Dr. Siklósi Ágnes, Dr.

Veress Attila

Bevezetés az
eredménykimutatásba
Digitális tananyag munkafüzetek

PENTA UNIÓ Zrt.

2016.
 VÁZLAT

1. Eredménykimutatás

1.1. Eredménykimutatás fogalma, főbb jellemzői

1.2. Az adózott eredmény levezetésének lehetőségei

1.3. Az eredménykimutatás egyes sorainak tartalma

2. Összefoglaló feladat

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 1 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
1. Eredménykimutatás

1.1. Eredménykimutatás fogalma, főbb jellemzői

A vállalkozások tevékenysége során a legfontosabb az ésszerű, racionális gazdálkodás, mely a

tevékenység eredményes elvégzését is magában foglalja. A tevékenység eredményességét
leginkább az adott időszak alatt elért, megtermelt eredmény mutatja.

Az eredmény - dinamikus jellegű mutatószám - egy adott időszak bevételeinek és

ráfordításainak a különbsége.

A bevétel egy időszak tevékenységének a piacon realizált ellenértéke.

A ráfordítás a hozam elérése érdekében befektetett - és az eredmény terhére elszámolt -

anyagi és nem anyagi javak bekerülési értéke, vagyis az az érték, amelybe a vállalatnak az
adott tevékenység került.

A gyakorlatban sokszor keveredik a három fogalom: költség, kiadás, ráfordítás.

Költség: A tevékenység érdekében felmerült erőforrás felhasználások pénzben kifejezett
értéke.
Kiadás: Üzemgazdasági értelemben valamely naturális mozgást jelent, pénzügyi fogalomként
tényleges pénzmozgást, pénzkiadást.
Ráfordítás: A kibocsátott anyagi és nem anyagi javak bekerülési értékét jelenti.

Összefoglalva a költség és kiadás összehasonlításakor elmondhatjuk, hogy a pénzkiadás is a

tevékenység érdekében merül fel, mint a költség, de ez történhet oly módon, hogy a
pénzkiadás:
 időben megelőzi a költség felmerülését és elszámolását (pl. készpénzért vásárolunk
anyagot, de az anyagot csak később használjuk fel a termeléshez),
 időben követi a költség felmerülését és elszámolását (pl. a béreket előbb számoljuk el
költségként, később fizetjük ki),
 időben egybeesik a költség felmerüléssel és elszámolással (pl. irodaszert vásárolunk és azt
azonnal fel is használjuk).

A költség és ráfordítás összehasonlításakor elmondhatjuk, hogy a költség mindig a

tevékenység (termelés) érdekében történő felhasználást, míg a ráfordítás az eredmény
(kibocsátás) terhére történő elszámolást jelent.

Minden költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz, mivel a tevékenységnek része az értékesítés
is. Fordítva azonban nem igaz, lehet olyan ráfordítás, amit költségként soha nem mutatunk ki,
hanem közvetlenül az eredmény terhére számolunk el.

A Szt. megteremti a gazdálkodók működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről

szóló megbízható és viszonylag egységes információs rendszer kialakításának lehetőségét. Az
eredménykimutatás az információs rendszer részeként a vállalkozási tevékenység
jövedelemtermelő képességéről közvetít információkat a felhasználók felé. Az
eredménykimutatásból nyerhető információk objektivitását a számviteli alapelvek, az
értékelésre vonatkozó törvényi előírások és a Szt. 2. és 3. számú mellékletében kijelölt
egységes szerkezet biztosítja.

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 2 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
Eredménykimutatás fogalma:
Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, a törvényben
meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a tárgyévi
adózott eredmény levezetését.

Célja:
 A beszámoló felhasználóinak (tulajdonosok, potenciális befektetők, menedzsment,
hitelezők, meglévő és leendő partnerek, munkavállalók, egyéb érdekeltek) tájékoztatása az
üzletmenet sikerességéről, a jövedelmi helyzetről és annak változásáról.
 A mérlegben a saját tőke részeként kimutatott adózott eredmény keletkezésére,
módosítására ható főbb tényezők forgalmi adatokból történő levezetése.

Az adózott eredményre ható főbb tényezők:

 bevételek és ráfordítások,
 adófizetési kötelezettség.

Általános formai jellemzők:

 Az előző évi és a tárgyévi értékrovatot is tartalmaz.
 Ha az üzleti évben lefolytatott ellenőrzések, önellenőrzések jelentős hibákat állapítottak
meg az üzleti évet megelőző év(ek)re, akkor a hibák és az üzleti évet megelőzően
jelentkező hibahatások eredménykorrekciói az előző évi és tárgyévi értékrovata között a
középső oszlopban jelennek meg.
 Az adatokat általában ezer forintban (ezer forintra kerekítve) kell megadni.
 A hely és a kelt feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
(a beszámolóra vonatkozó letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség alapján).

Általános tartalmi jellemzők:

 Elkészítésének információbázisa: a számviteli nyilvántartások.
 A számviteli alapelvek és az egységes értékelési elvek és eljárások alapján meghatározott
bevételeket és ráfordításokat tartalmazza.
 Az eredményt érintő gazdasági események hatása a Szt. 72-87. paragrafusaiban
meghatározott tartalmi besorolása szerint jelennek meg.
 Adott időszakra vonatkozik.

Az eredménykimutatás eredménykategóriái

Az adózott eredmény levezetése az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezők

alapján a következő:

BEVÉTELEK
- RÁFORDÍTÁSOK (adófizetési kötelezettség nélkül)
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
- Adófizetési kötelezettség
ADÓZOTT EREDMÉNY

Az adózott eredmény keletkezésére ható fő tényezők előre meghatározott tartalmi

elrendezését, az eredménykimutatás áttekinthetőségét a 70. § (2) bekezdésében kijelölt
eredménykategóriák teremtik meg.

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 3 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
 Eredménykategóriák Tartalma
A/ Üzemi (üzleti) A fő profil eredményességéről, az üzletmenet
tevékenység eredménye sikerességéről tájékoztat.
A pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétele, kölcsön/ hitel
B/ Pénzügyi műveletek
nyújtása, értékpapír adás-vétele, befektetési tevékenység
eredménye
stb.) bevételeinek és ráfordításainak különbözetét mutatja.
C/ Adózás előtti A vállalkozás összes bevételének és ráfordításának (kivéve
eredmény (A+B) társasági adó) különbözetét mutatja.
A tárgyévi adózás előtti eredmény és a tárgyévre
D/ Adózott eredmény
megállapított társasági adó különbözete.

A bevételek és ráfordítások (adófizetési kötelezettség nélkül) az eredménykimutatás tartalmi

besorolását tekintve alapvetően kétfélék lehetnek:
 a vállalkozás főtevékenységével (üzemi (üzleti) tevékenységgel) kapcsolatos bevételek és
ráfordítások,
 pénzügyi tranzakciók (pénzügyi műveletek) bevételei és ráfordításai.

1.2. Az adózott eredmény levezetésének lehetőségei

Az eredménykimutatás felépítése, tagolása

Az eredménykimutatás üzemi (üzleti) tevékenységének eredménye a 71. § (1) bekezdése

alapján két módszerrel állapítható meg (vezethető le):
 összköltség eljárással és
 forgalmi költség eljárással.

Mivel a vállalkozóknak elméletileg célszerűségi szempont alapján kellene eredménykimutatás

módszert és szerkezetet választaniuk, ezért a törvény lehetőséget ad annak megváltoztatására.
Ilyen esetben viszont
 az előző évi adatokat a tárgyévi „új” változatú eredménykimutatás előző évi oszlopának
kedvéért azonos szerkezetben kell bemutatni, ezzel biztosítva az összehasonlíthatóságot,
 a változtatás okát (például profilváltás, a tulajdonosok felé történő adatszolgáltatási
követelmények változása stb.) pedig a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 4 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének levezetése összköltség és forgalmi költség
eljárással:
ÖSSZKÖLTSÉG eljárással készülő FORGALMI KÖLTSÉG eljárással készülő
eredménykimutatás „A” változat eredménykimutatás „A” változat
I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele
Saját termelésű készletek
állományváltozása Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
Saját előállítású eszközök aktivált értéke Eladott áruk beszerzési értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
III. Egyéb bevételek II. Értékesítés közvetlen költségei
Anyagköltség III. Értékesítés bruttó eredménye (I – II)
Igénybe vett szolgáltatások értéke Értékesítési, forgalmazási költségek
Egyéb szolgáltatások értéke Igazgatási költségek
Eladott áruk beszerzési értéke Egyéb általános költségek
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Értékesítés közvetett költségei
IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Egyéb bevételek
Bérköltség VI. Egyéb ráfordítások
Személyi jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
(I ± II + III – IV – V – VI – VII) (III – IV + V – VI)

A két eljárás között alapvető különbség a saját vállalkozásban létrehozott teljesítményekkel

(immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel, készletekkel, nyújtott szolgáltatásokkal)
kapcsolatos erőforrás felhasználások megjelenítésében van. Az összköltség eljárással készülő
eredménykimutatás költségei a tárgyévben felhasznált összes erőforrás pénzben kifejezett
értékét mutatják, a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásban viszont
kizárólag az árbevétel érdekében közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségek kerülnek
kimutatásra, függetlenül attól, hogy azok a tárgyévben, vagy a tárgyévet megelőző évben
jelentkeztek.

Ha feltételezzük, hogy a vállalkozás a tárgyévben kizárólag saját teljesítményt értékesített

(vásárolt készletet nem forgalmazott, nem közvetített szolgáltatást), és a további egyszerűsítés
kedvéért a tárgyévben nem volt olyan gazdasági esemény, ami az egyéb bevételeket, illetve az
egyéb ráfordításokat érintette, akkor az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének levezetése a
két módszer alapján a következő:

Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás

Árbevétel Árbevétel
+ Aktivált saját teljesítmények értéke - Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
- Költségnemek (termelési költségek) - Értékesítés közvetett költségei
 Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás az eredményt az adott időszak
kibocsátásának korrigált bevételeinek (árbevétel + aktivált saját teljesítmények értéke) és

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 5 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
 a saját teljesítményekkel kapcsolatos összes tárgyévi költségeinek (költségnemek)
különbözeteként állapítja meg.
 A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás szerinti levezetés a kibocsátás
árbevételével szembe a kibocsátással kapcsolatos közvetlen ráfordításokat (értékesítés
elszámolt közvetlen önköltsége) és a kibocsátáshoz közvetlenül nem kapcsolható
ráfordításokat (értékesítés közvetett költségei) állítja.

Mindezek alapján a két módszer szerinti eredmény meghatározás közötti összefüggés a

következő lesz:

Költségnemek
- Aktivált saját teljesítmények értéke
=Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
+ Értékesítés közvetett költségei

Látható tehát, hogy a költségnemek (termelési költségek) és az értékesítési költségek közötti

egyensúlyt az aktivált saját teljesítmények értéke biztosítja. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a
létrehozott teljesítményértéket az aktivált saját teljesítmények értéke a forgalmazott
teljesítmények bekerülési értékére korrigálja. Az aktivált saját teljesítmények értékével egy
későbbi fejezetben részletesen foglalkozunk.

Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői:

 a tárgyidőszakban felmerült összes költség (költségnemek) bemutatását hangsúlyozza,
függetlenül, hogy azok „megtérültek”-e vagy sem,
 az egyes időszakok költségeinek költségnemenkénti összehasonlítását – részletező
információk nélkül is – lehetővé teszi,
 a hozamok oldaláról nemcsak az értékesített produktum árbevételét, hanem a tárgyévi
termelés (szolgáltatás) teljesítményt határozza meg,
 azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni:
o amelyek kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet végeznek,
o ahol a vállalkozás tevékenységi köre nem sokrétű,
o a vállalkozás nagysága (forgalom, mérlegfőösszeg, létszám stb.) nem jelentős,
o a vezetés információs követelménye nem jelentős,
o a saját termelésű készletekről folyamatos nyilvántartás nincs.

Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői:

 az értékesítés árbevételével szembe az értékesítés költségeit állítja,
 lehetővé teszi a jövedelmezőség mérését,
 az értékesítés közvetett költségeit a főbb funkciók szerint is részletezi (értékesítési,
forgalmazási költségek, igazgatási költségek, egyéb általános költségek),
 azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni:
o amelyek alapvetően termelő vagy esetleg szolgáltatási tevékenységet végeznek,
o ahol a vállalkozás nagysága jelentős, tevékenységi köre sokrétű,
o bonyolultabb a szervezeti struktúra,
o jelentős a saját termelésű készletek mozgása és állománya,
o a vezetői információs igény jelentős.

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 6 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
1.3. Az egyes eredménysorok tartalma

Értékesítés nettó árbevétele

Értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az

üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített
szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános
forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
Ha a teljesítés a szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően megtörtént, és a szerződés
szerinti teljesítést a vevő (a megrendelő) elismerte, de az ellenérték megfizetése részletekben
történik a szerződő felek megállapodása alapján, ez nem befolyásolja az eladó (a szolgáltató)
azon kötelezettséget, hogy az árbevételét a teljesítéskor elszámolja teljes összegében.

Az árbevétel elszámolásának alapfeltételei:

 a gazdálkodó már teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét és erről szabályszerűen
kiállította a számlát és megküldte a vevőnek,
 a számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését,
 a vevő a számlát nem kifogásolta meg, elfogadta.

Az üzleti évi értékesítés nettó árbevételében, ezáltal a tárgyévi eredménykimutatásban is csak

abban az esetben lehet a vevő által el nem ismert, vagy peresített követelést szerepeltetni, ha
azt a bíróság az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélte.

Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni:

 a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi
igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás számviteli törvény szerint meghatározott
értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy
szolgáltatásimporttal egyenlítik ki,
 a vámszabad- és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét,
valamint
 a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más
vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.

Belföldi értékesítés esetén a vásárolt és saját termelésű készlet nem hagyja el a Magyar
Köztársaság területét, akkor sem, ha vámszabad- vagy tranzitterületre történik az értékesítés,
illetve ha ezen utóbbiak egymás között értékesítenek.

Belföld a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is.

Belföldi az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes
személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye,
ennek hiányában szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni:

 a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek
történő értékesítésének, továbbá
 a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak számviteli törvény szerint
meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék-
vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 7 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
Külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület.
Külföldi az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes
személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye,
ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van. Külföldi az a természetes
személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183
napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más
személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a
Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.

A nettó árbevétel magában foglalja

 a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított,
elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott
- általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt,
 a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által:
 a külföldi székhelyű vállalkozásnak, más fióktelepének,
 teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét,
 egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek
teljesítésekor, az elismert – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben,
 az árbevételbe beszámító ártámogatást az adóhatósággal történő elszámolás alapján,
 függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak
időpontjától:
 a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék számlázott – áfát nem
tartalmazó – ellenértékét,
 a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladásakor az eladott termék
számlázott – ÁFÁ-t nem tartalmazó – ellenértékét, eladási árát a termék átadásakor,
 a kötelezettségek teljesítésére átadott vásárolt és saját termelésű készletek - általános
forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás szerinti értékét az átadás-átvétel
időpontjában,
 csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készlet megállapodás,
csereszerződés szerinti értékét,
 az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott - általános forgalmi adót nem
tartalmazó – értékét,
 a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont
részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű
készletek - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítő okiratban,
annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének
összegét,
 a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott -
általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenértéket.

Mit nem tartalmazhat az értékesítés nettó árbevétele?

Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában - a
konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - adott
engedmény összegét.

Nettó árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni az utólag adott engedmény értékét
 a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz
kapcsolódóan, ha helyesbítő számlában rögzítették, továbbá

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 8 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
 a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől
való eltérések esetén, vagy
 a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt, a helyesbítő számla
szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékben.
A helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik.

Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját

termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított
felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített - általános forgalmi
adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik). A felár
lényegében az eladási árat növeli, az ÁFA alapját képezi.

Az árbevételbe beszámító ártámogatást az adóhatósággal való elszámolás alapján kell a

teljesítés időszakában az értékesítés nettó árbevétele részeként elszámolni.

Aktivált saját teljesítmények értéke

Az összköltség eljárással készült eredménykimutatásban az eredményre ható tényezők

bemutatásánál sajátos szerepe van az aktivált saját teljesítmények értékének. Aktivált saját
teljesítmények értékeként
 a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között
állományba vett) értéke és
 a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell
kimutatni.

Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és
az eszközök között állományba vett saját teljesítmények, továbbá a tenyészállattá
átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások között
elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények értékét. A saját előállítású
eszközök aktivált értékét a tényleges közvetlen önköltségen kell meghatározni.

A saját termelésű készletek – üzleti év végi záróállományának és az üzleti év eleji

nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni. Saját
termelésű készletek: befejezetlen termelés, fékész termékek, késztermékek, állatok. Az
aktivált saját teljesítmények értéke valójában a vele azonos nagyságú közvetlen költségek
fedezetét jelenti.

Egyéb bevételek

Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek,
amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek a
pénzügyi műveletek bevételeinek.

A Szt. az egyéb bevételeket az összes bevételből visszavezetve határozza meg. Egyéb bevétel
tehát minden olyan bevétel, ami nem része a törvényben meghatározott minden más
bevételnek, azaz nem minősül árbevételnek, pénzügyi műveletek bevételének.
Az egyéb bevételek a következőképpen csoportosíthatók:
 pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egyéb bevételek,

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 9 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
 nem pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egyéb bevételek,
 értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök eladási ára,
 elszámolás technikai jellegű egyéb bevételek.

A pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egyéb bevételek a tárgyévhez vagy a tárgyévet

megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódnak és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg
rendezésre kerültek. Amennyiben a pénzügyi rendezés már a tárgyévben megtörtént,
akkor az egyéb bevétel a pénzmozgással egyidejűleg kerül könyvelésre. Amennyiben a
pénzügyi rendezésre a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között kerül sor, a befolyt
pénzbevétel összegében – általában – aktív időbeli elhatárolást kell elszámolni. Itt kell
elszámolni:
 a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
 kapott, járó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok,
kártérítések összegét,
 a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt
– követelésekre kapott összeget,
 a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül –
belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi
szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás
összegét,
 a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-
szabályozás összegét.

Nem feltétlenül pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egyéb bevételek számbavételének nem

feltétele a pénzügyi rendezés, kimutathatók bevallás, számla, visszaigazolás, szerződés
alapján is. A pénzügyi rendezés tehát nem feltétel, de az igények, az átruházás, értékesítés
alapján megjelenített követelés elszámolásának többnyire kapcsolódó tételei. Itt kell
elszámolni:
 a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az
adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti
évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak
megfelelően – igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét,
 a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt –
tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összegeit,
 az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett)
követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor,
 a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz
közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti
összegét.

Az immateriális javak és tárgyi eszközök az eredeti besorolás alapján tartósan szolgálják a

vállalkozást. A tartós eszközök egy részét meghatározott időszakonként le kell cserélni, de
elképzelhető, hogy az adott típusú eszközre a vállalkozásnak nincs szüksége. Az immateriális
javak és tárgyi eszközök értékesítése tehát a szokásos üzletmenet gazdasági eseménye. Ebből
következően az értékesítésből származó általános forgalmi adó nélküli ellenértéket az üzemi
(üzleti) tevékenység bevételei között kell megjeleníteni, még akkor is, ha egy nem várt
profilváltás miatt kerülnek értékesítésre. Az áfa nélküli ellenérték itt nem a főtevékenységgel
kapcsolatos árbevétel, hanem egyéb bevétel lesz. Az áfa nélküli eladási ár elszámolása az
adásvételi szerződés és a számla/egyszerűsített adattartalmú számla alapján történik. Egyéb
bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és a szerződés szerinti feltételek

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 10 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz
visszavételkori értékét.

Elszámolás technikai okokból egyéb bevételként kell kimutatni:

 a képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését),
 a követelés eredeti jogosultjánál – ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el – a
követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget,
 a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt
összeget,
 az értékvesztések visszaírt összegeit (ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök
terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések, a készletek
visszaírt értékvesztésének összegét),
 a kereskedelmi áruk nyereség jellegű leltárértékelési különbözetének összegét,
 amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig az eszköz
beszerzésével kapcsolatos számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő
összeget az illetékes hatóság nem állapította meg,
o és a kapcsolódó (és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján elszámolt) tétel
értéke és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett)
összeg közötti különbözet az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét
jelentősen nem módosítja és
o a ténylegesen számlázott (vagy más bizonylat alapján megállapított) érték
alacsonyabb, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában
egyéb bevételként kell elszámolni,
 a nyereség jellegű kerekítési különbözet.

Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

 a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési
szerződés szerinti értékét;
 vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor az átvett vagyon
vagyonrendelőnek járó összegét;
 a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti
értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a
létesítő okiratban meghatározott érték a több;
 a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt
kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által
elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem
kapcsolódik;
 a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a nem fejlesztési célra kapott támogatás,
véglegesen átvett pénzeszközök összegét;
 térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő
rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;

Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:

 az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem
minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez
kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig;
 fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett
támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 11 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
 a térítés nélkül - visszaadási kötelezettség nélkül - átvett, az ajándékként, a hagyatékként
kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök
piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;
 a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt
kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy
értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt
kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig.

Egyéb bevételként kell kimutatni a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt

összegből a a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget.

Költségek költségnemek szerint

Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban a költségeket költségnemek szerint

csoportosítva kell bemutatni. Költségnemek a következők:
 anyagköltség,
 igénybevett anyagjellegű szolgáltatások értéke,
 egyéb szolgáltatások értéke,
 bérköltség,
 személyi jellegű egyéb kifizetések,
 bérjárulékok,
 értékcsökkenési leírás.

Fontos még arra is ráirányítani a figyelmet, hogy az anyagjellegű ráfordítások a

költségnemek mellett még tartalmazza:
 eladott áruk beszerzési értékét,
 eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel

csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt
növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a
tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az
anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített
összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.

Felhasznált vásárolt anyag értékének és így anyagköltségnek kell tekinteni még:

 az energiahordozók értékét (víz, gáz, villamos energia, stb.),
 az éven belül elhasználódó anyagi eszközök értékét használatbavételkor (szerszámok,
gyártóeszközök, védő és munkaruha értéke stb.),
 nyomtatványok, irodaszerek értékét,
 üzemanyag értékét,
 vásárolt alkatrészek, tartalék alkatrészek értékét, ha beszerzésükre a kapcsolódó tárgyi
eszköz üzembe helyezése után került sor,
 a nem reprezentációs célokat szolgáló étel, italféleségek beszerzési értékét.

Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem
anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonható általános forgalmi adót is
magában foglaló – számlázott, fizetett szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 12 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
Igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített
szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen
 az utazásszervezés,
 a szállítás-rakodás, a raktározás
(Megjegyzés:
a beszerzési árnak nem tekinthető szállítási, rakodási, raktározási költségeket kell itt
kimutatni, mert ellenkező esetben az a beszerzett eszköz bekerülési értékét növeli),
 a csomagolás,
 a kölcsönzés,
 a bérlet,
 a bérmunka,
 az eszközök karbantartása,
 a postai és távközlési szolgáltatás,
 a mosás és vegytisztítás,
 a bizományi tevékenység,
 az ügyletszerzés,
 az oktatás és továbbképzés,
 a hirdetés, a reklám és propaganda,
 a piackutatás,
 a könyvkiadás,
 a lapkiadás,
 a szállodai szolgáltatás,
 a vendéglátás,
 a kutatás és kísérleti fejlesztés,
 a tervezés és lebonyolítás,
 a könyvvizsgálat,
 a könyvviteli szolgáltatás.

Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési

értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatásági
igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat,
bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a
saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő
felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a
szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni.

Az egyéb szolgáltatások értéke közé tehát azon szolgáltatások ellenértéke tartozik, amelyek
nem minősülnek sem igénybe vett szolgáltatásnak, sem közvetített szolgáltatásnak.

A személyi jellegű ráfordítások a bérköltséget a személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a

bérjárulékokat foglalják magukban.
Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat,
az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy
munkadíjként elszámolandó járandóság, ide értve a természetes személy tulajdonos (tag)
személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a
munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként
számfejtett, elszámolt összeg (ide értve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott
prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 13 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek függetlenül attól, hogy az ilyen címen
kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját
képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.

A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem
bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen
összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a
vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.

Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott

támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a
munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó
kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb
természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók
keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-
kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és
nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a
magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő,
illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés,
a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá az
alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a
jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését
követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási
díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a
munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező
munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát
végzők díjazása, a természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb,
a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített
összegek.

Bérjárulékok a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési

hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi
jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok
elnevezésétől.

Értékcsökkenési leírásként számoljuk el az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv

szerinti értékcsökkenésének összegét. A számviteli törvény előírásai szerint a 100 ezer forint
egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi
eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatba vételkor
értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. A tárgyévben értékcsökkenési
leírásként elszámolt összeg megegyezik az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékének
– terv szerinti értékcsökkenés címén elszámolt – csökkenésével, mivel a terven felüli
értékcsökkenés összegét – függetlenül attól, hogy az eszköz állományból kivezetésre került-e
vagy sem – az egyéb ráfordítások között kell az értékvesztésekkel azonosan elszámolni.

Az értékesítés költségei

Az összköltség eljárással készült eredménykimutatás az üzleti év összes költségével számol.

A forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatásnak fontos jellemzője, hogy a

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 14 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
vállalkozási tevékenységhez közvetlenül és csak közvetetten kapcsolódó költségeket
elkülönítetten bemutassa. Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az
értékesített saját termelésű készletek, a teljesített és kiszámlázott szolgáltatások közvetlen
önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és a forgalmazás költségét, az

igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. Az értékesítési,
forgalmazási költségek között az értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket (csomagolási,
szállítási költségek, bizományi díjak) a késztermékek értékesítésre váró áruk raktározási
költségeit, az értékesítő részlegek és iroda költségeit, a reklám, a propaganda és a piackutatás
költségeit kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az az értékesítéshez közvetlenül
hozzárendelhető-e, vagy sem. Az értékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolható költségeket,
továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit indokolt
elkülönítetten kimutatni. Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi
és anyagjellegű, valamint egyéb költségeit. Ide tartoznak a központi és az üzemi irányítás
közvetlenül el nem számolt általános költségei, valamint az áruforgalom, a
készletgazdálkodás általános költségei.

Az egyéb általános költségek között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit. Itt
kell elszámolni az alapítás-átszervezés, a kutatási-kísérleti fejlesztés költségeit, ha azt a
befektetett eszközök között nem aktiválták. Itt mutatjuk ki a garanciális javítás költségeit is.

Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)

Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott
anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével
növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő
tételként kell kimutatni az értékesített göngyölegek betétdíjas értékét, majd az eladott áruk
beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével.
A termeléshez, szolgáltatásnyújtáshoz való felhasználás céljából vásárolt anyagkészlet mégis
értékesítésre kerül, akkor annak könyv szerinti értéke szintén ELÁBÉ lesz.

Az ELÁBÉ-t csökkenti:
 a bekerülési érték elemeinek visszatérítése, annak esedékessége időpontjában,
(A visszatérített vámteher, jövedéki adó összegével csökkenteni kell az elszámolt
ELÁBÉ-t a banki jóváírási értesítés, illetve a visszatérítést igénylő bizonylatok,
dokumentumok alapján. Abban az esetben, ha az áru még készleten van, raktáron van,
természetesen a készletértéket módosítják ezen tételek.)
 utólag konkrét számlához kapcsolódó engedmény
(A kapott engedmény csökkenti a készlet bekerülési értékét, így annak beszerzéskor
azonnal ELÁBÉ-ként történő elszámolását követően természetesen az ELÁBÉ-t kell vele
korrigálni.)
 a beszerzéskor azonnal ELÁBÉ-ként elszámolt árukészlet szállítónak történő
visszaküldésekor,
 az áruk, a betétdíjas göngyöleg visszavétele
(A visszaszállított, visszavett göngyöleg nem beszerzésként kerül elszámolásra, hanem
mint bevételt, illetve ELÁBÉ-t csökkentő tétel (visszáru) kezelendő. A göngyöleg

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 15 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
 funkciójából adódóan nem „végleges termékátadás” történik, így a visszavételezés
elszámolása ellentétes az értékesítéssel.)

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában

értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor.
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű
vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az
irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken - jellegének megfelelően
igénybe vett szolgáltatások értékeként, egyéb szolgáltatások értékeként, illetve eladott
(közvetített) szolgáltatások értékeként köteles az anyagjellegű ráfordítások között kimutatni.

Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékének meghatározásakor azoknak a

szolgáltatásoknak az értékét kell figyelembe venni, amikor a vállalkozó - az értelmező
rendelkezések szerint - vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak (a vállalkozó a szolgáltatást
közvetlenül nem saját tevékenységéhez vette igénybe), és az így vásárolt szolgáltatás
ténylegesen értékesítésre (továbbszámlázásra) is kerül.

Egyéb ráfordítások

Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy

közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a
rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek a pénzügyi
műveletek ráfordításainak.

Az egyéb ráfordítások lehetséges csoportosítása:

 nem pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egyéb ráfordítások,
 értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke,
 „elvonások”,
 elszámolás technikai jellegű egyéb ráfordítások,
 az üzleti évet érintő, a mérlegkészítésig ismertté vált további egyéb ráfordítások.

Nem pénzügyi rendezéshez kapcsolódó egyéb ráfordítások

 A szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz
közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés
szerinti összege,
 az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett)
követelésnek a könyv szerinti értéke a követelés átruházásakor,
 fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a
mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi
kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összege.

Értékesített immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke

Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése során az értékesített eszköz nyilvántartás
szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. Az eladott eszköz könyv szerinti
értékének elszámolása az értékesítéssel egyidejűleg történik az analitikus nyilvántartás
alapján.

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 16 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
„Elvonások”
Itt kell elszámolni:
 a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített – az üzleti
évhez kapcsolódó – befizetések összegét,
 az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami
pénzalapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), az
Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt – a
bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók,
díjak, illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét,

Az üzleti évet érintő, a mérlegkészítésig ismertté vált további egyéb ráfordítások

Itt kell elszámolni:
 az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté
vált káreseményekkel kapcsolatos – a le nem vonható általános forgalmi adót is magában
foglaló – kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket,
 a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül –
belföldi vagy külföldi gazdálkodónak – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatás,
juttatás összegét.

Elszámolás technikai jellegű egyéb ráfordítások

Itt kell elszámolni:
 az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget,
 a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét,
 a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját
termelésű készlet könyv szerinti értékét.

Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:

 a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a
tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a
készletek elszámolt értékvesztésének összegét,
 a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét,
 amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig az eszköz
beszerzésével kapcsolatos számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő
összeget az illetékes hatóság nem állapította meg,
o és a kapcsolódó (és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján elszámolt) tétel
értéke és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett)
összeg közötti különbözet az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét
jelentősen nem módosítja és
o a ténylegesen számlázott (vagy más bizonylat alapján megállapított) érték
magasabb, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában
egyéb ráfordításként kell elszámolni,
 a veszteségjellegű kerekítési különbözetet.

Az üzleti évet érintő, a mérlegkészítésig ismertté vált további egyéb ráfordítások

 behajthatatlan követelés leírása,
 behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értéke.

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

 a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékét;

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 17 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
 a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra
szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegét;
 a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti
(könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a
különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több;
 a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés
(megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál;
 a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatás,
véglegesen átadott pénzeszközök összegét;
 a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét;
 a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök
nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a
felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben.

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet

határolni - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - a vállalkozó által
megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés
nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a
jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.

Pénzügyi műveletek eredménye

A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak

különbözete. Az eredménykimutatásban részletesen be kell mutatni a pénzügyi műveletek
eredményét alakító bevételeket és ráfordításokat. A pénzügyi műveletek bevételei között
elkülönítetten kell kimutatni a következő tételeket:
 Kapott (járó) osztalék és részesedés
 Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
 Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
bevételek, árfolyamnyereségek
 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

A pénzügyi műveletek bevételén belül – további információk biztosítása érdekében – ki kell

emelni a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni bevételeket.

Kapott (járó) osztalékként, részesedésként – a mérlegfordulónapig ismertté vált – a

tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott (járó) osztalékot, részesedést (ide értve a
kamatozó részvények utáni kamatot is) kell elszámolni.

Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek között kell elszámolni többek

között a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés
értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti –
nyereségjellegű – különbözetet. Árfolyamnyereség akkor keletkezhet, ha az

ELADÁSI ÁR  KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 18 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
A befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
bevételek, árfolyamnyereségek között a tartósan adott kölcsön (ide értve a tartós bankbetétet
is), a tartós befektetetést jelentő –hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír kapott
(esedékes, járó) kamatát (ide értve az értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő
kamatot is), a befektetési jegyek kapott hozamát, a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő
kamat összegét, valamint a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke
közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget kell kimutatni, amelyet csökkent
a kamatozó értékpapír vételárban lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összege.

Itt kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök között szereplő értékpapírok

értékesítésekor, beváltásakor realizált árfolyamnyereséget is.

Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek magukban foglalják

 a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapír,
 a kölcsönök,
 a vevőkövetelések,
 a pénzeszközök,
után kapott (esedékes, járó) kamat összegét.

A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni a forgóeszközök között

kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, értékpapírok értékesítésekor,
beváltásakor realizált – a kamatbevételként elszámolt, elszámolandó összeggel csökkentett –
árfolyamnyereséget.

A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között számoljuk el a külföldi pénzértékre szóló

követelések, befektetések, értékpapírok és kötelezettségek év közben pénzügyileg is
realizált árfolyamnyereségét, továbbá a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre
szóló követelések, befektetések, értékpapírok és kötelezettségek mérlegfordulónapi
értékeléskor elszámolt összevont árfolyamnyereségét.

A pénzügyi műveletek ráfordításai között elkülönítetten kell kimutatni:

 Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
 Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
ráfordítások, árfolyamveszteségek
 Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet

A részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell elszámolni többek

között a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés
értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti –
veszteségjellegű – különbözetet. Árfolyamveszteség akkor keletkezhet, ha az

ELADÁSI ÁR < KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK

Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni

többek között a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő
kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 19 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
névértéke és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet az értékesítéskor,
illetve a beváltáskor

A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni

 a hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott kölcsönök, hitelek,
 az értékpapír kibocsátásából fennálló tartozások,
 a váltótartozások
után fizetett fizetendő (esedékes) kamatot.

A részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként a tulajdoni részesedést

jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek elszámolt
értékvesztését kell kimutatni, csökkentve azt a korábban elszámolt értékvesztések visszaírt
összegével.

A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a forgóeszközök között

kimutatott részesedések, értékpapírok értékvesztéskor, illetve beváltásakor – a
kamatbevételként elszámolt, elszámolandó összeggel csökkentett – eladási ár, illetve a
névérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet, ha az veszteségjellegű.
A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között számoljuk el a külföldi pénzértékre szóló
követelések, befektetések, értékpapírok és kötelezettségek év közben pénzügyileg is
realizált árfolyamveszteségét, továbbá a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre
szóló követelések, befektetések, értékpapírok és kötelezettségek mérlegfordulónapi
értékeléskor elszámolt összevont árfolyamveszteségét.

Fontos szabály, hogy a pénzügyi művetek egyéb bevételeinek tételei a pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításainak tételeivel nem vonhatók össze, csak így biztosítható a bruttó elszámolás
számviteli alapelvének érvényesítése.

2. Összefoglaló feladat

Az „EREDMÉNY” NyRt. eredménykimutatásának összeállításhoz a következő információkat

ismeri (adatok EFt-ban):

 „AA” Külföldi vevőnek külföldön értékesített késztermékek eladási ára 9 000 DEV
(A teljesítéskori választott árfolyam 320 Ft/DEV)
 Belföldi vevőknek értékesített késztermékek eladási ára 180 000 + ÁFA
 Térítés nélkül átadott alapanyagok könyv szerinti értéke 1 800
 Értékesített műszaki berendezések
o eladási ára 8 000 + ÁFA
o bruttó értéke 12 000
o nettó értéke 9 000
 Apportba adott egyéb berendezések
o létesítő okiratban meghatározott értéke 3 000
o bruttó értéke 7 000
o halmozott értékcsökkenése 4 100
 Befejezetlen és félkész termékek állományváltozása - 3 000
 Késztermékek állományváltozása + 16 000
 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 66 000

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 20 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
 Terv szerinti értékcsökkenési leírás 14 000
 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök után a tárgyévben kifizetett kamat 900
 Belföldi értékesítések után utólag adott
engedmények értéke a helyesbítő számla alapján 12 000 + ÁFA
 Céltartalék képzés 8 400
 Belföldi vevőnek értékesített feleslegessé vált alapanyag
o eladási ára 1 600 + ÁFA
o könyv szerinti értéke 1 800
 Befektetett pénzügyi eszközök a fordulónapon 8 800
 Bérköltség 51 000
 Államkötvények után kapott kamat 1 300
 Egyéb szolgáltatások értéke 1 100
 Személyi jellegű egyéb kifizetések 6 200
 Tárgyévben felhasznált anyagkészlet könyv szerinti értéke 52 000
 Igénybe vett szolgáltatás számla alapján 9 600 + ÁFA
 Értékesített részvényekkel kapcsolatos árfolyamnyereség összesen 1 100
 Bérjárulékok 20 000
 Terven felüli értékcsökkenés 200
 Saját tevékenységben „fabrikált” gyártóeszköz utókalkulált önköltsége 1 500
 Hiányzó anyagkészlet könyv szerinti értéke 180
 Céltartalék feloldás 6 000
 Fizetett késedelmi kamatok 1 150
 Immateriális javak nettó értéke az üzleti év első napján 6 000
 Immateriális javak nettó értéke a fordulónapon 5 600
 Értékesítési, forgalmazási költségek 35 000
 Igazgatási költségek ……..
 Egyéb általános költségek 6 000
 Értékesített részvények kapcsolatos árfolyamveszteség összesen 600
 „AA” külföldi vevő a 9 000 DEV tartozását a fordulónapig átutalta,
a pénzügyi rendezéskori árfolyam 290 Ft/DEV

Kiegészítő információ: Az ÁFA 27 %.

1. Készítse el a vállalkozás összköltség eljárással készített eredménykimutatását!

2. Számítsa ki az igazgatási költségeket!

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 21 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
 1. feladatrész megoldása

Összköltség eljárás Mellékszámítás Tárgyév

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 180 000 – 12 000 + 1 600 169 600
02. Exportértékesítés nettó árbevétele 9 eDEV * 320 = 2 880 2 880
I. Értékesítés nettó árbevétele 172 480
03. Saját termelésű készletek állományváltozása - 3 000 + 16 000 13 000
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 1 500 1 500
II. Aktivált saját teljesítmények értéke 14 500
8 000 + (3 000 – (7 000 – 4 100))
III. Egyéb bevételek + 6 000 14 100
IV. Anyagjellegű ráfordítások 1 800 + 1 100 + 52 000 + 9600 64 500
V. Személyi jellegű ráfordítások 51 000 + 6 200 + 20 000 77 200
VI. Értékcsökkenési leírás 14 000 14 000
1 800 + 9 000 + 8 400 + 200 +
VII. Egyéb ráfordítások 180 + 1 150 20 730
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 24 650
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 1 300 + 1 100 2 400
900 + 600 +
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 9 eDEV * (320 – 290) 1 770
B. Pénzügyi műveletek eredménye 630
C. Adózás előtti eredmény 25 280

2. feladatrész megoldása

Anyagjellegű ráfordítások 64 500

+ Személyi jellegű ráfordítások 77 200
+ Értékcsökkenési leírás 14 000
= 155 700
- Aktivált saját teljesítmények értéke 14 500
= Értékesítés közvetlen és közvetett költségei 141 200
- Értékesítés közvetlen költsége 67 800
Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 66 000
ELÁBÉ 1 800
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0
= Értékesítés közvetett költségei 73 400
- Értékesítési, forgalmazási költségek 35 000
- Egyéb általános költségek 6 000
= Igazgatási költségek 32 400

Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 22 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila