Egelg Egtirgg

BOROTVAELEN

r95.

,r -7ibv"aE a-^.

IN
Eur6pa
iiitt ...
... Kinament
Borotva6len
3. vdltozatlankiadds2004

Knls6 bo.it6: Cdsp6rTamds

BelsSborit6: Kam Cydigy
Nyelvi lektor: Milich Yvette
Belsd grafik6k G6sp6rTamds
Tipog#fiar M6sz6rosKalalin
Sz6mit6gepes M€szdrosCdbor
grafika, szerkesztds:

KORNYE4'IBARAT
A KONWSAVMENTES, I6SZULT'
PATiRB6L

ISBN:963202683?

Copyight: dr. Egely Cyijrgy, Budapest,2002

Kiadjar Esely Kutat6-Fejleszt6Kft.

Ez a kdnyv az Anti-Manhattan-tervkeret6benk6sznh
 TARTALOM
Qesl^^v16jenktitk^) - 1
I. r€sz:Tlslrl HULL|M.AI
Aszimmetria-t6rkdp - 1l Morgan - 60
Afelejtds
llrjtusza-19 Eksztizh -62
Nemlinearitis- 21 Alelefoncsala - 64
Heavtside-23 Ekziizisdsag6nia - 68
Rezgdlig - 28 H ^ . . (. t )- 1 4
Alilegnemlinerris - 33 fh'e eltemewe - 79
Aszolilonkell6s
szigori Azoroszmdar 82 -
rabdlyai-35 Es6,,alalt"kiipiinleg- 84
Anagfit6transzfornilor- 42 Fizi6egybdriindben - 86
Hullimok hitrn- 49 Borotva€len - 94
- t4
A rabl6brr6kriliga Amrilridrdje- 97
- 58
Carnegie

II. r6sz:KINA(Atud:is6sa tudatlansrgbirodalma)- 99

- 103
ftdis €slersadalom Birodalmak6lele €shaleh- 13l
H^...(2)- ro7 ,laantikithdrai - 134
6raszerlezel
AKnaimenralilis- 109 AKnaiakeldn)€- 139
Knal€chnildia - lil Aporcelin - l4l
A KnaitAnadalom - I 16 KnailalilmdnJok - 143
Konfuciuszmester 6stanai- 117 Avasdsac6lorszrga - 144
Szun-Ce meslerlapasztalatai- 120 -
Papironzig 145
Itud orszag 122- ' Trnkkds lal{menyok- 148
flet aMennlei Birodalomban - 125 oflositapasztalarok- 1t3
Akbar - lndialegjobb uralkod6ja €s { Da'ozrs- l))
TimurLenk-av6reskeai - 128

lszesalataal6k.ostobacsds!6rok- 161
lz elsdr6il
a2utols6cs^zdrig-163 A mandzsu uralom - 182
R6ma€sa kinaiak- 165 Borotva€len- 187
- 170
Aztiregcs^zir szerelme Aiapinokhan'"lliia
-
Anongolh6dilis 172 - 196
dstilndiild6se
AMingektiirr6nele- 174 -
Azalimeriil6s199
-
Zenir6snadir 178 Miretanita mdl?- 199

vottzisimn- zoi
III. r6szri,tricNlsnf,
- 206
.\ Gar,v"molor Alerm€szel - 217
talinyai
Aszimmelria - 2l0
l€nrege
 Milyenbizonyit€kvanat ener
Amegmaredisi - 227
tdlelek hatirai- 229
I kis6rletezas
Elektrodinamika6sszimfietri^- 232
caryszellemes eljirdsa-240 A2impulzusmegmaradAs
ll,. . . $) -247 - 265
megsan6se
trn. szizad migneses Semmitsemtanullunk
k6sziil6kei- 250 semmit 267
scmfelejteltijnh-
- 271
Visszatekinr6s

IV. r6sz: A IENf,Tf, ARANY-279

,\ \'iligolaia-281 Azolaimintfe$\'er 291
Azolajlildga286 H^.. 6) -291
Ha...(4)- 288

gra trici6s
speciilis kistrletek t l a . . (. 6 )- 3 l j
dseredmaek 299 Po.szemcsak trinca - 315
relatiriliisok
.\ spcciilis ru rlonrmqok alakja- 319
alapjai-305 Aliikuumencr$ijinak
Ceometriik alapiai 304 megcsapoliisa - 325
Firikrdsgeomerrir- 307 Tanultunk'e hibiiinkb(il?- j27

FIJGGELfK_
333

AIANLOTT - 347
IRODAI,OM

A > laljelijlt oldalak szakmailagnehezebb,

de fontos infbrmrci6kat tanalmaznak.
 I. nnsz
TnsmHUrI"iMAr
(Teda
xut6jinak
tirki)

1'"t'i,' ,,r I ris\ r srt'is

;1-r,,,,, ", , ,, , .r, r 6,_,,r. r,,ir.ii)"r:nq.r,
""'o'];.1.*,.-.,",,,,'"""u'"'
.:,,'.. .,-"1,.,1,,,o1;'')'''l.l',

J r - , 1 r \ . ' r i r", , , 13 "- , :'\

. r'-'j/'
','"'/ r*'
'r,,t,r,l"t"t'47')
',1"8''I"\"1,f:1 ;' \i".'".',.,..,,,1.'
).,,., N.dffi+^Ni,{,
)1,t:' "liL. I t
EcELY GYoRGY:BoR(tr!AaLEN

1912.szeptember 29-6negy hulldi dobtakaz Angli6batart6 komp-

hai6feddlzet6r6l a csatornajeges viz6be RudolfChristianKarl Die-
sel. a r6la elnevezett dizelmotor feltal6l6jaezen a naponttint el
nyontalanulaz 6tkel6haj6fed6lzet6r6l. Senkinekse legyenekk6tsi-
gei: felsziilinisokanlettdk,ieszdllnisenkisem A n€me1nyelvti6let
rajzi forrAsokcsakannyitemlileneknleg,hogya hosszljmunkava-
l6szinileg fel6rijlteidegrendszer6t 6s 6ngyilkoslett, a csatornahl
deg viz6be vetettemagii. Az angolszdsz irodalomm6rt6ktart6bb,
csaka szarazt6nytkdzlik.val6banelutaznavalakiN€metorszegb5l
csakaz6rt.hogy a csatorndba tilje mag6t?Egdszenm:isdolgotkell
keresnia hdtt6rben.
Dieselmint sikeresm6mijk,ekkorm6rbizonyitottataliilmfny6nak
l6tiogosultsiiget.hiszenegymindeneddigindljobb, olcs6bb.nagyobb
hatdsfokfbe]s66gdsiimotorttaliilt fdl. Enneksegits6g€vel p6lddul
meg iehetettduplini a tengeraiattjiir6k hat6sugaret, nd8yszer na-
gyobb tertletettudolt ellen6rizniegy-egyhaj6, minthakdzdnsdges
benzinijzemii bels<i6g6sLimoloft hasznrltakvolna. A dizeimotor
el6nyea hagyom6nyos Otto-motorralszembennyilv6nval6viv6h,
ez6rthivtamega brit AdmiralitesDieselt,hogytdrgyaljanak molorja
megveserlds6r6l. Ezt a n6mettitkosszolgdlat nemhagyhatta' ds akci-
6ba l6ptek:a feltalSl6€letedr6nis megkellettakaddlyozni a brit ter-
veket.6s igy is tijrtdnt.Dieselmeggyilkolesa volt az clso,olyanis_
meneset.amikoregy hatalomnleggyilkoltatta fellal6l6jit.tehetsdges
polg6rSt azdn,hogyne tededhessen el egytaldlmeny.
Ideiglenesen perszehatotta l6p6s;a n6mettengeralattjer6k nesz-
szejobbak lettek.mint a kortdrsAnglia Iengeralattidr6i, 6s hosszi
ideig igen komoly fejf5j6stokozlakaz angol Admiralit:isnak. Egy
id6re tehdtc€]t 6ft a gyilkossdg,a dizelmotorelv6t azonbanmAr
nem lehetettkizdr6lagn6metkeretekkiizdtt meglartani.Miir tilsd-
gosansok mozdony6s haj6 futon dizelmotorral,m6r nem lehetett
..visszanyomni a fogkr6meta tubusba.
 Dieselmeggyilkoltat6s6val ma semdjcsekszik a n6metlitkosszolgd
lat. Az angoloksem kerkednekvele,hiszennyilviinval6,hogy az 6
meghivasuk okoztaa feltalil6 hal6l6!,6s ez6rta nagykcjz.ins6g szinte
teljesentudatlanar6l, hogy milyen dicstelen halrl jutott Dieselnek.
Akkor,amikoraut6buszon utazunk,vagydizelmozdony hizza a vona-
tunkkocsij6t,iiltaleban nemgondolunksema dizelmotoffa, semmeg-
alkotoj6ta.Igaz,ara sem gondolunk. hogy a Diesel 6ltal i6mjelzett
korszak, a viszonylag olcs6olajkorszaka js a vdgefel6kijzeledik.
AmikorDieseltmeggyilkolj6k. azI. vil6gh6boriel6est€j6n vagyunk.
Pdlddtlan b6kehonoltazeur6paikontinenser, birki 6tmehetett b6rmely
orszigba,ott letelepedhetett, bankszrmlit nyithatott, p6nzforgaimat
bonyolithatott. Oly m6rt€kiivolt a b6k€segymiismellett616s, a globali
zici6, ami az6tais p6ldandlkiilia tajrt€nelemben. M6gis,a hdborf5r-
nydketmir r6g6tael6revetitette azangolndmetrivaliziiliis. Eleintem6g
csat kifiityiilt6kegymSs sponol6ita kiilcjnbcjz6 rendezvenyeken, vagy
a politikusoktettekhom6lyoscdlz6sokat arra,hogynincseldgnyers-
anyag,6shogyel kellenerniirddnteni.hogymelyiknagyhatalom lesz
Eur6pavezetdereje.Ugy Sondolt6k, hogyezta k6rdesta flott6k fogj6k
majdelddnteni.6s nemn6pszavazas vagya ludom6ny.
Rendkivijloplimista,p6lddtlanuldinamikusanfejl6d6 korszakot
ztrt le az L vildghiibori kitdrdse.Ilyen p6lda n6lkijli fejl6d6st.
mint az 1890esdvektdlaz l9l0-es€vekkdzepdig, semel6tte,sem
az6tanem liitott az emberis€g.A fejl6d€sszintekorlitlanDaktiint.
A meggyilkolt Dieselcsakaz egyikfigurija voll a kor fellal6l6i-
nak. hiszenekkor volt a csicson az elektrotechnika kdt 6riiisara
monarchia szii16lre.NrkolaTe"ld.d. dz EgyeiiilrAll.mok z.enije.
ThomasAlvaEdison-
Az 1890-€s6vekt6lkezdveminden6vbentaibbolyan taldlmdny
val6sultmeg,melyekmeig is befolydsolj6k 6letiinket.Csakn6hany
pdldatemlitek: 1890-benkaptameg JamesDewar6s R. Redwood
amerikaik6mikusaz olaj kracholisdraszolgdl6szabadalmdt. Ez a
szabadalom nyitottameg az utat e modem neh6zolaj-iparhoz, ez tette
gazdasdgossi a neh6zolaj-szermaz6kok kinyer6s6t6s feldolgozisit.
De ugyanekkortdkeletesitette GeorgeEastmana f6nyk6pez6g€pet.
tdmegesen kezdetrterjednia tekercsfilmmel mrikdd6olcs6kamera.
Elkdsziiltaz els6 mozg6film,6s Holerithgdpekkellehets6gessd vdlt
az elscinagytdmegiiadatelefrz6s. Es 1892-ben szabadalmaztatta Ru-
dolf Dieseln6metmdrndkazt a motort,melybennincssziiksdggyLij
t6sra.hiszena leveg<idsszenyomlseval olyan magashcjm6rs6klet
hozhat6l6tre, hogy a bespricceltolaj magSt6lmeggyullad.,,Min-
ditssze'tiz6vi kutat{imuDkira volt sziiksdg.hogy a 34 6vesn€met
ECDLYCYdRcY: BoRorvA6LEN

mdmijk elgondol6sa,a gyakorlatbanis hasznilhat6. cingyullad6sos'

nagy hatisfoki g6p elk6sztilhessen.
Az 1890-es6v Nikota Tesla 6letdbenis fordul6pont volt. Addig
transzveEdlishull6mokkal kis6rletezett:1890-benvette eszre.hogy
longitudin6lis.azaz a ,llanSlultdmokhozhasont6elektromoshulldno'
kat is lehet kelteni. Ez a hull6m sokkxljobbatl haszndlhat6,mint a
ndmetHertz rittal felfedezett.6s a mai napig is hasznalttranszverz6lis
hullim. Hertz ugyan hamar meghalt.de a munkdt. az dtletet a fiatal
olasz fehal5l6.Marconi vette 6t.6s Tesla el6t! n6h6nyh6nappalnyil-
viinossigrahozta rendszerdt.Igaz. el6tte az orosz Popov mir miikdd6
rendsze mutatott be, iim 6 segitsdghijdn bukdacsoh.tal6lmdny6t
nem tudta igaz6n tovebbfejleszleni.hi6nyzot( az a kozeg Oroszor-
szdgban,mely segitettevolna az rij dtletek elterjed6s6t.
Ugyanakkor,amikor W. Judsonfeltaliilta a zipzdrat.ds Marconi ld
di6jeleket adott le, az er6g6pekijabb vdltozataielent meg. 189'l ben
az angol Sir CharlesParsonsmegdpitetteels6 S6.turbina haitesi h^-
i6jit. a Turbiniet. Ez a 42 tonnds.30 m61erhosszrilraj6 k6tszerolyan
g!ors volt. mint a t6bb 6vtizeden6t kikis6rlelezettdugattydsg6zha-
.i6k. A dugattynsg6zhajdkcsak r6vid ideig birtdk a nagy sebess6get.
az illand6an vdltoz6 erohatr:is miatt csapdgyaikgyakran t6nkremen-
tck. A turbiDa viszont igen hosszLiideig ijzemk6pes,nem fogyaszt
tiibbel. mint a g6zg6pek.6s rdaddsulsokkal gyorsabbis.
Parsonsis csak a szemtelens6g6nek koszdnhettea figyelmet: egy
brit flotta-demonstr6ci6n enged6ly ndlkijl elhizott az admiralisokorra
el6tt fj haj6jnval.6s az ijlddzds6rekiilddtt g6zgepmeghajtdsftorpe-
ddrombol6k sz6gyenszemre messzelemandtak mdgdtte.Az Admira
litiis r nyilvdnosszdgyentnem tudta m6sk6ntkikiisz6bailni.csak igy.
hogy rendelt az [j haj6b6l. Esy korszak6rt igy v6gel. a dohog6. du-
gattyfs g6zg6pekkorszaka.Ez a hlisz 6v sok-sokkorszakotz6rt le, de
m6g tdbbet nyitott meg. A radioaktivit6s.az elektronok,a gizkisiil6s.
de akiir a mikrofizika, az atom fel6pit6s€nekmeg6rt6seis ene az idci-

Hogy jiihetett 16!reez a szdmos6tlet? Hogy lehet. hogy ilyen sok

il gondolal val6sulhatottmeg a tudominyban ds a technikdban?Volt
!rlamiiyen..t6rk6pe" a kor tud6s6nakvagy feltalil6jrinak. hogy mit
kell keresni.hol, mit lehet megtal6lni?Nem. semmi ilyesmijijk nem
voh. Egyszerrienegyik megnyil6 lehet6sdgsegitettea m6sikat-Szinte
lincrcakci6szeriienjdttek l6tre a taldlmdnyok.ezek elorel6p€st,rij le-
het6s€geketnyitouak a fizikdban is, 6s ez rijabb fontos talilmanyokat
segiteata megval6suliishoz.Ez a lavinaszeriiijngerjeszt6folyamat M
I. vildghiibordkezdet6igtartott.amikor is szinteegyik napr6la mdsika

i0
atsszeomlotta koriiitlan6s zaboliatlanfejl6d6s6lma.Az6taa fejlod6s
lelasslrlt,
egyrevontatottabbd v6lt.6s egyreszijkebbterijletekre korlr-
ioz6dik.Az elkdvetkezendokben megpr6biilom ndhinyeserclmegem
litvebemutatni, hogymik jelenlika fejl6d6skorhtait,6s hogymilyen
rechnikai,tudomdnyos lehet6s6gek vannakm6gel6ttiink.
Ha mindenigaz.kijrijlbeliil2005,de legkds6bb2009t6jena k6-
olajtermel6s el6rimindenid6k maximumdt(geofizikusok mer6vtize-
dekkelez el6tt megi6solt6k ezt az id6pontot), a termei6s ezut6nfo-
lyamatosan csdkkennifog. Ett6l a pillanatt6lkezdveaz energiamost
semalacsony6ra drasztikusan emelkednikezdrnajd.Az igaz.hogy
energiak6szletiinkegyr€szem6gsokiligeltartk6sz6n,nukleiirisenef-
gia vagysz6lenergia formijdban,dm a k6olajtermdkek 6ra,kiilts6ge.
6s a k6rnyezetszennyez6se tovdbbrais meghatriroz6 t6nyezoleszaz
eg6szemberis€g sziimilra.
A kbrnyezetKm€16. ingyenes energiatermel6s lehetdsdge 6vtizedek
6!a sok-sokesetben volt mdra keziinkben, 6s m6gisvalahogymirdig
elveszett.megsemmisijlt ez a lehet6s6g. Most miir nincstitbb id6nk
hrtra.Nem vdrhaljLrk ,.felu116l"a segits6get, nekiinkmagunknak kell
k6zbevennia sorsunkat. Ezt kivinja a fejl6dds.a kdmyezetvddelem
6s - nem utols6sorban- a nemzetbiztonsdg i.igyeis. Ahhoz.hogy
lisztak6petkapjunklehet6s€geinkr6l. egy t6rk€prevan sziiks€giiDk.
Egy t€rk6pre.mely megmutatj.t. hogy milyen lehet6sdgeket tartogat
szimunkraa term€szel6s a technika,azazmit lehetnem6gfijlfedezni.
Pontos,j6 tdrk6pijnkvan, melyr6l a term6szet magagondoskodott,
nemkell hozzdmdslismerniink,csaka szimmetria eg6szen 16g,sz6-
lesfogalmiit.

A SZIMMETR[\-TERIGP
Evsziizadokon dt nagy titoknak szimitotiaka megbizhat6haj6z,isi
tdrk6pek.Egy-egyj6 t6rk6pkincset6n, hiszenmegmutatta az utataz
6rt€kesfiiszerszigeteklrez,
az arany-6s eziistbiinyiikhoz,. a nyers
anyagokhoz. Eppenezdrt.azokata t6rk6peket, melyekena szdl 6s
iengeraramldsi viszonyokatis feltiinterrdk,
mindig a Iegnagyobb ti
tokbantartottdk.6s csakma term6szetes szimunkra,hogyaz Uzletek-
ben r6szletest€rk6peketvdsdrolhatunk. Ugyanilyen6rt6k lenneazl
tudnunk,hogya lermdszetben fellelhel6cisszeseffektushol rejt6zik,
hiszenha mdr ismerjiikaz dsszesfizikai hat6s!,akkorezekfelhasz-
n6lisdvalsz6mtalan hasznos gepis k6szithetd.(Lisd t. tibiiizat)
Ezt a t6rk6petmagaa term6sz€tadja a szimmetriik s€gits6g6-
vel. Az els6t6bl6zatbana mechanika €s az elektromignesessdg kdzti

ll
EGELYGYdRcY: BoRoTVAELDN
9
z € g
iE 5i-.
F 6 Y
"Ec€'r
lE ; . 2 ,
v
I ;n 6 i; ni 5c
E
Megmaradtsok: energis
(folyanaros
is dnzk;r
Fellelihal.dva
egyre kevesebbefiektus
li
6 5
9 T -:€
! 6 6
ai t :-^.9 g!€
9
!€g 9Ei
Ee! i E
FEi
i
a , r
EguE;*gu
6 € < 9 9
L tdbl6zat
12
 \ i5
< i q
6l,n ! E
n ; €
-st-r : i
s ss .b.D Ei
€ *
sE6€i
9
,dE E
,E_-c F
FF- 9
i E i b € € g
'F;*; E
t" "iEEE
c€!Eg * l # t : EA * E
dl E9 ;;39i"
f I E € : ; +JE! ;* t
inpulzus.impulzusnyonalCk.
L.nz1d(iny. batds,€llcnhads * I G F
nldlonk,ePk,,bevan.aklFa'.
*= E. H
{j
i 6 lE E
T
e a r 5 : f! i" E3;E
g}E
EEgEE
\ !
Fl-* F= EB.

E
fl€*:s3 EF "
. 9: iii r.i
a l" :€ 5S !t
E; < F
3y, .E
S.E €
:s1$: I z-t i
,{
{;€.5 9!q€
5i3; 5 r !
z
i :F6:i
-iu E i i8 5 i
L rdbldzar
folytatdsa
1J
E(;rLr CloRc\ : BoRor\1ELE\

.rn.]l,igr:k rLinrelliiktel. az otl mellaliilhat6szimmeni6k.rt. Litszik.

h,rgl az elseilorbanez id6benviltozatlan.statikusfolyamatokvan-
nak.majd alanuka stacioner. id6ben6lland6folyamalok.6scsakez
alatt talilhat6akaz id6benvdltoz6.dinamikusfolyamatok.Ahogy
vdltozhatnak id6bena folyamatok.egyretdbb 6s tiibbjelensdgbuk-
kanel6. Nemsok vizsgdlnival6 effekus vanaz id6ben6lland6.stati-
kuseseteknel, itt csaka k6t tdmegkdzti gravitici6seni 6s elektrosz
tatikuserdjbn szdmitSsba.
A rnechanik6t vizsgalva, azonnalfeltrjnik,hogya gravitdci6val kap-
csolatosan igencsakszer6nyek az ismereteink. Ha egyegy tbmegpon
tot, ldmegdarabot fgy tekintiink,mint az elekromostdh6smeg1ele16-
j6t. akkoraztvdrninkel, hogyegymozg6tdmegkiiriil kialakulvalami
mdgnesess6ghez hason16 mez6.ugyandgy. mint a mozg6tatlt6skoriil.
S6t.az id6benvdltoz6gyorsul6sri t6lt6sekkdriil elektromos t6r is indu-
kdl6dik.A gravitlci6n6lis illenelennihasonl6hat6snak, azazkellene
lennie,,gravom6gneses indukci6nak"js. Ez a jelens6ghasonl6lenne
az elektrcmdgneses indukci6hoz, igy akiira Lenz-titrv6ny anal6gi6jdt
is megkellenetalilnunk.Ez aztjelenten6,hogygravit6ci6s taszit6s
nakis kellenelennie,ami egyfajtaanrigravitrici6 volna.
Jelenlegitankijnyveinkben nemtaldlkozunk ilyen leirdssal, dmez a
hatiism€gisl€tezik6s kim6rheto.R6g6takerest6km6r a kutat6ka
gravit6ci6dinamjkusmegnyilvSnuliisait, hiszeneddig csak az ell6
tdnegekkcjztier6t tudtdkkim6rni.Ez! is eldgnagybizonytalansdg-
gal. 6s nagysiigrendileg elt6r6tdmegekkdzdtt.Egy magyar6pir€sz-
nmerndknek, Bodon\ilis.ldndi jutott esz6be, hogyaz eddigi,starikus
m6r6sekhelyettmozg6fizikai ingit haszndljon. €5 minregyriz 6ves
kis6rletez6ssel sikeriiltkimutamia,hogyval6banldtezika mozg6td-
megkiiriil kialakul6gravomiigneses t6r mdrha eleklromos anal6gi-
iibangondolkodunk.
A fizikai ing6valtiift6n6gravit6ci6kutatdsl Sdrladl De:so fizikus
folytatta.6sjelent6sentoviibbl6pett: sikeriiltkimutatniaa gravidci6s
indukci6j elens6g6t, sikeriil!kimdmiea gravir6ci6s Lenz-tdrv6nyt. azaz
a gravitrci5staszitiistis. Ezeka kis6rletekmdrf6ldkdver jelenthetnek
a gra\ritdciS 6s egyiiltal6na mechanika megdflds6ben. €s megedsitik
azt.hogya termdszet jelens6geit a szimmetridk segits6g6vel tudjuka
Iegiobban meg6rteni. Mi€rt?
Az6ri,mena szimmetriaa term6sz€t,,nyelve",ezena nyelvenle-
heta legegyszeriibb 6s leg€rrelmesebb kdrd6seket f6ltenni,6s v6laszo-
katis igy kapunka leggyorsabban. Term€szetesen iddigis felfedezriink
szdmos fizikai hatrsr,ezekazonban j6r€sztcsaka rze,,ercse segirs6g6-
vel tiirt6ntekmeg,minthaelinduln6nka tengeren, 6s v6l€tleniilbuk-

14
 TESLA HULt,iNhl

kann6nkegy-egyszigetre, egy-egykontinensre. Ha viszontt6rk€pvan

a keziinkben,pontosantudjuk,hogy milyenirdnyba6rdemesmenni.
Azt azonbana terk6peksemmondj6kmeg.hogyanleheteljurniegy-
egy szigetre;ezt a lehet6s6geink hat6rozzikmeg. Mehetiinkiszva,
cs6nakkal.hajdvalvagyrepiil6g6ppel. ,r m6dszer rajtunkmilik.
A gravitrici6kutat6s6nilis a helyesm6dszermegrali{lilsa volt a
d6nt6 l6p6s:BodonyiLiszl6 6tlere,hogy fizikai ingdr haszniljon.
alapvet6megiiit6snak bizonyult.Leheleltmdr ugyanhallani an6l,
hogyszolenoidalaki cs6vezet6kben keringerefi higanyk6riil is talil-
tak gyengegravomrgneses mez6ket.6m erre megalapozott kisdrleri
bizonyitdkoteddigsenkinemmutarottfel. A Bodon\ikisal1 6s Sar
kadi De.si iLlralvdgzettkis6rlerekviszonrszildrderedm6nyeket ad-
tak.Azt mutattiik,hogya gravit6ci6nemcsak statikus,6lland6,hanem
akir idcjbenviiltoz6is lehet.ugyanligy.mint az elektromigneses me
z6k. Fontossdga miattez6rterrem6gr6szletesebben visszal6riink az
V- 16szben.
Az anal6giaa szimnetriSkndl biztositmuta16.Az is isnelt teny.
hogya mechanik6ban fontosszerepe vana forgiisnak.ltr is fijlfedez-
hel6ka forg66s egyenesen mozg6lesr ktizdrlianal6gi6k,p6ld6ula
lbmege\ J teheterlensegr nlomatek..screben. rugl a/ enefEjJ. \Jg)
impulzus6s impulzusnyomar6k sziimildsdndl. Tudjuk.hogya mecha-
nikdbana forgiisegy nagyonfontoshatds.6s szr:imos g6p dpithet6
forgdalkatreszek segils6g6vel. Igaz.olyancivilizrci6 rdbbis akadr-
AfrikiibanvagyAmerik6ban. aholnemhaszniilrak forg6alkarrdsze
ket a berendez6sekben. Ez rermdszelesen nagybankorliitozta6lef
szinvonalukal, haladesukat. Iehe16s6geiket. emiaftnenzetbiztonsigu-
kat:ezeka birodalmak azels6komolykihiviisracjsszeomlottak.
Ahagya Tibott taldlndnl,okcimii kcjnyvbenis leiruk. ugyanezr
taldljukaz elektrodinamikdn6l is: a forg6 rijlr6svjzsgetata a mai un-
kdnyvfizikdb6lteljesm6rt6kbenhirnyzik Pedig kiredeszthet6k az
elekrodinamikaegyenletei[gy, hogyott legyena forgdsis; a fbrg6
tdlt6sekme&jelenese ijabb 6sijabb hardsokat murata fizika.a term6-
szetgazdagtdrhdziib6l. M6ly meggycizcid6sem. hogy az 6lcivildgban,
aholcsavaftmolekuldkfeliilet6nmozosnaka tcjhdsek, ezeka mez6k
megjelennek. €staldnaz6let.,iizemanyag6r" adjdk.
Jelens6gszintenperszerdg6aaismerjiikezeketaz energiairadiisi
folyamatokat, haszn6lj6k is sziimos6gtdjon,sok,sokn6pn6l,tudomii
nyosfelt6rilsukazonbana mai napigv6ratmagrira,els6sorban a fizi-
kai alapok hidnyossdga mialt. Igaz, rechnikailagegyeltaldnnem
kajnnyriforg6 tcjlt6seket el66llitani,ez csak nagy vdkuumban, er6s
m6gneses terek mellettlennelehets6ges. Kijzbnsdges dr6tokkal,te
f,cELY GYdRGY:BoRorta,LrN

kercsekkelaz6rtnem tudunkjelenl6sszdgsebess6gti forgdstel6mi,

mer!a tdlt6sekhaladiisisebess6ge igenalacsony.
Litjuk pdld6ul.hogy a mechanikeban, a hidraulikushiil6zatok,
cs6vezetdk-rendszerek srirl6diisosdrarnl6sa teljesenanal6gm6don
irhar6le az egyeniiramihil6zatoklGl,az Ohm-16rvdnnyel. a Kirc_
hoff-titrv€nyekkel. Ugyancsak anal68ia van az 6rv6nyes eraml6sok
kiizti er6k,6rv6nycstjvek. valamintaz i4lland6miigneses t6r, az Am-
pAre-f6legerjeszt6sit6 6ny kozdtt. Ha egy l6p6ssellejjebb me-
gyiink,6sijabb szimmetridt vesziinkel - azaznemhagyjukilland6-
nak az id6beliparam6tereket -, akkormegintcsaksz6mosanal6gi6t
taliilunk.
Newtonmozgiistdrv6nydnek - amelyetF = tn 4 -kdnlismeriink,
azaza testrehat6er6 a t6meggel6s a gyorsuldssal ar6nyos anal6gi-
ija a Faraday-f€le indukci6tdrv6ny. A Faraday-f6le indukci6tttrv6ny
aztmondjaki, hogyaz elekromotoros er6 a mignesesfluxusid6beli
viltozrisiivalariinyos,umi ugyanaz, mint a Newton-torv6nyn6l az im-
puizusiddbeliv6ltozisa.Ilyen sok egyez6smiir egyieltaien nem v€-
lellen.biztosaklehetrinkabbarr,hogy a term6szelvagy a Teremt6
mintegy,,k6zen fogva"vezetminket.
fjabb bizonyir6kaz anal6ei6kaa hulldrnmozgiis sok-sokform6ja.
A mechanikdban hdromf6ie hull6mmozgiist is tal6lunk.Ezeka transz-
r,erzillismozgiis.a hosszanti vagylongitudindlis hullrmok,6s a forgd-
si vagytorzi6shull6mok.A tavak,tengerek feliilet6nkialakul6transz-
rerziilis hull5mmozg6s nagyonj6l ismert.a longitudinelis hanghul-
ldmokis teljesenismer6sek mindennapi 6letiinkben. Torzi6shulliim-
mal alig-aligtal6lkozunk, s bdr nemsokgyakorlatijelentos6ge vana
mechanikrban: l6tezik.
Joggalvet6dikfdl a k6rdds:ha a mechanikeban h6romf6lehulli-
mot is ismeriink (6s egyenleteikalakjai megegyeznek). akkor az
elektrodinamikiiban mi€rt nemtal6lunkhiroml€lehull6mot?Mrirpe-
dig ijsszestankdnyv0nk szerintcsaktranszver6lishullimok l6teznek,
6s hailgatnakan6l a k6rdesrol, hogy lehet-eegyiiltaldnaz elektrodi-
namikiibanmiis tipusi hulldml M6rpedigha van, akkor gyakorlati
jelent6s6g6t alighalehetnettlbecsiilni.rendkivij,fontos.gazdasiigilag
eg6szen dj lehet6sdgeket megnyit6,f.j iparigakatteremr6l6p6slehet-
neegyijabb elekromdgneses hullimtipusfdlfedezdse.
Ma m6rlehettudni.hogyval6jdbanm6gk6r hulldmforma l6rezhet:
a longitudindlis elektromiigneses hulldmotNikolaTeslafedeztefel az
lB90-csivekben.a torzi6selektromdgneses huliimokatpedigorosz
kalonri kutat6kaz 1970-esdvekben. (Gyakorlati jelentos6guk miett
ere a k6t k€rddsre k6s6bbm6gsokkalrdszletesebben visszat6riink.)

16
 A termdszet aztmutatja,hogyl6tezikelektromos tcj1t6s,6s a gravi-
t6l6 tctmegis l6nyeg6ben tdlt6skent viselkedik.Azt v6riuktehit, hogy
l€tezzenmiigneses tdlt6sis. Egy osztrdkfizikus. Felix Ehrcnhafla
XX. szilzadelej6n.az 1920-as dvekbenr, is bukkant.Egyszerri volt a
mignesestdlt6sel66llft6sa. Apr6 vascsoppecskdket kellett leheroleg
intenzivf6nnyelbesugiirozni: 6szakids d6li t6ll6sekegyardntkiala-
kultak a lebeg6cs6ppecsk6kben. Am mivel a kis6rletilegmegtalilt
tijlt6s6rt6kenemegyezettaz elm6letileg j6soll 6rr6kkel,a fizikusok
'_iie.m
tor6dtekazeredm6nyekkel- Eziiltalmeginlcsakhatalnras lehet6-
s6gekt6lesttnkel.
Az eddigiekben csaknzokaraz eseteket emlitetfaik, ahol n16gma-
radt a rcndszerben valamilyenfolylonosszimmekia.L6tszikerrdl a
szimmetria-tdrk6pr6l, hogy ahogyegyrecsdkken.jiika folyamatok
id6beliszimmetri6it, azazegyrekevesebb t6nyez6rnaradhat iilland6.
tgy jelenik megegyretdbb 6s tcjbb.jelensdg. A hullemmozg6sokn6l
mrir megjelenikp6ldiul a rezonancia, a diszperzi6.az inrerferencia.
az elhajl6s,az abszorpci6, a csoportsebess6g jelens6ge, ds ezekrek
mind szamosgyakorlatialkalmaz dsukvan.Amig csaka statikusje-
lens6geket -
vizsgdltuk amikorid6benminden6lland6.semminem
vdhozik-, akkoralig egy,k6ij eiens€ggel ral6lkozhaftunk.
Mi vanakkor.ha az cisszes t6rbeli6s id6beliszimmetria elllinik.ha
semmisemmarad6lland6?Ekkordrkeziinkel a term6szet leggazda-
gabbjelens€gtenger6hez, hiszenez eselbenm6r nemsziiks6gszerijen
teljesiilaz energia 6s impulzusmegmaradds. Ddbbenetes jelens6gek
tanii lehetiink:a t6r €s id6, azaza t4tid6 homogenitdsa megszrinik,
gdrbithet6.alakjthat6lesz a t6r, emiatra gcirbiilrrdrbenigynevezert
hipertdrijelens6gek mut^tkoznak, azazy'llozhataz idd sebess6ge. az
id6 milrsa,6s iitugorharunk a rdregyikponrjiib6la m6sikba.
Szimosfeltal6l6rdbukkanrmiir ezeke a hatdsokra, egy r6szijkera
,,Tiltotttaldlmdnt-okc. kajnyvben ismertettem is, de a kds6bbiekben
els6sorban a m6Bneses motorokatfogjuk majdm6dszeresen megvizs-
grlni (a III. r6szben), hiszenezekmegval6sitasa a legegyszertbb. Az
els6ilyen mdgneses tereketfelhaszn6l6, demonstriilt ijrtjkmozg6tegy
kanadailelk6szfia mutattabe az 1870-es6vekben.Az6tataibbtucat
kutatrifedeztefel ezra hatdst.ezekbris rdszletesen ismertetiiikmaid.
Ha a szrmmerria5zemldler mdgj;relveljuk.sok erde\e..mindez
ideig ismeretlengyiimdicsdtszakithatunk le a fizika eddig szriken
term6frj6161.Nemcsaka makoszkopikusfizik6banhasznosa szin
melria,ahogyaztbe is mutattuk,hanema mikrom€retek viligiban is.
A kistiilyok kutat6s6nel bukkantfelel6szdra szimmetrja ielenr6s6ce.
i n n e ni n d u flti x ze g e . /l u l a t d rA. , , r b n d1z9 2 0 - r t. q
, lOaserelben,

l7
EGELY G}ORCY: BOROTTA6LEN

kutat6kr6jdttek.hogyaz elektronh6jfel6pit6se is leiis tele van szim-

metri6val.Ennekfelismer6s6ben a magyar wigner Jen6nekfontos
szerepj tott.Az 1950-es €vekt6lkezdvepedjgegydrteLmiien kideriilt,
hogy az elemi r6szecsk6k is sok-sok szimmelri'lal irhat6ak lei a
szi-mmetri6k haszn6lata alapvet6en fontosaz anyag elem; 6pit6kdvei_
nekmegismerEs6hez is.
De mit taldlunkaz atommagok szintj6nlMa nemtudunktdbbetaz
atommagok fel6pit6sdr6l, szerkezet6rol' mint ak az 1950es €vek-
ben;nrais sokblzonytalanseggal teli ez a teriiletgyakorla{i.sot kato-
nai fontossiiga ellen6re.Taliinnemvdletlen'hogya szimmetriasegit-
s6g6vel,annakm6ly meg6rt6s6vel k€l magyarkutat6'Si?dclr"'rir.li
Ddniel 'pitettefel az atommagokra
es fid. Sin(feLt- azta k6pet,melyet
a k6mi:ibanMengyelejev- Mengyelejev6szrevette a kemiaielemek
kdzti szab:ilyszeriis6geket. ism6tl6d6seket' azazegyfajtaszimmetri6-
kat. s ugyanezltettea k6t Si?d"A' is. Felfedezt6k. hogyha az atom-
magotszab6lyos geometriaiformikb6l 6pitjijk fel' akkormindenru-
lajdonsrgitmeglehet€neni. (Tanulm6nyuk a ,Bevea(tlsa tlrtedl'
3. kdtet6ben
,?.)/d8i.r/rd' olvashat6.)
Hr elfogadjuk.hogy szabdlyos geometriaiform,kb6l dpithelofel
az alommirg. akkoraz osszesfurcsasiig. anomdliakiv6teln6lkiil meg-
6rthet6.Talin nem vdletlen.hogy a term6szetilyen sz6leskdrlien
hrszr,lj- u.rrmmetriut. q- 37.srnvdletler.hogymennlirenemert-
jiik ezt a nyelvet.Ma birki, brirmilyenkurzustigy vdgezhet el fels6-
foki lanintdzetben. hogy nem ismerimeg a szimmetrial6nyeg6t6s
fogalm6t. pedig e n6lkiil nem6rthetjiikmega term6szet miik6d6s6t
Ez nemcsakegyfajtaeszt6tikai vagy filoz6fiai okfejt6s: sokkalna-
gyobbprobl6ma. hogya szimmetria nemismerete miatt nem ludunkj6
g6peket6piteni.technikaicivilizici6nkalacsonyhat€konys6gi. primi
tiv 6s veszdlyes. A F6ld lakossag6nak csak kis rcsze 6l elfogadhat6
6letszinvonaion, 6s6ketis fenyegeti a kiimyezetszennyez6s vesz6lye €s
az energiafondsok v€gess6ge. Ha a szimmetriaszeml6let igazin elter
jedherne tondolkodd'unkbdn. minde,, megszunne \4a" \ege'enefgia'
fbrriisokfdltini e and6acsarkodds iellemzi 6letiinket, pedigelegend6
lennecsaka kezijnketkinyijtani,6segykicsitgondolkozni
T6rt€nelmitrag6di6ksoramutatja.hogya gondolkodiis betiltdsa'a
meglev6eredm6nyek eltiprdsa milyen katasztr6fdkkal jeft. K€t tdrt€-
nelmip6ld6nszeretn6m ezt 6rzdkeltetni. El6sz6rkedvencem, Nikola
Tesla6let6b6la longitudin6lis elektromdgneses hulliimokfelfedez6-
s6t,6sJ. P. Morgan6ltalibetiltiisdnak tdrtdner6t szeretn6m r6szletesen
elmondani;majdm6sodik,nagyobb tdrl6nelmi pdldak6nt (a kdvetke-
26 fejezetben)szeretn6mmegmutatni,hogy a Fiild egykor legna-

18
 T6sr,A H0LL,|MAI

gyobb,leggazdagabb civilizdci6ja a kinai hogyanbukottmega so-

rozatostiltiisok.az orszrgotvezet6mandarinok kdzcjnye
miatt.

Aflr.EJTEs
KUr.TUsz{
A Tiltott taldlndnlok cimrikijnyvbenvdzlatosan ismertettem Tesla
6let€t.6s mdsodikalkot6i korszakdb6laz olvas6m6g val6szinrileS
eml6kszik,hogy egy eg6szenfurcsarildi6ad6ttaliilt fel. Pontosab-
ban,Tesla6letev6g6igaztillitotta, hogyaz 6 redi6ad6janemolyan
elvenmrikbdik.mint a Marconi-f6le.hanen sokkalmesszebbre ha-
t6. a c6lnaksokkaljobbanmegfelel6riidi6ad6talkotott.Mivel mun-
kdssdgdnak ebb6la r6sz6b6lmegrnaradtak szabadalmai. s6l, r€szle-
tes6s hosszfel6addsokat tartotta t6rndr6l,igy mosttiibb mint egy
6vsz6zad milt6n. jelenlegiludiilsunkkal is igazolnilehet.hogyTesla
val6banegy eg6szenmiis tipusf, sokkaljobb szerkezeter 6pitetr.
mint amelyetkortdrsaik6szitettek, s melyeka mai gyakorlati6let
benelterjedtek.
Tipikusp6lddjaez annakaz esetnek, amikorvalakimessze-messze
megelozikoriit(mondjukinkdbbazt.hogya kor maradle mdgdtte).
A mostkovetkez6tdrt6netremekpdldaarra.hogyhiiba van egy.j6
tal6lmdny,az m6ga legjobbszdnd6kok mellettis kcjnnyena feled6s
homiilyibaveszhct.L6tnifogjuk.hogyaz intdzm6nyes rudomdny. sdt
az ipar sem,,vev6"mindiga lehet6legjobbm6dszereke, 6vszizad-
oka is be6rikkijz6pszerij vagygyengemegoldisokkal: ts ritkin vatt
perij
,, ralelt Atel"a tudomdnyban.
A Teslaelvdnmriktjd6r6di6ad6mais meg6pithet6 lenne,hiszenaz
Orffyreus-f6le(a lcjrt6nefrdszleresen a Tittott taldlndnyok c(mij
kdnyvbenolvashat6), 6s m6shasonl6drdkmozg6kkal szembenin a
tervekmegmaradtak. 6s az elvekis tiszt6z6dtak miira.Annakellen6-
re. hogymindnemzetbiztonsigi, mindgazdasdgi szempontb6l sokkal
iobb lennea Tesla-fdlerddi6ad6,mint a ma hasznijltHertz-hulldmo-
kat kibocs6t6ad6k,seholnemtalelkozharunk velea riidi6ad6kirodal-
miiban.6s sema fizikusok,sema mdrndkaik nemismerikaz 6terben
lerjed6elektromos szolitonokfogalmit.
Mai tudisunkalapjdnugyanisigener6saz a gyanri.hogya Tesla
f6le rridi6ad6b6l nem ,.kijzdnsiges ' Henz-hull6mok, hanemtongiru
din6lishull6mokform6jdban elektromos szolitonokterjedtektova.6s
ett6l mds 6s ett6Ljobb az <i megoldiisa, minr amik urina valahais
sziilettek.Teslatdd€nerearra is j6 p6lda,hogy egyestudomdnyos
eredmdnyek megvdsirolhat6k 6s elsiillyeszther6k; s technikairjtke-
resaez6d6sekhez 6rvea rossziriinybais meheta fejl6d6s.

r9
EGELYGYdRcYr BoRorvA6LEN

Ez a t6(6netaz 1890-es 6veki6laz 1920-as 6vekighiz6dik Ekkorra

az elekromossdg, (az
a villanyvil6gitds els6jelentds taldlmdny) b€kiil-
tdzdtt a hitart6sokba. A Tesla-f6levdlt6rram p6ld6ul lehetdv€tett€
villanymotoros liftek meg6pit6s6t,6s igy a h6zakj6valmagasabbak le-
hettek,amitdlegyszer s mindenkorra megvdltozott a nagyv6rosok k6pe
Csdndess6. tisztdv6, olcs6vdvdlhatotta tdmegkdzleked€s a villamosok
€s a v6rosonbeliili fitldalaftik,metr6kmeg6pit6s6vel. g6zmozdo-
(A
nyosfdldalattikmindenkdpp€n vesz6lyesek lettek volna a mozdony
kdm6nye dttalkifiijt m6rgez6 sz6ndioxid 6s sz6nmonoxid miatt.)
A Tesla-fdlevrlt6Sramsegits6g€vel a villamosenergiabejutotta
hdztartiisokba is. 6skets6gteleniilegy6letvitelifonadalmatinditottel.
miga pneumarita !ag) a gdzgep e\etenez elerhetetlen Iell \oln.r'igy
viszont porsziv6k. mos6g6pek, vasal6k, gramofonok, elek[omos var-
r6g6pekjelentekmeg, s terjedtekel a fejletl vildgban Az 1890-es
€vekbenmdr elkezd6d6tt egy m6sikforradalomis, melyetaz ir6g6p
megjelendse vdltott ki. Addig dltal6banf6rfiak misoltdkaz iratokat'
de ez a g6plehet6vitettea n6k t6megesme&ielen6s6t a munkaer6pi-
acon.ami az t. vil6gh6borfhatalmasembervesztes6gei miatt aztan
visszafordilhatatlannd vdlt.
Mi hidnyzottm6gebb6la vil6gb5l?A sokszelonfut6 kommunikii-
ci6. amit ma tdmegkommunik6ci6nak hivunk-IEaz,l6tezettm6r tele-
fonhirmond6, iim dr6thozvolt kdtve.Valamiolyantal6lm6nykelleat,
amelynek segitseg6vei otthonvagymunkakdzben.vagy akft haj6k
fed€lzet6r6l is lehetetiiizeneteket kiildeni,vagyfogni. Hatalmasle-
het6s6g, piackinilkozottegyolyang6pnek,ami k6Pesvolt arra,hoBy
egyszenesokemberszdmdra p6ldiul zen€tkijzvetitsen. Akkor is (6s
most is) nagy szemd f6lanalfab6ta6lt, akik vagy nem tudtak, vagy
nem szerettekolvasni.6m az informSci6kvaserl6piacdn 6k is jelen
voltak.Ez az ij talrlmAnya ridi6 lett.
A m6dszermfu ismertvolt: hullemokkal,m6ghozzdelektromos
hull6mokkalhirt lehettov6bbitani, hiszen^z mdrj6l bev6ltel6szdra
t6vir6n6l,majd a telefonn6l.A tdvir6 rendkiviil egyszei szerkezet
volt, s a telefonsem sokkalbonyolultabb; a rddi6hirkozldst viszont
mft nem lehetettegyszeriien megoldani.J6l kellettismemia hulla-
mok term6szet6!, a hullernokterjedds6nek mindencsinj6t-binj6t,s
ehheza v€letlen,ami a felfedez6ket sokszorsegiti,mir nemvolt el6g.
Ha hulldmok6lesiksz6,azonnalmondjuka leck€t,hogya mecha-
nikiban milyenhulldmokatismertink.R6szbenlehetnektranszverzd-
lisak:azaza tededdsir6ny6ramer6leges hullilmok,mint p61d6ul a ta-
vak vagy a tengerfeliilet€nlethat6hullimok; vagy hosszanti.azaz
longitudindlis hulldmok:mint p6lddula hang;vagytorzi6scsavar6si

20
hullamok;ezekenehezen tudn6nkp€ldrtmondania gyakorlatb6l, iim
el6 lehettiketdllitani,hasznukugyannincs.Ha az elektrodinamikdr6l
esik sz6,akkorcsaktranszveE6lis hull6mokatismeriink.A tank6ny-
vek sze 6i csak err6l sz6lnak,igaz nagyonhosszan,igy m6sf6le
hullemldtez€s6t el semtudjukkdpzelni.
A szimmetria-tdrk6penazonbanldthattuk, hogy ami el<ifordul a
mechanikdban, annakillik megjelennieaz elekrodinamik6ban is,
ezerLvtuhat6,hogy ldtezikaz elekrodinamikiiban longitudiniilis6s
torzids,azazcsavadsihull6m.Van azonbanmdgegy iitfog6,minden
fajtdnrilmegjelen<i hullimtipus,amelyrdl^z igenj6 6s r6szletes tan-
kdnyveksemszemoltak be eg€szen az 1970-es,1980-as evekig:ezek
M igynevezEttnem iinedrishulldmokvagy szolitonok.Ezekneka
furcsahull6moknak alapvet6en m6sterjed6situlajdonsdgaik vannak:
sokkalmesszebbre jutnak,szintetorzul6smentesen, mint az dltalunk
megszokott 6sj6l ismertlinedrishullemok.A szolitonokmegjelenhet
nektranszverdlis,longitudindlis 6storzia hulldmokformdjdban is.
Hogyanlehetlineiiis vagynemlineiris hulldmokat kelteni?A szo-
kesos,egyszerlilinefuishull6mokatnagyonkdnnyrikelteni,el€9,ha
egyt6 nyugodtfelszin6reegy cseppvizetejtiink:rovid,egy-k6tcen-
tim6tereshull6mokterjednektova.(Ezekera feliiletifesziilts6g vdlto-
z6sakelti.)De akkoris kijnnyiihulliimokatkelteni,haegynagyk6vet
dobunkbe: akkormarj6val nagyobbhullemokkeletkeznek, 6s mdg
nagyobbt6volsdgra j utnakel. akft t6bbszA m6teneis. (Ezekgravi-
tdci6shullemok.)A term6szet azonbanenn6lsokkaltriiktdsebbhul-
l6mokatis ismer,amelyekakdrkilom6teres tevolsagrais te4ednek, de
ezeketmi{sm6donkell kelteni.
Hull6m 6s hullamkitzdtttehetnagyonnagyleheta kiilijnbs6g,az
egyik kor6nelhal,nemjut messze,mig az fgynevezettnem lineiiris
m6donkeltetthull6mszinrealig gyengiil.Ez kellerta hirkiizleshez.
A termdszet perszet6lcdnkinilta a megold6st. Teslamegtaldlta, apr6
reszletekig kidolgoztaraldlmdnyit,kipr6b6lra,eladra,de ma semis-
mediik, ma semhaszn6ljuk.Mi6rt? Az ok a kapzsisdg6s a sztikldt6-
kijr6s6g,de el6sziir sz6ljunkaz eklzm6nyekrril.

NrMtrN[ARrr,b
Lineiiris,de fdlegnemlineiirisjelens€ggel
sokszorraliilkozunk.
Line-
drise$/ jelenseg,ha egy hat6ssal mindigar6nyosann<iaz okozatis.
P6ld5ul,ha egy rug6t valamilyener6velmeghfzunk,tudjuk, hogy
mennyirenyrilik meg:ha k6tszeraktora er6velhizzuk meg,k6tszer
akkor6ranyilik. Ha a megnyilas€s a nyfjr6erdhi4nyados6nak 6n6ke

2l
EcsLYCYoRcY: BoRorvAdlEN

mindig5ltand6,akkor a hateslineSris.Tudiuk azonbana gyakorlaF

b6l, hogy egyszercsakelszakada rug6, 6s a szakad6s el6tt. annak
ktjmy6k6nez az arSnyossig mernem6llldnn.
Ha melegitjiik a vizet, egy bizonyosh6mennyis6g hatds&avala-
mennyitemelkedika viz h6m6rs6klete. K6tszer akkora h6mennyis6g
ha,dsdra k6tszerannyitemelkedik. Ez azonban nemmegya v6gtelen-
s6gig.mertegyszercsaka forriispontkdmy6k€re6rkezunk.6s itt mdl
teliesenmesk6ntkezdel viselkednia viz. de ugyantgyigazez a.fa'
gyasponrars.
TLrdjuk.hogy kdmyezetiinktdrgyaitdmek. szakadnak, repednek.
megolvadnak. megfagynak. azazlelis-telivagyunknemlinedrisjelen-
s6gekkel.M6gis ezekneka matematikaileir6sasokkalnehezebb 6s
j6val kev6sb6elegdns, mint a linedrisielens6gek vil6ga.Ez a teriilet
' maradt.a fizikusok ink6bb
iavardszta m6mdkdk,,vadSszteriilete
csak az ut6bbi dvtizedekben kezdtek6rdekl6dnia nemlinearitiisok
gazdagt6rh6zair6nt.
Ez nem v6letlen.hiszenm6g ma is komolyproblemdtjelentenek
a nemIineitrisj elens6gek, azokmatematikai leirdsacsakritkiin sike-
res. S262 6vvel ezel6tt pedig teljesenrem6nytelennek tuntekezeka
jelensdgek matemalikai. elm6lelileirasszempontjdb6l. Ilyen tipikus,
nemlineilris,cjngerjeszt6rezgdsijelensdgokoztap6ld6ulaz Egyesiilt
Allamokbana Tacomafoly6 fiigg6hidj6nakaz er6sszdl mia$i be-
rezg6sdt. beleng6s6t, majdleszakad6srt. Hasonl6jelens6gek okozt6k
az els6 repijl6g6pekszdrnyv6geinmegfigyeltrezg6seket.s n6ha
azokletor6s6t. (A m6rndkdkmindiga saj6tk6rukontanultak.)
Amikor Tesla detektdltaaz eg6szen6j tipusi elektromoshulli'
mok terjed6s€t, a kiserleti6s elm6letifizikusokakkor m6g6pphogy
csak ko onalaznitudtdk a legegyszeriibb elektromdgneses hulli-
mok keltes6r.A fiatalon meghaltzseniiilisangol kutat6,James C.
Maxwell I873-bankijzdlteazt az egyenletrendszert, ami egyesitette
az addig ismert dsszeselektrom6gneses jelensegel.Egyenletrend-
szereezenfeliil tartalmazott pusztdnszimmetriaokokb6l mdg
egy trgot, ami megj6soltaaz elektromigneses hullimok keletkez6-
sdt6sterjed6s6t.
Ez az egyenletrendszer az elmdletifizika legnagyobb eredm€nye
volt a XIX. szdzadban, mertMaxwe'lnemcsakaztj6soltameg.hogy
elektrom6gneses rezgdsekkeletkezhetnek. hanemazt is, hogy ezek-
nek a sebessdge a f€nnyelazonos.igy elm6leteegyesitette az elekt-
romossrigtant 6s az optik6t.A baj csakaz. hogyerre senkinem volt
igazenkivdncsi,s Maxwelligy halt meg,hogyegyenletrendszer6t sa-
j6t kor6nakkijzv6lem6nye nemfogadtael.

22
 TESLA HUIL,{MAr

N6meloAz{gbankUltin elektrodinamikrtdolgoztakki, s csak min-

tegy hisz €wel k€s6bb,a 80-as6vek v6g6nkezdreel vizsgdlniaz
elekrom6gneses sugdrzAst egy fiatal, n6metkutat6,HeinrichHerrz.
Hertza felt6rekv6,frissenegyesiilt6s iparilagddbbenetes m6rt6kben
fe.jl6d6N6metorszdg tipikuspolgtua,a ktiin6 n6metegyeremek re,
hets6ges diakjavolt.Epit6szm6rndknek tanult,de hama a fizika ir6nt
kezdett6rdekl6dni.
Ebbenaz id6benAnglia m6r a hanyatlisels6 fazisdbadrkezert;
mdgmindignemszervezt€k megaz ipari iskol6kat, €s nemvolt int6z
m6nyesitett miiszakikuutes.Am akadtegykutat6,OlivierHeaviside,
aki semmif6lef6iskol6tnemvdgzettugyan,de cjner6b6l, puszrandr-
dekl6d6se folyt6nmdgis jelent6set alkotott:6 tetrekiiz6rthet6v6
mer-
ndkdk6s kutat6kszimdraaz elekrrodinamikdr. Addig ugyanisMax-
well igenbonyolult,nehezkes. az tigynevezett kvaternionokat haszn6,
16egyenleteit senkisem6rtetteigaz6n,men ezena nehezkes matema-
tikai nyelvennemlehetett€gyszerLien leimi 6s megliirniaz elektrodi-
namikaegyenleteinek egyszenis6g6t, sz6psdg6t, szimmetri6j6t.Ez a
feladategy6rtelmrien erre a kiildnlegeskdpess6gekkel megdldott,de
kiildnckdntviselkedci
angolfiatalembene harult.

H[AusIDE
OlivierHeaviside nevemdraszintea teljesfeled6shomilydbamerijlt,
pedigaz amerikaiGibbs6s az eltalamegalkotottvektomnalizis ma a
m6rn6kijk,,anyanyelve". a sz6miti{sok, m6rctez6sek egyik legfonro-
sabbeszkdze;a m6dszerhasznafelbecsulhetetlen. Miel6tt Heaviside
6rd€meitmdltatn6nk, egy bekezd€s ercj6igismertetnikell, hol is rar-
loll ekloraz ipdr.a rechnika is a rudomdny.
Az emberisdgtdrt6netEben a vegyiparvolt az els6.tudomdnyos
alapokonnyugv6 ipar6g.itt mir legalebbaz oszt6st6s a szorzist
haszneldk.G6zg6peket 6s villanymotorokat eklor m6g csakpr6ba
szerencse alaponepitettek,ezekh€znem sokmatematika kellefi.Ab-
bana korbanm6gnemmerultfel az ig€nya mdm6kitkben, hogypdl-
ddulg<izg6pekndl a b6dtadestsz6mit6ssal is lehetnekdvetni,de a K-
s6rletihdtt6rsemvolt m6gigazAnmegalapozott.
Az els6,igynevezettipari forradalomis igy zajlott le, g6zg6pek
ezrei_iilltak
munkdbaan6lkiil,hogyigazitudomanylert volnamdgcjt-
tiik. Igy k6sziilta t6vir66s a relefonis, 6s mindaddignemis volt kii-
lilnilsebbgond,amigcsakpir kilom6tenekelletrdtvinnia hangot,a
jelet.A hosszabb telefonvonalakon azonbanmdrjelent6svolt a hang
torzuliisa,6s csakrigy vaktdban, pr6baszerencse alaponnemlehetett
IGELY GYoRcY: BoRorvA'dLEN

ezenjavitani.Ez a gyakorlatiprobl6maveltottaki az els6,igaziipari

forradalmat az elektromossdgtan teriilet6n,ami k6s6bbaz elektronika
6s a term6szettudomdny, a mechanika €s elektrodinamika itsszekaP_
csol6disdtercdmenyezte.
Ekkor6s ezjelentetteaz ipari forradalmat,ezekaz ercdm6nyek
jutottakel gyo$anaz emberekhez, nempedigNervton6s Eulerered-
m6nyei,vagya g6zgipek.Newtoneredm6nyei igenhasznosak voltak
p6ld6ula csillagdszatban, de a gyakorlathoz nemkdt6dtekktizvetle'
niil; szimitSsairanemvoll igazSnsziiks6gsema g6zg6pek, sema lo-
vas kocsik m6retez6s6hez. Az emberisdgtiirt6net6nekels6, ig^zi
technikaikihivdsaa \6'tols6gitelefonvoh. Ehhezviszontaz elektro_
dinamik6tm6rj6l megkellett6rteni.
Maxwellegyenleteiviszontnemvoltakalkalmasak erre.hiszenaz
id6benv6ltoz6elektromos€s mrgresesjelensdgeket hdszegyenlet
irta le hriszveltoz6val.A Maxwelldltal felhaszn6lt matematika, azaz
(a
a kvaterni6k hiperkomplex szdmokegyikformdja)alkalmatlannak
bizonyultakerrea feladatra. Valamimestkellet kitalilni.
Maxwell 6s Faradaydszrevette,hogy az elektromos6s miigneses
mezrjitnmagdban egyLljfogalom.€s nema kjkiiszdbdl6siike, hanema
megi(dsiike kell ldrekedni.Ezzela zsenidlisgondolattal ij korszakot
nyitottaka fizikdban.Maxwellm6sikigen fontoseredmdnye az voh,
hogy- pusztinszimmefriaokokb6l,azefihogy az egyenletek kicsit
szabalyosabban n6zzenekki, jobban hasonlitsanak -
egymSsm fiilt6te-
lezte.hogy nemcsaka megneses t6r id6beli vdltoz6saokozhatelektro-
mos 6rv6nyeket(ahogyezt a Faraday-f6le indukcidndttapasztaltdk),
hanemaz elekfomost6r id6beli valtozSsa is. Igendm, csakhogyezt
nem tudtdk Ks€rletilegkimutatni (hiszenolyan gyengeaz effekus az
indukci6hozk6pest),errecsak6vtizedekkelkds6bbleszbizonyit6k.
Most t6diinkvisszaHeavisidemunk6sseg6ra. Heavisideaz ameri-
kai Gibbs-szelegyiitt kidolgoztaa vekoranalizist,igy viszonylag
egyszeriimriveletekkellehetettleimi az er6tereket.Ahogy Newton le
tudtai"ni egy tdmegpontra hatder6k kdvetkezmdnyeit a mozg6sban,
ahogyEuleregy kitededttestmozgiis6ttudtaleimi Newtonmunk6it
felhaszn6lva; Heavisidea mez6ke oly jellemz6 er6terekettudta
vektoraivalmegragadni, eleg6nsan leimi. Igy Maxwellid{ibenv6ltoz6
egyenleteia hfsz helyettmind6ssze kett6rezsugorodtak, 6s azokban
is csakn6hinytag volt, igy egy matematikailag kicsit is k6pzettem-
ber m6r 6szrevehette az elektromoss6g 6s m6gnesess6g kdzti finom
kapcsolatot, ezekeleganci6jAt.
Heavisideliitta megel6sz6r,hoByaz elektrodinamika egyenletei-
ben hogyanjelenik rnega term6szet, de azt sajnosnem vette6sae,

24
 TESLA HULLT|MAI

hogy mi az, ami m6gezekb6lhirnyzik.P€ldiul nemtfnt fiil neki a

brges hiiinya,de ez m6g csak a kisebbikbaj. A nagyobbik,hogy
az6tasemn6zikaz ut6dokilyen szemmela milli6szamraleirt Max-
well-egyenleteket. Erfe a fontoshjdnyossdgra m6g k6s6bbvisszat6-
rijnk,de mostmaradjunk a Heaviside 6ltalfelin egyenletekn6l.
Tulajdonk6ppen drthetetlen, hogy olyan sok kiv6l6 angol,francia
6s nimet matematihrs,akik az absztraktgondolkodiis csricsaira ju-
tottakel, nemtal6lt6kki hamarabb ezt a m6dszert. aholer6terekdr-
v€nyl6s6t, forriisait6s v6ltoz6sait (gradiens6t) lehetettleimi. Newton
6s Leibnizmunkissilga(az analizis)6ta, Heavisidemunkdja,a vek-
toranaliziskidolgoz6sa lett a kdvetkezdm6rfdldk6a term6szettudo-
mAnyban, a matematikai fizikiban.
Mig Newton6s Leibniznev€ta legnagyobb elismerdssel emlitik,
Heaviside neveteljesenm6ltatlanul a feled6shom6ly6ba meriilt,a ter-
m6szettudom6nym oly jellernz6,de 6rthetetlenm6don.A tankdny-
vekbena Maxwell6ltalsohafel nemirt egyenleteketmelyeketHea
viside6sHertz6llitottfel - Maxwellnev6velilletik. Igaz,ezeknek^z
elektrodinamikai jelens6geknek a l€nyegdtMaxwell mutattameg.
azonban formdjdt,hasznelhat6sagft k6ts6gkiviilHeavisideadtameg.
Az 1850-ben nyomorisegos kdriilm6nyekkdzdttsziiletettfi{, gye-
rekkorebanf6lig megsiiketiiltegy betegs6g miatt. Eft6l kezdveem-
berkeriil6lett,6sinkdbba tanuldssal foglalkozott. J6 matematikai k6-
pess€gei mii. az iskoldbanmegmutatkoztak. 186veskodbanD6nidba
ment,hogy egy tevirdebandolgozzon.O is, mint kor6naksok sziiz
miisfeltal6l6ja,6s iizletembere a tivirddbankoracsicstechnol6gi6ji-
val taliilkozott,6s ez iiriike megviiltoztatta 6let6t.Heavisideigy a
gyakorlatban ismertemeg az elekfomoss6got, az elektrodinamik6t,
kdzvetlentapaszralataivoltak 6rarnk6riilo6l,rczg6kitr6k6l, ami elen-
gedhetetlemek bizonyultk6s6bbipiilyaful6sasordn.l87l-ben visz-
szat€rtAnglidba,6s NewcasdeUpon-Tyneviosban a tevirdaegyik
miiszakifdfeliigyeldjelett.
Eklor kezdtetovabbfejleszreni ruddsdta matemarikdban 6s a fizi-
k6ban.^z6rthogy m6gjobbanmegismerjeaz elektrodinamik6t- Az
1873-ban kdzijlt mdsodikcikk6benm6r integrdlsz6mitrst is hasznelt,
6s Maxwell m6r hivatkozotterrea munk6ra.Ett6l kezdveotthagyta
tllasiit, 6s csak az elekrodinamikahnulmdnyozSsiival foglalkozott.
egyf6lejiivedelemn6lkijli maBinkirtat6Gtt. Huszonn6gy 6vesvolt
ekkor.Sohatdbb6nemvolt 6lldsa,mindiga bizonytalanjdv6 €s a ke-
v€sp€nzszoritdsdban 6lt. Az elektrom6gnesess6g fj 6s izgalmasvilii-
ga azonbanteljesenmagdvalsodona,6jjel-nappalezendolgozott-
sohasem n6siiltmeg.

25
EcErY GYORGY:BoRorvAiLEN

Heaviside megpr6bSlta azegyszertisitett elekrodinamikai egyenlete

ketaz AngolTudomdnyos Akad6miafoly6irat6ban (Boceedings ofthe
RoyalSociety)kitzitlni.ilm a lap szakmailekora. William Bumsrde
visszautasitorta a cikk6t.mondvin,hogy matematikailag nem el6gg6
megalapozott. Azt a matematikai formalizmust. ami ma m6rndkok mil
li6inak€s fizikusoktizezreinek jelentia klasszikus fizika legiontosabb
alapjait.nemfogadtael a brit iudomi4ny egyikkapu6re.
A vektoroksegits6gevel 6fthetdvdviilt. hogyhogyanteriedazener-
gia !z elekromigneses dramkdrdkben. igy lehetetttisztezni'hogyva-
l6iebannemis a dr6tban.hanema dr6t kcjriilielektromiigneses terek-
ben mozog az energia. ami sokak sz6m6ra m6g ma is meglep6 ered-
m6ny.A dr6tb6lakir ki is repiilhetnek elektrom?igneses hulldmok. le
is szakadhatnak a dr6tr5l.€s ez egy sor igenfontos, tij technikai lehe-
tds6getmutathat.
Ha M akad6mia foly6iratanemis, az Electriciannevii nijszaki lap
rendszeresen kijzijltecikkeit,igy lassan-lassan ismertt66s elfogadotti
viilt az dltalabevezetett vektoranalizisen alapul6elektromossdgtan. I8y
l89l-benaz angolakad€mia tagjaikijz6vielasztotta a fiatalkutat6t.(Ez
akkoribanm6g lehetsdges volt. ma mir teljesenkizrr! lenne) Hea-
visidecsatii ezzelazonbankoriinlsem6fiek v6gel.Nemcsakaz el-
m6le(i.hanemaz rigynevezett gyakorlatiszakemberekkel is kem6ny.
diihcjdtvitdkbakeveredett a lelefoniiramkdrdkkel kapcsolalban.
Addz ellensdge lett egy Preecenevii m6mcik,aki az angolposta
egyikf6szak6ndje volt.Az 1880-as 6vekben m€gmaguka ,,szakdrt6k"
semismendkaz elekfomos6ramkdrdkmtikitd6s6t. 6s szintea telies
homi 6sy zavarodolts6g jellemezte munkijukat. Amikor dz eis6t6v
ir6k6beltd\,tizedes munka€s kudarcokut6n6lhizt6kaz Atlanti6cedn
alattraz haszndlhatatlannak bizonyult.V6grerejdttek,hogy a hosszf
kibel tdlt6stdro16 k6pess6ge. azazkapacit6sa okozzaa hibiit,6seztsi-
keriilttekercsekkel, azazindukiivit6sokkal kompenziilni. semlegesiteni.
Tali4nez volt az els6igazi.nagygyakorlatigy6zelemaz elektrodina-
mikdban.de hasonl6probl€m6k fiilldptekmdra nagyobbfrekvenci6ji
telefonvonalakndl sokkalrijvidebbtivolsrgokeset€n is.
A t6vir6kndlmegszokott igenlassLiviiltozdsok eset6na dr6tokin-
duktivitdsa(m6gneses energia!Arol6-k6pess6ge) m6g elhanyagolhat6
volt, 6s csaka sziviirg6eram6s a tdltds!6rolds jelenteltfontoshatdst.
Ez6r1a Thomsondhalm6r az 1850-es evekbena tivir6kra kimunkrlt
megolddsannyirabeiv6dotta szakemberek tudatdba,hogy el sem
tudt6kkdpzelniazt, hogynagyobbfrekvencidknilmdr nem hasznil-
hat6ez az dsszefijgg6s. Itt a vezetdkek mdgneses energiattrol6 kdpes-
s6g€tm5r nem Iehetelhanyagolni. Am a Thomson-kdpletet dogma-

26
 TESL{ HULL,|MAT

kent kezelt6k,6s k6ptelenekvoltak gondolkod6sukba beepitenia gyors

vdltoziisokndl a mrgneses hat6senergiatdrol6 k6pess6g6t. (Ez teljesen
hihetedennek tiinik, pedigma sincsmdskdppa szimmetiacsbkkend-
sekvagymdsszimmefi6khatds6nak vil6g6ban.)
Heavisidehalelosellenfele Preece- pozici6jindl,kapcsolatai-
-
ndl fogva hatalmas,legy6zhetetlen ellenf6lnekbizonyult,6s igy le-
galdbbhfsz 6we megb6nitotta a brit telekommunik6ci6s ipar fejlS-
d6set.Azt bizonygatta, hogyaz induktivit6sk6ros€s ez6rtkikiiszo-
bdlend6.EgyszerUen nem6rtettemeg,hogyaz induktivitSsI6tenem
izl6s dolga,hanem- tetszik,nem tetszik- l6tez6jelens6g,amit
kompen26lni kell.
Heavisidea vektoranalizist felhasznalva 6ppenanajait 16.hogya
torzit6smentes hang6tvitelnek az a feltdtele,hogyaz induktivitSs 6saz
ellenalliishdnyadosa a dr6t ment6nazonoslegyena dr6t kapacilrsd-
nak6ssziv6rg6si ellen{lldsdnakhdnyadosdval. Heaviside tehdtarraaz
eredm6nyre jutoft, hogy a torzit6smentes k6rokhdzaz indukci6t6p-
pen hogyndvelnikell €s nem cs6kkentenii kifejezettenazt dllitotta,
hogy az iiramkdrbehelyezettinduktiv tekercsekt6l javul az atvit€l
min6s6ge. Heavisideterv6nek,eredm6nydnek kivitelez6s6r azonban
ellenfele,Preecemindeneszkiizzel megakad6lyozta. (1. ebra)

Rr L Rr L

R : C R : C

l.6bn.a. URt = C/R" A Heaiside-krit'ritm a tot.itdsnentes jeltitvitelrc li

Evtizedekkelk6s6bbaz EgyesijltAllamokbanMichael Pupin,a

ColumbiaEgyetemprofesszora 6s CampBell, a Bell Ttusasdgm6r-
ncjkeszabadalmaztatta ezt az dtletet,6s kiv6l6 eredm6nnyel megis
val6sitott6k.Heavisideazonbanbeleferadta sok csataroz6sba 6s
1908-ban.m6g viszonylagfiaralon vid6ke kcjlr6zdrr,ahol teljes
magdnyban 6lt tov6bb.Tulajdonk6ppen bele6riilra sok,sokkiizde-
lembe:a britoraitfurcsam6donk6britorokacserdlte,egyre keve-
sebb gondot forditott rllagera,kiilleme elhanyagoltvolt, egyediil
csak k6rmeivelrcjr6dijtr,ezekerpirosialakkozra.1925febrDrrjiig,
hetveniit6veskor6ig6lt: egy szerencs6tlen es6skiivetkezt€benmeg-
fitiittemagdt6s s6riil€seibe
belehalt.
,
2j
EGDLY GritRcY: BoRorvaELEN

G. B. Shawegyik hiresmondesaszerintkdtfdleemberl6tezik:az
egyikracion5lis6s belesimula vildgba,megalkuszik vele,megismeri
a szabiilyait;a m6sikemberinacion6lis' nem hajlithat6'azt aka{a'
hogya vifdgalkalmazkodjon hozz6.Ezdrtmondja Shaw:a hala'lisaz
irrucionA\sembereken nilik. Ilyen inaciondlis.de teljesenm6ltatla-
nul elfelejtettembervolt Oliv6rHeaviside'akit Maxwellmeltettjog-
galn€vezhetiink az elektrodinamika els6teoretikus,nak

REZGO nl"{c
Maxwell megsejtette, hogyelektromosrezg6ktiriikben' kondenz6tor-
lemezekkdzdttmdgneses. 6rv6nyesmez6kis keletkezhetnek, €s ezek
igymond eltSvolodhatnak, ,,kirepiilhetnek" a lemezek k6ziil. azaz
eGktromdgneses j
hulldrnokiihetnekl6tre. Am 1879-ig. negyvennyolc
6veskordbanbekiivetkezett halaldig,erre kis6rletibizonyit€kotnem
tudottfelmutatni,igy nemis fogadt6kel elm€let6tJ6valk6s6bb,Sir
Olivdr Lodgekimutattavezetdkben a hulldmokl6tez6s6t' de ez sem
kavartnagyvihart.Az igazi v6ltozdstegy fiatal n6met6pit6sz,Henz
munkdjahoztameg.
1887kiil6nleg€s 6v volt a technikeban 6sa tudomdnyban. Az eg€sz
6vtizedethallatlantechnikai6studomdnyos pezsg6s jellemezte l886-
ban mutattabe DaimlerMaybach6s Kail Benzaz els6 benzinaut6t'
amiegyfj korszakotnyitottmega kijzleked6sben. 6s 1887-ben indult
el GeorsePullmanhil6kocsisluxusvonata, ami azels6 k6nyelmes td-
vols,gi vasritiutazdskezdetet jelentette Ebbenaz 6vben' 1887-ben
indultel Budapest utciin az elsii villamos,6s ez €vbenhoztekforga-
lombaazelc6.korongalahj hanglemezeke..
Ugyancsakebbenaz 6vbentalilta fttl Teslaa titbbfdzisrivillany-
motofi, temdszetesentdbb6vi el6zeteskis6rletez6s6s gondolkod6s
ut6n.Ebben^z 6vbensziiletettB€csbenE in Schroedinger'6s ekkor
halt megAlfred Krupp, az esseniKrupp Miivek megalkot6ja,az eur6-
pai ac€lgy6fiesnagy alakja. A k6vetkez6 6vben sziiletett Heinrich
Heinkel,a n6metrepiil6g6pgy6rtas atyja,6s az oroszrepiililg€pgyr4r-
t6s atyja,Tupoljevis. Es ekkor, 1887-ben HeinrichHenz Ksdrletek-
kel bebizonyitotta,hogy a mesters6gesen l6trehomtt elektromdgne-
s€shullimok a l€veg6ben is terjednek
Termdszetesen ez sem el6zm6nyekn6lkiil ttifi€nl Azt m6r sejtet-
t6k, hogya f6nyelekromdgneses sug6rz6s, de ezt mindigvalamifdle
kemiaifolyamattal,vagymelegit6ssel 6rtdkel. Az voit a kdrd6s,hogy
vajon kdzvetleniilelektromos 6s m6gneses jelens6gek*el el6dllithat6-
e ilyen sugerz6s,ha nemis ennyiredvid, de hosszabb hulldmlossz-

28
 TESL{ HULLIMAI

okkal. Faraday ^zt javasolta, hogy rezgessiinkmeg mdgnestvagy

elektromosan feltdltdtttdrgyakat.Igen 6m, csakhogyilyen mechani,
Lls oszcilldtorlegfeljebbn€hiinykilohenznyifrekvencirvaltudottre-
zegni- legaldbbis a kor technikaiszintjdn- az pedig30-40kilometer
hulldrnhosszli, s ez6rtigengyengeelekhomdgneses rezg6seket keltett
volna,amelyeket szintelehetetlen volt detekdlni.
A kiutat megintcsakegy szerencs6s v6letlenmutatta.JosephHenry
amerikailjs6rleti fizikus 1842-benr.1j6tt,hogy amikor kondenzdtoro-
kat si.itki, azoknemlassan€s egyenletesen egyenlit6dnekki az elekt6,
dok kitzittt, hanemrezgdsszeriien.ugyanigy, ahogyegy U-alakri cs6
egyik szarritmegtijltjiik folyad6kkal,majd hagyjuk, hogy a folyad6k
leng€dezzen a k6t sz6rban. De Henryis csategymisik, m& kiraposotr
nyomotkiivetett.Ugyanisegy Savarinevii kutar6,1826-ban, leideni
palackok,azazkondenzAtorckkisiit6s6n6l€szrevette,hogy ha a kon-
denz6tork6t elekr6dja kitze egy hengeres,spirdl alaki tek€rcsettesz.
akkora belehelyezett tli ftilmdgnesez6dik. Igendm,csakhogy vSltako-
26 eldjellel:ndhaaz 6szaki,n6haa ddli p6lusvolt a kondenz6ror egy
adottfegyverzet6n6l. Azaz a Ks6rletv6letlenszeriien ism€tl6ddtt.
Henry azonban a4 delta, hogy az osszesmiignestrfiugyanigy
mdgnesez6ddtt ftjl. Azt6negyrekisebbtiikkel,szinregombosriinagy-
segfakkalKs6rletezett, 6s kisebbtekercsekkel- Ekkormir 6szrevette,
hogyanveltozika fdlmrgnesezds irdnya.Ennekaz 6rtelmez6se egy6l
tal6nnem volt egyszefl.l. Henry azonbandtaldh a megolddsra: a ki-
siildssosemegyen6ramli jelens6g,hanemoszcill6l6.Ezdrtmindiga
legutols6,m6gnagyerdssdgri oszcill6ci6eml6k6t,irenydr6zi a pi-
ciny m6gnesti.i.Igy az6n att6l fiigg6en, hogy milyen er6sentijltiitt6k
fel a kondenzdton,k6tf6lem6donis ftilm6gnesezhette a trit.
A folyaddkmechanikeban r€gismertvolt ajelensdg,hogykuliinbd-
z5 szintrfi ed€nyeket cs6veldsszekijtve a kegyentit6d6s az ellendllds-
t6l fiigg. Ha nagyvolt a hidraulikusellenrllds,alikora magasabban
fekv6ed6nyb6lsz6plassancsorgottal6a folyad6k;hapedignagyobb
itm6r6jil,ez€rtkisebbhidraulikusellen6ll6scs6kittiirteiisszea k6r
ed€nyt,akkor oszcillil6, rczg6 mozgessalegyenlildddttki a k6t ed6ny
kiizti kiiliinbs6g.Most ennekaz elekrromosanal6gidjettalilrik meg:
lehet6s6gkin6lkozott teh6t arra,hogy elektromdgneses rezg6seket6l-
litsanakel6. Ez csat ma €s ut6lagttnik ilyen egyszerrlnek, de nem
v6letlen,hogysemMaxwell,€s haldlautdnm6gegyj6 darabigml4s
sem tudta elkdpzelni,hogy hogyanlehetnemesters6gesen elektro-
m6gneses rezg6seket el66llitani.
A gombam6dszaporod6,igen magasszinvonalf ndmetegyetemek
egyik6n,a heidelbergin,egy fiaral 6pir€szhallgat6 Heinrich Hertz, a]<i-
F6ELy CYoRci: BoRorvaf[EN

nek lelke eglre inkdbba fizika fel6 hizott, rataldlt a technikaimegol-

ddim.A 2. dbr6nldtszikkis6rlet6nek elvi elrendez6se Els6pillantdsra
ez az dbrateliesen6rthetetlennek ttinik. Nem latunkrajta se kondenzii-
tort,sea szokdsos induklivitistjelz6 tekercset,pediSmjndenott van

szkrak0z

duklvlas

2. e*a. Heft.f61endgftekwncidsrc.86kbr.A ktndendbr Asa. i,lduktirittis

csakeeylap 6segl tiirid dr6t.

Hertzezzelaz elrendezdssel, m6lytechnikaimeglatisivall6nyeg6-

benaz igynevezett,,elosztotf param6teru" rendszereke taldlt16,me'
lyekettdmegesen csakdvtizedek milva, a rrdaroknal fognak fiilhasz-
nilni. A kondenzAtorok az Sbdn ldthat6n6gyszijgalak( cinklapok
voltak,6s az indukivids egy-egyg6mbbenv6gz6d6rdvid dl6t. Ami-
kor Hertz egy indukorral nagyfesziilts6$etijftijttefdl az egyik le-
mezt.6s a mSsikatugyanolyan feszijlls6gt,de ellenkezdpolariz6ci6
val,akkorel6rkezett az a pillanat,mikor a kdt alkatr6szkdzti potenci
elkiilcjnbs6gmeghaladt egy kitikus m6rt6ket,6s ekkor szika ugrott
dt egyikhelyr6la m6sikra.I;nyegebenteh6tez egyigengyors,nagy-
kapcsol6,melyetsemmimassalnemlehetetthelyettesite
fesziilts6gii
ni az adottkor technikaiszintjdn.
Amikor az eleklronokiiramlesa az egyiklemezr6lmegindulta rni{-
sik fel6, akkorHertz a k6t lemezkitzt tal6lhat6elektromosteretel-
kezdtenagyongyorsancscjkkenteni, 6tfoly66rama
igy a szikrakiizttn
rbvid dr6tvezet6kekben mdgneses teretis indukdlt.Ha el6gkicsiny
volt a szikak6z,€s igy a vesztes6gek nemvoltaktflsdgosanjelent6-
sek.akkora t6lt6s6tszaladt a mdsiklemezre,ahonnanazt6nhasonl6
m6donvisszajutott arraaz els6lemezre, ahonnan az egdszelindula,6s
igy egyteljesperi6duszajlottle. Ekdzbena lemezek6s a dr6tokkdriil
fel\ah\a elektromos esmagneses terekkepzddlek. igy mLikcidik mrn-
den oszcill6tor.Legaldbbkdtfajta,kiilitnbitz6tipusi energiatdrol6

30
 TESLA HILLiNTAI

eszkdznek kell meglenniea gdpben,melyekenergiaiatalakulhatnak

egymrsba.Ekkormegindulhat kdztiikaz oszcill6ci6, p6lddulegyfdf
le r6ngatottrug66s a rajta16g6tdmegkdzijtt.A tdm€gpontmozgiisi
energidja €s a rugdbanttuolthelyzetienergiakdlcsdnijsen atetalakul
egym6sba, s ez a folyamatmindaddigtart, amig a srirl6dSser az
energidtel nemem6szti.
A Hertz-f6leegyszerri oszcill6torban is ugyanez zajlik le, de a hely-
zeti energiaitt a nagyfesziilts6gen tdrolttdlt€sbenmutatkozikmeg,a
mozgrisienergi6t pediga dr6tokban 6rarn16, 6ppenmozg6,a kisiil€ssel
dvidre 26ftszikakdzkijriil fell€p6m6gneses t6r adja.Ez a rez#s er6,
sencsillapitott, rdszb€n a kisug6rzott elektromdgneses hulldmok,rdsz-
ben a sziloakciz h6- 6s hangvesztes6gei miatt.A berendez6s csakli{t-
sz6lagilyen egyszerii.Ahhoz,hogy ldtreji;jjcinaz oszcitldci6,egy
Rumkorff-induktonal impulzusszerrien fdl kellettttjltenia lemezeket -
elt6r6el6jelLi, nagyfesziilts6grl -,
potenci6lon s ezta feltdh€stminden
egyeskis6rletn6l tjra 6sfjra el kellettv6gezm.
A 3. iibrenl6tszika val6sKs6rlet,melyszemldlteti a telepeket 6s a
Rumkorffinduktortis. Ahhoz,hogyne az induktonamenjenvissza
a ttilt6s,fojl6tekercseket kelletttenniaz induktor6s a lemezekkdz6.
igy azokegyfajtaegyenirenyit6kdnt miik6dtek;az elekrromosrohds
csaka k6t lemezkcjzdttrezeghetett. a forriisbaa fojt6tekercsek miatr
nemmentvisszaaz elektmmossrig. Ennekaz €lrendez6snek a segit-
sdgdvelHertz min-
tegy 40-50 centi-
m6ter hulliirnhosz-
szi elektromiigne-
sessugiirz6st tudott
el66llitani,s6t egy
parabolatiik6rrel
ezt visszavemi,te-
relniis k€pesvolt.
Ugy bizonyoso-
dott meg arr6l,
hogy a suglirzesel
is hagyjaezt a kez-
dedeges, de nagyon
szellemesbercnde-
zdst, hogy egy ,.e-
aondnsw"'6t is he-
lyezetta tiikitr el6. 3. abra.A Henz.fiLeos.ci titor elektrcn'gneses
Ez nem volt mAs,

31
EGELYGYdRcY: BoRorv^ELEN

mint egy k& alakrjvezet6k(melyetegyikpontjdnfcjlhasitott), 6s k6t.

ismert (mikom6terrel dllithat6)tevolsag, gdmbijcske, ami tajlt6stii-
1016kondenzitorkdnt viselkedefi. A kisugerzott elektrom6gneses hui-
l6mokindukci6segits6gdvel dinamikust6lt6smegosztist hoztakl6lre
ebbena hurokban.6s p6r miterreaz el6bbiein ad6t6l.nagyat6 segit-
sdgivelmegfigyelhet6 volt, hogyapr6szikrdkugrottaki4ta gdmbiics-
kik kdzdtt.Tehetaz elektrom6gneses energiahull6mokformajdban
iltjutotta ..vev6hdz". 6s biztosannema Faraday-f6le indukci6miatt.
hiszenabb6lilyeneredm6ny nemad6dhatott volna.A 3. ebrenl6tha-
t6, igenegyszei elrendez6s segitsdg€velHenz azl is kimutatta,hogy
az elektromdgneses hull6moktranszverzilisak. polariz6lhat6ak, visz-
szaverhet6ek, tehit miDdenolyan tulajdonsdgol mutattak.amelyek
egy6bkdn! a f6nyreismertekvoltak.
1888-ban He(z rdszletesen is ismertette
eredmenyeit. ds a sikerez
esefben nemmaradtel. munk6jdtelismert6k. Ldnyeg6ben megvetette a
vezet6kn6lkiilir6dicihirk6zl6s alapjait.Maxwell6s Heavisideelm6le-
rileg.Hertzpedigkis6rletilegalapozra megennek^z L'ijcsfcstechno-
l6gidnaka lehet6s€g6t, bii Hertzigy v6lte.hogygyakorlatiszempont-
b6l ez az elrendez6s nemhaszndlhat6 nagytdvolsdgra. az intbrmdci6
nem vihet66t ezekkelaz elektrom6gneses hull6mokkal- Val6ban.a
Hertz-fdleegyszeriiberendez6s alkalmatlan volt eleklromdgneses hul-
ldmok naSy t6vols6gf dtvitel6re,ehhezm6g tdbb dvtizednyifej-
leszt6munka kellett.Az els6l6p6seket csak1896-ban - majdtiz 6vvel
Hertzfelfedezdse -
utdn az oroszAlekszander Popovlettemeg:fej
lettebbgdpdvelm6r kiiriilbeliil 250 m6tenetudta dtvinni az elek-
tromigneses hull6mokat, €sazels6k6tsz6,amitMorse-jelekkel,,leirt".
HeinrichHertznevevolt.
Azt gondolndnk,hogy Hertz eredm6nyeiutdn hamarosan gom-
bam6dszaporod6 nidi6ad6klept6kel a vildgot,a helyzetazonban
m6g ebbena dinamikuskorbanis mds volt. Hatalmaselvi 6s gya-
korlati neh6zs6gek 6lltak m6g a fejl6d6sitj6ban. Ahogy Heaviside
p6ldejenis ldttuk.m6ga szakemberek semdrtett6kmdgaz elektro
miigneses sugdrzismibenl6tdt,egy6ltalln.a nagyfrekvenciiis elekF
romignesessdg m6gteljesenszokatlan, idegenfogalomvolt. A m6r-
ndkiik. de m6g a kutat6kis dpphogycsak kezdtekhozzi4szokni az
egyeneram l6tdhez.6s igen-igenkevesengondoltakarra,hogyjele
ket, esetlegbesz6detlehessenvalahogytovi4bbitanidr6t n6lkn1.
Ezenkevesekkdz(jtta legterm6kenyebb 6s a legeredetibb kis*lete,
26. gondolkod6a fiatal Nikola Teslavoh. A kcjyerkez6kben azon-
banm6g fitltdtleniilsz6lnikell afr6l a markdnselt6r6sr6l,ami Tesla
6s Hertzmunkdssdga kdzajttvolt.
 TESLAHULL,fuuAr

A I{LAGNEMLINEARIS
K6tfajtakrini l6tezik:az egyikolyan,mint az 6let.aholnemtudiuk
elore.hogyki a tetles.A mdsodikaz inrellekrudlisabb. amikoreldre
ludjuk,hogyki a gyilkos,6s csakazrn6zziika moziban,hogymeny-
nyire iigyesa detektiv.Nagyj6b6lilyen a rudomenytiftenet is. Az
egdszrerm6szettudomeny nem m6s,mint el6it6letek,r6vesfelt€rele_
z6sekfolytonoslegy6z€se. A pszicholdgia fix6ci6nakneveziezt aje_
Iens6get,rdg6taisme k 6s kurarjik. Fixdci6akkor ill el6, ha eev
problema megolda\dban nemrudunketdreldpn'.rnerr uaturnimeggll
tol minket,6serldl a valamir6iazrgondoljuk.hogyegyadon,szigori
fek6tel.aminnemleherdtl6pni.holortezrsenkisem6llitja,egysze(i-
en csakez a hallgar6lagos feltev6s.A tudomdnyban ezt t6vesel6it6_
letneknevezik,mely a legalamuszibb, a leggyakoribbaknaazona
mez6n,ahola kurat6kk6szdlnak, keresnek.f4_6bra)

l----------r----------?

i----------i---------+

t----------i----_____j

H09yanlehelegy" tlen
lo yanalos
li vonallal
0ssrek6lni a 9 darab
E 9 yl e h e l s d gmeesg o l d i s .

d ab: P.tla
.a-! viligr!. Asy wplu* nes a nesotda ha tin?eviinka
A kladarncead.isaktezuevannihc:trhva,nigi sokan
rontok,ternl?ftnil.
ugy ven^- taey ?zr nen szabd n?etpnnL ?s negoldhahttannak taftjdl jet-
a
adatot. A negoldds titko: ttit kel lepni a pontok ! tat behatdrch E;teten:

N6havisszafogottan, eufemisztikusan csakazt mondjuk,hogy va-

laki ..elmegya problemamellen . ig1 menrel pdldiiulAmpirelz
rn.
dukci<ijelensegemelle[. ragy Edisona rdlaelnevezefl efflhus mel_
left, nem tsmervefdl annakjelent6s6g6t.(Ez az effektusa nagy vdku_
umbanakkorl6p fel, ha egyizz6sz6la kar6d;ekkorelektronJl6pnek

33
EGELYGYoRGY:BoRorvArcLEN

ki, 6segy m6siklemezbe, az an6dbacsap6dnakA jelens€gegyenira-

nyit6sri haszn6lhat6fel, 6s a gyakorlatbanrendKviil fontosnakbizo-
nyult.) Ez az effekus az eg6szelekronika, a modemnagyiparalapef-
fektusa.Edisonugyandszrevettemagit ajelens6Set,de azt nem' hogy
milyen fantasztiL:us lehetiis€geketrejt Evtizedekkelk6s6bb,egy Lie
de Forest nevf amerikai kutat6 jdtt rd arra, hogy ez a jelens€gegy
rdcs segits6g6velerdsit6sreis fiilhaszn6lhat6.(A mai napig is ezt az
effekust haszndljukaz bsszesriidi6ban.)
A kondenzdtorokat ezerszimsiitdgett6kki rntu 6\'tizedek6ta, mrrc
rejitttek,hogya kisnldsoszcilldl6jellegil. Ujabb6vtizedek kellettekah-
hoz, hogy Hertz elkezdje tanulmrnyozni ezekel az oszcill6ci6kat'
Nagyjdb6lebben^z id6benvizsgeltaugyaneztTeslais. R6bukkanteBy
furcsaeffekusra,6s ezlittal 6 nemmentel ajelens6gmellett.Azt vette
6szre,hogy amikoregy nagyonnagyfesziilts6giiiiramkiirt lez6rt,a za-
r6s pillanadban valami 6les, tiisztir6sraernl6keztet66rz6s fogta el'
mintha valamilyen hulim meglitkte volrla. Ezzel a meSfigyel6ssel
indult el a XD<. szAzadegyik fontos, 6m k6s6bba gyakorlatbanm€l-
tatlanul elfelejtett effektusr4nak megismer6se. Ez az effektus ahogy
-
ma visszatudunkkdvetkeztetni egy nemlinedris'elektomos szoliton
kelt6selehetett.Kulcssz6ebbena mondatbana nernlinearihs.
Ehhezkapcsol6dikegy fix6ci6,amiheza fizikusok6s m6m6kijk
akarva-akaratlanul ragaszkodnak: az ugyanis,hogy a term6szeti je_
lens6gek lin€irisak. Ez egy6ltal6n nemigaz.Egyszeriien csakigyek-
sztinkmindig linedrisjelensdgeket keresni,linearism6dongondol-
kodni,puszt6nazert,mertigy kdnnyebben megoldhat6k a probl6m6k.
A term6szetazonbansosemigaz6n linei'Iis, valamilyen m6rt6kii
nemlinearitds mindig fti1-fitll6p,arnit legfeljebbelhanyagolunk. Ezt
el6szeretettelteszik az egyetemi tankiinyvek,^zt a tdves 6zetet kelF
ve, mint ha vil6gunkval6jebana line6risjelens6gek viliga lenne.Pe-
dig a nemtinearit,sok vildgasokkat€dekesebb, izgalmasabb, 6s sok-
kal bizanabb vil6g, mint amit el tudunk k6pzelni.

(pl.elniozdulas
eredmdny r'ram)
ineiiris
elhklus neminedris
elleklus

habsmdi6ke haldsmdddke
{pl.e16,leszillh60
sla.6l][^ 5ib. dbra
 TESLA HULL{MAT

A linetuis6s nemline6risjelens6gekkijzijtti alapvet6elt6r6staz 5.

6bramutatja.Az 5/a.6brdnhtszik,hogyegy gerjesztd haresutidna li_
nedrisfolyamaiokndl a gedeszt6 folyamarokkal arenyosaz eredm6ny,
mrga nemlineariliisnel el egydftaliin
nemigy van.A nemlinearilris
igent6g fogalom,egyjelens6gnagyonsold6lek€ppen lehetnemline-
aris,mig lineiriscsakegyf6lem6don.

A sz0LIT0,\'x
TEs sztcoRi
su{B,fuyAr
1834auguszrusiiban egy sk6rviz6pit6m6mdk,JohnScottRusselesy
keskenyhajozdsicsaromapanjdn lovagolraerdekesjelensegetvJir
6szre.K6t 16hizotr egyberk6tel6gnagysebessdggel. Amikor a bfuka
akad6iyba[rkitzdtr€s megfltt, aktor az on6n addiqfeltolulrhull6_
mok hiflelenelsrakadlaka bdrkdrdl.ds iindlki eleLrekelveeldrem-
dultak.A jelens6gben az volt szokatlan, hogyez a magdnyos hulldm
hosszriid6n keresztiilazonosalakban,azonossebess6ggel, viiltozaF
lanulterjedttova.Ahelyett,hogyelhaltvolna(mint a szokasos hul_
liimok), m6gkilom6rereken6t haladr,bi4rmagassega az id6 mril6s6val
lassank6ntcsdkkent.
Ndhiny m6rfitldesUldcjz6s ut6naztiinRusselelvesztene szemel6l_
de ajelensdgnemhagyranyugodni.Kjqdrlelekbe kezdefl:hosszu,kes.
keny, vizzel teli csatom6t6pitett,6s sikeriilt mesfers6qesen is el6id6z_
nie a magrnyos hulldmol, alig-atigcsdtlendjetens;gdr. Amit er d
vizdplt6mim.tikdszrevert. azrvaldszinijleg eldrremiir sol ezrenmeg_
frglelhetel {hiszenpdlddula kinajaksokkalhosszabb c"atomarenJ_
szereket6pitettek).Fnnciaorszdgbanis l6teztekhosszf csatomak,hi_
szena gtizg6pmegielendse el6tt nagyriimegridru olcs66s biztonsdgos
tovibbit{sara j6szer6velcsak a csarom6kvoltak alkalmasal. Rus;ell
teheteszrevene6s lefta a lined s Asnemlinedris hull(jnok kbzti egyik
linreg?selkkn. Hogy ezr milys€Beiben is igazrinmeg6nhessiii es
Eadkeljiik.el6szdrnehiinyegyszerri i4brdrkell meqndznij;k.
A 6/a.dbriinldrszikegyolyaneser.amikoregl bemen6jelellined_
risaner6sitiink.Amikor az er6sit6linee s (6/a.6bra),azi a bement5
jeinekp6ldeula kdtszeres6t er6siri,akkora kimen6jetis duplaakkora
iesz.de semmifdletorzuliisrnemlrlunk rajla.Ha viszontnemlinedris
erdsr't6nk van taz tisszeserdsirdhatfhelyzelbenm6r tor./it).akkora
6/b. 6b'rdnbemuratotr bemenbjel liekvenci6jaes dla],jais meg\i'llo
zrk, azazmindenf6letorzit6sfitil€p. K€tszereser6sit6seset6naLme-
n6jel miir nem-azeredetik6tszerese leszilyenkor,hanemesetleg1,g_
szercs vagy 2,2-szercs.A nemlinearir6steh6t mindenfdle ro;ul6st
Jelent,€zzelsz€mbena lirFiiris jelek iisszeadhat6ak, €s az eredmdnya

35
EGELYGYdRGY:BoRorlAiLEN

bementijelek dsszegelesz A nemlinearitdsndlez nem igy van, nem

adhatjukiissze a jeleket egyszertien'az eredm6nymindig miis lesz,
mint amitlinedrisjellegiigondolkodasunk alapjenvdmdnk

HULLAMOK
k6zelil6s val6sitg

f firra'b_-l NE]'LINEARIS

6/a. ab.a 6b. ebr^ l o R u l ah u l E n i

Nekszupeeondlhal'6vidid6alatl6ssze'
niatl,
onlika nenlineaids

'1 -lk.
la. atna.CsinaP{tdsn4lkiili iffed 6bt^.A nenlineantuisiisszesze
di, gyiijti a.avar^ enersinjfu.A se'
bess.Raz anpliuldi fiiq.',anYe(hal
monikusok I enerd]dsa n ian)

8l^ 6bt^. Diszpe,'.itj ha ^dra a 8k Abra.A nenlinearildsZsdiszPer'

hu\(inalak e aposodilqlassanel' ili egyiittestultdsdn a hulLinalak
narad, csakaz amplii&ija csokken
A nemlineatindskoncentnil6haristit
kt mpenrilj a a dis..peai/i.
linerris hulldmegyenlet nemlineArishull6rnegyenlet
a'Y= c-,ra'Y
-:--i d'Y
-i--i+=;+.. ) -d=uu +Lu I : -,+l d: -ui l o - u l
1
dt' I dr- dY- ) dt \dx dy' )

N6zziink konla6t peldata vizhull6mokeset6nHa elhanyagolhat6a

sfrl6dds,azaznincscsillapitds,akkora ?/a. dbrdnl6that6mfton ezeka
vizhull6mokcsillapitdsn6lhil tedednek.Val6j6banazonbana hull6m
amplitid6jdt6l, teh6ta magass6g6t6l 6s a va-
fiigg a hullrm sebess6ge,

JO
 TEsl,A HULr,(MAI

l6s6gosvizhull6mok sold6lehullamered6jekdnt 6llnakel6, vagyiskii-

liinb6z6 magass6gri, s ennekkiivetkeztdbenkiil6nbitz6 sebess6gri hul-
larnr6szek talrlkoznak. A 7/b.dbrdnl6tszik,hogyezeka nemt6k€lete-
sen szinuszalakf hulldmok (a gyakorlatbancsak ezekfordulnak el6)
eltorzulnak,6ppenaz6rr,meft titbbf6lehulldmereddjek€nrdllnakel6.
A nen inearitiis abbanjelenik meg, hogy a nagyobbamplitrid6jf
(magassegr.i) r6szeknagyobbsebess6ggel haladnat,mint a kisebbek,6s
ez azt eredm6nyezi,hogy a hull6m tetejesiet az alj6hozk6pest(hisz€n
nagyobba sebess6ge). Ezirl az ercdetilegtiikitrszimmetrikushulliim
lassanelkezdtorzulni, az egyik oldalaeg]'remeredekebb. mig a misik
oldalaegyrelaposabblesz.Ekkor figyelhetjiik megazta hatiirhelyzer€r,
amikora hulliimegyikoldalateljesenfiigg6leges, kicsirk6s6bba hul-
I6mtetejem6gtovdbbmegy,majdleomlik,mint a vizes6s.
Sz6mossz€pk6pet htunk an6l, amikor b6tor sportol6k szdrfdesz-
k6nsiklanaka leoml6hull6mokalatt.Ez a l€legzetel6llit6 k6pa hulld-
mok nemlinearitdsenak sz6pp6lddja.Ezeka hullamok- 6ppena nem-
linearit6smiatt - nem lehetnekstabilal.A val6s6gban azonbana li-
ne6rishulldmoksemstabilak,hiszencsillapitds n6lkiili,azazsrjrl6d6s
ndlkiili eseteta val6siigban nem lehetl6trehozni. (Tal6ncsaka szu-
perfoly6kony, cseppfoly6sitott Hdlium3-banleherneilyen hullemokar
elilid€zni,deez a gyakorlatszempontj6b6l l6nyegrelen.)
A kis amplitdd6jihulldmokesetdna nemlinearites elhanyagolhat6
ugyan,de a sfrl6d6sivesztes6gek semmiesenesem,amelyeka 8/a_
dbldnl6that6m6doneny6sznek el. Egy halad6hulldmitja sodn egy-
rc inkebblaposodik,sz6lesedik, mig v6giil elhal. Ezt a folyamatot
diszperzi6nak nevezziik. A nemlinefuis,nagyamplitrid6jrihulldmok-
niil azonban,ha a nemlinearitashar6s6hozhozzli^djuk a diszperzi6t,
akkora k6t hatds- szerencs€s ese(ben - tetesenkompenzdlhatja, ki-
egyensilyozhatja egym6st.
Azaza nemlinearit6s hatds4amelysiettetn€ a hull6mtetE6t,ami
az 6sszeonlest okozza,a sirl6d6smiatt nemjelenik meg,6s a 8/b.
dbrenlethat6 m6don ugyanegyre kisebb amplitfd6val, de nagyj6b6l
vdltozatlanalakkal megmarad.A k6t hatds,ami in a nemlineaitds 6s
a sfrl6d.{s(azazdiszperzi6),egym6stkiegyensilyozza,kiegyenliti.
l83z[-ben,mikor Russela nemcsillapod6hull6rnzdsr megfigyelte,
a hulli4molarakez a furcsa viselked6sem6g teljesen6flhetetlenvolt,
elmdletilegmegalapozatlan 6s indokolatlan.Olyasmitmutatotta ter-
mdszet,amineka fizika akkor ismert szabdlyaiszerintszigonjantilos
lett volnaeldfordulnia.Altaldbana hullemteded6sr6t csak 1845-t6l
kezdve tudott az angol csillagAsz,Airy valamit mondani, 6 drtette
meg a hulldmok nemlinearit6sanak6s emiatt tisszeomldsanak okdt.

37
EGELYGYdRGv: BoRorvAiLEN

Elm6leteszerintazonbana sekelyvizbenterjed6nemline,ris hull6-

mok sziiksegszeriien dsszeomlanak. Kdt 6vvelk6s6bb.egy miisikan-
gol kutat6,Stokesrimutatott,hogyv6gesamplitrld6jf'de 6lland6ala-
kj hullamoklehets6gesek m6lyvizbenis, de azoknempe odikusak'
-
A vita ha volt is egyehal6n - abbamaradt eg6szen1876-ig'aml-
kor is Lord Rayleighfeloldottaezt a ldtsz6lagosellentmondest
Rayleigh iittete magyardztameg, hogy a nemlinearitiismiatti hu1l6m_
csfcs-siet6st a diszperzi6ellensljlyozza, 6s igy illand6 marada hul-
liim alakja.Ez a modella sirl6dest azonban m6gnemfoglaltamagi-
ba.Aaen 1895-ben Henzhaldlaut6negy 6vvel-' mikor Teslamiir
-
javebandolgozottaz egy dr6tos6s dr6t n6lkiili energiatovebbit6n;k6t
hollandmatematikus, Korteweg6s de Vriesvizhullimoka felirtaen_
nek a jelens€gnek Ezzela matematika
a differcnciiilegyenletdt. nyel-
v6nfogalm^ztak mega mag5nyos hullSmok,azaza periodikusmagi-
nyoshull6mokviselked€s€t.Igen 6m,csakhogyezt az egyenletetmeg
6vtizedeken 6t nemtudtiikme8oldani,igy aztAnsz6pcsdndesen fele-
d6sbemeriilt.
A m6mijkiik pedig tov6bb szembesiilteka nem linedrisjelensdgek
kiivetkezm€nyeivel: dsszeomlottak a hidak, szakadtaka repijl6g6p_
szdmyak,torzitottakaz er6sit6k;a turbulencia megnem 6(6selassi
tottaa gdpekfejl6des6t. A fizik-usokmindezekellendrctovdbhais a
lineerisjelens6gek vildg6valfoglalkoztak, mivelegyszeien nemvolt
,divatos nemlinedris jelensiSeklel kinlddni
A kivnldll6k nem tudjdk,hogy a term6szettudomeny sokkalin-
k6bb divatfiigg6,mint a n6i ruhek mint6i. Azt gondolnank,hogy
csaka n6i ruh6keset6ner6sa ,,falkaszellem", ahollen6znekvalakit
az6rt, mert nem kdveti a divatos i4ramlatokat.A niii divatn6l a c€l_
szeriis6g,a fontossdgmdsodrendii k6rd6s.A fizikdbanis ez tdrt6nt
sajnos.A gyakorlati fontossdg mesodrendii k6rd€slett, hiszena 16-
szecskefizika vagy a kozmol6gia,divatos" ma a fizikdban'pedig
ezekteljesenhaszontalanok- Ugyanakkora klasszikusfizika szemos
felt6ratlantertiletema is kutat6sravAr,lim ezek,vagy elhanyagolt'
vagy tiltott tertiletek.
A nem linedrishulldmjetens6gek ,divatja" a fizikdbancsak az
1970-es6vek kdzep6nkezd6diittel, amikor a szemelyiszemit6g6pek
terjedni kezdtek.Eklor vett6k 6sde, ho$/ bizonyosnem lineelis dif-
fercnci6legyenletekmelyekr6laz eldbbsz6ltunk- megoldhat6ak.
Majd szdz6v tett el Lord Rayleighfelfedez€se 6ta,6sez a k6sleked6s
bizony komoly hdtr6nyokatokozott. De most t6rjiink vissza a gya-
korlathoz,n€?ziikmeg, mi a radik6lis elt6r6sa lineiris hullamok 6s a
nemlinedlisszolitonokkdzdlt.

38
 TESLA HULTAMAI

KELETKEZES
enzaloranaldgja

gla.e&a 96. dbra

dhzpeaiijsli eirishul.
"=,@+a
lamcs0nag

lqla. 6bn'a.EBy t6tty fehnzdsdval l0lb. abnra.EEJ tzildrd test lenyo-

wgJ periodikus no.Bat.isdyal pe
nodikus (gruri icitjs rag kapi A-
ris) hulunotu inditunk el nind-
egyikfoq db.petgdlni, a e?rjesztZs
ydlto.ti ininyi (Jel-le nozo? a ri.
lbhzine).
mdsdval, raqy eBy zsilip kinritlisd-
t'al elindul a s-a!!g!!. A hulldn a
k?izegegyidny gerjeszt^Avel in,
d I (a vizfelszinecsakemelkedik).

A 9/a.5br6nldtszik,hogyanlehetp6lddulviz felszin6nhullamokat
kelteni.A Iegegyszeriibb m6dszeraz 6brabal oldal6nl6rhar6fadug6t
mozgatni.A l6nyeg,hogy gyorsitsuka dug6t.Periodikusmozgatas
sal, vagy a dug6 hinelenktu6n6s6val bizros,hogy hullimokat kel-
tiink.A Ks€rletelronrhatatlan, legyiinkbiirmennyireiigyetlenekis, li-
nedris,diszperzivhullemokarfogunkkelreni.Ez felel megnagyj6b6l
a Henz-f6leeleLlrom6gneses sugdrzds kelt€sdnek,
s ez az elvilegegy-
szeriim6dszeradjama a ridi6z6salapelv6r.
Szolitonokatkelteni^zonbansokkalnehezebb. Ennekaz elv€t a
9/b. 5br6nl6tjuk.Eml€ksziinka Russel6ltal megfigyeltvizhull6rnra,
amit egy bdrkatolt magael6tt?Ezt a jelensdgetis egyszeniszerke-
zettelel6 lehet6llitani:helyezziink vizbeegyolyanvizzelteli ed6nyr,
amelybena viz szintjemagasabb, mint a kijmyez6viz szintje.Ha a
zsilipetel6ggyorsanriintjukki, akkorszerencs6s esetben szolitonin-
dulhatel. A 10/a.6brdnl6tjuk a line6ris,diszperzivhulldmokrova-
terjed6set, miktizbenkir6ntunk,vagy periodikusanmozgatunkegy
tdmbiita viz felszin6nvary a yiz alatt.A 10/b.6br6nviszontmdrazt
l6tjuk,hogyhogyanhalada szolitonhullam, haezzelaz egyetlen,spe-
ciiilism6dslerrela szolitonritjiira indirolluk.
Szolitontel66llitaninagyonneh€z,a szolitonk6pzesnek szigorf
szabilyai vannak. Nem mindegy,hogy mekkoraa 9/b. db6n hthat6

39
EGELY GYdRcY: BoRorva,LEN

kis zsilip vizszintje,6s az ott tftolt viz mennyis6ge. Ha alacsonya

vizszintkiildnbs6S,azaznemtbltjiik magasra a zsilip mdgdtti kis tiiro-
z6t, akkorcsaklineeris,diszpeEivhull6mokfognakelindulni Van
ugyanisegy minimrilis,kitikus 6rt6k,ami fiilittt kialakula szoliton'
Am ha enn6laz 6n€kn6lmagasabbra emeljiika vizszintet,akkorme-
gint mds,6rdekes dologtdrt6nik ElindDlugyanegy szoliton,de nyo_
m6bandiszperziv,linedrishulldmcsomag is halad.mely azt6nszep
lassanelhal. Ha azonban enn6l is tovebb n6vetiik a vizszintet'el6r-
hetjiik,hogyegymdsut6 k6t szoliton indulion el, 6s i8y bvebb'
Aklor semalakulki szoliton,ha ugyanelegendtimagasszintetil-
litunkbe a kis tiroz6nkba,de ennektdrfogataigenkicsiny Nagyj6b6l
akkorat6rfogatfvizet kell tdrolnia tfuoz6ban'amekkoraa szoliton
hullamt€rfogata, determ6szetesen nemenneka viznekaz anyagater-
jed tova,hanemcsakmag a z var6s,mint mindenhullemjelenseg_
ben.Ha tehdta tdroz6ban lev6vizetbefesten6nk, akkornem ez a tes-
t€kesvizhulem szaladna tovrbb (az egy helyben maradna)'hanem
csaka zavadsteljedne.
EddiB nem besz6ltiink arr6l, hogy termdszetesena vizhulldmok
eset6nkell valamif€lekdzeg,amibena hu1l6mteded;ez a kdzegma-
ga a viz. Att6l fiigg6en,hogy milyen tipusria hullam 6s itt most
csak transzverzdlis hullrmok6l besz6liink-' a terjed6sisebess€ge
mis €s m6slehet.Egy vasfl.idban, amibenhrromfdlehulldmis terjed-
het (hosszanti,ketesztirrnyti 6s csavardsi), a hulldmsebess6ge vdlto-
-
26lehet,att6lfiigg6en,hogymilyenmagaa hull6m.A hull6mok az-
M a zavar- tovaterjedesisebess6ge, nemcsaka hullimlosszt6l fiigg
(ez a diszpefli6), hanem a terjed6sj m6dt6l is Szil6rd anyagokban
p6lddul a longitudindlis hulhmok sebess6ge nagyobb,mint a transz-
verzdlisoke. A hulliimokterjed6sisebessege m€gfiigg p6ld6ula rid
vagy kdzegatakjdt6l,6s a bennelev6 fesziilts€gekt6l is. Rendkiviil
gazdag,6rdekes vil6ga hull6mteded6s vil6ga
van m6g egy nagyondrdekesjelens6g,amit eddignem emlitet-
tunk.ktdig mindiga sekdlyvizihulldmoklalfoglalkoztunk igy, hogy
hallgat6lagosan 6lland6 m6lys6get t6teleztiink fel A valdsdgban
azonbana m6lys6gv6ltoz6lehet,6s ez a bullimok alakjetjelent6sen
befolyesoija. Aki mdrj6rt tengerpatton, 6saevehette, hogy a hulld-
mok a part fel6 kijzeledve kiemelkednek, 6s egyre mercdekebbek
lesznek.A 11/a.6bramutatjaa kis amplitLid6jf, emiattlassf,linedris
hullimok alal(ozul6s6t egyre sek6lyebbvizben, mig a l l,b dbra a
nagyobbamplitrid6jihu1l6mok torzuldsdt mutatja.
Elvilegkialakulhatndnak szolitonok itt is, de €ppena tededdsikij-
zegelfogyesa miatterrenincslehetds6S, ez€rta hullSmokkimagasla-

40
 Tasr^ xur-LAMAI

nak, elv6konyodnak6s dsszeornlanak.Am a m6lysdg csiikkendse

egyfajta,,er6sit6"jelleggelbir, a hull6mokaddigipotenci6lisenergi-
6ja teljes m6rt6kbenitalakul mozg6sienergi6vda part egtre laposo-
d6, keskenyedijresz(.n.E^ az effekust v€lhet6enTesla is felhasz-
niiltag6p6ben, amitnemsok6ra megvizsg6lunk.

..ER6sirEs"

llla.6bt^. (nag nen rezondns) 1| k. 6bt^. (szolitonokndI)

?L
r e
tr1
-s_i
(rezonens
elem)
impulrus hdreleznike
ll
lzla. ebtu.T.ansztee,jlis l2lb. 66ra.bngitudinilis szoliton
kebes6trck eEyik eLrcnde.a
se-

L6tuk, hogya magrnyos,nemlinearishull6mok,a szolitonokk6p-

z6s6hez szigorffelt6teleksziiks€gesek. Kelt€siik,m6retez6siik el6gg6
kiiriilm€nyes, mivel csat igen szrik pamm6ter-tartomiinyokeset6n
alakulnakki. Linei4rishull6mokatigen k6nnyii kelteni,szinteelhi-
bdzhatatlana kisdrlet: el6g vizbe dobni b6rmit, el6g megiitni egy t6r-
gyat, mindenk6ppenkeletkezik linetuis hullam. Szolitonokatterm6-
szetesen nemcsaktranszvezdlism6don6s vizfeliiletenlehetkelteni,
ez puszten egylehets6ges m6dszer6sel6fordul6s a sokkijziil.
Dr6tokban,vezettjkdzegbenis tededhetnekelekromoshulliimok,6s
hanemlineftis, indukiv 6skapacitivtagokvaffnk ebbena hiil6zatban,
szolitonokterm6szetesen ilyenkor is kialakulhatnak.Optikai szolitonok
tededhetnek.p6ld6ulv6kony iivegszilakb6l kesziilt k6beleken5t. En-
nek az a nagy el{inye,hogy kevesebberdsitdstig€nyel,6s igy a gya-
ql
EGELYGYoRcY: BoRorvaf LEN

korlat sz6mdramegbizhat6bb,olcs6bbtdvkttzl6sircndszerekkeszithe-
t6k. De tozi6s szolitonokis l6tezhemek a mechanikaban, p6ld6ulha
egy hosszdzongorairirt rnegfelel6enmegtekeriink, olyan zavar6s in-
dulhat el, mely csavar6sitorzi6 fomiijeban szolitonkEntteded tova.
Szolitonoknemcsakegy t6rdimenzi6baa,hanemken6, s6t h6romter-
dimenzi6baris el66llithat6k,€s n6hdnyelm6leti fizikus tigy gondoija,
hogyezekajelens6gekelemir6szecsk6kleir^iim is alkalmasak.
Nem szabadteh6tazt hinniink,hogya szolitonokkifejezetten csak
transzverz6lisak lehetnek,6s kiz6r6lagvizbenterjednek,hiszena je-
lens6gmdgdtta nemlineaitas6sa linearit6s egymdskiizti kapcsolatat
kell 6szrevenni, azt,hogyegy zavar6shogyanterjedrugalmaskdzeg-
ben. Erdekes,hogy antiszolitont nem lehet l€trehozni eddigi ta-
pasztalataink szeint. Ha p6lddula 9/b. dbraellentettj6vel pr6balkoz-
n6nk,azazegy ,,lyukat"k6sziten6nk a vizben,akkorez a m€lyed6sa
zsilip fdlr6nlisautdnnem szolitonk6nt, hanemszok6sos diszperzi6s
hulliimcsomagk6nt terjednetova.
A term6szet igent6g lehet6s6geket KnAlnagyonsoK6lehull6mter-
jed6sre,azazpertu${ci6 zavar6sterjed6$e. Ezek kdziil kijl6nitsenfon'
tos a szoliton,egyszeriienaz€rt,mert kev6sb6csillapodik, mint a szo-
kdsoslinedrisdiszperzivhullamok:a kommunik6ci6ban ennek alap-
vet6 j€lent6s6gevan. M6gis,most mi4rszriz6wel a Henz-f6leeredeti
kjsdrletuten, szintesemmivdltozrs,el6rel6p6snem tOrtenta dr6t n6l-
kiili kommunik5ci6 alapelv6ben.Igaz,hogya technikair6szletek fino-
modtak,csiszol6dtak, dema is csaktranszverz6lis,
lineiiriselekrom6g-
neseshull6mokkaltd(6nik a kommunikidci6. €s nem haszndlDnk mds
tipusi elveket.Pdld6ula SETl-program (6nelmesfdlditnkiviiliciviliza-
ci6k kutatdsa)transzverziiliselekromdgneses jelek formdjdbankeresia
trvoli technikaicivilizdci6kiizenet6t.De mi6rt gondoljukazr, hogy
mdsoksem l6ptek tljl a Henz{ipusri, igen egyszerrieffekuson?Mi6rt
hissziik,hogykizir6lag ezzela m6dszenelleheriizenereketvdltani?
NikolaTeslamutatottre ana a gyakorlatim6dszerre, ami lehet6v6
teszi nem lineiis hulliimokszolitonszerli keltds€teleklrom6cneses
hullamrerjedes eselen.Az eges,,kirde\kdrUszkizisac(ak al ldTOes
evekbenkezd6ddtt el. 6mekkorraTesliirmdrraldlmrnv6val esviitr16-
ges-169 elfelejtettdk.

A NAcYiTdTRcNSzFoRMiToR
Ahhoz, hogy meg€rtsiikTesla ral6lmieny6nakldnyeg6t,kiivetniink
kell gondolkodi4s6nak
mener6t.A v6tr6dramjg6pek6s eloszt6hdl6za-
tok bevezett6k
Tesldta harmonikus,
szinuszosrezg6sekvildgdba.Mi-

42
 TEsr-A HULT"AMAI

utiinezeket,6s az alacsonyrczg€sszamd v6lt6dram(50-60Hz) alkal-

m^zds6ta gyakorlatban megismerte, Ks6rleteiben is egyreemelked6
frekvenci6thaszndlt. A 12la.6br6nlethat6igenegyszeriielrendez6s-
sel viszonylagmagasfrekvencidntaibbtiz, esetlegszezkilohertzes
rezgeseket ludottel6miigy, hogyigennagyfeszults6geket hozottl6t-
re. Altaliban ezt nevezikma Tesla-lranszform6tomak
Ez egy igen egyszeriiehendez6s- antenn6ksegits6g6velm6r az el-
s6 szikatdvir6k is igy miikddtek.Hangolhat6ftekvencia segits6g€vel
kiilitnbijz66llomdsoktudtakegymdssal kapcsolatba l6Pni,6s a nagy
menetszamildgmagostekercsegy antenniihoz kiitve lehet6v6tette,
hogyviszonylagmesszireeljussanak ajelek Ez az elrendezes azon-
ban csak szdpen lecseng6, harmonikus hulldmokat adott.
Ez a Hertz-f6leKs6rletnekegy tov6bbfejlesztettalakja, de elviek-
benneml6p azontdl. Alapvetjenelt6rett6la 12lb.dbr6nl6that6kap-
csol5s,ami Tesla igynevezett rezonAnsna$rit6 oszcill'tora, azaz
szolitonkelt6szetkezete. Igaz,6letev€g6igrigy gondolta,hogy ez a
szerkezet longitDdindlishulliimokatkelt, az6rtannyiramrsoka tulaj-
donsdgai, mint amivelharmonikushultamokkelthet6ek. khet, hogy
-
ez igazis volt mjta Kviil az6ta sem vizsg6lta meg senkiaz igy kel-
tett hull6mokfizikai tulajdonsdgait.
Ma hirom fon6sb6lkdvetkeztethetiink arra,hogyTeslaszerkezete
szolitonokat, vagy esetleg tongitudin6lis hulldmokat Kis6r-
kelthetett-
letekketmeglrizdeltnyilvenosel6ad6sokat tartott 1893-ban, eliisziir
Philadelphi6ban, majd St. Luisbana NernzetiElektromosVildgitiisi
Egyesiilet iil6s6n.Itt olyan effektusoksordt l6thatta a kdz6ns6g,me-
lyet mai ismereleinkkel,transzverzdlishulhmokkal nemlehet magya-
rdzni.(P6ld6ulf6nyg<imbdket hozottl€tre,vagyf€nylenikezdetta te-
remlev€gtije.)
Nagyjiib6l ezeket az el6adfsokat mutatta be a tudomdnyosvilSg
iinnepl6se ktizepettek6s6bbLondonban6s Pftizsbanis. Tovdbbiin-
formici6kat adnakszabadalmai,6m ezekbencsak€rint6legesenfija le
a hullrdmk6pz6st. onmagdban m6gissokatmond6 az ateny,hogysz6-
mos kapcsol6-szabadalmat is beadott, amit csak ftamktir-szabelyoz6-
nak nevezett.A harmadik,legb6vebbinformdci6sanyagotaz 1900-ban
v6gzett Colomdo Springs-i kiserleteinekjegyz6konyve adja, melyet
nema nyilvinossrdglak szdnt.Ebb6lletjuk,hogy nrtg dz evvela ie'
lens6g felfedez6se ut6n is sokatbajl6dotta megfelel6hulldmalakok
kialaKt5s6val,a megfeleltibercndezesek m6tetez6s6vel.
Ahogy mrr emlitettiik,a Hefiz-f€lehull6mokat,ha nem is kiiny-
nyen,de nagyobbneh6zs6gek n6lkiil el6 lehet6llitani,6s ma is ez a
dr6t n6lkiili telekommunikdci6 alapvet6 m6dszere. A vezet6kes
43
ECELYGYdRcY: BoRorvAErEN

kommunikdci6ban, 6s p6lddula nagyfrekvencies Elevizi6skebelek-

ben is l6nyeg6benelektromdgneses hullamokat hasznelunk;ezek
harmonikus, ranszvezSlishulldmok Teslan6h6nymegiegyz6s6b6l
azonbanegy6rtelmiienkideriil, hogy kutatAsaiban egy mds tipusf,
egy bonyolultabb,emiatt j6val nehezebben el66llithat6hulldmfor-
m6zAsr61 (a
van sz6.Ezek a feltdtelek szolitonok fel-
el6dllit6sdnak
t6telei)m6g ma semtdkeletesen Ma is inkebbelm6leti
tiszt6zottak.
oldalr6lkitzelitikmega probldm6t,a kiildnbiiz6nemlinedrisegyen-
letek szolitonszeriimegoldesaitker€sik,6s nem sokattdr6dneka
szolitonkialakulds6nak felt€teleivel

L iezl

t'
2. ,t
tl W
kes0bb ft
, r I kds6bb

l3l... atua TranszvetailishulLimok l3/b. 6t'a. S.oliton moqdsa vi.,f,e

terjedesevi<fekleten. A 2. tibntn Iiileten. L KelxtkezdrLttdn.2. Ter
j6l ldtszik a hullinftunt eqaposo- jedAs sotdr. A szoLitonatie gren'
ddsaa terjed6t sonin. Ctil,a trcnszveztlishulumokso'
katBJenqnltuL

M. Remoisenetkijnyv6bentaldlunkn6hdnykis6rletieredrndnyt
A 13/a.dbr6nldthat6oszcilleci6tp6ld6uligy hoztik l6tre,hogy se-
k6ly vizbe nyomtakegy fatiimbiit.Elvileg ez l€trehozhatott volna
mag6nyos hul|dmot,5mnema megfelel6sebess6ggel, nema megfe-
lel6 terfogatnyivizet szoritottdkki, ezdrtcsakszab6lyszerii, linearis
(a
hulldmokindultaket, melyekkdsttbb l3la. dh6n lethat6 m6don)
m6r er6sencsillapodtak,sz6tteriiltek,emiatt diszperziv formebanje_
lentekmeg.A 9/a. ibrdn bemutatottm6dszertehdtnem vezetmin-
dig sziiksdgszenien szolitonkdpz6d6shez, sokkalinkibb szab6lyos,
line6rishulli4mokhoz.
A 13.6.dbrdnldthatjukazoknaka hulldmoknak az alakj6t,melye-
ket (a 9/b. vagy a l0A. 6brdnbemutatottm6don)a gyorsanfelhdzott
zsilippel keitiink. Ldthatjuk, hogy ekkor sem kizft6lag szolitonokat
keltiink,a szolitonokeldft siet6linedrishullimokcsomagja itt is meg-
 TESLA HULLAMAI

jelenik,6m egy idii mflva mfu csaka szolitonmagasodik ki, a linee-

ris hullimok sz6plassanelhalnak.Ekkor semtalalt6k a t6k€letes
el
szolitonkdpz€s dsszeslehets€ges param6tedt:a k6tf6le
ds sziiks6ges
hulldmegyiittjtitt 16tre.
BizonyegyAltalAn nemfoglalkoztaka kutat6keddiSazzal,hogyan
kell mdreteznia kiengedettviztdmegmennyisdget,magassAg6t, a ki-
enged6s id6tartamdt ahhoz,hogycsakszolitonokat kapjunk,6s ne K-
s6deezeketline6rishullim is. Ugyanezek a gondok term6szetesen
m6gink6bbmegjelennek az elektromSgn€ses szolitonei6iillitdsakor'
Tesla mintegy h6romdvi
munkiival alkotta meg
azokata berendezdseket,
melyeket PhiladelphiS-
ban, St. Luisban, New
Yorkban. Londonban 6s
P6rizsbanmutatott be az
imul6 ktiziins6gnek.N6-
h6ny m€ter tdvols6gb6l
kisebb-nagyobb tSrgyakat
tudott elektrosztatiL:usan
feltttlteni, dr6t nelkiili
enorgiartvitellel motoro-
kat tudott meghajtani,de
a legldtvdnyosabbak a giz-
kisiil6ses jelens€gekvol-
tak. A levegdfitlf6nyl6-
s6t, viszonylagegyenle-
tes kisiil6st tudott el6-
id6zni k6t nagy meretii
lapelekr& kctziitt. Eze-
ket a hullemokat kon-
centrdlni is lehetett, fgy
viszonylag kis t6rfogatf
fdnyl' giinbdkzt is l6lIe
tudott hozni. Kiildndsen
hangsflyoznikell ezt az
ut6bbijelens6get.
Azt is gyakan bemu- 14. 6Wa.Naluiny vdzlat az inpul. s (s.oli-
tatta, hogy egtetlen dr6t- ton) keltis4rc alkalnas tekercselrendezis-
tal enereidt tud dtvinni, fiL, Tesla titkos, CoLorudoSptingsben ir1
6sj6slata szednthamaro- jegyz6kdntry6b6l.
EcrLY GYdRGY: BoRorvAf LEN

sanel6rkezikaz id6, amikorelfelejtjiika k€tdr6tos, 50'60henzesv6l-

t6irami energiatovdbbitest. Szerintea jitv6 az egydt6tos, vagya dr6t
n6lkiili energiatovibbitdslesz-K6s6bbiszabadalmaiban is egydrtel-
miientiikdz6dottez a gondolat,6smajdl6tnifogjuk,hogyval6szinti-
leg ez (az olcs6ene.giatov6bbitrslehet6s6ge)okoztaM eEeszrcchno-
l6giagazdasdgi (€snemtudomdnyos) buk6sdt.
Meglehet6sen vildgosanleirta, a felt6teleannak,ho9yez az ij
mi
tipusdelekuomdgneses sug6rz6svagy elektromosseg el6illjon. A kap-
csolasielrendezds sze nt (12yb.6ha), fijl kell t6lteniegy kondenzii-
tort lehet6legigennagyfesziilts6gre. majd(gy kell kisiitni,hogycsak
egy ir6nybanfolyjon 6rama primertekercsenit a kisilt6ssor6n,6s
nagyoniigyelni kell arra rs,nehoSyoszcilLicilj alakuljon ki. Ez Lelies
m6rt6kben megfelela9lb. va.gya 10,6.6brdnl6that6hidrodinamikai
szolitonkeltdsnek;az anal6giaszembetiinii.
Termdszetesen Tesla hull6msorozat,6s nem egyetlenhullam kelt6-
s6bengondolkodott.Rdjdtt fia, hogy ezeka hulldmok a fesziiltsdgiik
nagysrdgit6lffigg6en m6s 6s m6s tulajdonsrglak. Nem is ftekvenciii-
juk, haneminkdbb a hulldm ,,felfutdsi meredeks€ge"hat6'rozz meg
jellegzetess6geiket. Az elektromiignesessugirzdst nemcsakamplioj-
d6ja,hanemfrekvenciiija isjellernzi,azazm6sk6nt viselk€dika ldthat6
f6ny, a rdntgensugrrzes, vagyaz inftav6rcjsh6sugdrz6s. Teslapedigazt
vette6szre,hogy hulldmaia fcjlfutdsimeredeksdgt6l fiigg6en kilijnbit-
zd m6rt6kben nyel6dnekel, veijdnek vissza,m6sk6ntionizeljrka le-
veg6t,6sterm6szetesen mrs hat6sukvanaz emberiszervezetre is.
Nagyon gyahan hangsilyozta, hogy enn6l a hulldm+l6ellitesndl
nem szabadmegengedniharmonikusrczg6seket,az iramimpulzu-
soknak egyirdnyriaknak kel lenniiik, igy alaKtjuk 6t a nagyfeszllt-
s6gii egyenfuamot,s igy jiihet l6tre valamif6leegdszenrij hat6s.Ez a
m6dszerazonbanneh6zkesebb, mint amit Hertz haszn6lt,vagy amit az
el6z6ekbenmagaTeslaa l6gmagostranszform6torral 6s a szikakdzzel
el6rt.A szikakiiz ma is ide6liskapcsol6eszkdz, 6m Tesla a vesztesege-
ket mindig tlil soknaktaldlta.Ezdn munkAssegrnak, szabadalmainak j6
r6szemindenf6letriikkiis, higanyos,olajos, mdgneses kapcsol6ka ile-
nyult, melyekkelszolitonjaitF6bilta formizni, ritjtua inditani.
Tesla a vizhull6mokkelt6sdvelkapcsolatos folyad€kmechanikai
anal6gi6raumaszkodott.Sokkal nehezebbhelyzetbenvolt, mint
Hertz a szokasoslinedris hullrmok kelt€s6velkapcsolatosKserletei-
nel, hiszen Hertz a mfu emlitett Heaviside-dallevelezett6s egyitt
gondolkodhatott; sok segitseget kapottHeaviside6s Maxwell mate-
madkejeb6l.Hetu egy helyiitt azt ftja, hogy az embemekolyan €26-
se van, mintha a Maxwell-Heaviside-egyenleteksaj& l6uel €s sajdt
 TtsL fluLLiMAr

intelligenci6valbimr4nak,okosabbaklenn6nek,mint mi - az alkalma-
z6ik- vagyunk,csup6naz a szerepiink, hogyigyekezziink min6ltiib-
bet meg6rteniiizenetiikb6l.A magyarsz6rmazasimatematikusP6lya
Gydrgy, aki generdci6kattanitott meg a gondolkod6smesters€g6re,
szint6nhangsrilyozza, javasoljaaz anal6gi6kon, a hasonl6s6gon ala-
pul6gondolkod6st, mint a heurisztika egyikbiztosm6dszer6t.
Az a t6ny,hogyTeslamechanikai anal6giidkban, folyaddkhult6m-
kelt6sekben gondolkozott (6s ez lett a szolitonkelt6s m6dszer6nek
alapja),mutatja,hogy mennyire6l6nkenfoglalkoztatta jelensdgfi- a
zikai gy6kere,eredete.Nemcsakazt l6tta,hogy ez nem kdzons€ges
Hertz-hul16m, hanemazt is, hogy termdszetesen valamifdleelektro-
m6gneses jelens6g.Rajong6i,k6vet6ima ligy gondoljdk,hogyaz 6ter
egyikmegnyilv6nuldsa lrtszik ezekbena Tesla-oszcill6tor 6ltalel66l-
litott szokatlan jelens6gekben. Ez azonbaninkdbb5rt, mint haszniil.
C6lszeriibba meglev6 lehet6s€geket alaposanszemiigyrevennr,es
csakazutrnsegit6siilhivni azismeretlent.
Tesladszrevette, hogy megszakitott oszcill6cirjkeset6nnem min-
dig keletkezneklongitudinelishulldmok,kiiliindsenakkor nem, ha
egyeniiramifolrasthaszndlunk fel. Mi sembizonyitjajobban,hogy
milyen rendKviit neh6zfeladatvolt a szolitonhull6mok el6rllitdsa,
mint hogy mdgColoradoSpringsben is 6lland6ana rezg6kdrdkm6-
retez€s6nf,radozott, azokatpr6b6ltar€szbenszdmoldssal, r6szbenki-
s6rlerekkelttik6letesiteni.
Az 1880-as€vekfizikija term6szetesen nemsokatsegitettebben,
biszenakk igazdn 6nettekvalamita hull6nkelt6sekhez, azoka nem
lineiris jelens6gekkel ugyanigy nem voliak tisztdban, mint a kortiir-
sakdltal5ban. E tekintetben Teslamesszemegel6zte kor6t.OlyanK-
s6rleteketv6gzett,olyanjelens6gekkel taldlkozott,amelyekettulaj-
donk6ppen ma sem6rtiinkigazdn.Ahhoz,hogymegvildgitsuk. mi6rt
drdemesfoglalkozniennyircr6szletesen ezzela t6mdval, az effektus
jelent6s6g€vel, n€hdnymegjegyz6st kell tennijnkgazdasdgi 6s nem-
zetbiztons6gi t6tj6velkapcsolatosan.
A sz6mosbemutat6,az elragadtatott kommentirokk€ts6gtelennd
teszik,hogyTeslaval6banmegismerte 6s el6 is tudtadllitaniezt az
alig-aligcsillapod6hulldmjelensdget. A m6dszersegits6S6vel messze
nagyobbfesziiltsdgimpulzusokat tudotteldmi. mint Hertz.Nemcsak
fiudi telekommunik6ci6m lett volna alkalmasez az elgondolds, ha-
nemtovabbifejleszt6s utdnval6sziniileg valamilyenm6rt6kilenergia-
etvitelre is - dr6t n6lkiil. Az ma m6gelddnthetetlen,hogy egy tov6bb-
fejlesztett,kicsiszoltm6dszerrel meg leheFehajtanipdlddulrepillti-
g6peketvagy aut6kat.
EGELYGYORGY:BoRoTVAELEN

Nemkiz5n,hogy6voli bolyg6kcivilizdlt,technikailag fejlettkul-

tfr6iban alkalmazz6k ezt a m6dszert,6s nem a sokkal gycjng€bb,
Hertz-f6lehulldmokathaszndljdk. MArpedigalapjaiban vSltoznameg
az univerzumr6l, az 6tetr6l€s a techniktu6lalkotottk€piink.ha ftjl
tudndnkvennia kapcsolatot ndlunkfejlettebbcivilizeci6kkalEhhez
perszenekiinkkell megtaldlnunk az 6ltalukhasznalttelekommunikd-
ci6s mddszert. Hiszenmi6rtis maradtakvolnamegegy nyilv6nval6_
anfejletlen,t€chnikailag gyengerendszem6l. hal6tezikjobbis?
Teslatal6lm6nya nemegy idej€tmdlt6rdekess6g, egy technikaiku-
ri6zum,hanemegy hatalmas, ma is kihasznilatlan lehet6s6g.K6-
s6bb mdg visszaleriinkTesla ColoradoSprings-i jegyzeteiben tett
hatdrozottdllit6s6ra,hogy kidolgoztavolna az els<jmobihelefon-
ren.lszert.Val6szintlegez a mobiltelefon m6gnemlett volnaannyira
elegdns, zsebben hordhat6, mint amit ma haszndlunk, de elv€ittekinf
vefejlettebbvoh, mint zmit szii 6vesmunkdvalkicsiszoltunk. A mai
mobiltelefon-rcndszer mffk6d6s6t azonban - 6ppena tiivolsdgnoveke-
d6sdvelrohamosan gybngiil6jeler6ssdg miatt- csaksz6mos6tjetsz6
ad6val6s er6si!6veltudjuk megoldani.A Tesla-f€lemobiltelefon-
rendszemel errenemlettvolna\z!kseg.Mi lbbb.a-ltdllirolla- !ald
szinlileger6strilz6ssal-, hogyaz eg6szvil6gotndhdnyad6valle le-
hernefedni. Tehit a Tesla-f6le tiull6mkelt6s technikiijagazdasdgilag
ma is id6szerii,ma is jelent6sen javithatn6 a mobil,vagymis tipusf
telekommunikdci6s rendszerek hat€konysdgiit.
Jelent6s nemzetbiztonsrgi szempontok is kapcsoldhatnenak ehhez
a taldlmdnyhoz, hiszenval6szin(legsokkalnagyobbhat6t6volsdgri
radarokatlehetne€piteniezzelaz elwel. Jelent6stechnikaifdl6nyre
lehetneszerttenni a kiizel vagy tiivol mozg6 tiirgyak felderit6s6ben,
ami alapvet6nemzetbiztons6gi el6nytjelentheme.A II. vilSghdbori
l6nyegdben ^z els6technikai jellegii kiizdelemvolt (mer kevesetsz6-
guldoztakl6val 6s szably6val, bir m6gene is akadtp6lda).A szdvet-
s€gesek gy6zelmenemkis r6szben a radarfeltal6l6s6nak volt k6szdn-
het6.(K6s6bbene a t6m6ram6gvisszat6riink.)
Teslam6siknagykutatdsiterilletea g6zkisiildses k€szijldkek terve-
zds€volt. Gyakan mutatottbe demonstreci6in eg6szenkiil6nleges,
igennagyfdnyerejiil6mpdkat.Ezeklegalabbsziz 6vvelel6zt€kmeg
korukat,taliin a mai energiatakarikos kompaklempekhoz hasonlit-
hat6k.Az semkizen azonban, hogym6ga mai gazdasdgos, gazkisii-
l6sescs6vekpamm6tereit is tovdbbj avithatniez a m6dszer, ij piacot
nyitvaazenergiatakardkos ldmpdkter6n.Ennekellen6rea szolitonok,
kal foglalkoz6irodalommegsememlitiTeslanevdt6sezt a lehet6s€-
get.A szolitonok els6sorban az elm6letifizikusokds ink6bba r€szecs-

48
 TosLA HULL.(MAI

kefizikusok cikkeibenszerepelnek, a mai technikaigyakorlatsemmit

nem hasznosita szolitonokdrdekestulajdons6gainak mintegyhar,
minc6vvelezeliittifdlfedez6s6b6l.
T6vedisazt gondolni,hogy a tudomdnyeredm€nyeit az ipar 6he-
sen v6rja,mindenfjdons6gralecsap,6s megvaldsitja a gyakorlatban,
kilbnbsen.ha nagygardasdgr haJzonnal kecsegtet. L( a,' is te\ede\.
hogya nemzeteket katonai,nemzetbiztonsegi 6rdekeikbelek6nyszeri-
tik a technikaifejl6d6sbe. N6melo$zrga IL vildghdbonjidej6ntech-
nikailagigenfejlettvolt, fizikusaik6pesek lettekvolnaTeslatal6lmd-
nydtkifejleszteni, hasznositani, 6s igy a sz6vets6gesek radaff6l6ny6t
semmiv€t€nni.Am annakellen6re,hogy mindenn6metszabadalmi
hivatalbanott porosodtak Teslaszabadalmai, senkinemfoglalkozott
ezekkel.Teslaelgondoldsai tiibb teriilerenis - a mobilkommunikdci6,
a tdvkiizl€stechnika,a viidgiustechnika tdbb millii4rddoll6rospiaci
szegmensein - versenyel6nyt jelenthetn6nek, dm a nagycdgek,ke-
ziikbena finanszirozes lehet6s6g6vel, nemtijr6dnekezzel.A lehet6-
s€gsz6z6vekiakn6zatlan.

Hr,xliMox
H,iT.4,\
T6rjiink most visszaazokhoza szakmaileir6sokhoz,amelyekben
Tesla a hull6n*elt6smechanikaianal6gi6jdr6lbesz€k.Hogyan is
gondoltael Teslaa hulldmokkelt6s6t?Kdpzeljiinkel egy tan6lyt,
melynekaz alj6n szdlesnyilds van. Ezr egy rug6nyomdssal rartjuk
zarvafgy, hogy hirtelenkinyiljon akkor,amikorebbena rankbana
folyad€kszint el6rtegy megfelel6hatdr6n6ket. A tankbaa folyad6kor
egy olyancs6veljuttatjuk be, amelybrilegy el6remeghardrozotr 6l-
land66rt6kkel,6lland6anjcin a viz. Amikor a lart6lybanel6rjiika kli-
tikusszin@t, a rug6hinelenkienged,a tarrdlyaljakinyilik,6shinelen
ki6mlika folyad6k.Amint a folyaddka sz€lesnyiliison6rkidramlik,a
rug6hirtelenijra bezerjaa rankaljiit.Ekkora rankfjra tdlt6dnikezd,
6sbizonyosid6 m(iva ez azeljir6smegism6tethet6.
Nyilviin nem mindig alakul ki vibrdci6,periodikusfolyamar.
Azonbanha a bemen6csdviinkeresztiilnem tttlt6dikfel azonnala
tarrrilyfolyad6kkal,akkor mindigvibrdci6dll el6. (Azazperiodikus
lesza feltitlt€s6s kienged6s folyamara.) Ilyen esetbena rartdlyalja
felnyilik vagy bezdr6dik,6s eklcora rug6.a folyadekoszlop, a rug6
er6ss6ge 6s a mozg6alkatr6szek tehetetlens6gebefolyesolja a folya-
matot:vibrdci6,rezg6sindulhatmeg.
Ebbenaz anal6gi6ban a folyad6kaz €lekromosseghoz vagyelekt-
romosenergidhoz hasonlithat6;a tanka kondenzdtorhoz, a rus6 a di-

49
EcELY GYdRcY: BoRoTvAELEN

elektrikumhoz 6s a cs6 ahhoza vezet6h6z. amelyen6t elektromoss6-

got visziinka kondenz6torhoz. Hogy ezt az anal6gi6tm6g tdkelete
sebb6legyijk,fontosfeltennilnk,hogy a kinyil6 zsilip, hinelenegy
rugalmatlanp6cdkhdziitkbzz6k.6s emiatt energiavesztes6g dlljon
e16.Ezenkiviil term6szetesen lesz vaiamilyen s(rl6disi vesztes€g is.
Ebbenaz anal6gi6ban a folyad6kotdlland6 nyom6s ilatt k6pzeljijk
Hn a folyad6knyom6saritmikusanvdltozik,ekkorezt vdlt6rfuamk6nt
foghatjukfel. Ez a vibrdci6vagyrezg6sakkorleszgazdasigos' ha a
srirl6disi6s a zsilipkicsap6dasi,iitkoz6si vesztes6geket minimumra dl
litjuk be.Elekromos6ramkcircjkndl az dramlesiveszies6Sek az iram
kijrajkmegfelel6meretez6sdvel j6l beillithat6k.p6ldiiulv6konyve-
zet6szalagok alkalmazdsival. A zsiliphinelenkinyilasdb6l ds a zsilip
p6cdknek (energiaelnyel6blokk) tatit6n6 iitkdz6s6b6l sz6rmaz6 ener
gia\,eszteseg azonban sokkaltdbbgondotokoz.€seztreduk6lnikel1
Liitjuk,hogyez az anal6giamennyirehasonlita szolilonkeltdshez.
igazmi oldalr6lrilntottunkfijl egyzsilipet(9/a.ribra);de lal6nakkor
is igaza jelens€g,ha egy tart6lyalj6nkereszliill6kdsszeruen 6ramlik
ki a fblyrd6k.Az azonban nagyonfontoskdrd6s.hogykell-eviltozni
a fblyad6k-.azaza feszilltsdgszintnek a kisiil6s,ki6raml6skdzbenah
hoz.hogy a szolitonokkialakuljanak. Tesldnakis sok fejior6stoko
zoll ez r problima.amirea mai napignemad rilbaigazitdst a tudom6-
nvosirodalom.

(egyendram)
beliiplilds

(Jeszi
!izszinl lsdg)

y (kapac
tarid lds)

lep(ivIisr]
eseskapcso
o)
ak(disszip,ci6)

15.A&L Teslar.olnonhulLdnotBetrcftLti s.erke.etzneklo |ra.l.knechanikai

anal.j&ja.Ha a vi.s.itx el* eBJkritikut attdket,a ru86 kietryedeg, adagfo

50
 Tesla val6di csricstechnol6giai kutatdstv6gzettn6hdnyalkalma-
zo$jeval.A csdcstechnol6gia akkor azt jelentette,hogy n6h6nyf6s
kutat6laborat6rium foglalkozottvalamiradikalisannj tenn€kkifej-
lesz!6s6vel- Ilyen vok mindenid6k els6ipari kutat6labomldriuma. az
Edison-f€le Menloparkiv6llalkoz6s 6s kisebbm6rl6kben a Tesla-f6le
New York-i laborat6rium is.
Tdbbszintes nagylaborat6riumiiban a gyorskapcsolga-
els<jsorban
t6sk6rdds6t kellettmegoldania.Nagyfesziiltsdg 6s nagydrameset6n
a legjobbkapcsol6-megoldiist eleintecsakaz ivkisiil6sielenthette. hi-
szenigy viszonylaggyorsanlehetettnagyfesziilts€get esnagyriramot
be- 6s kikapcsolni.ez6rtlaborat6riumiiban mdgneses mez6kkelkiol
A gyorskapcsolgatiis
tott ivkisiil6stalkalmazott. egyetlenszak6ncije a
fcildcinval6sziniilegTeslavolt.Hasonl6berendez6sek liithat6ka 20-as.
30-as 6vek Frankenstein-filrnjeiben, j6 n€henykdpreg6ny-sorozal
.,6 ilt tud6s"h6s€tis
Teslaihlette.
A k6vetkezdfela-
dat,a mitremlitetthul-
liimformdlds6s oszcil- Gyorskap.
csoii
l1lortekercs-m6rete26s
volt. Ezt a fejleszt6-
munkrit a Colorado
Springsi jegyzetekben
rdszletesen, napr(il-nap-
ra vdgigkdvethetjiik-
A kutalds soiin ta-
l6lkozottTeslaazzala
szokatlanjelensdggel,
miszerintha a szekun-
der kdrbeegy v6ltoz6
g6rbiiletii spirdlteker-
cselIetr,akkora spir6l
feliilet€n a feszults6g
nehal6tv6nyosan meg-
n6tt, akern6hdnycen-
tim6tereshossz utAn
is. Bzt a Faraday-in-
dukci6raalkalmazott
szok5sos trarszformi-
tor-egyenlelekb6l nem 16.a*a. EeJbe nemado, niditjtelefon,s.aba
leheteftvolnakikdvec dalo,n rZszLete 1899-bdl

51
EcnLY GvdRcY: BoRoTvAit.EN

keztetni,ez6rtTeslaarragyanakodott, hogyegy teljesenij jelens6gre

bDkkant. Val6szinUbb azonban,hogypusztiina rn6lyvizi6s sek6lyvizi
hDll6mokanal6geffeLlusdr6l van sz6.(Emlitettiikmdr,hogya m6ly-
vizi hullSmok,amint egyresek6lyebbparlhoz€rnek,energidjukat a
hull6mamplitrid6-n6vel6s6ie forditj6k.Ilyen a fdldreng€sek keltette
szdk6iir(tsunami) j elens6ge
is.)
TeslaKs6rleteiben, ahogyelektromos szolitonhull6mai kijrbe-k6r-
be sz6guldottak az egyrekisebb g6rbtiletii,
spirdlalakli szekunderte-
kercsen, potenciiiljukhihetetlenmagasdrt6kre,akdrtcjbbmilli6 voltra
is n6hetett.Ekkorafesziilts€getmais neh6zdinamikusm6donel6dlli'
tani 6s megm€mi.Taldnez6rtnevezteTeslaaz eg6szjelensdgkort
,,sugdrzdsienergiiinak",6seztvette6t t6leazt?in Morayis. Az is meg-
fordult a fei6ben- legal6bbisszabadalmaib6l ez deriil ki -. hogy
ilyen nagyfesztilts6gen m6r a leveg6is vezet6v6velik. Az 1897es
6vbenbenyijlott650343-as sz6mt szabadalrndban azt Sllitolta,hogy
dr6t nelkiilirendszer6velbdnnil\enmenn!-islgii eneryiit dt tud vinni
bdn ilyenJbldi ttuokd?ra.
slarly $iubi! ro. lg&pllqj! 4r!4!!q !j!!!!
I L n.Bdy ro .IG{ .ddIor oa r p.wdrul epplnrus by fdbl. idpukd snchas rhw

( -l
I

\L-- I\ J

l7 . 6bft. Tesla nididtelefonjdwk elsd vltbo.ata I 899 b'51.

A vezet6kn6lki.ilienergia6tvitel viszontalapvet6en megvaltoaatta

annakaz ipamaka perspektivdit, amit6ppen6 hozottl6trev6lt6iramd
Ebbena szabadalmiiban
rendszerdvel. leinaaz energiaad6 €s az ener-
giavev6leg6ltaliinosabb j ellemz6il,6s k6s6bba ColoradoSpringsben
megipitettlaborat6riumban ki is pr6bdltaenteka rendszemek egyki-
sebbv6ltozat6t.A szabadalomban leirta a legfontosabb m6retez6se-
ket, sotn6hiny konkdt adatotis. M6g csak230-250kilohertzes mii-
k6d€sitiekvenciekr6l irt. deemlit6st telt 20 50 milli6 voltr6lis.

52
 Viliigosanelkiildnitette az eltalaielfedezett
rezg6seket, €s Heinrich
Hertzlinedris,harmoniklrs rezg6seitmondv6n,hogyaz ut6bbiaknem
alkalnasak j elent6smennyisdgii energianagyobbldvolsdgra val5eljut
tatisria. Ez igazis, a mairiidi6ad6k6ltaldbann6h'ny tO, ndhlnyszAz, ki
lowattenergidval mrikcidnek; nemalkalmasak energiaritvitelre.
de nem
is ez a c6ijuk.A szazadfordui6 kdmy6k6nny[jlottab€6s kaptamega
legt6bbszabadalmat ebbena tdmriban. ds igy tiinik. hogy a tucatnyi
idev6gdszabadalomban mindenaddigikis6rlerieredmdny6t leirta.
L6trejdtttehdtegy miikdd6kepes, haszniilhatdrendszer.ber a kor
tudominyam6g nem tudramagyaflizniezr a jelens6get. Ne csodil-
kozzunk.hogy a kortfis tudomiDynemtudotterrea jelens6gre na-
gyarilzatotadni,hiszena Maxwell Heavisidef6le fizika is gyerekci
pobenjdn m6g,ndh6nyszdzemberdrteftea fdldon-Val6szinii.hogy
a villamossdggal foglalkoz6szakernberek nagy r€szenem €rtett az
elektromdgneses hullemokhoz,igy p6lddul^z egy6bkintrcndkivijl
keativ 6s zseni?ilis Edisonsem.Ok m6ga vezetekes hiradi4stcchnika
vildgiiban 6ltek, hiszen
m6gazonis rengetegfej-
lesztenival6akadt.
A kor fizikusaip6ld6ul
Ndmetorsziigban mdetazon
vilatkoztak,hogy szabad
e mechanikai anal6gidkat
felhaszndlni a Maxwell- A radiotelefon
egyenletekleszrirmaztat6-
srin6l,vagy forditva kell
gondolkozni?Vajon az
elektromdgnesess6g min-
denneka fundamentuma,
6s abb6lkellenelevezehri
a klasszikusmechanikiit?
A slatisztikus termodi-
namikaazt mutatta,hogy
a mechanikaa fontosabb,
de Max Planckszerintaz
elektrodinamikdb6l kiin-
dulva kellenea h6sugiir-
zdst,6s igy a termodina-
mik6t is leimi. Minden 18. ebra.tgr naqvt k(iny 1921-ben
k€pl€keny volt, de l6t- foqlalko.otteL'szit a nobibeLeforrrcB
szott, hogy nagy lehet6- t a16sh.isi leheIds6g6veL

53
EGELYGYORGY:BoRorv^ELEN

s6gekel6t1,ll az emberis6g.Most n6zziik meg, hogyan alakult

sorsa,mi vezetettbukesi4hoz
Tesla6lete6stalalmdny5nak

A R{BrdBiR6(uL{cA
A szdzadfordul6 el6rtidvtizeda nagyipari vagyonokkialakuldsenak
id6szaka.a .rabl5b6r6k"kora volt. Az EgyesiiltAllamokbanaz dt-
lagember ekkorvid6ken,kis tanyekon6lt. olyank6riilm€nyekkijziitt.
melyeketMark Twain in le reS6nyeiben. a Tom Sawyerben6s a
HucklebenyFinnben.M6g elevenen6lt a polgdrhibonieml6ke Az
EgyesiiltAllamokban6s Eu6p6bana rabszolgaseg formdlisanv68et
€rt, de p6lddula bdnydkban gyermekek dolgoztak iszonyatos kdriil
m€nyekkcjzdtt.A sz6nb6nydk, ac6imiiveklitlatttilland6an fiist 6s
porfelh6tomyosult-Ezekbena v6rosokban, vagya Ruhr-vid€ken so-
hasemsiitdttki a nap.A nagyipari vagyonok,az igazinagyiizlel, a
,,bigbusiness" l6trejdtt6nekfeh6teleim6rkialakuluk
Az els6gazdagijzlelember, CorneliusVanderbih(1794-1877) vas-
itt6rsas6gokiizemeltetds6vel tett szert6ri6si vagyonraaz Egyesillt
Allamokban nemfeltalel6k6nt, hanemmdsoktaliilmdnyainak hasz-
nosit6sdb6l gazdagodott meg. Nem James Watt. vagy Slephenson.
esetlegMorse.vagyBell szerzett hatalmas lagyont.hanema tal6lm6-
nyaik hasznositiisiib6lkialakultvasiti 6s tiivkdzl6si rendszerek 6pil
tet6i.iizemeltet6i,felhaszn616i.
NyilvSnval6,hogy p6ld6ulegy vasfti rendszercsak akkor lehet
gazdasdgos. ha nagymennyis€gti szjrnyvonalat lehetegys6ges rend-
izerbenuzemeltetni, 6s ennek a felt6telei az Egyesiilt Allamokban
voltaka legkedvez6bbek. Eur6paorszegaiaz orszdghaterok miattvi-
szonylagkicsi piacotjelentetek,6s itt nehezen alakuihattak ki nagy,
egys6ges rendszerek. Az Egyesiilt Allamokban nem volt ilyen korlet.
a kontinensnyi orszdgegys6ges volt. CorneliusVanderbiltszdzotmil_
li6 doll6nhagyottfi6ra,aki nemsokara megk6tszerezte ezta vagyont,
6sa fdld leggazdagabb emberelett.
Nemp6ksdgek vagyszabAszati iizemek,esetlega bllzatermelds ad
ta a meggazdagodes lehet6s6g6r, hanema vasiti rendszer6s a haj6-
zds,vagyisa nagyipar6s a kereskedelem kell6kei.A halalmasipari
rendszerek miikddtet6s6hez addignemliitott mennyis6gii p6nzrevolt
sziiks6g,6s meFjelentek az elso,csilcstechnol6gidt finansziroz6 ban-
kdrokis. Edison,Tesla,vagya kev6sb6ismertElihu Thomsonkoraa
feltalel6knak is adottlehet6s6get, hiszenezeka gazdagiizletemberek
n6ha kinyitottdkp6nzlirciijukat,ha iant6zidtl6ttak valamiben.N6-
metorsz6g 6s Jap;inkiv6tel6velseholseml6tezettkdzpontilagfinan-

54
 szirozotttudom6ny,az iparfejlesztds mindeniittmag6np6nzekb6l va-
l6sultmeg(meraholegydltaldn fejlesztert€K/.
Ne felejtstikel, hogyebbena korbanm6gilral6nosvolt az ir6stu-
datlansiig, 6s a gydii munkiisokmai szemmeln6zveborzalmaskcj-
rijlmdnyekkdzdtt6ltek.Azonbanmegjelentaz igengazdagipa.b6r6k
egy v6konyr6tege.akik sajrtjachtral,sajiitvonatszerelv€nyeken j6r-
tak, penzecsakott, ahol m6r volt vasfti sin. A mai embersz6mdra
igen lassri,csiindes,kisv6rosi6lettemp6lenne,amit ez a kor dikelt,
ahogya mi mostani6letijnkis valdsziniileg igennyugodrnak 6s bol-
dognaktilnik majdszdzdv milva.
Ekkor,n6hiiny6vtizeddela rdmegesaut6gyarrids kialakul6sa el6tr,
utakjobbdracsak a mez6n,a kocsikdltal kiraposottker€knyomok
formejiibanl6teztek.Gyorsanhaladnia vdrosokkdz6tt csak vastiti
kocsivallehetett,a verosokban pedigvillamossalvagyg6zvontatisri
kisvonatokkal. Es a vasutakfaltiik az ac6lt.Az ac6lb6lsemennyi sem
volt el6g,ez6rtlehetetrhatalmas vagyonokat dsszegyrijrenia m6sodik
ipari forradalomban, ami val6jibanaz els6 volt, hiszena grizgdpek
koriit,azoklassi terjedds6t semmik6ppen semnevezhetjiik forradal-
minak.A ,,technikairendszerviiltes" k6r kulcsfigurrja,AndrewCar-
negie6sJ. PierpontMorganvolt. K6zijliikazul6bbinakfontosszerep
jutottTesladlerdben.
A tal6lmdnyoksohasem ldgtiresterbensztiletnek meg.mindigva,
laki valamilyensztiks6glet kiel6git6s6re ral6lki egy ij dolgor;azon-
banbiirmilyenj6 leheregy tali4lmdny, ha nemsikeriilelhiternia kor-
tdrsakkal, hogyhaszn6lhat6is, akkorhal6lravanir6lve.A maremati-
kusfiilirhat egyegyenietet,6sneveesetlegakkor is megmarad,ha nem
tudjamegoldani. A feltal6l6ralegfeljebbakkoremldkeziink, ha raliil_
m6nyit megval6sitja, 6s el is tudja terjeszteni.Ehhezazonbanm6r
mindenk€ppen iizletemberek segits€ge sziiksdges.Teslakoriibansen_
ki nemvolt ene alkalmasabb, mint pierpontMorgan,a bankir.
Az Egyesiilt Allamok arculatanagyn6rt6kbenetalakulra polslirhd_
boruuldn.MarkTwain panaszkodon anril. hogyaz emberekmigvdl-
toztak,m6r csak a p6nz szemit.igy foglalra6sszea korszellemldlnye-
get: ,,Szereupinzt. Gyorsandssokat.Ha lehetcsaLissal,ha nemlehet.
tis.tessAgesen." A polgirhdboni ugyana fegyveresharcnakv6get ve_
lett. de ujabbharcLdverkezen. Vasdltdrsdsligok.acelgydrak. b-zLnkok,
eleknomost6$asdgokharca,s egyszersmjnda grtliistalan,,szocieldar-
vinizmus"kota,melyreazer6sekkdnyiinelens€ge voltjellernz6.
Ekkormegrendszere\ek vohal,a lifuszjdrvrnyoka gyorsan6s ren.
dezerlenijlfejl6ddamedkai\iirosokban{pelddulChicag6ban d( phi_
ladelphidban). hisTenrisztildsndjkiilit;I a vizel,es a szennvrz

55
E6ELY GYdRCY: BOROTVAELEN

qyakan keriilt az iv6vizfon6sokba. Val6jdbanitt zajlott le az elso

ieazi ipari fonadalom,arnelyrobbaniisszerii fordulalvolt' nemolyan
lissri. vontatottveltoziis,mint az angol iparosilds A nagyvhrosok
annyirazsffolttSviltttk, hogymdraz omnibuszos (tSrsaskocsi) kdzle-
ked;ssemlehetettel6ggyors 1867-ben az utcaszintek ft16 6llvanyo-
kon nyugv6vasutatkilieu 6piteni New Yorkban, 6s a 70-es6veke
mrlsvdrJsokban is elterjedtez a m6dszer. A l6vasdttirsas6gok persze
kem€nyen kiizddttekellene,6s ajdr6kel6kis gyakan panaszkodtak a
fejiikr; hull6 korom€s szikrekmiatt' a 962 ds fiist pedigfojtogaua
m6ga magasabb h6zaklak6itis.
isrs-tun sun Francisc6ban kitaliltdk' hogy kibellel is lehetne
hfzni a kis m6retiikocsikat,6maz ig^zi megolddst a JulianSprague
iltal kifejlesztert vill amoshajt6s jelentette. Eur6pdban perszet6le fiig-
getleniilkital6ltekugyanezt, de Sprague egyediil kis6rletezte ki a meg-
ielel6motorckat,Sramszed6ket, j
dr6tokat6s irmiiszek€nyeket'
A villamoskiizleked6s megv6ltoztatta a vdrosokarculat6t'meret6t'
Lehet6vdtettea nagyvftoss6 fejl6d6st, hiszen kiinnyenel lehetettjut-
ni nagyobblavolsigrais Nem lolt szirksdgkiildn mo/donyrasem
eg6siszerelv6nyek is kdzlekedhettek vagycsakegyeskocsik,igy a
fi'ld alii is lekeriilhetett a forgalom.A nagyv6rosokban pedigegyete-
m€k,bankok,Sydrakdsszpontosultak, ide koncentr'l6dott a szaker-
telem.a tud5s,6sitt voltaka legvonz6bb lehet6s6gek .
Egyretijbb 6s tdbb ember vdndorolt az EgyesiiltAllamokbaa tril-
zsrifoit 6s trilndpesedett Europ6b6l.Az 1880-as6vekig m6g csak
nyolc{izezerember6rkezett6venteEur6panagyt6rs€geib6l' azOszl-
.ik-Mugyut Monarchidb6l, Olaszorszr4gb6lvagy Oroszorszdgb6l
1880ut.dnez 6vi hetven-nyolcvanezer.e n6tt, majd a szdzadfordul6
ut6n m6g egy ideig €venteszi^ezren etke^ek ezekb6laz orsz6gok-
b6l. A listataz Osztr&-Magyar Monarchiavezeti,tdbb mint 3 milli6
embelrel,mdg6tteOlaszorszdg kdvetkezik 3 milli6val6sOroszorszdS
2.5 milli6val. A brit birodalomb6l6s irorszdgb6],szaz4v alatt 6rkez-
tek annyian,mint ezekb6laz orszdgokb6l tiz 6v alatt A bevendorl6k
napontai-1,5 dolleftkerestek, a szakk6pzettek enneka k6tszeres6t is
el6;hett6k. A szrejkokkal, gazdasdgi fellendtil6sektel 6s 6riisi v6lsi-
gokkal tarKtott id6szakban nagy villalatbirodalmak keletkeztek6s
buktakel. olvadtakiissze6semelkedtek fdl
A vasdthoz sinek kellertek,a sinekhez pedigvasvagyac€I.A vasit
h6skordban a sinekm6gmagas sz6ntartalmf dntiittvasb6l k6sztiltek'
de ezeknekigenalacsony vott a tehetbir6k6pess€giik Az ac6lt ugyan
mdrdvszezadok 6taismertdk, detitmeges. olcs6gy6rt6sa hosszLi ideig
legaldbbis Eur6pdban - megoldatlannak bizonyult. Az ac6l ideelis-

56
 TESLA HlLr"(MAr

nak bizonyultvasritisin gyiinrishoz, mert alacsonysz6ntaflalma 6s

6tvdz6anyagaimiatttizszervagytizendtszdr nagyobbtefiet bin el,
6s hiszszorannyiideigbirta titr6s,kif6rad6sn6lkiil, mint az 6ntdtt
vas.Az acil sz6lesnyomtevf,igy nagyobbteherbiresri vaslitvonalak
6pit6s6t tettelehet6v6, ez'ltalj6val oLcs6bb lehetetta vasiti szemely-
6steherszillit6s.
A nagyobbteherbirdsfac6lsineken szdguld6gyors,hatalmasm€-
retri g6zmozdonyok jelentett€kaz els6 val6di ipari fonadalomkez_
detdt.Az 1880-as6vekelej6naz Amerikdbanfu16vasdtisineknek
csakharmadakesziiltac6lb6l,de i890-reez m6r 80 szizal6kan6tt,
6s 1900-rafeleslegesse veltak a rdgi dntdttvassinek.A forgalom
megndvekedett; egymSsmellet!kett6,n6han68y sinpdris fulotl. a
rnai aut6pily6kl6tvany6hoz hasonl6an. 1865-ben mar harmincdtezer
m6rfiildnyisin futottaz orszdgban, az 1873-as nagyvdlsdgidejdreez
a szdmmegdupliz6dott.Ezt a hatalmasm6retii,a tdrt6nelemben mind-
eddig pdlddtlanterjeszked6st nem a kormdnysegits6g6vel. hanem
magSnerdb6l, r6szbenkiilf6ldi t6k6velval6sitottekmeg.A Vander-
bilt-csalddvolt e korszakels6 haszon6lvez6je, 6ketkdvetteaz ac€l-
gydrosCamegie-csal6d.
Az ij ac6lsineket a polgdrhdboriveterdnjai €pitettek,valamintszi-
mos Kindb6l6rkezett,olcs6teherhord6, azazkuli. Az 6pit6sifolya-
mat elej6nkittv6nyeketbocsdtottak ki, 6s ezekb6lfinansziroztdk a
vasit6pit6st, 6mhamarosan eljdttaz id6, amikorm6ra szem6ly-6ste-
hefuvaroz6s jdv€delmetartottafdnn a tedeszkeddst. A polgirhdborlj
el6tt csak20-30kilogrammosac6ltdmb6ket tudtakel6ellitani,azon-
banegy angolfeltal6l6,HenryBessemer taldlmdnyenak segitsdg6vel
az ac6lgyifiasegyszeriibbd 6s sokkal olcs6bbd vilt. Biir a Bessemer
f6le acdlgy6rtrishoz hasonl6m6dszert184?-benm5r kitaldlt egy
Kentuckydllambelifeltal6l6,william Kelly, 6s t6le fiiggetleniilEu-
r6p6banm6r ismert6kezt az eljirdst: most6rkezettel az ac€l ideje.
AndrewCamegie,pittsburgh-ivasgydros volt az els6,aki hosszas
habozdsutenftdllt a tiimegesacdl$/6n6sn.Eleinte6vatosvolt, azt
mondta,megkell vrmi, amigkideriil,mit 6r az ij eljir6s. 1873-ban
azonban magais elmentAnglidba,6s hazat6rve, kijlcsiin6ksegits€g6-
vel a fdld legnagyobbac€lgyiirft €pitettefel Pittsburghkitmy6k6n,a
meglevijj6 szdlftesilehet6s6geke, 6s az ott tal6lhat6sz€n-€s vasbr-
ny6kraalapozva.1879-r€a Camegiec6g mar majdnem6vi I milli6
tonnaac6ltdllitottel6,ennek3/4-evolt vasiti sin.Tiz 6v mflva pedig
mrirenneka n6gyszeres6t, azaz6vi n6gymilli6tonndtgydrtottaksin-
b6l, a megindul6aut6gy6rt6s pedighamarosan a legnagyobb ac6lfel-
haszn6l6vd ldpettel6.

57
EGELYGYORGY:BoRoTVAELEN

Carnegieijra 6s ijra visszaforgatta nyeres€gdt a c6g6be,6lland6-

an modemizdlta a gydrtdsfolyamatdt,mikdzbenmunk6saiemberte_
len kdriilm6nyekkdzdtt dolgoztak.Gy5raibana munkaid612 6rds
volt, 6s vasiirnapsemvolt pihen6s.Tal6n6 volt az els6iparm6gnds,
aki tudomdnyosan k€pzettdolgoz6kb6l,kutat6kb6llaborat6riumot
hozottl6tr€, hogy az ac6lmin6sdg€ta gy6rtessorAnellen6rizze, 6s
folyamatosan javitsa. Mig Eur6pdban lcupp maga taldltaki hilszdv-
nyi munkdval,hogyanlehetj6 ac6ltgydrtani,Carnegieink6bbcsak
iizletember volt.
Aztdna Bessemer-f6le m6dszer
ac6lgy6rt6si is elaurlttdvdlt.A nyi-
tott triztenieljires m6golcs6bb6tettea termeldst. Mig 1875-ben160
dolldrbakeriilt egy tonnaac6l, I900-raaz tj eljrrdssalcsaktizede,
azaz1'7dollitrlett az 6,ra.Hisz 6v alatta sin szil6rds6ga tizszeresdre
n6u.6lettartama hisszorosra, fuapedig a tized6reesett.Ez a term€16-
kenys6g-jayulishajtotta a gazdasigot,ennekmotorjapedigmindig
az innor,dci6, azazahasznos tudds.Enneka lehet6s6gnek a felismer6-
s6b6la tdrtdnelem sorenel6sz6rsziiletteknagy vagyonok.

CARNgcI[
AndrewCamegie(1835-1919) egy sk6t lak6csfia volt. Apja a sze-
g6nys6gel6l emigrdlt,mikor munkajeretvett€kaz automatizdlt szd-
v6sz6kek. Andrewtizenk6t6vesvolt, amikormeg6rkeztek Pittsburgh-
be.6s miir fiatalonkem6nyfizikai rnunkivalkerestea kenyer6t.Edi-
sonhozhasonl6an 6 is valamijobbravegyott,6s a tdvirddszatban meg
is taldlta6letenagy6lm6t.
A trvirda egy vasftt6rsasegkeretebenmijkddittt, igy a hid6pit6s,a
vasit6pitdslett Camegievaddszteriilete. Harminch6rom 6veskordban
mrr aztirta magidr6l, hogyvisszavonhatatlanul €s gy6gyithatatlanul a
p6nzrabjrvdvilt. Kiilttnlegesen j6 mem6riijais segitetteaz ijzletben;
m6g tSvird6szkor6ban- egyediilell6m6don- hall6suten is meg
tudta6rtenia Morse-k6dot, amihezigenj6 mem6riakellett.Vasko-
h6k dpittet6s6bekezdett,majd acdlgyrrtasba;raebrcdt,hogy az inno-
vdcitj hosszi tth)onkiJizet6d6.
CamegiemindigmagAnak tanofiafenn az ac6lgy6rtds fiilittti ha-
talmat6s iigyesen€rtettkapcsolatainak kihaszndlesiihoz.Folyamatos
v6sftldsokkal,c6gek dsszeolvasztesaval, rossz min6s6gii,de igen
dreg6nmegsz6mitott hadianyag (hazafiseg
leszdllitdsdval semvolt a
sz6tdrdban) folyamatosan ndveltebev6t€leit,
6s hitelkdpess6ge mindig
j6 maradt.A vasrjttftsasdgokttoz fiiz6d6r6gi kapcsolataisegits6g6vel
mindig a legjobb iion tudta 6rt6kesitenia sineket;egyiitt volt benne

58
 TESLA HILL,(MAI

az 6lesletas[gazdasdgiszakember 6s az inncvativgyiros. igy az

1900-as6vek fordul6i6raa fcjld legldbbac6liirujitaz 6 gyiraiban
gydrtott6k.Egymagamesszemegel6zte Angli 6s N6metorszigol az
ac6lgyrrtisban. Reszvdnytdbbs6gdt mindv6gigmegtartotta, igy a pro-
fitb6l mindigcdgbirodalmiinak terjeszked6s6t segitette,sohanem fi_
zetettielenl6sosztal€kol.Az ebbenaz id6szakban kialaku16 trdsztdk-
ben,a szabadversenytletdr6drkartellekben sosemakar'trdsztvenni'
nembizottaz ilyenszijvetsdgekben-
Az 1890-es 6veke az EgyesiiltAllamokac6lipara mdrsokkalt6bb
ac€htudotttermelni,mint amennyita h^zaipiacfijlvett,de az 6rakat
magasan akartdktartani.A kor mdsikjelent6sszemdlyis6ge. Pierpont
Morganolyanszdvets6geket, kanelleket iillitottfel, melyek vigyazlak
a magas5rra.Er6snyom5snehezedett Carnegie-re, hogy csatlakoz-
zonehhezaz 6rkartellhez, de 6 ellenallt.
Morgan!azonbannem tanoilavisszaaz els6kudarc,6s ajenlatot
tetl a Carnegie-ac6lbirodalom megv6s6rl6srira- MeghivtaCharlesw
Schwabot.a c6g elnijk6t, hogy besz6lj€kmeg az ad6svetelt
Carnegieekkorramdr belef6radta huzavoniiba, 6s csup6negy nap
gondolkozSsi id6t k€rt. M6snapegy kis papirszeletre irta fcjl a 480
milli6 dolleroseladdsidsszeget. Schwabezta papirt6tvitteMorgan-
nek, aki a szeletk6re n6zverovid vdlasz!adott:,,Elfoqadomeataa
Arar" Adcjg a napig ez volt a legnagyobbiisszegrivdsdrldsaz
EgyesiilrAllamoktitrt6net6ben.
Camegieazzal magyariztac6ge eladesat,hogy nyugdijbaakar
menni,6s 6let6taz oktatiisnak 6s a i6t6konykoddsnak szeretn€szen-
telni.Val6ban,p6nzdnek 90 szizal6k6t.kciriilbeliil324 milli6 doliert
osztottsz6tkiilonbdz6c6lokra.Igy Iett Morganaz ac6lbirodalom irli-
nyit6ia is amellett,hogy hatalmasvasfti €s banki 6rdekeits€gei is
voltak.Perszeettolaz ac€lgydnds mdgnemlettjobb. hiszenMorgan
bankir volt 6s nemgy6ros.J6koravagyonrit c6gekadiisv6tel6b6l sze
rezte.6snema c6gekmiiszakifejlesztds6b6l.
Carnegieebb6la hatalmas p6nzb6lmintegykdtezer-iitsz6z nyilvii-
nos,ingyenes konyvtilrat hozoft l6tre.valamint k6rhiizakat, parkokat.
koncefttermeket. uszod6kat 6s templomokat. Camegiesosemragasz-
kodottmerevenegyfajtavall6sifelekezelhez, mindenkereszt6ny egy
h6znakadakozott. p6lddult6bb mint 6 milli6 dolldr6rtadom6nyozott
kdzelnyolcezerorgondt-
Az 6ltalafinanszirozott expedici6km6gdinoszaurusz csontvSzakat
is ki6stak- voh amit16laneveztek el-Vitathatatlan drdemevolt a 125
milli6 dollerost6k6vel,191]-benl6trehozottCarneSieAlapitveny,
melybencelulrrizteki az amerikaikultur6lis6studomdnyos 6iet szin-

59
EGELYGYdRGY:BoRorvA[LEN

vonal6nak emelds6t. Eredetileg egyetemiprofesszorok nyugdijalapjilt

kivinta megteremteni. Ehhezolyanmagasszintetilllitott fel, ami a
fels6foki oktat6seg6sz6nek min6s6giavulesdt eredm6nyezte Mig ad-
j6
dig csakn6hdny szinvonaliegyetem volt, s azok is f6leg a keleti
parton,Carnegiealapitvenya hat6s6ra az €g6szfelsiioktatis vir6g_
zdsnakindult.
Perszenemmindenadomenyker€st korondzott sikerngy.ahogyaz
adomanytk€r6 vdrta.A Princetoni Egyetem elndke p6ld6uljogi 6s
termdszetludomanyi fakuhdstszeretett volnaCarnegiep6nz6bol6pit-
tetni.A l6togatAs ut6nCamegieazonbanmegmondta, hogy szerinte
nri kell az oftanidiSkokn^k:,,T6ra vdn s.iiks6Siik'hog)' eve.hessenek
6syefienye.:enek a Hdn'ard,a YaleZsa CoLumbia Egyetemmel. igy
lesal.ibbnen gondolnakarrc az ostobafocira." (Camegie ki nem
6lihattaa {ocil.) igy kapotta hincetoni Egyetemiakult6sokhelyett
meslers6ges Iavat,
Nemcsakaz EgyesthAllamokban, banenAngliribanis szimosv6-
rosnakadomdnyozott ezt-azt,igy dtvenk€tvdrosnaklet a diszpolgera
(a brit miniszterelndkcsaktizenh6tvdrosban volt diszpolg6r)I9II ig
180milli6 dolldrtosztoftsz6t.6s ez vagyon6nak minddssze csak a
fele volt. A marad6kpedig6vente5 szdzal6kot kamatozott Osszesen
332 millid dollertk6ltdttel, mig az olajb6r6Rockefeller (azordk ve-
tdlytdrs)minddssze 175milli6t
Napi n6gy-dtszizk€reimez6 leveletkapott.Az egyik ilyen kiilde-
mdnytMark Twain irta,aki nemAndrewCamegie_nek' hanemSzent
Andrasnak cimezte k6relmez6 level6t Camegie_hez Minddssze m6s
fel dolldrtk6rt egy biblidra.de azt k6rte, hogy ne magit a konyvet.
hanema p6nztkiildjdk,mert o akarjakivelasztania megfelel6p6l-
d6nyt.Am sosemkaptamegezta ..komoly"dsszeget-

MORG,{r\
Teljesenmds f6b6l faragtik PierpontMorgant PierponlMorgana
sz6zadfordul6 leggazdagabb emberevolt. vtirdsbibircs6kosorrar6l
mindenkimegismerte. Gyakanjefi 6t sai6tjnchtjdnmiilirgyakatv6-
sdrolniEur6p6ba,6s igencsak kedveltea tek kebliihitlgyeketVal6ja-
ban6 ,.taldltaki" a bankok igaziszerep6taz iparikorban-Bankokmrr
Mezopot6mi6ban is l6teztek.de ^z iparfejleszt6sben csak Morgan
ut6n kezdtekr6sztvenni.O tette az ipai szolgdl6ldnyaib6l az ipar
mestereivd a bankokat, 6sszerepiikaz6tasemvaltozotl.
Morganigenj6m6dicsaliidba apjaelismen,gazdagNew
sziltetett,
York-i bank6rvolt, s amikora sviejci6s n6metiskolekelv6gz€se u|6n

60
 TEsrA HorL,iNr^r

I85?-ben,huszonn6gy 6veskordbana Wall Streeffe6rkezett. azonnal

saj6tp6nzv6lt6 c6getalapitott.
Az amerikaipolgirhibori ad6ss6gainak rendezds6ben is r6sztvett.
de igazi vaddszterijlete az akkorrobbaniisszerrlen fejl6d6vasutakfi-
naDsziroziisa lett.Sok sziz vasrinarsasrgnak bocsetotta ki kdtv6nyeit
6s riszvinyeit,sz6mostdnkremenlvasdttfusas6gnak adoftp6nzt,per
szeigy szervezte 6I cjket,hogykiizbensaj6ttulajdonrbakeriiltek:ezt
J folydmalot nevertel..morgan,zdla.ndk . ig) "z l8g0e. e\ekJemar
az amerikaivasrjtirendszer1/6-6tellen6rizte.Gyrildltea vcrseny!.
mondvdn,hogy az csakvesztesdgeket hoz; ahol tehettehoidingokat
6s rirkanelleket. trdsztiikethozottl6tre. 1901-bendrkezetthatalma
csdcs6ra,amikor megvetteCarnegiec6g6t,6s l6trehoztaa U. S.
Sleelt,melya vildglegnagyobb acelgyart6 konglomerdtuma lett.
EzI az 6rirsi c6geta mez6gazdas6gi felszerelest gydrt6lnternatio-
nal Harvestermegvisirl6sakdvette.majdegy haj6zdsikartelll€tre-
hozdsaaz Allanr;6cedn€szaki16sz6n.az lnternationalMercantile
Marine.K6s6bbaz 6 kdzremiikdd6s6vel alakultakmeg dz Interna-
lional Nickel.a GeneralElectric6s a WesternUnion t6vkdzl6sic6-
gek.Szintefelm6rhetetlen mennyis6giip6nz6s igazgat6silgi tagsAg
fdldtl rendelkezelt: I12 nagycdgben741 igazSat6hely6t6s nev6t6
dbntdtteel. Morgan nem volt spekuldtor.minr Carnegievagy az
olajmiignas JohnD. Rockefeller(melleslegmindkett6tgyiiliilte),vi-
szontj6 emberismer6 volt. 6s tudta,hogykell megbizhat6 szerveze-
teketl6trehozni.
Nem volt a szabadversenyeskapitalizmushive. a szabadpiac
gondolattua is kiriita a hideg-Szdnddka mindiga versenykikeriil6-
s€,a kdzijsiirak kialakitdsa. diktdl6savolt. P6nze,hatalma,befoly6sa
segits6B6vel 6 ellen6dzteaz EgyesiiltAllamokteljesiparittkcjzvetle-
niil vagy kdzvetve.Ilyen nagy hatalmase el6tte,se utina senkinek
nemvolt az iparteriiler6n.
Morgan a? 6ppen kialaku]6, kezd6ddtuddstdrsadalomlegfonto-
.abbbabdja ds lermdsretesen h"s/ondl\e,/dje le|| Allandornhx'coh
az EgyesiiltAllamokkormeny6val, mertaz dllammegpr6brltakong-
lomerdtumait tdbb-kevesebb, deinkdbbkevesebb sikerrelsz6ttdrni.
Ugy tanotta.hogyaz iizleii 6letbennema p6nz.hanema karakter.
a jellem szemit.Amikor az EgyestiltAllamokkongresszusrnak vizs-
giil6bizottsdga el6tta bizotts6gegyikiigyv€djemegk6rdezte, hogy a
kereskedelmi hitelt vajonpdnzvagyjelzdlogalapj6nnyrijtja-e,rneg-
lep6 viilaszt adottt ,,Nem uram. Aa elsd dolog a jellem. Mert ha ln
valakiben embizomtneg,akkar ln annaknemadokpin1, mig ha a
keresatiryyildg bsszesrisayinle is ndLavan." Hetvenhat6vesen.

61
EcELv GYdRGY:BoRoTvaiLEN

1913-ban halt meg.Ha valakirdl,r6la el lehetmondani,hogyegyszer-

rc szolg6ltaMammont6s az Istent.Amig birt, mindend€lbenim6d-
kozni ment egy Wall Streethezkcizelitemplomba.utirnaviszont
folytonosana Mammontim6dta.
A J. P. Morgan & Companyma is a wall Streetmeghat6roz6
p6nziigyiint6zm6nye. l9az9at6ia keleti part patin6segyetemeir6l
keriilnekki. A c6gvezet6imindennap n6gy6ra hatmincperckorel-
hagyjdkaz irod6jukat,hogy tedznimenjenek.6s dt 6ritraa tenisz-
klubba6rjenek.Jelszavrkszerint ,,els6oszttibi emberek. els6osz'
tdlti m(idon,elsd osztdlli iialeteketkdtnek".Az 6 tulajdonukban
van ma az EgyesiiltAllamok legtdbbr6szv6nye.tulajdonr6szijk
meghatdroz6 Allamok legldbbnagyc6g6ben,
az Egyesi.ilt ezekp6l-
ddulaz International TelephoneandTelegraph, Sears,AmericanEx-
press,Bank of America6s a Citycorp.A MorganBank az Egyesiilt
Allamok leggazdagabb h6tezermagiinszemdly6nek pdnzetis kezeli,
valamintnagy int6zm6nyek.egyeiemek6s c€gekbetdteitis. Mrs
bankokkalszembenMorgan6kfgy v6gzik ezt, hogy a bet6tesnek
nincsjogabeleszdlni, hogymibefektetika p6nz6t.A c6gma is a c6g-
egyesij16sek egyiklegnagyobb
6s a cdgvesiirl6sok szak6rt6je, a Wall
Streethangad6ja.
PierpontMorganszintekorldtlanpenzmennyis6g fdliitt dbntcjtt.
Ezt
az embertkerestemeg Nikola Tesla. Kettejijktijn€nete arr6l sz6l,
hogyhogyanbukottel Teslaenergia-6srddi6ad6j a a ptnztgyi €szj6-
rd(d) feltaldldi
kultrira
liildnbcjldsegemidll.

Exszr,lzts
A feltaldl6i6s ijzletemberi6szj6rds mdsvolt mdrakkoris.
radikelisan
es ez az6ta sem viiltozott. Akkor sziiletneknagy eredm6nyek,ha a
kett6valamilyen m6dontalelkozik.Edisonebbena tekintetben toroty-
magasan kiemelkedik a feltaldl6kkdziil.Sokkaljobban 6rtettea p6nz-
iigyi vil6g mentalitesft,mint Tesla,€s kdnnyebb€n sz6ttudott6teni
ezena nyelven.Edisonnakis megvolta magakalandjaMorgannel.
hiszenMorgantsemmib6lsemlehetettkihagym.
Edisonsokmesfeltaliil6tapasztalatainak 6s saj6tszorgalmas mun-
kejdnakkitszdnhet6en haszndlhatd izz6lSmp6kat tudottkikis6rletezni,
6s 1878-ban a titmeggydrta$ is elinditota.Az EdisonVildgitdsiT6r-
sasdgot (EdisonElectricsLight Company)hamarosan felvdseroltaaz
egyik Morgan6rdekelts6g. Morgan az Edison-cdget egy mdsik ver-
senytissal,a ThomsonHoustonnal 6sszeolvasztotta1892-ben: az 6j
cdg neveGeneralElectric lett.

62
 Edisonnagyonnehezm6nyezte, hogycsakaz igazgat6taniicsba ne-
vezt6kki, de nem 6 lett az elndk.igy Edison els6 6s egyben utols6
igazgat6s6gi iil6s6rci892 augusztuseban mentel: amintmondta,nem
fog egyolyant6rsasdg igazgat6tandcsdba tartozni,aholnem6 irdnyit
mindent.K6t 6v mflva eladtaaz dsszesGeneralElectricrdszv€nydt.
Konzultinsk6nt dolgozotttovdbb,6s szorgalmasan gyiijt6ttea szaba-
dalmaib6lszSrmaz6 royalti-dijakat.
A GeneralElectricalapitottaaz els6nagyszabSsf ipari kutat6intd
zetetNew York dllamban,1900-ban. Ennekvezet6jeTeslaegykoi
bardtja.majdellensdge CharlesSteinmetz, ndmetszdrmazdsd, pfpos
hdti zsenivolt, akit az elekromossdg varezsl6jrnak neveztek. Taliin
csakTesla6s Steinmetz voltak azok, akik matematikat is haszn6ltak
az elektromoss6g kutaIdsa,fejleszt6se ter6n.a tijbbi feltaldl6csaka
pr6baszercncse m6dsz€nalkalmazta.
Morganjavaslatiiraa westinghouse6s a GenemlEiectrickozds
szabadalmiegyezm6nythozott16tle 1896-ban,mely szerintTesla
szabadalmait az addigiriv6lisis hasznelhatta. Ett6l kezdveval6j6ban
Morganlet az egyik haszon6lvez6je a Tesla-f6lev6lt66ramtszaba-
dalmaknak.1903-bana GeneralElectricbeolvasztotta a transzfor-
mitorokatgy6rt6StanleyElectrictersas6got. igy az elektromos dram
teljesgy6rtdsi6s elosztdsirendszere Morgankez6bekeriilt.Ezutdna
Cener.lEleclricmiirer6mii\eket is riisiirolt
rs dpirteretl.
j6
(Morganszellemem6g ideigott lebegetta GeneralElectricfe-
lettr 1971-ben az Igazs6giigyiMinisztdriumbeperelte a c6get,meri a
GeneralElectrichuszonkilenc m6s elekromosszolgSltat6val 6rkar-
tellt hozott l6tre, melynekkdvetkezt6ben^z ,rak egyik napr6l a me-
sika 50 szdTalik-kal emell,edlek. Ar Egyesiill Allamol kormdn)aa
pert megnyerte, €s a GenaralElectrictdbb mint ittvenmilli6doll6r
krn6rit6stfizetett,ndhdnyalkalmazottat r6vid bd(dnbiintet6sre is
it6ltek.Aztin 1976-ban tdbb,mint k6tmilli6rddollft6n megvett6k ^z
UtahIntemational c€get,amellyelsz6n-,162-6s ureniumbdnyek, vala-
mint gdz-6s olajmez6kjutottaka CeneralElectlic tulajdoniba.Ez voll
^z EgyestiltAllamoktiit6net€neklegnagyobb ipari v6s6rl6sa. A ki-
viildll6k6s a versenytftsak szedntis ma a GeneralElectricaz Egye-
siilt Allamoklegjobbanvezetettcege,tiibb mint sz6zezer dolgoz6val,
6shatalmas kiilfdldi 6rdekelts6gekkel. )
Nemcsakaz energiatermel6s, hanema hirkiizlds is Morgan kez6be
keriilt. Tesla6ppena mobiltelefon-rendszenel, rddi6- 6s energiato-
vebbitSsirendszenelkis6rlerezert,ez6rt a tift€net meg6rt€sdhezis-
mernijnkkell a hirkitzldsfejlens6gifok6t Teslakor6ban.
63
EGELY GYdRcY: BoRorv^f LEN

A hirk6zl6shatalmasiizlet volt. A szizadfordul6n, amikor m6r

el6ggdelterjedta telefon,egyetlenegy magdntelefon-k6sziildk ket-
sziznegyven dolldrbakeriilt egy 6vben,ami hatalmasp6nz,ha arra
gondolunk,hogyszi{z6vve!ezel6tta dolliirlegal6bbhriszszor annyit
€ft. mint ma. 1900-ban a telefonm€gel6gg6frisstal6lm6ny volt, de
m6r 1 350ezerm(kitditttaz EgyesiiltAllamokban. 6s a feltal6l6Bell
c€gekdtszAdtvenmilli5dolldrost6k6velrendelkezeti. A tevir6hoz
hasonl6an a telefonis gyorsanterjedt,annakellen6re.hogy az els6
szabadalom csak 1876-ban lett bejelentve,6sszdmostechnikaihiba
miatta t6volsiigitelefonbesz6lget€sek csaknyolc6wel k6scjbb, 1884-
ben indultakel. Term6szetesen nemsokara ez is Morgankez6beke-
riilt. de addigm6ghosszri rit vezetett.

A TELETONCSATA
1876.februft 14-6naz EgyesiiltAllamokszabadalmi hivatalieba k6t
telefon-szabadalom -
6rkezett n6h6ny6rds kiilcjnbs6ggel. Az egyik
egy huszonkilenc 6vesamatdrfeltaldl66s n6mabesz6d okat6 tal6l-
miinya,akineka nev6tma mindenkiismeri,AlexanderGrahamBell.
N6h6ny6rdvalk6s6bb,a negyvenegy 6vesElisha Gray, hivatiisos
feltalSl6vitt be hasonl6szabadalmat. Famdaym6gtudhatotterr6l a
szabadalonu6l. mely l€nyeg6ben az 6 alapvet6felfedez6s6n, az in-
dukci6nalapult.Tehdl 1876'ban- Faradayhal6lael<ittegy €wel -
indult el hodit6 ritjdraa telefon.Tulajdonk6ppen csoddlkozhatunk
azon,hogynemhamarabb, hiszenaddigis mindentechnikaifelt6tel
advavolt fiiltaldl6sdhoz.
L6nyeg6bena telefon a tevir6nak egy sokkal ravaszabbverzi6ja,
k6t l€nyegesen elt6r6funkci6thaszn6l:amikorbeszddet vesz,akkora
hang er6ss6gevalamilyentiirgy, pdldrul szdnporellen6llasftmeg-
viltoztatja,modulelja;6s amikorez a viltoz6 frekvenciijf, viltoz6
amplitid6jrielekromoshull6mmegdrkezik egy elektrom6gneses te-
kercsbe,a vdltoz6elektromoshull6mokhat6s6ra, vdltoz6mrgneses
t6r€rdss€g keletkezik,6s ez egy vdkonyf6mmembrdnt igy mozgat,
hogya membr6n hanghullimokat keit.
A Faraday-f6leindukci6banott rejtdzdttez a talalmdnyis ugyanigy,
mint akir a videomagn6.A telefonsorsanis l6tszik,hogy az ernberek
milyen nehezentudnakliit6sm6dot,gondolkodiism6dotviiltoztatni,6s
mennyiresziiks6ges a ftiss.rugalmasszeml€let, elszakadds a i6gi szo-
k6sok6l.Az ig6nyugyanm6rmegvolta tdvolsigibesz6lget6seke, de
ezl m6r az arck6pfestdMorsetalrlmi4nya,a r6vir6,f6lig-meddigkiel6-
gitette(err6lm6ra,,Tiltotttal6lm6nyok"-ban is sz6lrunk).

64
 TESLA HULL,{MAI

Az EgyesiiltAilamok ideelishely volt a ti4vir6elterjed6sdre, de

terjed!Afiika kiv6tel6vel mindeniitt,igy Eur6p6ban is-A polBdrhdbo-
ri v€gdremdrdtvenez€r m6rfiildnyir6vir6hiil6zar6pulrki, 6s n6hdny
6vvelk6r6bbm6r k6tsziiitvenezerm6dcild6niir hiz6dorta hdl6zat.
Csakhogyl8?2-ig Dindcjssze egy jelsorozatorlehetenritkijldenia
kiilts6gesen megdpitett dr6tokon,6s nagyszenziici6kdnr hatort,hogy
a WestemUnionc6g,mely szintemonopoliz6lta a t6vir6szolgdlatot,
egy olyan rendszerrel 6llt el6 - JosephB. Steansbostonifeltal6l6
munkdjanyomdn-, mely ugyanazta dr6totegyszenekdtjelsorozar
kiild€s€re is felhasznrlhatta. Ez .nindenkinek megmozgafta a fantdzi-
rijiit.Az volt a k6rd€s,hogyezt iehet-emdgfelijlmrilni,lehet,eugya-
nazona dr6tonm€gtcjbbcsatornet nyitni.Ez ugyanisnagym6rt6kben
megndvelte az 6tvihet6inform6ci6mennyis6g6t 6sigy sokkalolcs6b-
bdteftea tiiviratoziist.
ElishaGray,akineknev6tmdraszinreteljesenelfelejre$6k, pediga
kor jelent6sfeltalel6javolt (blir nem akkora,mint Tesla).1874-ben
teljesenvdletleniilrebuklGntarraaz alapijtletre. ami telefonjdtmeg-
alapozta. Kijldnbdz6frekvencirjfrezg6kiir6kkel kisdrletezetl,
6s 6sz-
revette,hogy az egyik rezg6kiirvdltoztatisamoduliiliaa mdsikrez-
g6kdrfrekvenciijet.Ezt maparametrikus rezg€skelt6sneknevezik,de
akior m€gnevesemvolt ajelensdgnek.
Val6jiibanezenalapula teleion:az ellen6ilisparamdlereinek meg-
vditoztatrsi4val befolyasolunk egy m6sikelektromos iiramkdrr.6s igy
alaKtjuk:it a beszdder elekt.omoss6ggA, ds az elektromossrigotaztrin
fjm hanghull6mokkd. cray, aki magais tdvird6szvolt. 6s frvir6k6
sziildkekldkdleresir6s6b6l 6lr (egy ilyen gydrbandolgozoft),drier6r
bemutatta egy iizletembemek, aki fanrdziatl6tottbenne.€s ieher6v€
tette,hogyGrayteljesmunkaid6ben foglalkozzon taliilm6nydval.
A telefondtleteeglilralin nemvolr ij, hiszenegy n6mettrn6r 6s
tellal116Philip Reismdr l86l-ben meg6pitett egy relefonkesziiliket.
6s be is mutattaa FrankfurtiTudomiinyos Eg-v-esiiletben.
Akkor m6g
Ndmelorszdg Jprcicslaallamo(ra t"gol(.altgtejlddb.szom.zed"rhoz
k€pestelmaradott ofszitgvolt; senkisemfedeztefel irz 6ridsilehet6,
segetebbena taliilmdnyban. Ma alig van a civilizdlrvildgbanember.
akj ne haszn6lnd napontaa teiefonvalamelyiktipusrit,szolgiiltatiisi{t,
r6sz6\,6 vrlt mindennapi €hunknek.
Onmag6ban a telefonelterjed6se kihizhattavolnaN6merorsziigot a
gazdasagi stagnilldsb6l, de senkinemfigyelt fel ii. s6t- szokiissze-
rint - az Annalesder Physikcimrjfoly6irara tal6lm6nyr6l sz6l6cikk
kiizl6s6!i5 me$agadra.A,.rekinr6lyes"foly6irarokiiltaliban igy
tesznek:az ij. gycjkeresen mi4slet6sm6dotig6nvl6tanulmenvokar

o)
EGELYGT6RGY:BoRorvaELEN

nemkiizlik, s igy eredetic6ljukkal ellent€tben,sokszora fejl6d6saka-

drlyai,6snemsegit6i.
Reis, a megsz6llottfettalil6 hidba irt ropimtokat,hiSbatartott
mrikijd6k6szi.il6k6vel bemutat6kat, mindeniittzirt ajt6kbaiitkdzdtt.
Negyvendves kordban(1874-ben)szeg6nyen, a kuzdelemt6lmegf6-
radva,tiid6bajbanhalt megakkor,amikoraz USA-banmfi Bell 6s
Gray is l5zasandolgoztak,hogy kifejlesszdkazt' ami Reisnekm6r
16gmiikddtitt.
A kor szakmaifoly6irata, a Tevirddsz(The Telegrapher)azt irta,
hogya Reis-f6letelefonranincsszilks6g, csaktudom6nyos kuri6zum
Valamiolyasminek tartott6k, mint ma a videotelefont' amely€t isme-
rijnk ugyan,de nemterjedtel. S6t, vicceket terjesztettek r6la: kipr6-
b6ltrk mdrPhiladelphia 6s New York kdz6tt,de abbahagytak. merta
philadelphiai tdvirddsz kellemetlen lehelet6t is 6tvittea rendszer'A m6r
eltededt t6vir6 6s a m6g alig fejlett telefon Elalkozdsa tali4naz els6
eseta technikatdrt6net6ben, amikor az ellen6rdekii felek dsszecsap-
tak: a merbev6ltrendszerf6kezteaz ijabb, jobb megold6s elterjedd-
s6t. Ez az ellent6tnem volna sziiks6gszerrii; a petrdleumldmpa-gyi4rt6k
vdgyd gyertlaiinlbk nemtbrlekdsszea villanykdnetet. a poslakocsi'
soknemsiklatt6kki a g6zmozdonyokat, s a vitorleshaj6k semzdft6k
le a kikcit6keta g6zhaj6kel6tt.
A tivirdaszszakmameglehet6sen ellens6gesen fogadtaaz 6tletet,
hogyhangokatvigyenek6t a vezet6keken Ekkona ugyanisa Morse-
f6tek6d, azazegy digit6lisk6d terjedtel, 6s a tevird6szok elleneztdk
^ hang,azazaz anal6gjel 6tviteldt.A tevirddszok ellens€8es maga_
ta(dsa6rthet6:elldsukat f6ltett6k. Gray olyannyira elkeseredett, hogy
visszat6rta multiplexrcndszerek kidolgozdsShoz' zenetov6bbit6 te_
legr6fonkezdettgondolkozni. Ugy gondolta,hogya multiplext6vir6
potencialisan sokkal nagyobb iizletetjelenthet,mint a hang6tvitel
1875-ben tttbbilyenszabadalmat is bejelentett.
Az angolemigrens, a fiatalBell szint6nmultiplextevirdvalKs6rle_
teze$.es szintev6letleniilhib6zottrd a telefonalapijtlet6re. 1872-ben
kezdettezzela rendszerrel foglalkozni, amikor tudomest szerzett a
WestemUnionduplexrendszer66l. Ugy gondolta' hogy hatalmas va-
gyontlehetnekeresniegymdgjobbtalahdnnyal.Mig GrayhivatSsos
mestereketalkalmazotta k6sziil6k €pit6s€re,Bell magabiitykijlte a
szerkezeteket. Els6 g6pei olyan megbizhatatlanokvoltak, hogy csak
n6h6nymasodpercig miikddtek.
1874tavasz6n tudtamegBell, hogyGmy is vibrdl66ramokon dol
gozik, azaza telefonon.Ekkor felgyorsitottamunkatemp6jdt'6s egy
dvirdesz, G. Hubbard szem6ly6benterveihez segits6getis kapott.

66
 Hubbardldnyaugyanisskarldtmiattn6mamamdt6sBell tanitottabe-
sz€lni.Hubbardugyannemsziveltea WestemUniont,mertigy gon-
dolta,hogymonop6liumuk h6tr6ltatjaa tdvifiszarfejl6d6s6t. de a te-
lefon 6tlet6tnagyonizgalmasnak tal6lta.Ez6rtanyaBilagtdmogatta
Bell munkiij6t,de az ekkorm6gcsakegy multiplexrendszerlett vol-
na. Lassanlassan azonban,1875jiliusdra Bell 6szrevette, hogy han-
got is lehettovebbitani.Gray6sBell ett6lkezdvefigyelleegym6st, 6s
kissdparanoi6san mindegyikaztgondolta,hogya m6sikcsakk6mke-
dik utiina,6snemigazdnalkotfjat-
Gray magasem 6rezte6t a hangdtvitelfonrossdgat, nem akata
p6nz6t6s idej€tolyan hangdtvitelirendszerre pazarolni,amelynem
hozel6ghasznot, a muitiplexrcndszerviszontszerintebiztosjitv6el6
n6zett.A t6vir6k szak6n6ipedig tovdbbrais [gy gondoltdk,hogy
semmi6rtelmea hangStvitelnek, hiszenaz inform6ci66tvitel k6rd6se
16gmegvan oldva.A nagysiets6gben Bell m6r akkorszabadalmaz-
tattatal6lm6nydt,amikorm€gnemvoltj6l mijkddrjpeldiinya, de a son
meghozta a szerencs6jet.
1876.februdrl4-6n adtabe a szabadalm6t, de csakaz 6v jriniusii-
ban mutattabe a miik6d6k6sziil6ker - amit Gray is litotr - a phila-
delphiaisz5zadfordul6s kiillit6son-Az volt a hivar6sos kurat6,Gray
v6lem6nye, hogya Bell,f6lebesz6l6relefoncsakrudom6nyos kiiriik-
ben lehet€rdekes.kereskedelmi €r€ke igaz6njelent€ktelen. Bell pe-
dig - az amatdr- k6t h6ttela szabadalom beaddsa uriin,de k6t h6ttel
azels6sikereskis6rletel6tt ^zt irta 6desapjrnak,,AaegZszaz enJAn,
dsbiztosvagyoka hirnlvben,a |agyonbanAsa sikefuen."
Erdekes.hogya szabadalom 6s az els<imrikiid6kdpes szerkezer ki-
fejlesztdse 6s bemutatdsa ut6nBell nem vett r6sztt6bb6a talalm6ny
tiik6letesit6s€ben.
Miutan rigy-ahogyhasznSlhar6 k6sziil6keralkotott,
feles6giilvette egyik siikertanirviny6t, 6s reljeseneltrint a telefonfej-
leszt6sb6l.1922-ben b€kiivetkezett hal6l6iga siiketekokar6jamaradt.
1877-benalakult meg a Bell Telefonrftsasdg, 6s villdmgyorsan
terjeszkednikezdetr.Bostonibank6rokadtekhozzi a penzr, aklk Det
.7e dr\,eneka riirsasiigfdldfti ellendrzesr. Sldmosdgyesiizlete;ber
vezettea Bell Tdrsasdgot, mig 1899-benmegalakultaz Amedcan
Telephoneand Telegraph, mely f6leg a hosszrir6vdbesz€iget6seke
specializdl6dott.A sz6zadfodul6ut6nkeriilt a tii$asdgJ. p. Morgan
kez€be,€s 1907-bensajdtemberdt,TheodoreVailr iilretteaz elnajki
sz6kbe.Tizenk6t6vi elniik6skdd6se alattaz AT&T-I az EsvesiiltAl-
lamoklegnagyobb ldrsasdga let. A/ AT&T s,/dpla:sanfljvdsiirotta
az ellenfeleket, vagy |ilharcbantdnloetette6ket. vagy nem engedte
meg,hogy sajiith6l6zarera kapcsol6djanak, igy a t6vols6gibesz6tge-
EGELYGIORGY: BoRorv^ELEN

tdseketlehetetlenn6 tette. 1899_ben mdg a westem Union r6szv6-

nyeinekhdJmada( is me8\zerezrdk.
Epite$ekegy kutat6laborat6riumot, mely az EgyesiiltAllamok
tegjobblaborat6riumai kdz6tartozott,ezzelmegalapozt6k a c€9.6s
egydltaliinaz elekronikak6s6bbifejl6d6s6tJelent6sszerepiikvolt a
mozihangositrdsdban, 1926-ban; azels6televizi6saddsokban, 1927-ben:
6s a digit6lis sz6mit6g6pekn6l is bdbdskodtak 1938-ban l-egf6bb
ercdm6nyiik tal6n a tranzisztor1947-eskifejleszt6se volt. Lethatjuk
teh6t,hogyanfiiz6dnek,hogykapcsol6dnak egymdshoz talSlm6nyok
6semberisorsok.
Morgan kezenyom6tott talSljukmindeniitt.Val6j6banMorgan
bankh6zatiiltijtte be a kdzpontibank szerep6tis' hiszenekkor az
EgyesiiltAltamokban neln}logy j6vedelemad6, de mdgkijzpontibank
semvolt. Morgan,ha 6rdekei igy Kvdnt6k. manipul6ci6ival t6zsde-
penikotvdltottki a Wall Streeten. ezzelgazdas6givels6gokat inditott
el, vagyhaakarta,megis allitottaezeket.
Egy ilyen nagy,az egeszo$zdgot6rint6viilsegotp6ld6ulazzalh6'
ritott el, hogyosszehivta New York bank6rait6s annyikiitv€nytbo-
csatottki, amennyiaz ellamiad6ss6gokat finanszirozhat6ve te$e,6s
igy azegdszorsz6got hosszr.i,m6lyv6ls6gt6lmentette meg Az akkori
szakellas viccbenfoltettdka k6rd6st.mi a kiil6nbs6gIsten6s Morgan
kdzdtt.A velasz:lstennemgondoljamag6r6l.hogy6 Morgan..
Most,hogyk6petkaptunkaz ipar6s a tuddsalapigazdas5g fejl6d6-
s6r6lTeslakordban, itt az idii, hogy megn6zzlk, mi6rt bukott meg
Teslatal6lmenya.

is Ac6Nr{
Exr,4zrs
Az emberckkozdttikommunikici6ugyanolyan neh6zkes. mint a tu-
domanymaga,az elhallgatott, ki nemmondottielt6telezdsekkel' vagy
egyszeriiena gondolkoz6sikultdm m6s miatt
killdnbiiz6s6gei Tipikus
p6ldaerreHertz€sTeslandzetelt6r6se. t892-ben.amikorTeslaBuda
pestredrkezett.hogy a Ganzc6ggelt6rgyaljon.fdlkerestea fiatal, de
m5r haldokl6Hertzet.1892-ben a harmincn6gy 6vesfiatalembemek
mir csakk6t6vevolt hetra6let6b6l;Hertzval6sziniileg
a kor szomoni-
anjellenu6betegs6g6ben, tbc-benhalt meg.Teslamint a nemlinetuis
Henzmint a linedrishullimokfelfedez6je.
szolitonok, nemtudtaksz6t
6rtenieglmdssal,mindkett6ragaszkodotta maga igaz6hoz.
Mindaz,amitHertzpublikdltazelektromdgneses hulliimok6l.igaz
voll, csakazt nem vette€szre,hogy a term6szet gazdaglehetdsdgei
kdziil csupanaz els6re,a legegyszeriibbrebukkantre. Teslapedig

68
 TESLA HULLIN|AI

abbanhib6zott,hogynem hatiiroltael a Hertz-f6lehulldmokt6lel6g

6lesena magailtal felfedezett jelens6get. Teslanem tudta bele6lni
mageta haldokl6,6s megbecsiilt Hertz lelkivildgiiba,Hertz szim6ra
pedig fgy jel€nhetettmeg a fiatal Tesla,mint aki el aka4avitatni
eredm6nyeit. Hasonl6helyzetekgyakan el6fordulnakmliveszekk6-
z6!t is. Verdi6s Wagnersemkedveltekegym6st, mertmindegyik^zt
gondolta,hogyaz6 zen6jeaj6. Val6j5banmindk6tzendnek 6s mind-
k6t hull6mnakmegvana magahelye.
Teslaugyanigynemtudtamegdrtetni magetkort6rsaititbbs6g6vel,
azzala key€ssziimrjvillamosm6rndkkel sem,akikkelegyiittdolgoz-
hatottvolna.CharlesSteinmetz. aki kds6bba GeneralElectricvezet6
kutat6jalett, rigy irt konyveta velt6iramr6l,hogyTeslanevdtmeg
sememlitettebenne:az ipar,a kutat6s,a tudomdnyvil6ga6pp olyan
emberivil6g,mint ak6ra miiv6szet, a politikavagya katon6kvil6ga.
A tudomdnyis emberekmiive,6s a tudom6nyterulet6ndolgoz6kis
ugyanolyan gyarl6k,f6lt6kenyek egymrsra,mint az 6letbdrmelymds
teriiletein.Nem csaka szin6szn6k6s primadonndktesznekpikirt meg-
jegyz6seket pilyatftsaikkorera,tehets6g6re; a tudom6nyban, ha lehet
mondani,m6g dlesebba f6lt6kenyked6s 6s a gyanakves. A kutatas
vilSga,pldneamikorszabadalmakr6l, p6nzr6l6s him6vnilvansz6,az
emberckb6l egyszerre hozzaki a le&jobbat 6sa legrosszabbat is.
Teslaeg6sz6let6rejellemz6 volt a harckollegiival6siizletfeleivel,
6s nemmindigkeriiltkj gy6ztesen a ktizdelmekb6l. K6rsdgtelenijl hi-
bdsvolt abban,hogy egyedenegy 6n6 sziivetsdgest semtudott a maga
oldal6radllitani.Hertzcelval6 taldlkozidsa ut6n eldaddkdnitba kez-
dett,tdbbezeremberliittakis6rleteit,hatalmas jutalmaz-
tapsviharral
tak;a felkin6lkoz6 segit6kezek€tazonban rcndrevisszautasitotta.
Kort6rsainehezen tudt6kelhinnip6ldiulazt,hogya Teslaiiltalkel-
tett hull6moknema tdvolsdgn6gyzet6vel csdkkentek, hanemcsakma-
gdvala tdvolsdggal. Bzalattaztkell6rteni,hogyaz ad6t6ltizszerakko-
ra tivolsigra is csaktizeddrecsitkkenta sugdrzds intenziti4sa,
mig a
szok6sos Hertz-fdlehulliimokeset6naz intenzitdsa sziizadiira €sett
vissza.Azt is ellitottaTesla,hogybjzonyosfiekvenci6kon rdl az 6ter
mdrmdsk6nt viselkedik, 6shogya nernlinearitds miartegymilli6V/cm-
est6rer6ss6gekn6l fj tipusi giksiil6sesjelens6gek fordultakel6.Hid-
baletta Columbia6sa YaleEgyetem diszdokora,ral6ntitokzatoss6ga.
tal:indsszef6rhetedens6ge miatta,,szakma" sosemfogadtabe.
Teslahatalmas lzleti lehet6s6geket hagyoftkifolyni a" ujjai kdztl
saj6thibdjeb6l:amikora Westinghouse c6gbajbakerult6s szabadal-
mi dijait nemtudtdktovdbbfizerni,Teslael6llrkajverel6seir6l. Meg-
tehettevolna,hogy halaszt6st enged,6s ez a k6s<ibbiek sor6nmeg-

69
ECELY GY6RGY: BoRorvAraLEN

mentettevolnadt a biztosbukas6l.Jelentdshaszont6lesettel azzal

is, hogyaz dltalam,r szinletdmeggyertesig kifejlesztettg6zkisuleses
csdveketcsakbemutatdsoloa haszndlta, de nem szervezte meg a to-
meggy6rt6st. EdisonebbenTeslandlmessze tehets6gesebb volt. Tesla
nemte.emtette meg a sajiitbiztos anyagi hdtter6t, m6soknak kiszol_
g6ltatva6lt. 6s igy a legnagyobb tehetsdg is megbukhat Mindezek
perszeut6lagosokoskoddsok, az azonban k6ts6gtelen, hogyTesldtel-
s6sorban a fejleszt6sek kdrlli technikai,tudom6nyos kerd6sek kijt6t-
t6k le, 6s alig titr6diitt az iizlettel.
Tesla a szdzadfordul6ntalalkozottMorgannel 19006sz6nMorgan
id6sebbik l6nya,LDisak6tezer-6tsz5z f6s esktiv6j6n ott volt a tdrsasegi
6letk6mje,6sazesemenyre Teslais hivatalos volt A dalids.j6k6pii 6s
mindig piperkitc m6don dltdz6 Tesla a hatlgyek sziv6tis megdobogtat-
ta,igy Morganm6sikliinyd6t,a huszonnyolc €v€sAnnddtis. Ez a kap-
csolatTeslaszem6ra csakiizletiiigy volt, bir dletiikv6gdigj6bar6tok
maradtak.Az eskiiv6 ut6nTesldtmeghivt6ka kiivetkez6napi vacsora-
ra is, alol a feltal5l6€s a bankftel6sz6rbeszdltszem6lyesen Morgan.
aki nemcsaka miiveszetben, hanemaz iizleti vil6gbanis mindent
gyrijt6tt- szabadalmakat 6sfeltal6l6kat is - kiv6ncsivoltTeslrm.
Morgantdrdekelte,hogy min dolgozottTeslaColoradoSprings-
ben. hiszena hatalmasszikrdkkdzt k6sziiltfelv6teleketa feltal6l6
rendszeresen osztogatta ismer(iseinek. batetainak. Teslaf gy mutatta
be rendszerdt, hogy az alkalmastavolbanlev6 g6pek- tdvir6,meg-
szaKt6,telefonok,6lik miikddtetds6rc, s6t f6nykdpeketis lehet
rendszerdvel tovebbitani.Mindezt dr6t n6lkill, 6s €z az, ami miatt
Morgantnagyon6rdekelte, hiszenaklor haj6kon,sajdthaj6jdnis fel
Iehetnehaszndlni ezt a rcndszert. Teslabiztositotta alr6l, hogyrend_
szerek€pesbizalmasan tovi4bbitani az informdci6kat, Morganiizleti
beszelget6seit nem hallgathatjek le vevrik6sztl6klelrendelkez6 ver-
senytdrsak, ellent6tbena Marconi-f6lerendszerrel. Minddsszek6t
ad6tomnykell hozz6,az egyik az Atlanti-6cedn, a mesika Csendes-
6cednpatjdn,6sezzela fdl vil6glefedhet6.
Kiss6tflz6an harnyolc h6napos6pit6siid6t adoftmeg,s6t ^zt is 6l-
litotta. hogya rendszerenemdriigdbb,mint a Marconi-f6lerddi6.A rd-
di6zds elej6n Marconi m6g szikat6vir6k6nt mrikddtetterendszer6t,
azazcsakMorse-jeleket tudotttov6bbitani.Teslarendszere mer fo-
lyamatosjelsorozatottudotttovabbitani,az z el\ileg k6pesvolt be-
sz6d6tvitel6reis. A hosszrira nyrilt eszmecsere ut6n,a vacsor6n csak
abbanSllapodtak meg,hogyfolytatj6ka besz6lget6st-
Morganekkoribankeszitette el6 az ac6lgydiak egyesiil6s6t, a U. S.
Steel acdlkonglomer6tuml6trehoz6s6t,de kiizben nem feledkezett

70
 TEsr^ HULL,iMAT

megTeslAr6l.Kardcsonyel6tt tali{lkoztak(jra, 6s a meg6llapod6s is

kiirvonalaz6dnikezdett.Morgan kifejtette,hogy csakcsendesters sze-
retne lenni, de fenntartdsai vannak,meft til sok az ellentmondds,
nagya felhajdsTeslakitriil, 6s a Wesringhouse-zal kdtdttiizlerenki-
viil mdstalflmenyam6gnemhozottp6nzt.
Mesr6sztviszontelismertetehets6g6t, de mtu ekkorlesztigezte leg-
fontosabbfelt6tel6t: ,,Bdrmilym ijsszegbenis egyeziinkme8,aa vlg-
Iegesksz. NemfogoktoydbbipZnzeket "
JizetuL Tesladgy v6lte,hogy
szSzezerdollet elegend6lenneegy 90 ldb (kb. 30 m6ter)magas
transz-adanti ad6elk6szit6s6hez. Morganerreazt mondta:,,Le$,iink
ebbenbiztosak.Iag)en, mo Ajuk, s4Advenezerdolldr, 6s 50-50 szl-
.auk a cigben." El6vettecsekk-kdnyvet €s leretrea fekal6l6el6 az
els6frdszletet.TeslaelTeigy v6laszolt.,,LegyenOni a tiibbsigirtsT
vlny Morgan ir, IegyenOnl 51 szdzaldk,is az enylm 49. An ya,
libanfurcsa ember,rendbenvan, Iegyenigy. Miutbr aldirtuk a szer-
zddZst,a teljesdsszegetmegkapja."
Teslaen6l az iizletrdlel6szdr1901janu6rjdban irt, bizonyosAstor
ezredesnek, aki egyik gazdagbefektet6je volt. Az eaedesaz oszcil-
ldlorok6s neoncstivek kutatdstrafektetettbe p6nzl em Teslaezt a
ColoradoSprings-ikutatAsra kajltiinealelyett,hogyelindirottavolna
az fj tipusriviligit6testektitmeggy6n6sdr. Tesla6lland6anbocsdnat-
ker66s p6nzk6r6leveleketirt azezredesnek, aki ezekutensz6pcs6n-
desenkivonult az dler6b6l.Astor ezredesndhiiny6vvel k6s6bba
Titanicutasak6nt, a haj6valegyiitrelsiillyedr.
A hivatalosszerz6dds Tesla6sMorgankdziitt I 901. mdrciusI -j€nj6n
l€rr€.TeslaNew York belvrrosdt6lkifiilbeliil 100 km-rc elkezdhefiea
torony6pitds€t.Mo€ar k6rnapmilvajelentetrebehivatalosanis a U. S.
Steelac6lkonglomeretum megalakulds6t, de egy sz6tsemsz6lt a Teslii-
val kiizcisc6gr6l.Egyediila New York melleniInng Islandf6lszigeren
te4eszrett,Long Island Democrat cimii lap irt p6r sorr an6l, hogy
NikolaTesiadr6rn6lkiili r6vir6ellornA$l6resitVardencliffhelys6gben.
Teslanemcsak egyegyszeni dr6tnelkiilir6vi6Allomiisr6l, hanemla-
borat6riumr6l,egeszcsicstechnol6giaikiizpontr6l iilmodon_Morgan
szdziitvenezer dollija nemvolt kis p6nzabbanaz id6ben,bArn6h6ny
multimilliomosennekaz (isszegneka k6tszeres6t is elkcjlttitteegyetlen
este- bizonyoskiirdkbenaz volt a szokis,hogy sz6zdolliirosbank6kba
csavafiiika szivarokar,vagy a feltalalt osztrig6ba6rt6kesfeketeigaz_
gyiingydtrejtettek.A szi{ziitvenezer dolliir val6sziniilegel6g lett volna
a toronymeg6pit6s6hez, 6mnemvitrt dolgoktift6ntek.
Amig Morgan P6rizsbanmlilatta ^z idiit, pdnziigyi ellenfeleifelv6-
s6roit6kegyik vasljttiisasdgdnalr6szv6nyeit.Morgan arra utasitotta

71
EGELYCYoRcY: BoRorvAELtrN

munkatirsait, hogy bdrmi ifon szerczz6kvissza az drt6llpapirokat'

ez6rta szAzijtven dollerosr6szv6nyek 6ranapokalattezerdollirta u8-
rott fel. PerszeemiattMorgantdbbi€szv6ny6nek 6rt6kesiillyedt'igy
Morganrlj ac6lr6szv6nyei is negyvenhat dolldn6l mindijsszenyolc
doll6naestekle. Szdmoskisbefeket6teliescs6db€ment'sokankd-
vettekel dngyilkossdgot.
Morgana pletyk6kszerintigy szerezte visszac€g6t,hogyellenfe-
lenekldzsdelijgyndkit kitigyehene. Tudta.hogyszombatinaPonzsi-
nag6g6ba megy,6snemdolgozikigy szombaton viisdroltafel a vasfti
r6szv6nyeket. Tesla keserijen panaszkodott Morgannek a magasabb
6rakmiatt megemelkedett kiiltsdgeke. Ujabb r€szlet6tt folyamodott,
de a feldiihijdi'(bankdregyszeriien kjdobta.
1901.szeptember 6-ien,egy p6ntekd6lut6naz EgyesiiltAllamok
akkorielndkeWilliam McKinley Buffalobautazott.Az liton vrssza_
fel6,a vasit6llomdson, amikorszokisszerintkezetriizottn6hdnybe-
m6szkod6val, egy anarchista hasbal6tte. Az elnok er6senv6rzett,
ez€n az iigyeletesorvos,dr. MatthewMann az azonnalioper6ci6
mellettd6ntott,mertf6lt, hogyaz elnitkelv6rzik,mirea vrms k6rh6-
z6hoz6rnek.Ekkoram6r elterjedta magyarSemmelweis m6dszere.
igy az orvosoklegaldbbrendesen, fert6tlenit6szenel kezetmostak.
maszkot. sapkdtviseltek,valaminttisztakesztyiithiztak.
Delutendt 6ra harmincperckoraz operiil6szob6banmir f6lhom6ly
uralkodott. Rendesesetb€n givildgithsdthaszneltak; de az altatishoz
haszndltgyLll6kony dtermiattez kocki{zatos lett volna,ez6rtaz orvos
ti-ikdkkel pr6biiltamegvildgitaniaz elnitk has6t.Ugyanptu szi meterre
vdlt66ramil6mpdkezrei ontott6ka f6nyt - Teslaftndszer6n6s Edison
izz6in keresztiil-, de a villanyvezet6km6g nem6n el a miitdbe.Nem
messze azEdisoncdg6ltalgyirtottrdntgenk6szill6kek is rendelkez6sre
,lltak, amivela goly6tkdnnyiilett volnamegtal6lni, de dr. Mannsze-
rint a rdntgeng6p csakkuri6zum,nincs16szijks6g. (M6g egy 6vtized
kellett,mireeza g€pelteriedtazEgyesiiltAllamokk6rh6zaiban.)
A goly6tnemtalilt6k meg,€s igy csakkimostdka sebetmelegs6s
oldattal,maid6sszevafi6k.Az elndkeg6szs6ge egyreromlott,pedig
mindentbevetettek, amita kor orvostudomdnya adnitudott:szappanos
bednt6st, nagysztrichnin-adagokat. 6sv6giilaz aduaszokat: vr'hiskyt
6s
kemforosolajal.Ennekellendre azelndkv6rm6rgezdsben meghalt.
Igen,mindenott volt karnyfjtesnyira, ami megmenthette volnaaz
elndk6letdt:a villanyvil6gitds. a ritntgeng6p; de lehet,hogycsakn€-
hdnyh61mrilvah{ztiikodaa villanyvezet6ket abbaa helyis6gbe, ahol
(Ez
az elndktjtmijtittt6k. a p6lda kiv6l6anmutatjaa technikads a tu-
domdnynemzetbiztonsdgi jelent6sdg6t.)

12
 TESL{ HIJI-r,fuar

McKinleyhal6laut6na ,,bigbusiness"-szel szemben idll6Theodor

Roosevelteln6k keriilt hatalomra, aki Morgan terjeszked6si terveit
f€kezni igyekezeft,€s emiatt Morgan nagyoningerl6kenny6 v6lt
Tesla is magaraharagitotta, elkdvetettegy durva hibdt Morgannel
szemben. El6szdris nagyobbtornyotakart6piteni.mint amibenere-
detileg megegyeztek. Arra gondoli. hogy Morgan helybenhagyja
majd a nagyobbhat6sugariiornyot a nagyobbhaszonrem6nyeben,
nemsz6mitotta bankfumakacssagera.
December6-6nazonbanTeslaszemdratragikusesem6nytdrtdnt
A Marconi-csapat el6sziirkiilddtt 6t jelet _ egy ,,S" betiit morze-
k6dbanaz Atlan(i-6ce5non keresztiil.Ez a hdromsipsz6a (nagytli_
volsdgrahat6) tdmegkommunik6ci6 kezdet6tjelentette,s egybena
Marconi-f61e rendszer diadalrt.Ez az eredm6ny perszer€szben Tesla
szabadalmain alapult,6s mintegyhrirom6vtizednyiperesked6s utrin
az EgyesiiltAllamoklegfels6bbbir6siigaTesldnakit6lte meg a 16-
di6 feltel6l6ijog6t, 6mekkormarMarconiis. Teslais halottvolt.
TeslaMorganp6nzdnekhidnyi4bdn sajdt vagyon6t€lte fel, csak
hogybeiejezhesse terv€t.Oriiisineh6zs6gek kijzepette haladta torony
6pit6s6vel, mertMorgancsaka befejez6s utdnfizetteki a teljesszdz-
iitvenezer dollrrt,6sakloftm'r az &ak ^z infl,Aci6 rniattegy6bk6nt is
rendKviilmegemelkedrek. Teslateljesenelad6sodott. a Westinghou-
se c6gnekp€ldeulharmincezer dolliirraltartozott.de tartozottm6ga
fdldrerulet6riival, a telefontdrsas6gnak a vonalbedllitdsi6rt, egysz6-
val fiinek-frinak. Teslaegym6sut6n kiildte k6relmeziileveleitMoF
gannek,melyekben leirta,hogykidolgoztaa tatbbf6le frekvencids ad6
m6dszer6t, megoldotta ezektitkosit6s6t, k6douset,s6tazt is megem-
lite$e,hogytornyalehet6v6tenneakft l0 milli6 LE t€ljesitrn6ny rt-
vitel6t.s26tsu96126s6t is.
Nagynehezs€gek 6r6nvalahogybefejezte a munket6s 1903jnliu-
s6banmrikddnikezdeltaz ad6torony. Ejszakink6nt furcsaf6nyekje
(a
lenrekmega toronykupoldjafitlijtt tcjbbmint I milli6 voltosfesztilt-
s6gmiafi),aztAndriike elhallgatott a berendezds: megjelentek a Wes-
tinghouse c6glovasszekerei. hogya tartoz6s fej6benvisszavigyek be-
rendezeseiker. Tesla maBdbaroskadvdtdvozo( a hellszrnrdl.Ujabb
penzk6r6leveleketirt, amircMorganegy k6tsoros lev6lbenv6laszolt:
,,Tis.telt Urum! I2|el6t megkaptatn.Wilnszom:nen tudok tovdbbi
p4nzeket foly.isitani Onnek.Tisztclettel:J. PierpontMore.tn."
MorgantTeslaellensegeival6sziniileg a feltaldl6ellen hangoltdk
azzai,hogyTeslaegy6rijlt, aki ingyenenergiiitakarjuttatniaz embe-
reknek.Semmimessalnemlehetettvolnaa bankiirtjobbanfelb6szi-
teni.mint ezzel.Akkor merielent6svolt a Teslaszabadalmiit felhasz-

73
EGEI,YGYoRGY:BOROTV^ELEN

n6l6 Westinghouse 6s GeneralElectricc6gekb6lbefoly6 vagyona,

azazJ6reszta vdlt6ftamfelhaszndlaseb6l szftmaz6haszon Joggal
f61t att6l, hogy Tesla ij dahrnya titnkJetehetiaz er6mliveket,6s
azoknaka r6zb6ny5knak ajijvedelmeit,melyeketnemrdgvesi{roltAz
fj technol6gia v6lhet6€n az alig egy 6vtizeddel azel6tt megalkotott
technol6gidt m€sstr trilhaladta volna,6s igy nem hozott volna el€'
gend6hasznotMorgan szdmera.
Teslarijabb6s djabbk6ts6gbeesett man6verekbe kezdett,hogyto-
vebbi p6nzhezjusson a torony ds egyiltaldn az elv megment6se 6rde-
kdben.Mindensriindekd megbulolt. merlMorgand voll a75l slala-
l6k,6sMorgannemegyezett belesemmif6leaz dj szerz6d€sbe.

H A .,, ( 1 )
1914.jdnius6ban ism6telkezd6dtitt a nyar,reklen6h6s6gt€lepedett a
kontinensie.Mindenki nyaralnivegyott.A brit Henry Asqith miniszter-
elnajkkabinetj6nektagtai elindultakSk6cidba,hogy lazacrahorgassza-
nak.Sir EdwardGrey kiiliigyminiszterpedigWinchesterkijmy6k6n,az
Itchen foly6ndl horgiiszottcsikos pisztr6ngra.A fiancia elnijk. Ray_
mondPoincar6es Ren6Vividni minisztereln6ka Francecsatahaj6nin_
dultakIL Mikl6soroszctu megldtogat6sdra. B6csben II- FerencJ6zsef
csdszft mdr vdrakozott fia, hogy bardtndj6vel,Schraft Katalinnal
megintegykellemes nya$t tdltsenek el BaadIschliijdiil6helyiikdn.
II. Vilmosn6metcsdsz6r a norv6g fjordokfel6haj6zottHohhenzol-
ler neviijachtj6n.BethmannHollwegkancelldraz Oderafoly6 menti
birtokdnpihent,mig Jagowkiiliigyminisztera luzemit6hozk6sztilt
fiatal feles€g6vel Svejcba,ndszdtra. Tirpilz admifilis pediga Fekete
ed6 hegyeikiizijtt pihent. Mikl6s cer csaledjeval 6s tebomokaival a
Livddiahaj6fed€lzet€n, a Balti-tengeren id6z6tt,a ldnyaitrincoltak,
fia, a kis Mikl6s pedigbetegs6g6b{il l6badozott. Gr6f Tisztalstvtn
vid€kibirtok6npihent.
Hosszrihdbo js peri6dust,nyugtalansdggal teli id6szakottudtak a
hiituk mdgdtt,elegiik volt az 1905-6soroszfonadalomb6l,a marokk6i
kizisb6l, az 19126s 1913kiizti kdt balkini haborfb6l,6s az angol-n6-
metflottaversenybdl. Szercncs€re mdr mindenlecsillapodott:lnndon 6s
Berlin miir an6l bes#lt, hogy az egykoriponug6lgyarmatokathogyan
osszi{kmeg,6s mi legyena Berlin-Bagdadvasritvonalsorsa.M6r bdn-
tdkDieselm6mdk,,kiikat6s5t" is. Csendvolt6snyugalomEur6pdban.
A fels6bb kijrbkben mindenki egy ij technikaijdt6kszemekcjriilt,
az amerikai Morgan-Teslac€g ,ltal forgalmazott hordozhat6r6di6-
telefonoknak. Bdr ezt a szolgdltat6st m6g csal a leggazdagabb em-
11r
 TESLA HUILiMAI

berektudtik megfizetni,mindenegyes6llamf66s vez&karitdrzsmdr

k6t 6vehaszn6lta az ij taldlm6nyt. S6t,igy tDdtdk,hogyAmerikdban
mdra k6zemberek kdzdttis kezdteriedni.Nemcsakzen6t6s r6di6j6-
tdkokat,s6t hircketlehetetthallgatniezzela k6szul6kkel. de az ij,
feilettebb verriojaval mdregymas ldldrt is tudlakbeslilgelnr. El!ez-
t6k is Eur6pauralkod6iaz ij jet6kszert,hiszenszintemindenkimin-
denkivelrokonsdgban volt. A n6metcsdszer rokonavolt a brit. a dan,
a bolgdr6s az oroszuralkod6csal6dis, napkdzben a f€rfiak dllam
ijgyekr6lbesz6ltek, est6nk6nt pediga feles6gek cser6lt6kegymdskdzt
a szokdsos udvaripletykidkat.
Arany nyir kdsziintiittEurdpdra.T6rv6ny6srenduralkodott.Minde_
nntt fejl6d6s, j6l6!.A gyermekhaland6sdg jelent6sen csdkkent, hiszen
az emberektAplilkozesa ugr6sszertlen javult. 18906ta 50 szAzal6kkal
ndtt a legszeg6nyebb emberekfizet6seis, senkinemdhezett,j6lijltdzttt-
tek voltakaz emberek. N6metolszdgban elterjedt^z eg6szs6gbiztosit6s,
a balesetbiztosft6s, 6s mindenkinyugdijatkapott.Biztosaklehettek
benne,hogyNdmetorszdg hdrom-n6gydv b6k6sfejl6d6smdlva Eur6pa
vezet6hatalmalesz,a n6metegyetemek onlottdka j6l k6pzettfialalo-
kat,egyrefjabb 6srijabbilzletiv6llalkoz6sok indultakel.
CsakFranciaorsziig mozgol6dott egy kiss6,de ez n€m volt jelen_
t6s.Az OsztrAk-Magyar Monarchiam6ggyeng€lkedett, ott kiss6las-
sibb volt a fei16d6s, de az elmilt 6vtizedekiezk6Pestigy is nagyon
j6l6ltek. Nemkdltiitteksokata hadseregre. Mig 1800-ban aztmondh
Nap6leon,hogya Habsburgok mindigegy hadsereggel, egy 6vvel6s
egy brcsfravalmaradtakle mdg6tte,sz6"6vvelk6s6bblemaraddsuk
m6gtitbb lett. Nem vdletlen,hiszenAusztria-Magyarcrszdg polgiirai
ugyanannyitkijltcjttek dohiinyra,mint hadseregre,6s m6g tiibbet sitr-
re, kijl6n6sena csehek;6s bona,f6k€ppa magyarok. A tiln6pesed6s
probl6m6j6t egyszeriien oldott6k meg: engedt6k, hogy az emberek,t.
haj6zzanak Amerikeba,az igeretfitldj6re.Amerikafejl6ddtt,a fdld-
6hs6gpedigalabbhagyott Eur6p6ban.
Az osztrak-magyar hadsereg 10ds 15cm-eskaliberii6gyfi m68j6-
r6szt bronzb6lk6sziiltek,6s hLisz6ves modellekvoltak, nem volt
visszal6k6sg6tl6juk, mint az rij, modemKrupp-6gyfknak. A tiiz6rs6g-
nekmind6ssze ldvegenkdnt kdtszriziitvendarabgyakorlatoz6sra hasz-
ndlt toltetevolt. dehdtnemis kelletttiibb,bekeuralkodottmindeniltt.
Egyedul az ostobaFerencFerdinendnem birt nyugodni.Rudolf iin-
gyilkoss6ga (?) utln sajnos6 letta tr6niirijkds. Mindenkiszivbiilgyii-
ldlte, 6 pedigkiildndsena magyarokat utilta. Ha 6t kellett mennie
ezenaz orszdgon, kiildnvonatdnak ablakainbehizattaa fiiggdnydket,
hogym6gcsakne is kelljenlatniaezeketaz embereket. Arr6l 6lmo-

7'
EctrLY GYdRcY: BoRoTvAELEN

dozott.bogy ha 6 kerijl a tr6nra,majd ugyanfgyleszminden,mint

1848utin, amikorcsakoszffekokuralkodtak mindeniitt.
Es ekkor,a nyiri rekkencih6s6gben, jinius 28-6nSzarajev6ban.
egy boszniaiszemleitsordnmegoltea tr6niirdkdst6s felesdgetegy
szerbtitkos szervezethez tartoz6di6k, Gavrilo Princip.Ha Ferenc
Ferdin6ndnemran&jAnalut ncisiil.akkormegillettevolnaz6tt kocsi,
6s igy a goly6kbiztosanc6ltt€vesztenek. De a m€salliance miattnyi-
tott kocsin utaz6 tr6n6rdkiis6s felesdge igy kdnnyri c6lpont volt.
FerencJ6zsefcsiszer uteltaa tr6n6rijk6st, mertrangonalul hizaso
dott.6s el6ke16 udvai kijr6kbennemszokds.hogyszerelemb6l h6za-
sodjanak. Pcikhendinek 6s rendkiviiibutinaktarlottik, ut6daiegy€b-
k€\t se\\ \i\hettek\ o((r a \\6rNA.De {\{t az 6rok(€si{e(d a7-sze\\t.Ez
a Gavr'rlo Principkap6rajdtt,megoldorta a probl6m6t. Gr6f'tiszalst-
v6n magyarminiszterelndk is driili, mertmegszabadult a vesze-
et161
delmesen gyilltjlkajd6
embert6l.
Mindenkidriilt,csaka nemetcs6szifu nem,6 valami6rtszerette egy
kicsitezta FerencFerdiniindot. Valamittennikell. egyuralkod6meg-
6l6s6tegyikuralkod6h6zsemn€zhette t6tleniil.A mer6nyletutdnh6
rom nappal gr6fTisza Istv5nfekerjeszt€st k6szitetlFerencJ6zsefnek.
amelybenkifejtette,hogya nemzetkdzi helyzet,az er6viszonyok 6s a
hadsereg rosszelliitiisamiattaz orszegnemalkalnras a Szerbidval va-
l6 katonailesziimol6sra.
Egy h€ttelk€s6bb.a kiiz6srninisztertandcsi iil6senTiszaIstvdn[j-
ra a hiiborLiellenfoglaltdllist. Ugy gondolta.el6g.ha Magyarorszdg
kemdnyultim6tumotad a szerbeknek. 6sdiplomdciailitonrendeziezt
az ijgyet.De term6szetesen ad6dtak feszijlts6gek. A n6metcsdszdr
dgy 6rezte.hogyszdvets6gese. az Osarek-Magyar Monarchiamellelr
kell maradnia,ha miir ilyen fels6gsdrt6konfliktustijn6nt. Meg is
ig6rtea csiiszdrnak. hogy rnindenben segits6g6.e lesz.De meg volt
gy6z<idve IL Vilmos n6metcs6sziiran6l is, hogy az oroszcdr nem
foFja tdmogatnia szerbeket. a kirilyi v6r gyilkosait.Mindenesetre
az6rtmegkellettbeszelniezra dolgot.
Igaz,hogy a ndmetcs6sz6rtdbornokaiilland6ancsakhdbornzni
akartak,p6ncdlszekr6nyeikben 6vek6ta ott lapultaka Flanciaorszdg
elleni ijabb invdzidste ek, de hdt a katondkmfu csakarra val6k,
hogy hosszrihosszLi bdke€vekben is haditerveket gyirtsanak.TudIa
6s6rezte,hogyaz dregFerencJ6zsefis,akinekmiir mindenismer6se,
rokona,bar6tjameghalt,nyugalmat6s b6k6takardregnapjaira.Egy
dolgo!el kelleuin!6znie.Rokoninak.Il. Mikl6snaka kiiiiigyrninisz-
lere,SzergejSzazonov ds hadiigyminisztere. VlagyimirSzukomilova
kardjdtcsdrgette, mindenk6ppen megakartakv6denia szerbeket.
 Szazonov kiiliigyminiszter eredetileg szerzelesakartlenni,de nem
birtavolnaa koraifdlkeldst6s a sok-sokbdjtbl6st,ez6rtinkibb diplo-
malenakellt. Szukomilovhadiigyminiszter pedigmir hatlanas6vel
ktjzep6nj6n, de harminck6t6vvelfiatalabbfelesdgit€s bar6tnSitis
nagyonszerette, inkdbbcsakel6ttiikmutatottnagyharciassdSot lgy
heta biztonsdg kedv66rtfelhivtar6di6telefonon kuzinjit.Mikl6s cirl.
€sbiztositotta arr6l,hogya b6keoldaliin6ll, 6s mind€ntmegfbg ten-
ni M oszffdkoknal, hogydiplomdciaiiton int4zz€kel ezt a konflik-
tust,6s meg6rt6sre jussanak az oroszc6rralis. A h6bonjsemmik6p
pen se lenn€j6 egyik f€ln€k sem.A monarchiaugyanligytele van
nemzetis6gigondokkal,ahogy Oroszorszdg bels6 fesziiltsegekkel.
Semmik6ppen j6,
nemlenne isten ne adja.hogy biirmelyikuralkod6-
hiizis k6r6tldssaenneka konfljktusnak. Vanel6gbaj igy is. Ked6lyes
beszElget6sbe ment6t azt6na diskurzus, mindketten megnyugodtak
Am az ostoba generdlisok mozg6sitest rendel@k el. Ez mindkdt
oldalonidegess6get keltett,s tal6n emiatttijrtdntegy fatitlis hiba:
Moltke tiibornokdnhatalmilagelinditottaa vonatkonvojokat a fran-
cia hatiirra.A konvojokel is indultak a mozg6sitiisiparancsban
dveklel ezel6ttlefektelettmenetrendszerint.EkdzbenVilmos csli-
sz6r felhivta brit uralkod6t6rs6t, hogy mit tenneegy orosz-n6met
konfliktuseset6n.A viilasznyalt6s egyenesvolt: a brit birodalom
nem maradnasemlegesegy n€met-orosz konfliktuseset6n,hanem
szdvetsegesiik Oroszorszdg €s Franciaorszdg oldaldnhadbal6pn6
nek.Ez mrr nem vott jdtdk.II. Vilmos azonnalmegnyomiaa sziik-
sdgesgombokal,6s r6di6telefonon azonnalle6llittattaa csapatmoz
gdst. Szerencs6re m6g id6ben,mert a katonai vonatszerelv6nyek
m6gnem6rkeztekmegLuxemburgba.
Moltk6tazonnalnyugdijaztatta a csisz6r,€s mdgaznapestebeszdlt
Srndor kuzinjdval 6s a francia miniszterelndkkel is, 6s exkuzrltama
g6taz incidensmiatt.Ugyansziiletett egyosztrik-magyar ultimritumis
a szerbek fel6,demindeztdiplomiiciaifton sikertihelrendezni. A szer-
bek megengedtdk a monarchi6nak az iigy kivizsgdliis6t, az dsszees-
kiiv€stfelg6ngydlt6k, az elkdvet6ket bdrttinbeziftik. Grdf TiszaIst-
v6n felhivtaNikola Pasicsszerbkiili.igyminisztert, 6s megbeszdlt6k
vele az [igy r6szleteit,a mobilizeci6tnindkdt otdalonfelfiiggesztet-
tdk.a katon6kmentekvisszar kaszifnydba.
Gr6f TiszaIstv6nel6gedetien tettele a redi6telefont a besz6lgel6s
-
ut6n...Mondja,Piene kdrdeztea lakdj6t6l . ki tal6ltafel ezt az 6r-
ddgi eszkdzt?",,ValamiNikola Tesla nevii szerbemigriins.",,Na,
miiraelegemvana szerbekb6l 6s a Nicol6kbdl."- mondta,mikdzben
dtsietetta szalonba, hogyfolytassaa megkezdett k6rtyapartit.

77
EGELYGYdRcY: BoRorvAriLEN

1
;t

9\'
'"'-\€

$€-\_\
g\\

17:,:\

t,,,,,,
\ \

A vil6g technik6javagtatvafejl6ddttm6g 6vekig.Egyrerdbb 6s

jobb.6rz6kenyebbek rddi6k6sziil6k
sziilere$.
A nagyvdltozds1925-ben
jiitt el, amikoregy rendKviil6rz6keny, Tesla-ripusirAdi6vev6vel
az
Alfa Centaurir6lhatdrozottan kivehet6jelsorozatotfogtak.Egyirtel-
mii volt, nemvagyunkegyediil.Az elkdvetkezend6 6vtizedekben az
egyrcjavul6kdsziil6keken m€gsziimoshelyrijlfedeztekfel longitudi-
n6lis, majd torzidsjeleket.L6tszott,hogy a vildgegyetem tele van
m6s,hasonl6,b6k6s, gondolkod6 6l6l6nyekkel. A sok-sok informdci6
segitsdg6vel, amit ily m6donkaptunkb6ke,bardts6g €s hallatlanfel-
lendi-il6s
kezd6diittel mindeniitt...
Nemlgy t()rtint... A vahisdgban,1914-benugyaniskommunikdcijs
zavar miatt II. Vilmos vezetAkes telefottiiaenetekds6n drkezetta lu-
xemburgihatlirra, szdndikaellenlre netntudra meg,illitani a kab ai
el'6renyomuldsr.es elkezdddail az L r iltightibori.igy enelkedhererr ki
- a garantdh szlirkesigb6l- egyEitler neti kdpldr, egy Szdlin ne|ii
kiugronpapndvendik, es egt Leninnevi liptstihrizifitodfus. Er et-
kezddddtta XX. szlizad...

fllr rrrEurlvr
Ezut6nm6r csakTeslaag6niSjdnak lehetiinktanfi. A sok k6relmez6
lev6lreigy vdlaszoltMorgan1904. janutu 13-6n:,,TiszteltU/am!Le-
wl6re vdlasaolvasajruilkoavakell kdadlnitm,hogy tovdbbi pAna gyi
ttimogattist em tudok adni, ahogt mdr emlitettem.TemAszetesensi-
kert kivdnoktovdbbi vdllalkozdsaihoz. " EEy nap mflva Tesla megirta
^ v'lasztt,,TiszteltMorganUr! Otukiwi ekemsikeft2Hisze sike-
rem lehetdsigeaz On kezAbenyan. Amikor elkezdtiik,An mindent,fu
mindentkisTimoltamaz utolstj centig.Ezutdnaz An spekuldci6imiatt
ttz hinapotLellc vdmon a gipekre.EzekutdnOn egyrlzsdeptinikor
kebett.Mikor elmentemOnhijz, hogy megmutassam eredmlnyeimet,
kidobott, mint egy hivatalnokJhiLAsegt fi Aft sem adort. On a be-
csiiletenbegdzolt,ellenfeleimneyetnekrejtam. TizennAgyhttuapjadll
az lpitkezis, ds ha ndg fuirom h6napigfolttathattam yolna a munkdt,
akkor mdra nopi tizezerdolhirt jivedelnexne.
Teslajavaslata,k6r6seaz volt, hogy huszonijtezer dolldr fej6ben
megkezdhesse a f6nycsdvek gydft6sat, men az azokb6lszfimaz6jd-
vedelemlehet6v€tenn6a toronybefejez6s6t is. Morganperszeezt is
elutasitotta.Teslacikkeket k6z6lt a ScientificAmeican 6s az Electi-
cal WorldandEngineercimd lapokban. Leirtaa vildgtelegrdffalkap-
csolatos terveit6s a rendszerel6nyeit:egyolcs66segyszer(,zsebm6-
retii eszkdzzelb6rho1, tengeren6s fiild6n lehetnefogni a viliig hireit.
Tesla ekkor mdr teljesen k6ts6gbeesenleveleket irt Morgannek:
,,Egy 6ve alig milik el 4jszakaMorgan ir, hogy a pdmdm ne lenne
kiihnles, de ne gondoljo, hogy gyengetagyok. Biztos vagyokabban,
hogy be tudomfejezni a feladatohnt, bdmi i ttitAnj&. Miunin az

79
EGDLYGYdRcYr BoRorvAiLEN

bsszes lehetetlennek tiin6 technikaiprobMmdtmeSoldottam. Zsob'an

kiildnleles tuildsftt tettem szert, amit mosl csak dn tudok. As amit ha
j6l haszruilunk,az e86szvildSot e|y 'rsxtizaddal iszi el6re. azt kell
hissam,hogj a munl&immig nindig halasztddikRetndlem,hogy ked'
'Ene rdvid vSlasz
vez,ihireketkctpokAndl, tisztelettel,Nikola Tesla.
jdtt Morgantitkdr6t6l:,,Okt6berl5'i levelZrevdlaszolvaMorganir
kArdsAreinfontdlom Ont, hogyse,nnifAletovdbbi l4p6stne tehetaz
An i.igylben."M€g vAltottakugyann€hdnylevelet'de 6rdemivelto
z6snemtdrt6nt.
A t6(6netlegfontosabb lanulsiga,hogyha valakielegend6en gaz-
dag 6s hatalmas, fizikai elfektusokatvdsrrolhat meg' vagy siily-
ly€szthet €l itrdkre. Vannakolyantaldlmdnyok, melyeknek kife.ilesz-
t6s6recsakkev6semberk€pes, 6s ha a feltalil6 elpusztul. vele egyiitt
6rdkreelvdsza taldlmdnyis. Ilyen volt a ,,TihotttaliltruinJak"'b^n
ismenetettsok-sokesei is: O.fiyreus,Hubbardvrgy Coler taldlmri-
ny6tsenkisemtudtamegism6telni.
A gondolatok nagysagiit ugyanugymeglehetmdrni,mint a h€gyek
magassdg6t vagy a foty6k hosszdt.Ert6kes,hasznosgondolattizb6l
csakegykutat6nakjut esz6be eg6sz6letesoriin.Szdmos ilyenkis.apr6
efiektusismeretes. mint p€ldiul a wiedemann-f6le, amikor egy v€-
kony vasb6lk6sziiltsziil elfordul.ha egyszene. parhuzamosan elek_
tromosds mignesest6r is hat16.Komoly.elgondolkodtat6 6tletsz6z-
b6l egy ember agylban szijletik. ilyen pdldiul Becquerel felfedez6se
vagya Lorentz-f€le er6fijlfedez6se.
Meglepcienrij gondolataital6n ezerb6legy kutat6nakvannak,
ilyenrelehelp6ldaa Voha-oszlop. vagyMayerdtleteaz energrameg
maraddsr6l, Joule kis6rletei. vagy Helmboltz munkdss6ga-
Fonadalmian [j gondolatai taldntizezerb6legy embernekvannak.
Ilyenekp6lddulOersted munkiija,DiracvagySchroedinger munkari.
Korszakalkot6 gondolatok talln szSzezerb6l egynek adatnak. iiyen
tal6nEmmy Noethef,Faraday.Ampere,wigner Jen6vagyEinstein
munk6ja.
Alapvet6ennj elk6pzel6se, melyekeg6szszemldletlinket megv6l-
toztatjak.taliin egymilli6 ember kdziil csak egynek van. Ide sorolhat-
nrnk Planckkvantumszeml6iet6t: Newlon6rdemeit. aki a matematikiit
ijsszekdt6tie a fizik6val;Maxwell szeml6let6t, aki a mez6ketbeve-
zefte 6s elfogadhal6vd tefte (perszeFaraday-jelegyijtt):6s Pierre
Curieaz6tasem6rt€ke1t szimmetriaszeml6let6t is. A feltal6l6kkdziil.
igy gondolom, hogyTesla6sMorayis ebbea kateg6ri6ba tartozik.
Vannakkis 6snagytalilm6nyok.A kis talillmdnyok szerves fejl6d6s
is
r6sz6talkotj6k.akertijbben megval6sitjdk egy id6ben, ezek ,,benne

80
 TESLA H(jLL(MA|

vannaka leveg6ben". A nagytalrlmdnyok, nagyfelfedezdsek egydlra-

l6n nemsziiks6gszeniek, azokhozeg6szenftiss. rijszerriletiism6dsziik-
s6ges.A g6zg6pcjtletelehet,hogya fedel6rledob6forr6 vizesfaz6kb6l
indultel. A Watt-f6letdk6letesitetr g6zg6phoztaaztena g6zmoror dt-
let6t,ebb6lalaloltki a benzinmoror, ebb6la g62-6sg6zurbina.
Mindegyik korszakalkot6. fontostalilmany volr, de nem kelletr
iozzA yalaml alapvet6en6jal kitaldlni. Az indukci6jelens6g6b6l
egyenesen kcivetkezett a tdvir6,abb6la telefon,majda Hertz,fdierd-
di6. €s onnana televizi6felralrldsa.Mindegyiknagyonfonrosraldl-
manyvolt. denemkelletthozz6lij fizikdtkiral6lni.
Orffyreus,Moray,Teslavagya kes6bbismertetett mdgneses tdbb-
letenergia-termel6 gdpekkitalalesiihoz idrvdnyosanmesmegkdzelir6s
kellett. Ilyen ijszerii l6t6sm6djandh6nytiz vagy neh'ny sz',zezet
felulel6b6lcsakegynekvan,s haelbukik,a gondolaris 6vszitzadoka
vagyak6rijr6ke sirbaszdllhat.
A kis tal6lmdnyoknak kevesebb azellensdge. kevesebben irigyek16.
A nagytal6lmdnyoknakriibb ellenfeliik van, irr j5val er6sebbaz irigy-
s6g,az ellen6rdek, ezi( biztosabb a buk{s,6stitbbsziir,tdbbembemek
tcibbalkalommal kell rij.a elindulniaa semmib6l,mireaz 6ffdr6ssike-
riil- haegydlralinvalahais sikeriil.A tiirt6nelem ugyanisaztmutarja,
hogy6!fen a legfontosabbtahilndnyokruilsire semmiesAI,nincsaz
dftdrAsre,az ellen6ll6saz ijdonsdgn€gyzerdvelariinyos.
A tal6lmanyokat, felfedez6seket hdromszempon!szerinrvizsg6l-
haquk.Ezek a zsenialit6s, az iizleti 6s az emberit6nyez6k_ K6rdez-
hetjiikegy feltalel6kapcs6n, hogyhogyanlehetvalakiennyirezseni-
dlis,de aztis, hogyanlehetilyenrossziizletember, vagyhogyanlehet
valakiemberilegennyiregyal6. Orffi,reusesetenegyszerre taldlko-
zunk a zsenidlisfeltal6l6val,a rossztzletemberel6s a zsusodiel-
lemmel. Te.ladz ur6torrahagyra gepdr. o nemuotrannyira riikol<izo.
mint Orffyreus,ennekellenereg6peinemtudtakelterjedni.
A kal6zkodiis,ami a tengeren6s az iparbanegyarintismert,itt
nem segitett,m6gellenfeleisemtudtdklemdsolnia Tesla-rendszert,
annyiranem 6rtetr6k.Abszoltr naivitiisaz elk6pzel6s, hogy ha egy
ittletj6, akkorel6bbvagyur6bbmindenkdppen megval6sulhat. Tesla
t6n€neteis azt mutatja,hogyhaegy zsenidliscitletnemtud elindulni,
lehet,hogyiirijkk€a semmibev6sz.Biztos,hogyenneka technol6gi-
6naka hi6nyaegy sor mi4s,fontosteriiletetgatoltmegelinduldsiiban,
kifejl6d€s€ben - erremig ldtunkp6lddr.
A tiizgyfjtAsvezerettel rdrtdnetesen az ac6lsyi{rtdrhozis. a ker6k
fehaldldsaezer miis raldlmiinyhoradon alapoi.Bizto\ak lehettnk
benne,hogya Tesla-f6leimpulzustechnol6gia hi6nyamiattm6sterii-

8l
EGELYGY6RGY:BoRorvaliLEN

letenis hatalmas lehet6s6gektdl estiinkel. Tudjuk'hogyp6ldiul a digi-

tiilis szimit,stechnikenak milyenkumuldiv hatisavolt pdlddula ma-
tematikdra,a gyaft5stechnol6giira, de tirhaj6z6ssem k6pzelhet6ei
szamit6g6pek n6lkiil.
Az iitlet, hogymdsfajtahulliimokatis e16lehetdllitaniaz elektro-
dinamikaban. mint az egyediili.megszokott transzverzalishulldmok'
fofiadalmasithatta volnanemcsaka tdvkdzt6st, hanem p6ldeul ijfajta
mikohullemrisiit6k,gdzkisiil6ses berendez6sek, vil6git6testek'\ragy
anyagmegmunkdl6 g6pek, elj6rrisoksziilethettekvolna. s6t - mint
majdl6tnifogjuk miniatLlr fLizi6ser6miivekis.
Nem neh€zelk6pzelni,hogy ezena technik6nalapul6radaroka
maiakndljobbaklehetndnek. hiszenkev€sb6gyengilln6nek' az^zha-
t6sugarukj6val nagyobb lenne.A haditechnikdban ez alapvel6 el6nyt
adhatottvolna,p6ld6ulaz EgyesiihAllamoknak ak6r mer ^zl. vilig'
hiibonlbanis. Nem egyetlenulalmdnyr6l,hanemegy hatalmas taliil-
mdnycsoport hal6lir6lbeszdlheiiinktehit. Es az6tasem vetteat a sta-
fdtabototTesi6t6lsenki.

AZOROSZ RADAR
A szimmetria-t6rk6pb6l mer kitiint, hogya mai tankiinyvielektrodi-
namikdb6lhi6nyzika forg6 tdlt6s6s az 6ltalakifejtettsoKdlehat6s
Ezt temaszljaali az a n6h6nykulai6sijelent6sis, ami a Szovjetuni6
dsszeomlSsa utin keriilt napvil6gra.L6tezik a Szovjetuni6ban egy
olyan kutat6int6zet, a ,,Nem Konvenciondlis Technol6gi6kKutat6
Int6zete",amely a hadikutatdsok sorin l6fejirtt, de ott k6zvetlenul
nem hasznosithatd eredm€nyeket Pr6b6ljaa Polgrri c6gekszrmdra
drtekesiteni. Ez a kutat6int6zet foglalkozika forg6tdlt6sekiltal kel-
tettfurcsasugarzassal.
Szemdlyesen ismeremaz intizet n€henykutat6jet.Magyaro$26_
gon tdbb ei6ad6st is tartottaka Tevkdzl6siKutat6Int6zetbenAllit6-
sukszerinta katonairadarokmagnetronjenak kdzel6ben (a magnetro-
nokbana tdltdseknagyjdb6tkdr alaklip6lyantutnak,6sigy hoznak
l6trerijvid hulldmlosszd elektromdgneses sugirzdst)dolgoz6kiskato-
nek hal6loz5sistatisztikdifurcsaanomdlidtsejttettekj6val l6bben
haltakmegkijzijltk, mint a radartechnika egy6bteriilet6ndolgozdka-
toniikkijziil.Arra jitltek rd az int6zetkutat6i,hogya szok6sos elektro-
mdgneses hull{mokonkiviil a magnetronokban k6r alakf piilyin sz6_
guld6tdlt6sm6gvalamim6stis kibocsdt,6sezt a valamitnemlehet
ledmydkolnia szokdsos m6don.Hosszfkis6rletez6s uidnldtrehoztak
egy berendezdst, amit spin-,vagy toEi6s t6rgenerdtornak neveztek;

n
 TEsr,AHULL,(MAr

enneknemcsakaz ad6jiit,hanema vevdjdtis el tudtiikk€sziteni,ha-

sonl6anahhoz.ahogyTesla annakidej6n specidlisoszcill6tordhoz
speciSlis vev6tis k6szitett.
Az oroszkutat6kszerintenneka torzi6ssugrrz6snak igen furcsa
tulajdonsiigai vannak.Egyr6sztsokkalgyorsabban terjed,mint a f6ny,
misr6sz!sokkalnehezebben nyelikel a drgyak. mint az elektromdg-
nesessugdrzdst. Enneka sugiirz6snak tehdta gammasugaraknllj6val
nagyobbdthatot{ik6pess6ge van,6ppenezjelentetteaz egyikkomoly
lechnrklrnehezsegel - \'e\oberendeTer kralakrrd.rin,l. trde,(e\elme
letiiketalaposmatemat,k6val is al6tdmasztottak.
Az orosz kutat6k szeint mindentest kibocsit ilyen sug6rzdst.
mdg a mozg6 tdlt6seketnem tartalmaz6testekis. p6ldrul gilik
vagykiipok.azaza piramishozhason16 teslek(bir ezekneka sugrr-
z6sagyenge).Azt 5llitj6k.hogyilyen gril6k,kdpokkijzel6ben p6ldd-
ul a kist6lyosoddsifolyamatokoldatokbanmdsk6nt.lassabban vagy
gyorsabban mennekv6gbe,minr a kontrolleserekben. Forg6tblt€-
sekjelenldt€ben - tapasztalataik szerint- m€g intenzivebbez a su-
gerz5s,amit perszev6hoztatni,moduldlniis lehet,6s igy egdszen
lijlcjnleges i,do-vevo kesrdlekekhez lehetjutni.
Meglehet6sen furcsaulajdonsega enneka sugirzasnak. hogya mig
neskipokvegep6ldiuljobbra-vagybalraforgat6sug6rzesokat bocsdt
ki. A vizsgrlatokszerintigener6sa biol6giaihatSsa is. magyardn, az
emben\i.elked..r' befoly;\olh"tri ilyenmdd^nAllrl^lagke\,,irelrek
kicsi.b6ratndnyi nagysegiberendez€seker a hadsereg 6saz ellammeg-
rendelds€re, melyekkelnagytomegeket lehetettlenyugtatni (czj6l.jijn.
haa kujbisevibiiny6szoksztriijkolnak), vagyfdlherSelni(ha p€lddul
a katondknemakarnitka civileke l6ni).Ezeka kis berendez€sek - a
kutat6kbeszdmol6ja -
szerint akdrcjthatkilomdtertiivolsiigb6lis ki-
fejtherikha!6sukat.6s komolyfriidalmakat is el6 lehetiddzniveliik.
A konrmunikdci6n kiviil kbzvedengazdas6gi hasznais vanenneka
sugdrzdsnak, peldeul gyengemin6s6gri. olvadtnyersvasat besug6roz-
va a negszildrdultf6m tulajdons6gai sokkaljobbaklesznek,szinteaz
acdlhozhasonl6ak (driga 6tvdz6anyagokn6lkiil).A kutatasijelent6-
sekbensziimosberendez6s igenrosszmin6s6gijf6nyk€peis ldthatij.
de a kis6rleteket nemr6szletezik annyira,hogyr€produkiilni lehessen.
Ez az oroszkatonaital6lminyokatkoriilleng6szokasos balladaiho-
m6ly mindenesetre 6vatoss6gra k6sztet,rm egyiltaliin nem kiziirt.
hogyamit mondanak. annaklegalibba fele igaz.Kdtelyeimer az tdp-
l6lja, hogy egy mi1k6d6,ij tipusi radarrendszer kidolgoz6srihoz ha-
talmasnaSytudds,technol6giai szint6s kutat6ib6zissziiks6ges. Ene
igenj6 p6ldaa IL vil6gh6bonis radarverseny tdrtdnete.

83
EGELYGvORGY:BoRoTVAELEN

DS6,,IIATT''KdPdN,YEC
Az I. vileghibonil6nyeg6ben m6r f€lig technikaihdborrivolt, m€g
sokvolt a l6vontatta,gyi 6s szek6r,de a hdbori .,hajt6erej6t" m6r a
g62 jelentette.Ameddiga vonatok eljutottak' vagonszdm vittdk a ka-
aonakat. onnant6lmidrcsakgyalog,l6hdton lehetett haladni. Meg is
dlltaka frontok;nemveletlenulvolt az L vili4ghrboni a hosszi-hosszli
fut6erkokdll6hdboflija. A patthelyzetet a bels66g€siimotortdmeges
megielen6se oldotta fel, tank formejdban. A n6metekvoltakaz aut6-
gytrt6srittitr6i,de mozg6,panc6lozott agyikatnemk6szitettek' 6s a
repiil6g6pgySrtAsban is hetulkulloglak
A n€metek er6ss6ge a j6 min6s6giig6ppuska' aknavetti'harcigdz
6s a tengeralattj6r6volt, ez€rt hatalmas dadalmat keltett, amikor
1916. szeptember15-6n,a fdld hdboniinak tiirt6net6ben eliiszbr'
negyvenkilenc harckocsisomkozottfdl a n6metdllesokel6tt.Az ad-
dig rendkiviilfegyelmezett 6s elszdntn6metkatonasSg a mindenaka-
ddlyondttdr6,csdrg6,zijrg6,tiizet okdd6 jermiivekr6l haldlra r6miilt'
Pdld6ulFlersfalu el6tt egyetlenharckocsihrfuomszaz p6nikba esett'
fegyvereitis eldobdt6n6metkatondtkergetetta gyalogsigkarjaiba
Ezzelaz esem6nnyel a technikaigaz6nbevonulta harctdrlea harc-
kocsikkomolysegits6get jelentettekaz Antanthatalmaknak az dll6-
hiibori sok-sokvesztes6get, de eldrehaladdst nem jelent6 kiizdelmei
ben. Meggyiiz6d6ssel allithatjuk,hogy a II. vildghdboriiban a radar
hoztaugyanezt a min6s€gifordulatot.
A IL vildghiborfbana n6metekegyszeien lerohantdk Franciaor-
szigot a jobbanszervezett, b6r nemjobb min6s6gijharckocsijaikkal
A ndmetekis, az angolokis tudtdk,hogyrddi6hulldmokkal radarokat
lehet kesziteni,azM olyan berendezdseket. melyekkel repiil6g6pek
vagyrepiit6g6prajok mozg6sitlehetfigyelemmelKs6rni'el6rejelez-
ni. Ez a hdborrimdr a l6gier6tijmegesbevet6s6nek hibonija volt' a
l6gi fitl6nymegszerzdse vagyelveszt6se a habord megnyer6s6t vagy
elveszt6s6t jelentette.Az angolok6ri6si szerencs6j6re ndh6ny kuta-
t6juk 6s politikusukel6relet6nak bizonyult,ez6rtmindigndhdnyh6-
napel6nybenvoltaka n6rnetradarfejleszt6ssel szemben.
Az EgyesiiltAllamok,hatalmas gazdas6gi €s ipa potenci6ljael-
lenercsem vett r6szt a nagyszabdsli radarkutatisban. legal6bbisa
heboni eur6paikitiir6sekor m68 nem. Csak az Bgyesiilt Allamoknak
voh ekkor olyanipari, el€ktronikai ereje, hogy a megoldand6 prob_
l6m6kmilli6it zircs hatdriddnbeliil, m6g a h6borf ideje alatt meg-
oldjdk,s6thaszndlhat6 eszkdzdket fejlesszenek ki. Azonbana hdbo-
ri el6est6j6n sema politikai,sema katonaivezetdsnemismeftefel
a radarl6tfontoss6gf szereP6t.
84
 Ez is j6l mutatja,hogy a politikusok,vezet6katonaiszakemberek
j6r6sztcsaka mriltban.a mrr rdg6taismertdolgokbangondolkodnak
m6g6let-haldlk6rd6stjelent6iigyekbenis, 6s nehez€n l6rj6kmegaz
ellenf€llegy6z6s6nek lehet6s6gdt egy radikdlisanrij technikaiesz-
kitzben.A l6gi harcbanpedignincsmdsodikhelyezds. Az Eytiz,akl
gyorsabb, aki eliisziirldtjamega mrsikat,6sid6bent6mad.
Amikor a n6meteklerohantakFranciaorsz6got, a brit hadvezet6s-
nek harmincn6lkevesebbvaddszgdpe maradt,egy hajszrlonmflt
csaka szigetorszdg ldgteftnekbi(okl6sa.Radarn6lkul eg6szen biz-
tos,hogyelbukottvolnaa b t l6gierd,a brit hadsereg 6s a flotta is.
Ezt a t€nytkevesenismerik,6s dltaliiban j6val kevesebbre 6rt€kelika
radarfejlesztdk drdemeit, minrp6lddula pil6tek6t.
A radarmiszaki,technikai6studomiinyos ijdonsegis volt egyben,
k6shegyig men6harcfolyt a26ft,hogymin6lr6videbbhulldn ossza-
kat ellithassanak el6 a jobb 6s emiattponrosabb felbonr6k6pess6g 6r-
dek6ben. A magnetron - egybrit tal6lm6ny- kulcsfontossrigf lett eb-
ben a kiizdelemben, de amedkait6ke.szervezetts6g 6s akaratkellett
ahhoz,hogyezt az €szkijzta szijksdges m6rr6kben kifejlessz€k. A m-
darhdbonitiirt6net6tcsakmostanradolgozrdkfel kel16pontossiiggal
(Usd p6ldrul RobbenBuderykdnyv6t),igy dertilherettki, hogy az
eur6paih6bonjkezdetekor az EgyesiilrAllamokbanJohnD. Rocke-
fellerJr.f6l milli6 doll5rtfizetettaz MIT-nak(Massalhusetts lnstiture
of Technology), hogya kutatesiprog€m megne 6lljon.A technikai
h6bonisok mindenbenhasonlitaz amat6rsakkoz6kjdtszmdira:az
nyer,aki kevesebbszer hibdzik,de mindenkihibazik.
Nagy-Britannidnak - h6bonibal6p6sekor- mdgnemvolrakolyan ra-
da{ai, melyeka tengeralanj6r6k periszk6pj6r
6szlelniruftekvolna,hi-
szenezek a kis tiirglak csak a rdvid hull6rnhosszfsugarakatvert6k
vrssza.Az amerikairadarkutatasban nemaz el6rel6r6shoztames a for-
dularor. hanema PearlHarbour-i nagedia.A brilekeredmFnyeit ielhasz-
n6lvaegy kezdetleges, mozgathat6 radar6llomAst ellilottakfel Opara
Oahu6sKavaiolasziget6n. Esa radarckjelezt6k is a ri{mad6kat...
Azon a tragikusdecemberireggelenCeorgeE. Elliot 6s Joseph
Lockhardkiizleg€nyek verrek6szre,hogy a radark6pernydje elsd!€-
tiilt. Azonnalteiefon6ltak az inform6ci6s kdzpontba, de ott egy k€zle,
gyintdssel elint6zt6ka hirt. Ugyanazrtirt6nt,mint McKinleyelntikkel;
a dntgenbercndez6s 6svillanyviltgit6smegmenthette volnaaz 6let6t;
PearlHarbourban is voh radar,haszndltdk is - csak6ppenaz ered,
m€nnyelnemtdrddtek.
A japdnrimadestkiivet6enalapvet6en megvdltozotr a helyzer.per-
szenemhoztaknyilv6nossagra, hogya radarhasznalar6val kiv6dher6

85
ECtrLYGTIJRCY:BOROTVA6LEN

lett volnaa traB6dia;a repiil6g6pekhatdsosan visszaverhettdk !olna a

japdntrimaddsl, 6s ezzela Jap6nellenihebo|Iival6szintileg valamivel
rdvidebblehetenvolna.De megtanult6k a leckdt,6sm6g6ppenidej6-
benp6lddsfejleszt6si akci6bakezdtek (id6ben kinyitottiikaz emyota
zdporban).
A kis6bbieksorenaz EgyesiiltAllamok messzemen6en kihasz-
ndltamegszerzelt mig
el6ny€t, a japiinoknak tov,bbra sem volt sem
mif€le radaduk,s ennekhianyeban egyre miisra szenvedtdk el vere_
sdg€iket.(Ha az USA-banel6vett6kvolnaTeslaszabadalmait. akkor
m6gnagyobbfejl6d6st6rheftekvolnael a radartechnikiban: hapedig
kezdett6lfogvahallgatnak16,akkor nem lell volna Pearl Harborban
v6resmeglepet6s.)
A radarfejlesztds a hozz6szijks6ges
kikdnyszeritette kristdlydetek
torok kutatasdt,s ez vezetettel a 40-es 6vek v6g6n p6iddul a tran
zisztorhoz.Addigszintesenkinem foglalkozott a krist6lyokkutadsa-
val az EgyesiiLtAllamokban.V6gijl a lranzisztor,6sa mdr meglevo
csdveskdszijl6kek verseny6b6la kistilyok keriiltekki gy6ztesen

Fizt(iEGYBOR0NDBEN
NikolaTesla.a zseniSlis feltaldlS6let6nek kiemelked6 fejleszt6sevolt
PierceAnow lipusf. iizemanyag n6lkijl miikdd6aut6ja.amit senki
nek sernsikerijl!reprodukilnieddig Miel6tt megkisdreln€nk a rej-
t6lyr6lfellebbenteni a fitylat. rovid kit6r6tkell tenniink.
A Xx. szizadbanval6szinijleg minden6vtizedrejut egyjelentos'
de elfeledetttalilm6ny.A sz6zadels66vtized6ben mindenbizonnyal
TeslatalSlmdnya voh iiyen.Most azonban egy szint6naz energetikd-
hoz tanoz6taliiln6nytdn6netelmutatndmbe Mindenkihallottm6r
nzigynevezettfi1zi6skis€rletekr6l: a hidrogdnbomba robbantiisa u16n
indultakmega kontrollil!frizi6skis6rletek. Jogosan gondolti{k igy az
50-es6vek kutat6i,hogy ha az alombomba felrobbantesa utiin egy
6vtizeddelmdrmiik6d6, energi6t ad6 atolneaktorok dpiiltek. akkora
hidrog6nbomba felrobbandsa ut6nitiz 6vben az! is meg fogi6k tudri
oldani,hogya frizi6sreakci6kis lassabban' ellen6rzdttkoriilm6nyek
kdzcjtttiifi;nienek,6s ne egyszerre. robbandsszertien lgy gondolt6k'
hogya neh6zhidrogdn vagytriciumfizi6j{t. lassLi magegyesiil6s6t. ha
nemis kdnnyen.de meglehetoldani.
Azt tudtak,hogyigennagysebess6ggel kell egym6snak ldkni a re-
akci6ban r6sztvev6 atommagokat. hiszen csak akkor rem6lhet6, hogy
a nagy sebessdg miatt olyan k6zelre keriilnek egym6shoz a magok'
hog) az dgynevezett mager6kmdr legy6zikaz elektrosztatikus ta-

86
 TnsLA HUr-LiMAr

szitiist.NagyonsoK6leelk6pzel6s sziiletenarra.hogynagyplazna-
siiriisdget6rjenekel, 6sebbena siirii plazmdban megteremrs6k az ijF
kdzdsek kritikussebess6g6t is.
Igen nagy h6m&s6kletrefiildi anyagsegitsdgdvel rerm6szetesen
nemlehetfelhevitenja plazm6t,mertm6ga legmagasabb h6m6rs6k-
letii ed6nyis n€hrinyezerfokonmegolvad, i$ pedig rijbbmilli6 fokos
h6m6rs6kletet kellett volna el6mi. Ez6rt miir kezdettdlfogva arra
gondoltak.hogy elektromos,vagy m6g inkdbber6sm6gneses terek
segits6g6vel tartjAktezrrvaa reakcidban r6sztvev6pozitiv ionokat.
Orosz,amerikai,angol6sjapenkutat6kis nekildttakenneka techni-
kailagigenneh6zfeladatnak, de imm6rontdbb6vtizededolliirmiilier-
dokatkbltvea feladatra, maigsemjutottak6rtekelhetci eredmdnyre.
Az 1960-asdvekbenegy EgyesiiltAllamokbansziilerertfeltallil6,
Philo T. Famsworthsikerrelmegoldotta ezt a feladatot.Akkor mi6rt
nemhaszniiljuk m4 mi6ri folyik a kutat6sa vil6g szdmoskutat6int6-
zet6bentovdbb,6ri6saanyagidldozarokmelle$?Nos, az6rr mert
anyagirimogat6ja,egy ma is ismertvjl6gc6g,hatftozotrfigyelmezte-
t€stkapott...Farnsworth tdrt6nete semsokbankUldnbitzik a t6bbifel-
tal566tdl. L6ssuk,ki is volt 6, mik6pp.jurotr el a megoldiisig, s hogyan
k6nyszeriilt munk6jafeladiisiira.
Amikor t6v6tn6ziink,biztosannemjut esziinkbeaz elektronikus
televizi6feltaldl6ja:PhiloT. Farnsworrh. Farnsworth Tesliihozhason-
l5anhihetetleniilkeativ felraldl66s fejleszr6volt. 1927-ben, gimna,
zistakor6banjiitt rd az elekronikustelevizi6elv6re,6s a kis raizot
odaadtakijz6piskolai tan6r6nak, hogyegyii$megbesz6lj6k. (Ez a pa-
pirdarabszerencsds vdletlenfolytdn megmamdt, 6s a k6s6bbiperes
elj6r6skor a taniirtudtatanisitani,hogyFarnsworth dndll6anjiitt16az
elektronikus televizi6elv6r€.)A gimnazisra Fansworth 6tieteaz volt,
hogya k6petsoronk6nr kell fel6piteni.Perszeaz els6Kserlerekmdr
r6gebbenmegtitrt6 ek Eul6p6ban.Karl FerdinandBraun n6met
fizikus(aki Marconival€gytrt kapo{Nobel-dijar)szinr6nr.ijijtr,hogy
elektronsugarakat elekr6dokkal,mdgneses mez6kkellehetmozgatni,
6s igy p6ldiiul lehet6v6vdlik a gyors fesztlrs6gm6r6s. Ez a mai
oszcilloszk6pok alapelveis.
Famsworthnemnyugodott6s pdnztszerzetttelevizi6jakifejleszt6-
sehez.A taldlmdnyhoz sziiks6ges dsszesalkatr€sztmagafejleszt€tte
ki, hihetetlen intuitiv,keativ k€pess€gei segirs€B6vel. Saj6rmagak€-
szitetteoszcilldtorait, vev6it,6tviv6it,s6t a t6v6kamer6hoz sziiks6qes
c(dvelis.Termeszetesen miisokar i! foglalkozratotrez az idea.es igen
sokan,tdbbekkiizdttegyZvorikinnevriismedseis gyakan megldto_
gattalabont6dum6ban. A tehers6ges Zvorikin,aki az RCA c6g (Ra-

6l
EcELY GY6RGY:BoRorvAlil-EN

dio Corporationof America)alkalmazottja volt' sz6penlemrisoltaa

latottakat,6ssaj6tnevealattszabadalmaztatta a televizi6rendszert'
Farnsworth nempusztdna televizi6vev6k6sziil6ket' hanema teljes
ad6-vev6rendszetis kifejlesztette' 6s ezek kdzott a felvev6cs6'a
hidegkat6dos jelerdsit6cs6 volt a legfontosabb tal6lmiiny'Ez az 6
alapvet6szellemiterm6ke.Ennekegy tovdbbfejlesztet! vdltozalalett
a Ii. vildghrdboni alattkidolgozottinfravdrdssugarakkal mtikdd66j-
szakai.kalonail6tcs6.Zsenialitdsa l6nyegdben az elekfonoptikaifo-
lyamatokmdly, intuitiv ismeret6b6l fakadt, kev6s ilyen sziiletetlte-
hets6gmozgottezena teri.ileten. Ezeka kdper6sit6 (az^zmultipaktor
cs6vek)konkl6velekr6dok,elektrosztatikus tiikritk voltak Ahogya
tiikrdk vagy lencs6k a f6nyt koncentrdljdk, ugyanigy f6kuszelt6k
ezekis az elekromost6lt6seket. (Ezt a folyamatot 1890benmfi Sir
William Crookesdszrevette, de6rdemben nemfbglalkozottvele)
A f6kuszill6csiivekk6szit6se kdzbenFansworth furcsajelens€ge_
kettapasztalt.Amikorhidrog6ngazzal dolgozott, €szrevette. hogyn6ha
6lesenergial6ketek, kirobban6sok figyelhet6kmeg,igymondszintea
semmib6l.A cs6 geometriaikdz6ppontjdban piciny' vil6git6'k6kes
szimi pontokat figyelt meg (ez m6g 1935-ben tdrt6nt). Ahogyndvelte
a feszults€get,igy n6r a fSkuszban megjeten6 pont f6nyess€ge'
A hosszi kis6rletez6s utdnrejdtt,hogy ezekbea kis, csillagszeru
pontokbafon6, ionizilt g6zokatlehet6sszesiiriteni' 6s vdltoz6polen-
ci6l segits6g6vel stabilanott lehettartani6ket.Etedetilegnagyfrek-
venciis6tviv6csdvekben akartaajelens6get haszndlni. aholigennagy
teljesiimdnysiirijsdgre van sziiksdg.Ezt a munkit megszakitotta a II
vileghdbonj, hiszen az 6jszakai ldl6k6sziil6ken dolgozott sikeresen.
Az 50-es6vekben, amikora hidrog6niizi6az 6rdekl6d€s kdzpontjdba
keriilt,elhatftozta,hogyvisszatdr r6gi6rdekl6d6si teriilet6hez
K6t igenr6szletes talilmdnyileir6sis fennmaradt, melyekalapjiin
j6
egy Iaborat6riumban n'hlny sz6z milli6 forintos k6lts6ggel val6-
szinrilegreprodukalnilehetnea kis m6retti,hordozhat6. forr6fiizi6s
k6sziil6ket.Az dtvenes6vekeleidnkezdettfoglalkoznia technikai
megolddssal, els6 megadottszabadatma 1966.jinius 28-dradat6l6-
dik, melyneksz6ma3258402. K€l 6v mlilva enneka szabadalomnak
egy m6sik viiltozarfu,szinte,,kiforditott"verzi6j5tval6sitottameg'
ennekmegadisiid6pontja1968.jinius4, szdmapedig3386883.
A k6sziil€kmindenm6shagyom6nyos. f6zi6sberendez€st6l elt6r.
de vanegy igentdvolirokonvonisaaz igynevezett,,inercidlis bezd-
rdsi" m6dszerrel. Ez az inercidlisfi.izi6igy miikitdik,hogydeut€riu
mol 6s triciumottanalmaz6,kicsiny gdmbbketk6szitenek- Ha ezt
mindenoldalr6lhatalmas ldzerekkel besugerozz6k. akkor a feliiletr6l

88
nagyongyorsan,rak6taszerrien elperolg6anyagolyaner6sennyomja
cisszea goly6csk6t. ami mdrelegend6ahhoz.hogya k6zbenfelhevult
anyagioni2616do!t rdszecsdimegfelel6sebessdggel utkiizzenek.6s
l6trejcjjjdna frizi6. Taldn t6volr6l ugyanezaz alapelveFarnsworth
szabadalmainak is. csak6 hamarabb, eSyszerrjbben,
szellemesebben -
id6benviiitozd,ltktet6 6s gcjmbiszimmelriiivalrendelkez6 elektro-
mostdrrel- val6sitonamegnagyjAb6l ugyanezt
az effektust.

3,258AX2
Uaited StatesPatentOfrce
I 2
rblr s edar eu rbd @cur.! iq nmd
9!&!i@mdlL'ooli,tnddddddEr
^ 6der djd ! ,o Fdj& r 'c'!d or rdd,r
}dhr'Fl|!!id'P-l',&'|d'dBbbtr

s4d3$!46,60btrd4i!b!aod

r llt4 &, d{ d, 4i atrq6 $ni Nq h vd .d6q did n b Fqie I ndb d Pd!d4

idc oi[tdoq 6rc46 i Fi1.tu enq ! 4c by
6d4tndqdd@dq{ododdrc'furq'd!dq

!dl|yfurldsbtodulehe
Eh'o{ilde!!!ltdd&!id!
mdD eld desj N.!x cnilt L dlrdrr o'er o!,4 {n &oE 4tsrcd ! rb dAc rr6i

19. tba. Fat,s||ofth tls,t fn.i,.js s..abadabna.

K€t dbramutatjaa gdmb alaki Fansworth f6le frjzidsreaktort.

A 21. ebrenlitszik a f(ziris szerkezetalapelrendez6se: l6nyeg6ben k€t
azonoskoz6ppontd g6mbelektr6ddb6l 6tl. Ezt meglehet6sen alacsony
(kdriilbeliill0 3torr) nyomiisonvdkuumban kell tartani;ez technikai
lag mamerkdnnyenmegvaldsithat6.
A 20.ebrAnliitszikebbena k€t koncentrikus gcjmbben el6dll6elek-
tromost6rerdssdg-eloszlds a sug6rfiiggv6ny6ben. Az eljiii4salapajtle-
fe az,hogya k6t elektr6dkdzdtt,kb. 100 megahertzes frekvenci6val.
id6benviltoz6 tererossdget €rnekel, €s a pozitiv ionok, valaminta
negativelekaronok elvdlnakegymdst6l, szeparilddnak a rezgdsek so-
rdn, 6s hol a pozitiv,hol a negativtdlt€sekheiyezkednek el a giimb
kdz6ppontjdban. id6benegymrssalvilltakozva.Ha a pamm6tereket
jdl v6laszidkmeg,akkoregy rezon6ns hatiissegitsdg6vel el lehet6r
ni, hogya pozitivttjlt6seka rezgdsek soriin6ssze-dsszehrjz6djanak,6s
olyan nagy sebess€ggel mozogjanak, zuhanjanaka kdz6ppontfel6.
hogyj6 f6kuszdli{s esetdnigen nagyenergievaliitkajznitudjanak,6s
igy l6trejijjjdnaz dhajtotttuzi6

89
EGELYCYORCY:BOROTVAiIEN

pohnciiazeqylk
rezgds
ldzhban

(\b$!b)
/

-i' .1
I I
I
I
I
I

I
1..,

, / / Polenciel
minimum.ldegy!nel0ssze
azahmmagok a lizid
tll6d0nik

20. t\bft. Famsr)orth fiizi6s rcaktonhak el')e: |o,nb alaki eLektfidokk1zdtt

rc.o anci(twl ke elemi a pozitfr anlagok 'ssssiitiisdd4s4i

21.6brla.Afn.i6sberendezas
metszete. tbltik be.
A rdcsokakt id szercP4t

90
 Ez a rendszer az6negyszertibb 6s szellemesebb a szok6sos. rendki
viil drdgafrizi6smddszerekndl, men a ffzi6 id6ben|dltozti B(inbi
elektromosirben keletkezik.€s ez sokkal olcs6bbanmegoldhat6.
mint az igen nagyenergiasiirtis6gfi. pl- gyiirii alakdm6gneses terek
l6trehoziisa. A szokiisos Tokamak-tipusi ffzi6s reaktorokban ugyanis
a mdgneses teretnemcsakperi6dusonk6nt, hanemtekercseksegits6-
g6vel 6lland6anfenn kell tartani,6s ez igencsaksok energiiltfo-
gyaszt.(Elvilegszupravezet6kkel is meglehetneoldani,de a technika
mai rilLisaszerintazokathutenikellene.6s a hiltdsenergiasziiksdglete
hasonl6an jelent6s.)
A Farnswofih-fdle kcjzdskitz6pponlfgaimbelektr6d6k eset6nsem_
mi ilyesmirenincsszilks6g:egy kiils6 an6d(pozitiveldjeli) 6s egy
belso.r6csszerii. lyukacsos kat6dveszr6szta reakci6kban. A nagyfe-
sziilts6gri. k6riilbeliil100kilovolt nagysrigiiilland6elektromostdrre
egy kisebbfesztiltsegij. viiltakoz6elektromosterel adunk-min|egy
100megahertzes frekvenciilval. s ez elegend6ahhoz.hogya pozili!
ionokatrczondnsm6don igen nagy sebess6gre felgyorsitsa€s iitkoz_
lesse.L6nyeg6ben az elektromost6r segits6gdvel ingaszerienrezo
nanci6bahozzuka mozg6ionokat.Az energiaa rezgdsegyikfSzisi_
bana mozg6tdmegekkinetikusenergidjdban tdrol6dik,mAskorpedig
amikora mozg6tdmegekszinteteljesenmegdllnak a kdzdppont
banelektromos t6r formdiiiban.
Ha sikeriila kdz6ppontban l6trehozni a magfrizi6t. ak-kora reakci6-
term6kek. p6lddulprotonokigennagysebess6ggel jutnakki, 6s a kulso
an6dfeliiletnagy potencidljadllitja meg oket. A nagy energi6jfre-
akci6terodkek lef6kezodnek a kiils6 elektr6dmagaspotenci6lj6n, 6s
annakenergititadnakdt. igy tulajdonkdppen nagyfesziilts6gti elek-
tromos energiaformej'ban kii.vetlen L lehet kivenni a ri.itjs reakcitj
eredminyit.Ez az eszkiiztehdtalapvetrjen egyelektronoptikai k6szii'
ldk. amelyalkalmasa tdltdltr6szecsk6k nagyonpontosf6kusziildsiira
rjgy.hogya belsijgdmbdnlevdkat6draviltakoz6potenci?ilt adnak:be-
liil g6mbaiakbanfiizisonk6nt vSltakoznak az elekhonok.6s a pozitiv
ionoknagycsopo(jai.A pozitivionokdeut6rium- 6sficiummagokb6l
dllnak.ezekadjiika frizi6raalkalmas magokat. (22.ilbra)
Amikor beliil 6ppenelektronokkoncentril6dnak. akkorazoka kd-
riilajttiiklev6 pozitiv ionoka!vonzzaka k6z6ppontfel€,ezzel,vala
mint a kat6dfesziiltsdgevel gyorsitvahihetetlennagyenergiSra- is
ionsrirusegre tesznek szert.Amikora bels6kcjzpontban levoelektronok
a kdvelkezdfizisbana t6r mindenirdnybaegyenietesen szeDgranak,
akkorbelijl a pozitivionok gyrilnekdssze,6s a megfelel6energi6ra
glor.rr\l lerrejdhel " magok !(kozdse esemiarr c fdrro.ig1ldnlegeben

91
ECELY GYoRcY: BoRorvAtLEN

a pozitiv atommagokattehetetlens6giikn6l€s sebess€giikn6lfogva

,,bebdrtdnOzztik",6s egy oszcilleci6,egy rezonanciasegits6gdvel
mindig dssze-ijsszenyomjuk. Ez radikdliselt6r€stjelent a szokasos
Tokamak-tipusri fuzi6s reakorok6l, de tdvoli alapkoncepci6ban
megegyezik a lezeres
fijzi6 alapelvdvel.

o o^o o
\.-Y--./ al0mmag \:_:_j/

elr6ii.is: a. elektrcnokvannakbe' mdsodikfttzh: az elektronok

liil, a po.itiv atomnogokkiviil, i8\ tannak kiriil, a pozitiv nagok
bent egyfinudlis kat6dalakulki. beLiiL ekkotjdn l6trcafn.i6

12. 6btt".A g(,nbs.inmedAji elektromos ft.onlins t'ffel litrcho.hat6fnz,t

eb,e.VahjszinijlegTeslaho.tu Ietu el6s.iir,Famsworthpetligegls. bi.to'

A reakci6eredm6nyekdnt perszeneutronokis keletkeznek, vala-

mint h6, 6s prctonok,melyekenergiaiukat kdzvetleniila kills6 an6-
donadj6kle, 6seztlehetvillamosenergiak€nt hasznositani.A neutro-
nokatis fel lehethasznalni r6szbenigy, hogy valamiszerves anyag-
b6l protonokat iitnekki, r6szbenlassitesudn h6 el66llites6ra.
A rczondnsliiziti j61)al egyszerlibb,elegdnsabbmegol&is, mint
amit na a fzikusokerdherte&. K6pzeljiinkel p6lddulegy magas'szi-
l&d oszlopot,amit sz6tkell tttmunk.A fizikusiszemldlet aztmondja.
robbantsuk fel. A m6m6kigondolkodds szerintel6szif megkell 6lla-
pitanisajritfrekvenci6j6t, majdezzelperiodikusan,,ldkddsve", a rezo-
nanciasegits6g6vel sz6tszakad az oszlop.Ugyaneztkell tennia pozi_
tiv ionokkalis, ha fiizi6t akarunkel6mi: tdbb l6pcs6ben. rezoniins
m6donkell a sziiks6ges energidtkdziilni,6s egy gdmbszimmetrikus
mezrinek kell az ionokszokdsdt megg6tolni.
Az els6.,reakor"nemvolt sokkalnagyobb,mint egy teniszlabda,
de mierez is mutattaaz effekust. Enneka k6sziileknektehit az a szel-

92
 TESLAHULdMAI

lemesalapelve, hogygiimbiszimmetrirjielekronoptikdt hasznSl,igy

igen pontosanlehetdsszesiiriteni,
f6kusz5lnia tdltiitt r6szecsk6ket.
A hat6sperszestatikusm6donnemtanhatdfenn, 6m itt pozitiv 6s ne-
gativ r6szecsk6kdinamikusegyensilydthasznositjuk, 6s igy a rezo-
nanciaelv€t kitzvetetten igen nagyenergidkatehettek
felhasznelva
sTerra pozitivionok.Magd" folydmatelvileS ennlireegyszerri. gya-
korlatibanazonban sz6mos r6szk6rd6st
kelletta feltaldl6nak€scsapa-
t6nakmegoldani. (23.ebra)

Elelroszlalkus
mez6kkel Egyoplikai
16kus?iiliis
l6 dn616tuszdlds elfendez6seencsdkkel

es.l lencslkis tiikritkoptikdjako.tianaliqia.

23.a*a. Az elektrcnoptika

Famsworth1953-ban nyilv6rossiiglahozta^z alapelvet,

6s 1959-ben
meghit6k a Bell nemzetkdzi tevhivdsic6g6nek,az ITT-nekegyik
igazgatds6gi iil6s6re.hogybesz6ljen Az els6vizsgdla-
elk6pzel6seirdl.
tokatm6gsajetlakdsdban vdgezte(akkorm6gkdnnyenlehetettdeutdriu-
mot szerezni),az el6addsut6n azonbanaz ITT egyik laborat6riumdban
folytat6dhatotta munka, inuniir jobb kiiriilm6nyek k6zdtt. Matema-
tikailag is kidolgozta, hogy milyen param6terek,azaz fesziiltsigek,
hekvencidk,nyomasok6s plazmasiinis€gekmellett lehetmiikiidtetni a
k6sziil6ket. 1960.ok6ber 8-6nlegels6k6sziil6ke m6relhnd6neutron-
fon6skdntmiktjd6tt, vagyisbeindulta fi12i6
Ekkorez m6gnemvolt dnfenntafi6, de a sziiks6ges
energiaszintet
mituel6rteahhoz,hogya fijzi6 beinduljon.A ki&aml6neuironok j6l
mutattdk.hogya frizi6mekkoram6rt6kii.El6szii csakm6sodpercen-
k6nt50 milli6 neutronttudotttermelni,majdn6hdnyh6napmflva 1,3
milli6rdneutronttermelta szerkezet. Amikoi 1965.december 28-iin
m6rtriciumotis tett a k6sziil6k6be, akkor2.6 millifid neutronkelet-
kezettmdsodpercenk6nt, a tricium 6s deut6riumkever6kdvel pedig
megh6romszorozta a neufon mennyisdgdt. 1965v€g6remdrkdriilbe-
liil i5 millierd neutronttermeltekmesodpercenk6nt ezzela kis egy-

93
EGELYGYORGYT
BoRoTVAELEN

s6ggel. gyakanl6tt6ka hel6szeril

Munkat&sai katddondt,hogya k6-
sziil6kkdz€ppontja
igener6sfeher f6nnyel viliiSit.
1965-rc6rtdkel a
dnfenntar!6
szabiilyozott, fijzi6ttriciumhozz6adrsdval
nukle6ris

BoRorvAlir,[N
Az ITT egyretdbbpdnztktjltcttta kutat6sra, s felt6telezhetn€nk. hogy
azeredm6nyek l6ttdna tijmeggy6rlids meginditas6t is terveztdkAzon-
banvalamimis tdrt€nt.Az ITT ldtogat6kat kapott,leveleket€s tele
fbnokata Wall Streetkiiliinbdz6vezet6 p6nzembercit6l, s ezekb6l
meg6rtette. hogydardzsf6szekbe nyilt. Valdszinlilegrendkivlilnagy
nyom6snehezedea cegre,€s nemkell hozziinagyfantdzia.hogyki-
tatdljuk,melyikoldalr6l.Ezzelegy id6benversenytdrss, l6pettelo az
6ppenakkor fejl6d6d6snek indult atomenergia-ipar is, 6s az Atom-
energiaBizotts6gegyiiltalinnemn6ztej6 szemmel. hogyvalamimas
energiatermel6 m6dszeris kialakulhat, mint a reaktorok.
A WaldorfSzdlloddban (Teslaegykorilakhely€n) gytik6sszeaz ITT
vezet6se. hogymegvitass6k a technikailag egyreig6retesebb, de poli_
tikailagegyrenagyobbgondokkalknszkdd6projeket.Famswonhaz
idegess€g161 infarktustkapott,de ez szerencsdre nemvoh hal6los.Be-
tegs6g€re val6hivatkozdssal felmentetGk a projekt vezet€se al6l.6s az
j6 iiriigyvolt ana,hogyhamarosan a kutat6csoportot is fdloszlassak
Az ITT nyilviinosanbejeientette, hogy a projekt nem vezetett
eredmEnyfe, elinditrisahibavolt- Farnsworthhazaf-el6 meneta repii-
l696penolvastaa hirt. €s irjabb infarktustkapott. A gy6gyul6s
hosszi ideje alat! a teltal6l66gy 6rezte,hogy a kutatestm6gsem
szabadabbahagynia, 6s magrnitonpt6bdltp€nztszerezni. Megkis6-
relte visszav6sdrolni a szabadalmaka! az ITT-161.de a c6g semmi
pdnz6rtnemakartmegviilniaz egy€bkdnt.,6 6ktelen"szabadalmak-
16l.1966-ban az ITT mindenkapcsolatot megszakitott vele.biir Fans-
worthm6sszabadalmaib6l a c6gnekkomoly jajvedelme szirmazott.
1969-ben. sok6vig tart6labadozds utdnegy kis fLizi6slabort6pitett
a BrighamYoungEgyetemegyikpadl6sszobajiban. Am a L-utat6s foly-
tatdsaegyrenehezebb6 v6lt.merldeutdriumhoz 6striciumiozmrfunem
jurhatotthozz6magdnszem6ly, a hitelez6kis 6lland6an nyomasztotlilk.
Ekkor kapofta sony-t6legy nagyonj6 aj6nlatot.Am elk6stekvele,
mertaz ut6bbi6vekktizdelmeiannyiramegvis€ltek egdszs6g6t, hogy
l97l-benmeghalt.Sohatdbb6nem6lesztett6k fel kutat6int€zetben ezt
a kutat6siir6nyt(rigytudon.n6h6nymagdnember kis6rletezik ezzela
k6sziil6kkel). 1982-ben lejdfiaka szabadalmak, igy b6rkimegkezdhet-
n6a tdmeggy6nAst, dea nagyc6geksemfoglalkoznak vele.

94
 TESLA HULLiMAI

Famswothtbn6net6tnem v6letlenultettemTeslatdrt€neteutin-
Sokjel mutatjaugyanis^zt, hogykor6bbanugyanerrea megold6sra
j6tt rATeslais, de azttvemagennZlisfrappdnsobb,cAlszerilbblehetett.
Mig Farnsworrh nagyfrekvencids, de transzverz6lis mezdkethaszndlt
fel, Teslaterm6szetesen az efie a c€lra sokkaljobb iongitudindlis
szolitonjait,amelyekideelisakerrea feladatra,hiszenj6val nagyobb
potencii{lokar Iehetettmegval6sitani, mint a szokdsos transzvezriilis
hullSmokkal. Ez pedig elengedhetetlen az ionok gyorsit6sdhoz, 6s a
fiizi6hozsziiksdges igenmagasplazmasilriis6g eldr6s6hez.
A Tesla-f6le longitudindlis elektromos hulldmokkalmiikijd6ftzi6s
ber€ndez€s olyannagyhelyi t6rer6ss6gekei 6llithatottel6. hogynem
volt sziiksdgdeutdriumra, vagy az akkor m6g nem l6{ezdradioakliv
-
triciumra k6zdns6ges hidrog6nnel is miikijdhetett. Igy val6banki-
merithetetlen energiafoniisra bukkant,hiszencsak vizbental6lhatd
hidrog6nkellettaz i.izemeltetes6hez.
Hogyanjtttt rd Teslaerrea megoldiisra? Volt-e el6zm6nye ennek
a tal6lm6nynak,melyet 6lete legfontosabbtaleimiinyiinaktartott?
Ndzziik.hogy6 magamit mondotterr6l 80. Sziiletdsnapj6n: ,,E eg)
ijfajta cs6 ds a hozzdtartozi apparitus. Mdr 1896-banhaszndbam
olra csijret, ani 4 millitj |oltos fesziihslgen mliki;diix. KAsdbb
aztdn18 milli6 vobotis sikeriihelArni,a:onbanekkorLegy'zhetet-
lennek t nd ak uidlyokba iitkdzteln.MeggJ'zi;dtem andL hogy tel-
jesen m^ tipusi csdvetkell kifejlesztenem.A feladat a vdrtnal j6val
nehezebbnekbizonyub, de nen elsdsorban a csd elkisz.itlsivel,
hanem mikLidteftsAlel kapcsolatban.Evekenkereszttil csak lassan
haladta elSrc. Aztdn munkdmatsiker korondzta. Olyan csbvet ta-
ldhan fel, amt nehAz toydbb javitani. Ideilisan egJszerii, nem
gtetug[il az id6'el, ls bdrmilyen nagy potencidlon,fesziiLtsiqe ml;-
kndrched. EBAszen nagy dramok is dtfolyhatnakrujta, 6s redlis
szinten beliil haszruilhat6energia.italakitdsra.KdnnyenszabdlyoT-
hat6, e.Aft naqJon nagy eredmtqtekte s?.titithatok. Tdbbekk(;zi;tt
Iehetdvlteszi,hogyolcs6,sugdrxrjanyagokatdllitsunkel6 bdnni-
[yen menntis4gben,6s sokkal hatikonyabb lesl, mint az anyag dt
alakitdsa mester sAges suI drzdssal. "
A nagy fesziihsdgr6l, az anyagromboldsr6l 6s energiatermeldsr6l
raismerhetiink a Farnsworth-tipusf cs5re.Teslapontosan ilyengitmb-
szimmetrikuscsdvelkisErletezett 6\,tizedeken 6t, ez \olt az az6ta
szint6nm6ltatlanul elfeledett,,karbonfejri" (carbonbufton)limpeja.
L6nyeg6ben ez is €gy gdmbszimmetrikus cs6volr,csakrd kelletrten-
ni a bels6feliiletrek6t gdmbsiiveg alakt an6dot- s mdrisk6sza kis
fizi6s reaktor.fl6sd 24.dbra)

95
EGELYGYdRcY: BoRolaAiLEN

Teslagyaloanpanaszkodott ana,hogylempdjagyorsanki6g,igen
nagyenergiaszabadul fel. Talenemialtvetettealii tijzetesebb vizsgd_
latnak.Evtizedeken 6t dolgozott a cs6viin, az optim6lis homorli elek-
tr6dokatval6sziniileg f6mgciz6l6ssel k6szitette ebbennagytapaszta-
lata leheteft,hiszena sikene-
len Ksdrleteksorrn mint nem
kivdnt effekus, ez sokszor
' fordultel6.
A homoai elektr6doktdl-
tdsgyijjl6hatds6t j6l ismerhette
egyikangolakad6mikus barit-
jiit6l, Crookest6l, igy minden
lehets6gesismeret birtokdban
voh,amiazene€iatermel6 ef-
fektushozsziiks6gesnek bizo-
nyttlt. Alapos a glani, hogt"
Teslaalkotta meqaz els6 sza-
bdlyozox fiki6t hasudl6 kis
reaktort, s ez hajtotta hires
24. 6bt^. Tesla kafionJej:t ldnpdiruk a njjdt. Szf\esebben ifiam
raj..a. Ebb'51fejlddhercn ki a fnzi'js volna,hogy valamilyenszim-
csd- s.inftnTeslata1dln6trya.
metriamegsemmisit6ses elj6-
rdsr6l van sz6, de az dsszes
kijzvetett inform6ci6 azt mutatja, hogy (mai fogalmaink szerint)
miniatiir fiizi6s edmiivet kdszitetta 30-as€vekben,nagyjdb6lalkor.
amikorFamsworthis r6bukkantugyaneneaz alapeffekusra.
Vajonmi6rtnemszabadalmaztatta ezta talelmdny6t? Val6sziniileg
sejtette,hogyelutasitjdk,hiszena szab6lyozott frlzi6ebbena korban
ismererlen eljdrdsvolr. hislenmig a jdval egyszerribb maghasadairtil
is azt tanottapl. Einstein,hogy a gyakorlatban kivihetetlen.Igy a
szabadalmi hivatalvizsg6l6iel6tt,az amjgy is fantaszta hir6bendll6
Tesldnaksemmies6lyesemlettvolna.
Vajon tudott-eTeslaa magreakci6ksoriink€pz(dd6s sz6.6d6neitro-
nola6l?I€het, hogyigen,hiszenChadwick1936-barmdrNobel-d(at
kapottez6rta felfedez6s66rt. Mindenesefe TesldnakkomolyfejfAjdst
okozhatotta jelens6gmeg6fl€se,inkdbbgondolhatotta t6rbenminde-
nutt rejl6 energiamegcsapoldsdra, s annakanyagroncsol6 hat6siira,
mintsem fijzi6ra,mertajelens€get akkorm6gnemismert€k.
Vajon a mai fiizi6s kutat6sokkal foglalkoz6fizikusokmi6rr n€m
haszndlj6k a Famsworthszabadalmdban kiiziilt eredm6nyeket? Lehet,
hogynemis tudnakr6la?

96
 TESLA HULL?|MA|

AMrirTJovdJE
A kihaltnciv6nyek elettandval a kriptobotanikusok foglalkoznak, a ki
halt illatokdvala kiprozool6gusok. A kihalrtaldlmSnyok milkitd€s€-
vel,pediga ,,kiptotechnikusok". Ez az a teriilet,ahola miltnak vana
legnagyobb j 6v6je.. .
Famsworthszabadalmainak segits6g6vel 70-80szdzaldkos bizton-
saggalreprodukdlhat6 Teslafizi6s reakrora, ami kb.egynagyobbvil,
lanykdrtem6ret6nek felelhetett
meg.S mivel a szerkezet nembonyo,
lult, a sorozatgydrt6sr is megleherneval6sitani,s az 6ra semlenne
t6bbegy kompaktizz6 6r6nrl.Uzemanyagiir, a hidrog€nrpl. olcs6ti-
fr4nhidritbenlehetneelnyeletni,s ennekmelegitds6vel p6tolnileherne
a frizi6sorin elalakulrhidrog6nt. igy lezdrtcs6veketlehernehaszniil-
ni, ez tenn6olcs6vid ezta megolddst.
A kutat6sikdlts6gviszonrlegal6bbfelmillitudforintorem6szene
fel, mertnemcsaka csobenlev6 konkevblt6soptikiitkelleneijra ki
fejleszteni,hanem a ,,nagyit6rezon6ns"Tesla-f6lenem line6ds
ranszformdtorokat, szolitongeneriirorokat is. Hrranya a rendszernek.
hogyradioaktivanyagokat rermel,ez6ftalighakapharna har6s6gi en-
ged6lythiiztarrdsban, vagyaur6banr6rrin6haszndlatra. Ez6rra tdbbi,
a szrmmetnamegsemmisitisen alapu16 t6nechnol6giai megolddst elo-
nyijsebbnek tanom.,{ m6dszerazonbanndmiitalaKt6stt6n haszn6l_
hat6lenneigendrdga,rirkaanyagoke166llitdsdra. arommagok ,,iitsza
b6sia". (R6szletesen az V. rdszben.)
Tesla6s Famsworthmunkdilbetiltottik,er€dm6nyeiket ma sem
haszn6ljuk fel, a hivatalostudomiinyint6zm6nyrendszere hiilatfordal
ezekneka pi{radanlehet6sdgeknek. Befejez6sk6nt dlljonift egyp6ida
az umlkod6 hozzd6lliisrdl,egy hozzAsz6li,sTiltott ral6lntin\,ok ciml
katnyvernhez. A cikk 2002iiprilisibanj etentmegr.Kaszin.jcimij tap-
ban;a tdbbitaz Olvas6rabizom...
,,4 kdnltt6l ne?kdrdezti)k dr. Caldntai 'Znhdnad.junktust, aki a
BudapestiMiis:aki Egyetementechnikat(;rtenerct tun .
VaLjbanbteznektibott taLihn iq,ok?
- Termlszetesen nemliteznek. Klassaikus pilda erre a lefutdsmen-

A. eherjedls ek, ueJe,nindig kiitsli akaddt.yawtt, s.iiktntuik()rii-

"eg. hatalo (elt,:.,r.5. iatih.t,pi galjai. Ltg\ tuniA,ninth {o, iu-
l6giailag j6l megalapo.ol 6n'eket hathnAnk, e..el a.otlban tdbb
gond wm. El6s.iit is: Egely Gy\rgy abb6t i ut ki, hogya
Ji;ika egy
saaktudomdry,\,iszonta tudomdnytdrtlnetnem aa. Besitril a kljn )r-
rti.rba. let-cd par k;letLl ?t nLSirjo. hu;y ni i5 tat nt t.tltojdb,t .
Konkrltan tutlon, hogy Egely pdLliul Tesli6l niket olvasox, tle ez

91
EGELY GYdRcYi BoRorvA6LEN

kevis. En sem{mlk fizikai cikkeket,bdr tanuhamfizikdt A mfuodik:

az dsszeeskiiv^s-elmllet. Valakik,igmond, titkos okokb4la j6 dolSok
ellen tbmek,az emberektovtibbi kizsAkruintolthavdgett A tudomdny
pontosana nyiltsdgr6l sz6l.A publilcticlnak vannakls vohakszabd'
'Uai,
neft eSyAnihanSulatt6lfigg a dolog. Ha nem tudja klsAtletileg
mepismitelni, pl4num el6tt bizonyitani, akkot nem hisznekneki Ha
nliis sikeriilne a kisdrlet,New yorkt6l TokioiS,akkor 4 tudtisokfel'
hlwdk egynist As iisszesiSndnak'hogJ: "Fiik' err6l e8y sz6t se'
hert ez egl nagt tifok.< ez, ugyekiptelensdS.Erre perszekhet a''
trin ozt iind*"i, hoIy 6n is t1szeleheteke nek oz dsszeeskiivdsnek'
azi rt mondokilyeneket.
Nem logikus arra hivatkozni' hogy egy nag! 4ut68va 6 ebitkolrui
az olcsrivlzhaitdsi modejAt, ha ebbdlta)bbfogyna. Ha lenneis ilJen,
ohhozaz egiszinfrastruk!iratat L?llenealakiani' atnipcfize m?8int
j6 iizleti tehebsAS,cle nem mennemdr6l holnapra De mondoke8!
-mdsik
pll&it a a,ho1! a taldlmdnyokbeletudnakfagJni aa id6be ltt
van el1ttemez a klaviatira: RemingtonI 876'ban elkezdteSydrtaniaz
inigipekt. Akkor titteneztett'k a SApekklaviatinijdt' ert kideiilt'
n"ibtni. hogy gyorsancsapkodjuka billent liket Asijss.eakadna'
18g0-re me|volt a megfetel' technoltjgia ahhoz, host 4e akadjon
dssze,de addigra mrir sok ezer 8APir6n6kezeheezt a kiosztdsi es
senkisemakart az ira dt'mi. Nem|alami nemzetkbzidsszeeskiiv's'
16I, vagy tihott taldlmdnJr6l volt tehdt sli, hanen csupdna re dsze-
"
rek dnmozgdsa6nlnJe siilt.

TiszteltOlvastik!
Tesh Gs Mora!) i)sszesanSol nyelvii munkdjdt elolwshatjdk a
wwr,Ieslahu internetclmen,mely VarsdnyiPaer munkija

98
 II. nnsz
KfNl
(atudrsis a tudatlansig
birodalma)

e
.-@#
Taoistas.er.eteseksdrkd\-repiilesei a hegJekben.
EGILY GYdRcY: BoRor\AdLrN

A szentfijld felszabaditdsSra indult kereszteshadjtuatoksorena pan-

c€los lovagok n€hav6gzetesmeglepetdssel tal6ikoztak Athatolhatat-
lannak hiti pinc6ljukat kdnnyiiszenel vdgta et n6hany arab harcos
kardja,balt6javagyl6ndzsahegye. Ezeka kdnnyti'hal6los6lii harci
eszk-ozok t6u<ilvigtak le a lovagokkarj6t,beszaKtottiik'p6nc6ljukat'
A nagyritkenzsakminyulejtett fegyverekfeliiletdnegdszenturcsa
mintikat l6ttak,melyekleginkabba hegyipatakok6rv6nyeirehason-
litottak.Mivel ezt a kiildnlegesmint6zatiac6lfegyvert dllit6lagDa-
maszkuszbankdszitettdk,a kereszteslovagok da aszkuszipe ginek
neveztek el. A keletivil6g miisiknagycsod6j6t, a Knai selyemb6l k6-
sziilt,kdzzelelszaKthatatlan kenddketa leveg6ben r6piilvev6gtael
ez a penge.Ilyet eur6paikardokkal nem lehetett megtenni. bi4rmeny-
nyireis 6lesrevoltakkijszdriilveA damaszkuszi pengeegyszerevoll
rusalmas6s borotva6les. Aknek ilyen fegyverevolt' 6s benniis tu-
doit vele,legy6zhetetlen lett Am igen kevesentudtik a fegyverk6-
szit6s6nek titk6t,6sigenkev6sk€sziilt€bb6la csoddlatos ac6lb6l
B& Damaszkuszt6l Indi6igtijbb helyenis k6sziiltekilyen fegyve-
rek. a titok mdgiscsuPdn mtroknyiko\acsmester kezeben maradt
A damaszkuszi peng6ktitka ^zonbana mesterekkel egyiitt sirba
szdllt.az 1800-as 6vekt6lkezdvetdbb6nemk6sziiltegyetlenpdldany
sem.L6m.l6tfontoss6g{i technol6gidk sztlnhetnek meg'veszhetnek el
^z id6 homSlyeban, tal6nmindijrdke. (Eur6pdban is voltak ilyen tit-
kok,p6ld6ula vikingkardokkovdcsolesinak titka is drdhe elveszeit-
EgyediilJap6nban maradtfenna kardk6szit6s sokiig titkosmriv€sze-
te.) Csakmost.az ezredfordul6 t6j6n sikeriiltmegfejteni a legkorsze-
flibb kutatisi,rnetallurgiai m6dszerek segitsdg€vel' hogy mi m6donis
kesziilhettek a damaszkuszi pengek
Szerencse, kitartiis,szorgalom, talelekonyseg egyarentkellett ah
hoz,hogy a kiildnlegestulajdonsiigok felbukkanjanak Azok a val6-
szinrilegel6kel6szirmazis]i.gazdagmuzulm6n harcosok' akik meg
rudldkfizetnie csoddlatos peng6kir6t, igy gondolkoztak, hogyel6g'

100
 KiNA

hacsaknekikvanilyenszablydjuk, el6g,hacsak6k legy6zhetetlenek.

Ha mindenszanc6nnak, arabnaklett volnailyen fegyvere,az halSlos
csap6slehetettvolna Eur6pienak. Es arnennyiremeg6llirhatatlannak
trint a muzulmiintedeszkedds, tal6n^z eg6szeur6zsiaikontinensnek
is. A muzulm6nhercegek gondolhattak volnaarra,hogymegszervez-
z6k a tdmeggy6nest, €s igy legy6zhetetlenn6 tegydka muzulmdnvi-
liig hadsereg€t. Ehhezazonbangdpesiteni kellettvolnaa gy6rr6sr, 6s
ez a kor technikaiszintj6ntali4nmegoldhatatlannak bizonyult,hiszena
technol6giaiparam€terekbetaniisa,a min6sdgbiztosit^ma is a gy6r-
t6soklegnehezebb fiizis6hoztaftozik.
A muzulmiinvil6gnakegyszeriien szerencs6je volt,mertn€hiany ko-
v6cs rajiitt arra, hogy az indiai vasb6ny5kb6lszftmaz6, vanridium,
szennyez6st tartalmaz6 nyeNvasb6l igy lehetilyen csod6latos tulaj-
donsAgokkalbir6 kardotk6sziteni,ha sokszor,r6tegesenStkovdcsotak,
€s p6ldduliiveget,vagybizonyosn6v6nyi leveleketadnakhozz6meg-
leleld.nagyonponrosan eldirthdmersikleten. ig), keriilhele stilicium.
6s p€ld6ulfoszfor az acdl anyag6ba,ami egyszeneadtameg a penge
hihetetlenkem6nysdg6t 6s meglep6rugalmass6gdr is. A rirok abban
rejlett, hoS/ kdt kiilitnbdz6 tulajdonsdgrivasdtviizereregymAsmellen
iev6kis z6ndl6akellettmegmunkelni, 6sez a kdrdsszer€vd. k€relr6rd
kristdlyszerkezetadhattaa kever6k acdlt. Ha csak a rugalmasac6l-
dtviizeaetk€szitett6kvolna, akkor ugyanbajldkonymarada penge,de
nem el6g61es,nem vii&ja6t az ellenf6lpAncdljdq ha pedigigen ke-
m6ny,er6saz ac€I,akkor a pinc€lr iitiiri. de el is t6rik a penge.A k6r
tulajdonsdgegyszerre,egyiitt azonbanvddhetellenfegyvert koviicsolt
ebb6lazac6lbdl.Egykis mennyis6gben vanddiumor tarraimaz6 vas6rc,
dtvitzetvolt a m6suttnemtalSlhat6 alapanyag, 6ssok-sokszerencs6vel.
sok-sokselejt6skudarcerdnaztdnkialakulta gyiirtdsitechnikais.
EgyediilJapdnban tudrdkmegkdzelireni ezra min6s€get, rirudlisc€-
loka m6gma is gy6rtanalilyen peng6ket. A japrnok m6sk6nthasz-
nilt6k fegyvereiketmint mi, 6k gyakan azzala mozdulattalvdgtiik Ie
az ellenfelet,ahoBykirdnto$6ka kardora rokjrib6l:alcia gyorsabb,az
volt a gy6ztes.Az Eur6p6banszokiisoskardpdrbajokismeretlenekma-
radtak,a jobb japen ac6l miisfajravivisi technikit rert lehet6v6,s ez
misfdleharcimordlr6s stilusralakiro$ki. Am a kardk6szir€s. a i6 mi-
n<isegu acelelkeszrresenek tudom:in) r. olt \em pdro\ukpeld.iulj; var.
r6g6pekvagykitrin6ek6kk6szir6s6nek 6haj6val, tudomdnydval. Tal6n
alantasdolognaktartott6k,nemvolt fontos.A tudes6s a ludatlansiig
ezekben a felig-meddig rechnikairdrsadalm.kban is egyijtllereTer(.
A kovecsmesterek legjobb.jairudtdk,hogyankell a peng6ker elk€szi
teni,de aztm6rnem.hogymir6l,mi6rrlesza pengeolyankivel6,hi_

101
EGELYGvitRcY: BoRorvariLEN

szensenkineksem volt elekfonsuSaras mikoanalizisreis alkalmas

elektronmikoszk6pja.Sernrnitsemtudtaka cementitr6l'a dentriteske-
m6nyed6ses kiv6ldsr6l, nemtudtdk,hogykijbds6s lapcentrikus kiste-
lyok elt6rd,egyme$kieg6szit6 fizikaitulajdonsdgokat hozhatnak l6lre.
A kdzepkorcsodi;lilros kardkes/ird kovac$i tigy dolgoTtak.minr a .7a-
kecsok:a szak6cs ismeria receptet, de nem ismeri a biok6midt 6s a bio-
fiziket:nemtudja.hogymi tdrt6nika fdz6s6ssiit6s folyamdn. Az ilyen
folyamatokpedig nagyons6riil6kenyek-Ha valami egy kicsit is meg-
vdltozik,p6td6ulelt&6 leszvaiamelyiknyersanyag dsszet€tele,akkor
mernemlehetreprodukdlni azeredeti eredmdnyt. S6riil6keny az empi-
rikus tapasztalatra" a hi6nyostud6sra6piil6 gyfttdsi folyamat
Neho$' azthiggriik. ho| ma sokkaljobb a he\zet, mht a kbzAPkor-
ban volt. Anikot peldelulaz EgyesnltAllamok bel6petla II vildgh6-
bonis radarfejleszt€sbe, a radarjelekv6tel6hezsztiks6geskistliiyde-
tektorokk€szitdsem6gigazi ,,feketem6gienak"sz6mitott'a v€letlenen
mrilt,hogymikor sikerijl,mikornemsikeriilegykistdlyt megndvesz-
teni,6srilyenek lesznek a tulajdonsdgai. szimosolyangydn6sielj6r6s
l6tezikma is, melyetcsakigenkevesenismemek,€s ha a technol6gia
ismer6ielpusztulnak, akkorez a tudastaldndrdkreelv6szOlyansok
apr6r6szfolyamat szilks6ges,p6lddulegy-egyspecidlis mrianyag. vagy
specielis tttvitzet elk6szit6s6hez.ami sokoldahi gyakorlatitapas4alatot
ig6nyel,az cjsszesrdszfolyamatpontosfeltfudsadragalenne,€s a piac
nemis hajland6megfizetni ennekaz6r5t.
A kijz6pkorikovdcsmesterek tuddsasok-sokgener6ci6 itsszegytij-
t6t(.6tadotttapasztalat6m 6pnlt.Azt p6lddul.hogymilyenh6mdrs6k-
letenkell a r6tegeketiisszekov6csolni. az alapjrindllapitottdkmeg,
hogyegy-egysztuazfalev6lmikor lobbanl6ngra.De hogymelyikfd-
nak a levelevolt errealkalmas,6s azt hogyankellettszfuitani,ahhoz
taldnegyemberi6letteljestapasztalata kellett.56 il6kenyez a tudrs,
mert az apft6l fifra szell6,iratlanszab6lyokgyakorlatigyrijtem6nye
csak szem6lyesen adhat6at, kevesenismerik-Hatalmat.rangotad
birtokl6jdnak, de ha csakn6hdnyemberismerennyirefontostuddst,
att6l az eg€szt6rsadalomm6ggyengemarad.
A fegyverkoviicsok tuddsdtmindentarsadalom megbecsijlte, igy ez
a udes sokeigfennmaradt; az iirdkmozg6k6pit6inek tudasdt viszont
mindentitsadalommegvetette, igy az elpusztult.Amikor a XVIII.
szdzadban kimeriiltekazokaz indiai vasdrcbrdny6k, ahola vanadium-
mal szennyezett nyersanyag el6fordult,az a n€heny kovdcsmester. aki
m6gtudottdamaszkuszi peng6lk6sziteni,meglepvetapasztalta, hogy
btuhog pr6b6ltaijra 6s fjra a pengekovdcsol6s folyamatet,nem si-
keriilt a kiildnbiiziiszinii,mintazatfpeng6kel6dllitesa. Nem tudtdk,

102
hogy a mdsfon6sb6l szdrmaz6nyersvaslehetaz ok, igy tapasztalatu-
kat m6r dt semtudtdkadni.V€g6rv6nyesen kiveszetta damaszkuszi
pengekov6csol6s mliv6szete.
M6g a kdz6pkorelej6nis csod6jidraj6ftak Mezopotimiakillijnleges
ijntijz6rendszer6nek,
amelytdl az 6si kultira fdldj€n vir6gzott a gaz-
dasag.Amikor a Kijzdp-Azsirb6ljittt h6dir6,Timur Lenk elpuszri-
tottaa?6ntiiz6mestereket,
veliikegyiittez a tuddsis sirbaszellt.Soha
liibb6nemmlikiidtekaz iintbz6csatomdk, a ndv6nyekelpusztultak, a
sz6lelhordtaa term6talajt,
kop6rsivatagg,valtozotta t6j.

TuD,ls6sTiRSADAToM
Ha a tarsadalomban felhalmozoflhasznostudesftadhard,s6t gyara-
pithat6,Ks6rletektel,elm6lefiel6s gyakorlatralis aldramasztott, ak-
kor a tdrsadalom nems6riil6keny. Amig csakTeslatud nemlinedris
hulldmokatekj6llitani, amig csak Moray, vagy Orffyreus k6pes
cirtjkmozg6 meg6pit€sdre, addiga tuddsinkdbbcsakcsoda,de nema
ti4rsadalom tulajdona.(Orffyreustdrt6net6tr€szletesen ^ ,,Tiltoftta-
ldlmdnyok"c. k'nyvben olvashatj6k.) LeheFeb6rkib6lkov6csvagy
karedr6list 6pit6mesrer?Mi6rr tdrt6nhereff meg,hogyaz eg6szmu-
zulmdnkultiridbancsakegyetlen6pit6sztudott(az oszmiinSzin6n)
6drisikupoldkatdpitenia nagymecsetekre?
A tiirsadalomegyik alapptll're, a tudds mindig ir3o8.A rudiis alarl
ma a hasznosithat6 inform6cidkar 6rtjiik, pedig a tudhat6,a megis-
merhet6dolgoknakcsakegy kis r6szeilyen.Egy rtusadalom menta-
litdsdt,gazdasdgi 6s igy karonai,politikai leher6s6geit alapver6en a
tudesijsszegyiijt6s6nek, kirerjeszr6s6nek 6s tovibbad6s6nak k6pess6-
ge hatarozLa meg.Azr.hog\rc8J tarsadalom teil6ct6kipes-e. vagypc-
diq a. bsszeomlds fev indul el, a tu&ishoz val6 viszonyahatdrozza
m€8.A t6rsadalom nincsannaktudat6ban, hogymennyires6rijl€keny,
millen haralmas kudarcokar 6lhelmes.haegy,egyfontostechnikai,
technol6giaiinformAci6t6l elesik,vagyha a miir meglev6,megszer-
zetttud6s?/rls.. Az a megalapozatldn hit jdrja 6t tajrt6nelem 6s m6s
tdrgyLitankiinyveinker, hogya rudiismindigcsakgyiilik, mindigcsak
gyarapszik, de sosemvdszel. Elveszett6stihott talelminyoksorabi_
zonyitjaezta durva t6ved€st.
Ma egyetlentudomiinyos foly6iratsemkdziilnedrdkmozs6val. an,
trgravitdcid\al.hipeneriugrds.al, anlagdralaktldssal. parajeiensegek-
kel kapcsolatos cikkeker,pediga rfusadalom sz6mfuahasznostud6s
nagyres/eezeken d lihotrterijleteken rrldlhard. EppeneR ncmne
vezh?tjiiknai tarsadalnunkat a tuddr tLirsadalt-i;;l. ink,ibba..fel-

103
EGELY GYbRcY: DoRorvArLEN

ltrdls", vagyt datlansdgtdrsadah a tllikr' De azt is naivitis lenne

elhinni,hogy legal bb az iizleti vilagbanmindig a legjobb'legol-
cs6bb,leggazdasigosabb megold6sok terjednekel Tdll6nelmiinktele
uun otyunp6taAtkut.amikorvalamilyenfontos'dj technol6gia csak
rendkivulnehezenvagy egydltalinnem tudott megval6sulnil err6l
m6ssokszorleszsz6ebbena kdnyvben.
,I tdrt6nelem ismeret6nek legf6bbhaszna. hatanulunka miir elkiive-
tett hibSkb6l(s a n6hamegtetthelyesi6p6sekb6l)Szintemindenmai
gondra,feladatrataldlunkpfuhuzamol ;z elmrjlt id6kbdl'van mib<jl
i6loeatni.vanmibijl tanulniMa a magukatkicsitis halad6nak hirdet6
orszigokban6ltaldnosa Jelsz6,hogytuddsonalapuli tdrsa(lalnat kell
.trPni. aholJ lermeldken)'egjavulasa a knrnle/etvedelme :r no\e[-
\o eler\zinvonal a/ inlen/r\Informalikai hiilleren .l lrrdrs _lapj'rn dll
Altalinosa v6lemeny. hogya tudist ig6nyl6. az innovrici6ra 6r6keny
drsadalom a versenykdpes. Szintek6zhely,hogyegy term6kpiacr6r-
t6k6ta hozziadottszellemi6rt6kszabjameg's egy-egynemzetszere-
pe a ,,globaliziil6dott" vil6gbrnatt6l fiigg' hogy milyen mdftekben
irasznriljaazinnov6ci6t 6sa tuddsttrtusadalmi 6sgazdas6gi t6kekdntltt
ddl el. hogyolcs6fizikai munkaer6vel szolgak6nlvagy sok tudissal
mesterk€nt vesziink-e r€sa a nemzetek ds vdllalatok kdztiversenyben'
Am a legkdnyesebb k6rd6s.a k6rd6sek k6rddse ugyanis: mi szdmit
tuddsnakt Mi a hasznos.6smi a haszontalan tudiis?Ki diinti el'
hogymi lesza megorz6sre. tovibbaddsra. gyarapitiisra 6rdemes isme-
ret.mi az.amitananyagba, s mi az-amj a lud6s medd6h6ny6jera sze-
m6tdombjera keriil?Kik, milyenelvekalapjdn'milyen jogon d6nte
nek?Me;nyirehatalmi, mennyire elvi k6rd6s egy-egy ilyen ddnt6s?
Tudiisnaksziimit-ea tudomrnyosszociaiizmus ismerete.vagy a
dzsungellak6 l6rzsjavasasszonydnak gy6gyniiv6nyekr6l megszerzett
tud6sa? N6h6nydve mdgmesvolt ezeke a k6rd6sekte a v6lasz'rmnt
ma.T6ft6nelmitapaszlalat, hogy minden tdrsadalom legnagyobb kihi
vdsa:keresie a tehets€geket. s ha esetlegmaguk6l felbukkannak' va-
jon segitie, hagyja-e 6ketalkotni,vagykiinja?Vajonrugalmas-e a tdr-
sadalom. s a tudr4szsikutcdkkal teli kanyarg6s titjdn el lehet e a t:irsa
dalmattj, jobb utaka t6riteni,vagynyilegyenesen rohana veszt6be?
Hogyankell gondolkodni a tuddsr6l, mit mondene a tdl€nelmitapasz-
lalat?Van-emai korunkrais alkalmazhat6 td(6nelmip,rhuzam,vagy
csakzs6kutcrik tijmkeleg6!, ostobasdgok halmaziit ldthatjuk? Hol keres-
siinkparhuzamokat a mai elenjar6orszdgok els6 (az vil6g) sorsanak
megj6sol6siihoz? Ezeh6la k6rd6sekr6l is sz6leza Il rdsz.
l-ehet-etanulnip6lddulaz 6kori Sp6fiet5l,aholnem l6tezetttudo-
m6ny,mr.iv6szet, iparis kereskedelem is alig-alig'viszonta kor rette-

104
 KiNA

gettkatonaihatalmavolt?A sp6rtaif6rfiakegesz6letea kaszimy6ban

zajlott,a feles6giikhi;z is csal ^z 6rs6getkijdtszva,szdkv€juthattak.s
haetkaptAk 6ket,j6tt a biintet6s. Amit a hadvisel€sr6l tudnilehetett, az
a kjsujjukbanvolt, semmim6shoznem€rtettek.Mott6jukszerint:ha
valamibev6lt ne veltozlass! Azt6n I<r. e. 371-ben,Leuktrdndlpdr
percalattmindenv6getdrt.
A tizezresspiftai sereg6ppaz elpuhultnaktartott hatezresth€baiha-
datk6sziiltfelmorzsolni- A kor dsszesstratdg6ja szerint,a th6baiaknak
sernmies6lyiiknemvolt. A th6baivez6r (maga is puhdny,gerinctelen
-
ember) tal6nfdlelemb6lvagyt6ved6sb6l. vagymert megintr6szeg
volt- ulasitotta gyalogosait, hogyne szembe, hanemferd€nhaladjanak
a sp6rtaigyalogosok sorfala(falanxa)fel6.Etl6l a spirtaiakteljesen
megzavarodtak, s tilerejiik,6vsziiadostapasztalatuk, tudSsukhirtelen
haszndlhatatlannd v6lt,feivesztve menekiiltek. Sohatcjbb6nemtudtSk
osszeszedni magukal.Tudesuk- aminf6lelmetes hirijk alapult- egy
hirteleniitlethatiisia6rt6kelenn6 v6lt.
A katonaihatalmak tudisdtmindigviszonylagosnak tekinthetjiik,ez
alapj6nnemszabad tdrt6nelmiprrhuzamokat keresni.A tuddsellenfe-
ie. akad6lyoz6ja, m6rt6kemindigcsakegy misik tudds.egy m6sikis-
meretlehetierr6lis sz6leza ll. r6sz.
A k6zgazd6szok ma mdr tudj6k.hogy nemcsaka hadvisel6s, ha-
nema gazdas6g is harcon.versengdsen, azaznemlinedrisfolyamato-
kon nyugszik.Ha egy c6gelegend6en nagy,6s term6kebevrilt.akkor
nen inleke. hogyijabb, esetlegjobb, olcs6bbtechnol6giijilterm6k
jelenjenmeg a piacon.Szokasos p6ldaerre az aut6gyirtes,ahol rz
50-es6vekbenm6rtudtakvolnaa maihozhasonl6kis kocsikatgyir-
rani,de kifejezetten a nagyfogyasztdsii, nagym6rerri,sok acelt,sok
nyersanyagot ig€nyloaut6katontottilka gy5rak,me azokonlehetett
tcjbbpdnztkeresni.Ugy tiinik. hogya legkevdsbd sem6rdekliaz au-
r6gy6rt6krdbbs6g6t a fenntarthat6 fejl6d6s,a kdrnyezetv6delem. vagy
a szeg6nys6g k6rd6se, kiz6r6laga negyed6vi profitaz.ami szemit.
A kitzepkorban az olcs6n,nagytomegben el66llilhat6,gyengem;
n6s6gr.ieudpai kardokis elegend<lnek bizonyultaka szentfdld meg-
h6ditrsdhoz; igy is le tudt6kgydznia muzulmiinokal (liitsz6lagnem
mindig6rdemesa fejleszt€ssel foglalkozni).A sz€ntftjld elvesztdse
mrr a kereszt6ny hadvez6rek kozti civakodrisnak, a hosszfhadtrpvo-
nalaknak.6s hosszflrvon Eur6pakdz6ny6nek volt kbszdnhelo.
A k6zgazd6szok,,pozitiv visszacsatoldsos",,.befagydsi" folyamat-
nak nevezikazokataz eseteket, amikorvalamilyenkorai,nagyelony
miattmegreked a technol6giaj fejl6d6s.Ilyenkoregyc6g,vagyegyter-
m6kelveszia versenytersak ekil a ..leveg6t",
a nyeres6ger, s a verseny

105
EGELY GrdRcY: BoRorvAtLEN

ki semalakulhat,a helyzet,,befagy",vdltozatlanmarad.Az 50-€s6vek-

ben m6r elteiedt pdldAulaz amerikaiNTSC televizi6 szabvdnya,ami
csak425 k€psofttartalmaz,ezefta k6pmin6s€g gyenge.Ez a szab-
vrny lehetetlenne tettek6s6bba jobb min6s6gii, nagyobb felbontdsrl
m6dszerek elteded6s6t,6s jtihet
taldncsakaz fj 6vezredben majd€l a
tijk€letesebb felbonrasd digjrielistelevizi6kideje.A rosszabb, gyenge
min6s6giikorai t6v6khamarelterjedtek, es elzdrfik a piacot a jobb
min6s6gii, fjabb t€v6kmegielen6se el6l. A t6vdgyirtesnyeres6g6t fj-
m 6s djra a szok6sos, gyengdbb min6s6gut6vdk6sziil6kek gyart6sdba
fektettdkvissza.igy teljesenelfoglaltdka piacot,kiszoritvaminden
m5slehets6ges versenyttusat- Es6lyesemvolt egyjobbmin6s6gii (t6bb
tuddssal kesziilt)t6v6megjelends6nek, mindenkinek ehhez a rossz.ko-
rai, gyengeszabvdnyhoz kellettalkalmazkodni.
Ugyaneztdrtdntaz atomer6mrivek esetdbenis, ahol az els6 atomten-
geralattjdr6kmiatt gyonan meg kellett alkotni a viszonylagkis teljesit-
m€nyri,olcs6ngy6rthat6nukleiiis er6mrivektipusail,6s ez tdrtenetesen
nagynyom6si,kdnnyiivizesreakor left. A gfuhrit6sli,nagy
a vizhrit6ses,
h6m6rs6kletfi, az ur6niumotgolyocskiikalakjibant6rol6reakorck. me-
lyek minden tekintetb€njobbak, biztonsdgosabbak, gazdasAgosabbak,
mint a nyomottvizes reakorok, nem terjedhetiekel. A jobb megold6s
egyszeriienkiszorulta piacr6l.Szdmit6g6pes szoftverekferdnis hasonl6
tdn6nt:p6lddula FonranIV-es hosszj ideig uraltaa piacot,nagyonsok
tudominyosalgoritmusk€sziiltezena nyelven,ez6rtez lett a szabv6ny,
holottenn6ljobb prograrnnyelvek is keletkeztekk6s6bb.
A n6gyiitemiidugattyisbels66g6srimotorokt6rh6ditasa is olyan
mdrt6kiilett,hogymiattukpdld6ula forg6dugattyis wankel-motorok
m6r nemtededhettek el, pedigezekneka kisebbtdmegekisebbmo-
torsrilyt,nagyobbfajlagosteljesitm6nyteredm6nyezett volna, s igy
term6szetesen kisebbfogyasztist.Riirid tdvi gazdasdgiel6nyiiktehtit
nagyonkeminyenakaddlJozhatjdka fejl6d6e, 6letmin6sdgiinkjavu-
l6s6t- s err6lm6gcsaknemis tudunk.
A tud6s,.befaBydsdnak", megmereveddsdnek vannakj6lismertti-
pusai,s n6haez nem is krros. Az 6pit6szetistilusok,a n6pviselet,
egy nyelv elterjed6se 6s kialakuldsa, 6lland6sdga, vagy lassi velto-
ziesanem k6ros,s6t hasznos.De vajon vesz6lytelen folyamaCeaz
ismeretekmegmereved6se. vSltozatlansrga dltalSban? A term6szet-
tudom6nyban is j6l jitn a kipr6b6lt,megbizhat6tijrvdny,amireala-
pozhatunk.Ez az ig6ny viszontkomoly vesz6lyeket rejt, mert a to-
v:ibblepest. a melyebb megismerds( Sarotz
Ennektal6n legr6gebbi,ismen pdldi4jaaz inacion6lisszdmokkal
esettmeg a matematikSban. (Az iraciondlis szemokazok,melyek

106
 KiNA

nemdllitbat6kel6 k6t egeszszemh6nyadosak€nt.) Amikor kideriilt,

hogypdld5ula rA inaciondlis,a gijrijgijktitokbantartottaka felfede-
z6st.Att6l hnottak,hogymegrendtila viliig rendj6ben val6 bizalom'
ha ez a hir kitud6dik,6s rabszolgalrzadiisok tdmekki Ne mosolyog-
junk ezen- ugyanilyenf6lelemiivezi mosta megmaraddsi tdrvdnye-
ket is! Fdlneka mai bdnabszolgik l6zad6sdt6l:ha kidedil, hogy mdr
6vszdzadok 6ta tudjuk,hogynemmindigigazaz energiamegmaradas
tdrv6nye,akkoraz is napf6nyre keriil,hogyaz,,tj" elvenalaPul6g6
pek megsziilet6s6nek sziind6kos megakaddlyoz5sa egy jobb' embe-
ribb 6letlehet6s6g6t fojtjael €vszizadok6ta.
Az ijabb, magasabb szinti tuddsnem szokottmaget6lelterjedni'
kiizdenike Arte,s ebbena harabanitjval tdbb a vesztettcsata,mrnr a
megnyert.Mindendj tud6sfenyegetvalamilyen#gebbit,s az ahhoz
kdt6d6ardekeksz6w\6ny€L F6leg ennekkijvetkezm6nyeirdlsz6l ez
a Il. rdsz,6s l6nyeg6ben azeg€szk6nyvis.
A ,,beztu6d6s", a mozdithatatlansdg alapvet6jelens6ga politiki-
ban.a gazdasdgban €s ugyanLigy a technol6giAban is. A termdszettu-
domdnyban szintenigazez.Ha elfogadnak egy tdrv6nyt, 6s annaktu_
disa elterjed,hidbavannakhadrczottbizonyit6kokaz ellenkez6jdre,
tendk]ul nehiz megvtiLoatatni. Ezefi annyiralassf 6s siriillkeny ^
tud6s6s a hasznos inform6ci6kteied6se,terjeszthet6s6ge Hatalmas,
er6snekl6tsz6birodalmakomlottakdssze.roppantakbeleannakaz
alapvet6felismer6snek a hidnydba.hogy a kirsadalomcsak Lkkor
Ale&6pes, ha lehedsAget adunk a folytonos valtuzdsta,a tu&is szo'
bad,dllandli gyarapitdsdra.
Enneka kiizdelenrnek a legtobb,legtanulsdgosabb 6s egybenleg-
szomorribb p6lddj6tKina t6f6nelmemutatja.

HA...(2)
1452nyaren,egy kdditshajnalonkinai hadihaj6kjelentekmegLon-
don koszoskikiittjiben,a Temzepartjiin,6s dgyizni kezdtdka h6za-
kat, az er6diiket.A falakegym6sutanrcpedtekmeg,d6ltek6ssze,a
tiivolabbihdzakapedigt6bbfokozatrj gyfjt6rak66ksorarcpiilt. Az
ellendlldsigen hamar megt6ft, a partraszdll6 tizezernyikinai katond-
nak mrr nemsok dolgaakadt,az angolokmegadt6kmagukat.Ezzel
az akci6valbefejez6dijttaz eur6paikontinensmegh6ditdsa. Az ellen_
s6gesked€st formalisana tea-.selyem-6s porceliinimportra kivetett
angolad6 inditottael. Az eg6szeur6paikontinensekkor m6r kinai
ftukat vrs&olt, kinai tedt ivott, de a britek furcsam6donm6gelle-
n6lltak.Ekkorjelentekmega kinai 6gyrinasziidok, 6s rdvid,egy 6r5s

107
EGELYGYORCT:BOROTVA6LEN

. i

q
(t- . -^' \'
,{ '1 ./
, i

,(,".Q t r
$S*i
A,&','.ffi
ill lll

t l.i -'

.',1k"4
-\#Y

-ec-
 KiNA

agyizassalpontottetteka vitdsk6rd6sekv6g6re.Anglia addigifor-

mdlis ktl6n6ll6sa,szabads6ga is megsztinr,ezutenkinai helytart6
dikdlta a felt6teleket csakjgy,mint Eur6patdbbir6sz6n.
A nemess6ghamarosanAnglia szerteis kinai iskoldkbakezdtejd_
mtni gyermekeit, 6segy genereci6 mtilvam6rmindenel6kel6nemes-
emberKnaiul besz6lt,Knai szok6sszerint6tkezett6s ruhezkodott.
Csaka falvaktanulatlann6pemaradtm6gkereszt6ny, 6k haszndltdk
m6gegyideiga r6gi nyelvet,az angolt.De ez semtartottsokdig,mert
az eur6paikontinensen mdra kijzn6pis kinaiulbesz6h.6steljesenel_
keveredett a kinai telepesekkel.Az 1600-as 6veke mera falusielijljii-
r6k is megtanultika Knai nyelvet, pdlcikdvalettek,tetesen6tvett€k
az egykori h6dit6k szokdsait.Fdl-fttlbukkant m€g ndhaegy-egyma-
roknyi ldzad6,de azok hamarcsapd6ba estek,6s a nagy Knai fe-
gyencgyarmatra ke iltek. amit r6gena normannokGrdnlandnak ne_
veztek.A MennyeiBirodalomimm6ra Fijld legnagyobb, l€ger6sebb
hatalmalett, a teljeseurdzsiaikontinensfitldtt uralkodott.Ot6rbocos
nagydzsunk6kvitt6k az eur6paigyarmatokon kitermeltnemesfdme-
ket a f6v6rosba, 6sselymet, porcel6nt hoztak6rte.
Nem, nem igy tdrti t. MdskAfi aajlott le a tiirtlnelem, dm hajwil
hija annak,hogynemigy, s hogy mostEur'pa nema kinai birodalom
risze, Zsa kontinensennen kinaiul besziliink.Ha hisziinka tdr6nel-
tni tapssztalatokAmAnyessigaben, a tdrtdnele tanulsdgaiban,akkor
maifejladAsiinkkildtdsait, s vdrhat6gondjainkatleginlaibbKina nit
dne4ben tuMlhatjuk meg.A tdrtdnelembenegyediil,ilLi nlidon ez a
birodalom ugyanisa tuddsra,a. egyAniszellemiteljesituAnyreApftett
t6bb mi kArczeret'en dt. s kiimyezetlb|l messzekiemelked6,iri'
gfeh, fejlett technikdji kuh nit hozofi btre. Van mi ta ulni felemel-
keddsdbdl,s buluisdb6lis. S ha nemis mindig hangsilyozom,nindig
a tud^rdL a tuddsgazddlkodrisnjl leszsz6.

A KiNAr
MENTAltT,4s
Ha Kin6r6l esik sz6,akkor ma ,ltaliban furcsasegok, egzotikumok
jutnak esziinkbe.Tudjuk p6ldriul,hogy a kinaiak szinte mindent
m€gesznekr a piritott selyemherny6t, a dinnyeinddjrt. kigy6piirkitl-
tet. sz6iababb6l k6sztilttir6t. hizlalt kukacokb6lkdszitettomlett€t,
a siilt vizi cs6tiinyt.Eur6p6banmegnem enn€ka libaheretvagy a
siilt galambaSyveldt. Kin{ban ez csemeg€nek szlimft.(Milyen sze-
rencse,hogymi a .,magyarositott" v6ltozatotkapjuka kinai gyors6t-
termekben.) Ebbenaz orszigbanneml6tezikaz a kdsz6nt6s, hogy,j6
napoC',helyetteazt k6rdezik:,,ett6lm6r?"Kinribannemillik nyilvii-

t09
EcELY GYoRcY: BoRorvaf LEN

nosancs6kol6zni,s6t a bar6tokvagy a csaledEgokrczzen€stelen

arccalkdsziintikegymestmdgakkoris, ha6vek6tanemtal6lkoztak
A miltr6l megtaliincsakannyittudunk,hogyr6gena kinai n6k ldb-
fej6t 17-18 centim6teresre zsugoritotti{k.ez volt a hires_hirhedt
.,aranyl6tusz 16b". A ferfiak ezt tal6lt6ksz6pnek.A n6k€t6lland6-
an,6letiikv6g6igf6jdalom gydtdrte, 6s a rosszv6rkering6s miattn€-
haeliiszkiisdd6u l6bukatle kellettv6gni.
Kin6bai a \akossd$\akcsBkkb. az.ftede tudolt (mi, olvdssi,hisze(
annyimneh6z(m6gnekikis) megtanulni ezta kiilonleges irdst.Kina az
egyetlen orszeg,aholrigygondoljSk, hogya tuddsegyrefogyatkozik, a
vilegegyretudatlanabb lesz,merta mesterek sosemadj6k6t tudirsuk
teljess6g6t,valamit mindig megtartanakmaguktak. Kinria nem igaz,
hogy a tijrt6nelemnem ism6tli dnmag6t,rendszeresen, n6htrr1yszaz
6vesperi6dusokban ugyanazokat a Fobl6m6kat taliiljuk mindi8, ez a
ciklikussdg a Knd tdrt6nelemben vil6gosan ism6tl6dik. Amint megbu-
kik egy dinasztia,6sjijn az fjabb, el6szdrfdldetoszta parasztoknak,
kdvetkezneka reformok. Azt6n hatalonuajutnak, vagy az iflistud6
mandarinok, vagyaz udvarbels6emberei, a her€lteunuchok. Aztin az
urak gazdagodnak, a parasztokszeg6nyedn€k, megjelenika fitldkon
centr6ci6. Emiatthatalmas vagyoniegyenl6tlens6gek alakulnakki. 6s
egy-egyszdrazabb.vagy iirviz sLijtotta iddszak ut6n 6hins6g kiivetke-
zik, nyomaban parasztfelkeldsek 6s bels6harcok.Amint kititr a polgir-
hdboni,jiinneka kiils<5 h6dit6k,akik azt6nelnyomjaka teljesn6pess6-
get.EkkorLljabbparasztfelkeles t& ki, ehizik^z elnyom6kat, majdjdn
azij dinasztia,azij fdldosztds, s mindenkezd6dikeliilr6l.
Kin6ban,igy tunik, semmitsemtanuhaka tnih hibdib6l sema
cs6sz6rok, semaz irestud6k.A parazitar6tegmindigautomatikusan
kialakul ilyen, vagy olyan cimen,n€ven.Pediga kinaiak szorgal-
mukkal,tehetsdgiikkel, tali4l6konys6gukkal a fiild legnagyobb,leg-
gazdagabbotszig1thozt6k16trc,6s eg6szena XX. sz5zadelej€ig
egybena fdld legr6gebbi, tdretlenciviliz6ci6jetis. Itt alakuhki az
els6,igazi,6tfog6tudSsonalapul6..f6ltechnikai" civiliziici6,amely
Avszdzadokkal megeldzteaz euftipai technika Astudoruiny kialaku-
ldsdt.Ez az a hely,ahol6vsziizadokon iit kemdnyenkiizdotta tudds
6s a tudatlansdg, ennek az orszSgraka td 6nelm6bentaldljuk a
legiobbp6ldekatarra,hogya tudas,a technikaiciviliziici6mekkora
hatalomlehet,€s a vezet6ktudatlansrga, ostobasaga milyen iszo-
nyatoskiirokatokozhat.Mieldtt elemezn6nk, hogymik6ntis alakult
a tudessorsaKiniaban- a nagyfelvirdgzdsok 6s hatalmasdsszeom-
l6sokhogy kapcsol6dtak a technikaicivilizdci6hoz-, 6demesle-
gal6bbritvidendttekintenilegfontosabb technikaieredm€nyeiket.

110
IiiNt TECHNIXAJA
Az ijkor hajnal6nBacon,az angolterm6szetfiloz6fus hAromfontosta-
l6lm6n)'tnevezettmeg,mely ^z egdsz6letetfonadalmasitofta:a papft'
az irAnytiitds a puskaport.Azt azonbannemtudta,hogy mind a h6rom
Kineb6l szrmazik 6s eltali{bannemismert,hogy a kiizdpkor6s az fj-
kor technikaifonadalmaa Knai alelm6nyok iitv6tel6b6l,lem6sol6si-
b6l indult el Eur6pdban.Nagyonbiiszk6kszokunk lenni a gcjr6gtu-
domitnyeredmenyeire, a gijrdSmatemarikdra es fialara. Am azl Is
tudjuk,hogya R6mai Birodalom 6sszeoml6sa utdn evezredes sot€tsdg
zuhantEur6p6ra. Egymest6l tdvoles6,kicsiny, erdei falvacskdka esett
sz6tEur6pa,amelyekalig-aligvoltakegymrssalkapcsolatban. Kdve-
ze$ utak titbb6 nem l6teztek,az ftepit6s n6dj6t is elfelejtett6k,s az
1200-as6vekig- amikorNyugat-EuropAn katedrelis6pit6l5z siipdft v€-
gig-csak kis visk6kat,6s primitivverakattudtakemelni.
Eur6p6ban ekkoraz €letrdvid, mocskos6s hihetetleniil kem6nyvolt.
Ezekbenaz id6kbeneur6paiembersziemdia elkdpzelhetetleniil magas
dtlagosdletszinvonal, pompa,
f6nyrizds, kdpdzatos gazdagsdg jelk6-
pezteKina 6s India nagyvarosait. R6ma6sszeomliisa utan varos
a
nemsokara elndptelenedett,gaz,piszok,szem6t, tdrmel6kboritottaut-
cAit, egyediil Konstantin6poly,6s a m6rok lakta Andalizia maradl
valamireval6 lakhelyaz egdszkontinensen. Eur6paegyko pozici6j6t
egydrtelmiien elvesztetteekkor,harmadikvilSgbeii,primitiv szintre
siillyedthossziid6re.Csupdnegy-kdtkolostorj elentette a civilizdci6
utols6szigeteit,itt m6gndhanyszerzetes tudott irni, olvasni,rdgi giirijg
szdvegeketlelendsoltak kutyab6ne, vagy nagyon ritkin, a nehezen
beszerezhet6, Egyiptomb6lszdrmaz6papiruszra.A tud6s megtirz6s6-
nek.etadesenak elemi,technikaifelt6teleielvesztek.
Kin6banpedigrnrr Kr. u. 105-bencaj-Lun feltalilta a papft, 6sez6rt
magascs6szrrijutalmatis kapott.(A szerencs6den feltal6l6t^zonbaniri-
gyei pletykiikban iisszehozt6ka cs6sziim€val, 6s ezdrtiingyilkossrgba
menektilt.)Az els6vil6g ekkorteljesenegydrtelmlien Kin6tjelente$e;ezt
a magasfokri civilizdci6tcsat tdvolr6lkdvettea muzuhan 6rsdg,s csak
eTDrAn kdverkezenmelyenleszakad va- Eur6pa.
A tdrt6n6szekma a vil6g tift6net€t mindig Eur6pakdzpontiantiir
gyaljdk,a T6volKelet,Azsialegfeljebbcsakmell6kmondataikban for-
dul ekj, pedigAzsiacivilizdci6iigenhosszrlideigsokkalfejlettebbek
voltak 6s nemcsak a Knai 6s indiaiciviliz6ci6,hanemD6ikelet-Azsia
is, azazBurma,Thaifdld vagy Kambodzsa. Burma 6szakirdsz6n,
Mrauk U vfuosam6gaz 1700-as6vekbenis sokkalnagyobbvolt, mint
London.(Ma m6rdzsungel veszikiiriil.)Tucatjrvaltaliilunkilyen ha-
talmas telepiil6slomokatAzsiriban, amelyek az eur6pai kdpzeletet
l1l
EcELY GYoRcY: BoRoT!aiLEN

messzefeliilmil6an vidgz6ak voltak egykor.Hogyantdrt6nhetettez?

Csakigy, hogyEur6p6ttoronymagasan feliilmtil6technikaicivilizrci-
6k liteztek ekkor Azsi6ban.Els6sorbanKinabanegys6ges,nagy biro-
dalomalakultki. Ez az egys6ges, nagyorszagmindenf€le hlelm6nyt
befogadott,€s lavinaszerfeneltedesztett.Ha v6gign6zziikazonkev6s
munkit. melyeka kinai technika6s civilizdci6 tijn6net6velfoglalkoz-
nak,egyikiimulatb6l a m6sikba esiink.
Osszegzdsk€nt elmondhatjuk,hogy kdriilbeltil 6tsz6E-eze( evve:l
el6ztekmegminket,€scsakaz6rtnemh6ditottekmegeg€szAzsidt6s
Eur6p6t,mert n€m volt mi6rt: a kinaiakhozk6pestolyanalacsonyan
6llt a tdbbiciviliz6ci6,hogycsakneh6zs6get jelentettvolnaegy ilyen
hatalmas gyarmatbirodalom fenntart6sa.
Tal6ngeogdfiai okokatkell kercsniinka kinai fejl6d6smijgattt.Kina
siksiigaiihatalmas foly6k szelikeL ezeklehet6v6teszikaz dntdz6ses
gazd6lkoddst, amihezviszontg6takat. csatomdkat kell6piteni.Ez nagy-
foki szervezetts6get,
1l kiizponti ir6nyitrst 6s
Jll egy minimelis szintri
m6mdkjtudastig6nyel.
& Ahol pedig megjelen-
ftt nek a nagy szervezett-
s6getigenyl6csatoma-
is vios6pit6sek, o$
illand6 a iechnikai
ig6ny 6s lehet6s6g az
egyrejobb, egyrema'
gasabbszintii tem6-
kek el66llitds6ra.A ki-
nai birodalomban m&
Kr.e. 600-banvasek6-
vel sz6ntottak(k6tezer-
k6tsz6z 6vvelmegel6z-
ve Eur6p6t),6s ebb6l
a technol6gi6b6l ad6-
d6ar a ndv6nyeketsor-
ba iiltettdk,d6len pe-
Kinai ekit'e I ko"tb ittdh wtS7ip kb. dig legal6bb k6tszer
anttak,

r12
 KiNA

JethroTul!( 1674.174t )
wtligipe. A kinaiak utdtr
kb.kZte.e|6|wI Anglitiban
rijru inegsznletiku vettiBip.
Atldiq kZ,:el vetelek,s (e) o
ntagokrukkb.aJeletnrcget
tZka nwdarak.

Vaseke. A. angolJa,nesStnallk;szieae a. els6kisdrteteftsen,potldotkoAton

dhruh ekd n"lt a ldldkiJubrist szhgortin.it;s negrtd,Ja;a nMu kiscbb
von6?/6tigdnyel| s a jobb takjnunka na|robb temist hozott.Anfift,asb't
kdsaih,s a fotuija el''nrbrebb volt, a taime7gdft.isniatt alcs6ntehetexho.-
.tiittti. Ez hieyban ho.aijdtult a. thtnsigek ,ne+sziintet6s6he.; a jobban
ttipldlt emberekpedi| hosszabbideig ithexek. E. a. ekeruir meRhatadtu a ki.
tni w'ekil s.inrjar a XlX. su:od t?gpighavnlfu)AEu,oralan. 4.. ,Sa:i
raq el'6rel6pAst R. Ransone(1753-1830)ed.ex Atii ekzijetentetdk, ezekvAr-
k4ppkiszotitottdkafaekit a.ul, hog! nan voltaktatrZkenJek, igj knt)estulajon
is has.uilhandk 6ket. 1803.s.eptenfier24-6na.tttik neg An?ti.ibana wsan
tdfomdt haszruiltj,iC,-htuesseled.lrcrdacAkk" s-<pbadnbtit.

Kinai \0seke 880-b61.

Anglidbanis csakaz 1700-as 6vekbenteriedtel a vaseke(milshol

md8kesbbb).addrgprimiLivfaekeklelkarcolrdla fold felsd5 cenri-
mdreret. KiniibanKr. e. 400-ban.nagyjribdJ
Na$ SdndoridejebenmaJ
d lo \zijgydrees nema nlak;irarjmaslkod6hjmor hasznalLak {iev a
1t3
ECELY GYdRCY: BOROTVAELEN

hdmnem fojtogattaaz igavon6t),ezzelhdromszorosdra ncittaz illat

hfiz6ereje.igy ^ztena kinai szekerek soklGl nagyobb terheket tudtak
vinni. sokial messzebbre. Harci szekereik h6rom_dt harcostis szilllit-
hattak.ez6rt hadseregiik is soklGl mozg€konyabb. er6sebb volt.A me
zogrzd"sdgbrn r^bbc.o\e. verogepekel hJ\/ndlndl. igi d mlgok ndg)
r6szemegfele16 m6lys6gbe keriilt6s kicsardzott:nema madarak csipe-
gett6k6ssze,mint Eur6p6ban. A termesetlag azeur6painak k6t-h6rom
szorosa volt.6s kevesebb emberkelletta fdldekmegmiivel6s6hez. Igy
ugyanannyi lakosratijbb katona, tijbb kdzmiives. t6bb gii6pit6. vagy
ir6stud6. gondolkod6 emberjutott.
Az .jntdttvastdrgyakk6szit6se m;ir Kr. e. 400-banismerltechnol6
gia volt Kiniiban.mig Eur6pdban ez csakezerh6tsziz 6\'velk6s6bbic-
lenrmeg.K6tutasszeleppel elldlolt dugattylisszivattliklal nyomtik d
koh6kaLda levegdt.igy igenmagashdm6rs6klelet ludtak eL6rni Ezzel
a technikdval megval6sulhatott a bronzkorb6l a vaskorba val6gyors6s
teljesdtillds.A tdr6keny, rideg, nagy szdntafialmli nyersv.rsb6l pedig
kdtszdz 6v milva nir ac€ltk6szitettek. kdtezer6vvelmegel6zve Eur6-
pet.Idoszdmites el6ttmdrmilyflifrisosgdzkulakkal fijldg6ztterneltek
ki. ezzelezetkllencsziz 6vvelel6zldkmegaz eur6pailechnikrtASie-
mensnek tulaidonitott XD{. szdzadi eljiiriistKr' u. 500_ban
ac6lgyr:irtdsi
m6rhaszniltdkhatalmas mennyisdgii ac6lcsapol6sdra. ezerhdromszdz
6wel kor6bban. mint Eur6pSban. Ebb6la hatalmas mennyisdgii vasb6l
ldnchidakat dpitettek, valamint a hadsereget lftIek el.
A kinaiaka porceldntmdrkcjriilbeliil300 kdrny6k6nelo tudtdk]tl-
Iitani.6s nemsokiira mr.iv6szi szint( dekordci6val ldtt6kel, mig Eur6-
pa m6gfa- 6s 6ntiiny6rokb6l evett.Hogya lermdstnetegy6kt6nke a
bogarak.Eur6piitezerhatszdz 6vvel megel6zve bioldgjaiv6dekez6st
alkalmaztak, p6ld6ulcsal6nl€vdl-oldattal t6r1€n6 permetez6ssel.
A nagy n6pess6g ell6t6safejiett dkogazdSlkodAst k6nyszerirett ki.
Tudtdk,hogy lorat, tehenet nem 6rdemes tartani, men a legel6k tLil
nagy terijletfoglalndnak el a ndvdnytermeszt6s kiirilra.Ez6rtink6bb
sertdst,csirk6t6styrikottaltottak.Az illatok tr6gy6jdlsemhagytdkve
szend6be menni:hala-stavakba hordi6k.A planktonok a tr6gyaidn gyor-
sanszaporodtak. a n6venyer6 halaknak igy b6venjutott tdpl6l6k. A ha-
lastavakba reggelbesz6rttrrgya estemiir halhisk6nt,kacsahdskent
dszolta t6ban.Szintemindigakkoravolt a n6pess6g, hogysemmisem
mehetett veszend6be, a pazarles megengedhetetlen luxus lettvolna.
Az els6 irdnytiiketKr. e. 400-banm5r hasznaltek a haj6z6sban.
sziirazfdldit6j6koz6drisra pedigvalamikor1000kdrny6k6n.Gyerek-
jitt6kk6nta helikopterforg6r6sze 6sa propelleris megjelentmiir a IV.
szdzadban, Eur6p6ban csakezer6tszidz 6vveik6s6bb.A csatom6k viz_

114
 KiNA

szintszabi4lyziisiit
984-benmdrpontosan leirt6k,6s val6sziniileg
eur6-
pai keresked6k hoztrkel az cjtletetaz itregkonrinensre ndgysziz6v
mflva. A kinaihadseregndl Kr. e. a IV. sz6zadban miirrendszeresitet-
t6k a mdrgesgit; a mustiirgdzt6sa kdnnygiizr. Ugyanekkor terjedrel
a nyilpuska,ami gyakorlatilagmegakad6lyozta a" ac€lb6lkdsziilr
pinc6lza!elterjed6s6t,
merra nyilpuskik50 m6ren6l6tiitdtr€ka v€r-
tezetet- ennekkdvetkezt6ben nemis alakultki er6s.feud6liskatonai
r6teg,mint Eur6pdban.

A.eLs6kitrcinbtrii,

Val6szittiLeg a k[pen kt
hat.j Csu herceg Nolt a.,
a ki.felta ld lta a. n.int t{il
Kr. e. Il05-ben.

A kinai alkimistrka IX. szdzadban, Eur6pael6trhiiromszdz 6vvel

miir leirt6ka puskapordsszer6tel6t,6s a X. sziizadbana lilngsz6r6k
is megjelentek, mig Eur6p6ban csakaz I. vili{ghribonjidej6n.Bam-
busznrdb6lk6sziiltrakdtdk6s r6ppenryiikis kdszitltekekkor,fdlig
katonai,f6lig civil, sz6rakozratesic6lokra.A riibbl6pcs6s rakdraa
XIV. sziizadban jelent meg.Eur6p6bancsakhatszi^z 6vvel k€s6bb.
Az els6igazidgydta kinaiak1280banveret6kbe a t6mad6monco-
IoLellenlez a raliilmanyrerJedla leggyorsabban. mdrc;l\enev m-ril-
va megjeientEur6pdban. Ez a r6gtdnz6trfelsoroldscsakizelit6tad
Kina technikajdnak impon6l6fejletts6g6r6l,azorbanfonrosmegje-
gyezni.hogye fejletts6gmiigiitrnincsiisszefoglal6. rendszerez<itu-
dom6ny,s ennektalenaz ig6nyesemalakuhki.

ll5
EcELv GYdRcY: BoRorvAtLtN

A IIINAITARSADAIOI!{
A kinai civilizdci6szjntea XD(. sz6zadvagdigdrintetleniilmegma-
radt,a leghosszabb ideigaz emberis6g tdrt6net6ben. K6s6bbrdszlete-
sebbensz6lunka legfontosabb, legnagyobb kinai talSlmdnyr6l, a spe-
ci6lis virorl6kkalell6toft.titbb 6rbocoshaj6kr6l, ami lehet6v6 tetle
volnaKin6naka vilaguralommegszerz€s6t is Annakok61. hogy nem
igy tdrt6nt,a kinaiakgondolkod6sriban, mentalitdsaban kell keres
niink. Enn6l a cjviliz6ci6nel l6pten-nyomon teften erhet6 a technika
6s a t6rsadalom sorsinakcjsszefon6desa Kina tiirt6nete j6l mutatJa'
hogyfontostal6lm6nyokmennyirefcjllendithetik egy orszSg. egy bt-
rodalom 6letszinvonalet. 6s az invenci6, a gondolkod6s elnyom6sa' ha
nemis azonnal.de n6hany 6vtized mflva garantaltan probl6mekhoz,
6sszeoml6shoz vezet.
Egy tirsadalom,egy civiliziicitidinamikdjdta korszellem'a 8on-
dolkoddsm6d. a konajellemz6mentalitiis hatdtozza meg,ezekn6lkul
nem6rthetjiikmeg.mi k6sztette a kinai feltalil6kat ilyen teljesitm6-
nyekre.6s hogymi6ft neml6prektovdbb.Sohanemlehetetlvolnaa
fdld legnagyobb, legr6gebbi civilizrici6jetegyetlenbirodalomban dsz-
szetartani a technikasegits6ge n6lkiil.Am atnmagaban a technika6s a
taliilmdnyok sziima6s min6s6ge nemsokatjelent.A kinai tirsadalom
#szbena kiils66s belsokihtudsokmiaxfejttiddlt llyenkora tiirsada
lom 6s annakvezet6irek6nyszefi-ilnek a gondolkodiisra, a cselekv6s-
re, ds ez a kihivesvagyfejl6d6shez, vagy dsszeomldshoz vezet-A ki
naitirsadaiomvezet6imegtanullak borotva6Len egyenstilyoznil a bels6
intriklk. a parasztlazaddsok, a kiils6 tdmad6sok, 6hinsdgek, sztuaz
sdgokvagyn€hafrvizekfolyamatoskihivestjelentettek. A kihivAsok
pedig egyideig,6segyszintig- kifejezetten ltinuhtltdkalijl6dist.
Mi. eur6paiak idegenkediink Kindl6l.hiszenannyimmds,lurcsaI
menralit6suk, kultlirdjukaz iriisuk,a beszddiik.TorI6nelmiik,tijrl€-
nelemszeml6letijk is teljesenmiisk6ntalakult,p6ldduleg6szen mis az
ide6lisdllamfel€pit€s€r6l alkotottk6ptk. Mig R6marendkivi-ilerIj.
teljesenterjeszkedett. leigizott mindensz6baj6het6szomsz6dot, de
me?t)etette a gondolkoddst As a ka*e.i mnlklr, rabszolg6kkal dol-
goztatottmanufaktiriiban,6s rabszolg6kkal eveztetetthaj6iban;ad
dig a kinaiak szlmlft egy Konf[ciusznevli r6gi gondolkod6elvei
voltak m6rvad6ak, ^ki a tdNadalmibakit lartottalegfontosabbnak.
A nagy6hinsdgek idejdna csal6df6kugyanel-eladt6kIdnyaikat. fele-
s6gejketszolgdnak, rabszolgAnak. de sohasemalakultki tdmegesen a
rabszolgatart6 tdrsadalom, ami az 6kori vildga vagyaz arabvildgra
iellemz6 volt. De Kin6ban nem alakultki feud6lisoszt6ly€s fiiggel
leniil gondolkod6 €rtelmis6g sem-A csiisz6rvolt az egyetlen6s leg-
116
 KiNA

nagyobbtr. mindenkineki engedelmeskedett. A kinai tirsadalom

kdzigMgatasi elitjen€ma cs6szAr leszirmazonaib6l 6llt,nemis a gaz-
dagkereskeddk irdnyitott6ka fuggetlenvrirosAllamokat, mint pelddul
Itdlieban,hanem- t6bb ezer 6ven kercsztiil- kem6ny vizsgdkon
vilasztottik ki a legrdtermettebbeket. Am az a tudiis.amit 6k fon-
losnaktano$ak.Konfdciusztanaivoltak;ezekena vizsgiikonnemi-
gentettekfciltechnikai,kdzgazdas6gi, t6rt6nelmik6rd6seket.
Cs6sz6r term6szetesen nemlehetettakdrkib6l,de a hivatalnokftteg
b6rmelyposztjatuddssal.tehets6ggel 6s szorgalommal elvilegellr-
l,etovolt,6sez Iettmindenkinaidlma.Ez adtamega tekint€lyt,a tisz-
teletet,a legnagyobb t6rsadalmi megbecsiildst.A n6k mind ilyen hi-
vatalnokokhoz szercttekvolnafelesdgiilmennj,6s mindenifji, aki
n6mi tehetseget 6rzettmag6ban,szorgalmasan tanult a hivatalnok-
vizsgdka.M6m6knek(feltal6l6nak), keresked6nek lenninem volr a
felemelked6s [tja. A hivatalnokokmind Konfijciuszkdvetoivoltak,
ezeftKina technikdj6t, tudominydr,gondolkod6s6t, mentalit6sdtnem
lehetmeg6rteniKonfiiciuszn6lkul-Az, hogy New York mosrnem
New Peking,hogyHollywoodban nemKnaiakforgatnakfilmet.vagy
Pdrizsutciiinnem kinaiakborozgarnak. vdgiil is Konfijciusznak kd-
szdnhet6. Ha a kinaiakkdvetend6 p6ldakdnta m6m6k6t.vagya rer-
mdszettud6st velasztjiik,akkorsemminemiillithattavolnameg6ket.
Konfiiciuszfeltiineseazonbanmagiivalhoztaa lassf felemelked€st.
6sa v€gzetes bukSstis.

FoNFfcusz
MISTIR
tisrNAr
A kinaiakmilli6inakgondolkod6sdt befolyrsol6Konfrjciuszvendorra-
nit6 volt, €s elsdsorban a korm6nyzds erkdlcsdvel, filoz6fii4j6val.
napi
gyakorlataval foglalkozottraniresaiban. Ma politol6gusnak vagy sza-
badfsz6vezet6si konzultiinsnak mondaniink, denevezhetndnk 6letm6d
tanAcsad6nak is. K€rs6gtelen, hogy az emberis6g egyik legb€folyeso-
sabbgondolkod6ja volr. Kr. e.551-bensziiletett nagyj6b6legy id<i-
b€n Buddhdval- SanrungrartomAnyLu kirdlysrig6ban,Cr_rfuvdroskd-
ban.Apja hetven6ves volt, amikorsziileretr, 6s Konfi;ciuszm6s csal
hdLromeve( \oh. amikorapja meghalr.A fit ugy pr<ibJtrrnag.inyos
anyjansegiteni,hogya tdbbigyermeket ranirotra,s6rliazni6s zendlni
is tanuk.mert arrais akadiaktanitviinyok. Tizenkilenc6veskoriiban
nosiilrmeg. h&assag6b6l egy fia sziiletett.(Ez a lijrrenelemlegna,
gyobb,m6ig is nyilvdntartott csalidja,hiszenenneka firinakm€g a
mrjhsziizadban is tizenegyezer egyenes dgi leszrdrma_zottja
6lt,dscsak
a kultudlis forradalom id€j6nkellettrejtegetniijk szdrmazdsukat.) Hu-

|7
EcE,Y GYoRcY:BoRorvAiLEN

szonk6t6veskor6bankezdetttaniiani,el6szijrsaiethiz6t haszndlta is
kolinak szer6nydijaz6s6rt.Kitltdszetet, tdrt6nelmet 6s a tulajdonliis
szabdlyait tanitotta, egyfajtaerkiilcsi
normdkat. N€m irdsbanadtato_
vdbbtudom6nySt, didkjainakmemorizdlniuk kellett,
csak k€s6bbfbg-
laltaossze6t nagy,,kdnyvbe" gondolatait.
Ezeka,.kijnyvek'bambuszn6dak bels6fel6rekoromb6lkdsziihtin-
t6vatir1 kiitegekvoltak,€s egy-egyk6nyv n6haszek6myibambusz
darabk6kb6l dllt. irrisaibansosemtimad m6sokat,6s nem veszlegeti
idejit vitiikra. Azt mondta.nemnlito, megazokutk aaiSazsdgot'akik
nemkivdncsiakrd, nemsegitekazon,ctki en akarja elnondaniiSazdt.
Ha egr-embemek.felfedem az i|azsdg egyiksarkdt,ls ebb6l en tudja
kikitvetkeztehi a mtjsik hdr-
nnl annaknemism4tkm nEg
a leckit- Ugy gondolta.hogy
csak a legokosabbak 6s leg-
but6bbak nem ludnak tanulni
tdle,6s az emberiesfiloz6fiat
tanulvamindenkinek javul a
jelleme6s gondolkod6sa. Ugy
v6lte. hogy nem lehet olyan
emberttal6lni, aki ha hdrom
6vig tanulndla,ett6inejavut
name8,
Eloszorcsakkeveslanitvri-
nya voit, azt6nm6rezrekjdr-
tak hozz6.N6h6nyanvele is
6ltek. 6s v6ndoritjain min-
denhovekdvett6k. Ana hi-
vatkozott.hogy 6 nem k6szit
(j szab6lyokat, csak6Iadjaaz
6s.ik tuddsat.Igen er6senra-
gaszkodottr hagyomSnyok
Kontic iusznester egrik dbrd.oldsa. tisztelet6hez, a rend,a folyto-
ytl udvari ruhA hi.tos n?n riseLt, j6
noss6g,a modor 6lland6
e. a. abazik t sakkasdbbterjedt el.
fenntartdsihoz.Nem tiireke-
dettmindeniiron valamilyen6ll5st,pozici6t,hatalmatszerezni, inkiibb
miis gondolkod6ktdrsasdgiitkereste,igy pdld6ulmeglitogattaaz
id6s,m6rhaldokl6Lao-C€t,akj a taoizmusmegalapoz6ja voh.
A legendiikszerint,mikor enol az ftr6l hazafelEigyekezetl,egy
kietlenerd6bensir6 n6relett figyelmes.Tanitv6ny6t odakijldte,hogy
megtudja,mi tijrt6nt.A n6 elmondta,hogy ap6s6t6s f6rj6t is tigiis

118
 KiNA

ettemeg.Nemsok6ra a fia is hasonl6sorsrajutott. A k€rd6sre. hog!

mi6rt nemmegyel innen.azt v6laszoltai it nhcs eluotn.j konnd\,.
Lrtjetok fiaim. mondtadiekjainakKonfrjciusz,effe eml6kezzetekl
Az elnyom6kormdny rosszabb,mint a tigris. Kr. u. 400 kdriil ki-
nevezt€kChung Tu viros beli.igyminiszrerdv6, rend6rfcjncjk6v6.A
hagyom6nyokszerintekkor.,becsijletess6gi jiirvdny" siipcjrrv€gig
a vdroson;az emberektbbb6nem loptak.az elveszetttdrgyakatott-
hagytrikvagyvisszaadtiik tulajdonosuknak. H(s€gds i6 szdnd6kural-
kodottaz emberekben- Am ekkora szomsz€d dllamegyikminisztere
ravasztefveteszeltki. hogyLu hercegsdg fejedelm6t elt6rirseaj6 !it-
16l. Att6l f€ll ugyanis.hogy a nemeserdnyekmiatt Lu hercegsige
dgy megerciscidik, hogyaztiinmegh6dirharjiik oker.Ezdrra szomsz€d
hercegez uralkod6nak szdmossz6p..6nekes l6nyf' (kurlizdn0.6s
mdgszebblovakatkijldcjtt.Lu hercege ezulilncsaka lovagliissal ds a
llinyoki(alfoglalkozotr,or'sz?ig6pit6teend6ilelhanyagolta. Konfiiciusz
6lesenszembekeriilt uralkod6jdval, mertv6lem6Dye szerinta j6 ural-
koddnaklegliibbleladataa p6ldamutatds.
Konirjciusztanitvzinyaival egyiittelhagyraLu iillamor.Tizenhii|om
€vnyi vandorlesk6vetkezett,gyakran€hezdssel. remdnytelens6ggel
Iarkitva.Miir hatvankilenc 6vesvoh a mester.amikorLu 6llamtr6n
jdra Lijunlkod6 kerijlt.aki az id6sfiloz6fusrhazahivafta. Aktiv fela-
datotmilr nem v6llalt.de tanacsaival segitetreaz uralkod6r.Ahogy
mondta,rizerdt6veskor6bankezdertel tanulni.harmincdvesenmdr
sziliirdan6llt a l6brn,negyven6veskor6ramegszabadult a k€ts6gek-
bol. Ofven6vesenmeg6rteite az 6g tcjrvdnyeir, hatvan6vesena fiile
engedelmes szolgak6nthallottamegaz igazsdgot, 6s hetven6vesko-
rira szivem6rkdts6gteleniil csaka megfelel6utatkdvetre.Hetvenk6r
6veskoriibanhaltmeg.Di6kjainagypomp6valremett6kel,6s a sirj6-
ra emeltkis 6pulerben m6gh6rom6vigsira(ik.
A kdvetkez6 k6tezer6vben- a mesterhaldsara - kinaiakmilli6inak
gondolkod6sta a kdvetkez6 gondolarmenet \'olt ulrn a legjellernz6bb:
Oseink,akik a legnagyobberinyeketakatdk tttutatniaz egAs.biroda-
lomban,el4sziirsajdtdllanaikat teftk rendbe.Ahhoz,hog a: illatnok
rendbenlegt'enek,el6szdrsajdt csalddjukattettik t"n lbe Ahho., hog|
a csalddjukatrendbeteg.ftk,el6s.iir sajlit magukatho.tttu rendbe.Ah-
hoz,Itog! dnma|uk rendbenlegyenek,el6sz(trs.iviiket tisztitotttikneg.
Al1l1o.,ho|y tis.ta s.lviEk le$tenek. el6szijr Sondolataikatkellptl
tjszintdyltenni.Ahhoz,hogt 1s.ifiAk leglenekgondolatuikban,el'szijr
ami j6t csaklehetett,megtanuhak.A tuddsnakez a kitedeszjisemifl-
den dolog dlapja. Ha a tlolgokattisztessigesen tneg|i.sedljuk,akkor a
tutLis teljes le& Ha teljes a tud.isunk,akkor Rondolstaink6sint6k

119
EGELYGY6RCY:BoRorvAtLEN

Iesuek. Ha 6szintik a Sondolataink,akkor a s.lriink kitisztul A tiszta

sziviiekrentlesent iselkednek. A lrcl,tesviselkedls'tienber a csalddjtitis
neg tudja nevelni.A megnevehcsaLidokatj6l lehetkorndnyo-.niA i6l
komttinyozottdllamokbanpedigmi enkiboLlogan61.
A mesterszerintteh6ta magasabb rendtiemberaz.aki iill.ind6gond-
dalneveti.tisztitja6nmag6t, gondolatait. Inrelligencia, j6akara!
b6iorsrig,
mindfontosaka magasabb szi6rdkel6r€sdhez. ,,A tuAisntegsaabadit a
kiteb,t6l,a. eftny a szenvedAn . a. ethqtdroTis a filelemt6l TanuLni As
netngondotkodni,hidbavallfriratlstig; gorulolkodnii! neln tanulnipe'
rligves.edetnrcs.Mi az igaztudds?A tudottflSltudni,hogl tuljuk: a nem
"
tudattrdlpe.lig tudni.hog! nen tudjuk:e. az i7a.i tudAs
A mestersosembeszil!tendkiviilidolgok6l.A kor ember6nek gon
dolataitgonoszszellemek, tiind6rek6s siirkenyok ndpesitelt6k be. a
mestergondolkod6sa ett6ltivol 6llt.De tdvoldllt a masz6munkanyil_
v6nval6term6szettudomenyos gondolkoddst6l is. hiszenekkorm6ga
technikahajnalasem jdtt el. Ezt p6ldAzza egyik eseteegy kisv6ros
utcakdlykeivei. Megk6rdezt€k t6le a gyerekek. hogyvajonmikor van
kdzelebb a Napa Fdldhcjz: hajnalban, amikorolyannagy,vagyd6lben.
amikorolyanforr6?A mesternem tudottvalaszolnierre a k6rd6src.
mertakkorvalamitsejteniekellettvolnaaz optik6r6lvagya csillaS6_
szatr6l,de semmisemdllt t6le tivolabb.K6s6bb,amikora technikai
kor hajnal6nmegjelentek 6s elterjedtek az elsdtal6lm6nyok. Konfiici-
uszmestergondolataiban azemberek semmi fog6dz6I nemtaliltak; ez
alapvet6 korldtotj elentetta kinaildrsadalom szdmrir.a. K€s6bbitanitvi-
nyai. kommentdtorai rigyszintennem titrddteka technik6val,6s a
technikanyominjelenakezd udomdnnyal. €zeketmisodrendli, alantas
dolognaktanotdka kereskeddssel esyiitt.Valahol - ,r dolgokm6ly6n -
ez ista meg a kinai birodalomsirjit. Alapvet66n6nelmitanulsrg:
csaka viltozdsokat befogad6, az Lijra,ajobbradhes.a rugalmas lirsa-
dalomtud fejl6dni,alkalm^zkodni a sziiksegszertien bekcivetkez6 v6l-
iozdsokboz. Kina addigfejl6d6tt.amigtudottvdltozni,ij tal6lm6nyo-
katbefogadni. Amjntmegmerevedett, elkezdodtek a bajok-

SZUN-CE MESTIR TAPASZTALATAI

Konfliciuszkortftsavolt a hadvezdrSzun-Ce.aki a fdld legl6gebbi
hadtudomiinyi munkejft irta meg. Kr. e- 514-benkeriilt a kis Vu
illam tr6njdraHo-Lu fejedelem,neki sz6lt a hadvisel6s mtiv6szet6t
tartalmaz6 kdnyvecske. Szun-Cemiiveicsakaz 1970-es 6vekbenlet-
rekkdzismertek. az6taviszontgyakraniddzik;egyfajtaezoterikus mri
a nyugati viliig iizletembereiszim6ra. R6viden 6s n6pszeriien irt a

120
 hosszf tivi strat6giir6],az inform6ci6szerz6sr6l. az emberiterm6-
szeir6l,a dezinformici6b6l6sa cselekr6l. Mig a nagynyugatistratd
gdkezeketalantasm6dszemek iafloitiik,az iizletivildgbannapiharci
eszkdzaikk6 viltak, ez€rtlettektanaiennyiren6pszerriek. Gondolatait
nemcsaka csatatereken. hanemaz 6rt6kpapirok 6s a vdllalaffelv6sdr
l6sok,vrllalatiterjeszked6sek terijlet6nis fel lehethalziiilni. Minden-
6ron gy6zeLentretatrckedni,leliilkerekedni ^z ellenf6len ugyanLlgy
fbntosaz iizletiviligban,min! a hadvisel6sben.
Am Szun-Ceunaib6l is hiiinyzik egy nagyonfontos gondolat:
semmilsemsz6lta fegy\erckmin6sd gi fi)ly'ntl,ip,tsz0ks6gess6g€r61.
lr a tdmadiisok tervez6s6r6l,a hadvisel6sr6l. a taktikaifelrlliisr6l,a
man6verez6sr6l, an6l, hogyankell a Ierepetkivalasztani, ott milyen
helyzetekvi{rhatnakrilnk. mi a k6mekszerepe,melyekaz er6s 6s
gyengepontok,mekkorahadsereg milyen utiinpdtl6st kiivelel,hogy
lehelgyorsan,ddnt6gydzelrneker €i6mi.Er6nye.hogyleirja: a gy6-
zelemmodellezhet6, el6reteryezhet6: ,,TehAaz a tdbomok,oki meg-
nrer egt csatdt,el6tte sok szLimitatst rigea. Az a tdbornokpedig, aki
elvesziteqy csatuit,csak kevAss4imitdst vAg..ettel6tte. Ez az a pont,
anire Jigyelye negi'solhatom, hogy ki fog gy6ti vagy vesziteni."
(Ugyanez6rvdnyesa kutat6sban is. Ha nincskis6rle! nincsk6rdds
sem.Ha nincsk6rd6s,nincsfeleler.Ha nincsfelelet,akkormeg€rt6s
sincs.)Taniicsaimind-mindhasznosak az iizletiElerbenis. de tal6na
legfontosabb mamdtki: a min6s€gif6l6nyei6r6se.
El6re meg tudtaj6solni a gy6zelmetvagy veres6get irz alapjdn,
hogya k6i szemben 6116uralkod6kdziil melyiknekDagyobb ^z erkdl-
csrtartdsa.melyikhadvez6mek jobbaka k6pess6gei, kin6l van strar6-
giai el6ny,hol fegyelmezeuebb a hadsereg, kinekvannak.jobb risztjej
6s jobbankik6pze[ iegenysdge, melyik hadseregben nagyobba kij-
vetkezetess6g a jutalmak6s a bijnfet6sek tekinter6ben. Az 6 kordban
azonbanm€g elk6pzelheteflen volt a techikdnakaz a szinrje.ami
komolyel6nyhiizjuttathatja a hadseregeket, sziimiiraa rudom6nyon, a
Iechnikiinalapul6fejlefthadvisel6s m6greljesenismeretlen volt. Al-
taldnosranecsai^zonbannagyonhasznosak. Hangsilyozza,hogy a
hadsereg erej6tnem szabadelp^zarolni.6s csakakkor6s ott szabad
lelhaszndlni, aholhat6saelddnthetiaz iitkrjzetet. (Vaionmit sz6ltvo!
na,halarj".hogya,,I esa IL \ rl:ighabordbsn .,,-zezers,,imrr kiildrel,
gdppuskatrlzbe Eur6pafiajnakszine-jav:it?) Ezt a tani4csot viszontmi
is megszivlelhetjijk a technika,a rudomiinyos fejleszr6s optim6lisc€l-
Jainakkr\al,5ztasa soran.De li mondjameg.hogyreges.korl"rozotr
er6forriisainka! milyent6makutatasiraforditsuk?Ez nema tudomi
nyos,hanema ,r,rrlra?l1rdszea kdrd6snek.

121
EGEIY GYdRcv: BoRorvAiLEN

A TUDNS ORSZACA
Kik 6s hogyanir6nyitottika Knai 6llamg6pezet6t/ A kinaiakebben
is teljesenegyediutat j6rtak. Eur6pdban 6s Azsia tdbbi orszigibana
nemesiszdrmazds alapjiinv6logattik6sszeaz irdnyit6.felel6ssdgtel-
jes posztokbetatlt6it. azaza tehets€g legkev6sb6 semsz6mitottKin6-
ban, amintkialakulta csdsz&sdg int6zmdnye, a legrr4termettebb. leg
lehetsdgesebb embereket igyekeztek megtal6lni a vezet6 posztoka
Az 69 fiinak, a cseszirnaka korminyameglehet6sen komplexg6pe
zett6velt az id6k folyamin.A tr6nhozlegkdzelebb a nagytanics6llt.
amelyet n6gy miniszter alkotott. 6k m6g az uralkod6i vdrb6lszirma
26 hercegekb6l 6lltak.Mindennapkora hajnalban. liszta fejjel taldl-
koztak.hogy az 6ilamugyeket megvitassiik. Az ellamg€pezetet hat
(a
minisztdriumirinyitotta:a beliigyminiszt6rium felkeldsekfelderi-
tdseds leverisevoh a f€ladata), az ad6hivatal. az iinneps6gek hivata-
la, a hadi.igyminiszt6rium. miniszt6ium
biintet6stigyi 6s a munkami
nisztdrium. Volt egygyarmatiigyi hivalalukis, ez a tdvolimegh6ditott
reriiletekfdldtti uralmatir6nyitotta, peld6ulMongdlia,Tibet.Vietndm
vagy Szin Kiang iigyeitint€zte.Igazi kulugyminiszt6rium nem l6te-
zett. hiszenKina semmilyenmds nemzetetnem tekintettmaS6val
egyenlonek (ennekaz6rtvoft oka is).6s kiilfdldiekm6sii8yben[gy-
sem idhettek,csakorsz6guknagyrabecsiil6sdnek 6s hdldjdnak jel6iil
ajrind6kokat hozhattak k6veteikitjiin.
Szintemindenkormdnydlland6pdnzhi6nnyal kiiszkdddtt. kevesen
voltaktakar6kosak. A kinaikormdnyzat viliigazdrt,betlerjes viliig volt,
alig-aligvetttudomSst a kiils6,val6svi15g16l. Ez a fennh6jdz6, nagyki-
pri elzdrk6z6s,sz6plassanalddstaazt a hatalmas el6nyt.amit a Knai
emberek szo€almukkal a tdbbiorszdghoz k€pestmegszeleztek. A kor_
manymegad6ztatta a fdldeket.a keresked6ket, iivd volt a vas-6s s6el-
adiismonop6liuma. A hadsereggel mindig sziikmarhjanbAntak,de
glalran liihdl|ek drirqi dssze8ekel palotdlraes diridtiloa.Am az a
t6ny,hogyez a rendszer nagyjdb6lfolyamatosan mintegyk6tezer6vig
mrikiid6tt- m6ga kiilfdldibehatolisok, h6dit6sok €llendre is -, valami-
f6le szokatlanbels6er6t.folytonoss6got mutat,amelyteljesenismeret-
IenEur6patdrt6net6ben. Ez a rendsz€r -sok hibija ellen6re- m6gis.
csak egfajta teheb6gkutatison, tudison alapult
Alapjai a mag6niskoldkon (csakilyen volt) nyugodtak,melynek
legals6fokaa falusiiskolavolt. Nemvolt ez t6bb,mint egykis szoba
- ahogyKonfrjciuszis kezdte.ltt egy gyeng6nfizetefttanir6a legele-
mibboktatdsban r6szesitette a gyermekeket, 6s haa falukdzdsseg 6sz-
revette,hogy valamelyikgyermekokosabb,tehetsdgesebb az atlag-
nel, akkor6k magukadt6kdsszea penzta tanittatrsera. N6haak6r
r22
 hr'isz-harminc 6venkereszttilis hozzidsegitettdk a tehets6ges di6kot,
hogy min6l tdbbettanuljon,6s esetlegmin€l magasabb ,llami pozi
ci6ba juthasson,ahonnan azlin b6venk6rp6tolta lemogal6il.Egyfajta
tuddson€sdsszefogison alapul6rdszvenyltrsasdg volt ez,ami dtsz6t-
te szinteeg6szKindi.Ezeknekaz iskoldknaksemmikdzijknemvolt a
kiildnbdz6valldsokhoz 6s felekezetekhez, de az iillam semtiimogatta
6ket.(A kinai di6k ma is korareggelt6lk6stiestigaz iskoliibanvan,
szombaton 6sgyakranvasilrnap is.)
A gyerekek kevesetirtak,nemis volt k6nnyrimegtanulniaz irest.
helyefteKonficiusz 6s a Tang-korszakkdlt6inekmunkdit kelle[
bifldzniuk.Konfrjciusz6ta abbanbiztak.hogy ha ezeketa morelis
elveketmegtanulj6k, akkora parasztgyerek is filoz6fussiids iriem'
ben6vdlhat.Furcsaoktat6svolt ez,mert aki itt !6gze!t.annaka va-
l6s vil6gr6l nem sok informiici6javolt, de meDtelisan sokatiejl6-
ddit. A rendszera Han-korszakban kezd6d6tt.a mi id6szdmit6sunk
szerinriid6kben.Ogy gondoltdka kinaiak(6snemis rosszul),hogy
az embereknek m6gazel6ttrnegkell tanulniukaz uralkodiist,a ve-
zet6st,miel6tt pozici6bajutnak. Ma raliin fgy mondanink,hogy
menedzserk6pz6s folyt, dm az oktatis csak moreiisalapokatadott.
(A marmenedzserk6pzdsbol tal6nez hidnyzika legjobban.)
A kormiiDyziist teh6tnemarisztokratikus. hanemtuddsalaponval6-
sitottik meg,de p6lddulszin6szek ds szolgiknen indulhattak a pr6-
bdkon.6s a vizsgrizris utrni pozici6hoz jutds is csakfdrliak szimrra
voh nyitott.A vizsg6kon eleintemdgmatematika is szerepeh n6ha-D6-
ha,6mez azezredfordul6ra miirteljesen kihalt.E1t6la korszak6lkezd-
ve iillt mega technikaihalades is; taliinnemv6lellenazegybees6s.
A legals6bb fokf vizsgaeredm6nyes let€teleutilna boldogvizsgri-
z6 elnyertea.,szuicaj",azaza..viftigz6tehetsdg" fokozatot,amitaldn
az 6rettseginek felel meg.Ezzelaz irodalmeroszdly bi.iszke ragidvii
viilhatottajeldlt. de ez m6gnemjelentetrauromatikusan kormdnyzati
pozici61.Volt olyan eset.hogy valaki nyolcvan6vnyi ranulrsutin
iutot! tfl az els6 fokozaton,6s nem kevesenhaltakmeg a vizsgdk
izgalmaimiatt.A kiivetkez6szinta,,csiizsen", amit tal6nma f6isko-
lai. egyelerniszintneknevezhetn6nk. Efajldxmdr csak egy fokozat
volt,a .,csinsi",a,doktor" cim, ami m6rgaranliltan6llamihivatalhoz
juttathatra elnyer6i6t.
Az alapfoki vizsgiikarvid6kenteftdk le. a legmagasabb fokfakat
viszontmir a fdv6rosban.Eventedt-hatezren jutottak el ide, de
mind6ssze k6t-hiiromszdz e.nberjutott dt ezena pr6bdn.Aki megbu,
kott.azhdrom6v mrjlvadjrapr6belkozharoft. A vizsg6kjellegzetes kis
cell6kban. mindenfdle k6nyelem nilkijl berendeze(. purir6nodrjcskdk
ECELYGroRGr: BoRoTVAELEN

banzailottak.Sajetmagukgondoskodtak ilyenkor6lelmez6stk6l,6gy-
nemriji.ik6l, 6s senkivel nem 6llhattak sz6ba. Tehetsdgiiketnemcsak
Konfiiciusztanainak elemzds6b6l kellettbizonyitaniuk, hanemp6lddul
dolgozatokatirtal arr6l, hogymilyen az evez6khangja,a viz szine6s a
hegyekzijldje.Ahogy,,fejl6ddtt"a vizsgar€ndszer, igy tdvolodottel a
napi61ettril,semmik6zenemvolt a tudom6nyhoz, a miiszaki6lethez.
az ipathoz vagy az izlethez. Egyre kevdsbea jeltjlt tud6s6ra,s egyre
inkabbjellem6revoltakkiv6ncsiak.
Id6velez a rendszeris fokozatosan konumpal6dott, nemkis bak_
sis6rta k6rddseket el6remeglehetettv6s6rolni,b6' ez halalbiintelds-
seljrrt. A val6s6g6s a vizsgrikegyrejobbanelszakadtak egym6st6l,
ez term6szetesen a gondolkoziisformaliz6ldsdhoz, sematizmus6hoz
vezetett.A jeldltek azonbanimi. olvasnibiztosantudtak.j6 volt a
mem6ridjuk,6s valamifdlemoralitdsszik6ja csak-csak megmaradt
benniik,mig EDr6p6ra az el6bbiekegyikesemvolt jellemz6.A vizs-
garendszer gyenges6ge id6velmaguknaka kinaiaknakis feltlint.Jan
Juan (1635-1704)birdlta el6sziireredm6nyesen a vizsgarendszert.
amit alapeiveiben hamisnak6s kdvetkezmdnyeiben k6rosnaktartoft-
Kutatati4saialapjin igy vdlte,hogyaz 6kori kinai kultllraalapvet6en
gyakorlatias lellegii volt. beletartozottaz ij{szat. ^ szdmoktudom6-
nya6s a kocsihajt6s is. Ugy gondolta.hogya k6ziigyess6g 6s a fizikai
er6kifejt€sis fontosazemberfejl6d6s6ben.
Jan Juan egy Hebei tafiomanybelihelyi akaddmiavezetdjeletl
1696-ban, ahol fonadalmim6donfelvettea tanrendbea gyakorlali
katonaikikdpzdst, a sratdgi6t,a lovagl6st,az ij6szarot, az 6k6lviv6st,
a mechanikiit, a matematikdt, a tijrtenelmet 6s a csillag6szatot is. Jan
Juanaz6rtbiriiltaa klasszikus miivelts6ger. mertaz egydbk€nt helyes
n6zetekeltiinteka komment6rok 6s a kommentArok komment64ainak
ethatolhatatlan szajvevdnydben. Birrl6inak azt szegezteszem6be,
hogy mi lehettijbb,mint a cselekv6s 6s a gyakorlat.hiszenazonttil
neml€tezhetval6ditud5s.
A beteges tekint6lytisztelet.amivelKonficiuszttdbb mint k6tezer
6veniit tiszt€ltdk6s kdvettdk,a tud6salapi tdrsadalom egyikgyeng6-
j6remurat16.Egydltaldnnem mind€gy,hogymit tekintiink tudes-
nak, mit tekintiink hasznosismeretnek.
Eur6p6ban, kiildndsenC. P. Snowdolgozat6nak megjelen6se utin
kezdtekel besz6lnia k6tf€letuddsr6l,amelybenszembedllitj6k az iro-
dalmi,miiv6szetiismereteket a gyakorlati,rerlis ismeretekl(el. A hu-
mdn 6s reel szf&a szembe6llitdsa azonbanbizonyosszempontb6l
mesters6ges, hiszennem kel!6,hanemlegal6bbndgyfelealapvet6en
ett6r6tuddstipus l6tezik.

124
 KiNA

A humiinszfdriinbeliil term6szetesen l6teznekirodalmi€s miiv6-

szetiismerctek.de ezenbeliil teljesenm6soka gyakorlativclzF.riis-
,nerePkes fog'sok. A rcdl szf6rasem egys6ges, hiszena mtiszaki
gondolkodi4s nagyongyakorlatias, kiz6r6laga val6sagra,vagyannak
egyszenlsitett verzidjiravonatkozik;mig az utdbbiszdz6v term6kea
term6szettudomiinyban egyotyan,egyredogmatikusabb, a val6s6gtdl
elszakadtehn4tet,ami Konfiiciusztanaihozhasonl6an elidegenedetta
val6siigt6l.a term6szet megdrtds6t nemsegiti,hanemgilolja. Ez ^z
elmltetiJi.ika, amellyel6lesenszemben6ll a mdmatkiik,feltal6l6k
term6szetismerete, gyakorlatiassdga. A feltaldl6kkonfliktusaiaz el
m6leti emberekkel,Newlon vagy Orffyreusszembendll6sa. Tesla
vagya fizikusokkonfliktusaia teljeseneh6r6gondolkOdiism6d miarr
jdttekl6tre-Az er6viszonyoka az ajellemz6,hogymindigaz elm6le-
fi emberekvannaktcjbben, 6s6k vannaka pozici6kban. a hatalomban.

tLmlMwrYuBrnot,nomel
Kinat6rt6nete taliina legjobbp6ldaa fennarthat6 6sa tlnn nemtartha
t6 fejl6d6siszakaszok v6lIoz6peri6dusaira.
A fdld leggazdagabb, les,
hosszabb ideigl6tez6birodalma szemos pdlddtmutatottmindk6tesetr€.
Mivel a r6giidokt<ilkezdvenagyjdb6l egysdges illamban€lrek,melyet
kdzpontilagirdnyitottak.ez6r!a legr6gebbjn6pszdmtil;isi adatokis
Kiidb6l maradtak fdnn.A birodalomlakoss:1ga Kr- e. 280-ban csak14
milli6. nyolcvan6v mdva miir 28 milli6, a iin egy hosszihdboriis
ped6dusutdn,721-benmiir 4l milli6, majdezer6v mtlva, 1644-ben
89 milli6. A kijvetkez6sziz 6vbenrobbandsszerli n6pess6gndveked€s
kcivetkezik, men 1743ban m6r 150 millirianvannak.1919-ben330
milli6an.mostpedigmdr1,2milli5rdlakosavanennekazorsz6gnak.
Kezdetbennyugodtanlehetettterjeszkedni. b6ven irthattiik az
erddket.6s helyiikctn rizsfdldeker
alakithatrakki. A korl6tlanerd6irl6s
miatf azonban,az es6vizbehordtaa talajt foly6kba,Es a meredck
hegyoldalon gyakrancsakkopir szikldkmaradtak. a term6talaj eltrint.
Ddlenviszonra meredekhegyoldalakon hatalmas munkevalteraszos
rizslijldeketalakitoftahki, melyekervagyk6zze1, vagyegy kistermerli
bivalyiajtdvaltudtakcsak szentani. N6h6nycsdszdratafiraktdrozrak
rizst 6hins6gek idej6re.de ez a rendszerritkrn miikdddtrAz orszis
\rinlemrndigbornr\relen ldncoh.
elelmr.zenarr.lekok nelk;1, a mrzo:
gazdas6gi teljesir6k6pess6g hat6rdn.
El6gvolt egydrlagosn6l szdrazabb
vagyes6sebb 6v (s ilyen valaholmindigel6fordulr).6smiirisins6ees
rdok ihrlel a/ adolr\ideken.A hinelenesoze.ek nagl ,iradi:o-^aL
okoztak,az emberis6g tdn6net6ben itt okozot!legtcibb kiin emberdlel

12i
EGELYGYdRcr: BoRoTVAELEN

benis a vizekvadfiamldsa.A lajszds S6rgafoly6egy6bk6nt is furcsiin

viselkedert. A foly6iiled6ke folyamatosan lerak6dott,6s hjiibamagasi
tottik minden6vbena gii|aka!. a foly6fenekeis egyreemelkedett. EI6g
volr ndhiinyh6boris6v. mikor a g6lakkalnem tcjrodtek. 6s egy na-
gyobbdradds6tszakitotta az egyremagasabb tatlt6st:a foly6 m6rjs
ir6nytvrhoztatott.n6hatcibbszdz kilom6tenelod6bbfolyt, mint el6t!e.
6ridsikahsztr6fakat okozva.Kiutatmindigcsakaz ipar6sa kereskede-
lemfejl6dese jelentett.a Knaiakigazij616tdtsok-soktal6lmdnyuk biz
tositotla- amikortdrddtekezekkel.
Az Stlagparasztrizst 6s makar6nitevett(ez is kinai taliilm6ny).
valamintzdlds6geket €s egy kis halat.A gazdagabbak eh6sorbana
kacsdrszerettdk. a tej 6s toj6sritkas6gsz6mba ment.Minden uiaz6
nak az embereksokasega volt a leg6rdekesebb l6tvdny ma is azt
l6tjuk,hogya picinykelegel6kdnmindenteh6nhezegy kiil6n pdsz-
ror taftozik.Az el6ke16hivatalnokok,furcsam6don,megvetett6k a
keresked6ket. mig a parasztoknak. iparosoknak.katondknakna-
gyobbbecsiiletiikvolt. Mrr Kr. e. 500-banfdmpinzthaszniiltak. 6s
mikorelfbgyotta p6nzk6nthaszn6lhat6 162,akkorSziengCungcs6-
szi:irbevezettea papirp6nzt.Ezt fdlee!infl6ci6s id6kben Iehetett
haszn6lniaz 6ltalinosanelterjedteziistpdnzhelyett,ezertaz 6tlag
kiiai a papirp6nz megjeien6s6t mindigaz insdgesid6knekludtabe.
A kinaitrirsadalom a valliis.a moiil 6sa tiloz6fiafurcsakever6kdn
alapult,a tudom6nym6g kev6sbderesztettgydkeret.mint az 6kori
giirijgdknil.Hitteka szellemekben. az osi sirokatnemengedt6kmeg-
bolygatni.ez6finagyneh6zsdgekbe ijtkitzduel6bbaz utak.a csator
n-k. majLlsokkalkesobb..rdsulakdpilesc. Am "/ osdkIi./tclelc
nagybanhozz6jiirulr a t6rsadalom stabilitds6hoz. Kodifikelt6rv6nyek
nem l6teztek,mint p6lddulaz AsszifBirodaiomban vagya gitrdgdk-
n6l 6s kiildnosena r6maiakn6l:minden!a d8lo,?rd,?r'6s szok6sjog
vezeletl.KonfLiciusz mestermoralizril,sa- biir id6szakonk6nt tiltott
-
volt el6kel6helyetfoglaltel gondolkod6sukban. Mindeniskol6ban
volt egy kis szentdly,mindenvdrosk6ban egytemplom.aholmegem-
lEkeztek 16la.A csiiszir6s a hivatalnokok fiistdl6ke!dgettekeml6k6
re. 6s6ldozatokat mutatlakbe,istenkdnt tiszteltdk.
Ez a valldselismeftegy.a fdld 6sa birodalom sors6tmozgat6 legfel
s6 vezet{ier6t, a csisz6rt.A cs6sz6raz lg .fia tolt. aki lsten akaratdb6l
iriinyitott.Ezdrtaztiinbdrmifurcsasigrdrt6ntaz6gben,aztmindigleje-
gyezt6k,hiszen6rinrhette azuralkod6t, 6s igy a birodalomsors6t.Feng
Sbui mesterekirdnyitottdka telepiil6sek 6s lakisok elrendez6s€t, 6s
csillagdszok. azazasztroldgusokj6soltiik mega bircdalom, egyestarto-
mdnyok€s egyesemberekjdvoj6t. Borotva6len tiincoltaz egy6nek

r25
 KiNA

sorsais: a ,,rossz" napokonszijlete(csecsem6ket egyszeriien kidobtdk.

vagyhidegnaponhalalrafagyasztottdk. F6lega fifkat kedveltdk,hi-
szenazoktdbbettudtakdolgozni.katondklehe$ek.nem veszettel a
felre\ele.ir\re./anr. mindigslirkeben le\o penz.
A kinaiakszinteszenrk6nt tisztelt6kLao-Cemestertis. a taoistahit
elindit6jet.A taoistSkn6h6nycsdszirt5t is illitoftak a magukoldali-
ra, 6s hosszanintrikiltak a konfucionisrikellen.akik mindig kdze-
lebbvoltaka hatalomhoz. F6lteka halottakszellemdt6l, ugyanakkor.
ha a sztiks6gfgy hozta.a nem kivdnt lednycsecsem6ket gyakan a
szemdtbe dob16k. A 20 asdvekbentdbbmagyarutaz6is leirtaa sz6r-
nyli l6tvdnyt.hogym6gmozg6r-r.jsziilcjtteket liitottszemdtkupacokon.
A ldnygyermekeket a fiikt6l elkiiliinilvenevelt6k,az elmilr dlsziizdv
soriin fbntos volt a Iiinyok €rintetlens6ge. Marco Polo leir'6saib6l
ugyanakkor azttudjukmeg,hosy Kublajklin idej6benszdmosv6ros-
banaz volt a szokds,hogya hrzigazdafelesdgdt €s lednyaitfelajrin
lotta a megbecsiilt vend6gsz6rakoztatiislira. A legszebbldnyokataz
rillama kiilfiildi kbvetekrendelke26s6re bocsftotta.
. A hiizassrignak semmikdzenernvolt a szerelemhez (mint egdsz
Azsiiban).inkdbbgazdasrgiiigylet volt, minr ernberidrz€sdolga.
Kiilainhivatalnokiigyell mindenvirosban,hogya f€rfiakharminc.a
n6k hdsz6ves koruk el6tt h6zasoklegyenek.A szeg6nyembereknek
csakegy f-eles6gjutotl. akinekmig egy feles6gre rellert,az miir a gaz-
daBs6g jele volt. Nagytisztess6g vol! egy csalddban, ha a liny a csii-
szdrihdrembe j uthatott.A hdremeknek mindenholeunuchokvohakaz
6rei.Az eunuchok jelent6sszerepet jdtszottaka kinai csrszerok€s a
birodalombels6hatalmiintrik6iban.A kaszrdliislert a kircirdslehe,
lo\egea le8lt'bb..zegen) \orornfelnd\dfdriis/"mira.Ok li\erek a
cs6sz6riagyasokat, feles6geket, de a gazdagemberekherem€re is 6k
feliigyeltek.A csdszdrok bizalmastigyeitis 6k int6zhettdk-
,{z eunuchokkiv6telezelthelyzet6nek egyszerliokai voltak:nem
kellettatt6l f6lni, hogysaj6tdinaszlidtakarnakelindirani,vagyp6nzr
lopnakaz6rt,hogy szeret6jiiklegyen,elcsibatanisem leherefi6ket.
Jobbpolitikusnakvagy kdzszolgSnak bizonyultak,mint az iflistud6
mandarinok, mindenekel6tt az6t, mert kev6sb6voltakkonumpdlha-
t6ak.hiszensemcsal6djuk. semszer€tdjiik nemvolt.Az eunuchokin-
t€zmdnyenemcsakKinabanvolt dvezredeken keresztiiltdmeges6s
teljesen6ltal6nos,hanemaz 6kori birodalmakban szintemindeniitt.
A R6maiBirodalomis sziimoseunuchor alkalmazott, kiiliin6sena Bi-
z6nci(Keletr6mai)Birodalom.Irr is ezr6velkaszraltatt6k masukata
fialalemberek. hog) .r birodalom rgazgarrisinak kijlcjnfele,;iniein
tiszts6svisel6k lehessenek.

t27
EGELYGYdRcY: BoRoTYAELTN

Az eg6szbirodalomban a csal6dvok a legtart6sabb. ijsszefog6egy-

s6g.MindenkifelelSss€ggel tartozottaz osszestiibbi csalidtagtett6-
6rt,6s a tdrsadalmi rendmegtaftesd6rt is nindig a csaledvolt a fele-
16s.Az id6sekdl mindiggondoskodtak, 6s szdmosillemszab6lyt na-
gyon szigorfanbetano(ak-Magasrendiiciviliz6ltsiig.szocializrici6s
fok, j6 egyiiu6l€sik6szs€g jellemezteezr a birodalmat. Altal6banb6-
k6s6s j6indulatd, becsiiletes emberekvoltaka kinaiak.6s a hiboris
id6ketleszimitva.ez a mijvdszetet 6s sz6ps6get szeret6ndp minden
kdrs6get kiziir6ana fdldi civiliz6cidakkorilegmagasabb csicsefaJU
tott; az I800-as 6vek elej6ig az o €letszinvonaluk volt messze a leg-
m;gl.abbc ioldbn." haboru.periddLlo^at le\7dmrtv". Erdemes leg.
rldbb villandsszeriien osszehasonlitani a r6gi Kindl a r6gi Indidval,6s
annaktal6nlegkiemelked6bb uralkod6j6val.Akbarral.valamintegy
milsik nevezetes, v6reskezij uralkod6ral. Timur Lenkkel,hogyl6ssuk.
mi az elt6rdsa k6tf6l€6zsiaicivilizrci5kdzdn,6shogya le&jobbin-
diai uralkod6is gyeng€bb volt,mint egyatlagosKnai csdszer.

liKB.\R
- I\Dt\ LECJOBB l:RlLKODOlitSTnIURLf:,rh AVtR[sKEZti
Akbar muzulm6nuralkod6volt. a hindu indiai szubkontinenst meg
h6dit6muzulm6nok ottja.AzsiiibanKiniinkiviil ddnt6enmu
Iesziirmaz
zulmlinuralkod6kiiheka kisebbnagyobbbirodalmak r6njain,a hindu
D6l-lndiakivelelnekszdnilott.Akbar^z6rtemelkedett ki a muzulmiin
uralkod6kkdziil, mefi kedvelteaz ijdonsdgokat.6svalldsitilrelmet
hirdetett.Miel6tt rdszletesebben im6nk r6la. 6rdemesegy pillantdst
vetnia tdbbijellegzetes uralkod6ra.
AlialAbana muzulmdnokat sz6ls6seg€s gaztettekes elk6peszt6
brutalitdsjellemezteebbenaz id6ben.Az 1369-ben Szamarkandban
tr6nrakerijlt Timur Lenk m6g Azsidbanis kifejezettenbrut6lisnak
sziimitort,b6r k6ts6gtelen, hogy a tdrtdnelemlegnagyobb, legvdre-
sebbtdmegmdszi4rli4sait a XX. szdzadi.,kultur6lt"Eur6p6ban kijvet-
tdk el, azonban,,m61t6"el6dnekbizonyuhez a v6reskezrjmuzul
m6n. 1386ban a hadifoglyokat6tve ledobattaegy magassziklnr6l,
hetvenezer embertlegyilkoltatottIszfahinban,rnajdfejiikb6l nagy
hegyetrakarottki. Ehhezk6pestkisebbbijnt6ny,hogySivaser6dj6-
ben az 1400-as6vbenn6gyezerkereszrdnykaton6l6lve eltemeF
tetett,miutrn megadtiikmagukat.A levigort hadifoglyokfejeb6l
hfsz tornyotdpittetettSziri6ban.1401-benBagdadban pedigszinte
mindenkitkiirtalott,6sa virdgz6kalil'ius fdvdrosrita fdlddeltefte
egyenl6vd.Mezopotdmia sivataggilviill, mert az eg6sz6ntdz6rend-
szertelpusztitottiik
Timur Lenkcsapatai.
'1.28
 KINA

Hason16 so$rajutottDdl-Indiaurols6hindukindlys6g6nak f6v6ro-

sa is. Viyayanagart l336,banalapirottdk, 6s az 1420-ban odaletogar6
NicoloContibesz6mol6ja szerinta vdrosfalainakkernletekatrijlbetiil
100kilom€tervoh-Az utaz6kmindelragadtatSssal beszdltek a halal-
masbirodalornr6l 6s gyiinydfl.ifdverosdr6l, amelyakkoravolt, mint
R6mafdnykoraban. Abdul Razzagmuzulmdnutaa6.aki li43-baa lA-
togattamega varost,tigy irta le, hogyilyet m6gemberiszemnem16-
tott,embedfiil nemhallott,6s azeg6szf6ld6nilyen szdpv6rcsnincs.
Perszenem tudta,hogy ez a f€lmilli6s v6roskicsi azokhozk6pesr.
dmelyetKin;banmiireklor virigo4ak.Amitor Delhrszutrdnja iele
s6giilvetteViyayanagar kirAly ldnyrit,az utar 10 kilom6terhosszan
birsonnyal,szat6nnel, arannyal6tsz(ittdr6gasziivetekl(el boritottdk.
Palodibana falakarannyal €sf6ldrdgak6vel volrakborirva.mindeniitr
a gazdagsegjelei l6rszottak. Szigoi ttirv€nyekuralkodtakift, elefenr
iiltali agyontaposrist6l,kar6bahizidsr6lkezdvevdlogaroltKnz6sok
j6rtak er6szak6rt,lopes6rr.
Amikor a kitzelg6muzulminh6dirdkegyesiten6k hadaikar, akkor
Icisna Riedzsa kiriily er6i mernemvoltakelegend6ek. Hidbagyiijtcit-
te dssze a h€tszdzezer gyalogost.harmincezerlovast ds cjtszdz
elefentotsz6rnlil6hadsereg6t. mindezsemmitsem6n. Egy b6to!mu-
zulmdntdmad6a csataelej6nelfogtaa kiriilyt,6s hivei szemelittdra
lefejezt6k.A h6dit6katon6ka gazdagl6vdrosrgyorsanbeven6k,6s
m€gkezd6d6tt a rablas.A legutols6katonAnak is jutott arany,€kszer,
fegyver,ld 6s rabszolga. Ot h6napigmaradtak, amigszinremindenkir
lemdszlircltak, €s mindenbolrorkilabohak,mindenpalordtfijlgyfjror-
lak, mindenfestm6nyt6s szobrotmegsemmisitettek. ut6naami 6ghe_
t6 maradt.azt felgyjjtortdk.Ez a viselked6s volt a rend Azsi6ban.
Kina kiv6tel6vel,s Akbar uralmdtlesz6mirva_
Miutdn a muzulmdnokkialakitott6ksajdrumtmirendszeriiket, 6l-
vezt6kfjonnanmegszerzett gazdagsiigukat. A szult6nkez6ben voh a
tdrv6nyhoz6s, a v6grehajtes 6sa bi6sdgis. Megtiltottdka hindugyer-
mekhiizassdgot 6s a feles€gek kiirelez6dngyiikoss6git fdrjiik hal6la-
kor, megengedr6k az ozye1yekijrahezasoddsat, 6s eltijr6lr6ka mb_
szolgasdgot. Mindenvall6snakszabadsiigot adtak,€s fajra,hitre val6
tekintetn6lkiilb6rkikdzszolgiilari karrierrturharortbe.
Akbar,aki a Delhirr6ntdraikdlre, dsszinteeg6szIndiiituralta,talin
a legjobbatl6ta.a iegjobbtovas,igenj6 viv6 6s nagy6pit6szis volt
egyszerre. Egyszertien dltiizdtt€s egyszeriien 6tkezett, j&6szt veget6,
ridnusvolt. N6zeteiszeint az embergyonra nem lehetdllatoksir-
hantja.Uralkoddsdnak kezdet6nszem6lyiprobl6m6jteltaldbanm6g
vitapartnerei meggyilkoldsival rendezte, k6s6bbazonbanmir ezt is

t29
EGELYGY6nGY: BoRoTVAELEN

feladta.Hatalmash6rememellettmdggyakan h6zasodott is politikai

okokb6l,helyi hindu,radzsputhercegekl6nyaitvettefeles6giil,igy
ut6daiereibenm6r hinduv6r is folyt. Alland6andj 6s {j talilmdnyo-
konjrrtak a gondolatai, mindenben taldltjavitanival6t.De csak n€ki
volt erre joga. ezt s€nki misl6l nem tiirle el. Es e7 az a ponl.aml
miatt egydltaldnmegemlitjiika nev6t.Egy birodalom,ahol csakaz
uralkod6rijithatmeg 6s talalhatfel valarnit.az kdlcsdnzd(t id6n 61,
bukasamindigcsakid6 k6rd6se.
Akbar gyakan jArt-kelt 6jszakadlruhebanaz egyszeruemberekkcj-
zitttugyanigy,minta bagdadi Harunal Rasid.Igy isme e megalattva-
l6i v6lemdny€t, €s igy pr6b6ltjavitani helyzetiikcjn. Akbarel6deit6lel-
ter6enfelel6ss6get 6rzettalattval6i j6l6t66rt, nempusztinad6alanynak
tekintette 6ket:^z alattvaldkb6l kisajtoltp6nzb6lvalamitvisszaisjutta-
rctt. 6ri6si kdnyvt6mtgyiijtittt ijssze,tijbb mint dtszdzSyajnyitilipalodt
terveze$6s dpittetett,melyekkttziil mdram6r csak kevdsmaradtmeg
Szenved6lyesen 6rdekelt6ka valldsok:lefordittattaperzsiira,az udvar
nyelv6rep6lddula Mahdbhar6t6t, az indiaiakszentkdnyv6t Amikor
tudom6siira jutott,hogyvanegy kereszt6nys6g nevtidj vall6s,aminek
hir€t portugdlszerzetesek hoztdkel Go5ba,akkor p6los szerzeteseket
(azegyetlenmagyaralapiti4sri rend)hivatottmegudvar6ba.
Megengedte a jezsuitiknak,hogyt6ritsenek, 6s ttjbbszii fia kdziil
az egyiketkatolikus valldsban neveltette fel. Akkor, amikorFrancia-
orszigbanSzentBertalan6jszakdj6n protestrnsokat gyilkoltak,akkor
amikorAngliai Ezs6betkatolikusokat dletettmeg,ds az inkvizici6
m6dszercsen gyilkoltamind a katolikusokat. mind a zsid6katSpa-
nyolorszdgban, amikorlt6lidbanJordanoBrunoalatt6getta m6glya,
akkor ez az Akbar mindenvallis k6pviseldjdtkdzoskonfercnci6ra
hivtameg,6s mindenkitb6kessdgra sz6litoltfel. O magaezt igy gya-
korolta,hogymindenf6levallisrin6t feles6giilvett.Ahogydregedett,
egyrekevesebb id6t tcjltijttnagyhirem6ben,6s egyreink6bbfiloz6-
fiai, vallasik6rd6sek foglalkoztattek. Sz6plassanelt6volodott mohame-
d6n vallds6t6l,s6t Xavi6ri Szent Ferenc mdr igy irt .rola,,,8. a. ember
Mohaned hanis szektdjdtleronboha As rcIjesen hiteltelenni tette.
vdrosaibanegyetlene8)' mecsetsincs,setnegy Kordn ez aa 6 tiir' -
v.wiik-,ls a ecseteikben istdll6t fi$) ruktdrt rendeztetett be."
A szult6nsemmif6lekinyilatkoztatdst nem fogadott el. csak azt,
amit a tudomdnnyalvagy logikai 6rvel6sselbizonyitanilehetett.
Gyakan 6jszak6ba nydl6 vitikat rendezetta vallasokr6l.Az egyik
muzulm6n pap azt javasolta, hogy tegyenekpr6bdt:egy muzulm6n
mullahfogjona kez6beegy korSnt,mig a keresztdny egy biblitt,6s
menieneka tiizbe.Aki s6rtetlenill kijiin. az€az igazsdg.Akbtu ielke

r30
 KiNA

sentdmogatta ezt ajavaslatotLigy,hogykezdjena mullah.A jezsuira

azonban eztistenkdromliisnak 6s vesz€lyes dolognaktanona,igy nem
kertiltsor a Ksdrletre.Aztiin egy id6 mlilva belefdradt a kildtastalan
vitdkba,6stisszehivta a nagytaniicsot, majdkijelentette, hogy6 alapit
vall6st,€s 6 leszegyhdzdnak t6vedhetetlen feje. (Bz volt az, amit a
keresztdny vall6sb6lmegdrtett 6s6tvett.)Termdszetesen voltakhindu.
zoroasztri6nus 6s dzsainelemekis ebbena vegyesvallesban,de
megtiltotta,hogy alattval6imecseteket6pitsenek,hogy ramadiin
idej€nbitjtciljenek,vagyellrtogassanak Mekkeba.Aki a zar6ndoklaror
m6gisel akartav6gezni,azokatszdmiizte orsz6gdb6l.
Fia fdll6zadtellene,deebbenhlen annakis szerepe volt. hogyAk-
bar miir negyven6veuralkodott,eg6szsdges volt, igy a fif, Dzsahan-
gir hercega tr6n megdriiklds6nek semmirem6ny6tnem liitta. Har-
mincezerlovas6l6nl6zad6st szitottellene,de az iir€guralkod6eztle-
verIe,fi6nakpedigmegbocsdjtott. A rossznyelvekszerintDzsahangir
k6s6bbm€gmdrgezretre apj6t.A mullahokhal6losdgyend vissza
akaruk t6riteniaz iszhm hitre, de kis6rleriiknem sikeriilr.isv halt
meghdrar az uralkodcj. aki egdsTTndrariindnerdben ratana tlgigaz-
s6gosabb 6slegbtilcsebb volr.
A le&iobbnaksziimit6muzulmdnuralkod6ktdmogan6ka zen€r,
6pit6szetet, k6lt6szetet, de a technika,vagya csillagdszat, s igy a ma-
tematikamfu nem drdekelte6ket. (A kinai bimdalomellenben-
legaldbbhalvdnyan - temoga$a a technikaifejl6d6sr.) A kinaiakdlla-
mi vas-,ac6l-6sfegyvergydrt6, s6-6sfcjldgezkirermel6 c6geketalapi,
tottak,de ezena szintenmegrekedtek. EgyediilAkbar t6r6dijttvala-
mir ad6fizet6parasztjai, keresked6i j6l6t6vel,biztons6gdvalel6dei,
-
ut6daialig-alig.Kin6ban Konfrjciuszrevdkenysdge nyomdn, fi-
gyeltekaz alattval6ka.nagy6hins6gek idej6nlegaldbbaz ad6telen-
gedt6k.Rend6rs6g, orvosi ell6t6s.kcizoktat6s viszontnem l6tezett,
ezeka ,,szokatlan" gondolatokcsakndhameriiltekfel egy-egyids-
tud6mandarin fej6ben.

BIR0DATI4M 6rETEfs HAL(A

Ha iisszehasonlitjukIndia.a mediren6n6kori Eu6pa 6s Kina r6rt6-
nelm6t,azt l6tjuk,hogyugyanazzal a kihiv6ssal,a nomdd,v6ndorl6,
l6h6tr6lnyilaz6hadseregek folytonost6mad6siival kellettszemben6z-
niiik. A R6maiBirodalomnem birta hosszabb ideig ezr a nyom6sr,
cisszeroppant6sdarabokahullottsz6r.Az indiaihindukir6lvs6eok is
egymdq uldnomlolraliisszea hddirdmurulmdnok rerje,zkederJ
n1o-
mdn.Kina csoddlarosan hosszfideigtartortamag6r,pediga legkdze-

131
f, GELYGYdRcY: BoRorvAiLEN

l€bb volt Mong6liasteppeihez (fiivespuszta),ahonnanmindenno-

mddn6pelindult.Mai 6sszelperszefgy gondolnenk, hogyviszonyiag
egyszerttechnikaiellenl6pdsekkel, rnin6s68ikatonaifijl€nnyelvissza
lehetettvolnaszoritania nomSdokat. Am a fejl6ddsgondolata. egyil-
rnl6n a tecturikai fejlddds mint kiugrdsi lehedsAS,mi te:sadalml
modell,a XIX. szezadig sohanemtudottdlv6nyrejutniEgyremdsra
roppantak 6sszea civiliz6ci6kEurisia 6ri6sitdrsdgeiben Az dssze
oml6sok okak6nt mindig megtal6lhat6 valamif6le bels6 erjed€s'
slagnrlds \ a$ polgrrhaboru.
Nagy€pitkezesek, technikaivdllalkoz6sok perszeaz 6korbanis foly-
tak a mediterrin birodalmal(ban, Eur6zsiaban. Ma rigy tudjuk. hogy
Lesseps Ferdin6nd 6pittette6s fejeztebe a Szuezi-csatomdt 1869_ben,
minr az eur6paimliszakitud6sf€nyesbizonyit6k6t.Val6jdbanez m6r a
harmadiksikeres6pitkez6s volt. Amennyirea hom6lyosfeljegyz6sek_
nek hinni lehet, el6szitrKr. e. 1740-ben, egySzeszosztrisz nevii,legen-
d6sh6dit6dsattaki a szueszi-csatomdt, nagyjdb6l a mai nyomvonallal
pdrhuzamosan. Hatsepszutfaa6n6 mir a kelet_afrikaipartoka kijld-
hettekeresked6flott6j6t a csatomdn6t (ez a thdbaitemplombanmeg is
van ijrdkitve). Mivel a betontakkor m6gnemismeft6k,a homoklassan
betemettea csatom6t.II. Ramszeszf6ra6 Kr. e. 1250kdriil ijra ki6sat-
ta, kitisztittatta,majd az utols6 egyiptomj sziilet€stluralkod6, Neh6
(Kr. e. 610-595)megintki6satta. Herodotosz feljegyzdsei szerintsziiz-
hfuzezrenhaltak bele az 6pitkez-6sbe, amit azt6n a perzsa uralkod6,
Drriusz feieztetettbekijriilbeliil Kr. e. 500-ban.
K6ts6gtelen, hogy az 6kor leger6sebb eur6paibirodalmaa r6mai
volt, mely f6nykor6ban kiterjedt Eszak-Afrikfa 6s a Kdzel-Keletre
is. Nemtudjuk,hogyh6nyalattval6jalehetettekkora R6maiBiroda-
lomnak.val6sziniileg csakegy kicsit kevesebb, mint az akkoriKinS-
nak vagyIndidnak- Nem k6ts6ges, hogy Kina volt a fejlettebb,hiszen
mft ekkorexport6ltselymetR6m6nak,6s csaknemesf6met fogadott
el cser6be. Taldnez is hozzejdrult ahhoz,hogya R6maiBirodalom-
az 6lland6p6nzki6raml6s miatt - meggyengiilt. Term6szetesen m6g
sok apr6sdgi1rlJlt hozza a bukSshoz. Az egyik legfu6bb talrn a
tdmegesminium-m6rgez6s !olt: az el6kel6r6main6k a narancssirga
szinii miniummaldiszitett6karcukat,sziijukat,6s termdszetes, hogy
le-lenyaltak ezt a m6rgez6 6lomvegyiilelet. Igy azt6n az el6kel6 n6k
hiisdgaheveny6lomm6rgez6shez vezetett,amiheza vizvezet6kek is
hozzdjdruhrk. hi\zenazoki\ jdrd.Tldlombdlketziilrek. igy eppena
legel6kel6bb, leggazdagabb csalddokmaradtak gyakrangyermektele-
niil, tekintve,hogyitt az dgyasoktartesiinak szok6sa nemvoll annyira
elterjedt,mint a Tdvol-Keleten.

r32
 KiNA

A r6maiater6ss€ge el6szdrszdrazfitldihadseregiik volr,de k6s6bb

erdsflox6r is 6pitettek.Ez a florta eljutottArdbidba6s Indi6bais.
Enn6i hosszabbh6dit6 vagy kereskedelmiutakat azonbana rdmaiak
nemtettek.Ez a fejletlennavigici6s6s haj66pitdsi m6dszerek miatt
tdrtdnt, hiszen evezos haj6k csak a paft menti haj6zdsravoltak
haszndlhat6ak, hosszriutaka nemviillalkozharrak az 6cednokon. Ugy
trinik,hogyaz egyiptomiakviszontjdnak valahogyD6l-Amerik6ban.
1979'benugyanisfranciakutat6kmegvizsgalt6k Ramszesz tetem6t.
A mfmia gyomr6ban bors6smiisdvol-keletiffszerckmelleftfinoman
felv6gottdohenybveleket is taldltak,amiksegirerrek a mdmia6ps6g6r
megdizni 6vszezadokon dt. Mdrpediga doh6nylev6lbizros,hogy
ismeretlenvolt a r6gi Egyiptomban,ez kiztu6lagD6l-Amerikdbanvolt
honos.Az utaziestechnikailagnem lehetetlen, ezt Thor Heyerdhal
norvdgkutat6bizonyitottabe,aki 1970-benpapirusznedhaj6ndrkelraz
Atlanti-6cernon(Rd II-es expedici6),s6t ugyanezzela m6dszerrela
mezopot6miaiTigris €s Eufrdtesztorkolardr6laz Indus delrrj6ig, majd
az aftikai Dzsibutiig haj6zott.Az 6kori Eur6pdbana kontinensekkii-
zijtti haj6zis (expedici6k),6s a t6rk6pk6szir€s nem vdlr rendszeress6,
gyakorlatta, merta kevesebb ruddsrigdnyl6partmenti haj6zSs volt min-
dennapos.Az expedici6ktapasztalatait nemrdgzitettCk,akezzelrajzoll
t6rkepeketnemlehetettpontosansokszorositani, sdt iiltaldbanigyekez-
tek titokbantaftani a t6rkdpdszetieredm6nyeket- Ez a tud6s6taddsdnak
hi6nyossdgat mutatja,mdrpedigmegbizhat6ir6sbelis6gen alapul6
tud6s6tadds ndlkiilnincsfejl6d6s,ez a halad6ssarokktive.
Az 6kori vil6g le$agyobbhaj6saim6gisa r6maiakiiltal elpuszri-
tott karthdg6iak voltak,akik Kr. e. 500 t6jin Hannoparancsnoksdga
alatthaivan6riiisievez6shaj6valindultakel Afiika felt6rk6pez6s6re.
MintegyharminceTer embpr!ell reszrebbena/ e\pedrci6ban. Arkel-
tek a Gibraltdri-szoroson, majda partment6nhaj6zvad6l fel6 halad-
tak, eg6szen az egyenlit6ig.Ez volt taliin az 6kori vileg legnagyobb
felf€dez66s haj6sexpedici6ja. Ot gyarmatikeresked6verosr alapiroF
tak,ezekazonban ndhenyszdz6venbeliil elsorvadtak, hiszenminden
er6fondsa birodalommegszilerdirisrhoz kellert.
Az 6kor nagy miiszakiteljesitm6nydnek lehetmin6siteniXerx6sz
hidjdtis a Helldszpontoszon, de az 6kori Gdrdgorsz6gban l6tezettegy
speciiilis,,vasit" is Korinthoszn6l,amelyneksegitsdgevel haj6kar
vontattakiit egy rdvid fdldszoroson, igy a hossztihaj6utatle tudt6k
riividiteni.Mindezekfut6 technikaikalandnakbizonyultak,nemma-
radlak tart6sak.Ezzel szembenKina ekkor l6pett hatirozoltana
technikaifejl6d6sritjera,s a rechnikasegits6gdvel messze-messze ki-
emelkedett a tcjbbibirodalomkdziil.Mig mdsokcsaka ,,torta,'ijrafel-

133
EGELY GYoRGYTBoRorvAELtrN

osztSs6takartdkkicsikami (tijbbnyire h6bonlval),a kinaiak a ,.torta'

nagysdgitndveltek6vr6l-6vre.Kindbannemcsakkital6lt6k,de ter-
jesztett6kis az ijdons6gokat;rij ipardgak.manufaktriraksoraalakult
ki, melyekjelent6senhozzdjerultak a birodalomfejl6dds6hez. Okos
emberekEur6pidban is 6ltek.de taldlm6nyaik nem szolg6ltdk a napi
gyakorlatot, ez6nnemis terjedtek.Ilyenvolt a gdrdg6k 6r6ja is.

AZNTtIfl HERAI 6RASZIRIGZIT

K6ts6gtelen, hogyaz 6kori mediteriinvitdgtaldnlegnagobbszelle-
mi teljesitm6nye egy draszerkezet volt. (Lesdibm.) Valamikor.m6g
a Krisztusel6tti id6kben Kr6ta sziget6t6l 6szaknyugatra haj6tdr6st
szenvedettegy gilya, mely-
nek rakomeny6bantaleltak
ezta csodalatosan preciz6ko-
ri 6raszerkezetet 1901-ben.
A kis gdrbgsziget,Antikil
h6rapartjainelgdr6gszivacs-
hal6szok6kori haj6roncsma-
mdvdnyaittaldltdkm€9.A b[-
v6rok cserepeket,szobortdre_
dekekethoztak ltil, 6s h6rom
felismerhetetleniil szdtmar6dott
bronzdarabkit is talaltak.Miu-
tin megszeradtak a t6reddkek,
kideriilt,hogyszdmoknyomai
ldthat6ka roncsokon.Taldn
valamif6le haj6z6si milszer
keriilt el6? Tovibbi szdrad6s
ut6n a darabk6ksz6weltak6s
A.6kori Bdtugnechanikacsncsa: ldtszott,hogy egy fa tokocska
az Antikith6niban taLilI csiIlaI ds.! ti
mdllad€katapasztottadsszea
6ra rckonstrukc ija.
fdm alkatr6szeket. Meg lehe-
tett dllapitania roncsokelsullyed6s€nek idej6t is, L'r. e. 65-
kiiri.ilbeliil
ben keletkezteka ti4rgyak,teh6t a haj6 ezut6nsiillyedhetettel. A iel-
iratokb6laz deriilt ki, hogyegy Geminosznevti gitrdgcsillagaszKr' e.
77-beniisszedllitottnaptdriadataialapj6nkdsziiltez a bonyolultfogas-
kerekesg6p.A leletmegtal6l5sa utdnmajddtven6vigsemmisemtdr-
t6nt, amikor is a Yale Egyetemprofesszora,Derek de Solla Price ijra
el6vettea darabokat 6s mintegyhdsz6vesmunkdval6sszerakta, re-
konstru6ltaazeredeti g6pet; kezenyom6n egy r6gi 6ra kelt 6letre

134
 KiNA

Ez a rcndkivulravasz,kifinomult6ramiiegyszerre volt alkalmas

naptiirsziimitiisoka,valaminta Nap€s a Hold mozgdsdnak szimuldl6-
s6ra.A bels6k6zpontikerdkegynap6vforg6s6r jellemezre, mig a ki-
sebb,hozzrikapcsol6d6 kerekeka legfontosabb csillagok6s a Hold
mozgesat modellezte. A k6sztil6ksziimlapja az 6llatijvjegyeit,a Nap
l6tszdlagos 6vi fitozg',setaz ismertebbcsillagokkelr6r6s nyugrdr
mutatta.Igenpontoskis k€sziil6kvolt ez,az egyikivdarabonp€ld6ul
45 foknyi osztdsl6lszott,6scsak1 fok negyedr6sz6nek megfelel6hi-
ba taliilhat6rujta dsszesen. Az 6ra dllagdb6l.be6llitdsdb6l kikdver
kez.ethet6. hogyutolji4raKr. e. 80-banrillithau6kbe,6s ezuriinmdg
legaldbb harminc6vighaszn6lt6k.
A r6mai 6korb6lliinnmaradtaki.iistcired6kek, melyekmegemlitenek
hasonl6g6peket. A hiresr6maiUgyv6dCicero(Kr. e. 10643)bardtj6-
16l,a filoz6fus€s tandrPoszeido-
niuszr6lirta, hogy olyan gijmbijt
k6szitett,ameiy forg6sakdzben
megnutatta a Nap6sa bolyg6k6j-
jeli 6snappalimoz86siit ugyandgy,
mint ahogyazokaz 6genjelentek
meg. Azt is leirta, hogy a nagy
Archim6desz egy olyan g€petk€-
szitett,amelyaz €gitestekmozg6-
siitimit6lta.Kdts6gtelen, hogyez a
szerkezet volt az eg€sz6ko vildg
legmagasabb rendiitechnikaialko-
tiisakeleten6snyugaton egyariint.
Az antikith6railelet pontosan A kinai mechanitu csticsa: eg\ diffe
megmutataaz 6kori gdrcjgcsrics- rencidhnii, Dtelynek seI ftseI 6w I s0-
titben Lslehets4qesaz ininytneSha
rcchnol6gi6nak a korl6taitis. K6t- ttiro.tis - a nidru s.erch kat nbdig
s6gtelen, hogy bonyolultfogaske- a.onos iftiu"bd nutatota bdnnete
rekekkel miikdd6, tal6n rug6s, ta- is tunfalgott a kocsi. Csapatok
lin srilyrajer6 csillagdszati&a le- Ajs.akai Inoe tisakoI hQsz,ujltti lL
hetett.Egy kis, szrikcsoponteh6t
viszonylagmagasfoki matematikai, csillageszati ismeretekalapj6n
fElett gdpettudottel6rllitari.Enneka taliilm6nynak azonbansemmi-
lyen hatasanemiett a tdrsadalorDa, semmitnemjavitort,jobbitottaz
6tlagemberek 6let6n.Hidbavolt a meglev6tudds€stechnol6gia, ha az
nem terjedtel, '?eri vdlt kdakinccsAaeftektelenmaradt.Szerszdmgdpe-
ket val6sziniileg nem tudtakkdsziteni,ami lehet6v6tenevolnaa rii-
meggy6rt6s1. A kivelasztottszellemielit ritkos,mindenk6ppen sziik
kdrbenismeitszerkezete voh ez, nem is gondoltakre, hogy 6tadj6k

t35
EGDLYGY6RGY:BoRorvAriLEN

ercket az ismercteketa t6rsadalomsz6lesr€tegeinek.Hdt kiknek adtek

volna?A fcjldmilveseknek, vagyabel6liiklettkatoneknak?vagy a rab-
szolgaktdmegeinek? Fdl sem hogy
medilt, a fogaskerekesszerkezetek-
kel,vagyl6nchajtSssal esetlegker6kp6rlvar6g6pet,vagytdmegteme-
l6srealkalmas eszterg6ka!,mar6kat,szerszAmg6peket lehetnek6sziteni
Nem a gondolkodds szinvonal6val.hanemt6rsadalmi megalapozottsi-
gival, minds6gdvelvolt a baj az 6kori rftsndalmakban. Nen l4tezetta
tuddslita&istinak tetjes.tisAnekiS4n|e.
A lelettal6nazta t6vesk6pzeietsugallja,hogyaz 6kori Eur6piiban
egy iejlett lechnikaiciviliz6ci6alakultkj. Ez abszolfrt6veselk6pze'
l6s.A technjkaicivilizici6t fgy irhamenkle. hogya neh6z,vesz6lyes
munk6tmft g6pekv6gzik,az emberekcsakfeltiByelikezekel,a civi
lizeci6nemv6ges,kimerill6forrasoka6piil,6s mindenkisz6miirael-
drhet6ka vivminyai.Ezekalapjenez a csodi{s 6mszerkezetcsaka ki
hagyottlehetds€geket mutatja.

nenthasz
AGa ilibanfel^llitottftnai vl.imtlomni.a. A. ittiLiaifdkziSeten
ott nbszolgdkdalqo?nlr
liltak ibensapeket,

Mig az 6kori KinAban6s a Kdzel-Keleten sz€leskdrbenelterjedtek

a sz€ler6g€pek 6s a vizkerekek, addig^z 6koi R6mi4ban messze nem
haszndltdk ki a term6szet s igy alig szabadult
eriiforr6sait, fel emberi
munkaer6hasznosabb c6lra.Csaka BizdnciBirodalomosszeomlasa
el6tt, s akkor is csakltelian kiviil alkalmaztdk, pl. a vizimalmokat
Gallidban, a mai Arles rnelletti
Barbegal dombjainak oldal6n€piiltfel
a legnagyobb 6rliiiizem,nyolcdarab p6rosan miikijd6vizker6ksegit-
s6g6vel,melynek6sszteljesitm6nye kb. 30 l6er6lehetett egy Tra-
bantteljesitm€nye. Ma egy kis tany6nis nagyobbg6pi teljesitm6ny
akad,mint az akkodEur6palegragyobbbirodalm6ban.

136
 A birodalomosszeomlesa utin azt6nm6gezer6vig nem 6rt€kel
ezta szintetsem,Kindbanviszontgyakan taldlkoztak az utaz6ksz6l-
6s vizkerekekkel. Valaholitt, a: dramldstechnikai er6gipekkelkez
dddika technikaikulti,'a,ezekelterjed6se alapfeltdtel az ..6llatisor-
b6l" val6kiemelked6shez. Csaka.a ci\)ilizdci6dletkdpes, amelya Ie-
het6 legolcs6bban,a kirnyeaet legkisebbmirtlkii ronboldsd\)al tltd
energititel'dllttani. Az energiaem, el66llitdsdnak korl6taiegy6rtel-
miienjelzik egy-egykultrirafejletts6g€t. jijv6beli kililtdsait.A: er?r-
gia olcs6 el6dlli isa taldn a legfontosabbtudAs,amil egy tdrsadalom
binokolhat,s ezekalapjanviliigosanlehetkategorizdlni fejlettsigsze-
rint az egyestiirsadalmakat. Kina ebbena tekintetben is messze meg
el6zteEur6pdt,szdmunkaszokatlan fiiggdlegestengelyrisz€l-€s vi-
zimalmokdolgoztakrnindeniittazorszdgban.

Ez is fAkx ilis, fehlcsapott keftk, Jelle|.etes kinai,'izinalom !6larid-

ldnco*dobozot tint,adsoft hajt
tneI dereks.dgl fogaskeftk-d ekl
lis, feliilcsapou kerikkel Nem kell-
et hozzti 'jnAeL a lapdtkeftk kb.
vetleniil hajtotta meqa nalonknver
Az egts.eiibb s.e*e.et olcs6bbti
tette a tneqipftAs\ i$' az iizenelte-
tds is egfszel'iibb Zs olcsttbb rolt.
1313-bankds.iilt rak.

t37
EGELYGYORGY:BoRoTVAELEN

StephenHoorcr JagB,Sle geste,lgellii s.6lnnlnn. A. 1789-bens.abarlaltnd.-

tatox szAlnalombdlcsak ttihin! pAldhlr kas.iiLt.sosen teie.h el Eun;pd
ban. A.jidbatt n6t 6's.d.ad.k 6ta csak i|,"entipust has.ndltaka kicsit;l az
eg4s. na , nArctiiekig. El6nye enneka negoLdisnak,hog'" nen tr.6kent
a s.6l ininldru, Asa maLonkercketknpfoqarkerikfelhas.nnLtsanllkiil tudja
neghajtani. Ennek e1len6leEur6pdban ideSenkedtekt.;Le,a ma is is,neft
s.i hnalomndl,, befaq\ott"az eurdpaitechnika.

K|nai gabo a- ls liivig.t es.kd..

A s.il,nalt ok a tonatikus fo rdula\..itn

s.abdl,".6ja.Thonas Mead 1783-ass.abadal
nttu lns.ruiltaJel Janteswdu (1736.1819)
a g d.gdpek telj esh m6 ttr.s.abd4 a.d sdra.
Eza palda is tnutatja,hog egr allot terii-
leten negler.i taLdlndv e$ jabb taMlntin,\
nlegs.iiletlsln4l isfantos lehet.A Ed.gapek
ki.fejl.jdls. nllknl rosen kAs.iiltekvlna eL
x belsd 68lsii rlototok.

138
 KiNA

Vhorldstalicska:a leg,lhaLdnosabban
elktjedt ktni tehefionl4 sze&ezet.
A kiskereskadelen\a zdwsig- ls ileLmi-
s.erellitds alapwtd esakdzevolt. Rossa
utaka is lehetet has.ruilni.

Fuggdlegestengelii tomdd.i tipusi

eurdpais.Zlnmlomtene. Csaka xx.
sadaadban a nos!.kvaiKurcsatot,Int6-
.erbenkls..itettdkel; ieenj6 hatdsfoki.

A rdNAr,{ELONm
Az 6kori gbritB,r6mai,egyiptomicivilizici6 elbukotl.Fel€ltetartal6-
kait, kimeriilt, cjsszeroskadtaz iiltaluk barbiimaktanot n6pekkatonai
csap6sainyom6n.Csak dinamikusan fejl6d6,egyretermeldkenyebb
technikaiciviliz6ci6k6pesa folyamatos fejl<id6sre.
A stagn6l5 tdrsadal-
mak,aholnemterjedhetnekel a taldlminyok, el6bb-trt6bb feldli temi-
szeti,emberi fondsait,lemeriil,elpusztul. Egyilyen fejl6d6k6pes, tech-
nikaiciviliz6ci6csakhum6nus. demokatikus tirsadalomban val6sulhat
meg, ahol a term6szet,az 6let v6delmea legfontosabb6ft6kekkitziitt
van.Ha emberhezhasonlitandnka tftsadalmat,aklor a momlit6sl6ba-
in kelleneiillnia, a kezea technika,a feje pediga tudes6s annaketadii-
sa lenne.Az 6kori nyugatti4rsadalmai pedigalapvetiien immordlisak
voltak, brutelisanember6s termdszetpusztit6 m6don6ltek, tdrt€nelmi
l6pt6kben m6rtgyols6sv6gleges dsszeonlesuk elkertlhetetlenvolt.
Nehogyazthiggyijk,hogyezekb6la durvahibdkbdlmi mdr169ta-
nultunk.6s egy elland6anfejl6d6 trrsdalomban, mindenkisziim6ra
el6rhet6,mind k€nyelmesebb technikaicivilizSci6fel6 tartunk.Ez
ugyanolyan durvat6ved6s, mint az 6kori birodalmakpolgarainak el6-
gedetts6ge, amikorR6ma,vagyHangcsou,esetlegKonstantin6poly
szdppalotasoraitv6gign6zt6k, s nyugtritSka fejl5dest.Mitos. az,
r39
EGELYGYdRcY: BoRorvA6LEN

hogy napjainkbana fennt rthat6 technikai civilizdci6feld haladunk,

ls egyszerbiztosaneljutar?lodd. Nem. €ppenaz ellenkez6Je i9az: ,A-
ees,E orsa kimeriil4 kdszleteken alapul a mi rls.k4es technikd civi-
Iizdci'nk is. Aihoz, hogyegy sikeres,legalebbkezdetleges lechnikai
civilizdci6ldtrejijjjcjn, sz€lesk6rii munkamegosztdsra, tudiis6tad6sra,
valamif6leelemigondolkoddsi szabadsagm van szi.iks6g. Szerencse
is kell hozzi4abban,hogyaz adott6llamteruletdna term6szet megfe-
lel6enb6kezrien hagyjondrceket, erd6ket,foly6kat,tavakat.
A gdrdgdkpdlddul nem ismert6ka vasat,nem voltat vasbdnyriik.
csakrezet6s 6nt tudtakb5ny6szni, iegyvereikis j6r6sztbronzb6lk6-
sziiltek.A r6maiakismert6kmtu a sokkalmagasabbh6m6rs6kleten ki-
nyerhet6vasat€s nagyrais becsijlt6k- eleintejegygyririiikis vasb6l
k6sziiltek.A r6maiakhadiiparaaz Elba sziget6ntaldlt vas6rctelepeke
6s ^z ottanikoh6ka tdmaszkodott. A r6maite€hnol6gia f6b6l k6szult
szener. faszenet haszndlt a koh6sit6sra. Amint azonban letaroltikElba
erd<iit,fel kellett hagyniukaz ottani vasgyirt6ssal,mert a nagytdmegt
vas6rcsz6razf<ildre sz6llitdsarendkiviil drSgalett volna.Fdl semmeriilt
benniik,hogy a fa rijra telepithetd(Elba szigetema is kopdr),inkdbb
otihagyt6kaz eg6szteriiletet.6s - sAskamentalit6ssal- m6sbdnydkat
keresteka birodalomterillet6n.Hatalmast6rs6geksemmisiiltek meg
igy az 6korban,az eg6szdalmdttengerpartot,Eszak-Afrikiitkop6r si-
vatagg6v6ltoztatt6k,pedig az ut6bbi hosszi ideig R6ma gabonater-
mel6€l6st6nvolt.Az 6korn6peimoh6siigukkal rn6rhetetlen term6szeti
krrokat okoztak.Fel6lt6kterm6szetitartal6kaikat,a ltild kimeriilt, egy-
re kisebbn6pess6get tudottcsakeltartani, akik viszontmiir nemndtrk
megv6deni magukata lovasnomddnemzetek t6mad6sait6l.
Tdrt6nelmitapasztalat, hogya technikafejl6d6set- mituamikoregy-
6ltal6nfejl6dik- vagy luxusig6nyek, vagy a hadvisel€s segiti.Nem
igaz, hogy ha valamire fizet6kdpeskeresletvan, akkor azt nagyon
gyorsan feltalfljiik.A goly6scsapdgyat p6ld6ulmdrismert6k a r6maiak,
hiszena Nemi r6b6l kiemelriidiil6haj6kegyik6nilyen gi;rdiil6talp-
csapagyonforogtak azok a szobrok,melyek caligula g6ly6it diszitet-
t6k.Ezena gdlydntaldltdkazta vedres,l6ncosvizkjemel6 berendezdst,
ami a besziv6rgott vizetelt6volitotta,de az itt alkalmazott l6ncdtlete
semterjedtel, nemadtik iit, nemterjesztett6kel ezt a tudiist.
A kinaiakabbanvohakjobbak az 6kori mediteir6nkultLirrdkndl,
hogy a taldlmdryokat elterjesztetAk,igy kevdsbdvoltak s6 il6ke-
nyek,elpusztithat6ak. Kina az€rtemeikedett, emelkedhetett ki, merta
tdbbihasonl6adottsdgli ijntdz6seskultriravalellent6tben, n6mitudrs
gazddlkod6st, a tudds6taddsdnak int6zmdnyes lehet6sdgeitkijnyvek
6saz okatdsformdjdban ki6pitett6k.

140
 KiNA

J6l ismen, hogy az emberi kuitfra termeket kozil tal6n o taldlmd-

",
nyoknil a legmagasabba ,,csecsem6halnnd6sdga legtajbbdtlet ide-
jekordnelpusztul.K6ts6gtelen, hogy eltrinteksz6pversek,dr6mdk,
festm6nyek 6s zenemrivek, de van helyettiikmiis,talrn azzalegyen-
6rt6kri.Tal6lm6nyokn6l nemez a helyzet.Peldl4ul a porceldnt6rt6nete
is j6l p6ldrizza,hogy egy viszonylagegyszeriidolgot is milyen nehAz
ij ra fehaLiLni,lemdsolni.Egy terftGk el66llitdsShozsziiks6gesudest
igenneh6zmegszerczni, ds nagyonkiinnyf elveszteni. Agyaged6nye-
ket mindentitttudtakkesziteni, ez az6koregyikegyszertl, j6l elrerjedt
taldlmdnyavolt. Am a porceldnfinomsdga,sz6ps€ge, 6ttetsz6v6-
konysdgaktil6nlegesvolt, s ez megddbbentette az arab6seur6paiem-
berekelem masf€lezer 6ven;t hiebakisdrleteztek a porcel6nrijb6li
kitalilds6val,pedigmindennyersanyag megvoltEur6pdban, vagyaz
arabt6rs6gben is, csi* a udas hidnyzott.

A PORCELAN
Az els6 kinai porcel6nkb. Kr. u. 300-b6lmaradtmeg.A porceldn
titka nem pusztdnanyaga,6sszef6tele, hanemaz elkisaitAsieUdrds
is a titok rasze.Mig a szok6sos cser6ped6nyeket 500 6s 1100Celsi-
us-fokkiizott 6getikki, a porceldnhoz 1200-1300Celsius-foksziik-
s6ges,teh6tnem mindegy.hogy milyen kemenc6ben, milyen tilze-
l6anyagothasznrlunk.A tiizel6shez faszen6s kokszkell, 6s valami-
f6le j6 szell6ztet6,esetlegbefrivatdrendszer.A kaolin nevrfi(kinai
elnevez6s) iisvanyonkiviil m6gfcjldpat6s homok,azazkvarc sziik-
s6ges.Tiibbszdriismoses,derit6s,viztelenit6sudn kapjukmegazt a
p6pet,amit nagyonpontosaneldirt h6m€rs6kleten ki6getveporcel6n
leszaz eredm6ny.A rdfestettmiiv6szimint6katmrr egy m6sikh6-
mersikleten. mdsrechnol<5gidrallell krdgetni.
Val6sziniilegsok ezer Ksdrletut6n.l6p6sr6l-l6pdsre fejlesztett6k
titk6lyrea kinaiaka porceldngydrt6s miiv6sze!6t a Szungdinasztia
alatt (960-1279)a mongol h6ditdsig.Porceldngydrt6 telepeksorer
hoztekl6tre.Kiilajncsoportok, specializel6dott szakemberek vdgeztdk
az alapanyagok mosdsdt6s el6k€sziteset, mesokaz 6get6kemencdk
6pit6s6t6s iizemeltet6s6t,ijabb csoportoka fasz€n6s kokszk6szit6-
s6t,6stermeszetesen igenk6pzett,nagyontapasztalt sziiktechnoldgus
csopo( vdgeztemag6taz 6get6st. Tudtrlq hogy a porcelidnt rdszben
oxid6l6,r6szbenredukiil6kiizegbenkell elkdsziteni, mi{si4llag[,mes
sziniifestdketm5seljaressal lehetel6rni.Csakcsoddlnitudjuk,hogy
minderealaDvet6 k€miaiismeretek n6lkiil iiiuek16.
r4l
EcELYGroRcY: BoRorvairEN

A ponug6lokugyan1520kcjriilm6r megszereztek ndh6nykaolin

darabot,de ez az ,,iparihirszerz6s'sem segitett,mert hiienyzottaz
igenfontostechnol6giai eljenis.Eur6peban ekkorkezdettterjedniaz
alkimia,;z aranycsin6les ,,kutatAsa".melynek soriin,sz6plassanleg-
aliibbaz alapvet6kdmiaifogalmakat. folyamatokat megismefi6k. Eb-
b6l indult ki k6s6bbaz els6 tudomdnyos alapokonnyugv6,.ipar".
dmirEuropd el6szctr
ftjl tudoftmuratni: a !egyipar.
Eur6piibana fdlig szelh6mos n€met JohannFriedrichBo€dger
(1682-1719) taldltamega porcel6nviszonylag egyszerriel66llitds6nak
m6dj6t.Ez a Boedgeregy Leszkalisz nevrigijrdgt6l.egy miisiksz6l-
hdmost6l,igynevezett ,,bitlcsekkilv6f' v6s6rolt,6s hire futott. hogy
aranyattud velek6sziteni. I. Frigyesporoszkirdly.aki azthangoztatta,
hogya megv6lt6s Istendolga,de mindenm6s16tartozik,el akaftafo-
gatniBoedgert. hogya hebordskoddsai miattkiiiriilt dllamkincst6rt az
aranycsin6l6s m6dsze6neksegitsdg6vel fttltdltse.BoedgerWittenbergbe
menekiilt, deitt mega sziszkirily foganael, 6ser6s6rizeltelDrezddba
vitette.Sikertelenaranycsinilesi kis6rleteisordnnegyvenezer tall6n
kdltdlt el a szeszkiriily udvar6ban.Ekkor az umlkod6egyik n]egbiz-
ha6 fizikusdt,Tschimhausent adtamell6,6s munk6juksordnteljesen
v6letlenijlrdjdueka porcel6ngyartds titk6ra,melyk6s6bblegal6bb any-
nyi p6nzthozott,minthaazaranyk6szit6s m6djdttaleltekvolnameg.

D rhnaj 86p. K4pesek lettek

vo lna Ia kksziI ete1i sii ft d r6to t
is g\drtani, de nne Motse
a ri.tu't segi\Agiwl ki-
fejlesztete a tti|ir6t, addigra
nd n egd ILt a fej l6dd snk.

KhM i cilisztii fe gt veryt dtujl

k€s.ii Lt ne tszet. F e Eyve*o -
rdcsok es harci s.ekl *As.itdk
 KiNA

Meissenv6rosanalkastdlyeban rendeztdkbe miihelyiiket,6s 1707-t6l

kezdveKs6rleteksodt v6gezt6kel; soK6leanyaghevit€s6n,ki€get€sdn
keresztiileljutottaka kaolinhoz.Tschimhausen 1708-ban, v6rhasban
meghalt,de ekkorramdrmegvetettdka porceldngy6rtisalapjait.A por-
celdngy6rtdstitk6t termdszetesen szigorfan 6rizt€k, ennekellenerea
francidk m6r hrjsz 6v mrllva elloptik a titkot, az angoloknakez m6g
tjabb tiz 6vberelt,6s a dAnoknak ismetdjabbhrisz6vbe.onnantdl
kezdvem6rnemszimitott nagyijdons6gnak.Imm6rEu6p6banis tud-
tak porcelrnt k6sziteni,b6r sohanem 6ndk el azt a szinvonalat,amit
Kindbanmdrezerdvvelazel6tt.A porceldngydnAs tdrt€netearramDtat
16,hogymilyenlassan, milyenKnl6dvakdvetteEur6paa kinai nagyi-
pan. Most n6zziikmeg, hogyansziilettekKinfban a taldlmdnyok,ho-
gyankijtddtek a Knai tdrt6nelemhez, a kinai ga"dasdghoz,hogyanbe-
folyiisoltek
enneka kontinensnyi n6pneka sorsdt, boldogul6s6t.

KNAITAr,1r[4(MoK
Kindra alapvet6enjellemzd, hogy sokkal tiibbf€le tal6lmiiny. sokkal
jobbanelterjedt, mintEur6piban,s eg6szen a g6zg6pmegjelen6s6ig ez
a helyzetnemis vrltozott.Kin6bannagyallami6s mag6nmanufaki-
r6k ontottdkaz ac6lt,a selymet,a porceliint,a latktdrgyakar,de dllarni
monop6lium volt a haj66pit6s,
a s6lep6rlSs,s az eziisF6srezbdnyaszat
is. A kdzmiives r6tegszintekaszttatdmdriilt,tuddsukat nemcsaksz6
ban,hanemnyomtatott kdnyvekben is tovdbbadtrkgyermekeiknek. Ez
nemcsakspecializel6diishoz vezetett,hanemkis m6rt6kben a modem
nagyipan jellemz6szabv6nyositdshoz, min6s6gbiztosit6shozis. Mig az
arab,muzulm6n vil6gcsakaz rjgynevezett damaszkuszi peng6ben mu-
tatofi kimagasl6teljesitm6nyt, a kinai iparosoknagy mennyis6gben
tudtik gyrrtani^z dntduvasat, majdk6s6bba soklaljobb min6s6gii ait-
vdzdttacelokat, igy jelentdsszdmban tudtakvasek6ket, f6m-6sk6meg-
munk6l6szersziimokat, ldncmeghajt5sokat k€sziteni.
Az ipar,6s a miiv6szet tdbbpontonis dsszekapcsol6do[ peld6ula
papirgy6ndsmegjelen6se ut6n sz6pkdnyveket,gmfik6katnyomtattak;
a selyemgy6rtds megjelendse utensz6psziDezett ruhrkatvaritak,a por-
cel6ngy6n6sr6l nemis beszdlve. Eur6peban a technika6s a mrlv6szet
csakj6val k6s6bbkapcsol6dott cissze.Nyilvdnval{i,hogy sz6pzen6t
csakj6 hangszerekkel lehetel6adni.J6 hegedii,szdpensz6l6orgona
vagyzongorakell ahhoz.hogy Bach.Hiindel,Vivaldi vagyMozarI
alkothasson. Mindaddig,amig ezek a j6 min6sdgiizenesze$zimok
nemjelentekmeg.sziez6val halhatiakmegzeneitehets6gek, akik lehe-
t6s6gek, megfelel6zeneszersziimok hiiin sohasem bontakozhattak ki.

r43
EGELYGYdicY: BoRorvAriLEN

Talen nem v6letlen,hogy Eur6piibal csak az 1700-as6vek ut6n buk-

kantakfel nagyszimbanteh€ts€ges zen6szek,hiszenekkorraalakult ki
az a minim6listechnikaiszint,ami a j6 zeneieszkdzdk elk6szit6s6hez
kellett.PerszeStradivarimesterhegedrik6szit6sititkai is elvesztek,
de
mrs mesterektovebb$dt6k adnia szakmafogiirait.(Visznat,megfest6-
ket hamarabbtudtakkdsziteni,igy a fest6szetbenel6bbjetenhettekmeg
a tehets6gek P6ld6ula n€metorgonal€szitesa korabeiiEu-
Eur6pdban.)
szemitott.Am m6reteit6s fejlettsdg€ttekintve
r6pa csicsrechnik6janak
^z iltaldnosmechanikai
rudidsszintKinibanm6geztis meghaladta.

A vAsfs Acft oRszAGA

Akkoraiizletvolta vasiint6s, hogya Handinasztia Kr. e. 1ig-benAlami
monop6liumm6 Negyveniatdlami vaskoh6volt a bi-
tettea vasgyilrtii-st.
rodalomteriilet€n,s ezekontottiika vased6nyekei.vasszersz6mokat, v6-
s6ket,gyalukat,fiir6szeket, fegyvereket. j6l
Olyan ismert6ka vasdnt6s
technik6jdt, hogyKr. u. 1000-ben Santung taftomenyban kb. 20 m6ter
magasdntdttvaspagodetk6szitettek.Egy hatalmasvasoszlopotis 6pitet
tek695-benVu-Tsecs6szrim6 k6rdsdre, amelya nagyCsudinasztia di-
cs6en{6k6tvolthivatvamegdrizni, mintegy.,mennyei oszlop".A4 m6
ier ,tm6r6jri,kb. 30 m6termagas,I325 tonniisoszloptetej6nn6gybronz
sdrkny ellt, melyekegyenk6ntkb. 4 m6termagasakvoltak.
A Knaiak igazi er6ss6ge - az eur6paitechnol6gidt messzemeg-
-
el6zve i\z acdlgy6rtiis elterjed6se lett.Az ac6lbanj6val kevesebb a
sz€n,mint az dntdttvasban, ez6rtkev6sb6tcjr6keny. nagyobba hfz6-
6s csavar6szil6rdsSga. A kinaiakhamarabb taldltekki a tdmegesvas-
€s ac6lgyiirt6st, igy hamarabbtudtik ezekeredm6nyeit fdlhaszn6lni.
Mi6rIG. e-a IV. sz6zadban hasm6lt6k az6ntdttvas k6szitdstechnikdjet,
j6
mert sok min6s6griagyagotbinyeszhk, amib6l h6dll6 kemenc6ket
k6szitheftek.Azt is tudtek, hogy van olyan 6sviiny- 6k feketefdldnek
nevezt6k , ami vasfoszfidttartalmamiatt lecsdkkentia vas olvad6si
h{imdrs6klet6t,6s mintegy ezer 6vig haszndlt6kezt az 6svdn}.ta vas-
gydrt6sban.Sok-sok vasekek6sziilt, €s az dllatokat nem fojtogat6
sziigyhdmsegits€gEvel, j6val nagobb teruleteket lehetettfdlszdntani
kevesebb embenel.Ez hatalmas el6nytjelentett Eur6pdhoz k€pest.
A nyenvas6s a kovdcsoltvas kever6s6vel is el6 tudtakallitaniac6lt.
d€ hosszabb id6t ig6nyl6diffizi6s eljrirdsokkal is ki tudtakvonni az
dntdttvasb6l a szenet.hogy ac6ltnyerhessenek. Mindezcsak magas
h6m6rsdkleten vihet6 vdgbe,s az ehhezsziiksdgesszell6ztet(i,fijj6 96-
peket is fZiltaleltdk,haszndtfk a kinaiak. A XL szSzadram6r 6vente
125000 tonnavolt a vastermel6s. Az I milli6 f6b6l dll6 hadseree. a

r44
 KiNA

nl€zitgazd€sAg, az 'pitkez€sek,azaza k6fejt6sharalmasac6ligdnye6l-

land6anmunkdtadotta vas-ds ac6lgydrt6snak. 1736-ban, pontalkor,
amikor a m6gfejletlen 6s meglehet6sen szegdnyAngli6banegy Abra-
ham Darby nevii v6llalkoz6 coalbrookdale-ivaskoh6ielkezdtekdot-
gozni, a Knaiak ledllitotdk a termel6st.Honan 6s Hopej tanomdny
nagyolvaszt6inak bezdr6sa a v6g kezdetevolr Kiniban,b6r 6k en6l
al'kor m6g nem vettek tudomdst.Ennek okait azonbanegy kicsit k6-
s6bbisrnenetjnk.
Kev6solyan alapvetiitalelmrinyvan, minr pl. a kerdk.a riizgyfjtrs,
vagy a vaskohdszat. Az dsszestiibbi ak*or fejti ki igaziina hat6s6t.ha
mdrsok-sokhasznostal6lm6nyvan ^z emberekkez€ben.Olyanez, mint
a telefon:akkoriga dnhasznos,hasokemberrcndelkezikvonallal.A ta-
ldlmenyoknakis van egy dsszegzj,L:umulativhat6suk,s6t egyik talrl-
m6ry elv€zethetegy misikhoz.Ha a taLilnuinyokfonalamegszakad, ez
ijabb, tatdnmAB fontosabb dtletek ererlma\iekelhaldstihoz ve?pt.
A kinaiaknakh6rommiisiknagytalrlmanycsoporrjuk volt m6g:az
egyik a mft emlitettpapirgy6nds 6s kdnyvnyomrarSs, amellyelegy-
fajta ,,informatikai nagyhatalomm6" lettekEur6pdtmesszemegeldz-
ve. A miisik az aramldstechnikai g6pekcsoportjavolt: a szemunkra
teljesenszokatlan,fiigg6legesrengelyijkis sz6lmalmok,melyekaz
dntdzdshez felhaszndlhar6 kanalasvizkiemel6ker miikddtett€k,vagy
€ppena .izs, vagya gabona6rl6s6hez sziikseges matomkdveket haj-
tottiik.Harmadik,tal6nlegielenr6sebb tal6lmdnyuk volr a faniaszriku-
sanj6minos6giihaj6kelk6sziGse, de err6lkicsirkes6bbleszsz6.

PMiRoRsz{c
Nehdzlennemai 6letiinketpapirndlkijl elk6pzelni,s hogy inform6-
ci6katkaphatunkr6di6n,televizi6n,vagyaz Intemetenkeresztiilis,
nemjelentiazt,hogy sokkalkevesebb papiiraiennesz0ks6g_ A pa-
pir az emberis6glegolcs6bbinformiici66tvitelianyagavolt 6vsz6-
zadokondt, feltalSldsa,hasznSlara ugyanolyanatapver6, mint a tiiz,
vagy az ac6lismerete.Az egyiptomiaka papiruszses egyik oldal6t
haszndltdkir6feliiletk€nr,
de ez messzenemvoh olyanj6 min6s€gii,
mint a kinaiak6ltal kiral6ltpapir,ami n6v6nyiszdlakmegsz6ritotr
znzdekeb6lkdsziilt,szarit6si6s ragaszriisieljrrasur6n.A ragaszt6-
anyaghozz6ad6sa tettea papirtirdsraalkalmass6.A legr6gebbipa-
pirdarabis Kin6b6lmatadrmeg,Kr. e. 140-87kcjz6t keletkezherert.
(A papir,titrtenetesorennem mindig nijvenyizizalikb6l k6sziiit,
p6lddulEDr6peban pdpp6zizotr rongyokathasznelrak, 6s ez is igen
j6 rnin6s6gii,
tart6sanyagnakbizonyulr.)
EGELYGYdRcY: BoRorvA6LEN

A kinaiak hosszi ideig rrtuizkoddsrais haszntihdka kenderrostok-

b6l kesztil!,a mainaler6sebb papirt.Ez olcs6bbvolt, mint a selyemru-
hdza!,ugyanakkormeleg,6s szokatlanul tart6sis. Turfani sirokban
KJ. u.418 kdriil keletkezett papirsapkit. papirdvet 6s papircip6ttaldl
tak.de k6szitettek bel6letakar6kat. fiiggonytjket. s6ta v6konyabb pa-
pirfajt6kb6lablakotis szrinyoghdl6 gyanrnt.S6t' a goh'tidll4ntell6t4"
koraiel6djeis papirb6lk6sziilt.ugyanistitbbvastag.erospapindteget
egymdsra rakvaigenj6. az 6lesacelnyilhegyeknek is ellendll6. p6n-
c6lingeket" tudtakkdsziteni. Az ac6lb6l6s bronzb6lk6sziillpikkelyes
pinc6lingekugyanisa kem6nyre edzettac6lnyilhegyeknek nemrilltak
ellen,el16rtek. vagy fdlhasadtak.A sokr6tegii papir azonban elnyefte az
energiijukat. igy megakadt bennuka nyilvessz6 (Elk6pzelhetjiik. hogy
feslcttegykinaiharcoshevesnyilzdporutin ) A XII szlzadban. egy
kal6zhaj6elfogisasotln szez(zpapirb6lk€sziilt.'p6nc6linget' is it-
adtaka kal6zok a hat6sdgoknak. A papirb6l ds selyembcil kdsziilttcjbb
r6tegii,.piinc6ling" tovdbbielcinyevolt. hogy nem rozsdisodott. kdny-
nyil volt a visel6se. amikorneh6ztercpeken. hossajideigkelleftme-
netelni.Ez a vastag.goly6dl16 papirmell6ny m6ga japiinkal6zokpus-
kagoly6iellenis v6delmet nyfjtoil.
Term6szetesen x papirtapdtiitis a kinailk haszn6ltdk el6szijr.el6re
nyomtatottmint6zattal. S6t.Wc-papirtis gydrtottakA feljegyz6sek
szerin! 1393-ban a cs6szariudvarellat6hivatalah6tsz6zhdszezer da-
rab nagym6retii toalettpapirt gy6rtatott.melyek egyenk6nt kb. 60 ceD-
tim6tefszerI m6teresek voltak.A cs6szdri csalid kijl6nlegesen puhi
tott 6s illatositottvdltozatotkapott.A Wc-papirt6ltali'iban rizsszalma
sz6laib6lk6szitett pdpb6l iilepit6sselnye(6k. ez olcs6bb €s egysze
rijbb eljdresvolt a szokisosir6papirndl.Hatalmas mennyis6gii papirt
gyerlouaka kinaiak,amikora kiiz6pkoriEur6p5banm6grendkiviil
driiga6s dtka anyagvolt ez, a wc-papir pedigteljesenismereden
volt. (A szemdlyihigi6niateriile!6nsemaz 6koriR6ma,sema kcjz6p-
kori Eur6panemjeleskedetr. Wc-papirhidnydban rongyokat'kukori.
cacsutk6lhaszn6ltak, vagysemmitsem:a koszos,biizdsv6rosokban
kitnnyenfelijtaittefej6tegy-egybetegs6g, melyjirvdnnydnijvekedve
eg6szorsz6gok lakossiigdttizedeltemeg.)
A papirk6szitds technoldgiSja semmaradttitokban,Indi6t az eljd-
resfeltaldldsa ut6nkb. ezer 6v milva, a VllL szdzadban 6rteel ez a
ral6lm6ny.Ezut6naz arabokhoz keriilt,akik ot 6vsz6zadon keresztiil
m6gmindigtitokbantudtdklartania gy6rt6sieljririst.6s csaka k6sz
papirtadtiikel Eur6piinak, nagyhaszonnal. Nemtudjuk,hogyaz eu-
rdpaiakhogyantanultilkmegmagukis el66tlitania Papirt,de a XIII
szdzadt6t megindulta papirgy6nisIt5li5ban.Hi6bavolt a k6dexm6-

146
 KiNA

sol6szezetesek el6fi a papirsokszdz6ven6t, ezerdlszaz dvig kellett

vdr'ni,mig ez a kulcsfontoss6gi ipar6gmeghonosodott.
A papir.nemcsakmi)n szerkezeti anyag,hanemmint informiici6-
hordoz6is fontosvolt. Termdszetesen a kinaiaktaliltrik fel a tust is.
Korom6sragaszt6anyag, alkohol,vagy viz hozziiadiisiivalkeszitettdk
el ezt a fest6kanyagot. A tussal6s a sziimunkama is rendkivijlide-
gen 6s nehezenmegtanulhat6 k6piriissalsziileteltmegaz elsciinlbr-
mrici6robban6s. A Knai betiik furcsastga6s bonyolultsdga azonban
nem siettetteaz dltalunkj6l ismertcser6iherijszabvdnyos beliike!
haszndl6nyomtat6skialakul:isdt. Termeszetesen nyomaarott papiro-
k:rt,kdnyveket6s ijs6gokatis a kinaiakkdszitettek el6szdr,6s taime
gesm6relekben gyiirtoltdkis. Ennekegyik vadhajlrisa let! a p6nzha-
misilis,6sa kirtyajdt6kkala szerencsej6t6k feh,irlgzisa.
A m6soldsitechnikdkkifejleszt6s6ben, elterjesa6s6ben a buddhis-
tdk jr:iftak6len.mert szentsz6vegeiket min6l nagyobbszdmbansze
retdk volna sokszorositani, 6s ahhozkevesenvoltak.hogy hossza-
dalmasmunkdval,k6zzelmi{soljiik.A nyomtat6s alapdtletdt a kemdny
k6be v6settjelek. kdpekpuha papirraval6 iitsatiroziisa adta.Szent
szijvegeiket igy sokszorositott6k. hogy a kdveke papirlapotnyom-
tak. majd valamilyenfdmdarabkrval, 6lommalvagycinkkelsatiroz-
dk. igy e169j6 min6s6gii. n€haf€nyk€pszenj lenyomatotkaptak.Eb
b6l a rechnikrb6lfeil6ddttki lassan-lassan a fametszetek6lt6rt6nd
nyomtatds. Abr6kkal6s szcjvegekkel egyiitt magasmLiv6sziszinvo
nalf lapokat,majd tekercseket tudtakk6sziteniigy, igen nagy pdl-
diinyszimban. Koreebanmaradtak fdnn az els6ilyen dsnyomratviny-
ok. ezekvalamikorKr. u. 700-bankdsziilhettek. A VIIL sz6zadban
m6,rsz',zezer szimrakdsziiltek ezeka fametszetek, sziimospdlddnyuk
ma is megvan.Az els6teljesen€penmegmaradt kdnyvetvagypapil
tekercset - a 868-bank6sznltbuddhista ,,gy6mdnt szutrAt" 1907-ben
talaltamegSteinAur€i,magyarsziirmaz6sd orientalista-
A X. szrzadbanFeng-Tauminiszterelnbk parancsifaa konfucio-
nistatanokattaftalmaz6 tizenegykiasszikus mii ( 130kdterben) nyom-
!at6s6tfejezt6kbe,s m6gk6t kommentiirokat tanalmaz6kbnyvetad-
tak hozz6.Huszonk6t6vesmunkaut6n953-banfejezt6kbe a nyom-
tatist. Ez a vilrg els6hivatalosan nyomtatottkdnyve,amit az akkori
kinai nemzetiakaddmiaadottki. Ekkorraa kdnyvnyomtat:is m6r il-
talinosanelterjedtlechnikdv6vzift, a X. szezadbankinyomratott
buddhistaszijveggyiijtem6nyb6l a mai napigis nlg,tid2e-erpiltl'6
van meg.Ugyanebb6laz idcib6legy selyemrenyom[atotrbuddhisra
istenndk6pehriszezer p6ld6nyban maradtmeg.Tal6nel tudjuk k6p
zelni azta kuhureliskiildnbsdget. ami a korabeliKina 6s Eur6pakit-
EcELr GYoRcr: BoRorvraLeN

ziitt fenn6llt.Ekkor m6r teUesenmai for Sjti kdnyvek szemozott

kttnyvoldalakkal - terjedtekszertea birodalomban, 6s ha m6r meg-
volt 6selterjedta technol6gia, egyretdbb 6stdbb kijlt6 6sir6 bukkant
el6. Mig ekkor Eur6pdbana nagyondregenbehozottpapirra'vagy
kecskeb6rb6lk6sziilt pergamenrekezzel irI6,k a szerzeteseka kev€s
szemrikdnyvet,addigKinabanmdr az 1200-as6vekbenegyetlenegy
helyen,a Haein-sa templomban, Del-Koie6ban titbbmint nyolcvanezer
nyomtat6kliseveldolgoztak. Az 1600_as dveloea csesziiri nyomdada'
ezerl,itetes birodalmi enciklopadidtnyonte,tottki Ezekb6ltttbb' teljes
sorozata mai napig megvan.Eflelemszerilena tdbbszinijnyomtat6stis
kinaiak tal6lt6k fdl. vizzel oldhatdfest€kekethaszn6lvaEzek nagyon
sz6pszinekben,j6 min6sdgben maradtak r6nk.
Kiilbnlegestuddstkivdnt a kinai nyomd6szat, hiszenszdmoska_
raktertcsakritk6nhaszneltak, csak k€vesen ismertek A 990 6s 1051
kdzijtt 6lt Pi-Shengk6szitettel6szdrcsel6lhet6karaktereket, €s ha
6ppennem volt k6zn6laz eldrekiv6settfdb6l vagybronzb6lk6sziilt
lenyom6minta.akkorgyorsancsedpb6l6getettegyet Egyeselk6p-
zel6sekszerinta nyomtatottszdveglikinai papirdarabk6k Eur6p6ba is
etuthattak,p6ld6ula mongolh6dit6kkal,hiszenLengyelorszdgban
1259-ben. Magyarorszdgon 1283-ban jelentekmega mongolok.
Aj6 nyomdatechnika lehet6v6 tettea papirp6nz elteljeddset A Ming
dinasztiaidej€ncsakegyf€lecimleteinyomtattak, de az emberek nem
biztaka papirp6nzben csakaz eziistben, hiszenaz fdmlartalma miatt
tartoua6l16k6t.A papirydnzt kitnnyti volt hamisitani is. mintegy tiz
nap alattelkdszilta nyom6blokk.Ezzela gonddal sose tudtak meg-
birk6zni,ez€naztanki is hak a papirp6nz Kiniiban.

TRUKdS TALAI"Td{\YOK
Sz6mos6ltalunkEurdpainakv6lt talSlm6nythaszndltaka kinaiak.
l6ncker6k-meghajtdst,
titbbekkbziitta bijtykits-tengelyt, 6s a kard6n-
tengelyesfelfiiggeszt6st is. R€g6tahaszniltakbambusznrdbotot 6s
ors6t is a horgdszisndl. Ok €ldltik ki a pdrkdkgabondb6l kdsztlt
whisky{ 6smdsfajtapilinkdkatis.
Amint meremlitettiik.az els6igazij6 min6s6gii.val6szimileg ru-
g6s6rdta giirijgiikk6szitettdk 6r5ta K-
K'r.e. 100kiiriil. Mechanikus
naiakis kitalSltak,de teljesenmdsokb6l,mint a g6tdg6k.A kinaiak
is m61yen hittekaz asztrol6gidban, 6s sz6mukraaz6rtvolt fontosaz
6ra,hogya tr6nut6dles sor6nsz6bajdhet6 hercegek6lpontosan meg
lehessen mondani,hogy melyik 6rdbanfoganhattak. Rosszid6ponF
ban,rossz6fibantcirt6n6fogantatds ugyaniselevekizfthattaaz ut6d-

148
 KiNA

liist,biirmennyireis tehets6gesnek, alkalmasnak Iiitszotfajeldlt. A ki-

nai kdzgondolkodds szerinta cs6szrlr- az €g fia -, mpgavolt a f6rfi-
ass:igmegtestesitdje. azaza jang tipusi energia.Az elsoszdmtifele-
s6g.a csaszrm6pedigmagavolt a megtesresiilt n6iess6g, azaza jin
er6.Teliholdkor,amikora n6iess6g a leger6sebb. csaka cs6szrm6hil-
hatotta csiisz6rral,az volt a feladata,hogyjin energiiivalriiplilja a
csAsziirjang erej6t.Az ekkormegfogant gy€rmekekt6l nagyonpozi(iv
dolgokatvdrtak.Mris id6szakokban, amikora holdfogyotr,vagyn6rr.
alacso]lyabb rangdhdremh6lgyek, 6gyasokl6ttdke1ezt a szolg6la
tot, bel6iiik egyszerre kilenc kellett,hogy a cs6szdrn6r p6tolni tud,
j6k. A cs6szerirendtarti{s dvszdzados hagyom6nya szerintaz uralko-
d6nakminden6jjel kilencn6velkellettegyiitthelnia,lerm6szeresen
ebb6lis szdmos ut6dsziirmazott.

Az 6rak€szit6s tehdtabb6l az ig6nyb6lindulr ki, hogy pontosan

ludni leher\en. c.dszariurodokfoganrald\i idejel.EppenezFrtar
5rdbiilegyetlenpdlddnye16gvoh az eg6szbirodalomnak. Az id6 m6-
rds6repolitikaiokokb6lvolt sziiksdg,6s nem iizleri vagynavigici6s
cdlb6l,rnintEur6piban.A tuditsmegvolta mechanikus 6ra elk€szit6
sdhez.de a tarsadalmi ig6nyez esetben hidnyzott.
A kinai6raegyvizzelhajtott,tdbbemeletmagasszerkezet volt. Ez
az els6 vizhajt6si,mechanikus 6ra azonbanhajtdanyaga miattgyor-
san tcjnkrement, hiszenmegrozsdrsodtak vas 6s bronz alkatr6szei.
Ekkoregyjobb 6ri{tk6szitettek 976-banCsang-Su mesrersegits6g6-
vel. Ezt tcjk6letesitette
tov6bbSu-Sungmesrer,az 6 6r6jdnakleiriisa
maradtfennKnai sziivegekben. Kaifengben, a birodalomegykorif6-
veros6ban 1092-t6l1126-igm{ikdd6rtez a g6p.ekkormongolh6dir6k
szerezt€kmeg. A zsSkmenyolr 6riir Pekingbevitt6k, ahol n6h6ny
uralkod6vdltes ut6nmegsemmisitett6k. Ezut6nM 6ragy6rt6s tetjesen
r49
EGELYGYORGY:BoRorvAELeN

mdsalapokon,Eur6p6ban tu-
t6madtfel ijta Az id6 megm6r6s6nek
Kiniiban.
d6sa,6stal6nig€nyeis elveszett

John Harrison (1693 t776) Da tos, hordo.ha j 6rdja A spinilruS6s kro'

noiiztet ktte lehetbz a pontos helfit|hatdro.dst a tengercn lt i8\' a j6
tZtkdryk k1sz[tisit is. E. a tulAhntiry lelbedalhetetletl eLqtnt jelentett a.
atryoloknaka te|?eri naviSd.i6ban Dtiden eur6Pai versenrtdrssatt.eDt
be;. Az acs fiak6,1t s.iiletett, tanulatlan Hoffisott ko inak leqtehetslsesebb
nechanikuta volt (Orfltre s ne ex) Ha vonakod,a is, de his.ezer Jbntot
adott tatdLtndnyi'n a. Admirantus. A kinaiak e ek a taLdlmdryMk setn
isnefltk fet az irtelnit, 4ftAkA. A s.erke.et dntttaqdba eg! eqas. ipar'
tigat l6rcgdfttis) itlditott eL,anel\ben a bftek a.rit1lenarcdtak

Az id6szimit6sel6ttiid6kbenSi Huang+icsdsziir, aki el6sziiregye-

sitettea birodalmat,m6rtizezerszobatsz6ml6l6 palotibanlakott,tizen-
heromezer-sziiznegyven igyaseval eByiitt, akiknek csakegy r6szevolt
igazi feieseg.Ezekb6la kapcsolalokb6l k6tezer-nyolcsziz gyermek
sziiletett,ami a csSsz6r erej6nek,f6dass6g5nak f6nyesbizonyitdka
vok.e ndlkiilnem is ismen6k volna el j6 uralkod6nak Ugyaneza men_
talitdsuralkodotteg6szAzsidban, az iszl6m birodalomban, 6s a hindu
maharadzs6knal is. Sziimukaegyszertien elk6pzelhetetlen lett voLna
egy vezet6,akineknincsmegfelel6f6rfiereje,aki nem tud egyszerre
tdbbn6t is kel6giteni,aknek nincselegend6 ut6dja.A ktuaikiild6tt-
seg,aki az 6kori R6m6ban jdrl. bizonyjrazavanan6s d6bbenten ta-
pasztalta, hogya r6maicsdszdroknak csakegy feles6giikvan'6s leg-
feljebbcsakegy-k6tnemhivatalos6gyasuk. rabndjiikEz az6 szemiik-
bena gydnges6g, az impotencia biztos jele volt,nemis tekintett6k em-
bemek^zta vezetot, aki naponta nemtudtabizonyitani f6rfiass5g6t

t50
 Kin6bankiilttn irodalma6s kultliriijavolt a szexualitiisnak,
r6szle-
testechnikdkalakultakki arra,hogyanleheregy 6jszakaalan min€l
tdbb n6t dgi iirijmijkbenr6szesiteni. Egy izben Huang-Ticsriszi4r
megk6rdezte Szu Nijt, egyik n6i randcsad6j6t.. ,,Fdrudtvagyok,ds
nen ralLilona heben. Szomorit)ag),ok is nyugtalan.Mit rehetek?"
SzuNU igy felelt: ,,AfAfr mindeng\engesJge annaknlajdonithar6.
hogy rosslul s2eret.A ntii szervezeterdsebb,nint a flfil, er6sebba
s.eretke.lsbenk, nikint a viz er6sebba ti.nAL.A.ok, akik isnerik
a s.eretkeztskto-jtit, dss.hangturtudjdk ho.ni a ji 6s janeot. aktk
pedig cn, id6nap el.;tt fognak neghaLni anltkiiL, iogr eg,r.s;erls
igaadi abeahettlkvolnaa saerctke.As Netneaa., anirel
!J'-ain,-ijtit.
Fens!,qetlnek JogLalkoli kltu?" F.zek^z ]f,a:nk a szererkezds lao-ja
is fennmaradtak. (Ez
biir sajnoscsaktiireddkesen. is egyfajtarudiis,
ami a kereszt6ny 6saz iszl6mvjliigbannemterjedtel.)
A kinaiakszdnrrraddbbenetes leheletra r6mai,v6rszomias kultLim,
aholgladiatorok gyilkoltik egymi4sr a ritmege1otr,6sahola f6ldeken.
6s a binyilkbangyakranrabszolgdk 6s nemszabademberek6s g6pek
dolgoztak. A Knaiak,6s iiltaldbanaz izsiaiakszem6ben ez brutiilis€s
b:rbiir gondolkod6s voh, 6k az 6let szeretetdre.az ijrcjmdkfokoziisr-
ra, maximali26lisrfuatdrekedtekminden helyzetben.

E$ ndsik gterckjdtak,
a scirk,jn!.Jdl ldthat' a.
lreh Asne rcrlte tt fe Liilet.

A kinai nra tistech ikajdt,kJonnd.

ban,,negk)viilt' ere.lnlwe: eg]]kis
hetikopter.Az I7A0-at Zvekyi?ln
kesziiltrcj..

A kinaiakt6lindultel a s6rkdnyereget6s is. Kijnnyribambuszniidra

erSsitettpapirdarabokkal, v6konymadzagokl(al, j6 sz6lben6rikig is
lehetettsokf6le,6rdekes. szinespapirsrrkdnyt r6prerni.Az dszakiCsi
birodalomcsrsziira,Kao-Jang(550-559)legy6z6trellenfeleitrend-
szeresen siirkdnyrepiil6ssel
v6geztetteki. Felcip€kette 6ket egy 30
1ir
EGELYCYoRcY: BoRorvAtiLEN

m6termagastoronyba,aholhiituka papirb6lvagyselyemb6lk6sziilt
sarkinyter6sittetett, majdledobatta 6ket.A szerencs6tlenek szdmyet-
haltaka kis6rleteksorrn, s a cs6sz6rroppantul6lveztea lrtvenyt
A f6l6riilt uralkod6,hogydldozataiszenved6seiben tov6bbgydnyijr-
kddhessdk, a serkinyokat.
titk6letesittette Igy 559-ben. uralkod5s5nak
utols66v6benm6r olyan sdrkrdnyt tudottk6szittetni, hogy az egyik
Vej herceg,az aranyf6nixtoronyb6lval6 ledobdsa ut6nlegalibbkdt
m6rfitldetrepiilt,6s 6lve 6rt fdldet.Kds6bbtaoistdkfejlesztett6k ttt-
k6lyrea sdrkSnyrepiil6st, titkos szertart6saikon nagy hegyek orm6r6l
magukis repiiltek.Ez a ma gyerekesnek tiinij jdt6k alapoztamegk6-
s6bba kinaiak6ramlesrcchnikai tuddsdt.A s6rk6nyrcpil6st pAr6\'1j-
zede elevenitett€k fcil Eur6p6ban.
A gyufa is Knai talelminy,amit egy ostromalattdll6 palot6ban
taldltfel k6t 6hez6udvarhiitgy,hogy segits6givel €telttudjonk6szi
teni. R6szletek nemmaradtakfdnn az esetr6l,csakazt tudjuk,hogy
feny6fap6lcik6k vdg6rek6nesanyagokat kentek,6skis mozgatiis utiin
a pdlcikekrneggyullad6k. Az udvarhdlgyek .,f6nyhoz6 szolg6"-nak
nevezt6kel. K6s6bb.,tiizesprlcik6K'-nakhivt6k,6s az o$z6gban
mindeniittiusitott6k. Eur6pibancsakaz 1830-asdvekbenfedezt6k
fdl djra a gyufit, r6szbenN6metorsziigban, ftszbenMagyarorszaSon.
Bkkorfoszforb6l.k6nb6l6snetrium-kloretb6l k6sziilta bevonat
A lakk-k6szitds is kinai talilm6ny,itt egy olyanel6nythaszndltak
ki, amit az eur6paiaknak sosemnyijtott a term6szet: 1000m6terfij-
lajttimagassigokban teremKinaban^z 6shonos lakkfa.Ennekk€rg€t
megvigva.gyantaszerii anyagbukkanel6, mely hamarcsan megke-
mdnyedik.Ezt az anyagotszinezve, t6bbr€tegbenfdlhordvanagyon
szdpbevonatokat kapunk.amelysav-6s lfgAll6 6s legal6bb200 Cel-
sius-fokigh6dll6is. Tizendt6veskorebanlehetetta f6t ei6szdrmeg-
csapotni,majd utanadt-hal6vig pihentetnikellett,6scsakutina le-
hetettijra megcsapolni. Egy-egyfdb6l mindiisszekb 5,dkg lakkot
lehetettnyemi,6s azt is gyorsanfdl kellett hasznrlni.Eszrevett6k,
hogy ha rdk oll6jdnakdarabkdjitbeteszika m6gfoly6konylakkba'
akkor a lakk hosszriideig meg6zi foly6konys6g6t, nem szdtadbe
egyk6nnyen. (Hogy szSnddkos volt-eez a keres6s, vaBy v6letlenfel-
fedezdseredmdnye, nemtudjDk,de ez az esetis mutatjaKnaiaktal6-
I6konys6gat, szorgalm6t.) Ezeketa frkat egyid6 utin mir tervszerLien
iilteu6k.hogyijabb 6s (jabb csdppeket nyerjenekbel6hk. Kiildnbit-
26 szinez6ssel a szintelenlakk gycjnydriifeliiletetadott,n6haarany-
porralvagygyijngyhezbet6tlel is 6kesitett6k az igy k6szultt6rgyakat
Az apr6lakktirgyakis az eur6paipiackedveltluxuscikkeivoltak,6s
a kinai exportfuadat egyik,bir nema legfontosabb t€nyezdjdtadtdk

152
 KiNA

ORVOSI TAPASZTAIAT0(
A Knaiak 6vszdzadokkal az eur6paiakeldtt felismert6k,hogy a v6r
eramlikaz emberitestben6s a sziv enneka motorja.Mdig semtud
mit kezdeniaz eur6paiowostudome,ny az igyneveze$.,bels6er6s"
Knai harcisporttal,a csi'kunggyakorlatokkal 6s a vu-shuval.A hosz-
szf id6n 6t kolostorokban tanult vu-shumesterekugyanistestiik
egyesr6szeitannyiramegtudj6kkem6nyiteni, hogynemhatol6t raj-
tuk a penge.Az 6vek alatt elsajdtitottvu-shutechnikasegits6g6vel
p6lddula magasr6lfttldobottt6gladsszetitrika mesterfej6n,mig ez
egy iitlagembernek azonnalikoponyatddstds hal6lt hozna.Ma is
nyilvdnosan bemutatj6k, hogy6leskardpengdken tudnaks6telni,vagy
hanyattfekiidni.€s vastagbotokatlehetiisszet6mikarjukon,liibukon
an6lkiil,hogy me8s6riiln6nek. Eul6pibanilyen tipusriharcmiiv6szet
egyi{ltalennem alakultki. Ok ezt a jang 6s jin energidkdramlrsira
vezetikvissza,6s aztdllitjdk,hogymindenemberben az igynevezett
meridienokment€nmozognak.keringenekezek az energiek.Ha
megbillenaz energidkeg6szs6ges ardnya,betegs6g alakulki. Hogyez
nem pusztiinpszich6shatds,az is bizonyitja,hogy egyszerri, elemi
formrbanndv6nyeken €s ellatokonis megfigyelhet6. A mai term6-
szettudomdny m6gnem€rti ajelens6gfizikej6Lfiziol6girj6t6s biol6-
giSjdt,ez6rtpusztdntagad6s6ra rendezkedettbe.

a*t

*6n
t\
u I
Ltvak akupunktnistlontjaitdbrdzoL6
klnaircj..

A Knaiakj6l ismert6kaz 6l6l€nyekbiol6giairitmusait,a Holdhoz

kapcsol6d6ndi ciklusr €s az ember napi ciklusi{l azaz,hogy mikor,
melybels6elviilaszt6srjmirigyek miikiidnek,6s a gy6gyszeradagolast
is
153
ECEL'Y Df bRC'Y: }OROT'VAELIN

ehhezigazodva v6gezt6kel. J6l ismertdk p6lddula hidnybetegs€geket is,

ezalattnyomelem- 6s vitaminhienyl kell 6rteni. Mig az eur6pai haj6kon
6vszriadokon it ezr6velhaltakmega matr6zok a liiss gyilmblcsijk hii
nya,azaza C-vitamin-hiiiny, a skorbutmiall,ez a sokkalnagyobb kinai
haj6konsosem fordultel6,mertismert6k a megel6zds m6djft.
Talin leglbntosabb orvosieredm6nyiik az immunol6gi6hoz kapcso-
l6dik.A fekeiehiml6 miir az 6korbanis rcrjedt.Gdrdgorszdgban. R6-
miban6s Egyiptomban is fdljegyeztek silyos jiivinyoka(. A kinaiak
6szrevet16k, hogy ha annaka n6h6nyembemek,aki meggy6gyult a
betegs6gb6l, 6s kell6 immunitisratett szert.a himl6h6lyagjdt beddr-
zsdlika m6gmegnembetegedett emberek orr6ba,akkor6k is ellenell-
nak a betegs6gnek. El6szdrVanglan (957 1017) miniszlerkezdte
haszndlni eztaz eljirast.Gyermekei ugyarissonabelegedlek 6s haltak
meghimlbben. e\ ./en\eoellesen (ereste I gyoe)modolAllitrilagee)
6regtaoistaremete, aki elmondiisa szerintszellemeki6l lanultamegezt.
beavafia a minisztena titokba,6s el16lkezdveterjedtel Kindbanez az
elj6 s. Eur6pdttdbbszcjr is vegigpuszttuona a betegsdg, mirc 16bbsz6z
6v milva - tdrdkkozvetit6sselmeg€rkezett a megoldds.
Perszeaztnemtudtdk,hogyvirusokozzaezt a betess6get de ana
mdr m6dsze(dolgoztakki, hogyanlehetneaz eilenanyagol i6rclni.
an€lkijl,hogyhat6ereje gydngiilne. Olyanh6kezel6si m6dszereket ta
liluk ki. amia virusok80szdzal6kdi elpusztitotta a kezel6s sori4n,ez6rt
nemvoltakvesz€lyesek a peciensre. de az immunreakci6t m6rkjviihot-
tik. Annakel1en6re, hogyKindbanis pusztitott a himlo,mintegydlsziiz
6vetkellettvr4mi,hogya v6d€kez6s sz6leskdrbeneherjedjen. Az 1500-rs
6vekv6g6redzonbanm6r- Jii Tien-csileir6saiszerint- az eg6szorsz6g-
banalkalmaz{rk.A XVII. szizadbanteriedt6t a muzulmin6s tdrdk terii-
letekre,6s innen vett6k 6t az eur6paiak.Lady Wortley Montague
(1689-1762), az isztambulibril nagykiivetfelesdge figyeltemegezt a
m6dszerr 6s 1718-ban m6r eg6szcsaliidjit,,beoltatta". l72l-ben miir
sz6leskd$en kezdettterjedniEur6pdban is ez azelj6r6s.
Az irdnytiitis kinaiakkezdt6kel6sziirtijmeg€sen haszndlni, dc ele
inte csak6piiletekt6jol6s6ra haszndltdk a feng-shuimesterek. Az elso
primitivir6nytrivizenisz6 apr6magnetittdrgyakb6l rillt ezutiinalakult
ki a finom tiire fdlfiiggesztettmiignesdarab,azaza mai ir6nytli 6se.
Igaz,hogya gijrdgdkis ismertdka miegneses 6rceket, de 6k nemhasz-
nrhitk semmire,pediga part menlihaj6ziishelyettaz iri4nytlivel val6
t6jdkoz6d6s szdmukais igen hasznoslehetettvolna.Az emberis6g
tdrt6net6ben az ir6nytijeset6ben hasznrltdk el6sziira mSgneses mez6t,
s egy6ltal;1naz erdteret. Az erdtdr,a mez6alapver6en m6stulaidonsi-
gokat mutatott,mint a testekiisszekapcsoliisakor jelentkez6kontak
 KiNA

erd.A kinaiakmeg6rtettdk. s fel tudt6khaszn6lnia Fdld kdriil lev6

gyenge.dlLand6m6gneses mez6tulajdonsagait, hasznelje_
felismert6k
lentds6g6t,ami a gdrdgdknek, vagy a r6maiaknak nem A me-
sikeriilt.
zo.a folyamatosan elosztotter6t6rfogalmabelef6(a nindentfeldlel6
jjn-jangvil6gn6zetbe,amiEur6p6ban nemvertgy6keret.
A mez6.az er6t6rfogalma csak hosszd vajidasut6nnyertpolgiir-
jogot a XIX. szl'zadv€g6naz eur6paitudomiinyban, annakellen6re.
hogya gravidci6svagyelektromos mezotm6rr6g6taismert6k.Ez is
p6ldaarfa,hogyegyijszertl koncepci6t, ldrism6dotmilyenneh6zel-
fbgadni.megem€szteni m6gaklor is. ha ezenaz elvenm6r ldteznek
miikiid6.kdzhaszndlatban lev6 eszkozdk- A tuddsnemkeletkezik.6s
nemIerjedautomatikusan, hanemKnl6dva,lassan;6s sosincsgaran-
cia a tud6smegmaradiisara- Az irdnytlitugyanelterjeszlett6ka kinai
ak, s k6s6bbaz itdliai Amalfi vdroskahaj6saielhozlekEur6p6bais.
de p€ldiiulaz egyendram termel6s6re alkalmasels6 Volta-oszlopok
k6szitdsifbgdsaia feleddshomdlyibameriiltek,s csak nernr6giben
bukkantak r6jukKr. e-600k6riili mezopot6miai sirokban.

A RAJdZAS
A haj6z6stechnik6j6t r€szletesebbenis 6rdemesismertetni,hiszenaz.
hogydrukegyik helyrdla m6sikajussanak.n6pekegym6ssal kercs-
kedjenek6sismerercket adjanak6t,haj6znsn€lktilmegoldhatatlan lett
volna.A haj66pit6s lett 6s maradt
acs cstechnohigidjahosszi ideig
mindenn6pnek,mertebbena fel-
adatban szinteaz6sszes mesters6g
ismerete egyiittjelenikmeg:a t6r-
kdpeszet.inin)'tiihaszndlat,6ram-
listechnika,fa- 6s f6mmegmun-
kel6s,valaminta tijdkoz6dds. Az
egtsz gazdas6g miiktjd6s6hez
alapvet6a j6 haj6k6pit6se,€s ez
az, amibena Knaiak messzefe-
liilmrilt6k az eur6paiakat, €s ez
az, aholbukdtuk is eLke.ddddtt.
A kinajakmrr a mongoL h6dit6s
el6tthatalmas belvizihaj6zdsi csa-
tomarendszert 6pitettek,6s ezeken
szdllitottdkaz ad6k6ntbeszedett Kis d.sunka. JdL Ldts.ik a. egj-
gaboni{t, vagy€ppenszenet, vas6r-

ti5
EGELvGYarRcY:
BoRor\AarEN

ceL teet. selymetfuvaroztak,de tdmegkiizlekeddsre is hasznAltdk.

Mintegyezer6vendt dst6kezta kilerjedtcsatomarendszen, ami olyan
sz6lesvolt, hogy k6t nagyobbhaj6 is elf6rt e8ym5smellett.Kr. e.
2000-ben a kinai vizim6mdkiik m6r tdbbszintesfolv6-keresztez6-
desekel tudraLepileni.rllencsaromarendsrerrel oldorrdlmega kalona-
sdgszellitds6t 6s utdnp6tl6sdt.Ritka volt a tdbbevezbs gdlya,mert a
belvizicsatom6kon 6llatokhiztdka haj6kat,a tengereken pedigigenj{i
vitorliikkalkdzlekedtek.Araml6stechnikai ismereteikolyanj6k voltak,
hogyhamarr.4jiiftek a hitul alkalmazottkormanylapdt el6nyeire. A ki-
nai nagy,tengeriteherhord6 haj6,a dzsunka virorlfuatapedigSramlSs-
technikailag szint€nmessze kedvez6bb volt, mint az Eur6paban nind-
v68ighaszniltkereszt- 6sor.vitorldzat.

Otdrboos dzsu,ka rajza. A vita ikat nen e$ vo aLbe hebe:tlk el, hog\
jobb kg\en a ritorldkkd.ijttaz drcD .is.Betiltdsukig
sota.othang,-drtun.ik
a naI lna ret:iihaj'ikat.

A kinaiak lapatk€reketis haszndltakhaj6ikon,ezt kizzel vagy 61la-

tokkal hajtottiik.Mig az eudpai haj6konk6t nagyobbacska evez6szol-
grtlthetul a komdnyzdsra- el6g rosszhat6konysiggal , addig a kinai-
ak a nagyobb,6ijuggatotth6ts6 korm6nylapinala haj6k sokkal jobb
forduldkonysegft€ 6k el. A kinai dzsunkdkvirorliata sokkaljobban
hasonlitottegy val6di. ivelt s.dnypro|ilhoz, mint az eur6pai vitorla.
A bambusznddmerevit6ksegils6g6vel.valaminta bambusznSdszdlak-
bdl, vagy gy6k6nyb6lfont hdl6b6l k6sziiltvitorldvat igenj6 aerodina,
mikai tulajdonsiigokkalbir6 vitorliikat k€szirettek.Az Eur6p6banel-

l)o
terjedthareff vitorlrknak az voit a hatalmashiitriinyuk.hogy nem tud-
tak el6gnagyegysdges sz6rnyfelijletetkialakilani.a keresztvitorlSzat
durvin rontottaaz drarnl6st^ parazitaliamldsok kialakul6samiatt.

i+ffi
Ale-{;?ry@
Enfteri wgy d ali entrcl hajtott kinai lapdtkerckei hddihaj6, f,'leg
a lb lytj kotr hasznAbtik.

Nelsonadmndlis hadihajbjltnakftszlete: ral.istigosis.6 vdros.Hegrot,

dalnti e dt ke e kiwtgni eE! iben haj6 me\dpit1s4he..
157
EGELY GvdRcY: BoRorvattLEN

A jellegzeteseuntpai vno d.at. Egseees s.'rnlfeliilet hebet sok,,l\"ukat"

taftabna.tj, pan.ita dramldsokktl teli, kis tohjedt adi fitorldzat, meb,ni
a&isul nehe.en kezelheId.

A kinaiyilorldval
liinnyrlI0rdun, Az eu16pai
vtordvaigen
havalamil ki kellkedn vagy nehdzkes
az irdnyvdllds,
ldnylkellviilozlalni. n6hanem
is ehelsdges.

x.
/t
....i2'
r'\
'+' szeldny
k i n a,ir o i ds z i m y v i lao
\/lorizal

A..e 6pai is khai I ibtlik dss..ehasonlitdsa

nvnifierekesetin.

A szdmyfeliilet akLor miikddik j6l, ha elt6rd nyomiis alakul ki a

dombonj6s a homonjr€szeikijzdtt. Ha megbontjukp6ld6ula keresztvi-
torl'.:'attalezt az elys€Eesfeliiletet, akkora nyomdskiiliinbs6g
kiegyen-
lit6dhel es ez a szdmyhatlislinakdraszrikusrcmldsdhoawzet. A bam-
158
 KiNA

buszmerevitdses vitorldzatm6siknagy€l6nyeaz volt. hogyj6val ke-

vesebb 6segyszeriibbkdtdlzetkelletthozzd.igy kdnnyenlehetettfdfle
mozgahi.Kevesebb matr6z,kisebber6feszit6ssel, j6val nagyobbtol6-
erejijvirorl6r
tudotrkezelni, mint az eur6paihaj6k matr6zai.Ez6 a ki-
nai haj6kaLa nagyobbtol6er6miattsokkalnagyobbra 'ehetett6pileni,
igy tcjbbemberttudtakbefogadni, ttbb lehetetl^z utasvagya katona-
A gy6kdnyb6lkdszllt jellegzetes, bord6san merevitettdzsunkavi-
torlikat erossz6lbenis gyorsanosszelehetettcsukni,igy kbnnyenle
hetettszabiilyozni az ideiilistol6er6t-Ha harcbannet6nkilyukasztol
tik. akkors6rtetlenijlmaradtr6szeiveim€gj6l mrlkitddttaz egdszvi-
torldzat;az eur6paivitorlikn6l egy komolyabbszakadris a teljesvi
torliit haszniilbalatlanni4
tette.A kinai dzsunkakonegymasmdgdtt
tcjbbvitorldthaszndltak, n6hahilrom-n€gy. vagydt iirbocotis. akkor,
amikorEur6p6ban egy vagy csakk6t drbocvolt szokds.A kinai t6bb-
Arbocos dzsunkavitorlizt|lal s:il ellenibenis tudtakhaladni.ezlltnl
minlegykitezer6vvelel6zt6kmegaz eurdpaihaj6sokruddsdt. Mdg a
XVIL szizadbanis, amikor Eur6pibanmii riltalinosaneherjedta
haj6zils,komoly gondotokozonsz6l ellendbenhaladni.csak cikl(
co\kbrn.iu.sumancir erezdssel tudt"kmozognr.

*:;"^:,;:,:;::;::.',;i;::'i:"i'":,::
eunipai ruorklkoti. C - bs.it,t.si8a aJe.lil
.eten. H a ritorlaf6 berond k1teLe.Behn.
.isdwl lehet?tta s.ilitdn\ s.eti,tforqat-
ni a r ib tu|. I - a vitotld.at Jelh . (i
kdtele. Er6s sztlbe,r s.akas.olketu,
eg\szet{ienfellehetunhn.ni a
rhorldt, igr aanehi sdriilt nteg.
J - a ritorla.feszit,i kijte Ie.
c L-df,iyitorla iig.itt: k1teLe.
M drboctatg.itd koftL
o - feLsdnerevi6 'tuL
P - aLsdmetet,ft6firL
Q wntjcsisdk.

AjelLeg.etesen ivelt,,,szimJkeres.m?ts.etii', fujl's.erienno.gathakjkirui

d.s nkaritorla a tbrftnelmi iddk lesjobb vitorldja wlt. Az i8]-k's.iltt haj6k
betihdsakd.vetle a kikai biadalotn Osszeroppandsdt okozta.

r59
EGELY GYdRcY: BoRorvAir-EN

Eu.6pa sors6t,egyesorszi4gok fitlemelkedeset vagy hanyatleset

gyakan dttntitttdkel tengericsatdk.A haj6z6sban, 6s a haj6zessal
szorosan dsszefiigg6kereskedelemben el6neredm6nyek emelr6kfiil a
kis 6s szeg6ny Anglidt,N€metailiildet, vagya Hanza-vrrosokat. A td-
rdk birodaloma lepant6itengeriiitk6zetutdnkezdettsijllyedni,a gaz-
dag spanyolbirodalomsorsaaz Armadaelvesztds6vel pecs€tel6ddtt
meg,6s Nap6leonszerencsecsillaga is a trafalgarivesztes tengeriiit-
ktizetutin kezdetthanyatlani.
Mindegyikesetbencsakapr6sdgokon milott a csatasorsa,elvileg
b6rmelyikf€l gy6zhetett volna.Ha az eur6paihatalmakkdziil akdr-
melyik lemesoljaa sokkaljobb dzsunkavitorlSzatot, biztos.hogy fe-
lulkerekedikaz ellenfel6n. J6l liitszottez p6ldrdul a trafalgariijtkdzet-
ben,ahola sziimbelileg 6s min6s6gileg nagyj6bdlazonoser6tk6pvi-
sel6 egyesitettspanyol-ftancia, valamintaz angol haj6hadiitkdziitt
meg, igen gyengesz6lmozg6s kcjzepette. Az angolhaj6hadaz egy
sorbafiilfejl6ddttegyesitettftancia-spanyol flottdta gyengeszdlmiatr
kett6ssorban,de csigalassiseggal tudtacsak megkiizeliteni. A ,,T"
alakbanfelfejl6ddufranciahaj6k kdziil az volt kedvez6bbhelyz€t-
ben,amelyikoldaldtmutattaaz ellensdgnek, hiszenaz 6gyik rdbbs6-
ge itt volt, nema haj6on6ban.Ahhoz,hogyaz eg6szflottateljestriz-
er6veldlljon szembenaz angolokkal,fordulni,man6verezni kellett
volna.A franciahaj6ka kedvez6tlen sz6lben, kis rol6erejiivitorlekkal
nemtudt6kezt megterni,csakaz orukon elhelyezett n6h6nyigyrlt
tudtdk haszndlni.Ha a franciiik leruisoljdk a kinai yitorldkat, akkor
ilyen kis szdlsebess6gmellettis j6l tudtakvolnaman6v€rezni, igy vi-
szontcsak6lltak,amikora brit flottakcjzelitett fel6jiik.
Ez az esetis j6 p6ldaarra,hogyhidbavan az emberekofia el6tf
egyhasznos taldlmrny,nembiztos,hogya l6tez6,miikijd6dolgokban
6szreis veszika hatalmas lebet6s€set.

rr ols
I
tol

I angoLhaid
I
0 lnfc aspanyo
haid I
A trafal|ori ittkd.?r?Evti' ete.LuropaJovdJed6h el n. A lrantia bukts
oka els4sorbana rcsszvitorldaatwli

160
 KiNA

Bir tilzd leegyszedisit6snek riinher,azdrra kinai vitorld.atle,nri-

sotcisasok esetbendtirhatta rolna a tdrt;nelem nenet.t.6s egydi:€.lin
nem v6le1len, hogy a haj6zilsrechnikdjdr, lechnol6gi6jdt.j6l ismer6
nemzetek emelkedtek i6l; akik ebb6lkimaradtak, egy6rtelmrien lema_
radtaka t66biekhez k6pest.Mind gazdasdgilag, mindaz ezzelegyen-
dn6ki hadi Ierjeszkedds soriln,a j6 6s gyorshaj6k6pitdsekulcsfon-
toss6gf volt minden nemzetnek.Daibbenetes, hogy az eur6paiak
mennyrrenen1voltaktiszt6bana vitorlakonsarukci6k mes6Dit6s6hez
'zLik.ege\ Jlap!erodramli.technikai rqmereleJelAz eui,_rpai viror.
liik alig hasonliaottak a sz6myprofilhoz. s m6ga XlX. sz6zadban is
ugyanaz okata rosszvitorlekatgyiirtott6k,csakjobbhaj6tesrtel.
Az a tdny,hogyaz eur6paiaka sokkalgyengdbbhaj6z6sitechni_
kijuktal v6giil is megtudtr{kh6ditaniAzsiiir.nemaz 6 er6ss6gijker,
hanemAzsiabels6.tdrsadalmi gyenges6get, megosztottsdgdt mutatja.
Hogyanlehetettez a tifusadalom gyenge,anikor technikailagilyen
lejlett volt? A technikaihdftdriitekinr€seutiin ismerkecliiink mes
v:iziirrnsan ij tinai tcjflenelemmel Lirr fogjuk.hogypu.zrcneg1ra-
ldlrnSDy kiraliildsanemel6g,annakhasznosit6sa a tSrsadaiom mrikcj_
d6s6n,s a vezet6s min6s6g6n mrilik.

f,szesalattval6k,ostobacsiszdrok
Amikor 1644.februiir25-6nreggelCsong-Zen, az utols6kinai szir_
mazasfcsisziirfelakasztotta magita Szdndombon.nemcsak sai6t.ha_
nemeloder lt,bb\/i' e\ veta/eloflelkd\erehibiienlakoh.,lz ehrrse_
gek nyomitnsziiks6gszenien kialakult,addigelszigetelt paraszrldzad6-
sok kis, helyicsopodjainagyseregg€ n6ttekekkorra,6segym6sutin
(emmisirerrek mega csd./iirics"pdrok. A bel\dtiaddi kd\ellea
kijls6 h6dit6slamintmeggydngult ez a nagyorsz6g,azoDnal be6zdn_
ldttek6szakr6la nomddh6dit6k.Csong-Zen l:itvaorsziigapusztuldsit,
ongyilkossiigba meneknliKinai sohardbb6DemiilheterrKi;a tr6nj6m.
Az rij dinrsztiaegymandzsu-dzsiirdzsj dinasztialctt leqdszen az L vi-
laghdbordig uralkodlakr. Annak.hogl Kinrbrn idriig-romolhatorr ij
hel)ret.a Mrngkorszdk lekrnrelyel\usege. rrgolmrrlon..rga., para.zr
s6gininti durva€rzdketlens6ge, 6sa konupci6elharaprizdsa voli a kciz_
\erlenoka.Kolvel\ea_zonbcn.o ,.rlmellebb.las,rtband\/rcvehelo.
clemindenniifbntosabb okokhljz6drak mes.
A tcifi€nelem olvasiis6nak, tanuli4sdnaknem a darumok€s uralko_
d6k neveinekme&jegyz6se a legfonrosabb rdsze(ahogyez ma iskolii
inkbaDIdrl€nik),hanema tendencitik megdn6se. a tanulsdqoklevoni
s.. A nregfelelo kbvelkezrclesl c,"k aklor tudtukler^nni.nair ielszrn

161
EGELYGYdRcYr BoRorvArdLEN

alatthriz6d6,kev6sb€l6tviinyos, de er6senhat6tendencidkais figye-

liink.Mindenndlfontosabb tal6n,hogyazeg6szMing uralkod6'dinasz-
tia alatt(1368-1644) egyetlenrij taldlmanysem sziiletett.Az utols6
fontos Knai tal6lmdny a puskaporvolt, amit mdg a mongol h6dit6s
el6est6i€n fedeztekfdl, 6s hamarosan rak6t6kban, dgyfkban€s Primi
tiv pusi6kbanis atkalmaztak. Am a mongol h6dit6k- mdraz 1100-as
-
6vekbenis egy fejl6d6s6ben megtcift,ellamg6pezet6ben korruptor-
szegottal6ttak.Amikor az utols6 Knai Ming szaszirfdlakasztotta
mageta sz6n dombon,Kina m6g mindig potencidlisnagyhatalom
volt,de a primitivbels6vezet6sihibik, 6saz a nagyfokitudatlans6g'
mely a mir eldrt techoikaieredm6nyek alkalmazasinak hieny6ban
mutatkozottmeg, megpecs6teltesors6t.A mongol h6dit,s el6tt kb
ketsz6aevvelmeEtijrtKindbana technikaifeil6dis' a tud6sgyarapit6
sinak addigi lendiilete, s az ezeltal kialakl)lt fijleny az elkitvetkez6
szdzadban eleny6szetta vezet6r'tegek alkfulmatlLnsdSa miatt.
Mikor a cs6sz6rtingyilkoslett, a vileg m6so$z6gaibanis fontos
v'boztisokinduhakeL 1639-ben Japenbezeflakikiit6it a vildg eliitt.
Egy 6vvel k6s6bbmegkezdijddtt az angolpolg6riforadalom' ami
tulaidonkdppen Eur6paszamara egyLijkor kezdet6t j elentette.Az an-
gol parlamentidemokreciakialakulSsdnak ez az els6 lendiilete,
ugyanlassanhat6,de mindenn6lsodr6bbercjii v6ltozasokat hozott
l6tre a tirsadalmakfejl6d6s€ben. Egy jelent6ktelen kis Syarmaton'
valami Eszak'Amerikdn, egy Cambridgenevij vrrosk6banmegala-
pitottek a gyarmatels6 nyomd6jdt,€s talin mindenn6lfontosabb'
hogyegy GalileineviiemberItali6banmegirtaaz els6valamennyire
modernfi zikatankonyvet.
lgl-ben az angolkir6lyfelvetteaz korszig kindlyacimet,s ezzel
megkezd6diitta hosszli-hossziir nernzetifelkel6saz angoluralom el-
len.FranciaorszSgban meghaltRichelieubiboros,ami egy korszakve-
g6t 6s egy tj kezdetet jelzi- 1642-ben kirobbantaz els6polgdrh6bonj
Angli6ban.Evangelista Torricelli, it6liai fizikus ltiltalSllaa levegd
nyomdsm6r6s€nek rniiszerdt. a higanyosbarom6len.Egy 6v milva
AurclioS€verinimegirtaaz els6cjsszehasonlit6 anat6mia konyvet.€sa
velenceikoztirrsasdg megkezdteaz oszm6nbirodalomtengerihatalmi-
nakszdtver6s6t, megtdr6s6t.Pdr6vvelk6s6bbazeur6paikontinensen, a
vestf.4liaibdkekijt6sselv6ge16 a harminc6ves hdboni.Magyarorszd-
gon meg6lenkiiltek a v6gv6riharcok,igy a tijrdk birodalomnapjaiis
megvoltaksz6rrrl6lva. 1651-ben Cromwellmegszavaztatta a haj6z?isi
tbrv€nyt,melynek6ftelm6ben az angolkikatt6kbe csakolyanhaj6kfut-
hattakbe. melyeksaji{t6rujukatsz6tlitott6k. Ez a hollandkeresked6k
ellenir6nyult,akik az Indi6bavezet6it els65llom6sak6nt ekkoralapi-

162
 KiNA

tott6kmegd6l-afrikaigyarmatukat, ebb6lfejl6dijttki a mai Fokvdros

(Capetown). Az addigtespedtEur6pa,ekko ijr kezdeufeldl€nkiilnia
kinai taldlndnyok segltslgavel,6ppenakkor, amikor a kinai Ming di-
nasztiahib6thibi+ahalmozva iisszeomlott. Az dn6ll6kinaidllammeg-
sziindse €gybeesett Eur6palassfgazdasfgi, szellemi6bred6s6vel, mely
r6szben a kinaitaliilmrnyoknak volt kdszcjnlet6.
Amikor teheta cs6szrra Sz6ndombonfcjlakasztotta maget,hosszi
stagn6l6si peri6dusutiinKina mint dniil16hatalom6sszeomlott, ural-
kod6i idegeneklesznek,de teljeshanyatl6sa csakkds6bbkdvetkezik
be.Tdrt€nelme sor6nv6gigkdvethettiumlkod6inak hat6sa,tehetsege,
vagy tehets6gtelensdge. Vil6gosanldtszik,hogy a birodalomlegf6-
nyesebbnapjai, a felle diilds itl4szakamindig oz innovdcirjhozkap-
csol6dott,az orsziiggazdasdgilag mindigak-korfejl6ddtt,amikorta-
lrlmdnyokjelentekmeg6s teijedtekel. Innov6ci6nemcsaktechnikai
hlalm6nylehet,hanemitszt6nzdgazdasdgi int6zked6sek sora,p6ld6ul
ad6reformok is. Onmagdban az innov6ci6,az attlet6rt6ktelen, hanem
haszniiljiika taldlmdnyokat, vagyakdraz dj, igazs6gosabb 6llamigaz
gatSsi,ad6beszed6si eljiir6sokat.A titrt6nelemben gyakorih6dir6had-
jAratokkalegyiittj6r6 orszegegyesit6sek is furcsam6doninnovdci6-
naktekinthet6k, mertegyegyesitett orszdg- aholkiiliinbiiz6rarromri-
nyoknemheboniznak egymdssal - mindigjobbleher6s6get teremrla-
kosaisziimiira,r6szbena nagyobbpiac,r6szbena b6kemiatt.Igaz,a
tatrt6n6szek szerintbizonyosmennyis€g(kihiv6s segiti a fejl6d6sr.
Igy p6ld6ula szdttagolt Eur6pa,mely nyelvekben. valldsokban igen
amyaltvolt, a k6s{ibbieksordnoszt6nz6en hatotta fejl6d6sre,mert
volt egyfajtaverseng€s azorszegok, tartom6nyok kdz6tt.De a versen-
gdshez, a fejl6d6shez mindenekel6tt bdkekell, s a b6keKinebangya-
koribbvolt, mint k6myezet€ben.

AZETSdTdI,
AZUTOLS6
cs,lszlR]G
Kina els6 nagycsdsziim,aki az agyagkatoniikhadsereg6t remettetteel
sajdtmag6valegyiitt,Sih Huang-ti(Kr. e.221-210)korldrlanhatalmar
szecetta birodalom egyesit6se ut6n.Mindenfeud6lisint6zmdnyt meg-
sztintetett,
az egyediilif6ldbinokos6 fiaradt,Maz a csdsz6r. Minden
eddigikiil6nill6 kir6lys6gb6l tarrom6nyt hozonl6rre,metyek6l6resa,
j6t embereitiillitotta.Kiitelez6v6tettea katonaiszolgdlatot,
6s egyes
tanomdnyokb6ltijmegesbe- 6s kiv6ndorldsrakenyszeritetteaz embe-
reket.Az 6nelmis6getm6lyengyfltilte, olyannyira,hogy Konfrjciusz,
Mo{i 6ssokmdsfiloz6fusmunk6iriisszegyrijrefie 6sel6gefterte.
Csaka
csdszdrikitnyvtiirbanmaradhattakmeg tiltott kdnyvek lakat alaft, de

163
ECELYGYdRcY: DoRorv^ttLEN

m6g a mez6gazdasrigTa, tudomiinyra.orvosldsra6sj6sldsravonatkoz6

kdnyveketis bezfiatta saj6tkdnytdreba Ezeketaz aklor m6g bam-
buszn6ddaraboka ifi 6s iisszefiizijttnagykdnyveketnemvoll konyny0
elreiteni,haldlbtintet6s vftt arra,aki megszegte a tilalmai
Egys6ges tcjrv6nyeket alkotott az orsz6gban' a srilyokat'hosszmer_
t6keket,p6nzeketegys€gesitette, sdt m6g a kocsik tengelym6ret6t is-
Ezzelcsereszabatossd tettea kerckeket, igy kerdk6rEskor gyorsan le-
hetettp6tolnia hib6salkatrdszt. Ez volt az els6szabvinyositds a vild'
gon. Egyszenisitelteaz 6llami cerem6niakat6s egys6gesitette az ir6st
is. A 6szakfel6l gyakanbetiird
hun seregekellen meg6Pittette
az els6 falat. nem kizirt, hogy
€pp a NagyFal ldte tereltea hu-
nokatnyugatfel6, a R6maiBi-
rodalomirdnydba. Ez a hatalmas
fal az 6kod 6pit6szetlegnagyobb
munk6javolt, tdmeg6ttekintve
sokkalnagyobb,mint ^z egytp-
tomi piramisok. Titbbmint 2000
kilomdterhossz6,10-15m€ter
magas,n6hrny helyen k6b6l,
t6gl6b6lvagy agyagb6lkdsziilt
6rtomyokkal6s kapukkal.Kb.
egymilU6emberhalt meg a tiz
6ves6pitkez6s sor6n,ahola bii-
ndz6ket.6s a biindz6kk€ntke-
Shi Huattgai tsdsdt a Nag Falal zeit kereskedoktizezreitis hal6l-
tene.i. ALlamtrtkd ra a nieg, p itendd ra dolgoztatt6k.Szimos iflistu-
fal nyonwnaldba !z6tja a hohtokot. d61is munkiiraparancsolt a cs6-
szdr',6s tiibb mint szAzat6lve
eltemettetett az 6pitkez6sek sordn.A fal 6pit6serendkiviilientbervesz-
tes6gekkel j6rt, nem volt csaldd,aholne gy6szoltak volnavalakitaz
6pitkez6s miart.Ez6fia cs6szirttdbbszdris megpr6belt6k megdlni,6l-
land6an karddala kez6benjdrt 6saludt,mdgh6rem6ben is.
Ahogy m6r emlitetliik,6ri6si palot4,j6ban a(zezetszobavolt. de
kellettis a hely tizenh6romezer-sz6znegyven feles6g6nek 6s k6tezer_
nyolcszi gyermek6nek. Gyakan utazottaz orsz6gban, hogy biro-
dalmdnaktartomiinyait kitzvetleniilis szemmeltartsa.Id6skor6raaz
6raik6let elixirj6tpr6bdltakerestetni, nagyvagyonokatkdltdtt ilyen
kutatisra.Egyik orsziigjar6 utazisasordnhaltmeg.Hogyhaldlaki ne
tud6djdk.udvartandsa 6jszakahaladta tetemmel,6s egy szek6rnyi

164
 KiNA

d6gldtthalaris virtekmagukkal,hogyannakbrizeelnyomjaaz ural-

kod6test6b6l6rad6szagor.Haralmas sireml€kbenremett6kel, dllird
lag ktizvetlencsal6dj6t.
rokonair6sn6hdnyszAzdgyaser 6lveremefidk
mell6.A mond6kszerint,a vele eltemetettlratalmaskincsekmiatt
nzokata munkdsokat is megdlt6k,akik a sireml6ken
dolgoztak.

Kinai sirol.bantalih harci kocsi.Soroutban Eydxon, sub'dnyoshot Inn/"':ii

E ] w

----€-o- rffi
g

v/

u
Golrtjs6ap4\, - Philip Voughan.B.t a got\,;scsaptigrathas.ndtttik a nj.
Dtaiakn (fiibjlfaragtdk ki), 6sLeonardoruj.ain isfettiinik, a po,ttossdgikit.
wtelniilek nia 6ak sokkatkdsdbbteiedt et. t79t,ber kapotts.aiadat.
nnt Voughai a koIikerckekre atkaLna.ou gotr6scsap.jglra.de csak a.
l860.as iyekbenArcftmeg technotdgiai s.i a. aLkatmalistira, amikor
t.tnegesen tudttik has.tdlni keftkfurokba , is a omeeernr is olcs6bbn
tette. Kinai sirokba is taldltak enr|.jket d.,fogaskerckeket,e..eka.onban
ki..eL kAsztiltek,nercIik netntehet?ttpontos,i$, nem rottak hasan1lhat6ka

N€hdny 6vtizedeszavarosperi6dusuti4n,n6gysz6z6vre a Han di_

nasztiakdvetkezett.Az dj dinasztiaerkdlcse mer Konftjciusz tanajn
alapult, kev6sbdtilrotta az ijniil16gondolkoddst;a szabadbesz6det6s
irest megengedt€k.sokatfejl6ddn a gazdasdgis. A Han dinaszriaalarr
indultak az els6 nagy tevekaravenokselyemmelmegrakvaRrirna vd,
rosaba.Kr. e.36-ban drkezettmeg az els6 nagy karav6n,selymet,te
EGELYGYdRGT:BoRoTVAELEN
-
it, papirt,porceldnt6s kd{yekathozottR6mdba egy-egyrit kdt-
h6r;m 6vig tartott.Az 6kori R6manemsokiparcikketludottcserebe
fizettek
semmit,ez6neziisttel,arannyal
fitlajdnlani,pontosabban

R6Nr{EsAKiNATAX
A tdrt6n6szek szerinta r6maiaka selyemmelel6sziira balsikerii
p6rthushadjrirat idej6ntaldtkoztakMarcusLiciniusCnssus'aki C€zdr
is Pompeiusuralkod6tr{rsa volt, h6t l6gi6valinduk az Euft6teszentilra
a p6rthusokellen. A hadjdratotbalszerencs€s el6jeleksora Ksertei
Cmssus fia megbotlott, elesett,6sr6zuhant az apjais' amikorkil6pteka
hierapolisziiemplomb6l,aholdldozatotmutattal be a harcoksiker66rt'
A pjrthusok- a perzs6kk6seitesz6rmazottai - nemkdzelharcban' ha_
nemtdvolr6l,nagyerejtinyilakkal,fokozatosan morzsohek ftil a r6mai
l6gi6kat,s azok semmircsem mentekrdvid gyaiogsdgikardjukkal,
hosszilindzsSikkal: haditudom6nyuk haszontalannak bizonyult'
Az egyenl6tlenkiizdelemm6r r6g6ra tartott, amikor d6lt6jbana
pdnhusok hirtelenUbontolrdk rag)ogorPl,)en?ds?l.jikot es a monda
szerint ezzel igy elvakitottdk a r6mai katondkat' hogy a friradt.
szomjasr6mail6gi6kcjsszeroppantak, 6s a futisbankerestek mened6_
ket.A hadjdratnehdny6r6nbeliil vdget 6rt. Crassust csapdiiba ejtettdk
6s meg6lt6k.Fia m6rel6bbmegdlette mag6t'nehogy6lve kerijljiin az
ellensdgkez6be.Hriszezer r6maitnyilaztakle, 6s tov6bbitizezerfog-
sdgbaesett.igy vdgz6ddtta carrhaicsata,melybenegyf6lelmetes 16-
mai hadsereg igy morzsol6dott fdl, hogyszinteegyeden pafthus ka-
ton6tsemtudtakmegolni.
Mageta selymeta legend6kszerintaz agyaghadsereget k6szittet6,6s
a NagyFalat6pittetd.kiinyv6get6 Huang-Ti elsii
csesziir egyasa tal6lta
fdl, ponlosabban 6 tatdltamegannaka m6djdt,hogya selyemgub6r6la
biib elpusztitasaval (a selyemgub6 lefon6zdsAval) hogyanlehethozza-
iutni a hosszi6ser6sselyemsz6lhoz. Bdr a technol6gi6t 6vsz6zadokon
6t fejlesztett6k,6s nagyonsokanismert6k,hosszliideig Knai titok ma-
radt a gy5ft6s.Nemcsaka selyernhemy6tdmegesteny6szt6s6t kellett
megoldani, hanem l/djta glpeket is keLlet a
kAsziter?i selyemsz6l gu-
b6r6l tijrt6n6legombolyitiisiltoz, valamint a selyemszelak osszefon6-
s6hoz,6s a fondlb6lk6sziil6selyemszdvei megszttvds6hez A selyem-
szdv6shatalmasiparr6fejl6dittt n6lq gyerekeksz6zezreinek advamun_
kdt, 6s igen sok keresked6 is meggazdagodott bel6le.Ism6tegy helyi
el6nythaszn6ltak ki a Knaiak(mint a lakkeseteben). Az 6szakinomi-
dokat is ilyen aj6nd6kokkalvagy ad6kkaltartott6kf6ken hosszriideig;
amig kaptdkaz 6vi hatalmashadisarcot,nemldmadtak.Nemcsaksely-

i66
 KiNA

met,banembronz,6s vastirgyakatis adta.ka nomddoknak, j6 teherbir6

kdpess6gii,gyors lovak6fi cser6be.A kinai birodalomnakmidrakkor
sem volt el6g helyea ldteny6szt€sre - mindenj6 fold a n6venyrer-
meszt€shez, a mez6gazdas6gnak kellett.
A kinaiakmindv6gigmeg tudr6kraflaniezt a tud6s6s technikai
fdl6nyijketa r6maiakkalszemben. K6s6bbAugustusut6n,Trajanus
csiszdralatta r6maiaklegy6zt6kugyana p6rthusokat 6s elfogtaltek
fdvdrosukat is Ktszeszifont, 6m m6gekkor is csaka pafihusokktiz-
vetit6s6vel jutottakselyemhez 6s keletifiiszerekiez.A selyem,a tea,
^ porcel'n egyfajtamegljrld expornermdkmaradt.A fimaiak pedig
csakylSesk€szletekkel bir6 bdny6kb6lnyerrnemesf6mekkel tudtak
fizetni,amineka birodalomban is htiin voltak.A r6maiakigyekeztek
kikiiszdbdlnia kiizvetit6ket, ezdrtMarcusAur6lius.a fdlee pann6ni-
i{bdnszikelb.szinledllandoan a barbdroklelharcol<i filoz6iuscsiszi{r
k€r€sdrc k6vets6g indulta MennyeiBirodalomba, de csakrinoc6rosz-
szarvat,tekn6sb6kah6jat 6s faragottelefiintagyarakat tudtak vinni,
ami a Knaiakatnemigazdn6rdekelte.
A Kr. u. 69-79kdzijttumlkod6Vespasianus csdszdralattm6rfof,
togauaR<imagazdasdgaL "z indraifirszereles krnailuxuscikkelbi-
hozatalamiatti 6lland6pAnzkidranlds. Ez 6venrehuszondtmilli6 dd,
n6rtjelentett, ami ma kb. 6vi negyvenmilti6 dollerlenne.Ennyivolt a
R6maiBirodalomegdsz6vi ad6bev€tele. A r6maiakcsaka sDanvol-
orszigi es d/qiai tTcjrcjkorsldg) aranybdny;jk viges rermel€#reha-
gyatkozhattak, melyek6ventecsak6tvenmilli6d6n6rtadtak,azazaz
Azsiiba kidraml6nemesf6mforgalom k6tszeres€t. UgyanakkorVan-
Mangcsiiszdmak 156000kg-nyiaranyagyiilr cjssze ebbenaz id<iben.
A selyemiira R6miibankb. szSzszorosa volt annak,mint amennyien
Kin6banhajdka keriik: ez mutatiaa kereskedelmi haszonm€rt6k€t.
Nema szdllitdskdlrs6gevolr a f6 6rfelhajr6t€nyez6,hanemaz,hogy
sok-sokves26ly!keileft lekiizdeni.mig a selyemR6mriigeljutotr.
(A szrllitdsriraronnam6rfdldenk€nr ugyanannyi voh,mint Angli6ban
a gdzvas[rmegje]enesekor a szfllit6skiilrsdge:egy k6pzerlen munka_
erdegynapib6re.)
A selyem-6s porceldnmanufaktljrdk egy r6szecsiisz6rimonop6li_
um lett, mert mrnt 611and6an el6i{llfthar6.megrijithar6lerm6k_ a
selyem.a porcelrn.a lea- az 6kori 6s k6z6pkorivi169tegjobbanel-
adhar6term6kevoli. 6s dllanddanhozzdtjirdra kinaj dllamkincstiir
bev€teleihez. Ahogy mdr emlitertiik,elk6pzelhet6, hogy a R6mai
Birodalomosszeomldsinak egyikoka a kinai imDortvolt. merl ez a
t o l l a m alra s s a nd .e { ^ i } " m - r ^ s d n . z i v a L t yax 2B1i r3o d a l o p
me n T d r .
e/7elfekelrefejlodesere^ e.eyebkenl r. lassu lempdjdl. Mikora Rdmar

In/
EGELYGYoRcY: BoRorlAELf, N

Bircdalommer dsszeomlotta nomddok(hunok,germdnok'g6tok.

gepid6k,vandrilok)csapAsai alatt,Kinebanis nagybajokkezd6dtek'
N€h6nygyengekezii Han csdsziridej6nt6nkementa gazdasag' 6s
parasztfelkel6sek soragyengitette az orsz6got.Term6szetesen azon_
nal megjelentek 6szak6l a tat6rok €sm6sn€pek.
Ezekbena sdt6t. kaotikus id6kben kezdetttedednia buddhizmus.
hasonl6an ahhoz,ahogyR6ma v€gnapjaiban terjeszkedett a keresz-
linysig. A rdvid. dlmeneli.sordtkorszal Kindbanhamar viger drt
589-benegy ritvid dtetiiSui dinaszliakiivetkezett, mely ijra egyesi
tette az orsz6got-Ekkor kezd6dtek a nagy csatoma6pit6sek, tobbek
kijzittta Slrgafoly6t a Jangc6val 6sszekiit6 hatalmas csatorna 6pit6se
is, amit aztAna mongolokfejeztekbe.Tdbb milli6 embertkdteleztek
k6nyszermunkdra, 6s sz6zezr6vel haltakmegaz 6hs€g6s betegs6gek
miatt.A csdszSr ugyanakkor teljes udvartartiisdval f6nyriz6haj6kr6l
szemldltemegaz 6pitkez6st. A 160km hosszihaj6karav6n szolg5k-
kal, udvarhiilgyekkel, dgyasokkalrnegrakotthaj6k soretvonultatta
fdl. Ez a csatorna partj6n dolgoz6,robotol6embereket igy fiilb6szi-
tette,hogyfelkeldstiirt ki, €s megiilt€ka csdszfut is. Ezudn' 618-ban
kezdrjd6tt Kina igazif6nykora,a Tangcs6sz6rok uralma.
A legnagyobbcsdsziira m6sodikTang volt, Thai-Tsung'aki 627{61
uralkodott.A birodalomekkor kezdetttedeszkedni 6s a leetdbbta-
I'Iruiny is ebbenaz idiszakban sziiletett rr,eg Elterjedt az ac6lgy6r-
t6s, ekkor k6szitett6ka vasb6lkisziilt linchidakat,6sivelt, szdpen
m6retezettk6hidak sordt, e1ysz6val\iregzott az orsz6g.Az 6llami hi-
vatalokat ekkort6l kezdve kijtijtt6k teljeser.^ vizsgarendszerhea' ilt
pedigels6so$anaz irodalmi,miiv€szeti.essz6ir6si k6pessdgeket Ju-
talmaztdk. M6g sok sz6z6vig n€ha-n6ha technikaidrgyli essz6ket is
lehetetttalalnia vizsgafeladvanyok k6zittt - ilyen p6ldrul az egyetlen
csaszeri.tiz6r'r6l irt nehanyknulm6ny -, bft nemez volt a jellemz6.
A tal6lminyoksoram6r a mongolh6ditdsel<ittaz 1100-as6vekben
megszakadt, bizonydranemvdletlen,hogya Konfliciusztanaitegye-
tart6vizsgarendszel
diil iidv6zittjnek is ekkorraszilfudultmeg.
Az a l€nyegtelennek tiin6 drint6s,hogy csakKonficiusztanainak
ismeretea fontos.6sa technikai,kereskedelmi tud6s,azaza szelve'
z6k6pess6g nem jelent6s, nem tisztelefe m6lt6: lassan.de biztosan
iil6 nlregkint hatott. Ezzel az 6rtelmisdgetkiz6r6lag a ,.hunin vo-
nalra"dllitott6k,ami hosszabb t6vonegy6rtelmiien ledllitottaa fejl6-
d6st,a ndvekv6sz6mf ndpess6gnek az dj talilmdnyok n6lkiil sosem
volt elegend6munkija.kibontakozesi lehet6s6ge. A t6rsadalom nagy
tiibbs6ge,a parasztokszdm6ra6lland6sulta nyomor.A hataloma
mesteremberek tudasrt le6rt6kelte,az iristud6 filoz6fusok6tpedig

168
 KiNA

(A tudds6s tudis k6ztikiilitnbs6get

trilbecsiilte. ma is cink6nyesen 6r-
tdkelik,ez a mindenkori hatalom el6joga. A hib6k csak lassan deriil-
nek ki, de sokszoraddiga mfu helyrehozhatatlanok.) Ett6l kezdvea
birodalomiilland6an ,oro\aelen tdncolt.A kisszdmd drtelmis6g csak
a humdntrrgyaka figyelt,a katonai,technikaitudes!6s a szervez6st
ig6nyl6kereskedelmet pedigbnAzte.
Igaz,hogya Tangkormllyz t iSyekezett a parasztok ad6jdtcsdk-
kenteni,6s dlland6hadsereget 6llitot fdl, azonbanezekrosszulfize-
tett zsoldosokvoltak,s nemhazSjuk6rt lelkesed6katonik.A cs6szar
utan a vizsgidk6ltal kjvi,logato$ AftelmisiSnek voh a leSnaSlobbte'
kintdlte,s ha a sikeresvizsganem is mindigpirosult korm6nyzati
elldssal,vitathatatlantirsadalmirangotadott.Ettdl kezdveKin6ban
folytonosannyomonk6vethet6a technika6s szervez6k6pess6g fel_
haszniil6sdval meggazdagodott keresked6k, 6s a vizsg6konetment
szegdnyebb, dej6val tekint6lyesebb,,irodalm6rok" (mandarinok) har-
ca.Rendeletek soraszabdlyozta, hogymilyenruhdtszabadviselniea
vizsgdzottiillami hivatalnokoknak, 6s azt is apr6l6kosan el6it6k.
hogya kiiliinbdz6szintiivizsgdkoneUubttmandarinok milyenszinii,
milyenhosszrisdgri 6sdiszit6siiruh6kathordhattak. Ezekajogok nem
illett6k megp6lddula kereskedtiket.A cs5szirv6rosban a f6it ktjzepe
mindig a cs6szdr6s kitzvetlenKs6rct6nek,a mandarinoknak6s az eu-
nuchoknakvolt fdnntanva,6s piros vagyfeketesoromp6valvolt el-
kul6nitvea kiizn€pdltalhasznAlhat6 kiiajtt6l.
A hivatalnokok 6s a kereskeddrdteg kdzti iilland6vet6lked€s, a te-
kin6b- Zsa gazdaqsdgharca esll^^16ezt a hatalmas6s gazdagbiro-
dalmat.Ha az uralkod6kodafigyeltekvolna ana, hogy a technikai,
tudom6nyos halad6smennyirefontos,ha az okat6s6s a vizsgiikt6r-
gya, legaldbbrAszbenlehetett tolna technikaijellegii, akkor a biro-
dalmatsenki6s semminemdllithattavolnameg,s ma Kina lennea
vil6g vezet(ihatalma.Szintemindigtiibb sziiz,nehaldbb ezer6vnyi
el6nyevolt Eur6pdhozkdpesta Kinai birodalormak,s mifu akkor
megnyenek volna a versenyt, ha csak hagyjdk, hogy a technika
sponuinm6don,magrit6lfejl6djt;n. A. cslsz'li tdvar azonbandlland6
szinhelyevolt az eunuchok6s ir6stud6mandarinok kiizti folyamatos
intrikdknak,eskdl6desoknak, az egyasokdrulkod6sdnak, vet6lke-
d6s6nek;j6val tdbbetfoglalkoztaklakom6k.ijnneps€gek. dldoza
tok szervez€s6vel, mint a gazdas6gegyenget6s6vel. Ezek a tijrt6-
nelmit6vlatb6ln6zveis sdlyoshib6ka mai napigism6tl6dnek a n6pek
tdrtdnelm6ben, mert ha nem tanulunka hib6kb6l,k6nytelenekva-
gyunkmegism6telniazokat.

169
EGELYGYoRcY: BoRorvAiLEN

AZdREG CS,{SZ{R SZERETME

A VIII. sz6zadban fjabb polgdrh6borfrobbantki egy oper6baill6
titrt6netnyom6n.Ming-Huangcs6sz6r, aki hadvez6rk6nt eg6sz6let6-
benaz orsz6gmegnagyobbitdsdn feradozott, 6s minde mellettismert
k6lt6, zen6sz6s a miiv6szetek p&tfog6javolt, hatvan6ves koreban
lett.
szerelmes Aki addig magais purit6n6ltet 6h. 6s elre biztatta
alattval6itis, fia 6gy^s4b^JangHuaj-fejbelett olthatatlanul szerel-
mes,s ez annyiralekijtiittefigyelm6t,hogytelj€senfelhagyottaz dl-
lamUgyek int6z6s6vel. Ezeketaz fj bar6tn6n6pesrokonsdqdra h^By-
ta,akik m&hetetleniil dnteltek6skonuptakvoltak,6sa vizsgakat sem
tettdkle. Ez6rtgyiildlt6k 6keta mandadnok,de kapzsisegukmiatt a ke-
resked6kis, hatalmukmiatt az eunuchok,pazarldsuk miatt pedig a
katonik fgyszint6n.A fijlig szerelmes, 6s orrendlfogva vezerett69
fia egyrejobban iitadta magdta szerelernnek. A tijrtdnet ezena pon-
ton veft oper6baill6 fordulatot:egyik f6vezdre,a tater An Lus6n.
szinrinszerelmes lefi a hires6s nagyonszepdgyasba. Eszakon felke-
l6strobbantottki,6s csriszdrekieltottaki mag6t,hogya hatalmat6s
az ezzelJ6,r6hfuenet fiegszerezze.A cs6sz6rhozhii katondkis fitll6-
zadtak,letart6ztattdk,6s lefejezt6ka csrszfui szeret6rokons6g6t,az-
tdn az ualkod6 el6ttv6gs6diihiikbenlefejezt6kszeret6j6t is. A meg-
tiirt sziviicsdszdrlemondotttr6njii6l, ezzelkezdet€tvetteegy ijabb
polgfthdboni,amelyism6tt6bbmilli6 emberhaldliitkdvetelte.
Csak762-ben6llt helyrea rend,ekkor az 6regcseszirvisszatdrt
trdnjdra.de n6han)honapmulla meghalt.Am a Tangcsdszrirok so-
hasemnyert6kvisszataibb6a birodalomr6gi f€ny6t6s haralmdr. Kina
megintpolg6rh6borfs peri6dusba zuhant,€s tobb r6szreszakadt.Az
ij dinasztia,a Szung(960-1279),6llit6lagngy indult, hogy r6szeg
katonikmegszerczt6k a csesziirihatalmat jelk6pez6sergapalSsrot 6s
r6dobtdkegyik ti4bornokukra. Az egyerlen jelent6s technikairalil-
miny a?6 korszakukban mArcsaka puskapor6s a l6fegyverek felfe-
dez6sevolt. de ezt semtudtik j6l kihaszn6lni. A Szungokidej6rea
teljesenmegmerevedett vizsgarendszer miir nemhozo$intellektuaiis
fidons,got,a Szungokez6rtnem is tudtdkmegv6deniorszagukat a
betdr6mongolok,tatdrokellen.
A letelepiih,fejlettkereskedelemmei 6s valamilyeniparralrendel-
kez6 t6rsadalmak mindig egyfajtacivilizdci6shefiinybanvolrak a
gyorsantdmad6,eg6sz6letiikbenkaton6skod6 nom6dokkal szemben.
A non6d n6pekakkor viiltak igazenveszdlyess6, amikorakadtegy
vez6r,aki az egymrssalis torzsalkod6 tbrzseker er6skizzel egyesire-
nj tudta.mint pdld6ulDzsingiszkdn.Az 6 rettenetes uraimaalatt6r-
lek el a mongolokMagyarorszSg, N6metorsz6g 6s Lenglelorsz6g ha-
170
t1rairais,6s 6k kezdt6kel a Knai birodalomlassri,de biztosfiilmor
zsolds6t. A Szungokorszigukfokozatosmegszdlldsiit, lassf bekebe_
lez6s6ttehetetleniil hagyldk,pedignemvoltakeleveveres6gre it6lve,
a hatalmas 6sgazdagh6torszSgra szdmithattak volna.
A Szungdinasztiau{alkod6sa idejdn,m6ga mongolh6ditdsel6tt,
1012-benVietnamb6lkoraj 6r6sii rizsfaidt hoztak be, igy D6l-
Kiniban6ventek6tszertudtakrizstaratni.Ez l6nyeg6ben a fdldteriilet
megkett6z6d€s6t jelentette.Egymrisudn csapoltdkl€ a tavakat6s
mocsarakat, ezzelis tovebbndvelvea felhasznelhat6 teriiletet.Ez a
fordulata k6zmiiipar6s a kercskedelem p6lddtlan fejl6d€s€tis ered-
m6nyezte, ami a lakossag l6tszdm6n is liitszott:a VIIL sz6zadiajtven-
mitli6r6l kdzel szdzmilli6raemelkedettaz orsziiglakossdga, ami a
maiEur6pSban is rendKviilinagyszdmlenne.Mdr nemcsak a csdszdr
6s sziikkdmyezete 6lhetettf6nyiiz6m6don,hanema hivatalnokr6teg
6s egy szdlesk6zmiives-, keresked6r€teg is. Ekkor mft a Knai por-
cel6ntoiyannagymennyis6gben vitt6k Kelet-Azsia6s Afrika orszi-
gaiba,Japdnba ds Bome6ra,hogya sok-sokfennmaradt p6ld6nyse-
gits6g6velnyomonlehetkdvetnia Knai keremiatechnika fejl6d6s€1.
Ez volt az utols6 peri6dus
Kina tdfidnelm6ben, amikor
az alkot6 kivencsisig m6g
jellemz6 volt, 6s m€g fejl6-
ddtt a matematika, a term6-
szettudomiinyok, p6lddul a
miignesesseg kutatasa.Egyre
jobb t6rkdpekk6szultek, tud-
tak a patt6l t6vol is navigSl-
ni. s ha kissdlassanis, de a
fejl6d6s a mongol h6ditds
megjelen6s6ig megmaradt.
E16sz6ra tdrt6nelemben a
kinaiakismert6kmeg a pus-
kaport, 1044-benirtik Ie a
sz6nb6l,sal6tromb6l6s k6n-
b6l dll6 robban6szer pontos
cisszet6tel6t.A Tang-koritao-
istacsoportoktitkos alkimiai
kiserleteineklett eredm6nye
a puskapor. Hamarosan tiibb-
f6le trizfegyvert,6s a ,,repiil6 Kinai dgyn.M4ryeseti. lirvedAkeketis
tiiznek"nevezertgydjr6bom-

tll
ECEL\ GYoRcr: BoRorvaiLEN

b6t is kifejlesztett€k. robban6bombdkatl6t-

I l6l-ben katapultoklGl
tek az ellensegre, ezekkelm6gmegtudt6kdllitaniaz ugyancsak no-
miiddzsiirdzsihadsereget. A nomrdmongolokeltanultAk t6liik ezt az
eljarest:vaskdpenybe fgy nevezt€k,hogy az
burkoltrobbandIdltetel
,.egetmegriizrivillamcsapas". 1132-benmft mozsdr6gyfthaszneltak,
melynekcsijvefeb6lk6sziiltm6g,k6s6bbt6rtekdt a vas-,majda 162-
6gydla.A kinaiakfedezt€kfdl a rak6tahajtds alapelv€t:puskapotral
tiiltiitt nyilvessz6ket
helyeztek bambuszb6lk6szijltkivet6csdveksorS-
ba.A vas6gyik1280kcjriiljelentekmega kinaiak6s mongolokkiizti
h6borriidej6n.Ezeketa mongolokis hamarmegismerldk 6s a meg-
h6ditottteriileteken €16kinai mesteremberekkel gyiirtatt6kle. A ha
gyomdnyszerinta mongoloka muhi csatiibanis bevetettek tlizfegy-
vereket124i-ben,6m ennekinkabbcsakpszichol6giaihat6savolt,
nemtudtakm6gpontosan c6lozni.

A MO\COT IIODITAS
Dzsingiszkdn seregei6vr6l-6vreegyrebeljebbnyomultaka biroda
lomba. A mongolokel6szdr szomsz6daikat. a hasonl6annom6d
dzsijrdzsiket, aztin a tengerpartiMandzsnridt igdztdkle, 6s 1215-ben
drtekPekin8be. Az elsdrdmadas ur;nhusTonhdrom evvelEszak-Krna
a mongolokuralmaali keriilt.A kiss6d6lebbiSzecsuiin tartomenyt
rijabbtizenh6rom €v alatth6ditottdkmeg,6s Iovdbbinegyven6v alatt
foglaltiikel a Jangcevijlgy6t6s a d6li vid6keket.Vietnamba6s Bur'-
miibais be-betajrtek k€s6bb,de ott a terepneh6zs6gei miatt uralmuk
nem maradttar16s.Dzsingiszkdn csapataigyors betijr6sekkelaz
Eszak-Kauk6zusba, a Krim-f6lszigetre 6s Ddl-I-engyelorsz6gba is ei-
6rtek1221-1224 k6zdtt.Az eurdzsiai kontinensnyugatireszeire, azaz
Oroszorsz6g, Kazany6s Moszkvakdmy6k6rekdnnyebben sikertilt
benyomulniuk, mint Kindba.A kinaiaktaldniigyesebben v6dekeztek,
de nemvoltakel6gg6invenci6zusak. pediga technikaif6l6nyaz 6v6-
k6 volt. A kinaiakn€h6nyijtkdzetbenvaslemezekkel bevontmozgri
edddkkel- r kor iankjaival- sikeresen v6dekeztek a nomddokellen,
ezeka ,.tankok"sokkalhatiisosabbak \roltak,mint a nagykblts6ggel
emelt6ridsifalak,vagyvdriirok-rendszerek.
A mongoloklSttik, hogy egy ekkorabirodalmatcsakfElett ad
minisztrAci6val lehetmegtartani. ehhezazonbannemvolt e169sajdt
e'nberlk.\4i\el - kinera"b:rn nembr/rdl.Az.i;bcjl,Pcr,/.j-bol. s6r
a megb6dftottoroszokt6lis toborozlakhivaralnokokat. A mongolok
m6gbe semfejezt€kaz orsziigmegh6dit6sdt, mir 1237-benhivatal-
noki vizsgdkat rendeztek, €sa kijvetkez66vbenmegnyitottiik Pekingben

r72
 KiA

a csdszerik6nyvlirat. (1321-bena legmagasabb szintii Pekingben

tartottvizsg6konegy oroszlett a vizsgaels6. 6s hfsz 6vvel k6s6bb
magasposztranevezt6kki ezt az,,importdlt" hivatalnokotKina
egyik tartomdny6ban.) Marco Polo is ekkor keriilt a mongolbiro-
dalomba,mely ez id6 tejt mdr egyreink6bbkezdteetvennia helyi
szokSsokat.
A mongolokkinoshelyzetben voltakiriistudatlansiguk miatt,mert
a vizsgdkonsosemtudtakmegfelelni,az orsz6gotviszontig^zgatni
kellett.Ez6rt1315-t6l6j vizsgarendszert vezettekbe:a hdromsz6z ki-
nevezds -
egynegyed6tvizsga-kiitelezetts6g n6lktil a maguk szdmi-
ra tartottdkmeg,egynegyedet adtaka ,,szinesszemti",azazkijlfcjldi
idegeneknek, 6scsaka tdbbiposztottiilrhettekbe kinaiak.
Minddsszeaz ad6pr6sfokoz^6t tafiottakfontosnak,ez6n a Marco
Polo6ltaltehets6gesnek lefest€tt- Kubildjkdnuralkodesa utdna biro-
dalomgazdas6ga, a sziiks6gszeriien bekcjvetkez6 ins6g6s Sradiisok
nyomdnkezdettdsszeomlani. Hidbalehetettk6tszerarutni.a n6pess6g
mindiggyorsabban n6tt,mint azorsz6gehart6k6pess6ge, ami elszeg6-
nyed6shez. lSzad6sokhoz vezetett.A mongoloksziz 6v alatth6ditotek
megaz orszdgot, 6scsakszdz6vig maradtak walmon.az egyrcsze e
zetrebb paraszttblkel6sek miattnemtudtik azorsz6got megtartani.
A belvisz6lyok. az 6sszeeskiiv6sek a mongolcsiiszariudvarbanis
egymist 6n6k, a gyilkossrigok 6s tr6nfoszt6sok miatt n€haegy-kdt
6ventevdlto ak a csdszrrck. Az egymds ut6nalakul6 dtkost6rsasdgok
fut6tiizkentterjedtekaz orsz6Bban, igy aztdnaz 1351'esfgynevezett
..vdrdsturb6nos"felkel6k,akik egy nagy dradiissor6na S6tjavitesi
munkSkndl talalkoztak6s fogtakdssze,v€giil is a felkel6smotorjavii
€s gy6zteseiv6 veltak.
A mongolokkiilpolitikija egyfajlanyitdsvolt a kiilfdld fel6,dsEu-
r6pdban hamdgnemis ismert6ka nyomtatdst kdziratban terjedtek
N{arcoPoloLitibeszimoldi.Ettol kezdveEur6pa6sa Kinai birodalom
tcjbb6nem vesztette el egymilstszeme1c;1. bfi kapcsolataik mdgso-
k6igigenesetlegesek, lazdkmaradtak.
Erdekesm6dona tudom6nyok 6s az ipar fejl6d6sekev6sb6szen-
vedtemega mongolmegsziilldst. A nomddokgyakTan meghagytiik a
kdzmiivesek, ntesteremberek 6letdt,6s a papokatis tilztelt6k.Kubildj
kiin l27l-ben p6ld6ula matematikus. csiilagrsz€s m6m6kCuo Suo-
jinget (1231-1316) biz{amegaz orszrigfoly6szab6lyziisrval, dntijz6si
feladataival.A mongolokuralmaalattm6gkinai matemalikaikonyv
is megielenhetett.itleirisok 6s t6rk6pekis kdsziilhettek. Az dllamg€-
pezetirenyiteseval. 6s a rendszeres munkiivalviszonthadil6bon6t1-
tak,s alattval6ik€reztett6k is veliikszellemifdldnyijket.
113
ECELYGY6RGY:BoRorvAtlEN

A mongolokkisiiprdse,a felkel6k gy6zelmeaz egyik felkel6vez6r

csriszrimdavanzs6l6s6val 6rt v6get,ekkor kezd6ddfta viszonylaghosszi
Ming dinasaiauralma.Ez az 1368-:tr.1 1644-igtart6 korszak,amelynek
v€g6nazulols6Ming csaszdrftilakasztottamag.{ta Sz6ndombon,htrom
elt€rdszakaszb6ldllt. El{iszdra leromboltorszdggazdasagirijj66pitds6-
nek peri&usa kezddddtt.ez diplom6ciai6s katonaiterjeszked6st is je-
lentett. Egyszers mindenkorrameg akafidk tijmi a nomddokerej6t,
azonbana XV. szdzadkdzepdnm6r veres6geket szenvedteka kinai had-
seregek.1520-t6lkezdveugyanmegintelindultegy gazdas6gi6s szelle-
mi megrljul6s,deaz€lvhajh6szutols6Mingek is gyakan azthitt€k.hogy
mi denkitadlhntti ki yanmir taldlva,csakhaszn'lnikell azta technil(4t.
ami m6r l6tezik.A Mingek idejenesettmegaz a hatalmassz€gyen.6s
durvahiba, hogy a kijzepkorlegfontosabbcsicstechnol6giajiit,a kinai
vitorlrsok,a tdbb6rbocos dzsrnkik 'pftesetbetihoxlik.

A MrNGE( TdRTENETE
1365-ben TimurLenk keriiltSzamarkand tr6niara€s nemsokifuames-
kezdleBel.d-47sidban i;mokfuliis;t.Ha a krn;iaknemrs rudtaLrol-a.
ez lett Kina legnagyobbszerencs6je, me Timur Lenk els6 dolga
volt, hogyKina itrdk ellenfeleit,a nomddlovastijzseketpacifikdlra.
azazvagysajitturalmaal5hajtotta,vagykainydrteleniii megsemmisi-
tette6ket,igy Kina l6legzethezjutott.
1368-ban foglaltael PekingetCsuJiian-csang buddhistaszerzetes,
az 6 seregeivetettekv6geta mongoluralonnak,6s CsuJiian{sang ret-
m6szetesen cs6szSr lett. A volt szezetes,miutiinmegszerezte a ha-
talmat,hatalmash6remettartott(fogadalmeval ellentdtben),
6s ut6-
dok sokasegetnemzette.Ez a dinasztiaazonbanmdr despotikus
volt, a csiszrfukorlddanhatalmat6pirertki. (A nomedokb6k6n
hagytdka kinaiakat,mert Timur Lenk sereg6velval6 kiizdelemmel
voltakelfoglalva.)
Eur6pdban egy 6v mdlva,1369-ben V. (B6lcs)Kiroly franciaki-
r6ly felijitotta a hAboniraz angolok ellen, ezzel elkezd6d6tta sz6z-
6veshiibonjmr4sodik szakasza. Kijz6p-Eur6peban a n6metlova$end
a litv6nokkalharcolt,6sNagyLa.josmagyarkirdly megkapraa len-
gyel koroni4tis, eziiltal a MagyarKirdlysig Kiiz6p-Eur6palegnagyobb
hatalmalett. Eur6piiban(Niimbergben)ekkor kdsziretrekel6szijrt6me-
gesm6retekben szersz6mokat ac6lb6l,6s a HanzaSzijvets6g,melyk6F
szi4zviirost titm6riten, fdnykorer 6lte. de ^z ezen kivtili Eur6p6ra
szellemihom6lyborult.A VelenceiZsinatekkorengedtemegaz or-
vosoknak, hogy6venteegyszerboncolhassanak. Eur6pam6gnemin-
r74
 KiNA

dulhatottfejl6d6snek, az arabokott voltakSpanyolorsz6gban, a tech-

nikaszintje pedig mdg mindig nem drte el az ezer 6vvelezel6tti 9616-
gdk 6s r6maiakszintj6t,de rij veszedelem Eur6pdban
is kitzeledett. a
tdrdkfenyeget6s egyrcer6siidijtt,6s 1371-ben titr6kcsapatok el6sz6r
l6pt6ket a magyarhatdn.
Kina azonbana v6res6s koftupt mongoluralomaldl 6ppenfelszaba_
d'rlvaaz otsz{gepitesl6'zdban6gett.Az itntdztigdtakelpusztul6samiatt
parlagonhever6fdldteriiletek fjra miivelhetdv6 vSltak.l37l-benKina
m6g csak f6lmiili6 hekrir rijra megmrivelhet6teriilettel rendelkezett,
nyolc6v milva ez m6rm6sf6lmilli5 hekdrvolt.Ehhezmintegydtven-
ezerviztiiroz6tes csatomdtkellett rendbehozni vagy 6piteni.A lakat-
lanndvdlt vid€keketlakoss6gcser€vel ismdtben6pesitett6k.
A fijldt€riiletekndveked6s6vel, 6s a lakossdg€leterej6nek vissza-
t6rt6veln6h6ny6v alatt mintegyhSromszorosi$ndtt a beszedhet6
ad6gabona mennyis6ge. A Iegmerdszebb te azonbanegy hatalmas
tengei flotta meg6pit6sevolt, mellyel Kina djra eljuttathatnAterm6-
keit kiilfttldre,6s igy a m6gmindigmeglev6hatalmas technikaifcil6-
(A
ny6tp6nzretudneviiltani. sz6razf<tld Timur Irnk hadserege miatt
jarhatatlann,vdlt, csaka tengerift maradt.)A flotta6piteshez azon-
bansokfa kellettvolna,de az erddketaddi$aj&6sztkiirtottak.Ez6rt
az illamt6l kapottftildbirtokokon mindenkikiitelesvolt k6tszdzeper-
fer 6s ketsz'z jujubaf6t iiltetni. Az eperfa a selyemk6szit6shez, a
jujuba pedig a hajepit6shez volt sziiks6ges. Az €ls6 Ming cs5sz6r,
Hongu alatt eltiltetettfacsemet6k sz6mameghaladta ^z egymillidrd
-
darabot tal6na tort6nelemben az6taseminditottakilyen m6rt6kii
erd6telepit6si kampdnyt.
Az els6 Ming cs6sz6rhal6la utAn ut6dai! detroniziltlk. A cs{szer
egyik nagybdtyja,Zu Di-jan hercegfelkeldstrobbantottki, s eunu-
choksegits6gdvel elfoglaltaa f6v6rost.Az 6 uralkod6sa voll a legdi
cs6s6gesebb az eg6szdinasztiasoren(i403-1424),Kina lov6bbter-
jeszkedetts dt csatdban is legydzteaz ijra 6bredez6 mongolokat. Az
addigmegiillithatatlannak tijn6, vdreskezri -
Timur Lenk Kina nagy
szerencs6j6re - 1405-benmeghalt.EppenKina ellenihadjaratrak6-
szilf. Ha nincsez a v6l€tlen,a m6gnemeg6szen er6sKina. vagybe-
lerendijlTimur Lenk csapdsaiba, vagyteljesenmegis semmisiil.Mi-
vel a m6sodikMing csdszdrt azeunuchoksegiteit6k hataiona, ebben
az id<jszakban mir az eunuchoknak legaliibbakkoraszerepiikvolt, mint
az irAstud6Dandarinoknak. A MinS korszakotez6rtv6giga mandarinok
€seunuchok intrik6i,bels6kiizdelmei jellemezt€k. Az eunuchok ir6nyi
tiisaalattmiikdd6tta bels6kdmszolgAlat, melyaz lrul,sok, llzadiisok
meSakad6lyo26s6ra szol96lt.
f,cELY GYdRcY: BoRorvArtLEN

Azt gondolniink,hogy a Kina lelk6t,hagyom6nyait 6pol6mrivelt

mandarinok tanultatazeddigihibikb6l.Nos,nem.Tovribbra is hosszri
kdrm6t ndvesztettek,a fizikai munka,a technika,a kereskedelem m6-
lyen len6zett,megtli( Iev6kenys6gmaradta szemiikben.Ene az idci-
sza-kraesetta kdz6pkorlegnagyobbtengerifelfedez6itja, mely minden
tekintetbenmeghaladtaa kombeli Eur6pateljesitm6ny6t,lehet6s6geir.
Egyv6llalkoz6kedviimuzulmien eunuch, Cseng-Ho admir6lishatalmas
haj6haddnal 616n,Eur6p6ban atkor m6gelk€pzelhetetlen tdvolsiigrj
6s
m6re(ii expedici6katinditott. Kina - tdrtdnetesoran- ekkor tehette
volnameg,hogy(Timurhal6iamiatt)mint a vilrg egyedijlikatonai6s
mriszakinagyhatalm4 akft Europ6tis elfoglalja.delegal6bb a kereske-
delemsegits6gevel kiszivattyjzhatta volnateljesnemesf6m-k6szletet.
De a Knai gondolkodds m6svolt,megel6gedtek azzal.hogya kitmyez6
orsz6gokbaerdfitogtatdsk6ntmeg6rkezzenek 6riesi flottdjukkal, €s az
ottaniuralkod6kt6l jelkipesaj6nd6kokat fogadjanak el, akikezzelelis-
mert6ka MennyeiBirodalomfens6bbs6g6t, nagysdgdt.
Cseng-Hoadmir6lis,ez a tehets6ges eunuch,p6lyafutdsfta hercegi
agyasoklakosztdlydnak feliigyel6jek6nt kezdte,majd n6hiinyfontos
katonaiposztottiiltdtt be. Sikereskatonaikiildet6seiutdnbiztdkmeg
az expedici6kvezetesdvel. Politikailagj6 ldp6svolt, hogy a muzul-
m6nCseng-Hovezetteezeketaz expedici6kat, hiszena meglatogatott
terijletekj6 r6sz6nekkorterjedtel az iszldmvall6s,igy bar6tifogad-
tat6sratalrhak.Kds6bbaz admirelistisztelet6re iemplomokar is emel-
tek,n€hinyhelyenm6gmais szentk6nt tisztelik6t.
Leghosszabb tengeridtj6t 14176s 1419kdzcjtttettemeg,ekkor a
Perzsa-dbdl d6li r€sz6nlev6Hormuzigjutott el. A flottan6h6nyhaj6ja
pedig Mekkiig haj6zott,rn6gAfrika keleti partjait is bejirtdk. Technj-
kailagmindenlehet6s6guk megvolt,hogyAfrik5t megkeriilve Eur6p6-
bajussanak, hiszenaz it nagyobbr6szetm6rmegtettdk. Technikailag
6s ldtszirnb6lilegaz aktori Eudpa 1iil6 tomyosulrak,6s kereskedelmi
fdl€nyiiketkatonailag is megtudtiikvolnariimogalni. Ha valamelyeu-
r6pai hatalomnaknem tetszettvolna a kinai expo(diimping, akkor a
flotta,gyii puhfthatt6k volnamega makacskod6 fejedelems6geker. Az
expedici6keljutottakaz amerikaifdldr6szreis, igy ha annyiraagresszi
veklettekvolna,mint az eur6paiak. megh6dithattdk volnaDdl-Ameri-
kdt,megnyithattdk volnaeziist-€s aranybdnydir. De a kinaiakrigygon-
doltek,hogy a MennyeiBirodalmonkiviil csakprimiriv barbirok l6tez-
nek. akikneknincs m6s dolguk,csak hogy h6dolarukat kifejezzdk,
egy6bkent p€digkomolyabb vesz6lytmlil nemjelentenek.
l4i5 ben, amikor CsengHo admiralisHormuzbanjrin, Tenge-
r6sz Henrik portug6lhercegSagresben tengerdsziskoldt alapitott.
Eur6palegiobbhaj6sainevelkedrek itt, 6s Henrik hercegfelfedezcj
1'76
expedici6katis szervezeft.
Ekkor,6s csakekkork6sziiltel az ij eu-
r6paihaj6tipus,a kism6retffkaravella,ami mdr alkalmasvolt hosz-
szabbutaka, de a kinai dzsunk6kmin6s6g6t m6g€vsziizadokmflva
sem 6rte el. Kina gazdasegi6s tuddsbeliftildnyeekto. m6g nyo-
maszt66s vitathatatlan
volt.

Cseng-Ho adnirdlistengeri tjainaktirkdpe.A fobanatost)onatak a bizro.

sa megtettutaka\ a szaggatotvonalaka felfttelezettutakatjel6lik. K6t
embeftiltdvelKolombusz 6s a portugtilokel6tt hatalmastivolsdgokattett
nee. Utinapl6itel.eettika nandai oL

Cseng-Hoadmir6lishaj6flondjdnakmegielen6seval6sziniilegmeg-
lepetdst6spdnikotkeltett volnaa korabeliEur6piiban.A flotta mintegy
h6romszizhaj6b6ldllt, s ebb6lharvanketr6t6bb,minr 100m6rerhosz-
sai 6s 60 m6ter sz€les,nagy vizkiszodtisli, kilenc 6rbocos,tizenk6t
vitorlejn 6dds haj6 voli. A sok-sokluxuskabinnal,tiszta iv6viztanii-
lyokkal dsmosdrsi,fiirddsi leher6s6gekkel felszerelthaj6k m6ghrdrom-
szrz 6vig sokkaljobbak voltak, minr eur6pair6rsaik.Ar expedici6k
r6sztvev6ikiizdtt - a tolmdcsokon,katondkon,kereskedijkitn6s matr6-
zokonkiviil orvosok6scsillag6szokis helyetfoglaltak,az ugyancsak
r€sztvevdmandarinokpedigaz expedici6eredminyeitiirijKtett6k meg.
Szdmosritleirdssziileref, p'ld{Dl ,,A nyugati 6cednkiitfitttli orszdgai,
nak leirdsa", vagy a ,,Csillagt6l wz4rcb haj6kbtjl t(jfiAn6 g,nfijrii
ldtoru^ok", melyek ugyanolyankelend6ekvoltak Kin6ban,mint
1298-bana MarcoPolo utazrsair6lsz6l6k€ziratoskdnyvek.

t71
EctrLY GYdRcY: BoRorvAtLEN

ZENIT is NAD'R
K6tsdgtelen, hogyazexpedici6 sorenKinanagylekint€lytszerzett a kor-
nyez6orszigokban. Nyugtdztdk, hogya mongol veszedelemek v6ge,6s
elismert6k: Kina maradtaz fr a t6rs6gben. Kereskedelmi jelentcis6ge is
voltezeknek az utaknak. mert Japdnb6lj6 min6s6gii kardokat. Iidon6zia
szigeteirdlpedignaSynrennyis6gi fiiszerthoztak.Aiapvet6en a7'onban
az expedici6m6giscsak diplomiiciai.kabnai jellegr.ivolt. sziimolievd
anyagi haszon kdzvetleniilnem sziirmazor az uukb6l.
1433-ban azonban marnemenged6ly€zt6k Cseng-Ho lijabbdtjet.es
az admirrilishamarosan rnegis halt.E1t6lkezdvea kinaihaj6z6s 6sez
zel egyiitra kinai cslicstechnol6gia fblyamatos hanyatldsdnak lehetunk
laDlii.A lecsisz6s esosorban az eLrnuchok 6sa mandarinok kdztidllan-
d6 kiizdelemkdvetkezm6nyekdnt alakultki. A legelsoMing ul.alkod6
megtiltottaaz eunuchoknak. hogyolvasnilanuljanakds a politikiban
rdsztvegyenek. de ok ismendklegiobban rz udvaripletykdkat.6kifi-
nyitotrika kiilitnbcjz6 bels6titkosszolSdlali szervezeteket. a k6mhill6-
zatot.6s 6rtesijl6seiketsai6tiizleti villalkozdsaikban fel is haszndll6k.
Az eunuchok minil tdbbr6szlakartaka gazdasaigi 6spolilikaihatalom-
b6l. a vizsgdkonki\'6las ott irdstud6kpedigigyekeztek az eunuchok
sz:ind6kait mindenm6donmegakad5lyozni. m6gakkoris. ha azokj6k
voltak.Ez6rttiltottdkbe Cseng-Hohaldlautiin a sokirbocoshaj6kat,
m1rcsakk6Iirbocosoka! leheteft 6pitcni.Oly m6rGkiivolt az irdstud6k
bizalmatlans?ig:l az eunuchokds 6ltaldbana meggazdagodo(. dhaluk
len€zettiparosokkal 6s kereskedokkel szemben. hogyCseng-Ho admi-
rdlisnapl6jetis felgy(rjtottlk.n1eI se mtn it it(ttek.
Ugyanakkora birodalomnakij kihivdsokkalis meg kellett knz-
denie:az 6szakilovas,nomddn6peklijra mozgol6dnikezdtek.For-
mSlisanaz6ntiltottiik be a nagy haj6k 6pit6s6t,mert fontosabbnak
tanotdk a hadseregre kitlteni.a felfedez6utak igy lSxdk csak
vitt6k,6s nem hoztik a p6nzt.A t6rt6nelmitapasztalat figyelmen
kivijl hagydsdra. tragikusrijvidldtesra vall ez a ldp6s.A nomedok
ellen egy technikailagfejlettebbhadseregre lett volna sziiks6g.eh-
hezpedigippen a kereskedelem, s igy a haj6zdsludta volna bizto-
sitani a megfelel6mennyis6giip6nzt.Ene a tdrsadalni kihtvdsra
technikairdlasztlehetettvolnaadni.egy mozg6.a nomddokfijlcjtt
messzemen6 technikaifdl6nybenlev6 hadsereget kellett volna fel-
szerelni.Ehhezazonbansegitenikellett volna a min6s6gilegjobb
fegyverekfejleszt6s6t. amihezkrcativ,itnill6 mriszakidnelmis6gre
lett volnasziiks€g.Ezt azonbana hatalomban l6v6kegyikcsoportja
semkiviinta:semaz eunuchok,sema csdsz6rok, semaz irdstud6k.
178
 KiNa

Legfeljebba gazdag,de v€konykereskedor6teg drdekelett volna.

6ketazoDban a fegyverfejlesztds egyr4ltaliinnem6rdekelte, hiszenaz
illami feladatvolt.
Kina, a ba$fi fenyeget6st csdkkentend6 megtiltotta, hogyoda va-
sat. Iegyvert.vagy blrmilyen strat6giajcikket adjanakel. Az6rt is
korldtozt6k a kiilkereskedelme!, hogya keresked6r€teg hatalmitmeg
t6rjdk.A helyzetellentmondiisossli viilt. mertKina gazdagsdga els6-
sorbankiilkereskedelm6b6l szdrmazott. A kinai luxuscikkekdrt Eur{i-
prban.a Fijldp-szigeleken. vagyIndiiibannemesfdmet adtak.is igy
Kina elkeriilhetetlenijl a vitdggazdasrg r6szelett. A d6l amerikai
ezijstbiiny6ktermelds6nek a fele Japdnonkeresztiiljutott a Biroda-
lomba.a mdsikfeleviszontEur6pdn6t 6rteel Kinilt.A selyem,a por-
cel6n6s a teairentiiilland6drdekl6d6s tartolra€letbenezt a folyama-
tot. (A csemp6szet is viiigzott. az 6llamiad6ztat6s kikerijldseolyan
hatalmasprofitotjelentett.hogya kis kinai magiindzsunkdk a legna-
gyobbviharbanis elindultak.)Az 61lampedig ahelyeu.hogy felis-
mertevolia enneka folyamarnaka gazdasiigi jelent6s6g6t, ink:ibb
korldtozni6s tiLtaniigyekezetta killvileggalval6 kereskedesr. Az
azonban.hogykoridtoztdka haj6zesr 6s a haj66pit6st - p€ldiul meg
tiltortik a haj6keladdsdtkiilfdldieknek . hosszabb lrvon behozha-
tatlanhiltrdny!jelentettek a MennyeiBirodalomsziimdra.
A Kindbanekkor 616jezsuiratud6sszerzetes. MatteoRicci elig
pontosk6petfesrcna korabeliviszonyokr6l. Leirtaaz eunuchokrl'il-
kap6sait.bemutatta. hogya kiterjedtcsdsziricsalildnagyszimtiher-
cegemekkorarerhetjelentett az dllamnak, kcjltekez6 6letm6djuk. sajdt
kis udvartanesaik. nagymagenhadseregeik fenntart6sa miait.Az ad6k
Jelent6s r6szetehdtilyen luxusszolg6ltatdsokra folyt el, 6s nema get-
6pit6seke,okat6sra.iparfejleszt6sre. Egyszerribb volt I kercsked6ket
6s a parasztokat megad6zrarni, mint reformokon.ij lehet(;sAgeke
gondolkodni. A Jangceis a nagycsatorna mentdnIdtesitettvdmhiva
talokbanbeszedett p6nzeltiinr.6sa helyi eziisrbiny6k6l6n dll6 eu-
nuchokis szemdrmetleniil loptak.Az ad6terheket tdbb6nembirtdka
keresked6k, szdmosbecsiletesenheiyt6u6,nagy mdlli c6g menl
tijnkre.A parasztok sembirt6kaz ad6pr6sr, elszdktek fcjldieikr6l,rab
l6banddkba szervez6dtek. A ziill6s feltarr6ztathatarlannd vilt, de az
inrikekbanelmerultmandarinok nem6rz6kelt€k a vesz6lyt.
16216.s1644ktjzdrtegyreer6sddrek. dlland6sultak a felkel6sek.
Ezektipikus6hs6gl6zadiisok vohak,melyekaz ipar,a kereskedelem,
a haldszat, a mez6gazdasdg tovr4bbi feileszt6s6vel elkeriilher6k letek
volna,csakb6k6nkellettvolnahagynia kereskeddket 6s az iparoso-
kat.De a kev6lypreszrizs rdbber6|t az alafival6k6ler6n6l. Amikor az-
EcELY GYdRcY: BoRo'f vAtilEN

trn 1644-ben az utols6cs6szier felakasztottamagiit(a Sz6ndombon),

dvtizedek tdlkap6sai6rtdsdvszdzadok hanyagsrigd6rtkellettfizetnie.A
kinai n6p hdnyattatiisaazonban ezzel m6g nem 6rt v6get.A sotozalos
ihs€gl,zaddsok, parasztfelkel6sek Ligymeggydngilett6k az orsz6got.
hogyterm6szetesen ijra t6madtaka nom6dok,mos!a dzsiirdzsik 6s a
mandzsuk.akik ezutin ldbb mint hdromszdz6vig maradtakKina
r6njen.
Az utols6Ming csiisziridejdn.a technikahanyatlisa€s a nagy
felforduliiskiizepette.6rdekesm6dona kinai irodalommegfjulesa
figyelhet6meg-Ekkorjelentmega vi16gels6nagyreg6nye 1619-ben.
SaApasszonyok egy gadag hdzbancimrnel.A tort6netegy gazdag
keresked66letdr6l,a tdrsadalmiszokdsokdtalakules6r6l sz6l sok
humorral,ma is €rdekesolvasmdny.16236s 1632kdzdt!mdgnagy
rdrt6netgyiijtem6nyeket adtakki, ilyen volt p6lddul,,A tdrtlnetek.
melyakelklpesztika hallgat6tls megrtizzdkaz asztalt', tagy a
".
,,Tbrftnetekhdrom gyiijteminye Ezek miir nyomtatotlkctnyvek
formrijrban,hatalmas pdldenysziimban jelentekmeg.Ekkor mdrEu-
rdp6banis ismertdka kdnyvnyomlatdst, taldn6ppena kinai befoly6s
hat6si{ra (minterremrr utaltunk),de eg6szen mdsc6ljavolt a kdnyv-
nyomtatrsnak; a reform:ici6tanaiter.iedtek igy, sz6pirodalmat eur6-
pai nyomdekcsakrtjbbsz6z6v milva nyomtattakki.
A Mingek uralmaalattKina nemcsakluxuscikkekkel l6ttael. 6s
nemest'6mjeit6l kijnnyebbitettemegEur6pft.hanema kereskedok 16-
v6n - 6s ez a legfontosabb - szdmostov6bbitechnikaitalilmdnyuk
keriilti4tEur6peba. Nemcsaka j6l ismerti,zin)rl, vagya ldnchid6G
lete,hanemarabkcizvetitissel a puskaporis, amit azt6naz eur6paiak
fejlesztettek tovdbb.
Az 6rdekess6g kedv66rt6rdemesdsszehasonlitani Cseng-Ho6s az
olaszKolumbuszv6llalkozesdt, mentalit6s6t.A ldnaiexpedici6kegy
addig sohanem litott m6rt6kbener6s6s j6 flottiivalielderitett6ka
sziimukradrdekesvildgot,de nemvettdk6szrea hatalmas gudasrgi,
6s fejl6ddsilehet6s6get. pedigmindenanyagi6s emberierejnkmeg-
volt ahhoz,hogy a Mennyei Birodalmatm6rereiben 6s gazdasr8i
erejdbenis lov6bbndveljdk.A mandarinok azonbanf6ltekaz eunuc-
hok tovilbbihatalomnyer6s6t6l. Mj lesz.ha az dj gyarmatokon, keres-
kedelmik€pviseleteken is eunuchokiilnek a vezet6pozici6kba? Mi
lesz.ha a szemtelen keresked6k megtollasodnak a kereskedelmi ura-
kon? Mi lesz, hi a katondktekint€lyemegn6a csiiszll|el6rt egy
gydztesglarmarszerz6 hdbonjutdn?Mi leszakkoraz 6 pozici6juk-
kal. rnngjukkal.befolyasukkd? Inkrbb mindenpusztuljon- 6s pusz
tult is. Ha nemis azonnal. de.,afeliratmegielenta falon".

180
 Gad||itr Knisht (1713-1772)dl-
land6 ruignest gJdr j n6.lszere.
Ajobb rnh6sigii d mdn ndgne
sekeydtuisa ahrlvetden az
ndn,.,riii)art s.olgdtua, de segi'
tefie FarnLIa\, kisZrleteit b.
Knight onoskent dolgo-
zott, mdgneseskntatdsaiArt
a z AkadZnia C'Jp I ev i rcDt
nrcl tilntetteki 1717-ben.
A brit navigtidlis irdn,-tiik
is i kes:iiltek.

Kinai i irytnkis.it1
n1anufaknbaa tna d.ru

Mintegy hatvan€vvel k6stjbbegy Kolombuszncvri 6henk6riisz

genovaifantaszta- aki udvarr6ludvarrajdrlnyugatihaj6sexpedi-
ci6jdnak dtlet€vel- a spanyolkir?ily udvariban v€gre kedvez6
meghallgatdsra talilt. A muzulm6n m6rokkalvivotthibor6banle-
szegdnyedett. ki6hezett orszdghdromkicsi haj6r(kevesebbminr
szdzemberrel) adotra bizonytalanirra. Ez azonbanelegend6!,olt
ahhoz.hogy Eur6paszercncsecsillaga felragyogjon.
Cseng,Ho
egyetlen itiagos hajr5jrlnhalmincszorannyian uraztak, mjnr a
SanlaMariin. De nemmindiga puszlaszi{mokfontosak. hanem
sokszorinkdbba vezel6ssziind6kat merremenjiink? Kina nagyot
ldpetthiitra.a rongyoskis Eur6panagyotldpertel6re.

t8l
EGELYGYORcY:BoRoTvAELEN

UR{IOT{
A N{,Ir\DZSU
A mongoloknakmajd sziiz 6vre volt sziiks€giikaz 1200-as6vekben.
hogy egdszKin6t elfoglaljiik. A mandzsu-dzsiirdzsi lovas nom6dok-
nak csak kcjriilbeliil harminc 6v keliett. hogy teljesen bekebelez26k
az akkor m6r nem mennyei Birodalmat. A gazdagkereskedovdrost
JanSCsaut p6iddul h6t napos ostrom utdn vet!6k be. A beioro csa-
patokrt a lakoss6g utcai harcokban pr6belta visszaszoritani.tiibb
szdzezerember halt meg a tiznaposidmegm€sz;irldsalatt. Ugyanez
!or!6n1CsiangJin keresked6virossalis. itt ryolcvanegy nlpig tartott
a v6dekez6s,€s csak a jezsuita misszioniiusok segits6g6veldntdtt
rigyikkal tudtek a h6dit6 mandzsuk:itt6rni az er6ditm6ny falait. Az
orsz6gd6li r6sz6nm6g egy pft 6!tizedig tartotta magdt a rdgi Ming
dinasztia ut6daib6l 6s hiveibdl ill6 hadsereg,6m ezeket is lassan-
lassanfelmorzsoltdk. Ez a ndh6ny
6vlizedes harc hihetetlenm6rt6k
benelpus:tltotlaaaorsadgot,a la-
koss6gl6tsz6ma dtvenegymilli6-
16l tizenkilencmilli6racsdkkent,
r6szbena m6sz6rlrsok, rEszbenaz
6hinsdgeknyorn6n.Ez€rt egy€r-
telmriena Ming cs6szlirokat,6s
term6szetesen az oket kiszolg6l6
eunuchokat6s ma dainokat ter-
heli a fetel6ssAg.
Ujabb kiilfdldi h6dit6 telepe-
dett meg teh6t Kin6ban,aki egy-
fajta kormrinyvAltistvilt v68hez.
de nem rendszervdltist.A gon-
dolkodis, a korszellemtov6bbra
sem viltozott. A nomddokiigye-
sen alkalmaztikaz .,oszdmeg 6s
uralkodj" elv6t: a kinai t6borno
kokat meg lehetettvdsiirolniran-
gokkal, cimekkel 6s pdnzzel.ha
pedig ez nem ment. eriit alkal
A tnand.su uto Lotl1iLlejin s..ol-
maztak.Azt6n lassana tdbbsdg
edl6 khni natdaih tuha.atu. beolvasztotta a kisebbs6get:Kina
A. nodabri ess.iken trcNelked6,
fokozatosan magdhozidomitottaa
8! a k ran koru pt h i t a taI tnka k
thitl d i g e ln\ onlt dk a kerc skedijke t lovas,nom6dh6dit6kat,azokfel-
is a nesterenbePket, i$ tefik vetl6k szokdsaikat, nyelviikei,
ft,tkrc a Ea.daq birodalnat. kutttrdjukai.N6hdny6vtizedmLil-

182
 KiNA

va a mandzsuuralkod6kmerolyansz6penirtak kinaiul.hogya leg-

jobb iraistud{i is megirigyelhette kalligrdfiajukat.
A mandzsukLijrabevezetteka vizsgarendszert, 6s igy tgymond
visszahelyezt6k jogaibaaz irodalm6r#teget, akik ugyanigy foly-
Iattrik,ahogyaddig: keresked66s lechnikaellenes gondolkoddsuk
csirijiban fojto$ el minden[jit6, jobbit6 szend6kor. A fe]lendiilisr
csakannakkdszdnhettdk. hogya rend.6s az elnyom6k dltaldiktdh
b6keurnlkodott Kiniiban,6sa 16lekszimiban megfoglatkozo( or-
szaigbafjra volt el6gterm6fijld.a mez6gazdasig irjra el tudralar
rani a parusztsiigot, 6s [Jra enged6lyezlEk az Eur6p6\,a1 tdrtdn6ke,
reskedelmer. EkkorazonbanDkirtbbbnint dtsatiai\e netnteriedtel
j tala nA\-. s ketsdges, hogyegyiiltalensziileneke dj eredm6nyek, hi-
s7,en a fbltal6l6kgeneriici6jdnak mriraz emldkeis eleny6szetr. A harcok
sorin sok porcel6n-nanufaktfra is megsemmisiift.r dolgoz6kkal s
tuddsukkal egyiitt.A mandzsuk l_elvetrdk
a Csingncver.ds [jra vi
szonylag b6k6speri6dus kezd6ddaz orszdg6letiben.Az €rtelmi-
s6getigy vdsdroltiikmeg,hogy nagy dlhmi megbizdsokkal encik
lop6di6kat. nagyt6ft€nelemkcjnyveker kelletrirniuk.is igy minden-
ki meg volt el6gedve.A b6ke 6veibengazdasigifejl6d6sinduh
meg.n6hiiny€vtizedalalt Kina visszanyene f6gi termel6kdpess6g6!.
6s l6tszrim:it.
Az 1662-ben. nyolcdveskofiban rrdnraldpe mandzsuKangSzi
csriszifmir tizenhdrom 6vesenkez6beveltea kormiinyz.isr. 6s cjtven-
cjt6vendt irdnyitottaa MennyeiBirodalmar. Az orsziiga hddit6had-
riirrtoknlom;n rerllelilepi. ndrekederr: Kozep-Azsi" e. Mongnlta
egy leszeis az orsz6ghoz tartozott.A b6k6nekkdszcjnhet6en 1700is
1770kdzijfta lakossdgszimarijra megk6rszerezoddtr, majd 1840-ig
ism6t.igy tehit a mandzsukalatrdjra megjelenta rdgi probl6ma:d
fdkhertiletek ndr nemtudtdkettartani a lakossAg(]|.
EkdzbenEur6pais sz6plassanvditoznikezdefi.A d6nt6vallozdst
a reformeci6elterjed6se okozta,6s enneknyomena protest6ns mun-
kaerkiilcs.Az Atlanti-6ceenkeskenypa i s6vjibanlev6 protesrins
orszigokban (Anglia,Sv6dorszdg, Ndmeralf6ld, N6merorszrig, Franci-
aorsziig egyesr6szei)mdrrigygondoltdk. hogya munkanemsz6gyen.
s6t dics6s6ges dolog.Purit6n.becsiileres 6lertel,mindigij dolgokon
gondolkodva. az tj ir6ntinyitottsdggal. 6rdekl6d6ssel lassanlassan ja-
vulni kezdeat a protestdns orsz6gok6letszinvonala. M€g mindignem
6rt6kel azt,ami b6keid6ben az iitlagkinai €lerszinvonala volt, keres-
ked6ik m€g mindig szeg6nyebbek vohak,mjnt a kinaiak,ds Kina
m6gmindigj6val rdbbnemesf6met impolt61r,
minr Eur6paorszigai,
de a tendencia mdrkezde{ne.fordulni.

183
EGELYGYoRcY: BoRoTVAELEN

Angliabanrn6rj6 ideje,legalebbis a tehet6spolgerokbelesz6lhat-

tak sonuk irinyi6s6ba,mig Kin6banaz ad6z6scsakkdteless6g volt.
^mi semmifAb joggal nemjirt.'fal n ez is az egyikiontosmomen-
tJm. amiE\JJr6pafelcmelked4sAt, es kdzveryeKftft les llyedisAtokoz-
hatta.A MennyeiBirodalomban sohanemismert6kfel, hogymilyen
hatalmas erejevanannaka gondolatnak. hogyaz enbetekmagukv6
laszthasstik megirdnfit6ikat.Eur6p6ban 6vszdzadok aiattugyan,de
ez a gondolatlassanlassan eheriedt(perszea tudomdnyint6zm6ny-
rendszer6ben a mai napigismereilen). de Kinaban6s a vildg m6s16-
szeinma semiellemz6.
Egy ijabb, szokatlan jelens6gis terjedtEur6peban, ami Kin6ban
csirij6banm6rl6tezett- az egzaktterm6szettudomdny. Galilei,Leib-
nitz. Newlon6s tfusainakmunk6ssriga elinditottaa kis6rl€t€ken6s
matematikin nyug\'6egzakttermdszettudomenyt. Ennekdvsziizad-
okjg nem volt semmilyengyakorlatijelent6s6ge a vegyiparkiv6tel€-
vel. Newtontcjrv6nyeit sohanemhaszndlt6k m6gigytigoly6kr6ppe-
ly6j6naksziimitiistasem.mcrt a gyakorlatban sok mindentorzitotta
az ercdm6nyl.Am magaaz elv. hogya term6szet megismerhet6. ki_
szimolhat6.racitrnilis6s nem csak a jin 6s jang kuzdclmEnek az
eredm6nye. az eur6paiakat gmdolbdAs ru.; satbtldate.
Anikor a mandzsu dinasztiame8szil6rdult. az elsoprinitiv g62g6
pek m miikddlek Anglidban.Evsziizadoshftr6nrtyalugyan,de
1709-benAngli,ban kokszo!kezdtekhaszndinia vasolvasztdshoz-
S6t,a szabadalmijog garantdlasa utiinmegjelent a szerz6itulajdodog
- r loplflghr- fogalma i'. Ezek"z.pro.agnkKin:ib-ne. A7.ram-'
f6szeinelk6pzelhetetlenek 6s drthetedenek lettekvolna.biszenezeka
jogok segitikaz (j gondolatok terjeszt6sdt. bdtoritjiikannakszerz6it.
egyfajtav6delmet.biztonsiigot adnak.Ebbena korbanmar a szappa
is kezdettterjedniEurdpiban.a m6dosabb elr'berekmosakodni kezd-
tek. 6s mdr ennekaz elemi higi6nidnakis az lett a kdvetkezm6nye.
hogyn6tt az 6dagdletkor. Egy fontostaldlm6nyis segitette az innovd-
ci6t Eurdp6ban: az iivegcsiszolds litk6letesat6s6vel eltededtek a szem-
iivegek.Igy az eur6pai6rtelmis6ghosszabb ideigtudottalkotni(ol
vasni),mint a kinai,6sez a kis6rletez6 kedvvelegyiittegyrencjvekv6
fdldnytadottEur6penak. Ely lianciaorvos.DenisPapinelk6szilefte az
els6 kis6rletig6zg6pet. A MennyeiBirodalomban is mindenfelt6tel
megvolta g6zgepek elkdszflds6hez. m6gsemitt sziiletettmeg-A rab-
szolga-kereskedelemb6l. gyapjitermel6sb6l 6s sz6nb:inyitszatb6l gaz-
daelod6. egyel6reszrikangolprotestans kereskedo 6s iparosr6tegka,
rolta fel ezt a taldlminyt,amellyelmunkiiskezek ezreittudia olcs6n,
megbizhat6an helyettesiteni-

184
 KiNA

'i.ryfr1

&17"

$ti,.t"-t,.rz

A ni)li?t g/j.B!t. A ninrct Jatob L?opald l1671.1727)ihal ki1ondoh,de !o.

ha ntg rert apitei g6.git1 rdj:!t. A ketsiqteLe nl !.elknes, bti \as.itatt\ri,
.tisrd t.titlr gti.8!p kgfonrcsabb dLkot s.t a lbls.i surokban 1.6 euotun-
hak; s.eLep.Eat a kot rech ikai s..it jlr Dtag,en leh?tet elt;tiLlitani.ne
Icnl tudtak neql'eLe16 t)nftlleket kis.ite i eLege.l.;ei feci. niftes.ka.ijk
!! s.ers:tinqipek hiiin, .le eLiEi6 nintisigii h(tl Ln adl is rjak Kiv:1ban l[,
tc.ett- Kitdhan mABIe txdnik wl a gtddaiti u. o.il alkatrls.eket, de d neg
nunkiLtis ott sen sikeriiLhetett wlna. Hatanki sorsra j a a. ons. pol.u,
tror gti.gipe 6. Keserre! nunlaiwl nvgipitette BiFt, ktiiliiddtt is, .le haLik!
uILinsenki nett tudLt f.htatni munk ijlil

Ekkor Kiniibana felszinenminthamindenrendbenlennemdgi a

mandzsu csesziirokhat6lyonkiviil helyeztdkazta rendelkez6sr, mely
a textilmanufaktir6kban korl6toztaa sziiv6szdkek szdm6t.majd a
mandzsuknemsokdra ieloldott6ka tengerizirlatot. ,jra engedElyez
t6k a kereskedelmet. Igaz,hogyekkorcsaka nevets€gesen kicsi, 30
tonnarirtaftalomalatti haj6katengedt6kkereskedni. a r6gen6piilt,
Cseng-Hoadmir6lisr6s expedici6irszdllir66ri6shaj6k6pir6s6nek ru-
domeny^i;rdkrefeledlsbe ncriib. A MennyeiBirodalom azonbanro-
vdbbrais 6ntelt,p6khendivolt,6s vezer6inemfigyelrekfel a bafbiir
vildgbanmegmutatkozd, igen iassf vi4lfozdsoka.N6h6nykinai ma-
tematikusnak 6s csillagesznakfeltiint ugyan.hogyaz eur6paiaksz6p

t8i
I i c E L YG r o R c \ : B o R o r v A a L E N

6s €rdekes6r6kattudnakk6szireni.de az uralkod6r6tegektovdbbra
semlattiikmega lehet6s6get n6piiktehets6g6ben A pontos6ra Eurd
pdbankdzsziiks6gleti cikk lett. az iparegyik hajt6ereje Kindbancsak
a cs6szririhiil6szobAban volt sziiksdgesaz ut6dlesokfeljesyz6se.
pontosr6gzit6semiatl. A haj6zdsijabb technikai.tudom?inyos ige-
nyeket gerjesztelt, 6s kiiliinitsen az {jra tdk6letesit6s€vel. 6s a hosszri_
s:igifok pontosmeghatirozdsdnak kidolgozrisdval egyrepontosabban
tudtaktij6koz6dni.A MennyeiBirodalomm6gmindiga miltb6l 6lt'
de m6gmeglehet6sen j6l.
A 20- s 6vek\,€g6nirta megBacha M6!6 passi6t.amikora kinai
csiiszirbirodalm6ban betiho(aaz akkorm;ir sz6rv6ryosan l6tez65pl
umszivist.Magyarorszigon, szegeden ekkor,l?2S-banfejezoddltbe
az u1ols6 boszorkiinyper. Ezzel Eur6pa belsor6sz6nis v6get6r! az 'n-
kvizicidkora.ezutiinm6l csak ritkin v6geztek ki valakitboszork6ny-
sig6n.mig Kiniibanm6g6vszdzadokig hittekdddgdk 6s tunddrek16
tezds6ben. Eur6plbanekkor mdr a haj6zisvdlt a technol6giamo-
torjdvrl.Az. hogyAnglidban kiirtott6kazerd6ket. 6st6bb6nemlehetett
lasz6nnel mrikajdtetni az acdlkoh6kat. kik6nyszeritette a k6sz6nb6l k€-
sziiitanyag,a kokszfelfedez6s6t. 6vtizedes fqlesztdsnyom6n legddbb
annyi 6s olyan rnin6s6gti acih gyrrtottak Eur6piiban is. mint Kiniban.
aholviszontegyrekevesebb ac6l kellett. hisT'en nem volt hovafelhasz
nflni, €pitkezdsek mdrnem voltak.a mandzsu hadserege! semkellelt
tejleszteni.A porcelin,a tea,a selyemgyirtds6hoz aligkellettac6l.igy
ig€nyekhiinyabanegymes utrn zenik be a koh6kat. s e hosszan tartd
folyamatsor6rr?lvesaeat az acil$'dfttis tud.isats
A mandzsuk tartotraka kiilfdldiekt6l(csaka p6nziikkellettnekik),
mindijsszeegyetlenkikdt6ben,Kantonbankereskedhettek a biroda-
lommal,igy kdnnyebbenlehelet! ellen6rizni 6ket Az angolok ri'
szoktaka kinai selyemre6s a teaiviisra,ami ugyanrigyfenyegette
eziistkeszletiiket 6s emiattgazdasdgukat. mint annakidejdna R6mai
Birodalom6t. Ez6rtn6peskiildittts6get inditoitak a cs6sz6rhoz, hogya
kereskedelenu6l t6rgyaijanak. Ebbei az id6ben.az 1700-as 6vek v€
g6na kinai birodalomtijra a szok6sos tliln6pesed6si vdlsiiggaln6zett
szembe. Mdr a fejlett mezogazdasrigi m6dszerek sem voltakelegen-
d6k.hogya sziimilli6s lakossigotj6szinvonal'Jn eltansek' a selyem-
ipar,a porcelienipar vagya hal6d6aceliparpedigDemtudtafelszivni
a fdlosleges munkaer6t. S amikora keativit6stilos, vagylegal6bbis
gyan(s,nem sziiletnekij taldlm6nyok. 6s emia( nem k6thet6Ie a
munkaer6-fdlttsleg, nemteremthet6 lii piac, nememelkedhet az 6let-
szinvonal; szijks€gszerti a k€szlelek fel6l€se, azelszegdnyed€s' nyomd_
ban pedig a lizad6s.

186
 KiNA

BoRonAEL[\
Mikor a brit knlddtts6g1793-ban MccanneyvezctdsdvelKiniiba6rt,
mft rijabbfetkel€sek kezd6dtek - 6s tobb€sohanemvolt olyanid6
szak,hogy valaholne ddlt volnapolgiirhilbori.1795ds 1840kdzcjtl
tizenotnagyfelkel6stdr ki. Egyednla FehdrL6tuszneviititkosszer-
vezetmozgalmanak lever6setdbb p6nzbekeriilt, mint a kdzponti
kormiinyteljes6vi ad6bev6tele. Ezekt6laz 6vekt6lkezdveelfoglnuk
Kina bels6tartallkai.l6tszik.hogya maidzsuknemtanultaka Min
gek,a mongolok.sema Tangokhibdib6l.Aki pedignemtanula hi
bakbol. Lijraelldveri.esmeg.ren\edi azokal
Eur6pamozgat6ereje. motorjaekkorm6rj6r6szta protestdnsmun-
kaetikrtb6lszrrmaz6fejl6d6svolt, a haj6z6s.a mez6gazdas6g. a bd-
nyijszat(de besegitetta mindenf6leetikiit n6lkiiliizcirabszolga-
kereskedelem is. ber a hivatalosiillamikal6zkod6st
milr befejezt€kaz
angolok).Ez a fejl6d6sm6gmessze nema tudomiinyonalapuh.a tu
domdnyos akad6midk ink6bbcsakn6hdnyokos6s 6 elmesemberbe
sz6lge!6helyei.de az ipar k6sz6ni,nemk6r a tudomdnyeredmdnyei
b6l. Az akkori hivaralostudomrnyegyetlen,,eredm6nyeOrffyreus
g6p6nek elulasitdsa volt.

+
I 4.'
ft:

Kanli tengel\reJefugees.tefl
init$tl, a.imutdlisinin\ n4ftsereb alkaLnas.

187
E6ELYGYoRcY: BoRoTVAELEN

,,*.***"-=*&*#.

Godvnt K"ight jarhDo ifttn\\iije. Bnt nnegesen g!.irtottik a. iftn)'trikct,

niris g\akrur nss.rl vhak fehrAsnese.velnis\, P'Lusuk NoLt).1751J)er
d. angalAb iralitis sikercte kiidbtilkt, 6s K,ieht irdnr il portosttubnak
takilrd eli;dem61.
A kittui irnnniik|is.o t nen fejl6dtek tortibb.

ELrr6pamozgat6ereje,motorja ekkor miir j6r6szt a prolestlinsmun-

kaetikiib6l sziirmaz6fejl6d6s volt. .r haj6zrs, a mez6gazdasrig. a bii
nyeszat (de besegiteit a mindenf6le elikit n6lkij162()rabszolga
kereskedelemis, b6r il hivatalosillami kal6zkod6srmdr befejeztik az
engolok).Ez a fejl6d€s m6g messzenem a tudomiinyonalapult. a tu'
dominlos akaddmiik inkdbb csak ndhdnyokos 6s artelmesember be'
szdlget6helyei, dc az ipar kijszcjni,nem kir a tudominy crcdm6nyei
bdl. Az akkori hivalalos tudomeny egyetlen.,eredmenye Orffyreus
g€p6nekelutasitrisrvolt.
Amikor a McCartney kijldbtts6ga fdvdros, Peking fel€ haj62()tl,a
mandzsuuralkod6km6g mindig igy gondoltik.hogy egy veszdlyte-
len. primiti\', tivoli, szegdn)iillamocskakcj!etcitkcll fogadniuk.
akik szegdn_v"es port6kiijukkula f6nies csisziri udvarmagasabbren
diisig;l Jdttekelismerni. A nagy csatorniinfclfcld haj6z6 bLirkrijukra
azl N lcliratot iftik a ntnandarinok:a: r,r3olrrl c,r!.Agnb.jltrkc..ti. h(i-
,JolIti udi itrytijt6i
Az akkorhiromsziiznilli6skinai birodalom.ds a feicakkoralakos
siigi Eur6pa k6zdtt m€g nlindis hatalmasvolt a kiildnbsdg.Az ango-

188
 KiNA

lok el6lt gyakan jrtak a pekingicsrszfuiudvarbaoroszok,hollan-

dok 6s portug6lok,s6t n6havatik6nikiivets6gis, de kereskedelmi
c6lja, 6lland6kapcsolatfelvdteliig6nyecsak az angol kovetsdgnek
lett volna. Az angol kiildittts6gegy gondosanmegmunkiilt,igen
magastechnol68iaiszintli planeteriumot is vitt magavalteleszk6-
pokkal€s miis optikaieszkdziikkel, mert igy gondoltiik.hogy a ki-
naiakatez nagyonfo&iadrdekelni.

BenjaminMdniti 1750utdn klt.all

Ass.etettntikros.k,jpja. E.en a kis.iili
kcn nldr ldts.ikd gon.lostnesnuo*dbs
a.fetadatnak tn gliete|d sokfdte rdsiunk
ci6t el tudott l.itni. l\en optikai s.erke-
.etet is vitt aza Bol kiildottsig a na,L
d.M csAs?driudra,ba, de a khtaiaknenl
[ftetftk hatalnas g\akoiati je Lentt;s6gZ t.
A nikros.k6p Gt a ircs,i) alapwtd es..
kdz lex a. aLilgld nislb. is a bioljgia
fejl6d6fthe. is t1iLkiila.hek nen Lex.

Meg akandkmutatnia brit tudomiiny6slechnikaeredm6nyeit - brit

vitorl6shadihaj6modelleket, a legjobbtextileket,l6fegyvereket. 6s
aztviniik. hogya csdszrtui udvar6rdekl6d6s6t felkeltikezeka cikkek.
A mandzsuuralkod6(Quianlong)azonbanegyszeriien nem 6rtette,
hogyaz aj6ndikokegyr6szemirevalci.
Ugyanakkora betegesked5 brit nagykcjver.Mccartneypedig az
uralkod66ltaliitadottaranyjogar- I b6ke,barersiig €sprosperir6sjel
kepe-jelent6s6g6tnem€ne[e meg,igy gondolta.hogyenneksenr-
mi drtelme6sdrt6kenincs.Kdt teljesenerlro gandolkoddsm6di ku]|-
tira taliilkozotl.6sa le&jobbszdnd6k mellettseln6nett6kegymiisr.
A bit nagykdvetncm vol! hajland6t6rderhajtania kinai csriszrir
elcjtt.fgy goidolta,hogyaz Eur6p6ban szokisosegyenloelb6ndsel
ve szcrinlkell a diplomiiciaikiildetdst\rdgrehajrani;a kinaiakpedig
sajiitnagysiiguk 6shatalmuktudataban a legteljesebbh6dolatotvilrrdk
voinael. A MennyeiBirodalomc-<dszdra vEgiilis Demengedflyezte
az dliend6pekinginagykcjvels6g l6rehozds6r, igy vdlrdk.hogycsak

i89
Ecu-! GYORcYTBoRorvnE'-EN

gondjuklenneebb6l,szemosijabb titkosrend6r kellene.hogya pe-

kingi brit diplomaliika!figyelj6k.A csdszSr. III. Gydrgyangolkifdly-
hozkiildcilt- az6tasokarid6ze[- lev6llelbocsitottael a kovets6geti
,,6 uralkotl<;,messze lako:ol,soktengerentil, ls nigis att6l u:.ald'
.atos ktudnsd gt6l v.cttetve. hog| civili.tici6nkjlitltenAtDeibenos.-
to.hass, kijvetslgetktildlll,,ne l| enge.leLtne sn elj utta a ho..dnk
ii.etrct"det.Atni azt a ktrehnedetilleti, hDg| e$ olat^,al6datneNDei
urlvaronhoz.kiiLdhesd,hag' ellen6ri..e t)rc.dgod kereskcdelntlrKi'
ntiwl, rigl, ez a kdrls ellenntontt din's.titi minden .s:okdsdnak,6s
senuniL,-en n6don nentfogadhat6 el. Ha igl r?ildelkeaten,hog) aa
dLtakL.lkiilddtt hidolati ajdndikot, 6 uralkodt:;, efoe1djuk. e. ki.dt6-
lag aaAi lijttitlt, nefi fig\elembe vdtiik azt a:. lrzist, ttnel," arra in-
ditort. hogt etknldd 6ket. Dinasztirinkllatalmasg,"6..elteinek hh? al
hatolt a. Ag alaii inden orszaghd, is a s.dra:ft)ldek ds rengerek va
'
la len li e EetdnekutaLkod6i elkiiltuAk Atfikes djdnLlikaikat... A le
v6l v6g6reezt a figyelmeztet6stirtar ,.Reszkess, engedelmeskedj, l! ne
"
kdvessel tisateletlenslRet. A l€nyeg azonbana kovetkez6mondat-
b^n tan: ,,Amint kiivetedmaga is megg,\'6..;dhetett xila, nekiink ntitt-
deniink negvatl S.A,nomranincs Afitke furc:dn va$ runs.ul kis.i-
'
tett tlirqlsknak, 6s nincs s.iikslgem orc.tiqod kis./tuAn!-eire.

\y
VI l r
il I
John Dollanll ( 17%. l 76l )
dkrcmatik s tdrctdNa.
A.. elsa;t,ivcsdwk nti,1ds.it-
hibdwl kis.iibek. e.t csak
hoss.i kk1rlete.Zs utLii htd'
t.i k kikijs.o b ii Lni.Do Lla
Iaki sebens.dr6 nLu ldsklnl
ke.dte) kiiLbnba,:a;ilwEti
I usokb6L ki tanI ! dss.e t ett
lencsik seeits/girel oldotta
nrcg a toftftli s.htllibik kik
s:d bd1as6nek p ro bI i nkij dt.
E.ekbdl a dr.s.trekbdl is

i90
 KiN.{

A kinili csriszdmakfogalmasem volt r6la, hogy a mikroszk6pok.

t:lvcsdvek vagyszemiivegek alapvet6en fontosakegy orszi8ipari fel-
emelked6sdhez- A kin^i uralkod6ldtsz6lagos k6z6nyemogiitt ^z6n
voh6rdekl6d6s, deels6sorban aiezsuitamissziondriusokatk6rdezi6k ki
Eur6padolgair6l.A legfontosabb k6rdds0kaz volt (ami a kinai filo-
z6fusokat a tyik, vagya tojis?
r6g6taizgatla).hogymi volt elciszdr:
A hatalomtudatlansega. k6z6nyeazonbana cs6szdrleveldb6laz
ur6kora maradt.Ez a fennh6j6z6 magatart'lsm6gj6indulatmellett
seme169milr a tiln6pesedelt orszdgsorsin& megforditiisiihoz.Csak
az ipaf. a tudondny.e turlAsfelhas.,fildsuielenthetettvolnakituat.
mint rndrannyiszora tolt6nelemfolyanrin.De cz az Lit a dekadens
korszellem miaftmdrnemvoltjrrhal6.

A wan'Flc Jotgtj.lugat^is Ed:s!p. JAMES WATT . I7A2

A. olkrntiLt ,n.gnsi drganri .il
ktI ok .ott fti.kttdtis kikiis.ibL'llsl'
r( \vt111kiJajles.tete a fotstth-
lat,||tl! lo.glpct 11771),,tl| na-
r\abb ftdrLtts.tiMr. kisebb sti vL
,t;iki)tlirt, Dti a s.okdsosglpek.
Nas\obb Jajtaqos tetj.rirttinre
ntid! jtt lett whte g1;:atu6kba is
s.;.nto..lo\rokba, de a tortitisl
.sak higarrvl tudta nleqoldani,
a, i dtnqa lls vs.ibes) wlt, ig)
JeLhag\ott a tok'letesit[s\e1. Mire a
techloktgia rlegirctt a j6 b-
,nit! sek kis.itdsd rc. tntu negje lenl
a belsL; dgisij nntor. U$aia. a
heb.et hnitlddott nEB, rtitt a
wa keLtele habs,tlusatr"tis ,to-
turnL nel)- s..rltdttnenttetje.hel.

Kinai toL'tnei; Kr. u. 9'bd1.A naga koniba pontosn.fies.kdz rolt.

'191
EGELYGYdRcY: BoRorvanLEN

A kijvetldtogates 6v6ben,i793-banlal6ltafel az EgyesiiltAllamok-

ban Elli whitney (aki a csereszabatos alkatr6szek, a tdmeggyrifiris
egyikapostola g6peL
is volt) a gyapotmagtisztit6 Az addiglassrik6zi-
munkaigy gdpesithet6v6 vdlt,6sazAmerikdban honos.rdvidsziiri,de
er6sgyapotsz6lak is kdnnyenfeldolgozhat6k iettek.Ezzelnagyonol
cs6vdv6h r gyaposzalak ds az abb6lk6sziilttextilekel66liitdsa. ami
val6srgostextiliparifbnadalmat inditottel. A gyapot.j6val olcs6bbletr
a gyapj[nnl.6s miutiinsokkalc6lszeriibb viselet.hata]mas piacamiatt
cikk Iert.a selyemnek
kdzszijks6gleti komolyvetdlytirsa. A csdsz6rck
azonban neml6ttiikmega bekijvetkezci vdltozrisokm6lysdgeit.Ekkor
mir k6tsz6zf0rk6sz6kultdlditart6zkodott K(n6,ban.1\ eg:-klnai .ten1
Eunh.iban.Az l8l6-banitnak indirottmdsodikangoldelegici6szin-
t6n kudarcotvallott.merta brit kdvet.RobertMonisonnemvolr haj-
land6t6rdethajtaniazuralkod6nak.

H?"t\ HittdLe\(t7t0-1771)JotoskttlIDt?ts:dgipe. tl\entrcci. s.crs.Angti.

t)ek Ie!\inisa elijkhltele Lerta.6ra8\'titltis ak,!! a s.ets..n Br'pipat|Mk.lqi-
ku: t)llda ant, hoi| khtti.r.eti eft;i)rr.isokba,s.eg! \, kiLsinjo.!.tigok,
hog\d,t etnc!kedh.1rekfel

A britek azonbanm6dot lririlrnk arra. hogy silyos kefeskedelni

mdrlcghidnyukatkiegycnlits6k.Milr nenl csicstechnol6giivalpribiil-
koztak.hanemegy misik, kelend6bbcikkel, rz 6piumrnrl.A Bfit
KeleFindiaiTtirsas/Lg vezetrii,Watson3s Wheeler1773ban szabr-
lyos piackuhtiis utiin elhatdroztiik.hogy olcs6 dpiunrmal fizelnek
tq?
 KiN^

majd a kinai luxuscikkekdn 6s rc66rt.Mdr 6vtizedek6ta tiltort voh

Kin6banaz 6piumfogyasztiisa, az angolokazonbana Kantonkdr-
ny6k6nkikdtdtthaj6ik6l addig-addig csempdszr6k az 6piumot,mig a
kinaiakkcjziilsokanr6szoktak,6s keresr€k.Az ezijst6s drdganemes-
l6mekeramliisiirinya igy sz6plassanmegfordult. Mig 1729-ben csak
kdtszii l6drinyitsziillitottak,1823-ban miir kilencezerl6ddnyiradrak
el. 1873ra mir kilencvenhatezer ldd6nyi6piumotvettekmega kinai,
ak; gondolhaiuk,hogyhenycsaldd6sszeomldsit. hilny embertrag6
diiijdtokozlaez.Csak 1917benszrinrmegaz 6piumbehozarai, emi-
kor a kinaiakmaSukkezdt6ktermelni.Az 5piumszivris! csrk Mao
kommLrnistii iiltjdk be haliilbiinlet6s
rerhemellefi.A rea. selyem-6s
porcelinexportnem birta az 6pium-behozatalt ellens[lyozni,Kina
egyretdbb6st6bbeziistdtveszitett ezzela kereskedelemmel.

.f
I

.tohttWilkinwL (1728'1808);t'nniglpe E. a gat nelr .ig|tik is g.j.xirk

dugdnnnnk Jiitdstiltefteletut'r!, eS\.o\ng IeleDklkedt;sinlek .ilogd, s
tdbb ipaftir megtercntZsinek olateblkle ntt. A. tig\nknegbi.hatatlau!
,Liikadtek,niq a bels6.furatls a golriniret en rob po tos. Kintiba tetjes
ndnikbe hi.iq:ox a hataltnonler6k i|lnre afta, ho|\ tdnngasftika .li-
rAjdbanDrtul!te..; s.ers.nnrylp4,at kiJejtLtdistt
petig trlk eg\.kiss.gn\i€

A MennyeiBirodalomezutlmzuhaniisszerrien hanyatlanikezdert,et-
t6l kezdvemegdllithaEtlanulcsiszorl a lejt6n.Az udvar egy Lin nevii
mandarinlnevezel ki az 6pium elleni harc vezetdjdv€.ak 1839-ben
6rkezeltKantonba.6s hdszezerlrda 6pium itadiisria k6nyszeritertea
kiilfdldi c6geker.tsz a l€p6s vezerefiaz elsij kinai-angol 6piumhii-
borLihoz-Megjelenr a bri! flotta,6s rigyizni kezdte Kanton talai!. de
azok olyan j6l birt6k az osrromor.hogy ezzel tblhagyrak.Egyszerrjbb
megoldiisf viilasztoruk, 6s ezulln vidtele vdrosokat
fosztogattt a
nigre.er nis brit Jlofta. A brir igyik ekkor m6r rnegletr6khatdsukat.
aki dlve maradt. mindent hdtrahagyvamenekijlt. Innent6l kezdve a
britek diktdltak, egyn6s uren erolretldkrd Kindra - .jobb fegyvereik

193
EGELYGYORGY:BoRorv^[LDN

limogal6sdval - az el6nytelenszerz6ddseket, 6s hatalmasl1ddisdtcol,

biintel6seket r6ttakki a birodalonua.Az eg6sz6vszdzad el6szor brit,
maid fiancia,n6met6s amerikailegyverckzaj6l6lvolt hangosKina
fdlgyarmatisorbasiillyedt,egyretaibb6s tdbbkikd-
elkeriilhetetteni.il
t6be egyrizt6kbe magukataz eur6paiakA kinaiakegyre ink,bb
megtanult5k, hogymi az a globrilisgazdas6g. ds azt,hogyaz enjsebb
tegy!errel rendelke/b hatal^me minden iog
Ma biztosanfelhi4borcdna az amerikaivagy az eur6paikdzv€le-
m6ny,ha a kolumbiaikokainmaffiahadihaj6iLos Angelestvagy
Londontdgyrizniik,hogy engedjdkbe term6kiiketa piacra.Pedig
ugyaneztdrt€ntszdz6tven 6wel ezel6ttKiniban; nem a mord szA-
mitott.hanemegyedulaz erri,nemis volt ez m6s,mint nyilt rabl6s.
Mindeztazdrttehett€kmega britek,mertaz €vsz6zadok 6ta stagn6l6
Kinai birodalomgazdasiigilag kiv6rzett.Ide vezetetta hosszftechni-
kai, tudomiinyos elnyom6spolilikdja.Legalibbmi mostlevonhatjuk
a tanulsegot:a talilmdniok seqiftse, tdmoqatdsanetn egy h&szonta
lan, (tncAli dolo!. ha em a nemzetbiatonsdSol alapvet6ensegit6,be
folldsob ft yez6.

Pieie Ttesaquet( 1716 I78O?) nkis.hesi nltj.lszere. A franc ia hadtnenl.tkik

tudtak eldszt utat kAs.itenia r6nlaiak 6ta EurjPdban a.. atgolokcl neg,"
vi ir|cl neCel6.re. E Nap6Leonhadsetegeiltekgvrcabb D\'r.gAstrctt Ie
hetl ,;. a kereskcddknekrctlig aLcsdbbs.dllifist. A kinaiak nerl iPitetek i6
L r a L r ! .t ; \ . a ' t t n d E \ s ' . n t \ r r 1 . ' n n h a l a : o t r 11 , , t t

A vesztes 6piumhiiborikal kijvet6 biintet6sek, 6s a csokkeno eziist

k6szlet mialt megemelkedett az eziist dra. amiben az ad6l kellett 1i
zetni. s ezt a drdgdbb f6met a parasztok kdptelenek voliak eloteremte-
ni. Kinet sorozatos6skegyetlenparasztfelkel6sek riztilk meg,melyek
kijziil talSna iegnagyobb az l85l-ben megindultNxgy Egycnl6sdg
MennyeiBirodalrniinak (Taj Ping) megalapiliis66rt folyd harc volt.
A mozgalomc6lja egyfajtacgyenl6s€gen nyLlgvd,,parasztkoztiir
sa-
seg megalapite$ \'olt.6sa mandzsuk eliiz€sea birodatomb6i.A mint'
egy hnsz6ven6t !art6 felkel6s6s a birodalomd6li, nyugatir6szein
szinteezzelegyijtrmegirrdul!etnikai,vallisi za\argdsoksoraszabri
lvosankiv6rezlerte a birodrlma!.Csake felkel6ssorin minteg-v hlisz

t94
 KiN^

milli6anhaltakmeg,k6tszerannyian,mint az L vil6ghAborflcjv€sz-
erkaiban.A sok evszilzados stagniileside vezetett,semmif6lekiit
nem liitszoit.Pedigvolt egy megoldds, amirea kinaiakk6ptelennek
bizonyultak,ajap6nokazonban megval6sitott6k.

EtlwardNaime (1726.1806)d1rysekktronosglpe. Le\nlenipalackokse.

ghsigdtel kb. 30 centimiteres szik ikat keltett, 6s vasdrlitokatJotasatotl
dss.e.IlJenEdpetis vitteka kinaiaknak,de a khai udwfian e.csakjdtik-

HenD'S(htupnel( 1761-1812) rob.

ban6 dgJnqolttjja. Hitiba takhdk
Iel a l6poa 6saz dgyit elsdkAnt
a khwiak, a tovdbbfejleszty'st az eu-
r6paiak vlge4Ak Az ekd igazi
tdn egp usztit6 le Eyver a Schnpte I
dltal kZszhettrobbanddqtigoly6
vah. A csatatArenis has.ndlhat6
fe gj vert Spanyolo I sztiqbqn 6s
Wate ootldlretetik be ?l6tzdra.
anqolok,a kinai 6piumhdbotibanis
haszndltdkezt a feglvet. Welling-
ton lefilben kds.bntemegafebald-
l6nak a hasz os tuhhndry|

195
ECELYGYtiRcY: AoRorv^aLEN

A C n Satk neri rito ds hajd ls nets.ete- A XlX. szdzad leq$,orsabb ri

torL.ls hai;ja dtumldstechnikti hibAk halntavit nutatja. Az angolok a kfini
tea kercskedeLembetrhas.ndltdk, hoqf a tea nLinil el,SbbLondonba trjer.

AJAp.{Nox ras
rL$yATr,(^rilNDdxr6sE
Amikor egy politikus azt mondja.hogy k6nyszerpilyiinmozgunk,
nincsmrs lehet6s6gtink,csakaz az ft jidrhat6.amit6 kigondol,akkor
ezzelsaj6ttudatlansag6t mulatja.JapdnKinit6l elt6r6fejl6d6sena-
gyonjiil p6ld6zzaer. A portugrlok,.fedezt6k fel" Japent1542-ben.
rmikor egy lengeriLit sor6nelt6vedtek. Hamarosan jezsuitik is 6r
kezteka szigetre,6st6ritenikezdtek.de Hideyoshis6gunelzavartaa
hitt6rit6ket.1616-banbetiltotti{ka kereszt6nys6get.6s n€h6ny6wel
k6s6bbk6tszdznyolcvanezer jNpdn kereszt6nytkivdgeztettek. Nem
sokkala Ming dinasztiabukdsaurin Japdna kiilfoldiekel6ttk6tszriz
6vrebecsukakapuit.Csakegy kis szigetenengedt6k mega portug6-
loknaka keresked6st 6ventepdr h6nrpig.Egy nagyonerdsfeud6lis
dllamalakultki, 6s stagnelt6vsziizadokon iit, mig 1854-ben minden
megv6hozott.
N6gy amerikai.feketeszinii hadihaj6jelent meg a mai Toki6 ki
kdtdj6n6l.MatthewPeny kapitdnyfelsz6litottaa japilnokat,hogy
nyissikmegkapuikat.deekkorm6gneml6vete1t. A trizok6d6ameri-

196
 KiNA

kai haj6k l6tv6ny6raa japdnokmeghajolrak, €s aleidakeBy szerz6

d€st,amelybenmegengedt6k, hogy az amerikaiakkeresked6h6zakat
l6tesitsenek, 6s haj6ikhorgonytvethessenek a jap6nkikiir6kben.Ez-
utin a nyilt konfliktuskildr6semrr csakid6 k€rddse volr.6s 1862ben
ez beis kbvetkezett.
Ebben az 6vben Facumatartom6nybanegy Charles Lennox
Richardson nevii brit keresked6 val6szinrileg megvetdssel n6zertegy
szamurajlovasra,de hogy mi tdrt6nt,^zt sosemfogjuk megtudni,
merta szamuriijazonnallecsapta Richardson fej6t.Ezr kivdnraa sza
mur6j etika,a brit korm6nyviszontaz|, hogy a gyilkostbnntess6k
meg,€s tetemes j6v6t6teltis fizessenek. Facumatartomanynagydaj-
midjaazonbanvisszautasitotta V6laszula bit hadi-
a kitvetel6seket.
flottareflexszeriien megjelenta tartornany fdvaros6n6l, Kagosimaki-
kijt6virosn6l.Cooperadmiriilisazonnalelsijllyeszrefte a kikitt6tv6d6
hirom 6sdihadihaj6l,6smivela vdrcsnemadramegmagiitazonnal
6s felt6telndlkijl.tuzetnyirtarott. Az akkorm6gvirorlassorhaj6kso
rozatos6gydliizdben a vArosfele pillanatokalatrkigyulladr,a m6sik
feleegyszerLien rombad6h.
A v6rostv6d6szamur6jok tehetetlennek bizonyulrak, hi6bahirdk ki
a briteket.hogyharcoljanak firfihoz m6lt6an:kardkardellen.A jap6n
ellentiizhat,stalannak bizonyuh.csakegy lucatbrit katonahal{ meg,
a japdnhalottakezreitvagytizezreitsohanemsz6molrdk tjssze.Ha-
talmassz6gyenvolt ez a jap?inhadseregnek. Egyerlenkirit maradt.
olyanhaj6kat,agydkatk6sziteni, amilyenaz angolok6. Bel6fiik,hogy
ehhezdrasztikus6s 6tfog6viltoz6soka van sziiksdg,ds Jap6naz
eg€szemberjs6g tajndnet6ben peld{rlandtalakuldsba fogotr.Evtize-
dekenir egjmdstel1elEurcipdban esaz Eg)esirlrAtlrmoLban ".iapin
kiildittts6gek,6s busdsanmegfizetertkijlfcjldi szak6rt6ktaniro$6k
meg6ketmindenre, anritazeur6paiak udtak.
Fogcsikorgatva felszamoltak a szamurij-rendszert (leverlik a sza-
murijokfelkeldseit), 6sijra visszaiillitotr6k
a csdsziir
tekinr6ly6t. A me
zogazdasiigban ugyannagyr6szt€rintellenmaradta feudalizmus. de
mrndenittmdsuttgydkeres,fonadalmim6rt6kfivdltozi{sokjndultak
meg:a r6gi Japdnnak egyszers mindenkorra v6.gele:t..A japtinok so-
ha netntudtakigu.dn ijat alkorti, de ndsolni tnostmegtenultak.
Az Eur6paiakkinyirorldkbankjaikara szorgalmas japiinoket6tr,
igy egymilli6fontosbrii kitlcsajn segirs6g€vel tdvir6kilbeleker 6s vas-
iti sineketfektettekle. azaz,tvefidk az eur6paiinfrastruklfriit,ami
ndlkiil gazdasdg nem l6rezhelelt_ Az orszrg mintegyhfsz 6v alarr
annyiramegv6ltozotr. hogyaiig lehetettrdismemi.El6szcircsaka ko-
reaiakat.majda kinai flottiitis t6bbiitkajzetben meEvert6k. A iaodnok

197
EGELYGY6RGY:BoRorv.{ELEN

nemcsakaz eur6paifegyverekhaszndlat6t. hanema hadvezetes m6d-

szereitis megtanultdk, 6s ugyanolyan agressziven l6ptek fel' mint az
eur6paiak a kinaiakkalszemben.
1904-ben megtimadtdk a tdvol-keletioroszflottdt,6sostomz6ral6
fogt6k Port Arthurt. A kikiit6t elaknasitottdk,6s az oroszflotta z6,sz-
t6shaj6jais akn6rafutvasilllyedtel. A duhaing6 oroszcdrelhatiozta.
hogymegbtinteti a ,,mak6k6majmokat",ahogya japenokatnevezte,
6s ritnakinditottaa majdnemteljesbattiflottat.Az ft Afrika megke-
riil6s6veltbbbmint f6l 6vig tartott.UtonJap6nfel6 egy vodkamiimo-
ros 6jszakinn6hdnyangolhaieszhaj6t ellens6ges lorPeddnaszddok-
nak n6ztek,6stiizetnyitottakrdjuk.Tizenk€tpercigl6ttek,mirerejcil
tek a bakldv6sre. Tijbb angolhal6szb€lehalta t6ved6sbe, hosszan 6s
Knosan kellett magyardzkodniuk az omsz diplomat6knak. Afrika
partjain6legynapl6gyakorlatot tartottak:egytorped6rombol6 vontat-
ta kiv6nhedthaleszbdrkitkellett eltaliilni.Az oroszegyinaszddok
tdbbezerlcjv€sut6negyetlentalalatot6rtekel, amellyela vontat6tor_
ped6rombol6t siillyesztettdk el,6s nema miigiittehrjzott6cskahaj6t
A flotta ebbena szellemben folytatta!itj6t, mig 1905egy k6d6s
reggel6n,miejus16-dnjap6n vizekhez6rt a Csuzimai-szorosba. Az
oroszoktetesels6t6tit6st rendeltekel, hogy ne fal6lhassiik meg 6ket a
kardben (el-kormegc\akTeslatudol(!olnaIadankdszileni,. Am s7o-
kisos lazasilguk miatt egy kis seg6dhaj6n m€g6gtekaz irdnyjelz6k,
igy a japdn 6rhaj6khajnalban6szrevett6k az oroszokat. Ber a japitn
flotta szdmszerint6s m6retreis kisebbvolt. de gyorsabb, jobbanfel-
szerelt6s nagyobbtiizerejri.Az oroszflotta - n6gycsatahaj6, nyolc
nehez-€s tizenhat kdnnyiicirk6ld 6s huszonegy rombol6. valamint 6t-
venh6ttorped6vet6 -
haj6 szinte6rik alattelsiillyedta jap6nok tiiz6-
ben.A japdnoknakaddigramdr a Marconi-f6leriidi6valvolt felsze-
relveaz cisszes haj6juk,mig az oroszokcsakf6ny-vagyhangjeleklcel
tudtakkommunikdlni, pediga feltal6l6,Popova fekete-tengeri flotta
haj6in kezdettKs6rletezgetni, de senkisemfigyelt fel az omsz pa-
rancsnoks6gb6l errea technikailehet6s6gre. Ajapdnokaz oroszokhoz
kepesthdromszoros tilzgyorsasrggal semmisitettdk megellenfeliiket.
A csatakimenetele egy percig nemvolt k6ts6ges, az omszokteljes€s
megaldz6veres6get szenvedtek az els6technikailag fejlett 6zsiaiha-
talomtdl.EzutSnegy6nelmiien Japenlett a Trvol-Keletkatonai6s
gazdasiigivezet6hatalma.Egygenefici6 alatt hozta befejl&16si hdt-
rdnldt, sokkal kisebb er6forr6sokkal.mint ami Kin6nak vaiaha is
rendelkez6s6re 6llt.
A japdnok p6ld6jamrtatj ^, hogy kiit mindig van, csaka mdr meg-
lev6tuddstkell hasznelni, 6s gondolkodni, dolgoznikell. De ha nem

1c)8
gondolkodunk,az m6gtdbbszenvedessel,kinl6ddssaljAr,
mint ahogy
Kina pdldajamutatta.A gydzelemutdnmdrajapdnhadsereg is bedllt
Kina fosztogat6ikijz6, 6s mindeneddigin6lhatalmasabbhadisarc
meglizet6s6re
kdtelezt€a birodalmat.

AZATAMTR
TIS
Kindt ekkor a csrsztuegyik volt iigyasair6nyitottaa h6tt6rb6l,aki ked-
venceunuchjaisegits6g6vel 6lland6anintrikdlt, sdt hatalmameg6z6s6-
6rt gyilkoltatottis. A kinai lakosseg gyrildhea kiilfdldieket.szerettek
volnamegszabadulni t6liik,de saj6t(idegen)umlkod6ik6lis. Az ,,iro-
dalmtu" mandarinoknagyrds#nek menlalitdsaene a japrn tipusi fej-
l6ddsresemvolt mriralkalmas. Ez a,,vezet6r6teg"a japdnpeldauran-
zrsdrasemvolt kepes,azaza mdsol6smisol6s6la.A pelddtlankudarcok
sokas6ga, azegykorinagysaglStviinyos6sgyorselveszt6se letagl6ztaaz
€rtelmisdget, nemtudt6k,mit tegyenek. Konfijciusztanaiinkibb aka-
diilytjelentettek, mint segits6get.A kdzn6pszdmera neml6rszottmiis
kitt, minra nyilt felkel6s,
a maroknyikiilfttldielzavarrsa. V6gs6elkese-
reddsiikbenfdllrzadtaka killf6ldiek ellen. ez volt az elsi)globaliztici1-
elLeesfelkeus, a hires,hirhedtboxerlSzadis.
A lezadilslever6seutdntdbb tucattifkos mozgalompr6b6ltmeg
nyilt felkel6st.palotaforradalmat, vagy6llamcsinyr szervezni, a man-
dzsukazonbanaz ..oszdmeg€s uralkodj"elv felhaszndlasrval mdg
mindig tartott6kmagukat,eg6szen1912-ig.A t6rt6nelemazonban
meginlcsakism6tliajnmag6t: Kina,a mandzsuk buk6sautendarabok,
ra hullottsz€t.egym6ssal acsarkod6 hadumkmarakodtak az orszdgrd-
szeken-Ujra kezd6dteka parasztldzad6sok, mosta kommunistikve-
zeit6k6ker.6s sziiks6gszeriien meejelenta kiilfijldi h6dir6.mostaja-
ptnok k6p6ben.S tal6nma is ort lenndnekm6g a jap6nok,ha nem
kezdenek el hiibonjzniaz EgyesiilrAllamokellen.Ebbena habordban
azonbanJapiinellenfel6reral6lr,6saz ipari 6rids,n6h6ny6v alrfi a
fdlddeltetteegyenl6v€ a szigerorsziigor.

I4IRIT.NITj MLILT?
V6gig Konr'iciuszmesrertaDaiii4nyitortaka kinai 6rtelmis6gieker,
ol,vanrNnok.melvek messzemesszeaz ipari kor. a taldlmrnyok
megjeienise el6ttkcletkeztek.
A tanokazonbanmjndigtorzulnak,ds
6r!6nviikeris !eszrherik.A kaiakornbiikban
bujk6l6korai kereszrd-
nlek sem condoltaka majdaniinkvizici6s(kereszt6ny?) t6megm6-
szarllisfa.
as Konfriciuszmestersemtudtaelkdpzelniaz iparosodott

199
EGELYGYoRcY: BoRoTVAELEN

fejl6d6sre,s a term6szettudomanyos halad6sra alapozotttdrsadalom

6let6t,€pp ez6rtsemmilyenreceptetnemkinllt ene. Az. hogy ilyen
sokiig kitikdtlanulkomolyanvett6ka mesten(amjbenigazavolt, azr
viszonlnem alkalmazti4k). v6gs6sorona fdld leg6sibb,legnagyobb
kiterjed€siikulttif6jdtpusztitottael. Titbb sziz milli6 emberhaliilSt
okoztakdzvetleniilvagykozvetveaz a stagndlds. az a rugalmatlansag,
ami !anainakdogmatikus mdsoldsdb6l kdvetkezett.
Kina t6(6nef6nek azonban mdgnincsv6ge.a k6tszdzdvealv66ri-
ds most[jra 6bredezik, 6s viszonylagj6 minos€gli,olcs6fcjmegter-
m6keivelrjira kezdieliirasztani a vilegol,szorgalnias' igen alacsony
b6rb6l616, igenytelennek ttindpolgarai,rijrabekapcsol6dnak a vil69-
gazd.rsdgba 6s a fejl6ddsegyik molofj6t alkolhxtj6k.Mdr Demcsak
egyszeru, olcs6pamuttik6kat,hanemegyrebonyolultabb g6peketis
gyiirtanak, 6s ha hagyj6k 6ket, n€hdny 6vtizeden beliil ijra a fdld ve-
zet6ipari hatalmiivdv6ihatnak. Nagy k6rd€s.hogy teret engednek-e
polgeraikkreativitdsenak? (ltt Eur6peban az a mi nagyszerencs6nk.
hogy van Japdnban is, 6s Kin6ban is egy-egy szaivets6gesilnk Ez a
szdvets6ges ajapdn6s a kinaitudomSnyos akad6mia, amely iilElrban
hetven-nyolcvrn 6ves,nagyonid6stud6sokb6l ell. deotl tekint6lyes
egy6bk6nt termdketlen 6s reakci6s- testiilet.)Ha a japinok 6s a ki-
naiakkomolyan vennEk az alapkutat6st, 6s nemcsaka m6r meglevo
talalm6nyoktijk6letesit6s6re, finomitdsera, csiszol6sftairenyulnaf;
gyelmiik,hanernaz eg6szen rij btlelekfdlkarol6sdra is, akkor saj-
ndlatosm6don - Eurdpa vagy az Egyesiilt Allamok nen1 sokiiSbirnd
iu lpafl versenyr.
Jap6n(6sNemetofszaig az 1890-es 6vekben) m6rmegmutatta, hogy
egtetlengenerdci6alatt nennyitlehetfeil6dni. Ha ugyanezta fejl6-
d6siutatKinajirja majdbe az olcs6,de egyrenagyobbtudi{sfmun-
kaer6vel.akkoralapvet6en iit kell gondolniitt, Euf6p6bana foglal-
koztatdsistratdgirt,6s egyeltaldn, a jijv6nket.Kina egy6ltali4n nincr
nost a negfelel6heLyera vil6ggazdasrigban 6s a vilegpotitikdban. az
elmillt tdbbsz5z€v hibdifolyt6n.De ludni kell. hogyKini4banmin-
den 6vbenkb. 5-10 sznzaldklaln6 a magiingazdasiig rdszarrnya. 6s
nemsokiira megfogjahaladnia kev6sbdhatdkonykommunista illami
c6gekar6nyit.Ha teljesm6rt6kben ,tveszika vezeldsta kis 6s kdze-
pesmag6nc6gek, akkorakeregygenerdci6 mflva Kina visszakeriil az
ot megillet6helyrea viliiggazd^srgban.
Kina ekkol tetszik,nemietszik- ism6ra fcjldvezet6gazdasdgi
erejelehet,6s a vil6gkereskedelemben az eddigin6lis nagyobbszere-
pet fog i6rszani.Ez aztjelenti,hogyesedegIndondziaval 6s lndirval
kariihveel fogjekvinni az olcs6.k6pzetlen munkaer6n alapu16 ossze-

200
 KiNA

szerel6si munk6kat, 6s Eur6pads az EgyesiiltAllamokegyetlenes6-

lye a ndgy tuddsalapot iglnyl6, jelentds kutanisfeiles Assel,kreatiri-
ttissalbtteho.()tttennAkckerporrjalesz.Ez az,amibenhossaiideig
Eur6pa6s az EgyesnltAllamokm€gtartanitudn6el6ny6t,hiszenleg
al6bbkAtgenerdci6keLIohhoz,tnig s krcatiitds kultinija valohol til
taldnossdvdlhat w$, amig vl?leg elvisz.A tcjrt6nelemben lattunk
p6ld6tmindkett6re; Kina t6n6net6t^z6rtmutattambe, merta keati-
vitis felfutdsinak,stagnrilesiinak 6s hanyall6sdnakj6 6segybentragi-
kus p61drja. Mi6ri 6ppenkdt generSci6 kell a fordulathoz?Merl a
nagypapa mdg6t ludjaadnia gondolkodds, ^ szorgalom kultfrdj6taz
unokdnak, ha az ap6kkreativitasa elhalt-Az els6gener6ci6s 6 elmi
s€gicsakszorgalmat 6s tiszrcssdgettanulhatszijleit6l,hiszenIexiko
nok ritkdnvannakm6ga csaliidik6nyvespolcokon, azonban a krealiv
gondolkodiis! az ap6kmrr dt tudjik adnigyermekeiknek.
A p6rhuzam. amit mai iparosodott 6letiink6s Kina tdrt6nete kdzdtt
lehet,ronni, nemvAkier. Ugyanaza stagniilds tal6lhat6megn6lunkis,
mostis, a tizika6s a milszaki6let,a lechnikatiibb agiban,els6sorban
az energetikrban 6s az elekrodinamik6ban. ami Kinet a mongolh6di-
lis utenfolyamatosan jellemezte. Ma m6gfut veltinka szek6r,de miir
cs k e4))etlen olyanigazatvan,ami dinamikusan fejl<idik- ez az irr-
formatika. Igaz,hogykdzbena finommechurika 6sa gy6gyszergy6rtds.
valaminta textiliparis fejl6dik,de ezeknemigaziinliitvi4nyosan. Kr6-
nikusanlassi a hat6konysdg emelkeddse pdideul az €pitdiparban 6s
egyenesen tragikusaz energetika helyzete.Ahogy a mongolh6dirds
el6ttiid6szakb,rn el6szdfaz innovrici6lendiilete tdrt meg- 6snemcsak
a technikriban, hanemaz 6llamigazgat6sban, gazdas6gban is, rigytdrt
megmostis azinnoviici6l6ncolata a klasszikus fizikaszemos teriiletdn
(amit a szimmetria-tdrkdprdl m6r l6ttunk.6s amirdlmdg bdvenlesz
sz6).Ugyanazta stagndlrst, ,.befagyrsfieheta klasszikus fizika el-
mdlereben e. mu\eloinek gondolkodds.rban e.zrcvenni ma.minramira
Konficjusztanaitvezdrl6elvk€ntelfogad6kinai irtelmisdgn6lmdr
ldttunk.Ott is a dogmatizmus volt aLz,ami v€giilis megfojtotta ^z egdsz
birodalmat, kdptelenek voltaka v6ltoziisok. az ij t6nyekfigyelembe-
v6tel€re. Ugyaneza reakci6sgondolkodiis ajellemz6maaz elmdletifi-
zik6ra:fdlelmetes az ig6nytelensdg, az 1890-es 6vek6ta felmerultt6
nyekf6lrescjpr6se. A klasszikus fizikateriilet6nmdrn6gygenereci6 6ta
nemtcjrt6nt€rdemihaladds. akik ma tanulnakfizikel nemdrr6m6dor
tanulnakgondolkodDi. A .,klasszikusok" krilika n6lkiili biflezdsitje-
lentimaa Ianuliis. Erlelmes, nyitottgondolkodiisri di6koksz6gyenteljes
butitdsafolyik oktadsgyanent mint a Mingek6s a mandzsuk idejdn.
eunuchok 6srnandarinok vezdnylete alatt.

201
EcELYGYoRcY:BoRorvAri.EN

Eszrevehet6en leiildozottKina szerencsecsillaga a haj66pit6sbe-

tiltds6val6s a nagyfelfedez6utak leillites6val. s a tdrk6pek, ftleira-
sok megsemmisit6sdvel. Ezzelt& nyih az akkor mdg jelent6ktelen
Eur6oafelfeil6d6s6re 6s lassi.6vsz6zadokon 6t !ar16fiilemelkedds€-
re. igy nrilunkis v6rhat6,hogyaz ingyenenergi6tad6gdpekbetih6-
sa hasonl6antragikuskcjvetkezm6nyekkel fog j6rni mai iparunkra
nezve.Igaz,mostnem kiils6 h6ditrsokt6lkell tartani.De a term6-
szetetnem lehetbecsapni,a k6olajforr6sok kiapaddsa. a kijrnyezeF
szennyez6s nyomdnbekdvetkezii klimav6ltozds, 6s egy esetleges
komolyabbvulkinkitd#s miatli id6jSris-€s 6ghajlatv6ltoz6s rend-
kiviili veszdlyeket jelenthetaz emberis6g szdmdra amiremer voh
p6ldaa t6rt6nelemben. MSsikj6l ismerr,de vdllrdnditdssal elint6zett
probl6maa dr6gaenergiamiatti szeg6nys6g, k6myezetpusztitris, 6s
tirsadalmie16gedetlens6g.
Ma, haegykomolytal6lm6nyr6l vansz6,akkoraztgondoljuk,hogy
az EgyesiiltAllamokban,N6metorsz6gban, Skandin6vi6ban, Hollan-
didban,esetlegFranciaorszdgban taldltdkki. Nemv6letlen;ezekmind
protestans orszegok. Sosemazjut esziinkbe, hogyEgyiptomban vagy
Brazilieban,Spanyolorszegban vagy lndon6zi6ban. esetlegKin6ban
vagylndi6bantal6lnakfitl valamijelent6sdolgot.Ezek a kulturilis
hagyomdnyok alapvet6en jellemzikgondolkod6sunkat, mentalit6sun-
kat, 6s ma mdg a mi el6nyiinkreszolg6lnak. De nemziirhat6ki. s6t
rem6lhet6,hogy egy napon Kinrba ism6t visszat6ra keativitl4s.
ugyanigymint k6tezer6vvelezel6tt.Hatalmasbels6piacuk,olcs6
munkaer6 tartal6kaikmiattszdmunkra ez igenkomolykihivestjelent.
Nemszabadazthinni.hogya vdllalatiterjeszked6s csakegy ir6nyban
miikddik.csaka mai fejlett orsz6gokb6l a fejletlenek fe16.Ahogy r
kinai6ttermek, 6s6ttermitechnol6gia terjedaz eg6szkeleti6snyugati
vildgban,nem kizdrl,hogy mils Lij technikdkis terjeszkedni tudnak
majdKinafeldl,r feJlellebb !
nyusali ila8b".
Az L r6szben j6 pdr p61ditldttunka technol6giaiinnovici6 meg-
akaddsrira. az fgynevezctt.,befagydsos" folyamatokra.Kina t.jrt6-
nelmi m6retekben a legnagyobb6s legszomorfbbp6ldaer|e a fo-
lyamatra.€s igy riinik. sennit nen tanultunkAz egykorigirzd^g6.s
halalmas birodalom dsszeomldsdnak okaib6l.(Ez az alamuszi. alig
iszrevehero..befagydsi" folyamatmdr'az6lcirildgban is retten6r-
het6.A dinoszauruszol( 6rny6kdban nen fejl6dhetlekaz emlcisijk.
csakkicsrnyrigcsnl6k!oltak.amelyekcsupiindjszaka meraszked-
tck el6. Az rjserdoben. a nagy fik 6rny6k6ban is gyengeaz aiinn-
r€nyzet.az €letlerer.a,.piacot"mi{rmegh6ditofiterm6kekgdloljll..
rz uiiinukicjvcj,
esetle-q jobbtechnikrik elterjed6sdt.)

202
 Kina ttirt6net6ben j6 p6ldetlattunkarra.hogyj6 szrnddkkall6treho-
l6cf:rtuddsalapi t.irsadalomis megbukhttt,lesiilLyedhet. A vezelbkdn,^
vezet€sikultrirdn.a vezet6kkivdlaszt6sanak m6dszer6n sok minden
milik. A t6rsadalom fejl6d6sdnek alapvet6 kit6riuma, hogy vezet6it
mindenszinten(igy a ludomdnyban is) a legritermettebb emberek ma_
guk yAlaszthasstik me|. Gondoljacsakel: On ri bizn6-eszivmit6tj6nek
elv6gz€s6t a szomsz6d kert6szre.vagya bdny6sz sdgordra,akikegy€b-
k6ntrendesemberek? Bizony6ra nem,mertnem6rtenekhozz6On ta-
nittatnS-ea gyerek6tf6lanalfabetarakod6munk6ssal - ha igy egyeb-
k6ntrendesember?On r6bizn6-ea pdnz€tegy tokonszenves szelhi-
mosra? Bizonydra nem.Nos, a politiLlrsoka, vezet6inke pedig r6bizzuk
az eg6szs6giinket, gyermekeink jitv6j6t 6s p6nziinketis. Ez6t fontos
Ieheqhogymilyenalapon,hogyanvilasztjukmeg6ket,mertfontosa
hozTdenisiil.a menlalrtosuk. a-zdrtdkpreferenciiiik. Es olyxnrendszer
kell..holgyor.an kideriilhet
azalkalmatlansdg is.
A piacgazdas6g ds a demokrciaaz a k6i alapvet6fogalom,melya
megmdrettetds l€hetds6g6hez, a legjobbftu 6s szolgeltatds kivdlaszt6-
sihozkapcsol6dik. AhogyKina tdvolodott a piacgazdas6gt6l - keres-
kedelmitilalmak,haj6z6sbetiltasa, ipar 6s kereskedelem fojtogatrdsa,
elnyomiisa -, dgylassultazorsziigfejlcid6se. DemokScianyomokban
seml€tezett:az ad6ziislijteleze sAgvolt. mely sentlifAk joggaLnen
7Zrr.igy senkinemsz6lhatott bele.mirekcjltika t6leelvettp6nzt,dsa
vezet6si hib6k6n,a korarpci66tsenkitnemlehetettk6rd6revonni-
Ha a?Oivas6n6mihasonl6sdgot v6l felfedeznimai vili4gunkkal, az
nem a v6letlenmrive.A tdfidnelmileckenagy tanuls6ga az, hogy a
tudds,a szorgalom, a tehets6gkeveset6r demokrcia,piacgazdaseg 6s
j6 szdnd6k n6lkiil.Naivitdsazthinni,hogymindezekel csakdeklardl-
ni kell, s aztiinrnindenmegymagrt6l.A piacgazdasdg 6s a demokd-
cia megval6suldsa m6ga fejlettnekgondolto$zdgokban is csakr€sz-
leges(en6l sz6lnakmajda toviibbir6szek).
Kina esetej6l p6ld6aza, hogy a tanult mandarinokpusztiinhata-
lomf6ltesb6lnemengedt6k,,fiiln6ni"a keresked6k 6s az dltalukpir-
tolt, tdmogatottfeltalel6kgener6ci6it. Er6s pirhuzamotlehetletni a
mai fizikusokmentalitiisdval, akik a tudomdnyfelettivezet6hatalmi
szerepiiket egyeduralkod6 m6donpr6b6ljdk,tlsajdtltani, es lr€t1lfint.
megsemmisiteni azokataz eredm6nyeket, amelyeketm6rncjkdk6s
feltalel6k€mekel. Ennekm6rt6keeg6szen tragikus.Az elmdletifizi-
kusokmindenttud6irasud6nakallitj6kbe magukat,hasonldan a ne-
h6z vizsgdkonetmentKnai mandarinokhoz. Ez a ,,mandarinszeml6-
lef', amintl6ttuk,az intrikuseunuchokkal (a kor politikusai)kombi-
ndlvagazdagbirodalmattetttiinkre.

203
EGEL\ GYoRct: BokorvAELf,N

Kina t6rt€nelme j6 p6ldritad a hosszritdvd 6s rdvid tdvn6idekek

iitkdz6seire is. J6l l6ttuk,hogya cs5szirokel6ggyakranpalota€pit6-
seke. hiemb6vitdsekre6s nemgdtdpitasre. vagya hadsereg megfe-
le16fejleszt6s6re forditottekaz ad6jdvedelmeket. A pdldaaztmutatja:
mdgakkoris erdemeshosszritdvLibefektet€sekel tenni.amikornem
egy negyed6ven beliil t6rulmega haszon.Kinebanaz ac6lgy6rtds ki-
fejlesztdse, a porceldntdk6letesit€se, a kittin6 haj6k,a vizi- 6s sz6l
malmokkifejlesztese, a feketehiml6 ellenivddekez€s kikis6rletezdse
sok-sok generiici6n 6t szolgaltaaz emberek 6rdek6t. Az adotlpilla-
natbanazonbrnkevesenvoltak.akik meg6rteti6k ezeknekaz er6fe-
szit6seknek a iorrzi t rri haszndt 6s6rdem6t.
Hosszabbtdvon nincsmiis kiLit a feilod6sfennlarlis6ra,csak az
embereknek, az ellampolg6roknak az aktiv r6szv6tele. felel6ssdgtu
datosfell6p6se. a meglelel6,techtlikailag kip.ett vezet6kkjv'laszt'sa
az,ami hosszabb trvonielent6s€letszinvonal-emelked6sl hozhat.Epp
el6g pild6t mutatotta kinai tajrt6nelem a is korrupt 6s tehetsdgtelen
vezetrikre, de a legiosszabb m69isa j6 s.AnllAkituhetsigtelenslg.
menezrendkiviilmegt6veszt6 lehet.ezta legnehezebb felismemi.S ez
az.amivelmai tort6nelmiinkben a leggyakrabban talilkozunk.
Errej6 pdldaa kdzelmriltb6llndia fuggellensdgi harca.6s MahaG
ma Gandhigondolkoddsa. Gandhi.akit sok tekintetbenma is hatal-
maserkdlcsitekint6lynektanunk.egdszen durvaBo.dasdgihibikat
fAz,. 0gy vdlte.hogya brit elnyomiisal6t el6gfelszabaditani lndidt.
cs rkkor aulomirrrkl"ar jora
mrnden fordul.Uty gondolt".hoF)en
nek legjobbm6diaa brit fejletttechnol6giai iruk bojkott6l6sa 6s a sa-
jrilosindiai h6ziiparfe16lesztdse. Ez a szenrl6let telesendthatottaaz
indiaiellen6llisimozgalmat a 30-as6vekt6lkezd\,e.6s mire kivivt6k
a fiiggetlens6get. ez a haladds-ellenesseg teljesmdrt6kbenvisszave-
tetteIndiaalig bimb6dz6iparit. igy az 6hins6g6lland6maradt.a sze-
g6nysdg pedig6vtizedekrc illand6suk.A Gandhiifrnti tiszteletma is
tdretlen,az dndll6s5gra, az innovdci6-ellenes fell6p6s6re vonalkoz6
kritikdkatna sem laherhaltani.6s ez a fejlod€sellenes magatads
m6gma is jeleniosmefi'kbenhturAhatjalndia fejl6d6s6i. Soktekin-
tetbenKina hdtninyosabb helyzetbijlindulva,de gyorsabban fejlcidve
ma is megelcizi lndiiit soktekintetben.
Kina 6skisebbr6szben Indialmgikustiirt6nelme szimostanuls6got
kindl szimunkra.Jd lennc.ha az elk6vetetthib6kb6ltanulniink.€5
nemkelleneiijra 6sijra megism6telni az innoviici6n6l. a vezet6kivd
lasztisn6l.a lud:isgazddlkod6s elnyomrsrnilmegjelentmilli6 6s mil-
li6 kisebb-nagyobb t€veddst - e tevesutaknyomit. sok milliird em
bernyomora 6shal6lajelzi.

204
 III. nnsz
Il,Licunsnn
voNzis,inen

[lm$irut||Ifit:umt,,

Bearden,2002

Dgely,
1993
 N
EGEI,YGYoRcY: BORO1VAELf,

A klasszikusfizika, a termlszeftudomdnyleghosznosabb teriilete. [m'

ndr ndgjJgene ici6 6ta idlotr Az utols6 befogadott6s elterjedt K-
sdrletieredm6nyHertz felfedez6se volt a transzverzdlis elekttomag-
neseshul|imok6l. Mis, izgalmasabbnak ttin6 irinyok fel6 indult a
kutatesazokbanaz 6vekben. A h6sugiz6s.a radioaktivitds' az anyag
szerkezet6nek feltSrdsa val6banfontos6s hasznos is, de a klasszikus
fizika fejlfi6se meg,ill e hangsilyeltol6d6sok, irSnyv6lt6sok miatt
Pedig Maxwell haldldnak €veben, i879-ben ir6sos szabadalom is
sziiletettegy olyan jelent6s6grifelfedez€sr6l, mely m6ltdn keriilhetne
Volta,Ampare,FaradayvagyHenrymunkrijamelli
A wesley Gary-f6lemagneses motorr6l6s generetorr6l van sz6.
mely kimutathat6an titbbletenergiettermelt.Mig Orffyreusgdpdnek
belsej6dlnemmaradtmeginformicid,s6t alapdtlet6t semismediik;
Garyszabadalma fennmaradt, s6t szemos, hasznos hetGr-inform6ci-
6t is riink hagyott.Mig Orffyreuseredm6nyeit s€nkimdsnemism6-
relremeg,Garyg€p6nekelveit(t6le fiiggetleniil)legaldbbtucatszor
dira€s fjra felhaszndltilk, m6gsemtudtakeltededniezeka szerkeze-
tek. A helyzetma igy ism€t er6seneml6kezteta Ming birodalom
6sszeoml6s el6ttipillanatara.

A GARY-IIIOTOR
wesley Gary taliilm6nyft6lk€t forrds mandt fenn. A Harper's
MonthlyMagazin1879.mrrciusisz6meban, a 601-605.oldalonresz-
letesenbesz6moltak a talilm6nyr6l.A m6sikfon6st (a kor szokdse-
nak megfelel6en kdzzelirott szabadalmi leirds)a kanadaiszabadalmi
hivatalSbr6kkal, miisolatban 6riztemeg.A fonasokszerintGaryk6t-
fdle k6sziil6ketfejleszteitki. Amit gyakranmutogatott,az egy sza-
balyszefi ndgnesesdrijkmozg6 volt, amelybencsak mechanikaial-
katr€szeket6s patk6m6gneseket A szabadalmaztatott
alkalmazott. k6_
sziil6k6nviszont tekercs is hlalhat6. Ez a az
kdsziildk izgalmasabb,
mertegyszei 6sigenszellemesen mutatjaazalapelvet.

206
 MicNESEKroNzisaBAN

El6ljdr6banannyit,hogya mechanikus Gary-f€lek€sziii6kn6h6ny

patk6alaki ,lland6mdgnesb6l. egy p6r ldgyvasbdl 6s n6hdnykism6-
retLi,k6tkanjemel6b6l6s laprug6b6liillt. A fekalrl6 sok 6vesmuD-
kdvalludtaelerni,hogyk6sziil6kelegalrbba sirl6ddslegy6z6s6re al-
kalmasiegyen,azazkiils6beavatkoz6s n6lkiil 6lland6an billegnitud-
jon.6s igy 6jjel-nappal, megdlldsnllkiil mikddjdn,mozogjon.Garya
g6pettdbbszitr,tttbbhelyenbemutatta. A megadottkanadaiszabada-
lom ugyanezen az elvenalapult,de dllit6lagnagyobbteljesitminyle-
adds6ra volt k6pes.A szerkezet rdszletes bemutat6sa el6tt- a Harper
Magazinfenti cikke alapjdn n6zzik .,r.e9hogy ki is volt wesley
Gary,dshoByanjutott en€ azeredm6nyre.
183?-bensziiletettaz EgyesiihAllamokban,apja lelk6sz volt
(Tesl66hozhasonl6an), azaza kis sz6mt miivelt 6nelmis6gik6z6
taltozottabbana korban.Cary 6desapjdt is, mjnt mindenkortiirsat,a
t6vir66s az elektromossdg tartottaliizban.Kilenc6ves fiinak gyakan
beszdltaz elektrom6gnesess€9r61, pr6bdltamegmagyarezni a tdvir6
mrikiid6s6t. Ahogyanmir az L r6szbenis emlitettiik,a ti{vir6volt az
els6,igen gyorsanterjed6taliilmiiny,amelyalapvet6enmegvdltoz-
tattaaz informdcid-terjed€s sebessegdt, 6s rendkivulim6donfelgyor-
sitottaaz iizleti iigyekint6z6s6t is. Gary apjaviisiiroltis elektromig
nesesg€peket,6sigy szeml6ltette a firinak6s ismer6seinek a term6-
szetij csod6it.
A tanul6kony 6s 6lesesziifii fant6ziej6t t'atlkavartaa term6szet ij,
misztikusjelens6gsorozata - ahogyk6s6bb[js68ir6knakelmondta-,
fgy 6rezte,hogya vildg egyik legnagyobb, legizgalmasabb er6had-
sdvaltal6lkozott- Az iii Caryel6szdrmiiv6szip6ly6raszeretett volna
menni,de bardtailebesz6lt6k. mondviin.az legaiibbolyanhaszonta-
lan 6s drtelmetlendolog,minthavalaki iiriikmozg6takarna6piteni.
Mirel mrelobb pentr"ka kere.ni.tlr!igonik./egodollel.
Abbana korbana motorosfiir6szm€g ismeretlen volr, a favig6k
baltival6sfrir6sszel dolgoztak. Az erdSben dolgoz6emberekt6lenegy
jellegzetes ruhadarabot visekek.a lemberdzsekel. arnimelegvolt,6sj6l
is mozoghattak benne.s tgy fordi$arniink. ,.fav6g6 J6ska".H6siinknek
azonban nemvolt lemberdzsekje. ds a tdbb6vesmunkasorr{nreumrija
alakultki. ami lehetetlennd tetle.hogykem6nyfizikai munkritvdgez
zen6letehiilralev6r6sz6ben. Ez a belegs6g fordul6ponlcL jelenreri€le-
t6ben.A csalidorvosaazl tanricsolta. hogvvalamimrsfdlefoglalkozis
utdnn€7zen. taldnlehetnelelkdsz.mikdppenalir.jais lesr\.jreis. Enc
azonban neft hailoti,mertnemvolt a szavakmestere kitkezr.gvakoi
latiasemberlav6n.A doktorekko.aztJavasolta, hog) taldljonlel r,ir
irmit. nlertszcrinteCxrytazIstenis felral6l6nak lcrer,lteiie

t0-
EcELr GvdRcY: BoRorvAiI-tN

Hosszasunszolisraijra el6vettegyermekkora f6lrete$elmait,6s

egyreink6bbrigy €rezte.hogy rnegtudja oldani azt a kdrd€st.ami
kiskoribanoly sokatfoglalkoztatta. Biztosvolt benne,hogy a mag_
nesbezilr6dottnagyenergiekat valamjlyenm6donfel lehetszabadi-
ldnr.ej ezekaztdn..el\dgrit r \rldgo.s^s munLai;l. Ug) Bondolla.
hogyk6pesleszkiszabaditani a.,mdgnesbe z6n er6t . Evekeniit dol-
gozott.kis6rletezett, mignem1874szeptember€ben Pennsylval1ia 6l_
lam Huntingdonviirosiibanbemutattaels6 ijriikmozg6jiit.Hogyan
gondolkodott, mi vezette6t kis6rleteisor6nl
Ha OrffyreusvagyMoray munkiinelismern6nk a kiindulisi pon-
tot. a gondolkodris menetdt.akkor miir reproduk5lhat6 lett volnr
mindkdtkis6rler.Garymdgneses itrijkmozg6jdndl szercncs6re ismer-
iiik a kezdeter, ezdrt va rcn4b", hogy a kd.eljttv'ben reprcduktililk
eat a klsziillket. Gary fd feladat6nak azt tartotta,hogy valamilyen
mddon,.semlegesitse" egy permanens mdgnesvonzerejeltlgy, hogy
egy mrisikathelyezri, egy kdtkanjvagyegykari emel6segitsdgdvel,
azonosp6lussal.A taszitisgy6zzele a vonz6hatdst,6sezt a megol-
d6s1azt6nciklusonk6ntvdgtelenszer lehet majd ism6telniegy ki-
egyensrilyozott megnes segitsdgdvel.
Ez a c6l lebegeua szemeel6u.6sk6rtilbeliilndgy6vigtanott.mire
eljutottahhozaz alapvet6felismer6shez, ami a probl€makulcs,itje-
lentette.Ldgyvassalkis€rletezve 6szrevelte, hogyanmegy v6gbea
p6lusvdbds, es hogyan keletkezikegyiiltala..semlegess6gi vonalnak'
nevezetthatds.A p6lusvdltds sorilnez a nagyonkeskeny.semleges
z6na,igenfonrosszereppel bir.Teljesenlekdt6ttefigyelm€tez a sem-
legesvonal,s eleintenem figyelt el6ggda ligyvasbanbekdvetkez6
p6lusvdhisjelent6s6g6re. Pedigez a p6lusv6lt6s adtavdgiil a megol-
d6st,6s kis6rleteiolyan j6l sikeriiltek,hogy abba is hagytar6gebbj
kLuatisivonalet.amelybenm6g akkumulitoftelepeket is hasznriitaz
elektromiignesekhez. 18?4szeptenberdre oly m6rt6kben ki tudtacsi-
szolni,finomitaniaz eljdrdst.hogymdrnemvolt sziiks6gelektromSg-
nesekre. Az 1 dbr:inj6lldtszikaz alapelrendez6s egyszerlis6ge.
Egy patk6 alaki permanens m6gnesen billeg egy lngyvasdarab.
Fonros,hogya rniignesnem€rhetkdzvetleniila ldgyvashoz, egy da-
rabfa vagypapircsiktdvtart6ravansziiks6g. Ha egy szdlietteszijnka
ligyvas kiils6 v€g6hez. akkora kis l6gyvasddli p6lusi lesz,is von-
z6dni fog a permanens mi{gneshez. Ha viszont lebillentjijk,mint
ahogyaz l/b. dbr6nl6tszik,akkor megviiltozik.megfordula p6lus;
eztonnantudjuk,hogya sz6gilyenkorfdlfelE6ll.
Vanviszontkdztiikegykeskeny szakasz. ahoLsemleges a l6g.Jvasr'6-
ge.ilyenkorlepottyan r6laa szdg:eztnevezte Garysemleges vonalnak.

208
 l. Ez egymdsikviliig...

Kina- ezegymdsikvil4g.Mig a kriz6pkoriEurdpa6hezik6saligfej-

t6dik,Kinaa Fdldleggazdagabb.
technikailag orszega.
legfejlettebb
 IL Ez egymdsikvildg...

Ldbfejiik- az6v-
A feisd,,milli6"hiilgyta$aitalpigselyemben.
sziizadoshagyomdnynak megfelelden- zsugoritott,
amitkisgyer-
mekkorbankezdtek,6segydvtizedesszdmyiikinz6sut6neftekel.

A r6gi Kindbanneml6teztek Akasztas kinaim6dra.Az

bdrtdniik.A biindsdknyakdba elfteltcsakldbujjhegyre
egysilyos fatdblit tettek,igy dllva tudott leveg6tvenni.
nemtudtaksemenni,sem Amikor mdr nem birta
aludni. tovrbb, megfulladt.
 III. Ez egyn,lasik
vil6g...

Egy szokatlanulsz61es egyhid feljdr6ja.A

pekingiutcar6szlet:
csaka csaszirhalad-
korldtoklalhirom r6szreosztotthid kdzep6n
Ezt seholmisutt nem
hatott6t,az alattval6knemhaszndihattiik.
lehetettmegtennia Fdlddn.

A Fiild legn6pesebb,
legszorgalmasabb.
leggazdagabb
birodilminak utcdin
,lland6 volt a nyiizsg6s.
A gazdasdgifejl6d6s
motorja a hatalmasds
egys6ges bels6piac volt,
minden sajit technikai
taldlmdnytelfogadott6s
felhaszndltez az 6ridsi
v6srirl6e16.
 IV. Ez egymisik vilrg...

A NagyFalomladoz6r6szlete az 1800-as6vekv6gen.Egy tfusa-

dalmi,katonaikihivdsraadotttdvestechnikaivdlasz.A Fal csak
a kisebbrabl6hadakt6lv6dtemega birodalmat,6snemsokdig.
A vaslemezekkel boritott zrrt harci szekerek a kor tankjai- tud-
trikcsakmegrillitania rab16,lovasseregeket.

A kdz6pkoriEur6pag6tikus
katedrdlisainak kinai megfe-
leldje a pagoda.A kinaiak
mindazttudtdkaz 6pit6szet-
161,amit eur6paitdrsaik,dm
a legnagyobb, leghasznosabb
6pitm€nyek a mestersdges
foly6k, sz6lescsatomiik
voltak.HosszukLondont6l
Athdnig6rt volna...
 V. Ez egym6sikvilig...

Az els6globalizici6-ellenes
felkelds,azelbukott,,boxer"ltrzades.
A hosszi technikai6smodlis hanyatldsutdna felkelEsnekhajszdl-
nyi esdlyesemmaradt.A maroknyikiilfdldi katonakiinnyeddn
legy6ztea nyilpusk6kkal6sf1ib61k6sziili dgyfkkal harcol6
li.zad6kat.

b' ..:,
A megk6setttechnikaifejl6d6sels6jele.A Knaiakek:korra 169
elvesztett6k
els6sdgiiketa gazdasdgi,
technikaiversenyben, a
vasutatmfu csakkiilfdldi tirsasreok6Ditettek.
 VL Ez egymdsikvilig...

Egy tudlsalapitdrsadalom maradvlnyai: szin-

a mandarinvizsgiik
helye,a dolgozatirdshozhaszndltvizsgaftilk6k sora.CsakazjuF
hatottmagasillami pozici6ba,aki a rendKvtil neh6zvizsgdksordn
sz6leskdrili
klasszikusmf velts6916l tetttanfbizonysigot.

A csiiszdricsillagvizsgdl6mriszereinek egyr6sze,melymiit
jezsuitdksegits6g6vel az ,'69fra",ezerl
kdsztilt.Mivel a csdszlLr,
mindenttudni kellettan6l, ami az 6gboltontijrt6nik.A baj csak
azvolt. hosvmindebb6il semmitsemertettek.
 Vll. Ez egymdsikvildg...

:' 'l'
.j

A mindennapi 6lettechnikdja - szdlmalom Knai m6dra.Az egy-

szerf,ftigg6legestengelyii,hordozhatd,szetszedhet6
szdlker€kek
szilzezreit
haszniiltilk
6116sre,cintcizdsre.
Olcs6bb,szellemesebb,
mint azEur6piiban eltededtvizszintestengelyiisz€1g6pek.

A kinai h6tkdznapok
teherhord6ja.a talics-
ka. J6val tdbb terhet
lehetettvele vinni
meger6ltet6sn6lkiil,
mint eur6paitisaival.
 VIIL Ez egymdsikvildg...
t

VitorldstalicskdkkaravdnjavalaholEszak-Kindban.
Lehet,hogy
a hat6konytalicska6saj6 csatornarendszer megletehdtrdltatta
a g6zg6pen alapul6technikaelterjed6s6t?

A zsugoftottl6bri n6k alig birtakjdrni, ez6fthordsz6ken vagy

talicskdntoltik 6ket.K6t felndttet
is kdnnyen elbirt a talicskds,
merta tehersflypontjaa ker6kfeletthelyezkedett el, igy emelni
nemkellett.
 lX. Ez egymasikvilag...

':i!,'
Iti'.

Falusiakgramofonthallgatnak.,,A kiilfttldi ftddgdk boszorkdnyos

g6pezete" megbabon6zta a tanulatlanparasztokat. Ekkora miir
-
Kina n6pe a mandarinok 6vszilzados haladdsellenessEgemiatt
- mdlyseges,remenytelennyomorban dlt.A ndhdny 6vszdzaddal
korAbbiviszonylagosjdldtneknyoma sem maradt.

riry.-ii

tlt .i,

6piumsziv6k.A technikailag m€gfejlett,gazdagKina hatalmas

olcs6ntermelt6piumracserdlte.
eziistk6szletet Emberektizmil-
li6i, csal6dokmilli6i mentektdnkre,a tiirsadalomszabiilyosan
beleroppant ekkoravesztes€gbe.
 X. Ez egymisik vilig...

Jelenet
a 20-as6vekb61,petr6leumoshord6kattol6talicskakonvoj.
Teherautd?Olajvezetdk? Kdtszdz6vvelkordbbanm6gmegtudtdk
volnaval6sitani,de egytdrsadalmilag, haldokl6bi-
technikailag
rodalomban ezrndrel6rhetetlenvolt.

Kett6sferdefogaziisifogaskerekek kinai sirokb6l.Am azijtlet

nemel6g.Sze$ziimg6pek 6stctmeggydrtris
nelkiila legjobbittle-
tek is elhalnak,csakfgymint Leonardotalilmdnyai.
 Xl. Ezegymrsikvil6g...

S616-6sfijldgdzkitermel6sre alkalmasm6lyffr6tornyoka 20 as
6vekbenSzecsudn tartomdnyban. A kdpel6ter6benbambuszb6l
k6sziiltfdldgdzvezetdkek liltszanak.
A kijrny6kbeli
hdzakezreit
fiitdtt6k,viligitottdkfdldgdzzal,Evszdzadokkalmegel6zveEur6
pdt. A m6lyfirds ismerereharalmasrechnikaifiil6nyt adhatott
volnaa Knaiaknak,de nem6fietf6kmega n6vtelenfeltalil6k
iltal kidolgozotttaldlminyjelent6s6get.
 XIl. Ez egymdsikvilig...

fti{

:ii' ii

6sffr6fejek gytutdsa.
Fdldgazvezet6kek

M6lyturdstechnik6ja viz, s61€6sfitldgdzkitermel6sdre.Az ut6b-

bihoznyomdscsiikkent6ket, kitdrdsgdtl6kat,elztu6csapokat
is kel-
lett gy6rtani.A technol6giaexportk6pes lett volnaa szomsz6dos
Kdzel-Keleten 6sPezsiiiban.
 XIIL Ez egym6sikvildg...

1. kazin
2. bojler
3.lapdtok
4. fiivdka
5. fogasker6k
'fteteI

A csdszdrij g6zturbinrija.A g6peta fiatal

Kang-Hszi csdsz6r oktardsdm dssl6rakoz-
tatisdrakdszitettel67l-ben M. crimaldi
jezsuitaszerzetes. Ez a kezdetleges goz-
turbindsjiirmri kiindul6pontja lehetetr
volnaegyipari forradalomnak. Azonban
I csakjAt6kszer maradt,mint az azt6ksfok-
bantaldltjdt6kkocsik. Mi kell abhoz,hogy
valaki.eg1adoniddbenfelismerje egypri-
mitiv szerkezet elvijelent6s6g6t?

< A ..technoldgiaitranszfer'djabbcs6dje.
r egymrisikkhasznalatlan jdtdkszer.A
keres6kocsi"egy(fogaskerekeken
,,d61
alapul6)differenciilmf, melybdrmilyen
irdnyf mozgiiseset6nmegtartjaegyik
aikatreszdnekerederiiranydt.A maigdp-
r kocsikn6lktiliizhetetlenr6sze.
 XIV. Ez egymdsikv i l d g . . .
Dzsunkaeliilndzetben. J6l
ldtszanak azivelt
szdrnyakhoz hasonl6
vitorl6k,melyek
1016szeflien felhf zhat6k,
iisszecsukhat6k voltak.A
vizszintesbambuszrudak
merev,ivelt szdrnyfeliile-
tet eredm6nyeztek, ezdrt
a vitorldktol6ereje
jelent6svolt, 6slehet6v6
tetteakiir a sz6lirdny-
nyal szembeni haladiistis

Dzsunkahi4tuln6zetben.
Ezeka denev6rsztr-
nyakraeml6keztet6 vi-
torldkvoltaka leg-
jobbak.Kevdsmatr6z
kelletta vitorldzatmoz-
gatdsdhoz, igy n6tta
hasznos rakt6r,eziiltal
olcs6volt a fuvaroziis. A
laposhaj6testet tdbb
vizd116 rekeszre osz-
tottik, ez6fta haj6nem
siillyedtel, ha valahol
16ketkapott.
 XV. Ez egymdsikvildg...

A meggyilkoltRudolf
Dieseltaldlmiinya, a
dizelmotor.Nem sej-
tette,hogyazapro
koromszemcs6kre ta-
pad6pollenekmilli-
drd.jaitdmegesallergidt
okoznakmajd,s a
ttid6rik el6id6z6sdbenis
tbntosszerepiiklehet.

Liitszatrak6m6nyek
egyg6zhaj6n.A
val6siigban Magnus-
hatisonalapul6vitorlis
haj6.A forg6
hengerekehat6sz6l
igener6stol6er6thoz
letre.Otvenszer
hatdkonyabb ugyan,
mint a vitorla,de
m6giscsak sz6lkell
hozz6.Mire kitaldltdk,
mdrlejdrta vitorldk
koraa kereskedelmi
haj6zdsban.
XVL Ez egynrisikvilig...
A brit tengeri6sipari
hatalomjelkdpe:
Nelsonadmirdlis ha-
j6ja,a ,Victory".Ha
a kinai dzsunkikvi-
torlilit lemdsoljiik a
francirik,akkor
Nelsonflotldjdnake
s6lyesemlett volna.

A ndsodik nagy
globalizdci6s hulldm
technikaik6pvisel6i.
az angol ds ame kai
klipper fipusti vitor-
l6sok.N6hiny hdt
alatt 6rtek Kindb6l
Eur6pdbads Ameik6
ba, teiival megrakod-
va. Vitorldik nehezen
kezelhet6ekds ala
csonyhatisfokiak
vollaK.
 XVIL Ez egymdsikvili4g...

A damaszkuszi penge.Egy
kard r6szlete6segy t6r hegye.
Evszdzadokon dt a legf6lelme-
tesebb fegyver volt. A furcsa,
iilvdnyes mintdk a lsistalyszer-
kezetvdltozatossdgdt mutatji{k;
a titkostechnol6gia mtua
elveszett.
 XVIII. Ez egymesikvihg...

1. A. Carnegie,azacdlrijkori tdmeggydes6nakmegteremt6je.
Az 6kori Kindbanmarismertvolt ez a technika.
leggazdagabb
2. J. P. Morgan,korrinaklegbefolyisosabb,
v6llalkoz6ja,a szabadpiaceskiidte11ens6ge.Tesla,,szellemi
kivegz6sevel" ledllitottaazelektrodinamika
fejl6dds6t.

Banketta Morganac6lbirodalommegsziilet6sekor. Az asztalleg-

fontosabbterm6ktiketformdzza,sin alakii. Vajonhiinyan6rtett6k
megkitziiliik azipardsa tudomdnyosszekapcsolisinak jelent6-
s6gdt?Vagycsaka pillanatnyihaszon6rdekelte 6'ket?
 XIX. Ez egymasjkvjlig...
Munkaer6MorganbdnyA-
iban.A gyerekmunka volt
a legolcs6bb,ez6t a
legtermelekenyebb. Az
akkorivili4gleggazdagabb
emberdnekprofitja az 6
munkAjukb6l, verejt6kiik
Ez m6g
b6ilis szdjmazott.
nema tudiistirsadalma...

Az ipari forradalomlegfontosabbgazdasdgiinnoviici6ja:a t6meg-

gydrtds.A k6pa Fordgydrudvarankdsziiltaz 1920-as 6vekben.
A magyarGalambJ6zsef61talteNezettT-modellekvdmakdsz-
szeszerel6sre.A gazdasigfejl6d6s6hezmamtu fj technikais kell.
 XX. Ez egymdsikvilrg...

A 30-as6vekegyikrijdonsdga a tv-kamera.A Telefunkenc6g

funkci6jiitma mer senkisemismenefel, annyira
k6szi.i1€k6nek
elavult.M6gfotocell6s m(kiiddtt.Farnsworth
fdnydrz6kel6vel
tahlmanyamesszefeltilmdltaezta konstrukcidt.

Vajonmi ez?A technika

haladdsa miattma miir
senkisemtudndmeg-
mondani,annyiraela-
vult. A g6pdrapdly-gcir-
b6kanal6gc6lszdmit6-
gdpe,1400gdrb6t
szdmoltki egy napalatt.
rgy soKKal gyorsaoo
volt, mint a hagyom6-
nyos,,k6zi"szdmitds.Az
anal6gszdmit6gepek
miia teljesenkivesztek.
 XXL Ez egymdsikvildg...

Egykorfdlelmetes fegyver az anerikaiLexingtonanyahaj6.

Mdrav6glegesen elavulttechnika,
hiszenegyrobotrepiil6g6p
akfutiibbezerkilom6terr6lmes tudndsemmisiteni.

Az elsdhelikopter-
kisdrletekegyike.Bdr
mindentechnikairdsz-
let ismertvolt, m6gis
harminc6vig taftott,
mireazelsdhasz-
ndlhat6g6pelk6szi.ilt.
Sziimosmodellhasznel-
hatatlannak bizonyult,
de rijra €stijra nekiru-
gaszkodtak,mig el nem
6rt6ka celt,azels6
mrikijd6prototipust.
 XXIL Ez egymisik vilig...

Vizer6miigeneritordnak ahogya ,'modern"technikiit

forg6r6szel
a 30-as6vekben Legyennagy.nagyobb,
elk6pzelt6k. mint a szom-
ludil..mlnlmr.
./ede.Mis volldd(orazdlenjrrd

A ,,korszer("er6mii mdg
ma is hasonl6,mint a
30-as6vekben,j6l
jellemezve a stagn6list.
Nem gondolkoztakfj,
jobb elveken.A ter-
m6szeitctrv6nyeinek
megismerdse,a kutatds
fejl6deseek*or kezdett
akadozni,majd megrillni.
A mdretekbfvdlet6ben
gondolkodvaelveszetta
sokkaljobb negoldAsok
irdnti szellemiigeny.
 XXIII. Ez egymisik viLig...

Az 1930-as6veke ffr6tornyokleptdkel az olajmez6ket.Senki

semgondoltarra,hogyaz olajkEszletv6ges.6sa v6gs6kigtiink-
reteszia tem6szetikdmyezetet.Most,n6hiiny6vvelazolajk6sz
let kiapaddsa,
a drasztikusAremel6sek
eldtt.mdgmindiga 30-as
6vekmentaliliisaa jellemz6.

Vizerdmiivektu.binajiiratainak
6pitdse.
Az ekkorkezd6d6nagy-
szabesri duzzaszt6dpitesi
ldzhatalmastdjegys6gek.
fbly6karcula
tdt viiltoztattamegvdg€rr'€nyesen.
 XXIV. Ez egymrisikvildg...

P.Famsworth harmincas Tesla€sa, karbongombos"

6veinekelej€n. lrmpa.

munkdjdnak
Farnsworth eredm6nyei:
Az els6 elekffonikus Az els6sorozatgyartiisri
tv-kamera, tv-k6sziil6k(1937).
 XXV. Ez egymiisikvildg...

Farnsworth 6s
A fiizi6slabork6pe.A kis, iiveggel felesdge
1936-ban.
burkolted6nyben zajlotta fijzi6. EkkorTeslamiir
haszniilta
a ffzi6t,
Farnswofihpedig
6szrevette
ajelen-
s6get.

Az els6Ks6rletiffzi6s berendezdsek.
 I
I
Az id6s felral6l66s
reaktora,

Farnsworthlegfejlettebbftizi6s re-
aktora.Ez mdr dnjfi6 volt.

74'f
,A ;

A gdmb alakrireaktor A kamrebahelyezett

kamrija. gijlnbsiivegalakf elekt16dok.
 . XXVII. Ez egynrisikvil6g...

Dr. Szab6Ldszl6400KW-os,1507.-oshatrisfokfmdgneses
generiitora.
J6l ldtszanak
a torzmezdtokoza)ferdetekercsek.

A generdtor
egymdsikn6ze1e.
 XXVIII. Ez egymdsikvilig...

A Minato-f6lemignesesmotor6se.J6l liitszanaka ferdemignesek.

Egy kdzepesm6ret(,n6hdnywattosmotorfog6resze
 MdcNEsf,x voNzis,iBAN

A 1. 6brenj6l l6tszikGary elrendez6se: egy k€tkanjemel6kajriil

forg6,/-vel jelitlt kis fadarabot
l6tunk,6s az e betiikkeljelijlt, lemez-
b6l k6szult.U-alakdlagyvasat(nem permanens mdgnes),melynek
billeBtet6sivela permanens patk6megnes fluxus6naktoralrirdr6dijk
el. Ezaz effektus a megoldds kulcsa.

^) ltigJvastuitrafev d0 tue b) Uefnt lefel4ddntve

L eba.P4lusvliltds
egJLdgtrasrutkti euoryatttsabrA kA ?setkd.ottran a
ldgrvasnakeqyheDzete, ahola LigytasftEe Denpoldi.Ah. Ekkora s.o8

Gary 6ta tObbtucat feltaldl6 buklGnt rii erre az effektusra,eg6sz

pontosanan:a,hogy tdbbletenergirt lehetkcsalni a term6szett6l, ha
m6gnesek erdterdt.mezej6tid6benviiltoz6m6dontleformdljuk.Mi-
ben is ,ll ez az erdtdflorzit6
hads,mi6n bukkanfel ijra 6s djm m6g-
nesc5ldbbletenergial terme16 les/dlekeknel? Altaldban csak"/ l;t-
szik, hogy szokatlan,a mai gyakorlatt6leltdr6en,alapvet6en aszim-
meffikustorz terekethoznakl6!re.Mindezcsakel6gnagyl6gr6sekkel
oldhat6meg,ez6ftegy gyakorlottvillamos-szakembemek elevefur-
csenak6salacsonyhatdsfokinak ttinnekezeka szerkezetek.
Nemcsakmozg6szerkezetekn6l, hanemmozg6alkarrdszndlkiili
g6pekbenis feltrinikez a hat6s.ezekr6lis fogunkmajd sz6lni.Ah-
hozazonban,hogymeg6rtsiikajelensdger, Lijravisszakell menntink
a szimmetriafogalmiihoz;s6t a klasszikusfizika ,,kirdlyn6j6n6l", a
mechanikdnSl kell kezdeni,hiszena klasszikusfizika fogalmait-
erot€r,az er6t6rfluxusa.munka,energia,erti, teljesitm6ny,dram.
sebess€9, id6 stb.- a mechanika fogalmaib6lszirmaztattukIe,6s a
mechanikafogalmaihozvan k6tveaz elektrodinamika dsszes,alap-
209
f, GELYGY6RGY:BoRorvAiLEN

vet6 m6rtdkegys6ge, m6r6sz6mais. Sajnos,mint m6r emlitetliik'

ezeka legfontosabbfogs.lmakegybena leghomdllosabbakis (Csm
semtdrekszenek a kdd feloszlatdsara).

A SZITIT{ETRI,{ IENryECE
A Tihott talilmdnyok cimti k6nyvbenr6szletesenbesz€hiinka szim-
metriafngalmanak I'ifejlodesercil.e( dz olr elkd\elerlhib:ilutil. Ujra
6s ijra visszakelt ^zonbanterniink ehhez a fogalomcsoporthoz, men
e nAlkiil semmitsem.fogunknegirteni t mignesest6bbletenergi6tad6
g6pek,,lelkivil6g6b6l",mlikijdes6b6lMost ez6rtrijvidendttekintjijk
az energiatdbblet(vagy energiahidny)megielends6nek felt6telert
mechanikai folyamatokeset6n.Ehhez a tomegpont mozg6sihoz kell
visszat6miink, mert itt l6thatjukmeg legegyszeriibben. hogy is a
mi
szimmetriaszerepe, is mikor, milyen viltoz5st hoz egy-egyijabb
szimmetria megjelen6se, vagyeltrindse.
Ha egyttimegpont egyenletes sebess6ggel mozog,vagy6ppeniill -
ez csakn6z6pontk€rd6se,nem lehetval6j6bankiil6nbseget tenni a
kdtf6lemozgiskdzott-, akkoregydltaldn nemhat a testreered6,ak-
tiv er6-Ilyenkorazt mondjuk,hogya tomegpontimpulzusadlland6,
6s a 2/a. abfin ldthat6m6don6brdzolhatjuk az id6 fiiggv6ny6ben a
test sebess6g6t vagyimpulzusdt, egy-egykoordinitalengely menr6n
Ekkor, ha a 2la. 6btab6,rmely szakasz6t kiv6giuk, 6s od6bb toljuk'
ugyanazt kapjuk;azazegyidtibelieltolesiszimmeEiet. Ezalatt azt 6n-
jiik, hogyid6benbermelyikiranybatolhatjuk(transzformdljuk) el6re
vagyhiitra a kivdlasztott szakaszt,mindig visszakapjuk ugyanazt.
Itt a transziorm6ci6^z iddbeli tologatdsel&e vagyhdtra'de m6gtii-
kcirszimmetriais jellemezhetia rendszeft(igazcsal hosszabb-r6videbb
szakaszokon, az nem biztos,hogy a v6gtetens6gig ism6tl6dika fo-
lyamat).A folytonoseltolds (mint szimmetria) ^zonban j6l litszik' 6sa
folytonos eltol6s (mint szimrnetria{ranszformdci6) utdn visszakapjuk
az ercded abrdt. mintha mi sem t6(6nt volna, ezert a rendszetir
vaidns. EzEketaz invari6nsrerdszereketszimmetrikusnak levezzik,
tiibbf6lefolyamatosszimmetri6jais van egy ilyen egyszeni esetnek
Mindezteljesen6rdektelen lenne,de mostjijn a l6nyeg:ha vala-
milyener6velhatunka tdmegpontn,akkoraz Syorsulnikezd.A 2/b.
dbr6nliitszikegy b6rmif6legyorsuliissal rendelkez6 test (nem sziik-
s6gszerii, hogy ez a gyorsul6sSlland6legyenid6ben)impulzusenak
vagysebess6g6nek diagrammja az id6 filggveny6ben.
Litszik, hogy itt az iddbeli eholdsi szimmetriatruir ehiint, htszen
bdrmekkom szakaszt.viiBunk ki, aztnemtolhatjuktetsz6legesen el6re

210
 M,{cNEsE( voNzis,iBAN

vagy hiitra, hiszenm6s 6s miis lesz a fiiggv6ny a kivalasztottszakasz

el6tt ds mdg6tt is. Azzal teh6t,hogy er6 hatott a tomegpontunka,sl,
wsztettiink egJls.i metrilit. De mdsk€nt is megfogalmazhatjuk ezt az
illitestr ha csdkkentji;ka mozBdsszimmetridjiit.akkor erd l6p fel.

sebessdg
azegyrl
inerciarends?e
6lndzve
sebessdg
a misik
inercErendszerbo
n" rve

id6bel (lranszlomacid
ellolrs I
ulr0) iddbrl0 lolds(lranszlormdcid
uldn)

o---.> H

h) id6beli ehoks utuin

2- 6tJta.Egreneswnal noqds szimnetridja.a) A tdnegpontrc en hat6
er,6 Newton1.ax ttndja.b) Efi hata t,megpotra. A sebessd| n(;.A.egy-
szeriieholdsiszi,nnettiaelninik,dea na|yitdsisainmetrianZg neBmarad.
Nevoi IL ari6ndja inZnyes.

Mig a 2la. 6br'n l6rhat6eserfelel meg NewtonL axi6m6jinak,

azazhogy egy test megtartjaeredeti mozgdsdllapotdt,
ha nem hat rd
er6; a 2/b. dbrafelel meg NewtonII. axi6m6jdnak, amj az F = ma
alakbanj6l ismen.Kev6sb6ismen,de legalibbolyanfontosaz f =t,
alak,azazaz impulzusid6beli megv6ltozdsa egyenkiaz ercivel.J6l
l6tszikteh6t,hogy egy test mozgrisrllapota
er6 hat6sdramark6nsan
megv6ltozik, de ekkoregyeltoldsiszimmetri6tmdrvesztettiinkis. Ez
azonbarnem aztjelenti, hogyenergia6s az impulzusmegmaradrisa
ne teljesiilne.
Egyenesvonalf mozgdsesetenugyanis,ha az er<i6s a
sebess6g (vagy impulzus)iMnya egybeesik, egy kevdsb6ismert.
h6tt€rbenmarad6szimmetriamagjelen yan, ez a l:izonyosnagylttisi
szimmetria.Mit is jelentez?
Ez aztjelenti,hogy ha van egy erdnk,amelyesetlegid6benm6g
vdltozikis, az l6nyeg6ben egy m6rrdlcendszer,
egy skelamegvfltoz-
tat6s6t6lfiigg6en5lland6marad.Hogyanlehetneezt szeml6lterni?
Vegyiinkp6lddulfeh6ralaponegyfekerekorongot.Nemrudjukmeg-
mondani,hogy mekkoraa korong6tm6r6je,ha nem tesziinkmell6

> 2r1
EGELYGIORGY: BoRorv^ELEN

valamilyenismert m6retii t&gyat, p6nz6rm6t,gyufasdobozt. vagy

bdrmimiisr.Onmagdban a korongk€p6r6lnem kdvetkeztethet[nk a
korongitm6r6j6re.UgyaniSy az er6 is
6rt6k6t valamilyen
standard-
hoz,valamifdleonk6nyesen megv6lasztott mert€kegys6ghezkell vi-
-
A tivolsilg 6s az id6 egysdgejhez iinkdnyesen
szonyitanunk. - a
c.illdgd./rrJelcn\eeeil. rd"tJil v;hs/tnltuk kr' de et n?n ?t\ tetmi'
s.er tibal riigzitett 6ft1k, hiszel tudjuk. hogy orsz6gonk6nt miis 6s
m6s lehet a hossz.vagy az jd6 m6rl6ke Ez az alig ismert nagyitiisi
szimmetriaaz oka annak,hogy m6g ma is nagyonzavarosaka gonclo-
lataink a szimmetria6s a megmarad6sok tekintet6ben.De I6Pjiinkto-
vSbbaz egyenesvonald mozg6sokt6la sok tekintetbenhasonl6g6rbe
vonali mozgrisig.
A legegyszerribb kdrmozgdsalapeseiea 3/a 6brenl6tszik.

d6bel uldn
, h i,sllmnszlormdci6) uldn
id6beli".llolas

A
^) ilhldd szaIsebess;I b) id6beLieltaks utdn

3. ebnm.Ktimo.gtis s.innetritta. a) A inegpontra nem hat n|onntik

b) Nyotnatlk hat a fin.gpontru. A s.itgsebesllg nd. A. egrs.et eltolisi
s.irnnenia negs.ilnik, de a ragittisi s.ittunetia niq tnrytnand.

Kdrmozg6seset€n,nem a test sebess6g6t, hanemszdgsebess6gdt

haszndljuk,€s impulzushelyettM impulzusnyomat6kot, igy az im_
puJzusnyomat6kot az id6 flggv6nydbendrdemesfelrajzolni.Egyen
leteskijrmozgdsnala 3/a.dbrdlkapjuk,6s att6lfiigg6en,hogya forg6
resthezk6pestmi milyenszbgsebess6ggel mozgunk,mds6s mdsim-
pulzusnyomal6kot ldthatunk(2/a.Sbra).Az egyenesvonahi6s iorg6
mozgiisteh6tegymdssal anal6g.A 3/b. iibramutatjaazt az esetet,ha

212
 M,icNEsrKvorzisri8AN

valamilyennyornat6kkal (aminemsziiks6gszeriien 6lland6az idoben)

tdmegpontunkat gyorsitjuk.
Ekkor az impulzusnyomat€kunkra t6bbdnemjellemzoaz eltoldsi
szimmetria. iim ez nemjelentiazt,hogyaz impulzusnyomatdk. vagya
test osszenergiSja ne mandnameg.Ez is ugyanazaz eset,mint az
egyenesvonaid mozg6,sn6l, azaz egy agr-ittisis:.inmetria ntig min
dig lltezik. m1gmegmarad. Az impulzusnyomat6k €s a szaigsebess6g
vektoram6g nindig pdrhuzamos lesz.6s a skdlamegvilasztdsit6i
fiigg6enmindig ugyanazta k6perkapjukvissza.semminem viilto-
/orr. J/a/ megrnreg) 5,,immetrid\al \dn dolgunl.E: mindaddig.
ami9egyerlen fob'amatos szimmetria is l6lezika rendszerben. addig
negnarad u enetgia,az impLllzus 6s az impuizusnyoma!6kazaza-
geometriai tipusi szimmetriek. Ezekbenaz esetekben a hat6sds az el-
lenhatas tiirv6nyeis €rv6nyesi.il. ami NewtonIlI. axi6mSja ez l6nye-
g6benburkoltanazimpulzusmegmaraddstielenti. Mig NewtonII. axi6-
mdjaburkoltanaz energiamegmaraddst ta$almazza. a hatdsellenhatds
torvdnyel6nyeg6ben azimpulzusmegmaraddshoz kapcsolhat6.
Newtonszabiilyaitn6haaxi6miiknak, n6hatcjrv€nyeknek nevezik.
Az axi6m6kbizonyitds n6lkiilelfogadhat6 kijelent€sek.melyeketa ta
pasztalatok igazolnak, s messzabiilyokb6l nemvezethet6k le. Axi6ma
teh6taz a szab6ly. megfigyeldsb6l ad6d66ltal6nos 6rv6nyrikiivetkezte-
r6s.nelyb6l belsaielkn notunsoknilkiil le\ezerhetdtdbbtdrv6ny-Most
aztvizsgdljukmeg,mennyireiiltal6nosithat6ak ezeka..szabdlyok".
Ha ial6lnenkegyolyanfolyamatot,aholnemigazpdld6ula hatis-
ellenhatiis. vagyaz F = ,n.riisszefiigg6s (ahol,n a ldmeg,d pediga
gyorsulils),akkorterm6szetesen felmertilhetne a gyani. hogy ezek'
ben a folyamatokbannem maradmeg sem az impulzus.sem az
energia.sem az impulzusnyomatdk. Hol, hogyanlehetilyen iolya-
matotkeresnia mechanikdban? A v6laszta .Tibott tuLAlndnrok
ban,valaminta ,,Beve:etlsu tirtechnol.jgidba l.. 2. 6s 3. kdtei6-
ben is megtal6liuk.Olyan mozgesokat kell talilnunk. aholu no.-
gdsnaksenmifdles.inmet ija rin.r. Ez azt jelenli. hogy semmi-
f€le folyamatos6s diszkr6tszimmetrianemmaradhata rcndszerben.
azaz fblyamatoseltol6si vagy nagyitdsiszimmetriiltsem sz bad
hagynia vizsgdllfolyamatban.
Ezdrtp€ld6ulsikmozgi4s eset6n.aholaz impulzusnyomat€k mindig
a sikramerdleges (blil.m6rt6keid6benv6hozhar), sosemkapunkelr€-
r€st az energiamegmarad6st6l. Az impulzusnyomat6k ekkor mindig
ugyanazon egyenesmentdnviiltozrk,teh6tegy nagyitisiszimmerria
m6gmegmarad. Ahhoz,hogyebb<ilaz illlapotb6lkiibrjiink.az sziik-
s6ges, hogya kiils6er6k6lland6anvdltozzanak,6s olyan.teljesendl-

213
EcELv GY{iRcY: BoRorvAiLEN

taldnosl6..})elimozgdstadjanak,amelya pontimpulzusenak teljesen

Sltalenos mozgAsit,v6ltozdsitokozza.Ebbena mozgdsban mers?m-
mifeleszimmetidtnemfogunktaldlni.
A feltaldl6k legtitbbszijraz6n nemjutottak eredm6nlre,mert meg-
el€gedtek egysikbantitt6n6,debonyolultpdly6nval6mozgat6ssal. ^zt
gondoltiik,hogymindenf€letriikkds mechanizmusok segits6g6vel majd
kijdrsszdk azimpulzusnyomat6k megmaraddsdnak tbrv6ny6tNaiv m6-
don olyan forg6 kereket pr6bdltakkdsziteni,melynekegyik oldal6n
tijbb sLily,vagytdbbgoly6volt, mint a masikoldalonEkkorazonban
m6gmindigott leselkedika nagyitesiszimmetria. Ahhoz,hogya na-
gyitdsi szimmetidt6tmegszabaddjunk, legalibb klt tengelr ki;riil kell
forgatni a tdmegpontot,vagyis ne sikmozgdstiddzziink el6. Ennek a
mozg6snak az lesz az 6rdekess6ge, hogy ez mrir nem 6beli (Niels
Abel, norv6gmatematikus 1802-1829) azaza forgdsoksonendj6nek
felcser6ldse nemvezetugyanahhoz az eredm6nyhez Ez l6nyeges el-
t6r6sa sikmozgdshoz vagyazegyenes vonali mozg6shoz kepest.
Ez a teljesen altaldnosmozgaslegegyszeibben egy igynevezett
kett6singdvalval6sithat6 meg,melynekrajzaa 4. 6br6nletszik.(A ki-
s6rletfeir6sar6szleresebben a ,,Bevezetas a tirtechnohiSidba"3 kote-
r6ben,A klasszikusfizika hibdi 6s a SpndldiMnika cimti dolgozatok-
banolvashat6. Ugyanotttaldlhat6mega mechanika kiterjeszt6s6nek.
a spidldinamik6nak azegyenletendszere - Cs6kiirCsabamunk6ja)

1. ebft. TlrbeLi kettds inqa elrende.4seas naftse. L ninSjel-feldolqovi

elektrcrik': 2. adatcy,fijt,5lairrya;3. niftskiirr4kl' s.dni isap: 4. nyotn-
tat6-displaJ; 5. csatigr: 6. forgdsi jehAi; 7- rug.j; 8. tdmeqpont;9 10. d.
i Sa karjai; q (t) ({h(t) az inga kaiainak sziigelfontuAsaa. id6 JiiBBvi
ny4ben(anqtdejet).

2t4
 MAGNESEX
voNztrsiBAN

Ha egyszerek6t tengelykiiriil mozogaz inga,6s nemcsaka gia-

vilaci6,hanemegy rug6 is kit6rithetiezt a bonyolultmozgi4st v€gzri
ingdt, akkor ldtjuk, hogy a tdmegpontrahar6 aktiv erd elland6an
\iltozralja az tr6nyit,6sa tdmegpontimpulzusnyomat€ka is minden
id6pillanatban mds6s m6s,semmifllefolytanoss.immetrianemiel-
lemzi eal a rendszert.A szimmetria{6rk6pen ez a,,senki fiildje",
mert a klasszikusfizika eddign€mfoglalkozottezzela fontosterii-
lettel.(A titDegpontrahat6er6 drv6nyes6s id6fiigg6,s ha a fiig85
Iegesingdtkuldn vizsgdljuk,a 16har6k6nyszeris 6rv6nyes6s id6
fijggder6t ad.Ez m6r kiviil esik a mechanikaj6lismerr,elm6letileg
6s kis6rlet:leg is vizsgiiltteriiletein.)
Mit is lehelnem6miezena teriileten? Lehetnemernia tdmegponF
ra haI6er6t6s a gyorsul6stis rigy,hogy mindenidripillanatbar min-
degyiketmegmdrjijk.Ha az F = na val, akkorNewtonnakvanigaza
ebbena teljesen6ltal6nos esetben is, ha pedigaz F nemegyenl6ma-
val. akkorvalamiijszeni tdrv6nyrkell keresni!Ez a m6r6sazonban
nagyonbonyoluh,6smindez ideig,legobbtudom6sunk szerintsenki
nemvdgezteel. (Igenpontosan kellenem6miaz aktiver6th6romt6r-
komponens ment6n,hiszrer6zis- 6s fdzishiban6lktil.Ez rechnikailag
igennehdz,taldnmegoldhatadan mer€sifeladat.)
Azt viszontkajnnyebben ellen6rizhetjiik, hogyvajonmegmarad-e az
energia? Ebbenazesetben csaka tdmegpont sebessdgdt kell megmdmi
az iddfiiggv6ny6b€n, hiszena tdmegpont r6mege dlland6.Ha k€pezzijk
az E =mv) + mgh mennyis6ger id6pillanarr6lid6pillanarra, akkor
m€r6sselnyomonkdvethetjiik,hogy az energiaiilland6 marad-e.Ezt a
mdr6stelv6geztiik, 6s aztral6ltuk,hogyaz energianem {lland6 id6.
ben a legiltalinosabb, k6tteng€lyesingamozg6seset6n.Termdszete-
senfelv€t6dika k6rd6s,hogypontosan rn6rtiink-e? Ebbenaz eserben a
kontrollmdrdsr fgy vdgeztiik. hogyegy-egyrengelytrdgzirve.a m6sik
kiiriil ingadozva. v€gezriikel a mdrdseket. Azr ral6ltuk,hogyha 169-
zitjijk az egyiktengelyt,akkorm6r€seink a Newton-f6leF = .a -val
jellemzett energiamegmaradasr mutatjdk. Ez az eserj6l elki.ilijniil a
tiibbit6l.ilyenkora mozg6testenergiiija a srirl6d6smiattexponencidli-
\an c(cikien.Bfu az ingrmozgiismiafta sdrldddsrdobennemepeszen
dlldndd.ennekperiodikus vdllozaqa jol lii(hctda mer6sekrel. 1n-mire-
sekelernz6sdb6l az l6tszou,hogyminditssze n€h6nysz&aldkoshibiir
v€teittinka m6r6sek sor6n.)Mindk6ttengelyn6l ezt rapasztaltuk, ami_
kor csakaz egyik tengelykiiiil forgoft a tdmegponrunk. (5/a.dha)
A helyze!drasztikusan megviilrozik, amikormindkdttenEelykdriil
egys/erreforog a tdmegponrunk. aza,/elsd riindTesre egy rel;eren
szabdlytalan, rendezetlen ingamozgdst kapunk.Az 5lc. iktlli. l6tszik,

215
EcELYGYdR6\: BoRor!AiLEN

engelY
a) fiigg6leges

+EqUl

- E_ul

E-=;N +jauat+
rq

-.- EdYUi

- E- IJ]

td=-n +-oEoi.+ ac,

+Eartil
- - - Fd ttl
- - E!{rl
-E![r]
_-"" Eq tI
- Exp..(E! Irl)

0?5

4 =l*' -le..'".!e",,:.,
!o'.,'et

5. 6bra.Ha kAt kngely kariil fonS eg'-tdnegPont,ndr nemni,\di8 teljesul

a. etrcrqia-Asinpul.utne9na.adds.

216
 MicNrsEx voNzASABAN

hogyez esetbenmesszenem az exponencidlis lecseng6s jellemzi a

folyamatotraz osszenergia ndhrny esetbendrasztikusan lec.rdiler.
mdshelyekendmszrikus?n megn6.Azt m6gcsak-csak lehetnemon-
dani,hogya sirl6ddsmiattn6hahirtelenlecsdkken az energia,de ^zt
miir nemlehetr6tbgni, hogy a sirl6drs energi6l ad a rendszemek.
A rendszerrugalmas r6szeiben terjed,t6rol6dikaz energia:n6hael-
nyel6dik.n6havisszaad6dik. A rugalmassdgi modulusok, 6s a tdrolt
ene€iik viszontj6lm6rhet6ek €s szamolhat6ak. A konh6t m6risipa
ram6terek melletta rugalmasan tdroltenergia6ndkeugyanokozhibrit,
de ez az 6sszenergia-gorb6n nagyjdb6la vonalvaslags6gon beliil befo-
ly6soljaaz eredmdnyeket, azazmdgkisebbm6rt6kben. mint a v6ltoz6
A m6r6sek
slirl6das. sordnel6fordultolyanszerencsds mdr6s-beinditiis,
hogy a tdbblerenergia m6rt6kemiatt a, tE6leugrot az illvdnyir6l.
A mdr6sek megismetelhet6ek voltak,azazha egyrdgziteltdllvanyhoz
hdztukodaaz ingit ezdltalminda rug6tmegfeszitettiik, mindpedig
egyel6irtmagass6gba -,
emelliika tdmegpontot akkora mozgismin-
dig ugyanigyzajlox le. Ez is mutatja,hogy a meresmegbizhat6 6s
pontos.Nos. ha az effekus ilyen l6tsz6lagos egyszeris6ggel el6ellit-
hat6.akkorjog8almeriilfel a k6rd6s, hogymi6rtnemlalilkoztunkmiir
ideigezzela folyamattal? A kdrd6sjogos. a vilaszpedigaz.hogyigen,
talSlkoztunkm,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,r
ezzelaz effektnssl, de neulfgeltiink oda.

A TERI{ESZET TALANYAI
A termdszer legaliibbk6t ilyen effekustmular,ftszbena ,,Ttboxta-
ldbndnyok" -ban miir leirt Schauberger-f6le tal6lrn6nyn6l (az 6hala
megfigyehpisztrdngok mozg6s6n6l), 6s a tomdd6mijkbd6sekor. Azr
kell tehritfigyelniink,hogy hol van a term6szetben olyan folyamat.
aholegy-egytdmegpontmozg6salilland5anLigyvaltozikaz id6ben.
hogysemmif-6le szimmetria nemmarad.Erdemesezt a t6rbelispirdl
szeriimozgilsokn6l keresgdlni. mertott sejtheto.hogyezekaz eserek
el6dllnak.Mindkdtilyen,a termdszetben el6fordui6jelens6g a piszt'
r6ngokmozg6sa -
6s a lomdd6 fblyad6kmechanikai esetek.Ezekszji-
mit6sokkal igennehezen leirhat6,iltal6nos.6rv6nyes mozgrisok, 6s ^z
ilyen tranziensmozgrisokkis6rletivizsg6lata (amikoregy-egyfolya-
dEkcsepp vagy leveg6r6szecske pdlydjdt.mozgrisrit.a rd hat6er6ket
kelLene vizsg6lni)rendkiviilneh62k€s, gyakoriatilagkivitelezhetetlen.
A pisztriingr6l azt tudjuk.hogyszinteer6feszit6s n6lkiil,uszonyii!
alig-aligmozgalvatud egy helybenmaradnia v6gtat6hegyiparakok-
ban. s6t k6pesmdg ilr ellen is iszni. minimilis lipl6l6kfelv6tellel.
Pontosan az tijnt fel Schaubergernek, hogynemaz uszonyukkal csap

> 217
EGELYGYdRGY:BoRorvA6LEN

kodnaka pisztrangok, mint a tdbbihal,hanemvalamimds,.triikkjiik"

van. Azt felteielezie,bo$ a kopoltliikb6l ki6,ram\6{ol)adek a piszt-
rdng 0$6 alakdtestekdriil dug6hriz6szertien, t6rbelispirdl menten
6ramlik,6s ez ^2, ami a pisztrangel6rehaladdsSt oly nagym6rt6kben
segiti.Ugyanezzel az effektussaltaldlkozunka term6szet mdsikha-
sonl6 jelens6g€n61, a tomdd6nil. Egy-egy torndd6 vagy mozg6 por-
tdlcs6rel6g gyakran el6iell,hossaiideigtart,6s drdekesm6don fo- a
lyamat6nfenntart6.A torned6vagy ,drdiigszek6r"mozg6s6niil j6l
kivehet6,hogy a leveg6tdlcs6rszerii, szrikiil6mozgdssal drkezika
sz6l6rv€ny alj6ra,majd egy k6m6nyszerii,nagyjAb6l egyenletes vas-
tagsagu hengeren tiivozikfelfel6.A 6. dbr6na pisztrangl6tszik,a 7. 6b-
rdnpediga torn6d6struktfrrja.

6. 6br^.AmmLishalakk,ral. a)AltaLinos,s.olaisosdrunbs. A kisnakrlla

ellendlldsitinrezdjeO.oU3, anikor a Reynolds-r.d,n = | 00.000.A. tiftlnnds
katdine zitis,a sft kpnak metfelel4, as a lehet6 lesjobb. b) A pis.trdng
,,ttiikkje a csavaft,hdrcmdinenz is, szinmetriamentes drantus, amit kii'
lbnleges kopobfnjdvaler eL Test'nek ellendlldsi
tdnyezdje 0.015,lr'i.rs.er
nttzabb, minta makr6Li6, meqisellend dsnALkiilhakd.

Mig a pisztrdngn6l egyertelmiien llitszik,hogy vaiamibaj van az

impulzus-6senergiamegmarad6ssal, hiszennemlatjuk,hogykijl6nit_
sebbenerijt fejteneki az 6ramliissalszemben; a tomdd6,,meggyanisi-
t6sa"magyarizatot ig6nyel.Azt tudjuka tomed6r6l,hogyez a sz6liir-
v6ny mindeniittel6fordul(Budapesten, 2002jiniusdbanpusztitott),
de leggyakabban az Egyesiilt
Allamokban, tavaszfolyam6n.amikor
a Kanaddb6l leajdul6hideglevegdtalrlkozika d6lr6lf6lfel6Aaml6
nedves,meleg,atlanti-6ce6ni leveg6vel.Ez a kevered6s a?I6n,€rde-
kesm6don,a kdt leveg6reteg forgdsetid6zi el6. 6s szerencs6tlenebb
esetekbenezekfelemelkednek, fiiggdlegestengelykijri.ilmozognak.

218
 MicNESEKvoNzasaaAN

Az erdsebb,nagyobbenergi6jitorndd6kn€ha1000megawattfeletti
teliesitm6nyt adnakle (percekig,vagyakdr6rdkigis folyamatosan),
tbbbetegy6tlagosh6er6miin6l.
A torndd6teljesitmdnydt az altalaokozottrombol6sm6rt6k6b6l le-
het kiszdmolni.Ez viszonylag pontosbecsl6s. A torn6d6olyanhatal-
masenergiiitad le, annyirafelgyorsitjaa levegdl,hogyp6ldSulaz 6l-
tala elsodort szalmaszdlakdtiithetik a rasiti sineket, vagy tdbb tiz
kilomdteneeldobhatjak a brilorokat,nehezebb tiirgyakat.Ma mar a
Doppler-radar eg6sz
segits€gdvel j6l meghatarozhat6 a torndd6kiala_
kul6sa,6s az drv6nybenkering6testeksebess6ge. Ez akdr 300_350
kn/h is lehet,ami mdra hangsebess6g nagys6grendj6be esik

p m € l l d l h a la0ze n y h dbnd v t l dl d h s dar ,b e l ssdp i f i l

alehzivoll
spifilisberrail
h h l ed f a n rbl de l s 6 s p i r i
Iel0lndzel oLdalnizel

Spiralsanmo?gdtiszla
leveg6 a spidlisan
illkdp?6dik bedramld maximdlh a,
energ
liibbelenrrgla.
Minden pillanalban
mesaLl'bell liszlaleveg6 alacsonynyomas
s0ifdmenldnmozg6 inrpuhusa.
16szecske
'7 - k4lf4lemenetenelked.sii d
spird1b6l
. 6tx^.A tomtid6tiranldsiszetke.ete
Csakakals'nil ternel'dik taibblet,
a iobban ldthatdbels'naltrcn.

Az dsszesismeftmechanizmust figyelembev6vesemtudjukmeg'
magyaftizni^torn'd6 igenmagasenergiatartamdt. Az eddigelk6pzelt
mechanizmusok (p6ldrulaz es6cseppek vagyvizp6raelprrolgdsdb6l
szermaz6 pirclg6sh6hat6sa)nemmagyar6zzak ezt a hatalmasmeny-
nyis6glienergiSt, energidjdnak
ez6rta torniid6szimul6l6s6val, kisz6-
mitdsdvalfoglalkoz6munkdkszer6nyen mindigcsakaztjelzik, hogy
tdbbenergiajijn ki a rendszerb6l, mint amennyiillene,ez6rttov6bb
kell fejleszteni
a modelleket-A Fobldmaazonban az,hogya tovebb-
fejl€sztesn6lmfu nemlehetajelenlegikereteken beliil megmagyariiz-
> 219
EGELYGYdRcY: BoRorvAiLEN

ni a torned6lenylegesen megfigyelt,val6sdgban el6ell6 hatalmas

rombol66sijnfenntart6
energiatartalmilt, k6pess€gdt.
A gyakorlatbana Schauberger-fdle g6pekbenlehet felhasznelni
ezeketa hatesokat - a ,,Bevezetlsa tdrtechnol6gidba" 2. kdtet6ben
Potapov€s GonthdrSzliivaeltalkonstrudltk6szll6kekmu-
ismertetett
tatj5ka t6bbleten€rgia 16t6t.Gonthir Szliva kdsziil6k6ben hftomdi-
menzi6sspirilpdlydn6ramlika folyad6k.Kdriilbehl 180 sz6zal6kos
hatdsfokkalmr.ik6dika bercndezds, 6m eli jelenlegcsakh6benadja
le. Ahhoz,hogya mechanikai tdbbletenergidt ki tudjukhaszndlni. ah-
hozFrancis-turbiniit kellenebe6pitenia rendszerbe (aminemieheteF
len,de rendkiviilmegdregitand a k6sziil6k6r6t).
Az effektusitt sem jelentkeziktetsz6leges folyad6ksebess6gekndl,
csakbizonyoskittintetettlrtikeknll. ez6n enDeka berendez6snek a
m6retez6se ma m€ginkebbmliv€szet, mint tudom5ny, €s sokkalm€-
lyebbenkelleneismernia folyamatotahhoz,hogy el6remegrendelt
param6tereken mrikiidhessen a berendez6s. Egy amerikaifeltalil6 rij-
ra ribukkanta spiralisdrv6nyeserami6stitbbletenergirt ad6 hatrisiira
(8.6bra).Ez a megoldds abbantdr el a Schauberger-f6le szerkezett6l,
hogymaguka spir6lis pdlydkis forognak, s a ki6raml6 folyaddk(olaj)
hajtjaa rendszen. M6retez6si tapasztalatok hij6n azonbannemsokat
& a hevenvdszett leir5s.inkabbcsakkuri6zum.

szivally,

<_
Jivdkdk lorqal. A k l p b a ne v 6 s p i f dc1s6a l o r n t l
i a ka 9 6 p e l . nreqiorgaridk azolajar.

8.6btu Richanl Cletn spnd s fotgat,j gape.A kndsok s.efit ijnf?nttdttb toll.

220
 MricN6sEKvoNz,is,$AN

Az iltaliinosmozgdsipdlydkorkeletkezri energiatdbblet vagyener-

giahi6nymagyar6zhatja pdlddula turbulencia szokadan tulajdonsdga-
it. Az drv6nyes6ramlas(turbulencia) tulajdons6gaival 1696latisziri
banvagyunk,rm ezencsakannyitkell6rteni.hogyhihetetlenbonyo-
lult Ks6rletek.€s €vtizedekelkeseredett er6feszit6sei eilen6resem
tudtuka turbulencia alapvet6fundamentilis tulajdonsdgaitrnegviligi-
tani.Annakellen6re,hogysokmindenkitszdnhet6 a nemlinearilrsok
nak,t iir!6nyekfraktdltulajdons6gainak: m6gmindignem kapunk
pontosk6peta jelens6gokir6l, nem6rthet6az energia6s impulzus
fluktu6idsa. Ha el tudjukfogadni.hogyenergiak6pz6dhet vagymeg-
semmisiilhet megfeleloszimmetri6jrl mozgdsokndl, akkora turbulen
ciiiniilfdllelhetcjfluktu6ci6,azazenergiatdbblet 6s ener8iahidny miir
kcjnnyen 6rthet6v6 v6lik.
Van a term6szetben m6gegy (malooszkopikus) jelens6g,aiol az
0rv6nyesmozgesval6szinlileg szerepet jdtszik:ez a spiraigalaxisok
mozg6sa. N6h6nycsillag6szaz univeuummozgiisliltanulmiinyoz!a
arraa kaivetkeztet€sre jutolt. hogykomolygondvan a ,.nagybumm"
elm6letdvel, 6s az dltalinosrelativitdselm€let mai, egyszerLisitett
fel-
fbgesaval. Ha az 6ltal6nos relativitiiselm6letegyszerilalakialennedr-
v6nyes.akkoraz univerzumnak sokkalgyorsabban keilenet6gulnia.
mint amennyitmosta val6s6gban megfigyelnnk. A mii|ik nagyano-
mrlia, hogyigynevezelt..fekere"vagy,.siit6t'anyag,egy misztikus
anyagl6t6tkelienefelldtelezniahhoz,hogya mai val6sdgot visszaad-
hass6k az elmdletimodellek.
Ha azonbana kozmol6gi6val foglalkoz6angol€s portugdlfiziku
soknakigazuk van (6k azt 6lliddk, hogy az energianem marad
meg).akkor az univerzumrejt6lyesviselked6se, stabilitesajs 6rhe-
16v6vdlik. Pontosan arraa gondolkod6sra lenneszilks6g,amit id6ig
is 6llitottunk, azazhogyazenergia nehakeletkezik,6s n6haeltunik.
A tankdnyvfizikaalapjdnugyanisaz univerzumma elgondolrlassi
tdguliisateljeseninstabilfolyamar.A mai fizika szerinrk€tfairaszdl-
s6s6gesdllapollehetnea kozmol6gi6ban: vagy gyorsan,robban6s-
szeriien,nagysebess6ggel kellenetdgulniaaz univerzumnak. vagy
pedig6sszekelleneomolnia.Az a starikus,szinreegyenslilyhoz kd-
zeli illapot sehogysemegyeztethe!6 6sszeaz energia-6s impulzus-
megmarad6ssal.
Ha viszontt6rbeli.dkaldnosspir6lmozgdsokat vegezneka galaxi-
sok.dllit6sunkszerintnemmaradmeg az energia,6segy dnmagara
visszahat6. bngerjeszt6 rendszeriili el6, ami n6h6nyesetben energiit
termel,mdsesetekben €nergiiitem6sztel, kozmikusmdretekben. Az
egyszerlit6rbeliingdsm6r6s,amelya mechanika egyik alapvet6nek

> 221
EcELY GYORGY:BoRoTYAEL€N

meg,magyardzatot
tijno dllitds6tkdrddjelezi azokaa
szolg6ltathat
paradoxonoka, amelyek p6ld6ul
r6g6tafoglalkoztatjek a kozmol6gu-
foglalkoz6
sokatvagya turbLrlenci6val m6rndkiiket.

Milyenbizonyit€kvanazenergiamegmaradisra?
Magaa felvetdsis, hogyaz energiavagyaz impulzusnemmandhat
meg,szents6$6r6snek sz6mitszinteminden€lm€letifizikus szem6-
ben,ez6rlnagyonfontosnaktartom,hogyndzziikmeg,milyendllit6sokat
talalunka t6m6n vonatkoz6an,r6szbenegyetemitankdnyvekben, r€sz-
ben a magasabbszinvonalfszakkdnyvekben. Milyen logikdval,milyen
m6r6sieredm6nyekkel tdmasztjdkalii az energia-6s impulzusmeg-
maradest? J6l tudjuk.hogynems6t6lhatunk be a szabadalmi hivatal-
hoz azzal,hogy 6rdkmozg6ttaliiltunkfel, semmim6ssalnem lehet
jobbankivivni a hivataldiih6t,mint ezzelaz allitessai.Az energia-
megmaradris €s az impulzusmegmaradas t6telenemcsakaz elm6leli
6s kis6rletifizika legfundamentdlisabb, legdltal6nosabb sarokkdve,
hanemefte Apiil az ipa,', emiatt a teljes gazdastE is 6s igy a politikai
rerulszeris. (A tdft'nelemszdmoscsatdjabdnydkvagyolajkutakbir-
tokl6s66rt zajlott.)Majd k6s6bbki fogunkt6rniarra,hogyaz energia-
potitika,az olajpolitikamilyen hatdssalvan 6letiinke,de ezt tijbb6-
kev€sb6 az6rttudjuk6serezziikis.
Mind a Newton-axi6mdkat, mind a megmaradisi tajrv6nyeket a fi-
zika a termiszet teljes egAszAre lnlnyes tdr,/enyeknektekinti. lgaz,
hogy a halad6sbizonyostekintetbenkorl6toztaa Newton-axi6mek
6rv6nyess6get. Az igen piciny, atomindlis kisebbmertekiitartomd-
nyokndl,valaminta f6nysebess6gekkel osszem6rhet6 nagy sebess6-
gekeset6nmir Ks6rletilegis bebizonyosodott, hogynem€rvdnyesek
i{ltalinosana Newton-axi6mek. Jogosa k6rd6s,hogytovdbbivizsg6-
latok mutathatnak-e jabb megszorltdsokat a Newton-axi6m6k €rv€-
nyess6ge terdn?
Azt v6m6nk,hogy a k6rd6sfontoss6gamiatt, mind a Newton-axi6-
mdkat,mind a megmarad6sitdrv6nyeketa lehet6 legalaposabban, az
dsszeselk6pzelhet6eserenagyongondosankim6rt6k,6s ezekaz ered-
minlek lermdsretesen biirki szdmfuahoTTdfdrhetdek. Ahalenosnak
mondhatjukazt az elvet, hogy rendkiriil fontos dllitdsok, tijnAnyek
rendkiviil alaposbizontittist iginyelnek.A Iankonyveket6s szakkiiny-
veketdtndzveazonbanhamarkinos meglepet6sben leszr6sziink.Egy-
r6szta NeMon-axi6m6kkal 6s a megmaraddsi tdrvdnyekkel kapcsola$
bansz6mos bels6ellenlmondilst, vissz6ss6got taldlunkeldrebocs6tva a
v6geredm6nyt: ink6bba hitre, nint a kislrleti eredmdnyekre alapoz6d-

222
 voNzi9iB
MAGNESEX N

nak a term€szeftudomdny legfundamentdlisabb iillitesai. Bizvest k le-

hetjelenteni, hogyezeka tijrv6nyek,melyeklegfontosabbak 6letiink-
ben,kisirletileg a LegkeyasbAahtuamasztotL legjobban egkAddjelez-
hetd tdnAnlek. Ezt t6bb mint szdzszakkdnyv6s tankiinyv elemz6s6-
nek eredm6nyek6nt meremleimi. (A szakkdnyveklist'ja a ,Berezefus
a Ertechnol6gitiba"3. kdtet6nekirodalomjegyz6k€ben megtal6lhat6.)
N6zziikmostr6szletesebben azelemz6s eredm6nyeit.
A kdnyvek6s foly6irat-cikkek Stn6z6sekor az els6meglepet6s az,
hogyaUg-aligtal6lunkszeml6ltet6 abriitazokr6la kis€rletek6l6sel-
rendeTesekrol. amellel a hdromNewron-ai(i6mz. vagya7 energia
megmaradi4si tijrvdnyKs6rl€tiellen6rz€set mutatn6k.A mechanika
kdnyvekgyorsan6tsiklanake fontostdrv6nyekfdldtt, azt M 'tzetet
keltv€,hogyez m6r,,ler6gottcsont",ezennincsis mit gondoikodni,
nincsis mit bemutatni. l-egfeljebb^z egyetemiszintiiktinyvekmutaF
nak egy-kdtebrataz esetl€ges elvi Ks6rletekeirendez6s6re, 6s ott
^zonnalszembedtlik,hogy a kis6rleteketiiltali4ban,vagyegyenesvona-
h. vagykdr alakripdlydnv6gzik.(A 9. 6hin l6tszanak NeMonII. axi-
6mdjdnak kisdrletiellen6rzds6hezsziiks6ges elrendez6sek, a 10.6hdn
pediga hatds-ellenhatds tdw6ny6nekkis6rletielrendez6s6t mutatja.)
Sema szildrdtestekkel,sem a folyad€kokkalv6gzettKs€rletekkdzdtt
egjetkn eglet semlehettal6lni, aholdbaldnosmozSdreset€rejavasol-

g
9. Abora.
TH
Netuinytankinyvi dbrc a ll. axi'ma kls4rleti vizsgdtattihoz.Az e6
Asa. elmozduLlts indiq plirhu.amos,e.irt eznen eItSEt tiltaldnosnAft,

223
EGELYGYoRcY: BoRorvAf LDN

tdk volnaaz a = p Ks6rletelvegzes6t. A bemutatott elrendez6sekn6l

az erb. a sebessigd! d glorculds?8\ c|\)enetbeerrel. de a terme-
szetbenez egyeltaldnnem kdtelez6.Az egyenesvonalf mozgdski-
v6telezett,specidliseset,csakerre alapozvanemszabadiltal6nositani
a term6szet legalapvet6bb tiiv€nyeit.
Pontosan ugyanezta probl6m6t laliiljuka hatrs-ellenhat6s
tifv6ny6-
nek bemutat6s6n6l is, de i$ a helyzettaldnm6grosszabb. Olyantan-
kdnyvip6lddkkalis talSlkozunk, amikora k€ttestegyiiltal6nn€mmo-
zog, azM statikuse(jk 6s ellenertjk,akci6- 6s reakci6er6khatnak
egymdsra.Mdryedigha a dinamikatdrvenyei(61vansz6,akkor megen-
gedhetetlenijlnagy hiba. hogy csak a statileibanel6fordul6 eseteket
rnutatjdk. A 10.6br6nldtjuk,hogymdgazokndlazesetekn6l is, amikor
egyiiltaliinmozg6svan (azazdinamikaiesetekn6l),akkoris a hat6s€s a
sebessdg egyegyenesbe esnek,amj megintcsakegyabszolitspecirlis,
az 6sszeslehets6ges esetekkbziil csakegy rendkiviilszlik csoport.
Az elk€pzelhet6 eseteknek erre a szLikkis csoportjiiraalapozvanem
szabadkimondania hatds-ellenhatris 6rfog6,mindenkorfennell6 titr-
vdny€t.Egyiiltal6nnemigaz,hogycsaka kdnyvekben megadott egy-
szeniesetekk6pzelhet6k el, hiszen,soK6lem6donvdltoz6erd hathat
egy tdmegpontra.Ndh6nyspeci6lis,egyszerU (egyenes
esettapasztalata
vagykdrmozgas)nemszorithat6bea tiirv6nyli/talinos definici6jdba.

10. 6bta.Newbn lll. ariotruijdnakkis' eti vi.sgtilatdratet ndhliq tanki)nr-vi

Pdldiul a hatAs-ellenhatdst
6s az impulzusmegmaraddst el5szere-
lettel demonstr6lj6kl6gprdmrds
sinekenfut6 tcjmegekkel.ahol kicsiny
a sirl6d6s. A l6gpimiis technika viszont csak egyenessinek eset6n

224 {
 MdcNEsE{voNa{SABAN

hasznelhat6, iiltalanosp6ly6konhaszndlhatatlan a viiltoz6 gijrbiilet

miatt.M6gis,a demonstrdci6nak az a c6lja,hogyteljesendltaldnosan,
korldtokndlkiitfogadjukel az impulzusmegmarad6st. holo$a kis6rlet
csaka folytonosszimmetridjd egyenes p6lyenv6gezt6k.
MAr ezekn€la kis€rletekn6l, illusztr6ci6kn6l fdlmerijl a gyani.
hogyfatalist6ved6st kdvettekel annakidej6nnagyjaink,pontosabban
azok.akik ezekb6la specidlis esetekb6l t6vesm6doni{haldnositottak.
Bdrmilyentelmlszeti tdnAny csakigy fogadhatunkel. ha kikdtjnk a.
y'ndnyesslghatdraitis. A term6szettudomdnyban ez egy dltaldnosan
elfogadott, sziiks6gszerf l6p6s.6s ha azt6llitjukegy titrvdnyr6l.hogy
semmif6lekorl6toz6sa nincs- mint p6ldeula Newton-axi6mikndl a
kis sebess6gek 6s iltalenosm6retekkiizdtt-, akkorezt eredm6nyek-
kel alii is kell t6masztani. Le$zik,hogya tankdnyvek 6s szakkdnyv€k
elsiklottaka szimmetria szerintikategoriziilassziiks6gess6ge fliliitt,6s
azegyenes vonali, n6holkitrmozgrsra is kidolgozotteseteketj6szen-
dekban.de tavesendbaldnosltottAk.
Az iiltalidnos esetlegegyszeriibb megval6sitdsa p6ldeula 4. dbrin
miir fdlv6zoltkettdstdrbeliingaesetelehetne. Itt a" aktiv er6 pontr6l
pontn velbzik,6s emiattaz impulzusis mjndenid6pontbanmis 6s
m6s.A tankiinyvektovdbbihianyossega, hogy csakn6hiinymutatja
be a kapcsolatot a Newton-axi6mdk 6s a megmaradasi tdrv€nyekkit-
zdtt;a szerz6kegyszeriien nemlitt6k megaztaz alapprobl€mdt, hogy
a Newton-axit5mdk a megnaraddsitbn;nleket Jbje.ik ,ti. A taibbmint
sziz tank6nyv6s szakkdnyv eftanulm6nyozdsa ut6negydrtelmii, hogy
nemcsak bels6ellentmondiisok vannaka kiiliinbdz6szerz6kihal fel-
€pitett mechanikasfiukttdi kiiz6tt, hanemteljes mtrt'kben lddny4ik
a tdtuAnyekAn&resslgi kdrinek ds a szimmetritiknakaz dsszekap-
cror6a, vagyamintemlitettiik,a NeMon-t6rv6nyek 6s a megmaradi-
sokkapcsolat6nak boncol6sa.
K6tf6ledurvahibiival tal6lkozunktehdt:egyr6sztgydngeaz el-
m6letj megalapoziis a szimmehiAkkihagyesamiatr,m6sr6szrkis6r-
leti megalapozast semtal6lunka nagysz6mftan- 6s szakkiinyvben.
Egyetlenegy m6r6ssemmutatja,hogyegy-egyadonkis6rletielren-
dezesben milyen pontosseggal lehetettkim6rniNewtonIL vagy IIL
axi6mdjdf.Nemcsakhogy ezt nem adj6kmeg,de meg nemis utal-
nak arra, hogy valaha \Jakki elv6gez.re-e ezt a mdftst, As milyen
eredmAntekettaldb, vaSy e$dltallin hol lehetne ilyen mdrisekre
rdakadni.Egyetlenigen j6 szinvonaldfoly6imt foglalkozik ilyen
fundamentdlis k6rd€sekkel, az AmericanJoumalof Physics,mely-
nek lapjainma m6g taldnutoljiira- a klasszikusfizika legfonro-
sabbk€rd6seir6lsz6 esik id6nk6nt.Am ez a szinvonalas folv6irat
EGELY GYi'RGY: BoRoTVAELEN

semkdzdltelegend6m6lys6gii6selegetd6mennyis6gii m6r6sterr6l
a fontosprobl6makdni!1, csakndhanydemonstrtci6t.Messzeel6g-
telennekitdlhetjiik legalapvet6bblizikai tiirv6nyeink logikai 6s
kis6rletimegalapozis6t.
K6telyeinkcsaktovabbndvekednek, ha az impulzus,az energiads
az impulzusnyomat6k megmaraddsdnak elm€leti6s kisdrletimegala-
poz6sdtszeretn6nk m6lyebben 6s 6sszeftiggdseiben megvizsgdlni. Itt
is ugyanolyanfellletess6ggel talelkozunk,mint a Newton-axi6m6k
megalapoz6sdnel, egyszeriien ddbbenetes 6s elk6peszt6 a felsziness€g
a tan- ds szakk6nyvekben. A megmaradasi dsszefiigg6seket els6sor-
ban az energia, azon beliil a mechanikaienergia megmarad6s6val
szokt6kfelvezetni,6s ez is a logikus.Az ^zonbandltalaban hidnyzik,
hogya NewtonI., U., III. axi6mdb6llevezessek az energiamegmara-
ddst,6s megmutassdk, hogy ha nem 6rv6nyesp6ld6ula NewtonII.,
III. axi6ma,akkor nem 6rv6nyesaz energia-€s impulzusmegmaradas
sem.Val6j6banforditva kellenea gondolatotfelvezetni,ugyanisa
meematuddsibneq,ek a fundatnentdlisak,hlszenezekkapcsol6dnak
a szimmetri6khoz,teh6tezeketkelleneaxi6m6knaktekinteni.
A tegalapvet6bbprobl6mdjaa tanitott klasszikusmechanik6nak,
hogy nem logikus, mert nem a szimmetridka €piil. A szimmeffiakat
pedig igy kellenefeffogni, fiint szupertdnAnyeket, azaz^ totv'nyek
alkalmazhat6sdgdt besorol6tiifl6nyeket. A szimmetridkmutatjdkmeg,
hogy egyesfolyamatokszimmeriei milyen tipus{i fizikai tdw6nyeket
engednekmeg.Pdldrdulegy teljesen,ltalinos, szimmetrianelkiili eseF
ben a mozg6stdw6nyeket nem a Newlon I., [., I. axi6maadja meg,
hanemezekn€l soklel 6ltal6nosabb,ma m6g r€szleteibenfeltdrallan
tdrv€nyszeriis6gek. Ha egyszerlibb mozg6sokat vizsgdlunk,ahol m6r
megjelennek a folyamatos szimmetriSk, mindazer6,mindaz impulzus
v6ltoz6sain6l,akkor mer messzimmetriacsoportba tartoznaka mozg6_
sok,6s ilyenkora merj6l ismertNewton-axi6mdk irj6k le a mozg5st
m6r6rv€nyesekaz energia-€s impulzusmegmaraddsi itsszefiiggdsek.
Teh6tmindenk6ppen egy mozgdsszimmetririnakismereteaz el-
s6dleges, ezeka szimmetri6k, mint szupertdrv6nyek hat6rozz6k meg,
hogymilyenfizikai t&v6nyszertisdgek uralkodnak ^ztdna mozgi{son.
Val6j6ban teh6t a szimmetridk a tijrv6nyek fdaitt ill6 tiirv6nyek'
ezek mutatjik meg [ekiink, hory milyen k6pletek€t, milyen sza-
bdlyokat kell felhaszndlni a szdmitdsokhozaz egyesfolyamatok-
nil, Ennek a fogalorffendszernek^z elfelejtdse(elken6se?)vagy fel
nemismer6se vezetettahhoza tmgddiasorozathoz, melyeka tobblet-
energi6tad6gdpekhivataloselutasit6s6hoz 6s igy milli6k 6s milli6k
nvomonis6sidhoz vezettek,

226
 i!L(cNEsEl( voNzis,iBAN

Mit isjelentmindeza gyakorlatban? Azt, hogya mechanikeban a rti-

megpontmozgis6tleir6 tdrv6nyeketa mozgdsszimmetiiinak ismere-
tdbenv6lasztjukK. ,{116tijmegeiodla statikatdrv6nyeithaszn6ljuk
(€zeka legegyszertibbek), vagy pl. Newton graviriici6stiirv6ny6r.Fo-
lyamatosszimmefiekattartalmaz6mozgrisoknril(sikmozgds)6rv6nye-
seka Newton-axi6m6k. Folyamatos szimmetria n6lkiilieserekn6l - ha
^z er6k vdltozesAban nincsfolyamatosszimmetria- nem6rv6nyeseka
megmarcddcr itsszefiiggesek tpl: tomridcir.
igy kelt rehdrkaregoriziilni.
igy utasitjik a szimmetridk(mint tcjrv6nyekfeletti t&v6nyek), hogy
mikor, milyen fizikai tdrv€nyalkalmazhat6az adottesetre.
Abbanaz esetben, ha legaldbbegy folyamatos szimmetria marada
mozgdssor6n,furcsahelyzetad6dik:a megmarad6si egyenletekb6l,
iisszefiigg€sekb6l is le lehetvezetniNewtontdrv6nyeit, de fordirvais
igazez,Ha viszontsemmilyenszimmetrianemmarada mozgdsso-
r]in,akkora helyzetegy6rtelmii: kifejezettencsaka szupertdrv€nyek-
b6l. a szimmetri6kb6l tudunkelindulni- 6sezekb6lUtszik,hogytel-
jes szimmetriamegsemmisit6s eset6nnincsenetgiamegmarad6s sem,
6sterm6szetesen ekkora Newton{ii 6nyeksemhelyesek.
J6l ldtszike koncepci6hianyaa fizika kijnyvekbeosztisibanis: a
tijrt6nelmisonendetkijvetik,el6sziira Newton-axi6mdkat t6rgyaljdk,
6scsakut6nat6mekrd a megmarad6si t6teleke-86r a szimmetria fo-
galmamertibb mint szdz6veismert,j6llatszik,hogya tin6nelmileg
megszokott rosszstruktilrdtvessztiklir fjra 6s fjra, semmitnem ta-
nultunkp6lddulaz atomh6j,vagy az elemi rdszecsk6k fizikej5b6l.
ahol mdr kitlint a szimmetri6kfontossdga, 6s mindenr€szfolyamat
fdl6tt 6tnyil6 dhaldnossdga. Az elmeletifizikiban a gondolkodis
szeg6nyessdg6t, s azelemz6kitikai gondolkod6s hiinyit a klasszikus
fizika drgyalesiszempontjainak 6vszrdzados vdltozatlans6ga mutatja.

A MEG,IARADASI
TETETEK
Furcsaellentmondas, hogya szabadalmi hivatalokban 6ltatSban nem
berzenkednek att6l,hogyaz impDlzusmegmamdes t6ny6ttagad6sza-
badalmakat megadjdk,m6g akkor is, ha ezeke nincskis6rletibizo-
nyit€k, ugyanakkoraz energiamegmatad6si t6tel (sz6nd6kosannem
irtam tbrvenyt)megc6fol6s6val kdsziiltmiikdd6raldlmi4nyoka nem
adnakszabadalmakat. Els6sorban az energiamegmamddsi tdrv6nya
mi ,,szent
teheniink".Annyiraszent,hogyelemimegfontolesokat sem
tesznekmeg,az el'ftdlerel 6s nem a gondolkoddsjellemzi ezt a te i-
lelet.El6szdris aztkellenetiszt6zni,mit is jelentaz energiafogalma.
Altal6ban(6srosszul)a munkav6gz6k6pess6ggel azonositjak.Az ener-
EcEr-YGYORGY:BoRorvAriLEN

giiit val6banmunkavdgz6sre haszndljuk, de nemez a fizikai l6nyege

Nagy hiba.hogy aisszekeverik a k6t fogalmat, azazhogy mib6l van
valami,vagy mire haszn6lunkvalamit.Egy kandhattudjuk, hogy
ac6lb6lk6szi.ilt,dsev6srehaszniiljuk, de a kett6tnemkeverji.ik ossze.
Az energidniil (6saz impulzusnilis) a kdt dolog dlland6an keveredik.
Egy -20 fokosk6darabnak is van energirja,de nembiztos,hogyezt
munkav6gz6sre fel is tudjukhaszndlni. Eppenez€naz energiafogal-
m;l miskent. md< oldalrdl kell megk6zeLieni.
Sokkalelvontabb,nehezebb ez a fogalom,mint ahogyse.itenenk
Elsdsorbanegy folyamat mozgiisi szimmetridj6nak jellemz6s6re
haszniiljuk,6s a definici6jetis itt keLlkeresni.Els6sorban a kinetikai
energia jellemzdse az drdekes, hiszen p6ldiiul a k6miai vagy statikus,
merevielensdgekn6l a potenci6lisenergiaa jellemzci- A mozgissal,
vailtozdsokkal leirt fofyamatokn6l azonbar\ n folyar.oat iddbelieboldsi
szimmetridja az,^mi fontos,amijellemzia folyamatot.Ez nemcsak a
mechanik6ban, hanem^z elektrodinamikdban is igaz.
A pontosabb,jobb fizikak6nyvekigy adj6kmegp6ld5ula mechanr-
kai energiamegmarad6senak tdrv6ny6t,l!dg) akkor inAnles, ha a tai'
negpontra hat6 szabnd er6k ered6jekonzenatfi erd. Ez az egyetlen
j6
pon.os6s meSfogalmazds. ami a mdilizika kdnyvekben egyiltaldn
megtal6lhatd. Ezzela definici6valazonbannem megyiinksemmlre
Ugyaniskonzervativ erdtereknek azokataz er6tereket nevezziik, ame-
lyekbenbfumelyfolyamatnigaz ^z energia- 6s impulzusmegmaradiis
A t6telmagyarra forditvateh6t:aholazenergiamegmamd, ott megma-
rad.Ez teh6tigy a gyakorlatban teljesenhasznrilhatatlan definici6.Nem
mondjameg.hogymi6r1maradmegaz energia(6s^z impulzus), csak
azt,hogynegmarad. Megmutatja viszont^zt a kiskaput,ami szdmunk-
ra igenfontos.6samina fizikakdnyveknemmennektovibb.
A definici6ugyaDisazt 6llitja,hogycsakkonaerratfier(jterekben
narad megaz energia.nem konzervativerdterekben, azaz6rv6nyes
vagysebessdgfiigg6, vagyid6fi.igg6 etdterekben m6r egydltal5n nem
kdtelez6az energiamegmarrdes. A szakkdnyvek a nem konzervativ
er6tereket gyakanelintdzika slirl6dilsrdvid tfugyalesdval, €s esetleg
megemlitikm6g,hogynyugvdfeliileten,vagygitrb6nlal6 mozgdsn6l
igazazenergiamegmaradds konzervativ mez6keset6n. Az a lehet6s€g
azonban. hogynemkonzervativ erotereksegits€g6vel IeljesszimmeF
iaveszt6stlehetel6rni,6s ezi'ltalu energiamegnem maradisritis;
miir nemtal6lkozunk. N6hamegemlitik.hogyezekbonyolulteseiek.
de enn€lmdlyebbt6rgyalisbaseholsemkezdenek.6s senb semveti
fel, hogynemkonzervativ mez6k, mozg5 peremfelt6telek esel€ntisz-
r"7-rl"na megmarrddsi tetelek ervenle\\ege

228
 MicNESEI(voNziSABAN

Sajnoscsaka legritkdbb esetekben olvashatjuk a No€ther-tdtel meg-

szeliditett,drthet6bbvdltozat6t, ami az oLvas6kat kdz€lebbvinnd az
energiafizikaii6nyeg6hez. Ezekbdlazolvasmenyokb6l kitnnik,hogya
j6
szerz6k. szrnd6kuk ellen6re,rutinszerijensiklanakel a legfontosabb
igazsrigmellett.Tudniillik ez az eg6sztudomdny,technika,ech-
nol6gia.s igy a gtzdas6galapja.Emiattaz olvas6ksohasem 6rtik meg
enneka fogalornnak a l6nyeg6t,fontossag&. Hogyis tehetn6k ezt.ha
j6l l6that6an maguka szerz6ksem6nik?A szabadalmi hivatalban
elevenemfoglalkoznak olyantaldlmanyokkal. amelyrdla feltal6l6azt
Allitja, hogy tiibbleten€rgia jelenik meg. arra hivatkozva,hogy az
energiamegmaradds tbrv€nyeed nemengedi.Pediga szabatosan kd-
riilin dhis csaka konzervativmez6kreigaz.A nemkonzervativerdte-
rekkel.id6benv6hoz6,mozg6pereneltdlelekkel - bStranki merem
jelenteni- nem foglalkoznak a szakkdnyvek 6s a cikkszerz6k, ez a
senkifitldje.Pedig^z 6sszes tdbbletenergi6t termel6gdpezen- a mai
tudom6nyl6t6-6s hat6k6r6n kiviil es6- teriiletenmiikitdik.Vajonmi-
6n nemfoglalkozika,,hivatalos Odomdny"ezzela teriilettel?
Ezt a du a hib6ttalenk6t alapvet6oka lehetvisszavezetni: egy-
r6szt a term€szettudomdnyban rnindig is meStalelhat6 elkdpeszt6
mdretij hagyom6nytisrelet,dogmatizmusmiatt, m6sr6sztazdrr,
mertsohasem volt mega kis6rletieredm6nyek irinti 6hs€9,gyahan
tatbbet6rt egy elismertkutat6szava,mint a termdszet 6ltal mutatott
eredm€nyek A vit6sk6rd6sekben pedigmindigcelsze.iia legfels6bb
f6rumhoz.azaza lermdszethez fordulni. 6s a k6rd6seinket kis6rl€t
iormrj6bankell ,,felterjeszteni". Am a szimmelriafogalminakmeg,
6n6seelengedhetetlen ahhoz,hogy drtelmesk6rd6seket tehessijnk
fel a term6szetnek - a rosszultervezettkis6rletek.azazdrtelmetlen
k6rd6sek eset6na vrlaszis €rtelmetlenvagyf€lrevezet6 lehet.

AKisiRr[T[zEs
r r,iRu
A lermdszetifolyamalokmegismerds6ndl a kis6rletezdsnekalapveto
szerepevan. technikailehetris6geink azonbanmindig behat6rohak.
Ezena pontona kisdrletiszakembereket fel kell menteni,mertmind-
eddignen lehetetta nechanikdban etvigezniaz energianegnaradtis
ikbnek ki!! eti vizsgdlatdtdhalinos cscrre.Mindig csaknagyon
egyszer(specidlisesetrelehete megbizhat6 poniossiggal elvdgezni
a meSmaraddsi t6teiekvizsgdladt,s ez 6ltal6ban egyenespdlydnvagy
kdrpdlydntij(6nt meg.(l L 6bra)
Ahho/ Lgli:ni,.hogyter.zdleges esetben megrudjukmemi eg)
tesrcisszenergi6jdr,
mindenidoponrban tudnikell pozici6j6t,6s ebb6l
,,,,o
EGELYGYdRGY:BoRoTVAELEN

szemithatjuksebess6g6t, szdgsebess€g6t, igy helyzeti6s mozg6si

energi6jit is. A gyakorlatban sosem tudjuk megm6mimindenid6-
pontbanelegend6 pontossdggal egytdmegpont helyzet€t,azonban kd-
zEles,,5e\ib.Lnad \SE:drEbsiS\i6 $q6$$D16S{ial\:ots$=n -
sodpercenk6nt m6rni.Azonban
€z is olyan hatalmasmennyi
s6gri adat feldolgozdsdtig€ny-
li. amit pontosan 6s viszonylag
olcs6n csak az ut6bbi nehAny
6vbentudunkmegoldani.
Az el6zd korok nagy tud6-
sainak.azazpeldiiulNewton-
nak, Eulernek,Machnak,vagy
ak6ra XX. szezadkiizep6ndl6
Ks€rletifizikusoknaks?mvolr
lehet6slgiik iltaldnos pdlydn
0zg6 tbmegpontok eneryid-
jdnak megmlrAslre. Etre csak
az adatfeldolgozrisiszoftverek,
a m6r6sadatgyiij tti-k6rtya meg-
jelen6se 6ta van lehet6sdg.
Elektrcnika segi$Age ndlkill
rcmlnytelen ez a feladat, ezErt
1l. 6bta.Eneteiamesnaradis lntrise
a Ks6rleti fizikusoknak fel- gJorsuli kijrmozedsesetn. E. nen
ment6stadhatunk,de az elm6- ekgge dbalinos eset.
letieknek termdszetesennem,
hiszenm6r r6gebbenfel kellettvolnafigyelniiika klasszikus fizike-
ban a szimmetri6k fontossigfua, a nem konzewativ mez6k kdriili
k6rd6seke.
A nagy sebess6gii,tdbb csatomis m6r6sadatgyiijt6s 6s adatfeldol-
gozdskifejleszt6se a haditechnikdb6l6s a nukledrismliszerekt6l in-
dult el. A sz6mit6g€p gyorsasdga,
pontoss6ga miir hisz-huszondt €v-
vel ezel6tt lehet6v6tette volna, hogy nagy kutat6laborat6riumokban
tjra, mo$ mer pontos eszkiizijk birtokrban elveEezz'k azokata ki-
s6 eteket,melyeketaddigtechnikailag lehetetlenvolt megval6sitani.
Am ezt nem tett€k"l*61eti 6rdekl6d6s hi,nydban.igy - legjobbtu-
dom6sunkszerint- mi v€geztiikel el6sz6r,Cs6kiir Csabamunkatir-
sammal,altaldnosesetrea t6megpontenergiamegmaradds6nak meg_
m6r6s6t, ^z el6z6ekben m6rk6zdltm6don.
A fizika tan- €s szakl@nyveketforgatva ldtszik, hogy nerniogy az
ig6ny nem meriilt fel ezeke a m6reseke,de m6g ideol6gi6katis

230
 M,{GNESEKvoNzis,iBAN

gyliftottak arra, hogy miAft nem kell ebAgezniezeket.Azon ke,les

kiinyvekegyikeszerint(peld6ulMilton A. Rothmankdnyve),melya
term6szeti tdrv6nyekkisdrletialapjaivalegydltal6nfoglalkozik,ele-
genddcsaka n6gy alapvetdkdlcsdnhatastmegismemi,azaza gravitii-
ci6s,^z elekromegneses, a gyenge€s er6skdlcsdnhat6st, hiszenb6r-
mif€le mozgrdsezek segitsdgdvelfel6pithet6. Ha rchet azt l€,le\sk,
hogy p€ld6ul a gravitdci6svagy elektrodinamikaifolyamatok soren
knliin-kiildn megmaradaz energia6s az impulzus, akkor eleve nem
6rdemesolyan g€pekkelfoglalkozni, melyekezeketpr6bdljdkmegke-
riilni. Tiibb szakembermdg azt is nyiltan leirja, hogy egyetlenegy fi-
zikus semfog 6riikmozg6klal foglalkozni.
Ebbena megfontolasban azonbanvan egy elk6pesztdendurvahiba,
amelyetelkeriilhettekvolna, ha valaia is a keziikbevesznekegy
mechanikiival foglalkoz6 kiinyvet. Mdr az el6z6ekbenernlirertiik,
hogy a jobb fizikakdnyvekbenigy defini6lj6k az energiarnegmara-
d{st, hogy konzenativ er6terekre4rvinyes,6m nem konzervativer6-
terekre (drv€nyes,vagy id6fiigg6, vagy sebessdgfiiggder6rereke)
nem. Mdryedig, a n6gy alapvetdkiilcsiinhatdsmindegyikekonzerva-
tiv mezdkdnalapul,de ez nemjelenti azt, hogy ezeksegitsdg6velnem
tudndnkel6Alitani, p6ld6uliirvdnyesvagysebessegfiigg6 er6tereket-
ilyen p6ld6ula Lorentz-erdmegtelendse. Diibbenetes dilettantizmus-
nak nevezhetjiikezt a mell6fogest.Az elm6lerifizikusok ktjr6ben
m6g senki semjdtt re, hogy nem csak konzervativerdterekldteznek?
A szimmetridksegits6gdvel azt is meg lehettervezni,hogy egy fo-
lyamatndl, ha tiibbf6le nem konzeryativ erdrererhasznelunk,akkor
ered6k6ntolyan erdteriink legyen, melyben semmif6le folyamaros
szimmetrianemmaradmdr,6sekkorsgmaz energia,semaz impul-
zus,semaz impulzusnyomat6k nemmand meg,
Rothmankdnyv6nek 205.oldal6neztirja: ,,...arra
a kiivetkeztet6sre
jutunk, hogy az dsszesalapvet6reszecske viselked6s6t a n6gyalap-
vet6kdlcsitnhatiisadjameg,melyekaz objekum piirok kdziin harnak.
(Azaz a r€szecsk6kkijzaitt hatnak.)" Ez az al^pvet6paradigmdjaa
XX. sz{zadi fizikdnak. Sajn6lattatkell hozz6renni,hogy ez az alap,
vet6paradigmateljesenhamis.Rothmandgy folytarja,hogy .,A 16-
szecskegyorsitiisi kis6rleteksordnmegfigyeltrdbb miUi6rdiirk6z6s
bizonyitjaezt a r6szecskefizikai. standardmodellt,azazokfejt6st."
Azonbanmindenm6mitktudja,hogy a r6szecskegyorsit6n kiviili vi-
liigban <irv6nyeser6terekis vannak,s6I mdg a r6szecskegyorsit6kban
is van Lorentz-er6,amely p61d6ulsebess6gfiigg6.6pp ez6rt trlnik
teljesendiibbenetesnek 6s hihetetlennek ez az elm6letieszmefDttabs.
Ugy gondolj6ka fizikusok,hogy mivel mindenanyagfgynevezen

> 231
EGELYGYORGY:BoRorvAiLEN

elemi r6szekb6l6ll, semmilyenfolyamatot nem talalunk' melyre ne

lenne6w6nyes^z energiamegmarades tiirv6nye.De sehol,semmilyen
t6 6ny nem mondja azt, hogy ezeknekaz alaPvet6kiilcsiinhatisok-
nak a kombin6ci6jeb6lne tudn6nkfel6piteni nem konzeryativer6te-
reket.6sett6lkezdvesokmindenmdslesz.
osszefoglalvaaz eddigieket,szomofli k€per l6tu$k A kla.sszikus
mechanika elvi megalapoztsa r6szben hienyos,fontosdltal6nositdsai
banteljesenhamis,kis€rletimegalapoz6sa gyenge,vagynemis l6te_
fizika szintj6ntetten6rhet6a szisztematikus
zik. Miir a kitz6piskoles
melldbeszeles. mel) rragikuskdrolal okozon.tdmegesnyomoflho-
zott eddigis. Mindaddig,amiga bajokforre.sdt el nemtiintetjiik.le-
zSduka tudomdny,a technika,s igy a gazdasigfejl(id6s6t,konzer-
viljuk a rem6nytelens6get, a szeg€nys€get.

Eleliitrodinamika6s srlmmetria
Nemkiz6rt,hogya mechanik6r6l ^z el6bbelmondottak kicsitelvonl
nak 6s nehdzkesnek ttinnek,de a nehez6n6s a l6nyegenmer tlil va-
gyunk.Taldnegyszeriibb 6s vil6gosabblesza k6p,ha a szimmetria
szemszcigebril rijra v6gigiirjuk ezt az utat, €s ezzEl^ 'l:,6dszenelpr6-
b6ljuk megdrteniaz ?lsktrodinamil,afolyarJ',atait is. V6gig az lesz te-
hdta szempont, hogymin6ltitbbl6p6sen 6t igyekezzinka.jelens6gek,
folyamatok szimmetridit csdkkenteni- l6tni fogiuk, hogy minden
egyescs6kkent6shez [j effektus vagy folyamat megjelen€sejiirul -,
€s megpr6biljuk addig-addigcsdkkentenia szimmetri6kat,amig egy
semmarad.Most is az I. r€szbenbemutatottszimmetria-t6rkdpsegit-
s6g6velkalandozunk a klasszikus fizikdban
Az elekromossdggal el6szdra ddrzselekromossdg eset6ntaldlko-
-
zott az emberis6g teljesenv6letleniil. El6g egy j6 szigetel6anyagot
megdcirzsiilni,ahhozhozzi6mi (borostyen,iiveg, gyanta,szurokstb.),
6s igy a feliiletrdl elbvolitott tdlt6sekazonnalmegmutatjak,hogy az
anyagnaknemcsaktdmege,hanemt61t6seis van.A 12-iibracsoporton
latjuk, hogy hogyanlehet a legegyszeriibben, leggyorsabbaneljutni a
teljesszimmetriaveszt6sig.
Itt tem6szetesennem tiintettiik fel a forg6 mozglissalkapcsolatos
szimmetriacsdkken€st, aztegy m6sikr6szbent6rgyaljukmajd.Ha te-
hetegyridon a ttjltdseket egyikheltr6l 6tvissziika m6sika,az addig
semlegestestenazonnal megl6tszanak a titltdsek hatdsai.Ekkor eg)
tikrdzAsi szimmetrit sz ntettiink meg. hiszen a nid kdzepdrehelye-
zett tiikdrben a ddrzsdl€sel6tt ugyanazta kdpet ldttuk, mint ercdeti-
leg. Azonban,amikordtvissziika tdlt€seketa rrid egyikoldaldr6la

232
 Iv[icNrsEK voNz]isABAN

" h
*=.<r nld - tiikdrszimmefikus
senrleges

lijk0t

A tiikorszimmelriaelveszdsemiatt meg-
jelent az elektromost€r iditbeni4llod6

mozq6neqaliv16lldsek
lii116sek Az eeyenletes
dld negaliv roxEsirarn(q+0) szim-
metriacsdkkendstokoz,de megjelenika
(B) nrgnesesindukci6.T6.belirolyronos
eltolrsi szimmelriameg mdadt a rend-
szerben.(Eddig ery€nyesa Galileifdle

A r6lr€stanrlds id6beli szimmetridjrt

bvAbb csdkkenlve(q+0) elektromos
aiw€ny,indukci6jelenlkmeg.Hdmod
kus gerjesztEs eset€neleklron6gneses
hulldmok is gerjednek.A kelelkeret! t
dOben dsA mezokmdefolyamatosszllmeri'l'
Egyvas lesziltsdg kat rartalmaznak.(A specidlisrelatili
atam

Mez6kosszesfolybnos szimmekiAjdnak
megsemmjsit€senezii deformdci6jdval
(id6ben is). Ez a t6.idit szerkezeteiis de
fonnrlja.Ekkormegsznnnek az enersia€s
az impulzusmeemaiadesi tdlelei.(Dob6'
fdlerelativildselmElet6n€nyes.)

Forg6 rdltdsekegy-kdr-hi4rom
rengelymentdn
(Ehenhaft-Mihajlov ksdrletek),mdgnestain.

a) LongitDdindlis
dsloui6s elektromngnqes
su8drzisok
el66l1it65a.

12. a*L Az elektrodiwmika ismert effektusai.Minnegik effektusszinmet-

tiacsiikke tis urtn jelenik neg.
EGELYGY6RGY:BoRorvariLEN

mesikra,akl(or megsziinika tiikitz€si szimmetria,ennekir6n vi-

szont me&jelenikaz elektromost6lt6s, €s az 6lta],alClJehozottelek-

A r€gi gondolkod6sm6d szerint,aholcsakelektromosan semleges

testek l6teznek,drtelmetlena ddrzsitlget€s,azaz a tdlt6sek atvjtele
egyikhelyrdla m6sikra.Ha azonbantudjuk- 6s pontezzela kisdr-
letteltudtukmeg-, hogyldteznekt6lt6sek,akl(orm6rvan 6rtelmea
tiilt6sek 6tvitel6nek,azaz a tijkrozest szimmetriamegsziintetdsdnek-
Perszeaz elekrosztatika kutatdsanem emiattindult el, hanemels6-
sorbana francianemesek 6s udvanafirsuksz6rakoztatdsiira, csupena
,,show"kedv66rt.
A legi goritgdk meg is elltak enn6l a pontndl.Kiildndsebbennem
€rdekelte6ket, hogy mi van akkor, ha a ttiltdsek nem elhak, hanem
mozognak?(86r r6g€szetileletek szerint ^z 6kori Egyiptomban6s
Mezopot6mi6banm6r ismerrdka mozg6 ritlt6sek el6ellitdsAraalkal-
mas Volta-oszlopokat,de ez a tud6s,ez ^ tap sztalal feled6sbeme-
ilt.) Tiibb ezer6vvelezut6n,ismetcsakv6letleniil,Galvani6s Volta
munkissrgavalaz fjkori It6li6ban fedezt6kfel, hogy kiilijnbdz6 k6-
miai tulajdonsdgrif6mlapokat savasvagy ligos folyad6kbamerirve
eleknomos6ramindul meg,6s ez az elekfomoss'E azonosa ddrzso-
ldsselnyert elektromossdggal. Ugyanigy tftolhat6 kondenzdtorok-
ban.6s ugyanr.igy vezetikf6mekezt a ,delejt", tehrr tulajdons6gaik
azonosak. Azonbanvan egy alapvet6elt&6sis: a vezet6ben mozg6
tijlt6sekkddif ndSnrrer mez6keletkezik.
Errea d6nOerstedmegintcsakv€letleniiljtttt ra. Ha ismertevolna
a szimmetriatulajdonsrgait, akkornem kellettvolna6vekigbizony
gatniaa katedr6nazt,hogy az elektromos tdlt6seki4raml6s6nak6s a
mignesessdgnek semmikdzeegymdshoz. Milyen szimmetd6tsem-
misitettiinkmeg,amikorez a jelens6gel6dll?Itr egy id6belieltol6si
szimmetriittiintettiinkel. merr a statikabana t6lr6sekdramles6nak
fluxusaneml€tezik,hiszennemmozognak, nem,ramlanaka tiilt6sek
- pontosanez6rtstatikusez a jelens€g.Amikor elkezdtik mozgatnia
tdlt6seket, ez a v6ltozatlansdgmegszlint, de paradoxm6don.Ha p6l-
d6ulegy vasiti sint feltiiken6nk(valamilyenel6jelii)riilr6sekkel, ak-
kor a sin mellett6116 megfigyel6 csakelektromos teretllima.Ha azon-
bana sin mellettgyorsanhalad6aut6b6lfigyelndnkezt a folyamatot,
aholmiis lennea szimmetria, ott mft mdgneses teretis m6rhetn6nk,
pedigcsaka megfigyel6hijzkepesttuamlik atiJltes.
A r6gi, statikusgondolkod6s szerintnem 6rdemesfolyamatosan
mozgatnia tiilt6seket, csakmechanikai munkdval,ddrzsiilget6ssel,6s
a tiilt6scsakegyszermozdithat6. A szimmetriacs6kkent6si szeml6let
234
 M,{cNEstrK voNz{s,i}AN

viszontazt mondja,ha elkezdjiikmozgatnia tiilt6st(vagy mj moz-

gunk a tdltdssorhoz kdpest),akkor a szimmetdacs6kken6se miatt
megintme&ielenikvalamilyenijabb jelens6g: ez pediga m6gneses
tdr lesz.S6t,a tdlt6seketm6gforgatniis 6rdemes, em a klasszikus fi-
zikama m6gnemjutottel id6ig...
HaladjunktovSbba szimmetdacsiikken6sekkel, hiszennemk6tele-
26, hogya titlt€sekmindig6lland6sebess6ggel, 6lland6fluxussalha-
ladjanak.Ha a tiilt6sek a.vezetdkbene)torsulhatndt,megint Lijjelen-
s6ghez jutunk.Ez az indukci6jelens6ge, s pusztinaz id'beli dlland6-
&i8.it kellettmegszlntetnia folyamatnak. Teh6teredm€nyre vezetett
az addigkvdzistatikus, azaz6lland6iiranli folyamatoknel az iddb€li
szimmetriamegsemmisit6se. igy jutottunk, sajnosisn.t csak viletle-
niil, Faftd^y 6s Henfy megfigyel6s€velaz indukci6 fogalm6hoz,6s
nem vettiik6szre,hogy megintegy id6belietblAsiszimmetriameg-
semmisit€sdvel kaptunkij folyamatot.A klasszikusfrzlka ezena
pontonm€gdllt,nemvontale azta kdvetkeztet6st, hogyaz dsszesed-
dig t6rgyaltfolyamatszimmetriacsiikkent6sekkel jijtt letre,€s ebb6l
tovdbblehetnel6pni.
Amikor felfedeztdk,hogy az egyen,ramkd il m6gneses t& van,
6szrekellett volna venni,hogy ez egy szimmetriacs6klen6s kiivet-
kezm€nyelett, 6s drdemesaz 6ram id6beli 6rt6k6tis v'ltoztatr.i, azaz
szimmetd6t csokkenteni,men akkorijabb effektusmegjelen6se v6r-
hat6. Joggalhihetjiik,hoey a t6rbeli 6s id6beli dsszesszimmerria
megsemmisit6se ijabb hasznos jelens6get okoz.Ha a 13. dbrn dsz-
szegyiijt6ttmdgneses mez6ketmegndzziik, els6 ldtrsratal6nsemmi
sem tiinik fel. Ha azonbanszimmetridkban gondolkodunk,litjuk,
hogymindegyiknek kitziistulajdonsdga, hogyforgasiszimmerd6val,
s6tndhamegfolyamatos elbhsi szimmetrieval is rcndelkeznek, azaz
nem csiikkentettiikle a termdszet6ltal felkindlt m6don az dsszesle-
hets6ges szimmetri6t, m6gmaradtmit megsemmisiteni.
Ez term6szetesen aztjelenti, hogy kihagytunkegy nagyonfontos
lehet6s6get, jelenesetben az elektromos vagymdgneses mez6kutols6
szimmetd6inakmegsemmisit6s6t. Ez azonbancsak a tankiinyvekb6l
maradt ki, fekalel6k 'vtizedek 6ta ijra 6s tjra r6bukkantakerre a le-
het6s6gre, sajnosegymdst6lfiiggetleniil,v6letleniil,s nem a tudo-
mdny6ltal vezetve.A fejezete1ej6nmegkezdett ttirt6netszerepl6je,
WesleyGary volt az els6, aki felfede.dsArbizonyitottu, Asgondosan
dokunentd.bais.
Az energiamegmamd6st6l val6 elr6r6stegysze(ienl6trelehethoz-
nl az iisszesfolyamatos tirbeli ls id4beli szinmetridt megkell sem-
misiteni.Ezta 14.6brin l6rhat6m6donlehetel6rni.p6ld6uloerma-

235
EctrLYGYoRcr: BoRorvdLEN

rnml pl
1 2

{*^/* 4

ww
@@/ \
' \

.C\ ,',-+A<\l7x
,N# {w. 1",

Jp \ff
W
lilr filr

13. 6k}]fa.
NAhnrytunkatnyvidbra. 14i,ldeglik Jorqdss.nnnetrikLsnY.6t mu-
tat,nintha.sak ibet Leheheel6tillitani.

236
 N[icNEsrKvoNzi$BAN

nensmdgnesek vagyszolenoidok segits€gdvel. Ha egyn6gyszdg vagy

rrjd alakf Slland6miignestvagyszoienoidot vesziink,annaka m]igne-
ses mez{tjemindenk6ppen folytonoselforgatdsiszimmetriittartaf
j6l
maz.Ez a njdn6l nagyon ldtszik,de m6ga ndgyzetvagyt6glalap
alakLi6lland6mdgnesek mezdjeis nagyjdb6lfbrgisszimmerikusnak
tekinthet6a p6lusokkdrny6k6n.ahol ^z energiasiirijsdg nagy.Csak
eg6szen lapos.t6glalapalaki mignesekn6l nemhelyesez a kcjzelites.
Ez6rt.ha megakarjuksemmisiteni ezta szimmetriidtis, nemkell mist
tennunk,mint egyik vagy mdsikoldalrael kell a mez6t.,hajlitani",
neEhozzA id6benis aszinmettikus m6don.Az elhajlit6snakds a visz-
szaenged6snek m6s-mdssebess6ggel kell tdrtdnnie,merl ekkor lesz
teljesa szimmetdamegsemmtsftes. Ezt az alapvetdmegoLldsttaldljuk
aa'sszes tnaignesesttibbletenetgia-termel6 saerkezetben. T erml-szete
senez csakigy, leirvaldtszikegyszednek. a gyakorlatimegval6sitisa
soklel nehezebb, sokl€l tiibb tudast6s tapasztalalot ig6nyel.mint
bdrmelyeddigismenelektromdgneses eszkdzmegval6sitrisa.
Perszeitt is igazaz a mechanikrb5l m6rismertkdvetkeztetds, hogy
a folyamaton,,refti lr vesziteni is lehet,mi'ndk'tir6nybaelt6rhetiink
az energiamegmaraddstdl. Az eddigital6lminyokelemzds6b6l az tri-
nik ki. hogyenergiiirakkornyeriink,amikor egy nagyjdb6l homoS6n
miigneses mez6toldalradr.altxrt,6sakkorvesztiink,amikorez a torz
t'r sszaugrik,visszat6reredetirillapot6ba. Ez6rt sziiks6ges tehdt,
hogym6s-miis sebess6ggel tijn6njenaz oldalraval6eltorzitris, p6ld:iul
alacsonyabb sebessdggel engedjiikvisszaaz eredeti6llapotba.Ebben
az esetben a kdtfolyamatkiiliinbsAge m1rnyeres€get adhat.
A mechanikiihoz hasonl6an ezt a kiserleletsem v6gezt6kel m€g
\oha precizen,els6sorban val6szinrileg szellemiig6nytelensdg, mii-
sodsorban technikaiakadi4lyok miatt.A technikaiakaddlyokitt m6g
jelent6sebbek. mint a mechanik6niil, hiszenegy magneses mez6trigy
irhatunkle, hogy a mez6ninden egyespontjdbanegy egy indukci6
vektortkelleneismerniiDk az id6 fiiggvdnydben. Ez gyakorlatilag azt
.ielenten6, hogy legaldbbh6ron darab,egymisramer6legesHall-
celliitkelleneelhelyeznia miigneses mez6rnildenegyespontj6ba,6s
.u id6 fuggv6ny6ben ezl m6rnikellene.A lechnikibankicsitisjdratos
olvas6sziimrlraviliigos,hogyez kivihetetlen feladat,legfeljebbvala-
milyenkdzelit6m€r€sim6dszenel pr6balkozhatunk.
Ez egyrendkivulkdllsdges 6sneh6zmdrdsm6gaklor is. hogyha a
m6gneses mez6tjellemz6vdgrelen sz6m[ponthelyettegynevets6ge
senalacsonysz6mi pontban, p€ld6ul tiz pontbanm6rn6nka miigne-
sesmezriindukcidj6t. Pontonkdnt h6romHall-cell6valis m6rharminc
helyenkellenemdmi ido fijggv6ny6ben a miignesesinlenzitiist,de

t 237
EGELYGYdRGYTBoRorvair,EN

val6j6banez semlenneel6g,hiszena t6rer6ssdg-viiltoz6s miattfell€-

pd elektromosmez6tis m6mi kellene,6s igen pontos,elektromos
t6rer6ss6gmdro szondanemis l6tezik.Azon teh6tnem lehetcsodiil-
kozni,hogyilyen m6lesekenemkeriiltsor,hiszenm6gig€nyeset6n
is komolyfeladatlennea toritott mdgneses mez6kenergiaviszonyai
nak m6rdse.Ez6rtcsakegy kdzvetettft 6ll rendelkez6sijnke: meg-
mdmi az osszesbemen66s az dsszeskinyerhet6energi6t,azzalegyiitt,
ho8ya ve"zFsiBeket valahogyszambaLellenevenni.
Nyilvdnval6,hogy a m6gnesesindukci6 vekora axidlis szimmetid-
ji. azazegy forg6 titdk'nt vagyforg6 gumiszdlk6ntfoghat6fel, mig az
elekromos mez6poldri.r szimmetridji, azazegy cs6benmozg6folya-
d6kkaljellemezhet6.Eppenezertsokkalegyszerlibba miignesesmezd
leljesszimmetriaveszt6sdt e16mi,mint az elek omosmez66t,men a
megnesesmezdtelegend(iegyszerilent6rben6s id6bentranziensm6-
dondeformelni, hogya teljesszimmetriaveszt6s6llapotael66llhasson.

EA),nyete.
s6g-mez6'
itldyitt6,sa

D Blt)
rio:gds
d l l a n d d! rranya
ridgnes Nem szabadmegl/arni,
forgdraszegydarabia mi0visszahajlanakaz
(semalikusabrdzolds)
^) Szolenoidbekap b) Marimdlis drcm, c) SzolenoidkikapcsoLi'
csoLisdnakkezdete. naximtilis 6nikn sa el6tti pillanat.
A kdt mez6 elkezdi mez6torzuhis.

pernanensruignesesmttor mlkddesAnek
14. 6btu.hnpulzusiizem:fi senntikus
nj.p. (Adans Aspden,Kawai, Konzen,Minato, id. Boday) Fisyeljiik nes,
hoq! dz er6vo@lakt4fteli 6sA6beli s.innettitii d atul6anvdltoznalrA ruig-
neses6s elektronos tmnziens,,nyeresic -mez6knelbtt neqjekn* a vdku-
unb6l,,kipftseb ekkttottuigneses.ajis,neIJ nJeresiqetenfelhasruilhari.

A gyakorlatbanazonbanigen komoly neh6zs€gekmutatkoznak,hi-

szen ezt a dinamikusmez6torzitest,ha l6gr6sekbenkiv6njuk el6mi -
6s motorokndl ez a c6lszerii-, akkor sokkal nagyobb l6$6seket ka-
punk. mint a szokesosvillanymotorokn6lvagy dinam6kndl.ahol csak
tizedmillim6tereseka l6gr6sek,6s ott a kis ldgrdsnekpiciny a mdgne-
sesellendll6sa.A nagy l6gresben,ahol a torzit6stugyan l6re tudjuk

238
 M.{cNEsE( voNzis,iBAN

hozni,de a mdgneses ellendllSsis nagy,ez6rtrendKviilfontos,hogy

optim6lis m6dontdn6njek ez a folyamat,eaz igen mgy mirtdkfr lc-
gyena ton{tds, Asigy anyeresig.
Ellenkez6esetbenpuszt6ncsakazt tapasztaljuk, hogy egy egydb-
k6nt papiforma szerinttragikusanrcssznakliitsz6,4-5 szdzal6kos
hatiisfok( berendezesnek vera anul, furcsam6donmagasa hat6sfoka,
akei 70-80 szdzal6kosis lehet.A mez6dsszesparam€ter6tismerve,a
tranzienslefoly6s6t k6zbentartva, minden tekintetbenkifinomitott,
optimalizdltfolyamatokn6l lehetcsaktfll6pni a 100sz6zal€kos hates-
fokot, csak ald(or rem€lhetiinkttjbbletenergiet.A mozg6 alkatr6szes
motoroknidl,gener6toroknaltehdt kett6s ellenfeliink van: egyr6szta
nagy l€g6s miatt igen nagy gerjeszt6ssziik6ges (ami nagy vesztes6-
gekethozha0,mAsrdsztteljes m6rt6kbenki kell ikatni a vesztesdge-
ket hoz6 r6szfolyamatokat,azaz csak igen pontosanbeillitott, opti-
malizalt folyamatokt6lrem6lhetiinktijbbletet.
Mig a szok6sos, homogdnmdgneses mez6kethaszn6l6elektrodi-
namikai,,forgonyoh6l"viszonylag egyszeril4G50 szi4zal6kos hates-
-
fokot el6mi a kis m€rctii motorok €s generatorokkdriilbeliil ilyen
hatdsfokiak-, addig a tdbbletenergidtte.melti gdpek,motorok,gene-
r4torokoptimalizdldsarendkiviil sok tuddst,tapasztalatotiqlnyl6, k|-
nos, neh4zfollanat. Mig az elvi alapokrcndKviil egyszeriiek,a gya-
korlati megval6sitds hiheteilensok problimdbad*dzik. Eppenezdrt
€rdemesigennagypermeabilildsrj anyagokat felhaszn6lni(igen ala-
csonysz€ntartalmivasak,vagylemezelthipeNziltiimbiik.vagyleg-
(jabban,lemezeltfemiivegtiimbtjkfelhaszndl6sdval).
Az optimaliz6l6s hosszf6vekmunkdjdtig6nyl6,csakm6r6sekez-
reineksegits6g6vel elvdgezhet6, lassf folyamat,hanemszdmithatunk
m6sokhasonl6m6donmegszerzett tapasztalatdra.
Alapvet6enfontos
param6ter p6ldeula permanens mdgnes6s az elekromigneselrende-
z6seegym6shoz kdpest:az elektrom6gnesen lev6 tekercs,szolenoid
fel6pitdse, mijkbdtet6sim6dja.Csaka titk6letesseggel hatdros,opti-
malizdlttekercselrendez6s 6s mdgneselrendezds eset6n6rjiik el a me-
26 maximSlisdinamikustorzids,t, azaz a t6bbletenergia jelent6s
megie1en6s6t. Ellenkezdesetbenegy egy6bkdnta nagy l6gr6smiatt
rosszhatdsfokjszerkezetndl n6mijavul6stlehetel6mi, ez 2uorban
m6gbiztosannemfogjameghaladni a 100sz6zal€kos 6rr6ket.
Ez€rtnemv6letlen,hogynemtededtel ez a m6dszer - bi4ltdbbtu-
cat feltalSl6r6bukkanterre az effektusra,ds addig-addig riikeler€si-
tette, mig ijnfenntart6vagy tdbbletenergi6rad6 folyamatot ellitottak
el6. A tucatnyiapr6palam6terpontosbeSllitdsdnak fontossaga nem
tette lehet6v6,hogy egyszertienlemdsoljukezekera g6peket.A felta-

239
EGELYGYdRGY:BoRorvartrEN

l6l6k titkol6zdsa, a hivatalosludomiinyelutasittsahatalmasmennyi-

s6gii gyakorlati tapasztalatotsemmisitettmft meg, ez6n nem terjed-
hettekel ezeka g6pek.Az perszenemv6letlen,hogyennekellen6rea
t6bbletenergia-el6ellit6g6pekkiiztittaz 6lland6megnesekettartalma-
26 szerkezetek vannaktdbbs6gben, hiszenm6g viszonylagitt a leg-
egyszerrjbb a teljes5zjmmetriasin6s elerese.

GARY szErrEMEs ETJIRISA

Annak dttekint€s€ ut6n, hogy honnan,mik6nt lehettcibbletenergia-
termeldst eldrnimegneses mez6kfelhaszniil6sdval, 6rdemes visszaka-
nyarodni Wesley Gary mir megkezdetttdrtdn€t6hez,most mfu tal6n
6rthet6bblesz,hogy mit mi6n tett. Cary 6l1and6 mdgnesek 6s l6gy-
mdgnesek segits6g6velmozg6alkatreszt lartalmaz6permanens mag-
neseskdrdket k6szitett, 6s bizonyos optimdlis esetekben a l6gym6g-
nesbenmegfordult a pol?.Ji1:i.s.
Ez a ptilusvdbdsvolt szdmaraa meg-
hatdrcz6jelens6g.A p6lusv6lt6s perszerigy, 6s akl(orjdn l6tre.ha
k6zbena m6gneses mez6kmozognak, torzulnak.Am optimilis elren-
dez6sek eset6nkialakulhataz a szerencs€s eset,amikora torzultm6g-
nesesmez6tdbbletenergiiija magneses formdbanjelentkezik,6s ez
igyekszikmegforditani, lerontaniaz eredetim6gneses mez6irdny6t.
azazmdgneses mez6formdjabankapjukmega tiibbletenergidt. Ter-
m€szetesen az igy megjelen<i energiatiibblet egy megfelel6en odahe-
lyezettszolenoidban elekromos,drvdnyestereketindukil, 6s ilyen
formdbanis kinyerhetjiika ttibbletenergi6t.
Garytdrt6net6ben ott tanottunk,hogya vdltoz6,t6rben6sid6benis
tozul6 m6gnesesmez6ksegits6g6veltiibbletenergi6ttudott el6iillita-
ni nagyon szrik, ki6lezett parameter{ar'tomdnyban, azaz egy adott
migres-,adottligyvas-elrendez6s eset6n,melyetaz 1.,2. ibrin mdr
ldttunk.Sajnosa HarperMagazincikk6benaz iibr6kannyirakicsik,
hogy a szerz6kszdmdratal6nl6nyegtelennek tiin6, de a val6sdgban
fontos geomet ai Gszletek mft nem ldtszanak.Ez€rt nem reprodu-
kelhat6pontosanaz eredeti6njdr6k6sziil6k,csaknagyjdb6ltudjuk
elk6pzelnia szerkezet fel6pitds6t.
Ha valakinekil5t,csakhosszrih6-
napokmunkdjanyomiinszdmithat eredm6nyre. (A szerkezet r6szletes
leir{s a Berezetisa ftrrechnol6gidbacimii k6nyv 3. k6tet€bentalrl-
hat6,azels6dolgozatfiiggel6k6ben.)
Gary a finomanbeszab6lyozott emel6k.rug6k,mrgneseksegits6-
gevelval6sitottamegazt,hogyaz akkoregy6bk6nt m€gel6gkis flu-
xusrjpermanens magnesek terdnektozitdsdb6lnyert tdbbletenergia
eppenelegendd leglena surlddds leSydzdsdre. O ezl a pdlusvdhdsok

240
 M,icNEsE( voNz,iS{BAN

jelent6sdg6nek tulajdonitotta. 6sebbenkdzvetveigazais volt. l8?,{ ben

€rt€el ezt az eredm6nyt, €s 1875jdniusdbanfdbbembemekis meg-
mutattaa k6sziil6ket[gy. hogy a k6sziil6klelkdrjelenr6kis, mozg6
lagyvasatr6zzelboritotta,hogysenkine tudjalemesolni.Val6szin6,
leg tizedmillim6tereken mLiiotta folyamatosm(kiid6sbe6llitAsa. igy
egdszbiztosansenkineknemvolt es6lyea szerkezel reprodukiildsrra.
(Tijbbenis pr6b6lkoztak, de sikerteleniil.) Garymagais 6rezte.hogy
ez csakegyjdt6k, hiszenhiebamiikdddttfolyamatosan drdkmozg6-
k€nta szerkezet, komoly,iparilaghasznosithat6 energidtnemlehererr
kiszednibel6le.
EzutSnBostonbakblttizdtt,ahol tov6bbi,eByrejobb modelleker
k6szitett,6s ekkor fogalmaztameg alapret6 felfedez1s1t:,,FelfetleT
tetn, hogr egy egyenesvasdarabka,amelyeta mdgnesp'lusai ki;zl
de azza[nem lrintkezre a vigei kizelibe hellezihk el. ]negvdltoz
tatja polaritdsdt, amig a mdgnesermezcibenvan; 6m polaritlisa
negfordul. ha naqJon ktjzel keiil a tndgneshezigy-, ho$, lizikailae
azzalnen 4rintkezik.A vasvast.rgsAgd&ka ntdgneser6sstgiyel afti-
tt-tosnak kelLlennie,ds a semleges vonal,aaazaa a hel\, ahol u vas
palaritdsa megvdhozik,att6l fiigqden lesz ktjzelebbvair ttivolabb a
mdqnest1l, ha$ nil|en er6sa ndgnes,ls mib'en\)asta8a hie\),tas.
Az egdszfelfedez4sema vas pola lds')dbAsdnalapul, anely szole-
noidoklt akkumuldtorok felhaszldldsAval, vas antlkiil is ebfiet6.
A teliesihln| bdrmilyen ninikre na;velhet6vagr csajkkenthet',a
mrligne seksdmdnakndvel/siwl vag csdkkentdstve 1."
Garynegyvenegy €veskor6ban6rteel ezt az eredm6ny1,6s a Har-
persMagazincikkeut6ntdbb6nernleherettr6lahallani.Addigkisebb-
Dagyobb rndstaldlmdnyok segits6g6vel taftottael magiit,de nemrudni,
hogyszabadalm6nak megszerzdse tlrdnhasznositotta-e ezt,rigy trinik,
hogy nenr ludolt igazin nagy teljesitm6nyr kivennia szerkeze!€bcjl.
ez6rtsemmilyen komolyiizleri6rdekl6d6s nemmutarkozott szerkezete
irdnt.(A szabadalmi ieirdsl.iividiteftverzi6jaa fljggel6kben raldlhar6.)
Garyakkormutatlabetal6lm6ny6t, amikora villanyviliigitiis, 6saz
elekromoss6g a hdztartAsokban is kezdettmegjelenni. Egy nevtelen-
s6gben maradtelektromossrigi szak6n6megn6zre Garyg€p6t,6s meg-
k6rdezte,hogy ha a szerkezet a polarir6s vrlrdsakorad elektromos
szikriika!,akkorfelhaszndlhat6-e eiekromosdinam6elk€szitesdhez?
Gor),nem tudotl vdlaszolni.de munkr:ihoz liitot!.6s egy h6tenbeliil
olyang6perkdszitett.amelyaz egyszerlisdg 6s a hat€konysig csodiija
volt. Mig llz dsszesaddigikdsziii€kben az elektromossiigot olyanfor-
96 g6pekben iillitottdkel6, ahollagyvasforgottpermanens mdgresek
elott,az 6 g6p6ben ugyanezalrern6l6 mozgrissal allr el6.

241
IICELYGYdRcY: BoRorvA6r-EN

Az el6bbiekhez nagyteljesitm€nyre volt sziiks6g;Garyg6peazon-

banigy dllitottaet6az elektromos iramot,hogyegy lagyvasra helye-
zetttekercset a ,,semleges vonal"kdzel6ben mozgatott. Mindenegyes
esetben,amikora ,.semleges vonalon"6thaladta legyvas.polarit6s-
v6lt5stijrt6nt,6s ekkor mindig egy-egysziloa keletkezett. A legki-
is
sebbmozgatiis elegendrj volt. 6s minden egyes mozgAsnel kdtszer
keletkezett szikraugyandgy.mint a forgrsi m6dszern6l. Ez foly^-
a
mat nemvolt dnfenntan6. de a cikk 6llitidsa szerintnagymennyis6gii
elektromosteljesitmdnyt6llitott el6 olyan kis bemen6mechanikai
teljesitm6nyig6nnyel, amitegy ker6kben fut6 m6kusis el<jid6zhet. Ha
viszontegy kis villanymotorthaszn5lunk errea c6lra,a teljesitm6ny
egy r6szetfelhaszndlhatjuk ene, 6s igy nyerhetijnkelektromos6ra-
mot,hogycsaka g6pkitltsdg6tkell beruhizm.
A cikk szerinta mdgneses motorbemutatiisa termdszetesen hitetlen-
ked6stviiltott ki. A vizsg5l6d6 tud6sokkitziil n6hSnyan 6gy v6ltdk,
hogylehetbennevalami,m6soka tudom5nymegneses tdrv6nyeire hi
vatkozvaazt mondti{k,hogyilyen szerkezet nem l6tezhet.A Harvad
Egyelem6s a Massachusettsi MiiszakiEgyetem(M.LT.) n6h,nypro-
fesszonvettea f6rads6got, hogymegvizsgiljaGarymodellj€t.6s meg-
vdltoztattav€lem6ny6t- Ezekutdniizletemberek felajanlott6kGarynek,
hogy fizetneka jogok6n.A cikk a kdvetkez6mondattalzerul:,,B.ir
mlg tilsdgosan korai lenne,hogy spekuldljunka felfedezis hatisdn,
tin nen ki(irt. hogy 1880-banegymdgneses motor lesza zsebiinkben,
me, az 4rdnkathajia, hogy soha tiibbl fte kelljenfelhizni; vagywsiti
kocsibanutazunka kontinensen,as a ,noadonJban ugta ez az energia
dolgozik." A biztat6 kezdetutiin, azonbana tijt6net itt megszakad.
Taldn tfl maga.s aratkert a feltal6l6,vagy valami m6sok miatt hallga-
tottel?semmitnemlehettudniGarywesleytov6bbisorsAr6l.
E kiinyv irrsa ktjzbenjutottamhozzi Garytal5lm6ny6nak leir6s6-
hoz.Ennekismertet6s6t az6rttartomrendkiviilfontosnak, merttal6na
legegyszerijbben 6s legolcs6bban meg€pithet6 g6pr6lvan sz6.A fel-
tali{ldnemcsak a szerkezet leifisdtadtameg.hanemegyediil6ll6m6-
don a meg6pit6s menet6tis. A gyakorlatitapasztalatok leirdsa6riesi
eriilel6p6sa ttibbiszabadalomloz kdpest.A v6llalkoz6szellemilek fi-
gyelm6b€aj6nloma fiiggel6kben kijzdltszabadalmi leirest.Ezek ut6n
csakaz a fejleszt6nemtud titbbletenergiat ad6g6petk6sziteni, aki f6l
a resze16st6l-
A 15. iibrasoronl6tszika hielmeny elvi miikitd€se.A szerkezet
egyseqidhntlisthaszn'lnagyonszellemesen. e n6lkula g6pnemmii-
kitdik. Ez a seg6dhat6s l6nyeg6ben egy megneses instabilites,azaz
egyolyanhelyzet,melyegy ligyvaskicsinyelmozd[l6sa a mdgneses

242
 MricNEsEK voNzis,iBAN

Egyuas
emez
Efi
..,
il+ 1---',"il,F'"
lelil6s

legres
I

a\ A szlj8 tizj.intesen,j , tas.itja a

nkignespatkj.A ltiqtvas aD'aga,alak-
ja, tuigtvst6l valj ivols.iga nagy-
m4n4kben befolytisolja a ndgnetes

b) A sz1g lekLd dU, a miSnes.

patl6 vonzu, nert a ,ruignes
,,senle?et vowla" fbbu a
tdqyvas p/jlusa elle kazd les.
6s a kd?pe nent neqy teLite*
be. A. dbnin Idtszik, hoqy a
,,senleges wnal" kdzelibe az
indukn onalak iqen e6sen
dtredezddnek, torulnak a

cl A s.b8 leesik a U8lvasnjl,

tneft a Mgws le,nez vZge Ap-
pen nen polatizilt ebben a
helJzetben. Az itlstabil heU.el
kdtwiken ahir I 80 fokot is el-
foroghAnnk az indukcinvotn,
lak. A .semleges vonal szfik
kbmyzetben a szintnetria-
vesztasmAdike j elentds.
a legyvas
vdgdn
indutcidv0n
alnendpsebe,seki

15. 6&* Weslq Gary kisziil'keben a ntdgnesesindukci.jvonotakinrtabitiri,

sa eEJsziik tartomdnyonbeliil jelentds nirtuk{i. Amikor a diwmikus nez6-
d4omtici6 midke naximdlis, okkor kApz6dika mAthet,6nennyisagi tabb.

243
EcELY GYORcY:DoRoTYA6LEN

mez6jetentdsftrbeli torzuldslitvdltia ti. Ez a lalelmrny,.lelke".de

Garymegadjaa m6dszertis, hogyantudunkmi magunkis eljutnieh-
hezaz alapvet6instabilitdshoz. A jelens6Smeg6rt6s€hez hasznos, ha
az olvas6ismeriaz dlland6magneses kiirijk viselked6s6I, ,,lelkivili-
gdt".Ez az instabil;t6s talSna legszellemesebb eljdrds,amit az elmiilt
szdzhisz6v sordnfelfedeztek.
A l5la. ebr6nlhNzik.hogyegy mignespatk6hoz kdzeli.azzalpdr-
huzamos..l"alaki legyvasfegyverzet hogyan torzitjael a mez6in-
dukci6vonalainak alakjAt.Az ,,I" al^k miatta l6gyvaskeskenyebb k6-
z6ps6r€szetelit6sbemegyit a mAgneshez kijzel helyezve,igy a flu-
xusegyj6 r6sz6tmft nemtudjaiitvezetni.azoka k6t v6gdn,behlr6l
kil6pve,,kisz6rddnak". A liigyvask6t v6gepolariz6l6dik, ez l,tszik az
indukci6vonalakkil6p6s6b6l.Ez az elektrosztatikus megosztassal
anal6gmegneses influenciaegyikmegielen6si form5ja.Igenfontosa
ldgyvasalakja.m6rete.helyzetea m68neshez k6pesi.hogyaz eredeti
mignesp6lusokkal megegyez6 induk6hp6lusokalakutjanak ki. (Az
,brdn a kil6p6indukci6vonalak az 6szaki.a bel6p6vonalaka d6li p6-
lustjelatlik,deez itnkdnyes, a l6nyeget nem6 nti.)
Elvilegel6gdrdgaHall-cell6sm6r6miiszenel gy6z6dhetn6nk meg
eriil az azonosinduk?ilt p6lustercdm6nyez6 eloszlisr5l.de Garyegy
szellemes €s egyszeriibb megoldiistkindl:piciny vassz6geket helyez
ve a ldgyvaslemezmindk6toldalira, l6tjuk, hogy a v6kony szeg fejeil
taszitanifogja az 6lland6mdgnes.men fellel6 fog illni mindk6tol
dalon.Ez jelzi az eredeti6s az indukdltp6lusazonossdg6t. Ha most
jelentdsebb m6rtekben felemetijk a ligyvasat a 15,6. ebriin bemuta-
tott m6don(a .,semleges vonal"feld).akkoralapvet6en miiselrende-
z€siiindukci6vonal-eloszldst kapunk.A ldgyvasm6rkevesebb induk-
ci6 fluxust.,gyiijtbe", nemmegytelit6sb€.lgy a p6lusokonmegfor-
dul az i)rdukci6ki- 6s bel6pdsir6nya. az.indukilt p6lusokel6jelet
vltdndt. A kis vasszdgek ilyenkormdr a m6gnesp6lusaifel6 mutal
nak,vonzzdkegymdst.Ez vildgosanjelzi,hogymegfordulta ldgyvas
polaritiisa.A k€t dtmenetkdzdttperszel6tezikegy igen szriktarto
mdnybanlev6 dllapot,ahol 6ppennem l6p be. sem ki indukci6a
liigyvasv€gein.azaznempolarizl,lt.Ez a nempolarizrilteseta l5lc.
nbrrn lrtszik. Ezt a specirlishelyetnevezteCary .,semlegess6gi vo
nalnak",mertitt 6ppennempolarizdl6dik a ligyvasvdge.
S mostjatna ldnyeg:a tapasztalat azt mutatja,hogyezzelaz egy-
szenielrcndezdssel a tegnagyobb m6rt€kri,nea6toraulds a ,semleges
vonalon"val6 6thalad6s z6ndjiiban6rhet6el. A tdrbeliszimmetria-
viltozdsmaximuma,optimumataldlhat6itt, ez6rtfontosa keskeny
,.semleges z6na"bahatdrol6sa. Ekkoregy kis m6rt6krielmozdulesra,

244 \
 M,{cNEsEK
voNz,is,isAN

kis m6rtektienergiabefektet6sre igen nagymdn6kilm6gneses mez6

lorzul6s,deform6ci6jut.A nagym6rt6kiiszimmetriavesztEs pedigje-
lent6selt6r6stad az energramegmarad6st6l is. Ha ez a mozgdsjelen
r6s id6beliaszimmetriiival is j6r. akkor biztositotta ciklus v6gdna
tisztaener€ianyeresdg is. Az id6beliaszimmetri6r6l kiildn nem kell
gondolkodni (b6rmegoldhat6 lenne),merta l6gyvasmAgneses hiszte-
r6ziseeztautomatikusan megoldja egyadottmirt6kben.
Garya p6lusvdltdssal magyarita a tdbbletenergia megjelends6t. de
ez csakkdzvetett m6donigaz.nemez az igazi ok, ez csupi4n a mez6-
torzuldskis6r6jelens6ge. (Hasonl6k6ppen nemegy vezet6meleged€se
okozzaa kd.iildttekialakul6m6gneses mez6megjelenes6t, az csakaz
elekromositam kisdr6 jelens€ge, a vesztes6gek miaft-)A ,,semleges
z6na"sema mdgneshez lartoz6inherens, elidegenitheteden dolog,ha-
nemmindigegyadottelrendez6s sajatossdga- nemis alakulki mindig.
Ahhoz,hogymaximdlislegyenaz energianyeres€g, hogyerreop,
limalizdljuka folyamatot,igensokatkell bibel6dniaz elrendezessel.
Pontosan kell rdgzitenia liigyvaspozici6jet,6ssokf6lealakotki kell
pr6bdlni.mire el6gjelent6slesza hat6s.Ez nem anyag,hanemido-
ig€nyesfolyamat,sok rUrelem€s precizirrskell hozzd.A !6norzir6s
sori4nme&jelen6tijbbletenergia tdbbf6lem6donis hasznosirhar6
vagyindukci6valelekromosenergiak6nt (mik6nra fijggel6kben leirt
szabadalomndl), de mechanikai er6k6nl,raszit6vagyvonz6ha!6sk6nr
is- Az utdbbi megolddstitt helyhidnymiatt nem ismertetem, de a
,,Beyezet4s a tArtechnoligiriba" 3. k6tet6nek148.oldaldnmegraldl-
hat6ez a leirds.
A Gary 6ltal felfedezett efiis mez6torzuliist okoz6seg6dharrs igen
egyszerrien, eleg6nsan oldjamega jelent6sm6rt6kiidinamikusmez6-
torzitast,s kdvetkez6sk6pp a nagym6rt6kil szimmetriamegsemmisitEst.
A szimmetrias6n6s m€rt6kdnek definidltsa,m6r6se6s sziimitdsa (ami
azoptimaliz6l6shoz kell) mam6gnemmegoldott fdad],J.A,,Bere.etls
a tirtechtlol6gidba" 1.,2. 6s 3. kiilerdben merrbrr6ntek ldp€sek ebben
az irdnyban.
Nemcsak a Gary6ltalmegadott elrendezdsn6l l6tszikez a p6lusv6l-
t6ssalj6r6 t6rtorzul6s. A 16.dbrasoron liirhat6igenliirv6nyosan el66l,
lithar6p6tusv6ltds. 6s a nagym6retrjrdrdeformdci6, de ez egy henger-
szimmetrikus megoldiist ad,aholnincsteliesszimmetriavesztds. Ez is
mutatja,hogya l€nyegr szimmetria. 6s nema p6lusviltes.(Ez ^z NZ
eset,ahola mdgnes tasziljaa legyvasat egybizonyoshelyzetben.)
L6tni fogjuk majd.hogya rdbbi hasonl6miigneses szerkezern6l is
mindenijtta dinamikust6rtorzul6sr haszn?ilj6k. s mhdjg djra 6s ijra
fel kellerttaliilni a m6dszcrr6s a rechnikaielirr6sris. Az emberis6g

> 245
EG$LYGYdRGY:BoRoTVAELEN

ydflialatt (h ro)magnes
^) A ldSrras hengerahkn odah
Iesza d4li ptjlus, a tekje 6saz alja
pedie az 4szakLEzzrt a f.ignes
toszitja a IdEJvaMt ebben az el'
rendez'sben.A vonds ..d8! taszi
tds ezlt nindig a ne!6k alakjd ,
a mdgneska,elrenae.4sAn nilik.

b) A ldgyvasatwnaa a mAq'
nes.A febd p6lus tttpolarizd
l6dott, az als6 nem, viszottl
a. oldaLin eltiint a d'li ptjl s.

lagyvas

c\ A ldSyvashengerodaantk
kat t6ge polariztilt, de a fels'i
is a. abd v6qek 6ppen nenl
polarizdLtak E.t a henge a.
tivegcsdbenno€at a uEta
henger s.inne i ikusan defoI
ndLjdik a? erdtar, de ebb6laz
elrendezdsb6lnem lehet ener-

16.a&L Gyini abkn ndgnesZt henqercsLiSfvass.immetrikuselrcnde.ase

eset'n is nedigteLhetdaz dtpolaridridtis.

246
 MicNEsExvoNz(s,(BAN

hogynemvett6k6sz.e oly sokszor- ezt a nagyIe-

nagysz6gyene,
het6s6get.
Mindenm6sk6ntalakultvolna,ha vanolcs66stiszlaener-
gia.hamegdnjiik
a \/immerria
lenyeeel.
hL...

HA. (3)
Bakerprofesszor sz6 szerintfelvillanyozva jdtt ki egy WesleyGary
nevii feltalal6h6naposszobrjdb6l,ahol ld$a,hogy kis szerkezetek
6nrll6an,kiils6energiabefektet6se ndlkiil mozognak. ,,Rendkivijliz-
galmasid6ket€liink - gondolta.Enneka Wesleyneksikeriiltvalami.
Olyan szerkezetet mutatottnekem,amiheznem kell energiaiorrds,
csakrigymegymagdt6l.Es segits6ger k6r... 6smost6n... pont€n ler
tem a sorskiv6lasztottja, aki kezdbevehetia dolgokat.Hm.._nagyon
l-igyelemre m6lt6ez a Wesley,6s bizik bennem.Mindentelmondott
nekemamitcsaktudott,igy mostm6rmindenrajtammflik."
Ahogy gondolataiba meriilveballagoua M.l.T. jonnanfel6llitou
elektrotechnikai tansz6ke fel6,aggodalmaskodni kezdett.,.Demi van,
ha ez a dologm6gsemigaz,ha mindezcsakvalamif6lesvindli vagy
t6ved6s?Csalis lenne?De hdt ez a Wesleymindentmegmutatoft,
mindentlrthattam,oddbbis vihefiema k6sziil6ket, €saz rov6bbmoz-
gott,nemvolt semmilyen elrejtettdr6t,vagyeldugotrelektrom6gnes,
6s csakmozgott6s mozgott.Atvittemegyik aszralr6la m6sika. 6s
akkoris mrikbdijtt... De h6t mir lehettudni?Mindenrbizonyosan nem
Idthattam...A feltaliil6pedignem adtaoda a k6sziil6ker, mondviin,
hogyneki is csakez az egy van.Vdgiil is nincssemmia kezemben,
csakegy skiccettudn6kk6szitenia gdpr6l.Hogy gy6zdmmega k6-
telkedijket? Es egydltalan, magamsemrudom.hogymrikiidik...6s ha
m6gis...haWesleyigazatmond?A viliig teljesenmegviltozna. 6s6n
is r6szelenn6kaz fj kor megteremt6s€nek. Mit tegyek,mit tehetn6k
ez6( a Wesley6rt?"
Bater professzorrigy 6rezte,hogym6gtali4nsohanem,llt ilyen fon-
tos ddntdsel6tt. M& gyerekkoreban rabul ejtetteaz iiramcsoddkkalteli
vil6ga, k6t fiv6r6vel kis6rletezetta gardzsban,amikor erd6szapjuk td-
vol volt. Fiv6rei a farmonmaradtak,megdzvegytilt6desanyjukkal, gaz-
ddlkod6klettek az5ta.Csaka legkisebbBakemeksikeriilt val6ravdlta-
ni az 6lmor,6s amikork6t h6nappalez el6tt bekiiltdzhetettaz dj 6piiler-
szimyegyikircdij6ba,azelekrotechnikai tanszdken, dgy6rezte,hogy
eddigikiizdelmei6n ajutalomis lassacskdn el6rkezik.
,,V6gremajdnembiztostansz6kidll6somvan.Nagyonhossziideig
tartott, mire az int6zmdnyvezet6s6gemeg€rtette,hogy az elektrotech-
nika ajitv6 technikeja,€snemcsakaz 6pir6szet, a vegy6szet6s a g6-

247
EcEr-YGYdRGY:BoRor!^6LEN

248
 M;GNESEKvoNzis,iBAN

p6szet,a h6er6g6pek uraljdka viliigot.Ezeka mozdonykonslrukt6r6k

- ahogyginyosannevezlea kalorikusg6pdszeket -, azthiszik,hogy
dv6ka vildg,hiszena legzsirosabb megrendel6seket 6k kapj6ka va-
sritt6rsas6gokt6l. De most,hogya tdvir6krendesen terjedni.kezdlek.
mi is, a tensz6ken, egyretdbb 6s tdbb feladatot kapunk a western
Uniont6l.Egy ideje alig gy6zziika megrendel6seket." Baker pro
fesszortvalamifurcsa.szorit66z6s keritettehatalmiba.
,,Erdekes volt ez a Wesley.de het v6giilis mi 6? Csakegy fav5g6.
Nem tudta 6rtelmesen elmagyar6zni, hogy hogyanmijkddik,rni6rt
miikddika k6sziil6k,csakazt, hogyhogyanraktaijssze,6smennyjt
kinl6dott.Ez a te6riameg,arr6l a semleges vonalr6l,hiit ez teljesen
megfoghatatlan. jiin
De honnan az energia?Mit6l mrikijdikm6gisez
a g6p?Es ha beleegyezem a fav6g6kdr6s6be, 6s egyiiu dolgozunk?
H6napokatig6nyelne,mire mindenegyesapr6rdszleteltiszt6znink.
De ki fizeti addiga kolleg6kat,honnanszerzekp6nzt?Eppenmost
tudtamv6ge egy rendesh6zatvenni, a feles6gem6s a gyerekek
eltartisirdl is gondoskodnom kell. ez koteless6gem. Ha wesley-vel
dolgozn6k,akkor nem ienneid6m a l6vir6kkalfoglalkozni,mib6l
tartandmel a csalddot?"Lelk6nekbels6hangiaegyrehangosabban
soroltaaz€rveket,drri lettrajtaa f6lelem.
..Esrnit iognakmondania kollegak? En, aki el6szcjr vezettem be az
elekrodinamikSba az energiamegmaradds elv€t.aki el6szdrmutattam
meg,hogyaz€lekromosenergiat6nylegnema dr6tban,hanema dr6t
kdriil. a t6rbenmozog,mostazt k6nemondrnom,bocsrinat, t6ved6s
volt'lEleintemindenkibolondnak n6zett,6vekbe telletr.mireelhitettem
a kollegdkkal, hogy nemdr6tbanmegyaz energia,hanemkdrilldtte.
Misztikusbaromnak n€ztek,aki elemidolgokatnem6n meg.Ez az iigy
legal6bb hiirom-n€gy 6vvelk6sleltette a tansz6kem fel,llildsdt,6saddig
is szintenyomorognom iigy pedigm6gri6sabb-
kellett.Ez a favd-e{is
nak ig6rk€zik.Mit sz6lnaSmithkoll6ga.akivelegytittszoktunkhor
g6!zni?O egy kdzlegyint6ssel elintdzleezta vrndorfavigijt.No, 6s ho-
gyaniilln6ka dirkjaimel6,akikettajbbszair megbuktafiam M6rt. nrl.t
nem kdsziiltekfel az energiamegm:u-ades 6rvdnydb6l?Hiszencsak
moslkezdikelfbgadni,megemdszteni ^zt,hogyaz energiamindenkdp-
pen rnegmarad. legfeljebbcsakitalakul.Es most6n, pont6n monda
n6m azt.hogy mindeztdveddsvolt. mindeznen ig.rz?De ha 6n az!
mondom,hogyez nemj6. vajona tijbbiek,az eurdpaikolleg6k.vagy
Philadelphidban mir fognakehhezsz6lni?Ok. akiknemlftdk ezta kd-
szuleket,vaionelhinn6k-e nekem.ha nemtudok m6stmondanicsak
l]nnyit.6n igy l6ttam?"Mir messzenem volt olyanfeldobott,olyan
rilszellemiih,mintamikorWesleyGaryh6napos szobdjdt ethafyta-

249
EGELY GYdRcY: BoRorvaiLEN

,,VajonhogyantudndkkikdszSl6dni ebb6l a helyzetb6l?De h6r

mi€rt csakitt, 6s enneka fav6g6nak jelent megez a dolog?Hiszen
annyif6lemotortmegm6gnest megvizsgalnk m6r,6s m6gsemtal6l-
koztunkhasonl6jelensdggel. Es nem csak mi, hanemsz6zes sziz
kolleg6maz 6rcg kontinensen. Semmihasonl6tnemtalaltunk.Hogy
\ ane/. hog)egyfavigdIatbbet tud mindann, iuntnSllt. hamegva-
letleniiligy is lenne,amitperszenemhiszek,vajon6n eztel tudndma
kollegdkkalhitetni?Vajonelfogadn6k-e a cikkeimet,ha err6l imdk?
Aligha val6szinii.Es mi van,ha m6gisvalamif6lesunyitriikl(van az
eg6szdologban? Mi van,ha a mignesbelsej6be valahogysilritettle-
veg6ttett ez a Wesley?Mi van,ha meli66llok,esetlegp6nztis szer-
zek ri, 6s kideriil, hogy csal5saz eg€sz?Soha,sohanem lbgom
visszaszerezni a tekint€lyemet.Elvesztemaz dll6soma!. iirijkre hulla
maradok.Mi6rt nem viillaljaeztakockdzatot mds?Van, akinekmiir
megvana bizlosprofesszori dll6sa,t6liik milr nem lehetezt vissza-
venni.Mi6rt pont6n kockiitassammindenemet, mi6rtmindignekem
jutnak a neh€z,grizesfeladatok? Van egy r6gi osztdlyt6rsam. mosta
HarpersMagazinn6ldolgozik,v6gijl is sz6lhatokneki,irjon valamit.
Ha legal6bb egykicsittitbbenlenn6nk..."
igy zakatoltakbennea gondolatok, s mirea tansz€ke6rt. mdrna-
gyon komorriiv6lt. A l6pcs6fordul6ban aztiinegyik munkatfs6ba
Utkdzdtt,aki mar lAttaWesleykdsziil6k6t, 6s kiv6ncsivolt Bakerv6-
-
lem6ny6re. Na mit lett6lprofesszor uram,szerintedis vanebbena
dologbanvalami?- k6rdeztel6that6,6szintekivdncsisdggal. Baker
elvdrdstjdiitt zavardban. - Azt hiszem- motyogta-, hogyvalamibaj
m6giscsak lehetitt, valamit6ved6snek kell lennie.Nem hiszemked-
veskoll6ga,hogyebbena dologbanvan valami6 elmes.Nos,nem,
nemhiszem. hogl nekiinlezuelkellene foglalkoznunk. Eppelegrz-
galmasfeladatotjelent szdmunkaa sok-sokegyeneramimotor,a
tdvir66s a k6pir6...
A ne1)eket Antuhltam ki. A helyzetet- ijra is ijm- a tajrtinelem.

A)fi. sz,lzAD
M{GNESES
xiszurErcr
Az iidkmozg6ktajrt6nete azt mutatja.hogyha valamiegyszerii,ana
(jra 6s fjm rrbukkannak.A ,,Tihorttuldlruinyot'-banm6r talilkoz-
hattunka kalifomiaiHubbardnev6vel.Egy generaci6val cary elfele-
dettmunk6ss6ga udn, az 1910-es 6vekbenHubbardegymozg6alkat-
reszn6lkiil; riibbletenergidtrermel6- transzformdton
talrk fel. Az
1930-as 6vekt6lkezdv€azonbanm6regyretdbb6s tiibb t6bbletener-
gi6t ad6 mdgneses berendezdsr6l van hiriink megadottszabadalom

250
 MicNESEKvoNzisriBAN

formejeban.Az els6,amit6rdemes megemliteni.G. H. Bougon193i €s

szabadalma. Bougonegy b5nyebanvolt technikus,szer6nyjdvedel-
m€b6lmiegnespatk6kat v6siolt, 6s egy fdszerbenv6geztekis€rleteit.
Alapvet6tidetet,taldlmrnydta 17.ibfin l6tjuk.

Bougoi
szentkdralakI rendezds
ndgnessor.e is]ebelsdges

Egyndsh0z
kdpesl
slcsIszlalotl
niilgnesek
lerdben
lijbbleknergia
kelellezhel.
t'] . abta

Ha k6t egym6sftil6tt r6zsftosanelcsrisztatottm6gnespatk6kiiz6

egy vasrudattesziink,a m6gnesnjdmozognikezd kijztiik. Ha sok
mdgnest tesziinkily m6don,ferd6nelcsdsztatva egymdsfiil6, alkor -
az optimilis elrendez€skinkeservesmegtaldldsautdn- el6rhetjiikazt
az dllapotot,amikora szerkezetnagyobbenergi6val liivi ki a Ligyvas-
rudat,mint amennyivela rid bel6pett.Bougonolyan elrendezdst is
kiKs6rletezett,melybennemrfd, hanemegy vasgoly6gurult.Ez a
tal6lm6nyinkibb csaktechnikaikuri6zummaradt,mivel nemtudott
bel6lefolyamatosan miikitd6motortkdsziteni.
Az azonban j6l ldtszik
az 6br6n,hogy a vasnid vagy vasgoly6beldk€seut6n a ferde, tolz
mAgneses mezdkteljesszimmeramegsemmisir6ssel adj6ka tdbblet-
energirt.Egy vifuatlanbalesetben,egy biny^ttz alkalmrvalBougon
kis kunyh6jaledgett,dsszesmdgnese lemiignesez6d6(, 6snemrudotr
t6bb6annyipdnztitsszeszedni, hogyfolytarhassakis6rleteit.

251
f,cELY GYoRcY: BoRoTVAELEN

Ezilin 1931ben Arthur Powell kapott szabadalmathasonl6elren-

dez6sli,de folyamatos mukdd6stim6gnesmotora, 6s a r6kdv€tkezet-
d6 6vben,1932-benpedig- hasonl6szerkezete- H. Worthington
kaport szabadalmat. A k€sziil6kektiibbs6g6ndl6szrevehet6, hogy
elektromignes segits6g6vel6n6kel az id6benaszimmetrikus m6gnes_
mez6-torzuldsokat, mindkdtg6pn61jellemz6 a nagy l6gr6s,ami a
megfelel(imignesmez6-torzitdshoz Powellc6getakartala-
sziiks6ges.
pitanimdgrresmotorok gydndsiira,azonbana szabadalom megszerz6-
seut6ntdbb6senk neml6tta.
J6l 6rz6kelhet6a dinamikuserdt6rtorzitis elve m€g a Johnson-f6le
1979-es szabadalmon, ami viszonta gyakorlatban aliSha-hasznelhat6
(18.5bra). A banrn alakbanmeggdrbitett permanens m6gnesegy
mignessorfdlaitthalad,6s a billeg6,bandnalakripermanens mdgres
j6l ldthat6m6dontorzita a mdgneses mez6ket.Val6jdbanmindegyik
permanensmdgnesesszabadalomkomoly probl6mekkalkiizd, azaz
nemtudjeknagymert6kben.$/zitani a magneses mezdket.A mecha-
nikus,mozg6alkatr6szes g6pekn6laz id6bel,ivdltozista tdmegekte-
hetetlens6ge erdsenkorliitozza,6s a m6gneses mez6is sztik.anyag-
szerkezltikorl6tokkdz6vanszoritva.Sokka!egyszerilbb, ha legaldbb
egyik tagk6ntelektrom6gnest haszn6lunk,hiszenazt gyorsan ki- 6s
bekapcsolva, id6egys6g alattj6val nagyobbmdrtdkiierdt6r-deform6-
ci6hozjutunk,minthakiz6r6lagpermanens magaeseket hasznSln6nk.

bileg6'
mtgnes

morgd
mdgnesek

l8.6bra

A terdinamikus deformdci6ja legtobban tal6naz 1975-ben megadott

JohnW. Eckiin szabadalm6n ldtszik(19/a6bra).Ha k€t. egymdstta-
szit6,dlland6mdgnest egymdsfel6nyomunk,akkormagneses meze.jiik
m6gszimmetrikus lesz.Ha k6z6jijkegyl6gyvasat tesziink,
6s azrmoz-
gatjuk az ,lland6 mdgnesekkel egyiitt. aklor megfelel6m6retezdsese-
t6n nagym6retlier6t6rtorzul6stlehetel6mi. Ezt az elvet val6sitottameg
Ecklindgy,hogya legyvasra szolenoidot rakott.s vagyaz abbanmeg
jelen6indukci6-v6ltoz6st haszn6ltaki, vagym6sikverzi6ban a tdbblet-
er6tdrb6iaddd6indukci6-ndvekeddst, mint ^zta 19,b.ebrdnl6riuk-
252
 M,{GNESEKvoNz{s{BAN

19. ebra.A taldlmdnJi leifis ket dbrdja. Jdl Id Mkt a?.efitotulak tot.fttita,

Az Ecklin-f6leszabadalom nem ir6asztalmellettkitaldltelrende,

z6s,h^nemegy val6banmeg6pitett, mriktjd6modellalapjenk€sziilr.
Az amat6rfejleszt62 kilowattosbemen6teljesitm6ny segits.6gdvel 12
kilowattoskimen6teljesitm6nyt kaport3600-asfordularsz6m mellett-
A magdnyos, mor6zusEcklin azonban nemtudofidijl6rejutnia beru
hdz6kkal,taldlmdnya csakprototipusk6nt maradtmeg,azt6nannakis
nyomaveszett.
Mindkdttipusriberendez6s csaklrtsz6lagegyszerii, val6jibanazon-
ban igen neh6zelk6sziteni,6s a tal6lmiinyi leir,s is fontos r6szlereker
hallgatel, szok6sszerint.Nemtudjuk,hogymilyenrdtm6rciben, milyen
m6retekndl. milyenanyagokb6l, milyentekercs-menetsz6mokndl, mi
lyen geometriamellettkell meg6piteni, 6s ezekn6la ral6lm6nyokn6l
puszt6naz elvi elrendez6s ismertet6se
nagyonkeveset 6r. Ezeka tali4l-
m6nyoknem reproduk6lhat6ak pusztana szabadalmi leiriis szerint.
A neh€zsdgek ellen6re
egykanadaifejlesztd, AlanElfaancoeur sok€ves
kis6rletez€s utdnmegtudtaval6sitaniEcklinegyikszabadaln6t, 6s a
vil6gh6l6n eztkdzz6is tette,6m6 is gondosan vigydzottarra.nehogya
f6nyk6pek alapj6nreproduk6lhat6 Iegyena berendez6s.
Tent€szetesen nem mindentaldlmdnyraadnakszabadalmat. Ki
tudjahdny,nagyonjd konstrukci6leirdsamaradrmegk6ziratban, ds
szabadalmi oltalomhiiiny6bannemjuton el a nyilviinossr4ghoz. Ilyen
p€iddll id. BodaiArpedugyancsak hevenydszert leiriisa,metynekis-
mertet6se szint6nmegtalelhat6 a ,,Beyeaetls a t.rtechnol6gidba"3.
k6tet 156-157.oldal6n.Ennekaz elrendez6snek az el6z6khitzk6pes!
EGELYGvoRcY: BoRorvA6LEN

az azel6nye,hogyid. BodaiArprd nagyonszellemesen haszn6ha ki a

lSgyvasak, elektromagnesek 6s permanens magnesek tulajdons6gait.
val6sziniilegj61drtettaz 6lland6mdgneseket tartalmaz6
m6gneskdrbk
elm6letdhez 6s gyakorlat6hoz is. Id. Bodaiforgoberendez6s6benigen
nagym6rt6kiierdtd(orzul6st tudottel6mi,r6szbena szolenoidspeci-
ilis kialakitdsamiatt,dszbenazert,men viszonylagkicsinyv6ltoz6
l6$6sekethaszn6lt, amikkeligenjelent6sfluxusokattudottl6trehozni
(20.
dstorzitani. dbra)

lofgislenqely A Bodai.notor ftrbeli el'

ren.le.6se.Csakegyetlen
lorqd
mdqnes szeg et$ vanfehiinteNe.
A mtigneses me.6 L'its.ik,
mikot a s.olenoid nincs
betutpcsolva ;s kbzeI'dn
a klt nignes egytndsho.
A miiqneseslhLlus nasy
rlsze a patki pdlusai kat
.dn halad. (A szolenoid
nak csak a vdsnaqja van

lorgislengely
A ndenesesJtuws a s.o.
Ie oid betupcsoLkakoL
Iofg6
mdgnes
A fluxusjttee a s.otenoi-
don 6s a bglvason ke-
rcszriilhltlsd,nen a tuig-
nesp'lusai ktizt. A ntez6
jelent'is nftrtikben tor
zul. A kisebb bgfts na-
Etobbflu.tusttes. Iehe-

20. dbra

254
 MicNEsEK voNzistrBAN

Az ij-z6landi villamosmdm6k,RobertAdamsmotorgeneratora a leg_

egyszeriibbnekldtsz6 berendezds. Az alapsz€rkezet az6rt motorgene-
rdtor, mert a motort genendtork6nt
is haszn6lhatjuk.(21. 6bra)A t6bb-
letenergi6tlevehetjiikaz 5116reszekenlev6 szolenoidokr6lmechanikai
vagyelektromosmunkak6nt.
Az Adams-motornak vanolyanverzi6jais, melyels6sorban h6 for-
mdj6banadjaki a tdbbletet.Adamsrir tapaszlalatai szerinta befeke-
tett energiiinakakdrnyolcszorcsdt is megkaphatjuk h6k6nt.(Endl a
tal6lm6nyr6la ,,Berezetlsa ft eclnol6|idba" 3. kdtet6ben Molndr
Gydrgyf6nyk6pekkelillusztdlt dolgozatban sziimoltb€.Molndr Gydrgy
6s csoponjaitthon.egy 6vesmunk6valsikeresen tudtareprodukdlni
az Adams-moton.6s 100 sz6zat6kndl nagyobbhat6sfokotm6rt ki
t6bbk6sztil6ken is.)RobertAdams6s Molnrr Cycjrgytapasztalatai is
megerdsitik a p6lusmegforduliist,Maz ugyanaztaz effektust, amit
Garyis emlitert.

21-6bta-
AzAdansrnoto
I elrcn.lezes--

Jol lalszrk.
hogymrllenneheza ma\rmdlisme/6-deformdci6 ldl
rehoz6sa. Fontosa magashatdsfokel6fs6hez,hogy milyen az 6l-
land6mi4gnes 6s az elektomiignesdtm6r6j€nek ardnya,hogymikor
kapcsoljonbe,6smilyenelfordul6sihelyenkapcsoljonki az elektro-
m6gnes,fontosbvebbii, hogy az elektrom6gnesen milyen 6tm6r6jri
6s geometri6jfa ldgyvas,milyen a szolenoidtekercsben a menetek
teker6s6nek ehendez6se, a szolenoidellendlldsa,a rdkapcsoltfe-
sziiltsdg6s 6ramardnya.Mindeniittfel-felbuklan^z aranymetszis
jelent6s6ge,meft igy lehetbiztositania naxindlis mez6-deforndci"
dl. Egyetlenl6nyegtelennek tlin6 mdretezdsi
hibael6gahhoz,hogya
tdbbletenergia eltiinjdn,vagynagyonlecsdkkenjen. Komolymlisza-
ki feladata mez6-deformici6 optimalizalesa,
hiszenilyen feladata
hagyom6nyos technik6ban nemmeriiltfel eddig.
> 255
EGILY GYdRcY: BoRoTVAELEN

A mez6-deformeci6 m6rt6k6nek maximalizSldsa a t6rtechnol6gia

,,szentmantr6ja",ezt kell figyelni,ett6l fiigg az eredm6ny. El6zeles
tapasztalatok, konkr6tsegitsdg ndlkiil kdr is elindulniezen^z fton, a
bukdsgyors6sbiztoslesz.(Ezdrtk6sziiltvideofelv6tel a harminc6rrs
tdrtechnol6giai el6ad6ssorozatr6l, hogy ez is segitsea konstrukt6rd-
ker.)A Gary-f6leszeliemes seg6deffektus. 6s a Molnrr Gycjrgyeki-
ad6s6ban nyilv6nossdgra hozottm6retez6si szempontok egy6rtelmrien
mutatjik,hogyapr6sdgnak trin6 parameterek helyesvagytdvesmeg-
viilasztdsadcjnt6enbefolyiisotja a v6geredm6nyt. Sokkaltdbb szem-
pontrakell figyelni a t6nechnol6giai berendezdsek 6pitds6ndl, j6val
igdnyesebb tudominyos6s technikaihozz66ll6stig6nyelnek,mint
amitma az oktatdsirendszer vagya |echnika,ltaldbanmegad.
A mignesesmez6t6rbeli6sid6belideformdci6jiinak m6r€se. anali-
zisen6lkiil,a be- 6s kimen6teljesitmdnyek rdgzit€sen€lkijlrem6ny-
Ielen vakeprjl6silyen kdsziildkeldpiteni.Gary, Adams6s Molndr
Gydrgy€rdeme,hogyezekneka szempontoknak j6 reszenyilv6nos-
sdgrakeriilt.Egy tdbbletenergiit ad6miigneses motorrajzanemel6g
a sikeresreprodukci6hoz, ha nemtudjuk,hogya dinamikusmez6de
formdci6toptimalizrlnikell,s ennekmik a parameterei.
Linyeg6benaz Adams'f6lemotoftmrtsolta Ie az ausztrdlBriggs6s
Christie,6s ene 2000-benszabadalmat is kaptak.(R€szletes leiriisa
,Beve.etrs e ftrtech ohjgidba' 3. kdl/.I 154-155. oldal6n.) A defor-
mAlt,eltorzitottmdgneses fluxusokathaszniiraki a ,,Berezetls at
technol6gidba" 2. k'ret'ben r€szletesen ismertetetlj api{nszabadalom
is, melyKawaiTeuroharminc6vesmunkdjrinak eredm6nye. Egy m,i-
sik fehaldl6,az ugyancsak japdnKoheiMinato,kdriilbeliilhatvanor-
sz6gban kapottszabadalmat ferdeelrendezdsri, aszimmetrikus forg6
r€szijpelmanens miigneseke! tartalmai.6 szerkezetdre. (22.dbra)
A molorvagygeDef6tor forg6r6sz6nek egyikszakasz6n - oft, ahol
a mdgnesek p6lusaivonosa kiils6peremen, vagy6szaki,vagyd6li -
taliilhat6egy permanens mdgnessor. A 22. ebrdb6lazonnalkiI6nik,
hogym€nnyireaszimmetrikus a m6gneses mez6ebbena starikus6lla-
potban.Az 6116 r6szitt egyszolenoid, melyetakkorkapcsolunk ki 6s
be,amikora permaDens mdgnesek a szolenoidok el6€rkeznek. (A szo-
Ienoidokm6retez6se nagyonfontos.)
A szolenoidokmegfelel6felfutiisi be- 6s kikapcsolgads6val
ugyancsak a mrigneses mez6torzitilsa6rhet6el igy, hogysemmilyen
t€rbelivagyidobeliszimmetrianemmaradmeg.(A Minaro-fdlebe-
rendez6sr6l szimosszinesf6nyk6pl rhat6a .,Berezetls q tArtechno-
l.tgirD.," 3. kiitet6nekv6g6n.)Ezt a szerkezetet elektromegnesekkel
6piieltemega feltaldl6.de szerinteelk6szithet6 csakperrnanens m6g-
 M,{cNESEK voNzis,iBAN

nesekkelis. A forg6r6szenigennagyindukci6jf,itka fiildf6mm6g-

neseketalkalmazott,mig az 6116 teszenegyszerretobb szolenoidotis
felhasznAlt(term6szetesen ezeknincsenek m6retezve a szabadalmile-
ir6sban).A fiiggetlen mdr6sektanris6gaszerint 200-300 szazal6kos
hati{sfokot6rt el, a tiibbletr6szbenelektromos. ftszbenmechanikai
energiavolt. A tapasztalat aztmutatta,hogymin6lnagyobbitm6riijii
berendez6st k6szitett,anndlinkabbcs6kkenta hat6sfok,6s kis m6re-
tii, szdmit6g€p-ventilldtormeghajtds6ra haszniiltmotorokndl6rt€el a
maxim6lishateifokot.Ahogy nijveitemotorjadtm6r6jdt.igy egyre
inkdbb,,kiegyenesedett" a mdgneses mez6,egyrekevesbe torzult,az-
az egyrekev6sbdveszitettszimmetridt- A nagyobbiitmdr6kn6l kisebb
a szimmetriaveszt€s m6rt6ke,6s igy a tiibbletenergiamennyis6ge is.

szolenoid
aziilldrdszen

lerddn
dllilollmig nesek

b)

szolgelij
oplo-vagy
mAgneskapcsoldl

22. 6tua.A llinato-fdle moto.geneftitor

2\1
EGELYGYORcvr BoRorvAtLEN

Letsz6lagos ellen6rea Minato-f€lek6sziil6ket

egyszeriis€ge is el6g
mertnagyj6b6lazonost6rerdss6gii
neh6zelk6sziteni, mSgneseket kell
beszerezni.A boltokbanmegvdsrrolhat6 m6gnesek felmdgnesezett-
pontos m6r6se
ezan csak a t6rer<1ss6g-eloszlds
s6geerdsen vel1rc'z6,
ut6n szabadilyen tipusi motor dpit6sdtelkezdeni.Minato mdr tiibb
mint hisz 6vefoglalkozikm6gneses motorokkal,6s eredetifoglalko-
zesa zenesz.R6szbensajdt zeneiskoldj6b6l szi4.maz6 jdvedelme,
r6szbenpopzendszlanyenakp6nziigyi segits€getette lehet6v6.hogy
6s sok orszdgbanszabadalm^ztathassa
Ks6rletezhessen, g6peit.

22k. Abtfa hldgneses

A Minrlto-e4p alakia- delorndci6jaklent,Ss
mezdjdnek

Minatoalapdtlete szokatlan €sfurcsa.Gyerekkordt6l kezdve6rdek-

irdnt,6s mindignagyamulattaln6ztea spilil ga-
l6diitta csillag6szat
Az volt az elk6pzel6se,
laxisokr6lkesziiltfelv6teleket. hogyhaezeka
spir6lalakrigalaxisok6vmilli6rdok6tamozognat,s6tenergi6juk van,
6s az esetlegm6g ncjvekszikis, akkor a spirSlalakbanelhelyezett
m6gnesekb6tis tdbbletenergi6nakkell kij6nnie. Ezer az alaponkez-
dett el teljesenszokatlanelrendez6sii mdgnesmotorokat 6piteni.El-
monddsaszedntsok-sok6ven6t tan6 kitart6Kserletez6s utrn taldlta
meg azokataz optim6lisnakmondhat6elrendez6seket, melyekmdr
merhet6 ttibbletenergi6tadtak, €s csak azutdn fogolt bele a komo-
lyabb fejlesztesbe.Az azonbank€ts6ges, hogy motorjaiel fognak-e
terjedni,mertMinatomeglehetosen rapszodikus €s autokatikusalkat,
nehezenbar6tkozik6s gyanakv6ember.
Az els6 mdgneses torzit6sthaszn6l6,6s miir kereskedelemben is
kaphat6k6sziil6ka magyar-kanadai dr. Szab6I-5szl6tijbb 6\'tizedes
munkejenak eredm6nye. A n6gyszdzmilli6 doll6r befektet6s6vel I6t-
rehozott20 tonn6sberendez6s f6nykepei6s left{s a ,,Bevezetis a
ftrtechnolljgiAba" 3. kijtet6benmegtal6lhat6.Egy g6p400 kW telje-

258
 MAGNESEK
voNz,(siBAN

sitmdnyii,150szdzaldk hatdsfoki,fta kb. h6tmilli6dollfi. A mecha-

nikai bemen6teljesitm€ny hat6s6ra villamos6ram€s h6 keletkezik.
F6lig-meddiga mozg6alkatr€szes gepekkdzdsorolhatiiHender-
shot,,Magnetronic" nevijrezg6nyelves k€szijldke(lrsd 3. k6tet,163.
oldal).Ez a g6pa Gary-fdleelrendez€s egyiklehets6ges megval6sitii-
sa,de a lSgyvasitt v6kony6srezeg,nincsmjta szolenoid. A berezge-
t6st€s az energiaknyer6st egy,a rezgdnyelvmdsikoldalin lev6vas-
magosszolenoidv€gzi.Hendershot nemiirultael a m6retez6s reszle-
teit, taldnmagasem6itetteigaz6n.(Tovdbbimegoldesok tal6lhat6ak
r 6.g^ ,,Beyezetds a t4rtechnol6gidba"3. kdteteben.)Legaldbbiitven,
egymAst6l fiiggetlenfeltal6l6bukkantrd €rreaz effektusra...
A mozg6 alkatrdszekettaflalmaz6berendez6sek sodt a Searl-f6le
szerkezet ismertet6s6vel fejezziikbe,mivelez a legfurcs6bb 6stal6na
(23.
legbonyolultabb. Sbra)Az angolSearlillit6lag gyermekkoreban

a) Egr gdr86 ruignesezett-

segefelulnAzehen. Uttzik,
ho a t4r inhonoeZn 6s gbrgr5mrgne,
enisenton l, mozog,vdlto-
.ik foteas kiizben. Ezek a
mez';totzuLdsokhoutik a mdgneses
tiibbLetenerqidt. Nemkizdtt, s z s
hogy lollamatos JotCA$ a
id6vel
to.ultj mez6kbn felitl tnig a gyijri
mdgneses
vjkuune nery ia kisugtiEtisa
adja. Ez iBJ brt4nhet, hogy
a kontaktus hebln igen
er6senfelhev a leveg6.

tJ) A bercndezls el-

rcndez6tefelitlnAzet- mesnesgydf0k,
ben. Svimos Edrqd
lut a ndSnesesgyii-

magneseretlqdrg6k,

23.6bnla.A Seo -fek g4p nAgnesesszi?etekmezdinekdeforruittistin alaput.

RemArykkntil bonyolube6t .

259
EcELY GYdRGY:BoRorv,\6LEN

l6lott elmoknyomienkezdteel meg6pitenik6sziil6kdt. A berendezds

egy giirdiil6csapdgyhoz hasonlit,ahol egy bels6,nagy 6tm6rcjjij6l-
land6m6gnesen lev6 Byrininfbrogtitbbkisebb,6lland6migneshen-
ger,g6rg6.A talSlmSny l6nyegea gcjrg6kds a bels6hengerkiil6nle-
gesstrukiriijLlfelm6gnesezdse, azazm6gneses szigerekldtrehoziisa.
Ebbenaz esetben, ha a bels6gy( i k6riil forgatjuka kiils6gcjrg6-
kel,akkora mdgneses mez6benigener6shelyitorzulrsokat6ftetlnk
el. Searlegy mdgnesgydrban dolBozott.ahol tetszdse szerin!hozze-
ferhetellkijldnleger an)agokhoz. esrechnologirikloz. Allitdsaszerinl
tcjbb6njir6 g6petis k6szitetl,amelyeknemcsak tdbbletenergi5t adtak,
hanemekdzbenle is hriltek,s6tmdgantigravitlici6s effekusokis l6t-
rejit$ek.Ez alattsajnosazt kell 6rteni,hogy g6peiegyszeriien elre-
piiltek- nyomn6lkiil.
Ez termdszelesen a mendemonddk kordbeutalnda berendez6st. 6m
oroszkutat6ka tdbbletenergia el6rllitasat6s a sflycsdklen6sl2001-
ben Searlt6lfiiggetleniil- megtudtdkism6telni.A Searl-f6lemeg-
oldds sajnosrem6nyreleniil bonyolult.ez6rt sz5munka6rdektelen.
Ami viszontfontos,hogyber a felsoroltialdlmdnyoksokf6lekonsG
rukci6smegoldistnutattak,egyetlenkdzdspontonErintkeztek: ez a
megneses mez6 torzitls - Az, hogy egym6st6lfiiggetlen,egym6s
munk6jdr6lnem, vagy alig-aligtud6 feltalil6k hosszaskis6rletez6s
utenugyananaaz effektusrabukkantakrii, azt mulatja,hogya mdg-
nesesmez6kszimmetriamegsemmisit€se a gyakorlatban is haszniil-
hat6effektustad.
Az, hogyazelmdleti6s kis6rletifizikusoknemtudnaken6l a m6d-
szerrol.€s a szakkdnyvekben egydrteimiien azt olvashatjuk,hogy
nincsbizonyit€kaz energiamegmarad6s megs6rt6sdre. puszt6ncsak
annyi!.ielent. hogya kutal6knincsenek liszt6bana termdsze! lehet6-
segeivel.Az a teny,hogya fizikusoknemismerikezeketaz effektu-
sokat,m6gnemaztjelenti,hogymagukaz effeklusokneml6teznek.
Az, hogya fizikusok,s6t a mdmbkiikfoly6irataiban semlehetezek-
rtil a gdpek6l olvasni,csakaz dltalenosan elterjedtcenzfr6tmutatia.
de nem azt-hogy a teljesszimmetriamegsemmisit€snek nincskcjvet-
kezmdnye. Ez1az 6rvel65taz is meger6sifi. hogynemcsakmozg6al-
katr6szekkel, hancmlerm6szetesen mozg6alkatrdszek n6lkiil is el6
lehetdllilania teljesszimmefiamegsemmisit6st.
Taliln a legeglszeibb eset,a ,,Bevezctisa ti echnol6giiba" 1.
kdtet6ben kdziilt .,cjvcsat"alakrielrcndez6s.(24.6bra)Itt egy perma-
nensm6gnesvan egy ldgyvasb6lk6sziilrkere! kcizep6ben, kicsiny
l6g16ssel, hogya kcjrenergiat6rold k6pess6ge maximillislegyen.
A ldgyvask6toldal6negy-egytijbbmenet(szolenoid tal6lhar6,ezeken

260
 M,(cNEsEKvoNz,isaBAN
seg6dlekefcsek

beloqd

U.S. Patent M!r. 16,2002 Shrd 4 0r s us 6,362,718

Br
6lekercs'
"lere

I 35

dez€sazegyikUSA 12(ma9net
szabadalamb6l. 130-

3,"
'I
so
a-^ :9

.E
0 20 10 60 80 r00 0 20 10 60 E0 100
b e m e n 6 l e s z i l lVl sodl lg

24.6*a. A.,,ttvcsat" alaki gip.

keresztijltijrt6nikmega kicsatolds.
A m6gneses fluxustorzit6sa,te-
rel6sea rdvid szArakonl6v6 kis gerjeszt6
tekercseksegirs6g6vel
old-
hat6meg.Ha a tekercseket id6benaszimmetrikus m6dongerjesztjiik,
> 26r
EGELY GYdRcY: BoRorv^riLDN

akkorelvilegel6rhet6a t6bbletenergia kinyer€se. Azonbanmint min-

denm6gneses szerkezetndl,itt is nagyonfontosa m6ret€z€s.
Az eddigitapasztalat egydrtelmiien mutatja,hogyezeka k6sziil6kek
csak igen szrik,diszkrdtfrekvenci6konmiikijdnek, azazegylajtarezo'
n6nsiizemm6dban.Mivel ezekigen magasfrekvenciiinjdnnek l6tre -
val6sziniilega magnetoszirikci6s effeldusmiatt ilyenkor tdbbletfluxus
-,
indukdl6dik ez6rtalapesetben igennagyoka nagyfrekvencia miatti
drv6nyrram-vesztes6gek. Ezt fgy lehet kikeriilni, ha igen v6konyan
r€tegzettf€miivegb6lkdszitjiik a berendez6s liigyvasr6sz€t.Ebbenez
esetben m6gnagyfrekvenci6n is igenkicsinyaziirv6nyfuam-veszteseg
Egy ame kai feltal6locsoport - akik sikeresen megval6sitott6k ezt
a berendez6st - tov6bbifontosmeg{igyel6se, hogya terhel6st csakbi-
zonyossziik id6intervallumokon beliil szabadr6kapcsolni a szekun-
der kicsatol6tekercseke,ellenkez6esetbena folyamatotlefojtj6k.
Tekintve,hogyehhezmeglehet6sen bonyoluitelekronikasziiks€ges,
ez6rtez a k€sziil€ksem6pithet6megkdnnyen,6s riiadisulnemis ol-
cs6 az iivegf6mviszonylagmagas6ra miatt. A U. a&a mntatjaaz
,dvcsaFmodell" alapelrendeziset. 4,, Bevezetds a tirtechnohjgidba'
1. kittet6benkocka.s6thexagon6lis elrcndezds is l6that6;az alapelvet
nagyonsokf6legeometriaiform6banmeglehetval6sitani.Az /. ,(d-
tetben 6lta'lamleirt ,,ovcsaFmodellt"haszn6ljaFlynn 2001-benmeg-
adottszabadalma, ajelens6gfizikdjdnakismerete ndlkiil.
Ugyancsakaz 1. kdtetbenkiizdltiik a Hans Coler-f6le berendezds
egyik alapvet6elrendez6s6t. Ez hat darab,hatszdgalakbanelrende-
zettpermanens mdgnesb6l dllt, melyekegyrezg6k6rr6szeivoltak.Az
egymdshoz k6pestferd€nelhelyezett magnesrudakon szolenoidtal6i-
hat6, s6t magekona rudakonkeresztiil is en\\egyaz fuam. Ez az el-
rcndezdslehet6vdteszi,hogy a rudak kijztitti l6gr6sbenm6r eleve
tolz, aszimmetrikus mAgneses t6r id6benis viiltozzon,ha egy nemli-
needstagokattanalmaz6mrgneskijrnek a r6sze.Mivel a szolenoidok
vasma&ja egypermanens m6gnes, ez6na rezg6kdrnemlinearitdsa ga-
rant6lt.Bz viszontkz6rja a szinuszos rezg6kcjriviselked6st, €s igy
elevead6dhat^z id6behnemszimmetrikus lefutrisigerjeszt€s.Ezt az
elrendez€st kihangolniki-i16n mtiv€szet, ez6rtpuszt6ncsaka tbrt6neti
6rdekess€g kedv€6rtemlitettiik.
A Coler-f6feberendez6snek egyszeibb v6ltozatais ran (3. ktitet
166.oldal)-86r az 6brrk elveszteka hdbonisorin, a tdred6kesen
fennmaradtleir6sb6lrekonstruiilhat6 az elrcndez6s. f25. 6bra)Itt is
megfigyelhet6 a mdgneses t6r er6shajlit6sa,s6t torzitdsa,csavar6sa
is. Mivel itt sem lineiirisa rezgdkdrdk6n lefoly6 gerjesztds, ezdn
megvanaz dsszessziiks6ges alapfeltetel a ttibblerenergia el6dllitdsi-

262
 MAGNESDXvoNzis,iBAN

hoz. Bz az elrendezesazonbanmajd csak akkor lesz megval6sithat6,

ha m5r igen sok tapasztalathalmoz6dikfel ^z egyszeriibbnektiin6
mozg6 alkatr€szesk6sztildkekm6retez€s6r6l. Behangol6sa eddig
szinterem6nyteleniilbonyolultnak A
tfinik. Coler-csoporteltrin6s6vel
az 6sszestapasztalatmegsemmisiilt,az ut6korranemmamdtakmeg a
l€nyegesm6retezesiszempontok.

kondenzilor

l?---- t't l;-----

krnelpar

25.6bft.A ColerBdpeqyikresze.

J6l megfigyelhetii egy konstrukci6smegolddssorozat Gary, Hen-

dershot6s Coler munkeiban.val6sziniisithetii, hogy az ut6bbi k6t
konstrukci6nilis Gary szellemes seg6deffekuset haszneltilfel, de
magasabb frekvencien. Garyelektromechanikus gdp6ben (l5sdfiigge-
l6k) kb. 10hertzesfrekvencidn, kb. 1 millim6teresrczg€siamplitfd6-
n6.1,legfeljebb 1-5 watt bbbletenergidtlehetettkinyemi. Hendenhot
mdgnespatk6 €l6ttrezgetettvaslemeze esetdna frekvencia10-15kilo-
-
hertz,az amplitfd6 0,1 millim€ter,a kivehet6energiakb. 100watt
lehetett.Ezt viszontcsaktiibb 6r6shangoldssal lehetettb€6llitani.A
Coler-f6le6 kilowattosg6petviszontm6r 100kilohertzes frekvenciiin
=
iizemeltett6k 0,01millim6tercs rezg6siamplitrld6mellett,ami rend-
kiviili gondoklaljart, mikor a rendszertbe kelletthangolni.Itt egy
vastag,lemezeltldgyvasr6d rezgett.aminekfrekvencidj6t dsszekel
lett hangolniel6m6gnes€26 6snagyfrekvenci6s 6ramkijritkkel is.
Nyilv6nval6,hogyezekndlaz egy6bk6ntszellemes rezg6alkatre
szesg6pekn6la teljesitm6nyfeltomazisa,fokozdsacsaka frekven-
cia n6vel6s6vel lehetsdges, hiszena permanens mAgnesek indukci-
6ja anyagszerkezeti okok miatt v6ges.A frekvencian6vel6sevi-
szontaz amplitdd6csdkkends6vel j6r, ami a behangolrstneheziti.
El6gegy rdgzit6csavarkilazul6sa, 6s m6riselhangol6dik egym6st6l
az elektromosrezg6kijr6s a l6gyvas.Magyasfrekvencianigennagy
mechanikaifesziilts€gek €bredhetnek a l6gyvasban, ami a magneto-
szffikci6 megjelen6s6vel is jdr, ez tovibb nehezitia m6retez6st.
Technikailagezek a rezg6kdrdknem line6ris,parametrikus, gyen-
g6ncsatoltrezg6seket fognakv€gezni,melynekmegismerdse, m6re-
263
EGELYGYdRcYrBoRorvAriLEN

tez6seiinmagdbanis komoly feladat.Viszont olcs6 anyagokb6l

megepithet6ek, sorozatgyirtdsra alkalmasakvoltak ezek a g6pek.
Tipikustudesalapf gydrtmanyok lehettek volna.
Am mindezekmutatj6k,hogy viszonylaggyengeanyagmin6s6gek
eset6nis van lehetiis6giparilag hasznosithat6 m6(6kii ene€iiit nyemi
rezg6alkatr6szekettartalmaz6mdgneses rendszerekb6l.A kiindulds a
Gary-fdleseg6dhatdst felhaszn6l6rendszerlehet.Az viszontHubbard,
Hendershot6sColerg6p6velegyiitt a mflt k6d6beveszeit,a m6retez6si
tapasztalatok nemmaradtakfdnn.. .
Hasonl6tijrt6net zajloft le a Floyd Sweet-f6lek6sziil6kkel,melyeta
70-es,80-as6vekbenfejlesztettki a magdnyosfeltalel6. (R6szlEesebb
left4s^ ^ 3. kt;tet 184-185.oldal6ntal6lhat6.)A k6sziil6kitt is mozg6
alkatrdszn6lkiili. Alapi;tlete,hogy egy kerdmiadlland6m6gnesbekii-
ldnlegesm6don m6gneses,,szigeteket"illitunk el6, a Searl-fdlek6-
sziildkhezhasonl6an.Kdt kiils6 gedeszt6tekercssegitsdgdvelezeketa
m6gnesesszigeteket(melyek egy6bk6nttorz tereket hoznak lehe az
Slland6magnesben), idtjbenaszimmetrikus m6dontorzitjak,6s igy
megintteljesszimmetriaveszt€st hoznak l6tre. J6l megszerkeszlett,op-
timaliz6lt kicsatol6tekerccsela tdbbletenergiaelvezethetd.A szemta-
nfk sflycsitklen€sr6lsz6moltakbe, 6s an6l, hogymiikdddskiizbenle-
hiilt a k6sziil6k.A feltal6l6,,,Sparky"(,,Szik6s") Sweetazonbantitk6t
mag6valvitte a sftba,senkineknemmondtael az inhomogdnmrgneses
mez6ketl6trehoz6mdgneses szigetekeloszl6s6t,strukbir6j6t.
Pusztdnaz antigmvit6ci6se{fektusernlit6semiatt hagytamutolj6raa
kanadai Hamel k6szul6k6nekismertet6s6t.Hamel - a t6mdbanmdr
megszokottbizarr feltaldl6i viselked6stmutatva azt dllitj4 hogy k6-
sziil€k6renemmag6t6ljiitt 16,hanemdlmdban,,kapta',ahogy6 mond-
ja, iirl6nyektil. A szabadalmaztatjssal is Ks6rletezettegy ideig, de be-
advdnyaitrendremegsenunisitett6k. Ez6rtHamelkdzzitetteszEtkezedl
A gep eg6szenszokatlan,imbolyg6 mozgastv6gz6 permanens
mdgnesek elrendez6s6b6l 6llt. Tdle fiiggetleniilsikeresenmegism6-
telte a Ks6rletetm€gegy konstruktir. (A k6sztil6kleiresa6s az Inter-
net-cima ,,Bevezetas a drtechnol6gidba"3. kdQ4nek178-182.ol-
dalrn taldlhat6.) A hArom,egymiissal sziigetbez6r6,,imbolyg6"ten-
gelyii kfpm felszereltpermanens megnessor elk6szit6se
ism6tcsak
nagymunk6tig6nyelt.A szemtanik6s a fuggetlenreproduk6l6 sze-
rint bizonyosfordulatszdmutdn a sidrkezet6nj6r6v6velt, 6s silycsdk-
kendstmutatott.Ezek az egymdst6lfiiggetleniil megjelen6hasonl66l-
litasok- Searl,Hamel6s Sweet- azt sugalljdk,hogy a dologbanlehet
valami.(Elvi megtdmogatisir6laz V. #szben m6gvisszat6riink,Dob6
Andormunkiissagdnak ismertetdse kapcsdn.)

264
 MicNEsEKvoNzis,iBAN

Utoljfta emlitem meg a ,,Beveze4sa tirtechnoLiSidba" 1. kotet6-

ben tdrgyalt Hyde-GIegener6ton.A g6p,amelyr6l itt dbr6tnem kiiz-
liink, pusztdntechnikailag drdekes.Az elektromos teretaxiidlisan ds
radiehsan is tozitja nagyszemflamellasegitsdg6vel, 6s igy az eleld-
romost€rn6lis teljesszimmeniamegsemmisit6st tud el6mi.Ez a g6p
azonbansokkalbonyoluitabb, mini a megneses szerkezetek, 6s t<ibb
hihdnya is van.Igen nagyt6rer6sseget nem lehetel6mi elektromos
mez6velm6gleveg6ben sem,mert20 kv/cm-est6rer6ss6g fdldtt m6r
megjelenik azioniz6ci6,6saz dtiit6sek komolyvesztesdgeket okoznak.
Ezeftez a?,eber\dezes semtdbb technikaikuri6zumnel,bfu a meg-
adottleiresszerintkdriilbeliiltizszeres energianyeresdgetdn el a f-el-
talil6 (aki egy6bk6nt nyomtalanul eltiint).

AzIMPUTZUSMECMAnAD,IS MEcsERTEs[
Az a t6ny, hogy gond van a .,geometriai" tipusi szimmetri6kkal -
melyekpl: a tdrbelielt6r6s(impulzusmegmaradds), 6s az id6beliel'
tol6s (energiamegmaradds) -, j6l l6that6 azokbanaz esetekben,ami-
kor az impulzusmegmarad6s is s6riil.Az impulzusmegmarad6s sd i-
l6senem kisebb,,biin",mint az energiamegmarad6se. Mdrpedigaz
elektrodinamikiban is ismeretes egy ilyen tankdnyvieset:ha k€t tdl-
t6tt r6szecskemozog egym6sramer6legesp6lydn, ,,T" alakban.
(R6szletesebb trrgya6s^ a ,,Bevezetis.t tArtechnol6sidba"3. kbte6-
nek54.oldal6ntali4lhat6.)
Az egyik USA-banmegadottszabadalomban (JamesW. Black
1993-as szabadalmi leirds a ,,Bevezefts a ftflechnolrjsi1ba"3. kdtet
137-140old.) dszletes,sok m6r6ssel aldt6masztottKs6rletibizonyi
t6kot talalunk arra, hogy p61d6ulmidgnesek mez6inektorzit{saval M
impulzusmegmarades megs6ithet6.
Term€szetesen elektromosmez6kdeform6lds6val is megval6sit-
hat6 az impulzusmegmarad6s megs6rt6se. M6r az 50-es6vekben
megjelentek ThomasTownsendBrcwn,,elektrogravitdci6val" fog-
lalkoz6munkiii,melyekkis6rletilegugyansz6leskdriienmegalapo-
zottak, elmdletileg azonbanhi6nyosal maradtak.(Szabadalom:
2.949550es 3.022430)EzI a munk6tfolytartaJ. W: Campbell,aki
2001 november6ben kapottszabadalmat (az USA-ban631731081
sz6malatt)kdtdimenzi6s, aszimmetrikus kapacit6smodul tipusi haj-
t6miiv6hez. A szabadalom igenegyszerfi6sj6l tiikrozi az eddigmdr
sokszorleirt mezddeformdci6s elvet.A 26. 6br6nl6that6egyszerri
ehendez6sben egy iiregeshenger6s egy kdrlap k6z6rtl6tesirenek
nagyfeszultse8ii aslimmerrikus clekrromos mezrir.igy megnemle-

265
EcELr GYdRcY: BoRorvatLEN

hetnea teljes szimmetriamegsemmisit6st el€mi (mert a mez6ben

maradegy forg6siszimmetria), de a term6szet,,maget6l"megoldja
ezta feladatot.A nagyfesziiltsdg (tiibb mint 100kV) hat6sdra tranzi-
enskoronakisiil6s indul meg,6s igy a kialakul6elektromos mez6 to-
vebbdeform6l6dikt6rbenis, id6benis. (A tulajdonosa NASA-n ke-
resztiilaz USA.)
B6rhol is fordul el6 egy-egyapr6 kisijl6s(melynekfiekvenciiija
polaritdst6lfiiggiien 100 kIIz is leheo, mind taben, mind id6ben az
elekfiomosmez6iisszesszimmetridja eltrinik,teljesendeformeltlesz.
Az aszimmetrikuselektt6d elrendez6se az elekrcmos mez6szimmet-
riamegsemmisit6s6t 6s a korcnakisiil6stis segiti. Ha a szabadalomban
leirt nagyfesziilts€gri,egyen6ramftepegys6ghelyett nagyfesziiltsdgi.i,
de nagyftekvenci6st6pegysegethaszndln6nk,akkor tov6bbjavulna a
hat6s.vakuumbannem mrikddik ez a berendez6s,mivel nincs kisii-
I6s,ami deformdljaaz elekfomos mez6t.Ha ezt k6peseklenn€nkmii-
szakilag megoldani,akkor akiir a csillagkiizi tdrben is haszndlhat6
lenneaz etiiris. Megold6slehetne,ha szegmensekeosztandnka hen-
ger pal6stj6t6s a siklapot,6s ferde, a tengelymentdnis tolz tranziens
mez6kethoznSnk 16tre.

misik
eleklr6d id6ben
k vrlhzd,
me?6
aszinrmelrikus

nagylesz0Lls6gi e6lndzel
tdpsgys6g k0my6kin
A szlkrakisil6sek
a mez6.
delormilddik
26. e&a. ElektroSravitdci6shajrinfi szabadalmirajza. L4ryegesa. as.in-
metrikusanviltoz6 elektronosmez''.

A szabadalmi leir6st6bbf6leaszimmetrikus elrendez€stis megad,

a technikaiparam6terek hirnyoznak.A ftanciaJ. Naudinhonlap-
an viszont szemosalacsonyabb
sdt fesziilts6gii(: 40 kV), egyszeri

266
 M.icNEsE(voNz;siBAN

aszimmetkus elrendez6sri megoldisis megralSlhat6.A tol6er6ira-

nya nema polaritdst6lfiigg, hanemaz aszimmetriairiinyet6l,s ez a
rin) muratjd. hog)nemionszdl leresendda hatdsm6gdu.
Ezek az olcs6n el6dllithat6berendezdsek j6l mutatj6ka mez6-
deform6ci6,a szimmetriamegsemmisit6s 6s a megmaraddsi tdrv6-
nyek kapcsolat6t,amit mifu a m6gnesesmez6kn6lmegismertijnk.
Term6szetesen a mez6-deform6ci6mdrt6k6toptimalizalnikeilenea
maxim6listol6er6eladse6rdek6ben, de ehhezmer az elvek isme-
rcte is szijks€ges.

SEMMIT
SEMTANITTUNX, SEM
SIMMIT FII,BJTETTUNX
Tal6n ez a III. r6sz adja kiinyviink legfontosabbtanulsdgdt,azazhogy
milyen fontosa tudomanyos m6dszerismerete6s annakhaszndlata.
S az is l6tszik,hogyhibSinkb6lnemtanultunk,6sigy nemis felejtettiik
el 6ket... S nemtartottukbe a kutatdsbansok L.udatcirAn negsz.erzett
szabalyokatsem.Valaminekaz ismerete6s annakbetartdsa,gyakan
elvdlik egym6st6l.(Konfiiciusztanainakismercte- rnelyekfontosak6s
dltali{banhelyesek- nemeredmenyezte azt,hogy be is rarron6k,a kor-
rupt 6s fejl6d6sk6ptelen kinai 6vszizadokmutatjik ezt.)
Ebbena fejezetben aztliittuk,hogyhiiibaismeriksokana tudome-
nyosm6dszen,igen kevesenhaszndljdka gyakorlatban. A tiibblet-
energiael6rllit6sasemvalamimisztikusdolog,hanemm6rsz6z6vvel
ez el6tti ismereteinkkelis athet6 fogalmakkalmagyaJd.zhat6. Kis'r-
leti p6ldais 6ppel6gakadt...Minditsszea kutatesr6g6taismensza-
bdlyaitkell betanani,6s PieneCurie,Emmy Noethervagy Wigner
Jen6gondolatait kell hasznositani ahhoz,hogymindeza gimndzium-
banis tanithat6evidencialehessen.
Sz6moskatnyvben leirj6k,hogymi is a kutat6studom6nyos m6d
szerc.Mi most Conmd B. Crauskopf6s Arthur Beise\ The Physical
Univeruecimri(Mccrow Hill kiad6eltalkiadott)kdnyvealapjenv6-
gezziikel ezt.A k6t szerz6a tudomdnyos m6dszerbemutat6s6t val6-
ban a legfontosabbalkezdit ,,A legSondosabbmegfigyel6sek,a leg-
pontosabbszdmttdsokcsak akkor tesznekgyiimijlcsbz6ek,ha a meg-
felehi kArdZseket tessztikfel.A kutat6kttjbbflle m6dondolgozhatnaL
A ki;.vetlen megkdzelitaseglszeneeyszeri: egt geohjsuselvisz eey
dsvdn darabot a laborat6riumdbaAsmegvizsgtiuaaz tjsszefttel't, ki-
ki;vetkezteti,hogJanalakult ki. Mt^ megk(;zelttAs a kijzretettm6dsaer-
Senkisem vizsgdhamegpdlddul a Fdld kbzepit, de kiildnbdz' for j-
sokb6l, kizretett mridon egy geol6gusmegmondhatja,holy a Fi;Id
belsejeval6szinfrlegolra<lt vasb6lvan.

267
EGELTGYdRcY: BoROTVATLEN

Mindegy, hogy egy adox problimdndl milyen megkl;zelirdsthiu'

ndlunk,a kutaaiak azonbatl indiS egtfajtu lApissorozatotkell meq'
tennie.Ez a llplssorozat az dltaldnosmidszereaz univerzummeSki)'
zelitdslnek, ez az igrnevezett tudomtinyosm6dszer.A tudomdnyos
mtidszernAgybpisbdl dll, de sosemadja mega legviSs' igazsdSot.
). A probl4na megfogalmaz.dsa.
2. Megligels 6sklsArbt.
3. Az adatok4rtelmezite.
4. Az interprettici' kipr6bdldsatovtibbi hegli$,ellsekkel Aski'
s6rletekkel.
A turmAszet,aval6 vildg viztgdlata a tudomdnJosruidsze. mi,'el a
klsa et Asa negfrByel4seredminyei azok, melyekkela kutat6k 8on'
tlolataikat megalapozdk,s amelyekkelezeketa gondolatokatelkn6r'
aik" Term6szetesen nemv6letleniilhaszn6lom Beisemekezt a mun-
k6j6t. Elemezzijkgondolataisegitsdg6vel, hogy pl. az energia-es
impulzusmegmarad6s kapcsdnhol kdvettiikel azokata szarvashibd-
kat,melytiibb milli6, talentdbbmilli6d embernyomords6g6t €s ko-
rai hal6ldtokozta.(A folyamatota 27.6bramutata.)

A probl6mamegiogalmazdsa
Mit kdrdeziinka term6szett6l?

Megfigyelesekes masok kis6rlelei

Az adatokdsszegylijt6se

Az interpretaci6
kisdrleti Interpreiaci6
vizsgahta
A hipot6zisalapj6negyij
Az adatok6rtelmez6sea
kisdrleteredm6nyeinek
hipotdzistiik6ben
me&j6sl5sa

27.6bt^. A tutlotndnlosn6ds.er alkalna.4stitnk elrifolvnata. k a hipo-

t6:h (ati;na). anelyik tdbbr.dr is kidUja a kis, etek pntbdj'it, tdn'6\ M$,
eltnZlet les.. A klasszikusfzikr vilsgdlato, kistrleti ellendq?se nldr a XIX.
rui.ad ftginmegLiUt.

268 i
 MicNESEK voNzis;BAN

Mostndzziikmegezta n6gyl6p6st.
1. ,,Egyprobl4na neelogaLtnazdsa aztjelenti, hogykivdlasltunkegy
kirdAsti a kutukjnak dbaldbanndr van valami iitlete. ho$, mit
akar vbgdlni. Sokesetbena probbna fdMllitdsa dsaz adatukAr-
telmezisedsszeJiiS|.A kututti spekukilhat,lehet qt Ar.4se,vab
egy teljesenkiJbjlexkoncepcitij.ta termZszeteq\-egt tuLajdonsd-
gdftjl, de tovtihbtyizsgdlatoknAlkiil nemjuthd yAgscjkonklki6ra
ebbenafdzisban."
Mi! is jelentenekezek a mondalok?Esetiinkbenp6lddulazt,
hogyf€l kellettvolnatennia kdrd6st:mi az energia?Ezt a kdr-
d6stazonban nemtettdkfel a nagykutat6ksem:Mayer,Faraday,
MaxwellvagyEinstein.EmmyNoether6szrevette, hogyazener-
gtalrrelmezhet6s.inmetriakint, de a tudomenyosvil6g f6lresit-
pitrte,teljesmdrt6kben ne€iligalta ezt a fbntosme8litiist,ezt az
fjszerli megfogalmazdst. Alapvet6ensenkinem 6rdekl6diittaz
energia,az impulzus.az impulzusnyomat6k, de a t6bbi fizikai
alapfogaiom l6nyege,fizikaitartalmairdDtsem.
Talenegyediilaz id6 fogalmakeltettefel a filoz6fusok6rdekl6-
d6s6t,az iiltalanosrelativitiiselm6let pediga tdr €s a tdrid6fogal
m6tkezdteel kajzelebbr6l vizsgiilni.De az,hogymi is val6jdban
az elektromos tdlt€s,mi a miigneses mezo,az ercjvagyaz elek-
tromosmez6,mi is az a kozeg,ami kitdlti a teret.vagymi az
energia,ez igy lrtszik, kiilijniisebben nemdrdekeltea fizikuso-
kaL.Ha nincs klrd4s, akkor wilasasinct,6s ha megmaradunk
olyansek6lyes6ltaliinoss6gok szintjdn,hogyaz energiamunka
vdgz6kdpessdg - ami nema l€nyeg6t, csaktelhasznil6si teriile-
tdtj€lenti , akkornemis kapjukmega megtelel6velaszokat.
A probllna neglbgalmazdsakori;gziink kiindul(i febatulezZ
seinket.ltt k'd6jelezziik meg az eddig term6szetesnek vett.
vagyhallgat6lagosan, de iilta|inosanelfogadotlpremisszdkat. Pl:
Milyen a mozg6tctmegponl vagy mez6t6rbeli6s id6beliszim-
metri6ja? Mozg6tdmegpont gravil6ci6stereugyanaz. mint az 6116
t6megpont6? Forg6tcjltdstereugyanaz.mint a linedrisan mozg6
tijlt6s6?Mozg6tijltdsvagydeformdl6d6 mez6kijrijl is euklideszi
marada t€rid6?Az a{ommagok eset6nfbntosak-e a diszkdt t6r,
beli szimmetridk? A tudomdnytctrt6nete azr mutarja,hogy egy
nyilv6nval6nakfu6lt feltdtelezdsmeBk6rddjelez6se, alaposabb
megvizsg6lrsa jelent6seldrel6p6st hozhat.Ennekmo$6ja:b!
zonyitsd a felt6telez6seket!
2. ,,A nagfig,eldst ls a kisirletet na$' gonddalkell elytgezni.A ter-
mis.et tinyei a tudondnl lplt6koclaii is ere.lmA,\einekvigs6 bi-

269
ECELYGYoRcY: BoRorv^tiltrN

zonyltlkai. Az objektivadatokmeeizsSlildsdnaks rqetd miNoba

az a kesztetls,ami a tudomdnyta mdstipusi intellektudlisv lal'
'falrn
koltisokt6l elkiilijniti." sehoisemkeriiltiink messzebba tu-
dom6nyosm6dszert6l,mint itt. Mint leftuk a tan-€s szakkonyvek-
bensenkitsem6dekelt,hogyaz energia-vagyaz impulzusmeg-
maraddsk6rd6s6tkis6rletilegis feszegesse, vagy elm6letilega
szimmeftiekfi.iggvdny6ben Megddbbent6,
csoportositsa. hogy sziz
€s szdzszakkonyv 6tolvasSsa ut6nnemhogykis6rletieredmdnye-
ket nemtaldlunk,de meghivatkoz6stsem,hogy ezeketaz adato-
kat hol taldljuk meg.A term6szetkis€rleti vizsg6lataezekszerint
negyedrendii, de esetlegki is hagyhat616p6s... Mi m6slenneez,
mintatudomrnyos m6dszer teljesnegligdldsa?
A szak-ds tankdnyvekpuszt6nana biztatnakminket- mind a
mechanikdban, mindazelektrodinamikdban -. hogyne a t6nyek
re dpitsilnk,hanemana a vak hitre, hogyhiithamindigigaz az
energia-6saz impulzusmegmaradds. Ez a m6dszerval6jiibanf6l-
rcvezet6,tudom6nyosnak ldtsz6,de altudomdnyos m6dszer.Ez a
tudor]j,6nylLitszatdtkelt6 m6dszerhatja dt a szakkijnyveknagy
tijbbs6get- sz€gyenletes, amit az elekrcdinamikeban,6s a klasz_
szikusmechanikiban tal6lunk.Teljesm6ndkbenhi6nyzika meg-
figyeles6s a Ks6rlet,s a tomiid6,a pisztringvagya miagneses
tbbbtetene.giat ad6 kesziil6kek egyikesemkeriilhetbe a szak-
kitnyvekvagy tankdnyveklapjaira.Semmik6ppen nem nevez-
het6ez6fltudomSnyosnak az,amikorpusztdnzz energiamegma-
rad6stdrv6ny6re hivatkoznak ilyen tipust g6pekszabadalmi be-
adviinydnak elutasitasakor.
3. ,,Az interyretdci6 veaethetahhozaz dbaldnossz.abdlllnz,ame-
lyek megfelelnekaz adatoknak.Az i terpretlicirinakmindeneset-
ben klpesnek kell lennie arra, hogy megvdhozottkdriilminyek
"
kijzdtt is megfeleljenaz ij adatolnak. Mit is jelert ez'! Ha igaz-
nak gondoljukp6ld6ula NeMon-axi6makalvagy az elektrodi-
namikatdrv6nyeit,akkor azoknakb6rmelymozg4s,brdrmilyen
szimmetriaeset6nigaznakkell maradniuk. Csakakkor6ltaldno-
sak ezeka t6rv6nyek,hogyhanem fuggeneka szimmetri6kt6l.
Miirpediga kis6rleteknemezt mutatjdk.Az interprellci6l6nye-
gebena ,,szortirozis", a vrlogatds.A szimmetriek mondj6kmeg,
hogymik6ntkell drt6kelniink egyesjeiensegeket. Egy-egymoz-
gds,egy-egyveltozesszimmetridja az a ,,cimke",ami a term6-
szet jelens6geit sziik6rv6nyess6gi hatdrokkttz6utasitja.
Egyenesvonahi vagy k6rmozg6sn6lterm6szetesen €rv6nyeseka
Newton-axi6mAk. Interpretilhatjuktehdtigy, hogy ekkor.a folya-

270
 MicNsstrKvoNzis;3aN

matosszimmetriiilo6l €fi6nyes az engrgra-6s az impulzusmeg-

maradis.Mis, 6ltal6nosesetekn6l^zonbanaz lesz a v6logat66,az
elkiildnit6seredm6nye,hogy nem6rv6nyesfeltetlenill az ene.gia-
megmarad6s. Du a hib6t v€tettekaz eddigi kutat6kaz inteeret6-
ci6kndl,nem tudt6k ho9y a szimmetia az a saupertdrvany, vagy
mindenekfeletti n6z6pont,amelyfel6l vizsgil6dni kell, ami alap-
j6n a kateg6riekatfel kell dllitani - a szimmefii6k nyelve az
egyetlenfontosnyelv a term6szetben. Formdlisanperszeezt el-
ismerik, de a gyakorlatbanmer nem engedikdrv6nyesiilniugya-
nigy, ahogyKonfijciusz vagy a kercszt6nys€g tanaivaltdrt€nt.
4. ,,A tesztelis ls interprenicin nagaba foglalja az ij megfigyel4-
sek, ij mlrlsek elkisalt4s&,ahol azt ddntjitk el, hog! az el6z6
pontban lefektetettinterpretdciti megfelel6enj6solja-e meg az
eredmanyeket. Ha az eredmanyekmegegyeznek a predikci6val,
akkor a kutat6k a megfelel6gondoLii pAIyAn vannak. A7 ij
adatok az eredeti gondolatokfinomitisdhoz vezethetnekuqyan,
ha viszotut egel6sitik, akkor heltben w8!unk. Ha nem, akkor
ijra kezd6dikez a folyanat, ds a v6gtelensigigtat1hat." Mivel
el semv6gezt6kpl. az energia-6s impulzusmegmaradissal kap-
csolatosKs6rleteketa legdltaldnosabb eseteke, ez&t eddig ad^'
tokatsemkaptal,vagyisaz interpreteci6ig €s annaktesztelds€ig
semjuthattak el a kutat6k.Beiserv6lem€nye szerintegyetlenhi-
potdzissemnevezhetd v6glegesnek, hiszena jitv6benbfumikor
felmeriilheta hipot6zisinkorreks6g6re mutat6adat.Mindaddig,
amignembizonyithat6, hogyegy hipotdzishibrs,elvilegsosem
hagyjael a Ks€rlet,az interpretalds 6sellen6rz6s gondolatikiir6t,
nemleheta fizika,,szent tehene".
Term6szetesen min6l tdbbf6len6don lehetsikerrelellen6rizni
egy hipot6zist,ann6lval6sziniibb, hogy a term6szetinterpret6-
ci5j6nakaz adotthipotdzise drv6nyes.Az a hipot6zis,ami sok-
szort6l6lteaz iisszeselvilegelkdpzelhetii resztel6si folyamatot,
az tdrv6nyvagyelm6let.Az energia-6s impulzusmegmaradrdst
- mint liittuk - nem tesztelt6ka legeltal6nosabb esetre,ez6rt
mai tank6nyvi form;ja semmik6ppnem nevezhet6dltalenos
tftv6nynek.Eredetilegegy 6tmeneti,felt6telezett form6banegy
tudomdnyosinterpret6ci6thipot6zisnekneveztink. Amikor
t6bbsz6ris rijra ellen(iriztilk,6s helyesnekbizonyult,akkor a
hipot6zistdrvdnny6vagyelm6letrdvAlik.EBy riirv6nyazt mu-
talja meg,hogymi tiirt€nik.Az elm6lerazt mondjameg,hogy
mi6rt. Egy elm6letmegmagyafi.zza,holy mi&r ritrrdnnek bizo-
nyos esemenyek, 6s ha egy adott tdrv6nynekengedelmesked-

271
EGELY GYORGY: BoRorvAriLEN

nek, megmutatja, hogy az a torv6nymi6rt 6s milyen feltetelek

kdz(itt6rv6nyes.
Ldtharjuk,.hogyezenaz alaponaz energiamegmamdds tituv6nye
vagya Newton-axi6m6k tulajdonk6ppen mindigis csakhipotdzi-
sek voltak.Az6rt mondhatukezt, mert nem teszteltiikminden
elk6pzelhetii lehetsdges kijriilmenykdzijtt.r6szbenaz elm6letifi-
zikusok Erdektelensdge, r6szben kis€rletineh6zs6gek miatt.
Newtonaxi6mdit&v6nyszeriis6gnek min6sithet6kakkor,ha a
mozgrsfolyamatosszimmeriekattartalmaz,a Maxwell'egyen_
letek tdrv6nynekmin6sithet6ek, ha a mez6kbenfolyamalos
szimmetriakat taldlunk,de e teriiletekenklviil nem 4ninyesek
sema Nei'ton-ari6mdk,sema Man,ell-egtenletel. Lrthatjuk te
het, hogya klasszikus fizikebannemhaszndlt6k kdvetkezetesen
a tudomdnyos m6dszen.Legjobbesebenr€szigazs6g, teljesilta-
l6nossdg6t tekintve pedig hamiseredm6nyek t6ves 6ltal6nosit6sa
tudomdnyosmezben,azaz6ltudominy.
Beiserkiildn fejezetetszenannak,hogymiAt is sikeresa tudo-
miny. Azt irja, bogynincsenek v6gs6igazsigoka tudomdnyban,
a tudomdnya tud6s616teste,6s nemmegfagyottidedkcsoportja.
Erdemesebb6l a r€szbailis ndhdnymo^datot idezni: ,Ami a tu-
domdu)t sikercssAtette a term,szet iasgdlatdban, oz a tudo-
mdq' ercdmAnyeinek dllandi vizsSdlata6s a vizsqdlatokellen6r-
zdse.A tudomtinytoninyei is elmiktei nemegt vags6igazsdgot
klpviselnek:azokcsakaddig indnyesek, amig ellenkezdAftelmii
bizonyitaknem ke il napvildgra. Ha ilyen cdfohi bizonyitdkfel-
meriil, akkor a $nAny vagy az elmiletet m6dosltanikeII, \'a8t
ki kell dobni.A tud6soknyitottak arra, hogy munL6jukrdszleteit
megismertessdk, igy tisok kdvethetikSondolkodisukat,6s meg-
ismitelhetik kistrleteiket AsmegfrByel'seikeLSemmisemfogad-
hat6 el a szemllyestekintAlyalapjAn, vagy mert az egy valldsi
vagJpoliikcti doktina rAsze.A ,,j6zanAsz"semirv. Kizdnllag a
hanirozot mAftsekAsa tkztu AneIAstzdmiL nempedig a sze-
nilyr6l szenilyre szdlLi iires dneldsek."
Eppenez az, ami hi6nyzikp6ld6ula klasszikusfizika legalap-
vetiibbt6teleivelkapcsolatban; nem taldlkozunkmdrdsekkel 6s
kifejezetten dogmatikusak szemostdrvdnyrevonatkoz6ismere-
teink. Kiz6r6laga tudomeny.,tekinl6ly6re" val6 hivatkozessal
kell elfogadnima ezeketa t6rv6nyeket, 6s nemm6#sekalapj6n.
(Gyakranhalljuk, hogy a tdbbletenergidt termel6g€pekellen-
kezneka j6zan 6sszel.),,A tudomdnyos megki;zelitus ercjenen-
csak a termdszet ldSdnakmegdrtasAben mutatkozikmeg. ha'

272
 M,icNESEKvoNz,(siBAN

nem a tudomdnyonalaput6 technol.igiasikeriben k. Nehtz el-

kAp.elniaz y'letblimeb) rAszALmeltet valahogya tudomdnynem
Zrintett. Azok a miiszdlak,amelyekethordunk. alok a gy6gysze-
rek, melyekneghosszabbitjdk6letiinket,azok az aut6k is repn-
l69ipek, metleken utazank,a telefotu,a nidi6, a televizi6, mind
eglfajta gondolko&iseredndnyei.A kitdn:sistig ds a kdpzellierti
gonlolkoddsunkftsze, s a legfontosabb,hogy semmitsem sza,
bad adotnak venni, mindentmegvilsgdlhatunk, mert minden
vliltozhat.A mriltban tud6sokatAgettekneg, nert njdtosan lr-
telmeaAkazt, ant hixak. Galilei, az elsrj modem tud6s .t kin,
,allatdsok Jenyegeftsemiatt voh kanJtulenmegcdfolni,lDgy a
Fdld a Nap kbr l mozog...Mdsriszt a sakepticiamus a tudomtinr
szNAben!an. A valLisos is tudomdnyosgondolkoddstnetn j6
osszekeverni, kiilitudsen,ha lrzelmekis bennefogla\atnak.A
gondolatok szabddpiaca tdrsa.lalmunkegyik nag| eredmiq,e,
aagt harc dftin jertiik el, is nintln;djan vesztiink,ha megen-
gedjiik, hogya gondolatokpiaca ehiinjik."
Mdsr6lsemszdlez a kdnyv.minl enneka bizonyosgondolatpi,
acnakaz eimrzir6sft6l,betiltesdr6l, megnyomorir6s6r6l. Mesr6i
semsz6l ez a kainyv,rnint a tudomdnyos gondolkod6s sziiks6-
gessdg€r61. Iisztess6gdrdl.6s fi61, hogya hatalomban lev6 .,tu-
d6sok" mennyirenem ismerika tudom6nyosm6dszet.Arr6l
sz6lez a kdnyv,hogya tudomdnyminr jnt6zm6n)mennyireel,
tiivolodotra tudom6nyt6l mint m6dszertrjl.

VISSZATEKNT6S
Ma a tankiinyvek,lbly6irarok6sa mddi6b6tdrad6inform6ci6kdzitne
azt sugallja,hogy mindenrendbenvan a tudomdnnyal, elk6pzelhe
tetlen.hogyvalaholvalamifdlehibaeldfordulhasson. ha pedigv€ter-
leniil.de eg6szen
v6letleniilegyapr6cska hibam€gisel6fordulna, azt
azonnalkonigeljaa tudomiinyinldzm6nyrendszere. Rem€lem,az ed-
digiekmegmutatrAk, bogyez a kdpreljesentoz: a rudom6nyr6l sz6l6
hiraddsokkdri-ilbeliilannyirahitelesek,minr amikora pravdaadotr
hin a Szovjetuni6munkasikereirdl. A term6szeG 6s tArsadalomtudo-
rniinyj6val k6zelebbvan egy roralir#ius,rekinrdlyelvLi rendszerhez.
mint ahhoz,amit ma demokdci6nak neveznek, ahola gondolatokpi-
acilnmindenn6z6pontmegjelenhet, megm6fk6zhet, aholcsaka m6-
Iesek,azcredm6nyek sziimitanak.
Tegyiinkegy kis iddutazitsr.
vessiinkegy riivid pjllandsta klasszi-
kus gcjrbgtudom6nyeredm6nyeire, €s a kinli tudominyn6z6pontj:i-
EGELYGYORGY:BoRorvniLEN

ra. A klasszikus eurdpaitudom6nya gcjrdgtudomanyon aLapul. az pe

dig elsdsorban Ariszlotel6sz mddszereit hasznihaArisztotel€sz nem
csaka mechanikiiban. a fizikeban. a biol6giiban, hanem a fijldrajzban
6s a filoz6firbanis fontosatalkolott.mostazonban a mintegyk€lezel
dvenit hat6.a mechaniklvalkapcsolatos legfobbgondolatait ismer-
tetiiik.Mindeztaz6n,hogyl:issuk.haelindul6sellerjedegy16szigaz-
sig. milyennehizaztmegvriltoztatnr.
Arisztotel€sz (Kr. e. 384-322).NagyS,indortanit6ja.neveldjevoh
:/er:o frlo/ofu.vagyrerme.zetludc.. rki r i.zon)raSe-')rle_unr!)a'
riatok. felt€lelek,axi6mdksegits6g6\'el pr6bditameg6nenr. meS€r-
tetnia term6szel folyamatait. Fonlos h,ngsdlyozni. hogy Arisztotel€sz
gondolatail,rcg,tgr'tl1r1ll. alapozta, teh6tnerniillithatjuk.hogy hi
potdziseit mellett"alkottavolna.Eppenellenkezole8.
..ir6asztal a tet-
m€szetrdszleges megfigyel6sdb6l nyefl gondolatai voltakazok.ame
lyekaztilnmintegyk6tezer6vigtl|ita TeTErrEk azeur6pai.6sr6szben
az iszlim gondoikod6kat. Mindezll1z6rtdrdemesfelvetni,mertugya
nez a t6\'[t. ds a bel6lekdvelkez6stagn6ldsi, elnyomdsifoly.rmalfi
gyelhet6megmostis-(A gondazonbaD masokkalnagyobb.)
Az 6korbxn6sa kiiz6pkorban n1jnddssze maroknyigondolkod6 6lt
ds bdr t6bb inint k6tezer6vig dreztettehatdsSt Arisztoleldsz. m6gis-
csakkev6sembergondolkoddsdt befolyisolta.vagyisember6vekben
sziimolvahatilsakicsi volt. Ugyanakkor a Galilej6s Newtonmunkas
sdgivalhi4romsziz 6veelindultmechanika b6r csakpdr sziz 6ve van
terjedirben. talSntdbb szdzezer kutat66s tdbbmil1i6m6mdkgondol-
kodiisit befoly6solta. A mostanj tudomdnyt€ved€setehdt ember-
6vekbenszdmolva ro,{ldl rob ds sokkalkArosabb. mint az arisaote-
l€szifizika t6ved€se.
Az arisztotel6szigondolkodas a szernl6l6dd embergondolkodilsa Ez
mutarjavesz€lyesseget is, mertnem mondhaljuk, hogy l6ves filoz6fi6-
jdt nembefolyesoltdk a tdnyek.Arisztotel6sz megkijlatnbdztette az 610-
l6nyek6s 6lettelentestekmozgesAt, igy gondolta,hogyaz 6l6ketlel-
kiik leszik6pessd a mozgdsra. Mivel letta.hogymdsk6ntmozognak ^z
6gi6sa fdldi testek.ez6nezeket is elkiildnitette.Ugy gondolta, hogy az
Egitestekmozgilsadritkk6tart, mindig kdrmozg6st v€geznek, mig a
fdldi testekmozg6sailSthat6ancsillapod6k,szabelytalanul gijrb6k.
vagyak6regyenesek is lehehek,deegyszer vdget6rnek.
K6nyszermozgdsokat 6s term6szetes mozg6sokat is megkiil6nbiiz-
tetett.Az dgitesteknek term€szetes mozgdsa volt a kijrmozgds, a fiildi
tesreknek pediga lefelEtdrt6n6mozg6s,mig a k€nyszeritett mozgast
egy miisiktestvdltjaki, p6ld6uler6 hatesdra. Megalkottaa drndm6.
fogalmdt,ami ma az er6velhelyettesithet6; ennekkorabelij elentdse a

274
 MAGNESEK
voNzisiBAN

v6ltoziisk6pess6ge, a viltozdslehet6s6ge voh-Az ,,energeia"fogal

miit ma a mozgasienergiafogalm6valhelyettesithetn6nk_ Ariszrote-
l6sza k6pess6g megval6sul6s6t 6s a megval6sul6sban l6v6 vdltoz6st
ifta le vele.Megfigyel6sei azr mutattdk.hogya mozgdsfenntart6sid,
hoz foiyamatosan hat6 erd kell, 6s a mozgiissebess6ge egyenesen
ardnyosa mozgat6hatessallvalaminla mozgdsegy kezdettel6s vdg-
gel rendelkez6 folyamat,6snema testigazi6llapota.
Alapvetijentehiitn€Bymozg6stkiildnbdzreteft meg.Ezeka viilroz6
mozgiis.a term6szetes helyi mozgris, a vizszintesvagyhevesmozg6s
€s az 6gi mozgds.Megfigyel6seialapjdnhelyesendllapitotrameg,
hogya term6szet t6rgyaia Fijld kdzdpponiafel6 mozognak(szavai
valr a helyiike kivdnkoznak), rehSralul helyezkednek el a neh€ztar,
gyak,aztenkdvetkezika viz, a leveg6,majd annaka tetei6na rriz.
Mindezmegfigyelesen alapultugyanfgy,mint most az energia-6s
impulzusmegmaradis. Csaklogyaztvolt az alapvet6probl6maakkor
is €s mostis, hogya sz6bajdher6 6smegvizsg6ttjelensegek kitreszrik
maradt,6s nem volt el6gg6dltal6nos. Onmagrdban az a megfigyel6s,
hogya testekmozgatdsahoz €rd kell, 6s a meglijkdfirestekegyszer
csak leesnek,sokkalfontosabb jelens6gekmeg6nhet6s6gdt fedreel.
-
mert mint k6s6bbGalileimeg6rtette - pontosan az ellenkezdje igaz:
ha egytestrenemha! er6,megtartjamozgi4s6llapotrit. Ennekaz alap-
vet6enmarkdnsigazs6gnak a meg6rt6sdhez mintegyk€tezer6vrevolr
sziiks6g 6s Galileikis6rleteire.
Arisztoteldsznem tudottmagyarilzarot adni pdld6ula hajitesnak,
Maz a rcpil5 kitvek,dftd6k 6s nyilvessz6kmozg6s6nak tulajdonsii-
gaira.Ezt k6tezer€v milva Galileineksikeriilrmeg6rreni, de kumt6i
,,ember6v"szempontjeb6l ritvidebbidd alatt,mint mostaz energia,
megmaradds 6s megnemmaradiisk6zti elt6r6st.Az arisztotel6szi fi,
zika is m6r n6hdnyegyszerri 6s el{ogadhat6 felt6relb6lkiindulvaina
le a vildgotugyanrigy, mint a mai klasszikus fizika,6s sz6pen.szinte
bel\dellenrmonddsok nelkiilmagyarilaa termdsletijelenregek so-
kaseg6r. A katolikusegyhdzez6rtdogmak6nt fogadtael Ariszroreldsz
termeszetleir6set 6ppigy, minr ahogyma dogmak6nr kezeljiikNew-
ton axi6mdit,vagyaz energia-€s impulzusmegmaraddst, vagya max-
welli elektrodinamiket.
El6szcircsak 1277-ben kitiziiltdk ..sikeresen',
Arisztotel6sz tanait:
a prrizsi egyeremen nyilarkozratt6k ki. hogyhib6saz az 6llir6sa,mi_
szerintv6kuumotel6dllitanilehetetlen. A nagyranacs v6lem6nyeaz
volt, hogyIsten,ha akar,tud vekuumotis csiniilni.A skolasztikus pe_
riodusaklor kezd6ddl amlkotelha|ykika !prmeszer negfigyelerit,
€s minden elv egyhezl kkinftIyen, iires spekul6ci6konnyugodotr

275
EGELY GYORGY: BOROTIA.tr-EN

ugyanigy,rnintmosta klasszikus fizika, ahola tankonyvekben nem

kis6rletieredm6nyeket tal6lunk,hanemtir)ilari o.tat dso kat
Az 1600-as6vekigkeilettvdmi, amis az agressziv 6s onbizalom-
mal kello men6kben megeldott Galilei kis6rleteket is kezdetl v6gezni,
s kiderultaz arisztotel6szi fizika tarlhatallansdga. Akkor a katolikus
egyhdzakadSlyozta meg.hogy Itdliabanterjedhessenek a tanok Ma
az ,.innovdci6s linc" dsszeselemeakade\ozzaaz iJ m6r6sieredm€
nyek terjed6sdt. azazaz egyetemek, kutat6int€zetek, foly6irat szer-
keszl6k,akad6mi6kds szabadalmi hivatalok, valamint a nagyipar
egyesk6pviseltii.Arisztotel6sz megfigyel6sei (6sezt nemlehetel6g
szerhangsilyozni)konekt megfigyeldsek voltak.Eszrevelte. hogya
nehezebb tiirgyak gyo$abban esnek. milrt a kdnnyebbek. de ennek
teljesmeg6rt6s6hez ismerniekellettvolnaa hidrodinamika. a sdrl6dis
alapvet6fogalmait.ezekazonbanmeghaladt6k a kor szinlj6t.s m6g
ma is neh6zkird6sek.
K€ts€gtelen, hogya le&iobbszenddk vezefteArisztoteldszt. Nemaz
6 bijne,hogy 6vsz2adokkalkds6bbembereket iildoztekxz6rt.mert
nemdrtettekveleegyet-Hihetetleniil neb6zvoll kil6pniabb6la fogalmi
korb6l.amitArisztotel6sz alkotott.6s rendkiviilnehdzvolt 6t6llniarra.
amitGalilei6sNewlon.Galileiis, Newtonis szlimoskis6rletet v6gzett,
de igenprirnitiv,egyszeriikdriilm6nyek k6zdtt:ennekellenereibntos
eredm6nyeket tudtakfelmutatni.Azt, hogyaz energiafogalm6tNew-
ton nemisme(e,nemr6hatjukfelneki hibak6nt. De az miir szarvashi
ba, hogyma a tankdnyvek 6s szakkdnyvek nemismerika folyamatos
szimmetria majd' szi €vesfogalm6t,6s nemezekszerintkategorizal_
liik a mechanika e. .-rz
eleknodrndmika folyamrtrit.
Arisrotel6szhiinyossdgaa tudominyosm6dszernem elegend6
m6lysdgiialkalmazesa voh, de a kor techrlikdja csakezt a szintettette
Iehet6v6. Galilei6sNewtonjdrtakdrberijraa megfigyel6s 6s hipotdzis
k6rd6s6t. 6s sz6z6ve miir kitiirult a lehet6sdg, hogy a szimmetria se
gits6g6vel njra bej6rjukezl a kdft,6s ijra finomitsuk. jelent6s m6don
tovdbbfeilessziik mind a mechanik6t, mind az elektrodinamik6t. N€-
htinyt-eltaldl6eztmegis tette,€s kiziir6laga tudomnny int6zmdnyrcnd
szerdnek bels6hibrivalmagyar6zhatd, hogytekintdlyokokmiatt(mint
a kdzdpkorban) nemtudtunkrjjravdgigmenni a megfigyel6sek 6s a hi-
potdzisek kdr6n,azazrem haszniiliuk a tudomiiny!mintm6dszen.
Egyetlenp6ldek6psziimunkra a r6gi kofokb6laz 6kori Szirakuzi-
ban 6lt Arkhimdddsz (Kr. e. 287-212)lehet.aki egyszerre volt m6r-
ndk,matematikus. kutat66sfeltalnl6.aki nemcsak megfigyelt.hanem
Arisztotel6szlol elt6r6enkislrlde.ett;s. az^zkerd6seket tett fel a ter
m6szetnek. O hasznrikeloszormatematikai m6dszereket fizikai prob

216
 Mr(cNEsEKvoNzlisin^N

l6mrikmegold6sr{ra, s6t az integr6f6s differenciiilszdmiris el6djdris

megteremlette- Ha tudiis't atttudtawlna adni szdlesebb rdmegeknek.
aktrorval6szinrilegaz integr6l-6s differenciiilsz6mit6s kiatakuliisa
nemvir Leibniz6sNewtonidej6ig.
Az Arkhim6desz el6ttig6169kulrfra a szeml6l6d6, elm6lked6ma-
galanristtartotta6rt6kesnek a kinaihozhasonl6an. 6s len6ztea fizikai
munkrt.a k6zmijvess€get, ugyanigy,mint a Knai Konfdciusziskola
kdvet6i.A mechanikafogalma,mint haszndlhat6 szerkezetek, eme-
l6k. csigrk,csavarok.brjtykdk,fogaskerekek ,,birodalma" srb.Arkhi-
m6d€szidej6t6ldatdl6dnak. A gdrdgsz6:,nc.hdfufurfangosszerke
zetetjelent.A .,furfangos szerkezed' vagy..rnesterkedds", ..kij6tszis"
sz6vakibanleirjaa mechanika l6nyegd1. lelk6t,hiszenmill mechani-
kai szerkezetekkel is ki lehet.i6rszani pilddul az energiamegmarad6st.
(Mindenid6k legfurfangosabb mechanik$szerkezete az Orffyreus-
f6le,ami ugyanfeleddsbe me jlt, de nemreprodukilhalatlan.)
Archim6desz munkd;ban m6rmegjelenia term6szei meg6rt6s6n fe
Itil a term6szet feiettiuralomis mint c6l, 6s egyfajtael6reletAst is ad,
ami az eredm6nyek szdleskdrii ielhaszniil6sdt teszileh€t6v6.A mo-
demneknevezettterm6szettudomanyb6l ez a ,,l6lek",ez a szeml6let
hi6nyzik.A mai tan-ds szakkiinyvek minda mechanikdban, mind az
elektrodinamik6ban egy rendezetlen, logikdrlan,dogmatikusszeml6-
letetadnak.aholnagyivbeDkeriilik az effekusokmeg6rr€s6r. meg-
magyarizasdt. kisdrlerieredm6ny€kkel val6 ali!6masztiisi4t.Pusztdna
gondolkodiis n6lkiilibemagolisra, ds a rekint6lyelven alapu16 elfoga
desradpitenek. Ez a folyamatis mutatja,hogymennyiret6r6kenyfo-
lyamata fidestdt.rditt, m6gakkoris. hajelszavak szinrj6nmdrelfo-
gadott6sterm6szetesnek ttinik.
A gitrdgiikrndrfogalmatalkottaka term6sz€t szabrlyair6l.r6rv6-
nycir6l,m6gha Arisztotel6sz esetdben ezekfatilisanrosszakis voltak_
Ezek azt6nhdtrdltatt6k az dkor gazdasiigi fejl6d6s&,ds a kijzdpkor
stagniliisdban is r6sziikvoir-Aminrm6remlitettiik.a kinaitalflmrinyok
sz6plassdiitv6tele6bieszte$e fel Eu6pit Csipker6zsika-6lmiib6l az
Atlanti6ce6npanmentiprotesr6ns orsziigaiban.
Az 6kori Kinribanegy6ltaldnnem alakultki tenn6szeftudominy,
annakellendre,hogyrechnikdjuk feiiettvolr.A kinaisondolkod6k azr
hangozlatik, hogy nincs 6rtelmedltaldnostdrv€nyekr6lbesz61ni.
mertcsakkonkr€tkdrijlmdnyek mdrlegel6se segithetmcg6rteni a dol-
gokat,ds azokmindigm6sok.A kinai gondolkodis.az or kialakjrort
istenkdp, a jin 6sjang,az energirikkcirforgiisinak fdlfogiisaalkalmar
lan a mechanika meg6rtds6fe. Igaz.az erotdffbgalmakijnDyebben il-
Ieszkedeu gondolkodiisukhoz, ezt viszontEuf6piibanfogadttikel ne-

277
Ec€LY GYoRcr I BoRorvAdLEN

hezen.A kinai matematika is fejletlenebb volt a eur6paigdr6gn6l,el-

s6sorban azdrt,men a geometria fwcsa m6don hianyzott
Mig a gttriigiikn6tmind az aritmetika,mind a geometriavirdgzott'
Kin6baninkibb csakaz algebrafejl6diitt,6s ez nemvolt elegendd ah-
hoz,hogy a gyakorlatbank6s6bb 6letbeviig6an fontos differencialrs 6s
integrelsz6mitrs.azazaz aJ'aliziskialakulhasson. Ennek megint csak
tdrsadalmiokai voltak. Mire Kindban elterjedt a geometrian6h6ny
alap!erdfogalma.addigraa krnailarsadalom bezdruh.megmerevedet.
m6r nem volt k6peslijlszivni az (jdonsigokat, sdt kifejezettenellens6-
gesenviselkedett 6ppfgy,mint a nai hivatalos, dogmatiLlsterm6szet-
tudomdny a szimmetri6kat felhaszn6l6 ledsm6ddal szemben
Megellt ^z id6... Mi most a teend6? Vissza az alapokhoz, tisz6z_
zuk a fogalmakat!Ki kell dpiteni egy dtfog6 k6pet a val6s6gr6t' 6r-
-
telmeznikell a val6sdgot ez a tud6stersadalom fel6pit6s6nek alapja.
De mostnemez€pul...
Sajnos,aztmondhatjuk, hogykdriilbeliilugyanolyan a klasszikus fi-
zika helyzetema, mint a kinai gazdasigvagy fudomi4ny Sllapota a
Ming-korv6gefel6,aziisszeomlds eloestej6n,vagymint Eur6p66 a ka-
tolikusinkvizici6idej6n.A felszinenletsz6tag mindenrendbenvolt'
de ut6lagvisszandzve, a felszinalattmdr6rezhet6ek voltaka gondok.
Ugyantgy,mint most:ha nemis kdztudott, de olajk6szleteink kime-
riil6ben vannak,n6hdny6ven beliil vfthat6, hogy az olajtermel6s
m6rt€kecsdkkennifog, 6s ugyanolyandsszeomliskdvetkezik'mint
ami p6lddula Ming-csdszdrs6g bnkds6tokozta.Ez6rtmostr6viden,a
k6vetkez6, IV. reszben ritvidenaztvizsS6ljuk meg,hogymit kinil ma
a technikaaz emberis6gnek az energetikdban, 6s milyenjelek mutat-
i6k a k6zelibsszeomliist- Legyen ez ftmutat6, vagytal6nmerismeg_
k6settfigyelmeztet6s?

278
 N. nfsz
A rnrnrn ARANY

n"wirt-{i*k

$QI_ENTIFIC rm;'#fll;i"
AIIE-R "*
t CA,\ e,di,'Tr"fi,"*
#llEWr:,,
"-'-";;:
il1;;Xn*,
t*;ii;::Ix""::;5if:;lil,"i.,;i;,;.f
*,* *
TheNextoil crisislooms
Large-andrerhapscLse
EGELYGYdRcY: BoRdYAELEN

Az energiafontoss6g5t csakakkor6rthetjiikmegigaz6n,ha elk6pzei-

iiik, hogymilyenlenneaz 6letn€lkiile.Tegyiikfei, hogyaz energia-
szolgaltatds ehiinikaz 6letnnkb6l. Nincstitbb€benzin,nincsvillany-
Aam 6s nincssz6n.Nem sz6lndnak a telefonok,nemmilkddn6nek a
szemi6g6pek, a k6fi5zak,a hivatalok,ledllnaa termel6s' a ker6kp6r-
ok kiv6tel6velmegdllnaa k6zleked6s. Civitiz6ci6nktechnikair6sze
n6h6ny&a alattteUesen megb6nulna energiaelletas
Az tehetrrrdll-
giai fontosstigi, emzetbiztoneiSikirdAs, igy mindenembersziimitua
alapvet6en fontos,hogymennyircmegbizhat6an lehelenergiihozjuF
ni, €s hogymennyi6( Az olaj6rakmijgdttimanipuldci6k' melyekel-
lamoksors6t.titbbmilli6id ember €let6tbefolyisoljik' csak kevesek
diint6s6nekeredrn6nyei . Azigazi hatalomaz 6 keziikben van' 6k ma a
lijld igaziurai,mert-azolajkdriil foroga vil5g..
Mindannyiantudjuk,hogyjelenlegienergiaiordoz6ink mennyis€-
ge v6ges,de azt hisszijk,holyezzelmajdcsaka 6voli j6v6ben kell
foglalkozni.Val6banvannakmegtjul6energiahordoz6ink, ilyen p6l-
d6ul a vizenergia.
Szdnkdszleteinket pedig fiitesre 6selekromos ener-
giatermel6sdre m6ghosszriideig tudn6nk hasznelni. De aut6nkat m6r
nem hajthatjuksz6nnel.Az atomenergia is rendelkezdsunhe 6ll, de
csakh6 6svillanyftamtermel6s6re haszn6lhat6. A fejlettebborszdgok
energiaellrtesuknagyr6sz6ta szdnhidrog6nek (filldgdz,k6olaj)dtala-
Kt6sdvalszerzik.Hogy ebb<ilmennyivan m6gtanal6kban, ez a leg-
tiibbemberszdm6ra ismeretlen.
Mindenazt mutatja.hogyegyediila t6(echnol6gia m6dszerei al-
kalmasak olcs6.szennyez6sment€s, mennyisdgi korlftozes nelkiili,ru-
galmasenergiaellrtSsra.Ha mafogynael azolaj,egyetlen val6slehet6_
s6giinklenne;sokgdzhiit6ses. (gynevezett goly6satormeaktoft 6piteni
- ami a legfejlettebbds val6banvesz€I,'telen konstrukci6 -, valamint
elektromos aut6k6s kdzpontifiit6ssegits6g6vel lehetnea nagyviroso-
katszintentanani.a kisebbtelep0l6seknek. tanySknak pedigmaradna a
napenergia, vagyamit el rudnakti.izelniaz erd6n,mez6ntal6lthulla-
d6kb6l.Ez a megold6s a fejl6d6sre teljesenalkalmatlan. Mi a biztosit€-

280
kunk arra, hogy m6g sok6igviszonylagolcs6 6ronjuthassunkolajhoz
6s fdldgihoz? Ha alaposanmegvizsgiljuk a k6rd6st,a vdlasz:semmi.
Az olajra alapozottfejl6d6snemfenntathat6fejl6d6s.

A lrl,Ac0IAJA
Val6sziniileg ezzel ^ probl'mav^l silydnak megfelel6encsak akkor
foglalkoznakmajd a korm6nyok,ha az energiaarakmiatt feldiihdddtt
emberekf6lt6gl6imir a parlamentek tijrik be. Nembiz-
ablakiivegeit
tos,hogyez csaka tdvoli jijv6ben eshetmeg.Olajipariszakdrt6k tu-
domdnyos foly6iratokban kitzdltcikkeimutatjrk:avig k6zelvan.

IJSA dse- 1970-ben

olajt€rne Iel62blt.

E
g

1930 '40 '50 '60 '70 '80 '90 2000 10 20 '30 40 '50

l.6btz.AnyersolaiemeLAsid;belivdhovisa.
Az 199A.esAvekben
a Science
€s a Scietific Amerkanfob.tirutokbanne&jelentel'rejekAsek
sze nt
kb.2003bantet6.ika ntersolajkrnevs.

2001-benjelent meg KennethS. Deffeyes,princetonigeofizikus

professzorkiinyve Hubbert'sPeak cimmel, rnelynekalcime,,The
hnpending World Oil Shortage", azaz,,A kd.elg6 yildgmiretii Dlai-
v!ihlg". A geofizikusprofesszor egy6rtelmtifigyelmeztet6sea kd-
vetkezd:az olajkutakhozama6s a rartal€kokismeret6ben 2005 6s
2009kcjzdttelkeriilheretleniil
tet6zika fiild olajtermeldse.
Az el6rejelz6s6hezhaszndltm6dszerhasonlitahhoz.amit M. Kins
Hubben.a Shellgeofizikusa az 50-esevekben allalmazorr
a,,Egyel
siilt Allamok olajtermelds6nek el6rejelz6sdre.Hubbert1956-banaz
281
EcErYGYoRcY:aoRorvatr-EN

addigi .ldatok elemzdsib6l ana a kdvetkeztet€sre jutott. hogy kdriil

o e l u ll o r o b , n e l c r i l , n i t e r m e . ecr.ru . \ , 1 - / F ! \ e . u l t A l l r n . n k b J r r .
ezut:lnmil csakegyre kevesebbnyelsolaiatludnak kibrinyiszni.
1956bin. lmikor rn€gtomegesengyrdottdk ilz igen nrgy fogyasz-
trisLiru(ikar. scnki nen vctte komolyanezt a figyelneztet6st.1970rc
aTonbana j6s1:rtbevilt. a termeldsicsiicsel6rkc^ll. ds 1973-brnki-
xrbbantaz olalvrlsig. Fliribatcrmelt az a\szesolaiknt lna\imnlis kapa
citrissai.hir:ibanyrtottik meg a lanalik kutakatis. olyan sok kLitapdt
ki- vagl tcmlclt csokken6kapacilrilsal.hogy rz dssztermelds j clentciscn
cs.jkkennikezdett.Az EgyesiiltAllamok olajbehozatalra szorult. nap-
f(i1nrpra tajbbet6s tjbbel importiihrcz pcdig alapvet6ennregvihozt.rtt.L
grzdasigi m6rlegal.A kontincnsnli orsTngegyre jobbar elad(isodolt.
ez inflici6r gerJeszre. ami gazdasigivrilsagoli(llzen clo. f{osszrjivek
kenr;ny munkiljiival.a h.rdi-6s :ll elektf(nlikaiipar fejlesrlisivel. ir tcr
mclikcnysig nd\ckedisivcl sikerullirrii lenni a gazdasisivnlsrigon.

t0

1 9 3 51 9 4 01 9 1 51 9 5 01 9 5 51 9 6 01 9 6 51 9 7 0t 9 7 51 9 8 0r 9 8 5t 9 9 01 9 9 5

2lx. ibnra4. 500 ntilli; hotd6tul nos\ abb alajDte.tjk fe lkde:,s!nek ,1.;beli el
.s.lt1stl.A. utaki lkis) csn(s- l99A kdriil- 11fira ri. alutti.fnrnlok ls u les'
ijabb te(hnoLdgiaet"d"iitNe. (lt ltits.ik leejobban,hog\ a tig kn.elwn.)

A Szovjetuni6 miir ke\,6sbd volt szerencs6s.Hosszriideiga moszk'

vai benzinkutak an6l voltak nevezetesek. hogy a kutasnem illitofta
mega benzinfolyis6t.mik6zbenaz egyikaut6tankjrt6l6tsdtelta m6
sikig.(Eztmagamis tdbbszdr llittam.)Olyanolcs6volt a benzin,hogy
a benzinkltkezel6nek nem6rtemegez a fdrads:ig. Az olcs6benzin,ol-
cs6vizi energiamegj6 darabigcipeltea hdtina neh6zkes szovjetgaz-
dasigot,ilm a 80-as6vekb€n itt is csricsra
6rt ozolajkitermelds.
282
 Ezut6nhozhattakbdrmilyenp6fihadrozatot,a kitefmelhet6olaj
mennyis6ge 6vrdf6vrecsokkent,hiszena tartal6kokat m6rcsaka ne-
hezenhozzdf6rhet6 6s
szib6riai tengizi olajkutak rejtett6k.
A legjobb
m6dszer
olajkitermel6si 6ppenszovjettalalmdny.L6nyege,hogyakiir
gdrbefumtokatis lehetk6szitenia fdld alatt.De mdrez semsegitetta
Szovietuni6n.

2500
N rair mdg
lelledez[erd
2000
lnidrkile'nrellolaj
1500

1000

500

0
1955
5 1950 1965
1960 1970
1975
1980
6sa ndqkitemklh?t6
2k.6&a.A mlirelfoqysztott olajne n\tslge1995-ig.

Gyakorlatiokokmiatta fitldbenrejl6 olajnakj6esetben csaka fele

nyerhet6ki, s ez is csakkdlts€ges, mdsodlagos eljrrasoksegitseg6vel.
Ez6rta Szovjetuni6 arrak6rteszovets6ges orszrgait,hogy6k isjdrul-
janakhozz6,peldiul a tengiziberuh6zdshoz. Tudjuk.hogymi lett en-
nek az eredm6nye. Magyarorszegon hetmillierddolldr kdlcsdntveF
tijnk fel a PaksiAtomerdmrhe, B6s-NagJmarosra 6s a tengiziberuhe-
zdsra.Harmincdtmillidrd doll6r kamatotm6r visszafizettiink. de az
eredetitdkdtm6gmindignem.Az olajhi6nymiattmegroppant a szov-
jet gazdasig,6s KeletEur6paleszakadt r6la. Iszonyatos dratkeliett
fizetni a fiiggetlens6giinkdrt,
6s ha a Szovjetuni6nak tdbb olaja lett
volna,a mi mes6nkis tovdbbtanottvolna.
Ne nyugtassuk magunkatazza,l, hogyaz olaj era minddssze 5 sza-
zal6ka nernzetiimportban. Az energia6rrt ijra 6snjra megkell fizeG
ni, sok-sokterm€kben €s szolgAltatdsban,
a kbzleked6sben, az dlelmi
szerekiiiiban, de m6g az aut6pidlya-6pit6s ftaiban is. Nincs m6g egy
olyanstrat6giai fontossrigiterm6ka fdldttn,mint az energia.
Hubbenkiinyveannyirafelkavartaa szak€rt6ke!, hogya Newswe-
ek magazin2002.dprilis8-6n,egy kiil6n szdmban r6szletesen kit6rta
kdrd€sre. Azt vizsgdltdk,hogymilyenlehet6s6gek jijhetnek sz6baaz
283
EGELYCYoRcY: BoRorvn!i,EN

olajk6szletek
kimeriildse A v6gkovetkeztetes
eset€n. szerint:nincsva
lgaz,hogyfoldgizt 6t lehetalakitanicseppfolyds
l6s alremaliva. me-
tinnd, ez ^zonbannem olcs6folyamat,a miibenzinelk6szitdse az
6rakugrisszerrindvekedds6t
csakmdrs6keln6, denem6llitandmeg.

9301S40
1950
1960
1970
r9801990
2000
2010
2020
2030
2040
2050
2lc.6bft. Az.iss.eskikmelhetd szZnhidloqZtl rd fiart ho.ana olaj-e$.ei&
ftkrc dts.tinolva. 1 - gdz: 2 - \eppfolyttsithat' nedn; 3,4, 5 - nent hagyo-
nAnJ6 olaj - nehizolaj 8 ndsodlagos, hannddlagos kitenpl's; 6 - alaj

Olajpal6b6l is leherneszennyezett nehezolajat nyerni.mrikddnek is

mdr a Ftildiinilyen Ks6rletitelepek,a?onban ezekis csakakkorlen-
n6nek,,gazdas6gosak", ha az olaj 6ra a .jelenlegineka ttjbbszdrdse
lenne.Sz6lenergia, vizi energiavagynapenergia perszeeddigis volt.
6s leszis. Vannakelk6pzel6sek, hogya Szahariban 6ri6sinapkollek-
tor{elepeketiillilanakfel, azzalvizet bontanak6s a foly6konyhidro-
genl\ag) a hidfogengazr cs6\ezerdkellel a fdldkoTi-renger paflj;ra
juttaEdk:mind-mindhatalmas kiilrs6gLi
megaprojektek. Olyanosroba
elk€pzel6sek6lis hallani.hogy a Holdra,vagy Fijld kcjriiii pdlyrn
szdguld6iirhaj6ka kellenenapelemekel telepireni,melyek rcjvid-
vagy mikrohull6misug#zrlsform6jdbansugdroznrkle a Ftildreaz
energiiit.Mindenrealitiistn6lkiildz6,ostobafantazmag6ria ez.
Ndh6ny6veij mdzesmadzag jelenrmega technol6giai rijsdgokro
valaiban,ez a hidrog6n-energia, vagyisaz iizemanyagcelldk. Magaaz
6tlettdbbmint szizharminc6ves.l6nyeg6ben a vizbontSs forditottja.
Mdr tcjbbmint hisz 6vea gyakorlatban is ldteznekolyaniizemanyag-
cell6k. melyek hidrog6nvagy sz6nhidrogdnek el6get6s6vel vizer.
szdn-dioxidot 6selektromos iramotadnak.A gondcsakaz.hogyegy-
r6szla hidrogentvalahogyel6 kell 6tlitani.6sene p6ld6ulsz€nhidro-
g6nekmagashom6rs6kleten tairtdn6bontiisaalkalmascsak;mdsrdszt
2u
a hidrog6nt t6rolni kell. Mivel mindez nagyon driiga, igy az olcs6
energia k6rd6semegjnt nem oldhatd meg. Egy akkora ijzemanyag
cella lila. amely egy ^ut6t k6pes meghajtani,ma k6tsztuezerdollrr.
Lehet. hogy a tdmeggyirtesezt valamivel olcs5bbi tenn6.de ha tize-
d6re csiikkeDne,meg akkor is r€ndkjvijl drdga maradna.Nem megof
d6s a ,,forr6" frizi6 sem (legaliibbisa plazrnafizikaikutatiisokmai ir6-
nyai), amire milli6rd 6s milli6rd doll6rt, fontot, milrk6t,jent €s rubelt
kdltitttek ftiir el. Ami veltozatian:most is ugyanaz!gondolj6k a ku-
tat6k - amit harminc 6vvel ezel6tt . hogy harminc €v mflva rd fog
nak jdnni a megold6sra.(Holott Tesla vat5szinrileg,Farns"orth pedig
biztosanmeeoldottaczt a feladatot.)

Azolajlemeids
id6beieloszldsa
80000
ifiobbaniis?
^ 70000

= 60000

5 50000
a
= 40ooo
E 30ooo
20000
10000
1950 1970 1990 2010 2030 2050
2ld. a\t^. El1rcjeLls a 80.as4vekbdl(Canpbelll Nagyonhasotllita mai ?lli
rejek4sekft,ntlyek kb. 2045-2009kii.atttdrasztikusdremeLkedlst
j6lal ak.

Vilagunkban mindcn az olaj kijriil foro$ a katonai,polirikai hely-

zet is az olajfonisok binokl6s6ra,megszerz€s€re, megvdd6sdreal-
kalmashadseregekre 6piil. Ki! 6rdekelneSzarid-Ar6biavagy Mexik6.
ha nem lenne olaja? Vajon bar6ti lenne-ea viszony az EgyesiilrAlla-
mok 6s Szaid-Arebia k6zdtt, ha otr egy csiippnyi olaj sem lenne?
N6zziik csak v6gig azokataz orszdgokal,amelyeksok olajarterntel
nek: Oroszorszig.Irak. Szaid-Aribia, Libia, Algdria. Venezuela.Va,
jon ezek a demokrrcirk a szabadakarat6s a piacgazdasigbdsryiii-e.
esetlegannak az ellenkezti? Ahol az oLajb6ldlnek, ot valani iel
mindig dikratira wn. Es ez nem lehet vdletlen.ez valahogy minden
olajcseppbebele van irva. Ahhoz, hogy megdrtstik,hogy az igyneve,
zett olcs6 olaj hogyannyomta el a rijbbi energerikaidgazarfejl6d6s6r.
meg kell ismerkedniiDkriividen az olaj viidgival.

28i
EGELYGY6RGYrBoRorvAriLEN

s
rs6e.iLilils20
&

5l----:--:., kb.1930-2025
L

kb.3000
parel6llilofszak haruldnikorszak
korszak
3.6btA.A borotvall-hatds. Ha csakolajbanls sz4nben Bondolko.unk, akkor
kitneriil.teut.inneg\zijtlik4 nai technikaicivili.tititj.
a kAszletek

AZOIAJ\,ItiCA
Az 5kori gdrdgitk6s a r6maiakis ismen6kaz olajat6s a szurkot,de
nemigaz6ntudt6khaszn6lni. Mint mindenfontosdolog,ez is a #gi
Kinebankezd6ddtt.
A Knaiaknaks6ravolt sziiks6gijk.A s6 az €telektart6sitdsifioz
n6lkiilitzhetetlen,
alapvetd6lelmiszeradalek volt, fontosabb,mint az
arany...A tengerpartt6l tobb ezer kilometerrelev6 t6voli tartom6-
nyokbaugyaniscsakigennagykdlts6ggel, hosszifolyamifuvarozAs
uidnjuthatottei a s6,ez6nmindenkitvetfelforgattaka Knaiak,hogy
halehet,helyben,min6lkitzelebbmegtal6lj6k. Frimjkezdtek.
Az els6 irdsosfeljegyz6sekszerinta Krisztusel6tti szizadbanm6r
szisztematiL.usanv6geztekmdlyfijrAsokat,melyeka szdzm€term6lys6-
get is el6rt6k.Tem6szetesenlehetettvolnanagytemakatis nyitni, mint
Eur6p6bantett6k,de nemmindenhelyenalaL:ulnakki a fdldben vastag
k6s6r6tegek.A m6lyfiilis 6ppenana alkalmas,hogy az egymesfdldtt
elhelyezked6vdkonyr6tegekb6ldsszeszedhessiik, amit a ftild m6ly6b6l
hasznosithatunk. A s6 gyakan vizesoldatbanfordulel6, ilyen helye-
kenpedigvesz6lyes is lettvolnaa hagyomdnyos bdnyeszat.
A kinaiaka legolcs6bb, leggazdasdgosabbm6dszertv6lasztottdk:
egy 20-30centim6teretm6rftjri,tdbb szii m6term6ly lyukat m6lyi-
tettekki. A m6lyfrir6scsakliitsz6lagegyszert,val6sziniileg ttibbszSz
286
6v munkrjivaltal6lt6kki ezta technol6gidt. Bambuszrudakb6l - a ki
nai technika f6 szerkezeti anyagdbdl - tornyokat €pitettek. 6s a kor
.rlakf ac6lhegyekkel megerosftett bambuszrudakat addig-addigiil6-
gelt6ka fdldhaiz. mig egyrem6lyebbdsmdlyebblyukakatv:ijtak.
K6tkar[ emel6szerkezetek segits€g6vel felemeltdka fijr6rudat.
majd visszeejte$€k. Ndgy-halnyolc kis kinai u€:rottri egyszerre az
emel6re.mely megemeltea fi1r6rudat,aztdnaz ijl? visszirzuhanl.
Reggelt6lestig.nap nap utanaddig-rddigugrdhaka rudaka. mig x
kdvekeris sz6plassaniitlyuggauek. 6s igy r kita ris6s a szorgalom
-
sokszor€vekmunkdjairin meghozugyiim6lcs6l.
A furat bels6r6sz6tis osszeillesztett bambuszrudakkal vont6kbe.
6s ebb6lkdszijltma-ea a t'Lir6fejis. A szokdsos kenderkdtdl nem letl
volnaalkalmasana.hogyn6gy-ittszdz m6Ier m6lyen leeressz6k a trj-
rdstv6gz6bambuszcsoveket. ezErtvdkonyravigotl bambusznidakb6l
er6skdteleketk6szireirck. A bambusz szakit6szillrds:iga Iegalibbtiz
szerakkoravolt. min! a kenderkijtd16, szinterz ac6lkdbel szildrdsrigii-
val vetekedeu.6s nedvess6g -
hatiisiiramegerdsebbletl a k6tdllelel
lent6tben. Ez a szerkezeti anyagtettelehet6v€a m6lyfirzisok elv6gz6-
s6t:Eur6pibanaz ott rendeikez6sre 6l16kdt6lanyagokkal ez a feladat
kivitelezhetetlenletl volna.
Kisebb-nagyobb tali4lmrnyoksoret kellelt kifejleszteni.hogy a
megfelel6fiir6fejeketkialakits6k.az esetlegbennrekedt frjr6fejeket
ijra a felszinretudjrikhozni:a tdbbszdz m6terhossziibambusz fl1r6-
fejetmindigfel tudj6khfzni,6s le tudjiik€reszteni. Kiilcin probl6ma
volr a kitdr6sgdtlds
megold6sar azazha a trir6fejnagynyomesigdzr6-
tegelUrdtt6i, gondoskodni kellettan6l. ho8ya nyomisne,.kcipjeki"
a frjr6rudat,ugyanakkora fej nyomiisz6r6 is legyen,hogya mell6k
rcrm6kk6nt keletkez6 foldgdztel tudjdkvezetniflil€sre,vilegitdsra.
Els6sorban Szecsudn tartomdnyban miikddtekezrdvelilyen s6- €s
fdldgitur6 helyek ugyanngy,mint sokkal k6s6bbTexasbanvagy
Szarid-Ar6birba'r a hegyeket ben6pesit6 frir6tomyok.A korminy per-
szemegad6ztatta ezeketa s6kutakat is. mint ahogya mai olaj utin is
komolyad6katkell fizetni.R€gifeljegyzesek sz6lnakan6l,hogyad6-
elkeriil6smiatta kormiinytitbbhelyenis bezirattaa s6kuuka!.Ahogy
maaz olajsz6kites, rdgebben a ,,s6sz6kitds"jelentettkomolyad6kies6st
az 6llamszrmdra.(Pej Csengjinisbanp6ldduldtvendtkifin lyukb6l
negyveniitdt dugaszoltatolt bea kominyzatad6elkeriil6s miart.)
A kinaiaka s6termel6s mell6kterm6kek6nt felt6r6 f6ldgitztana
haszn6lt6k, hogy a s6l6b6ltiibbszitrifinomitdssal, lep6rl6ssal vissza-
nye{6k az ercdetis6tartalmat. Egy-egyj6 gdztermel6 kritonhat-h6t-
sz6zdnt(ittvasb6l k6sziihgiz6g6tis miikddtettek, ezekmindegyik6n

287
EcEr-YCroRcv: BoRorvAirEN

elhelyezetttdbbm€teretm6r6jfftepsikben pdroltiika s6l6t,hogya v6-

g6nfinom 6tkezesis6hozjussanal. Szecsudn tartomdnyannyirameg-
gazdagodotta s6b6l, hogy tiibb izben le is szakadtaz anyaorszagr6l.
Ezt M el|ir{st sosemfelejtettdk el a Knaiak, m6g a sokszori nagy
di.zeomlasok utansem- sdramindigqTiil,segiit roh. igy megaz
lglo-es dvekbenis utaz6ksorameglepvef6nyk6pezte le azokata s6-
kutakat.melyekm6gmindig6rizt€kazeredetitechnol6gi6t.
Eur6p6baaz 1600-as dvekben6rkeztekaz els6leir6soka kinai s6-
6s fdldgib6ny6szatr6l. de pontostechnol6giaileir6stcsak1828-ban.
e8y Inbertnevlifranciamissziondrius adott.Egy 6v milva ttibbfran-
cia tudomiinyos!6rsasdgis megvitattaezt a technol6gidt,6segy
Jobbardnevii franciamdrntikki is p6bdlta. szint6ns6bdny6szdsra.
1834-remdrtitbb helyenis hasznrltdkEur6piiban ezt az elj6r6st,olaj-
bdnydszatra azonbanaz BgyesiiltAllamokban.Pennsylvanirban al-
kalmazt6k el6sziir,az rigynevezett
Oil Creeklelcihelyndl, Drakekapi-
t6nykltj6nal 1859-ben. A m6dszertval6sziniileg a Kindb6limportilr
olcs6munkaer6k, a kulik hozhatt6k6t, 6s 6pp idej6ben,mert az is-
vrnyolaj szintesehogym6shogy,csakezzela r6gi. akkorm6r majd
k6tezer€veskjnai m6dszerrel hozhat6a felszinresazdasdEosan.

tl,{...(4)
1901tavasz6n,az ij €vszizad,hajnal6ncsillog6automobilszalon
nyilt megPhiladelphi6ban. H5romf6lemozgorryr is Kn6lrak-Az els6
vdstul6egy fiatal, sz6prem6nyii banktiszrvisel6volt- A fiatalember
6rdekl6dve ndztea hdromkidllitongeper.Klein rir, a tuiajdonos,ma-
ga is fiatalember,6s a liiktet6moderns6g nagyhive,biiszkes6ggel 6s
driimmelvezettekdrbeels6iigyfeldtszalonjdban. Erezte,hogyij kor
kuszdb€re €rkezetta vilSg;iigyfelem6gsz6penlakkozott,k6rkerekii
lovaskocsin 6rkezett,
de nincsmdrmessze a nap,amikoraz 6 szalon
jdbaneladottautomobilokkal lesztelea v6ros.
- Tessdkparancsolni. tisztelturaml - mondtaelsd ldtogabje-
-
nak. M€h6zfassdk megtekjnteni mindhierom modelliinket.Az els6
automobilegy elektromoshajtdsti,ezt merndmajifilani. mim leg-
gyorsabbmodellt.A legut6bbiversenyen egy ilyen aut6vall€pr6k6t
a 100km/h-s6lomhattutEur6p6ban. nemhiszem,hogya m6sikk6t
modelliink,_a gazolinosvagya g6zaut6ezt valahais tdl tudja szdr-
nyalni.- Es mennyitlehetvele megtenni,h6nym€rfbldetlehetve
le aut6zni? - kerdezre a fiatalbank6rrark6j6tvakargatva. A gy6r-
t5 szerintlegaldbbl0 m6rfttldrealkalmasaz automobil,ez De6ze
Jelenleglidjrr hiirr;nyr.De viirosunk megnem.rklora.hog) eztel

288
 nejutna visszaa sajrt elektromosttilt6helydre. Az akkumulatorokat
nyolc 6ra alattm6r fel is Iehettdlteni,s fjra lehetkezdeniaz aut6-
z6st.- Vajonkivihetem-evelepiknikeznia bar6tn6met a Delaware
foly6hoz?-._ Tisztelturam,arra azt hiszerf,,ez az automobilm6g
nem alkalmas,mint dn is tudja,a Delawarefoly6 az6rtlegalebb50
m6rfcjldrevan innen.Sziveskedjdk megtekintenim6sikk6t model-
liinket,ezekkelilyen nagyuraris meg lehettenni.Irt vanp6ld6ulez
a n€metgy6rtm6nyi,Benz{ipustigazolinosaut6.Ha ezt m6lt6ztatik
v6lasztani,akkor meghozatom Eur6p6b6l,de nem kizrrt, hogy n6-
hin) ev mdl\a mdrn6lunkis fogn"kilyergyiiflani Es hoglan
kapokgazolinthozz6?- Mint tudni mdlt6ztatik,mindenvegyeske-
resked€sben, aholvanperr6leum, el6fordulhar,hogyg^zolintis tana-
nak.- De hdt ezeka vegyeskeresked6sek nincseneknyitva h6tv6-
g€n, d6lutdn,s6t d€lbenis be szokrakzirni! On is tudja, hogy
mennyirebiiditsa gazolin,€s nekemkelleneazt becsbpdgtetni ebbe
a kis sziik tartdlyba.A kezem6lland6anbriztenea gazolint6l,hogy
tudn6nkpiknikezni?- Semmigond uram,mindenkivisz mageval
szappant, vizeris rdrdlkitz6t.Egy alaposk6zmosds iizemanyagrcjlr€s
ut6nmajdnemteljeseneltiintetia szagot_
A fiatal banktisztvisel6
azonbanrovdbbtamaskodort. - N6zziink
m6ra motorhritet6al6. k6re. Es ahogyielnyilr a rer6,sok-sokal-
katr€sztl6tott.Elektromos megszakiit6kat.Ekszijakat, biitykdstiircs6t,
szelepeket, fogasker6k-rendszereket a sebess6gviiltdshoz. - Mondja,
mi tiirt6nik,hav6letleniilekiidk valamelyalkatr6sz? Onn6lvanraktii-
ron?- Sajnos,uram,eztnekemmindEur6peb6lkell meghozatnom.
vagy itt kellenelegyiirratnom. Mindezn6hdnyh6napalattint6zhet6
el, esedegf6l 6v alatr...- Mi6rr venndk6n drdgap6nzenegy olyan
g€pet,amibenha eltdrikegy fogasker6k vagyegy tengely,akkorf6l
6vignemtudomhasznSlni?... N€zzijkmega g6zaut6r!
A gdzaut6a leghatalmasabb, legtekint6lyesebbautomobilvoh a
szalonban. Akir n€gyszem6lytis el tudottvinni,egyedijlmagask6-
m6nyevolt az, ami a nagyobbg6zek6keemldkeztette. - Tisztelt
uram,ebbena szerkezetben biztosannem fog csal6dni.Minddssze
hfsz darabmozg6alkatr6sz vanbenne,ezekaz alkatr6szek rendkiviil
teherbir6ak. Kipr6b6ltkonsrrukci6, hiszentudja,gdzg6peker 6vtize-
dek 6ta gydrtunk.csdndesek, nem kell hozzajukbonyolulrsebessdg-
v6lt6,a szelepsegitsdgdvel annyig6zt ad, amennyitcsakakar.Meg-
bizhat6a szerkezet,hiszenbiztonsSgiszelepek6rkddneka kazdn
nyomds6n,6s ez a kis forg6, rdpsrilyosfordula6zabAlyz6 fokozat-
mentesen tudjavdltoztatnia teljesitm6nytis. Ha egyszermegveszi ezl
a g6zautomobilt, tisztelturam,sohatiibb6semmigondjanemleszve_

289
 BoRorvAf LEN
EGELYGYORGYT

[==-;f)

fy"Wq

aa

'ilH{ili10"l

'
'1ilf,illl
0t,./rL

290
 le,csaknehaki kelltiszti$atnia Viz, mintm6lt6ztatik
ecettela kaziinjat.
tudni,m6rftildenk6nt mindenl6itat6dllomesnel van,dgyhogynemje-
Ientprobl€met a kaz6nba ijla 6s ijm vizettdlteni.Tiizel6anyag pedig
b6rmi lehet.Adhatunkmi is kokszot,de brtuholtal6.lszenet,f6.tvaqya
mez6nszalm6tis. A g€prendMviilcsdndes, szinteteljesenhangtalan,
megbizhat6, egysz6val elronthatadan. Sosem jelent probl6mdt, hogyki'
nyit-e a vegyesbolt,ahol gazolintlehet kapni. Egyetlenegy gond van.
hogyv6mi kell rd. A Smith-testv6rek ugyaniscsakrendel€sre dolgoz-
-
nak,6snagyonsok^z ig6ny. Igen,ez tetsziknekem...6smi6rtnem
b6vitik a gy6rukat,vagy mi6rt nemvesznekfel hiteleket?- kerdeztea
bank6r. - A Smith{estv6rek nembiznaka bankokban. A megendel€-
sek haszndb6lb6vitik a gydrukat.- HAq rendbenvan - s6hajtorta
tisztvisel6-, aklor k€rem,sziveskedjen el6jegyezni egy ilyen g62-
automobilra engemis.I€teszemazels6szezdoiliirosel6leget.
,,Ugygondoltam, hogyegy automobillalfogokh^zamenni,6m igy
tiinik, erle v6rnomkell megegy kicsit.De ez a g6zautomobil igaz6n
figyelemrem6lt6 dolog,Idtszik.hogyez a jdv6 rltja,koll6g6imatsem
hagyjamajd hidegen.ha l6tj5k, hogy tdbbd nem a lovasbricskSn
megyekhaza,harem egy gdzaut6val,6s taldn Mary kisasszony is
kitiintetmajdfi gyelm6vel..."
De nem igy tijfdnt... Az 19M-es srtj- is kdrajnfAjds miatt a.
Egyes lt Allanokban mindeniitt lezAlik a t6itatltkat, a jdnA J fAI
Arig diihr;ngdtt. Ez id6 alatt nem lehetett eg)etlen Bdzaut6tsem
haszndlni,igy ez a kitiin6 konstrukci6megbukott;a gazolinosaut6k -
ninden hibdjuk ellenire - e8lediil mandtak a piacon. Ezekb6leglre
ftbb kdsziib,s6t teheraut6k6s traktorok is megjelentek.S csak igy
fabtik a benzint...

AZOLAJ MINT[[C]VER
Az olaj nemcsaktiizel6anyagk6nthasznelhat6: PeterSweitzeryiclor)
(Gy6zelem)cimii kitnyv6bendokumenrumok 6s hdtt6rbesz€lgerdsek
alapjdnirja le egynagyharalom megbukards6nak riirt6net6r:neveze-
tesen,hogyReaganelniik 6s MargaretThatcherhogyanbuktaltameg
a Szovjetuni6t.
Azt m6r lehetettfudni,hogya Szovjetuni6ban az olajkitermel6s
a
80-as6vekelej6na csdcsara 6rt, 6s onnant6lkezdveegyrekevesebb
Jiitt a kutakb6l.A feltftatlanieriilereknehezenel&hetdtundr6kon,
vagypdld6ulTengizkdmydkdn.6s csaka riivid nyifuiid<iszakokban
voltakel6rhet6ek. Ez6rtReagen6s Tharchera szafdiFahdkir6ly be-
voni4s6val sz6pcsiindben egynagyszabSsf te et inditottel.

291
EctrLY GYitRGY:BoRorvAtLEN

Fahdkirrly segits€g€vel megnyiltattlkaz olajcsaPokat. s az olal

iira iiitviinyoasanzuhannikezdet!.Igy a cs6kken6 kivitel melletta
Szovjetuni6a m6gegyrealacsonyabb olajdrakkdis szembetaliilko-
zott, s ez megfelez6d6s6l
valutabeveteleinek jelentette Tbbbdmar
nemtudottszinfeelemifogyaszt6si cikkeketsembehozlli,az illand6-
sult rossz mez{igazdas6gi eredm6nyekmiatt pedig mindenk6ppen
dlelmiszerbehozatalra szorult.A csillagh6bonisterv - ami az Egye-
sult Allamokbansem sikeriilt toviibbi komoly terhetjelentetta
szovjethadig6pezetnek.

4. /tbt^.Aine Aryaud ( t7s5't803) oLajutn'

ptija. A..Aryand-Jeleotajtdnry sokkal ertj'
sebb f4tiirel lngitutt, a kar alak,i kandctlak
kds.dnhetden,nint azaddiS has.nAhtus nd
csesekls glerndk. igy estek Iehetet olvas
ni, dol8o.,ti, s e.jelentds fejl'dast ho.oi.
ErcdetileB bdlnaokjial I iLdBitoxak, de a.
i|6t1"-ekannyira ne gndtek. ho8) a. najd'
nen a b.i lrui k t elj es kip usztu I.i sti ho. w I tett.
Ekkor kezddridn el E06|tiban is Es.ak
Ahetikdba a k.;olaj kiternellse. A petnjle
u't1bi.oD'uLta leqjobb l,intpa ii.ernn)'ag
nak. Ar]and 1780-bankapatt s.ahadal nl
Id,ttptijrira.ani o\an sikerc\ tett, ho8! tu-
catnyi gJdrt6 ontoua a ldtnpdkat, tsak
lprcit neki rcn fi.ettek. NtoDrcroS,a

A drasztikusancsokkenoexportbev6teiek,a drasztikusannovekv6
kiadasokpedig ndhiny 6v alatt me€Ielt6khatdsukat:az eletszinvonal
eldbb stagn6lni,majd cscikl(ennikezdett,egyre tdbb 6s !6bb helyen
hagytdk abba az emberek a munkit. Teljesen kilitdstrlannak, 6rte1-
metlennek 6rezt6k, hogy dolgozzanak,hiszen a boltokban semmit
nem lehetelt visirolni. csak vodklt, aztrn Gorbacsovalatt mdr ,zt
sem. Az olcs6 olaj al66staa birodalom gazdasegircherbir6 k6pess€-
g6t, saj,1lcsiikken6termeldsijketsemmilyenrij technikdvalnem tud-
tiik ellensLilyozni.feljavitaDi.
A viliigpiacon megjelen6olcs6 szaddrolaj persze kdt€lij fegyvel
volt. A szaidiahak ez ldbbletbev6teltjelente$.de sorbanmentekcs6d-
be azok az amerikaivdlalatok, amellek a drdgdbbolaj rem6ny6benke-
letkeziek.Az olcs6 vil6gpiaciolaj mialt ncm 6fie meg a mdsodlagos€s
harmadlagoskitermel6s,azazszEn-dioxidvag! fbrr6 viz benyomisaa
kutakba.ezert az ilyen technol6giiinalapul6 kitermel6sgazdasigtalan
 le!i, sona buktakmeg a cdgek.Viszont a gazdas;igfiilleldiih ^z olcsdbb
energiahatisirr. csdkkentaz inflici6. n61t.rmLrnkahellekszrima.
A c6l el6rdse.a Szovjetunidmegbukatrsa urin azonban minden
k6ppeDmeg kelle( emelni az olaj :irdt.merl irz olajiizlet nem termeltc
ki a me-qszokott nyeres6ger.Ene jd alkalom kindlkozottegy fjabb hri
boni kirobbantiisaval.EzLittaiIrakot szemel!€kki. El6szdr6fi6s€read-
tiik SzaddamHusszeinnek, hogy nem lenneellenrjkre.ha lrak Ieliigyel-
nd a kuvaiti olajmez6ket.de miut6n az irakiak bevonultakKuvaitba.
megfordult a diplom:lciai helyzct...Term6szetesen Irak elveszteftea
hdborit. 6s m€g embarg6lalis srijtottik. Az iraki olajmezoktermel6se
igy kiesetta vil6gpiacr6l.6s a kuvaiti olai is j6 ideig csakigett. s nem
juthatottel a vildgpiacra.A feketearanyl,ra hamarcsanmeghifuomszo-
roz6dott.fjra nyeresdgesek IettekNZamerikaiolajc6gek.

5. i*a Wi ia"t Mur.lo.k

( I751- I839) |ih.isit,jg.i.
lej Ics.ttj bI t ende.!'t. A
nag\'rti t osokbatl a kijs: I t I
elgA.olittisi\al r|e gti.
.al ndtdk fiite i is \ili
gltu1|i.E- a luLilD r\ \(
tltte neg a !d.b.0 dLtlr
Jrnt nt aut.r ati..ilhlt
n.i. s r!\'s.etiiri kne a
liki.n. I,n?s Wo as B.
uoo| l(rertlellek rteg da
|tur.\.eri $.f]dndst. A
koks.otu. ad Ig\dnusho.
has.tkilkik.a kiltti^rl, rni ltrkjg tsuk bn.lij.\ls vs.ilw! huLktdikk! a fi)
I\6khr k(riil1, kisl;hh d l.likipar leef.ruosdbhn|cttln\atgu |elt. A s..irgti.
dtlkt d. .l!; htl!1 t!i.\ii ,tn1t,1)ku.ordD\ag(ii.
A- !lsl; li.re..rikrddt.ert i\ a knniak has.niLltikl:rnirit hhh 1.ti. t'\\et
"t?g(11j.\! A pi. a Dill\tiini\.\ yjkitutDtclis al ,t(lUktenEkkt t jet.nt nte!
A xti. fu|holrL(i ldsdhot ft jlii llaxlt .ts lehetl;\i,<eketr is.a l xit en hds: n.il
tuikki, o tttltnili. sitll\.eli; ots.tigba ntu nentkellot c. a be|rih !e&td6?it.

It\...(5)
Sif WinsloDChurchjll..l tdldke,cksag legnagyobb ds tegkorszeriibb
flollarjin* urir. gondtefhelreitirkilr fijl 6s al6 az Adnliraliriis6pril€tF-
bcn. ..Ri,rsz!6hirek jinmek: ! rrdmetekegyfe nrgyobb asjobb csataha
j6kat tcfvcalek. CsiLkLigl lehe!te[ilkerekedni.meglfilani a brit bjft),
dllom lengefi is czilt.Llgazdasrigilijl6ny6r is. hr.r floffa k6ts6gki\lil
sokkalcrtrsebblesz.mirr I rdnrclck6De nen rchetiLik meg.hogy az

291
EGELYGYORGY:BoRoTvAtLtrN

eg6szflott6t visszavonjuka csatom6ramega Balti-tengerre.mert v6de-

6rdekelts6geket
ni kell az Indiai6s Fitldkajzi-tengeri is. A n6metek ter-
jeszkedni akamakAfrikeban,s6tKnd kereskedelmi posztokat is l6tesi
te$ek.Ezt a fenyeget6st csakgyorsanmozg66sg6zturbinakkal elldtott
csatahajdkkal lehetkiv6deni.De szenetmindossze n6htnyv6dettkikij-
tdbentudunkfelvenni,6s a rakod6rnagyonlassi.M6g nagyobbbaj.
hogya tengeren, a hull6mokkdzdttneml€het6trakodni a szenet. A na-
pokig tart6 lap6tol6rharci kdriilmdnyekkdztttt pedig megoldhatadan.
Igen, az olaj mindenrej6 lenne.De az eg6szbrit birodalombanegy
csiippolaj sincs.Mrndenolaj a7 Egye\llt Allamokbdnvan.megaz
oroszokkez6n,a Kaszpi-tengeren, ahol viszonta tdrtikajkbdrmikor le-
,llithatjSka szdllit6st.Rom6niakis olajmez6imegintcsakeldrhetetle-
nek.Pedigaz olajttizel6srl kaz6nokkal mindenegyszeriibb lenne.Ke-
vesebbmatr6zkellene,a g6znyomest pillanatokalattfel lehetvinni,a
haj6kigy azonnal, teljesg6zzeltudndnak elindulni,6s nemkellenef6l
6.61,egy 6rdt viimi vesz6lyeset6n,mire a sz6n6g6sihijm6n6kleteel6g
magasra emelkedik,6s igy a gdznyomi4s elegend6lesza nagysebes-
s6ghez.Olaj n6lkiil a flotta fdldnyemegk6rddjelezhet6, hiszena n6-
meteknekis van szeniik.Evek6ta hasztalan kutatunkolaj ut6n.sehol,
semelyikgyarmatunkon nemtal6ltunkegy csdppetnem.Hat 6veku-
tatunkIrdnban,mir hdromm6ly kutat is firattunk, de mindezteljesen
hidba.Rem6nytelen a helyzet,6ppmostsiirgdnydztem, hogydllitsdkle
a kutatasokat,mert az csakfalja a p6nzt.Nem maradm6shetra,ki kell
egyezniink valahogy a ndmetekkel, hagynikell,hogy6k is l6tesithesse-
nek gyarmatokatKindban6sAfiikiban."
1908.miijus26-6n,reggel4 6ra 30 perckoraz Agroszhegys6g16-
bain6l,MasjidiSulejman nevrifalucsk6ndl, a hat6vetart6remdnytelen
kutatasutdn6tvenm6termagasoszlopban olaj t6rt fel a fiir6lyukb6l.
A fijratdsvezet6je,G. B. Raynolds,siirgdnybenmar tcjbbszdrm€gkap-
ta a ledlesiparancsot lnndonb6l.O azonbanennekellen6renemellt
meg,de m6rcsakannyiidejevolt, hogyaddigfiirjon, amigir6sbanis
megdrkezikLondonb6laz utasit6sa munkilatok lerllitdsdla.Es ez a ki-
csi id6 el6gnekbizonyult.Az utols6pillanatban feltdrraz olaj...k6n-
ban,a brit politikai6rdekszf€i4ban.
Sir WinstonChurchill.a hir hallatrdn kiadtaaz urasatasokat: ezur6n
csakolajtiizel6sii cirkSl6kat6pitsenek, 6s vegydkfel a kapcsolator az,
zal a Dieselnevrin6mettel, me a kisebbhaj6kona Diesel-f6le moro-
rokkalm6gmozg6konyabb leheta brit flotta...
Ha a brit olaj hidnya egyezs4gre kdn),szerlteue volna Nag-Britan-
niatta nimetekkeLtal6n nem fift volna ki az I. yiltighdboni a gtar
tatbirodalom ij rafelosztdsddrt...

294
 V.nfsz
A HORTZONTON
TUt ...
(Mjtlehetne
mdgfelfedezni?)
EGELYGYdRcY: BoRorv^Et,EN

Bdr a taoistaszerzetesek mfu k€tezer6wel ezel6ttrepkedtek sirki{ny_

repiil6ikkel,a XIX. szizadmdsodikfeldbensokanginyoltdkazokat
az eur6paifantaszt6kat, akik (mit se tudvaa kinaiakeredm6nyeir6l)
ijra nekildttaka r6gi 6lommegval6sitrsanak. Kudarckudarcotkdve-
tett. igen sokanhaltak meg a kis6rleteksordn.De nem adtdkfel.
1865-ben a fianciade LouvriersugSrhajtasLi repiil6g6pre k6( 6s ka-
pott szabadalmat. Megval6sitani nemtudta,merta technikaifejl6dds
csakkdt emberiilt6mrjlva6rt el errea szintle.Addig a sugdrhajtesri
repiil6gdp6lomvolt csupdn...
1899-ben CharlesH. Duell.az USA taldlmdnyihivataldnak elndke
leveletirt McKinley elniiknek(eml6ksziinkm6g: McKinly halalit
egy goly6okozta,amit az o os a rdntgeng6pet haszontalannak v€l-
-
ve nemtalaltmeg),s arrak6rte,hogysziimoljiikfel a hivataltmert
,,amit fel lehetex taldlni, az mdr mind fel van taldlva". TehAt n,6,r
semminincsa horizonton til...
1903-banA. Michelson(a Michelson Morley Ks6rletb6lismena ne-
ve) a kdvetkezdkijelentdsttette: .,A fizika tudom6ny6nak valamennyi
alapvet6tdrv€nye€s tdtelem6rfel vdn fedezve,6s ezeka torvenyekoly
szil5rdakhogyrendKviil csekdlyannaka val6sziniis6ge, hogy valahais
kiegdszit6sre szoruln6nak." Teh6tsemminincsa horizontontril...
1928-ban, a kvantummechanika nagyfordulatdnak lezdrSsakor Max
Bom, Einsteinmunkatersakijelentette:,,Arzi&a tudoruinyahat h6na-
pon belil b.Anjdik."Teh6tsemminincsa horizonton tdl... Sajnos,bi-
zonyosszempontb6ligazalett. Az intdzmdnyestudom6nykereleinbe-
ltl alapvet6elm6leti fjdonseg az6tanem sziiletett.A tudomdnymint
m6dszera Ks6rletez6emberekutols6 rem6nye.A tudom6nymint in-
tdzm6nyaz emberckrcmenytelenutols6kis6rlete.
Mint ldthattuk,nem kapunkvSlasztaz int6zm6nyrendszer kiszolgd,
l6it6l, hogy milyen dj felfedez6sekjdhetnek m6g.K6rdezniinkmaget6l
a term6szettdl kell,de a k6rd6stcsaksa.j6t nyelv6nlehetfeltenni- ez a
nyelv:a szimmetria. Sok mindentfelfedeztlnkmft, de alig kerultbe
valamia tankdnyvekbe,a kutat6kgondolkod6siba , eszkiiztfueba.
296
 rr]L...
A HoRrzoNToN

A term6szettudom6ny a term6szetben lev6 szabelyszertis6gek el-

m6leti6s kis6rleti vizsgelah. Vajon kdpesek vagyunk-e arra, hogy az
dsszeselk6pzelhet6 lehet6s6get rijra 6s ijra felismerjiik 6s ellen6riz-
zijnk,s ha valamisikerll, eredm6nyeinket elfogadtassuk. aki(oris, ha
azok m6g oly meglep6ek? Ezek a termdszettudomrny legf6j6bb6s
egybenalapvet6k6rd6sei. Az eddigip6ld6kb6lazt l6ttuk,hogyfelii-
letess6gb6l. rutinb6lvagyel6it6letekmiati,gyakan hibiisfelt6telez6-
sekb6lindulunkki, s ilyenkor a v6geredmdny is csak lossz lehet
Mindebb6laz a tanulsdg, hogymindenfeladatkezdet6n: bizonltsuk
a felt6telez6seket!
N6zziinkerre egy p'lddt ezt tanuljuk,hogy az 6lland6m6gnes
mindig\onzzaa l6.gyvasat. Es val6ban,haegymignesnidvagymdg-
nespatk6 el6 szdgettesziink(biirhogyhelyezziikel a szdget),az min-
dig a mdgneshez fog ugrani.Am vanlegalrbbegykiv6tel.Ha egykdr
alaki (a hangsz6r6khoz gyakan haszndlt)ferritm6gnes geometriai
tengely6be egy 2-3 mm etm6rqiiiivegcsdvet teszijnk,6s abbab€le-
pottyantunk egy 10-12mm hosszivasszdget, aztvessziik6szre,hogy
leszolyantartomdny,ahol a m6gnesnem vonzani,hanemtaszltani
fogiaa ldgyvasatr a vasdarab lebegnifog a mdgnesfijldt. Val6szinii-
leg ez az egyetleneset,amikora mdgnestaszitjaa ldgyvasat, 6s ez is
csaka tengelynekegy sztk z6n6j{banigaz.
Ez ^ p6lda j61jelzl M alapvet6gondokata term6szettudomdnybani
nincsmindenzug alaposanatkutatva,s ahol szokatlan,v6ratlanaz
ercdmeny,ott a tudonui )t mint i dzmAnj most\em befogad,hanem
elhdiit. Igy val6jdbandzt sem tudjuk, hog, nit nem tudunk. A szitrn-
metiia-tdrk6p pontosanarramutat16,hogyhol keressijnkm6gfj je-
lens6geket; nema v6letlenszerencsdben kell bizni.A klasszikus elek-
trodinamikibanugyanismindig vdledentilsztilettekij felfedez6sek:
Volta, Ampbre,Faradaymunkdss6ga, vagyaz elektrosztatikus hate-
sokmegismer6se sorozatos v6letlenek dsszj6t6ka volt. Maxwellkorii
t6l kezd6dhetett volnaa szisztematikus, m6dszeres keres6s, amiHertz
munkSj6ra mfi jellemz(i volt.
A Tesla-f€lelongitudindlis hulldmokatmiir nem tudtabefogadnia
term6szettudomdny, s6t ezena pontonle is iillt a tervszerrikeres6s.
Mindezaz6rttdn6nhetett,mert hiienyzikegy egysdgesszernl6let:a szu
pertdrv6nyek,azaza szimmetriakszercp6nek megdrt6se. Ezekmutatj6k
a mechanik6ban, ^z elektrodinamik6bal, a gravit6ci6n6l fellelhet66r-
fog6 tiirv6nyszeriis€geket, melyekmindeniittel6fordulnak.Az energia-
megmaladdskapcsAnis lrttuk, hogy a kis€rleti megalapozishirinyos,
r6szben technikai, deels6sorban a felsoroltszeml6leti okokmiatt.Ez6rt
sajnosnemmondhatjuk azta klasszikus fizikitu6l,hogysz6leselm6leti

297
EGELYGY6RGYrBoRorv^ELEN

hitt6rrel6s kis6rletiszigorralmegalapozott, sziklaszilftdtudominy6g.

Mindeniitt tetten erhetda kritikai Bondolkoddshidnya,6s ez tetszik,
nemtetszik,tdmad6sa te.m6szettudom6ny ellen.
A tudomdnymint intdzm6nymiikdddsim6dszereitvizsgilvasz6-
gyenletes, amirebukkanunk:a tudom6nyos kbz€letet6thagaa f€le-
lem. Emlitettiik mft, hogy Pitagoraszkdvet6i nem mert€kbeismemi,
hogyaz irracionelisszdmoknemdllithat6kel6 eg6szsz6mokh6nya-
dosak6nt.Newton6vekig nem mertekijz6lni a ,,hincipi6t", f6lve
kortdrsait6madAsait6l. Darwincsakalkor tettekdzzemunkdit.ami
kor megijedt, hogy m6sokesetlegmegeldzhetik.A nagy n€met ma-
tematikus,Gaussugyancsak f6lt a nemeuklideszigeomet6banel6rt
eredm6nyeinek publikdldsdt6l. Nagy baj, ha a f6lelemigazgat.nagy
baj, ha a tudom6nymint int6zm6nynemnyitott,nemk€peselfogadni
a kritilat, nagybaj ez, men a f6lelembere: a stagnfles.
Most ndzziik meg a szimmetria-tdrk€psegits6g6vel,hogy mely
pontokonmaradtm6gfelfedeznival6.Megvizsgdljuk a gavit6ci6val
kapcsolatos tudesunkat, a forg6 titlt6sek6ltal felKnAltlehet6s6geket,
a t€rid6torzit6smik€ntj6t. Ritvid kir6ndul6srresziink az arommagok
szimmetridj6nak vildg6bais, valamintrdvidenfoglalkozunka v6ku-
umenergia kinyer6s6nek lehet6s6g6vel. (A ,,Bevezefts a Ertechnol6-
gidba" 2. es 3. kiitet6benmindegyiktdm,r6l r6szletesebb leiresrta-
l6lhatnakaz eredetiszer6k toll6b6l.)
De itt ijra ism6teljiikel, hogymit is Ertiinka szimmetria-t6rk6p fo-
galm6n,a szimmetria-szeml6leten: ha ismeriinkegy effektust,akkor
anal6gterijletenis hasonl6hat6stillenetaldlnunk.Minthaa term6szet
ugyanazta tijrt6netetmondan6 el csakrnrs-m6snyelven;vagyugya
nazta k6Detmutatni.csakmiis-m6s szinben,
i*. n€hdnyp6lda anal6gfolyamatoka:h6vezet6s+ folyad6k-
6raml6s+ elektromosiiram- migneseskcirtik.Mindegyikbenaz
energia.4ramlds azonossajiitossiigai mutatkoznak meg.J6l ismerta
mechanika 6s azelektrodinamika k6ztianal6gi6ksorap6lddula rezg6
mozg6.sokn{L €s e csatott (\\ozg{sok.(\{l.,.\gJ(\\cscka?.eselgia{(ad{s
miatt.De hasonl6a Coriolis-er66s a m6gneses indukci6kdzti anal6-
gia,vagya line6ris6sforg6mozgiiskdztianal6giais.
Ahogy csdkkentjiikegy folyamat,egy v6lroziis,egy mozgisszim-
metri6j6t,az egyrebonyolulrabb6 vSlik: djabb€s fjabb effekrusok
jdnnekel6. Altalinosanigazez ak6ra mechaniket, ak6raz elektrcdi-
namikdtvizsgeljuk.
Ilyen egyszeriielvekalapjdnt6rulhatfel el6ttiinka term6szer sz6-
mos titka. Nem a szaktekint€lyekhez kell fodulni, hanema term6-
szethez...A szimmetria-szeml€let elemezhet6, egyszerii6s rdtfog6

298
 A HORIZONTONTUL...

kepetad a fizika eg6sz6r6l,nemkell a vdletlenrevirni. Mostegyen-

rdviditettv6lto-
k6nt vegyiiksorraa 3. kiitetbenkbziilt dolgozatokat
zatban,mertezeka dolgozatok j6l mutatjdk,hogy a szimmetria-t€r-
hidnyz6folyamatokval6banl6teznek...
kdpiiltal megj6solt,

spBc(rrs
cMuTicrds EsERTDMEN\TK
I{isfRrETEK
A tankdnyvekb6l nem kapuDkvildgosvdlasztarra.hogyfiigghet-ea
gravit6ci6s 6lland6a testeks€besseg6t6l,a t6megeknagys6gat6l; dr-
nydkolhat6-ea gravit6ci6.Idtezik-egravilrici6staszit6s.Az orcsz
Podkletnovn6hrny6ve v6gzettkis6rleteiazt mutattik,hogy szupra-
vezet6gyiirii gyorsforgatiisaeset6n,ha a gyiriiben Sramis kering,
akkor1-2 sz6zal6kkal kisebba gavit6ci6st& intenzit6sa a gyiini fd-
lijtt. Ilyen k6rd€seket ma nem vizsgdla gravitici6tudomSnya. Nem
tudjuk, hogy mennyirefiigg a gravit6ci6siilland6,p6lddula tesrek
anyagimin6sdg6t6l, a testekhdm6rs6kletdt6l, vagya t6bbiismertk6l-
csdnhatdst6l. Alapvet6v6[toz6stjelentheta graviteci6kutatas6ban az
a munka,amit BodonyiLdszl6magyar6pit€szm6rndk munkAssAgat
tovdbbfejlesztve egyfizikus,SarkadiDezs6v6gzett.
SarkadiDezs6Ks6rleteib6lkide ilt, hogy a newtonigravitiici6s
er6 r =a ^, !!] dsszefiggdse (ami feltrin6enhasonlftaz elektrosz-
tatikak6t tblt6sk6zti Coulomb-f6l€ er6tdrv€nyre) meglehet6sen pon-
tatlan, igencsak bizonytalan tdrvdny,mivel kis6rl€tilegnembizonyit-
hat6,hogya statikusgravitici6ra6rv6nyes a szuperpozici6 elve.
Az elektrosztatikaban ismerjiik a Coulomb-tijrv6nyt. a tiiltdsek
mozgat6s6val azonban m6rdinamiL:us hat5sokis keletkeznek, azaz6l-
land6 ,rarnndl p6ldeul m6gnesestdr jelenik meg-ha az 6t^m intenzi-
t6said6benis viltozik, akkorpedigbrv€nyeselektromos t6r. Azt v6r-
n6nk,hogymozg6tiimegekeset6n,ha a tdmegsebess6ge 6lland6,ak-
kor egyfajta.,gravom6gneses" t€rjelentkezzen, €s ennekmegfelel6en
nemcsakdinamikusvonz6s,hanemdinamikustaszitisis ldtrejdjjdn.
Ha pedigjelent6sen viiltozika tijmegeksebess6ge is, akl(ordrv6nyes
gravitiici6sterekmegjelends6re lehetnesz6mitaniugyanigy,mint 2z
elektrodinamik6ban.
lyen dinamikushat6sokat a klasszikus gravitdci6 eddigieszkdzeivel
nem lehetettkim€mi. A gavitdci6s kis6rletekereddig 6lral6bana v6-
kony szdlrafelfiiggesztett,igen lassi mozgdsfCavendish,ingdval, azaz
torzi6singrvalv6gezt6k. Erreazelrendez6sre azjellemz6, hogymindig
nagya" ingacsillapit6sa, a leng6sideje is igennagy(tdbbperc,vagy
tijbb tiz percis lehet),ezdna sebess6gek itt elhanyagolhar6ak.

)99
Ec!!\ GvoRct : BoRor\'^ir-EN

BodonyiLdszl6 alap-
dtleteaz volt, hogynem

T a Cavendish-ingival,
nem fizikai ingSvalkell
v6gezniezeketa kis6rle-
ha-

Elcsapi;sy
T Eksapdgy
teket.m6rjnkigy a gyor-
sabbanmozg6 tijmegek
k6z6{ a dinamikuser6-
hatdsokat. Tobb e,ten6t
dolgozottezen a Ks6r-

T hidraullus
letsorozaton. amit azt6n
SarkadiDezs6a szkepti-
kusok szimira is meg-

T cslapild gyciz6 min6s6griv6fej-

lesztettroviibb.

r Ezt a fizikai ing6trigy

kell elk6pzelni, hogy
egy hosszlil6tra als6€s
fels6 r6sz6re elhelye-
ziink egy egy nagyobb
tdmeget,6s nagyj6b6la
L ibft. A gturitncittt n4ftsekhezhaszntilt srilypontfdl6 tesszukaz
fi.ikai inga senatikus raj?a eldhft.etbe . ingacsapagyazeset 6s az
6keket,amelyeksegits6-
g€velaz ingamozgdsra birhat(i.Ez a szerkezet vizszintes tengelyli.6s
sokkalgyorsabban leng, mint a Cavendish-inga. Mivel a mozgisa
nagyerz€kenys6ggel delekt6lhat6. lehettaliilniolyanleng6sid6t, ami-
kor az ingamellettelhllad6embervagyaz utcdnkdzleked6 teheraut6
is drezhetci gravitiici6shaliisrgyakorolaz iigiira: leng6sideje ekkor
m c g \ a l t o z ri kg.yk m u ( a l h a t o . r . / r . , thi Laur "crss .
Az ilyen mddonelk6szitettingaannyira6rz6keny.hogyakdr 100-
200 km-estdvolsigb6legy l6gk6rifrom, vagy p6ldiiulegy ciklon
mozgfsais m€rheto.De eravit:ici6szajnakkell lekinteni.p6ldiut a
HoLl mo:gtisdb6leredbha&isokar is. Ez az ingalehet6v6reszia gra-
vitiici6siirnydkolais kimutatiis6t. teh6teg) igen.ugalmaskis6rleriesz-
kdz.A forradalmildp6saz. hogyezzelaz ingdvalleher6vdv6lr a di-
namikus,egy€bkdnr gyeng€lravitiici6shar6sok 6rz6kel6se a szokii-
sosCavendish inga ..lustasiga"ezt nemtettelehc!6v6.igy a rermd-
szelneke jelensigeihomdlybanmaradtak.I:taz,hogy kjcsinyek6s
Sydng€kezekaz efi-ektusok. de kozmikusm6refekben lehet.hogy16
nyegesek. nemelhanyagolhat6ak.

300
 A EoRlzoNroNrrll...

5.0
a ( xl 0 j m )
t
4.0 . T
3.0 t _
a
20 { '
l0 ? r i
00
t
0.0 0.5 10 1.5 2.0 2.5 3.0 35 40 2=M/m
2.6t&a.KZt eg!en16 Bruit.icint Notl.6eteje
tbmeekdLtsands "innndlis.

0.60
4
0.55
LE .1
I J

0.50 \
( I I
rr
0.45
! t
:l

040 @I
00 08 16 24 32 40 48 56 64 72 80
3. lbr^. A Tlm hnNddos a: h,ga l?ryi.t ko:pfforuanak plt"lodd'"td Jcl-

A gavitiici6sm6r6sek els6.drdekes meglepet6seamit m6rBodo

nyi Ldsz166szrevett -, ho1yegyenl6tdnegekki;.i;tttninbndlka gra-
vi ci6s kdksdnhdtLis .rftke. azazalig vagyegy?iltal:in nem hat er6
kdzcjttijk-Id6igsenkisemv6gezte el a Cavendish kis6rlete!azonosto
megekeset€n. A statikusNewton-gravitecids kis6rletbeneddigmindig
egy lehet6legnagy6s egy kis tbmegkiilcsiinhatdsa 16v6ndbredoer6l
m6rt6kki. A term6szetben is 6ltaldbanezzeltalelkozunk. A Fdld ha-
talmasnrdretti16mega rajtalevciembereklezva€lytdrgyakhoz m6fve,
J FoldtomcgepediFnaglonkic'i a l\aphozkepe.r.ig) erthero. hop)
mindkdl csctbenpontosanvisszakapjuka Newronf6le graviriici6s
ctsszefiigg€st.
de epdszen mis lennea helyzet,ha a Fdldkdzel6be egy
Fdlddelazonostcjmegrjm6sikbolyg6sodr6dna. Err6laz elfektus16la
flzikai ingasegitseg6vellehetettel6sz6rmeggyoz6dni.
SarkadiDezs6gravitici6simerferencia- €s rezonancia-kisdrleteket
is v6gzettL'igy,hogyaz als6ingarcimeg mellett.az als6ingat6meggel

301
Lcl'-r GrORcr: BoRorvA6LBN

megegyez6 6s egyanndlkisebbtiimegetforgatott.Cravitici6smodu-
l6ci6s.azazinterferencia-m6resekkel sikeriiltbizonyitania forg6kiil-
s6 forgdstdmeg dinamikushaids6l.Ki lehetettmutatni,hogya gravi-
tici6s ingamozgdsfta,a 24 kilogrammos als6ingatiimegre, a 12 ki-
logrammos mozg6ingatdmeg er6sebb moduldci6s hatdst fejt ki. mint
a vele azonos.24kilogrammos tdmeg.Ez az eredm6nyellent6tesa
klasszikus gravitici6eddigieredm6nyeivel.
A m6r€sekn6l sziimostoviibbi6rdekes tapasztalatis szfiletett.Bizo-
nyitdstnyert,hogy a fizikai ingSnakldtezikndrimdlis lengasideje,ami
a klasszikus fizika eredmdnyeibril egyiiltal6nnem kdvetkezik.Ki le-
helett rr'6rnignyitAciis tarzlarirtis tranziensesetekben- ami a szim-
metria{6rk6pnek megfelel6en anal6gaz elektrodinamikeval. A gra-
vitdci6staszit6shasonlita Lenz{drv6nyhez, amikor6pp az energia-
megmamdds miatt l6p fctl p6lddultaszit6hatdsegy m6gnesnid6s a
betoltszolenoidkdzdtt.A fizikai inga(kis veszes6ge miatr)alkalmas
a gyengedinamikushatdsokvizsg5latdra, de ki lehetmutatni,hogya
dinamikushat6sokj6val er6sebbek, mint a statikusgravitdci6shatd-
sok.Ez felvetiazt az elvi lehetiis6get, hogydinamikushatasoksegit-
sdgdvelvalahogygravitdci6s taszit6hatrsokat6rjiinkel, ami egyszer
technikailag is hasznosithat6 lesz.
A vizsg6latok eredm6nyek6nt sikertlt Newtongtavit6ci6s t6 6ny6t
igy eltaliinositani, hogyegy dinamikustag is j6rdhozzA.6sezzelje-
lentdsenkitedeszthetjiika $avitdci6r6l alkotottelk6pzel6seinket, isme-
reteinket.SarkadiDezs6Ks6rleti6s elm6letivizsgelatai meggy6z6ek,
€s teljesmegfelelEst mutatnakaz elektrodinamikdval. Ezdltala term6-
szetegys6ge-sz6ps6ge- I6that6v6 v6likezena teriiletenis.
Sarkadi^zonbanm6gtovdbbmentkis6rleteivel. A maximdlisan el-
6rhet6leng6sid6 (kitriilbelul
2 perc)egy makoszkopikusan jelentke-
26 kvantumeffektus l6tdtmuratta(ilyeneffekruspeldeula szuprave-
zetdsvagyszuperfoly6konysiig is), merta nagyleng6sid6 tartomeny6,
ban a fizikai ingakvantSltoszcilletork6nt viselkedik.Ez az egyszerii
6solcs6ingaszdmos izgalmasfizikai effektusltjlt6rdsdra alkalmas, 6s
mutatja.hogyegy rij technikaieszkijzftiss lariism6ddal pdrosulvaje-
lent6s,rij eredm6nyekhez vezethet.
Mind a mechanikdban, mindaz elekrodinamik6ban isme ink drvd-
nyesmez6ket.A szimmetria-t6rkdp alapjdnkellenelenni gravit6ci6s
ijrv6nyeknek is. Val6ban,M. P. Miskin kb- szlz evyelezel'tt 6szre-
vette,hogy vdkonytorzi6sszdln felfiiggesztett kicsinytitmegekel-
fordulnak-Kds6bbaz 50-es6vekben,a kazanyiegyeremen t6te fig-
getlenijlmdsoroszkutat6kis megism6teit6k ezr a kisdrletet.P6Ko-
n6lraerdsitettek v6konycsillamlemezt, mivel igy a p6kfon6lnak nincs

302
 A HORIZONTONTIJL...

visszat6rit6 nyomat6ka.Ekkoris megmaradt a torzi6shat5s,ami tiig-

gdtt az id6j6risifrontokt6l6s a csillagok6ll6s6tdlis. Uglanezta ha-
trst taldltamegSzab6SiindorIzsekon,6s NagyCsabaNagyvdradon,
's m6gki rudja \aqa\', megsemkedj\ be ez az 6rdekesfe\ledezcsa
kutal6ikdzgondolkodasba...

A SPECAIS RITATMT.ISOK AWJA]

Az eddigismertspeciiilisrelativitaselm6let ana adjameg a velaszt,
hogy az egyik inerciarendsze$6l, a hozz6 k6pest v sebess6ggel moz
96 mesika val6 6tt6r6skor a fizika t6 €nyeitmilyenszabdlyirja le.
(A transzformdci6s formul6ta specidlis relativitids
el'e alapjiinszokds
meghahrozni.Ez azt mondjaki, hogy: a vakuumbelifdnysebess6g
mindeninerciarendszerben ugyanakkora, bvebb,, hogy az inercia-
rendszerek kdzottsemmilyen dtonnemtehet6kiil6nbs6g. vagyisazok
egyenrangiak.)
A nem til izgalmascim - A specidlisrelatititdsokalapjai - rendw-
viil fontos,l6nyegesfelismer6sttakar.Ma az Einstein-fdlespeciAisre-
ladvitjselm6letben, a tudomanyban 6s a Echnikiibanis hallgat6lagosa.t
aztfehaelezik, hogy a \al6s vileg ,.gdrbillete"azonos,mindig, minde-
niitt dlland66s mindenfolyamatcsak a &=1 gdrbiileti param6territ€r-
id6benjdtsz6dik le. Ez6ltala speci6lis relativitAselm6let
azelk6pzelhetd
fizikai jelens6gekcsak egy szriikkair6vel,az egyenletessebess6gf6s
egyenesvonaldmozg6sokkalfoglalkozik,6sezzelis csat aftkor,amikor
l=7. Ez tehdtegy nagyonspecidliseset,amit a nevenemel6gg6fejez
ki. Az iiltaliinosrelativiliselm6letteriilet6heztartoznrnaka legeltal6no-
sabbesetek: a tetszes szerintiforg6sok 6sgyonul6sok vizsgdlata.
A most kdvetkez6 gondolatok meg6fidsdhez azonbana specidlis
relativitrsis elegend6. Av€gbrjl,hogykicsitelmdlyedhessiink ebbena
temrban.megkell ismernia nemeuklideszigeometridt,6s annakfi-
zik6banjdtszottszerep6t. Az el6bbivelkezdjiikaz6rt,hogy megala-
pozhassuk mondand6nk l6nyeg6t,s az olvas6jobbanmeg6rtse ennek
a fejezetnek a fontossegat, hatisdtmindennapi eletiinkre.Ezeka gon-
dolatokaz eg6szemberis6g, az eg€szfiildi civiliz6ci6szempontrb6l
fundamendlisjelent6s6giiek lesznek.A nem euklideszigeometriiira
alapozott, giirbiilt r6rid6bentcjrt€n6fizikai folyamarokmeg6ft6se
ugyanisa lehet6legalapvetdbb dolog,ami a fizikiban egySltalen el-
k€pzelhet6. Ez6rt6rdemes mostegy kis kit6r6rtennia nemeuklideszi
geometriiikvil6giiba;n6zz6kel nekem,hogy a teljess6gig€nyen6l-
kiil, m6g feli-iletesnek is alig nevezh€t6 szellemikir6nduliisra hivom
On6ket- teszemezta legnagyobb dritmmel.

303
EcELY GYdRcY: BoRortail-tN

CEOMETftAIAPJAI
H6rom 6lland6gdrbiiletrigeometriftismeriink6s rajtuk kiviil miis
nincs.Ezek:a parabolikus vagyEuklidesz-f6le, a hiperbolikLrsvagy
Bolyai f6le. ds az elliplikus vagy Riemann-f6legeometria.A Bo-
lyai-f6lehiperbolikusgeometriaaz rin. pszeudoszf6riin. a Riemann
f6le elliptikusgeometria a gdnbfeluieten dnelmezhet5. az euk'ide
szi pediga j6l ismertsikon.(Mlndegyikkiterjesz$el6hdrom.n6gy
stb.dimenzi6ra is.)
Az iskol6bana sikon tort€noebrdzoliist. rajzolastsulykoljrk be-
ldnk.azazaz euklideszi geometriiit.6s el semtudjukk6pzelni.hogy
mrs is l6tezhet.Pediga val6segban semsikfelijleten,hanemgomb-
feliileten6hink.hiszena Fdld l€nyeg6ben -qdmbaLakil.A gcjmbfelii-
letenmdr nem 6rv6nyesek az iskolai.euklideszigeometriamegszo-
kott.term6szetesnek uin6 szabilyai.kajzel(t6en is csakakkor,ha kel
l6ennagya gdmbsugara.
Tudjuk,hogyegy sikbanfekv6 haromszdg bels6szdgeinek 6ssze'
ge 180fok- Az euklideszisikbanrajzolhatunk egyre nagyobb 6s e8yre
kisebbhdromszogeket, a bels6 sz6gekdsszegev6kozatlanmarad.
Bdrmilyennagyvagybdrmilyenpicinyhiromszdgct is rajzolunk,ez a
szab6lymindigigazlesz.Vdgezziikel ugyanezta teladatotegygcjmb
feliileldnlHLizzukmega hdromszog oldalailigy. hogya hdromszdg
csicsri kdzdtt a lehet6legrcjvidebb egyeneseket haszndljuk(ezek
gdmbifdkdrdkr€szeilesznek). Meglepvempaszlalhatjuk, hogya h6-
romszogoldalainak vriltoziisival
vrltozika bels6 szdgek ijsszege is.

4.6*a.

Mig a sikon a kisebbhdromszogekazonosszogekesetin hasonl6ak

a nagyobbhdromszdgekhez, a gdmbi hiromszdgekcil ez nem nond-
hat6 el. A gdmbi hiromsz6gek kdzdtt nincsenekhasonl6ak:a szdgek
vdltoznak.nagyobbteriiletii hiromsz6gekndldsszegiiknagyobb lesz.
Az euklideszigeometri6tegy6rtelmiienaz jellemzi, hogy bennea hd
romszdgekbels6 szdgdsszegemindig 180 fok. ElliptikLrsgeometria
eset6n- amely gdmb feliilet6n val6sithat6meg - a hdromszijgbels6

304
 A HORIZONTONTUI-...

szdgijsszegendglobr, hiperbolikus geometriaeset€nlirerr, mint I80

fbk. A k6t geometriatovebbijellemz6rulajdoisiga,hogy ezekben
nincsenekak6rmilyennagyhftomszcjSek. Mindenelliptikusvagyhi-
perbolikussikban6rtelmezetr h6romsz6g reriilerejdl defini61tkorlir
alattmarad.
Jellemezheljiik
ezeketa geometridkat a ptirhaanosokJbgabntira
oLapola is.Az eukhdeszi geometriiibanegyegyenessel egyrajtaki
viil fekv6ponton5t csakegypilrhuzamos egyenes hfzhatd.A gdmbi.
elliptikusgeometriiiban
egyriralrnnincspdrhuzamos; j$ a k6t f6kdr
(ami sikbanaz egyeneseknek felel meg) mindig metsziegymdst.A
hiperbolikusgeometriiibanvi\zont v€gtelensokp6rhuzamos egyenes
htzhat6.Ezek a legel6szcjrnem metszopiirhuzamos egyenes6s az
euklideszipirhuzamosegyeneskdzcj$helyezkednek el. A hiperboli-
kussikotdsteretsohanem,,lithatjuk' dgy,ahogyaz euklideszisikot.
a gcjmbfeliilete!,
vagyaz euklidesziterer.

a) Parabolikusps.eudo- b) Netndlland6 8or. c) Elliptikus ps.eu.

r{am d and6, ninden biiletii fehlet: hipeL dos.Jvra- ftges td-
pi Ilanatban azonos neEa bolikus pszeudos.li. volstisokon is yan
tiv gijtbiiletiifeliiLet.Pszeu- n periodikusais-
dos.J'ra csak a 6-ben

5. dbra.

Ezeket a geometriikar llland6 gtnbiiletii geot etriAknak is nevezik

Benniik - €s csak benniik- az alakzatokszabadoneholhat6kvasv el-
foiBarhdroLbelld cisszelitggeseitr!iiko,,i,a netkirt.LHa petAiut c
gdmbfelulerbol U!agunkeg) zlJ|7rrol.az a terirlerre r.p"dr, c.u:zrrr
ha16,lbrgathat6!)Az euklideszigeomerriagdrbiilerenulla. Hiperboli-
Kus geometnaeset6nnegativ, elliptikus geometriaeset6na gdrbtlet
pozitiv konstans.Miidk6t nem euklideszigeometriasajritossligr.hogy

30i
EctrLY GYdRcY: BoRoTvAELDN

tartalmazzaa gdrbiileti parum6tert(gdmbn6lez a gitmb sugara)'amely

hatart v€gtelenhez.mindk6tgeometriaaz euklideszigeometriebamegy
6i. Mivel a nemeuklideszi sikonnincshasonl6s6g' ez6rt^z euklideszi
geometd6ban megszokoft hasonl6s6gi itt
tdteleket trigonometrikusdsz-
szeftigg6sekl€lhelyettesitjtk.
Ai6l ismertPitagotasz+dtel a sftgeometridban: .r=dr+r?. A hi-
' ' , ( ' a ' b
perbohkusgeometri.iban:r{ -ch:.h:. ahol I I hiperboliku'geo-

metria iilland6ja,vagyis a giirbiileti paramdter.Elliptikus geometri6-

ban oedis: .o. -.o.9.orb-, ahol R d giimb sugaraegybena gor'
, ? R R
Az euklideszisfton az t sugarikbr keriiletkdpletel.
biileti param6ter.
Hiperbolikus sikon:2zl'r;i elliptikussikon:2zRsinl.

Ahhoz,hogy legal6bbalapfokonmeg6rthessiik a nem euklideszi

geometriiikat,rnSraz iskoldbankellenevelefoglalkozniMa azonban
m6ga miiszakiegyetemen semtanulnakerr6l a hallgat6k,minthaa
sikgeometridn kiviili vil6g nem is l6tezne- annakellendre,hogyeb-
ben€lunk.Az eg6szoktatdsi rendsze$en idllSot;laEosanelfogadotl
az euklideszigeometria dltalinossdga, mindenhat6s6ga Ez rendkiviili
m6donbeziida,korl6tozzaa tanul6kgondolkod6sSt. (Nagyonfontos
L€nertIstv6n kiiz6piskoldsoknak szant kdnyve, 6s az iltala kidolgo-
zott gdmbrajz-k6szlet. A k6szlettelmindenki gijmbfeliileten pr6bel-
hatjaki az egyenesek, k6r6k,hdromsz6gek. p6thuzamosok rajzol6sat;
a di6kokfelfedezhetik, hogy milyen is a nem euklideszi geometria )
Mind az euktideszi.mind a hiperbolikus 6s elliptikus geomeiria
egym6ssal konzisztens, egyen6rt€kij, egyikbensemtalalunkbels6el_
lentmond6sokat, 6s egyiloesemmondhatjuk azt,hogyigazabba m6-
sikndl.Kdtsdgtelen, hogy az euklideszi geometriaegyszeriibbnek tiinik,
6snemkell hozzegdmbikijrz6ket6sgdmbivonalz6kat haszn6lni, ez6n
okatdsaegy s& lappal,egykiirz6vel6s vonalz6valmegoldhat6. Fizi-
kai val6s6gunk azonban enn6lgazdagabb.
Az Einstein-f6le 6ltaldnos r€lativildselm6let aztmutatja,hogynagy
tiimegektgymond ,,meggitrbitik"a t€rid6szerkezet6t, nagytdmegii
6Sitestmellettelhalad6f6nysugdrelg6rbiil.Ott, aiol nagyobba gra-
vitdci6spotenciel,a fizikai folyamatokgyorsabban zajlanakle. Dob6
Andor matematikus tisztdngeometriaialaponkimutatta.hogya f€ny
,t=1 paramdterri hiperbolikus geometriaszab6lyaiszerint,geodetikus
(legriividebb) gijrbe mentdn terjed. Ez azbrt is jelent6s felfedezds,
mert eddig m€g senki nem tudta a I pamm6tertlizikai iton jellefiez-
ni. Ezzelk=l term6szeti 6lland6vdl6pettel6. A hdtk6znapi6letben

306
 A HORTZONTON
TUL...

p6ld6ulegy 6pit€sznemeuklideszigeometriaiprobl6mekkal alig ta-

ldlkozik,hiszenm6ga legnagyobb 6pitmdnyekndl is csaka fatldgdr-
biilet6velkell sziimolnia,
ami legfeljebbmittim6teres korrekci6rered,
m6nyezhelpdldaulegy hid tervez6sekor. A r6volsdgirepiil6sekn6l
azonbanmiir alapvet6en fontostudni.hogya repiil6g6pek egy l6tha-
tatlangiimb feliiletement6nkdzlekednek. Rak6t6krdprivolsrg6nak
meghat6rozdsinSl, rirhaj6kfelbocsitrisdn6lpedignemcsaka gdrbiiler-
tel,a g6mbitrigonometriaval, a Faltdforgisaval6ssokmdshati4ssal is
szimolni kell. Mint tudjuk,az rirhaj6kFcjldiinkktiriil az elliprikus
(gcjmbi)geometria szab6lyai szerintkedngenek, mozognak.

FrzrfiA
fs cEoMETRin
A konvencionalis tankdnyvfizika azrdllitja,hogyb6rmilyenkis6rlerer
j6l le lehetimi euklideszi geometrirval, ez6nm6ssal nemis kell r6r6d-
ni. Eppenez6rtsema Ks6rleti,semaz elmelerimechanik6t t6rgyal6
tankdnyvek nem foglalkoznak a giirbiiltt6rrei,minthogy,,nincsgya-
korlatij elent6sdge". A gijrbiilttdr Gauss,Bolyai6sLobacsevszkij gon-
dolataiban m6gpusztAn geometiaiabsztrakci6, 6s az euklideszigeo-
metria6haldnositiisiinak t6nik, rm val6jdbanfontos6s m6ly fizikai
Fobl6m6hozvezet.A matematikdban a geometriaaxi6m6itulajdon-
k6ppenbfjtatottdefinici6k,mint ahogy^zrPoinca#megis 6 apitja.
A malematikusok nemigenvetikfel azra k6id6st,hogyvajon^z eukli-
deszi,azelliptikus,vagya hiperbolikus geometria az igazi.mindhdrmat
egyenrangLinak tekintik. A geometri6banrdbbnyirecsak az a k6rd6s,
hoBymelyika k€nyelmesebb egy-egyabszrrakt alakzarleir.isrra.
De mi kdzea geometia riltaliinosiriis6nak a fizikahoz?Eddigfgy
trint,hogya gravitiici6meg6rt6s€n, ,.geometrizil6siin" Kvijl nemsok,
s6t a gyakorlati6letben:semmi.Ezt a k6zhelysz6mba men6.hallga-
a6lagos felt6teltis feliil kell vizsg{lni.Ugyanisha nemcsakhatalmas
tdmegiicsillagokgdrbitikmega t6rid6t,amelyben6liink,akkor,t?ir-
dentmdskint kell szenlllni.
A fizikiibanpontosan tudnikell.hogyaz a r6rid6,amiveldolgozunk,
amibenlejiitsz6dik egy-egyfolyamar,vajonmilyenjellegii,p6ld6ulel-
land6gcjrbiiletii+,vagyesedegvalamilyenm6donne?vdttoztattut6.
Ezena pontonvidliknagyonfontoss6 Dob6Andorfelismer€se. Dob6az
eddigilaposr6rid6helyeug6rbiilrtAid6velsz6mol.mivelannakszer-
kezetemegvaltoztathar6. Olykor maia a noz|ds Beneflilja,vdhotatia
ne8. (Mi ehhez- Cs6kdrCsabamunkarArsammal , azra megiegyz6sr
fiizziik, hogy a mozgesszimmetri5ja,jeliemz6 param6rereihar6rozzi4k
megazt,hogymilyenn6,.tolzul"a tdriddszerkezete.)

301
EcELY CYdRcY: BoRorvA6LEN

Attulebatti. a mi gondotatviligunk kitz6ppontj'bana szimmeta

fogalma6ll, a cstikkentett szimmetria kercs6se a c€l Bizonyossztm-
metri,kgeometriai fogalmakkalis kijnnyenleirhat6k,mdsesetben t6-
k6letese;tisztebankell lenni a megfelel6 matematikai leiresm6dok-
kal. Szimmetrias€rt6s l6pfel akkoris, amikorp6ldiul egynidm6gnest
felmelegitunk, 6s igy az elvesztim6gnesess€g6t. Ma m6r az elm6leti
fizikusok nemcsak az egyszerti szimmetria. hanem a sTupers/immel-
ria 6s a szupergravitSci6 fogalmSval is dolgoznak
Einsteinszerintcsaka nagytiimegiicsillagokazok'melyekm6ra
gyakorlatszam6ra semelhanyagolhat6 m6dontorzitj6ka t6rid6szer-
tezet6t.noUOAndor felvet€se viszont azt teszi elfogadhat6v6, ki
mondhat6vd, hogyha a mozgeshatirozza meg a gorbiiltt€rid6 szer-
kezet6t.akkor mdr a szokasos,,hAtkbznapi"sebess4gek 6s SJorsuld'
sot mellettis elk6pzelhetii, hogy a mozg6td.gy vagy deformel6d6
mez6k<izelEben helyileg megv6ltozik a t6rid6geomet.iaiszerkezete:
megStirbi)l.lnrcnt6lkezdvepedigminden'de mindenml{slesz'
Eit leg6ltaldnosabban egymembrdnmodellel lehetszeml6ltetni- Ha
egy kifeizitett membrent benyomunk, torzitunk, akkor a helyi t6r
,,izerkezete" megv6ltozik.az ott 6tgurul6 goly6 lendiiletet kap' €s
m6spdly6nhaladtovrbb,mint a nemtozult membrlinon (A val6sag
azonbana membrdnmodelln€l is gazdagabb; p6lddulaz <irv6nyes ero_
terckleiresdra nemalkalmas a membr6nmodell.) Az a megl6t6s' hogy
mozgtissalis befolydsolhatiuka t4rid6 szerkeaeftt'fundamentdlisjel'
legii. Am a mozgAsokcsakegy r6sz6n6l,a teljesenszimmetriavesztett
mozsisoknelszembetiindez a hat6s;ott Ahelo tetten'hogy nem sziik_
se8s;erLi a ..l"pos. a nulldhoTkbzeledodllanddgiirbulet!igeomelri"
Mig a matematikeban elegend6a helyi gitrbiiletmegm6fts6re' ka-
tegorizdl6s6ra a hiiromszdgbels6sziigeinekdsszeaddsa, a fizikdban
ezzela Ksdrlettelnem jutunk messzire A fizik6ban v6ges er6k(vek-
torok) v6gestAvolsigokonva.l6mozganisaa jellemz6 6s l6nyeges
Ilyenkoraz a felada!hogyegys6gnyier6tz6rtpalydnvigyiinkkitrbe
egy er6t6rben.Sikmozgdseset6n,ha elland6anegy adott irdnnyal
pLirhuzamosatu rnozdulrnkel egy egys6gvektorral' 6s visszajutunk az
eredetikiindulSsipozici6hoz, akkora kiindul66s a visszadrkez6 vek-
tor egymdssal egybev6g6.
A gdrbiiltgeometrirniil ez nemszuks6gszerii; kaphatunk olyanese-
tet,amikora kiindul66s a meg€rkez6 vekor kdztjelenldsszijgelt€€s
taldlhat6.Ez6rtis fontosa pdrhuzamossdg maghatftoz6sa ,,gftbiilt"
terekben.Mig az els6 eset.az euklideszi geometriai a konzervativ
erbrdrnek felelmeg.addrga mdsodik. a nemkonTervaliv. szimmelria
mentesmez6kmegfelet6je, s ezt a gdrbiiltfeliiletent6(€n6 vektor_

308
 A HORIZON?ON
TUI-...

mozgatdssal szeml6ltetjiik.Amikor kiirbevisziink egy vektorta ,,gtir-

bult" t6rid6ben, azttaldljuk,minthavalamilyener6 .,od6bbtolta" voi-
naeredetivektorunkat, minthaegy ,,induki4lt erd" hatnard. Val6jdban
megifi a ftridii tonuldsdyal tulAkozunk. Azt, hogy fizikai vil6gunk-
ban melyik geomeiria6rvdnyesiiltdnylegesen, tisztin matematikai
m6dszerekkel nemleheteldiinteni,ez a fizikafeiadara.
Id6ig ^z a felfogesvolt dltal6nos,hogyaz euklideszigeomerriaa leg-
k€nyelmesebb 6s legigazabb a h6tktiznapimiiszakidlerben6sa techni-
kdban.Dob6Andorezzelszemben aztmondja,hogya mozgesmin6-
s6gdt6l- amit mi szimmerriak€ntdefini{ltnk - megrdhozika t4fidi
s.erke.ete,.,lr,ega rcchnikailagkitnnyenel6allithar6parameterekmel-
lett is. Nem kizertteh6t,hogytalalhatunk olyanmozgesokat (mez6de-
fbrmdci6kat),melybena t6rid6 szerkezeteenisentorzul,6s ez bizaft,
kiildnlegeseffekusok megielen6s&hozhatja.E k6nyv IIl. r6sz6benle-
irt talrlmAnyokn6lraldlkoztunkm6r ilyen effekusokkal; a tomiid6, a
pisztr6ng,a torzult mrgnesesmez6k,vagy a kettds inga eset6nldttuk,
hogyaz energiamegmaradds, impuizusmegmarad6s tiibb6 nemigaz.Ez
vai6jeban visszavezether6 a r6riddszerkezerrorzulrsera. az pedig a
mozgiisra,az 6ltal6nosfelt6telekmegvdltoztarrsfua. Ezek az 6lral6nos
mozgi4sok termdszetesen gyorsul6sokat,forgisoka!, mez6-deform6ci6-
kat is tatalmaznak,igy az iiltaliinosrelativitiiselm6letmai form6j6nak
i4italdnosidseval lenn6nekleirhar6ak.Ehhez el6sz(tra specidlk relati-
vituirehdletetkell dltaldnositani;ezt \6}ezte et Doh6 Andor.
Einstein6ta tudjuk,hogya specidlisrelarivirdselm6letben a sebes-
s6geknem a vekorok j6l ismertparalelogramma-t6tele szerim,ha-
nem bonyolultabbszabily szerintrev6dnekdssze.Dob6 kimuratiisa
az- szintdngeometriai iton -, hogyaz Einstein-f6le sebessdgiisszeg-
26 k6pletis fiigg a gijrbiiletiparam6terr6l. Mondhatjukigy is, hogy
Dob6,Einsreinmindenformul6jdr,m6ga hiresenergia6sriimegkap-
csolatdtkifejez6k6plet6tis a gdrbiiletiparam€ter bevezetds6vel 6lta-
liinositotta.Emellenegy ij specidlisrelarivitasetm6ler l6rez6s6re is
dmutatott,amit elliptikusgeometda jellemez.Ennekalkalmazrsite-
riilet6r6lm6gkevesertudunk.Az mftis l6rszik,hogybizonyos6rre,
lembenkieg6szitdje az eddig isme( specielisrelativit6snak. Mond-
hatjukLigyis, hogyez szint6nszimmetrias6rt6s kdvetkezmdnye, hiszen
ezzelnemteljesenszimmetrikus helyzet6ll el6.
Mig az iskol6baniiltaiiibanmegel6gszunk az egyszerii,komplex
sldmoklal.a./absztrakalgebraennekis a kirer.;e.zrcn. altalAnosrtott
vezi6ir haszn6lja. Dob6Andor az altaldnositon szuper-hiperkomplex
sz6moksegits€g6vel oldottamega gcjrbijltr6rid6ben lezajl6folyama_
tok vizsg6lat6t. Ennekr6szleteibe term6szetesen ift nemmegyiinkbele,

309
ncELY GYORGY:BoRorvA'tLEN

az 6rdekl6d6olvas6 Dob6 Andor ide vonatkoz6dolgozatdtis megta-

lAlja a ,,Bevezetlsa tlrtechnol4Sidba" 3. kotet€ben.Ebb6l kideriil'
hogyeg6szen m6sgeometria iia ie a Minkowski-f6le t6rid6t'6s n6s a
Dob6-f6lekitedesztett giirbiilt t6rid6t: ijnmagdban tehdt nemel6gmeg-
adniegy fizikai folyamatndl a hely-6s id6adatokat, ismemikell a tar
Bnrbalefttis. Dob6 Andor vizsgdlataib5l vil6gosankideriil,hogy az
Einstein-f6le speci6lis retativit6selm6let csakegy raqyonsPecidlis ese'
rea Gauss-f6le 5lland6 gijrbiilettel jellemezhettj rclativitesoknak.
Dob6vizsgAl6ditsa a tudomdnyos felfedez6sek szok6sos meneffend-
j6t kiivetira specidlisesetekb6l kiindulvaegyret6gabbl6t6kiinel.iltd-
ldrrosttjaaz eddigi tapasztalatokat. (Ez az in induktiv m6dszer'amely
az egyesb6l kdvetkeztet az 6ltal6nosra.) A reladvit6selm6let Galileit6l
indultel. Ezthaszndijuk dltal6ban. Az Einstein-f6le speci6lis relativit6s-
elm6letn€la f6nysebess6g kiizel6benmdr v6ltoznakaz effektusok'
ugyanakkor nemlehetb6rmilyensebessdget el6mi.Dob6Andormeg-
mutatta.hogya geometri6t6l fijgg<ien f6nysebess6gn6l nagyobbsebes-
s6gis megjelenhet. Gdrbiilettdl fiiggdentrill6phetjiik a f6nysebess6get
is,a mozgesra n6zvetehdtnincsgyakorlatikorl6toz6s.
Ha megtaldljukazt a technikaieljirdst.amivelmegg6rbithetjiik a
t6rid6t,akkorkeziinkbenvan a f6nysebessdg szabdlyoz6sa, ezenke_
r€sztiilpedigaz id6 mil6si sebess6g6nek befolyAsoldsa is. Konkr6t
haszna lehet ennek az is, hogy egyszer majd megtervezhet6v6 vdlhat
a fenyn6lgyorsabbLirutazis. (Dob6 a ,,Be|er.eftsa tlrtechnokjgiti'
bd" 3. kijtet6benbemutatjaa f6nysebess6g ttll6p6s6nektijbbfelele-
hets6ges v6itozat6t.Ebbental6lhat6egy gondolatkis6rlet an'61,ho-
gyan l6phetilil egy rak6taa f6nysebess6get.) A kiterjesztettgeo-
metri6bana viszonylagos.azaztelativisztikusimpulzus6s er<iis
mesk6nttranszformel6dik, mint az Einstein-fdlespeci6lisrelativi-
tiiselmEletben. Az erd is geometriafiigg6 lesz,eziltal a teuesitmdny,
a munka€s az energiafogalma is e sen kijt6dik o Sirbtilethez, az
pediga mozgiisjellegzetess6geihez.
Dob6Andorriimutat:a Newton-f6leklasszikus mechanika a maga
geometiejdban pontosanteljesiil.Csakhogynen ez az egyetlenle-
hets6ges geometria(mint ahogyaz Einstein-f6le k=/ gdrbiiletipara-
m6teriigeometria is csakegy a lehets6gesek kdziiti).Ezzelhihetetlen
m'r66kbentordbb tdgithatjuk, szllesithetjiik a fizikai fobanatok Ie-
hetslgesnegjelenlsi for,".iil, f6leg, ha a t€rid6 szerkezet€tvdltoztatni
tudjuk.Ez viszontDob6felismer6se rdv6n6ppena mozgSsv6ltozta-
tdsdval6rhet6 el.
Wigner Jen6ana a fontos k6vetkeztet6sre j utott - mint mir r6geb-
-,
benemlitetttik hogya szimmetri6k mintegyszupertiirv6nyk6nt mu-

310
 A BoRrzoNroN
rrl|-...

latj5kmeg.hogymelyterm€szeti t6rv6ny,milyenhelyeken6rvdnyes,
hol alkalmazhat6. Dob6 Andor mutattameg,hogya mozgisok 6s
szerintijnkazokszimmetridi alkalmasak a gitrbiilt t6rid6szerkezet
megv;lroztatas"ra. igy a 'zrrnmetria-rdrkep rl.o re.ze'aholr mozg.r
soknak,mezokneknincsm6rfolytonosszimmetri6juk) magdban rejti
a nemeuklideszigeometriekat, ahol a dinamikaifolyamatokelvileg
lejiitsz6dhatnak pozitiv gdrbiilerri,elliptikusRiemann-felijlereken is.
vagynegativgcirbiiletlj. Bolyai-Lobacsevszkij-f6le hiperbolikus felii-
leteken.A szimmetria-t6rk6p als6dsfels6r6szerehdtDob6megldtiisa
szerintk€t r6szreoszthat6fel egy nullagdrbiilelri.azaz..parabolikus
pontokb6l'6116 gdrb6vel. Vannakezenlilmut 6 folyamatok is. az
eddigieknek iltaliinosit6sai.
Dob6Andor megldt6s6va,l m* eg|sAg?!Ieheta klass:ikus ls no-
dernJiaika,es tcibb6nem lesz..nit kiskacsA"a tcibbletenergiit ad6
tdrtechnol6giai m6dszerek vagyfolyamatoksora,hiszenszorosan il,
leszkediknz eddigieuklideszit6rid6benlezajloufolyamatokhoz. de
azoknakriltal6nositiisa. kirerjesztdse. Egy esem€nyleir:lsiihoz ezentil
6r adatraleszsziiks6g.A hi{romhelykoordinitin6s az idoadaton ki,
viil megkell adoia g6rbijleter is, hiszena gdrbiilermutatjameg.ddnri
el. hng)milyenpenmerriabJn iiit./ddikle aze.emel
A .,meggijrbitett" t6rid6benolyanfolyamatoksoradrl6nhetmeg,
amelyek6lma a professzorok bizrosan azrillitanik, hogycsakvdgy,
6lom.Ha giirbiilt 6s mozg6a t€rid6,.membrirrja". akkor.,teugorha-
tunk" r6la.Ezt nevezi,,t6rugr6snak" a sci-fi irodalom.A t6rid6..fe-
liilet6r6l"ekkorlepa$anharnak tergyak,s egy milsikhelyrcdrkezher
nek vissza.A megfigyel6a feliilelencsakazr6rzdkeliilyenkor,hogy
egyl6rgyhirteleneltdnt,vagy(ak6rlezdrthelyisdgben is) megtelent.
Mindennek az a kulcsa,hogya t6ridodeformdlhar6 legyen,s ez!Do-
b6 Andor szerinta mozgiessal 6rhetjiikel. Nemcsakmakoszkopikus
testekr€ igazez a lehet6s6g, hanemelemir6szecsk6k, sdt mez6kmoz_
g6srra.deformrici6jiira is. Hol keressiink ilyenharisl?Amikor p6ldiiul
villim csapa tivvezet€kbe, akkoraz:elektronok nagyiiramsririisEggei
hinelenmegveltozratjiik iriinyukat. Ekkora rdrdsponrb6l kiugorhar egy
gdmbvilliim.A tankiinyvfizika szerintnemcsak a giimbvilldmnem16-
iezhet,de azrkala okozortroncsoi6sokat semlehetutdnozni. (A etimb-
\iiirim.ajdlossiga felreheroendppeno/. hogyeltipriku5 rerben ;ozoe.
zdnsiga utalerre.)Szdv.l,minden. minden md!..
Csak egyet emlitek: f6l rucar olyan meBfigyeldsr6l 6rtesijlrem,
amikora gdmbvill6mb{ilkiesetregy nagyk6, n6hiinykilogrammnyi
homok,iivegcserepek, vagyegy vcjddrnyiviz. Ezekpedig,.nemf6r-
nek bele" eddigi ..iapos"tdrid6 szeml6letijnkbe. K€t dolaor tehe-

311
EcELY GYoRcY: BoR(,r!AiLEN

tiink: vagy azt mondjuk,hogy ilyen nincs is (ez az egyszei:bb).

vagy elfogadjuk, hogy a tl d6 alakia meSvdltoztathat'. MeEJe'
gyezziik,hogyDob6bfJvezeia,,relativisztikr ero" fogalmetis,6s
erre alapozvakdzdl egy olyan formulet, amelyet,,relativisztikus
antigravitticitjnak"foghatunkfel. (Ekkor az er6 irdnyaegy hatdmdl
megv6ltozik- p6ld6ula vonz6 er5 taszit6er6v6lesz.)Kimutatja'
hogy a hiperbolikust6rbena gravit6ci6ser6 kisebb,mint az eukli-
deszit6rben;az elliptikust6rbenviszonta gravit6ci6ser6 nagyobb.
mint az euklideszit6rben.Ez mind, mind biztat6je! a j6v6 techni
kijeft nezve.El'tte Monbanm6gel kell sajititaniezt a szeml6l€1et'
6scsakazutdnkezdhetiink felhasznelesehoz.
A vdltoz6 gdrbiiletri
t6dd6ldtsz6lagos gravitdci6s hatdsokatis ge-
ner6l. Anal6giakdnt vegyiinkk6t goly6t,amelyek a sikon egym6ssal
p6rhuzamosan gurulnak.Nincskdztiiker6hads.De ha a sikotegykis
m6lyed6ss6, vagypr.ippd torzitjuk,a goly6kkcizeledni vagytdvolodni
fognak,minthaerd hatnakijztiik. Ezt a torzitist a legegyszertibben
magnesesmez6kdeform6ci6jrval 6rhetjiik el. Ahol tehdt mez6k de-
formeci6jamiattnemteljestilaz energia-€s impulzusmegmaradis, ott
a tergtirbiilet.,antigravitdci6s" hatdskdnt is me&ieienhet, de ,,t6rug-
r6s",,,hipert6ri" effektusis el6fordulhat. Ezeketa lehet6s6geket a ma-
tematikanyelv6nmutatjamegDob6modellje;mir,,csak"a technikai
megoldSsokat kell megtal6lni.
Ha valaki Dob6 Andor Intemetenoivashat6munkiit iittanulmd-
nyozza(www.extm.hu/doboandor), kePetkaphatarr6lis, hogymivel
jdrult hozz6BolyaiJdnosgondolatvil6gdnak gyiimdlcsdz6bb6 6s ha-
t6konyabb6 t6te!6hez; mi6ltal tudta az Einstein-f6le relativi
specidlis
tdselm6leret6lraldnosabbd, kiterjedtebb6,fel6pit€s6ttdk6letesebb66s
egzaktabbe tenni.Hogyanjarult hozz6a kis6rletifizika tapasztalatai-
nak fj alapokontdrt6n6 megvilagitasdhoz,a fiiggtiben l6v6 probl6-
m6k megold6sdhoz; hogyan,mik6ntv6ltottafel az eddigit6rid6vile-
got a giirbiilt tdrid6 vil6gra, s ennek milyen kdvetkezm6nyeilettek
napjainkfizikajaran6zve.Megismerhetjiik azt is, ho|lan rezeta. it
az liltalanosftott specidlis relativitdselmAletbdl az dltahinos relativi'
ttuelm6lebe:hogy^i es mi6ltal jelenithet6mega gdrbtiletiparameter
a gravitdci6s egyenleteket mag6bafoglal6Einstein-f6le hiresformu'
l6ban.Feltehetden a matematikdban kev6sb6 jdrtasak sz6m6ra hasz-
nosleszDob6nak^z e t6makiirbe v6g6n6pszeriisit6, ismeretteieszt6
ktjnyve,amelyen jelenlegdolgozik.
Ma m€gkev6sa fogalmunkarr6l,hogya gijrbiiltt6rid6felhaszna-
I6sa.kihasznrl6sa mennyiretenn6kitnnyebbd a mindennapi dletiinket.
milyenij elvekenmiikdd6technikaieszkcjzdk hogyan a
szolgiilhatjdk

312
 A HoRIzoNToN
TdL...

helyvelbztatasban, a kiizleked6sben 6letviteliinket.

Ak6rhogyis ala-
kul a fejl6d6smenete,annyibizonyos,hogynapjainkban egydj fizika
sziiletik. Ami eddig csupdn elkipzelhet6 volt, IehetsAsessiv6'hk.
Amir6l eddigazthittiik,hogynemfordulhatel6 a val6sdgos vil6gban,
arr6lkideriilhet,hogym6gisel6fordul.Sokij probl€mauliin 6ppena
szimlr,erria,,siriiltse" miatt jelentkezik, a vriltozasmadott magyaii-
zatpedigmdga tudomrnyosfantasztikumon is tdlmutathat.
Errefel kellenek6sziilni,ellenkez6 esetben a dogmatikusszemlEle-
tiink alkalmadan leszaz Lij6s meghitkkent6 eredm6nyek befogaddsd-
ra. Egy6bkent, sajnos,mdr mostis az! Ebbena tudomrnyoselitnek
kikidltott,,tud6sok" jdmak €len,olyanok,akik mdr a gajrbiiltt6rid6
vildgit semtudjik elk6pzelni, befogadni. A felndvekvddj nemzeddk-
re sz6p,ugyanakkor neh6zfeladatok vemak, hiszennekikkell v6laszt
adni az rij kihivesoka. Hazenkaz iIt vezolt ij elrn6leti eredm6nyek
birtokdbanaz alkalmaz6steriiletdnis az €lvonalbakeriilhetne.Ehhez
azonbannemcsaka szemldleten, hanema tudomiiny,a kutat6st6mo-
gatidsirendszer6n is vdltoztatnikellene.

HA.,,(6)
1998nyarin egy tatab6nyaikertesh6z b€reltszob6j6ban h6romfia-
talember6llt egy g€pmellett.A g6p- feltal6l6jaszerint- tdrgyakat
tudottehiintehi. SzilajlstvSna Mriegyetemlechnikusa6s T6th La-
jos figyeltea Ks6rletet-A feltal6l6,harmincas €vei elej6njft6, n6F
len, egyediil 616fiatalemberizg tottan nagyat'zta a r6szleteket,
majda kis6rletreis sorkeliilt. El6szdrf6mp6nzeket tett az asztalkd-
zep6redgy,hogyazoka k€sziil6kbekapcsol6sa ut6negycsapisra el-
tiintek.A kdsziil6ken magennemsok l6tszott.Hat darabtekercsvolt
benne,de hogy ezeknekmi volt a kdzep6n,l6gmagosak vagy vas-
magosakvohak-€,milyen tipusli tekercsel€ssel k6sziiltek6s hdny
menetszammal - azt nem lehetetttudni, mert egy terit6velvoltak
letakarva.A tekercseket egy t6pegys6gr6l sz6mit6gdp kapcsolgana,
sorbanegymasut6n,nagyonnagyfrekvenciSval. K6tsdgtelen, hogy
igy rendkivtiltorz lereketlehetettel6i4llitani,melyekigen gyo$an
v6ltozhattak is.
Aztiin keriilt sor a nagy kiserletre:mig a kisebbtiirgyak gyorsegy,
m6sutenban liintek el, 6s n€haa szobamiisr6szeinbukkantakfel rijra -
mostegy iiresiivegkdvetkezett. Az iivegel6bbvibrdlnikezderr, majd
az alja fokozatosan elttint,aztdna teljespalackis. Kisvdrtatvaegy
csattan6ssalleesettaz udvaron.Ezut6negy s6rrelteli iiv€g kdvetkezett
- ez is hasonl6sorsrajutott: egycsattaniisutiinmegielenr azudvaron.

313
EcELvGvdRcY:BoRorv^6LEN

'11.
la

3r4
 A HoRlzoNroN rLL...

A k6t emberm6gegyszervisszat6rta feltal6l6hoz.6s Lljramegis

m6telt6ka kis€rletet. Harmadszor is elmentekhozzii,de addigraa g6p
konstruk6rea szerkezettel nyomtaianul
egyilttelkiiltijzcjtt, eltiint.
Ezt a tdrt6netetaz esem6nyekutiin egy 6vvel mondtael nekema ki'
s6rletegyiktanrija.Az akkoribemutat6 utanazonnalelindultak.hogy
tapasztalataikat megosszSk velem, de - dllit6lag- a telepiil6s
hat&6ban
a renddrdkmegakaddlyoztSk. hogyeljussanakhozzSm.Ma sem6rtem,
mi6rtnem pr6bdlkoztak telefonon,vagy mrs m6donfelvennia kap-
csolatot. igy ez azesetnemt6bbegy6rdekes tdr!6nem61...

T,4NCA
PoRszEMcsEK
A szimmetria-tdrk6p rdmutat,hogya ldasszikus fizikiib6l,az elektro-
dinamik6b6lteljesenhiinyzik a forgdsszdmbav€tele. A mechanika-
ban a forg6sa linedrismozgest6lelesenelhatfuolhat6, de azzalana-
16g.A {0rg6testrenema sebess€ge. hanema szdgsebessdge. 6snema
tiimege,hanema tehetetlens6gi nyomat6kaa jellernz6. A gyorsulds
mint6j6raa szdggyorsuliis is. 6s az iisszestdbbimagasabb rendti,id6-
beli deriveltis 6nelmezhet6. Az dltaliinosmozgiistval6jdbana line6-
ris 6s kijrmozgiskombineci6ja adja;mindenegyesiltalenosmozgds
felbonrharo linedJ isdskormozgd\ok dssTegdre.
Teslaszolitonoksegits6gdvel megtal6ltaa longitudindlis elektro-
moshulldmokkelt6s6nek eg6szen specidlis,kifinomultm6dsze#t.Az
oroszokpediga torzi6shull6mokkelt6s6nek m6djfta bukkan.akrd.
de sajnosnem publik6ltiikr6szletesen. Sejthetjuktehdt,hogy szim-
metriaokok miatt a forgasnakvalahol,valahogyillene megjelennie
az elektrodinamik6ban. Val6ban,ha megn6zziikaz elektrodinamikit
leir6 Maxwell-egyenleteket, ott csakdll6 6s egyenesment6nhalad6
t6lt6sekkeltalelkozunk.Az ell6 tdlt6sreaz dssztdlt€s a jellemz6,a
mozg6tdlt6sreviszontaz egys6gnyifelileteniitjut6tdltdssebess6ge,
azazaz 6,ram. Ezekbenaz egyenleiekben csaktttlt6ssiirris6ggel6s se-
bess6ggel taldlkozunk,szdgsebess6ggel nem.A tankdnyvfizikasze-
rint ez nemis fontos- a mechanikiban tal6nigen,de az elektrodina-
mik6ban biztosan nem. Hallgattjlagosfehevlsiink ma az, hogy a.
elektrodinamikabanldnreetelena Jbrgds.
Vajonez egy elvijelent6segli t6ny,vagycsaka jelenlegirechnikai
lehet6sdgeink korl6taibaiitkdzijnk?Ugy riinik,hogyaz urdbbir6lvan
sz6. Elekrodinamikaikiserleteinket6lral6banfemes vezet<ikben.
esetlegelektrolitokban, n6haionizeltplazmSkban vagy viikuumban
v€gezztik.A legjellemz<lbb term6szetesen a femekbentitrt6n6€lek-
ffomosvezet6s. itt azonban, az elektronokigenlassandramlanak. Mi-

3t5
 EGELYGYoRcY: DoRorvaiLEN

vel egy kb. 5 cm ,tm€r6jiiszolenoidban a titltdsnagyj6b6lI 6ra alatt

forog kiirbe,a szdgsebess€g l6nyeg6ben nulldnakvehe!6.Ezencsak
akkortudn6nksegiteni.ha szigetel6korongra helyezn6nk a tiilt€seket,
-
6s a korongotmagit forgatnAnk viszontcsakigenkev6sszdmdtdl-
t€sttudndnkfelvinnia korongfeliilet6rc.
Kindlkozikegy kompromisszDmos megold6s:helyezziink el rdlt€-
seketmikroszkopikus rn&etiiporsaemcsdk feliiletdn,6s ezt forgassuk
meg.Ebbenaz esetben, az el6z6szolenoidhoz k6pesthihetetlennagy
szdgsebessdget kapunk,€sa titlt€ssiirijseg is az elk6pzeiher<i maxim6-
lis €ft6krilesz,hiszenegy-egykicsinyporszemcs6re jut6 feli.ileritdl-
t€ssfinjsdg sokkalnagyobblehet,minthaaz egym6sttaszit6tdh6seket
komnga pr6b6lnAnk felvinni.Ha ez a kis forg6t6lt6shalad,6ramlik,
akkor egy ijabb mez6fondsdhozjutunk. Nevezzik el ezt spin, azaz
forg6sit6mek.(Itt nemaz elektronsaj6t.elvehetetlen, a fizik6banis-
mertspinj6regondolunk, hanema forg6seredm6ny6re.)
Ilyenforg6porszemcs6k segits6g6vel taldlrameg(ism6tcsakv6let-
lentil) Felix Ehrenhaft,oszrridkfizik-usa forg6 rijlrdsekhatfuenakjelen-
sdgcsoportj6t. Egyszeriibbeselekbencsakegy tengetyk6riili forg.dsrtu-
dott el6mi.Ha a mechanik6ban k6t tengelykifiil forgarunkegy testet
(p6lddulpdrgeftyiit),akkor egdszenfj, az egytengelyi\mozgrsniil tel-
jesenismereden hatdsokbukkannak el6.(Szimmetdacs6kken6s miattl)
A porszemcsdkn€l azt a ,,triikkitt" vetherjiikbe, hogy piciny mdgneses
dip6lusokkal hajtjukv6ge a kis6rletet. Mindenegyesporszenrnyi meg-
nesesdip6lusfelfoghat6egyelemi,Ampire-f€le cirv€nyiamnak.
Ha tehdtegy icipici mdgneses nyomat6kkal rendelk€26, azazkis
irdnytiik6ntviselk€d6porszemcs6re m6gtcjlt6stis junatunk,akkora
rendszer l;a, alapve!6en mdsforg6stengelyri forg6tdltessel jellemez-
het6.Am m6gm,ndigneme16gg6 6ltal6nos a mozg6s. Ahhoz,hogya
Syakorlatbanmindhdrom tei9ely kcirtil forogjon ez a t6lt6s, m6g
mozgatnunk is kell valamilyenkiils6erdt6nel,eltenkez6 esetben csak
k6ttengelykitrtli, iilland6szitgsebess6gri forgestkapunk.
Van egy egyszeriitechnikajmegoldrsa teljesen6ltaldnos mozg6s-
ra: vil6gitsukmeg ezt a mdgneses tulajdons6gf,picjny porszemet
elektromdgneses sug6n.al, p6ldaull6that6f6nnyel.Ha elegendrien ki-
csiny a porszem,akkor a f6nybentalilhat6elektromos6s mdgneses
mez6kmozgatni,,,r6ncig6bi" fogj6k, 6s igy rcljesendhaldnosforg6
r|,o.8drtfogunkkapni.Az ily m6doneiij6llitotl(eszecske mdlneses
monopilusklnrviselkedik,vagyisegy draszrikusan fj fizjkai tulaj-
dons6got mutat.Ez FelixEhrenhaftalapvet6felfedez6se.
Ezt az effektusta 80-as6vekbenegyoroszkutat6,Mihailov,l€zer
feny segrisdgerel. kors/erdbb kciriilmenyek ttilbtLmegi.melelte. es
316
 riL...
A HoRrzoNToN

meger6sitette Ehrenbaft6s munkatdrsai megfigyel6seit.

Kideriilt te-
hrt, hogy a m6gneses monop6lusnem egy elemi rdszecske (mint
ahogysokangondolj6k),hanemegy geometriai,
topol6giaijellegt
t6rtiilt6s.Ez a t6rtijltescsakaddigl6tezik,amiga t6lt6sselrendelkez6
miigneses porszemcsdt (amineka feliilet6negyelektronkering)fdny-
nvelsusiirozzak be.

h l t 'F|
., \(t ) ; i ) 'l) l
6
I
t ) l
r l I
t / t /
trF r9
E n n I
a) Ehrenhajl eqyik kisl ete Jdnnyelnegvildgitott tdszecskkkel.o$zetdft6
finysuqlnban a karpdba 6s a csavarydbaidryitottsdga ellentttes.L A kijr-
ptilya jobbmenetes,a csararpdlJabalnetetes. - A knrydlya balnerctes, a
csavarpdLya jobbnenetes.S.Ztaft' fdnysugifian a csavartilya ls a knryliba
ininritottsdga a.onos. I. A knryilya ls a csavarpnlyais jobbngnetes.IV. A
karpdlya6sa csawrpdlJais balmenetes.

majdnem
NEEE
b) A kise etueneqyr'szecskecsavaftrtlrdn kerinqeua tiruszfeliileEn -
eBJteljesMpon/r.
6. abra.

Ehrenhaftmegfigyel6sei szerintezeka r€szecsk6k hihetetlenbo-

nyolult egyes,s6t ke$6sspir6lprlydn mozogtaka f6nyben.Ez azr
mutatja,hogytdbbf6le,egym6sra mer6leges, Lorenrz-ripusi
er6is ha
totl rituk, 6s ez taldnaz6rtlehet,meft nemcsakaz egytengelyes for-
gdsb6lad6d6,igymond spin 16rl6tezik,hanem,,rorzi6stereink"is
vannak,melyeka toviibbiforg6stengelyek kdvetkezm6nyei.
Az anal6giaitt is megtalelhat6 a klasszikusmechanika forgdsaival:
a klasszikusmechanikiiban a Coriolis-tipuslipszeudoer6k felelnek

317
EGELYGYdRcY: BoRoTVAELEN

megpdldi{ulaz elektrodinamikdban az indukci6nak, 6s az dltalaoko-

zott.a mozgi{si pdlya sikjdra menileges Lorcntz-erdknek. Tragikushi-
ba, hogyEhrenhaftmegfigyeieseit 6s Mihajlov pontosm6r6seitnem
veszikfigyelembea kis6rleti6s elm6letifizikusok,a m6gneses mono-
p6lussalkapcsolatos szeml6letet teljesm6rt6kbenuralj6k Dirac el-
m6letin6zetei.aki nem volt hailand6tudom6stvenniebbena tekin-
tetbena term6szet val6s6g6r6l.
Ehrenhaftcikkeinek,megfigyel6seinek egy r6sz6ta ,,Bevezetls a
ftrtechnol6gidba" 2. kijtetenek 4. fejezeteben taliljuk. Ofi ldthat6,
hogya Maxwell-f6leegyenletek kiterjeszthet6k a forgdseset6reis, az
egyenletek eredetiszerkezet6t megtartva. A kiterjesztett elektrodina
mik6ban,csak egy tengelykdriili forg6sttekintve.az els6 h6rom
egyenleta ,,statikus"forr6stagokat. mig a mrsik h6romegyenletaz
6rv€nyestagokatlartalmazza, itt vannakaz id6beliv6ltozdsokat leir6
tagok;s.Ha nemhozzukl€trea forg6shozsziikseges technikaifelt6-
teleket,azaz6116, vagyegyenes ment6nhalad6t6lt6seinkvannak,ak-
kor csaka szokasos n€gyMaxwell-egyenlettel talilkozunk.Ha azon-
ban nagy v6kuumban, vagy plazm6ban, vagy forg6 porszemcs6ken
nagy szdgsebess6gii tdltdsekis mozoghatnak, abbanaz esetbena
Maxwellegyenletek tovibb b6vithet6ek. Ekkora kiterjesztett elektro-
dinamikaiegyenleteket kapjuk, melyek vektorosiriism6ddalmdg
egyszeriien kezelhet6k.
Ehrenhaftkis6rleteivel szokatlan eredmenyekfe j utott.Nemcsakki-
mutattam6gneses monop6lusok jelenl6t6t. hanemfelfedezte, hogy a
fdnnyelbesug5rzott rdszecske mozg6sa sor6nsokkaltitbbenergi6rad
le, mint azt vdrndnk.Technikaijelent6s6ge nincsugyanennekaz ef-
fektusnak,de megintazt bizonyitja,hoBya fizika vilrga sokkalgaz-
dagabb.mint ahogyezt kiinyveinkmutatjdk.A szimm€triacsdkkentds
segits6g€vel ij tipusrjer6k.mez6k,mozgdsformSk jelennekmeg,6s
nemsziiks6gszeriien maradmegaz impulzus6s az impulzusnyomat6k
sem.A tdbbtengelyes, spir6lszerri mozgisokezttrimasztjiik al6.
N6h6nyanmegpr6b6lt6ka jelens6geth6effekusk6nt6n6kelni,
azonbanez mondvacsin6lt ri,agyar4zat, hiszenanyagitulajdonsdgt6l
ftigg6en,egyeselemekf6mszemcs6i miis-mesm6donviselkednek a
f6nyben;egyesekkdzelednek a f6nyfondsfel6,miisokravolodnak 16-
le. Tehdtnemleheth6elnyel6si effektusra visszavezetni a mozg6siri-
ny6t,mennyisdg6t 6s min6s6g€t sem,kiilijn6senakkor,amikorrcjbb-
tengelyrispir6lment6nviszonylag nagysebess€ggel mozoga r6szecs-
ke. Ez az effektusaz elektrodinamika feltdratlan teriilere,pediga ter
m6szetben (a bioldgi6ban)ldteznekcsavartspidlis molekul6k,ezek
az Sltaldnositottelektrodinamikai folyamatokalapvet6k.

318
 A HoRrzoNToriL...

A kitedesztettelektrodinamika egyenteteisegitsdg6vel l6that6,

hogy tranzienselektromosfolyamatokn6laz eredetilegdll6, vagy
egyenesp61y6nmozg6tcjltdsekhirtelenforogni kezdenek,ami nem
kovetkezika szokdsos ndgyMaxwell-egyenletb6l. Ezt ^z effektusttii-
masztj6kaldPauloCorreamegfigyelesei is a tranziensg6zkisiildsek-
16l:gyorsivkisiil6sekn6l a kat6dfoltkdrnydkina t6lt6seknagysebes-
s6gtitranziensforgdsba kezdenek, ez6rtezekena heiyekenmegviltozik
az ivkistil6salakja:a kat6dkdmyek6na forgdsmiattgdmbalakl lesz
Mikroszk6ppal vizsg6lvaa megolvadt f6nfeliiletet.j6l latszika forgds
nyomrinjelentkez6drv€nyesforma.Ha id6bendlland6az ivkisiil6s,
akkorteljesenmristipusf,mdsjelleg(kat6dfoltalakokat kapunk.
K€ts6gtelen, hogy jelenlegi.viszonylagegyszertitechnol6gi6nkkai
a rdlr6sekforgatdsdt nemtudjukel6rni,ezdrtezek^z effektusoknem
buklannakeki. Nemkizrrt azonban. hogya nanolechnol6gia fejl6d6-
s6velezekaz elektrodinamikai effektusokkiizvetlenebbiil tanulm6-
nyozhat6ak lesznek,mint a forg5 porszemcs6k segits6g6vel. Term6-
szetesen, ha az eddig egymest6lelkiil6nitvekezeli mechaniket6s
elektrodinamikitdsszekapcsoljuk, akkor tovdbbi hihetellengazdag
teriileteltaldlhatunka klasszikus fizik6ban.A magnetohidrodinamika
(a vezet6,mozg6folyad6kokvagySrizokeramlesiinak tanulmdnyoz6-
sa) miir ma is zavarbaejt6en gazdag jelens6gsorokat kin6l. Ezeket
haszniljdkpdld6ula kozmol6g;iiban, de a mai melegfizi6sfolyama
tokndlis - nemsok sikerrel.A m6gneses monop6tusokkal, vagykiir-
mozgistv6gz6elektromos ldlt6sekkel larkitottSltaldnos dinamikama
m6gfelti4radan,de nen?febi*lpezhetetlen tetiilet.

AZ,{TOMTf,{COK
AIAXJA
A mai elmdletimagfizikamegfenekldse, stagnAldsa - a hatalmas em-
beri €s anyagier6forriisokbevetdse -
ellendreis annakkdvetkezm6-
nye.hogy nem,vagy alig veszikfigyelembea szimmetriaszeml6let
6ltalfelKnSltlehetdsdgeket. J6l tudjuk,hogyaz atomfizikaban, azaz
az elektronh6jakfizikrjdbana szimmetriaszerepe milyenfontos(en-
nek felismerds€ben jelent6sszerepevolt Wigner Jen6nek).Azt is
tudjuk.hogyaz igynevezettelemir6szecsk6k fizik6jibanmegintcsak
alapvetda szimmetri6k ismercte.A mai llldspontszerintegyediilaz
atommagok vilagebannemjelent6sa szimmeta szerepe. E miatt a
t€ved6smiatt azt6negyszeriinek nin6, de a gyakorlatbanalig-alig
hasznelhat6modellekben gondolkoznak az elm6leti6s kis6rlerimag-
fizikusok,6snemis fejl6dikez a te ilet. Ahogyaz miir lenniszokor,
ilyenkorn6 mega ,,kiviil6ll6k"szerepe, mert friss lit6sm6dszijks6-

319
E6ELY GYdRGv: BoRorvAaLEN

gesahhoz,hogyhelyiikrekeruljenekaz 6sszefiiggesek. Ezt tettemeg

SindelyLdszl66sfia, SindelyDdniel.Azt vett6k6szre,hogyaz atom-
magoktulajdonsagaira val6j6bana szimmetriikfi gyelembevdtel6vel
lehet a legjobbanmagyarezabtkapni - a giimb6kgeometri6jSval,
szimmetridj6val lehetlegjobbanleimi a kijlitnbiiz6alommagokat, izo-
t6pjaikat,stabilitdsi6s instabilitdsitulajdonsdgaikat.
Mai tankdnyvtuddsunk szerinta gyakorlatban - ndhAnykivdteles
-
esett6leltekintve nemkivitelezhet6az anyaggydft6s. Szaporit6-re-
aktorokbanudniummagokb6lneutronsugerzes hatisarael6ellithat6
p6ld6ulplut6nium,de ha az optikaisz6lvezet6kh6z nagyonfontoser-
bium nevii .itkafitldf6mrelenneszilks6gijnk, akkor hiribakopogtat-
ndnkaz eim6letivagyKsirleti magfizikusokajtajdn,azzalutasitand-
nak el minket,hogy az alig-aligismertritkafdldf€mek, az akiniddk
vagylantaniddk tdmegesgyartiisamer6fantazmag6ria. Pediga ni6bi-
um,a szam6rium, a cdrium,a terbium,a diszpr6zium. a holmiumfon-
tos elemek,ipari nyersanyagok lehetn6nek. Annak is ajriiln6nk,ha
pdldSulaz eziisttelszomsz€dos pallediumottonnaszernra lehetne
gyiirtani,mertez a f€m m6ga platiniindlis dr6g6bb,ugyanakkor na-
gyonhasznos ipa{ anyag.Ha olcs6ntudniinkel6dllitaniezeketaz ele-
meket,ij eszkiiz6k,szerkezeteksorakeriilhetnepiacra,6s egdszenij
foglalkozisokalakulhatnanak ki. Ehhezazonbanpontosankellene
tudni,hogyhogyanis n6znekki ^z atommagok.
A mai hivatalostudomenynem visz kdzelebba megoldiishoz.
A magfizikasokfelemodellthaszndl,titbbekkdziitt a protonok6s
neutronokeklektikuskever6ketmutatd,rigynevezett cseppmodellt,
vagy a szabiityosabb, a kiils6 elektronh€jmint'j&a 6pn]ij hAjmo-
&/r. Azonbanegyik modellsemalkalmasaz atommagok tulajdon-
sdgainakleids6ra.Az eg6szteriiletrejellemz6a sok empirikusk6p-
let,6m ezekkelmindig6vatosankell binni, mert lehet,hogycsaka
tudatlansiigot pal6stoljAk. K. N. Muhin, oroszmagfizikusk6t p6ldet
is hozotta sok-sokparam6tervesz6lyeitbemutatand6. Az els6p6lda
az atomh6joptikai spektrum6nakhiperfinom szerkezetdtn gyafi,z6
egyik elm6letc6fol6sdvalkapcsolatosan keletkezett.Ez ^z elrJ.l6let
hdt esetbenpontosanadta visszaa megfigyeltkis6rleti6rt€keket,
ez6rtbizotta modellbena szerz6.Ellenfelea szerz6neveinekbetlii-
bdl alakitottegy szemcsoportot, 6s enneksegitsdgdvel ugyanolyan
pontossriggal visszakapta az eredm6nyeket. Egy amerikaifizikusigy
jellemeztea paramdterek hat6siit:adjanakh6romparam6tert, 6s ak6r
egy elefrdntotis le lehetvelerajzolni.Ndgy param€terrel megaz or-
menyiit is cs6v6ltatnilehet.Egy dtparam6teres elefdntpedig mdr
magais kdpesleszij elm6letekel6allitesara.

320
 A HORIZONTONTUL...

A term€szettudom6nyban Okkdm borotv6jinak nevezlk azl az 61-

lal6nosalapelvet,amelyszerintaz az elm6leta jobb, amelyikkeve-
sebbfelt€telt(param6teft) igdnyel.Az iEaz,nj6 elm€letrendet,rend
szertteremta l6tsz6lag ellentmondrsos adatoktenger€ben. A Sindely-
f6le szimmetrikus magszerkezet-el m6letetj 6l leirjaa stabil6sinstabil
magokviselked6sit, tulajdonsiigait, 6sezeke elfogadhat6 magyardza-
tol ad.Sajnosnemlehetmegfigyel6ssel kiizvetleniil,vagyakir a leg-
jobb mikoszk6poksegiis6g6vel igazolnivagyciifolni;csakkdzvetetl
bizonyit6kokvannakaz elm6letalrttmasztiisiira, abb6l viszontszd-
mos nagyonmeggy6z6.A ,,Bevezetls a tirtechnoldgiAba"3. k6te
t€bental6lhat6dolgozatukolvasmiinyos 6s nagyonizgalmas, j6l kij-
vethet6,mindenkineka figyelm6beaj6nlom.Olyan k€rd6sekreis
egyszedivdlaszttud adni,hogymi6rt stabilaka niklel 58,as,60-as,
61-es,62-es6s 64-estijmegszemiizot6pjai,ugyanakkormi6n nem
stabilaka kdziitttiklev6 59-esvagy 63-asizor6pok,valaminraz 58
alattivagya 64 {dlijtti tbmegszemok - ezekajelenlegielm6ierimag
fizika6 el6srendszer€n kiviil esnek.
A magfizikaazt6llitja,hogya neutronoka kcir6anyag szerep6rtdl-
tik be az egymisttaszit6Fotonok kiiziitt, ds kaotikusan helyezked-
nek el az atommagban. Ahogy ncivekszika protonoksz6ma,fgy n6
egyrenagyobbm6n6kbena neutronok6,6s azt 6llii5k, hogya proto-
nok€sneutronoksz6miitstatisztikai iisszefiigg€sk6nt kell kezelni.Bdr
dvtizedek6ta tdbb ezerelm6letimagfizikus,6s tdbb ezer kis6rleti
magfizikusvizsg6ltaaz atommagok fel6pit6s6nek, tulajdonsdgainak,
stabilitds6nak k6rd6s€r, mind a mai napignemjutottakelfogadhar6
vilaszta. Yal6sziniilegazdrt,mert a kiinduldsi paradigmavolr helyte-
len, m6gpedig az,hogyaz atommagegy rendezetlen prcton-6s neut-
roncsomag.
A Sindely-modell rcndetteremta protonok€s neufonok,azaza
nukleonokardnyiinakl6tsz6lagos dsszevisszas6giban, a Sindely-f6le
modellbena magz6rt€s szimmetri6kkal rendelkez<i rendszer.A dol-
gozatbankdziilt izot6pt6rk6penj6l l6rszik, hogy van egyfajrarend a
stabil 6s instabilizot6pokkdzdft.A szerz6k€rvel6s6nek alapja^z
volt, hogya vil6g biirmelyr€sz€brilsziirmaz6 6rcek,esvdnyok eser€n
a kiil6nbitz6 izot6pok arSnyamindig hajsz6lpontosanDgyanaz,ezert
yalafiilyen bels6rendnei kell lenni, 6s nem pusztidnstatisztikailag6ll
el6 az azonoss6g. A megfigyel6sazt mutatja,hogy neutronokszabad
t€rben,stabilanneml6teznekhossz(ideig,protoffa6s elektromaes-
nek sz6t:neuftontehetcsakisbezdftan, az atommagban l6tezhet.
A mai fizika aztmondja,hogyproton6s neutronlehetaz atommag
felszindnvagybelsejeben is. A Srndely-fdle rzabiilyo.geometriaimol

321
EGELYGYdRGY:BoROTVAELEN

dellb6laz ad6dik,hogyaz atommagfelszin6nmindigprotonokvan-

nak,belsejeben pedigmindigneutronok. Ugy kell teh6telk6pzelniaz
atommagot, hogymindegyikstabilatommagazonossugarigdmbdk-
bitl6116,z6xt,szab6lyos t6rbeligeometai alakzat,s ha nem sike jl
ilyet kirakni,akkoraz mindenk€ppen csakrdvid 6lettartam6, instabil
radioaktiv izot6p lehet.A magokatigy sziliird, azonossuganjgoly6k-
kal modelleznilehet,legfeljobba fizikai v6kuumdlland6anbomlasz-
hat's6t kell kis m6rt6kbenfigyelembevenni.
t6, zizegii, szeff5,z6
Az igy felepitettmagmodellekaz atommagokosszestulajdons6g6t le
tudjiik imi, nincsegyetlenbels6ellentmondas,kiv6tel sema modellek
6s a val6s6gkitziitt. Ha sziltud goly6kb6l 6pitjiik fel ^z atommagok
modellj€t,akkor a t6rbeli geometriaialakzatok6sszeselem6neka szd-
ma fgy aranyfk ^z adott halmaz felszindn levd gdmbdk sz6mthoz,
mint a r6szecskdkvildgdban^z atommagneutronjainakszima a proto-
nok szimiihoz. Magyatfim.az atommagkiilsd feliilet6n mindig pro-
tonok vannak,b€liil bezrirvapedig a semlegesneutronok.A Fobl6mdt
ezut6na protonh6jalattineutronszerkezet meghatirozisajelenti.
Tiibb rdtegbenis egymiisra6piilhet a bels6neutronmag.Min6l na-
gyobbaz elemt6megsz6ma, ann6lbonyolultabb, de m€gmindigren-
dezett,z6rtbels6neutronhdjakat l6tunk.A modellalapjinkdt felt6telt
is ki lehetmondaniaz atommagokstabilit6s6ra.Rdszbena neutronok
elrendez6s6nek t6rbeliszimmetrieja, a bels6neutronmag elemeinek
6rintkez6ses kapcsol6d6sa, 6s a neutronhalmaz kiils6h€jenakz6ftsega
a felt6teleannak.hogyegy izot6pstabillegyen.Misrdszt^z is sziik-
s6ges,hogy a neutronokaz atommagbelsejdben, vagy pdrosanhe-
lyezkedjenek el, vagy geometriailag tijk€letesen zerjekkirbe a mag
kdz€ppontjaban lev6piratlanneutront,vagya kdz6psikban elhelyez-
ked6h6rmasvagydtdsneutroncsoportot.
Ez a modelll6nyeg6ben az atommagok peri6dusos rendszedtki-
nilja, nemkevesebbet 6r, mint az anyagokMengyelejev-fdle peri6du-
sosrendszere. A szabalyoss6goka, geometriai szimmetridka6pi.ild
rendszer ezutSnaxiomatikusan 6pithet6fel ijabb megkitt6sek n6lkiil.
Enneka modellneka segitsdg6vel meg6rthet6 p6ld6ul,hogy mi6rt
instabila techn6cium nevrielem,hiszenaz adottneDtron-6s proton-
sziimndlegyszeriien nemlehetkirakniegy stabil,szimmetrikus mag-
szerkezetet. A modelltanulmrnyoziisa ut6n 6rthet6v6viilik, hogy a
p6roselemekizot6pjainakszdma6ltal6ban4, 6, 6s csaknemminde-
gyik pdroselernnekl6tezikegy-k€ipSratlant6megszdmlj, 6s emiatt
piratlan neutronsz6mri stabilizot6pjais. A piiratlanrendszdmli ele-
mek a piirosokhoz kdpestszokatlankiildnbdz6s6get mutatnakponto-
san geometriai(szimmetria)okok miatt. A pftatlan rendsz6miele-

322
 A HoRrzoNroN
ril-...

mekn6lmindigvan neutrontdbblet, a neutronszim mindigp6ros,ele-

menk6ntcsakegy vagy k€t stabil izot6pl6tezik,6s sokkalkisebbaz
ekjforduldsigyakorisdguk, mint a pdroselemekn6l.
A modellmegmutatja, hogyaz ur6nn6lnagyobbrendsz6mii elemek
mi6rtnemlehetnekelvilegsems(abilak,azaza fizikusok6ltalrem6lt
k6s6bbistabilszigeteknernldtezhetnek. A m6dszersegirs€g6vel neg
lehethatrirozniaz ur6nfelettimagokcsopo{j6bana viszonylagstabi-
labbizot6poktcjmegsziimait is. A szimmetri6.a 6piil6modellmegma-
Eyarizza a pozitiv6s negativ bdta-boml6s lezajlSs6tds az alfa-tipusr.i
bomliisokaitis.
A modellelegiinsan 6s szemldletesen mutatjapdldiiulaztajelens€-
get, hogy az urdn a hasad6sakor mi6rt nem k6t, nagyjiib6lazonos
magraesik sz6t.A kis6rletimegfigyeldsek szerint,6ltal6banegy 140
kiiriili tdmegszemi, valamintegy kcjriilbeliil90-estomeSszami mag-
ra esik sz6taz uiinium 235-6sa maghasad6s utin. Ha goly6kb6lki-
rakjukaz ur6nmodellj6t.l6iuk. hogynemlehetpontosan szimmetri-
kusankettdszelni a magot,csakegydarabj6tlehetleszakitani.

aJknkd
kitsti haj b) kij.6psdhij c) beLs6bLokk
1.'bta. A. u n 238neuta,modelljAt
akot6 h4jak.

a)A. unitl-235 b) 3ri13.askdbdsalakzat

8.6bra.

323
EcrLY GYORGY:
BoRorvAELtrN

G&
9 . abft. Az uflin -235beLsdmaqjdnoks.erkezete.

Megjegyzend6. hogy a szdrz6ka felismer€stmegel6z6en egyelta-

l4n nema maghasad6s okai utiin kutattak,hanemaz 5l-es gdmbhal_
mazokszimmetriditvizsg6lt6k.A sajrtosgeometri6ji51-eshalmaz
16lcsakkds6bbderiiltki, hogyaz 6ppenaz ur6nhires,/hirhedt hasad6
izot6pj6nak, az ul6n-235-nek a neutront6bblet6vel egyezikmeg.ln-
nenmiir csakegy ,.kisl6p6s"volt rSjcjnniarra.hogya plut6nium-239
is az6rthasad6, mertannakneutrontdbblete ugyancsak egy 51-eshal-
maz. Enneka szab6)yos -
halmaznakpedig a r6szletesgeometriai
vizsgelatokutdn - egyedill6ll6kiildnlegess6ge, hogy mindenegyes
hasadisisftia a blokk fhalmaz) kb. 1/2 + 2/3 os sz6tvdl6sat eredm6-
nyezi-A modellazt is 6rtelmezi,hogymi6rt vannakbjzonyosrend-
sz6mokndl(igynevezettmdgikusszdmokniil)nagyonstabilelemek.
mdsesetekben pedigviszonylaginstabilaka magok.
A Sindely-modell sz6pp6lddjaannak,hogyegy alapvet6en egysze-
rii felismer6s,egy elegdnsmegoldessegits6g€vel logikusan6s 6rthe-
t6enviiasztlehetadnieddigmegv6laszolhatatlannat tiin6 kdrd6seke.
pusztdns szimrnetria-szenlAlet felhaszndldsdval. A m6dszer toviibb-
gondol6sa 6rthet6v6tehetia nemesgiizok 6s a fefiom6gneses anyagok
viselked6set is. Fontosnaktartommegism6telni, hogyakik szeretik6s
€lvezika sz6p6s tisztagondolatokat, azoksz6m&aa Sindely-modell
elolvas6sa izgalmasszellemikalandlesz.
T€diink mostvisszaa t6maelej6nfelvetettgondolathoz. Hogyan
lehetneanyagokat gydftanimagegyesul6ssel (fiizid)ds maghasad6ssal
(fisszi6)?Technikailag nemlehetak6rmitvdghezvinni az atomreakto-
rokban.melegftzi6tpedigegy6ltal6rnem is tudunktart6sanl6tre-

324
 A ITORIZONTON
lUL...

hozni. Az els6 rdszbenemlitettFarnsworth-f6le k6sziildkazonban

vdrhat6an alkalmaslenneanyagokitalakitesdra, gyert6siira.
Nagyobb
tdmegsz6mri elemekb6lkiindulva,p€ld6ulur5niumatornmagot le-l€-
farigcsSfva lehetne gyfttani ht6,iyz6 anyagokat,p€ldrul pallddiumot
vagydiszpr6ziumot. A fiizi6skamrdban, a fLizi6sfolyamatokmell6k-
term6kek6nt ad6d6gyolsneutronokat (att6l fiigg6en,hogymennyire
ioniz'lt ez az anyag,m6s-mdssebess€gre gyo$ithat6 fel) hasznilhat-
ndnkaz ur6niumvagy6lom,vagym6shasonl6anyagok,,sz6ttiirdel6-
s€re".A nagyobbatommagok,,let6rdel6s6vel",,,farigcsr4ldsdval" el-
juthatunka kisebbekhez.
A Famsworth-f6lekesziil€kigen nagysebess6gri gyorsitastl6treho-
26 szerkezet6s potencirlis neutronforras,sokf6le varieci6slehet6s6-
get tennelehetiivd,6s igy ha nem is tiszlin, hanemtitbbfdlemds
anyagkiiziitt,a keresett anyagizot6pjaitval6szinijleg el6 tudnefllita-
ni. Esez megnemis az 6sszeslehet6s6g. A bioldgia,az 6let m6gen-
n€l is egyszenibbanyagdtalaKtdsifolyamatoka k6pes,de er6l m6r
ifivnk a Tibott tallilmdnyol cimll kdnyvben.

A v,iKJUM
ENDRGTiJ,4NAX
MEccsApoLAsA
A szimmetria,aszimmetdaalkalmaziisevalkin6lkozik egy viszonylag
egyszeriienergiatermel6si, energia.4talakitasim6dszer,melynekr6szle-
resebbleirasaa ,,Bevezetisa Eftecbtol6gidba" 3. kdtet6benSzamos,
kiizi Jrnos dolgozat6ban tal6lhat6.Szamoskiizi^zr tapasztalta,hogy ha
k6t kiildnbz6 anyagi v6kony ferntemezkiizd nem til j6l szigerel6,
nemtillj6l vezet6fdlvezetdttesz,akkorez a furcsakondenzator ma-
9616lfelritlt6dikkitrnlbeliill-2 voltos6rt6ke.Kisiit6surin a konden-
zitor ijra tdlt6dik €s ijra kisiither6:a folyamatat6r vdgrelenszer
megism€tl6dik djra 6s [jra. A jelensdgakkoris megmarad, ha Fam-
day-kalitkdba helyezziika szerkezeter, vagyisnema mindeniittmeg-
lev6elektromdgneses zaj vagyelektroszmog okozzaajelens6get.
Nagyonv6kony,hibamenres, egyenletesvasrags 6Eif6lveze6 relegel
nemkiinnyii el66llitani,de alapanyagk6nt sokf6le,a hdztartesbanmeg-
tal6lhat6fest6kvagyragaszt6 is alkalmas.(P6ld6ulegyesszaloncukor-
f6li6kndla nemtflj6l vezer6mrianyagmindk€toldalaramas-m6s f6-
met g6ziilnekfel.) Elvilega ma l6rez6ipari f€mg6z6l6si v€konyr6teg-
technikdklGlnagyonegyszeriien6s nem tfl dr6g6nmeglehetneoldani
ilyen kis fesziilts6genegyenftamotiead6 kdsziildkekt6megglrrteser.
Ebbenaz esetben azonban nemigazi6dkmozg6r6lvansz6,ink6bba
vdkuumenergiiijdnak megcsapol6sa okozzaaz elekronos tijlt6sek
szepardl6dSs6t. A k6r kiilitnbitz6 f6m kttztjtr egyfajrakontaktpotenciSl
EGELYGYdRGY:BoRo TVAELEN

jiin l6tre,ami a f6lvezet6r6tegenbeliil el6gnagyt6rer6ssdgetokoz.

Ez a €rerdss€ga f6lvezet6ben lev6 ttjltdseket ^zaz
szepatelja, szive-
sebbenliiki dt a viikuumenergia rezg6sea tdlt6sekeiaz egyik elekt-
r6dra.igy a t6lt6sek 6s eramotadnak
knldnvalnak,

deeklrlkum

M&$A^A^&\A

10.ibra.

Ezt a hat6stm6r r6g6taismediika gyakorlatban: kdztudott.hogy

nagyfesziiltsdgri kondenzdtorckat nem szabadnyitott elekr6dokkal
tirolni, rdvidrekellzemi a spontdnfeltdlt6d6svesz6lyemiatt.Ha va-
laki sokh6napos Iriml6sutiin hozzinyil egy ilyen kondenz6torhoz,
komoly eramiit6s€rheti.Enneka hat6snak^z lehetaz oka, hogy a
gldrl;ssordn.oharemludnakketIdkdlelesen azonos dnyagimrn6sd
gii elektr6dotel6illitani,6s a k6t fegyverzet kdzdttidielektrikumsem
szigeteltdkdfetesen.lehet egy kis sziv'Lr9{s.Ez a k6t hatSsaztiin a
kondenziitorok lass6onfeltdlt6d6s6t okozza.
Perszeaz effekus sokkalmarkrnsabb a Szamoskiizi-f6le elrcndez6s-
ben. hiszenitt kifejezetten,,ere megy ki a jetdk". Itt a kontaktpoten-
cidlb6lad6d6szimmetriacsdkkentds az, ami a vdkxumenergla kinye-
r6s6tlehet6v€ teszi:ez a Casimir-effektusnak l6nyeg6ben egyfolytonos
viltozata.A hdzilageliidllithat6effekusterm6szetesen csakdemonst-
r6ci6.de fejleszt6s utiinenneka villamosenergia-fonesnak a sorozat-
gyArt5sa mrr kiizepes technol6giai szintenis gazdasigos lenne.
Ez a n€hdnylehet6s6g, n6h6nydolgozat,amit mostrdvidenefte-
kintettiink,talana legfontosabb. denemazosszes, amit a szimmetria-
szemldlet felkin6l.

326
 A HORIZONTON
TUL...

TNUrruN(-E
AHrB,lrNrE6r?
A szimrnetria-tdrk6p mutatjaa term6szet6ltal felKn6lt hatalmastechni-
kai 6s g^zdas6gilehet6s€geket, de arra is reviidgit, hogy milyen kor6n
,,befagyott"a tudom6ny,s emiatt a technika.A ,,hivalalos"haladr4st6l
ezertsokj6t nemv6rhatunk.Ha fenntarthat6,el6remutat6fejljd6st aka-
runl. akkorsonunkatmogunknak kell kizbevenni.igy vohet a repijlds.
az aut6zis, a ridi6t€chnika,vagy a gdzturbindkeset6benis. Az int6z-
m6nyesinnov6ci6egyetemei,mamutc6ges kutat6int6zetei.akad6midier-
re nemk6peselqigy meginta ,,Kviil61l6k"kedben vana fejl6d6skuicsa.
kott tdn6nelmesordnaz emberis6gmost 6rkezettel fejl6d€s€nek
leglassfbb szakaszdhoz. Hdtkitznapi tapasztalatainknatl6tsz6lagel-
lentmondez a kuelent6s,ezeft n gy$eza@tig6nyel.Hogyankell
m6mi a fejl6d6st?Hajlamosak vagyunkarra,hogyaz id6 mfl6sdnak
liiggv6ny6ben m64iik gyarapoddsunkat, hiszen6letiinkmostk6nyel-
mesebb, mint rdgenvolt. Ez a gondolkod6s azonban f6lrevezet6,mert
nemtudjuk,hogyugyanekkom szellemi6s anyagidldozat,r6n nem
juthattunkvolna-egyorsabbfejl6ddshez, emberibb6lethez.C6lsze-
riibb tehata rdfordit6sokarrinyAbanvizsgdlnia fejl6d€st.
Az 6kori Egyiptomban,ahol n6h6nypap csak ked\tel6sb6l (rdsz-
munkaid<lben)foglalkozott kutatdssal,hi6ba fiiltak el sze'zes szi'z
6vek, a kutat6sraforditott ember6vekszdmaelenydsz6volt. Az 6kori
R6mdnakegy6ltaldnnem voltak,,kutat6i",a r€gi gi'riig vi"osdllam-
okbanpedig legfeljebbegy-k6ttucat emberbesz6lgetett, gondolko-
dott n6haa vil6g dolgair6l.Az 6kor kutatesraforditott,,ember6vei
nek" szdman6hiinyezerlehetdsszesen. A kitz6pkorban pedigcsak
n6hiinyszerzetes m6solgatta az 6kori gondolkod6k mtiveit,szervezett
kutatdsegy6haidn neml€tezett.
ValamikorGalilei idejdbenkezd6ddttEur6p6banaz int€zm6nyes
kutat6s.Akkor n6hanytucat,Iegfeljebbf6lszezemberfordithattatel-
jes 6let6tkutat6munk6ra, 6s ennekdsszegyiijt6tt. kumulativeredm6
nyei mdr litvanyosak.Igaz. ez ^ fejl1d's is szakaszos volt; a brir
RoyalSocietyn6hatiz-hisz 6vrecsakformdlisanmiikdddtt,nemvoh
val6diterm6szettudom6nyos kutatas.Az 1800-as6vekv6g6tdlazon
ban megszildrdult a tudomrinyint6zmdnyrendszere, f6foglalkoz6si
kutat6kel6bbtucatjai,majd sz6zai,a sziizadfordul6 sorSnezrei,me
pedigtizezrei,szAzeztei foglalkoznak kutat6ssal-
Igaz,a kutat6s-fejleszt6sre fofditottp6nznagyr6szea haditechni
kiit gazdagitotta. Hrisz-harminc 6wel ezel6ttebb6l m6g csak-csak
visszajutot! a civil szf6r6bais, de ma mdregyrekevesebb. (A bomba
kutat6sb6lkifejl6ddttaz atomenergetika. 6m hisz 6ve nem 6piil ij
atomer6mii. Az olaj6rdekek annyiraerdsek,hogy k6pesekvoltak az
EcE Y GYtiRcY: BoRor'\,^iLDN

atomer6miivek €pit6s6nek befagyasztdsera is.) A fej16d6st tehdtnem

az elteltid6 fiiggv6ny6ben, hanema iejl6ddsel6segitds€re szAntku-
tat6iemberdvekben 6sanyagirdforditesokban kell m6mi Ebbol a n6-
z6pontb6laz eredmdnyek tragikusak.
Ma e$/etlen 6v alatttobb p6nztkijltiinkl:utatAsra, mint amit 1914-ig
-
6sszeseniim az,,eredm6nyek" sajnos maguk6rt besz6lnek Ami ma.
hdtkdznapi6ltiinkbenfontos,gyakorlatieredmdny - ^zaz amit a klasz-
szikusfizika felhaszn6lds6val -,
6rtiinkel mindaz 1800-as 6vekvdg6-
ig sziiletettmeg,jobb6ra nem ,,hivatiisos" kutat6k segits6gdvel
Az is l6tszotta szimmetria+6rk6p lehel6s6geinek bemutat6sakor.
hogyegyik irSnysemig6nyelsok milli6rddolldrosbefektet€st, csak
keativ gondolkod6st. L'reativgondolkod6b6l mostsincst6bb,mint
r6gen, viszont sokkal rosszabbak az eff6le gondolkod6s megval6sul6-
.r. kifutdsr e.dlyei.
Es mit mutatnaka gazdas6g eredm6nyei? Evr6l-6vreolvasni,hogy
mennyitn6tt a nemzetijdvedelem,a GDP.De mi az iira enneka nd-
veked6snek? Ne csaka bev6telt,a kiaddstis vegyijkfigyelembeHa
elpusztulnak ^z erddk,tdnkremegy a term6talaj,megv6ltozikaz idd-
jrrds, akkorazt is ki kell szdmolni,hogy mennyibekerijl az eredeti
dllapotvisszadllitdsa. Erd6ketkell telepiteni,a talaj term6kdpess6g6t
visszakell adni.tisztitanikell a vizeket,6llatfajokatkell me86vnia
teljespusztul6st6l. Ha ennekf6ny6benvdgezztikel a sz6mitesokat'
kideriilhet,hogyma nincsis gyanpod6s.talin sokkaltdbb a veszte-
s€g.Ut6dainkjdv6jdthabzsoljuk fel ezzela technikrdval Ehhezpedig
nincsiogunk.
Vaiaha volt termritalaj Eszak-Afiikdban,Mezopotrimidban,az ln-
dus vitlgy6neksivata&iaiban, siit a Szahar6ban-is. Erdiil(I6lmer csak
mrilt id6ben besz6lhetiinklndidban, D6lkeleFAzsiiiban, s nemsokela
D6l-Amerik6ban 6s Afrikr{banis. A szeg6nys6g mindentfelemdszt
A tiibbletenergiatad6gdpekkel,m6dszerekkelkiv6dhet6lennea pusz-
tulas.Mi6n nemez tdrt6nik?
A mdr bizonyitottanj6 tudomdnyosnorm6katsem alkalmazzdka
tem6szettudomdnyban.Ezt nem lehet egysze ien csak a nemt6r6-
diimsdgrovdsaraimi, ez szisztematikuselnyom6sercdm6nye.A mai
id6k v6szesen hasonlitanak a banyatl6Ming kultira idej6re'amikor
kiizelgetta bimdalomdsszercppandsa. Most az ,,olajbirodalomban"
6liink, minden a fekete arany kiiriil forog. A Fiildiin eladott energia
mennyis6gekiiriitbeliil ftdromezer millidrd dolLir Avente,Csv4lhet6,
hogy ebb6l az dsszegb6ln6hanyfontosabbtudom6nyosfoly6irat
szerkesztdje is jobban€1.Ennyiel6gahhoz,hogymegelljona term6-
szettudom6nyfejl6ddse.Az amerikaiEnronc€g vezettiipolitikusokat,

328
 rri|-...
A HoRrzoNToN

kitnyvel6c6geketv6si6rolt meg,igy a szabadpiacgazdasdg alapvet6

int6zm6nyeit dstaal6.Mi6rt nejutna p6nzn€hiinyfoly6iraiszerkesz
t6jdrejs? Elegend66ltudomiinynak nyilvdnitanivalamita foly6iftF
okban,6smerisel vanhallgattatva drdke.
Jdv6k6pekben perszenincshi5ny.A hrit6szeh€nyaz lnternetse-
gits6g6velmegmondja rnajd,hogy mi van kifogy6ban,€s cs6post6n
erkezika tej, a vaj vagymis. Ma egyedula kommDnikdci6s iparban
vann6mifejl6d6s,6mezena teriiletenis komolyellenforradalom dil.
Magyarorsz6gon is val6segos kommunikrci6s ellenforradalom, rdrdr6-
gul6stdrt6ntaz ut6bbitiz 6vben.A fejl6ddsaz, ha €gyreolcs6bbak
a term6kek6s a szolg6ltatdsok, ha l6tvdnyosansik€riil visszaszo-
ritani a szeg6nys6get, ha mindenkitisztaiv6vizhez,rendeslak6s.
hoz 6sj6 min6s6giioktatishozjuthat, A val6s6gazonbanaz,hogy
egyrenagyobba tiivols'g a szegeny6s gazdagorszdgokkdzdtt, 6s or-
szagokon beliil is a gazdag6sa szegdny emberekk6zbtt.
K6riilb€li1 k6tszdzcsal6dtanja k€zbenaz emberis6gvagyonAnak
fel6t,€s nem az a c6ljuk, hogy monop6liumaikat elveszitsdk, hogy
mesokis €lettdrhez, lehet6s6gekhez jussanak, esetlegij m6dszerek, Lij
technikdk,rij technol6gidkmegjelen6s6vel. Kdzismert,hogycsiikkena
hiboritatlan €lett6ra Fiildijn. A talaj savasodi4sa miatt nemcsaka nagy
erd6s6gek pusztulnak, 6s nemcsaka tr6pusitSjakon,hanema mAs6-
kelt 6gdvbenis. A niivekv6sz6n-dioxid 6s mdsiiveghi-giok miatt
(p6ld5u1 meten)klimidnkegyrcinstabilabb. Ez rigyjelentkezik,hogy
tavasszal6s 6sszelrendkiviil liitv6nyosh6m6rs6kleti 6s csapad6k-
instabilit6sok mutatkoznak; emiattp6ldrulegyhdrom-n6gy napigtarr6
for6s6g kitvetkeztdbenkinyilnak a gyiimijlcsf6k virdgai,rnajd n6heny
6ra alaft a h6mdrs€kletannyiralehtlhet, hogy a vir6gokelfag),nak.
A felmeleged6s miatt a hegyekben gyorsa h6olvades,6s a kiiftotr
(6sijra nemtelepitett)erd6kmiatt a foly6k meg6radnak. Az emberi
s6gmesiknagykincse,a tengeris tragikusmAt6kbenpusztul.A ten-
gerviz felmeleged6se miatt hatalmasteriiletekv6lnak6lettelenn6,a tfl-
zott lehal6sz6sellatfajokezreitpusztitjael.
A mai technika,technol6gia a mai gondolkod6ssal pSrosulva nem
mutatszebbjdv6t,de megegyfenntarthat6t sem.Ugyan^zzal a prob-
l6m6valkiizdiink, mint a k6sii-MingekKindban.Ugyanrigymandari-
nok umlj6ka tudom6nyt, ugyanigynemfejlddhersemmi.Az 1880-as
6v€kbenszinteegymdsutenjelentmega telefon,a redi6,a v6lt6dram,
a villanymotorok6s az ezzelhajtott szeiszemg6pek, az aut6, a repiil6-
g6p,a f€nykepezds, a filmezds,a mozi.A fizikdbanis eg6szen a 20-as
dvekigtartottez a pezsg6s, ut6naegyrecsiikkenra fejl6d6stemp6ja,
lassult,majd meg6llt.(Pedigmennyimindenlenneolcs6nkutathat6

329
EGELYGYdRcY: BoRorvaELDN

6s feltdrhat6.) Ha nem ismerjiika mdltunkata tudom5nyban, akkor

hogyismerhetnenk mega jijv6t? A tudomanykapuimindeniittbez6-
rultak.Ahol pediga kapukatbez6d6k- hatov6bbakarunkl6pni-, a fa-
lakatkell ettdmi.
Az emberisdg taldnleghasznosabb talalmdnya az irds.A legaljasabb
viszont,ha az irdsttiltjiik, ha megtiltj6k, hogy fontos gondolatokkdz-
kinccs6vdljanak.Hii4nyoznak a szildrdalapoka fizik6ban, 6pitkezni
viszontcsakszilrrdalapmlehet.Ez a szimmetriaszeml6let lenne,ami
ugyanelvileg seholsemtiltott, de 6ppenel6g,ha a gJakorlatbanaz.
A Dob6-f6lefelismer6sazt mutatja,hogyha a mozgassorenvel-
tozhata t6rid6szerkezete, 6s emiattvaltozhatp6ld6ula sebess6g, az
erii 6s ^z energiais, akkor megsziinnekazok a korldtok, amelyekkii-
ztitt a hivatalos tudomdnyemberei eddig gondolkodtak.Az ,,uf6k"
ellenilegdiint6bb 6rv az volt, hogya f6nysebess6get nemlehettfll6p-
ni, 6s aihoz, hogya legkatzelebbi csillagokaeljussunk, annyiiizem-
anyagkellene, amennyiaz eg€szF6ld tdmeg6velm6rhetiiiissze.Ha
viszont nem igaz az energiamegmarades, 6s nem korlttos a f6nyse_
bess6g,6s l€tezik hipert6r,abbanaz esetbenezeka korl6tok mind el-
tr.innek.Ha pedig a kommunik6ci6banmegval6sulhatnaa longitudi-
nelis 6s torzi6s elektrom6gneses mez6k kutat6sa,akkor val6sziniileg
m6g gyorsabb, kev€sb6 gyengiilii, jobban terjed6jelekhezjutndnk,
ami megintcsakalapvet6en vdltoztathatnd mega viligr6l alkotottfel-
fogdsunkat 6slehet6s6geinket.
A feudalizmus bukdsa,a szocializmus bukdsamindgazdas6gi okok
miattk6vetkezett be.Ne gondoljukazt,hogya kapitalizmus jelen for_
mrjiban a v6gs6ds megvahoztathatadan tdrsadalmiforma. Ea !,8)a-
ni: nem,Temokrdciais nempiacgazdasdg.Kevesekdtintdseir6nyitja
a t6bbs6get, 6sa titbbs6gnemsz6lhatbelesaj6tsondba,m6gcsakfdl
semtudjuk vetni a legalapvetdbb k6rddseket. Szembekell ndzniaz-
zal, hogy a fizikdban a fontos dolgok mdr csak az eddie tiltott teriik'
tekentaldlhat6k.Haladnimdr csak megszegyeniilve, az emberi6s
szakmait6ved6sek beismer€sdvel lehet.
A fiziken kiviil szimosstagndl6teriiletvan m€ga term6szettudo-
miinyban.Hidbat6rk6pezziik fel az embedg€n6sszet6tel6t: az embe-
ri agy,a tudatkutatdsdhoz nem segithozz6minket.Itt a kiterjesztett
elehrodinamika n6lkiilval6szinlileg nemsoka fogunkjutni.Az a mo-
dell, hogyaz ember,az €l6l6nynemmes,csakegy zsrknyi vegyszer,
nem vezetmesszire.Ha a l6leka!1tagadjaL-utat6s6nak t6rgy6t,a l6lek
l6tdt,akkoralapvet6en fejl6deskeptelen.
Erdekes,de nem€rthetetlen, hogy az emberiagy mrik6d6sdt min-
dig csakegy adotttechnikaiszintalapjentudtdkelk6pzelni.A XVIL

330
 A HoRrzoNroN
r'.L...

szizadbanbonyolult6raszerkezetk6nt 6rtelmeztdk, majdamikora te

lefonkiizpontok elterjedtek. akkora telefonhoz hasonlitott6k. Ma a di-
gitelissz6mit6g6p vansoron.Ezeka t€ves modellek besztkitik. Iezdt-
jdk a fejl6d6slehet6s6git. Az6rtkell tehdta klasszikus fizikiit szilird
tudomiinyos alapokahelyezni 6s ez a szimmetridk szerep6nek elis-
merdse lehet-, hogym6steriiletekis fijlszabadulhassanak b6kiy6ikb6l.
A m6didb6laz dradfel6nk,hogy fejl6d6sijnktitretlen,a jdv6 r6zsa-
szin,a lehet6s6gek bel6thatadanok. Ilyen gy6zelmibesz6dek di6t5j6n
6liink. 1918-ban,a n6metfront dsszeoml6sa el6tt taldltik ki ezt a
,,gy6zelmidi6ta' m6dszert: csaka gy6zelmekr6l, a j6 hireki6ladunk
szdmot,a veres6gek6lnem besz6li.ink. Pedigapr6siignak, leDyegle
lennektrin6hibiikisjelent6skalasztr6f6hoz vezethetnek.
Nagyobbvulkankitdr6sek az emberis6gtdrtenet6ben csak ritken
fordulnakel6. Ha p6ld6ulkitiir egy vulk6n,6s emiattaz eddigin6l
mondjuktizszerannyihamukerijl a sztratoszf6r:iba. az eroshelyi le
hiil6seketfog okozni.Az emberis6g tdrt6net6ben Lrtoljiraaz 500-as
evekbenvolt ilyen nagymdrelri kalasztr6fa. durvdnezerdtszdz 6vvel
ezel6tt.amitcjrt6nelmi l6pt€kkelndzvenemegynngyid6. M6g a ny6-
ri napokis annyiraszurk6kvollakajtesztend6n 6t, hogyalig termett
6lelmiszer. Ha egyilyen term6szeti kataszlr6fa a viirhat6olajvils6g.a
dfiga olaj idej6reesne,akkora kev6sterm6nytnemfogJuktudni be-
takaritani,szrllitani.€hins6galakulhatki.
Az L vilighibori ulljnszinreteljesenkihalta klasszikus szobriiszat.
a klasszikus festdszet. a klasszikuszene6sa klasszikus fizikamiivel6se
is. Mindez dgy, hogy fdlbehagytuk, nem fejezlijk be. Nem tLrdom.
hogy lehetne-e Beethovenszimf6ni6ivalazonosszintrimriveketimi.
vagy lehetne-e esetlegRembrandtvagy El Grecofestm6nyeitfelijl-
milni. A klasszikus fizika feltdrdsdtazonbanbe kell fejezni.Ez m6g
csak nem is f6lbehagyoat munka.a szimmetria-t6rk6p azt mutatja.
hogya leriiletnektahn csakaz5-10szdzaldket t6nukfel.
Alapvet6probldma,hogya politikaivezet6knemismert6kfel en
nek a k6rd€snek gazdasdgi. nernzetbiztonsdgi jelent6s6gdt. Hatalmas
dsszegeket kdltenekel az olajforrdsokmegszerzds6re, megv6d€sere.
hololt enneka p6nzneka titred€k6b6l ki lehetnefejleszteni[j, jobb
energiahordozdkat. Nemtudni,hogymi6rtnemismerikfel a politiku
soka t6rt6nelemnek azt a fontosleck6jdt.hogya termel6kenysdg ncj-
vel6sea tart6sjdl6l zdioga.ehhezped;ge gednikell a te(hnika,is
einiat a terrnis.ettudatndn|fej li;d'sAt.
Ha elindulegyj6gondolat,akkorabb6lmozgalom sze ez6djk.ab-
b6l szefvezet lesz,6sez a szervezel mindigelnyomjaaz eredetigon-
dolatot.Gondoljunkcsaka kereszt€nysdgre, az iszldmra.a munkds-

331
ECELYGvdRcY: BoRoTYA'LEN

mozgalomra,de a kapitalizmusis igy indult. hogy l6pjiik dt a me.ev

engedjiikaz embereketkereskedni,
fitldtulajdont, iparkodni,gondol-
kodni, gyarapodni.Es mindenaz ellenkez6j6befordult A kiir itrd6gi
Kiildndsenfiagikusez a term6szettudom6nyokn6l. A fizika mos!,
hAromsz6z €vestd(6netesorSnel6szdr halott.Nem vdgelgyengiil6s_
ben, minden lehet6s6g6tkimeritve halt meg, hanemerdszakosm6-
don.tiltdsok6ltal.El6 teriileteMven lenne,de oda mosttilos a bel€_
p6s.A titrtdnelmitapasztalat egy6rtelmiien mutatja,hogy a tudomd-
nyos,miiszakifejliid6snemegy esetlegesen vilaszthat6opci6,nem
egy riri passzi6,amirijl biintetleniille lehetmondani.Ha m6gisle-
mondunk,vagyiselnyomjuka lehet6s6geket, a bdntet6st
mindenk6p-
pen elszenvedjiik. Ez a kdnyv a halottkdmjelert€sea fizik6r6l6s a
technik6r6l. A kialakult helyzetet elsiisorbana tehetsdgtelens€gben
alulmdlhatatlan, az embertelensegben felulmflhatadantudomtnyos
vezet6krov6siiralehet imi. Fejiikben tlland6an keveredika fejltid6s
6s a haladAsfogalma.
A r6maiakis haladtak,az azt6kok,a kinaiak,az ink6k,az aftikai
t6zsek is, csakrosszirenybaihaladtak,de nemfejltidtek.A mostani
halad6siir6ny csakkev6sembemekad nyugodt,gondtalanj6l€tet,
az emberektdbbs6gerengetegmunka6s kinl6dds6t6ntud egy sta-
bil, elfogadhat6nak tiinii 6letmin6s6get el6rni,holottcsupdna ,,klasz-
szikusfizika" ismeretemindenkisz6m6raemberi6letkttriilmdnyeket
teremthetne. A tdrsadalmibajok oka a gazdasagban keresend6,a
gazdas6gbajainakoka a technikiban,a technikd6pedig a term6-
szettudom6nyban, ezat a megold6snak is innenkell jdnnie. Nem a
j6l6tet kell megszuntetni visszafogottfejlddessel,hanemmask6nt,
m6salapokonkell a j6l6tet megteremteni. Littuk, hogy Kinet a tt-
des hatalmaemeltefel 6s a hatalomtudatlans6sa taszitottale. Ne
hagyjuk,hogyez megism6tl6djdk.
Sokmindenvanm6ga horizonlontdl...

V6ge?

332
 FUGGETEK

-FiqJ. f--i-t ---l

z9,a

w3. l--t-1 f-5-l

z,V.t- ffI-F

89,6.

d. -Laahr, C.il.

Y A"

iN
EGELYGYdRGY:BoRorvAtr-trN

1. fiiggel6k

WesleyGary szabadalma

Magnetoelectric
machine,^zazElektrom6gneses g6p
A tal6lm6nysz6ma:10239,a benyijtdsideje:1879.m6rciusI3.

,,A taldlmiinyegyldgyvasarmatririib6l vagymagb6ldll, melyetegyin-

dukci6stekerccsel egytitthaszni4lunk, ugyanabban a magneses tdrben,
6s azt polarizdljuk6s depolariz6ljuk. A polaritisaan6lkiilvdlrozzon
meg,hogy kivenn6nka mdgneses mez6b6l.Szdmosg6p k6sziiltmrr
elektromos6ramel6dllit6s6raolyan l6gyvasarmattilasegits6g6vel. me-
lyendlland6rniignes hatiisiinak
kitetttekercshelyezkedik el. Ezekbena
gEpekben a m6gnesarmatfrdt igy mozSatjdk,hogyaz armatira gyorsan
€ssokszorism€tl6dve megviltoztassa vagyelvesziGe polarites6t.
Azdrt.hogyldtrehozzuk -
az armatrirdbana m6gnes6rint6se n6lkiil
- ezt a p6lusv6ltiistvagy polaritdsvdltest, eddig mindig szijks6ges
volt, hogyaz armatir6tki- 6s behizzuka mdgneses mez6b6l,azaza
magnesvonz6mezej6b6l; vagyisazegyikp6luste#b6l a mdsikp6lus
ter6be.Ehhezaz armatliritmozgatnikellettegy hosszliszakaszon ke-
resztll,amikorletoz[aa p6lusviiltdsok frekvenci6jit,6s megnehezitet-
te a miigneses megoszt6s teliesm6rt6krikihasznal6set, felhasznrileset.
Tal6lm6nyom 6rtdkeaz,hogyaz armanjnita mdgneses mez6belse-
j€benmrlkijdfetem, 6s az armatfrakis mozgat6sdval dtpolariziiloma
mdrismertg6pekhez hasonld,vagym6gjobberedm6nyektel.
Taldlminyomazonaz eddigismeretlen t€nyenalapul.hogya m:ig-
nesest6rben(vagya vonz6ster6ben)ldtezika mlignest6lkisebb-na-
gyobbt6volsiglaegyolyanszakasz - arnit6n semleges vonalnakne-
-,
vezek ahol a liigyvasnempolarizdl6dik(azaznemjelenik meg a
legyvasv6gein6szakivagyd€ii p6lus).nemmdgnesez6dik a m6gnes
hat6sa6ltal.A semleges vonalhelyemdgnesenkent elt6r6:a vonala
m6gnest annakp6luser6ssig6vel ardnyosan katzeliti,
6s r6volabbkerul
a miignest6l.ha az armat{rat6rfogat6tndveljiik. A vonal hely€t
kdnnyenmeghat6rozhaijuk egy tekercs6s egy galvanomdter segits6-
geveligy. hogy a vashozk6zeliriinkvagyi6le r6volitunkegy miig-
nest.Egy miisikm6dszerszerint,kis vastiit,vasszbget helyeziinkaz
armatfrav€g6re,6sfigyeljijk ^zt a pontot.ailol a tii vizszinteshely-
zetbekeriil,s hogymikoresikle, mikorsziinikmega vonz:is.
Felfedeztem, hogyha vasathelyeziinkerrea semleges vonalra,az
polarizdladan maradm6gakkoris, ha az a patk6m6gnes er6svonz6

334
 FriiccElbK

hatdsaalattvan,de amintbrrmely idnyban elmozditjukerftil a vo

nalr61,azonnalpolariz6l6dik.Felfedeztem, hogy a vas polaritiisaa
vonalellenkez6oldalainelt6r66s megvdltozik,ha a vonalon6thala-
dunk. lgy ha vasathelyeziinka mtgnes kdzel6be,€s kifeld tart6
mozgdssal 6s megosztiis (indukci6)segits6g6vel polarizeljuk,akkor
a semleges vonalat eldrve elveszti polarit6sdt,6s ahogya vonalt6l
t6volodik,ellenkez6m6donpolariz6l6dik. Ha fgy alakitjukki az ar-
matrirat,hogy a semleges vonalt6lbefeldvagyatt6l kifel6reze&jen,
vagya vonalonkeresztiilhaladvaegy komutdtoraldsszekdtve mun-
ket vegezzen, akkor lehet6v6 tessziik az armatfrdban sziiks6ges po_
larit6sv6ltdsokat. S mindeztkis mozgdsokkal,ellent6tbena tiibbi
(mis tipusri)kdsziil6kkel.
A m6dszeremmelmeg6pitettg6pekr6szleteitsold6lek6ppenmeg-
val6sithatjuk. A legjobberedm6nyeket akkor kapjuk,ha egy (akdr
tijbb rdtegii) patk6m6gnesthasznalunk,6s az armat&6ta kdt p6lus fe-
lettegyoldalonmozgatjuk, a mdgnes 6s a semleges vonalk6zdtt.
Az l-4. 6braa senlegesvonal 6s a mdgnes,valaminta magneses
meziik kapcsolatat,6s az armatira depolariz6ci6j6t6s polaritdsveltasdt
6!.{6.zolj^.
Az 5.6btin l{tszik az eltalamk6szitettelekrom6gneses g6p.
Abramaglafi'?jatazA jelentiaz alapotvagytart6vSEt, melyb6laz a
jelii tart6k nydlnakki, melyeka megfelel6meziit alatit6 elland6mdg-
nesttaftjek. A B a szok6sostdbh6tegii 6lland6mSgnes.A C jel6l egy
Iapos,vizszinteshelyzetrilrgyvasarmatfrdt,mely a m6gnesmindket
p6lusafeleft helyezkedikel, 6s a D-vel jel6lt vibriici6s,azazrezg{ikana
van r(igzitve,melyet a ,-vel jeldlt vizszintestengelydcif dt, s meiy az
c-val jeliih 6llvi4nyonnyDgszik.Ez a kar egy c-vel jel6lt, fiiggdleges
irenyrim6sikkarhozkapcsol6dik,melynekfels6 v€gefel van hasitva,s
a d-veljel6lt excenterrel rezgethetjiik. Ez az ?-veljelcjlttengelyen he-
lyezkedikel, melyazffel jelijlt fogaskerdkben v6gz<idik,€s nagy for-
dulatsz6mmal hajtjukmegaz E-veljeldlt fogaskerdkkel. Az t jelf ke-
r6kkelrezgdsbe hozzuka kart,6snagysebess€ggel mozgatjuk az arma-
trirdt a mdgnesliildtt 6s alatl. A kdz6penkikdnnyitett6s lekerekitettar-
matirakdriil egyG jelii tekercs(szolenoid) helyezkedikel.
Hogy a l6gyvasarmatrirat a magnesvonzisaellen6ben kiegyensri-
lyozhassam. 6s nekelljen€gy meghajt6t ez6na vjbr616kar
haszniilni,
als6rdszeal6 mds-mds magassdggal k€t vagytdbbhengeres rug6t(H
jeh.i)helyezek,melyekegyrenijvekv6er6t fejtenekki, ahogyaz ar-
manjrakdzeledika mdgneshez, 6s egyreer6sebbvonzdsnak van kit6-
ve.Ebbenaz elrendez6sben csakannyienergiasziiks6ges az armatlira
mtkcjdtet6s6hez, amennyia mozg6alkatreszek inerci6jdnak 6s sirl6-
diisenak legy6z6s6bez elegend6.

335
EcEr,YGY6RG1:BoRorvAiLtN

Amikor a gepvibriil6s6t, rezgds€t6llitjukbe,c6lszeniaz armatirSt

a semleges vonalt6lkiindulvabefel6a m6gnes fel6 rczgetnt(2.,4. ib-
ra).Az armatira,amintelhagyjaa vonalatpolarizalft6 v6lik; 6sdepo-
lariz6l6dik,amintel6i ^ vonalat. (.Azaz ott nempol6ros.)Tekintve.
hogy az amatfra csakkis m6rt€kbenmozog(n€hiinyesetbencsak
egyinch50-edr6sze),6saz is ki vanegyensflyozva a megnesvonzd-
si hatAsaellen,a g€petkis energiabefektet€s€vel nagyfordulalsz6m-
mal lehethajtani.Mivel az armatrir6t a mSgnes ktizel6ben mozgatjuk,
ahola vonz6er66s az indukci6shatdsigen er6s,a dr6tokbansok ds
nagyintenzit6situamotlehetindukdlni.
Ha valamilyenokb6lszijks6ges lenne.akkoraz armatireta semle-
gesvonalonkiviil is rezgethetjikandlkiil.hogyelhagyndnk a mdgne-
sesteret.De rezgethetjuk az armalireta semleges vonallalp6rhuza-
mosanis an€lkiil,hogyteljeseneltivolodni4nk a m6gneses mezdbdl.
Ebbenaz esetbenk6t egyeniiramiimpulzusunkIesza kifel6 mozgris
sorin,6skett6a befel6tijn6n6mozgaskitzben.Ahhoz,hogy(liiket6)
egyeneramot kapjunk,b6rmilyenkomubtorvagyeramirdnyvdlt6 ele-
gend6- a kommutetort tdbbf6l€k6ppen hasznilhatjuk. Egyetbemura-
tunk az 5. 6brdn:a rezg6kar h6ts6rdszdnJ-veljel6lve,ennekk€rv6-
g€n 1<-val6s Llel jeltilt vezet6uij van. melynekv6geiheza tekercs
v6geitkittjnk.A ( val 6s Zlel jeliilt ujjak h6rom,M, N, O-valjeldlt
egymdssal ijsszekittdtt
fdmiapokloz6 ntkeznek;az els6ken6a P-vel
jeldlt vezetiivel,a mesika 0 jehivel,6s az eg6szrigy van kialakitva.
hogyaz iiramir6nyamegveltozik, aminta fesziilts6g irinya a tekercs-
ben megfordul.igy a P, Q vezet6kbenaz 6Lr^mir6nya6lland6marad.
Mindenesetben rigykell elkdszitenia g6pet,hogyfelhaszn6lhassuk
az armatfradepola z6ci6jdta semleges vonalment6n;s az armatljra
v6gig a m6gneses mez6nbeliil maradjon,6soft is kell mozgatni.
Amint az 1-4.6brdnletszik,a rezg6armariraa megnesmindkdrp6lu-
sa el6ft helyezkedik el, lehet6v€t6vemindk6tp6lusfluxus6nakfel-
hasznel6s6t,6s az eg6szarmarir6ris, igy a mdgnesteljesenergiejdt
munk6ratudjukfogni.Akkor kapjuka legjobberedm6nyt, ha k6rvas,
Iemezt6sszefogva, dsszeszegecselve haszn6lunk. (Ldsdrajz.)
A g6p forftija, konstrukci6ja 6s a r€szekelrendez€se v6ltozhat,
amennyibenaz armattiraa magnesesmez6nbeliil mozog,valamintha
az armattlradepolariz6ci6jevalnyerjiik a" 6ramot.Az igy leirt tal6l-
mdnyomkapcs6n a kdvetkez6 ig6nypontjaim vannak:
1. A fentiekben leirt m6dsze.rel elektlomos iiramot indukdlok,
melyn6legy tekerccselelliitott vasarmanjrdtrezgeteka semleges
vonalfeld.es attdlbefeldegydllanddmiignesterdben.

336
 FLccELaK

2. A magnetoelektromos g6p egy mdgnesb6l,egy indukci6ste-

kercsbcil €s egy.a mdgnesmezej6ben
mozg6ldgyvasarmatir6-
b6i lill. Az armatiraa mdgneses vonalirdny6ban,
semlegessdgi
valamintatt6lvisszafel6 mozog.
3. Egy elektrom6gneses g6pbenegypermanens m6gnes. egy induk-
ci6s tekercs6s egy armatira,valamintegy mozgat6mechaniz-
mussegitsigdvel rezgeljijkaz armatirit a mrgnest6lt6volitva€s
kdzelitve,a semleges vonalt6leltdvolitvavagy azonkeresztiil.
an6lkiil,hogyelhagyn6nk a midgnesesmez6t.
4. A magnetoelekromos g6pm6gnesb6l. egyindukci6s rekercsb6l6s
egy ldgyvasb6l 1ll. Az ut6bbitigy rezgetjiik.hogycsaka sem-
legesvonalt6la m6gnesig. €svisszaa semleges vonaiigmozog."
(M€gn6gyig6nypontvan,ezekazonbannemmondanak
szemotte-
v6enrijat.)

N6hdny kommentir
A fentiszabadalmi leir6s,tudonisomszerintaz els6a echnikatdrt6-
ne6ben, amely tdbbletenergidt termel6 szerkezettelkapcsolarban
fennmaradt. A leids k6zirissalk6sziill,de legfeljebbk6t helyenvolt
olyan homilyos,nehezenolvashat6sz6, melynekfordit6s66ftnem
mern6kkezeskedni. de igy 6rzem,azoknem6rintetika szabadalmi
leiiis l€nyeg6t.Ez a berendezds annyiraegyszerrinek flinik, hogy
mindenki,aki n6mikdzijgyess6ggel rendelkezik,6s rddldoznegyven-
drvenezerforintot. meg tud.ja6patenia szerkezetet. Patk6mrgnest
tdbbhelyenis be lehelszerezni. de hangsz6r6kba 6pitettgyrirrialaki.
dlland6mdgnesek vagy m5s mdgnesek segitsdgdvel is val6sziniileg
meg€pithet6 a permanens mdgnest helyettesit6
mdgneses kdr.
Tudnikell, hogya XIX. szdzadv6g6nk6sziilt61land6 m6gnesek a
mai mdgneseklez k6pestigen gyeng6kvoltak.6s alacsonykoercivi-
tiissalrendelkeztek. Alig 6tvdzdtt.hengereltlemezekb6lk6sziiltek,
igy viszonylagkevis kistdlyhibahalmoz6dott fel benniik,ez6rrala
csonyvolt a koercivitiisuk 6s a remanens mignesesindukci6juk.Mi
elottnekil6tnienk a feladatnak, 6rdemes n6hiinymagyarnyelvenis ki
adottkitnyvetelolvasniaz nlland6miigneseket ta.talmaz(ikdrdkr6l.
(A lista a ,,Be|ezeftsa ftrtechnol6gidba"3. kdretdben, a cary-f6le
\/erkerelek leirdsdn-k kapc\;n'negtdldlhircr. Am kd./tlJln\ fel Jr-
ra. hogymozg6alkatrdszekel tafialmaz6mrgneses kdrtjkkelnemna-
gyontbglaikozikaz irodalom,6s kijliindsennemfoglalkoznak ezzcl
azigynevezett.,semlegess6gi vonallal".
EGELYCYdRcY: BoRorvattLEN

Erdemesezt a z6ndtfelt6rk6pezni,majd k6vetkezdfeladatkdntdgy

folytatni tovibb a m6r6st,aiogy Garyjavasolta:tekerjiinkigen v6kony
tekercseta l6gyvas armatrirakdr€, 6s ndzziik meg, hogy milyen az
indukci6 idiibeli lefu6sa. V€gezziikel ezt a Ks6rletet[gy, hog} ex-
centersegits6g6vel id6benszabdlyosan, szinuszosan fdl_lemozgatjuk a
vasdarabkdt a semlegesz6nafelett, azonkeresztiil6s az alatt Ha ezt a
kis6rletsorozatot elvdgeztiik,6s megvizsgdluka gener6lt6mm idiibeli
lefut6sdt,akkor nem szabdlyosszinuszlefut6stkapunk, hanem att6l
elt6r6t.Ez val6szimilegaz indukci6svisszaiatesmiatttdrt6nt.
Maga a tiibbletenergiaabb6l az er6t&torzitasieffektusb6l,a szim-
metriavesztesb6lkitvetkezik, amit mdr a III. r6szbenr6szletesebben
kifeitettiink- ezzelitt a tovdbbiakban nemis foglalkozunkAhhozvi'
szont,hogynagym6rt6ki legyenez a torzu|ds,rendKviilhasznosaz
fgynevezettsernlegess6gi z6n6ntiirt6n66thalad6s, a polarizeci6
€s a
depolaizirci6.Ezt az effekust haszniiltafel az 6les szemiiGary, s ez
val6ban egy rendKviil fontos seg6deffektusahhoz, hogy ardnylag
egyszeriikiiriilm6nyek k<lziittis l6trejiihessena tiibbletenergia{erme-
l6s. A. ,,Bevezetlsa tirtechnol'Sidba" 3. k6tet6bental6lhat6leiresok
esetdnmindegyikn€l megfigyelhet6 a mez6torzitds, de ilyen egyszerii
leirestegyik feltal6l6sem adott,ds ilyen szellemes seg6deffekust
semtal6lt m6s,ez6rttartottamfontosnak,hogy nemcsaka 6n6nelmi
elsris6gok6n, hanema leirds egyszeriis6gemiatt is kijzreadjamWes_
ley Gary elfelejtett munk6jdt.
L;nyeg€benez az effektus a Hendershot-f6legeneratoralapja is'
ahol a patk6mdgnesfelett egy ldgyvasb6lkdsziilt nyelv rezeg.Ezen a
rezg6nyelvennincsszolenoid,viszonta rezg6nyelv egy szolenoid
kdzeleben mozog,6s igy annakm6Sneses fluxusdtaz id6benviiltoz-
tatja. Gary tehiit val6banszSmos (mozg6 alkatrdszttaltalmaz6)induk-
ci6s gep alapittlet6re bukkantre. Az alapelvterm6szetesen nemcsak
mozg6alkatr6szt tartalmaz6 szerkezetekn6l haszn6lhat6, hanem moz-
96 alkatr6sz n6lkiil is megval6sithatjuk a mez6torzit6set- Ennekels6
p'.ldija a Bewzefts a turtechnol6giabacirr'ii kiinyv l. kdtet6ben,az
,,(ivcsat" tipusi megolddsn6l talelhat6meg.
Mindegyik szerkezetn6lkomoly probl6maa m6retezes.Ezzel kap-
csolatbansemmilyenkonket tan6csotnemtudok adni, mindenki sz6-
mtua nyitott a Ks6rletez6shosszf 6s rdgiis rida. Az, hogy 6ppenmi-
lyeneklegyeneka l6gyvaslemezek,a m6gnesek; hiiny menetesle-
gyen a szolenoid,ez mind a konstrukt6r6k lelem6nyess6g€n mrilik.
Ugy 6rzemviszont,hogy az dsszeselektromegneses szerkezetk6ziil
az Adams-motorn6l, 6s itt, enn6la Gary-f€lek6sziil6lo6lvanrem€ny
arra, hogy a lehet6leggyorsabban 6s legegyszeriibben eredm€nyre

338
 FriccELiK

jussunk.A Cary-f6leszerkezetnek egyszenis6ge ellenereazonban nagy

hdti6nya:igen nehezenlehet pontosan megm6mi a bemen6 mec-
hanikusteljesitm6nyt, men viszonylagnagyoka sdrl6ddsivesztesd-
gek minda loga.lerebel.minda7 e\cenlemil.igy csat bec.le.re
hagyatkozhatunk a bemen6energiamegit6l6sekor. 6s a kimen6ener-
gia semleszigaziinsz6pegyenituam m6gakkorsem,ha a Gary 6ltal
javasolt.egy6bk6nt szellemes egyenifinyit6thaszn6ljuk.
K€ts6gtelen, ha a Gary-f6lek6sziil6k6pit6s6be belefogunk, akkora
szabadalomban leirt verzi6t6rdemes meg6piteni, mert a tdbbi vissza-
csatoltk€sziil€kmeg6pit6se egyfokkalnehezebb. Azokkalcsakakkor
6rdemes foglalkozni,ha m6rtiljutottunkenneka g6pneka megisme-
r6sen,6stiszt6banvagyunka hatesmindenftszletdvel.Ma mdr sok-
kal jobb fenomigneses anyagokl6teznek,mint wesley Gary idej6-
ben. Nem kiz6rt, hogy az effektushosszabb-rdvidebb pr6brlkozds
ut6nfel6pithet6ritkafiildf6mpermanens mdgnesek 6s iiv€gf€ml6gy-
vasfelhasznalesrval is, meit ezekn6lrem6lheto a legnagyobb m6rt6k(
effekus.Kis6rletez6shez, a jelensdg megismer6s6hez azonban eg6szen
biztos,hogygyeng6bb min6s6giiferromegleses anyagokis megfelel-
nek,hiszenaz 1870-es, 80-as6vekbensokkalrosszabb anyagdk6lltak
rendelkez6sre.
Val6szinli,hogyaz effekus lefolyiisataz excenteralakjdnakv6ltozta-
t6s6valmegtovdbbtudjukjavitani.azaza folyamatidiibeli aszirnrnetri6-
jdt egdszendurvam6donel tudjuk torzitani,ami fontosaz effektuseros-
sdg6hez.Sok sikert6stiirelmetkivrnok a Ks6rletez6shez, 6s6riiln6k,ha
az Olvas6kmegim6keredm6nyeiket postacimemre, hogya l€€ndd,,Be-
yezetisa Ertechnol6gidba " 4. kdtet6benkijzzdtehessem azokat.

2. fiiggel6k
Nemcsakolyan taldlmiinyokatnem basznilunk,melyeketmegsemmi-
sitettek esetlega feltalel6valegyiitt-, hanemolyanokatsem,amelyek
tijbb6-kev€sb6nyilvdnosak,hozz6f6rhetiiek. Els6sorbanTesla longitu-
dinalis hulldmokat genedl6 szerkezeteir6ltettiink ernlit€st, vagy a
Farnswonh-f6leelektromosftizi6s g6pek6l, vagy wesley Gary mag-
nesesg6peir6lstb.Nem kelleneteh6tteljesenel6lr6l kezdenia Ks6rle-
tezest,sokfog6dz6mdr rendelkedsilnke dll, 6s ha nemindlllunk el az
fton, azcsakaz elnyomds6sa szellemirests6gsz6mlAjfuaihat6.
Nincsolyankilincsa magyarbiirokiici6ban,amit le nemnyomtam
volnaaz6rt,hogysegits6get kaphassak ehheza munkahoz. Penzeleg-
tdbbszdrelutasitottak. Az elutasitdsok indokamindigugyanaztnincs

339
FIGELYGYORGY:BoRorv^[LEN

p6nz.ezeka g€peknemldteznek, neml6tezhetnek. Ezl az dlliispontot

k6pviselia "hivaulos" magyartud6st&sadalom Alljon ilt p6ldakent
egy olyan,tipikuslev6l,melyetakkorkaptaka rendez6k'amikor^z
olajkdszletek kimeriil6sdvelkapcsolatosel6adesonua meghivlika le
v6iir6t is. Az el6ad6scime:A 24. 6ra. Azt igyekeztem elmondani,
hogykomoly,val6svesz6lyfenyegetitechnikaicivilizSci6nkat a v6-
gesolajk6szletek miatl.Azt hiszem,hogya t6m6ban kapottlev6lnem
ig6nyel kiil6nijsebb kommentdrt, mindcjssze annyit' hogy 6n sajdt
p6nzemen, sajetid6mb6ldolSozomes nem az ad6fizet6k p6nz6b6l.
ahogyaz ELTE professzora- A lev6l kdzreadiisinak puszt6naz a c6l-
ia. hogy a Tiszt€ltad6fizet6 Olvas6val megismertesse. hogymirekdf
tik, vagyink6bb mire nem fordithatj6kaz dltalabefizetettad6t.

E6nO6 T,RA^D TUDOMANYIdIT'M

fiNaszrrruDnriNYr (ar
MAGKiMIAI TANSZTK
t 518EudrpstI 12.Pf.12.
t szalodt6: dr. HoM@y zol6n c64lc'n' d@ro
E-Mil: honoMy@paFchm.elte.lr
Fdr 2094642 T.tdon 20945J5/1564

Tisztelt Alelndk asszonyI

Dr. Egel.t Gliirg 2001. tlec. 12-ei el6addstirasz6l6 neghir6idt

megkaptan,amit mint magdnszemA,'szinftn kdsza;nijk
Meg szeretuAma.onban ragadni az Ilaklmat, hog Jelhivjam a f-
grelmit arra, amir6l feltltele..isen szeint nincs kell6 infotm(Xi6ja
EeelJ ir Pftkenysiglt Asn4zeteit\)aLanennyircisnerem tuhhozbiz
tosan eliggl. hogJ mee tudiam itllni), ls azokat az dltudonin kiird'
be sorolom. Foglalkoztisomb6l atl6tl6an in a val6di tudomdnyt iq\ek'
saemko..retheni.oktatni, As ezlrt fel szokotthiboritani, amikor biao'
n'rosemberekahozzdtft6k szrimdrutrividlis1n ft|es nireteket hi et'
nek. Az it\enek k tzbtt vannak noiv meSs.dllottakis okosan sadmit'
csal6k.Nen tudom,hogy Egeb ir 1eryikkateg6ridbatartozik' ein is
akaro,n dt megslrteni, de tevlken$Age alkalrnasarm hog)' a !em1i'
saettudomdnlokban ke\)dsbl j dratos enbereket megtdvessaen. t t ezaeL
atdtissa a validi ltdamdny tekintAl\& (nen, mintha annak \)al6disdga
a tekiftAlyen alapul a, de a legell)ontabb dolgokat csak kevesen utd'
i(ik fehgni, ds a nagt, tbnegek 6hatarlanul csak ,hinni,, kdpesekpl
Einst ein kijv etkel eft seib en).
A le+sajnahbsabb a jelenlegi hel!.etben az, hotu- Ott d meghiv.i
jr'it hivatalos, pecsAfiel elldtott paPircn kiildte meg neketn Htttdrozot'

340
tan tiltako.nom kelLaz ellen, hogy vdlasztottpolitikai vezet6kkbzpAn-
z.enpropagdljanakolyan nAzeteket, ameDekellenkeznekaz dllami is-
kobkban oktutotttudo dnnJaL
Mig .:sakeBf naSJonegysz.ertidologra szeretnlkrdvildBitani,anli
nAr a cimAbenlelepLeziEgely r el6a&isit. UgJanisa ,tihott talail-
mdnJoegy qrtelmezhetetlen fogalofi. Kiil'nb sena nai piacgazriat;dei
vili+ban igaz a., hog ho egt "taldlmAnyoval6banmiikiidik,ls lnsz
not hajt,akkornincsaz a politikaihatalnm,amelyneSSdtolnd, hoey
el6bb-ut6bbegj alelnes vtillalkozi ne csiruiljonbel;le pinzt. Vikmi
nJemszerht a ,tiltott< s.6 egyszcriiena sarlatdnxig dlcfuisdru szol-
gtil. Kdrcm.ennekfAnyAbenJi$,eljdk ESelyb el6a&isdL

Budapest,200l. december 7.

Udviizlettel, HomonnatZoIMn
tanszlkve.et6 eEyte mi docens

Altalrbanis elmondhatom, hogy rendkiviiler6scenairetlehetta-

pasztalniebbena 6maban.Amikorpdld6ula fenti,az olajk6szletek kl
meriildsdvelkapcsolatos eloaddsttartoftam,akkor a Kossu[hRddi6
Reggelikr6nikdjrnakegyikriporterek6szitettvelemegy besz€lgetdst,
amelyben rdvidenvioltam a helyzetet- A riportnemjelenhetett meg,
az indoklrsrcrdt. Ugyanigyjdrtampelddula Vasdmapidjsdgcimii
miisomdlis, aholB6thoriGi4borelkeszitette a riportot,azt a szerkesz-
r6kj6naktaldltdk.dem6gsem mehetettad6sba.Hasonl6helyzetjellem-
zi a cikkeimetis. J6 prir cikketinam,de csaka Demokrala cimij lap
kdzdltle bel6liikn6hrinyat. Pdresetben6ln6venis megpr6bdlkoztam,
deakkorsemkitz6lt6ka cikket.Nema nevemmel vantehit baj,hanem
magdvala t6mival.A felsoroldsv6gdnegy oiyan rijsdgcikketadok
kcjzre,mely nemiitdttemega m6rt6kel.A MagyarNemzetszim6ra
irtam,6s a h6tv6Bircvat szerkesztdje, Feh6rB6laj6nak is tal6lta,de
mindener6feszit6se ellen6rea cikketfeljebbval6inemengeddlyezt€k.
Az Olvas6rabizomannakv6lemdnyez6s6t, hogyezekaz iresokvajon
midrtnemtiirtdka nyomdafest6ket.

1851ben CeorseBissella latin 6s a gtjri;e,a hiber, valaminta

szanszkft nlelN professzora')a[amioL]at tett, atninekhatdsaaztira is
tsrt as nindanqiunk lletit befobdsolja.O aktpitouaneg a modern
k(;olajipa . 1853'ban, szikebb hazdjdban, Pennsybanidbanjdna
Litta, hoqylbrrisok kijrnyikin nagy ronpokkal giijtik bsszeaz ola-
jat a ')iz kls.indr6l. is aztfethas:ruiljdk els6sorbangttrigytisz.atic6-

341
EctrLYGYORGY:
Bo*orraELEN

Iokra. Egj izben, amikor Adesanyjdt tnegLitogatta New Hampshere'

ben, ftgi hkoLijdba, a Datlmouth College'be is elldtogatott, ahol
lszrevett egy iivegnJi pennstlvdniai k'olajat, a it ellSet\)e vildgitlis-
ra haszndhak a termekbek. Ekkor jdtt fti, hogy nemcsak 8y68yszer'
k'tu, hanemfitdanyagkdnt is haszndlhat6 volna.
Azonnal megkereste isner6sAL Siuyman profess.ort, aki a Yale
Egletem naeytekindbii legytan tandra volt. Nagy nehe.en dsszesze'
dett irszAzdolldrt, dmi a kSolai kAniai vizsgtilatdhoz kelkft, 6s e8! iv
milva ott fekiidt az asztaldn a kutatdsi jelenty's, mely a sziklaolai tu-
lnjrlonsdg.tit mlltatta. A sziklaolaj a civilidb vildSot Jenye8et6 ves./'
lyekre adhatott enlhi4st: mdr kivesz6fdlben vobak ugyanis a bdlndk,
olajukat edtlis t'il.igitdtra haszndltdk. EStre dftiSdbb ls dniSdbb len
az dru, hiszen e$,re messzebbrekellett nenni a vadds.oknak, hogf
leteritsdk ezeketa szegdnt ndftnyev6 .iriAsokat.
Sillynan 1855. dprilis 16-dn kiadott kutatdsi jelefiAse azonban
elegenddalapot adott ahhoz, hog! befektet'ket taldljanak, As elkez'
didjajn az olaj iparszeri bdnydszdsa ts feldolgozdsa, desatilldci4ia.
Hogt mieft pont egy klasszika filoltigusnak jutott osztdbrisziil a
modem olajipart megteremftse? Nyilvin azdrt mert a szAnipar ak'
kori nogjai akkor is ds mA8 fibb embertilt6n i ideiS meg vohak
ebgedve a helJzettel, igy gondoltdk, minden i6l ran. PediS dtlaS'
ban 50-100 dvenkint megib aa emberisAg e?y energiav,ilsliSot. Az
els6 akkor 1)oh,amikor kezdett kifoqyni Eur4priban az addiS kime'
rithetetlennek gondoh fakiszlet, ekkor a kdszin mentexe meg plldd'
ul az acilg)drtdst 6s a g6zgdpipart.
Ax egykori klasszika Jilol6gus vilctlenszer felismefise teremtette
me7 a mai \)ilrig leghatalmasabb ipanit, mely a hozvikapcsolidi au-
t6ipanal egJiitt taldn nL8yobb, mint az dsszestdbbi ipar eeyiittrdv.
Am most is Eliilekeznek a sbtit felhdk. Most nem a bdlruik wnnak
kifug6ban, hanem maga az olaj. Igaz, a milt s414adkijzepin, amikor
az ameikai ol(tjipar lAtejdtt, az Osztrdk-Magyar Monarchia teriile'
tin nuir Ltezett petrflcumipar, As btezett egy olyan petrljleumldmpa
is, ely alig komozot AsjbL viLigitou. Innen, a Monarchidb6l indult
el vildgh6d/t6 itjdra a petr6leum, ezt vetAk lit ds tbkdletesitefiek az
amerikaiak. A petftjleum, mint enerqiafotds persze nem volt egdsze
ij, hiszen mint a k6olaj egyik s4imwzlkd. azlrt mdr nahdn) ezer Ave
ismeniL De 6ppen lehetett t)olna a Monarchia is az olajipar meg-
teremt'je, hiszen az ErdAb As a szomszAdosHavasalfdu bAntdib6l is
hoztak fel olajat, bitument UgJa csak kmert vob, hogy a Kdzel'
Keleten ls a Kaszpi-tengeren mindig olajat bugyoSnak a forrdrok.
Magk egy amerikai filoligus kellett a felismereshez.

342
 FnccflEK

Ug ldtszik,a tijftA eleminrAdi ,na?dt.Most, hogt fogJt/in van az

olaj, fontosak lenndnekolyan gdpek,melyekhelyettesltenitudndk a
szenetAs az olajat. Olfan gipek, melyekngy adnak energi4t, hogf
nen kell hozztijuk nzemanyae.Fantazmaq6ria?Ugyaneztmondrdk
azoknakis, akik igy gondoltdk,hogy az olajlrt nemdsni kell, hanem
fiml Tlikiletes bada dgnak rAhAkaz 6tletet, 6s csak kerAsetnber
tartott ki mellefte.
Az iizenanyagnAlkiili gipek ugyancsakvad ,tletnek tiinneh mond-
vdn ilyen gApetApiteniehtileglehetetlen.
Ez iv nuljus,iban,egy ilyen gip bemutahijAnvetnm rlszt Budape*
ten. Dr. Szab6liszLi kanadaimagyarm4majk-kdzgazddsz mutattabe
taldlwinydt A 8/p egy elektronosSenerdtor kb. 150%hatdsfokn.
A meghajtdxihozfdlhasudh energiaruisfllszeres& adja vissza,igy,
hogy a megtermebenergiafele h6,fele villanos enerSia.Visszaemla-
kede fzikai tanubruinyaimtu, fblbttibb hihetetlennekttlnik ez az ered
mAny,hiszenaz energiamegmala.di^ bnAtule ne teszilehet^)Ailyen
szerkezetek meg4pi4sAt.Satbtj ir azonbanmindenkitbeengeda grdrt6
iizemabeAsgipeit szabadonkhet fArykApeztLa hoTidrtdk bdnnifile
ellen6rz6mlrlst is elvdSezhettelc Ezekneka vininfeliil fiiggetlen szak-
embercknek mAftseiis aldtdmasztottdk a 1S0Vo-oshattisfokot.
Szab6I liszl6 taldlmdrya mintegy20 6tes miltra tekint rissza, ak-
kor kapott el6szi;rfelklrlst ls lehetdslget arra Kanadriban,hogy
nlzze neg, nilyen megolddstlehetnetaldlni az akkor tetdzi olajvdl-
sdg idejin valanifdk nj energiatermel6glpre. A sikertelenktsdrle-
tek sonit egyszercsak 8/)ngAn megm tatkoa6,dm ruir ki Arhetd
tdbbletenergiajelenl'te szakitotta meg. LAtejiitt az elsd ollan gA-
piik, melt n6htiny s4izaliknyi tbbbletenergidtmutatott. Ezt az ese-
minlt tbbb mint egy dvtizedes,rengetegplnzzel As kisArlerczAssel
j,ir6 munkq kt;vene, melynekeredmAnyelett ez a nytiri benutat'.
Mostann kAsziilt el ugya is az els6 kereskedelmicdlra 4pitex gdp.
A bemututti is l4nyegAbenaz adds-ratel aprop6jdn sziiletert: iinne-
pAryeskeretekkdziitt irtdk aLi az iratokat is adtdk dt a gipet. A wr6
egy kanadai clg, amelrnek kdp\risel6i,alapoJ szakiirtdi dNizsglilds
ls mdrAssorozatutdn diintijuek igy, hogy kiJizetik a e4teLirat, a 7
milli4 doll6rt.
A sorsszesz4lye folyiin, nihdny nappal a budapestibemutanj An
Szingapirban egy hasonh5)notor et*etkaiai befiutatdjlin vehetten
riszt, eaittal egyjaplin fehaLilti, Kohei Minato mutattabe motorjait,
generdtorait.A Szab4-file taldlmdnnyalellent6tbenezekegiszenpi-
ciny k4szikkek, a6r ?.sebreis rakhattjak,hatisfokuk 200Vois 500Vo
kozdtt moaog.Ezekndla szerkezeteknAl nem keletkezikh6, a bemend

343
EGELYCYORGY:BoRolvAfLEN

methanikus energia ttibbsaajrdseiijn le elektrotttos enereia .formdjd'

ban, ha g:nerdtorklnt haszndljdk a klsziiliket, 6s ugyancsak illen aa
Irdny, ha moto*dnt miikddnek.
Kohei Minatot mindig is A ekebAka ndgnesek, Iterekkordban so'
kat jlts.ott mdgnesdafttblaikkal. igy, jAdk kiizben vetu As.rc' hogy
mris-mdj edt 6re. akkor, anikor egymtishoz kipest Erortan mozgatja
a mltgneseket egl-egl bi!.aryos s.68ben tatva. Ebb6l az itletbi;l
negirzdsbril elinduba, nintegy 20 Aven dt dotSozotts.erkezetein'
mtira kb. 60 orsztigban kapott SApeires.abadalmat
150 6vvel ezel6x a bdlnaolaj drd?uldsafoglalkoztatta az etnbere'
ket, ts megoldtistkeft.stek.A negol.lds tiibb sztizi|e kl.nil tub' hi'
szen negron sokan tudtak a sziklaolajr6l, a bitutne$6l, arfiL hog| ez
megg\tijthat;, eldgenrct6. Mdgis egy kivtildll', a szans.kit 6s latin
n\relyek tuddja. George Bissell kellett ahhoz, hogy elinduljon a ki
olajipar. 0 vette lszre ezt a lehetds4getls at.6 btlete volt, hogJ a riqi
kinai s6brinJriszatra dlkdt Ms firdsi mdds.ereket haszndljdk, 6s ne a
salnbtinJriszatban megszokott tdrnds, ds6s, $dkdnfos m6dszereket
Bissell j6 idiben lipett d ti;ftAneletu szinpaddra a bnyegAben meq'
atapo.ta a. olajipat. Ma a a fa;ld orsztiSainak SazdIssdgat az hatd'
roz.zane7, hogt menryn biftokolnak a k'owkaszletbdl. Lehet, hog!
mdr nem solaiig?

Tisztelt Olvas6!

Munkrm sordn gyaloan keresnekmeg kutat6k saj6t tudominyterule-

tiikitn el6rt eredm€nyeikkel,s kbziiliik a legtehetsdgesebbekkel kdzit-
senegy tanulmdnykijtetetjelentettiink meg. Ez lett a ,,Beveze6sa t4r'
technol'gidba" 3. kdtere.Ebben a kdtetbenaz ut6bbi 6vek, 6vtizedek
olyan nagyon fontos magyar szeilemi eredm€nyeijelentek meg. me-
Iyek a hivatalcsakad6miaikutat6inr€zeteken 6s t6m6konkiviil sziilet-
tek. Minden egyes esetben r;ner6b6l v6gzett kutat6sk6nt.Az iitlagos
akad6miaieredmdnyeketabbanmriljdk fdliil, hogy mindegyik a maga
teriilet6negy egy komoly m6rf6ldk6; rij ipardgakalakulhatnakmajd
ki ezekena felfedezeseken.
Az elmilt 6\'6sz6n k6sziilt egy tizr6szes,harminc 6rds eltiad6s-so-
rozat is, melynekeload6i a t6m6bankutat6k voltak, j6i6szt a 3. kiitet
szerz6imutatt6kbe berendezdseiket. 6s mondtdk el tapasztalataikat a
r6rtechnol69iiival kapcsolatban. A videokazetta-sorozat megtekintds6t
mindazoknakajdnlom,akik gondolkodnaka t6m6r6l. vagy t6rtechno
logiaiberendeleseker \zeretndnek ke\lileni.

344
 FiccELtix

1. kazetta:Dr. Eg€lyGyitrgy (kutat6-m6mitk): Bevezetds a szimmet

ria 6s a megmaradisszerepea fizik6ban;Molnir Gyiir$/ (iizem-
m6miik): Az Adamsmotormiikdddse6s6pit6sitapasztalatai
2. kazetta:Dr. Egely GyiirS: A szimmetriafegsemmisit6s m6djai
elektromos a mechanikdban.
mez6kn6l, gazkiiijl€sn6lMi a kijzds
a tdbbletenergla{ermel6gdpekben?;EperiessyAndr6s (villa'
mosm6miik): Mozg6 alkatresz n6lkiili energiatermeldg6pek
(Coler.Boday,Hendershot,dvcsao;
3. kazelta:Dr. Eg€ly Gyiirgy: A szimmetriamegsemmisit6s m6djai
Il.; Geoffrey Spence (viltamos-iizemrn6rntik)r Tdbbletenergia
termel6seelektronorv6nnyel;Gonthir Szldva (technikus):
Schauberger-tipDSfszerkezetekdpitdselCstikiir Csaba(g6p6sz-
m6rniik)i A szimmetriaszerepea mechanikiiban, energiakinyerds
mechanikai tton
SzamoskiiziJinos
4, kazetta:Dr. EgelyGyiirgy: Teslatal6lmiinyai;
(technikus):A vekuum- vagydter a fizikr4ban.Hogyancsapol-
hat6meg?
5. kazetta:Sarkadi Dezs6(fizikus)l Gravitaci66s m6dositesa,
anti
gravitici6sKsdrletek;Dr. EgelyGyiirgy: Osszefoglal6
6. kazeua:Dob6Andor (matematikus): tulajdonsri-
A t6rid6szerkezet
gai €s m6dosit6sa,
a mozg6sok hatisaa l6id6szerkezetre;Cs6kiir
Csaba:Mitjelent a gyakorlatban
a \r6lto^at8a2
t6rid6szerkezer
7. kazetta:CsonkaIstvin (villamosm6rnitk):Gikisiil6sesberende-
z6sek(Correa.Csernicki):Keresztfri Ferenc(technikus):Viz-
bontdsos 6pit6se
k6sziil6kek
8. kazetta:Dr. EgelyGyiirgy: A VajdaJ6nos-fdle tiibbletenergia-ter
melSg6p Sind€ly
alapelve Liszl6 (g6p6szm6rniik): Az atommag
szerkezet6nekszimmetridja.Hogyan 6ptjlfel az anyaB?
9. kazettarSind€lyLrszl6 - Dob6 Andor: A t6rtechnol6gia tegabb
4
Az anyag-rtalakites,
lehet6s6gei. terr."l.i6,
az iddutazes
techni
Gdl F€renc(g6p6sz-6s vegy6szm€rniik):
kai lehet6s6gei; Egy-
polusrjgenerdtorok
6pit6sitapasztalatai
10.kazetta:Dr. Szab6L6szl6(g6perzm6rndk-ki:zg zdtsz):
A C-720-as generdtor(mSgneses molor)miikdd6se6s 6pit€s6nek
tcjn€nete; Molnir Cyitrgyr Az Adams-motor 6pit6s6re!kapcso-
latos rijabb eredm6nyek SzamoskiiziJ6nos:A vekuumenergla
megcsapolasa vrkuumcell6val.Termodinamikaianomiili6kftrlya
d€kok6s g6z6k eset€n
34i
ECELYGYoRcYr BoRorvA[LEN

A kainyv,s az el6adissomzat is ^z6rtk6sziilt,hogya MagyarcrszS-

gon mindig is meglev6,6rtelmes,krcativ,tenniv6gy6embereknek
elegend6informdci6tadjunkehheza munk6hoz. A 3. kdtetben€s az
el6ad6s-somzatban mindenki dal olyan eljrrdst, amivel
szerkezetet,
lehet6s6geihez, technikaituddsdhoz mdrtenelkezdhetkiserletezni,hi-
szenki a mechanikdban, ki az elektrotechnikdbanj6ratosabb.
Tov6bbrais azt aj6nlom,hogy ne egyenk6nt, hanemcsoportosan,
6sszefogva, egymdstsegitvedolgozzanak, mert csak igy lehets€ges
sikertel6mi,6s csakekkorvan es6lyeannak,hogya megszezetttu-
das 6s tapasztalattdbb6 nem v6sz el. Ennek 6rdek6bena tanfolyam
befejez6se 6ta folyik egy rcndszeres csoportmunka, amit mi Tesla-
csoportnak neveztiinkel. Havontaszoktunktal6lkozni,€s megbesz6l-
jiik a m6gnesmotorok 6s a Tesla-fdleimpulzusgeneritor 6pit6s6vel
kapcsolatos tapasztalatainkat.
A rdszv6tel hogyvalakiel'
el6felt€tele,
olvassaa 3. k6tetet,6s megn6zze a tanfolyamivide6t,mertaz ott kd-
ziiltek alapvetdensziiks6gesek a t6ma6tfog6meg6rt6sdhez.
Rem61em,min6l t6bben csatlakoznakcsoportunkhoz.V6rom
azoknaka fejleszt6knekajelentkez€s6t, akik kel16elszdntsrggal,6s
perszeszabadid6vel rendelkeznek, 6s szivesenr6sztvenn6nekmun-
kenkban-Ha van lehet6s6ge, segitseanyagilagkutat6munkenkat,
kUzdelmUnket.

INToRMicldI
egely@axelero.hu;
Telfiax. 06 (23) 450-181i
2092Budakeszi, Pi:38.

Budakesfi,2002.sxeptemberI .

TiszteletteI: Egelj Gy6rgy

A Ztld Technof6giaKijzhaszni Alapitv6nyszinl'jat a

Biato6igy €s Vid6ke Takar6ksziivetkezer
budaiirsifi6kja vezeti.
Sz6n aszSm:64500(X1-1M17672
Cime:2040Budacirs, Szivervrnyutca5.

346
 AJANTOTT
TRODATOM
I. r6sz
. PaulJ. Nahin:Oliv6rHeaviside. ScientificAmerican.I 990.jfnius
. C. Jungnickel R. Mcconnrnach:Intellectual Masteryof Nature.Univer-
sily ofchicagoPress.Vol. IL
. H. Lipson:The GreatExperiments in Phisics.Oliver& Boyd,Edinburgh.
1968.
. KeithJ. Laider:To lightsucha candle.OxfordUniversityPress,1998-
. J. J. StockerNonlinearVibrationsin Mechanical andElectricalSystems.
Jobnwiley, 1950.
. Stephen Nettel:wave PhisicsSpringerVertag,1992.
. P. G. Drazin:Solitons.Cambridge UniversityPress,1983.
. Gaponov- Grekhov Rabinovich:Nonlinearities in Action, Springer'
Verlag.1992.
. M. Romoissenet: WavesCalled Solitons.Conceptsand Experiments.
SpringerVerlag.1994.
. NikolaTesla:On Licht andOtherHish Frequ€ncy Pbenomena. Philadelp-
hia, 1893-februSr, Published
by Ni kolaTeslaMuseum,Belgrade,I 956.
. PatentNe 568176.Apparatusfor ProducingEl€ctricCunentsof Higb
Frequency andPotential,1896.
. MarcJ. Seifer:Wizard.BirchLanePressBook, 1996.
. Akimov A. MoskovskyiQuantumNonlocalityandTorsionFields.Pre-
prini.Nb19A,CentreofNonconvertional Technologies.Moscow,1993.
. G. Shipov- A. Akmov - A. Moskovsky:PhysicalvacuumandQuantum
reality. Preprint -lYe20A, Centre of Nonconventional Technologies,
Moscow,1992.
. RobertBuderi: The Inventionthat Changedthe World. The Story of Radar
ftom Warto Peace,LirtleBrown& Co., 1997.
. Gery Vassilitos: LostScience.Borderland Science Publications,
1997.

II. r6"sz
. JohnD. Verhoeven: The Mysteryof Damascus Blades.ScientificAmeri
can,2001.janurr,pp.62-67.
. W. Brian,Arthur:PositiveFeedback in theEconomy.ScientificAmerican,
1990.februerpp.80-8s.
. RobenTemple:TheCeniusof China.PrionBooksLtd., 1998.
. JosephNeedham:Scienceand Civilisationin China.CambddgeUniver-
sity Press,vol. l-12.
. Will Durant:OurOrientalheritage. Simon& Schuster, 1954.
. Jacques Gemet:Le MondeChinois.ArmandColin,Paris,1999.

347
. PotonyiP6ter:Kinardrt6nete. Maecenas, Budapest. 1994.
. ArnoldToynbee:SurvivingtheFuture.OxfordUniversityPress,1971.
. Will andAriel Durant:The L€ssonsof Hislory.Simon& Schuster, Net!
York, 1968.
. TimothyBrook: Th€ Confusioruof Pleasure. Commerceand culture in
Ming China.UniversityofCaliforniaPress,1998.
. JoannaWaley- Cohen:Sextants of Beijing.W. W. Norton& Company.
New York, 1999.
. Szun-Ce: The Art of war. New York. 1906.(magyarforditris:GiincdlKi-
ad6,Bp., 1996.)
. Jacques Gernet:Kina h6lkijznapjaia mongolh6dit,ise16est6j6n.
Gondolat
Kiad6.Budnpest, 1980.12501276.old-
. TokajiZsolt:A r6giKinafegyverei. Zrinyi Kiad6,Budapesi.1997.
. G. G. F. Simkin:The Trad;tionalTradeof Asia-OxfordUniversityPress,
London,1968.
. JosephNeedham: TheCrandTitration.Allen & OuwinLtd. 1959.
. PeterJames Nick Thor?erAncientInventions.BallentineBooks.New
York, 1994.
. JolanChang:A tao tanitilsaa szerelemr6l 6s szexr6t.AranyLapok.1990.
(Forditotta:
TemesiFerenc)
. A tudestarsadalma I II. Strat6giakutat6
Intdzet.Ipargazdasrgi
Kutat6-Ta-
ndcsaditKft. Sorozatszerkeszt6:VargaCsaba,Csajrg6Zolten.Budapest,
200r.

III. r6sz
. Milton A. Rothman:Discoveringthe NaturalLaws The Experimenral
BasisofPhisics.Dover,New York, 1989.

lV. r6sz
. KennethS. Defteyes: HubberCs Peak,TheImpendingWorldOil Shortage.
PrincetonUniversityPress,Princeton.2001.
. C. J. Campbell:The ComingOil Crisis.Multi SciencePublishingCom
pany,Petroconsultants S. A. Brentwood.England,1997.
. C. J. Campbell J. H. Laherere:TheendofCheapOil. ScientificAmeri-
can,I998.mdrcius. 278.old.
. M. King Hubbert:The worid s EvolvingEnergySyst€m.Ame.icanJour-
nalofPhysics. Vol.49.N, 11,pp. 10071029.1981. november.
. RichardA. Kerr: Tbe Nex Oil CrisisLoonrsLarge and PerhapsClose.
Sience,Vol.281.,pp. I128'l131.I998.augusztus- 21.
. C. B. HatfieldiOil backon rhegtobalagenda-Nature.Vol. 387,pp. 121.,
1997. mtjus.8.

348
 MAGNESGYARTAS
m6gnesek
ferrit-alnico-neodimium-szamarium
m:igneses elLen6rz6
eszkozdk, eszkdzdk.vaskivilaszt6k.
m6gneskuplungok. magnesek,
miianyagkdt6sii
emel6-6srcjgzitom6Snesek,
m6gnesasztalok,
hegeszt6si
6ratart6k, megneses
seg6deszkdzok, z6rak

EUROMAGNETKFT.
1102BudaDest. SzentL6szl6t6r 20.(volt REMX 6piilete)
Nyitvatart6s: h6tf6-csiitiirtiik: 8m-16m,p6ntek: sto-12"0
433-0050,257'71l9; www.euromagnet.hu
telefon/fax:

BoRsLAszLoEV Villamosn#mitk
ltrt6 utca14.
B('RS 1107Budapest.
Tel:06(I )162'6828 Tel/fax:06{
I)295-ll9l
MAGNET Mobil:06(30)9612-103

migneseseszkajzok
V6llalkozisomdlland6mdgnesek. 6s mignesesberende
z€sekgy6rrtsdra.
tbrgalmazesdra
€s m€r6s6re szakosodott.Kornplettmiisza-
ki megoldrisokkal segitjijkvevrtinket.
6stanecsaddssal
AlNiCo dntdttnlignes:a le&iobbhijm€rs€kletistabili6si anyag.
T,,"-500 550'C (B x H),", I I 42 KJ/mr
Stroncium-6sB6rium-fer t mign€s:a legolcsltbb
mdgnes
anyag.
T^* 250 "C (B x H),,"^10-30K.l/ml
Ritkafdldf6mmrgnesek.
Szaniriun-Kobalt: alegdrigdbbmrtgnes.
T."- 250'C (B x H),", 127-222
KJ/mr
Neodimium-Vas-B6r:a legjobbmtCnesesp,uamelerekkel
rendelkezrtanyag.
T,,,""80'180"C (B x H).,, 207-406zu/mr
Nyomtatta6skiitiitte:
RedlszisztdmaDabasiNyomdaRt.
Fetel6s M6di Lajos vezerig zEat6
vezetd:
 . rO.Orl

,r.a"iffi

":s""f}.3:f;':1
-h:$ffil*
2852
Pt.