A gyomorfekély kialakulásának okai

A gyomornyálkahártya folytonosságának legalább 5 mm kiterjedésű területen történő

megszakadását gyomorfekélynek nevezzük. A nyákréteg, funkciója szerint védi a
gyomorsavtól az ott található nyálkahártyasejteket. Ezen sejtek kisebesedésének
következménye a maró érzés, ami akkor lép fel, amikor a sav a sebes területtel érintkezik.
Amennyiben a maró hatás hosszú ideig fennáll, bekövetkezik a gyomornyálkahártya
károsodás, ami gyomorfekélyhez vezet.

Mitől alakul ki?

A gyomorfekély kialakulása számos hajlamosító tényezővel hozható összefüggésbe.

Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori az emberi gyomor nyálkahártyáján megtelepedő és szaporodó

baktérium, mely az emésztő-rendszeri gyulladások, valamint a gyomorfekélyek nagy részéért
felelős.

A fertőzés elterjedtségét igazolja, hogy a baktériumot világviszonylatban a népesség fele

hordozza.

A gyomorfekélyen kívül a nyombélfekély, a gyomorrák, valamint a MALT-lymphoma

kialakulásában van szerepe.
 Zollinger-Ellison szindróma
Ritka betegségnek számít (a fekélybetegségek kevesebb, mint egy százalékában van szerepe),
melynek hátterében a hasnyálmirigyben előforduló rosszindulatú, gasztrintermelő tumor
húzódik meg. A Zollinger-Ellison szindrómára jellemző a fokozott gyomorsavtermelés és a
fekélyképződés, gyakori hasmenés mellett.
 Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás
Az olyan káros szenvedély, mint a dohányzás, valamint a túlzott mértékű alkoholfogyasztás
egyaránt hajlamosító tényező.
 Gyógyszerek mellékhatása
A gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek, valamint az allergia, asztma és az
autóimmun betegségek esetén használt szteroidok mellékhatásaként is kialakulhat
gyomorfekély.

 Stressz
Az olyan események (pl. égés, súlyos fertőzés), melyek stresszhelyzetet teremtenek, gyakran
idéznek elő gyomorfekélyt. A fekélyes állapot ilyenkor a stresszt előidéző esemény
bekövetkezésétől számított pár napon belül létrejöhet.

Melyek a gyomorfekély tünetei?

 Égő fájdalom a gyomorszáj tájékán

 Hányinger
 Étkezés után fellépő teltségérzés
A gyomorfekély szövődményeként felléphet vérzés, a fekély átfúródása, kialakulhat szűkület,
valamint a fekélyek 5 százalékában gyomorrák.

Vérzés akkor lép fel, amikor a fekély olyan mélyre hatol, hogy megrepeszti egy ér falát.

A hirtelen bekövetkező, jelentős vérveszteség ájulással járhat. Ezt követően a gyomorba jutott
vér hányás útján, míg a nyombélből származó vér fekete széklet formájában távozik.
A fekély átfúródása esetén intenzív, szaggató fájdalom jelentkezik a gyomorszáj valamelyik
oldalán, vagy közepében, mely gyakran halálos kimenetelű hashártyagyulladással érhet véget.

A szűkület többnyire a gyomor alsó szájadékánál jön létre, aminek köszönhetően a táplálék
nem képes a nyombélbe jutni. A fokozott gyomormozgással, mely a gyomor kitágulásával jár,
a szervezet a szűkületet próbálja kiegyenlíteni. A gyomorban rekedt pangó étel ilyenkor
hányás útján ürül ki.

Bár a gyomorrák a fekélyek mindössze 5 százalékában alakul ki, a betegség megjelenésekor

számolni kell a lehetőségével a kifekélyesedett nyálkahártyából adódóan.

Hogyan diagnosztizálható a gyomorfekély?

A laboratóriumi vizsgálatok, az endoszkópos gyomortükrözés, valamint a helicobacter pylori

kimutatása egyaránt elősegíti a pontos diagnózis felállítását. A laboratóriumi
vizsgálatok inkább a szövődmények felismerésében nyújtanak hatékony segítséget. Az
endoszkópos gyomortükrözés alkalmával a gyomor nyálkahártyája közvetlenül vizsgálható,
valamint a szövettani mintavételre is ekkor kerül sor.
A gyomorfekély kezelése

A kezelés hatékonyságához elengedhetetlenül fontos az életmódváltás, mely az étkezés

átalakítása (2-3 óránként kisebb mennyiségű étel elfogyasztása) mellett a káros szenvedélyek
elhagyását is magában foglalja. A stresszt és szorongást előidéző okok megszüntetése szintén
alapvető fontosságú.
A gyógyszeres kezelés történhet gyomorsav-elválasztást gátló gyógyszerekkel (H2-receptor
antagonisták), protonpumpa gátlókkal, savkötőkkel, illetve filmképző szerekkel. Míg a
protonpumpa gátlók a savat termelő gyomorsejtek működését gátolják, addig a savkötők a
képződő savakat semlegesítik. A filmképző szerek filmszerű, nem oldódó réteget képeznek a
nyálkahártyán, ezzel mintegy védelmet nyújtva a savas hatással szemben.

Abban az esetben, amikor a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, valamint

szövődmények lépnek fel, műtéti megoldás szükséges.