4 Numerikus sorok

∞
X
A an sor konvergens, ha az
n=1

N
X
sN := an
n=1

∞
X
sor N → ∞ esetén konvergens. Ha létezik olyan q 6= 1, hogy a sor a1 q n−1
n=1
alaba ı́rható, akkor a geometriai sorozat (középiskolában tanult) összegképlete
alapján
N
X qN − 1
sN = a1 q n−1 = a1 .
n=1
q − 1

A fenti sorozat pontosan akkor konvergens, ha q N sorozat konvergens, azaz

|q| < 1 és ekkor határértéke
∞
X a1
a1 q n−1 = lim sN = .
n=1
N →∞ 1−q

1. A definiı́ció alapján bizonyı́tsuk be, hogy az alábbi számsorok konver-

gensek, és adjuk meg a sorok s összegét
∞
X 2n + 3n
a) ;
n=1
6n
∞
X (−1)n−1
b) , a ∈ R.
n=1
(a2 + a − 1)n

a) A részletösszegek sorozata a geometriai sorozat összegképlete alapján

N N N N  n N  n
X 2n + 3n X 2n X 3n X 1 X 1
SN = = + = + =
n=1
6n n=1
6n n=1
6n n=1
3 n=1
2
1 N 1 N



1 3
−1 1 2
− 1 N →∞ 1 −1 1 −1 3
= · 1 + · 1 −→ · 1 + · 1 = .
3 3
−1 2 2
−1 3 3 −1 2 2 −1 2

13
 b)
∞ ∞ n−1
(−1)n−1

X X 1 −1
2
= 2 2
,
n=1
(a + a − 1)n
n=1
a +a−1 a +a−1
Tehát ez egy mértani sor, és
1
q=− ,
a2 +a−1
tehát pontosan akkor lesz konvegens, ha |q| < 1, azaz
1
a2 + a − 1 < 0 és − < 1,
a2 +a−1
azaz a < −2, vagy
1
a2 + a − 1 > 0 és < 1,
a2 +a−1
azaz a > 1, és ebben az esetben a sorösszeg
∞
X (−1)n−1 1 1
2
= 2 ·
= a2 + a.
n=1
(a + a − 1)n a + a − 1 1 − a2 +a−1
−1

∞
X
Cauchy-féle konvergenciakritérium A an pontosan akkor kon-
n=1
vergens, ha minden ε > 0 számhoz létezik olyan n0 szám, hogy m ≥ n > n0
esetén m
X
|Sm − Sn | = ai < ε.
i=n+1

2. A Cauchy-féle konvergenciakritérium segı́tségével bizonyı́tsuk be, hogy

az alábbi sorok konvergensek
∞
X an
a) , a > 1, 0 ≤ an ≤ a;
n=0
an
∞
X n
b) .
n=1
n3 + n2 + 1

14
 ∞
X
Sorok konvergenciájának szükséges feltétele Ha a an sor konver-
n=1
∞
X 1
gens, akkor lim an = 0. Ez csak szükséges feltétel, például a α
sor
n→∞
n=1
n
∞
X 1
pontosan akkor konvergens, ha α > 1, tehát a sor divergens, pedig
n=1
n
1
lim = 0.
n→∞ n

Majoránskritérium Ha az (an ), (an ≥ 0) sorozathoz létezik olyan (bn )

∞
X
sorozat, illetve n0 szám, hogy n > n0 esetén an ≤ bn , és a bn sor konver-
n=1
∞
X
gens, akkor a an sor is konvergens.
n=1

Minoránskritérium Ha az (an ), (an ≥ 0) sorozathoz létezik olyan (bn )

∞
X
(bn ≥ 0) sorozat, illetve n0 szám, hogy n > n0 esetén an ≥ bn , és a bn sor
n=1
∞
X
divergens, akkor a an sor is divergens.
n=1

3. A majoránskritérium illetve a minoránskritérium segı́tségével döntsük el

az alábbi sorok konvergenciáját.
∞
X 1
a) ;
n=1
1 + n2
∞
X 2n + 4n
b) ;
n=1
3n + 5n
∞
X 1
c) √ .
n=1
n
log n

a) Itt
1
an = ,
1 + n2
legyen
1
bn = ,
n2

15
 P
ekkor 0 ≤ Pan ≤ bn , és a bn sor konvergens, tehát a majoránskritérium
alapján a an sor is konvergens.

b) Most legyen  n  n
2n + 4n 2 4
bn = = + ,
5n 5 5
P
ekkor bn két konvergens geometriaiPsor összege, tehát konvergens,
ı́gy megint a majoránskritérium miatt an is konvergens.

c) Mivel ln n ≤ n, ı́gy a
1
bn = √ ≤ an ,
n
n
és
lim bn = 1,
n→∞
P P
tehát a bn sor divergens, ı́gy a minoránskritérium aladján an is
divergens.

Hányadoskritérium Ha az (an ) (an ≥ 0) sorozatra

an+1
lim < 1,
n→∞ an
∞
X
akkor a an sor konvergens, és ha
n=1

an+1
lim > 1,
n→∞ an
∞
X
akkor a an sor divegens.
n=1

Gyökkritérium Ha az (an ) (an ≥ 0) sorozatra

√
lim n
an < 1,
n→∞

∞
X
akkor a an sor konvergens, és ha
n=1
√
lim n
an > 1,
n→∞

16
 ∞
X
akkor a an sor divegens.
n=1

4. A hányadoskritérium vagy a gyökkritérium segı́tségével döntsük el az

alábbi sorok konvergenciáját.
∞
X 1
a) ;
n=2
(log n)n
∞
X 2n2
b)
n ;
n=1
2 + n1
∞  n
X 1 n+1
c) ;
n=1
3n n
∞  n
X 1 n
d) ;
n=1
n! e − 1
∞  n
X n+2
f) ;
n=1
2n
∞
X 2n n!
g) ;
n=1
nn
∞
X n!
h) ;
n=1
2n+1
∞  n(n−1)
X n−1
i) ;
n=1
n+1
∞  n
X 1
j) arctg n .
n=1
π

1
a) an = , gyökkritériummal
(lnn)n
√ 1
lim n
an = lim = 0 < 1,
n→∞ n→∞ lnn

tehát a sor konvergens.

17
 2n2
b) an =
n , gyökkritériummal
2 + n1
√
√ 2n2 1
n

lim n
an = lim 1 = < 1,
n→∞ n→∞ 2+ n 2

tehát a sor konvergens.

 n
1 n+1
c) an = n , gyökkritériummal
3 n
√ 1n+1 1
lim n
an = lim = < 1,
n→∞ n→∞ 3 n 3
tehát a sor konvergens. Hányadoskritériummal hosszabb
1 n+2 n+1


an+1 3n+1 n+1
lim = lim 1 n+1 n

=
n→∞ an n→∞
3
nn
n
  n
1 (n + 2)n n+2 1 1 n+2
= lim 2
· = lim 1 − 2
· =
3 n→∞ (n + 1) n+1 3 n→∞ (n + 1) n+1
 n  n
1 1 1 n+2 1 1
= lim 1 − 1+ · = · e−1 · e · 1 = .
3 n→∞ n+1 n+1 n+1 3 3
 n
1 n
d) an = , hányadoskritériummal
n! e−1
1 n+1 n+1


an+1 (n+1)! e−1 1 1 (n + 1)n+1
lim = lim 1 n n

= lim =
n→∞ an n→∞
n! e−1
e − 1 n→∞ n + 1 nn
 n
1 n+1 e
= lim = > 1,
e − 1 n→∞ n e−1

tehát a sor divergens.

 n
n+2
f) an = , gyökkritériummal
2n
√ n+2 1
lim n
an = lim = < 1,
n→∞ n→∞ 2n 2
tehát a sor konvergens.

18
 2n n!
g) an = , hányadoskritériummal
nn
2n+1 (n+1)! n
nn

an+1 (n+1)n+1 n
lim = lim 2n n!
= 2 lim (n+1) = 2 lim = 2e−1 < 1,
n→∞ an n→∞
nn
n→∞ (n + 1)n+1 n→∞ n+1

tehát a sor konvergens.

n!
h) an = , hányadoskritériummal
2n +1
(n+1)!
an+1 2n+1 +1 2n + 1
lim = lim n!
= lim (n + 1) = ∞,
n→∞ an n→∞
2n +1
n→∞ 2n+1 + 1

tehát a sor diverens. Ebben az esetben

n! n→∞
an ≥ −→ ∞,
2n ·2
tehát ebből is látszik, hogy a sor nem lehet konvergens.
 n(n−1)
n−1
i) an = , gyökkritériummal
n+1
 (n−1)  (n−1)
√ n−1 2
lim n
an = lim = lim 1− = e−2 ,
n→∞ n→∞ n+1 n→∞ n+1

tehát a sor konvergens.

 n
1
j) an = arctg n , gyökkritériummal
π
√ 1 1 π 1
lim n
an = lim arctg n = · = < 1,
n→∞ π n→∞ π 2 2
tehát a sor konvergens.

19