Szamóca, erdei szamóca, eper Fragiaria vesca

Az eper vagy más néven szamóca a rózsafélék közé tartozó nemzetség, ami évelő lágy szárú
növényekből áll. Gyakran használjuk rájuk a földieper elnevezést is, ami a már említett eperfától való
megkülönböztetésre vezethető vissza. A magyar nyelvben a szamóca és az eper elnevezések egyaránt
használatosak, bár megfigyelhető némi különbségtétel. A szamóca név a köznyelvben inkább a kisebb
termésű (de nagyon zamatos) vadon is előforduló fajokra, míg az eper inkább a termesztett nagyobb
termésű, hibrid eredetű fajra utal. A továbbiakban ezt használnám.

Erdei szamóca (Fragaria vesca)

Erdőkben, bokros helyeken, erdővágásokban termő növény. 10-20 cm magas évelő. Szára egyenes,
alsó felében borzas szőrű, levélkéi tojásdad alakúak és csúcsuk felé durván fűrészes szélűek.

Virágai fehérek, termése pirosló, kúp formájú gyümölcsöt alkot. Áprilistól júliusig virágzik.

Gyűjtendő része a levele, amelyet nyél nélkül kell szedni, a harmat felszáradása után. Árnyékos
helyen elterítve szárítjuk. A levél főzetét bélhurut, hasmenés ellen, valamint izzasztóként
használhatjuk fel. Kellemes íze miatt a kínai tea pótlására is alkalmas és egészséges.
Magja kertészeti árudákban, gazdaboltokban kapható. Könnyen termeszthető magról, könnyen és jól
csírázik. Korai előneveléssel már az első évben terem. Az első fagyokig folyamatosan szedhető. Vetési
idő: február-március. A palántákat 20x20 cm sor és tőtávolságra ültessük.

A szamóca magvetés menete:

Sok szamócafajta magja igényli a hideg előkezelést. Ettől nem kell megijedni, könnyen elvégezhetjük
mi is. Az ültetésre szánt cserepeket töltsük meg 3 rész tőzeg - 1 rész jó minőségű szerves talajjal,
majd állítsuk vízbe, hogy megszívja magát nedvességgel. Hagyjuk, hogy a fölösleges víz kicsöpögjön a
cserepekből, majd kissé nyomkodjuk, tömörítsük a közeget. Erre szórjuk egyenletesen a szamóca
magokat, és nagyon vékony rétegben takarjuk homokkal. A cserepeket helyezzük nejlon zacskóba, és
tegyük be a hűtő zöldségtároló rekeszébe 3-4 hétre. Ha letelt a várakozási idő, vegyük ki a hűtőből, és
világos, 15-20 fok körüli helységbe helyezzük. Mialatt a hűtőben vannak a cserepek, rendszeresen
ellenőrizzük, mert a csírázás megindulhat.

Ha a szamócánk nem igényli a hideg előkezelést, akkor a fent leírt folyamatot a hűtőben való tárolás
kihagyásával végezzük el.

Kiültetni csak a májusi fagyok és a szoktatás után lehet.

Szamóca nem szereti a nedves pangó talajt. Komposzttal dúsított, jó vízelvezetésű, lehetőleg enyhén
savas, közepesen vályogos talajba ültessük. Elviselik az árnyékot és a napsütést is. Kerüljük a
fagyzugos területekre történő telepítését.

Öntözéskor ügyeljünk, hogy a talajra kerüljön a víz, mert a gyümölcs könnyen rothadni kezd. Indákról
szaporíthatjuk.

Földieper (Fragaria × ananassa hibrid növényfaj; folytonérő eper, kerti eper, termesztett eper,
ananászeper, földieper, illetve termésük neve)

A földieper kitűnő gyümölcs, gazdag vasban, kalciumban és nátriumban, valamint tartalmaz szalicint
is, ami a különböző reumatikus betegségek speciális orvossága. Tartalmaz még kisebb mennyiségben
almasavat és citromsavat is. A növényben a B2 és C vitamin van túlsúlyban, de tartalmaz valamennyi
A és B1 vitaminokat is. Kémhatása lúgosító. A belőle készült lé a gyengélkedők számára is
nagyon tápláló és üdítő ital.
Jó társnövénye a borágó, bokorbab, fokhagyma, fejes saláta, póré, hónapos retek, metélőhagyma,
spenót és a hagyma.

A legértékesebb egyszer termő, nagy gyümölcsű fajták általában

bőségesen fejlesztenek hosszú szártagú, kúszó hajtásokat, amelyek a szaporítás legfontosabb
szervei. Néhány, elsősorban folytontermő eperfajta nem fejleszt indákat, így azok szaporítási módja
a tőosztás. A tőosztást az idős növények szétszedését nyár végén, ősz elején célszerű elvégezni,
hogy az utódok még a tél beállta előtt megerősödjenek.
A palántanevelési eljárás az indanövények tűzdelése útján történő meggyökereztetése, amelyet
házikerti termesztésnél alkalmazhatunk.

A módszer lényege, hogy az indákat az anyanövényekről levágjuk, s a kb. 1 cm-es indaszárral és még
ki nem fejlett levélkével, valamint a fejletlen gyökerekkel rendelkező indanövényeket, félárnyékos
helyre vagy fóliasátorba tőzeges vagy perlites homok keverékébe tűzdeljük. Az első 7-10 nap alatt
állandó frissítő öntözésre és árnyékolásra van szükség. A palánták kb. két hét alatt gyökeresednek
meg, azután már árnyékolást nem igényelnek. Ahhoz, hogy a legjobb tulajdonságokkal rendelkező
tövekről szedjünk indát (korai, bő termő tövek), már a szedésekor érdemes egy-egy bottal megjelölni
a szaporításra alkalmas példányokat. Így, remélhetőleg az állományunk nem fog leromlani.

Csábító lehet, hogy a kereskedelmi forgalomban vásárolt nagy szemű, piros eperből magot fogunk és
azokat ültetjük el. Ezek azonban általában hibridek, így a magok nem fogják hozni a fajtaazonosságot,
így a munkánk is kárba veszik.
Tippek:

 Amikor elkezd virágozni, vágjuk le az indákat hogy az energiát a gyümölcsnevelésre fordítsa

 Ültessük augusztus-szeptemberben, hogy jól begyökeresedjen télire. Minél később ültetjük

el, annál nagyobb esélye van a kifagyásra

 Ültetés előtt legalább 2 héttel készítsük elő a talaját, hogy az esetleges tarack és
gyommagvak kikeljenek - amit aztán eltávolíthatunk.

 Ha agyagos a talajunk, töltsünk fel sorokat, és ezek gerincére ültessük az epret. Így nem
rothadnak be a gyökerek

 Sárga levélzet általában kálcium hiányt jelez

 Kókadó, elfekvő töveket ássuk ki, valószínű, hogy cserebogárpajor rágja a gyökereket.
Szedjük össze, pusztítsuk el őket, és ültessük vissza a növényt.

Fehér eper piros maggal

A fehér eper egy speciális fajtája az epernek, pontosabban a Fragaria chiloensis és Fragaria virginiana
hibridje. Kezdetben zöld, majd fokozatosan világosodik a színe, ahogy érik. Mikor a mélyen ülő magok
mély pirosak, akkor érett, addigra lesz lédús és édes. A virágok és növények hasonló megjelenésűek
mint a közönséges piros eperé, csak a gyümölcs színe más.

A kertész kertje című sorozatból pár perc az eperről:

Ültetése

A földiepernek vannak egyszer termő – évente egyszer virágzó, gyümölcseiket rövid idő alatt,
általában egy hónapon belül beérlelő – és többször termő fajtái.

Az utóbbiak a májusi, júniusi főtermés beérése után június végétől ismét virágba borulnak, és
júliusban-augusztusban is termést érlelnek.

A földieper nem túlságosan igényes növény, de meghálálja a jó vízgazdálkodású, közepesen kötött,

tápanyagokban gazdag vályog- és a jobb minőségű homoktalajokat is, ha azokat szerves anyagokkal
kicsit feljavítjuk. Termesztésére viszont nem alkalmas a túlságosan kötött, hideg, mély fekvésű, köves
vagy aszályra hajló talaj. Legjobban a gyengén lúgos kémhatású talajokat kedveli. A mikroklíma
tekintetében sem túlságosan igényes, ennek ellenére legeredményesebben a napos, széltől védett
helyeken termeszthető. Fagyveszélyes, fagyzugos helyekre ne telepítsünk szamócát.

Aki most kezdi termelni, feltétlenül megbízható helyről szerezze be palántáit. A telepítésre szánt
szamócapalánta három kifejlett lomblevéllel és egy fejlődőben lévő szívlevéllel rendelkezzék.
Gyökérzete erős, sűrű legyen. Ne vegyünk meg hervadt, fonnyadt, fertőzött, foltos levelű
szaporítóanyagot. Termő szamócaágyból magunk is nyerhetünk telepítéshez szükséges gyökeres
palántákat. Beérése után tartsuk a sorközök talaját gyommentesen, porhanyósan, lazán. A jó erőben
lévő tövek ilyen körülmények között bőségesen fejlesztenek ostorindákat, amelyek legyökereznek és
augusztus végéig, szeptember elejéig önálló életre is képes, kiültethető gyökeres palántákká
fejlődnek.

Ültetésre frigópalántákat is beszerezhetünk. Ezeket minél előbb el kell ültetni. Előtte célszerű 24 órán
át vízbe állítva tartani őket, hogy teleszívják magukat, majd következhet az ültetés, amelynek
optimális ideje március vége. Még az ültetés évében termést is érlelnek, teljes terméshozam azonban
csak a következő évben várható. A szamócatelepítésre kijelölt területet már tavasszal jól elő kell
készíteni, bár a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele a kora őszi telepítés. Legjobb a
szamócapalántákat augusztus végén, szeptember elején elültetni. Ezek még az ősz folyamán
meggyökeresednek, megerősödnek, átvészelik a telet és a következő évben már teremnek.

A telepítés előtt hagyjuk a talajt két-három hétig ülepedni, pihenni. Az előkészítés célja az, hogy a
telepítés időpontjára jó szerkezetű, tápanyagokban gazdag, gyommentes és jó vízháztartású talajt
biztosítsunk. A szamócánál nagyon fontos az ültetési mélység betartása. A mélyre ültetett palánták
gyakran azért nem erednek meg, mert a tenyészcsúcs föld alá kerül, befullad és elpusztul, ha pedig a
palánták magasra kerülnek, gyorsan kiszáradnak. A palántákat ezért olyan mélyre kell ültetni,
ahogyan eredetileg voltak. Gyökereiket sohase metsszük, és arra is ügyeljünk, hogy ne hajoljanak
vissza, mert akkor elpusztulnak. Ezt követően a palánták körül ne hagyjuk lazán a talajt, hanem
mérsékelt erősséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. Lehetőleg borús időben vagy reggel ültessünk.

A kiültetett palántákat bőségesen és ismételten öntözzük meg. A fagyok ellen ajánlatos a töveket
szalmával, lekaszált fűvel vagy lombbal betakarni. Tavasszal, amikor a föld fagya kiengedett, a
takaróanyagot össze kell szedni és elégetni.

A földieper szüret utáni ápolása

Sajnos, sok termelő elköveti azt a hibát, hogy a letermett telepet nem gondozza. Pedig ilyenkor
készülnek fel a tövek a következő évi termésre, ilyenkor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. Az eper
őszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le, amely a következő év termésmennyiségét
alapvetően befolyásolja – az egyik az elágazódás, a másik termőrügyképződés.

Az elgyomosodott területen mindkettő háttérbe szorul, s ennek következtében a növények

termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet. Szüret után kapálással a szedések során letaposott
talajt is fel kell lazítani. A termő szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat, mert ha megmaradnak,
gyöngítik a töveket, és így kevesebb termést kapunk. Ha viszont szaporítani akarunk, az ágyás egy
részében hagyjuk meg őket, másutt viszont távolítsuk el valamennyit. Az öntözésre leginkább a
termésérés időszakában és a termőrügyek képződésekor – augusztusban, szeptemberben – van
szükség. Azonban, a gyakori, gyér öntözgetés inkább káros, mint hasznos.

Az utóbbi időben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szüret utáni lekaszálásának. Igaz,
nyár közepén biológiai szempontból a levelek eltávolítása nem kívánatos, de a kísérletek eredményei
és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növelhető a
következő év terméshozama. Az olyan szamócaültetvényeknél pedig, ahol a szamócaatkák erősen
elszaporodtak, a lomblevelek lekaszálása kifejezetten hasznos. A szamócaatkák szabad szemmel nem
látható, igen apró állatkák. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggörbülnek, torzulnak. A
megtámadott részek aszályos időben elszáradnak, nedves körülmények között elrothadnak.
A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lombleveleket. A fehérfoltosság
először barnás, bíborvörös foltokban jelentkezik, amelyek közepe később kifehéredik, s ki is
lyukadhat. Ahhoz, hogy a lomblevelek lekaszálása a jövő évi termésre jó hatással legyen, mindjárt a
szüret után kell elvégezni. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégezhetjük. Száraz időjárás esetén a
lekaszált szamócát öntözni kell. A lekaszált levelek komposztálhatók, ha azonban különféle
betegségek tüneteit észleljük rajtuk, inkább tüzeljük el őket. A folytontermő fajták lombleveleit ne
kaszáljuk!

Tipp:

 A tövek közé feltétlen duggassunk egy egy gerezd fokhagymát. Jó hatással van a szamócára,
távol tartja a csigákat tőle.

Szezonális munkák az epresben

Március

 A beteg leveleket távolítsuk el. Késsel vágjuk le, úgy, hogy a tövet nem sértjük meg. A
leveleket szedjük össze, égessük el, hogy az esetleg rajtuk lévő kórokozókat megsemmisítsük.

 A tövek közti talajt lazítsuk, majd gondoskodjunk a talajtakarásról.

 alacsony nitrogéntartalmú műtrágyát is szórjunk a sorok közé.

Április

 a virágzó növények indáit vágjuk le, hogy az energiát a termésekre fordítsa

Május

 A bőtermő és ízletes gyümölcsöket nevelő töveket bottal jelöljük meg, hogy ezek indái
tudjanak legyökeresedni. Általában a leggyengébben termő tövek hozzák a legerőteljesebb
sarjakat, így ha ezeket ültetjük tovább, előbb utóbb leromlik az állomány.

Az ültetvényünkben az indákat rendszeresen el kell távolítanunk. Ez ugyanis jelentős előnyökkel jár;

például növeli az oldalelágazásokat, gyarapodik a növény tápanyagtartalma, így jobb lesz a
télállósága; jobb lesz a rügyek kialakulásának esélye, virágzatonként növekszik a virágok száma, így
nagyobb lesz a terméshozam is. Ha pedig csökken az indaképzés, a talajművelés is könnyebbé válik.

Végül még egy jó tanács: az indákat a növényekről éles késsel vagy ollóval vágjuk le, semmiképpen se
tépjük! A leszakításnál ugyanis megsértjük a gyökérzetet – sok fiatal, a talajfelszín közelében levő
gyökér megszakadhat

Június

 Az eper ültetésének optimális ideje augusztusban van. Azonban ilyenkor a legnagyobb a

szárazság. Hogy az indákról legyökeresedett sarjak gond nélkül áttelepíthetőek legyenek, íme
egy nagyon egyszerű megoldás:
 Dugdossuk a sarjakat cserepekbe. Így, mikor már eléggé erősek, bármikor leválaszthatjuk az
anyanövényről, át helyezhetjük a kert egy könnyen locsolható részébe, és amikor az időjárás
kedvezővé válik a kiültetésükre, szép gyökeres növényeket ültethetünk ki.

 Miután letermett a szamóca/eper




 










 A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomirtásból, az indák
eltávolításából és az öntözésből áll. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük
el. Sajnos, sokan követik el azt a hibát, hogy a letermett szamócatelepet nem
gondozzák. Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következő évi termesre,
ilyenkor halmozzak fel a tartalék tápanyagot.
 A szamóca őszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le, amely a
következő év termésmennyiségét meghatározza:
 - elágazás
 - rügyképződés.
 Elgyomosodott területen mindkettő csökken, így a növények
termésmennyisége is folyamatosan csökken. A szüret utáni gyomtalanítással –
kapálással – fellazítjuk a szedések során tömörödött talajt, és leválasztjuk a
töveket gyengítő indákat.
 Ha szaporítani szeretnénk, akkor az előzőleg megjelölt, jó minőségű termést
adó töveknél hagyjuk meg a kellő számú indát, a többit szintén távolítsuk el.
Ilyenkor ne tépjük, hanem vágjuk.
 Öntözésre leginkább terméséréskor és a termőrügyek képződésekor -
augusztus, szeptember – van szükség. Gyakori kevés öntözéssel többet ártunk,
mint használunk.
 Szamóca levelek kaszálása:
 Leginkább az öregebb ültetvények esetében használjuk, ezáltal növeljük a
következő év terméshozamát. Ha az ültetvényünkön elszaporodtak
a szamócaatkák, a kaszálás kifejezetten hasznos.
Szamócalevelek fehérfoltossága esetén úgyszintén jó megoldás a kaszálás.
Természetesen, a leveleket aztán össze kell szedni, és elégetni. Kivétel a
folytontermő szamóca, itt nem kaszálhatjuk le a lombját – permetezni kell.

Az eper és a tápanyag
Az édes, piros, lédús gyümölcsöket szinte mindenki szereti. Alig van olyan kert,
ahol ne lenne belőle egy-több tő is telepítve. Teljesen mindegy azonban, hogy bio,
organikus vagy hagyományos kertészkedést folytatunk, az epernek tápanyagra van
szüksége.

Teljes virágba vannak a szamóca/epertövek, ami már látványnak is gyönyörű.

Ahhoz, hogy a beporzás után a bogyókat ki is tudja nevelni, szükséges a tápanyag
utánpótlás. Miért is? Az eper sekélyen gyökeresedik. Ez azt jelenti, hogy csak a
talaj felső 8-10 cm-es rétegéből tudja a tápanyagot és a nedvességet felvenni.
Nincsenek hosszú, mélyre hatoló gyökerei, mint a gyümölcsfáknak, így segítenünk
kell neki. A nedvesség megőrzésére a talajtakarás, mulcsozás, a tápanyag pótlásra
lombtrágya és műtrágya.

Trágyázzuk, de mivel és hogyan? Mikor kell műtrágyázni?

 Halvány vagy sárga színű levelek: nincs a talajban tápanyag, ezt pótolni kell
 Nincsenek bogyók: a tövek virágzanak, de a bogyók vagy nem fejlődnek vagy nem is
fejleszti ki egyáltalán.
 Nincsenek virágok, bimbók: a tövek zöldek, egészségesek, de nem virágzanak.

Komposzt

A komposzt egy gazdag, természetes trágya, amit az eper nagyon szeretet. A

komposzt egy szerves trágya és ajánlott minden kertben. Akár a saját komposztot
használunk fel, akár zsákos boltit, minimum 2 cm vastagságban dolgozzunk a
talajba.
A komposzt mellett a különféle trágyalevekkel is tudjuk pótolni a szükséges
tápanyagmennyiséget. Ahol van baromfi, ott a trágyát lé formájában adhatjuk,
ahol nincs, ott növényi levekkel tudjuk kielégíteni a növény igényeit.

Nem kell nagy és körülményes folyamatokra gondolni, egy vödör trágya - 2 vödör
víz keverékét pár napig hagyjuk erjedni, majd a locsolókannát vagy egy vödröt
feltöltjük tiszta vízzel és beleöntünk egy bögrényi trágyalevet. Ezzel ez oldattal
locsoljuk be a töveket. Trágyalé és komposzt tea

Kereskedelmi műtrágyák

A kereskedelmi műtrágyák kémiai keverékek, melyek tartalmaznak nitrogént,

foszfort és káliumot, valamint nyomelemeket. Műtrágya zacskóján ezek fel is
vannak sorolva, számok formájában, például így: "5-10-5" vagy "10-10-10". A számok
az egyes elemek százalékos arányát jelentik. Az első mindig a nitrogén, második a
foszfor és a kálium a harmadik. Kiegyensúlyozott műtrágya pl. az 5-5-5 vagy a 10-
10-10. Az eper esetében a kiegyensúlyozott műtrágya a javasolt, a 10-10-10. A
kiszórt műtrágyát minden esetben sekélyen be kell kapálni a talajba, hogy az eső
ne mossa el.

Erdei szamóca, eper

Ne felejtsük el, hogy az eper egy "éhes" növény. Szereti a tápanyagban és szerves
anyagban gazdag talajt, ezért telepítés előtt bőségesen dolgozzunk a földbe
komposztot, melyet később is rendszeresen pótolunk.