UKRÁN-MAGYAR

KISSZÓTÁR

УКРАЇНСЬКИЙ-УГОРСЬКО
МАЛИЙ СЛОВНИК

Összeállította:
Palkó István

Készült a Bethlen Gábor Alap

támogatásával

Ungvár
2012
 Előszó
Ez a szótár azok számára készült, akik most ismerked-
nek az ukrán nyelvvel. A Kárpátaljai Megyei Pedagógus To-
vábbképző Intézet szakemberei szerint iskolai segédeszköz-
ként is alkalmazható.
Az összeállítás folyamán a leginkább használatos ma-
gyar és ukrán szavakat részesítettük előnyben. Különös fi-
gyelmet fordítottunk arra, hogy az iskolai tárgyakban előfor-
duló kifejezések zöme bekerüljön a szótárba. Emellett nem
feledkeztünk meg a mindennapi élettel, a bevásárlással,
az egészséggel (betegségekkel) kapcsolatos kifejezések-
ről sem; az iskolapadból kinőtt korosztályok kedvéért pedig
gondoskodtunk az üzleti és pénzügyi élet legszükségesebb
szavairól, illetve a fontosabb műszaki szakkifejezésekről.
Mindezekkel együtt a szótár Magyar-Ukrán részében kö-
zel 5500 címszó, míg az Ukrán-Magyar részben csaknem
5700 címszó szerepel.
Az magyar igéket főnévi igenévi alakjukban közöljük, ami
eltér ugyan a magyar szótárírás hagyományaitól, viszont né-
zetünk szerint megkönnyíti a szótár használatát.
Mi hiányzik ebből a szótárból? A képzett szavak többsé-
ge. Az igekötős igék közül csak a leggyakrabban használa-
tosakat alkalmaztuk, illetve azokat, melyek az adott igekötő-
vel más értelemmel bírnak, mint az igekötő és a szó értelmé-
nek egyszerű összeadása. Hiába is keressük a szótárban a
szűk területen használatos szakkifejezéseket, illetve azokat
a szavakat, melyek mindkét nyelvben ugyanabban vagy ha-
sonló formában szerepelnek (pl. zebra–зебра).
 A terjedelem korlátai miatt egyéb közhasználatú szavak
is kimaradtak. Ezért, ha esetleg nem találnák az Önöket ér-
deklő szót, próbálkozzanak meg annak szinonimájával.
A szótárban sok helyütt magyar nyelvű, zárójeles kiegé-
szítéseket helyeztünk el a jelentések pontosítása érdeké-
ben. Ezek között sok a rövidítés, például:
tb – többes szám (nincs anat – anatómia;
zárójelben); gyógy – gyógyászat;
hn – hímnem; csill – csillagászat;
nn – nőnem; műsz – műszaki szó;
sn – semleges nem; kat – katonai szakkifejezés;
mn – melléknév; költ – költészet;
fn – főnév; fiz – fizika;
névm – névmás; vegy – vegyészet;
hat – határozószó; növ – növény;
kszó – kötőszó; átv – átvitt értelemben;
nyelv – nyelvtan; vall – vallással kapcsolatos
mat – matematika; közny – köznyelvi kifejezés.
isk – iskolai kifejezés;
A szócikkekben a címszó ismétlődését a ~ jel alkalmazá-
sával kerültük el.
Jó tanulást és eredményes felhasználást kívánunk!
Az összeállítók

УКРАЇНСЬКИЙ АЛЬФАВІТ:
А, Б, В, Г, Ґ, Д, Е, Є, Ж, З, И, І, Ї, Й, К, Л,
М, Н, О, П, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ,
Ю, Я, ь
 А аеростáт léggömb
а s, és аж egészen; bizony
абéтка ábécé азóт nitrogén
абзáц bekezdés ай(!) jaj(!)
абó (a)vagy áйстра őszirózsa
абонемéнт előfizetés акáція akácfa
абонéнт előfizető акварéль vízfesték
абрикóс, абрикóса акт akta; okmány
sárgabarack активний aktív
авáрія baleset; актóр, актриса színész(-nő)
szerencsétlenség актуáльний időszerű
авто- ön-; auto- акýла cápa
автóбус autóbusz акціонéрне товариство
автобіогрáфія önéletrajz részvénytársaság
автомагістрáль autópálya áкція 1. akció; 2. részvény
автоматичний önműködő áлгебра algebra
автомашина autó; алé azonban; de; pedig
gépkocsi алкогóль alkohol
автомехáнік autószerelő алмáз gyémánt
автомобíль autó; gépkocsi алфáвíт ábécé
áвтор szerző альбóм album
авторитéт tekintély амíнь ámen
агéнт ügynök амфíбія kétéltű
áгрус egres; köszméte áнгел angyal
адвокáт ügyvéd анкéта kérdőív
аджé mégis; azért анóнс hirdetés; előzetes
адрéса cím(-zés) ансáмбль együttes
адресувáти címezni антéна antenna
аеропóрт repülőtér анти- ellen-; anti-
апельсин narancs Б
апендицит бабýся nagymama;
vakbélgyulladás nagyanyó
апетит étvágy бáвити szórakoztatni;
апóстрóф hiányjel; mulattatni
бавóвна pamut; gyapot
aposztrof
багáж poggyász
аптéка gyógyszertár; багáжник poggyásztartó
patika багáтий gazdag
арáхіс földimogyoró багáто sok
арбíтр döntőbíró багатолюдний népes;
sűrűn lakott
аргумéнт érv
багаторáзовий
аргументáція érvelés többszörös
арéшт letartóztatás багатосторóнній
арифмéтика számtan sokoldalú
арифметична дíя багáтство gazdagság
számtani művelet бадьóрий vidám
бажáння kívánság
áрмія hadsereg
бажáти kívánni; óhajtani
артикль névelő базар piac
артилерíя tüzérség байдýжий közömbös;
археóлог régész egykedvű
атестáт bizonyítvány байдýжість közöny;
egykedvűség
атмосфéра légkör
бал bál
атрибýт jelző балáда ballada
афíша falragasz; plakát балáнс mérleg (könyvelési)
áхати jajgatni; sopánkodni Балатóн Balaton
бáлка gerenda
балкóн erkély
бандерóль keresztkötéses
(postai) küldemény
бáнка befőttes (öblös) üveg
банкнóт bankjegy
бант masni
бáня fürdő
барабáн dob
барабáнщик dobos
барáн bárány; birka
барахлó lom
бáрва szín
бар’єр gát; akadály
бáрій bárium
барóн, баронéса báró(-nő)
бáрхат bársony
басéйн medence (pl.
folyóé); uszoda
баскетбóл kosárlabda
бастувáти sztrájkolni
батарéя (elektromos) elem;
telep
батíг korbács; ostor
батьки szülő(-k)
бáтьківщина haza;
szülőföld
бáтько apa; atya
бáчити látni
бáшта torony
бджолá méhecske
бедрó csípő
бегемóт víziló
без nélkül
без- -nélküli; -talan, -telen;
-mentes
безбóлісний fájdalmatlan
бéзвість ismeretlenség
безголóсий (nyelv)
zöngétlen; hangtalan
безділля tétlenség
бездогáний kifogástalan;
feddhetetlen
безжáлісний könyörtelen
беззáхисний védtelen
безлáддя felfordulás;
rendetlenség
безлáдний rendetlen
безлюдний néptelen
безпартíйний pártonkívüli
безпéка biztonság
безперéрвний egyenletes;
folytonos
безперéрвно
egyfolytában
безпéчний veszélytelen;
biztonságos
безплáтний ingyenes; бивень (elefánt-)agyar
díjtalan бик bika
безпосерéдній közvetlen билина 1. rege; történet;
безпощáдний kegyetlen; 2. palánta
kíméletlen бинт kötés; pólya
безпристрасний бистрий gyors
közönyös; közömbös бистротá gyorsaság
безрезультáтний битва csata; ütközet
hatástalan бити 1. ütni; verni
безробíтний munkanélküli 2. (~ ногóю) rúgni
безробíття битися verekedni
munkanélküliség бич ostor
безсмéртний halhatatlan бібліотéка könyvtár
безсóвісний біг futás
lelkiismeretlen бíгти, бíгати szaladni; futni
безcумнíвний kétségtelen бігýн futó
безумóвний feltétlen бідá baj
безýмний őrült бíдний (mn), бідняк, бідáк
безчéсний becstelen (fn) szegény
бемóль (zenei) bé бій csata; harc
бéрег part бік oldal
берегти vigyázni; őrizni; білéт jegy
óvni білизна fehérnemű
бережливий takarékos бíлий fehér
берéза nyírfa білити fehéríteni; meszelni
бéрезень március бíлка mókus
бесíда beszélgetés; бíля 1. közel; mellett; mellé;
beszéd 2. körül (időben)
бесíдувати beszélgetni біль fájdalom
бíльше több; többé; többet блискавка villám
бíльший nagyobb; több блиснути villanni
бíльшість többség блискýчий ragyogó;
більш-менш kisebb- fényes
nagyobb; több-kevesebb; блищáти csillogni;
többé-kevésbé ragyogni
біогрáфія életrajz блідий sápadt; halvány
бір (ős-)erdő; vadon блíднути, поблíднути (el)
бíржа tőzsde sápadni; (el)halványodni
благáння könyörgés блок blokk; tömb
благáти könyörögni блокнóт notesz
благоговíння áhitat блондин szőke
благодáть áldás; блохá bolha
kegyelem блудити bolyongani;
благодíйність kóborolni
jótékonyság блýза blúz
благополýчний boldog; блювáти hányni; okádni
sikeres блюдо étel; fogás
благорóдний nemeslelkű бляха pléh
благословéння áldás бо mert; mivel; miután
благословляти, благо- бог isten
словити áldani боєприпáси tb lőszer
блажéнний boldog божевíлля őrültség
блакитний égszínkék бойскáут cserkész
бланк űrlap бокс ökölvívás
ближче közelebb болíти 1. fájni; 2. szurkolni
близнюки, близнята ikrek (sport)
близький közeli болóто mocsár; láp
блиск csillogás; ragyogás болт csavar
борг adósság; tartozás брехýн hazug
боржник adós бритва borotva
бородá szakáll бритися borotválkozni
бородáтий szakállas бровá szemöldök
борознá barázda бродити 1. csavarogni;
борóтися harcolni; küzdeni bolyongani; 2. erjedni
боротьбá 1. harc; бродячий kóbor; csavargó
küzdelem; 2. (sport) бром bróm
birkózás брóня páncél
бóрошно liszt бруд piszok; kosz; szenny
борт 1. fedélzet; 2. szegély брудний piszkos; koszos;
босóніж mezítláb szennyes
ботáніка növénytan брук közút
бóчка hordó брýнька rügy; bimbó
боязкий félős брус 1. fenőkő; 2. gerenda
боязливий félénk; gyáva брюки nadrág
боязнь félelem бýблик perec
боятися félni був volt (elmúlt)
брáвий derék бувáти lenni; előfordulni
брак selejt бýвший volt; hajdani;
браконьєр orvvadász egykori
браслéт karkötő бугóр domb
брат testvér; fivér Будапéшт Budapest
брáти venni; fogni бýде fog (jövő idő, 1.sz. 3.
брáтися belekezdeni; szem.); lesz
hozzáfogni; nekifogni; бýдень munkanap;
nekilátni hétköznap
брехáти hazudni будинок ház; épület; (~
брехня hazugság культýри) kultúrház
будити, розбудити бурчáти morogni
kelteni; ébreszteni бýря vihar
будівництво építkezés буряк répa; cékla
бýдка bódé бур’ян gyom
бýдній (день) hétköznap бýти lenni; létezni
будувáти építeni буття lét
будь лáска 1. legyen бýфер ütköző
szíves; 2. tessék(!) буфéт büfé
будь-хто valaki; bárki бухгáлтер könyvelő
будь-що valami; bármi бушувáти tombolni
бузóк orgona (növény) бюджéт költségvetés
бук bükk бюст mellszobor
бýква betű
буквáр ábécéskönyv В
букéт csokor в be-
буксирувати vontatni в- -ba, -be; -ban, -ben
булáвка gombostű вагá súly; mérleg
бýлка, бýлочка cipó; вагáтися tétovázni
zsemle вагóн (vasúti) kocsi; vagon
бýльба krumpli вáжити (le-)mérni;
бульйóн erőleves; mérlegelni
húsleves важкий nehéz
бумáжник tárca вáжко nehezen
бунт lázadás важливий fontos
бунтівник, бунтáр lázadó вáза váza
бунтувáти lázadni вакáнсія üresedés
бурий barna (állat) вал 1. tengely; 2. hullám
бýрний viharos валéнтність vegyérték
бурýлька jégcsap валити (fel-)dönteni
валíза bőrönd вгорí fent
вальс keringő вгóру fel
вам 1. nektek; 2. önnek; вдих belégzés
önöknek вдячний hálás
ванíль vanília вдячність hála
вáнна 1. (fürdő-)kád; ведмíдь medve
2. (~ кімнáта) ведмедя bocs
fürdőszoba везти vinni; szállítani
вантáж rakomány; teher; вéлетень óriás
szállítmány велика бýква nagybetű
вантáжити rakodni великдень húsvét
вапнó mész великий nagy; (~ пост)
варити főzni nagyböjt
варіáнт változat великóдня п’ятниця
вáрта őrség nagypéntek
вáртість ár; érték величéзний 1. óriási;
вас titeket, benneteket; Önt 2. rengeteg
ват watt величина nagyság
вáта vatta велосипéд kerékpár
вáфля ostya Венéція Velence
вбивáти gyilkolni вербá fűzfa
вбити meggyilkolni верблюд teve
вважáти vélni; tartani вéресень szeptember
вверх fel веретéно (műsz) orsó
ввíчливий udvarias верещáти sikoltani; üvölteni
ввóдити, ввести вернýти, повернýти
bevezetni visszaadni
вгвинчувати, вгвинтити вертéп 1. lebuj;
becsavarni (csavart) 2. betlehemes játék
вертикáльний függőleges взуття lábbeli; cipő
вертíти forgatni взяти elvenni; elvinni
вертíтися forogni; pörögni взятися belekezdeni;
вертолíт helikopter hozzáfogni
вéрхній felső ви 1. ti; 2. ön; maga; önök;
вершина csúcs; orom maguk
вершки tejszín ви- ki-
весéлий vidám; jókedvű вибачити, вибачáти
весíлля lakodalom; megbocsátani
mulatság вибирáти, вибрати (ki-)
веснá tavasz választani
веснянка szeplő вибір választás; választék
вести vezetni (vhová) вибори (pol) választás(ok)
весь (вся, все) egész; вибувáти, вибути
összes kimaradni
ветеринáр állatorvos вибух robbanás
вечíрка bál вибухáти, вибухнути
вечéря vacsora robbanni; felrobbanni
вечéряти vacsorázni вивих rándulás; ficam
вéчір este, est вивóдити, вивести
вечорíти esteledni 1. kivezetni; (mat)
вже már levezetni; 2.
вживáти, вжити kitenyészteni
alkalmazni; használni вивчáти, вивчити tanulni;
взагалí általában megtanulni
взаємний kölcsönös; (mat) вигáдувати, вигадáти
reciprok kitalálni; kigondolni
взвод szakasz виганяти, вигнати
вздовж hosszában kikergetni
вигідний hasznos;
előnyös; nyereséges
вигляд megjelenés;
kinézet
виглядáти, виглянути
kinézni
вигода haszon
виготовляти, виготовити
előállítani; készíteni
вигравáти, ви-
грати (sportban,
szerencsejátékban)
nyerni; győzni
виграш nyeremény
вигук felkiáltás; (nyelv)
indulatszó
вид 1. látvány; 2. (növ, áll,
nyelv) faj, fajta; nem
видавáти, видáти kiadni
видавництво kiadó(-
hivatal)
видáння kiadvány
видатний jelentős; kitűnő;
kiváló
видéлка villa (evőeszk)
видих kilégzés
видíння látomás
видно látszik
видобувáння, видобуток
kitermelés
видумка 1. ötlet;
2. kitalálás; koholmány
видýмувати, видумати
kigondolni; kitalálni
визволення felszabadulás
визволяти, визволи-
ти kiszabadítani;
felszabadítani
виздоровіти
meggyógyulni
визнавáти, визнати
elismerni
визначення meghatározás
викладáти előadni
викладáч tanár; előadó
виклик (fel-, ki-) hívás
викликáти felhívni
виключáти, виключити
kikapcsolni; kizárni
виключно kizárólag
виконáвець előadó;
szereplő (pl. filmben)
викóнувати, виконáти
1. teljesíteni;
végrehajtani; 2. (pl.
zenedarabot) előadni
використóвувати, вико-
ристати felhasználni;
kihasználni
викрадення rablás
викуп váltságdíj
вилізáти, вилізти
kimászni; kiszállni
вилка villa
вимагáння követelés;
igénylés
вимагáти követelni;
igényelni
вимивати, вимити
kimosni
вимикáти, вимкнути
kikapcsolni (pl. áramot)
вимикáч kapcsoló
вимирáти, вимерти
kipusztulni
вимір kiterjedés; dimenzió
вимóва kiejtés
вимовляти, вимовити
kimondani
вимóга követelmény
винá hiba; vétek; vétkesség
винагородити
megjutalmazni
винахід találmány
винахíдливий találékony
винахíдник felfedező;
feltaláló
винахóдити, винайти
feltalálni
виникáти, виникнути
keletkezni; jelentkezni
виникнення keletkezés
винний; винувáтий
hibás; bűnös
винó bor
виногрáд szőlő
винувáтець tettes; vétkes
виняткóвий kivételes
виняток kivétel
випадкóвий (mn),
випадкóвість (fn)
véletlen
випадкóво véletlenül
випадок alkalom; eset
випар pára
виписка kivonat
виписувати 1. kimásolni;
kivonatolni; 2. (újságra)
előfizetni
випити meginni; kiinni
виплáчувати, виплатити
kifizetni
випрáвдувати, виправ-
дати felmenteni (jog)
виправляти, виправити
kijavítani
випрати kimosni
випробóвувати, випро-
бувати kipróbálni
випуклий domború
випускáти, випустити
kiengedni; kibocsátani
вир örvény
вираз kifejezés
вирáзний kifejező
вирахóвувати, вирахува-
ти kiszámítani
виріб termék
вирíзувати, вирізати
kivágni; kimetszeni
вирíзьблювати (ki-)vésni
вирішáльний döntő
вирíшувати, вирішити
dönteni; határozni
виробляти,
вирóблювати, виро-
бити termelni; gyártani;
előállítani
виробництво termelés
виростáти, вирости
kinőni; megnőni
вирóщувати, виростити
termeszteni
вирýбувати, вирубати
kivágni (pl. fát)
виручáти, виручити
kisegíteni
вирушáти, вирушити
elindulni
висівки tb korpa
висíти csüngeni; lógni;
függeni
вискнути sikoltani
вислóвлюватися, висло-
вити kifejezni
вислів mondás
висмíювати, висміяти
kinevetni
висновок következtetés
висóка напрýга
nagyfeszültség
висóкий magas
висотá magasság
вистáва (színházi) előadás
виставка kiállítás
виступ fellépés; felszólalás
виступáти, виступити
fellépni; felszólalni
витирáти, витерти (ki-)
törölni
витікáти kifolyni; eredni
витрата kiadás
витрáчати, витрáтити
elhasználni; költeni,
elkölteni (pénzt)
витримка kitartás
витримувати, витримати
elbírni; kibírni
вихід kijárat
вихідний kimenő (pl.
szabadnap)
виховáння nevelés
виховáтель nevelő
виховати, вихóвувати
nevelni
вихóдити, вийти kijönni;
kimenni
вичéрпний kimerítő;
részletes
вичéрпувати, вичерпáти
1. kimeríteni; 2. kimerni
вишня meggy
вищáти visítani
вище feljebb
виявлення feltárás;
kimutatás
виявляти, виявити
1. kimutatni; felderíteni;
2. kijelenteni
виясняти, вияснити
kideríteni; tisztázni
(ügyet)
вівсянка zabkása;
zabpehely
вівтóрок kedd
вівця birka; juh
вівчáр juhász
вівчáрка juhászkutya
від- el-; -tól, -től
відбивáтися, відбитися
visszaverődni; tükröződni
відбувáтися, відбýтися
végbemenni;
megtörténni
відвáжний vakmerő
відвéртий őszinte; nyílt
(pl. jellem)
відвикáти elszokni;
leszokni
відвíдування látogatás
відвíдувати, відвíдати
látogatni; meglátogatni
відвóзити, відвезти
elszállítani; elvinni
вíдгомін visszhang
вíдгук visszhang
віддалятися, віддалити-
ся eltávolodni
вíддаль távolság
вíдданий odaadó;
hű(-séges)
Вíдень Bécs
вíдділ osztály; részleg;
tagozat
відзначáти, відзнáчити
megjelölni; megjegyezni
відзначáтися,
відзнáчитися
különbözni; kitűnni
від’їжджáти, від’їздити,
від’їхати elutazni
від’їзд elutazás
від’ємник (mat) kivonandó
відкидáти, відкинути
eldobni; elhajítani
відкладáти, відклáсти
halasztani; elhalasztani
відкривáти, відкрити
1. kinyitni; 2. megnyitni;
3. felfedezni
відкритий nyílt
відкриття 1. megnyitás;
2. felfedezés
відлив apály
відлітáти, відлетíти
elrepülni
відмóвитися elutasítani;
elállni (vmitől)
відмóвлення elutasítás
відмíнний 1. különböző;
2. kitűnő
відмíнювання ragozás
відмовляти, відмóвити
elutasítani;
visszautasítani
віднімáння 1. elvenni;
2. (mat) kivonás
віднóсити, віднести
elvinni
віднóситися vonatkozni;
(mat) aránylani
віднóсний viszonylagos;
relatív
відняти (mat) kivonni
відображáти ábrázolni
відóмий ismert; elismert;
híres; nevezetes
відóмість ismeret
вíдомість kimutatás;
jegyzék
вíдомство hatóság; hivatal
відповідáльний felelős
відповідáти, відповíсти
1. felelni; válaszolni;
2. megfelelni
відповíдність
megegyezés; megfelelés
вíдповідь felelet; válasz
відпочивáти pihenni;
üdülni
відпрáвлення indulás;
indítás
відпрáвник feladó
відправлятися,
відпрáви-тися indulni;
elindulni
відпýстка szabadság
(munk.)
відрáзу máris; azonnal
відрізнятися, відрізнити-
ся különbözni; eltérni
відрíзок metszet; szelet;
szakasz
відрó vödör (vedér)
відрóдження újjászületés
вíдси innen
відсóток százalék
відставáти, відстáти
lemaradni
вíдстань távolság; térköz
відступáти, відступити
hátrálni; visszalépni
відсýтній hiányzó (pl. diák)
відтíнок árnyalat
відтодí azóta
відхóди tb hulladék
відхóдити távozni
відчéрпувати,
відчерпáти,
відчерпнýти
1. kimerni; 2. kimeríteni
відчиняти, відчинити
nyitni, kinyitni; kitárni
відчувáти, відчýти
érzékelni; megérezni
відшýкувати, відшукáти
megkeresni; felkutatni
вíдьма boszorkány
віз szekér; kocsi
війнá háború
вíйсько katonaság; sereg
військóвозобов’язаний
katonaköteles
вік kor; életkor
вікнó ablak
віл ökör
вíльний (mn) szabad;
kötetlen
він, вонá, вонó ő
вінóк koszorú
віолончéль gordonka
вíра hit; bizalom
вíрити, повíрити hinni, вíшалка ruhaakasztó;
elhinni; bízni fogas
вíрний hű(-séges) вíшати, повíсити
вíрність hűség akasztani; felakasztani
віросповідáння hit; vallás відшкóдження kártérítés
вíрувати hinni вíя szempilla
вíруючий hivő вказíвка utalás; utasítás;
вірш vers útbaigazítás
вірьóвка kötél вклад 1. betét;
вíсім nyolc 2. hozzájárulás
вісімдесят nyolcvan включáти, включити
вісімсóт nyolcszáz
bekapcsolni
віск viasz
вкривáти betakarni
вíспа himlő
влáда hatalom
вíсті hírek
влáдáр uralkodó
вíстря él; hegy (vmi hegye)
владика püspök (k. egyh)
вісь tengely
вітáти, привітáти влáсне ім’я tulajdonnév
üdvözölni; köszönteni; влáсне кáжучи
felköszönteni tulajdonképpen
вíтер szél влáсний magán; saját
вíтка ág влáсник tulajdonos;
вітрина kirakat birtokos
вітчизна haza влáсність tulajdon
вітчизняний belföldi; властивість tulajdonság
hazai влíво balra
вíтчим mostohaapa влучáти, влýчити (el-)
вíчний állandó; örök találni (pl. lövéssel)
вíчно örökre вміст tartalom
вмíти tudni (képesnek володíння birtok(-lás)
lenni) володíти birtokolni; bírni
вмíшуватися, вмішáтися вóлос haj; szőr
beavatkozni волосóк hajszál
вміщáтися, вміститися волóсся haj(-zat)
elférni; beleférni вóля akarat; szabadság
внáслідок következtében вольт (fizika) volt
внизý alul; lenn, lent вони ők
вночí éjjel вонючий büdös
внук unoka вóрог ellenség
внýтрішній belső; bel- ворóна varjú
в ньóму benne ворóта kapu
вовк farkas воротáр (sport) kapus
вóвна gyapjú воскресáти, воскрéснути
вогнегáсник oltókészülék feltámadni
вогнетривкий tűzálló воскресíння feltámadás
вогóнь tűz вóша tetű
водá víz воювáти harcolni
вóдень hidrogén вперéд előre
водíй gépkocsivezető впéрше először
водолáз búvár впізнáти megismerni;
водопровíд vízvezeték felismerni
водоспáд vízesés; вплив befolyás; hatás
zuhatag впливáти, вплинути
вождь vezér befolyásolni; hatni
вокзáл pályaudvar впрáва gyakorlat
волейбóл röplabda вправлятися gyakorolni
волóгий nedves врáження hatás;
волóгість nedvesség benyomás
врáнці reggel
врахóвувати, врахувáти
számításba venni
вручáти, вручити átadni;
kézbesíteni
врятувáти megmenteni
врятувáтися
megmenekülni
все mind
всемогýтній mindenható
все однó mindegy
всерéдині belül; középen
всéсвіт világ; világegyetem
всесвíтня літератýра
világirodalom
всé-таки mégis; úgyis
всі mind; valamennyi;
mindnyájan
вслід (vki) után, nyomán
вставáти, встáти felkelni;
felállni
встигáти, встигнути
ráérni; érkezni
вступ bevezetés
вступáти, вступити
belépni (pl. szervezetbe)
всюди mindenhol;
mindenhova
всякий minden; mind;
mindenféle
всьогó-нáвсього
mindössze
втíха vigasz
в той же час ugyanakkor
втóмлений kimerült; fáradt
втóмлюватися, втомити-
ся kimerülni; kifáradni
втóмлюючий fárasztó;
kimerítő
в тóму abban
втрáта veszteség
втрачáти, втрáтити (el-)
veszíteni (pl. erőt)
втручáтися, втрýтитися
beavatkozni; közbelépni
вуáль fátyol
вугíлля szén
вуглевóд szénhidrát
вуглекислий газ
széndioxid
вуглекислотá szénsav
вýдити horgászni
вýдлище horgászbot
вýзол csomó(-pont); görcs
вузький keskeny; szűk;
szoros
вýлиця utca
вус(а) bajusz гáлузь ágazat; szakterület
вýхо fül гальмó fék
вхід bejárat гальмувáти fékezni
вхóдити, ввійти bejönni, гаманéць erszény;
bemenni; belépni pénztárca
вчéний tudós гандбóл kézilabda
вчéння tan ганяти kergetni; hajtani
вчинок tett; cselekvés, ганьбá szégyen; gyalázat
cselekmény гарáзд rendben, jól
вчитель tanító; oktató гарáнтія szavatolás
вчóра tegnap гарбýз tök
в’язáти kötni гардерóб ruhatár
в’язниця börtön гармáта ágyú
в’янути (el-)hervadni гáрний szép; helyes;
csinos
Г гáрно jól; szépen
гáвкати ugatni гарячий forró
гад csúszómászó гарячка hőemelkedés; láz
гадáти 1. gondolni; гасити oltani
kitalálni; 2. jósolni гастрóль vendégszereplés
гадюка vipera гастроном(íчний магазин)
газ gáz élelmiszerüzlet
газéта újság гачóк horog
газóн gyep; pázsit гвинт csavar
гай liget; berek гвоздика szegfű
гáйка anyacsavar генерáл tábornok
галантерéя rövidáru генерáльний дирéктор
Галичинá Galícia vezérigazgató
гáлстук nyakkendő гéній zseni
геогрáфія földrajz
геомéтрія mértan
герб címer
героїзм hősiesség
герóй, героїня hős(-nő)
геть kifelé
гибель halál; pusztulás
гидкий utálatos; ronda
гинути, загинути
pusztulni, elpusztulni
гід idegenvezető
гідроелектростáнція
vízierőmű
гíлка ág; gally
гімн himnusz
гімнáстика torna
гіпотенýза (mat) átfogó
гіркий keserű
гірник bányász
гірництво bányászat
гірчиця mustár
гість vendég
гітáра gitár
главá 1. vezető; 2. fejezet
глáдити 1. simogatni;
2. vasalni
глáдкий sima
глáсність nyilvánosság
глек korsó
глибинá mélység
глибóкий mély
глибше beljebb
глина agyag
глист giliszta
глухий süket
глухонімий süketnéma
глядáч néző
глянути ránézni;
rátekinteni
гнáти, погнáти kergetni;
hajtani; üldözni
гнилий korhadt; rothadt
гнів harag; méreg; düh
гнíватися haragudni
гнíвний haragos; dühös
гніздó fészek
гній 1. trágya; 2. genny
гнійний gennyes
гніт elnyomás
гнýти hajlítani
гнучкий hajlékony
говорити beszélni; szólni
година óra; (котрá ~?)
hány óra?
годинник óra
годувáти táplálni
гóйдалка hinta
гóлий meztelen
голíнка lábszár горизóнт látóhatár
гóлка tű горизонтáльний
головá 1. fej; 2. vezető vízszintes
головнé рéчення горище padlás
főmondat горíлка pálinka
головний fő горíння égés
головний мóзок agy горíти égni; lángolni
головокружíння szédülés горíх dió; mogyoró
головолóмка fejtörő горлáти ordítani
гóлод éhség гóрло torok
голóдний éhes горн kürt
гóлос hang (emberi) горобéць veréb
голосний 1. hangos; горóх borsó
2. (~ звук) горщóк fazék
magánhangzó госпóдар úr; (házi-) gazda
гóлосно hangosan господáрка gazdasszony;
голосувáння szavazás háziasszony
голосувáти szavazni господáрство gazdaság
гóлуб galamb господарювáння
голубий égszínkék gazdálkodás
голубцí töltött káposzta гостиниця szálloda
гóмін zaj; zúgás гóстрий 1. éles; hegyes;
гóнки (sport) tb verseny szúrós; 2. csípős
гончáр fazekas готíвка készpénz
горá hegy готóвий kész
горб domb; púp готувáти 1. készíteni;
гóрдий büszke 2. főzni
гóре bú; bánat гра játék
гóри hegység грабíжник rabló
граблí gereblye гроб 1. koporsó; 2. sír
грабувáти rabolni грозá vihar; zivatar
грáдус fok грозити, погрóжувати
грáдусник lázmérő fenyegetni
грам gramm громáда közösség
грамáтика nyelvtan громáдський társadalmi;
грáмота oklevél közélezi
грáмотний művelt громáдськість
гранáта gránát közvélemény
границя határ громадянин (állam)polgár
грань (mat) lap; oldal грóно fürt; gerezd
грат rács
грóші tb pénz
грáти játszani
грýбий durva; goromba
граф gróf
грýдень december
грáфік táblázat; (~ рýху)
грýди tb mell(-kas)
menetrend
груднá клíтка mellkas
грач játékos
грéбінь fésű грудь (női) mell; emlő
грéбля gát; töltés грузовик tehergépkocsi
гриб gomba грунт talaj
гризти rágni грунтóвний alapos;
гризýн rágcsáló megalapozott
гримíти zengeni; dörögni грунь domb
(pl. az ég) грýпа csoport; csapat;
грип influenza együttes
грім dörgés; égzengés грýша körte
грíти melegíteni грязь piszok; sár
гріх bűn; vétek грязький sáros
грíшний bűnös губá 1. ajak; 2. öböl
губити, загубити дáлі odébb; tovább;
veszíteni; pusztítani továbbá
гýбка szivacs дáмба töltés; gát
гýдзик gomb дáні adat(ok)
гудíння zúgás дар ajándék
гуляти 1. sétálni; 2. (átv) дарéмно hiába
mulatni дáром ajándékba; ingyen
гýма gumi дарувáти, подарувáти
гуртóжиток kollégium; ajándékozni
közösségi szállás дарýнок ajándék; adomány
дáта dátum; keltezés
гуртóк (szak-)kör
дáча nyaraló
гýсениця lánctalp
дбáйливий kíméletes
гýсінь hernyó;
дбáти törődni; gondoskodni
гýска liba
два (hn, sn), дві (nn) kettő,
густий sűrű két
Д двáдцять húsz
двéрі ajtó(k)
давáй(!) gyerünk(!)
двигати, двигнýти
давáти, дáти adni; mozgatni
odaadni двигýн motor; hajtómű
давити 1. nyomni; двíйка kettes; pár
2. elgázolni двір udvar
дáвній régi двíсті kétszáz
давнó régen двокрáпка kettőspont
далéко messze; messzire; дворянин nemes
távol двоцифрóвий kétjegyű
далекоглядність двоюрідна сестра
előrelátás unokanővér
двоюрідний брат детáль 1. részlet;
unokafivér 2. alkatrész
де hol; ahol детáльний részletes
дев’янóсто kilencven дефінíція definíció;
дев’ятсóт kilencszáz meghatározás
дéв’ять kilenc дефíс elválasztójel; kötőjel
дéкілька néhány дéхто valaki; némelyik
декламувáти szavalni дешéвий olcsó
делегáт küldött дéщо valami; valamit,
демократичний egyet-mást
demokratikus дéякий valamilyen; némi
демонстрáція tüntetés джерелó forrás
де-нéбудь néhol; valahol; джміль darázs
bárhol дзвенíти, дзвонити
дéнний napi; nappali csengeni; kongani
день nap; (~ нарóдження) дзвін harang
születésnap дзвінкий (nyelv) zöngés
депутáт képviselő дзвінóк, дзвóник csengő
дéрево fa дзéркало tükör
дерев’яний fa- дзьоб csőr
деренчáти zörögni; дивитися nézni
csörömpölni дивідéнт osztalék
держáва állam; ország дивний csodálatos;
держáвний állami különös; furcsa
держáти, подéржати дизентерíя vérhas
tartani; fogni дикий vad
дéрти tépni; nyúzni диктáнт tollbamondás
дéсять tíz диктувáти diktálni
десь néhol; valahol дикýн vadember
дим füst
димохíд kémény
диня sárgadinnye
диплóм diploma; oklevél
дирéктор igazgató
диригéнт karmester
диригувáти vezényelni
(zenekart)
диск korong
дискотéка diszkó
дисциплíна 1. fegyelem;
2. tudományág
дитина kisgyermek
дитинство gyermekkor
дитячий gyermek-; (~
садóк) óvoda
дихати lélegezni
діагонáль átló
діалéкт nyelvjárás
діалóг párbeszéd
діáметр átmérő
дíва szűz
дíвка leány, leányka
дівáти, дíти eltenni
дíвер sógor (férj testvére)
дíвчина, дíвчинка (kis)
lány
дід, дідýсь nagyapa
дієвідмíнювання
igeragozás
дієприкмéтник melléknévi
igenév
дієприслíвник határozói
igenév
дієслóво ige
дізнавáтися, дізнáтися
felismerni; megtudni
дійовий cselekvő;
tevékeny; hatásos
дíйсний valóságos;
érvényes; (~ спóсіб)
kijelentő mód
дíйсність valóság
дíйсно valóban; bizony;
(~!) tényleg!
ділимe osztandó
ділити, поділити osztani;
elosztani
ділитися osztoz(kod)ni;
osztódni
дíлення osztás
дільник osztó
дірá lyuk
дірявий lyukas
діставáти, дістáти
hozzájutni; megkapni
діставáтися, дістáтися добрóбут jólét; bőség
jutni (vmiből) добровíльно önként
дíти gyer(m)ekek добровóлець önkéntes
дíя 1. cselekvés, добросéрдий jószívű
cselekmény; 2. felvonás добросóвісний
(szính) lelkiismeretes
діяльний tevékeny; aktív добротá jóság
діяльність tevékenység добýток (mat) szorzat
дíяти 1. cselekedni; дóвгий hosszú;
tevékenykedni; működni; hosszadalmas
2. hatni дóвго sokáig
для számára; -ért
довéдення érvelés;
для чóго miért
bizonyítás
Дніпрó Dnyeper
довжинá hossz(-úság)
дно fenék
дóвід érv; bizonyíték
до mellé; -ig
довідкóве бюрó tudakozó
до- oda-; hozzá-
добá nap довíльний önkényes;
добáвка ráadás; tetszőleges
hozzáadás довíрливий hiszékeny;
добирáтися, добрáтися bizalmas
eljutni довíр’я bizalom
добитися, добивáтися довіряти, довíрити bízni;
törekedni; igyekezni megbízni (vkiben);
добича zsákmány rábízni
дóбре jól довóдити, довéсти
дóбриво (mezőgazd) bebizonyítani; érvelni
trágya дóвше tovább (időben)
дóбрий (mn), добрó (fn) jó догáна megrovás
доганяти, догнáти дóля sors
utolérni дóма otthon
доглядáти ápolni; домагáння igény(-lés)
utánanézni дóмна kohó
дóговір szerződés; домóвитися megbeszélni
egyezség домóвленість egyezség;
догори fel; felfelé megállapodás
додавáння összeadás доносити, донести
додавáти csatolni; beárulni; feljelenteni
összeadni дóнька leány(-a vkinek)
додаткóвий kiegészítő; до ньóго, до нéї hozzá
pót- дóпит kihallgatás; vallatás
додáток ráadás; melléklet; допитливий kíváncsi
bővítmény допитувати, допитáти
додóму haza(-felé) feleltetni; kikérdezni
дóза adag доплáта pótdíj
дóзвіл engedély до побáчення(!)
дозвóлено szabad viszontlátásra(!)
дозволяти, дозвóлити дóповідь előadás;
(meg-)engedni beszámoló
доїти fejni допоміжнé дієслóво
дóказ bizonyíték; érv segédige
дóки meddig; ameddig, допомóга segély, segítség
amíg допускáти, допустити
до кінця végig hagyni; megengedni
докумéнт dokumentum; дорéчний illő; helyénvaló
irat; okirat дорíжка ösvény
долина völgy дорóга út
долóня tenyér дорогий drága
дорóжній úti; utazási
дорóслий felnőtt
доручáти, доручити
rábízni (vmit); megbízni
(pl. feladattal)
дорýчення megbízás
дóсвід tapasztalat
досвíдчений tapasztalt;
gyakorlott
дóсить elég
до сих пір mindeddig
дóсі eddig; mindeddig
досконáлий tökéletes
досконáльний alapos;
precíz
дóслід kísérlet
дослíдження kivizsgálás;
kutatás
дослíджувати, дослідити
kutatni; (ki-)vizsgálni
дослíдник kutató
доставляти, достáвити
szállítani; eljuttatni
достáток bőség; jómód
достóйний méltó
досягáти, досягти elérni;
megkapni
досягнення teljesítmény;
vívmány
до тих пір ameddig, addig
дотична (mat) érintő
до тóго addig
доторкáтися,
доторкнýтися
hozzányúlni; megérinteni
дохóд jövedelem; bevétel
до цих пір eddig;
mindeddig
доцíльний célszerű;
alkalmas
до цьóго ehhez; ebbe
дочитувати, дочитáти
(vmeddig) elolvasni;
kiolvasni
дóшка 1. deszka; 2. tábla
дощ eső
драбина létra
дражливий (vmire)
kényes; ingerlékeny
дракóн sárkány
дратувáння bosszantás
дрéвній ókori; régi
дрижáти remegni;
reszketni
дріб (mat) tört
дрíбний apró
дрíжджі élesztő
дрізд rigó
дріт drót; huzal душ zuhany
дробилка daráló душá lélek
друг barát душéвний lelki
дрýгий más(ik); második душити fojtani
дрýжба barátság дядько, дядя bácsi;
дружина feleség nagybácsi
дружити barátkozni дякувати, подякувати
дрýжній barátságos köszönni; hálálkodni
друк nyomtatás дякую köszönöm
друкáрня nyomda дятел harkály
друкувáти nyomtatni
дряпати vakarni; karmolni Е
дуб tölgyfa егоїзм önzés
дуéль párbaj екзáмен vizsga
дýже nagyon
екіпáж legénység
дýжка zárójel
еконóміка közgazdaság
дýмати gondolni;
економíчний gazdasági
gondolkodni
еконóмія megtakarítás
дýмка gondolat; ötlet;
vélemény еконóмний takarékos;
Дунáй Duna gazdaságos
дýрень ostoba; balga екскýрсія kirándulás
дурний buta; bolond; hülye експерімéнт kísérlet
дýрість butaság експéрт szakértő
дýти, дýнути fújni експертиза vizsgálat
дух szellem експлуатáція üzemeltetés
духóвка sütő éкстрений rendkívüli
духóвний lelki; szellemi елéктрика villany;
духóта hőség; fülledtség villamosság
електричний elektromos; єпíскоп püspök
villany- єфрéйтор őrvezető
елéктро- villany-
електровóз Ж
villanymozdony жáба béka
елемéнт (alkotó-) elem жáйворонок pacsirta
елементáрний elemi жáлість szánalom
елíта elit жалíти szánni, szánakozni
емáль zománc жáлувати, жалкувáти
ентузіáзм lelkesedés sajnál(koz)ni
епідéмія járvány жалюзí zsalu; redőny
епóха korszak жаль sajnálat; bánat
éра kor; időszámítás жанр zsáner; műfaj
ескíз vázlat жар 1. hő; hőség;
ескалáтор mozgólépcső 2. (gyógy) láz
естафéта staféta жáрений (mn) sült
етáп szakasz жáрити sütni (pl. húst)
ефективний hatásos; жаркé (fn) sült
hatékony жаркий forró
жарóвня serpenyő
Є жарт tréfa; vicc
є van жартувáти tréfál(koz)ni
єврéй zsidó; héber жáти 1. aratni; 2. (szét-)
Єврóпа Európa nyomni
єдиний egyetlen жаття aratás (munka)
єдність egység жах borzalom; rémület
єднáти egyesíteni жвáвий élénk; fürge
ємкість űrtartalom же- ugyan-
єпáрхія egyházmegye жебрáк koldus
жéмчуг gyöngy жóвтень október
женитися nősülni жóвтий sárga
жених vőlegény жовтяниця sárgaság
жерсть bádog жовч epe
жéртва áldozat жóлудь makk
жéртвувати, жонáтий nős
пожéртвувати жорстóкий kegyetlen
1. áldozni, feláldozni; жувáльна гýмка rágógumi
2. adakozni жувáти rágni
жест kézmozdulat; gesztus жук bogár
живий 1. élő; 2. élénk журавéль daru(-madár)
живíт has журитися bánkódni;
живóпис festészet búsulni
жила ér журнал 1. folyóirat;
жилéт mellény 2. napló
жилéць lakó журналíст újságíró
жир zsír жюрí zsüri
жирний 1. zsíros; 2. kövér
житель lakos; lakó З
жити élni; lakni з felől; -tól, -től; -ról, -ről;
житлó lakás -ból, -ből; -val, -vel
жито rozs з-, за- el-; meg-; be-
життя élet за mellé; mögé; mögött;
жíнка 1. nő; asszony; mellett; -hoz, -hez, -höz;
2. feleség -ért; -on, -en, -ön
жінóчий nőies; (~ рід) зі-, з- le-; össze-
nőnem забагáто túl(-ságosan)
жмéня marék; marok забастóвка sztrájk;
жнивá aratás (idő) munkabeszüntetés
забезпéчувати,
забезпéчити
biztosítani; ellátni
забирáти, забрáти
elvenni; elvinni
заблудитися eltévedni
забобóн babona
забóргованість adósság
заборóна tilalom
заборóнено tilos (tiltva
van)
забракувáти kiselejtezni
забрýднювати, забруд-
нити bepiszkolni;
beszennyezni
забувáти, забýти
elfelejteni; megfeledkezni
(vmiről)
заважáти akadályozni
завáлюватися, завали-
тися összedőlni
завдáння feladat; lecke
завдяки köszönhetően
завéршувати, завершити
befejezni; bevégezni
зáвжди mindig
завíдуючий vezető; főnök
завóд gyár
завойóвувати,
завоювáти elnyerni;
kiharcolni
зáвтра holnap
загáдка találós kérdés;
fejtörő
загáльне навчáння v
óсвіта közoktatás
загáльний általános; össz-
загальновідóмий
közismert
загíн 1. csapat; 2. karám
заголóвок cím
загоряти, загорíти
napozni
заготíвля készletezés;
beszerzés
зад far; fenék (testrész)
задавáти, задáти feladni
(pl. leckét); megadni (pl.
hangot)
задáча feladat
задéржувати, задéржати
visszatartani; hátráltatni
задихáтися, задихнýтися
fulladni; megfulladni
задишка légszomj; nehéz
légzés
зáдній hátsó
задовíльний kielégítő;
elégséges
задовóлення
elégedettség
задýмуватися,
задýматися
elgondolkozni
задушити megfojtani
зáєць, зáйця nyúl
заздалегíдь idejekorán;
jóelőre
зáздрий irigy
зазіхáння igény
зазіхáти áhitozni; vágyódni
заїкáтися, заїкнýтися
dadogni; hebegni
займáти (el-)foglalni
займáтися foglalkozni
займéнник névmás;
(особóвий ~) személyes
~; (присвíйний ~)
birtokos ~; (вказівний ~)
mutató ~; (віднóсний ~)
vonatkozó ~; (зворóтний
~) visszaható ~
зáйнятий elfoglalt
зайняття foglalkozás
зáйчик nyuszi
Закарпáття Kárpátontúl
закипáти, закипíти
felforrni; felfőni
закíнчення (nyelv)
végződés
закíнчувати, закінчи-
ти befejezni; végezni;
elvégezni
зáклад intézmény; intézet
зáклик felhívás; felszólítás
закликáти felszólítani
заключити (дóговір)
megkötni (szerződést)
закóн törvény
закóнний jogos; törvényes
законодáвство
törvényhozás
закономíрний
törvényszerű
закóпувати, закопáти
elásni
закордóнний külföldi;
(~ пáспорт) útlevél
закохáтися beleszeretni;
megszeretni
закривáти, закрити
bezárni; becsukni
закритий zárt; csukott
закрито zárva
закрíплювати, закрі- замикáння 1. zárás;
пляти, закріпити 2. (műsz) zárlat;
rögzíteni; megerősíteni (корóтке ~) rövidzárlat
закрóйщик szabász замíна helyettesítés; csere
зáкрут kanyar зáмість helyett; (~ тóго)
закрутитися elszédülni ahelyett
закýпка bevásárlás; замітáти, замести seperni
beszerzés замíтка feljegyzés
закупóвувати, закупити заміщáти, замістити
bevásárolni helyettesíteni; pótolni
закурити rágyújtani зáмкнутий 1. zárt; bezárt;
закýшувати, закусити 2. zárkózott (pl. ember)
falatozni; beharapni замóвити megrendelni
зал terem замовкáти, замóвкнути
залéжати függeni (vmitől) elhallgatni
залишáти, залишити замóвлення rendelés;
elhagyni; elveszteni; megrendelés
otthagyni; megmaradni замовляти, замóвити
зáлишок maradék; rendelni
maradvány зáмок vár
залізниця vasút замóк lakat; zár
залізничник vasutas занавíска függöny
залíзо vas занáдто túl(-ságosan)
залóжник túsz занéдбувати, занедбáти
зáлоза mirigy elhanyagolni
замерзáти, замéрзнути занімíлий zsibbadt
megfagyni; befagyni зáново újra
зануряти, занýрювати, запитáння kérdés; (знак ~)
занýрити bemeríteni; kérdőjel
alámeríteni запитувати, запитáти,
занятий elfoglalt спитáти megkérdezni
заняття foglalkozás запíзнення (el-)késés
заохóчувати, заохóтити запíзнюватися, запізни-
ösztönözni тися késni; elkésni
заóчний (вíдділ) levelező запобігáти, запобíгти
(tagozat) megelőzni (pl. bajt);
западня csapda megakadályozni
запáлення gyulladás заповíдник védett terület
запальничка öngyújtó
заповíт végrendelet
запáлювати, запалити
заподíювати, заподíяти
gyújtani, felgyújtani
okozni; előidézni
запáморочитися
запрáва fűszerezés;
elszédülni
ízesítés; (lisztből) rántás
запáс készlet; tartalék
запасний pót-; tartalék запросити meghívni
зáпах szag; illat запрóшення meghívó
запашний illatos; szagos запускáти, запустити
заперéчний tagadó indítani; beindítani
заперéчувати, зап’ястя csukló
заперéчити ellenezni; заражáти, заразити
tagadni; elutasítani fertőzni, megfertőzni
запирáти, запéрти (be) зáраз rögtön; mindjárt
zárni зарáза fertőzés; ragály
зáпис feljegyzés; заробíток kereset;
bejegyzés jövedelem
заробляти, зароби-
ти keresni (pénzt);
megdolgozni (vmiért)
зáродок magzat; csíra
зарплáта, заробíтна
плáта fizetés;
munkabér
зарубíжжя külföld
зарубíжна літератýра
világirodalom
зарýчення eljegyzés
заряд (fiz) töltés; (kat) töltet
заряджáти, зарядити
1. tölteni, megtölteni
(fegy-vert); 2. feltölteni
(akkut)
засáда les(-hely)
засвóювати, засвóїти
elsajátítani
зáсіб 1. eszköz;
2. (~ пересувáння)
közlekedési eszköz;
jármű
засíдання ülés; gyűlés
заслáння száműz(et)és
заслýга érdem
заслугóвувати, заслу-
жити megérdemelni;
rászolgálni
заснóвник alapító
заснóвувати, заснувáти
alapítani, megalapítani;
létesíteni
заснýти elaludni
заспокóювати,
заспокóїти nyugtatni;
megnyugtatni; (le-)
csillapítani
застáва 1. (kat) őrség;
2. zálog
заставляти, застáвити
1. berakni;
2. kényszeríteni
застерігáти, застерегти
inteni; figyelmeztetni
застібáти, застебнýти
becsatolni; begombolni
зáстібка kapocs; csat
застосóвувати,
застосувáти
alkalmazni; használni
застрýгувати, застругáти
kihegyezni
застрявáти, застряти
elakadni
зáсувка retesz; tolózár
засýджувати, засудити
elítélni
засумувáти, засмутитися захищáти, захистити
elszomorodni védeni, megvédeni
засýха szárazság; aszály зáхід 1. nyugat;
затвéрдження jóváhagyás 2. (~ сóнця) napnyugta
затвéрджувати, захóдити, зайти
затвéрдити 1. bemenni; 2. lemenni
megerősíteni; jóváhagyni (pl. nap)
затé azért; viszont; захóплення lelkesedés;
ellenben elragadtatás
затихáти, затихну- захóплювати, захопити
ти elcsendesedni; 1. elragad; hatalmába
csillapodni kerít; 2. elragad; elbájol
зáтичка dugó; csap захриплий rekedt
затóка öböl зацікáвлений 1. érdekelt
затóплювати­, затопити (vmiben); 2. kiváncsi
1. befűteni; зачинено zárva
2. elsüllyeszteni зачиняти, зачинити zárni;
затрáта költség; ráfordítás bezárni; (be)csukni
затримка késés; зачитувати, зачитáти
fennakadás; késleltetés felolvasni
затримувати, затри- зáчіска frizura
мати 1. visszatartani; заява 1. kérvény;
késleltetni; beadvány; 2. bejelentés;
2. letartóztatni nyilatkozat
затяжний hosszas; заявляти, заявити
elhúzódó bejelenteni; kijelenteni
захвóрювати, захворíти зберігáти, зберегти
megbetegedni megőrizni; megóvni;
зáхист védelem megtakarítani
збирáння 1. készülődés;
2. szedés; szüret;
betakarítás
збирáти, зібрáти szedni;
gyűjteni; betakarítani;
szüretelni
збíжжя gabona
збíльшувати, збíльшити
nagyítani; növelni
збíльшувач nagyító
збір, збирáння (össze-)
gyűjtés; betakarítás;
szüret
збíрний 1. összerakható;
2. gyűjtő; 3. válogatott
збожевóліти
megbolondulni;
megőrülni
збóри gyűlés; találkozó
збрóя fegyver
збýдження inger
збунтувáтися fellázadni
зважáти, звáжити
1. figyelni; 2. figyelembe
venni
звáжувати, звáжити
1. lemérni; 2. mérlegelni
звáлювати, звалити
ledönteni; feldönteni;
kidönteni
звання rang; cím; név
звати 1. hívni; 2. nevezni;
szólítani
звéрнення 1. megszólítás
(levélben); 2. felhívás
звертáти, звернýти
elfordítani; letéríteni;
(~ увáгу) figyelmet
fordítani
звéрх felül
звéрху felülről
звикáти, звикнути
hozzászokni; megszokni
звичай szokás;
hagyomány
звичáйний rendes;
szokásos
звичáйно 1. rendszerint;
2. persze; természetesen
звíдки honnan; merről;
ahonnan; amerről
звíдси innen, onnan
звільняти, звільнити
1. (meg-)szabadítani;
2. felmenteni;
elbocsátani
звільнятися, звільнити- згинáти, зігнýти
ся 1. kiszabadulni; meghajlítani;
2. felmondani meggörbíteni
звір (vad-)állat згíдно szerint
звíрство állatiasság; згóда 1. egyetértés;
kegyetlenség összhang;
звíстка hír; újság 2. beleegyezés;
звіт beszámoló; egyezmény
elszámolás згóджуватися, згóдитися
зворóтне visszafelé megegyezni; egyetérteni;
irányuló, visszaható; megállapodni
(~ дієслóво) visszaható зголоднíти megéhezni
ige згори felülről; fentről
зворýшувати, зворýшити здавáтися 1. megadni
meghatni; megrázni magát; 2. tűnni; látszani;
звук hang; (nyelv) hangzó adódni
звучáти szólni; hangozni; здáтний tehetséges;
zengeni alkalmas; képes (vmire)
зв’язóк kapcsolat; здáтність képesség;
összefüggés; tehetség
összeköttetés здається úgy tűnik; úgy
зв’язувати, зв’язáти látszik
megköt(öz)ni; összekötni; здивувáтися csodálkozni;
összekapcsolni meglepődni
згáдувати, згадáти здíбний ügyes; okos;
felidézni; említeni, rátermett
emlegetni здíбність rátermettség
здíйснювати, здíйснити
kivitelezni; megvalósítani
véghezvinni; létesíteni
здобýток 1. szerzemény;
2. zsákmány; 3. haszon;
4. (mat) eredmény
здорóв! szervusz! üdv!
здорóвий egészséges
здорóв’я egészség
здóхнути megdögleni;
elpusztulni
здрáстуйте! üdvözlöm!
зелéний zöld
зéлень 1. zöld növényzet;
2. zöldség
землерóб földműves
землерóбство
földművelés
землетрýс földrengés
земля föld
земляк földi
зернина (mag-)szem
зернó 1. mag; 2. gabona
з’єднання egyesítés;
összefogás
з-за mögül; miatt
ззáду hátul; mögötte
зимá tél
зиск haszon; kereset
зіниця pupilla
зіпсóваний romlott
зіпсувáти elrontani;
megrontani
зіпсувáтися megromlani
зір 1. látás; 2. szem
зíрка csillag
зіставляти, зістáвити
összemérni;
összehasonlítani
зіткнýтися 1. összeüt­köz­
ni; 2. összeütközésbe
kerülni
зітхáння sóhaj(tás)
з’їдáти, з’їсти megenni;
felenni
з’їзд kongresszus
злáмувати, зламáти
feltörni (pl. zárat)
злива zápor;
felhőszakadás
злий rosszindulatú;
gonosz; hamis (pl. kutya)
злізáти, злíзти lemászni;
kiszállni, leszállni (pl.
buszról)
зліт felszállás; felrepülés
злітáти, злетíти felrepülni;
felszállni
зло „a” rossz, „a” gonosz, змíнювати, зміняти,
gonoszság змінити 1. cserélni;
зловживáти, зловжити változtatni; váltani
visszaélni змíнюватися, змінитися
зловити megfogni; elfogni; (meg-)változni
elkapni зміст tartalom; lényeg
змíшаний vegyes
зловмисний rossz
змія kígyó
szándékú; rosszindulatú
змóршка 1. ránc; redő;
злóдій tolvaj; betörő; barázda;
gonosztevő 2. kucsmagomba
злом 1. törés; 2. betörés змýшувати, змýсити
злóмщик betörő kényszeríteni; kötelezni
злóчин bűncselekmény; знайóмий ismerős; ismert
gaztett знайóмитися ismerkedni;
злочинець gonosztevő; bemutatkozni
bűnöző знак jel; (~ писáння) írásjel
змагáння verseny; знак óклику felkiáltójel
versengés; versenyzés знамéнник (mat) nevező
змéншувати, змéншити знання ismeret; tudás
знáти ismerni; tudni
csökkenteni; kisebbíteni
(ismerettel bírni)
змéрзнути fázni;
знахíдливий leleményes
borzongani знахíдний відмíнок
змилуватися megszánni; tárgyeset
megkegyelmezni знахóдити, знайти találni;
змíна 1. változás; lelni; megtalálni
változtatás; csere; знáчення jelentés;
2. váltás; műszak jelentőség
знáчити, означáти
jelenteni
значний fontos; jelentős
значóк jelvény
зневажáти mellőzni;
megvetni (vkit)
знизитися csökkenni;
mérséklődni
зникáти, зникнути eltűnni
з ним vele
знищувати, знищи-
ти pusztítani; irtani;
megsemmisíteni
знімáти, зняти 1. levenni;
2. lefényképezni; forgatni
(pl. filmet)
знíмок fénykép; filmfelvétel
знóву megint; ismét; újra
знóсити, знести
1. elhordani; elviselni (pl.
ruhát); 2. lebontani
знóшений kopott; viseltes
знущáтися csúfolni;
kigúnyolni
зобов’язан köteles
зобрáжувати, зображáти,
зобразити 1. ábrázolni;
2. bemutatni
зовиця sógornő (férj
nővére)
зóвні 1. kinn; kint;
2. kintről; kívülről
зóвнішній külső; kül-
зóвнішність külső; külalak
зóвсім egészen
зозýля kakukk
зóлото arany
зóнтик esernyő
зоолóгія állattan
зоопáрк állatkert
зоря 1. csillag; 2. hajnalpír
зóшит füzet
з-під, із-під alól
зрáджувати, зрáдити
elárulni (árulást
elkövetni)
зрáдник áruló
зразóк minta(-példány)
зрéштою végül (is);
egyébként
зрíлий érett (életkor)
зріст termet; magasság
зробити csinálni;
megtenni; készíteni
зрозумíти (meg-)érteni
зростáтися, зростися
összenőni; összeforrni
зруйнувáти lerombolni; І
ledönteni і s, és; meg
зрýчний kényelmes íва fűzfa
зрýшувати, зрýшити íго iga
elmozdítani íграшка játék(-szer)
з тим azzal íгрек y (ipszilon)
з тих пір azóta ідеáльний ideális;
зуб fog eszményi
зубнá щíтка fogkefe; (~ ідéя elv; eszme; ötlet
пáста) fogkrém íдол bálvány
зубрити (be)magolni; (be) ізольóвувати, ізолювáти
tanulni (el-)szigetelni
зумíти tudni, képesnek із тóго abból
lenni ізюм mazsola
зупинити leállítani; ікáти csuklani
megállítani íкло agyar; szemfog
зупинка megálló ікóна szentkép
зусилля erőfeszítés; іменини névnap
igyekezet імéнник főnév
зýстріч találkozó, іменникóвий főnévi
találkozás імітувáти utánozni
зустрічáтися, імовíрний valószínű
зустрíнутися (össze-) імперáтор császár
találkozni імпéрія birodalom
зяблик pinty ім’я 1. név; utónév;
зябра kopoltyú keresztnév; 2. névszó
з’являтися, з’явитися інáкше másképpen;
jelentkezni; megjelenni egyébként
зять vő інéрція (fiz) tehetetlenség
інвалíд rokkant íспит vizsga
інвентáр leltár íстина valóság
індивідуáльний egyéni; істóрія történelem
személyes; személyi істóта teremtmény; lény
індик pulyka іти jönni; menni; járni
індíєць indián
ін’єкція injekció Ї
інженéр mérnök їдá ennivaló
íній zúzmara; dér їдáльня étkezde; vendéglő
ініціатива kezdeményezés їжа étel; táplálék
íнколи olykor; néha їжáк sün
íноді néha їздити utazni
інозéмний külföldi їм nekik
інспéктор felügyelő їсти 1. enni; 2. marni (pl.
інстинкт ösztön sav)
інстрýктор oktató
інстрýкція útmutatás Й
інструмéнт 1. eszköz; йогó, її őt
szerszám; 2. (музич- йомý, їй neki
ний~) zeneszerszám;
hangszer К
інтерéс érdeklődés; érdek кабáн vaddisznó; (kan)
інтимний intim; bizalmas sertés
інфéкція fertőzés кабíна kabin; fülke
íнший más(ik); egyéb каблýк sarok (cipőé)
íншим рáзом máskor кавалéр gavallér; lovag
іржá rozsda кавýн görögdinnye
íскра szikra кажáн denevér
існувáти lenni; létezni казáти (meg-)mondani
кáзка mese капýста káposzta
казнá kincstár карáти, покарáти
каймá perem; szél büntetni, megbüntetni
кал (gyógy) széklet карбóванець karbovanec;
календáр naptár rubel
калíка nyomorék карбюрáтор porlasztó
калюжа pocsolya кар’єра pályafutás; karrier
кальсóни gatya; кáрий barna (szem)
alsónadrág каркáс váz
каменяр kőműves кáрлик törpe
камíння kőzet Карпáти Kárpátok
кáмінь kő кáрта 1. kártya; 2. (геогра­
кам’яний, камíнний фíчна ~) térkép
köves; kő-; (~ вік) картина kép; festmény
kőkorszak картóпля krumpli;
канáва csatorna; árok; burgonya
sánc карусéль körhinta
канáл csatorna кáса pénztár
канáт kötél; sodrony касир pénztáros
кандидáт jelölt кастрýля lábas; fazék
канíкули szünidő; vakáció кат hóhér
каніфóль gyanta катáтися (vmilyen
канцелярія iroda járművön) menni; járni;
кáпати, кáпнути csepegni, hajtani
cseppenni кáтет befogó (mat)
капелюх kalap катóлик (fn), католицький
капітáл tőke (mn) katolikus
капітáн kapitány; százados каузативне (дієслóво)
кáпля csepp műveltető (ige)
кафé kávéház керувáти irányítani; vezetni
кáфедра katedra; tanszék кéсар császár
качáлка nyújtófa кивáти, кивнýти bólintani
(tésztához) кидати, кинути (el-)dobni;
качáти 1. ringatni; (el-)hajítani
2. (műsz) szivattyúzni кидóк dobás
кáчка kacsa кипíти forrni
кáшель köhögés кип’ятити forralni
кáшляти köhögni кирка csákány
каштáн gesztenye кирпáтий pisze
каюта kabin; kajüt кисень oxigén
квадрáт négyzet кислий savanyú
квадрáтний кóрінь кислотá sav
négyzetgyök кисть kéz(-fej)
квáкати kuruttyolni; кит bálna
brekegni кишéня zseb
кваліфікáція képesítés; кишка bél
minősítés кíготь karom; köröm
квартáл negyed кілогрáм kilogramm
квартира lakás кіломéтр kilométer
квасóля bab; paszuly кíлька néhány
квитáнція elismervény; кíлькість mennyiség
nyugta кільцé gyűrű
квитóк jegy кімнáта szoba
квíтень április кінéць vég(e)
квíтка, квíти tb virág кінó mozi; (~теáтр)
керівник vezető filmszínház
кермó kormány (járműé) кінцíвка 1. befejezés;
керосин petróleum 2. (anat) végtag
кінчáти, кінчити befejezni; клин ék
végezni кличка becenév; gúnynév
кінь ló клíмат éghajlat
кіóск bódé клітина sejt
кір kanyaró клíтка ketrec; rács
кíрка kenyérhéj; kéreg клітчáстий 1. rácsos;
кíстка csont 2. kockás (füzet)
кíсточка boka кліщ kullancs
кістяк váz клоп poloska
кіт kandúr клопотáтися igyekezni;
кíшка macska szorgoskodni; utánajárni
клáвіш billentyű(-zet)
клóун bohóc
клáдовище temető
клуб klub
клáпан szelep
клювáти 1. (pl. madár)
клас osztály
csípni; 2. harapni (pl. a
клáсик (fn), класичний
hal), pedzeni
(mn) klasszikus
клáсний керівник ключ kulcs
osztályfőnök ключиця kulcscsont
клáсти, поклáсти (le-) ключка ütő (pl. hokiban)
rakni; (le-)tenni; helyezni клямка kilincs
клéвер lóhere клятва eskü
клéїти ragasztani кмин köménymag
клей ragasztó кмітливий éleseszű;
клеймó 1. bélyegző; billog; értelmes
2. szégyenfolt книга könyv
клепáти 1. szegecselni; кнóпка 1. (nyomó-)gomb;
2. rágalmazni; 2. (креслярська)
кликати szólítani; hívni rajzszeg
князíвство fejedelemség; коливáння rezgés
hercegség коливáтися inogni;
князь, княгиня fejedelem ingadozni
(-nő); herceg(-nő) коли-нéбудь valamikor
ковáль kovács колисáти ringatni
ковбасá kolbász колиска bölcső
кóвдра takaró; paplan колись valamikor; egykor
ковзани tb korcsolya колíно 1. térd; 2. (műsz)
ковзкий síkos; csúszós könyök
ковтáти, ковтнýти nyelni, кóлір szín
lenyelni кóлія vágány
ковтóк korty кóло 1. karika; kör;
когó(?) kit(?) 2. közel; mellett; mellé;
кóжний mindegyik; 3. -nál, -nél
mindenki колóда 1. tömb; tuskó;
козá kecske 2. pakli (kártya)
козéл bakkecske; колóдязь kút
(Козерóг) Bak колóна oszlop
(csillagkép) колóнія gyarmat; kolónia
кóзир tromf; adu кóлoс kalász
кóйка fekhely колóти szúrni; vágni;
кóклюш szamárköhögés hasítani
кокóс kókuszdió колючка tövis; tüske
кóлба lombik кольорóвий színes
колгóтки harisnya(-nadrág) кольрáбі karalábé
колектив kollektíva кóма vessző (írásjel)
колéкція gyűjtemény комáнда 1. vezényszó;
кóлесо kerék 2. csapat
коли mikor; amikor; ha командир parancsnok
командирóвка kiküldetés кóник tücsök
комáндувати (kat) кóнкурс pályázat
vezényelni; parancsolni консéрви tb konzerv
комáр szúnyog конспéкт jegyzet
комáха rovar конститýція alkotmány
комéдія vígjáték контáкт érintkezés;
комерсáнт üzletember kapcsolat
комéта üstökös континéнт kontinens
комиш nád контóра iroda; hivatal
кóмір gallér контр- ellen-
комíсія bizottság контрабандист csempész
комóра kamra контрóль ellenőrzés
кóмпас iránytű контрóльна робóта
компенсáція kárpótlás dolgozat
комплéкт készlet; кóнтур körvonal
garnitura кóнус kúp
комплімéнт bók конфéта cukorka
композитор zeneszerző концентрувáти
компонéнт alkatrész; koncentrálni;
komponens összpontosítani;
компóт befőtt tömöríteni
компрéс (gyógy) кооператив szövetkezet
borogatás; dunsztkötés копá boglya
комý(?) kinek(?) копáлини ásványi kincsek
конвáлія gyöngyvirág копáти ásni; kapálni
конвéйєр futószalag копито pata
конвéрт boríték копиця szénaboglya
кондитер cukrász копíрка másolópapír
кондýктор kalauz копіювáти másolni
кóпія másolat кóроп ponty
корá kéreg корóста rüh
корабéль hajó корóткий rövid (hossz)
кордóн határ короткочáсний rövid (idő)
коренéве слóво tőszó кóрпус törzs (emberé)
кореневище tő (növény) кóрчмá kocsma
корзина kosár косá 1. kasza; 2. hajfonat;
коридóр folyosó 3. földnyelv
кóрисний hasznos кóсий ferde
користувáтися, користá- косити kaszálni
тися használni; космíчний корабéль
alkalmazni űrhajó
кóристь előny; haszon космонáвт űrhajós
корито teknő кóсмос űr
кориця fahéj костéр tábortűz
коричневий barna костюм kosztüm; öltöny
корінний gyökeres; котéл 1. üst; 2. kazán
tősgyökeres; (~ житель) котелóк bogrács
őslakó котити, покотити gurítani
кóрінь 1. gyökér; 2. котлéта fasírozott
(nyelv) tő; 3. (mat) gyök; кóтрий mely(ik); amelyik;
(добýти ~) gyököt vonni hányadik
корм takarmány котýшка (műsz) tekercs
корóбка doboz кохáння szerelem
корóва tehén кохáти szeretni
королíвство királyság кочегáр fűtő
корóль, королéва király кочовий (mn), кочівник
(-nő) (fn) nomád
корóна korona кошмáр lidérc(-nyomás)
кóшти költség; anyagiak; ár крилáтий szárnyas
кравáтка nyakkendő крилáті словá tb szállóige
кравéць szabó крилó szárny
крадíж lopás криниця forrás
країна ország кристáл kristály
край 1. szél (vmi széle); крити (be-)fedni; takarni
2. vidék кричáти kiabálni
крáйній szélső кришка fedő (edényen)
крамниця bolt крізь, нáскрізь át;
кран daru; (víz-)csap keresztül
крáпати csorogni крім kívül; (~ тóго)
крáпка pont azonkívül
красá, красотá szépség кріп kapor
красиве (fn); красивий крíпость vár; erőd
(mn) szép крíсло karosszék; fotel
крáсти lopni кріт vakondok
крáтне (mat) többszörös кров vér
крах csőd кровоóбіг vérkeringés
крáще inkább; jobban кровотéча vérzés
кредит 1. hitel; 2. kölcsön крóїти szabni
крéйда kréta крок lépés
крéслити (meg-)rajzolni крокувáти lépni; lépegetni
кривá (mat) görbe крóлик házinyúl
кривáвий véres кропивá csalán
кривий görbe кропив’янка csalánkiütés
крига jég кросвóрд keresztrejtvény
криза válság кросóвки sportcipő
крик kiáltás; kiáltozás крохмáль keményítő
крикнути kiáltani круг kör; (mat) körlap
крýглий kerek; gömbölyű
кругóм körül
крупá gríz
крутий 1. hírtelen;
2. meredek
крутити csavarni; forgatni;
tekerni
крючóк horog; kampó;
ruhakapocs
куб köb
кýбик kocka
кубíчний кóрінь köbgyök
кýбок kupa
кубомéтр köbméter
куди hova, ahova; merre,
amerre
куди-нéбудь valahova
кудись valahova
кýзня kovácsműhely
кýзов karosszéria
кукурýдза tengeri,
kukorica
кулáк ököl
кулемéт géppuska;
golyószóró
кýля gömb; golyó
кульгáти sántítani
кульóк zacskó; műanyag
szatyor
культýра kultúra
культýрний kulturális
кум koma
кýпа rakás; halmaz
купáтися fürödni
купé fülke (vasúti)
купувáти, купити
vásárolni
курити füstölni; dohányozni
кýри tb tyúk
курóк ravasz (fegyveren)
курóрт üdülőhely
курс kurzus; tanfolyam
кýртка zubbony; dzseki
курчá csirke
курятина tyúkhús
кусáти; кусáтися harapni;
csípni (rovar)
кусливий hamis; harapós
(pl. kutya)
кут sarok; (mat) szög
кутóк zug
кутомíр szögmérő
кýхар szakács
кýхня konyha
кýхоль kancsó; csupor
кучерявий göndör
куштувáти, покуштувáти
kóstolni, megkóstolni
кущ bokor
 Л лéдар rest
лáва lóca; pad лéдве alig; (~ не)
лавр babér majdnem
лáгодити javítani; foltozni лежáти, полежáти
лад rend(szer) (polit) feküdni, lefeküdni
лáдан tömjén лейтенáнт hadnagy
лáзити mászni; kúszni лéкція előadás
лáзня fürdő лелéка gólya
лáйка káromkodás летíти repülni; szállni
ламáти (el-)törni; лже- ál-; hamis
lerombolni ливáрня öntöde
лáмпочка villanykörte лижі tb sí
ланцюг lánc лизáти nyalni
лáпа mancs лимóн citrom
лапки idézőjel липа hársfa
ларингíт torokgyulladás липень július
ларьóк elárusítóbódé лиса róka
лáстівка fecske лисий kopasz
лáтка folt (pl. varrott) лист levél; lap (pl. könyvé)
лáяти szidni; becsmérelni листáти lapozni
лéбідь hattyú листопáд november
лев oroszlán листя lomb
легéня tüdő литвó öntvény
легкий könnyű лити, лляти 1. önteni;
лéгко könnyen 2. zuhogni
легковáжний könnyelmű лиття öntés
легковик, легковá лицé arc
автомашина лицемíрити színlelni
személygépkocsi личина lárva
лиш(é) csak; csupán лíтній 1. nyári; 2. idős
лишáй zuzmó лíто nyár
лíвий bal лíтр liter
лід jég лíфчик melltartó
лíжко ágy лічильник (műsz)
лíзти mászni számláló; (гáзовий ~)
лíйка tölcsér gázóra
лíкар orvos лічити számolni; számítani
лікáрня kórház лоб homlok
лíки tb orvosság; gyógyszer ловити, зловити fogni,
лíкоть könyök elfogni; elkapni
лікувáння gyógyítás логарифм logaritmus
лікувáти gyógyítani лóжка kanál
лілóвий lila локомотив mozdony
лíнза nagyító lencse ломити törni
лінивий lusta лóмка törés
лінíйка vonalzó лопáта lapát; (штиковá ~)
лíнія vonal ásó
лінь lustaság лóпати, лóпнути repedni
ліпити ragasztani; (hozzá-) лопýх lapu
tapasztani лошá csikó
лíрика líra луг lúg
ліс erdő лук íj
лісорýб favágó лукá rét
літáк repülőgép лукáвий gonosz
літáти, летíти szállni; лупá nagyító lencse
repülni лускá pikkely
лíтера betű любимий kedves; kedvenc
літератýра irodalom любити szeretni; kedvelni
любóв szerelem; szeretet
любувáтися gyönyörködni
людина ember
людоїд emberevő
людство emberiség
людський emberi
люлька 1. pipa; 2. bölcső
лютий 1. február; 2. vad
лютість vadság; düh
лютня lant; líra
лють harag
лягáти, лягти lefeküdni
лякáти rémíteni
лякáтися ijedni; rémülni
лялька játékbaba; báb(u)
ляпас pofon
льон len
М ábrázolni
мáбýть talán
мáвпа majom
магазин bolt; áruház; üzlet
магістрáль 1. főútvonal; 2.
fővezeték
мáгній magnézium
магнíт mágnes
маєток (föld-)birtok
мажóр dúr
мáзати kenni
мазь kenőcs
майбýтній jövő; leendő;
majdani
майдáнчик (kisebb) tér;
мáйже majdnem; szinte
мáйка trikó; sportmez
майнó vagyon; tulajdon
майóр őrnagy
мáйстер mester; művezető
майстéрня műhely
малий kicsi; kis
малина málna
мáло kevés; kis; keveset;
kicsit
малолíтній kiskorú;
fiatalkorú
малювáти festeni;
малюк kisgyermek
малюнок kép; ábra; rajz
маля, малятко baba;
csecsemő
маляр (szoba-)festő;
mázoló
мáма, мáмо anya
мандрíвник utazó; vándor
мандрувáти vándorolni;
barangolni
манéра 1. mód; stílus;
2. viselkedés;
magatartás
мáнна крупá búzadara,
griz
маринувáти pácolni
маргáнець mangán
мáрка bélyeg
маринувáти pácolni
мáрля géz
мáрмур márvány
мáрно hiába; hasztalanul
марнотрáтити pazarolni;
fecsérelni
маршрýт útvonal
мáса tömeg; massza
мáска álarc
маслина olajbogyó
мáсло vaj; olaj
мáсляний 1. vajas;
2. olajos
масштáб mérték; (földrajzi)
lépték
материк szárazföld;
kontinens
материнство anyaság
матеріáл anyag
матéрія 1. anyag; matéria;
2. kelme; textília
мáти 1. (fn) anya; 2. (mn)
birtokolni
мáтка 1. (anat) méh;
2. méhkirálynő
мáточка bibe
матрóс matróz
матч meccs; mérkőzés
мах mozdulat; lendület;
lendítés
махáти, мáхнути
1. legyinteni; inteni;
2. lendíteni; csóválni
махінáція mesterkedés
мáчуха mostohaanya
машина 1. gép;
2. gépkocsi
машинíст 1. gépész;
2. mozdonyvezető;
3. (~ка) gépírónő
маяк világítótorony
маятник inga
мéбель bútor
мед méz
медáль érem
медикамéнт orvosság;
gyógyszer
медицина orvostan;
gyógyászat
медсестрá ápolónő
межá mezsgye; határ метрó metró
мéлений őrölt механíзм mechanizmus;
мелодичний dallamos szerkezet; gépezet
мелóдія dallam; melódia мехáнік műszerész
мéльник molnár меч kard; pallos
менé engem мéшканець lakos; lakó
менí nekem мéшкати lakni; élni;
мéнше, менш kevesebb; tartózkodni (vhol)
kevésbé ми mi
мéнший kisebb мигáти pislogni; kacsintani
мéншість kisebbség мигдáлик (anat) mandula
меню étlap; étrend мигдáль (növ) mandula
мер polgármester милий kedves; szeretett
мерéжа hálózat милиця mankó
мерéживо csipke мило 1. szappan;
мéрзнути, мéрзти fázni 2. kedvesen
мертвéць halott, hulla милосéрдний irgalmas;
мéртвий halott könyörületes
мéса mise милувати (meg-)
метá cél; szándék kegyelmezni; irgalmazni;
метáл fém megbocsátani
металýргія kohászat милувáти kényeztetni;
метáти dobni; vetni cirógatni
метéлик lepke; pillangó миля mérföld
метéлиця hóvihar мильниця szappantartó
меткий fürge; gyors; мимо mellett
ügyes; élénk; eszes мимохíть akaratlanul
мéтод módszer; mód минáти, минýти 1. múlni,
метр méter elmúlni; 2. elkerülni
минýлий (mn), минýле (fn)
múlt
минýлого рóку tavaly
мир béke
мирний békés
миска tál
мислення gondolkozás
мисливець vadász
мисливство vadászat
мислитель gondolkodó
мислити gondolkodni
мисль gondolat
мистéцтво 1. művészet;
képzőművészet;
2. képesség; szaktudás
мити mosni
митися mosakodni
мито vám
мить pillanat; szempillantás
миша egér
мишолóвка egérfogó
мідь réz
між közé; között
міжнарóдний nemzetközi
між тим közben; közöttük
мій, моя, моє enyém
міліціонéр milicista;
rendőr
мілíція milícia; rendőrség
міль moly
мíна 1. (kat) akna;
2. arckifejezés
мінерáл ásvány
міністéрство minisztérium
мінýта (mat) szögperc
міняти, поміня-
ти cserélni; (meg-)
változtatni; váltani
мінятися kicserélődni;
(meg-) változni
мірáж délibáb
міркувáти latolgatni;
(meg-) fontolni
мíряти mérni
місити dagasztani; gyúrni
(pl. tésztát)
міст híd
містéчко kisváros
мíсто város
мíсце 1. hely; 2. (~ прожи-
вáння) lakóhely
місцéвий helyi; helybeli
місцéвість helység; táj;
vidék
мíсяць hold; hónap
мітлá seprű
міцний hatalmas; erős
мішáти 1. keverni; 2. (meg-
) zavarni
мішóк zacskó; zsák
млин malom; daráló
млинчик palacsinta
многознáчний többjegyű
многокýтник sokszög
мнóження szorzás
множинá 1. többes szám;
2. (mat) halmaz
множити szorozni
мóва nyelv (beszélt);
beszéd
мовознáвець nyelvész
мовознáвство nyelvészet
(nyelvtudomány)
мовчáння hallgatás
мовчáти hallgatni
(csendben lenni)
могила sír; sírhalom
могти tudni, képesnek
lenni
могýтній hatalmas
мóда divat
мóже 1. talán; talán;
2. (1. szám, 3. szem)
tud; bír
можливий lehetséges
можливість lehetőség
можливо lehet;
lehetséges; talán
мóжна lehet; szabad
мóзок 1. agy; agyvelő;
2. csontvelő
мозóль tyúkszem;
bőrkeményedés
мóкнути ázni
мóкрий nedves; vizes
молéкула molekula
молитва ima; fohász
молити könyörögni;
imádkozni
молитися imádkozni
(vmiért)
молодий ifjú; fiatal
мóлодість ifjúság
мóлодь fiatalság
молокó tej
мóлот kalapács
молóти darálni; őrölni
монастир monostor
монéта érme
монтéр szerelő
монтувáти, змонтувáти
szerelni, összeszerelni
мопéд robogó
морáль erkölcs
мóрда pofa
мóре tenger мурáшник (hangya)boly
морж rozmár мýсити muszáj; kell
мóрква sárgarépa мýскул izom
морóз fagy мýха légy
морóзиво fagylalt мýченик mártír; vértanú
морóчити (meg-)zavarni мýчення gyötrelem
моряк tengerész мýчити kínozni; gyötörni
мостовá közút мчáтися rohanni; robogni
мотив motívum; ok м’яз izom
мотика kapa м’який puha
мотóр motor
м’ясник hentes; mészáros
мотоцикл motorkerékpár
м’ясо hús
мотýзка; мотýзок madzag
м’ята menta
мох moha
м’яти gyűrni
мочá vizelet
мрíя álom; ábránd; látomás м’яч labda
мрíяти álmodozni; álmodni; Н
ábrándozni
на rá; -on, -en, -ön; ra-, re-
мстити megbosszulni;
bosszút állni на- rá-; meg-
мýдрий bölcs нáбережна rakpart (utca)
мужчина férfi набитий zsúfolt
музéй múzeum набирáти 1. gyűjteni;
мýзика muzsika; zene összeszedni; 2.
музикáнт zenész (nyomda) szedni; 3.
музичити zenélni (telefonon) tárcsázni
музичний zenei; zenés нáбік félre; oldalra
мýка kín; gyötrelem наближáтися, наблизи-
мурáшка hangya тися közeledni
набридáти, набриднути
untatni; fárasztani
навáлювати, навалити
zúdítani; felpakolni
навантáження rakodás
навéрх fel(-felé)
навíк (mind-)örökre
нáвіть sőt
нáвичка megszokás;
tapasztalat
навкóло körül; körülötte
навкруги körbe(n)
навмисний szándékos
наводити, навести
1. irányítani; 2. felhozni
(pl. példát)
нáволочка párnahuzat
навпаки fordítva;
ellenkezőleg
нáвпіл félbe
навряд aligha
на всі бóки mindenhova
навýшники tb fejhallgató
навчáльний oktatási;
iskolai; tan-; (~ рік) tanév
навчáння 1. tanulás; 2.
tanítás; oktatás
навчáти, навчити tanítani;
oktatni
навчáтися tanulni
нагáдувати, нагадáти
visszaemlékezni;
emlékezetbe idézni
нагляд felügyelet;
ellenőrzés
наглядáти felügyelni
нáголос hangsúly
нагорí, вгорí fent; felül
нагорóда jutalom;
kitüntetés; díj
нагорóджувати, наго-
родити jutalmazni;
kitüntetni
нагрівáти, нагрíти
felmelegíteni; hevíteni
над felett; -on, -en, -ön, -n
надбáти (meg-)szerezni
надзвичáйний rendkívüli
надзвичáйно különösen
надíйний megbízható
надíя remény(ség)
надíятися bizakodni;
remélni; reménykedni
надихáти lelkesíteni
надлишковий felesleges
надлишок felesleg; többlet
надмíрно túlságosan
надóвго sokáig; hosszú
időre
надоїдáти, надоїсти
beleunni; megunni;
megelégelni
надокучáти, надокýчити
ráunni; untatni
нáдто túl
надягáти, надівáти
felölteni; felvenni (pl.
ruhát)
на жаль sajnos
назáд vissza; hátra(-felé)
нáзва név; elnevezés
називáти, назвáти
nevezni,elnevezni; hívni
(vminek)
називний відмíнок
alanyeset
назóвні (hat) kívülre
назýстріч elé
наїдáтися, наїстися
jóllakni
най- leg-
найбíльше legtöbb;
legnagyobb
найвищий стýпінь
felsőfok
найкрáщий legjobb
найлíпший legszebb;
legjobb
нáйманий (fel-)bérelt;
(~ солдáт) zsoldos
(katona)
наймáти alkalmazni;
felfogadni; bérelni
найменóвувати,
найменувáти
elnevezni; megnevezni
найменувáння elnevezés
наймéнший legkisebb;
legcsekélyebb
найóм bérlet; kibérelés
найпéрший legelső
найпізнíше legkésőbb
найти megtalálni; meglelni
накáз rendelet; parancs;
utasítás
накáзувати, наказáти
elrendelni; parancsolni
накладнá fuvarlevél
нáклеп rágalom
наконéчник vmi vége,
hegye
накопичувати, накопичи-
ти gyűjteni; felhalmozni
накривáти, накрити
1. (be-) fedni; (be-)
 takarni; 2. (meg-) teríteni
(asztalt)
налáгодити rendbe rakni;
(ki-)javítani
налéжати tartozni (vkihez,
vkire)
налéжний 1. (vkihez)
tartozó; (vkit) megillető;
2. illendő; helyénvaló
наливáти, налити tölteni;
önteni
налíво balra
налякáти ráijeszteni;
megijeszteni;
megrettenteni
нам nekünk
намагáтися igyekezni;
próbálkozni; szándékozni
намéт sátor
нáмір szándék; cél
намічáти­намíтити
megjelölni; kijelölni;
kitűzni
намóрдник szájkosár
наодинці 1. magányosan;
2. négyszemközt
нáпад (kat) roham;
támadás
нападáти, напáсти (meg-)
támadni
нападáючий csatár
напáм’ять emlékezetből
напáрник társ
напéвно 1. bizonyára;
2. biztosan
напередóдні az előző
napon
наперекíр ellenére;
ellenében
напéрсток gyűszű
нáпис felirat
написáти leírni; megírni
напів fél-
напíй ital
напíр nyomás (pl. vízé)
напóвнювати, напóвнити
megtölteni; feltölteni;
elárasztani
наполовину félig
наполягáти, наполягти
1. sürgetni; 2. kitartani
(vmi mellett)
напóристий erélyes;
rámenős
направляти, напрáвити
irányítani; utalni (vkihez);
utasítani (vkihez)
напрáво jobbra
наприклад például
напрóти szembe(n);
átellenben
напрýга 1. erőfeszítés;
2. feszültség (vill. is)
напрýжуватися, на-
пружитися erőlködni;
feszülni
нáпрям irány; irányzat
напухáти, напýхнути
dagadni; megdagadni
нарáда tanácskozás
нарáз 1. egyszer csak;
2. azonnal
наречéна menyasszony
наречéний vőlegény
нарéшті utoljára; végül;
végezetül
нарив (gyógy) kelés
нарікáти 1. szemére vetni;
2. zsörtölődni
нарíччя nyelvjárás
наркомáн kábítószeres;
kábítószerélvező
наркóтик kábítószer
нарóд nép
нарóдження születés
нарóджуватися születni
нарóдна кáзка népmese
нарóдна мýзика népzene
нарóдна освíта
népművelés
нарóдна пíсня népdal
нарóдне господáрство
népgazdaság
нарóдний népi; nép-
нарýчники bilincs
наряд 1. öltözet; öltözék;
2. őrjárat
нас bennünket; minket
насéлення lakosság;
népesség
насильство erőszak;
kényszer
насíння (vető-)mag
наскíльки (a)mennyire
нáскрізь keresztül
нáслідок eredmény;
következmény; okozat
наслíдувати 1. utánozni;
(le-)másolni; 2. örökölni
насміхáтися (ki-)gúnyolni;
nevetségessé tenni
насмíшка nevetség;
megtréfálás; gúny
насóс szivattyú; pumpa
наспрáвді tényleg; начиняти, начинити
valóban tölteni (töltelékkel)
настилáти teríteni; наш mienk
kiteríteni; leteríteni нашатирний спирт
настóйка likőr; tinktura szalmiákszesz
нáстрій kedv; hangulat наштóвхуватися,
настýпний következő; наштовхнýтися
leendő akadni (vkire/vmire)
нáтовп tömeg; sokaság нáщо miért; mi célból
натóмість ahelyett наявний jelen; jelenlévő;
натýра természet fennforgó
натягáти, натягува- не ne; nem; sem
ти (meg-)feszíteni; небезпéка veszély;
meghúzni veszedelem
наýка tudomány небéса tb menny; egek
наукóвий tudományos нéбо ég
нáфта (kő-)olaj небозвíд égbolt
нахáбний szemtelen; небосхил látóhatár
arcátlan неввíчливий udvariatlan
нахóдити, найти (meg-) невдáча sikertelenség;
találni balszerencse; pech
націонáльний nemzeti; (~ невдячний hálátlan
костюм) népviselet невжé(?) vajon; valóban?;
націонáльність tényleg?
nemzetiség невинний ártatlan
нáція nemzet невиправданий
начáльник főnök; vezető; igazolatlan
(kat) parancsnok невисóкий alacsony
нáче mintha невистачáти hiányozni
невідóмий ismeretlen недостáток hiány;
невíльний akaratlan; fogyatékosság
önkéntelen недружелюбний
невíрний 1. hamis; barátságtalan
2. hűtlen; hitszegő нéжить nátha
невíстка meny незабáром rövidesen;
невпéвнений bizonytalan hamarosan; nemsokára
негáйний azonnali; sürgős; незадовíльний elégtelen
halaszthatatlan незадовóлений
негáйно máris; azonnal elégedetlen
негáрний csúnya незакóнний jogtalan
негóда rossz / esős idő незалéжний független
незалéжність
негр néger
függetlenség
недáвно nemrég
незважáючи tekintet
недалéко nem messze;
nélkül
közel
незвичáйний szokatlan;
недарéмно nem hiába
rendkívüli
недбáлий hanyag; нездáтний 1. alkalmatlan;
felületes képtelen; 2.
недíля vasárnap tehetségtelen
недозвóлено tilos нездорóвий beteg;
недовíрливий bizalmatlan beteges;egészségtelen
недовíр’я bizalmatlanság нездýжати betegeskedni
недóлік hiány незлáгідний
недóля balszerencse; összeférhetetlen
balsors незнайóмий ismeretlen
недостáтній elégtelen; неймовíрний hihetetlen;
hiányos felfoghatatlan
нейтрáльний semleges непéвний bizonytalan;
некультýрність kétséges
neveletlenség неповнолíтній fiatalkorú;
нéлад rendetlenség kiskorú
немá(є) nincs(en) непорозумíння félreértés
неминýчий; необхíдний непотрíбно szükségtelen
elkerülhetetlen; непривíтний
kikerülhetetlen barátságtalan
немовля csecsemő; непридáтний alkalmatlan
kisbaba неприємний kellemetlen
ненáвидіти gyűlölni непристóйний illetlen
ненáвисть gyűlölet;
нерв ideg
ellenszenv
нервóвий ideges
нéнька; нéня anya
несерйóзний komolytalan
необдýманий
несподíваний váratlan;
meggondolatlan
hírtelen
необмéжений korlátlan
необхíдний szükséges; неспокíйний nyugtalan
nélkülözhetetlen неспрáвжній valótlan
необхíдно kell; muszáj; нести vinni; hordani;
szükséges hordozni
неознáчена фóрма нетерпíння türelmetlenség
дієслóва főnévi igenév нетóчний pontatlan
неознáчений (nyelv) неумисний akaratlan;
határozatlan (névelő, szándéktalan
névmás) неушкóджений sértetlen
неорганíчний szervetlen нехáй 1. hadd; 2. bár; noha
неохóта ellenszenv; нечéсний tisztességtelen;
kelletlenség becstelen
нещасний szerencsétlen;
boldogtalan
нещáстя
1. szerencsétlenség;
balszerencse;
2. boldogtalanság
неясний homályos; nem
világos
нива mező
нижній alsó; lenti
нижче alább; lejjebb
низький alacsony
нині jelenleg; mostanában
нинішній mostani; jelenlegi
нирка vese
нитка cérna; szál; fonal
ні nem; se; sem
нíготь köröm
нідé sehol
ніж 1. kés; 2. mint
нíжний finom; gyengéd;
puha; lágy
нíздря orrlyuk
нікóли soha
нікýди sehova
німий néma
німíти zsibbadni
ніс orr
ніскíльки semennyire sem
ніхтó senki
ніч éj; éjszaka
нічия döntetlen
нічлíг szállás
ніщó semmi
ніяк sehogy
ніякий semelyik;
semmilyen; semmiféle
новий új
новинка újdonság
новобрáнець (kat) újonc
новонарóджений
újszülött
ногá láb
нóжиці olló
нóмер (sor-)szám;
műsorszám
норá odú; üreg; barlang
нóрка nyérc; nerc
носити, нести vinni; hozni;
hordani; viselni( pl. ruhát)
носорóг orrszarvú
нóта hang; hangjegy
нотáріус közjegyző
ну na; nos
нудний unalmas; untató
нудóта unalom
нуждá szükség; nélkülözés
нуль nulla
нюх szaglás об’єднувати, об’єднáти
нюхати szagolni egyesíteni
нявкати nyávogni об’єкт objektum; tárgy
нянька dajka об’єктив tárgylencse
об’єм térfogat
О
обíд ebéd
об -nak, -nek; -ba, -be обíдати ebédelni
обвинувáчувати, обíдня mise
обвинувáтити (meg-)
обіцянка ígéret; fogadalom
vádolni
обіцяти (meg-)ígérni;
обганяти, обігнáти
(meg-) fogadni
megelőzni
облáднання berendezés;
обговóрювати, обго-
felszerelés
ворити megbeszélni;
óбласть megye
megtárgyalni
обгрунтóвувати, обличчя arc; arckifejezés
обгрунтувáти облігáція kötvény
megalapozni; óблік számítás;
megindokolni számbavétel
обдарóваний tehetséges облóга ostrom
обдýманий átgondolt обмáн csalás; csel;
обдýмувати, обдýмати megtévesztés; (~ зóру)
átgondolni; megfontolni optikai csalódás
оберéжний elővigyázatos; обмáнювати, обманýти
körültekintő; óvatos csalni; becsapni
оберігáти, оберегти óvni обмéжувати, обмéжити
об’єднання 1. egyesítés; korlátozni
2. egyesülés; összefogás óбмін csere
обмíнювати, обміняти, óбрис vázlat; körvonal
обмінити cserélni, обрýч karika; (~ка)
kicserélni jegygyűrű
обміркувáти megvitatni; обряд szertartás
átgondolni обслíдування vizsgálat;
обнімáти, обняти ölelni; ellenőrzés
átölelni; megölelni обслíдувати vizsgálni;
обов’язкóвий kötelező; ellenőrizni
feltétlen обслугóвувати, обслу-
обóє, обóг mind a kettő; жити kiszolgálni
mindekét обстáвина 1. körülmény;
обóї tb tapéta 2. (nyelv) határozó
оболóнка burok; burkolat; обстéжити megvizsgálni;
hüvely kivizsgálni
оборóна védelem óбсяг 1. terjedelem;
оборóт 1. forgalom; 2. tartalom (vmi tartalma)
2. fordulat обýрення felháborodás
обрáдуватися megörülni обýрювати, обýрити
ображáти, обрáзити megbotránkoztat;
bántani; sérteni, felháborítani
megbántani; megsérteni; обчислювальна машина
óбраз külső (vmi külseje, számítógép, számológép
külalakja); ábrázolás обчисляти, обчислити
(művészeti, irodalmi); kiszámolni; kiszámítani
szentkép об’ява hirdetés; hirdetmény
обрáза sértés, sérelem Овéн (csillagkép) Kos
обрáзитися megsértődni овéс; вівся zab
образотвóрче мистéцтво óвочі tb zöldség;
szépművészet főzelékfélék
огида utálat
огірóк uborka
оглýхнути megsüketülni
огляд szemle; vizsgálat
оглядáти, огляну-
ти megvizsgálni;
megszemlélni
оголóшення hirdetés
оголóшувати, оголосити
kihirdetni
огорóжа kerítés
одéжа öltözék
одéржувати, одéржати
kapni, megkapni
один egy
одиниця egyes (számjegy)
один óдного egymást
одинóкий magányos
одівáти, одíти felöltöztetni
одіяло paplan
однáк 1. de; azonban;
ellenben; hanem;
2. mindegy; ugyanaz
однáковий egyforma;
ugyanaz
однáково mindegy
однинá (nyelv) egyes szám
однознáчний 1. egyjegyű;
2. egyértelmű
одноманíтний egyhangú;
monoton
одноразóвий egyszeri;
egyidejű
однорíдний egynemű
односторóнній egyoldalú
одночáсний egyidejű
одрýження házasság
одрýжуватися, одру-
житися házasodni,
megházasodni
óдяг ruha; öltözék
одягáтися, одягтися
öltözni, felöltözni
оженитися megnősülni
ожерéд szalmakazal
оживляти, оживити
éleszteni; élénkíteni;
lelkesíteni
ожина szeder
озаглáвлювати,
озаглáвити (pl. művet)
(meg-)címezni
озбрóєний fegyveres;
felfegyverzett
óзеро tó
ознáка ismertető jegy;
tünet
ознáчення jelző
ой(!) jaj(!) опáлення fűtés
океáн óceán опанувáти elsajátítani
óкис oxid оперáція operáció; műtét
окисляти oxidálni опинятися, опинитися
óклик felkiáltás; bizonyulni; mutatkozni
megszólítás описувати, описáти (vkit)
óко, óчі szem, szemek leírni; lefesteni; körülírni
окóп (lövész-)árok опитування kikérdezés;
окрéмий 1. egyes; némely; feleltetés
2. különálló опікýн gyám
окрéмо külön óпір ellenállás
óкруг kerület; körzet óплески tb taps
окрýжність kerület оповідáння elbeszélés
октáва oktáv опозиція ellenzék
окуляри szemüveg опóра támasz
окупáція (kat) megszállás оптóва торгíвля
олáдка lepény nagykereskedelem
óлень szarvas оптóвий nagybani
олівéць ceruza óпух daganat
олімпіáда olimpia опухáти, опýхнути
олíя olaj (növényi) feldagadni
óлово ón; cin орáнжовий narancssárga
олтáр oltár орáти szántani
ООН (Організáція óрган szerv
Об’єднаних Нáцій) оргáн orgona
ENSZ (Egyesült органíзм organizmus;
Nemzetek Szervezete) szervezet (pl. emberi)
онýк unoka органíчний szerves
óпади csapadék організáція szervezet
óрден (érdem-)rend
óрдер utalvány
орéл sas
орендáр bérlő
орендувáти bérelni
оригінáльний eredeti
орієнтувáтися
tájékozódni
оркéстр zenekar
освіжáти, освіжити
frissíteni; szellőztetni
освіжáючий üdítő
освíта (köz-)oktatás;
képzettség; műveltség
освíчений művelt; képzett
освíченість műveltség;
képzettség
осéл szamár
óсінь ősz
оскíльки mivel;
amennyiben; minthogy
оскóлок szilánk; repesz
ослабляти, ослáбити
gyengíteni
ослíпнути megvakulni
ослятко csacsi
оснáщувати, оснастити
felszerelni
оснóва alap
основний alapvető; fő
осóба egyén; személy
особистий személyes,
személyi; egyéni
особливий 1. különleges;
sajátos; 2. kizárólagos
особняк magánlak
осокá sás
остáнні többi
остáнній utolsó
остáча (mat) maradék
остатóчний végleges;
végső
остатóчно végleg
остигáти, стигнути (le-)
hűlni (pl. étel)
óстрів sziget
ось íme; lám
от íme; bizony
отéць atya
óтже szóval; vagyis
отримувати, отримати
kapni, megkapni
отруїти megmérgezni
отрýта méreg
отрýтний mérgező
отчайдýшний
kétségbeesett
офіцéр tiszt
офіціáнт pincér пáлець ujj
охáйний csinos; takaros; пáливо tüzelőanyag;
nett üzemanyag
охолóджувати, охолоди- палити égetni; sütni (a
ти hűteni, lehűteni nap)
охóплювати, охопити пáлиця pálca
átfogni; átkarolni пáлка bot
охорóна védelem; őrizet пáлуба fedélzet
óцет ecet пальнé üzemanyag
оцíнка osztályzat пальтó kabát
очевидець szemtanú пáморозь dér; zúzmara
очевидний nyilvánvaló пам’ятáти emlékezni;
очкó (sport) pont fejben tartani
оштрафувáти пáм’ятник emlékmű;
megbírságolni szobor
ощáдний takarékos; пáм’ять emlékezet
takarék- пан úr
пáні asszonyom
П пáніка pánik
пáва, павич páva пáнночка kisasszony
павýк pók панталóни tb nadrág
павутина pókháló пантéра párduc
пáдати (le-)esni; hullani панувáння uralom;
падíння leesés; lezuhanás uralkodás
падлюка gazember панчóха harisnya
пáдчерка mostohaleány пáпа pápa
пакéт csomag папíр papír
палáтка sátor пáпка mappa; irattartó
палáц palota пáпороть páfrány
папýга papagáj пáсинок mostohafiú
пáра 1. pár; 2. pára; gőz паскýдний ronda; utálatos;
парáграф paragrafus; szennyes
cikkely пасовище legelő
паразит élősdi пáспорт (személyi)
паралельний párhuzamos igazolvány
паралізóваний béna пáсти legeltetni
парáфія plébánia; пастýх pásztor
egyházközség пáсха húsvét
парашýт ejtőernyő патéнт szabadalom
парí fogadás (vitában, патріотичний hazafias
pénzben) патрóн 1. töltény;
паркéт parketta 2. patrónus; védnök
парлáмент parlament патрýль járőr
пáрний páros пáхощі illat
паровóз gőzmozdony пацюк patkány; pocok
пароль jelszó пáчка csomag; köteg
пароплáв gőzhajó паштéт pástétom
пáрта pad (iskolai) паяти forrasztani
пáртія párt пéвний bizonyos (vmiben)
пáрубок legény; педагóг pedagógus
fiatalember педáль pedál
парувáння párzás педіáтр gyermekgyógyász
пáрус vitorla педіатрíя
парусина ponyva gyermekgyógyászat
пасажир utas пейзáж tájkép
пасажирський пóїзд пéкар pék
személyvonat пекáрня pékség
пасивний passzív пéкло pokol
пекти 1. égetni; 2. sütni (pl. перевіряти, перевíрити
tésztát) ellenőrizni; vizsgálni
пелюстка szirom перевóзити, перевéзти
пелюшка pelenka (át-) szállítani
пéнзель; пéнзлик ecset перевóзка szállítás
пенсіонéр nyugdíjas переворóт fordulat
пéнсія nyugdíj перев’язувати,
пень tuskó; tönk; tőke перев’язáти bekötözni
пéрвíсна людина (pl. sebesültet)
ősember переганяти, перегнáти
первíсний ős-; ősi előzni, megelőzni
пере- át-; túl- переговóри tb tárgyalás;
megbeszélés
перебивáти, пере-
пéред előtt
бити megszakítani;
перéд (vmi) eleje; (~!)
közbeszólni
előre!
перебíльшувати,
передавáти, передáти
перебíльшити túlozni,
átadni; továbbítani
eltúlozni передáча átadás; (pl.
перевáга előny; túlerő; rádió-) adás
fölény передбáчливість
перевáл hágó előrelátás
перевертáти, передмóва előszó
перевернýти перéдній elülső
felborítani; felfordítani передплата előfizetés
перевíд 1. fordítás; передплáчувати, перед-
2. átutalás платити előfizetni
перевíрка ellenőrzés; передýмувати,
vizsgálat передýмати
 1. átgondolni;
meggondolni; 2.
elgondolkodni (vmin)
передусíм elsősorban;
mindenek előtt
переживáти, пережити
1. átélni; túlélni; 2. izgulni
перéказ 1. elbeszélés;
2. átutalás
перекинутися (fel-)borulni
перéкис вóдню hidrogén-
peroxid
перéклад fordítás;
tolmácsolás
перекладáти,
переклáсти 1. átrakni;
áthelyezni; 2. fordítani,
lefordítani
перекладáч tolmács;
fordító
перекличка névsorolvasás
перекóнувати,
переконáти rábeszélni;
meggyőzni
перéлік felsorolás; jegyzék
перелóм 1. (gyógy) törés;
2. (politika) fordulat;
változás
переляк ijedség; rémület
перелякáти megijeszteni
перемагáти, перемогти
győzni, legyőzni
перемир’я fegyverszünet
перемíна változás
перемóга győzelem
перемóжений vesztes
перенóсити, перенести
1. átvinni; átszállítani;
2. (nyelv) elválasztani;
3. elviselni
перенóсний
1. hordozható; 2. átvitt
(pl. értelem)
пéрепел fürj
перепиняти, перепинити
1. megakadályozni;
2. félbeszakítani
переписувати,
переписáти 1. átírni;
2. összeírni
переписуватися levelezni
перепóвнений zsúfolt
перепóна akadály
перéрва szünet
перéріз (mat) metszet
пересáдка 1. átültetés;
2. átszállás
пересéлення átköltözés; перíод időtartam
áttelepülés пéрли gyöngy
переселятися, пере- перлина gyöngyszem
селитися átköltözni; перó toll (madáré)
áttelepülés перпендикуляр (fn), пер-
переслíдувати üldözni; пендикулярний (mn)
hajszolni merőleges
переставáти, перестáти пéрсик őszibarack
abbahagyni; megszűnni; персонáл személyzet
elállni (eső) персонáльний személyi;
перетвóрювати, пере- személyes
творити átalakítani; пéрстень gyűrű
változtatni перукáр borbély
перéтин (mat) перукáрня fodrászat
metszéspont перш за все elsősorban;
переýлок (utca) köz mindenekelőtt
перехíд 1. átkelés; пéрший első (pl. a
2. átkelőhely sorrendben)
перехідний 1. átmenő; першоклáсник,
átjáró; 2. átmeneti першоклáсниця
перехрéстя elsőosztályos
útkereszteződés пес kutya (kan)
пéрець bors; (червóний) петля hurok; szem (pl.
paprika kötésé); gomblyuk
перешкóда akadály петрýшка petrezselyem
перешкоджáти, печáтка pecsét
перешкóдити печáть pecsét; bélyegző
gátolni; akadályozni; печéний (mn) sült
megakadályozni печéня (fn) sült; pecsenye
печéра barlang півторá másfél
пéчиво sütemény під alatt; alá; -ra, -re; -nak,
печíнка máj -nek
п’єдестáл emelvény; підбадьóрювати,
talapzat підбадьóрити
п’єса színdarab bátorítani buzdítani;
пиво sör felfrissíteni
пил por підборíдок, підборíддя
пилá fűrész áll
пилóк virágpor підвáл pince
пилосóс porszívó підвид alfaj
пиляти fűrészelni підвікóнник, підвікóння
писáти írni ablakpárkány
письмéнник író підвóда fogat
питáльний, запитáльний підглядáти, підглядіти,
kérdő підглянути szemmel
питáння kérdés tartani; lesni; leselkedni
питáти, спитáти kérdezni підготóвка előkészület;
пити inni előkészítés
пихáтість nagyképűség підготовлятися,
пів- fél- підготувáтися
півгодини félóra készülődni; felkészülni
пíвдень dél підготувáти, підготóвити
пíвень kakas előkészíteni; felkészíteni
півкýля félgömb; félteke піджáк zakó; kiskabát
пíвніч 1. éjfél; 2. észak піджáрювати, піджáрити
півóнія pünkösdi rózsa megpirítani; megsütni
півóстрів félsziget підзóрна трубá
піврíччя félév messzelátó
під’їзд lépcsőház
(lakótelepi)
Підкарпáття Kárpátalja
підкóва patkó
підкóрений alárendelt
підкоряти, підкорити
leigázni; meghódítani;
alárendelni
підкрéслювати,
підкрéслити aláhúzni
підлива mártás; szósz
пíдлий aljas; gaz; hitvány
пíдліток kamasz
підлóга padló
пíдмет alany
піднебíння szájpadlás
піднімáти, підня-
ти emelni; felvenni;
felemelni
піднóс tálca
підóзра gyanú; gyanusítás
підозрівáти gyanusítani
(vkit); gyanakodni (vkire)
підпáлювати, підпалити
felgyújtani; begyújtani
підпирáти, підпéрти
alátámasztani;
megtámasztani
пíдпис aláírás
підписувати, підписáти
aláírni
підпорядкóваний
alárendelt
підприємець vállalkozó
підприємство vállalat
підрóбка hamisítvány
підрýчник kézikönyv;
tankönyv
підрядне рéчення
mellékmondat
підрядний alárendelt
підснíжник hóvirág
підсóбний segéd-;
mellék-; kisegítő
підстáва 1. indok; alap; ok;
2. bizonyíték
підсумóвувати,
підсумувáти
összefoglalni;
összegezni
пíдсумок végeredmény;
összefoglalás
підтвéрджувати,
підтвéрдити
megerősíteni; jóváhagyni
підтримка támogatás
підхíд 1. megközelítés;
2. hozzáállás; felfogás
підхóдити, піді- пíсля- utáni; után-; utó-
йти 1. odamenni; післяймéнник névutó
megközelíteni; післямóва utószó
2. megfelelni пíсня dal; ének
під час közben; azalatt пісóк homok
підчиняти, підчинити піст böjt
alávetni пістолéт pisztoly
підшипник csapágy піт izzadság; verejték
піжáма pizsama піти elmenni, eljönni;
пізнавáння felismerés; odamenni, idejönni
megismerés піхóта gyalogság
пізнавáти, пізнáти піч kályha; kemence
felismerni; megismerni пішáк (sakkban) paraszt;
пíзній késő(i) gyalog
піймáти, спіймáти пíшки gyalogosan
elkapni; elfogni пішохíд gyalogos
пік csúcs плáвання 1. úszás;
піклувáтися gondoskodni 2. hajózás
пілюля pirula плáвати 1. úszni;
пільговий engedményes; 2. hajózni
kedvezményes плавéць 1. úszó; 2. uszony
пíльга kedvezmény плáвити (meg-)olvasztani
пíна hab плáвитися (meg-)olvadni
пінцéт csipesz плáвки úszónadrág
піп pap; pópa плáкати sírni
пірамíда piramis; gúla план terv; vázlat
пірáт kalóz планéта bolygó
пíсати pisilni плáнка léc
пíсля után планувáти (meg-)tervezni
пласт réteg
пластинка lemez; lap
плáстир tapasz; ragtapasz
платити, заплатити
fizetni, kifizetni
плáття (női) ruha; öltözet
плащ köpeny; ballonkabát;
kabát
племíнник unokaöcs
(testvér fia)
племíнниця unokahúg
(testvér lánya)
плéм’я törzs (népé)
плескáти 1. csapkodni;
2. tapsolni
плести fonni; kötni
(kézimunkázni)
плечé váll
плитá 1. lemez; lap; tábla;
2. főzőlap; rezsó
плід gyümölcs; termés
плíснява penész
пліт tutaj
плíчка vállfa
плóмба plomba; tömés
(fogban)
плоский lapos; sima
плóскість (mat) sík; lap
плоскогíр’я fennsík
плóща terület; tér (városi)
площинá (mat) felület; sík
плуг eke
плутанина zűrzavar
плýтати összecserélni;
összezavarni
плювáти, плюнути köpni
плюс (mat) plusz; meg
пляж strand
пляма pecsét; folt
пляшка üveg; palack
пневмонíя tüdőgyulladás
по -on, -en, -ön; felé; után
по- meg-; el-
побажáння kívánság
поблизý közel
пóбут élet; szokás
побутóвий 1. mindennapi;
2. háztartási; házkörüli;
3. életmóddal
kapcsolatos
повáга tisztelet
поважáти becsülni;
tisztelni
поведíнка viselkedés;
magaviselet; magatartás
повертáти, повернýти
1. megfordítani;
2. visszaadni
повертáтися,
повернýтися
1. megfordulni; forogni;
2. visszafordulni,
visszatérni
пóверх emelet; szint
повéрх felül; felett
повéрхня felület; felszín
повз mellett
пóвзати, повзти csúszni;
mászni
повидло lekvár
повинен повинний
1. köteles; 2. hibás;
vétkes
повідóмлення értesítés;
bejelentés; közlemény
повідомляти,
повідóмити értesíteni;
tájékoztatni
пóвідь áradás
повíльний lassú
повíр’я hiedelem
повíстка behívó; idézés
пóвість elbeszélés (ir. mű)
повíтря levegő
повíтряне сполýчення
légi forgalom
пóвний tele; teljes;
hiánytalan
пóвністю egészen;
teljesen
повнолíтній nagykorú
повóдитися (vkivel) bánni;
viselkedni
повóзка szekér; kocsi
поворóт kanyar; fordulat
повставáти, повстáти
felkelni; fellázadni (polit)
повстáння felkelés;
lázadás
повтóрення ismétlés;
ismétlődés
повторяти, повторити
ismételni, megismételni
повчáння tanulság
погáний rossz
погáнський pogány
поглáдити 1. (meg-)
simogatni; 2. kivasalni
поглиблювати, погли-
бити kimélyít; elmélyít
(átv is)
пóгляд tekintet; nézet;
vélemény
поглядáти, поглянути
ránézni; megnézni
погóда időjárás
погóджуватися,
погóдитися
beleegyezni; jóváhagyni;
megegyezni
погóня hajsza; vadászat
пóгріб pince
погрозити (meg-)
fenyegetni
подавáти, подáти
1. odaadni; feladni;
átnyújtani; benyújtani;
2. felszolgálni; tálalni;
3. szerválni; adogatni
подарýнок ajándék
подáток adó; illeték
пóдвиг hőstett
подзвóнити felhívni
(telefonon)
подивитися megnézni
подíбний hasonló
пóділ 1. osztás; 2. (nyelv)
elválasztás
подíя esemény
подóбатися tetszeni
подóвжувати,
подóвжити (meg-)
hosszabbítani
подолáти leküzdeni
пóдорож utazás
подорóжник útifű
пóдруга barátnő
подýшка párna
подяка köszönet
подякувати megköszönni
поéзія költészet
поéма költemény
поéт költő
поєдинок párviadal; párbaj
поєднувати, поєднáти
összekapcsolni;
összekötni; egyesíteni
пожалíти megbánni;
megsajnálni
пожéжа tűz(-vész)
пожéжник tűzoltó
пóза 1. póz; 2. (vmin) kívül;
felül
позавчóра tegnapelőtt
позад mögött
позáду hátul; mögötte;
utána
поздорóвлення üdvözlet;
gratuláció
поздоровляти, поздо-
ровити gratulálni; (fel-)
köszönteni
пóзика kölcsön
позитивний pozitív
позиція pozíció; álláspont
позичáти, позичити
kölcsönözni
позіхáти, позіхнýти
ásítani
познайóмити
megismertetni; bemutatni
пóїзд vonat
поїздка utazás; kirándulás
показ bemutatás; bemutató
показáння vallomás
покáзник 1. mutató;
2. (mat) kitevő
покáзувати, показáти
1. mutatni, megmutatni;
bemutatni; 2. tanúskodni
покарáти (meg-)büntetni
пóки mialatt; amíg; (~
що) azalatt; akötben;
egyelőre
покидáти, покинути
elhagyni; magára hagyni
(valakit)
покíйник halott; néhai
покíрливий engedékeny;
alázatos; szelíd
покíрність alázat
покладáтися megbízni
(vkiben)
поклонитися meghajolni
поклóнник imádó; tisztelő
поколíння nemzedék
покривáло takaró; pléd;
pokróc
покривáти, покрити (be-)
fedni; (be-)takarni
покрíвля tető; fedél
(házon)
покровитель pártfogó
покупéць vevő; vásárló
покýпка vásárlás;
beszerzés; vásárolt
holmi
покуштувáти megkóstolni
полáгодити megjavítani;
kijavítani
пóле 1. mező; föld; 2. tér;
margó
полéгшувати, полéгшити
(meg-)könnyíteni;
enyhíteni
поливáти, полити (meg-)
öntözni; leönteni
поліклíніка poliklinika;
rendelőintézet
полігóн 1. (mat) sokszög;
2. (kat) lőtér
полíпшувати, полíпшити
megjavítani; jobbítani
полíпшуватися,
полíпшитися (meg-)
javulni
полíт repülés
поліцáй rendőr
полíція rendőrség
полк (kat) ezred
полкóвник ezredes
полковóдець hadvezér
пóловець kun
половина fél
полóження 1. hely;
helyzet; 2. szabályzat
полóм 1. törés; 2. törmelék
полóн rabság; fogság
полонéний rab; fogoly
полоскáти öblíteni;
öblögetni
полотнó 1. vászon;
2. festmény
полуботинки tb félcipő
пóлудень dél (napszak)
пóлум’я láng
полуниці eper; szamóca
полýчка kapott pénz; bér
полювáти vadászni
пóлюс pólus; sark
полян(к)а (erdei) tisztás
помагáти, помогти
segíteni; segédkezni
помáда (губнá) rúzs
помáлу lassan
помéшкання lakás;
helyiség
помилка hiba; tévedés
помилятися, помилити-
ся hibázni; tévedni
помирáти, помéрти
meghalni
помідóр paradicsom
пóміж közé; között
помíтка megjegyzés;
jegyzet
пóміч segítség;
segédkezés
помічáти, помíтити
1. megjegyezni;
megjelölni; 2. észrevenni
помічник segéd; segítő
помíщик földesúr
помножáти, помнóжити
szorozni, megszorozni
пóмста bosszú(-állás)
понáд 1. felül; felett; поправлятися,
2. mentén попрáвитися
понедíлок hétfő gyógyulni, felgyógyulni
понóс hasmenés попросити megkérni
пóнчик fánk популярний népszerű
поняття 1. megértés; пóра pórus
felfogás; 2. fogalom порá 1. idő(-szak); (~ рóку)
пообіцяти megígérni évszak;
попадáти, попáсти eljutni 2. itt az ideje, hogy...
(vhová); eltalálni (pl. порáда tanács
puskával) порáзка vereség
поперéдження порáнений sebesült, sérült
порáнення sebesülés
1. megelőzés;
порахувáти megszámolni;
2. figyelmeztetés
összeszámolni
попередньо előzőleg
порíвнювати, порівня-
поперéк keresztül;
ти összehasonlítani;
keresztben
összevetni
поперéчник átmérő порівняння
пóпит kereslet összehasonlítás;
пóпіл hamu öszevetés
попільниця hamutartó порíчки ribizli
пополáм félbe; ketté порíг küszöb
пополýдні délután порóда faj, fajta
попрáвка javítás; порóк hiba
kiigazítás порóм tutaj; komp
поправляти, попрáвити порося malac
javítani; helyesbíteni; пóрох por; puskapor
kiigazítani порт kikötő
портрéт portré; arckép
портфéль aktatáska
порýка kezesség; garancia
пóруч együtt; mellé
поручáтися, поручитися
kezeskedni
порýччя korlát (pl.
lépcsőé)
порýшувати, порýшити
megsérteni; megszegni
пóрція adag
пóршень dugattyú
пóряд közel; mellé
порядок rend; sorrend
порядочний rendes
посáда munkakör; állás;
tisztség
посáдка 1. beszállás;
felszállás (járműre);
2. leszállás (repülőgép);
3. ültetés (pl. fákat)
посвíдчення bizonyítvány;
igazolvány
посвíдчувати,
посвíдчити igazolni;
tanusítani
посвящáти, посвятити
beavatni
посерéдник közvetítő
посерéдній 1. közepes;
2. közvetett
посилáння 1. (el-)küldés;
2. utalás; hivatkozás
посилáти, послáти
küldeni; elküldeni; feladni
(pl. postán)
посилка küldemény
посíбник kézikönyv;
segédkönyv
посíв vetés; bevetett föld
послáння üzenet
послідóвник követő; utód
послідóвність sorrend;
(mat) sorozat
пóслуга szolgálat;
szívesség
послýшний engedelmes
пóсмішка mosoly
посóл követ
посóльство követség
посорóмити
megszégyeníteni
поспíти megérni
(gyümölcs)
постáвка szállítás; ellátás
постанóва határozat;
rendelet
постановляти, постано-
вити elrendelni
постачáти ellát; szállít
(anyagot)
постелити megvetni (pl.
ágyat)
постíйний állandó;
(~ струм) egyenáram
пóстíль ágy; ágynemű
постригтися
megnyiratkozni
пóстріл lövés
поступáти 1. cselekedni;
2. belépni (vmibe)
поступóвий fokozatos
пóсуд edények; edényáru
посýха szárazság; aszály
потвéрджувати,
потвéрдити 1.
megerősíteni; 2. igazolni;
elismerni
потвóра szörny(eteg)
потíк 1. áramlás; áradat;
2. patak
пóтім azután; később; majd
потíти verejtékezni; izzadni
потойбíчний túlvilági;
másvilági; túl-(világ)
потóмок utód; ivadék
потóп áradás; özönvíz
потóчний folyamatos; folyó
(pl. év)
потрíбно kell; szükséges
потрясíння
megrázkódtatás
потýжний 1. hatalmas;
2. vastag
пóтяг vonzódás; vágyódás
похвалá; похвáла
dicséret; bók
пóхибка hiba
похíд túra; (kat) hadjárat
похмýрий komor
похóдження eredet;
származás
похóдити keletkezni;
származni
похóжий hasonló;
hasonlatos
пóхорон temetés
поцілувáти megcsókolni
поцілýнок csók
почáток 1. kezdés; kezdet;
indulás; eleje vminek;
2. forrás; 3. kukoricacső
пóчерк kézírás
починáти, почáти
kezdeni; hozzáfogni;
kezdeményezni
почувáти érezni
почýти 1. meghallani;
2. (~ нóсом) érezni;
szagolni
почуття 1. érzés; érzet;
2. érzék(-szerv)
пошáна tisztelet; tekintély;
megbecsülés; becsület
поширюватися, пошири-
тися (el-)terjedni
пошкóдження sérülés,
rongálódás
пошкóдити 1. rongálni;
megkárosítani; 2.
megsérteni (vkit)
пóшта posta
поштáмт postahivatal
пощáда kímélet; kegyelem
поява megjelenés;
előfordulás
пóяс 1. öv; 2. övezet; zóna
пояснення magyarázat;
felvilágosítás
пояснювати, поясняти,
пояснити magyarázni,
megmagyarázni
пра- déd-; (~бáбка)
dédanya; (~внук)
dédunoka; (~дід) dédapa
прáвда igaz(-ság)
прáвий 1. jobb (oldal);
2. igaz; akinek igaza van
прáвило szabály; elv
прáвильний helyes;
szabályos
прáво 1. jog; 2. jogászat
правомíрний jogos;
jogszerű
правóпис helyesírás
правóруч jobbra
правосýддя
igazságszolgáltatás
прáгнення igyekezet;
törekvés
прáктика gyakorlat
практичний praktikus;
gyakorlati; gyakorlatias
прáльна машина
mosógép
прáльний порошóк
mosópor
прáльня mosoda
прáпор zászló
прáс(ка) vasaló
прáти 1. mosni; 2. (átv) претендувáти igényelni
elverni (vkit) претéнзія követelés; igény
працівник munkás; прéфікс előtag; előrag;
dolgozó előképző
працювáти dolgozni при -nál, -nél; mellett
прáця 1. munka; при- oda-; hozzá-; meg-;
foglalkozás; 2. mű прибирáти, прибрáти
предмéт tárgy; téma takarítani; eltakarítani;
прéдок ős; előd rendbe rakni
представляти, приблизно körülbelül
предстáвити прибóр 1. készülék;
1. átnyújtani; 2.
2. készlet; teríték
felajánlani; 3. (szính)
прибувáти, прибýти
bemutatni;
érkezni, megérkezni;
4. előterjeszteni
megjönni
представлятися,
прибýток nyereség;
предстáвитися
bemutatkozni haszon; bevétel
представник képviselő привид kísértet; látomás
президéнт elnök привід ok; alkalom; ürügy
президія elnökség привíт üdvözlés; üdvözlet;
прекрáсний gyönyörű; (~!) üdv!
nagyszerű; kiváló привíтний kedves;
прем’єрмінíстр szívélyes
miniszterelnök привчáти, привчити
прéмія prémium; jutalom; (hozzá-/rá-)szoktatni
díj пригáдувати, пригадáти
прéса sajtó (vissza-)emlékezni
престóл trónus пригóда kaland
пригóдницький kalandos; 3. (gyógy) előírni
kaland- (kezelést); 4. kinevezni
приголосний (звук) приїзд megérkezés
mássalhangzó приїхати megérkezni
приготовляти, приймáти, прийняти
приготóвити, 1. fogadni, elfogadni;
приготувáти készíteni, 2. szedni (pl.
elkészíteni; előkészíteni orvosságot); 3.
придáтний alkalmas (magához) venni
придбавáти, придбáти приймáч vevő(-készülék)
(meg-)szerezni; приймéнник (nyelv)
megvásárolni; előljáró
beszerezni прийняття fogadás,
придýмувати, придýмати elfogadás; felvétel
kigondolni; kieszelni прийóм fogadás; rendelés
приєднувати, приєднáти приказка közmondás
(hozzá-)csatolni приклад példa
приємний kellemes; bájos прикмéта 1. (elő-)jel;
приз díj; jutalom 2. ismertetőjel
приземлятися, призем- прикмéтник melléknév
литися leszállni (pl. прикрáса dísz
repülőgép); földet érni прикрашáти, прикрáсити
призéр nyertes díszíteni; ékesíteni
признавáти, признáти прикрíплювати, при-
bevallani кріпити ráerősíteni;
признáння beismerés felcsatolni
призначáти, признáчити прилад műszer; készülék
1. megnevezni; kijelölni; прилив dagály
2. (időt) kitűzni; примáра kísértet; látomás
примирення békülés;
megbékítés
примирятися, при-
миритися kibékülni;
belenyugodni
примíрка próba (pl. ruha~)
примíрник példány
примíрювати, приміряти,
примíрити felpróbálni
примíщення helyiség
примус kényszer;
kényszerítés
примýшувати,
примýсити (rá-)
kényszeríteni
принáймні legfeljebb
принижувати, принизити
megalázni; lekicsinyelni
принóсити, принести
hozni, elhozni
принцип elv
припáс készlet
припинитися megszűnni
припиняти, припи-
нити abbahagyni;
megszakítani
приплив dagály
припрáва fűszer(-ezés)
припускáти, припустити
feltételezni; feltenni
прирóда természet
прирóдний természetes;
természeti
природознáвство
természetrajz;
körmyezetismeret
присвíйний birtokos
(névmás)
присвóювати,
присвóїти elsajátítani;
eltulajdonítani
прислíвник határozószó
прислів’я közmondás
прислухáтися,
прислýхуватися
odafigyelni
присмерк szürkület;
alkony
присорóмлювати,
присорóмити
megszégyeníteni
приспів refrén
приставáти, пристáти
zaklatni; bosszantani
пристáвка (nyelv) igekötő;
prefixum
пристань kikötőhely; rév
пристóйний illedelmes; причíсуватися,
illendő причесáтися
пристóйність illem; fésülködni,
tisztesség megfésülködni
пристосóвувати, прищ pattanás
пристосувáти прищéплювати, при-
alkalmazni (vmihez, щепити (gyógy,
vmire) mezőgazd) oltani,
пристосóвуватися, beoltani
пристосувáтися прíзвисько becenév;
alkalmazkodni gúnynév
пристрасть szenvedély прíзвище családnév;
приступ (gyógy) roham vezetéknév
присуд ítélet прíрва szakadék
присудок állítmány про -ról, -ről; felől
присýтній jelen(-levő) про- át-, el-, meg-
присяга eskü прóба próba
притóка mellékfolyó пробáчення bocsánat
притóму emellett; пробáчте! bocsásson
ugyanakkor meg!; bocsánat!
притягáти, притягувати, прóбка dugó
притягнýти húzni; прóбувати, спрóбувати
vonzani próbálni, megpróbálni
прицíл célzó; cél(-pont) провáл 1. szakadék;
причáл kikötő mélység; 2. bukás
причащáтися, причасти- провина vétek, vétség
тися áldozni (vallás) прóвід vezeték; drót
причина ok провідник kalauz;
причíп pótkocsi; utánfutó utaskísérő
проводжáти, провóдити,
провести 1. (el-, ki-)
kísérni; 2. tölteni (időt)
проганяти, прогнáти
elkergetni; elzavarni
програвáти, прогрáти
kikapni (pl. játékban);
elveszíteni (játszmát)
прогрáма program; műsor
прóграш vereség;
veszteség
прогрéс haladás
прогýл (igazolatlan)
hiányzás; mulasztás
прогулянка séta; járkálás
продавáти, продáти
árulni; eladni
продавéць árus; elárusító
продóвження folytatás;
meghosszabbítás
продóвжувати,
дродóвжити folytatni;
meghosszabbítani
продовóльство
élelmiszer
продýкт termék
продýкти élelmiszer(ek)
продуктивність
termelékenység
проéкт terv; tervrajz
проéктор vetítő(gép)
проектувáти tervezni
прожéктор fényszóró
проживáти, прожити
lakni
прозáїк prózaíró
прозвучáти elhangozni
прозóрий átlátszó
проїжджáти, проїздити
átutazni
проїздний menet- (pl.
-jegy)
прокáт 1. bérlés; 2. (műsz)
hengerlés
проклáдка alátét; betét
проклинáти, проклясти
átkozni, elátkozni
проклятий átkozott
прокурóр ügyész
промахнýтися elhibázni
промислóвість ipar
прóміжок térköz
прóмінь sugár
промóва beszéd;
felszólalás
пропадáти, пропáсти
1. elveszni; eltűnni;
2. elpusztulni
прóповідь prédikáció
пропозиція ajánlat;
javaslat
пропонувáння ajánlat;
kínálat
пропонувáти ajánlani;
javasolni; kínálni
пропóрція arány
прóпуск 1. kihagyás;
mulasztás; 2. belépési
engedély
пропускáти, пропустити
1. átereszteni;
2. mulasztani
прорив folytonossági
hiány; (kat) áttörés
прорóк próféta; látnok
пророкувáння jóslat
проростáти, прорости
csírázni
прóруб lék
просвіщáти, просвітити
felvilágosítani; tanítani
просвіщéння
felvilágosodás
просипáтися,
проснýтися ébredni,
felébredni
просити (meg-)kérni
прослíджувати, прослі-
дити (nyomon) követni;
kutatni; nyomozni
прослýхувати,
прослýхати
meghallgatni; lehallgat;
végighallgat
проспéкт 1. prospektus;
tájékoztató; 2. sugárút
простéжувати,
простéжити 1. nyomon
követni; nyomozni;
2. ellenőrizni
прóсте рéчення tőmondat
прóсте числó tőszám
прóстий egyszerű
прóстиня lepedő
прóстір tér (kiterjedés)
прóсто 1. egyszerűen;
2. csupán
простóрий bő; tág(-as)
простотá egyszerűség
простýда (meg-)hűlés
простýджуватися, про-
студитися meghűlni;
megfázni
прóстýпок szabálysértés;
ballépés
простягáти, простягнýти,
простягти nyújtani
(kezet); kinyújtani
просувáння haladás;
mozgás
прóсьба kérés; kérelem
протé pedig; ezzel
szemben; de; viszont
протéст tiltakozás
протестувáти tiltakozni
прóти, напрóти 1. ellen;
2. szembe(n)
противитися ellenkezni
противний 1. undorító;
kellemetlen; 2. ellenkező
противник ellenség;
ellenfél
протигáз gбzбlarc
протизакóнний
törvénytelen
протилéжний ellenkező;
túlsó
протилéжність ellentét
протирíччя ellentmondás
протóка (tenger-)szoros
протокóл jegyzőkönyv;
protokoll
протóчний áramló; folyó
прóтяг 1. idő(-tartam);
2. (lég-)huzat
прóтягом (idő) alatt;
közben
професíйний (mn);
професіонáл (fn)
hivatásos; profi
профéсія foglalkozás;
hivatás; szakma
профспíлка szakszervezet
прохáння kérés; kérelem;
kérvény
прохíд átjáró; hágó; (anat)
járat; nyílás
прохóдити 1. megy;
áthalad; 2. elmúlni; letelni
прохолóдний hűvös; friss
процéнт százalék
процéсс folyamat
прóшу kérem; tessék
прошý megkérem
прощáння búcsú
прощáтися, проститися
búcsúzni, elbúcsúzni;
elköszönni
проявляти, проявити
1. kimutatni; 2. előhívni
(fényképet)
прояснятися, прояснити- пускáти, пустити
ся kiderülni ereszteni; engedni
пружина rugó пустий üres
прýжність rugalmasság пустиня sivatag
пряжа fonal пýстище puszta
пряжка csat пустотá üresség; űr
прямий 1. egyenes; пýтати összezavarni;
2. közvetlen összetéveszteni
прямий додáток (nyelv) путíвка beutalás; beutaló
tárgy пух pehely
прямий кут derékszög пшениця búza
прямокýтний п’явка pióca
négyszögletes п’ядь 1. arasz; 2.
прямокýтник téglalap talpalatnyi (pl. föld)
прясти fonni п’яний részeg; ittas
псалóм zsoltár п’ятá sarok
псалтир zsoltárkönyv п’ятдесят ötven
псевдо- ál- п’ятибóрство öttusa
псевдонíм álnév п’ятíрка ötös
псувáти, зіпсувáти п’ятниця péntek
elrontani; tönkretenni п’ятсóт ötszáz
псувáтися, зіпсувáтися п’ять öt
romlani; romolni
птах madár Р
пýбліка közönség раб rabszolga
пýдра púder рáбин rabbi
пузир buborék; hólyag рáбство rabság;
пульс pulzus rabszolgaság
пункт pont рáда tanács (testület)
рáди miatt; -ért
рáдити, порáдити
tanácsolni
рáдій rádium
рáдіо rádió
радіоактивність
radioaktivitás
радіопередáча rádióadás
радіоприймáч rádióvevő
радіостáнція rádióállomás
рáдісний jókedvű;
örvendetes
рáдість öröm; vidámság
рáдіус (mat) sugár
рáдуватися örülni
раз 1. egyszer; 2. mivel;
minthogy; mert
рáзом egyben; együtt
разючий meghökkentő;
elképesztő; feltűnő
рай menny(-ország)
рáйдуга szivárvány
район járás; kerület; övezet
рак rák
ракéта rakéta
ракéтка ütő (pl. tenisz~)
рáковина mosdókagyló;
fülkagyló
рáма ráma; keret
рáна seb; sérülés
ранíш(е) azelőtt; előbb;
korábban
рáнній korai
рáно korán (idő)
рáнок reggel
раптóвий váratlan;
meglepetésszerű
рáптом hírtelen(-ül);
váratlanul
рáса faj
рáтуша városháza
рахувáння számolás;
számítás
рахувáти számolni;
számítani
рахýнок számla
раціонáльний ésszerű;
racionális
рáція 1. értelem; 2. igazság
рáшпіль reszelő
рвáти szakítani; tépni;
húzni (pl. fogat)
рвáтися szakadni
реагувáти reagálni
реактив vegyszer
реалíзм realizmus; valóság
реалізувáти értékesíteni
реáльний reális;
valóságos
ребрó 1. borda; 2. (mat) él
ревíти, ревти bőgni;
ordítani
ревматизм reuma
ревнивий féltékeny; irigy
рéвнощі féltékenység
революція forradalom
реглáмент szabály;
szabályzat
реготáння kacaj; röhej
регулювáти szabályozni
редáктор szerkesztő
редáкція szerkesztőség
рéдька; редиска retek
режим 1. rezsim;
2. munkarend
режисéр rendező
резéрв tartalék
резинка radír
результáт eredmény
резюмé kivonat; tartalmi
összefoglalás
рéйка (vasúti) sín; léc; rúd
рейс járat
рекомендувáти ajánlani;
tanácsolni
релíгія vallás
ремеслó kézművesség;
mesterség
рéмінь szíj; öv
ремісник kézműves
ремóнт javítás; tatarozás
ремонтувáти javítani;
tatarozni
рентáбельний kifizetődő
рентгéн röntgen
репетиція (szính) próba
репортáж riport; tudósítás
респýбліка köztársaság
ресторáн étterem
реферéндум népszavazás
реформáт (fn),
реформáтський (mn)
református
рецéпт recept; vény
рéчення mondat
рéчі tb holmi
речовинá anyag; (vegy-)
szer
рéшето rosta
рéшта 1. maradék;
maradvány; 2. visszajáró
(pénz)
риба hal
рибáлити halászni
рибáлка, риболóв halász; рідкий ritka; híg
horgász рíдкість ritkaság
ривóк rántás; lökés рíдна (мóва) anyanyelv
ридáти zokogni рідня rokonság
рило orr (állaté) ріжóк kifli
Рим Róma рíзати vágni; metszeni;
рима rím levágni
ринок piac різдвó karácsony
рис rizs різкий 1. hírtelen; éles;
риск rizikó; kockázat 2. nyers; durva (pl.
риска kötőjel jellem)
рисувáти rajzolni
рíзний különböző;
рисýнок rajz; ábra
különféle; vegyes
рити (ki-)ásni
різниця eltérés; különbség
ритм ritmus
різновидний különféle
ритмíчний ütemes
різноманíтний sokféle;
рицар lovag
рів sánc változatos
рíвень színvonal; szint різносторóнній sokoldalú
рíвний egyenletes; egyenlő різьбити faragni
рівнина síkság; alföld рій raj
рівновáга egyensúly рік év
рівномíрний egyenletes рікá, рíчка folyó
рівнопрáвний egyenjogú рілля szántóföld
рівняння egyenlet рільництво földművelés
ріг szarv рíпа répa
рід 1. fajta; 2. törzs; 3. ріст növekedés; növés
(nyelv) nem рíчище folyómeder
рідинá folyadék річниця évforduló
рíшення döntés; határozat; розбирáти, розібрáти
(mat) megoldás szétszedni; szétbontani;
рішýчий elszánt; (nyelv) elemezni
határozott; döntő розбирáтися,
рішýчість elszántság розібрáтися
робити csinálni; tenni; eligazodni; tájékozódni
рóзбíг nekifutás
dolgozni; készíteni
розбíйник zsivány; rabló
робітник munkás; dolgozó
розбудити, збудити
робóта munka felkelteni; felébreszteni
рогáтий скот розбíр válogatás; (nyelv)
szarvasmarha elemzés
рóди tb szülés розвáга szórakozás
родити, народити розважáтися,
1. szülni; 2. teremni розвáжитися
родитися, народитися szórakozni
születni розвáл összeomlás;
рóдич rokon; hozzátartozó széthullás
(hn) розвивáти, розвити
родовий (відмíнок) fejleszteni
рóзвиток fejlődés
birtokos (~ eset)
рóзвíд válás
рожéвий rózsaszín
розвíдник felderítő
рожéн nyárs розвóдити, розвес-
роз- szét- ти 1. elválasztani;
розбавляти, розбáвити szétválasztani; 2.
higítani higítani; 3. tenyészteni
розбивáти, розбити розвóдитися, розвести-
eltörni; összetörni ся válni, elválni (vkitől)
розв’язок megoldás
розв’язувати, розв’язáти
1. oldani; oldozni;
2. kibogozni; megfejteni;
kitalálni; megoldani (pl.
feladatot)
розгáдувати, розгадáти
kitalálni; rájönni
рóзгляд megvizsgálás;
megvitatás
розгромити szétzúzni;
megsemmisíteni
рóзділ szakasz; fejezet
розділяти, розділити
elválasztani
роздувáти, роздýти
1. felfújni; 2. felsrófolni
(pl. árakat); 3. szítani (pl.
tüzet)
роздягáтися, роздягтися
vetkőzni, levetkőzni
розéтка (elektromos)
csatlakozó, konnektor
роззбрóєння leszerelés
рóзиграш sorsolás
розкáзувати, розказáти
elmondani
рóзкіш fényűzés; luxus
рóзклад időrendi táblázat;
(~ рýху) menetrend;
(~ урóків) órarend
розкривáти, розкрити
felbontani
рóзлад rendetlenség;
viszály
розлив áradás; árvíz
розлучáтися, розлучити-
ся elválni
рóзмах lendület;
nekirugaszkodás
рóзмін csere
розмíнювати, розміняти
felváltani (pl. pénzt)
рóзмір méret; mérték
розмíшувати, розмішáти
kavarni; keverni;
összekeverni
розміщáти, розмíщувати,
розмістити elhelyezni
розмнóження szaporodás
розмнóжувати,
розмнóжити
sokszorosítani
розмóва beszélgetés;
beszéd
розмовляти beszélgetni
розмóвна мóва köznyelv
рóзпад szétesés; розпрáва leszámolás;
felbomlás bosszúállás
розпáлювати, розпа- розпýтний züllött
лити (meg)gyújtani; розпýщений
gerjeszteni; szítani fegyelmezetlen
рóзпис 1. aláírás; 2. leltár; розпяття keresztre
3. menetrend feszítés; feszület
розплáчуватися, роз- розрахóвуватися,
платитися bűnhődni, розрахувáтися
megbűnhődni elszámolni; fizetni
розповідáти, розповíсти розрахýнок elszámolás
elbeszélni розрив szakadás; törés;
розповіднé рéчення hézag
kijelentő mondat розривáти, розірвáти
рóзповідь elbeszélés; eltépni; szétszakítani
elmondás розрíзати felszelni
розповсюджувати, роз- розрізáти szétvágni;
повсюдити terjeszteni elvágni
розпóділ elosztás; розрíзнювати, розрізня-
eloszlás ти megkülönböztetni
розпоряджáтися, розпо- розрýшити
рядитися intézkedni; megsemmisíteni;
rendelkezni szétbontani
розпорядження розряд osztály; kategória
intézkedés; rendelkezés розрядка kisülés (műsz)
розпорядок szabályzat розсáда palánta
розпочинáти, розпочáти розсíяний szétszórt;
nekifogni; nekilátni szórakozott
розстібáти, розстебнýти
kicsatolni; szétkapcsolni;
kigombolni
розстрóюватися,
розстрóїтися
elkedvetlenedni
рóзсуд vélemény;
megítélés
розтавáти, розтáти,
розтáнути olvadni,
elolvadni
розташувáння
elrendezés; rend
рóзум ész; értelem
розумíти, зрозумíти
érteni, megérteni
розýмний okos; eszes
розýчувати, розучити
gyakorolni
розхóдження eltérés;
különbség
розхóдитися, розійти-
ся 1. elválni; külön
utakon járni; 2. eloszlani;
feloszlani; 3. eltérni
розцвітáти, розцвісти
1. kivirágozni;
2. felvirágozni
розчарувáння csalódás
розчарóвуватися,
розчарувáтися
(vkiben) csalódni;
kiábrándulni
рóзчин oldat
розчинник oldószer
розчиняти, розчинити
1. cseppfolyósítani;
2. feloldani; 3. keleszteni
(tésztát); 4. kinyitni;
kitárni (pl. ajtót)
розширення tágulás;
bővülés; kiszélesítés;
tágítás
розширювати, роз-
ширяти, розширити
kiszélesíteni; kibővíteni;
kitágítani; kiterjeszteni
рóзшук 1. keresés; kutatás;
2. nyomozás; körözés
розшýкувати, розшукáти
1. keresni; felkutatni;
2. nyomozni; körözni
роз’яснювати,
роз’яснити magyarázni,
megmagyarázni
роковини évforduló
роль szerep
ром rum
ромáн regény рукá kéz; kar
ромáнтика romantika; рукáв ujj (pl. ruhaujj)
regényesség рукавиця kesztyű
ромáшка kamilla рукодíлля kézimunka
ромб rombusz рукóпис kézirat
росá harmat рукостискáння kézfogás;
росíйський (mn), росі- kézszorítás
янин, росіянка (fn) рукоятка fogantyú
orosz рулóн tekercs
рослина növény рум’яний piros; rózsaszínű
рости 1. nőni; növekedni; русáлка sellő
2. teremni (növény) рýсий szőke
рот száj руслó (folyó-)meder
рóта (kat) század рух 1. mozgás; 2. forgalom;
рояль zongora 3. mozgalom
ртуть higany рýхатися mozogni;
рубáнок gyalu mozdulni; járni
рубáти vágni; faragni; рухливий élénk;
aprítani; vagdalni mozgékony
рубéць 1. heg; var; рýчка 1. toll; 2. fogantyú;
2. varrat (ruhán) nyél; 3. kar (pl. széké)
рубильник villanykapcsoló ручний 1. kézi; 2. kezes;
рубíж határ szelíd
рýбрика rovat рушáтися, рýшитися
рудá érc megmozdulni; kiindulni
рудник bánya рушíйна сила hajtóerő
руїна rom; roncs рушник törülköző; kendő
руйнувáти, зруйнувáти рушниця puska
lerombolni рюкзáк hátizsák
ряд 1. sor; rend; 2. füzér; 3. само- ön-
sorozat самобýтній eredeti
рядовий 1. közönséges; самовбивство
egyszerű; 2. közkatona öngyilkosság
рядом (szorosan) mellette самовизначення
рятувáти, врятувáти önrendelkezés
menteni, megmenteni самовíдданий
рятýйте! segítség! önfeláldozó; odaadó
самовíльність önkény
С самовпéвненість
сад kert önbizalom
сáджанець facsemete; самогýбство öngyilkosság
palánta самодержáвство
саджáти ültet(vényez)ni önkényuralom
садити, посадити (ki-) самодіяльний műkedvelő;
ültetni önképző; amatőr
садівник kertész самолюбство önzés;
садівництво kertészet hiúság
сáжа korom самооборóна önvédelem
салáт saláta самообслугóвування
сáло szalonna; háj; faggyú önkiszolgálás
салют(!) üdv(!) самопочуття közérzet
салямі szalámi саморóбній saját
сам maga; egyedül készítésű
самець hím; kan самостíйний önálló
сáмий leg...-bb самóтність magány
самітний magányos; сандáл(і)я szandál
egyedülálló сáни szán
сáмка nőstény санітáрка ápolónő
санки szánkó
сапá kapa
сапáти kapálni
сарáй pajta; fészer
сатанá sátán
сáхарниця cukortartó
свавíлля; свавóля
önkény
сваритися összeveszni;
veszekedni; fenyegetni
свáрка veszekedés
свéкор após (férj apja)
свекрýха anyós (férj anyja)
свéрдел, свердлó fúró
свердлити, посвердлити
fúrni, kifúrni
светр szvetter
свинéць ólom
свинина disznóhús
свинка 1. malac;
2. mumpsz
свиня sertés; disznó; koca
свист fütty
свистóк síp
свíдок tanú
свідóмий öntudatos
свідóмість tudat; öntudat
свідóцтво bizonyítvány;
igazolvány;
(~ про нарóдження)
keresztlevél
свíдчити tanúsítani;
igazolni
свíжий friss; üde
свій saját
світ világ
світáти virradni
світáнок hajnal; virradat
світити világítani; sütni (pl.
a Nap)
свíтлий világos
свíтло 1. fény; világosság;
2. (köznyelv) villany
світóгляд világnézet
свíчка gyertya; (gyógy)
végbélkúp
свобóда szabadság
своєрíдний saját(ság)os;
jellegzetes
своєчáсно idejében
свояк sógor (feleség
nővérének férje)
своякиня sógornő (feleség
nővére)
святий szent
святкувáти (meg-)
ünnepelni
свято ünnep(-ség)
свящéнник pap; lelkész сержáнт őrmester;
сезóн idény; évad (magyar hadseregben)
секрéт titok szakaszvezető
секретáр, секретáрка сéрія sorozat
titkár(-nő) серйóзний komoly
секрéтний titkos серп sarló
сéрпень augusztus
секýнда másodperc
серсó (játék) karika
сéкція szakosztály;
сéрце szív
részleg; tagozat сéсія ülésszak
сéлище (nagy-)község сестрá nővér; (молóдша ~)
селó falu húg
селянин, селянка paraszt сéча vizelet
(-asszony) сивий 1. ősz (hajszín);
сéрга fülbevaló 2. szürke
сердéчний szívélyes; сивіти őszülni
szíves сигарéта cigaretta
сердитий haragos; dühös сигнáл jel; jeladás
сéред között сидíння ülés; ülőhely
середá szerda сидíти ülni (vhol)
сила erő
серéдина közép
сильний erős
серéдній 1. középső;
символ jelkép
2. közepes; átlagos симпáтія rokonszenv
серéдня шкóла симптóм tünet
középiskola син fiú (fiúgyermek)
середньовíччя középkor синиця cinege; cinke
середóвище környezet; синій (sötét-)kék
közeg синтаксис mondattan
синька kékítő сім’я család
синóд zsinat сíно széna
синяк véraláfutás сíрий szürke
сипати szórni; hinteni сíрка kén
сир sajt; túró сірник gyufa
сирий nyers; főtlen; éretlen сíтка háló; rácsozat
сировинá; сирéць сіть háló(-zat)
nyersanyag сíчень január
сирóп szörp (szirup) сíяти vetni
сиротá árva сказáти (meg-)mondani;
систéма rendszer elmondani
систематичний
скакáти ugrálni;
rendszeres
ugrándozni
ситечко (tea-)szűrő
скáлка szálka; forgács;
сито szita
szilánk
сищик nyomozó
скандáл botrány
сідáти, сíсти 1. ülni
(vhová); 2. felszállni скарб kincs
(járműre) скáрга panasz; (jogi)
сідлó nyereg kereset
сік lé скáржитися panaszkodni;
сіль só perelni
сільниця sótartó скарлатина skarlát
сільськé господáрство скáтерка; скáтерть
mezőgazdaság abrosz; asztalterítő
сільський falusi; községi скачóк ugrás
сім hét скелéт csontváz
сімдесят hetven скéля szikla; szirt; bérc
сімсóт hétszáz скибка szelet; karéj
скíльки hány; ahány; скóро gyorsan; hamar;
mennyi; amennyi; hamarosan
(~ раз(íв)) hányszor скорóчення 1. rövidítés;
скінчитися befejeződni; 2. csökkentés (pl.
bevégződni költségvetési)
склад 1. összetétel; скот marha; jószág
állomány; 2. raktár скóчити felugrani
складáний ніж zsebkés скóшувати, скосити
складáти, склáсти lekaszálni
letenni; összerakni; скриня láda; doboz
megszerkeszteni; скрипíти recsegni;
(~ íспит) levizsgázni csikorogni
(letenni a vizsgát) скрипка hegedű
складáтися állni, скрізь bárhol; szerte
összetevődni (valamiből) скрóмний szerény
складний bonyolult; скýка unalom
összetett скупий fösvény
скликáти, скликати скучáти unatkozni
összehívni скучний unalmas
скло üveg слабий gyenge; elesett
склянка pohár слáва dicsőség; hírnév
сковородá serpenyő; tepsi слáти, посилáти,
скóвувати, скувáти послáти küldeni,
1. összekovácsolni; elküldeni
2. bilincsbe verni слива szilva
сконструювáти (meg-) слизиста оболóнка
szerkeszteni; (meg-) nyálkahártya
konstruálni слизький síkos
скорíш(е) előbb слимáк csiga (élő)
слина nyál сміливість bátorság;
слід 1. nyom; lábnyom; merészség
2. kell смíлий bátor; merész
сліпий vak смíти, посмíти merni,
словник szótár merészelni
слóво szó смітити szemetelni
слóвом egyszóval смíття szemét; piszok
слов’янин (fn), сміх nevetés
слов’янський (mn) сміятися nevetni
szláv смолá gyanta; szurok
слон elefánt смýга csík; sáv
слугá szolga смутний gyászos; komor;
слýжба szolgálat; hivatal; borongós
tisztség снаряд lövedék
служити szolgálni снитися álmodni
слух hallás сніг hó
слýхати hallani; hallgatni снідáнок reggeli
(vkit) сніп kéve
слюсар lakatos собáка kutya
сльозá könny собівáртість önköltség
смак zamat; íz(-lés) собóр székesegyház
смачний ízletes; finom совá bagoly
смачнóго! jó étvágyat! сóвість lelkiismeret
смеркáти(ся) sötétedni; сокира balta; fejsze
alkonyodni сóкіл sólyom
смерть halál солдáт katona
сметáна tejföl солити sózni
смикати, смикнýти солідáрність összetartás;
rángatni, megrántani szolidaritás
соловéй fülemüle; сóска cucli
csalogány соснá (erdei) fenyő
солóдкий édes сóтня száz (vmiből);
солóма szalma százas
сом harcsa сóус mártás
сон álom; alvás софá kerevet; rekamié
сóнечко 1. napocska; сóхнути (ki-)száradni
2. katicabogár спад csökkenés; hanyatlás
сонливий, сóнний álmos спадáти, спáсти
сóнце nap; (схід сóнця) 1. lehullani; leesni;
napkelte; (зáхід сóнця) csökkenni; 2. apadni
naplemente спадкоємець örökös
сóнячне затéмнення спáдщина örökség
napfogyatkozás спалахнýти,
сóнячний napfényes спалáхувати
сóнячний удáр napszúrás fellobbantani; lángra
сóняшник napraforgó lobbantani
сопíлка furulya спáльня hálószoba
сопливий 1. taknyos; спасибі köszönöm
2. (átv) fiatal спáти aludni
сóрок negyven спéка hőség
сорóка szarka спектáкль színielőadás
сóром szégyen спекти megsütni (pl.
сорóмитися süteményt)
szégyenkezni; zavarba спектися 1. megsülni;
jönni 2. lesülni; lebarnulni
сорóчка ing спéктр színkép
сорт fajta; féleség спéреду elölről; elöl
сосиска virsli спеціалíст szakember
спеціáльність szak;
szakma
спецíвка munkaruha
спина hát
спирáтися, спéртися
támaszkodni; (vmin)
alapulni
спирт szesz
спис gerely
список névsor; jegyzék
спиця küllő; kötőtű
спів- egybe-; együtt-; társ-,
-társ
спів ének(-lés)
співáти énekelni; dalolni
співробíтник munkatárs
співробíтництво
együttműködés
співчуття rokonszenv;
együttérzés; részvét
спíзнюватися, спізнити-
ся elkésni
спіймáти elkapni;
megfogni
спíлий érett (gyümölcs)
спíлка egyesület;
szövetség
спíльний közös; együttes;
társas
спір vita
спíти megérni (gyümölcs)
спішити sietni
сплавлятися,
сплáвитися
összeforrni; összeolvadni
сплітáти, сплести
összefonni; befonni;
egybeszőni
сповивач pólya
сповідáтися, висповіда-
тися gyónni
сповіщáти, сповісти-
ти közölni; tudatni;
tájékoztatni; üzenni
спóгад visszaemlékezés
сподівáтися remélni;
reménykedni
споживáч fogyasztó
спóкій nyugalom
спокíйний nyugodt
споконвíчний ősi; ősrégi
Cполýчені Штáти
Амéрики Amerikai
Egyesült Államok
сполýчення közlekedés;
összeköttetés; kapcsolat
сполýчник (nyelv) kötőszó
споминáти, спом’янýти
visszaemlékezni;
visszagondolni
спорт sport
спортсмéн sportoló
спорýда; спорýдження
létesítmény
спóсіб mód; módszer;
eljárás
спостерігáти, спостерег-
ти figyelni; megfigyelni;
őrizni; szemmel tartani
спотикáтися,
спотикнýтися botlani
спотíти megizzadni
спочáтку eleinte; először;
kezdetben
спрáва 1. ügy; dolog;
2. jobbról; jobboldalt
спрáвді valóban; bizony
справедливий igazságos;
jogos
спрáвжній valódi; igazi
справлятися,
спрáвитися
megbirkózni; elintézni
спрáглий szomjas
сприймáти, сприйняти
felfogni (észben)
спритний ügyes; gyors
спричиняти, спричинити
előidézni; okozni
сприяти segédkezni;
közreműködni; kedvezni
сприятливий kedvező
спрóбувати megpróbálni
спрямóваний irányított;
irányult
спрут polip
спускáтися, спуститися
ereszkedni, leereszkedni;
leszállni (pl. labda)
сріблó; срíбло ezüst
ссавéць emlős
ссáти szopni; szívni
ставáти, стáти
1. lenni; válni (vmivé);
2. elegendő; elég
стáвити 1. állítani; tenni;
helyezni;
2. megállapítani;
3. feltenni (kérdést)
стáвка 1. (díj-)tétel; (bér-)
osztály; 2. tét (játékban);
3. (óчна ~) szembesítés
стáдія szakasz; stádium
стáдо nyáj; csorda; gulya
стаж szolgálati idő;
gyakorlat
сталь acél
стан 1. állapot; helyzet;
2. (műsz) hengersor;
hengermű; 3. alak;
testforma; 4. (tört) rend;
5. (nyelv) igeragozás
(cselekvő, szenvedő)
стандáрт szabvány
становити 1. állítani; tenni;
rakni; lenni; 2. képezni;
jelenteni (vmit)
станóвище helyzet;
állapot; körülmény
станóк 1. szerszámgép;
2. munkapad
стáнція állomás
старáнний szorgalmas;
igyekvő; szorgos
старáтися igyekezni;
törekedni
старий (mn) régi; idős
старик (fn) öreg
старо- ó-; ókori
старовинá 1. régi holmi;
2. régi idők
стародáвній ókori
старослов’янський
ószláv
старт rajt
старýха öregasszony
стáрший 1. idősebb;
öregebb; 2. (hiv, kat)
vezető; fő-
старшинá főtörzsőrmester
статéвий szexuális; nemi
стáти 1. (meg-)állni;
2. felállni; 3. vmivé válni;
4. beállni; kezdeni
стаття cikk
статýт alapszabály
стáтуя szobor
стать nem (hím-, nő-)
стаціонáрний 1. állandó;
változatlan; 2. helyhez
kötött (intézmény)
ствéрдження állítás; érv;
megerősítés
ствол puskacső
ствóрення képzés;
alkotás; létesítés
ствóрювати, створити
(meg-)alkotni; létrehozni;
(meg-)teremteni;
megalakítani
стеблó szár
стегнó comb стікáти, стекти (el-)
стéжити vigyázni; ügyelni; szivárogni; lecsepegni
megfigyelni стіл asztal
стéжка ösvény стілéць szék
стелáж polc; állvány стíльки annyi(t); ennyi(t);
стéля plafon; mennyezet annyian; ennyien
стемнíти besötétedni стíльки ж ugyanannyi
стéпінь (mat) 1. hatvány; стінá fal
2. (egyenlet) fok(-a) сто száz
стерегти óvni; őrizni; стóвбур fatörzs
vigyázni стогнáти sóhajtani;
стиглий érett (pl. nyöszörögni; nyögni
стóйка állvány; tartóoszlop;
gyümölcs)
pult
стид szégyen
столиця főváros
стикáння érintkezés
столíття évszázad
стикáтися, зіткнýтися
столóва (önkiszolgáló)
érintkezni
étkezde
стимул ösztönzés стóляр asztalos
стипéндія ösztöndíj стóмлений kifáradt;
стирáти, стéрти törölni, kimerült
letörölni; eltörölni стóмлювати, стомити
стихíйний spontán; elemi kimeríteni; kifárasztani
(erő) стоп! állj!
стібóк öltés стопá 1. láb(fej); 2. láb
стіг asztag (mértékegys); 3. rakás,
стій! állj! halom (pl. papír);
стійкий szilárd; tartós; 4. versláb
ellenálló сторíнка oldal (könyvben)
сторíччя 1. évszázad; стригти nyírni
2. százéves évforduló стригтися nyiratkozni
стóрож őr стримувати, стримати
сторожити őrködni visszatartani
сторонá 1. oldal; 2. (jog) стрілá 1. nyíl; 2. (növényi)
fél szár
сторóнній külső; idegen;
стрíлка 1. mutató (pl.
kívülálló
óráé); 2. váltó (vasúti)
стосýнки tb kapcsolat
стоянка 1. megállás; стріляти lőni
2. megálló; parkolóhely стрільбá lövés; lövészet
стояти, ставáти állni; стрíчка pánt; szalag
tartózkodni (vhol) стрóгий szigorú
стрáва étel; fogás строк idő(-szak); határidő
страждáння szenvedés; строкáтий tarka; pettyes;
kín foltos
стрáсний тиждень строфá versszak
nagyhét струг gyalu; talajgyalu;
стрáта kivégzés (rég) bárka
стрáус strucc стругáти gyalulni
страх félelem; ijedség
структýра szerkezet
страхувáння biztosítás
струм (elektromos) áram
страшний ijesztő; rémes;
rettenetes стрýмінь 1. (lég-)huzat;
стрáшно szörnyen; 2. áramlás; sugár
rettenetesen (pl. víz~)
стрибáти, стрибнýти струмóк patak; csermely
ugrálni; ugrándozni струнá húr
стрибóк ugrás струс rázkódás
стручóк 1. hüvely (pl. сукýпний összegzett;
babé); 2. (pl. kukorica-) összesített; egyesült
cső сум bánat; búskomorság;
стрýшувати, струсити melankólia
lerázni сýма összeg
студéнт(ка) diák(-lány) сумíжний határos;
стýжа erős fagy, hideg szomszédos
стýкати kopogni сумíсний
стýлка 1. szárny (pl. összeegyeztethető;
ajtóé); 2. (műsz) szelep; összeférhető
csappantyú сýмка táska
стýпінь fok; fokozat сумний szomorú; bánatos
сýмнів kétség;
стягнення 1. büntetés; 2.
bizalmatlanság
behajtás (pénzé);
сумнівáтися kételkedni
3. kártalanítás
сумувáти szomorkodni;
суб’єкт alany
bánkódni
субóта szombat
сундýк láda; doboz
сувенíр emléktárgy суниця erdei eper,
сувóрий szigorú; rideg szamóca
суд 1. bíróság; 2. tárgyalás; сýнути dugni; csúsztatni
3. ítélet суп leves
суддя bíró; (sport) суперéчка vita; szóváltás;
játékvezető veszekedés
суднó 1. hajó; 2. (gyógy) супéрник ellenfél;
ágytál vetélytárs
сýдорога (gyógy) görcs супровóдити,
сузíр’я csillagkép супровóджувати
сýкня szoknya 1. elkísérni; 2. udvarolni
супýтник 1. útitárs;
2. műhold
сурмá 1. trombita; 2. (vegy)
antimon
сусíд, сусíдка szomszéd(-
asszony)
суспíльство társadalom
суть lényeg
сýфікс (nyelv) végződés
(rag, jel, képző)
сухий száraz; kiszáradt
сухожилля (anat) ín
сучáсний jelenkori;
korszerű
сучáсник kortárs
сучáсність jelenkor
сýша 1. szárazföld; 2.
szárazság; aszály
сушити szárítani
схвáлення jóváhagyás;
helyeslés; beleegyezés
схвáлювати, схвалити
jóváhagyni; helyeselni
схéма séma; vázlat;
kapcsolási rajz
схил lejtő; lanka
схиляти, схилити
1. lehajtani, meghajtani
(fejet); 2. rábeszélni
схильний hajlandó;
hajlamos
схід 1. kelet (égtáj is);
2.(fel-)emelkedés;
felszállás; 3. (műsz)
többletanyag; ráhagyás
схóди lépcsőház
схóдити 1. kiszállni (pl.
buszból); 2. felkelni
(pl. nap); 3. felmenni;
felmászni (pl. hegyre)
схóжий hasonló
схóплювати, схопити
1. elfogni; elkapni; 2.
felfogni; megérteni;
„kapcsolni”
схрéщування
kereszteződés
сцéна 1. színpad; szín;
2. jelenet
сюди ide; erre
сюжéт téma; tárgy
(irodalmi)
сюрприз meglepetés
сяйво 1. (északi) fény;
2. dicsfény; glória
сяяти csillogni; ragyogni
сьогóдні ma
сьогóднішній mai
 Т танцювáти táncolni
та s, és; meg тáпочки tb papucs;
тáбір tábor tornapapucs
таблиця táblázat; tábla тáра göngyöleg;
табурéтка támlátlan szék; csomagolás
zsámoly; hokedli таргáн svábbogár, csótány
таємниця rejtély тарíлка tányér
таз (anat is) medence тáрогато tárogató
так igen; úgy, így таскáти húzni; vonni;
такий ilyen, olyan vonszolni
такий же ugyanilyen, тáто apa
ugyanolyan тáчка talicska
таким чином így, úgy тварина állat
такóж is; szintén тваринництво
так сáмо ugyanígy, állattenyésztés
ugyanúgy твéрдження állítás;
такт 1. ütem; taktus; kijelentés; megerősítés
2. tapintat твердий kemény
так що... úgyhogy твéрдити állítani;
талáнт tehetség meggyőzni
талановитий tehetséges тверéзий józan
тáлія derék твір alkotás; mű; dolgozat
талóн szelvény твірнá (mat) alkotó
там ott; amott твóрення alkotás;
там же ugyanott teremtés
тáнець tánc; táncolás творити (meg-)alkotni;
танк tank (meg-)teremteni
тáнути 1. olvadni; твóрчість 1. alkotás;
2. elmúlani; eltűnni 2. munkásság (vkié)
теáтр színház
теж szintén; is
текст szöveg
текти folyni; szivárogni
телебáчення televízió
(intézmény)
телевíзор televízió
(készülék)
телегрáма távirat
телескóп távcső
теля borjú
тéма téma; tárgy
темáтика tárgy; kör;
tematika
тéмний sötét
темнóтá sötétség; homály
температýра
1. hőmérséklet; 2. láz
теóрія elmélet
тепéр most; jelenleg
тепéрішній час jelen idő
тéплий meleg
теплиця üvegház;
melegház
теплó hő; meleg(-ség)
тепловóз (dízel-)mozdony
теритóрія terület; élettér;
territórium
тéрмін 1. határidő;
2. szakkifejezés
термóметр hőmérő
терпеливий türelmes;
elnéző
терпíння türelem; kitartás
терпíти, потерпíти (el-)
tűrni; elviselni; kibírni
тéрпнути (el-)zsibbadni
тéрти reszelni (élelmiszert);
dörzsölni
тéртка reszelő (konyhai)
тертя súrlódás
тесляр ács
тесть após (feleség apja)
технíчний műszaki
течія ár; áramlás
тéща anyós (feleség anyja)
ти te
тиждень hét (naptári)
тикати, ткнýти 1. tegezni;
2. döfni; szúrni
тим azzal; azáltal
тим бíльше (тим пáче)
pláne; annál inkább
тимчасóвий ideiglenes
тимчасóво egyelőre;
ideiglenesen
тим чáсом közben; azalatt
тип 1. típus; 2. (köznyelvi) то akkor; az esetben
ember тобí neked
тирáж példányszám тóбто azaz; vagyis
тирáн zsarnok товáр (áru-)cikk
тирé gondolatjel товáриш társ; barát
Тиса Tisza товариство egyesület;
тиск nyomás közösség; társaság
тиснути, стиснути товстий 1. vastag; 2. kövér
nyomni; szorítani товщинá vastagság
тисяча ezer тодí akkor
тисячолíття évezred той az, amaz
тихий csendes; halk тóкар esztergályos
тихо halkan том kötet
тиша csend томáт paradicsom
тікáти, утікáти menekülni; томý ezért, azért; amiatt;
(el-)szökni annak
тíло test томý що mert
тíльки csak тонкий vékony; kecses;
тíльки б bárcsak finom
тінь árny(ék) тонýти, затонýти
тісний szűk; szoros 1. süllyedni, elsüllyedni;
тíстечко kalács; sütemény 2. (утонýти) megfulladni
тíсто tészta топити 1. fűteni;
тíтка néni; nagynéni 2. olvasztani;
тканина szövet (anat is) 3. süllyeszteni
ткáти szőni топитися 1. olvadni;
ткач takács 2. elmerülni
тлумáчити értelmezni; топóля nyárfa
tolmácsolni топтáти taposni; tiporni
торг alku; üzlet
торгíвля kereskedelem
торгóвець kereskedő;
árus
торжествó 1. diadal;
2. ünnep (-ség, -ély)
торíк tavaly
торт torta
торф tőzeg
тост pohárköszöntő
тотóжний azonos;
egybevágó
тотóжність azonosság
точило köszörűkő; fenőkő
точити 1. fenni; 2.
esztergályozni
тóчка pont; (~ зóру)
nézőpont
тóчний pontos
травá fű
трáвень május
трáвма (gyógy) sérülés
травоїдний növényevő
трагéдія tragédia;
szomorújáték
тракт 1. járat; 2. (ország-)
út; 3. (anat) cső; járat;
traktus
трамвáй villamos
трансляція (tv-, rádió-)
közvetítés
трáнспорт szállítás
трапéція (mat) trapéz
траплятися, трáпитися
történni, megtörténni;
előfordulni
трáтити ráfordít;
felhasznál; elhasznál;
elkölt
трáур gyász
трафарéт sablon
трéба 1. kell; szükséges;
2. egyházi szertartás
трéнер edző
тренувáти edzeni; (állatot)
idomítani
трест tröszt
третина harmad(-rész)
три három
трибýна 1. szónoki
emelvény; 2. lelátó;
tribün
трибунáл törvényszék
тривáлий hosszadalmas;
tartós
тривáлість tartam
тривáти tartani (időben)
тривóга riadó; riadalom; трýбка 1. (közny)
izgalom telefonkagyló;
тривóжитися aggódni; 2. csövecske
izgulni труд munka
тридцять harminc трýдність nehézség
трикотáж kötöttáru трудящий dolgozó
труїти, отруїти mérgezni,
трикýтник háromszög
megmérgezni
тримáти tartani (pl.
трунá koporsó
kézben) труп holttest
три чвéрті háromnegyed трýпа csapat; (szín-)
трíйка 1. hármas; 2. egy társulat
öltözet ruha труси bugyi; rövid
трíскатися repedezni; nadrág; sportnadrág;
hasadozni fürdőnadrág
трíщина repedés; трюк trükk
szakadás трясти rázni
трóйця 1. (Szent-) трястися, труситися
háromság; 2. pünkösd rengeni
тролéйбус trolibusz туалéт 1. vécé; mosdó;
2. toalett
трóпіки trópusok
тубíлець bennszülött;
трос drótkötél; kábel
helybeli
тротуáр járda тýга vágyódás; bánkódás
трóхи, трóшки kissé; alig туди oda; arra
трóхи не majdnem тужити bánkódni; búsulni;
троянда rózsa vágyódni
трубá 1. cső; 2. kémény; 3. туз ász
trombita тýлуб test; törzs
тумáн köd тюльпáн tulipán
тýмбочка éjjeliszekrény тюрьмá börtön
тунéль alagút тютюн dohány
тупий 1. életlen; tompa; тяга 1. (lég-)huzat;
2. buta 2. vontatás; 3. (madár-)
тупик zsákutca; vakvágány vonulás, húzás
тýпість tompaság; butaság тягáч vontató; traktor
тур 1. (sport) forduló; тягнýтися (el-, ki-)nyúlni
menet; 2. bölény тягти, тягнýти húzni;
турбóта 1. zavar; vonszolni; vontatni;
aggodalom;
nyújtani
nyugtalanság;
тяжíння nehézkedés;
2. gondoskodás;
gravitáció
3. rendetlenség;
тяжкий nehéz; súlyos
kavarodás
турбувáти nyugtalanítani; тяжко nehezen
zaklatni; zavarni; bajt тяма értelem; ész;
okozni intelligencia
турбувáтися тьма sötétség; homály
1. gondoskodni; törődni; У
2. aggódni
турист turista у -nál, -nél; -tól; -től
турнíк nyújtó (tornaszer) у- meg-
тут itt убивáти, убити ölni,
тýфлі cipő megölni; meggyilkolni
туш tus (zenei is) убивство gyilkosság
тхір görény убивця gyilkos
тюбик tubus убирáльня 1. mosdó;
тюлéнь fóka illemhely; 2. öltöző
убóгість; убóзтво
1. szegénység;
nyomorúság;
2. együgyűség
убóрщик, убóрщиця
takarító(-nő)
увáга(!) figyelem(!)
увéсь minden; egész
увійти 1. bemenni; belépni;
2. résztvenni; 3. beleférni
ув’язнений letartóztatott;
rab; fogoly
ув’язнення letartóztatás;
rabság; fogság
угáдувати, угадáти
kitalálni; eltalálni
угóда egyezség;
megállapodás;
szerződés
угóрський (mn); угóрець,
угóрка (fn) magyar
Угóрщина Magyarország
угощáти, угостити
megkínálni
ýдав óriáskígyó
удавáтися, удáтися
sikerülni
удáр ütés; rúgás
удáрити megütni;
(~ ногóю) rúgni
удáча (jó-)szerencse
удéржувати, удержáти
visszatartani; megtartani
(magának)
удівéць (hn), удовá (nn)
özvegy
удосконáлювати,
удосконáлити
tökéletesíteni;
megjavítani
Ужгород Uzshorod,
Ungvár
ужé már
ýзи kötelékek
узяти 1. venni; fogni,
megfogni; 2. bevenni
(pl. várat); 3. elfogni
(pl. ijedség); 4. vállalni,
elvállalni
укáз rendelet; parancs
уклáд életmód; rendszer
укладáти, уклáсти
1. felrakni, halomba
rakni; 2. fektetni (pl.
síneket); 3. kötni
(pl. szerződést);
 4. összeállítani; улаштóвувати,
megszerkeszteni улаштувáти
укóл szúrás; injekció 1. elintézni; elrendezni;
укорóчення (meg-, le-) 2. megszervezni;
rövidítés 3. megfelelni (vminek)
Україна Ukrajna улюблений kedvenc;
українець, українка (fn); kedves; szerelmes;
український (mn) szerető
ukrán ультрафіолéтовий
укрáсти ellopni ibolyántúli
укривáти, укрити ум ész; értelem
eltakarni; lefedni умивáльна mosdó
укриття fedezék; oltalom (helyiség)
укрíп kapor умивáльник mosdó
укрíплення умивáтися (meg)
1. megerősítés; mosakodni
megszilárdítás; умирáти, умéрти
2. megerősödés; meghalni; elhunyni
megszilárdulás; умиротворяти, умирот-
3. erődítmény ворити kibékíteni
укусити 1. megharapni; ýмисел szándék; indulat
2. megcsípni (pl. умножáти, умнóжити
szúnyog) növelni; sokszorozni;
улáгоджувати, fokozni
улáгодити elrendezni; умóва 1. feltétel;
elintézni 2. körülmény; 3. kikötés;
улáмок törmelék; töredék; 4. megegyezés;
roncs egyezség
умовляти, умóвити
rábeszélni
умоляти, умолити (ki-)
könyörögni (vmit)
Унгвар Ungvár
униз le; lefelé
універмáг áruház
університéт egyetem
унітáз vécécsésze
упакóвка csomagolás
упéртий 1. dacos; makacs;
2. beképzelt;
3. határozott
упирáтися, упéртися
1. nyugodni,
támaszkodni (vmin);
2. makacskodni; dacolni
уповновáжений
megbízott; felhatalmazott
уповновáжувати,
уповновáжити
meghatalmazni;
felhatalmazni
упор támaszték; támasz
упорядкóвувати,
упорядкувáти rendbe
szedni; elrendezni
управлíння hivatal;
vezetés; főosztály
у принципі elvileg
упускáти, упустити
1. elejteni; elereszteni;
2. elszalasztani;
elmulasztani
упýщення mulasztás;
hanyagság
урагáн orkán
уривок töredék
урóдженець, урóдженка
születésű; vhová valósi
урожáй termés
урóк lecke; feladat; (tan-)
óra
урочистий ünnepélyes
ýряд kormány (államé)
усвідóмлювати,
усвідóмити
1. tudomásul venni;
2. felfogni; ráébredni
усипляти, усипити
altatni, elaltatni
усí mind; valamennyi;
mindnyájan
усміхáтися, усміхнýтися
elmosolyodni; felnevetni
ýсмішка mosoly; nevetés
ýсний szóbeli
успівáти, успíти ráérni;
odaérni
ýспіх siker
успíшний sikeres;
eredményes
успíшність előmenetel
устáв alapszabály;
szabályzat
устанóва hivatal;
intézmény; közület
устанóвлювати, уста-
новити 1. létesíteni;
teremteni (pl. rendet);
2. (műsz) felállítani; 3.
felszerelni; megállapítani
устаткувáння berendezés;
felszerelés
устремлíння törekvés
устýпка engedmény
утáювати, утаїти titkolni,
eltitkolni; titokban tartani
утвóрювати, утворити
(meg-)alkotni, (meg-)
teremteni; kialakítani
утирáти, утéрти letörölni;
megtörölni
утікáти, утекти elszaladni;
megszökni
утішáти, утíшити
vigasztalni,
megvigasztalni
утопáти, утопитися
megfulladni; vízbe
fulladni
утóчнення pontosítás
утримуватися, утрима-
тися 1. tartózkodni
(vmitől); lemondani
(vmiről); 2. fenntartani
magát
утюг vasaló
ухвáлювати, ухвалити
elhatározni; eldönteni
у цей ebbe
у цьóму ebben
учáсник résztvevő
учбóвий oktatási; tan-
ýчень, учениця tanuló(-
lány)
учити tanítani; oktatni
ушиб (gyógy) sérülés;
zúzódás
ушкóджувати, ушкóдити
megsérteni; kárt tenni
(vmiben)
ущéлина (hegy-)szoros;
szűk torkolat
ущипнýти megcsípni фатáльний végzetes;
уява képzelet; fantázia fatális
уявлення sejtés; фах szak; ágazat
elképzelés; képzelet федерáція szövetség;
уявляти, уявити képzelni, föderáció
elképzelni фейєрвéрк tűzijáték
ферзь (sakk) vezér;
Ф királynő
фáбрика gyár; üzem фéрма tanya; farm;
фáза fázis állattenyésztő telep
фазáн fácán фетр nemez
фáкел fáklya фехтувáння vívás
факт 1. tény; 2. eset; фéя tündér
esemény фіáлка ibolya
факультéт kar; fakultás фігýра alak; idom; figura
фальшивий hamis; фізвиховáння testnevelés
hamisított філіáл fiók(-intézet)
фанéра furnér філóлог filológus;
фантáзія képzelet nyelvész;
фантазувáти képzelődni irodalomtörténész
фáрба festék; színezék фільтр szűrő
фарбувáти festeni; фінáльний befejező-; vég-;
színezni döntő
фартýх kötény фінáнсовий pénzügyi;
фáрфóр porcelán pénz-
фасáд homlokzat фíрма cég
фасувáти (be-) флаг zászló; lobogó
csomagolni; kiszerelni флéйта fuvola
флíгель szárny (pl. фундáмент alap; alapzat;
épületé) fundamentum
фляга; фляжка kulacs; функціонувáти működni
palack футбóл futball; labdarúgás
фольклóр népköltészet; футляр tok
népművészet; folklór
фон háttér Х
фонд alap; alapítvány хазяїн gazda; tulajdonos;
форéль pisztráng házigazda
фóрма 1. alak; forma; хазяйка gazdasszony;
2. egyenruha háziasszony
формувáти alakítani; хай hadd; (~ живé!) éljen!
kialakítani; formázni халáт (munka-)köpeny ;
фóрмула képlet köntös
фортепіáно zongora халáтний pongyola;
фортéця várkatély; erőd(- gondatlan
ítmény) хандбóл kézilabda
фотоапарáт хапáти, хапнýти
fényképezőgép megmarkolni; megfogni;
фотогрáфія fénykép elcsípni
фотографувáти, харáктер természet; jellem
сфотографувáти характéрний jellemző;
fényképezni, jellegzetes
lefényképezni харч élelem; élelmiszer;
фрагмéнт töredék; részlet étkezés
фрезерувáльник (műsz) харчувáння étkezés;
marós táplálkozás; étkeztetés
фрукт gyümölcs (ennivaló) харчувáти táplálni; etetni;
фтор fluor étkeztetni
хáта kunyhó; házikó; хíмія kémia; vegytan;
parasztház vegyészet
хвалá dicséret; хірýрг sebész
magasztalás; dicsőség хірургíя sebészet
хвалити dicsérni; хліб kenyér; gabona; (átv)
magasztalni megélhetés
хвалитися, хвастáтися хліборóб földműves
kérkedni; dicsekedni хлів ól; istálló
хвилина perc; pillanat хлопати, хлопнути
хвилювáтися 1. csapni; 2. pukkanni;
1. hullámzani; csattanni
2. idegeskedni; izgulni хлóпець; хлóпчик kisfiú;
gyerkőc; legényke
хвиля hullám
хлор klór
хвіст farok; fark
хмáра felhő
хвóйний tűlevelű; fenyő-
хмáрний borús; felhős
хвóрий (hn); хвóра (nn)
хміль komló
beteg
хмýрний komor
хворóба betegség хóбот ormány
хвощ zsurló ховáти 1. elrejt; elbújtat;
хиба hiba; tévedés 2. eltemet; elhantol
хижáк ragadozó ходити járni
хист képesség; tehetség ходíння járás; menés
хитрий ravasz хóлод (fn), холóдний (mn)
хібá talán; esetleg; (~?) hideg
vajon? igazán? холодéць kocsonya
хід menet (csavar~ is); хóлодно 1. hidegen;
mozgás; járat; lépés hűvösen; ridegen;
(sakkban) 2. hideg van
холодильник hűtőgép
холостий 1. nőtlen;
agglegény; 2. (kat) vak-
(töltény); 3. (műsz) üres-
(járat)
холостяк agglegény
хор kórus; énekkar
хóрда (mat) húr
хорóбрий bátor; vitéz
хоронити, похоронити
temetni; eltemetni
хорóший 1. jó; 2. szép;
csinos
хотíти akarni; kívánni;
óhajtani
хоч, хочá akár; bár; noha;
pedig
хочá б bárcsak; legalább
хоч як bárhogy
храм szentély
хребéт gerinc; (спинний~)
hátgerinc
хрест kereszt
хрестити 1. (meg-)
keresztelni; 2. keresztet
vetni
хрещéна (мáти)
keresztanya
хрещéний (бáтько)
keresztapa
хрещéник keresztfiú
хрещéниця keresztlány
хризантéма krizantém
хриплий rekedt
християнин keresztény
Христóс Krisztus
хрін torma
хром króm
хрóніка krónika
хрустíти, хрýснути
recsegni, reccsenni
хрущ cserebogár
хрящ porc(-ogó)
хто ki, aki
хто-нéбудь valaki
хтось valaki
худий sovány; vékony
худóба jószág; marha
худóжник művész
худóжня літератýра
szépirodalom
хýстка kendő; fejkendő
хýсточка zsebkendő
хýтро szőrme; prém
Ц
цап (kecske-)bak
цвинтар temető цíле egész; (mat) egész
цвіль penész (szám)
цвіркýн tücsök цілеспрямóваний
цвях szeg (szög) céltudatos; célirányos
цéгла tégla цíлий 1. egész; 2. sértetlen
цей, ця, це ez цíлити(ся) célozni
цей раз ezúttal цілкóм teljesen; egészen
цéнтнéр mázsa цілувáти csókolni
центр központ középpont ціль cél
цеп lánc цінá ár; érték
цéрква egyház; templom цінити értékelni; becsülni
цех gyárrészleg; műhely; цнóта erény; tisztaság;
céh szűziesség
цибýля hagyma цукéрка cukorka
цивілізáція civilizáció цýкор cukor
цивíльний civil; polgári цýкорниця cukortartó
циган cigány
цилíндр henger; cilinder Ч
цирк cirkusz чабáн juhász; pásztor
циркуль körző чавýн 1. öntöttvas;
цитáта idézet 2. öntöttvas fazék
цитрина citrom чай tea
цитувáти, процитувáти чáйка sirály
idézni чáйна teázó (büfé)
цифра számjegy чáйник teáskanna
цідити (meg-)szűrni чарівний bűvös; bájos;
цікáвий érdekes varázslatos
цікáвитися érdeklődni; чарівник, чародíй
kíváncsiskodni varázsló
чарівництво varázslat
чарівниця tündér;
boszorkány
час idő; óra
часник fokhagyma
частина rész; (kat) egység;
csapat; (складовá ~)
alkatrész
чáстка rész; töredék;
részecske; (nyelv)
partikula; (mat) hányados
часткóво részben
чáсто gyakran
чáша csésze; kehely
чверть negyed
чекáти várni
чемодáн bőrönd
чемпіóн bajnok
чемпіонáт bajnokság
чéрва piros; kőr
(kártyában)
чéрвень június
червóний piros; vörös
черв’як 1. giliszta; féreg;
2. (műsz) csiga
чéрга sor; sorállás
черговий 1. soron
következő; soros;
2. ügyeletes
чергувáння 1. ügyelet;
(kat) őrállás;
2. váltakozás
черевик cipő; bakancs
чéрево has
черевцé potroh
чередá 1. csorda; gulya;
2. (növ) farkasfog
чéрез 1. át; keresztül; 2.
(pl. vmely idő) múlva
чéреп koponya
черепáха teknősbéka
черепиця (tető-)cserép
черéшня cseresznye
чернéтка fogalmazvány;
vázlat; piszkozat
чернéць szerzetes
черпáти, черпнýти
meríteni
чесáти 1. fésülni;
gereblyézni; 2. dörzsölni;
vakarni
чесáтися viszketni
чéсне слóво becsületszó
чéсний becsületes;
tisztességes
чéсність becsületesség;
tisztesség
честь becsület; tisztesség
четвéр csütörtök чóвен csónak
четвíрка négyes чогó miért; mi célból;
чи (a)vagy; vajon; -e minek; amit
чий kié чолó homlok
чим 1. mivel, amivel; чоловíк ember; férfi; férj
2. minél (pl. több) чомý mi okból; miért
чин 1. rang(-fokozat); чомýсь valaminek;
2. mód valamiért
чинний hatásos; hatékony; Чóрне мóре Fekete-tenger
hatályos; érvényes чорний fekete
чинóвник hivatalnok чорнило tinta
числéнний számos; sok чорт ördög
числíвник (nyelv) számnév чотири négy
числó 1. szám(-jegy); 2. чотирикýтник négyszög;
mennyiség; 3. hónap négyzet
napja чотириста négyszáz
чистий tiszta; makulátlan чудáк különc
чистити tisztítani; чýдо csoda
takarítani чудóвий csodás;
чистовик tisztázat csodálatos
чистотá tisztaság чудóвисько szörny(eteg)
читáти olvasni чужий idegen; a másé
читáч olvasó чумá pestis
чіплятися kapaszkodni; чýти hallani; (~ нóсом)
függni; csüngeni; lógni szagolni
(vmin) чутливий érzékeny
член tag; (~ рéчення) чуття érzés; érzelem;
mondatrész érzet; érzék; hallás
чóбіт csizma чхáти, чхнýти tüsszenteni
 Ш швидкá допомóга mentők
шáбля szablya (gyorssegély)
шáйба 1. csavaralátét; швидкий gyors; sebes
2. (sport) korong (hoki) швидкість gyorsaság;
шампáнське pezsgő sebesség
шáна tisztelet швидко gyorsan
шанóвний tisztelt шедéвр remekmű;
шанс lehetőség mestermű
шантáж zsarolás шелестíти zizeg; susogni
шанувáти tisztelni шепелявий pösze;
шáпка sapka selypítő; (nyelv) sziszegő
шар 1. réteg; 2. vastagság шептáти súgni, suttogni
шáрик gömb; léggömb (lufi) шерсть gyapjú
шарнíр zsanér; forgópánt шестірня fogaskerék
шарф sál шеф 1. főnök; 2. főszakács
шасí alváz (gépkocsié) шина 1. (gumi-)abroncs;
шаткувáти aprítani; 2. (gyógy) sín
gyalulni (pl. káposztát) шинéль köpeny (pl.
шáфа szekrény katonai)
шáхи tb sakk шинка sonka
шахрáй szélhámos; шипшина vadrózsa
gazember; csirkefogó ширинá szélesség
шáхта bánya; (műsz) akna, ширóкий széles; tág
gödör, kút широтá (földrajzi)
шахтáр bányász szélesség
шáшки dámajáték шити varrni
швáчка varrónő шиття varrás
швейцáр portás; kapus шифер (tetőfedő) pala
швець cipész; varga шия nyak
шістдесят hatvan шосé országút
шістсóт hatszáz шофéр sofőr;
шість hat gépkocsivezető
шкідливий káros; шпáга kard; (sport) tőr
ártalmas; kártékony шпагáт spárga; madzag
шкідник kártevő шпаргáлка (isk) puska
шкíра bőr шпигýн kém
шкóда kár шприц (gyógy) fecskendő
шкóдити ártani; (meg-) шпýлька orsó
károsítani шрам sebhely; heg
шкóла iskola штаб főhadiszállás
школяр iskolás штамп pecsét; bélyegző
шкýра (állati) bőr; irha штáнга 1. rúd; 2. súlyzó
шлагбáум sorompó штани tb nadrág
шлак salak штатив állvány
шліфувáти csiszolni; штáтський civil
köszörülni штéпсель csatlakozó
шлýнок gyomor штовхáти, штовхнýти
шлюб házasság(-kötés) lökni, meglökni
шлюз zsilip штóра redőny; (ablak-)
шлях út függöny; roló
шматóк darab; falat шторм vihar
шнур zsinór; (villamos) штраф bírság
vezeték штýка darab
шнурóк cipőfűző штукатýрка vakolat
шов varrat штурм (kat) roham
шовк selyem штýчний 1. darab- (áru);
шоколáд csokoládé 2. mű-
шолóм sisak шýба bunda
шукáти keresni щит 1. pajzs; 2. sárhányó;
шум 1. zaj; zörej; 2. hab 3. (vill) kapcsolótábla
шумíти zajongani; zúgni щілина rés; hasadék
шýрин sógor (feleség щíтка kefe; ecset
testvére) що ami; amit; mi(?); (kszó)
шурýп facsavar; sróf hogy
шýстрий fürge; ügyes; що- -ként
gyors щоб azért, hogy; hogy
щодéнник napló
Щ щодéнно; щóдня
щабéль fok; színvonal; mindennap; naponta
szint що-нéбудь valami; akármi
щавéль sóska щось valami; akármi;
щадити, пощадити valahogyan
megkönyörülni; kímélni щýка csuka
щасливий boldog; щýпати tapogatni;
szerencsés megtapintani
щáстя boldogság; щур 1. patkány;
szerencse 2. fenyőpinty
ще még
щéбінь kőzúzalék Ю
щéдрий bőkezű; adakozó ювелíр ékszerész
щезáти, щéзнути eltűnni ювілéй jubileum
щеня kutyakölyök юнáк ifjú; dalia
щипáти, щипнýти csípni, юний fiatal; ifjú
megcsípni юність ifjúság
щирий őszinte юридичний jogi
щирість őszinteség юрист jogász
 Я якір horgony
я én якість minőség
яблуко alma як-нéбудь valahogy(an);
явище jelenség bárhogy
явка megjelenés якóсь valahogy(an)
явний nyilvánvaló; nyílt; якрáз éppen; pontosan
világos якщó ha; hogyha
ягня bárány ялина (luc-)fenyő
ягода bogyó ялинка (kis) fenyőfa;
ядрó mag karácsonyfa
яєчко 1. kis tojás; 2.(anat) яловичина marhahús
here; 3. pete яма gödör
яєчня tojásrántotta янтáр borostyán
язик (anat) nyelv яр szakadék; hasadék
язичеський (mn); язичник
ярмарок vásár
(fn) pogány
ярмó járom; iga
яйцé tojás
ясень kőris
як(?), яким чином(?)
hogy(an?) ясла jászol; (дитячі ~)
який milyen; amilyen; bölcsőde
melyik; amelyik ясна íny
який-нéбудь valamely, ясний világos; derült
valamilyen; bármilyen; яструб héja
bármiféle ячмíнь árpa
якийсь valamelyik, ящик láda; doboz; fiók
valamilyen ящірка gyík