FEDERAL TRUST COMPANY KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

Iroda: 1048 Budapest, Fóti út 81/B. | Telefon: 06 1 780 4477 | Mobil: 06 20 / 373 8889
Web: www.federaltrust.hu E-mail: info@federaltrust.hu
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00598-2012. NKH Gépkezelői engedélyszám: KE/ST/81/A/1648/1/2013.
NKH GKI Szaktanfolyami engedélyszám: KE/ST/81/B/4536/2012. Engedélyszám: E-000323/2014.

Építő- és anyagmozgató gép kezelője

OKJ szám: 32 582 02

FÖLDMUNKA-, RAKODÓ- ÉS SZÁLLÍTÓGÉPEK KEZELŐJE

ELMÉLETI ISMERETEI
Tansegédlet

„B”
Kidolgozott kérdéssor

KÉRÜNK, A VIZSGÁRA HOZD VISSZA, KÖSZÖNJÜK!

Engedélyszám: E – 000323/2014.

1
Jelen tansegédletet az Építő- és anyagmozgató gép kezelője OKJ – s képzéshez készítettük, amely a kidolgozott
hivatalos tételeket tartalmazza a 36/2016. (VIII. 31.) NFM rendelettel kiadott Szakmai és Vizsgakövetelményeknek
megfelelően.

Írta és szerkesztette: Albach Szilárd

Felelős: Dr. Borovszky Tímea intézményvezető

Gazdasági vezető: Nagy Attila

Megjelenés dátuma: 2016. szeptember 19.

Szerzői jog tulajdonosa:

Copyright FEDERAL Trust Company Kft. (1046 Budapest, Fóti út 81/B.)

Felhívjuk mindenki szíves figyelmét, hogy jelen tansegédlet szellemi terméknek minősül, így szerzői
jogvédelem alatt áll. Jelen tansegédlet sokszorosítása, részleteinek másolása, kiadása, elemeinek
felhasználása csak a FEDERAL Trust Company Kft. írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

www.federaltrust.hu

2
1. B. Ismertesse a földmunka-, rakodó- és szállítógépek fajtáit! Mi jellemző az egyes csoportokra?
Milyen műveletek végezhetők el a különféle gépekkel? Milyen szempontok alapján választja ki
a munkavégzésre használt gépet?

Az alábbi géptípusok és a velük végezhető munkák:

Univerzális földmunkagépek: Ma már az egyik legelterjedtebb géptípus csoport. A különböző
szerelékeinek cseréjével szinte minden típusú kisebb volumenű földmunka és rakodómunka elvégezhető
velük. Így: gödörásás, árokásás, kotrási feladatok, kisebb talajegyengetés, stb.
Típusai: Traktor alapú univerzális földmunkagép, Univerzális földmunkagép.

Rakodógépek: Homlokrakodó és teleszkópos rakodók minden rakodási művelet elvégezhető velük,

különböző szerelékek csatlakoztatásával.
Típusai: Homlokrakodók, Teleszkópos rakodók.

Kotrógépek: A talaj fejtés legfontosabb gépei. Önjáró, keréken vagy lánctalpon mozgó gépek, amelyek a
föld kitermelését követően, azt járműbe vagy depóniába ürítik. A kotrógépek a munkaedények számától
függően lehetnek: egy munkaedényes (ciklikus működésű) és több munkaedényes (folyamatos működésű)
gépek. Sokféle szerelékkel láthatók el, ennek megfelelően igen széles körben és céllal alkalmazhatók.
Típusai: Gumikerekes kotró, Lánctalpas kotró, Teleszkópos kotró, Úszókotró, Vedersoros kotró, Árokásó,
és egyéb kotrógépek.

Földnyesők, földtolók:
A földnyesők (szkréperek) abroncsos keréken (ritkán lánctalpon) mozgó ládával felszerelt földkitermelő
gép. A gép haladása közben a nyesőláda alsó éle lenyesi a talajt, a ládába juttatja, a ládában az ürítés
helyszínére szállítja, majd ott elteríti. A földnyesők önálló egységként alkalmazhatók: nagy tömegű töltés
építésére, illetve nagy tömegű bevágás készítésére. A szkrépert általában géplánc egyik elemeként
alkalmazzák, gazdaságos szállítási távolsága: vontatott gépeknél 100-600 méter, önjáró gépeknél 500-5000
méter.
Földtolók: traktorra vagy speciális vontatóra szerelt mozgatható toló lappal kialakított gép. Aljnövényzet
eltávolítására, humusz leszedésére, durva tereprendezésre, anyag deponálására vagy terítésére, kő
eltávolítására, talajlazításra alkalmazhatók leginkább. A földtológépek gazdaságos szállítási távolsága 50-60
méter, maximum 150 méter, leginkább gépláncban a durva földmunkákra célszerű használni.
A földgyalu elsősorban "finom" földmunkára alkalmas. Szállításra csak néhány tíz méterre célszerű. A
gyalukés az első és a hátsó kerekek között van. Alakja hasonlít a tológép lemezéhez, helyzete függőleges és
vízszintes csapok körül állítható, kerekei hidraulikusan dönthetőek, ha rézsűn végez munkát.
Típusai: Földtoló, Földgyalu, Földnyeső.

Szivattyúk és folyadékszállító gépek: Különböző folyadékok szivattyúzására alkalmasak: beton, bitumen,

habarcs, szennyvizek, zagyok, iszapok.
Típusai: Betonszivattyú, Bitumenszivattyú, Habarcsszivattyú, Szivattyú aggregát, Toalett leeresztő
gépjármű, Víz-, és szennyvíz szivattyú, Vízágyú, Vízfeltöltő gépjármű, Zagy és iszapszivattyú, Egyéb
Szivattyúk és folyadékszállító gépek.

Szállítógépek: Építőanyagokat az építési területről kitermelt talajt, hulladékokat, szennyvizet… stb.

szállítanak.
Típusai: Betonszállító mixer gépkocsi, Betonszállító mixer gépkocsi betonszivattyúval, Dömper (kerekes
anyagszállító), Kényszertömörítésű szilárd hulladékgyűjtő és szállító gépek, Szállító és válogatószalagok,
Szennyvízszállító és szippantó járművek, Egyéb szállítógépek.
A dömpereket kizárólag ömlesztett anyagok szállítására alkalmazzák. Általában kis tengelytávolságú, nagy
teherbírású gépkocsik. A billenő‐teknő merevítő bordás, ürítése hidraulikus hengerek segítségével történik.
A nagy befogadóképességű dömpereket a bányákban használják, ezek a nagy tengelyterhelés miatt a közúti
forgalomban nem vehetnek részt. Az építési munkahelyeken alkalmaznak kis teljesítményű dömpereket is,
ezek belső anyagmozgatásra használhatók.

3
Tömörítő gépek: Talajok, töltések, aszfaltok tömörítésére, rugalmas útpályaszerkezeteknél a soványbeton
alap összetörésére használják.
Típusai Gépi tömörítők: Gumihenger, Kompaktor, Statikus henger, Vibrációs henger, Poligon henger,
Bütyköshenger. Kézi tömörítők: Vibrációs tömörítő lap, Döngölő béka.

Gépek jellemzése:
Univerzális földmunkagépek: Az univerzális földmunkagépek általában fejtik, szállítják, elterítik a talajt
és részben tömörítik is azt. A dózerek: traktorra vagy speciális vontatóra szerelt mozgatható tolólappal
kialakított gépek. A homlokrakodó: gyengébb az előbbi gépeknél, fejteni csak laza anyagot (inkább csak
deponált anyagot) tud. A gréder (földgyalu): elsősorban "finom" földmunkára alkalmas. Szállításra csak
néhány tíz méterre célszerű. A gyalukés az első és a hátsó kerekek között van.
Rakodógépek: Főbb típusai: forgógémes rakodók, forgótornyos rakodók, homlok rakodók, teleszkópos
rakodók. Kormányzás és futóművek típusai szerint: törzscsuklós rakodók, gumikerekes rakodók, lánctalpas
rakodók. Adapterei: különböző kanalak, villák, bálafogók, csipeszek, tolólapok, hóekék, seprőhengerek,
személyemelőkosarak.
Kotrógépek: A fejtés legfontosabb gépei a kotrók. Önjáró, keréken vagy lánctalpon mozgó gépek, amelyek
a föld kitermelését és ürítését végzik járműbe, vagy depóniába.
Földnyesők, földtolók: A földtológépek: önálló egységként alkalmazhatók: aljnövényzet eltávolítására,
humusz leszedésére, durva tereprendezésre, anyag deponálására vagy terítésére, kő eltávolítására,
talajlazításra. A földnyesők: (szkréperek) abroncsos keréken (ritkán lánctalpon) mozgó ládával felszerelt
földkitermelő gép.
Szivattyúk és folyadékszállító gépek: A szivattyúk folyadék, illetve zagy szállítására szolgáló gépek.
Fajtái: merítőművek, térfogatkiszorításúak, örvényszivattyúk, vízemelő kos, stb.
Szállítógépek: Betonszállítók, sóder, kőzet és talajszállítók, teherautók, nehézvontatók, trélerek, egyéb
szállító járművek.
Tömörítő gépek: A tömörítőgépeket, a tömörítendő talajfajtához igazodóan kell kiválasztani.

Gépkiválasztás szempontjai (talaj, elvégzendő munka, gazdaságosság stb.): Az épületek és építmények

megvalósításánál mindig szükség van földmunka végzésére, azaz a földkéreg bizonyos rétegeinek
megbontására. Az alapárok és pincetömb kiemelésnél, a terep rendezéseknél, az út és vasútépítésnél, a
mélyépítési műtárgyak készítésénél kisebb nagyobb mennyiségű földtömeg megmozdítására és
eldolgozására, a természetes környezet megváltoztatására mindig igény van. Földmunkáknál a föld fejtéssel
kerül kitermelésre. Rakodással és szállítással lehetőség van a helyváltoztatásra, végül elterítéssel,
tömörítéssel kerülhet ismét a végleges helyére a föld.

2. B. Mi a talaj fogalma? Hogyan osztályozhatjuk a talajokat? Beszéljen az egyes talajok

tömöríthetőségének minőségéről! Milyen technológiával javítható a talajok tömöríthetősége?
Ismertesse a tömörítő gépek fajtáit!

Talaj fogalma: a földkéregnek az a legkülső rétege, amelyen a különböző létesítményeket felépítjük,

földművek építőanyagaként felhasználunk és a kölcsönhatás révén kihat a létesítmények állékonyságára,
tartósságára, rendeltetésszerű használatára és az építőgépek stabilitására.
Kémiai szempontból keverék, háromfázisú rendszer: a szilárd fázisú anyagok általában a talaj térfogatának
nagyjából felét töltik ki (50 térfogat %); a kitöltetlen rész a pórustér, amelyben folyadékfázisú anyagok (30–
45 térfogat %) és a gázfázisú anyagok (5–20 térfogat %) fordulnak elő.
Talajok osztályozása összetételük, tömörségük alapján: A talajok tömöríthetőségét a fizikai összetétel, a
nedvességtartalom és a mechanikai összetétel nagyban meghatározza. A talaj fizikai tulajdonságai szerinti
osztályozása: mechanikai összetétel, kötöttség, szerkezet, vízgazdálkodás, levegő- és hőgazdálkodás.
Az éghajlati viszonyok következtében kialakult talajok: Erdőtalajok, elsősorban a lombhullató erdők
bomlástermékei fedik az alaptalajt. Mezőségi talajok: lösz- és vályogterületeink, szikes altalajú mezőségi
talaj.
4
Az alapkőzet és a vízviszonyok következtében kialakult talajok: Váztalajok: köves, sziklás
váztalaj: futóhomok váztalaj: gyengén humuszos homoktalaj: öntéstalaj: élő ártereken jellemző talajtípus.
Réti talajok:magas ártereken, feltöltött mocsarak területén. Szikes altalajú réti talaj, Láptalajok: nedves
láprétek, tőzeges láptalaj. Szikes talajok: mésztelen szikes talaj: savanyú kémhatású meszes szikes
talaj: meszes-sós szikes talaj.
Talajok tömöríthetősége T1-T4-ig: T1: jól tömöríthető talaj (durva szemcsés), T2: közepesen tömöríthető
talajok (durva és vegyes szemcsés), T3: nehezen tömöríthető talajok (durva és finom szemcsés), T4: nem
tömöríthető talajok (finom szemcsés talajok).
Talajjavítási eljárások tömöríthetőségi szempontból: Tartós hatású: vibrált mélytömörítés, injektálás,
jethabarcsosítás, talajszegezés, töltéserősítés, mélykeverés. Tartósan megmaradó, de csökkenő hatású:
mélyvibrálás, függőleges drénezés. Ideiglenes hatású: talajfagyasztás, kutas vízszintcsökkentés.
Statikus, dinamikus és vibrációs tömörítési eljárások: A tömörítés eredményét négy tényező
befolyásolja: a víztartalom nagysága, a talaj szemcsemérete, a talajfajta sűrűsége, a tömörítési munka
nagysága. Talajtömörítő gépek: A talaj előírt értékre történő tömörítését végzik. Csoportosításuk: statikusan
tömörítő gépek: a tömörítő hengerek, dinamikus hatással tömörítő gépek: a döngölők, vibrációs tömörítő
gépek: tömörítő vibrátorok, kombinált hatású tömörítő gépek: a vibrációs hengerek, ejtősúlyos hengerek,
vibrodöngölők, vibroütőművel ellátott hengerek. A tömörítő gépeket a tömörítendő talajfajtához igazodóan
kell kiválasztani. Általános elv, hogy a szemcsés talajokat dinamikusan, a kötött talajokat átgyúrással kell
tömöríteni A tömörítés során a talajban lévő hézagok mennyiségét, méretét kell csökkenti. Az optimális
tömörítési víztartalomnál a talajok közel telítettek, tehát a hatékony tömörítés akkor érhető el, ha a
pórusokból a vizet el tudjuk távolítani.

3. B. Ismertesse a beton összetételét! Beszéljen a betonok jellemzőiről! Milyen adalékszereket

használhatunk a beton készítésénél? Hogyan befolyásolják a szállíthatóságot a beton jellemzői,
adalékszerei? Mivel történhet a beton szállítása?

Beton összetétele, anyagok jellemző tulajdonságai: A beton olyan mesterséges építőanyag, amely
kötőanyag, adalékanyag és víz (esetleg adalékszer) megfelelő arányú keverékéből áll, szilárdulási
folyamatok eredményeként szilárd kőszerű képződmény jön létre. A betonkeverék előállítása az
alkotórészek mennyiségének, keverési arányának pontos kimérésével a receptura szerint történik.
Kötőanyagok: A beton kötőanyaga általában a cement. A felhasználási igénynek megfelelően
kifejlesztettek speciális kötőanyagokat pl. tűzálló cement, duzzadó cement, fehér cement stb.
Az adalékanyag: Természetes betonadalék anyag: homok, kavics, homokos kavics, zúzottkő, vulkáni tufa,
vasérc, stb. Mesterséges adalékanyag: duzzasztott agyagkavics, kohósalak, granulált kohósalak, duzzasztott
üvegkavics, duzzasztott perlit, hungarocell golyók, stb. Bontási, építési vagy építőanyag gyártási
hulladékból, törmelékből előállított adalékanyag: betonhulladék, téglahulladék, vegyes hulladék. A vasbeton
szerkezetekben az adalékanyag legnagyobb szemnagyságát úgy kell megválasztani, hogy a legkisebb
acélbetét távolságot figyelembe véve az adalékanyag túlnyomó része (legalább 90%) hulljon át az
acélbetétek között.

A beton adalékszerek: a beton tulajdonságát módosító folyékony vagy por alakú, ritkán vegyipari
készítmény. Egyhatású adalékszerek: folyósítók, stabilizálók, kötésgyorsítók, szilárdulás gyorsítók, stb.
Többhatású: kötéskésleltető mellékhatású folyósító, kötésgyorsító, képlékenyítő. Felületkezelő szerek:
formaleválasztó (zsaluzat felületéről), felületi kötésgátlók, párazárók, impregnáló (víztaszító, vízzáró) vegyi
készítmények.

5
Beton kötési ideje, konzisztenciája, szilárdsága: A beton kötésének folyamata: A beton kötési (néhány
óra) és szilárdulási folyamata (28 nap) élesen nem választhatók el. Ezt követően évekig is elhúzódik az a
folyamat, melyet utószilárdulásnak nevezünk. A betonszerkezeteket 28 napos kötés tán lehet megterhelni
azzal a tömeggel, amire tervezték őket.
Osztályozás konzisztencia szerint: Földnedves FN, Kissé képlékeny KK, Képlékeny K, Folyós F.
A beton nyomásszilárdság szerinti osztályozásához MSZ 4715-4 szerint készített 150 mm átmérőjű, 300
mm magas henger alakú vagy 200 mm él hosszúságú kocka 28 napos beton próbatest nyomószilárdságát
veszik alapul. A beton nyomószilárdsága azt jelzi, hogy a próbatest 1 cm2 felülete milyen nagyságú
nyomóerőt képes elviseli a törés pillanatában (N/mm2)
Szilárdsági osztályok: C4, C6, C8, C10, C12, C16, C20, C25, C30, C35, C40, C45, C50, C55.
Pl. ø 150 x 300 mm henger alakú próbatest nyomószilárdságának minősítési értéke
C4-nél 4 N/mm2
C55-nél 55 N/mm2.

Adalékszerek és azok hatása a betonra: víz alatti betonozáshoz (nem engedi kimosódni a
cementszemcséket), újrahasznosító és javító termékek (a mixer műszak végi mosóvizébe teszik és a vizet fel
lehet használni a következő napi keveréshez), szállíthatósági időt növelő adalék, polimeres folyósítók,
folyósítószerek (úgy teszi lehetővé a beton pumpálását, hogy nem kell víz hozzáadásával lerontani a víz-
cement tényezőt), formaleválasztók és párazárók, kötés és szilárdulásgyorsítók, levegőbuborék és
habképzők, nagyhatású folyósító szerek, polipropilén szálak, segédanyagok, szilikapor, tömítő, felületjavító,
vízzárást fokozó, viszkozitásmódosító, zsugorodás kompenzáló…stb.
A beton tömörítése: Tömörítés nélkül tele lenne légbuborékokkal amelyek nagyon lerontanák a
szilárdságát, a zsalu eltávolítása után, csúnya egyenetlen felület maradna vissza.
Az utókezelés során a beton teljes tömegét nedvesen kell tartani ahhoz, hogy a cement kötéséhez szükséges
víz mindig jelen legyen. A beton esetleges kiszáradása esetén a kötéshez nem marad elég víz és a szilárdulás
nem tud befejeződni. Ennek következtében a beton felületén kifehéredés, felpattogzás, porlás,
szétmorzsolhatóság következik be. Az utókezelés időtartama 7-10 nap.

Beton közúti szállításának gépei: Kizárólag olyan szállító eszközök használatával oldható meg amelyek
szállítóteréből, tartályából, a cementpép nem folyik el, valamint a szállítás során a betonkeverék megóvható
az időjárás hatásaitól. Fontos, hogy szállítás közben: a beton ne osztályozódjék szét; a cement lé ne
csorogjon el a betonból; a beton ne száradjon ki; a beton ne nedvesedjen tovább (ne kapjon többlet vizet);
a beton ne melegedjék túl; a beton ne fagyjon meg; a betonkeverék konzisztenciája, homogenitása és
összetétele változatlan maradjon és semmiképp ne kössön meg.

Beton szállítása munkahelyen belül: betonpumpák, pumpamixerek, daruk (fenékürítésű eszközökkel),

öntőtornyok, elvétve szállítószalagokkal. A legrövidebb időn belül a bedolgozás helyére kell juttatni,
mégpedig úgy, hogy a tervezett tulajdonságai ne változzanak meg.

4. B. Mi az ömlesztett anyag fogalma? Beszéljen az ömlesztett anyagok rakodásáról! Milyen

szabályok vonatkoznak a szállító jármű vezetőjére? Hogyan történik az ömlesztett anyagok
tárolása, deponálása? Beszéljen a tárolóhelyeken betartandó munkavédelmi és tűzvédelmi
szabályokról!

Ömlesztett anyag fogalma: Azok a különböző szemcsenagyságú, de egynemű anyagok, amelyeket

nagyobb tömegekben, rendezetlenül, egyedi jelzés, feliratozás, stb. nélkül és csomagolatlanul mozgatnak,
szállítanak. Ide sorolandók: homok, szén, műtrágya, cement, építőipari és mezőgazdasági termékek, stb.

6
Ömlesztett anyagok veszélyei: porrobbanás, porártalom, az ömlesztett anyagok tárolásából eredő
környezeti kibocsátások, szennyeződések, az ömlesztett anyagok kezelése a tárolásnál jelentősebb
porkibocsátási forrásnak számít.

Ömlesztett anyagok rakodástechnológiája: Az ömlesztett anyagok szállíthatók és rakodhatók

homlokrakodókkal, markolókkal, szállítószalagokkal, szállítócsigával…stb. Robbanás és tűzveszélyes
közegben azonban porrobbanásbiztos megoldásra van szükség.

Szállítójárművek megrakásának szabályai: A rakodáskor mindig a rakfelület súlypontjába kell elhelyezni

az ömlesztett árut, úgy, hogy a tengelyek egyformán terhelődjenek. Rakodás rakománykúppal: legfeljebb
50 cm-es magasságig az oldalfal fölött, a rakomány oldalfalnak támaszkodó része maradjon az oldalfal alatt
kb. 15 cm-rel. Rakodás rakománykúp nélkül: az oldalfal magasságáig lehet felrakni az árut (a plató
közepén is). Áruk, amelyeket a menetszél lesodorhat, mint pl. apatit, foszfát, kvarchomok…stb. Ezeket az
árukat fedett kocsiba kell rakni vagy a teljes felületet ponyvával le kell takarni. Ömlesztett szállításról akkor
beszélhetünk, ha szilárd halmazállapotú árut, csomagolás nélkül szállítják járművön (nyitott, ponyvás vagy
fedett) vagy konténerben. Az ömlesztett rakomány kirakása után a szállítás technológiájából adódóan a
raktér szennyezett marad, ezért az ömlesztett árut szállító járművek és konténerek rakterét minden újra
megrakás előtt ki kell tisztítani, kivéve ha ugyanazzal az áruval lesz újra megrakva. Csak olyan szállító
járművet szabad megrakni ami: megfelelő teherbírású, a rakfelület kialakítása megfelel a szállítandó
tehernek, a járművet elmozdulás ellen rögzítették, illetéktelen személy elleni indításvédelem, a vezető nem
tartózkodik a vezetőfülkében. A szállító járművet mindig egyenletesen, szimmetrikusan kell megrakni és
leszedni. A jármű rakfelületén ha szükséges maximum egy ember tartózkodhat (irányító, kötöző) akinek a
rakódó gép kezelőjével folyamatos kétirányú kommunikációt kell biztosítani.

Szállítójármű vezetőjének teendői a rakodási művelet előtt és után: Az egyéb szállítási okmányokon
kívül konkrétan a felrakott mennyiségről kapnia kell egy tömegbizonylatot, Ahhoz, hogy magyarországi
közúton ömlesztett árut szállítsunk, szükséges a jármű-tömegbizonylat (ennek hiányában egy írásbeli
nyilatkozat) megléte, amit a jármű vezetőjének kell átadni. A jármű-tömegbizonylatnak (vagy a
nyilatkozatnak) az alábbi részleteket kell tartalmaznia: a kiállító neve, címe, a kiadási sorszám, a kiadás
helye, a felrakott áru megnevezése, tömege (kg), a felrakodás dátuma (év, hó, nap, óra, perc), a jármű
mérlegelés vagy tengelyterhelés-mérés alapján megállapított tömege (csak a bizonylaton), a jármű
rendszáma, a fuvarlevél száma, a felrakodást végző aláírása és amennyiben van bélyegzője. A
gépjárművezető a rakodás alatt nem tartózkodhat a vezetőfülkében. A rakodás alatt irányítania kell a
rakodókat a teher szabályos elhelyezése céljából. A rakomány rögzítése, letakarása a gépjárművezető
feladata. A szállítás befejezésekor a raktér tisztítása, vagy tisztíttatása, a gépjármű vezető feladata.

Deponálás, raktározás módjai, szabályai: Zsákokban csomagoltan, vagy bigbagben, silókban,

bunkerekben, természetes rézsűszögben, támfalak között történő tárolás. A tárolt anyag ne keveredjen
egymással. Ne érjék károsító hatások a tárolóhelyen (napfény, csapadék káros hőhatás, szél, rágcsálók,
gyommagvak). A tárolóhely aljzata feleljen meg a tárolt anyag követelményeinek (fólia, természetes talaj,
beton aljzat). Közvetlen halmozás esetén (ha egymásra helyezéssel az eldőlés elleni védelem nincs
biztosítva) kötéseket, sorok közé alátéteket, kiékeléseket, ékeket kell alkalmazni. Anyagokat,
egységrakományokat, olyan magasra szabad felrakni, míg biztos egyensúlyban maradnak, felrakásuk,
levételük biztonságos. Hegyes, éles részeket el kell távolítani tárolás előtt vagy veszélymentes tárolásukat
más módon kell megoldani. Hosszú anyagoknak falhoz döntve tárolásakor ütközőket és határoló kereteket
kell alkalmazni. Halmazok megbontását csak felülről szabad megkezdeni. Anyaghalmazokon való
tartózkodás TILOS!

Betartandó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások: A munkabiztonság és kockázatkezelés

veszélyforrások megállapítása, a dolgozók rendszeres oktatása és tájékoztatása, egyéni és csoportos
védőeszközök használata, porrobbanás veszély esetén szikramentes eszközök használata, robbanásbiztos
elszívó és világító eszközök használata, öngyulladás veszélye esetén szellőztetés, az ömlesztett anyag
átforgatása, szárítása. A korrózióból vagy erózióból eredő szivárgás, a túltöltést megakadályozó üzemi
eljárások és műszerezés, a szivárgást észlelő műszerezés és automatizálás, a tárolók alatti talajba jutó

7
kibocsátások kockázatalapú megközelítése, a talaj védelme a tartályok körül (behatárolás), tűzveszélyes
területek és tűzforrások, tűzvédelem, tűzoltó berendezés és, szennyezett tűzoltószerek felfogása.
A szél hatásának kitett területek csökkentése, nagy befogadóképességű silók, sédtetők vagy tetők, kupolák,
önzáró fedelek, és töltőgaratok, szélvédő töltések, kerítések, vagy növénysávok, szélvédelem használata,
nyitott tárolók befedése, nyitott tárolók nedvesítése, ködképzés, vízfüggönyök és vízsugarak, elszívás a
tárolószínekből és silókból. Utasítások a rakodógép kezelő számára: az ejtési magasság csökkentése az
anyag ürítésekor, a markolókanál teljes összezárása az anyag felszedése után, a markolókanál használatának
leállítása erős szélben. Szállítószalag használata esetén (a kezelő által) betartandó intézkedések: a
szállítószalag megfelelő sebessége, a szállítószalagot nem töltheti meg teljes szélességében. Lapátos kotró
esetén (a kezelő által) betartandó intézkedések: az ejtési magasság csökkentése az anyag ürítésekor, a
megfelelő pozíció kiválasztása a teherautóba történő ürítéskor. A tárolási helyek kialakítása és üzemeltetése
(a tervezők és üzemeltetők végzik), a szállítási távolságok csökkentése, a járművek sebességének
szabályozása… stb.

5. B. Ismertesse a rakodógépek szerkezeti felépítését! Milyen munkaszerelékeket

csatlakoztathatunk egy rakodógépre? Beszéljen ezek rögzítéséről, csőcsatlakozási
megoldásaikról!

Rakodógépek szerkezeti felépítése:

Futómű: gumikerekes, gumiláncos, lánctalpas, és lépőműves. Alváz: törzscsuklós, vagy fix. Hajtáslánc:
dízelmotor. Hidraulikus rendszer: egy, vagy több szivattyú. Fékrendszer: rögzítő és üzemi fékek.
Munkamozgások: forgó fölsőváz, homlokrakodó kialakítás, törtgémes rendszer, vagy gémfordítás.
Gémkialakítások: mélyásó, hegybontó és törtgémes. Szerelékek: aktív és passzív.

Rakodógépek szerelékei: Lásd a 6. kérdésben.

Csőcsatlakozások: Lásd az „A” modul 24-es kérdésében.

Gyorscsatlakozók: Cseppmentes nyitás (drybreak): csúszóhüvelyes megoldású hidraulikus

gyorscsatlakozó, melynek jellemzője, hogy csatlakoztatáskor gyakorlatilag nincs légzárvány illetve
szétcsatlakoztatáskor elhanyagolható az elcseppenés. Ennek a csatlakozótípusnak gyakori elnevezése még a
Non-spill (elfolyásmentes); Flat face (síkhomlokú); ill. Clean Break (tiszta bontású). Visszacsapó szelepes
(poppet-style) csatlakozó Poppet (csúcsnyereg): A kifejezés a szelep típusára vonatkozik, amely olyan
kialakítású, hogy a csatlakozó apa és anya részének szétválasztásakor állítja meg a hidraulikafolyadék
folyását. Egyszerű használhatósága és könnyű gyárthatósága miatt ez a gyorscsatlakozó típus a ma elérhető
technikai megoldások között a legelterjedtebb. Csereszabatos más gyártmányokkal, biztonságos, golyós
zárású csatlakoztatás. Elsőrendű nyomásesési és átfolyási jellemzők. Tömítések széles választéka sokféle
hidraulikafolyadékhoz. Üzemi nyomás 207 bár-ig. Mindkét oldalon szelepelt.

8
Szerelék csatlakoztatásának menete:
Adapterek csatlakoztatása: adapter csatoló lemezhez, gémhez, vagy fordítóműhöz.
A csatlakoztatás menete: A géppel megközelítjük a kellő távolságra a talajon lévő adaptert, vagy kanalat, a
gémmel finoman irányba állítjuk, majd a csatolótagokat egymásba illesztjük és a gém megfelelő
mozgatásával csatlakoztatjuk. A reteszelés, vagy hidraulikusan történik a kezelőpulton lévő kapcsoló
segítségével, melynek a műszerfalon van visszajelzője is, vagy ki kell szállni a gépből és a reteszelőcsapot a
helyére tolva kell a reteszelést elvégezni.

6. B. Csoportosítsa a kotrógépeket! Sorolja fel a hidraulikus kotrók részeit! Beszéljen a munkagép

forgó alvázáról és munkavégző szerkezetéről! Mutassa be a lánctalpas járószerkezetet!
Beszéljen a kotrógépekkel történő munkavégzésről! Milyen szerelékek csatlakoztathatók egy
kotrógéphez?

Kotrógépek csoportosítása (meghajtás, szerelék munkaedények száma szerinti): Hegybontó kotró,

mélyásó kotró, markolókotró, vonóvedres kotró, átrakodógép, rézsűkotró, bontógép, alagútkotró,
teleszkópos kotró, réselő.
A kotrógépek munkavégzése szerint: Szakaszos (egy munkaedényes), és folyamatos üzemű (több
munkaedényes). A földfejtési technológiák jellemzői: Egy kotrógép minden ásóedénye a paramétereinek
megfelelő talajforgácsot nyes és az ásási pálya mentén elméletileg teljesen töltődik. A szakaszos működésű
univerzális kotró vagy a kanalas rakodó egyetlen munkaedénye ásás (fejtés) közben csak függőleges síkban
mozog, ez minden munkaciklusban ismétlődik.
A folyamatos működésű több munkaedényes kotrógépek végtelenített vonóelemen elhelyezett
munkaedényeinek vágó él sora állandó sebességgel mozog. A szimmetriasíkban végzett mozgás esetén csak
az első munkaedény töltődne, ezért a munkaszerszámot még egy kiegészítő másodlagos munkamozgásra is
kényszerítik. A keresztkotrású kotrógépeknél az edénysor mozgási síkjára merőleges vízszintes irányban, a
hosszkotrású árokásó gépnél azonos irányban. Hajtás szerint: Mechanikus, Hidraulikus. Munkaszerelék
szerint: Hegybontó, Mélyásó, Markoló, Roppantó

Hidraulikus kotrók részei (alváz, felső forgóváz stb.): A markológépek leggyakrabban önjáró
gépek, lánctalpas vagy gumikerekes alvázon közlekednek. Maga a markológép alapvetően a
hajtómotort tartalmazó motortérből, a kezelőfülkéből, a fordítóműből és a markológép mozgó karjából, a
gémből áll, aminek végén a szerelék (kanál) található. A fordítómű pedig egy forgózsámolyhoz
kapcsolódik, ami a gépet hordozó alvázon foglal helyet, ezért az ilyen gépeket forgókotrónak is hívják. A
hidraulikus markolók a motor mellett hidraulikus szivattyúval is rendelkeznek, ami a hidraulikarendszer
működtetéséhez szükséges olajat biztosítja.

9
Forgó alváz felépítése, működése: A fordítómű egy forgózsámolyhoz kapcsolódik, ami a gépet hordozó
alvázon foglal helyet. A forgó alvázas gépek a forgózsámolyon teljesen körbe tudnak fordulni, a munka és
rakodóterületet is elérik helyváltoztatás nélkül is. Részei: forgózsámoly, királykerék, meghajtómotor. A
forgókotrók három alapvető szerkezeti egységre tagozódnak ezek a gémszerkezet, az emelő hidraulikus
rendszer, valamint a motor és a járószerkezet-hajtás. A munkaeszközök emelését, mozgatását és
süllyesztését végző gémszerkezet több részegységből áll. Általában a főtartó szerepét betöltő függőleges
gémoszlop, és a hidraulikus munkahengerekkel függőleges síkban mozgatható nagy, és kis gém végzi üzem
közben a munka funkciókat. A függőleges tengelyű gémoszlop, a tengelye körül elfordítható. Az elfordítási
szögtől függően határozható meg a forgókotrók két típusa, a forgógémes, illetve forgótornyos gépek. A
gémoszlop forgatása fogasléces, vagy fogaskerekes szerkezeti elemeken keresztül végezhető, amit legtöbb
esetben hidraulikus úton valósítanak meg. A forgótornyos kotrók abban térnek el a forgógémes gépektől,
hogy a forgótornyos kotrók esetén a gépkezelő a függőleges gémoszloppal együtt fordul (többnyire 360°-os
szögben), és úgy végzi a munkát, míg a forgógémes gépnél a gémoszlop a vezetőtől függetlenül fordul el
(az elfordulási szög <360°-nál).
Kotrógépek gémszerkezete és hidraulikus elemei: A hidraulikus forgókotrók gémszerkezetének részei: a
gém, a kanálszár és a kanál. Mindezek mozgatása hidraulikus hengerekkel történik. Alapvető
munkaeszközeik (mélyásó, markoló, rakodókanál) mellett különféle egyéb cserélhető munkaeszközzel
(hegybontó, lazító, profilkanál, ároktisztító, egyengető stb.) és sokféle anyagmozgató (rakodási) feladatra
alkalmas felszereléssel (markolók, darufelszerelés, villás- és anyagmegfogó rakodók stb.) is ellátják ezeket a
gépeket. A törtgémes szerkezeti kivitel lehetővé teszi a haladási iránnyal párhuzamos árok nyitását .

Kotrógépek szerelékei. (törő, árokásó, profilkanál, stb.): Megkülönböztetünk aktív és passzív

szerelékeket. Az aktív szerelékeket, csak olyan földmunkagépekre lehet felszerelni, amelyeket elláttak a
szükséges hidraulikus körökkel.

4 az 1-ben kanál: Hatékony, sokoldalú adapter. Használható általános kanálként, tolólapként, szintezőként,
csipegető kanálként, stb. A kanál elején két hidraulikus munkahenger nyitja, melyek a kanál mögött vannak
elhelyezve, lehetővé téve a szintezést és a kövek, faanyagok, stb. rakodását. Nagyobb emelési magasság
érhető el, mivel a kanál kinyitásával kiüríthetjük azt. A kanál kapható egyenes, vagy fogazott vágóéllel.

10
A lánctalpas járószerkezet jellemzői: Az előre- és hátramenetre egyaránt alkalmas lánctalpas járómű
normál menethelyzetében a hajtó lánckerék mindig hátul van, hogy az alsó láncág húzott legyen. A gyárak
kisebb mértékben eltérő szélességű, egységesített lánctalpakat gyártanak, így azonos kotrógép-típushoz
többféle méretű lánctalp szerelhető fel.
A talajviszonyoktól függően célszerű a következő talplemez szélességeket választani: száraz anyag, kő,
teherbíró terep 400-600 mm, kavics, föld 600-700 mm, nedves föld, homok 700-900 mm, nedves iszap,
vizenyős talaj1000-1500 mm. A lánctalp feszítését a talajminőségtől függően, a kezelőnek kell szabályozni.
Egy feszes lánctalpat egy agyagtalaj szétszakít, mert berakódik a túrászkerék és a lánctagok közé, egy laza
lánc esetén pedig lefutunk róla egy homoktalajon.
Lánctalpas járómű részei: Lánc: A lánctalpas futómű meghatározó eleme maga a lánc. Ezen
támaszkodnak az alvázra függesztett futógörgők. A láncba kapcsolódik a meghajtógörgő vagy csillagkerék,
a lánc futását teszik stabilabbá a vezetőgörgők, és feszítőgörgők.

Futógörgők: A tulajdonképpeni kerekek, a jármű ezeken gördül. Kivételes esetben előfordul meghajtott
futógörgő is, abból a célból, hogy láncszakadás esetén is mozgásképes maradjon a jármű. Vezetőgörgő, más
néven támasztógörgő: A lánc fölső ágában elhelyezett görgők, feladatuk a lánc súlyának hordozása, a
belógó laza szakasz súlyát átvenni a meghajtó és feszítőgörgőtől, csapágyazásuk kímélése érdekében.
Feladatuk továbbá megakadályozni nagy sebességű menet közben a nagy sebességgel mozgó lánctalp
lefutását a feszítő és a meghajtó lánckerékről. Elsősorban nagy tömegű (40-50 tonna feletti) lánctalpas
járművek futóművében alkalmazzák. Feszítőgörgő: Általában a meghajtógörgővel ellentétes végen,
ritkábban fölül elhelyezett, egyenes vonalban, vagy köríven elmozdítható görgő, a lánc feszességének
beállítására szolgál az időjárási, igénybevételi, és talajviszonyoknak megfelelően.
Lánctalpas járószerkezet fajtái: A hidrosztatikus hajtás tökéletesítésével megnyílt a lehetőség a kotrógép
lánctalphajtásának korszerűsítésére és egyszerűsítésére. Általánosan elterjedt a két lánctalp egyedi hajtása,
ami lehetővé teszi a helyben fordulást a két lánctalp ellentétes irányú hajtásával. A hidrosztatikus
lánctalphajtás nagy nyomatékú hidromotorja feleslegessé teszi a többfokozatú fordulatszám-csökkentő
fogaskerekes hajtómű beépítését, mert nagy nyomatékú áttétele következtében a táplálás megszűnésekor
azonnal fékként működik. A papucsok is többfélék lehetnek. Különleges feladatokhoz különleges
papucsokat lehet rendelni. A gép fajlagos talajnyomásának csökkentését lánctalpszélesítéssel lehet elérni.
Ha nagyon puha talajon, esetleg kissé mocsaras területen dolgozik a jármű, ezekkel a papucsokkal kisebb
besüppedés érhető el. Nagyobb körmökkel rendelkező papucsokkal nagyobb vonóerő nyerhető. Van olyan
papucs is, ami az oldalirányú erőket is felveszi. Ez az opció főleg szeméttelepi használatnál fontos, illetve
olyan helyen, ahol lejtőre merőleges irányú munkát kell végezni. A hulladékon való mozgás során
beékelődhetnek hulladékok, ennek kivédésére lyukak vannak a papucson, hogy ott átpréselődhessenek, és
ne ragadjanak be a lánckígyóba. Vannak kis, rövid körmös papucsok is, de azokat nem alkalmazzák
dózerekre, mert rövid körmök miatt nem lehet nagy menetirányú erőt kifejteni vele. Szerelhető gumitalp
fémláncra: Lánctalpas munkagépek aszfaltúton, illetve egyéb kényes helyen való mozgásakor szükség
lehet megfelelő védő papucs használatára. Előnyei: az aszfaltfelület védelme, jó tapadás és stabilitás,
zajcsökkentés, egyszerű felszerelhetőség. Többféle kivitel létezik: a gumitalpat, egyik oldalt beakasztva,
másik oldalt csavarozva, vagy mindkét oldalról csavarozva, a lánckígyóra közvetlenül rögzítik az erősített
gumibetétet.

7. B. Jellemezze a tömörítőgépeket! Beszéljen a kialakításukról és a működési elvükről! Hogyan

történik a tömörítőgépek kiválasztása? Milyen gépeket használ a különféle talajtípusokhoz?

Úthengerek kialakítása, működés: Az úthenger talajtömörítő földmunkagép. Jellemzően útépítéseken,

építési területeken, árvízi töltéseken, de talajművelésnél is használják őket, többféle változata létezik:
statikus henger, vibrációs henger, gumihenger, kombinált henger, juhlábhenger, és poligonhenger.

Vibrolapok felépítése, működése: A tömörítendő anyagon legördülő hengerek mellett a síkfelülettel

tömörítő gépek képviselik a tömörítőgépek másik fő csoportját. A sík tömörítő felülettel az anyagra ütést,
vibrálást, vagy a két hatást egyidejűleg lehet rávinni. Általában kis tömegűek ezek a tömörítőgépek, de
közepes és nagy tömegű változatai is vannak. Vibrációs tömörítőlapok: Laza feltöltött talajok tömörítésére
11
alkalmazhatók. Kisebb változatai a betonburkolatok tömörítésére is felhasználhatók. A munka közbeni
haladás módja szerinti csoportosításuk: vontatott vagy függesztett, hordozható, önjáró, és kézzel irányított.
Döngölők működése, kialakítása: A munkaeszközt (döngölőlap, ejtősúly, döngölőkalapács, döngölőpalló
stb.) gáznyomás vagy speciális mechanizmus segítségével a talajról felemelik, majd a legfelső helyzetből
lefelé haladva vagy a saját súly hatására, vagy az emelőmechanizmus kényszermozgása által a talajnak
ütődik és tömöríti azt. A döngölőgépek fajtái az alábbiak: Robbanómotoros döngölők, Verődugattyús
döngölők, Döngölőlapok, Döngölőpallók.

Tömörítőgépek kiválasztásának szempontjai: A talajminőség és a kívánt eredmény elérése érdekében

milyen műveletet kell végrehajtani a talaj szerkezetével. Hengerlés: Hengerléskor a tömörítés nyomás
hatására történik, melyet a talaj felületén gördülő hengerekkel vagy kerekekkel végeznek. Döngölés:
Döngöléskor a döngölőgép munkaeszközének ütései végzik a tömörítést. Vibrációs tömörítés: A vibrációs
tömörítésnél a talajnak rezgő mozgást adnak át, amelynek eredményeként a talajrészecskék egymáshoz
képest elmozdulnak és a talaj tömörebb állapotba kerül. A három alapvető tömörítési módszert a korszerű
gépeken kombinálva alkalmazzák, ezzel még nagyobb hatásfokot érnek el.
A tömörítés eredményét befolyásolják: a talaj víztartalma, a talaj rétegek uralkodó szemcsemérete, a
talajfajta és sűrűsége [g/cm3], a tömörítési munka módszere. Ezért az adott talajtípus és a víztartalmának
meghatározása után lehet kiválasztani a megfelelő tömörítési módszert és az ahhoz szükséges gépeket.

12
Különböző talajtípusokhoz használt tömörítő eszközök:

8. B. Milyen folyadékszállító gépeket ismer? Csoportosítsa a szivattyúkat működési elvük szerint!

Hogyan történhet a szivattyúk meghajtása? Milyen ellenőrzési kötelezettsége van ezekkel a
gépekkel kapcsolatban?

Szivattyúk és folyadékszállító gépek fajtái, szállított anyagok jellemzői: A szivattyúk fajtái:

Volumetrikus elven működő szivattyúk, áramlástechnikai elven működő szivattyúk, elektromos meghajtású
szivattyúk, robbanómotoros meghajtású szivattyúk.
A szállított anyag jellemzői: folyadék, zagy, beton, bitumen, vakolóanyag, egyéb ipari bevonatok.
Volumetrikus elven működő szivattyúk fajtáinak jellemzői: A térfogatkiszorítás elvén működő
(volumetrikus) szivattyúk lényege, hogy létrehozunk egy növekvő, majd csökkenő teret. A növekvő tér
esetén a folyadék beáramlik a szivattyútérbe, csökkenő tér esetén viszont onnan kiszorulva távozik.
13
Ez a térfogatkiszorítás. Elsősorban ott alkalmazzák, ahol viszonylag kevés folyadékot kell szállítani nagy
nyomással.
Fajtái:
dugattyús szivattyú
membránszivattyú

fogaskerék szivattyú

forgódugattyús szivattyú

csúszólapátos szivattyú

Áramlástechnikai elven működő szivattyúk fajtáinak jellemzői: áramlástani elven működő szivattyúk
valamilyen áramlási törvényszerűséget használnak fel a folyadék továbbításához. Jellegzetes típus az
örvényszivattyú, közismert nevén centrifugálszivattyú. Ezek oly módon szállítják a folyadékot, hogy
járókerekük energiát közöl a folyadékkal, így áramoltatva a folyadékot.

14
 Örvényszivattyúk tulajdonságai és a jellemző fordulatszám
összefüggése

Nq (Jellemző Járókerék Járókerék Max. Max.

fordulatszám) típus alak szállítómagasság hatásfok

7 - 30 Radiálszivattyú 800m (1200m-ig) 40 - 88%

50 Radiálszivattyú 400m 70 - 92%

100 Radiálszivattyú 60m 60 - 88%

Félaxiál-
35 100m 70 - 90%
szivattyú

Félaxiál-
160 20m 75 - 90%
szivattyú

160 - 400 Axiálszivattyú 2 - 15m 70 - 88%

Elektromos meghajtású szivattyúk: Ipari körülmények közé tervezett, hosszabb működési periódusban is
megfelelően teljesítő szivattyúk: elektromos meghajtású centrifugális járókerékkel rendelkező közepes
folyadék szállítási teljesítményű szivattyúk.
Teljesítmény:
Szállítási teljesítmény: 0-tól 600 liter/perc-ig, azaz 36 m3/h-ig
Emelőmagasság: 0-tól 3,9 bar-ig, azaz 39 méterig
Maximális felszívási mélysége 7 méter.
Ezek a típusok tiszta víz és az alkatrészekre kémiailag semleges folyadékok szivattyúzására tökéletesen
alkalmasak. A folyadék hőmérséklete maximum +90°C-ot érheti el. A maximum környezeti hőmérséklet
általában nem lépheti át a +40°C-ot.A szivattyúk járókereke tartós, nehezen kopó alkatrész, amely radiális,
és centrifugális áramlási típusú rézötvözetű anyagból készül. A szivattyúház anyaga öntvény. A szivattyú
15
csúszógyűrűs tömítése kerámia-grafit anyagokból áll. Saját ventilátor hűti a motort és bírják a folyamatos,
hosszú üzemeltetést a megfelelő mennyiségű folyadék szállításával. Alkalmazás: A megbízhatóságuk, az
elérhető nagy hatásfok és a folyamatos üzemmód lehetőségek kiválóan alkalmasak árasztásos és esőztető
öntözésre, víznyerésre tavakból, folyókból és kutakból. Az ipar számos területén történő alkalmazásra
megfelelhet, ahol jelentős folyadékszállításra van szükség közepes vagy kis nyomás és emelőmagasság
mellett, mint például építkezéseken és mezőgazdasági területeken. Telepítésüket száraz, időjárás hatásaitól
védett helyre kell tervezni, mert nedves helyen előfordulhat a hűtőventilátor felől a motor korróziója.
Robbanómotoros meghajtású szivattyúk: Meghajtási mód szerint: benzin, dízel és gázmotorok.
Felhasználási mód szerint: átemelő, öntöző, nyomó, zagy és egyéb szivattyúk.
Műszakkezdési és üzem közbeni ellenőrzések: Üzemeltetésük egyszerű, a szennyezett vízre nem
érzékenyek, és minimális karbantartást igényelnek. Az időjárás veszélyeitől kell óvni, eső, hó, por…
rendszeresen ellenőrizni kell az üzemanyag szintet és az olajszintet.
.

9. B. Ismertesse a rakodógépek hidraulikus rendszerében alkalmazott biztonsági berendezéseket és

azok működését! Mi a teendő, ha a biztonsági elemek meghibásodását észleli a gépkezelő?
Milyen kötelezettségei vannak a gépkezelőnek ez esetben?

Teher lezuhanását magakadályozó elemek: Zuhanás gátló szelep: megakadályozza hidraulikus csőtörés
esetén, az emelt teher kontrollálatlan süllyedését. Ha a rendszerben cső, vagy szeleptörés történik, aminek a
következményeként a terhelt hidraulika kör néhány pillanat alatt munkavégző közeg nélkül maradna, mivel
a hidraulika olaj kispriccelne a csövekből. Ekkor az emelt gém, a kanállal együtt, ellentartó erő hiányában a
földre zuhanna. Ennek megakadályozására építenek minden hidraulika munkahengerbe zuhanás gátló
szelepet, aminek a feladata, hogy a megnövekvő olaj áramlás hatására leszűkíti az olajkiáramlás útját a
hidraulikus munkahengerből. Ez azt eredményezi, hogy a teher és a kanál tömege kinyomja a
munkahengerből a hidraulikaolajat, a csőtörés helyén, de csak a zuhanásgátló szelep által leszűkített
keresztmetszeten, ami lényegesen lelassítja a teher leereszkedését. A cél, hogy a teher ne zuhanjon, hanem
lassan ereszkedjen, és ne maradjon emelt helyzetben, mert nem kívánatos a földmunkagép súlypontját
magasan tartani. Néhány földmunkagép típusnál pedig az a követelmény, hogy a terhet és a gémet ne
engedje leeresztődni a biztonsági rendszer egy csőtörés esetén. Ezeknél visszacsapószelepet alkalmaznak,
amely megtartja a terhet, és csak miután a veszélyhelyzetet megszüntették a teher alatt, vagy elvontatták a
gépet, akkor lehet kézi működtetéssel leengedni a gémet.

Túlterhelés gátló elemek: Minden nyomásszabályzó és nyomáshatároló szelep egyben védi is a hidraulikus
rendszert a túlterheléstől, nem engedve olyan nyomást a munkahengerek, csővezetékek, vagy a szelepek
felé, hogy a megengedettnél nagyobb nyomás, alkatrész töréshez vezethessen.

Munkagép felborulás elleni védelme: Kitalpaló berendezés, a stabilitást nagyban meghatározó elem.
Terhelési diagram a gyártótól. A gyártó kezelési utasításának ismerete. A földművektől való biztonságos
távolság tartása, a beszakadás veszélye miatt.
Széttolható járószerkezet: Ez a felszerelés elengedhetetlen a biztonság érdekében, amikor a géppel oldalra
ásnak, illetve amikor munkaterületen közlekednek.

16
Felépítmény-billentés: A munkafeltételekhez való maradéktalan alkalmazkodás érdekében egyes speciális
gépeken lehetőség van a felépítmény külön billentésére is. Ez lehetővé teszi lejtős területen is a függőleges
ásást, egyidejűleg megnöveli az álló stabilitást, és nagyobb komfortot biztosít a kezelőnek. Ez a lehetőség
nem csak lejtőn nagy előny, hanem belső egyenetlenségeknél is, mint pl. járdaszegély. A maximális döntési
szög általában 15°. Merev derékcsuklós kialakítás: A derékcsukló merev kialakítása (csak kétdimenziós
elmozdulás lehetővé tevő) kizárja a csuklópont körüli oldalirányú elmozdulást, ami ebben a
méretkategóriában alapvető biztonsági jellemző. A merev derékcsukló kialakításnak köszönhetően a gép
felborulásának az esélye minimális, mivel a hátsó rész állandóan stabilizálja az első részt is,
megakadályozva annak borulásveszélyes kifordulását. Biztonsági borulókeret: A borulókeret, egy
négypontos struktúra, ami teljeskörű védelmet nyújt a kezelőnek. Teleszkópos gémszerkezet: A teleszkópos
homlokrakodó gémszerkezet biztosítja a hosszú kinyúlásból fakadó rakodási stb. előnyöket, míg behúzott
gémszerkezetnél abszolút stabilitást garantál. Gém párhuzamos emelés: A párhuzamos emelést biztosító
szintszabályzó gémkialakítás gyorsabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá teszi a rakodási feladatok
végzését, mivel a terhet párhuzamosan tartja a gém minden pozíciójában. Túlterhelés érzékelő: A gép
túlterhelése figyelmeztető érzékelő a hátsó kerekek talajról való felemelkedését érzékeli, preventíven
figyelmeztetve a kezelőt a stabilitás csökkenésére. Kerékdöntés rézsűn történő munkavégzéskor:
grédereknél alkalmazzák leginkább, a lecsúszás megakadályozására.

Biztonsági berendezések ellenőrzésének módja, gyakorisága: A földmunkagépek esetén minden

ellenőrzési szempontot, a gyártó ír elő, a gépkönyvben. Ezek az ellenőrzési pontok, természetesen
típusfüggőek. A gépkönyvet ha áttanulmányozza a kezelő, akkor látni fogja a saját gépén, mik a napi, mik
az üzemórához kötött és mik a csereperiódusokhoz kötött ellenőrzési szempontok.
Meghibásodás jelentésének, dokumentálásának kötelezettsége: A biztonsági elemek ellenőrzését, a
műszakos vizsgálat keretén belül, minden munkanap, munkakezdés előtt meg kell tenni, amit a gépnaplóban
dokumentálni is kell. Ha bármilyen nemmegfelelőséget tapasztalunk a gyártói utasításhoz képest, akkor
hibajegyzést kell beírnunk és a gépet csak javítás után használhatjuk.

A meghibásodott gép használatának megakadályozására tett intézkedések: A gépnaplóban el kell

könyvelni a meghibásodást, a gépet le kell zárni és a kulcsát a munkáltató által előírt helyen kell tárolni.
Célszerű egy figyelmeztető feliratot hagyni a kezelőszerveken, hogy a gép üzemképtelen, valamint
tájékoztatni a kollégákat, a meghibásodás tényéről.

10. B. Beszéljen a munkagépek stabilizálásának folyamatáról, műszaki megoldásáról! Mi

befolyásolja a gépek stabilitását? Milyen esetben nem üzemeltethetjük a munkagépeket?

Munkagépek stabilizálásának lépései: A megfelelő hely kiválasztása:

A nem megfelelő telepítési hely, vagy nem megfelelően tömör talaj negatívan hat a stabilitásra. A gép felállítási
helyét úgy kell kiválasztani, hogy a közelben lévő elektromos vezetékek biztonsági távolságon belüli
megközelítése, vagy megérintése kizárt legyen.
17
A talpkorongok talajjal érintkezzenek. A talpkorong mindig teljes felületével feküdjön fel, szükség esetén
helyezzenek alá alátéteket. A felfekvő felületeket mindig biztosítsák megfelelően. Kitalpalás előtt ellenőrizzék a
talajt és a talpkorong alá helyezett alátéteket. Ellenőrizzék a jármű dőlésszögét. Szükség esetén változtassanak
állóhelyet, míg a dőlésszög 10 fok alá nem csökken..
Ha nem figyelnek oda, a mozgó támlábak sérülést és anyagi kárt okozhatnak! A támlábak minden egyes
mozgása előtt gondoskodjanak arról, hogy a mozgási tartományban ne legyenek se személyek, se tárgyak.
Ellenőrizzék folyamatosan a talajtámaszok mozgási tartományát. A támaszokat kezeljék kellő óvatossággal,
különösen akadályok közelében.
A hátsó kerekeket és talajtámaszokat ne állítsák tömörítetlen talajra (pl. szántóföldre), aknafedőkre vagy betakart
gödrökre, tűzcsapfedőkre, részben járdaszegélyekre vagy más egyenetlenségekre. A támasztótányérokat ne
állítsák részben szegélykőre vagy más egyenetlen felületre. Letalpalás közben ellenőrizzék a talajt. A
talpkorongok alá tilos több rétegben alátéteket helyezni, mert ha működés közben valamelyik támláb rövid ideig
megemelkedik, akkor az alátétek elcsúszhatnak. A korongok biztos felfektetése eredményezheti a maximálisan
elérhető kitalpalási szélességet. A talpkorongok legnagyobb terhelése nem letalpaláskor lép fel, hanem üzem
közben, a legnagyobb terheléskor. Meg nem erősített talaj esetében: a kerekek alá az erre kialakított alátétet kell
helyezni. Jeges altalajon: a hátsó kerekek és talpkorongok alá szórjanak zúzalékot vagy homokot. A
hátsókerekekhez helyezzenek kerékékeket. Napsütés hatására az aszfalt vagy kátrányréteg meglágyulhat. A nem
kellően megerősített altalaj, eső hatására fellágyulhat. A fagyott talaj a hőmérséklet növekedésével vagy
gépjármű által leadott hő hatására felolvadhat. Mielőtt a támgerendákat a szállítási helyzetükből kimozdítják,
győződjenek meg arról, hogy a gép hatósugarában sem személyek, sem pedig tárgyak nincsenek. Használat után:
Valamennyi berendezést jól rögzítsenek, azért, hogy azok ne szabadulhassanak el. Húzzák vissza a
támaszotógerendákat, kapcsolják ki a mellékhajtást. A jármű körbejárásával győződjenek meg a biztonságos
rögzítésekről.

Talpalások műszaki megoldásai: A letalpalásnál hidraulikusan mozgatott négyszög keresztmetszetű

teleszkópos támgerendák viszik át a támasztóerőket a talajra. A keréknyomás és talpkorong érzékelőivel
együtt biztosított az egyenletes és tökéletes, folyamatosan ellenőrzött talajfogás. A támgerendák egymástól
függetlenül, kívánt szélességben tolhatók ki. A támgerendák kitolásakor a letalpalási szélességet a
felépítményt felügyelő rendszer fokozatmentesen leolvassa. A vezérlés a letalpalási szélességtől függően
szabályozza a megengedett kinyúlást és szögértékeket, valamint a túlterhelési határokat. A homlokrakodók
esetében csak egy pár kitalpalást alkalmaznak, a másik oldalon pedig a kanál leengedésével lehet stabilizálni
a gépet. Intelligens kitalpalás, beállítható az oldal, a szögelfordulás a gémkinyúlás, a terhelő tömeg… és
ehhez választja meg a szükséges kitalpaló szöget, a kitalpaló kinyúlását, és érzékeli, ha a kitalpalás nem
érintkezik a talajjal. Össze van kötve túlterhelésgátlóval, amely nem engedi a túlzott igénybevételt, mert
megbomlana a szükséges egyensúlyi helyzet.

Betartandó szabályok: Egy munkagép működéséhez elengedhetetlen, hogy munkavégzés közben

stabilizáló erők legalább 25%-kal meghaladják a billentő erők eredőjét. A kitalpalási pontok alatt a
talajtömörségnek egyformának kell lennie. A kitalpalási pontok alatt nem mehetnek közmű és egyéb
csatornaelemek, mert beszakadhat. Laprugós jármű esetében a kitalpalásakor a járművet részlegesen
megemelve a hátsó híd (vagy hidak) tömege is stabilizál, azonban légrugós jármű esetén ennél is rosszabb a
helyzet, hiszen a légrugók nem biztosítanak fix összeköttetést a kiemelt jármű és a hidak között, így a hidak
és kerekek tömegét teljes mértékben figyelmen kívül kell hagyni. Ennek megfelelően azonos stabilitás
eléréséhez egy légrugós jármű esetén mindig szélesebb kitalpalás szükséges, mint egy laprugós alváz
esetében. Egy másik – ráadásul igen veszélyes momentuma a kitalpalásnak, a kitalpaló-szekrények szállítás
közbeni rögzítettsége. Abban az esetben, ha a lábak nincsenek szállítási pozícióban és teljes mértékben
rögzítve, fényjelzésnek kell a jármű fülkéjében a kezelő számára jelezni a veszélyt.

Stabilizáláskor használt anyagok: talpkorongok, felületnövelő eszközök (műanyag, fastaflik és fémlapok),

jeges talajon súrlódásnövelő anyagok:pl.: zúzalék, homok…stb.

Munkagépek üzemeltetésének tilalmai: A kitalpaló berendezés, a hidraulikus rendszer, vagy más egység
meghibásodása esetén, nem elegendő talajtömörség esetén, felázott talajon, ha a terepviszonyok miatt nem
lehet elérni az alváz vízszintes helyzetét. Tilos több réteg staflit egymásra helyezve rátalpalni, mert
elmozdulhatnak és a gép instabillá válik.

18
11. B. Milyen fékeket ismer? Beszéljen a munkagépeken található fékekről! Ismertesse a fékrendszer
részeit, működési elvét! Miből adódhat a fékek helytelen működése, meghibásodása?

Fékek típusai: A földmunkagépek üzemi fékrendszerei sokszínűek és változatosak, a hagyományos

hidromechanikustól az elektromágnesesig, a szalagostól a soktárcsás olajban futóig. A fék hatását két
összetevő határozza meg, a súrlódó felületek nagysága és az azokat összenyomó erő. Például a szalagféknél
nagy súrlódó felületek, kisebb fékezőerő, tárcsaféknél kis súrlódó felületek, nagyobb fékerő. A többtárcsás
fékrendszerek egy új kombinációja ezeknek az elemeknek, mert a sok tárcsával nagy felületet lehet elérni és
nem kell nagy fékerő a jó hatásfokhoz. A rásegítős féket a kisebb gépeken egyszerű ún. belső szervós
főfékhengerek, esetenként vákuum, vagy olajnyomás hozza működésbe. Sűrített levegős fékrendszereket
jellemzően mobilgépeken alkalmaznak, amelyek résztvesznek a közúti forgalomban is. Rögzítő fékek
típusai: mechanikus belső dobfék, mechanikus tárcsafék, mechanikus szalagfék, mechanikusan
működtetett, olajban futó többtárcsás fék.

Fékrendszer részei: Mozgató mechanizmus: pedál, kar, nyomógomb, Főfékhenger. Csőhálózat.

Fékerőszabályzó hengerek. Súrlódó egységek: dobok, tárcsák, szalagok. Légféknél kompresszor, tartály,
nyomásszabályzók, szelepek. Elektromos fékek esetén elektromágnesek.
Üzemi és rögzítő fék működése: A fékpedál, vagy kar mozgatásával működésbe hozzuk a hidraulikus, a
sűrített levegős, vagy a mechanikus rendszert, ami egy szorítóerőt szbályozó egységen keresztül súrlódási
erőt hoz létre a tárcsákon, a dobokon, vagy a szalagokon. A fék egy energia-átalakító berendezés, a mozgási
energiát alakítja át súrlódási energiává (hővé).

Fékek ellenőrzése: Fékpróba előre, fékpróba hátra, rögzítőfék, haladómű fék, forgatómű fék…stb
ellenőrzése. Minden munkakezdés előtt a műszakos vizsgálat kötelező része.
Fékek helytelen működését kiváltó okok: kopások, meghibásodások, rugótörések, túlhevülések,
lefagyások, tömítetlenségek, csőtörések…stb.
Fékek meghibásodásának okai: a fékbetétek megégnek „felüvegesednek” vagy leszakadnak, a
kerékfékhengerek tömítetlensége miatt a súrlódó felületek olajosak lesznek, a fék hatástalan lesz, a hajtás
kenőolaja a szimeringeken átjut és bekerül a fékdobba, a főfékhenger nem tud féknyomást létrehozni a
dugattyú vagy (és) karmantyú kopása szakadása miatt, a fékpofákat rögzítő rugók vagy az összehúzó rugók
eltörnek, a fék „bekap”, az automata állítórendszer elkopik vagy a mozgató mechanizmus meghibásodik,
így a fékpofák és a dob közötti hézag megnő, a fékpedál nagyon lent fog, a fékhatás eltűnik, a fékdob
súrlódó felülete elkopik, repedezetté válik, bemaródik, a fékfolyadék lelevegősödik, tömítetlenség miatt a
fékfolyadék elfolyik…stb.
19
12. B. Beszéljen a földmunka- és rakodógépek futóművének felépítéséről, részeiről! Milyen szerkezeti
egységeken keresztül visszük át a hajtást a kerekekre?

Futómű általános felépítése: Gumiabroncs, keréktárcsa, kerékfelfüggesztés, rugózás és elemei,

differenciálmű, kardántengely, sebességváltó, kuplung, motor.
Lánctalp, túrászkerék, feszítőkerék, görgőrendszerek, rugózás, hidraulikus csövek, hidromotorok,
hidraulikaszivattyúk, hidraulikus rendszer elemei.

Hajtáslánc ismertetése a meghajtó motortól a kerekekig: Motor (dízel, benzin, gáz, hibrid) a munkagép
működéséhez szükséges forgómozgás biztosítása. A kuplung, oldható kapcsolatot teremt a váltó és a motor
között. A sebességváltó, a mérhető nyomatékot és fordulatszámot fokozatonként, vagy fokozatmentesen
képes megváltoztatni, az erőforrás, és a hajtott gép lehetőségeinek és igényének megfelelően. A kardán, két
tengely közötti olyan kapcsolat, mely lehetővé teszi, hogy egymáshoz képest hajlítónyomaték ébredése
nélkül, minden irányban elmozdulva, a motor forgatónyomatékát átvigye az egyik tengelyről a másikra. A
differenciálmű, vagy kiegyenlítőmű feladata, a hajtott kerekek felé a nyomaték átvitele, ívben történő
haladáskor, a fordulatszám különbség lehetővé tétele mellett, mivel ilyenkor a belső íven haladó kerék
lassabb a külső íven haladónál. A lengéscsillapítók elsődleges feladata, hogy a kerekek minél hosszabb
ideig érintkezzenek az útfelülettel, ezzel nagymértékben növelve a jármű irányíthatóságát. A
lengéscsillapítónak az egyik vége a futóműhöz, a másik az alvázhoz csatlakozik.

M – motor, T – tengelykapcsoló, V – sebességváltó, H – véghajtómű, D – differenciálmű, th – tengelyhajtás,

mi – menetirány.

Hidraulikus hajtáslánc: Általában dízelmotor hajt meg egy, vagy több hidraulika szivattyút, amely az
üzemi nyomást hozza létre. Ezt a nyomást flexibilis csöveken a hajtott kerekekhez, vagy forgatóműhöz
vezetik, ahol hidromotorral hozzák létre a forgó mozgást.

13. B. Ki lehet irányító személy a rakodógéppel történő emelési művelet során? Hogyan
kommunikálhat egymással az irányító személy és a gép kezelője? Ismertesse az irányító
személy rendeletben előírt karjelzéseit!

Az irányító személy kijelölésének szabályai, feladata, kötelessége: irányító személyként csak olyan
dolgozó jelölhető ki, aki pontosan ismeri a végrehajtandó munkaművelet technológiai és biztonsági
részleteit és megbízhatóan, felelősséggel irányítja a teher mozgatását. Feladata, a teher mozgásának
figyelemmel kísérése az emelési útvonalon és a földmunkagép kezelő informálása a teher biztonságos
mozgatása érdekében. Kötelessége az emelési művelet biztonságát veszélyeztető tényezőkre felhívni a
kezelő figyelmét, különös tekintettel a közműelemek munkagödörbe történő beemelésekor, az ott dolgozó
fogadószemélyek biztonsága érdekében.

Kommunikáció lehetőségei: beszéd, kézjelzés, rádió összeköttetés: az irányítás alapja a folyamatos,

megszakítás nélküli és egyértelmű kommunikáció. Ha a folyamatosságban, vagy az egyértelműségben zavar
támad, akkor balesetveszélyes helyzet jön létre. A kommunikáció több féle formában is megvalósulhat.
Legjobb, ha szóban történik, rádión, telefonon, de kézjelek formájában is megfelelő.
A teher mozgatását azonnal be kell fejezni, ha megszűnik a kommunikációs kapcsolat az irányítóval.

20
Irányító karjelzései:

21
14. B. Beszéljen a földmunka-, rakodó- és szállítógépekkel történő munkavégzés során használt
egyéni és csoportos védőeszközökről! Mit kell tennie ezekkel kapcsolatban?

Védőeszköz fogalma: : Lásd az „A” modul 6-os kérdésében.

Földmunka-, rakodó- és szállítógépekkel történő munkavégzés során használt egyéni és csoportos

védőeszközök: Egyéni védőeszközök: fej védelem: sisak, szem védelem: uv sugárzás, lézer, magasból
lehulló és felverődő szemcsék, folyadékcsöppek… stb. Légzésvédő eszközök porártalmak ellen, fülvédő
eszközök zajártalom ellen, izületvédő eszközök (térd, csukló, könyök) mechanikai sérülések ellen, hideg és
meleg elleni védőeszközök, lábvédelem munkavédelmi bakancs… stb. Csoportos védőeszközök: gépek
hangszigetelése, védőburkolatok, védőrácsok, figyelmeztető táblák, szádfalak, dúcolatok, korlátok,
fogantyúk…stb.

Munkáltató kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban: : Lásd az „A” modul 6-os kérdésében.

Munkavállaló kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban: : Lásd az „A” modul 6-os kérdésében.

Védőeszközökben található jelölések: megfelelőségi nyilatkozat, típustanúsítvány, gyártó, jelkép, (a

védőeszköz védelmi szintjének értelmezését elősegítő ábrázolás) tájékoztató (a védőeszköz rendeltetésszerű

22
használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a
használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat,
nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó, vagy fertőtlenítő
anyagok megjelölést tartalmazza). A védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő
tartamát, az avulási időt), azokat a különleges, a használathoz szükséges ismereteket, amelyek a
védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához, viseléséhez szükségesek. A
védőeszköz védelmi fokozatát, a védőeszköz védelmi képességét (annak a veszélyes anyagnak a típusa,
amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt).

15. B. Hogyan történik a rakodógépek irányítása? Beszéljen a különböző kormányzási módokról!

Miért előnyös a törzscsuklós kormányzás? Hogyan történik a kormánymű ellenőrzése?
Értelmezze a kormány holtjáték fogalmát, ismertesse jellemző értékét!

Kormányművek fajtái:
Szervo rásegítéses mechanikus rendszer elemei, működése: A könnyebb kormányozhatóság elérésért
egyre inkább a földmunkagépeken is a „rásegítős, szervokormányzást kezdtek alkalmazni. Ezek a közúti
jármű ipartól átvett és alkalmazott rendszerek voltak. A rásegítés egyik módja, hogy a mechanikus
kormányműbe van építve egy hidraulikus henger és egy vezérlőszelep. Ez a kormánymű a hagyományos
gömbcsuklós rudazaton keresztül mozgatja a kerekeket. A hátránya hogy a rudazat erős igénybevételnek
van kitéve, és gyakoriak az alkatrészek törései és gyorsabb a kopásuk. Mára ez a rendszer is kiszorult a
használatból.

Hidraulikus kormánymű felépítése, működése: A kotrógépekbe beépített Orbitrol hidraulikus

kormányrendszer mind a közúti, mind a biztonsági igényeket teljes mértékben kielégíti, mivel a
kormánykerék a hidraulikus rendszer meghibásodása esetén kézi erővel is forgatható. Az Orbitrol
kormányrendszer független a hidraulikus erőátviteli rendszertől, lényegében irányítószelepként és
tápszivattyúként is üzemeltethető, kombinált irányítóberendezés.

Törzscsuklós kormányzás jellemzése, előnyei: A törzscsuklós kormányzás nagyon pontosan és könnyen

irányíthatóvá teszi a gépet még a szűk helyeken is.
Általában az első és a hátsó kerekek is kormányzottak, a jármű törzse pedig középen meghatározott
szögtartományban képes elfordulni egy csap körül. A kerekekhez a forgómozgást nem lehet
kardántengellyel eljuttatni, mivel az alváz elfordulásának a szöge meghaladja a kardán működési
szögtartományát, ezért hidraulikus hajtásokat szoktak alkalmazni. Ekkor a hajtott kerekekhez flexibilis
csöveken elvezetik a hidraulika nyomást és hidromotorok segítségével lehet megforgatni a kerekeket.
Előrehaladáskor a törzscsuklót reteszelik (lezárják), és csak az első kerekek válnak kormányozhatóvá, a
biztonságos haladás érdekében. Optimális körülmények között, a munkagép képes az alvázának a
középpontja körül egy helyben megfordulni. Ez a fajta manőverező képesség bányaipari felhasználáskor,
illetve nagyon szűk munkaterületeken használható ki a legjobban.

Lánctalpas gépek kormányzása a két lánctalp eltérő sebességű mozgásának létrehozásával történik. Ezt el
tudjuk érni az egyik talp fékezésével vagy lánctalpankénti hidraulikus hajtás esetében a talpak eltérő
sebességű mozgatásával. Hidraulikus hajtás esetén a helyben fordulás is megoldható a lánctalpak ellenkező
irányú hajtásával. A szükséges olajnyomást dízelmotor által hajtott egy, vagy több hidraulika szivattyú
szolgáltatja. Az irányítókarok elmozdításakor szabályozza a kezelő, a hidromotorokon áthaladó olaj
mennyiségét. Ha a karok középállásban vannak, az útszelep nem enged olajat, a hidromotorokba ekkor a
gép egy helyben áll. (A lánctalpakat egy-egy hajtókerék hivatalosan túrászkerék hajtja meg, a hidromotorok
pedig ezeknek a túrászkerekeknek a tengelyét forgatják.) Ha az irányítókarokat egyszerre mozdítjuk előre,
vagy hátra, a hidromotorokba egyforma mennyiségű olaj áramlik, tehát egyenesen halad a gép, vagy előre,
vagy hátra. Forduláskor az egyik kart jobban elmozdítjuk, mint a másikat, és amelyik hidromotor kevesebb
olajat kap, lassabban fog forogni. A gyorsabban mozgó lánctalp leelőzi a lassabbat és a gép köríven kezd
fordulni.

23
Kormánymű ellenőrzése: A kormányozhatóságot és a kormányholtjátékot kell ellenőrizni, minden
munkakezdést megelőzően, a műszakos vizsgálat részeként.
Kormányholtjáték értéke, ellenőrzése: a kormány legnagyobb elfordulását, amit még nem követ
kerékmozdulás, holtjátéknak nevezzük. A holtjáték szervo kormányok esetén maximum 15 fok lehet, a
kormány méretétől függően maximum 2-3 cm. Hidraulikus kormány esetén a holtjáték maximum 6 fok
lehet.

16. B Ismertesse a közlekedési szabályokat a munkaterületen a munkagépekre és a gyalogosokra

vonatkozóan. Milyen megengedett sebességértékekkel közlekedhetünk a munkaterületen
belül? Hogyan történhet a közlekedési utak kijelölése? Beszéljen közúti közlekedés
szabályairól!

Közlekedési szabályok a munkaterületen: a munkaterületen mozgó járművek, munka és emelőgépek

műszaki állapotáért és a forgalombiztonsági megfelelőségükért az adott gép üzemeltetője a felelős. A
különböző munkaterületeken általában a KRESZ szabályai érvényesek, ha ettől eltérő szabályozás van,
akkor azt jól látható módon a bejáratnál ki kell függeszteni, hogy a beszállítók is értesüljenek az eltérő
szabályokról. A megengedett maximális sebességhatárokat táblákkal kell jelezni. Járművel közlekedni csak
a kijelölt úton szabad, figyelembe véve a terhelhetőségi, szélességi és magassági jelzéseket. Leálláskor
gondoskodni kell a jármű rögzítéséről és az illetéktelen használat meggátlásáról

Közlekedési utak kijelölése: a járművek és a gyalogosok által használt közlekedési utakat célszerűen kell
kiválasztani és szétválasztani, ha szükséges, veszélyt jelző táblákkal, és burkolati jelekkel kell ellátni. Jól
látható módon meg kell jelölni a közlekedő utak széleit, ideiglenes, vagy állandó jelzésekkel, pl.: kordonok,
szalagok, korlátok, festés… stb. Az áteresztő pontoknál és kapuknál el kell választani a gyalogos és a
teherforgalmat egymástól. Lehetőség szerint a járművek és a gyalogosok közlekedési útvonalait, továbbá a
közlekedési utakat a munkahelyektől szét kell választani. Ahol ez nem lehetséges, tiltó jelzéseket kell
elhelyezni az illetéktelenek kizárására. A gyalogosok részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a
járművek közlekedési útvonalát biztonságos körülmények között keresztezhessék. Az egyirányú közlekedés
kialakítása csökkenti az összeütközés veszélyét. A közlekedési utak feleljenek meg a rajtuk közlekedő
járművek és a szállított áruk terhelésének. Elegendő szélességgel rendelkezzenek a rakottan történő
szembeforgalomhoz, és legyenek jól karbantartottak. Az akadályokat amennyire lehetséges, el kell
távolítani, vagy egyértelművé és jól láthatóvá tenni. A be nem látható ívekben alkalmas pontokon tükröket
kell stabilan elhelyezni. Esetenként szükséges lehet a közlekedési irány, a megengedett sebesség, az
áthaladási elsőbbség jelölésére szolgáló munkahelyi jelzés elhelyezése.

Ajtók, kapuk, járdák, átjárók, lépcsőkilépők távolsága: A beépített erőgéppel rendelkező, illetve
kötöttpályás szállítóeszközök közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy a szállítóeszköz és a közlekedési
út határa között, mindkét oldalon 0,5 m biztonsági távolság legyen. A beépített erőgéppel rendelkező
járművek, szállítóeszközök közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy azok az ajtóktól, a kapuktól, az
átjáróktól és a lépcsőkilépőktől legalább 1 m-re vezessenek el. A munkahelyeken, a közlekedési utakat a
munkaeszközök kilógását is figyelembe véve, egyértelműen jelölni kell.

Gyalogosok biztonsága: A közlekedési útvonalakat, beleértve a szabadtéri munkahelyeket, a lépcsőket, a

rögzített létrákat és a rakodófülkéket vagy rámpákat (rakodókat) úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy a
gyalogosok és a járművek részére könnyű, biztonságos és megfelelő hozzáférést tegyenek lehetővé.
Amennyiben a közlekedési útvonalon szállítóeszközt használnak, ezek mellett a gyalogosok számára
elegendő szabad helyet kell biztosítani. Amennyiben a munkahelyen olyan veszélyes területek vannak, ahol
a munka jellegéből adódóan a munkavállaló lezuhanásának, megcsúszásának, illetve az általa használt
24
munkaeszköz, vagy egyéb tárgy leesésének veszélye áll fenn, e helyeken olyan eszközt (lehatárolást), vagy
más műszaki megoldást kell biztosítani, amely megakadályozza a munkavégzés hatókörében illetéktelenül
tartózkodó személyek bejutását ezekre a területekre. Szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés esetén
biztosítani kell, hogy a munkavállalók védve legyenek az időjárás káros következményei (csúszós talaj, sár),
és a biológiai kóroki tényezők ellen, a lehulló tárgyaktól, a zaj, gáz, gőz vagy por ártalmas hatásaitól.
Veszély esetén, gyorsan el tudják hagyni a munkavégzés helyét, vagy gyorsan segítséget kaphassanak. Az
elcsúszás, elesés veszélyétől védve legyenek. A szabadban kialakított munkahelyek és közlekedési utakon
megfelelő, legalább 50 lux közepes megvilágítási erősséget kell biztosítani.
Megengedett sebességek munkaterületen belül: Ezt minden esetben a munkahely sajátságaihoz kell
igazítani. A fontosabb szempontok: időjárás, terep és talajviszonyok, az aljzat tapadása, a közlekedő gépek
tömege, a belátható utak hossza, a forgalom sűrűsége, a gyalogosan munkát végzők száma, a közlekedési
utak szélessége… stb.
Gyalogosok közlekedési szabályai munkaterületen: Mindig láttatniuk kell magukat munka, vagy
védőruházatban, mindig figyelniük kell a környezetüket, a gépek mellett úgy lehet elhaladniuk, ha
kommunikálnak a kezelővel, vagy szemkontaktus, vagy szóbeli visszajelzés után lehet elhaladni a gép
mellett. Csak a kijelölt útvonalon, vagy átkelőn közlekedhetnek.
Gépek felszerelése közúti közlekedés esetén: Kötelező tartozékok: az elakadásjelző háromszög, az
egészségügyi doboz, a vontatókötél, valamint a fényvisszaverő mellény.
Ajánlott, illetve szinte nélkülözhetetlen kellékek: tartalék izzók, tartalék biztosítékok, tartalék üzemanyag,
tartalék hidraulika és egyéb folyadékok, ásó, lapát. Télen hólapát, jégoldó, meleg takaró, tartós élelmiszer és
ásványvíz…stb.

Közúti közlekedés személyi feltétele: A KRESZ szerint arra a járműkategóriára érvényes jogosítvány,
amivel közlekedünk a közúton.

17. B. Beszéljen a közúton, közterületen, villamos szabadvezeték veszélyes környezetében végzett

emelés szabályairól!

Gépek szükséges felszerelései a közúti, közterületi munkavégzéshez: Ha közúton, közterületen végez

munkát egy földmunkagép, akkor valahogyan oda kell jutnia. Három lehetséges módon teheti ezt meg
szabályosan: Vagy van rendszáma, és a KRESZ szabályai szerint odamegy, vagy útvonal engedélyre van
szüksége, amit az üzemeltető kérhet az illetékes közútkezelőtől, vagy felrakják egy platóra és tréleren
odaszállítják. A földmunkagépek egy része rendszeresen végez közterületi munkát, tehát kell közlekednie a
közutakon. Egy másik része nem tesz kárt az útban és a méretei is lehetővé teszik a közlekedést, csak nem
felel meg a KRESZ szabályainak, tehát útvonalengedélyre és kísérőautókra van szüksége. Amelyek pedig
útvonalengedélyt sem kaphat, azt kell szállítani.
Munkaterület kijelölése, biztosítása: A munkáltatónak meg kell keresnie a vezeték üzemeltetőjét (BKK,
MÁV, ELMŰ…) és írásban kell kérnie a veszélyes munka biztonsági felügyeletét. A vezeték
üzemeltetőjének pedig biztosítani kell a helyszínre egy szakembert (szerelési felügyelő), aki a feszültség, az
átívelési távolság, a terep és időjárási körülmények ismeretében meghatározza a végrehajtandó munka
függvényében a biztonsági távolságokat és biztonsági ismertetőt tart a munkavégzéssel kapcsolatban.
Csak addig lehet a veszélyes munkát végezni, amíg a szerelési felügyelő, a helyszínen tartózkodik.
Három alapvető biztonsági intézkedés lehetséges: biztonsági távolság kijelölése, mobil szigetelő fal
alkalmazása, vagy a vezeték feszültségmentetsítése.
Ezekről a szerelési felügyelő tud dönteni a helyszínen, az időjárás, a terepviszonyok, a vezeték és az
elvégzendő munka alapján.

Védőtávolságok szükségessége, mértéke: Miután a szerelési felügyelő kijelölte a biztonsági távolságot és

írásban átadta a munkahelyet, csak az adott határvonalon kívül lehet munkát végezni.
25
- Munkavégzés legkisebb védőtávolsága: Az a legkisebb munkavégzési védőtávolság, amelyet a munkát
végző személy testrésze vagy a kezében tartott vezető anyagú szerszám és a feszültség alatt álló vezeték
között kell tartani.
- Átívelési távolság: Az a távolság a levegőben, amelyen ha belülre kerülünk, megtörténik a villamos
átütés.
- A védőtávolságot befolyásoló tényezők: a munkát végző személy véletlen mozdulata, a biztonságos
távolság pontatlan felmérése, különösen a nagyfeszültségeknél szükséges nagyobb távolságok esetében, a
pontos távolság fenntartásának nehézségei, különösen a kisfeszültségeknél szükséges kis távolságoknál, a
munkát végző személy közelében, vagy a munkát végző személyen lévő, vagy a kezében tartott vezető
anyagú tárgyak véletlen mozgása, a munkagép beakadása, vagy megbillenése esetén, annak
meglendülésekor a gép vezető részeinek közelkerülése a hálózathoz, a szél mozgató hatásának figyelmen
kívül hagyása.
Egyéb veszélyforrások: feszültségmentesítés elmaradása, vagy szabálytalan végrehajtása, a feszültség
veszélyes közelségén belül végzendő munkáknál, magasban végzett tevékenységek veszélye, szerelvények,
szerszámok leesése, a gépi anyagmozgatás veszélyei, tartószerkezet állékonyságának romlása, egyenetlen,
nehezen járható terep, tévesztés lehetősége, ív és áramütés veszélye, forgalmas utak, közlekedési feltételek,
több vállalat tevékenységének összehangolása, kommunikáció megszakadása, időjárás okozta rendkívüli
személyi és tárgyi igénybevétel, szerszámok és védőfelszerelések váratlan meghibásodása… stb.

Jelzőőr alkalmazásának követelményei: Munkaterület átadása: A munkavégzők csak a számukra kijelölt

és a részükre szabályosan átadott munkaterületen végezhetnek munkát. A szerelési felügyelő, a
munkacsoport munkavezetője részére minden munkavégzési napon biztonságos munkaterületet ad át. A
munkaterület határait fizikailag is el kell határolni. A szerelési felügyelő, a munkaterület átadásakor szóban
és írásban is közli a feszültségmentes munkaterület határait a munkavezetővel. A szerelési felügyelő minden
nap, a munkavégzés megkezdése, előtt munkavédelmi oktatást kell, hogy tartson a dolgozóknak a helyi
veszélyekről, előírásokról, a feszültség közelében végzett munkáról. Munkaterület kijelölése,
körülhatárolása: Szabadvezeték, illetve földkábel hálózatok esetében a feszültség alatt álló részek jelölése
tiltótáblákkal, kordonokkal, szalagokkal és piros, vagy egyéb színű zászlókkal történik. A feszültség alatti
részek elhatároló elemeit az üzemeltető szerelési felügyelője helyezi el. A munkaterület elhatárolása nem
biztosítja, önmagában, hogy a munkát végző személyek, munkagépek, vagy segédeszközök
használatával ne kerülhessenek feszültség alatti berendezés veszélyes közelségébe. Ezért jelzőőrt, vagy
irányító személy segítségét kell igénybe venni, minden olyan munka műveletnél, ami megközelíti a
veszélyes terület határát. A jelzőőrt, irányítót más feladattal megbízni nem lehet, folyamatosan a
munkavégzőket kell figyelnie, és ha a megengedettnél közelebb kerülnek a biztonsági határhoz, le kell
állítania a munkát.

Gyalogos és járműforgalom biztosítása: Ha a közterületi munkavégzés miatt korlátozni kell a gépjármű,

vagy a gyalogos forgalmat, akkor a munkaterületet biztonságosan le kell keríteni. Az úton előjelző táblákkal
jelezni kell a munkavégzést, a szűkületben pedig irányítani kell a forgalmat, jelzőőrrel, vagy jelzőlámpával.
Ha az út fölött kell munkát végezni, ezt csak akkor teheti meg a gépkezelő, ha előzőleg leállították a
forgalmat.
A munkaterület biztosítása munkanap végén, éjszaka: A zárt munkaterületen hagyott gépeket,
üzemanyagot, építési anyagot őriztetni kell. Nagyon fontos, hogy a munkaterületre éjszaka se mehessen be
senki, mert ha balesetet szenved, akkor a fővállalkozó a felelős.

26
18. B. Beszéljen a kotrógépekkel történő emelés szabályairól! Mutassa be a teleszkópgémes rakodók
raklapvillával történő használatát! Milyen biztonsági berendezések találhatók egy
teleszkópgémes rakodón? Rakodógépek emelőgépként való használata esetén milyen
dokumentációs kötelezettségei vannak a gépkezelőnek?

Emelési művelet lépései:

1, Az emelendő teher vizsgálata: tömeg, súlypont, hossz és szélességi méretek, élszögek, felületi
durvaságok, rögzítési pontok…stb (ezek az adatok a kötöző eszköz kiválasztásához szükségesek).
2, Kötöző eszköz kiválasztása és ellenőrzése: névleges terhelhetőség (feleljen meg a várható tényleges
terhelhetőségnek !), ágak száma, kötélvégződések, kötélvég rögzítések, hitelességet igazoló bárca megléte, a
kötöző eszköz sérülésmentessége.
3, A teherletételi pont ellenőrzése: Addig a terhet nem lehet megemelni, amíg a teherletétel biztonságos
feltételeit nem biztosítottuk.
4, A gyűjtőkarika, ill. a gémszerkezetnek a teher súlypontja fölé hozása: Minél jobban sikerül a teher
súlypontja fölé pozícionálni a gém végébe szerelt gyűjtőkarikát, a teher elemelésekor annál kisebb lesz a
teher belengése.
5, A teherkötözés végrehajtása: Rögzítési pontokhoz, emelőgerendához, alácsapással, hurkolással,
speciális megfogó szerkezettel (hordófogó, lemezfogó, kútgyűrűfogó…stb.) Ha szükséges az ágakat
rövidíteni kell (ez csak láncnál tehető meg). Ha nem használunk minden függeszték ágat, akkor vissza kell
akasztani a gyűjtőkarikába.
6, A kötözés ellenőrzése: nincsen-e hurokképződés, csavarodás, ágkereszteződés, idegen tárgy a kötöző-
eszköz és a teher között. Hurkolás esetén nem kötöttünk-e a súlypont alá. A földmunkagép kezelője csak
akkor bírálhatja felül a kötöző munkáját, ha ő is rendelkezik teherkötözői végzettséggel.
7, A gém megemelésével a függeszték megfeszítése (a teher nem emelkedhet el a talajtól): Ellenőrizni
kell a rögzítési pontokat, és a kapcsolódásokat. A függeszték megfeszülésekor rajzolódnak ki a terpesztési
szögek, ezért ilyenkor lehet elvégezni a terheléscsökkentő tényezők kiszámítását. A terhet csak akkor lehet
megemelni, ha a számított tényleges terhelhetősége a kötöző eszköznek egyenlő, vagy több, mint az alatta
lévő teher tömege. Ha kisebb, akkor le kell kötni és vagy más teherkötözési módot kell választani, vagy
nagyobb teherbírású kötöző eszközt kell választani. Meg kell róla győződni, hogy az EBSZ. szerinti
teheremelési tilalom nem áll-e fenn, ha igen, akkor meg kell szüntetni.
8, A teher elemelése a talajtól, és megtartása kb. 10 cm magasan. Ilyenkor fokozottan figyelni és
készülni kell a teher oldalirányú elmozdulására, a teher megtartja-e az alakját (törés, maradandó
alakváltozás veszélye). Ha a függeszték ágak feszessége nem megfelelő. akkor a terhet visszaengedve lehet
állítani az ághosszat.
19, A teher mozgatása az emelési útvonalon: Egy rövid hangjelzéssel kell jelezni az emelési művelet
kezdetét. A terhet az emelési útvonalon, mindig minimális emelési magasságon (kb. fél méteren belül) kell
tartani, ha szükséges az akadályok felett átemelve, majd visszaengedve. A teherletételi ponthoz érve szabad
csak a szükséges magasságba emelni és a terhet megfelelően pozícionálva letenni. Ha végig nagy
magasságban emelünk, egy esetleges kötélszakadáskor sokkal veszélyesebb helyzet alakul ki, mint ha a
teher kis magasságon lenne. A teherkötöző a terhet, a gyűjtőkarikát, és a rögzítési pontokat ellenőrzi az
emelés időszakában, a földmunkagépkezelő pedig az egyensúlyi helyzettel teszi ugyan ezt. Rendellenesség
esetén a terhet azonnal le kell engedni. (ez a teher lezuhanása előtt, még félméterről is csak ritkán sikerül).
10, A teher letétele és a kötözés oldása: A kötöző irányítja a teherletételt ha szükséges, és elvégzi a teher
oldását. A teher pozícionálása attól függ, mennyire pontosan kell a helyére illeszteni, ez lehet egészen
hosszú művelet is, több teherletételi kísérlettel. Ha szükséges a terhet rögzíteni elmozdulás ellen, mielőtt
oldanánk a kötözést, akkor ezt meg kell tenni. A teherről a teherfelvevő eszközt csak akkor szabad levenni,
ha a teher biztosítva van megcsúszás, gurulás, billenés, eldőlés ellen és szilárd teherviselő alapon van. Ha a
teherfelvevő eszköz a teher alá nyúlik, akkor a terhet csak alátétekre szabad lehelyezni, a teherfelvevő
eszköz sérülésmentes eltávolíthatóságának érdekében. A fogadóhely padozata és a közlekedő utak viseljék
el a teher szállítóeszközzel történő tovább szállításának, terheléseit. A teher lehelyezése után biztosítottak
legyenek a tárolóhelyen a tűzbiztonsági, az együtt tárolhatósági, a vagyonvédelmi, az árukezelési, a baleseti
és az egyéb tárolási előírások. Földmunkagépek esetében például, ha közműcsatorna elemeket kell árokba
lerakni és ott véglegesen pozícionálni, ez a művelet eltart egy ideig.

27
11, A teherkötöző eszköz ellenőrzése. Minden egyes emelést követően az EBSZ. előírja a kötözőeszköz
épségének az ellenőrzését, mert bármelyik emelés közben sérülhet, ami kizárja a további biztonságos
használatát.

Teleszkópgémes rakodók és egyéb földmunkagépek emelőgépként való üzemeltetése:

Melléklet a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelethez Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ)
I. Fejezet 1. Általános előírások
1.1.2 Jelen szabályzat hatálya a II., III. és IV. fejezetében foglalt emelőgépekkel végzett tevékenységre,
továbbá teherfelvevő eszközökre terjed ki.
1.2.3 Nem tartozik a szabályzat hatálya alá a zárt technológiai láncba (géprendszerbe) beépített és csak a
gépet kiszolgáló emelőszerkezet és azok teherfelvevő eszközei, a felvonó, az úszólétesítményeken lévő
emelőgép, valamint a földmunkagép, kivéve, ha az emelőgép (daru) üzemmódban működik.
Magyarul, ha emelési műveletet hajtunk végre a földmunkagéppel akkor az EBSZ. előírásait kell
alkalmazni.
Munkavédelmi szempontú üzembe helyezés, időszakos vizsgálatok szükségessége. Munkagéppel történő
teheremelés megkezdése előtt a gép kezelője köteles meggyőződni a biztonsági berendezések, különösen a
fékek, végálláskapcsolók és vészberendezések működéséről. Terhet a gép emelő részébe elhelyezni csak a
gépkezelő engedélyével, a kotró teljesen leállított állapotában szabad. A teher elhelyezését végző
személynek és ha szükséges a kijelölt irányítónak úgy kell elhelyezkednie, hogy őket a munkagép kezelője
jól láthassa. A terhet úgy kell elhelyezni, illetve rögzíteni, hogy az ne csúszhasson meg, és ne eshessen ki. A
munkagép kezelője köteles figyelemmel kísérni, hogy a teher mindig vízszintesen álljon. A terhet
személyek felett átemelni nem szabad, azt a talaj közelében kell mozgatni, és a talajrezgést el kell kerülni.
Az engedélyezettnél nagyobb teher emelése esetén, az emelés során az emelőgém, a kanálszár, a kanál
tömlői szétrepedhetnek, és a magas nyomású olaj nagy erővel kilövellhet. Ezen hiba fellépése esetén az
emelt teher, illetve az egész gémszerkezet lezuhanhat. A munkagép biztonságos működéséhez szilárd,
megfelelő tömörségű talajra van szükség. A kezelőnek minden munkafázisban biztosan kell kezelnie a
gépet, ismerni mind a helyszínt magát, mind pedig az emeléshez szükséges feltételeket. Tisztában kell
lennie a helyszíni veszélyforrásokkal is, pl.: lágy, átázott, egyenetlen talaj, nem vízszintes terep,
oldalirányban kiálló terhek, a munkagépen végzett változtatások, illetve hanyag karbantartás, az instabil
helyzetű terhek, melyeket egyenetlen átkötés okoz, illetve a túl intenzíven lengő terhek, függő teherrel ne
közlekedjen, csak ha ezt a gyártó engedélyezi a műszaki leírásban. A terhelési diagramban megadott érték
szerint a billenő kapacitás 75%-át nem ajánlott túllépni. Tilos felemelni vagy megtartani olyan súlyú terhet,
mely túllépi a megadott terhelhetőségi értékeket, a pontos távolságok tekintetében (a gém forgási
középpontjától és a magasságtól). A függesztékek, és egyéb emelési segédeszközök súlyát hozzá kell adni
az összsúlyhoz, hogy a megengedett nettó emelési összsúlyt megkapjuk.
Teleszkópgémes rakodók borulás, túlterhelés elleni védelme: a CRC gém-lengéscsillapító, biztonságos
teherszállítást tesz lehetővé, és segíti a gép egyensúlyi helyzetének megőrzését. A vezetőfülkében, vagy a
vezetőhelyről jól látható helyen el kell helyezni a rakodó dőlésszögét jelző szerkezetet. A teleszkópgém
kinyúlásának változásával változik teherbírása is, a teherbírás mutató a tényleges kinyúlásnak megfelelő
teherbírást mutassa, és a mutató legyen jól látható a vezetőhelyről. Legyen megfelelő a kitalpalás, ha
szükséges, akkor a géphez rendszeresített felületnövelő eszközt kell használni, A talajtömörséget ellenőrizni
kell a kitalpalások alatt. A terhelési diagram paramétereit nem szabad túllépni. Az emelési művelet közben a
munkagép hatósugarában, vagy a függő teher alatt tartózkodni, vagy munkát végezni TILOS! Az emelési
művelet közben folyamatosan biztosítani kell a kommunikáció lehetőségét az emelésben résztvevők között.
A kommunikációs eszközök biztosítása az üzemeltető feladata és felelőssége. Az emeléssel érintett
munkaterületre az illetéktelenek bejutását meg kell akadályozni elkerítéssel vagy személyes felügyelettel.
Az emelőgépeket szilárd talajra kell kitalpalni az eldőlés vagy akaratlan elmozdulás ellen, mely teherbírása
el kell, hogy viselje az emelőgép önsúlyából és az emelt teher súlyából adódó terhet. Az emelendő terhet
kizárólag érvényes teherkötözői vizsgával rendelkező személy kötözheti. Amennyiben az emelési utat az
emelőgép kezelője nem látja be teljes mértékben, akkor irányító személyt kell kijelölni. Mindig az emelendő
teher súlyának megfelelő teherbírású emelőgépet kell használni. Az emelési művelet közben az emelőgépet
28
túlterhelni (gémkinyúláshoz tartozó terhelhetőségtől eltérni) TILOS. Az emelés útvonalát és a lerakás helyét
minden akadálytól meg kell tisztítani. Az emelőgépek akaratlan vagy engedély nélküli használatát ki kell
zárni. Nem használt, őrizetlenül hagyott emelőgépben indító kulcsot hagyni TILOS! Emelési művelethez
minimum 2 fő jelenléte szükséges.

Dokumentációs kötelezettségek földmunkagépek emelőgépként való üzemeltetésekor:

Az üzemeltető emelési célra csak olyan földmunkagépet és teherfelvevő eszközt használhat, amely
rendelkezik: munkavédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, munkavédelmi üzembe helyezési engedéllyel
(üzemeltető adja ki), magyar nyelvű kezelési utasítással, terhelési diagrammal (gémkinyúláshoz tartozó
terhelhetőség), az emelési műveleteknél emelőgép naplóval, a gépnapló mellett, műszakos vizsgálat
(kezelő által dokumentálva emelőgép naplóban), időszakos felülvizsgálatokkal, szerkezeti vizsgálattal,
fővizsgálattal, biztonságtechnikai felülvizsgálattal (5 évente).
Emelési tervet kell készíteni, ha: több emelőgép egymás hatósugarában dolgozik, több emelőgéppel
történik együttes emelés, emelőgerendát vagy keretet alkalmaznak, az emelési művelet alatt személyemelés
is történik, az emelendő teher meghaladja a névleges terhelhetőség 65%-át, munkavállalók dolgoznak a
felfüggesztett teher közvetlen közelében (ez földmunkagépek esetében szinte mindig így van), villamos
vezeték, lakott épület közelében (gép hatósugarában).
Az emelési tervnek tartalmaznia kell: földmunkagép azonosítását, terhelhetőségeket a különböző
gémkinyúlásokhoz és dőlésszöghöz (terhelési görbe), az alkalmazott teherfelvevőket, az emelendő teher
tömegét, a teher útjának ábrázolását, a kitalpalás módját, a pótlólagos biztonsági intézkedéseket, az emelési
műveletben résztvevőket (gépkezelő, teherkötöző, irányító), üzemelési terület behatárolását, körülhatárolás
módját, földművek megközelíthetőségi távolságát.

Teherkötöző eszközök kötelező hitelességi vizsgálatai:

Mérőeszközös,
Szemrevételezéses mérőműszeres
Emelő eszköz típusa vizsgálat vizsgálat Teherpróba Vizsgálati ciklus
Láncfüggesztékek
125%-os igénybevételtől függően
(EBSZ I.7.2.9) túlterheléssel (gyártó előírásai a
Igen Igen helyszínen mérvadóak)
Sodronykötél
függesztékek 125%-os igénybevételtől függően
túlterheléssel (nagy igénybevétel esetén 3,
(EBSZ I.7.2.9) Igen Igen helyszínen egyéb esetekben 6 havonta)
Műanyag alapú
körkötelek, hevederek,
stb. 125% túlterheléssel,
vagy a gyártó
(EBSZ I.7.2.9 Igen Igen előírásai szerint

19. B. Mit nevezünk veszélyes anyagnak? Milyen szabályok vonatkoznak a veszélyes anyagok
tárolására? Milyen veszélyes anyagokat alkalmazunk építési munkálatok során?

Veszélyes anyag fogalma: veszélyes anyagnak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek az emberi életre és
a környezetre káros hatással vannak, függetlenül annak mennyiségétől.
Veszélyes árunak nevezzük azokat az áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyeknek tűz- és
robbanásveszélyes, egészségkárosító, vagy környezetkárosító tulajdonságaik vannak.

Veszélyes anyagok jellemző tulajdonságai: a veszélyes anyagok, különböző expozíciós utakon juthatnak
be a szervezetbe: lenyeléssel, belégzéssel, és bőrön át felszívódva, ebből a szempontból a haj, a szemek és
a nyálkahártyák nagyon érzékeny területek.

29
A veszélyes anyagok, az egészségre sok káros hatást gyakorolhatnak, többek között: légzőszervi betegségek
(a légutakban és a tüdőben jelentkező hatások), mint például az asztma, a rhinitis, az azbesztózis és a
szilikózis, izületi és gerinc problémák, foglalkozásból eredő daganatos betegségek, az egészségre gyakorolt
akut és hosszú távú hatások pl.: bőrbetegségek, reprodukciós képességgel kapcsolatos problémák és
születési rendellenességek, allergiák, a káros anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben (pl.: a nehézfémek,
mint az ólom és a higany vagy a szerves oldószerek), egyes mérgező anyagok halmozott hatást válthatnak
ki. Veszélyes anyagok főbb csoportjai: Vegyi anyagok: tisztítószerek, savak, lúgok, tűzveszélyes anyagok,
korrozív anyagok, fertőtlenítő szerek, oldószerek. Munkagépek esetében minden üzemanyag, kenőanyag,
karbantartó és tisztítószer… stb. Biológiai anyagok: a baktériumok, vírusok, gombák (élesztőgombák,
penészgombák) és a paraziták. Biológiai anyagok számos ágazatban előfordulnak, pl.: állatok szállításánál.
Sugárzó anyagok: optikai eszközök, kórházi, reaktori és erőművi anyagok, porszemekre rakódott csapadék
kimosódás… stb.
Tárolóhelyek kialakítása: a veszélyes anyagok tárolása több fontos raktári, vagy deponáló helyszínt
követel meg, tárolókonténerek, szabadtéri tárolók…stb. árufogadó és kirakó hely, áruátvétel (azonosító
hely), tárolóhelyek kiosztása a veszélyes anyag tulajdonságai szerint, betárolás, a tényleges tárolóhelyekre,
elsősegély hely, védőeszköz tároló hely, stb. Biztonságtechnikai követelmények: a belépés rendjének
szabályozása, folyamatos felügyelet, a szükséges egyéni és csoportos védőeszközök folyamatos megléte, az
elsősegély láda feltöltöttsége, a tárolóhelyek megfelelősége a tárolt veszélyes áruk tulajdonságaihoz, a
veszélyes áruk mozgatásához engedélyezett eszközökkel el lehessen érni a tárolóhelyet, a tárolóhelyi rend
fenntartása, a tárolt anyagok közötti biztonsági távolságok betartása, a tárolható maximális mennyiség
betartása termékcsoportonként, a tárolási előírások szerinti jelölés, a kiömlő anyagok semlegesítésére és
összegyűjtésére szolgáló felszerelés megléte, a veszélyes hulladékok tárolására szolgáló edényzet megléte, a
veszélyes anyag kiömlésekor betartandó tevékenységeket szabályozó utasítás, vészkijáratok, tűzjelző
berendezés és egyéb fontos jelzések jól látható elhelyezése, tűzvédelmi terv, stb.

Tárolóhelyek szellőzése, megvilágítása: szellőzés: a foglalkozási expozíciós határérték, egy adott

veszélyes anyag maximális, még biztonságosan megengedhető levegőben lévő koncentrációjának
határértéke. Ezt a határértéket kell minimálisan biztosítani a munkahelyi szellőző és szűrő berendezéseknek
minden, a tárolóhelyen jelenlévő veszélyes anyag tekintetében. Megvilágítás: a világítótestek feleljenek meg
a tárolt veszélyes áruk tűzbiztonsági és egyéb feltételeinek.

Veszélyes anyagok tárolásának biztonságtechnikai előírásai: A veszélyes anyag gyártója is ellátja

információval a munkavégzőket, és a tárolóhely számára is előírnak kötelezettségeket a különböző
szakhatóságok. A gyártó kiadja a biztonsági adatlapot, amely a veszélyes anyagra vonatkozó összes
információt tartalmazza. A gépkezelőt ebből csak néhány érinti, pl.: milyen expozíciós úton jut be a
veszélyes anyag a szervezetünkbe. Milyen védőeszközök vannak előírva a szállításhoz, és a rakodáshoz.
Milyen együttárolhatósági szabályai vannak a veszélyes anyagnak. Milyen tűzveszélyes, besorolása van.
Milyen elsősegélyt kell adni, sérülés esetén.
A tűzoltóság, a katasztrófavédelem, az ÁNTSZ, stb. meghatározzák, az épület jellege és az épület
környezete alapján, illetve a kültéri szabadtárolók esetében, hogy milyen veszélyes anyagokat lehet itt
kezelni, mekkora mennyiségben, mekkora lehet az egy helységben tárolt mennyiség, mekkora lehet az egy
rakatban tárolt mennyiség, mekkora biztonsági távolságot kell tartani a rakatok között…stb. Az
földmunkagép kezelőnek ezt mindet ismernie kell, hiszen neki kell mozgatni az árut.
Veszélyes építési anyagok:
Az építési/bontási hulladékok kezelésének szabályait a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet
tartalmazza. A rendelet értelmében az építési hulladék mennyiségének meghatározását, és szabályozott
kezelését, az engedélyezési eljárás során tervezni kell. A hulladék további könnyebb hasznosíthatósága
érdekében az építési/bontási hulladékokat, a hulladék anyagának és további hasznosításának megfelelő
gyűjtőhelyen elkülönítetten kell gyűjteni mindaddig, amíg nem kerül hasznosításra, vagy kezelésre.
A kémiai kóroki tényezők közül az építkezéseken számos, különféle vegyi anyagot és terméket használnak
fel, amelyek között nem egy gyúlékony, vagy robbanásveszélyes, illetőleg ártalmas az egészségre. A
motorhajtásra szolgáló üzemanyagok és a kenőanyagok gyúlékonyak, párájuk robbanásveszélyes elegyet
30
képezhet a levegővel. A lángvágásnál és hegesztésnél használt gázok, a különféle festékek és hígítóik
szintén tűz és robbanásveszélyesek lehetnek. A cement, mész, csemperagasztó, műgyanta alapú malter
adalékok (pl. epoxidok), tömítőanyagok és festékek használatakor a dolgozók kapcsolatba kerülnek
vegyszerekkel.
Néhány jellemző veszélyes építési anyag: illékony szerves vegyületek (ragasztók, lakkok, szigetelők,
festékek oldószerei), a bitumen forró feldolgozása közben keletkező gőzök, savak, veszélyes fémek (ólom,
króm, nikkel, azbeszt)… stb.
Néhány jellemző veszélyes bontási anyag: általában ipari technológiákhoz kapcsolódva jelennek meg
környezetünkben, tehát felhagyott vagy működő ipari üzemek bontásakor, korszerűsítésekor, környezeti
kármentesítésekor. Családi házak építésénél és bontásánál általában kizárható a szennyezés jelenléte,
azonban az 50-es 60-as években iparosított technológiával épült panelházak és szigetelőrendszerek esetében
alkalmaztak gyártási melléktermékeket, erőművi salakot, és azbesztet az építőanyagok gyártása során,
amelyekről mára kiderült, hogy az élettérben napi jelenlétük jelentős egészségkárosodást és halált okozhat.
Napjainkban országos program keretén belül folyik az épületek ilyen rákkeltő anyagoktól történő
mentesítése.
A számok az EWC kódok. Veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy
azok keveréke 17 01 06*, Veszélyes anyagokat tartalmazó üveg, műanyag, fa 17 02 04*, Szénkátrányt
tartalmazó bitumen keverék, 17 03 01*, Veszélyes anyagokkal szennyezett fém 17 04 09*, Veszélyes
anyagokat tartalmazó föld és kövek 17 05 03*, Veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya 17
05 07*, Azbeszt tartalmú szigetelőanyagok, 17 06 01*, Egyéb veszélyes anyag tartalmú szigetelőanyagok
17 06 03*, Azbesztet tartalmazó építőanyagok 17 06 05*, Veszélyes anyaggal szennyezett gipsz 17 08 01*,
Higanyt tartalmazó építési hulladékok 17 09 01*…stb.

20. B. Csoportosítsa a szállítógépeket! Beszéljen a szállítószalagok szerkezeti kialakításáról,

működési elvéről! Ismertesse a hevedertípusokat, a hevederek anyagát! Hogyan történhet az
anyagfeladás a szállítószalagokra? Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak a szállítószalag
kezelésére?

Szakaszos és folyamatos üzemű szállítógépek: Szakaszos üzemű az a gép, amely a munkamozgásait

bármikor meg tudja változtatni, megáll, pozíciót vált, és egymás után különböző műveleteket is végezhet.
Pl.: földmunkagépek.
Folyamatos működésű anyagmozgató berendezés, amely adott vonalvezetésű pálya mentén darabáruk és
ömlesztett anyagok szállítására, bizonyos esetekben rakodására (átadására) alkalmas. Pl.: szállítószalagok,
vedersoros kotrók.

Szállítószalagok fő részeinek ismertetése, fajtái jellemzői (végetlenített szállítóelem, szállítóelem

megtámasztása és megvezetése, hajtás, feszítés, pályaszerkezet): Végetlenített szállítóelem (szalag, szíj,
elemtag). Szállítóelem megtámasztása és megvezetése (görgő, síklap, sín), a támasztógörgők sűrűsége a
szállított anyag tömegétől függ, a görgőkből általában hármat tesznek egymás mellé, a két szélső dőlésszöge
pedig állítható, mert ezek határozzák meg a szállítószalag vályúsodását, ömlesztett anyag szállítása esetén.
Pályaszerkezet, ez adja meg a pálya nyomvonalát, ez a fő teherviselő, a kitalpalása és a függőleges
helyzetbe hozása meghatározza a szállítószalag egyensúlyi helyzetét. A tartószerkezet lehet fix, hordozható,
önjáró, csuklótagos (30-50 fokos oldalirányú hajlásszögig) és teleszkópos (a változtatható hossz miatt).
Hajtódob, a szalag mozgatását végzi, ennek a tengelyét hajtja a motor. Feszítődob, ez feszíti meg a szalagot,
a tengelyvonalát pontosan be kell állítani, mert lefuthat róla a szalag. A terelőgörgők, a szalag alsó
visszatérő ágát vezetik meg a nagy belógás elkerülése érdekében. Surrantó: feladó és ledobó, a szállítandó
anyag mennyiségének és a szalagra juttatás adagolása, és a szalagról történő irányított lejuttatása. A
haladómű, a vontatható, vagy önjáró szállítószalagok mozgását teszi lehetővé. Heveder és dobtisztító: gumi
tisztítólap, forgókefe, spirálkés, rázógörgő, acéllap, vízsugár, ezek végzik a szállítószalag tisztítását.
A dobok típusai: hajtódob (feladata a heveder mozgatása), visszaterelődob (heveder mozgásirányát > 120
fokkal változtatja meg), irányváltódob (heveder mozgásirányát 30-120 fok között változtatja meg),
terelődob (heveder mozgásirányát 30 foknál többel változtatja meg, ledobódob, az anyagot leválasztja a
szalagról.

31
Hevederek anyaga: Valamilyen teherhordó szerkezet van egy kopásálló rugalmas réteggel bevonva. A
teherhordó réteg lehet fémháló, műanyagszövet, üvegszál…stb. A kopásálló réteg pedig fém, műanyag, de
leggyakrabban gumi.

Hevedertípusok (normál és különleges hevederek): A felhasználás célja alapján gyártanak saválló,

antisztatikus, olaj és zsírálló, kopásálló, tűz és lángálló, nehezen gyulladó…stb. típusokat. A 18 foknál
nagyobb emelkedési szög esetén, keresztbordákkal ellátott hevederek alkalmazhatók, a szállított anyag
visszacsúszásának megakadályozása céljából. Az elérhető emelkedési szög, a borda magasságától és a
formájától függ, illetve a szállított anyag szemcsenagyságától függően akár 60 fok is lehet. - Ömlesztett
anyag, vagy nagy meredekség esetén 20-90 mm magas keresztbordákat használnak. Meredek
anyagtovábbítás esetén nyugodt, rázkódásmentes hevederfutást kell biztosítani, ezért a szállítógörgőket a
normál kivitelűnél sűrűbben kell elhelyezni. A hevederek visszafutása egyrészes, egyenes görgőkön
történik. A profillal ellátott felület miatt a heveder tisztításához a szokványos kaparók nem alkalmazhatók,
tisztításuk vízsugárral vagy forgó körkefével történik.

Anyagfeladási módok: Az anyagfeladás kézi, gépi, gravitációs módokon, ill. szállító szalaggal történhet.
Surrantóval: A teher gravitációs úton történő szórása jellemzi. Gépi feladók (feladószalag, cellás adagoló,
rezgőadagoló, láncos kaparó, forgólapátos adagoló, serleges adagoló…stb. ), ledobódob, ledobókocsi,
lekotróeke. Mechanikai hatások ellen nem érzékeny anyagok lejtő irányban, vagy függőlegesen lefelé való
mozgatására alkalmazhatók. Anyagfeladó surrantókat kiegészíthetik beépített rostával, csúszdákkal,
csigákkal… stb.

Indítás és leállítás folyamata: Indítani csak terheletlen állapotban szabad, mert vagy szétszakítjuk a
szalagot a nagy indítási ellenállás miatt, vagy túlterheljük a motort. Leállítani is csak üres, terheletlen
állapotban szabad. Ha műszaki okból, vagy vészkapcsolóval áll le a szalag, azt újraindítás előtt
tehermentesíteni kell, teát a felületéről az anyagot le kell szedni.

Biztonsági berendezések: védőrácsok megléte, megfelelősége; elektromos kábelek vezetése (kötegelve,

rendezetten, vagy földön védelemmel ellátva a gépek mozgási útvonalán, vagy út felett megfelelő
magasságban vezetve); több műszak esetén, vagy természetes fény hiányában világítás megléte;
kezelőszervek magyar nyelvű feliratainak megléte; átjárási lehetőség szabályozása a szalagok alatt
(magassági korlátozás, védelem a pergő anyagok ellen, tábla, piktogram, lezárás, akadály, stb.);
vészleállítók megléte, elhelyezésük megfelelősége (távolság), kipróbálása, vagy üzemi próba eredményének
naplózása; osztályozó üzemen kívüli területeinek lezárása (lánc, tábla, stb.); alkalmazottak (gépkezelők és
hatókörzetben tartózkodók) egyéni védőfelszerelésének juttatási rendje, írásbeli szabályozása, az egyéni
védőeszközök rendelkezésre állása, használata; táblák, piktogramok kihelyezés, figyelmeztetés a lehetséges
veszélyekre, az egyéni védőeszközök használatára, stb.; járófelületek, korlátok megfelelősége,
akadálymentessége, csúszásmentessége.

Munkavédelmi előírások szállítószalagok használata esetén:

Néhány konkrét példa halálos munkabalesetekre: Egy meddőt szállító gumihevederes szállítóberendezés
(un. tisztítószalag) egyik tartógörgője behúzta a balesetet szenvedett kezét, oly módon, hogy a ruházatát
föltekerte a görgőre és az összehúzódó-megfeszülő ruházat megfojtotta a munkavállalót.
Egy bányaüzemben az elhunyt ismeretlen körülmények között, egy újonnan létesített előosztályozó szalag
végdobjához nyúlt be a szalagvázon keresztül. A henger a karját tekerte föl és így szorította őt a
szalagvázhoz.

A munkáltató kockázatértékelése alapján meg kell határozni az adott munkaterületre vonatkozó szabályokat,
a dolgozók munkavédelmi oktatását, egyéni és csoportos védőeszközöket, a biztonsági berendezéseket és az
biztonságtechnikai ellenőrzéseket.

32
21. B. Milyen teendői vannak a rakodógép kezelőnek a munka megkezdése előtt a munkaterülettel
kapcsolatban? Beszéljen a munkagépnapló vezetéséről!

Munkaterület felmérésének szabályai: A terület pontos határai, megközelítési lehetőségei, a

terepviszonyok, a talajviszonyok, a talajvízszint, a középtávú időjárási előrejelzés és a talajviszonyok
elemzése a határidők szempontjából. A területen található épületek, építmények és műtárgyak, elektromos
szabadvezetékek, a megvédendő növényzet, a terület használatára, igénybevételére vonatkozó
követelmények, elvárások és ismeretek egy esetleg a területen már működő intézmény zavartalan
működésének biztosítása szempontjából. A már elvégzett geodéziai kitűzések helyszíni jelei, adatai, építési
munkafolyamatok időbeli ütemezése. A területen dolgozó más vállalkozók terület, energia és egyéb igénye,
az együttműködés lehetősége…stb. A földmunkák területén lévő vezetékek nyomvonalát, a berendezések
helyét és a szükséges védelmi körzetet a kiviteli terveken fel kell tüntetni. A térszint alatti földmunkák
megkezdése előtt az építési területen az ismeretlen vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, és a
munkák során fellelt vezetékeket, tárgyakat azonosítani kell. Ezt műszeres vizsgálattal vagy kutatóárok,
illetve kutatóakna alkalmazásával kell elvégezni. A kutatóakna legalább 1,80 x 0,80 m-es legyen. A
kutatóárkot vagy aknát kézi erővel, lépcsősen haladva kell kiemelni, és dúcokkal, szádfalakkal kell
biztosítani.

Munkaterület biztosítása: Építési munkahelyeket úgy kell kialakítani, illetve berendezni, hogy az építési
munka sajátosságainak, a változó építési körülményeknek és állapotnak, az időjárási követelményeknek és a
mindenkori szakmai tevékenységnek megfelelően folyamatosan megvalósuljanak az egészséges és
biztonságos munkavégzés követelményei. Ezek közül a legfontosabbak: növényirtás, humuszleszedés,
durva tereprendezés, a terület bekerítése, kapuk biztosítása, építési energia, vízellátás, telefon és
telekommunikációs ellátottság, mobil WC-k, csatornabekötések, irodák, öltözők, tárgyalók; étkező
helyiségek, tartózkodók, felvonulási épületek telepítése, depók kijelölése, őrzésvédelem megszervezése…
stb.
Teher helyének meghatározása, előkészítése: Földmunkák esetén rakatot képezhetünk: teherautóra,
vagonba, depóba, töltésnek, alapozásba, támfalak közé, stb. A fogadóhely terhelhetősége feleljen meg a
lehelyezni kívánt rakománynak, illetve az azokból képzett halmazoknak, a megközelítési útja viselje el a
rakományok mozgatását végző gép legnagyobb tengelyterhelését, és kerékterhelését. A rakomány
lehelyezés után legyen biztosított, a tárolóterek kialakítására előírt tűzvédelmi előírások betartása.

Anyaghalmozás szabályai: Ismerni kell az egyes rakatok tömegét, az egyes rakatok terhelhetőségét, és így
az egymásra halmazható rakatok számát, a rakatok kialakítását (soros, vagy tömbös tárolás), a rakatképzés
segédeszközeinek használati módját, a rakatképzéshez használatos munkagép szerelékét, az egyes rakatok
közti távolság meghatározásához, a rakatképző munkagép közlekedési és manőverező mozgásának
útszélességi igényét. Közvetlen halmozás esetén (ha egymásra helyezéssel az eldőlés elleni védelem nincs
biztosítva) kötéseket, sorok közé alátéteket, kiékeléseket, ékeket kell alkalmazni. Anyagokat,
egységrakományokat, olyan magasra szabad felrakni, míg biztos egyensúlyban maradnak, a szél
borítóhatását is figyelembe véve, felrakásuk, levételük biztonságos. Hegyes, és éles részeket el kell
távolítani tárolás előtt vagy veszélymentes tárolásukat más módon kell megoldani. Hosszú anyagoknak
falhoz döntve tárolásakor ütközőket és határoló kereteket kell alkalmazni. Halmazok megbontását csak
felülről szabad megkezdeni. Anyaghalmazokon való tartózkodás tilos!

Szállítási, anyagmozgatási útvonal kijelölése: Szempontok: a talaj teherbíró képessége, a lehető

legrövidebb szállítási útvonal, és az anyaghalmozás legkedvezőbb feltételei. A legalacsonyabb súlypontra
kell törekedni, és a kanálban, vagy más adapterben szállított anyag kiszóródásának, leejtésének az
elkerülésére. A szállítási útvonalat meghatározza az alapgép futóműve (kerekes, lánctalpas), stabilitása, a
talaj dőlésszöge, a szállított teher tömege, a teher tömegközéppontjának a távolsága, és a talajtól mért
függőleges magassága, a földművek közelsége, a talaj tömörsége, víztartalma és szerkezete… stb.
33
Munkagép napló ismertetése, vezetése: Lásd az „A” modul 10-es kérdésében.

22. B. Milyen szélsőséges időjárási viszonyokat ismer? Beszéljen a gépek szélsőséges időjárási
viszonyok mellett való üzemeltetéséről!

Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok melletti üzemeltetés: szél, hóesés, amiknek a hatása lecsökkenti a
látótávolságot, eső, köd, füst. Ónos eső, ami ellenőrizhetetlen módon terheli a jég súlyával a környező fákat,
vezetékeket. A mi éghajlatunkon extrém hideg nem szokott ilyen előfordulni. A hideg kb. -40 C fok körül
teszi annyira rideggé a fémeket, hogy a terhelésre méretezett alkatrészeket le kellene tiltani a terhelésről
törésveszély miatt. Az üzemanyagok közül a dízel olaj ami érzékeny a hidegre, 0 c fok körül kezd el
opálosodni, -10 C- nál pedig paraffin kristályok válnak ki benne eltömítve mindent és lehetetlenné téve az
üzemelést, de a téli adalékolásával az üzemanyagok esetében ez a hatás sem jelent problémát.

Gépek működtetése erős esőben vagy hóesésben: elsősorban a látótávolságok csökkenése, a haladás
biztonsága, a fékek hatásfokának csökkenése, és a stabilitás romlása, a talajviszonyok változása, ami az esőt
és a hóesést jellemzi. A kezelő csak addig folytathat munkát, amíg a munkavégzés biztonságos feltételei
megvannak. A földmunkagép üzemét le kell állítani, ha a környezeti hatások miatt a szerelék környezete és
a szállítási folyamat már nem figyelhető meg, pl. erős hóesés, köd, vagy más időjárási körülmény miatt. A
jegesedés káros hatásai: A terhek lefagyása miatt kiszámíthatatlan a kiszakítási erő, ezért a lefagyott terhek
emelése tilos. A jeges talajon való közlekedés balesetveszélyes, ha a közlekedési útról, vagy a
munkaterületről le tudjuk tolni a havas, fagyott részt, akkor biztosíthatjuk a biztonságos feltételeket a
munkavégzéshez. A jegesedett műszálas hevedereket a szakadásveszély miatt tilos használni. A gémekre
rakódott jég tömege miatt használhatatlan a terhelési diagram. A gémekről emelés közben letörik a jég és a
jéghullás, főleg szélben nagyon veszélyes. A lánctalpas járművek is le kell, hogy tolják maguk előtt a jeget,
ha lejtőn közlekednek, a lecsúszás veszélye miatt.

Szél káros és veszélyes hatásai: Földmunkagépek esetében pl. személyemelőkosár nagy magasságban,
szabadtéren történő használata esetében, a kötöző eszközök és az elektromos hálózatok kölcsönös mozgásai
is, ha függesztve kell ilyen körülmények között anyagot mozgatni. Elektromos vezeték közelében ebben az
esetben a biztonsági távolságok nem mindig tarthatóak, ezért abba kell hagyni a veszély elmúltáig a munkát.
Normál üzemben, ha nem dolgozik a rakodógép nagy gémkinyúlással és nem függesztve emel, akkor
nincsen hatása a szélnek a munkavégzésre, hacsak nem havat, vagy homokot fúj olyan intenzitással, hogy az
akadályozza a látást és a gyalog munkát végző kollégákat.

Gépek tárolása, ezen körülmények között: A mai gépek nem igényelnek külön védelmet az időjárás ellen,
természetesen hosszútávon meghálálják a gondoskodást, de a régi típusok közül még nem is volt
mindegyiknek zárt kabinja. Ezeket takarással kell védeni. A tárolás inkább az üzemanyagoknál, a tartalék
alkatrészeknél, szerszámoknál, a szerelékeknél, akkumulátoroknál fontos. Ezeknek legjobb egy konténer,
vagy egy zárt kocsiszekrény.

23. B. Beszéljen a gépek feliratozásának szükségességéről! Milyen biztonsági szín és alakjelzésekkel

találkozhatunk a munkavégzés során?

Visszajelző lámpák: a legfontosabb szerkezeti egységek működéséről visszajelző lámpák adnak

tájékoztatást, pl.: fékek, üzemanyagszint, vészjelző, fényszóró, töltésjelző, motorolaj nyomás, hűtőfolyadék
hőmérséklet, hidraulika olaj hőmérséklet, kitalpalás állapota, menet közben a kitalpalás reteszelése, a
szerelékcsatoló rögzített, vagy nyitott állapota, stb.

34
Munkavédelmileg fontos szöveges feliratok: a munkagépeken fel kell tüntetni a teherbírást az
üzemeltetési szintről jól látható helyen és módon. Függő teher alatt tartózkodni életveszélyes és tilos! A
munkagépen csak a kezeléssel, a karbantartással, az ellenőrzéssel megbízott személy tartózkodhat! A
biztonsági távolságok figyelmeztetésére a következő felirat szükséges: A munkagép hatósugarában
tartózkodni tilos! Az elektromos hálózatok csatlakozásait rejtő dobozokban, vagy burkolatokon fel kell
tüntetni a figyelmeztető szót: Vigyázz! és utána a megfelelő jelzést: 380 V, vagy Nagyfeszültség.
A gépen tartózkodható személyek megnevezése: Vagy név szerint tüntetik fel, vagy általánosan
fogalmaznak: a munkagépen csak a kezelő tartózkodhat.
Egyéb feliratok: A fontos érintésvédelmi, védőeszköz-viselési, hatósugár és egyéb feliratokat,
piktogramokkal és színkódolásokkal teszik figyelemfelkeltőbbé. Építési területeken fontos, a földművek
bekerítése, az omlásveszélyes talajokon a gépekkel történő minimális megközelítési távolságok kitáblázása,
a terhelten közlekedő gépek sebességének korlátozása a talajrezgések miatt. Bontási területen a magasban
végzett munka, lehulló tárgyak… körülkerítés és feliratozás.
Függő teher alatti magasság: A teher közelében hivatalosan tartózkodó személyek (teherkötöző, irányító,
munkagépkezelő, a közművek szerelését végző személyek) közül a legalacsonyabb vállmagasságán felüli
magasság minden esetben a függő teher alatti tartózkodás szintje.
A gép hatósugara: az adott pillanatnyi magassága a gépnek. Pl. egy teleszkópgémes rakodó lehet 3 m és
akár 15 m magas is. Ha a gép elejti a terhét, vagy felborul, akkor milyen sugarú körben veszélyeztet
másokat, ezért fontos a pillanatnyi magasság.

Biztonsági szín és alakjelzések, piktogramok: : tiltó jel: (színe piros) olyan biztonsági jel, amely
veszélyes magatartást tilt. Pl.: Nyílt láng használata és a dohányzás tilos! Figyelmeztető jel: (színe sárga)
olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyre figyelmeztet. Pl.: Áramütés veszélye! Rendelkező jel:
(színe kék) olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő. Pl.: Hallásvédő használata
kötelező! Elsősegély, vagy menekülési jel: (színe zöld) olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az
elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi. Pl.: Elsősegély hely.

Gépkezelő teendői a biztonságtechnikai jelzésekkel kapcsolatban: : ismernie kell és be kell tartania

azokat, valamint minden műszakos vizsgálat alkalmával ellenőriznie kell a működőképességüket.
Bármilyen meghibásodás esetén le kell állítania a munkagépet, be kell írnia a hiba jellegét a gépnaplóba és
jeleznie kell a munkahelyi vezetőnek. A munkát folytatni csak a hiba elhárítása után lehet. Előfordulhat,
hogy a munkahelyi vezető, több száz km távolságban van, ezért a kezelőnek kell megkezdenie a hiba
elhárítását, vagy a szervizcsoportot értesítenie.

24. B Beszéljen a munkagépek korszerű vezérlési fajtáiról! Milyen előnyei vannak a különféle
vezérléseknek? Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak a lézer-sugarak használatára?

Lézervezérlés: Gréderek, szkréperek, dózerek vezérlése.

A vezérlő rendszer elemei: Fedélzeti szenzorok (dőlés/elfordulás érzékelők), hidraulikus
elemek. Ultrahangos/lézer érzékelők a gépen. Fedélzeti számítógép/kijelző.
A dőlésvezérlés modulrendszerű, így tetszőlegesen továbbfejleszthető. A hidraulikarendszert átalakítva a
kézi vezérléssel párhuzamosan elektrohidraulikus (proporcionális) szelepeket kell beépíteni. A dőlés- és
elfordulás érzékelőkkel a gép önállóan számítógép-vezérléssel képes beállított dőlésszögű felületek
kialakítására, de a magasság (fogásmélység), még kézi állítású. Külön magasságérzékelőkkel a magassági
szint állítása is automatizálható.

35
Lézeres magasságvezérlés: A referenciasíkot a terepen elhelyezett forgólézer hozza létre. Ehhez
használható nagyobb hatótávolságú szintezőlézer is. Bizonyos lézerek képesek két összetevőjű dőlt sík
előállítására, mely értékeket ki is jelzi, így az úttengely emelkedése és az oldalesés is lekövethető.

Csarnoképítésnél vagy forgalommentes övezetben a lézersík előállítható elérhető magasságban is (de nem
szemmagasságban!). Nagyobb beruházásoknál, útépítésnél az építési forgalom zavaró hatásának kiiktatása
végett a lézersíkot kb. 4m-es magasságban hozzák létre. A forgólézert ekkor magasított állványon, a
lézerérzékelőt, pedig teleszkópos rudazaton helyezik el. A lézer beállítása ekkor távirányítóval történik.
Lézersík nagy magasságban:

36
Lézersík kis magasságban, illetve csarnoképítés esete:

A megfelelő dőlésszögű földmű elkészítése (lézersík lekövetése) a következő módon történik: a

munkagéppel a kívánt irányba kell állni, az oldalesés értékét be kell állítani (a lézersík haladási irányára
merőleges dőlés), a vágóél egyik sarkával egy kimért magassági pontra állni, a lézerérzékelőt kézzel, vagy
motoros árboccal a lézersíkig emelni, ekkor a kijelzőn zöld középszintjel lesz látható, gombnyomásra ez a
magasságérték eltárolásra kerül, és kezdődhet is a munka. Terítéskor, kézi üzemmódban a rendszer
folyamatosan kijelzi a szinttől való eltérést. Készre húzáskor automatikus módra kapcsolva a vágóél
haladás közben folyamatosan az előírt magasságot és dőlést állítja elő. A rendszer egy kézi kapcsolóval
bármikor kiiktatható, ha bármilyen okból hirtelen kézi beavatkozás szükséges. A kijelzőn figyelemmel
követhető a referencia magasságtól való eltérés oldalanként, a késdőlés aktuális értéke, a csatlakoztatott
érzékelők működése, fajtája. Ez nem 3D-s vezérlés, ezért nincs mód szabad mozgásra a munkaterületen, a
kijelölt tengellyel párhuzamosan kell közlekedni, hogy a járatok közti átmenetek lépcsőmentesek legyenek.
Egy mérőállomással viszont szükség esetén igen hamar 3D-sre lehet alakítani, ha a gép rendelkezik
fedélzeti szenzorrendszerrel, mely a kés aktuális szöghelyzetét érzékeli. Ekkor a rendszer bővíthető
mérőállomásos, vagy műholdas vezérlésűvé is.
Ultrahangos magasságvezérlés: Az ultrahangos magasságérzékelőnek, a vágóél mellé történő szerelésével
egy jó minőségű referenciafelület követésére van lehetőség, ha nem hosszú, és egyenes síkú felületet kell
készíteni. Hanem pl. egy úttest melletti útpadka, aminek a kanyarokban dőlése van és követi a domborzatot
az úttal együtt. A referencia lehet: útpadka, meglévő aszfaltút, elmunkált földmű, vezetőhuzal… stb.

37
TPS vezérlés: (Terrestrial Positioning System) 3D-s, mérőállomásos vezérlés:

A mérőállomást az alappont-hálózathoz igazítva helyezik el a munkaterületen, ebben a vonatkoztatási

rendszerben mozog a munkagép, a fedélzeten elhelyezett számítógépbe programozott adatoknak
megfelelően. A rendszer optikai úton működik, ezért a műszernek és a munkagépnek folyamatosan látnia
kell egymást. A terület tervrajzát a munkagépen lévő számítógép tartalmazza. A munkaterületen elhelyezett
mérőállomás folyamatosan közli a gép pozícióját, ezután a kés, az adott helyhez tartozó magasságértéknek
megfelelően készíti el a felületet.

38
Az irányítást egy robot mérőállomás végzi, mely a pontos távolság- és szögadatokat rádión keresztül közli a
munkagép fedélzeti számítógépével.

A mérőállomás a gép pozícióját, a vágóél fölé szerelt aktív prizma segítségével határozza meg. A
mérőállomás a prizma által sugárzott infra jeleket veszi, és folyamatosan mérni tudja a munkagép helyzetét.

A terepmodell elkészítéséhez előzetes számítógépes adatfeldolgozás szükséges. A tervrajzok alapján a

szoftver, a munkagép által értelmezhető formátumra hozza a terveket, melyek a gépen lévő számítógépbe
kerülnek. A számítógépen megjelenített 3 dimenziós terepmodell látható a fenti képeken, ahol az egyes
szinteket még színkódok is jelölik. Nagyon modern technika a 3 dimenziós lézer szkenner, ami bármilyen
tereptárgyat, vagy domborzatot viszonylag hamar letapogat, és annak 3D-s modelljét hozzáférhetővé teszi a
különböző tervezőprogramok számára. Ezt könnyedén értelmezi a munkagép fedélzeti számítógépe is, így
lehetővé téve a teljesen automatizált vezérlést.
A vezérlő a kezelőfülkében található, a kijelzőn az összes aktuális információ megjelenik, mely az adott
pozícióhoz tartozik. Néhány ezek közül: Helyszínrajz, Szelvényszám, Műholdvételi körülmények,
Keresztirányú dőlés, Eltérés a kívánt szinttől… stb.

Kijelző a gépkezelő számára.

39
A munka menete:
1. Az irodában: A tervezőtől kapott adatokat megfelelő formátumra hozzák, és a munkagéphez juttatják.
2. Egy földmérő, vagy a kezelő beméri a mérőállomást a terepen, megcélozza a munkagépen lévő prizmát.
3. A gépkezelő a munkagép fedélzeti számítógépét a gépre érvényes beállításokkal elindítja.
4. Ezután a gép szabadon mozoghat a területen, a vágóél automatikusan elkészíti a tervezett felületet.

TPS vezérlés:
Előnyei: nagyobb pontosság, mint a GPS (magasság<5mm, vízszint<10mm)
Hátrányai: összelátás szükséges, minden vezérelt géphez egy, vagy több mérőállomás szükséges, időjárás
befolyásolja, gyakoribb célvesztés.

GPS vezérlés: 3D- vezérlés, a térben tetszőleges formájú munkaterület kialakítása, egy előre betáplált
terepmodellnek megfelelően. A lézer és ultrahang vezérlés, a helyes magasság illetve dőlés beállítását tették
lehetővé. Sík vagy állandó esésű terepen a normál gépvezérlés is alkalmas, azonban a komplex és változatos
felszínkialaításoknál, mint pl. golfpályák, depóniák, új építésű utak kialakításánál a 3D vezérlés az ideális
megoldás. Komolyabb szoftver- és hardverbázis szükséges a 3 dimenziós vezérléshez. Szükség van GPS
rendszerre, esetleg mérőállomásra. A fedélzeti számítógép olvassa be a kialakítani kívánt terület modelljét,
ez kapcsolatban áll a különböző munkahengereket vezérlő szelepekkel is, számítja a differenciát a megadott
modell és a kivitelezett felület között, és szükség esetén beavatkozik a vágóél állításával.
A megtervezett 3 dimenziós digitális terepmodell a gép vezérlőboxában betárolásra kerül. Egy, a tolólapra
felszerelt GPS vevő méri a pajzs helyét (X-Y koordináta) és a magasságát is. Ez a vezérlőboxban
összehasonlításra kerül a tervezett adatokkal. Ezután generálódik a parancs a hidraulikának a vágóél
emelésére vagy süllyesztésére (másodpercenként 10-szer). Mivel a rendszer minden pillanatban ismeri a
terepen elfoglalt helyzetét (XY koordináta ) és az ahhoz tartozó tervezett magasságot, így a vezérlés az
objektum minden pontján előzetes geodéziai munkák (bemérés, kitűzés, karózás stb.) nélkül lehetséges.
A 3D vezérlés előnyei: nincs szükség kitűzési munkálatokra, nagyobb pontosság, hatékonyabb,
gyorsabb munkavégzés, nem kell összelátás, 1 referenciaállomás több gépet is kiszolgál, 24 órában, ködben,
hóesésben is működhet. Hátránya: pontatlanabb, mint a mérőállomás (magasság kb.: ±2cm, vízszint kb.:±1
cm)

A 3D vezérlések feltételei: Az építendő objektum tervei digitális formában kell, hogy meglegyenek egy
országos vagy egy helyi koordinátarendszerben

TPS vezérlés esetén a terület közelében néhány alappontot kell létesíteni. Ezek segítségével a tetszőleges
helyen felállított műszer meghatározza a saját álláspont-koordinátáit, hogy utána pozíciót tudjon adni a
pajzson lévő prizmának. GPS vezérlés esetén biztosítani kell az átmenetet a műholdas koordinátarendszer
és a helyi koordinátarendszer között. Ehhez a rendszert a munkálatok elején kalibrálni kell. A különféle
szoftverek lehetővé teszik néhány helyi alappont GPS-es bemérése után a gépen mért GPS koordináta
40
automatikus átszámolását (transzformálását) a helyi rendszerbe. A felhasználóknak nem kell ezzel tovább
törődni. 3D vezérlőszoftver a gépen. A szoftver a vezetőfülkében elhelyezett vezérlőboxon fut. Ide lehet az
objektum digitális tervét betölteni. A szoftver végzi az összehasonlítást és a hidraulikavezérlést. A
vezérlőbox kijelzőjén a terv és a gép aktuális helyzete grafikusan megjelenik. Kereszt- és hossz-szelvények,
stb. is megjeleníthetők, és utólagos tervváltoztatás beadás is lehetséges.

Lézersugarak veszélyei, munkavédelmi előírások: Mivel a lézerdiódából kilépő fény divergens, 30 – 50

cm távolságból rövid időre belenézve rendszerint nem jelentenek veszélyt. Nem így a kollimált
lézerfény! Párhuzamos nyalábba még a legrövidebb ideig sem szabad pillantani. A párhuzamos fényt
ugyanis szemlencsénk mikronnyi átmérőjű területre képezi le a szemünk ideghártyájára, oda koncentrálva
az összes beérkező energiát, ami egy pillanat alatt kiégeti a fényérzékeny sejteket. Persze az egy-két
elpusztult idegsejt önmagában még nem okozna látáskárosodást. A képalkotásban ugyanis az agyunk játszik
jelentős szerepet, ami nem is használja fel az összes idegsejttől beérkezett ingerületet. Viszont szemünk
állandó vibráló mozgást végez, miáltal a fókuszált lézerfény összekaszabolja a recehártyát. A sérült személy
nem veszi észre abban a pillanatban, mikor az eset történt. Az igazi károsodás ez után kezdődik, mikor a
sérült ideghártya elkezd varasodni, ami súlyos esetben vaksághoz vezethet. Ezért a lézersíkot, az alacsony
lézervezérlést kivéve, mindig szemmagasság fölött (általában 4m) kell alkalmazni és minden dolgozónak
biztosítani kell lézerfény ellen védő szemüveget.

41
 Kézi rajzjelek a hidraulikus rendszerben
1. hidraulikus szivattyú:
- a hajtó, vagy a hajtott tengelyeket vékony vonalak jelölik
- a körön belüli nyilak az áramlás irányát jelölik
- a nyilak iránya mindig kifelé mutat a körből
2. hidromotor:
- a nyilak iránya mindig befelé mutat a körbe
3. útszelep:
- számozásuknál először mindig az utak számát adják meg, azután a működési helyzetek számát.
Pl.: 2/2 , 3/2 , 4/3 … stb.
- a jelében a négyzetek száma, a működési helyzetek számát jelöli
- a jelében a nyilak száma a kivezetések (utak, csatornák) számát jelöli
- a jelében a betűk a kivezetések megnevezését jelölik:
o A: csatorna, vagy nyomóág
o B: tartály, vagy fogyasztó csatlakozás
o C: fogyasztó
o D: fogyasztó
o L: résolaj
o P: nyomóági csatlakozó
o T: visszafolyó ági csatlakozó
4. kézi működtetés:
- rugó visszaállítóval és résolaj csatlakozóval:

- nyomógomb rugó visszaállítóval:

- kézikar:

- kézikar rögzítővel:

- lábpedál rugó visszaállítással:

5. mechanikus működtetés:
- nyomógombbal:

- rugóval:

- irányító karral:

- általános jelölés:

6. nyomás irányító:

7. nyomás határoló:

8. fojtó szelep:

42
9. blende:

10. visszacsapó szelep:

11. elzáró elem:

12. munkahengerek:
- egyszeres működésű, visszatérítés külső erővel:

- egyszeres működésű, rugó visszatérítéssel:

- egyszeres működésű teleszkóp, külső erő visszatérítéssel:

- kettős működésű, egyoldali munkahenger kivezetéssel:

- kettős működésű, kétoldali munkahenger kivezetéssel:

( ezt a megoldást alkalmazzák a targoncák kormányánál is)

- kettős működésű teleszkópos:

13. hidraulikus nyomásforrás:

14. elektromotor:

15. nyomó, vagy visszafolyó vezeték:

16. vezérlő vezeték, vagy résolaj:

17. hajlékony vezeték:

18. vezeték összekötés:

19. egymást keresztező vezeték:

20. légtelenítő:

21. gyorscsatlakozó mechanikus nyitással:

22. tartály:

23. szűrő:

24. hűtő:

25. fűtő:

26. nyomásmérő

43
 27. hőmérsékletmérő:

28. áramlásmérő:

29. szintjelző:

A földmunkagépekkel történő munkavégzést szabályozó fontosabb

rendeletek:
- 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról

- Melléklet a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelethez /Emelőgép Biztonsági Szabályzat

I. Fejezet
1. Általános előírások
1.1.2 Jelen szabályzat hatálya a II., III. és IV. fejezetében foglalt emelőgépekkel végzett
tevékenységre, továbbá teherfelvevő eszközökre terjed ki.
1.2.3 Nem tartozik a szabályzat hatálya alá a zárt technológiai láncba (géprendszerbe) beépített
és csak a gépet kiszolgáló emelőszerkezet és azok teherfelvevő eszközei, a felvonó, az
úszólétesítményeken lévő emelőgép, valamint a földmunkagép, kivéve, ha az emelőgép (daru)
üzemmódban működik.

44
 TÁJÉKOZTATÓ A GYAKORLATI VIZSGAFELADATRÓL
A vizsgafeladatra 10 perc áll rendelkezésre

1. számú vizsgafeladat

A gépnapló bejegyzéseinek figyelembe vételével végezze el a vizsgafeladathoz biztosított földmunka-, rakodó,

vagy szállítógépen a műszakkezdéskor előírt vizsgálatot, aminek eredményét, ha szükséges, rögzítse a gép
üzemnaplójába!
Használja a gép üzemeltetése előtt az előírt egyéni és csoportos védőeszközöket!
Győződjön meg, hogy a rendelkezésére álló gép szereléke alkalmas-e az előírt gyakorlati feladat végrehajtására!
Hajtson végre egy merítési vagy rakodási, vagy szállítási feladatot a biztosított anyaggal!
A feladatot, ha lehetősége van rá, előre és hátramenetben is hajtsa végre!
Az előírásoknak megfelelően használja a jelző és biztonsági berendezéseket!
_____________

Az adott gépen mutassa be a motor ékszíjainak elhelyezését és megfelelőségének vizsgálatát!

2. számú vizsgafeladat

A gépnapló bejegyzéseinek figyelembe vételével végezze el a vizsgafeladathoz biztosított földmunka-, rakodó,

vagy szállítógépen a műszakkezdéskor előírt vizsgálatot, aminek eredményét, ha szükséges, rögzítse a gép
üzemnaplójába!
Használja a gép üzemeltetése előtt az előírt egyéni és csoportos védőeszközöket!
Győződjön meg, hogy a rendelkezésére álló gép szereléke alkalmas-e az előírt gyakorlati feladat végrehajtására!
Hajtson végre egy merítési vagy rakodási, vagy szállítási feladatot a biztosított anyaggal!
A feladatot, ha lehetősége van rá, előre és hátramenetben is hajtsa végre!
Az előírásoknak megfelelően használja a jelző és biztonsági berendezéseket!
___________
Az adott gépen mutassa be a hűtőfolyadék ellenőrzésének és utántöltésének módját!

3. számú vizsgafeladat

A gépnapló bejegyzéseinek figyelembe vételével végezze el a vizsgafeladathoz biztosított földmunka-, rakodó,

vagy szállítógépen a műszakkezdéskor előírt vizsgálatot, aminek eredményét, ha szükséges, rögzítse a gép
üzemnaplójába!
Használja a gép üzemeltetése előtt az előírt egyéni és csoportos védőeszközöket!
Győződjön meg, hogy a rendelkezésére álló gép szereléke alkalmas-e az előírt gyakorlati feladat végrehajtására!
Hajtson végre egy merítési vagy rakodási, vagy szállítási feladatot a biztosított anyaggal!
A feladatot, ha lehetősége van rá, előre és hátramenetben is hajtsa végre!
Az előírásoknak megfelelően használja a jelző és biztonsági berendezéseket!
_________________
Az adott gépen mutassa be a gép fékrendszerét és ellenőrzésének módját!

45
 4. számú vizsgafeladat

A gépnapló bejegyzéseinek figyelembe vételével végezze el a vizsgafeladathoz biztosított földmunka-, rakodó,

vagy szállítógépen a műszakkezdéskor előírt vizsgálatot, aminek eredményét, ha szükséges, rögzítse a gép
üzemnaplójába!
Használja a gép üzemeltetése előtt az előírt egyéni és csoportos védőeszközöket!
Győződjön meg, hogy a rendelkezésére álló gép szereléke alkalmas-e az előírt gyakorlati feladat végrehajtására!
Hajtson végre egy merítési vagy rakodási, vagy szállítási feladatot a biztosított anyaggal!
A feladatot, ha lehetősége van rá, előre és hátramenetben is hajtsa végre!
Az előírásoknak megfelelően használja a jelző és biztonsági berendezéseket!
__________
Az adott gépen mutassa be a gép kormányzási rendszerét és ellenőrzésének módját!

5. számú vizsgafeladat

A gépnapló bejegyzéseinek figyelembe vételével végezze el a vizsgafeladathoz biztosított földmunka-, rakodó,

vagy szállítógépen a műszakkezdéskor előírt vizsgálatot, aminek eredményét, ha szükséges, rögzítse a gép
üzemnaplójába!
Használja a gép üzemeltetése előtt az előírt egyéni és csoportos védőeszközöket!
Győződjön meg, hogy a rendelkezésére álló gép szereléke alkalmas-e az előírt gyakorlati feladat végrehajtására!
Hajtson végre egy merítési vagy rakodási, vagy szállítási feladatot a biztosított anyaggal!
A feladatot, ha lehetősége van rá, előre és hátramenetben is hajtsa végre!
Az előírásoknak megfelelően használja a jelző és biztonsági berendezéseket!
____________
Az adott gépen milyen műszak közbeni és műszak végi feladatai, és ellenőrzési kötelezettségei vannak?

Értékelési szempontok

Működési vizsgálat végrehajtása (kezelőszervek és visszajelző berendezések ellenőrzése)

Munkavédelmi előírások betartása
Anyagmozgatás, közlekedés szabályai a munkaterületen
Munkafeladat végrehajtása
Rakodási feladatokkal kapcsolatos ismeretek
Rakatképzés és bontási ismeretek

46
 A FEDERAL Trust Csapata:

Albach Szilárd

Bolyos László

Borovszky Károly

Dr. Borovszky Tímea

Horváth Richárdné Alexandra

Jáger Norbert

Komócsin Edina

Kovács Ferenc

Nagy Attila

Nagy Edvárd

Solymosi Roland

Székely Zsófia

Szklenár Alexandra

Vancsa Renáta

Veress Ildikó

2016.

47
48