Az orosz realizmus

Az orosz realizmus a XIX. századra tehető, Puskin után. Puskin az orosz próza nyelvének
megteremtője. Noha romantikus volt, a felesleges ember nála jelenik meg először az Anyegin című
művében. Hiszen Anyegin gazdag, fiatal és tanult volt, de mégsem volt célja, értelme az életének.
Csehov hősei is Anyeginhez hasonlóak lesznek. Az orosz realizmus másik tipikus hőse a csinovnyik, a
kishivatalnok. Az irányzat ábrázolásmódja, forrása (a romantikához hasonlóan) az illúzióvesztés. Az
ész uralmában, a felvilágosodásban csalódtak. Jellemzői: valósághű ábrázolás, részletes,
társadalomrajz, lélekrajz, a tárgyilagos, higgadt, részletező leírás. Uralkodó műneme az epika, műfaja
pedig a regény és a novella. Esztétikai minőség általában e stílusú művekben a groteszk: a
komikumnak az a fajtája, amelyben a legszélsőségesebben ellentétes elemek egybefonódása kelt
nevetséges hatást. A művek célja a társadalmi hibák bemutatása, ez tulajdonképpen egy
társadalombíráló irányzat: az Oroszország óriási hivatalnokrendszerét mutatta be, bírálta azt. A
csinovnyikok a kishivatalnokok, akik teljes mértékben kiszolgálják a rendszert, alázatosak
feljebbvalóikkal. Nagyon keveset keresnek. Nem tudják átélni az élet szépségeit. Ha sikerül magasabb
pozícióba kerülniük, az alattuk levőket tapossák, elfeledve, hogy ők is onnan jöttek. Kiemelkedő
alkotók: Gogol,Tolsztoj és Dosztojevszkij.

Gogol - Köpönyeg
 ezzel kezdődik az orosz realizmus
 Az elbeszélés 1842-ben keletkezett.

 groteszk elbeszélés, hiszen keveredik benne a komikum és a tragikum, a nevetséges és a

borzalmat keltő. Komikus, tragikus, tárgyilagos, érzelmes és szatirikus hangvételű részletek
váltják egymást. A hangnemkeveredés groteszk hatást kelt. A targikomikus hatás érdekében a
főszereplő személyes jelentősége radikálisan lefokozódik.
 novella témája egyszerű
 Akakij Akakijevics hivatalnok új köpenyt varrat magának
 a készülő köpeny élete középpontjává válik.
 amikor először felveszi, rögtön el is lopják tőle, Akakij Akakijevics pedig belehal bánatába
 visszajáró szelleme kísérti a várost, lelopja a járókelőkről a köpönyeget
 novella címe egy ruhadarabot jelöl, amely központi motívuma a történetnek
 a köpönyeg a hős számára nélkülözhetetlen: védi őt a külvilágtól, szinte meleg otthonává válik,
egy új minőséget hoz a hős életébe, a szépséget
 magányos ember nyitottá válik a világra, elmegy a helyettes irodavezető összejövetelére is
 a köpönyeg a társadalmi rangot is mutatja, a régivel gúnyolták, megalázták, az újat pedig
dicsérik, rögtön észreveszik
 a novella főhőse, Akakij Akakijevics egy megalázkodó mintaszerű hivatalnok, akinek a feladata
a másolás
 Munkája az új köpeny készítéséig örömet okoz neki, gyönyörködik a szép betűkben. Egy
eltorzult világban él, de ő maga ezt nem veszi észre.
 a köpeny elvesztésével élete összeomlik, az eddig tökéletes hivatalnok magára haragít egy
tekintélyes embert, a tábornokot, akihez igazságszolgáltatásért fordult.
 Akakij Akakijevics rájön, hogy ilyen helyzetben nem tud élni, és meghalt

Csehov A csinovnyik halála

 köpönyeg párnovellája
 prózai kisepikai műfaj
 témajelölő a cím, szereplőt emel ki → Cserjakov
 Témája egy természetes élettani jelenség, a tüsszentés és következménye.
 Az író úgy mutatja be ezt a cselekvést, mintha a tüsszentés nem csupán élettani funkció lenne,
hanem valamiképpen összefüggne a társadalmi ranggal, beosztással.
 főhőse, Dmitrij Cserjakov ugyanolyan megnyomorított lelkű kishivatalnok, mint Akakij
Akakijevics, azonban különbségek is megfigyelhetőek: Csehov hőse például eljár szórakozni.
Csehov hősén keresztül egy kisember szánalmas megalázkodását.
 Expozíció: Cserjakov a színházban tartózkodik
 Bonyodalom: Cserjakov véletlenül letüsszenti felettesét, a főtanácsost
 Kibontakozás: a főhőst gyötri a bűntudat, ezért többször is bocsánatot kér a főtanácsostól,
hivatalba is elmegy emiatt hozzá
 Tetőpont: a sokadik bocsánatkérésre magára haragítja a főtanácsost, ráüvölt Cserjakovra, azt
hiszi, hogy tréfa áldozata
 Végkifejlet: Cserjakov nem bírja elviselni, hogy egy nála feljebbvaló embert magára haragított,
így, mint ahogy azt már a cím is előrevetíti, belehal bánatába A köpönyeg főszereplőjéhez
hasonlóan.
 Gogol hősétől azonban eltérő módon Cserjakov kishivatalnokként hal meg, míg Akakij
Akakijevics kilép a torz világból.
 élőbeszédszerű, tárgyilagos hangnem

Csehov - A köpönyegforgató

 rövid időtartam
 a mű azt mutatja be, hogy a rendőr hogy forgatja/változtatja gondolatait
 kulcsmotívumot emel ki a cím: köpönyeg
 A történet elmesélője maga az író, valószínűleg ő is ott volt a szemlélődők között, ám nem
szólt bele a vitába.
 köpönyeg levétele szimbolikusan utal a köpenyegforgató magatartásra
 expozíció: piac bemutatása
 bonyodalom: harapás
 kibontakozás: nem tudják eldönteni, hogy kié a kutya
 tetőpont: a tábornok fivéréé a kutya
 megoldás: áldozat lesz megfenyegetve
visszaviszik a kutyát
 A történet minden szereplője egy külön jellem.
 főszereplő: rendőr, Ocsumelov (hivatali figura): egy köpönyegforgató, tudálékos
rendőrfelügyelő, aki megpróbálja magának megkövetelni a tiszteletet, és intelligensnek
próbál mutatkozni a többi ember előtt, habár ez utóbbira nem mindig képes, hisz mindig
másoktól lopja el a jó ötleteket, és úgy tesz, mintha ő találta volna ki azokat. Sokkal többnek
akar látszani, mint ami. Mindenkitől elvárja, hogy kiszolgálják, minden apró dolgot Jeldirin
rendőrrel intéztet el. A nála alacsonyabb rangúakkal lekezelően viselkedik, míg azokkal
szemben, akik magasabb rangúak nála, vagy segíthetik az előrehaladásban, sokkal
kedvesebb, nyájasabb.
 Jeldirin a rendőr, az a személy, aki sokkal alkalmasabb lenne a rendőrfelügyelői posztra, hisz
mindig jó ötletei vannak. Az egyetlen baja az, hogy erélytelen és nem mer szembeszállni
Ocsumelovval. A két rendőrt minősíti az is, hogy az volt a feladatuk, hogy piszkét, vagyis
egrest kobozzanak el valakiktől. Tehát, ha olyan komoly rendőrfelügyelő lett volna
Ocsumelov, akkor nem ez lett volna a feladatuk.
 A novella hőse kitűnő példája a jellemkomikumnak: Ocsumelov másnak, többnek akar
mutatkozni, mint amilyen valójában, s minduntalan lelepleződik.
  belső konfliktus Ocsumelovban
 kutya ↔ Ocsumelov
 élőbeszédszerű, irónikus és tárgyilagos hangnem
 negatív értékrend áll a középpontban

Tolsztoj- Ivan Iljics halála

 kisregény, mely azt mutatja be, hogy hogyan nem szabad élni.
 Ivan Iljics egy törvényszéki bíró, élete „egyszerű, mindennapi és iszonyú volt”.
 A műből hiányzik a cselekmény, az élet egyhangúságáról szól.
 időrendje fordított. A történetet az író in medias res - el kezdi
 Ivan Iljics tökéletes csinovnyik volt: tökéletesen teljesítette kötelességét, amit a felette
magasabb rangban lévő személyek elvártak. Egyre magasabb beosztásokba jutott. Egy évig
boldog házasságban élt, de mikor felesége terhes lett, megváltozott, és innentől kezdve
állandósultak a viták. Ivan Iljics, ha tehette, hivatalába menekült.
 A főhős betegségében maradt magára, sem a gyógyszerek, sem az orvosok nem tudnak
baján segíteni.
 Tolsztoj hőse járja be a legnagyobb utat, hisz rájön az élet értelmére.

Közös mindháromban a kishivatalnok megnyomorított lelki világa, élete egy torz világban. Az orosz
művészek írásain keresztül a széles skálán mozgó csinovnyiktársadalom legkülönbözőbb rétegeiből
meríthetünk példákat. Légyegében nem különböznek egymástól, anyagi helyzetük nem változtat
erkölcsi és lelki szegénységükön. De minden szürke hivatalnok, mindenrendőrtiszt egy darab volt a
kirakójátékban, ami az orosz viszonyokat ábrázolja. A csinovnyik alakja volt a legmegfelelőbb az orosz
elmaradottság és kiúttalanság ábrázolására. Így válhatott a kishivatalnok-réteg az orosz realista írók
célpontjává, ami által az orosz irodalom betörhetett Európába, és a világirodalom legnagyobb alkotó
nemzetei közé emelkedhetett.