328

её! a megvétel végett fölajánlott Grañ‘berger-féle mìlanóí másolatokról;

czek 164 ivre mennek, s Velenczének а milanóì udvarral I. Mátyás
királyunk korában folytatott levelezését tartalmazzák, melyek —- bár
Magyarországot esak mellesleg érìntik — Mátyás külpolìtíkáját -s .a
török viszonyokat tübb részben megvîlágítják: és ezért а kézírattár
részére való megszereztetésök s hazànkra vonatliozó részleteìk 1113211
те1ёвс és kìadása elhatároztatott. _ Majd Mircse Jz'mos ~legújabb ve
lcnczeì küldcme'nye mutattatott be, a. mi nem egyéb, mint az olasz föld
halhatatlun költöjének, а világhíljü Р e tr a 1’ c á. 11 a k Nagy-Lajos ki
rályunkhoz egy,hihctöen 1354-ben,Magym-országon tartott szónoklata,
melyben Lajost, mint Velencze kövcte, а Dalmátország és а. szabad
tengeri kercskedc's nemzetközî kérdósc iìgyében folytatott háborút ille
tölcg, állama nevében békekötésre ke'rì föl. ­­­ E nem csekély érdekü
ereklyc, a Történelmì Tárban látand világot, kcllö bcvezete'sscl, dr.
Wenzel Gusztáv tollából.
А! 111'0118001051111 bÍZOttSág april havì iìlésének számos, de
csak kisebb érdekü tárgya volt; mint kiválóbbakat meg\mlítjük gr.
Z а у K á r о 1 y tudósx'tását a. prágaî (egykor Zay-féle) Corvìn~codexröl,
a L ch o с z ky Tivadar l'u' jelentósét, ki beregvármvgyei régészcti egy
let keletkezését hclyczi kilátásba. Vögre S to r 11 o F e r е 11 c z tudatá,
hogy ö Lékán, a várkápolnn romjai, nevezetesen ablakbélleteì között,
díszes falfestményeket fedezett föl; azonban c tckîntetben nem Storno
úr volt az elsö, mert e Fólfedezést M e r s i c 11 Mik 1 ó s, N а g y Im r e
és Th а 1 y K álm á. 11 ugynnott már évekkel ezelött megtették7 s а va
kolatot még ök kezdték ama frescòkról elhárx'tanî.

'l‘örténeti kalúszatok. *)
V.
Báthory Zsófia. gyászjclcntése.
Napjaînkban az érdeklett csnládok, tagjaik elhunytát gyászke~
rettel ellátott nyomtatott hirdetvénybeu szokták ösmcröseiknek, 10110
1111111111111 tudtúl ndni. Е divatot a nyomdáknak tulajdoníthatjuk, mely
nek müködése kevés idöt és_ fáradságot igényel. Hajdan, mìdön Gutten

*) L. „Századok“ 1867. III. f. 279­­~290. lapjaît.

 329

berg mühelyei hazánkban csak gye'ren voltak felállitva, ‘жду csak

könyvek kiallitásara valának meg szokásosan igénybe ve'tetve : a meg
szomorodottfelek kedveseik elliunytat siralmas hangon irt levelekben
közölték ösmeröseikkel, kiket egyúttal meghivtak a végtisztesség meg
adásara. A XVII-dik szazadban c tekintctben is a dagalyos, szóbö iraly~
uralkodott, 4hosszadalmas válogatott 'phrasisokban közöltetvén az ille
tökkel a halálhir. Meg a fò'családbeliek is csak egyszerii irlapra tev'e'k
le szl'vök fajdalmat, s szerény hangon intezék meghivasnkat a temetésre.
­­­ Ime, van szerencsém ez alkalommal közleni egy érdekes ily példat:
a höslelkü Z rínyi Ilo n a, munkacsi várában, 1681. febr. 17. kelt
gya'iszlevelétì melylyel B e re g v a r m e g y e közönsége't 1680. `111111115
l4-kén elhúnyt` пара : В a t h 0 r y Z s ó fi a ŕ'ejedelemasszony temete
sére meghívja. Eredeti szövege a következö:
„lllustrissimh Reverendissimi, admodum Reverendi, Spcetabiles,
Magniŕici, Generosi,Egregii, item et Nobiles Domini, Nobis observatissimi!
Valaminthogy az halandók közíil senkî az szomorú halált mint
bíinnek zsoldját cl nem keriilheti: úgy az mi kegyelmes asszonynnk
és édes anyank helyett való napánk is7 nóhai méltósagos B ath o ry
Z s ó fi a fejedelemasszony, az néhai boldogemlékezetii masodik Rakóezy
Györgynek, Erdélyországa fejedelmének megmaradott özvegye, életének
5l. csztendcje'ben, az elmúlt esztcndöben, Szcnt-Ivan havának 14. nap
jan, sok keserves óhajtozási, szent saeramentumokkal való e'lése és egy»
lieti betegsege után lölke't az ö тема Istenének ajánla. Melynck meg
hidcgedett tcste'nek cltemetését böcsületes úri förendek tetszéséböl ren
deltük szabad kiralyi K a s s a városában, megemlitett méltósagos édes
anyank, napánk ö nagysága által épittetett pater `102501111}: templomá.
ban, ez jövö ЕЩЁ-111115 havanak 16. napjara. Kegyelmeteket azért bö
esiilettel kérjük, ez temctésbcli solemnitasan néhaì méltósagos böcsület
tel való jóakarójanak, magokat repraesentálni ne tcrheljék. Kegyelmetek
jóakaratjat kivanjnk örvendetesebb dologban böcsülettel megköszönni,
s kivánt valaszat kegyelmeteknek elvarjuk. Kivanjuk, Isten éltesse
kegyelmeteket sokaig jó egészségbcn. Datum in aree nostra Munkács,
die 17. mensis Febr. 1681. Earundem praetitulatarum Dominationum
Vostra-rum observandissima: Hel en a Z r í ny mp.“ —- Mily 5211111
ban volt e gyaszszertartason a vármegye kepviselve ? ki nem nyomoz
hattnm; azonban alig hiszem, hogy Báthory Zsóíiata közrészvét kisérte
volna sirjaba: mert a protestans papok szert'ölötti üldöltetése miatt az
elhúnyt, éltében itt keve'ssé kedveltetett.
Szazadok. . ‚ 24
330

VI.

Gróf Homonnay János gyászjelentése.

A fönnebbihez hasonló, szintén magyar nyelven недавний

gyászjeleutés a. következö, melyet 1682. april 1-röl ungi várából inté
по“ Beregvármegyéhez gróf Drugeth-Homonnay György
özvegye, szül. ffróf Eszterházy Márìa., midön fia., gróf
Homonnay „Шпон, azon év februar 13­kán Szinnán elhalt.
А gyászjelcntés szövege im ez:

„Becsülettel való szolgálatomat ajánlom kegyelmeteknek. Isten

hazánkhcz való békességes megmaradással boldogítsa kegyelmet«'ket,
szx'vböl kivánom.
„Minémò' keseröséggel tetézte meg sok rendbeli epéeségemet az
megvizsgálhatatlan itéletö Úr Isten, az én kedves ñamnak gróf Homon
nay Jánosnak az szomorú halál által tölem való elválasztásával: azt
az én hozzávaló anyai szoretetem leábrázolnom nem engedi; тег! az ö
ñúi ritka. решит hozzám kapesoltatott, engem soha egy szempillantá
sig meg nem keseríti)I engedelmessége azt hozta vala magával, hogy
régi, fúladozó nyavalyáinak, semmî költségemnek nem engedvén, más,
idegen országokban is orvoslóit keressem. Kik mìdön a végre készíttet
tek : a mennyei orvos, a jelenvaló 1682. esztendöbeli, az elmúlt február
havának 13. napján éjfél után еду órakor, S zin na nevö örökös kas
télyában, а dicsöséges Лёша és Маша nevcì segítségíil való hivások
között, szép csendesen szólította ki lelkét ártatlau, halandó testéböl,
mindenikm-k, valakik ismcrhették, maga. felöl való jó reménséget, né
krm pcdig és testvér-atyjafiainak felejthetlen keseröséget hagyván
holta ищи. Mely kedves szülöttömnek meghidcgedett teste minthogy
т!“ az földnél, az mi elsö atyánk esctéért, egyebet nem kiván: бая
tességes eltakarítását rendeltcm ugyanezen 1682. esztendöben, május
l1. napján, itt Ungvár várában levö tcmplomunkban, az édes atyja.
sírjában (kit is ищут fundamentomból épittettem) megtennî. Kegyel
meteket azért becsölettel kérem, az megemh'tett helyen és napon, “гад
ságát nvm szánván, jelen lenni ne nehezteljen. Mely дамы-муж engedje
Isten örvcndetesebb állapotjokban megszolgálnom! Kegyelmeteknck
“Нант: elvárván, Isten mìnden szomol‘úságtól oltalmazza egyen-egyeu
 331
kegyelmeteket! Datum Ungvár, die 1. Aprilis, Anno 1682. Kegyelme;
teknek becsölettel szolgáló- néhai tekintetes és nagyságos gróf Ответь
Homonnay György uram megmaradott özvegye: gróf Eszterházy
Mária, m. k.“
Közli LEHOCZKY TIVADAR.

— Újabb pótlék а „Pápai nyomda történetéti-hez. („Szá

zadok.“ 1868. V: 3l0--326., és X: 737-740. l.) Azt gondolná az
ember, hogy egy nyomda történetének összeállítása fáradságba sem ke
rül, mert hiszen ahhoz minden okmány egy-egy sok példányban kinyo
mott könyv, melyet gyüjteményeinkben csak fel kell kutatni s leezí
mezni. Azonban csalódunk, ha oly könnyünek véljük e munkát, a mit
tényleg bebizonyít kisded értekezésem a pápai nyomdáról. Föczikkem
bevégeztével az‘. hìttem, hogy adataim bátran becsomagolhatók s azok
hoz újat adni talán lehetetlen; s íme, most már másodszor győződöm
meg a felől, hogy még ily csekély értékü és terjedelmü tárgynál is mily
sok pótolni és kutatni való van.
A komjati-i zsinat articulusaira („Századok“ V: 318. l.) nézve
azt kell még utólagosan megérintenem, hogy azoknak ez idő szerint
már nem pusztán l642-ki és l805-ki, hanem 1856-ki utánnyomását
is ösmerem. Kiadta ezt ugyanis K u z m á n y K á r oly nUrkunden
buch zum östexreiehisch-evangelischen Kirchenrecht. Wien, 1856. 81'.“
ezimii becses gyüjteménye 202-231. lapján, az l642-ki (és nem —
miként hibásan közölve van - 1632-ki váradi kiadásból. De noha
teljesebbé teszem is ez adattal czikkemet, még sem említem vala, most
fel, ha e legújabb miiben is egy, az irodalomban Ember Pál (П 28.)
óta már átalanosságra vergődött tévedés nem volna, a mi nem egyéb,
minthogy a jelezet zsinat tartásának évét Kuzmány 1626-ra teszi.
Ez nem áll, mert az 1623. september 13-án tartott, a mi az articulusok
czimében is ott van, de a zsinatban hozott végzések is már 1625-ben
kinyomatták, s bizonyára az egy évvel későbbi zsinat eredménye nem
jelenhetett meg egy évvel előbb !
Kanizsai Pálfi János „Arany Temjénező“ ezimű imakönyvének
(„Századokli V. 319., 320. l.) megjelenését is a bizonyosság szinvona
lára emelhetem S z a t h ш á г у М i h á l y mama-Vásárhelyi tanárnak
egyik, régi könyvészetünkre nézve szerfölött érdekes leveléből, melyet
1724. augusztus lO-én irt Ráday Pálhoz, ki már ekkor megkezdte a
24?ŕ