UNIVERZITA J.

SELYEHO – SELYE JÁNOS EGYETEM

PEDAGOGICKÁ FAKULTA – TANÁRKÉPZŐ KAR

A magyarság és a finnugor rokonság

/Beszámoló/

Veronika Gyengeová
2MJ-AJb
2017
 Amikor egy finn és egy magyar találkozik, a beszélgetés során valamelyik általában
megkérdezi: Igaz-e, hogy a finn és a magyar nyelv kapcsolódik? Ez a fajta kérdés aligha
merül fel, amikor a finnek és az észtek találkoznak, hiszen bizonyos mértékben megértik
egymást, annak ellenére, hogy mindketten saját nyelvüket beszélik. A finn és a magyar nyelv
viszonya azonban teljesen más. Bár ugyanabba a nyelvi családba tartoznak, a nyelvek közti
kapcsolat egyszerű laikus fülnek és szemnek aligha könnyen észlelhető, akárcsak ha
megpróbálnánk megfigyelni azt, hogy az angol nyelv hogyan kapcsolódik a német nyelvhez.
Az ilyen nyelvi kapcsolatok felismerése nyelvi szakértelmet igényel, és túlmutat egy laikus
kompetenciáján.

„A magyar az uráli nyelvcsaládba tartozik. Az uráli kor a történelem ismeretlen

homályában kezdődött, és általában úgy tartják, hogy kb. 6000 éve váltak el egymástól a
finnugorok és a mai szamojéd népek ősei. Megkezdődött a finnugor kor, amely kb. 4500 éve
ért véget. Ekkor a finnugor nyelvcsalád finn-permi és ugor ágra oszlott. Az ugorság – elválva
a rokon népektől – még továbbra is a finnugor őshaza közelében, a Volga és a Káma között,
az Urál hegység nyugati oldalán maradt. Az ugor nyelvközösség legkésőbb 2500 éve szűnt
meg; ekkor váltak el a magyarok ősei az obi-ugor népek csoportjától. Az obi-ugorok egyelőre
még ott maradtak a régi haza területén, majd később északkeleti irányba hú- zódtak, és az
Urál hegység keleti oldalán, az Ob és mellékfolyói mentén helyezkedtek el. A magyarok egy
ideig még az Urál hegység közelében éltek, majd dél felé vándoroltak, s néhány száz évre
megtelepedtek a Kaukázus északi oldalán. Később – a népvándorlás nyomására – nyugat felé
nyomultak, mígnem elértek a mai haza területére, a Duna és a Tisza tájára. Mai lakóhelyük
birtokbavé- tele, a honfoglalás, a IX. század végén zajlott le. A mai magyarok és a mai finnek
elődei között tehát már régen, kb. 4500 éve a finnugor nyelvközösség kettéoszlásakor
megszűnt a kapcsolat. Ebből a tényből következik, hogy ilyen hosszú idő alatt a két nyelv
erősen 15 eltávolodott egymástól, bár az eredeti közös alap, vagyis az alapszókincs és a
nyelvtani szerkezet váza megőrződött.“1

Miért olyan vitatott ez az elmélet, mikor bizonyítható? A mai napig vitatott témának
számít a magyar nép származása. Beülünk az iskolapadokba, tanulunk Emeséről, a hét
vezérrő, Attila kardjáról, megismerkesünk a büszke és hősies harcos magyar nép múltjával,
mondáival. Ám mennyire lehet hinni ezeknek? Nem túlzottan, hiszen ezen történetek is, csak
egy jól és jó időben megírt mesék. Ezzel viszont nincs semmi gond. Az embereknek

1
PAPP István, Magyar nyelvtörténet, Debrecen, 2014 Letöltés ideje: 2017. 05. 31
http://mek.oszk.hu/13300/13384/13384.pdf
meghatározó pont az identitásukban a múltjuk, az, hogy mit és hogyan éltek át, nincs nap,
amikor ne lenne a múlt az aznapi gondolatainkra, cselekedeteinkre hatással. Nem csoda tehát,
hogy egy nép életében ugyanannyira meghatározó kérdés a származás kérdése. Az évek során,
nem csupán a magyar, hanem egyébb nemzetek is sokat kutatták történelmüket, elveszett
dokumentumok kerültek elő, soha nem hallott mondák és, ha ezek híján volt a nép, mindig
akadt egy író, aki szövegfoszlányokat kiegészítve alkotott népének „múltat“.

„A finnugor rokonságnak a magyar közvéleményben ma is sok ellendrukkere van, de

az ellendrukkerek már a 18. század óta folyamatosan hangot adnak véleményüknek.

Lássunk ezek közül csak az illusztráció kedvéért néhány példát. Virág Benedek egy
levelében ez írta Kazinczy Ferencnek: „Olvasd meg itt, édes Kazinczym, Sajnovics-t… 's nem
borzadsz-e vissza? – 'S nem érted-e, mi boldogtalan időszakaszról szóll, és melly aluszékony
magyarok éltenek akkor?” Jókai Mór 1885-ből való Kiskirályok című művében így vitatkozik
két szereplő: „De én nem akarok semmi testvériséget se a finnekkel, se a lapponokkal, se a
csuvasokkal, se a többi rongyos riha pereputtyal. Nekem Attila volt az ősapám! Az Isten
ostora!” Még lehetne idézni tovább a példákat, de ebbó1 a kettőből is látszik a lényeg: a
finnugor rokonság az érdeklődő kívülállók szerint nem elég méltó a magyarsághoz, és fő1eg
nem méltó a dicső múltunkról kialakított képünkhöz. És a finnugor rokonság ellen tiltakozók
erősen elkezdtek gondolkodni azon, hogy miért erő1tetik néhányan annyira a finnugor
rokonság elméletét. A magyarázat hamar készen lett: ezen nézet képviselői nem magyar
emberek, őket idegen hatalmak küldték és küldik folyamatosan a nyakunkra, hogy ezzel a
lealacsonyító rokonsággal tovább alázzák, gyötörjék az amúgy is meggyötört magyarságot. Ez
a nézet egyidős a finnugor rokonság elméletének magyarországi terjedésével, azzal, hogy
Sajnovics János 1769-ben a lappoknál járt.“2

A magyar nyelv az agglutináló nyelvek családjába tartozik. Hivatalosan a finnugor

nyelvcsalád tagja. Szerkezetileg hasonló - bár nagyon távoli kapcsolatban áll a Finn nyelvvel.
Az ősi nyelvek nagy része természetüknél fogva agglutinatív volt, mint például a sumér, a
pelagik, az etruszkok, valamint az őslakosok nyelvei például az amerikai és az Ausztrál
kontinensen.

Sajkovics Jánosnak több, a kortársait megbotránkoztató nézete volt, melyeket Hell

Miksának, a bécsi udvari csillagvizsgájó vezetőjének köszönhet, aki felkérte őt, hogy vegyen

2
KLIMA, László. "A finnugor rokonság megítélése az őstörténeti tudományokban." ELTE BTK Magyar
Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Letöltés ideje: 2017. 05.24 http://finnugor.elte.hu/?q=rokonsag#_ftnref1
vele részt egy északi expedícióban, Sajkovics János ezután kezdett többet foglalkozni
a magyar-lapp rokonsággal. A csillagászati megfigyelések szüneteiben Sajkovics a lappok
életét és nyelvét tanulmányozta, viszont hazatérése után már nem foglalkozott többet
nyelvészeti tanulmányokkal. A magyar és a lapp nyelvet összehasonlító munkája azonban
nagy port kevert fel. A finnugor rokonságot vallókat elítélték, nem tartották őket igazi
magyarnak.

„Az eddig idézetteken túl, szintén T. Hell atya, egy különleges értekezést készül
összeállítani számunkra a lappokról. Bebizonyítja, hogy a lapp név egészen máshonnan ered,
nem a németek dicstelen lap szavából (amit néhány tudatlan feltételez). Bemutatja a lappok és
a régi magyarok közös viseletét. Dicséri testük erős, megbízható, a nehézségek kiállására
termett és nevelt felépítését. Végül méltó elismeréssel említi meg sokféle erénnyel ékes
lelkületüket. Ekkor ugyan joggal csodálkoznak majd az olvasók, ugyan miért festették le
olyan sötét színekkel az írók a lapp népet, s miként voltak képesek olyan hihetetlen
rágalmakkal befeketíteni, hogy emiatt néhány magyar egyenesen sértésnek tartja, bármiféle
rokonság feltételezését a lappokkal.

Természetesen nem vezető államférfiainkra gondolok itt, hiszen ők igazságosabb

mértékkel szoktak mérni, és felülemelkedve a tömeg általános vélekedésén, nem törődtek e
mesés koholmányokkal, és egészen másként ítélték meg ezt a dolgot, amint magam is
tapasztalhattam, midőn a múlt ősszel tiszteletemet tehettem jónéhányuknál. Bizony, maga a
legfenségesebb császárnőnk és királynőnk, Mária Terézia, mikor T. Hell atyától bővebb
értesüléseket nyert, habozás nélkül igen megtisztelőnek nevezte ezt a dolgot Magyarországra
nézve, és a legkegyelmesebben megbízta a magyar szerzőket, hogy szorgalmasan kutassák ki
mindazt, ami akár nyelvbéli, akár eredetbéli rokonságunkra vonatkozik, és a magyar nép
dicsőségére jegyezzék fel és tegyék közzé.” 3

A hőstörténetekből, mítoszokból sok minden elfelejtődött, hiszen ezek a pogány

hiedelmek ellenkeztek a keresztény magyar egyház érdekeivel. Thuróczy János 1488-ban
megjelent krónikájának előszavában olvashatunk arról, hogy elődeink is heves vitákba
elegyedtek, amikor a magyar nemzet legrégebbi történeteiről esett szó, hiszen a vélemények
igencsak különböztek. Bár csodának nem nevezhető, hogy annyi ellenvélemény született, ami

3
SAJNOVICS János: Bizonyítás. A magyar és a lapp nyelv azonos. 1994. ELTE Budapest Letöltés ideje: 2017.
05. 23. http://mek.oszk.hu/12900/12944/12944.pdf
a finn-magyar rokonságot illeti, hiszen melyik nép ne szeretné ha egy valóban hősi és harcos
múltat tudhat magáénak és talán meríthet e belőle, ki tudja, hogy a magyar akkor is forradalmi
nemzetté vált volna e, ha a nép kevésbé akciódús, hősies és harcos múlt tudatával éli az életét.
A hun-magyar rokonság hiedelme a XIX. században erősebb volt, mint valaha, a magyar
ember meghatározó részévé vált a dicső múlt tudata.Azonban ezt a teóriát meseszerű elemei
miatt nehéz komolynak venni, míg a finn-magyar rokkonság kérdése nyelvészeti kérdéssé
vált, s így még inkább tanulmányozva lett. S bár az ebben a korban jelenlevő nyelvészeti vita
a finnugor magyar rokonság híveinek győzelmével végződött, sokan továbbra sem vettek róla
tudomást, s Szinnyei József, a finnugor nyelvtudomány kiemelkedő képviselője hiába kínálta
fel az arany középutat, miszerint a magyarság finnugor kapcsolata csupán nyelvi rokonságot
takar, s nem feltétlenül genetikus kapcsolatot a két nép kötött.

Az őstörténeti kérdéshez, magához a történelemhez szívesen nyúlnak vissza politikai

pártok is, ez az állítás, akár korunkban is megállja a helyét, vegyük például a különböző, más
népek ellen gyűlöletet tápláló pártokat, melyek hívei a történelem bizonytalan eseményei
alapján döntik el, ki is a jó ember.

„A nyelvészek számítása szerint a magyar nyelvben mintegy 1000 uráli vagy finnugor
eredetű alapszó van. Ez a szám első pillantásra nagyon kicsinek tűnik, bár nagyobb, mint az
indoerurópai örökség a mai német nyelvben. BENKŐ LORÁND találóan jegyzi meg (Vir.
1964), hogy az eddigi kutatás figyelme a nyilvánvaló alapszavakra vagy az alapszavaktól
elkülönített származákokra irányult. Az is nyilvánvaló, hogy az alapszavak mellett különböző
származékok, összetételek és más alakulatok változatlanul öröklődtek át a finnugor
alapnyelvből a külön életét megkezdő magyar nyelvbe. Ilyen módon nem lenne túlzó az a
feltételezés, hogy az uráli és a finnugor alapszók, ezeknek származékai, az eredeti összeté.“4

Nem is lehetne szebben befejezni ezt a beszámolót, mint ahogyan Klima László fejezte
be tanulmányát. Bár lehet nehéz teljes bizonyossággal megállapítani egy nép múltját és
történelmét, annyi kétségtelen, hogy az ahogyan a magyar nép nyelvét fejlesztette és
megőrizte csodálatra méltó, s származzon az bárhonnan, továbbra is őrzi azt, elvégre
„nyelvében él a nemzet“

4
PAPP István, Magyar nyelvtörténet, Debrecen, 2014 Letöltés ideje: 2017. 05. 31
http://mek.oszk.hu/13300/13384/13384.pdf
 Felhasznált irodalom:
PAPP István, Magyar nyelvtörténet, Debrecen, 2014 Letöltés ideje: 2017. 05. 31
http://mek.oszk.hu/13300/13384/13384.pdf

SAJNOVICS János: Bizonyítás. A magyar és a lapp nyelv azonos. 1994. ELTE Budapest
Letöltés ideje: 2017. 05. 23. http://mek.oszk.hu/12900/12944/12944.pdf

KLIMA, László. "A finnugor rokonság megítélése az őstörténeti tudományokban." ELTE BTK
Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. Letöltés ideje: 2017. 05.24
http://finnugor.elte.hu/?q=rokonsag#_ftnref1

KLIMA, László.“Magyarságtudatunk és a finnugor rokonság“