1888. évi XXV.

törvénycikk
a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék
által egy-egy termelési időszak alatt a
kisebbik adótétel mellett termelhető
alkoholmennyiségnek felosztásáról *
1. § Az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról,
valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő
megadóztatásáról szóló 1888. évi XXIV. törvénycikk 3. §-a szerint a magyar
korona országaiban a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék által a kisebbik
adótétel mellett termelhető 872,542 hektoliternyi évi alkoholmennyiség a
szeszfőzdék közt három évről három évre terjedő időszakokra osztatik szét;
azon elv szem előtt tartása mellett, hogy az ujonnan keletkezett
szeszfőzdék közül csak a mezőgazdaságiak, a 2. §-ban foglalt eset
kivételével, ugy most, mint a három-három évi felosztási időn belül is,
részesülhetnek a felosztásban.
E felosztás a mezőgazdasági és ipari szeszgyárak közt akként történik,
hogy az egy-egy termelési időszak alatt a kisebbik adótétel mellett
termelhető 872,542 hektoliter alkoholból az 1888/89., 1889/90. és 1890/91-
iki termelési időszakok mindegyikére 300,000 hektoliter, a 3.
§ A) betüjének a) és b) pontjaiban megjelölt mezőgazdasági szeszfőzdék
közt, 540,000 hektoliter, a 3. § B) pontjában megjelölt ipari szeszfőzdék
közt osztatik meg, 32,542 hektoliter pedig az ujonnan keletkező
mezőgazdasági szeszfőzdék részére tartatik fenn.
Az ipari szeszfőzdék részére igy fentartott szeszmennyiségből az első
három évben 27,000 hektoliter, a 2-ik három évben ismét annyi és a 3-ik
három évben is annyi lesz, még ujra keletkező gazdasági szeszfőzdék
részesitése czéljából igénybe vehető.
Ezen kivül ugyancsak a mezőgazdasági szeszfőzdék részére tartatik fenn
első sorban a kisebb adótétel mellett főzhető az az alkoholmennyiség, mely
egyes ipari szeszfőzdék végleges felhagyása folytán rendelkezésre marad.
 2. § Ha az egyes szeszfőzdék a részükre a 4. és 5. §-ok értelmében
kiosztott alkoholmennyiséget valamely termelési időszakban egészben
vagy részben előállitani nem képesek, az elő nem állitott mennyiség a
szerint, a mint ez a szeszfőzde mezőgazdasági vagy iparszerü volt, első
sorban a többi mezőgazdasági, illetőleg iparszerü szeszfőzde között
ugyanazon termelési időszakra ideiglenesen megosztatik, s a gazdasági
szeszfőzdék részesedéséből igy fenmaradó összeg az ipari, s az ipari
szeszfőzdékéből fenmaradó összeg a gazdasági szeszfőzdék között csak
az esetben osztható ki, ha az a fentebbiek szerint igénybe nem vétetik.
Mig ha valamely mezőgazdasági, akár ipari szeszfőzde üzletével végleg
felhagy, vagy üzletével két egész termelési időszakon tul szünetel, a kisebb
adótétel mellett főzhető alkoholból ekként rendelkezésre maradó
mennyiség, melyre nézve az illető gyárnak minden további igénye
megszünik, első sorban a 4. § III. pontja szerint esetleg a felosztási
időszakon belül is ujonnan keletkező mezőgazdasági gyárak részére
fordittatik, másodsorban pedig, ha ezek által ki nem merittetnék, a
fenmaradó mennyiség minden termelési időszakra ideiglenesen a többi
mezőgazdasági szeszfőzde közt osztandó szét mindaddig, mig később
keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék által igénybe nem vétetik és már
létező ipari szeszfőzdék csak az esetben lesznek abban részesithetők, ha
ezen mennyiség a fennebbi módon részben vagy egészben igénybe nem
vétetnék. Uj ipari szeszgyár pedig abban csak az esetben részesithető, ha
az a fentebbi módozatok egyike szerint sem vétetnék igénybe.
3. § A kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiség első
felosztásánál figyelembe vétetnek:
A) Azon mezőgazdasági szeszfőzdék:
a) melyek az 1884. évi szeptember hó 1-jétől 1887. évi augusztus hó
végeig terjedő időszakon belül üzletben voltak;
b) azok, a melyek az 1884. évi szeptember hó 1-jétől 1887. évi augusztus
hó végeig terjedett időszakon belül üzletben nem voltak ugyan, de a melyek
1884. évi szeptember hó 1-je előtt már fennállottak és utoljára az 1881/82.,
1882/83. és 1883/84-iki termelési időszakok egyikében termeltek szeszt, ha
1889. évi január hó 1-ső napja előtt ismét üzletbe helyeztetnek;
 c) átalában mindazok, a melyek a fentebbi idő alatt üzletben nem voltak,
vagy nem is léteztek, de 1889. évi január hó 1-ig üzletbe helyeztetnek.
B) Azon ipari szeszgyárak:
a) a melyek az 1884. szeptember 1-től 1887. augusztus végeig terjedő
időszakon belül üzletben voltak;
b) a melyek ezen időszakon belül üzletben ugyan nem voltak, de azt
megelőzőleg az 1882. szeptember 1-től 1884. augusztus végeig terjedő
időszakon belül voltak üzletben, ha gyári berendezésök megvan és 1889.
január 1-ig üzletbe vétetnek;
c) átalában mindazok, a melyek 1888. január 1-ig üzletbe helyeztettek.
4. § A mezőgazdasági szeszfőzdék által a kisebb adótétel mellett főzhető
alkoholmennyiség első felosztásánál a következő eljárás követendő:
I. A 3. § A) a) pontjában emlitett szeszfőzdéknél:
1. megállapittatik az alkoholmennyiség, mely után mindenik szeszfőzde
az 1884/85., 1885/86. és 1886/87-iki termelési időszakok mindenikében az
adóleengedést számba nem véve, adózott;
2. ehhez az alkoholmennyiséghez
a) a beczefrézésre szánt ürméret termelőképessége szerinti átalányozás
alá esett szeszfőzdéknél 80%;
b) a termény mennyisége és meghatározott átlagos foktartalma szerint a
szeszmérőgép jelzései alapján adózott szeszfőzdéknél 1884. évi
szeptember havára 5%, az 1884. évi október hó 1-jétől 1887. évi augusztus
hó végeig terjedő időre pedig 22% hozzáadatik.
Az ily módon kiszámitott összes alkoholmennyiség ahhoz képest, a mint
az illető szeszfőzde csak egy vagy két, vagy mindhárom időszak alatt volt
üzletben, egészben, fele részben vagy egyharmad részben képezi azt az
alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde a mezőgazdasági főzde
részére kihasitott 300,000 hektoliterből részesül.
lI. A 3. § A) b) pontjában emlitett mezőgazdasági szeszfőzdék
mindegyikére nézve az illető szeszfőzde berendezésének és az azzal
összefüggő mezőgazdasági követelményeknek tekintetbevételével a
mezőgazdasági szeszfőzdék sorából meghivandó két szakértő
meghallgatása után a pénzügyminister állapitja meg azt az alapot, melynek
arányában az illető szeszfőzde a mezőgazdasági gyárak részére kihasitott
300,000 hektoliterből részesül.
A részesedési alapot képező alkoholmennyiség nem lehet azonban
nagyobb azon alkoholmennyiségnél, mely az ezen § I. pontjában emlitett
hasonló nagyságu és berendezésü szeszfőzdékre átlag esik.
III. A 3. § A) c) pontjában emlitett mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve
hasonlóképen az illető szeszfőzde berendezésének és az azzal összfüggő
mezőgazdasági követelményeknek tekintetbevételével a mezőgazdasági
szeszfőzők sorából meghivandó két szakértő meghallgatása után a
pénzügyminister állapitja meg azt az alkoholmennyiséget, a melyben azok
az ujonnan felállitandó mezőgazdasági szeszfőzdék részére az 1. § szerint
kihasitott 32,542 hektoliterből részesülnek.
Ezen szeszfőzdék részesedése nem lehet nagyobb, mint a mennyiben a
jelen § I. pontjában emlitett hasonló nagyságu és berendezésü szeszfőzdék
átlagban tényleg részesülnek. Ha ellenben az ezen szeszfőzdék részére az
1. § szerint kihasitott 32,542 hektoliter nem elegendő arra, hogy a részökre
megállapitott egész alkoholmennyiség kiadathassék, mindegyikre nézve
aránylagos levonásnak leend helye. Mig az esetben, ha a 3. A)
c) pontjában emlitett főzdék s illetőleg az ujonnan keletkező
mezőgazdasági szeszfőzdék az egész 32,542 hektoliternyi mennyiséget
nem igénylik, az minden termelési időszak kezdetén ideiglenesen
mindaddig az ipari szeszfőzdék közt osztandó szét, mig az időközben
keletkező mezőgazdasági szeszgyárak igénybe nem veszik.
Ezen ideiglenes felosztásnál a sajtolt élesztőt előállitó szeszfőzdék a
kisebb adótétel mellett főzhető alkoholból rájok eső mennyiségnek 15%-áig
előnyben részesitendők.
5. § Az ipari szeszfőzdék részére az 1. § szerint fentartott 540,000
hektoliter első felosztásánál a következő eljárás követendő:
I. A 3. § B) a) pontjában emlitett ipari szeszfőzdékre nézve
megállapitandó az az alkoholmennyiség, mely után az 1883/84., 1884/85.,
1885/86., vagy 1886/87-iki termelési időszakok alatt adóztak.
Az ekként megállapitott alkoholmennyiséghez a beczefrézésre szánt
ürméret termelőképessége alapján az átalányozás utján adó alá vont
alkoholmennyiségekhez pedig az 1883. évi szeptember 1-től 1884.
szeptember végeig terjedő időre 140%, azontul pedig 80%, a terményadó
alá vont alkoholmennyiségeknél az 1883. évi szeptember 1-től 1884.
szeptember végeig terjedő időszakra 5%, azontul pedig 22%
hozzászámitandó.
Az ekként kiszámitott alkoholmennyiségnek a szerint, a mint az illető gyár
1., 2., 3., vagy mind a négy termelési időszak alatt üzemben volt, teljes
összege, fele, egy harmada vagy negyede képezi azt az alapot, melylyel az
illető szeszfőzde, az ipari gyárak részére az 1. § szerint fentartott 540,000
hektoliterben részesül. Ha azonban valamely szeszfőzdének ekként
kiszámitott részesedési alapja 85%-át sem tenné annak a
szeszmennyiségnek, a mely a fentebbi számitás szerint az emlitett 4
termelési időszak bármelyikében az illető szeszfőzde maximalis termelését
képezte, akkor 10% levonásával az illető szeszfőzdének azon évi termelése
veendő részesedési alapul, mely a 4 termelési időszakban a legnagyobb.
Ha valamely szeszfőzde nem mind a 4 termelési időszak alatt volt
üzemben, akkor megállapitott részesedési alapjából, ha 12 hónapon át
szünetelt, 15%, ha 12-24 hónapon át szünetelt, 30%, azontul terjedő
szünetelésnél pedig 40% levonandó.
Ha valamely szeszfőzde részesedési alapja 2,880 hektolitert nem halad
meg, a részesedési alaphoz ennek, a mennyiben sajtolt élesztőt készit,
60%-a különben pedig 50%-a s ha a részesedési alap 2,880 hektolitert
meghalad ugyan, de 4,320 hektoliternél nem nagyobb, ennek, a mennyiben
sajtolt élesztőt készit, 40%-a, különben pedig 30%-a; végre, ha a
részesedési alap 4,320 hektolitert meghalad ugyan, de 7,200 hektoliternél
nem nagyobb, 10%-a hozzáadandó.
II. A 3. § B) b) és c) pontjai alatt emlitett szeszfőzdéknél a főzde
berendezésének és termelőképességének tekintetbevételével az ipari
szeszgyárosok köréből meghivandó 2 szakértő meghallgatása után a
pénzügyminister állapitja meg azt az alapot, melynek arányában az illető
főzde az ipari gyárak részére fentartott 540,000 hektoliterben részesül.
Az igy megállapitott alap azonban nem lehet nagyobb azon
alkoholmennyiség felénél, a mely egy hasonló berendezésü ipari
szeszgyárra az I. pont értelmében az ugyanazon pont negyedik
bekezdésében megállapitott levonások nélkül esnék.
 III. Az egy-egy ipari főzde részére a fenti II. és III. pontok alapján az
540,000 hektoliterből kihasitandó mennyiség napi 4 hektoliternél
csekélyebb nem lehet.
6. § Az egyes főzdék részére a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholból
a három termelési idényre szóló első felosztási időszakra megállapitott
mennyiség a további felosztási időszakra is érvényben marad s változás alá
egyedül az ipari szeszfőzdéknél esik annyiban, a mennyiben az ipari
szeszfőzdék részére fentartott évi 540,000 hektoliterből az 1. §-ban
meghatározott mennyiségek az ugyanott meghatározott időközökben a
mezőgazdasági szeszfőzdék részére a szükséghez képest levonandók.
E levonás a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholnak az egyes ipari
szeszfőzdék részére megállapitott mennyiségéből akként történik, hogy
azon ipari szeszfőzdéknél, melyek évi termelése 5,000 hektolitert meg nem
halad, 3%, 5,000-10,000 hektoliterig terjedő évi termelésnél 4%, - 10 000-
től 15,000-ig terjedő évi termelésnél 5%, a szükségelt mennyiség teljes
kiegészitésére még igényelt rész pedig arányosan azon gyárak hányadából
vonatik le, melyek évi termelése 15,000 hektolitert meghalad.
Az 5. § III. pontjának azon rendelkezése, hogy az egy egy ipari főzde
részére kihasitandó mennyiség napi 4 hektoliternél csekélyebb nem lehet,
ezen levonások által érintetlenül hagyatik.
A kisebb adótétel mellett főzhető alkoholnak ugy az ipari szeszfőzdék
hányadából levonandó mennyisége, valamint az egyes ipari szeszfőzdék
netaláni végleges megszünése esetén rendelkezésre maradó mennyiség is
a mezőgazdasági szeszfőzdék közt minden ujabb felosztási időszak
kezdetén akként osztandó szét, hogy az
a) első sorban azon mezőgazdasági szeszfőzdék hányadának
kiegészitésére forditandó, a melyek megállapitott hányadából a 3. § III.
pontja értelmében aránylagos levonás eszközöltetett s
b) csak másodsorban ezek hányadának kiegészitése után osztandó szét
a 4. § III. pontjában megállapitott módon az ujonnan keletkezett
mezőgazdasági szeszfőzdék közt.
Ha a kisebb adótétel mellett főzhető alkoholból a mezőgazdasági gyárak
közt ekként szétosztandó mennyiség sem a már korábban keletkezett
gyárak hányadának kiegészitésére, sem pedig az uj gyárak részére nem
igényeltetnék; az évről-évre, mindaddig mig uj gyárak esetleg a felosztási
időszakon belül is nem keletkeznek, ideiglenesen a már meglevő
mezőgazdasági gyárak hányadának arányos növelésésére forditható, és az
ipari szeszfőzdék abban csak az esetben részesithetők, ha ezen
mennyiség a fentebbi módon egészen vagy részben igénybe nem vétetik.
7. § A pénzügyministerium felhatalmaztatik, hogy az állam tulajdonába
jutott ipari szeszfőzdékre a kisebb adótétel mellett főzhető
alkoholmennyiségből eső hányadot ideiglenesen az élesztőt előállitó
szeszfőzdékre eső hányadnak kiegészitésére (4. §) fordithassa s a
mutatkozó szükséghez képest egyes oly ipari szeszfőzdék vagy
mezőgazdasági szeszfőzdék közt oszthassa szét, a melyeknek a kisebb
adótétel mellett előállitható szeszből ezen törvény határozmányai szerint
kiadott hányada berendezésükhöz képest aránytalanul csekély.
8. § Az egyes szeszfőzdék részéről a fogyasztási adó kisebbik tétele
mellett való alkoholtermelésre vonatkozó igény legkésőbben 4 héttel az
illető felosztási időszak (1. §) kezdete előtt az I. foku pénzügyi hatáságnál
bejelentendő.
Azok a szeszfőzdék, melyek a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett
termelhető alkoholmennyiség felosztásánál mint mezőgazdasági
szeszfőzdék kivánnak tekintetbe vétetni, az emlitett bejelentéssel
egyidejüleg azt is kötelesek igazolni, hogy az 1888. évi XXIV. tc. 7. §-a
értelmében mezőgazdasági jellegel birnak.
Az első felosztásnál azonban az a körülmény, hogy valamely szeszfőzde
az 1888. évi XXIV. törvénycikk 7. § 2. c) pontjában meghatározott nyolcz
havi időszakon kivül is üzletben volt, nem zárja ki azt, hogy az illető
szeszfőzde mezőgazdaságinak elismertessék.
9. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.