5.

Előadás
Tartalom
 Internet kialakulása, jellemzői
 Hálózati protokollok
 Címkiosztás, domain nevek
 Szerverek feladatai, típusai
 Néhány szolgáltatás az interneten
 Magyar és nemzetközi területen működő hálók
ismertetése
 Mobil kommunikáció

2
Internet

3
Internet

4
 Internet
 Kialakulása 1960-as években USA
 Kormányzati, katonai, kutatási célok
 ARPA csoport 1970-es években ARPANET
hálózat
 Ez bővült világméretűvé
 Internet – egész világra kiterjedő, nem
központilag tervezett számítógép hálózat,
IP protokollal kapcsolódnak a számítógépek
5
 Internet

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat
 Az internetet kezdetben a katonai szervezetek, majd tudósok,
diákok használták.
Az internet megtervezésénél nagyon fontos volt, hogy
megbízhatóan működjön akár egy ellenséges atomcsapás után
is. Ezért nincs központi számítógép. Ha valamelyik számítógép
kiesik, az adatok másik úton haladnak tovább.
A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok
formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó
és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől
(például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati
csomópontokhoz érkezve dől el
6
 Internet
 Két vagy több egymással összekötött hálózat egy
internetet alkot
 Internet: olyan nyilvános a világot átszelő számítógép
hálózat, amely az adatokat csomagkapcsolt módban
küldi át a szabványos Internet Protokoll (IP) és sok
más protokoll használatának segitségével.
 A hálózatok hálózata, amelyben a felhasználók, ha
van engedélyük bármely szgépről információkat
kérhetnek bármely más szgéptől
 Megbízható, nagy távolságú kommunikációra képes
7
 Internet
 Ahhoz, hogy a hálózat gépei együtt tudjanak működni,
szabványosítani kellett a kommunikáció módját.

Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs

nyelve a TCP/IP protokoll.

A TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol)

protokollt 1983-ban vezették be, ma is a világháló
alapprotokollja. Legfontosabb alkalmazás rétegei: a
HTTP, az FTP, az SMTP, a DNS.

8
 Miből áll az Intenet?
- Helyi hálózatokból (vállalati, iskolai hálózatok) és egyedileg
csatlakoztatott otthoni számítógépekből.
- Átjárókból (gateway), amelyek kapcsolatot teremtenek az egyes
alhálózatok között.
- Munkaállomásokból, amelyeken a felhasználók dolgoznak.
- Szerverekből, melyeken a felhasználók tárolják a közösen elérhető
adataikat.
- Egyéb szolgáltatást nyújtó szerverekből, például webszerver, tűzfal,
levelező szerver, proxy.
- A helyi hálózatokat összekötő kapcsoló elemekből,
forgalomirányítókból (Switch, Router).

Az Internet működését protokollok (szabványok) irányítják,

amelyek folyamatosan fejlődnek, tökéletesednek.
9
 Miből áll az Intenet?
Az Internet tehát egymással teljesen szabálytalanul
összekapcsolt számítógépekből illetve
forgalomirányítókból áll, melynek segítségével elérjük
a kiszolgáló számítógépeket és az ezeken elhelyezett
adatokat, tartalmakat (weboldalakat).

Otthoni számítógépünk Internethez kapcsolásához

telefonos vagy kábelmodemes, esetleg ADSL
kapcsolatra van szükség. Egyre gyakrabban
használunk vezeték nélküli kapcsolódási lehetőséget
10
 Internet kialakulását segítette
 Hardver eszközök teljesítményének progresszív
növekedése
 Eszközök ár és teljesítmény aránya kedvezően alakult
 Kommunikáció sebessége növekszik
 Gyorsan terjednek a világot átszövő számítógép
hálózatok és alkalmazásaik

11
The Internet Company
 Világméretű hálózat működésének
koordinálására, felügyeletére, 1995
 Internet folyamatos fejlődésének
segítése
 Műszaki fejlesztések támogatása
 Fórum az új alkalmazások
megismeréséhez
12
Internet

13
Internet vagy internet?
 mivel a legkiterjedtebb hálózat, ezért
hívjuk egyszerűen Internet-nek
 Internet = vagy egyszerűen a Net

14
A kezdetek…
 IMP – Interface Message Processor
(miniszámítógépek)
 Minden csomópont: egy hoszt és egy IMP
 Szoftver részek: alhálózat és hoszt

15
Fő alkotóelemek: 1. hardver
 Kapcsolatok:
 Kábel, optikai üvegszál, routerek, szerverek: - néhány
statikusan viselkedik és a hálózat gerincét alkotják.
Mások perifériálisan viselkednek.
 Végpontok:
 Kliens – megjeleníti az információt
 Szerver – tárolja az információt
 Két szükséges elvárás:
 A kapcsolat létrehozása
 A kliens alkalmazásnak futnia kell
16
 Internet
 Csomópontok - gazdagépek
 Node, host: azonosított rendszerek.
 Szolgáltatásokat biztosítanak.
 felhasználói interfészen keresztül érhetők el
 távolról használhatók

 A használatbavételhez két dolog kell

 Kapcsolatot (connection) kell létesíteni,

 Ügyfél - alkalmazást kell futtatni

17
 Hálózati protokoll
 A számítógépek közötti kapcsolattartás módja, szabályhalmaz a
kommunikáció zökkenő mentességére, ismeri minden szgép,
adat- és információáramlást biztosítja adatvesztés nélkül
 Vonalkapcsolt: két szgép közötti kommunikáció idejére foglalt a
köztük lévő távközlési vonal, kommunikáció végén a vonalat
felszabadítják
 Csomagkapcsolt: Egy hálózat forrás és célgépe között egy
állomány kisebb ( 64-1518 byte) részekre darabolt formában
(csomag) történő átvitele, a csomag fej és törzsrészből áll
 Üzenetkapcsolt: az adatok változó hosszúságú üzenet
formájában továbbítódnak, a vonal csak egy-egy üzenet
továbbításáig foglalt 18
Alkalmazási protokollok
Az egyes hálózati alkalmazások hálózaton
keresztüli kommunikációját biztosítják

 HTTP (HyperText Transfer Protocol)

 SMTP (Simple Mail Transfer Protocol)
 POP3 (PostOffice Protocol)
 FTP (File Transfer Protocol)

19
 Fontosabb hálózati protokollok
 TCP/IP: (Transmission Control Protocol/Internet
Protocol) – Átvitelvezérlő Protokoll/Internet Protokol), a
hálózati adatátvitel szabványa
 IP (Internet Protocol): az adatokat csomagokká alakítja, a
csomagokat a küldőtől a fogadóig irányítja, a célállomáson a
csomagokat az eredeti üzenetté összeilleszti
 TCP: internet szabványos protokollja, megbízható, hatékony
kommunikációt tesz lehetővé két heterogén környezetben
lévő szgép között
 FTP (File Transfer Protocol): távoli szgépekről vagy azokra
TCP/IP hálózaton keresztül másolandó állományok átviteli
protokollja 20
 Fontosabb hálózati protokollok
 POP3 (Post Office Protocol): e-mail
üzeneteket fogadó, tároló, továbbító,
üzenetek fel és letöltésére szolgáló protokoll
TCP/IP hálózatokon
 SMTP (Simple Mail Transfer Protocol):
egyszerű levéltovábbító protokoll,
számítógépek között információ
továbbításra szolgál
21
Hálózati protokoll
 A protokoll olyan Elsődleges protokoll
szabályrendszer, mely a (TCP/IP, …) részei:
számítógépek átviteli
közeghez való  hálózati
hozzáférését, a  átviteli
kommunikáció
 alkalmazási
felépítését és
lebonyolítását
szabályozza
 A protokoll az
átvitelvezérlés eszköze

22
Fő alkotóelemek
2. Hálózati vagy adatátviteli protokollok
Internet Protokollok
 Azonosítás az interneten:
 Minden gépnek fizikai címe van: MAC fizikai cím – hálózati
kártya cím, beégetett
 Minden csomópontnak egyetlen azonosító IP címe van
 Hierarchikus felépítés és vezérlés szerint
 Elsődleges hálózati protokollok: TCP/IP: IPv4, IPv6

 Magasabb szintű protokollok: az alkalmazásokkal működik

együtt, HTTP, FTP, UDP,
 Alacsonyabb szintű protokollok: hálózati adapterekkel és más
hardverrel működik együtt, ARP, ICMP
23
 IPv6
 Nagyobb címtartomány (128 bites címek)
 Közvetlen végponti címezhetőség
 Automatikus konfiguráció – a terminálok automatikus hálózati
konfigurálását támogató rendszer
 Hálózati mobilitás – egy hálózati csatlakozóhoz egy időben több
címet rendelhetünk
 Titkosítás, azonosítás – szerves része az IpSec biztonsági
protokoll, ez hálózati szinten nyúlt lehetőséget arra, hogy a
kommunikációban résztvevő felhasználók hitelesen azonosítsák
egymást, és az egymás közt zajló adatforgalmat titkosítsák egy
biztonságos úgynevezett alagúton, tunnel-en keresztül anélkül,
hogy az internetről bárki le tudná hallgatni őket
 Többszörös címezhetőség - szabványosított multicast 24
 IP – Internet Protokoll
 Az IP cím egy szám, amely egyértelműen
azonosítja a csomópontot.
 Az internet a csomagok irányítására használja
ezt a számot.
 IPv4: 193.225.127.110 – 32 bit
 11000001.11100001.01111111.00111011
 IPv6 - 3ffe:2f8c:3912:1 – 128 bit
 www.bgf.hu Domain név
25
 IP osztályok
IP osztályok Hálózat mérete

A 1.0.0.0. – 126.0.0.0. (első bit 0 mivel 27=128)

B 128.0.0.0 – 191.255.0.0 (első bitek 10)

C 192.0.0.0 – 223.255.255.0 (első bitek 110)

D 224.0.0.0 – 239.255.255.255

E 240.0.0.0 – 254.255.255.255
26
Protokollhierarchia

27
TCP/IP Referencia Modell

28
 TCP/IP Referencia Modell

 A felső két réteg a teljes üzenettel foglalkozik.

 Az alsó két réteg a csomagokkal foglalkozik és ellenőrzi
a hálózatot. 29
Az OSI és a TCP/IP modell összehasonlítása
 Hasonlóságok:
 Mind a kettő független protokollok csomagjának
koncepciójára épül.
 A szintek funkcionalitása nagyjából hasonló
 A szállítási réteg feletti rétegek alkalmazás orientáltak

Különbségek OSI TCP/IP

Szolgáltatások, felhasználói Egyértelműen Nem egyértelműen
felületek, protokollok meghatározott meghatározott

Először modell vagy protokoll? Először a modell Először a protokollok

Szintek száma 7 4

Kommunikáció
Hálózati szint: Mindkettő Nem kapcsolat-orientált
Szállítási szint: kapcsolat-orientált mindkettő 30
A hibrid referencia modell

31
 Számítógépek azonosítása
Ahhoz, hogy 2 számítógép között kapcsolat jöjjön létre,
azonosítani kell őket.

Ezért minden internetre kapcsolódó számítógép egy

egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük.

Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám.

Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre
bontják.

32
Számítógépek azonosítása a hálózaton
 INTERNET címmel: pontokkal tagolt számok sorozata, pl.: 193.6.14.65
 Emberek számára könnyebben kezelhetők a szavak, ezért a számok
helyett nevekből álló azonosítókat alkalmaznak. A névvel adott
azonosító megfejtése speciális szolgáltató számítógépek, a name (név)
szerverek feladata. Az előbbi példa: gold.uni-miskolc.hu felel meg.
 A címek egyes részei különböző nagyságú tartományokat, domain-ket
jelentenek. A fenti példában a gold a Miskolci Egyetem egyik központi
szervere (csomóponti szolgáltató gépe) az uni-miskolc a Miskolci
Egyetemet, mint intézményt azonosítja, a hu pedig Magyarország
kétbetűs ISO országkódja. Az USA kivételével minden ország
rendelkezik ilyen kétbetűs kóddal az INTERNET-címében. Pl. uk az
Egyesült Királyság jele. Az USA címei hárombetűs domén-azonosítókkal
végződnek, melyek a következők: net, org, com, gov, edu. Az edu
(educational) az oktatási szféra doménjele.
33
 A Domain név
A DNS név – Domain név (Domain Name System)
A felhasználó számára nehéz az IP címet megjegyezni ezért a DNS
rendszerben könnyebben megnevezhető nevet kötnek az IP
címhez. Ennek is szabványa van. A domain név egyes részeit
ponttal választjuk el egymástól. Ezeket az elemeket jobbról balra
haladva értelmezhetjük.
Minden ország saját domain-nel rendelkezik, amely kétbetűs (hu,
de, ro, nl, stb.)
Az intézmények, cégek ezen belül saját domain-nevet kérhetnek.
Gyakori megoldás, hogy az internetre csatlakozó számítógép csak
az internet használata idejére kap IP-címet a szolgáltató
szerverétől. Ezt dinamikus IP-címnek nevezzük. 34
 Portok
 A kliensek egy meghatározott IP címen és egy
meghatározott porton kapcsolódnak a szolgáltatáshoz,
 A szerverek egy megadott számú porton keresztül
szolgáltatnak.
 A szolgáltatás azonosítók a következők lehetnek:
1. http (web szerver): port 80 –( Minden az interneten lévő web
szerver konform a hypertext transzfer protokollal (HTTP))
2. ftp (file transport protocol): port 21 – (konform a fájl transzfer
protokollal - általában fájlom letöltéséhez)
3. gopher://(70), telnet://(23), mailto://, https://(443), smtp://
(25), POP3 (110)
● wigwam.hu – lekérdezi a portokat, s támadást indít kívülről 35
Szolgáltató (szerver) gépek feladatai
 File szerver: a merevlemezek tartalmának, a fájloknak a megosztott
használatára
 Nyomtató szerver: nyomtató megosztására
 Adatbázis szerver: adatbázis megosztására, lekérdezésére,
módosítására
 WWW szerver: html formátumú fájlok megosztására
 Ftp szerver: fájlok átvitelének támogatására
 Mail szerver: elektronikus levelek (e-mail) továbbítására
 Név feloldó (DNS, domain name) szerver: domain-nevek numerikus
internetcímekké alakítására
 Távoli elérést szolgáló (Remote Access, RAS) szerverek:
telefonvonal-hálózat illesztése, LAN-LAN kapcsolat, stb. biztonsági
megoldására
 stb. 36
INTERNET-en használható szolgáltatások
 Levelezés (e-mail)
 Hírcsoportok (newsgroup-ok)
 Távoli gép használata (Telnet, SSH)
 Fájlátvitel helyi (local) és távoli (remote) gép között
(FTP)
 Keresés a hálózaton állományok után
 Hypertext-szerűen szervezett osztott adatbázis
(WWW) elérése, azaz böngészés (browse) a
WWW-en (Opera, Explorer)
 Zenehallgatás, rádiózás, telefonálás, üzleti
tranzakciók, stb. 37
Levelezés (e-mail)
 Az elektronikus levelezés (e-mail) alapjában
megfelel a valódi levelezésnek, azzal a
különbséggel, hogy itt a szöveg hordozója és
továbbítója a hálózat.
 A levelező programok lehetnek
 önálló szoftvertermékek, pl.: Pine (MS-DOS,
UNIX, VMS operációs rendszereken), MS
Outlook, stb., vagy
 integrált termékek, pl. Internet Explorer
részeként.
 Csatolt file-k is küldhetők
 név@intezmeny.hu 38
e-mail
 Hálózatokon működik
 Postafiókot használ:
 Minden felhasználónak van egy postafiókja
 Jelszó szükséges a postafiók megtekintéséhez
someone@somewhere
Felhasználó
azonosító ID Szgép azonosító
ID
 Távoli fiók elérése:
 POP3 (Post Office Protocol version 3): levelek letöltésére
 SMTP (Simple Message Transfer Protocol) – levelek
feltöltésére
 IMAP (Interactive Message Access Protocol) – fejlettebb:
feltöltés és letöltés
39
 E-mail
 Ügyfél oldali program
 akkor is tudjuk használni, ha épp nincs internetes
kapcsolat
 Pl.: Microsoft Internet Explorer-Outlook Express
Office – Outlook
Mozilla – Thunderbird
 Web-alapú levelezőprogram
 saját gépen csak a böngésző van telepítve
 a levelezést egy internetes honlapon (illetve a
mögötte lévő szerver és szerver-oldali alkalmazások
segítségével) valósítjuk meg 40
Hírcsoportok használata (Fórumok)
 A hírcsoport hatalmas újsághoz hasonlít, cikkeit maguk az olvasók
szerkesztik.
 Az olvasók száma több millió is lehet. A rovatok száma több, mint
5000.
 95 Terabájtnyi információ van elosztva a hálózati gépeken, mely
állandóan frissítődik.
 A cikkek szerkesztetlenek, lehetnek felügyeltek, esetleg csak
kivonatoltak.
 A gyakran feltett, illetve sok olvasót érdeklő kérdésekre a FAQ
(Frequently Asked Questions) címszó alatt szokott lenni a válasz.
 A hozzászólások és az azokra érkező reflektálások hírfolyamokat
alkotnak.
41
 Telnet
Távoli hálózati számítógépre való bejelentkezési
lehetőséget nyújt kliens-szerver kapcsolat formájában.
A saját, klienst futtató gépünkről úgy használhatjuk a
szervert futtató távoli, remote gépet, mintha mellette
ülnénk és egyik (szöveges) terminálját használnánk.
Kapcsolat felvétele:
telnet jaguar.dote.hu (IP névvel)
telnet 193.6.138.45 (IP címmel)

42
FTP (File Transfer Program)

 Az FTP olyan kliens/szerver program, a hálózati

számítógépek közötti fájlátvitelre szolgál a fájlok nevének
ismeretében.
 A hálózaton számtalan szabadon terjeszthető állomány
található, a fájlok letöltése a saját gépünkre gyakran
végzett művelet.
 Fájlok feltöltésére is alkalmas, amennyiben van jogunk írni
a távoli gépen.
 Az FTP is leggyakrabban anonymous bejelentkezéssel
zajlik, gyakran a hálózati kereső, navigációs programok
egyik szolgáltatásaként.
43
Keresőprogramok
A fájlszervereken rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű adat egyre
fejlettebb keresőprogramok kifejlesztését igényelte, hogy egy adott
témakörhöz tartozó állományt gyorsan megtalálhassunk.

Adott téma szerinti keresésre alkalmas kezdő és professzionális

szinten a Google keresőprogram.

A szóközökkel elválasztott szavak vagylagos előírást jelentenek, a +

jellel megadott szavak mindenképpen kell, hogy szerepeljenek a
keresett szövegben. Képekre is kereshetünk jellemző szavakat, ill.
képet megadva. 44
World Wide Web
 „A World Wide Web vagy egyszerűen a Web, a
hálózaton elérhető információk tárháza, az emberi
tudás megtestesülése"
 Egy kliens/szerver alkalmazás/program az Internetre
ültetve, amely egyszerű szabványosított protokollokat
(http) kínál szinte minden az Interneten lévő
információ megnevezésére, elérésére, hozzáférésére
 Web lap: az információ alapegysége
 Web oldal: szorosan zárt web lapok összessége,
amelyeket logikai mutatók un. hyperlinkek
kapcsolnak egymáshoz.
45
 WWW
 Honlap: első oldal, érdekes, figyelemfelkeltő, informatív,
tömör de nem sűrű, animációkkal teli
 A tartalomjegyzék segít a navigálásban, indexelt,
hyperlinkeket tartalmaz
 HTML: Hypertext Markup Language –
 A világháló nyelve
 minden egyes oldal egy szöveges dokumentum, melyet bármelyik
szövegszerkesztővel létrehozhatunk, vagy elolvashatunk.
 Hypertext, hyperlink: kereszt-referenciák
 Kliens alklamazások: plug-ins:
 JAVA, ActiveX, JavaScript, VBScript, ShockWave Flash, RealMedia

46
 Mi a böngésző?

A böngésző egy olyan program, amellyel a világhálón (Interneten) található
oldalakat (webhelyeket, webszervereket) megnézegethetjük vagy letölthetjük
saját számítógépünkre.
A böngésző programok képesek a különböző programozási nyelveken, vagy a
Html-kódban megírt oldalakat képekkel, linkekkel, animációkkal, hangokkal
együtt megjeleníteni.
Alkalmasak fájlok letöltésére (HTTP vagy FTP protokollal), teljes weboldalak,
képek elmentésére. Kiegészítésekkel (plugin) képesek kezelni különböző
grafikai fejlesztőeszközökkel készített programokat (Flash, Java, stb.)
Manapság sokféle böngésző áll rendelkezősünkre. Használatuk egyszerű. A
böngészők többsége a HTML-oldalak megtekintésén kívül több szolgáltatást is
tartalmaz.(Kedvencek, Előzmények, Frissítés, Leállítás)
 Microsoft Internet Explorer
 Netscape Navigator
 Opera
 Mozilla Firefox 47
 Web böngészők
 Olyan a számítógépen futó program, amelynek segítségével
megnézhetjük a Web-en lévő dokumentumokat.
 Mozilla Firefox, Internet Explorer, Netscape Navigator , Google Chrome,
Opera, Safari
 A webböngészők a webszerverekkel NTTP protokollon
keresztül kommunikálnak
 A lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg, mely a
lap címét jelöli.
 Kereső motorok: oldalak, lapok megtalálása

48
 Védett weboldalak
Az Interneten vásárolhatunk, kezelhetjük a bankszámlánkat, az Ügyfélkapun
intézhetjük a hivatalos ügyeinket. Ehhez meg kell adni személyes adatainkat, a
bankkártyánk adatait, a bankszámlánk hozzáféréséhez szükséges kódokat.
(Hitelesítés) Az ilyen adatokat szeretnénk biztonságban tudni. Ezért amikor ilyen
típusú oldalakon járunk, a HTTPS protokollt használjuk.
Az Internet Explorerben egy lakat jelenik meg az állapotsorban.
A Firefox információs ablakban tájékoztat arról, hogy védett weboldalakon
járunk.
A védett weboldal olyan oldal, amely titkosított kapcsolatot használ, hogy
az interneten lévő, rosszindulatú felhasználók ne láthassák az adatokat.
Sokan, némelyik böngészőt biztonságosabbnak tartják. Az internet sötét alakjai
(rosszindulatú emberek) rendkívül találékonyak. Bármilyen böngésző
használata esetén, használjunk tűzfalat , vírusvédelmet, frissítsük
rendszeresen!

49
 WAP
WAP (Wireless Application Protocol) – W@P

Modern hálózati kommunikációs rendszer. A WAP tulajdonképpen

a WWW megvalósítása mobiltelefonokon.
Az átviteli sebesség is és a kijelző felület kisebb, ezért a Wap-lapok
kevesebb multimédiás anyagot tartalmaznak.
A WAP segítségével mobiltelefonon olvashatjuk a nap legfontosabb
híreit, az utazással, menetrendekkel kapcsolatos információkat, a
szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges ajánlatokat, stb.

A W@P segítségével e-mail küldése és fogadása is lehetséges,

navigációs szolgáltatások vehetők igénybe, sőt szórakoztató
tartalmak is letölthetők.
50
Az Internet-elérés megosztása
Az Internet-elérés maga egy, a hálózaton megosztható erőforrás.
A megosztás oka: kevés IP cím egyedi gépek számára
csak címtartományok maradtak
gond: ezeken belüli gépeknek nincs egyedi címe
Megoldás: a címtartomány egyedi gépeit egyedi azonosítókkal
képviselő csomópont létrehozása
Módszerek: proxy (alkalmazási rétegben)
NAT (hálózati rétegben)
Proxy protokollok:
alkalmazástípusonként eltérő, proxy átjárót csak
azt ismerő alkalmazás tud használni. Léteznek több
alkalmazás által használható megoldások is,
pl. SOCKS v4, SOCKS v5.
51
A fájlok tükröztetése
(mirroring) lehetővé
teszi, hogy ugyanazt az
állományhalmazt egy
földrajzilag közelebb eső
FTP szerveren is
megtaláljuk és
gyorsabban letölthessük.
Több tíz megabájtos
állományok letöltése
hosszabb időt is
igényelhet, a hálózat
foglaltságától függően.

52
HTTP
 HTTP – HyperText Transfer Protocol,
1992
 http – karakterekből, képekből,
animációkból, hanganyagokból álló
dokumentum-rendszer, amelyben
megfelelő hivatkozások segítségével
keresgélhetünk a dokumentumok
között.
 Link-ek, hivatkozások 53
 URL - Uniform Resource Locator
 Az interneten a böngészők által használt cím, amely megadja az
információ elérési útját
 Dokumentumok milliói érhetők el a neten, s mindegyiknek
egyetlen webcíme van.
Szolgáltatás azonosító
(ID): a protokoll elérési Fájlnév
módja
Port
 http://www.bgf.hu/kkk/info:80 azonosító

Elérési út
A hoszt gép domain
neve
neve
54
Home Page-nek
A Weben (hálózaton) való kalandozásunkat általában egy
induló oldalon, azaz HTML formátumú dokumentumban
kezdjük, melyeket, honlapnak neveznek.
Az oldalon kiemelt, minket érdeklő téma lapjára a kiemelt
részre egérrel kattintva ugorhatunk. Mód van azonban egy
újabb kapcsolat (link) közvetlen megadására az URL cím
(Location) megadásával.
A gyakrabban felkeresett helyekre könyvjelzőket tehetünk.
Egy kalandozás helyszíneit automatikusan naplózza a
rendszer, és bármelyikre visszaugorhatunk.
A multimédia eszköztár segítségével rádióállomásokat
hallgathatunk, filmeket nézhetünk.
55
Magyarország bekapcsolódása: IIF, majd NIIF
(Nemzeti, Információs Infrastruktúra Fejlesztési
Program)
 1988: 6 budapesti, 8 vidéki központ.
 1991: egyetemek bekapcsolása.
 1994: új központi gép: SUN SPARCcenter 2000.
 1995: célok: elektronikus könyvtár, középiskolák bekötése. Üzleti alapú
INTERNET-használat kibontakozása.
 Világszinten 2000-ben 120 millió összekapcsolt számítógép és 3
milliárd $ reklámbevétel volt. A szolgáltatások a multimédia irányába
tolódnak.
 Akadémiai körben a használat ingyenes, egyébként levelezés: 2eFt/hó,
online vonal: 8-15 eFt/hó.
 Fő szervezete: ISOC ( INTERNET Society ) összehangolja a
fejlesztést, Magyarországon a központ : MTA SZTAKI.

56
 Tartalomszolgáltatók
 Szervezetek, személyek információkat tesznek közzé
önmagukról
 Web szervert üzemeltetőket – tartalomszolgáltatóknak
nevezzük
 Felhasználási területek:
cégek, szervezetek ismertetői, reklámanyagok,
szolgáltatások, termékismertetők, árjegyzékek,
megrendelés internetes katalógusból,
e-kereskedelem, banki szolgáltatások, hírszolgáltatások,
újságok megjelenítése, szoftver terjesztés, fórum,
múzeumok, képtárak, gyűjtemények anyagának
megjelenítése 57
Felhasználási területek
 Netbank (szinte minden banknál)

 Árverések (Vatera, Ebay)

 E-kormányzat (sokfajta ügyintézés)

 IP-telefon (Skype)

 Chat (MSN)

 Közösségi hálók (IWIW, Facebook, Twitter, Youtube)

 Keresések (Google, Yahoo, Bing, Bluu)

 Vásárlások (Netpincér, Amazon)

58
 Hálózatok összehasonlítása
Hálózat felhasználók elérhetőség Információ Mire való?
típus típusa
Internet Mindenki, Nem Általános, nyílt, B2C –
publikus korlátozott reklám és eCommerce
marketing
célokkal
Intranet Csak Privát és Vállalati és B2E– a vállalat
felhatalmazott korlátozott menedzsment belső
alkalmazottak célokkal információ
cseréjére

Extranet alkalmazottak és Privát és Együttműködő B2B -

partnerek, felhatalmazott partnerek közötti eBusiness
ügyfelek partnerek megosztásra
59
Hogy néz ki:
A felek közti kommunikáció

2014.10.10. Dr. Tick Andrea - BGF KKK 60

A Magyar Tudományos Akadémia számítógép
hálózata(HBONE)

61
http://www.niif.hu/en/datanetwork/hbone/hbone
62
Az Európai
Akadémiai
számítógép
hálózat

63
Globális kutatói hálózat

Forrás: http://www.geant.net/Media_Centre/Media_Library/Pages/Maps.aspx
64
 Felhő alapú számítástechnika
 angolul „cloud computing”, 2010-es évek egy fő irányának
számít a számítástechnikában
 a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön
üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a
szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve
maradnak
 a szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik
el
 publikus felhő esetében az interneten keresztül
 privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy az interneten

65
 Felhő alapú számítástechnika
Szolgáltatások csoportjai:
• Szoftver szolgáltatás (Software as a Service)
A szoftvert magát nyújtja szolgáltatásként, az
alkalmazásokat általában http protokolon keresztül, egy
böngészővel lehet használni. Példa: Google
• Platform szolgáltatás (Platform as a Service)
Az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet
biztosítja, terheléselosztással és feladatátvétellel, kezelő
felülettel, ezek rendszeres biztonsági frissítésével. Példa:
Google App Engine
• Infrastruktúra szolgáltatás (Infrastructure as a Service)
Virtuális hardvert (szervert, blokk-tárhelyet, hálózati
kapcsolatot, számítási kapacitást) szolgáltat 66
 Felhő alapú számítástechnika
Hozzáférhetőség alapján:
 Publikus felhő: egy szolgáltató a saját
eszközállományával (tárhely, hálózat, számítási
kapacitás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit. Fontos az
ügyfelek izolálása.
 Privát felhő: saját vagy bérelt erőforrásokon lehet saját
felhőt is építeni. Üzemeltetésről - a privát felhő
tulajdonosa gondoskodik
 Hibrid felhő: privát és publikus felhők kombinációja.
Lehetővé teszi átmeneti teljesítményigény esetén a
számítási felhő kiegészítését publikus szolgáltatóval.
67
 Felhő alapú számítástechnika
A felhő megoldások előnyei:
Helyfüggetlen: a szolgáltatás bárhonnan könnyen elérhető
Méretezhető: induló cégek , kis- és középvállalkozások-
nyilvános felhő, nagyvállalatok- privát felhő
Nagy rendelkezésre állás: folyamatos fejlesztések, komoly
beruházások, nagy adatbankok állnak rendelkezésre
Költségkímélő: szolgáltatás használatának díját kell
fizetni, nem kell drága hardvert vásárolni, a működtetési
feladatok nem a felhasználókat terhelik, az alkalmazások
frissítésének költségei is megtakaríthatók
68
 Vezeték nélküli megoldások…
Három vezeték nélküli megoldás:
1. Rövid hatósugarú – 1-től 10 méterig,
bluetooth eg. mouse, headset, keyboard,
etc.
2. Közép hatósugarú - 1-től 100 méterig,
WLAN, WiFi
3. Nagy hatósugarú – WAN, repülőgépek,
hajók, katonai hálózatok, mikrohullám
69
 WLAN
 1. LAN kiterjesztése
 2. Majdnem minden
vezeték nélküli
hálózat kapcsolódik
egy ponton
vezetékes
hálózathoz
 3. 54 és 108 Mb/sec
 4. A probléma az
adatbiztonság

70
Wi-Fi
 Miért? Nem volt két olyan vezeték nélküli LAN, amelyek
kompatibilisek lettek volna
 Eredményképpen, az IEEE bevezetett egy szabványt –
802.11 vagy másnéven WiFi
 Két felállás:
 Van bázisállomás / csatlakozási pont
 Nincs bázisállomás / ad hoc networking (inkább bluetooth)
(számítógépek közvetlenül egymásnak adnak)

71
 WiFi kihívások
1. Olyan megfelelő frekvenciasávot találni, mely
világszerte használható;
2. a rádióhullámok hatótávolsága véges;
3. biztosítani kellett a felhasználók bizalmas adatainak
bizalmas kezelését;
4. az akkumulátorok korlátozott kapacitása;
5. Emberi biztonság megőrzése . Okoz-e rákot a
rádióhullám?
6. meg kellett érteni a számítógépek hordozhatóságának
jelentőségét;
7. Olyan elégséges sávszélesség felépítése, amely
gazdaságilag életképes. 72
 WiFi …
 Megoldás
 Az Ethernet kábellel kompatibilisnek kell lennie
 Képesnek kell lennie az IP csomagokat ugyanolyan módon
továbbítani a vezeték nélküli hálózaton, mint a vezetékes
Ethernet hálózaton a vezetékes gépek.
 Problémák
 A rádióhullám hatótávolsága véges
 Többutas terjedés gyengülése: a rádióhullám a szilárd testekről
visszaverődik – többször megkapja a gép
 Sok szoftver nem tudja, hogy a mobil eszközön fut
 Átvétel-átvitel kérdése. A gép eltávolítása egy bázisállomástól
egy másik bázisállomás hatósugarába – portál kérdése
73
 Mobilkommunikáció
 GSM (Global System for Mobile Communications)
rendszerű WAP (Wireless Application Protocol)
mobiltelefonszámok nemcsak beszéd átvitelre
alkalmasak, a GSM hálózaton keresztül az adatátvitel is
megoldott.
 Országhatárokon túlmutató (inter) kontinentális, nagy
kapacitású vezeték nélküli telefonhálózatot biztosít.
 A GSM hálózatban a funkcionális egységek kapcsolódási
pontjait szabványszerűen definiálták.
74
 Mobilkommunikáció
 Adatátviteli sebesség növelésére:
 HSCSD (High Speed Circuit Switched Data) – a vonalkapcsolt
megoldás javítására
 Átalakítás nélkül lehet csatlakozni a már meglevő modemes
rendszerekhez, garantált sebességet nyújt, megbízhatóbb,
 Hátránya: csak egy gyártó támogatja, nagyobb erőforrásokat igényel a
hálózattól
 GPRS (General Radio Packet Service) – a beszédre nem lefoglalt
kapacitást lehet adatátvitelre is felhasználni
 Maximálisan kihasználja a hálózat kapacitását, nagyobb a csúcssebessége,
illeszkedik az internetes szabványokhoz, a teljes GSM ipar támogatja
 Maximális sebesség: 170 kbps
 Hátránya: sebessége függ a rendszer terheltségétől, vagy bérelt vonal kell a
GSM szolgáltatóhoz, vagy interneten át mennek a bizalmas adatok, ami
biztonsági szempontból kockázatos
75
Mobilkommunikáció
 Fejlettségi szint alapján – generációk
 GSM hálózat – a 2G képviselője
 3 G (új szolgáltatások, 384Kbps maximális
adatátviteli sebesség)
 GPRS – 2,5G

76
77