SZAKDOLGOZAT

Bodrogi Katalin
 Nyugat- magyarországi Egyetem Kissné Zsámboki Réka
Benedek Elek Pedagógiai Kar tanársegéd

AZ ALAPVETŐ EMBERI ÉRTÉKEK OKTATÁSI PROGRAM

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT FÓKUSZÁBAN
ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN

Sopron Bodrogi Katalin

2012 óvodapedagógus

2
 TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ............................................................................................................................ 4
2. Kutatás................................................................................................................................ 6
3. Az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program ................................................ 8
3. 1. Az Alapvető Emberi Értékek Oktatás ...............................................................9
3. 1. 1. Filozófiája .............................................................................................................9
3. 1. 2. Története ............................................................................................................12
3.2 Az öt Emberi Érték ..................................................................................................16
3. 2.1. Igazság .................................................................................................................16
3. 2.2. Helyes cselekedet – Becsület................................................................................17
3. 2.3. Béke......................................................................................................................18
3. 2.4. Szeretet ................................................................................................................19
3. 2.5. Erőszak-nélküliség..............................................................................................20
4. Az Alapvető Emberi Értékek megvalósulása a gyakorlatban…...….....…...22
4. 1. Értékközvetítést segítő tényezők……..................................................................23
4. 1.1. Alapvető Emberi Értékek a hazai nevelés – oktatási irányelvekben.....…....23
4. 1.2. A Sathya Sai Integrált Oktatás Pedagógiája………………………………... 24
4. 1.3. Az Alapvető Emberi Értékek átadását segítő tanítási technikák………..….26
4.2. Az Alapvető Emberi Értékek átadását segítő humán tényezők.…………..29
4. 2.1. Pedagóguskép…………………………………………………………....…..…29
4. 2.2. Szülőkép …...……………………...………………………………….…..…….30
4. 2.3. Gyermekkép.……….…………………………………………………...…..….31
4.3. Egyetemes értékek……………………...….…………….………………………...32
4. 3.1. Személyes tapasztalatok Leicesterben .............................................................32
4. 3.2. Külföldi példák, szakvélemények Transzformáció..........................................36
4. 3.3. Pedagógusok mondták……….……….…………………………………....…..37
5. Összegzés……….………….….………………………………………………………...39
6. Bibliográfia...................................................................................................................... 42
7. Képek jegyzéke .............................................................................................................. 44

3
 1. Bevezetés

A filozófusok és gondolkodók évezredek óta hangsúlyozzák, hogy az emberiség

legfontosabb tananyaga maga az ember. Eddigi életem során számomra is nyilvánvalóvá vált,
hogy a tanulás nem csupán bizonyos szakmák, mesterségek elsajátításából és könyvekből
szerzett tudásból áll, hanem létezik egy másfajta tanulási folyamat is, ami legalább olyan
fontos része életünknek. Az ilyenfajta tanuláson keresztül, ráébredünk belső adottságainkra és
megismerhetjük önmagunkat. Olyan sorsszerű helyzetek is felbukkannak az életünkben,
amelyekről egyből felismerjük, hogy jó okkal kerülnek az utunkba, és tanulnunk szükséges
belőlük.
Így történt ez velem is 2003-ban, amikor egy Indiában tett utazás alkalmával
rátaláltam egy számomra hiteles tanítóra és
filozófiára, amely hozzásegített ahhoz, hogy
megváltozzon gondolkodásom a világról és jobb
ember legyek. Prasanthi Nilayam jelentése: a
Legfelsőbb Béke Otthona. Mikor legelőször jártam
ott, körbetekintve, az arcokon a mosoly mögött
alázatot és mélységes szeretetet láttam tükröződni.
Csodálatos érzés volt ilyen emberek között lenni. Az
élmény magát a tiszta szeretet érzését testesítette
meg számomra. Szavakkal kifejezni nehéz, szinte
1. kép lehetetlen, könnyekkel könnyebb volt!
Amikor elkezdtem a filozófiával, az öt
Alapvető Emberi Értékkel foglalkozni, olvasni és megérteni, olyan természetesen ivódott az
értelmembe, akár a lélegzet. Ám e filozófia gyakorlása már sokkal nehezebb feladat, amely
talán életünk végéig is kitart. Belevágtam ebbe a „szív munkába” és minél mélyebbre ástam
magam, annál jobban láttam, hogy milyen keményfába vágtam a fejszémet. De egy percét se
bánom. Az Igazság, a Béke, a Szeretet, a Helyes cselekvés (Becsület) és az Erőszak-
nélküliség mind olyan értékek, amelyeknek ha a birtokába vagyunk, sokkal boldogabban
tudunk élni a világban, függetlenül attól, hogy a Föld melyik részén születtünk.
Lassan tárult föl előttem az „értékek világa”, s közben tudomásomra jutott, hogy a
világ több táján is léteznek olyan oktatási intézmények, ahol az Alapvető Emberi Értékek
Oktatási Program segítségével nevelkednek gyerekek. Vannak olyan országok is, ahol az
Alapvető Emberi Értékek Program bekerült a nemzeti oktatásba. Azt gondoltam, milyen jó
lenne, ha itthon is megismernék a szülők és a pedagógusok ezt a lehetőséget, mert ez olyan

4
kincs, amit érdemes elsajátítani és átadni. Ekkor született meg bennem a gondolat, hogy
gyerekekkel szeretnék foglalkozni, s éreztem, hogy ehhez új hivatást kell választanom. Ifjú
koromban is vonzódtam a pedagógiához, de akkor még nem bíztam magamban. Ma már
egészséges önbizalom alakult ki bennem, de tudom azt is, hogy nehéz út áll előttem, hiszen
nem csak szakmai és elméleti tudás birtokosává kell válnom, hanem az öt érték képviselőjévé.
Ez tűnt a legnehezebb feladatnak számomra. Valójában így kerültem kapcsolatba az
óvodapedagógus pályával, és így jelentkeztem az óvodapedagógus képzésre.
Mivel az öt Alapvető Emberi Érték Oktatási Program ilyen fordulatot hozott az
életemben, nem is választhattam más témát a szakdolgozat megírására, hiszen így nem csupán
a bennem felmerülő kérdésekre kaphatom meg a válaszokat, hanem azzal a területtel
foglalkozhatok, amely nagyon közel áll a szívemhez, és az elmúlt években mélységesen
megérintett és magával is ragadott. Eötvös József szavait hívtam segítségül, hogy érzéseim és
gondolataim jobb kifejezésre találjanak. Az ő nemes gondolataiból még sokszor fogok idézni
a dolgozat során. „A sima utak, melyeken kevés fáradsággal messze juthatunk, s azon javak,
melyek után az emberek többsége vágyik, legyenek másoké. Nekem, ó Mindenható! adj rögös
ösvényt, de szép kilátással, mely mindég felfelé vezet, s melyen azon meggyőződéssel
haladhatok, hogy eltévedni nem fogok.”

5
 2. Kutatás

A szakdolgozat tartalma nehéz születés folytán kristályosodott ki bennem. Igyekeztem

sokféle irodalmat átolvasni és megismerni. Ebből adódóan, szerencsére kétségek is
felmerültek, de végül a saját bőrömön szerzett tapasztalat mindig győzedelmeskedett. Így
mára már azt is mondhatom, hogy ez a dolgozat ahhoz is hozzásegített, hogy az Alapvető
Emberi Értékek Oktatási Programban megerősödjön a hitem, és új aspektusból mélyüljenek el
az ismereteim, de abban is segített, hogy az eddig tanult kortárs filozófiai irányzatok és
pszichológiai kutatások tudományának tükrében összefüggésekre bukkanjak. Végül a
kutatómunka fontos részévé vált az is, hogy újabb kérdések kerültek napvilágra.
Szakirodalomban nincs hiány. Mivel annyi bölcs, nemes pedagógiai gondolat született
már meg korábbi évszázadok során, igyekeztem újra áttekinteni a különböző korszakok
ember, gyermek és nevelési megközelítéseit, hogy megláthassam, melyik gyökérről fakadhat
az általam kiválasztott nevelési koncepció, és milyen közös kapcsolat áll fenn más,
Magyarországon jól bevált és régóta gyakorlatban is működő pedagógiai irányzatokkal,
programokkal. Olvastam kortárs pszichológiai elméletekről és tudományos kutatásokról is,
amelyek új szempontból vizsgálgatják a mai világot és a benne élő ember „új arcát”,
személyiségének fejlődését és erkölcsi normáit. Az öt Alapvető Emberi Értékről és a
programról szóló angol nyelvű irodalom is könnyen elérhető volt számomra, korábbi évek
gyűjtő és fordító munkáinak gyümölcseként, valamint az Európai ESSE Intézet (az
EDUCARE program hivatalos képviselete) szemináriumainak jóvoltából.
Az adatgyűjtés és a szakirodalom választása során megfogalmazódott bennem a
kérdés, hogy van-e az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Programnak létjogosultsága
Magyarországon? Ez a nevelési megközelítés segítené-e a magyar gyerekeket, családokat és
nevelőket abban, hogy meglássák valódi értékeiket és azok szerint is éljenek? A program
szellemisége és tiszta szándéka nyilvánvaló, és az is, hogy magasra teszi a mércét az erkölcsi
és a személyiségfejlődésben. Azt azonban már nehéz eldönteni, hogy van-e olyan társadalmi
réteg Magyarországon, aki a spirituális, lelki nevelést is fontosnak tartja? Akarnak-e az
emberek a szellem felé fordulni egy ilyen felgyorsult világban, ami a vágyak hajszolására
ösztönöz lépten-nyomon? Ezért nagy érdeklődéssel vártam a kérdőívek eredményeit,
amelyben olyan pedagógusokat kérdeztem meg, akik még egyáltalán nem vagy elbeszélés
alapján hallottak a programról, és olyanokat is, akik az ESSE Intézet pedagógusoknak szóló
képzései keretében elmélyültek a programban, és próbálják saját életükbe és pedagógiai
tevékenységükbe integrálni elemeit. A kérdőívek alapvető szerepe az volt, hogy még ha kis

6
csoportos felmérés alapján is, de benyomást adjon abban a perdöntő kérdésben, hogy
Magyarországon milyen lenne a program iránti nyitottság és érdeklődés.
Hazai vonatkozásban mélyebbre ásni még nincs lehetőségünk, hiszen nincs az
Alapvető Emberi Értékek Program alapján működő hivatalos oktatási intézmény.
Magyarországon kizárólag egyéni kezdeményezések vannak, mind óvodapedagógusi, mind
pedagógusi pályák tekintetében. A témában csak külföldi kutatásokra és oktatási szakemberek
vizsgálati eredményeire tudunk támaszkodni, olyan országokhoz és régiókhoz kapcsolódóan,
ahol a helyi kultúrának, oktatási irányelveknek, a helyi adottságoknak megfelelően az
intézmények már konkrét kidolgozott programmal és tapasztalattal, eredményekkel
rendelkeznek, hiszen évek óta működnek.
Őszentsége, a Nobel-békedíjas Dalai Láma, aki száműzetésben, Indiában él, jól ismeri
a programot. 2010-ben Magyarországon járt, és a parlamentben tett látogatása során az alábbi
útmutatást adta az Alapvető Emberi Értékek
Alapítványnak a programmal kapcsolatosan: „Rengeteg
kutatómunkára van még szükség ezen a területen. Arról
általános egyetértés kezd kialakulni a világban, hogy a
jelenlegi modern oktatási rendszer nem kielégítő, nem tud

2. kép arról gondoskodni, hogy a gyerekek, az emberek

megszerethessék a belső énjüket. Az oktatási szakemberek és a tudósok is elismerik már, hogy
a mai oktatási rendszerek alapvetően a materiális javakra helyezik a hangsúlyt, ezért
rendkívül fontos lenne, hogy nagyobb szerepet kapjon a belső békére való oktatás, ami az
egészség megőrzése szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Ezt a belső békét nem lehet
megvásárolni, nem lehet gépekkel vagy eszközökkel előállítani. Ennek a békének az eléréséhez
nem elsősorban vallásos hitre, hanem sokkal inkább a nevelésre kell támaszkodni. Azt
azonban, hogy milyen oktatási-nevelési rendszerre van szükség egy országban, mindig
kutatásokkal kell kideríteni. Próbára kell tenni többféle módszert, és kísérletezni kell. Úgy kell
kutatómunkát folytatni, hogy először két-három iskolába kell bevezetni bizonyos eljárásokat,
majd ha azok 5-10 év múlva valódi eredményt hoznak, akkor szabad még több iskolába
alkalmazni azokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindennek az alapját a gyakorlati
kipróbálás kell, hogy jelentse.” (Török, 2010)

7
3. Az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program

„Az oktatás vége a jellem.”

( Sai Baba)

3. kép

8
 3.1. Az Alapvető Emberi Értékek Oktatás
3.1.1. Filozófiája

„Két szárny vagyunk, de fenn a fellegekben nem szállhatunk,

csak mind a ketten szívverésnyire pontos egy ütemben.”
(Váci Mihály)

Az Alapvető Emberi Értékek Oktatási program megalapítása az indiai származású

spirituális tanító, Bhagawan Sri Sathya Sai Baba nevéhez fűződik. Az Ő iránymutatása
alapján jött létre a „Sathya Sai Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program”, melyet a világ
különböző pontjain élő pedagógusok és oktatási szakemberek dolgoztak ki. Sathya Sai Baba
(1926-2011) egy dél-indiai kis faluban, Puttaparthiban született, és már korán, tizennégy éves
korában kijelentette, hogy a feladata a világ spiritualitás újjáélesztése, valamint a bölcsesség,
az erény, a szeretet, a béke és az erőszak-nélküliség elveire tanítani az emberiséget. (Sathya,
2006) Sai Baba élete és humanitárius munkásságának példája, az egész világon minden
kultúra és nemzet körében követőkre talált. Becslések szerint, világszerte mintegy 126
országban 50 millió követője van. (His Work, 2004)
Sai Baba egyik leghőbb óhaja a fiatalok nevelése volt, így programját a jövő
nemzedéke számára olyan fiataloknak dolgozták ki, akik a társadalom egészének javára
munkálkodva tudják majd élni életüket. Ahogy Sai követőinek száma növekedett a világban,
úgy kezdett elterjedni az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program is. Az Alapvető Emberi
Értékek Oktatás olyan holisztikus oktatási rendszer, amelynek egységes alapelve végigkíséri
az embert nem csak iskolai tanulmányai során, hanem azt követően is. Sathya Sai Baba azt
mondja: „Az oktatás két részből áll. Az egyik a külső, világi oktatás, mely nem más, mint a
lexikális tudás megszerzése. A mai modern világban sok ilyen magasan képzett emberrel
találkozhatunk. A másik aspektus az Educare, mely az emberi értékeken alapszik. Az Educare
szó jelentése: felszínre hozni azt, ami belül van - vagyis az emberi értékeket. „Felszínre
hozni“ pedig azt jelenti: a gyakorlatba átültetni.” (Sathya, 2006)
Tehát az Alapvető Emberi Értékek Program filozófiája az EDUCARE, ami a szó belső
jelentését is magában hordozza. Minden emberben ott rejlenek az emberi értékek, amelyek
nem a külvilágban találhatók, hanem bensőnkből fakadnak. Az Educare filozófiát két aspektus
jellemzi, a világi oktatás és a lelki nevelés. (Global Overview, 2007) A két megközelítés
olyan, mint a madár két szárnya, mindkettőre szükség van ahhoz, hogy a magaslatokba
lehessen repülni. A világi oktatás az értelmet csiszolja, a lelki nevelés a belső késztetést kelti
életre. A világi oktatás nagyszerű és okos embereket, a lelki nevelés pedig jó embereket nevel.

9
(Seshadry, Seshadri, 2004) Sai Baba egyszerűen így foglalja össze: „Az oktatás a fejnek, az
Educare a szívnek szól”.
Az Educare a szívnek szól, amely képes az emberi benső legmélyébe hatni és
átalakítani azt. Az Educare legfőbb vezérelve tehát, az öt emberi érték – az Igazság, Helyes
cselekedet (Becsület), Béke, Szeretet, Erőszak-nélküliség –, és bármelyiket kezdjük el a
gyakorlatban alkalmazni, az összes többi is fejlődik. Az értékek transzformáló hatással bírnak
a személyiségünkre. Nagyon fontos megjegyezni, hogy olyan egyetemes értékekről
beszélünk, amelyek minden kultúrában és ez által a kultúrákhoz kapcsolódó vallásokban is
megtalálhatók. Valójában ezek az értékek természetesek az ember számára, hiszen
természetes módon rendelkezünk olyan tulajdonságokkal, mint a szeretet, együttérzés,
béketűrés, szimpátia, igazságosság és áldozatkészség. (Sathya, 2006)
De az Educare más összetett aspektusban is vizsgálja és támogatja az értékek
kibontakozását. Az öt értéken kívül további összefüggések is léteznek, amelyek fontos
alappilléreit képezik a jellem fejlesztésének és a transzformáló hatásnak. Az Educare egyik
ilyen megközelítése azt hangsúlyozza, hogy elsősorban spirituális lények vagyunk, és lényünk
nem csak a testünkre korlátozódik, hanem emberi mivoltunk lényege, az az isteni minőség,
amely a mindenkiben jelenlévő lelkiismeret formájában nyilvánul meg. Arról a belső hangról
van szó, amely mindig utat mutat és az egyetemes emberi értékek formájában mindannyiunkat
vezetni képes. (Miller, Pruzan, 2002) A ma embere – David Reisman szociológus szerint –
„kívülről irányított” lett, vagyis a környezetéhez hasonul és annak változásaival együtt maga
is változik. (Buda, 1986, 74). Az Educare program pedig akkor éri el célját, ha meg tudja
valósítani a „belülről vezéreltséget”, és a gyerekek rátalálnak a saját belső hangjukra, amit
egész életükön át követni tudnak.
Az Educare következő megközelítése a gondolat, a szó és a tett tisztasága által segít
harmóniát teremteni az emberben. Ez a hármas egység a test-lélek-szellem hármasságára
támaszkodva ad alapot a mindennapi spirituális életvitelhez, kihangsúlyozva a „fej, szív és
kezek” együttes fejlesztését. (Miller, Pruzan, 2002) De mit is jelent ez valójában? A kéznek
(test) végre kell hajtania a lelkiismeret (szív) által jóváhagyott gondolatokat, amelyek a fejben
(szellem) születnek meg. Így végeredményként egységében tudnak megnyilvánulni a
gondolatok, szavak és a tettek, és ennek segítségével a spirituális énünk lép működésbe.
Sathya Sai Baba azt mondja, hogy az egyénben akkor tud kialakulni a jellem, amikor a
lelkiismerete, az elméje és a teste között harmónia van. (Meyer, 2011) Pestalozzi is hasonló
megközelítésben fejtette ki a kéz, fej és szív pedagógiáját. Sathya Sai Baba elképzelései
nagyon hasonlatosak Pestalozzi gondolataihoz, miszerint a nevelés célja az, hogy az embert
felemelje az igazi humanitás fokára. Pestalozzi azt is vallotta, hogy a hivatásra való nevelés

10
ehhez képest másodlagos. (Pukánszky, Nemeth, 1996) Úgy tűnik a pedagógia századának
nevezett kor pedagógus gondolkodója sok mindenben egyetértene az Educare filozófiájával.
Az Educare egy másik fontos aspektusa a vágyak korlátozása. Minden energia –
beleértve az emberi tevékenységek energiáit is – étel, idő és a pénz takarékos felhasználására
való törekvését jelenti. Tudjuk, hogy a világban felborult az ökológiai egyensúly, elsősorban
az emberi magatartásnak köszönhetően. Ennek eredményeképpen földrengések, árvizek és
más természeti csapások sújtják a Földet és a rajta élő embereket. A vágyak korlátozása lehet
egy válasz és egy egyszerű lehetőség arra, hogy az ember kijavítsa, amit elrontott, illetve a
gyakorlatban is hozzá tudjon járulni a világban már tudatosan terjedő fenntarthatósági
törekvésekhez. (Sathya, 2006) Szókratésztől, az ókori görög filozófustól azt is megtudhatjuk,
hogy a vágyak hajszolása nem teszi az embert boldoggá. Szókratész egyszer végigsétált Athén
piacán, majd utána azt mondta, hogy számos olyan dolog van, amire nincs szükségünk: "Aki
nem elégedett azzal, amije van, nem lenne elégedett azzal sem, amire vágyakozik.” (M.Meyer,
2011) Manapság annyira el vagyunk foglalva a vágyainkkal, hogy a boldogságot véletlenül
sem keresnénk vágyaink korlátozásában. Itt most nem az ember alapvető szükségleteire
gondolok, hanem olyan elképzelésekre, amelyek figyelmen kívül hagyják a fenntarthatóságot.
A civilizáció anyagi szemléletű értékrendjének köszönhetően az igények nőttön nőnek, a
készletek pedig végesek.
„Ne nézz, ne nézz vágyaid távolába,
Egész világ nem a mi birtokunk:
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.”
(Vörösmarty Mihály)
Szerencsére a vágyaknak létezik nemes formája is, amely nem csak az egyént, hanem
a társadalmat szolgálja. Az Educare program pedig ezt szeretné előtérbe helyezni és az
Educare programon nevelkedő ifjúság számára megtanítani. Erre a megközelítésre mutat rá
Sathya Sai Baba gondolata az életútról: „Kevesebb csomag, nagyobb kényelem, könnyű
utazás.” (Karanija, 2007, 94.)
Végül, de nem utolsó sorban az Educare az emberi viszonyokon keresztül is rá kíván
világítani arra, hogy az igazi spiritualitás akkor valósulhat csak meg, amikor az ember
meglátja az egységet a sokrétűségben. Mit is értünk ez alatt? Multikulturalizmust? Az
Educare program keretében nevelkedő gyermek, megtanulja tisztelni és szeretni embertársát
faji, etnikai, kulturális vagy vallási megkülönböztetés nélkül, ugyanakkor szem előtt tudja
tartani minden ember egyediségét, egyéniségét, az életet. Ezeken a megközelítéseken
keresztül tehát, az Educare program támogatja és megőrzi a kulturális sokszínűséget. Sai Baba

11
egyszerű gondolatokkal fejezi ki az egymás tiszteletére vonatkozó kívánságát, amelyek így
hangoznak: „Az oktatásnak fel kell nyitnia a szemeket, és segítenie kell, hogy meglássák az
Egyet a sok között.” (Sai Inspires, 2012. március 20.); „Csak egyetlen vallás létezik, a Szeretet
vallása. Csak egyetlen kaszt létezik, az emberiség kasztja. Csak egyetlen nyelv létezik, a szív
nyelve." (Karanija, 2007, 126.) Sathya Sai Baba nincs egyedül ezzel a nemes kívánsággal,
hiszen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkelyében is azt olvashatjuk, hogy:
„Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel
és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.”
(Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2008) Vagy, ahogy William Shakespeare
gondolta: “Minden emberre szükség van, hiszen mindenki egy szín az élet palettáján.”
A fenti alapelvek megvalósítása valóban kihívás elé állítja mind a diákokat, mind a
tanárokat. Ezért a Sathya Sai Oktatás nagy hangsúlyt fektet az önfegyelemre, önfeláldozásra,
és a közösség javára végzett önzetlen szolgálatra, amely az önátalakuláshoz vezet. A
transzformáló hatás a lelkiismeret felismerésén keresztül mutatkozik meg. A lelkiismeret
pedig az ember belső vezetője, a belső hangja, amelyre, ha őszintén odafigyel, megmutatja a
helyes utat, erőt adva a mindennapi dilemmák és az élet dolgainak megoldásához. Sathya Sai
Baba azt vallja, hogy erre az értékközpontú oktatásra lenne szüksége a mai világnak. „Az
emberi értékek az oktatást, az oktatás az életet, az élet a szeretetet, a szeretet az embert, az
ember a spiritualitást, a spiritualitás a világot, a világ pedig a békét szolgálja.” (Sathya,
2006)

3.1.2. Története

„Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít,

amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk.”
(Brunsvik Teréz)

A program történelmi áttekintése és fejlődése összetett, gazdag múlttal rendelkezik.

Fejlődésének szakaszai három fő részre oszthatók. Kezdetben a Bala Vikas – jelentése:
gyermekek kinyílása, kivirágzása – néven ismert mozgalom rendkívül egyszerűen bontakozott
ki, elsősorban Sathya Sai Baba tanításait követő családok és édesanyák körében. (Seshadry,
Seshadri, 2004) Sai Baba az 50-es években arra ösztönözte a szülőket, hogy tegyenek eleget a
gyermekeik spirituális szükségleteinek, és vegyék ki a részüket saját és a gyermekeik
jellemformálásából. Így elsősorban az édesanyák fogtak hozzá a Bala Vikas program

12
megvalósításához, saját elképzeléseik alapján tradicionális énekek éneklésével és a hindu
mitológia történeteinek segítségével tanították gyermekeiket az értékekre.
Később azonban az elképzelésük az 1960-as évektől teljesedett ki az „én gyerekemről”
a „mi gyerekeink”-re Sai Baba – „Szeress mindenkit, szolgálj mindenkit!” – tanításának
következtében, amely utat nyitott a Bala Vikas csoportokban való részvételre minden
érdeklődő számára. Mivel 1975-ben már 3.500 tanár és 50.000 diák vett részt a nem hivatalos
„vasárnapi oktatáson”, szükségessé vált egy hagyományos szerkezetű, hivatalos rendszer
megteremtése, amely lehetővé tette a program bemutatását Indián kívüli országok számára is.
1980-ban, már annyi momentummal rendelkezett a Bala Vikas program, hogy Indiában,
Prasanthi Nilayamban megrendezték az első nemzetközi konferenciát, ahol Sai Babától a
következő idézet hangzott el: „A tanárok a személyiség szobrászai. A szobrász fog egy darab
követ. A lelki szemeivel látja a kőben rejlő szépséget. Óvatosan és finoman átdolgozza,
felfedve a benne rejlő csodálatos és elragadó isteni formát. A Bala Vikas tanároknak is ez a
feladata.” A konferenciát követően újabb növekedés indult el a program résztvevőinek a
számát illetően és immár iskolai szintű oktatás is kezdetét vehette. 1981-ben a második
konferencia alkalmából már 18 ország tanárai részesülhettek ingyenes képzésben. (Farmer,
Farmer, 1998)
A történelmi áttekintés szempontjából az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program
második állomását az indiai iskolaalapítások jelentik. A 70-es évek elején alsó és felső
tagozatos iskolák, középiskolák kezdik meg működésüket az Alapvető Emberi Értékek
Program irányelvei szerint. A kutatók munkálkodásának köszönhetően megtudhatjuk, hogy
azok a gyerekek, akik ezekben az oktatási intézményekben nevelődtek, pozitívabb
személyiségjegyeket mutattak az átlagos nevelésben részesülő gyerekeknél. Így az AEÉ
Program transzformáló erejénél fogva tovább tudott növekedni Indiában; 1984-re már
545.000 gyermek és 15.000 tanár részvételével működött. 1986-ban Sai Baba lelkesítő szavai
a Madrasi Zeneakadémián hangzottak el, amelyben kiemelte, a jó tulajdonságok
fejlesztésének fontosságát: „Manapság az oktatás az értelmet és a képességeket fejleszti, és
keveset foglalkozik a jó tulajdonságokkal. Mi haszna van az összes tudásnak a világon, ha
valaki nem rendelkezik jó tulajdonságokkal? Ez olyan, mint amikor a vizet feleslegesen
folyatjuk a csatornába.” India szerte, hónapról hónapra nőtt azoknak az iskoláknak a száma,
akik csatlakozni szerettek volna az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Programhoz. 1985-ben
Madya Prades államban 60.000 általános iskolában alkalmazták a programot; 1986-ban a
pedagógusok számára szervezett kurzuson India 16 államából 300 oktatási intézmény vett
részt. (Farmer, Farmer, 1998) 1989-re már több mint 35.000 képzett pedagógus volt, és a

13
legtöbb indiai állam adaptálta az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Programot a hivatalos
oktatási rendszerbe. (Global Overview, 2007)
A kiegyensúlyozott növekedés elsősorban a program hitelességének és transzformáló
hatásának volt köszönhető. Ennek következményeképpen elérkezünk a történeti áttekintés
harmadik állomásához, amely az Indián kívüli
fejlődésről és az iskolaalapításokról ad tájékoztatást.
Annak ellenére, hogy Európa-szerte még nem
közismert a program, az első érdeklődő külföldi
ország 1981-ben mégis az Egyesült Királyság volt.
Így az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program,
1983-ban Európában, a londoni Spencer Park
általános iskolában valósult meg elsőként. Ezt
követően gomba módra szaporodtak az Alapvető
Emberi Értékek oktatásával kapcsolatos konferenciák
és szemináriumok a világ különböző pontjain. 1984-
ben Malajziában, Indonéziában, majd Mexikóban,
1985-ben Londonban, Los Angelesben és Lagosban
rendeztek nemzetközi szemináriumokat. 1986-ban is
4. kép
folytatódott a konferencia-sorozat Ghánában, El-
Salvadorban és Ausztráliában. Sok pedagógus tette le
voksát a program mellett, a legkiemelkedőbb eredmények azonban Thaiföldön születtek.
1985-ben az utcán kóborló gyermekekkel kezdtek el foglalkozni lelkes pedagógusok olyan
eredménnyel, amely a kormány érdeklődését is felkeltette. Ezt követően hivatalos felkérés is
érkezett a program képviselőihez, amely végül a 36 tanárképző intézeten keresztül az összes
thaiföldi pedagógus képzését megvalósította. 1993 végére a képzett tanárok létszáma
megközelítőleg 14.000 fő lett, ami maga után vonta egy bemutató iskola létrehozását. Így
született meg 1992-ben Lopburiban az első Indián kívüli Sathya Sai iskola.
1992 az iskolaalapítások évének is tekinthető, hiszen a zambiai Ndolában is létrejött a
később „csodaiskola” néven emlegetett Sathya Sai általános- és középiskola. (Farmer, Farmer,
1998) Néhány szót érdemes ejteni arról, hogy miről kapta ez az újfajta tanintézet a nevét. Pár
év alatt olyan diákok kerültek ki az iskolából, akik mind tanulmányaik, mind
személyiségfejlődésük szempontjából kiváló eredményt értek el. Ez önmagában még nem is
lenne csoda. A „csoda” jelző inkább annak a ténynek tulajdonítható, hogy olyan
utcagyerekekről beszélünk, akik korábban vagy kibuktak a zambiai iskolarendszerből, vagy
lemorzsolódtak. A nevelési programnak köszönhetően azonban átalakultak, fegyelmezett és

14
keményen dolgozó diákok lettek. (The Miracle School, 1998) Sai Baba egyik beszédében
elmondta, hogy Thaiföldön milyen sok oktatási intézményben vezették be az Alapvető
Emberi Értékek oktatását. Örvendetesnek tartotta a tényt, de mégis óvatosságra intette a
pedagógusokat: „Kezdetben a diákok nagyon lelkesek, de ha az értékeket ti magatok nem
gyakoroljátok, rossz hatást gyakoroltok rájuk. Fokozatosan kell kifejleszteni a programot.
Ami sebesen röppen a magasba, gyorsan visszahull. Lassan és békésen haladjatok előre; ez
állandó és tartós fejlődést hoz!” (Sathya Sai Baba tanításai, 2006)
A program lényegében egy egyszerű és jól strukturált módszer, melynek célja a
pozitív értékek ápolása-fejlesztése a gyermekekben. Minden életkort képes magába foglalni
az óvodától az egyetem utáni tudományos képzésekig, figyelembe véve az életkori
sajátosságokat és az életkorból fakadó erkölcsi fejlődési szakaszokat. Nemzetközi, eltérő
kultúrájú országok számára is használható, mint például Ausztrália, az Egyesült Királyság,
Svédország, Kanada, India, Malajzia, Thaiföld vagy Zambia, hiszen minden körülmények
között a saját nemzeti kultúra és oktatási irányelvek megvalósítását kívánja szem előtt tartani.
Így a program népszerűsége is csak a hiteles közvetítés által képes gyarapodni. Végül, de nem
utolsó sorban, olyan értékek képezik a program eszenciáját, melyek egyetemlegesek és a
történelem során az emberiség nagyszabású gondolatainak és eredményeinek megszületését is
lehetővé tették. Nem hiába vallja Sathya Sai Baba, hogy: „A legjobb tanítás a példamutatás.”
(Alderman, 1996)
„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” (Szent-Györgyi Albert)

15
 3.2. Az öt Emberi Érték

„A Szeretet visszatükröződése és szikrája az Igazság… Az Igazság alapjaira épül az Erkölcs.

Ha az Igazsághoz és Erkölcshöz tartjuk magunkat, teljes Békét élvezhetünk. Ha az ember
békés, sosem fog erőszakhoz folyamodni. Ezért, ezek az ember legfőbb értékei, amelyeket
becsben kell tartani, és követni kell.” (Sathya Sai Baba; Om Sai Ram, 99/V. 4. old.)

5. kép

3.2.1. Igazság

„Ha az igazságot akarod birtokolni, a tanításokat csak

segítségül használhatod, önmagad mélyén kell rátalálnod”
(Weöres Sándor)

Az Alapvető Emberi Értékek közül az Igazság az, amely minden értéknek az alapját
képezi. Mégis első ránézésre az Igazságot az őszinteséggel határozhatnánk meg a
legegyszerűbben, de ez nem teljesen fedné az Educare szempontjából a szó mögötti valós
tartalmat. Sokkal többet jelent annál, hogy igazat mondunk. Az Igazság nem csak
szavahihetőséget jelent, hiszen az emberek véleménye és igazsága relatív, és többnyire eltér
egymástól. (Farmer, Farmer, 1998) Ha egy olyan kiváló tudós gondolatait hívjuk segítségül,
mint Einstein, megláthatjuk, hogy a tudomány sem tud kielégítő válasszal szolgálni. „Amit
érzékeinkkel felfogunk, analizálunk, és rendszerekbe próbálunk sorolni, mind a relatív világra
vonatkozik. Ez egyfajta fantomjáték a nevekkel és formákkal. Minden állandó mozgásban van.
Nem létezik abszolút dolog. Az anyag elveszítheti formáját, és energiává alakulhat, vagy
fordítva. Semmi sem lényegi; minden táncot jár.” (M.Meyer, 2011, 9.) A tudományos

16
megközelítésből tehát láthatjuk, hogy az igazságnak van relatív formája. De hol keressük az
abszolút igazságot?
A legfelsőbb Igazság abszolút, ami örök, és minden időben megállja a helyét. Az
Igazság a világegyetem törvénye. „Az Igazság, a mindannyiunkat mozgató alapvető élet-elv. E
nélkül nem élhetünk. Ez az alapvető élet-elv nem más, mint az emberi lélek, a minden
élőlényben lakozó isteni szikra. Ez az Igazság a forrása mindennek; ez az erő készteti
dobogásra a szívet, lélegzésre a tüdőt és működésre a szervezetet. Az emberi értelem feladata
ennek az Igazságnak a felismerése. Érdekes módon, ha az ember felismeri és megtapasztalja
az Igazságot, rájön, hogy a világon mindent és mindenkit ugyanez az Igazság éltet. Tehát
lényegében mindannyian Egyek vagyunk.” (Az öt Alapvető Emberi Érték) Az Igazság emberi
értéke, amelyről Sathya Sai beszél: „Az isteni szikra minden ember szívében él, s amikor
kigyúl, az ember tudatossá válik Isten akarata iránt.” (Meyer, 2006, 4.) Az Igazsághoz
sokféle út vezet, de az elérése az egyetemességében rejlik. Az Igazság gyakorlását azonban
elkezdhetjük az igazmondás gyakorlásán keresztül is. Amikor azt mondjuk, amit gondolunk,
és azt tesszük, amiről beszélünk, az Igazság emberi értékét gyakoroljuk. Így el tudjuk érni azt
a fajta tisztaságot, amelyet Eötvös József is elénk tár: „Ne higgyen senki olyan gondolatnak,
melynek a szíve ellentmond.”. Az Igazsághoz tartózó alértékek: őszinteség, precizitás,
ítélőképesség, igazságosság, bátorság, optimizmus, egyszerűség, tudásvágy, kíváncsiság,
intuíció, logika, érdeklődés, céltudatosság, bizalom, integritás, önvizsgálat, megkülönböztető
képesség, kitartás, fegyelem, elszántság, elhivatottság, türelem. Lemondás, önfeláldozás,
odaadás, összpontosítás. (ESSE, 2006)

3.2.2. Helyes cselekedet (Becsület)

„Az élet fő célja – tett. Tehát tégy! S tégy minden jót,
Ami tőled telik s mindenütt, ahol alkalom nyílik!”
(Kölcsey Ferenc: Parainesis)

A mai modern világot több törvény szabályozza, mint valaha is bármely korszakot az
emberiség története során. A kívülről jövő törvények pedig abban segítik az embert, hogy a
társadalom számára elfogadható módon éljen és cselekedjen. A Helyes cselekvés értéke és
annak megvalósítása nagyon egyszerűen hangzik, de mégis nehéz megvalósítani. Különben
miért született volna a sok törvény, amely szabályozza társadalmi életünket? A
világegyetemben azonban vannak olyan törvények is, amelyek az emberi törvénykezés felett
állnak, mégis léteznek. Gondoljunk csak az évszakok körforgására, vagy a tengerek óriási
víztömegét mozgató Holdra. Mivel az ember is szerves része a világegyetemnek, ezért nem

17
csak az emberi törvénykezés, hanem az azok felett álló egyetemes törvények is vonatkoznak
rá. Ezek a törvények az univerzum működéséhez hasonló természetességgel fordulnak elő az
emberi természetben is. (Farmer, Farmer, 1998) Vagy, ahogy Gárdonyi Géza gondolja: „Ha
ez a Föld volna a világ, miért fejlődik minden ember a lelkiség felé? Mire való a lélek
gazdagodása, ha a léleknek külön célja és élete nincsen?”
Amikor azt mondjuk, hogy az Igazság értéke a világegyetem törvénye, akkor a Helyes
cselekedet (becsület) értékére úgy tekinthetünk, mint a világegyetem törvényeinek a
működésére. Ezen keresztül láthatjuk, hogy a Helyes cselekedet az emberi értékeknek olyan
formája, amely nem kívülről hat az emberre, hanem bensőből fakadó módon mindenkiben
jelen van. (Meyer, 2011) „Az Igazság a mindennapi gyakorlatban az erkölcsös életvitelben
nyilvánul meg. Az erkölcsös viselkedésnek az élet minden területén meg kell nyilvánulnia.
Nem csak az egyén, de a társadalom jólétét is szolgálnia kell.” (Az öt Alapvető Emberi Érték)
Az, hogy mi vezérli az embert miközben a döntéseit meghozza, az egyén erkölcsi
fejlettségének a szintjétől függ. A Helyes cselekvést akkor sikerül a gyakorlatba átültetnünk,
amikor a mindennapi életünket a lelkiismeretünk központjából a spirituális törvényszerűségek
segítségével tudjuk élni. (Friedrich, 2012) Bátorságra van szükség ahhoz, hogy a
nehézségeket szilárd meggyőződésből és félelem nélkül kezeljük. A Helyes cselekvéssel
(becsület, erkölcs) együtt jár a megbízhatóság, de sok egyéb alértékkel is rendelkezik:
önbizalom, önellátás, alázat, szerénység, tartás, egészséges étrend, tisztaság, rendszeresség,
kötelességtudat, pontosság, jóindulat, segítőkészség, takarékosság, másság elfogadása,
bátorság, szolgálatkészség, hatékonyság, leleményesség, hűség, önfeláldozás, csapatszellem,
udvariasság, fegyelem. (ESSE, 2006) Sathya Sai Baba azt mondja: „A szív a Helyes
cselekedetek bölcsője. A jó szívből tiszta elképzelés születik, melyet a gyakorlatban
alkalmazva Helyes cselekedetnek (becsület) nevezünk. Más szóval: Tégy úgy másokkal, ahogy
szeretnéd, hogy veled tegyenek!” (Kalinowski, 2006, 12.)

3.2.3. Béke
„A Béke egy mosollyal kezdődik.”
(Teréz anya)

A lelki béke a legmegfizethetetlenebb érték az ember számára. Hiába teljesülnek

vágyaink, ha a gondolataink békétlenek, így hiányérzetünk lesz, megfosztottnak, teljesség
nélkülinek érezzük magunkat. A Béke emberi értéke éppen úgy, mint a többi négy emberi
érték, eleve bennünk él, csak arra vár, hogy felfedezzük. Ahhoz, hogy valóban hinni tudjunk a
bennünk rejlő Békében, tapasztalatra van szükségünk. De hol kezdjük az ásatásokat a

18
megfizethetetlen kincsek után? Napjainkban nagyon sok út vezet a Békéhez. A legtöbb az
elménk helyes használatára összpontosít. Mivel a béke a érzésekben kifejezett szeretet,
elsősorban a gondolatainkat, és azokból fakadó érzéseinket kell megfigyelni és
megreformálni. (Farmer, Farmer, 1998) A kontrollált elme lehetőséget ad a megpihenésre,
megelégedettséget hoz a jelen helyzetünkkel kapcsolatosan, elkerülve a múlttal és jövővel
való túl sok foglalkozást. A Béke valójában olyan nyugodt lelkiállapot, amely mentes az
érzelmi kicsapongásoktól. Ezt a fajta Békét az Educare program a viselkedésen és a
megtapasztaláson keresztül tudja átadni.
„Minden emberi törekvés célja a lelki béke elérése. Akár jót, akár rosszat gondol, vagy
tesz az ember, a célja az, hogy az élete békés és boldog legyen. A lelki békét sokkal könnyebb
elérni, ha az ember tisztában van azzal, hogy milyen lelki tulajdonságokat kell ápolnia. A lelki
béke sokszor elérhetetlennek tűnik, mégis valósággá válhat számunkra, ha a bennünk lakozó
erőben bízva jót cselekszünk, mindenkiben meglátjuk a jót és magunk is jóságra törekszünk.
Addig nem beszélhetünk világbékéről, amíg minden ember meg nem valósítja saját lelki
békéjét. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy minél korábban, a megfelelő életkorban
megkezdjük a munkát, ha harmóniát szeretnénk otthonunkban és a társadalomban, a
nemzeten belül, és végül a világban. Csakis ekkor tud az ember a kozmosszal, a világgal
harmóniába kerülni.” (Az öt Alapvető Emberi Érték) „Csak az lehet tartós, ami a természeti
törvényeknek megfelel.” (Eötvös József) A béke alértékei: nyugalom, koncentráció, belső
csend, kiegyensúlyozottság, hit, harmónia, megelégedés, szerénység, boldogság, méltóság,
becsületesség, egyenlőség, hála, tisztaság, kitartás, optimizmus, türelem, nyitottság,
tisztesség, elégedettség, önelfogadás, önbizalom, önkontroll, önfegyelem, önbecsülés,
öntisztelet, önátadás, megértés, érzékek feletti kontroll, erényesség, fegyelem, öröm,
ragaszkodás-nélküliség. (ESSE, 2006)

3.2.4. Szeretet
“Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”
(Babits Mihály)

A Szeretet emberi értékét nem szabad összekevernünk a szeretet más egyéb formáival,
amelyek az érzelmekből fakadnak. A Szeretet emberi értéke az isteni szeretettel egyezik meg,
amely mindenkit egyformán ér el, bármiféle önző motiváció nélkül. Az effajta Szeretet

19
feltétel nélküli. A Nap is egyformán süt mindenkire, ami az elvárás nélküli, önzetlenül adást
testesíti meg. Sok más, hasonló példát találunk a természetben. A szeretet nem csak az életet
jelenti; a Szeretet egy olyan összekötő kapocs, amely az atomokat összetartja, pályájukon
tartja a bolygókat, és egymáshoz vonzza a dolgokat. „Az egésznek része csak az lehet, ki szíve
részévé tette az egészet.” (Eötvös József)
Minden ember a Szeretetet és az Igazságot keresi. Mindnyájan olyanok szeretnénk
lenni, mint a Nap, ahogy Rudolf Steiner írja, amely szüntelenül, megkülönböztetések nélkül,
önzetlenül adakozik a világnak, önmagát feláldozva életet adó szolgálata során. Hol található
meg a Szeretet? Tudjunk, hogy önmagunkban; testünk minden sejtjében, minden
teremtményében, de hogyan ismerhetjük fel? Sai Baba azt mondja: „A Szeretet Isten, Isten a
Szeretet. Ahol Szeretet van, ott Isten is jelen van. Szeressetek minél több embert, és
szeressétek őket minél intenzívebben! (Farmer, Farmer, 1998)
Sai Baba tehát arra hívja fel a figyelmünket, hogy alakítsuk át magunkat, és
mindenkire egyformán tekintsünk, a „szeretem – nem szeretem” attitűd nélkül, hogy a szeretet
szabadon áramolhasson. Ne ítélkezzünk mások felett, inkább vizsgáljuk meg saját hibáinkat!
„Az emberi jellem lelki megnyilvánulása a Szeretet forrása. A bennünk lakozó Isten az egyéni
Lélek ereje, és a Szeretet által nyilvánul meg. Ez a Szeretet a világegyetemben található
legnagyobb erő, és az emberi természet mozgató rugója. A Szeretet nem érzelem, hanem az
energia egy formája, amelyben minden pillanatban mindenki egyformán részesül. Az élet
minden formájára hat, és olyan különös tulajdonsággal bír, hogy ha megosztják, növekszik.
Az élet sokkal egyszerűbbé és boldogabbá válik, amikor az önzetlen Szeretetet
megtapasztaljuk, és az »adni és megbocsátani« elvét gyakoroljuk.” (Az öt Alapvető Emberi
Érték) A szeretet alértékei: elfogadás, együttérzés, empátia, tolerancia, emberség, türelem,
bizalom, nyíltság, gondoskodás, őszinteség, elkötelezettség, kitartás, megbocsátás, jóság,
barátság, bőkezűség, gyengédség, helyes ítélőképesség, odaadás, kedvesség, tisztelet,
áldozathozatal, önzetlenség, szolgálat, megosztás, szimpátia, kölcsönös egymásra utaltság
belátása, előítélet-nélküliség. (ESSE, 2006) A szeretet tehát önmaga jutalma, nem vár más
jutalmat és elismerést, nem kötelezettség, hanem a bennünk lakó lélek kifejeződése.

3.2.5. Erőszak-nélküliség
„Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt,
Míg magunkat nem ismerjük.”
(Eötvös József)

20
 Aki meg akarja valósítani az Erőszak-nélküliséget az életében, annak nem szabad
gyávának lennie. Nem a mások akarata előtti meghajlás kifejeződése az Erőszak-nélküliség,
hanem éppen ellenkezőleg, bátornak kell lennünk, ami ritkán található meg a mai
világunkban. Sai Baba azt mondja: „Az emberek úgy tartják, az Erőszak-nélküliség azt jelenti,
hogy nem ártunk más élőlényeknek. A szó valódi jelentése azonban annyit tesz, hogy sem
gondolattal, sem szóval, sem tettel nem okozunk másnak fájdalmat.” (Farmer, Farmer, 1998)
„Az erőszak kerülése az ember lelki teljesítményének legmagasabb foka. Ezt nevezzük
egyetemes Szeretetnek, amely túllép az embertársak iránt érzett szereteten, mert magába
fogad minden élőlényt és élettelen dolgot. Ez az emberi lét egyetemes síkja, amely a
világegyetem teljes megértésén alapul.” (Az öt Alapvető Emberi Érték) Ezért is mondjuk,
hogy az Erőszak-nélküliség a megértésen alapuló szeretet. „Itt képes az ember megtapasztalni
a minden teremtménnyel való alapvető Egységét. Ez az Egység abból a felismerésből fakad,
hogy az ember felelősséggel tartozik az univerzum minden megnyilvánulásáért és
alkotóeleméért. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy minden élőlényre kiterjesztjük
szeretetünket. Az erőszak kerülése a többi ember iránti barátságot, harmóniát és megértést
jelenti; a növény és állatvilággal kapcsolatban azt jelenti, hogy ne ártsunk, vagyis – ahol csak
lehetséges – kerüljünk el minden olyan cselekedetet, ami az élővilág ártalmára van; a
természettel kapcsolatban az erőszak kerülése azt jelenti, hogy tartsuk szem előtt a természeti
törvényeket és a természet egyensúlyát”. (Az öt Alapvető Emberi Érték) Ha el szeretnénk
kerülni a világban végbemenő természeti katasztrófákat, akkor az erőszak-nélküliség értékét
kell ápolnunk a szívünkben. Ehhez elsősorban fel kell ismernünk, hogy a Föld a mi
otthonunk, és az emberiség a mi nagy családunk, amely ebben az otthonban lakik.
(Kalinowski, 2006, 12.) Az Erőszak-nélküliség alértékei: könyörület, segítőkészség,
együttérzés, jóindulat, kedvesség, helyes ítélőképesség, megbocsátás, tolerancia,
együttműködés, boldogság, érdeklődés mások dolgai iránt, udvariasság, hűség, jó modor,
egyetemes szeretet, más vallások és kultúrák elfogadása, testvériség, a környezet védelme, a
társadalom szolgálata, egyenlőség, nem ártás, kitartás, összetartozás érzése, a tulajdon
tisztelete, a gondolat-szó-cselekedet egysége, bátorság, elégedettség, türelem. (ESSE, 2006)

21
4. Az Alapvető Emberi Értékek megvalósulása a gyakorlatban

„Minden tudás csak akkor bír való beccsel,

ha cselekvésre képesebbé tesz.”
(Eötvös József)

22
 4. 1. Értékközvetítést segítő tényezők

„Az oktatás nem azt jelenti, hogy olyan ismereteket adunk át, amivel az ember nem
rendelkezik, miként a vak szemet gyógyítják, hogy visszaadják látását. A tudás képessége
mindenkiben benne rejlik, és miként a szem a sötétségtől a fény felé fordul, úgy kell az
embernek a világtól az Igazság felé fordulnia. Az oktatásnak az ismeretátadás művészetévé
kell válnia. A tanároknak a legegyszerűbb és a leghatékonyabb módszereket kell kidolgozniuk
ahhoz, hogy az embert a jóság fénye felé irányítsák.”(Platón; Köztársaság 518c.)

4. 1.1. Az Alapvető Emberi Értékek a hazai nevelési – oktatási irányelvekben

Az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program értékei egybecsengenek a

mindennapi gyakorlati pedagógia és nevelés értékeivel, hiszen az Educare program értékei
teljes mértékben illeszkednek az oktatási irányelvekhez és célokhoz. Mivel az oktatás célja
nem más, mint a gyermek személyiségében bekövetkezett változás, az Educare filozófia is
az emberi személyiség sokoldalú fejlődését veszi alapul, abból a tényből fakadóan, hogy az
ember egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum. Az Educare program ugyancsak fontos
célkitűzése az akadémiai kiválóság elősegítése, amelyet az értelmi fejlődés szintjein
végighaladva igyekszik megvalósítani. Alapjaiban az Educare egy olyan jól adaptálható
rendszer, amely a tanulás és a személyiségfejlődés minden aspektusát magába foglalja. Az
üzenete pedig tartalmas, releváns és alkalmazható.
A magyar oktatási irányelvek kiemelik az elsajátítandó készségek, ismeretek,
kompetenciák mellett a gyermekek jellembeli és szociális fejlődését. A törvény
meghatározza a felelősséget a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a
gyermeki közösség kialakulásáért és fejlődéséért. (1993. évi LXXIX. Törvény a
közoktatásról) Hasonló módon, a nemzeti kultúra ápolása a magyar előírásokkal
összhangban fontos szerepet játszik az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program
összetételében is. Nagyon fontos, hogy minden nemzet a saját gyökerein keresztül nevelje a
magoncokat jól termő fává. Az Educare program és a magyar oktatási irányelvek
egyöntetűen nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos nevelésre, mellyel tudatosítani
kívánják az ember környezete iránti felelősségét. De a nevelés folyamatában jelentős szerep
hárul a szülőkre, ezért a magyar oktatási törvények magukba foglalják a gyermek családjával
történő folyamatos együttműködés igényét is. (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról)
Az Alapvető Emberi Értékek programnak szintén szerves részét képezi az oktatásban a

23
 Az Educare segít a fiatalok fizikai, mentális, érzelmi, erkölcsi és spirituális
nevelésében, a különböző értékek és jellemvonások fejlesztésében. Tudjuk, hogy érték a
tolerancia, érték a szeretet, az erkölcs, a béke és az önbizalom, vannak azonban még további
kompetenciák, amelyeket az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program a figyelmünkbe ajánl
a törvényben megfogalmazott kompetenciákhoz hasonlóan. Ilyen például a kommunikációs
képesség és az analitikus gondolkodás képessége; a tanulási képességek, a közösségi élet és a
közösségben gondolkodás képességei; az emberi jogok, méltóság, és az élet tisztelete, az élet
egységének tisztelete. A Sathya Sai oktatási intézmények programja gondoskodik az emberi
adottságok teljes kifejlesztéséről, valamint a testet, elmét és lelket felölelő, széleskörű tanulási
tevékenységekről. Ezeket az értékeket az óvodától az iskoláig, kidolgozott részletes
programok alapján testre lehet szabni a különböző korosztályok számára úgy, hogy az
értékeknek megfelelően működjenek az adott kultúra és társadalom javára. Az Alapvető
Emberi Értékek Oktatási Program lényege az Educare filozófia és az integrált oktatás
pedagógiája. Ezek a gyakorlati képzésre és a jellembeli átalakulásra támaszkodnak.
(SSSchool Guidlines)

4. 1.2. A Sathya Sai Integrált Oktatás Pedagógiája

Minden oktatási elgondolásnak és filozófiának szüksége van egy pedagógiai

megközelítésre, amin keresztül meg tudja valósítani az elméleteket. Ha az elméletek nem
valósulnak meg a gyakorlatban, akkor azok csupán elméletek maradnak, és nem tudják
betölteni a szerepüket. A Sathya Sai Educare oktatási filozófia is rendelkezik ilyen pedagógiai
elgondolással. Ez a filozófia olyan követelményeket támaszt a személyiségfejlődésben, amely
maga után vonja a módszerek természetét is. Ezek a módszerek az Alapvető Emberi Értékek
Programban a tapasztalati úton történő tanítás, a transzformáló hatás és az értékek
integrációja. Ezt a nevelést a közvetlen megközelítés módszerén keresztül végzik a program
pedagógusai a tananyagba épített értékek segítségével. A közvetlen módszer fő célja az, hogy
a gyerekek az értékeket szemléletes és élvezhető módon tudják elsajátítani. (Majmudar, 2002)
Az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program alapján működő intézmények, illetve
az elgondolást alkalmazni kívánó pedagógusok az integrált oktatási formát követik, melynek
fő jellemzői abban nyilvánulnak meg, hogy a tananyag a Helyes cselekedet (becsület), a Béke,
a Szeretet és az Erőszak-nélküliség értékei köré csoportosulnak. Így a nevelés és oktatás
folyamatában a pedagógus és az intézmény szándéka az, hogy minden esemény, szituáció

24
során ötvözze a tananyagot és a spirituális értékeket az összes napi tevékenységben és minden
adandó élethelyzetben. A Sathya Sai integrált oktatás egyesíti az ismereteket a tanulás
képességeivel, és a csendet és nyugalmat árasztó, erkölcsi és lelki oktatás mélységeivel. A
spirituális és világi oktatás összeolvasztása azonban nem csak intézményi keretek között
valósulhat meg. A törvény lehetőséget ad arra, hogy tanterven kívül is alkalmazható legyen.
Ilyen lehet például egy csereprogram más hazai vagy külföldi intézményekkel, de a közösség
számára végzett társadalmi önzetlen szolgálat is ide tartozhat. (SSSchool Guidlines)
Sai Baba azt mondja: „Az Erkölcsi útmutatás, mint egy fonal, menjen előadásról
előadásra. Az osztályteremben, s a játszótéren, példákon keresztül kell kihangsúlyozni az
értelmes együttműködés, a csapat iránti önfeláldozás, a kevésbé tehetségesekkel való
együttérzés, a szeretet, az önmagunkra való támaszkodás, a csend és az ima fontosságát.” (Az
Egység Istenség IX. fejezet 12.) A jó működéshez, a kiemelkedő akadémiai eredmények
elnyeréséhez és a kiváló emberi minőség eléréséhez azonban más fontos feltételek is
szükségesek. Meghatározó, hogy olyan önzetlen, szeretetteljes környezet és kultúra vegye
körül a gyerekeket, amely az egyetemes emberi értékeket juttatja kifejezésre. Itt nem csupán a
pedagógusokra, hanem az iskolában tevékenykedő összes személyre gondolunk. (SSSchool
Guidlines)
A sikeres működést támogató másik lehetőség a program által ajánlott öt tanítási
technika. A történetmondás, ima és idézetek, csendes ülés, csoportos éneklés és egyéb
csoportos foglalkozások akár más módszerekkel történő ötvözése elősegíti a
tapasztalatszerzésen és az átalakuláson alapuló személyiségfejlesztést, de a hangsúly
ugyanúgy, mint minden pedagógiai program gyakorlati megvalósításában, a pedagógus
személyiségén van, aki példa az egyetemes emberi értékekre. (Kalinowski, 2012) Az öt
megközelítés lehetőséget nyújt a gyerekeknek, hogy maguk fedezzék fel mi a helyes és mi a
helytelen. Empátiát és részvétet fejlesszenek ki magukban mások iránt, nagyobb felelősséget
vállaljanak tetteik következményeiért. Végül, de nem utolsó sorban fel tudják fedezni, hogyan
lehetnek boldogok, magabiztos és megbízható tagjai a társadalomnak. (Majmudar, 2002)
A tanítási technikákhoz tanulási módszerek is társulnak, amelyek segítségével a
pedagógus át tudja adni a szívében és értelmében levő tudását, illetve teljes lényével
támogatja a gyermeket, hogy a benne rejlő tudás és képesség kibontakozhasson. Az egyik
ilyen módszer a „szobrász-módszer”, amikor kívülről formálják a gyerekeket, ezek többnyire
a lexikális tudás elsajátítására alkalmasak. A másik, a „kertész-módszer”, ilyenkor a
pedagógus segítő szerepet tölt be, és támogatja a gyermekek saját fejlődési folyamatát.
Mindkét módszerre egyaránt szükség van. Mégis, a biztos megértés és megfelelő elmélyítés
szempontjából az a hatékonyabb, ha minél több személyes megtapasztalási lehetőségben

25
részesülnek a gyerekek; így saját, átélt élményeiken keresztül könnyebbé válik a
későbbiekben szükséges felidézés és alkalmazás. Mindig az emberi értékeket szem előtt tartva
kapnak segítséget a gyermekek képességeik és személyiségük kibontakozásához.

4. 1.3. Az Alapvető Emberi Értékek átadását segítő tanítási technikák

Az Alapvető Emberi Értékek átadásában elsősorban öt tanítási technikát használnak a

programban, de más kompetens módszerek is szabadon alkalmazhatók, amelyek a spirituális
és akadémiai nevelés céljának elérését támogatják. Vegyük például mindjárt a történet- vagy
más néven mesemondást és a hozzá kapcsolódó idézetet. „Tanítsátok mesétekkel a
gyermekeket a könyörülő szeretetre!” – mondja Benedek Elek, aki nagy odaadással és
szeretettel vette ki részét a magyar gyermekirodalom ápolásából, és tiszta életével is példát
mutatott.
Kezdetben a mesék és történetek elsősorban felnőtteknek íródtak, és a számukra
tartalmaztak olyan erkölcsi tanításokat, melyek segítettek a mindennapi életben való
eligazodásban. Manapság is mindenki szívesen hallgat történeteket és meséket. Ha az
Alapvető Emberi Értékek szempontjából figyeljük meg a történetmondás módszerét,
segítségül hívhatjuk a jó közérzet megteremtésére, érdeklődés felkeltésére, a képzelet és a
vizuális képességek fejlesztésére, de az erkölcsi és spirituális tanítások átadására is. Mint
ahogyan az öt emberi érték esetében bármelyik szempontot helyezzük előtérbe, a többi pozitív
hatás automatikusan hozzákapcsolódik. A mesék és történetek még abban is támogatják az
értékközvetítő megközelítést, hogy spirituális jelentőséggel bírnak, teljes világképet, és
magyarázatot adnak az igazságról, a világegyetem törvényszerűségeiről. Persze a mese a
mesélőt és a hallgatót is egyaránt magával tudja ragadni, mindkettőnek bele kell csöppennie a
történetbe, hogy az élmény valóban élmény legyen. A mesélés során, még ha nem is
tudatosan, de az emberiség közös múltját dolgozzuk fel, megtaláljuk a szellemi gyökereinket,
s azt, hogy hogyan tudunk igaz emberekké válni. (ESSE, 2007)
A második tanítási módszer az Alapvető Emberi Értékek integrálásában az ima és az
idézetek használata. „Az ima lehetővé teszi a lehetetlent” – mondja Sathya Sai Baba. Az ima
egy olyan lehetőség, amikor kifejezhetjük legmélyebb érzéseinket és titkainkat, amit nem
biztos, hogy másokkal is megosztanánk. Ha imába foglaljuk érzéseinket
megkönnyebbülhetünk, és önbizalmat, elégedettséget tapasztalhatunk meg általa. Ima lehet
egy jó gondolat, őszinte kérés, de egy spontán módon megnyilvánuló jókívánság is. Így az
ima mellett, vagy akár helyett, az Alapvető Emberi Értékek Programban van lehetőség az
idézetek használatára, lényeg, hogy az emberi értékek és más pozitív alértékek kerüljenek

26
megerősítésre általuk. (ESSE, 2007) A Waldorf pedagógiában is univerzális imák
segítségével kezdik meg a napot kicsik és nagyok egyaránt, hogy hála és megbecsülés érzése
minél előbb megnyilvánulhasson a gyermekek életében.
A csendes ülés egyik célja hasonlatos a Montessori módszer csend játékához, amely
elsősorban a gyerekek figyelmét, koncentrációját
igyekszik fejleszteni, hogy a gyerekek a csend
megélésével képesek legyenek önmagukra, egymásra és
a napi feladatokra koncentrálni. Az Educare
szempontjából nagyon fontos elem az is, hogy
felfedezzük, és el tudjunk mélyülni a bennünk lévő
szeretet forrásában. Ehhez az önismereti forráshoz segít
hozzá a meditáció. Az csendes ülést lehet zenére
végezni, vagy teljes csendben. Az alapját a pedagógus
által vezetett fénymeditáció is adhatja, de más relaxációs
eszközökkel is kiegészíthető. Buda Béla azt mondja a
misztikusnak tűnő ideológiákkal dolgozó meditációról,
hogy hozzásegít a hasznos és élményszerű önismerethez.
(Buda Béla, 1986) Ha tehát a fénymeditációt választjuk,
a gyertyaláng előtt foglalunk helyet és az a feladat, hogy
fénnyel vonjuk be végtagjainkat, szemünket, fülünket,
stb., és elképzeljük, hogy a kezek csakis a
6. kép
jócselekedeteket hajtják végre, a fülek csak a jó
meghallását kívánják, a szemek pedig csak a jót látják
meg, és így tovább. Ilyenkor a koncentráció segítségével megtapasztalható külső és belső
csendben rátalálunk a béke állapotára, amely mentális, fizikai és érzelmi állapotunkat, ezáltal
egészségi állapotunkat is előnyösen befolyásolja. (ESSE, 2007)
Egy újabb lehetőség a boldogság megtapasztalására és az Alapvető Emberi Értékek
gyakorlására a csoportos éneklés. Kodály Zoltán azt mondja a zenéről, hogy „Teljes lelki élet
zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” A zene
spirituális jellegű, mert a rezgés, a ritmus, a dallam és a benne található hangok rendszere
magába foglalja a világ erkölcsi rendjét. A szép hang a teremtés minden formájára hatással
van. Az éneklés minden ember számára természetes, hiszen minden korban, minden
kultúrában olyan nyelven szól, amit mindenki megért. Amikor énekelünk, a testünk, lelkünk,
szellemünk pozitív hatásokban részesül, boldogok leszünk. Nevezhetjük ezt az élményt
áramlat élménynek, a boldogság egy útjának is, ahogyan ezt Csíkszentmihályi Mihály

27
nevezte. A pszichológia professzora egyébként úgy fogalmazta meg magát az élményt, hogy
az erős koncentráció következtében alakul ki a tökéletes élmény állapota. (Janurik, Pethő,
2009) A zene és az éneklés a pozitív hatások mellett képességeket és magatartást is fejleszt,
mint például az öröm, koncentráció, memória, de támogatja a fegyelmezettséget,
együttműködést és az önbizalom kialakulását is. (ESSE, 2007) „Kodály mélységesen hitt a
rendszerré emelt katarzis léleknemesítő hatalmában, az esztétikum erkölcsöt fejlesztő,
karakterformáló erejében.” (Janurik, Pethő, 2009)
A csoportfoglalkozások nagyon széles skálájú tevékenységi lehetőséget biztosítanak
mind a foglalkozások tartalmának, mind az Alapvető Emberi Értékeknek az elmélyítésére.
Rendkívül jól alkalmazhatóak a gondolatok, szavak és tettek egységének a gyakorlati
megvalósítására. Az emlékezetünkben is legjobban az mélyül el, amit magunk is megteszünk,
kipróbálunk. Amit olvasunk, látunk vagy hallunk, kevesebb sikerrel raktározódik. Konfuciusz
is ezt a gondolatot hangsúlyozza: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem;
engedd, hogy csináljam és megértem”. A csoportos tevékenységi formákat az értelem és a
személyiség fejlesztésén kívül használhatjuk a csapatszellem megteremtése az „éntől a mi
felé” haladó gondolkodás jegyében. A hangsúly a saját gyakorlati tapasztalatok megszerzésén
van. (ESSE, 2007)
Játszani mindenki szeret, a színjátszás, drámajáték pedig biztosítja a játék örömének
a forrását a résztvevők számára. A színjátszás és dráma olyan gazdag lehetőséget biztosít a
módszerek között, hogy az összes megelőző tanítási módszert is bele lehet szőni egy-egy
foglalkozás, vagy színdarab eljátszásának lebonyolításába. Az ilyen formájú játék arra is
lehetőséget teremt, hogy kihangsúlyozzuk az együttműködést, fegyelmet tanulunk, és
mindenki részese lehet a közös produkciónak valamilyen feladattal. Sok esetben a pedagógus
terapeutává is válhat a játék kialakításának során, mikor a félénk gyerekeket is megpróbálja
bevonni, vagy segíteni tud a megfelelő szerep, illetve háttérmunka kiválasztásában, ami akár
egy problémás élethelyzetre adhat spontán megoldást. A játék során a gyerekek és a
pedagógus együtt játszanak, és mindketten szerepelnek az általuk elképzelt világban, és
közben a szerepek átélésén keresztül a játék lehetőséget ad a nevelési célok valóra váltására
is. (Csájiné, Szilvásiné, 2008) Lev Tolsztoj úgy vallotta, hogy: „Semmiben sem nyilvánul meg
olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban.” Ha valaki eljátszik egy szerepet, az a
személyiségére is nagy hatással bír. Ha pozitív példaképeket, vagy szituációkat játszanak el a
gyerekek, az ismétlés által a pozitív szerepek is velük maradnak. (Kalinovski, 2012)

28
 4.2. Az Alapvető Emberi Értékek átadását segítő humán tényezők

Az Alapvető Emberi Értékek Programhoz kapcsolódó humán tényezőket elsősorban a

reformpedagógiákra jellemző család – gyermek – közoktatási intézmény hármas
együttműködése jellemzi. De a magyar közoktatási törvény is hasonlóan rendelkezik az
oktatási intézmények együttműködéséről a szülővel, a gyermek sokoldalúan fejlett
személyiségének és képességeinek a kibontakoztatása érdekében.

„Ha a szülők és a tanárok megfelelő példát mutatnak, a gyerekek szükségszerűen a jó utat

választják, és dicsőséget hoznak nemzetükre.” (Sathya Sai Baba)

4. 2.1. Pedagóguskép

„Egy ország jövőjének formálásában a tanáré a legfontosabb szerep.

Mind közül ez a hivatás a legnemesebb, a legnehezebb és a legfontosabb.”
(Sathya Sai Baba)

A Sathya Sai Educare pedagógusképet több szempont szerint vizsgálhatjuk meg.

Fontos, hogy a pedagógus hivatásként tudjon tekinteni a mindennapi tevékenységére, és
tisztában legyen a pedagógiai pálya felelősségével, munkája jelentőségével és értékével. A
hivatás átérzése azért fontos, mert csak így képes az ember a feladatot szívből végezni. A
tanárok a Sathya Sai Oktatás alapjai. Sathya Sai Baba felfogása szerint: „A tanárok a világ
vezetői. A világ nem létezhet nélkülük… Ha a tanár elkötelezett, nyíltszívű és tiszta
gondolkodású, gyermekek ezreit indíthatja el a jó úton, s ennek a nemzet is nagy hasznát
látja.” (Farmer, Farmer, 1998) Az Educare programban tevékenykedő tanár spirituális
szemlélete gyakorlatilag életforma. Spirituális fejlődésének fontos része a rendszeres
önvizsgálat tartása és tanítási képességének folyamatos fejlesztése, különös tekintettel az
oktatási fejlesztésekre a kreatív foglalkozástervezésben. A spirituális látásmódja még abban is
tükröződik, hogy tiszteli a mindenkiben benne rejlő isteniséget és cselekedeteit az Igazság, a
Helyes cselekedet (becsület), a Béke, a Szeretet és az Erőszak-nélküliség értékei hatják át.
Minden egyes tanítványára úgy tekint, és úgy ismeri, mint saját gyermekét. (Farmer, Farmer,
1998) A pedagógusok elsődleges felelőssége kihozni a gyermekekből a bennük rejlő emberi
értékeket, serkenteni jellemük nemességét és tanulmányi képességüket. A jó pedagógus
„egész lényével vesz részt” a munkában. (Zrinszky 1994) Ahhoz, hogy a gyerekek belássák a
pozitív értékek fontosságát, magának a tanárnak is gyakorolnia kell azokat, jó példát kell

29
mutatnia nekik. És minél több érzelmi töltéssel fordul egy pedagógus a gyermekek felé, annál
könnyebben és gyorsabban tud a gyermek az adott értékkel és mintával azonosulni. Ha a tanár
szeretetteljes és figyelmes, ha türelmes és szerény, a jellem formálásán keresztül
felbecsülhetetlen segítséget nyújthat tanítványainak. A pedagógusok inspiráló
személyiségükkel tudnak hatni önmaguk és tanítványaik testi, szellemi és lelki fejlődésére a
személyiségük kibontakozása érdekében. (Alderman, 1996)
„Csak szeretet által tanítsátok a szeretetet a diákoknak!” – Sathya Sai (G.O.47.)

4. 2.2. Szülőkép

„Rendkívül jelentős az a hatás, amit a szülő a gyerek gondolkodására gyakorol. Tulaj-

donképpen az összes befolyásoló tényező közül ez az elsődleges és legmélyebb hatás, amely a
gyerek formálódó személyiségét és viselkedését alapvetően meghatározza.” (Sathya Sai
Baba)

A karakter fejlődése szempontjából az élet első évei a legfontosabbak. Ezért oly nagy
a szülők szerepe, hiszen tulajdonképpen ők a gyermek első tanítói. Az ő felelősségük, hogy
megfelelő modellt nyújtsanak a gyerekeiknek, ami elsősorban azt jelenti, hogy gyakorolniuk
kell azt, amit a gyerektől elvárnak. A szülők feladata, hogy szemüket a gyerekeiken tartsák,
de éppen úgy, mint a pedagógusok esetében, elengedhetetlen a példamutató magatartás is. Ha
a gyerekeket az Alapvető Emberi Értékek gyakorlására szeretnék ösztönözni, akkor
maguknak is a gyakorlatban kell képviselniük azt, hiszen csak így alakul ki a gyermekekben
is a jóság. Ebben kaphatnak segítséget a szülők a nekik szóló foglalkozásokon, programokon,
tanulmányi körökön keresztül. Nagyon fontos, hogy az intézmény és a szülők között szoros
együttműködés legyen mind a szellemiség, mind a gyermek szempontjából. A szülőknek
időnként szükséges találkozni a pedagógusokkal, hogy tájékozódjanak a gyermekük
eredményeiről és magatartásáról. Nagyon fontos az is, hogy a szülők támogassák és
inspirálják gyermekeiket, tudatosan éljék életüket, hogy a gyermekek harmóniába tudjanak
kerülni önmagukkal és az őket körülvevő világgal. Ehhez pedig fontos a szüleiktől érkező
segítség, akik igyekezzenek a tőlük telhető legjobb módon, saját jellemüket is szüntelenül
formálni és önvizsgálatot tartani. (Alderman, 1996) Ez egyáltalán nem könnyű folyamat.
Buda Béla például azt írja a Morál és a társadalomtudományok emberképe című
tanulmányában, hogy „…egy-egy család nem tud erkölcsösebb, jobb gyereket nevelni, mint
amilyenek a szülők maguk voltak.” Ha azonban az iskolában és otthon is sikerül hasonló
azonosulási mintát formálni, akkor azok egymást felerősítik és támogatják az értékek

30
beépülését. Ezért érdemes Deák Ferenc gondolatát fontolóra venni: „Magad légy olyan,
amilyennek gyermekedet látni szeretnéd!”

4. 2.3. Gyermek-kép
„A gyerekek rendszerint természetüknél fogva jók, akarnak és szeretnek tanulni. Annak, hogy
időnként mégis nehezen kezelhetők és fegyelmezetlenek, egyik alapvető oka az idősebbek
rossz példája igazmondás és önkontroll terén.”(Sathya Sai Baba)

A mai világban felnövő gyermekek számtalan hatásnak vannak kitéve. Nem csak a
szülők és a tanárok befolyásolják őket, hanem tágabb környezetük is, ideértve a televíziót, a
mozit, a videót és még sok mást. Mindeközben a legtöbb gyerekre szinte elviselhetetlen
nyomást gyakorol a „teljesítmény” elvárása és feszültsége. Ha a nevelés nem szolgálja a
jellem fejlődését, ha nem értékorientált, a gyerekek úgy nőnek fel, hogy nem tudják, hogyan
kezeljék a problémáikat, és nehezen tudják kiválasztani az őket érő sok hatás közül a
számukra hasznosat. (Alderman, 1996) Sathya Sai úgy tartja: „Nincsenek rossz gyerekek,
csak szomorú gyerekek vannak.” (Offenberg, 2009) Fontos tehát hogy a lehető
legoptimálisabb körülmények között önálló, hittel és egészséges önbizalommal teli,
felelősségteljes, szabad, széles látókörű, gondolkodó és érző emberekké tudjanak növekedni.
A megkülönböztető képességük segítsége és támogatása által pedig erkölcsi, intellektuális,
esztétikai és vitális értelemben is egyaránt gazdag, nyitott és sokoldalú, minden értelemben
egészséges, boldog emberekké váljanak. A Sathya Sai intézményekbe járó gyerekek
fegyelmezettsége, udvariassága, kedvessége és nyitottsága leginkább akkor szembetűnő,
amikor más intézmények gyermekeivel együtt figyelhetjük meg őket. A gyerekek rendkívüli
fogékonyságuk által pillanatok alatt ráéreznek a jóra, melynek megélése igényükké válik
főleg akkor, ha emellett kellő mértékű pozitív megerősítést és inspirációt is kapnak. Az
Alapvető Emberi Értékek Oktatás által, valamint tanáraik és szüleik segítségével
kifejleszthetik lelkiismeretük belső hangját, amely a későbbiekben már biztos vezetőjük lesz
egy egész életen át.

31
 4.3. Egyetemes értékek

„Sok nemzet van, Föld csak egy.

Sok csillag van, az égbolt egy.
Sok élőlény van, a lélegzet egy.
Sok ékszer van, az arany egy.
Sok vallás van, az Isten egy.
Sok forma van, a valóság egy.”
(Sathya Sai Baba)

4.3.1. Személyes tapasztalatok Leicesterben

Kétszeri rövid látogatás után 2009-ben lehetőségem nyílt három hónapos óvodai
hospitálásra és gyakorlatra egy olyan külföldi intézményben, amelyben az Alapvető Emberi
Értékek Oktatási Program filozófiája szerint integrálják a pedagógiai és erkölcsi alapelveket.
Az utazás során mélyebb betekintést sikerült nyernem az Alapvető Emberi Értékek Oktatási
Programba és a nevelők módszereibe, hogy milyen módon integrálnak értékeket az óvoda és
az iskola életébe, illetve az iskola akadémiai programjába. A legfontosabb benyomásom az
volt, hogy az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program nem csupán egy elméleti oktatási
program az intézményben, hanem gondolkodásmód és életforma. Életforma, akár az
intézményben tevékenykedő pedagógusokról, akár más munkatársakról essen is szó.
A gyerekek persze a világ bármely táján gyerekek, ám az itteni óvodás és iskolás
gyerekek viselkedésében, természetesen a korosztályukhoz képest, mégis egyfajta
fegyelmezettséget és önállóságot tapasztaltam. Már rövid idő eltelte után is kiderült, hogy ez
az egész iskolai légkörnek és a napirend felépítésének is köszönhető volt. Különös figyelmet
szenteltem a pedagógusok megfigyelésének. A fegyelmezettség alól természetesen ők sem
voltak kivételek, hiszen csak azt várhatják a gyermekektől, amiben maguk is jó példával
járnak elöl. Így a nevelők is maximálisan arra törekednek, hogy a Szeretet, Béke, és a többi
érték gyakorlásán keresztül harmonikus légkörben teljen a nap. A tanárok változatos
személyiségűek voltak. Az egyik vidám humorával, a másik jóságos szigorával terelgette a
gyerekeket.
A program iránti személyes kötődésem miatt felemelő érzést nyújtott az intézmény
életébe betekinteni. A mindennapokban is részese lehettem és gyakorolhattam az intézmény
által képviselt értékeket, amik nap mint nap nehéz kihívás elé állítják az itt dolgozó
pedagógusokat. Az óvodában is olyan tapasztalatokra tettem szert, amelyek megmutatták,

32
hogy mennyire fontos a pedagógus példát mutató személyisége, de volt olyan alkalom,
amikor ellenpéldához is volt szerencsém. Hogy miért szerencse? Azért, mert kívülről mindig
sokkal könnyebben észrevesszük a nem éppen szerencsés megoldást, viszont mégis saját
tapasztalatként profitálhatunk belőle. Ebből azt is megértettem, hogy a program sikeres
működéséhez, nélkülözhetetlen a folyamatos tanári képzés.
Magam is tudtam, hogy mire vállalkozom, amikor ide látogattam, így ebbe a működő
rendszerbe nem volt nehéz – a gyermeki nyelvi nehézségeket leszámítva – bekapcsolódnom.
Mivel időm legnagyobb részét az óvodai gyakorlattal töltöttem, néhány számomra fontos
tapasztalatot szeretnék ezekből is kiemelni. A megfigyeléseim alapján azt mondhatom el,
hogy az óvodában nagyon fontos alapozó munka folyik. Az itteni vezető pedagógusok
munkája következetes és e tekintetben nagyon tanulságos volt a számomra. Az óvodásokat
olyan inspiráló kérésekkel, kérdésekkel, utasításokkal terelgetik a helyes viselkedés irányába,
amely eleve a jóságot és a jó befogadására való képességet feltételezi a gyerekeknél. Nagyon
fontos elem az önállóságra nevelés is, bár a kicsikkel még az alapvető viselkedéskultúra
megismertetése a cél, ami egyébként a nevelőmunka elég látványos megnyilvánulása. Persze
itthon sincs ez másként. Kerülnek ide is olyan gyerekek, akik csípnek, rúgnak, harapnak
különböző okok miatt, és a szép beszéd nem használ. Ilyenkor az inspirálás mellett a szigor is
előkerül a tarsolyból. Nincs mese, a gyerekeknek meg kell érteniük, hogy mi a helyes és mi a
helytelen. Persze az óvónő ismeri a hátteret, hogy a szülők például válófélben vannak, és ez
okozza a problémát. Igyekszik orvosolni a bajt nap mint nap a szülőkkel egyetértésben,
fáradtságot és energiát nem kímélve. A gyermekek is jó irányba változnak, kiváló
drámapedagógiai módszerek segítségével és a végtelen ötletgazdagsággal végzett odafigyelés
következtében. Az állandó lélekjelenlét óriási kreativitást, humorérzéket és egyben energiát
követel a pedagógusoktól, hogy frappáns megoldásokkal terelgessék a gyermeki lelkeket.
Gyakorlatilag a szülők bevonásával az óvónő a szülőket is „tanítgatja, nevelgeti”. Az
óvodában minden félévben két szülői értekezlet van, ami nem egy nap alatt történik, hanem
két hétig tart. Ekkor lehetőségük van a szülőknek és a tanároknak, hogy részletesen
átbeszéljék, gyermekük hol tart a fejlődésben, hogyan viselkedik otthon, illetve az óvodában.
Nagyon szoros az együttműködés az óvoda, iskola és a családok között. Volt például egy
olyan nap az iskolában a tavaszi szünet előtt, ami egybeesett a Földórát megelőző hétvégével.
Ebből az alkalomból a szülők is hivatalosak voltak a reggeli közös éneklésre és
gyertyagyújtásra, majd az azt követő, gyerekek által készített előadásra. Mindenki a saját
korosztályának megfelelően mutatta be énekek, saját költemények és színdarabok
segítségével, milyen cselekedetekkel járul hozzá a környezet védelméhez. A Földünk
védelméről szóló előadásaikat a gyerekek olyan leleményesen és szívhez szólóan tárták elénk,

33
hogy énekükkel még könnyeket is csaltak a szemünkbe. Ennek láttán azt is megértettem, hogy
itt nemcsak a nevelők nevelgetik a szülőket, hanem a gyerekek is képesek a saját szüleiket jó
cselekedetekre ösztönözni, csak meg kell teremteni számukra a lehetőséget és élni vele.
A nevelési célokhoz olyan napirendet alakítottak ki, amely direkt módon ad
lehetőséget a célok legintenzívebb megvalósításához. Legegyszerűbb, ha egy napi program
bemutatásán keresztül tekintünk be az itteni óvodai és iskolai életbe, amely valamelyest össze
is fonódik. Az iskola 7 órakor nyitja meg kapuit a pedagógusoknak, akik legkésőbb 7 óra 20
percig érkeznek meg. A vezető tanárnő (az intézményben nincs igazgató) érkezik elsőként
minden nap. A gyerekeknek 15 perc áll rendelkezésükre az óvodai csoportba és az osztályba
érkezéshez, mert az intézmény 7 óra 30 perctől 7 óra 45 percig nyitja meg a kapuit számukra.
Az épületbe lépőket napról napra új inspiráló idézet fogadja, amely az osztályteremben a nap
folyamán szóba is kerül. Így a tanárok megbizonyosodnak arról, hogy mindenki pontosan érti,
hogy milyen üzenetet tartalmaz a tábla és mi annak a lényege, de az is fontos kérdés, hogy
hogyan lehet az üzenet tartalmát gyakorolni a mindennapok során. Az óvodásokra ez nyilván
nem vonatkozik, viszont a szüleikre annál inkább jó hatással tud lenni. Egy idézet a sok közül
a következőképpen szól: „A jó magatartás nem kerül semmibe, mégis nagyon értékes.”
A gyerekek reggel, érkezéskor kedvesek, fegyelmezettek, ha netán késnek, az
általában a szüleiken múlik (főként autóval hozzák a szülők a gyerekeket a távolságok miatt),
de a három hónap alatt mindössze csak kettő ilyen esetet hallottam. Látni nem láthattam egyet
sem, mert aki elkésik, nem tud az iskolába bejönni csak a reggeli gyertyagyújtást követően. A
mindennapi reggeli közös éneklés és gyertyagyújtás az aulában 7 óra 45 perckor veszi
kezdetét, ahol az összes gyermek és pedagógus jelen van. Ezek a reggeli meghitt pillanatok
nekem is az kedvenc perceimmé váltak az ottlétem alatt. Nagyon kellemes, halk zenére, ülő
helyzetben történő, nyújtó, „testet ébresztő” gyakorlatokkal kezdtünk. A tanárok a diákokkal
együtt végzik az átmozgató fej, arc és kar gyakorlatokat. A nyújtózkodások után az óvodások
a nagyobb gyerekek mögött ülnek csendben – hisz tudjuk, a kicsiknek ez is sokszor kihívást
jelent –, az iskolások pedig behunyt szemmel hallgatják a vezető tanár által vezetett
fénymeditáció szövegét. A meditáció során megerősítést nyernek a gyerekek arról, hogy
minden érték bennük van, és a nap folyamán ezt felszínre tudják hozni az értelmük, helyes
viselkedésük és a testrészeik helyes használata által. Például: A kezek a jót cselekedjék a nap
folyamán, a száj kedvesen beszéljen a nap folyamán stb.
A meditáció után minden alkalommal két éneket énekeltünk. Anglia egy óriási
olvasztótégelye a világnak, sok más ország mellett. Leicester város is kiemelkedik ebben, így
szükség volt egy olyan nyitott program megvalósítására a városban, amely minden kultúrát,
származást és vallást egyaránt szeretettel elfogad. A város jellegéből adódóan ebbe az

34
iskolába is különböző vallású és kulturális hátterű családok gyermekei járnak. Visszatérve a
reggeli áhítatra, az éneklés után közösen elmondtuk a napköszöntő imádságot. Az ima után a
fénymeditációhoz használatos gyertya elfújása különleges alkalom és elismerés az iskola
mindennapi életében. Mindig egy olyan gyermek fújhatja el, aki valamilyen jó cselekedetet
hajtott végre a napokban. Ottlétem alatt leggyakrabban az étkezés körüli helyes viselkedések
értékelése került előtérbe, mivel a tanárok úgy látták, hogy sok fejleszteni való van az
egészséges életmód területén. Legtöbbször azok a gyerekek fújhatták el a gyertya lángját, akik
rendszeresen minden ételt, még a zöldségeket is megették, amit a tányérjukra kértek, és nem
válogattak, vagy pazarolták az ételt. (Az étkezéshez hozzá tartozik az imádság, ilyenkor arra
ösztönzik a gyerekeket, hogy csukott szemmel imádkozzanak azért, hogy szívből adjanak
hálát az étel készítőinek és a Teremtőnek a mindennapi betevőért.) Mivel a vezető tanárnő
osztja ki az ételt a gyerekeknek, így ismeri az étkezési szokásaikat is. Annyira figyel minden
részletre, hogy a legnagyobb meglepetésemre még azt is számon tartotta, hogy én az „A”
vagy a „B” menüt választottam aznapra. Magam is ezeket az ételeket fogyasztottam az
iskolában és össze sem lehet hasonlítani a gyermekeim otthoni menzájával.
Ám az étkezés mellet más cselekedetek is elismerésre kerülnek, attól függően, hogy
éppen mi az a terület, ahol a gyerekeknek inspirációra és motivációra van szüksége. Volt
olyan alkalom, amikor könyvtár takarításáért vagy más közösségi munkáért részesülhettek
elismerésben. Az érkezésem első napján engem is ezzel a figyelmességgel mutattak be a
gyerekeknek. Mondhatom, még felnőtt fejjel is jól esett, mert úgy éreztem, hogy távol a
családomtól is törődnek velem és gondolnak rám. Gondolom, hogy a gyerekekben is hasonló
érzéseket vált ki egy ilyen pici, apró gesztus. Ezáltal tudják, hogy minden változásra törekvő
pozitív erőfeszítésüket és törekvésüket figyelik és értékelik.
A gyertya elfújása után mindig egy olyan rövid történetet vagy mesét olvas fel a
vezető tanárnő, amely értékeket közvetít a jelenlévők számára. Az iskolában tartózkodásom
alatt hallgattunk történetet az egészséges életmódról, a világban zajló nemes cselekedetekről,
egyik szülő példás tettéről stb. A felolvasás után a nagyobb gyerekek elmondják, hogy mit
gondolnak a hallottakkal kapcsolatosan. Ezeket a történeteket persze különleges alkalmakkal
is összehangolják. Például anyák napja itt márciusban volt, és ekkor az édesanyákról szóltak a
történetek. Húsvétkor Jézus önzetlen szeretetéről olvastak. Ám hogy még hitelesebbé tegyék a
tanítást, a szemközti templomból meghívtak egy baptista lelkipásztort, akinek történetei arra
ösztönözték az osztályokat, hogy együtt meghatározták, milyen kedvenc ételükről mondanak
le a böjti időszakban. Az óvodásoknál a gyerekek szavazata alapján az édességről mondtunk
le négy hétre, amiről a szülők is értesültek.
Az iskolában van egy diák-önkormányzat, kinek tagjai arra kérték társaikat, hogy a

35
lemondás által keletkezett spórolt pénzt, ha lehet, gyűjtsék össze, és vegyenek belőle az iskola
számára olyan mobil játékokat, amit a szünetekben örömmel használnának. Más alkalmakkor
rászoruló gyerekeket is szoktak segíteni, akiket maguk a gyerekek választanak ki.
A reggeli áhítat, a történetek megbeszélésével lezárul, a tanárnő megköszöni a
figyelmet és ki-ki felsorakozik, hogy a saját osztályába vonuljon. Azonban a pénteki nap egy
picit más. Péntekenként ugyanis a diák-önkormányzat idősebb tagjai előadást tartanak
technikai eszközök segítségével az általuk végzett hasznos tevékenységekről. Például
adományok gyűjtéséről a rászoruló gyerekeknek, ötletekről az iskola fejlesztésével
kapcsolatosan stb. Mint megtudtam, ezekbe a tevékenységekbe a felnőttek egyáltalán nem
szólnak bele, ezek a feladatok az idősebb gyerekek vezetésével valósulnak meg. Arra is
lehetőségük van, hogy az iskola elnöksége elé tárják ötleteiket és véleményüket néhányuk
képviseletében. Itthon ez inkább középiskolás kortól szokott működni. A beszámolók alapján
látszik, hogy olyan felelősségteljes gyerekek, akik egészséges önbizalommal rendelkeznek, és
öröm hallgatni a jótettekről szóló csodálatos előadásaikat. Alighanem ilyen környezetben,
szabadságban, és hangulatban bárki szívesen tanulna.

4. 3.2. Külföldi példák, szakvélemények – Transzformáció

Mivel Magyarországon még nincs olyan intézmény, amely az Alapvető Emberi

Értékek Program alapján működne, így csak a külföldi kutatásokra és szakvéleményekre van
lehetőségem támaszkodni a program eredményességét vizsgálva. 1999-ben Dr. Manchishi a
Zambiai Egyetem Neveléstudományi Tanszékéről készített egy független tanulmányt a
program gyerekekre, tanárokra és szülőkre gyakorolt hatásáról. Illetve az volt a célja, hogy
felmérje az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program alkalmasságát Afrikában. Ehhez a
kutató a gyerekeket, szülőket és tanárokat rendszeresen kikérdezte, illetve hosszabb ideig
figyelemmel kísérte az oktatás módját. A kutatás alapján három fő motívumra derült fény,
ezek a jellembeli kiválóság, az akadémiai kiválóság és a spirituális, morális kiválóság az
Alapvető Emberi Értékek tananyagnak köszönhetően. A tanárokban jó irányba történő
változást eredményezett. A szülők többsége azt vallotta, hogy az iskola az egész háztartásra
befolyással van.
Egy indonéziai kutatás során Seshadri és Harihar tanulmányában az eredményeket
egy egyéves iskolai működés alapján vizsgálták meg. A tanulmányból kiderült, hogy a
gyerekek pozitív változást mutattak a viselkedés, önbizalom és hit területén. Megnőtt az
önbizalmuk, nőtt a tanulásból fakadó örömük, illetve a szüleik iránti tiszteletük. Az ausztrál

36
Kaye McNaught értékelésében is hasonló megfigyelések olvashatók a szülők, iskolai
látogatók, környékbeli iskolák és szakfelügyelők véleményei alapján.
Az angliai Sathya Sai Iskola Leicesterben is megfigyelés alá került 2004-ben az
Angol Oktatási Hivatal (OFSTED) megbízásából. „Egy megkülönböztetett iskola, amely
sikeresen valósítja meg céljait. Biztonságos spirituális légkört teremt a gyerekek számára,
ahol tudnak tanulni és fejlődni… A gyermekek személyes fejlődése rendkívül erős sajátossága
az iskolának, és szembetűnően sikeres a filozófiájának előmozdításában. Az Alapvető Emberi
Értékek program (SSEHV) áll az iskola középpontjában. Ez a mindennapi odaadáson, a tanár
helyes példamutatásán és az értékek tananyaggal való folyamatos összekapcsolása által ölt
testet. Az Alapvető Emberi Értékek program (SSEHV) a gyermekek önbizalom növekedésének
és önbecsülés növekedésének eszköze. A gyermekek felelősségteljes állampolgárokként vannak
értékelve. Olyan szerepeken keresztül teljesedik ki önbizalmuk, mint az előéneklés a napi
közös összejöveteleken és a fiatalabb gyerekeknek történő segítkezés.” (Global Overview,
2007)
Végül egy angol független értékelését szeretnék ismertetni, amely 2000-ben került
bemutatásra Dr. Madhavi Majmudar tanulmánya alapján. Majmudar kutatásában azt vizsgálta
1998-ban és 1999-ben, hogyan lehet nagyobb egyensúlyt teremteni a huszadik században a
tudományos kiválóság és az emberi értékek erkölcsi felfogása között. A tanulmány
megvizsgálja, hogy hogyan segítik és hogyan foglalkoznak a tanárok a fiatalokkal a félelem
leküzdése érdekében és a belső béke elérésében? Mit tehet az iskola a tolerancia és a jó
viszony megteremtése érdekében a különböző etnikai és vallási csoportok tagjai között? A
kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program
(SSEHV), amely jó nemzetközi múlttal rendelkezik és a kultúrák között is átjárható, megfelel
a követelményeknek anélkül, hogy az anyag tartalmát igazítani kellene különböző kulturális
háttérrel rendelkező nemzeti tantervekhez. A tanulmány felvázolta a program hozzájárulását a
békéhez. Az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Program olyan környezetet teremt, amely
lehetővé teszi a gyermekek teljesen kiegyensúlyozott fejlődését. Annak a gyermeknek, aki így
„vezérelt”, nem lesz túl sok nehézsége a konfliktusok rendezésében a külvilágban, és könnyen
fogadja el az etnikai és kulturális sokszínűséget. A program adaptálható az iskolai környezet
javítására minden tekintetben. (Majmudar, 2002)

4. 3.3 Pedagógusok mondták

A legtöbb pedagógus munkáját és szeretetét szenteli a gyerekeknek. De a

valóságban a pedagógus munkája nagyon kimerítő hivatás. Mindannyian emberek vagyunk,

37
elfáradunk, boldogtalanok vagy netán mérgesek vagyunk, ami visszatükröződik a gyerekeken.
Nem mindig könnyű feladat az Alapvető Emberi Értékeket a gyakorlatba átültetni. Dr.
Margaret Taplin tanulmányát hívtam segítségül, hogy megfigyeljük mi az, ami segítette azt a
22 pedagógust, aki a zambiai „csodaiskolában” tevékenykedett.
A zambiai tanárok átlagosan 35 fős létszámú osztályokban végezték munkájukat, a
zambiai tanárokhoz képest a munkaidő kétszeresét teljesítették. De mégis nyilvánvaló, hogy a
zambiai tanárok boldogok, és volt abban is valami különleges, ahogy a diákjaikhoz
viszonyulnak. Egy 5 pontos Likert-skála segítségével két kérdést elemeztek. Az egyik kérdés
arra irányult, hogy mit gondolnak magukról a modellek. A másik kérdésben arról
nyilatkoztak, hogy miért lettek pedagógusok. Az első kérdés értékelése szerint az önbizalom
4.79, a részvét 4.76-os értéket ért el. A gyerekek buzdítására 4 fölötti, az őszinteségre 4.86, az
önbizalomra 4.76, a kedvességre pedig 4.71-es értéket adtak. A második kérdésnél, hogy
miért választották ezt a hivatást, három válasz volt a jellemző: az emberek iránti szeretet,
nemes foglalkozás, illetve egy hiteles tanár inspirációja alapján.(Taplin, 2002)
Saját kérdőívet is készítettem Magyarországon élő, olyan pedagógusok számára,
akik szeretnék az Alapvető Emberi Értékeket gyakorlatban alkalmazni, és már részt vesznek a
tanárok részére szervezett továbbképzésen. Készült kérdőív olyan pedagógusok számára is,
akik előtt még nem ismert, vagy csak kis mértékben, egy rövid leírás vagy kolléga elbeszélése
alapján ismert a program. A kérdőívre összesen 20 fő vállalkozott. A megkérdezettek közül
azok a pedagógusok, akik jól ismerik a programot, és évek óta alkalmazzák magánéletükben
és mindennapi munkájuk során, feltétlenül szükségesnek tartják az Alapvető Emberi Értékek
program társadalmi szintű alkalmazását a közoktatás minden szintjén. Ezek között a
pedagógusok között volt iskolai igazgatóhelyettes, óvodapedagógus, tanár és tanító is,
valamint napközis tanár. Azok a pedagógusok, akik nem rendelkeznek gyakorlati
ismeretekkel a programról, de tájékoztatást kaptak róla, hasonló módon vélekedtek. Ők
általános iskola alsó és felső tagozatán tanítanak. A két csoport között azonban egy lényeges
eltérés megfigyelhető volt. Míg a gyakorlati tapasztalatú pedagógusok a program hazai
integrálását teljes mértékben megvalósíthatónak látják, addig a programot elméletben ismerő
pedagógusok csoportja a társadalom szemléletének változásától teszi függővé az integrációt.
Ez az észrevétel meghatározó gondolat lehet további kutatásokhoz. A kis mennyiség
feldolgozásából kevés tapasztalatot és következtetést lehet levonni, de alapvetően mégis
rámutat arra, hogy a programmal érdemes mélyebben foglalkozni és komolyabb kutatásokat
végezni.

38
 5. Összegzés

Az értékekre manapság ki vagyunk éhezve, mert a mai világot sajnos nem a rend,
és az egymás felé fordulás, a tudatos erkölcsös élet jellemzi. Sajnos az erkölcsi világképet
inkább a rendezetlenség és a viselkedés zűrzavara hatja át. Buda Béla szerint az erkölcsi
válság a gyors társadalmi változásoknak köszönhető, és annak a bizonytalanságnak, amit az új
emberkép megszületéséig történő keresés idéz elő. Azonban Buda Béla szerint nem szabad azt
állítani, hogy ebben a gyorsan változó korszakban az erkölcs lebomlása megy végbe. Minden
szerepnek megvannak a mai értékei. A gyorsaságból és globalizációból fakadó feszültség
valamiféleképpen szükségszerű a társadalom tagjai számára, mert az ember útja az új
identitásig sokkal összetettebb és érzékenyebb egyensúlyokkal működik, mint a korábbi
állandóbb társadalmakban. Manapság minden változó, ezért fontos, hogy kialakuljon egy új
ember képe. Az új emberkép pedig aktív emberi kapcsolataiban és önfejlesztő
gondolkodásában, már nem egy „zárt biológiai lény” többé. Jelenleg fizikai mivoltán
túlemelkedve személyiségének tudatos fejlesztése irányába halad. (Buda, 1986) Ehhez a
fejlődéshez pedig szüksége lehet valami állandóra, például az egyetemességből fakadó
Alapvető Emberi Értékekre.
Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy bemutassam az Alapvető Emberi Értékek
oktatási programot, annak történetét, filozófiáját és olyan aspektusait, amelyek kultúrától
függetlenül az egyetemes emberi értékekre vonatkoznak. Megvizsgáltuk az egyetemes
emberi értékek spirituális tartalommal átitatott megközelítéseit és értelmezéseit olyan
idézetekkel alátámasztva, amelyek nemcsak a program megalapítójától kölcsönöztünk, hanem
saját kultúránk nagyjaitól. Az idézetek által arra törekedtem, hogy a saját múltunkból is ki
tudjam emelni olyan hazafiak mondásait, amelyek valóban rámutatnak az Alapvető Emberi
Értékek Program egyetemességére és érvényére hazai viszonylatban. Az egyetemesség
szempontjából vizsgáltuk meg a legalapvetőbb hazai oktatási irányelvek és az Alapvető
Emberi Érétkek összecsengéseit. A dolgozatban bemutatásra került az Alapvető Emberi
Érétkek integrált pedagógiája, amely a program sikerét támogatja a külföldön már régebb óta
működő intézményekben. Általános képet sikerült festeni azokról az emberi beállítódásokról
és magatartásformákról, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy akár a gyermekről,
pedagógusról vagy a szülőről legyen is szó, hogyan tudnak az Alapvető Emberi Értékeket
megtestesítő, „belülről”, lelkiismeret által vezérelt lényekké válni. Külföldi tapasztalatok
megszerzésével és a külföldi kutatások szakirodalmának tanulmányozásával betekintést
nyertünk egy olyan program működésébe, amely képes arra, hogy a tanárok példamutató
munkáján és viselkedésén keresztül a gyermekek és családok váljanak közösségük hasznos és

39
boldog tagjaivá. A Stahya Sai Oktatás egész életen át tartó átalakulási és tanulási lehetőséget
kínál, amely nem csupán az életre készít fel, hanem hozzásegít az élet céljának eléréséhez, a
bennünk lakozó öröm, béke és bátorság forrásához. A dolgozat legutolsó szakaszában
igyekeztem bemutatni azt, hogy a pedagógusok hogyan vélekednek a program alkalmazásáról
és a magyar társadalomba illeszthetőségéről, illetve szükségesnek tartják-e az Alapvető
Emberi Értékek oktatási program adta lehetőségek kiaknázását, az egyén és a társadalom
javára fordításában. A válaszok feldolgozása több kérdést vetett fel, mint amire választ adott,
ezért mindenképpen folytatom tovább a kutatást, szélesebb rétegeket megszólítva egy alapos
tájékozatót követően, hogy hitelesebb és átfogóbb képet kapjak az értékekkel kapcsolatos
véleményekről.
A dolgozat témájából fakadóan azonban nem lenne teljesen hiteles a kép, ha nem
értékelném át, hogy bennem milyen módon idéztek elő változásokat az alapvető emberi
érétkek, és a változások milyen jelentőséggel bírnak az életemben. Hogy is kezdtem hozzá az
emberi értékek alkalmazásához? A hozzám legközelebb álló érték az Igazság értéke volt,
amely nem más, mint a gondolatokban kifejezett szeretet. Ösztönösen ezzel az értékkel
kezdtem el mélyebben foglalkozni. Kezdetben megfigyeltem azokat az élethelyzeteket,
amikor elvesztettem a fejemet, vagy kijöttem a sodromból. Feltettem magamnak a kérdést,
hogy mit akar ez a helyzet nekem tanítani és megvizsgáltam azokat. Általában nem az
önzetlen szeretetet és az elfogadást tükrözték vissza bennem. Ilyenkor egy képzeletbeli
kapcsoló segítségével megpróbáltam átkapcsolni a negatív érzelmi megnyilvánulást pozitívra,
a jót kerestem a helyzetben. Mint tudjuk, gyakorlat teszi a mestert, és az ilyen nehéz
helyzetekben is egyre nagyobb sikerélményeim voltak. Kimondhatatlan örömöt tudott okozni,
amikor egy olyan helyzetben, amikor megbántottnak éreztem volna magam korábban, sikerült
a szeretet jegyében cselekednem. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy manapság
nincsenek már olyan szituációk az életemben, amelyek ne ültetnének fel az érzelmek
hullámzására, csupán azt, hogy ezek a hullámok lecsitultak és képessé váltam a gondolataim
megfigyelésére, és átváltoztatására. Ehhez a megkülönböztető képességemet használtam és
azt az egyszerű kérdést, hogy ez szeretet vagy nem szeretet. Ha sikerült a mérlegelés után
döntenem, akkor már tudtam helyesen cselekedni. Gyakorlatilag ezen a folyamaton keresztül
anélkül, hogy az emberi értékekre gondoltam volna, már gyakoroltam is az Igazság, a Helyes
cselekedet és a Béke, a Szeretet és az Erőszak-nélküliség értékét. Amikor sikerült az
érzelmeket és indulatokat megfékeznem eljutottam a békesség egyfajta állapotához. Ezt a
békés állapotot rendszeres meditáció segítségével el tudtam magamban mélyíteni úgy, hogy
később már leülni sem kellett, elég volt csak rá gondolni, vagy a kezemet a szívemre tenni. A
cél persze az lenne, hogy a nap 24 órájában a béke állapotában tartózkodjunk. Ha ezt a

40
békességet megteremtjük magunkban, azokban az percekben, órákban, vagy netán napokban
az érzelmek csapongó hullámai helyett egy tükör sima vízen úszkálhatunk. Az egyéni
alakulásom kihatott az emberi kapcsolataimra a családi környezetben és a munkahelyen is.
Megteremtettem magamban azt a képet, hogy az emberiség egy nagy család. Ennek
következményeképpen sok önzetlen szolgálati tevékenységet kezdtem végezni, amihez
mindig voltak társak. Rendszeresen jártunk otthonban lakó gyerekekhez, hajléktalanoknak
gyűjtöttünk ruhát és főztünk meleg ételt. Szegény családokat karoltunk fel. A „szolgálati
programokat” kizárólag a megosztás öröméért végeztük, de mindemellett rendkívül sokat
tanultunk rászoruló embertársainkkal folytatott beszélgetésekből, sorsukból is. Mivel a
program segítségével képes voltam elindulni a tartós átalakulás útján, úgy gondolom,
számomra hiteles és bárkinek szeretettel merem ajánlani.

„Ha a szívekben becsületesség honol,

A személyiség megszépül.
Ha a személyiséget szépség járja át,
Harmónia lesz az otthonokban.
Ha az otthonokat harmónia tölti be,
Rend lesz a nemzeten belül.
Ha a nemzeten belül rend uralkodik,
béke lesz a világon.”
(Sathya Sai Baba)

41
 6. Bibliográfia

[1] Sri Sathya Sai World Foundation (2007): Global Overview of Sri Sathya Sai Education.
Roots Advertising Services Pvt. Ltd., New Delhi, India
[2] Sathya Sai Baba Szervezet (2006): Sai Baba <URL:http://www. sathyasaiaba.hu/
sss09.html (2006)
[3] Dr. R. Farmer  S. Farmer (1998): Hand book for Sai teachers. Devine Print Publishers,
Queensland, Australia
[4] Seshadry, Seshadri (2004): Educare for parents, teachers and students. Sai Shriram
Printers, Chennai, India
[5] Carole Alderman (1996): Sathya Sai Education is Human Values. EHV Promotion
Limited, Middx, England
[6] Sathya Sai Baba tanításai (2006): Sai Üzenete – Oktatás és az Emberi Értékek tanítása. Sri
Sathya Sai Baba Szervezet Magyarországi Központja, Budapest
[7] Török T. (2010): A Dalai Láma az alapvető emberi értékek oktatásáról <URL: http://
alapvetoemberiertekekert.blogspot.com/2010/09/dalai-lama-az-alapveto-emberi-
ertekek.html> [2010. szeptember 22.]
[8] Miller, Pruzan (2002): Alapvető Emberi Értékek: Hogyan tegyük a spiritualitást
mindennapi munkánk meghatározó elemévé? Global Dharma Center, Bangalore, India
[9] Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (2008): Magyar ENSZ Társaság <URL:
http://www.menszt.hu/a_tarsasagrol/publikaciok> [2012. február 15.]
[10] Buda Béla (1986): A Mentálhigiéné.  A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti,
pszichokulturális és gyakorlati vetületei. Önismeret és fejlesztése, [on‐line] Animula Kiadó,
Budapest, Buda Béla <URL:http://www.budabela.hu/dokumentumok/onallokotetek/
mentalhigienetext.pdf>
[11] Marianne Meyer (2011): Tudomány és Spiritualitás [PPT] ESSE Szeminárium. Sri
Sathya Sai Baba Szervezet Magyarországi Központja, Budapest [2011. január 10.]
[12] Sathya Sai Baba (1999): Isteni beszéd. Om Sai Ram, 99/V. 4.  
[13] Sri Sathya Sai Emberi Értékek Oktatása Szervezetének kiadványából: Az öt Alapvető
Emberi Érték, Sri Sathya Sai Szervezet Magyarországi Központja.
URL<http://www.sathyasaibaba.hu/sss09.html>
[14] Marianne Meyer (2006): Igazság [PPT] ESSE Szeminárium. Sri Sathya Sai Baba
Szervezet Magyarországi Központja, Budapest [2006. május 27-28.]

42
[15] Anita Fridrich (2012): Kortárs elméletek az erkölcsfejlődésben [PPT] ESSE
Szeminárium. Sri Sathya Sai Baba Szervezet Magyarországi Központja, Budapest [2012.
március 17-18.]
[16] Petra von Kalinowski (2006): Erőszak-nélküliség [PPT] ESSE Szeminárium. Sri Sathya
Sai Baba Szervezet Magyarországi Központja, Budapest [2006. május 27-28.]
[17] Complex kiadó, Complex hatályos jogszabáloyk gyűjteménye: 1993. évi LXXIX.
Törvény a közoktatásról
URL<http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV> 
[18] Dr Madhavi Majmudar, Sathya Sai Education in Human Values, UK, Education for
Peace, 20 June - 22 June 2002) URL<http://www.sathyasaiehv.org.uk/educationforpeace/ed
forpeace.htm#summ>
[19] R. K. Karanija (2007): Isten Indiában él. XIV./94. - XIX/126., Sri Sathya Sai Baba
Szervezet Magyarországi Központja Kiadó, Budapest.
[20] His Work (2004), Sri Sathya Sai Organization of Poland.. Sathya Sai Book Center of
America,Tustin,CA,USA
[21] The Miracle School (1998), rendező: James Redmond. The Video Educaton Company,
Harrison,AR,USA
[21] ESSE Institute (2006): Önismereti Kurzus, Sri Sathya Sai Baba Szervezet Magyarországi
Központja, Budapest [2006.]
[22] ESSE Institute (2007): Emberi Értékek Oktatás Tanárok Számára, Sri Sathya Sai Baba
Szervezet Magyarországi Központja, Budapest [2007 szeptember 22-23]
[23] Csájiné Knézics Anikó – Szilvásiné Turzó Ágnes (2008): Drámapedagógiai gyakorlatok
az anyanyelvi órákon, Anyanyelv-pedagógia szakfolyóirat [on‐line]. [2008. 2. szám]
URL<http: //www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=55>
[24] Sathya Sai Világalapítvány (2008): Sathya Sai School Guidlines, Vázlet tervek Sathya
Sai Iskolák számára, (2008, április 15.)
[25] Janurik Márta, Pethő Villő (2009): Flow élmény az énekórán: A többségi és Waldorf
iskolák összehasonlító elemzése. Magyar Pedagógia 109. évf. 3. szám 193–226. (2009) URL<
http://www.magyarpedagogia.hu/document/Janurik_MP1093.pdf
[26] Pukánszky, Németh (1996): Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 7.4.
Pestalozzi pedagógiája – a kéz, fej és szív kiművelése [online] [2012. február]
URL<http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/07.04.html>
[27] Zrinszky László(1994): Pedagógia szerepek és változásaik. Budapest, 1994, ELTE
(Pedagógiai Közlemények) 66. p

43
[28]Dr. Margaret Taplin, 2002 Sathya Sai Education in Human Values,
URL<http://www.ssehv.org/files/03-01en/Integrating%20Educare%2 0into%20Mainstream%
20Schools-TOC.pdf>

7. Képek jegyzéke

[1. kép] saját készítésű fotó (2008, június) India, Puttaparthy, Education World Conferenc and
Exhibition of Human Values
[2. kép] Global Overview (2007):Dr. Karan Singh Őszentségével a Dalai Lámával Új-
Delhiben a Sri Sathya Sai Nemzetközi Központban, 99.o. Roots Advertising Services Pvt.
Ltd., New Delhi, India
[3. kép] Sri Sathya Sai Baba Szervezet Magyarországi Központja (2004): Sarva Dharma, Sri
Sathya Sai Central Trust, Prasanthi Nilayam, Andhra Pradesh, India
[4. kép] Global Overview (2007): Sathya Sai School in Thailand, 68.o., Roots Advertising
Services Pvt. Ltd., New Delhi, India
[5. kép] ESSE Institute (2006): Önismereti Kurzus, Sri Sathya Sai Baba Szervezet
Magyarországi Központja, Budapest [2006.]
[6. kép] Global Overview (2007): Ecuador, 71.o. Roots Advertising Services Pvt. Ltd., New
Delhi, India
[7. kép] Global Overview (2007): Ecuador, 120.o.Roots Advertising Services Pvt. Ltd., New
Delhi, India

44