Krausz Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Krausz Tamás
Életrajzi adatok

Született 1948. február 24. (69 éves)

Kunszentmárton

Pályafutása

Szakterület történettudomány
Kutatási terület a Szovjetunió története
Tudományos fokozat doktorátus (1976)
kandidátus (1981)
MTA doktora (1994)
Munkahelyek
ELTE BTK oktató (1982-től)
docens (1988-tól)
egyetemi tanár, (2000-től)
Politikatörténeti Intézet tudományos főmunkatárs
Jelentős munkái A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban: Levéltári
dokumentumok 1941–1947
Tudományos publikációk 224 [1]
száma
Szakmai kitüntetések
Radnóti Miklós antirasszista díj
Akadémiai tagság MTA doktora (1994)

Dr. Krausz Tamás (Kunszentmárton, 1948. február 24. – ) történész, Oroszország-szakértő, egyetemi tanár, rendszerkritikai
értelmiségi.

Tartalomjegyzék
Élete
A politikában
Díjai
Főbb művei
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Élete
Szüleivel négyéves korában költöztek Kunszentmártonból Budapestre. A fővárosban végezte az általános és a középiskolát, diplomát
a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-orosz szakon, 1973-ban. Doktori disszertációját 1976-ban a
bolsevizmus és a nemzeti kérdés összefüggéseiről írta. 1981-ben szerzett kandidátusi fokozatot az orosz történelmi fejlődés
sajátszerűségeinek historiográfiájáról írott munkájával. A történettudomány doktora címet 1994-ben nyerte el Szovjet thermidor című
művével, amely a sztálinizmus szellemi-politikai feltételeit tárgyalta.

1982-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának Kelet-Európa Története Tanszékén tanít. 1988-tól másodállásban
docens, 1997 februárjától főállású docens, 2000 júliusától egyetemi tanár (a Ruszisztikai Központban), 2002 júliusától a tanszék
vezetője.

1987-ben fél évig IREX ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott ruszisztikai-szovjetológiai témákat, 1996-ban és
1997-ben Moszkvában járt egy hosszabb tanulmányúton.

Dolgozott a Politikatörténeti Intézet tudományos főmunkatársaként is, ahol főként a Szovjetunió történetével foglalkozott. A
Szovjetunió felbomlása után a Posztszovjet füzetek című periodikát szerkesztette. 1989-től alapító szerkesztője a hazai marxista
elméleti folyóiratnak a negyedévente megjelenő Eszmélet-nek. Tanácsadóként, illetve szerkesztőként részt vesz a londoni
Contemporary Politics, a sydney-i Links és a moszkvai Alternativi folyóiratok munkájában. Szvák Gyulával együtt szerkeszti a
Ruszisztikai Könyvek című sorozatot.

A politikában
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) Baloldali Tömörülés Platformjának egyik alapítója és meghatározó személyisége volt, éveken át
alelnöke is. A Baloldali Alternatíva Egyesülésalapító szóvivője (1988. szeptember 28.).

2009. április 7-én a Népszabadságban megjelent „Good bye MSZP!” című írásában bejelentette, hogy kilépett az MSZP-ből, azzal az
indoklással, hogy a nagytőke nyomása alatt az MSZP elvesztette szociális arculatát. Bejelentése két nappal követte az MSZP
kongresszusát, amelyen nagy többséggel a jelentős megszorításokat tervező Bajnai Gordont jelölték Gyurcsány Ferenc utódjának a
miniszterelnöki poszton.

Díjai
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje(2005) – 2016-ban visszaadta.
Radnóti Miklós antirasszista díj(2014)
Deutscher Memorial Prize (2015)[2]

Főbb művei
Mű és történelem: Viták Lukács György műveiről a húszas években (MTA Lukács Archívum, 1985) –Mesterházi
Miklóssal
A cártól a komisszárokig: Az 1917-es oroszországi forradalmak történetéből (Kossuth, 1987)
Életrajzok a bolsevizmus történetéből(ELTE ÁJK, 1987) – Béládi Lászlóval
Bolsevizmus és nemzeti kérdés: Adalékok a nemzeti kérdés bolsevik felfogásának történetéhez, 1917–1922
(Akadémiai, 1989)
Megélt rendszerváltás: publicisztikai írások, 1989–1994(Cégér Könyvkiadó Kft., 1994)
Oroszországi alternatívák, 1917–1928(Korona, 1995)
Szovjet thermidor: a sztálini fordulat szellemi előzményei, 1917–1928(Napvilág, 1996)
Lenintől Putyinig: tanulmányok és cikkek, 1994–2003(La Ventana, 2003)
Antiszemitizmus – holokauszt – államszocializmus(Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004)
Az árral szemben: beszélgetések Krausz T amással (L'Harmattan, 2006) –Szarka Klárával
 Lenin – Társadalomelméleti rekonstrukció(Napvilág, 2008)
1919: A Magyarországi Tanácsköztársaság és az oroszországi, illetve a közép-európai forradalmak hatása.
Hagyomány? Zsákutca? Perspektíva?(L'Harmattan Kiadó, 2009) – Vértes Judittal
Vitás kérdések a Szovjetunió és Kelet-Európa XX. századi történetében, (Russica Pannonicana, 2011)
A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941-1947 , (L'Harmattan Kiadó, 2013) –
Varga Éva Máriával
Az antiszemitizmus történeti formái a cári birodalomban és a Szovjetunió területein
; szerk. Krausz Tamás, Barta
Tamás; Russica Pannonicana, Bp., 2014 Ruszisztikai
( könyvek)

Jegyzetek
1. l. MTA adatlapot
2. http://www.deutscherprize.org.uk/wp/past-recipients/

Külső hivatkozások
Szakmai önéletrajza
Adatlapja az MTA honlapján
A Baloldali Alternatíva történetéből
Good bye MSZP! – Krausz Tamás írása, Népszabadság online, 2009. április 7.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krausz_T

amás&oldid=19391757”

A lap utolsó módosítása: 2017. december 4., 17:17

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0licenc alatt van; egyes esetekben más módon is
felhasználható. Részletekért lásd afelhasználási feltételeket.