1.

Az emberré válás és az őskőkor

Bibliai, vallási kialakulás:

 1. nap: a világosság és a sötétség szétválasztásával megjelenik a
fény
 2. nap: a vizek szétválasztásával megjelenik a levegő
 3. nap: a víz és a föld szétválasztásával megjelenik a szárazföld és
a növényzet
 4. nap: a naprendszer
 5. nap: a víz és levegő térségéé halakkal és madarakkal
 6. nap: a szárazföldé állatokkal és emberekkel.
 7. nap: pihenőnap

Majmok és az ember közös ősei:

 70 millió éve – kis mókusszerű rágcsáló
 30 millió éve – egyiptomi majom
 17-14 millió éve – Proconsul
 10-15 millió éve - Ramapithecus
(Rudabánya, Kis-Ázsia, Afrika,2 láb, vegyes étrend, horda, tűz Ø)
 5,5-2 millió éve – Australopithecus (déli majom)
 2,5 millió éve – Homo habilis (formatartó szerszámok, tűz)
 1,5 millió éve – Homo erectus (szakóca, lándzsa, a beszéd kezd
kialakulni
 150 000 éve - Homo sapiens (lándzsa, gerely, penge és
csonteszközök)
 30 000 éve - Homo sapiens sapiens (Neander völgy)

Pattintott kőkor:
 Eszközkészítés pattintással
 Zsákmányoló életmód
 Munkamegosztás
 Tűz szerepe
 2.
Az ókori keleti államok

Sumerok (i.e. IV.é.e.):

 A tigris és az Eufrátesz közének déli részén, Mezopotámiában
éltek
 Öntözéses földművelés
 Csatornák, gátak építése
 Fejlettebb szerszámok: i.e. 4000 - réz
i.e. 3000 - bronz
i.e. 2000 - vas
 Papkirály: templomban él →ZIKKURAT: - király lakhelye
- raktár
- elosztóközpont
 i.e. 3000 városállamok kialakulása
 A városok legfontosabb funkciói:
- védelem
- gazdaság irányítása
- földszerző harcok
 Központosítás (ékírás, despotizmus)
 Vallás: - politeizmus
- jóslás
 i.e. 2500 körül a térséget (Mezopotámiát) a sémi nyelvcsaládhoz
tartozó népek elfoglalják, kultúrájukat átveszik (akkádok, qutik,
amoriták, asszírok, kassuk)
 Különböző államok alakulnak, ezek közül kiemelkedik az
Óbabilóni Birodalom: - Híres uralodója HAMMURAPI (i.e.XVIII.sz.)
- Társadalmi csoportok jönnek létre:
o szabadok
o félszabadok
o rabszolgák
- A törvények védik a magántulajdont és a
büntetésben a TALIÓt („szemet
szemért”) alkalmazzák. A büntetésben
különbséget tesznek, a szabadok,
félszabadok és a rabszolgák között.
- A HETITÁK megtámadják a birodalmat.
 3.
Asszíria:
 A Tigris középső folyásánál (Assur, Ninive)
 Híres uralkodója ASSUR
 Vallásuk a deudalizmus
 A birodalom központja Persepolisz
 Kormányzóságok élén a kormányzók álltak → Szatrapia
 Dareikosz aranypénzt veret
 Öntözés nélküli földművelés
 Fa, fémek (ólom)
 Hódításokba kezdtek
 Katonaállam:
I. Király
II. Katonai vezető réteg
III. Parasztság = lovas és gyalogos katonák
 Haditechnika = harci szekerek, lovasság, ostromgépek,
vasfegyverek
 Cél: - zsákmányszerzés
- munkaerő
- emberek elhurcolása
- meghódoltak féken tartása

 i.e.X.sz. – Mezopotámia, Fönícia, Palesztina, Egyiptom

(legnagyobb kiterjedés, Assurbanipal idején)
 i.e.VII.sz. – a médek megdöntötték az asszír birodalmat

Egyiptom:
 A Nílus ajándéka
 Elszigetelt, száraz öntözés
 Vallás: politeizmus (halottkultusz, fetizmus)
 Főistenek: Ámon, Ré, Ozrisz, Írisz, Hórusz, Anubisz, Széth
 i.e. IV.é.e. 2 állam alakult ki: - Alsó-Egyiptom
(i.e.2900 Ménész egyesítette)
- Felső-Egyiptom
 Társadalom: I. Fáraó (korlátlan hatalom, isten fia, az ország a
tulajdona)
II. Arisztokrácia, Papság (hivatalnokok)
III. Közrendű szabadok + házi rabszolgaság

 Korszakolás: - Óbirodalom (i.e.2700-2200)

o Piramis épitkezések
 4.
o Dzsószer
o Kheopsz, Kheprén, Müherinosz
o Szervezet: → FÁRAÓ → PAPSÁG →
→ HIVATALI-KATONAI ARISZTOKRÁCIA→
→ KÖZSZABADOK → PATRIARCHÁLIS
RABSZOLGASÁG
- Középbirodalom (i.e.2060-1780)
o 42 kerületre oszlik
o SADUF (öntöző rendszer)
o Bronzkor kezdete
o Fejlődik a kézművesség
o Hükszoszok támadása
- Újbirodalom (i.e.1550-1000)
o Théba
o Ekés földművelés
o Vas, égetett tégla
o Ámen papság
o Tutemhámen uralkodása
o Egyiptom, a nagyhatalom
o Herihor
o Asszir, majd perzsa nép
o II.Ramszesz
 i.e.XII.sz. a tengeri népek támadása
 Kultúra: - Túlvilági élet
- mumifikálás = orvosi ismeretek
- piramis = mértani, számtani ismeretek
- Áradás meghatározása
- csillagászati ismeretek = naptár
- Írás = hieroglifák

Hatti, Palesztina, Fönícia

Hatti:
 i.e.II.é.e. elején – Kis-Ázsiában a hettiták (indoeurópai nyelv)
 öntözés nélküli földművelés
 fémek (réz, ón ólom, vas)
 i.e.XVI.sz. Babilont is elfoglalják
 i.e.XIV.sz. a fénykor (I.Supiluliumas)
 i.e.XII.sz. a tengeri népek támadása
 Társadalom:
o I. Király
 5.
o II. Fegyveres arisztokrácia
o III. Közrendű szabadok
Palesztina:
 öntözés nélküli földművelés
 Régi neve: KÁNAÁN
 Királyai:
o SAUL → i.e.XI.sz. → összefogta a törzseket
o DÁVID → i.e.X.sz.→ azország egyesítése, írásbeliség
o SALAMON → i.e.IX.sz. → virágkor, Jeruzsálem
 i.e.XII.sz. zsidó törzsek bevándorlása (12 héber törzs)
o Ótestamentum = Ábrahám Úr városából vándorolt be (XV-
XIV.sz.)
o Izsák → Jákob + 12 fia → Egyiptom
o Mózes vezeti vissza (i.e.XIII-XII.sz.)
o A kánaáni lakosságot legyőzik + harcok a filiszteusokkal
o A harcok miatt szerveződik meg az állam
o 10 parancsolat
 i.e.XI.sz. Saul az északi törzseket
 i.e.X.sz. Dávid a déli törzseket fogja össze = az ország egyesítése
 i.e.X.sz. Salamon = despotikus hatalmat (halála után 2 részre
szakad: Izrael, Judea
 i.e.722 Asszíria elfoglalja Izraelt → Judea meghódol, adót fizet
 i.e.587 Újbabiloni Birodalom elfoglalja Júdeát („babiloni fogság”)

Fönícia:
 Öntözés nélküli földművelés (szőlő, olajfa, füge) értékes fák
(cédrus, tölgy)
 Hajók, szövetek, üvegáru, fémeszközök
 Kereskedelem → kereskedelmi útvonalak csomópontja is
(Kis-Ázsia, Mezopotámia, Palesztina)
 Városállamok (Türösz, Büblosz, Szidon) → egységes állam
 Kultúra: hangjelölő írás (22 mássalhangzó) + később a görögög
magánhangzók hozzáadásával kiegészítették, tőlük
átvették az etruszkok, tőlük a latinok = latin ABC
 6.

Az Újbabilóni és a Perzsa Birodalom

Az Újbabilóni Birodalom:
 Arámiak (Nabukodonozor)+Asszíria+Médek = i.e.612 elfoglalták
Ninivét
 Felosztották Aszzíriát:
o Babilónia (Közép-, Dél-, Mezopotámia, Földközi tenger
o Médek (Észak-Mezotámia)
[Föníciát, Palesztinát is (i.e.587) DE! Egyiptomot már nem
tudta i.e.538-ban a perzsák]

Az Óperzsa Birodalom:
 Perzsák: - indoeurópai nyelv
- állattenyésztő, lovas nép
 i.e.VII.sz. Méd fennhatóság alatt
 i.e.VI.sz. meghódították a méd birodalmat
 Kürosz (méd birodalom, Mezopotámia, Fönícia, Palesztina)
 Kambüszész (i.e.525 Egyiptom)
 I.Dareiosz (Európa, India felé)
 Új típusú berendezkedés:
- deportálás
- a tisztviselők a helyükön maradtak
- vallási türelem
- tartományokra (szatrapiákra, 20 db) osztott birodalom

szatrapa

Szatrapia: élén (kölcsönös ellenőrzés)

katonai főparancsnok

 Jelentős bevételek:
- úthálózat
- postai szolgálat
- erős, ütőképes hadsereg
 Kultúra: vallási dualizmus (Ahuramazda Ahriman)
Forrás: http://www.doksi.hu

7.
A sztyepp övezete:
(Kínától a Kárpát-medencéig)
 Nomadizálás (nagyállattartás – vándorlás)
 Különböző törzsek → ha egy tehetséges vezető összefogta őket =
hódítás
 Kínától északra (Góbi-sivatag) = hunok
 Kaukázustól északra = szkíták I.Dareiosz

India, Kína

India:
 Földrajzilag nem egységes
 Folyói: Indus és Gangesz
 Őslakók: Dravidák
 Városaik: Harappa és Mohendzsodaro
 A csapadék az év egy rövid időszakában → öntözéses
földművelés → bronzeszközök
 i.e.III.é.e. Indus-völgyi civilizáció (dravidák,
Mohendzsodaro, Harappa)
 i.e.1500-ban az árja törzsek leigázzák
 Dinasztiák:
o Maurja → i.e.III.sz. → Asóka
o Gupta → i.u.IV.sz. → II.Csandraguta
 Kasztrendszer:
o I. Brahmanok
o II. Ksatriák
o III. Vaisják
o IV. Sudrák
o V. Páriák
(szétszóródott őslakók,megbocsáthatatlan bűnt elkövetők,
tisztátalan foglalkozásúak, sötétebb bőrűek)
 Vallás:
I. Brahmanizmus:
o örök törvények
o lélekvándorlás
o papok általi tanítás
o egységes tanítás
o 330 millió isten
o Brahma – Visnu - Síva
o Védák = himnuszok, imák
Forrás: http://www.doksi.hu

8.
o Ahimsza = erőszakmentesség
o A Föld 13%-a (1990-ben 700 millió ember)

II. Buddhizmus:
o Lemondás nirvána
o i.e. VI.sz. Sziddhárta Gautama (fehér elefántként
lépett bele az anyja méhébe, 29 évesen 6 évet guruk
között → Buddhává vált („felébredt,
megvilágosodott”)
o 4 nemes igazság:
1. A lét tele van szenvedésekkel
2. A szenvedések a vágyakból fakadnak
3. De véget lehet vetni a szenvedéseknek
4. A buddhizmus tudja is, hogy (8 soros út)
Egységes állam nem alakult ki (néha egy-egy
állam egyesített nagyobb területeket)
a) i.e. III. sz. Maurja Birodalom (Asóka)
b) i.sz. IV. sz. Gupta Birodalom
(II.Csandragupta)

Kína:
 Hegységek által körülzárt
 Jangce (Kék folyó), Huang-ho (Sárga folyó)
 Öntözéses földművelés
 Királyok korlátlan hatalma
 Bronz majd vas használat
 Selyem, papír, porcelán
 Rízs
 Képírás
 i.e. III.é.e. az első államok
 i.e. III.sz. → Csin Si Huang-ti = első császár
→ Nagy Fal (2250km hosszú, 10m magas)
→ hun támadások
→ agyagkatonákkal eltemetik Csin Si Huang-ti-t
 Törvények a belső rendszerért
 i.e.210-i.sz.220 → Han kor → a terjeszkedés időszaka DE!
parasztlázadásoké is → Kína szétesett
 Vallás:
o Kínai univerzizmus (Ég – Föld – Ember)
o Kung-fu-ce
o Lao-ce (anyját 81 évesen ejtette teherbe a napsugár, és
még 81 évig terhes volt vele)
Forrás: http://www.doksi.hu

9.
o Tao = „út, országút, ösvény” = a világban megfigyelt
összhang és rend

A görög történelem kezdetei

Görögország:
 Területe:
o Balkán déli része
o Kis-Ázsia nyugati része
o Égei-tenger szigetei
 Rendkívül tagolt
 A termőföld kevés → öntözéses földművelés
 A hegyek ércekben gazdagok
 A szigetvilág kedvez a hajózásnak

A krétai kultúra:
 Összekötő kapocs: Közel-Kelet → görögség
 A betelepülés is keletről történt
 i.e. III. é.e. bronzkori civilizáció
 i.e. II.é.e. városállamok DE! i.e. 1700 elpusztultak, majd
Knósszosz vezetésével újjáépültek
 i.e. 1400 akháj támadás

A mükénei kultúra (i.e. XVI-XIII.sz.):

 i.e.II.é.e. eleje: görög betelepülés
 Peloponészoszi-félsziget közponjában
 pelaszgok = görög nép (akhájok, iónok, aiolok, stb.)
 A hadi vállalkozások miatt szerveződtek meg az államok
 Társadalom:
I. Király
II. Fegyveres arisztokrácia:
külön részt kaptak a közös Földekből,
közrendűek művelték
III. Közrendű szabadok
IV. Rabszolgák (kevés)

 Háztartási gazdálkodás = uralkodói háztartás

Forrás: http://www.doksi.hu

10.
A polisz születése

A mükénei kor (i.e. XVI-XIII.sz.)

 Pusztulásával jön létre
 Uralkodói háztartások Ø
 Termelés színvonala Ø
 Új rend kialakulása:
o A földművelők a sajátjuknak tekintették a földet
o A közös ügyeket kis közösségek intézték (a közösség
teljes jogú tagja, aki földdel rendelkezik)
o A tulajdonos érdeke minél többet termelni

Polisz = városállam:
 Önálló törvények
 Önálló gazdaság
 Önálló Katonaság

Társadalom:
I. Arisztokrácia (gazdagabb birtokosok) ---- politikai jogok
II. Démosz (kézművesek, parasztok)

Államforma:
 Arisztokratikus köztársaság (9 arkhón)
 Kevés a föld
 Túlnépesedés
 Az arisztokrácia igyekezett a parasztok
földjeit is megszerezni
 Földnélküliek
 Adósrabszolgaság
 Új városokat alapítottak, és főleg mezőgazdasággal foglalkoztak

Gyarmatosítás:
 i.e. VIII-VI.sz. görög gyarmatosítás :
o Fekete-tenger vidéke
o Dél-Itália
o Szicília
o Afrika északi partjai
Forrás: http://www.doksi.hu

11.
Gabona, nyersanyag, rabszolga

Gyarmatváros Anyaváros

Ipari termékek

Pénzgazdálkodás kialakulása - a gabonatermelő arisztokrácia

- iparos kereskedő réteg erősödése
- gazdasági súlya csökken

Az arisztokrácia és a démosz küzdelme

Athénban

Görög:

gyarmatosítás az iparos kereskedő arisztokrácia

réteg erősödött

parasztok
A démosz politikai jogokért való harca
 12.
i.e.621.Drakón arkhón: - írásba foglalta a törvényeket
(ezzel határt szabott az arisztokrácia önkényének)

i.e.594.Szolón arkhón: - eltörölte az adósrabszolgaságot

- elengedte az adósságokat
- a legszegényebbeket is bevonta politikába
- a politikai jogokat a jövedelem alapján határozta
meg (ötszázmérősök, lovagok, ökörfogatosok,
napszámosok)

A démosz gazdagabb rétegeknek kedvezett

Az arisztokraták úgy érezték, A démosz vezetői kevesellették

elveszttették vezető helyzetüket. a megszerzett jogokat.
(gazdasági súlyuk csökkent, (gazdasági mércéjük növekedett,
politikai hatalmuk még jelentős) politikai befolyásuk még csekély)

Egyensúlyi helyzet alakult ki

Egyes politikusok felrúgva a törvényeket, egyeduralmat vezettek be

( türannisz, vezetője a türannosz)

i.e.560-527. Peiszisztratosz türannisza:

- a szegényebb rétegeket támogatta
- az ellenálló arisztokrácia földjeit szétosztotta
- bevezette a vidékre kiszálló bíróságok
intézményét
- jelentős építkezéseket indított
- évente adót szedett hadsereg fenntartása
- támogatta a kereskedelmet
- intézkedései a démoszt támogatták
- démosz helyzete megerősödött, és már nem volt
szüksége a türannoszra
 13.
i.e.510. Peiszisztratosz fiait elűzik, ill.megölik

Kleithenész:

 i.e.508. újjá szervezi az államot

 A politikai jogokat területi alapon határozza, meg (Attikát 10 phülére
osztotta, minden phüle 3 részből állt:
o városi = iparosok
o tengerparti = kereskedők
o szárazföldi = arisztokrácia túlsúlya jellemzi
 A phülék élén 1-1 stratégosz állt
 Cserépszavazás: minden athéni felírta egy cserépdarabra annak a
nevét, aki szerinte túlzott hatalommal rendelkezik. Aki a legtöbb
szavazatot kapott, azt 10 évre száműzték, de vagyonát
megtarhatta.6000 fő kellett a szavazáshoz.

Politikai berendezkedés:
 Ötszázak tanácsa
o phülénként 50-50
o javaslatot tesz, hogy mit tárgyaljon a népgyűlés
o kisebb kérdésekben dönt
o felügyeli a kikötőket, raktárakat, kereskedelmet, és a
hajóhadat
 Népgyűlés
o minden 20. évét betöltött athéni férfi
o törvényt hoz
o háború és béke kérdésében dönt
o a legfőbb törvényszék is
o szabályozza a közellátást
o ellenőrzi a számadásokat
 Areioszpagos
o volt arkhónok tanácsa
o a tisztviselőket ellenőrzi
 9 arkhón
o feladatuk a végrehajtás
o papi teendők
o bírói ügyek előkészítése
 10 sztratégosz
o hadvezérek
o később legfőbb államférfi
Forrás: http://www.doksi.hu

14.

Spárta

Peloponnészosz:
 Itt jön létre Spárta
 Katona állam
 A betelepülő dórok leigázták az akhájokat.
 Társadalom:
I. Spártai polgárok
II. Helóták
III. Perioikoszok (ipar)
 DE! Tízszer annyi helóta volt mint spártai polgár fő feladat =
katonáskodás + a belső egységüket is meg kellett őrizniük
 Egyenlő nagyságú földbirtokok (a helótákkal együtt,
az állam tulajdona)
 Vaspénz
 A kétkezi munkát lenézték
 Politikai jogok
 Helóta = Leigázott bénszülött, az állam tulajdona, de nem rabszolga,
földművelők (termésüknek csak a felét kellett leadniuk,
ingóságaikat örökíthették).
 Perioikosz = Hegyeken élnek, körül lakók, kereskedelemmel,
kézművességgel foglalkoznak, nincs politikai papuk,
nem katonáskodhattak

Nevelés:
 Jó katonai eszmény
 7 évesen kezdenek tanulni → állami nevelés
→ igénytelen élet
→ figyelem
→ harc, vér, tűrés
 Kiképzés: helóták lemészárlása → hadsereg tagja lett
 60 éves korig katonaköteles

Nők:
 Fiú gyermek születés → Vének tanácsa megvizsgálja
→ Edzés erős katonákért
→ „Ezzel vagy ezen”
 13.
A Spártai államszervezet felépítése:

A demokrácia fénykora Athénban

Athén:
 Megerősödik
 Priklész → hadvezér, stratégiai vezető
 Gazdaság fellendülése
 Napidíj
 Nézőpénz → teorikon
 Leturgia → vagyoni támogatás

Társadalom:
A. TELJESJOGÚ:
- apja és anyja is Athéni
- 20 éves kortól → részt vehet a politikában
- 30 éves kortól → politikai tisztességet betölthet
B. METOIKOSZ → bevándorló:
- kereskedelem + kézművesség
- adózás, nincs politika
- katonáskodáshoz adózni kell
Forrás: http://www.doksi.hu

16.
C. RABSZOLGÁK:
- termelésben segétkeznek
- jogtalanok
- hadifoglyok
- magántulajdonban vannak
Állam:
A. EKLÉSZIA → népgyűlés:
- tisztségviselők választása
- törvényhozás
- legfontosabb terület
B. ÁRÉSZ → Dombi Tanács:
- jelentősen csekély
C. BÜLÉ:
- 500 fős
- törvényelőkészítés
D. STRATÉGOSZ:
- 10 fős
- legfőbb államforma
E. HELIAIA:
- 6000 fős
- bíróság

A görög – perzsa háborúk

Okai:
 Hatalmi vetélkedés a 2 birodalom között
 Kis-ázsiai görög poliszokat a perzsák elfoglalták
 Melétosz fellázad

Haderő:
 Görögök → Falanx, bronz mellvért, hajóhad
 Perzsák → lovas sereg, íjászat, hajóhad

A perzsa hadjárat:
 i.e. 492 → I.hadjárat:
- Perzsa hadjárat viharba kerül
- ATHOSZ hegyfoknál elsűlyednek
- Nem jutnak el Görögországba
 13.
 i.e. 490 → II.hadjárat
- Marathón
- Perzsák vezetője → I.Dareiosz
- Görögök vezetője → Miltiádész

Poliszrendszer válsága

Okai:
 Athén és Spárta hatalmi ellentéte
 Új piacok szerzése miatti ellentét

Helyszín:
 Attika (Priklész halála) → Szicília (Athén veresége) → Görögország
(Dekeleia erődjének elfoglalása, Spárta szövetsége a perzsákkal)

Eredmény:
 Athén békét kér
 Atmenetileg Spárta lett Görögország ura

Peloponészoszi háború → i.e.431-404

Makedónia és Nagy Sándor

Makedónia:
 Felemelkedése → I. Phillipposz uralma
 Phalanx
 Terjeszkedés görög irányba
 Iszaktatész → Demoszthenész

I.e.338: Khaironalai csata

Forrás: http://www.doksi.hu

18.
I.e.337:Karintoszi csata:
 Összgörög kongresszus
 Görögök legyőzése
 Makedón fennhatóság elismerése
 Poliszok közötti háború
 Pánhellán szövetsége
 Perzsa ellenes hadjárat