Csaladterapias

olvas6k0nyv

1. kotet

Merei Ferenc Mentalhigienes Szolgalat

Budapest
Szcrkcsltett~k: dr. Bir6 Sandor
dr. Koml6si Piroska Tartalom

A rcfcratumokat kcszftettek: Bevezeto s

dr. Barath Katalin R. Dallos, H. Procter:
Bcrtalan Katalin A csahidi folyamatok interakcionalis szemlelete 7
dr. Bir6 Sandor
Csaszar Ildik6 Elosz6 • Az interakcionalitas elemi ismerctei 9
dr. Koml6si Piroska A rendszerfogalom • Homeoswizis cs S£abalyok

A diadikus viszony 19
Szlmmetrikus es komplemcnterviszonyok • Hierarchia • A l?szicho16giai tllvol-
A fordltasok a .T. of Family Processes a J. of Marital & Family sag • Pszichol6giai hauirok • A dladok clemz~scnck korhlta1
Therapy engcde lyevel kesziiltck 23
A triadok
A S7.0Vets~g es koal(ci6 fogalma. A triad hierarchiajn •Jiatarok es alrcndszerck
CO Hungarian translation Mcrci Ferenc Mentalhigiencs Szolgalat
Csaladi c letciklusok 28
A1 clc:tciklus vallozllsai • Cerc:m6ni~k c!.~ ritu:llck
•
A ko nstrukci6s elmclet es a vaho:tas 31
A csaladi konstrukc16k rcndszere • RcneKIVltlls • A valloiJ~ letrcjolle a csala-
dokban • Osszcwes

A kiadast gondozta cs a kotetet terjeszti: Interakllv csaladterapia 38

Animula Egyestilct "Problema vagy nehcz.seg" • A£,ell>6 lepes: a \M.Sgalat • A terarlaS foly.tmat:
tudomanyos hi1>9tezisalkota~ • AtfogalmaZAis c~ po;utiv konnotaci6 • A "belii-
1021 Budapest, TI. Hfivosvolgyi ut 116. tas" kerdese • Ujrastruktunilas • A par.1dox intcrvc:nc•6 • Kotvetlen (c16)
Levclc(m: 1281 Budapest Pf. 12. S7upcrvfzi6 • Privat vagy nyilvanos·e a csaladtcr.lpia • Egy c:settanulmany
Tel.: 176-3620 Zar6 mcgjegyzesek SO

ISBN 963 01 9719 7 M. Selvini-Palazzoli, L. Boscolo, G. Cecchin es G. Prata:

A csahidterapias files vezetesenek harom vezerelve 53
Hipotczis-kesztiCS • Altalanos dcrin(ci6 • FunkcionaiiS ertc!kc a csaladi inter-
juban • llipotczis, infom1aci6 cs ne~ativ emr6pia • A hipotc!ns rends£crezett-
Kcs7i.llt: Vaci AFESz Nyomda sege • Rendszerszcmlelet/cirkularitas • A1 inform:lc16gyujl\!~ egyeb m6djat • A
megfigyelesi tcriilet fokozatos novelcsc • Ncutraht:is

G. Cecclrin:
A mihin6i alapelvek - ujru at~ondolvu 67
A neutralitas elve • A neutralit:l& hi:Snyanak tiinetei • llipotctis· kcs1itcs •
Rendsze rszem lclet
74 Csaladterapids olvas6konyv I.
ejtesere szolgal, ami segCti a kfvancsisag cs neutralitas sz.Ovetenek
kialakulcisflt.
Ha kivancsiak vagyunk, mcgkerdezzuk fchcvtseinkct- credjcnek
azok akar toliink, akar a kczclt csatadt61. A csalad intcrakci6i velunk
elosegflhclik ezt. Ncmcsak mi leptink be a csalad rcndszerebc, hanem
a csaiAd is a micnkbe, tovabb segftve minkct abban, hogy jobban
tudjunk rendszcrben gondolkodni. A harom vezeto elv kolcsonos,
egymasrahat6 kapcsolata ny6jtja azt a gondolkodasi kcretct, amely
arra indft benntinket, hogy meg kivancsibbak legytink a terapiaban
elofordul6 tunetek irant - akar a csaladok, akar a terapeutak runetei-
r6l van sz6.
IRODALOM
BATESON, G. (19n) Steps to an ecology of mind. N.Y. Ballantine Rooks.
CR ONEN, V. E. et al. (1982) Paradoxes, double binds and rencxivc loops. Fam. Proc.
21:91-112.
CRONEN, V. E.. etal. (1985) Mmd 1n therapy: constructing systemic family therapies.
N.Y. Basic Books
MA1iJRANA, H (1985) Dring1ng fonh of realiry. Presentation. Univ. Calgary
PENN, P. (1982) Circular quutioning. Fam. Proc. 21:267- 280.
PENN, P. (198.5) Feed-forward: future questions, future maps. Pam. Proc. 24:299-310.
TOMM, K. (1985) RenexiVe que$1ioning. Unpublished manuseript.
K. Tomm
Az interventlv (beavatkoz6) interjuzas
1. Strategia-keszftes: a terapeuta 4. vezerelve
A klinikai interju sokkal tobb lehetoseget ny6jt a terapias beavatko-
zjsra, mint ahogy azt altalaban gondoljuk. Sok lehetoseg kieshet a
terapeula figyelmebOl, ezert erdemes kidolgozni olyan·vererfonala-
kat, amelyek reven hatekonyabb lehet. A milan6i iskola harom ilycn
alapelvct definiatt, ezek: a hipoteziskeszftes, a rcndszerszemlelet (cir-
kularitas) es a semlegesseg (neutralitas). Koztiltik az els6 tartalma
konnycn megertheto, a masik ketto awnban, bar nagy erdekl6dest
v!ltoll ki, nem olyan konnyen atlathat6. Ezen alapelvek crthctOb-
bekke es csclckvo jelleguekkc valnak, ha ugy fogalmazunk, hogy
~nycgcbcn hozzaallasokr61van s:t6. Egy negyedik vczcrelv, a strl\(e-
gia- keszftes letreho7.asaval (amely a terapcuta dontcsalkotasaval fog-
lalko:tik, tobbek kozott azokkat a dontesekkel is, hogyan alkalmazza
17. c16bbi harom koncepci6t) aJ' crtclmezes konnycbbc valik. Jelen
cikk az intcrjuzasnak ezt a 4 vcterelvet targyalja.
Bevezet~s
Leny(igoz6 elmeny annak megfigyelesc, mennyire sokfelekeppen tud-
nak hatni a keze16k akar az egyeni, akar a csaladi interjuk soran. Egy
szokvanyos iilesen a kerdesek altalaban arra szolgatnak, hogy a kezelo
felallftson egy elkepzelest a hclyLctrol, s rendszerint a kcrdcseket nem
tckintik egyben terapias intcrvcnci6knak is. Ennek dacara, sok ker-
dcsnek meg fgy is van terapias hatasa, de pcrsze eppfgye16fordul, bogy
a hatas eppcn cllentetes, a7.aZ antitcrapias )esz.
Eleg fajdalmasan jottcm crrc ra nehany evvel e?clott, cgy parter-
6pias tiles visszanczcsckor. A pcir arr61 beszelt, hogy mar hetek 6ta
nem vcszckcdtck. Ekkor mcgkcrdc:ttcm, rna milyen problcmat akar-
nak megbcszelni, mire hirtclcn vallassal parazs vita tort ki kozolluk
arr61, hogy melyiki.iknck lcs'l inkabb s:tuksege tcrapiara a kcs6bbi-
ekben. Akkor a7l gondoltam a dologr61, hogy at i.ilcs elejen tapasztal-
takat nyilvan csak atmeneti javul<l!.nak lt:het tartani, cs tovabb keLt
foglalkoLni a hazaspar problemaivai. Nem vettem estrc, hogy a kcrdes
76 Csalddterapias olvas6ko11yv I.
lokte 6ket a veszekedtsbc, a regi termekctlen vitak fellobbanasat
provokAiva. Ha ebelyctt a valtozassal, a javulasukkal kapcsolatban
lcttek volna kcrdesek, akkor a bcszelgetes mas iranyba fordult volna.
Sajnos, akkor ezt a lehct6s6gct ncm vettem cszre.
Ezutan kczdtem el vi1.sgalni az interju folyamatat es jottcm ra arra,
bogy a keze16 kerdesei egybcn intervenci6k is, s hasznosabb, ha az
interjut egeszeben, mint cgy folyamatos intervenci(r..soro7..atot tekint-
jiik. fgy sziiletett meg a "bcavatkoz6 interj6zas" fogalma, s az a pers-
pektfva, bogy a terapias lehct6segek skalaja kiszclesedhct, mivel eb-
ben az ertelemben mindent, amit a keze16 tesz az intcrju alatt, inter-
venci6nak lchet tekinteni.
Ez a felvetes sulyt ad annak a nezetnek, bogy lehetetlcn egy pa-
cienssel ugy kapcsolatba lcpni, bogy annak nines semmifcle hatasa.
Minden kerdesnek, minden kommentarnak, sot a nem verbalis ak-
ci6knak is van valamilyen hatasa. Ezek a hatasok olyan szempontb61
is vizsgalhat6k, hogy vajon er6sftik vagy gycngftik a tcrapias celokat,
a kliens vagy a csalad kfvant visclkedesvaltozasat. Tchat mondhatjuk,
hogy a priori egyetlen akci6 scm lehet kovctkezmcny nelktili. Meg egy
trtekeles vagy megjcgyzcs elmaradasat Lc; gyakran olyba crtckeli a
csalad, mint pl. valamifele burkolt beleegyezcst vagy tamogatast. Te-
bat: az interventfv, beavatkoz6 i11terjt'tzas azt jelcnti, llogy minden, omit
a terapeuta mond es csi11al, bea~·atkozasnak teki11te11d6 - s hathat a
terapias eel iranyaba vagy cllene.
Termeszetesen azt is hangsulyozni kell, hogy barmcly adott beavat-
kozas aktualis hatasat mindig a kliens atlapota hatArov.a meg, s nem
az, bogy mit akart a terapeuta. A kezelo szandekai, viselkedese csak
elinditjak a valaszt, de sohasem hatarozzak azt meg. Bar a gondosan
kimunkalt intervenci6k sokszor elcrik a klvant hatast, erre garancia
meg sines. A kliens csak azt hallja es tapasztalja meg, amclyet kepes
meghallani es megtapas1talni (eloelete, erzelmi allapota, el6fteletci,
ertekrendszere stb. alapjan). Ennelfogva egy akarmilyen gondosan
szerkesztett, tcrapiasnak velt kerdes is maradhat tcrapias effcktus
nelkW, es mcgfordftva: amit a kezelo csctlcg ncm is szandckozik
hat6tenyez6kcnt alkalmazni, provokalhat tcrapias valaszt. Pcldaul
egy szokvanyos exploratfv jcllcgu kcrdcs felkeltheti a pacicns kfvan-
csisagat es m6dosftja gondolatai iranyat.
Ha a kczcl6 elfogadja at. intcrvcntfv interju konccpci6jat, sokkal
inkabb osszpontosft a sajat visclkedcsc tcrapias kontckvenciaira, mint
a paciens rcndszercrc. Mindent olyan szemsz6gb61 vizsgal, bogy
annak hatasara milyen valtozas jotl lctrc, s szet tudja valasztani a
tcrapias akci6kat a nem tcrapiasokt61. Ugyanfgy, ha valamilycn nem
Az inten•entfv interju es a strategia-keszltes 77
kivant dolog tortenik a csaladban, el6szor a sajat visclkedcset vcszi
fi_gyelcmbe annak kivalt6jakent. Az intcrakci6knak ez az elmcHytilt
~~~AI.at~.s~gft abban, bogy cszrcvegye a sz.andek cs a tenylcgcs batas
kozottl kulonbsegcket. Ebb61 meg az is kovetkczik, bogy a kezel6
sokkal gondosabban keszfti cl6 valamennyi akci6jat, meg azokat is
amelyeket nem szandekozik "intervenci6kent" vegrehajtani. Lebetet~
le~ azonban ~den, a pacicnst61 szarmaz6 vaJaszt fclfogni cs arra
telJes komyle~tasaban, tudatosan valaszolni. A helyzet tcljesen kezel-
hctetle~me valik, hacsak a terapeuta nem dolgoz ki rendez6 elveket.
A~ egyik megoldas erre vczerfonalak kialakitasa: olyan osztooos ter-
a~tas ho:zaa~~ok felvetcle es alkalmaz.asa, amelyek a kfvanatos ak-
ct6kat eloseg1tik, a haszontalanokat pedig megakadalyo:aak.
Egy negyedik vezerfonal sziiksegessege
A milan6i .cs?port harom vczet6 civet dolgozott ki - ez~k j61 ismortek
(az credctt Cikkct ld. c kotctben). Szamos szerz6 vizsgalta a rcndszer-
szemleletu intcrjtizas kiilonboz6 vonatkozasait (Deiss/er, Fleurides,
Foerster, Hoffmann, Penn, Tomm, Vioro, White). Eredcti cikkiik vegeo
~ milan6iak -~elteszik a kerdest: kcpes-e az altaluk kidolgozott inter-
JU-m6dszer onmagaban valtozastletrehozni, vagy sziikseg van valarni-
lycn lezar6 ertelmezesre? En ugy valaszolnek, bogy igcn, kepcs. En-
nek a _hataro~ottsagomnak pedig az az alapja, bogy a korabbi harom
vczeto elvet ktegeszitettiik cgy negycdikkel, a strategia-kcszftcs alap-
elvevel, a rendszerszemlcletii kerdezest pedig a beavatkoz6 inter·,_
technika egyik tipusakent hataroztuk meg. JU
M~de~~ aki la,tta ~. milan6iakat, .t~dj~ ~ennyire gondosan meg-
tcr:.eZik mm?en lepesuket. Az akc10k mdttcisa, ertckelcse, annak
eldontese, milyen menetet kovessenek, nem korlatoz6dik csupan az
Ules-sziinetben tartott megbeszelesre, ahol a zar6 ertelmezcst meg-
fogalmazzak, hancm az egesz tiles folyaman tart. Folyamatosan ker-
~~s~ket tesznek fel sajat maguknak, amelyekct tudatosan vagy osz-
tonosen megvalaszolnak. Ilycn kerdesck: Melyik hipotezist kovcs-
s:m? Keszen ail-e a csalad, hogy nyfltan beszeljen a tcmar61? Milycn
kovetkczmcnye lchet, ha adolt temaval nem foglalkozunk? Milyen
kerdesekc~ tegyek fel, hogyan fogalmazzam meg, kihez intczzcm a
kcrdcst, mJ lehet a vc\rhat6 rcakci6? Es7.rcvegyem-e valakinck a szo-
moru.sagat vagy ne tegyck r6la cmlftcst? Milli6 kerdes, dontcsi bclyzet
ad6dtk, s e~kre ~ terapeuta reszint szemelyisegc, reszint terApias
tapasztalatat alapJan reagal. A tiikor magotti munkatarsak szinten
78 Csaladterapias olvasokonyv I.
folyamatosan ~rtckelik a terapeuta tevtkenyscg~t. Ha ~alamilycn 16-
nycgcsjavaslatuk van, kihfvjAk 6t, cs roviden megbcszthk a hclpctet.
Ez a dont~salkot6 folyamat magAban foglalja a mi1An6iak Altai
crcdetilcg lefrt mindharom interj(ls vezetoelvet, bar nem tclj_ese~
adekvAtan szamol vcliik. A strategia-keszftest ugy lehetne dejirualm,
mint a terapeutanak (vagy a munkacsoportnak) aZI a gondolati munka-
j6t, !logy a lezajlottak ertcketesevel, rlj elkepz~lesekgy~rtasaval, a ~6rlrato
kovetkezmbryek becstesevel es a folyamat utemezesevel a leheto legn~­
gyot-b terapias lratast erje el. Mint interjus vezcrelv~ magaban f?glaiJa
a tcrapeuta szcindckos valasztAsait arr61, bogy m1t kell cs nut ncm
szabad tennie a tcrApias vAltozAs elcrcse erdckeben. A "strategia" ~z6
azt fejezi ki, hogy a kezclo hatarozottan kitiizi egy bizonyos tcrap1~s
eel elcreset, a nyelvtani forma (strategizing) pedig ennek aktfv ml-
noscgct fejezi ki. . . . . .
A strategia-k~szltcsnek kiilonfele szmtJel van~~k, a Je!cn c1kkben
kettore konccntraJnck, ezek: altalaban a koncepc1o-SZCTU hozzaallas
(bca1Ht6das) kcrdesc, cs cselekvcsi s7inten egy specialis sz6b~li ak_ci6:
a kerdczcs strategiaja. Ebben az lrasban a negy koncepc16- szmlu
hoaaallasr61 lcsz sz6, a kcrdezcsi technikar61 pcdig a kovetkczo
kett6bcn. A kct tcma ugy kapcsol6dik, hogy bizonyos akci6kat kony-
nycbb kivitclczni, ha a tcrapeuta felvett cgy adott hozzMtllast. Pcldaul
konnycbb tisztan fcltar6 jellcguen kcrdezni neutral is alapallasb61 es
konfrontativcn kerdczni strategias hov.aallas talajan. Egy adott, kon-
cepci6-szintii houa@ast felvcve, a kczelo mas r~s_;le!~kre ~o~z~n:
tosfthat es biztos lehct abban, bogy a felvetl atutud onmukodoen
iranyitja majd akci6it.
A harom milanoi alapelv reszleges atfogalmazasa
Meg~r6balom ezcket cgy koncepci6-szintii ho7..zaallaskc~t lefrni e_s
absztrakt clvckbol a klinikai tcvekenyscg konkret tcnye1ve avatm,
cgyuttal batorrtani a tcrapcutakat, hogy nagyobb szcmelyes fclclos-
seggcl viillaljak fel atokal. Ezeket a /rozzaallasokat_te~illtSiik ugy, mint
kOIICt'pcio ·SZilltfl gondo/ali Ql/OSP_OII(Ol, ame/y.st~bli VISZOII~U/6st /Ctre-
Jrozva el6scgfti /Ji-zonyos gondolatt es cselekvest m111tak memeteneset, es
burkolta11 gatot1a masoket. Mint egy fizikai tcsttartast, tudatos odali-
gycles net kill fcllcl~ct venni az intcrju folyaman. A !~dato_s. o?alis:'cle~
abban scgithet, am1kor a terapeuta egy adotl hou.aallas UJ Vlsclkedcsl
mcgoldasaittanul_ia. H a azonban ez megtortent, a kezelo ncm tudalos
aktivitasanak rcstcivc valik.
Interventfv interjtl es a strategia-keszftes 79
A hipotezis-keszfto hozzaallas arra moz.g6sftja a kezel6 gondolko-
zAsat, bogy magyarazatokat alkosson. A megfigyclesek, az ismert
adatok, az ~.16zmeny es a szemclycs tapasnalat kozotti osszefuggesek
kerescsere_ osszpontosft, azert, hogy cgy, a tiinctekct magyararo kival-
t6 mechan1zmust megformulazzon. Az eredcti, milan6i cikkb61 most
csak egyetlen tetelt szerctnek hangsUlyozni a rendszerszemleleta
(cirkularis) es az oksagi (Iinearis) hipotcziskeszftes kozotti kiilonb-
segt.t. Rcndszerszemlcletu hozzaallasb61 rcndszerszemleleta kerde-
sekre hajlunk, mig oksagi alapallasb61 oknyomoz6 kerdesekre.
Ugyanakkor az interjuban ezek egeszen eltCr6 hatasokhoz vezetnek
s a cirkularis kerdesck terapias creje messze nagyobb (Id. a
reszben). A terapias hatekonysag optimurnahoz ezcrt fontos a rend-
m:
szerszemleletii hipoteziskeszftO bozzaallas clsajatftasa.
A rendszerszemtelet elvi hozzaallaskent val6 leCrasa ncmi elozetes
kommentart igenyel. Az eredeti lefras bizonyos zavarhoz es clter6
ertclmezesekhez vezetclt. A zavar abb61 fakadt, bogy nem kiilonbOz-
tettek meg vilagosan a megfigyelt cgyscg (a csalcid) rendszers:~~Crii
aspektusait a megfigyelo egyscg (a csalad es a kezel6 egyiiu) rend-
szerszeruseg~t~l (a kibernetikaban ez az cls6rangu ~sa mAsodrangu
rendszcr.e k kulonbs~ge). Ebben a lefrAsban cz ut6bbi rendszer vonat-
ko7.asaban tArgyaljuk a cirkuJaritast, mint intcrjus vezet6clvet. (Mfg
az els6rang6 egyseg, tehat a csalad rendszcrszemlcletu vonatkozAsai
a ~en?szerszemle!etii hipotezisalkotas tcrulettrc tartoz.nak.) Az olyan
d.ontese~ hogy milyen tfpusu kerdescket kcrdezziink, mint pl. a csalad
ctrkulans mintait felfed6 triadikus kcrdesek: ez pcdig a strategia-
keszit6 hozzaaJJas terulete.
Ennek az ujraertelmeresnek megfeleloen tehat a rendszerszem-
Iel~t a k~zelo es a csalad dinamikus kettos strukturajanak felel meg.
Mmt ~lVI ho~~llas, azt jelenti, bogy a keze16, a kliensckkel kapcso-
lato<; ISmetlodo mterakci6kban megjelcn6 komplex vataszkeszletb6l
az attitudnek mcgfelelo reagalasokat emeli ki, akci6ba csak ezek
ke~tilnek. Fo pozi!fvu_ma a ~zAndck e~ a hatas kozt>tti kiilonbsegek
fehsmerese. Arra •s raszorltJa a kezelot, hogy a kliens viselkedcset a
terapias rcndszer kereteiben szemlelje. Minet ugycsebb a kezelo
annAl fin~mabban igazodnak a lcrapiAs valaszok a csal~d valaszaiho~
es annal JObban alkot cgy parost a csalad cs a ke:rcl6. A tcrapcuta
ebben a folyamatban semmi csctre scm lchet passzfv szemle16. Fo-
lyamatosan tesztelnie kcll kerdesekkcl, valas7aik atfogalmazasavaJ a
n~m verbal is reakci6k megfigyelesevel a csal~d tagjait, s ezzel kiem~l­
ru tapas~talataik kiilon?oz6scget. A ke7el6nek ez a tevekenysege az,
amely m1att ezt a vezetoelvet nem egyszerucn megfigyelesnek, hanem
80 Csaladterapias olvasokonyv I. Interventfv interjtt es a strategia-keszftes 81

rendszcrsz.cmlcletnek nevevuk. Ez a kolcsonos paros helyzct az alap- akarmi tortenik es a spontan cselekves a
annak ellenere Elkeruli azt . h ramlataval hal ad, nem pedig
ja valamcnnyi tudatos muveletnck a tc rapia folyaman. • IS, ogy egy temat vagy sze "I ...
Amiot a hipotb..is kcsz.flcsnek is, ugy a rendszcrszeml~lctii hozz.Ml- son vagy elnyomjon. Raadasul . . m" yt tdmogas-
barmikor feliilvizsga l' a oom meg a~~a ts nyltOtt kell maradjon, bogy
tasnak is vannak vallozatai. Kct ellcntetes m6djat illethetjuk a "gon- gondolkodas intu"tf J adga m~kodesct. A ne utralitas utat nyit a
doski.X16" es a "szakmrulag kotclezO' jel.z6vel. Az els6 a termeszctes I v, nem tu atos Jellegenc k s k 16
emberi szereteten, a masodik a raszorullsagon alapul. A szerct6, vatik aktivva a terapias folya tb • ~ eze e nne k reven
rekszik arra h ~a an. A neutralts terapeuta nem to-
gondoskod6 hov.aallas fclvetele a kliensek valaszaiban szelcktlven . ' ogy pontosan kldcrftse mi az igazsag . h
azokat a kiilonbsegeket emeli ki, amelyek teret engednek a tcrapcu- m1 nem hanem chef tt • , 6 . 1 ' • mJ asznos vagy
kedik (vagyis elism~~i, ~ ~ ;~k~~~bj.:~!;~;s~ !ll~s pontjara hclyez-
tanak, hogy paciensei fejlodeset e mberileg tamogathassa. A masodik, 0
mellett) . Pl. ha a ferj panaszkod' k ,
1
~ IVIL s e tezhct egymas
a csalad raszorultsagara epiil6 hov-Aallasnal a kezel6 arra figye~ a gyerekkel szemben a kez 1- I arra, ho.gy a felesege kovetkezetlen
aktualis allaspontot , aztane uo meghat llgatJ~ cs elfogadja ezt, mint egy
hogyan kell neki csclekednie, mint klinikusnak. Ekkor a kliensek
reagalasaib61 azokat a mozzanatokat kapja el, amelyek lehetoscget ,. I • gyanez tesu es ugya , 1~ d'
nyituak a tcrapias beavatkozasra. Bar ezek nero egymast kizar6 atti- tC cseg allaspontjat is. Sem egyetc te et • mgy c oga J3 a
rudok, az, amclyik elsodleges, jelentckeny mertekben meghatarozza fejezi ki cgyikkel kapcsolatban sc.: l~tsehm egyet ne_m ert~set nem
az interjut6nusat ~s iranyat. A csalad pedig az egyik esetben mcleg, nak, megnyitja annak lehetoseget h 'a ~gy ~em Clmkezl panasz-
fgy pl. az, bogy a fcrj tula'donk ' ogy m s mtu.llfv otlctei lcgyenek,
~lf~gad6bb vclc. Az interju sor~~p:\~~r~6ken a felescget.• legycn
megtrt6 honaallast, a masik esetben pedig crztketlcn, klmelctlen
vizsgal6dast clhet at. Jelzl-e az cgyetcrtcst vagy az cgyct c c c mcgv<ilaszthatJa, hoWf
A neutra/itast, mint intcrjuzasi civet azcrt nchtz mcgertcni, mivel
vagy megje&')'Zes forma'ab . nem rt st, vagy scm, egy kcrdes
te hcti. A neutr~litas mag~ a:r~· k~\ ~i'l c~~ st ratcgias hoz.za.'illassal
1 6
ebbcn a helyJctbcn ncm lchet abszolut semlegcsnck maradni. Abban
csak lehctseges me ta asztal' r. ~)z I ' 1lO!,~ a kc,clo, amcnnyirc
a pillanatban, amikor valaki csclekszik, mar nem neutnilis az adott
minden eJokcruio d~g~ -~inta . ~. r~cnbcn ZajJ6 Cscmcnyeket, CS
csemenyre nczvc. A ncutralitas legtiszt:ibb mcgnyilvanuhisanak clso
legyen az a csalad vagy a ~aJ· at cl~:u. s l~c~t es kctscgtelcnt fogad el,
latasra a "nem csclekcdni" tunik, de olyan helyzetekben, ahol a cse-
lekves elvarhat6lcnnc, eppen a ncm-cselekves a legkevesbe ncutralis. N ' h"- cp£c eSC.
Arr61 nem is sz6lva, hogy ez cllentmondana a rendszerszemlclet india 'c <WY valtozat.ebben
, a hozza..:ll"
a dS b an IS
· megkulonbOztethet-
.... Az
erens neutralltas a legtisztabban 7 • I . o.
E ak.~ JC cntJ, hogy a kezelo egy-
elvenck. A gyakorlatban a kczelo tehat cselekszjk, ahogyan azt a tobbi
forma e rdeklodesscl fogad m' d
vcztrelv meghatarou.a, de ugy egycnsulyoz, hogy osszessegcben fcnn- k"' m ent. 7 onnycnabevo 6<:1' h'"- ,
ozvetfthcti a paciensnek Val . I d'f~ n as I<Wyat
tartja a ncutralis hozzaallast (inkabb nevezhctnenk ezt semlegesseg scmlcgesseg, ilye nkor a k~zeloamiV~ . I ere~cialtabb a megerosfto
hclyett kfvancsi varakozasnak). Enncl a hozzaallasnal az idofaktor ba . . a paclcnst, mmt szemclyt el~ d'
fontos tenyezo. A kezclo gondosan iigyel a csaladtagok kiilonb6z6 rnut IS mond. Ez nagyon bato 't6 I h oga Ja,
hozzaallassal kolcsonosen k'e _n , 'ke et, sa gondoskod6 cirkuliiris
igenyei k61.otti egyensulyra. Perszc, nchez donteni, bogy egy adott, I gesztt• egymast "Sukct" I
a kk·or fordul elo ha a kezelonek h" -< • • • scm egesscg
fclmerii16 tcmaban a kezelo milycn szintcn kepviselje az e rtekc ket, a I , , .• nc ~;ZS~.,;gCI vannak masok I~ d /,
s va , cs aktuahsan nem tud r· k . c oga a-
meta- he ly-L.ctbe kcrtil cs valav~oug ~f.~ltel rtcm~ ~nne.~ kt>vetkczteben
allaspontokat. Ha nem vaJlal el egyfajta pozfci6t, ez tulajdo nkcppcn
az ellenkcz6jcnek a kepviscletet jelcntheti. A "mindketto/cs" szintc- ~ V\l csz az tntCrJUn A st . 1r. · ..
scmIegcsseg a stratcgias hozzaallas c le I . ra cgldS
zise jclcnti {ltmcnetileg a mcgoldast (miutan minden szintezis cgy neutralitas hasznalata ink5bb e . c .~a 6 c ltol6das, amikor a
ujal'-b dichotomia nyitanya). Az crtckck es jclcntcsck vonatkozllsaban ncm igazan elfogad6 attitud. I:.'Y strateg•ab61 fakad6 tcchnika, es
a neutralitas talan a v{lrakoz6, allast ne m foglal6 pozfci 6hoz van a
A ncutralitas lcnyegileg el 11 c h
legkozclebb. !assai. Mfg az cl6bbi az adott ~~~ ~~~;~o e~ v...an a slr~.tcgias hou.<ial-
tartja szem elott, minek kellene l~nie T!radasar~ cpu!, az ut6bbr azt
Mindczck c llencrc a szisztcmas csatadtcrApiaban a neutralitas
rendkivtil Contos vetcrfonal. Annyit jclenl, bogy az interjuhan azt az to akadalyozza a kczelo hate k a. A mess:me c ltcrve, mindket·
allaspontot kell elfoglalnunk: mindcnt, ami elokeriil, elfogadwrk - elfogadja a d\>lgokat a ho ony: g t. Ha a kczelo mindig csak
reszrelraj16s, vonzodas vagy elutasflas nelkiil. A kczelo nyitott marad, ' gyan azo vannak, esctleg 6 maga gatolja
82 Csa/6dtcr6pi6s olvasokonyv I.
lntetVelltfv inteljtl es a stra!egia-keszftes 83

meg a valtoz.Ast. Masr;szt, hi ~ul~tt~ateson (1972, 1979) 6v mi~ket

celratoro stratcgiz.al6, akkor
bogy magaban foglaljon: a sajot straMgias hozzuol/6srolszolo strategiat.
vakon er6szakosnak tunhet. r sal an euta nero kepes blZO-
M~r bivatkoztunk fentcbb arra, hogy ez az cppen z.ajl6 folyamatokra
ett61 a bOlcsesscg nclkiHi va~sagt61. Hd~ a te~:~rteni a "masik oldalt". vonatkoz6 hipotezis-keszftest igenyli. Meg kcll jegyezzuk, hogy vajon
nyos fokig scmleges maradm, ne~ tu ~~ak sajat otleteikbe, sajat, a donttseinkoek van-e ter~pias hat~suk vagy sem (fgy az el6bbi ¢1-
Azok a kezel6k, akik lulzo~tan .~on en eroszakossa valnak a "re- d~ban azt, bogy melyik dontes volt a hclyes az inccszt paciensn~l). A
"egycdtil helycs" megoldasrukba. ~~nny tortenik a stratcgias m6d- terapeuta annal inkabb ki tudja alakftani a sajat strategias hozzaaiJa-
zisztens" csaladdal szcmben. A~J or ezik , tobb ncutralitas fclval-
~rck a Lcrapia bcfcjezescl vcszclyeztet , es sara vonatkoz6 strategiat, mine! inkabb meg tudja szcmelyesiteni ezt
a strategiat. Ez alatt azt ertem, hogy akci6ikert, valasztasaikert meg-
lalasa a helyes m~go~das. , al ill t 'lhatJ'uk a neutralitas tcrapias pr6balnak teljes szemelyes felclosseget v~llalni. Ennek az allaspont-
Egy rovid klinJkru pcldav usz ra
kovetkezmcnyeit. nak az ellentetje a projckliv strategias hozz~allas, amikor a donteseket
a kezelo azert hozza, mert arra "kenyszeriil", vagy "nines mas valasz-
. . rut fcrfival tortent interju alatt tasa" (pl. a kezeles "korrckt" szabalyai, vagy az "igazi" helyzet miatt).
Egy inceszt csclckmeny mlatt Vl~~g eriiltcbb Jeszek, amicrt az nem A valasztas szemelyes felvatlalasa sokkal nagyobb szabadsagot ts
azon kaptam magam, hogy cgyre_I I? et Eredetilcg az volt a szAn-
akarta elismerni tcllccrt a fclel~ss~g ~ icpcsojckcnt erre a felclos- rugalmassagot biztosft a tcrapcutanak strategias manovereiben. Min-
dckom hogy a visclkcdcsvaltoz s e sh nem vagyok c lcgge n~ut­ dig konnyebb megvaltoztatni valakinek a sajat elkcpzeleseit, mint cgy
se all~lasra bfrom ra.Eszrcvle ttem,Jt ogyezen valloztatni. Amlkor "kfviilr61 meghatarozott" hclyzetct. •
gv de ·'
nilic;, d 1 t ban kepte
10 U a Om .. h en vo amnemi magyaritzalla
C lcket "" I k'mcn-
I • A strategias mukodcs m~sik nagyobb dimenzi6jakcnt vehetjiik fel
Cl. mar majdncm cl~rte a du ~I r 6o 'mecmr6balva visszanyerm a azt, bogy eppcn milyen aktivitasi egyseghen tortenik az. Ez nyilv~n
tern a terapias hclyJscgbol. A o yol~l ~ hfpotb'iseket gyartottam
scmlcgcs potfciot, rcndsterstch 1:t ~a mcnnyire benne lchcuek
arr61, hogy a fclc~6gc es a !"oslo ae~el visst.a tudtam magamat
kapcsol6~ik a stratcgias f6kusz szintjchet (valamilycn nem verbalis
reakci6, mozdulat- adott lfpusu kcrdcs - altalanosabb tcr~pias tcch-
a fcrfi incestI Vlselkedelsc~AII~ ba Amikor visszatertcm, ncut- nika alkalmaz.cisa- elvi hozz..<lallas kivalasztasa s 1gy tovabb), de nero
tokkenteni cgy scm lege~ . "cicn~ sokkal nyitollabb kczdett kizar61ag ez hatarou.a meg. Ebbc a7 frasba ncm f~r bclc annak
10
ralis attitudomre rcagalva a. P~egviseli a sajattctte, iigyhogy mar taglalasa, hogyan seglti a straregias hozzaallas az egycs ter~pias tech-
15
lenni s kiderult,
'lk "g hogy nagy
szelen a1o1ott.
n Ezt kovetoen folytatni lehctcll a
nikakat- most legfontosabb azt kiemclni, ho&'Y a strategias hozzaallas
~s~a Vlse
H •

az ongyia k1vant
munkat ·. lkcdesvaltozas iranyaban. az intcrventiv interjiizas alapja.
Az intcrjlizas ezen pcrspektfvajaban az elsa feladata annak mega.l-
.
Kezenfekvo a kerdes: vaJon b'
Jehet-e a hozzaallasunk egyidcjGleg
k egymasnak sok tekintetbcn lapftasa leone, hogyan lehetne stratcgi~san meghatarozni olyan j61
t al' s? A valasz: ar eze
strategias es neu r I . b . termeszet van annyira komp ex,
I csiszolt c lvi hozzaaiJasokat, amelyek alapj~n barmely piJlanatban a
ellcntmond6 hclyzetek: a: e~ en.. ultan letezni. Sot, val6szlnulcg spontan akci6k a legval6szinubben tcrapias hatasuak. A tcrapeuta
hogy tudunk kulonboz~ szmte e~ s:a%san valamcnnyi hozzaallas-le- tudatosan megfontolhatja, bogy mit te&ryen, kritikusan mcgvizsgalhat-
a terapias id6 oagyrcszeben ne~ u szerre mcgtalalhat6 visclkcde- ja sajar aktualis kepesscgeit (pl. egy szupervizor segftsegevel) es elha-
hctoscg tobbfclc vonatkozasa IS egy tarozhatja, hogy bizonyos kcpcsscgcit, jartassagat crosfti, m6dosftja.
sunkbcn. igy, ha a rendszcrszemlelctu hipotbis- k~szftcsben akar jartasabb
lenni, csatlakozik cgy rcndszcresen brain- storminggal dolgoz6 mun-
A hozzMIIasok !>lratt'>ghh hasznalata kacsoporthoz. Olykor clmclcri tanulrnanyok, onfejlesztes vagy sajarcl-
m~nyu tcrapia sziikscgcs. A mint kialakul az a biztons<'ig, bogy a tcra-
. . . .. k a strategias vezet6elv felhas:tnalasa
V
Mint mar korabban mc!!Jcgycttu It. kcppcn a Lcrapcuta bcfogad6, pcuta tud hanoi mar egy bizonyos technikaval, az adott hozzaallasr61
ki.ilonb<)/6 szintckcn tort~nh~~ . ~/. aat egyarc1nl atfogja. Kitcrjcd a sz616 dontcsekr61 ligyelme a magatartasi kovetkczmcnyek fele csu-
clmelctalkot6 cs vcgrchaJl~ ~ ~ v ~ ckrc is s amit rcndkfviil fontos,
1 1
szik, azaz az abb61 fakad6 specialis kerdcsck, mcgoldasok, nem ver-
ncm vcrbalis es a paraverbalis JC enseg . balis aktivitas fele.
 lnterventfv interju es a strotegia-keszftes 85
84 Csal6dter6pi6s olvasokoii)N I.
nak: rendszerszemleletu . .
A masodik fcladat Jenne a tcrapeuta tudati folyamatainak az ira- gyel~seket kell gy\ijteni am~s~tl.entcsekre van igcny. Oj megfi-
nyflasa. (gy pl. az a logikus menet, bogy f6kuszah tigyelcmmel atnez- bipoteziseirc. Az ilyen .~lzese~ cs VJSS7.ahatnak a kezelo mar meglevo
zuk a cirkularis mcgoldasokat, majd ugyanazokat a hipot6zis-keszf- megtanulasaval tud a Jtera t zrevcves~vel es a rtijuk val6 reagalas
tcs, a stratcgia-alkotiis cs a ncutralitas szemszogcbol, majd visszate- idonkent ujraertekclje a hcfeu ta ~e~ nyttott maradni ahhoz., hogy
runk a rcndszerszcmlelcthcz. Mas szavakkal, a terapcutaknak el6sror sokon. A folyamatosan inte;:c c~ 6~ ~o~ftson a korabbi hov~alhi­
rcndszerszemlelcttcl kell a csalad rekuriiv, ismct16do mintaiban be- nak tokeletcs homlokzatot al~n~l . na. k~tett csaladtagok ncm tud-
Ialast nyerni, majd atteszi eleket a megfigyelescket a hipotczisalkotas mindig jonnek uj informaci6k. ~:~· mmdig be lehe! latru m<>gejiik,
tartomanyaba. Kialakitva valamilyen hipotezist (amely lchct61eg azt keny, pl. a csalasra nines "kihe a~onban a kezelo nem eleg erze-
is tartalmazza, hogy meg nines a csaladr61 egy biztos bipotezisiink), sa naivitasba csuszik At a dor:.~t:Z:~ , akk~r gondoskod6 cirkularitti-
mcg,fonto\ ncbany stralcgias valtozatot a tckintctben, bogy milyen vezeti. Itt igcn fontos bogy ~'eltod. J.ensckJ.6szandeka, bizalma felre-
Ab ' ,, u Ja asmerm az. . 'I
sorrend szerint haladjanak (pl. lcbet az a dontes, bogy az e\s6 lepes g an, a csaladban es a tcrapias re ds be Jgan va to~st (onma-
tovabbi informaci6k szerzese kell lcgyen), es ezt hogyan tegyek. Ezck a bozzaaUasok mozg6sfttis ~ n zer n egyarant). Vegiil aztan
a dontcsek aztan celzott akci6k alapjaul szolgalnak (ilyen lehet pl. a cgyseges strateoiaba .. ak, enntartasa, vtiltoztatasa- s mindez egy
r I er- ossze omponalva a t
kiildo szcmely inditckat firtat6 kerdes). Miutan az intervcnci6 meg- ao yamatava valik (eppugy . h -, crapeuta osztonos belso
tortent, a tcrapeuta visszaugrik a neutralitas allapotaba, mcgfigyelen- "lcbcghet" igazan szabado~ :;~t a ozzaallasok maguk is). Ekkor
do, bogy mi fog tortenni. Ekkor latja a csaladban lcv6 mintakat leginkabb sziikseg van ahhoz ho rap~~ta t~?atossaga, s ez az, amire
(tegyUk fel, az apa fclbeszakftja az anyat, kihangsulyoz.za, hogy a vcJjuk. ' gy az lnlCTJU tcrapias hatfisat mepno-
gycrmekorvos kuldte oket), s kczd6dik ujra a kor. Az uj megtigyelcsek
a bipotczis-keszitcs folyton jar6 malmaba keriilve, egy m6dositolt
bipotezisbez vezctnck (ugy latszik, az apa bagatcllizalja a csaladi
inditckokat a ~cgat~egkcrescsre). A kczel6 ekkor ismct strategiat
valaszL aval kapcsolatban, hogy mittegyen (pl. cldbnti, hogy az anyat
fogja megkerdezni). Tcbat, ahogyan az intcrju folyik, a kezcl6 sor-
rcndben a rendszerszcmlclctli, a hipotczisalkot6, a strategias es a
neutralis howWlasok vegtcrmekeirc tigyel, s ez a kor ismetlodik
folyamatosan (mint cgy tudomanyos kutatasnal). Az interventlv inter-
juzas terapias batekonysagat va16szlniilcgjelcntckcnycn megemeli, ba
a kezelo a gondolkodasnak es cselckvesnek ezt az ismetl6do mcnetet
kell6 jartassaggal alkalmazz.a. A terapeuta tovabbi feladata az., bogy
kifcjlessze a tcrapias rendszer jelzesei iranti specialis erzekenyseget.
Ezaltal lesz kepes eszrevenn~ bogy az. elvi bozzaallasban kcll vala-
milyen nagyobb vallas. Pl. amikor az. interju atmos1ieraja er61tetette
vagy oppom116va valik, ennck va16szinlileg a tcrapeuta tulzottan
stra~egiits hozziiallasa lehct az oka. A csalad a kezclc5t tulzottan
ltelkczonck vagy k6vctcl076nck is crezbcti. Ezek jelzesek a kezel6
szamaw, hogy valtson, legycn neutralisabb. Masfc\61, ha cgy ules
nagyon unalmas, tobb, val6sziniikg nyomatckosabb stratcgias hoz-
:dlall<hra van stukscg. Amikor ugy tunik, bogy a kczc\6 clvesztette az
iranyitast, hipotctis kc~4'1tes szukscges. Ha ugy latszik, bogy bar van-
oak vi lagos bipotezisek, at. ules megsem gytimolcsoz6, tobb kifmomult
figyclmct kcll arra fordltani arra, amit a paciensek aktualisan csinal-
 I
Reflexiv Mrdezes az intetventfv interjuban 87

II. Reflexlv kerdezes a beavatkoz6 interjuban Kcs6bb, az iiles-sziineti megbcszcleskor a csoport kimunkalt egy
hipotezist a csaladi dinamikar61. Egyetertettek abban, hogy az apa
, . zatukroz6, gondolkodtat?) ktr- sCdyosan megszegyenftve cleggt izolal6dott a csaladt6l Ez a helyz.et
A reflcxlv (kapcsolatte~emto, ~ fo. ellegzetesstge, ts arra. mi~yul,
erzekenyftette 6t arra, hogy mindig diihos ~s biintet61egyen. DilhOs-
dezts azinterventlvinterJ6zAs egys (J' J ndolati 6s viselked6st mmtAk
CSaiAdokat vagy klienseket ~ ~~'6 kento pozfci6t vesz fel,
sege viszont meg jobban osszehozta az anyat es a gyermekeket, meg
bogy a . k 1' facilthu , ser lk 1
kialakCtasAra sarkaiiJa. A d:zek~t tesz fel, amelyek erre a cetr.a a a ~
kollektfvebben ot hibaztattak, cs maganyossaga fokoz6dott. Az illes
vegen adott ertelmerest crert ennck a mcgszakftasara szantak, egy
ts szAndtkosan olyan ktr 'I ~ees valtozast letrehoz6 me~h~n.•z;.~tt olyan paradox megfogalmazassal, hogy az apa zsarnoki viselkedese
masak. A k6rdtse~~n reJ o , di hiedelmek jelenttss~niJCI . o ..
tukroztetts (refleXlvtt~? a ~al~ kezelo kepesse vaJik az mterJ6
segfti elo azt, bogy az anya es a gyermekck kozcl keriiJjenek egymashoz
Ezzel a fajta k6rdezcst modd a es segitsek egymast. Ezt a fogalmazast haiJva, a gyermekek azonnal
.t. • .t.~ hatekonysAganak fokozAsara. tiltakoztak, es kijelentettek, hogy az 6 apjuk nem zsamok: Ok Ludjak,
terupt®
bogy nagyon is erzelmes es segft6kesz. A csalad vA!asza meglepte a
kezeio teamet, kiilonosen, miutan az apat annyira negatfvan frtcik le
az interj6 clejcn. A tovabbiakban nyilvanval6va valt, bogy mig a
~vezetes 'talat kollegakat az intcrj6 elcjen szerzett benyomasok kotottek le, a gyer-
Rotterdamban szcrzctt tapasz mekek az iiles folyaman mcgvaltoztatuik ne1.etcikct az apar6l Mas
Az itt osszegzett munkahoz egy
adta a kczdo lok6st. . sz,avakkal, a csalad hoz7aallasa az apahoz jobban mcgvaltozott, mint
a ti.ikor mogoui csoportc! Voltakcppcn a lezar6 ertclmezesre nem is
·y· masik oldalar6I• az ~ .. 16st cgy ktk6p·
8 crme- le tt volna szukscg.
E csaladot figycltem a tu ttoer Kozepkoru s7.ul6kr<?l esk ~ iaba
Hogyan jott lctrc cz a valtozas a csaladban? Ogy tunt, bogy a
~sbcnl c~ (tcrhcsscgtoltizene~estgb.b fi,
t:.gy I 6 terapcuta vczc . . ) A' crt kerultc terap '
.6 kkal val6 foglalkozAs gycrekekhez intczett eiObbi kcrdcs (az anya fcltetelezeu hianya ulan
kukr6 vo t sz d va volt az td6sc '!1 kiCleritcttc,
mcrt ~z aiN'ch~~o~endszerszcmleletiih ker~~: ~o~:;a vctte fel a
clkcpzcllckr61) szakftotta meg a hibaztatas malignus koret, ezutan '
~apes n~zul6i
a funkci6kban van egy di~! kc~cnykezii ta~rt6!1l~t konstrualtak meg a gyerekck a gondoskod6 apa kcpet. Ez a valtozas

m1hiu: taplal6 ksz~~~~~~:f£~~utk le az apju~~~:~e~~e~~ ncmcsak az interju tovabbi menetct tcttc zokkenomentesse, banem a
es
csaJad tagjaira is j6tekony, gy6gyit6 hatAssal volt, uj viszonyulashoz
~~h~:~~~~~e~len k~v~el~~e!~ar':ak~a~crb~,f~cb~t ~· Ahogy segitcttc hozza 6ket. De miert volt ez a k~rd~s annyira terapias
bAiis viselkedese az any v fesziiltebb es elzarkozo~ ~ , · es az.t hatasu? Hogyan alakuJt lci a hatasa a csaiAdra?
az ules haladt, az.~p~ e~i~tt felbeszakitottam .az mt~~ut,creket: E7.eket a temakat feszegctvc, elkezdtcm keresni mas, hason16anj6
A kialakul6 fesziil~ g kerdezze meg mmdcgyt gy edne
. avasoltam a kczelonek, h~~al mondjuk sulyosan mefbc~e!tobbi
terapias hatas6 kerdcseket. Mcglcpetesre, nagy szamban Jchetett
tHa valami tortcnne az ahnya v~ltoznaa viszony az a pad e It "JaJ· ilyeneket ta1aJni. Ogy latszott, szamos klinikus hasznal ilyeneket id6r61

vagytalAdnk~~~~?" ~blsbo ~ ~asodik valas7~:

• halna ogyan N k alas7.a az vo ) ) id orc, bar kiilonboz6 mertekben cs tudatossaggaJ. Szamtalanszor
fgy is tortent, az ,gycr:,.
testvtre oz . * meg durva cnnc. , . "· harmadtk beszelgetti.ink az ilyen lfpusu kerdesek termeszeterol, mig vegiil is
az m~g rosszabb leone, o tobbi dol got is es scgttcnt~ 'a f6zesbcn "reflexivnekff ncveztem cl azokat. A ncvadas nagyon hasznosnak bizo-
"De akkor latnia kel~rc: va16szinulcg scgitc nc nf~u;td~tt az apa nyutt, a rcflexiv kerdcsek egyre crthetObbck cs val6sagosabbak lcltek
mar ugy felclt, ho~ l~i~t a gycrekek valasza ~Cl' ~JC llazult' CS be-
es a takarrtasban ts . d6 szavakkal bcsz~ "'t e .. elo ttf!m. A gyakorlatban is cgyrc b'Yakrabban kczdtcm czekct alkal-
clkc7.dell melcg, godtob~~ rejlo szAndck c:ncl tclJcsult. mazn i. Az iilcseimcn mar cz a fajta k~rdcs van tobbscgben, cs az i.ilcst
kapcsol6dott. A ker s le:r.ar6 crtclmczes sziiksegcsscge teljcscn clhalvanyodou, sot, olykor
majd nem irrelevansnak, vagy egyenescn cllcnjavalltnak Iatszott. Bar
meg ma is hasznalok olykor Iezar6 ertelmezcst, egyrc inkabb 6gy
lekin tem, mint a kezelcsi folyamat cgy reszletct, cs ncm tartom Jcnye-
ges tcrapias hat6tenyez6nek.
88 Csaladter6pi6s o/vas6konyv I. Ref/exfv kerdezis az interventfv interjuban 89

Tovabbmenve, a szerz6k lefr'ak e

Egy elm~lttl megfontolas szo~ynak a jelleg6t jelent6sad6 ~zaba~n~kk~ ~cOexiv, visszahat6 vi-
k~t tranya nem mindig egyforma .~ ozott. ~ kolcsonhatasok
0

A •reOcxiv" kifcjez~st Pearce ts Cronen kommunikAci6elmelcteb61 VlSZOnya is aJJand6an roozo~ b ereJU, SOt, a SZlntek egymaskozti
· · -o<~S an van Ez az, . •
(1980) vettem at. Ebben az elmeletben a reOcxivitast a kommunikA- ct6 s VISelkedesben hirtelen valt ~ k ama maau a kommunika-
ci6s aktusokat ve7trlo hiedclemrendszeren beliili jclentesck kozotti Tegyiik fel peld~ • h o so at latunk.
viszony fontos jellemz6jtnek tartjak. Crone11 es Pierce rovid lelrasa au., ogy ket szcmely k"J ..
el egymast Mindegyik b at. . o csonosen barAtoak ismeri
seglt annak megtrttseben, bogy tulajdonkeppen mit jelent a reOexi- a kezdeti ~ci6k barats~o~~~~a~ci~ ~ar el, ~a talAlkoznak. Tehat
vitas, ts mitrt vAlasztottam az ilyen kerdesek jelz6jeiil. masik akci6jat baratsagosoak ert~~ u . a , s mtndegyik igyekszik a
Ez az elmelet (a CMM te6ria = Coordinated Management of fakad6 jelentes batarozza me k elm. Mas sz6val, a kapcsolatb61
Meaning) az emberi kommunikaci6t egy olyan osszetett interakdv ban, mondjuk, beszelgetes ker!:cd~~~~~tb~_:Jc~v6s}elenteset. Azon-
folyamatnak tartja, amelyben a szemelyek kozott lezajl6 torttnesek ban nem ertcnek egyet. Ha a b a .ol kaderul, bogy egy tema-
jelenteseket gcnerAlnak, tartanak fcnn, es idorOl idore megvAltoztat- akkor a kolcs6n6s res ektus sea~ t~ag ere~e tovabbra is megmarad,
jAk azokat. Nem cgyiranyfi kozlesekrOl van sz6, egy aktfv es egy passzlv nezetkillonbseg azonb~n e .gtt tlsz~azm a v~lcroenyeltercst. Ez a
fel kozott, hanem cgy cirkularis, dinamikus folyamatr61, amcly mind- a baratsagban zavar kelet; ~ks•Hncs tcljescn hatas nelkiil a viszonyra·
cz• · aazonbanaz IObb'1 ·
kct rcsztvev6t bevonja. Az credcti lelrAs szerint kct fo szabalytfpus egy magasabb szintcn jon lctrc 1 . ~ nezetkiilonbseg
szcrvczi ezl a folyamatot: az egyik szabalyo%6, a m{lsik jclentesad6 kc~desben, feliilkerckedik a ka' p · ~gy etntka.• vagy szkriptet erint6
jcllcgu. A rcgulatfv, s1.abalyoz6 folyamat annak a mtrtckct hat:irozza cptz6d tehat Gjradelinialja a . ~cso at crede!lleg barati voltan- az
meg, hogy az adolt visclkcdcsnck mennyire kcll bclcpni vagy clkeriilni Ha ez megtortenik meg egy bVJsz,.onyt, pl. vcrscng~sse vagy haragga
bitcnyos hclytctckct. Pcldaul cgy kommunikaci6s rends1cr regulat(v a 'k ' ocsanatktr~st is gy k ·
a rn s• t61, az uj viszonynak mcgfelc16en ana vassal fogadnak
s7ahA1ya kimondja, hogy "ha valakinek az integritas{lr61 van sz6, akkor
A bevezetOben emlftclt csaladnal k ..
kotcledi azt megvedcni". A jelentesad6 mcchani1mus egy adott viscl- ellenkezojet indflotta be A k I' Ia crdcs cnnek a folyamatnak az
kedest, allftast, csemenyt stb. ruhaz fel valamilycn jclentessel. fgy pl. h'a . nna a •e vctcscvcl h 'I -~
J nya eseteo, az apa cs a gyerm k ·k k • ~~ m1 cnoe az aoya
meghataroaa, hogy "a vita kozegebcn egy b6k szarkas1tikus vagy az apa szilloi funkci6i a csaladb e c 'I apcsolata UJradcfinia16dott es
ellenscges, es nero igazan barati vagy rcspcktust kifcjezO'. A CMM r61s7616 valaszokban van e ban '~t vanv~l6bbakka valtak. Az a~a­
elmelct szerint ezeknek a folyamatoknak a szovevcnyc vezerli pillana- hatekony volt ahhoz (tala I?'c cnn oglalt, •mplikatfv ero amely elcg
tr6l pillanatra az croberek kozlcsi akci6it. dezn~ es mindegyik tovanb~~ ~It, mert 8 gyermeket lchet~tt vegigker-
Batesonra hivatkozva (1972) Cronen cs Pearce fcltctelczik, hogy a egyes jelentcsszintek k()zott•' hc~ccsncht~e az ei6L6 vaJaszat), hogy az
be ai , ' rare tat meg~ d'
kommunikAci6s rendszerekbcn bierarchia talalhat6. Hat jelcntesi n a v to~s egycrtclmucn terapias hata , or •tsa. Ebben az eset-
S7jntct kiilonitcnek el (szemben a Watzlawick, Jackson es a Mental A CMM elmelct I . , . bb su volt.
Research Institute altai ncpszcrusitett nczetckkel, miszerint a jclen- k"'ozottt
-· . reOexfv viszonynak
cguJa
kct
eredmcnyci - ·
·a '6'
.
szennt a Jelentesszintek
tcscknek kct szintje van, egy jelentes es egy parancs-szint). Mcgint arra, ,h'!.gy ha a szovegcs es a ~~~n~~ ~,a van_(CrOJ~en 1982). Rajottek
csakBateson nyoman azt is felvetik, bogy a szintek kozott nem a Russel merteku, akkor a kozlesbcn rc· g ~~~ hatas vtszonylag cgyforma
~s a1 MRI Altai fclt~tclezctt lincaris, hancm cirkulAris a kapcsolat: dular ("kanyar") alakul ki. Ket /'~;.~ncx•v•tas aktival6dasaval egy for-
tehAt ncmcsak a viszony (parancs-szint) hat a kozles tartalmAra Ge- ~z csctct jclenli amikor a 0 aJ J t frtak lc: a "szokatlan kanyar" azt
lentcs s'lint), hanem a kozlcs tartalma is viss1ahat a parancs-szintre,
a kapcsolat jclcnt6scrc. A hat szint Cro11en cs Pearce szerint: a tarta-
rlc~test, pl. me,gfordftja v;;y ~~!;s!~~~~~at •ki~CjC7Ctl~n atrcndczi a
az enyhc kanyar") csetcn a 'elcnt acgeszfll a71. KJscbb fordulat
lom, a hcs7cdm6d, az cpi16d (ez nAluk a szociAlis tah'ilkozas elemi ~ak kis valtozasok keletkezn~k Ics lcnycgcbcn ugyanaz marad itt
egys~gc), a szemclykozi kapcsolat, a1 egycni szkript (:s a kulturalis •rontatfvva minostil at. A vaitoJs~k egy cllcnscgcs vis70ny csak k~n­
minta, s bArmely k~t szint kozou cirkularis, rcfiexiv a kapcsolat. : !a?b szubtilisak, a visclkcdesmin~~~ nagyok es dramaiak, hanero
Minden st.int jelcntcse visszahat a masikra. Ennek ertelmcbcn tehiit gts jclent6s. A kezel6 ke d h , • an azonban ez a folyamat
nem egy egyszeril bierarchiar61, hancm egy 6nszabalyoz6 Ml6zatr61. r ez ct ugy, hogy elosegili a csaladban mAt
90 Csaladterapi6s olvasokonyv I. Refle.xiv kerdezes az interventfv interj(tban 91

megl6vo eg~szstges mintak kiemelodes6t, vagy bogy a kcrdesei a A reOexiv kerdesek tipusa i
kialakul6 uj mintakat stabilizaljak. Az emlitett csaladnal a kerdcz6 a
kczdeti reflexfv k~rdes batasat olyan kerdesekkel igyekczett croslteni, Enormis szamban vannak ol kt dt
mint pl. (az anyAhoz) "Amikor otthon vannak, melyik gyerck Jenne a alkalmazni. Valtoztathat6k, ~~~a ~e~~~·h~mely.~ke~ reOeldven lehet
legalkalmasabb arra, hogy utaoanezzen, miben tudoa az apjuk segrtc- r61, es hasznosnak vtlt strartgia. T Ia po~eztset az adott csalad-
ni nekik? ... Ki Jenne a masodik jelolt erre? ...Ki a barmadik?" A ad6d6 csoportokba S'/.edjiik 6k ~~· ... a ° ~cgts hasznos, ha onkent
peklfvajii, rejteu osszcfuggesek:~ t~v rel~ra~yul6, megligyelo pers-
6
gycrekekhe7: "Ha azapad meggyozodne arr61, bogy te beliii crttkcled,
amit ertetek tcs7,., ko nnyebb vagy oehczebb Jenne neki cllurni, ha normalishozvi57onyft6 kiilonbsc k•e~e , urkoltan sugalmaz6, a
bibaztok? Az apahoz: "Ha clhataro;rta, hogy mint apa, meg akarja foJyamat-megszakft6 kerdesck !e Cll1Szlaz6, hipotezist bcvezcto es
gyozni a fiat arr61, bogy val6ban fontos onnek, hogyan kezdenc a tfedesck vannak. Sorrendjiik c.s os~~po-rtosftasb?n rc:~sze jelent6s
hoal? ... Ha mentcgct6znie kcllcne, mcrt felismcrn6, bogy tul mes7- alkalmaz..asra vonatkoz6an se . yo~suk a7 tnlerJuban tortcn6
szire mcnt a fcliigyclctben, mit gondol, inkabb tartanak gondoskod6 azert hozzuk, hogy illusztrar~:·~~s~m Jelcnt. A p~ldakat csupan
sziH6nck vagy scm? ...Ha a fclcscge elhatarozna, bogy seglt maganak egyes, reflexivnek crtckclt kc~dcst a·1 SJ'es .k,crdcsfaJtakat. Minden
kell elemezni. a ott u cs folyamataba iiltetve
egy po1illvabb ertckelcs clercscben, mit tennc?" Ezek a kcrdcsck
alkalmasak az "uj rcalitas" megszihirditasara, cs a csaladot uj akci6k
6s gondolatok fele terelik.
A kerdesek onmagukban lebetnek pr6balko7.asok, pozitfv ingerek Jovor e iranyul6 ker desek
vagy 7.avarl okoz6ak. Csak beindi'tjak a csaladi hiedelemrendszercn •
bcliil a jclcntesek kozoui reflcxfv tcvekenyseget. Arr61 van tchat SL.6, Rendkfviil fonlos csoport. A problema ..:
hogy a csalad kozbeo auton6m egyseg, a kcrdesck spccialis hatasat vannak foglalva a jelcnlegi nchezscge~~~ladok gya~an a?nyira e l
nem a terapeuta, hanem a klicns vagy a csalad hatarozza meg. A z sckkcl, bogy ugy elnek nu'nth . e va_gy a muJtbeh seriile-
' a nem IS 1ennc Jov·· .. k Ann .
cddigiekb61 kovetkczik az is, hogy a valtozast nem a bclau1s boz.za fi1gyelnek elore hogy ekozbe 1. . OJU · y1ra nem
lctre, haoem a reflcxivitas. A jelentcsszintek kozolli szcrvezodesbeli kat es eselyeke~. Megfont~lt ~~r~~~~cgctyf~tk a jovObeni alternativa-
Iadtagokat ebben a vonatk , b z ss~ a ezel6 felkeszitheti a csa-
valtozasok nem jutnak el a tudatossag kuszobeig (meg akkor scm, ha colt" csaladok t . . k ozas an. A JClenhez vagy a multhoz "Ian
maguk a csalMtagok a reflcxiv valtozas kovetkczmenycit tudatosan az tiles folyamaa&Jat cze ~e a kcrdcsekre altalaban nem tudnak felelni
atclik). A kliensek "h~~;::?ank ~od~cm-<kcll clterflse a kezclot a kerdezestOI.
Mindebb61 dcfinitiven kovetkezik tehat, hogy a refle.x£v kerdesek er ..st, ..s az tovabb m kaJ be -
azok, amelyek 1Jaszn6latavolmegmdft1Jot6 a megtevo llicdelemrendszer tcrmeszctesen ajelen viselked~sre is hata un ... nniik,sennek
jelentbszi11tjei kozotti kolcsonos tilkroztecesi folyomut, es ez kepesse kerdcsekezen kcresztiil fejtik k' n , h sa van. A Jov6re vonatkoz6
li ncz6pontb6J, mint ;CJO ha 1 r; CXIV. alaS~ kat. (':CIIfl mas eJmeJe-
teszi a csa/6dtogokat, lwgy konstmkti\' gondoloti es viselkedcsi mintakat 1985) re- tra tcchmkat, frJa lea JOVO-kerdescket,
fejlesszcnek vagy tcrjesszenck ki. Ennek a folyamatnak az ercdmcnyc a
csalad vagy az egytn ongy6gylt6 valtozasa. Fontos mcgjcgye:rni, bogy Nehany allfpust is meg lchet kulonb ·. ·.
binmyos kcrdc~ck rcflex1vnck val6 minoslttsc a tcrapeuta s;r~ndckan lcgcgys7.erubb a cso/Odi ct!lokro ira /'l~ctn• •H: A l.cgcgyencsebb es
Ulan, mitiCrVC7 a paly<fan, mi rna IIJII . ffilllervc7 a~ ISkoJa befcjczese
alapul. Ennck a standcknak a fenn~ll~sa kiilfmboL.tcti meg e7cket a
Je nne sziikscge mil c Jr . sra gondol meg, mtlyen vcgzcuscgre
rcflexiv kerdcsckct a7okt61, amelycket a cikk Ill. rcsreben targyalunk. allasaban (serd,iilo:h~)aJ~.munkJtapas:rralat Jenne hasznos majd az
Elcgend6 lcgyen itt annyit mondani, hogy czekct a kcrdcsekct nc m esszcru a kovetkcz6 ~vbe. . •t gonk olnak a gycrek jovojcrOI; mi Jenne
s'lemantikai tartalmuk alapjan lchet dclinialni, hancm a tcr~pias szan- e n, vanna -c olyan cclok 'b ·
dck s1erint. A vcliik kcrdezcs folyamata val6sftja meg a rcOcxJv gye tcrtenek, cs kcpesck is lenncnck . .:.~~· en m•.ndnyajan
hogyan akarJ'a'kel" . k azokcrt kozosen tenru valamit·
kcrdezcst. Magaban foglalja a nyelv gondosan meglcrvezctt, s7.ande- ..rm ezc eta celokat ( "1·kh.. ) •
nak crezheti ha a kodo eel k szu o oz . A kczelo hasznos-
kolt hasznalatat, amely a strategias hozzaallas inkabb facilital6 cs ncm elerni azt '.t k II s .o at csclckvcskozclbc hozza: bogy akarjak
annyira direktrv mouanalat hordozza. • m• e enc tennt, hogy az tcljesiiljon stb. Ezeknel a kcrde-
92 Csaladlerapias olvas6k611Jl' I.
sekncl ncm a valasz. tartalma a fontos, hanem az, bogy a kliensek
szembesuljcnek ezckkel a kcrdcsekkcl, cs eljek at a benniik rej.t6
implikaci6kat. Persze, a valaszokban lchct egy csom6 hasznos adat IS~
amelyet a kczel6 a hipotczis- es stratcgia-kcszJtes r6vcn tovabbt
kerdesckbe fogalmazhat bele.
Tovabbi kerdestrpus a vatt kimcnetelrc vonatkozik: milyen haladas-
ra szam£taoak a k6vetke76 alkalomig, a kovetkczo felevbcn, ki lenne
a legjobban mcglepve, ha ezt clcrnek, ki csal6dna, ha ncm crnek e l,
bogyan mutatkozna meg cz a csal6das? Ki lehet cmclni a lchctscgcs
kovctkezmenyckct, amclyck clofordulhatnak, ha adott megoldasok,
mintak ismctlodnek: ha a fcrj tovabbra is mindig megscrtodik, mit
gondol, mi fog tortenni a maguk kapcsolataban, mi lcsz cbb61 5 ev
mulva? A "kataszJ.r6fa" cll•arasok felkutatasa j6 lcbetoseg arra, bogy
rejtett temak e16keriiljenck: mit6llennc a legs7.omorubb, ami elofor:
dulbat, ba a tanya mindig ilyen sokaig kimarad, mi a legrosszabb, am1
az esztbe jut; (a lanyboz) mil gondolsz, mitol feln~k a lcgjobban a
sziileid, mi az a szornyii dolog, ami egcsz cjjel cbrentartja oket? Ha a
csalad crrc ncm nyilik, jobetnek az. elmeleti lehctoscgcket fclvcto
kerdcsck: el tudm1d kcpulni, hogy milycn szomoruak lcsznek a szii-
leid, ha drogos lcszel, ha terhcs leszel stb. Jarulckos kerdcsek lehetnek
a jov6be11i cselekvesre, elkepzeli!sekre vonatkoz6k: (a szUI6kboz pl.) ha
eldontottek, bogy nem tudjak korlatozni a lany szclC Ugyeil, er7ik-e,
bogy ncki tobbct kellenc tudnia a tehcrbeeses kockazatar61, stb; (vagy
a lanyboz) scgfthclnck neked a szUieid, arnikor majd gyermektaruisi
pert inditasz a tiu ellen?
Azok a jol•6re iranyu/6 kerdesek, amclyck elmeleti Iehctoscgeket
vetnek fel, abba a hclyzetbe hozhatjak a kezelot, hogy sajalotletcinck
bevitelcvel kozosen dolgovon a csaladdal a jovon. Stimulalhatj~k a
csaladot arra, hogy olyao lchet6s6gekkcl foglalkozzon, amclyek meg
soscm fordultak meg gondolatukban. A kerdcs form~ja fclhas7n~lha­
t6 arra, hogy tortcnetek es dilcmm~k is bckeruljenek az ulesrc: kcp-
-zeljiik el, bogy a n6vC:red talalko:~ik cgy fcrtival, akit megszeret, 6s cz
mcg611ftja az ivasat. . Ebben a kerdC:sbcn is benne van, hogyan Iehet
behozni a rcmcnyt cs bcinditani. a j6v6be vctctt optimizmust.
A megfigyelcl-perspel.tfva kerdt!sei
Ez a fajta kerdcs azon a fcltcvesen alapul, hogy az cls6 s1.Ukscg~s
fclt~tele annak, hogy egy jelenscggcl vagy mintaval tudjunk valam1t
kezdeni, a7., hogy eloszor is meg tudjuk azt figyclni. Ezcrt a kezc16nek
Ref/exfv kerdezes az interventfv interjuban 93
kepesnek kelllennie arra, bogy meg a dologban erintcllcket is tudja
m~~el6-~elyzetbe ho~ vagy legalabbis a sajat mcgfigyeltscit
n~Jlaru nck1k. Pcldaul, am1kor a csaladtagok nem ismerik fel, meny-
nytre ~.y~16 nelkill Mntjak cgymast, akkor a j6szandekuk scm fog
e!Okerulm, hogy ennek veget vessenek. Ezek a kerdesck arra iranyul-
nak, hogy scgftsek a csaladot, hogyan tudnak mcgkiilonboztetni dol-
gokat, esemc~yekct, mintakat, amclycket addig nero tudtak, hogyan
la~k .meg b•zonyo.c;. vi~elkedesek jclcnteset, szerepeikct stb. Egy
s~.er.•a dycn kcrdts kmy•thatja a csalad "szemct", es kialakfthat egy
6JfaJla tudatossagot. Tcrmcs7etesen lebet direkt allitasokat is tcnni
ahelyett, bogy kozvetellcn, kcrdcsekkel haladunk, nemely esetben ez
n:eg hasznos es ~fvanatos is. Azonban vannak clonyei annak, ha olyan
koze~ct. tercmtunk, amelyben a csaladtagok alakltjak ki a regitol
~ltcro v1selkcdest. A csaladtagokat elosz6r arra kell ravcnn~ hogy
JObb megfigyel6i legyenek saj~t visclkcdcsiiknek, majd amikor fclfe-
deztck a vallozasokat, biz:7.anak jobban sajat gy6gyft6 erejukbcn.
Ennek kovetkezteben a tcrapiaban csokken a kezelotol val6 fiigges is.
A megfigyel6-perspcktfva ktrdesek osztalyozhat6k as7..erint • kit
~eriin~ me~ bogy k.ommentaljon es bogy mit kommentaljon. ..;bet
mtC7.m mag~hoza khenshez, aZ7.al a cellal, bogylegyen jobb megfigye/6:
pontosan m•t ~rzett; hogyan tolmacsolna a szituaci6t, amelyek ezeket
~ erzes~ket klvaltottak; amikor ugy valaszolt, mit gondolt a reagala-
sar61; mit teh~tctt..vol~a meg; ha lennc m6dja, mit tenne maskeppen.
Lchct fokozm a tobb1ek megtigyelesenck hatasfokat: mit gondolhat
most 6 errOl; cl tudja kepzelni, mit elhct at 6, amikor ilycn hclyzctbe
kerul. Neve7.hctnenk "gondolatolvas6" kcrdeseknek is ezckct. Ki lchct
b~ntani az interperszonalis t'!s7.lcl6st is: mit gondol 6 arr61, hogy maga
ffiJl gondolhat, amikor 6 ongyilkossaggal fenyegctozik? Vonatko7hat-
nak a ktrdesek a ket ember kozotti csclckvcsrc is, ezek rendkfviil
fontosak a diadikus, triadikus, vagy meg bonyolultabb kapcsolatokban
rejl? r~kurzrv mintak fcl~crftes!'!bcn. Pl. egy hazasparnak ugy lchet
s:g•tcm, hogy mcgc~tsck.v,selkcdesiik kolcsonos.c;cgct, ha mcgkcrdcz-
zuk a fclcscgt61: m•t csmal, ha 6 dcprcsszi6s es viss7ahCit.6d6? ~s
amikor aztan m.aga diihos cs_ti.irclmctlcn lcsz, erre mi az <> rcakci6ja?
~ azutan, am1k0r 0 meg JOhban visszahuz6dik, akkor maga mit
csmal? llyc n kcrdcsckkel konnyebb mcg.sz.akltani az addigi visclke-
dcst, mintha a par csak a szimpla ok-okozat viszonyt latja. A szisztc-
~as terapiakban a "triadikus kcn.lczcs" annyit jclcnt, hogy kC:rdcsckct
mtcznek cgy harmadik felhe7. a masik kcuo k6zoui kapcsolatr61.
Ezaltal ez a harmadik szcmcly ncutnilisabb mcgfigyelove vaJhat.
 Rejlexfv kerdezes az interventfv interjuban 95
94 Csaltidterdpias olvasokonyv I.

megpr6balhatunk egyvaltast bcindltani· M'k .. .

A csaJAdtagok egyiittes megfigyelese a csaladterapiaban abb61 a maguk ketten egyiitt j61 sz6rakoztak? M·.t ~. o~ tortent utolJara, bogy
szempontb6l is el6nyos, bogy az egyik csaladtag kerdczese a tobbiek 1
elvezett? Milyen alkalm .· · .. csm t akkor olyasmit, amit
jelenltteben a tobbieket a megfigyelo pozfci6jaba belyczi. Ezck a hirtelen rajohet, h .6kak!~r szokt~k. u~~epelni? Eonyitol a feleseg
•passzfv" megfigyel6k nagyon sok uj informaci6t gyiijtenck, nemcsak suk van stb. A kov~ez6 ~It g cine~ 'J6 Jovedelm~k, megfclelolaka-
a hallott ts lcitolt valaszokb61, hanem a kozben magukban adott elbataroZlak, befcjc Jk a ~c ~e.; PA. r mosolyogvaJott, koz.Oltek, bogy
el6swr. 7 r P• t "'5 szabadscigot vcttek 10, cvek 6ta
vAlaszokb61 is. R'jonnek a kiilonbsegekre a cfmzen es a sajat valaszaik
kozott, valamint arra is, mit kepzeltek 6k a valaszr61, es mit ballottak
E.gy-ket koz.bevetett kerdes d k
tenylegesen. Ez a technika a parterapiakban mindig fclbasznalbat6, tolm6r6/ felebresztheti a csalad~a o1kg~ dclienteles vogy kiegeszlt6 tor-
de csak mcgfontolt has1..nalata segft a parnak. Akkor hatckony, ba a zAsban, bogy nc a korabbi fl.xaci6t~al ~o~:~~;~;~ abban a vonatko-
terapeuta kiclegft6en involval6dik es dinamikus paros kapcsolatba PI. gyakran panaszkodnak 87. alia d 6 . k meg Cb'Y kerdest.
keriilnek (marmint a par es a kezclo) - ckkor latja, hogy azok mit csaladban. Ekkor az a kcrde.s "K~ rvlt~~ Ot.cisr?~ vcsz~kedcsr61 a
1
latnak meg s mit nem; cni, bogy azok mit ballanak meg es mit nem. J<inek Jenne a Jegnagyobb hia~' crz~t~ I C • e~ Jcgmkabb az Oromet?
az eUentetes osszefuggest cmJ· k: F' h~ ~1. hlrtcl:n abbamaradna?",
Erdekes megfigyeles, bogy az cgyeneknek nem kell sziiksegsz..eruen
tudataban lenniok a kerde1.es kozben el6kerult es visclkcdcsukre hat6 1
zervalasanak az igenycl is: "Tc \ f~l ~ ~~ fedm a_status quo kon-
1
felismerescknck. A terapcuta kcrdeseiben, vagy a csalad valaszaiban annak, hogy ezt lcszik mi lehel. ~M' I ' e et valamllycn fontos oka
1
foglalt jelenscgek es viszonyulasok nero tudatosan is beindftbatjak a viselkedest igenyel?" ' az · chct a csaladban, ami ilyenfajta
gondolati vagy cselckvesi mintak megvaltozasat. Masreszt, szi.iksegcs,
bogy a csaladtagok teljesen tudatosak legyenck afelol, amit szAndeko- lop~~~~~~~j:~:~~k~~;~~:~~nkent is lcbet has1.nalni. "Nem tudtal
san tesznek. ilyen kerdesekben o'tt b.-; "k . ogyan kaptak el olyan konnyen?" Az
uJI egy paradoxo · 1 a -6 .
lebukas rossz, pedig j6. Ezck a ke de kn. a op s ~ • pedig rossz; a
~cit impulzusok elereserc is felhasz~al~~t6;.';~~1elo 6~atoss~~al, a
Rejtett osszeluggeseket ldemelo kerdesek olted meg magad? Mil en · I az, am1crt meg nero
meghaljon?" Ha e~eke/a kc~~~~:~~tok kcllenck a~hoz, bogy valaki
Minden jelentest, tartalmat, osszefiiggest fellebet fogni ugy, mint egy aki kiiszkodik az onovilk A. ct ~gy olyan pac1cnshez intezziik
masik jelentest61, tartalomt61 kiilonboz6t. A kett6 vagy cllentmond h tik oJ . ossrtg est.melvcl e7ek a ke d·<- k 1- '
c a helyzet iijraertckelesct. ' r <Ol)c e oscgit-
cgym:\snak, vagy kiegeszfti egymast, azonban gyakran az elso jelcntes
annyira "magat61 ertet6d6" annak a szamara, aki a kijelentest teszi,
mintha azt kiegeszft6, vagy annak ellcntmond6 ertclmezesck nem is
Burkoltan sugallmaz6 kerdesek
leteznenck Konnyii elfelcjteni azt, bogy a "rossz" csak a "j6val" va16
viszonyban letezik; hogy a s1omorusagot csak a boldogsag kontrasztja
&ek akkor scgftenek, amikor a cs lad "I - •
emcli ki. Az eszrcvetlen maradt oss1.efiiggeseket kiemc16 kerdesck Minden kerdesben lcbct I . a I ot okdosm kcll" valami fele.
arra oss7.pontosftanak, ami a csalad cl6tt rejtve maradt vagy akar kctelogyu.. molcs" fr k va ami uta as arra az ir,nyra, amclyet a
ozunc tart Ha azonban a k 1- ul k
"clveszctt". A klicnsck bizonyos escmenyeket gyakran csak egyfajta arrafcle nyomni a pac· h . . etc o I cmenycn kezdi
pozrci6b61 akarnak latni, es cnnck mcgfclcl6en viselkedesuk is "cs6- olatja akkor C7..ek Jcnst, o!!Y fogaclJa cl a problema kat ugy aho
lat6sra" kenysz.crul. Olykor meg kcll mutatni nckik a dolgok masik rc~zebcn)
III. N• rna~s~rat~gi6S kcrclcscknck tckintcnd6k (ld·. a ci~
oldal6l is, bogy fcl tudjak fcdc1ni uj lcbct6scgcikct. Neh~ny j61 irAny- d · em o oz szuksegszcrucn problc <'ik
egyakran vezet "quasi-tanftashoz; E· • m ~~ a ten1p_iaban,
kerdcs mcgtcszi ezt.
7..0tt a kerdcs fehcvesc utan . tt au.allchet csokkcntcm, hogy
Az ilyeo lfpusu kcrdcsck egyik csoportja az eredetivel ellentttes h67.6dik vissza es JC ' da -~crape~ta gyorsan a neutral is hozzaallasba
osszefilggtst emeli ki. Peldaul a felcseg dcprcsszi6javal erkcz6 par N e oga ~a a pac1cns valaszat barmi 1
hosszan sorolja a tagabb csaladban clofordult kiilonfcle betcgscgeket, ntaz;fon sokfele javaslatot lchct kerdcsb~ a~a:mi Ple~~n-~\ al
a feleseget teljcsen lefoglaljak czek a dolgok. Egy rencxrv kcrdessel s • cgy masfelc cselekvcst, egy konkrctahb ~k~rato~J(~to;
96 Csaladteropids olvasokonyv I.
hatArozta el, hogy clveS?li az etvagyat?" - mondhatjuk egy ~nor~xias­
nak). BocsAnatkeres, cngedely is lehet a kerdesben. MaJd mmdcn
kerdesben lehet talalni egy vagy tobb beagyazott javaslatot, azonban,
a reOexiv kerdes lenyegeock mcgfelcl6en, ez nem tortenhet vaktaban,
hancm csak pontosan a kezelo szandekainak irAnyAban.
A norm611~hoz vlszonyft6 kerdesek
A problemas egyenek v_agy csatadok konnyen elik "~eg magukat .d~­
viansnak vagy abnormahsnak, s szerctnenck a normahsakhoz tartozm.
A ke7cl6 kiakmizhatja e1L a vagyat, cs scglthct nekik, hogy megtudjak,
mi Jenne a1 egeszsegcs. Pl. ha egy konOiktus el van titkolva a csalad-
ban, egy ilycn kcrdes: "Mit gondol, maguknal nyiltabbak a nezetcltere-
sck mint masoknal vagy nem? Egeszseges csaladoknal ncm kepesck
nyrllan clvlillalni minden ilyent?" A kerdcs kicmelhet cgy fejl6desi
nonnava/ valo kontrasztot is: •A legtobb csaladban cbbcn az eletsza-
kaszban a (i(Jk kozelcbb vannak az apjukhoz. Mi koti Juanl annyira
szorosan az anyjaboz?" Vagy egy kulturalis normal celozhat meg.
A7.zal, bogy a terapeuta kiemcli a normalist61 val6 eltercs valamilyen
vonAsfH, bcindlthat valtozasokat a csaladi hicdclcmrcndszcrben.
A normalisra val6 utalas masfelekcppen is tortenhet. A kiilonbse-
gck bclyelt khet a llasonlostigokra is osszpontositani. Akkor javallt ez,
ha a kclclo ugy latja, a csalad altai erzckell deviaci6 foko76d6 izola-
l6dast ercdmcnyez. llycn esctben a kiilonbscgek kihangsulyozasa csak
rontja a hcly1ctet, s inkabb arra kcll torekedni, hogy a csal~d uj~adefi­
nialja magat, mint normalis csaladot. Lebct bangsulyozm a fcJ16des-
bcli, a kulturalis vagy a szocialis normalizaci6t.
HaSJnoc; lchct, ha a tcrapcuta kerdcseivcl cgy nagyon egycdiil all6
p~cicn!'.ncl a normalishoz val6 tartozas crzescl seglti clo, pl. cgy
szuicid p6cicnc;ncl a c.c;aladtagoknak utal arra, bogy sok cmbernck
vannuk id()lcgcscn szuicid gondolatai: "...Mit gondolnak, ba 6 clhinne,
bogy masoknak is vannak ilycn gondolataik, kt>nnyebbcn tudna
azokr61 bcszclni'!"
1!d a maganyos csaladtag egy kisgycrek, has1nos a csal6dhoz va16
ljJT\07{l!i rete oricntaJni ot: ''Tcgyi.lk fcJ, a csaladban mindcnki lopoll
m6r clctcben, mit gondolsz, ki lopna a lcgtobbct. .. Ki a masodik? ...So~
ember olyan j61 tud bazudni meg lopni, hogy soha se derul ki. Ma~
gondolsz, ki csinalna e7t a Jcgjobban a c.o;aladban? ...Ki a masodik? ...IG
Alina meg a legnehczebben? .. ."
Ref/exfv Mrdezes az i11terve11tfv interjt'tbon 97
A kiiJonbsegeket tisztaz6 kerdesek
~ csaladtagok kozatli lenycgcs kiilonbsegek tiszt6zod6sa minden
hiedele~eodszerben komoly kovctkezmenyekkcl bfr. Ezck kifejezet-
ten terApaas hatas6ak lchetoek, kulonosen, ha a problemat nagyobb
zav&a vagy hom lily le ngi koriil. Pl. amikor a csaladtagok maskep latjak
az ok-?ko:r:t~. kapcsolatokat, a problemamegoldAsba~ val6sziniitlen
az egyiittm~od~s. A kezelo feltehet egy sor kerdest, amelyek segfte-
nck a kauzahs VJszonyokat tisztazni egy olyan problemaban amelyet
a csalad mar ismer, de az okok meg homalyosak el6tttik. 'Jlyenkor
basz_nos__ u~a~a:t a kcrdcst feltenni tobb csaladtagnak,es ugyanazt a
temat killonbozo oldalr61 mcgkozelfteni. fgy szembesiilnek igazan az
e ltcro nezetekkel. Pl. egy csctbcn, amelycl aztrt kuldtek mert a
serdiilolanyt nehany kiscbb lopas ulan egy nagyobb buli mi~tt letar-
t6ztattak, a k~vetkc~ alapkerdcst inteztek mindenkibez: "Mit gondol,
a maga ... (apJa, anyJa, Cia, lanya, tcstvere) a lopast inkabb tarsadalmi
r~ssznak, vagy pszic~es ~aj~ak vagy ertclmetlcnnck tartja-e?" A ker-
dessorozat segatett ttszlaznt a problema termeszcterol vallou nagyon
el!er? fe!~cves~ket, amely~k miatt a csalad nem volt egyseges a megol-
dast 1lletoen, cs kudarcot IS vallott addig azzaJ.
': kerdesek ~gy masik fajtaja a kategoritik tisztazasara iranyul. Pl.
a~kor cgy csaladtag_slr, azt a tobbick minek tartjak. Lebel tisztazru
kovet~ezm~ny~ket, dtlemmakat, egy mint a elvalas£16 vagy osszekoto
elemett. Utobbtt gyakran ugy lehct clcrni, bogy metaforat hasznAlunk
fel.
Ha a terapeuta ~gyel a csa~adtagok altai kimutatott kiilonbsegekre,
annak_ mas haszna IS van. Amakor a csalad mar bosszu idejc beleragad
valantlyen problemas visclkedesi mintaba, tsszcru feltetelczes, bogy
~alan neh~y ~aladtag ugy~nazt a dolgot esetleg till egyertelmiinek
agy tul btzony1tottnak tariJa. Ez pcrsze mcgzavarja az alternatfvak
megtalatasat. A kezel<')nck ilycnkor uj tcriiletre kcll vezetni a csaladot
ts a kerdeseivel clbi7onytalanrtani az alafcst6 vclemenyeket: "Mi6t~
van ez a gondolata? ... Ha hibazna,bogy vcnne eszre? ...Ha vak Jenne
:rra, hogy eszrevegyc czckbcn a lenyeget, ki Jenne az, aki czt el6szor
s:r.rcvenne? Hfvna valakiL scg!tsegOI, hogy segflscn megerteni a
~roblcmat, am it maga nem crt?" A kcllo rcncxivitashoz czeknek a
crdescknck a t6nusa neutral is kelllcgyen, a kczcl6 how!allasa pedig
elfogad6. Ha ncm lgy van, akkor stratcgikus szembcsftesrol van sz6.
98 Csaladterapias olvasoko11yv I.
Hipotezist bevezetc'i k~rdesek
A klinikai hipot~zisek olyan kfs~rleti magyarazatok, amelyek a kezelo
tcrapias viselkedeset orient6ljAk es szervczik. Esszeru fclt6telezni,
bogy ugyanfgy hatnak a esa!Adtagok ongy6gyft6 viselkedcscre is. Ha
nines alapos oka arra, hogy megtartsa maganak a munkahipottzist, a
kczel6 azzal is segfthct a esaladnak, hogy kerdesek fomrajoball beada-
golja ezt a lripotezist. A kcrdcsforma j61 kozvctfti a dolog kfscrlcti
Jellcgct, ami fontos a szisztcmas hipotcziskeszftesbcn. Ha a hipotczis
koherens cs osszcvag a esaladtagok tapasztalataival, azonnali, dramai
valtozasok is letrcjohctnck. Ha ncm, a esalad reagalasa akkor is fontos
mformaci6kat n)'Ujthat a kczcl6nek ahhoz, hogy revidcalja vagy job-
ban kidolgozza a hipotezist. A hatashoz ncm sztikstges a fclvetesnek
atfog6nak vagy teljesnck Iennie. A val6sagban a kezelo ts a csalad
ilyenkor, mint er;t klinikai munkacsoport kezd egytittmiikodni a szi-
tu;ki6 megerteseben.
Sokfele alcsoportot lchet itt is talalni. Csak nchany pclda: a minta
ismetlodesenck var;t a vedekcz6 mechanizmusoknak a felfedcsc, a
problemas valaszok leleplczcse, az alapvet6 igenyek, alternatfv mo-
tfvu:uok, a valtozas veszelyesegcnek hangsiilyoz.Asa. A teljcsen kidol-
gozott szisztcmas hipotezis tulzottan bonyolult ahhoz, hogy belcfcrjen
egy kerdCsbe, ezert azt alkalmasabb a!Htas formajaban cloadni. Sztik-
segtelen mondanom, er;tetlen terapcuta sines, aki ne erezne eroltc-
tettnek, ha csak kerdtseket hasznat.
A kezel6k es a teamek gyakran a kezelesi folyamatrol eppugy
megfogalmaznak hipotcziseket, mint a csaladr61. Ennelfogva a ten1pi-
as rendszerr61 sz616 hipoteziseket is lchct kerdcskent bcvezetni: "Ha
elkezdenek inkabb csahidtagkent viszonyulni magahoz, es ncm mint
orvos, mibol Jenne e1 nyilvanval6?" Ugyanlr;t a tcrapias impasse:
'Tegytik fel, hogy scmmif61c rea1is scgftseget ncm tudok ny(ljtani
onnck, mcrt az en adnival6mal az onclcgultscgc automatikusan tonk-
rcteszi, akkor mit tcnnc? ... I I a elhataroznam, hogy csak maga donthet,
hogy a terapia folytatasa has:tnal-e t>nnek vagy scm, cl tudna ezt
fogadni?"
A folynmat megszukftasaru szolg~il6 kerdcsek
Van a kcrdeseknek er;t crdekes esoportja, amelyet arra lehet hasznal-
ni, bogy az interjtlban zaj/6 esembryeket azo11nal /eal/{tsa. Pl. cgy
vcszeked6s par a:c interju alau elkezd vitatkoi'ni, es a vita egyre
Reflexiv kerdezes az interventiv i11terjrlban 99
~ermeketlenebb es destruktfvabb lcsz. E kkor a kezel6 a gyere kekhez
mtc~het egy olyan kerdest, amely az aktualis to rtenesre vonatkozik:
"~~~or a sziileitek otthon van nak, akkor is ilyen sokat vitatkoznak,
mm_t ttt? ...Var;t meg tobbet? ...IG az koziiletck, aki leginkabb beavat-
~?ztk :bbe?" A p<ir ekkor ~e~ekezd ennek a megbesztlesebe, lcg-
tobbszor a megfir;tel6 pozfct6Jab61. Ez biztosan sokkal e legansabb
me~oldas, a terapiakna~ erre a gyakori bajara, mint ktrni vagy kove-
te lm a part61, hogy hagYJak abba. Itt a pacicns sajat mag<it allftja Ie.
Ezcknck a kcrdcseknek a fokusz.a lelret a terapias kapcsolat is.
Olykor sziikscg lchct a terapias folyamat indirekt kommcntalasara. Pl.
a sz_~ 1.6k gyakran- ne~ tudatos.an- afcle nyomjak a gye~ekeket, hogy
kerulJck az erzekeny mformact6kat, ekkor a kczclo megkerdezheti:
"T udom, hor;t sohascm tcnne ilyet, de tegyilk fel, atmcnt a szomsre-
dokhoz es elmondott nckik mindcnt az otthoni dolgokr61, ki haborod-
na fel ezen a legerosebben?" Az ilyen kcrdcs scgrt felfedni a kenyszer
forrasat, es arra indfthatja a szti16t, hogy kifcjczclten engedelyt adjon
a gycreknck a megsz6lalasra a terapia alatt. Mindazonaltal az ilyen
varatlan felfedcsek magukban hordjak azt a rizik6t, hogy azt az iifcs
utan mcgtoroljak. Ebben az esetben a kezel6 a kovctkcz6 kerdessel
minimaliz...cilta ennek vesrelyet: "Mit gondol, mcnnyirc szorong att61 a
fia, hogy maga diihos lesz az iiles utan azert, amito mondott most?"
Vegezetill, er;t csom6 kcrdcs a befcjezesre val6 keszseg fokoz&lasat
seglti clo.
Zar6 megjegyzcsek
N~m szandekoztunk bemutatni a rcflcxfv kcrdcsck teljes, atfog6 ska-
~Jat, csak azt kfvantuk illusztralni, hogy a kcrdczes fclhasznalhat6
tlyen m6don is. A jartas terapeutak az erintcll kcrdcsckbcn ismcr6-
sek. Val6sziniilcg Si'.<lmosat has:t.nalnak evek 6ta, talan hasonl6, talan
mas m?don. Azonban ncm clsosorban a kerd~sek fajtaira akartam
felh fvm a lir;tclmct. Aza legfontosahb, hor;t fclismcrji.ik,j61atgondolt,
tudatos alkalmal'6suk c16scgfti a esalad ongy6gyft6 kapacitasanak
fokoz.~dasat. Ha ez a felismcres a kc7cl6 stratcgiajanak r~s:lCvc valik,
tera ptas hatckonysaga jelentosen fokoz6dik .
. Mint mar az I. rcszbcn mcgjegyezti.ik, nehany szcri'o vizsgalta a
~sztcmas intcrju vezetcsenck folyamatat. Kozuliik tobben felfede7-
tek, hogy a kerdcsck tcrapias intcrvcnci6kcnt haszncilhat6k (Cronen,
Hoffma,n, White). Kiilonoscn White (1986) jutott hasonl6 megallapf-
tclsokra. Vannak azonban jclentos kiilonbscgck. A rcncxfv kcrden~s
100 Csal6dter6pi6s olvasokonyv I.
sokkal jeleotosebben hangsulyozza a csalad kozrcmiikod~st~ek fon:
tossAgAt a vtgs6 eredmtnyt illetoen. Enoek mind a kezelo kcrdezes•
tehetosegeire, mind a ktrdezes m6djara hatasa van. Ezeket a ttmakat
targyalja a Ill . rts.-_
ill. Mikor tegyiink fel oknyomoz6, cirkularis, strate-
gias vagy reflexfv kerdeseket?
Minden kerd~, amelyet a ke1clo ktrdez, bizonyos feltcvtsekb61 ercd,
es valamilyen szaodckot testesft meg. Sok kcrdts arra 57olgl1~ bogy
tajekoztassa a kezelot a kliens hclyzctcr61 cs tapasztalatair61; mAs
kerdcseket els6sorban a tcrapias valtow provokaiAsa crdckcben
tcsznck fel. Ntmely ktrdes a tiinctekre vonatkoz6 oksagi feltevcsckre
tamaszkodik, mAsok rendszerszerlicn fogalmaznak meg fcltcv~eket.
E tobbft le kcrdtsfajta kozatt a kulonbsegek ncm trivi~lisak . Nem
lathat6 be konnyen, hogy kulonb0z6 hatasokat vahanak ki. Ez a cik.k
ezcn tcmakat targyalja s kcretct ny(Jjt ahhoz, hogyan tudjuk a kerde-
seknek ezt a negy nagyobb csoportjat mcgkulonbOztctni. Ennek a
keretnek a hasznilataval a terapcutak konnyebben donthetnek abban,
bogy milyen kerdesekct hasznaljanak.
A megfigyelo perspektfvajab61 a pszichotenipiak lenyegcben .be-
szelgetesek. Azonban nem szokvanyos beszelgctesek: az az igeny
57..ervezi azokat, hogy csokkentsek a lelki fajdalmat s szenvedest, ~
eredmenyezzenek gy6gyulast. A kezelo es a kliens kozatt olyan kol-
csonos megegyezesr61 van sz6, amely szerint a terapeuta tudatolijlll cs
szandekosan egy konstruktfv vaJtozas fclc hal ad. Ennelfogva 6 mindig
egy spccialis szercpet vAJlal a bcszelgetesben. Ez a szerep magaba
olvasztja az cl6bbi megegyezest is, tchat, hogy a kezelcsbe jovonek
intcrperszonalis nebezstgeiben, szemclyes problcmaiban scgftsegere
lesz. Bar masfele beszelgetcscknek is lchctnek terapias hatasai, azokat
megsem nevezhetjiik terapianak, mcrt nines a rcsztvcvok kozOll egy
olyan egyczseg, amclynek alapjan az egyik fcl vallaJja a felel6sscget
a7ert, hogy a beszelgctes terapias hatasu les.- a masik ~.amara.
A kezelo pozfci6ja a tcrapias bcszelgettsbcn nemcsak specialis
fclclossegeket tartalmaz, hancm specialis privilcgiumokat is ny(Jjt
ncki. Ut6bbira p~lda, hogy a kezelolcgilimcn kutathat a kliens szemt-
lyes, privat dolgaiban. Ezert a7l5n ncmcsak a gy6gyulasnak, hancm
esetleges ujabb scrtilesnek is van eshct6sege. A kctlo kozotti kulonb-
stgct mindosszc az a m6d biztosftja, ahogyan cgy ilycn bcs7clgctcst
vezetnek. Az is tapasz.talati tcny, hogy nchc:lny jcllcgzetes minla a
bcszelgctesbcn sokkal inkabb tcrapias hatas(a, mint mas tcnycz6k. Az
egyik ilycn tenyez6 e ppen a kcrdczes tcrmcszctebcn rejlik.
102 Csaladterapias olvasokonyv I.
A ter~pi!s tlpusu beszelgetesben a kezelo rendszerint m i.~~ ~ll~t~:
sokat mind kerdeseket feltesz. Ez a ket csoport egeszen kulonoozo
term~szctu. Rovidcn: az ~IJft~sok nezetckr6ltanuskodnak, mfg a ker-
desck ugyanezeket el6hfvj6k- azaz, a kerdesek mcgv~l~:Oiand~.k, .~z
allftcisok azonban nem. Persze, a kerdesek es az ~IJllasok ko~tt
jelent6s ~tfedes van. Peld~ul fel lebet tenni kerdest ~lllt6 form~ban 1~:
"Oka kellctt Jegyen, bogy cljott homm". Fordftva, ~z jliJft~o~ .. IS
oltbctik kerdes form~j~t: "Nem erdekes, bogy cnny~rc keson. jOlt
ismet?"; "Nem indult el kor~bban, pedig tudta, bogy a kozlckcd~ 1lycn
tassu?" Ezen citfedesek ellenere kezenfekv6 egy olyan felt etclc~s!
bogy a kezcl6 megcillapftcisainak nyclvi form~ja is fontos batcist fcJl k1
a beszelgetes irciny~ra es termeszetere. .. .. .. . .
Vannak bizonyos elonyei annak, ba a kezel6, kulonosen az mterJU
korai es kozepso s7.akasz~ban, f6leg kerdeseket tesz. fel. Peld~ul me~­
er6sllbeti a beszelgetes kliens-kozpontuscigal. A khens clkcpzcle~e•,
reakci6i, tapasztalatai es tervei keri.ilnek a f6kuszba. ~ kezelo a
v~laszokra ~Ita laban tovabbi kerdesekkel rcagal. Feltevesc1, tapaszta-
latai mintegy szupportkent szerepelnek, ahogyan a tcrapia .~~.l ad.
Ennelfogva tehat, amikor az egyensuly al ~ft~sok es k.erdcsck kozott a
kerdesek jav~ra dOl el, az i.iles sulypontJ_a IS; a pacle~re, es ncm a
N
kczclore osszpontosul. A kcrdesek hasznalatanak mas1k e lonye, bogy
ezek sokkal erosebben felhfv6 jellcgiiek a pacicnsck s7..limara. A ker-
des grammatikai formaja is kifejezhet valamilyen clv~rast, eppfgy a
kadencia, a t6nus, a beszedben tartoll szi.inetek szmten a v~~asz
elvar~sa erdekeben alkalmazhat6k. Meg az etzark67.6 ~ ncma khen-
seknek is neMz kics(Jszni a nekik cimzett kerdesek folyamat~b61.
Tov~bbi elony, amikor a kezclo kcrdcs~kct t~z fel es tart6zkod1k az
allrtc1sokt61, bogy ezaltal is arra kesztetJ a pac1ens:ket, bogy go~d.ol­
kou.anak a saj~t problcmajukon. Ez fokozza a pac1ens auton6mlaJal,
ts nagyobb szemelyes mozgcisteret enged meg a tcrapi~s val~oz.is
iranyaba csokken a kezel6 specialis tudasat61 fiiggo dcpcndcnc1a..
T<;rm~szctcscn van ncMny korlatoz6 fcltctel is. A ke7clo meg.. IS
bujhat az alland6 kcrdezcs mogott,cs czz~l tulajdonkc~pcn clkc~ul­
beti hogy mint val6sagos szemcly, belepJen a kapcsolatba. Emwtt
lcfckcz6dik a terapias szovctscg kialakul~sa. A klicnscknek ugy ~~II
mcgclniok a kezel6t, mint olyan valakit, aki bfrja.bizalmukat c~ hlt.~­
ket. Ezert a kczcl6nek id6rol idorc allftasokat IS kell alkalma~Oia,
ertclmezesekct kell tennie, es bizonyos lemakban fel kell vallaiOJa az
allasfoglalast. At.onkfvi.il a kcrdesekben rejlo valaszadasi clvaras gyak-
ran kovetelmenykcnt jelenhct meg a pacicnsck tudataban, olyk~r
pcdig maga a kerdes tiinhet rendklvi.il rolakod6nak vagy fenycgeto·
Kerdezesi tfpusok az interventfv interjuban 103
ne k. Egy a1Jand6 kerdezes konnyen inkvizfci6va vagy bi.intetesse ala-
lrulhat Ezek az eshetosegek azt hUv.ak ala, hogy a kezeJonek cllian-
d6a n stiiksege van a besztJgetes monitorozasara, cs kerdesek helyett
atlftasok hasznaJatara akkor, amikor azok antitcrapi<ls hatasuak len-
nenek. A nehezsegek egyresztt pcdig a kerdcsek tfpusanak megval-
toztatcisaval kell mcgoldania.
A kerdesek es az allftasok kozotti cgycnsuly iskolar61 iskolara is
~lonoozik. Peldaul.a milan6i szivtc.':mas megk(uclftes nagyon hang-
sulyo~~ tamaszk.odlk a kerdesckrc, mfg a strukturalis cs a stratcgias
megkozelft~ek mkabb az crtelmezesck mcgtctelcre. Ezcnkfvtil
S7~mft a kezelo clmclcti ir~nyultsaga, s:;remelyes stflusa, a kliensek
altai eloadott p roblemak es elvarasok tartalma, az interakci6s stflus.
Am~nnyire tudo~, ennek az cgycnsulynak a kihatasait meg sziszte-
mat1kusan nem VJzsgaJtak a par- es csaladter!lpiakban, sot azt sem,
bogy a kerdes/ertclmezcs arany valtoztatasaval milycn hatast erhe-
Uink el.
Bar ez a cikk eJsosorban a kcrdc~ckre cs a koz6ttiik Jcvo kfil&b-
segekre osszpontosit, nines S7.cindekunkban ezzel azt a hitet keJteni
bogy a kezel6nek csak kcrdcseket szabadna feltennic. Amikor ~
paciensek egesz egyszeruen az alapveto informaci6knak sincsenek
tudatab~n, vagy nincsenek abban az allapotban, hogy osszefiigg6en
vala.szo~anak, akkor alkalmasint a kezelo prezentalja belyettfrk a
vilaszt. RaadasuJ, az ugyncve7-ttl "ha-akkor" allftasok rendkiviil meg-
IIOve~etik a csalad tudatossag~t es a foly6 esem~nyek meg~rtes~t.
Masfelc cset, amikor az filesre hozott gyereket a szliJOk aJiand6
~omciskovetel~iikkel mar mcgtanftottak harodni. Az ily;n gyerek
~~nyen ratanul olyan valaszokra, amclyck a sziil6k ig~nycit clegitik
A kezeJ6 suindekai es elofeftevt!sel
Minden kerdcsben van valamilycn sz.1nd6k. Akl1r tudatosan ak~r
bern, a. kczclo valamilyen c611al kcrdez. E:c a sziindck vagy 'eel a
~rat~g1asd"hozzaallasb61
torte 'b
kovetkezik. Ez vel'eti a kezclo pcrcrol percre
~ nv 1. ontcse1 en a bcszelgetes soran. A lcgkozonscgescbb s7.An-
1: A.
Yank, am a kerdcsck m6goll meghuz6dik: kitalalni, mifelc csaladr61
L sz6, kitalalni valamit a klicnsekr61 vagy a hclv.tetilkr61. Itt a
"~tdeze k.. 1
~ s ozvet en szandcka a lerapeuta megertcset celo7za. A ker -
J •
u~ teszik fcl, hogy azokra v~las7.ok joijenck a paciensekt61.
'f!.zekkct
P6ci alapJan aztan a kezcl6 eloszor sz6beli kapcsolatba keriil a
ensekkcl, megfelcl6 kovetkeztetcseket von le, cs ezek alapjan
104 Csaladter6pi6s olvasokonyv I. Kerdmsi tfpusok az interventfv interjuban 105

hasznos magyar1zatokat alkot a problemakr61. A valas:~..tott kerdesek nevezett oksagi vagy _linea~ el~feltevesek, a masikon pedig a f61eg
gyakran a kezel6 rendszerszemleleti.i es hipotezis-keszit6 hozzaalla- rendsurszemleletfi (crrkulans, ktbernetikai) feltevesek.
sat segftik el6. Ezekben az esetekben tehat a kerdezes primeren a Bateson uttor6 munkassaga nyoman valt fontossa a csal~dte " ·"
keu16btn ts nero a kliensben vagy a csaladban idez el6 valtozast, s az ban a "linedns
" . •"t;S a •c .tr kulans
. • megkUiomboztctese. Az6ta szamtal
rapld·
interju arra iranyul, hogy a kezel6 ismerje meg a problemas helyretet
es a csaladtagok konfliktusos tapas7.talatait. Amint kialakftott valami-
elkepzeles, elmelc~ szuJct~tt ~bben a tcmaban, mostanra pedig e~
az elkepzelese.k telJesen ahtatJak a csaladterapia irodalmat. A linearis
lyen bcnyomast a csalad verbalis es nem verbal is valas1.aib6~ a tovabbi feltevesek legmkabb a . redukcionizmussal , egyszerus; ft"'"sse1, a nor-
kerdeseket mar annak erdekeben teszi fel, bogy kitoltse a h61.agokat, matrv e I~':.kkel, a kauzahs "_leghatarozottsagu gondolkodassat, az ftel-
tisztazza a homalyos pontokat, amclycket meg nem lat tisztan. Ennel- kez6 athtuddel es a stratewas megkozeHtessel kapcsol6d k ·· A
fogva az interju korai s1.akaszaban a kczel6 f61cg tajekozodo kerde- · k 1" · • • na ossze.
ctr u ClrtS JC11egu felt~vesek inkabb holisztikusak, az interakcionalis
seket tesz fcl. Azonban mar a bccsles stadiumaban is gyakran ad6dnak elvekh~z, a strukturahs determinizmushoz, a neutralis hozzaallash
olyan hclyzetck, ahol fontosnak latszik a tcrapias beavatkozas. fgy ts a ~z1sztemas megkozclfteshcz tarsulnak. Persze egyik konccpc~~
tcbat, amikor a kezelo fclismcr "egy j6 pillanatot" - azaz egy olyan sem •zomorf. Azt ~e~ ~elenti mindez, hogy kolcsonosen kizarnak
helyzctet, amikor lchetoseg n}'l1ik a csahidtagok nezctcinek, s kovet- egym~t. ~ k;~o kozottl elterest leginkabb komplementernek, egy-
kezmenyescn visclkedesuk valtoztatasara -, akkor gyakran abbahagy- mast ~~e~esztto~:k lehet tekintcni es ncm vagylagosnak. A ketfele
ja a kerdczest. Adhat ertelmezest, tehct allltast. Ha azonban megis a f~l~~ves es a beloluk fakad6 kovetkezmcnyck atfedik es inkabb gazda-
kerd~z6 stl:tus mcllett dont, ugy meg bizonyos el6nyei is le hctnek gJtjak egymast. A legtobb terapeuta valtoz6 mertekben vallja 1113•
annak, ha terapias celu intervenci6it kerdesek formajaban teszi meg. ~e~ak az elvcket ~s.~al~sz~nlileg mindket keszlettcl operal, de killon-
Ebben a szakasz.ban tebat a terapeuta befo/yaso/6 kerdescket fo-
oozo m6dokon, kulonbozo gyakorisaggal es kiilonboz6 id6ben. Bar
galmaz meg, olyan fajta kerdeseket, amclyck alkalmasak terapias e1..e~ a feltevesek hatasukat rejtetten s ncm t udatosan erik el a k, d,.
valtozas kivaltasara. A szandekolt valtozas hclye ckkor mar a k/iens
vagy a csalad, s nero a kezelo. Ez ncm jclenti azt, bogy a kezc16
sek Jellegere ,me~s jelcnt~s hat assai bfrnak. A ket f6 tengcl; _tee:atea
terapcuta szandeka es elofcltevesei - ncgy kvadranst eredmeny 5
mcgertesi £olyamata mar befcjezodott, es abban mar nines is szukseg ezck tulajdonkeppen a kerdesck negy alaptfpusat reprezentaljak~z,
tovabbi valto1.Asra. Sot, ezzel ellcntetben, a kezelonck mindig nyitotl·
nak kell maradnia. Linealis
Tehat a kerdesek megkiilonbo71etcsenck egyik tartomanya az,
hogy kine! mi a valtozas szandekoll helye. Az egyik vcgpont a tajckoz- Linearis /elt~k ...... Strategias
tatas szandeka, a masik pediga bcfolyasolas s11lndeka. Termeszctesen kcrdesek kerdesck
a lcgtobb kerdes keverve tartalmazza e1.eket a szandekokat, es valahol problemat iranyft6
magyara11>
a ket vegpont koz.Otti kontinuumba esik. A tajekozod6 es bcfolyasol6
kerdesck korotti kulonbsegtctel hovasegltheti a kezclokct, hogysajat problcmat konfrontatfv
intenci6ik fe161 meg tudatosabbak lcgycnek. definiaJ6
A kerdcsek megkulonboztctcsenck masodik f6 tartomanya: a tc· T6jekoz6das Befolyasolas
r~pi<1s folyamatr61 ~sa lclki jclensegck termcszctcr61 alkotott kiilon· szandeka - - - - - - szandeka
f6lc feltevesek. A terapcuta fejcbcn mar van az elofeltcvcscknek cgy viselkedcsrc jov6re
h~l6zata, crre alapov.a a kerdest. Ezek az elofeltcv(:sck a lcgtobbs£6r in\ nyul6 tranyul6
nem- tudatosak maradnak, olykor azonban betorhctnek a tudatba. kiil?nbsegre mcgfigyel6
Ekkor s1.Andckosan is lehet donteni felhasznalasu'kr61, csctlcg vala· Cirkularis -~ tranyul6 persp:::a Rcflexfv
milyen m6dos{t~sukr61. Mas sz6va11 ezek a feltcvesck is szinten egy ktrdesek kerdesek
folytonossag mcnten kepzelhet6k el: egyik vcgcn allhatnak az ugy·
"---- Cirku/Oris
eltifeltel'esek
106 Csa/Odterapias olvasokonyv I.
A vfzsz.intes tengelycn a terapeuta szandtkanak mt rteke jelcnik
meg, amely a saj<U maga vagy inkabb masok valtoztatasara iranyul. A
fiigg01eges tengely a kezel6 feltcv~eiben a linearitas/cirkuJaritas
ar6nytjclzi. Ha a kczel6 azt tcszi fcl, bogy a kutalott esem~nyck inkabb
lincarisak, a7.az ok-okozatkcnt fordulnak clo, taj~koz6d6 k~rd~sei ezt
tiikroz.ni fogjak, ts elsosorban oknyomoz6 ke rdesck Lesznek. Ha vi-
szont a fejeben a7 van, hogy cv esemenyek oss:~.efiiggesei cirkularisak,
kibernetikai rcndszerszcruck, akkor a k~rd~sei is inkabb cirkularisak.
Ha v~lemenye szcrint lehetsegcs az, hogy masokat az informaci6 vagy
instrukci6 kozvctlen bcvitclevcl bcfolyasoljon, akkor bcfolyasolast
celz6 kcrdeseit stratcgias kerdcscknek Ichcttckinteni. Ha viszont azt
gondolja, hogy a hatast esak indirckten, a mar letez6 folyamatok
meg~avarasavallchct elerni, akkor reflexiv kcrdcseket has7.nal. Mivel
a kerdesek maguk gyakran a linearitas vagy cirkularitas kiilonb0z6
merteket, cs eppfgy a szandckban is valtoz6 merteket tartalmaznak, a
diagramban barhol elofordulhatnak. Pe rsze, bizonyos tfpusu kcrde-
sek val6szfnUleg valamely kvadransba keriilnck. fgy a problema defi-
nialasara es megmagyar3.7~sara vonatkoz6 kerdesek, miutan egy ok-
nyomoz6 vizsgalatnak felelnek meg, linearisak.
A kiilonbozoscgekre es a magatartasi hatasok osszetettscgere ira-
nyu16 kerdesek inkabb egy cirkularis folyamatot exploralnak. A kon-
frontaci6s kerdcsek tulnyom()reszr strategiasak; a jovot firtat6 es a
megfigyelO-pcrspektfva kcrdesei viszont refle.xlvek.
A kiilonboz6 kerdcs-szekvenciak cs kerdestfpusok nagyon kiilon-
boz6 hatasokat fejtcnek ki a tcrapias beszclgctcs folyaman: pl. egy
Lincaris kerdcs nyilvan egy lincaris Jeirast fog a paciensbol provokalni,
mfg egy cirkularis kerdes inkabb cirkularis valaszra bfv fcl.
A kerdesek negy f()bb Hpusa
Line6ris kt!rdesek
E:rck informc\lj~k a kezclot a kliens helytctcr61 es ai' oksagi osszc·
fUggesekct t6rj6k fel. A kcrdcsck mogtilti szandck tulnyom6an a
vi1.sgal6d6s sz~ndcka. A kczclo clsosorba•• viz_c;gal6kent, dc te ktfvkent
pr6bal meg tc\jekoz6dni. A'l alapkcrdcsck: "Ki esinalta? Hoi? Mikor?
Micrt?" A lcgtobb intcrju lcginkabb nehany lincaris ke rdessel kez·
d6dik. Gyakran a celb61 van szukseg c1ckrc, hogy osszckossiik a
csaladtagokat a problemar61 alkotott tipikus linearis nezcteik reven.
Ennel a vizsgal6 m6dszernel a kezelo hajlamos elfogadni egy egysze-
Kerdezesi tfpusok az interventfv interjubat1 107
rlisfto allaspontot annak kedvecrt, hogy meg tudja hatarozni a proble-
ma specialis oUt.
A kezelo tebat elkezdheti az iilest egy sorozat linearis, az o tajeko-
zodasat segito kcrdcsscl: "Milycn proble mak hoztak ide ont hozzam?"
(F61eg a depresszi6 miatt jottem) - "Ki a deprcsszi6s?" (A fcrjcm) -
"Mit61 dcpresszi6s?" (Ncm tudom) - "Aivaszavara van?" (Nines) -
"Sulyvesztcs vagy gyarapodas elofordult?" (Nem)- "Van valamilyen
egy~b panasza?" (Nines) - "Korabban valamilyen betegseg?" (Nem
volt) - "E16fordulnak rossz gondolatok?" (Nincscnck) -"Akkor kell
lcgyen valami, ami zavarja ont. Mi Jenne az?" (Csakugyan ncm tudom)
- "Mil gondol a ferje r61, mit61 dcpresszi6s?" (Fogalmam sines, ncm
erdekli semmi, esak fekszik azagyban egesznap)- "Mi6ta van ez fgy?"
(Harom h6nap 6ta, igazan erosen kb. az6ta)- "Tortent valami akkor?"
(Nem emlekszem semrni kiilonosre) - "Mcgpr6Mlt valaki tenni va-
lamit?" (Igazab~l nem) - "Mie rt nem? (Hat, egy ideje mar torkig
vagyok vcle) - "Ugy crti, hogy clcgge ingeriilt?" (Hat, igen, clcggc)-
"Mi6ta tart ez az ingeriiltseg?" stb, stb.
A linearis kerdesek hasznalata mogou rendszcrint az okgyomo-zo
tipusu hipotezisgyartas attitudjc s1erepel. Az a gondo1kodasm6d,
~ogy bizonyos jelensegeknek, mint amilycn pcldaul egy depresszi6,
mkabb (bels6) oka van, es nem annyira kiilso koriilmenyekb61, cltcre-
sekb01 fakadhatnak. Ennek kovetkezteben a problemakr61 sz616 Li-
ncaris kerdesck hajlanak az ftclkc76 attitiidre, nevezetesen arra, bogy
a baj oka valami, az egyenben leva rossz, es azt kell rendbetenni. Ez
gyakran buntudatot, szegyent vagy vedckezest vall ki a csalad res:r.Cr01.
Mivel az e mberek rendszerint ncm szeretnek szcgyent hozni magukra,
e:~.ck a kc rdesck a esaladtagokat arra stimulciljak, bogy egymassal
szemben is kritikusabbak Jegycnck.
Cirkularis kerdesek
E7.ckct is azert ke rdczik, hogy ve1essek, orie ntciljak a kczcl6t a klicns
helpe te r61, de rcnds7crszemlclctG fclteveseken alapulnak. A batter-
ben lev6szande k f6kent a feltaras.A tcrapcutajobbara ugyviselkedik,
mint cgy kutat6, aki valami ujat akar felfedezni. A vezcto cl6feltcvcsek
interakcionalisak es szisztemasak, az van bcnniik, hogy valamilyen
m6don a jclenscgck oszcfiiggenck egymassal. Az ilycn alapon megfo-
galmazott kerdcsek clohfvjak a S7emelyekkel, tortcnesckkel, erzc-
sckkeJ osszekapesolt mintakat (pattems that cOIII!ect). A dial6gus
mintegy visszacsatolasszenien, a kiberne[ikai rcndszerek s7.abalyai
szerint torttnik.
108 Craladterapias olvasokonyv I.
Egy szisztem!s terapeuta az interjut az el6bbitol elter6en kezdi:
"Hat bogy is tortent, hogy rna itt ennyien osszejottunk?" ( En telefo-
nciltam, mert agg6dtam a ferjem depresszi6ja miatt) - "Ki agg6dott
meg?" (A gyerekek) - "Ki agg6dott a leger6sebben?" (6 = nonem) -
"Mit gondol, ki agg6dott a legkevesbe?" (Azt hiszem, e n) - •6 mit
csinal, amikor agg6dik?" (Sokat panaszkodik, f61cg a p~nz es a s~m­
lak miatt) -"On mit csinal, amikor rajta lats7ik, hogy agg6dik?" (En
nero tor6dok vele, cleg nekem a magam baja)- "IG erti meg a fclesege
aggodalmait a legjobban?" (A gyerekek, 6k errol sokat bcszelnek)-
"Maga ebben egyetert a gyerekeivel?" (Igen) - "mit csinal az apja,
amikor masa az anyjaval err61 beszelgct?" (Rendszerint elmcgy lefe-
kiidni) - "Es amikor az apja clmcgy lefeld.idni, akkor mit csincil az
anyja?" (Akkor elkezd meg jobban agg6dni), es fgy tovabb. Ezek a
kerdesek azokat a vissz..acsatolt cirkolaris mintakat tapogatjak k~
amelyek osszekotik az erzeseket es az esemenyeket. A vizsga16 azon
van, hogy neutralis es elfogad6 maradjon. A csaladtagokb61 nyert
vcilaszok nem annyira ftelet-jellegiiek, mint az el6bbi esetben.
A rendszcrszemleletu kerdesekct legjobban az je llernzi, bogy in-
kabb az esemenyek lehetseges kapcsolataira klvancsiak, es nero any-
nyira a problemak pontos eredetere. Ha a kezclonek j61 megalapozolt
kibernetikai szemlelete van a pszichcs torteneseket illetocn (Bateson
szerint), es eleg gyakorlott, ez a fajta kerdezes konnycn, folyamatosan
halad. A rendszerszemJeletii kerdeseknek kct altalanos tfpusa van: a
killonbsegre kerdez6k es az osszcfuggest keres6 kerdcsck. Ez megfe-
lel BtUeso11 ket alapvcto mintajanak: a szimmctria-minta es a ko mp-
lementaritas. Nchany altfpusr61 (a kalcg6riak kulonbsegeit kutat6
kerdesek, az id6beli differenciakra vonatkoz6k, a kateg6riak tartal-
mara iranyul6k cs a visclkedcsi credmenyt firtat6k) cgy korabbi koz-
lemcnyben szerepelnek (Deissler, 1986).
Strategifls kerdesek
Ezeket abb61 a cclb61 kerdc;ik, hogy specialis m6don befolyasoljak a
klienst vagy a csal6dot. Lineciris, oksagi fclleveseken alapulnak. A
kerdesek mogt>tti szandck f6kent a korrekci6. A strategias tcrapeutak
abb61 indulnak ki, hogy az "instruktfv interakci6" h at~kony lehet. A
kczclo t'lgy viselkedik, mint egy tanar, instruktor vagy brr6. Elmondja
a csaladtagoknak, hogy hoi hibaztak 6s hogyan kellene visclkednio k,
t6lnyom6reszt fOleg indirckt kcrdtsek formajaban. A csaladi dinami-
Ur6J kialakitott hipotc1isre alapozva jut cl ahhoz a kovetkcz..tcteshez,
aminek a l~nyegc, hogy a csaladban val ami "elromlott" vagy "rossz", es
Kerdezisi tfpusok az interventfv intelj1lban 109
a strategi!s kerdesek segftsegevel pr6balja a csaladot elvinni egy
vciltozashoz. A valto~s iranyat, tehat azt, hogy hogyan keUene a
csaladnak a jov6bcn viselkednie vagy gondolkoznia, a kezelo altai
korrektnek tartott ertekck jelolik ki. A direktivitas rendszerint rejtett,
mivel a korre kci6s allfta~ok kerdes-formaba vannak csomagolva, a
terapeuta azok tartalmaval, osszcftiggcscivel, az id6zMssel es a
beszcd t6 nusaval kozvetrti az uzenetet. Nchany csaladot kcllcmctle niil
crint az ilyen stflusu kikerdezes, de mAs csaladokban a stratcgias stflus
elegge egybevag a csalad szokasos kommunikaci6javal, cs fgy ossze-
egycztcthe t6 a7.7.al.
A befolyasol6, stratcgias kcrdesckrc sokkal nehezcbb pcldakat
mondanunk, mivel a problemas szituaci6ban foglalt mechanizmu-
sokr61 alkotott hipotezis el6feltetele a kerdes megfogalmazasanak.
De hogy ezzcl a kepzclctbeli csaladdal folytassuk az interjut, a kezelo
megpr6bcilhatja befolyasolni a bazaspart azzal a kcrdtssel: "Miert
nem beszelt neki a aggodalmair61 a gyerekek helyett maga?" {Akkor
nero hallgatja meg azt, es elmegy aludni) - "Nem sz.eretnc abbahagyni
ezt az aggodalmaskodast, ahelyett, bogy annyit foglalkozik v;le?"
(Persze bogy, de mil tehetck velc?) - "Mi to rtcnne, ha a jovo heten
minden reggel8 6rakor maga tenne egy javaslatot, hogy a ferje vcillalja
a felel6sseget?" (Scmmi crtelme sem Jenne)- "Hogyan, maga nero
akar tobbet megtenni a ferjeert?" (Belefaradtam, csa16dtam. 6 nem
akar megmozdulni es ettol egyre diihosebb leszek) - "Erti, bogy a
maga visszavonulasa a felcscgct csal6dotta es duhOsse teszi?" (Hogy
erti ezt?) - "Ncm veszi eszre, hogy azzal, hogy elmcgy lefekudni,
ahclyett, hogy megkerdezne, mi bantja a feleseget, az cgesz csalad mar
a plafonon van?" (Hat, en ...)- es fgy tovabb.
EzckbOl a pcldakb61 tcljcscn nyilvanval6, bogy kcrdcscivcl a strate-
gias terapeuta a sajat "fgy kcllcne ezt csinalni" nctctcit teszJ ra a
paciensre vagy a csaladra. Ez az iranyzal olykor egy-cgy dircklfv vagy
konfrontalfv interakci6t is megenged, ba egy beragadt csalcidi rend-
sz.ert kcll mobilizalni, de tul sok dircktivitas cbben a stllusu kerdez.ts-
bcn a terapias szovetscg megszakadasat okozhatj<J.
Ref/exfv kirdesek
Ezek a klicns vagy a csaiAc.l bcfolyasolasat indirekt m6don vegzik. A
kc rdesek rendszcrszcml~letu feltcvcseken alupulnak, a mogottes
szandek pedig tulnyom6rcsz1 facilital6- elfogadva azt az allaspontot,
hogy az auton6m csaladtagok kozvellen, direkt m6do n nem befo-
lyasolhat6k. A kezclo tehat leginkabb, mint egy idegcnvezcto, vagy
110 Csal6dterapi6s olvasokonyv I.
mint egy tr~ner visclkedik, batoritja a klienseket, bogy sajal problema-
megold6 kepessegeiket mozg6sftsak. Az egyik fontos elofelteves az,
bogy a terapias rendszer kolcsonhatasban fejlodik, es amit a kezel6-
nek csinalnia kelt, az nem mas, mint a csalad korabbi hiedelem-
rendszereiben a reflexfv aktivitast megindftani. A kczel6 olyan m6don
igyekszik kapcsolatba lepni a csaladdal, hogy teret nyisson az uj
lehet6segek eszrcvcvesehez cs sajat oss7hangjuk mincl szabadabb
kialakrtasahoz.
Ennek a cikksorozatnak a·n. reszebcn szamtalan reflexlv kerdest
felsoroltunk. A mostani peldankban a kezcl6 azt kerdezhcti: "Ha
magaval tor6dne a fcrje, akkor mennyit aggodalmaskodna, es hogyan
adna azt fel? Mit gondol, ebben az esetbcn mit tenne a fcrje?" (Nem
tudom biztosan, mit)- "Kepzeljiik el, bogy lenne valami, ami miatt 6
megsert6dne, de ncm akarna elmondani maganak, nehogy megbantsa
a maga erzeseit. Ebben a'L esetben bogyan gyozne meg a ferjet, bogy
maga elcg eros ahhoz, hogy ilyesmit elviseljen?" (Nos, ezt azert meg
tudnam neki mondani, ugyhiszem)- "Ha lennc valamilycn lezaratl~
iigy kettejtik kozott, ki lenne az, aki keszseggel bocsanatot ker?" (0
sose kerne elnezest!) - "Csodalkozna azon, ha megtenne?" (Az biz-
tos!) - "Tegyiik fe~ ebben a pillanatban meg csakugyan lehetetlen,
hogy felismerje vagy elfogadja a sajat hibajat. Maga mit gondol, meg
mennyi ideig tudja elnezni azt, hogy a feJesege erre keptelen ?" (Hm...)
- "Ha ez a depresszi6 hirtelen megszunnc, hogyan leone mas a maguk
elete?" - stb, stb.
Ezek a kerdesek abban reflexivek, hogy a megfogalmazasuk arra
inditja a csaladtagokat, reflcktaljanak sajat jclenlegi cselekveseik,
nezeteik kovetkczmenyeire, es fontoljak meg az uj lehet6segeket. Bar
a reflexlv kerdezesnck is a befolyasolas a szandeka, a vizsgalat neu-
tralisabb stflusu marad, mint a strategias intcrju, mert sokkal inkabb
respcktaJja a csaJad aulon6miajat. A neutralis hozzaallas gyakorlott
fenntartc1sa biztosftja azt, hogy az efajta bcfolyAsol6 k~rdczcs val6ban
reflexlv maradjon cs ne csusszon at stratcgiasba.
Egy valami hiany-z.ik az osszes pcldab6l: ez pedig a k~rdcsck fcl-
teves~nek crzclmi t6nusa. A felsorolt pcldak kiilonbsegei sokkal
egycrtclmubbck lettck volna, ha a ker.e16 hanglejtese, hangszfne, ncm
vcrbalis viselkcdese is vizsgalhat6k lcnnenek. Itt azon van a hangsuly,
bogy a kerdesek kiilonboz6sege nem nyclvtani s7.erkezetiikb61, es ncm
is szemantikai tartalmukb61 szarmazik. Fiigg a kezelo szandekait6l es
felteveseit61 is. Val6ban: ugyanolyan szavaknak egeszen hasonl6 sor-
rendie osszeaJihatlinearis, cirkularis, stratcgias es reflexfv kerdesekke
egy~ant. Peldaul, ha a kezclo azt kerdezi: "Mit csinal.t az anyad,
Kerdezesi t(pusok az interventiv interjuban 111
amikor az apad kes6n jott haza, es az ebed kozben kihiilt?"- ezzel
csak azt talalja meg, hogyan reagalt az anya, amikor a ferje provokalta
6t. Ez linearis tajekoz6d6 kerdcs. Ha viselkedcsi hatasokat firtat6
kerdesek mcgtcrvezett sorrendjeben tortenne ez (valami olyasmi ko-
vctkczne, bogy "Es mit csinal az apad, mikor az anyad kiabal vele?")
- azzal a ccllal, hogy a sziilok kozotti cirkularis interakci6t tarjuk fel
-, akkor cirkularis kerdes leone. Ha az ercdeti kerdest ugy tenn~nk
fcl, hogy az arra indftsa a sziil6ket, legyenek sajat maguk jobb megfi-
gye16i, es ennek alapjan tudatosan m6dosftsak visclkcdcsiikct, akkor
reflexlv kerdesrollenne sz6. Ha azt kerdezncnk meg, bogy vajon mit
mondana a gyerek, es ezt az uj informaci6t abban l! pillanatban
szembesftenenk valamclyik sziilovel, akkor stratcgias kcrdesr6llenne
sz6. Tehat, pontosan ugyanazok a szavak nagyon kiilonbozhetnek
egyetlcn interjuban is. Rendszerinl a kczclo erzelmi hozzaallasa jelen-
ti azt a killonbsegct, amit a kliens meghall a kcrdcsben. Ezek az
erzesek viszont a kczclo szandekaihoz es felteveseihcz tarsulnak.
A kiilonfele kerdesek lzatasai •
Mielott a killonboz6 tfpusu kcrdesek kiilonboz6 hatasait megvitat-
nank, fontos, hogytudataban legyiink: a terapeutaszandeka es a kerdes
'
/iotasa o kliensre, nem egy es ugyanoz a dolog! Ennek felismeresevel a
kezelo eJkeriiJhcti frusztral6dasat afelett, ho&'Y a kezeles nem halad
megfeleloen, es lehetoseget tereml arra, hogy tudjon uj utakat keresni.
A terapias folyamat megligyelojenek szemszogeb61, kct ponton for-
dulhat ez leginkabb elo: az egyik kevesbe, a masik annal inkabb fontos.
Els6 csetben a terapeuta szandcka cs val6s lcpese kozott van elteres.
Ezt konnycn meg lehet sziintetni, ha a tcrapeuta nagyobb onismcretct
es jartassagot szerez. A masodik cltercs ott ad6dik, bogy a csaladtagok
mast hallanak, mint amit es ahogyan az a kczcl6t61 elhangzik. Itt
athaghatatlan a szakadck. A csaladtagok valaszai, bar sajat auton6-
miajuk altai meghatarozottan, mcgsem onkenyesek, azokat a kezelt>
miikodcse valtja ki. A kezel6 sokszor javrthatja a helyzetet, ha rcnd-
szcrszernlclctii hozzaallassal jobban viszonyulnak a kJiensekhez (ld.
az I. reszben). Vcgs6 soron azonban a keze/IJ szondekai sohasem
garontaljak o kliensekre gyakorolt hatast. Az aktualis tortcncs mindig
a tcljcs, egyseges strukturat6l fiigg. A szandck es a hat.as, a kczcloi
akciok es a csaladi valaszok koz6tti elteres felismercsenek es elfoga-
dasanak jclentoseget nem lehet clcgge hangsulyozni. A pillanatnyi
hatasok elore sosem j6solhat6k meg.

112 Csaladterapias olvasokonyv I.
A terapcuta mindazonaltal szambavehcti, es szamba. is veszi a
val6szCnusegekel. Mivel az aktualis hatasok el6rc nem tsmerhet6k
meg, de a keze16nek megis meg kell becsulnie a k~rdes hatasat meg a
kerdes feltevese el6tt, ezt csak el6relatassal biztosfthatja. El6re el kcll
kepzclnie a val6sz.Cnii, a lehetseges 6s a val6szfuutlen valaszokat. Az
elozetes becsles fontos resze a strategiakcszft6 hozzaallasnak, ennek
nem tudatos tartomanyaban.
Li11e6ns kl!rdesek
A csaladra konzerva/0 hatasuak. Mivcl azok sajat nehezscgeiket alta-
laban oksagi gondolkodassal fogalma~k meg a te rapia elott, a line-
arisjellcgu kerdezes nem hoz fcls2.inre nagyobb kUionbsegeket. Meg-
valasz.oljak a kerdescket, de lenyegeben valtoz..atlanok ma~~dnak. S~t,
meg veszelyes is, mcrt meg jobban bcagyazza a fam.~tat ~ lctc_z6
hiedelemrendszerbe. Sajnos, ez sokkal gyakrabban tortenik, mmt
ahogy azt a klinikusok eszrevcszjk. A vizsgal6 ritkan rcalizalja, hogy
meg tovabb kell asni a patogen hiedelmck uta~. Ez f61eg ~kkor szokoll
el6fordulni ha az interju folyaman a kezelo nem tesZI fcl azokat a
kerdesckc~ amelyek (burkolt vagy nyi1t formaban) kihlvjak a csalad
hiedelmcit. A linearitas masik rizik6ja, hogy lecgyszerusftesi tendcn-
ciat hordoz magaban ~s emiatt konnyen aktfval ftelkez6 attitiidot.
Amikor a kezel6 el6hozza a problema vagy egy ncm kivanatos hclyzct
"okat" 6hatatlanul ncgativ flcletek kclnck eletre az ellen, mivcl a
probt6ma kellemctlcn. TehAt, bar a linearis kerdesek szukscgesek ~
problema f6kustanak pontos tiszt37.Asahoz, es segftenck egy kezdett
bevon6das kialakulasahoz, ncm haszontalan, ha a terapcuta a poten-
cialis veszelyekkcl cppugy tisztaban van.
Cirkularis kerdesek
Ezck a csaladra felszabadfto hatassal va11110k. A kcrdczes soran a
csaladtagok, hallva valaszaikat, kapcsol6dnak a kibontakoz6 cirku·
lari! vagy szisztemas hclpctcrtckeleshez. Fokoz6d6 tudatossaggal_ el
tudnak sz.abadulni a korabbi oksagi ncLetcik korlatait61, s cgy fnss
perspektlvat kczdcnek letrehozni. Pcld6ul, egy sorozat, viselkedtsva-
laszt kutat6 kerdes utan a ferj elkczdi felfogni, hogy ncm egyszeruen
a felesege aggodalmas panas1kodasa aktivalja az 6 lehangol~sag~t,
hanem a lehangolt volta is provok61ja a felcs~get. Ez fclszabad•thatJ~
konstruktlv iniciarlvait, s val6szfnii1eg kevesbe ertetlcn es megftel~
lesz a feleseg aggodalmaskod6 reagalasa irant, amely eppcn az o
Kerdezesi tfpusok az interve11tfv interjuban 113
depresszi6jara adott valasz. A cirkularis kerdesek fo veszelye az, bogy
a terapeuta egyre nagyobb es nagyobb tcri.ileteket tar fel, es a vizsga-
16das olyan teriiletekrc kerul at, amclyek meghaladjak a csalad ak-
tualis igenyet. A masik veszely, ha a kepzesben levo klinikusok nagyon
iskolas m6don alkalmazzak a kerdeseket. A latsz6lag oktalanul ismet·
16do es trivialis kerdesek irritalhatjak a csa!Adot. Egeszebcn azonban
a cirkuhiris kerdesck sokkal alkalmasabbak j6tekony hatasok ki-
fejtesere, mint a linearisak.
Strategias kerdesek
Ezek konnycn kenyszerfto ltat6sL'tak. A kezel6 megpr6balja ny{ltan
befolyasolni a klienst, bogy az gondolja vagy tegye azt, amit a kezel6
helyesnek, egeszsegcsnek vel. A kcrdesek arra keoyszerftik a csaladot,
bogy kovessek vegig a problematikus megoldast (ad absurdum).
Szokvanyos mellekhataskent a csaladtagok buntudatosak Iesznck,
szegyellik magukat, amiert ezt a megoldast valasztottak. A kenysze!]-
tesnek ket formaja lehet: nem tenni azt, am it a kezel6 "rossznak" vel,
illetve csak azt cselekedni, ami a kezelo szerint "j6". Mindket esctben
a csaladnak a terapeuta velemenyet kell valasztania, akar megfelel az
pillanatnyi allapotanak, akar nem. Ezek a kerdcsck tebat manipulatf-
vak es kontrollra torOk. Extrem esctben az ugyesz targyal6termi ker-
deseihez hasonulnak. Konnycn kenyszcrfl6, vadl6 kcrdesekke alakul-
hatnak, emiatt a potencialis karosit6, antiterapias hatasuk tUl nagy.
Ugyanakkor esetenkent alkalmazott strategias kerdeseknek rend-
kiwi eplto hatasuk lehet. Eroteljes hasznalatuk provokalhatja a karos
gondolati es visclkedesi mintakat, anelkul, hogy direkt allftasokhoz
vagy utasftasokhoz folyamodnank. Gondos szovcgezes szembesftheti
a pacienseket sajat rendszcriik ellentmondasaival, korlataival. Olykor
arra is alkalmazhat6k, hogy egeszcn nyfltan toljak a csaladot valami-
lyen k6zenfekv6 megoldas felismeresehcz cs elvallalasahoz.
Reflex£v kerdesck
Ezek a kc rdesek leginkabb ge11er6/o hatast (ejtenek ki a csaladra. A
terapeuta bcfolyasolasi szandckat enyhlti a kliensek fUggetlensegcnek
tisztelete, eonelfogva ezeknck a kcrdeseknck a t6nusa sokkal eny-
hCbb. A csaladtagok mintegy meghfva erczhetik magukat az "uj otle-
tek kiallftisara". A kerdcsek teret nyitnak arra, hogy el6vehessek uj
neze.teiket, szempontjaikat, szemtigyre vehessek az uj valaszt6si lc-
het6s~gcket, att~kintsek a jclenlegi visclkcdes problemas kovetkez-
 Kerdezesi tfpusok az interventfv interjuban 115
114 Csa/ddterapids o/vas6konyv I.

menyeit, 6s ujraertekelhessek azt. Ebben a kllm~ban kovelkezmeny- Linearis kerdesek StrategiAs kerdtsek
kent a csaladtagok a maguk m6djM es temp(>j~ban uj megold~sokat
fejlesztenek ki. .
A Jeggyakoribb kompliUci6 az, hogy a re flexiv kerdezes dezorgam- Vizsgal6 Ko rrekci6s
z.AI6 bizonytalandgot, zavarodottsagot okozhat. Sok uj lehet6seg szande k sztndek
megny{lAsa, egy hatArozott ir~ny javasiAsa nelkiil konnyen v~lh at .z.avar
forrAsavA. Attalaban az-<>nban ez a zavar nem szuksegszerucn Jclcnt csal6d: konzeMII4s csahid: kc!n)'S7cri1c!s
probl~mAl, ha azegeszterapiAs mez6t tekintjuk. A konfCtzi6 a gyakor- kez.el6: (lc!lkez.<S ketel6: opponaU6
latban lehet nagyon is tcrapias hatAs6, ha azokat a csaiAdtagoka~ kez.el6: elfogad6 kezel6: kteal(v
biz.onytalanftja cl, akik "tudjAk az Jgazs~got", "egyeduli let6tcm6nycset csahid: felszabad luis csahid: fejlesz1~s
a belyes v~laszoknak".
V~giH, szeretn6m fclhfvni a figyelmel arra, milyen lratasa leltet a Exploraci6s Serkent6
terapeutara annak, ha kiilonboz6 Upus6 kerdeseket hasznal. 6t epp- szandek szande k
ugy bcfolyasoljak a kerd6sck, sol gondolkodas~t ncmcsak a ke rdcsck
hAllereben lev6 fcltevesek, hanem a kliensek valaszaira va16 rcagalas Cirkularis kerdese Reflcxiv kerdtsek
is meghatarozza. A linearis kerdesek a kezel6 ok-okozati gondolko-
dasi tendcnciait segfthetik e16 es pacienseikkel is fgy fognak cseleked- A szandck es a kerdezes hatasainak viszonya
ni teMt ftelkez/Jk lesznek. A cirkularis kerdesek viszonl er6sltik neut-
•
ra,litasat, a kliensek es a csaHid elfogadasat. Az clfogad6 attitud o nma-
g~ban is gy6gyft6 potcnci~l, mert leszamol a hibaztatAs benlt6 cffcktu-
s~val. A strategias kerdesek 6gy hatnak a kezel6re, hogy az a csal~ddal zaro megjegyzesek
szembcn oppoziciora hajlik. A rcfiexiv kerdesek vis:r.ont arrafele veze-
tik a kezel6t, hogy kerdescibcn legyen megkreat[vabb. Az aktualis hatas elorcbecslesenek lehetetlen volta alah6zza annak a
A tuloldali ~bran osszefoglaljuk a mcgel6z6 szandek 6s a legva16- footossagat, hogy a kezelo folyamatosan monitorozza a csalad tagjai-
szinubb cffektusok viszonyait. Felttintettiik mind a csal~dra, mind a nak pillanatnyi reakci6it, es folyamatosan vizsgalja feliil hipoteziseit.
kezclore kifejtett hatasokat. A zar6jelek azt fejczik ki, hogy a pillanat- Azonban egy kerd6s hatasait oem olyan konnyii megfigyelni, a visel-
nyi hat~s teljcscn sosem becsiilheto fel. Attalaban annyit mondbatunk kedest eleg nehez "olvasni". Olykor a hatasok meg nem folynak bele a
csak, hogy az a val6szfnu: cirkuMris es reflexfv kerdezesnel respektust Jatbat6 magatartasba az ul6s alatt. A targyhoz tartoz6 kerdesek csak
es megujuiAst, mrg linearis es stratcgias kerdez6snel ftelkezest 6s az ul6s utan, talao a kovetkezo napon ugranak be, de olykor hetekig
k6nyszcrft6st fognak atelni a csahid tagjai. Ut6bbi esetben, cgy adoll is foglalkoztatjAk a paciensckct, s6t, akar h6napokig, neha evekig. A
szint fclctl az ul6s fes1.ullstge felfokoz.6dik vagy "befagy". Ez figyel· kezel6 voltakeppen a "sotetbcn" dolgo1ik, sohascm ismcrheti egy
mcztetheti a kc1el6t arra, hogy valtoztasson a k~rd~sck tfpusfin, le- adott kerdes v~gs6 s1.ald6jat. Ez meg nagyobb fele16sseggel tcrhcli
gycn ncutralisabb ~s elfogad6bb (vagy id61egesen tcljesen adja fel a meg a kezel6i szand~kossagot. Maskcp fogalma7.Va: a terapeutanak
k6rdeztst). Fordftva pcdig, ha az latszik, hogy a csalfidtagok t(ll fe l kc ll vallalnia a fe lel6sscgct k6rd~sci~rt, anelkiil, hogy pontosan
kcllemcscn ~rzik magukat, talan n6hany j61 elhelyczctt strat6gias tudna azok osszhatAsat. Ugyanakkor azonban sajat szeme lyes fcj16-
k~rdts felrb..za 6ket. d~sevel sokat tehet annak erdckcbcn, hogy fokozza az intcrju pozitfv
te rapias hatasanak va16szfnuseget. Az e mbe r tudataban ke lllegycn,
bogy a kerdes je lent6sen meghatarozza a valaszt, a7.az, ha feltesz egy
adott kerdest, azzal egy adou valaszt is el6hfv. Az, hogy milyen
ke rdeseket valaszt a kczclo, vegs6 soron att61 fiigg, milyen valaszt
116 Csaladteropias olvasokonyv I.
szeretne hallani. Eg~szen mAs-kerd~s. hogy a klicns elfogadja-e czt a
meghivAst a k~rdcsben meghatarozott "megfelclo terepre", az minde-
nesetre biztos, hogy a k~rdes kivalasztasa bcszGkfti a legitim valaszok
lehet6s~gtt. Ez a kivAiasztAsi lehct 6s~g 6riAsi hatalmat ad a terapeuta
kez6be a bcsztlgctcs bcfoly~sollisAra cs irAnyftAsAra.
A jelen cikkbcn foglalt kovctkeztclcsek nchany ~vnyi kutat6 munka
erecimcnyei. Ha egy klinikus kutat6 ilyen tcmaknak szentcli a figycl -
m~t. azzal a problcmAval kcrul szembc, hogyan identilikalja a tera-
peutai s7.6ndtkokat ts fcltev~scket. Ennek talAn az lcnne a Jcgkozvet-
lenebb m6dja, ha az iilcsr61 kcsziilt vidc6szalagotleforgatva, magat a
terapeutat ktrdezziik meg a kcrdcsck megfogalmazAsa alatti gondo-
latair61. Ezt ossze lehetne vetni l<Uls6 mcgfigye16k crtckcl~seivel.
Ta!An ez az az 6t, amelynek menten az intcrvcntlv interju;,.As m~lyebb
megcrtesebez juthatunk el.
IRODALOM
BATESON, G. (t9n) Steps to an ecology of mind. N.Y. Ballantine Books.
BATESON, G. (1979) Mind and nature: a necessary unity. N.Y. E. P. Ouuon
DEISSLER, K. (1986) Recursive creation of infom1ation. Unpubl. manuscript.
FLEURIDES, C. et at. (1986) The evolution of circular questions. J. Mar. Fam. Ther.
12:113-127.
CRONEN, V.E. et al. (1982) Paradoxes, double binds, and renexive loops. Fam. Proc.
21:91-112.
FOERSTER, Jl. von (1981) Observing systems. Seaside Ca,Jntersystems Pub!.
PEARCE. W. B. et al. (1980) Communication, action and meaning. N.Y. Praeger.
HOFFMANN, L (1981) Foundations of family therapy. N.Y. Baste Books.
LIPCIIIK, E. et at. (1986) The puq_>OSeful interview. J. Strat. Syst. Ther. 1:88-99.
PENN, 1'. ( 1982) Circular question mg. foam. Proc. 21:267-280.
PENN, P. (1985) feed-forward Future questions, future maps. Fum. Proc. 24:299-
310.
TOMM. K. (1984) One perspecuve on the Milan systemiC approach.1'an II. Oescnp-
tion of session format, tnterviewing style and interventions. J . Mar. Fam. Thcr.
10:25~-271.
TOMM, K. (1985) Circular interviewing. In: D. Campbell & R. Draper (cds): Appli·
cations of systemic fanuly therapy. The Milan approach. London, Grune & Stratton
VlARO, M. et al. (1983) Gettmg and gtvtng information. Fam. Proc. 22:27-42.
Wlllll:., M (1986)Anorcxia nef\1063.1n:J. llarl.away(ed.) Pamilytherapyand eaung
disorders. Rockville, Aspen SyM. Corp.
P. Penn
Az "elorecsatohi s" technikaja:
jovore iranyul6 kerdesek, jovO-tervezes
"EI6recsatol6snak" nevczzuk azt a technikAt, amely arra osllonzi a
csaladokat, hogy ~lctiik n6hany hangsulyos k~rd6scn keresztiil k~p­
zeljck el, hogyan fognak kapcsolataik alakulni a jov6ben. A pozilfv
bangulati clemekkcl Atitatott,jov6re iranyul6 k~rd~sek rC.vcn aktuMis
d ilemmAikkal szemben un. metapozici6ba kerulnek, s konnyebben
tala.thatnak fel rcgi problcmaikra 6j megoldAsokat, az e16recsato1As
ezzel katalizalja a vAitozAst.
Az "el6recsatol0s" tehat arra alapoz6dik, bogy a csa!Adokkal elkep-
zcltetjuk, megterveztetjiik azt, bogyan fognak folytat6dni kapcsolataik
a jovOben. Mivel a jov6re irAnyul6 tervek meg niocsenek k~n, a
csalad k~pzelete szabadon csaponghat a tekintetben is, bogy milyen
alternativ megoldasok lennenek jelenlegi nebezscgcikre. A kiilonfele
jovotervckr61 sz6)6 beszelgetes reven OZ aktua/is di/emmava/ kOJ!CSD-
/atban un. meta-pozfci6ba keri.Unek s ett61 a rends7.crben megn6 az
eddigi helyzct meghaladasanak a lehet6sege.
A jov6rc irAnyul6, pozitiv bangulatu kerdesek tehat gyakorlatilag
az 6j mcgoldAsok kipr6balasAt segftik elo, alternatlv akci6kat sugall-
nak, a korabbi, "besiilt" elk~pzcleseket fcllazltjak - vegs6 soron az
adotl belyzet megvaltoztatasanak irAnyaban hatnak.
Nagyon j61 has7nAlhat6k a jov6re iranyu16 kerdesek azoknal a
csaJAdoknal, abo! kr6nikus bctegseg van jelen, mcrt itt ajov6re vonat·
koz6 koncepci6k gyakran "bcfagytak". Azok a ktrdesck, amelyck
osszcbasonlHjAk ajclenlegi helyLetet a bctcgscg megjelcn~se el6ttivel,
valamint azzal, a mel yet a csalAd a jov6re vonatkoz6an anticipAlt meg
a bctcgscg elott (vagy elk~pzcl most, ha a betegscg nem lenne),
clvAlasztjAk a szisztcmab61 kovctkez6 tcrmcszetes mintakat a beteg-
s~ggel tcrhcltekt61.
Ket evvel ezcl6tt lrtam egy cikkct a mi1An6i rendszerszemleletu
kcrdezts asszociAci6s techoikajar61. Ott az cgyik k~rdcs az volt, bogy
a csalAd vesse ossze kapesolatai alakulasAt az adott problem At kivalt6
escm~ny el6tti es utAni id6szakban. Felhaszna1va a kerdes adta otletet
(az "el6tt" cs az "utan" osszekapcsolAsAt, amelyet a mi1An6iak arra