1907. évi VI.

törvénycikk
a tengeri szabadhajózásban
foglalkoztatott magyar kereskedelmi
hajóknak, valamint a tengeri hajók
épitésének állami segélyben és
kedvezményekben való részesitéséről *
1. § A tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott hosszujáratu és
nagyparthajózásu magyar kereskedelmi hajók tulajdonosai az ezen
törvényben megszabott korlátok között állami segélyben részesülnek. E
segély kétféle:
1. hajóbeszerzési,
2. járatsegély.
2. § A hajóbeszerzési segély a hajó vizrebocsátásának napjától számitott
tizenöt évig jár. A segély alaptétele a hajónak minden brutto tonnája után
a vizrebocsátástól számitott első évben 8 kor.
a második és harmadik évben évenkint 7 kor.
a negyedik, ötödik és hatodik évben évenkint 6 kor.
a hetedik, nyolczadik, kilenczedik és tizedik évben évenkint 5 kor.
a tizenegyedik évtől a tizenötödik év végéig évenkint 4 kor.
Mindezen tételek egész évre szólnak, rövidebb időtartamra az illető évi
tételek aránylagosan veendők számitásba.
3. § A hajóbeszerzési segély az illető hajó belajstromozására irányuló
kérvény szabályszerü benyujtását megelőző időre rendszerint nem
engedélyezhető. Ha azonban gyárból kikerült uj hajó közvetlenül vezettetik
be a magyar hajók lajstromába, a hajóbeszerzési segély kezdete a hajó
vizrebocsátási napjától számitható azzal a korlátozással, hogy a
belajstromozást megelőző időre a segélyezés tartama két hónapnál
hosszabb nem lehet.
A segély mindig azon évi tétellel veszi kezdetét, a mely az engedélyezés
alkalmával a hajó korának a 2. § szerint megfelel.
 4. § Hajóbeszerzési segélyben csak azok a hajók részesülhetnek:
1. a melyek hosszujáratu vagy a nagyparthajózásu magyar kereskedelmi
hajók lajstromába ezen törvény érvényének tartama alatt jegyeztetnek be;
2. a melyek tiszta tonnatartalmának legalább egy harmada kizárólag
áruszállitásra van berendezve;
3. a melyek nem tartoznak az állam által szerződés folytán segélyezett
vállalatoknak szerződésileg foglalkoztatandó hajóállományába;
4. a melyek aczélból vagy vasból készültek és a „Veritas” vagy az angol
Lloyd vagy valamely más egyenértékünek elismert hajóosztályozási intézet
szabványai szerint mind szerkezetükre, mind felszerelésükre nézve az első
osztályzatba soroztattak és ezen osztályzatot meg is tartják;
5. a melyek - a mennyiben gőzhajók - a belajstromozás évében tartott
próbajáraton rakomány nélkül, de megtöltött fenékürrel óránként legalább
tiz tengeri mértföldnyi sebességet fejtettek ki és
6. a melyeknek vizrebocsátása óta még nem telt el hat év.
Ha a beálló változások folytán a hajó a fentebb kikötött feltételek
valamelyikének többé meg nem felel, a már engedélyezett hajóbeszerzési
segély azonnal beszüntetendő.
A hajónak a magyar lajstromból való törlése esetén a segély nem a törlés
időpontjától, hanem a törlésre okot adó körülmény beálltának napjától
kezdve szüntetendő be.
5. § A már engedélyezett hajóbeszerzési segélyeknek az egyes naptári
évekre eső részletei csak akkor folyósíthatók, ha a hajó az illető naptári
évben a magyar szent korona országainak valamely kikötőjét legalább
egyszer érintette és ezen év alatt legalább egy harmad rakománynak
megfelelő és a hazai közgazdaság érdekeinek szolgáló forgalmat
közvetitett. Ha a hajó a magyar szent korona országainak kikötőit valamely
évben egyszernél többször érintette, a többteljesitmény a közvetlen
következő két évre betudható, feltéve, hogy a hajó a beszámitás alá eső
két-két járat között a nagy parthajózás határain tul járt és mindegyik ily
járatban külön-külön legalább egy harmad rakománynak megfelelő
forgalmat teljesitett a hazai közgazdaság érdekében.
A már engedélyezett hajóbeszerzési segélyben részesülhetnek azok az
ujonnan épülő hajók, a melyek valamely naptári évben egyszer vagy
többször oly idegen kikötőt érintenek, a hol az illető évben egy teljes
hajórakománynak megfelelő forgalmat a hazai közgazdaság érdekében
közvetitenek; mig az ily kikötőknek az itt jelzett módon való érintésből
mutatkozó két vagy három teljes rakománynak megfelelő forgalom a
következő 2-ik vagy 3-ik évre való beszámitásra ad jogot.
Az ezen rendelkezés alapján a hajótulajdonos számára kifizetésre nem
kerülő segélyrészletek a 19. §-ban emlitett nyugdijintézet javára
számoltatnak el.
6. § Azon uj hajók után, melyeket valamely hazai vállalat kizárólag
szabadhajózás üzése czéljából hazai gyárban és egészben vagy részben
hazai anyag felhasználásának kikötésével rendelt meg és melyek a
hajóbeszerzési segélyek engedélyezésére nézve az ezen törvényben
megszabott feltételeknek megfelelnek, a 2. §-ban megállapitott
hajóbeszerzési segély felemeltetik és pedig:
negyven százalékkal, ha a hajótest hazai gyárban teljesen hazai
anyagból,
harmincz százalékkal, ha a hajótest hazai gyárban legalább két harmad
részben hazai anyagból,
husz százalékkal, ha a hajótest hazai gyárban legalább egyharmad
részben hazai anyagból épült.
Abban az esetben, ha oly uj gőzösökön, a melyeknek beszerzése
segélyre jogosit, a kazán- és gépberendezés, az összes csővezeték, a
motorok és mindennemü segédgépek, valamint a villamos berendezések
kivétel nélkül hazai anyagból és hazai gyárban készültek, a 2. §-ban
megállapitott beszerzési segély e czimen husz százalékkal emeltetik fel.
A kereskedelemügyi minister a fent megjelölt segélyfelemelések
alkalmazásánál a kérelmező részéről megfelelően igazolandó különleges
indokok fenforgása mellett esetről-esetre megengedheti, hogy a
hajótestnek, továbbá a kazán- és gépberendezéseknek, valamint a hajó
felszerelésének egyes oly alkatrészei, melyek hazai gyárban csak
aránytalan többköltséggel lennének előállithatók és a melyek megfelelő
más hazai gyártmánynyal czélszerüen nem helyettesithetők, külföldön is
beszereztethessenek. A segély felemelésének nincs helye, ha az egyes
hajókon vagy gépberendezéseknél felhasznált külföldi alkatrészek értéke
az egész hajó, illetve az összes gépberendezések teljes beszerzési
értékének három százalékát meghaladja.
7. § Ha a hajókon, illetve gépberendezéseken oly javitási vagy átalakitási
munkák végeztetnek a külföldön, melyeknek értéke a hajó, illetve az összes
gépberendezés eredeti összértékének tiz százalékát meghaladja, a 6. §
alapján engedélyezett segélyfelemelések beszüntetendők, kivéve, ha a
hajótulajdonos a javitás helyén illetékes cs. és kir. konzuli hivatal utján
igazolja, hogy a javitás, illetve átalakitás a hajónak hazai kikötőbe való
visszatéréséig elhalasztható nem volt.
A 6. § alapján engedélyezett segélyfelemelések az illető hajó rendes
beszerzési segélyének megszünése esetén egyidejüleg szintén
beszüntetendők.
8. § Hazai gyárban, hazai anyagból épitett és legalább 1.500 brutto
tonnatartalommal biró oly hajók után, melyek a hajóbeszerzési segélyekre
nézve az ezen törvényben megszabott feltételeknek megfelelnek és a
kereskedelemügyi minister szakközegeinek jelenlétében megtartott
próbajáraton félrakománynyal és hat órán át óránkint tizenkét tengeri
mértföldnyi vagy ennél nagyobb átlagos sebességet fejtenek ki, a 2. §-ban
megállapitott hajóbeszerzési segélyen fölül tizenkét tengeri mértföldnyi
sebesség után öt százalék, minden további teljes tengeri mértföldnyi
sebesség után még külön öt-öt százalékos pótlék jár.
Abban az esetben, ha a fentemlitett föltételeknek mindenben megfelelő,
de a próbajáraton legalább tizenöt tengeri mértföldnyi sebességet elérő
hajó hus- és könnyenromló állati termékek (mindennemü hus, hal, tojás és
tejtermékek) szállitására alkalmas hütőberendezéssel láttatik el, a 2. §-ban
megállapitott beszerzési segély ötven százalékkal emeltetik fel.
A fölemelt segélyek csak addig járnak, mig a hajó a segélyezés mérvének
alapját képező sebességét megtartotta, illetve hütőberendezését állandóan
használható állapotban tartja. A hajó lényegesebb javitása vagy átalakitása
után, de legalább is minden öt évben, uj próbajárat tartandó.
A hajóbeszerzési segély megszünésekor ezen felemelésből eredő
segélytöbblet is beszüntetendő.
 9. § A járatsegélyben a szabadhajózásnak csakis azok a járatai
részesülnek, a melyek a magyar szent korona országainak valamely
kikötőjébe a hazai közgazdaság érdekében teljesittettek.
A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a járatsegély a kellő
ellenőrzés alatt teljesitett és a hazai közgazdaság érdekében fekvő
szolgálatokért az esetben is megadhassa, ha a járatnak ugy kiindulási, mint
végpontja külföldi kikötőbe esik.
Azon behozatali járatokért, a melyeknek rakománya hazai termékek
elhelyezésének versenyt támaszt, járatsegély nem adható.
Ha a kereskedelemügyi minister arra a kérdésre, hogy valamely
rakomány a törvénynek ezen kikötéseibe beleütközik-e vagy sem, a kérdés
érkezésétől számitott nyolcz nap alatt választ nem ad, a rakomány nem
kifogásoltnak tekintendő.
10. § A járatsegély a szabadhajózásban teljesitett járatok minden száz
tengeri mértföldje és a hajó minden lajstromozott tiszta tonnája után ezen
törvény hatályának tartama alatt kitesz:
a) a kisparthajózásnak az 1879. évi XVI. törvénycikk 6. §-ában
megállapitott határain tulmenőleg, azonban a nagy parthajózásnak ugyanott
meghatározott határain belül fekvő kikötőkbe vagy kikötőkből teljesitett
járatok után tiszta tonnánkint és 100 tengeri mértföldenkint öt fillért;
b) a gibraltári szoroson tul fekvő európai kikötőkbe vagy kikötőkből,
továbbá a nagy parthajózás határain tul fekvő nem európai kikötőkbe vagy
kikötőkből teljesitett járatok után tiz fillért.
A segély kiszámitásánál a kiindulási és a végkikötő között a legrövidebb
tengeri utvonalnak megfelelő távolságot kell alapul venni.
A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy utazásokért, a
melyek megtételénél a rendes hajózási kiadásokat meghaladó aránytalan
többköltség merül fel, a járatsegélyt tiszta tonnánkint és száz tengeri mért
földenkint legfeljebb husz fillérre felemelhesse.
11. § A járatsegélyhez való igény csak oly hajóval szerezhető meg, a
melynek vizrebocsátása óta még nem mult el tizenöt év és a mely az ezen
törvény 4. §-ának 1-5. pontjaiban kikötött követelményeknek megfelel. A
járatsegély azonban nem jár azon járatokért:
 1. a melyeken valamely hazai kikötőből vagy hazai kikötőbe a hajó tiszta
tonnatartalmának legalább egy harmadrészében, avagy a hajó
hordképességének legalább egy harmadát kitevő mértékben, de
legkevesebb háromszáz lajstromozott tonnáig, vagy ötszáz sulytonnáig
hazai közgazdasági érdeket képező forgalom nem közvetittetett:
2. a melyekért közvetlenül, vagy közvetve másnemü állami segély
biztosittatott;
3. a melyek az állam által anyagilag támogatott valamely hazai
tengerhajózási vállalat által szerződésszerüleg kiszolgálandó viszonylatban
teljesittettek;
4. a melyek a kisparthajózás törvényszabta határain belül maradnak.
12. § A járatsegélyre jogositó járatokon közbeesőleg érintett kikötők a
járatsegélyek megállapitásánál annyiban vétetnek figyelembe, a mennyiben
a járatsegély engedélyezésére nézve megszabott egyéb feltételek mellett a
végkikötők között szállitandó harmad-rakományon felül az illető közbeeső
kikötőből vagy kikötőbe a hajó egész tonnatartalmának legalább egy
hatodrészében vagy a hajó teljes hordképeségének legalább egy hatodát
kitevő mértékben szintén hazai közgazdasági érdeket képező forgalom
közvetittetett.
A segélytételt a közbeesőleg érintett kikötőkre nézve is a 10. §-ban
szabályozott földrajzi fekvés szabja meg. A távolság ez esetben annyival
számitandó, a mennyivel az egész ut hossza, a legrövidebb tengeri
utvonalat véve, a közbeeső kikötő érintése folytán nagyobbodott.
13. § A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a tengeri
szabadhajózás és a tengeri hajók épitésének segélyezésére engedélyezett
költségvetési hitelekből egy vitorlás iskolahajó épitését és üzemben tartását
az ezen törvény rendelkezéseitől eltérő alapon más feltételek alatt és
nagyobbmérvü támogatással is biztosithassa.
14. § Oly vállalatok, a melyek a magyar szent korona országainak
területén legalább 1000 brutto tonnatartalommal biró hajók önálló épitésére
alkalmas telepeket megfelelően berendeztek és ezen telepeken a tengeri
hajók épitését iparszerüleg üzik, a tengeri kereskedelmi hajók testeinek
ezen telepeken történt épitéseért állami segélyben részesülnek.
 Ezen épitési segély a hajók teljes elkészültével megállapitott
tonnatartalom minden belajstromozott brutto tonnája után kitesz:
a) aczélból vagy vasból épült hajóknál harmincz koronát, ha a hajótest
teljesen hazai anyagból, husz koronát, ha a hajótest legalább
harmadrészben hazai anyagból és tizenöt koronát, ha a hajótest legalább
egyharmadrészben hazai anyagból készittetett;
b) fából épült hajóknál husz koronát, ha a hajótest teljesen hazai
anyagból és tiz koronát, ha a hajótest legalább felerészben hazai anyagból
készült.
15. § A tengeri kereskedelmi hajókban alkalmazott uj hajógépek, uj
kazánok, uj csővezetékek és mindennemü uj segédgépekért, ha azok hazai
telepen hazai anyagból készittettek, az illető hazai gyár a következő állami
segélyben részesül:
Hajógépekért indikált lóerőnkint tizenkét koronában, továbbá kazánokért
és csővezetékekért a felhasznált anyag minden száz kilogrammja után
nyolcz koronában és a különféle segédgépekért ugyancsak a felhasznált
anyag minden száz kilogrammja után tiz koronában.
16. § A kereskedelemügyi minister a 14. és 15. §-okban megállapitott
segélytételek alkalmazása mellett is megengedheti, hogy a hajóépitésnél,
illetve a gépgyártásnál felhasznált egyes alkatrészek a 6. § utolsó
bekezdésében kikötött módozatok és feltételek alatt kivételesen külföldről is
beszerezhetők legyenek.
17. § A hajóépitések, valamint a kazán- és gépberendezések fejében az
ezen törvény 6., 14. és 15. §-aiban meghatározott segélyek csak abban az
esetben engedélyeztetnek, ha az illető munkálatok a kereskedelemügyi
ministernek előzetesen bejelentettek és hivatalos ellenőrzés alá
bocsáttattak.
A hazai gyártelepek részére ezen segélyek csak akkor járnak, ha
igazolják, hogy az illető munkálatok egész tartama alatt összes tiszti és
munkásszemélyzetüknek legalább nyolczvan-nyolczvan százaléka magyar
állampolgárokból állott.
A kereskedelemügyi minister a tiszti és munkásszemélyzet magyar
állampolgársága tekintetében az előző bekezdésnek követelményét
indokolt esetekben a szükségnek megfelelően leszállithatja.
 18. § Az ezen törvény rendelkezései alapján az egyes években
hajóbeszerzési, hajóépitési és járatsegélyekre felhasználható és külön
rovatokon előirányzandó hitel összege az illető évre szóló állami
költségvetésben állapittatik meg.
Ezen czimen az állami költségvetési előirányzatba mind a három rovaton
együttvéve egy-egy évre fokozatosan 1,500.000 korona állitható be, ennél
nagyobb összeg ujabb törvényhozási intézkedés nélkül nem irányozható
elő.
A 6. § alapján felemelt hajóbeszerzési segélyeknek a felemelésre eső
részletei az épitési segélyek rovatán számolandók el.
Uj államsegélyek csakis oly időben engedélyezhetők, a midőn
megszavazott költségvetési vagy fölhatalmazási törvény hatályban van.
A több évre lekötött hajóbeszerzési és épitési segélyekről a
kereskedelemügyi minister a költségvetési előirányzat előterjesztése
kapcsán a törvényhozásnak évenkint jelentést tenni tartozik.
19. § Az ezen törvény alapján folyósitandó segélyeknek három százaléka
a kiutalványozás alkalmával visszatartatik és a tengeri hajókra
hivatásszerüen behajózottak részére létesitendő nyugdijintézet javára fog
fordittatni.
20. § A tengerhajózási vállalatok a hajó vizrebocsátásától számitandó tiz
évi időtartamra felmentetnek az adó- és az azután kirovandó pótlékok alól
azon hajóik jövedelme után, mely hajóik a hajóbeszerzési segély
engedélyezésére nézve az ezen törvényben megállapitott feltételeknek
megfelelnek. Az adómentes jövedelme az illető hajó után az adómentesség
tartama alatt engedélyezett beszerzési és járatsegélyekből eredő
jövedelem is betudatik.
Az állam által szerződés folytán segélyezett tengerhajózási vállalatok
ezen kedvezményt - a mennyiben ez részükre szerződésükben nem
biztosittatott - csakis a velük fennálló szerződésekben meghatározott
szolgálmányokon felüli működésből élvezett jövedelem után vehetik
igénybe. E végből e vállalatok a szerződésszerü és a szabadhajózási
szolgálatra nézve egymástól teljesen elkülönitett számadásokat tartoznak
vezetni.
 Ugyanily teljesen elkülönitett számadásokat tartoznak vezetni mindazon
vállalatok, a melyek a szabadhajózáson kivül más üzlettel is foglalkoznak,
vagy melyeknél az adómentesség hajóinak csak egy részére nézve áll
fenn.
21. § Azon hajók után, a melyek ezen törvény rendelkezései szerint
hajóbeszerzési segélyre jogositanak, a megszerzésért és a
belajstromozásért vagy az átiratásért illetékek és dijak nem fizetendők.

22. § A vitorlás hajók működéséből élvezett jövedelem után adó, pótadó

és egyéb illetékek czimén az 1905. év végéig felszaporodott hátralékok
kamatostul leiratnak.
Az 1905. év lejárta előtt belajstromozott vitorláshajók után 1906. évi
január hó 1-től kezdődőleg hat éven át teljes adómentesség
engedélyeztetik.
23. § A kisparthajózást üző vállalatok, tekintet nélkül arra, vajjon
szerződéses viszonyban állanak-e az állammal vagy sem, ezen üzletüknek
teljes jövedelme után mindennemü adó vagy illeték fizetése alól tizenöt év
tartamára felmenthetők.
24. § Ha tengeri szabadhajózási vállalatok részvénytársaság alakjában
létesülnek, az ezen részvénytársaságok megalakulásával, a netáni
elsőbbségi kölcsönök biztositásával és esetleg a részvénytőke
megnagyobbitásával, valamint a részvényeknek és az elsőbbségi
részkötelezvényeknek ugy a megalakuláskor, mint a működés ideje alatt
tőkefelemelés czéljából történő kibocsátásával járó szerződések és egyéb
okiratok után bélyeg és egyéb illetékek nem fizetendők. Az ily elsőbbségi
részkötelezvények és szelvényeik illetékmentesek, a szelvények után
tőkekamatadó sem fizetendő.
Ezen kedvezmény az állammal szerződéses viszonyban álló vállalatokra
is kiterjeszthető akkor, ha vállalatuk megnagyobbitása a szerződéses
szolgálattól függetlenül, kizárólagosan szabadhajózási czélból történik.
25. § Az ezen törvényben részletezett állami segélyeket és
kedvezményeket a megszabott korlátok között igénybe vehetik a tengeri
szabadhajózást üző egyes vállalkozók és társas vállalatok tekintet nélkül a
birtokukban levő hajók számára.
A részvénytársaságok számára ezen segélyek és kedvezmények csak
akkor járnak, ha igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjaiknak kétharmada
és elnökeik magyar állampolgárok.
Az állammal szerződéses viszonyban levő hazai tengerhajózási vállalatok
ezen segélyeket és kedvezményeket csak azon hajóikkal vehetik igénybe,
a melyeket a szerződéses hajólétszámon felül és kizárólag a
szabadhajózás üzése czéljából a kereskedelemügyi ministernek esetről-
esetre előzetesen megadott engedélye alapján szereztek be.
Ily engedély csak akkor és azon időre adható, ha és a meddig az illető
vállalat összes szerződés szolgálatát rendszerint kizárólag saját hajóival
látja el.
26. § Az ezen törvény alapján támasztható igények érvényesitésére az
illető fél kérvényét az igényjogosultság beálltától számitva egy éven belül
tartozik benyujtani.
A benyujtás a fiumei magyar királyi tengerészti hatóságnál történik.
A segélyek az azok érdembehozatalára kellően felszerelt kérvények
beérkezésének sorrendjében engedélyeztetnek.
A kereskedelemügyi minister azonban felhatalmaztatik, hogy uj hajók
épitésének elősegitése végett ily uj hajók rendes és netaláni felemelt
hajóbeszerzési segélyeire nézve a gyárban való megrendeléstől
számitandó záros határidőre az azalatt belajstromozásra kerülő hajókkal
szemben elsőbbségi jogot biztosithasson.
Az elsőbbségi jog hatályát veszti, ha az illető fél az uj hajónak a
megrendeléskor kikötött hordképessége minden tonnája után egy-egy
koronával számitott biztositékot nyolcz napon belül a fiumei magyar királyi
adóhivatalnál letétbe nem helyez. A kitüzött időre vissza nem adható
biztositékok a 19. §-ban emlitett nyugdijintézet javára számoltatnak el.
A tulajdonos eljárásán kivül álló körülmények következtében törölt hajók
pótlására két évi időtartam engedélyezteti. A pótlásra ez alatt beszerzett uj
hajó az ugyanezen idő alatt korábban belajstromozott más hajókkal
szemben a rendes és netaláni felemelt hajóbeszerzési segélyekre
elsőbbséggel bir.
27. § A hajózási vállalatok, melyek az ezen törvényben megállapitott
segélyeket és kedvezményeket igénybe veszik, kötelezettséget tartoznak
vállalni az iránt, hogy:
1. azon hajóikat, melyekért állami segély élvezetében vannak, a
kereskedelemügyi minister engedélye nélkül el nem adják és e
kötelezettség megszegése esetén az illető hajók után addig felvett összes
állami segélyeket visszatéritik; eladható azonban a hajó, ha annak
vizrebocsátása óta legalább 6 év mult el és a vállalat a kereskedelemügyi
minister előtt igazolja, hogy az eladás idejében hazai gyárban már nagyobb
teljesitőképességü hajót rendelt meg és ez alkalommal a 26. § 5.
bekezdésének megfelelően az előirt biztositékot letétbe helyezte;
2. összes hajóikat, azoknak minden tartozékait háboru, vagy mozgósitás
esetén a magyar kormány felszólitására megfelelő díj, esetleg kártérités
mellett a magyar kormány rendelkezésére bocsátják.
Ha a hajózási vállalatnak a kárpótlási dij, vagy a kártéritésnek összege
ellen kifogása van, ez iránti igényét a m. kir. kereskedelemügyi minister
fölszólitásának kézhez vételétől számitott három hónapon belül a polgári
biróság előtt keresettel érvényesitheti. Ennek azonban a hajók
rendelkezésre bocsátására halasztó hatálya nincs;
3. hajóikon a javitási és átalakitási, valamint a dokkolási munkákat hazai
telepen végeztetik, továbbá a hajóikra szükséges berendezési és
felszerelési tárgyak, nemkülönben a hajózási üzemhez szükségelt anyagok
és iparczikkek, valamint az élelmiszerek beszerzésénél a hazai
termékeknek elsőbbséget adnak. A mennyiben az üzemi és forgalmi
viszonyok a hazai termelés és a hazai ipar, valamint a hazai dokk
igénybevételét meg nem engednék, erről az állami ellenőrzés közegének
igazoló-jelentés teendő;
 4. hajóikon elsőbbséget adnak a magyar királyi tengerészeti hatóság által
kijelölt és szabályszerü minősitéssel biró magyar állampolgároknak
hajóapródi és hajótiszti, illetve gépészgyakornoki, gépfelvigyázói
minőségben való alkalmazása tekintetében;
5. az ilyen egyéneket minősitésük szerint hajóapródi vagy hadnagyi,
illetve gépészgyakornoki és gépfelvigyázói minőségben az élelmezési
költségek megtéritése mellett a magyar királyi tengerészeti hatóság
felszólitására a rendes létszámon felül is fizetés nélkül szolgálatba
fogadják; az egyes hajókon azonban a fedélzet felett és a fedélzet alatt
teljesitendő szolgálatra egyszerre csak egy-egy ily közeg felvétele
követelhető;
6. hajóikon a magyar királyi tengerészeti hatóság felhivására hazai
termékekből mintaküldeményeket, melyeknek összsulya vagy térfogata
járatokint tiz tonnát, illetve tiz köbmétert meg nem halad, dijmentesen
fognak szállitani. A kereskedelmi utazók mintakészletei az emlitett
mintaküldeményeken felül is ingyen szállitandók;
7. hajóikon a hivatalos megbizásból utazó közegeket, a magyar királyi
tengerészeti hatóság felhivására, a hazaszállitandó vagyontalan magyar
honosságu hadköteleseket pedig a császári és királyi követségek és
konzuli hivatalok felszólitására dijmentesen szállitják, az ily hadkötelesek
ellátásáért naponkint és fejenkint egy korona ellátási dij megtéritése
fejében. Vagyontalan magyar honosságu visszavándorlók hazaszállitásáért
ugyanazok a megtéritések járnak, a melyek a szerződéses hajózási
vállalatoknak vannak biztositva;
8. hajóiknak neveit csakis a kereskedelemügyi minister beleegyezésével
választják meg:
28. § Az ezen törvény alapján állami segélyben vagy kedvezményben
részesülő hajózási vállalatok a kereskedelemügyi minister ellenőrzése alatt
állanak.
Az ellenőrzés módozatait és terjedelmét a kereskedelemügyi minister
rendeleti uton állapitja meg.
29. § Azon vállalat, mely az ezen törvény 27. §-ának 3-7. pontjaiban
foglalt rendelkezések bármelyike ellen vét, kétezer koronáig terjedhető
rendbirsággal sujtható, mely birság a kivetést követőleg esedékes
segélyrészletekből is visszatartható. Ezen birságok a 19. §-ban emlitett
nyugdijintézet javára számoltatnak el.
Azon vállalattal szemben, mely a 27. § 1. és 2. pontjaiban foglalt
rendelkezések bármelyikét megszegi, vagy a mely a 27. § 3-7. pontjaiban
foglalt rendelkezések egyikét, annak daczára, hogy ezen § első bekezdése
alapján előzőleg már többször, mint két izben birságolva volt, mégis
megszegi, az ezen törvényben körülirt segélyek és kedvezmények ujabb
engedélyezése megtagadható és az ezen törvény alapján már korábban
engedélyezett segélyek és kedvezmények további élvezete is ideiglenesen
vagy véglegesen megvonható.
A megtorló intézkedéseket a magyar királyi tengerészeti hatóság hozza
meg, ennek határozatai ellen a vállalat 15 napon belül a kereskedelemügyi
ministerhez felebbezhet, a ki a rendbirságok tekintetében végérvényesen
dönt.
A kereskedelemügyi ministernek a segélyek és kedvezmények
megvonása tárgyában hozott döntése ellen a magyar királyi közigazgatási
birósághoz intézendő panasznak van helye.
30. § Az állami segélyek és egyéb kedvezmények igénybevételével
módozatait, valamint e tekintetben követendő eljárást a kereskedelemügyi
minister a pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton szabályozza
Arra nézve, hogy az ezen törvényben megállapitott különböző segélyek
igénybevehetésére nézve kikötött feltételek fenforognak-e, a
kereskedelemügyi minister határoz, ki a 20-24. §-okban biztositott
kedvezmények megadását illetőleg a pénzügyministerrel egyetértőleg jár el.
31. § Az 1893. évi XXII. tc. hatályának tartama alatt beszerzett hajókra
nézve az 1893. évi XXII. tc. alapján engedélyezett segélyek és
kedvezmények az ugyanott meghatározott időtartamra és korlátok között
változatlanul érvényben maradnak.
Az 1893. évi XXII. tc. hatályának lejárta után ezen törvény életbelépéséig
belajstromozott hajókra nézve az 1893. évi XXII. tc. rendelkezései az egyes
hajók belajstromozásának időpontjáig visszaható erővel kiterjesztetnek.
Az ezen § előző két bekezdésében emlitett hajók tulajdonosainak
mindazonáltal megengedtetik, hogy ezen hajóik járatsegélyeire nézve
jövőre az 1893. évi XXII. tc. helyett ezen uj törvény rendelkezéseinek
alkalmazását kérhessék. Az idevonatkozó kérvények az ezen törvény
életbelépésétől számitott egy éven belül fognak csak tekintetbe vétetni és
az uj törvény ilyetén alkalmazásának kiterjesztése után a járatsegély az
illető hajóra nézve az 1893. évi XXII. tc. szerint többé nem engedélyezhető.
32. § Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe és attól számitva tiz év
tartamára marad hatályban. Az egyeseknek vagy társulatoknak ezen
törvény alapján engedélyezett segélyek és kedvezmények az ezen
törvényben meghatározott időtartamra és korlátok között a törvény
hatályának lejárta után is érvényben maradnak.
33. § Ezen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és a pénzügyi
ministerek bizatnak meg.