Professional Documents
Culture Documents
Tudományos Gyüjtemény 161 254
Tudományos Gyüjtemény 161 254
I. E r t e k e z é s e k.
1.
TEKÉNTETES
LAP Á DI JÓ SEFNEK,
AZ
ETSKAI URADALOM
PLENIPOTENTIÁRIUSÁNAK,
MINT
NAGYON TISZTELT BARÁTOMNAK,
UJABB HÁLAADÁSUL.
–( 5 )–
* *
- Y, Úr Véleménye
1. §. -
Y. Úr Véleménye
2. §.
„Hülönös köszönettel tartozunk azert T.
T. Horvát Istvánnak, a Széchenyi országos
Könyv-tár örzőjének, hogy Historicusaink nem
letében a nemzeti méltóságat szívere vevén,
a kérdés megfejteset serenyen felfogta, s nagy
tudományu, és széles olvasottságú ertekezését
azon Tudományos Gyüjtemenynek harmadik
köteteben az első laptól – a 75-dikig közre
botsátatta. Ez által nem kivána ö bizonnyá
ra a további visgálódásoknak határt vetni;
hanem inkább azon kerdesnek többek által,
's más oldalról is megtekentetesere utat nyit
ni; hogy az igazság országa e tárgyra nézve
is gyarapullyon, 's a hazai dolgainkat fedezö
homály elháríttassek.”
Észrevételek
2. §.
Megkell itt is a következőket éréntenem:
1.) Midőn Y. Ur Historicusaink nem létük
ről panaszolkodik, egyfelül a Magyar História
felette nagy érdemü Veteránusáról, Fő Tiszt. és
Méltóságos Koller Jósefről, Pétsi Nagy Prépost
ról, – kinek mi hoszszu, igen hoszszu életet kí
» –( 7 )–
vánunk! – Virág Benedekröt, Budai Ésaiásról,
és több fényes érdemü Hazafiakról megfeledkezett;
más felül pedig, a mit a folyó évi Tudományos
Gyüjtemény V1-dik Kötete a 87-dik lapon is erő
sit, a Históriai Tudomány | Rendes Tanitóit sér
tegeti. Nem vala szükség illyekre fakadni tsak
azért is, mivel mindenki előtt van seperni való,
és mivel Y. Ur legkevesebbé született a'ra, ha
tsak tanulásait az előisméreteken nem kezdi, hogy
Historicus vagy Diplomaticus legyen. Hogy itt
sokat nem mondottam, a következőkböl ki fog
tetszeni. -
Y. Úr Véleménye : * ** *
5. §. * * * * *
Y. Úr Véleménye
4. §.
. „Megesmerem én mindenek előtt a T. T.
Értekezővel: „Hogy Henrik, kesöbben Portu
galliai Gróf, több jeles Pitezekkel PI-dik Al
jons Hastiliai Király segítségére 1089-dik esz
–( 10 )–
en, Spanyol országba útazott; ez ketseget
2m szenved. De az is történeti igazság, hogy
Henrik, ditsö vitezsege miatt, 1002-ben Al
Jons Királynak Theresa leányát feleségül, 's
evvel a Portugalliai Gróf nevet jegy birtokul
nyerte ; hogy e Henriknek Theresától 1094
ben született Alfons fia, az Ouriquei diadal
mas ütközet után a Mórokat lealázta sereg
töl Julius 21-dikén 1 150-ben I Alfons nev alatt
Portugalliai Hirálynak kiáltatott-ki; hogy ma
ga Henrik , a' - Portugalliai Gróf 1112-ben
meghalálozott; hogy törvényes utóiból 1585
dikig kilentz Hirály uralkodott Portugalliá
ban; és a törvénytelen ágyu születest is fel
véve, Henrik maradékai János Hirály által
1580-dikig vezettek Portugallia kormányát.
(5. §. 5–6. lapon)”.
Észrevételek
4. §.
Minekutána ezek tsak nem szóról szóra Ér
tekezésem 5-dik tzikkelyéből által írattak, és,
mint történeti hitelességek, elfogadtattak, mints
okom mást ezen tzikkelyre észre venni, mint azt,
hogy Y. Ur Magyarságomban a régi , 's az
öszvetételben most is keletben forgó, Ev szó he
lyett ok nélkül rakogatta a nem minden esetben
hibátlan E sz t e n d ő szovat. A' ki a' Nagy Révai
nak nyelvbeli érdemeit homályba akarta boritani,
a'nak mind a két szó értékéről és jelentéséről ré
gen kellett volna gondolkodnia. Azonban, nem
levén itt helye most a Philologiának, ezek tsak
mellesleg legyenek mondatva.
*
–( 11 )–
4 *
*
Y. Úr Véleménye
5. §.
„Megengedem azt is, hogy ezen Henrik
Portugalliai Gróf eredete, 's igazi hazája a'
Történet-írókban vastag homály, csupa zür
zavar volt ( Ugyan ott). – Sanchez Rodr. es
Chartagenai Alphons Püspökök ötet a Lotha
ringiai házból származtaták; Galvan Duara,
regi Portugalliai Chronologus, egyik Magyar
Király második fának vallá ; kinek velemen
nyet Camens, Lusiade h/res Höltője is köve
te; Goes Damian, Emanuel fiirály eletet ír
ván, Lotharingiai Hertzegfiának esmere; 's
a t.: de minekutánna a Critikának fáklyája
a historiai zürzavarban világosságot terjesz
tettel, közönségesen Hugo Capet, Franczia
Király' sarjadekának, Robert, első Burgun
diai Hertzeg unokájának, az attya elótt meg
halt Henrik Hertzeg negyedik fiának esmerte
tett. Lásd: Le Quien de la Veuville Hist. Gen.
de Portugal. Tom. I, pag. 71.”
Eszrevételek
5. §.
A hoszszu és semmi ujat magában nem fog
laló Bevezetés után ezen tzikkelyben kezdenek ki
fejleni Y. Urnak történeti esméretei. Mindenek
elött Le Quien de la Neuville (talán Neu f v i l l e ?)
Jakab Frantzia Írónak, ki 1728-dikban halt meg,
és így az 1089-dik év előtt történt dolgokra néz
ve magában figyelmet sem érdemel, ime munká
jával: „Histoire générale de Portugal. à Paris,
1770. 4-to Vol. I–II” lépik fel Értekezésem ellen
* nélkül, hogy akár ezen Író életkorát, akár
–( 12 )–
könyve kiadatása helyét és évét meghatározta vol
na. Hogy e késöi Író nem érdemelhet más figyel
met a Portugáliai Gróf eredetére nézve, mint a'
mennyit okai nyomnak, azt már most nálom nél
kül is mindenki általláthatja. Ugy de hol szám
lálja elő Y. Ur Neufville okait? Az okok a toll
ban maradtak, 's helyettük néhány vélemény hor
datott fel Henrik Portügáliai Gróf eredetéről,
mellyek közül egyik sem ollyan , a' mellyet én
már nem érdeklettem volna; egyik sem állitja azt,
a mit Y. Ur vitat, hogy, tudniillik, Henrik Por
tugáliai Gróf Hugo Capet sarjadéka volt. Nem is
emlitem; hogy az egyet állitó Írók sintsenek egy
másután felhozatva; nem is említem, hogy a 12
dik tzikkelyben ezek több másokkal ismét elöadat
nak: hanem azt emlitem, hogy e vélemények is
tsak imígy amúgy adatnak elő. Ugyan is:
1.) A Sanchez Rodr. Püspök nevéből tsak
bajjal lehet más segedelmek által kitalálni, hogy
itt Hoder?cus Sanctius de Arevalo Palentiai
Spanyol Püspökről vagyon szó, ki Rómában
1470-dikben halt meg, és a kinek történeti mun
kája, egyébb magános kiadásokon kivül, kiada
tott ime könyvben is: Hispania Illustrata. Fran
cofurti, 1603. fol. Tomo I, 121–246. Nekem,
minekutána Értekezésemben a Hispania Illustrá
tának több köteteiből Írókat és helyeket előadtam,
nem lehetett nem esmérnem ezen Írót is: De én
őt azért is, mivel az 1245-dikben meghalt és ál
talam használtatott Rodericus Ximenes Spanyol
Iró nála századokkal régiebb; azért is, mivel e'
Sanctius Rodericusnak előadása maga magában
ellenmondást foglal ; azért is végre , mivel a'
Tudományos Gyűjtemény szokott kiterjedése, és
rendszere határokat szabott, felnem hoztam Er
tekezésemben. Ezek Sanctius Rodericusnak (Parte
I , cap. 14. pag. 157. ed. cit.) szovai: „Alfonsits
–( 15 )–
Rea Hispaniae.. ...filiam suam Bastardam,
nomine Therasiam , dedit uacorem nobili Hen
rico Comiti Lotaringiae, CONSA/VGPINEO
IMPERATORIS, qui de partibus Galliarum
venerat”. Minekutána az Imperator szó alatt
VI-dik Alfons Castiliai Királyt (mert mind ő,
mind unokája VII-dik Alfons viselték e tzimet)
kell érteni; minekutána senki sem írja , hogy
Henrik Portugáliai Gróf a ferfi ágon VI-dik Al
fons Királynak rokona volt: Ha Henrik ezen Im
perátornak, az ő házassága előtt, Consanguine
itsa volt, ugy nem lehetett Lotharingiai eredetü;
hanem a Burgundiai Hertzegektől kellett szármoz
nia, minthogy Constantia , VI-dik Alfons Ki
rálynak Felesége, I. Róbert Burgundiai Hertzeg
leánya volt. Azt mondani tehát, hogy Henrik
Gróf (leányág által ) rokona volt VI-dik Alfons
Castiliai Királynak, 's ismét azt is együtt monda
ni, hogy Henrik, a Portugáliai Gróf, eredetére
nézve Lotharingiai volt, szembetünő ellenmon
dás. De az is ellene vagyon, hogy késői Író.
2.) Tsonka és kelleténél kurtább, legalább
az olvasókra nézve, a Carthagenai (nem: Char
tagenai) Alfons Püspök emlittetése is. E'nek
egész neve Alphonsus Garsias de Sancta Ma
ria, seu Carthagena , Episcopus Burgensis.
Meghalt 1456-dikban , 's „Anacephalaeosis Re
gum Hispanorum” tzimü munkára, többször kü
lön is kiadatván, feltaláltatik ime könyvben is:
Hispania Illustrata. Francofurti , 1605. fol. Tomo
I, 246–201. Késői, mint halála évéből kitetszik,
ez az Író is, kit nekem hasonlóképen nem lehe
tett nem esmérnem, de a kit a Sanctius Roderi
cusra nézve előszámlált okokból ismét kihagy
nom kelletett. Henrik Portugáliai Grófról (Cap.
75. pag. 278. ed. cit.) ezek sorai: ,,Alphonsus P1
ea nobili quadam concubina genuit Thera
–( 14 )–
* #
Y. Ur Véleménye 2
6. §. **
g*
–( 18 )–
Szerzetesnek Chronikája , melly illy nevezet
alatt esmeretes: „Chronica Abbatiae Flori
acensis”. Szerzöje az 807–1110-dikig történt
teket jegyze fel ; eppen a kerdesben forgó
Portugalliai Henriknek üdeje korában elt:
mert az 1108-dikban a Garan vize partyán
látott, hármas nap - tüneménynek látó tanuja
volt. Évkönyveböl némelly darabokat kivett a'
Tudós Duchesne Ferencz, 's a' Franczia Irók
munkái között, a II-dik es IV-dik kötetekben
közre is botsátá ; a többiek keziratában ma
radtanak fenn. Lásd: Historiae Francorum
Scriptores – opera et studio Francisci Duches
ne Parisiis. M.DC.XLI. in folio”.
Észrevételek
6. §.
Hogy írhatta le Y. Ur e sorokat, én való
ban megnem foghatom. Ugy beszél, mintha a'
legbizonyosabb valóságokat mondaná, és még is
merö tévedés a mit előad. Ugyan is
1.) Szent Benedeket, noha a Benedek szó
igazi név, IVevtelenne tészi , pedig ö a Fény
közepettén is, tsak ezt akará mondani: „Ama
Szent Benedek rendebeli nevtelen Szerzetes
nek Chronikája.” Mit mondana nekünk, ha „Ano
mus Belae Regis /Votáriust” illy tzimmel:
• „/Vevtelen Béla Király Jegyzöje” megtisztel
nök ? Pedig nekünk, kik Logicát nem írtunk,
illyes valamit meglehetne könnyen botsátani.
2.) Hogy nagyobb pontossággal leírja a Név
telen Szerzetes Chrónikájának tzimét, tudós szo
kás szerént „és” jegyekkel él, és még is bizo
nyossá tehetem az egész Magyar Nemzetet, hogy
„Chronica Abbatiae Floriacensis” nevezet alatt
senki sem esméri a Tudósok közül a Névtelen
--( 19 )–
Szerzetes munkáját. Különben maga a „Chroni
ca” szó is, bár nem egészen esméretlen egyes
számban véve a közép századokban, még is hal
latlan a Történetíróknak nyelvükön. Ok széltében
„Chronicon” szóval élnek. Hamberger mintegy
224. Névtelen Iró Történeti Munkáját számlálja
elő Chronicon szó alatt, 's ezek közül egyiknek
sintsen „Chronica” nevezete. Lássad: M. Georg.
Christo. Hamberger , Directorium Historicum
Medii potissimum Aevi. Gottingae, 1772. 4. in
Indice pag. 558–560. – Ha Thúrótzi János
könyvén „Chronica” szó áll, okoknál fogva áll,
és többes számban áll. – Azonban
5.) A „Chronicon ABBATIAE Floriacen
sis” is esméretlen partéka a Történet Irók előtt,
's ez a tzim azt is tehetné minden esetre, hogy
az Y. Ur Névtelen Szerzetese a Fleury Apátság
Történeteit írta le, pedig ő ezt épen nem tette.
Sőt
4.) Nem is lehet biztosan és egyenesen szól
va ezt a Névtelen Szerzetes Munkáját a Fleury
Apátságnak tulajdonitani. Maga a Névtelen Szer
zetes feljegyzette az 1108-dik évnél, a mit Y. Ur
is megesmérni látszik, ha a hely nevét elhallgatta
is, hogy a Garumna (nem Garan (!) mint Y.
Ur nevezi) víz partán Squirsben (Du Chesne sze
rént: Scyrsben), a hol e tünemény jelenésekor
volt, látta a hármos-nap feltetszését. Már tudni
szükséges, hogy Squirs vagy Scyrsben is laktak
ezen idöben Szent Benedek Szerzetesei, kiknek
Monostoruk más néven Regulai (la Heole) Mo
nostornak hivatott, 's Függeléke vala a Fleury
Monostornak. De mind e mellett is más volt szo
ros értelemben a Squirsi, más volt a Fleury
Monostor. Lássad ezekről: Recueil des Historiens
des Gaules et de la France à Paris, 1781. fol.
Tom. XII, Préface, pag. II–III. –- Minthogy a'
2
–( 20 )–
Névtelen Szerzetes a helyet, mellyben írt, sehol
világosan meg nem nevezi, és Squirs-t még is,
mint tartozkodása, vagy lakása helyét emliti, nem
épen hihetetlen, hogy 1110-dik felé Squirs-ben
írta munkáját. Továbbá
5.) Ha az Abbatiae szovat kihagyja és a'
Chronica szovat Chronicon szóvá igazitja is Y.
Ur, még a'kor sem boldogul a „Chronicon Flo
riacense” szóval. A' ,, Chronicon Floriacense”
egészen más történeti darab, mint Y. Ur Nev
telen Szerzetesének munkája. Meggyőződik e'röl
mindenki, ha fel üti ime Kutfö Gyüjteményeket:
Francisci Du Chesne, Historiae Francorum Scri
ptores. Lutetiae Parisiorum, 16l, 1. fol. Tomo III,
554–556. – – Stephani Baluzii , Miscellanea
novo ordine digesta opera ac studio Joannis Do
minici Mansi. Lucae, 1761. fol. Tomo I, 121–
122. – – Cf. M. Geo. Christophori Hamberger,
Directorium Historicum. Gottingae, 1772. 4-to
pag. 80. 80. – – Hambergerrel, mint legszük
ségesebb Történeti Kézi Könyvvel, magam es
mértettem meg egykor Y. Urat; ezt tehát minden
esetre, mint Du Chesne Gyüjteményét is, melly a'
Pesti Fő Oskola Könyvtárában is megvagyon, szük
séges volt volna, és lehetett volna is megtekénteni.
6.) Y. Ur Névtelen Szerzetese Munkájának
igazi tzime Du Chesne Gyüjteményében ez :
„ Fragmentum Historiae Francorum a Ludo
vico II. Caroli Calvi Filio, usque ad Hugo
nem cognomento Capetum. Eac antiqua Mem
brana Floriacensis Coenobii”. Lássad: Andreae
Du Chesne, Historiae Francorum Scriptores. Lu
tetiae Parisiorum, 1050. fol. Tomo II, pag. 658
(rectius: 650) – 652. Folytatása pedig, minthogy
megszakasztva két kötetben adatott-ki, ime tzi
met visel: „Historiae Francicae Fragmentum,
a Hoberto ad mortem Philippi I. Regis. Ez
–( 21 )–
veteri Earemplari Floriacensi, ex quo sunt et
alia Tomo II. a pagina 650. usque ad 635.”
Lássad : Francisci Du Chesne, Historiae Fran
corum Scriptores. Lutetiae Parisiorum, 1641. fol.
Tomo IV., pag. 85–95. – – Ezekből nem tsak
én, de más is észreveheti, hogy a Névtelen Szer
zetes Munkáját nem maga Du Chesne Ferentz
adtaki a' Frantzia Írók Munkái között a II-dik és
IV-dik Kötetekben, mint Y. Ur merészen beszéli,
hanem azt, a mi a II dik kötetben megjelent,
Du Chesne András, azt pedig, a mi belőle a'
1V-dik Kötetben közre botsáttatott, Du Chesne
Ferentz botsátotta napfényre.
. 7.) A tölem kiíratott tzimek között, és Y.
Urnak „Chronica Abbatiae Floriacensis” tzime
között igen nagy a különbözés, melly a'ra utasit,
hogy Y. Ur a Névtelen Szerzetes Munkáját, mi
dön engem tzáfolt, Du Chesne Gyüjteményében
vagy megsem tekéntette, vagy imígy amúgy te
kéntette meg. Ezt az is erősíti, hogy ime citátu
mában: „Lásd: Historiae Francorum Scriptores
– opera et studio Francisci Duchesne (talán:
Du Chesne?) Parisiis. M.DC.XLI. in folio.” a'
lap számot is igen tsendesen elmellőzte.
8.) Megjelent e Névtelen Szerzetes Mun
kája részenként Bouquet Gyüjteményében is a'
Franczia Országi Történeti Kutfők között, és
a Párisi Királyi Könyvtárnak 6100-dik szám
alatt öriztetett Kézíratával egybehasonlittatott.
Lássad : Recueil des Históriens des Gaules et
de la France. a Paris. Tomo. VIII, 207. X,
210. XI, 160. XII, 1. Ezt az alább mondandó
kért emlitenem kellett, és még azért is, mivel
e Gyüjteményben a Névtelen Szerzetesnek több
/hibája es tevedesei kijeleltettek és megigazíttat
tak.
–( 22 )–
9.) Y. Urnak ime sorait: „Év könyvéből
/VE/MELLY DARA BOHAT H IVETT Duches
ne Ferencz , 's a' Franczia Irók munkái között,
a II-dik, és IP-dik kötetekben közre is botsá
tá; a' TŐBBIEK HÉZIRATABA/V MARAD
TAIVAH FE/V/V” ma tsak maga Y. Ur hiszi a'
tudós világban. Du Chesne András (II, 652.) vi
lágosan írja: „Quae sequuntur in eadem Mem
brana, pertinent ad Hobertum Hegem et po
steros usque ad annum MCX. , dabunturque
suo loco.” Ez nem anyi, mint NÉMELLY DA
RABOKAT RIVETT; nem anyi, mint A TOB
BIEK RÉZÍRATÁBAN MARADTANAK FENN:
hanem a'nyi, mint ez : AZ EGESZ TÖREDÉK
RIADATOTT. A' ki a' Kritika Biró Székébe ül,
a'nak az EGÉSZ, a TÖREDÉK, és a KIVONAT
között kell esmérni a különbséget. A Névtelen
Szerzetes Munkája TOR EDEKBEN maradott fen,
de ez a Töredék MIND ki vagyon adatva.
10.) Töredeknek (Fragmentum) igazi érte
lemben azt nevezik a Történetírók mester szóval,
a miből valamelly darab akár elől, akár hátul,
akár középett elveszett az időviszontagságai által,
úgy: hogy tsonka ma már a munka. Illyen pedig
épen a Névtelen Szerzetes munkája, mert kezdetén,
(II, 658. rectius 650.) a 879-dik évnél ezek ol
vastatnak: „Supererant duo filii Roberti Ande
gavensis Comitis, quem gladio /Vormannoruna
SUPERIUS corruisse diarimus.” FELEBB ezen
egész történetről EGY BETU sem találtatik: Du
Chesne András tehát, a ki tudta az Írói Nyelvet,
e TSONKA KEZDETU munkát TOREDEKNEK
az az: FRAGMENTUMNAK nevezte, 's mivel
Bouquet és Folytatói sem akadhattak a munka
KEZDETÉRE, azt hasonlóképen TÖREDÉK név
alatt adták ki. Ha tsak tehát Y. Ur felnemtalálta
a Névtelen Szerzetes munkájának KEZDETET,
–( 23 )–
* *
Y. Úr Véleménye
7. §.
„Már ezen egy üdőbeli Tanunak Hez/rata
szerént, mint T. T. Horvát István , tábláján
a 8-ik lapon, elömutatá . Hugo Capet • Fran
czia Hirály, nemze Robert Franczia Királyt ;
ez pedig Hugót, hi attya előtt meghalt, es
Benriket, ki helyette Franczia Király lett ;
harmadszor pedig Rob er t e t Burgundia i
Herczeg e t ; Ez meg nemze Henriket , ki
nem külömben attya elött meghalt 1066-dik
esztendőben ; de Sibilla nevű felesegetöl öt
Jerfiui magzatot hagyott maga után - Bugót,
ki nagy attya után uralkodott darab ideig,
's utóbb Szerzetes lett Cluniacumban: Odont,
ki Hugo után vette át a herczegseget ; Rober
tet , a Lingoni Püspököt ; Henrik e t , a'
–( 25 )–
Po r t u g allia i Grófot ; és R e n á l d ot ,
ki Apátur lett.”
Észrevételek
7. §.
Szépek volnának azok, a mik itten mondat
nak, tsak az a szerentsétlenség menyomná őket,
hogy kivevén azokat, mellyek könyvemből által
írattak, a többiek, ha úgy tekentetnek, mint
Y. Ur azokat tekenti , mind a'nyi meg a nyi
tévedések, Hogy az, a mi enyém, megkülönböz
tessék a'tól, a mi Y. Úr tulajdona, szükség hí
ven e kétféle birtokot egymástól elválasztanom.
1.) Az egész tzikkelyben tsak e sorok tészik
Y. Ur tulajdonát: -
Y. Úr Véleménye
8. §.
„Sajnálhatni ugyan , hogy T. Duchesne
az egész Chrónikát gyűjteménnyebe fel nem
vette; a kérdést egészen megszüntette volna;
de rövid kivonásában is, mellyet a IV-dik
kötetében közölt , jelentetik Henriknek, Por
tugalliai Grófnak, Henriktől, Burgundiai Her
czegtól, származása e szavakkal: „Hic (Al
fonsus VI. Hear Castiliae, Ferdinandi M. fi
lius) filiam Hodberti, Ducis Burgundionum,
duarit in uacorem , nomine : Constantiam ; de
qua suscepit filiam, quam in matrimonium
dedit Raimundo Comiti, qui Comitatum trans
Ararim tenebat ; alteram filiam , sed non ear
conjugali thoro natam , A i n r i c o., v n i fi
li o r u m fili i ejus d e m Duc is Rob er t i,
d e d i t. Hosque ambos in ipsis finibus Hispa
–( 30 )–
niae contra Agarenorum collocauit Imperium.”
Duchesne l. c. Tomo IV. pag. 89.
Észrevételek
8. §.
E tzikkelyben Y. Ur saját szovait és állitá
sait tsak a magyar nyelven íratott sorok tészik,
a'mi nem sokra megyen. Es még is itt is a téve
dés a tévedést folyton folyva követi, mint általá
ban egész véleményében. -
Y. Úr Véleménye
9. §
„A” tanunak ezen szavaira nezve illy ket
sege támadott a T. Ertekezönknek : „Itt
Henrik Portugalliai Grófnak, mint Burgun
diai Herczeg' sarjadékának szemlátomást Bur
–( 1,0 )–
g u n d ia i e r e d e t tulajdoníttatik ; de a'
helyböl világosan az meg is ki nem tetszik,
hogy Henrik, Portugalliai Gróf, fia volt vol
na Henriknek, ki fia volt, Hobertnek, Burgun
diai Herczegnek. A történet-írónak íme hatá
rozatlan kifejezese ,,/n i fi l i o r u m filii
ej u s d e m Duc is H o b e r t i” csak azt mond
ja : Hogy Robert Burgundiai Herczeg' eggyik
fiának (de mellyiknek ? azt nem nevezi) fia
volt Henrik, a Portugalliai Gróf, ki hatodik
Alfonsnak, Theresa leányát feleségül elvette.
Már pedig, ammint alább látni fogjuk, Ro
bert, Burgundiai Herczegnek, nem csak az
elötte meghalt Henrik fia volt, hanem voltak
Robert es Simon nevü gyermekei is. Henrik,
Portugálliai Gróf tehát a Fleuri Krónika-töre
dék szerent szinte úgy eredhetett Robertól vagy
Simontól, mint az edes attya elött meghalt
Renriktöl” 6. §. 9–10. lap.
Észrevételek
0. §.
Minthogy e tzikkely szóról szóra szovaimat
adja elő, nintsen reá észrevételem.
* *
Q
Y. Úr Véleménye
10. §.
„IVekem azonban úgy látszik, ha az Irót,
mennyire csak lehet, magából kell visgálni,
es érteni , ketseget nem szenved, hogy azon
Chronika szerzöje Henriket, Portugalliai Gró
Jot, Robert Herczeg Henrik n e v ü fia gyer
mehenek vallá, es nem másikénak. Mert róla
tett az elöbbi lapon említést egyedül, mond
–( 1,7 )–
Y. Úr Véleménye
11. §.
„A' mit Odericus Witális nem tudott,
vagy felnem jegyzett az egyházi törtenetiben,
hogy az attya előtt meghalt Henrik , Bur
gundiai Hertzegnek, nem csak három , ha
nem öt fia is volt ; ezek között Henrik is,
a Portugalliai Gróf; tudhatta , 's tudta is
azon Floriacumi Chronikának irója annál bi
zonyosabban , mivel annak feleséget megne
vezi, 's fiainak történetit a Franczia, Spa
nyol, és Portugalliai Históriákkal eggyezö
leg, mint azon koru Tanu, elöterjeszti. Hogy
pedig keziratban fenn marasztotta legyen,
bizonyosokká tesznek minket ama Franczia
Tudósok, kik az Angol nyelven szerzett kö
zönseges Históriát eggyesített munkával lefor
ditták , es tudós jegyzetikkel megigazítván,
közre bocsátották illy nevezet alatt: Histoire
/niverselle, de puis le commencement du
mond jusque d present. Traduite des Anglois
d' une societe de gens de lettres. Amsterdam
|
et Leipzig An. M. DCC. LXVIII. Ennek
XXIX-diki, Portugalliáról szóló köteteben ta
láltató jegyzetöket, mivel velemenyemet ege
szen kimeríti, szóról szóra átírom :
Észrevételek
- 1 1* §.
Szokása Y. Urnak a neveket elrontani. Ne
hogy azt vélje valaki, hogy én írom azokat hibá
son, kéntelen vagyok mindenek elött jelenteni,
hogy Ordericus Vitálist Y. Ur nevezi helytelenül
Odericus Vitálisnak. En minden esetre úgy írtam ,
e nevet, mint Du Chesne, Ordericus Vitális Köny
vének Kiadója, és Bouquet Folytatói, kik e Tör
ténet Írót részenként ujra kiadták. – E'töl meg
válva
1.) Tudatlansággal, vagy Gondatlansággal
vádolja Y. Ur itten Ordericus Vitálist az Attya
elött meghalt Henrik Gyermekei miatt, de ez a' *
Y. Úr Véleménye
12. §.
„E Jegyzetet azért teszszük, hogy az
Olvasó tudja, ki volt ez a Burgundiai Hen
rik, es melly időben hagyta el Frantzia Or
szágot, hogy a Leoni es Castiliai Hirály ud
varához menjen. Don Rodrik Sanchez es Car
thagenai Don Alphons Püspökök bizonyitják,
hogy a Lotharingiai házból volt, de azt nem
mondják, kik voltak a szülői – Duardi Gal
uan, regi Portugáliai Chronologus, mondja,
hogy második szülött fia volt a Magyar Hi
rálynak; melly véleményt a híres Camoëns
is elfogadta Lusiadejában. Goes Damian
Emanuel Király eleteben írja, hogy Fia volt
/Vilhelmnek, Joinvilli Bárónak és Lotharin
giai Hertzegnek es Cámpániai Aliacnak. Diego
de Palera es Benter Antal Honstantinápolyból
szármoztatják, talpkövül vevén Rodrigo Er
seknek egy szovát, a ki azt mondja, hogy
Bizontin tartományból volt, beszelni akarván
Bezanconról, a Burgundiai Grófság Főváro
sáról, és azt veltek, hogy Byzantiumról, vagy
is Konstantinápolyról beszél. Lazius /Volfgang
Limburgban születteti. Leo Duard Vunnez azt
törekszik megmutatni, hogy Henaldus Burgun
diai Gróf unokája volt, és Fia Guinak (Vitus
nak) /Vormanniai Pernevili Grófnak. Galut
Lajos e'nek a Grófnak Történeteiben állítja,
#
*:
– –( 54 )–
|
hogy Testvere volt Haymundnak es Wilhelm
Burgundiai Grófnak Fia. De minden ketsegek
Jelvilágosittattak a' Fleury Apáturság Híróni
hája által ; melly a' Frantzia Históriának
Henrik Gróf idöjekor íratott resze. Mert a
Szerzö, mint szemmel látó Tanu, beszel a há
rom napról , mellyek 1108-dikban, látszattak
Scyrsban a Garonne vize partán. Ezen Chro
nica egy Benedictinusnak Munkája, 's ma
gában foglalja azon törteneteket, mellyek
897-diktöl fogva 1110-dikig történtek. E'böl a'
regi Manuscriptumból (Hezáratból) kitetszik,
hogy Róbertnek, Burgundiai Első Hertzegnek
es I. Henrik Frantzia Király öttsenek , volt
Bermengard nevü Felesegetöl egyetlen egy
Henrik nevü fia, ki az Attya elött meghalt,
hagyván öt fiat Sibylla felesegetöl, Renaldus
Burgundiai Gróf leányától; ugymint: Húgót,
ki /Vagy Attya után következett, es Clunia
cumi Szerzetes lett, 's meghalt 1092-ben; Eu
dust vagy Odont, ki Báttyának helyet elfoglal
ta: Róbertet, ki Langresi Püspök lett; Hen
r i k e t , k i r ö l i t t e n sz ó v a n; es Renáldot,
ki Apáttá lön. Minthogy az Igazság mindig
világos és magát fentartja, ezen Genealogia
is tekeletesen megegyez a' Frantzia, Spanyol
es Portugáliai Történetekkel; a' mi nem tör
tenhetnek, ha valóságos nem volna.”
Észrevételek
12. §.
*Y. Ur, e' tzikkelyt frantzia nyelven adván,
sok érdemes Hazafiakat megfosztott azon szeren
tsétöl, hogy ezt érthessék és róla itélhessenek.
Én tehát hív Magyar Fordításban adtam Y. Urnak
e vivhatatlan várát , hogy láthassa mindenki,
–( 55 )–
hogy a Névtelen másik Frantzia Írónak Jegyzeté
ben sintsen okaim ellen oltalom, s hogy ez is
pezseg a hibáktól. Olly könnyen fogta, tudniillik,
ezen Frantzia Iró is, mint Y. Ur, a dolog végét.
Mindenek elött
1.) Igen megbizonyodik e'böl a Jegyzetből
itéletem: Hogy nem a Névtelen másik Frantzia
Író merítette ki Y. Ur véleményét, hanem inkább
Y. Ur egész véleményét e Jegyzetböl meritette.
A Jegyzet készitö a Henrik Portugáliai Grófere
detéről fenforgó véleményeknek előadatásukon
kezdi munkáját: Y. Ur az 5-dik tzikkelyben szó
ról szóra forditotta előadását, míg a forditásba
belé nem unt, és még is a forditásnak, hogy na
gyobb olvasást mutasson a munka, utána veti:
Lásd: Le Quien de la Neuville Hist. Gen. de
Portugal. Tom. I. pag. 71.
2.) A Jegyzet készitö a Névtelen Szerzetes
Töredékéről írja: „Tous les doutes ont été
eclaircis par la Ch r o n i que de l' A b b ay e
de Fleury”. Y. Ur a Névtelen Szerzetes
Töredékének tzimét illy módon „Chronic a
A b b a t i ae Flori a c e n s is” a Jegyzet készi
tö Munkájából latán nyelvre által tette, és még
is, hogy nagyobb olvasást mutasson értekezése,
Du Chesne Gyűjteményét, hol a „Chronica Ab
batiae Floriacensis” tzimről egy szó sintsen, a'
lap felhozatása nélkül így hozza fel: Lásd: Hi
storiae Francorum Scriptores. opera et studio
Francisci Duchesne. Parisiis. M. DC. XLI. in
folio.
5.) A Jegyzet készitö a Névtelen Szerzetes
élete időjét a Garonne viz partán látott három
nap tüneményből határozta meg, és e'ben igazat
mondott: Y. Úr is e tüneményen nyargal a 6
dik tzikkelyben leginkább, mellyet a' Garan (!)
vizhez tett, de úgy: hogy a Jegyzet készitőtől meg
–( 50 )–
Y. Úr véleménye -
15. §.
„'S valóban , hogy Henrik Portugalliai
Gró/, Henrik' Burgundiai Herczeg fia , es
nem valamely Magyar Királyfi volt legyen,
a történetek környülállási is hitelesítik. Al
fons Castilia es Asturia Hirállya Toledo vára
sának Mórok által visszavetele utánn felven,
nehogy azok Spanyol Országból és Afrikából
egyesült erővel reá üssenek, I. Fülöp Fran
czia Királytól, es Robert Burgundiai Herczeg
tól hadi segedelmet kert. Az elsöt könnyen
reá bírta olly izenetevel : hogy másképp a'
Mórokkal öszve szövetkezven, nekik szabad
útat nyit a Franczia Országba betörésre; a'
másikat pedig rokonsága miatt, leányát tart
–( 58 )–
Y. Úr Véleménye
14. §.
»Kolt így üdeje es alkalmatossága Hen
rik Grófot Burgundiából kihivni: szomszedsá
gára és ver szerent való atyafiságára nezve:
ellenben, hogy ötet Magyar országból szóllí
tsa ki, erre se üdeje, se alkalmatossága nem
lehetett. Polt így oka arra is, hogy jelesebb
leányát Constantiát, ne Henrik Herczeg finak,
hanem a Burgundiai Grófnak adja feleségül:
annak attyával felesege egy testvér leven,
ennek leányát vele egybe nem köthete ; de
miert nem adta legyen inkább Henriknek, ha
ez Magyar Királyfi vólt, semmi okát se gon
dolhatni. Hogy pedig Henrik Gróf Alfons Ki
rálynak hivására ment Spanyol országba, ezt
azon üdöbeli Iró igy bizonyíttya : „Tertiam
eacpeditionem in Hispanos Galli faciunt. Quip
pe unus ea Saracenorum Regibus nomine
Juffetus cum multis tam Maurorum, quam
Saracenorum legionibus Hispaniam occupa
verat citeriorem , mart transito. Quod audi
ens Andefonsus Rea Galliciae, et Asturciae,
congregatis undecunque bellorum copiis ei ob
viare properavit. Tandem in locum unum
utriusque concurrentibus turmis , signo dato,
praelium commissum est. Porro Andefonsus
Saracenos sustinere non valens, terga vertit,
multis suorum oppressis. Quo infortunio ea
territus mittit per Gallias, ut ei subveniatur,
Alioquin se faedus cum Saracenis inire , et
aditum praebere, quo in Gallias transirent,
minatur. Hoc accepto nuncio Gallorum pro
ceres certatim milites congregant. Denique
tam urbaria, quam rustica plebs se offert,
Milites vera gregatim convenientes ad bellum
se praeparant. Statuto tempore quique de suis
moti provinciis, in auacilium Andefonsi festi
nant. Perum Agareni Francorum adventu
audito, cum suo Rege terga praebent, nequa
quam eos earspectare audentes. – Hic Ande
„fonsus filiam Roberti, Ducis Burgundionum
duarit in urorem , nomine Constantiam, de
qua suscepit filiam, quam in matrimonium
–( 61 )–
dedit Raimundo Comiti, qui Comitatum trans
Ararim tenebat ; alteram filiam, sed non ea
Conjugali thoro natam , Ainrico uni filiorum
filii ejusdem Ducis Hodberti dedit. Hosque
ambos in ipsis finibus Hispaniae contra Aga
renorum collocavit imperium.” l. c. p. 88–9.”
Észrevételek
14. §.
Különös az az állítás, mellyet itt Y. Úr fe
szeget, mintha VI-dik Alfons Castiliai Királynak
se idöje se alkalmatossága nem volt volna Henrik
Portugáliai Grófot Magyar Országból kiszólítani.
A régi Vitézeknek kiszólitás sem kellett, hanem
önként oda mentek szerentse próbálni, a hol
legnagyobb volt a veszedelem. Vem is mondja
Aenrik Portugáliai Grófról a Vevtelen Szer
zetes, hogy őt VI-dik Alfons kiszólította volna.
ége vagyon ott a beszédnek a kiszólitásról, a'
hol Henrik Portugáliai Grófról emlités tétetik. És
ugyan hogy szólította ki VI-dik Alfons azon Um
ertus nevü Magyart, a'kitől egykor Domnus
A lo, PI-dik Alfons Király Cancelláriusa,
azon szölöt (Vineam Umberti UNGRI) vette,
mellyet utóbb a Cluniacumi Szerzeteseknek aján
dékozott? Lássad : Stephani Baluzii, Miscellanea.
Opera ac studio Joannis Dominici Mansi. Lucae,
1762. fol. Tomo III, 45.–I. András Magyar Ki
rály I. Henrik Frantzia Királynak MAGYAR
SOGORA volt. Egyiknek is, másiknak is György
Orosz Fejedelem leánya vala Felesége, 's e há
zosságok által a Magyar Királyi Ag a' Frantzia
Királyi Aggal szorosabb öszveköttetésbe jött. –
De e kérdéstöl, melly valóban haszontalan, el
térve
– ( 62 )–
1) Ha azt megnem foghatja Y. Úr, miért
adta inkább VI-dik Alfons Király. Jelesebb Leá
nyát Raymund Burgundiai GHOFIVAH , mint
sem Henrik Magyar KIRÁLY FI/VAH? azt árul
ja-el Y. Ur, hogy nem tsak a' Történet Írókat
figyelmetesen nem olvasta, hanem Ertekezésem
18-dik oldalát sem olvasta megfontolással. Ez a'
Raymund Burgundiai Gróf nem volt PUSZTA
GROF, hanem Adalbert OLASZ ORSZÁGI
HIRÁLYTÓL vette szármozatát; ez a Raymund
Burgundiai Gróf Otto Wilhelmtől, kit Henrik
Burgundiai Gróf, HUGO CAPET TESTPE
HE, Fiának fogadott, eredett. O tehát regiebb
Királyi Házból való volt, mint Henrik Portugá
liai Gróf,, ha ez Magyar Hirályfi volt is. De
azt is kell tudni, a mit Y. Ur az Ertekezésem
40–51. oldalain kiadatott " év felé ké
szült Alku Egyezésböl megtanulhatott volna, hogy
Henrik Portugáliai Gróf e Raymund Burgundiai
és Galleciai Grófnak FAMILIAR/SA, az az;
SZOLGÁJA volt. Világosak az Alku Egye
zésben Henrik Portugáliai Grófnak szovai, „Juro
etiam, quod post obitum Regis Aldephonsi
TIBI (Raymundról foly a szó) omni modo con
tra omnem hominem atque mulierem hanc
totam terram Regis Aldephonsi defenderefide
liter , UT DOMINO S1IVGULARI , atque
acquirere praeparatus occurram.” – Alább pe
dig Raymund igéri Henrik Portugáliai Grófnak:
„Me TIBI daturum Toletum, terramque to
tam subjacentem ei , TOTAMQ PE TER
RAM, Q PAM OBTI/VES MODO A ME
C O /VC ESSA M , habeas tali pacto , PT
SIS IIVDE MEUS HOMO, ET DE MEEAM
BABEAS DOMINO, et postgam illas TIBI
DEDERO, dimittas mihi omnes terras de
Leon, et de Castella.” Minekutána Portugália
–( 63 )–
hajdan Galleciának Hesze volt, és az Alku
yezésben mondatik, hogy, a mit Henrik Por
tugáliai Gróf birt, azt Haymund Gróftól bir
ta, még az is kérdés – pedig igen nagy kérdés –
ha Henrik GrófPortugáliát YI-dik Alfons Ca
stiliai Királytól Felesegevel Jegy birtokul kap
ta-e? Ha igazat mond-e a Névtelen Szerzetes,
midőn ezeket írja VI-dik Alfonsról: „Hosque
ambos (Raymundot és Henriket) in ipsis finibus
Hispaniae contra Agarenorum colloc a vit
Imperium? – Az Alku Egyezés hat ezer IVev
telen Irónál többet nyom, minthogy e titkos
egyezesben maguk Raymund és Henrik Grófok
a maguk dolgaikról bizodalmasan szólanak. „ ,
3) Épen a'ból, mivel Henrik Portugáliai Gróf
FAMILIARISA volt Raymund Burgundiai és Gal
leciai Grófnak; mivel etől nyerte Portugáliát,
lehet megfogni, miért volt Henrik Portugáliai
Gróf Raymund halála után még Raymundnak
Felesege eránt is különös hálaadással. Irja, tud
niillik, az 1250-dik évfelé élt Lucas Tudensis
Spanyol Író: „Prraca vero Regina (Vidua Ray
mundi Comitis) habebat secum Comitem Hen
ricum, qui praeerat Portugaliae, cujus con
silio misit ad Regem Aragonensem, ut pro
peraret eam accipere in uaorem , et obtineret
Regnum. Penit igitur Hear Aragonum cum
magna manu militum, et Reginam Vrracam
accepit Uaorem.” Lássad: Hispania Illustrata.
Tomo IV, 105, Ezeket Ertekezésemben, mint
nem főtárgyomhoz illőket, elhallgattam, de itt
elnem hallgathattam. A Portugáliai História
úgy, a mint mi azt a Köz Vélemény szerént
a Félszigeten innend esmérjük, úgy látszik, Hen
rik Portugáliai Gróf környülállásaira nézve még
nagyon szemétes, #
–( 64 )–
#
5.) Midőn Y. Ur Raymund Gróf Feleségét,
Urrácát, VI-dik Alfons JELESEBB Leányának
* nevezi, a'kor is meszsze tér a történeti valóság
: tól. Nem hiszem, hogy a',JELESEBB kifejezés
- alatt a NAGYŐBB SZÉPSÉGET érti, mert,
ha ezt értené, eszébe kellene hoznom, hogy The
resa /VAGYON SZÉP aszszony volt. Maga
Henrik, a Portugáliai Gróf, ki Feleségét bizo
nyosan legjobban esmérte, egyik Oklevelében,
mellyet a' tőlem nem láthatott Ang. Manrique
(Cisterciensium, seu verius Ecclesiasticorum An
nalium a condito Cistercio Tomi IV. Lugduni ,
1642–59. fol. Tomo I, ad annum 1120. cap. 1 1.
Nro 6.) kiadott, Theresának a FORMOSISSI
-1 MA UXOR nevet tulajdonitja. Lássad: George
Christian Gebauer's , Portugisische Geschichte.
Leipzig, 1759. h-to S.,26., nota c. – – Azt vé
lem inkább, hogy Y. Ur a JELESEBB szóval
a Névtelen Szerzetesnek : „non ea conjugali
thoro natam” szovaira tzéloz, de e gyáva Me
senek nem kellett volna neki hitelt adnia. Már
Resendius Lucius András (Lássad Értekezésemnek
54-dik oldalát) hibának hirdette azt, hogy SE
ME/VA, Theresa Edes Annya , VI-dik Alfons
nak CO/VCUB1/VAJA volt ime soraiban: „ Pe
rum apud me CHRONICO/V HISPA/VICA
PETUSTA LIIVG VA habeo , FACTUM
SEPTUAG1/VTA AIVIVOS (1175.) A/V TE
RODERICUM, in quo eadem SEME/VA
minime CO/VCUBIIVA, sed JUSTA UXOR
et REGI/VA perhibetur”. Ma pedig tul vagyon
e tárgy minden kétségen, s bizonyosan tudatik,
- hogy SEMEIVA VI-dik Alfons Castiliai Király
nak ESKÜTT FELESÉGE volt, azonban mind
e mellett is VI-dik Alfonstól VII-dik Gergely
Pápa fenyegető sürgetéseire azért még is elválosz
tatott, mivel SEMEIVA VI-dik Alfons "
Fele
–( 05 )– * * * *
L _* - -
–( 60 )–
Mártoni a'kori Apátnak Rómába küldött tudósi
tása szerént bizonyos, hogy a Tatárok Szent
Márton hegye Várát is földig pusztitották. –
Sót
5.) Hogy az EGYIDŐBELI Írók még ott is
hibázhatnak, a hol a hibát okosan tsak feltenni
sem lehetne, azt magának Y. Urnak példájából
meglehet hitelesen mutatni. Y. Ur EGY IDOBELI
Író a Diplomatikai Tanitó Szek,felállittatásával
Magyar Országban; Y. Urnak járatosnak kellett
lennie a Magyar Országi Tudományos Kifejlés
Történeteiben; Y. Ur a Diplómákról és Diploma
tikáról, minthogy „Diplomatarium Universale
val”megkinálta a Magyar Nemzetet, bizonyosan
sokat törte eszet: Ki ne higyjen tehát (Tudomá
nyos Gyüjtemény. 1828. VI , 120) ime sorainak?
„A DIPLOMATIHANAH TA/V1TOJA REN
DELTETETT II dik JOSEF-CSASZAR Oli
SZAGLASA ALATT"– Es még is nekem
úgy látszik, hogy a Diplomatikai Tanitó Széket
Magyar Országban a halhatatlan emlekezetü MA
RIA THERESI A MAGYAR KIRALYNE , és
nem II-dik JOSEF TSÁSZÁR ÁLLITOTTA
FEL. Lássad: Ratio Educationis, Totiusque Rei
Literariae per Regnum Hungariae et Provincias
eidem adnexas. Vindobonae, 1777. 8-vo Tomo
I , 559. Hibátlanul írta Schwartner Márton :
„Anno 1777. primus Diplomaticae Doctor in
Universitate tum Budae considente constitutus
est.” Lássad: Martini Schwartner, Introductio in
Rem Diplomaticam Aevi Intermedii, praecipue
Hungaricam. Budae, 1802. 8. pag. 51. nota m.
0.) Mindezekből szembetünö , hogy a Hö
zönseges Pelemeny, melly Henrik Portugáliai Gró
fot Burgundiai Hertzegi Ház sarjadekává tészi,
valóban, mint felebb mondottam, homok feneken
áll. Ezt a homok feneket, a mennyire a Név
– 6 –
telen Szerzetes határozatlan kifejezése ingadozó,
és hitelt nem érdemelhetö, sem a késön élt Le
Quien de la Neufville tekéntete, sem a Névtelen
Forditó tudatlan állitása erössé, biztossá, bátor
ságossá nem teheti. Pedig Y. Ur ezen két Tekén
teten kivül, mellyeket nem is vala szabad a Kut
fök ellen felhozni, semmit sem hozott fel elle
1262DI1,
# *
*
Y. Úr Véleménye
15. §.
„A Tudós Értekezőnek úgy látszik, hogy
Henrik Grófnak, mint Magyar Királyfinak
is volt oka, 's alkalmatossága a Spanyol or
szágba költözködésre, mert mint elsö Geysa
Királyunk második szülött fia, annya által,
Hajmund Szent Egyedi Gróf leánya által,
a Burgundiai Uralkodó házzal atyafiságba
jött; attya halála, és helyebe Sz. Lászlónak
királyi-szekre emeltetese után, azon Hertzeg
segbe költözvén az Alfons Castiliai Hirály"
segedelmere Spanyol országba jutott. Hogy
elsö Geysa Hirályunk felesége Raymund 1 c
losai Gróf leánya volt legyen, avval igyekszik
hihetövé tenni, mivel annak nevét nem tud
tuk ; 's mivel, bizonyosan Magyar Ország
egyesülésben volt az üdőtájban azon tartomán
nyat : Sz. László alatt az onnét való Sz.
Egyedi Apáturságból vevén a Somogyi, ugyan
Sz. Egyedi, Apáturság eredetét, 's nepesüle
set. 50–59. §§.”
–( 08 )–
Észrevételek
15. §.
Megkivánhatni egész jussal a'tól, a ki vala
kit tzáfolni akar , hogy értse azt, a mit tzáfol:
De Y. Urnál ezt is haszontalan keressük, mert ö
azt is tzáfolja, a mit meg sem fogott. Hogy így
áll a dolog, kitetszik a következőkből: -
–( 69 )–
tak ,, tudja meg tehát Y. Ur, a TOLOSAI
GROFOHí, és mások voltak A BURGUNDIAI
BIERTZEGEH, mások voltak A BURGUNDI
AI GROFO/í. Ha RaymundSzent Egyedi Grófnak
Leánytestvére volt Henrik Portugáliai Grófnak
A VIVYA, úgy Henrik Portugáliai Gróf a Szent
Egyedi, az az: Tolosai Grófokkal jött Atyafi
ságba. Ezt mondottam én, nem pedig a Bur
gundiai Uralkodó Házról szólottam.
5.) Hol mondottam én, hogy Gyéza halála
után Henrik Portugáliai Gróf, mint Gyéza fia,
A' BURGU/VDIAI HEH TZEGSÉGBE köl
tözött ?
4.) Hol mondottam én, hogy I. Gyéza Ki
rálynak tsak azért volt Raymund Tolosai Gróf
nak Leánytestvere Felesége, mivel 1. Gyeza
Bíirály Felesegenek nevet nem tudjuk? Ez az
egész tzikkely tsupa zürzavar, 's a'ra mutat, hogy
Y. Ur sem állitásomat, sem okaimat megnem ér
tette,
4 4
4
Y. Úr véleménye
16. §.
„Ki volt legyen I. Geysa Királyunk fele
sege, ha nem tudtuk is Schier Xistus' üdeje
ben; tudjuk minekutánna e kérdésre két jeles
Tudósunk, Cornides Dániel, es Hatona Ist
ván, függeszték visgálódásokat ; tudjuk hogy
nem a' Tolosai, vagy Burgundiai házzal, ha
nem inkább a Görög udvarral lepett I. Geysa
házossági eggyesülésbe. Mindkettőnek bizony
sága a Palota-őrző Scylitzes Jánosnak tanu
ságán épül; ki így szóll: „Dedit (Nicephorus
Botoniates) sororis suae filiam Syn a d e n e n ,
Theodulo Synadeno genitani , Cra li /nga -
~*
–( 70 )–
riae urorem : quo etiam mortuo, rursus est
Bizantium reversa.” (Edit. Penet. p. 678.)
Hogy ezen Magyarok Hirállya I-sö Geysa
lehetett tsupán, az üdö környülállásira nezve
helyesen vitatta már Heri Ferencz, mondván:
„Sed cui tandem regum nisi forte Geysae?
qui hisce temporibus primum quidem magnae
partis Hungariae Dua , ac deinceps adversus
Salomonem Rear fuit ; quem ob virtutis prae
stantiam peculiari quodam foedere Impera
tori Graeco coniunctum eactitisse, Bonfinius
auctor est.” (Imp. Orientis Tyr. an. 1744. fol.
pag. 56 1). E nevezet: Koažng I-sö Geysához
igen illik: mivel a Dukás Mihály görög Csá
szártól nyert koronán is azt viseli; 's ezen gö
rögökkel sógorsága világositó oka, miert hed
vezett különösen ö a Görögöknek /Vándor
Fejervár megvetelekor; miért útazott Almus
nevü fia , testveretöl Kálmántól üldöztetést
szenvedven , nem Bysuntiumba , Burgundiai
Herczegsegbe, hanem Bizantiumba, a' Görög
|
Birodalomba ; 's t. ef”
Észrevételek
16. §.
A mi a Napra nézve a Déli Pont, épen az
Y. Ur Históriai Esméreteire nézve e' Tzikkely,
tudniillik a legföbb, legmagosabb Culminátio.
Itt fejti ki legnagyobb tehetségét, erőjét, hatal
mát Y. Ur: Tsak hogy a Nap a Déli Ponton
legnagyobb Fennyel tündöklik, Y. Ur ellenben
a legfőbb Culminátión a legnagyobb Setetse
get szórja maga körül. Hogy igazat mondok
itt is, mutatják ezen Észrevételek:
.1.) Tegyük fel, dato non concesso, a mint
szokják mondani , hogy ezek mind a'nyi meg
–( 71 )–
a'nyi legbizonyosabb Történeti Igazságok. Mi kö
vetkezik ezekből ellenem ? Bizonyosan Semmi;
igen is: Semmi sem. A tudós Pray (Historia
Regum Hungariae. Budae, 1801. 8-vo Tomo I,
77.), kit nem vala szabad elhallgatni, a'nál kevés
bé vala szabad nem esmérni, írja I. Gyéza Ki
rályról: „Filios se habuisse, ipse an. 1075. in
Tabulis fundatae Abbatiae de jurta Gron
testatur apud Pray Hierarch. Hung. Parte I.
pag. 555. quos tamen patri praemortuos fuisse,
veri est simite, EOSOPE EX PRIMA CO/V-
JUG E , CUJUS /VO/ME/V I/VCEHTUM ,
sust u/isse. A L TERA FUIT S Y /VA D E /VE
GRAECA , EX SOHOHE /VICEPHORI BO
TOVIATIS, postea Imperatoris, edita, quam
Scylitzes pag. 678. edit, Penet. C'r a li Hun
gariae collocatam esse scribit.” – Ha Syna
dene I. Gyéza Királynak Felesége volt volna is,
mint Y. Ur állitja, MASODIK FELESÉGE
volt volna. Minden esetre kell tehát kérdezni,
ki volt I. Gyéza Királynak ELSŐ FELESÉGE?
Azt mondja e're Pray: CUJUS /VOMEIV IIV
CERTUM, 's mondhatta volna, mert bizonyo
san ezt is gondolta, CUJUS ETIAM PATHIA
ET PARENTES I/VCERTA SU/VT. Ugy, de
ezeket mondva, Pray más szóval épen azt írja, a'
mit Schier Xystus írt ime sorokban: „IVEQ/E
CUJUS VOMIVIS, VEQPE CUJUS GE/V-
T1S FUERIT GEISAE 1. CO/VJUX SCI
MUS." Tsak hogy ezen állítás Práynál Gyézá
nak ELSO FELESÉGÉT, Schier Xystusnál pe
díg : EGYETLEN EGY FELESÉGET illeti.
A nagy tudományu Pray PAISA alatt tehát én
még a kor is bátorságban állhatnék, ha Synadene
valóban I. Gyéza Felesége volt volna. Azonban
mi szükségem nekem Praynak általlyukasztható
Paisára, ha magukkal a Kutyökkel élhetek?
–( 72 )–
2.) Y. Urnak ezen egész tzikkelye tsoporto
zott 's öszve halmozott Tévedés. A' Tévedés sor
ban már az mindjárt elsö tévedés, hogy Y. Ur
Schier Xystus munkáját meg nem tekéntette.
Schier Xystus (Reginae Hungariae Primae Stirpis.
Viennae, 1776. 4-to pag., 80.) Scylitzes János
sorait Synadenéröl épen úgy esmérte, mint mi
ketten esmérjük, hanem a'nak egyenesen hitelt
nem adott. Mint kezdhette tehát Y. Ur e szova
kon sorait: „Ki volt legyen I. Geysa Hirályunk'
Felesege; ha nem tudtuk is Schier Xistus (ta:
lán: Xy s t u s ?) üdejeben”? Egy olly jeles
Hritikus Itélete, millyen a maga Korában Schier
Xystus volt, Y. Urat is, mint engemet, bizo
nyosabbakhoz vezethette volna.
5.) Y. Urnak ime szovai „Tudjuk, minek
utánna e kérdésre ket jeles Tudósunk, Cornides
Dániel, és Katona István, függesztek visgá
lódássokat” azt árulják el, hogy Y. Ur előtt |
Synadene ügyének Történetei esméretlenek. Sy
nadenét már Kéri Ferentz, kit Y. Ur maga alább
felhoz. I. Gyéza Feleségének gyanitotta, de e'
gyanitás kevés figyelmet gerjesztett a Tudósok
között. Ellenben ujabb időkben Synadene ügye
leginkább a Pray és Ganoczy között folyt tudo
mányos vetekedés alatt jött szóba. Pray (Disser
tatio Historico – Critica de S. Ladislao. Poso
nii, 1774. 4-to pag. 88. seqq.) Synadenet ujra
I. Gyéza Feleségének hirdette, de ezt tsak CO/V-
JECTURABÓL, mint maga mondja, állitotta.
Ganoczy (Dissertatio Historico-Critica de S. La
dislao. Viennae, 1775. 4-to pag. 124. seqq.) el
nem hiheté, hogy Synadene I. Gyéza Felesége
volt volna, és azért ellene monda Pray véleményé
nek. – Pray, hogy oltalmazná tudós tekéntetét,
egy uj munkában (Diatribe. Posonii, 1777. 4-to
Pag. 108. seqq.) most már határozottan állitá,
–( 75 )–
hogy Synadene I. Gyéza Magyar Király Felesége
volt. Mikor illyen karban állott Synadene ügye,
tsak a'kor szólamlott meg Cornides Dániel, 's *
| * * –(
*
74 )–
legutolsó munkájában (Epitome Chronologica
Rerum Hungaricarum. Budae, 1706. 8-vo Parte
I, pag. 166–7.) a hajdan nagy tüzzel folytatott
perről épen ellenkezőt mond ime soraiban:
„Geysae urorem plerique suspicantur fuisse
Graecam Synadenen, eac hoc Joannis Scylitze
loco: „Dedit item Sororis suae filiam Synadenen,
Theodulo Synadeno genitam , Crali Ungariae
Uxorem; quo etiam mortuo, rursus est Byzan
tium reuersa”. Ceterum, licet ea hoc Scripto
ris synchroni testimonio certum sit, Synade
nen inter veras Hungariae Reginas numeran
dam esse; peraeque tame" certum non est ,
earn Geysae conjugem fuisse. Ladislao qui
dem Regi nuptam illam non fuisse, Praius
docet : nihil tamen obstare video, quo minus
Be la e, p a t r i Geysa e , n up t a di ca
t u r.” – Ha ezeket tudta volna Y. Ur, nem írta
volna: „ TUDJUHí, minekutánna e' kerdesre
ket jeles Tudósunk, CORVIDES DÁNIEL,
es HATO/VA ISTVAN függesztek visgáló
dássokat”. Itt hiba az mindenekelőtt, hogy Pray
és Ganoczy helyett fő k é p e n Cornides és Ha
tona emlittetnek : hiba az is , hogy a'ra épittetik
valami , a' mit Pray megmódosított, és a mit
kesöbben maga sem hitt a derék Katona. De
minden esetre, ha alkalmatlan nem volt volna Y.
Urnak Hatona István Historia Critikájában (To
mulo II. citato) 22. oldalt Synadene ügye miatt
által olvasni, ezeket már 1770-dik évből (Hist.
Crit. Tomo II, 500.) olvashatta volna Katona
István véleményéröl: „Quamvis autem certum
sit testimonio Scriptoris hujus et Synchroni,
et fide digni, Synadenen inter veras Hunga
riae Reginas numerandam esse; n o n per
a e q u e t a m e n c e r t u m e s t , EAM GEI–
SAE CO/VJUGEM FUISSE.” Azonban, a'
–( * )–
mint egybe alább látni fogjuk, sem Pray, sem |
Cornides, sem Katona ki nem meritette úgy, a'
mint kellett és lehetett volna, Synadene ügyét.
4.) A XVIII dik században élt Kéri Ferentz
sorait az 1077-dik felé történhetett dolgokról te
hentetül tsak Y. Úr tudhatta felhozni. És ezt is
hogyan hozta fel? Kéri szerényen írja: „Sed cui
tandem Regum , nisi FORTE Geysae? Ellen
ben Y. Ur a gyanító FORTE szóból, már eze
ket faragta: „Hogy ezen Magyarok Királlya
1-sö Geysa LEHETETT CSÚPÁV, az idő
környülállásira nezve helyesen PITATTA (?) i
már Heri Ferentz.” En itt a GYAIVITOTTA
szóval mertem volna tsak élni.
5.) A Tolosai és Burgundiai Házok e'
tzikkelyben is újra hibáson öszve zavartatnak ugyan,
de ez tsekélység még is a'hoz képest, hogy Y,
\ Ur a meghalálozott I-ső Gyéza Királyt már -
–( 79 )–
is igaz, hogy a' KgaAng név mindegyik Királyra
is igen illik. Ha I. Gyéza a Magyar Koronán
Koažns nevet visel, más Királyok is majd előbb
majd utóbb viselek a Byzantinus Iróknál a'
Kgažns nevet. Lássad: Josephi Koller, De Sacra
Regni Ungariae Corona Commentarius. Quinque
ecclesiis, 1800. 4-to. pag. 50. et seqq. – Sőt
már Szent István Magyar Király a Veszprémi
Görög Apátzáknak adatott Görög Oklevélben Kgák
nevet visel. Lássad: Georgii Aloysii Szerdahelyi,
Diploma Graecum S. Stephani Regis Monialibus
Coenobii Veszprimiensis B. M. V. datum. Budae,
1804 8. pag. 50. Azonban, minthogy a' Kgažns
szó Scylitzes János könyvében, a mint felebb
láttuk, elő sem jö, e mázsás ok maga magából
elenyészik. -
–( 82 )–
tartozkodásáról: Georgii Pray, Dissertationes Hi
storico - Criticae de Sanctis Salomone Rege et
Emerico Duce Hungariae. Posonii, 177l 4. pag. 95.
e.) Nekem úgy látszik, hogy Almus Hertzeg
Konstantinápolyban , az az: Byzantiumban is
volt számkivetésben , és e számkivetés alatt
megis halt, de midőn ide ment számkivetésbe,
nem Hálmán Hirály Testveretöl szenvedett ül
döztetést, hanem II-dik ISTPAIV MAGYAR
HIRÁLY ELÖL FUTOTT oda. Világosan ír
ja II. István Magyar Király uralkodásáról a Bétsi
Képes Krónika: „Dua Almus, severitate regis
Stephani Minoris, mediam capitis sui diminu
tionem passus fuerat. Quamvis fuisset obcoe
catus; tamen, mortem timens, de Hege Ste
phano, fugerat in Graeciam. Qui ab Impera
tore honorifice susceptus , imposuit sibi nomen
C o n s t a n t in u s ; qui et ibi jam pridem aedi
jicaverat Civitatem C o n s t a n t in a m , in Ma
cedonia. Et multi Hungari, atrocitate Regis Ste
phani, fugerant ad ipsum. Quo mortuo, Cor
pus ejus, praecepto Regis, Fulbertus Episco
pus reportavit, et in Albensi Ecclesia sepeli
vit.” Lássad: SS. Rer. Hung. Tomo I. edit. cit.
pag. 141. apud Thúrótzium Libro II, cap. 65.
f.) Nekem végre úgy látszik, hogy Almus
nak e Byzantiumi Számkiveteseböl sem lehet
következtetni Y. Urnak azt, hogy Almus Annya
Synadene volt. Ezt tenni azért sem lehet, mert
Nicephorus Botaniates e'kor már régen nem ural
kodott; azért sem: mivel haszontalan ott a gya
nitó következtetés, hol valamelly hiteles Iró
épen ellenkező világos okot ad valamelly Tör
tenetnek. Feljegyzette, tudniillik, Cinnamus Já
nos (Joannis Cinnami , Historiarum Libri VI.
Parisiis, 1670. fol. pag. 4–5. Libro I, cap. 4.),
kihez futott Almus Hertzeg Byzantiumba ime so
|
–( * )–
raiban: „Ad Imperatorem confugit Almus, a
quo et visus lubenter • et benigne eacceptus.
(2uippe jam ua-orem duaerat Joannes Impe
rator IH E/VEM, VLADISLAI FILIAM, mo
destia singulari cumprimis feminam et virtu
tibus decoratam.”Almus ezek szerént Irene Tsá
szárnénál, mint közel rokonánál, keresett mene
dék helyet, nem pedig Synadenénál, mint edes
Annyánál.
11.) Hasztalan fenyegetett tehát engemet Y.
Ur e tzikkely végén, melly a' mint felebb mon
dottam, e nagy tudományu Szerzőnek legmago
sabb culminátióját állítja elő, az: 's t. e f az
az: es több e' felekkel: Mert a több e félék
tsak azt eszközölhetik, hogy megintessenek a So
kat Irók , és könnyü munkával Dolgozók ,
hogy féllábon állva Históriát írni, vagy Histó -
|
riáról itelni nem szabad. ||
0 *
4
Y. Úr Véleménye ---
17. §.
„Semmi Író se jelentven első Geysa Kirá
lyunknak a Szent Egyedi Gróf” leányával há
zos öszvekeleset, ezt a Somogyi Apáturság
nak a Szent Egyeditöl származása, 's függé
se hihetövé nem teheti: minekutánna tudjuk,
hogy az illy eredetekre 's öszvefüggésekre a'
különös hír, és tekéntet adott inkább okot.
Igy a Szent Mártoni Apáturság Szent István
alatt a Branauitól ; a Tihanyi I. András
alatt a fíassino-hegyitöl, a Pilisi III. Béla
alatt a Világos Völgyitöl, a Kedheli (de Mon
te S. Mariae) es Szent Gothárdi II. András
üdejeben a Szent Keresztitöl, 's a' t. vették,
minden házassági eggyesülés nélkül, eredetö
* 6
–( 84 )–
ket. A Somogyi Apáturságnak tehát a Szent
Egyeditöl " , 's függeseböl Sz. László
alatt , 1-sö Geysa Hirályunknak azon Sz.
Egyedi Grófnak leányával házasságát nem
következtethetni.
Észrevételek
17. §.
Sok ismét, igen sok, ezen tzikkelyben a'
tévedés; sok az igazitani való. Mert *
*
–( 88 )–
gése hihetöve nem teheti: minekutánna tud
juk, hogy az illy eredetekre 's öszvefüggések
re a különös hír es tekentet adott inkább
okot”, nem híven állitja elő Y. Ur azt, a mit
a Somogyvári Apátúrságról mondottam. Ez az
Apátúrság nem tsak eredetét vette a Frantzia Or
szági Szent Egyedi Apátúrságtól, nem tsak töle
függött, hanem Magyar Ország közepettén egye
nesen FRANTZIA MONOSTOR volt, mint GQ
ROG MONOSTOR volt a Veszprém Völgyi GO
ROG APATZA KLASTROM. Több ez valami
vel , 's azert valami különös okra mutat,
Szent Imre Hertzeg Feleségéről írja Szent Imre
Biographusa: „Interea dum ea paterna dispo
sitione Virgo nobilis, utpote ORTA DE RE
GALI PROSA PIA Beato Emerico desponsa
ta esset et adducta , ut eac utraque Regali
Linea Regia Posteritas in posterum succe
deret.” Lássad: Georgii Pray, Dissertationes Hi
storico-Criticae de Sanctis Salomone Rege et
Emerico Duce Hungariae. Posonii, 1774. 4-to
Pag. 05. – Ugyan Szent Imre Feleségéről írja
(Georgii Pray, Vita S. Elisabethae Viduae. Tyr
naviae, 1770. l-to pag. 264.) Margit Szüznek,
IV-dik Béla Király Leányának, XIII-dik század
ban élt Életírója, kinél Szent Imre Feleségéről
régiebb Tanút nem esmérünk: „Kinek mykoron
volna nemesseges jegyese , GEURER CHA
ZARIVAH LEÁNYA.” Midőn tehát Szent István
Király az ö Görög óklevelében, mellyet a' Vesz
Prém Völgyi Metropolitanum Görög Apátza
#lastromnak adott, Szerdahelyi György fordi
tása szerént (Diploma Graecum S. Stephani Regis
Monialibus Coenobii Vesprimiensis B. M. V. da
tum: Budae, 1804, 8. pag. 54.) mondja: „Pro
*****ali salute mea, Conjugis, et PROLIUM
MBARUM, et Patrias totius”: Nem kell-e
–
-
||
| -
- -
-
-( 89 )-
| | | | ||
|| -
|
Szent Imre házosságából megfejteni e Görög
Apátza Klastrom felállittatását, ha főképen még
|
azt is tudjuk, hogy Szent Imre, a mint Biogra
phiájában a 91–92-dik lapon olvassuk , Vesz || -
| |
| | | || | |
| | | || | | |
|| |
|
-
–( 91 )– | |
Felesége MARGIT VII. LAJOS FRANTZIA KI- | | | || |
RALY LEANYA volt, mint Y. Uron kivül min- |
denki, a' ki a' Históriával foglalatoskodott, tud-
ja. E Margitnak első Férje Ifabb Henrik An-
| | | | ||
-
| || || | |
goly Király, mint Radulfus de Diceto (Roger. | | || | | | |
Twysden, Historiae Anglicanae Scriptores X. - |
Londini, 1652. fol. Col. 617.) feljegyzette, 1185- | || | | |
dik évben Szent Barnabás Apostol napján, azaz: | | |
Junius 11-dikén meghalálozott. Ezen évben, vagy
a következő év kezdetén, halt meg Anna Király-
| | ||
né is, III-dik Béla Felesége. Az Özvegy Magyar - || | |
Fejedelem (Xysti Schier , Reginae Hungariae
Primae Stirpis. Viennae, 1776. 4-to pag. 154.
| |
-
| -
|-
Világos Völgy Frantzia Országból 1184-dik évben
(Fuxhoffer, Monast. Libro II, 156. ) küldött
Szerzetes Atyákat, nem volt-e e Pilisi Monostor
||
Felállittatásának köze valamelly házossági egye
süléssel? mások itéljék meg.
8.) Midőn Y. Úr azt gondolja, hogy én Hen
rik Portugália Grófot I. Gyéza Magyar Király
fiává egyedül a Somogyi Apátúrságnak a Fran
tzia Országi Szent Egyedi Apátúrságtól való füg
géséből tészem, azt árulja el, hogy Értekezése
met igen futólag olvasta. Vagyon tehát okom Y
Urat a gondolkodóbb olvasásra serkenteni. -
Tsak hogy azt soha se feledje el Y. Ur, hogy
meghatározásomat én mindenütt tsak Velemeny
nek neveztem, és nem kész valónak. Tanul
ja meg továbbá azt is Y. Ur , hogy a Fran
tzia Országi Szent Egyedi Monostor egyenesen a'
Tolosai Grófoknak Monostoruk volt; hogy Pon
tius Tolosai Grófnak és az ő Almodis vagy || | | |
Adatmodis Feleségének Raymund Tolosai Gró- |
*-* * * * * * *
–( * )-
fon és egyébb Férfi Gyermekein kivül Almodis
leánya is volt; hogy Kálmán Királyról mind a'
mellett, hogy ez a Somogyvári Apátúrság fel
állittatásakor az üdnepben részt nem vett , a'
Frantzia Országi Szent Egyedi Apátúrnak igen
hív esméretei valának. Ha a Tolosai Történet
Írók, Diplomatáriumok , 's különösen De Catel
Wilhelmnek ime munkája is: „Histoire des Com
tes de Tolose. Avec quelquez Traitez et Chroni
ques anciennes concernans la mesme histoire. à
Tolose, 1625. fol.” birtokomban volnának; ha
tudnám volt-e Raymundus Tolosai Grófnak Al
modison kivül más leány testvére? ha nyomába
jöhetnék a'nak, mikor házosodott meg Péter Sub
stantionensis Comes, 's neki, tsak egy, vagy több
Felesége is volt-e?: A'kor vagy bővebben meg
határoznám anyai reszröl Henrik Portugáliai
Gróf szármozatát; vagy, mivel én tsak az Igaz
sághoz ohajtok eljutni, magam felforgatnám a'
Tolosai Házosságot Henrik Portugáliai Gróf Attyá
ra nézve. Most, midőn ezekről a Hutfök nem
letük miatt semmi bizonyosat sem tudhatok,
hallgatnom szükséges e felette fontos, 's elöttem
nem épen egészen esméretlen tárgyokról. Atyai
reszröl Henrik, Portugáliai Gróf eredetét, úgy
gyanitom, végképen tsak a' Portugáliai Okleve
lek határozhatják meg. Ugy de mennyire vagy
nak ezek is mi tőlünk?
* Q
*
Y. Úr Véleménye
18. §.
„Ha Henrik, Portugáliai Gróf, nem volt
is 1-sö Geysa Magyar Király fia, azert mel
tán mondathatott idegen n e k : mert se Spa
nyol, se Portugallus nem, hanem Franczia
volt. Miért tartatott némellyektöl Pannoniai,
-
|
–( 95 )–
vagy is Magyar Király fiának? erre nehezebb
|
a felelet. Meglehet, hogy Szent Istvánnak
Henrik (Imre) nevű fiát tudván, a Portugal
| liai ország alkotóját jobban kivánván dicsöi
teni, Magyar Király fiává tették. E nemzeti
-
büszkeség nem szokatlan dolog a regi törté
netekben, kivált az Országok alkotóji és Hő
sei eránt.”
Észrevételek
18. §
Itt Y. Ur mindenek előtt a'ról okoskodik,
hogy Henrik ,, Portugáliai Gróf, Idegennek
méltán mondathatott, a miről, tudtomra, senki
tsak kérdést sem tett. Minekutána Idegen mel
| lék nevet e Portugáliai Grófnak tulajdonitani
nem szoktak, tsak a ból lehet megmagyarázni Y.
Ur okoskodását, hogy ezeket írtában feledékeny
ségből Henrik Portugáliai Gróf helyett Értekezé
semből Otto Willelm PEREGRI/VUS Burgun
diai Gróf forgott eszében. Ezt tehát, mint hely
telen feltserélést, által ugorván -
-
1.) Nevezetes Y. Urnak vallástétele ime szo
vaiban: „Miert tartatott nemellyektöl Panno
niai, vagy is Magyar Király fiának? erre ne
hezebb a felelet.” Valóban nehéz e're a Felelet,
's a'nál nehezebb, mivel a XV-dik századi legje
lesebb Portugáliai Íróknak kell felelni, ha tagad
juk állitásukat; és mivel Y. Urnak Feleletadása,
hogy tudniillik Henrik Portugáliai Grófból SZENT
IMRE HERTZEGET, Szent Istyán Fiát, tsinál
tak a legtudósabb Portugálus Írók, valóban a'
legszerentsétlenebb Feleletadás , ha elgondol
juk, hogy Portugália Tudósai a XV-dik Század
ban, a Portugálus Nemzettel együtt a tudomány
nak magos poltzán állottak, következésképen il
lyen vad hibát nem is tehettek. Szeretném tudni,
–( 94 )–
honnand fogná megmutatni Y. Ur, hogy legalább
egyetlen egy Portugáliai Iró esmérte a XV-dik
Században (mert régiebb Portugálus Írókat Hen"
rik Grófról nem esmérünk mi Magyarok mosta
nig) az Istenfélő, de különben semmi történeti
tettekröl nem esmert Magyar Szent Imre Her
tzeget. . :
2.) Henrik, Portugáliai Gróf időkora sokkal
később a Mythicum Tempusnál, tehát a Por
tugálusok, ha Henrik Gróf valóban Magyar nem
volt, közel sem szorultak Magyar Herculesre.
Portugáliáról, éneklé Camoens:
„De azon tartomány regi es mostani
Híret egyenlönek nem lehet tartani”
(#9 9
*
Y. Úr Véleménye
„Ha Henrik, Portugalliai Gróf, a tudós
Ertekezönek állítása szerent (40. §.) 1112-ben
eletének 67-dikében halván meg, 1045-dikben
született : eppen nem lehetett I-sö Geysa Hi
rályunk fia, ki akkor meg vagy nem szüle
tett, vagy igen ifjú volt. Hogy akár mellyik
más Hirályunknak is Henrik fia volt, 's Spa
nyol országba költözött volna, azon üdötáj
ban, nincs semmi nyoma : akár ókleveleink
ben, akár Történet-Iróinkban. azért kéntelen
vagyok én e dicsőséget, hogy a Portugáliai
Hirályok tölök származtanak, koronás Feje
delminktöl megtagadni; nem szűkölködnek ök
erdemlett, 's bebizonyitható dicsöségek nélkül;
mellyek köztt legjelesebb az, hogy Hazánkat,
és nemzeti alkotmányunkat külsö es belsö ve
szelyekben majd ezeredik esztendeje fentartot
ták szerencsesen; velemenyemet pedig a Tu
dós Világ itelete alá bocsátom.
–( 95 )-
* * * - * - Észrevételek ***** * - -
~~~~~~ 19. §.
Igen sulyos követ hagyitott Véleményem el
len Y Ure végső tzikkelyének kezdetén, de én,
úgy reménylem, e sulyos követ könnyü munká
val elhengerithetem. A nehéz Ellenvetés, ha meg
fogtam , e'ből áll: Henrik Portugáliai Gróf
1o45-dikben született: Ugy de I. Gyeza Ma
|
gyar Király, Henrik Portugáliai Gráfnak velt
||
Attya, 1045-dikben meg /AGY VEM SZÜ
LÉTETT, VAGY IGE/V IFJU POLT. Te
hát Henrik Portugáliai Grófnak I. Gyeza Ma
|
gyar Hirály Attya nem is lehetett. Fontos ez
az Ellenvetés, de igen gyönge is, a mi a kö
vetkezőkből kitetszik: -