
rajzterület parancsból 435–436
GRIPDYNCOLOR rendszerváltozó 601 Tulajdonságok palettáról 435–
felhasználói fogók színének 436
megváltoztatása 601 két pont távolságának mérése 442
GRIPOBJLIMIT rendszerváltozó 702 két vonal metszéspontjának
GTAUTO rendszerváltozó 803 megjelenítése 442
GTDEFAULT rendszerváltozó 803 kifejezés készítőként 430
gúlák 731, 739–740, 780 koordinátaértékek
3D szilárdtestek 731 megjelenítése 441
csonkagúla 739–740 memória függvények. Lásd Gyors
létrehozás 739–740 számológép memória
primitív testekként 780 méret és megjelenés
gumivonal 407, 418 megváltoztatása 432
követésben 418 mértékegység megjelenítése és kezelési
merőleges lezárásnál 407 szabályok 438
számok csonkolása 434
számok kerekítése 433 hálóhatárok 171, 173, 225, 402, 405
tudományos függvények 433 beállítás 405
Tulajdonságok palettán található felülírás 402
tulajdonságok számítás 225
megváltoztatása 440 zoomolás 171, 173
változók. Lásd számológép változók hálók (lapokból álló felületek) 764–772
vonal szögének megjelenítése 442 áttekintés 764
Lásd még Bemenet mező előre definiált hálók 768
Lásd még Előzmények terület megadás 765
Gyors számológép memória 434 típusok 764, 766–772
aktuális érték hozzáadása a tárolt hálók (lapokra bontott felületek)
értékhez 434 soklap (sokszög). Lásd soklaphálók
érték tárolása 434 hardver 336
tárolt érték törlése 434 gyorsítás
tárolt érték visszaállítása 434 vonaltípus használata 336
gyorsítás hardveres gyorsítás
árnyék megjelenítése és határélek 677–678
Gyszöveg mód, be- és kikapcsolás 352 határok 179, 239–240, 242, 488–489,
gyűjtemények (tartalom), megadás 60, 985–986
63 Lásd még
gyűrűk 350–351, 477, 712, 854, 860 rajzhatárok
egyszerűsített megjelenés 351 elrendezésbeli nézetablakoké 239–
létrehozás 854 240, 242
módosítás 860 megjelenítés kikapcsolása nem
rajz 477 négyszögletes
szétvetés 712 nézetablakoknál 239
vonalszélességek, módosítás 350 vágás 240, 242
létrehozás 488–489
lemezek 488–489
H nézeteké 179
háló (3D Keringés nézet) 195 tűrések 985–986
háló (rajzterület) 402–406 határvonal pontok 850–851
áttekintés 402 sraffozás határvonalainak
elforgatás 406 definiálása 850–851
Lásd még határvonal vonalláncokhoz,
raszter (raszterháló) létrehozás 455, 457, 474, 476
megjelenítés 404–405 határvonal-készletek 455, 457, 474, 476
megjelenítő kikapcsolása 403 határvonal vonalláncokhoz 455,
pontok és vonalak 406 457, 474, 476
szín 402 határvonal-készletek (sraffozási területek
térköz 403–406 számára) 846, 848–849
beállítás 403, 405–406 definiálás 848–849
raszterháló térköze 404 háttérbeli közzététel 1060, 1116, 1118–
háló raszter. Lásd 1119
raszter be- és kikapcsolás 1119
közzétételi folyamat állapotának helyben szerkesztés, referenciák 1189,
ellenőrzése 1118 1191, 1194–1196
közzétételi folyamat és attribútumok (blokkokban) 1196
megszakítása 1118 és beágyazott referenciák 1196
megszakítás 1060 mentés, változtatások
háttérbeli nyomtatás 1059–1060 visszamentése 1194–1195
be- és kikapcsolás 1059 OLE objektumok
megszakítás 1060 referenciákban 1196
hátterek 871 tulajdonságok öröklése 1195
bekezdéses szöveg objektumok változások elvetése 1195
beállítása 871 visszavonás, módosítások 1194
látványstílusok és helyesírás. Lásd helyesírás ellenőrzése
háttérszínek 66, 862, 871, 941, 952, helyesírási hibák javítása. Lásd helyesírás
1155 ellenőrzése
bekezdéses szöveg objektumok helyettesítő betűtípusok 914
kitöltése 871 helyettesítő karakterek 305–306, 321–
cella és sor jelölő 322, 920
megjelenítéséhez 952 fóliák rendezése név alapján 322
DWF nyomtatási fájlokhoz 1155 fóliák szűrése név alapján 305–306,
objektumok elrejtése 862 321
rajzokhoz 66 objektumok elnevezése 322
táblázatok 941 szöveg keresése 920
háttérvonalak. Lásd takart vonalak (3D helyi menük 28–30, 264
objektumok) kikapcsolás 29
hegyes zárójelek 39, 360, 978 a rajzterületen 29
elsődleges mértékegységek jel 978 megjelenítés 28–30, 264
kettős záró, transzparens parancs jobb kattintás testreszabása 28,
promptjának jelölése 39 30
nyitó, poláris koordináta testreszabás 28–29
elválasztó 360 tipikus lehetőségek 28
nyitott és zárt 978 helyőrzők 898, 900
elsődleges mértékegységek mezők beillesztése 898, 900
jel 978 helyreállítási fájlok 146
héjképzés 813 név formátuma 146
szilárdtestek 813 HELYREHOZ parancs 142
hely helyrehozás 146, 266
kamerák lapkészlet adat (DST) fájlok, előző
helyben működő szövegszerkesztő 871, verzióik 266
873–874, 948, 951 Lásd még
átlátszóság 871 visszaállítás
kikapcsolás 871 rendszerhibák 146
megnyitás 873–874 helytagolt formátum (SDF) fájlok 611–
oszlopbetűk/sorszámok megjelenítése 612
táblázatcellák hengerek 731, 736–737, 780
szerkesztéséhez 948, 951 3D szilárdtestek 731
létrehozás 736–737
primitív testekként 780 hossz paraméterek 519, 521, 525, 556,
hengeres csavarvonalak 483 558, 578, 582, 585–586, 588
hengerkoordináták, pont megadása 364, értékkészletek 582, 585
366 fogó számok 558
hézagtűrés sraffozás fogó típus 519
határvonalaiban 840, 846 hozzáadás dinamikus
Hiányzó szabványfájl(ok) ikon 157 blokkdefiníciókhoz 525
hibajelentés (az Autodesk cégnek) 14, készletek 556
147–148 Lánc műveletek tulajdonság 521,
be- és kikapcsolás 148 578, 586, 588
Megoldott hibajelentések 14 minimum és maximum értékek 586
hibák 391, 590, 1197 növekményes értékek 585
dinamikus adatbevitel támogatott műveletek 519, 521
eszköztippekben, HOSSZABBÍT parancs 684
javítás 391 hosszméretek 956, 990, 1013
hibajavítás. Lásd definiálópontok 1013
műveletek visszavonása elforgatott. Lásd elforgatott méretek
javítás dinamikus létrehozás 990
blokkdefiníciókban 590 típusok 956
üzenetek, xrefekből 1197 hozzáadás 87, 427, 429, 488–489
hibák javítása. Lásd eszközleporellók 87
műveletek visszavonása lemezek 488–489
hibák, javítás. Lásd területek 427, 429
műveletek visszavonása HP-GL (nyelv) 1112
HIGHLIGHT rendszerváltozó 641 HP-GL formátum 1112
hiperhivatkozás mezők 906 HP-GL meghajtó 1112
hozzáadás szöveghez 906 HP-GL/2 formátum 1112
Hivatalos Autodesk oktatóanyagok HP-GL/2 meghajtó 1112
(Autodesk Official Training HPDRAWORDER rendszerváltozó 842
Courseware) 13 HPGAPTOL rendszerváltozó 840, 842
HLISTA parancs 142 HPORIGIN rendszerváltozó 841
HOPP parancs 649 HPORIGINMODE rendszerváltozó 841
horgony 49 HPSCALE rendszerváltozó 223
DesignCenter 49 hurok vonal (méretszöveghez) 996
horgonyzott ablakok 44, 68, 72, 93 hurokvonalak 892
hossz fogók 558, 601 hüvelyk 121–123, 438, 983
hossz kiosztás paraméterkészlete 556 centiméter konvertálása 121, 123
hossz mértékegységek konvenciók 122 Gyors számológép formátumok 438
beállítás 122 konvertálás centiméterbe 121, 123
hossz mozgatás paraméterkészlete 556 letiltás, nulla értékekhez 983
hossz mozgatási pár megadás 122
paraméterkészlete 556
hossz nyújtás paraméterkészlete 556
hossz nyújtási pár paraméterkészlete 556
I
ideiglenes fájlok 138, 145
hely megadása 138
név formátuma 145 objektumok 254, 421–423, 663–665
ideiglenes felülírási billentyűk 402 egyenlő szakaszok készítése más
billentyűzet válaszidejének objektumokon 421–
módosítása 402 423
idézőjelek 6 kimért szakaszok megjelölése más
súgótéma keresési szöveg objektumokon 421–
elválasztók 6 422
időérzékeny jobb kattintási különböző elrendezésbeli
viselkedés 28, 30 nézetablakokban 254
bekapcsolás 30 szöveg 868, 870, 875–876, 930, 941
igazítás 460, 875–876, 925 bekezdéses szöveg 875–876, 930
bekezdéses szöveg 875–876, 925 egysoros szöveg 868, 870
többszörösvonalak 460 táblázatokban 941
igazítási útvonalak 408 tűrések 985–986
megjelenítés 408 illesztés fogók 558, 601
igazítási útvonalak (AutoTrack) 415–416 illesztési paraméterek 519, 521, 529
tárgyraszter követésben 415–416 definiálva 521
igény szerinti betöltés (xrefek) 1183, fogó típus 519
1204–1206 hozzáadás dinamikus
be- és kikapcsolás 1204–1205 blokkdefiníciókhoz 529
bekapcsolt xrefek frissítése 1183 támogatott műveletek 519, 521
mentés, xrefek indexekkel 1204– illesztési pontok (spline-görbékhez) 718
1205 illesztett méretek 956, 990, 992
xrefek másolása 1204, 1206 Lásd még
ikonok 93–94, 96, 100, 157, 1171 méretek
eszközpaletta eszköz ikonjának létrehozás 992
frissítése 96 segédvonalak kezdőpontja 990
eszközpaletta eszköz ikonjának illesztett xrefek 1171, 1176, 1182–1184
megjelenítési stílusa 93–94 értesítés 1171, 1176
eszközpaletta ikon lelakatolása 100 frissített xrefek 1176
Hiányzó szabványfájl(ok) ikon 157 frissítés 1182–1184
Társított szabványfájl(ok) ikon 157 igény szerinti betöltés bekapcsolt
xref ikon 1171 állapotában 1183
felkiáltójel 1171 import fájlformátumok 654
illeszkedő nézetablakok. Lásd modell WMF-fájlok 654
nézetablakok importálás 78, 108, 191, 233, 275, 328,
illesztés 253–254, 421–423, 663–665, 896–897, 1047–1048, 1051, 1125
868, 870, 875–876, 895, 930, elrendezések 233, 275
941, 973, 975, 985–986, 1011 lapokként 275
méretszöveg 973, 975, 1011 sablonokból 233
méretvonalakkal 973, 975 eszközpaletták 108
mutató szöveg 895 fóliabeállítások 328
nézetek, elrendezésbeli környezeti profilok 78
nézetablakokban 253 Lásd még
import fájl formátumok
látványstílusok 191
oldalbeállítások 1051, 1125 ív jel 1004
rajzlapokhoz megjelenítési beállítások 1004
(rajzkészletekben) 1125 ÍV parancs 389
PCP/PC2 nyomtatókonfigurációs méretbevitel 389
beállítások 1047–1048 ív vonalláncok, rajz 454, 456, 473, 475
elrendezésekbe 1047–1048 ívek 207, 466–470, 480, 713, 747, 749,
RTF fájlok 896 997, 1000–1001
szövegfájlok 896–897 csatlakoztatás 469
indítás 4, 79, 81, 113–118, 159 egyesítés vonalláncokká 713
Kötegelt szabványellenőrzés 159 elliptikus ívek 480
program 79, 81 középvonalak/Középjelek
környezeti profilok előzetes létrehozásának
aktuálissá tétele 79 bekapcsolása 997, 1000
parancssori kapcsolók Lásd még
használatával 79, 81 objektumok
rajzok 79, 113–118 méretezés. Lásd
alapértelmezett rajzsablon sugárméretek
fájllal 115–116 méretvonal-ívek 1001
rajzsablonokkal/sablonfájlokkal114– mozgás útvonala és 207
118 rajz 466–470
sablonokkal 79 három pont megadásával 466,
varázslókkal 117 469
Súgó 4 ívet érintő 470
Súgó fejlesztőknek 4 kezdőpont, középpont és hossz
intenzitás 1217 használatával 467
fények beállítása 1217 kezdőpont, középpont és szög
interferenciák 762–764 használatával 467
átfedő szilárdtestek 762–763 kezdőpont, középpont és végpont
megjelenítés 764 használatával 466, 469
Internet (Web) 62 kezdőpont, végpont és
tartalom kinyerése 62 irány/sugár
intervallum objektumokon, használatával 468
megadás 420 vonalat/ívet érintő 469
irány 373, 746, 940 söprés objektumok
objektumok kihúzása 746 létrehozásához 747, 749
táblázatszöveg felöl 940 szilárdtestek létrehozása
tengely, pozitív, meghatározás 373 ívek (revízióbuborékokban) 491, 493
irányfogók 823 alapértékek beállítása
ISAVEPERCENT rendszerváltozó 134 hosszokhoz 493
ISO (International Standards hosszak szerkesztése 493
Organization) 337, 975 hosszbeállítás 491
méretszöveg elhelyezése 975 ívhossz méretekhez 1004–1005
tollvastagságok 337 használat 1004
ISO sraffozási minták 841, 857 létrehozás 1004–1005
ISOLINES rendszerváltozó 731 ívhúrok (revízióbuborékokban) 493
hosszak szerkesztése 493
izometrikus 185, 478 célpontok 206
körök 478 csatolás útvonalakhoz 207
rajz 478 elforgatás 195
nézetek 185 elnevezés 205
3D nézetek 185 fókusztávolság 205
helyek 204, 206
jelek 206
J létrehozás 203
javítás 142–144 megjelenítés
megnyitott rajzok 144 metszet objektumok és 826
sérült rajzfájlok 142–143 mozgás útvonala és 207–208
jelek 206 mozgatás 206
kamera jelek 206 névjegy 202
jelölődoboz mutató 630–631, 641–642 tulajdonságok 203
átméretezés 630–631, 642 vágósíkok 202
objektumok kiválasztása 630, 641 kamerák fókusztávolsága 205
jelölők 398, 415–416, 421, 423, 651, 653 definiálva
eltávolítás 651, 653 megadás 205
követési pontokhoz 415–416 Kameratulajdonságok paletta
pont objektumokhoz 421, 423 Kanji. Lásd Big Font betűtípusok
tárgyraszterekhez 398 kapcsolat szolgáltatás. Lásd
jelölők (jelölő objektumok) 491 adatbázis kapcsolat szolgáltatás
kiemelés revízióbuborékokkal 491 Kapcsos zárójelek ({ }) 929
jelszavak 1143 formátumkódok 929
DWF fájlokhoz 1143 karakter térköz (bekezdéses szöveg),
jobb egérgomb formátumkód 929
Lásd még jobb kattintás karakterek 889
jobb kattintás 28–30, 38–39 átrendezés 889
helyi menük megjelenítése 29 karakterformázás, bekezdéses szöveg 877
időérzékeny viselkedés 28, 30 katalógusok (alkatrészeké) (on-line) 59,
bekapcsolás 30 61–62
parancsok ismétlése 29, 39 hozzáférés 59, 62
parancsok végrehajtása 38 kattintás műveletek a fa nézetekben 264
a rajzterületen 29 Kedvencek mappa (DesignCenter) 52–53
testreszabás 28, 30 elemek hozzáadása 52–53
jobbkéz-szabály 373 tartalom megjelenítése 53
kényszerezett keringés 3D Keringés
nézetben 194
K kép útvonalak. Lásd raszterkép útvonalak
képernyő (megjelenítés) letisztázása 651
kalap (^), átrendezett szöveg jelölője 888 képernyő tisztítása 66
kalligrafikus toll stílus, revízióbuborékok képernyő-megjelenítés 66, 352, 651
(jelölők) 491–492 felbontás. Lásd felbontás
kamera elforgatása 195 frissítés 352
Kamera előnézet párbeszédpanel 203 letisztázás 651
kamerák 195, 202–209, 826 tisztítás 66
animációk rögzítése és 209
képhozzárendelés (rendereléskor) Keresés párbeszédpanel
Lásd még anyagtérképek (DesignCenter) 56
képkocka-sebességek 208–209 tartalomterület betöltése 56
animáció 208–209 keresési értékek (Tulajdonságkeresési
képletek 947–948, 950–952 táblázat) 576–577
képlet cellacím előtagja 947 hozzáadás a keresési
kezdőkarakter 947, 951 táblázatokhoz 576–577
másolás más táblázatcellákba 947 keresési fogók 558, 562, 570, 573, 601
megadás táblázatcellákban 947, 951 keresési készlet paraméterkészlete 556
mezők 952 keresési műveletek 553, 556, 570
táblázatcellák beillesztése 952 hozzáadás dinamikus
táblázatcellák beillesztése 947–948, blokkdefiníciókhoz 553,
950 556, 570
képpontok 651 támogatott paraméterek 553
szemét eltávolítása 651 keresési paraméterek 519, 521, 532, 556
kérdések (Súgó). Lásd természetes nyelvű fogó típus 519
kérdések (Súgó) hozzáadás dinamikus
kérdőjel (?) 322, 920 blokkdefiníciókhoz 532
helyettesítő karakter 322, 920 készletek 556
Kérdőjel nyomógomb támogatott műveletek 519, 521
(párbeszédpanelekben) 11 keresési táblázatok (dinamikus
kerekítés, méretértékekhez 982 blokkokhoz) 553, 570–572,
kerekítés. Lásd 574–577
lekerekítés adat hozzárendelése dinamikus
kerekítések. Lásd blokkokhoz 570
lekerekítések beviteli tulajdonságok és keresési
KERES parancs 920 tulajdonságok
keresés 3, 6–7, 62–63, 125, 137, 920–921 hozzáadása 572
on-line tartalom 62–63 beviteli tulajdonságok
rajzfájlok 125, 137, 920 hozzáadása 575
súgótémák (szavak/kifejezések) 3, értékmegadási szabályok 577
6–7 hibák ellenőrzése 570, 577
aktuális témában 3 keresési értékek hozzáadása 576
egyszerű keresés szabályai 6 keresési tulajdonságok
részletes keresés szabályai 6 hozzáadása 575
szöveg 920–921 létrehozás 553, 571, 574
bekezdéses szöveg 920–921 megnyitás 577
Lásd még keresés keresési tulajdonságok
Keresés eszköz 125 (Tulajdonságkeresési
rajzfájlok keresése 125 táblázat) 570, 572–573, 575–
Keresés eszköz (Windows) 137, 920 576
rajzfájlok keresése 137, 920 áttekintés 570
Keresés lap (Súgó ablak) 4, 6, 8 csak olvashatóvá tétel 576
jelölőnégyzetek 8 fordított keresés engedélyezése 573
részletes keresés szabályai 6 hozzáadás a keresési
táblázatokhoz 572, 575
keresési útvonalak 80, 109, 128–129, kettőskereszt (#) 322, 388, 391, 888,
138–139, 1174, 1176, 1178–1179 898, 920, 947
hozzáadás/törlés 1178 abszolút koordináták bevitele mutató
megadás 139 bevitellel 388
support fájlokhoz 139 átrendezett szöveg jelölője 888
meghatározás (változtatás) 80, 109, előtag a mutató bevitelben,
128–129, 138, 1174, 1176, elérés 391
1179 érvénytelen mező megjelenítése 898
az alapértelmezett rajz helyettesítő karakter 322, 920
mappához 128–129 képlethiba megjelenítése 947
eszközpaletta fájlokhoz 109 Kezdőlap gomb (DesignCenter), mappa
megadás projekt nevekkel 1176 megváltoztatása 53
nyomtatókonfigurációs kezdőlap mappa, a DesignCenter
fájlokhoz 80 ablakban 57
support fájlokhoz 80, 138 beállítás egy
típusbeállítások 1174 szimbólumkönyvtár-rajzokat
support fájlokhoz 138–139 tartalmazó mappára 57
kereszt (+), FKR ikon szimbólum 386 kezdőpont 356, 367
keresztező sraffozás. Lásd koordináta-rendszerek
sraffozás Lásd még FKR kezdőpont
keresztmetszet-képzés 818, 829, 832 kiegészítő fájlok, megadás indításkor 80
2D és 3D metszetek 832 kiemelés 521, 578, 604, 606–608, 613,
3D objektumok 818 616, 619, 641, 774
élőmetszet-képzés 829 attribútuminformációk 604, 608,
Lásd még metszetképzés 613
keresztmetszetek 751, 781–782 blokkattribútum adat 606
a következők kontúrjainak blokkattribútum információ 607
módosítása 782 élek drótvázak számára 774
objektumok pásztázása 751, 781– felhasználói tulajdonságok (dinamikus
782 blokkokban) 578
keretek 174, 731–732, 780, 895 kettős attribútumcímke 616, 619
3D szilárdtestek 731 Lásd még
létrehozás 732 függőségi kiemelés
mutatószöveg szövegmezője 895 kiválasztás
nézetdoboz (Légi nézet ablak) 174 látványstílusok és
primitív testekként 780 objektumok 641
kerület, kiszámítás 426 paraméter értékek 521
kerület, számítás 426 kiemelések. Lásd csillogó visszaverődés
kétbájtos karakterek 134 kifejezések (Gyors számológépben) 433,
elnevezett rajzok átnevezése 134 437, 439–440
kétdimenziós FKR ikon 386 betűtípus szín megváltoztatása az
kétszínű átmenetes kitöltések 856 Előzmények területen 440
létrehozás 856 kiértékelési sorrend 437
másolás az Előzmények
területről 439–440
megadás és visszakeresés 433
számítás (kiértékelés) 437 sorok és oszlopok 551
szintaxis 437 megadás 551
kifejezések szintakszisa 437 támogatott paraméterek 550
Gyors számológépben kiosztások (több másolat) 667–672
kiértékelve 437 3D 668, 671–672
KIHÚZ parancs 746 létrehozás 667
Lásd még SÖPRÉS parancs méretkorlátozás 669
kihúzás 780 négyszögletes 669
objektumok 780 poláris 668, 670, 672
felületek létrehozása 780 kitakarás objektumok 862–863
szilárdtestek létrehozása 780 keretek, ki- és bekapcsolás 863
KIJELÖL parancs 640 létrehozás 862
kijelölés 41, 304, 312, 314, 605, 646, nyomtatás 862
702, 786–788, 872, 877, 899, Kitöltés mód, be-/kikapcsolás 351
934, 936, 941, 943 kitöltések 871, 941, 1101–1103
3D szilárdtest alobjektumok 787– bekezdéses szöveg objektumok
788 kitöltése 871
attribútumok 605 hozzárendelési stílusok 1102–1103
bekezdések 877 léptékezési minták 1101
csoportok 646 táblázat színe 941
fogók 702 kitöltési minták, léptékezés 1101
fóliák 304, 314 kitöltési stílusok 1102–1103
mezők (szövegben) 899 hozzárendelés 1102–1103
összetett szilárdtestekben lévő egyedi kivágás 652, 654–655, 760–762
szilárdtestek 786 3D szilárdtestek 760–762
szavak 877 objektumok a vágólapon 652, 654–
szöveg 41, 872, 877, 943 655
táblázatokban 943 kiválasztás
táblázatcellák/oszlopok 934, 936 objektumok. Lásd objektumok
táblázatok 941 kiválasztása
több fólia 312 kiválasztás előnézete 630, 641–642
kijelző meghajtók be- és kikapcsolás 630, 642
kikapcsolt fóliák 303 léptetés objektumok között 630
kilépő tűrésmező 1020 kiválasztás felfűzéssel 632, 634–635
mezők 1020 objektumok kiválasztása 634–635
kilépő tűrésmező jel 1020 kiválasztás kiemelése 641
kimeneti könyvtár közzétett DWF hatások előnézete. Lásd
fájlokhoz 1141 kiválasztás előnézete
alapértékek módosítása 1141 kikapcsolás 641
kiosztás műveletek 550–552 kiválasztási ablak 632
forgatási műveletek hozzáadása 552 ablak kijelölések 632
hozzáadás dinamikus létrehozás 632
blokkdefiníciókhoz 550, metsző kiválasztás 632
552 kiválasztási ablakok
kiválasztási halmazok 551 Lásd még poligon kiválasztási ablakok
paraméterek befoglalása 551
kiválasztási halmazok 556, 631–632, kontrollpontok 718
634–638, 702, 704, 788–789, 805 konvertálás 120–121, 123, 162, 443–
3D nézetekben 805 444, 458, 481, 654–655, 755–757,
3D szilárdtest alobjektumok a 913, 980–981, 1016, 1080–1081,
következőben 788 1095, 1097
eltávolítás 631–632, 634–635, 789 asszociatív/nem asszociatív
objektum közül 631–632, 634– méretek 1016
635, 789 beillesztett információ rajzfájl
fogók megjelenítésének formátumba 654–655
korlátozása 702, 704 fények régebbi verziói
hozzáadás 631 fok radiánra 444
objektumokhoz 631 fóliák, rajzi szabványokká 162
létrehozás a Gyors kijelöléssel 637 megadás 913
műveletek hozzárendelése 556 méret mértékegységei (elsődleges és
objektumok hozzáadása 638 alternatív) 980–981
objektumok kizárása 638 mértékegységek 443
szűrés 636 objektumok szilárdtestekre vagy
kiválasztási készletek felületekre 755–757
elnevezett. Lásd csoportok radián fokra 444
műveletekhez. Lásd rajzi egységekben 120–121, 123
művelet kiválasztási készletek rajzok különböző nyomtatási stílus
kiválasztási módszerek 634 típusokká 1080–1081
listázás beállítások 634 spline-illesztett vonalláncok spline
kiválasztások 632–635 görbékké 481
ablak kijelölések 632 színek 1095, 1097
ablakpoligon kiválasztások 633–634 szürkeárnyalatossá 1095, 1097
metsz 632–633, 635 vonalláncokat vonallá 458
poligon kiválasztások 633, 635 Lásd még léptetés
kiválasztott objektumok 133, 135 konvertálás (mértékegységek) 443
mentés 133, 135 másolás a Gyors számológép Bemenet
KIVON parancs 488, 758, 760 mezőjébe 443
kivonás 427, 430, 488, 490 KONVFELÜLETTÉ parancs 755–756
lemezek 488, 490 KONVTESTTÉ parancs 755, 757
területek 427, 430 KOORD parancs 297, 424
KMETSZET parancs 818 koordináta-megjelenítés (kurzor
kódok. Lásd ellenőrzőkódok helye) 31, 357–358, 388
Kommunikációs központ 18–21 eszköztippekben 388
csatornák 20 módosítás 358
értesítő buborék 20 típusok 357
értesítő buborék kikapcsolása 21 koordináta-rendszerek 356, 367, 464
frissítések gyakorisága 20 Descartes 356
információ megjelenítése 20 kezdőpont 356, 367
megnyitás 18, 21 leképezése papírra VKR-hez 464
testreszabás 20 koordináta-rendszerek, modelltéri
titoktartás 19 nézetablakokban 213
Koncepcionális látványstílus 189
koordinátaértékek 388, 390 köréírt poligonok 458
beírás 390 rajz 458
dinamikus adatbevitel körkörös referenciák (csatolt xrefek
eszköztippekben 390 között) 1198
beírás eszköztippekbe 388 feloldás 1198
koordináták 31, 204, 206, 299, 356–361, körkörös vonalak, rajz 407
364, 366–367, 374, 387–388, 424, környezet 78
441 testreszabás, profilokkal 78
abszolút értékek 356, 358, 361 környezetérzékeny súgó 11
beírás F1 billentyű 11
relatív értékek 356, 359, 361 Lásd még Gyors súgó (Info paletta)
törött ceruza ikon környezetfüggő mezők (szövegben) 903
figyelmeztetés 387 listázása 903
VKR-hez képest 374 környezeti beállítások 81
Lásd még a koordináták bizonyos prioritás 81
típusai alatt is környezeti profilok. Lásd
Descartes 356 profilok (környezeti beállítások)
egységtípusok 356 környezeti változók 81
gömbi koordináták 366–367 beállítások sorrendje 81
hengeres 364, 366 környezettérképek. Lásd
kamerahelyek 204, 206 visszaverődési térképek
koordinátaértékek körök 207, 426, 470–472, 997, 1000
megjelenítése 299, 441 középvonalak/Középjelek
mutató helyének megjelenítése 357 létrehozásának
mutató koordináta-megjelenítés 31, bekapcsolása 997, 1000
388 Lásd még
eszköztippekben 388 objektumok
poláris koordináták 356, 360 méretezés. Lásd
pontértékek 357, 424 sugárméretek
megjelenítés 357 mozgás útvonala és 207
számítás 424 rajz 470–472
ponthelyek, megjelenítés 357 objektumokat érintő 471–472
relatív értékek 356, 359, 361 területek, kerületek számítása 426
szűrők. Lásd koordinátaszűrők körvonal élek
koordinátaméretek 1003–1004, 1013 körvonalak. Lásd
automatikus 1003 listák bekezdéses szövegekben
definiálópontok 1013 kötegelt ellenőrzés 155, 160
Lásd még futtatás 155, 160
méretek kötegelt ellenőrzések
létrehozás 1004 Lásd még kötegelt ellenőrzési
koordinátaszűrők 412, 414 jelentések
pontok megadása 412, 414 kötegelt hibalista jelentések 155, 160–
köbláb egység (Gyors 162
számológépben) 438 adatok szűrése 161
KÖR parancs 389 exportálás 162
méretbevitel 389 generálás 160
megjegyzések hozzáadása 161 háttérben. Lásd
megtekintés 161 háttér-közzététel
kötegelt nyomtatás. Lásd BP3 fájlok lapkészletek 284–285, 1132–1137
kötegelt nyomtatási listák 1138 DWF fájlokba 1133–1134
BP3 fájlok 1138 nyomtatási pecsétek
Kötegelt szabványellenőrzés 155, 159 használata 1136
indítás 159 oldalbeállítás felülírás
Lásd még kötegelt ellenőrzések használatával 1136
kötőjel (-) 43, 898 opciók beállításai 1137
nincs érték a mező nyomtatókra 1135
megjelenítésben 898 lapok (lapkészletekben) 1054
párbeszédpaneleket letiltó és elnevezett oldalbeállítás
karakter 43 alkalmazása
kötőjel szögletes zárójelben, helyettesítő felülírásként 1054
karakter 322 metszet objektumok és 827
követés 418 rajzkészletek 1119, 1126–1127,
eltolási pontok, pontok 1129, 1131, 1138
megadása 418 elektronikus készletek 1129,
követési pontokhoz 415–416 1131
objektumokon 415–416 nyomtatási fájl készletek 1126–
középjelek 957, 997, 1000 1127
létrehozás 997, 1000 papírkészletek 1126–1127
vezérlési beállítások 997 újbóli közzététel 1138
középvonalak 958, 997, 1000 Közzététel beállításai
létrehozás 997, 1000 párbeszédpanel 1140
automatikusan beállítások mentése 1140
sugárméretekkel 1000 Közzététel párbeszédpanel 1119, 1127,
vezérlési beállítások 997 1130, 1137
KÖZÖSRÉSZ parancs 488, 759–760 lapkészletek módosítása
közvetlen távolságmegadás 356, 419 közzétételhez 1137
pontok megadása 419 laplista módosítása 1119, 1127,
vonalak rajzolása 419 1130
közzététel 284–285, 827, 1054, 1060, megnyitás a Lapkészlet
1115–1117, 1119, 1126–1127, kezelőből 1137
1129, 1131–1138 közzétételi beállítások 1115–1116, 1137,
3D DWF közzététel 1117 1140
elektronikus rajzkészletek 1115– beállítás 1137, 1140
1116 Lapkészlet kezelőből 1137
DWF fájlként 1116 mentés 1140
elosztáshoz 1115 közzétett 3D DWF fájlok 1149, 1155
feladat állapotának ellenőrzése 1060 megtekintés és nyomtatás 1149,
feladat részleteinek 1155
megtekintése 1060 közzétett DWF fájlok 1118, 1140–1141,
háttérbeli közzététel 1060 1144–1145
megszakítás 1060 blokk információ mentése 1144
blokkinformáció mentése 1145
feladat részleteinek külső referenciák (xrefek) 84, 89, 271,
megtekintése 1118 501, 597, 712, 903, 1169–1174,
fóliainformációk mentése 1144 1176, 1180–1186, 1188–1189,
folyamat állapotának 1191, 1194–1198, 1201–1206
ellenőrzése 1118 Autodesk oktatótermékből 1172
kimeneti könyvtár 1141 beágyazott. Lásd még beágyazott
alapértékek módosítása 1141 xref-ek
közzétételi folyamat blokkokhoz képest 501
megszakítása 1118 csatolás 1171–1173, 1180–1181,
megtekintés 1140 1184–1185
metaadat beállítások 1140 DesignCenter
nyomtatás 1140 használatával 1171,
közzétett elektronikus rajzkészletek 1140 1173
megtekintés 1140 eszközök 1171
nyomtatás 1140 rajzok 1184–1185
közzétett PDF-fájlok 1140 rávetítés 1181
metaadat beállítások 1140 csatolt xref név előtag 1195
kpm (képkocka-sebességek) 208–209 definiálva 1169
animáció 208–209 értesítés xrefek változtatásakor 1183
kukac jel (@) 322, 359, 361, 364–365, eszközök létrehozása 84
367, 699, 920 figyelmeztetés xref
helyettesítő karakter 322, 920 illesztésekor 1171, 1176
relatív koordináta frissített xrefek 1176
meghatározója 359, 361, fóliák fagyasztása 1204
364–365, 367 fóliatulajdonságok 1172
töréspont hézag jel nélkül 699 frissítés 1170, 1182–1184
kulcs igény szerinti betöltés bekapcsolt
oszlopok. Lásd kulcs értékek állapotában 1183
kulcspontok (paramétereken) 519, 533, használat 1170
558 hibaüzenetek 1197
kúpok 731, 734–736, 780 körkörös referenciák 1198
3D szilárdtestek 731 környezetfüggő mezők 903
csonkakúp szilárdtest 735 Külső referenciák paletta 1174
létrehozás 734–736 létrehozott eszköz használata 89
primitív testekként 780 leválasztás 1180
kúpos csavarvonalak 483 listázás 1201
kurzor menük másolás, igény szerinti
Lásd még helyi menük betöltéshez 1204, 1206
külső adatbázisok megtekintés típus szerint 1174
Lásd még megváltoztatott xrefek 1182–1183
adatbázis-objektumok értesítés 1183
külső hivatkozások (xref-ek) 89 hozzáférés 1182
elhelyezés eszközpalettáról 89 mentés, indexelt 1204–1205
elforgatási szög kérése 89 mentés, változtatások
külső oldali panel 35 visszamentése 1194–1195
naplófájlok, ki-/bekapcsolás 1202
OLE objektumok 1196 lapélek
rajzfájlok lapnézetekhez 271 lapkészeltadat biztonsági másolat (DS$)
blokként beillesztett fájlok 266
rajzfájlokban 597 lapkészlet adat (DST) fájlok 264, 266
rajzokkal, archiválás 1184 biztonsági másolat
rávetítés 1173, 1181–1182 készítése/visszaállítás 266
illesztéshez képest 1181 lapkészlet alkészletei (a laplistában) 268,
DesignCenter 270, 282, 1134
használatával 1173 eltávolítás 270
szerkesztés 1189, 1191 közzététel, DWF fájlokba 1134
helyben 1189, 1191 létrehozás 270
különálló ablak 1189 tulajdonságok 282
szétvetés 712 szerkesztés 282
törlés a memóriából 1203 Lapkészlet kezelő 125, 262, 266, 269,
újratöltés 1182 289, 1132, 1137
vágás 1188, 1204 felület kezelők 262
vágott 1186 Közzététel párbeszédpanel
változások elvetése 1195 megnyitása 1137
Külső referenciák paletta 1174 közzétételi beállítások
hivatkozott fájlok típus szerinti megadása 1137
megtekintése 1174 lakat ikonok lapkészletekhez 289
lapkészletek szervezése 125
lapok sorrendjének átrendezése 269
L megnyitás 266
láb 122, 438, 983 Lapkészlet kezelő ablak 80
Gyors számológép formátumok 438 indításkor nem jelenik meg 80
letiltás, nulla értékekhez 983 Lapkészlet létrehozása varázsló 264
megadás 122 Lapkészlet vezérlő (Lapkészlet
lakat ikon 100 kezelő) 263
eszközpalettákban 100 lapkészletek 125, 262, 264–268, 271–
lakat ikonok 289–290, 389 272, 275–277, 281–285, 289–291,
lapkészletekhez a Lapkészlet 1053, 1132–1137, 1154
kezelőben 289–290 állapotadatok a lapokat használó
hamis 290 csapattagoknak 290
méretbevitelben 389 archiválás 284
Lánc műveletek tulajdonság 521, 578, átvitel az Interneten keresztül. 284
586, 588 bezárás 268
láncméretek 956, 990, 993–994, 1011 elnevezett oldalbeállítások
létrehozás 993–994 használata 1053
méretvonalak eltolása 1011 felhasználói tulajdonságok 282–283
láncméretek. Lásd folytatott méretek létrehozás 283
lap nézetkategóriák 268–271, 282 közzététel 284–285, 1132–1137,
eltávolítás 271 1154
létrehozás 270 3D DWF fájlokká 1154
tulajdonságok 282 DWF fájlokba 1133–1134
szerkesztés 282
nyomtatási pecsétek módosítás 287
használata 1136 törlés 286–288
oldalbeállítás felülírás visszaállítás 286
használatával 1136 laplista (Közzététel
opciók beállításai 1137 párbeszédpanel) 1119, 1127,
nyomtatókra 1135 1130
lakat ikonok a Lapkészlet módosítás 1119, 1127, 1130
kezelőben 289–290 laplista (Lapkészlet kezelő) 269–270
hamis 290 alkészletek eltávolítása 270
lapkészletek újraszámozása a alkészletek létrehozása 270
következőben 272 lapok sorrendjének átrendezése 269
lapok átnevezése a Laplista címke (Lapkészlet kezelő) 263
következőben 272 laplista táblázatok (címlapokon) 273,
lapok eltávolítása 272, 276 281
lapok frissítése Lapkészlet kezelőt nem létrehozás 281
használó lapméret. Lásd papírméret
csapattagoknak 291 lapnézetek 271–274, 277–280
létrehozás 264–267, 271, 275, 285 címkeblokkok 272, 280
előkészületi lépések 265 eltávolítás 274
készlet példákból 266 hozzáadás 272, 274, 277
lapok létrehozásához használt megjegyzés blokkok nekik 273, 278–
sablonokból 285 280
rajzfájlokból 266 összetevők (rajzelemek) 274
új lapok 271, 275 rajzfájlok nekik 271
más mappába mozgatott lapok lapok
újratársítása 272, 277 3D lapok. Lásd
megnyitás 267 lapok (3D szilárdtest)
módosítás vagy közzététel 1137 lapok (3D szilárdtestek)
munkacsoportos használata 289 élek. Lásd
nyomtatás 1134 élek (3D szilárdtestek)
oldalbeállítások 265, 285 hátsó lapok. Lásd
felülírás 265, 285 hátsó lapok
összes lap újra elmentése 291 lapok (3D szilárdtesteké) 820
rajz megnyitása bennük 272, 276 átlátszóság
szervezés 125, 268 lapstílusok
többszörös elrendezés lapok metszetképzés a következővel 820
törlése 265 színek
tulajdonságok 125, 281–282 lapok (lapkészletekben) 262, 265, 269,
szerkesztés 282 271–273, 275–276, 281–283, 288,
lapkészletek átvitele (az Interneten 290–291, 1053–1054
keresztül) 284 állapotadat csapattagoknak 290
lapkiválasztások (elnevezett átnevezés a lapkészeltekben 272
lapkészletekben) 81, 285–288 címlapok 273, 281
átnevezés 286–288 laplista táblázatok
betöltése indításkor 81 létrehozása 281
mentés 285
elnevezett oldalbeállítások láthatóság 236, 244, 303, 1172
alkalmazása felülírásként dinamikus blokkgeometria. Lásd
lapok közzétételekor 1054 láthatósági állapotok (dinamikus
elrendezések importálása ekként 275 blokk geometriához)
eltávolítás lapkészletekből 272, 276 láthatósági paraméterek
felhasználói tulajdonságok 282–283 láthatatlan objektumok
létrehozás 283 (dinamikus blokkokban)
gyakori műveletek 271 fóliák 236, 303
lapok frissítése Lapkészlet kezelőt nem elrendezésekben 236, 303
használó objektumok 244, 303
csapattagoknak 291 elrendezésbeli
létrehozás 271, 275 nézetablakokban 244
minden lap újra elmentése fóliavezérlés 303
lapkészletekben 291 xrefekben lévő fóliáké 1172
módosítás 272 láthatósági állapotok (dinamikus blokk
több felhasználó hozzáférése logikai geometriához) 505, 562, 564–
meghajtókon keresztül 290 569
többszörös elrendezések egyedi aktuálissá tétel 566
rajzfájlokból 265 alapértelmezett állapot 569
tulajdonságok 281–282, 288 átnevezés 566
a közzétett DWF-fájlokban 288 engedélyezés 564
szerkesztés 282 geometria
ugyanazon elnevezett kimeneti megjelenítése/elrejtése 562,
beállítások megadása 568
elnevezett geometria megrajzolása 505
oldalbeállításokban 1053 Lásd még
újrarendezés a laplistában 269 láthatósági paraméterek
újraszámozás a lapkészletekben 272 létrehozás 562, 564–565
lapok létrehozásához használt lista sorrendjének módosítása 569
sablonok 265, 285 objektum láthatóvá tétele 567
lapkészletek létrehozása 285 objektumok láthatatlanná
megadás 265 tétele 565, 568
lapokra bontott felületek. Lásd törlés 566
felülethálók láthatósági készlet paraméterkészlete 556
fény halványodása láthatósági paraméterek 514, 519, 521,
lapokra bontott lapok 531, 556, 562
laptulajdonságok, közzététel DWF fogó típus 519
fájlokba 288 hozzáadás dinamikus
láthatatlan objektumok (dinamikus blokkdefiníciókhoz 531,
blokkokban) 518, 562, 565, 568 562
Blokkszerkesztőben készletek 556
megjelenítve 518 megadás 514
objektumok láthatatlanná tétele támogatott műveletek 519, 521
láthatósági Látványstílus kezelő 188
állapotokban 562, 565, 568 névjegy 188
látványstílusok 188–191, 196, 803, 1072 legutóbbi bevitel előzmények
3D interaktív nézetek 196 megjelenítése 32
adaptív szegényítés és lejátszás
alapértelmezés visszaállítása 191 animációk
alapértelmezett stílusok 189 leképezés 162–163, 464
árnyalás 2D képek 3D objektumfelületekre.
árnyékok Lásd képfájl leképezése
definiálva 188 fóliákat szabványos fóliákra 162–
él megjelenítése 163
exportálás 191 koordináta-rendszerek a papírtérben
fogóeszköz megjelenítése és 803 VKR-be 464
hátterek lekérdezések (adatbázisokban)
importálás 191 tárolt. Lásd tárolt lekérdezések
lapok lekérdezési ciklus 290
lapstílusok csapatmunka lapkészletekkel 290
nyomtatás 1072 LEKEREKÍT parancs 688
tárolás az eszközpalettákon 190 lekerekítés 688–693, 797–798
testreszabás 3D szilárdtestek 797
lebegő tulajdonságok, blokkbeillesztési 3D szilárdtestek élei 797–798
beállítások 592 helyek megadása 689
lebegő. Lásd elengedés lekerekítések létrehozása 688
lecserélés 920, 922, 1009, 1011 objektumok 688, 691–692
szöveg 920, 922, 1009, 1011 háromdimenziós térben 691
bekezdéses szöveg 920, 922 metszés nélkül 692
méretszöveg 1009, 1011 párhuzamos vonalak 691
LEFELÉ NYÍL billentyű, opciók sraffozás határvonala 688
megtekintése/kiválasztása a sugár beállítása 689, 691
dinamikus promptokban 390 több objektumhalmaz 688, 693
lefelé nyíl ikon 390 vonalak vonalláncokkal 690
dinamikus adatbevitel vonalláncok 690, 692
eszköztippekben 390 vonalszakaszok 692
Légi nézet ablak 174–177 lekerekítés sugara 689, 691
eltolás 174–176 beállítás 689, 691
kép átméretezése 176–177 felülírás 691
kép frissítése 176–177 lekerekítések
nézetablak frissítése 177 létrehozás. Lásd
nézetdoboz 174 objektumok lekerekítése
teljes rajz megjelenítése 176 lekerekített objektumok 689
zoomolás 174, 176–177 metszés és meghosszabbítás 689
Légi nézet ablak dinamikus lelakatolás/feloldás, fóliák 635–636
frissítése 176–177 lemezek 426, 487–490
be- és kikapcsolás 177 egyesítés 488–490
legkisebb anyagterjedelem elve használat 487
(L/LMC) 1019 hozzáadás 488–489
legnagyobb anyagterjedelem elve jel kivonás 488, 490
(M/MMC) 1019
létrehozás 488–489 papírhoz illesztés 1037–1038,
határokon kívül 488–489 1069–1070
metszetek 488, 490 spline mutatóvonalak
összetett lemezek 488–490 létrehozása 923
területek/kerületek számítása 426 sraffozási minták 223
lépték műveletek 537–540 szöveg 223–224, 918, 924
bázispont típus 538, 540 táblázatcellák/sorok 937
hozzáadás dinamikus táblázatok 934
blokkdefiníciókhoz 537, több szövegobjektum 924
539 vonaltípusok 223, 252, 342, 1099,
léptéktípus tulajdonság 539–540 1101
támogatott paraméterek 537 elrendezésbeli nézetablakokban
LÉPTÉK parancs 120–121 (papírtér) 252
rajzi egység konvertálása 120–121 nem ISO vonaltípusok 1101
lépték rögzítése 237, 243–244 vonalvastagságok 1039
elrendezésbeli LÉPTÉKLISTASZERK parancs 242, 1037,
nézetablakokban 237, 243– 1068
244 léptéktényezők
léptékezés 85, 120, 222–225, 242–243, méretek. Lásd méret léptéke
252, 342, 581, 598, 685–687, léptéktényezős 224, 242, 685–686, 968
703, 706, 789, 792, 800, 918, elrendezésbeli nézetablak
923–924, 934, 937, 1037–1039, nézetei 242
1068–1070, 1099, 1101 nyílfejek 968
3D szilárdtest alobjektumok 789, nyomtatáshoz 224
792, 800 objektumok léptékezése 685–686
beillesztett tartalom 225 léptéktípus tulajdonság 539–540
blokkok 85, 223, 225, 598 lépték műveletekhez 539–540
dinamikus blokkok 581 léptetés fóliák között 305
kitöltési minták 1101 lerövidített sugárméretek. Lásd
megjegyzések 223 megtört sugárméretek
méretek LETÖR parancs 693
Lásd még letörés 693–698, 797–798
méret léptéke 3D szilárdtestek 797
nézetek 242–243 3D szilárdtestek élei 797–798
elrendezésbeli és metszés 695
nézetablakokban 242– letörések létrehozása 693
243 objektumok 693–697
nyomatok. Lásd nyomtatási lépték hossz és szög megadásával 695,
objektumok 685–687, 703, 706 697
fogókkal 703, 706 metszés nélkül 697
léptéktényezővel 685–686 távolságok beállításával 694,
referenciával 685, 687 696
rajzok 120, 222–224, 1037–1038, sraffozás határvonala 693
1068–1070 távolság beállítása 694, 696
nyomtatáshoz 224, 1037, 1068 több objektumhalmaz 693, 698
vonallánc szakaszok 695
vonalláncok 696, 698 vonaltípusok 338
vonalszakaszok 697 betöltött vonaltípusok 338
letörések definíciós fájlokban 338
létrehozás. Lásd letörés xrefek 1201
letörési távolságok 694, 696 LMC legkisebb anyagterjedelem jel 1019
beállítás 694, 696 logo képernyő, nincs megjelenítve
felülírás 694 indításkor 80
leválasztás 1016, 1180 LTSCALE rendszerváltozó 343
méretek 1016 LWDEFAULT rendszerváltozó 346
összetett objektumok. Lásd
összetett objektumok szétvetése
xrefek 1180
M
lezárás 12, 70, 72, 237, 303–304, 412, M maximális anyagterjedelem jel 1019
512, 635–636 magasság 935, 937, 940
ablakok 70, 72 sorok táblázatokban 935, 937
Blokkszerkesztő 512 szövegek táblázatokban 940
az elrendezésbeli nézetablak mágnes (AutoSnap rögzítés) 399
léptéke 237 mappák 53, 101, 128–129, 138–139
eszköztárak 70, 72 alapértelmezett rajzmappa 128–129
fóliák 303–304, 635–636 módosítás 128–129
Gyors súgó (Info paletta) 12 DesignCenter Kezdőlap gomb mappa,
szögek, pontok megadása 412 megváltoztatás 53
lezárások (méretszöveghez) 996 Dokumentumok mappa 128, 138–139
lezárt fóliák 304, 635 keresési útvonal megadása 138–
definiálva 304 139
lehetséges műveletek a eszközpaletták létrehozása 101
következőn 635 Lásd még
LIN (vonaltípus könyvtár) fájlok 337 Kedvencek mappa
lineáris objektumok. Lásd vonalak Mappák lap (DesignCenter) 51
LISTA parancs 297 margók táblázatcellákban 940
listák bekezdéses szövegekben 878, 880– második fogók 823
884 másolás 40, 42, 107, 132, 233, 300–301,
bekezdéses szöveg formázása 880 304, 311, 313, 499, 501, 513,
elem mozgatása egy szinttel 654–655, 665–667, 707–709, 793–
lejjebb 883 794, 798–799, 945, 947, 1090,
elemek elválasztása 884 1121, 1123, 1128, 1131, 1204,
létrehozás gépelés közben 878, 882 1206
lista formázás eltávolítása 881 3D szilárdtest alobjektumok 793–
listázás 40, 299, 338, 961, 1201 794, 798–799
adatbázis-információ 299 blokkdefiníciók 499
függő elnevezett objektumok cella tulajdonságai más
(xrefekben) 1201 táblázatcellákba 945
méretezési rendszerváltozók 961 elnevezett nyomtatási stílusok 1090
méretstílus-felülírások 961 elrendezések 233
rendszerváltozók 40 eszközpaletták eszközpaletta csoportok
között 107
fóliák, rajzok között 313 MaxHatch rendszerleíró adatbázis
képletek más táblázatcellákba 947 változó 842, 859, 861
már használt parancs 40 beállítás 842, 859, 861
objektumok 304, 654–655, 665– megadás 875, 877, 908–914, 929, 1162–
667, 707–709 1163
fogókkal 707–708 alternatív betűtípus 912, 914, 929
forgatás raszterekkel 707, 709 formátumkód 929
kiosztásokban 667 bekezdéses szöveg betűtípusainak
más fóliákhoz 304 módosítása 877
párhuzamos raszterekkel 707, Big Font betűtípusok 910
709 DWF fájl betűtípus-kezelés 1162–
pont módszer 665, 667 1163
relatív elmozdulással 666 betűtípusok szerkesztése a
több másolat 666, 707–708 mentési listához 1163
vágólapra 654–655 megadás 1162
objektumtulajdonságok 300–301 helyettesítő betűtípusok 912
egyes tulajdonságok hozzárendelés
letiltása 300 szövegstílusokhoz 909, 911
papírtér objektumok, rajzok konvertálás 913
között 501 megadás 910
paraméterkészletek 513 módosítás, szövegstílusokkal 909
rajzlapok (rajzkészletekben) 1121, proxy betűtípusok 909, 912
1123, 1128, 1131 simítás 875
rajzok között 132 stílus megadása 909
színek 654 MEGFORGAT parancs 754
szövegből, mind, a megforgatott hálók 767, 772
szövegesablakban 42 megforgatott szilárdtestek 782
tulajdonságok 311 meghosszabbítás 677–682, 689, 695
fóliák 311 lekerekített objektumok 689
xrefek, igény szerinti betöltés 1204, letört objektumok 695
1206 objektumok 677–679, 681–682
matematikai függvények (Gyors háromdimenziós térben 681–
számológépben) 433 682
használat 433 metszéskor 678
matematikai kifejezések 436, 448 spline-illesztett vonalláncok 680
kiértékelés széles vonalláncok 680
párbeszédpanelekben 436, megjegyzés blokkok
448 (lapnézetekhez) 273–274, 278–
matematikai kifejezések (Gyors 280
számológépben). Lásd kifejezések hozzáadás 280
(Gyors számológépben) módosítás 278–279
matematikai kifejezések prompt elkerülése elhelyezéskor 274
kiértékelése 436, 448 megjegyzések 223
párbeszédpanelekben 436, 448 léptékezés 223
MaxArray regisztrációs adatbázis változó, rajzokon. Lásd jelölők
beállítás 669
megjelenítendő attribútumok. Lásd MEGNYIT parancs 130
címkék Részleges megnyitás opció 130
megjelenítés 12, 44, 164, 354, 764, 784– megnyitás 18, 55, 58, 128–130, 160,
785, 803, 831 266–267, 272, 276, 298, 508–510,
árnyékok 577, 589
eltávolított geometria 831 blokkdefiníciók 508, 589
eredeti szilárdtestek összetett blokkok 509–510
szilárdtestekből 785 dinamikus blokkdefiníciók 589
fogóeszközök 803 dinamikus blokkok 510
Gyors súgó (Info paletta) 12 keresési táblázatok (dinamikus
interferenciák 764 blokkokhoz) 577
kamerák Kommunikációs központ 18
kiválasztott fóliák 164 Lapkészlet kezelő 266
megjelenítési sorrend és objektumok lapkészletek 267
megjelenítése 354 rajzfájlok blokként 510
összetett szilárdtestek rajzok
előzményei 784 DesignCenter használatával 55,
parancssor rejtett állapotában 44 58
megjelenítés (képernyőn). Lásd hitelességellenőrzés 128
képernyő lapkészleten belül 272, 276
Megjelenítés nyomógomb (Súgó Lásd még rajzok elkezdése
eszköztár) 10 részlegesen 130
Megjelenítés nyomtatási területe opció Windows Intézőben 128
(Oldalbeállítás szabványellenőrzés fájlok 160
párbeszédpanel) 1035, 1063 Tulajdonságok paletta 298
megjelenítés. Lásd Megnyitott rajzok lap (DesignCenter) 52
képernyő megszakítás 39, 649, 1118
megjelenítési sorrend 354, 842, 861 közzétételi folyamat 1118
méretek 354 parancsok 39, 649
módosítás 354 megtekintés 194, 827, 1116, 1118, 1140,
objektumok 354 1149, 1155
módosítás 354 3D DWF fájlok 1149, 1155
sraffozások 842, 861 DWF fájlok 1116, 1140
módosítás 861 Autodesk DWF Viewer
szöveg 354 alkalmazásban 1140
módosítás 354 közzétételi folyamat részletei 1118
megjelenítési teljesítmény 351 közzétett elektronikus
megjelölés 421–423 rajzkészletek 1140
beosztott távolságok metszet objektumok 827
objektumokon 421–422 rajzok 194
egyenlő szakaszok háromdimenziós térben 194
objektumokon 421–423 megtekintési parancsok 243
MEGJREND parancs 354 lépték rögzítése és 243
megkeresés 387 MEGTÖR parancs 699
pontok 387 megtörés 699–700
objektumok 699–700
megtört sugárméretek 998, 1000 258–259, 285, 291, 306, 326,
létrehozás 998, 1000 371, 379, 465, 591–592, 639,
módosítás 998 827, 943, 951, 1140, 1204–1205
megtört szakaszok 821, 828 animációs fájlok 209
metszet objektumok 821, 828 biztonsági másolat fájlok 135, 144
megvilágítás 189, 1211–1217, 1219, rajzok mentésekor 135, 144
1221–1224 blokkdefiníciók 591–592
a következő típusai 1213 blokkdefiníciók rajzfájlként 136
állandó és teljes megvilágítás 1219 elnevezett nézetek 178–179
árnyékok 1217 elmentett beállítások 178
elhelyezés 1221 elrendezés-sablonok 258–259
fények hozzáadása 1213 eszközpaletta csoportok 109
fények törlése eszközpaletták 100, 108
fényeszközök 1215 FKR-ek 371, 379
fényjelek 1212, 1216 fóliabeállítások 326
földrajzi helyek és 1222–1223 fóliaszűrők 306
helyek 1217 kiválasztott objektumok 133, 135
intenzitás 1217 környezeti változók. Lásd
kijelölés profilok (környezeti beállítások)
lapstílusok és közzétételi beállítások 1140
látványstílusok és 189 lapkiválasztások 285
listázás 1217 lapok lapkészletekben, mindegyik
napfény szimulálása 1212, 1222– mentése 291
1224 metszet objektumok 827
fényerő 1222 munkaterületek 77
nap be-/kikapcsolása 1222 nézetablak-elrendezések 216
nap színe 1224 nézetek 178–179
nap szöge 1223 elmentett beállítások 178
névjegy 1212, 1222 profilok 78
világítás áttekintése 1212 rajzok
névjegy 1211–1212 automatikus mentés 135, 145
pontszerű fényforrások 1212–1214, biztonsági másolat fájlok
1221 mentése 135, 144
rajzok régebbi verzióinak előnézeti képekkel 137
konvertálása fóliaindexekkel 1204–1205
reflektorok 1212–1214, 1221 időszükséglet csökkentése 134
szín 1217, 1221, 1224 különböző formátumokba 133
távoli 1212, 1214–1215 Lásd még rajzok exportálása
tulajdonságok 1217 növekményes mentés 134
mellék hálóvonalak 403 részleges mentés 133, 135–136
memória térindexekkel 1204–1205
memóriafunkciók (Gyors számológépben). szabadkézi vonalak 465
Lásd Gyors számológép memória szabványfájlok 152
memóriakiosztás szűrt listák 639
mentés 77–78, 100, 108–109, 133–137, táblázat változtatásai 943, 951
144–145, 152, 178–179, 209, 216,
mentés, vissza 1194–1195 elemek 957
referencia helyben szerkesztésének értékek. Lásd
változtatásai 1194–1195 méretértékek
menüfogók 823 eszközök létrehozása 84
menük 27–28, 74, 138 hossz. Lásd
munkaterületekhez hosszméretek
munkaterületekben 74 Lásd még
opciók kiválasztása 27–28 méretezés
saját menük 138 léptékezés
menüsor 27 Lásd még
mérés intervallum objektumokon 421– méret léptéke
422 létrehozás
méret léptéke 987–989 Lásd még
beállítás 988–989 méretezés
általános méretezési létrehozott eszköz használata 86
léptéknél 988 megjelenítési sorrend 354
elrendezésbeli méretekhez 989 módosítás 354
modelltérbeli méretek módosítás (szerkesztés) 1006
léptékezéséhez az nem asszociatív. Lásd
elrendezésben 989 nem asszociatív méretek
befolyásolt és nem befolyásolt stílus újraalkalmazása 1006
értékek 987 stílusok. Lásd
méret megadása 484 méretstílusok
pont objektumok 484 sugár. Lásd
MÉRETÁTMÉRŐ parancs 996 sugárméretek
méretbevitel 389, 394 szétvetés 712
beállítások megváltoztatása 394 szétvetett méretek. Lásd
eszköztippek, pontok megadása 389 szétvetett méretek
lakat ikon 389 szög. Lásd
méretek 84, 86, 223, 354, 712, 956–958, szögméretek
984, 986, 989, 1006, 1013, 1015– szöveg. Lásd
1016 méretszöveg
alapméretek 984, 986 típusok 956
asszociatív. Lásd méretértékek 979, 981–983
asszociatív méretek kerekítés 982
asszociatív/nemasszociatív mértékegységek 979, 981
kiválasztások szűrése 958 hozzáadás és formázás 981
asszociativitás. Lásd asszociativitás nullák letiltása 983
(méreteké) méretezés 956, 987
Blokkszerkesztőben. Lásd alapvető koncepciók 956
paraméterek (dinamikus Lásd még
blokkokban) méretek
csatoláshoz képest/leválasztás 1015– módszerek 987
1016 típusok 956
csatoláshoz képesti pontok 1015 méretezési egységek. Lásd mértékegységek
definiálópontok 1013
méretezési rendszerváltozók 961 illesztés 973, 975, 1011
listázás 961 méretvonalakkal 973, 975
méretezési változók. Lásd Lásd még
méretezési rendszerváltozók mutatószöveg
méretgeometria 957, 963 lecserélés 1009, 1011
vezérlés 963 módosítás 1009
MÉRETHOSSZ parancs 920 mozgatás 1009
MÉRETKÖZÉP parancs 997 szövegstílusok 978–979
MÉRETREGEN parancs 959 vezérlés 969
méretstílus-felülírások 961, 1007–1008 méretszöveg bekezdés törésjele 978
alkalmazás 1008 méretszöveg elválasztó jel 978
létrehozás 1007–1008 mérettől függetlenül jel (S/RFS) 1019
listázás 961 MÉRETÚJRACSATOL parancs 958–959,
méretstílusok 960–962, 1006 1015
alkalmazás 1006 méretvonal-ívek (szögméretek) 1001
felülírások. Lásd méretstílus-felülírások méretvonalak 957, 963–964, 968–971,
Lásd 973, 975, 977, 1001, 1011
még elnevezett objektumok ívek 1001
létrehozás 961 méretszöveg elhelyezése 969, 971,
listázás 961–962 977
listázás, beállítások 961–962 belül/kívül 969, 971
összehasonlítás 961–962 felülre 977
szabványok. Lásd méretszöveg igazítása 973, 975
szabványok (elnevezett metszés 968
objektumoké) módosítás 964
visszaállítás 1006 segédvonalak közötti vonal
méretstílusok összehasonlítása 961–962 megrajzolása 970–971
MÉRETSUGÁR parancs 996 térköz
méretszöveg 866, 957, 969, 971, 973– bázisvonalas/láncméretekhez1011
979, 1009–1011 tulajdonságok 963
alappozíció 1009–1010 vezérlési beállítások 963
szöveg visszatétele 1010 merőleges metszetképzés 819, 821
elforgatás 1009–1010 mértékegységek 356, 438, 443
elhelyezés 969, 971, 973–977 Gyors számológép megjelenítése és
átmérőméretekhez 971 kezelési szabályok 438
függőlegesen 975, 977 konvertálás 443
manuálisan 973–974, 976 koordináta mértékegységek
második segédvonalnál 976 típusai 356
méretvonal fölé 977 mesterrajzok, létrehozás 1170
méretvonalak metaadat beállítások közzétett DWF
közé/kívülre 969, 971 fájlokhoz 1140
vízszintesen 973, 976 metafájlok. Lásd WMF fájlok
előtagok és utótagok 978
értékek. Lásd
méretértékek
felhasználói szöveg 978
metrikus mértékegységek 114, 120–121, többmetszetes objektumok 830
123, 337, 980 tulajdonságok 825
angolszász méretek Metszet térfogat állapota 822
konvertálása 120–121, Metszet/Szint párbeszédpanel
123, 980 generálása 833
megadás, angolszász metszetélek
egységekkel 980 Metszethatár állapota 822
rajzok indítása ez alapján 114 metszeti nézetek (3D objektumok),
vonaltípus-definíciós fájl 337 létrehozás 201
METSZ parancs 678, 681 metszetképzés 201, 818–822, 824–829,
metszés 677–683, 689, 692, 695, 697, 831–832
850, 860 2D metszetek 832
lekerekített objektumok 689 3D metszetek 832
letört objektumok 695 3D szilárdtestek 818
objektumok 677–679, 681–683, élőmetszet-képzés 818–819, 829
692, 697 eltávolított geometria 831
háromdimenziós térben 681– fogó műveletek 822
683 helyi menük 824
lekerekítés 692 kamerák és 826
letörés 697 keresztmetszet-képzés 818
meghosszabbításkor 679 megtört szakaszok 821, 828
spline-illesztett vonalláncok 680 metszet objektumok 818–820
sraffozások 850, 860 metszet objektumok közzététele vagy
széles vonalláncok 680 nyomtatása 827
metszéspontok (lemezeké) 488, 490 nézetek és 826
metszéspontok (vonalaké) 442, 722 objektum állapotok 822, 825
két vonal metszéspontjának szakaszok létrehozása 201
megjelenítése 442 metsző 762–763
többszörösvonalak 722 3D szilárdtestek 762–763
metszet objektumok 818–822, 824–830 metsző ablakok. Lásd metsző kiválasztás
definiálva 818 metsző kiválasztás 632
élőmetszet-képzés 829 metsző poligon kiválasztások 633, 635
fogók 822 metsződő
helyi menük 824 vonalak. Lásd metszéspont (vonalaké)
kamerák és 826 Metszősík állapota 822
közzététel 827 METSZŐSÍK parancs 818
létrehozás 819–820 metszősíkok 825
megtekintés 827 keresztmetszetek
megtört szakaszok 821, 828 tulajdonságok 825
mentés 827 mezők (képletekben) 952
merőleges metszetképzés 821 beillesztés 952
névjegy 819 táblázatcellákban 952
nézetek és 826 mezők (szövegben) 126, 867, 871, 898–
nyomtatás 827 900, 903–906, 947
objektum állapotok 822, 825 beillesztés 898–900, 947
renderelés 827 helyőrzőkként 898, 900
táblázatcellákban 900, 947 Modell lap 68, 214, 224, 228–230, 236,
értékek megtartása 899 1064, 1068, 1073–1075
érvénytelen mező megjelenítése 898 aktiválás 230
formázási beállítások 898 átváltás elrendezés lapról 68, 214
frissítés automatikusan 905 fólia láthatósági beállításai 236
frissítés manuálisan 904 munkavégzés 228–229, 236
háttér 898 nyomtatás 224, 1064, 1073–1075
hiperhivatkozás mezők árnyalt nézetablak nyomtatási
hozzáadása 906 opciók 1073–1074
kijelölés 899 takartvonalak eltávolítása 1075
kompatibilitás az AutoCAD LT nyomtatási lépték 1068
programmal és az AutoCAD modell nézetablakok 176, 375, 383
szoftver korábbi elrendezések. Lásd
verzióival 904 nézetablak-elrendezések
környezetfüggő mezők 903 (konfigurációk)
nincs érték a mező több 176, 375, 383
megjelenítésben 898 3D nézetekben 375, 383
objektumtulajdonságok FKR-ek 375
megjelenítése 900 Légi nézet ablak használata 176
rajz tulajdonságai 126 modellek földrajzi helyei 1222–1223
szerkesztés 899 modelltér 68, 202, 222, 228–230, 235–
szövegstílus 898 237, 346, 348, 830, 924, 987
több mező frissítése 905 átváltás elrendezés lapról 68
mezők. Lásd élőmetszet-képzés és 830
adatbázis-bejegyzés mezők használat 229
mezőszög (reflektorok) 1219 hozzáférés elrendezésbeli
Microsoft Office 17 nézetablakokból 236
Vault Office kiegészítés 17 kamerák 202
minden lap újra elmentése méretezés 987
lapkészletekben 291 nyomtatáshoz 987
minta tulajdonságok, eszközpaletta nyomtatáshoz papírtérben 987
eszközök 95 munkavégzés (a Modell lapon) 222,
MIRRTEXT rendszerváltozó 675, 918 228–229, 236
MMC maximális anyagterjedelem objektumok mozgatása a modell- és a
jel 1019 papírtér között 230, 235
MNBEÁLL parancs 255, 257 szövegmagasság konvertálása a
nézetek elforgatása 257 következők között 924
objektumok illesztése különböző papírtér és 924
elrendezésbeli váltás a papírtér és közötte 237
nézetablakokban 255 vonalvastagság-megjelenítés 346,
MNÉZET parancs, nem négyszögletű 348
elrendezésbeli nézetablakok Lásd még Modell lap
létrehozása 239 modelltéri nézetablakok 212–215
modell elrendezések 1120, 1127, 1130 aktuálissá tétel 215
bevétel lapkészletekbe 1120, 1127, átváltás 215
1130 egyesítés 214
használat 213 nézetek 237, 242
koordináta-rendszerek 213 elrendezésbeli
további felosztás 214 nézetablakokban 237,
visszaállítás 214 242
vonalak rajzolása 215 nyomtatható terület, rajzé 1067
modelltéri nézetablakok további objektumok 656
felosztása 214 módszerek 656
módosítás 100, 237–238, 242, 272, 287, oldalbeállítások 1027, 1120, 1124–
588–589, 614–618, 621, 624, 656, 1125, 1127, 1131
713–714, 720, 722, 857, 859–861, rajzkészletek
872, 907–908, 918–921, 935, 964, rajzlapjaihoz 1120,
966, 998, 1006, 1009, 1012– 1124–1125, 1127, 1131
1014, 1027, 1034, 1050, 1067, papírméret 1034, 1067
1120, 1124–1125, 1127, 1131, projektnevek 1178
1178–1179, 1189 segédvonalak 966
2D tömörek 860 sraffozás határvonala 860
asszociatív méretek 1012 sraffozási minták 859
átmenetes kitöltések 857, 861 sraffozások 859
bekezdéses szöveg 872, 919–921 széles vonalláncok 860
blokkattribútumok 616–618, 621 szerkesztés dupla kattintással 656
blokkdefiníciókban 616, 618 szétvetett méretek 1014
blokkreferenciákban 617, 621 szövegobjektumok 918–919
változások elmentése a egysoros
blokkreferenciákba 618 szövegobjektumok 918–
blokkdefiníciók 614, 624, 1189 919
blokkok szövegstílusok 907–908
Lásd még és bekezdéses szöveg
referencia szerkesztése karaktereinek
helyben formázása 908
blokkok leírása 615–616 táblázatok 935
csavarvonalak és spirálok 720 többszörösvonalak 722
dinamikus blokkdefiníciók 588 tömören kitöltött területek 860
elnevezett oldalbeállítások 1050 vonalláncok 713–714
elrendezésbeli nézetablakok 238 Lásd még szerkesztés
eszközpaletta eszközök 100 Módosítás helyi menü 29
gyűrűk 860 megjelenítés 29
keresési útvonalak 1179 módosító parancsok 640, 723
lapkiválasztások 287 megadás objektumok kiválasztása
lapok 272 előtt 640
megtört sugárméretek 998 objektumok kiválasztása a megadás
méretek 1006 előtt 640
méretezés 1009 többszörösvonalakhoz nem
szöveg 1009 használható parancsok 723
méretvonalak 964 modulok. Lásd szabványkövetés modulok
művelet kiválasztási készletek 589 monokróm felületek
nem asszociatív méretek 1013
mozgás útvonala 207–209 MTEXTED rendszerváltozó 928
beállítások 208 munkacsoportos környezetek, szabványok
előnézet 209 fenntartása 150, 154, 156
kamerák csatolása útvonalakhoz 207 munkahalmazok (referencia
mentés 209 objektumok) 1190, 1192–1194
névjegy 207 objektumok eltávolítása 1192, 1194
rögzítés 209 objektumok fakulása 1190
Mozgás útvonala párbeszédpanel 208 objektumok hozzáadása 1192–1193
mozgatás 100, 206, 230, 235, 308, 368, munkasík 356
540, 657–659, 703, 705, 782, munkaterületek 74–77, 81
789, 792, 800, 803–805, 807–808, átkapcsolás 75–76
920–921, 935, 1009, 1221, 1223 beállítások megváltoztatása 75–76
3D szilárdtest alobjektumok 789, betöltés parancssori kapcsolóval 81
792, 800 létrehozás 76
bekezdéses szöveg 920–921 mentés 77
eszközpaletta lapok 100 minta kiválasztása 76
fények 1221 profilok és 76
FKR-ek 368 testreszabás
fogóeszközök 804 mutató 31, 357, 388, 407, 418, 943
forgástengely 782 gumivonal 407, 418
kamerák 206 jelölődoboz. Lásd jelölődoboz mutató
méretszöveg 1009 koordináta-megjelenítés 31, 357,
modellek földrajzi helyei 1223 388
objektumok 230, 235, 308, 540, eszköztippekben 388
657–659, 803, 805, 807–808 mozgatás táblázat cellák között 943
fogóeszközök és 803, 805 szálkereszt. Lásd szálkereszt
más fóliákhoz 308 mutató bevitel 388, 393
modell- és papírtér között 230, abszolút koordináták, megadás #
235 jellel 388
mozgás kényszerezése 805, 807– beállítások megváltoztatása 393
808 relatív poláris koordináták további
nyújtással 540, 657, 659 pontokhoz 388
papírtérből modelltérbe 659 mutató bevitel eszköztippek 391
pont módszer 657–658 különböző típusú koordináták
relatív elmozdulással 657, 659 megadása 391
objektumok, fogókkal 703, 705 mutató objektumok. Lásd mutatók
táblázatok 935 (mutatóvonalak)
Lásd még konvertálás MUTATÓ parancs 920
mozgatás műveletek 535–537 mutató szöveg 867, 892, 895, 923
hozzáadás dinamikus asszociativitás mutatókkal 867, 892
blokkdefiníciókhoz 535– illesztés 895
536 létrehozás 895
támogatott paraméterek 535 párhuzamos rajzolása 895
távolság típusa tulajdonság 536–537 szerkesztés 923
MPoligon (metsző poligon szövegdobozok 895
kiválasztás) 633, 635
mutatóeszköz nyomógombjai művelet kiválasztási készletek 533, 551,
Lásd még kijelölő gomb (egér) 556, 589
mutatóeszközök 80, 264, 464 definiálva 533
alapértelmezés visszaállítása kiosztás műveletekhez 551
indításkor 80 paraméterek befoglalása 551
kattintás és vontatás műveletek a fa módosítás 589
nézetekben 264 műveletek hozzárendelése 556
nyomógombok. Lásd mutatóeszköz műveletek 264, 649–651
nyomógombjai dinamikus blokkokhoz. Lásd
szabadkézi vázlat 464 műveletek (dinamikus
mutatók (mutatóvonalak) 867, 892–894, blokkokhoz)
923, 970, 1018 kattintás műveletek a fa
asszociativitás a mutató szöveggel nézetekben 264
(bszöveg objektumok) 867, végrehajtás újra 649–651
892 visszavonás. Lásd
asszociativitás a nyílfej objektumokkal műveletek visszavonása
csatolva van 867 műveletek (dinamikus blokkokhoz) 504,
átméretezés 923 506, 512–519, 521, 533, 535–537,
automatikus 867, 970 539–540, 542–543, 545–546, 548–
geometriai tűrések létrehozása 1018 550, 552–556, 558, 570
léptékezés 923 Blokk szerzői paletták ablak 512
létrehozás 892–894 definiálva 504, 519, 533
megjegyzések. Lásd mutató szöveg függőségek (dinamikus blokkok
méretvonal\=csatolt 867, 892 elemeinek
mutatóvonalakhoz (automatikus) kapcsolatai) 506, 519
képest 867 függőségek kiemelése 515, 518
nyújtás 923 hozzáadás dinamikus
spline mutatók 894 blokkdefiníciókhoz 504,
többszörös mutatók 894 506, 519, 533, 535–537, 539–
mutatóvonalak. Lásd mutatók 540, 542–543, 545–546, 548–
(mutatóvonalak) 550, 552–553, 570
műszerfal 32–35 átfordítás műveletek 549–550
áttekintés 32 áttekintés 504, 533
automatikus takarás 34 elforgatás műveletek 546, 548
eszközpaletta csoportok 35 keresési műveletek 553, 570
külső oldali panelek 35 kiosztás műveletek 550, 552
lehorgonyzás 34 lépték műveletek 537, 539
megjelenítés 34 módszerek 506
testreszabás 33 mozgatás műveletek 535–536
vezérlőpanelek 33 nyújtás műveletek 540, 542
műszerfal lehorgonyzása 34 paraméterek és 519
művelet felülírás tulajdonságok 554–555 poláris nyújtás műveletek 543,
definiálva 554 545
megadás 554–555 hozzárendelés kiválasztási
készletekhez 556
módszerek 556
hozzárendelés paraméterekhez 513, N
533, 535–537, 539–540, 542–
543, 545–546, 548–550, 552– NÁBEÁLL parancs 66, 74
553, 558, 570 nézetátmenetek megjelenésének
átfordítás műveletek 549–550 vezérlése 74
áttekintés 533 nézetek közötti átmenet 66
elforgatás műveletek 546, 548 NABL parancs 216
fogók és 558 napfény szimulálása 1211–1212, 1222–
keresési műveletek 553, 570 1224
kiosztás műveletek 550, 552 fényerő 1222
lépték műveletek 537, 539 nap be-/kikapcsolása 1222
módszerek 513 nap színe 1224
mozgatás műveletek 535–536 nap szöge 1223
nyújtás műveletek 540, 542 névjegy 1211–1212, 1222
poláris nyújtás műveletek 543, naplófájl 1202
545 xrefekhez/blokkokhoz 1202
kiválasztási készletek. Lásd be- és kikapcsolás 1202
művelet kiválasztási készletek navigálás 12, 41
megjelenítés a Gyors súgó (Info paletta) 12
Blokkszerkesztőben 515– parancsablakban 41
517 NEAR operátor, súgótémák keresésében 6
támogatott paraméterek 535 négyszögletes ablak vágási határok 1187
típusok 519, 521, 533, 535 négyszögletes ablakok 170, 173, 632,
áttekintés 533 1187
paramétertípus szerint 519, 521 kiválasztási területként 632
támogatott vágási határvonalakként 1187
paramétertípusok 535 zoomolás 170, 173
törlés négyszögletes hálók 769, 771
paraméterekből/paraméterkészletekből514 négyszögletes kiosztások 669
tulajdonságok felülírása 554–555 létrehozás 669
műveletek és kifejezések kiértékelési négyszögletes területek kiválasztása,
sorrendje 437 objektumok kiválasztása 632
Gyors számológép szabályai 437 négyszögletes területek. Lásd négyszögletes
műveletek visszavonása 39, 316, 649– ablakok
651 négyzetek 458, 460
egyszeri műveletek 649 rajz 458, 460
fóliabeállítások változtatásai 316 négyzetláb egység (Gyors
legutóbbi művelet 650 számológépben) 438
műveletek meghatározott nem asszociatív méretek 958, 1013, 1016
száma 650 asszociatív méretek
parancsok megszakítása 39, 649 konvertálása 1016
törlések 649 kiválasztások szűrése 958
visszavonások érvénytelenítése 649– konvertálás asszociatív
651 méretekké 1016
MYDOCUMENTSPREFIX módosítás 1013
rendszerváltozó 138 nem asszociatív sraffozások 842, 860
Nem egyező sor (Tulajdonságkeresési mentés 216
táblázat párbeszédpanel) 570 elmentett beállítások 216
nem határolt sraffozások 850 törlés 217
létrehozás 850 visszaállítás 216
nem hivatkozott fóliák 164–165, 307, nézetablakok 170, 173, 177, 190, 212,
315 310, 383, 385, 1212
tisztítás 164–165, 307, 315 FKR hozzárendelése 383, 385
nem négyszögletes elrendezési fóliák és 310
nézetablakok 239 frissítés, a Légi nézet ablakban 177
határvonal megjelenítés látványstílusok és 190
kikapcsolása 239 megvilágítás a következőben 1212
létrehozás 239 zoomolás 170, 173
nem rendszerszintű nézetátmenetek 66, 74
nyomtató/plottermeghajtók1066, megjelenés 66, 74
1105–1108, 1110, 1112 módosítás 74
DXB-illesztőprogram 1106 nézetdoboz (Légi nézet ablak) 174
felhasználói papírméretek 1066 nézetek 66, 74, 80, 130, 169–170, 177–
HP-GL meghajtó 1112 180, 184, 187, 237, 242–243,
HP-GL/2 meghajtó 1112 253, 256, 819, 826, 833
PDF-kimenet 1108 3D. Lásd 3D nézet
PostScript meghajtó 1110 3D objektumok 2D nézetei 833
raszter-illesztőprogram 1107 átmenet beállítások 66, 74
nem szabványos elnevezett módosítás 74
objektumok 150–151, 156 elforgatás 256
javítás 151 elrendezésbeli
nem törő szóközök, beillesztés, nézetablakokban 256
formátumkód 929 elnevezés 179
nemnumerikus karakterek, eltolás 170
átrendezés 889 határvonalak 179
névütközés az xrefekben 1199 illesztés, elrendezésbeli
nézet léptéke (elrendezésbeli nézetablakokban 253
nézetablakokban) 242 keresztmetszetek 819
módosítás 242 léptékezés 242–243
nézet léptéklistái 242 elrendezésbeli
módosítás 242 nézetablakokban 242–
Nézet nyomtatási területe opció 243
(Oldalbeállítás megadás a NÉZŐPONT
párbeszédpanel) 1035, 1063 paranccsal 187
nézetablak-elrendezések AEC egyezmény 187
(konfigurációk) 181, 213, 216– gépészeti tervezési
217, 241 egyezmények 187
alapértelmezett beállítások 213 mentés 178–179
elhelyezés elrendezéseken 241 elmentett beállítások 178
elnevezés 216 metszet objektumok és 826
listázás 181, 217
módosítás 169, 177, 237, 242 numerikus karakterek, átrendezés 889
elrendezésbeli nyelvek 925
nézetablakokban 237, helyesírás-ellenőrzés más
242 nyelven 925
nézet megjelenítése indításkor 80 nyilak. Lásd nyílfejek
papírtérben 184 nyílfejek 957, 967–968
szelvényekre bontott nézet 130 átfordítás 968
tulajdonságok 180 átfordított nyílfej megjelenése a
visszaállítás 178–179 korábbi verziókban 967
elmentett nézetek 179 léptéktényezős 968
elnevezett nézetek 178–179 testreszabás 968
előző 178 választás 967
előző nézetek 178 vezérlési beállítások 967
nézetek nagyítása. Lásd nyílfogók 823
zoomolás nyomatok 1045, 1068, 1103–1104
nézetek zsugorítása. Lásd előnézet 1103–1104
zoomolás kötegelt. Lásd kötegelt nyomatatás
nézetlista (Lapkészlet kezelő) 270–271 léptékezés. Lásd nyomtatási lépték
kategóriák eltávolítása 271 stílusok. Lásd nyomtatási stílusok
kategóriák létrehozása 270 tájolás 1045, 1068
Nézetlista lap (Lapkészlet kezelő) 263 terület. Lásd nyomtatási terület
nézőpont koordinátái 186 nyomtatás 206, 224, 228, 235, 346, 351–
3D nézetek megadása 186 352, 354, 827, 862, 1037, 1056,
NÉZŐPONT parancs 187 1058–1061, 1064, 1068, 1070,
nézetek definiálása az AEC 1074, 1077, 1103–1104, 1106–
egyezményeknek 1108, 1110–1112, 1115–1116,
megfelelően 187 1134, 1140, 1149, 1155, 1216
nézetek megadása 187 3D DWF fájlok 1149, 1155
gépészeti tervezési áttekintés 1056
egyezmények 187 elrendezések 235
nézőpontok (a 3D térben) 186 fájlba 1106–1108, 1110–1112, 1115–
3D nézetek megadása 186 1116, 1134, 1155
NORMÁL nyomtatási stílus 1089, 1094 DWF fájlok 1106, 1115–1116
normál sokszögek 458–459 DWF6 fájlok 1155
rajz 458–459 DXB-fájlok 1107
normálisok (felületek) 782 nyomtatási fájlok 1112
normálnézetek 186, 188, 346, 396 PDF-fájlok 1134
3D nézetek átváltása 188 PostScript fájlok 1110–1111
széles vonalláncok raszterfájlok 1108
vonalvastagság-megjelenítése346 fájlformátumok. Lásd nyomtatási
tárgyraszterek használata 396 fájlok formátumai
NOT operátor, súgótémák keresésében 6 feladat állapotának ellenőrzése 1060
növekményes mentés 134 feladat részleteinek
növekményes paraméterértékek 585 megtekintése 1060
nullák letiltása 983, 986 felhasználói lépték használata 1070
tűrések méretértékeiben 983, 986 fényjelek 1216
háttérbeli nyomtatás 1059–1060 nyomtatás tájolása 1045, 1068
be- és kikapcsolás 1059 nyomtatási beállítások 1074
megszakítás 1060 nyomtatási fájlok 1112
kamera jelek 206 DWF fájlok. Lásd
kitakarás objektumok 862 DWF nyomtatási fájlok
kötegelt nyomatatás létrehozás 1112
Lásd még kötegelt nyomtatás nyomtatási fájlok formátumai 1105–
közzétett elektronikus 1106, 1110
rajzkészletek 1140 DWF-formátum 1105
lapkészletben lévő lapok DXB-formátum 1106
PDF-fájlokra 1134 PostScript formátumok 1110
Lásd még nyomtatási konfigurációk. Lásd
nyomtatás Nyomtatókonfigurációk
metszet objektumok és 827 nyomtatási lépték 1037–1038, 1068–
Modell lapról 224, 1064 1070
nyomtatási fájlok 1112 beállítás 1037–1038, 1068–1070
nyomtatási stílusokkal/stílusok elrendezésekhez 1037, 1068
nélkül 1074, 1077 felhasználói lépték
nyomtatási teljesítmény használata 1070
tesztelése 351 Modell lapon 1068
objektumok sorrendje papírhoz illesztés 1037–1038,
nyomtatáskor 354 1069–1070
oldalbeállításbeli nyomtatási valós lépték használata 1070
beállításokkal 1061 papírméret és 1068–1069
papírtér, objektumok nyomtatási léptékek listája 1037, 1068
utolsó/első 1074, 1077 módosítás 1037, 1068
rajzok 1058 Nyomtatási pecsét párbeszédpanel 1074
rajzok előnézete 1103–1104 megjelenítés 1074
rajzok felkészítése 228 nyomtatási pecsétek 1058, 1074, 1136
eljárás lépései 228 (lapkészletekben található) lapok
rajzok léptékezése 224, 1037, 1068 közzététele 1136
raszterfájlok 1108 bekapcsolás 1074
stílusok. Lásd nyomtatási stílusok Nyomtatási stílus kezelő 1057, 1084
szövegkeretek 352 nyomtatási stílus színek 1094–1095
valós lépték használata 1070 hozzárendelés 1094–1095
vonalvastagságok 346, 1074, 1077 Nyomtatási stílus táblázat
egyéni értékekkel 346 szerkesztő 1089
nyomtatás eltolása nyomtatási stílus táblázatok 1040–1041,
(elrendezéseknél) 1036, 1067 1043, 1057, 1071, 1080–1086
beállítás 1036 árnyalt nyomtatási opciók és 1043,
papírtakarékos szolgáltatás 1071
ütközései 1067 átnevezés 1084
Nyomtatás nyomógomb (Súgó elnevezett. Lásd elnevezett nyomtatási
eszköztár) 10 stílus táblázatok
Nyomtatás párbeszédpanel, nyomtatási előnézetek megtekintése
terület opciók 1063 elrendezésekben 1083
elrendezésekhez 1040–1041 fóliákhoz. Lásd fólia nyomtatási
kijelölés 1040 stílusok
létrehozás 1041 hozzárendelés fóliákhoz 303
szerkesztés 1041 hozzárendelés, objektumokhoz 297
hozzárendelés kitöltési stílusok 1102–1103
elrendezésekhez 1082, konvertálás elnevezett stílusokról
1086 színfüggő stílusokra 1080–
kezelés 1084 1081
leírások módosítása 1085 konvertálás színfüggő stílusokról
létrehozás 1084 elnevezett stílusokra 1080–
mappa 1084 1081
nyomtatási stílusok NORMÁL stílus 1089, 1094
módosítása 1085 nyomtatás 1074, 1077
PCP/PC2/CGF fájlok tollbeállításainak objektumokhoz. Lásd objektum
importálása 1084 nyomtatási stílusok
rajzok konvertálása különböző rajzok konvertálása különböző stílus
táblázat típusokká 1080– típusokká 1080–1081
1081 szerkesztés 1085, 1094
renderelt nézetablak nyomtatási színfüggő nyomtatási stílus
opciók és 1043, 1071 táblázatok 1079
szerkesztés elrendezésekhez 1041 színfüggő. Lásd színfüggő és
színfüggő nyomtatási stílus táblázatok nyomtatási stílusok
konvertálása elnevezett szürkeskálás konverzió 1095, 1097
táblázatokká 1081 telítettség (színek intenzitása) 1094,
színfüggő. Lásd színfüggő nyomtatási 1096
stílus táblázatok típusok 1057, 1079
típusok 1057, 1080 tollhozzárendelések 1097–1098
átkapcsolás 1080 True Color értékekhez 1094
beállítás 1080 vonalkapcsolódás típusok 1102
Nyomtatási stílus vezérlés (Tulajdonságok vonaltípusok 1099–1100
eszköztár) 297 vonalvastagságok 1099–1100
nyomtatási stílus vonaltípusok 1099– vonalvég típusok 1101–1102
1100 Lásd még nyomtatási stílus táblázatok
hozzárendelés 1099–1100 nyomtatási teljesítmény, tesztelés 351
nyomtatási stílus nyomtatási terület 1034–1035, 1063
vonalvastagságok 1099–1100 beállítás 1034–1035, 1063
hozzárendelés 1099–1100 Lásd még nyomtatható terület
nyomtatási stílusok 297, 303, 1042, nyomtatható terület 1026, 1029, 1032,
1057, 1074, 1077–1081, 1085, 1067
1087, 1089, 1094–1103 módosítás 1067
diterelés (összemosás) 1095–1096 papírtakarékos szolgáltatás
elnevezett nyomtatási stílus ütközései 1067
táblázatok 1087 plotter maximumai 1032
elnevezett. Lásd elnevezett nyomtatási nyomtatóeszközök. Lásd plotterek
stílusok nyomtatóikon (állapotsor) 1128, 1132
elrendezésekben, megjelenítés 1042
nyomtatók 1028–1029, 1062 objektum-vonaltípusok 297, 303, 336,
kijelölés 1028–1029, 1062 339–342, 592, 594, 624
újrakonfigurálás 1029 beállítás (aktuálissá tétel) 339–340,
Lásd még plotterek 594
nyomtatókonfigurációs beállítások 1056 beállítás (új objektumokhoz) 297
nyomtatókonfigurációs fájlok 80, 1056 blokkbeillesztési beállítások 592
DWF fájlokhoz. Lásd DWF hozzárendelés fóliákhoz 303
Nyomtatókonfigurációs módosítás 341–342, 624
fájlok fólia vonaltípus felülírása 341–
elérési út megadása 80 342, 624
NYÚJT parancs 684 objektum-vonalvastagságok 297, 303,
nyújtás 657, 659, 684, 686, 703–705, 345–347, 349–350, 592, 1074,
867, 923 1077
objektumok 684, 686 beállítás (aktuálissá tétel) 346, 349
objektumok mozgatása 657, 659 beállítás (új objektumokhoz) 297
objektumok, fogókkal 703–705 blokkbeillesztési beállítások 592
spline mutatóvonalak hozzárendelés fóliákhoz 303, 345,
létrehozása 923 347
szöveg 867 módosítás 350
Lásd még elérés fólia-vonalvastagságok
nyújtás műveletek 540, 542–543, 590 felülírása 350
hozzáadás dinamikus nyomtatás 1074, 1077
blokkdefiníciókhoz 540, objektumcsatolás és -beágyazás. Lásd OLE
542 objektumforgatás kényszerezése 809–810
poláris nyújtás műveletek 543 Objektumkiválasztó szűrők
támogatott paraméterek 540 párbeszédpanel 636
távolság típusa tulajdonság 542–543 objektummozgás kényszerezése 805,
újradefiniálás dinamikus 807–808
blokkdefiníciókban 590 objektumok 84, 86, 99, 133, 135, 230,
nyújtási keretek 540, 543, 590 235–236, 244, 249, 254, 297, 299–
megadás 540 300, 303–304, 308, 311, 316–317,
poláris nyújtás műveletek 543 329–330, 332, 341, 350, 354,
újradefiniálás 590 396, 411, 421–423, 426, 451,
491, 505, 514, 599, 622, 631–
632, 634–635, 638, 647–648, 651–
O 652, 654–667, 673–679, 681–688,
objektum nyomtatási stílusok 303, 691–697, 699–701, 703–710, 746–
1086–1088 749, 751, 754–757, 780–782, 845,
beállítás 1088 862, 1057, 1154, 1192, 1194
hozzárendelés fóliákhoz 303 3D objektumok. Lásd 3D objektumok
módosítás 1087 adatbázis információ, listázás 299
Lásd még nyomtatási stílusok alak megváltoztatása 683
objektum osztályozások 637 átméretezés 683
átváltás 631
beillesztés 654–655
rajzokba 654–655
blokkok beillesztéséhez kiválasztás. Lásd objektumok
intervallumonként 421– kiválasztása
423, 599 kiválasztott objektumok fóliái 317,
egyenlő szakaszok 332
készítése 421–423 módosítás 317, 332
kimért szakaszok kiválasztott objektumok
megjelölése 421–422 mentése 133, 135
csoportok újrarendezése 647–648 konvertálás revízióbuborékokká 491
elforgatás 660–663 Lásd még
háromdimenziós térben 661 geometria
abszolút szöggel 661–662 láthatatlan. Lásd
megadott szöggel 660 láthatatlan objektumok
tengely körül 663 (dinamikus blokkokban)
vontatással 660 láthatóság 244, 303
elnevezett. Lásd elnevezett elrendezésbeli
objektumok nézetablakokban 244
előválasztás engedélyezése 631 fóliavezérlés 303
elrejtés (eltakarás) 862 lekerekítés 688, 691–692
elrendezések megtekintése 1057 háromdimenziós térben 691
eltávolítás 631–632, 634–635, 647, metszés nélkül 692
651–652, 1192, 1194 léptékezés 685–687, 703, 706
csoportokból 647 fogókkal 703, 706
kiválasztási halmazokból 631– léptéktényezővel 685–686
632, 634–635 referenciával 685, 687
munkahalmazokból 1192, 1194 letörés 693–697
eszközök létrehozása 84, 86, 99 hossz és szög megadásával 695,
exportálás 1154 697
3D DWF fájlokká 1154 metszés nélkül 697
fólia módosítása 622 távolságok beállításával 694,
forgatás, fogókkal 703, 705 696
hosszabbítás 684, 687 létrehozás 781–782
hozzáadás csoportokhoz 647 pásztázással 781–782
hozzáadás, kiválasztási létrehozás eszközpaletta
halmazokhoz 638 eszközökkel 84
hozzárendelés más fóliákhoz 316, létrehozás pásztázással 751
332, 341, 350 másolás 300, 304, 654–655, 665–
hozzárendelése más fóliákhoz 316 667, 707–709
illesztés 254, 663–665 fogókkal 707–708
különböző elrendezésbeli forgatás raszterekkel 707, 709
nézetablakokban 254 kiosztásokban 667
jelölők. Lásd jelölők (jelölő más fóliákhoz 304
objektumok) párhuzamos raszterekkel 707,
kihúzás szilárdtestekbe vagy 709
felületekre 746 pont módszer 665, 667
kivágás a vágólapra 652, 654–655 relatív elmozdulással 666
több másolat 666, 707–708
tulajdonságok 300 pont módszer 675
tulajdonságok, egyes távolság módszer 674
tulajdonságok vonallánc vagy spline
letiltása 300 görbék 674
vágólapra 654–655 pásztázás objektumok
megforgatás 782 létrehozására 749, 781–782
meghosszabbítás 677–679, 681–682 pontok. Lásd pont objektumok
háromdimenziós térben 681– (pontok)
682 rajz 84, 236, 411, 451, 505, 747,
metszéskor 678 749, 754
megjelenítés a dinamikus blokkokhoz 505
Blokkszerkesztőben 514 elrendezésbeli
megjelenítési sorrend 354 nézetablakokban 236
módosítás 354 eszközök létrehozása 84
megtörés 699–700 megforgatással 754
mérés intervallumok 421–422 poláris követéssel 411
metszés 677–679, 681–683, 692, 697 poláris távolságokkal 411
háromdimenziós térben 681– söpréssel 747, 749
683 raszterezés pontokra 396
lekerekítés 692 söprés szilárdtestek
letörés 697 létrehozásához 748–749,
meghosszabbításkor 679 780
metsződő. Lásd metsződő objektumok sraffozás 845
modelltérben. Lásd modelltér számítás 426
objektumok terület/kerület/kerület 426
módosítás 656 szerkesztés 656, 701
módszerek 656 fogókkal 701
mozgatás 230, 235, 308, 657–659, módszerek 656
703, 705 szétvetés. Lásd
az aktuális fóliához 308 összetett objektumok szétvetése
fogókkal 703, 705 szilárdtestek vagy felületek
modell- és papírtér között 230, létrehozása 755–757
235 színek. Lásd objektumszínek
modelltérből papírtérbe 659 szöveg. Lásd szöveges objektumok
nyújtással 657, 659 takarás 303
pont módszer 657–658 telítettség (színek intenzitása) 249
relatív elmozdulással 657, 659 elrendezésbeli
nyújtás 684, 686, 703–705 nézetablakokban 249
OLE. Lásd OLE objektumok tulajdonságok hozzárendelése 297,
összefésülés egy másik fóliával és az 329–330
eredeti fólia törlésével 311 színek 329–330
papírtérben. Lásd papírtér objektumok tulajdonságok. Lásd
párhuzamos rajzolása 673–675, objektumtulajdonságok
707, 709 tükrözés 675–677, 703, 706, 710
fogókkal történő másolás háromdimenziós térben 676–
során 707, 709 677
fogókkal 703, 706, 710 egy szerkesztőparancs megadása
vonaltípusok. Lásd előtt 640
objektum-vonaltípusok szűrés 640
vonalvastagságok. Lásd szűrők 636, 639
objektum-vonalvastagságok terület átlátszósága 641
objektumok alakjának testreszabás 639
megváltoztatása 683, 801 több objektum 632
objektumok csatolása kiválasztási váltás 631, 646
halmazokhoz 638 csoportokban 646
objektumok előválasztásának objektumok letörése. Lásd letörés
engedélyezése 631, 640–641 objektumok meghosszabbítása 684, 687
objektumok elrejtése 862 objektumok mozgatása felülre 354
objektumok eltakarása (üres objektumok megjelenítési
területekkel) 862 sorrendje 354
objektumok kiválasztása 630–637, 639– objektumok mozgatása legalulra 354
642, 646–647, 701 objektumok megjelenítési
azonosító tulajdonságok sorrendje 354
alapján 637 objektumok pásztázása 781–782
csoportkiválasztás, átkapcsolás 646– 3D objektumok 781–782
647 felületek 781–782
egyenként 630–631 objektumok törlése 651–652
előválasztás engedélyezése 631, objektumok újrarendezése
640–641 csoportokba 647–648
fogókkal 701 objektumszínek 297, 303, 312, 329–330,
hatások előnézete 641–642 332–333, 592, 594, 623, 1095,
be- és kikapcsolás 642 1097
jelölődoboz mutatóval 630, 641 beállítás (aktuálissá tétel) 594
kiemelés beállítás (új objektumokhoz) 297,
hatások előnézete. Lásd 329–330
kiválasztás előnézete blokkbeillesztési beállítások 592
kikapcsolás 641 hozzárendelés fóliákhoz 303, 312
kiválasztás határaival 634–635 konvertálás
kiválasztás testreszabása 639 szürkeárnyalatossá 1095,
kiválasztási ablakkal 632 1097
léptetés objektumok között 630–631 módosítás 332–333, 623
megelőzés 635 fóliaszín felülírása 332–333, 623
megelőzés kiválasztás 635 Lásd még színek
módszerek 634 objektumtulajdonságok 295, 297–301,
módszerek (alapértelmezett 303, 312, 329–330, 332, 339–342,
beállítások) 641–642 345–347, 349–351, 511, 592–594,
módosítás 642 623–624, 637, 900, 1116, 1195
négyszögletes területekben 632 adatbázis információ listázása 299
összezárás 630 beállítás (aktuálissá tétel) 339–340,
szabálytalan területeken 633–635 346, 349, 594
szerkesztőparancs kiválasztása színek 594
után 640 vonaltípusok 339–340, 594
vonalvastagságok 346, 349 oldalbeállítás felülírások 1136
beállítás (új objektumokhoz) 297, (lapkészletekben található) lapok
329–330 közzététele 1136
színek 329–330 Oldalbeállítás kezelő 1027
blokkokban 592 megjelenítés új
beillesztési beállítások 592 elrendezésekkel 1027
blokkokhoz kapcsolódó tulajdonságok Oldalbeállítás párbeszédpanel 1034–
megadása DWF fájlokba 1035
történő közzétételhez 1116 nyomtatási terület opciók 1034–
hozzárendelés fóliákhoz 297, 303, 1035
312, 345, 347 oldalbeállítások 232, 265, 285, 1027–
nyomtatási stílusok 303 1028, 1045, 1051, 1053–1054,
színek 303, 312 1057, 1061–1062, 1120, 1124–
vonaltípusok 303 1125, 1127, 1131, 1136
vonalvastagságok 303, 345, 347 (lapkészletekben található) lapok
hozzárendelés objektumokhoz 297, közzététele oldalbeállítás
329–330 felülírások
színek 329–330 használatával 1136
kiválasztási halmaz szűrésének aktuális elrendezéshez 232
alapja 637 elnevezett 1027–1028, 1051, 1053–
lebegő tulajdonságok 592 1054, 1062
másolás 300–301 alkalmazás elejétől létrehozott
egyes tulajdonságok lapra 1053
letiltása 300 alkalmazás felülírásként lapok
megjelenítés 297–298, 511 közzétételekor 1054
Blokkszerkesztőben 511 alkalmazás más
módszerek 297 elrendezésekre 1027–
Tulajdonságok palettával 298 1028
megjelenítés mezőkben 900 importálás 1051
megjelenítési tulajdonságok 351 létrehozás 1027, 1062
módosítás 297, 299, 332, 341–342, felülírás 265, 285, 1045, 1057
350, 623–624 lapkészletekhez 265, 285
színek 332, 623 importálás 1051, 1125
vonaltípusok 341–342, 624 rajzlapokhoz
vonalvastagságok 350 (rajzkészletekben) 1125
öröklés, a referencia helyben lapkészletekhez 265, 285
szerkesztése alatt 1195 felülírás 265, 285
öröklődés 593 módosítás 1027, 1120, 1124–1125,
blokk beillesztésekor 593 1127, 1131
színek. Lásd objektumszínek rajzkészletek
oktatótermékek 1172 rajzlapjaihoz 1120,
oldalak beállítása. Lásd oldalbeállítások 1124–1125, 1127, 1131
oldalbeállítás felülírás fájl 265, 1132, nyomtatási beállítások 1045, 1061–
1136 1062
oldalbeállítás felülírás sablonok 285 megadás 1061
mentés 1062
nyomtatás 1061 szám beállítása 935
oldalbeállítások felülírása 1057 törlés 938
OLE objektumok 896, 1196 ottmaradt képpontok 651
beillesztett szöveg 896 eltávolítás 651
blokkokban 1196
xrefekben 1196
olvasztás, fóliák 245–248, 309
Ö
elrendezésbeli öröklődés 593, 713, 1195
nézetablakokban 245–248 fóliatulajdonságok, blokk
minden fólia 309 beillesztésekor 593
papírtérben 247 objektumtulajdonságok 593, 713
on-line tartalom (rajzokhoz) (DesignCenter blokk beillesztésekor 593
Online) 59–64 egyesített vonalláncok
előnézet 60, 63 között 713
hozzáférés 59, 62 objektumtulajdonságok, a referencia
keresés 60, 62–63 helyben szerkesztése
letöltés 60, 63–64 alatt 1195
tallózás 62 összefésülés 311, 936, 938
típusok 61 cellák táblázatokban 936, 938
on-line tartalom letöltése 60, 63–64 fóliák 311
operátorok. Lásd lekérdezési operátorok összetett 3D szilárdtestek 783, 785–787,
OR operátor, súgótémák keresésében 6 789, 812
Orto mód 407–408 egyedi szilárdtestek kiválasztása a
poláris követés 408 következőben 786
rögzítés (Orto mód) 407–408 előzmények 783, 785
be- és kikapcsolás 408 elválasztás eredeti alakokra 812
felülírások 407 eredeti alobjektumok kijelölése 787,
poláris követés 407 789
vonalak rajzolása 407 manipulálás 786
ortogonális segédvonalak 1004 munkavégzés 783
ortografikus vetületek. Lásd párhuzamos összetett lemezek, létrehozás 488–490
vetítések (3D nézetekhez) összetett szilárdtestek 759–760, 783,
OSNAPZ rendszerváltozó 396 785–787, 789, 812
oszlopok (kiosztási műveletekben) 551 definiálva
eltolás 551 egyedi szilárdtestek kiválasztása 786
oszlopok (táblázatokban) 935–941, 948, előzmények 783, 785
950 elválasztás eredeti alakokra 812
cellák megszámolása 950 eredeti alobjektumok kijelölése 787,
értékek átlagának számítása 948 789
értékek összegzése 948 létrehozás 759–760
fejlécsorok 940 munkavégzés 783
formázás 939, 941 szerkesztés 786
hozzáadás 937 összetett tűrések 1020
Lásd még
adatbázistábla-oszlopok
módosítás 935–937
P objektumok 501
másolás rajzok között 501
paletták 74 objektumok mozgatása a modell- és a
Automatikus elrejtés, be- és papírtér között 230, 235
kikapcsolás 74 objektumok. Lásd papírtér
Lásd még eszközpaletták objektumok
Lásd még Tulajdonságok paletta szövegmagasság konvertálása a
Lásd még színpaletták következők között 924
PAPERUPDATE rendszerváltozó 1064 modelltér és 924
papír 1037–1038, 1068–1070 váltás a modelltér és közötte 237
rajzok eltolása 1068 vonaltípusok léptékezése 252
rajzok léptékezése az vonalvastagság-megjelenítés 348
illeszkedéshez 1037–1038, papírtér objektumok 230, 235, 1074,
1069–1070 1077
papír alapú lapkészletek 1132 elrejtés, nyomtatás elrendezés
közzététel 1132 lapról 1074
papíralapú rajzkészletek 1126–1127 mozgatás a modelltérbe 230, 235
létrehozás és közzététel 1126–1127 nyomtatás utolsó/első 1074, 1077
papírkép paraméter címkék 578–579
Lásd még nyomtatható terület megadás 578–579
papírméret 1030–1034, 1064–1069 paraméter értékek 521, 570, 584–586
beállítás 1030–1031, 1064–1065 beviteli tulajdonságok 570
elrendezésekhez 1030–1031, kiemelés 521
1064–1065 minimum és maximum értékek 586
plotterekhez 1064–1065 növekményes értékek 585
felhasználói méretek 1031–1034, társítás más adatokhoz 570
1064, 1066 törlés értékkészletekből 584
hozzáadás 1031–1032, 1064, paraméter tulajdonságok 504, 506, 521,
1066 536–540, 542–543, 547, 558, 578,
szerkesztés 1033, 1066 580, 586, 588
törlés 1034 bázis típusa tulajdonság 538, 547
módosítás 1034, 1067 értékkészlet tulajdonságok 578
és nyomtatási lépték 1068–1069 felhasználói tulajdonságok 504,
papírtér 184, 228–230, 235, 237, 247, 506, 578, 580
252, 348, 379, 501, 924, 987 Fogók száma tulajdonság 558
FKR korlátozások 379 Lánc műveletek tulajdonság 521,
fóliák fagyasztása 247 578, 586, 588
fóliák olvasztása 247 léptéktípus tulajdonság 539–540
használat 229 távolság típusa tulajdonság 536–
méretezés a modelltérben 537, 542–543
nyomtatáshoz 987 paraméterek (dinamikus
munkavégzés (egy elrendezés blokkokhoz) 504, 506, 514–
lapon) 228, 230 519, 521, 524–533, 535–537, 539–
nézet parancsok nem állnak
rendelkezésre 184, 379
nézetek 184
540, 542–543, 545–546, 548–550, kiosztás műveletek 550, 552
552–553, 556, 558, 562, 570, 578– lépték műveletek 537, 539
579 mozgatás műveletek 535–536
beállítások 514 nyújtás műveletek 540, 542
címkézés 578–579 poláris nyújtás műveletek 543,
értékek. Lásd 545
paraméter értékek műveletek törlése 514
értékkészletek 514, 518, 521 támogatott műveletek 519, 521
fogók. Lásd típusok 519, 521, 535, 558
fogók (paraméterekhez) tulajdonságok. Lásd
függőségek (dinamikus blokkok paraméter tulajdonságok
elemeinek paraméterek értékei. Lásd
kapcsolatai) 506, 519 paraméter értékek
függőségek kiemelése 515, 518 paraméterkészletek 512–514, 556
hozzáadás dinamikus hozzáadás dinamikus
blokkdefiníciókhoz 504, blokkdefiníciókhoz 556
506, 521, 524–533, 556, 558, másolás 513
562 műveletek hozzáadása 513
átfordítás paraméterek 530 műveletek törlése 514
áttekintés 504, 521 testreszabás 512
bázispont paraméterek 533 tulajdonságok 512
elforgatási paraméterek 528 típusok 556
fogók és 558 parancs karakterláncok, parancs eszközök
hossz paraméterek 525 létrehozása végrehajtáshoz 91
illesztési paraméterek 529 parancs promptok. Lásd
keresési paraméterek 532 dinamikus promptok
láthatósági paraméterek 531, parancssori promptok
562 parancsablak 41, 44–46, 71, 388
módszerek 506 átlátszóság beállítás 45
paraméterkészletek 556 átméretezés 41, 44, 46
poláris paraméterek 526 betűtípus kiválasztása 71
pont paraméterek 524 és Dinamikus adatbevitel 388
XY paraméterek 527 lebegő (nem rögzített) 44–45
kulcspontok 519, 533, 558 lehorgonyzás 44
megjelenítés a megjelenítés rejtett állapotban 44,
Blokkszerkesztőben 514, 46
516–517 navigálás 41
műveletek hozzárendelése 533, 535– parancsok ismétlése 41
537, 539–540, 542–543, 545– rögzítés 44–45
546, 548–550, 552–553, 558, szerkesztés 41
570 takarás 44, 46
átfordítás műveletek 549–550 váltás a szövegesablakra 41
áttekintés 533 parancsálnevek 38
elforgatás műveletek 546, 548 parancsok megadása 38
fogók és 558 parancsbeállítások, megadás 38
keresési műveletek 553, 570
parancselőzmények 41 promptok. Lásd
összes megjelenítése 41 dinamikus promptok
parancseszközök 90–92 parancssori promptok
AutoLISP rutinok, VBA Súgó 11
makrók/alkalmazások, szerkesztőparancsok. Lásd
végrehajtás 90 szerkesztőparancsok
használat 92 testreszabott 91
létrehozás 90–91 parancseszközök létrehozása CUI
létrehozás/használat 90 párbeszédpanelből 91
parancs karakterláncok végrehajtása, parancseszközök létrehozása
testreszabott parancsok, vagy végrehajtáshoz 91
forgatókönyvek 90 transzparens parancsok 39
parancsok 11, 29, 38–41, 43, 90–91, utoljára használt parancsok
243, 388, 435–436, 507, 649 újraindítása 38, 40
beírás 38, 43 végrehajtás 38
parancssorban 38 jobb kattintással 38
párbeszédpanelek letiltása 43 parancsok helyi menüje 29, 41
promptok megjelenítése a megjelenítés 29
parancssorban 43 parancsok ismétlése 29, 39, 41
ciklikus léptetés a parancsok között a jobb kattintással 29
parancssorban 38 parancsablakban 41
eszközök létrehozása Parancsok lap (Súgó ablak) 9
végrehajtáshoz 90–91 információ mélysége 9
használt parancsok másolása 40 Parancsreferencia, elindítás 11
hozzáférés a Gyors parancssor 38, 40, 42–44, 46
számológéphez 435–436 átkapcsolás párbeszédpanelek
ismétlés 29, 39, 41 között 43
jobb kattintással 29 megjelenítés 43
parancsablakban 41 promptok esetében, parancsok
jobb kattintás rajzterületen futás megadásakor 43
közben/nélkül 29 megjelenítés rejtett állapotban 44,
kiegészítés dinamikus 46
adatbevitellel 388 megjelenő promptok, megjelenítés
legutóbb használt parancsok parancsok megadásakor 43
elérése 41 parancsok megadása 38
megszakítás 39, 649 rendszerváltozók megadása 40
megszakítás más szöveg másolása a
parancssal/rendszerváltozóval39 szövegesablakból 42
megtekintés 243 takarás 44, 46
lépték rögzítése és 243 parancssor ablak Lásd parancsablak
parancsbeállítások megadása 38 parancssori kapcsolók 79, 81
parancsok használata nem környezeti beállítások sorrendje 81
megengedett a program indítása 79, 81
Blokkszerkesztőben szintaxis 81
üzenet 507 parancssori promptok 66
színezés 66
parancssori számológép 448 PC3 (plotterkonfiguráció) fájlok 1056,
áttekintés 448 1067
párbeszédpanelek 11, 39, 43 eszköz a létrehozáshoz 1056
átkapcsolás parancssor 43 és PMP fájlok 1067
letiltás, parancsok megadásakor 43 pc3 szerkesztő 1155
rendszerváltozók, hatásosak 43 PCP (korábbi verzióból származó
Súgó 11 plotterkonfiguráció)
transzparens megnyitás, késleltetések fájlok 1047–1048, 1084
megváltoztatása 39 beállítások importálása 1047–1048,
párhuzamos méretek. Lásd bázisvonalas 1084
méretek elrendezésekbe 1047–1048
párhuzamos rajzolása 420, 486, 673– nyomtatási stílus
675, 707, 709, 895, 1068 táblázatokba 1084
mutató szöveg 895 PDF-fájlok 1108, 1134
objektumok 673–675, 707, 709 lapkészletek közzététele 1134
fogókkal történő másolás lapkészletek nyomtatása a
során 707, 709 következőre 1134
pont módszer 675 nyomtatás 1108
távolság módszer 674 PERIMETER rendszerváltozó 425
pontok, ideiglenes perjel (/), átrendezett szöveg jele 888
referenciapontoktól 420 perspektivikus nézetek (3D
rajzok (papíron) 1068 nézetek) 182, 196
spline görbék 674 definiálás 182, 196
szerkesztővonalak 486 kikapcsolás 196
vonalláncok 674 PICKFIRST rendszerváltozó 298
párhuzamos raszterek, objektumok PICKSTYLE rendszerváltozó 646
másolása 707, 709 pipák 518, 581, 602
párhuzamos vetítés (3D érvényes blokkreferencia értékek
nézetekhez) 183–184, 196 helyén megjelenítve 602
létrehozás 183–184 megjelenítés értékkészletekben 518,
dinamikusan 184 581
perspektivikus nézetek 196 PLOT parancs 1059
párhuzamos vonalak 691 Plotter hozzáadása varázsló 1056
lekerekítés 691 plotter meghajtók
PÁSZTÁZ parancs 749, 751 Lásd még nem rendszerszintű
pásztázott objektumok kontúrjai 782 nyomtató/plottermeghajtók
PAT fájl 843 plotterek 1028–1029, 1062, 1064–1065,
PC2 (örökölt plotterkonfiguráció) 1097–1098, 1135
fájlok 1047–1048, 1084 (lapkészletekben található) lapok
beállítások importálása 1047–1048, közzététele 1135
1084 kijelölés 1028–1029, 1062
elrendezésekbe 1047–1048 papírméret 1064–1065
nyomtatási stílus raszterplotterek 1098
táblázatokba 1084 tollbeállítások 1098
tollas plotterekhez 1097–1098
tollhozzárendelések 1097–1098
újrakonfigurálás 1029 poláris paraméterek 519, 521, 526, 556,
Plotterkezelő 1056 558, 578, 582, 585–586, 588
Plotterkonfiguráció-szerkesztő, értékkészletek 582, 585
indítás 1031 fogó számok 558
plusz alakú jelölések 651, 653 fogó típus 519
eltávolítás 651, 653 hozzáadás dinamikus
plusz-mínusz tűrés. Lásd tűrések blokkdefiníciókhoz 526
pluszjel (+) 51, 415–416 készletek 556
fa nézet szint megjelenítése Lánc műveletek tulajdonság 521,
gomb 51 578, 586, 588
követési pontok jelölője 415–416 minimum és maximum értékek 586
PMP (nyomtatási modell paraméter) növekményes értékek 585
fájlok 1067 támogatott műveletek 519, 521
poláris kiosztás paraméterkészlete 556 Poláris raszter 408
poláris kiosztások 668, 670, 672 háló raszter 408
létrehozás 668, 670, 672 Lásd még
háromdimenziós térben 672 poláris távolságok
poláris koordináták 356, 360–362, 364– poláris szögek 409, 411
367, 390 követés. Lásd poláris követés
beírás 356, 360, 362, 364–367 megadás 409, 411
abszolút 362 poláris távolságok 410–411
gömb 366–367 megadás 410
hengeres 364–366 objektumok rajzolása 411
viszonyítás 362 poligon ablakok. Lásd poligon kiválasztási
megadás a dinamikus adatbevitel ablak
eszköztippekben 390 poligon kiválasztási ablak 633–635
poláris követés 407–411, 415 ablakpoligon kiválasztások 633–634
be- és kikapcsolás 410 metsző poligon kiválasztások 633,
objektumok rajzolása 411 635
Orto mód 407–408 poligon vágási határok 1187
szögek megadása 409, 411 poligonok 350, 426, 454, 458–459, 473,
poláris mozgatás paraméterkészlete 556 633–635, 770, 1187
poláris mozgatási pár APoligon (ablakpoligon
paraméterkészlete 556 kiválasztások) 633–634
poláris nyújtás műveletek 543, 545, 590 beleírt poligonok 458–459
hozzáadás dinamikus köréírt poligonok 458
blokkdefiníciókhoz 543, MPoligon (metsző poligon
545 kiválasztás) 633, 635
támogatott paraméterek 543 rajz 454, 458–459, 473
újradefiniálás dinamikus soklaphálók 770
blokkdefiníciókban 590 területek/kerületek számítása 426
poláris nyújtás paraméterkészlete 556 vágási határvonalakként 1187
poláris nyújtási pár vonalszélességek, módosítás 350
paraméterkészlete 556 pont (.) 322, 920
helyettesítő karakter 322, 920
pont mozgatás paraméterkészlete 556
pont objektumok (pontok) mozgás útvonala és 207
referenciapontként. Lásd objektumok eltolásához 420
referenciapontok pontok (geometriai) 389, 396, 418, 442,
Lásd még pontok (geometriai) 497, 519, 533, 558, 657–658,
pont paraméterek 519, 521, 524, 556, 665, 667, 851
578, 586, 588 bázispontok. Lásd bázispontok
fogó típus 519 beillesztési bázispontok 497
hozzáadás dinamikus két pont távolságának mérése 442
blokkdefiníciókhoz 524 követés objektumokon található
készletek 556 pontokhoz. Lásd
Lánc műveletek tulajdonság 521, tárgyraszterkövetés
578, 586, 588 kulcspontok (paramétereken) 519,
támogatott műveletek 519, 521 533, 558
pontháló 406 megadás 389, 418
pontjelölők (pont objektumok) 421, 423 követéssel 418
stílus újraalkalmazása 421, 423 méretbevitel
pontjelölők (pont objektumokhoz) eszköztippekben 389
Lásd még jelölők objektumok másolása két pont
pontok 172, 207, 299, 357, 387, 412, használatával 665, 667
414–416, 419–420, 424, 718, 878, objektumok mozgatása két pont
1013, 1015 használatával 657–658
csatoláshoz képesti pontok sraffozás határvonalának megadása
(méretek) 1015 több ponttal 851
definiálópontok (méretekhez) 1013 tárgyraszterezés pontokra 396
pontozott listákhoz 878 pontok (pont objektumok) 421–423,
illesztési pontok 718 484–485
kontrollpontok 718 beillesztés 421–423
koordinátaértékek 357, 424 egyenlő szakaszok készítése
megjelenítés 357 objektumokon 421–
számítás 424 423
koordinátaértékek kimért szakaszok megjelölése
megjelenítése 299 objektumokon 421–
koordinátával megadott helyek, 422
megjelenítés 357 jelölők 421, 423
követés 415–416 létrehozás 485
pontok 415–416 méret megadása 484
megadás 172, 412, 414, 419–420 stílus megadása 484
eltolás 172 pontosság 356
ideiglenes rajzeszközök 356
referenciapontokból420 pontosság. Lásd pontosság
koordinátaszűrőkkel 412, 414 pontszerű fényforrások 1212–1214,
közvetlen 1217–1218, 1220–1221
távolságmegadással 419 elhelyezés 1221
szögek lezárásával 412 gyengülési sebességek 1218, 1220
szög felülírásokkal 412 hely 1217
megkeresés 387 hozzáadás 1212–1214
pontszűrők. Lásd koordinátaszűrők xref útvonalak megadása 1176
Ponttól opció (tárgyraszterek) 420 promptok (parancsokban). Lásd
Portable Network Graphics fájlok. Lásd dinamikus promptok
PNG (Portable Network Graphics) parancssori promptok
fájlok proxy betűtípusok 909, 912
PostScript betűtípusok, TrueType PS- (PostScript) fájlok 1110–1111
helyettesítők 912 formátum 1110
PostScript fájlok 1110–1111 nyomtatás 1110–1111
formátumok 1110 PSLTSCALE rendszerváltozó 252
nyomtatás 1110–1111 PTMÁSOL parancs 42
szintek 1111
PostScript meghajtó 1111
pozitív irány 373
Q
forgatás tengelyek körül, quadráns fogók 702
meghatározás 373
tengely, meghatározás 373
prefixumok (méretszöveghez) 978, 996 R
primitív testek 780
a következő típusai 780 ráállás objektumok pontjaira
profilok 76, 748–749, 780 Lásd még
kihúzás szilárdtestek raszter (raszterháló)
létrehozásához 780 rácsvonalak (táblázatok) 941
megforgatás szilárdtestek radián 444
létrehozásához fok konvertálása 444
munkaterületek 76 rajz 215, 222, 236, 346, 407, 411, 419,
pásztázás objektumok 451–456, 458–461, 464, 466, 468–
létrehozására 749 475, 477–483, 485–487, 505, 732–
söprés szilárdtestek 743
létrehozásához 748 3D szilárdtest primitívek
profilok (környezeti beállítások) 78–80 csavarvonalak és spirálok 483
aktuálissá tétel 78–79 egyenlő oldalú háromszögek 458–
program indítása előtt 79 459
exportálás/importálás 78 ékek 733
létrehozás (mentés) 78 ellipszisek 478–479
megadás indításkor 80 elliptikus ívek 480
program frissítése 2 geometria 505
program teljesítményének optimalizálása. dinamikus blokkokhoz 505
Lásd teljesítménynövelés gömbök 738–739
projektek 1176, 1179 gúlák 739–740
aktuális projekt törlése 1179 gyűrűk 477
aktuálissá tétel 1176, 1179 hengerek 736–737
Lásd még projektnevek ívek 466, 469–470
projektnevek 1176–1178 három pont megadása 469
hozzáadás/eltávolítás 1177 ívet érintő 470
megjelenítés 1177 kezdőpont, középpont és végpont
módosítás 1178 használatával 469
vonalat/ívet érintő 469
izometrikus körök 478 blokként 128, 500–502, 510, 597,
keretek 732 599, 614–615
körök 470–472 beillesztés 128, 597, 599
objektumokat érintő 471–472 blokkdefiníciók frissítése 614–
kúpok 734–736 615
Lásd még létrehozás 500–502
rajzok megnyitás 510
modelltérben 222 ellenőrzés 128, 142
négyzetek 458, 460 eredetiséghez 128
objektumok 236, 411, 451, 505 fájlnév kiterjesztés 133
dinamikus blokkokhoz 505 javítás, sérült fájlok 142–143
elrendezésbeli keresés 125, 137, 920
nézetablakokban 236 kiválasztott objektumok
poláris követéssel 411 mentése 133, 135
poláris távolságokkal 411 lapkészletekhez/nézetekhez 265,
poligonok 454, 458–459, 473 271
referenciapontok 485 konszolidálás 265
spline görbék 481–482 Lásd még
sugarak 486–487 rajzok
széles vonalláncok 454, 456, 473, rajz megjelenítés
475 változtatások tárolása
szerkesztővonalak 485–486 profilban/munkaterületbe
téglalapok 458, 460 mentve
tóruszok 741 rajz tájolása 1045, 1068
többszörösvonalak 461 beállítás 1045
vlánctestek 742–743 rajz tulajdonságai 125–126, 137
vonalak 215, 346, 407, 419, 452– definiálás 126
453, 468, 470 megjelenítés 126
ívet érintő 468, 470 mezőkben (szövegekben) 126
közvetlen távolságmegadás módosítás 125
használatával 419 rajzfájlok megkeresése tulajdonságok
merőleges lezárással 407 alapján 125, 137
modelltérben 346 további létrehozása 125
nézetablakokban 215 Rajz tulajdonságai párbeszédpanel 126
vonalláncok 346, 453, 455, 464, rajztulajdonságok definiálása 126
472, 474 rajzeszközök (pontos eszközök) 356
modelltérben 346 rajzfájlok eredetisége 128
szabadkézi 464 ellenőrzés 128
rajz (DWG) fájlok 125, 128, 133, 135– rajzhatár. Lásd
137, 142–143, 265, 271, 500–502, rajzhatárok
510, 597, 599, 614–615, 920 rajzhatárok. Lásd
átvitel az Interneten keresztül. Lásd hálóhatárok
átviteli készletek RAJZHELYREÁLL parancs 146
beillesztés blokkokként 128 Rajzhelyreállítás-kezelő 146–148
blokkdefiníció mentése 136 csomópontok
kibontása/összezárása 148
megnyitás 146–147 módosítás 1120, 1124–1125,
rajzok eltávolítása 147 1127, 1131
rajzi egységek újrarendezés a laplistában 1120,
Lásd még 1123, 1127, 1130
angolszász mértékegységek rajzok 51, 55, 58, 64, 66, 79, 101, 113–
építészeti mértékegységek 118, 120, 128–130, 132–137, 144–
metrikus mértékegységek 145, 150, 152–154, 157, 160,
rajzi egységek kerekítése 122 176, 191, 222–224, 228, 272,
rajzi egységek pontossága 120, 122–123 276, 313, 497, 501, 654–655,
beállítás 120, 123 840, 1037–1038, 1045, 1068–
rajzi egységekben 120–124, 223, 225, 1070, 1080–1081, 1103–1104,
356 1170–1173, 1180–1182, 1184–
beállítás 120, 123, 223, 225 1186, 1199–1200, 1204–1205
hossz mértékegységek aláírás. Lásd digitális aláírások
konvenciók 122 alapértelmezett mappa 128–129
kerekítés 122 módosítás 128–129
konvertálás 120–121, 123 átkapcsolás közöttük 133
koordináta mértékegységek címek. Lásd
típusai 356 címpecsétek
meghatározás 120, 223 csatolás 1184–1185, 1199–1200
pontosság 122 függő elnevezett
szög mértékegysége konvenciók 124 objektumok 1199–
rajzi szabványok. Lásd 1200
szabványok (elnevezett objektumoké) xrefek 1184–1185
rajzi tartalom. Lásd csökkenő 497
tartalom (DesignCenter) méret 497
rajzkészletek 262, 1119–1120, 1127, digitális aláírások csatolása. Lásd
1130, 1138 fájlok, digitális aláírások
közzététel 1119 csatolása
létrehozás 1119 elemek eszközpalettákhoz adása 55
modell elrendezések bevétele 1120, ellenőrzés 150, 154, 157, 160
1127, 1130 szabványkövetési hibák
újbóli közzététel 1138 szempontjából 150,
rajzkészletek nyomtatása 1126–1127 154, 157, 160
létrehozás és közzététel 1126–1127 elnevezés 134
rajzlapok (rajzkészletekben) 1119–1125, nemzetközi használathoz 134
1127–1128, 1130–1131 előnézet 137, 1103–1104
átnevezés 1120, 1124, 1127, 1131 nyomtatáshoz 1103–1104
eltávolítás 1120, 1122–1123, 1127, elrendezés környezet. Lásd
1130 papírtér
hozzáadás 1119, 1121–1122, 1127, eltolás (papíron) 1068
1130 eltolás Lásd
másolás 1121, 1123, 1128, 1131 eltolás
oldalbeállítások 1120, 1124–1125, exportálás
1127, 1131 Lásd még
importálás 1125 nyomtatás fájlba
látványstílusok 191 Windows Intézőben 128
fájlok. Lásd megnyitott rajzok javítása 144
rajz (DWG) fájlok mentés 133–137, 144–145, 1204–
felkészítés nyomtatásra 1205
(folyamatlépések) 228 automatikus mentés 135, 145
háttérszínek 66 biztonsági másolat fájlok
hozzáférés 51 mentése 135, 144
importálás 191 előnézeti képekkel 137
látványstílusok 191 fóliaindexekkel 1204–1205
indítás 79, 113–118 időszükséglet csökkentése 134
alapértelmezett rajzsablon különböző formátumokba 133
fájllal 115–116 növekményes mentés 134
rajzsablonokkal/sablonfájlokkal114– részleges mentés 133, 135–136
118 térindexekkel 1204–1205
sablonokkal 79 méretezés. Lásd
varázslókkal 117 méretezés
információk azonosítása. Lásd nyomtatás. Lásd
rajz tulajdonságok nyomtatás
javítás. Lásd jelölők nyomtatás. Lásd még
jelölők elhelyezése. Lásd jelölők nyomtatás
kétbájtos/speciális karakterek objektumok beillesztése 654–655
használatával elnevezett rajzsablon fájlok létrehozása 117–
rajzok átnevezése 134 118
konvertálás különböző nyomtatási részlegesen megnyitott. Lásd
stílus típusokká 1080–1081 részlegesen megnyitott rajzok
léptékezés 120, 222–224, 1037– sablonok. Lásd
1038, 1068–1070 sablonok (sablonfájlok)
nyomtatáshoz 224, 1037, 1068 sraffozási minták hozzáadása 840
papírhoz illesztés 1037–1038, szabványfájlok eltávolítása 153
1069–1070 szabványfájlok társítása 152
létrehozás 101 szabványok. Lásd
eszközpaletták 101 szabványok (elnevezett
másolás 132, 313, 501 objektumoké)
fóliák 313 tájolás 1045, 1068
papírtér objektumok között 501 tartalom letöltése 64
megjegyzések. Lásd jelölők tartalom. Lásd
megjelenítés 132, 176 tartalom (rajzokban)
a Windows tálcán 132 (DesignCenter)
Légi nézet ablakban 176 tervezői környezet. Lásd
megnyitás 55, 58, 128–130, 272, modelltér
276 több megnyitott rajz 132
DesignCenter használatával 55, többszörös Lásd
58 több rajz
hitelességellenőrzés 128 tulajdonságok. Lásd
lapkészleten belül 272, 276 rajz tulajdonságok
részlegesen 130
visszaállítás biztonsági másolat Lásd még
fájlokból 144–145 sablonok (sablonfájlok)
xrefek illesztése 1170–1173, 1180– létrehozás 117–118
1181, 1186 rajzok elindítása 79, 114–118
DesignCenter rajzsíkokban (3D térben) 372, 379
használatával 1171, megadás 372
1173 RASTERPREVIEW rendszerváltozó 137
Xrefek rávetítése 1181 raszter (háló raszter
xrefek leválasztása 1180 Lásd még
xrefek rávetítése a következőre 1182 Poláris raszter
xrefekkel, archiválás 1184 raszter (raszterháló) 402, 404–406, 408
zoomolás Lásd áttekintés 402
zoomolás be- és kikapcsolás 405
rajzok ellenőrzése 142, 150, 154–155, felülírás 404, 406
157, 160 forgásszög 406
példák 142 Poláris raszter 408
szabványkövetési hibák raszterháló térköze 404–405
szempontjából 150, 154– raszter alappont 404
155, 157, 160 módosítás 404
több rajz 155, 160 Raszter mód. Lásd
rajzok javítása. Lásd jelölők raszter
rajzprojektek. Lásd raszter-illesztőprogram 1107
projektek raszterek
rajzterjedelem 171, 173 Lásd még tárgyraszterek
zoomolás 171, 173 raszterfájlok 1108
rajzterület (az alkalmazás ablakban) 29, létrehozás (nyomtatás) 1108
66, 68, 71 méret 1108
betűtípus kiválasztás raszterképek 84, 89, 137, 1159
(ablakokhoz) 68 előnézeti képek 137
elemek színezése 66, 71 eszközök létrehozása 84
helyi menük kikapcsolása 29 felbontás 1159
jobb kattintás 29 határok. Lásd raszterkép határvonalak
képernyő tisztítása 66 létrehozott eszköz használata 89
rajzsablonok/sablonfájlok 79, 114–118, útvonalak. Lásd raszterkép útvonalak
233, 258, 265 raszterplotterek 1098
alapértelmezett fájl. Lásd tollbeállítások 1098
alapértelmezett rajzsablon fájl raszterszög 404
alapértelmezett hely 117 elforgatás 404
attribútuminformáció kinyerésére. rávetítés 1182
Lásd attribútumkiemelési xrefek 1182
sablonfájlok REFBEZÁR parancs 1194
elrendezések importálása 233 referencia 685, 687
fájlnév kiterjesztés 117 objektumok léptékezése 685, 687
közös tartalmak 117 Referencia szerkesztése eszköztár 1191,
lapok készítéséhez 265 1193
referenciák 1189
Referenciakezelő névjegye 1176 sérül rajzfájlok javítása 143
referenciapontok 420, 484–485 rendszernyomtatók, papírméret 1030
eltolási pontok 420 rendszerváltozók 11, 39–40, 43
rajz 485 alaphelyzetbe állítás 39–40
Lásd még pont objektumok átlátszóan 39–40
reflektorok 1212–1214, 1217–1221 listázás 40
állandó megvilágítás szögének megadás a parancssorban 40
beállítása 1219 párbeszédpanelek 43
elhelyezés 1221 súgó 11
fényerő-csökkenési terület 1219 REPORTERROR rendszerváltozó 147
fénysugár nyílásszöge 1219 repülés a modellek között 197
gyengülési sebességek 1218, 1220 beállítások
hely 1217 szimuláló 197
hozzáadás 1212–1214 Részleges megnyitás (MEGNYIT
mezőszög 1219 parancs) 130
teljes megvilágítás kúpszöge 1219 részleges mentés 133, 135–136
regenerálás 348 részleges nyomtatókonfigurációs fájlok.
rajzok 348 Lásd PCP fájlok
vonalvastagság-megjelenítés 348 részlegesen megnyitott rajzok 130–131
relatív koordináták 356, 359–362, 364– elérhető elnevezett objektumok 130
365, 367, 391, 657, 659, 666 geometria betöltése 131
beírás 356, 359–362, 364–365, 367 megnyitás 130
Descartes 359–360, 364 xref-függő fóliák megjelenése 130
poláris 361–362, 365, 367 Részletes beállítás varázsló 116–117
megadás, mutató bevitel rajzok indítása 117
eszköztippekben 391 REVBUBORÉK parancs 491
mozgatás, objektumok 657, 659 revízióbuborékok (jelölők) 491–493
objektumok másolása 666 alapértékek beállítása
relatív poláris koordináták 388 ívhosszúságokhoz 491, 493
alapértelmezés a további pontok ívek, vagy ívhúrhosszak
beviteléhez a mutató szerkesztése 493
bevitelben 388 kalligrafikus stílus 491
relatív útvonal, xrefekhez 1174 létrehozás 491
REMEMBERFOLDERS alapértékek 491
rendszerváltozó 128 létrehozás kalligrafikus
renderelés 827 tollstílussal 492
metszet objektumok és 827 normál stílus 491
Lásd még Render (renderelő) objektumok konvertálása 491
renderelések. Lásd renderelt képek stílusok 491
renderelt képek 1071–1072 zárt objektumok konvertálása 492
nyomtatási opciók rögzítés 27, 44–45, 49–50, 784–785
megtekintése 1071–1072 animáció
renderelés nyomtatás előtt 1072 DesignCenter 49
aliasing. Lásd élsimítás eszköztárak 27
rendszerhibák 143, 146 megelőzés 50
helyreállítás 146
összetett szilárdtestek SÍKMETSZET parancs 833
előzményei 784–785 SKICC parancs 463, 465
parancsablak 44–45 SOKLAP parancs 770
rögzítés feloldása 27, 44–45, 49, 70 SOKSZÖG parancs 458
DesignCenter 49 SÖPRÉS parancs 483, 745, 747, 749
eszköztárak 27, 70 Lásd még KIHÚZ parancs
parancsablak 44–45 SPLINEDIT parancs 717
rögzített hosszúságú segédvonalak 966 parancsopciók 717
rögzíthető ablakok, SRAFFOZ parancs 840, 842, 846, 848
munkaterületekben 74 STANDARD stílus 460
rövid függvények 446 többszörösvonalak 460
előre definiált számológép STB fájlnév kiterjesztés 1057
változók 446 Subscription Center 14–16
RTF fájlok 896–897 elérhető szolgáltatások 14
beillesztés 896–897 hozzáférés 15
importálás 896 telepítés 16
Súgó 4–5, 11, 21
ablakok. Lásd Súgó ablak
S Autodesk honlap 11
S (mérettől függetlenül jel) 1019 F1 billentyű 11
Sablon kiválasztása párbeszédpanel 114 fejlesztőknek, elindítás 4
megjelenítés 114 Gyors súgó 11
rajzok elindítása 114 indítás 4
ScriptPro (verzióléptető eszköz) 2 kérdések (természetes nyelvű
SDF (helytagolt formátum) fájlok 611– kérdések) 5
612 legfrissebb termékinformáció 11, 21
Search-the-Web hivatkozás (természetes parancsokban 11
nyelvű kérdések) 7 párbeszédpanelekben 11
SHIFT+A 400 rendszerváltozókban 11
futó tárgyraszterek felülírása 400 témák. Lásd súgótémák
SHIFT+jobb kattintás 395, 398 Tudnivalók téma 11, 21
Tárgyraszter helyi menü Súgó ablak 3–4, 6, 10
megjelenítése 395, 398 bal ablak 3, 10
SHIFT+kattintás 631–632 elrejtés/megjelenítés 10
objektumok eltávolítása a kiválasztási Keresés lap 4, 6
halmazból 631–632 kibontás (visszaállítás) 10
objektumok hozzáadása kiválasztási komponensek 3
halmazokhoz 631 összezárás 10
SHIFT+TAB billentyűk 943 Tárgymutató lap 3
mozgatás előző cellára 943 Tartalom lap 3–4
SHOWHIST rendszerváltozó 784 Súgó eszköztár, nyomógombok 10
SHX (font) fájlok 871, 878, 909, 912 Súgó fejlesztőknek 4
felhasználói betűtípusok 912 indítás 4
felsorolás karaktere 878 Súgó tartalomjegyzék. Lásd Tartalom lap
proxy betűtípusok 909, 912 (Súgó ablak)
Unicode karakterek támogatása 871 SZABFEL parancs 766, 771
SZABVÁNYELLENŐRZÉS parancs 155 vontatással 172
Szabványok állapotsori ikonjának
megjelenítése opció (CAD
szabványok
T
beállításai/Szabványkövetés TAB billentyű 399, 943
ellenőrzése ciklikus kiválasztás futó
párbeszédpanelek) 156–157 tárgyrasztereken 399
Szabványok ellenőrzése mozgatás következő cellára 943
párbeszédpanel 155 tab karakterek, attribútumkiemelési
SZÉTVET parancs 458 sablonfájlokban 613
Színvezérlés (Tulajdonságok TABFEL parancs 766, 772
eszköztár) 297, 303 Tábla mód 464
SZÓKÖZ billentyű 38–39 skiccelés 464
parancsok ismétlése 39 Táblázat beillesztése párbeszédpanel 935
parancsok végrehajtása 38 Táblázat cellaformázás
SZÖVEGFELÜLRE parancs 354 párbeszédpanel 942–943
SZÖVEGIGAZÍT parancs 925 TÁBLÁZATEXPORT parancs 938
SZÖVEGLÉPTÉK parancs 924 táblázatok 607–608, 900, 934–943, 946–
SZTESTSZERKESZT parancs 793, 814 948, 950–952
szilárdtestek szerkesztése a átméretezés fogók segítségével 935
következővel 793 blokkattribútumok 607–608
szilárdtestek tisztítása és blokkok beillesztése 943, 946
ellenőrzése 814 cella és sor jelölő megjelenítése 951–
952
Sz be-/kikapcsolás 951
háttérszín vezérlés 952
zárolás cellák egyesítése 936, 938
Lásd még cellák szerkesztése 934
lépték rögzítése cellák. Lásd
Lásd még ortogonális lezárás cellák (táblázatokban)
zárt vonalláncok 454, 473 cellamargók 940
rajz 454, 473 cellatartományok átlagának
zoom tényező 348 számítása 948
vonalvastagság-megjelenítés 348 cellatartományok celláinak
zoomolás 74, 170–174, 176–177, 195, megszámolása 950
404 cellatartományok összegzése 948
animáció bekapcsolása 74 címsorok 939–942
dinamikus (Valós idejű opció) 171 definiálva 934
előző nézetekhez 170, 174 exportálás 938
hálómegjelenítés és 404 fejlécsorok 940
Légi nézettel 174, 176–177 háttérszín 941
négyszögletes területekre irány 940
(nézetablakok) 170, 173 képletek megadása 947, 951
rajzhatárok 171, 173 létrehozás 935
a rajz terjedelmére 171, 173 magasság/szélesség,
valós idejű interaktív mód 195 megváltoztatás 934
mezők beillesztése 900, 947 vonalak. Lásd takart vonalak,
módosítások mentése 943, 951 eltávolítás
oszlopok vagy sorok takart élek
hozzáadása/törlése 937– takart vonalas képek
938 Lásd még takart vonalak (3D
oszlopok. Lásd objektumokban)
oszlopok (táblázatokban) takartvonalak 1072, 1075–1076
oszlopok/sorok száma 935 eltávolítás 1072, 1075–1076
rácsozat 941 nyomtatás a Modell lapról 1075
sorok. Lásd nyomtatás elrendezés
sorok (táblázatokban) lapokról 1076
szöveg formázása 939, 941–943 talajorigó 67
szöveg kiválasztása 943 megjelenítési beállítások 67
szöveg megadása 943 tálca (Windows) 132
szöveg szerkesztése 943, 946 rajzok megjelenítése 132
szöveg szín. 941 TÁLCA parancs 133
táblázatstílusok 939–942 tallózás 62
Tulajdonságok paletta és 936 on-line tartalom 62
Táblázatstílus párbeszédpanel 940, 942 Támogatási igény létrehozása lehetőség,
táblázatstílusok 939–942 Subscription Center 14
alkalmazás 941 Támogatási igények megtekintése
definiálva 939 lehetőség, Subscription
új stílusok definiálása 940 Center 14
újraalkalmazás 942 Tárgymutató lap (Súgó ablak) 3
TABLEINDICATOR rendszerváltozó 952 tárgyraszter 395–400
tabulált hálók 766, 772 beállítás a sraffozás objektumok
tabulátorok (bekezdéses szöveg), kihagyásához 397
beállítás 885 céldoboz 399
tájolás 917, 1045, 1068 eszköztippek 398
rajzok 1045, 1068 felülírás 400
szöveg 917 használat háromdimenziós
takarás 34, 44, 46, 71, 303, 313, 850, térben 396
1074 jelölő 398
fa nézet, mágnes 399
Fóliatulajdonság-kezelő 313 megadás 395
Modell és elrendezés lapok 71 menü 398
műszerfal 34 megjelenítés 398
objektumok 303 testreszabás 398
oszlopok, Tárgyraszter helyi menü 395
Fóliatulajdonság-kezelőben313 megjelenítés 395
papírtér objektumok, nyomtatása Tárgyraszter nyomógomb
elrendezés lapról 1074 (állapotsor) 396
parancsablak 44, 46 futó tárgyraszterek
sraffozás határvonala 850 be-/kikapcsolása 396
vezérlőpanelek a műszerfalon 34
tárgyraszterek tartalom terület (DesignCenter) 48, 54,
futó. Lásd 56
futó tárgyraszterek betöltés 56
vizuális segédeszközök. Lásd AutoSnap részlet megjelenítése 54
Lásd még futó tárgyraszterek tartalomjegyzék. Lásd laplista táblázatok
tárgyraszterezés pontokra 396 (címlapokon)
tárgyraszterkövetés 415–417 távoli fényforrások 1212, 1214–1215,
AutoTrack beállítások 1218, 1220
megváltoztatása 417 forrásvektorok 1218, 1220
be- és kikapcsolás 417 hozzáadás 1212, 1214–1215
beállítások 416 távolság 713
követési pontokhoz 415–416 távolság és szög koordináta
tippek 416 megjelenítés 357
társítás 152, 1015–1016 távolság szorzó művelet felülírás
méretek 1015–1016 tulajdonsága 554–555
szabványfájlok és rajzok között 152 megadás 554–555
Társított szabványfájl(ok) ikon 157 távolság típusa tulajdonság 536–537,
Társtermékek és szolgáltatások 542–543
(Autodesk) 14 mozgatás műveletekhez 536–537
tartalom (rajzokhoz) (DesignCenter) 51– nyújtás műveletekhez 542–543
52, 54–56, 59–64 távolságok 194, 410–411, 419, 424–425,
eszközpaletták létrehozása 55–56 442, 713, 924
gyűjtemények, megadás 60, 63 3D nézet 194
hozzáadás 54 két pont távolságának mérése 442
hozzáférés 51, 59, 62 konvertálás modelltér és papírtér
on-line 59, 62 között 924
megjelenített forrás módosítása 52 közvetlen megadás. Lásd
megjelölés 52 közvetlen távolságmegadás
on-line tartalom 59–64 megadás 419
előnézet 60, 63 poláris távolságok 410–411
hozzáférés 59, 62 számítás 424–425
keresés 60, 62–63 távolság 713
letöltés 60, 63–64 TÉGL parancs 388, 458
tallózás 62 relatív Descartes koordináták további
típusok 61 pontok beviteléhez a mutató
parancsikon mappa. Lásd Kedvencek bevitelben 388
mappa téglalapok 350, 458, 460
Tartalom lap (Súgó ablak) 3–5 rajz 458, 460
lista kibontása/összehúzása 4 vonalszélességek, módosítás 350
témák megjelenítése telepítés 16, 61, 330, 334–335, 1149
(megtekintése) 5 3D DWF közzététel 1149
tartalom terület (DesignCenter CAD rendszergazda vezérlőpanel 61
Online) 59, 63 Subscription Center 16
megjelenített kategóriák/elemek színkatalógusok 330, 334–335
számának vezérlése 63 telítetlen színek
telítettség (színek intenzitása) 249, pozitív irány 373
1094, 1096 forgatás központja 373
objektumok az elrendezésbeli tükrözési vonalak 549
nézetablakokban 249 VKR-ben 367
teljes megvilágítás kúpszöge tengelyek körüli forgatási irány, pozitív,
(reflektorok) 1219 meghatározása 373
beállítás 1219 térindexek 1204–1205
teljes nyomtatókonfigurációs fájlok. Lásd mentés, rajzok 1204–1205
PCP (korábbi verzióból származó Terjedelem nyomtatási terület opció
plotterkonfiguráció) fájlok (Oldalbeállítás
teljesítmény növelése 176, 348, 351– párbeszédpanel) 1035, 1063
353, 497, 1204–1205 terjedelem. Lásd
3D kijelző és rajzterjedelem
adaptív szegényítés terméktámogatás, verzióléptető
fizikai memória eszközök 3
hardveres gyorsítás termelékenység. Lásd teljesítménynövelés
kézi hangolás TÉRMÉR parancs 924
kitöltések megjelenítése 351 természetes nyelvű kérdések (Súgó) 5, 7
Légi nézet ablak dinamikus keresés a weben 7
frissítése 176 tippek jó eredmények eléréséhez 7
memória és területek 425–427, 429–430
memóriakiosztás hozzáadás 427, 429
objektummegjelenítési kivonás 427, 430
tulajdonságok 351 körülzárt. Lásd lemezek
rajz méret, kicsinyítés 497 nyomtatási terület. Lásd nyomtatási
szoftveres gyorsítás terület
szöveg megjelenítése 351–352 számítás 425–426, 429
teljesítményhangolás napló területek kiválasztása 632–633
vonalvastagság-megjelenítés 352– négyszögletes 632
353 szabálytalan 633
vonalvastagságok 348 tervezési szabványok. Lásd
xrefek indexekkel 1204–1205 szabványok, elnevezett objektumok
teljesítmény növelése. Lásd tervezői környezet. Lásd
teljesítménynövelés modelltér
teljesítményhangolás napló testreszabás 28–30, 33, 65, 78, 88, 398,
tengelyek 367, 373–374, 379–380, 549, 512, 639, 968
663, 752, 805, 807, 809–810 eszközleporellók 88
definiálás az FKR-ek számára 379– helyi menük 28–29
380 jobb kattintás 28, 30
FKR-ek körbeforgatása 374 munkaterületek
forgatás kényszerezése a műszerfal 33
következőre 809–810 nyílfejek 968
mozgás kényszerezése a objektumok kiválasztása 639
következőre 805, 807 paraméterkészletek 512
objektumok elforgatása 663 programkörnyezet 65, 78
objektumok körbeforgatása 752 profilokkal 78
tárgyraszter menü 398 színhozzárendelés táblázatok előző
testreszabási (CUI) fájlok 27 verziók beállításaihoz 1092
megadás 27 TOOLTIPMERGE rendszerváltozó 66
testreszabott parancsok 91 TOOLTIPS rendszerváltozó 66
parancseszközök létrehozása CUI tóruszok 731, 741, 780
párbeszédpanelből 91 3D szilárdtestek 731
parancseszközök létrehozása létrehozás 741
végrehajtáshoz 91 primitív testekként 780
tesztelés 507, 590 több elrendezésbeli nézetablak,
dinamikus blokkok 507, 590 létrehozás 238
TEXTFILL rendszerváltozó 909 több fogó aktiválása 702
tilde (~) 322, 920, 926 több fólia 312
helyettesítő karakter 322, 920 kijelölés 312
helytelen szó jelölése 926 tulajdonságok módosítása 312
tilde szögletes zárójelben, helyettesítő több másolat (objektumoké) 707–708
karakter 322 készítés, fogókkal 707–708
Tiszta képernyő (Nézet menü) 66 több objektum 632
tisztítás 164–165, 307, 315, 339, 626, kijelölés 632
651, 653 több objektumhalmaz 688, 693, 698
blokkdefiníciók 626 lekerekítés 688, 693
elnevezett objektumok 651, 653 letörés 693, 698
vonaltípusok 653 több rajz 132–133, 155, 160
fóliák 164–165, 307, 315 átkapcsolás közöttük 133
nem hivatkozott fóliák 307, másolás 132
315 megjelenítés 132
vonaltípusok 339 szabványkövetési hibák
TOL parancs 170 ellenőrzése 155, 160
tollak 1097–1099 több tárgyraszter. Lásd
beállítások. Lásd tollbeállítások futó tárgyraszterek
hozzárendelés nyomtatási több vonalból álló objektumok. Lásd
stílusokhoz 1097–1098 többszörösvonalak
virtuális tollak 1098–1099 többlapos DWF-fájlok 1141–1142
tollas plotterekhez 1097–1098 alapértelmezett nevek 1142
tollhozzárendelések 1097–1098 megadás 1142
tollbeállítások 1047–1048, 1084, 1092, megadás 1141
1098, 1164 rákérdezés névre 1142
DWF fájlokhoz 1164 megadás 1142
szerkesztés 1164 többlapos PDF-fájlok 1142
PCP/PC2 beállítások elnevezés 1142
importálása 1047–1048, többszörös elrendezések 265
1084 lapokként egyedi rajzfájlokból 265
elrendezésekbe 1047–1048 többszörös FKR-ek 375
nyomtatási stílus többszörös nézetablakok (modell
táblázatokba 1084 nézetablakok) 176, 375, 383
raszter (tollnélküli) 3D nézetekben 375, 383
plotterekhez 1098 FKR-ek 375
Légi nézet ablak használata 176 tömören kitöltött sraffozások 852, 860
többszörös szövegobjektumok, létrehozás 852
léptékezés 924 módosítás 860
többszörös vonal lépték 460 tömörítés (video) 209
és vonaltípus-lépték 460 töredékek 888–889, 891
többszörösvonal objektumok. Lásd átrendezés 888–889
többszörösvonalak átrendezés megszüntetése 891
többszörösvonal-stílusok 460, 462, 722, törlés 100, 105, 181, 217, 234, 286–288,
724 308, 314–315, 328, 337, 372,
létrehozás 462 447, 514, 566, 584, 589, 648,
szerkesztés 722, 724 793, 795, 800, 907, 938, 1034,
többszörösvonalak 460–461, 722–724, 1051, 1091, 1093, 1179
959 3D szilárdtest alobjektumok 793,
csúcspont hozzáadása 722 795
csúcspontok 722, 724 3D szilárdtest csúcspontok 800
csúcspontok törlése 722 dinamikus blokkdefiníciók
és asszociatív méretezés 959 elemei 589
igazítás 460 elnevezett csoportok 648
kettős vonalak. Lásd kettős vonalak elnevezett nézetek 181
lépték 460 elnevezett nyomtatási
metszetek 722, 724 stílusok 1091, 1093
módosítás 722 elnevezett oldalbeállítások 1051
nem használható elrendezések 234
szerkesztőparancsok 723 értékkészlet értékek 584
rajz 461 eszközpaletta csoportok 105
tulajdonságok 460 eszközpaletták 100
végpontok 723 felhasználói papírméretek 1034
Lásd még többszörösvonal-stílusok fények
többszörösvonalak metszéspontjai 722, FKR-ek 372
724 fóliabeállítások 328
módosítás 722, 724 fóliák 308, 314–315
tömör kitöltések 351, 353–354, 851, 860 keresési útvonalak 1179
átfedő objektumok, megjelenítési lapkiválasztások 286–288
sorrend 354 láthatósági állapotok 566
kikapcsolás 351, 353 műveletek
Lásd még paraméterekből/paraméterkészletekből514
2D szilárdtestek nézetablak-elrendezések 217
gyűrűk oszlopok/sorok táblázatokban 938
tömören kitöltött sraffozások számológép változók 447
széles vonalláncok színhozzárendelési táblázatok 1093
létrehozás 851 szövegstílusok 907
módosítás 860 vonaltípusok 337
Lásd még Kitöltési mód törlés a memóriából 338, 1203
tömör sraffozási minták vonaltípusok 338
Lásd még átmenetes kitöltések xrefek 1203
törölt objektumok 651–652 tulajdonságok 95–97, 125, 180, 203,
visszaállítás 651–652 241, 281–282, 440, 460, 825
törött ceruza ikon 387 dinamikus blokk elemei. Lásd
transzparens parancs karakter művelet felülírás tulajdonságok
(aposztróf) 39 paraméter tulajdonságok
transzparens parancs promptjának elrendezésbeli nézetablakok,
jelölése 39 módosítás 241
transzparens parancsok 39 eszközpaletta eszközök 95–97
így használható parancsok 39 felülírások 96
Trkövetés nyomógomb megjelenítés 96
(tárgyraszter-követés) 415 módosítás 95, 97
True Color értékek, nyomtatási kameratulajdonságok 203
stílusokhoz 1094 lapkészletek 125
True Color színek 330–331, 333–334 lapoké/lapkészleteké 281–282
beállítás (új objektumokhoz) 331 szerkesztés 282
módosítás 333–334 metszet objektumok 825
fóliaszínek 333 módosítás a Gyors
objektumszínek 334 számológéppel 440
TrueType betűtípusok 871, 878, 909, nézeteké 180
912, 915 rajzok. Lásd
felsorolás karaktere 878 rajz tulajdonságok
hozzárendelés többszörösvonal tulajdonságai 460
szövegstílusokhoz 909 Lásd még fólia tulajdonságok
megjelenés 909 Lásd még objektum tulajdonságok
PostScript betűtípusú Tulajdonságok eszköztár 297, 303
megfelelők 912 tulajdonság vezérlők 303
SHX proxy betűtípusokként 909 Tulajdonságok paletta 243, 297–300,
SHX proxy betűtípusok 912 435–436, 440, 780, 872, 919–921,
szövegmagasság értékei 915 936
Unicode karakterek támogatása 871 3D szilárdtestek és felületek
Tudnivalók téma (Súgó) 11, 21 manipulálása 780
tudományos függvények (Gyors bekezdéses szöveg módosítása 872,
számológépben) 433 919–921
használat 433 bekezdéses szöveg mozgatása 920–
tulajdonság vezérlők (Tulajdonságok 921
eszköztár) 303 elrendezésbeli nézetablak léptékének
Tulajdonságkeresési táblázat módosítása 243
párbeszédpanel 556, 570, 572– hozzáférés a Gyors
573, 577 számológéphez 435–436
értékek megadása 577 leírás rész eltávolítása 298
fordított keresés 573 megnyitás 298
megjelenítés 556, 570 objektumtulajdonságok
Nem egyező sor 570 megjelenítése 298
tulajdonság típusok 570, 572 objektumtulajdonságok
módosítása 298–299
táblázat tulajdonságai 936
tulajdonságok lista eszközpaletta csoportok 106
kibontása/bezárása 300 eszközpaletta eszközök 100
tulajdonságok módosítása a Gyors eszközpaletták 107–108
számológéppel 440 eszközpaletta csoportokban 107
TULAJDONSÁGOK parancs 918 újraszámozás 272
tükrözés 675–677, 703, 706, 710, 918 lapok (lapkészletekből) 272
Lásd még újratöltés 1182
átfordítás xrefek 1182
objektumok 675–677 Útmutató az egyfelhasználós telepítéshez,
háromdimenziós térben 676– megtekintés 2
677 Útmutató hálózati rendszergazdáknak
objektumok, fogókkal 703, 706, 710 kiadvány, megtekintés 2
szöveg 675, 918 utoljára használt parancsok
tükrözési vonalak 549 újraindítása 40
tükröződés (fény) utótag 978
csillogás. Lásd csillogás visszaverődése útvonal nélkül beállítás, xrefekhez 1175
(kiemelések) útvonalak 207–209, 745, 747, 749–750,
diffúz. Lásd diffúz visszaverődés 780–782, 1176
tűrés 481, 718 csatolás kamerákhoz 207
spline objektumok 481, 718 frissítés 1176
tűrések 888, 984–986 kihúzás szilárdtestekbe vagy
átrendezett szöveg a 888 felületekre 745, 747, 780
függőleges illesztés 985–986 mozgás útvonala 207–209
letiltás, nullák 986 pásztázás objektumok
megadás 984, 986 létrehozására 750, 781–782
tűrésjel (?) 984 söprés objektumok
beírás 984 létrehozásához 747, 749
útvonalnevek csatolása. Lásd csatolási
sablonok
U
UCSVP rendszerváltozó 375, 383, 385 V
Új rajz létrehozása párbeszédpanel 114–
115 V parancs 649
megjelenítés 114 vágás 1188, 1204
rajzok elindítása 114–115 referenciák 1188, 1204
Új táblázatstílus létrehozása xrefek 1204
párbeszédpanel 940 vágás határvonalak (blokkokhoz és
Új táblázatstílus párbeszédpanel 940 xrefekhez) 1171, 1186–1187
újbóli közzététel 1138 kikapcsolás 1186
rajzkészletek 1138 megjelenítés 1171
újra hozzárendelés 272, 277, 1015–1016 típusok 1186
elmozgatott lapok vágásmélység 1187
lapkészletekhez 272, 277 vágásmélység (vágóhatároké) 1187
méretek 1015–1016 vágóélek 677–678
újrarendezés 100, 106–108, 234 Vágólap (Windows) 652, 654–655
elrendezés lapok 234 objektumok beillesztése 654–655
objektumok másolása 654–655 vessző (,) 951
objektumok vágása 652, 654–655 képlet argumentum elválasztó 951
vágósíkok 201–202 vesszőtagolt formátumú (CDF)
3D objektumok 201 fájlok 611
beállítás (beállítás) 201 vesszővel elválasztott (CSV -
kamerák és 202 comma-separated) formátumú
vágott referenciák 1186 fájlok 939
Valós lapstílus vetítési vonalak. Lásd segédvonalak
valós léptékek 1070 vezérgörbék 750, 781–782
nyomtatás 1070 pásztázáshoz 781–782
Valósághű látványstílus 189 vezérlő fogók (blokkokban) 710
valósidejű eltolás. Lásd dinamikus eltolás vezérlőpanel ikonok 33
valósidejű zoomolás. Lásd dinamikus VGBEILL parancs 390
zoomolás használat dinamikus promptok
váltás 215, 399, 630–631, 646, 788–789 eszköztippjeiben 390
futó tárgyrasztereken 399 VGIRBEILL parancs 654
kiválasztott alobjektumok video kártyák
között 788–789 videoformátum 209
kiválasztott objektumok között 630 világ koordináta-rendszer (VKR)
nézetablakokon át 215 Lásd még VKR (világ
objektumok között 631, 646 koordináta-rendszer)
csoportokban 646 világítás
változó attribútumok 603 Lásd még (fény)visszaverődés
blokkok beillesztése 603 Lásd még fénygyengülés
varázslók 116–117 pont. Lásd még pontszerű fényforrások
beállítás varázslók 116 reflektorok. Lásd még reflektorok
rajzok elindítása 117 szórt. Lásd még szórt fény
VASTAGÍTÁS parancs 757–758 távoli. Lásd még távoli fények
vastagság 775–776 virtuális tollak 1098–1099
objektumokhoz való tollszám megadása 1099
hozzáadás 775–776 VISRETAIN rendszerváltozó 1172
Vault Adatkezelő Szerver 16 VISSZA parancs 649
áttekintés 16 parancssori opciók 649
Vault kliens szoftver 16 visszaállítás 118–119, 144–145, 178–
áttekintés 16 179, 191, 214, 216, 286, 309,
Vault Office kiegészítés 17 326–327, 369–371, 379, 381, 651–
áttekintés 17 652, 860, 1006
Vault tároló. Lásd Autodesk Vault alapértelmezett látványstílusok 191
végrehajtás 38 alapértelmezett rajzsablon fájl 118–
parancsok 38 119
végrehajtás újra, műveletek 649–651 elmentett nézetek 179
végtelen vonalak 485 elnevezett nézetek 178–179
vektorgrafika 1159 előző nézetek 178
felbontás 1159 FKR-ek 369–371, 379, 381
DWF6 fájlokban 1159 elnevezett FKR-ek 371, 379
Verzióléptető eszközök 2 előző FKR-ek 369–370, 381
VKR-hez 370 VONAL parancs 389, 452
fóliabeállítások 309, 326–327 méretbevitel 389
lapkiválasztások 286 vonalak 207, 215, 346, 407, 419, 442,
Lásd még 452–453, 458, 468, 470, 690,
javítás 713, 941
méretstílusok 1006 egyesítés vonalláncokká 713
modelltéri nézetablakok 214 két vonal metszéspontjának
nézetablak-elrendezések 216 megjelenítése 442
rajzok 144–145 körkörös vonalak 407
biztonsági másolat középvonalak. Lásd középvonalak
fájlokból 144–145 méret. Lásd méretvonalak
sraffozás asszociativitása 860 méretezés. Lásd
törölt objektumok 651–652 hosszméretek
Lásd még helyrehozás metsződő. Lásd metszéspont
visszaállítási ellenőrzés 142 (vonalaké)
visszaverődés színe (anyagok) mozgás útvonala és 207
Lásd még csillogás színe rajz 346, 407, 419, 452–453, 468,
visszavonás 1194 470
referencia helyben szerkesztésének ívet érintő 468, 470
változtatásai 1194 közvetlen távolságmegadás
vizuális bonyolultság, csökkentés 303 használatával 419
vízszintes 917, 990–991 merőleges lezárással 407
méretek modelltérben 346
Lásd még rajz, nézetablakokban 215
méretek rejtett. Lásd
létrehozás 991 takart vonalak
segédvonalak kezdőpontja 990 segéd. Lásd segédvonalak
szövegirány, beállítás 917 stílusok. Lásd vonaltípusok
vízszintes méretek 956 szabadkézi. Lásd szabadkézi vonalak
vízszintes sík 67 szakaszok. Lásd vonalszakaszok
megjelenítési beállítások 67 szerkesztő. Lásd szerkesztővonalak
VKR (világ koordináta-rendszer) 367, szilárdtestek létrehozása
370, 374, 464 szövegekben. Lásd még egyvonalas
FKR visszaállítása 370 szöveg
koordináta-rendszerek leképezése táblázat rácsozata 941
papírra 464 többszörösvonalak. Lásd
relatív koordináták megadása 374 többszörösvonalak
tengelyek 367 vastagságok. Lásd vonalvastagságok
VLÁNC parancs 389 vonal lekerekítése
méretbevitel 389 vonalláncokkal 690
vláncok. Lásd vonalláncok vonal szögének megjelenítése 442
vlánctestek 741–743, 780 vonalláncok konvertálása 458
definiálva 741, 780 vonalláncok. Lásd vonalláncok
létrehozás 742–743 vonalak vastagsága. Lásd vonalvastagságok
VLEDIT parancs 713 vonalháló 406
parancsopciók 713
vonalkapcsolódás típusok 1102 generálás 714
hozzárendelés 1102 módosítás 345
vonallánc szakaszok 695, 713, 716–717 zárt 454, 473
egyesítés 713, 716 vonalláncok görbeségének
elvékonyodás 717 eltávolítása 714
letörés 695 vonalszakaszok 344, 692, 697
vonallánc vágási határok 1187 Lásd még
vonalláncok 207, 344–345, 347, 350, vonalak
354, 426, 453–458, 464, 472–476, lekerekítés 692
674, 690, 692, 696, 698, 712– letörés 697
714, 716, 862, 1187 vonaltípusok rövid szakaszokon 344
átfedő, megjelenítési sorrend 354 vonaltípus-definíciós fájlok 338
egyesítés 713, 716 vonaltípusok listázása 338
vonalakká, ívekké vagy vonaltípus-lépték 342–344, 460
vonalláncokká 713, Aktuális objektum léptéke 343
716 beállítás (aktuálissá tétel) 343
görbeség eltávolítása 714 Globális léptéktényező 343
határvonal vonalláncok 455, 457, módosítás 343–344
474, 476 globálisan 344
illesztés 714 kiválasztott
íveket 714 objektumokhoz 343
spline-görbéket 714 többszörös vonal lépték 460
ív vonalláncok 454, 456, 473, 475 Vonaltípus-vezérlés (Tulajdonságok
kitakart objektumoknak 862 eszköztár) 297, 340
konvertálás vonalakká 458 vonaltípusok 223, 252, 295, 297, 302–
Lásd még 303, 316, 318, 336–342, 344–345,
objektumok 464, 592, 594, 622–624, 637,
lekerekítés 690, 692 653, 1099–1101, 1200
letörés 696, 698 aktuális vonaltípus 339
módosítás 713–714 beállítás (aktuálissá tétel) 339–340,
mozgás útvonala és 207 594
párhuzamos rajzolása 674 beállítás (új objektumokhoz) 297
rajz 453, 455, 464, 472, 474 betöltés 318, 337
modelltérben 453 blokkokban 592, 622
szabadkézi 464 CONTINUOUS vonaltípus 302
szakaszok. Lásd vonallánc szakaszok definíciós fájlok 338
széles. Lásd széles vonalláncok vonaltípusok listázása 338
szétvetés 712 fóliákhoz. Lásd fólia-vonaltípusok
területek/kerületek számítása 426 hardver vonaltípus használata 336
vágási határvonalakként 1187 hivatkozott vonaltípusok
vonalak lekerekítése 690 csatolása 1200
vonalszélességek 347, 350, 713 hozzárendelés 303, 339–340, 594
beállítás 347 fóliákhoz 303
módosítás 350, 713 objektumokká 339–340, 594
vonaltípusok 344–345, 714 hozzárendelés, objektumokhoz 297
beállítás 344–345
kiválasztási halmaz szűrésének vonalvastagságok 295, 297, 303, 316,
alapja 637 345–350, 352–353, 592, 637, 941,
Lásd 945, 1039, 1074, 1077, 1099–
még elnevezett objektumok 1100
lépték. Lásd vonaltípus-lépték aktuális vonalvastagság 349
léptékezés 223, 252, 342, 1099, 1101 alapértelmezett érték 346
elrendezésbeli nézetablakokban be- és kikapcsolás 352–353
(papírtér) 252 beállítás (aktuálissá tétel) 346, 349
nem ISO vonaltípusok 1101 beállítás (új objektumokhoz) 297
listázás 338 blokkokban 592
betöltött vonaltípusok 338 értékek 346
definíciós fájlok fóliákhoz. Lásd fóliák vonalvastagsága
vonaltípusokhoz 338 hozzárendelés 303, 345–347, 349
megjelenítés 344–345 fóliákhoz 303, 345, 347
rövid szakaszokon 344 objektumokká 346, 349
vonalláncokon 344–345 vonalláncokhoz 347
módosítás 316, 340–342, 623–624 hozzárendelés, objektumokhoz 297
fólia-vonaltípusok 316, 340– kiválasztási halmaz szűrésének
342, 623 alapja 637
objektum-vonaltípusok 341– korábbi verziókból származó rajzi
342, 624 objektumokban 349
nyomtatási stílus Lásd
vonaltípusok 1099–1100 még elnevezett objektumok
objektumokhoz. Lásd léptékezés 1039
objektum-vonaltípusok megjelenítés 346–349
szabadkézi vonalakhoz 464 kikapcsolás 348
szabványok. Lásd lépték 347
szabványok (elnevezett modelltérben 346, 348
objektumoké) papírtérbeli
tisztítás 339, 653 elrendezésekben 348
törlés 337 megjelenítés az aktuális
törlés a memóriából 338 beállítással 350
vonalvastagság lépték 347, 1039 módosítás 316, 350
beállítás 1039 fólia vonalvastagságok 316, 350
elrendezésekhez 1039 objektum-vonalvastagságok 350
megjelenítés 347 nem megjelenített objektumok 346
Vonalvastagság megjelenítése nyomtatás 346, 1074, 1077
párbeszédpanel 350 egyéni értékekkel 346
Vonalvastagság-beállítások nyomtatási stílus
párbeszédpanel 346 vonalvastagságok 1099–
hozzáférés 346 1100
Vonalvastagság-vezérlés (Tulajdonságok objektumokhoz. Lásd
eszköztár) 297 objektum-vonalvastagságok
rajzok regenerálása 348
táblázat rácsozata 941
táblázatcella szegélye 945
vonalvég típusok 1101–1102 X
hozzárendelés 1101–1102
vonalzó (Bekezdéses szöveg X tengely 66, 367, 380, 402
szerkesztő) 885–886 FKR-ekben 380
vontatás 172, 660, 687, 840, 843 szín 402
eltolás 172 színezés 66
objektumok elforgatása 660 VKR 367
objektumok meghosszabbítása 687 XCLIPFRAME rendszerváltozó 1172,
sraffozási mintákat rajzokba 840, 1186
843 XFADECTL rendszerváltozó 1190
zoomolás 172 XILLESZT parancs 1171
vontatási vonal. Lásd XLOADCTL rendszerváltozó 1203, 1206
gumivonal XLOADPATH rendszerváltozó 1206
vörös hibakiemelés, dinamikus adatbevitel XML jelentések
eszköztippekben 391 Lásd még kötegelt ellenőrzési
jelentések
xref ikon 1171
W felkiáltójel 1171
web 7 xref másolatok (igény szerinti betöltés
természetes nyelvű lekérdezések 7 betöltéshez) 1205–1207
Lásd még Internet elérési útvonal beállítása 1206–1207
webhelyek 11 létrehozás 1205–1206
Autodesk honlap 11 xref naplófájl 1202
Windows által támogatott ANSI be- és kikapcsolás 1202
kódlapok 975 XREF parancs 1171, 1182
Windows Intéző 125, 128, 896–897 parancssori opciók 1182
beillesztés, szöveg/RTF fájlok 896– xref útvonalak 1174–1177, 1179, 1182,
897 1197–1198, 1206–1207
és rajz tulajdonságai 125 abszolút útvonalak 1174
rajzok megnyitása 128 ideiglenes xref másolatokhoz 1206–
Windows metafájlok. Lásd WMF fájlok 1207
Windows tálca 132 meghatározás (változtatás) 1174,
rajzok megjelenítése 132 1176–1177, 1179
Windows vágólap. Lásd vágólap megadás projekt nevekkel 1176
(Windows) típusbeállítások 1174
WMF-fájlok 654–655 módosítás 1197–1198
formátum 654 relatív útvonalak 1174
konvertálás rajzfájl útvonal nélkül beállítás 1175
formátumba 654–655 útvonal nélkül keresési
WMFBKGND rendszerváltozó 654 sorrend 1175
WMFFOREGND rendszerváltozó 654 xref-eszközök 84
World Wide Web. Lásd Internet elforgatási szög kérése 84
xref-függő fóliák 130
megjelenés részlegesen megnyitott
rajzokban 130
Xref-kezelő, megjelenítés 1171
xrefek rávetítése 1173, 1181 XY sík (szerkesztősík) 380, 774
DesignCenter használatával 1173 drótvázas modellezés és 774
xrefek illesztéséhez képest 1181 módosítás 380
xrefek. Lásd nézetek. Lásd normálnézetek
külső referenciák (xrefek) XY sík eltolása 380
XTP fájlnév kiterjesztés 108 XY téglalap nyújtási készlet
XY kiosztási készlet paraméterkészlete 556
paraméterkészlete 556
XY mozgatás paraméterkészlete 556
XY mozgatási készlet
Y
paraméterkészlete 556 Y tengely 66, 367, 380, 402
XY paraméter 540 FKR-ekben 380
léptéktípus tulajdonság 540 színezés 66, 402
XY paraméterek 519, 521, 527, 537, VKR 367
543, 556, 578, 583, 585–586, 588
értékkészletek 583, 585
fogó típus 519 Z
hozzáadás dinamikus
blokkdefiníciókhoz 527 Z értékekhez (3D koordináták),
készletek 556 alapértelmezett értékekhez 363
Lánc műveletek tulajdonság 521, Z tengely 66, 367, 379
578, 586, 588 FKR-ekben 379
minimum és maximum értékek 586 színezés 66
növekményes értékek 585 VKR-ben 367
támogatott műveletek 519, 521 Zoom - Előző parancs 178
távolság típusa tulajdonság 537, 543 Zoom - Eredeti parancs 178
XY sík (munkasík) 356 ZOOM parancs 170
parancssori opciók 170

AutoCAD 2007 Felhaszno Kezikonyv-Hun PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AutoCAD 2007 Felhaszno Kezikonyv-Hun PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

AutoCAD®

Portions Copyright © 1991-1996 Arthur D. Applegate. Minden jog fenntartva.

Fejezet 1 Információ keresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

Alkatrész 1 A felhasználói felület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Fejezet 5 A rajzolási környezet testreszabása . . . . . . . . . . . . . . . . 65

Alkatrész 2 Rajz létrehozása, felépítése és mentése . . . . . . . . . . . . . 111

Fejezet 7 Rajz létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113

Fejezet 8 Rajz megnyitása vagy mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

Fejezet 9 Rajzfájlok javítása, visszaállítása vagy helyreállítása . . . . . . . 141

Fejezet 10 Szabványok alkalmazása a rajzokban . . . . . . . . . . . . . . . 149

Alkatrész 3 Rajznézetek vezérlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

Fejezet 11 Nézetek megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169

Fejezet 12 3D Nézeteszközök használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193

Fejezet 13 Több nézet megjelenítése a modelltérben . . . . . . . . . . . . 211

Alkatrész 4 Munkafolyamat kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219

Fejezet 14 Egynézetű rajzok létrehozása (modelltér) . . . . . . . . . . . . 221

Fejezet 15 Több nézettel rendelkező rajzelrendezések létrehozása

Fejezet 16 Lapok használata lapkészletekben . . . . . . . . . . . . . . . . 261

Alkatrész 5 Objektumok létrehozása és módosítása . . . . . . . . . . . . . 293

Fejezet 17 Az objektumok tulajdonságainak módosítása . . . . . . . . . . 295

Fejezet 18 Pontos rajzolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355

Fejezet 19 Geometriai objektumok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . 451

Fejezet 20 Blokkok létrehozása és használata (szimbólumok) . . . . . . . 495

Fejezet 21 Meglévő objektumok módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . 629

Alkatrész 6 Munkavégzés 3D modellekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 727

Fejezet 22 3D modellek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 729

Fejezet 23 3D szilárdtestek és felületek módosítása . . . . . . . . . . . . . 779

Fejezet 24 Metszetek és 2D rajzok létrehozása 3D modellekből . . . . . . 817

Alkatrész 7 Sraffozások, megjegyzések, táblázatok és méretezés . . . . . . 837

Fejezet 25 Sraffozások, kitöltések és kitakarások . . . . . . . . . . . . . . 839

Fejezet 26 Megjegyzések és címkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 865

Fejezet 27 Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 933

Alkatrész 8 Rajzok nyomtatása és közzététele . . . . . . . . . . . . . . . 1023

Fejezet 29 Rajzok előkészítése nyomtatás és közzététel céljából . . . . . 1025

Fejezet 30 Rajzok nyomtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1055

Fejezet 31 Rajzok közzététele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1115

Alkatrész 9 Adatok megosztása rajzok és alkalmazások között . . . . . . 1167

Fejezet 32 Hivatkozás más rajzfájlokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1169

Alkatrész 10 Valósághű képek készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1209

felkutatásához a Súgó rendszert használja. A súgórendszer

strukturált felépítése megkönnyíti az információ megtalálását.

MEGJEGYZÉS Néhány felhasználói beállítás és fájl átvihető a Felhasználói beállítások

Elérhető eszközök többek között:

2 | Fejezet 1 Információ keresése

MEGJEGYZÉS Mivel ezek nyilvános eszközök, terméktámogatásuk az Autodesk

A súgórendszer hatékony használata

Információ keresése a súgóban

■ Áttekintést ad az elérhető dokumentációkról egy témákat és altémákat

■ A Tartalom lapon megjelenített témákkal kapcsolatos kulcsszavak betűrendes

A súgórendszer hatékony használata | 3

■ Teljes szöveges keresést biztosít a Tartalom lapon megjelenített összes

Keresés lap (Természetes nyelvű keresés)

■ Mindennapi nyelven feltett kérdések használatával teszi elérhetővé az

MEGJEGYZÉS A termék nyelvi verziójától függően, a Keresés lap biztosítja vagy a

■ Kattintson a Súgó menü ➤ Súgó menüpontjára, vagy nyomja meg az F1

MEGJEGYZÉS A súgó információinak megjelenítéséhez használhatja az F1 billentyűt a

A súgó tartalomjegyzékének használata

1 Ha szükséges, kattintson a Megjelenítés nyomógombra a Súgó ablak bal

4 | Fejezet 1 Információ keresése

3 A Súgó Tartalom lista összezárásához használja az alábbi eljárások egyikét:

4 Egy téma megtekintéséhez kövesse az alábbi eljárások egyikét:

A Keresés panellap használata

■ A természetes nyelvű keresés kék háttérszínt használ és egy kérdés