A veteristak.

A mily egyszerü most idöszamitasunk, épen oly bonyolò

dott volt az a középkorban. Akkor ugyanis a most szokasos éves
naptárakat hírböl sem ismerték meg; a napokat nem folyó
szammal s a hò meguevezésével, hanem az egyhaz szokasat kö
vetve, nevezetesebb ünnepek, szentek, vasarnapok stb. utan je
lelték meg. Innen történt, hogy egy ugyanazon nap többfélekép
hataroztathatott meg. Példaúl 1446-ban apr. 12-ike, mely keddre
esett, igy jelöltethetett meg: „feria tertia in feste S. Vineentii“
vagy „ feria tertia proxima ante fest. Coenae Domini,“ ‘югу „ а111е
Dominieam Resurrectionis Бош,“ vagy 7,proxima post Domini
eam Domine ne longe.“
Tehat minden ember fìanak legalább anevezetesb iinnepek
es szentek napjait könyvnélkül kellett tudnia. Ezen feliil érteni
kellett a római idöszámitashoz (ealendae, nonae, Шин), és eleinte
legalabb az indietiók és epaetakhoz is. Tovabba emlékben kel
lett tartanì a papak uralkodasi éveit7 miután ezek okmanyain
tudvalevöleg es ak IV. Jenö papa 6ta 1431-1447) fordúl elö az
évszamlalas Krisztus sziiletésétöl *).
De ha mindezeket tudtak is, többször fordu ltak elö esetek
hogy az okmany keltét mégsem lehetett biztosan kitudni; ha
példáúl a szent, kinek napjától vétetett a keltezés, nines köze
lebb meghatarozva. Igy elöttünk fekszik egy okmany, mely
Hunyady Laszlò elfogatasaról tanúskodik. Ezen okmanyban
épen kelte volna legfontosabb; de épen ezt nem lehet megha
tarozui, mert esak ily hatarozatlanúl van irva: Ex Buda, feria
tertia p 0 s t G r e g 0 r i j.“ Mar pedig Gergely nevü szeut volt
mart. 12-kén,maj. 9-én, nov. 17-én, dee. 19-én és dec. 22-24-én;
melyìk értetik mar most itt? Igy például Sandor nevü szent

*) Fejér Cod. dipl. X. VII. 492. l. jegyzetben.

Századok 2
 18

volt jan. SO-án, febr. 9., 26-án, mart. 10., 18., 24-én, april 20.,
23-ún, màj. 3-án, aug. 26-án, nov. 26-án, es dec. 12-én. На te
hàt az ily szent nincs közelebb meghatározva, minden парты-1
jártasság mellett sem boldogulhattak а kortársak sem.
Ilyen határozatlan volt ezen keltezés is : 7,Datum in quin
denis residentìae (ищу: descensus) exercitus regis.u Ez alatt.
neha. hadba. szállás értetett; igy mondja Robert Károly 1307'
ben: „in quindenis residentiae proxime nunc movendi exercitus
regalis“ *); de legtöbbnyire, különösen az Árpádok alatt, 1111-21
1у1 utazásc jelentett, midön is az útbaesök, ha. csak felmentve
nem voltak, a királyt roppant kiséreté vel (exercitus) elfogadni
tartoztak. Igy V. István 1271-ben а szepesi szászoknak köte
lességül hagyta.: nQuotiescun que illuc cum Baronibus nostris
et militia. nostra (шаг: exercitus) veniemus, ipsi hospites nostri
nobis in introitus dare tenebuntur descensum opulentum et simi
liter in egressu descensum delioatum“ Ily keltezésnel tehát
mindenekelött tudni kellett, mikor kezdödött а descensus, hogy
aztán megtu dathassék а quidenis residentiae. Ehhez még maga e
q uid е 11 1 в kifejezés is határozatlan volt; igy (Замена РазеЬае
alatt hét пар húsvêt elött és hét utána; а Quidena. nativ., Puri
íic., Pentecostes és S. Georgii alatt pedig 15 nap az iinnepek
után, magát az llnnepet is beleszámitva, értetett. Hogy e kettö
közül melyik szerint számittatott a quindena residentiae, máig
sincs meghatározva.
Még számtalan ily en példát sorolhatnánk elö, de tárgyunk
hoz a. felhozottak is untig elegendök.
Ily nehézséggel járván az idöszámitás, nemle miudenki
аж fogja gondolni, hogy legnagyobb öröm és készséggel fogad
tatott mindenütt XIII. Gergely pápának új, javitott naptára?
Pedig majd mindenlitt az ellenkezö történt! Roszalás, el
lenszenv nyilvánúlt ellene majd mindenütt, úgy, hogy csak a.
királyok hatalmának és eröködéseinek sikeriilt аж érvényre
juttatni.
Ногу а protestánsok, bár czèlszerüségét belátták, egészen
1700-ig el nem fogadták, annak utóljára van némi értelme: de

*) Fejér cod. dipl. V111. v1. 137. 1.'

же) U. o. IX. II. IX. l. jegyzetben.
 19
hogy magok 6 katholikusok 16 6116116 szegültek, azt valóban
csak bámulni 161161, 6 legfelebb avval indokolni, hogy minden 1111
166, 116 mèg oly 02616261’11 16, 61611116 6116112661‘6 16161.
Nalunk is 06611 11066266 surlódasok és 611611116266611 111611
1111011 6116161106 érvényre az új 116р161‘.
Е 11611166 annyira èrdekes7 hogy történetènek, legalabb
részben, megvitatásat 11161‘ jÓVal elöttiink a nagytudományú
Battyanyi Ignacz erdélyi puspök igértel‘). Azonban szavat 116111
valtotta be; mert А116166161, melyekben azt 116261111 igérte, tud
tunkra legalabb nem 1616111611 meg. Katona 2) 66 Lanyi з) 66111
meritik ki érdeme szerint e kérdést.
Megkisértjük 161161 1111 11126166 megvitatását.
А júliusi naptár kijavitasa 11161‘ I’Ógebbell megk-isértetett.
Igy IV. Sükösd papa 6 hires Müller (Regiomontanus) Janost,
mìdön Hunyadi Matyas udvarábòl Nürnbergbe 1161162611, RÓmába.
hivta a husvétkulcsnak kijavitasa végett. Müller 61 16 ment;
azonban döghalal vagy méreg 61161 6111611 14.76-ban7 mielött fel- -
61161611611 megfelelt volua 4). X. Leo papa рейд 62 V. laterani
zsìnaton tárgyaltatta. 62 iigyet, 6 6 végre 6 11022661‘161161 1514.
júl. 24~én bullájával dec. 1-re Rómaba hivta, 6 61616566 javas
latot is küldött 6261. A trienti zsìnatonjs szóba keriilt ez Иду,
de eredmény nélkül.
Végre XIII. Gergely р6р6 komolyan 110226 fogott. Korá.
nak leghiresebb csillagaszait, köztlik a. hires 11611161 CläVÍllSt
Rómába hívta, s ez iìgyet a közülök kinevezett bizottlnáuyra
bizta, mely 6 Lilio A l aj 0 6 OI’VOS 61161 kidolgozott tervezetet
fogadta el.
Gergely р6р6 nagyon óvatosan járt el 62 ugybell. Lilio
könyvèt ugyanis, 1111111611 В6п16Ь611 6 Ь120111116пу jóvahagyta,
atvizsgálas 66 1161616111 1611166 végett_az összes ker. fejedelmek
nek megklildte, Rudolf _kiralyunknak 1578. jan. 11.6 6010111161 =

l) „Totam in Scepusio _ mondja. 6 _ recepti calendarii novi

historiam, si vixerimus7 dabimus in Annalectia 11061116.“ Leg. Eccl. I_
642. l. Ъ) jegyzet.
n) Hist. Crit. XXVI. 197 l.
з) Magyarföld egyh. tört. I. 184 1.
4) Schier Mem. Acad. Hist. 32 l.
20

„Rudolfnak, Magyar- és Csehország jeles kiralyának és

шашек ròmai osaszaruak. Pásztori kötelességiink egyeb
gondjai között legföképeu arról kell gondoskoduunk, miszerint
az isteni tiszteletek és egyhazi szertartasok kellö idökben tar
tassanak; a mi midöu a парни‘ kijavitasa nélkiil lehetetlennek
látszanék, mi pedig ezt mielöbb az egyház közhasznara sikere
siteni kivánnók, а. keresztyén feìedelmekhez ezen tárgyról
Lylio Alajos mathematicustòl irt könyv rö
vi dl e t é n e k , mely a varosunkbeli szaktudósok altal is jòvá.
hagyatott, szétkiildését határoztuk el, oly czélból, hogy azt tu~
dós mathematicusokkal közölvén, шока: fölhivjak, miszeriut
ha valami hozzáadandónak, vagy kihagyandónak, vagy valami
képen javitandónak látszanék, vagy ha valamijobbat шантаж;
szabadon elmondani el ne mulasszák, hogy a legelsö alkalom
mal, mint lelkünkben feltettük, az egész ker. köztarsasag hasz
nálatara, és a mindenhatò Isten diesöségère végrehajthassuk. Leg
kedvesebb dolgot fog cselekedni Felséged nekünk, ha ily fontos
és az egész ker. egyháznak annyira szlikséges es minden jóktúl
annyira óhajtott és kivánt targyban legtudósabb mathematicu
sokat használand, azok itéletét kikérdi, hogy vagy ök magok
­­­ mint ezt reméljtik —— valami jobbat ajáuljanak, vagy ezen
tervezetet —- melyet mi kiildünk — helybenhagyják, vagy bi
zonyára a miben hibasnak talalják, tökélyesltsék. Mert ó h aj t
juk, hogy ezen a k 'tholika egyhaz közös ilgye,
katholikus fejedelmek es гидов férfiak itéle
teivel is megerösittess ek “ ').
Igy megtevén а sziikséges elöintézkedéseket, melyekkel
bizonyára leginkabb oda мышц, hogy tervének kivitelében
minél kevesebb ellenallasra talaljon: 1582. febr. 24-iki „Inter
gravissimus“ bullájaval a róla nevezett új naptárt életbe юрист,
meghagyván, hogy ez évben oct. 4. után- mely esiìtörtökre
esett ­­­ azonnal 15-ike —— ше1у hétfön volt — következzék.
Egyik-masik fejedelem e rendeletuek eleget tett; igy
Báthory István lengyel király, 1584-ben országában behozta,

l) Dudik: Auszüge aus päbstl. Regesten. (Kiilönnyomat: Archiv

für Kunde östr. Geschichtsquellen XV. 210. l.) 26. l. Nálunk e mii
nem igen lévén elterjedve, ez okmányt teljesen átvettük.
 21

meghagyvan, hogy minden hivatalos irat az új парит szerint

kelteztessék. Ugyanezt tevé mar elöbb Rudolf császár Ausztria~
es Csehországban, Károly föherezeg рейд Styriában ‘). Erdély
ben is mar 1582-ben elfogadtatott ; legalabb Bethlen Farkas e
szavakkal mondja ezt: „Hoe eidem (1582) anno novum Calen
darium prima vice in Transylvania est receptum“ a). Söt Rudolf,
úgy látszik, hazankban is kihirdette azt, legalább vannak rea ada
taink, hogy mindjárt elején hasznàlatba jött nehány helyütt ná.
lunk is; Еду а. szepesi káptalan hiteles iratait mar 1582-ben ez
új naptár szerint kelteze a) ; Báthory Miklos, Rudolf király
идут-111151111, Somogy­, Szathmar- es Szabolesmegyèk föispánja,
еду 1584-1111 levelét „seeundum eu rsum novi ea
le n dar i i" 4); а kassaiak is ugyanez evi levelüket jun. lö-én
„1 11 xt an o v u m e al e n d a ri um“ keltezèk 5); söt Batthyányi
szerint a szepesi protestànsok is mar ez 1584. évben elfogadták
az új парни-1 6).
Azonban ezek csak egyes kivételek voltak. A nagyobb
rész mindenfelé ellene szegült, s letrehozasat klilönösen а protes
tánsok bünképen a jezsuitákra fogták; legalább Campanus Ja
поз lengyel jezsuitafönök Leleszi Janoshoz 1584-ben intézett
leveleben nyilvan mondja ezt : „А11011Ь1 (az ùj naptar Iniatt)
prope tumultuatum est ; nee nulla invidiae fiamma socii (a je
zsuitak) arsere elamitantibus haereticis: Inventi novi auetores
Jesuitas esse, illamque, velut tesseram papisticae ae jesuitìeae
seetae, aversantibus“ 7).

l) Sacher Hist. prov. Austr. 295.1. Katonánál Hist. Crit. XXVI

197. 1.
9) Hist. de rebus Trans. XI. 458. l.
3) „Rogamus ­­ irja Szepesmegye 1584. jún. 15. Bornemissza
Gergely szepesi préposthoz — ut etiam Domínis Capitularibus gratiose
velit demandare: ne executiones et datum litterarum illegitimo hoe
modo (t. ì. az új нарыл‘ szerint) extradentur, ne Domini Regnìcolae
contra Capitulum Seepus. et Rmam Dom. Vestram in generali eorum
synodo conqueranturu (Wagner Annales Seep. I. 30. 1.).
4) Tudománytár 1838. III. 335. l.
5) Katona. Hist. Crit. XXVI. 200. l.
6) Leges Ecol. I. 643. l. b) jegyz.
7) Sacher f. h. ­
 22

Hazànkbau а föpapság elejétöl Гоша az új naptár részére

állt, s ш aláreudeltjeitöl is kövctelte; nem úgy azonban a. föleg
prot. vilàgi hatòságok és kegyurak. Erre nézve két igen erde
kes levclet tudunk felhozni: Forgách Imre trencséni föispán,
mivel megyebelipapsága piispökileg az új парт‘ elfogadására.
felszòlittatott, tanács végett 1583-ban a selmcczi штатом;
hoz {ох-(1111:. Ez dec. S-án felelt ez érdekes sorokkal:
„Tekintetes és Nagyságos Úr!
Becsülendö Barátunk és Szomszéd Urunk!
Ajánljuk iidvözletünket és hivatalbeli készségünket. Az
új naptár iránti megkeresésére Nagysàgodnak nem válaszolha
tunk egyebet, mint ш, hogy mi is azen véleménybeu legylink,
melyben Nagyságod van, miszeriut hacsak az а birodalom és а.
keresztyéu világ többi országainak és tartományainak is köz
Y megegyezésóvel kihirdetve és elfogadva nem leszen, az egész
polgári világban nagy egyenetlenkedóseknck leszcn szülö ока.
És úgy vagyunk értesülve, hogy az nincs is танцы elfogadva,
csak а. pápai birodalomban ‘). És mi is eddig esakis
az ó naptárral élünk. Nem is tartozik reánk, Ö es. kir. Fclsége
Kegyelmes Urunk parancsolata és az országnak, melyben
élünk, közmegcgyezése nélkiil ú j at elfogadni, ós aszerint
élni, ós a közilgyeket intézni. És czek azok, mclyeket наша
god barátságos megkeresése folytán ez alkalommal válaszolha.
tunk; ajánlván Nagyságodnak mindenben jó szomszédságunk
és barátságunk készséges szolgálatát, és kivánván, hogy Isten
тайна Nagysàgodat sokáig jò egészségben. —- Selmeczen, dec.
8-án, 1583.
N. N. Selmecz városának Birája és Tauácsa œ).
Forgách e levelet közlé papságával, meghagyván nekik,
hogyß javadalomvesztés terhe alatt az új naptárt clfogadni ne

l) “швов е szavakból, hogy nálunk is leginkább a. protestán

sok ellcnezték behozatalát, a. mit Szirmay is állít eme szavaival:
„Altern non acceptationi causa. suberat7 quod jam tune plerique
Evangelicorum sacra. professi, vel Calendarium per Romanum Ponti
ñcem reformatum7 acccptare religioni Bibi duxerint.“ (Not. Hist. Com.
Zemplin. 90. 1.).
в) A magyar kir. egyetemi könyvtár másolatáról vett mása az
esztergomi érseki könyvtár Kopácsy-kézíratai közt. Relig. 29.
 23

merészeljék, hanem, nem gondolva a püspök rendeletével, mind

addig a régi mellett maradjanak, míg az új országgülésileg el
nem fogadtatik. Sorai így szólnak:
Tiszteletes, Nagyon Tisztelendő urak, és Krisztusban Tisz
telendő Testvérek!
Üdvöt és isteni áldást! Itt küldjük Selmeeznek, mely a
főbb városok között kitünő, levelét, melyből könnyen megérthe
títek, mit tartson az új naptárról. Ennél fogva paranesoljuk
egyenként mindenkinek, kik treneséni birtokainkban lelkész
kedtek és egyházi javakból éltek, hogy semmi módon ne meré
szeljétek elfogadni az új naptárt, hacsak rögtön hivatalaitok
túl és helyeitektöl megfosztatni nem akartok. Mert mire való
lenne az, a püspök úr kívánatára elfogadni azon naptárt, me
lyet nemcsak az ország rendei elvetnek, de sem a birodalom
fejedelmei, sem a szomszéd tartományok nem helyeselnek. Mi
dőn Ti nem az ország feje, hanem csak tagjai vagytok; hogyha
a tagok a fejtől elválnak, minek kelljen történnie, nem lehet
előttetek ismeretlen. Nem arra kell ügyelni, mit mondjon vagy
mit ítéljen a püspök, hanem azt kell tekintetbe venni, a mit a
közvélemény és az ország összes rendei e tárgyról éreznek.
Annál fogva intünk és szeretettel ügyelmeztetünk Titeket : ne
engedjétek magatokat rábeszéltetni, hanem inkább egész bátor
sággal az ò naptár mellett maradjatok, eladdig, míg kitünendik,
az ország rendei és szomszéd tartományok mit rendelnek. A mint
ugyanis most képtelenség lenne, ha a felsőbb hatóság ellenére
elfogadnátok: úgy, a midőn az összes Rendek közmegegyezése
vel elfogadva lészen, nem lészen többé ok reá, miért kellendjen
azt valamelyikünknek elvetni. Ezek után Tisztelendőségteknek
minden jókat szívemből kívánok. - Kelt Biese-várában dee.
12-én, 1583. esztendőben. _
Ghymesi Forgách Imre s. k. ').

l) Ugyanonnan. Moesáry szerint (Nógrád Esmert. IV. 187.1.)

Forgách e levele a prot. papokhoz szólt, és „sokféle kedvet
lenségekre adott okot.“ Ez utóbbi szavak állhatnak: de “nem első
állítása, mint a szöveg, melyet Moesáry jóformán nem is ismert
— különben bizonyára közli -— eléggé bizonyítja. Bár másrészt nem
tagadhatni, hogy akkor még az újított vallásra áttért papok is elis
merték, legalább részben, a püspökök hatóságát.
24

E levelek szerint tehàt nálunk meg politikai ok is fokozta~

az ellenszenvet ; mit ez cset is tanúslt: Bornemissza Gergely
szepesi prépost meghagyta papságának, hogy az új naptárt
„sub poena duplicata.“ elfogadják, s пейте végezzék az isteni
szolgálatot. E levelére Szepesmegyc, mint kegyúr, 1584. jun.
lö-kén felelt; határozottan kimond ván, hogy az új naptárt,
mig ròla országgyülésileg nem foguak rendelkezni,semmiképen
el nem fogadja:
„Credat hoe vere Rma Dom. V. — igy ir а megye —
quod nos novum illud Calendarium non reeipiemus, neque per
nostros reeipi faciemus interim, donec sua C. Maiestas cum
D. Regnicolis in Generali eorum Conventu desuper concluserit;
quia nos cum reliquis Comitatibus idem servare volumus;
esset enim novum hoc Calendarium Juribus
et Libertat ibus nostris conti-atrium“ l).
Az imént mondottak tehát világosan tanúsitják, hogy a.
többi megyék is ellene voltak; névszei'int Zemplenmcgyèröl
határozottan állitja Szirmay ‘-'); ámbár ez nevezetes: а megye
jegyzöje Herezeg Ferencz, magán-leveleit az új naptár szerint
keltezteß). Az ellenszenv föoka abban rejlett, mert országgyülé
sen kiviil akarták azt behozni. Rudolf császár ugyanis elégnok
шпона az új naptárt egyszerü királyi rendelettel életbe lép
tetni: mig öseink ezt, mint igen fontos és èletbevágó kérdést
(rem haud levis momenti tantaeque uovitatis) országgyülési ren
delet nélkül elfogadhatónak nem vélték.
Midön öseink e nézete Rudolf császárnak elöterjesztctett,
megboszankodott гала: „Caesari -— mondje. Istvánñ'y — prima.
fronte minus gratum, minimeque ferendum videretur“ 4). S in
nen is eredt az éveken át tartott ellenkedés.
Öseinl; kitartása azonban itt is души; mert ez tigy
végre is, bär csak hat év mulva, országgyülés elo keriilt, s maga.
Rudolf király kénytelen volt ez országgyülésrc meghivò levelcit
az ò és új naptár szerint keltezni E’). Ez 1588. évi országgyülés

‘ Wag ner An. See P us. I. 30. l.

sz) F. i. ь.
3) Tudománytár f. h. 329. l.
4) B. H. Hist. Köln, 1724. 26. könyv. 34 4. 1.
5) Kovachich Vest. Com. 729. l.
 25
nek 26. 1. czikke áltai‘l az új партн- heves küzdelmek és ellen
kedések után l) végre csakugyan elfogadtatott. „Ambar -mondja
e t. ezikk —- a karok és rendek inkabb óhajtanák, hogy az
anuyi even át hasznalt régi царил‘, melyhez szegények és gaz
dagok llosszas liasznalat altal hozzaszoktak, régi érvényèben
megmaradna; mégis ö Felsége kcgyes intésére hajolva, nem
ellenzik ugyan, liogy ezutan az új, javitott naptar liasznaltas»
sek ;“ de szükségesnek láttak hatàrozottan kijelenteni, hogy
azt csak és egyediil ö Felsége kivanata folytàn fogadják el:
„Hoc tamen per expressum deelaratum esse
volunt, se illud nullius alterius, quam sola
et unica Regiae Suae Maiestatis authoritate
in produetum admittcre.“
Nevezetes, hogy Horvat~Tótország a törvènyezikk eme ki
kötésèt egyenesen elveté, kimondván, hogy ök, mint a róm.
kath. hitet vallók, az új naptárt nem ö Felsége, lianem Isten
iranti tekintetböl, ki minket az egyhàz által kormanyoz, fogad
jak el: „Status Sclavoniae - igy szól ezikkök- unam Romano
Catholieam fidem profitentes , sieuti eandem palam professi
sunt, ­­ — _ — ita nequaquam 0b respectum suae Maiestatis, 1
sed Dei, per Eeelesiam suam 1108 l‘egenlllS, adeoque ex Deo,
debita reverentia novum Calendarium ab omnibus aceeptatur;“
clèg vilagosan kimondvan ez által, hogy ök eme kikötóst a
protestans karok befolyasának tulajdonitak:
„Et si qui protervi reperirentur, qui sub veteris Calendarii
expedìtioue inditia sibi impendi vellent, tales expeditiones nee
acceptentur, nee sub his ulla celebrari posse in Sclavonia Indi
eia, uno ore conelusum 081“).
A fönebbi magyar orszaggyülésì ezikk 2. §-sa hozzaadja;
„Et m a n e a nt expeditiones et indicia h a c t e n u s sive sub
novo, sive sub veteri Calendario facto, in suo vigore.“ A 110111131
tok ellenben ezt, mint magátòl értheîöt, elejtvèn, inkabb a jövöt
illetöleg evvel pótoltak.
Magyarország példaját két év mulva Erdely is követte,
1590. évbeu orszaggyülésileg ezeket hatarozvan: „Az új kalen

l) Istvánffy. L. Tud. tár, f. h. 337. l.

‘3) Kercselich Hist. Ecc. Hung. 275. l.
 26

dariom ez orszagban is bevétetett, azért, nïivelhogy más szom

szed közelebb~ való keresztyen orszagokban is acceptáltatott“ ‘)‚
Igy tehát annak rendje szerint orszaggy ülésileg levén ez
ügy elintézve, azt hihetnök, hogy mar most mindenki szèpen,
osendesen megnyugodott rajta. Pedig épen ellenkezöleg; az új
naptar elleni ellenszenv még hosszú éveken at t-artott, azon kü
lönbséggel mégis, hogy ezentúl mar határozottan vallásfeleke
zeti tüntetéssé fajúlt.
Mint sok egyéb, e targy is a. vallási vitás kérdések közé
hurczoltatott, s mint ilyen, azon kor szokása szerint, irodalmi
lag is meghanyatott.
A vitázók: Szán tó (Arator) István és Serechius
Fa rk a s, az elsö magyar, az utóbbi német sziiletesü, kolozs
vari jezsuiták, mint az új naptar védöi; B е r е g s z a 5 2 1 P é ­
ter varadi prot. pap és Thoraconimus Mátyás pedig
mint annak ellenzöi, voltak. A vita igy keletkezett: 158ö-ben
Ищу-170101100 egy kalendárium jelent meg a regi júliusi rend
szer szerint. Nevezett jezsuitak ez ellen egy költeményt adtak
ki, melyet a. Cornides-féle könyvtarjegyzék Beregszászi müvei
közt (Berexasii Petri et Mathiae Thoraoonymi de Controversiis
Religionis hoo seculo motis Adversaria quaedum seripta) 6.
pont alatt így említ:
„Jesuitarum Carmen adversus Auetores Juliani Pseudo
Calendarii Varadini impressi A. 1585. et dele nsio Calendarìi
Gregorianì, Claudiopoli in Transylvania edita‘hl).
Ez ellen ily czimü munka jelent meg: nT h o r a 0 о 11 у mi
Ventilatie seripti illius, quod inscriptum 051, adversus Auetores
Juliani Pseudo-Calendarii.u
Ezen Ventilatìót ismét Szantó István tamadta meg. Mun
kaja czimét ugyan 501101 feljegyezve nem talalom; de léteztét
ezen ellene megjelent mü tanúsitja:
nThoraeonymi Defensio Ventilationum adversus Stephanum

l) Approb. Const. R. Trans. Ill. tit. XIII. art. l. Benkö sze

rint (Transylv. П. 239. 1.) csak az 1591 sept. 21-iki gyula-fehérvári
gyülésen fogadtatott el, s életbe léptetett azon évi karácsonynapján.
‘2) Dan.
tárt Toldy Cornides
Yszerint (М.Bibliotheca
Múzeum 1853.Hung. Il,Pest, 1792.Koppi
190.1.) 146. l. állította
E lel

össze.
 27

Aratorem, in qua multa de Jesuitarum Ordinis Institutione re

ferunturu ‘)‹
Megjegyzem itt, hogy ezen Thoraconymus КМ ségkivül al
név, mely alatt Beregszászi Péter rejlik; legalabb Lampe az e
név alatt itt közölt eme ш müvet egyenesen Beregszaszinak
tulajdonitja Q).
Lampe szerint Beregszászi azonfelül meg e Её: mitvet
та е targybau:
„Judicium de Gregoriano Calendario“ és
„Epistola ad Stephanum Aratorem Jesuitam.u
Ez utóbbi azonban aligha е targyra vonatkozik; mert a
Cornides-leltarß) ily ezímet ad neki: 7.Epistola ad' Stephanum
Aratorem de novo Capite Ecclesiae et de Primatu Papas.“
E röpiratok ma mar a leguagyobb ritkasagok közé tar~
toznak, meg a SzéchenyiCatalogus sem ismeri. Lampe szerint
Baselben Grynaeus alta] jelentek meg; de az évet nem emlitì‘).
Bod 5) és utana Horányi 6) е müveket ily altalanos ezim alatt
hozzák fel: „Opuscula varia de Kalendario Grrëgoriano. Basil
1590. 8°.“ Ellenben a Cornides-leltar csak az utolsò helyen
említett Epistolahoz мы: Basilea 1587.“ Ez èvszám is mu
ища, hogy ezen Epistola, mint mar megjegyzök, nem vonatko
zik ezen naptari Vitara, hanem Beregszaszinak azon „Adver
saria de Controversiis, hoe seculo de Religione motis“ czimü
röpirataihoz tartozik, melyek Bod és Horan yi szerint csakugyan
Baselben 1587. jelentek meg.
Mi magunk Szantò és Beregszaszinak itt emlitett röpiratai
közül, fájdalom, egyet sem lattunk; így a sorrendet, a mely sze
rint egymasutan megjelentek, biztosan meg nem hatarozhattuk.
Ez irodalmi versengéseken felül élöszóval is nyilvanos
шашек folytak ez Иду felett; igy mondja Bod Péter: „J o ó
J anos varadi professor 1589. esztendöben a nagy gytilésen
gyözedelmesen disputált az egész úri méltósagok elött зима

l) U. o. —
2) Hist. Eccl. Ref. in Hung. 332 l.
3) F. i. h.
4) I. h.
5) Magyar Athcnas 36 l.
6) Memoria Hungarorum I. 2781.
28

jezsuita ellen. Vetélkedtcnek nevezetesen az új kalendáriumnak

bevétele нам“ ‘_).
Ez egyes buzgólkodòk részére állt végre az egész prot. fe
lekez et, vagy annak legalább is igen tekintélyes része; ugyanis
1591. febr. 10-én a nagy-károlyi zsinat, melyben a borsodi,
abaújvari, zempléni, ungvari, ugocsai, bereghì, szabolcsi, bara
nyai, pesti, thúrì, makoi, karolyi, maramarosi, érmelléki, nagy
banyai, szathmárì, szilágyi, varadi, debreczeni вы). senioratusok
(Lampe szerint: Dioeceses) lelkészei részt vettek, nyilván es
hatarozottan a régi naptar mellett nyilatkozott, s indokait eme
könyvben tette közzé:
„Indicium Eeclesiarum ex Verbo Dei in Hungaria Refor
matarum, :quo rationes solidae redduntur, qu'ominus Gregoria
num Kalendarium in Ecclesia acceptari possit, in Synodo
Carolina Habitum. A. 1591. 10. Febr.“
Kar, hogy nagy ritkasága miatt nem keriilt kezeinkbe.
Lampe, ki egy teljes példanyát bírta, ezen „tractatus Syno
dalisu-ról azt mondja, hogy „erudites et valide conferrumina
tis rationibus fultus“ Q). Ezt ugyau bajos elhinni; mert ugyan
mily nyomós védveket lehetne a világosan jobb új naptàr гот
sara a hiányos régi mellett felhozni ‘Р Vagy talán politikai okok
kal harczol ellene?
E zsinati hatarozat úgy итак, általánosan elfogadtatott;
igy például 1592. mart. 10. felszólitja Jantschj Janos igloi- pap
a szepesi papsagot (24. Regales), hogy e mondott évben Gyü
mölcsoltò b. asszony ünnepét ne mart. 25x-én, hanem 21-én
tartsak, a löcsei egyhaz (ceu Metropolis in hac Dioecesi) pelda
jara, mely ez ünnepet „ex antiqua quadam consvetudine, qu ae
adhuc in Papam sie servabatur,“ e mondott napon
Гоша iilni. Azonban Berthòti Lajos, gr. Thurzò Elek Ведут‘
Ilevèbell mart. 17-én ezt megtiltja, meghagyvan, hogy az ez evi
kalendirìumhoz, vagyis az új Gergely-felèhez alkalmazkod
janak 3).
1595 utan Bánfì-Hunyady Bencze nagy-bányai superinten

l) F. h. 122 l. Keresztúrì Comp. Певец-Яр‘; Ерр. M-Varad. II. 53 l.

2) F. 11,331.1.
3) Engel Gesch. des ung. Reichs 4° II. 88. l.
 29

dens 0 várostanáestól az új naptár elfogadása miatt 0120

101011 l).
Ez ellenkedés 01101 011010000 lett a zavar az országban, a
mennyiben egyik vidék vagy varos az új, a másik a 1051 110р101‘
rendét követte. S innen van, hogy 11105 0 fönebbi törvényczikk
hozatala 111011 10 kénytelenek voltak az il letök, zavar elkerlilése
végett világosan megjegyezni, hogy leveleiket az új, vagy
ò naptár szerint keltezték, mint lették példáúl Prépostváry
Bálint, Melith Pal, Lónyay István 00 Dengelegi Miklos, kik
1590. febr. 6-iki levelükben megjegyzik, hogy az „iuxta novum
Calendarium“ van keltezveß). Végre 02 1599. èvi országgyülés
újra felszólalt ez tigyben, ezeket rendelvén 45. törvènyezik
kében:
nSzükséges, hogy az új 00 reformált naptár minden hon
lakos 01101 megtartassék, a 1051 pedig érvényen kivül helyez
tessék.
„Mivel pedig az új naptár használasa leginkabb nehány
predikátor 01101 (0 quibusdam Coneionatorìbus) roszaltatik 00
tiltatik; azért határoztatott, hogy ha ilyen, ez iigyben hozott
nyilvános hatarozatokkal ellenkedö predikatorok találtatnak,
azok rögtön fosztassanak meg egyházi jövedelmeiktöl.
Azon városokat 00 földesurakat pedig, kik ezen nyilvános
rendeletnek ellene mernek szegülni, 00 1051 110р10г1 пу011101111
00 avval élni találtatnak, 0 1010050 ezer forintnyi birsággal blin
tesse, valahányszor makaesok lesznek.“
Hogy ezen itt emlitett predikátorok alatt prot. papokat/
kell érteni, maga Kollar is allitja s).
Azonban meg az ily birsaggal szigoritott t. ezikk sem ve
zetett ezélhoz. Ugyanis alig öt hora e t. ezikk hozatala utan7
sept. 17-én killön levélben hagyja meg Mátyás föherczeg a
löcseieknek, hogy varosukban 0 1051 110р1011, 110 02 mindeddìg
nem 10110111, 011010101, s a nyomda elvesztése 01011 többé ìlyet
nyomatni ne merészeljenek, az engedetleneken pedig a t. ezikk
rendelte 1000 frtot vegyék meg, 00 öt 021011 tudòsitsák, hogy ez

I) Kézim um 11111511 Lampe. f. ь. 605. 1. ’ `

9‘) Tud. 101‘. f. h. 339. l.
‚3) De orig. et usu posses. legisl. 141. l.
Иду állásáròl felvilágnsithassa ö Felsůgét, ki erösen elhatározta,
hogy a régi nap’rar elvetésével a: cgész' országban az új fogad'
жать е1 a fönebbi t. ezikk értelmében, s ezt kihirdetni es végre
hajtani ö гей. bizta l).
Mindezek daczára meg hosszú évek mùlva is használatban
találjuk a régi парит; igy
n
1611. Pongráez Ákos és Ferencz, harem башню]; a liptó
szentmiklósi templomban emléket emelvén, baláluk napjait
7,iuxta vetus calendarium“ jelelték fel ‘1).
Legtovabb megtartották azt a máramarosi keriilet reformalt
egyhazai. Végre az 1623. jún. 18-iki debreezeni zsinat elhatá.
rozta, hogy e kerlllet is az új парты; fogadja el. E végböl Ke
resszegi Istvan еду más paptarsaval Bethlen István erdélyi kor
mányzó es Iriaramarosi föispanhoz klìldettek. Bethlen ш évig
halogatta ezügyet. Végre 1625. évben a húsveti ünnepet ö maga
is az új парни‘ szerintmárt. 28-30-an iilte meg egész udvarával
Huszton 3).
Miután e debreezeni zsinat azért fogadtatta el a marama
rosi keriilettel az új парни-г, hogy az egyházakban egyformaság
legyen: „ut et Ecclesiae eius Tractus conformentur reliquis
Hungariae et Transylvaniae quoad ritus iam recept0s;“ batran al
lithatjuk, hogy ez idötöl года. az új парт!‘ altalánosan 112152116,
latba. jött.
A töröknek hódolt részekben azonban, névszerint Pécs
vidéken a régi naptár meg ezentúl is hasznalatban шагам, пеш
csak a kálvinistak és áriánusok шт, hanem a magyar ajkù
katholikusok шт is, kik e miatt elvalva olasz és марш hit
rokonaiktòl, s magokat a régi (vetas) парты-61 V e t e ris На, k -
n a k elnevezveu, az új naptár szerint müködö kath. papok leg
elkeseredettebb lildözöi voltak, karòba kivanván öket a törökök
мы vonatni!
Mindezt Horváth Janes pécsi térltö-jezsuita 1641. maj. 3.
levelében hosszasan elöadja, melynek targyunkhoz szólò kivo
natát nem lesz érdektelen itt elöadni:

l) Wagner Annal. Soep. I. 99.1.

2) Enge1,f. h. 63.1.
a) Lampe f. h. 6 l0. l.
 31

„Már sok év óta azon vannak az e vidéki ariánusok, kál

vinisták és a régi naptár megtartói, ezen csak névszerint kath.
magyarok, meg nehány hitünkbeli roszlelkű hitszónok, hogy
missiónk elpusztúljon.“
1640. dec. 30-án, midőn Derkay György atya Gyöngyös
röl Pécsre ment, a régi naptárt követő pécsi kath. ‚ magyarok,
kik mindössze 15 polgárból állanak, azt követelték, hogy a ka
rácsonyi s minden egyébb ünnepek a régi naptár szerint tartas
sanak; ellenkező esetben a törököknél be fogják árulni a je
zsuitákat, hogy ők csak kémekül jőnek a török részekbe, hon
nan 3, 4 év múlva visszamenve, a törököt elárulják. Azonban
a tót és olasz katholikusok a jezsuiták részére álltak, s így a
veszélyt elháríták. —
1641-ben újra követelték, hogy a húsvét tartassék a régi
naptár szerint, s ekkor már komolyan. Megvendégelték a török
többeket, s a körülfekvő ariánus és kálvinistákkal egyesülve, a
törököknél mindenféle vádakat emeltek a jezsuiták ellen, kik
aztán, hat velök tartó licenciatussal be is záratták. Húsvétntáni
első vasárnap összehivattak a körulfekvö falvakból az ariánus,
kálvinista és kath. hitszóno'kok, s most azon hallatlan eset tör
tént, hogy a keresztyének önkényt pogányokra bízták, hogy
határozzák meg a husvét helyes idejét. A bég először a refor
mátusokat kérdezte e felől, kik azt felelték, hogy ők, mióta a
szultán Magyarországba jött, s Szigetet elfoglalta, mindig
ugyanazon hitet vallották, s hogy húsvétjok még csak négy hétre
ezután lesz, s a pápistákat vádolták, hogy 4, 10, 30, vagy má
sok szerint 59 év óta új vallást hoztak be s az országot zavar
ják. A bég erre Horváth Jánoshoz fordulva, kérdezé: Hát te
milyen hitü vagy ‘Р s midőn ez felelé, hogy pápista, s hogy már
volt husvétja, többé szóhoz sem juttatván őt, három társával
sztik börtönre veté. Erre aztán a veteristák mindenféle rágal
makat szórtak ellenök, hogy nem a szultánt, hanem a római
pápát uralják, hogy a pápát istenként tisztelik, hogy három is
teniik van, hogy fából, kő- s ezüstből faragnak magoknak istene
ket, hogy sok linneptartás által a népet a munkától elvonják,
azért szegény az, nem fizetheti a török adót stb. A bég ezek
hallattára karóra ítélte a jezsuitákat; a mitől ezek csak
sok közbenjárás után szabadúltak meg, azonban ezer forintot
32

kellett íizetniök, miután ugyanennyit igèrtek kivégeztetésök

esetére elleneìk is. Szomorú szivvel kell megjegyeznünk, hogy
maguk а törökök irgalmasabbak voltak e jezsuiták iránt, mint
keresztyén elleneik. Törökök folyamodtak megkegyelmezteté
sökért a beg elött, s törökök adták nekik а tölök követelt ezer
forintot l) . . .
Ezentúl а régi naptárral már csak az 1690. évi 'zágrábi
zsinatban találkozunk, mely 4. fejezetében elhatározza, hogy a.
király megkéressék, miszerint а görög szertartásuak is az új
naptár elfogadására szorittassanak, hogy ez által az ünnepek
ideje köriili zavarok megszünjenek 2).

Nein lesz érdektelen ez alkalommal régi naptàrainkat rö

viden egybeállitani, hogy ez által а müvelt olvasók fìgyellne
könyvészetünk eme legnagyobb ritkaságaira újabban fel
hivassék.
Mindenekelött megjegyezzük, hogy itt csak az önállóan
megjelent naptárokat állitjuk össze.
Schwartner Márton legrégibb magyar naptárúl az alább
felhozandó 1584. évit ismeri, s utána e esipös megjegyzést te
szi: „Also konnten sich die Ungern in Jahr 1584. selbst noch
keinen Kalender machen“ з) ?
Ez alaptalan esúfolásra. Jankovich Miklos 1829-ben kiilön
czikkben felelt; bebizonyítván, hogy а magyarok nemcsak kép~
telenek nem voltak naptárszerzésre, hanem ellenkezöleg „а ka
lendáriumok újabb készitését s használását Európának ‘(Идёт
nemzetei а magyaroktól kölcsönözték“ ‘). E válaszában bebìzo
пуща Jankovich, hogy а legelsö naptár, mely 1474-1475 köriil
Müller (Regiomontanus) Jánostól megjelent, általa hazánkban
l) E nevezetes levelet a. nagyérdemü Jankovich Miklos közlé а.
Tud. Gyiijteményben. 1833. II. 3.1. Ámbár már elöt-te említé Kazy
Hist. R. H. II. 36-40. l. és utána Koller Hist. Eppatus Quinqueccl.
VII. 17-22. l. Jankovich tehát tévesen hitte, hogy ö fedezte fel
elöször. L. Tud. tár f. h. 340. l.
2) Péterffy Conc.II. 405. l.
з) Statistik. Pest 1798. 16.1. és Buda 1811. I. 20. l.
4) Tud. Gyüjt. 1829. XII. 12-97. l.
készittetett, 8 Matyas kiralyuukuak ajanltatott, 111161 02011 az
atnyujtaskor 8000 aranyat kapott, 8 111111611 udvarabòl 1741. el
tavozott, 20T) arany évi nyugdíjjal tiszteltetett meg ‘).
Е М111101-1`010 naptar 1482-1530-ig` Ephemerìde, Alma
nach stb. ezimek alatt Veleneze, Augsburg, Nlirnbergben 8111.
ismételten megjelent ‘1). De azért szorosan még sem vehetjilk
magyar naptarnak. Ezen s hasonló naptarak nalunk is [111521121
latban voltak; igy az esztergomi föegyhazi könyvtarban öriztet
nek: Almanach nova plurimis annis venturis inservientia : per
Joannem Stoefŕlerìnum Iustingensem et Jaeobum Pflaumen Vl
mensem aeeuratissime supputata. Ulm 1499, és Ephemerides
1499-töl 153l­ìg. Ulm 1499. Ez Ephemereket újra kiadta
Liechtenstein Péter 1519 Velenczében.
Alegrégibb nyomott magyar naptar körül nem vagyuuk
tisztaban. Toldy szerint ugyanis 77a naptarirast S 2 011 el y
I stvan kezdte meg m38-ban egy örökös kalendarìummal
(Székely Estvan: Kalendariom magyar nyelven, 11. és é. 11. Krakkó
1538)“ з); masutt pedig ugyan Toldy ugyanez 6 r 6 k ö 8 11 a -
le n dario 111 01 1549. 011010821“).
Egy mas 821111011 02011 idöszakba 086 és sem Matray, 80111
Toldy altal nem'ismert naptar nyomara is akadtuuk; de 11111111
lem, esakis nyomara; mert mindössze esak ennyit tudunk róla:
„Calendarìum cum annexe Clironieo Transylv.u Se hely, se
év meg nem emlittetik; de miután allítólagosau ‚ Н0111е1‘ Janes
által Brassóban nyomatott, Н0111е1 pedig mar 1549. meghalt 5)
e naptarnak meg ezen év 01611 11011011 volna megjelennie ß).
Az eddig ismert 0186 egy éves naptar 1571. évben jelent
meg, ily ezímmel:
„Kalendarium Az égnek forgassabul megismert es ell-eu
delt praktikaival eggietembe, 08 mostani Urunk Jesus születesse
vtan MDLXXI. esztendöre C u 1010 uiai S z an 1210 J a -

l) U. 0. 89. 1.
ц) U. 0. 83-4. l.
' a) A magy. 1101112. Irod. 1611. Pest. 1864-43. 59 l.
“) Új Magy. Múzeum 1853. 11. 189. 1. '
5) Bod Magy. Athenas 111. l.
. 6) Ung. Magazin. IV. 451. l.
Századok, 3
34

cobeius mester Crakkai academianak Astrolog. indicioma

szerent E. G. altal magiarra fordetatoth.“ Ezutan Magyarország
czimere, cz alatt pedig: „Stainliofer Gaspar altal Beezben
niomtatot, az felseges Rom. Chaszar kegielmes engedelmebeöl.“
E naptar не: részböl all; az elsö magaban foglalja a h6
napokat es azok napjait, s minden hora egy versszakot, amáso
dik rész astrológ ai jóslatokat tartalmaz, выше az elsö részével
ugyanaz, csak a magyar ezlmer helyett e szavak olvasliatók:
Ez eztendóben sem az napban, sem az holdban semmi fogiatko
zas nem lezen: azert semmit rula neni zollunk.“ Azután Mika
czinak harom latin verse all Telegdi Miklòslloz,a magyar szer
zöhez s az olvasohoz. Azutan következik az ajanlo levél, mely- `
ben a szerzö is megnevezi magát: „Az en tisztelendó es biso
dalmas Vramnak es Patronus: Thelegdi Miklosuak, az nemes
Istergami Captalannak Lektoranak, E gi e d u t h i G e rg el az
Vristentol mind sz. lelekkel eggietembgn minden iot kivan az
atianak neveben“ l).
Е ritkakönyvnek egyetlen példánya sem ismerös, az aka
démia csak az elsö ivét bi1-ja másolatban 2).
1572. innét Egyeduthi Gergely adott ki Bécsben
a krakkói utan egy naptart, Wrancliicli primasnak ajánlva. Ép
példanyát Jankovieh bi1-ta s azért most jóformán a múzeumban
keresendö 3).
1573. ismét a Fonebbi Szaniszló Jakab naptara jelent mcg,
Jankovich latta egy pèldanyát, de czimlap nélklil, s igy a ki
adas lielyét ki nem tudhatta7 azonban Heltainak tulajdonífja‘)
e szerint tehát Kolozsvart jelent v‘olna meg. Waltherr Laszlo
két­ izben is hivatkozik egy 1573. évi: „Krakói Magyar Kalen
dariomra Е’). Valljon ugyanazon парит e'rti-ó Jankovicllcsal?
Fennvan Waltherr szerint a mùzeumban.
1579. Nagy-Szombatban jelent egy meg ily czimmel:
Kalendarium. Es Ez Mostani M.D.LXXIX. Esztendüben
Törtenendö neminemli dolgokrul: Annak fölötte az idönec na'

l) Bò'vebben ismerteti Toldy Tud.tár. 1834. Il. 224-9. l.

n) M. Můzeulîl. 1853. II. 189. l.
a) U. о.
Il) U. o.
5) Tud. Суду. 1829.1X. ini-119.1.
 35
ponkent következendö allapatyarul мы Itelet. Irta S l ova -
e i v s P e t e r Craccai astrologus. Magiarra fordetotta Р е е e hi
Lukacll. Ez esztendöben ide mi felé ne a napba és a holdba
semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtattatott Nagy-Szombatba
1579.“
Ebben is minden hóra versszakok vannak. Ajánlva van
Р 0 klo st ói M a t é sagi prépostnak. Az elöszó utan ktilönféle
apró jegyzetek következnek a csillagokròl, idöjarasról, termes
röl, a „так, törökök., s Magyar­, Lengyel­, Csell-7 Bécsorszag és
Szilézia ez evi allapotairól. Hazankról ezt irja:
„Az Nemes Magyar Orszagrul. Nem igen szerenohes esz~
tendöiöe leszen a magyaroknac. Mert tavaszal és nyarban ne
hezen ohattyae magokat, hogy az ellenségec raita nem lennenec,
utokban es követsegekben is nem szolgal nekic a szerenohe
öszel egyeb dolgokba szerenchesbec, de az ellenseg miat nagy
felelembe'lesznee. Telbe io allapattyok leszen.“ Matray ezt
tarta elsö magyar naptarnak. Egyetlen ismerös példanya gr.
Illéshazy István könyvtaraval a múzeumba kerlilt l).
1580. Jankovieh szerint тайга Heltai Müller Janos fönebb
emlitett naptarat C i s i o név alatt Kolozsvárott '2). Többet e
naptárról Toldy sem шаг’), s еду pèldanya sem ismerös.
1582. Mancskovith Balint (Galgóezon ‘?) Slovaoius Péter
naptarat adta ki7 s Czobor Pal meg Martonnak ajalta. Latta
Jankovieh. Ennyit tud rola Toldy 4). А Cornides-f'éle könyvtar
lajstromban ellenben ezeket olvassuk: Anonymi C al en d a -
rium Julianum Anni 1582. Bartpllaeß). Valjon nem
egy naptarról van itt szó ‘P
1583. Gutgesell David adott ki ismét Slovacius пьёт sziu

l) Magy. Muzeum f.h. —180. l. с­

Íl) A Cl'siónak Molnár Albert àltaleszközölt 16 l0 . e'vi hanóvîaì ki

adása ily czímmel bir: „Minden esztendöre szolgáló öröc Calendarium; e's
az Ci sio Janus magyarul.“ E Cisió név e latin versböl ereclt:
„Cisio Janus habetf‘ azaz hogy jan. elsö napján legyen a (111-си m
cisio7 vagyìs kiskarácsony tinnepe. (l. Тай. Gyiijt. f. h. 80 l. jegy
zetbcn.)
a) Тай. Gyíijt. 1829. XII. 80. l. M. Muz. f. h. 189. l.
4) M.M. f. h. 190.1.
5) D. Cornides Bibliotheca. 37. l. - 3*
за
tén Bartl‘an ogy „Indiciumot, magyar nyclven.“ Toldy szerint
erre vonatkozik a Cornides-féle köuyvlajstrom eme tétele: „Ul
timi anni Caleudarium Juliauum, Bartphae“ '). Ата рё1с1э1пуь
melyröl e szavak mondattak, jelenleg az akadémia birja, s
eddig egyetlen '1), ámbar meg egy masik példanyanak is nyo
mahan vagyunk. Lampe ugyanis, ki ezen Gutgesell David altal
ватт kiadott naptart tai-tja lcgrègibbnek, czeket mondja
róla: „Videre olim tale Kalendarium mihi licuìt S a r o s ­
Patakinì, ex Arch ivo Celsiss. Domus Bako
ezianae “ a).
1584. „Kalendariom Es az l‘lgeknoc s Chilagoknac for
gasabol az idönee naponkent valo itelet M .D.LXXXIIII. cszten
döre. Mely bìssexstilis es Embolismalis. Magyarra fordettatott
Slovacius Peter mesternec krakcai astrologusnac irasabol. Nyom
tatta Nagy-Szombatba Otmar Balint.“L E naptarnak egy pelda
nya scm ìsmerüs. Schwartner, ki elsö emlité fcl, egy aseeticus
könyvnek tablajan talalta meg czimlapjat 4). Sehwartncr és
utana Sandor 5), ezt tartjak elsö, legrégibb naptarnak.
1585. Ищу-70111111 naptar a régi rendszer szerint, nyomta
„думы: Hofhalter Rudolf.
Sandor e naptarròl mindössze eunyit mond: „1585. Varad.
Kalendariom. (Krakkai szerént, Gyulai módjara)““). Toldy ez
utobbi szavakbòl egy cddig ismeretlen gyulai (vagy hihetöbbcn
a gyulafehérvari) nyomdara, s úgy latszik naptarra is, vel kö
vetkeztethetnil‘); nem tudjuk, meuuyirc helyes ez, csak azt tud
juk, hogy egy mas 0 naptarról szóllo bövebb adat, mely Toldy
ñgyclmet clkerllltc, Gyularól nem is emlékszik. Muller ugyanis
így adja c naptar czimét:
Kalendarium Julianum impressum Varadini 1585. ad nor

l) F. i. l1.
ч) —м. Múz. fh.
ß) HieeEccl, Ref. 332. 1.
r‘) Legalabb îgy értem én eme szavakat: „Dessen Titel-Blatt ich
einem Asccten vom Leibe herabgewunden habe“, Statistik des K. Ungarn.
Pest. 1798. 16. l.
Е’) Magyar Könyvcshaz. l0. l.
б) Könyvesház. 243.1.
7) Múzeum. f. h. 190.1.
 37
mam Calendar-ii Craeoviensis. Czimlapjan e sorok olvas
hatók:
„Qui sapit, in veteri maneat ratione dierum, Nam попа
nil vere laudis habere роты.“
Ez azon naptár, mely miatt штаб: a fönebb említett iro
dalmi vita Szàntó Инта es Beregszaszi Péter közt. Еду pél~
(Наум Weszprémi István debreezeni orvos ès iro birta, s oly
nagy becsben шпона, llogy meg csak kózbe fogni sem igen en
gcdte mcg. Ettöl Földi János birtokaba keriìltJ kinek halálával
nyoma (тезисы ').
1591. evi-öl valami idevonatkozò штаммы: ajandekozott
Toldy az Akademiának, de közelebb meg nem hatarozza Q).
1592. Magyar Cisio, ат: Égjárasnak és Tsillagoknak
kììlönbbklilönbb termèszetinck folyasából való Praktika, mely
böl a Gyermckeknek születéseknek Termèszetek es az Napok
nak mivolta megesmertetnek, azaz: Magyar Planetas Könyv a).
Colosvarat az könyvnyomtato altal magyarra (‘опыты es ujjolan
kiadatott Anno Christi 1592. Esztendöben. —— Az elöszò Heltai
Gáspartól 1590. évröl kelt. Egyetlen peldányát az akade
mia birja 4)'
1593. Indicium magyar nyelven az o es új kalendarium
szerènt Krisztus Urunk születése utan M.D.XCIII. Esztendöre.
Debreczen.
Ezt tartja Weszprémi utan Sandor masodik nyomott ma
gyar naptárnak l”).
Tovabb nem folytatjuk e sorozatot, miutan a П. szazadtòl
kezdve a naptárokat már Matray összeallitotta l‘).
KNAUZ NÁNDoR.
l) Miller Fragmenta. Tipogl‘. Varad. 30. 1.
ч) Múzeum. f. h.
а) Sandor Könyvesház. 12. l.
4) M. Múz. f. h. 190.1.
ь) Sandor. f. 11.
“) м. Múz. £11. 18e-188. 1.