ÁTMENETEK ISKOLÁSKORIG

Zenei nevelésünk elvei: a gyermekek zenei fejlődése iskolába lépésig

I. Bevezetés az ének-zene tantárgy-pedagógiába

„Ha a tanítás művészet, akkor a tanításra való felkészülés tudomány”

(Orlich, 1980.)

 Felkészülés az iskolában folyó ének-zene tantárgy oktatására:

Cél- és követelményrendszer
Tananyag

Didaktikai feladatok

Az oktatás szervezési módjai, a differenciálás csoportos és egyéni feladatai

Alkalmazandó módszerek

Az oktatás eszközei

Az ellenőrzés-értékelés kérdései, feladatai

Találkozás az iskolával (dr. Szabó Pál, 1970)

A beiskolázott gyermekek heterogenitása:

Testi fejlettség, egészségi állapot

Otthoni környezet

Intellektuális, értelmi fejlettség

Magatartás

Megkönnyíti az átmenetet:
az első időben az iskolának kell alkalmazkodnia a gyermekhez

pótolni kell a szülőt, óvónőt

alapos megismerés: egyéni tulajdonságok, otthoni környezet

minél érdekesebb tanítás

verbális és nonverbális módon (dicsérettel, simogatással) megerősíteni, aktivizálni a gyermeket

játékosság, mozgékonyság (pl. ritmikus gyakorlatok, éneklés)

Ismerd meg!
… korábbi tapasztalatait, ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, attitűdjeit

Ének-zene, dalos játék során feltárhatóak:

értelmi fejlettségi mutatók

érzelmi fejlettségi mutatók

szociális fejlettségi mutatók

mozgásos fejlettségi mutatók

„… az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít,
munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy
részt. Megszeretteti az iskolát…” (Kodály, 1964)

Általános zenei nevelési elvek

 Minden népnek a saját kultúrájából, néphagyományából kell kiindulnia

„Együtt támadt vagy régen összeszokott dallam és szöveg: egymás szépségét és erejét
fokozza.”
hat a beszéd kialakulására, a szép kiejtésre, segíti a szókincs bővülését

zeneileg értékes anyag, formálja a közízlést

 „A magyar zenei élet csak a hagyomány alapján, annak levegőjében fejlődhetik”

„A nyelv is énekel a zene pedig beszél.”

az életkori igényeket és fejlettségi szintet leginkább kielégíteni képes
Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

 Az aktív zenélés első lépése az éneklés

alapja minden más zenei élménynek

a személyiség sokoldalú fejlesztésének eszköze
az emberi hang természetes volta
„Nagy e játékok tisztán emberi értéke is, fokozzák a társas érzést, életörömet.”

A zenei nevelést korán kell kezdeni

„Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.”

A zenei műveltség mindenki számára elérhető és járható legyen

a dalos játék nemcsak zenei szempontból értékes, hanem a gyermek általános fejlődése
szempontjából is
Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

Ének-zenei nevelés az óvodában

„Nyilvánvaló, hogy észszerű nevelésünknek a gyermek első, spontán megnyilatkozásaiból kell kiindulnia, kezdve
ritmikus és énekelt játékokkal, sokszor ismétlődő, egyszerű frázisokkal. Ezekről aztán fokozatosan át lehet térni
bonyolultabbakra.” (Kodály, 1966)
Célja:a zene megszerettetése, annak befogadására való képesség megalapozása, a zenei
anyanyelv ápolása
Feladata: személyiségfejlesztés a zene eszközeivel, zenei képességek, készségek fejlesztése és
összekapcsolása más fejlesztési területekkel
Tartalma: minél több zenei élmény, játékosan, sok mozgással
Tudatos, tervezett fejlesztési folyamat megvalósítása

Nyelv és zene feldolgozása az agyban

Mind a nyelv mind a zene kifinomult érzékelést és mozgásszabályozást igényel.
Mindkét kommunikációs forma közlő és befogadó résztvevőket feltételez.
Mindkettő kifejezésmód szabályokhoz kötött, de végtelen számú kommunikációhoz is
Az érzelmi élettel kapcsolatos komponenseik fontosak.
Az agy mindkettő feldolgozásakor a halántéklebenyi területeket aktiválja
 BAL AGYFÉLTEKE JOBB AGYFÉLTEKE

beszédkészség, nyelvi központ: pl. zenei képességek nagy része: pl. hangszín,
beszédértés, beszédelemzés hangmagasság (benne abszolút hallás),
harmóniák érzékelése, dallamok közötti
differenciálás képessége

időérzékelés térérzékelés, látás

a muzikalitáshoz kapcsolódó ritmusérzék
a bal félteke kizárólagos tulajdonsága!

a jobb kéz mozgatója (általában ügyesebb a bal kéz mozgatója

ritmusjelzésnél, pontos, irányzott ütéseknél,
függetlenül attól, hogy az illető jobb- vagy
balkezes)

logikus gondolkodás absztrakt gondolkodás, kreativitás, új dolgokra

való fogékonyság
zeneértés, éneklő vagy zenei
kommunikáció megértése
emóciók feldolgozása, érzékenység
nonverbális hatásokra
a zene percepciója (észlelése), élvezete
asszociatív régió
dallammemorizálás, felidézés képessége

A zenei nevelés területei az óvodában

Metrumérzék (egyenletes lüktetés)
Ritmusérzék (szünet helye, ütem, motívumsúly, tempó, osztinátó)
Dinamikai érzék (hangerő)
Hangmagasság, hangszín, és dallamérzék
Belső hallás
Intonációs készség, hangképzés
Tonalitásérzék
Zenei memória
Zenei improvizáció
Érzelmek, hangulat kifejezése a zene által

A fejlettség várható szintje iskolába lépéskor

Kishangterjedelmű dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel, csoportosan és önállóan énekel

Egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltet

Zenei viszonyfogalmakat megismer, megkülönböztet

Szívesen, örömmel énekelnek, a játékot maguk szervezik, önállóan játsszák

A gyermek ízlése, igényessége megnyilvánul választásában

Rögtönző kedv maga és mások szórakoztatására

Improvizálása tanult elemekből áll össze (pl. ismert dallamra vagy ritmusára új

szövegszótagokat igazít)
Óvoda-iskola átmenet
Probléma:
-új nevelő, új társak, új napirend, mozgáskorlátozástoleráló képességet igénybe veszik
-más-más életkorú, adottságú, szociokultúrális hátterű gyerekek

Zenei fejlesztés folytatása az iskolában:

A zenei elemeit aktív énekléssel figyelteti meg, tudatosítja, új szituációkba helyezi
Elsajátítják a zenei írás-olvasást
Zeneművek, dalok értésére, élvezésére nevel
Irányított, közös éneklés, daltanulás
Improvizálás a tanult zenei elemek variációs felhasználásával történik, nem önkifejezés
vágyával
Fokozatosan térnek át a többszólamú, vokális és hangszeres zene megismerésére, elsajátítására

Az óvodai zenei nevelés hatásai

Az óvodai zenei nevelés hatásai

Előkészíti az írást, olvasást, a számolást, a nyelvtant
Éneklés során:
Pontos kiejtés, jobb tagolás,
tiszta hangzóejtés
Mondókák hangsúlyos, tagolt
mondása
Sok szavat, fogalmat ismer meg a
gyermek a játékok során, annak
jelentését is ismeri
Tér-forma változik a játékok során
Játékformák során
Iskolai tanulmányokban:
Magán- és mássalhangzók
összekötése a betűk összeolvasását
könnyíti meg
Szótagolást segíti
Nyelvtani szabályok megértését
készíti elő, pl. ragok, képzők
Tér-, mennyiség-, formaismeret
Számlálás, matematikai fogalmak
elmélyülése

Ajánlott szakirodalom
Döbrössy János szerk. (2004): Ének-zene-nevelés. Trezor Kiadó

Forrai Katalin (1993): Ének az óvodában. Editio Musica

Forrai Katalin (1970): Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig. In.:

Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság

Dr. Hegyi Ildikó (é.n.): Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. OKKER

Kodály Zoltán (1964): Visszatekintés I-II. Zeneműkiadó

Kodály Zoltán (1954): A zene mindenkié. Zeneműkiadó

Kovács Barbara (2002): A zenei fejlesztő játékokról. Novum Kiadó

Dr. Szabó Pál (1970): Találkozás az iskolával In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai

Társaság
Szőnyi Erzsébet (1984): Kodály Zoltán nevelési eszméi. Tankönyvkiadó