TOMPOS L I L L A
L E G E N D A ES VALÓSÁG;
ESTERHÁZY LÁSZLÓ „PÁNCÉLINGE"
1652. augusztus 26. délutánján zajlott a
szomorú végű csata Vezekénynél. Négy ifjú
Esterházy, Miklós nádor másodszülött fia,
Pápa kapitánya László, és unokatestvérei: Fe­
renc, Gyarmat főkapitánya, Tamás lévai vice­
kapitány és közülük a legifjabb, Gáspár lelte
ott halálát.
Három hónappal később, november 26-án
Nagyszombatban Thurzó György nádor nagy­
szabású ceremoniális rendje szerint zajlott a
temetés. A Semptéről induló menetben a négy
ifjú alteregóját tizenkét lovassereg kísérte,
vitték a hősök fegyverzetét, vezették gyász-
leples felszerszámozott lovaikat. Az ifjak hő­
siességét jelképező vér színű vörös posztóval
borították be a koporsókat, a szekereket, és
vörös zászlók lobogtak a kíséretben. Őket
követte a gyászolók menete, összesen mint­
1
egy ötezer ember . A fegyverekkel és az el­
hunytakat szimbolizáló halotti címerekkel
díszített, csavart oszlopokon álló Castrum
doloris alatt ravatalozták fel mindnyájukat.
A ceremóniát és az ideiglenes épületet meg­
örökítették, Hans Rudolf Miller rajza után
Mauritz Lang metszette rézbe. A z elhunytak­
ról a család életnagyságú portrékkal emléke­
zett meg, ősgalériájában Fraknó várában ma
is látható. A z eseményt és szereplőit egyetlen
képzőművészeti alkotásba sűrítették a nagy­
szombati diák Benyovszky Mihály tézislap­
ján. A z ugyancsak ezen az egyetemen tanuló
Esterházy Pálnak ajánlotta azt, és az 1654.
évi vizsgájához adatta ki, melyet ismeretlen
előkép után egy augsburgi művész, Melchior
2
Küssell metszett rézbe . Fraknó várának dísz­
termébe a 18. század elején megfesttették a
török ellenes harcok közül az érsekújvárit, a
lakompakit és a vezekényit egyaránt. A z ifjú
Esterházy Pál, - aki 18 évesen bátyja halálával
a család fejévé vált - féleségével, Esterházy
Orsolyával együtt László emlékére egy ezüst
dísztálat és kannát készíttetett. A kanna a hős
lovasszobrát formázza, míg a tál, - mely ma
az Iparművészeti Múzeum tulajdona - a csata
tragikus eseményét, a lóról lebukó vitéz
halálát láttatja. A puttók tartotta kartus felira­
tából leolvasható az évszám, 1654 és a meg­
rendelők monogramja C.(omes) P.(aulus)
E.(sterhazy)-C.(omitissa) V.(rsula) Easter-
hazy). A mesterjegy alapján az ötvösművet
két neves augsburgi mester, Philipp Jakob
Drentwett és Abraham Drentwett munkájának
tartják.
A képzőművészeti alkotások mellett több
irodalmi művel is emlékeztek a hősökre. Tette
ezt Zrínyi Miklós hadvezér és költő, kit baráti
szálak fűztek Esterházy Lászlóhoz, majd több
mint száz évvel később, 1797-ben Berzsenyi
Dániel is. Eszterházy Miklós herceghez írott
buzdító hangú versében a négy ifjú halálát
3
példaként állította kortársai elé . A művészet­
történet irodalma részletesen tárgyalja a csa­
ta képzőművészeti és irodalmi vonatkozásait
egyaránt, éppen ezért csupán két olyan irodal­
mi alkotást említünk a következőkben, me­
lyek a tanulmányokból idáig kimaradtak. A
kuruckori népköltészet közel egykorú histó-
riása a pozdorjává tört török hadat, a pogá­
nyok feletti diadalt és a négy Esterházy hős
halálát énekli meg versbe szedve, szlovák
nyelven .4
 ...Nepristavili sa
Az pri Vezekéni,
Tam boli na cisto
Zbiti, premozeni.
Ked vitazi zamski
Turkov znivocili,
Zpatky sa vrátili
Bohu chválu vzdáli.
Len to banuvali
Ti zámski vitazi
Ze z nich v boji padli
Styriá Esterházy
Ty gróf Forgach Ádám
Hlavny vitáz zámsky
Bude ta spominat,
Vecne lud uhersky...
Kuruckori az a monda is, melynek fősze­
replője a kardvívásban kiváló, nemes szívű
ifjú Esterházy László. Portyáról hazafelé tartó
csapatával elfogott néhány törököt. Vitézei
azonnal számolgatni kezdték, hogyan osztoz­
nak a zsákmányon. Esterházy hallva ezt elha­
tározta, jó példát mutat emberségből és elő­
kelő foglyát, egy pasát váltságdíj nélkül haza
bocsájtotta. A küzdelem azonban nem ért vé­
get, legközelebb Vezekénynél lángolt fel. A
harcban László vitézül küzdött, az őt közrefo­
gó törökök gyűrűjéből minduntalan kivágta
magát. Távolról nézte az ütközetet a pasa,
célba vette az ifjú grófot és egyetlen lövéssel
szíven találta. Hadi szokás szerint a legyőzött
fegyvere és lova a győztest illette. Odasietett
hát a török, hogy zsákmányát összeszedje, s
ekkor ismerte fel arany griffes kék pajzsáról
egykori megmentőjét, Esterházy Lászlót. Ek­
kor az ifjú páncélingét levettette és tisztelete
és hálája jeléül Fraknó várába küldette. A z
elbeszélő állítása szerint azóta is így mesélik
el a csatát a várban és őrzik az inget a hősre
5
kegyelettel emlékezve . - Ezt a megható tör­
ténetet még Fraknón is elfelejthették a múlt
század végére, az odalátogatóknak a tragiku­
san elhunyt László átlőtt vaspáncélját mutat­
ták meg .6
...Nem is álltak meg, csak
Nagyvezekény alatt,
Pozdorjává törték,
Ott a török hadat.
S elvervén a pogányt,
Újvári vitézek
Hazatértek hálát
Adni az Istennek.
Csak azt bánták nagyon
Újvárnak vitézi,
Hogy ott halt közülük
Négy hős Esterházy.
Te jó Forgách Ádám,
Újvár fővitéze,
Emlegetni fog a
Magyar nép örökre...
Az ábrázolásokból úgy tűnik azonban a
selyem páncéling Esterházy László állandó,
meghatározott jelvényévé lett. Abban festet­
ték meg az ősgaléria számára, abban látható
az ezüsttálon és az 1700-ban kiadott képes
családtörténetben is. Míg a vele együtt halt
másik három itjú Esterházyt kora magyar fér­
fidivatjának megfelelően dolmányban és men­
tében ábrázolták, László csákóra vágott lep-
pentős ujjú dolmányát lefelé bővülő, csipké­
7
vel díszített páncéling takarja . (1. kép)
A páncéling valódi praktikuma a középkor­
ban keresendő. A z elnevezés utalt az apró
láncszemekből összefűzött sodronyingre, és
a talpig vasban lévő lovagok páncélra öltött
bő, hosszú, könnyű anyagból varrott ingére
is. Védett ez az eső, méginkább a nap ellen,
legfőképpen azonban felismerhetővé vált az
ütközetben a barát és az ellenség egyaránt. A
lovas bal karján viselte védőfegyverét, a paj­
zsát, ennek színei és mesteralakjai a családját
szimbolizálták. Ugyanez a jelkép ismétlődött
- többnyire - a sisak díszén, zászlaján, ingén
és lovának takaróján is. Pecséteken és a lo­
vagvilágot bemutató ábrázolásokon gyakorta
találkozunk az elmondottak szerint öltözött
lovassal. A westminsteri apátság 1250 táján
íródott psaltériumának egy ábráján féltérdre
ereszkedő, imádkozó lovag látható. Láncsze­
mekből összekapcsolt sodrony-páncélja fölött
bő, könnyű szövetből készült, ujjatlan inget
hord, ennek és zászlajának anyaga arany tal­
K
pas keresztekkel telehintett vörös textilia .
A húrom lovagról és az ingről (Des trois
chevaliers et del chainse) szóló 13. századi
lovagének címében szereplő ruhadarab is egy
páncéling lehetett. A történet szerint egy ne­
mes hölgy elküldte ingét három szolgáló lo­
vagjának. Meghagyta, egyikük, a legbátrabb
viselje a férje által rendezett tornán az inget,
anélkül, hogy vértet venne alá. A k i magára
öltötte minden bizonnyal a hölgy színeiben
küzdött méltó jutalmáért . 9
A lovagi élet minden mozzanatát szemlé­
letesen mutatja be az 1330 körül festett Ma-
nesse kódex. (2. kép) Képünkön a háttérben
ülő és a harcolókat bíztató ifjú hölgyek előtt
fontos erőpróba, a lovagi torna zajlik. Ágas­
kodó lováról átütött sisakban vérző fejjel zu­
han alá az egyik vitéz. Balján lévő pajzsa
nem látszik, inge és lovának takarója vörös­
sel és zölddel sakkozott. A győztes törött
kopjával bár, de támadólag ugrat ellenféléhez.
Pajzsának mezeje fekete, benne arany koro­
nás ezüst oroszlán ágaskodik, erről felismer­
hető viselője, Walter von Klingen lovag. Ez
a címer ismétlődik hermelinnel bélelt ingén
1
és lovának öltözékén is" . A képzőművészet
példái közül talán a legismertebb Simone
Martini a sienai Palazzo Pubblico számára
készült freskója. (1328) Sötét háttér előtt
lovagol a győztes zsoldosvezér Guidoriccio
da Fogliano. Süvege, inge és lovának meg­
lebbenő takarója is sárga fekete rombuszsor­
ral, azaz rutával mintázott".
A század második felétől kezdődően a pán­
célra vett szűk öltözék divatja terjedt el Euró­
pában, ragyogó példája a Canterbury kated­
rái isban látható. Edward Plantaget, a Fekete
Herceg (1376) síremlékén páncéljára öltött,
családja és Anglia címerére utaló ruhadarabot
visel. Afegyverkabátot magát is őrzik a kated­
rái isban. Vattázott, tűzéssel díszített, színes
bársonya aranyfonallal hímzett: négy részre
osztott, első-negyedik kék mezejében arany
liliomok, második-harmadik vörös mezejében
három lépő oroszlán látható. A temetés után
az elhunyt hősiességét szimbolizáló fegyve­
12
rekkel együtt a síremlék fölé függesztették .
A Képes Krónika miniatúráinak tanúsága
szerint Magyarországon is kedvelték és va­
lószínűleg hasonló módon állították elő a szűk
13
ruhadarabokat . A krónika illusztrátora el­
beszéli a magyarság történelmét, és egyúttal
bemutatja I. (Nagy) Lajos király korának
14
(1342-1382) tárgykultúráját, viseletét . A
nemzetségfőket, királyokat, magát Szent Ist­
ván királyt is a 14. századi divatnak megfele­
lően sodronyingbe öltöztette a miniator. (3.
kép) Erre öltötte a rásimuló, ujjatlan felső
köntöst, mely alul a páncél egy sávját láttatni
engedi. Az öltözék mell részén gyakran a
pajzs mesteralakjait és címerképeit láthatjuk.
István királyunk pajzsán és zászlaján vörös
mezőben hármashalmon az ezüst kettős ke­
reszt a királyi hatalmat jelképezi, páncélon
hordott öltözéke az Árpád-ház vörössel és
15
ezüsttel vágott családi címerét idézi .
A 14-15. században a határőrvidékek
freskófestészetének kedvelt témája volt Szent
László király (1077-1095) harca a kun vitéz­
16
zel . A lovagkirály páncélt, azon szűk, rövid,
rendszerint ujjatlan - a Képes Krónika vitézei­
hez hasonló - öltözéket visel: Gelence temp­
lomának freskóján feltételezhetően apró bőr­
darabkákból összevarrottat, a maksai falképen
barnás színű rövid ujjút karéjos szegéllyel, a
karaszkóin ismét ujjatlant. A kakaslomnici
freskó hőse ezzel ellentétben sodronyingére
vörössel bélelt könnyű anyagból varrott, tér­
dig érő, bő inget öltött. (4. kép) Ez felemelt
bal lábán ráncot vet, kétoldalt hasított, ujja
könyékig ér. Az egész öltözék kékkel és
fehérrel diagonálisan sávozott, - heraldikai
tévedése ellenére - valószínűleg az ország
17
címerére utal . A kigyóspusztai arany vere­
tes övcsat niellós ábrázolásán az egymás ellen
vágtató lovagok talpig páncélos alakját is bő,
lx
utjjatlan öltözék fedi .
A 15. századra a hadi technika megválto­
zott, a lőfegyver feltalálásával a lovagok és
lovaik a harcban ilyen módon való öltözte­
tése szükségtelenné - csupán a tornák repre­
zentációs eszközévé - vált. A 17. századra
azonban eredeti gyakorlati célja - a címer­
színek viselete - tökéletesen feledésbe merült.
Formailag, szabásában megtalálható a
14-15. századi festményeken látható szűk
öltözék is. mint Bethlen Gábor inasainak
díszruhája a vörös, virágos bársony páncélszo­
19
rító mente, vagy zubbony . Hasonló ruhada­
rabot sejthetünk a páncélra - ahogyan a 17.
20
században nevezték kuracél - öltött, testre­
:i
szabott, ujjas kuracél dolmányban is . Ked­
velték és dekorációs céllal viselték a könnyű,
színes textiliából varrott bő ingeket, a pán­
célingeket is. Ilyet hordhatott a csatában
Thurzó György is ( 1593), ki feleségének írott
levelében beszámol szerencséjéről, mely sze­
rint a sebtől megmenekült, csupán tafota ingét
fogta meg a szablya. A hagyatéki leltárak is
alátámasztják az elmondottakat, a páncélinge­
ket legtöbbször vörös tafotából varrták, de
készítették szőke kamukából - damasztból -
is, hímezték arannyal, ezüsttel, díszítették
gyönggyel, csipkével, zsinórral. Egy 17. szá­
zadi köpcsényi levéltári összeírás a török por­
22
tékák közé sorolja . A z ifjak díszruhájaként
emlegeti a páncélinget, egyúttal megadva an­
nak 17. századi definicióját, a változásokon
dohogó, múltat sirató Apor Péter is: Az ifiú
legények penig viseltének valami gyenge ma­
tériából való inget (noha az alatt más gyolcs
vagy bulya vászoning is volt), annak ujja,
mellyé, galléra cifrán meg volt varrva, rojtos
kötővel, másként éppen olyan volt, mint az
23
ing, csak bővebb, azt páncélingnek hittak .
Hasonlóan öltöztették testszínű és vörös
ingbe Esterházy Pál seregeit is. Egy szemtanú
állítása szerint abban vonultak fel I. Lipót
mátkájának 1666. december 5-i bécsi bevo­
nulásakor: És így megyén vala az egész sereg
tecz-színű pánczélingekben és kezekben egy-
egy kopját tartottak... Második sereg előtt
ment három nemes ifjú, vörös pánczél-i/igék­
ben, ezüst-aranyas csillagokkal rakva . 24
Esterházy Miklós udvarában a páncél inge­
ket az udvari magyar szabó, Madarász Péter
készíttette el a katonák és az udvari ifjak
számára. 1620-ban kelt számlája szerint: Item
zalt ich andern Schneider wegen 48 Politzer
25
Hembeter zumachen vor einem 28dpf J3.44 .
Kedveltségét Esterházy Miklós nádor ha­
lálakor ( 1645) felvett hagyatéki leltár is bizo­
nyítja: jegyzékbe vettek huszonhat arannyal
pöttyözött jóféle taft, hatvankettő közönsé­
26
ges tafota és tizenegy vörös bagazia inget .
Az 1654-ben kelt leltár már csak kettőt, a
későbbiek csupán egyet jegyeznek fel, egy
vörös atlaszból varrottat, melyet a leltárak és
a hagyomány egyaránt Esterházy László ingé­
nek vél.
Ez a ruhadarab az Esterházy kincstár több
női és férfiöltözékével együtt az Iparművé­
szeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja, pár­
darabja, analógiája, hazai kollekciók egyiké­
ben sem található. (5. kép) Anyaga vörös
atlaszselyem. Csípőig ér, eleje és háta kisza­
básához a teljes anyagszélességet felhasznál­
ták és a lefelé bővülő szabásvonal eléréséért
kétoldalt háromszög formájú lapokkal bővítet­
ték. Válla egyenes szabású, ujja könyékig ér.
Gallérja a tarkón trapézformában felmaga­
sodó állógallér, vattázott, kék tafttal bélelt és
négyzethálósán tűzéssel mintázott. Egykori
kék taft bélésének ma már csupán nyomai
lelhetők fel. A z ing eleje mellig hasított. Uj­
jának elülső és hátsó oldalát ezüst- és aranyo­
zott ezüstfonallal laposöltéses hímzés díszíti:
két-két félkörösen szegfűvel, levélgalléros
akantusz virággal, tulipánnal, karéjos és lán­
dzsa alakú levelekkel megrakott hajló virágtő.
A virágok közepét ötszögűre hajlított, aranyo­
zott ezüstszalagból készült spirál hímzés -
bouillon - gazdagítja. (6. kép) A levelek kö­
zépvonalának egykori igazgyöngysor díszé­
ből - mára csupán néhány gyöngyszem ma­
radt. A virágok típusa, kompozíciója egyaránt
török hatásról tanúskodik, gyakran találkozha­
tunk hasonló hajló virágtővel az úrihímzése­
ken is. A z ing alját és ujját két párhuzamosan
futó ezüstfonalból szőtt keskeny szalag, ga­
land szegélyezi, a közöttük lévő felületet és
a szabásvonalakat aranyozott ezüstfonalból
vert csipke díszíti. A csipke egyik szegélye
karéjos, váltakozó leveles és legyezős motívu­
maiban zeg-zug vonalban vezetett ezüst-sza­
27
lag fut .
A leltárak bővebb, rövidebb megjegyzé­
sében többször ráismerhetünk a múzeumi da-

rabra. A z 1654. évben kelt inventárium rész­
letes leírásával az általunk őrzött ing egyezik,
bár a szöveg nem említi Esterházy László
nevét: Egy vörös atlacz arany skófiumos, és
gyönggyel tűzött virágú pánczérümeg, kék
28
tafotával béllett . A z 1693. és 1696. évben
kelt latin nyelvű leltárakban hasonlók olvas­
hatók. Az 1725-ben íródott jegyzék nadrág­
ról és lábravalóról is megemlékezik, s az ing
díszítésében pillangókról is ír: Szeginy Eszter-
hús László, á ki török harczon esett el, annak
nadrágja, üngő s lábra valója. A pogány török
által megh öletett szeginy Eszterhás László
vörös atlacz prémel. pillangókkal ki warrott
nyári Pánczér Üngő. A 18. század első felé­
ben íródott inventárium vörös atlasz nyári
ingnek említi a ruhadarabot: Ein Roth atla-
ßenes mit gold Brämtes und Perln belegtes
sommer Hembt von Beineid ten G raffen Ladis-
lao. A z 1877-ben kelt leltározó a ruhadarabot
29
világospirosnak és felsőruhának írja le .
Az inventáriumok szövegében lévő apróbb
eltérésektől eltekintve ráillenek az atlasz ing­
re, így az utókorban gyanú sem támadhatott
afelől, hogy a vörös ing valóban az 1652-ben
meghalt Esterházy Lászlóé lehetett. Ennek
ellenére felmerülhet a kérdés volt-e a kuruc-
kori mondának alapja, vagy csupán az egész
történet a fantázia és a jószándékú emlékezés
szülötte. Egy bizonyos, nem vörös, hanem
kék aranyos páncélingben látta bátyját utoljára
30
a szemtanú Esterházy Pál . Talán abban, ame­
lyet az 1654-ben kelt inventárium a vörös
mellett másodikként említett: Item egy kék
atlacz. ezüst csipkés virágos pánczérümeg.
király szín tafotával béllet f*'.
Eötvös Pál 1785. november 4-én kelt ins­
pektorijelentése további megoldatlan problé­
mát vet fel számunkra. Beszámol ugyanis
Nagy régens által a fraknói kincstárból eltulaj­
donított tárgyak között az ingről is: Ugyan­
csak elvett egy piros atlasz inget, melyet
aranyhímzés borított és Esterházy Lászlóé le­
hetett.
Arról, vajon az ing visszakerült-e a kincs­
tárba nincs értesülésünk. Kié lehetett a kincs­
tár által a 19. században leltárba vett és meg­
őrzött ruhadarab, még találgatni sem érdemes.
Az azonban bizonyos, hogy a képzőművészeti
és irodalmi művek mellett ez a tárgy elsősor­
ban eszmei értékkel bírt a család és az utókor
számára, Esterházy László utolsó hősi tetté­
nek jelképévé magasztosult. A legigazabban
utolsó mondatai emlékeztetnek rá. A már idé­
zett napló őrizte meg számunkra Pálhoz,
öccséhez intézett szavait, mondván ...ha Isten­
nek úgy tetszik, hogy meghaljon, nem másért,
hanem Istenéért, uráért, hazájáért hal meg.
és így örömmel teszi le életét, elhivén, hogy
a másvilágon is igaz kereszténysége meg-
32
jutalmaztatik .
 JEGYZETEK
1. M O L . A z Esterházy család hercegi ágának levél­
tára. Esterházy Pál nádor iratai. (1651-1713) P. 125.
Vegyes iratok. IV. Leltárak, összeírások, esküminták,
költemények. 116. köteg. 1185. sz. Esterházy Pál gyer­
mekkori naplója.: p. 82-85. Szabó P.: A végtisztesség.
A főúri gyászszertartás mint látvány. Bp.. 1989. 84-92.
2. Galavics G.: Kössünk kardot az pogány ellen.
Bp., 1986. 57-80.
3. Berzsenyi D.: Herceg Eszterházy Miklóshoz
midőn a szombathelyi táborban commandírozá a ne­
mességet. Berzsenyi Dániel összes versei. Merényi O.
gondozásában Bp., 1982. p. 9-11.
4. Emyey L : Tótnyclvű krónikás énekek és kuruc
dalok, in.: Ethnographia X X X I - X X X I I I . évf. Bp., 1920-
22. p. 9-10.,
5. Lengyel D.: Magyar mondák a török világból és
a kuruc korból. Mednyánszky A . : (elbeszélése nyo­
mán) A páncéling. Bp., 1992. p. 162-164.
6. Ezt a tragicus képcsoportozatot kiegészíti az a
fegyvertárban látható vaspáncél, melyet Esterházy
László viselt Vezekénynél s a melynek erős vasa golyóitól
van keresztül lyukasztva. Egy másik Belgrád alatt ele­
sett Esterházynak viszont átlőtt dolmányát és véres ingét
őrzik. Szádeczky L.: A fraknóvári bizottság jelentése,
in.: Századok. XVIII. Bp., 1883. p. 78.
7. Trophcum domus inclitae Estoras. Wien, 1700.
82. kép L X X X I I - L X X X I I I .
8. Bedingfeld, H., Gwynn-Jones, P.: Heraldry. Hong
Kong, 1993. p 19.
9. Huizinga, J.: A középkor alkonya Bp., 1976. p.
63. A történetben az ifjú és ágrólszakadt lovag sú­
lyosan megsebesül, s a hölgy neki ajándékozza szívét,
így a szerelmesen van a sor, hogy kérjen valamit. Visz-
szaküldi a szakadt, véráztalta inget azzal a kéréssel, az
ünnepzáró lakomán a hölgy viselje azt ruhája fölött. A
hölgy megcsókolja az inget és megjelenik benne. A
jelenlévők, legfőképpen a férj megdöbbennek. Egy
költői kérdéssel zárul az ének: vajon melyik szerelmes
hozott nagyobb áldozatot?
10. Walter von Klingen: Manesse kódex. Zürich (?)
1330 körül. Heidelberg, Universitätsbibliothek, Cod.
Pal. Ger. 848. Herold Verein für Heraldik, Genealogie
und verwandle Wissenschaften kiadásában: Wappcn-
fibel Handbuch der Heraldik. Neustadl an der Aisch,
1967. p. 30, V . tábla és címlap
11. Prokopp M . : Olasz festészet a X I V . században.
Bp., 1986. p. 16., és kép
12. A felfüggesztett ruhadarab az 1845 körüli időkig
a sír fölött függött. A látványt egy, a 16. század végéről,
17. század elejéről származó rajz őrizte meg számunk­
ra. Arnold J.: The jupon or coat-armour of the Black
Prince in Canterbury Cathedral, in.: Church Monu­
ments Volume VIII. London, 1993. p. 13., és kép, p.
14. és kép p. 17. szabásminta
13. Képes Krónika, (hasonmás kiadás) Bp., 1988. p.
14. Zichy I.: A Képes Krónika miniatűrjei viselet­
történeti szempontból. Különlenyomat a Petrovics Elek
Emlékkönyvből. Bp., 1934. 1-19.
15. 20/a folio S iniciáléban vörös-ezüst sávozott
öltözékben,
20/b folio Koppány legyőzése jelenetben - mellén
hármashalmon álló kereszttel
2l/a folio P iniciáléban hármashalmon kettőskereszt-
tel láthatjuk ismét. Bertényi I.: A magyarországi A n ­
jouk heraldikájának néhány kérdése, in.: Művtört. Ért.
Bp., 1986. X X X V . évf. p. 59.
16. László Gy.: A Szent László-legenda középkori
falképei. Bp. 1993 A falképek nagyrésze rossz állapo­
tú, másolatokról látható. Bögöz/13. század vége, 14.
század eleje/ Huszka József festményén jól kivehető az
apró bőrdarabkákból összeállított ujj nélküli öltözék, p.
57. 23.. -26. kép. Gclence (14. század eleje) apró bőr­
darabkákból összevarrt rövid ujjú öltözékének alja
karéjosan szegett, p. 63. 37-38. kép. Maksa (14. század
közepe) csak másolatról látható az előzőhöz hasonló
öltözék. 45-47. kép. Homoródszentmárton, (15. szá­
zad) csupán Huszka József vázlatán láthatjuk. A király
bő inget, de kíséretének egy tagja szűk rövid páncél-
szorítót hord. p. 77. 57-58. kép. Kakaslomnic (1317 k).
p. 109. csíkos inget visel. 106. kép. Zsegra (138/0 K.)
p. 115. karéjos ujjú és aljú öltözéke barnás. 116. kép
Karaszkó (14. század közepe) p. 145. ujjatlan barna
öltözék, csípőre tett övvel. 174. kép. Rimabánya (14.
század utolsó harmada) p. 151. az előzőhöz hasonló
187. kép.
17. Kitűnik a király „ugyancsak egymagában a többi
közül-, hogy viselete az Árpádok vágásos címerével
azonos" László Gy.: id. m.: p. 113.
A z ábrázolásokban, a Képes Krónikában és a falké­
peken egyaránt több téves heraldikai utalással találko­
zunk. Magyarázza ezt a Magyarországon viszonylag
későn kialakult címerhasználati gyakorlat.
18. Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonain: Magyar
művelődéstörténet Bp., 1940. szerk. Domanovszky S.
I. p. 310. kép.
19. Egynehány fő embernek gyermekéből álló inas-
sait maga lován merő pánczélosan - azonfelül pánczél-
szorító virágos veres bársony, virágos szoros zubbon
avagy szorító mentécske, könyökben varrott: Bethlen
G. inasainak díszruhája (1623) Kemény János önéletírá­
sa. D. Kemény János és Bethlen Miklós művei. (Ma­
gyar remekírók sorozat) Bp., 1980. szöveget gondozta
V. Windisch É. p. 4 L ,
20. Kuraczél, kuracin (1550) mellvért, francia, v.
olasz jövevényszó a latin coriacens - bőrből való
mellvértből ered népetimológiával átalakult kifejezés.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, főszerk.
Benkő L . Bp., 1970. II.
21. Radvánszky B.: Magyar családélet és háztartás
a X V I . és XVII. században. Bp., 1879. II. p. 321.
22. Radvánszky B.: id. m. I. p. 40.
 23. Apor P.: Metamorphosis Transylvaniae. A szö­
veget gondozta: Lőrinczy R. Bukarest, 1978. p. 67.
24. Szádeczky L . : I. Lipót mátkájának bevonulása
Bécsbe 1666 decz. 5-én in.: Századok. XVIII. évf. Bp.,
1884., p. 143.,
25. M O L P. 123. Eszterházy es. hg. ág. lvt. 11. es.
III. Gazd. iratok. Bécsi számlák. Madarász Péter udvari
szabó költségjegyzéke 1618-30 (Détshy M . olvasata)
26. Ittem veres Tafota Ingh arannial pettegetet io
fele tafotabol huzonhat közönséges tafotabol penigh
hatuan kettő. Ittem bagazia Ing veres tizenegi. ( M O L .
P. 108. Rep. 8. Fase. C. No. 32/39. es. 1645/inv./16.
Détshy M . olvasata
27. Iparművészeti Múzeum Ltsz. 52.2370
Vörös 8 fonalas selyematlasz, láncfonala vörös, sű­
rűsége 132/cm, vetüléke festetlen és sodratlan, sűrűsége
50/cm szövetszélcsség: 52 cm szövetszél: 1,3 cm zöld-
fehér csíkos.
Bélése kék taft, lánca kék, sűrűsége 56/cm, vetüléke
festetlen, 38/cm, szövetszélesség: 55 cm szövetszél:
0. 5 cm sárga-rózsaszín csíkos
Hímzése: aranyozott ezüst- és ezüstfonallal fektetett
laposöltéssel, bouillon-himzéssel. - egykor - gyöngysor­
ral hímzett. Háromágú Z sodratú aranyozott ezüst zsi­
nórral kontúrozott.
Aranyozott ezüstfonalból és ezüstszalagból vert csip­
kével díszített. Szélessége: 3 cm Gyöngyhímzés: az
egyesével előre felfűzött gyöngyöket minden második
szem után az alapszövetre varrták. Galand: aranyozott
ezüstfonalból szőtt. Szélessége: 1.3 cm. A z ing hossza:
78 cm, (A technikai vizsgálatokat E. Nagy Katalin
restaurátor I M . végezte.)
Irodalom: Layer K . : A z Országos Magyar Iparmű­
vészeti Múzeum Gyűjteményeinek leíró lajstroma. Bp..
1927. 46., Höllrigl J.: Magyar viselettörlénei kiállítás.
Bp., 1938. No. 23. Palotay G.: Oszmán-török elemek
a magyar hímzésben. Bp.. 1940. 48., 80. kép. Tápay-
Szabó G.: Magyar úrihimzés. Bp.. 1941. 22., 18. kép.
Höllrigl J.: Régi magyar ruhák. Bp., 1944. 9., 10. kép.
V. Ember M . : Alte ungarische Stickerei. Bp., 1963. 15.
kép. Egyed E.: Három évszázad divatja. Bp., 1965. IM.
Kiáll. 8., 12., Héjjné Détári A . : Augsburgi dísztál a
vezekényi csata emlékére. Drentwett művek az Ester-
házy-kincslárban. I M : Évkönyv X I . 1968. 39.. 15 kép
Katona I.: A fraknói kincsek II. rész. Soproni Szemle
X X V I I I . évf. 1974. 3. szám. 314. Héjjné Détári A . : A z
Esterházy-gyűjtemény. A z Iparművészeti Múzeum
Gyűjteményei, szerk. Miklós P. Bp., 1979. 20., Katona
1. : A fraknói kincstár 1725-ös leltára. Művt. Ért. X X I X .
évf. Bp., 1980. 135., 145., Reneszánsz és manierizmus.
IM: Kiáll. Bp., 1988. Kat. 429.
28. Merényi L.: A z első herczeg Esterházy fraknóvári
ingóinak leltára 1654-ből. in.: Magyar Gazdaságtörténeti
Szemle. 10. Bp.. 1903. p. 173.
29. 1693-ban kelt leltárban: Tunicella aestivalis
vulgo Panczer Imeg ex Attalico rubro fimbrysqe au reis
et Argenteis praedicti quondam defuneti Dominj Comi-
tis. (Inventárium Thesauri In Arce Frakno existentis
Die 8. Janar Anny 1693. Trigesimo tertio) In Ladula
sub Armario Decimo N . 2. M O L . Rep. 8. Fase. C. No.
38 + N B / 1 /1696-ban kelt leltárban: Indiisium Hun-
garícum vulgo Pánezér imegh dictum ex Rubro attalico
fimbrisque aureis ornatum, cum Caligis et albis vesti-
bus Comitis condam Ladislai Eszterasjl Inventárium
Thesauri: Cels: S: R: I: Princ: Pauli Esteras: R: Hungar:
Palatini in Arce: L Sua: Frakno existentis: Anno: Dom:
M : D C : X V I : Instructio: pro: Huius Libri: Leclore:
Armarium Sub Nris 79 et 80 N . 3. M O L . Rep. 8. Fasc.
C. Nro 38 + N B / 1/ Détshy M . olvasata / /: An Laut
Schreibens des Heini Abtei Sigismundus Bubics von
22 Juni 1877: In einer Land in dem gewesen Samst
Archiv... 6/5. Ein Oberkleid des Grafen Ladislaus Es­
terházy der mit 3 seines Geschlechtes: Thomas. Caspar
und Franz den Heldentod! in der Türkenschlacht bei
Veszekény an 26 August 1652 starb, dieses Kleid aus
hellrother Atlasseide, mit Goldstickerei und Silber
(perln) decorirt, innerlich von blaue Seide. (IM. Adat­
tár Kit. 162/52 Valkó. A . olvasata) Fraknói kincstár.
Esterházy Miklós által átvett egyes tárgyak. Esterházy
család levéltár. Vegyes leltárak. No. 110. Fasc. 2184./fol.
128-129/ Év. 1899. szept. 14. Fraknói kincstáramból a
435. 448, 454. és 615.. Itsz-ú tárgyakat... és Esterházy
László grófnak arannyal hímzett veres atlasz felső öl­
tönyét kézhez vettem. Kismarton. 1899. szept. 14. ..visz-
sza küldve nov. 17.1 Valkó A . olvasata/ Fraknói kincs­
tár. Leltár a fraknói kincstárból a közokt. népbiztos
rendeletéből muzeális célokra átvett tárgyakról / M O L .
Est. es. Ivt. 2184 Fasc. Vegyes lelt. Nro. 110 'Histori­
sches Pracht Oberkleid des Grafen Ladislaus Ester­
házy Sohn u. Successor des Palatin Nicolaus Ester-
hazy. Erzgrafzu Forchtenstein, Ober gespan des Oeden-
burger Comitats, Comandent von Papa etc. der mit 3-
en seines Geschlechtes: Thomas, Caspar und Franz
den Heldentod! in der Türkenschiacht bei Vezekény am
26 August 1652 strab. / I M . Adattár Kit. 179/2. Valko
A . olvasata/
30. Bubics Zs. - Merényi L . : Herczeg Esterházy Pál
nádor 1635-1713. Bp.. 1895. p. 100-101.
31. Merényi: id. m. p. 173.
32. Bubics Zs. - Merényi L.: id. m. p. 101.
1. Esterházy László portréja a Trophcum Domus Inclilac Esteras című kiadványban. Wien, 1700
 mt.t'iè /man? ur;*£r:plttftW5
tarn pnirm iinïrMfàca Cm \ f

Klingen lovagi tornán. Manesse kódex, 3. Szent István király miniaturája. Képes Krónika
Zürich (?) 1330 körül (1358-1370)"

1 5
Szent László harca a pogánnyal, falfestmény-részlete. Kakaslomnic, 1317 körül
5. A vörös atlasz páncéling, Iparművészeti Múzeum
A páncéling hímzésének részlete ( M N M archív fotó)

1 8