A Vasútvállalatok Szervezete És Működése 2017 MÁV-min HÉTFŐ PDF

A VASÚTVÁLLALATOK SZERVEZETE ÉS
MŰKÖDÉSE
Készítette: Keszmann János

A MÁV SZERVEZETE
A MÁV ZRT.
 A társaság tulajdonosa 100 %-ban a Magyar Állam,

zártkörűen működik.
 A tulajdonosi jogok gyakorlója a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium
 A Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság
 A Felügyelőbizottság az Alapító részére ellenőrzi a Társaság
ügyvezetését.
 A Társaság elnök-vezérigazgatóját az Alapító nevezi ki, aki
az igazgatóság elnöke.
Dr. Homolya Róbert

MŰKÖDÉSI ÉS SZERVEZETI SZABÁLYZAT (MSZSZ)
I.kötet:
 Az MSZSZ helye szerepe a MÁV Zrt. Szabályozási és
irányítási rendszerében
 A Társaság adatai, tevékenységi köre
 A Társaság irányítása, felügyelete
 A Társaság képviselete (cégképviselet, cégjegyzés,
érdekképviselet, belső kapcsolattartás rendje, külső
kapcsolatok rendje)
 Utasítási és szabályozási rendszer
o normatív utasítások hierarchiája és kiadásának
rendje (EVIG, VGIH utasítás)
o szerződéskötések rendje
 A munkaszervezet belső tagolása, a működés alapelvei

o A működés és a szervezet alakításának és
szabályozásának elvei:
• Főtevékenységi kör
• Tevékenységi kör
• Feladatkör
• Munkakör
o A Társaság irányítási rendszere (főtevékenységi körök)
o A vezetőkre vonatkozó általános rendelkezések
• A vezetői munkakör betöltésének főbb szabályai
• A munkakör átadás-átvétel szabályai
• A helyettesítés szabályai
 A munkaszervezet belső tagolása, a működés alapelvei

o Az irányítási rendszer elemei (értekezletek,
csoportirányítási bizottságok, koordinációs eszközök)
 Általános működési szabályok
o A munkavállalókra vonatkozó általános rendelkezések
o Együttműködési kötelezettségek és szabályok
o Összeférhetetlenség
o Az üzleti titok és a belső használatú (nem nyilvános)
adatok védelme
o A közadatok
II.kötet:
 Szervezeti ábrák
 Valamennyi szervezet felelőssége és hatásköre
(tervezés, működtetés, ellenőrzés, képviselet)
 Szervezeti egységenként
o A szervezet célja
o Feladata
o Felelős
o Hatásköre
PÉLDA:
Forgalmi csomóponti főnökség
Feladata:
1. Működési területén a teljes személy- és teherszállítást
érintő forgalmi technológia kialakítása, szabályozása.
2. A vasúti közlekedésben résztvevő vállalkozó vasúti
társaságok felé az általuk benyújtott megrendelés
szerint, ill. megállapodások szerinti szolgáltatások
végrehajtása.
3. A személyszállítási közszolgáltatásban nem érintett
vállalkozó vasúti társaságokkal a kapcsolódási pontokra
vonatkozó megállapodások megkötése.
4. A személyszállítási közszolgáltatásban érintett vállalkozó

vasúti társasággal a kapcsolódási pontokra vonatkozó
megállapodások előkészítése, felterjesztése,
módosításának kezdeményezése.
5. Az állomásokra és megállóhelyekre vonatkozó, a
kapcsolódási pontok megállapodásában feladatkörébe
utalt utastájékoztató hirdetmények elkészítése,
kezelése, szükség szerinti módosítása, ellenőrzése.
6. A forgalmi utasításokban szabályozott felügyeleti és
ellenőrzési feladatok ellátása. Az Állomási Végrehajtási
Utasítások (ÁVU) ellenőrzése, felterjesztése jóváhagyás
céljából.
7. …
PÉLDA:
Felelős:
1. A pályaműködtetési szerződési kötelezettségek teljesítéséért, a
vonatközlekedés menetrend szerint történő biztonságos
lebonyolításáért.
2. A megbízás alapján végzett kereskedelmi feladatok szakszerű
ellátásáért.
3. A kidolgozott technológiák megvalósításáért.
4. Megfelelő szakmai- és helyismerettel rendelkező munkavállaló
biztosításáért.
5. Tevékenységével összefüggő, és hatáskörébe tartozó rendkívüli
helyzetek kezeléséért.
Hatásköre:
1. Vonatforgalom és tolatás lebonyolításával kapcsolatos
rendelkezések kiadása.
DÖNTÉSI ÉS HATÁSKÖRI LISTA (DHL)
3. Beszerzés (anyag, eszköz, szolgáltatás), beruházás A IG I/A. I/B. II. III.
3.1. Az 500 m Ft feletti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési terv,
valamint a Társaság egészét érintő hosszú távú fejlesztési koncepciók D
jóváhagyása (ASZ 6.5.g.)
3.2. 500 m Ft és alatti közbeszerzésekre vonatkozó éves közbeszerzési terv
D
jóváhagyása
3.3. Közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési eljárások
megindításának jóváhagyása
3.3.1.Minden, az Alapító által jóváhagyott előző évi vagy éves
közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzésre vonatkozó közbeszerzési D
eljárás megindításának jóváhagyása 500 m Ft felett (ASZ 6.5.r)
3.3.2. Minden, a 3.2. pont szerinti közbeszerzési tervben nem szereplő
beszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindításának jóváhagyása
 200 m Ft és felett (ASZ 7.5.2.l) D
 100 m Ft és felett, D
 100 m Ft alatt D D
3.4. Kötelezettségvállalás jóváhagyása (beleértve a beszerzési eljárás
megindításának engedélyezését, eljárást lezáró döntést, szerződéskötés és
közbenső döntés)
3.4.1.
5 mrd Ft felett D
2 mrd Ft és felett D
1 mrd Ft és felett D
1 mrd Ft alatt D D4
50 m Ft alatt D
500 e Ft alatt D
A TÁRSASÁG MUNKASZERVEZETÉNEK FELÉPÍTÉSE
FŐTEVÉKENYSÉGI KÖRÖK SZERINT
Dr. Homolya Róbert
Magyar Beatrix Dorozsmai Éva Dr. Kökényesi Antal

Völgyesi Zsolt Vólentné Sárvári Piroska Dr. Somlói József Vidra András
ÜZEMELTETÉSI VEZÉRIGAZGATÓ HELYETTES ALÁ TARTOZÓ
SZERVEZETI EGYSÉGEK
Vólentné Sárvári Piroska

PÁLYAVASÚTI TERÜLETI IGAZGATÓSÁG
A MÁV CSOPORT LEÁNYVÁLLALATAI
 MÁV-START Zrt.
 MÁV Szolgáltató Központ Zrt.
 Záhony-PORT Zrt. (Záhonyi Logisztikai és

Rakománykezelési Szolgáltató Zrt.)
 MÁV Nosztalgia Kft.
 MÁV FKG Kft. (MÁV Felépítménykarbantartó és

Gépjavító Kft.)
 MÁV KFV Kft. (Központi Felépítményvizsgáló Kft.)

FORGALMI ISMERETEK
VASÚTI SZABÁLYOZÁSOK
Állami Elvi szabályozás rendszere
ORSZÁGOS VASÚTI SZABÁLYZAT

(OVSZ I.)
MAGYAR ÁLLAMVASUTAK
MŰSZAKI ÉS ÜZEMI SZABÁLYZATA
alaputasítások:
Vállalati
Más szakszolgálatok
Szabályozási szint
F.1. JELZÉSI UTASÍTÁS

alaputasításai
F.2. FORGALMI UTASÍTÁS ÉS
FÜGGELÉKEI
Kiegészítő utasítások
Segédkönyvek
Végrehajtási utasítások
Végrehajtási
Állomási Végrehajtási • Központi forgalomirányítás

Utasítások • Mellékvonali rádiós forgalomirányítás
• Egyszerűsített forgalmi szolgálat
• Létesítmények átalakítása
Helyi technológiák • Közös használatú vonalak
• Közös szolgálati utasítások
VONALAK CSOPORTOSÍTÁSA
Jelentőségük szerint:
 Országos jelentőségű vasútvonalak
 a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő
vasúti pályák
 nem a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként
működő vasúti pályák
 Regionális vasúti pályák
 Egyéb vasúti pályák
A forgalmi szabályozások szerint:
 Fővonalak: bizonyos műszaki és forgalmi feltételeket teljesítenek
(F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. Függeléke)
 Mellékvonalak: kisebb forgalmú, alacsonyabb műszaki színvonalú
vonalak, kizárólag belföldi forgalmat látnak el
 Keskeny nyomtávolságú vonalak
Saját v. más vasutak vonalaihoz való viszony szerint:

 Elágazó vonal
(pl.: Hatvan – Salgótarján vonal)

 Csatlakozó vonal (például: Győr állomáson a GYSEV vonala a
Budapest – Hegyeshalom fővonalhoz csatlakozik)

 Szárnyvonal
(pl.: Vámosgyörk – Gyöngyös vonal)

 Zsákvonal (például: Széchenyi-hegyi Gyermekvasút)

 Összekötő vonal (például: budapesti körvasút)

 Saját célú pályahálózat - SCVP (korábban iparvágány)

 Deltavágány

 Pályaelágazás
SZOLGÁLATI HELYEK CSOPORTOSÍTÁSA
A vonattalálkozásra berendezett szolgálati hely lehet

 állomás: vonattalálkozásra, továbbá személy- és/v.
áruforgalmi szolgáltatásra berendezett szolgálati hely.
 forgalmi kitérő: bejárati jelzőkkel fedezett
vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi
szolgáltatásra meg nem nyitott nyíltvonali szolgálati hely.
Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre
forgalomszabályozási szempontból az állomásokra
vonatkozó előírások érvényesek. Kétvágányú, ill.
párhuzamos egyvágányú pályán vonatindító, vonatfogadó
vágánnyal nem rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat
révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen
vágány, ill. a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai
között.
Forgalomszabályozás szempontjából
lehet:
 Rendelkező állomás: Általában egy

vasútvonal kezdő- és végpontjainak
állomása. Hosszabb vonalakat a
pályahálózat működtető központi
forgalmi szolgálati felsőbbsége több
rendelkezési szakaszra is oszthat.
(vonatszemélyzet értesítése)
Vonali helyzetük szerint:
 végállomás: valamely vasútvonal végpontjának állomása
 középállomás: két rendelkező állomás, v. a rendelkező és a

vonal végpontja között fekvő állomás
 elágazó állomás: amelyből ugyanazon pályahálózat működtető

vasútvállalat másik vonala közvetlenül v. a nyílt pályán elágazik
(pl.: Székesfehérvár, Hatvan, Szolnok)
 csatlakozó állomás: amelynek vágányzatához más

pályahálózat működtető vasút vonala közvetlenül v. a nyílt pályán
csatlakozik (pl.: minden határállomás, Győr)
 határállomás: szomszédos országok között a határhoz közel

fekvő csatlakozó állomás, amelyen át a vasút nemzetközi
forgalmat bonyolít le
A vasúti pályaudvar olyan állomás, amelyen a vasútüzem

valamely tevékenysége különösen jelentős mértékű. A
pályaudvar az állomási tevékenységek közül rendszerint – de
nem szükségképpen – csak bizonyos feladatokat lát el.
Megkülönböztethető:
 személy-,
 teher-,
 rendező- és
 üzemi pályaudvar (feladata a személypályaudvar

kiszolgálása, a vonatok összeállítása, karbantartása,
tisztítása, tárolása; jelenleg Magyarországon nincs).
Kialakításuk szerint az állomások, pályaudvarok lehetnek:

 fejállomások, fejpályaudvarok: amelynek csak egyik
végéhez csatlakozik nyílt pálya
 átmenő állomások: amelyek esetében a vonal mindkét
irányban folytatódik
A nyíltvonali szolgálati helyek:
 Megállóhely (mh.): személyforgalmi esetleg korlátozott
áruforgalmi szolgáltatásra is berendezett, általában nyíltvonali
szolgálati hely, ahol a nyílt vonal vágányán kívül más vágány
nincs
 Rakodóhely (rh.): áruforgalomra berendezett nyíltvonali
szolgálati hely, ahol a nyílt vonal vágányán kívül egy v. több
mellékvágány is van
 Megálló-rakodóhely (mrh.): személy- és áruforgalmi
szolgáltatásra berendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt
vonal vágányán kívül egy v. több mellékvágány is van
MILYEN VONAL ÉS SZOLGÁLATI HELY TÍPUSOKAT ISMER?
FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK AZ UTASÍTÁS
RENDELKEZÉSEINEK HELYES ÉRTELMEZÉSE SZEMPONTJÁBÓL
F.1. 1.2.52. Vágány

Általában ágyazatba fektetett, vasúti járművek részére kialakított pálya,
amely sínekből, aljakból és kapcsolószerekből áll.
Vágány
F.2. 1.2.71. Nyomtávolság

A vágány két sínszálának egymástól való távolsága. A normál
nyomtávolság 1435 mm, az ennél kisebbet keskeny, az ennél
nagyobbat széles nyomtávnak nevezzük.
Nyomtávolság
F.2. 1.2.49. Kitérő (továbbiakban forgalmi szempontból: váltó)

A vágánynak olyan szerkezeti része, amely csúcssínjeinek helyzetével
lehetővé teszi, hogy a járművek folyamatos mozgással egyik vágányról a
másikra áthaladhassanak.
A kitérő fő részei:
 váltó,
 közbenső rész,
és
 keresztezés.
F.2. 1.2.16. Egyszerű kitérő

Olyan kitérő, amelynek váltó része a vasúti járművek terelését csak az
egyik végén teszi lehetővé.
F.2. 1.2.9. Átszelési kitérő

Olyan kitérő, amelynek váltó része mindkét végén lehetővé teszi a vasúti
járművek terelését, vmint a vágány szintbeni keresztezését (átszelését) is.
F.2. 1.2.91. Rugós váltó

Olyan visszaállító szerkezettel felszerelt váltó, amely lehetővé teszi, hogy a
váltóhoz gyök felől közeledő jármű kerekei a váltót üzemszerűen átállítsák
(felvágják), majd a jármű áthaladása után a csúcssínt a kiindulási
helyzetbe visszaállítsa.
F.2. 1.2.117. Vágányfonódás

Olyan vágányszakasz, ahol két vágány űrszelvénye érinti v. metszi egymást.
F.2. 1.2.118. Vágányút

Az a vágányrész, amelyen:
 érkező vonat a vonat által érintett első bejárati váltótól a megállás
helyéig (vágányút-ellenőrzésnél az első kijárati váltóig),
 áthaladó vonat a teljes áthaladásig (első bejárati váltótól az utolsó
kijárati váltóig),
 induló vonat az indulás helyétől a vonat által érintett utolsó kijárati
váltó elhagyásáig,
haladni fog.
Tolatás közben az a vágányrész, amelyen a tolatás történik.
F.2. 1.2.140. Lezárt vágányút

Lezártnak tekintendő a vágányút, ha a vonatközlekedés v. tolatási mozgás
által használt vágányútban a váltók (érintett és védő) a kijelölt állásban,
rögzített (lezárt) állapotban vannak.
F.2. 1.2.125. Védőváltó

Olyan váltó, amely megfelelő állásban megakadályozza, hogy a vonat v. a
tolatás vágányútjába oldalról járművek kerüljenek.
F.2. 1.2.143. Biztonsági betét

Központi állítású, v központi reteszelésű váltóknál a váltó zárszerkezet, v.
a csúcssín végállásban történő felvághatatlan rögzítésére szolgáló zárható
szerkezet.
F.2. 1.2.8. Átmenő fővágány

Szolgálati helyen (állomáson, egyvágányú pálya forgalmi kitérőjén) a
nyílt vonal vágányának egyenes irányba álló bejárati váltón (váltókon)
át folytatását képező fővágány.
Átmenő fővágány

Ha egyvágányú pálya szolgálati helyén (állomás, forgalmi kitérő) a nyílt
vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de az
állomás túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a
nyílt vonalhoz (vágány-tengely ugrás), akkor a szolgálati helynek
(állomás, forgalmi kitérő) két átmenő fővágánya van. Ilyen szolgálati
helyen (állomás, forgalmi kitérő) azokat a vágányokat kell átmenő
fővágánynak tekinteni, amelyekre a vonatok egyenes irányba álló váltón
(váltókon) át haladnak be.
Átmenő fővágány vágány-tengely ugrásos állomáson


Forgalmi szempontból nincs átmenő fővágány a fejállomásokon,
továbbá az olyan szolgálati helyeken, (állomás, egyvágányú pálya
forgalmi kitérőjén) ahol a nyílt vonal vágánya a szolgálati hely
(állomáson, egyvágányú pálya forgalmi kitérőjén) mindkét végén kitérő
irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik.
Fejállomáson forgalmi szempontból az átmenő fővágány nem értelmezhető

F.2. 1.2.34. Fővágány

A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt
vágánya.
Fővágány
F.2. 1.2.60. Mellékvágány

A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya.
Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük határozza meg.
Mellékvágány
F.2. 1.2.60. Mellékvágány

A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya.
Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük határozza meg.
Mellékvágány
F.2. FÜGG 8.2. A vágányok számozása

A vágányok számozása állomásokon és megálló-rakodóhelyeken
általában a felvételi épület előtt fekvő első vágánynál római egyes
számmal kezdődik, és ezzel párhuzamos vágányokon folytatólagosan
halad, majd folytatódik a szolgálati hely más elhelyezkedésű vágányain.
A kijelölt állomásokon a vágányok arab számmal is számozhatók.
Új létesítményeknél a peronok A,B,C betűkkel, a vágányok arab
számokkal is számozhatók.
Vágányok számozása
F.2. FÜGG 8.2. A vágányok számozása

8.2.1. Fejállomások, különleges elrendezésű személy-, teher- és
rendező-pályaudvarok, gépészeti telephelyek, műhelyek, sajátcélú
vasúti pályahálózatok vágányait, továbbá a szolgálati helyeken lévő
széles v. keskeny nyomtávolságú vágányokat a pályahálózat működtető
központi forgalmi szolgálati felsőbbsége a helyi viszonyoknak
megfelelően más módon is jelölheti.
F.2. 1.2.7. Anyavágány (Líravágány)

Több párhuzamos vágány összekapcsolása az anyavágányban
(líravágányban) fekvő egyszerű kitérőkkel (váltókkal). Az
anyavágányban (líravágányban) fekvő egyszerű váltó akkor jelez
egyenes irányt, ha a váltó az anyavágányra (líravágányra) vezet.
Anyavágány (líravágány)
F.2. 1.2.47. Kezdőpont, végpont

A Budapestről kiinduló vasútvonalak kezdőpontja Budapest. A nem
Budapestről kiinduló vasútvonalak kezdő- és végpontját a pályahálózat
működtetője jelöli ki.
A 80. sz. és a 100. sz. vasútvonal kezdőpontja Budapest, mert a

vasútvonal innen indul ki. A 82. sz. vasútvonal nem Budapestről indul
ki.
Hatvan
Miskolc
Kp
Budapest Debrecen
Szolnok
Kezdő- és végpont
F.2. 1.2.36. Helyes és helytelen vágány

Kétvágányú pályán a kezdő v. végpont felé tekintve egyaránt a jobb
oldali vágányt helyes vágánynak, a másikat helytelen vágánynak
nevezzük.
Helyes és helytelen vágány meghatározása végpont és kezdőpont felé nézve

F.2. 1.2.36. Helyes és helytelen vágány

 Bp. Keleti – Kőbánya felső,
 Kőbánya felső – Rákos fenti pálya és
 Bp. Déli – Kelenföld
között a kezdő v. végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a

helyes a jobb oldali a helytelen vágány.
A helyes és helytelen elnevezés független attól, hogy a vonat
menetrendje melyik vágányra készült.
Helyes és helytelen vágány meghatározása végpont és kezdőpont felé nézve

F.2. 1.2.46. Jobb és bal vágány

Kétvágányú pályán a végpont felé tekintve a jobb kéz felé eső vágányt
jobb vágánynak, a másikat bal vágánynak nevezzük.
Jobb és bal vágány meghatározása végpont és kezdőpont felé nézve

F.1. 1.2.42. Szelvényezés

A vonal kiindulási pontjától kezdve, a vasúti pálya 100 méterenkénti
szakaszokra osztása, folyamatos sorszámozással.
Szelvényezés és annak jelentése

F.1. 1.2.7. Csonkavágány

A többi vágánnyal csak egyik végén összekötött, a másik végén
vágányzáró szerkezettel v. földkúppal ellátott vágány.
Csonkavágány
F.1. 1.2.50. Ütközőbak, földkúp

A vágány végét lezáró szerkezet v. építmény.
Ütközőbak Földkúp
F.2. 1.2.15. Deltavágány

Elágazó v. csatlakozó állomásról kiágazó két vasútvonalat rendszerint a
nyílt vonalon összekötő vágány, amelyen az elágazó ill. a csatlakozó
állomás érintése nélkül a vonat áttérhet a másik vonalra.
A nyíltvonali kiágazások helyét pályaelágazásnak kell minősíteni.
Deltavágány
F.2. 1.2.74. Pályaelágazás

Bejárati jelzőkkel fedezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol vasútvonal,
deltavágány v. pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat
ágazik ki.
Pályaelágazás, ahol vasútvonal ágazik ki

F.2. 1.2.92. Sajátcélú vasúti pályahálózat

Állomásból v. nyílt vonalból kiágazó, olyan vasúti
pályahálózat, amelyen kizárólag a vasúti pálya és
tartozékainak tulajdonosa v. használója érdekében
folyik vasúti közlekedési tevékenység.
A sajátcélú vasúti pályahálózatokat vonattal, v.
tolatási művelettel kell kiszolgálni. A kiszolgálás
módját az ÁVU-ban kell szabályozni.
Sajátcélú vasúti pályahálózat

F.2. 1.2.75. Pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti

pályahálózat-kiágazás
Bejárati jelzőkkel fedezett olyan nyíltvonali szolgálati hely, ahol sajátcélú
vasúti pályahálózat ágazik ki, és a kiszolgáló menetek közvetlen
jelzőkezelés mellett járhatnak be.
Pályaelágazásnak minősülő sajátcélú vasúti pályahálózat-kiágazás

F.2. 1.2.92.a) Csatlakozó vasúti pálya

Az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot
összekötő vasúti pálya, amelyhez egynél több sajátcélú vasúti pálya
kapcsolódik, ill. egynél több végfelhasználó kiszolgálására alkalmas. (A
nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat része.)
Csatlakozó vasúti pálya

F.2. 1.2.92.b) Összekötő vasúti pálya

Az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot
összekötő, csatlakozó vasúti pályának nem minősülő vasúti pálya.
Összekötő vasúti pálya

F.2. 1.2.78. Pályaszinti vágánykeresztezés

Két vasútvonalnak a pályaszintben történő keresztezése.
Pályaszinti vágánykeresztezés
F.1. 1.2.13. Felsővezetéki villamos vontatásra berendezett

vonal
Olyan vasútvonal, ahol a vontatáshoz szükséges energiát a villamos
felsővezeték biztosítja.
Felsővezeték rendszer
F.1. 1.2.2. Állomás előtti szakaszolás

Felsővezetékes villamos vontatásra berendezett vonalakon az állomási
és a vonali hálózat találkozása, ahol a vezetékeket mechanikusan és
villamosan is elválasztották egymástól.
Állomási szakaszolás egyszerűsített ábrája

F.1. 1.2.3. Áramszedő

A villamos mozdony olyan szerkezete, amelyen keresztül történik a
vontatáshoz szükséges villamos energia átvétele (levétele) a villamos
felsővezetékről.
Áramszedő
F.1. 1.2.19. Főmegszakító

A villamos mozdonyok nagyfeszültségű vontatási áramkörének
bekapcsolására, v. megszakítására szolgáló kapcsolóberendezés.
Főmegszakító
F.2. 1.2.27. Feszültségmentesítés

A feszültségmentesítés a villamos felsővezetéki hálózat, berendezés
egészének, részegységének, szerkezeti elemének üzemen kívül
helyezése, amely annak a forgalom lebonyolításában betöltött
funkcióját meggátolja. Részletes rendelkezéseket az E.101. sz. Utasítás
tartalmaz.
A feszültségmentesítés megvalósítása
F.1. 1.2.18. Fordítókorong

Függőleges tengely körül elfordítható hídszerkezet, amely lehetővé teszi
a ráállított vasúti jármű egyik vágányról a másikra való átállítását v.
megfordítását.
Fordítókorong
F.1. 1.2.49. Tolópad

A vágánytengellyel párhuzamosan eltolható szerkezet, amely alkalmas
a ráállított vasúti jármű másik párhuzamos vágányra történő,
átállítására.
Tolópad
F.1. 1.2.60. Zsámolyozó vágány

A vágányra merőlegesen mozgatható (süllyeszthető, emelhető) olyan
szerkezet, amellyel a ráállított vasúti jármű forgóvázának, tengelyének,
futóművének cseréje elvégezhető.
Zsámolyozó vágány
F.1. 1.2.34. Kisiklasztó saru, zártuskó

A vágány egyik sínszálára helyezhető olyan védelmi berendezés, amely
a vasúti sínszálra fordítva a ráhaladó vasúti jármű továbbhaladását
akadályozza.
Kisiklasztó saru
F.1. 1.2.53. Vágányzáró sorompó

Olyan védelmi berendezés, amely egy vágányszakasz elzárására
szolgál.
Vágányzáró sorompó
F.1. 1.2.31. Kézi állító készülék (ellensúly)

A helyszíni és előírt esetekben a központi állítású, ill. rugós váltók kézi
állítására szolgáló szerkezet.
Kézi állító készülék (ellensúly)

F.1. 1.2.35. Központi állítás

A váltók és a jelzők állítása vonóvezetékkel v. villamos úton az állomási,
ill. nyíltvonali szolgálati hely központi állítókészülékéről.
Központi állítás eszközei

F.1. 1.2.41. Szabványos állás (alapállás)

Az állomási és nyíltvonali berendezések, vmint a hozzájuk tartozó
jelzők, váltók és egyéb szerkezeti elemek közlekedésmentes időre
meghatározott helyzete.
Kijárati jelző szabványos állása a „Megállj!”

F.2. 1.2.76. Pályasebesség

Forgalmi szempontból a pályán alkalmazható legnagyobb sebesség,
amelyet a Menetrendi segédkönyv tartalmaz.
Pályasebesség jelölése a Menetrendi segédkönyvben

F.1. 1.2.36. Lassan bejárandó pályarész

Az a vasúti pályarész, amelyen a Menetrendi
segédkönyvben meghatározott pályasebességnél
kisebb sebességgel szabad közlekedni.
Lassan bejárandó pályarész

F.1. 1.2.37. Legnagyobb sebesség

A vonatnál alkalmazható — a menetrendben előírt, v. bármely ok miatt
ennél kisebb — sebesség.
Szolgálati menetrend
F.2. 1.2.99. Szolgálati hely

A vasútüzem lebonyolítása szempontjából kialakított, a Menetrendi
segédkönyvben önálló kódszámmal megjelölt hely, ahol
forgalomszabályozási és/vagy kereskedelmi tevékenységet végeznek.
Ezek a helyek nemcsak állomások lehetnek.
Szolgálati hely kódjának jelölése a Menetrendi segédkönyvben

F.2. 1.2.70. Nyílt vonal (pálya)

Két szomszédos állomás területe közötti vonalszakasz.
Nyílt vonal (pálya)

F.1. 1.2.46. Térköz

A nyíltvonal szakaszokra osztása annak érdekében, hogy a nyíltvonalon
egyszerre több vonat követhesse egymást.
Térközjelzők és a térközök
F.1. 1.2.47. Térközjelző

Térközi közlekedésre berendezett pályán, a térközszakasz elején
felállított főjelző.
Térközjelzők és a térközök
F.2. 1.2.1. Állomás (pályaudvar)

Vonattalálkozásra, továbbá személy- és/v. áruforgalmi szolgáltatásra
berendezett szolgálati hely.
Állomási vonattalálkozás
F.2. 1.2.2. Állomás területe

Az állomás végein elhelyezett bejárati jelzők, V-betűs jelzők ill. bejárati
irányú ellenőrző jelzők közötti terület. Fejállomáson a bejárati jelzőn ill.
V-betűs jelzőn belüli terület.
Állomás területe
AZ ÁLLOMÁS TERÜLETE
F.2. 1.2.12. Csatlakozó állomás

Olyan állomás, ahonnan más pályahálózat működtető vasútvonala
ágazik ki.
Győr
MÁV vonal csatlakozó állomás MÁV vonal
Hegyeshalom Budapest
GySEV vonal
Sopron
Csatlakozó állomás és vonalai

F.2. 1.2.17. Elágazó állomás

Olyan állomás, ahonnan ugyanazon pályahálózat működtető más vas-
útvonala ágazik ki.
Mezőtúr
MÁV vonal elágazó állomás MÁV vonal
Szolnok Békéscsaba
MÁV vonal
Szarvas
Elágazó állomás és vonalai

F.2. 1.2.24. Fejállomás

Olyan állomás, melynek csak az egyik végéhez csatlakozik nyílt vonal.
Fejállomás
F.2. 1.2.32.a) Forgalomszabályozást végző szolgálati hely

Egy vasútvonal, vmint a központi forgalomirányításra (KÖFI)
berendezett, továbbá a távkezelt, távvezérelt vonal, vonalszakasz
forgalomszabályozási feladatait végző munkavállaló szolgálati helye.
Forgalomszabályozó állomások
F.2. 1.2.84. Rendelkező állomás

Általában egy vasútvonal kezdő- és végpontjainak állomása. Hosszabb
vonalakat a pályahálózat működtető központi forgalmi szolgálati
felsőbbsége több rendelkezési szakaszra is oszthat.
középállomás középállomás
Rendelkező Rendelkező
állomás középállomás állomás
rendelkezési szakasz
Rendelkező állomás
F.2. 1.2.83. Rendelkezési szakasz

Két szomszédos rendelkező állomás között lévő ill. egyetlen rendelkező
állomás által irányított vonalszakasz.
Rendelkezési szakasz
F.2. 1.2.52. Középállomás

Két rendelkező állomás, v. a rendelkező és a vonal végpontja között
fekvő állomás.
Középállomás
F.2. 1.2.30. Forgalmi kitérő

Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és
áruforgalmi szolgáltatásra meg nem nyitott szolgálati hely.
Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási
szempontból az állomásokra vonatkozó előírások érvényesek.
Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérő


Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és
áruforgalmi szolgáltatásra meg nem nyitott szolgálati hely.
Kétvágányú, ill. párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító,
vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat
révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen vágány, ill. a
párhuzamos egyvágányú pályák vágányai között, melyekre
forgalomszabályozási szempontból a pályaelágazásokra vonatkozó
előírások érvényesek.
Kétvágányú pályán lévő forgalmi kitérő


Ugyanez vonatkozik az egyvágányú pályák kétvágányú szakaszainak
bejárati jelzőkkel fedezett kiágazási váltókörzetére.
A 2. és 4. sz. váltónál is van egy kiágazási váltókörzet és az 1. és 3. sz.

váltónál is van egy másik kiágazási váltókörzet.
Kétvágányú pályán lévő forgalmi kitérő

F.2. 1.2.59. Megálló-rakodóhely

Személy- és áruforgalmi szolgáltatásra megnyitott, vonattalálkozásra be
nem rendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt vonal vágányán
kívül egy v. több mellékvágány is van.
Megálló-rakodóhely
F.2. 1.2.81. Rakodóhely

Áruforgalomra berendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt vonal
vágányán kívül egy v. több mellékvágány is van.
A rakodóhelyek a MÁV vonalain szinte már teljesen megszűntek.
Rakodóhely
F.2. 1.2.58. Megállóhely

Személyforgalmi esetleg korlátozott áruforgalmi szolgáltatásra is
berendezett, általában nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt vonal
vágányán kívül más vágány nincs.
Megállóhely
F.2. 1.2.58. Megállóhely

A több pályaudvarral, több vágánycsoporttal rendelkező állomásokon
személyforgalmi okokból megállóhely létesíthető.
Állomás területén lévő megállóhely mely személyforgalmi okból létesült

F.2. 1.2.11. Biztosított szolgálati hely

Olyan szolgálati hely, ahol a váltók és jelzők közötti szerkezeti függés a
vonat vágányútját a teljes be-, ki-, v. áthaladásának ideje alatt rögzíti.
Előzetesen a vonat részére lezárt váltót állítani csak a vonat teljes be-,
v. kihaladása után lehetséges.
Biztosított szolgálati hely függőségei

F.2. 1.2.69. Nem biztosított szolgálati hely

Olyan szolgálati hely, amely az 1.2.11. pontban meghatározott
feltételek bármelyikének nem felel meg.
Előzetesen a vonat részére lezárt váltót állítani ezen a szolgálati helyen

általában akkor is lehetséges, amikor a vonat még nem teljesen haladt
be v. ki.
Nem biztosított szolgálati hely

F.2. 1.2.86. Rendező-pályaudvar

Különleges elrendezésű vágányzattal és műszaki létesítményekkel
felszerelt szolgálati hely, ahol tehervonat összeállítás és szétrendezés
történik.
Ezek lehetnek:
 elegyrendezés szempontjából síktolatásra berendezett és
gurítódombos,

 vágányok elhelyezkedése szempontjából párhuzamos,
folytatólagos és vegyes,

műszaki ellátottság szempontjából:
 automatizált (központi váltóállítás, idő- és célfékezés),
 gépesített (részben központi váltóállítás, vágányfék, féksaruk

alkalmazása),
 nem gépesített (helyszíni állítású váltók).
F.2. 1.2.138. Vontatási telep

A sajátcélú vasúti pályahálózatokon lévő olyan szolgálati helyek
gyűjtőelnevezése, ahol mozdonyok fenntartását, üzemeltetését, vmint a
mozdonyszemélyzet le- és feljelentkezését végzik.
Vontatási telep
F.2. FORGALMI UTASÍTÁS TOVÁBBI ALAPFOGALMAI
1.2.18. Elegy
A vonattal továbbítandó vasúti járművek gyűjtő elnevezése.
1.2.129. Vonat
Általában a nyílt vonalon történő közlekedés céljából forgalomba helyezett,
előírás szerinti jelzőeszközökkel felszerelt, megjelölt olyan szerelvény,
melynél működő mozdony, továbbá vonatszemélyzet van.
Forgalmi szempontból vonatként kell kezelni a jelzőeszközökkel felszerelt,
megjelölt:
 egyedül közlekedő mozdonyt (mozdonyokat),
 egyedül v. pótkocsikkal közlekedő teher-vágánygépkocsikat, önjáró

munkagépeket is.
A vonatokat a pályavasúti informatikai rendszerekben kell forgalomba
helyezni ill. lemondani. A vonatok forgalomba helyezése ill. lemondása
folyamatosan történik.
A vonat összeállításakor figyelemmel kell lenni:

 Elegytömeg, hossz,
 Vonalra érvényes tengelyterhelés (felső határ, korlátozás),
 Vonat sebessége,
 Fékezés, fékes kocsik elosztása,
 Járművek műszaki jellemzői, állapota,
 Rakomány,
 Általános, különleges besorolási szabályok,
 Gazdaságos kocsi-, és vonatkihasználás.
Személyszállító vonatoknál +:
 SZVÖR
1.2.95. Személyszállító vonat

Személyszállítási szolgáltatás céljából forgalomba helyezett vonatok
gyűjtőelnevezése.
1.2.95.a) Szerelvényvonat
Személyszállítási célokat szolgáló járművek (motorvonat, motorkocsi,
vontató+vontatott járművek) közlekedése céljából forgalomba
helyezett, de személyszállításra meg nem hirdetett vonat.
1.2.41. Ingavonat
Olyan személyszállító- ill. szerelvényvonat, melynél a mozdony az egyik
irányban hátul, a másikban elől működik. Ha a mozdony hátul működik,
akkor a mozdonyvezető a vonat elején lévő vezérlőkocsi vezetőállásán
végez szolgálatot, és vezérlőberendezéssel működteti a hátul levő
mozdonyt.
A hátul működő mozdonnyal továbbított ingavonat forgalmi szempontból
nem minősül tolt vonatnak.
F.2. FORGALMI UTASÍTÁS ALAPFOGALMAI
1.2.109. Tolómozdonnyal közlekedő vonat

Olyan vonat, melynél a vonat elején és végén is működő mozdony van,
és a vonat végén lévő mozdony a vonattovábbítás elősegítése céljából
erőt fejt ki, de nincs közöttük távvezérlő kapcsolat.
1.2.110. Tolt vonat

Hátul működő mozdonnyal továbbított olyan vonat, melynél a vonat
elején lévő kocsi és a hátul működő mozdony között nincs távvezérlő
kapcsolat.
1.2.93. Sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonat

A sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálását végző szolgálati hely és a
nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózatból kiágazó sajátcélú
vasúti pályahálózat között közlekedő vonat.
1.2.55. Különvonat
Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti
társaság által megrendelt és a Pályavasút által forgalomba helyezett
vonat.
1.2.102. Tehervonat
Árufuvarozási szolgáltatás céljából forgalomba helyezett vonatok gyűjtő
elnevezése.
1.2.13. Csomóponti kiszolgáló vonat

Elegyrendezést végző szolgálati hely és a kiszolgálás szempontjából
hozzá tartozó szolgálati helyek között közlekedő vonat, mely útja során
igénybe veszi a nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózatot.
1.2.116.a) Üzemi vonat

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, vmint
rendkívüli esemény miatt közlekedő, vasúti személyszállítást és a
pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem
végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.
1.2.141. Kémszemlevonat
Rendkívüli esemény, időjárási, műszaki v. bármely vis major esetében a
nyílt vonal (pálya) és berendezéseinek állapotát, közlekedésre való
alkalmasságát vizsgáló szolgálati vonat.
1.2.72. Próbavonat
A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása,
beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás utáni átadása-átvétele, ill. a
vasúti járművek, vmint a vasúti pálya és berendezései
kölcsönhatásának vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett
vonat.
1.2.148. Segélymozdony, segélyvonat

A segélymozdony, segélyvonat a pálya felszabadítása érdekében
forgalomba helyezett mozdony ill. vonat. Segélymozdonyt,
segélyvonatot kell forgalomba helyezni, ha elemi események (vihar, tűz,
árvíz), baleset v. a mozdonyvezető szolgálatképtelensége
következtében olyan akadály keletkezett, amelyet a rendelkezésre álló
eszközökkel és munkavállalókkal nem lehet megszüntetni.
1.2.65.b) Mozdonyvonat
A mozdonynak minősülő, utastérrel nem rendelkező, személyszállítást
és árufuvarozást nem végző jármű közlekedése céljából forgalomba
helyezett vonat.
1.2.20. Elsodrási határ

A vágánytengelytől meghatározott távolság, (párhuzamos vonal),
amelyen kívül a vonat sebességéből származó elsodró hatás már nem
érvényesül. Méretét az Országos Vasúti Szabályzat tartalmazza.
1.2.115. Űrszelvény
A vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk levő rakományok
akadálytalan áthaladásához szükséges tér vágánytengelyre merőleges,
ívben fekvő vágányoknál sugárirányú keresztmetszete.
1.2.82. Rakszelvény
Az érvényes űrszelvényen belül a járművekkel és rakományokkal
elfoglalható térnek a pályára merőleges keresztmetszete.
1.2.112. Utasperon
Áll.-okon, mrh.-eken, mh.-eken az utasok ki- és beszállását
megkönnyítő vágány melletti építmény.
1.2.21. Emelt peron

Olyan utasperon, amelynek a sínkorona feletti
magassága legalább 150 mm.
1.2.96. Szigetperon
Az utasok védelme érdekében épített és a sínkorona szintje fölé emelt
legalább 4 méter széles, a szegély közelében eltérő színsávval
megjelölt, szilárd burkolatú olyan emeltperon, amelyet az utasok csak a
kijelölt útvonalon közelíthetnek meg v. hagyhatnak el.
Szigetperonnal rendelkező vágányok vonatközlekedés és tolatás
alkalmával nem minősülnek személyek által elfoglalt vágánynak.
min. 4 m
1.2.28. Féksaru
A gurított (szalasztott) kocsik megállítására használt, saruzásra
kiképzett sínszálra helyezhető fékező eszköz.
 A 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat
sárgára,
 az 54 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat
világoskékre,
 a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat
vörösre
kell festeni.
1.2.142. Páros féksaru

Megfutamodott járművek megállítása céljából a vágány tengelyére
merőlegesen a sínszálakra felhelyezhető féksarukból és az azokat
összekötő rúdból álló szerkezet. Az így összekötött féksaruk csak belső
talpperemmel rendelkeznek.
1.2.90. Rögzítő saru

A járművek álló helyzetben történő kapcsolása, ill. az álló járművek
megfutamodásának megakadályozása céljából a kerekek alá helyezhető,
a szolgálati hely sínrendszerének megfelelő megfutamodást
megakadályozó rögzítő eszköz. A 48 kg/folyóméter, az 54 kg/folyóméter
és a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél egyaránt az 54 kg/ folyóméter
rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék
színezésűre kell festeni.
A rögzítősarut felhasználásuk nyomon követhetősége érdekében számmal
kell ellátni.
1.2.65. Mozdony (vontatójármű)

Vonóerő kifejtésére, vasúti elegy továbbítására és rendezésére alkalmas
jármű, mely rendelkezhet utas- vagy poggyásztérrel is.
Mozdonynak kell tekinteni az önjáró munkagépeket is.
A szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és
tolatás közben egy mozdonynak kell tekinteni.
1.2.65.a) Rádió-távirányítású mozdony

Olyan mozdony, melyet tolatás közben rádió-távirányítású
üzemmódban a mozdonyvezető a rádió-távirányító segítségével a
mozdonytól távolabbi helyről is irányíthat.
1.2.38. Hidegen továbbított mozdony

Kikapcsolt hajtógépezettel továbbított gőz-, dízel-, v. villamos-mozdony
ill. motorkocsi, mely vonóerőt nem fejt ki.
1.2.63. Motorkocsi
Személy- és/v. poggyász szállítására is alkalmas gépi vonóerejű jármű,
forgalmi szempontból mozdonynak minősül.
1.2.64. Motorvonat
Olyan szerelvény, amely több motorkocsiból, v. motorkocsi(k)ból és
hozzákapcsolt személyszállító kocsi(k)ból áll.
A zárt motorvonat a vonat mindkét végéről vezérelhető.
1.2.124. Vezérlőkocsi
A hátul működő mozdonnyal közlekedő személyszállító- és
szerelvényvonatként közlekedő ingavonatok mozdonyának
távvezérlésére alkalmas, vezetőállással rendelkező vasúti
személyszállító kocsi.
1.2.5. Állomásközi távbeszélő

Két állomás forgalmi irodáját összekötő távbeszélő, melyre a két
forgalmi irodán kívül rá kell kapcsolni:
 a két állomásnak egymás felé eső végein a forgalmi irodától
számított legtávolabbi váltókezelői szolgálati helyiségnek,
 egyállítóközpontos biztosítóberendezéssel felszerelt állomásokon
az állítóközpontnak,
 az állomások területéről nyílt vonalon lévő útsorompót kezelő
dolgozók szolgálati helyiségének és
 a nyílt vonalon vonatfogadásra kötelezett dolgozók szolgálati
helyiségének
távbeszélőjét.
A bekapcsolt helyiségeknek a vágány felé eső külső falán — szükség
esetén — erős hangú hangjelzőt kell elhelyezni, hogy a hívásokat a
téren tartózkodó dolgozó is hallhassa.
Az állomásközi távbeszélő vonalra kapcsolódik a pályatelefon is.
1.2.127. Vonali távbeszélő

A rendelkezési szakaszon lévő forgalmi irodák közötti távbeszélő,
amelyen valamennyi forgalmi szolgálattevővel egyidejűleg is lehet
értekezni. Az utasításban szabályozott esetekben felhasználható az
állomásközi távbeszélő helyett is.
1.2.37. Helyi forgalmi távbeszélő

A forgalmi irodát az állomás forgalmi szempontból figyelembe jövő
szolgálati helyiségeivel összekötő távbeszélő.
1.2.133. Vonatjelentő távbeszélő

Két szomszédos vonatjelentő dolgozó szolgálati helyiségét összekötő
távbeszélő.
1.2.35. Hangrögzítő berendezés

A távközlő berendezéseken adott és vett közleményeket rögzítő
berendezés.
A hangrögzítő berendezésnek egyaránt biztosítania kell:
 legalább 72 órai folyamatos rögzítés lehetőségét,
 az önműködő be- és kikapcsolást,
 a közlemények felvételi időpontjának egy percnyi pontossággal

történő behatárolását.
1.2.111. Utasítást adó hangszórós távbeszélő

Olyan távbeszélő, amely lehetővé teszi a forgalmi irodából, váltókezelői
szolgálati helyről a váltó- és tolatási körzetekbe és egyéb helyekre az
utasítások közlését és nyugtázását, továbbá a hangszórós körzetek
egymás közötti értekezését.
1.2.39. Hordozható rádió

Olyan értekező berendezés, amely segítségével kapcsolat teremthető a
tolatószemélyzet tagjai, a kocsiadat-felvételt végzők, továbbá az
állomási technológiában meghatározott munkafolyamatokban résztvevő
dolgozók között. Szükség esetén felhasználható a helyi forgalmi, az
állomásközi, vagy a vonatjelentő távbeszélő ideiglenes pótlására is.
1.2.66. Mozdonyrádió
Olyan értekező berendezés, amely a végrehajtó szolgálatban résztvevő
szolgálati helyek dolgozói és a mozdonyvezető közötti összeköttetés
létesítésére alkalmas.
1.2.62. Mobil telefon

Olyan hordozható telefonkészülék, mely összeköttetést biztosít nem
vasúti (közcélú) hálózaton keresztül más mobil- és vezetékes
telefonokkal.
1.2.79. Pályatelefon
Olyan hordozható illetve telepített (helyhez kötött) távbeszélő, amely a
nyílt vonal és a szomszédos állomások (szolgálati helyek) között
távbeszélő-összeköttetést biztosít. Pályatelefon csatlakozóhely ill.
telepített (helyhez kötött) pályatelefon a bejárati jelző közelében,
nyíltvonali szolgálati helyen, önműködő térköz- és sorompószekrényen,
vmint fázishatároknál van.
1.2.19. Ellenmenet- és utolérést kizáró berendezés

Olyan szerkezeti függést biztosít a két szomszédos állomás kijárati v.
fedező jelzői között, amely az állomásköz ugyanazon vágányára
egyidejűleg csak az egyik állomáson lévő kijárati v. fedező jelzőn teszi
lehetővé a továbbhaladást engedélyező jelzés megjelenését. Ezeken a
jelzőkön a követő vonat részére továbbhaladást engedélyező jelzés
ismételten csak az elöl haladó vonatnak a másik állomásra v. térközbe
érkezése után jelenhet meg.
1.2.104. Térközbiztosító berendezés

Az állomás kijárati jelzője és az állomást követő térközjelző ill. az
egymást követő biztosított térközjelzők között olyan szerkezeti függés
van, amely a kijárati ill. térközjelzőn csak abban az esetben engedélyez
továbbhaladást engedélyező jelzést megjelenni, ha a vonat a
térközjelző által fedezett térközből v. térközökből kihaladt, és a vonatot
a menetirány szerint következő térközjelző ill. bejárati v. fedezőjelző
továbbhaladást tiltó állása fedezi.
1.2.10. Biztosítóberendezési kikapcsolás

A biztosítóberendezési kikapcsolás a biztosítóberendezés egészének,
részegységének, szerkezeti elemének üzemen kívül helyezése, amely
annak a forgalom szabályozásában betöltött funkcióját meggátolja.
1.2.23. Éberségellenőrző (éberségi) berendezés

A mozdonyvezető cselekvőképességét ellenőrző, a megtett út v. idő
függvényében a mozdonyvezető részéről aktív kezelést igénylő
berendezés. Az EÉVB-vel felszerelt mozdonyok, vezérlőkocsik a
jelfeladásra ki nem épített vonalrészeken éberségellenőrzést végeznek.
1.2.31. Forgalmi szolgálat

A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi
tevékenység gyűjtő elnevezése.
Forgalmi tevékenységek a következők:
 a forgalmi szolgálat szervezése, irányítása, végzése és ellenőrzése,
 hatályos előírások alapján menetrend készítése,
 a személy- és áruszállításhoz szükséges járműveknek megrendelés

alapján történő mozgatása,
 a vonatok elegyének, szerelvényének összeállítása,
 a vonatok forgalomba helyezése,
 a közlekedés szabályozása és lebonyolítása,
 a forgalmi zavarok megelőzése illetve megszüntetése.
A felsorolt forgalmi tevékenységeket az 1.3.1. pontban előírt minden

feltételnek megfelelő munkavállaló végezheti.
1.3.1. Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki:

 rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal,
 munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához
szükséges munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal
rendelkezik,
 az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági
szempontú felügyelet alatti foglalkoztatásnak eleget tett,
 a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és
egyéb Végrehajtási Utasítások szolgálatára vonatkozó helyi
ismerettel és vizsgával rendelkezik.
1.2.114. Ügyeleti szolgálat

A végrehajtó forgalmi szolgálatnál a vonatközlekedés tervezését,
szervezését, lebonyolítását végző dolgozók munkájának ellenőrzése és
figyelemmel kísérése a feladatok végrehajtása érdekében. Az ügyeleti
szolgálatot a szolgálati felsőbbség vezetője
1.2.25. Felügyeleti hatóság

Közlekedést irányító minisztérium, Nemzeti Közlekedési Hatóság.
1.2.26. Felügyeleti szolgálat

A szolgálati főnökség felsőbbsége által ellátott ügyeleti szolgálat.
1.2.14. Csökkentett üzemvitel

Az elegyfeldolgozási tevékenységnek csökkentett létszámmal és eszközzel
történő végrehajtása. Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni.
1.2.116. Üzemszünet
Határállomásokon a szomszéd vasutakkal történt kétoldalú határfogalmi
megállapodások alapján az abban meghatározott tehervonatokra
vonatkozóan bevezetett közlekedési szünet.
1.2.73. Osztott munkaidő

 szolgálat szünetelés: ha a nap meghatározott időszakában a
szolgálati helyen vasúti dolgozó nincs,
 szolgálat megszakítás: ha a személyzet szolgálatának
meghatározott időszakában az ÁVU szerint csak készenléti szolgálatot
lát el.
1.2.101. Technológiai szünet

Olyan időtartam, amely folyamatos üzemvitel esetén az elegy-
feldolgozási, vonatszerelvény-, elegy összeállítási tevékenység közben
— személyzetváltás, napivizsgálat, munkaközi szünet stb. miatt —
keletkezik.
1.2.53. Központi forgalomellenőrző szolgálat (KÖFE)

Nagyobb forgalmi körzetek, csomópontok illetve hosszabb
vonalszakaszok gépi úton, központból történő forgalmi
állapotellenőrzése.
1.2.54. Központi forgalomirányító szolgálat (KÖFI)

Nagyobb forgalmi körzetek, csomópontok illetve hosszabb
vonalszakaszok egy központból, távvezérléssel történő közvetlen
irányítása (5.sz. Függelék).
1.2.48. Kínálati menetrend

A pályavasút által a vállalkozó vasúti társaságok menetvonal
megrendelésén kívül a nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózatra
készített menetvonalak összessége.
1.2.87. Rendkívüli áthaladás

Az állomáson, megálló-rakodóhelyen és megállóhelyen menetrend
szerint megálló vonat áthaladtatása.
1.2.88. Rendkívüli esemény

Szolgálatvégzés közben jelentkező minden olyan zavar vagy akadály,
amely a vonatközlekedést kizárja vagy jelentős forgalmi zavart okoz.
1.2.22. Eseménykönyv, Eseménylap

A szolgálat végzése közben bekövetkezett rendkívüli eseményekről
történő jelentés előjegyzésére szolgáló nyomtatvány.
1.2.119. Vágányzár
A vágányzár a vágány, v. vágányrész előre látott v. előre nem látott
okból történő időleges kizárása a forgalomból.
Ha a vágányzár előre látott (tervezett), akkor egyfelől a kezdése és a

befejezése is ismert, másfelől készül Vágányzári Utasítás és így az
érintett személyzetet előre, kimutathatóan lehet és kell tájékoztatni.
1.2.147. Pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás

Előre tervezett karbantartási, felújítási, fejlesztési munka elvégzése
miatt szükséges vágányzár, feszültségmentesítés, biztosítóberendezési
kikapcsolás, vmint valamely vasúti pályának, ill. pályaszakasznak vis
maior esemény, baleset következményeinek felszámolása miatti v. annak
megelőzése érdekében történő lezárása v. kapacitásának korlátozása.
1.2.29. Felhatalmazás
A vonatok mozdonyvezetőinek állomáson indításra ill. áthaladásra, más
szolgálati helyen, továbbá a nyílt vonalon indításra történő
felhatalmazása. A felhatalmazás a forgalmi szolgálattevő részéről
történhet közvetlenül v. közvetett módon.
1.2.106. Tolatás
Az indításra, áthaladásra felhatalmazott vonatok közlekedését kivéve
vasúti járművek emberi, vagy gépi erővel vágányon végrehajtott
szándékos helyváltoztatása.
1.2.129. a) Vonatfeloszlatás
A közlekedő vonatnak bármely okból, a mozdony lekapcsolásával járó
leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen.
1.2.130. Vonathossz megállapítása

A vonatba sorozott járművek, valamint a vonatot továbbító
mozdony(ok) hosszának megállapítása féktechnikai, valamint forgalmi
szempontból (10.3., 10.4. p.).
1.2.137. Vonattalálkozás
Közlekedő vonatoknak a szolgálati hely más-más vágányán történő
találkozása. Ellenkező irányú vonatoknak szolgálati helyen történő
találkozása vonatkeresztezés. Azonos irányú vonatoknak szolgálati helyen
történő olyan találkozása, amikor a később érkező vonat az előbb érkezőt
megelőzi, vonatmegelőzésnek nevezzük. Vonattalálkozás lebonyolítható
állomáson és egyvágányú pályák forgalmi kitérőin.
1.2.144. Nyíltvonali vonattalálkozás

Más-más vágányon azonos, vagy ellenkező irányban közlekedő vonatok
nyílt pályán történő találkozása. Menetrend szerkesztési okok miatt
vonattalálkozás lebonyolítható pályaelágazásokon, kétvágányú vagy
párhuzamos egyvágányú pályák forgalmi kitérőin. Mivel ezek a
szolgálati helyek nem rendelkeznek vonatfogadó vágányokkal, kijárati
jelzőkkel, a vonattalálkozás csak a nyílt vonalon, a szolgálati helyek
bejárati jelzőinél történhet meg.
1.2.145. Vonatok készre jelentése

A vasúti társaságoknak (menetvonal tulajdonosnak) a vonat indulása
előtt minden olyan biztonsági intézkedést meg kell tenni, amely hatással
van a vonat biztonságos közlekedésére. A menetvonal tulajdonos (vagy
megbízottja) a pályahálózat működtetője felé köteles a vonatok indulásra
kész állapotát kimutatható módon (elektronikusan, papíron) bejelenteni.
A vonatok készre jelentése azt jelenti, hogy a vonat biztonságos
közlekedésének a menetvonal tulajdonos részéről akadálya nincs. A
készre jelentés helyi módját az ÁVU-ban (VU-ban) illetve a kapcsolódási
pontokra készített megállapodásban kell szabályozni.
Általában a vonatösszeállító áll.-on kell készre jelenteni a vonatot, de olyan áll.-on is meg
kell ezt tenni, ahol a vonat eredeti paraméterei megváltoznak, pl. kocsikat akasztanak le a
vonat végéről, kocsikat soroznak ki a vonatból, kocsikat soroznak be a vonatba, v.
fékezésből kiiktatnak járművet esetleg mozdonyvezető váltás történik. Ezekről a szolgálati
helyekről csak a készre jelentés után indítható a vonat.
A készre jelentés jellemzően már a vasúti informatikai rendszereken keresztül történik. A
MÁV-START Zrt. esetében saját elektronikus rendszerükön keresztül valósul meg, kézírással
csak az informatikai rendszerek meghibásodása esetén történik.
1.2.146. Megállás forgalmi okból

A vonat forgalmi okból történő megállása
 állomás v. egyvágányú pálya forgalmi kitérőjének fővágányán,
 pályaelágazás, kétvágányú ill. párhuzamos egyvágányú pálya

forgalmi kitérőjének bejárati jelzőjénél.
Jelölése: Szolgálati menetrend 6. és 8. rovatában fekete alapon fehér
szám.
A forgalmi okból történő megállás

azt jelenti, hogy a vonat nem az
utasok fel- és leszállása, kocsi ki-
és besorozása céljából áll meg az
állomáson v. a forgalmi kitérőn,
hanem menetrendszerkesztési
okból (vonattalálkozás).
1.2.97. Szolgálati felsőbbség

Az Utasítás hatálya alá tartozó vasúti társaságok szakmai és/vagy területi
felügyeletet ellátó szervezeti egységei.
1.2.98. Szolgálati főnök

Valamely szervezeti egység vezetője.
1.2.3. Állomásfőnök
Egy vagy több állomás (szolgálati hely) — forgalmi szempontból —
felelős vezetője. Rendelkezéseit az állomás területén, a nyílt vonalon és
vonatokon szolgálatban lévő forgalmi tevékenységet ellátó dolgozók,
valamint az állomáson vagy nyílt vonalon foglalkoztatott, a vasúttal
munkaviszonyban nem álló dolgozók egyaránt kötelesek tudomásul venni
és azokhoz alkalmazkodni.
1.2.33. Forgalmi vonalirányító

Egy v. több rendelkezési szakaszon, valamint a KÖFE vonalakon a
vonatközlekedés operatív tervezésével, szervezésével és a lebonyolítás
irányításával kapcsolatos feladatokat ellátó dolgozó.
A KÖFI vonalakon a forgalmi vonalirányítói teendői mellett a
vonatközlekedés irányításában és lebonyolításában is részt vesz. A
közlekedés lebonyolítása szempontjából szolgálati felsőbbsége a
forgalmi tevékenységet végző állomási, vonat- és pályaszemélyzetnek.
1.2.4. Állomáskezelő
Megálló-rakodóhelyen, rakodóhelyen forgalmi tevékenységet is ellátó
dolgozó.
1.2.6. Állomási személyzet

Az Utasítás értelmezése szempontjából a szolgálati helyeken — a
vonatszemélyzet kivételével — forgalmi tevékenységet végző dolgozók
1.2.32. Forgalmi szolgálattevő

A közlekedés, továbbá a tolatás irányítója állomáson. Vonat- és
utasforgalmi ok miatt fszt. rendszeresíthető távkezelt, távvezérelt
állomásra, forgalmi kitérőre, pályaelágazásra, megálló-rakodóhelyre,
megállóhelyre és rakodóhelyre. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit
a szolgálati helyen, a nyílt vonalon és a vonatokon valamennyi forgalmi
tevékenységet ellátó dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani.
Egy szolgálati helyen egy időben több fszt. is végezhet szolgálatot.
Teendőiket és hatáskörüket az ÁVU-ban el kell egymástól határolni.
Pályaelágazásra akkor szükséges fszt., ha az elágazás
biztosítóberendezése nincs szerkezeti függésben a forgalomszabályozó
állomás biztosítóberendezésével. A pályaelágazáson egyébként — ha a
pályahálózat működtető területi forgalmi szolgálati felsőbbsége helyi ok
miatt másképpen nem rendelkezik — csak váltókezelő végez szolgálatot,
aki vonatjelentő szolgálatot is elláthat.
Megállóhely forgalmi szolgálattevőjének teendőit Végrehajtási
Utasításban kell szabályozni.
1.2.56. Külső forgalmi szolgálattevő

A forgalmi irodában vagy váltókezelői szolgálati helyiségben forgalmi
szolgálattevői tevékenységet is végző dolgozó. Az ÁVU-ban előírt
teendői mellett a forgalmi szolgálattevőtől esetről esetre kapott
engedély alapján vonatok mozdonyvezetőit felhatalmazhatja az
indításra illetve az áthaladásra. Megbízható a vezető váltókezelő
munkájával is.
1.2.44. Jelenlétes forgalmi szolgálattevő

Távkezelt, távvezérelt állomásokon szükség esetén a forgalmi
szolgálattevő feladatait ellátó dolgozó (továbbiakban: jelenlétes).
1.2.113. Útsorompó kezelő

Az útátjáró biztosítására szolgáló berendezések kezelését végző
dolgozó.
1.2.45. Jelzőőr
Az Utasításban meghatározott esetekben az útátjárót fedező dolgozó,
tekintet nélkül arra, hogy melyik üzletág illetve szakág létszámába
tartozik.
1.2.67. Mozdonyszemélyzet
Mozdonyon (vezérlőkocsin) szolgálatot végző műszaki dolgozók
1.2.68. Mozdonyvezető
Mozdonynak minősített jármű vezetője. Állomás területén kívül lévő
vonatnál — az Utasításban szabályozott esetben állomás területén is — a
közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseit a vonat- és a pályaszemélyzet
köteles végrehajtani. Közlekedéssel kapcsolatos rendelkezései előtt a
rendelkezésére álló értekező berendezésen köteles a két szomszédos
állomás forgalmi szolgálattevőjétől utasítást kérni.
1.2.57. A mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot ellátó

dolgozó
Az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 12.3.9. pontja alapján a mozdony,
vezérlőkocsi vezetőállásán szolgálatot teljesítő, érvényes forgalmi
vizsgával rendelkező, a vonat megállítására kioktatott, figyelésre
kötelezett dolgozó.
1.2.80. Pilóta
Vonattovábbítás közben az adott vasútvonalra, állomási
tolatószolgálatnál az adott állomásra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal
(vonal-, illetve állomásismerettel), a vonatot továbbító, illetve tolatást
végző mozdony mozdonyvezetőjének vonatkozásában nyelvismerettel
rendelkező, a mozdony megállítására kiképzett mozdonyvezető.
1.2.94. Szállítmánykísérő
A küldeményt külön szerződés alapján kísérő munkavállaló.
1.2.108. Tolatószemélyzet
A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat,
váltóállító, útsorompót kezelő és útátjárót fedező dolgozók)
1.2.108.a) Tolatócsapat
A tolatószemélyzet közül a tolatásvezető és kocsirendező(k) v. a vonali
tolatásvezető és vonali kocsirendező(k) gyűjtőelnevezése. A tolatócsapat
létszámát a normál üzemi és attól eltérő körülményekre vonatkozóan az
ÁVU-ban (VU-ban) kell meghatározni, figyelembe véve az Utasításban és
Függelékeiben előírtakat is.
1.2.50. Kocsimester (forgalmi)

Több tolatócsapat munkáját irányító és ellenőrző dolgozó. Feladatait az
ÁVU-ban kell meghatározni.
1.2.107. Tolatásvezető
Tolatási műveletet a helyszínen irányító, vezető, végző és ellenőrző
dolgozó.
1.2.51. Kocsirendező
A tolatásvezető vezetése alatt — a mozdonyszemélyzet kivételével — a
tolatásban (gurításban) résztvevő, kocsirendezői feladatokat
(járműkapcsoló-, mozgató-, megállító stb.) ellátó dolgozó.
1.2.128. Vonali tolatásvezető

A sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti kiszolgálást végző
vonatoknál, továbbá a munkavonatoknál a vonatok közlekedése során
forgalmi tevékenységet ellátó dolgozó. A szükségessé váló tolatási
mozgások lebonyolítása során ellátja a tolatásvezetői teendőket.
Az Utasításban előírt esetekben élőszóval felhatalmazást ad a vonat
mozdonyvezetője részére az indítására. Kocsivizsgálóval nem
rendelkező szolgálati helyeken köteles a fékpróba megtartásában részt
venni. Külön rendelkezésre saját vonatán kívül kötelezhető más vonat
vonatfelvételének elvégzésére is.
1.2.126. Vonali kocsirendező

Nem személyszállító vonatnál — a kocsirendezői feladatain túl —
szükség esetén tolatás közben féket kezelő, figyelő szolgálatot végző és
fedezési feladatokat is ellátó kocsirendező.
1.2.120. Váltókezelő
A helyszíni, v. központi állítású váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével,
esetleg gondozásával, a helyhez kötött jelzők és útsorompó kezelésével és
szükség esetén a vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő közvetett
felhatalmazásával is megbízható dolgozó. A felügyeletére bízott
váltókörzetet a szolgálati hely VU-ban kell kijelölni. Az ÁVU-ban kell
szabályozni, hogy az áll. területén szolgálatban lévő váltókezelők közül kik
vesznek részt folyamatosan a vonatközlekedés szabályozásában is, kik
állítanak váltókat csak tolatás részére, vmint mikor kell a csak tolatás
részére váltókat állító váltókezelőket igénybe venni közlekedést szabályozó
munka végzésére is. Egyéb teendőit az ÁVU-ban kell szabályozni.
1.2.123. Vezető váltókezelő
Váltókezelői munkája mellett a váltókezelői szolgálati helyiségben egy
időben szolgálatot végző váltókezelők munkáját irányító és ellenőrző
dolgozó. Megbízható más szolgálati helyiségben szolgálatot végző
váltókezelők munkájának irányításával és ellenőrzésével, vmint a vonatok
mozdonyvezetőinek indításra történő közvetett felhatalmazásával is.
Részletes feladatait az ÁVU-ban kell szabályozni.
1.2.77. Pályaszemélyzet
A nyílt vonalon vonatfogadásra kötelezett dolgozók gyűjtőelnevezése.
1.2.131. Vonatjelentő dolgozó

Elő- és visszajelentés adására, nyugtázására jogosult dolgozó.
1.2.132. Vonatjelentőőr
Vonatjelentőőri térközjelzőkkel felszerelt pályák nyíltvonali szolgálati
helyein a közlekedés szabályozására, a térközjelző kezelésére, elő- és
visszajelentés adására, nyugtázására feljogosított dolgozó.
1.2.105. Térközőr
Nem önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályák nyíltvonali
szolgálati helyein a közlekedés szabályozására, a térközjelző kezelésére,
elő- és visszajelentés adására, nyugtázására feljogosított dolgozó.
1.2.136. Vonatszemélyzet
A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérő- és mozdonyszemélyzet
1.2.135. Vonatkísérő személyzet
A sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti kiszolgálást végző
vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező, a
személyszállító vonatokon szolgálatot teljesítő vezető jegyvizsgáló,
jegyvizsgáló, továbbá az Utasításban és Függelékeiben meghatározott
vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vezető jegyvizsgáló,
műszaki-, forgalmi-, pályafenntartási, villamos felsővezetékes- és
biztosítóberendezési kísérő gyűjtőelnevezése.
1.2.122. Vezető jegyvizsgáló
Személyszállító vonatnál szolgálatot végző valamennyi vonatkísérő forgalmi
szempontból rendelkezésre jogosult vezetője.
1.2.43. Jegyvizsgáló
Személyszállító vonaton — a kereskedelmi tevékenységén kívül — szükség
esetén fékezési, figyelési és fedezési feladatokat ellátó dolgozó.
F.1. 1.2.24. Jelzés

A vasútüzemben alkalmazott, meghatározott információtartalmú közlési
mód. A jelzés parancs, amely utasítást ad a jelzés megfigyelésére
kötelezett dolgozónak valamely szolgálati ténykedés, vagy biztonsági
intézkedés azonnali végrehajtására.
Kézi jelzés adása

HELYHEZ KÖTÖTT ÉS HORDOZHATÓ JELZŐK
PÉLDÁK AZ ELŐ-, ISMÉTLŐ, FŐ-, TOLATÁS- ÉS EGYÉB
JELZŐKRE
F.1. 1.2.21. Hallható jelzés

A jelzési parancs v. figyelmeztetés hangjelzéssel történő közlése.
Hallható jelzés adása

F.1. 1.2.32. Kézi jelzés

Meghatározott információtartalmú közlési mód, amelyet a napszaknak
megfelelő kézi jelzőeszközzel, kézzel v. valamilyen tárggyal adnak.
Kézi jelzés adása

„INDULÁSRA KÉSZEN” ÉS „TÁVOLODJ TŐLEM” JELZÉS
ADÁSA
F.1. 1.2.26. Jelzőeszköz

Vasúti jelzések adására alkalmas, általában szabványosított,
hordozható, kitűzhető v. kézi eszköz. (Pl. jelzőtárcsa, jelzőzászló,
vonatindító jelzőeszköz, kézi jelzőlámpa, jelzősíp).
Szabványosított jelzőeszközök
JELZŐESZKÖZÖK
F.1. 1.2.1. Alakjelző

Vonatforgalmat vagy tolatási mozgást szabályozó, a vasúti pálya mellett
elhelyezett, helyhezkötött jelző, amely a jelzést, a jelzést adó szerkezet
— kar, tárcsa — megfelelő helyzetével, illetve jelzőfénnyel (fényekkel)
fejezi ki.
Alak tolatásjelző, Alak főjelző, amely Alak előjelző, amely

amely tárcsával fejezi jelzőkarral fejezi ki sötétben fénnyel fejezi
ki jelzését a jelzését ki a jelzését.
F.1. 1.2.16. Fényvisszaverős kialakítású jelző, jelzőeszköz

Olyan jelző, jelzőeszköz melynek jelzést adó részét, esetenként árbocát
fényvisszaverő anyaggal látják el.
Fényvisszaverős fóliával ellátott jelzők

F.1. 1.2.14. Fényjelző

Olyan helyhez kötött jelző, amely a jelzéseket napszaktól függetlenül
jelzőfénnyel adja. Amennyiben a fényjelző egy fénnyel sem ad jelzést
(a jelző sötét) a követendő eljárást az F.2. sz. Forgalmi Utasítás
tartalmazza.
Biztosított fény Jelzést nem adó,

tolatásjelző sötét jelző Ismétlőjelző
ALAKJELZŐ ÉS FÉNYJELZŐ
Önműködő
térközjelző
Fény és alak
főjelző
Nem biztosított
bejárati jelző
F.1. 1.2.25. Jelzőárboc
Tolatásjelzőv
el egyesített
fény főjelző
Elő- és
ismétlőjelzők
Nem biztosított
szerkezetet az előírt magasságban elhelyezik.
bejárati jelző
előjelzője
Biztosított
tolatásjelző
Nem biztosított
tolatásjelző
Mellékvonali
A helyhez kötött jelzők szerkezeti eleme, amelyen a jelzéstadó
ellenőrző jelző
F.1. 1.2.27. Jelzőhíd

A vasúti pálya fölött létesített tartószerkezet, amelyen a jelzőket
elhelyezik.
Jelzőhíd
F.1. 1.2.4. Bejárati jelző

A közlekedő vonatoknak az Utasításban meghatározott szolgálati
helyekre történő behaladását engedélyező vagy megtiltó főjelző.
Az ábra bal oldalán lévő bejárati jelző engedélyezi az állomásra történő

behaladást a jobboldali jelző meg megtiltja azt.
Bejárati jelző
F.1. 1.2.33. Kijárati jelző

A vonatoknak a biztosított szolgálati helyről történő kihaladását
engedélyező vagy megtiltó főjelző.
Az ábrán lévő valamennyi kijárati jelző megtiltja az állomásról történő

kihaladást.
Kijárati jelző
F.1. 1.2.11. Fedezendő pont

Az utasítás értelmezése szempontjából fedezendő pontnak minősül:
 váltónál, váltócsoportnál, vágánykapcsolatnál a vonat által
elsőként érintett váltó csúcsa, illetve, ha a vonat a váltót gyök
felől közelíti, a váltó biztonsági határjelzője,
Fedezendő pont

 a pályaszinti vágánykeresztezéseknél az a pont, ahol a
keresztező vágányok űrszelvénye egymást metszi,
Fedezendő pont

Az utasítás értelmezése szem-
pontjából fedezendő pontnak
minősül:
 vágányfonódásoknál a
biztonsági határjelző,
Fedezendő pont

 közösen használt vasúti és közúti hidaknál az a pont, ahol a
közúti űrszelvény a vasúti űrszelvényt metszi,
Fedezendő pont

 a közlekedés biztonsága érdekében kijelölt egyéb helyek:
 a helyi viszonyoktól függően egyes alagutak bejárata,

útátjárók, megállóhelyek kezdete,
Fedezendő pont

 a biztosítóberendezéstől függően a rendező-pályaudvarok

vonatfogadó vágányainak, illetőleg az állomások
ütközőbakban végződő vonatfogadó vágányainak vége,
Fedezendő pont

 az ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt

állomásköz kezdete.
Fedezendő pont
F.1. 1.2.12. Fedezőjelző

A fedezendő helyek (pontok) előtt felállított fény- vagy alakjelző,
amelynek jelzése megengedi, vagy megtiltja a továbbhaladást.
Fedezőjelző
F.1. 1.2.5. Biztosított főjelző (bejárati-, kijárati-, fedező- és
térközjelző)
Az állomási és nyíltvonali biztosítóberendezés hatáskörzetében működő
olyan jelző, melynek továbbhaladást engedélyező jelzése csak
meghatározott feltételek teljesülése esetén jelenhet meg.
A továbbhaladást engedélyező jelzés csak a sorompó zárt helyzetében és

a váltók lezárása után jelenhet meg.
Biztosított főjelző függőségei

F.1. 1.2.38. Nem biztosított főjelző

Olyan főjelző, amely nem felel meg a biztosított főjelzőkre vonatkozó
előírásoknak.
A jelzési kép nem fejezi ki, hogy a váltó egyenes vagy kitérő irányban
van lezárva.
Nem biztosított főjelző

F.1. 1.2.9. Ellenőrző jelző

Az egyéb jelzők csoportjába tartozó, olyan előjelző nélküli
helyhezkötött, árbocos fényjelző, amely a jelző mögött a vasúti
pályához tartozó, egyes szerkezeti elemek állapotáról ad tájékoztatást.
Rendeltetését tekintve lehet:
 Fénysorompót ellenőrző útátjáró jelző
Fénysorompót ellenőrző útátjáró jelző alkalmazása és elhelyezése

F.1. 1.2.9. Ellenőrző jelző
Az egyéb jelzők csoportjába tartozó, olyan előjelző nélküli
helyhezkötött, árbocos fényjelző, amely a jelző mögött a vasúti
pályához tartozó, egyes szerkezeti elemek állapotáról ad tájékoztatást.
Rendeltetését tekintve lehet:
 Mellékvonali Forgalomirányításra (MEFI), Mellékvonali Rádiós
Forgalomirányításra (MERÁFI) berendezett vonalakon alkalmazott
Mellékvonali ellenőrző jelző.
Mellékvonali ellenőrző jelző alkalmazása és elhelyezése

F.1. 1.2.48. Tolatásjelző

A tolatási mozgások szabályozására alkalmazott jelző.
Nem biztosított alak Biztosított fény Tolatásjelzővel

tolatásjelző Törpe tolatásjelző tolatásjelző egyesített fény főjelző
F.1. 1.2.6. Biztosított tolatásjelző

A szolgálati helyek biztosítóberendezéseinek hatáskörzetében
alkalmazott olyan helyhezkötött jelző, amely lezárt vágányúton történő
tolatást tesz lehetővé.
Lezárt tolatóvágányút
F.1. 1.2.20. Gurításjelző

A gurítódomb vágánya mellett, illetve a magasfogadó vágányok között
elhelyezett, a gurítási mozgásokat szabályozó, helyhez kötött fényjelző.
Lámpafejes és lámpasoros gurításjelző

PÉLDÁK A TOLATÁSI MOZGÁSOK SZABÁLYOZÁSÁRA
VEZETŐÁLLÁSJELZŐ
DIGITÁLIS VEZETŐÁLLÁSJELZŐ
ÚTÁTJÁRÓJELZŐ ÉS MEGÁLLJ JELZŐ
F.1. 1.2.17. Figyelmeztető jel

Tájékoztató szerepet tölt be, vagy valamely szolgálati ténykedésnek
később történő végrehajtására hívja fel a megfigyelésére kötelezett
dolgozók figyelmét.
Megállóhelyre Űrszelvénybe nyúló létesítményre Bejárati jelzőre

figyelmeztető jel figyelmeztető jel figyelmeztető jel
F.1. 1.2.8. Csökkentett rálátási háromszög
Az a háromszög, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya
tengelyének metszéspontjától:
 az út tengelyén a fényjelző-készülék oszlopától, illetve a vasúti
átjáró kezdete (Andráskereszt) jelzőtábla oszlopától visszafelé
mért 1 méter távolságban, valamint
 a vasúti pályán mindkét irányban, a vasúti pályára engedélyezett
— km/h-ban meghatározott — sebesség számértékének
ötszöröse méterben kifejezve határoz meg (Lv távolság).
Csökkentett rálátási háromszög

F.1. 1.2.15. Fénysorompó, félsorompóval kiegészített
fénysorompó (továbbiakban: fénysorompó)
Vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés, amely a vasúti jármű
közeledésekor és áthaladása alatt felváltva villogó piros fénnyel, illetve
félsorompó esetén piros-fehér színű sorompórúddal kiegészítve tiltja
meg a közúton közlekedő járművek kereszteződésbe való behaladását.
Félsorompóval kiegészített fénysorompó tilos jelzése


A berendezés villogó fehér fénye engedélyezi a közúti járművek
áthaladását.
Félsorompóval kiegészített fénysorompó szabad jelzése


A berendezés üzemképtelenségét jelzi, ha a fénysorompó fényjelzést
nem ad (sötét sorompó).
Félsorompóval kiegészített fénysorompó sötét állapota

F.1. 1.2.29. Jelzővel ellenőrzött útsorompó

Olyan vonat által vezérelt fénysorompó, amelynek működését vasúti
jelző ellenőrzi.
A vonat működteti a sorompó berendezést (zárja-nyitja) de a sorompó

berendezés állapotát viszont jelző ellenőrzi. Ha a sorompó
meghibásodik akkor a főjelzőn nem jelenhet meg tovább haladást
engedélyező jelzés.
Jelzővel ellenőrzött útsorompó

F.1. 1.2.30. Jelzővel függésben lévő útsorompó

Olyan útsorompó, amelynél a vele szerkezeti függésben lévő főjelző
csak a sorompó zárt helyzetében állítható továbbhaladást engedélyező
állásba.
A sorompó zárását nem a vonat végzi, hanem kézi kezeléssel záródik,

vagy a biztosítóberendezés zárja a jelző szabadra állítása előtt.
Jelzővel függésben lévő útsorompó

F.1. 1.2.45. Teljes sorompó

Vasúti útátjárót biztosító olyan sorompóberendezés, amely a vasutat
keresztező utat teljes szélességben sorompórúddal zárja el a vasúti
jármű közeledésekor és áthaladása alatt.
Teljes sorompó
F.1. 1.2.55. Vonat által vezérelt útsorompó

Olyan fénysorompó, amelynek zárását és nyitását a vasúti jármű a
pályába beépített vonatérzékelő elemeken áthaladva vezérli.
Vonat által vezérelt sorompó

F.1. 1.2.57. Vonat eleje

A haladási irányt tekintve a vonat első járműve.
A vonat első járműve

F.1. 1.2.58. Vonat vége

A vonat utolsó járműve.
A vonat utolsó járműve

F.1. 1.2.59. Zárjelző tárcsa

A vonat végének megjelölésére alkalmazott jelzőeszköz.
A vonat végének megjelölése zárjelző tárcsával

F.1. 1.2.28. Jelzőkocsi

A vonat műszaki szempontból — beleértve a fékberendezést is —
utolsó üzemképes járműve.
A jelzőkocsi
F.1. 1.2.43. Távolbalátás korlátozottsága

A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelő jelzéseket
időjárási ok (köd, sűrű havazás, hófúvás, porfelhő stb.) miatt nem lehet
legalább 200 m-ről biztosan látni.
Sűrű köd miatt a távolbalátás korlátozott

F.1. 1.2.40. Szabadlátás korlátozottsága

A szabadlátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelő jelzéseket
terepviszonyok, építmények (épület, terepalakulat, növényzet stb.)
miatt nem lehet a vonatról a rálátási távolságból, tolatásnál a mozgás
szabályozásához szükséges távolságból folyamatosan látni.
Az épület miatt csak ismétlőjelzővel biztosítható a rálátási távolság

F.1. 1.2.39. Rálátási távolság

Az a távolság, amely a vasúti pályára engedélyezett sebességtől
függően, a mozdonyról, vezérlőkocsiról a jelző biztonságos
megfigyeléséhez szükséges.
A főjelzőket úgy kell elhelyezni, hogy jelzéseik a mozdonyról,
vezérlőkocsiról folyamatosan láthatók legyenek a vasúti pályára
engedélyezett, km/h-ban kifejezett sebesség tízszeresének 1/3 részével
egyenlő, méterben mért távolságból, de legalább 200 m-től.
Rálátási távolság 50km/h pályasebesség esetén


A főjelzőket úgy kell elhelyezni, hogy jelzéseik a mozdonyról,
vezérlőkocsiról folyamatosan láthatók legyenek a vasúti pályára
engedélyezett, km/h-ban kifejezett sebesség tízszeresének 1/3 részével
egyenlő, méterben mért távolságból, de legalább 200 m-től.
Rálátási távolság 100km/h pályasebesség esetén


Más jelzőket — a tolatás-, gurítás- és váltójelzők, valamint a biztonsági

határjelző kivételével — úgy kell elhelyezni, hogy a mozdonyról,
vezérlőkocsiról legalább 200 m-től kezdve folyamatosan láthatók
legyenek.
F.1. 1.2.61. Vasúti gyalogos-átkelőhelynél szükséges szabad

rálátás
Vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátás akkor szabad, ha az elsodrási
határtól a vasúti pálya mindkét irányban LV távolságra belátható. LV
távolság (méterben) a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/h-ban
megadott számértékének
 háromszorosa egy- és kétvágányú,
Szabad rálátási távolság 120km/h pályasebesség esetén egy és kétvágányú pályán

F.1. 1.2.61. Vasúti gyalogos-átkelőhelynél szükséges szabad

rálátás
Vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátás akkor szabad, ha az elsodrási
határtól a vasúti pálya mindkét irányban LV távolságra belátható. LV
távolság (méterben) a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/h-ban
megadott számértékének
 ötszöröse kettőnél több vágányú pálya esetén.
Szabad rálátási távolság 120km/h pályasebesség esetén háromvágányú pályán

1.2.139. Az utasítás szövegében előforduló kifejezések:

„a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés azt jelenti, hogy a
közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a
mozdonyvezetővel és a vonatnál szolgálatot teljesítő vonali
tolatásvezetővel, vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezésen csak
írásban, a kézírással előállított rendelkezés kézbesítésekor pedig
élőszóval is közölni kell. Elektronikus úton továbbított Írásbeli
rendelkezést nem kell élőszóval közölni.
„élőszóval” kifejezésen a közvetlenül szóban vagy a rendelkezésre álló
értekező berendezésen adott-vett közleményeket kell érteni;
„jól működő vonatbefolyásoló berendezés” kifejezés azt jelenti,
hogy a mozdony rendelkezik jól működő EÉVB, ETCS, INDUSI
vonatbefolyásoló berendezéssel és a pálya folyamatos, szakaszos,
pontszerű jelfeladásra van kiépítve, és mindkettő üzemszerűen együtt
működik;

„az értekezés lehetetlen” kifejezés azt jelenti, hogy a
forgalomszabályozó állomások között nem lehet engedélyt kérni,
továbbá elő- és visszajelentést adni;
„a járműmegfutamodás” kifejezés azt jelenti, hogy:
 egy vagy több jármű összekapcsolás, rögzítés hiánya, illetve
szakadás, elégtelen fékezés miatt álló helyzetből elindul, továbbá a
tervezett helyen nem áll meg, vagy visszagördül;
 haladó vonatnál egy vagy több jármű leszakad illetve leakad, és
követi az elől haladó vonatrészt vagy ellenkező irányba halad.
„távműködtetésű ajtó” kifejezés azt jelenti, hogy a személy- és
motorkocsik oldalajtajait a mozdonyvezető az egész szerelvényen, vagy
a vonatkísérők az egész szerelvényen, esetleg kocsinként központilag
távműködtetik. Részletes előírásokat az E.12. sz. Utasítás tartalmaz.

„dolgozó” kifejezésen a Munka Törvénykönyvben, valamint a Kollektív
Szerződésben meghatározott munkavállalót kell érteni.
„csak mozdonyvezetővel (CSM) közlekedik” kifejezés azt jelenti,
hogy a mozdonyvezetőn kívül a mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán
másik dolgozó nem teljesít figyelőszolgálatot.
„a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen
kell érteni, hogy a bejegyzést a rendelkezésre álló (elektronikus vagy
hagyományos papíralapú) Fejrovatos előjegyzési naplóba kell megtenni
(Függelék 7.2. pont).
A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁNAK ALAPJAI
F.2. Forgalmi Utasítás

 Alapfogalmak
 Váltó- és vágányútellenőrzés
 Útsorompók
 Tolatás, megfutamodás elleni védekezés
 Kocsi- és vonatvizsgálat, járműkapcsolás, mozdonyok

mennyisége, alkalmazása, sebesség
 Vonatok terhelése, hossza, összeállítása
 Vonatszemélyzet helye, létszáma
 Vonatközlekedés lebonyolítása (vonatok követése, térközi

közlekedés, engedélykérés és adás, vonatok felhatalmazása,
vonatszemélyzet értesítése)
 Lassúmenetek, építési és fenntartási munkák, vágányzárak
A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁNAK ALAPJAI
F.2. Forgalmi Utasítás Függeléke

 fővonalak felsorolása,
 központi forgalomirányításra (KÖFI) és központi

forgalomellenőrzésre (KÖFE) berendezett vonalakra, valamint a
távkezelt, távvezérelt szolgálati helyek forgalomszabályozására
vonatkozó általános előírások,
 mellék- és keskeny nyomtávolságú vonalakra, továbbá az
egyszerűsített forgalmi szolgálat ellátására érvényes előírások,
 közlekedés toló mozdonnyal,
 a rendkívüli küldemények továbbítása,
 a tolatószolgálat végzésének szabályozása a gurítódombos és a

síktolatásra berendezett rendezőpályaudvarokon,
 mellékvonali rádiós forgalomirányítás stb.
MENETREND
A menetrendek közül vasútüzemi célt szolgálnak a

következők:
 menetrendábra: vonalanként grafikusan ábrázolt menetrend,
a vízszintes egyenesek a szolgálati helyeket, a függőlegesek az
időbeosztást ábrázolják. A vonatokat ferde egyenesek,
menetvonalak jelzik.
 szolgálati menetrend: tartalmazza a vonat számát, nemét, a
vonat által érintett szolgálati helyeket, ezek távolságát, a jelzőkre
vonatkozó utalásokat, a vonatközlekedés időadatait (érkezés,
indulás), a fékszázalékot, a vonat rendes terhelését.
 menetrendjegyzék: a forgalmi dolgozók részére, szolgálati
helyenként készül. Minden vonat egy sor.
Az utazóközönség tájékoztatására szolgálnak:
 közforgalmú menetrendkönyv
 fali menetrendhirdetmény
MENETRENDÁBRA BUDAPEST-KELETI-HEGYESHALOM
VISZONYLATRA
SZOLGÁLATI MENETREND AZ RJ 62 SZÁMÚ VONAT RÉSZÉRE
KELENFÖLD ÁLLOMÁS MENETRENDJEGYZÉKÉNEK RÉSZLETE
KÖZFORGALMÚ MENETRENDKÖNYV RÉSZLETE
KIÁLLÍTOTT ÍRÁSBELI RENDELKEZÉS
TOVÁBBI FONTOS UTASÍTÁSOK
 E.2. Fékutasítás
 F.3. Utasítás az üzemirányításról és a diszpécseri szolgálatról
 D.4. Téli időjárás
 H.6. Rendkívüli küldemények
 D.2. Vasúti munkagépek és munkavonatok közlekedése
 Balesetvizsgálat Utasítás
 Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás
 Műszaki Táblázatok I-II.
 E.1. vontatójárműszemélyzet részére
 E.12. Műszaki kocsiszolgálati utasítás

FORGALOMIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK
Központi forgalomirányítás (KÖFI)
 Központi forgalomirányítói illetve forgalmi vonalirányítói

szabályozzák a forgalmat Végrehajtási utasítás szerint
 KÖFI: különböző berendezések kezelése központilag vagy helyi
üzemmódban (jelenlétes fszt.)
Központi forgalomellenőrzés (KÖFE)

FORGALOMIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK
Egyszerűsített forgalmi szolgálat
Mellékvonali forgalomirányítás (MEFI)

Mellékvonali rádiós forgalomirányítás (MERÁFI)
 Végrehajtási utasítás alapján
 Csökkentett állomási és pályaszemélyzet
 Közlekedő vonatok személyzetei is részt vesznek a forgalom

szabályozásában
 Forgalomszabályozó állomás (forgalomszabályozó forgalmi
szolgálattevő)
 Rugós váltóval felszerelt állomás
 Mozdonyrádió, mobil telefon, pályatelefon

MERÁFI SZOLGÁLATI HELY
VASÚTBIZTONSÁG
 Biztonságirányítási rendszer
 Biztonságirányítási Kézikönyv
 Vasútbiztonsági szervezet
 Tanulságos vasúti balesetek

ÁRUFUVAROZÁS
ALAPFOGALMAK
Fuvarozás: a vasút, a gondjaira bízott árut saját eszközeivel,

szerződés alapján, díjazás ellenében más helyre továbbítja.
Szállítmányozás: többletszolgáltatásokat nyújtó tevékenység, amikor

valaki más megbízásából az áruk helyváltoztatásához szükséges
fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében, megbízója
számlájára megköti, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos
egyéb teendőket is elvégzi például csomagolás, felfuvarozás, a
fuvarlevél kiállítása, biztosítás, raktározás, vámkezelés.
ALAPFOGALMAK
Árutovábbítás: árufuvarozási szerződés vagy szállítmányozói

szerződés alapján – díj ellenében – végzett árufuvarozás, de ide
tartozik a saját áru szállítása is.
Díjszabás alkalmazása szempontjából küldemény:

 egy vasúti kocsiba rakott áruk, árudarabok összessége
 egy intermodális fuvarozási egységbe rakott áruk, árudarabok

összessége
 áru mérete (hosszúsága) miatt több kocsira rakott áru
 áruként feladott üres kocsi

ÁRUFUVAROZÁSI MUNKAFOLYAMAT
Szereplői:
 feladó: aki az árut a feladási állomáson a vasúti társaságnak
fuvarozásra átadja
 átvevő: akinek a vasúti társaság a rendeltetési állomáson az
árut kiszolgáltatja
Műveleti szakaszai:
 előkészítés,
 feladás,
 továbbítás,
 kiszolgáltatás,
 elfuvarozás.
KÖZFORGALMÚ RAKTERÜLET
SAJÁTCÉLÚ VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT
RAKMINTA
VÁGÁNYMÉRLEG
RAKONCÁVAL FELSZERELT PŐREKOCSI
KONTÉNER
ÁRUFUVAROZÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT
Jellemzően a vasúti árufuvarozási szerződések általános és

kiegészítő feltételeit tartalmazzák
 A fuvarozási szerződés alapszabályai
 A kocsirakományú küldeményekkel kapcsolatos előírások:
 a fuvarozás előkészítése (a vasúti kocsi kiállítása, a fuvarlevél,

az áru átvétele),
 a fuvarozás végrehajtása (árukíséret, fuvarozási akadály,
utólagos rendelkezés),
 a küldemény kiszolgáltatása (értesítés, jegyzőkönyv,
fuvarlevél kiváltása),
 a fuvardíj és a fuvarozó költségei,
 a felelősség kérdése (áru elveszése, kártérítés, felszólamlás, a

felelősség korlátozása).
ÁRUFUVAROZÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT
Az üzletszabályzat mellékletei:
 Rakodási Szabályok 1-3. kötet,
 Veszélyes áru vasúti fuvarozásáról szóló nemzetközi szabályzat

(RID).
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS
A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATA
Vonali és állomási technológiai folyamatok tervezése

 a menetrendi struktúra kialakítása,
 a vonatok összeállítása, a kocsik ki- és besorozása,
 a kocsik tisztításának, karbantartásának, fűtésének meg-
szervezése,
 a mozdony-, szerelvény- és személyzetfordulók kialakítása,
 a kocsi- és vonatvizsgálatok, készletkiegészítések meg-
szervezése,
 a szerelvények tárolása, a szükséges tolatási műveletek.
Kereskedelmi, üzemi folyamatok

 a menetrend, üzletszabályzat, díjszabás meghirdetése, az utasok
tájékoztatása,
 a jegykiadás, és kezelés,
 egyéb állomási és fedélzeti szolgáltatások.
A MENETREND OSZTÁLYOZÁSA
1. A vonatok sebessége alapján:

 párhuzamos menetrendábra, a vonatok sebessége azonos,
 nem párhuzamos menetrendábra, a vonatok sebessége nem
azonos,
2. A vágányok (a közlekedési irányok) száma alapján:
 egyirányú üzemű, azaz kétvágányú menetrendábra,
 kétirányú üzemű, azaz egyvágányú menetrendábra,
3. A vonatkövetési rend szerint:
 állomásközi közlekedésre szerkesztett,
 térközi közlekedésre szerkesztett,
4. A vonatok követési üteme szerint:
 ütemes,
 részben ütemes,
 nem ütemes menetrend.
VONATNEMEK
 személyvonat (SZ),
 személyvonat (mindenhol megáll),
 gyorsított személyvonat (néhány megállót v. állomást

kihagy),
 zónázó személyvonat (zónahatárig nem, onnantól mindenütt
megáll),
 sebesvonat (S),
 gyorsvonat (Gy),
 nemzetközi gyorsvonat (NGy),
 InterCity (IC),
 EuroCity (EC),
 EuroNight (EN),
AZ UTASSZÁLLÍTÁSI FOLYAMAT
 a pályaudvar, állomás, megállóhely megközelítése (közlekedési

csatlakozás, úthálózat),
 az utasfelvétel (menetjegyváltás, információ adása, várakozás,
poggyászfeladás),
 a tényleges közlekedés (felszállás a vonatra, jegykezelés,
utastájékoztatás, egyéb fedélzeti szolgáltatások – étkezés, hálókocsi
stb.),
 az utas „leadása” (leszállás, a poggyász átvétele, az állomás
elhagyása).
A KÖZFORGALMÚ SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS - KÖZSZOLGÁLTATÁS
 a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

 a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási
Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999.
június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII.
törvény,
 a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény,
 a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény,
 az országos működési engedély alapján végzett vasúti
személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII.1.) Korm.
rendelet és a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés.
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZAT
A vasúti társaság a személyszállítási üzletszabályzatban

határozza meg:
 a díj ellenében végzett személyszállítási szolgáltatások körét,
 a személyszállítási szolgáltatás igénybevételének részletes
feltételeit,
 az utasok tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat,
 a menetjegyek és az utazásra jogosító okmányok
felhasználásának részletes szabályait,
 a felek jogait és kötelezettségeit, valamint az utasok számára az
állomáson és megállóhelyen való tartózkodásra, a vonaton való
elhelyezkedésre és az utazás alatti magatartásra vonatkozó
szabályokat,
A vasúti társaság a személyszállítási üzletszabályzatban

határozza meg:
 az útipoggyász és élő állat szállításának részletes szabályait,
 az utaspanaszok bejelentésének és kezelésének részletes
szabályait,
 a vasúti társaság felelősségviselésének részletes szabályait,
 azoknak az elektronikus adathordozóknak a felsorolását és
tulajdonságait, amelyekre a menetjegyet, helyjegyet, pótjegyet,
hely- és pótjegyet és a felár bizonylatát ki lehet állítani,
 a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályokat.
Tartalmazza:
 a menetjegy adattartalmára, érvénytartamára, érvényességére,
felhasználhatóságára vonatkozó szabályokat,
 az utazási feltételekre, a jogokra és a kötelezettségekre, a
menetrendre, átszállásokra, forgalmi akadályokra, közlekedési
korlátozásokra, késésekre, a személyszállító vonatokon
alkalmazott biztonsági kamerarendszerekre vonatkozó
tájékoztatás részleteit,
 a két fél – a vasúttársaság és az utas – jogait és
kötelezettségeit (például: a menetjegy ellenőrzésre
vonatkozóan),
 a tárgyak és élő állatok szállításának előírásait,
 a vasúti személyszállítási szerződés teljesítésével kapcsolatos

felelősségi szabályokat,
 az utazástól történő elállás, a panaszkezelés és
igényérvényesítés szabályait
A személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások:

 helybiztosítással, pótjeggyel igénybe vehető vonatok,
 különkocsi,
 különvonat,
 egyéb szolgáltatások.
KÖZFORGALMÚ MENETREND
Tartalmazza:
 a vonatok induló és végállomását, továbbá azokat az
állomásokat, ahol a vonat megáll,
 az érkezési és indulási időpontokat vagy a vonatok gyakoriságát,
a napi első és utolsó vonat indulási időpontjának feltüntetésével,
a nem mindennap közlekedő vonatoknál a közlekedési napokat,
továbbá a különböző korlátozásokat,
 a csatlakozási, átszállási lehetőségeket,
 a vonatnemeket és az igénybe vehető kocsiosztályokat,
 a legfontosabb kiegészítő szolgáltatásokat,
 a menetrendi időszak kezdetének és végének időpontját,
 ha a vonat különleges (nem hatósági áron alapuló) díjszabás

alapján közlekedik,
 ha a vonat csak felár megfizetésével vehető igénybe,
 ha a vonat kalauz nélkül (KN) közlekedik és ezért csak előre

váltott menetjeggyel vehető igénybe.
SZOCIÁLPOLITIKAI KEDVEZMÉNYEK
 gyermekek utazása,
 nagycsaládosok utazási kedvezménye,
 menekültek utazási kedvezménye,
 fogyatékkal élő és tartós beteg személyek utazási kedvezménye,
 nyugdíjasok utazási kedvezménye,
 65 éven felüliek utazási kedvezménye,
 fogyatékosságban szenvedő szociális otthoni gondozottak és

látogatóik utazási kedvezménye,
 hadirokkantak és hadigondozottak utazási kedvezménye.

SZOCIÁLPOLITIKAI KEDVEZMÉNYEK
Rendszeres és időszakos utazásra szolgáló jegyek:

 félhavi- és havibérlet, 30 napos bérlet,
 dolgozók kedvezménye hazautazásra,
 közszolgálati alkalmazottak utazási kedvezménye,
 képzésben résztvevő munkanélküliek kedvezménye.
A tanulók menetdíjkedvezményei:
 diákigazolványra jogosultak utazási kedvezménye,
 tanuló havi- és félhavi bérlet, 30 napos tanulóbérlet,
 menetdíjkedvezmény diákok csoportos utazásához,
 a gyógypedagógiai intézmények és sajátos nevelési igényű
gyermekeket
 foglalkoztató intézmények tanulói és kísérőik utazási
kedvezménye,
 tanulók hazautazási kedvezménye.
ÜZLETPOLITIKAI KEDVEZMÉNYEK
 alkalmi menettérti jegy,

 családi kedvezmény,
 csoportos utazási kedvezmény,
 26 éven aluli fiatalok kedvezménye,
 képzett menetdíjszámítás,
 kedvezményes kerékpárjegy,
 névre szóló összvonalas éves bérletjegy,
 az országgyűlési képviselők viszonylati kedvezményes éves
bérlete,
 START KLUB kártyacsalád,
 Hungary Card 2013,
 kerékpáros túrajegy.
INTERNETES JEGYVÁSÁRLÁS
TÉRKÉPES VONATINFORMÁCIÓ
JEGYKIADÓ AUTOMATÁK
JÉ JEGYKIADÓ KÉSZÜLÉK
A VASÚTI TÁRSASÁGOK KISZOLGÁLÓ SZERVEZETEI
MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

 Informatikai szolgáltatások
 Számviteli szolgáltatás
 Beszerzés és logisztika
 Környezetvédelmi szolgáltatás
 Humánszolgáltatás
 Oktatás, képzés
 Munkavédelmi szolgáltatás
MÁV FKG Kft.

 Tervezett pályaépítés és karbantartás
INFORMATIKAI RENDSZEREK
SAP Humán modul – Integrált Humáninformációs Rendszer

(IHIR)
 Személyügyi törzsadatok
 Időadatnyilvántartás
 Bérszámfejtés
 Kvalifikációk, képzések
ORACLE gazdasági modul – GIR Gazdálkodásirányító rendszer

 Számvitel, könyvelés
 Számlekezelés
 Tárgyi eszköz nyilvántartás
 Tervezés, kontrolling
INFORMATIKAI RENDSZEREK
FOROO ill. PASS2, majd FOR

 Menetvonalak feldolgozása, menetrendek
 Vonatkövetés
 Írásbeli rendelkezés
 Gépi engedélykérés-adás, naplózás
 Egységes üzenetkezelő rendszer (zárt csoportú levelező rendszer
helyett)
 Rendkívüli események gyűjtése, elemzése
MILYEN VONAL ÉS SZOLGÁLATI HELY TÍPUSOKAT ISMER?
Jelentőségük szerint:
 Országos jelentőségű vasútvonalak
 a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő
vasúti pályák
 nem a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként
működő vasúti pályák
 Regionális vasúti pályák
 Egyéb vasúti pályák
A forgalmi szabályozások szerint:
 Fővonalak: bizonyos műszaki és forgalmi feltételeket teljesítenek
(F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. Függeléke)
 Mellékvonalak: kisebb forgalmú, alacsonyabb műszaki színvonalú
vonalak, kizárólag belföldi forgalmat látnak el
 Keskeny nyomtávolságú vonalak

 Elágazó vonal (pl.: Hatvan – Salgótarján vonal)
 Csatlakozó vonal (pl.: Győr állomáson a GYSEV vonala a
Budapest – Hegyeshalom fővonalhoz csatlakozik)
 Szárnyvonal (pl.: Vámosgyörk – Gyöngyös vonal)
 Zsákvonal (például: Széchenyi-hegyi Gyermekvasút)
 Összekötő vonal (például: budapesti körvasút)
 Saját célú pályahálózat - SCVP (korábban iparvágány)
 Deltavágány
 Pályaelágazás
A vonattalálkozásra berendezett szolgálati hely lehet:

 állomás: vonattalálkozásra, továbbá személy- és/v.
áruforgalmi szolgáltatásra berendezett szolgálati hely.
 forgalmi kitérő: bejárati jelzőkkel fedezett
vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi
szolgáltatásra meg nem nyitott nyíltvonali szolgálati hely.
Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre
forgalomszabályozási szempontból az állomásokra
vonatkozó előírások érvényesek. Kétvágányú, ill.
párhuzamos egyvágányú pályán vonatindító, vonatfogadó
vágánnyal nem rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat
révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen
vágány, ill. a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai
között.
Vonali helyzetük szerint:
 végállomás: valamely vasútvonal végpontjának állomása
 középállomás: két rendelkező állomás, v. a rendelkező és a

vonal végpontja között fekvő állomás
 elágazó állomás: amelyből ugyanazon pályahálózat működtető

vasútvállalat másik vonala közvetlenül v. a nyílt pályán elágazik
(pl.: Székesfehérvár, Hatvan, Szolnok)
 csatlakozó állomás: amelynek vágányzatához más

pályahálózat működtető vasút vonala közvetlenül v. a nyílt pályán
csatlakozik (pl.: minden határállomás, Győr)
 határállomás: szomszédos országok között a határhoz közel

fekvő csatlakozó állomás, amelyen át a vasút nemzetközi
forgalmat bonyolít le
Forgalomszabályozás szempontjából
lehet:
 Rendelkező állomás: Általában egy

vasútvonal kezdő- és végpontjainak
állomása. Hosszabb vonalakat a
pályahálózat működtető központi
forgalmi szolgálati felsőbbsége több
rendelkezési szakaszra is oszthat.
(vonatszemélyzet értesítése)
A vasúti pályaudvar olyan állomás, amelyen a vasútüzem

valamely tevékenysége különösen jelentős mértékű. A
pályaudvar az állomási tevékenységek közül rendszerint – de
nem szükségképpen – csak bizonyos feladatokat lát el.
Megkülönböztethető:
 személy-,
 teher-,
 rendező- és
 üzemi pályaudvar (feladata a személypályaudvar

kiszolgálása, a vonatok összeállítása, karbantartása,
tisztítása, tárolása; jelenleg Magyarországon nincs).
Kialakításuk szerint az állomások, pályaudvarok lehetnek:

 fejállomások, fejpályaudvarok: amelynek csak egyik
végéhez csatlakozik nyílt pálya
 átmenő állomások: amelyek esetében a vonal mindkét
irányban folytatódik
A nyíltvonali szolgálati helyek:
 Megállóhely (mh.): személyforgalmi esetleg korlátozott
áruforgalmi szolgáltatásra is berendezett, általában nyíltvonali
szolgálati hely, ahol a nyílt vonal vágányán kívül más vágány
nincs
 Rakodóhely (rh.): áruforgalomra berendezett nyíltvonali
szolgálati hely, ahol a nyílt vonal vágányán kívül egy v. több
mellékvágány is van
 Megálló-rakodóhely (mrh.): személy- és áruforgalmi
szolgáltatásra berendezett nyíltvonali szolgálati hely, ahol a nyílt
vonal vágányán kívül egy v. több mellékvágány is van

A Vasútvállalatok Szervezete És Működése 2017 MÁV-min HÉTFŐ PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

A Vasútvállalatok Szervezete És Működése 2017 MÁV-min HÉTFŐ PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Vasútvállalatok Szervezete És Működése 2017 MÁV-min HÉTFŐ PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A VASÚTVÁLLALATOK SZERVEZETE ÉS

Készítette: Keszmann János

 A társaság tulajdonosa 100 %-ban a Magyar Állam,

Dr. Homolya Róbert

 A munkaszervezet belső tagolása, a működés alapelvei

o A Társaság irányítási rendszere (főtevékenységi körök)

o A vezetőkre vonatkozó általános rendelkezések

• A vezetői munkakör betöltésének főbb szabályai

• A munkakör átadás-átvétel szabályai

 A munkaszervezet belső tagolása, a működés alapelvei

4. A személyszállítási közszolgáltatásban érintett vállalkozó

Dr. Homolya Róbert

Magyar Beatrix Dorozsmai Éva Dr. Kökényesi Antal

Vólentné Sárvári Piroska

 MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

 Záhony-PORT Zrt. (Záhonyi Logisztikai és

 MÁV Nosztalgia Kft.

 MÁV FKG Kft. (MÁV Felépítménykarbantartó és

 MÁV KFV Kft. (Központi Felépítményvizsgáló Kft.)

Állami Elvi szabályozás rendszere

ORSZÁGOS VASÚTI SZABÁLYZAT

F.1. JELZÉSI UTASÍTÁS

Állomási Végrehajtási • Központi forgalomirányítás

Saját v. más vasutak vonalaihoz való viszony szerint:

Saját v. más vasutak vonalaihoz való viszony szerint:

Saját v. más vasutak vonalaihoz való viszony szerint:

Saját v. más vasutak vonalaihoz való viszony szerint:

Saját v. más vasutak vonalaihoz való viszony szerint:

Saját v. más vasutak vonalaihoz való viszony szerint:

Saját v. más vasutak vonalaihoz való viszony szerint:

Saját v. más vasutak vonalaihoz való viszony szerint:

A vonattalálkozásra berendezett szolgálati hely lehet

 Rendelkező állomás: Általában egy

Vonali helyzetük szerint:

 végállomás: valamely vasútvonal végpontjának állomása

 középállomás: két rendelkező állomás, v. a rendelkező és a

 elágazó állomás: amelyből ugyanazon pályahálózat működtető

 csatlakozó állomás: amelynek vágányzatához más

 határállomás: szomszédos országok között a határhoz közel

A vasúti pályaudvar olyan állomás, amelyen a vasútüzem

 üzemi pályaudvar (feladata a személypályaudvar

Kialakításuk szerint az állomások, pályaudvarok lehetnek:

F.1. 1.2.52. Vágány

F.2. 1.2.71. Nyomtávolság

F.2. 1.2.49. Kitérő (továbbiakban forgalmi szempontból: váltó)

F.2. 1.2.16. Egyszerű kitérő

F.2. 1.2.9. Átszelési kitérő

F.2. 1.2.91. Rugós váltó

F.2. 1.2.117. Vágányfonódás

F.2. 1.2.118. Vágányút

F.2. 1.2.140. Lezárt vágányút

F.2. 1.2.125. Védőváltó

F.2. 1.2.143. Biztonsági betét

F.2. 1.2.8. Átmenő fővágány

F.2. 1.2.8. Átmenő fővágány

Átmenő fővágány vágány-tengely ugrásos állomáson

F.2. 1.2.8. Átmenő fővágány

Fejállomáson forgalmi szempontból az átmenő fővágány nem értelmezhető