ÉRTÉK, REND, ÉRTÉKREND

A keresztyén pedagógusokkal szemben

támasztott minőségi és etikai elvárások

Nevelés: hittel, szívvel, játékkal, mesével

Református Óvodák XXVIII. Kárpát-medencei Szakmai Találkozója
Debrecen, 2019. április 5.
2011. évi CXC. törvény
64. § (7) A minősítési eljárás során minden pedagógus munkakörben
foglalkoztatottra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A
minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét,
különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában
megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

63/A. § (8) A (Nemzeti Pedagógus) Kar Etikai Kódexe általános etikai

alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll.
63/I. § (4) A Kar tagjának kötelessége, hogy megtartsa a Kar
működésére vonatkozó, e törvényben, az Alapszabályban és az Etikai
Kódexben rögzített szabályokat.
Kutatás struktúrája

HORIZONTÁLIS DIMENZIÓ
TÖRTÉNETI DIMENZIÓ
NEMZETKÖZI DIMENZIÓ
VERTIKÁLIS DIMENZIÓ
 Az erkölcs és etika fogalma

Az etikai normák és a jogrendszer viszonya

HORIZONTÁLIS Hivatásetikai elvárások a közszolgálatban

DIMENZIÓ
Az egyes hivatások etikai elvárás-rendszerének összevetése

A pedagógusetika, közszolgálati etika, vezetői etika határterületei

 Etikai szabályozás a
közoktatásra/köznevelésre vonatkozó
ágazati jogalkotásban 1868-tól napjainkig
TÖRTÉNETI
DIMENZIÓ
A pedagógusokra vonatkozó etikai
szabályozás fajtái, leíró és normatív etikai
szabályozás a pedagóguspályán
NEMZETKÖZI Pedagóguskompetenciák,
DIMENZIÓ pedagógus minősítés
Anglia
USA
Ausztrália
Finnország Pedagógusetika
Olaszország szabályozása
 Bibliai alapú (protestáns) hivatásetika általában

VERTIKÁLIS A pedagógushivatásra vonatkozó szentírási

elvárások, a pedagógus szerep biblikus
DIMENZIÓ értelmezése

A pedagógusokra vonatkozó, jogszabályban

megfogalmazott minőségi és etikai elvárások és a
bibliai elvárások összehasonlító elemzése
Kvalitatív szövegelemzés
Pedagógus minősítés
Szentírás Pedagógus minősítési útmutató

Hipotézis: A magyar oktatásirányítás jogilag megfogalmazott

szabályrendszerében a minőségi elvárások elsősorban a
keresztyén/keresztény értékrendszeren alapulnak, és összhangban
állnak a bibliai (elsősorban újszövetségi) morális tanításokkal.
 Kompetenciaalapú értékelés

„A tanári, pedagógusi (vagy pedagógiai)

kompetenciák azoknak a pszichikus
képződményeknek, a tudásnak, az attitűdöknek és a
képességeknek az összességét jelentik, amelyek
alkalmassá teszik a pedagógusokat arra, hogy
tevékenységüket eredményesen elláthassák.”
(Kotschy)
A pszichikus képződmények szintjei (Korthagen 2004.)
 2Kor. 3,5-6.

„Nem mintha önmagunktól, mintegy a

magunk erejéből volnánk alkalmasak arra,
hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a
mi alkalmasságunk Istentől van. Ő tett
alkalmassá minket arra, hogy az új
szövetség szolgái legyünk”
„Átvitt értelemben ugyan, de nevelési szakkönyvünk valóban a Biblia.” (Rózsai)
Hipotézisek igazolása – 1.

A pedagógusokkal szemben a kompetenciákon és

kompetenciaindikátorokon keresztül állított
szakmai és etikai elvárások összhangban állnak a
bibliai (elsősorban újszövetségi) morális
tanításokkal.
Kérdőíves vizsgálat

Pedagógus etika
Kódex-szerű megállapítások
Etikai szituációk értékelése
értékelése

Hipotézis: A pedagógus hivatásetika írott szabályrendszerei esetén a

pedagógusok a szabályalkotásban szigorúbbak, a gyakorlat-közeli
kérdések eseti megítélésében megengedőbbek etikai ítéletükben.
 Paul Ricoeur:
ETIKA vs. MORÁL

• (ARISZTOTELÉSZI) ETIKA: a jónak látott célok, az élet akarása

• (KANTI) MORÁL: az ezekből fakadó egyetemes rendeltetésű normák, kötelezettségek,
tiltások
• GYAKORLATI BÖLCSESSÉG: az etika harmadik szintje. Ezen a szinten a döntések a
váratlan helyzetre adott reakciók.

• A gyakorlati bölcsesség „visszautal arra a személyre, aki (etikai célkitűzései mellett)

figyelmes a helyzet sajátos voltára is.”
 Peter Pruzan és Ole Thyssen

„Az (etikai) kódex összeállításával kapcsolatban az a probléma merül fel, hogy miként
hozzák egyensúlyba a túlzottan elvont és semmitmondó elveket a túlzottan konkrét és
körülhatárolt megállapításokkal. Semmiféle etikai kódex nem képes a mindennapi élet
komplexitását teljesen kiaknázni, és mindig marad nyitott tér az egyéni értelmezésekre és
véleményekre. A szervezet etikai kódexének normák sokaságából és nem pedig
gyorsszabályokból kell állnia.”
Etikai kódexek
Az etikai kódex „valamely szakma viselkedési normáit egységbe foglaló szabálygyűjtemény,
melynek hatálya a közéleti viselkedés mellett a magánélet kérdéseire is kiterjedhet”. (Koi)

 Lényegében az etikai szabályzatok tárgya a „jogszerű, de erkölcstelen” határán mozgó

jelenségek, magatartásformák egyértelmű szabályozása.

Peter Koslowski felosztása:

mindig erkölcsösek
erkölcstelenek
azok, akik akkor erkölcsösek, ha a többiek is azok
 „Az etikai kódex az erkölcsileg átlagos egyént – aki csak akkor
erkölcsös, ha a többiek is azok – biztosítja arról, hogy többségükben
a többiek is erkölcsösen fognak viselkedni.”
Pedagógusi etika

Hivatás sajátosságai:
• egyéni felelősségvállalás és elkötelezett közösségi magatartás
• intézményi hierarchia-szervezete nem tagolt
• együttműködő partnerek köre roppant széles
• a nevelő és a nevelendő kapcsolata is különleges
• egyszerre szolgáltatás és szolgálat
A tanítványok munkáját magáncélra nem veheti igénybe. – 9,39

Köztudott, hogy az ifjú házas és állapotos tanárnő költözés előtt áll. A gimnáziumi osztályában
a gyerekek – a szülők belegyezésével – felajánlják, hogy az érettségi szünetben segítenek a
költözködésben. A tanárnő hálás a felajánlásáért, szendvicsekkel és házi málnaszörppel várja
a segédcsapatot. - 2,04
 Kérdéspárokra adott válaszok átlaga
10,00

9,00

8,00

7,00

6,00
Átlagpontszám

5,00

4,00

3,00

2,00

1,00

0,00
V_1 V_2 V_3 V_4 V_5 V_6 V_7 V_8 V_9 V_10 V_11 V_12 V_13 V_14 V_15 V_16 V_17
1. kérdőív 8,90 8,20 9,38 9,22 9,18 9,65 9,09 9,41 9,70 9,39 9,26 9,67 9,35 9,79 9,70 8,99 9,21
2. kérdőív 6,12 5,57 8,01 7,15 2,43 5,74 4,01 2,75 5,39 2,04 6,82 2,14 5,49 9,24 7,86 7,13 2,71
Etikai elvárások
51-60 év közötti, kisvárosi (vagy községi)
református óvodavezető nő.

Nagyvárosi (fővárosi) állami középiskola

nyugdíj előtt álló beosztott férfi pedagógusa.
Etikai szituációk
Kisvárosi (községi) művészetoktatási vagy
gyógypedagógiai intézményben, esetleg szakmai
szolgáltatónál vagy szakszolgálatnál dolgozó, nyugdíj
előtt álló, vezető beosztású református nő.

Nagyvárosi (fővárosi) állami középiskola 40 év

alatti beosztott férfitanár .
Hipotézisek igazolása – 2.

• Bár a különböző leválogatások alapján különböző

mértékben, de minden válaszadói csoportban igazolódott,
hogy a szabályzat-szerű megfogalmazásokkal való
egyetértés nem feltétlenül jelenti a szabály szerinti
véleményalkotást vagy magatartást a mindennapi életben.
• A pedagógus hivatás gyakorlói a szabályalkotásban
szigorúbbak, míg a gyakorlat-közeli kérdések eseti
megítélésében megengedőbbek etikai ítéletükben.
Kérdőíves vizsgálat

Pedagógus etika
Pályán lévők válaszai Főiskolai hallgatók válaszai

Hipotézis: A pedagógusjelöltek az etikai szabályok megítélésében

megengedőbbek, a konkrét erkölcsi szituációk kapcsán pedig
szigorúbbak a már pályán lévő kollégáiknál, vagyis esetükben az
elméleti és gyakorlati értékítélet közötti különbség kisebb, mint a
gyakorló pedagógusok körében.
 Szak Első kérdőív Második
kérdőív
32,74 % 33,33%
Tanító BA – nappali
13,72% 12,17%
Tanító BA – levelező
Óvodapedagógus BA – 27,88% 30,16%
nappali
Óvodapedagógus BA - 23,89% 21,69%
levelező
0,44% 0,53%
Szakvizsgás képzés
1,33% 2,12%
Egyéb
Hallgatói prioritások

• Csak olyan ismereteket és véleményeket közvetít növendékeinek,

amelyek igazságtartalmáról meg van győződve, nem vezeti félre, nem
csapja be őket; de nyitott marad a más vélekedésekről történő
tájékoztatás előtt. (9,54)
• A pedagógus neveltjeit, tanítványait következetesen és igazságosan
értékelje. Az értékelés sohasem lehet a megtorlás vagy a fegyelmezés
eszköze. (9,49)
• Kollégáiról a diákok előtt tisztelettel beszél, úgy ejti ki nevüket,
beosztásukat, ahogyan azt a diákoktól is elvárja az intézmény. (9,41)
Pedagógus prioritások

• Kollégáiról a diákok előtt tisztelettel beszél, úgy ejti ki nevüket, beosztásukat,

ahogyan azt a diákoktól is elvárja az intézmény. (9,79)
• A szakmai titkot akkor is meg kell őriznie, ha az adott munkahelyen
tevékenységét időlegesen vagy véglegesen befejezte. (9,70)
• Méltó módon képviseli az intézményét és a pedagógusi hivatást az intézményen
kívül is. (9,70)
 Különbségek - szabályok

• A tanítványok munkáját magáncélra nem veheti igénybe.

(Hallgatók: 8,26; Pedagógusok: 9,39).
• A pedagógus viszonyuljon önkritikusan saját munkájához, állandóan ellenőrizze és
értékelje azt. A külső szakmai ellenőrzést és értékelést fogadja nyitottan és
együttműködően.
(Hallgatók: 9,23; Pedagógusok: 9,09)
Különbségek - szituációk

• A húszéves osztálytalálkozón az osztályfőnök „a tanár is emberből van…” mottóval egykori

tanári farsangok és tantestületi kirándulások vicces történeteivel szórakoztatja egykori
tanítványait.
(Hallgatók: 3,30; Pedagógusok: 5,39)
• A minősítő szakértők a látogatott óra előtt tudják meg, hogy a látogatott pedagógus pár hete
temette el gimnazista fiát. A látogatott órán a pedagógus feltűnően dekoncentrált, órája sok
kívánnivalót hagy maga után. Portfóliója ugyanakkor tehetséges és elkötelezett pedagógus
képét mutatja. A szakmai beszélgetésen a pedagógus elmondja, hogy anyagi és erkölcsi
szempontból is kulcsfontosságú számára, hogy elnyerje a magasabb fokozatot. Mindezt
mérlegelve – az igazgató kérésére – a szakértők úgy döntenek, hogy a tanóra felülértékelésével
biztosítják a pedagógus számára az előrelépés lehetőségét. (Az értékelés a SZAKÉRTŐK
magatartására vonatkozik!)
(Hallgatók: 3,35; Pedagógusok: 2,75)
 Levelezős hallgatók eredményei

• az etikai szabályok esetében jóval magasabbak (tanítók esetében 0,5, óvodapedagógusok

esetében 0,66 ponttal)
• az erkölcsi szituációk esetében kissé alacsonyabbak (tanítóknál 0,13, óvodapedagógusoknál
0,04 ponttal)
 Hipotézisek igazolása – 3.

Az etikai szabályokkal kapcsolatban a hallgatók jóval kevésbé elfogadóak

a gyakorló pedagógusoknál, ugyanakkor nem bizonyultak a pályán
lévőknél szigorúbbnak az etikai szituációk kapcsán sem. Igazolódott
ugyanakkor, hogy a hallgatók esetében kevésbé távolodik el az elméleti
és a gyakorlati ítéletalkotás, mint a gyakorló pedagógusokénál. A
levelező képzésben résztvevő hallgatók eredményei az etikai szabályok
esetében jóval magasabbak, az erkölcsi szituációk esetében kissé
alacsonyabbak a nappali tagozatos hallgatókénál.
Szakirodalmi kutatás
Etikai szabályalkotás
„Erkölcstelenedő” világ „Erkölcsösödő” jogszabályok

Hipotézis: A szekularizálódó társadalomban a közösségi erkölcsi

alapalapelvek mögül egyre inkább kikopik a közmegegyezés. Erre a
jelenségre a jogalkotók egyre inkább az etikai elvárásoknak a
jogszabályokba való beépítésével reagálnak, amelyek lehetővé teszik az
erkölcsi vétségek jogi szankcionálását is.
 Hipotézisek igazolása – 4.

Bár vitatjuk Mihály Ottó azon megállapítását, mely

szerint „a plurális társadalmakban a jog veszi át az
erkölcs társadalmat integráló szerepét”, kétségkívül el
kell ismernünk, hogy „a vallási alapú és szekularizált
erkölcsi kötelékek lazulásának időszakában az
alkotmány és a jogrendszer erkölcsiesedéséről
beszélhetünk.”.
Következtetések- 1.

Az etikai viszonyrendszerek tisztázása, a hivatás erkölcsi

alapjainak széles körű konszenzusa nélkülözhetetlen a
pedagógushivatás külső és belső presztízsének
helyreállításában.
Következtetések – 2.

• A jog és etika viszonyának három nagy korszaka Európában:

• „alázat” korszaka
• „engedelmesség” korszaka
• „felelősség” korszaka
Következtetések – 3.

A 20. század végére - 21. század elejére, a globalizáció

korában az államok szerepe és a jogrendszerbe vetett
bizalom is erodálódik, az etikai magatartások terén
megnő alulról építkező közösségi szabályozás szerepe.
Éppen ezért kockázatos a konszenzus nélkül
kikényszerített etikai szabályrendszerek bevezetése és
alkalmazása.
Következtetések – 4.

Bár a jog eszközeivel kikényszerített etikai szabályozást

kockázatosnak és kontraproduktívnak tartjuk, az önként
elfogadott hivatásetikai szabályozást nélkülözhetetlennek
véljük.
Csíkszentmihályi Mihály

„A jövőbeni életünk minősége azon múlik,

megtaláljuk-e a módját a változó körülmények
közötti jó munkavégzésnek. Amennyiben a jó
munka sarkalatos pontjai – a kiválóság és az erkölcs
– összhangban vannak, egyénileg kielégítő és
társadalmilag elismert életet élünk. Ha nincsenek,
akkor vagy az egyén, vagy a közösség, vagy
mindkettő kárt szenved.”
 Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!

Dr. Szontagh Pál

igazgató – Református Pedagógiai Intézet
www.patrocinium.hu
www.libri.hu szontagh.pal@reformatus.hu
www.bookline.hu