Professional Documents
Culture Documents
A Tömegkommunikáció Jellemzői, Funkciói, Megjelenési Formái, Nyelvi És Képi Kifejezési Formái
A Tömegkommunikáció Jellemzői, Funkciói, Megjelenési Formái, Nyelvi És Képi Kifejezési Formái
Kommunikáció
A kommunikáció fogalma, folyamata és tényezői:
A feladók:
Az újságok, a rádió és a televízió esetében sokszor nehéz eldönteni,
hogy ki az üzenet valódi feladója. A befogadók az üzenetet az
újságíróktól és a műsorkészítőktől kapják. Az ő munkájukat a kiadók
és a szerkesztőségek ellenőrzik, akik mögött pedig a
tömegkommunikációs eszközök tulajdonosai állnak.
A közszolgálati média feladata, hogy biztosítsa a befogadók számára
a közérdekű, tárgyilagos, pártatlan információkhoz való jutás jogát, a
nemzeti értékek és hagyományok közvetítését, a kisebbségek
nyilvános megszólalási lehetőségét.
A kereskedelmi média üzleti vállalkozásonként működik, vagyis
magántulajdonban vannak.
A média fejlődése és az internet elterjedése átalakította a
tömegkommunikáció hagyományos felfogását, eszközeit és
kereteit. A világhálón bárki feladója lehet egy üzenetnek, amelyet akárki
elolvashat (pl. blogbejegyzés, komment, közösségi oldalak)
A befogadók:
A tömegkommunikációs közlésfolyamat befogadói, ahogy ez a nevében
is benne rejlik, a tömegek.
A tévé- és rádiócsatornák műsorai, az internetes oldalak egy-egy
meghatározott csoportnak, azaz célközösségnek szólnak. (pl.
kisgyerekek, tinédzserek, nyugdíjasok, sportrajongók)
A tömegkommunikáció folyamata általában egyirányú és közvetett,
vagyis a befogadóknak csak igen kevés lehetőségük van a
visszajelzésre.
Ugyanakkor a technikai fejlődés ezen a téren is változásokat hozott,
hiszen egyre több tévéműsor épül a nézők véleményére.
A csatorna:
A tömegkommunikációs közlésfolyamat során az információ valamelyik
technikai közvetítő eszközön keresztül jut el a befogadóhoz.
Nyomtatott tömegkommunikációs médiumok (pl. nyomtatott sajtó,
plakát)
Elektronikus tömegkommunikációs médium (pl. rádió, televízió,
internet)
A kód:
A tömegkommunikációs közlésfolyamat legalapvetőbb kódja a nyelvi
kód, amely sok esetben képi (vizuális) és/vagy zenei (auditív) kóddal
egészül ki.
Az üzenet:
A világban történő számtalan eseményről lehet információt
összegyűjteni, ezért a tömegkommunikáció feladói válogatják és
szerkesztik az információkat, majd ezeket különböző technikai
eszközökön juttatják el a befogadókhoz.
Az, hogy mit tart a feladó közlésre érdemesnek függ:
Az üzenet időszerűségétől,
A résztvevők ismertségétől,
A célközönség érdeklődésétől,
A feladó érdekeitől.
A tömegmédia egy megszerkesztett valóságot hoz létre: egy kitalált
világot, amelyet mi valóságnak fogadunk el. De nem zárt történeteket
tár a befogadó elé, hanem történetjavaslatokat. Ha a befogadó
érdeklődést mutat, akkor az adott médium tovább foglalkozik vele
versengve a nézők figyelméért.
A tömegkommunikáció funkciói:
1. Tájékoztat, vagyis információkat közöl a társadalom fontos és kevésbé fontos
kérdéseivel kapcsolatban.
2. Véleményt formál, magyaráz, segíti az eligazodást az információk között.
Nyilvánosságra hozza a társadalmat érintő politikai döntéseket, elemzi őket.
Sokszor segíti a megegyezést a vitás kérdésekben, sőt társadalmi vitára is
serkent. A nyilvánosság erejével ellenőrzi a politikai hatalmat, és ezzel a
demokrácia eszköze is.
3. Segíti a társadalmi beilleszkedést, növeli a társadalom összetartó erejét,
közösséget épít. Biztosítja azt is, hogy minden nemzet, társadalmi csoport
megismerhesse a másikat. Segíti az egymástól eltérő nézetek helyes
megítélését, az egymás iránti tolerancia kialakulását.
4. Szórakoztat, egyéni és közös kikapcsolódást nyújt.