Tehetség és társadalom

Dr. Szontagh Pál Iván

főiskolai docens
Tehetség és környezet

• Tehetséggé válni folyamat

• A tehetség jellemzői mindvégig jelen vannak, de a környezet által
nem feltétlenül észrevehető formában
• A tehetség nem rejtőzködik, csak annyira, amennyire a környezet
rejtettnek véli 90

• A tehetségek azonosításában a megfigyelés segít a legtöbbet

• „A tehetség nagy tudású egyén, aki egy óvodás attitűdjével
rendelkezik – folyamatos tevékenységvágy, kérdések, naiv nyitottság a
világra, erőteljes célirányultság.” (Gyarmathy Éva)
A hazai tehetséggondozás történelmi
változásai
20-as, 30-as évek:
- Szellem bősége és rugalmassága
- Sárospataki internátus
- Gyermek spontán érdeklődése és annak iránya
Második világháború után:
- Búvópatak jellegű tehetséggondozás
- Tagozatos osztályok, burkoltan elit gináziumok
Rendszerváltás:
- teljesítmény-orientált szemlélet
- Iskolarendszer változása, iskolai autonómia
- Helyi tanterv fogalmának megjelenése
- A társadalmi különbségek felerősödése  iskola szerepe és felelőssége nő
Tehetségfejlesztés főbb témakörei

• Iskolai programok és azok hatása a tehetséges gyerekekre

• Tehetség-azonosítás
• Tehetségek énképe, önértékelése
• Extracurriculáris tevékenységformák
• Alulteljesítő tehetségek tanácsadása
• Tehetségfejlesztés a speciális tehetségterületeken (zene, sport,
matematika, természettudomány…)
Tehetségkoncepciók és a hazai
tehetségszemlélet
• A tehetséggondozás jelenlegi formája nem támogatja a tehetségek
fejlődését (a placebo hatást nem meghaladóak az eredmények)
(Lipsey és Wilson 1993)
• Hatalmas energia és költség  hiábavaló tevékenységek?  a
tehetséggondozásnak sokkal inkább a környezeti ingerek
gazdagításával, mint a tehetségek „vadászatával” kellene foglalkoznia
(Gyarmathy É.)
„Mindenki tehetséges”?

• Mindenki képességes!
• Ha mindenki tehetséges, akkor a fogalom maga tűnik el 
mindenkire úgy kell tekinteni, hogy akár tehetség is lehet.

Kiválóság

Érték Ritkaság

Teljesítmény Kimutathatóság

Sternberg pentagonális modellje

„Teher alatt nő a pálma”?

• A túlhajtással a szorongás nő, a teljesítmény gyakran elmarad

• A túl korai teljesítmény a későbbi kiemelkedő alkotói munkát
veszélyezteti
Intézmények részvétele

• Gyakorlóterepként
• Tehetségpontok (2011)  hálózatosodás
• DE: iskolai, lecketanuló, tesztelő tehetségkép tovább él 
versenyeken jól teljesítő, tehetségprogramokban felülreprezentált
középosztálybeli diákok…
• Gyors teljesítmények könnyű eredmények hajszolása hátráltatja az
igazi tehetséggondozás kialakulását, sok tehetség vész el
Jogszabályi környezet

• 1993. évi LXXIX. tv. (Közoktatási tv.)

- 10.§ (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek,
érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban
részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú
művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése
érdekében;
- 19. § (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók
nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek,
tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális
helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló
képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva
hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz
Jogszabályi környezet

• 2011. évi CXC. törvény (Köznevelési törvény)

- 4. §7 E törvény alkalmazásában
13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
- 18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-
oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
(2) Pedagógiai szakszolgálat
i) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
- 62. § (1) A pedagógus kötelessége különösen, hogy
a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének
fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg
minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit,
adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges
tanulókat,
Oktatáspolitikai preferenciák

• Tehetséggondozás és integráció hangsúlyai (pl. AJTP)

• Tehetséggondozás = szegregáció?
• Költségvetési hangsúlyok
• Leszakadók tehetséggondozása  a hátrányos helyzetű gyerekek már
az iskolában elveszítik a motivációjukat  nem kerülnek „képbe”
Eszközrendszer

• 29/1197 MKM rendelet: tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési

szak  tehetségfejlesztési szakértő
• 2000-től „tehetség és fejlesztése” pedagógus szakvizsga program
• 2006-tól Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége
(MATEHETSZ)  Magyar Géniusz Program
• 2008: Nemzeti Tehetség Program
• 2009-től Géniusz képzések (akkreditált pedagógus-továbbképzés)
• Tehetségpontok egyszerre van jelen a hálózatosodás és az
• Tehetséghidak uniformizálás
• Arany János Tehetséggondozó Program – 126/2008 OGY határozat
• Útravaló Program
• Út a tudományhoz program
Tehetségvizsgálatok

• A tehetség nem mérhető  a tehetség azonosításának első és

legjelentősebb buktatója a kreativitás! Az alkotó erő lényegét
tekintve azonosíthatatlanságot jelent (Gyarmathy)
• Sok kreativitást mérő eszköz létezik – de a kreativitás mérése
megoldatlan
• Tesztelés körülményei alkalmatlanok a kreativitás kibontakoztatására
– „Háborúban hallgatnak a múzsák”
• Éreklődés Térképe módszer (Gyarmathy-Herskovits) 101
Nemzeti Tehetség Program

1120/2009. (VII. 23.) Kormányhatározat előírja:

• a) a tehetségsegítő hagyományok őrzését és gazdagítását,
• b) a tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozását,
• c) egyenlő hozzáférés biztosítását a tehetségsegítés területén,
• d) a tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelését,
• e) a tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának
megbecsülését,
• f) a tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet
kialakítását.

Probléma lehet: ad hoc programok; a projekt végén a folytatás

bizonytalan; a pedagógusok szakmailag nem elég felkészültek
A szociokulturálisan hátrányos helyzetű régiók alulreprezentáltak a
tehetségpont rendszerben.

http://tehetseg.hu/tehetsegpontok/terkep
Tehetségföldrajz

• Talentológia – születési hely alapján

• Kreatológia – alkotás helye alapján

• Talentumföldrajz
• Alkotásföldrajz Győri, F. (2011) A tehetségtérképektől a
tehetségföldrajzig, Tér és Társadalom,
Tehetségtípusok: 25(4), o. 38-60. doi:
• Intellektuális 10.17649/TET.25.4.1874.
• Pszichomotoros
• Társas

• Tehetségkibocsátó
• Tehetségmegtartó megyék
• Tehetségvonzó
https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1874/3825
https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1874/3825
Tehetség dimenziói

• Oktatási
• Gazdasági
• Társadalomépítési
• Versenyképességi

„A komplex tehetséggondozás az oktatás csúcstechnológiája” (Balogh L.)

A digitális kor kihívásai

• Digitális kor  ingergazdag környezet

• A gyerekek fejlődése a korábbinál sokkal heterogénebb
• Az iskola nem alkalmazkodott ezekhez a változásokhoz.

Sokféle tehetség (kettős/többszörös különlegességű tehetség)

Többszintű, érdeklődésre építő tehetséggondozás: csésze rendszer
(Gyarmathy)

Széles rétegeknek a mindennapi ellátásban

Érdeklődők csoportjának
Kiemelkedőknek
Tehetségeknek
Szakemberek és szülők szerepének korszerű
értelmezése
• Tantestületen belüli munkamegosztás
• Programvezető (igazgató)
• Munkaközösség-vezetők (átfogó programok készítése, folytonosság,
előrehaladás, hatékonyság ellenőrzése)
• Tehetséggondozó koordinátor (össziskolai azonosító és ellenőrző programok
készítése, tanórán kívüli tevékenységek koordinálása, mentor-programok,
versenyek)
• Tehetség-tanácsadó szakember (konzultáció, tanácsadás  tanár/diák/szülő)
• Mentor (közvetlenül és folyamatosan irányítja a diák tevékenységét)
• Szaktanár (közreműködés a programok kidolgozásában, tehetséges tanulók
azonosítása, tanórai és tanórán kívüli gazdagítás)
Sikeres tehetséggondozó tanár (Seeley)

• Érettség és tapasztalat, magabiztosság

• Magas szintű intelligencia
• Szakma iránti intellektuális érdeklődés
• Igény a teljesítés iránt  vágy az intellektuális fejlődésre
• Kedvező hozzáállás a tehetséges diákok iránt
• Szisztematikusság, képzelőerő, rugalmasság és kreativitás a hozzáállás
és a reagálás tekintetében
• Humorérzék
• A tanulás elősegítője és ne irányítója legyen
• Kapacitás a kemény munkára (többletmunkára is!)
• Általános ismeret széles háttere – szakértelem a konkrét területen
• Hit az egyéni eltérésekben és azok megértése
A partnerek szerint legfontosabb 5
kompetencia (Seeley)
• Magasabb szintű kognitív tudás és kérdezés
• Tanterv-módosító stratégiák
• Speciális tantervfejlesztési stratégiák
• Diagnosztikus-előíró tanári készségek
• Diák-tanácsadási stratégiák
Tanárok tehetségfogalma

• Motivációs
• Kognitív összetevők
193-
194
• Szociális

A tanár vélekedése és viszonyulása meghatározza a diák önképét

- Többet szólítja fel
- Jobban figyel rá, többet elnéz neki
- Többet dicsér, többet mosolyog, több a szemkontaktus
- DE: sokszor túlterheli, a motiváló versenyizgalmat felváltja a
teljesítménykényszer görcsössége
Tehetség megítélése

• Tanári megítélés 196

• Tehetséges tanulók kategorizálása 198

• Magatartási rendellenességek 200

• Mi a pozitív a tehetséges tanulókban?  versenyeredmény 202

• Mi a negatív a tehetséges tanulókban?  elkallódás 204

Tehetségfejlesztés iskolai formái

• Iskolai tehetségfejlesztés általános megítélése 208

• Iskolai tehetségfejlesztés hatékony formái 209

• A gazdagításról szinte nem is esik szó!

• Válogatott (speciális) osztályok problémája 213

• Vitatott eszköz
• Pedagógusok véleménye pozitív
• Alulteljesítő gyerekek problémája 215

• Mit váltiztatnának a pedagógusok munkájában? 215

• Több önálló feladatmegoldás

• Kisebb osztálylétszám
• Továbbképzések
Tanácsadók

• Az iskolai munka kiegészítői

• Mediáció diák-tanár-szülő között
• Iskolai pályatervezés

217-
Eszközeik és stratégiáik 218
Pszichológusok

• Tehetséges gyerekek személyiségfejlődéséhez kapcsolódó tanácsadás

• Szülő-diák-tanár támogatás

Mentorok
• Érdeklődése, stílusa megegyezik a gyermekével
• PÉLDAKÉP <> MENTOR <> HŐS
• Személyes mentor az iskolai programban
• Forrás mentor az iskolán kívül (munkahelyen)
Tehetség és család

A környezet (és benne a család) kiemelkedő szerepet játszik a tehetség

kibontakoztatásában
• Anyanyelv és gondolkodás
• Érzelmi alapok, motiváció
• Szociális viselkedés és kogníció

Együttműködés formái:
• Célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer
• Tanuló megismerése, tehetségének felismerése
• Fejlődés közös értékelése
• Módszertani segítségnyújtás
• Gyerek érzelmi támogatása
• Közös programok
• Pályaválasztás irányítása
238 240
Tehetség és társadalom a gyakorlatban

https://www.youtube.com/watch?v=W9ioFALSvPM
 Köszönöm a figyelmet!

szontagh.pal@kre.hu