Hű az, aki ígéretet tett. Gyál, 2010. október 24.

Az igehallgatás kockázata
Alapige: Mt 7:24-29 Lekció: Jn 12:46-50
A mai napon befejezzük a Hegyi Beszéd tanításait. Jézus egy példázattal foglalja
össze a tanításához való viszonyt a Mt 7:24-29-ben.
„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz
az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek
az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott
össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszéde-
ket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a
házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleüt-
köztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult.”
Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán,
mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástu-
dóik.
Egyetlen mondatban összefoglalva ennek a szakasznak az üzenetét azt kell monda-
nom: Jézus tanítása szerint Igét hallgatni kockázatos dolog.
A példázatban az ő tanításához való viszonyt írja le egy ellentétpárban. Egy nagyon
hétköznapi képet használ, a házépítés képét. Azt mondja Jézus, hogy a bölcs ház-
építő rendes sziklaalapra építi fel a házát, hogy amikor az egyébként nem várt, de
bármikor bekövetkezhető katasztrófák: mint az árvizek és pusztító viharok bekövet-
keznek, akkor a ház ellen tudjon állni ezeknek. Az ostoba házépítő pedig egyszerűen
csak laza talajra állítja a falakat, majd arra teszi fel a tetőt. És ha eljönnek a viha-
rok és az árvizek a háza összedől. Ilyen egyszerű példázat ez. Egy olyan igazságot
fogalmaz meg Jézus, aminek az építőiparban senki sem vonja kétségbe a jogossá-
gát. Erre a mindenki által elfogadott és elismert igazságra alapozva mondja el Jé-
zus, hogy az általa tanított igéhez való viszony hogyan befolyásolja az ember örök
életét.

1. Határvonás
Világosan látnunk kell azt, hogy Jézus hol húzza meg a határt. Jézus nem az igét
hallgatók és az igét nem hallgatók között húzza meg a határt. Amikor az embereket
két halmazra bontja, nem azt mondja, hogy az elveszettek halmaza az igét nem
hallgatóké, az örök életet nyertek halmaza pedig az igét hallgatóké.
Értsük jól: Jézus világos kijelentése szerint az igehallgatás – netalán tanítás – nem
üdvözít. Senki sem ülhet be kényelmesen, megkövéredett szívvel a templom padjai-
ba, vagy a bibliaköri székbe, dőlhet hátra és mondhatja: meghallgattam Jézus taní-
tását és megtettem azt, ami kell az üdvösséghez. A meghallgatott ige egyáltalán nem
szerez a számunkra örök életet.
Jézus egészen máshol húzza meg a határt, egészen máshogy bontja két halmazra az
emberiséget és ez egy nagy figyelmeztetés nekünk, akik hallgatjuk a tanítását. Sze-
rinte ugyanis a határ nem a gyülekezet és a világ között húzódik, hanem a gyüleke-
zeten belül, az igehallgatók között húzódik.
Jézus azt mondja: aki hallgatja és cselekszi az ő szavát az hasonlít a sziklára alapo-
zó bölcs emberhez, és annak marad meg az élete akkor is, amikor próbák közé ke-
rül, és végül jut el az üdvösségre. És azt mondja Jézus: hallgatói között vannak
olyanok is mint az ostoba építőmester, aki csak hallgatja és nem cselekszi az ő taní-
tását. Annak az élete ugyanúgy a végromlás felé tart, mintha nem is hallgatta volna
Jézus tanítását. A bölcsek és ostobák, az örök életre jutottak és az örök veszede-
lembe tántorgók között a határ tehát itt húzódik közöttetek és nem kívül a világban.

Az igehallgatás kockázata 1/5

Hű az, aki ígéretet tett. Gyál, 2010. október 24.

2. Az igehallgatás fontossága
Ezzel együtt szeretném, ha meglátnánk azt is, hogy mennyire fontos hallgatni az
Igét. Láttuk korábban azt, hogy bár a hitvallás nem biztosítja senki számára az üd-
vösséget, ugyanúgy a Jézus nevében végzett szolgálat sem biztosítja senki számára
az üdvösséget, de egy tanítványnak az életében ennek fontosságát Jézus nem vonta
kétségbe, sőt kiemelten fontosnak tartja; ugyanúgy bár az igehallgatás nem bizto-
sítja az üdvösséget, de ennek jelentőségét Jézus kiemelten fontosnak tartja.

2.1. Jézus beszéde az örök élet beszéde

Egyrészt azért, mert Jézus igehirdetése – és ezért a Krisztus hirdetése egészen az
idők végéig az örök élet beszéde. Amikor egy ember Isten indítására arra vállalkozik,
hogy az Igét hirdesse, a Krisztust prédikálja, a kegyelem üzenetét továbbadja, az az
örök életnek a beszéde. Ez azok számára, akik nem ismerik az Urat, bolondágnak
tűnik. Pál mondja is: „tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvö-
zítse a hívőket.”1 Vagyis ezért van istentisztelet, ezért van annyira kiemelt helyen az
istentiszteleten az Ige felolvasása és hirdetése, mert Krisztus örök életet meghirdető
és örök életre hívó beszéde hangzik.
Amikor Jézus mellől olyan sokan elmentek, mert nem tudták befogadni azokat az
igazságokat, amelyeket önmagáról elmondott és csak a tizenkettő maradt vele, őket
is megkérdezte: „Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.” 2 Ez világos
hitvallás: Jézus beszéde, az örök élet beszéde, Krisztus hirdetése Krisztus beszéde
és ezért képes a Krisztus hirdetése üdvözíteni a hívőket. Nem mondhatjuk, hogy Jé-
zus számára ne lenne fontos.

2.2. Jézus beszéde hitet ébreszt

Hogyan válik Jézus beszéde örök élet beszédévé? Úgy, hogy Jézus beszéde hitet éb-
reszt. Pál azt írja: „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde
által.”3
Egyedül Jézus beszéde képes hitet ébreszteni. Hogyan?

2.2.1. Leleplez
Először is azzal, hogy leleplez. Isten beszéde leleplezi a bűnöket – bűnismeretre és
bűnfelismerésre vezet. Isten beszéde egyszerűen sarokba szorít. Akárhogy akarunk
is kitérni, elbújni előle a magyarázatainkkal, az önigazolásainkkal, az egyéni igeér-
telmezéseinkkel: le fogja leplezni Isten szava. Ekkor is még mindig dönthetünk úgy,
hogy elutasítjuk. Erre Isten mindig is meg fogja hagyni a szabadságunkat. Felfuval-
kodhatunk Isten Igéjével szemben és bezárhatjuk magunk előtt a bűnbánatra veze-
tő ajtót. De nem tudunk hitre jutni anélkül, hogy Isten beszéde ne leplezné le a bű-
neinket. Egészen elcsodálkoztam, amikor egy krimiben a kihallgatást vezető rendőr-
tiszt azt mondta: „A kegyelemhez kell az igazság.” Nem juthatunk hitre anélkül,
hogy előbb ne szembesülnénk az igazsággal, amelyet az Ige leleplez önmagunkkal
kapcsolatban.

1 1Kor 1:21
2 Jn 6:68
3 Rm 10:17

Az igehallgatás kockázata 2/5

Hű az, aki ígéretet tett. Gyál, 2010. október 24.

2.2.2. Bűnbánatra vezet

Másodszor úgy tud az ige hitre vezetni, hogy a leleplezés után bűnbánatra vezet. A
bűnismeret még nem azonos a bűnbánattal. Az ige leleplezésével szemben még min-
dig van lehetőségünk önigazolások gyártására, ahogy ezt nagyon sokan teszik is. De
nemcsak leleplez Jézus beszéde, hanem össze is tör. Egyszerre csak hirtelen ránk
nehezednek a bűneink és nem tudjuk tovább hordozni. Kitör belőlünk a segélykiál-
tás: „Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” 4 Ez történt
meg Jeruzsálemben Péter hallgatóival pünkösdkor. Megértették a hallott ige hatásá-
ra, hogy a bűneikkel részesekké váltak Jézus halálában – az Ige ezt leleplezte előt-
tük – majd összetörtek ennek súlya alatt, és a szívükben eltalálva kiáltottak fel:
„Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?”

2.2.3. Megmutatja a kiutat

Harmadszor a Krisztus beszéde úgy vezet hitre, hogy megmutatja kiutat. A kiút pe-
dig Isten bocsánata a Krisztus áldozatáért. Krisztus azért halt meg a kereszten,
mert a mi bűneink büntetését hordozta el. Ez a kiút. Isten nem tör úgy össze, hogy
fel ne emelne. Hóseás próféta így hívja megtérésre a népet:
Jöjjetek, térjünk meg az ÚRhoz, mert ő megsebez, de meg is gyógyít, megver,
de be is kötöz bennünket.5
Igen. Isten így vezet el az új életre, így ad örök életet, a Krisztus beszéde így vezet el
a hitre, amely hallásból van: leleplez a bűnben, összetör a bűnbánatban és felemel
a kegyelemben.
Ennyire fontos az ige hallgatása. Ennyire nélkülözhetetlen a Krisztus beszédének
meghallgatása, hogy hitre vezessen, a hitben megerősítsen, a hitben növekedést ad-
jon, a keskeny úton járáshoz biztosítsa a lelki kondíciónkat, mert az ige hallgatása
nélkül megerőtlenedünk, elesünk és elveszünk.
És miközben halljuk, hogy az igehallgatás mennyire fontos, Jézus hozzáteszi: lehet
úgy is hallgatni az igét, hogy
• nem engedjük magunkat hitre vezetni
• nem engedjük, hogy az ige erősítsen
• nem növekedünk a hitben
• nem tartjuk rendben általa a kondíciónkat a keskeny úton járáshoz.

3. Miért nem elég hallgatni?

Ha ennyire fontos az igehallgatás, akkor miért nem elég Krisztus beszédét hallgatni
az örök élethez? Egyszerűen azért, mert Isten nemcsak informál minket a bűnről és
a kegyelemről, hanem hitből való engedelmességre hív. A hit ugyanis nemcsak azt
munkálja bennünk, hogy megragadjuk Isten bocsánatát, hanem azt is, hogy elkez-
dünk bizalommal engedelmeskedni Atyánknak.
Ez az engedelmesség pedig Krisztus szavának, a teljes Szentírásnak való engedel-
messég. Itt Jézus nem hagy semmi kétséget: vagy mindent, vagy semmit. A törvény-
magyarázatát is úgy kezdte, hogy az ő akarata szerint egyetlen vessző sem veszhet
el a törvényből. Vagyis nem válogathatunk belőle kényünkre-kedvünkre. Ez azt je-
lenti, hogy vagy engedelmeskedünk, vagy nem. Nem lehet csak részben engedel-
meskedni. Ez pedig akkora követelmény, hogy nem megy anélkül, hogy szeretnénk
Istent, vagy bíznánk Istenben – mert az Istennek való engedelmesség újra és újra,
és folyamatosan szembeállít minket a világgal: a szem kívánságával, a test kívánsá-
gával és az élettel való kérkedéssel. Csak teljes odaadással és égő szeretettel tudunk
megmaradni az engedelmességben. Erre már csak a szeretet tud képessé tenni.

4 Rm 7:24
5 Hós 6:1

Az igehallgatás kockázata 3/5

Hű az, aki ígéretet tett. Gyál, 2010. október 24.

Jézus világosan beszél: annak az élete marad meg, aki azon túl, hogy hallgatja
Krisztus beszédét aszerint él.

4. Miért kockázatos hallgatni Isten Igéjét?

Pontosan ebben van az igehallgatás kockázata. Mert ha hallgatjuk az igét, de nem
engedelmeskedünk annak, akkor maga a hallgatott ige fog elítélni bennünket Krisz-
tus előtt.
Mi a kőszikla alap: hallgatom az igét és engedelmeskedem. „Aki tehát hallja tőlem
ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kőszik-
lára építette a házát.”
Homok: hallgatom. De nem hagyom engedelmességgé formálja bennem a Szentlélek
a hallott Igét. Luther azt mondja erről: az ilyen ember saját szíve homokjára épít.
Ha hallgatom Isten igéjét és az nem egyezik az én elképzeléseimmel és ambícióim-
mal és úgy döntök, hogy nem engedek a hallott igének – bizony homokra építettem
az életemet. „Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló
lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát.”
A János evangéliumában Jézus más módon is elénk tárja az igehallgatás kockáza-
tát. Azt mondja: a hallgatott és meg nem cselekedett Ige fog elítélni bennünket az
igaz Bíró előtt.
„Ha valaki hallja az én beszédeimet, és nem tartja meg azokat, én nem ítélem
el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy meg-
mentsem. Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van
ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon.” 6
Teljesen egybecseng ezzel amit Jézus alapigénkben mond: „És ömlött a zápor, és jöt-
tek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott,
és teljesen elpusztult.”
Akármilyen szépen csomagoljuk is be engedetlenségeinket önigazságokba: az enge-
detlenség marad és végül pusztulást hoz magával. Igen. Isten igéjét hallgatni kocká-
zatos dolog, mert a meghallott Igével szemben engedetlennek lenni egyszerűen osto-
baság. Természetesen nem az a jó hír, hogy ezek után ne hallgassuk az Igét és ke-
rüljük ki az igehallgatás kockázatát, hanem az, hogy bízzuk rá magunkat a hallott
igére engedelmességgel.

5. Üdvösség cselekedetből?
Ezért az utolsó kérdésünk: akkor mégis a cselekedeteink üdvözítenek? Tévednének
azok, akik azt állítják, hogy Isten ingyen kegyelme üdvözít? Természetesen nem té-
vednek azok, akik Isten ingyen kegyelemből való üdvözítését vallják, hiszen ez Isten
kijelentése. De a Hegyi Beszéd zárómondata, ami nem közvetlenül Jézus szava, ha-
nem Máté tudósítása eligazít ebben:
Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán,
mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástu-
dóik.
Itt a Jézus tanításában rejlő hatalom és erő a kulcsszó. Mert Jézus a Hegyi Beszéd-
ben és minden egyes tanításában nem pusztán parancsot ad, hanem a parancsá-
ban egyúttal erőt is közvetít a számunkra. Felhatalmaz és képessé tesz minket az
engedelmességre. Hiszen, ha felidézzük magunkban – vagy egy délutáni csendes
órában ismét elolvassuk a Hegyi Beszédet a Mt 5-7-ből, akkor azt tudjuk csak mon-
dani: én erre nem vagyok képes. Sőt még csak akarni sem vagyok képes – de Jézus
úgy mondja el nekünk, hogy közben Szentlelkének erejével nagyon finoman és sze-
retettel kézbe veszi az akaratunkat, Lelkének erejével feltölt erővel és képessé tesz
az engedelmességre. Mert az ő célja a mi örök életünk és munkája bennünk az,
hogy végig tudjunk menni a keskeny úton az örök életbe.

6 Jn 12:47-48

Az igehallgatás kockázata 4/5

Hű az, aki ígéretet tett. Gyál, 2010. október 24.

Ki a bölcs és ki az ostoba? Itt vagyunk együtt bölcsek és ostobák. Látszólag semmi

különbség, hiszen egy épület alapja nem látszik. De amikor jönnek a próbák, akkor
mutatkozik meg, hogy ki Jézusé és ki nem.
„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz
az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek
az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott
össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszéde-
ket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a
házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleüt-
köztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult.” Amikor Jézus be-
fejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán, mert úgy tanítot-
ta őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.”

Az igehallgatás kockázata 5/5