NEUROREHABILITÁCIÓ

A „Beszélek, hogy beszéljek!” afáziaterápiás

eljárás magyar kidolgozásáról
Ivaskó Lívia,1 Tóth Alinka,1,2 Jakab Katalin,2 Vécsei László2,3
SZTE BTK, Fejlődéses és Neuropragmatikai Kutatócsoport,1 SZTE ÁOK, Szent-Györgyi Albert Klinikai
Központ, Neurológiai Klinika, Neurorehabilitációs Osztály,2 MTA-SZTE, Idegtudományi Kutatócsoport3

A kényszerindukciós nyelvi terápia már ismert módszer az afázia nemzetközi rehabilitációjában. Az eredeti eljá-
rás elméleti alapjait megtartva alakítottuk ki elsőként a magyar páciensek fejlesztését szolgáló változatot, amelyet
2012 óta alkalmazunk. Az azóta eltelt időben összesen 28 beteggel dolgoztunk 9 csoportban. Feltételeztük, hogy
a fonológiai, szemantikai és szintaktikai szabályszerűségeket figyelembe vevő, pragmatikai szempontú intenzív
nyelvi terápia elősegíti az absztrakt nyelvi szabályok előhívását. A kapott adatok, amelyeket standard és speciális
tesztek alapján mértünk, azt bizonyítják, hogy szignifikáns javulás volt mind az expresszív, mind a receptív nyelv-
használatban, ahol a betegek egyéb kognitív képességei megtartottak voltak. Adataink tükrében megállapíthat-
juk, hogy a kényszerindukciós afáziaterápia elősegíti és javítja a nyelvi szabályok felismerését mind akut, mind
krónikus afázia esetén.

Kulcsszavak: kényszerindukciós afáziaterápia, súlyos és közepesen súlyos afázia, krónikus és akut afázia, intenzi-
vitás, magyar nyelvi jellegzetességek

About the improvement of “Speak to be able to speak” aphasia therapy for Hungarian patients

Constraint-induced linguistic therapy is a widely used method in the treatment of aphasia after stroke. Focus-
ing on the theoretical basis of the original conception of the constraint-induced procedure we first made a spe-
cial adaptation for Hungarian aphasic patients. We have been applying this method since 2012. The treatment
was accomplished of 9 groups including 28 patients. It was supposed that the intensive language therapy based
on the certain language features such as phonologic, semantic, syntactic and pragmatic parameters can facili-
tate the abstraction of general linguistic rules. The data were measured by standard and special tests and signif-
icant improvement occurred in both the expressive and receptive language by the help of patients’ intact cogni-
tive functions. Regarding on our data we assumed that the new elaborated version for Hungarian language of the
constraint-induced aphasia therapy can facilitate the abstraction and generalization of linguistic rules and could
improve the patients’ linguistic skills even if they had chronic or acute aphasia after stroke.

Key words: constraint-induced aphasia therapy, severe and mild aphasia, chronic and acute aphasia, intensity,
specificity of Hungarian adaptation

Rehabilitáció 2016; 26(1): 188–194.

Levelezési cím: PROF. DR. VÉCSEI LÁSZLÓ, SZTE ÁOK, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Neurológiai Klinika,
Neurorehabilitációs Osztály, 6725 Szeged, Semmelweis u. 6., e-mail: vecsei.laszlo@med.u-szeged.hu

M
agyarországon a stroke évente kb. 40 000
embert érint, gyakran súlyos életminő-
ség-romlással járó állapotváltozást okozva.
Az agyi érkatasztrófát szenvedett egyének közül sok
olyan beteg éli túl a történést, akinek az önálló cselek-
vőképessége javarészt megmarad, de a beszédképessége
olyan mértékben sérül, hogy az megnehezíti, akár el is
lehetetleníti az embertársaival való nyelvi kommuni-

188 Rehabilitáció 2016; 26(1): 188–194.

kációt.1 Ezek a betegek, saját elmondásuk szerint, nagy
traumának élik meg azt a helyzetet, amikor meglévő
gondolataikat nem képesek mások számára érthető for-
mában kifejezni, és ezért nem vagy csak részben értik
meg őket. Az afázia, a beszédképtelenség állapota4,6
ilyen esetekben az olvasás és írás képtelenségével is
társul, hiszen a nem található szót nem is lehet leírni,
így marad a gesztusok használata. Nem könnyű dolog
azonban így érvényre juttatniuk szándékaikat, felmerü-
lő kéréseiket, ezért sokszor nagy erőfeszítést kíván mind
a gondozótól, mind a hozzátartozótól az, hogy ebben a
sajátságos „kitaláló játszmában” a kölcsönös megértés
jegyében vegyen részt. Hatékony terápia nélkül ezek a
páciensek évekig élhetnek úgy, hogy önkifejezésük tel-
jesen leromlik, sokszor a napi rutinfeladatokat is csak
korlátozottan tudják végrehajtani.
Az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Fejlődé-
ses és Neuropragmatikai Kutatócsoportja a Neuro-
lógiai Klinika Neurorehabilitációs Osztályán kezelt
stroke-os betegek önkéntes részvételével kezdett bele
2012 őszén az afáziás betegek társadalmi integráci-
óját célzó programjának megvalósításába. A projekt
elsődleges célja egy olyan terápiás eljárás bevezetése
volt Magyarországon, melynek segítségével rövid idő
alatt hatékony javulás érhető el az afáziás páciensek
nyelvhasználati képességének fejlesztésében. A koráb-
ban alkalmazott módszerek szerte a világon többnyire
hosszú évekre lebontott tagolásban ajánlják terápiás
feladataikat, míg az intenzív terápiás megközelítések
inkább a rövid ideig tartó, de a hatékonyság érdekében
a minél nagyobb óraszámban való fejlesztést javasol-
ják.15
Módszerek
Betegek
A programban 28 fő vett részt önkéntesen, minden
páciens esetében stroke következményeként alakult ki
afázia.9 Tíz esetben akut (6 hónapnál nem régebbi
stroke), tizennyolc esetben krónikus afáziával érkeztek
osztályunkra a betegek. A vizsgált személyek átlag-
életkora 62,21 (22–78) év volt, 13 férfi és 15 nő vett
részt a terápiában. Kilenc terápiás csoport adatai állnak
rendelkezésünkre. Minden páciens magyar anyanyelvű
volt.
A stroke típusát tekintve 22 esetben ischaemiás káro-
sodást véleményeztek a képalkotó eljárásokkal, ebből
21 esetben a bal, egy esetben (bal kezes beteg) a jobb
arteria cerebri media elzáródása okozta a tüneteket. Hat
esetben vérzéses stroke állt fenn, mely négy esetben a
bal, két esetben a jobb temporális lebenyt érintette.
Az afázia súlyosságának megítélését és tipizálását a
„Western Aphasia Battery”7 magyar nyelvre adaptált
Ivaskó Lívia: A „Beszélek, hogy beszéljek!” afáziaterápiás eljárás magyar kidolgozásáról
változata10 szerint végeztük el. Az afázia-együttható
(AQ) alapján egy beteg esetén igen súlyos, négy eset-
ben közepesen súlyos, hat esetben közepes és tizenhét
esetben enyhe afáziát állapítottunk meg. Az afázia típu-
sának kategorizálását illetően betegeinknél tizennégy
esetben anomiás, nyolc esetben Broca-típusú, négy
esetben vezetéses és két esetben transzkortikális moto-
ros típusú afáziát találtunk (1. táblázat).
Diagnosztikus tesztek
A betegeket a terápia előtt és után is felmértük a rendel-
kezésre álló standard, valamint kiegészítő tesztekkel a
komplex nyelvi profil felállításának céljából.
A magyar nyelvre adaptált10 „Western Aphasia Bat-
tery” segítségével a betegek nyelvi rendszerét illetően
a következő információkról kaphatunk képet: fluencia,
információtartalom, megértés, ismétlés, megnevezés,
mely kategóriák az afázia típusának meghatározásánál
nyújtanak támpontot, továbbá az ún. afázia-együttha-
tó kiszámolásával megállapítható az afázia súlyossága
is.
A „Boston Naming Test”3 felvételével további distink-
ciókat lehet tenni a megnevezési képességet illetően. A
teszt 60 elemű változatát használtuk, melynek során a
vizsgálati személy feladata, hogy a fekete-fehér képe-
ket megnevezze. A vizsgálat folyamán, ha szükséges,
szemantikai, illetve fonemikus segítségnyújtással lehet
a megnevezést segíteni. A teszt során elért nyerspon-
tokból a beteghez korban és iskolázottságban illesztett
kontrollcsoport eredményeinek segítségével egy ún. „Z
pontot” generálunk, ez a referenciaszám megmutatja,
hogy a beteg teljesítménye mennyiben tér el az illesztett
kontrollcsoporthoz képest.
A megnevezési képesség további differenciált felmé-
réséhez speciális tesztet is készítettünk, a terápia során
használt kártyákból összeállítva.
Az eredeti kényszerindukciós nyelvi rehabilitációs
metódust12 szem előtt tartva a hozzátartozók számára
készített kérdőívet (Communicative Activity Log, CAL)
is lefordítottuk magyar nyelvre, melynek segítségével a
kommunikáció további két aspektusának változása válik
megjeleníthetővé. Ötfokú skála segítségével értékelték a
hozzátartozók az afáziás páciensek kommunikációjának
mennyiségi és minőségi változásait.
Mind a betegek, mind a hozzátartozóik tájékoztatást
kaptak a módszerről, és önként vállalták a részvételt az
új terápiás eljárásban, visszajelzéseikkel segítették annak
kidolgozását.
Terápiás módszer
A nemzetközi szakirodalomban 2001 óta ismert a
„constraint-induced aphasia therapy” (CIAT) mód-
189
szer,12 mely 2011-től szélesebb körben is elterjedt, első-
sorban angol és német nyelvterületeken. Pulvermüller
és mtsai olyan eljárást dolgoztak ki, mellyel pár hét
alatt nagyon erőteljes javulás érhető el az afázia terápi-
ájában.11 Ez az eljárás akut és krónikus afáziás szemé-
lyeknél is jól alkalmazhatónak bizonyult más nyelvek
esetében.2,8 A Magyarországon történő bevezetés cél-
jából elkészítettük a magyar nyelv grammatikai sajá-
tosságait figyelembe vevő adaptációt, és kidolgoztuk
az első magyar CIAT terápiás csomagot, melyet több
szakmai fórum előtt „Beszélek, hogy beszéljek!” néven
mutattunk be.5 Az alkalmazott módszernek11,12 a neu-
roplaszticitásra vonatkozó alapjait megtartva, a kény-
szerindukciós eljárás metódusát alkalmazva a hazai kli-
nikai kipróbálást 2012 októbere óta végezzük a Szegedi
Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának Neuro-
rehabilitációs Osztályán a betegek és hozzátartozóik
beleegyezésével.
A terápiát megelőző tesztek eredményei alapján ala-
kítottuk ki az egyes terápiás csoportokat. A csoportba
sorolási kritériumot az afázia súlyossági szintje hatá-
rozta meg, melyet a „Western Aphasia Battery” afá-
zia-együtthatója, valamint a „Boston Naming Test” Z
pontja alapján állapítottunk meg. Így a kezdő csoportba
tartoztak az igen súlyos és közepesen súlyos afáziás
betegek. A középhaladó csoportba a közepes és enyhe
súlyossági fokú afáziások kerültek. A kezdő csoport szá-
mára egy 320 pár kártyából álló kártyacsomaggal, míg
a középhaladó csoport számára egy 540 pár kártyát
tartalmazó kártyacsomaggal végeztük a terápiát. A kár-
tyákon lévő grafikai ábrázolások a magyar nyelv foneti-
kai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szemantikai
jellemzőit képezik le. Mindkét szint kártyáit illetően
megjelennek gyakori és periferiális elemek is. Az egyes
kártyákon szereplő elemek a nyelvtani szabályok kom-
binációs természetét tükrözik, tehát alkalmasak arra,
hogy egyszerre implicit és explicit grammatikai szabály-
tanulás is történhessen a felismerésük, felismertetésük,
gyakoroltatásuk és leginkább a produktív használatuk
által. A vizuális és verbális bemenet lehetővé teszi, hogy
az általános mintázatfelismerő rendszer működésbe
lépjen, és ezáltal megfelelő nyelvi formák aktiválódjanak

1. táblázat A páciensek adatai (http://www.mdcalc.com/nih-stroke-scale-score-nihss)

Páciens Kor (év) Nem Iskolázottság NIHSS Eredet Állapot

1. 70 ffi középfokú 9 bal temporális haemorrhagia krónikus

2. 46 nő középfokú 2 bal ACM infarctus krónikus
3. 43 ffi középfokú 10 bal ACM infarctus krónikus
4. 77 nő középfokú 4 bal ACM infarctus akut
5. 61 ffi felsőfokú 15 bal ACM infarctus akut
6. 44 ffi középfokú 7 bal ACM infarctus krónikus
7. 72 nő középfokú 2 bal ACM infarctus krónikus
8. 65 ffi felsőfokú 4 bal ACM infarctus krónikus
9. 69 nő felsőfokú 7 jobb ACM infarctus krónikus
10. 62 ffi középfokú 6 bal ACM infarctus akut
11. 59 nő középfokú 3 bal ACM infarctus krónikus
12. 78 nő középfokú 3 bal temporális haemorrhagia akut
13. 62 nő középfokú 4 bal ACM infarctus krónikus
14. 57 ffi középfokú 5 jobb temporális haemorrhagia krónikus
15. 64 nő középfokú 6 bal ACM infarctus krónikus
16. 22 nő felsőfokú 4 bal temporális haemorrhagia akut
17. 72 ffi felsőfokú 3 bal ACM infarctus akut
18. 58 nő középfokú 8 bal ACM infarctus akut
19. 46 nő középfokú 3 bal temporális haemorrhagia krónikus
20. 72 ffi középfokú 8 bal ACM infarctus krónikus
21. 77 ffi középfokú 4 bal ACM infarctus krónikus
22. 73 ffi középfokú 6 bal ACM infarctus akut
23. 58 ffi középfokú 7 jobb temporális haemorrhagia krónikus
24. 60 nő középfokú 8 bal ACM infarctus krónikus
25. 78 nő középfokú 3 bal ACM infarctus krónikus
26. 72 ffi felsőfokú 3 bal ACM infarctus krónikus
27. 55 nő középfokú 4 bal ACM infarctus akut
28. 70 nő középfokú 5 bal ACM infarctus akut

190 Rehabilitáció 2016; 26(1): 188–194.

az adott képek megnevezésekor, illetve az adott képeken
szereplő grammatikai szerkezetek, valamint mondatok
létrehozásakor.
A terápiát 10 egymást követő napon át, napi három,
illetve négy órában, a betegek állapotától függően álta-
lában 3 fős csoportokban végeztük. A pácienseket para-
ván választotta el egymástól, így kizárólag nyelvi inge-
rekkel tudtak egymással kommunikálni. A terápia első
napjaiban a terapeuta több, míg a későbbi napokban
egyre kevesebb segítséget nyújtva ösztönözte minél
több releváns verbális elem előhívására és produktív
használatára a pácienseket. A terápia előtti és utáni
nyelvi tesztek összehasonlító eredményei alapján tudjuk
objektivizálni, hogy a kényszerindukciós eljárás meny-
nyiben bizonyult hatékonynak.
Statisztikai elemzés
Az adatokat SPSS statisztikai program és ANOVA
program alkalmazásával dolgoztuk fel. A terápia előtti
és utáni eredmények összehasonlítására páros t-próbát
használtunk, az adatok feldolgozásánál a konfidencia-
intervallumot adtuk meg. Annak ellenőrzésére, hogy a
javulás mértéke függ-e a beteg státuszától és afáziájának
súlyosságától, varianciaanalízist végeztünk.
Eredmények
A vizsgált 28 afáziás beteg adatait páros t-próbával
elemeztük, összehasonlítottuk, hogy a két adatfelvétel
során, azaz a terápia előtt és után nyújtott teljesítmény
eltért-e az egyes tesztek esetében, a grafikonokon a kon-
fidenciaintervallumokat ábrázoltuk.
Az afázia-együttható esetében is szignifikáns javu-
lás látszik a terápia utáni adatfelvételt tekintve:
t(27)=−6,864, p<0,001 (1. ábra).
A Boston Z pontszámokat illetően a terápiát köve-
tően szignifikánsan magasabb pontszámok láthatók:
t(27)=−3,600, p=0,001 (2. ábra).
A CIAT önálló megnevezési feladatban nyújtott tel-
jesítmény a terápiát követően szignifikánsan javult:
t(27)=−2,664, p=0,013 (3. ábra).

Afázia súlyossága Afázia típusa WAB AQ BNT Z score CIAT CAL mennyiségi CAL minőségi

igen súlyos Broca-típusú 11,2 −6,122 0 48 22

enyhe Anómiás 80,2 −3,372 150 57 62
közepesen súlyos Broca-típusú 31,4 −10,098 41 24 13
enyhe anómiás 92,9 −2,007 135 57 62
közepesen súlyos Broca-típusú 39 −10,164 58 47 22
közepesen súlyos Broca-típusú 33,8 −10,098 64 47 18
közepesen súlyos Broca-típusú 38,2 −6,122 86 21 18
enyhe anómiás 86,4 −2,398 137 52 60
közepes Broca-típusú 56,3 −7,702 108 16 14
közepes Broca-típusú 69,8 −5,846 126 46 32
enyhe anómiás 91,8 −0,511 150 47 47
enyhe anómiás 82,4 −2,381 150 – –
enyhe kondukciós 85,8 −0,137 149 58 55
enyhe anómiás 83,4 −2,131 137 55 26
enyhe anómiás 59,2 −3,379 138 24 28
enyhe kondukciós 80,9 −13,107 150 55 58
közepes kondukciós 59,8 −7,133 92 40 35
közepes Broca-típusú 64 −3,879 135 55 26
enyhe anómiás 90,4 −1,065 153 65 62
enyhe anómiás 83,2 −4,135 131 30 40
közepes transzkortikális motoros 70,8 −4,002 114 48 20
enyhe anómiás 94,6 2,238 145 40 47
enyhe anómiás 85,40 −0,163 147 58 47
enyhe transzkortikális motoros 78,00 0,491 142 57 32
enyhe anomiás 92,40 −1,384 145 55 58
közepes kondukciós 63,80 −4,831 137 79 66
enyhe anómiás 82,60 0,273 139 81 62
enyhe anómiás 86,60 −0,012 154 59 62

Ivaskó Lívia: A „Beszélek, hogy beszéljek!” afáziaterápiás eljárás magyar kidolgozásáról 191
 terápia előtt terápia után
100 0

Boston Z-score
Western Aphasia Battery – AQ

90
80 −1
70
60 −2
50
40 −3
30
20 −4
10
0 −5
terápia előtt terápia után

−6
1. ábra. Az afázia-együttható a terápia előtt és után
2. ábra. A Boston Z pontszámok a terápia előtt és után

140 A hozzátartozók által kitöltött kérdőív (CAL) ered-

CIAT Önálló megnevezés

ménye a kommunikáció mennyiségi mutatóit illetően a

120
terápiát követően szignifikánsan magasabb pontszámot
100 mutat: t(27)=−5,698, p<0,001 (4. ábra).
A hozzátartozók által kitöltött kérdőív (CAL) ered-
80 ménye a kommunikáció minőségét tekintve szintén
szignifikánsan magasabb pontszámokkal jellemezhető
60
a terápia utáni kitöltés során: t(27)=−7,379, p<0,001 (5.
40 ábra).
Annak vizsgálatára, hogy a különböző teszteken/fel-
20 adatokon nyújtott teljesítményjavulás mértéke eltért-e
a csoportszint (kezdő, középhaladó), illetve a státusz
0
terápia előtt terápia után (akut, krónikus) függvényében, 2×2 független mintás
ANOVA-t végeztünk.
3. ábra. A CIAT önálló megnevezési feladatban nyújtott tel- A csoportszint főhatás nem volt szignifikáns,
jesítmény a terápia előtt és után F(1, 24)=1,758, MSE=0,991, p=0,197, azaz átlagosan nem

70 60
CAL Kommunikáció mennyiség

CAL Kommunikáció minőség

60 50
50
40
40
30
30
20
20

10 10

0 0
terápia előtt terápia után terápia előtt terápia után

4. ábra. A hozzátartozók által kitöltött kérdőív (CAL) ered- 5. ábra. A hozzátartozók által kitöltött kérdőív (CAL) ered-
ménye a kommunikáció mennyiségi mutatói alapján a ménye a kommunikáció minőségét tekintve a terápia előtt
terápia előtt és után és után

192 Rehabilitáció 2016; 26(1): 188–194.

befolyásolta a javulás mértékét, hogy a személyek kezdő
vagy középhaladó szinten voltak. A státusz főhatás szin-
tén nem volt szignifikáns, F(1,  24)=0,341, MSE=0,991,
p=0,565, azaz átlagosan nem befolyásolta a javulás mér-
tékét az, hogy akut vagy krónikus afáziás volt a beteg. A
csoportszint×státusz interakció tendenciaszinten meg-
jelent, F(1,  24)=3,354, MSE=0,991, p=0,079, ami arra
utal, hogy a csoportszint nem egyformán fejtette ki a
hatását a kétféle státusz esetében.
Elemzéseink szerint az afázia-együtthatóban mért
javulás mértékét nem befolyásolta sem a csoport-
szint, sem a státusz: csoport főhatás F(1,  24)=1,490,
MSE=36,550, p=0,234; státusz főhatás: F(1,  24)=0,013,
MSE=36,550, p=0,912; csoport×státusz interakció
F(1, 24)=0,709, MSE=36,550, p=0,408.
Elemzéseink szerint a „Boston Naming Test” önálló
megnevezésben mért javulás mértékét nem befolyá-
solta sem a csoportszint, sem a státusz: csoport főha-
tás F(1,  24)=0,012, MSE=316,912, p=0,915; státusz
főhatás: F(1,  24)=0,281, MSE=316,912, p=0,601; cso-
port×státusz interakció F(1, 24)=1,840, MSE=316,912,
p=0,188.
Adataink alapján a „CIAT” önálló megnevezésen
mért javulás mértékét nem befolyásolta sem a csoport-
szint, sem a státusz: csoport főhatás F(1,  24)=2,742,
MSE=599,300, p=0,111; státusz főhatás: F(1, 24)=0,009,
MSE=599,300, p=0,927; csoport×státusz interakció
F(1, 24)=1,437, MSE=599,300, p=0,242.
Megbeszélés
A stroke incidenciája és prevalenciája folyamatosan
csökken a fejlett országokban, de hazánkban még min-
dig évente közel egy kisvárosnyi új stroke-beteggel kell
számolnunk. A bal hemispherialis stroke-ot szenvedett
betegek 55%-ánál alakul ki afázia,14 amelynek kezelé-
se nagy kihívást jelent. A multidiszciplináris rehabili-
tációs team segít a stroke-beteg funkcióképességének,
életminőségének javításában, aminek fontos területe az
afáziaterápia. Pulvermüller és munkatársai kidolgoztak
egy intenzív, hatékony, kényszer indukálta afáziaterá-
piás módszert (CIAT), melyet 2001-ben közöltek,12 és
azóta több országban hatékonyan alkalmaznak. Mun-
kánk célja volt adaptálni és bevezetni a CIAT módsze-
rét Magyarországon. Tanulmányunkban a kifejlesztett
magyar adaptáció alkalmazhatóságának szempontjait
mutattuk be, különös figyelmet fordítva a hazai ellá-
tórendszer sajátosságaira. Eddigi tapasztalataink meg-
erősítik az eredeti koncepciót, hogy a kis csoportokban
végzett, társalgásorientált intenzív terápia mind a kró-
nikus, mind az akut szakaszban lévő afáziás betegeknek
hatékony segítséget nyújthat nyelvi képességük vissza-
nyerésében.
Ivaskó Lívia: A „Beszélek, hogy beszéljek!” afáziaterápiás eljárás magyar kidolgozásáról
Eredményeink alapján megállapítható, hogy az afázia-
terápia elsődleges célját sikerült megvalósítani, hiszen a
betegek teljesítménye a nyelvi tesztekben pozitív irányú
szignifikáns változást mutatott. Mind az akut, mind a
krónikus afáziás betegek egyaránt javultak. A módszer
hatásosnak bizonyult a kezdő csoportban (igen súlyos,
középsúlyos afázia) és a középhaladó csoportban (köze-
pes és enyhe afázia) egyaránt. Korábban már beszá-
moltunk arról, hogy a verbális kommunikációs formák
kényszerindukciós előhívásával a betegek szóbeli meg-
nyilvánulásai is újraindíthatók, megfelelő számú gya-
korlás árán produktívan is használhatóvá tehetők az
agrammatikus afáziások számára.5
A kényszerindukciós eljárás, amely a neuroplaszti-
citás alapelveit megtartva igyekszik a betegek állapot-
változását előidézni olyan tréninggyakorlatokkal, ame-
lyek a kellő intenzitás és a megfelelő számú gyakorlás
függvényében, valamint a kompenzáció lehetőségét
letiltó módon aktiválják az egyes viselkedési formákat,
alkalmas lehet arra, hogy hazai környezetben is segítse
az afáziás személyek nyelvi rehabilitációját. Úgy tűnik,
hogy az intenzív, ismétlésen alapuló, feladatorientált, de
egyúttal a produktív nyelvi szabályok (újra)elsajátítását
is lehetővé tevő eljárás képes a kortikális és szubkorti-
kális szinteken is olyan mértékű változás előidézésére,
melynek eredményeképpen a betegek nyelvi teljesítmé-
nye javul, önkifejezésük gazdagabbá válik, ezáltal a sze-
mélyes diskurzusaikban is sikeresebben kommunikáló
egyénekké válnak.
Fontos kiemelni annak jelentőségét, hogy a páciensek
olyan személyek voltak, akik megtartott executiv funk-
ciókkal rendelkeztek.16 Ez a megtartott képességük tette
lehetővé, hogy a kártyákat megfelelő módon sorrendez-
ve kidolgozzák saját stratégiájukat a siker érdekében. Az
esetleges hibázásaik felismerése és a korrigálásra való
készségük is ennek volt köszönhető. A betegek együtt-
működési képessége szintén alapvető feltétele a haté-
kony terápiának.
Korábban is érveltek már amellett,14 hogy a csoport-
hatás pozitívan befolyásolja a betegek feladattudatát,
motiválja őket abban, hogy ne térjenek ki a nehezebb
feladatok elől, hanem igyekezzenek azokat minél job-
ban megoldani. A valóságos kommunikatív helyzet,
melybe a betegek a „Beszélek, hogy beszéljek!” eljá-
rás alkalmazása során kerültek, olyan helyzetek meg-
oldására késztette őket, ahol valódi kéréseket kellett
megfogalmazniuk annak érdekében, hogy a játék sza-
bályainak megfelelően aktívan tudjanak részt venni a
kártyapárok megtalálásában. Ez a szituáció segítette
őket abban is, hogy a napi társalgási rutinba is át tud-
ják ültetni megszerzett tudásukat, akár már a klinikai
ellátás idején is.
A beteg hozzátartozói által kitöltött kérdőívek szin-
tén alátámasztották a terápia után a kommunikáció
193
mennyiségi és minőségi mutatóiban észlelhető javulást.
Bízunk abban, hogy a visszaküldött hozzátartozói kér-
dőívek híven tükrözik annak a célnak a megvalósulását
is, mellyel a páciensek hosszabb távú, hatékonyabb ver-
bális önkifejezése is lehetővé válik az után, hogy a klini-
kai környezetből otthonukba tértek.
IRODALOM
1. Barnáné GE, Szekrényesné JM, Gárdonyiné KI et al.: A
beszédfogyatékos felnőttek helyzete Magyarországon.
ÖNKrPress Kiadó Kft., Budapest, 2009.
2. Bhogal SK, Teasell R, Speechley M: Intensity of aphasia therapy.
Impact on recovery. Stroke 2003; 34: 987-993.
3. Goodglass H, Kaplan E, Barresi B, et al.: Boston Diagnostic
Aphasia Examination. Pearson, New York, 2001.
4. Gresham GE, Duncan PW, Stason WB, et al.: Post-stroke
rehabilitation: clinical practice guideline. Agency for
Health Care Policy and Research, Rockville, 1995. AHCPR
Publication No. 95-0662.
5. Ivaskó L, Tóth A, Jakab K, et al.: First data from constraint
induced aphasia therapy for Hungarian patients. Stem-,
Spraak- en Taalpathologie 2013; 18: 76-78.
6. Kertesz A: Aphasia and associated disorders: Taxonomy,
localization and recovery. Grune-Stratton, New York, 1979.
7. Kertesz A: Western Aphasia Battery test manual. Grune and
Stratton, Virginia, 1982.
8. Leon SA, Maher LM, Gonzalez RL: Language Therapy. In:
Raskin SA (ed.) Neuroplasticity and Rehabilitation. The
Guilford Press, New York, 2011; 209-233.
194
Köszönetnyilvánítás
A szerzők köszönetet mondanak Hallgató Emesének, az
SZTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanársegédjének
a számítógépes statisztikai analízisben nyújtott segít-
ségért.
9. Mumenthaler M: Neurology. Thieme Medical Publishers,
New York, 1985; 171-174.
10. Osmanné SJ: Az afázia klasszifikációja és diagnosztikája I-II.
Clin Neurosci/Ideggy Szle 1991; 44: 339-362.
11. Pulvermüller F, Berthier ML: Aphasia therapy on a neuroscience
basis. Aphasiology 2008; 22: 563-599.
12. Pulvermüller F, Neininger B, Elbert T, et al.: Constraint-induced
therapy of chronic aphasia after stroke. Stroke 2001; 32:
1621-1626.
13. Scarpa M, Colombo P, Sorgato P, et al.: The incidence of
aphasia and global aphasia in left brain-damaged patients.
Cortex 1987; 23: 331-336.
14. Szabó E: Az afázia csoportterápiás kezelése. Beszédgyógyítás
2007; 18: 29-58.
15. Tabor CL: Language. In: Carey LM (ed.) Stroke Rehabilitation.
Insights from Neuroscience and Imaging. Oxford University
Press, New York, 2012. p. 222-230.
16. Verseghi A: Kapcsolatban lenni. In: Krasznárné EF, Feketéné
GM (szerk.) Tanulmányok az afázia köréből. Eötvös József
Könyvkiadó, Budapest, 2005; 94-117.
Rehabilitáció 2016; 26(1): 188–194.