Sa. 129 BIZOTTSAG! JELENTESEK. Alajos dirnak szives készinetiinket kifejeznbk, azzal az Ghajjal zir- juk be jelentéstinket, vajha a birtfai levéltir, — ome két orszig torténetéro nevezetes kinestar — ne maradaa soktig elrejtve az @i homélyban, SziveczrY Lasos. Figgelsk a zboréi anyakdnyvbb 1628, Adamus Hanusovazky, ab Illmo Dno Paulo Rakéczy do Felsé-Vadisz, Judex Car. ete. in legitimum Parochum Zboroviensem pre- sentatus est. ‘Anno 1629. die 21-a Januari. Ego Adamus Hanusovazky Parochus ‘“Aboroviensis baptisavi filiam Agnetem, Mathine Jahoda Pistoris Imi. C. Dni Pauli Rakéezy, ct Zusannae conjugum legitimorum ; patrinos habuit Imam Dnam Comitissam Annam Rékéezy, et Gram Daum Joan- nem Somolay. Anno 1632. die 18-8 Aprilis. Admodum Rdus Dnus Nicolaus Anuszenyim, Tilt. D. sponsalia ligitimae presentiae matrimonium ratum inter Generosos Paulum Patkay et Annam Jaszay contractum confirma- vit in facie Eeclae Sarosiensis, ad Aulam sitae, praesentibus Illmo Comite Jud. Curiae Duo Paulo Rikéezy, Gnso Dno Cusparo Lippay protonotario, Gnso Joanne Usz prefecto, et tota Aula dicti Ct Auno Dni 1633. Dum parochin Zborovicnsis administrabatur per R. P. Or. predicatorum, praecipue per rev. Patrem Cyprianum Kosicen- sem (Kassoviensem) Or. praod. et I. Patrem Clementem Osezrochiensem Timus Dus Comes Paulus Rikéczy de F.-Vaddez Judex Cur. Regiae, per Hungariam, et Cottuum Saros et Torna Supremus Comes etc. suscepit filium, e Charissima sua Conjugo Cottissa Anna Pethé de Hetes, die 29. Aprilis, qui fuit sacer, sancto Petro Martiri, Ord. Praed. quem 22-da Maji, die Sanctissimae trinitatis sacro, Illmus ac Rdissimus Dnue Stefanus ‘Ysenyey, Eppus Jaurinensis, Cancellarius Regni Hungariae, et pro tane, ab Augustissima Majestate Comissarius Eperjesinam ablegatus ad pacem componendam, cum Serenissimo Principe Transylvanine, baptisavit Ladis- Iaum Alexandrum, levantibus eodem Rdissimo ‘Zsenuyei, nomine Eminentissimi Dni Petri Ar. Eppi. Strigoniens a Pally de Erdéd, Comissa relicta Ilustrissimi Condam Sigismundi Forgdch Comitis palatiai vidua in capell Aulae Zboroviensis. 1636. die 12. hora Mlustrmus Comes Dnus Paulus Rékéczy de F-Vaddsz, Judex curiae regiae, ct patronus magnus, huius loci et Eeclesine Dei, actatis Suac Anno 41, in Curia sua Zboroviensi Confessario Roborato confessus (societatis Jesu) SS, viatico refectus, atque sacri olei unitione roboratus, in communione 8,BIZOTTSAGI JELENTESER. 123 Mutris Kelac, aminam deo reddidit ; enius Corpus die 20-ina Maji Sepul- n in Ecla Sancti Martini in Capitulo Scepusiensi requiescit. 1637. die 25-ta mensis Julii, hora circiter 9-a ante meridiem Uhna Comitissa Anna Pethed de Hetes, relict quondam Iilmi Dai Pauli Rakéczy judicis Curiac, Consors Charissima, actatis suc 55 annorum in Domo propria, Viennae 8. viatico refecta in Communione 8. M. Ecclae, animam Deo reddidit, cujus Corpus Posonii in Ecla 8, Martini sepultum Anno 1638. die 1-ma Marti. 1664. Ego Albertus Lechnyicky, ab Illmo Duo Ladislao Rékécuy de F-Vaddsr, do Séros supremo ac perpetuo Comite, 8. C. R. majestatis Cabiculario, sum praesentatus et admissus in legitimum Eelae Zhorovien- sis Parochum. 1663. Die 27-a Decembris. Ego Georgius Franciscus Jelencsik, Celeissimis principibus, nee non Illmo Dno Comite Ladisteo Rékéexy ete. in legitimuia Ecelac Zboroviensis sum praesontatus. Az alapitvdnyos isteni szolgdlatokat tartalmazé tibla nevezetesebb adata ‘Méjus 19-én halotti isteni tisztelet tartatik Rakécay. Julidért (affighalt 1717.) Junius 14-én Bathory Zedfdert. Julius 8-4n IL. Rakéozy Ferenezért, ezek ugy mint a tébbiek, » abordi udvari képolndban, A zboréi Inventariumbél: 1662-ben Rakéezy Lészlé épittette a parochialis templom bolto- zatit é tornydt, 1663-ban azon templom sirboltjét dregebb Rékéezy Erzschet épittette beteges dllapotdban. 1691. Junius 28-dn a szentségtartét ifjabb Rakéczy Erzsébet aindékozta az anyatemplomnak, x talapzatdn olvashaté felirat szerint. anyatemplom nyugati oldalin egy kis képolnét Rékéezy Juliaundl épittetett. ‘A Kapy csaldd altel 1622-ben készittetett » czimerdvel ellétott kelyhet, Rékéezy Pél szerezto a rajta Iévé kévetkezd felirat szerin cemptus cst ealix iste, ab orphanis condam Ladislai Kapy per Comite Paulum Rékéezy Judicem Curiae Regise 1681. ‘Az ndvari képolna 2-ik harangja, mely az udvarfoldli toronyban, van, egyik oldalin kivetkesi feliratot visel: Me Illustris Dominus Geor- gius Rikéezy de Felsé-Vaddsz, Comes Comitatus Borsodiensis fieri fecit, ct gloria Dei, in usibus Ecclesiae evangelicae Zboroviensis dicavit, inque templo novo, novam Collocavit MDCXXX. Més oldalin a Rékéezy cximer, 6 alatta ¢ felirat:Sd Eb * 124 BIZOTTSAG! JELERTISEK, Non est curentis Neque volentis Miscrentis Dei. A harangon emlitett »novum templume a kastély udvaron, gyi- molesis kézitt dll6 egy emeletes, erds négyszig épllet volt, molynek emclcte most 3 nagy terem és egy eldcsarnok, melybe a lépead vexet. lak. Kozl Borrear Jozser. Jolentés az osztropataki bizottsig mikddésérdl. Megérkezésiink utén a hézi tr teljes elézékenységgel bocsitvin rendelkezéstinkre levéltarinak kulcsait, s6t ismert tudomanyossigival kutatésainkban ténylegesen is kézremikéd- ‘yéu, eziltal a térténelmi tarsulat készénetét djabban kiérde- melte. A levéltér 9 terjedelmes ladéban id6 és részben targy sze- rint is kildnvélasztott csomagokbél all. Ezenkivil 6 mlga Athozta ide a Bod csaléd iromAnyait is és azokat is ftkutatis végett kezeinkhez adta, A levéltar okmfnyai természetesen legnagyobb részt a csalad tigyeire vonatkoznak, ezek kézt azonban igen sok helyt fordiilnak elé oly kézérdektt dolgok, melyek a csalidon kival 4116 egyénck és helyek tdrténetére, sot az dltalinos térténetirdsra is meglepé érdekkel birnak. Mi az ezuttal elénk tizétt feladat természeténél, de kisza- dott idéuk rdvidségénél fogva is nem bocsitkozhattunk a talélt adatok fejtegetésébe, csak egyszeriien emlitést tesziink azokrél; és azoknak egybedllitasit fennhagyjuk anuak, aki szerencsésebb lesz ezon iratokat részletesebben Atnézhetni és a mir mds helyen meglévé adatokkal egybevetse, ezekbél teljes képet dsszedllitani. Mi ezuttal legink&bb csak a talélt okminyok elsoroléséra szoritkozunk & ugy: A salad régi okm4nyai eredetiben a XIV. szfzadnal kez- dédnek, befoglalva azonban fijjabb keletti (1420.) okmanyba, van a esalidnak TV. kirdlytél_kiadott és ugyanezen ‘okmany megerdsitésére vonatkoz6lag V. Istvan Altal kiallitott okirat is, credetije azonban clveszett. Axeredeti okmanyok kézt legrégibh Pal jisz6i_prépost privilegiuma (sic) 1350-t8), arrél ; hogy x Komlosay sald tage J sigosan elosztoztak olyképen, hogy Jakabnak és Albert nek, Advién fiainak »4 jugera in duobus locis in possessione Kom-