A következőket teheted a művel:

Szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet

Az alábbi feltételekkel:
Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell
tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű
címét).

Ne add el! — Ezt a művet nem használhatod fel kereskedelmi célokra.

Ne változtasd! — Ezt a művet nem módosíthatod, és nem készíthetsz belőle

átdolgozást, származékos művet.

Mészáros Péter
3., átdolgozott kiadás, kézirat
2015 Budapest

2
Tartalomjegyzék

I. Általános bevezetés 6
I.1. Hogyan használd ezt a jegyzetet? 6
I.2. Közhelyirtás 7
I.3. Hová mennek zenét tanulni a japánok? 7
I.4. Periodizálási nehézségek 8
II. A gregorián ének 8
II.1. Mi a gregorián?1 8
II.2. Az elnevezés I. A legenda 9
II.3. Az elnevezés II. A négy „cantus” 9
III. A gregorián ének története 10
III.1. Az olvasnivaló 10
III.1.1. A kezdetek és a vértanúk kora (I-IV. század) 10
III.1.2. Az egyházatyák kora (IV-VII. század) 10
III.1.3. Európa megkeresztelésének kora (VII-XI. század) 10
III.1.4. A gótikus katedrálisok kora (XII-XV. század) 11
III.1.5. A tridenti zsinat kora (XVI-XIX. század) 11
III.1.6. A megújulás kora (XIX-XX. század) 11
III.2. Egy példa a jegyzetelésre 12
IV. A gregorián énekek tipologizálása 13
IV.1. A fő szempont 13
IV.2. A három fő típus 13
V. Gregorián műfajok 1. A zsoltárok, zsoltározás 14
V.1. Egy-két infó felsorolásszerűen a zsoltárokról 14
V.2. A zsoltárok formája és felépítése 14
V.3. A zsoltározás 15
VI. Gregorián műfajok 2. Az antifonális éneklésmód és az antifóna 16
VI.1. Az antifonális éneklésmód 16
VI.2. Az antifóna 16
VII. Gregorián műfajok 3. A himnusz 17
VIII. Arezzói Guido 18
VIII.1. Guido Aretinus, Inventor musicæ 18
VIII.2. A vonalrendszer tökéletesítése 18
VIII.3. A relatív szolmizáció rendszerének megalkotása 19
VIII.4. A Guidó-féle kéz 19
3
IX. A nyolc módusz. A hangnemek középkori rendszere 20
IX.1. Hangsor és hangnem 20
IX.2. A nyolc módusz rendszere 21
IX.3. Módusz ≠ tónus 21
X. A tervezett többszólamúság kialakulása 22
X.1. Bevezetés 22
X.2. Fő kérdések 23
X.3. A többszólamúság alkalmazása a műzenében 23
X.4. Az orgánum 23
XI. A középkori világi zene 1. A trubadúrköltészet és kisugárzása 24
XI.1. A világi zene 24
XI.2. A vándorzenészek 25
XI.3. A trubadúrköltészet 25
XI.4. A trubadúrköltészet kisugárzása Európában 26
XII. A középkori világi zene 2. A Minnesang 26
XII.1. A Minnesang és a Minnesänger 26
XII.2. A „hohe Minne” 27
XII.3. A „niedere Minne” 27
XIII. A középkori zeneelmélet 28
XIII.1. Bevezetés. Mi egyáltalán a zeneelmélet? 28
XIII.2. Egy kis kitérő a hetes számról 29
XIII.3. A zene mint tudomány. Septem artes liberales 30
XIII.4. A zene középkori értelmezése 33
XIII.4.1. A szférák zenéje 33
XIII.5. Összegzés 34
XIV. Ars antiqua (12. sz – 1320) 35
XIV.1. Az ars antiqua előzményei 35
XIV.2. A modális hangjegyírás 35
XIV.3. Újfajta többszólamú szerkesztés: a melizmatikus orgánum 36
XIV.3.1. A Magnus Liber Organi. Leoninus és Perotinus 37
XIV.4. Új műfajok 37
XIV.5. Menzurálnotáció 37
XV. Ars nova (1320-14. sz. vége) 38
XV.1. Az első vívmány. Az új ritmusírás 39
XV.2. A második vívmány. Izoritmikus motetta 40
XV.3. A harmadik vívmány. A misekompozíciók 41

4
XVI. A notáció története a kezdetektől a 17. századig 41
XVII. A középkori ember és világképe 43
XVII.1. Bevezető kérdések 43
XVII.2. Tükör-hasonlat és két könyv élmélet 43
XVII.3. Az ember helye a teremtett világban 44
XVII.4. Dies irae. A halál helye a középkor világképében 44
XVIII. A középkor építészete 46
XVIII.1. Megint mi köze már ennek az egésznek a zenéhez? 46
XVIII.2. Romanika 46
XVIII.3. Gótika 46

5
 A középkor és zenéje

I. Általános bevezetés

Mindenekelőtt egy előzetes megjegyzés ehhez az anyagrészhez: „A A jegyzet felépítése a

tavaly megismert formát
játszóház vége”. Ezalatt azt kell érteni, hogy komoly dolgok követi: a főszöveg a
legfontosabb
következnek, komolyan előadva, komolyan számon kérve. Érdemes információkkal a bal
oldalon található, a
tehát rögtön az etap elején erre berendezkedni. A rendszer lényeget félkövér szedés,
(előadások, feladatok, számonkérések bejelentése, dolgozattípusok bekezdések is kiemelik.
Ebben a jobb oldali
rendszere, összefoglalva lásd itt) marad a régi, de az anyag kicsit oszlopban képek, plusz
információk, megjegyzések
kevésbé mese-mese-mátka, hisz a zenetörténetnek olyan szakaszai gazdagítják a lényeget, és
azt, aki elolvassa ezeket. A
jönnek, amelyek már egyrészt jól dokumentáltak, másrészt igencsak tanulást segítő, a szöveg
funkcióit jelző kis
fontos mérföldkövei az európai műzenének. piktogramok is itt
Az első közös évünk utolsó nagy szakasza tehát a középkor helyezkednek el. Íme rövid
és nem teljes áttekintésük:
időszakát mutatja be. Ez számokban kifejezve nem kevesebb, mint
és = lényeges
800 év története. Ezt átfogni már önmagában is szép teljesítmény, és fontos
pláne a legfontosabbakat megtanulni. Ehhez született valami plusz duma,
segítségképpen ez a jegyzet is. ami azért hasznos,
még ha nem is
kérdezi a tanár szóról
I.1. Hogyan használd ezt a jegyzetet?1 (1=ismétlés az előzőekből) szóra (sokszor ez a
legizgibb/legviccesebb)
A jegyzet azért született, hogy segítse az órai anyagok megértését,
egyéb kiegészítő
hiányzás esetén a pótlást, valamint a dolgozatokra és témazárókra információ, mely
segíti az anyag
való készülést. megértését és
megjegyzését
Mit nem kell a jegyzettel csinálni? Három NEM:
 NEM kell megijedni és hőzöngeni, hogy milyen hosszú a rövid zeneszerző-
portré
jegyzet, mert
 NEM kell szó szerint mindent megtanulni, érdemes
meghallgatni (klikk rá, és a
 viszont NEM ELÉG egyszer-kétszer az egészet elolvasni a link remélhetőleg a zenei
fájlhoz vezet)
dolgozat előtti estén.
Mit kell akkor a jegyzettel csinálni? Három lépés:
olvasnivaló,
 1. Ha egy anyagrész nem tiszta, hiányzik – az adott általában más szerzőktől,
esetenként elsődleges
fejezetet alaposan elolvasni, megérteni. forrásokból
 2. A megértés után a lényeget kikeresni belőle – ebben
segít az összefoglaló.
 3. Csakis a lényeget kijegyzetelni és megtanulni.

6
I.2. Közhelyirtás

És akkor most következzenek a közhelyek, mármint a középkorról!

Miként ország-városoztunk első órán a középkor kapcsán, sokaknak
a következő fogalmak ugrottak be: „vár, háború, boszorkány,
király, éhínség, céhek, földesúr, kódex és társai”. Amikor arra kellett
válaszolni, hogy milyen a középkor, jó páran írták azt, hogy „sötét”, 0 egy rövid, ám
sőt a döntő többségnek ez ugrott be a középkorról. És hát íme, ez kicsit felületes
összeállítás, mely
maga a közhely: „Sötét középkor”. szintén cáfolja a „sötét
középkor” tézisét
De vajon tényleg így van ez? NEM!!! Nagyon nem! Rengeteg
érték és vívmány született a tudományok, a technika és a
művészetek területén. Ráadásul a középkor menti át az antik
értékeket, és készíti elő az újkort. A „sötét” jelzőt a követő korszak
(reneszánsz) aggatta rá a középkorra – nem kicsit pökhendi módon
azt gondolták, hogy ők az „aranykor” idejét élik, míg előttük tudás,
kultúra nélküli sötét korszak uralkodott Európában0.
Egy biztos: a középkor megértéséhez egy kicsit más
1. kép - Nagy Károly
gondolkodásmód kell, mint a későbbi korokéhoz. Ezzel gyakran
fogunk szembesülni a zenetörténet kapcsán is. És talán ez adja a 1 Ezekre a másfajta
gondolatmenetekre „világít
középkori zene történetének az izgalmát: egy teljesen másik világot rá” mindig a bal
oldalon található
fedez fel az ember, ha jobban megismeri e korszak zenéjét.1 ikon. Sokszor nem
maga a tudás anyag a
I.3. Hová mennek zenét tanulni a japánok? hasznos, hanem az a
gondolati út, amelyet az
ember a megértésig be
A számunkra legjobb cáfolata e közhelynek a zenetörténet kell, hogy járjon. „Cogito
középkori szakasza. Ez az időszak tette ugyanis az európai zenét ergo sum” – mégha későbbi
is az idézet. Kitől is való?
egyedülivé és uralkodóvá teszi az európai zenét, egészen
napjainkig. Mert bizony nem Kínába vagy Afrikába mennek zenét
tanulni a japánok, hanem Európába (vagy Amerikába, amely
földrész komolyzenei értelemben európai). Mind a mai napig. 2 Sőt, az is előfordul, hogy
De melyek voltak azok a fontos lépések, amelyeket megtett egy-egy nemzet a saját
történelmének egy
a KK (=középkor) zenéje? Íme a néhány kulcsmomentum: fontosabb eseményéhez
igazítja a középkor végét:
 egyszólamúság → tervezett többszólamúság a magyar történetírás
például a mohácsi
 maximum betűkotta írás → vonalrendszer, hangjegyírás csatához (1526)
köti az újkor
 szabad, ritmusnélküliség → ütemmutatók és ritmusírás kezdetét. Ettől még a
reneszánsz korábban
 kialakulnak a harmónia fogalma és szabályai megkezdődik a magyar
területeken is, hiszen
 megszilárdul a zeneszerzés mint szakma Mátyás király a
legnagyobb reneszánsz
7
 uralkodónk, aki ugye
I.4. Periodizálási nehézségek 1490-ben hal meg. Ez is
mutatja, hogy nem egyik
Mettől-meddig tartott a középkor? A kérdés egyszerű, a válasz már napról a másikra lép be
egy új korszak bármely
nem ennyire. Ugyanis a történészek különböző eseményeket jelölnek társadalom életébe. Sokkal
inkább a fokozatok a
meg, melyek a középkor határköveiként szolgálnak2. jellemzők, és néha egy-egy
felgyorsított esemény, mint
Lássuk a leginkább elfogadott kezdőpontokat: pl. egy jó kis forradalom.
 313: kereszténység engedélyezése a Római Birodalomban,
nem üldözik tovább a hívőket
 476: Róma bukása
 800: Nagy Károly császárrá koronázása
A végpontok általában a következők:
 1450: könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg)
 1492: Amerika felfedezése 2. kép - Guillaume Dufay
 1517: a német reformáció megindulása
Igazából az
3

A zenetörténetben is nehéz és szempontfüggő - a könnyebbség 1400-is kicsit

kamu, ugyanis
kedvéért: tartson a Trefortban a zenetörténeti középkor 600-tól csak azt tudjuk, hogy 1400
környékén született Dufay
1400-ig Cambrai-ban: Élete tipikus
zenész-sors: énekesfiú a
Magyarázatok: helyi katedrálisban,
 600: a kereszténység és vele az európai zene bölcsőjének egyházi ember lesz, egy
ideig Rómában énekel,
tekinthető gregorián elterjedése (≠ kialakulása, mert az később világi uralkodó
szolgálatában is áll, végül
jóval korábban történt) visszatér szülővárosába, és
ott az énekes-komponista
 1400: a reneszánsz kezdete, az egyik fontosabb reneszánsz tanulók oktatója lesz. Itt hal
meg 1474-ben.
szerző születése3 (Guillaume Dufay [gíjom düfáj/düféj])

II. A gregorián ének

1 A cím nem saját
II.1. Mi a gregorián?1 szülemény: a gregoriánról
született egyik leginkább
Most jöjjön rögtön a definíció, mely egzaktul bemutatja a középkori elterjedt, nagyközönségnek
szóló könyv címe ez.
egyházzene legfontosabb műfaját: A pontos hivatkozás:
Rajeczky Benjamin: Mi a
a római egyház latin nyelvű, egyszólamú, liturgikus éneke gregorián? 1981.,
Zeneműkiadó Budapest
 római=nyugati kereszténységé2 2 Keleti
kereszténység pl.
 latin, nem anyanyelvű3 az ortodox (görög-
keleti) vallás. Itt most nem
 egyszólamú, nem többszólamú számítanak a 16. század
óta létező reformált
 liturgikus=istentiszteleten használt egyházak, mert a
gregorián kialakulásának
 énekes, nem hangszeres és virágzásának
időszakában még nem
léteztek.
8
 3A latin a római
II.2. Az elnevezés I. A legenda vallás szent nyelve
– ezen nincs mit
„Elnevezése Nagy Szent Gergely pápa (590-604) liturgiai és csodálkozni, bár valóban
nem jó, ha a misén ülő nem
énekrendező tevékenységére utal, melynek alapja Johannes érti, miről van szó (ezért is
Diaconus Gergely-életrajza 860 körül, mely szerint ő az antifonále vezették be a huszadik
[=antifónák és más szertartásénekek gyűjteménye] szerzője, a század második felében az
Schola Cantorum megalapítója, a fő énekmester, aki még öreg anyanyelvű istentiszteletet).
létére is, a nyugágyán fekve, korbáccsal felügyel az énekes Azonban egy vallásnak
sokszor van szent nyelve: a
gyermekek munkájára. És megjelennek a kódexekben azok a Korán fordításokat például
képek, amelyeken Gergelynek a természetfeletti ihlet galamb nem veszik igazi, hiteles
képében sugallja a dallamokat. A XIX. század végén elindult isteni közlésnek, hanem csak
vizsgálatok eredményeképpen abban állapodott meg a kutatás, az eredeti nyelven írt
hogy a gregoriánnak nevezett dallamkincs részben Gergely előtt, Korán egyfajta
értelmezésének.
legnagyobbrészt azonban az ő működése után keletkezett.” Ugyanilyen „szent” nyelv a
latin. Emellett a
középkorban sokszor a
latin töltötte be a közvetítő
Foglald össze a lényeget 2-3 mondatban! nyelv szerepét: tudósok,
királyok, egyháziak
különböző nemzetből ezen
a nyelven értették meg
II.3. Az elnevezés II. A négy „cantus” magukat. Később ez a
nyelv a francia lett, ma
pedig az angol. (Ezeket a
közvetítő nyelveket hívják
A gregorián elnevezésére több variáció van, mindegyik a „lingua francának”, amely
elnevezésnek köze van a
gregorián más-más jellemzőjére utal. Az összes megnevezés azzal a franciákhoz.)

latin szóval kezdődik, hogy „cantus”, amely annyit jelent: „ének”4
 cantus gregorianus = Nagy Szent Gergely pápa
rendező munkájára utal
 sima, nyugodt előadásmód → cantus planus5
 kórus énekli → cantus choralis
 + a többszólamúságban a gregorián dallamok
szolgálják azt a szilárd alapot, amely köré építik a hogy a gregorián dallamot
többi szólamot → cantus firmus6
A képek látható jobb oldalt Nagy
Szent Gergely, ott csücsül a galamb
a jobb vállán, és turbékolja a
fülébe a gregorián dallamokat. Bal
oldalt pedig Szent Cecíliát
ábrázolták, aki nem véletlenül került
Gergely mellé, mivel ő az egyházi
zene védőszentje. Kezében kis
hordozható orgona. Cecília római
kori vértanú volt (250 körül
végezték ki), és egy fordítási hiba
miatt - amely szerint az esküvőjén ő
maga játszott az orgonáján - vált
az egyházzene védőszentjévé.
4Lásd: „Volare,
ooh, cantare,
oooh!!!”
5Lásd az angol
megfelelőt: „plain
chant”, a plain szó annyit
jelent, mint „alföld”,
„síkság”, „egyszerű”.
6 Ezt úgy kell elképzelni,
éneklik, és kezdetben
köréje rögtönözik a többi
szólamot. Később a
zeneszerzők leírják a
gregorián dallamot, és a
leírt dallam fölé, vagy az
alá szerkesztik az új
szólamokat.
Füst Milán: Cantus
Firmus – klikk ide

9
III. A gregorián ének története

III.1. Az olvasnivaló

+ Olvasd el a szöveget, és csak a lényeget próbáld meg kiemelni és kijegyzetelni!

III.1.1. A KEZDETEK ÉS A VÉRTANÚK KORA (I-IV. SZÁZAD)

Az ősegyházban a liturgikus ének kialakulása a zsidó istentiszteleti hagyományokra

(templomi és zsinagógai istentisztelet), valamint a mediterrán régió zenei hagyományaira
vezethető vissza. Ebben a korban még nincs kottaírás, az énekes legfeljebb a szentírási
szöveget tartotta a kezében. Az éneklés alapvetően a rögtönzésre alapult.

III.1.2. AZ EGYHÁZATYÁK KORA (IV-VII. SZÁZAD)

Az apostoli korban felhalmozott hitbéli ismeretek és a liturgiai kincsestár megőrzését,

fejlesztését kiváló egyházatyák, püspökök, pátriárkák, azaz egyháztanítók végezték el
(ilyenek például nyugaton: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Nagy Szent Leó pápa, keleten:
Aranyszájú Szent János).
A liturgikus ének fejlődésére két intézmény volt nagy hatással. Az egyik a
szerzetesség intézménye, mely a IV. századtól kezdve terjed el előbb keleten, majd
nyugaton. A másik fontos intézmény a zenei utánpótlás nevelésére szakosodott előbb a nagy
bazilikákban, majd más templomokban is: az énekmesterek vezetése alatt létrejövő scholák
[szkólák, lásd „iskola”] nemcsak a tanítás bázisai voltak, hanem az ének megőrzésének,
gyarapításának műhelyei is. Az egyik legfontosabb ilyen iskola a római Schola Cantorum
volt.
Ebben az időszakban rögzült, hogy az istentisztelet mely pontjain milyen típusú
énekek vannak, valamint kialakult, hogy melyik ünnepen milyen szöveget énekelnek.
Ebben az időben úgy keleten, mint nyugaton helyi központok voltak az irányadók
mind liturgiai, mind zenei szempontból. Keleten például Antiochia, Alexandria, Bizánc és
Jeruzsálem a fejlődő liturgia központja. Nyugaton is többféle szokásrend alakult ki. A
legfontosabb központok: Itália (milánói vagy ambrózián liturgia Szent Ambrus püspök nevéből,
órómai liturgia és a dél-olasz liturgia), Hispánia (= Spanyolország, mozarab liturgia), Gallia (=
Franciaország, gallikán liturgia).

III.1.3. EURÓPA MEGKERESZTELÉSÉNEK KORA (VII-XI. SZÁZAD)

A Karoling császárok - Pipin, majd Nagy Károly és utódai - úgy akarták Európát egységes
birodalomban összefogni, hogy annak szertartásai és a liturgikus éneke is egységes legyen:
Róma szokásait kövesse. Ezért írták le, szerkesztették könyvvé a frank birodalom papjai a
római liturgikus szokásokat, majd a római éneket is, hogy ezáltal könnyebb legyen annak
megtanítása Európa egész területén. E célból született meg a hangjegyírás is a Karoling-
birodalomban.
A Nagy Károly-féle egységesítés következtében viszont megszűnt a gallikán liturgia. A
mozarab (Hispánia araboktól megszállt része) liturgikus énekek megmentését a felszabadítás
után ugyanez az egységesítés tette lehetetlenné. Egyedül Milánó (ambrózián liturgia) tudta a
mai napig megőrizni önállóságát.

10
III.1.4. A GÓTIKUS KATEDRÁLISOK KORA (XII-XV. SZÁZAD)

A gregorián ebben az időszakban már együtt él az egyre komplikáltabb polifon

(többszólamú) zenével. A repertoár bővül: a gyakran ismétlődő szövegekhez új dallamok
készültek „modern” stílusban. Ez az időszak rögtön egy századokra kiható újítással indul:
Arezzói Guido bevezeti a vonalrendszeres kottaírást és a kulcsokat. Az új kottaírást
felhasználják arra, hogy minden püspökség, szerzetesrend vagy kolostor írásban rögzítse
saját gyakorlatát. A középkor vége felé a többszólamúság hatással van a gregorián
előadásmódjára is. Sokfelé lelassul a tempó, a díszítések, különleges énekes technikák
eltűnnek, a hangok egyenletesebbekké válnak.

III.1.5. A TRIDENTI ZSINAT KORA (XVI-XIX. SZÁZAD)

A római egyháznak a XVI. században két nagy problémával kellett megküzdenie. Az egyik a
reneszánsz korban fellépő, az egyházat belülről is kikezdő elvilágiasodás, a másik pedig az
egyházat megosztó vallásszakadás, a reformáció. Az egyház dolgainak rendbe hozására
hívták össze a tridenti (más néven: trentói) zsinatot (1545-1563). A liturgiát megtisztították
mindattól, ami a késő középkorban az ősi magra rárakódott. Ezzel néhány évtized alatt
megszűntek a helyi liturgiák, és a helyi gregorián hagyományok is. Közben azonban a
gregorián maga is elvesztette addigi kiemelt helyét: egyrészt a többszólamúság, másrészt az
anyanyelvű éneklés nyomta el.
Hivatalosan érvényben maradt az istentiszteleti alkalmak megtisztított, régi
törzsanyaga, mégpedig a római változat szerint. Viszont elhagyták a legtöbb olyan
anyagot, mely 1100 után keletkezett. A tridenti zsinat után a gregorián dallamok terén
durva modernizálást kényszerítettek ki. A gregorián prozódiáját (= a dallamnak a szöveg
ritmusához és hangsúlyához történő igazítása) ki akarták javítani, a dallamokat pedig
lerövidíteni. Egy bizottság végezte el a munkát, a dallamokat erősen átírták, a díszesebb,
nehezebb részeket nagyrészt kihagyták. Ezt a változatot nyomtatták ki sok ezer
példányban, terjesztették el a világban. Egészen 1900-ig ezt a „romlott” gregoriánt
használták.

III.1.6. A MEGÚJULÁS KORA (XIX-XX. SZÁZAD)

A XIX. században egyre többen érezték, hogy a liturgia forrásaihoz való visszatérésre van
szükség, és ebbe a zene is beletartozik. Ennek a mozgalomnak az élére a francia Solesmes
[ejtsd: szolem] kolostora állt. Lemásolták a legrégibb középkori kódexeket, összegyűjtötték a
dallamok változatait, később lefényképezték a legfontosabb kódexeket, és azokat
igyekeztek nyomtatásban közreadni. E munkák célja gyakorlati volt: meg akarták állapítani a
gregorián dallamok autentikus alakját, s azt bevezetni az egyházi gyakorlatba.
Tevékenységüket nagy ellenállás fogadta, s csak akkor tudták ügyüket győzelemre vinni,
amikor X. Pius pápa melléjük állt. Ő az egyik pápai dekrétumában (≈állásfoglalás)
kijelentette, hogy a római egyház zenéjének alapja a gregorián, melyet minden templomban,
kolostorban, papi szemináriumban ápolni, gyakorolni és tanítani kell.
X. Pius, elfogadva a solesmes-i szerzetesek érveit, elhatározta az új énekeskönyvek
kiadását. Az új római könyvek, most már a helyreállított dallamokkal, a 20. század elejétől
kezdve folyamatosan jelennek meg.
A gregorián egyházi használata tekintetében fordulatot hozott a II. vatikáni zsinat
(1963-1966). Bár a zsinat határozata deklarálta a gregorián elsőségét, az anyanyelv
engedélyezése az istentiszteleteken a gregorián visszaszorulásához vezetett. Egyesek
megpróbálkoztak a gregorián lefordításával, mások scholák alapításával próbálták meg
legalább egy-egy misén fenntartani, vagy gregorián napokon, tanfolyamokon népszerűsíteni,
mindhiába.
A szöveg a Harmat Artúr Központi Kántorképző hivatalos Gregorián I. jegyzetének szerkesztett változata.
11
III.2. Egy példa a jegyzetelésre

Megjegyzés: a jegyzet a hosszabb szövegből készült, éppen ezért sokszor csak a teljes
szöveg elolvasása után egyértelmű (tehát nem lehet megspórolni a fenti szöveg
olvasását, ha nem voltál az órán…).

A gregorián ének története

 kezdetek (I-III. sz.)
 források, keletkezés: egyidős a kereszténységgel, 2 forrás: zsidó
szertartászene + mediterrán hagyományok
 kezdetben nem volt lejegyzés, csak a szöveg volt adott, improvizált
 egyházatyák ideje (IV-VII. sz.)
 két fontos intézmény, amely a gregorián kialakulásában szerepet játszott:
 szerzetesség
 énekes iskolák: utánpótlás nevelése, az egyik legfontosabb a római
Schola Cantorum: kórusvezetők és énekesek képzése, innen mentek
messzire terjeszteni a római gregoriánt; Nagy Szent Gergelynek fontos
szerepe volt ebben
 a liturgia énekrendje kialakul
 + helyi dialektusok: (ambrózián, órómai, mozarab, gallikán)
 Európa megkeresztelkedése (VII-XI.)
 Nagy Károly (800): egységes birodalom → egységes vallás→ egységes zene
 a római dialektus elsőbbsége, a lejegyzés, terjesztés, dialektusok háttérbe
szorítása, elhalása
 gótikus katedrálisok kora (XII-XV.)
 vonalrendszer és kulcsok + többszólamúság = kevesebb impró, merevebb
zenei forma, egyenletesebb tempó, Arezzói Guido szerepe
 tridenti zsinat után (XVI-XIX.): reneszánsz: elvilágiasodás + reformáció → zsinat:
megszűnnek a helyi liturgiák, és a gregoriánt is leegyszerűsítik, durván átírják
 liturgikus megújulás (XIX-XX.): Solesmes kolostora – visszatérés a forrásokhoz,
autentikus forma megkeresése és közreadása újra, II. vatikáni zsinat után – anyanyelv
bevezetése a liturgián: a gregorián visszaszorul

12
IV. A gregorián énekek tipologizálása1
1 = típusok megállapítása,
IV.1. A fő szempont típusokba rendezés

Feladat: ikszeld be az egy nagy különbséget a két kottarészlet

között!!! 2 amely egy húsvéti ének (a
szekvencia) részlete, a szöveg
Az első részlet:2 magyarul:

„Húsvét tiszta áldozatját a

hívek áldva áldják.
Bárány megváltja nyáját,
és az ártatlan Krisztus már
kiengeszteli értünk Atyját. A
halál és az élet csodálatos
ütközettel összecsaptak, az
élet halott vezetője élve
uralkodik.”

3Egy alleluja-dallam. Az
alleluja annyit jelent:
„Dicsérjétek az Urat!”

A második:3

3. kép - Egy későbbi,

többszólamú alleluja, itt még
Igen, az első példában egy szótagra egy hang jutott, míg a több hang esik egy
szótagra...
másodikban több, sőt sok (lásd a második alleluja szó
zárószótagját). Amire ki kellene lyukadni, az az egy szótagra
énekelt hangok számának különbsége. Kicsit érthetőbben
fogalmazva a tipologizálás fő szempontja: a szótagszám és a
4 Lásd az angol
hangok számának viszonya. „syllable” szót, amely
annyit jelent, mint
IV.2. A három fő típus „szótag”.
5 A melizma szó azt a hosszú
 szillabikus: egy szótag - egy hang4 díszítést jelenti, amikor egy
szótagra sok hang jut –
 melizmatikus: egy szótag- sok hang5 szigorúan egy „l” betűvel !
 neumatikus: egy szótag – egy vagy néhány hang6
13
Íme egy neumatikus dallam kottája: van benne hajlítás, de 6 A neuma szó maga intést
jelent. Arra utal, hogy
maximum 3-4 hang erejéig, és van benne szillabikus rész is. Ez kezdetben, amikor még nem
volt kottaírás, a
tehát átmenet a két típus közt: hangcsoportokat intéssel,
kézmozdulatokkal jelölték. A
korai kottaírás alapegységei
is a neumák, azaz
hangcsoportok:

4. kép - neuma és kottaírás

egymás alatt

V. Gregorián műfajok 1. A zsoltárok, zsoltározás

0 Később is írnak
V.1. Egy-két infó felsorolásszerűen a zsoltárokról zsoltárokat, de a
„prototípust” az
 a zsoltárok ószövetségi0 énekelt imák ószövetségi zsoltárok jelentik.

 tehát a Bibliában találhatók meg, furcsa mód a Zsoltárok 1 A psalmus

elnevezés görög
könyvében szóból ered,
amely egy
 a zsoltár latinul psalmus1 pengetős
hangszert jelölt.
 150 zsoltár van a Bibliában2 Már azért is érdemes
megtanulni a psalmus szót,
 a hagyomány szerint sokat Dávid király3 írt mert angolul is hasonló
 megszólal a misén is és a szerzetesek imáiban4 is (psalm), valamint van
Kodálynak egy híres műve, a
Psalmus hungaricus. A cím
V.2. A zsoltárok formája és felépítése jelentése: „Magyar zsoltár”.
2 A számozással problémák

adódhatnak, ugyanis a
 A zsoltárok verses formában íródtak, egységei a különböző fordítások
zsoltársorok. máshogy számozzák
a zsoltárokat, egy
 Egy zsoltársor két zsoltárfélsorból áll, amelyek határát a hosszabbat esetleg
kettébontanak, és akkor máris
modern kiadások *-gal jelölik. nem stimmel a szám, máshol
meg összevonnak két
 A zsoltárok nyelve nem szokásos rímeket, hanem szöveget. Így a végén kijön a
150, de azért érdemes
gondolatrímeket használ: a zsoltárfélsorok tartalma között megnézni a szomszédos
van valamifajta kapcsolat, nem pedig a hangzása közt. zsoltárokat is, ha nem tudjuk,
melyik számozás szerint
keressünk egyet.
14
 A négyfajta gondolatrím: 3 Ez ugyanaz a bibliai alak,
akiről a Dávid-csillagot is
 ismétlés (≠ szóismétlés!!! csak tartalmi) elnevezték, és aki Góliátot
legyőzi, a legismertebb
Dicsérjétek az Urat minden nemzetek * Dávid-ábrázolás
Michelangelóé:
áldjátok őt minden népek
 ellentétes (lásd az ellentétes kötőszót)
Gödröt ásott és kimélyítette *
de ő esett a maga ásta verembe
 kiegészítő – a 2. félsor új tartalmat hoz
Ujjongok és benned van örömem *
és magasztalom neved, ó Fölséges
4 Idegen szóval a zsolozsma,
 kulcsszó – a 2. félsor az első kulcsszavával kezdődik: latinul officium.
Király az Úr, fönségbe öltözött * 5A kis doxológia teljes
Fönségbe öltözött az Úr, hatalommal övezte föl magát szövege így hangzik:
„Gloria Patri, et Filio, et
V.3. A zsoltározás Spiritui Sancto: Sicut erat in
principio, et nunc, et semper,
et in saecula saeculorum.
A zsoltárokat dallammodellekre énekelték. Olyan ez majdnem, Amen”
magyarul:
mint az indiaiaknál a rága, illetve az arab zenében a makám. Ez „Dicsőség az Atyának és
Fiúnak és a Szentléleknek;
azért praktikus így, mert nem kellett mind a 150 zsoltárhoz külön miképpen kezdetben, most és
dallamot kieszelni, hanem meg lehetett oldani néhány mindörökké. Ámen” És ezt
elmondták minden zsoltár és
típusdallammal, azt kész lett a háef. Egy dallammodellre tehát sok más ima végén. Idézet
egy filmből: „És akkor ezt
sokféle szöveget lehetett ráhúzni. most írd le százszor!”
Annyit segítek, hogy
Ezeket a modelleket hívják zsoltártónusoknak. latinul kellett az
illetőnek leírnia azt a
(=zsoltározásra alkalmas dallammodell) bizonyos mondatot…
A zsoltárok végéhez a 6. századtól kezdve még 6 Ezeket az eretnekeket
hozzátoldanak egy rövid részletet, mely nem zsoltárszöveg, és nevezték ariánusoknak,
méghozzá az alapítóról,
mindig ugyanúgy hangzik: Ariusról. Azt vallották, hogy
Jézus nem igazi Isten, hanem
„Gloria Patri et Filio, et Spiritui Sancto…” = csak az Atya legtökéletesebb
teremtménye, akit aztán az
„Dicsőség az Atyának és Fiúnak, és Szentléleknek…”5 maga mellé emel, és istenné
A szövegen jól látszik, hogy nagyon nem ószövetségi, tesz. Ezzel jól
felforgattak mindent,
ugyanis a szentháromságot dicsőíti. Ezt a rövid szöveget hívják ráadásul elég
agresszíven terjesztették
idegen szóval kis doxológiának, ami annyit jelent, mint kis tanaikat. Végül a niceai
zsinaton (325) mondják ki a
dicsőítés. Azért tették oda, mert a korai századokban egy püspökök, hogy Jézus
egylényegű Isten az Atyával.
eretnek csapat6 elkezdte tagadni Jézus isteni mivoltát, erre jól Hááát, kicsit bonyolult, az
elismételtették minden zsoltár végén az „igazi” keresztényekkel a lehet, de ennek a vitának
köszönheti a kereszténység a
kis doxológiát, hogy eszébe ne jusson senkinek az eretnekeknek mai napig közösen használt
hitvallását, az apostoli
hinni. hitvallást.

15
 A zsoltárokat felelgetve adják elő, azaz a szöveget
soronként a csapat egyik, majd másik fele énekli. Ezt a célt
szolgálják a templomokban a szentélyben álló stallumok: a
szerzetesek vagy más egyháziak egyik fele az egyik oldalon, a
másik a másik oldalon ül le, és felváltva énekelnek egy-egy
zsoltársort.
Stallum egy katedrálisban

VI. Gregorián műfajok 2. Az antifonális éneklésmód és az antifóna

Egy kis ismétlés az

1
VI.1. Az antifonális éneklésmód ókorból. A zsidó
istentiszteleti zene
Mi is volt a zsoltározás lényege? Egyrészt a zsoltárokat párbeszédes formái:
 egy részlet ismételve, míg
zsoltártónusokra, azaz különböző dallammodellekre énekelték, a többit szólisták éneklik
 egy dallam két részben –
másrészt felelgetve adták elő. A felelgetésnek már volt a két csapat közt
 egész dallam teljes
hagyománya: a zsidó liturgikus zenében1 és más keleti zenei ismétlése
 refrénszerű, visszatérő rész
forrásokban is előszeretettel alkalmazzák.
Ezekből a párbeszédes formákból alakul ki a
2A többkórusosság esetében
különálló énekes vagy
zsoltározásra is jellemző felelgetős éneklésmód, amelyet hangszeres csapatokra kell
gondolnunk: egyik csapat -
antifonális éneklésmódnak neveznek. Ez annyira gyakori és másik csapat, esetleg egy
harmadik. Jól elkülöníthető
jellegzetes volt, hogy később is nagy hatással volt a módon oszlik meg a zenei
anyag a kórusok közt.
zeneszerzésre. A két- és többkórusos zenei formák alapja lett2. Átadják a szót, és aztán
persze közösen is énekelnek.
VI.2. Az antifóna
NAGYON FONTOS!!!
Az 5. sz. környékén kiemelnek egy részletet a zsoltárból ANTIFÓNA ≠
(dallamot-szöveget együtt), és ezt saját dallammá fejlesztve ANTIFONÁLIS
ÉNEKLÉSMÓD
elhelyezik a zsoltár előtt és mögött, amelyet mindenki énekel. Ezt
nevezik antifónának. Pontosan úgy néz ki ezáltal a szerkezet,
mint egy hamburger: antifóna + zsoltár + újra antifóna. Ha
hosszabb a zsoltár, akkor többször is megszakítják antifónával, à
la Big Mac: antifóna + zsoltár első részlet + antifóna + zsoltár
második részlet + antifóna + további zsoltárrészletek + végén
antifóna.3 3 Ebből a szerkezetből is jól
Az antifóna később elszakad a zsoltártól, és önálló látszik, hogy van köze az
antifónának az antifonális
műfajjá válik. A mai napig használatos a mise különböző énekei énekhez, de nem egyenlő
azzal.
közt, de azon kívül is. Legismertebbek az egyházi időszak saját
időszakaihoz kapcsolódó Mária-antifónák. Az egyik legősibb
16
ilyen szöveg így hangzik: 4 az eredeti görög szöveg:
Ὑπὸ ηὴν ζὴν εὐζπλαγχνίαν,
καηαθεύγομεν, Θεοηόκε.
Τὰς ἡμῶν ἱκεζίας,
μὴ παρίδῃς ἐν περιζηάζει,
ἀλλ᾽ ἐκ κινδύνων
λύηρωζαι ἡμᾶς,
μόνη Ἁγνή, μόνη εὐλογημένη.

Sub uum præsidium Oltalmad alá

confugimus,
Sancta Dei Genetrix.
Nostras deprecationes
ne despicias
in necessitatibus nostris,
sed a periculis cunctis
libera nos semper,
Virgo gloriosa et benedicta.
futunk,
Istennek szent Szülője,
könyörgésünket meg ne vesd
szükségünk idején,
hanem oltalmazz meg minket
minden veszedelemtől,
A Kazanyi Istenanya
ó dicsőséges és áldott Szűz.
(Kazanszkaja), az egyik
legszentebb ikon az orosz-
ca.250 Egyiptom, kopt keresztények ortodox egyházban.

VII. Gregorián műfajok 3. A himnusz

Nekünk, magyaroknak a „himnusz” szó hallatán a következők

ugranak be: Kölcsey, sportközvetítés, iskolai ünnepség, méltóság,
komolyság és vagy hasonló, vagy teljesen más asszociációk. De
talán a legkevésbé gondolunk egy középkori gregorián műfajra.
Pedig nem is csak a középkori Európáig kell visszamenni, ha a
himnuszok előképét keressük. 1Szent Ambrus (339 körül –
Milánó, 397) püspök, egyházi
A himnusz ugyanis keleti eredetű, (Istent) dicsérő ének. A
író, költő, a négy nyugati
szövege nem bibliai, hanem költött. Éppen ezért sokáig vitatták, egyháztanító egyike.
Korának jelentős költője is
hogy szabad-e egyáltalán énekelni a liturgiában. Nem véletlen, volt, művészete himnuszok
írásában teljesedett ki. A
hogy a műfajt egy magas rangú egyházi személy fogadtatta el a legújabb kutatások tizenkét
himnuszát ismerik el
többséggel. Az illető egy politikusból lett püspök, Szent Ambrus1, hitelesnek. Liturgikus
aki maga is több himnuszt írt, verses formában, irodalmi értékkel. tevékenysége miatt
a milánói liturgiát
A magyar irodalomba neves himnuszfordítók vezették be a ambrózián liturgiának
nevezik. Ambrus a méhészek
műfajt: Babits Mihály2 és a piarista szerzetes-költő Sík Sándor. védőszentje, ugyanis a
feljegyzések szerint
A himnusz elsősorban nem a miséhez, hanem a misén kívüli gyermekkorában egész
méhraj szállta meg, de egy
napi többszöri imaalkalomhoz, az zsolozsmához köthető. csípés sem érte.
Mindegyik imaórán elhangzott egy-egy himnusz. Vagy a 2 Babits gyűjteményének
napszakhoz kötött tartalommal (esti, reggeli himnusz) vagy pedig címe: Amor sanctus.
az aktuális ünnephez kötve (Jézus, Szűz Mária és más szentek
ünnepei). Ilyen szöveg a későbbiekben még előkerülő Ut queant
3 Krisztus, ki nap vagy és világ,
laxis is, amely egy Szent János himnusz. Az alábbi szöveg pedig a
17
alvás előtt énekelt esti himnusz, a Christe, qui lux es et dies.3 (fordítás S az éj homályát felfeded,
Boldog ragyogást hirdető,
az előző oldal alján) Kit fények fényének hiszünk.
Könyörgünk, szent Istenünk,
Őrizz meg ezen az éjjelen,
Legyen benned nyugodalmunk,
Adj nekünk csendes éjszakát.

Az éjszaka a halálnak, az
elmúlásnak is az ideje, az
álomból fel-nem-ébredésé, a
varázslat, a rontás, a jó és
rossz szellemek ideje. Erre az
A himnuszok esetében szó sincs gondolatrímről. Itt a szerkezetet időszakra kér segítséget az
teljesen jól látható módon a forma tartja össze: négy nyolc- esti himnusz szövege. A
középkori hívő egyik
szótagos sor kapcsolódik egymáshoz rímekkel. legnagyobb félelme volt,
hogy alvás közben,
készületlenül lepi meg őt a
halál.

VIII. Arezzói Guido

Van egy nagyon híres himnusz, amely annyira fontos, hogy

Amerikában még ajándéktárgyat is gyártanak belőle. Lásd jobbra!

Igazán nem csak a szöveg miatt lett híres a himnusz, hanem azért,
mert egy középkori szerzetes kitalált rá egy dallamot. A szerző
nem más, mint Arezzói1 Guido.

VIII.1. Guido Aretinus Inventor musicæ

1 Arezzo egy város Itáliában, itt
A cím annyit tesz, mint „Arezzói Guido, a zene feltalálója”. Mivel működött Guido. A középkori
emberek nevében sokszor az a
is érdemelte ki Guido, egy 11. századi bencés szerzetes ezt az város szerepelt, ahonnan valók.
elismerő ragadványnevet? Azokkal a vívmányokkal, amelyekkel Ez ma is sok családnévnél így
van. Guidót hívják még Guido
megreformálta és előrelendítette a zene tanításának módszereit. Monacónak vagy Guido
Aretinus-nak is.
Előtte ugyanis főként hallás után, maximum a szöveg lejegyzésével
és a dallamvonalat visszaadó vonalkákkal írtak „kottát”, amely
nem volt alkalmas arra, hogy egy ismeretlen dallamot 100%-os
biztonsággal megtanuljon egy ember. Íme tehát a vívmányok
sorozata:

VIII.2. A vonalrendszer tökéletesítése

Guido előtt tehát igen fejletlen volt a vonalrendszer használata,

először csak egy képzeletbeli vonalat, majd pedig egy-két
vonalat húztak, amelyeket betűvel (ABC-s hang szerűen) és/vagy
színnel kódolták a megfelelő hangmagasság szerint. Guido négy
vonalat húz, amelyek egymástól terctávolságra vannak. Bevezeti a
sor elején álló kulcsokat, amelyek megmutatják, hogy a skála
18
melyik kivágatát kell olvasni (C-kulcs és F-kulcs). Ez a rendszer
2A himnuszt Pál diakónus írta,
mind a mai napig így használatos, csak a vonalak száma nőtt ötre, 770 körül, Nagy Károly
udvarában, magyarul így
és a kulcsok variálási lehetősége bővült. hangzik:

VIII.3. A relatív szolmizáció rendszerének megalkotása „Hogy könnyült szívvel csoda

tetteidnek zenghessék
hírét szabadult szolgáid,
Ezen a ponton térünk vissza a bögrén lévő dallamhoz. Azt ugyanis oldd meg, Szent János,
kötelét a bűntől
Arezzói Guido írta a fent már említett Ut queant laxis kezdetű szennyes ajaknak. ”
Szent János himnuszra2. A dallam így hangzik: Sík Sándor fordítása

3 Csakhogy mi kicsit máshogy

hívjuk a szolmizációs hangokat.
A skála kezdőhangja nálunk
rögtön nem „ut”, hanem „dó”.
Azért változtatták meg (a 17.
században), hogy könnyebb
legyen rajta énekelni. A
franciák azonban mind a mai
napig az „ut”-öt használják dó
helyett. A himnuszszöveg utolsó
két szavának kezdőbetűi pedig
kiadják a „si”-t, azaz a „ti”
hangot – ez az egybeesés
azonban véletlen. Egy másik,
szintén a kottaíráshoz
Ha az ember jól megfigyeli a dal felépítését, kiderül, hogy úgy kapcsolódó jelből lett a „ti”
hang.
komponálta meg Guido a dallamot, hogy minden sora egy
hanggal feljebb kezdődjön, mint az előző sor kezdőhangja. Így,
6. kép - Guido előtt:
ha egymás után helyeznék el ezeket a kezdőhangokat, azok neumaírás egy 11.
századi mozarab
kiadnák az általunk is használt skálát. A sorok kezdőszótagjai kódexből. Mozarab =
az Ibériai-félsziget
lettek a relatív hangnevek, azaz a későbbi szolmizációs nevek3 muzulmánok által
elfoglalt része.
(lásd a félkövéren szedett kezdőszótagokat).
Guido találmánya a zeneoktatást, leginkább a dallamok
megtanulását könnyítette meg jelentős mértékben. Sokkal
gyorsabban lehetett ugyanis megtanítani az ismeretlen énekeket
ezzel a módszerrel. A pápához is elment, és bemutatta, ahogy a
schola (azaz a gyerekekből is álló templomi kórus) két-három nap
alatt megtanulta azt a dallamot, amely elsajátításához a
szolmizáció segítsége nélkül két-három hét is kellett.
7. kép - Az Ut queant laxis
VIII.4. A Guido-féle kéz Guido-féle változata egy
olyan kottával lejegyezve,
A Guido-féle kéz nem bizonyítottan Guido találmánya, de a amelyben a szolmizációs
hangokat írták a
hagyomány hozzá köti. Ez egy szemléltető eszköz volt, amely az vonalrendszerbe.
(Gaffurio, Franchino: Theorica
abszolút hangmagasságokat mutatta be a kézfej segítségével: A musice, liber quintus)
hangmagasságok egymást úgy követték, hogy a legmélyebb hang

19
 a hüvelykujj első ujjpercén foglalt helyet,
majd pedig csigavonalban indult a kéztő felé,
a kisujj felé. A kézen majdnem három
oktávnyi hang elfért.
„Itt született és élt Arezzói
A Guidóhoz köthető
reformok Guido”
mindegyike a zene írásbeliségét erősítette.
Nem véletlen, hogy elűzik szerzetestársai,
mivel féltették az addig csak hallás alapján
5. kép - A Guido-féle
kéz logikája megtanult és áthagyományozott dalkincsüket.
A zenetanulás megkönnyítésére Guido után is rengeteg technikát
fejlesztettek ki. Kodály Zoltán az angoloknál elterjedt relatív
szolmizáció bevezetését tartotta hasznosnak, mert az jól ábrázolja
a hangok a hangsorban való egymáshoz való viszonyát. A
rendszer kiegészül a hangok pontos helyének meghatározására
használt ABC-s nevekkel.
A kézjeleket is angolszász
területen használják először, (a
részlet egy 1904-os
kiadványból való). A kézjelek
elterjesztését John Curwennek,
egy angliai tiszteletesnek
tulajdonítják, aki vasárnapi
iskolájában használta a
rendszert.

IX. A nyolc módusz. A hangnemek középkori rendszere

1 pl. a dúr hangsor =
IX.1. Hangsor és hangnem dó alaphangra a
törzshangok, azaz a
A két fenti fogalommal biztosan találkozik az ember a dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti; a moll
= lá-ra a törzshangok sora –
zenetanulás kezdeti szakaszaiban is. Valami sejtése is van ezek a zongorán bármelyik
hangmagasságról
mindenkinek e két alapfogalomról. Egy kis ismétlés gyanánt kezdődhetnek.
2 pl. a C-dúr = C-re rögzített
következik most két definíció: dúr hangsor, csak C-ről
indítva a törzshangok sora;
 hangsor = egy alaphangra, bizonyos szabályok alapján a-moll = A-ra építve a
felépített hangok sorozata1 törzshangok sora.
3 Ezeket a

 hangnem = egy konkrét magasságú alaphangra rögzített hangsorokat hívjuk

modális
hangsor2 hangsoroknak: a ré-re épített
hétfokú hangsor a dór, a mi-
A barokktól kezdődően leginkább a dúr és a moll – azaz re a fríg, fá-ra a líd, a szó-ra
a mixolíd – ezek mindegyike
dó-ra és lá-ra épített hangsor volt használatos. Előtte a használatos a magyar
reneszánsz idején, és a népzenékben nem csak dó-ra és a lá-ra népzenében is.
4 A móduszok számozása:

épülő hétfokú hangsorokat használták, hanem a többi alaphangra ↑

autentikus

20
(r, m, f, s – a ti-re nem) is építettek hangsorokat3. A középkor 1 3 5 7
D E F G
azonban egész más logika alapján építette fel a hangsorok 2 4 6 8
plagális
rendszerét, és nyolc féle hangsort használt. Nyolc félét? Miközben ↓
hét különböző alaphang van? Igen, ugyanis egy alaphangra
kétféle hangsort épített, attól függően, hogy a dallam főként az
alaphang fölött jár, vagy bátran belép az alaphang alá is.

IX.2. A nyolc módusz rendszere

 vettek négy alaphangot (=záróhang):

 ABC-vel: D E F G
 vagy szolmizálva: r m f s
 mindegyiken kétféle hangsort használtak:
 autentikus (=eredeti): főként az alaphang fölött
jár a dallam ↑
 plagális (járulékos): alaphang alá is megy a
dallam ↓
 a móduszokat számmal is ellátták: a páratlan számok
jelezték az autentikus móduszokat, a párosak a
plagálisakat4
 ezeket a hangnemeket nevezték móduszoknak: ez tehát
körülbelül a hangsornak (vagy hangkészletnek) felel meg
– nem egy konkrét dallamot jelöl, csak a szóba jövő A nyolc módusz rendszere: a
jobb oldali karikában vannak
hangokat és szerepüket. A módusz egy lehetséges az autentikus móduszok
hangjai, a kör bal oldalán az
módozat a teljes hangkészletből, ahogyan arra az alaphanggal. A bal oldali
karika hangsorának közepén
elnevezése is utal. helyezkedik el a jobb oldali
karikában lévő hang: ez a
IX.3. Módusz ≠ tónus plagális módusz alaphangja.

Olyan, mintha a módusz

5
A módusz tehát a szóba jövő hangok tárháza, mint egy egyenlet lenne egy bizonyos színű
megoldásának az alaphalmaza. A tónus hasonló szó, a LEGO-kocka halmaza. Ebből
bármit ki lehet rakni. De ha
zsoltározáshoz köthető: zsoltározásra alkalmas dallammodell. A már kiraktam egy házat
belőle, akkor az a tónus: egy
kettő nem keverendő5. A zsoltártónusok a móduszok szerint konkrét dallam. Amely
természetesen egy bizonyos
alakulnak: minden móduszban egy bizonyos zsoltártónust módusz hangjaiból áll.
használnak.6 Egy példa az első móduszra: 6 Legalábbis egy használati
Az első módusz hangjai rendszeren belül: egyes
templomok, országok, sőt
szerzetesközösségek különféle
azaz r-m-f-sz-l-t vagy tá, ahol a ré az alaphang, és a lá zsoltártónusokat használnak.
Más a magyar zsoltártónus,
hangon recitálnak, miképpen azt az üres fejű hang is jelöli. mint a római, más a bencés,

21
Az első zsoltártónus a következőképp néz ki: mint a ferences.
7 A reneszánsz szerző,

Thomas Tallis egy darabja,

f s l -----tá l s l * l-----s f s f r a Tunes For Archbishop
Parker’s Psalter zsoltártónusok
Látszik, hogy az első zsoltártónus az egyes módusz hangjaiból gyűjteménye. A nyolc
zsoltártónust feldolgozó mű
építkezik, a legfontosabb hangja, a záróhang pedig a módusz mindegyik tétele más-más
hangulatú, az adott módusz
alaphangja, a ré. karakterének megfelelően.
Az 1567-es kiadásban a
A különböző móduszokhoz a görög éthosz-elmélet tónusok következő jellemzése
szerepel:
mintájára különféle hangulatokat, jellegeket párosítottak.7 Ez az 1 The first is mee: devout to see,
2 The second is sad: in majesty,
elképzelés sokáig megmarad, még a barokk idején is készítenek 3 The third doth rage: and roughly brayeth,
4 The fourth doth fawn: and flattery playeth,
5 The fifth delighteth: and laugheth the more,
táblázatokat, hogy melyik hangnem milyen hangulatot fejez ki. 6 The sixth bewaileth: it weepeth full sore,
7 The seventh treadeth stout: in forward race,
8 The eighth goeth mild: in modest pace.
Ugyanez megfigyelhető a bécsi klasszikában: egy dühös ária Prózai fordításban ez annyit
jelent, hogy az első tónus
gyakran van d-mollban, míg a fény hangneme a C-dúr. A ájtatos, a második egyszerre
szomorú és méltóságteljes, a
hangnem-karakterisztika oka az, hogy a régi hangszerek nem harmadik dühös, a negyedik
tudtak minden hangnemben ugyanolyan tisztán játszani, ezért hízelgő, az ötödik örömteli, a
hatodik gyászos, a hetedik
bizonyos hangnemeknek valóban más volt a jellegük, mint a határozottan, míg a nyolcadik
szelíden lépdelő.
többinek, ráadásul másképpen hangolták a hangszereket, mint
8 Ez a különbség a modern
ma. 8 hangszerek és a modern,
egyenletes hangolás
Hogy mindez teljesen idegen attól, amit ma gondolunk a megjelenésével teljesen
eltűnik a fül számára: a mai
hangnemekről? Miként a bevezetőben is említésre került, a zongorán eljátszva ugyanaz
középkor gyakran egész más gondolkodásmódot kíván, mint a a darab C-dúrban és egy fél
hanggal feljebb Cisz-dúrban
mai. Erre volt az egyik első - meglehetősen kiadós – példa ez a teljesen ugyanúgy szól. Egy
barokk hangolású
fejezet a középkori hangnemek rendszeréről. hangszeren vagy
hallgathatatlanul
hamis a Cisz-dúr, vagy
egészen más karakterű, mint
a C. Lásd ezt a német nyelvű
oldalt.

X. A tervezett többszólamúság kialakulása

1A
kitalált középkor
X.1. Bevezetés elmélet Heribert Illig
nevéhez fűződik, aki
Ismétlés: a középkor1 nem sötét időszak! Ahogy a jegyzet elején szerint az időszámításunk
szerinti 614-911 közötti évek
is bizonyításra került, a zenetörténet erre az egyik legjobb példa: (vagyis a kora középkor) nem
léteztek, és minden erre a
A középkornak köszönhető az európai zene évszázadokon korszakra datált esemény
máskor történt meg, az ekkor
keresztüli elsőbbsége, amely mind a mai napig tart. Az egyik élt személyek, pedig kitalált
alakok. Az elméletet néhány
óriási vívmány éppen az egyszólamúságból a tervezett más történész is elfogadta,
többszólamúságig vezetett, addig a többszólamúságig, ami most ám a nagy többsége szerint
az elmélet helytelen és
is az alapja az európai zeneszerzésnek. történelmietlen. A „kitalált
középkor” bizonyító anyagát
22
 Illig szerint nem lehet az
X.2. Fő kérdések írásos forrásokra építeni,
hiszen azok mind
Többszólamúság - Hogyan? Mikor? Hol? Kik által? hamisítványok. Az igazságot
a kövek hordozzák, azok az
Leglényegesebb pont: pont az, hogy nem pontszerű az esemény! épületek, melyek feloldhatják
az írott szövegek
Nem feltalálták/kitalálták a többszólamúságot; hanem elkezdték ellentmondásait.
De mi (nem) lenne, ha nem lett
tudatosan alkalmazni. Mi? Már megvolt? Meg bizony! Európa volna az a három század?
Hiányozna a történelemből
északi vidékén (Anglia, Skandinávia), de máshol is (bolgár többek közt Nagy Károly és
népzene), sőt Európán kívül is (jávai gamelán zene). A utódai, nem is volt poitiers-i
csata, melyben Martell Károly
népzenében már volt, és mind a mai napig van többszólamúság. legyőzte volna a mórokat.
Angliában nem volt viking
De ez a többszólamúság improvizált, nem lejegyzett, hódítás. Cirill és Metód nem
téríthettek,
szándékos, de nem előre tervezett. Jelen van a szigorúan Mohamed futása nem lehetett
az iszlám időszámítás
egyszólamú egyházi zene mellett. Vagy inkább ellenében? Ezen a kezdete, és így tovább és így
ponton érezhető feszültség van a helyi többszólamú népzene és tovább…

az import zene (tehát a gregorián) között.

X.3. A többszólamúság alkalmazása a műzenében

Ez a két dolog, azaz a többszólamúság és a gregorián aztán

keveredett. Sőt, „politikailag” talán értelmes döntés volt bevenni a
többszólamúságot a templomba, mivel így kicsit közelebb
2 = szilárd ének,
hozhatták az egyházi zenét a köznapi emberhez. Persze úgy, azaz a
hogy mindennek az alapja továbbra is a gregorián dallam volt, többszólamúság
szilárd alapja, lásd II.3.
amelyet ebben az esetben „cantus firmusnak”2 neveztek. Így fejezetet

talán a kecske is jóllakott, és a káposzta is megmaradt…

Hol és mikor? Nem lehet pontosan tudni. Bizonyos, hogy
Anglia és a burgund/flamand terület elöl járt ezen a téren,
ugyanúgy, mint Párizs. Azonban több száz év különbség van a
feltételezett „mikorok”-ban. Ezenkívül az első lejegyzett
többszólamú emlékek csak a 9. sz. végéről valók. Az egészhez
ráadásul elengedhetetlen volt a kottaírás kialakítása, hiszen
másként nem lehetett előre tervezett a többszólamúság.

X.4. Az orgánum 8. kép - A burgund –

flamand vidék
 orgánum = a korai többszólamúság neve

23
Több lépcső, több fajta:
 párhuzamos orgánum – vajon hogy haladt az új szólam az
elsőhöz képest? Többféle hangközben, de azzal mindig
párhuzamosan. A legjellemzőbb hangközök: kvint, kvárt és
oktáv, később más hangközök is előfordulhattak - lehetett
rögtönözni, ha az ember ismerte a cantus firmust.
 második típus: szabad orgánum - nem csak párhuzamosan,
hanem ellentétes irányban is mozoghattak - nehezebb
rögtönözni, nagyobb tudást igényel:

3A szavunk a görög
organon szóból
rengeteg származik,
a szó jelenti a szerveinket
(németül a szerv= Organ), a
szervezet szó idegen szóval
az organizmus. Az
Az orgánum szó három jelentése: organizáció valaminek a
megszervezése, az angol
 Organon3 (görög) = eszköz, onnan ered az elnevezés, hogy Organisation szó pedig
egyesületet, szervezetet jelöl.
a hangközök a görögök óta matematikai arányoknak felelnek Az újságokat, folyóiratokat
nevezzük sajtóorgánumnak is.
meg, ezek kimérésére szolgált a körző és a vonalzó. Az organikus jelzőt
 Orgona – későbbi jelentés (első templomi orgonahasználat használják a kémia azon
ágára, amely a szerves
10. sz. közepe), szintén az eszköz szóból ered (hangkeltő kémiát jelenti, míg az
organikus építészet célja,
eszköz). hogy az épület szerves
módon, azaz természetesen
 Még egy jelentés. Orgánum = hangi adottság, amelyet a nőjön ki a környezetéből, az
építéshez a természetes
színész fejleszt, hogy az eszköze legyen a kifejezésnek. anyagokat felhasználva.

XI. A középkori világi zene 1. A trubadúrköltészet és európai hatása

Amennyivel szebb más
XI.1. A világi zene meleg vagy hideg
évszaknál a tavasz, annyival
megfelelőbb az udvarlásra,
A középkorban a túlvilági boldogság mellett - amelyet a vallás hogy örömöt szerezzen az igaz
szerelmeseknek.
De jaj ez év virágainak, melyek
erősen hangsúlyozott, hívei számára az erkölcsös földi életvitelt annyi bajt okoztak nekem,
24
célul adva - igenis helyet kapnak a zenében a földi örömök, a hogy egy nap alatt elvettek mindent,
mit két év erőfeszítéseivel
meghódítottam.
világi témák. Ezek a tartalmak a népzenében eddig is jelen
A Hölgyem, én és a Szerelem idáig
voltak. A különbség mindössze az, hogy a középkorban beemelik inkább egyek voltunk.
Ám a lágy szellő, a rózsa és a dal,
a művészi értékű műzene közé ezeket a témákat is. és a zöld erdő arra emlékeztette,
hogy értéke elillant,
A világi zene több ponton is különbözik az egyházzenétől: mert ő is azt akarta, amit én,
jóllehet nem volt sok öröm, mivel
sosem volt más,
gyakran hangszerkíséretes és mindig anyanyelvű. csak tiszta udvarlás.
Raimon de Miraval
XI.2. A vándorzenészek

A vándorzenészek a világi zenét hivatásosan művelők „alsó

kasztja”: életük a vándorlás, a szabadság és a függetlenség,
sorsuk az éhezés, a kitaszítottság, a bizonytalanság. Fontos
hírközlők, az információ forrásai a vándorzenészek: a középkori
ember gyakorta egyetlen faluban és annak környékén élte le
életét – nem volt lehetőség utazásra. Ezért tekintettek mindig kis
irigységgel a vándorzenészekre.1 A hírek és híradások sokszor
kiszínezték a valóságot, hogy még jobban lebilincseljék a 9. kép - Robert Capa
hallgatót, hogy aztán az szívesebben nyúljon a bugyellárisba egy világhírű képe a
partraszállásról
kis fizetségért, amelyet a meséért, a mutatványért adott. 1A mai híradások,
A vándorzenészeknek rengeteg dologhoz kellett érteniük, paparazzók és a bulvársajtó
pontosan ugyanazt az igényt
kicsit hasonlítottak a mutatványosokhoz: hangszeren kellett tudni elégítik ki, mint amelyet a
vándorzenészek elégítettek ki
játszaniuk, mutatványokat kieszelni és megtanulni, tudniuk kellet a középkorban: olyanról
adnak hírt, amiről az ember
verselni, szövegeket megzenésíteni. csak nehezen tud információt
szerezni – a háborúk ugyanis
XI.3. A trubadúrköltészet veszélyesek, a sztárok
rejtőzködnek, a
katasztrófákat nem szívesen
A feljebb lévő kaszt tagjai azonban nem csak, és főként nem az látjuk személyesen.
egyszerű népet szórakoztatták: a nemesi-királyi udvarok tartották
el őket, művészetüket igen nagyra értékelték, sőt néha királyok
maguk is trubadúrok voltak (lásd Oroszlánszívű Richárdot).
A helyszín, ahol kialakult e művészet: Dél-Franciaország,
Provence, pontosabban Okcitánia.2 Ez a vidék mindig is a
különböző kultúrák kereszteződésében állt: gallok, kelták lakták,
Okcitánia - térkép
még görög gyarmatosítók is jártak erre. Ezen a vidéken vezet át
az egyik legfontosabb zarándokút Santiago de Compostelába,
de közel van az iszlám hagyománya is az Ibériai-félszigeten. A
trubadúrköltészet a 11.-től a 13. sz. végéig virágzott Európában,
öt nagy nemzedéken keresztül. Művészetüknek a katarok ellen
meghirdetett európai keresztes háborúk vetettek véget.
25
 2 Azért ez a név, mert az
XI.4. A trubadúrköltészet kisugárzása Európában „igen” szót, melyet „oui”-nak
[ui] mondanak, e vidéken
Elsőként - úgy száz évvel a trubadúrok megjelenése után - Észak- „oc”-nak [ok] mondják.

Franciaországban éreztette a hatását a trubadúrköltészet, az itt 3 Ejtés: [truver], a név

jelentése „kitalálni” – mármint
hasonló szerepet betöltő zenészt nevezik trouvère-nek3. dallamot, szöveget.
A németek gyakran utánozták a francia mintákat – itt a 4 Ezek a vallási tartalmak a
leggyakrabban Szűz
műfajt Minnesangnak, a zenészt Minnesängernek nevezik. A Máriához kapcsolódtak.
világi tartalom Itáliában és Spanyolországban vallásos Feltűnő a kapcsolat a
középkori Mária-kultusz és a
szövegekkel keveredve két műfajt eredményez: a lauda világi költemények nőimádata
közt. Biztos, hogy e kettő
(=dicséret) olasz, a cantiga (=ének) spanyol nyelvű vallásos, de hatással volt egymásra.
nem templomi zene.4

XII. A középkori világi zene 2. A Minnesang

1 ejtsd:
[minezán] és
XII.1. A Minnesang és a Minnesänger [minezengea]

A Minnesang a középkori rendi művészet neve német területen.

A rendi művészet azt jelenti, hogy előkelők, nemesek és királyok is
lehettek Minnesängerek, valamint arra utal, hogy a költészetük a
felső kasztéhoz tartozott, miként a trubadúroké is.
26
 Honnan van az elnevezés? „Minne” a középkori német
nyelvben annyit jelent, mint szerelem; a „Sang” jelentése: ének.

XII.2. A „hohe Minne”

A hohe Minne központi témája a nő. De nem egyszerűen csak

úgy, hanem: szerelem az istenített, elérhetetlen nő felé, akit a
Minnesänger szolgál, de aki soha nem viszonozza e szerelmet. Ez
a „hohe Minne” - a magasabb rangú szerelem megéneklése
(hoch=magas).
Ez a hozzáállás azonban nagyon nem tükrözi a középkor 10. kép - Walther von der
Vogelweide
nőkhöz való, a nők szemszögéből véve igencsak elnyomást jelentő A hársfaágak
aszimmetrikus viszonyát. Honnan tehát ez az alávetettség? A csendes árnyán,
ahol kettőnknek ágya volt,
válasz a neveltetésben keresendő. A várúrnő volt az egyetlen nő, ott láthatjátok
a gyeppárnán,
aki egyenrangúként jelent meg a férfiak előtt: a vár életének hogy fű és virág meghajolt.
Fölöttünk az ág bogán
működtetése volt a feladata, a várúr távollétében még a vár ejhajahujj!
dalolt ám a csalogány!
védelmét is meg kellett szerveznie. A várúrnő neveli a lovagoknak
szánt fiúkat, akik teljesen alávetettek neki – ebből a deformált Vigan futottam
ki a rétre,
kapcsolatból születhetett ez a furcsa férfi-nő viszony, mely teljesen és kedvesem már várt reám.
Oly izgatottan
meghatározza a Minnesang viszonyrendszerének lényegi pontjait: jött elémbe!
Mily boldogság volt, Máriám!
 a neveltetés, alávetettség kifejezése Hogy megcsókolt-e? Meg biz
ám!
 az önmegtartóztatás egyházi parancsával való ellentéte ejhajahujj!
Most is pirul belé a szám.
 az erotikus témák nyílt kimondása
 kölcsönhatás a Mária-kultusszal (a nő imádása ~ Mária S tréfás kacagva
hamar ágyat
tisztelete) vetett szép pázsitos helyen.
Nevethet rajta
s titkon vágyat
XII.3. A „niedere Minne” érezhet, aki arra jön,
mert jól láthatja a nyomot,
Később az egyenrangú, beteljesült kapcsolatokat is megénekeltek: ejhajahujj!
amit a fejem nyomott.
ezt nevezték „niedere Minnének” (niedrig=alacsony). Megjelenik
Ha tudná más azt,
az erotika mint megénekelt tartalom. Nem véletlen, hogy a hogy mi jártunk
ott! ó hogy szégyelném
későbbi német nyelvben a Minne szó már nem a szerelmet jelenti, magam!
hanem a közösülést magát. Rengetegen tartoztak a Nem sejti más azt,
mit csináltunk,
Minnesängerek közé, itt csak egyetlen név következik, akitől a csak ő maga, meg én magam,
meg egy kis madár a fán,
jobb oldalon található Minnesang származik: Walther von der ejhajahujj!
az nem árul el talán.
Vogelweide. Babits Mihály fordítása

27
XIII. A középkori zeneelmélet

Ezek a területek később

XIII.1. Bevezetés. Mi egyáltalán a zeneelmélet? szétválnak, de valahol
mindegyik a
A zeneelmélet sokfajta területet magába olvasztó tudomány. A zeneelmélet tárgya
köré csoportosítható:
zeneelmélet egyrészt arról szól, hogy miként gondolkodik egy külön tanítanak szolfézst,
amely a zenei írás-olvasásról,
korszak a zenéről: a zene szerepéről, a zene eredetéről és hallásfejlesztésről szól; az
összhangzattan foglalkozik a
céljáról. De ide tartozik az is, hogy miként kell a zenét művelni: harmóniák, az ellenpont pedig
a többszólamú zene
milyen összetevőkből épül fel a zene: a hangok, harmóniák, szerkesztési szabályaival. Ide
szólamok, ritmus, a zeneszerzés és az előadásmód szabályai – tartozik a formatan, amely a
zenei formák alakulását,
egyszóval minden, ami a használati zene tudományos háttere. arányait és felépítését

Arról is állást foglal a zeneelmélet, hogy milyen a jó zene, 11. kép - A Scientia és az
Usus ábrázolása egy 12.
emellett kezdetben ide tartoznak a zene szépségét firtató századi reims-i kódexben
kérdések is.1 vizsgálja, valamint a
hangszerismeret és a
A középkor az az időszak, amikor a zenéről való hangszerelés, amely a zenei
gondolkodás – hasonlóan a többi műveltségterülethez – először anyag zenekarra való átírását
takarja. Az akusztika a hang
ölt tudományos formát. Az arab elméletíráshoz hasonlóan, amely (és a zene) fizikai
törvényszerűségeit vizsgálja,
megkülönböztet „szemlélődő” és „cselekvő” zenélést, azaz a mely tudomány részterülete a
hangközök és hangnemek
zenéről való elméleti gondolkodást a konkrét zenei egymáshoz való pontos
behangolása, a hangolás,
tevékenységtől, a középkor is két részre bontja a zenélést: idegen szóval a temperálás. A
 scientia2 azaz tudomány: az elméleti tudás a zenéről zene szépségének kérdéseivel
ma a zeneesztétika
 és usus3, azaz gyakorlat: a zene konkrét művelése foglalkozik.

E kettőt gyakran, de tévesen az egyházi és a világi zene 2 lásd az angol science szót
3 lásd az angol to use igét
ellentéteként fogalmazták meg. A lényeg azonban nem a
felhasználás különböző területében keresendő, hanem abban,
hogy a középkori gondolkodás szerint (és ez talán érvényes ma
is), nem elég csak csinálni a zenét (usus), hanem ismerni kell annak
az elméleti hátterét (scientia). Mert előfordul, hogy valaki olyan
tehetség, hogy mindenfajta zenei ismeret nélkül képes magas
4 Ilyen a sok jó értelemben vett
fokon játszani4, de a tehetség zenei ismeretekkel párosulva még „képzetlen” népzenész. Értem
magasabb sikerek felé visz. Példa erre a több zeneszerző- ez alatt azokat, akik nem
iskolában, hanem egy idősebb
előadóművész, mint Paganini vagy Liszt Ferenc. Éles kritikával zenésztől, a gyakorlatban
tanulták a zenélést.
beszél Arezzói Guido versikéje azokról, akik csak csinálják a
zenét, mindenfajta tudományos ismeret nélkül:
„Musicorum et cantorum „Muzsikusok s kántorok közt
magna est distantia, nagy a differencia, 5 „Mindennapi

Isti dicunt, illi sciut, azok tudják, ezek mondják, hetesünket add meg nekünk
ma”
quae commponit musica. mit szerkeszt a muzsika
28
 Nan qui facit, quod non sapit, Ki nem tudja, s mégis fújja,
diffinitur bestia” valóságos bestia.”
Arezzói Guido Werner Alajos fordítása

XIII.2. Egy kis kitérő a hetes számról

A hetes szám a legtöbb vallásban, kultúrában és népi

hagyományban mágikus jelentőséggel bír. Rengeteg dologból
van hét: hétfejű a sárkány, hét a főbűn, hét nyakcsigolyánk van,
az ókor hét csodáját ismerjük, hét bolygó van, hét törzshang a
zenében és folytathatnánk napestig.5 A hetes azért is fontos szám
a középkorban, mert a hármas és a négyes összege. A szentháromság szimbóluma a
háromszög, benne az isteni
A hármas szám pedig – a kereszténység szentháromságot mindenhatóság ikonja, a
mindent látó szem. A mindent
központi helyre emelő alapdogmája miatt – az isteni világ látó szem már az
szimbóluma. Az isteni világ természetesen tökéletes, ezért egyiptomiaknál megjelenik,
Hórusz szeme, az erő
legjobban a kör szimbolizálja. A négyes szám ezzel szemben az
emberi, a földi világ száma: a négy égtáj, a négy évszak, a
négy szél, a négy elem, a négyféle vérmérséklet, a körülöttünk
lévő négy fal, mind a földi világra utal, hogy csak a
legegyszerűbb példákat tekintsük. A négyes számnak a
geometriában a négyzet felel meg. A négyzetesség leginkább.
A hetes tehát – mint fent említésre került – a hármas és a
négyes összege (7=3+4). Azért is kiemelten fontos szám a hét,
mert ha a három az isteni, a négy pedig az emberi világ
szimbóluma, akkor a hét e két világ találkozásának a jele.
jelképeként. Az egyiptomi
Ugyanígy a tizenkettő, mely háromszor négy (12=3x4). Vagy vallásban a kereszténység sok
előképe megtalálható: az
ennek a tükörfordítása, a huszonegy, amely szám ráadásul isten-hármasságok szülő-
hétszer három (21=7*3). gyermek viszonyban (Ízisz-
Ozirisz gyermeke Hórusz),
Hogy az emberi és isteni világ összekapcsolása nem valamint az isten halálból való
feltámadása is. Ugyanígy
egyedi gondolat, arra rengeteg mitológiai-bibliai történet van: feltűnő a hasonlóság az isteni
tökéletesség, az Egyiptomban
Bábel tornyának építése, az Olümposz, amely az istenek Földből istenként tisztelt Nap kerek
alakja és a kör alakú
kinövő lakhelye, vagy Ikarosz története. De ugyanerről van szó a oltáriszentség között, amelyet
kerteknél is. A kolostorok, arab kertek a leggyakrabban a ráadásul gyakran a Nap
sugaraira emlékeztető
következő módon néznek ki: a kert négy fallal zárja ki a monstranciába, azaz
szentségmutatóba tesznek. Az
külvilágot, a középen szökőkút, amelynek gyakran négyzetes egyik esti himnusz konkrétan
így kezdődik:
alapja van és kör alakú tálat helyeznek el rajta. Sokszor három „Krisztus, ki Nap vagy és világ,
minket sötétségben ne hagyj,
medence van egymás felett. A szökőkútból víz „szökik fel”, amely Atyádnak fényessége vagy,
s a hit világát hirdeted.”
víz az élet szimbóluma, és amely ráadásul felfelé törekszik: el
29
akar szakadni a földtől. Ez pedig pont annak ikaroszi vágynak a 6 Ebből jön a mi triviális
szavunk, amely nagyon
szimbóluma, amely az emberiségben mindig is megvolt: Ikarosz az egyszerű, mondhatni alap
dolgot jelent (triviális kérdés).
istenek világába akar betörni…

XIII.3. A zene mint tudomány. Septem artes liberales 7 A négyes szám van benne,
lásd quad, kvárt és kvadrát.
A zene tehát a középkor szemléletében tudomány. Sőt, mint
később bizonyításra kerül, inkább foglalkozik elvont szinten a
zenéhez kapcsolódó matematikai, csillagászati összefüggésekkel,
mint a hangzó zenével magával. Mindenesetre most kapcsolódik
össze az előző két fejezet tartalma: ugyanis a zene középkori 13. kép - Kolostorkert,
nyolcszögletű szökőkúttal
tudománya egy hetes egység része. Ez a hetes egység az
akkoriban az egyetemeken oktatott hét alapvető tudomány, a
Septem artes liberales, azaz a hét szabad művészet.
o szabad = mert szabad emberhez méltó, illő
o művészet = tudás, tudomány értelemben véve elsajátítható
A hét művészet két csoportra bomlik, természetesen három
plusz négyes felosztásban:
 Az első három a három alaptudomány: a Trivium6
o Grammatica – nyelvtan (a helyes beszéd tudománya)
o Rhetorica – szónoklattan (a szép beszéd tudománya)
o Dialectica – érvelés (a gondolat logikus kifejtése)
 A második négy a triviumra épül, a neve: Quadrivium7
o Arithmetica – számtan 12. kép - A hetedik
mennyország. Egy kis földi
o Geometria – mértan paradicsom.
o Musica – zene
o Astronomia – csillagászat ≠ asztrológia8 8 A nomosz görögül törvény (a
csillagok járásának törvénye),
Jól látható, hogy a zene a matematikai tudományok közt a logosz pedig beszéd, ige;
azaz amit a csillagok
kapott helyet. Ez is utal a fejezet elején már említett hozzáállásra, „mondanak”: asztrológia =
mely a zenét mint matematikai összefüggéseket vizsgálja. Ennek csillagjóslás.
9 És ez valóban így is van. Ha

egyik oka, hogy a görögöknél Püthagorasz óta a zenei hangokat, egy adott hangmagasságú
húrt megfelezek, akkor a hang
de főként a hangközöket matematikai arányokkal írják le.9 oktávját kapom (2:1 arány),
ha az arány 2:3-hoz, akkor
Az alábbi kép allegorikus formában a hét szabad művészetet kvintet. És így tovább…
10 A kódex a kor egyik
ábrázolja. Azért nőalakokkal, mert az eredeti latin szavak mind leggazdagabban illuminált
nőneműek. Az ábrázolás egy 1180-as kódexből, a Hortus irata 336 képpel, a kor
tudását foglalta össze a
Deliciarumból való10. A kép után található egy rövid értelmezés. szerzetesek számára. A kódex
1870-ben megsemmisült
Straßburg támadásakor, ezért
csak a másolatokból lehetett

30
rekonstruálni a tartalmát.

31
Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének nevezetes miniatúrája teljes
egészében ábrázolja a hét szabad művészet rendszerét. A középpontban a felső
félkörben a Philosophia allegorikus nőalakja ül, és oldalából hét sugár árad. Az alsó
félkörben Szókratész és Platón alakja jelenik meg. A belső kört körülölelő külső körben
jelennek meg a hét szabad művészet allegorikus alakjai, tudományuk egy-egy
attribútumával. A tudományok az óra járásával megegyező irányban haladnak, vagyis a
kezdő tanulmányoktól a „nulla órától" (trivium - grammatica, rethorica, dialectica) a
magasabb tanulmányok felé (quadrivium - musica, arithmetica, geometria, astronomia). Ez
egyúttal a szabad művészetek hierarchiáját is megadja, a művészetek / tudományok útja
a grammatikától a legösszetettebbig, az asztronómiáig halad. A körön kívül, alul négy
figura a „költők a mágusokkal" nevet kapja, azaz az ő művészetük kívül esik a hét szabad
művészeten.
 Grammatica: Kísérője a tankönyv és a vessző (scopa), valamint a következő
versbe szedett felirat: „Per me quivis discit / vox, littera, syllaba, quid sit” (Általam
tanulja meg mindenki, mi a hang, a betű és a szótag).
 Rhetorica: Kezében táblát (tabula) és íróvesszőt (stilus) tart. „Causarum vires / per
me rhetor alme requires” (Az indokok erejét kutatod általam, jó rétor).
 Dialectica: Bal kezében kutyafejet (caput canis) tart, a feliratnak megfelelően:
„Argumenta sino / concurrere more canino” (Az érveket kutyamódra, egymás után
sorjázom).
A quadrivium itt a musicával kezdődik, amely az ide tartozó művészetek megszokott
középkori rendjében valójában a harmadik helyen áll.
 Musica: Kezében hárfát (cithara) tart, melyhez további attribútumként egyhúros,
körte alakú viella (líra) és tekerőlant (organistrum) társul. A felirat így szól: „Musica
sum late / doctrix artis variate” (A Musica vagyok, a kiterjedt és változatos ars
tanítója).
 Arithmetica: Kezében számolózsineget tart, és a következőket mondja: „Ex numeris
consto / quorum discrimina monstro” (Számokból tevődöm össze, s megmutatom a
köztük levő különbségeket).
 Geometria: Attribútuma a körző és a mérőrúd. „Terrae mensuras / per multas
dirigo curas” (Sokféle vizsgálattal meghatározom a föld mértékeit).
 Astronomia: A csillagok felé mutat; a bal kezében tartott eszköz nem
azonosítható egyértelműen . „Ex astris nomen / traho per que discitur omen” (A
csillag nevéből kikövetkeztetem, miből fejthető meg a jövendölés).
 A külső kör peremén körbefutó szöveg a következőképpen hangzik:”Hec exercicia
que mundi philosophia investigavit, investigata notavit, scripto firmavit et alumnis
insinuavit.” (A világ filozófiája vizsgálta e tevékenységeket, a vizsgáltakat
följegyezte, írásban rögzítette és a növendékek eszébe véste.) „Septem per studia
docet artes philosophia. Hec elementorum scrutatur et abdita rerum.” (Hét
művészetre oktat tanításában a filozófia. Az elemekbe és a dolgokba rejtettet
fürkészi.)
 A Philosophia körén kívül négy „Poetae vel magi spiritu immundo et instinctu”
ábrája látható: pogány költők vagy tisztátalan szellemű mágusok, kiknek fülébe
valótlanságokat suttognak fekete madarak: „Isti immundis spiritibus inspirati
scribunt artem magicam et poetriam, id est fabulosa commenta. „ (Ezek, a
tisztátalan lélektől áthatva bűbájos és költői ars-ot írogatnak, mindez hazug
fecsegés.)
forrás
32
 11 Ilyen például a hétfokú
XIII.4. A zene középkori értelmezése hangsorok elnevezése (ion,
dór, fríg, líd), melyek kisázsiai
A zene értelmezésének, mint sok a zenéhez kapcsolódó görög törzsek neveiből
származnak. Az eredeti görög
szakkifejezésnek11 görög előképei vannak. A legfontosabb minta hangsorokat már nem tudjuk
rekonstruálni, de a nevük
a már említett Püthagorasz, matematikus-csillagász volt, akinek a megmaradt.
12 Darvas Gábor: A
zenéről alkotott elképzelése valahol mind a mai napig totemzenétől a
hegedűversenyig,
meghatározó. „A lényeg röviden a következő: minthogy a fizikai és Zeneműkiadó Budapest, 1977,
szellemi világot számrendszerek szabályozzák, a hangok és ritmusok p. 55-56.

is a kozmikus rendszerbe illeszkednek, a szférák rétegeinek és az

égitestek elhelyezkedésének megfelelően.”12 Ez nagyban emlékeztet
minket az ókori kultúrák kozmologikus felfogására13, ami nem
meglepő, hiszen Püthagorasz kisázsiai születésű volt.
A középkorban három féle zenét különböztettek meg:
 Musica mundana: a világmindenség, a csillagok, a szférák
zenéje, a makrokozmosz (=világ) harmóniája és az abban
uralkodó arányok.
 Musica humana: az ember zenéje – mivel a mikrokozmosz,
azaz az ember hasonlít a makrokozmoszra, az emberben is
hasonló arányok, harmóniák vannak, mint a világban. Ezért 14. kép - Musica
mundana,
hat ránk a zene, a szép, a jó és a rossz. (Lásd görög éthosz- musica humana,
musica instrumentalis
elmélet14)
13 = A zene, a tudomány és a
 Musica instrumentalis: a hallható, megszólaltatható zene, vallás összefonódása és
hatása az emberi életre.
amely nem kizárólag hangszeres, mint ahogy azt a neve 14 Az éthosz-elmélet szerint a

zenének erkölcsformáló ereje

sugallja, hanem minden ember által keltett zene. van: a jó zene jóvá tesz, a
rossz zene rosszá.
XIII.4.1. A SZFÉRÁK ZENÉJE
A görögök és a középkor is hangközök arányaiként képzelte el a
Földet körülvevő szférák és a Föld távolságát. A szférák
összeérésekor születhetett meg a musica mundana. A szférákat
gyakran egy egyhúros hangszerként ábrázolták. A Föld után a
víz, a levegő, a tűz, majd pedig a hét ismert bolygó következett,
és végül így ért el a húr egészen a mennyországig. A menny és a
föld között e szerint a kép szerint éppen két oktávnyi távolság
van, míg a Nap egy oktávnyira helyezkedik el a Földtől. A köztes
távolságokat is hangközarányoknak feleltették meg. A gondolat A kozmikus monochord. Egy
tőlünk teljesen távol
nem csak a középkort jellemezte, még Johannes Kepler (*1571), a álló, tipikus középkori
gondolat.
neves csillagász is kísérletezett azzal, hogy a bolygókhoz
33
hangokat rendeljen. És nem volt az ötlete teljesen alaptalan. A 15 A témáról Kolláth Zoltán
fizikus-csillagász tartott
csillagoknak ugyanis van hangja. Igaz, hogy az ember a lebilincselő előadást, mely a
Mindentudás Egyetemének
hangjukat nem hallhatja, hiszen az űrben nem terjed a hang. honlapján leírt változatban itt
található, videó formátumban
Azonban a pulzálásuk, amelyre a fényük változásából pedig ezen a linken.
következtetünk, hang kiadásával jár. A hang ugyanis rezgés,
amelyet a csillag tágulása és összehúzódása kelt. A csillaghangok
azonban olyan mélyek, hogy az emberi fül azt nem hallhatja.
Lásd a mellékelt ábrát. Azonban jó pár oktávval
feltranszponálva, azaz felgyorsítva a hullámokat, már „képet”
kaphatunk arról, hogy milyen is a szférák zenéje.15

XIII.5. Összegzés

Tehát a középkor szemléletében nemcsak a zene rendeződik

matematikai arányok szerint, hanem hasonlóképpen maga a világ
is. Nem véletlen, hogy a teremtő Istent is gyakorta körzővel
ábrázolják – ugyanazzal az eszközzel, mely a hangközök
távolságának kimérésére is szolgált (lásd orgánum)! A MUSICA,
azaz a zene tudománya a középkorban éppen azért tudomány,
mert „Musica est disciplina, quae de numeris loquitur” azaz: „A
MUSICA tudomány, hiszen a számokról beszél”. Ezek pedig pont
ugyanazok a számok, amely szerint Isten a világot teremtette: „Te
pedig mindent mérték, szám és súly szerint rendeztél el” (Bölcs 15. kép - A teremtő Isten
körzővel méri ki a
11,20) Ahogy az a jobb oldali képen látható. világmindenség rendjét

Így ér össze minden tudomány és minden a világról

alkotott kép a középkori zeneelméletben, amely tehát nem
egyszerűen a zenei gyakorlat leírása vagy színtiszta
16Az Isten létével foglalkozó
zenetudomány, hanem sokkal inkább „zenében feloldott tudomán
y.
teológia16” – vagy még szélesebben értelmezve: „zenében Theosz
feloldott világkép”. = isten görögül.

34
XIV. Ars antiqua (12. sz. – 1320)
1A név annyit jelent, mint régi
XIV.1. Az ars antiqua előzményei művészet (ars=művészet,
artes=művészetek, lásd
Ahhoz, hogy a középkori zenetörténet egy viszonylag hosszabb Septem Artes Liberales). Az
elnevezést természetesen nem
szakaszának, az ars antiquának1 a vívmányait értékelni lehessen, maga a korszak adta
magának, hanem az azt
a kiindulási pontot a többszólamúságban kell keresni. A 12. követő időszak. Így
különböztette meg a régebbi
századra már teljesen elfogadottá válik a tervezett kor zenéjétől a magáét.
Egyszerre alakult ki két a
többszólamúság zeneszerzési technikája, az orgánum. Ahogyan megnevezés: ars antiqua és
azt az orgánumot bemutató fejezetben látni lehetett, a tervezett ars nova. Régi művészet és új
művészet.
többszólamúság európai központjai Anglia, a burgund-flamand
vidék és Párizs volt. A felsorolásban a minket továbbvezető szál
Párizs, méghozzá a párizsi Notre-Dame.
A Notre-Dame nagyhatású zenei központ volt, az itt
működő zeneszerzőket együttesen a Notre-Dame iskolaként
emlegetik, a rájuk jellemző stílus neve pedig a Notre-Dame zene.
Nem véletlen, hogy éppen Párizs a zenei újítások központja,
ugyanis Párizs középkori értelemben véve nagyváros2. És éppen
ez az időszak az, amikor a középkori városok felemelkednek. A 16. kép - A párizsi
Notre-Dame
város kulturális központtá válik, a szabadság, a kiváltságok helye
lesz. Párizsban nyílik az Alpoktól északra az első egyetem, amely 2 A középkori városok
lélekszáma változó, 50-100
mindig a nyíltság, a tudomány és a szellemi újítás központja. ezer közé tehető a lakosok
száma. Párizs nagyvárosnak
XIV.2. A modális hangjegyírás számít, mivel 1400 körül 200
ezer ember lakott a városban.

A többszólamúság erősen befolyásolta a zene lejegyzésének a

módját. Két szólam esetén még lehetett a régebbi, gregoriánt
Lásd a X. fejezetet
3
idéző ritmusnélküliségben létezni: az egyik szólam figyelni tudott a tervezett
többszólamúság
a másikra, a szólamok alkalmazkodni tudtak egymáshoz. Az kialakulásáról.
orgánum két kezdeti fajtája3 ráadásul alkalmas arra is, hogy
akár rögtönözzék. Három szólamnál már nem lehetett közös
nevező nélkül alkotni, főleg, ha a három szólam nem ugyanabban
a ritmusban mozgott.
A zene koordinálását pedig a ritmus megregulázása
jelentette. Szükségessé vált a hangok hosszúságának
meghatározása, mert így már időben egymáshoz tudták rendezni

35
a szólamokat. Ezt az új, hanghosszúságot meghatározó rendszert
nevezik modális hangjegyírásnak.
A modális hangjegyírás logikája az volt, hogy előre
meghatározott ritmusú építőelemekből alkották meg a dallam
ritmusát. Pontosan úgy kell ezt elképzelni, mint a hangnemet. Erre
utal az elnevezés is, ugyanis ezeket a ritmusmodelleket
ritmusmódusznak hívják, miként a hangnem középkor neve is
módusz. Ezt a ritmusírást nehéz olvasni, mert hasonló jelek
jelentettek mást attól függően, hogy hogyan kombinálták ezeket.

Bal oldalt láthatók a

jelek, jobbra pedig a 17. kép - Egy háromszólamú
modern átírás. A allelúja, melyet
hangok fölötti ritmusmóduszokban
szögletes zárójelek jegyeztek le. A darab példa a
jelzik, hogy azok a melizmatikus orgánumra is.
hangok az eredeti
kottában egy 3 Megint valami olyasmi ez,
A ritmus móduszok rendszere csoportba tartoztak ami távol áll a mai
gondolkodásmódtól.
Hogy miként működtek ezek a móduszok?3 A zeneszerző Cserébe nagyon
logikus és
választott általában egy alapmóduszt – miként egy hangnemben következetes. És közben
hallgatható zenét hoz létre. Ez
írják sokáig a zenét – és annak az alapritmusát használja végig a is különleges a középkor
zenéjében…
komponáláskor. Hogy ne legyen unalmas a zene, díszíti, variálja,
és esetleg elosztja a ritmusmódusz hangjait a különböző szólamok
közt. Ritkán be-beszúr egy képletet egy másik ritmusmóduszból.
Ilyen példánk a Fényuszállyal száll a hajnal című trubadúrdallam:
az eleje főként az első ritmusmóduszban van, a második részét
pedig a hatossal dobták fel.4 4 A Fényuszállyal modern
átírásban van, ezért fele
XIV.3. Újfajta többszólamú szerkesztés: a melizmatikus olyan hosszúak az értékek,
mint a bal oldali táblázatban.
orgánum 5 Egyrészt lásd a
melizmatikus
A középkor már eddig is sokat emlegetett nagy vívmánya a gregorián dallam
fogalmát: egy szótagra sok
tervezett többszólamúság volt. Sokáig kétfajta technikát hang, másrészt az oldal
használtak az orgánum műfaján belül: a párhuzamos és a szabad tetején lévő kottapéldát,
amelyen jól megfigyelhető,
orgánumot. A ritmusmóduszok használata azonban lehetővé tette, hogy az alsó szólam összesen
tizenöt hangot énekel, míg a
hogy még a szabad orgánumnál is szabadabb szerkezetet felső kettő kábé ezret. A
következő oldalon megtalálod
hozzanak létre: olyat, amelyben a szólamok nem közös ritmusban a kottát modern átírásban. Jól
kivehetők a használt
mozognak. ritmusmóduszok is (alapjába
Az új többszólamú szerkesztésmód neve: melizmatikus véve a hármas módusz).

orgánum. A lényeg: az egyik szólam hosszú, tartott hangokkal

énekli a cantus firmust, azaz a gregorián alapdallamot, míg a
36
többi felette apróbb értékekben énekel hosszú melizmát5.

XIV.3.1. A MAGNUS LIBER ORGANI. LEONINUS ÉS PEROTINUS

Az ars antiqua idején a párizsi Notre-Dame-ban elkezdték
szisztematikusan alkalmazni a fent ismertetett megoldásokat a
liturgikus zenében. Az egyik első szerző, akit név szerint is
említenek, és aki feltételezések szerint a ritmusmóduszok
lejegyzését megalkotta, Leoninus (12. sz.). Számos melizmatikus
orgánumot írt, amelyeket összegyűjtötték egy kötetbe. Ez lett a
Magnus Liber Organi, azaz az orgánum nagy könyve.
Leoninus műveit később átdolgozták: megrövidítették,
három és négyszólamú részekkel bővítették. A munkához köthető
szerző szintén a Notre-Dame-ban alkotott, neve: Perotinus (ő a
13. sz. elején élt).

XIV.4. Új műfajok

Az ars antiqua idejéhez jelent meg számos új műfaj: 6 Neve a körre utal (lásd
round), azaz arra, hogy a dal
 az egyik a már megismert melizmatikus orgánum. körbe-körbe forog, és soha
nincs vége.
 a rondellus6, amely egy kánonszerű forma
7 Ettőlmég a szerkezet
 és a motetta ugyanúgy érthetetlen volt,
A motettát úgy szerkesztették, hogy egy meglévő cantus hiszen egy latin nyelvű
szólammal párhuzamosan szólt
firmus fölé egy olyan új s szólamot illesztettek, amelynek más volt az anyanyelvű. De a
lényeg megint az
a szövege: kvázi magyarázta, kiegészítette, vagy éppen elv, azaz a
szerkesztésmód volt. Egy
ellenpontozta az eredeti szöveget. Ez az új szólam anyanyelvű is példa a motetta
gondolkodásmódjára: egy
lehetett7. A műfaj neve is ebből a mozzanatból ered: mot=szó – világi nyelvű ének szövege
„megszavasították” egy új szöveggel a meglévő zenei anyagot. arról panaszkodik, hogy a
szerelme visszautasítja őt, és
Az egész szerkezet azonban nagyon laza, és helyet ad a milyen szörnyűséges így a
világ. A latin nyelvű cantus
variálásnak: a szövegeket, szólamokat cserélgették, akár firmus eközben pedig azt
énekli a Miatyánkból, hogy
elhagyták, vagy éppen hangszeren játszották. Ez is tanúsítja, „fiat voluntas tua”, magyarul
„legyen meg a te akaratod”. A
hogy nem volt olyan kötött az előadás, mint manapság. kapcsolat egyértelmű, és
ráadásul kissé cinikus is.
XIV.5. Menzurálnotáció

Az ars antiqua vége felé egy teljesen új, forradalmi ritmusírás

születik meg, amely lényegét tekintve a mai ritmusírás születését
jelenti. A ritmusmóduszokhoz képest ez két dologban jelentett
előrelépést: egyértelműbb lett a jelölés, és megnövekedett a
37
ritmusértékek kombinációinak száma, ugyanis már nem kellet
kötelező módon a ritmusmóduszok rendjébe illeszteni a ritmust.
A menzurálnotáció elnevezés arra utal, hogy a hangok
hosszúságát önmagukban kimérték (menzúra=mérték), és így
jegyezték le a ritmust (notáció = hangjegyírás). Az elv pedig pont
az volt, mint ma: volt egy alapegység és azt elosztották egyenlő
részekre, és azt a részt is tovább osztották. (Ma az egész kotta
két félkottára bontható, és így tovább.) A különbség, hogy a fix
alapegység neve itt nem egészkotta, hanem longa, amelyet nem 18. kép -
Menzurálnotációval
kétfelé, hanem általában háromfelé osztanak. lejegyzett kotta a késő 14.
századból (Agnus Dei a
maxima = leghosszabb Barcelona miséből)

longa = hosszú

brevis = rövid

semi- = félrövid
brevis
minima = legrövidebb
Vízköpő a Notre-Dame tetején

XV. Ars nova (1320-14. sz. vége)

Az előző fejezet címének magyarázatakor már említésre került,

hogy mind az ars antiqua, mind az ars nova kifejezést az utókor
aggatja rá a két időszak zeneszerzési stílusára. De az okról, hogy
A kritikus egy valóban
1
miért különböztetik meg a két korszak zenéjét, még nem esett szó. nagynevű elméletíró, Lüttichi
A 14. század elejét teljesen jól lehetne jellemezni egy örökzöld Jakab. Hogy mi volt
konkrétan a baja az új
mondattal, amelyet még ma is számtalan alkalommal hallhatunk: zenével? Szerinte túl sok apró
ritmusértéket használnak, a
„Ezek a mai fiatalok!”. Szinte szóról-szóra ez a kritika hangzott el gregorián dallamokat
szétdarabolják, nem ismerik a
körülbelül hétszáz éve, amikor a régi nemzedék az új szerzőket hangnemeket és komolytalan
bírálta: „Ó, ha hallanák azok a régi zeneértő tudósok a francia nyelvű szövegeket
fűznek a cantus firmushoz
moderneket, mit tennének, mit mondanának!”1 Bezzeg a mi (lásd a motetta műfaját).
Hááát, őszintén szólva pont
művészetünk, az a szép, a nemes, a régi művészet (=ars antiqua)! ezek a jellemzők viszik előre
a zenét a 14. század elején.
Most mindenfajta esztétikai értékítélet nélkül annyi kerül
megjegyzésre, hogy az ars szót itt is sokkal inkább technika, tudás
Philippe de Vitry
2
jelentésben kell érteni, miként az látható volt a Septem artes zeneszerző nevéhez kötik az
liberales esetében is. Ezt bizonyítja, hogy a korszak nevével 1320-ban megjelent írást.
Erről a műről kapta a korszak
azonos zeneelméleti mű címe: Ars nova notandi2, azaz a a nevét és a megjelenési
időpontról a kezdőpontját.
Hangjegyírás új technikája.
38
XV.1. Az első vívmány. Az új ritmusírás

Az ars nova az ars antiqua végén kialakult menzurálnotációt

fejleszti tovább: volt egy alapérték, és azt osztották fel időben
rövidebb egységekre. A fejlődés ezért nem is ebben keresendő,
hanem abban, hogy az ars nova idején alakulnak ki a mai
ütemmutatókhoz hasonló jelzések.
Ismétlés: Mit is jelent az, hogy egy dal ¾-es
ütemmutatóban van? Azt, hogy egy ütembe három negyednyi
hang fér el. Az ars nova ütemmutatói is hasonló célt szolgálnak: Az egy óriási
3

megmutatják, hogy egy ütembe hány és milyen hosszúságú hang különbség az

mai kottához képest,
fér el.3 Volt azonban ennél egy sokkal fontosabb funkciójuk is: hogy ez az ütem képzeletbeli!
Ugyanis nem használnak
Megadták, hogy hány részre kell osztani az alapegységeket: ütemvonalat. De még a
reneszánszban sem…
ugyanis ekkor még nem csak úgy lehetett osztani a hangokat, mint
4 Hármas osztás ma is van: ez
ma, hogy egy egészben két fél, két félben két negyed. Létezett a a triola! Az alapegységbe
maihoz hasonló kettes osztás és a maitól idegen hármas is.4 Ez nem két kisebbet helyezünk
el, hanem hármat.
olyan, mintha egy egészkottába néha három, néha meg két
Az ütemmutatók modern
„félkotta” férne el. átírással:
A hármas osztást nevezték perfekt ütemmutatónak, azaz
tökéletesnek. Természetesen a szentháromság miatt. A kettes
osztást pedig imperfektnek, azaz tökéletlen osztásnak. A
tökéletesség szimbóluma a kör, ezért a perfekt osztást körrel
vagy ponttal jelölték. A tökéletlenséget, azaz a páros osztású
imperfekt ütemeket pedig a félkörrel vagy a pont hiányával.
Négyfajta ütemmutatót használtak, ugyanis kétszer végezték el
az osztást: először felosztották a brevist két vagy három részre,
majd pedig az így kapott két vagy három semibrevist
továbbosztották újra két vagy három részre. A külső nagy kör
vagy félkör jelentette az első osztást, a belső pont vagy annak
hiánya a másodikat. Első példa. Mindkét osztás tökéletes:

Mit jelenthet az az ütemmutató, ahol kívül teljes kör van, belül

pedig nincs pont? A nagy kör jelzi (perfekt osztás), hogy először
háromfelé osztom a brevist, a kis pont hiánya meg azt, hogy
utána már csak kétfelé (imperfekt).

39
Ugyanilyen logikával a félkör ponttal a következő osztást
eredményezi:

Az utolsó variáció pedig két imperfekt osztás, amelyet a félkör és

a pont hiánya jelöl.

Ez az osztás pedig a mai négy negyed „elődje”. És itt ér össze

több száz év, ugyanis mind a mai napig ezzel a félkörrel jelöljük
a négynegyedes ütemmutatót. Ami valójában tehát nem is C betű!
Azért érdemes volt ennyit gondolkodni, hogy eljussunk idáig!

XV.2. A második vívmány. Izoritmikus motetta

A szó magyarázata nagyon sokat segít a megértésben. Izo = Ez a kép kíván némi
kiegészítést, ugyanis a négy
azonos.5 Izoritmikus = azonos ritmusú. Ugyanis a szerkesztésmód negyed nem teljesen logikus.
Hiszen ha az előző ábra 6/8-
lényege, hogy vesznek egy ismétlődő alapritmust, amely végig nak felelt meg, akkor itt
hirtelen nem lehetnek a
azonos. Ezt nevezik taleának6. Vesznek emellé egy ismétlődő nyolcadok a mai negyed
dallamképletet, amely végig azonos. Ezt hívják colornak7. A talea értékek. Valóban, helyesebb
lenne a 2/4. De a mai
és a color elemszáma azonban nem azonos! Ezért el fog csúszni használatra éppen ez jelöli a
modern 4/4-et!
egymástól a ritmus és a dallam. A következő példában a taleát
5 Lásd izotóp (= azonos hely
jelzik a síkidomok, a colort pedig a színek. Jól látszik, hogy a kémia) = olyan változata egy
elemnek, amelyben
talea eggyel rövidebb ugyanannyi proton
elemszámú, mint a van, mint az
alaptípusban, de a
color, ezért mindig más neutronszáma más. Emiatt
azonos helyen (=izo-toposz)
síkidom (ritmus) kapja szerepel a periódusos
rendszerben, de mégis más
a megfelelő színt. tulajdonságokkal bír.
Teljesen ugyanígy működik a szerkesztésmód a ritmussal és a 6 Lásd az indiai zene
hangmagasságokkal. Következzen most egy zenei példa! A talea ritmusmodelljeit, amelyet
tálának neveznek!
négy negyedes, egy ütemes egység: tá ti-ti tá szün. Elemszáma 7 = szín
négy, ugyanis a szünetre nem lehet hangot számolni. A color
pedig: d r f m s. Elemszáma öt.
A bal oldali példa taleája.
Ha a két képletet összeeresztjük, a következő megoldást kapjuk: Az előjegyzés egy b, ezért
került a dó az első
vonalközbe.

40
 [d r f m s][d r f m s][dr f ms][d r f ms]
A talea pont egy ütem, a color viszont mindig túllóg egy ütemen,
ezt jelzik a piros vonalak és a kapcsos zárójelek.8 8 A valóságban ennél sokkal
Az izoritmikus szerkesztés egy nagyszerű példa arra, hogy hosszabb taleák és colorok
alkották a szerkezeteket,
mennyire másképp gondolkodik a középkor a zenéről: itt sokszor nem is találkoztak
egymással a darab
egyáltalán nincs olyan szempont, hogy szép legyen a zene, vagy végéig sem, a
darabok emiatt
kifejezze az adott szöveget. Az egyetlen szempont, hogy a zene iszonyú bonyolultak voltak.
a matematikai összefüggéseknek megfeleljen. Egy újabb 9Ejtsd [másó]. Ez a
bizonyíték arra, hogy a zene matematikai tudomány. Machaut (1300-
1377) egy jó muksó
volt, mert nem csak zenét
XV.3. A harmadik vívmány. A misekompozíciók szerzett, hanem
költeményeket is írt. Ráadásul
A mise a római liturgia központi, napi rendszerességgel végzett igen nagy becsben tartották
az uralkodók, mert a műveit
szertartása. Elég hamar kialakult, hogy a miséken melyek azok a rögtön le is jegyezték,
gondosan őrizték, így a teljes
szövegek, amelyeket minden misén ugyanúgy elmondanak vagy életműve ránk maradt.
elénekelnek. Azon misetételeket, melyeket mindig ugyanazzal a
szöveggel énekeltek, az ars novától kezdve a zeneszerzők több
szólamra átdolgozták és közös ciklusba rendezték. Ezt hívják a
zenében misének.
Az első ilyen fennmaradt misekompozíciót egy 14. századi 19. kép - Machaut egy
francia földön élt szerző írta, Machaut. Őróla nevezték el az első 14. századi miniatúrán,
melyen a Természet
ilyen misét Machaut-misének9. allegorikus alakja vezeti
a mesterhez az Értelmet a
Rhetoricát és a Musicát.

XVI. A notáció története a kezdetektől a 17. századig

A notáció annyit jelent, mint írás. Zenei értelemben kottaírást. A

középkor már ezerszer emlegetett vívmányai vezettek ahhoz, Sok, a fejezethez
tartozó kép látható a Trefort
hogy egyáltalán megszülessen a mai értelemben vett kottaírás. A Zene Portálon található PPT-
ben!
változásokat igazándiból nem úgy kell értelmezni, hogy
1 Nem azért egyszerű, mert
feltaláltak valami újfajta kottaírást, hanem az új zenei igények, bénák lettek volna, hanem
szerkezetek lejegyzése érdekében megújították az addigi azért, mert náluk is – mint sok
kultúrában – szégyen volt leírni
rendszert. a dallamokat: illet fejből tudni
mindent, és úgy továbbadni.
Az előképek és a kiindulási pontok közül itt is a görögöket
kell megemlíteni. Az ókori görögök egy igen egyszerű1 lejegyzési
módot használtak: betűkkel jelezték a hangmagasságot,
41
különböző grafikai jelekkel a ritmust. Ezt hívjuk betűkotta-írásnak.
A legkorábbi nem betűkottaszerű lejegyzések arra
szolgáltak, hogy azok számára, akik ismerik a dallamot,
segítséget nyújtsanak a dallam rekonstruálásához. A kis vonalak
neve neuma volt, ugyanis ezek a jelek a vezénylő kézmozdulatait,
intéseit (=neuma) adták vissza grafikus formában. A neumaírás 20. kép - Görög
betűkottaírás és modern
nem egyértelmű, csak következtetni lehet a dallam irányára, átírása
kezdetben nem volt semmilyen fix vonal, amelyhez a jeleket
viszonyítani lehetett volna, azonban sokfelé elterjedt a mozarab
világtól egészen Kijevig. A neumák változtak, fejlődtek és
ezekből alakult ki a kezdetben négyzet alakú hangjegyírás.
A vonalrendszert a 10. századtól használják. Először egy
képzeletbeli vonalat húztak, majd ezt láthatóan is megtették (ez
23. kép - Német
egy piros – f-vonal volt), később húztak még további vonalakat neumaírás, misekönyv
Lambachból, 12. század
melléje (tercnyi távolságra: sárga C, a, d). Betűket írtak a sorok
elejére, mely megadta, hogy az adott sor milyen magasságot
jelöl.
A ma is használatos kulcsok pont ezekből a betűkből
lettek. Először az f- és a c-kulcs alakult ki. A c-kulcs kis c-betűvel
22. kép - Egy 10. századi
való jelzése még a modern gregorián kottákban is szokás. A orgánum, mely lejegyzésekor
a szótagokat írták bele a
violinkulcs, amelyet g-kulcsnak is neveznek, valószínű két betű vonalrendszerbe. Jól
kombinációjából alakult ki: a második vonalat jelző g-betűből és megfigyelhetők a sorok elé írt
betűk, melyek a
a kvinttel feljebb lévő d-betűből. hangmagasságot adták meg.

Ismétlés, de a teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a

ritmusírás terén az ars antiqua idején lépnek előre nagyot: a
többszólamúság megjelenésével kialakulnak a ritmusmóduszok,
később a menzurálnotáció. A kottafejeket pedig nem vonallal,
pöttyökkel, hanem négyzettel jelölik. Ezt hívják
kvadrátnotációnak. Az ars nova igazán csak az ütemmutatók 21. kép - A különböző
kulcsok fejlődése
rendszerével egészíti ki a notáció addigi vívmányait.
A jobb oldali kép jól mutatja a hangjegyírás fejlődését:
az alsó sorban az ars antiqua idején használt hangok, felette az
ars nova idején használt „fekete” menzurálnotáció, majd pedig a
reneszánsz alatt kiérlelt „fehér” menzurálnotáció hangjegyei
láthatók. A legfelső sor pedig azokat a hangjegyeket mutatja,
amelyek a mai kottaírásban megfelelnek a régi értékeknek.

42
XVII. A középkori ember és világképe
1 Van egy könyv,
XVII.1. Bevezető kérdések (Hankiss Elemér: Az
emberi kaland, Bp.
Helikon, 2002)
Minden oké? Minden hepi? Csupa  az élet? Na, azért talán nem mely pontosan erről a
bizonytalanságról és
mindig: a sok jó dolog mellett szerencsétlenségek, járvány, leküzdésének lehetséges
módjairól szól. Abból az
betegség, tanulás, halál van az életünkben… De miért és honnan előfeltevésből indul ki, hogy
van a ROSSZ a mi világunkban? Miért kell tanulni, a tudást mégsem az ember számára
teremtetett a világ. Hiszen
megszerezni, miért nem örököljük a szüleinktől? Miért kell annyi dzsungel van benne,
amelyben elveszhet,
meghalni? Mi lesz velünk a halál után?1 elpusztulhat az ember: fizikai
dzsungelek, mint a külvilág, a
Olyan kérdések ezek, amelyek esetében érezzük, hogy környezet, a hideg vagy a
betegség; a társadalmi
nagyon fontos lenne kielégítő választ kapni, ám tudjuk, hogy dzsungelek: a többi ember, a
megnyugtató módon biztosan nem tudjuk ezen kérdéseket társadalmi elvárások, a
törvények és kötelességek
megválaszolni! Mit kezdjen az ember ezzel az ellentmondással? rendszere. Sokszor
önmagunk jelentjük saját
Minden korszak, minden vallás és minden filozófia választ ad magunk számára a
legnagyobb és
ezekre a kérdésre, hiszen valahogy elviselhetővé akarja tenni a legátláthatatlanabb
dzsungelt: félelmeink,
létet az ember számára.1 (fontos gondolatébresztő szempontok – olvasd el!!!) személyiségünk korlátai,
A fenti kérdéseket röviden megfogalmazva feltehetjük úgy vérmérsékletünk, tehetségünk.
És végül ott van azon
is, hogy „Milyen és miért ilyen a világ?” és „Hol az ember helye kérdések nyomasztó
dzsungelek, amelyek
ebben a világban?” Az ezekre a kérdésekre adott választ túlmutatnak az evilági
dolgokon. Éppen ezeket a
nevezhetjük világképnek. Milyen világképet ad a középkor? kérdéseket feszegeti ez a
fejezet. A könyv úgy tekint az
Hogy ezeket a válaszokat megértsük, nagy, kozmikus szemlélet, emberiség legtöbb
filozofikus hozzáállás kell. Valamint az, hogy a középkort a „találmányára”: vallásra,
technikára, művészetre,
középkorból kiindulva tekintsük, „vegyük fel a középkor építészetre, társadalmi
eszmékre, szimbólumokra mint
szemüvegét”, és ne a modern korból visszatekintve keressük a a fenti dzsungelharc
legfontosabb fegyvereire.
válaszokban a hibát.

XVII.2. Tükör-hasonlat és két könyv elmélet

A középkor világnézete szerint az ember és a teremtett világ

összefügg: a világ egy tükör, amelyből megismerhetjük magunkat
is. Ha megismerjük a makrokozmoszt, megismerjük a
mikrokozmoszt, hiszen azok hasonlítanak egymásra, miként az már
a zeneelméletnél is kifejtésre került. Erről szól a következő versike:
Omnis mundi creatura A teremtett világ egésze
quasi liber et pictura számunkra egy könyv és egy kép
nobis est, et speculum. vagy egy tükör:
Nostrae vitae, nostrae mortis, az életünk, a halálunk,
nostri status, nostrae sortis az állapotunk és a sorsunk
fidele signaculum. igaz jelzője.
Alanus ab Insulis (13.sz)
43
A középkori ember a tudását két könyvből merítette. Az egyik
2 Ez a középkori ordó-
könyv a világ maga, miként a versike is fogalmaz. A másik egy gondolat, amely elhelyezte a
világban található létezőket
valódi írott könyv, a Biblia. Mindkettőre úgy tekint a középkori egy hierarchikus rend szerint.
Az Isten, az angyalok
ember mint Isten kinyilatkoztatására, amelyből a tudásra szert és az ember után az
tehet. állatok, a növények és
végül az élettelen tárgyak
következnek a rendben. A
XVII.3. Az ember helye a teremtett világban gondolat, hogy az ember
magasabbra tartja magát
De vajon hol foglal helyet az ember ebben a rendszerben? A 8. mindennél a Földön, oda
vezetett, hogy a különböző
zsoltár így szól az emberről: népcsoportok egymást is
hierarchikus rendben
Bámulom az eget, kezed művét, * a holdat és a csillagokat, amelyeket te alkottál. képzeljék el. És hogy hova fut
Mi az ember, hogy megemlékezel róla, * az ember fia, hogy gondot viselsz reá? ki ez a gondolat? Elég
Majdnem isteni lénnyé tetted, * dicsőséggel és fönséggel koronáztad.
végignézni a huszadik század
történetét, amely után az
Hatalmat adtál neki kezed műve fölött, mindent lába alá vetettél. ember egyáltalán nem kéne,
hogy olyan nagyra tartsa
magát. Csupa háború,
A kiemelés a Vulgátában, azaz a latin bibliafordításban így pusztítás és halál. A 20.
században újra megjelennek
hangzik: „paulo minus ab angelis”, azaz az ember „kevéssel azok a filozófusok, akik
kisebb az angyaloknál”. Ebből és a magyar fordításból az szerint az ember magát és a
boldogságát kis féregként,
következik, hogy az ember magát dobogós helyre helyezte: az törékeny semmiként látja –
szinte nem is teheti másképp!
első Isten, a második a szellemi lények, az angyalok, a harmadik
pedig az ember.2

XVII.4. Dies irae. A halál helye a középkor világképében

Van egy dallam, mely mind az irodalom-, mind pedig a

zenetörténetben igen közismert:

A szöveg fordítása: „Napja Isten haragjának végét veti e

világnak, ez szavok a prófétáknak.” És a folytatás: „A szív tele
rettegéssel lesz a bíró jövetével, hol kezdődik a számvétel.” A
szöveg és a dallam a halotti mise része, egy Celanói Tamás nevű
ferences szerzetes írta. Halál? Hogyhogy halál? Mit keres a halál
ebben a nekünk teremtett világban? Ráadásul a halál jelenléte
ezeken kívül még egy sor újabb kérdést felvet:
 Nem tökéletes a világ, amelyet egy tökéletes isten teremtett?
 Vagy nem tökéletes talán az Isten? De akkor hogyan
lehetne isten?
 Honnan van egyáltalán a halál? Miért? Mi a célja? Ki akarta?

44
A biblia magyarázatot akar erre adni, ez pedig nem más, mint 3 A bibliában számos
olyan történet van,
Ádám és Éva sztorija, amely szerint az engedetlenség, a bűn amely egy
megválaszolhatatlan kérdésre
következménye a halál3. Ezt a magyarázatot erősíti a középkor, próbál választ adni. Ilyen a
teremtés vagy éppen Ádám
amikor a következő két szó eredetének hasonlóságát és Éva története. Valószínű,
hangsúlyozza: „mors” (=halál) – „morsus” (=harapás) – tehát a hogy Isten nem hat nap alatt
teremtette a világot. Éppen
halál az első bűn következménye.4 Na, de ki is vette rá őket a ezért ezek a történetek
igazándiból „utólagos
bűnre? A kígyó, a Gonosz. Így nagybetűvel! Szuper: nem az Isten okmagyarázatok”, amelyek
célja, hogy segítsenek utat
a hibás, hogy a világban van a bűn és a halál. De nem is teljesen vágni a már fent említett
dzsungelekben.
az ember – ő csak gyenge volt, amikor képtelen volt ellenállni a
kísértésnek. Az ember ezzel a gondolattal, mely tulajdonképpen a
4 Ez a magyarázat
nagyon izgalmas, és
Gonosz feltalálása menti meg magát, meg az Istent is. És az számunkra teljesen
idegen: a középkorban azt
egészet a Rossz, a Gonosz nyakába varrja! gondolták, hogy a szó
jelentésének pontos
Mit is nyer az ember ezzel? Mindent, ugyanis áttevődik az ismeretével az ember uralja
magát a megnevezettet is.
emberért folyó harc az isteni horizontra: egy nagy kozmikus Később kiterjesztik ezt a
pingpongmeccs kezdődik az emberért a Jó és a Gonosz között. felfogást a szavakról az
egész világra. Ekkor már a
Ráadásul azzal a biztos ígérettel, hogy a Jó fog győzni ezen a cél „nem a dolgok
lényegének, hanem az
tornán. Ennek a meccsnek az első állomását ünneplik elnevezés mögött lévő
szándék megvilágítása.”
karácsonykor: az Isten evilágra lépését. A mérkőzés döntő (Sevillai Izidor). A 12.
században ezt a gondolatot
pillanatait pedig húsvétkor: a halált és a feltámadást. kiegészítették azzal, hogy a
A halál az élet a legdemokratikusabb intézménye: vizsgált szó mögött rejlő
tartalom tulajdonságainak
mindenkit elvisz, mindenkit magával ragad tekintet nélkül a hasonlítani kell a leírt szó
betűihez. Ez a fenti példában
rangra, élethelyzetre vagy gazdagságra. Ezt ábrázolták képi tökéletesen teljesül, hiszen ha
a felfogás szerint a halál a
formában a Haláltánccal. A képzőművészeti műfaj mellé zenei bűn (=almába harapás)
következménye, akkor a két
műfaj is párosul. Többek közt Liszt Ferenc is komponált szónak hasonlítani kell
Haláltáncot, azaz Danse macabre-ot a fent említett Dies irae egymásra: mors-morsus. A
hasonlóság szembetűnő.
dallamára.
Mindent összevetve a halál a középkori ember számára
nem a vége valaminek, nem egy borzalmas, semmibe vezető út,
hanem kapu az örök életre. „Memento mori”, azaz „emlékezz a
halálra” – szólt a mondás: arra a halálra, amely sokkal
közvetlenebb tapasztalat volt a járványok, betegségek és
24. kép - Részlet a luzerni
háborúk miatt – de legalább az örök boldogságba vezetett… Haláltáncból

45
XVIII. A középkor építészete0
0 A legfontosabb: ez
XVIII.1. Megint mi köze már ennek az egésznek a csak felszínes,
konyha-
zenéhez? művészettörténet, nem cél a
stílusok teljes bemutatása.
Rengeteg kép található
Tehetné fel a kérdést a kevésbé érdeklődő olvasó. Volt egy elég viszont a honlapon a
híres ember (ő egyébként J. W. von Goethe), akitől a következő különböző források
megnevezésével.
idézet származik: „Az építészet megfagyott zene”. Ha ez nem
1 Lásd a zeneelméleti részt
elég, akkor jobban kifejtve azért van köze a kettőnek egymáshoz, (XIII. fejezet) és az előző
fejezetet a középkor
mert mind a kettő ugyanarról szól. Ezt már többször bizonyították világképéről!
az előző fejezetek.1 Mindkét művészet valahol a világnézet, a
világról alkotott kép megjelenítése, csak éppen a közeg, a
médium más.

XVIII.2. Romanika
26. kép - Hildesheim
A középkori építészet első fázisa, a 11-12. századra jellemző.
Neve arra utal, hogy a romanika építészete folytatja a római
hagyományokat. Rengeteg közhely van, amellyel általában
bemutatják a stílust. Ezek azonban nem mindig helytálló ismérvek:
a köríves ablak, a merev, tömbhatást keltő építmények, a
bástyára emlékeztető tornyok és a lőrésszerű ablakok.
Sokkal fontosabb az a világkép, amely az egész 25. kép - A veleméri
templom belseje
építészeti stílus mögött áll: a „belső fény”, a külvilág kizárása a 2 Erre nagyon jó példa a
veleméri román kori templom.
lényeg, ezt segíti elő az egyszerű tér, kevés fénnyel. A technikai A templom a Szentháromság
megoldás lényegtelen, a túlvilági fény ígérete a fontos. Ezenkívül tiszteletére emelték, és pont
úgy tájolták, hogy
nagy jelentősége van a középkori építészetben az arányoknak, a Szentháromság vasárnapján a
kelő Nap sugarai éppen a
számmisztikának, a ritmusnak, a mértéknek és a számoknak.2 szentély freskójának azt a
részletét világítsa meg, amely
Magyar román kori emlékek többek közt a jáki, veleméri, a Szentháromság jelképét
ábrázolja. Emellett még
ócsai és a lébényi templom. számtalan csillagászati-
numerikus összefüggés
XVIII.3. Gótika olvasható le a templom
festése és tájolása között.
A gótikus építészethez kapcsolódó közhelyek: a csúcsív, a
rózsaablak. Mindkettő létezett már a román korban. A gótikus
építészeti stílus elnevezését az utókor adta, amely becsmérlő
kifejezés arra utalt, hogy „barbár” lenne a reneszánsz előtti kor
építőművészete. A gótok ugyanis barbár germán nép volt. De mi
is a lényeg?
46
 A 12. század közepén teljesen megváltozik az építészet
egy új impulzus nyomán, amely egy konkrét helyhez köthető. A
helyszín Párizs központjától nem messze található, a Saint-Denis
apátsági templom (lásd előző oldal alja). Az ottani egyik apát
azt kérte az építészektől, hogy engedjenek több fényt a
templomba. De miért? Azért, mert megváltozott a középkor
világképe: a „belső fény” helyett egy új istenkép alakult ki: a
szerethető, szelíd és emberszerű Isten képe, a tanító képe, aki
nem csak ítél és elrettent. Suger apát célja az volt, hogy
beengedje az Isten fényét a templomba, hogy a hívő át tudja élni
a liturgiát, részt tudjon venni lelkileg-érzelmileg is a
szertartásokon. Ez az igény kívánt nagyobb ablakfelületet, színes
ablakokat és igazi tereket.
A magyar gótikus emlékek: Kassa, Budavár és a szegedi
alsóvárosi templom.

27. kép - Gótikus

templombelső és az ember
és az építmény arányainak
érzékeltetése

47